Sajtószemle / Figyelő / Tallózó - 2012. június (II.)

„Örömmel fogadjuk a magyar képviselőket, de a protokollnak megfelelően” - Nemzeti Összetartozás Bizottsága - Kinek szurkolsz a szlovák-magyaron? - „A magyarság egy és oszthatatlan…” - „Túlszabályozott a nemzetiségi önkormányzatok működése és felügyelete” - Újra masíroznak - A Horthy-korszak restaurációja

Imrich Fuhl válogatásában

http://www.facebook.com/plugins/likebox.php?href=http://www.facebook.com/pages/oslovmahu/147596498672668&width=310&colorscheme=light&show_faces=true&connections=3&stream=true&header=false&height=555#

Révkomáromi tanácskozás - Tiltakozik a nemzeti összetartozás bizottságának szlovákiai ülése miatt a pozsonyi parlament elnöke

2012. június 26. - (mti)

A magyar parlament nemzeti összetartozás bizottságának a szlovákiai Révkomáromban esedékes szerdai ülése miatt tiltakozott kedden Pavol Paška, a szlovák törvényhozás elnöke délutáni pozsonyi sajtóértekezletén. „Nem tartjuk előírásosnak az ilyen hozzáállást. Az ajtók mindig nyitva állnak, örömmel fogadjuk a magyar képviselőket, de a protokollnak megfelelően” - jelentette ki Pavol Paška. Elmondta, a kihelyezett üléssel kapcsolatos tiltakozását Magyarország pozsonyi nagykövetének, Balogh Csabának is kifejezte, amikor az kedd délelőtt udvariassági látogatást tett nála. Pavol Paška a szerdai találkozóval kapcsolatban nehezményezte, hogy annak „minden témája szlovák állampolgárokat érint.” Hozzátette: „Amennyire tudom, semmi sem változott azzal kapcsolatban, hogy Szlovákia minden állampolgáráért a nemzeti parlament és a szlovák kormány felel!” Hangsúlyozta: a schengeni egyezmény nem a határokat szüntette meg, csak eltávolította a határátlépés korlátait. „Szlovákia független ország. Ezek az urak eljönnek egy szuverén nemzeti parlamentből Szlovákia állampolgárairól beszélgetni” - emelte ki a politikus. A szlovák parlament elnöke szerint példa nélküli, hogy egy ország nemzeti parlamentje egy hivatalos bizottság kihelyezett ülését egy másik állam területére szervezze. Hangsúlyozta: a kihelyezett ülést anélkül szervezte a magyar parlament, hogy bármilyen módon is értesítette volna a Szlovák Köztársaságot. Hozzáfűzte: kész arra, hogy az ügy kapcsán levélben kérjen Kövér Lászlótól, a magyar törvényhozás elnökétől magyarázatot, és egyben annak megerősítését, hogy a kétoldalú kapcsolatok a kölcsönös tiszteletre és egyenlőségre épülnek. Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar párt elnöke újságírók előtt a nemzeti összetartozás bizottságának kihelyezett ülését „ismétlődő hibának” nevezte. Leszögezte: pártja nem képviselteti magát a találkozón. „Biztosan nem megyünk. Nem járunk olyan helyekre, ahová nem hívtak meg” - tette hozzá. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke Pavol Paška kijelentései kapcsán az MTI-nek azt mondta: a kijelentések tónusa kísértetiesen emlékeztet azokra az időkre, amikor Sólyom Lászlót nem engedték belépni Szlovákiába. Hozzátette: úgy tűnik, Robert Ficoék feszültséget kívánnak kelteni a szlovák-magyar viszonyban, így próbálják elkendőzni a kormány által bejelentett megszorításokat. A magyar Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának kihelyezett ülése a tervek szerint szerda délelőtt lesz a szlovákiai Révkomáromban, a Selye János Egyetem Danubius Multifunkcionális Központjában. A kihelyezett ülésen felvidéki magyar politikusok mellett több egyházi és közéleti személyiség, valamint szakmai, civil és ifjúsági szervezetek képviselői is részt vesznek.

„Érthetetlenek a szlovák fél felvetései a nemzeti összetartozás bizottság révkomáromi ülésével kapcsolatban”

2012. június 26. - (mti)

Potápi Árpád, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke nem érti, hogy mi kivetnivalót talál a szlovák törvényhozás elnöke a testület szerdai révkomáromi ülésében. Pavol Paška, a szlovák törvényhozás elnöke keddi pozsonyi sajtóértekezletén tiltakozott a magyar parlament nemzeti összetartozás bizottságának a szlovákiai Révkomáromban esedékes szerdai ülése miatt. „Nem tartjuk előírásosnak az ilyen hozzáállást. Az ajtók mindig nyitva állnak, örömmel fogadjuk a magyar képviselőket, de a protokollnak megfelelően” - jelentette ki Pavol Paška. Hozzátette: a kihelyezett üléssel kapcsolatos tiltakozását Magyarország pozsonyi nagykövetének, Balogh Csabának is eljuttatta. Potápi Árpád kedden az elhangzottakra az MTI-nek reagálva felidézte, hogy a testület eddig már négy kihelyezett ülést tartott, így tanácskoztak Kárpátalján, a szlovéniai Lendván, a Partiumban Nagyszalontán, és Magyarországon Kecskeméten. Mint megjegyezte: egyik külhoni helyszínen sem volt semmilyen probléma. A mostani ülésen tájékoztatókat hallgatnak meg, semmilyen döntés nem várható, ettől egyetlen szlovák ember sorsa nem lesz sem jobb, sem rosszabb - jelezte, hozzátéve: a felvidéki ülést már korábban tervezték, de megvárták vele a választásokat. Potápi Árpád nyilvánvalónak nevezte, hogy jólesik a határainkon túl élő magyaroknak, szervezeteiknek, illetve a történelmi egyházak képviselőinek, ha a nemzetpolitikával foglalkozó magyar parlamenti bizottság a helyszínen tájékozódik. Az elnök kérdésre azt mondta: a szerdai határátlépésnél nem számít semmilyen problémára, és mint megjegyezte, nem érti, mi kivetnivalót talál a szlovák országgyűlés elnöke a bizottsági ülésben.

Révkomáromi tanácskozás - Külügyminisztérium: Természetes a kapcsolattartás a határon túli magyarsággal

2012. június 26. - (mti)

A Külügyminisztérium nem kívánja kommentálni Pavol Paškának, a pozsonyi törvényhozás elnökének tiltakozását a magyar parlament nemzeti összetartozás bizottságának szerdai révkomáromi ülése miatt, de a testület kapcsolattartását a határon túli magyarsággal természetesnek tartja - közölte a tárca sajtófőosztályának vezetője kedden az MTI-vel. Kaleta Gábor az MTI megkeresésére megerősítette, hogy az Országgyűlés bizottságának a szlovákiai Révkomáromban tartandó kihelyezett ülése miatt Pavol Paška Magyarország pozsonyi nagykövetének, Balogh Csabának is kifejezte tiltakozását, amikor a diplomata a nap folyamán udvariassági látogatást tett a törvényhozás elnökénél. Ugyanakkor hangsúlyozta, Paška „enyhébben fogalmazott” a magyar misszióvezetőnek, mint későbbi nyilatkozatában. Kaleta Gábor azt mondta, a Külügyminisztérium azért nem kívánja kommentálni az ügyet, mert egy parlamenti bizottság üléséről van szó. Rámutatott azonban: a külügyi tárca természetesnek tartja, hogy a nemzeti összetartozás bizottsága közvetlen kapcsolatot tartson a határon túli magyarsággal, és Magyarország kész arra, hogy ezt a témát kétoldalú fórumokon megvitassa. Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának révkomáromi üléséről szólva Pavol Paška pozsonyi sajtóértekezletén úgy fogalmazott: „Nem tartjuk előírásosnak az ilyen hozzáállást. Az ajtók mindig nyitva állnak, örömmel fogadjuk a magyar képviselőket, de a protokollnak megfelelően” - jelentette ki Pavol Paška. Pavol Paška a szerdai találkozóval kapcsolatban azt is nehezményezte, hogy annak „minden témája szlovák állampolgárokat érint.” Hozzátette: „Amennyire tudom, semmi sem változott azzal kapcsolatban, hogy Szlovákia minden állampolgáráért a nemzeti parlament és a szlovák kormány felel.” A magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának kihelyezett ülése a tervek szerint szerdán délelőtt lesz a szlovákiai Révkomáromban. Az ülésen felvidéki magyar politikusok mellett több egyházi és közéleti személyiség, valamint szakmai, civil és ifjúsági szervezetek képviselői is részt vesznek.

Komáromban ülésezik a Nemzeti Összetartozás Bizottsága

A Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága 2012. június 27-én, szerdán, 9 órától kihelyezett ülést tart Komáromban. A bizottsági ülésre a Selye János Egyetem Danubius Multifunkcionális Központjában (Duna rakpart 12.) kerül sor. Ez már a harmadik olyan ülése lesz a Nemzeti Összetartozás Bizottságának, melyet a határon túli magyarok körében tartanak, és melyre meghívják a határon túli magyar szervezetek képviselőit is.

