Sajtószemle / Figyelő / Tallózó - 2012. november
Imrich Fuhl válogatásában
Indul az államosított rendszer - Se pénz, se net, se ember
Titkolják, mely városok mondtak le az iskolákról
Kirúgások kísérik az iskolák államosítását
Készül a jegyzék
Kit zavar az iskolai szexuális felvilágosítás?
Szlovákia: Pluszpénz a magyar iskolába íratásért
2012. december 2. - (hirado.hu / Kárpátalja)
Tart a Rákóczi Szövetség beiratkozási programja, melynek keretében iskolakezdési támogatást nyújtanak át szeptember óta a felvidéki magyar elsősök szüleinek, hogy gátat szabjanak az asszimilációnak. Lelóczky Krisztina, az ipolyszalkai iskola igazgatója szerint az összeg nemcsak anyagi hozzájárulást jelent, hanem kifejezi a magyarországi társadalom szolidaritását is a felvidéki szülők, illetve a magyar intézménybe járó gyerekek iránt. Józsa János, az 1034 fős település polgármestere szerint óriási jelentősége van a Felvidéken a Rákóczi Szövetség ösztöndíjának, mert a szülők érzik, hogy támogatja őket az anyaország. Mivel a környéken hatalmas a munkanélküliség, fontos, hogy a juttatott összegből olyan iskolai felszereléseket tudnak megvenni, amelyeket máskülönben nehezen engedhetnének meg maguknak - mondta Józsa János. Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára elmondta, idén szeptember 5-én kezdték átadni ösztöndíjaikat, és Ipolyszalka már a századik helyszín, ahol járnak. A községben nyolc iskolakezdő vehette át az ösztöndíját.
Bővítették a nemzetiségi szószólók kérdezési jogát
2012. november 26. - (mti)
Nemcsak a kormánytagokat, hanem az alapvető jogok biztosát, az Állami Számvevőszék elnökét és a legfőbb ügyészt is kérdezhetik a parlamentben a nemzetiségi szószólók 2014-től. A parlament erről a fideszes Gulyás Gergely és Vitányi István, valamint a KDNP-s Lukács Tamás javaslatára döntött, 302 igen szavazattal és 49 tartózkodás mellett. A Ház emellett megteremtette annak lehetőségét, hogy a nemzetiségek jogairól szóló törvény egyes rendelkezései előbb lépjenek hatályba, így a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökei már 2013. január 1-jétől részt vehetnek tanácskozási joggal a települési önkormányzat ülésein, és a nemzetiséget érintő ügyekben javaslatot fogalmazhatnak meg. A javaslat azt is megengedi, hogy az országos nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi feladatokat ellátó közoktatási intézmények működőképességének érdekében évközben is átvegye a fenntartói jogot, feltéve, hogy az átadás-átvételi eljárás 2012. augusztus 31. előtt megindult. Rögzítették továbbá, hogy a megszűnő nemzetiségi önkormányzatok vagyona az illetékes kormányhivatal helyett a nemzetiség országos önkormányzatának tulajdonába kerül, ám azt kizárólag nemzetiségi célra használhatja.
Korrekciókra számít az ombudsman a választójogi és a nemzetiségi törvényben
2012. november 6. - (mti)
Az alapvető jogok biztosa szerint mind az általános választójogi törvény, mind pedig az új nemzetiségi törvény sok korrekción fog még keresztülmenni a 2014-es választásokig a belső és a külső kritikák hatására. Szabó Máté erről egy, a nemzetiségi jogok érvényesüléséről rendezett keddi budapesti konferencián, majd az azt követő sajtótájékoztatón beszélt. Azt mondta, biztos abban, hogy ezek a jogszabályok nem abban a formában lépnek hatályba, mint ahogy most kinéznek; szavai szerint abba még sokan beleszólnak. Elmondta, személyes véleménye az, hogy a kormányzat 2014-ig „önként, vagy némi noszogatásra” valamilyen mértékben módosítani fogja a jogszabályokat. Arra hívta fel a figyelmet, Magyarországnak nem érdeke, hogy a 2014-es választások eredményét utólag bárki „hatékony formában” megkérdőjelezhesse valamilyen nemzetközi fórumon. Szabó Máté korábban a 2012. január 1-jén hatályba lépett nemzetiségi törvény több rendelkezésének a megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól, mert álláspontja szerint azok korlátozzák a nemzetiségek alapvető jogait. A beadvány konferencián is közzétett összegzése szerint egyebek mellett azt sérelmezte az ombudsman, hogy a törvény kizárólag a közhasznú jogállással rendelkező nemzetiségi szervezetek számára teszi lehetővé a jelöltállítást a nemzetiségi önkormányzati választásokon, valamint azt, hogy ez utóbbi kitűzését a nemzetiségi törvény a népszámlálási adatoktól teszi függővé. Szabó Máté szerint sérti az ártatlanság vélelmét, hogy a törvény értelmében kollektív felelősséget viselnek a jogellenes döntésekért azok a nemzetiségi képviselők is, akik nem is vettek részt az adott döntéshozatalokban. Kitért arra is, felvetődik a két típusú képviselet-kérdése is a (parlamenti szavazati joggal nem rendelkező) úgynevezett nemzetiségi szószóló intézményével kapcsolatban.
Az ombudsman szerint a nemzetiségi egyesületek nem tudják gyakorolni valamennyi jogukat
2012. november 6. - (mti)
Hiányoznak a jogi és technikai feltételei annak, hogy a nemzetiségi egyesületeket bevonják a helyi önkormányzati döntéshozatal eljárásába, ezért ezek az egyesületek nem tudják gyakorolni az őket megillető valamennyi jogot - közölte az alapvető jogok biztosának hivatala kedden az MTI-vel. A Szabó Máté ombudsman által hivatalból indított vizsgálat megállapításai szerint a jelenlegi jogszabályi keretek között nincs lehetőség arra, hogy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában az egyesületek nemzetiségi minőségét feltüntessék, és így nem is lehet közhiteles adatbázisban rákeresni az egyes nemzetiségi civil szervezetek alapszabály szerinti nemzetiségi tevékenységére. Az ombudsman szerint ez a hiányosság akadálya lehet annak, hogy a helyi döntések előkészítésekor a véleményezési eljárásokba bevonják az adott nemzetiséghez tartozó helyi nemzetiségi egyesületeket, vagyis azok nem képesek gyakorolni az őket megillető, jogszabályban meghatározott nemzetiségi jogaikat. Szabó Máté a közigazgatási és igazságügyi miniszternél kezdeményezte a vonatkozó jogszabályok módosítását, hogy az Országos Bírósági Hivatal által fenntartott közhiteles nyilvántartás alkalmassá váljon az egyesületek nemzetiségi jellegének nyilvántartására is - zárul az ombudsmani hivatal közleménye.
A jelentés: http://www.ajbh.hu/allam/jelentes/201207713.rtf
Ombudsmani javaslatok a nemzetiségi pedagógusképzés rendezéséért
2012. november 5. - (mti)
Jogalkotási javaslatokkal fordult az alapvető jogok biztosa az emberi erőforrások miniszteréhez a nemzetiségi pedagógusképzés speciális érdekeinek érvényesítéséért és azért, hogy a köznevelési törvény módosításával garantálják a nemzetiségi önkormányzatok egyetértési jogát egyes intézményvezetők kinevezésénél. Szabó Máté az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény egyik szabálya értelmezhetetlen, és nem felel meg a „normavilágosság” követelményének. A törvény ugyan tartalmazza, hogy az érdekelt nemzetiségi önkormányzatnak egyetértési joga van a nemzetiségi oktatásban is érintett intézmény igazgatójának kiválasztásakor, de ezt a jogot nem a kinevezési döntéshez, hanem az intézményfenntartó véleményének a kialakításához kapcsolja - fejtette ki. A biztos felidézte, hogy a Válság vesztesei - a paragrafusok fogságában elnevezésű projekt keretében Szentgotthárdon és környékén vizsgálta a betegjogi, környezetvédelmi, illetve nemzetiségi jogi követelmények teljesülését. Rögzítette: kétoldalú megállapodás alapján Szlovéniában a magyar nyelvű oktatást magyar, Magyarországon a szlovén nemzetiségi nevelést-oktatást szlovén szaktanácsadó segíti. A szaktanácsadók egy oktatási, művelődési és tudományos együttműködési program alapján dolgoznak. Ez az együttműködési program azonban nem ismerhető meg nyilvános és hivatalos adatbázisból - állapította meg az ombudsman. Közölte továbbá, hogy a magyar nyelvi szaktanácsadót a magyar állam nem biztosította, és rendezetlen maradt a szlovén nyelvi szaktanácsadó jogi státusza, megbízási díja, illetve költségtérítése.
A jelentés: http://www.ajbh.hu/allam/jelentes/201207359.rtf
A nemzetiségi önkormányzati képviselők fokozott védelméről
(obh.hu)
A 2013. július 1-jén hatályba lépő új Büntető Törvénykönyv hivatalos személyként fogja elismerni a nemzetiségi önkormányzati elnököket és képviselőket, ám Szabó Máté ombudsman szerint nem várhat addig a jogi szabályozás ezen hiányosságának orvoslása. A jogállamiság elvéből következő alkotmányos büntetőjog követelményét sérti ugyanis, hogy a hatályos Büntető Törvénykönyv nem biztosít fokozott védelmet a nemzetiségi önkormányzatok tagjainak - állapította meg az alapvető jogok biztosa. A hivatalos személyek sérelmére elkövetett egyes bűncselekmények önálló tényállásként büntetendők, illetve az alapesetnél súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett, minősítő körülményként értékelhetők. A hatályos Büntető Törvénykönyv hivatalos személyként ismeri el többek között a helyi önkormányzati képviselőket, valamint azokat a személyeket, akik államigazgatási szerv vagy önkormányzati igazgatási szerv rendeltetésszerű működéséhez szükséges szolgálatot teljesítenek. A nemzetiségi önkormányzati elnökök és képviselők egy része abban a tudatban látja el a közmegbízatásával járó feladatait, hogy a helyi önkormányzati képviselőkhöz hasonlóan hivatalos személynek minősül, ám e testületi tagok valójában nem állnak fokozott büntetőjogi védelem alatt. Pedig a fokozott büntetőjogi védelem biztosítását indokolná, hogy az elmúlt években több településen is szóbeli vagy írásbeli fenyegetések érték a nemzetiségi önkormányzati elnököket, képviselőket. A nemzetiségi önkormányzatok tagjai elleni - közmegbízatásukkal összefüggő - erőszakos cselekményekről nincs tudomása az alapvető jogok biztosának. Az alapvető jogok biztosa felkérte a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy készítse elő és terjessze az Országgyűlés elé a Büntető Törvénykönyv módosítását annak érdekében, hogy a nemzetiségi önkormányzatok tagjai fokozott büntetőjogi védelme az új Btk. hatálybalépése előtt is biztosítva legyen.
A jelentés: http://www.ajbh.hu/allam/jelentes/201204672.rtf
A nemzetiségi nyelvekből tehető nyelvvizsgák állami támogatásáról
(obh.hu)
A nemzetiségi köznevelés igényeit kielégítő pedagógusképzés biztosítása állami feladat, ugyanakkor a hazai nemzetiségi pedagógusképzés több nyelvterületen hiányzik, illetve hiányos - állapította meg a nemzetiségi biztos helyettes javaslatára lefolytatott vizsgálatában az alapvető jogok biztosa. Szabó Máté egyebek között a nemzetiségi nyelvekből tehető nyelvvizsgák támogatását szorgalmazza. A nemzetiségi köznevelés pedagógus-utánpótlásának hiányosságaira tekintettel születtek meg azok a szabályok, amelyek szerint a nemzetiségi köznevelés feladatellátásában államilag elismert középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező pedagógusok is közreműködhetnek, felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezők pedig bizonyos körben a nemzetiségi nyelv tanítására is jogosultak. Az állam kötelezettsége a nemzetiségi nyelvi jogok biztosítása. Szabó Máté tapasztalata szerint ebben a körben csak átmeneti, korlátozott segítséget jelent, hogy az állam támogatja a nemzetiségek anya-, illetve nyelvországából érkező oktatók magyarországi vendégtanári alkalmazását. Ezért is, és a nemzetiségi pedagógusképzés hiányterületeire tekintettel is szükséges volna, hogy megteremtsék a bolgár, a lengyel, az örmény, a ruszin és az ukrán nyelvekből a hazai, államilag elismert, korlátozásoktól mentes, akkreditált nyelvvizsga lehetőségét, illetve támogassák az egyéb nemzetiségi nyelvekből tehető nyelvvizsgákat is. A biztos jelentésében egyebek mellett azt javasolta, hogy az állam teremtse meg a független nyelvvizsgaközpontok érdekeltségét: a jelzett nyelvek hiányzó nyelvvizsga-akkreditációja költségeit az állam vállalja át, illetve finanszírozza a már akkreditált nemzetiségi nyelvekből a vizsgáztatással együtt járó, igazolt pluszköltségeket.
A jelentés: http://www.ajbh.hu/allam/jelentes/201203924.rtf
Martonyi János és Miroslav Lajčák közös felhívása
a Jószomszédság és megértés 2013. évi díjára történő jelölésre
2012. november 30. - (kormany.hu / Külügyminisztérium)
Martonyi János, Magyarország külügyminisztere és Miroslav Lajčák, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese, kül- és Európai-ügyi minisztere - a két Külügyminisztériumnak a Jószomszédság és megértés elnevezésű közös díj alapításáról szóló, 2008. december 15-i megállapodása alapján - ezúton tesz közzé felhívást a jelölésre a külügyminiszterek által 2013. évben adományozandó díjra. Közlemény. A díj célja azon magyar, illetve szlovák nemzetiségű személyek, vagy polgári társaságok, ezeknek a közélet, az oktatás, a kulturális, a vallási élet, a tudomány, a tömegtájékoztatás terén működő szervezeteinek vagy közösségeinek, társadalmi szerveződéseinek nyilvános elismerése, akik, illetve amelyek az év folyamán kiemelkedő módon járultak hozzá a magyar-szlovák kapcsolatok fejlesztéséhez, valamint a két nemzet közötti kölcsönös megértés erősítéséhez. Az elismerés 2000-2000 eurónak megfelelő pénzjutalommal jár, amely a nyertes országának pénznemében kerül kifizetésre. Magyarország Külügyminisztériuma és a Szlovák Köztársaság Kül- és Európa-ügyi Minisztériuma ezúton hívja fel Magyarország és a Szlovák Köztársaság polgárait, intézményeit és társadalmi szerveződéseit, hogy a díjra történő jelöléseiket 2013. január 31-ig juttassák el párhuzamosan Magyarország Külügyminisztériumába és a Szlovák Köztársaság Kül- és Európai-ügyi Minisztériumába, vagy Magyarország Pozsonyi Nagykövetségére, illetve a Szlovák Köztársaság Budapesti Nagykövetségére a következő címekre: - Magyarország Külügyminisztériuma, II. Európai Főosztály (1027 Budapest, Bem rakpart 47., e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.); - Ministerstvo zahraničných vecí a európskych záležitosti Slovenskej republiky, Odbor susedských štátov, Bulharska, Rumunska a pobaltských štátov, (Hlboká cesta 2, 833 36 Bratislava 37, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) - Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége - Veľvyslanectvo Maďarska v Bratislave (Nad Lomom 28, 811 02 Bratislava), e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.); - Veľvyslanectvo Slovenskej republiky v Budapešti - a Szlovák Köztársaság Budapesti Nagykövetsége (1143 Budapest, Stefánia út 22-24., e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) A jelölésnek tartalmaznia kell a jelölt személy nevét, vagy a jelölt civil szervezet, társaság, szervezet, közösség pontos megnevezését, tevékenységének és eredményeinek leírását a magyar-szlovák kapcsolatok fejlesztéséhez és erősítéséhez való hozzájárulásának ismertetésével. A külügyminiszterek a beérkezett jelölések közül konszenzusos alapon választanak ki egy magyar és egy szlovák díjazottat. A díjak átadására 2013-ban Szlovákiában kerül sor.
Magyar-szlovák vegyes bizottság:
Az infrastruktúra fejlesztése az egyik kiemelt téma
2012. november 15. - (mti)
A közlekedési infrastruktúra fejlesztése volt az egyik legfontosabb témája a határon átívelő együttműködést szolgáló magyar-szlovák kormányközi vegyes bizottság csütörtöki visegrádi ülésének. Szabó Erika államtitkár az ülés megnyitóján azt mondta, már most is intenzív a határmenti együttműködés Magyarország és Szlovákia között, és az a cél, hogy tovább erősödjenek ezek a kapcsolatok. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára kiemelte, a bizottság feladata a határmenti együttműködés javítása a helyi politika bevonásával. Az ülés témája egyebek mellett az infrastruktúra fejlesztése, a határon átívelő munkavállalás és a vidékfejlesztés volt, emellett a jó gyakorlatok megismerésére is alkalmat nyújtott - fejtette ki. Jozef Buček, a szlovák belügyminisztérium államtitkára azt mondta, a határmenti együttműködés országának nemcsak azért fontos, mert Magyarország felé van a leghosszabb államhatárszakasza, hanem azért is, mert sok minden - például a kultúra, a történelem és a kisebbségek - köti össze a két országot. A határmenti együttműködés segít megoldani az országok közötti esetleges problémákat, és jobbá teszi az érintett térségekben élők mindennapjait - mutatott rá. A korábbi bizottsági üléshez hasonlóan a visegrádi ülés napirendjén is szerepelt a közlekedési infrastruktúra, és a foglalkoztatás kérdésének is nagy hangsúlyt kell kapnia - vélekedett. Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott arról beszélt, a szlovák közigazgatási rendszer igen jó mintaként szolgál, a kerületek és járások ottani rendszere bevált, működőképes modell. Az évente kétszer ülésező magyar-szlovák kormányközi vegyes bizottság 2004-ben alakult meg. Célja a helyi és területi önkormányzatok és közigazgatási szervek közötti határmenti együttműködés segítése, az információcsere, a jószomszédi kapcsolatok erősítése, ösztönzése és továbbfejlesztése. 2012. november 15-én a bizottság a 16. ülését tartotta.
Elfogadták a komáromi Duna-híd megépítéséről szóló megállapodást
2012. november 14. - (mti)
A magyar Országgyűlés elfogadta a komáromi új Duna-híd megépítéséről szóló megállapodást, melyet október elején írt alá Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök - mondta el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára szerdán komáromi sajtótájékoztatóján. Völner Pál hozzátette, a híd építése uniós források felhasználásával legkorábban 2014 végén kezdődhet el. Jelentőségét az adja, hogy Komáromnál a meglévő hídra már nem lehet iparfejlesztést alapozni. Molnár Attila polgármester (Fidesz) elmondta: az új híddal csökkenteni lehet a belvárosok forgalmát, a két város ipari övezeteinek összekötése új lendületet adhat a gazdaság fejlődésének a térségben. A híd a jelenlegi átkelőtől nyugatra épül meg, terveit a Dopravoprojekt és a magyarországi Pont-Terv által közösen alapított Komárno Konzorcium készítette. Nagy László mérnök, a Dopravoprojekt képviseletében a tervek bemutatásakor korábban elmondta: a híd 600 méter hosszú, öt részes, felfüggesztett szerkezet. A tartószerkezet legjelentősebb része az a 95 méter magas, ferde szerkezet, melynek L alakja van és a 3-as tartópont fölött helyezkedik el. A tervezett komáromi hídhoz hasonló felfüggesztett, egy oldalas híd csak Kanadában található. A 600 méteres hídhoz a szlovákiai részen 800, a magyar oldalon 1200 méter úthálózat kapcsolódik. Az építkezés részét képezik a gyalogos járdák és a kerékpárútvonalak. A híd mindkét oldalán készül külön biciklis és gyalogos feljáró, a gyalogosok egy lépcsőn keresztül is feljuthatnak a hídra. A pozsonyi Apollo híd után ez lesz Szlovákia második legnagyobb hídja. A műtárgy 117 méterre magasodik majd a Duna fölé, a tartócölöpök 30-40 méter mélyen nyúlnak a földbe.
