alt : header1.swf



Fri12142018

Posledná aktualizácia23:14:28

Semjén: A nemzetiségeink mi magunk vagyunk

semjen01Az együttélés dokumentumai - A magyar történelem alakulásának mindig szerves részét képezte a kulturális sokszínűség, a Kárpát-medencében a magyarok folyamatosan kapcsolatban álltak más nemzetiségekkel és nemzetekkel. Tagadathatatlan a különböző etnikumok szerepe Magyarország fejlődésében...

A nemzetiségeink és a határon túli magyarok is „mi vagyunk”, együtt alkotva az egyetemes magyarságot - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Nemzeti Levéltár „Kik vagyunk? - Magyarországi nemzetiségek” című kiállításának megnyitóján 2018. július 11-én Budapesten. Semjén Zsolt kiemelte: a magyarországi nemzetiségek egyszerre jelenítik meg anyanemzetüket, az egyetemes magyarságot, ugyanakkor azt a sajátos értéket is, amelyet magyarországi nemzetiségként egyedül ők képesek adni az anyanemzetnek, a magyarságnak és az emberiségnek. Kitért arra: a magyarországi nemzetiségeket bemutató semjen02kiállításon „saját magunknak mutatkozunk be”, hiszen talán nincs is olyan ma Magyarországon élő magyar, aki ősei között kutatva ne találna határon túli magyart és valamilyen nemzetiséget is. Hozzátette: nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettesként egységben látja feladatát, hogy szolgálja a külhoni magyarságot és a magyarországi nemzetiségeket. Szabó Csaba, a levéltár főigazgatója köszöntőjében ismertette: amikor a kiállítást tervezték, szerették volna végigkövetni, hogy ezer év alatt hányszor találkozott a magyarság más nemzetekkel. Volt, amikor hívtuk őket, volt, amikor hívatlanul jöttek, volt, hogy barátok lettek és volt, hogy asszimilálódtak - mondta. „Előfordult, hogy megsértettük a nemzetiségeinket” és az is, hogy „ők nem értették meg, amit a haza kínált nekik”, de „együtt éltünk a bajban” és közösek voltak a „sikereink is” - semjen03tette hozzá a főigazgató. A kiállítás eredeti oklevelek, iratok, tárgyak segítségével ismerteti Magyarország nemzetiségeinek történetét. A magyar történelem alakulásának mindig szerves részét képezte a kulturális sokszínűség, a Kárpát-medencében a magyarok folyamatosan kapcsolatban álltak más nemzetiségekkel és nemzetekkel. Tagadathatatlan a különböző etnikumok szerepe Magyarország fejlődésében, ezért a kiállítás „az együttélés dokumentumaiból” válogat. A tárlókban kiállított eredeti oklevelek, iratok, tárgyak Magyarország nemzetiségeinek történetét beszélik el a kezdetektől napjainkig. A dokumentumokon és népművészeti tárgyakon keresztül a kiállítás a nemzetiségek és a magyarság összetett, bonyolult, időben változó kapcsolatrendszerét vizsgálja. A tárlat választ keres arra, miként viszonyultak az itt élők egymáshoz, mennyire volt ellenséges, barátságos vagy éppen közömbös a viszonyuk, és milyen mértékben integrálódtak vagy asszimilálódtak a nem magyar ajkúak. A kiállításon megtekinthető rövidfilmeken bolgárok, görögök, horvátok, lengyelek, németek, örmények, románok, romák, ruszinok, szerbek, szlovákok, szlovének, ukránok, zsidók, valamint mára eltűnt etnikumok képviselői jelennek meg, a látogatók így megismerkedhetnek a nyelvükkel, zenéjükkel is. A nagyközönség a kiállítást egy évig láthatja az MNL Országos Levéltárának Bécsi kapu téri épületében. (mti)