Televízia pre Slovákov žijúcich v zahraničí?

Pre Slovákov žijúcich v zahraničí zostáva zatiaľ iba snom to, čo krajania viacerých európskych národov už dávno majú: vlastná verejnoprávna televízia určená osobitne im. Takéto stanice prevádzkujú nielen Maďarsko či Poľsko, ale aj štáty podstatne menšie než Slovensko. Prečo medzi nimi Slovenská republika stále chýba?

Televízia pre Slovákov žijúcich v zahraničí?

Maďari a Poliaci majú svoje televízne spojenie s krajanmi

Keď Maďarsko na Štedrý deň roku 1992 spustilo Duna Televízió, nešlo iba o založenie ďalšej televíznej stanice. Nová služba mala vytvárať spoločný mediálny priestor aj pre maďarské komunity, ktoré v dôsledku historických zmien hraníc zostali žiť mimo Maďarska. Odvtedy sa maďarská verejnoprávna televízna sústava zásadne zmenila, no pôvodná myšlienka nezanikla. Jej dnešným pokračovateľom je Duna World, medzinárodný program dostupný prostredníctvom satelitnej a internetovej distribúcie v rôznych častiach sveta. Popri správach, kultúrnych a dokumentárnych reláciách venuje priestor aj životu zahraničných maďarských komunít. Podobne postupuje Poľsko, kde od marca 1993 vysiela TVP Polonia, program poľskej verejnoprávnej televízie určený Poliakom za hranicami vlasti. Jeho poslaním je nielen sprostredkovať aktuálne dianie v Poľsku, ale aj udržiavať jazykové, kultúrne a spoločenské väzby medzi krajanmi. Poľsko navyše v roku 2019 spustilo TVP Wilno, osobitný program pre poľskú komunitu v Litve. Táto stanica prináša spravodajstvo a publicistiku z prostredia miestnych Poliakov: popri obraze materskej krajiny zachytáva aj každodenný život menšiny v Litve. Verejnoprávna televízia teda nemusí byť iba hlasom vysielajúcim z centra k zahraničným krajanom. Môže byť aj spoločným priestorom, v ktorom dostávajú slovo samotné krajanské komunity.

Krajanskú televíziu majú aj oveľa menšie štáty

Tvrdenie, že samostatnú televíznu službu pre krajanov si môžu dovoliť iba veľké krajiny, oslabujú skúsenosti menších európskych štátov. Chorvátska verejnoprávna televízia prevádzkuje od roku 2018 HRT International, určenú Chorvátom v zahraničí aj ďalším medzinárodným divákom. Srbsko má RTS Svet, Rumunsko TVR Internațional. Mimoriadne zaujímavá je však Litva, štát s podstatne menším počtom obyvateľov než Slovensko. Jej verejnoprávny vysielateľ LRT prevádzkuje LRT Lituanica, samostatný internetový televízny program pre Litovčanov žijúcich v rôznych častiach sveta. Vysiela nepretržite, kombinuje relácie domácich okruhov so špecializovaným obsahom a venuje pozornosť aj príbehom Litovčanov za hranicami. Lotyšsko zvolilo príbuzný digitálny model Visiem LTV. Nejde pritom iba o internetový archív: podľa licencie lotyšskej mediálnej rady NEPLP je VISIEMLTV.LV osobitnou cezhraničnou televíznou programovou službou, ktorá vysiela 24 hodín denne, sedem dní v týždni, cez internet pre celosvetové publikum. Ešte menšia Čierna Hora má medzinárodný program TVCG MNE. Tieto modely sa líšia financovaním, technickým šírením aj podielom vlastnej tvorby. Niektoré využívajú satelit, ďalšie predovšetkým internet, iné kombinujú domáce relácie s krajanskou publicistikou. Spoločné majú to, že zahraničné publikum je výslovne určeným adresátom verejnoprávneho vysielania. Z ich existencie však nemožno vyvodiť, koľko by podobná služba stála na Slovensku ani akú by mala sledovanosť. Potvrdzujú však, že veľkosť štátu sama osebe nevylučuje osobitný televízny program pre krajanov.