Le akarja minősíteni a Selye János Egyetemet a szaktárca

2012. június 26. - (mti)

Tárcaközi egyeztetésre utalta a szlovák oktatásügyi minisztérium azt a javaslatot, hogy minősítsenek át főiskolává három szlovákiai egyetemet, köztük az egyetlen magyart, a révkomáromi Selye János Egyetemet. A Dušan Čaplovič vezette tárca azzal indokolja a tervezett lépést, hogy az érintett intézmények nem teljesítették az akkreditációs feltételeket. A leminősítés, amely várhatóan szeptembertől lesz hatályos, az ország 20 egyeteme közül hármat, a Selye János Egyetemen kívül a trencséni Alexander Dubček Egyetemet, valamint a pozsonyi rendőrakadémiát érinti. „Az akkreditációs bizottság - a kritériumok teljesítésére vonatkozó értékelés alapján készített - ajánlása szerint az intézményeket azok közé kell sorolni, amelyek sem az egyetemi szintű, sem pedig a szakfőiskolák csoportjába nem sorolhatók” - olvasható a javaslat indoklásában. Csiba Péter, a Selye János Egyetem rektorhelyettese a leminősítéssel kapcsolatban az MTI-nek kedden elmondta, hogy a minisztérium lépéséről szerdán kezd egyeztetést az egyetem vezetése. A rektorhelyettes egy korábbi nyilatkozatában annak a nézetének adott hangot, hogy az egyetem megnevezés megváltoztatása törvénymódosítást igényel, mivel a Selye János Egyetemet magasabb szintű jogszabállyal hozták létre. Szigeti László, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) oktatásügyi alelnöke az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában közölte: pártja felháborodással értesült az oktatási tárca tervéről. „A Fico által beígért, a nemzetiségek helyzetét illető status quo már második alkalommal sérül nagyon súlyosan. Először a kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes posztját és annak hivatalát szüntették meg, most pedig a kormány drasztikus módon a magyar nyelvű felsőoktatási képzésbe avatkozik be” - olvasható a közleményben.

Kinek szurkolsz a szlovák-magyaron?

2012. június 25. - (Király Zsolt - korkep.sk)

Kinek szurkol, kinek szurkoljon a felvidéki magyar a közelgő Videoton - Slovan és az MTK - FK Senica meccseken? Az egyik korábbi írásom, mely Slovenskóóóóó címmel a szlovákiai magyar sportszurkolásról íródott, érdekes vitát váltott ki. A szlovák hokiválogatott sikerei kapcsán tettem fel a kérdést, normális dolog-e felvidéki magyarként drukkolni Šatanéknak, vagy éppen ellenszurkolni nekik. Összegezve a tapasztalatokat és a vitát, két egymástól jól elhatárolható, és kb. azonos létszámú csoport körvonalazódott ki. Az egyik, ha úgy tetszik az ún. kemény magyarok számára elképzelhetetlen a szurkolás, a másik csoport számára teljesen normális dolog, hogy magukénak (is) tartják a megszerzett hoki-ezüstöt. Bevallom, én a második csoportba tartozom (ide lőjetek), és szurkoltam a szlovák hokistáknak, bár szlovák címeres mezt azért nem húznék eközben magamra, és a szlovák himnusz sem okoz különösebb bizsergést számomra. Na de mi van akkor, ha a szlovák hokisok a magyarokkal kerülnek szembe? Volt már példa erre is pár éve. És hogy e sorok szerzőjénél mit okozott? Nem árulom el, de itt elolvasható. Haladjunk azonban tovább. Az UEFA mai sorsolása az Európa Liga első fordulójában érdekes párosításokat hozott, és egy másik extrémizmusra hozzáállásbeli különbségre is felhívja a figyelmet. Mivel két meccsen szlovák - magyar összecsapás lesz, így adja magát a kérdés, kinek szurkol, kinek szurkoljon a felvidéki magyar a Videoton - Slovan és az MTK - FK Senica közelgő összecsapásain? Természetesen a magyaroknak, mondhatnánk. Az első látásra egyszerű kérdés válasza azonban nem mindenki számára ennyire egyértelmű. Lásd az egyik top politikusunk korábbi válaszát azzal kapcsolatban, hogy kinek szurkolna egy Slovan Bratislava - Ferencváros Budapesten! Szóval a hoki kapcsán már megvitattuk amit kellett, most pedig itt van két újabb összecsapás, mely ismét vallomásra késztet bennünket. Nemzeti minimumot előkészítő időkben, szlovákiai magyar megmaradás és fejlődés szorgalmazása közepette tegyük a szívünkre a kezünket, kedves olvasók, igen, Ön is, tisztelt Bugár Béla, és válaszoljunk az alábbi egyszerű kérdésre: Videoton vagy Slovan, illetve MTK vagy FK Senec?

Leváltották a Szlovák Rádió és Televízió vezérigazgatóját

2012. június 26. - (mti)

A pozsonyi parlament leváltotta kedden a közszolgálati Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) vezérigazgatóját, Miloslava Zemkovát. A vezérigazgató elmozdítását a törvényhozás médiabizottsága indítványozta arra hivatkozva, hogy Zemková törvényt sértett, mivel egy több mint százezer eurós szerződésről nem tájékoztatta a közmédiát ellenőrző tanácsot. Miloslava Zemková leváltását 82 igen szavazattal, kettő ellenében, egy tartózkodás mellett hagyta jóvá a 150 fős szlovák parlament. A voksoláson - két képviselő kivételével - az ellenzéki pártok emberei nem vettek részt. Arra hivatkoztak, hogy a leváltás hátterében a kormánypárt politikai, a közmédia irányításának megszerzését célzó törekvései állnak. Dušan Jarjabek (Smer-SD), a pozsonyi törvényhozás médiabizottságának elnöke a kritika kapcsán arra mutatott rá, hogy Zemková leváltásakor a törvénynek megfelelően jártak el. Annak a törvénynek alapján, amelyet az előző kormányzat fogadott el - tette hozzá. Jozef Viskupic, a legtöbb parlamenti képviselővel rendelkező ellenzéki párt, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) képviselője „politikai kivégzésnek” nevezte a vezérigazgató leváltását. Zemková tagadja, hogy törvényt sértett volna az adott ügyben. A parlament általi menesztését törvénytelennek nevezte, és jelezte: az alkotmánybírósághoz fordul az ügyben. Miloslava Zemková tavaly februárban, a szlovák közszolgálati rádió és a közszolgálati televízió összevonását követően került a közmédia élére. Ezt megelőzően a közszolgálati rádió vezérigazgatói posztját töltötte be. A közmédia élén eltöltött ideje alatt sikerült ugyan csökkentenie az intézmény deficitjét, ám személyét nagyon sok kritika érte. Bírálói az esetenként indokolatlannak tartott elbocsátásokon kívül a közmédia színvonalának csökkenését, valamint azt is a szemére vetették, hogy csökkent a közmédia nézettsége, és bizonyos esetekben megkérdőjeleződött, hogy vajon elégséges mértékben lát-e el közszolgálati feladatokat. A hatályos szlovák törvények értelmében a vezérigazgató leváltását követő 15 napon belül a parlament médiabizottsága pályázatot ír ki a poszt betöltésére. Szlovákiában Iveta Radičová kormánya idején, 2011 január elsejével, új törvény megalkotásával jött létre az összevont közmédia. A döntést a jelenlegi kormánypárt, a Robert Fico vezette Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) részéről, valamint szakmai részről is sok kritika érte. Az akkori ellenzék politikai tisztogatás eszközeként és szakmailag is elhibázott lépésként értékelte a közmédiáról szóló törvényt. A Szlovák Rádió és a Szlovák Televízió vezetőiről korábban egy-egy független tanács döntött. A tanács tagjait a parlament választotta olyan rotációs alapon, hogy a testületet teljes mértékben egy kormányzat se tudja ellenőrzése alatt tartani. Az új törvény alapján azonban már közvetlenül a pozsonyi parlament választja és hívja vissza a közmédia vezetőjét.

„Egyre több a felesleges ember a világon” - Szalai Erzsébet a válságról

Magyarország még kelet-európai versenytársainál is kiszolgáltatottabb a nemzetközi tőkének, miközben gazdasági fejlődés helyett olyan káros társadalmi folyamatoknak vagyunk tanúi, amelyek eredményeképpen az elmagányosodás még a késő-kádári mértéket is meghaladja - mondta Szalai Erzsébet. A szociológus, egyetemi tanár szerint ezen csak regionális összefogással lehetne bármit is változtatni.

Kupa Mihály: „A fejlesztési pénzekkel is az egykulcsos adó ütötte lyukat tömködjük”

Marad a vánszorgás - fogalmazott a HVG hetilapnak adott interjúban Kupa Mihály, a magyarországi adórendszer atyja, aki szerint a magas jövedelműek 600 milliárdhoz jutottak az egykulcsos adó révén, ezt kell kigazdálkodni, miközben ma az egyetlen biztos forrás az uniós fejlesztési pénz. A volt pénzügyminiszter azt mondta, hogy a konvergenciaprogramban sokkal nagyobb növekedést terveztek, ami ma már csak álom, hiszen folyamatosan romlanak az idei mutatók. Kupa úgy véli, hogy a Valutaalap már nagyon unja a huzakodást, a jegybanktörvény körüli vita pedig arról szól, hogy ki rendelkezik a jegybank tartalékaival.

Gyűlnek a viharfelhők

Visszafogta a hazai gazdasági növekedésről szóló prognózisát a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Márciusban még 0,1 százalékos növekedést jósoltak erre az évre, legfrissebb jelentésükben azonban már 0,8 százalékos visszaeséssel számolnak. A jövő évre szóló várakozásaik is borúlátóbbak a 3 hónappal korábbinál. Ugyanígy lefelé korrigálta számait a GKI Gazdaságkutató Zrt is. A jegybank eközben 7 százalékon tartotta az alapkamatot.

Kovács László: A kormány tudatosan sérti meg az uniós normákat

Kovács László MSZP-s országgyűlési képviselő úgy látja, az Orbán-kormány tudatosan és provokatív módon sérti meg az európai normákat. A volt külügyminiszter szerint az uniós intézményeknek és a többi tagállam kormányainak a felelőssége, hogy a demokráciát korlátozó tagállami törekvésekkel szembeforduljon, és ezt nem gátolhatja a pártcsaládokon belüli szolidaritás.

Nyelvzsenik a szlovákok?