Ülésezett a magyar-szlovák kulturális és sajtóügyi bizottság
2012. november 23. - (mti)
A magyar-szlovák kulturális és sajtóügyi vegyes bizottság támogatja magyar művészek részvételét a Kassa Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozaton, valamint javasolja Alsósztregován Madách- és Mikszáth-napok, irodalmi körutak rendszeres megszervezését. A bizottság csütörtöki pozsonyi ülését társelnökként Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kultúráért felelős helyettes államtitkára és Ivan Secik, a szlovák kulturális minisztérium államtitkára vezette - csütörtökön Pozsonyban ülésezett - tájékoztatta az Emmi kultúráért felelős államtitkársága pénteken az MTI-t. A testület egyetértett a felek számára fontos magyarországi és szlovákiai emlékhelyek kijelölésében, és célként fogalmazta meg ezek kétnyelvű felirattal és többnyelvű információs anyaggal való ellátását. A résztvevők abban is megegyeztek, hogy támogatják magyar művészek részvételét a Kassa Európa Kulturális Fővárosa 2013. rendezvénysorozaton, Mikszáth- és Madách-művek szlovák nyelvű fordításainak kiadását, valamint az alsósztregovai Madách-kiállítás előkészítését és megrendezését. Javasolják Mikszáth és Madách életművét bemutató irodalmi napok évenkénti megrendezését, valamin a két szerző emlékhelyeihez kötődő kulturális útvonal létrehozását - olvasható az összegzésben. A bizottság továbbra is támogatja a Hagyományok Házának a szlovákiai népművészet megőrzésére létrejött Utolsó óra és Fehér foltok című programját, az összegyűjtött anyag még kiadásra vár. Fontosnak tartják a magyarországi szlovák és a szlovákiai magyar nemzetiség szellemi és tárgyi kulturális értékeit összesítő elektronikus adatbázis kialakítását is. Emellett a szlovák fél javasolta kimagasló színvonalú szlovákiai előadások magyarországi művészeti fesztiválokon és rendezvényeken való hangsúlyosabb megjelenését - közölte az államtitkárság.
Vegyes bizottság: Ismét mindent megígértek
2012. november 9. - (Új Szó)
Megpróbálják a lehetetlent. A Magyar-Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság szerdai ülésén a felek ígéretet tettek néhány olyan kérdést illetően is, amelyek évek óta vita tárgyát képezik Szlovákia és Magyarország között. Az éjszakába nyúló ülés során például megállapodtak, hogy a két állam mindent megtesz azért, hogy a komáromi Selye János Egyetem továbbra is megőrizze egyetemi szintű besorolását. Dušan Čaplovič oktatásügyi miniszter viszont korábban leszögezte, a Selyére is azok a szabályok vonatkoznak, mint a többiekre, ezért nem vonja vissza az átminősítésről szóló törvényt. A magyar fél végre elismerte, hogy az államnyelvtörvény 2010-es módosítása és a kisebbségi nyelvhasználati törvény előrelépésnek számít, mondta lapunk kérdésére Solymos László. „A zárónyilatkozatba erről bekerült egy mondat” - tette hozzá a Híd parlamenti frakcióvezetője, aki a szlovák küldöttség tagjaként vett részt az ülésen. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős magyar helyettes államtitkár korábban visszalépésként beszélt az említett módosításokról. Az államtitkárság közleménye most sem szól a Solymos által említett előrelépésről. A frakcióvezető az egyik legfontosabb eredménynek tartja, hogy jegyzőkönyvbe került: a két külügyminisztérium szakmai szinten elkezdi oldani a kettős állampolgárság problémáját. A leghevesebb vitát az oktatási-nevelési támogatás szétosztását érintő újítások váltották ki. A magyar kormány ugyanis 2010-ben egységesítette a határon túli támogatások rendszerét (létrejött a Bethlen Gábor Alap), és már nem a Pázmány Péter Alapítvány közvetítésével, hanem közvetlenül a szlovákiai szülőknek utalják a támogatást. Ezzel viszont megsértik azt a 2004-es államközi szerződést, amely kimondja, hogy a pénzt Szlovákiában csakis a Pázmány oszthatja szét. A két fél álláspontja eléggé eltér, állítja Solymos. A magyar küldöttség azzal érvelt, hogy nem sértettek szerződést, csak a pénz kiosztásának módja változott. A véleménykülönbségek tisztázása céljából a bizottság szakértői tárgyalást fog folytatni. A tárgyaláson részt vett Horony Ákos jogász, aki tavalytól az MKP kérésére tagja a magyar küldöttségnek.
Magyar-Szlovák kisebbségi vegyes bizottság
Mindent megtesznek a Selye János Egyetemért
2012. november 8. - (mti)
Magyarország és Szlovákia mindent megtesz azért, hogy a révkomáromi Selye János Egyetem továbbra is megőrizze egyetemi szintű besorolását - erről állapodtak meg a felek a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság éjszakába nyúló ülésén. A nemzetpolitikai államtitkárság csütörtöki közleménye szerint az ülésen a magyarországi szlovákság parlamenti képviseletével kapcsolatban a felek szorgalmazták, hogy minél szélesebb jogosultságokat kaphasson a leendő „parlamenti nemzetiségi szószóló”. Magyarországról a felvidéki magyarság számára nyújtott oktatás-nevelési támogatás lebonyolítási rendjével kapcsolatosan kinyilvánították, hogy a kérdésben fennálló véleménykülönbségek tisztázására a bizottság szakértői tárgyalást folytat majd. Számos új ajánlást is elfogadtak a résztvevők, többek között közös feladatként határozták meg a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó hatályos törvények gyakorlati alkalmazása előtt álló akadályok megszüntetését - olvasható a közleményben.
A Magyar-Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság XI. ülése
2012. november 8. - (felvidek.ma)
A magyar küldöttséget Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a szlovák delegációt pedig Miroslav Mojžita nagykövet vezette.
Az ülésen a tárgyaló felek:
- Megállapították, hogy a Kisebbségi Vegyes Bizottság évenkénti rendszeres ülései és az esetleges aktuális témákat tárgyaló további szakmai ülések, melyek érintik a kisebbségek életét, nagyon fontos és elmaradhatatlan részei a jószomszédi viszonyról és a baráti együttműködésről szóló alapszerződés, valamint a nemzeti kisebbségek művelődés és kultúra területén történő kölcsönös támogatásáról szóló kormányközi megállapodás megvalósításának.
- Egyetértettek abban, hogy a kétoldalú szlovák-magyar kapcsolatok légkörének mindenfajta javítása nagyon pozitív hatást gyakorol a Magyarországon élő szlovák és a Szlovák Köztársaságban élő magyar kisebbség életére.
- Kiemelt jelentőségűnek és az együttműködés szempontjából nélkülözhetetlennek tekintették a magyarországi szlovák és a szlovákiai magyar kisebbség képviselőinek a vegyes bizottság ülésein való részvételét és aktív tevékenységét.
- Üdvözölték, hogy a két ország állampolgárságot érintő jogi szabályozása kapcsán felmerült nyitott kérdések megvizsgálása érdekében a külügyminiszterek mindkét fel részéről jogi szakértőket bíztak meg az állampolgárság nemzetközi jogi aspektusairól történő egyeztetésre
- Megállapították, hogy a szlovák államnyelvtörvény kapcsán a magyar fél továbbra is fenntartja azt a véleményét, hogy a nemzetközi szervezetek ajánlásaival összhangban szükséges további lépéseket tenni annak érdekében, hogy az államnyelv védelme és a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogai védelme között egyensúly jöjjön létre.
- Megállapodtak abban, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a révkomáromi Selye János Egyetem továbbra is megőrizze egyetemi szintű besorolását.
- Megállapították, hogy a szlovák fél tudomásul veszi a magyarországi új, az országgyűlési választásról szóló törvényt, és azt várja, ha szlovák nemzetiségi képviselőt nem választanak meg, a szlovák nemzetiségű országgyűlési szószó1ó minél szélesebb jogosítványokkal rendelkezzen.
A szlovák fél megállapította, hogy az államnyelvtörvény két módosítása és a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvény módosítása egyértelműen pozitív lépést jelent az államnyelv védelme és a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogainak védelme közötti egyensúly megteremtése érdekében.
A tárgyaló felek kölcsönösen tájékoztatták egymást a Vegyes Bizottság előző ülésein elfogadott ajánlások teljesítésének állásáról. Megállapították, hogy az ajánlások megvalósulnak, mindamellett, hogy azok nagy része nem egyszeri feladatként fogalmazódik meg, hanem rendszeres és folyamatos teljesítést feltételez.
A tárgyaló felek áttekintették a korábbi ülések ajánlásait, illetve azok teljesítésének alakulását, és további ajánlásokat is megfogalmaztak.
Ajánlások mindkét fél részére:
- Egy magyar-szlovák történettudományi szakmai folyóirat alapítását és kiadását.
- Biztosítani a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó hatályos törvények végrehajtását és elhárítják a törvények gyakorlati alkalmazása előtt álló akadályokat.
- Megvizsgálni a hivatali érintkezésben milyen többletköltségekkel jár a kisebbségi nyelvhasználat, különösen a helyi önkormányzatok számára, és keresik ezek forrását költségvetésükben.
- Biztosítani a szükséges szakmai, módszertani és pénzügyi feltételeket a kisebbségi nyelvek hivatali használatára, valamint a szükséges szakterminológia kialakítására.
Új ajánlások a szlovák fél részére:
- Megkeresni az optimális személyi feltételek biztosításának lehetőségét, a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériumának a magyar nemzeti kisebbséghez tartozó nevelésével és oktatásával foglalkozó szervezeti egységeiben és az általa közvetlenül felügyelt szervezetekben.
- Megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy biztosítsa a magyar nemzeti közösség legnagyobb hagyományokkal bíró kulturális szervezete, a Csemadok működéséhez a szükséges anyagi feltételeket.
- Dolgozni azon, hogy a Velencei Bizottság ajánlásai értelmében megtalálja a kompenzáció módját a kisebbségi nyelveken történő televíziós adások szlovák nyelvű változatainak biztosításával kapcsolatosan.
Új ajánlások a magyar fél részére:
- Tekintettel a magyar köznevelési rendszer működtetésének és fenntartásának alapvető reformjára, biztosítsa, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központban és hálózatában nemzetiségi köznevelésért felelős szakembert is alkalmazzanak.
- Tegyen lépéseket a felsőoktatási felvételi rendszer ún. kis szakokat, köztük a szlovák szakot is hátrányosan érintő gyakorlatának megszüntetésére.
- Biztosítson anyagi forrást az Országos Szlovák Önkormányzat intézménye, a Szlovák Közművelődési Központ részére ahhoz, hogy regionális központjai területón országszerte hatékonyan támogathassa a vallási szertartások szlovák anyanyelvű gyakorlásának rendszeres lehetőségét.
Emléknap Sziklay László születésének 100. évfordulóján
2012. november 6. - (mti)
Sziklay László, a szlovák-magyar kultúrkapcsolatok jelentős kutatója és ápolója születésének 100. évfordulóján koszorúzás lesz emléktáblájánál és emléknapot is tartanak tiszteletére a budapesti Szlovák Intézetben szerdán. Jana Tomková, a Szlovák Intézet igazgatója elmondta az MTI-nek, hogy Sziklay László (1912-1987) az egyik legismertebb múlt századi kassai polgárcsalád sarja, irodalomtörténész, európai formátumú ember volt. Ő alapította az ELTE szlovák nyelv és irodalom tanszékét és írta meg elsőként A szlovák irodalom története című munkát, amelyet a kutatók máig kézikönyvként használnak. Sziklay László a saját korában úttörő szerepet vállalt abban, hogy ne legyen feszültség a szlovák-magyar kapcsolatokban és a két nép közelebb kerüljön egymáshoz - emelte ki. A napot az emlékezők azzal kezdik, hogy megkoszorúzzák a XII. kerület Márvány utca 40. szám alatti házon levő emléktábláját, majd az intézetben tudományos emlékülés kezdődik. Az emlékezést az intézet az Országos Szlovák Önkormányzattal és a XII. Kerületi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzattal közösen szervezi. Előadást tart Kiss Gy. Csaba József Attila-díjas irodalomtörténész, a szomszéd népek irodalmának kutatója, aki vendégtanár is volt Prágában. Beszélni fog Kiss Szemán Róbert irodalmár, a Prágai Magyar Kulturális Intézet igazgatója, Karol Wlachovsky, aki Mikszáth Kálmán és Grendel Lajos könyveinek szlovák nyelvű fordítója. Megemlékezik Sziklay Lászlóról a szlovák Rudolf Chmel irodalomtörténész, hungarológus, politikus, volt budapesti nagykövet, aki kétszer töltött be a kulturális miniszteri posztot, jelenleg a Híd-Most párt alelnöke. Maruzsné Sebő Katalin, a Szegedi Tudományegyetem szlovák tanszékének tanára Sziklay László pedagógiai munkásságáról fog értekezni. Sziklay László Kassán született 1912-ben, egyetemi tanulmányait mint az Eötvös Kollégium tagja a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, 1934-ben magyar-francia-szlovák szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Nyíregyházán, Debrecenben, majd 1941 és 1944 között Kassán tanított. 1945-től Budapesten dolgozott, 1956-tól nyugdíjba vonulásáig az MTA Irodalomtudományi Intézetének főmunkatársa volt. Több tanulmányt írt a kelet-európai irodalom kérdéseiről, az együttélésről és a többnyelvűségről az irodalomban. Sziklay László Egy kassai polgár emlékei címmel emlékiratot írt, amelyet 2003-ban a Kalligram Kiadó jelentetett meg. A könyvet levélformában írta meg magyarul már nem tudó, fiatal kassai rokonának címezve. Föltárta benne a város múltját, egykori lakóinak életét, azokat a láthatatlan szálakat, amelyek a szlovák és a magyar népet, kultúrát összekötötték.
Magyar és szlovák képzőművészek közös kiállítása nyílt Győrben
2012. november 6. - (mti)
Magyar és szlovák képzőművészek közös kiállítása nyílt kedden Győrött a Múzeumházban. A tárlaton hét szigetközi és hét csallóközi alkotó vonultatja fel munkáit Kortárs Művészeti Panoráma címmel. A KOMP betűszóval jelzett kezdeményezés összeköti a mesterséges határok által szétválasztott területek művészetét - mondta a megnyitón Székely Zoltán művészettörténész. A tárlat egyúttal regionálisnak is tekinthető, hiszen a Duna két partján, nevezetesen a Szigetközben és a Csallóközben alkotó művészek tárják munkáikat az érdeklődők elé - hangoztatta köszöntőjében Lebó Ferenc szobrászművész, a csoporthoz tartozó hét magyarországi alkotó egyike. A kiállított alkotások a hagyományos táblaképtől a különböző grafikai műfajokon és a plasztikai kísérleteken keresztül egészen az üvegablakok és ékszerek képviselte iparművészetig átfogják a művészetek szinte teljes spektrumát. A kezdeményezés ötletgazdája Varga György mosonmagyaróvári festőművész, elképzelése a Rotary klub támogatásával valósult meg. A kiállítás anyagát az idén bemutatták Mosonmagyaróváron, Dunaszerdahelyen, Somorján és Köveskálon. Idén Győr az utolsó állomás. A 2013-as kiállítási sorozat első állomása a budapesti Hilton szálló lesz, a tárlat január 12-én nyílik.
Szlovák nyelvtanfolyam indul szigetközi vendéglátósoknak
2012. november 23. - (mti)
A Szigetköz Turizmusáért Egyesület mintegy hatvan környékbeli szállodai és éttermi alkalmazottnak indít szlovák nyelvtanfolyamot a jövő héten - közölte az MTI-vel Gráfi Szabolcs, az egyesület elnöke. Mint mondta, nyelvi alapismereteket kínálnak egyesületük tagjainak; a pályázati forrásból finanszírozott, 40 órás kurzust egy Szlovákiában született, Rajkán élő magyar tanár tartja. Horváth Balázs, a mosonmagyaróvári Tourinform-iroda vezetője a nyáron arról beszélt az MTI-nek: hosszabb ideje azt tapasztalják, hogy csökken a korábban szép számmal érkező németajkú vendégek aránya a városban. Ugyanakkor - különösen magas euróárfolyam idején - megugrott a Szlovákiából érkező vendégek aránya, akárcsak a cseheké; mindkét nemzet tagjai elsősorban a fürdőturizmus iránt érdeklődnek. Tapasztalataik szerint az irodájukhoz fordulók egyharmada magyarországi, ugyanekkora a németajkú és a Csehországból vagy Szlovákiából érkező vendégek aránya.
Szavát adta a Kossuth-díjas író - Závada Pál
A nemzetközi hírű író ősei nyelvét, a szlovákot máig nem feledte el.
2012. december 1. - (szon.hu)
A Debrecenben élő Rózsa Dezső hosszú évek óta vendége olykor megyénk kulturális rendezvényeinek; nem egyszer volt már aktív közreműködője azoknak. Kiemelkedő irodalmi munkássága révén a Hajdúság fővárosában is gyakorta házigazdája a „Szavamat adom” című közéleti és irodalmi délutánoknak, ahol ez ideig 30 közismert személyiséggel találkozhattak az oda látogatók. Legutóbb november végén Závada Pál Kossuth-díjas írót mutatta be a Gábor József Kulturális Alapítvány és az Újkerti Könyvtár közös szervezésében. Utóbbi volt a helyszín. A beszélgetés során a jelenlévők megismerhették a nemzetközi hírű író életútját, valamint munkásságát. Tótkomlóson született 1954-ben. Ősei nyelvét, a szlovákot máig sem feledte el. A rendezvény házigazdájával földiek, ezért mókázva idézték fel közös gyermekkori élményeiket. Az írót szülei Szegedre íratták be gimnáziumba matematika-fizika szakra. Ám ez távol állt tőle, hisz a történelmet szerette igazán; no és olvasni. Életének jelentős állomása volt a Pécsi Közgazdaságtudományi Egyetem (itt később gyakornok, majd tanársegéd is volt), és az ELTE, ahol szociológiát tanult. E tárgyban interjúkat készített, kutatómunkát is folytatott. Tudását messzemenően kamatoztatta első jelentős könyvében, a Kulákprés című szociográfiájában, amely az ’56 előtti idők agrárpolitikájáról rántja le a leplet. Első kiadása 1986-ban jelent meg. A szerző visszatekintve úgy véli, hogy talán erősebb is lehetett volna az ott megfogalmazott bírálata. Kimagasló műve az 1997-ben kiadott Jadviga párnája, ahol rejtve a szülőföldje jelenik meg. A méltán nagysikerű regény napló formájában íródott falutörténet, melyet átsző a szerelem s a családi élet. Szociográfikus elemekkel gazdagított, középpontjában a szlovákok nemzeti öntudatra ébredése áll, de az első világháborútól évtizedek történelmét öleli fel. Színvonalas film is készült belőle. Íróvá válni természetesen bizonyos ideig tartó érési folyamat, így Závada Pálnak sem nagy műveivel kezdődött pályafutása. Kezdetben elsősorban tényirodalommal foglalkozott; a szépirodalom csak később került terítékre életművében. A ’90-es években szerkesztősködött, 40 éves kora körül folyóiratokban jelentek meg novellái, majd önálló kötet is napvilágot látott ezekből 1996-ban. A fő művét követően több regényét is kiadták. Közülük kettőről esett szó még röviden. Ezek A fényképész utókora, és a Milota. Figyelemre méltó drámaírói munkássága is. E műfajban felkérésre alkot. Többféle elismerésben részesült már. A Kossuth-díjról faggatta a házigazda. Az író ezzel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy a rangos kulturális kitüntetéseket nem a kormánynak kellene odaítélnie, hanem a szakma tekintélyes képviselőinek. Úgy gondolja, a hozzáértők véleménye alapján lennének igazán kiérdemeltek a díjak. A mai közmédiáról így szólt: eltűntek a régi tradíciók, s ezáltal silányabbá vált a műsorok tartalma. Az író 3 éve tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. Az esemény frissítő színfoltja volt, amikor az író maga olvasott fel jelenleg készülő regényéből, melynek címe: T.