Slovinsko ukazuje, že existuje aj iná cesta

Pri hľadaní vhodného riešenia netreba prehliadnuť Slovinsko, ktoré je vzhľadom na počet obyvateľov a historické súvislosti pre Slovensko podnetné. Nemá samostatnú celosvetovú krajanskú televíziu porovnateľnú s TVP Polonia, no verejnoprávny vysielateľ RTV Slovenija sa slovinským komunitám v zahraničí venuje systematicky. V jeho ponuke majú svoje miesto relácie o Slovincoch žijúcich za hranicami, napríklad Rojaki, a cezhraničné magazíny približujúce život slovinských menšín v susedných štátoch. Pozoruhodné je aj preberanie programov vytvorených národnostnými redakciami zahraničných verejnoprávnych médií, medzi nimi relácie Slovenski utrinki o Slovincoch v Maďarsku či Dober dan, Koroška o Slovincoch v Rakúsku. Slovinský systém teda nestavia iba na vysielaní z Ľubľany do sveta, ale aj na návrate krajanských tém na obrazovky materskej krajiny. Slovinská legislatíva osobitne pomenúva verejnoprávne úlohy voči Slovincom žijúcim v zahraničí a umožňuje ich financovanie zo štátneho rozpočtu. Tento model ukazuje, že aj bez samostatného celodenného okruhu možno vybudovať pravidelnú krajanskú televíznu ponuku prepojenú s domácim vysielaním a internetovou platformou. Rozdiel medzi pravidelnými reláciami a nepretržitou službou s vlastnou programovou identitou však zostáva. Slovinský príklad preto neuzatvára diskusiu o osobitnej krajanskej televízii na Slovensku, ale rozširuje možnosti jej uskutočnenia.

Slovenský zákon na krajanov pamätá. Televízny okruh však chýba

Slovensko pritom nemusí začínať od vysvetľovania, prečo by verejnoprávne médiá mali myslieť aj na krajanov. Táto úloha je už zakotvená v zákone. Zákon č. 157/2024 Z. z. o Slovenskej televízii a rozhlase v § 5 ods. 1 písm. e) bode 9 výslovne zaraďuje „program zameraný na Slovákov žijúcich v zahraničí“ medzi programy vo verejnom záujme. To ešte neznamená, že STVR musí zriadiť samostatný televízny kanál. Ustanovenie sa týka verejnoprávneho obsahu, nie povinného počtu krajanských staníc. Na Slovensku navyše existuje tradícia zahraničného rozhlasového vysielania. Radio Slovakia International, ktorého slovenská redakcia pravidelne mapuje život slovenských komunít vo svete, ukazuje, že krajanská mediálna práca má odborné zázemie aj skúsenosti. STVR vyrába a vysiela tiež dokumenty a ďalšie televízne programy venované Slovákom v zahraničí; tematický blok pripravila aj pri príležitosti Dňa Slovákov žijúcich v zahraničí 5. júla 2026. Napriek tomu medzi súčasnými televíznymi okruhmi Jednotka, Dvojka, :24 a Šport nenájdeme samostatný program určený krajanom. Nechýba teda všetok krajanský audiovizuálny obsah, ale osobitná televízna služba s jasným poslaním, pravidelnou ponukou a medzinárodnou dostupnosťou. Na komplexné hodnotenie súčasného stavu by bolo potrebné poznať aj počet odvysielaných hodín, rozsah premiérovej tvorby a geografické obmedzenia internetového archívu. Bez týchto údajov nemožno zodpovedne posúdiť celkový výkon STVR. Možno však konštatovať, že zákonom uznaná krajanská úloha zatiaľ nedostala podobu samostatného televízneho okruhu.