A lakosság 43 százaléka két idegen nyelvet beszél

2012. június 25. - (vilagszam.hu)

A szlovákiai lakosság 43 százaléka legalább két idegen nyelvet beszél társalgási szinten, 80 százalékuk pedig minimum egyet - derül ki az idei Eurobarometer felmérésből. Ez jobb, mint az EU-átlag. Szlovákia a másik három visegrádi országot magasan veri a nyelvtudás terén - legalább is az önbevalláson alapuló felmérés szerint. Lengyelországban a megkérdezettek 50 százaléka, Csehországban 49 százalékuk, míg Magyarország 35 százalékuk mondta azt, legalább egy idegen nyelvet beszél - szemben a szlovákiai 80 százalékkal. A szakemberek szerint azonban erősen megkérdőjelezhető ez az adat, hisz a gyakorlat azt mutatja, a szlovákok semmivel sem állnak jobban az idegen nyelvek ismeretének terén mint szomszédaik.. A 2012 februárjában és márciusában 1000 ember megkérdezésével végzett közvélemény-kutatásból kiderül az is, hogy minden ötödik szlovákiai lakos - pontosan 18 százalék - legalább három idegen nyelven képes társalogni. Az idegen nyelvek tudása terén így Szlovákia minden tekintetben jobb eredményt ért el, mint az EU átlaga, amely szerint az uniós lakosság 54 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet társalgási szinten. A legtöbben angolul (26 százalék), németül (22 százalék) és oroszul (17 százalék) beszélnek, utóbbi két nyelv ismerete meghaladja az uniós átlagot, míg az angol nyelvtudás alatta marad. Arra a kérdésre, mely nyelveket tartanak a legfontosabbnak személyes előrehaladásuk szempontjából, a szlovákiai válaszadók az angolt (63 százalék), a németet (44 százalék) és az oroszt (8 százalék) nevezték meg. Az európaiak főként külföldi kirándulások, nyaralások alkalmával használják idegen-nyelvtudásukat (50 százalék), ezzel szemben a szlovákiai lakosság filmnézéskor és rádióhallgatáskor (58 százalék), valamint olvasáskor (40 százalék).

Megszűnt 3000 szlovákiai magyarországi állása

A gazdasági válság miatt eddig 3 ezer szlovákiai munkavállaló veszítette el magyarországi állását, döntő többségük értelemszerűen szlovákiai magyar. 2009. március végén mintegy 15 ezer szlovák állampolgár dolgozott Magyarországon, ami 17 százalékos csökkenésnek (3 ezer fő) felel meg 2008 márciusához képest. Az előző év azonos időszakában több mint 3 ezer szlovák munkavállaló lépett be a magyar munkaerőpiacra, 2009 első három hónapjában már csak 420 - írja a szlovákiai Új szó.

A magyarok többsége munkahelye megtartásáért sem mondana le fizetése egy részéről

2012. június 25. - (mti)

Magyarországon a munkavállalóknak csak 27 százaléka vállalna anyagi áldozatot azért, hogy a munkahelye elkerülje a létszámleépítést. Fizetésének csökkentését abban az esetben is csak 36 százalék fogadná el, ha ezzel a saját állását mentené meg - derül ki a Randstad személyzeti tanácsadó kutatásából. A 32 országban elvégzett felmérés adatai szerint a spanyolok vagy a görögök több mint fele feláldozná a fizetése egy részét, ha ezzel megmenthetné a munkahelyét. A Randstad hétfői közleménye szerint azokban az országokban, ahol több munkavállaló szerint nehezedik pénzügyi nyomás a munkáltatókra, a megkérdezettek általában nagyobb arányban vállalnák a fizetéscsökkentést is. Magyarországon azonban - bár a válaszadók 67 százaléka számolt be a munkáltatójára nehezedő gazdasági terhekről - a dolgozók többsége mégsem mondana le fizetése egy részéről. A gazdasági helyzet mellett ugyanis az is meghatározó ebben a kérdésben, hogy a munkavállalók megélhetését hogyan befolyásolná a fizetés csökkenése - idézi a közlemény Baja Sándort, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatóját. A felmérés szerint általában azokban az országokban a legmagasabb az áldozatvállalási hajlandóság, ahol a gazdasági nyomás ellenére még viszonylag magas az életszínvonal, például Spanyolországban, Olaszországban vagy Görögországban. Németországban csak a munkavállalók 27 százaléka számolt be pénzügyi nehézségekről, mégis 45 százalékuk lemondana fizetése egy részéről munkahelye megtartása érdekében. A magyar adatok leginkább a szlovák eredményekkel csengenek össze, a hasonló életszínvonalon élő lengyeleknél azonban már 45 százalék vállalná a fizetéscsökkenést az állása megtartásáért. A Randstad szerint a fizetések átmeneti, kis mértékű csökkentésével a munkaadók könnyebben leküzdhetnék a pénzügyi nehézségeket, de úgy tűnik, a magyar alkalmazottak nagy része nem tudná elviselni ezt a plusz terhet. A Randstad Workmonitor egy 32 országra kiterjedő, negyedévente végzett kutatás, amely a globális és helyi trendek mellett egy-egy speciális témakörrel is foglalkozik. A 2012. április 20. és május 7. közötti felmérés a többi között azt vizsgálta, mennyire fontos a munkavállalóknak a fizetésük. Magyarországon összesen 4.050, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozó, 18-65 éves munkavállaló válaszolt a kérdésekre.

A kisebbségpolitika emberi jogi alapvetése

Magyar (szlovák) vagyok, magyarnak (szlováknak) születtem (!?)

A legtöbb nyugati országban a nemzetiség és az állami hovatartozás (állampolgárság) ugyanazt jelenti (nationality, nationalité). Az „Iaman American” és a „je suis français” állításokat lehet fordítaniúgyis, hogy „amerikai vagyok”, illetve „francia vagyok”, de teljesen nyugodtan így is: Amerikából jöttem, Franciaországból jöttem. - A (nemzeti) identitás, önazonosság minden egyén esetében egy elég hosszú és összetett folyamat eredménye, amelyben sok, részben szubjektív, de részben rajtunk kívülálló tényező is közrejátszik. Miközben fontos leszögezni, hogy minden nyelv, nemzet és kultúra egyenértékű, emberi jogi szempontból az a lényeges, hogy a nemzetiség (nemzeti identitás) szabad választásának, önkéntes vállalásának és ápolásának a lehetősége adott legyen. Tehát hogy az állam és az egyént körülvevő intézmények ehhez a feltételeket biztosítsák és felesleges akadályokat elé ne görgessenek.

Čarnogurský ősszel dönt az elnökválasztáson való indulásról

2012. június 23. - (sita / bumm)

Ján Čarnogurský, a KDH alapítója és első elnöke csak ősszel dönti el, hogy indul-e az elnökválasztásokon. Polgári jelöltként akar indulni - jelentette be a kereszténydemokraták mai közgyűlésén. Čarnogurský elmondása szerint mindenképpen össze szeretné szedni a támogatáshoz szükséges aláírásokat. „Megpróbáljuk összekötni a szlovák politikai színteret egy olyan program alapján, mely a hagyományos európai értékekből ered a Tízparancsolat alapján” - tette hozzá a politikus. A KDH volt elnöke továbbá kijelentette, támogatni kell a nagycsaládokat, valamint azt, hogy ne engedjenek az ország területére külföldi katonai bázisokat. A szlovákiai elnökválasztásokat 2014 tavaszán tartják. A gyűlésen egyébként Ján Figeľ, a KDH elnöke is beszélt az elnökválasztásról, de arról egyáltalán nem ejtett szót, hogy támogatnák Čarnogurskýt. „A KDH személyes felelősséget érez az elnökválasztásért is, mindent megteszünk, mi hatalmunkban áll azért, hogy Szlovákiát egy méltó államfő képviselje, akinek végre nincs kommunista múltja” - tette hozzá. Megajándékozta a politikust egy üveg konyakkal is, mert az megnyert egy fogadást Vladimír Mečiar ellenében arra vonatkozólag, hogy a KDH egy nap erősebb lesz, mint a HZDS.

Ficoéké a leggazdagabb párt Szlovákiában

2012. június 25. - (mti)

Robert Fico kormánypártja, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) a leggazdagabb, míg az előző kormánykoalíciót vezető párt, a Pavol Frešo vezette Szlovák Kereszténydemokrata Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS) pedig a leginkább eladósodott politikai csoportosulás Szlovákiában. A Smer vagyona - a párt éves zárójelentése szerint - a tavalyi év végén közel 4,2 millió eurót tett ki, míg a párt adósságai több mint 160 ezer euróra rúgtak - közölte a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség. Ezzel az eredménnyel Ficoék a legjobb anyagi helyzetben lévő pártnak számítanak. A parlamenti képviselettel rendelkező szlovákiai pártok közül a második leggazdagabbnak Richard Sulík liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) pártja számít 1,8 millió eurós vagyonnal. Egyidejűleg ők tudhatják magukénak a legalacsonyabb adósságállományt is, amely a tavalyi év végén közel 45 ezer eurót tett ki. A vagyonlista harmadik helyén a Most-Híd szlovák-magyar párt áll, amely 1,1 millió eurós vagyont mutatott ki, ugyanakkor közel 220 ezer eurós adósságot tartott számon. A márciusi szlovákiai választásokon a legtöbb parlamenti mandátumot szerzett konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 553 ezer eurós vagyonról és 91 ezer eurónyi adósságról számolt be. A parlamenti pártok sorában a legrosszabb anyagi helyzetről a konzervatív SDKÚ-DS által nyilvánosságra hozott adatok tanúskodtak, hiszen alig több mint 150 ezer eurónyi vagyont, ugyanakkor csaknem 1,3 millió eurónyi adósságról adtak számot. A tavalyi év végén - az akkor még kezdő pártnak számító, ám jelenleg a legnagyobb ellenzéki képviselői frakcióval rendelkező - Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalma mutatta ki a legkisebb vagyont (25 ezer eurót), ezzel egyidejűleg viszont nem volt adósságuk. A parlamenten kívüli pártok közül a legnagyobb vagyont a Magyar Koalíció Pártja (MKP) vallotta be 867 ezer euróval, miközben adósságuk 23 ezer euró volt.