„A magyar a világ egyik legszexisebb nyelve”
Lucia Satinská a magyar nyelvről és a szlovákiai magyarokról
Debrecen - Közös hangon, Nyitrával
2012. november 30. - (mti)
Együttműködési megállapodást írt alá dr. Gaál István, a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok (DE TEK) elnöke dr. Komzsík Attila dékánnal november 27-én Nyitrán, Szlovákiában. Gaál István a látogatás során a jövőbeni további közös munka reményében találkozott dr. Libor Vozár nyitrai rektorral és az intézmény rektorhelyettesével is - tudatta pénteken a DE TEK elnöki hivatala. A megállapodás a partner Közép-Európai Tanulmányok Karával történő közös oktatási és tudományos tevékenység folytatását tűzi ki célul és megnyitja annak a lehetőségét, hogy az egyes szakmaterületek oktatói, kutatói és hallgatói csereprogramokat alakítsanak ki. Az együttműködés különös jelentőséggel bír, hiszen a partnerintézményben magyar nyelvű oktatás folyik - olvasható a közleményben.
Belülről kell megdönteni a rendszert
Magyar-szlovák gazdasági fórum
Fico szerint erősíteni kell az együttműködést
2012. november 16. - (mti)
Erősíteni kell Magyarország és Szlovákia között az együttműködést - mondta Robert Fico szlovák miniszterelnök a pénteki budapesti magyar-szlovák gazdasági fórumon. Robert Fico a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) rendezvényén úgy vélekedett, hogy a szlovák gazdasági növekedést támogatja a szlovák és magyar gazdasági kapcsolatok erősítése, a politikusok feladata pedig a vállalkozói együttműködés lehetőségeinek megteremtése. Hozzáfűzte: az infrastrukturális és energetikai összekapcsolódás is lehetőségeket rejt, emellett az autóipar és a kohéziós források felhasználása területén szintén erősíteni kell a kooperációt. Az uniós kohéziós politikával kapcsolatban megjegyezte, Szlovákiának érdeke a megegyezés, de „szolidárisak leszünk, a szlovák kormány nem fog Brüsszelben semmilyen egyéni játékot játszani”. Szavai szerint öncélú érdekeket lehet tapasztalni a nettó befizetők részéről, holott például Szlovákia a fejlesztéseinek 75 százalékát EU-s alapokból finanszírozza, de ennek 50 százaléka visszajut az ott beruházó nyugati cégekhez. Robert Fico egyúttal javaslatot tett arra, hogy a szlovák-magyar gazdasági fórumot kormányzati szinten intézményesítsék, rendszeresítsék, majd nyomatékosította: Szlovákiának abszolút érdekében áll, hogy a lehető legjobb gazdasági és baráti kapcsolatokat ápolja Magyarországgal. Álláspontja szerint Magyarország és Szlovákia is ugyanazokkal a kihívásokkal néz szembe, mindkét országnak szüksége van a sikerre. A két ország közötti jó gazdasági és pénzügyi együttműködés megalapozza a többi területen történő kooperációt is - vélekedett a szlovák kormányfő. Mint fogalmazott, a gazdasági növekedés a szlovák kormánynak sem „szent tehén”, majd kifejtette: Európában és az eurózónában a hosszú távú pénzügyi válságkezelés lényege a kiadások korlátozása, az állandó megszorítás, amelyet ugyanakkor nem lehet kombinálni a gazdasági növekedéssel. Ha ez így folytatódik, a miniszterelnök szerint kérdéses a válság problémáinak megoldása. A szlovák kormány elfogadja az európai válságkezelést, a költségvetés jövőre is 3 százalék alatti hiánnyal zár majd. Hozzátette: az Európai Bizottság előrejelzése szerint a szlovák gazdaság 2012-ben 2,6 százalékos növekedést ér el, majd 2013-ban 2, 2014-ben pedig 3 százalékkal bővül a gazdaság. A szlovák miniszterelnök előadásában szorgalmazta az eurózóna és az Európai Unió mélyebb integrációját. „Bennünket nem bánt, ha az európai intézmények nagyobb hatásköröket kapnak. Nem lehet saját nemzeti fiskális politikákat kialakítani és egy közös európai pénznemet. Ez így nem mehet, éppen ezért támogatni fogjuk az olyan intézményeket, mint a bankunió” - fejtette ki, kiemelve ugyanakkor a nemzeti banki felügyelet erősítésének fontosságát annak elkerülése érdekében, hogy a külföldi anyabankok a helyi pénzintézeteiknél azt csináljanak, amit akarnak. Szlovákiának nincs más alternatívája, mint az EU és az eurózóna - jelentette ki Fico, hozzátéve, hogy országa teljesíti pénzügyi kötelezettségét, és nem engedi, hogy „Szlovákia kiessen a játék magjából”.
Kelet-és Nyugat-Európa etnikai pártjairól Budapesten
Orbán Viktor: Örülnünk kell Szlovákia sikerének
2012. november 16. - (mti)
Magyarországnak örülnie kell annak, hogy a szlovák gazdaság jól teljesít - mondta Orbán Viktor pénteken a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-szlovák gazdasági fórumán. A Robert Fico szlovák kormányfő részvételével zajló budapesti tanácskozáson a magyar miniszterelnök arról is szólt, hogy a Budapest és Pozsony közötti gazdasági együttműködés a vitás kérdések megoldását is segítheti. Röviden arra is utalt: költségvetési egyenlegjavító döntéseket hozott a kabinet a jövő évi 2,7 százalékos hiány érdekében, részleteket azonban nem közölt. Magyarországnak érdeke, hogy sikeres szomszédai legyenek. Örülnie kell a szlovák gazdaság jó teljesítményének, és ha nem tartja elfogadhatónak gazdasági lemaradását északi szomszédjához képest, akkor nem azért kell szurkolnia, hogy a szlovákoknak rosszabbul menjen, hanem tennie kell azért, hogy jobban menjenek a saját dolgai… - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy „mi egy tehetséges és sikeres szomszéddal akarunk versenyezni, mert a Forma-1-ben akarunk indulni és nem a Forma-2-ben, nem a Forma-3-ban”, még akkor is, ha ott könnyebb dobogós helyezéshez jutni. Előadásában érintette a magyar-szlovák kapcsolatokat, közölve, hogy „Magyarország nem dugja homokba a fejét”, pontosan tudja ugyanis, melyek a fennálló vitás kérdések Budapest és Pozsony között, és „nem ringatjuk magunkat” abba az illúzióba, hogy könnyű lenne ezek megoldása. A jó gazdasági együttműködés azonban segíthet megoldani az egyéb konfliktusokat is - vélekedett, hozzátéve: „mindkét fél tudatában van annak, hogy együtt fogjuk leélni itt, egymás mellett a következő jó néhány száz évünket is, tehát valamilyen egyezségre kell jutnunk egymással”. Orbán Viktor megerősítette azt az álláspontját, amely szerint az európai válság még jó ideig velünk marad, mert „nem egy vagy két alkatrésze hibásodott meg a rendszernek, hanem úgy, ahogy van, az egész bedöglött”, és „nekünk nem az autót kell megjavítani, hanem egy új autót kell szerkeszteni”. Beszédében egyúttal bejelentette, hogy költségvetési egyenlegjavító döntéseket hozott a kabinet az elmúlt két napban annak érdekében, hogy jövőre 2,7 százalék legyen a hiány mértéke. Mindezt olyan megfogalmazásban ismertette, hogy bár nem akar a nyugat-európai társadalmakról negatív véleményt tükröző összehasonlításokat tenni, de „azért mégiscsak érdemes elgondolkodni azon, miért van az, hogy a magyar kormány szerdán, illetve péntek reggel arról döntött, hogy akkor 2,9-es hiány helyett hogyan lesz 2,7 százalék, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól”. Vagyis költségvetési egyenlegjavító döntéseket hozott a kormány az elmúlt két napban, „miközben Nyugat-Európában milliók vannak az utcákon”, folyamatos a politikai instabilitás, és bár az emberek Közép-Európában sem dobálják a kalapjaikat az égig, de pontosan tudják, hogy ha nem végzik el országaik átalakítását, nincs esélyük a jövőre - fogalmazott. A kormányfő a közölt számokkal arra utalt, hogy az Európai Unió múlt heti országjelentése szerint 2013-ban 2,9 százalék lesz az államháztartási hiány Magyarországon, a magyar kormány azonban 2,7 százalékos mértékre törekszik. Az újabb intézkedések részleteire Orbán Viktor a fórumon nem tért ki. A mintegy 250 szlovák és magyar vállalkozó, valamint kormányzati képviselő előtt a kormányfő ismét hangsúlyozta a közép-európai együttműködés és a Németországhoz való kapcsolat fontosságát. „Amikor a német export megy, mi is jól megyünk” - példázta a közép-európai gazdaságok és Németország összefonódását. Megítélése szerint a következő években az európai gazdasági térség növekedéséhez a legnagyobb mértékben Közép-Európa és Németország fog együtt hozzájárulni. Emellett az elkövetkező 15-20 évben a közép-európai térség - a makrogazdasági mutatók mellett - a bérek, a nyugdíjak, az életszínvonal területén is felzárkózik a Nyugathoz, sőt még elé is szeretne kerülni - fűzte hozzá. A miniszterelnök úgy vélekedett, míg korábban az elméletek úgy szóltak, hogy a jól működő, sikeres nyugati modellhez kell kapcsolódni, addig mára ez a „mankó” kiesett, a mai kérdésekre ez a kijelentés már nem válasz. Orbán Viktor ezt úgy ítélte meg, „visszakaptuk a gondolkodás szabadságát”. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Magyarország jövője csak Nyugat-Európával együtt képzelhető el, „egy csónakban ülünk, a csónak nem hagyható el (...), egy gazdasági rendszerben vagyunk”, vagyis érdekeltek vagyunk a többi tagállam sikerében.
Balog: Hadjáratot kell folytatnunk az összetartozásért
Fico: Szlovákia nyitott a megoldáskeresésre az állampolgárság ügyében
2012. november 16. - (mti)
Szlovákia nyitott a megoldáskeresésre az állampolgárság ügyében - mondta Robert Fico szlovák miniszterelnök Mesterházy Attilának, az MSZP elnökének. November 16-i találkozójukról a szocialista politikus tájékoztatta Berényi Józsefet, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja (MKP) elnökét. Berényi József arról tájékoztatta az MTI pozsonyi irodáját, hogy Mesterházy Attila a találkozót megelőzően telefonon érdeklődött az MKP elnökénél az iránt: melyek azok a felvidéki magyarságot érintő kérdések amelyeket „fel kellene vetni” a szlovák kormányfővel való találkozó során. Berényi József az MSZP elnökének az említett kérdéskör kapcsán elsődlegesen a szlovák állampolgársági törvény tervezett módosítását emelte ki. Elmondta: a felvidéki magyarok számára nem jelentene megoldást a szlovák állampolgárságról szóló törvény tervezett módosítása. A javasolt módosítás szerint ugyanis csak azok a más állampolgárságot szerzett szlovákiaiak nem vesztenék el állampolgárságukat, akik lakhellyel rendelkeznek vagy rendelkeztek abban az országban, amelynek állampolgárságát felvették. Mivel ez csupán a külföldön élő szlovák kettős állampolgárok ügyét rendezné, és így kettős mércét tartana fenn. A kiemelt témák sorában az MKP politikusa még a lefokozásra ajánlott Selye János Egyetem (SJE) ügyét valamint a kisebbségi kultúrára szánt késedelmes szlovák kormánytámogatások rendezésének fontosságát emelte ki. „Mind a Selye János Egyetem ügyében, mind pedig az állampolgárság ügyében Robert Fico azt mondta: nyitott arra, hogy a két ország megoldást keressen a problémára” - közölte az MKP elnöke Mesterházy Attila tájékoztatására hivatkozva. Hozzátette: Robert Fico a kisebbségi kultúrára szánt szlovák kormánytámogatások késedelmes folyósítása kapcsán technikai nehézségekre hivatkozott, amelyek elhárítása már folyamatban van. Az MTI megkereste Bugár Bélát, a Most-Híd szlovák-magyar párt elnökét, hogy kapott-e hasonló tájékoztatást Robert Fico és Mesterházy Attila találkozójáról. Bugár Béla válaszában leszögezte: „Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot azokkal a magyarországi politikai erőkkel, amelyek segíteni tudnak a szlovákiai magyarok problémáin.”
Tóta W.: A magyarok istenére
Matolcsy György: Közép-Európa együtt képes a sikeres felzárkózásra
2012. november 16. - (mti)
Közép-Európa együtt, egy csapatban képes a sikeres felzárkózásra - mondta Matolcsy György Budapesten, a magyar-szlovák gazdasági fórumon. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) rendezvényén a nemzetgazdasági miniszter kiemelte: Szlovákiában és Magyarországon is pozitív a teljes fizetési mérleg, ami ritkaságnak számít az Európai Unióban. Az azonos földrajzi helyzet a közép-európai államok számára azonos jövőbeli lehetőségeket jelent, a térség logisztikai, gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi és járműipari vezető szerepe immár realitás - mondta a nemzetgazdasági miniszter. Hozzátette, a szlovák és a magyar gazdaság egyaránt jelentősen kiterjesztette kereskedelmi és tőkekapcsolatait a világban, ennek is köszönhető, hogy az Európai Unióban a következő évtizedekben Közép-Európa lesz a leggyorsabban fejlődő európai régió. Magyarország Szlovákiába irányuló exportja már jelentősen meghaladta a válság előtti szintet, ami azt mutatja, hogy a magyar vállalkozók, a magyar vállalatok megtalálták a helyüket a szlovák gazdaságban - mondta Matolcsy György. A Szlovákiába irányuló magyar exportról szólva arra hívta felhívta a figyelmet, hogy a kivitel 70 százaléka ipari, feldolgozóipari exportból adódik, és hasonló - 60 százalékos - az arány a Szlovákiából Magyarországra irányuló exportnál is, amely ugyancsak messze meghaladta a krízis előtti szintet. A gazdaság helyzetéről szólva kifejtette: idén a magyar gazdaság zsugorodik, jövőre ugyanakkor már beruházási és növekedési trendfordulót vár a kormány. Hozzáfűzte: már most is vannak olyan ágazatok és gazdasági területek, amelyek teljesítménye meghaladja a válság előtti szintet. Ilyen például az ipar, a feldolgozóipar, a külkereskedelem, a turizmus, valamint az aktivitási és foglalkoztatási ráta. A magyar kormány képes volt arra, hogy a GDP-arányosan 82 százalékot meghaladó örökölt államadósságot sikeresen csökkentse. Emellett - mint azt az Európai Bizottság (EB) is elismerte - sikerült a költségvetést stabilizálni, és a hiányt tartósan 3 százalék alá szorítani. Matolcsy György hozzátette: Közép-Európában sem „szabadultak el” a költségvetési hiányok. Az államadósság csökkenő pályára állítása ugyanakkor nem általános az Európai Unióban, persze nem minden országnak olyan magas az államadóssága, mint Magyarországnak, Szlovákiában például az adósság fele a magyarnak, GDP-arányosan. Véleménye szerint ha 2002-től nem következett volna be a „felelőtlen és hibás eladósodás”, akkor Magyarország is Szlovákia szintjén tartana az államadósság szempontjából. Hozzátette: az államadósságot Magyarország új forrásokból is finanszírozza, vagyis a külső helyett a belső finanszírozásra állították át az államadósságot, így a magyar emberek egyre nagyobb mértékben finanszírozzák a magyar államot. Tomas Malatinsky szlovák gazdasági miniszter elmondta, hogy az EB aktuális őszi prognózisa szerint Szlovákiában az idén 2,6 százalékkal növekszik a gazdaság, ami Észtország után a legnagyobb növekedés az EU-n belül. Szlovákia a konszolidációs intézkedések ellenére megfelelő, helyes úton jár - jelentette ki a miniszter. Kifejtette, hogy a fejlődés alappillére Szlovákiában a gépjárműgyártás, a gépipar és az elektronikai ipar, ugyanakkor növelni kell a technológiaváltások tempóját. A kormány célja, hogy Szlovákia a jelenlegi termelői helyzetből folyamatosan alakuljon kutatói országgá is: a további gazdasági növekedés ugyanis paradigmaváltást követel, a termelőknek együtt kell működniük a kutatókkal, fejlesztőkkel. A szlovák gazdasági miniszter szerint a gépjárműipar a jövőben is nagy szerepet fog játszani a szlovák gazdaságban, és ez együttműködési terület lehet Magyarországgal is, azaz a szlovák mellett a magyar vállalkozások is részt vehetnek a szlovák kormány most előkészítés alatt álló e-mobilitás platformjában. Az együttműködés további területei között Tomas Malatinsky az energiabiztonságot említette. A pénteki fórumon Parragh László, az MKIK és Peter Mihók, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szándéknyilatkozatot írt alá a magyar-szlovák kereskedelmi kamara megalakításáról. A Szlovákiában bejegyzendő kamara célja a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok elősegítése lesz. A pénteki gazdasági fórumon csaknem 250 magyar és szlovák vállalkozó, illetve kormányzati képviselő vesz részt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint január-augusztusban a kétoldalú külkereskedelmi mérleg 99,1 milliárd forint magyar exporttöbbletet mutatott. Az import 777,3 milliárd forint volt, 16 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában, míg az export 876,4 milliárd forintot tett ki, 8 százalékkal nőtt 2011 első nyolc hónapjához képest.
Elemzők a szlovák GDP-növekedésről
2012. november 15. - (mti)
Szlovák banki elemzők a gazdaság fejlődésének lassuló ütemére mutattak rá, és a jövőbeli eredmények gyengülésének veszélyére figyelmeztettek a Statisztikai Hivatalnak a szlovák gazdaság növekedéséről csütörtökön közzétett adatait elemezve. Szlovákiában a statisztikai hivatal csütörtöki közlése szerint negyedéves szinten 0,6 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 2,2 százalékkal nőtt a GDP a harmadik negyedévben. „A fékpedálra taposott a szlovák gazdaság a harmadik negyedévben” - véleményezte az adatokat Eva Sadovská, a Postová Banka elemzője az MTI kérdésére. Véleménye szerint bár a 2,2 százalékos szlovák GDP-növekedés az egyik leggyorsabb fejlődési ütem az EU-ban, arról sem szabad elfeledkezni, hogy 2012 első negyedévében még 2,9 százalékos, a második negyedévben pedig 2,6 százalékos volt a GDP növekedése éves összehasonlításban. Eva Sadovská szerint ugyan a statisztikai hivatal csak december hatodikán hozza nyilvánosságra a GDP struktúráját érintő részleteket, azt viszont már most látni lehet, hogy a gazdasági fejlődés kimutatott üteme az iparnak, azon belül az autógyártásnak volt köszönhető. „Az ipari termelés a harmadik negyedévben éves összehasonlításban 16 százalékkal nőtt, az autógyárak esetében pedig a növekedés meghaladta a 75 százalékot” - mutatott rá. Boris Fojtík, a Tatra Banka gazdasági analitikusa a környező országok gazdasági eredményeire rámutatva „átlagon felülinek” értékelte a szlovák gazdaság harmadik negyedéves eredményeit. Rámutatott: a pozitív eredmények mellett látni kell, hogy több olyan ágazata van a szlovák gazdaságnak, amelynek „lehúzó ereje” mind erősebben érvényesül. Az elemző ezek közül a - tavaly november óta folyamatosan romló teljesítményt mutató - építőipart, valamint az egy éve visszaeső belföldi fogyasztást említette példaként. Megjegyezte: a a fogyasztás folyamatosan gyengíti a gazdasági fejlődést, amelyet jelenleg kizárólag a külföldi - nem túl optimista - kereslet tart fenn. Michal Kozuba, a Home Credit r.t. pénzügyi elemzője szerint a fejlődés lassuló üteme ellenére egyelőre nem lehet komoly gondokról beszélni, ám sok tényező veszélyezteti a jelenlegi „kitűnő növekedést.” A szlovák gazdasági fejlődést befolyásoló tényezők közül az elemző az európai gépkocsi-vásárlási kedv ingadozó helyzetére utalva „rizikósnak” jelöli az autóipart. Mária Valachyova, a Slovenska Sporitelna elemzője szerint a GDP-növekedést jelző adatok nem számítanak meglepetésnek, mivel összhangban vannak az ipari termelési adatokkal. Ő szintén a gépkocsigyártást jelölte meg a szlovák gazdaság motorjaként, rámutatva: a gazdaság elsősorban az új autóipari termelőkapacitások miatt volt képes tovább bővülni. Az Európai Bizottság őszi előrejelzései szerint az idei évben 2,6 százalékkal, 2013-ban 2,0 százalékkal bővülhet a szlovák gazdaság.