Nielen diváci, ale aj možní tvorcovia programov

Osobitný význam má táto otázka pre historické slovenské komunity v Maďarsku, Srbsku, Rumunsku, na Ukrajine, v Chorvátsku a ďalších štátoch. Ich príslušníkov nemožno stotožňovať so slovenskými občanmi, ktorí sa v posledných desaťročiach vysťahovali do zahraničia. Mnohí žijú v obciach, kde sa slovenský jazyk, kultúra a národnostné tradície odovzdávajú po generácie. Vzťah k slovenčine sa pritom líši podľa rodinného prostredia, školy, veku i osobnej identity. V Maďarsku existuje slovenské národnostné televízne vysielanie vrátane magazínu Domovina, ktorý zachytáva miestne udalosti, kultúru, osobnosti a dejiny. Ide o významnú službu maďarských verejnoprávnych médií. Nenahrádza však celosvetovo orientovanú krajanskú televíziu zo Slovenska, rovnako ako by nová slovenská služba nemala nahrádzať Domovinu ani obdobné národnostné relácie v iných štátoch. Vhodnejšia by bola spolupráca: výmena reportáží, spoločná výroba dokumentov, prístup k archívom, zapojenie krajanských redaktorov a predstavovanie života slovenských komunít divákom na Slovensku. Takáto televízia by nemala iba približovať Slovensko ľuďom za hranicami. Mala by byť aj televíziou o Slovákoch vo svete pre slovenské domáce publikum. Predstavme si pravidelný priestor pre slovenské školy a kultúrne inštitúcie v Maďarsku, divadlá a folklórne súbory vo Vojvodine, slovenské organizácie v Rumunsku, život slovenských komunít na Ukrajine, aktivity krajanov v Chorvátsku a Česku či novšie komunity v západnej Európe. Nešlo by iba o tradície, ale aj o spravodajstvo, rozhovory, vzdelávanie a dokumentovanie premien slovenského zahraničia. Práve táto vzájomnosť by mohla byť najvýraznejšou pridanou hodnotou novej služby.

Musela by to byť drahá satelitná televízia?

Otázka financovania je nevyhnutná, nemala by však diskusiu uzavrieť ešte pred jej začiatkom. Zahraničné príklady ukazujú, že samostatná krajanská programová služba nemusí od prvého dňa vyrábať dvadsaťštyri hodín nového obsahu. Mohla by využívať existujúce spravodajstvo STVR, dokumenty, kultúrne a vzdelávacie relácie, archívy i programy vytvorené v spolupráci s krajanskými médiami. Osobitnú časť vysielania by tvorili pravidelné magazíny, reportáže a diskusie určené Slovákom v zahraničí. Litovský a lotyšský príklad ukazujú, že jednou z možností je osobitný internetový televízny okruh s medzinárodnou dostupnosťou, prípadne jeho postupné rozširovanie podľa reálneho záujmu divákov. Bolo by však potrebné preveriť vysielacie práva, technické náklady, prístupnosť pre starších divákov a možnosť sledovania mimo Európy. Rovnako dôležité je, aby krajanská služba nezostala len neprehľadnou časťou internetového archívu. Potrebovala by vlastnú dramaturgiu, pravidelnosť, jednoduché vyhľadávanie a predovšetkým spoluprácu so slovenskými komunitami. O tom, či by malo ísť o plnohodnotnú stanicu, digitálny kanál alebo najskôr pravidelné programové pásmo, by mala rozhodnúť analýza možností a potrieb publika. Základná otázka však zostáva: ak Maďarsko, Poľsko, Litva či Chorvátsko dokážu vytvárať osobitné televízne spojenie so svojimi krajanmi, prečo by Slovensko nemohlo dôkladne preskúmať podobný projekt vrátane jeho obsahovej a finančnej stránky? Televízia pre Slovákov žijúcich v zahraničí nemusí zostať iba snom. Rozhodujúce bude, či sa zákonom uznané verejnoprávne poslanie podarí premeniť na službu, ktorá bude krajanom skutočne dostupná a ktorej obsah budú môcť sami spoluvytvárať. (oSlovMa)