Kažimír: Az Unió jelenlegi formájában nem éli túl a válságot

2012. június 23. - (sita / bumm)

Peter Kažimír pénzügyiniszter szerint az Európai Unió jelenlegi formájában képtelen megbirkózni a válsággal - vagy szétesik, vagy pedig elmélyíti az integrációt egyes területeken. „Meg vagyok győződve arról, hogy nem folytathatjuk abban a köztes stádiumban, melyben most élünk. Két út létezik: vagy szétesik a szervezet annak minden következményével, vagy előrehalad, ami nagyobb jogköri koncentrációval jár” - tette hozzá a tárcavezető a Szlovák Rádióban. A pénzügyminiszter elmondása szerint Németországnak kulcsszerepe lesz abban, hogy miként alakul a szervezet jövője, Szlovákiának figyelnie kell arra, ne maradjon le. „Ők döntenek és ők kérik az árát, ez a realitás” - tette hozzá Kažimír, aki szerint Európa „óriási bajban van”, egyben pedig egy törésponthoz közeledik. Jozef Kollár (SaS) a parlament által elfogadott mentőöv kapcsán kijelentette, hogy nem kívánatos az európai integráció folytatása, úgy véli, az árutermékek, személyek és a tőke szabad mozgásánál meg kellene állnia a folyamatnak. Úgy gondolja, hogy a gazdasági integráció nem feltétlenül jár politikai integrációval, az európai egyesült államok programja, melyet tíz ország szorgalmaz, pedig nem lesz eredményes. Kažimír elmondása szerint a megoldásoknak különféle olvasata van abban az eurozónában, mely egy égő vonathoz hasonlít. A pénzügyminiszter hasonlata szerint ebben az esetben el kell kezdeni oltani a tüzet, néhány vagont pedig lecsatolni, az SaS javaslatai viszont azzal érnének fel, mintha valaki egyenesen menet közben kiugrana a vonatból. Kollár ugyanakkor az eurósáncot piramisjátékhoz hasonlította, mely kudarcra van ítélve. „Mondjuk ki nyíltan, az olaszok és spanyolok 2014 végére 875 milliárd eurónyi lejáró kötvényt ütemeznek át. Az eurósánc hitelkerete ötszázmilliárd. Ez azt jelenti, semmilyen eurósánc nem segít rajtuk” - húzta alá a politikus.

A pozsonyi parlament jóváhagyta Szlovákia csatlakozását az eurós mentőövhöz

2012. június 22. - (mti)

Ratifikálta a pozsonyi parlament pénteken Szlovákia csatlakozását az Európai Stabilitási Mechanizmushoz (ESM). Az eurós mentőövhöz való csatlakozást a csütörtöki egész napos parázs, olykor személyeskedő vitát követően a 150 fős parlament 144 jelenlévő képviselője 118 igen szavazattal 20 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett hagyta jóvá. Az elfogadás mellett voksolt a kormánypárti képviselőkön kívül az ellenzék többsége is. Közvetlenül a pénteki szavazás előtt több ellenzéki képviselő - köztük Ján Fígel, a konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke, valamint a liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS), illetve az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) frakciójának több tagja - a voksolás elhalasztását indítványozta, ám ezt a 78 mandátummal rendelkező kormánypárt, a Robert Fico miniszterelnök vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) leszavazta. Az ellenzék utolsó pillanatig tartó tiltakozó felszólalásai ellenére a szavazás eredményei azt mutatták, hogy az eurós mentőöv ellen végül két független honatyán kívül csak a liberálisok és az OLaNO mozgalom néhány képviselője szavazott. Ján Fígel KDH-elnök - aki maga is a halasztás mellett szállt síkra - azt hangsúlyozta, hogy a döntés nem érzelmekről, hanem felelősségről szól. Ludovít Kaník, a konzervatív Szlovák Kereszténydemokrata Unió-Demokrata Párt alelnöke „kockázatos döntésnek” nevezte az eurós mentőöv jóváhagyását. „Egy olyan vonatra szállunk most fel, amelyről nem lehet leszállni” - figyelmeztetett. Az eurós mentőöv jóváhagyását a kezdetektől fogva egyedül a liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) ellenezte. A párt frakciójának tagjai a ratifikációt megelőző parlamenti vitán - a „gyilkos javaslat” elleni tiltakozásul - tetőtől talpig feketébe öltözve jelentek meg. Richard Sulík a párt vezetője csütörtöki felszólalása során azt hangsúlyozta, naivitás lenne azt hinni, hogy az ESM a jövőben Szlovákia számára is segítséget nyújthatna, mivel „addigra azt már kimerítik azok az emberek, akik gyorsabbak és ügyesebbek a közpénzek megszerzésében”. Sulík felszólalása az EU vezetőinek számlájára tett személyes megjegyzéseknek sem volt híján. José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét „volt maoistának” nevezte, Martin Schulz európai parlamenti elnökről pedig kijelentette, „még az érettségi vizsgáját sem volt képes letenni”. Az ESM ratifikálásáról szóló döntést még Ivan Gasparovic államfőnek is jóvá kell hagynia. Szlovákia az Európai Stabilitási Mechanizmusban közel 660 millió euró befizetéssel, valamint csaknem 5,8 milliárd euró értékű kötelezvénnyel vállal részt.

A visegrádi országok kormányfőinek javaslatai a gazdasági növekedés újraindításához

2012. június 22. - (mti)

Négypontos javaslatcsomagot terjesztettek az Európai Unió (EU) vezetői elé közös levélben a visegrádi csoport (V4) országainak miniszterelnökei. A levelet Petr Necas cseh, Donald Tusk lengyel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő pénteki prágai tanácskozása után hozták nyilvánosságra. Ebben a kormányfők felvázolják azokat a témaköröket, amelyekre a gazdasági növekedés újraindításáról folyó vitában szerintük kiemelt figyelmet kellene fordítani. Az első pontban a kormányfők rámutatnak arra, hogy az egészséges gazdasági növekedés és az új munkahelyek megteremtésének feltételét „a nemzeti szintű, mély strukturális reformok jelentik”. „Szükségünk van az egységes európai piac kiépítésére, amely az európai integráció egyik legfontosabb és legnyilvánvalóbb sikere és feltétele az Unió jövőbeni növekedésének” - olvasható egyebek között a második pontban. A V4-ek miniszterelnökei úgy vélik, hogy „a többéves 2014-2020-as időszakra szóló pénzügyi keret további fontos eszköz, amelyet fel lehet használni a növekedés támogatásához és az új munkalehetőségek kialakításához az egész unióban” - ez a harmadik pont felvezetése. A kormányfők szerint mindezt teljes mértékben ki kellene használni, s a pénzügyi keretet 2012 végéig el kellene fogadni. A negyedik pont szerint az EU szintjén is ki kellene használni azokat az újítási eszközöket, amelyek hozzájárulhatnak a munkahelyek kialakításához. Ezek az uniós eszközök a kormányfők szerint kiegészíthetik az első három pontban megfogalmazott és részletesen kifejtett eszközöket. A négy visegrádi ország miniszterelnöke közös levelét Herman Van Rompuynek, az Európai Tanács elnökének, José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének, valamint Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének címezte.

A Fidesz kommunikációs játékai

A Fidesz második kormányzása politikai elemzői szempontból sok tekintetben érdekesebb, mint az csupán magából a kormányzati pozíció tényéből következne. Ennek oka nem csupán az, hogy Orbán Viktor és emberei a kétharmados többség birtokában alapvetően írhatják át a magyar jogrend legfontosabb elemeit, hanem egyben az is, hogy mindeközben a kormány nagy hangsúlyt fordít a politika kommunikációs és szimbolikus szféráira is. Anélkül, hogy valakinek teljesen megbízható forrásai lennének a Fidesz legbelső köreinek működéséről, csupán találgatni lehet, hogy mely elemek esetlegesek és melyek tervezettek, illetve hogy ezek mennyire vannak beágyazva egy átfogó kommunikációs filozófiába; vannak azonban arra utaló jelek, hogy a párt előre kidolgozott és egymással összekapcsolódó mechanizmusokat vesz igénybe intézkedései és szándékai lekommunikálásakor.

Orbán, a népmesei hős

A kísérlet azzal a meglepő eredménnyel zárult, hogy a jóhiszemű játékosok éltek a lehetőséggel, azaz akár még azon az áron is megbüntették a csalókat, hogy ezzel a saját helyzetüket is rontották. A magyar folklór, ahogy egyébként az egész európai kultúrkör, tele van történetekkel, amelyekben a furfangos főszereplő, hogy célját elérhesse, kicselezi a nagyobbat, az erősebbet, a hatalmasabbat, és aztán boldogan él, amíg meg nem hal.

Orbánék megelőznék az IMF diktátumait?

Információink szerint a költségvetés elfogadásával a kormány célja, hogy az IMF-tárgyalásokon ne támasszanak vele szemben teljesíthetetlen feltételeket. Az MNO által megkérdezett kormánypárti honatyák úgy látják, a büdzsé benyújtásával gyorsítana a tárgyalásokon a kabinet.

