H11252024

Posledná aktualizáciaV, 24 nov. 2024 10am

A nemzetiségek helyzetéről tárgyalt az Országgyűlés

parlvit1A magyarországi nemzetiségek elmúlt kétévi helyzetéről szóló jelentést tárgyalta 2013. november 19-i ülésén az Országgyűlés.Fidesz: Magyarország példát mutatMSZP: Kimaradtak a lehetőségekSzávay: A Jobbik támogatja az őshonos kisebbségeketLMP: A változások hatásairól semmit nem tudni

Emmi: Az alaptörvény és a nemzetiségi törvény új alapokat hozottBalog Zoltán emberierőforrás-miniszter több mint 110 oldalban foglalta össze a tizenhárom törvényben elismert nemzetiség helyzetét.A KDNP képviselője a kisebbségi önkormányzati rendszer életképességét hangsúlyozta.

www.oslovma.hu/XXX/NemzBesz.pdf

Elfogadták a nemzetiségek helyzetéről szóló beszámolót

Az Országgyűlés elfogadta a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetéről szóló beszámolót. A 236 igen szavazattal, 57 ellenében, 35 tartózkodás mellett megszavazott dokumentum a 2011. február és 2013. február közötti időszakot öleli fel. Az oktatást, a választójogot, a kultúrát és a médiát érintő változásokat, a nemzetiségi önkormányzatok támogatásának módosulását, valamint az államközi vegyes bizottságok működését is tartalmazza.

Emmi: Az alaptörvény és a nemzetiségi törvény új alapokat hozott

Az alaptörvény, valamint a nemzetiségek jogairól szóló sarkalatos jogszabály elfogadását nevezte a 2011 februárja és 2013 februárja közötti időszakban a magyarországi nemzetiségek szempontjából legfontosabb eseményeknek az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára. Doncsev András a nemzetiségek helyzetéről szóló, kétéves időszakot felölelő jelentést ismertetve szólt az oktatást, a választójogot, a kultúrát és a nemzetiségek identitásának ápolásához hozzájáruló médiát érintő változásokról, a nemzetiségi önkormányzatok támogatásának módosulásáról, valamint az államközi vegyes bizottságok működéséről. Felidézte, hogy 2014-től már a kisebbségek is küldhetnek képviselőt vagy szószólót az Országgyűlésbe. A nemzetiségi önkormányzatok választásának új szabályozása reményei szerint csökkenteni fogja a visszaéléseket, finanszírozásuk pedig a valós teljesítményükhöz kötődik majd. A legutóbbi népszámlás a korábbinál több olyan embert rögzített, aki vállalta a nemzetiségi identitását. Az államtitkár ezt a kedvezőbb társadalmi légkör jelének látta. Mint mondta, kormány az egyházügyi területen is támogatja a nemzetiségek működését. Felsorolta azokat az oktatási intézményeket, amelyeket a vizsgált két évben vettek át az önkormányzatoktól a kisebbségek, és szólt a pedagógusképzésükről, valamint a nemzetiségi létet érintő kutatási tevékenységekről. Számos program segíti a nemzetiségek kulturális életét, a többi közt a Wekerle Sándor Alapkezelő vagy a Nemzeti Civil Alapprogram is - mondta. Kiemelte a tájházak hálózatát, amelynek negyede hordoz nemzetiségi jelleget, valamint a nemzetiségi színházakat. Törvények garantálják a nemzetiségi média működését - mutatott rá, és szólt az anyanyelvi újságok támogatásáról is. A nemzetiségpolitikáról szólva közölte: Magyarország a rendszerváltás óta nem a külföldön élő magyarok jogaitól teszi függővé az itt élő nemzetiségekét. Beszámolt arról is, hogy a szomszédos országokkal való kétoldalú kapcsolatok alappillérei a kisebbségi vegyes bizottságok.

Fidesz: Magyarország példát mutat a nemzetiségi képviselőkkel

Berényi László (Fidesz) történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy a kedvezményes mandátumnak köszönhetően a kisebbségek képviselőket küldhetnek a parlamentbe, míg akiknek ez nem sikerül, szószóló útján mondhatják el álláspontjukat. Szerinte ezzel Magyarország példát mutat a környező országoknak is. Az alaptörvény értelmében a nemzetiségek államalkotó tényezők, joguk van önazonosságuk szabad vállalásához és megőrzéséhez - mondta. Használhatják anyanyelvüket, önkormányzatokat hozhatnak létre, részesülhetnek anyanyelvi oktatásban - fűzte hozzá. A népszámlálás adatairól szólva úgy fogalmazott: a nemzetpolitikai gyakorlat jó irányát igazolja a kedvező szám, az adatok pedig közelednek a realitáshoz, különösen a németek és a romák esetében. A képviselő szerint 2010 előtt nem feltétlenül működtek törvényesen az önkormányzatok, parlvit2ezt azonban rendezte a kormányzat.