🔗 https://www.slov-lex.sk/ezbierky/pravne-predpisy/SK/ZZ/2024/157/
👉 https://www.stvr.sk/televizia/program
👉 https://skrsi.stvr.sk/
👉 https://nmhh.hu/cikk/257356/Kozszolgalati_jegyzek_2026
👉 https://mediaklikk.hu/musor/domovina/
👉 https://polonia.tvp.pl/
👉 https://wilno.tvp.pl/
👉 https://www.lrt.lt/lituanica
👉 https://apie.lrt.lt/en/about-lrt/programming-diversity-and-content-synergy
🔗 https://www.neplp.lv/lv/media/9453/download?attachment=
👉 https://info.lsm.lv/about
👉 https://www.hrt.hr/
👉 https://www.rts.rs/
👉 https://www.tvr.ro/
👉 https://rtcg.me/tv/tv-uzivo.html
🔗 https://img.rtvslo.si/_files/2026/02/25/39_608129064665874706_880-ppn-2026-lektoriran-cistopis.pdf

Televízió a külföldön élő szlovákoknak?

A külföldön élő szlovákok számára egyelőre csak álom az, ami több európai nemzet határon túli közösségeinek már régóta természetes: egy kifejezetten nekik szóló közszolgálati televízió. Ilyen csatornát nemcsak Magyarország és Lengyelország, hanem Szlovákiánál jóval kisebb államok is működtetnek. Miért nincs közöttük a Szlovák Köztársaság?

Magyarország és Lengyelország évtizedek óta televízióval is összeköti a határon túli közösségeket

Amikor 1992. december 24-én megkezdte rendszeres adását a Duna Televízió, nem egyszerűen egy újabb televíziós csatorna jelent meg a magyar médiában. A kezdeményezés célja az volt, hogy a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek is részesei lehessenek egy közös kulturális és tájékoztatási térnek. Azóta a magyar közszolgálati televíziózás szerkezete jelentősen átalakult, de az eredeti gondolat tovább él. Ennek egyik mai megtestesítője a Duna World, amely műholdas és internetes terjesztéssel a világ különböző térségeiben is elérhető. Műsorában a hírek, kulturális összeállítások és dokumentumfilmek mellett a külhoni magyarság életével foglalkozó tartalmak is helyet kapnak. Hasonló feladatot lát el Lengyelországban az 1993 márciusában indult TVP Polonia. A lengyel közszolgálati televízió külön csatornát tart fenn a külföldön élő lengyelek számára, hogy megismertesse velük az anyaország mindennapjait, és segítse a nyelvi, kulturális és közösségi kapcsolatok megőrzését. Lengyelország 2019-ben a TVP Wilno csatornát is elindította, amely kifejezetten a Litvániában élő lengyel közösséghez szól. Ennek jelentősége túlmutat az anyaországi hírek továbbításán. A helyi riportok, beszélgetések és kulturális műsorok révén maguk a litvániai lengyelek is rendszeresen megjelenhetnek a képernyőn. A két ország gyakorlata rámutat, hogy a határon túli közösségeknek szánt televízió nem feltétlenül egyirányú kapcsolatot jelent. Nemcsak az anyaország beszélhet a külhoni nézőkhöz, hanem a kisebbségi és diaszpóraközösségek is bemutathatják saját életüket az egész nemzet számára.