Emelkedik a szlovák informatikai piac forgalma
2012. november 16. - (mti)
A tavalyi visszaesés után megindult az informatikai célú kiadások növekedése Szlovákiában - írja az International Data Corporation (IDC) piackutató vállalat elemzése. A szlovákiai informatikai piac forgalma változatlan dollárárfolyamon számolva 2011-ben 1,7 százalékkal 1,83 milliárd dollárra csökkent az euróövezeti szuverén adósságválsággal kapcsolatos üzleti hatások miatt. A piaci forgalom az idén az IDC várakozásai szerint 5,3 százalékkal, majd a következő öt évben évi 6,2 százalékkal növekszik. „A szlovák gazdaság meglepően jól teljesített 2011-ben a kedvezőtlen külső környezet ellenére is. Az ország 3,4 százalékos GDP-növekedést ért el autóiparának és stabil pénzügyi rendszerének köszönhetően. Ez semlegesítette a költségvetési kiigazítások hátrányos hatását, és megakadályozta az informatikai piaci forgalom még nagyobb visszaesését” - mondta Milan Kalal, az IDC senior elemzője. „Az informatikai kiadásokat befolyásoló másik nagy tényező Szlovákiában az okostelefonok és média táblagépek forgalmának robbanásszerű növekedése volt a hagyományos mobiltelefonok és számítógépek kárára” - mutatott rá Milan Kalal. „A mobil eszközök értékesítésében kivételesen sikeres év volt a 2011-es. A média táblagépek értékesítése több mint hatszorosára nőtt, okostelefonokból pedig 27 százalékkal többet adtak el éves összevetésben” - tette hozzá.
Szigorítana a szociális támogatások rendszerén a szlovák kormány
2012. november 16. - (mti)
Csökkentené a szlovák kormány azoknak a családoknak a szociális támogatását, amelyek tagjai ismételten megsértik a törvényt - derült ki a Helyes út nevet viselő roma reformprogram pénteken Pozsonyban bemutatott, a jogérvényesítés erősítését célzó részéből. A reformprogram készítőinek célja az, hogy javuljon az állampolgári együttélés gyakorlata Szlovákiában. Az öt fejezetből álló reformprogramot a belügyi tárca készíti elő a szlovák kormány romaügyi kormánybiztosának a bevonásával. A program első részét Robert Kalinák belügyminiszter, Marián Salon belügyi államtitkár, Peter Pollák romaügyi biztos és Igor Matovic, az ellenzéki Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalom vezetője mutatta be pénteken a szlovák fővárosban. A reform első részének az az alapfilozófiája, hogy csak azok élhessenek az állam nyújtotta szociális támogatásokkal, akik betartják a törvényt. Ennek a most bemutatott elképzelés szerint úgy szerezne érvényt a kormányzat, hogy szigorúbb feltételeket szabna meg az állami szociális támogatások megítélésénél, szűkíthetnék a megítélhető támogatások számát, illetve csökkenthetnék azok összegét azoknak a családoknak az esetében, amelyek tagjai ismételten bűncselekményeket vagy kihágásokat követnek el. „Mindenkinek, aki állami támogatást akar kapni, tudatosítania kell magában, hogy azt teljes egészében csak akkor veheti igénybe, ha felelősségteljesen viselkedik a szomszédaival vagy a gyermekeivel szemben” - szögezte le a bemutatón Robert Kalinák. Kifejtette: az elképzelés szerint a törvények betartásától tennék függővé azt is, hogy valaki részt vehet-e az államilag finanszírozott munkaprogramban, vagy kaphat-e lakhatási támogatást. Hozzáfűzte: a megítélésnél nem csak az adott személy, hanem az egész család „viselkedése” lesz a mérvadó. A jogérvényesítés erősítését célzó reform a kihágások elkövetői számára alternatív büntetések bevezetésével is számol. Ilyen lenne például a közérdekű munka, amely bizonyos esetekben a behajthatatlannak bizonyuló pénzbüntetéséket váltaná fel.
Hende Csaba a védelmi együttműködésről tárgyalt Pozsonyban
2012. november 15. - (mti)
Több konkrét, a magyar és a szlovák haderő közötti együttműködést érintő projektről is egyeztetett Hende Csaba honvédelmi miniszter csütörtökön Pozsonyban szlovák kollégájával. A két tárcavezető találkozóján szó esett a két ország hadereje által az EU, az ENSZ és a NATO kötelékében teljesített missziókról, a V4-es csoport keretén belül 2016-tól felállítandó közös katonai egységről, valamint a két ország hadiipari cégeinek megmentéséért folytatandó együttműködésről is. Hende Csaba a találkozót követő sajtótájékoztatón elmondta: a kétoldalú kapcsolatok eddig is kifogástalanok voltak, és a találkozón több konkrét eredményt sikerült elérni a viszony fejlesztése érdekében. A tárcavezető a V4-es csoporton belüli védelmi együttműködést méltatva említést tett a 2016-ban létesítendő közös katonai egységről. Elmondta: a mintegy 3 ezer fős egység hat hónapos rotációban lát majd el készültségi feladatokat az Európai Unió számára. „A közös harccsoport nemzeti részei a közös gyakorlatokon összekovácsolódnak, ugyanakkor a készenlétet nem egy helyen és egy időben látják el, hanem saját nemzeti hadseregük keretei között maradva” - mondta az MTI-nek Hende Csaba. Hozzátette: a V4 harccsoport egy nagyon gyorsan bevethető, komplex, rendkívül intenzív műveletekre is képes harci egység lesz. Martin Glvác, a szlovák szaktárca vezetője sikeresnek nevezte a kétnapos találkozót, annál is inkább, mert 12 év után látogatott Szlovákiába magyar védelmi miniszter. Kifejtette: tárgyalásaik során megerősítést nyert, hogy az EU-, ENSZ- és NATO-missziókról közös a két ország álláspontja. Rámutatott: tárgyalásaik során megegyeztek, hogy egy hasonló modell kialakítása céljából Szlovákia tanulmányozni fogja a Magyarországon már működő önkéntes tartalékos rendszert. Abban is egyetértésre jutottak, hogy a két ország hadiipari cégeinek megtartása érdekében intenzív kétoldalú együttműködésbe kezdenek. Glvác szerint több együttműködési megállapodás is született, ám ezek egy részét jellegükből adódóan nem kívánta konkretizálni.
Szlovák-magyar viszony: Kényes kérdésekről majd jövőre
2012. november 15. - (Szilvássy József - Népszabadság)
Pénteken Orbán Viktor és Robert Fico nyitja meg Budapesten a magyar-szlovák gazdasági fórumot. A pozsonyi kormányfő találkozik Bajnai Gordonnal és Mesterházy Attilával is. Újabb magyarországi villámlátogatása előtt nyilatkozott lapunknak.
- Többesztendős, kétoldalú fagyos viszony után idén gyakoriak a magyar-szlovák kormányfői találkozók. Mivel magyarázza ezt?
- Amikor legutóbb Pilisszentkereszten (Mlynky) tárgyaltam magyar partneremmel, ismét kiderült, hogy mindkét ország hasonló társadalmi és gazdasági gondokkal szembesül, s függetlenül attól, hogy jobboldali vagy baloldali a kabinet, válságmenedzselésre kényszerül. Megerősítettük azt a korábbi elhatározásunkat is, miszerint nem a múltba tekingetünk vissza, hanem pragmatikusan a jelen és a jövő közös projektjeire összpontosítunk. Ezért fogadtam el örömmel Orbán Viktor meghívását a budapesti magyar-szlovák gazdasági fórumra, amelyen a két szomszédos ország szakemberei, vállalkozói tovább gyarapíthatják gazdasági kapcsolatainkat.
- Elsősorban szlovák ellenzéki politikusok vélekednek úgy, hogy olykor a magyar kabinet döntései is inspirálják önt és kormányát. A bankokra kivetett extra adót, továbbá a központosító törekvéseket említik példaként. Mit szól ehhez?
- Nagy figyelemmel követjük a külföldi történéseket, s ha jó megoldást látunk, akkor igyekszünk okulni ezekből. Természetesen akkor is, ha Magyarországon tapasztalunk ilyesmit. Ami pedig a bankokat illeti, évek óta hatalmas nyereségekre tettek szert Szlovákiában is, igazságosnak tartom hát, hogy nagyobb részt kell vállalniuk a közteherviselésben. Természetesen nem csak nekik. Az államnak pedig nagy a felelőssége a válságmenedzselésben. Szlovákiában az Európai Bizottság előrejelzése szerint idén az euróövezetben a legmagasabb, 2,4 százalékos lesz a gazdasági növekedés, jövőre valamivel kevesebb, de még mindig jóval az uniós átlag felett. Ugyanakkor a jövő év végén mindenképpen szeretnénk elérni a 2,9 százalékos hiánycélt, s az államadósságot is szeretnénk 55 százalék alá faragni. Nagy dilemmánk az, vajon milyen megszorító intézkedéseket hozhatunk úgy, hogy a gazdasági növekedésünk ne álljon le, s továbbra is a legjobban teljesítő uniós tagországok között maradjunk. Ugyanakkor mérlegeljük, hogy a javasolt döntés miként érinti a szociálisan gyenge és a szegény rétegeket. Azt elviseljük, ha az elengedhetetlen intézkedések miatt csökken a Smer népszerűsége.
- Pragmatikus szemléletük miatt a kétoldalú szlovák-magyar vitás kérdéseket a szőnyeg alá söprik?
- Orbán Viktor jelezte, hogy kabinetje jövőre megnyitja az úgynevezett kényes ügyeket is. Vannak megfelelő mechanizmusaink - többek között a vegyes bizottságok, más fórumok is -, amelyek révén ilyen kérdéseket is megvitathatunk és remélhetőleg fokozatosan megoldhatunk.
- Miként rendezhetik az egyik neuralgikus pontot, a könnyített honosítással, illetve a szlovák állampolgársági törvénnyel kapcsolatos ellentéteket?
- Leginkább államközi szerződéssel, ami bevált európai gyakorlat. Jelenleg azonban mindkét kormány merőben másként értékeli a kialakult helyzetet, ezért nyilván ez a téma a már említett bizottságok elé kerül. Nálunk a belügyi tárca rövidesen befejezi a állampolgársági törvény módosításának tervezetét, amelynek a célja megszüntetni a hatályos jogszabály bizonyos igazságtalanságait.
- Gondolnak a kettős állampolgárságot szerzett vagy azt óhajtó szlovákiai magyarokra is?
- Nem nemzeti vagy nemzetiségi alapon, hanem európai sztenderdek alapján készül a tervezet. Legfontosabb szempont az, hogy aki szlovák állampolgár, az máshol nemcsak akkor szerezhet hasonló státust, ha külföldi személlyel köt házasságot, hanem abban az esetben is, ha az adott államhoz tartós kötődés fűzi, például huzamosabb ideje dolgozik és lakik ott.
- Ezúttal magyarországi ellenzéki politikusokkal is találkozik. Milyen céllal?
- A magyar belpolitikába semmiképpen sem kívánok beavatkozni, ugyanakkor a Smer-SD pártelnöke is vagyok, s az MSZP-hez hasonlóan az európai szocialisták családjába tartozunk, tehát politikai értelemben ők a partnereim. Természetesnek tartom tehát, hogy a hivatalos magyarországi programomat követően velük is eszmecserét folytassak.
- Bajnai Gordonnal akkor is tárgyalt, amikor mindketten kormányfők voltak. Miként vélekedik róla?
- Karizmatikus közéleti személyiségnek tartom őt, akinél még azt sem tapasztaltam, hogy akár csak megemelné a hangját. Higgadtan, felkészülten válaszolt és érvelt minden esetben. Sosem jött ki a sodrából, sosem adta fel technokrata szemléletét. Emiatt néha bizony még irigyeltem is őt.
Robert Fico: Szüksége van egymásra Szlovákiának és Magyarországnak
2012. november 12. - (mti)
Szüksége van egymásra Szlovákiának és Magyarországnak, Pozsony és a Budapest pedig nem engedheti meg magának, hogy feszültségek terheljék a kormányközi kapcsolatokat - fejtette ki a szlovák miniszterelnök a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lapban hétfőn megjelent interjúban. Robert Fico a szlovák-magyar kapcsolatok alakulásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy jelenlegi, második kormánya össze sem hasonlítható az első kormányával, hiszen „politikailag halottak” azok a partnerek, amelyekkel első miniszterelnöksége idején koalícióban kormányzott. „Amikor idén áprilisban, röviddel a kormányalakítás után első alkalommal találkoztam ismét Orbán Viktorral, mindketten nagyon idegesek voltunk, mert nem tudtuk, hogy mi történik majd, de hamar megállapodtunk abban, hogy nem engedhetünk meg magunknak feszültségeket és konfliktusokat” - mondta Fico. A második és a harmadik találkozón „már konkrét együttműködési projektekről” volt szó - tette hozzá, megjegyezve, hogy „természetesen még mindig van néhány kényes kérdés”. A legutóbbi találkozón ezek összeírására kérte magyar partnerét. Vélhetően a kettős állampolgárság, valamint a komáromi magyar egyetem és a Beneš-dekrétumok ügye szerepel a listán - fejtette ki. A vitás kérdésekről januárban kezdődnek tárgyalások - mondta. Hozzátette: „az igazat megvallva olyan sokat kell foglalkoznom európai uniós ügyekkel, hogy kevés energiám marad a szlovák-magyar kapcsolatkora”. Ugyanakkor a megbeszélések eddig jól haladtak - jegyezte meg, hangsúlyozva, hogy „szomszédok vagyunk, szükségünk van egymásra”. A szlovák gazdaságpolitikáról szólva kifejtette: az államháztartási konszolidáció terheit a bankoknak, a nagyvállalatoknak és a gazdagoknak kell viselni, mert 500 eurós átlagfizetés és 300 eurós nyugdíjak mellett nem lehet további áldozatvállalást követelni az emberektől. „Világos, hogy egészséges vállalatokra és egészséges bankokra van szükség, de nem akarjuk, hogy mindig a kisembereknek kelljen előteremteni (a konszolidáció) költségeit” - mondta Fico. Hozzátette, hogy a banki különadó és a társasági adó emelése nem csökkenti Szlovákia vonzerejét a befektetők körében, mert a munkaerő „olcsó és jól képzett”, ez pedig fontosabb, mint az adók mértéke. Hangsúlyozta, hogy Szlovákia előtt csak két út áll. Az egyik a fegyelmezett költségvetési politika útja, amely a 3 százalék alatti hiány felé vezet, de árt a kormánypárt népszerűségének, a másik pedig a béremelés útja, aminek következtében „7 százalékra emelkedik a deficit, 2013 végén már nem kapunk hitelt és senki sem segít nekünk”. A görögországi helyzettel kapcsolatban kiemelte: a szlovákok türelme véges, és nehéz nekik megmagyarázni, hogy miért kell megsegíteniük Görögországot vagy a spanyol bankokat. Szlovákia a jövőben csak akkor vesz részt az euróövezeti válságkezelő rendszerek működtetésében, ha a támogatott államok teljesítik a támogatás feltételeit, ha pedig egy ország nem tud megfelelni az euróövezeti tagság követelményeinek, akkor „távoznia kell az euróklubból” - nyilatkozta a német lapnak Robert Fico.
A kettős állampolgárság ügye is téma volt Orbán és az MKP-elnök tárgyalásán
2012. november 15. - (mti)
A kettős állampolgárság ügyének szlovákiai fejleményeiről is tájékoztatta Orbán Viktor kormányfőt csütörtökön Budapesten Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke. Az Országházban tartott megbeszélés részleteit Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke ismertette az MTI-vel, közölve, hogy a találkozónak Robert Fico szlovák kormányfő pénteki budapesti látogatása is aktualitást adott. Berényi József tájékoztatta Orbán Viktort az állampolgársági ügy legújabb szlovákiai fejleményeiről, arról, hogy a szlovák belügyminisztérium olyan törvénymódosítást készít elő, amely továbbra sem teszi lehetővé, hogy a felvidéki magyarok szabadon, szankciók nélkül felvehessék a magyar állampolgárságot. A javaslat az MKP elnökének elmondása szerint kettős mércét alkalmaz, mert amit Szlovákia a saját, külföldön élő nemzettársainak megengedne, azt - azonos feltételek mellett - nem hajlandó biztosítani a szlovákiai magyaroknak - idézte a találkozón elhangzottakat közleményében a sajtófőnök. A miniszterelnök és az MKP elnöke áttekintette az anyaországi segítségnyújtás rendszerét, továbbá a jövő évi felvidéki támogatások alapelveit. Berényi József elmondta a kormányfőnek azt is, hogy a 2014-es szlovákiai államfőválasztáson nem magyar elnökjelöltet csak abban az esetben tudnak támogatni, ha az felvállalja az MKP által is aláírt, a szlovákiai magyarság megmaradásáról szóló közös dokumentumot. Ha ilyen nem lesz, az MKP saját jelöltet indít az elnökválasztáson. A két politikus emellett a nyitott magyar-szlovák államközi kérdésekről is egyeztetett, így például a bősi vízi erőmű ügyéről - közölte Havasi Bertalan.