Szávay: A Jobbik támogatja az őshonos kisebbségeket

Mirkóczki Ádám a Jobbik elsőként felszólaló vezérszónoka hangsúlyozta, hogy a témát ő csak a cigányság szempontjából elemzi. A képviselő azt mondta, pártja szerint nincs rendben, ha egy jelentés csak arról szól, hogy az adott kormányzat milyen lépéseket tett, arról is szólnia kellene, hogy azokért cserébe mit kaptak. A jelentés viszont nem tér ki arra, hogy milyen eredményeket sikerült elérni a közpénzek felhasználásával - értékelte. Mirkóczki Ádám úgy fogalmazott: végre fel kellene állniuk az „elithelyzetben lévő” roma politikusoknak és döntéshozóknak és ki kellene mondaniuk, hogy a kormánytól, alapítványoktól vagy egyházaktól kapott segítségért cserébe mit garantálnak. Véleménye szerint ha ezek a vezetők a vállalásaikat nem tudják teljesíteni, akkor vállalniuk kellene a felelősséget és le kellene mondaniuk. A Jobbiknak az az érdeke, hogy integrálják a cigány kisebbséget, de „kettőn áll a vásár és a labda nem kizárólag a mi térfelünkön pattog” - jelentette ki.

Frakciótársa, Szávay István azt mondta, hogy a Jobbik megalakulása óta támogatja az őshonos nemzetiségeket, amelyekre államalkotó tényezőként tekintenek. Hozzátette, azt viszont nem tartják szerencsésnek, hogy a cigányság és más nemzetiségek problémáit együtt kezelik. Ezt követően arról beszélt, hogy a hazai kisebbségpolitika és a szomszédos államok magyarsággal szembeni politikája között egyértelműen kölcsönhatás áll fenn. A Jobbik szerint ezért fontos, hogy a nemzetiségpolitika megengedő és jogkiterjesztő koncepcióját tágítsák a külhoni magyarság érdekében. A képviselő üdvözölte, hogy a 2011-es népszámlálás során a korábbinál többen vállalták fel a nemzetiségi hovatartozásukat, még ha - véleménye szerint - vannak olyan esetek, amelyek alapján problémák lehetnek az adatok valódiságával. A politikus a problémák közé sorolta, hogy miért csak novemberben tárgyalják a februárban már lezárt jelentést. Arra is kitért, hogy korábban javasolták, minden nemzetiségnek járjon valamilyen módon országgyűlési képviselet, mert ez előrelépés lenne Ukrajna, és jelzésértékű Szlovénia és Horvátország irányába.

MSZP: Kimaradtak a lehetőségek

Lendvai Ildikó (MSZP) szerint önmagán túlmutató problémát és jelentést vitatnak meg, mert a nemzetiségek az ország népességének minimum hat százalékát teszik ki. A nemzetiségek jogairól és helyzetéről sokat elárul, hogy az adott ország politikai nemzetének egyenrangú polgárainak tartják-e magukat és érzik-e a szabadságot arra, hogy választhassanak a kulturális nemzethez való tartozás alapján - közölte. A két év alatt számos pozitív és negatív változás történt a nemzetiségek életében, miközben az MSZP szerint kimaradtak lehetőségek. Az alaptörvény a szocialisták szerint egy fokkal gyengébb és puhább megfogalmazásokat tartalmaz az állam nemzetiségek irányában fennálló kötelezettségeinek szempontjából, mint elődje. A változtatások során alkalom lett volna, hogy kiemelten foglalkozzanak a nemzetiségi nyelvek védelmével is - tette hozzá. Korábban olyan, a nemzetiségekről szóló törvényt fogadott el az Országgyűlés, amelyik nem bírta teljes formájában az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatását - hívta fel a figyelmet. Valamennyien kifogásolták, hogy a törvény visszamenőleges hatályú, ugyanis a 2011-es népszámlálás során senki sem jelezte, hogy a nemzetiségi hovatartozásnak később perdöntő hatása lehet arra nézve, hogy egy adott településen később lehet-e nemzetiségi kisebbségi önkormányzatot alakítani - tette hozzá. Fontos jogi keretváltozás volt, hogy a nemzetiségi és kisebbségek állampolgári képviseletének funkciója helyettes ombudsmani szintre fokozódott le. A parlament visszabővítheti a helyettes ombudsmanok jogköreit, de ez nem teljes körű, például korlátozták az Alkotmánybírósághoz való fordulás jogát - hangsúlyozta. A jövő évi költségvetésről szóló tervezet alapján valamennyivel nőni fog a nemzetiségek anyagi támogatottsága - ismertetette az egyik általa pozitívnak tartott változást.