A Szlovákiánál kisebb országok között is vannak követhető példák

A határon túli közösségeknek szánt közszolgálati televíziózás nem kizárólag a nagyobb országok lehetősége. Horvátország 2018 óta működteti a HRT International nemzetközi csatornát, amely a külföldön élő horvátokat és a Horvátország iránt érdeklődő nemzetközi közönséget is megszólítja. Szerbiában az RTS Svet, Romániában a TVR Internațional tölt be hasonló szerepet. Különösen figyelemre méltó Litvánia, amelynek lakossága jóval kisebb Szlovákiáénál. A litván közszolgálati műsorszolgáltató, az LRT külön internetes televíziós csatornát tart fenn LRT Lituanica néven a világ különböző részein élő litvánok számára. A napi huszonnégy órában elérhető szolgáltatás az anyaországi műsorok válogatását a diaszpórának szóló tartalmakkal egészíti ki. Lettország a Visiem LTV szolgáltatással hasonló digitális megoldást választott. Ez nem egyszerű internetes videótár: a lett médiahatóság, a NEPLP engedélye alapján a VISIEMLTV.LV önálló, határokon átnyúló televíziós szolgáltatás, amely a hét minden napján, napi huszonnégy órában, interneten keresztül közvetít a világ különböző részein élő nézőknek. A néhány százezer lakosú Montenegró nemzetközi csatornája a TVCG MNE. Ezek a szolgáltatások természetesen különböznek egymástól. Eltérő a finanszírozásuk, a terjesztésük, a saját gyártású műsorok aránya és a diaszpórának szánt tartalom mennyisége. A közös vonás mégis egyértelmű: a közszolgálati műsorok kifejezetten számolnak a külföldön élő közösségekkel. Ebből önmagában még nem lehet megállapítani, mennyibe kerülne egy hasonló szlovákiai szolgáltatás és hányan néznék. A példák azonban azt igazolják, hogy egy ország viszonylag kis népessége nem feltétlenül akadálya egy ilyen program létrehozásának.

Szlovénia más megoldást választott – a kisebbségi műsoroknak mégis biztos helyük van

A Szlovákiával való összehasonlításban tanulságos Szlovénia gyakorlata. Ez a kisebb népességű ország nem működtet a TVP Poloniához hasonló önálló, világméretű diaszpóratelevíziót, a közszolgálati RTV Slovenija műsoraiban azonban rendszeres figyelmet fordít a határon túli szlovén közösségekre. A Rojaki és más riportmagazinok a szomszédos országokban, illetve a világ különböző részein élő szlovének mindennapjait mutatják be. Külön értékes a határon átnyúló szerkesztőségi együttműködés. A szlovén közszolgálati televízió műsoraiba más országok nemzetiségi szerkesztőségeinek összeállításai is bekerülnek, köztük a magyarországi szlovénekről szóló Slovenski utrinki (Szlovén pillanatképek) és az ausztriai szlovéneket bemutató Dober dan, Koroška (Jó napot, Karintia!). A szlovén modell tehát nem pusztán az anyaországból kifelé sugároz: a határon túli közösségek történeteit is rendszeresen visszahozza az országos nyilvánosságba. Ehhez jogszabályi háttér is társul: a szlovén szabályozás külön közszolgálati feladatként kezeli a külföldön élő szlovének tájékoztatását, és lehetőséget biztosít az ilyen műsorok állami finanszírozására. Ez fontos szempont Szlovákia számára is. A szlovén tapasztalat szerint nem kizárólag egy új, egész nap saját tartalommal jelentkező televízió jelenthet előrelépést. Az állandó műsorsáv, a határon túli szerkesztőségekkel kialakított együttműködés és a könnyen hozzáférhető digitális archívum ugyancsak erősítheti a kapcsolatokat. Az időszakos vagy heti magazin és az önálló műsorrenddel rendelkező nemzetközi csatorna azonban nem ugyanazt nyújtja.