MKP: Nem old meg semmit a szlovák állampolgársági törvény módosítását célzó javaslat
2012. november 14. - (mti)
Nem jelentene megoldást a felvidéki magyarok számára a szlovák állampolgárságról szóló törvény olyan módosítása, amely szerint csak azok a más állampolgárságot szerzett szlovákiaiak nem vesztenék el állampolgárságukat, akik lakhellyel rendelkeznek vagy rendelkeztek abban az országban, amelynek állampolgárságát felvették - mondta az MTI-nek Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke szerdán. A magyar párt politikusa ezzel a kijelentésével azokra a pozsonyi sajtóban megjelent információkra reagált, melyek szerint a szlovák állampolgársági törvény kidolgozás alatt álló módosító javaslatában a belügyi tárca az említett megkötést alkalmazná. A Hospodárské Noviny szlovák gazdasági napilap saját információkra hivatkozva szerdán azt közölte, hogy az előkészületben lévő módosítás oly módon enyhít a 2010-ben elfogadott szlovák állampolgársági törvényen, hogy lehetővé teszi a szlovák állampolgárok számára egy másik ország állampolgárságának megszerzését, de csak amennyiben a más állampolgárságért folyamodó személy, bejegyzett lakhellyel rendelkezik vagy rendelkezett abban az országban. A szlovák állampolgársági törvény hasonló értelmű módosításának ötletével korábban az ellenzéki Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalom képviselői csoportja állt elő. Ezt a javaslatot azonban szeptemberben elutasította a pozsonyi törvényhozás kormánypárti többsége. A két módosítás közti legfőbb különbség az, hogy míg az OLaNO javaslata előírta, hogy az érintett személyeknek legkevesebb mennyi ideig kellett rendelkezniük bejegyzett lakhellyel abban az országban amelynek állampolgárságát fel akarják venni, addig a pozsonyi lap szerint a szlovák belügy módosítása nem kezel ilyen megkötést. Az MKP szerint egy ilyen tartalmú módosítás a felvidéki magyarok számára nem jelentene előrelépést, csupán a külföldön élő szlovák kettős állampolgárok ügyét rendezné, amivel kettős mércét tartana fenn. „1997 és 2005 között minden külföldön élő szlovák megkötések nélkül megkaphatta a szlovák állampolgárságot, és ennek birtokában részt is vehet a szlovákiai parlamenti választásokon. Magyarország semmi mást nem kínál a határon túli magyaroknak, mint azt, amit Szlovákia már régen megtett a határon túli szlovákok számára” - hangoztatta a szlovák állampolgársági törvény módosításával összefüggésben Berényi József. Az MTI megkeresésére a szlovák belügyminisztérium sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta az állampolgársági törvény készülő módosítása kapcsán a sajtóban megjelent információkat. „Az előkészületben lévő jogszabályok részleteiről a törvény előkészítési folyamat lezárásáig nem közlünk információkat” - közölte a szlovák szaktárca sajtóosztálya. Mivel a vonatkozó szabályozás szerint amennyiben egy adott törvény módosítását elutasítja a törvényhozás, hasonló beadvány leghamarabb hat hónap múlva kerülhet napirendre, a szlovák állampolgársági törvény új módosítási javaslata leghamarabb jövő márciusban kerülhetne a pozsonyi parlamentbe.
Szlovákia - A lakosság több mint fele más országban szeretne élni
2012. november 15. - (mti)
A szlovákiai lakosság több mint fele más országban szeretné élni - derült ki a GfK piac- és közvélemény-kutató ügynökség felmérésének csütörtökön közzétett felméréséből. Szlovákiában mindössze 48 százalékuk maradna. A felmérés szerint a megkérdezettek leginkább a nyugati, gazdaságilag fejlettebb régió országait tartják vonzónak. Az adatokból kitűnik: mindenekelőtt a fiatalabbak hagynák el az országot. A közvélemény-kutatásból kiderült, hogy azok közül, akik Szlovákia helyett más országban szeretnének élni, a legtöbben az Egyesült Államokba költöznének (a megkérdezettek 7,3 százaléka). A második legnépszerűbb célország pedig a szomszédos Ausztria, ahol a szlovákiaiak 6,8 százaléka élne szívesen. A lista harmadik és negyedik helyén Anglia (5,6 százalék), illetve Németország (5,4 százalék) szerepel. A Szlovákiában maradók túlnyomó többsége az idősebbek korosztályából kerül ki.
Nemzeti kisebbségi státust kérnek a cseh államtól az vietnámiak
2012. november 15. - (mti)
Nemzeti kisebbségi státust kérnek a cseh államtól az országban élő vietnámiak. A hivatalos kérvényt a Csehországban működő vietnámi szervezetek képviselői írták alá, s a kormányon kívül a képviselőház elnökségének is megküldték. „A Cseh Köztársaságban élő vietnámiak szövetsége és a vietnámi nemzetiségűeket tömörítő többi csehországi szervezet közös kérést nyújtott be a kormányhoz és a parlamenthez, hogy a vietnámiakat ismerjék el hivatalos nemzeti kisebbségnek” - közölte Tran Viet Hung, a vietnámiak egyik vezetője csütörtöki prágai sajtótájékoztatóján. „Kérésünk célja, hogy a vietnámiak minél jobban integrálódjanak a cseh társadalomba” - tette hozzá. A vietnámi közösség ugyanakkor azt is kéri, hogy képviselőt küldhessen a kormány mellett tanácsadói szerepet betöltő kisebbségi tanácsba. Cseh állampolgárságot egy külföldi azután kérhet a prágai belügyminisztériumtól, hogy hivatalos engedéllyel legalább öt éve él az országban, büntetlen előéletű, s adót és társadalombiztosítást fizet. Ugyanakkor igazolnia kell, hogy a cseh állampolgárság felvétele után megválik előző állampolgárságától. Az ötéves tartózkodástól a hatóságok eltekinthetnek, például ha a kérvényező Csehországban született, egyik szülője cseh állampolgár, vagy cseh szülők örökbe fogadták. A kisebbségi tanács legutóbbi novemberi ülésén már megtárgyalta a vietnámiak kérvényét, de semmiféle ajánlást nem fogalmazott meg. A cseh belügyminisztérium ugyanakkor ellenzi a vietnámiak kérésének a teljesítését. Azzal érvel, hogy a vietnámiak gazdasági okokból telepedtek le Csehországban, s közösségük nem a történelmi fejlődés eredménye. A minisztérium azt is állítja, hogy a vietnámiak nem igyekeznek kellőképpen betagozódni a cseh társadalomba. Ezt az állítást a vietnámiak határozottan visszautasították. A 2001-es népszámláláskor 17 500, míg tavaly 30 ezer személy vállalta a vietnámi nemzetiséget. A cseh belügyminisztérium kimutatása szerint hivatalos engedéllyel 58 ezer vietnámi tartózkodik az országban. Becslések szerint jelenleg mintegy 100 ezer vietnámi él Csehországban. A cseh állam hivatalosan 12 nemzetiséget ismer el. Köztük van a magyar kisebbség is, bár az sem őshonos az országban. A magyarok döntően a csehszlovák állam idején telepedtek le Csehországban. A tavalyi népszámláskor valamivel több mint kilenc ezer személy vállalta magyar nemzetiséget. A hatályos cseh törvények szerint egy nemzeti kisebbséget azon a cseh állampolgárok csoportja alkot, akik Csehországban élnek, s etnikai származásukban, nyelvükben, kultúrájukban, hagyományaikban különböznek a többségi csehektől és igénylik a nemzeti kisebbségként való elismerést.
Budapesten találkozott Tarlós István Pozsony főpolgármesterével
2012. november 14. - (budapestinfo.eu)
Milan Ftáčnikot, Pozsony főpolgármesterét fogadta szerdán hivatalában Tarlós István főpolgármester. A két városvezető az együttműködésről, valamint - a szlovák fél kezdeményezésére - a tömegközlekedésről és a parkolási rendszerről konzultált. A találkozón jelen volt dr. György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes, dr. Szentes Tamás egészségügyi és szociális főpolgármester-helyettes és Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. vezérigazgatója is. A felek megállapodtak abban, hogy támogatják majd szakembereik rendszeres és kölcsönös tudás- és tapasztalatcseréjét, Ftáčnik pedig két főváros múzeumai közötti szorosabb együttműködés kialakítására tett javaslatot.
Szlovák Filmhét Szegeden
http://www.minority-szeged.hu/index.php/elerhetosegeink/22-aktualitasok/7-2012szlovakfilmhet
A Szlovák Filmhét megnyitójára 2012. november 15-én 17.30-ra invitálják a filmkedvelőket a szegedi Grand Caféba. Bevezetőt Peter Dubecký, a Szlovák Filmintézet főigazgatója mond. 18 órától a Szlovák Filmművészeti Egyetem hallgatóinak alkotásaiból 1,5 órás válogatást láthatnak az érdeklődők, majd 20 órától A ház (Dom), 2011-es feliratos, cseh-szlovák, 97 perces alkotást vetítik. Imrich egy kisvárosban él a családjával. Szeretné, ha lányai jól indulnának az életben, ezért házat épít mindkettőnek. Az idősebb lánya, Jana keresztülhúzza számítását, Imrich szerint rossz férfit választ, ráadásul gyermeke születik, ezért kitagadja őt. A kisebbik lánya arra kényszerül, hogy segítsen apjának az építkezésben. Eva azonban arról álmodik, hogy megszökik az unalmas városból és bébiszitterként dolgozik Londonban. Amikor apja meghiúsítja a tervét, Eva egy idősebb férfival való kapcsolatban talál vigaszt. Ám a férfi nős, ráadásul az új angol tanára.
Társadalomkutatók: Kevés a valószínűsége egy román-magyar párt megjelenésének
2012. november 15. - (mti)
Barna Gergő és Kiss Tamás erdélyi társadalomkutatók szerint kevés a valószínűsége annak, hogy Romániában a szlovákiai Híd-Mosthoz hasonló román-magyar vegyes párt jöjjön létre. A két társadalomkutató erről csütörtök este beszélt Kolozsváron a Nemzeti Kisebbségkutató Intézetben, az Etnikai szavazók - Az RMDSZ mozgósító képessége 1990-2012 című átfogó kutatásuk szűk körű szakmai vitáján. Az elmúlt 22 év romániai választási eredményei és az elmúlt 15 évben az erdélyi magyarság körében végzett közvélemény-kutatási eredmények alapján elkészített dolgozatot az erdélyi magyar társadalomkutatás mérföldköveként értékelték a jelen lévő szakértők. Kiss Tamás a szakmai vita után az MTI-nek elmondta, hogy a román partner hiánya az egyik akadálya egy román-magyar vegyes párt megjelenésének, de „az etnikai határok kevésbé porózus jellege is megkülönbözteti az erdélyi magyar társadalmat a szlovákiaitól”. Kiss Tamás álláspontja szerint Erdélyben sokkal kisebb a legitimitása a közvéleményben a két etnikum összemosódásának, mint Szlovákiában. A szociológus hozzátette, hogy az erdélyi magyarok 12-13 százaléka vegyes házasságban él ugyan, ám a vegyes családokban valamelyik fél domináns lesz. Hozzátette: a hatalmi aszimmetriák következtében a vegyes házasságokban nagyobb arányban dominál a román fél, de identitásbeli összemosódás nincs. Kiss Tamás szerint az erdélyi viszonyok között egy nemzeti minimum kialakítása is könnyebb, mint Szlovákiában, ahol „a nemzeti minimumot alulról előző” alakulat tudott teret nyerni. Barna Gergő az MTI-nek elmondta: a romániai választási rendszer is az etnikai törésvonalak megmaradásának kedvez. Hozzátette: amíg a rendszer a szavazatok arányában ad parlamenti mandátumokat a bejutási küszöböt átlépő pártoknak, a közösség valamennyi tagja úgy érezheti, hogy a domináns magyar szövetség jelöltjeire leadott szavazata hasznosul.
A szlovák modellt ajánlják a székelyföldi románok
2012. november 9. - (mti)
A Hargita Kovászna és Maros Megyei Románok Polgári Fóruma azt tanácsolta Románia kormányának és parlamentjének, hogy a szlovák modell szerint szorítsák vissza a székelyföldi „szélsőséges és sovén magyar megnyilvánulásokat”. A székelyföldi románok fóruma az Agerpres hírügynökségnek eljuttatott közleményében úgy ítélte meg, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által szervezett csütörtök délutáni székely zászlós tüntetés „túllépte egy normális választási gyűlés kereteit, és románellenes, szélsőséges, sovén és idegengyűlölő megmozdulássá alakult”. A román fórum emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ - elsősorban a választási kampányokban - már az 1990-es évektől „rituális módon” nyúlt a románellenesség eszközéhez. Felszólította a decemberi választások után megalakuló román kormányt, hogy „ne engedjen az RMDSZ zsarolásának”, és ne vonja be a szövetséget a kormányzásba. A fórum szerint a románellenes rendezvények tulajdonképpen „a térség etnikai megtisztítását szolgáló nyomásgyakorlás formái”. „Szlovákia méltó és határozott, európai keretben rendezte a hungarista típusú revizionizmus kérdését, Románia maradt az utolsó állam, amelyben ez szabadon, az állam válaszlépései nélkül megnyilvánulhat” - vélte a székelyföldi románok fóruma. Hozzátette, ha ez folytatódik, a székelyföldi románok Szlovákiától kérnek tanácsot a „revizionista provokációk” elleni védekezéshez. Az RMDSZ felhívására csütörtökön székely zászlós tüntetéssel tiltakoztak Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyei prefektus magyar szimbólumokkal szembeni intézkedései ellen.
Herendi porcelánok a Szlovák Nemzeti Múzeumban
2012. november 8. - (mti)
Több mint ezer porcelántárgyat mutat be a Herendi Manufaktúra a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeumban november 15-én megnyíló tárlatán - közölte az MTI-vel Jávorka Gyula, a manufaktúra PR-vezetője. A közel 900 főt foglalkoztató manufaktúra a 16 ezer különböző formát és négyezer különböző mintát tartalmazó termékválasztékából nyújt ízelítőt több mint ezer porcelántárgy bemutatásával a Szlovák Nemzeti Múzeumban - tájékoztatott a PR-vezető. Gyönyörű terített asztalok, dísztárgyak, figurák, nagyméretű tárgyak és apró kis „varázslatok”, kis karácsonyi hangulat jellemzi a kiállítást - mondta Jávorka Gyula. Hozzátette: a tárlat egyik kiemelkedő része a 350 darab, különböző dekorral díszített, tányért bemutató tányérfal, amely méretét tekintve grandiózus, mégis csupán a 10 százalékát képes bemutatni a Herendi mintáknak. A herendi manufaktúra 186 éve gyakorlatilag ugyanúgy, kézi úton készíti a porcelán tárgyakat a nyers porcelánmassza első érintésétől a festőecset utolsó leheletfinom simításáig: ettől válik egyedivé. A kézműves technológia legszebb és legigényesebb darabjait is igyekezünk bemutatni a kiállításon - ígérte a PR-vezető. A kiállítás a Szlovák Nemzeti Múzeumban 2013. január 30-ig tekinthető meg.
Szlovák tokaji borvidék - Tabajdi Csaba fellebbezést sürget
2012. november 9. - (mti)
Tabajdi Csaba szerint az Európai Bíróság csütörtöki ítélete nem hozott megoldást a tokaji borvidék ügyében, ezért Magyarországnak fellebbeznie kell. A szocialista európai parlamenti (EP-)képviselő pénteken kiadott közleményében kiemelte: az Európai Bíróság ítélete tovább élezi a tokaji elnevezés körül Magyarország és Szlovákia között kialakult vitát. Bizonytalan jogi helyzetet eredményez az, hogy a bírósági ítélet értelmében az uniós eredetvédelmi rendszerben a Tokaj eredetvédett elnevezés alatt két eltérő termékleírás is szerepelhet. Az egyik a Szlovákia által javasolt, míg a másik a jóval szigorúbb minőségi előírásokon alapuló magyar termékleírás - mutatott rá a képviselő. „Ez versenyhátrányba hozhatja a magyar termelőket, csorbítja a tokaji bor kiváló nemzetközi hírét. Mind az uniós fórumokon, mind pedig a kétoldalú magyar-szlovák kapcsolatrendszerben fel kell lépni a helyzet rendezése érdekében. A magyar kormánynak feltétlenül fellebbeznie kellene az Európai Bíróság igazságtalan ítélete ellen a magyar tokaji bor érdekében” - értékelte Tabajdi Csaba, az EP mezőgazdasági bizottságának tagja az Európai Bíróságnak a Tokaj elnevezés ügyében hozott ítéletét. A szocialista politikus hangsúlyozta, folytatja küzdelmét a magyar tokaji bor védelméért. Újabb és újabb kérdésekkel fordul az Európai Bizottsághoz, és minden lehetséges fórumon felszólal a magyar tokaji védelmében mindaddig, amíg nem sikerül megnyugtatóan rendezni a szlovákiai bejegyzést övező bizonytalanságokat. Tabajdi Csaba úgy véli, hogy a magyar álláspont szerint az európai eredetvédett elnevezés bejegyzését végző Európai Bizottság, valamint a szlovák hatóságok adminisztratív hibát követtek el az eljárás során, amit az Európai Bíróság úgy tűnik, figyelmen kívül hagyott. „A helyzet végleges megoldását az jelenthetné, ha a két ország végre megegyezne a tokaji bor termékleírásáról, és lehatárolnák a tokaji készítésére alkalmas termőterületet” - zárta közleményét a szocialista politikus.
Európai Bíróság: Nem támadható meg a szlovák tokaji borvidék uniós jegyzékbevétele
2012. november 8. - (mti)
Elutasította az Európai Unió Bíróságának törvényszéke csütörtökön Magyarország keresetét, amelyben megtámadta, hogy a bizottság felvette az úgynevezett E-Bacchus jegyzékbe a szlovákiai „Vinohradnícka oblast' Tokaj”, vagyis Tokaj borvidék megjelölést mint oltalom alatt álló védjegyet. A törvényszék indoklása szerint az oltalom alatt álló megjelölés felvétele a jegyzékbe azért nem támadható meg, mert ez automatikusan megtörténik, a megjelölés ugyanis már korábban is oltalom alatt állt az Európai Unióban. Mivel a tokaji borvidék egy része Szlovákiában, egy része pedig Magyarországon található, a bizottság Szlovákia kérésére a meghatározott termőhelyről származó minőségi borok jegyzékébe felvette a „Vinohradnícka oblast' Tokaj” oltalom alatt álló eredetmegjelölést, amelynek alapján a 2009-ben indult elektronikus nyilvántartásba, az E-Bacchus rendszerbe is bekerült ez az eredetmegjelölés. Ez az elektronikus nyilvántartás a korábban közzétett jegyzékeket váltotta fel. A nyilvántartásba „Tokajská/Tokajské/Tokajsky vinohradnícka oblast”-ként lett bejegyezve a terület, Szlovákia ezért azt kérte, hogy ezt javítsák ki „Vinohradnícka oblast' Tokaj”-ra, arra hivatkozva, hogy saját belső jogrendjében is ezt a megnevezést használja. Ezt a változtatást támadta meg Magyarország a törvényszéken arra hivatkozva, hogy egy későbbi szlovák jogszabály viszont a „Tokajská vinohradnícka oblast” megnevezést használja, ezért a bejegyzés megsemmisítését kérte a bíróságtól. A törvényszék szerint viszont mivel az E-Bacchus rendszer bevezetése csak technológiai változást jelent a korábbi jegyzékekhez képest, a bornevek oltalmának jellegét nem érinti, ezért azok a megnevezések, amelyek korábban is oltalom alatt álltak, automatikus átkerültek az új rendszerbe. A törvényszék továbbá úgy ítéli meg, hogy mivel a rendszer bevezetésekor hatályos jogszabály, melyen az uniós oltalom alatt álló elnevezések nyilvántartása alapszik, a Pozsony által is kérelmezett elnevezést tartalmazza, ezért a jegyzékbe is csak az kerülhet be, mint védelem alatt álló eredetmegjelölés. A törvényszék ítélete ellen két hónapon belül lehet fellebbezni.