Uniótól a Fideszig

Minden jel arra mutat, hogy a Fidesz-kormány megpróbálja gazdasági érdekköreinek átjátszani az európai uniós támogatásokat. A kormánypárt ezzel százmilliárdokhoz juttatná a hozzá kötődő „vállalkozókat”, s ezáltal közvetve gyarapítaná saját pártkasszáját. Ennek az osztogatásnak a költségeit nyilvánvalóan az ország lakossága fizeti meg, csakúgy, mint a kormány gazdasági ballépéseinek az árát - állítják szakértők.

Meddig dőlhet még a pénz a Simicska-birodalomba?

Heti kérdés: válaszol - Debreczeni József közíró

2012. június 27. - (nepszava.hu)

Meddig dőlhet még a pénz a Simicska-birodalomba? - Amíg Orbán Viktor hatalmon lesz. A Fidesz olyan konzorcium, aminek az egyik üzletága a politika, a másik pedig a gazdasági felhalmozás. Ez a kettő össze is fonódik, olyannyira, hogy a politika célja a felhalmozás. Az orbáni hatalomtól, illetve annak következményeitől - úgy tűnik - könnyebb lesz megszabadulni, mint a Simicska-féle gazdasági hatalomtól, hiszen ezek az emberek végül legálisan vesznek ki milliárdokat a cégeikből.

Legördült a hárommilliomodik gépkocsi a pozsonyi VW gyártósoráról

2012. június 22. - (mti)

Legördült a hárommilliomodik gépkocsi pénteken a Volkswagen Pozsony - dévényújfalui üzemének gyártósoráról, egy Volkswagen up! kisautó. Albrecht Reimold, a VW Slovakia igazgatótanácsának elnöke ebből az alkalomból pénteken Pozsonyban emlékeztetett arra, hogy a pozsonyi gyár fennállásának több, mint 20 éve alatt öt gépkocsimárka 12 modelljét gyártotta, 148 ország megrendelői számára. Hozzátette: a csaknem 180 hektáron elterülő pozsonyi gyárban jelenleg Volkswagen Touareg, Audi Q7, Volkswagen up!, Skoda Citigo és Seat Mii modellek készülnek. Az első két modellt kizárólag itt gyártják. A VW - amely jelenleg a legtöbb gépkocsit gyártó autógyár Szlovákiában - 1992 februárjában kezdte meg az autógyártást dévényújfalui üzemében. Az első évben 2100 gépkocsi hagyta el a gyártósorokat. Az azóta eltelt több, mint két évtized alatt folyamatosan nőtt a termelés, az idén a tervek szerint eléri a 400 ezer darabot. A pozsonyi gyár jelenleg 8400 embert foglalkoztat. A Volkswagen Slovakia tavalyi forgalma 5,19 milliárd euró volt. Az itt gyártott gépkocsik 99,8 százaléka kivitelre készül, legnagyobb piacuk Németország, 2011-ben itt értesítették az itt készült autók 41,9 százalékát. A vállalat kivitele az ország exportjának 9,1 százalékát teszi ki - mondta el az MTI-nek Vladimír Machalík, a Volkswagen Slovakia szóvivője. A VW konszern 2011-ig 2,1 milliárd eurót fektetett be Szlovákiában. A vállalat 2016-ig újabb másfél milliárd eurót kitevő beruházások megvalósításával számol az országban.

Szlovákiai művész posztumusz életmű-kiállítása Budapesten

2012. június 21. - (mti)

Több mint száz festményt, építészeti tervrajzot és fotót mutatnak be Ivan Vydareny (1887-1982) születésének 125. évfordulója alkalmából életmű-kiállításán péntektől a Szlovák Intézetben. Gassama-Szabó Bernadett, a kiállítás kurátora az MTI-nek elmondta, hogy a tárlat a művész szlovákiai szülővárosa, a Nyitra közelében lévő Verbó piacteréről és templomáról készült felvételekkel, akvarellek és szénrajzok bemutatásával indul. Három építészeti rajzát is kiállítják, amelyek az 1927-ben a verbói evangélikus templom újjáépítésére készült pályamunkájának részei. Építészmérnökként az első világháborúban műszaki alakulatnál dolgozott, Karintiában drótkötélpályákat tervezett és épített, az ezekről készített felvételei is láthatók a tárlaton. Az első világháborúban Vydareny találkozott Mednyánszky László (1852-1919) festőművésszel, akivel három hónapig egy barakkban lakott. A művész emberileg és szakmailag is sokat tanult Mednyánszkytól, aki pedig nagyon értékelte Vydareny munkáiban a mérnöki precizitást - emelte ki a kurátor. A fronton készített fotóinak témáit később más formában újra feldolgozta szénnel, akvarellel vagy rézkarccal. Háborús képein katonatemetések és síelő katonák láthatók, ahogy a nagy hóban a hegyeken keresztül viszik a hátukon a postai küldeményeket. Budapesten az Erzsébet híd bontását majd az új híd építését is lefotózta. A második világháborúban lebombázott pesti hidakról, az Erzsébet hídról, a Lánchídról, a Margit hídról készített rézkarcot, festményt és szénrajzot is. Vydareny a háború után Angyalföldön élt a Visegrádi utcában, a Lehel téri Szent Margit-templom építését dokumentálta fotón, akvarellen és rajzon. Kincses Károly fotótörténész elmondta, hogy a művész apja órásmester és fényképész volt, az ő műtermében tanult meg fényképezni és ott kezdte el festői tanulmányait. Pozsonyban járt festőiskolába, aztán Budapesten - mindenféle előzmény nélkül - beiratkozott a Műegyetem építész szakára. Neves építészirodáknál dolgozott, több középület készült az ő tervei alapján. Fotós pályafutása legfontosabb része az első világháború idejére esik. Bár harci jeleneteket, halottakat és lebombázott, aknával szétlőtt templomokat, valamint házakat is lefényképezett, mégis a fotók jelentős részének olyan hangulatuk van, mintha nem is dúlna háború. A hólepte Dinári-Alpok, a fedezékek és a barakkok családias hangulata köszön vissza képein - magyarázta a fotótörténész. A művész a második világháború után bekapcsolódott a nemzetközi fotóséletbe, több díjat nyert, az egyik legkiemelkedőbb alakja a piktoralista fotográfiának - tette hozzá. Kincses Károly tollából 2000-ben jelent meg monográfia A fotográfus, építész, festő Vydareny Iván címmel. A kiállítás augusztus 31-ig látogatható a Szlovák Intézetben.

A Fővárosi Cigány Önkormányzat szerint a Jobbik politikai megrendelésére indítottak ellenük nyomozást

2012. június 22. - (mti)

A Fővárosi Cigány Önkormányzat (FCÖ) elnöke szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a Jobbik politikai megrendelésére indított nyomozást a szervezet támogatási pénzének ügyében. Makai István pénteki, a rendőrség Teve utcai székháza előtt tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, „a mai Magyarországon egy szélsőjobboldali párt minden megalapozott tényt nélkülöző felvetésére, a Fővárosi Közgyűlés ezzel ellentétes határozata ellenére a rendőrség nyomozást indított” - fogalmazott. Hangsúlyozta: a létfenntartásáért küzdő Fővárosi Cigány Önkormányzat, melynek tagjai 200 ezer fős roma lakosságot képviselnek, semmilyen tiszteletdíjat nem vettek fel munkájukért az elmúlt két évben. Szerinte a Jobbik vádjai alaptalanok, s külön kitért arra, hogy nem is indult hivatalból büntetőeljárás az ügyben, csak a párt feljelentése alapján, arról is csak a Jobbik sajtótájékoztatásából értesültek. A Jobbik még április végén tett feljelentést, a párt múlt heti tájékoztatása szerint az ügyben a BRFK jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettének alapos gyanúja miatt nyomoz. A Fővárosi Cigány Önkormányzat tavaly 7,334 millió forint költségvetési támogatást és 2 millió forint pályázati forrást kapott, novemberben pedig további négymillió forintot kért a fővárostól működésre és irodája fenntartására. Az ügy a Fővárosi Közgyűlés előtt is szerepelt volna április végén, de levették a napirendről Csomós Miklós főpolgármester-helyettes előterjesztését, hogy bontsák fel a cigány önkormányzattal megkötött, tavaly év végi támogatási szerződést, mert az FCÖ nem számolt el megfelelően a számukra biztosított összeggel. Makai István azonban úgy látja: az FCÖ működése átlátható, nyilvános és a jogszabályi keretek közt működik. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a támogatásuk nyolcadára, 48 millió forintról 8,3 millióra zsugorodott, s ebből kell folytatniuk a romák felzárkóztatását elősegítő programokat. Makai István a rendőrség épülete előtt jelképesen letépett egy doboz tetejéről egy „lemossuk a gyalázatot” feliratot. A dobozban egy köteg dokumentum van, amelyet az elnök a rendőrség épülete előtt hagyott. Mint mondta, ezek az iratok, elszámolások, amelyek az interneten 2 hónapja elérhetőek, segítség a rendőrségnek, hogy „a Jobbik által megrendelt politikai gyalázatot lemoshassa magáról”.