KDNP: Életképes a kisebbségi önkormányzati rendszer

Lukács Tamás, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka először köszönetet mondott, hogy a tárca olyan beszámolót tett eléjük, ami tényszerű. A nemzetiségi törvény 1993-as megalkotása óta a keret ugyanaz: közös a múltunk és közös a jövőnk - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus. Az az önkormányzat rendszer, amit elsőként Európában megalkotott Magyarország, életképes - mutatott rá, majd megállapította: vannak kisebbségi önkormányzatok, amelyek élnek a biztosított lehetőségekkel, és vannak olyanok is amelyek kevésbé. Kitért arra is, hogy a nemzetiségek létszáma nőtt, identitásukat sokkal nagyobb arányban vállalták. Nehezen értelmezhető ugyanakkor a becsült és a bevallott adatok közötti különbség keresése - utalt az előtte felszólalóra. Megjegyezte: a Velencei Bizottság alkotmányosnak minősítette és kiemelte a vonatkozó törvény értékeit. Az egyházak és a nemzetiségek kapcsolatáról azt mondta: az egyes nemzetiséghez és egyes egyházakhoz való tartozás erős korrelációt mutat. Kitért arra is: a kormány olyan légkört és jogszabályi környezetet szeretne teremteni, ami a felzárkózást a romák számára is parlvit3biztosítja.

LMP: A változások hatásairól semmit nem tudni meg a jelentésből

Osztolykán Ágnes vezérszónoklatában kiemelte: jól leírják a konkrét változásokat, de azok hatásairól semmit nem tudni, nem elemzik a módosításokat, nincs valódi értékelés. Az oktatás területén rámutatott: nem derül ki, milyen folyamatok állnak az intézményfenntartás bővülése mögött, mit jelent a jelenség az intézmények, a helyi közösségek, diákok, szülők számára. Nem tudni, hogy azok az iskolák, amelyek alapítványi formában, hátrányos helyzetű roma fiatalokkal foglalkoznak, miért nem kerültek az Országos Roma Önkormányzat fenntartásába. Ha finanszírozási problémákról beszélnek, konkrét számokat várnának el - jegyezte meg, és azt mondta: arról sem ejt szót a jelentés, hogy a nemzetiségi tankönyvek biztosításánál nem voltak-e problémák. Nem tudni, a nemzetiségi pedagógusképzésben a hallgatói létszám csökkenését mi okozza, hogyan lehet megállítani, mik voltak az idei felvételi tapasztalatai - sorolta kritikai észrevételeit. Hol van az oktatási rendszer minőségének átfogó fejlesztése? - kérdezte. Szerinte nem kellenek külön roma pénzek, címkézett programok, hanem a hozzáférést kell kiszélesíteni. Ezzel együtt a romák és értelmiségük felelősségét is hangsúlyozta helyzetük jobbá tételében, és kiemelte: minden pártpolitikai érdektől független, komoly civil életet kell szervezni. A helyzet nem fog változni, amíg lesz fideszes, LMP-s, KDNP-s, vagy szocialista, egy idő után jobbikos cigány. Nagyon sok nem roma él ugyanakkor ebben az országban, akinek szívügye, hogy tegyen a romákért - fogalmazott Osztolykán Ágnes.

Doncsev András államtitkár úgy reagált, hogy háromféleképpen lehet tekinteni a romákra: áldozatként, akiket segélyekből lehet fenntartani, egységesen bűnösként, erre leginkább a szélsőjobboldali pártok hajlamosak, és partnerként, mint a jelenlegi kormány. Idézte a felzárkózási stratégiát és azt mondta: a kora gyerekkortól kezdve a foglalkoztatásig számos helyen partnerként kezelik a romákat. Az Útravaló Ösztöndíjrendszerben összesen 17 ezer diák kap juttatást tanulmányi eredmény alapján - jelezte az elhangzottakra. Kitért arra is: a helyi és területi önkormányzatok támogatását szolgáló keret nem csökkent, viszont feladatalapúvá vált, honorálva az aktív közösségi munkát. A nemzetiségi törvény beszámoló készítését írja elő, nem elemzését, ez a kutatóintézetek feladata - mondta.

A képviselői hozzászólásokkal folytatódott a magyarországi nemzetiségek helyzetéről szóló általános vita a délelőtt elhangzott vezérszónoki felszólalások után. A vitában elsősorban a jobbikos képviselők vettek részt, akik közül többen, köztük Szávay István és Szilágyi György is megkérdőjelezte a romáknak biztosított támogatások jogosságát, mondván, körükben sokan semmilyen segítség ellenére sem akarnak integrálódni a magyar társadalomba. Zagyva György Gyula a helyzet megoldására „érdem alapú” támogatás bevezetését javasolta, vagyis szerinte senkinek sem lenne szabad csak azért támogatásokhoz jutnia, mert cigány származású.

A szocialista Józsa István nem értett egyet a jobbikos képviselők által elmondottakkal, mivel szerinte azok „burkolt rasszizmust” tartalmaztak.

A kormányoldalról a fideszes Ékes József azt mondta, a jobbikos képviselők elfogadhatatlanul türelmetlenül kezelik a cigányság helyzetét. Szerinte a felmerült problémákat nem így, hanem a „megoldás irányába” kellene kezelni. Kiemelte, a magyar kormány programjában és tetteiben is arra törekedett, hogy lehetőségeket biztosítson a romáknak.

(mti)

www.oslovma.hu/XXX/NemzBesz.pdf