Tokaj - „Tokajská vinohradnícka oblasť”
Magyarország még tanulmányozza az Európai Bíróság ítéletét
2012. november 8. - (mti)
Magyarország tanulmányozza az Európai Bíróságnak a szlovák tokaji borvidék uniós jegyzékbevételével kapcsolatban hozott ítéletét, és a későbbiekben dönt az esetleges további lépésekről - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az MTI megkeresésére csütörtökön. Az Európai Unió Bíróságának törvényszéke csütörtökön elutasította azt a keresetet, amelyben Magyarország megtámadta, hogy a bizottság lecserélte az úgynevezett E-Bacchus jegyzékben a szlovákiai „Tokajská vinohradnícka oblasť” eredetmegjelölést a „Vinohradnícka oblast' Tokaj” eredetmegjelölésre, vagyis elhagyta belőle a szlovák nyelvű ragokat. A magyar kereset eleve nem érintette, és így a bírósági ítélet sem érinti a Magyarország és Szlovákia között a Tokaj eredetmegjelölés használata körül folyó vita érdemi részeit. A törvényszék indoklása szerint az oltalom alatt álló eredetmegjelölés cseréje a jegyzékben azért nem támadható meg, mert ez nem vált ki joghatást, valamint automatikusan megtörténik. Ez az eredetmegjelölés ugyanis már korábban is oltalom alatt állt az Európai Unióban. Ezen az a tény sem változtat, hogy Pozsony a szlovák bortörvény 2009-es módosításakor „Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblasť”-ra változtatta azt. A VM közleményében emlékeztet: az európai uniós borreform a bor eredetvédelemmel kapcsolatos végső döntési jogköröket az Európai Bizottsághoz utalta. A bizottság az E-Bacchus elnevezésű adatbázisban tartja nyilván az egyes tagállamok oltalom alatt álló eredetmegjelöléseit és földrajzi jelzéseit. Az Európai Bizottság még 2010 februárjában - Magyarország értesítése nélkül - úgy módosította a Szlovákiára vonatkozó bejegyzést, hogy az abban korábban szereplő „Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblasť” megjelölést „Vinohradnícka oblasť Tokaj”-ra cserélte. Magyarország úgy ítélte meg, hogy ez a bejegyzés sérti a magyarországi Tokaj eredetmegjelölésű hazai borok jó hírnevét, valamint az ilyen borokat előállító termelők érdekeit. Ezért pert indított az Európai Unió Bírósága - annak első fokon eljáró szerve, a törvényszék - előtt a bejegyzés megváltoztatása érdekében. A magyar kereset tehát eleve nem érintette a Magyarország és Szlovákia között a Tokaj eredetmegjelölés használata körül folyó vita érdemi részeit. A VM jelzi: a törvényszék sajtóközleményből ismert értelmezése szerint ez az Európai Unió által nyilvántartásba vett bejegyzés nem támadható meg, mivel a nyilvántartásba vétel automatikus azon oltalom alapján, amelyben ez a megjelölés az Európai Unióban már az nyilvántartásba való bejegyzése előtt is részesült. A törvényszék nem a Tokaj eredetmegjelölés körüli vita érdemi kérdésében döntött, hanem eljárásjogi szempontok figyelembevételével hozta meg döntését. A perben egy Magyarország számára kedvező ítélet egyébként azt jelentette volna, hogy az Európai Bizottságnak vissza kellett volna változtatnia a Szlovák Köztársaságnak tett E-Bacchus bejegyzést „vinohradnícka oblasť Tokaj”-ról „Tokajská/Tokajské/Tokajsk? vinohradnícka oblasť”-ra. A törvényszék ítélete értelmében a szlovák termelők - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - továbbra is a „vinohradnícka oblasť Tokaj” eredet-megjelölést használhatják. Az ítélet semmilyen formában nem érinti a tokaji borok magyarországi névhasználatát - olvasható a közleményben.
Pozsonyi és varsói lapok a választási szabályok megváltoztatásáról és Bajnairól
2012. november 14. - (mti)
A pozsonyi Pravda és a Rzeczpospolita című lengyel lap a magyarországi választási szabályok megváltozásáról, a szlovák Sme című újság pedig az Együtt 2014-ről jelentetett meg írást szerdán. A pozsonyi Pravda című független napilap szerint „Orbán Viktor kormánya már nemcsak a magyarok választójogát, de a választási kampányt is korlátozni akarja”. Az újság az Orbán csendes kampányt akar című írásában úgy vélte, hogy a vonatkozó módosításokból adódóan Magyarországon 2014-ben a rendszerváltás utáni időszak „legrövidebb és legcsendesebb” kampányára lehet számítani. A Pravda írása azt hangsúlyozza, hogy míg az elektronikus médiában és a nyomtatott sajtóban szigorú szabályozással kell számolni, addig az óriásplakátokon való hirdetéseket nem korlátoznák. Ezzel összefüggésben megjegyzi: az óriásplakátok hirdetőpiacának jelentős részét „egy Fidesz közeli oligarcha”, Simicska Lajos tartja kézben. A Sme című szlovák liberális napilap szerint „bár még nem is számít politikai pártnak, máris a legnépszerűbb ellenzéki erővé vált Bajnai Gordon Együtt 2014 nevet viselő csoportosulása”. A zombik visszatérte című kommentár szerint Bajnai sikere azt a figyelmeztetést is magában hordozza, miszerint a volt kormányfőnek távol kellene tartania magát néhány támogatójától. Ezek a „politikai zombik” ugyanis több támogatót riasztanának el tőle, mint amennyit hoznának - szögezi le. „Bajnai eddig semmit sem bizonyított a politikában” - állapítja meg a pozsonyi lap, ugyanakkor hozzáteszi: ez inkább pozitívumnak számít azoknak a támogatóinak a szemében, akik Orbán Viktor egyedüli lehetséges kihívójának tartják őt, mivel ez azt jelenti a számukra, hogy Bajnai „még nem tudott diszkreditálódni.” A pozsonyi lap rámutat: Bajnai körül a saját visszatértüket remélve azonnal „rajzani kezdtek” a diszkreditált politikai pártok volt politikusai. Hozzáteszi: Gyurcsány Ferenc Bajnait támogató nyilatkozata - tekintetbe véve Gyurcsány „közkedveltségét” - felért egy hátbaszúrással. A Rzeczpospolita című lengyel konzervatív napilap szerdai cikke az új választási kampányszabályokról írt. A lengyel lap szerint a Fidesz azért „forszírozza a választási kampányszabályok reformját”, hogy javítsa „startpozícióját”. Kifejtette: a Fidesz még egy újabb konfliktust is hajlandó megkockáztatni Brüsszellel, mivel a közvélemény-kutatások arra utalnak, hogy Bajnai Gordon a szocialistákkal szövetkezve megingathatná a miniszterelnök eddigi pozícióját. A cikk kiemelte, hogy a jobboldal is egyre gyakrabban vitatja Orbán Viktor kormányfő politikáját. Ezzel kapcsolatban kitért Sólyom László volt államfő véleményére is. Véleménye szerint a volt politikai szövetséges kritikája Orbán Viktor számára azért kellemetlen, mert „a miniszterelnök volt mentorának” állásfoglalását „részletesen elemzi a jobboldali választópolgároknak az a csoportja, amely egyre inkább vitatja a Fidesz radikális döntéseit”.
A cseh Lidové noviny Bajnairól
2012. november 10. - (mti)
Bajnai Gordonnak a magyar belpolitikába való visszatérésével foglalkozik a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap szombaton. „A kezdet méltó az új politikai csillaghoz” - olvasható az „Orbán már vesztésre áll Bajnaival” című ismertetésben, amelynek szerzője, Lubos Palata, a lap közép-európai témákkal foglalkozó kommentátora úgy véli, hogy Bajnai visszatérésének dátuma - október 23-a, a forradalom napja - jól volt megválasztva. Úgy látja: bár a kormányzó Fidesz nagygyűlésén több mint 150 ezren voltak, és Bajnai csak fele annyi embert vonzott, a végeredmény mégis Bajnai számára volt sikeresebb. „Harcias beszéde, s az a tény, hogy Orbán kihívójának jelentkezett, azonnal a népszerűségi listák élére vitték őt és még alig létező mozgalma, az Együtt 2014 a Fidesz mögé a második helyre került. Ha Bajnaival és az Együtt 2014 nevű pártjával a szocialisták is összekötnék erejüket, már most legyőznék Orbán Fideszét” - írja a szerző. „Annak ellenére, hogy a magyarországi helyzet néhány tekintetben Szlovákia Vladimír Meciar (1992-1998) autokrata kormányzása alatti helyzetére emlékeztet, a két év múlva sorra kerülő választáson az ellenzéknek csak akkor lesz esélye legyőzni Orbánt, ha összefog. Ezt Bajnai is tudatosítja” - írja a szerző, aki úgy véli, a Fidesz-kormány reakciója Bajnai színrelépésére tanácstalannak tűnik.
Oktatási államtitkárság: Átalakul a társadalmi kapcsolattartás
2012. november 9. - (mti)
Átalakul az oktatáspolitikát segítő szakmai testületek, a társadalmi kapcsolattartás és együttműködés rendszere: nem működik tovább jelenlegi formájában az Országos Diákjogi Tanács és az Országos Szülői Érdekképviseleti Tanács, mivel a diákszervezetek és a szülői szervezetek képviselői részt vesznek a Köznevelés-politikai Tanácsban. Az oktatási államtitkárság pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejtette: az oktatásért felelős miniszter továbbra is számít az Országos Köznevelési Tanács és állandó bizottságai munkájára, valamint az Országos Nemzetiségi Tanácsra, az Országos Kisebbségi Bizottságra, a Köznevelés-politikai Tanácsra és a Köznevelési Érdekegyeztető Tanácsra. Mint írták, az oktatási államtitkárság szerint szükség van a köznevelési testületek döntés-előkészítő, javaslattevő munkájára. A változtatások értelmében ugyanakkor nem működik tovább jelenlegi formájában az Országos Diákjogi Tanács és az Országos Szülői Érdekképviseleti Tanács, mivel a diákszervezetek és a szülői szervezetek képviselői részt vesznek a Köznevelés-politikai Tanácsban. Kimarad a szabályozásból a Nemzeti Közoktatási Értékelési Tanács is, amelynek a közoktatás minőségbiztosítása és minőségfejlesztése terén lett volna feladata, azonban a szervezet ténylegesen nem működött.
Kisebbségek 20 évvel a válás után
2012. november 9. - (Kokes János - Új Szó)
Új kisebbségek vannak kialakulóban, míg a romakérdés mindkét országban súlyos gond. - Nemzetiségileg, etnikailag színesebb a cseh és a szlovák társadalom, mint volt két évtizede, amikor 1993. január 1-én létrejött a Cseh, illetve a Szlovák Köztársaság.
Tendencia, hogy mindkét országban fogynak a nemzeti kisebbségek, miközben emelkedik a bevándorlók száma. Új nemzeti kisebbségek vannak kialakulóban, míg a roma kisebbség problémája mindkét országban súlyos gond, ami miatt a nemzetközi szervezetek és intézmények részéről Prágát és Pozsonyt egyaránt kemény bírálatok érik. 1993-ban 78 700 külföldi állampolgár élt Csehországban, az összlakosság 0,75 %-át tették ki. A mai szám hatszor nagyobb, és még gyorsabb növekedését csak az utóbbi évek gazdasági válsága fékezte le. Idén június végén a cseh hatóságok 438 ezer külföldi állampolgárt tartottak nyilván, ez az összlakosság több mint 4%-a. Ám becslések szerint több tízezren engedély nélkül élnek Csehországban, főleg Prágában. A cseh fővárosban a külföldiek aránya már az összlakosság 10-12%-át teszi ki. Figyelemre méltó változás, hogy míg korábban az idegenek csak átmeneti időre érkeztek, ma döntő többségük megpróbál letelepedni. Szlovákia a statisztikák szerint kevésbé vonzó a külföldiek számára. 1994-ben 16 946 külföldi élt az országban (az összlakosság 0,32%-a). Ez az arány 2011-ben 1,25 %-ra nőtt (67 976 fő). A legtöbb külföldi cseh, számuk mintegy tízezer. A Csehországban letelepedő külföldiek háromötöde Ukrajnából, Szlovákiából és Vietnamból érkezett. A vietnamiak már mintegy 65 ezren vannak, kiterjedt gazdasági-kereskedelmi tevékenységet folytatnak, és azon fáradoznak, hogy hivatalosan nemzeti kisebbségnek ismerjék el őket. Hasonló igénnyel lép fel a néhány ezres fehérorosz kisebbség. Bár a magyarok nem őshonosak Csehországban, hivatalosan nemzeti kisebbségként ismerik el őket. Az őshonos nemzeti kisebbségek mindkét országban fogynak. A csehországi magyarok száma az 1991-es 20 ezerről 2001-re 15 ezerre, 2011-ben pedig tízezer alá süllyedt. A szlovák nemzetiséget a 2001-es népszámláláskor 193 200 személy jelölte be, tavaly már csak 149 140. Szlovákiában a magyar a legnagyobb nemzeti kisebbség, a népszámlálás alapján számunk tavaly 458 ezerre csökkent, ami az összlakosság 8,5%-a. Húsz éve a felvidéki magyarság még Szlovákia lakosságának több mint tíz százalékát alkotta. Becslések szerint viszont mindkét országban a legnagyobb kisebbség a roma. A csehországi cigányok számát 250 ezerre becsülik, nagyjából egyharmaduk a nagyvárosok peremén kialakult gettókban él. A felnőttek többsége munkanélküli, gyerekeik többnyire a problémás gyerekeknek fenntartott „különleges iskolákba” jár, a családok egyetlen jövedelmét az állami segélyek jelentik, s a közösségekben mindennapos az uzsora és a prostitúció. Egy néhány éve készült elemzés szerint Csehországban mintegy 300 roma gettó volt, mára szakértők szerint számuk elérte a 400-at. Szlovákiában 106 ezren vallották magukat romának, ami növekedés. Becslések szerint azonban számuk meghaladja az 500 ezret. Nagy részük a Kelet-Szlovákiában található cigánytelepeken él. 700 ilyen telep lehet az országban, a higiéniai körülmények katasztrofálisak, s a telepek lakói gyakran kerülnek összetűzésbe a szomszédos falvak nem roma lakóival. Számos helyen kerítést, betonfalat húztak elkülönítésükre. A bűnözés és a prostitúció gyakori jelenség. A romák és a többségi lakosság közti viszony mindkét országban egyre kiélezettebb. Sokéves probléma, hogy a szlovákiai romák ezrei Csehországba vándorolnak ki, tovább bonyolítva az ottani helyzetet. Szlovákiában roma kormánybiztos működik, de az eddigi intézkedések nem vezettek javuláshoz és az erre a célra fordítható pénz is kevés.
Soltész Miklós: Jövőre is számíthatnak kormányzati támogatásra a Kárpát-medencei családok
2012. november 9. - (mti)
Jövőre is számíthatnak magyar kormányzati támogatásra a Kárpát-medencei családok közösségi rendezvényeikhez, a fiatalok pedig továbbra is részt vehetnek a magyarországi Erzsébet-program táboraiban - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális államtitkára pénteken. Soltész Miklós a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége (KCSSZ) budapesti küldöttgyűlését követő sajtótájékoztatón azt mondta, a határon túli szervezeteket tömörítő szövetség jövőre - ahogy idén is - 30 millió forint támogatást kap programjaihoz. Arról beszélt, miután jövőre nem érinti a cafeteriarendszer változása az Erzsébet-programot, a határon túli fiatalok üdültetési-nyaraltatási projektje is elérhető lesz. Az államtitkár utalt arra, hogy a tíz éve alakult KCSSZ korábban mostoha körülmények között végezte tevékenységét, ám a kormányzati támogatás mellett már több tucat közösségszervező programot tudtak szervezni Kárpátalján, Felvidéken, Erdélyben, Délvidéken vagy Magyarországon. Soltész Miklós fontosnak tartja, hogy a „példátlan összefogással” a szövetség tagjai az adott országok - köztük például a szerb, a román vagy a szlovák - nagycsaládos szervezeteivel is felveszik a kapcsolatot. Szavai szerint ezeknek a közösségeknek az együttműködése javíthatja az ottani kormányzatok családpolitikáját.
Répás Zsuzsanna: Sikeres a Külhoni óvodák éve program
2012. november 9. - (mti)
Sikeresnek nevezte a Külhoni óvodák éve programot Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár pénteken Szlovákiában, a felvidéki óvodai pedagógusok Galántán megrendezett éves konferenciáján. A program az anyanyelven történő óvodai oktatás fontosságára próbálja ráirányítani a külhoni magyar szülők figyelmét. Répás Zsuzsanna beszédében méltatta a pedagógusok kitartó munkáját. E nélkül nem lehetne előrelépni a magyar identitás jövő generációk számára való megőrzésében - mondta. Hozzátette: a külhoni magyar nyelvű óvodák megtartása azért is fontos, mert ha egy magyar család nem magyar óvodába íratja a gyermekét, nagyobb lesz a valószínűsége annak, hogy az iskolai beíratás során sem magyar oktatási nyelvű intézményt választ. A helyettes államtitkár kifejtette: mivel korábban nem léteztek óvodákat célzó támogatási programok, az idén kiemelt szerepet szántak ezeknek az intézményeknek. „Sokszor az első döntés a legfontosabb, hogy amikor a gyermek először megy közösségbe, akkor ott anyanyelvén tudjon ismerkedni a világ dolgaival” - mondta az MTI-nek Répás Zsuzsanna. A Külhoni óvodák éve program során több, már sikeresen működő oktatási módszer elsajátítását célzó szakmai képzésre is sor került. Ezek egyike az úgynevezett Tímár-módszer, amelynek során az egészen kicsi gyermekeknek néptáncot tanítanak. A helyettes államtitkár szerint ezek a módszerek azért jók, mivel úgy vonják be a gyerekeket a közösségi tevékenységbe, hogy közben erősítik nemzeti identitásukat is. A magyar állam által a külhoni pedagógusoknak szánt támogatás részét képezi az óvodai képzést segítő módszertani csomag is. Ezeket a - könyveket és multimédiás hordozókat tartalmazó - csomagokat a napokban minden magyar óvodának eljuttatják, közülük néhányat már a galántai konferencián szétosztottak a pedagógusok között. „Hálásak vagyunk ezért a módszertani csomagért. Nagyon hasznos lesz, mert lehetőséget nyújt arra, hogy a néphagyomány a kisgyerek kortól kezdve megjelenjen a gyerekek életében, ami az egyik út a megmaradáshoz” - nyilatkozta a módszertani csomagok átvételét követően Berky Angelika, a felvidéki magyar Óvodapedagógusok Szövetségének elnöke. A Külhoni óvodák éve nevet viselő program közel egy éve indult a Magyar Állandó Értekezlet ülésén elfogadott nemzetpolitikai stratégia alapján készült akcióterv részeként. Megvalósítására 100 millió forintot különítettek el a Bethlen Gábor Alap keretéből.
Semjén Zsolt: Garanciális elemek biztosítják majd a külhoni magyarok adatainak védelmét a választási regisztráció során
2012. november 9. - (mti)
Megfelelő garanciális elemeket kíván beépíteni a kormány a választási regisztráció folyamatába a külhoni magyar szavazók adatainak védelme érdekében - mondta Semjén Zsolt az MTI-nek. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kiemelte: a kezdet kezdetétől nyilvánvalóvá tették, hogy Magyarország senkinek nem ad ki állampolgársági információt, ez vonatkozik a választási regisztrációra is. Hozzátette: a választási regisztráció folyamata során figyelmet fordítanak arra, hogy azon országok állampolgárai, akiket emiatt esetleg retorzió érhet, úgy tudjanak regisztrálni, hogy az ne jusson adott állam tudomására. Ugyanakkor megjegyezte: abból jogilag még semmi nem következik, hogy valakiről tudják, magyar állampolgár. Vele szemben csak akkor lehetne fellépni, ha azt tudják bizonyítani, hogy az illető maga kérelmezte a magyar állampolgárságot. Robert Fico korábban egy újságírói kérdésre, miszerint aggasztja-e Szlovákiát annak lehetősége, hogy a szlovákiai magyarok szavazhatnának a magyarországi választásokon, azt válaszolta: jelenleg sehonnan sem derül ki, mely szlovákiai állampolgárok folyamodtak magyar állampolgárságért. Hozzáfűzte: a magyarországi választások kapcsán felvetődött a választók előzetes regisztrációja, amelyet Robert Fico szerint nyilvánosságra kell majd hozni, s így arra is fény derülhetne, hogy mely szlovák állampolgárok azok, akik magyar állampolgárságot szereztek, s így elveszítik a szlovák állampolgárságukat. „Ezt csak úgy kerülhetnék el, ha nem regisztrálják magukat, s nem mennek el szavazni” - szögezte le Robert Fico. A Fidesz-KDNP szeptember 17-én benyújtott javaslata szerint a feliratkozás menetrendje szerint a választási iroda levélben tájékoztatja az embereket a regisztrációról. A négyévenkénti feliratkozás szeptember 1-jétől - ha a következő év első felében választás van - a szavazás előtti 15. napig tart. A választópolgárok ekkor kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a következő ciklusban esedékes összes általános és időközi választásra; aki azonban a két regisztrációs időszak között válik nagykorúvá, 17 éves kora betöltése után bármikor kérheti felvételét a névjegyzékbe. A Magyarországon élők ezt személyesen, a jegyzőnél, vagy az interneten, az ügyfélkapun keresztül tehetik meg, illetve szeptember 1-jétől két héten át a jegyzőnek címzett levélben is regisztrálhatnak. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok levélben iratkozhatnak fel, a regisztrációs időszak alatt bármikor.