A szlovák törvény ismeri a feladatot, de külön televíziós csatorna nincs

Szlovákiában a határon túli szlovákoknak szánt közszolgálati műsorok létjogosultságát nem kell újonnan megteremteni, hiszen a törvény már foglalkozik velük. A Szlovák Televízióról és Rádióról szóló 157/2024. számú törvény 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja a közérdekű műsorok között kifejezetten megnevezi a külföldön élő szlovákoknak szóló programokat. Ez fontos jogszabályi alap, de nem jelenti azt, hogy a STVR köteles lenne önálló diaszpóratelevíziót működtetni. A törvény a közszolgálati tartalom feladatait határozza meg, nem egy külön televíziós csatorna létrehozását írja elő. A szlovák közmédiában már léteznek idevágó tapasztalatok. A Radio Slovakia International régóta kapcsolatot tart a világ szlovák közösségeivel, szlovák nyelvű szerkesztősége pedig rendszeresen foglalkozik a külföldön élő szlovákok életével. A STVR televíziós dokumentumokat és más összeállításokat is készít a külhoni közösségekről. A külföldön élő szlovákok napján, 2026. július 5-én például külön tematikus műsorok szerepeltek a Dvojka kínálatában. Nem beszélhetünk tehát a téma teljes hiányáról a szlovák közmédiában. A STVR jelenlegi négy televíziós csatornája – Jednotka, Dvojka, :24 és Šport – között azonban nincs kifejezetten a külföldön élő szlovákoknak létrehozott önálló program. A hiány elsősorban a saját műsorrenddel, egyértelmű külföldi célközönséggel és rendszeres kínálattal rendelkező szolgáltatásra vonatkozik. A meglévő közszolgálati teljesítmény teljes értékeléséhez részletes adatok kellenének: évente mennyi műsor készül a külhoni szlovákokról, ebből mennyi az új tartalom, milyen rendszerességgel kerül adásba, és a külföldi nézők mekkora részéhez jut el. Az önálló csatorna hiánya azonban ezek nélkül is megállapítható.

Nem csupán nézők, hanem lehetséges műsorkészítők is

A kérdés a magyarországi, szerbiai, romániai, ukrajnai, horvátországi és más történelmi szlovák közösségek szempontjából különösen jelentős. E közösségek tagjait nem lehet egyszerűen a Szlovákiából az utóbbi évtizedekben kivándorolt állampolgárokkal azonosítani. Sok család nemzedékek óta abban az országban él, ahol ma is megtalálhatók a szlovák nyelv, kultúra és közösségi élet különböző formái. A szlovák származás, a nemzetiségi identitás, a nyelvtudás és a mindennapi nyelvhasználat azonban nem feltétlenül esik egybe. Magyarországon működik szlovák nemzetiségi televíziós műsorszolgáltatás, köztük a Domovina magazin, amely a helyi szlovákság kulturális, társadalmi és történelmi témáit dolgozza fel. Ez a magyar közszolgálati média fontos szolgáltatása. A Domovina azonban nem helyettesíthet egy Szlovákiából sugárzott, világszerte elérhető szlovák diaszpóratelevíziót, és fordítva: egy esetleges új szlovákiai csatornának sem kellene átvennie a Domovina vagy más országok szlovák nemzetiségi műsorainak feladatát. A kétféle szolgáltatás sokkal inkább kiegészíthetné egymást. A már működő nemzetiségi szerkesztőségek riportjai, a magyarországi, szerbiai, romániai, ukrajnai és más országokban dolgozó szlovák újságírók és dokumentumfilmesek munkái, az archív felvételek és a közös produkciók szélesebb televíziós nyilvánosság elé kerülhetnének. A külföldön élő szlovákok így nem pusztán az anyaország műsorainak befogadói, hanem azok aktív alakítói lennének. A magyarországi szlovák iskolák és kulturális intézmények történetei éppúgy megjelenhetnének, mint a vajdasági szlovák színházak és néptáncegyüttesek, a romániai szlovák közösségek, az ukrajnai szlovákok élete, a horvátországi és csehországi szlovákok kulturális tevékenysége vagy az újabb nyugat-európai szlovák diaszpóra mindennapjai. A televízió nemcsak Szlovákiát mutatná be a külföldön élőknek, hanem a külföldi szlovák közösségeket is közelebb hozná a szlovákiai nézőkhöz. Ez lehetne a szolgáltatás egyik legfontosabb kulturális értéke.