Több mint 350 rendezvény a Pozsonyi kulturális nyáron

2012. június 20. - (mti)

Több mint 350 különböző rendezvénnyel várja a közönséget a Pozsonyi kulturális nyár és Várünnepség, amely a szlovák főváros és az ország legnagyobb múltú kulturális rendezvénysorozatának számít Szlovákiában. A kulturális nyár idei, 37. évada a pozsonyi Hviezdoslav színház előtt a „Hírességek járdáján” az immár harmadik emlékplakett elhelyezésével vette kezdetét szerda délután, és szeptember kilencedikéig tart. Milan Ftácnik, Pozsony főpolgármestere a megnyitón hangoztatta, hogy az idei rendezvényfolyam minden eddiginél színesebb kínálatot nyújt. A kulturális nyár közel 80 napja alatt több mint 350 különböző rendezvényre kerül sor, 27 ország több mint háromezer művésze lép fel, zenél vagy kiállít. A komolyzenétől a népzenén át a világzenéig minden lehetséges zenei stílus képviselteti magát. A számos utcai rendezvény mellett Shakespeare-napok, vándor filmszínház, gyermek folklórfesztivál, különböző kiállítások is várják az érdeklődőket. „A kulturális rendezvény lényege és sajátossága, hogy nem az embereket próbáljuk elcsalogatni valamilyen rendezvényekre, hanem úgymond utánuk visszük a kultúrát az utcára” - mutatott rá Milan Ftáčnik. „A pozsonyi kulturális nyár igazán idén érte utol a korát, amit nemcsak a rendezvény kínálata bizonyít, hanem az is, hogy megrendezéséhez minden eddiginél több - több mint hetven - partner ajánlotta fel a segítségét” - tette hozzá Vladimír Grezo a pozsonyi kulturális és információs iroda igazgatója.

Szlovák és magyar katolikus rádiók együttműködése uniós támogatással

2012. június 21. - (mti)

A barátság hullámhosszán elnevezéssel a következő 15 hónapban programokat cserél, illetve közös kiadványokat jelentet meg az egri központú Szent István Rádió, illetve a besztercebányai Radio Lumen, az Európai Regionális Fejlesztési Alap közel 200 ezer eurós támogatásával - ezt közös sajtótájékoztatón jelentette be Szarvas István a magyar, és Juraj Spuchlák a szlovák rádió vezetője. A program célja a két nemzet közeledésének elősegítése; ennek érdekében mindkét adón hetente 50-50 perc műsoridőt szentelnek annak, hogy bemutassák a határon túli együttműködést és egymás egyházi életét, a fordítást és a koordinálást végző kassai Szent Gellért Ház közreműködésével - közölte Szarvas István. Az együttműködés keretében négy közösségtalálkozót is szerveznek Besztercebányán, Egerszalókon, Kassán és Miskolcon, illetve a két egyház életét bemutató kötetet adnak ki 7500 példányban - tette hozzá. Szarvas István emlékeztetett XVI. Benedek pápa szavaira, miszerint a globalizáció ugyan szomszédokká tesz bennünket, de testvérekké csak akkor válhatunk, ha összeköt bennünket a szeretet. Éppen ennek a két nemzet közötti szeretetnek a kialakulását szolgálja a határon átnyúló együttműködés - mondta az igazgató. Juraj Spuchlák hangsúlyozta, hogy a kezdeményezést üdvözölte a Szlovák Püspöki Konferencia is és a konferencia honlapján napvilágot is látott már a projekt ismertetése. Ternyák Csaba egri érsek felidézte, hogy az Európai Unió alapítói a kereszténység talaján álltak, amikor testvériségen alapuló Európát képzeltek el. Ugyan különböző nyelven beszélünk, de mivel mindannyian Jézus Krisztus testvérei vagyunk, egymásnak is testvérei vagyunk - hangsúlyozta a főpap. Különösen a Kárpát-medencében, ahol közös a múltunk és a jövőnk, a kezdeményezés pedig segít abban, hogy elmélyítsük keresztény hitünket és abból merítsünk forrást egymás megbecsüléséhez - mondta az érsek. A Radio Lumen Szlovákia területének 80 százalékán fogható és 30 rádió összevetésében, a hallgatottság tekintetében a 8. helyen áll. A Szent István Rádió adása Észak-magyarországon, 1,5 - 1,8 millió embert ér el. Egymás műsorait hangos fordításban hallgathatják majd a hallgatók. Az is elhangzott, hogy a budapesti Magyar Katolikus rádióval együtt Magyarország területének 30 százalékán fogható az egyház által közvetített rádióadás.

Cseh, lengyel, szlovák sorrend - hazánk lemaradt

Közép-Kelet-Európában Csehország a legvonzóbb a német beruházók számára - derül ki abból a felmérésből, amelyet a cseh-német kereskedelmi és iparkamara más német gazdasági kamarákkal közösen készített a régió 14 országában.

Kerékpárút uniós támogatással, magyar-szlovák együttműködésben

2012. június 21. - (mti)

Uniós támogatással 17 kilométeres kerékpárút épülhet a szlovákiai Révkomárom és Gúta (Kolárovo) között. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elfogadta a Pons Danubii EGTC pályázatát, így megépülhet a kerékpárút. A komáromi Monostori Erőd körül 2 kilométeres szakaszt építenek ki, amely az Eurovelo 6 kerékpárútra kapcsolódik - tájékoztatta Komárom polgármestere csütörtökön az MTI-t. Molnár Attila (Fidesz) elmondta: a szlovákiai oldalon a tervezett kerékpárút a néhány éve megvalósított Vág-Duna parti szakasz bővítése lenne, a Vág-Duna jobb partján haladna, összekötve Révkomáromot és Gútát. A szlovákiai projekt összköltsége 2,1 millió euró, ebből 10 százalék az állami hozzájárulás, 5 százalék a városok önrésze - 105 ezer
euró -, a fejlesztés 85 százaléka uniós forrásból valósul meg. A magyarországi bővítés a Monostori Erőd környékét érinti 2,2 kilométeres szakaszon, amely rákapcsolódik az Eurovelo 6 kerékpárútra a Duna magyarországi oldalán. A komáromi kerékpárútszakasz összköltsége 360 ezer euró, ebben az esetben is 5 százalékos a város önrésze, illetve 10 százalék az állami hozzájárulás. Az útszakasz része annak a kiemelt kormányzati projektként épülő kerékpárútnak, amely az ausztriai határtól húzódik Budapestig a Duna mellett, és a Balatonig vezet. A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés programjában elfogadott projekt várhatóan 2013 végén, illetve 2014 első felében valósul meg. A Pons Danubii EGTC Társulás tagjai: Magyarországról Komárom, Tata és Kisbér, Szlovákiából pedig Révkomárom, Gúta és Ógyalla. A társuláshoz októberében csatlakozott Oroszlány.

Szakértőcsapat kutatja a barna medvét Szobnál

Nyolcfős szakértői csapat indul képzett keresőkutyákkal Szobra, hogy kiderítse, tényleg áttévedt-e Szlovákiából egy mackó a környékre. Egy körülbelül nyolcfős, szakértőkből álló csapat, valamint két képzett keresőkutya indul a Pest megyei Szobra, hogy kiderítse, valóban átkóborolt-e egy medve a környékre szlovák területről közölte az akcióban résztvevő Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora az MTI érdeklődésére kedden.

Rockfesztivál másodszor egy árvaházért

2012. június 21. - (mti)

Másodszor rendezik meg Dél-Szlovákiában a Balogvölgyi Rock Fesztivált, a pénteki és szombati esemény bevételét az idén is jótékonysági célra, árvaházépítésre ajánlják fel. A dél-szlovákiai Nagybalogon (Vel'ky Blh) tavaly először megtartott Balogvölgyi Rock Fesztivál bevételével az idén is a berzétei (Brzotín) árvaház felépülését támogatják. Berzétén az egykori református iskola elhanyagolt állapotban lévő épületében egy helyi református házaspár kezdeményezésére indult meg a szándékaik szerint családcentrikus árvaház kialakítása. A Felvidék Ma című hírportál programajánlója szerint a két napos zenei esemény első napján fellép a Sexit, az Ismerős Arcok, a Rómeó Vérzik, a Jump Rock Band és a Hell Diver. Szombaton a motoros vetélkedők és felvonulás után magyar és japán harcművészeti bemutató várja az érdeklődőket, majd délután színpadra lép a Sinful Passions, a Fúzió, az All Devils, a Pokolgép, az AB/CD és a Rock Jam.

Végzős konzervatóriumi hallgatót koronáztak meg Pozsonyban

Az immár hagyományosnak számító, háromnapos történelmi játékok keretében vasárnap a pozsonyi Fő téren szimbolikusan újra megkoronázták Gonzaga Eleonóra mantovai hercegnőt, magyar királynét, pontosabban az őt alakító diáklányt.

Törvénymódosítást szeretne a kormánybiztos a vasúti kétnyelvűségért

2012. június 26. - (mti)

Két héten belül létrejöhet az a szakértői csoport Szlovákiában, amelyet a vasúti kétnyelvűség jogi hátterét megteremtő törvénymódosítások előkészítésével bíznak meg - közölte az MTI pozsonyi irodájával A. Nagy László kisebbségügyi kormánybiztos a közlekedési tárca vezetésével folytatott keddi egyeztetés után. „Konstruktív tárgyalást folytattunk, amelynek során a szaktárca illetékesei arról biztosítottak, hogy ők nem lesznek kerékkötői a kétnyelvű feliratok kihelyezésének” - mondta el a tárgyalást követően a kormánybiztos. Rámutatott: abban is sikerült megegyezésre jutniuk a szaktárca és az államvasutak képviselőiből álló delegációval, hogy két héten belül létrehozzák azt a szakértői csoportot, amely kidolgozza a szükséges törvénymódosításokat. Ezzel azt a szlovák jogrendben fennálló ellentmondást szeretnék kiküszöbölni. A kisebbségi nyelvhasználati törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a legalább 20 százaléknyi nemzetiségi lakossággal rendelkező településeken a vasútállomások nevét a kisebbség nyelvén is feltüntessék, a vasúttörvény viszont nem ad lehetőséget a vasútállomások nem szlovák nyelvű megjelölésére. Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala civil ernyőszervezet szóvivője a hét végén arról tájékoztatta az MTI-t, hogy már kidolgozták a vasúti kétnyelvűség jogi hátterét megteremtő törvénymódosítást, amelyet a kisebbségügyi kormánybiztosnak is elküldték. A. Nagy László az ernyőszervezet kezdeményezéséről elmondta: nem zárkózik el a kerekasztal módosítási javaslatai elől. Az új törvényi háttér kidolgozását - többek között - a civil szervezetek kétnyelvű feliratok kihelyezését célzó lépései ösztönözték. Korábban a révkomáromi Fontos vagy! civilszervezet, illetve a dunaszerdahelyi Pázmáneum polgári társulás kérte ilyen feliratok kihelyezését, ám azt a szlovák államvasutak, a vasúti törvény hatályos előírásaira, valamint hatásköri hiányosságokra hivatkozva, elutasította. A közelmúltban a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom felújította az ekeli (Okolicná na Ostrove) vasútállomás várakozóját, és kétnyelvű táblát helyezett el az épületen. Ezt a szlovák államvasutak két nap múlva leszedette.