Lomnici Zoltán: Megnyugtató a külhoni magyar szavazókat védő garancia
2012. november 9. - (mti)
Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke megnyugtatónak tartja a magyar állampolgárságot szerzett felvidéki magyarok számára, hogy a magyar kormány a választási regisztráció folyamatába, a külhoni magyar szavazók védelme érdekében garanciális elemeket épít be - mondta az MTI pozsonyi tudósítójának az EMT elnöke pénteken. „Megnyugtatónak tartom, hogy Robert Fico kormányfő és csapata nem fér hozzá a felvidéki honosítást kérők regisztrációs listájához” - hangoztatta Lomnici Zoltán, utalva Semjén Zsolt azon nyilatkozatára, amelyben a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes leszögezte: a választási regisztráció folyamata során figyelmet fordítanak arra, hogy azon országok állampolgárai, akiket esetleg retorzió érhet, úgy tudjanak regisztrálni, hogy az ne jusson az adott állam tudomására. Az EMT elnöke szerint Semjén Zsolt megnyugtató választ adott azoknak a honosítást szorgalmazó felvidéki magyaroknak, akiket gondolkodóba ejthetett Robert Fico egyik kijelentése. A szlovák kormányfő azt fejtegette, hogy a magyar választók előzetes regisztrációja a lista nyilvánosságra hozatalához, és ahhoz vezet majd, hogy kiderülhet, mely szlovák állampolgárok szereztek magyar állampolgárságot, s így ők majd elveszítik szlovák állampolgárságukat.
Semjén Zsolt: A külhoni és az anyaországi hírek egyformán jelenjenek meg a közmédiában!
2012. november 8. - (mti)
A külhoni magyarságról szóló tudósításoknak és az anyaországi híreknek egyformán meg kell jelenniük a közmédia híradásaiban - emelte ki a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, amikor fogadta a Kárpát-medencei médiaműhelyek találkozójának résztvevőit csütörtökön a Parlamentben. Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a Sepsiszentgyörgyről, Kassáról vagy Beregszászról érkező híreknek pontosan ugyanúgy kell szerepelniük a híradásokban, mint annak, hogy mi történt Győrött vagy Pécsett. Ez kardinális kérdés, és nem lehet a határon túli ügyeket gettószerűen kezelni - tette hozzá. Beszélt arról is, hogy a külhoni magyar közmédia felszereltsége belátható időn belül nem fog különbözni az anyaországiétól. Az a média lehet sikeres, amelyik „az egész világ magyarságáról” jó minőségű tájékoztatást tud adni - hangsúlyozta. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese előadásában kitért arra is, hogy eddig mintegy 330 ezer állampolgársági kérelem érkezett, és közel 300 ezren már le is tették az állampolgársági esküt. Megjegyezte: csak a névváltoztatás közel félmillió aktát jelent az ügyintézés során. Megerősítette, hogy tartható az a korábbi ígéret, miszerint a ciklus végére félmillió új magyar állampolgár lesz szavazati joggal. Azon véleményének is hangot adott, hogy mindenkinek annyi állampolgársága lehessen, ahány identitása van. Kitért arra, hogy a mai globalizálódó világban megakadályozhatatlan a kettős állampolgárság, és ez a kérdés szerinte történelmileg eldőlt azzal, hogy nem lehet a határok közé szorítani az embereket. A külhoniak voksolásának menetéről elmondta: mindenki kap majd egy levelet, amelyben megkérdezik, kívánja-e regisztrálni magát, és ha pozitív válasz érkezik, postafordultával megkapja a szavazócédulát, amelyet szintén postai úton kell visszajuttatnia. Semjén Zsolt megerősítette, hogy a magyar kormány elsősorban azon szervezeteket tekinti szövetségesének, amelyek etnikai pártként definiálják magukat. Leszögezte: a magyar állam nem bonyolódik különböző szervezetek és személyek vitáiba, ha egy magyar közösség a bizalmát helyezi egy szervezetbe, azt elfogadják. A Most-Híd szlovák-magyar párttal kapcsolatban, kérdésre válaszolva rámutatott: nagy veszélyt hordoznak magukban a vegyes pártok, mert egy ilyen tömörülésben először tagozat, majd csupán néhány képviselő lesz az adott kisebbség részéről. Azzal, hogy a párt nem etnikai magyar pártként definiálta önmagát, kilépett a Máért kötelekéből - jegyezte meg. Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy az ilyen pártokkal ne akarnának kapcsolatot tartani, de ez más jellegű, mint az etnikai magyar tömörülések esetében. Szintén kérdésre válaszolva, a Nyirő-újratemetéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: a magyar kormány erre kegyeleti aktusként tekint. Mindenkinek joga van a szülőföldjén nyugodnia - szögezte le. Az vállalhatatlan, ha valaki a nyilas parlamentnek tagja volt, de ettől még az életmű komoly értéket képvisel. Nyirő életműve nagy jelentőségű, tiszta életmű, és irodalmi szempontból abban egyetlen antiszemita, vagy románellenes mondat nincs - mutatott rá. Az egyik résztvevő azon felvetésére, hogy a temerini fiúk (egy szerb férfi bántalmazásáért súlyos börtönbüntetésre ítélt öt délvidéki magyar fiatal) ügye szerepel-e a szerb elnök közelgő magyarországi látogatásának napirendjén, azt mondta: tudomása szerint ez nem szerepel a hivatalos témák között, „de az informális beszélgetések más természetűek”. Hozzátette: vannak olyan ügyek, amelyeknek a hangzavar csak árt. Kitért ugyanakkor arra is, hogy Magyarország és Szerbia sorsközösségre van ítélve, és mind a szerbségnek, mind magyarságnak az az érdeke, hogy minél jobb legyen a viszony. Szólt még arról, hogy a kulturális autonómia megvalósítása elindult, ezt értékelik, de vannak ügyek, amelyeket szóvá kell tenni. Semjén Zsolt a második világháború végén a délvidéki magyarok ellen elkövetett vérengzésekre utalva továbbra is szorgalmazta a szerb fél bocsánatkérését. „A szerb államnak fejet kell hajtania a délvidéki áldozatok előtt” - fogalmazott a kormányfő kereszténydemokrata helyettese. Gazsó L. Ferenc, az MTVA tartalom-előállítási vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy egyenrangú, partneri viszonyt szeretnének kialakítani, és ennek szellemi-szakmai megalapozását a Kós Károly Kollégium - a közmédia külhoni magyarsággal foglalkozó tanácsadó testülete - jelenti. Kiemelte: követni kívánják azt az elvet, hogy az anyaországi és a külhoni magyarsággal kapcsolatos hírek egyformán megjelenjenek a híradásokban.
Szótár a kormány honlapján
Kivívták az anyanyelv-használati jogot, mégsem élnek vele a magyarok
2012. november 7. - (Szilvássy József - Népszabadság)
Ivan Gašparovič elnök vétója ellenére Szlovákiában júliustól hatályos a módosított kisebbségi nyelvhasználati törvény, de a magyarok a gyakorlatban alig élnek a lehetőséggel. - Nem az eredeti tervezetet fogadta el a pozsonyi parlament, számos engedményre kényszerültünk, de még így is előrelépés az új jogszabály. A több mint ötszáz dél-szlovákiai településen a magyar nemzetiségű polgárral kérésére az anyanyelvén köteles beszélni a hivatalnok, továbbá óhajuknak megfelelően kétnyelvű iratokkal kell szolgálnia. Ugyancsak az anyanyelvükön nyújthatják be a különböző kérvényeket is - tájékoztat Solymos László, a jogszabályt előkészítő és elfogadását indítványozó Híd-Most párt parlamenti frakciójának vezetője. A Magyar Közösség Pártjának szakértői szerint rossz kompromisszum született, hiszen az államnyelv használatát minden szinten kötelezővé teszik, a kétnyelvűséget viszont csak megengedik. Azt is csak ott, ahol valamelyik szlovákiai nemzeti kisebbség lélekszáma eléri a tizenöt százalékot. Fiala János, a civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának jogásza is úgy véli, hogy valóban nem jó a törvény, mert a jogi norma sem ösztönző, sem kényszerítő eszközöket nem tartalmaz. Kizárólag a polgárokra bízza, élnek-e vele. Így aztán lehet csodálkozni vagy háborogni azon, hogy például a dunaszerdahelyi üzleteken nincsenek magyar feliratok, és lehet mutogatni magyar nemzetiségű tulajdonosaikra - de attól még a helyzet megmarad, mert csak az államnak van hatékony eszköze arra, hogy változtasson rajta. Somorján, a 15 ezres lélekszámú, hatvanöt százalékban magyarok lakta felső-csallóközi kisváros polgármesteri hivatalába július óta mindössze hárman nyújtottak be magyar nyelvű kérvényt, kétnyelvű iratot senki sem kért - mondja Sármány Ervin hivatalvezető. - Bősön senki sem élt még ezzel a jogával, pedig szinte naponta felhívjuk erre a lehetőségre polgáraink figyelmét. Erre azt felelik, hogy szlovákul egyszerűbb, mert azon a nyelven jobban ismerik a szakkifejezéseket - közli Fenes Iván polgármester. A. Nagy László, a pozsonyi kormány kisebbségügyi biztosa kifejti: - A folyamat nem egyszerű. Egyrészt a szlovákiai kisebbségiek kellő információ hiányában továbbra sem kérnek kétnyelvű iratot, másrészt gyakran mi magunk sem tudjuk saját anyanyelvünkön helyesen elmondani, hová megyünk, mit intézünk, mit akarunk. Még a jóhiszemű hivatalnokok sem képesek kiállítani a szükséges dokumentumokat anyanyelvünkön, mivel ők sem ismerik a megfelelő szakkifejezéseket. Ezért töltöttük fel a kormány honlapjára a neves szakemberek bevonásával készült szlovák-magyar szakszótárat, amelyet majd hasonló ukrán, ruszin és roma nyelvű szójegyzék követ - magyarázza a politikus. Őry Péter, Csallóközcsütörtök polgármestere, a Pro Civis szervezet elnöke szerint az állami hivatalok sokkal többet tehetnének a gyakorlati kétnyelvűség érdekében. - Ám az állami hivatalnokok úgy gondolják, hogy a törvénymódosítással ők elvégezték a kötelességüket, ezért kénytelenek voltunk mi lépni. Negyvennyolc olyan fontos információs tábla, illetve matrica szövegének fordítását és kétnyelvű megjelenítését végeztük el, amelyek a polgárok életének, egészségének és vagyonának védelmét szolgálják. Önkéntes adományozók pénzéből postáztuk ezeket a dél-szlovákiai polgármesteri hivatalokba - mondja. Meglepődik, amikor megemlítem neki, hogy a nyitrai Konstantin Egyetem magyar tanszéke a nyáron tanfolyamot hirdetett az önkormányzati alkalmazottak számára, akik a munkájuk során előforduló szlovák és magyar szakkifejezésekkel ismerkedhetnének meg. Kellő érdeklődés hiányában azonban el sem indult a tanfolyam. - Addig nem is lesz érdeklődés, amíg nem lesz kötelező a hivatali kétnyelvűség - feleli. Csakhogy Robert Fico kabinetje hallani sem akar jogbővítésről. Ezért a felvidéki magyar politikusok és civil szerveződések jelenlegi feladata legalább a törvény adta lehetőségek érvényesítése. Somorján már elérték, hogy a felújított autóbusz-pályaudvar információs tábláit lecserélték, és immár magyarul is feltüntették a helységneveket. Vegyes fogadtatás kísérte viszont az úgynevezett matricás akciót, amelynek során Párkánytól Királyhelmecig falragaszokon követelték a magyar feliratokat is az üzletek és cégek tulajdonosaitól. Közülük többen eleget tettek a felszólításnak, akadtak viszont, akik „rongálás” miatt ismeretlen tettes ellen feljelentéssel éltek. Szociológusok és más szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a szlovákiai magyarság felgyorsult asszimilációjának egyik kezdeti stádiuma éppen a nyelvváltás. Ezért is életbevágóan fontos, hogy Szlovákiában a magyar ne szoruljon vissza a családi szférába, hanem legalább helyi szinten legyen egyenrangú a szlovákkal. Ezért viszont kellő civil kurázsival küzdeni kell - hangsúlyozza sok társa nevében Fónod Szilárd csallóközi emberi jogi aktivista.
Külföldi titkosszolgálatok zsarolnák a szlovák politikusokat?
2012. november 7. - (bumm / sme)
Alojz Hlina független képviselő azt állítja, hogy létezik a Gorilla-akták alapját képező hangfelvétel, szerinte ugyanis külföldi titkosszolgálatok akarják azt megszerezni. „Bizonyítható, hogy érdeklődnek a felvétel iránt” - mondja Hlina. Hlina azt állítja, mindez veszélyt jelent az országra nézve, mivel ha megszerzik az idegen szolgálatok a felvételt, zsarolni tudják majd a szlovák politikusokat - írja a Sme napilap. Tom Nicholson újságíró, aki könyvet is írt a Gorilla ügyről, azonban blődségnek nevezte Hlina állításait. „Az alapján amit tudok, semmilyen nyom nem utal a hanganyag létezésére” - nyilatkozta a Sme-nek. A Szlovák Informácios Szolgálat (SIS) korábban már hivatalosan is cáfolta, hogy létezne hang archívum a Gorilla akcióról, csak annyit erősített meg, hogy az akció valóban megtörtént. A pozsonyi Vazovova utcai lakás lehallgatására, melyben Jaroslav Haščák, a Penta befektetési alap főnöke találkozgatott politikusokkal, a Pozsonyi Kerületi Bíróság adott engedélyt. Az interneten nyilvánosságra hozott aktákban az állt, hogy a felvételeket a SIS kémelhárításának főnöke, Ľubomír Arpáš adta el a Pentának, amit azzal akartak álcázni, hogy a kémfőnök cége írt egy tanulmányt az egészségügy helyzetéről a Pentának. Arpáš az ügylet tanulmányos részét megerősítette Nicholsonnak, de azt tagadta, hogy valaha is rendelkezett volna a hangfelvételekkel. „Ha létezne a felvétel, az idei parlamenti választások előtt felhasználták volna” - véli Nicholson. A felvételről állításuk szerint nem tudnak a volt és a jelenlegi belügyminiszterek, Daniel Lipšic és Robert Kaliňák sem. Az exminiszter azt javasolja Hlinának, hogy mielőbb lépjen kapcsolatba a Gorilla ügyet vizsgáló nyomozócsoporttal. Hlina azt állítja, hogy beszélt az illetékesekkel. A SIS és a rendőrség sem reagált Hlina állítására, aki keddig a parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottságának tagja volt, ám mivel a napokban kilépett az Egyszerű Emberek (OĽaNO) képviselőcsoportjából, a frakció mással helyettesítette őt.
Miroslav Lajčák: Változtatni kell a külföldön élő szlovákokról szóló törvényen
2012. október 30. - (mti)
Lényeges változásokon mennek át a külföldön élő szlovák közösségek, amire a külföldön élő szlovákokról szóló törvény módosításával kellene reagálni - jelentette ki kedden a szlovák külügyminiszter. Miroslav Lajčák erről a Külföldön Élő Szlovákok Állandó Értekezletének Pozsonyban zajló konferenciáján beszélt. A külügyminiszter szerint az említett törvény módosítására már a jövő évben sort kerítenek, miután a változtatások tartalmáról egyeztettek a külföldön élő szlovák közösségek képviselőivel. A törvény módosítását az indokolja, hogy az érintett közösségek komoly változásokon mennek át, és az új körülmények más-más hozzáállást követelnek. „Részint új közösségek jönnek létre azokból, akik munkavállalás céljából költöztek az Európai Unió más tagországaiba, másrészt nemzedékváltás figyelhető meg a hagyományos közösségek és szervezeteik esetében” - nyilatkozott a külügyminiszter a TASR szlovák hírügynökségnek. Hozzátette: az új közösségek képviselői más elvárásokat támasztanak az anyaországgal szemben, mint a „hagyományos közösségek”. Ezek az elvárások egyrészt különböznek a „hagyományos közösségek” által megfogalmazottaktól, másrészt erősebbek azoknál. Főként azt célozzák, hogy a szlovák állam nyújtson segítséget gyermekeik anyanyelvű oktatásához. Lajčák szerint a külföldi szlovákokról szóló törvénynek olyan jogszabállyá kell válnia, amely átlátható szabályok mellett közös koncepciót érvényesít, ugyanakkor nem próbál egy elképzelést rákényszeríteni a különböző igényű közösségekre. A Külföldön Élő Szlovákok Állandó Értekezletének ez évi konferenciáját kedden és szerdán tartják Pozsonyban. A konferencián - amely felett Ivan Gašparovič szlovák államfő vállalt védnökséget - 21 különböző országban élő szlovák közösségek csaknem 90 küldöttje vesz részt.
Skalský marad a külhoni szlovákok társulása élén
2012. november 1. - (sita)
További három évre Vladimír Skalský marad a Külhoni Szlovákok Világtársulásának (SZSZ) elnöke. Az SZSZ a külhoni szlovákok 98 legjelentősebb szervezetét tömöríti a világ 23 országából. Skalskýt a társulás szombati közgyűlésén erősítették meg a posztján. Az érdekvédelmi szervezet nagyra értékeli, hogy sikerült változást elérnie a Külhoni Szlovákok Hivatala élén, és az állami szervek figyelembe veszik az SZSZ-nek a jelenlegi kormányhoz intézett memorandumát. A szervezetet aggodalommal töltik el a tartózkodási törvényben bekövetkezett változások, amelyek főként az ukrajnai és a szerbiai szlovákok életét keserítik meg. „Sokan inkább elintézik a magyar állampolgárságot, amikor megállapítják, hogy a külhoni szlovákról szóló tanúsítvány semmire sem jó nekik” - nyilatkozta Skalský, aki erről Robert Fico kormányfőt is tájékoztatni akarja.
A nemzetiek büntetnék Nagy-Magyarország népszerűsítését
2012. október 29. - (Felvidék Ma)
A Szlovák Nemzeti Párt a csernovai tragédia 105. évfordulójára emlékezett. Rafael Rafaj alelnök szerint Magyarországnak bocsánatot kellene kérnie emiatt (is). Az 1907-es vérengzés során rendőrök lőttek a tömegbe, mely során 15-en életüket vesztették, mintegy 70-en megsebesültek. Rafaj szerint ez az erőszakos magyarosítás következménye volt, ezért tartják szükségesnek a magyar bocsánatkérést. Rafaj szerint a szlovák büntetőtörvénykönyvet ki kellene egészíteni a magyar irredentizmus büntetésével is - ahogy tilos a Harmadik Birodalom propagálása, úgy kellene lennie Nagy Magyarország ideáival szemben is. Rafaj nézetét még a szlovákok sem osztják. Roman Holec, a Szlovák Tudományos Akadémia történésze rámutatott, a Csernován történtek nem tekinthetők a szlovákság elleni bűnténynek. A sortűznek magyar szenvedői is voltak, közülük kilencen meghaltak, mintegy húszan megsebesültek, és a tömegbe lövők csendőrök között szlovákok is voltak. „A szlovák-magyar kapcsolatok alakulását a bizalmatlanság és a meg nem értés nehezíti. Ezt azoknak a magyaroknak és szlovákoknak a fejében megszületett nacionalista és mentális korlátok is eredményezik, akik Csernováról nem tudnak semmit” - mondta Holec, aki szerint ahogy annyi mindent, a csernovai történéseket is átpolitizálják. A Szlovák Nemzeti Párt másik alelnöke, Milan Frič is közleményt tett közzé a párt honlapján a csernovai tragédia 105. évfordulója alkalmából. Ebben nehezményezi a szlovák miniszterelnöknek a magyar kormányfővel való kapcsolattartását is. Szerinte az Orbán-kormány tagjai „kétségbe vonják a trianoni szerződést, így automatikusan Szlovákia mai létezését is”.