Valóban új, költséges műholdas televízióra lenne szükség?

Egy új közszolgálati televíziós szolgáltatás tervezésekor a finanszírozás és a fenntarthatóság kérdése megkerülhetetlen. Ebből azonban nem következik, hogy a kezdeményezést már a költségek pontos felmérése előtt el kellene vetni. A külföldi példák szerint az önálló diaszpóracsatorna nem feltétlenül jelent napi huszonnégy órányi új műsorgyártást. A már meglévő híradások, kulturális és oktatási műsorok, dokumentumfilmek, archív felvételek és a határon túli szerkesztőségekkel közösen készített riportok egyaránt felhasználhatók lennének. Ezt egészíthetnék ki a rendszeres, kifejezetten a külföldön élő szlovákoknak készülő magazinok és beszélgetések. Litvánia és Lettország példája azt mutatja, hogy a digitális terjesztés külön nemzetközi televíziós szolgáltatás alapja is lehet. Szlovákia esetében azonban előbb tisztázni kellene a terjesztési jogokat, a várható költségeket, a külföldi hozzáférés lehetőségeit és a különböző korosztályok médiahasználati szokásait. A kizárólag internetes megoldás nem feltétlenül lenne ugyanolyan kényelmes minden idősebb néző számára, mint egy hagyományos televíziós csatorna. A szolgáltatás akkor lehetne hasznos, ha könnyen megtalálható, rendszeresen frissülő és a diaszpóraközösségek bevonásával szerkesztett kínálatot biztosítana. Hogy önálló csatorna, digitális program vagy a STVR valamelyik már működő csatornáján kialakított rendszeres műsorsáv lenne-e megfelelő, azt szakmai elemzés és az érintett közösségek igényeinek felmérése alapján lehetne eldönteni. A lényegi kérdés azonban már most is feltehető: ha Magyarország, Lengyelország, Litvánia, Horvátország és több más európai ország képes külön televíziós szolgáltatást fenntartani a külföldön élő nemzettársai számára, Szlovákia miért ne vizsgálhatná meg ugyanezt komolyan? A külföldön élő szlovákoknak szóló televízió nem szükségszerűen marad elérhetetlen álom. A döntő az lenne, hogy a törvényben is elismert közszolgálati feladatból rendszeres, hozzáférhető és közösen alakítható médiatér jöjjön létre, amelyben a világ szlovák közösségei nemcsak nézőként, hanem szereplőként és alkotóként is jelen lehetnek. (oSlovMa)

🔗 https://www.slov-lex.sk/ezbierky/pravne-predpisy/SK/ZZ/2024/157/
👉 https://www.stvr.sk/televizia/program
👉 https://skrsi.stvr.sk/
👉 https://nmhh.hu/cikk/257356/Kozszolgalati_jegyzek_2026
👉 https://mediaklikk.hu/musor/domovina/
👉 https://polonia.tvp.pl/
👉 https://wilno.tvp.pl/
👉 https://www.lrt.lt/lituanica
👉 https://apie.lrt.lt/en/about-lrt/programming-diversity-and-content-synergy
🔗 https://www.neplp.lv/lv/media/9453/download?attachment=
👉 https://info.lsm.lv/about
👉 https://www.hrt.hr/
👉 https://www.rts.rs/
👉 https://www.tvr.ro/
👉 https://rtcg.me/tv/tv-uzivo.html
🔗 https://img.rtvslo.si/_files/2026/02/25/39_608129064665874706_880-ppn-2026-lektoriran-cistopis.pdf