Törvényt módosítana a vasúti kétnyelvűség érdekében a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala

2012. június 24. - (mti)

A vasúti megállók nevének kétnyelvű feltüntetését lehetővé tevő törvénymódosító javaslatot készített a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, amely a kisebbségügyi kormánybiztos közreműködésével szeretné átültetni a jogszabályban foglaltakat. A jogszabály-módosítással azt a szlovák jogrendben jelenleg fennálló egyenetlenséget szeretné kiküszöbölni a több mint 70 szlovákiai magyar civilszervezetet összefogó kerekasztal. Ez az egyenetlenség egyrészt - a kisebbségi nyelvhasználati törvény alapján - lehetővé teszi, hogy a legalább 20 százaléknyi nemzetiségi lakossággal rendelkező településeken a vasútállomások megnevezése feltüntethető a kisebbség nyelvén, másrészt - a vasúti törvény értelmében - nem ad lehetőséget a vasútállomások nem szlovák nyelvű megnevezésére. Az új törvényi háttér kidolgozását - többek között - civil szervezetek kétnyelvű feliratok kihelyezését célzó lépései ösztönözték. Korábban a révkomáromi Fontos vagy! civilszervezet, illetve a dunaszerdahelyi Pázmáneum polgári társulás kérte ilyen feliratok kihelyezését, ám azt a szlovák államvasutak (ZSR) a vasúti törvény hatályos előírásaira, valamint hatásköri hiányosságokra hivatkozva elutasította. A múlt hétvégén a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom felújította az ekeli (Okolicná na Ostrove) vasútállomás várakozóját, és kétnyelvű táblát helyezett el az épületen. Azt alig két nappal később eltávolíttatta a szlovák vasúttársaság. Martina Pavliková, a szlovák államvasutak szóvivője ezt követően az MTI kérdésére azt válaszolta: a táblát azért távolíttatták el, mivel a kétnyelvű táblák kihelyezésénél nem teljesültek a szükséges törvényi feltételek. Hozzátette: az erre vonatkozó engedély kiadása a vasút részéről egyelőre - a kisebbségi nyelvhasználati törvény és a vasúti törvény előírásainak eltérései miatt - nem is lehetséges. Az eset kapcsán A. Nagy László kisebbségügyi kormánybiztos találkozót kezdeményezett a vasút képviselőivel, ez kedden esedékes. A találkozóról az Új Szó szlovákiai magyar napilap szombaton azt írta: a kormánybiztos azt szeretné elérni, hogy bár a jogszabályok nem teszik lehetővé, a vasút tolerálja a civil aktivisták által kihelyezett kétnyelvű feliratokat. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala ernyőszervezet még a hét első felében szeretné eljuttatni a kormánybiztoshoz az általa kidolgozott törvénymódosítást. „Szeretnénk, hogy A. Nagy László még a vasút vezetőivel való találkozója előtt megismerkedhessen a javaslattal” - mondta el az MTI-nek Tokár Géza, az ernyőszervezet szóvivője. Hozzátette: optimista várakozással tekintenek a találkozóra, annál is inkább, mert az ekeli eset kapcsán a gyakorlatban több kérdés is felmerül a vasút eljárásának jogosságával kapcsolatban. A jog ugyanis, értelmezéstől függően, lehetőséget ad kétnyelvű táblák elhelyezésére, a vasút pedig nem veszi figyelembe az érintett rendelkezéseket - tette hozzá.

A szlovák kisebbségi kormánybiztos a magyar feliratokról tárgyalna

2012. június 23. - (mti)

Találkozót kezdeményez A. Nagy László szlovák kisebbségi kormánybiztos a szlovák vasúttársaság (ZSR) vezetőjével. A kormánybiztos azt szeretné elérni, hogy bár a jogszabályok nem teszik lehetővé, a vasút tolerálja a civil aktivisták által kihelyezett kétnyelvű feliratokat - írta az Új Szó szlovákiai magyar napilap szombaton. „Levélben kerestem meg a vasúttársaság igazgatóját, jó lenne ugyanis, ha a szükséges törvénymódosítások elfogadásáig toleránsan, a kisebbségi nyelvhasználati törvény szellemében járnának el a kihelyezett feliratokkal” - nyilatkozta A. Nagy a napilapnak. Robert Fico miniszterelnök június közepén nevezte ki A. Nagy Lászlót, a Most-Híd szlovák-magyar párt tagját kisebbségügyi kormánybiztosnak. A probléma onnan ered, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény és a vasúti törvény hivatkozó előírásai eltérnek. Bár a kisebbségi nyelvhasználati törvény kimondja, hogy a legalább 20 százaléknyi nemzetiségi lakossággal rendelkező településeken a vasútállomások megnevezései is feltüntethetők a kisebbség nyelvén, az állomás- vagy megállóépületeken az állomás és a megálló nevét írják ki, ez viszont nem feltétlenül azonos a település nevével. Az Alsó-Csallóközben lévő ekeli vasútállomást a múlt hét végén újították fel a Kétnyelvű Dél-Szlovákia civil mozgalom aktivistái. A felújítás során nemcsak a romos épületet és a környékét tették rendbe, de kétnyelvű feliratokat is elhelyeztek. Kedden a ZSR alkalmazottai ezeket a feliratokat eltávolították. Az ekeli megállónál azonban ismét megjelent egy magyar nyelvű tábla, „Ekelt érdekli!!!” felirattal. A felirat nagy valószínűséggel helyi lakosok reakciója a polgármester, Fekete Iveta nyilatkozatára, aki azt mondta, nincs tudomása arról, hogy a falu lakóit érdekelné a vasútállomáson elhelyezett magyar tábla.

Eltávolították a kétnyelvű helységnévtáblát Ekelen

2012. június 20. - (mti)

Eltávolíttatta a szlovák államvasutak (ZSR) azt a szlovák-magyar nyelvű helységnévtáblát, amelyet a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom vasárnap helyezett el az ekeli vasúti megálló várakozójának falán - közölte a szervezet Facebook-oldalán. A Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom az elmúlt hét végén 20 önkéntes segítségével, önerőből újította fel a több évtizede elhanyagolt, romos állapotban lévő épületet, majd a település nevét szlovákul és magyarul is feltüntető helységnévtáblát helyezett el a vasútállomáson. A mozgalom azzal indokolta a kezdeményezést, hogy Ekel és környékének lakossága magyar többségű, ezért úgy vélték, a tájékoztató feliratoknak is tükrözniük kell a nemzetiségi összetételt. A táblát azonban egy munkanap elteltével eltávolították. A mozgalom szerint érthetetlen a tábla eltávolítása. „Mi azért dolgoztunk, hogy kellemesebbé tegyük az utazók környezetét. Vajon mi vezérelte a tábla eltávolítóit?” - olvasható a közösségi portálon a szervezet aktivistáinak az eltávolítást kommentáló bejegyzése. Martina Pavliková, a szlovák államvasutak szóvivője az MTI megkeresésére megerősítette: a táblát a vállalat távolíttatta el, mivel a kétnyelvű táblák kihelyezésénél nem teljesültek a szükséges törvényi feltételek. Hozzátette: az erre vonatkozó engedély kiadása a vasút részéről egyelőre - a kisebbségi nyelvhasználati törvény és a vasúti törvény hivatkozó előírásainak eltérései miatt - nem is lehetséges. A Kétnyelvű Dél-Szlovákia aktivistái bő egy évvel ezelőtt kezdték akcióikat magyar feliratokat követelő matricakampánnyal, amelyet a kétnyelvűség hiányára rámutató több megmozdulás követett. A mozgalom fő célja a nyelvi sokféleség tiszteletben tartásának elérése, illetve a figyelem felhívása, hogy kevés helyen élnek a kisebbségi nyelvhasználati törvény adta lehetőségekkel.

Naponta 17 magyarral él kevesebb Szlovákiában

http://kitekinto.hu/karpat-medence/2012/06/26/naponta_17_magyarral_el_kevesebb_szlovakiaban/

Minden magyarért harcolni kell - Semjén Zsolt szerint sikertörténet a honosítás

A magyar nemzet csak akkor tud fennmaradni, ha nemcsak az anyaországi, hanem az egyetemes magyarságot is sikerül megerősíteni - jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Lakiteleki Népfőiskolán tartott előadásában. Szerinte a magyar nemzet egy és oszthatatlan, amelyet a közjog abroncsa akkor is egyben tartott, amikor politikai vagy történelmi okokból a kultúrnemzet szétesett volna.

„A magyarság egy és oszthatatlan…”

Semjén Zsolt a Lakiteleki Népfőiskola Szent-Györgyi Albert Kollégiumának több száz hallgatója előtt kedden azt mondta, olyan nemzetpolitikát kell folytatni, amely az egyetemes magyarság megmaradását teszi lehetővé szerte a nagyvilágban. „A magyarság egy és oszthatatlan mint nemzet, de történelmi okokból kifolyólag, megkockáztatom a mondatot, világnemzet lett, hiszen a világ minden részén élnek magyarok” - tette hozzá Semjén Zsolt.