A nemzetiségi szószólók kérdezési jogát bővítenék a kormánypártok
2012. november 15. - (mti)
Nemcsak a kormánytagokat, hanem az alapvető jogok biztosát, az Állami Számvevőszék elnökét és a legfőbb ügyészt is kérdezhetik a parlamentben a nemzetiségi szószólók 2014-től, ha a képviselők elfogadják három kormánypárti politikus törvényjavaslatát. A fideszes Gulyás Gergely és Vitányi István, valamint a KDNP-s Lukács Tamás a nemzetiségek jogairól szóló törvény egyes rendelkezéseit a tervezettnél előbb léptetné hatályba, így a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökei már 2013. január 1-jétől részt vehetnének tanácskozási joggal a települési önkormányzat ülésein, és a nemzetiséget érintő ügyekben javaslatot fogalmazhatnának meg. A parlamentnek szerdán benyújtott törvényjavaslat emellett lehetővé tenné, hogy az országos nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi feladatokat ellátó közoktatási intézmények működőképességének érdekében évközben is átvegye a fenntartói jogot, feltéve, hogy az átadás-átvételi eljárás 2012. augusztus 31. előtt megindult. Rögzítenék azt is, hogy a megszűnő nemzetiségi önkormányzatok vagyona az illetékes kormányhivatal helyett a nemzetiség országos önkormányzatának tulajdonába kerül. A indítvány emellett az ombudsmannal, a számvevőszék elnökével és a legfőbb ügyésszel bővítené azoknak a körét, akikhez a parlamentbe 2014-ben bekerülő nemzetiségi szószólók kérdést intézhetnek.
Latorcai Csaba: Egyszerűbb lett a civil támogatások pályázati eljárása
2012. november 13. - (mti)
A civil szervezetek támogatását célzó pályázati eljárás egyszerűbbé és gyorsabbá vált - mondta Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár az MTI-nek adott keddi interjújában. Latorcai Csaba nagy eredménynek nevezte, hogy idén már novemberben kiírták a jövő évi pályázatokat, így reményei szerint az előfinanszírozást választó szervezetek április végére már a működési támogatást is megkaphatják. Ebben az évben 45 milliárd forintnyi forrás állt rendelkezésre az állami büdzsében támogatási lehetőségként a civilek számára. Nagyságrendileg ez az összeg lesz megpályázható jövőre is - tette hozzá. A támogatási források további bővülését eredményezheti, hogy már a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) is alanya lehet az 1 százalékos személyijövedelemadó-felajánlásoknak. Már idén is érkeztek ilyen felajánlások, amelyet azután a NEA pályázati úton visszaforgat a civil szervezetek támogatására. A megszűnő egyesületek vagyona is a NEA-hoz kerül, ha az alapítók erről nem rendelkeztek. Ezt a forrást ugyancsak vissza kell pályáztatni - tájékoztatott a helyettes államtitkár. Latorcai Csaba hozzátette: 2014-től az 50 millió forint feletti árbevétellel rendelkező nonprofit szervezetek számára biztosított, 2012-ben megítélt visszatérítendő támogatások is visszakerülnek az alapba, így ez is a pályázati alap összegét növeli majd. A legnagyobb források alapvetően a közszolgáltatásokat végző civil szervezetek számára voltak nyitva - hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Elsősorban olyan humánszolgáltatásokról van szó, amelyek a meglévő állami szolgáltatásokhoz kapcsolódnak. Latorcai Csaba példaként a hospice szolgáltatást, az aktív időskort biztosító szociális otthonok közösségteremtő programjait, valamint azokat az iskolai szolgáltatásokat említette, amelyek segítségével a diákok tudása és képességei hatványozottan növekszenek. A helyettes államtitkár kiemelte annak az uniós pályázatnak a kiírását, amely a foglakoztatás serkentését célozza. A civilek a GDP 6 százalékát állítják elő, ehhez viszont foglalkoztatás szükséges. Álláspontja szerint a NEA önmagában is jelentős tételt képvisel a maga több mint 3 milliárd forintjával, amelyet döntően a civil szervezetek működési támogatására fordít. Latorcai Csaba hangsúlyozta, hogy a NEA működtetése jóval kevesebb forrást igényel, mint amennyibe a jogelődként működő Nemzeti Civil Alapprogram került. Tájékoztatása szerint a szakmai pályázatok kiírása januárban várható, így az eddigieknél két hónappal korábban érkezhet meg a támogatás ezen pályázatok győzteseihez is. A civil információs portál fejlesztése is elindult, annak érdekében, hogy a különböző állami adatbázisok egy ablakon keresztül elérhetők legyenek - jelentette be a helyettes államtitkár. A rendszer jövő januárban kezdhet el működni. Latorcai Csaba szerint így gyorsítani és egyszerűsíteni tudják az ügyintézést és akár otthonról is intézhetővé válnak a szervezetek ügyei. A helyettes államtitkár arról is beszámolt, hogy a jövő év első negyedében társadalmi konzultáción vitatják meg az érintettekkel a tavaly elfogadott civil törvény tapasztalatait.
Békéscsaba - Szlovák államtitkársági szintű vizit
2012. október 11. - (Vándor Andrea - csabaimerleg.hu)
Igor Furdík, a Határon Túli Szlovákok Hivatalának elnöke október második csütörtökén érkezett Békéscsabára. Reggel elsőként a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégiumba látogatott el, ahol az óvodások és az iskolások kis műsora után a könyvtárban találkozott a pedagógusokkal és a diákokkal. Békéscsabáról Tótkomlósra, majd Észak-Magyarország szlovákok lakta településeire is ellátogat a politikus. Igor Furdík háromnapos látogatása során szerdán Szarvason és Nagybánhegyesen járt. Mint megtudtuk, látogatásának elsődleges célja, hogy a dél-alföldi szlovák iskolákban a nyelvoktatás helyzetéről tájékozódjon, illetve a helyi szlovák vezetőkkel, nemzetiségi önkormányzatok képviselőivel és diákokkal találkozzon. Igor Furdík a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégiumba is ellátogatott csütörtökön Igor Furdík érdeklődésünkre elmondta, látogatásának a célja a Magyarországon élő szlovákok nemzeti öntudatának, kulturális identitásának támogatása, és az anyaországgal történő kapcsolattartás elősegítése. A Szlovák Kultúra Házában csütörtökön a város nevében Hanó Miklós alpolgármester fogadta a magas rangú vendéget. A szlovák-magyar viszony aktuális kérdéseiről tárgyaltak, és a baráti légkörben zajlott tapasztalatcserén városunk szlovák kulturális és gasztronómiai értékeit is megismerhette a Határon Túli Szlovákok Hivatalának elnöke. A Csabai Mérleg kérdésére válaszolva Igor Furdík elmondta, hogy sajnos a jövő heti kolbászfesztiválon már nem tud részt venni, mert hivatali ügyei Pozsonyba szólítják.
Szlovák nyelv és kultúra kisebbségi környezetben
2012. november 15. - (Vándor Andrea - csabaimerleg.hu)
Az Országos Szlovák Önkormányzat Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete a „Szlovák nyelv és kultúra kisebbségi környezetben” címmel rendezett kétnapos nemzetközi tudományos konferenciáját a Szlovák Kultúra Házában és a Békés Megyei Tudásház és Könyvtárban november 15-én és 16-án. Csütörtökön, a nyitónapon dr. Kovács Anna, a szlovák kutatóintézet igazgatója üdvözölte a megjelenteket, és elmondta, hogy kétévente rendeznek tudományos konferenciákat. Eddig a regionális kultúrtörténeti, néprajzi, művelődéstörténeti, illetve a gyökerek, az identitás témaköröket járták körül, az idei összejövetel pedig a nyelv és a kultúra fejlődését vizsgálja - kisebbségi környezetben. Céljuk a tudományos eredmények népszerűsítése, megismertetése a kisebbségi, illetve a többségi társadalommal.. Az idei konferenciára Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Csehország és Magyarország harmincöt kutatója fogadta el a meghívást: huszonnyolc előadást, korreferátumot hallhatnak az érdeklődők két szekcióban két helyszínen a két nap alatt. Csütörtökön a Szlovák Kultúra Házában Fuzik János az Országos Szlovák önkormányzat elnöke a kultúra, az oktatás, a történelmi ismeretek népszerűsítésére, illetve a szlovák nyelv megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet, hisz a nyelv összekötő kapocsként szolgál. Štefan Daňo, a Szlovák Köztársaság főkonzulja a résztvevő hét Közép-Kelet-Európai ország szlovák nemzetiségeinek kiemelkedő szerepére utalt, amikor közös kisebbségi nyelvüket kulcsnak nevezte a kulturális kapcsolatok ápolása, valamint a gazdasági és egyéb lehetőségek kiaknázása terén. A konferencia pénteken folytatódik a tudásházban: A szlovák nyelv átalakulásáról, különböző nyelvjárásairól, azok gazdagságáról, a szlovák nemzetiségi kultúra különböző szegmenseiről hallhatnak érdekes előadásokat a magyarországi szlovák felsőoktatási intézmények, valamint kutatóintézetek képviselőitől, illetve a határainkon túlról (Pozsonyból, Kassáról, Nyitráról, Dunaszerdahelyről, Besztercebányáról, Bukarestből, Újvidékről, valamint Prágából) érkezett szakemberektől.
Szlovák akadémia, tisztújítás, meccsek és bál
2012. október 24. - (Csabai Mérleg)
A Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete (MaSzFiSz) idén ősszel is megrendezi a már több mint 20 éves hagyományra visszatekintő Dolnozemský pohár (Alföldi Kupa) elnevezésű futball tornát. Kísérőrendezvényei a Szlovák Ifjúsági Akadémia, a MaSzFiSz tisztújító közgyűlése, illetve a három eseményt lezáró szlovák bál. A MaSzFiSz két évtizedes múltra visszatekintő, szlovák ifjúsági szervezet, melynek célja a Magyarországon élő szlovák fiatalok érdekképviselete, a szlovákság hagyományainak ápolása és továbbadása a fiatal generáció számára. Ennek fényében a szervezet évente több alkalommal kisebb-nagyobb rendezvényeket, találkozókat szervez, hogy Magyarország ifjú szlovákjai jó hangulatban ápolhassák nyelvi, kulturális hagyományaikat, és új ismeretségeket köthessenek. A szervezet legnagyobb éves rendezvényeként számon tartott Alföldi Kupára (és az azt kísérő három másik programra) idén november 2. és 4. között kerül sor, változatlanul a magyarországi szlovákság fővárosában, Békéscsabán. A programok zöme szombaton lesz. A barátságos mérkőzések helyszínéül a Kazinczy Ferenc Általános Iskola tornaterme szolgál, míg a Szlovák Akadémiának a Szlovák Kultúra Háza ad otthont. Az akadémiára a MaSzFiSz a magyarországi szlovák közélet jeles képviselőit invitálta meg, akik kötetlen beszélgetések formájában osztják meg tapasztalataikat azzal kapcsolatban, hogy milyen elhelyezkedési lehetőségeket, előnyöket biztosít a szlovák nyelv ismerete. Ezen felül az érdeklődők betekintést nyerhetnek a magyarországi szlovákság kulturális intézményrendszerének felépítésébe, működésébe is. A MaSzFiSz ugyanitt, a Szlovák Kultúra Házában tartja szintén aznap délután a szervezet tisztújító közgyűlését, ahol a szlovák fiatalok megválasztják a szervezet elnökét és elnökségének tagjait az elkövetkezendő két évre. A nap záróakkordja a szlovák bál, vacsorával, élőzenével, és fergeteges hangulattal. A szervezet tagjai mindenkit szívesen látnak programjaikon.
Békéscsaba a szlovákság központja
2012. október 19. - (Sztahovics Zsuzsa - hir6.hu)
- Békéscsabát gyakran látogatják meg „nagyemberek”, és ez annak is köszönhető, hogy a viharsarki megyeszékhely nemzetiségi város - mondta Ando György, Békéscsaba Megyei Jogú Város Szlovák Önkormányzatának elnöke, a Közéleti sarok legutóbbi vendége. Múltról, jelenről és jövőről is beszélgettünk a kisebbségi vezetővel.
- Tud-e segíteni, és ha igen, miben a szlovák kisebbségnek az önkormányzat?
- A szlovák önkormányzat első és legfontosabb feladata az érdekek érvényesítése. Azok, akiknek nemzetiségi vonalon valamilyen aggálya van, nem a nagy önkormányzathoz - Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata - fordulnak, hanem hozzánk. Jó a viszonyunk a városi önkormányzattal, több témában kikérik a véleményünket, például a nemzetiségi oktatással kapcsolatban, vagy igazgató kinevezésekor. Tulajdonképpen kulturális és nemzetiséget érintő kérdésekben emeljük fel a hangunkat. A szlovák önkormányzat egyébként úgy működik, mint a város önkormányzata, nincs alá és fölérendeltség, és a várostól kapott költségvetésből gazdálkodunk. Meg kell említeni Békéscsaba támogatását, mert országos viszonylatban is kimagaslóan segítik a működésünket.
- Mekkora szlovák kisebbség él Békéscsabán?
- Ez egy érdekes kérdés, mert azt, hogy ki milyen nemzetiségűnek vallja magát, nem kell népszámláláskor kötelezően megadni, így mindig kisebb adatot kapunk, mint ami a valóság. Ugyan a 2011-es eredmények még nem állnak rendelkezésre, de a 2001-es alapján az országban 17 ezren vallották magukat szlováknak, Békés megyében ötezren, Békéscsabán 1700-an. Ám ez messze nem fedi a valóságot. Országosan akár 100-150 ezer szlovák is élhet, csak nem vállalják fel hovatartozásukat.
- A többi nemzetiségi önkormányzathoz képest jóval több programot szerveznek, ez minek köszönhető?
- Békéscsabára rendszeresen jönnek „nagyemberek”, és az, hogy idelátogatnak, annak is köszönhető, hogy Békéscsaba egy nemzetiségi város, közöttük is nagy többségben vannak a szlovákok, és emiatt sokan jönnek ide. Több közintézmény, különböző klubok vállalták fel a szlovák hagyományok ápolását. Működik szlovák énekkar, hímző kör, a Kultúra Háza, na és Békési úti Közösségi Ház is végez nemzetiségi feladatot. Ott működik a legnagyobb taglétszámú nyugdíjas, vagy inkább szlovák klub. A szlovák bázismúzeumban gyakran tartunk kiállítást Szlovákiából érkező alkotásokból, működik könyvtár, kutatási központ. Mindezek mellett sok szlovákságot érintő saját programunk is van, ilyen az a rendezvény, amikor a nyugdíjas szlovák pedagógusokat köszöntjük, valamint a Nemzetiségek Napja. Ezt a többi kisebbségi önkormányzattal közösen szervezzük, karácsony környékén szoktuk tartani, és itt a Szlovák Önkormányzat nevében elismerjük azoknak a munkáját, akik sokat tettek a szlovákságért. Ez elsősorban nem anyagi, inkább erkölcsi elismerés. De említhetném a számos emlékhelyet, a szlovákul kiírt utca- és intézményneveket. Békéscsabán jelenleg három általános iskolában oktatnak szlovák nyelvet, és a legnagyobb taglétszámú óvoda a szlovák. Azt pedig sokan nem tudják, hogy a Városháza előtt látható emléket, azt a bizonyos szikladarabot a város újratelepülésének 275. évfordulója emlékére állították. Nagy személyiségeknek emléktáblát állítunk, és nem utolsó sorban kiadványokat is megjelentetünk, könyveket illetve havi újságokat, tehát valóban széles a paletta.
Tóth István: SZLOVÁK NÉPISMERET (Szlovákok és magyarországi szlovákok)
www.oslovma.hu/XXX/SzlNepis.pdf
Tartalomjegyzék
1. A korai szláv betelepülésektől a 12. századig / 3
2. A szlovák nép fennmaradása és artikulálódásának kezdetei / 4
A szlovák nemzeti tudat kiválása a szlávból / 5
A katolikus nemzetkoncepció / 6
A protestáns nemzeti ideológia / 6
A szlovák irodalmi és társadalmi élet kibontakozása / 7
Magyarosító törekvések a 18. sz. végétől a 19. sz. 40-es éveiig / 7
Kulturális és politikai kapcsolatok a magyar és nemzetiségi mozgalmak között / 8
A szlovák polgári értelmiség küzdelme az egyenjogúságért / 8
A magyar-szlovák nyelvharc állomásai / 8
A szlovák nemzeti mozgalom differenciálódása a forradalom előtti években / 8
A modern nemzeti ideológiai jellemzői / 8
3. A szlovák nemzeti mozgalom és ideológia fejlődése, változásai 18481918 között / 9
4. A szláv kölcsönösség és pánszlávizmus / 11
5. A magyarországi szlovákok és kapcsolatok a szlovák politikai és kulturális központokkal / 12
6. Asszimiláció és együttélés / 15
7. Együttműködési esélyek, párhuzamok a 19-20. sz. folyamán / 18
8. Az egyház szerepe a kultúra és a nyelv átörökítésében a szlovákok körében / 19
9. A műkedvelő színjátszás a délkelet alföldi szlovákok körében / 20
10. A társulati szervezeti élet alakulása 1945 után / 26
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.340734829358833.74894.147596498672668&;type=3
Márton nap és Szerdahelyi Judit kiállítása Pilisszántón
2012. november 11. - (oslovma.hu)
2012. november 11-én Szerdahelyi Judit festményeiből és rajzaiból nyílt kiállítás a Pilisszántói Faluházban. A községben néhány éve letelepedett művésznő kiállítását Csicsmanczai Tamásné polgármesterasszony nyitotta meg. A rendezvényen fellépett a pilisi APPA zenekar két tagja: Istenes Bernadett (ének, gitár) és Huber Attila (szólógitár), valamint gitáron közreműködött Szabó Lajos, a Pilisszántói Általános Iskola tanulója is.
A Pilisszántói Faluházban és annak udvarán november 11-én a hagyományos Márton napi programokat is megrendezték. A gyerekeket kézműves foglalkozás, daltanulás és játék várta, a felnőttek az élő libák, lámpás felvonulás, zsíros kenyér és tea mellett a forralt bornak is örülhettek…
Képgaléria:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.338808529551463.74472.147596498672668&;type=3
Szerdahelyi Judit a rajzolás, festés iránti érzékét, a kifejezés tudatosságát otthonról hozta. Életének legjavát Kazincbarcikán töltötte, ahol első mestere édesapja, Szerdahelyi Sándor, a borsodi város elismert, megbecsült hatszakos tanára volt. Szerdahelyi Judit művészi pályája a Tokaji Alkotótáborban még középiskolás korában indult, rajzszakos tanári, majd vizuális nevelőtanári diplomát is szerzett. Műveinek egyéni látásmódja vitathatatlan. Képeit a szürrealitás jellemzi, a többnyire erős színek meghatározó jellegét jól ötvözi a formákkal, és amellett, hogy meghagyja gondolataink szabadságát, irányítja és érthetővé is alakítja azokat.
LIKE / TETSZIK / PÁČI SA MI TO: http://www.facebook.com/plugins/likebox.php?href=http://www.facebook.com/pages/oslovmahu/147596498672668&width=310&colorscheme=light&show_faces=true&connections
=3&stream=true&header=false&height=555#