Szorosabbra fűzné kapcsolatait a KDNP-vel a Magyar Koalíció Pártja

2012. június 22. - (mti)

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) és a Magyar Koalíció Pártja (MKP) közötti kapcsolatok szorosabbá fűzéséről, az úgynevezett „kisebbségi minimumról”, valamint az Európai Néppárt közelgő tisztújításáról is tárgyalt pénteken Pozsonyban Rubovszky György, a KDNP frakcióvezető-helyettese az MKP vezetőségének több tagjával. A találkozót követő közös sajtóértekezleten Berényi József, az MKP elnöke elmondta: pártja szeretné szorosabbra fűzni kapcsolatait a KDNP-vel, a mostani találkozóra e célkitűzés jegyében került sor. „Eddig inkább a Fidesszel építettük szorosabban a kapcsolatokat, de most ezt szeretnénk kiegyensúlyozni” - fogalmazott az MKP elnöke. Rámutatott: pártja számára pragmatikus szempontból is fontos a KDNP, hiszen a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikát Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke irányítja. Berényi elmondta: tájékoztatta partnerét az MKP, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala és a Most-Híd között a „kisebbségi minimumról” folyó tárgyalásokról. Rámutatott: a szlovákiai magyarság legfontosabb törekvéseit összegző alapelvrendszert várhatóan már szeptemberre sikerül véglegesíteni. Szó esett az Európai Néppárt közelgő tisztújításáról is. Berényi ennek kapcsán hangsúlyozta: a vezetőválasztás idején szeretnék úgy összehangolni a Fidesz, a KDNP és az MKP európai parlamenti képviselőinek szavazását, hogy olyan elnöke legyen a néppárti frakciónak, „aki szívén viseli a kisebbségek ügyét”. Rubovszky hangsúlyozta: a KDNP számára a külhoni magyar politika vonatkozásában az etnikai alapon szervezett pártokkal való kapcsolattartás az elsődleges. Hozzátette: a KDNP-frakció ezért - vélhetően már az ősz folyamán - kihelyezett ülést tart Révkomáromban az MKP politikusainak részvételével. Rubovszky a találkozót követően Bugár Bélával, a Most-Híd szlovák-magyar párt elnökével is beszélt. Rövid találkozójukon szót ejtettek a szlovákiai magyarság megmaradása érdekében teendő lépésekről.

Szeptemberig véglegesíthetik a „kisebbségi minimumot”

2012. június 18. - (mti)

Szeptemberig véglegesíthetik a „kisebbségi minimumot”, a szlovákiai magyarság legfontosabb törekvéseit összegző alapelvrendszert, amelyről hétfőn Pozsonyban tárgyalt a Magyar Koalíció Pártja (MKP), a Most-Híd szlovák-magyar párt és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala ernyőszervezet. A több mint 70 szlovákiai magyar civilszervezetet összefogó Szlovákiai Magyarok Kerekasztala indítványára létrejött mostani találkozón, egy hosszabb egyeztetés-sorozat újabb állomásán a „kisebbségi minimum” tartalmáról, lehetséges kiegészítéseiről és elfogadásának folyamatáról egyeztetett a három fél. Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szóvivője az egyeztetést követő sajtóértekezleten elmondta: konstruktív párbeszédet folytattak, és több megegyezés is született a szlovákiai magyarság megmaradását célzó elképzeléseket rögzítő dokumentummal kapcsolatban. A dokumentumot mind Berényi József, az MKP elnöke, mind pedig Bugár Béla, a Most-Híd elnöke jó kiindulási alapnak nevezte. Bejelentették: sikerült megegyezniük arról, hogy a dokumentum részleteiről a nyár folyamán további szakmai egyeztetéseket tartanak. Ennek alapján kellene megszületnie a „kisebbségi minimum” végleges szövegének, ezt hagyhatják jóvá szeptemberben. „Mindennap tizenhéttel csökken a szlovákiai magyarok száma... a helyzet nagyon komoly, a népszámlálási eredmények alapján ezt tudjuk, tehát a közös fellépésre mindenképpen szükség van. Most azt keressük, hogy a három fél miben tud megegyezni” - jelentette ki Berényi József a tárgyalást követően. Hozzátette: a dokumentumot az MKP részéről szeptemberben szeretnék jóváhagyni. Bugár Béla, a Most-Híd elnöke szerint a mostani tárgyalás elérte célját. Hangsúlyozta: olyan hosszú távú elképzeléseket kell lefektetni, amelyek elősegítik a szlovákiai magyarság fejlődését. Hozzátette: pártja ebben partnerséget kínál.

Hlina bocsánatkérést vár Bugár Bélától

2012. június 25. - (mti)

Bocsánatkérést vár a Most-Híd elnökétől Alojz Hlina, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek nevű ellenzéki párt parlamenti képviselője, amiért Bugár Béla megsértette egy obszcén gesztussal a múlt héten. Bugár Béla egy szóváltás során többször is „bemutatott” középső ujjával Alojz Hlinának, miután az bírálta, hogy a Most-Híd Végh Dánielt jelölte a Nemzeti Vagyonalap felügyelő tanácsának élére. Alojz Hlina azért kifogásolta a jelölést, mert Végh Dániel neve szerepel a politikusok és gazdasági csoportok összefonódását feltáró Gorilla-aktákban. Bugár Béla gesztusát megörökítette egy biztonsági kamera. A Most-Híd elnöke hétfőn közölte: hajlandó bocsánatot kérni, de csak akkor, ha Alojz Hlina is megköveti jelöltjüket, Végh Dánielt. Alojz Hlina, a pozsonyi törvényhozás azon képviselője, aki az új parlament alakuló ülésén nyilvánosan kért bocsánatot a magyaroktól Ján Slotának, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökének magyarokat sértő kijelentései miatt.

Politikai ügy lett a folyosói vitából: Bugár Béla beintett

Egy hetet adott bocsánatkérésre a Híd-Most elnökének egy szlovák honatya, akinek Bugár Béla kétszer is beintett a középső ujjával. Egy hetet vár Alojz Hlina, az Egyszerű Emberek parlamenti képviselője Bugár Béla bocsánatkérésére, ellenkező esetben azt fontolgatja, hogy a mentelmi bizottsághoz fordul a pozsonyi parlamentben.

Románia - „Megalapozatlanok a kisebbségpolitikával kapcsolatos aggodalmak”

2012. június 20. - (mti)

Megalapozatlanok azok az aggodalmak, amelyek a román kormány kisebbségpolitikájával kapcsolatosak - olvasható Andrei Marga román külügyminiszter szerdán közzétett nyilatkozatában. Az MTI bukaresti irodájához eljuttatott dokumentum szerint a román diplomácia vezetője úgy véli, hogy valamennyi román párt elfogadta a kisebbségpolitika alapvető elveit, ami szavatolja a jogi keret stabilitását. A román kormány elkötelezett a kisebbségekkel való európai, modern, felelős bánásmód alkalmazása mellett - olvasható a dokumentumban. Románia az 1989-es forradalom után bebizonyította, hogy méltányos bánásmódot biztosít a nemzeti kisebbségek tagjainak, összhangban az európai mércével - írta Marga, aki szerint a nemzeti kisebbségek stabilitási tényezők, tudatosan szerepet vállalnak a XXI. század Románia felépítésében. A külügyminiszter szerint „a jelenlegi politikai és történelmi nehézségek ellenére” Románia rendelkezik olyan intézményes kerettel, amely lehetővé teszi a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok identitásának védelmét, az identitás kinyilvánítását, valamint részvételüket a politikai döntésekben, a társadalmi, a gazdasági és a kulturális életben. Úgy véli, hogy a nemzeti kisebbségek szervezeteinek véleménye nemcsak meghallgatásra talál, hanem azt folyamatosan tiszteletben tartják, így a román kisebbségpolitikát külföldön „követendő modellnek” tekintik. Marga szerint az elmúlt évtizedekben a jelenlegi kormánypártok járultak hozzá a legnagyobb mértékben a nemzeti kisebbségek jogait szavatoló törvényi keret kidolgozásához. Elismerését fejezte ki a nemzeti kisebbségek tagjainak, mert, mint fogalmazott, lojálisan részt vesznek a romániai demokratikus rendszer tökéletesítésében, valamint a román állam érdekeinek népszerűsítésében. Az MTI érdeklődésére, hogy milyen alkalomból fejtette ki álláspontját a román külügyminiszter országa kisebbségpolitikájáról, a bukaresti külügyminisztérium sajtóosztálya azt válaszolta: Andrei Marga kedden a szenátus külügyi bizottságának ülésén vett részt, és az ott jelen lévő újságíróknak a kisebbségi tematikát firtató kérdéseire válaszolt utólag írásban.

A lengyel rendszer is példaként szolgálhat Čaplovičnak

Nem csak a finn oktatási rendszer szolgálhat jó példával Dušan Čaplovič oktatásügyi miniszternek. Megmutatkozott ugyanis, hogy a volt szocialista blokk egyes országaiban is jól sikerült reformokat tudnak felmutatni, ráadásul jóval kevesebb pénzből.

„Túlszabályozott a nemzetiségi önkormányzatok működése és felügyelete”

A Velencei Bizottság alapvetően méltat, de bíráló megjegyzésekkel is illet három magyar törvényt

2012. június 19. - (mti)

A Velencei Bizottság alapvetően megfelelőnek minősítette és számos vonatkozásban méltatta az Alkotmánybíróságról, az ügyészségről, valamint a nemzetiségekről szóló magyar törvényt, ugyanakkor mindhárom jogszabály tekintetében volt bíráló megállapítása, és több-kevesebb módosításra is javaslatot tett. A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) égisze alatt működő, független alkotmányjogászokból álló szakértő testület a múlt pénteken és szombaton Velencében tartott ülésén fogadta el a három említett szakvéleményt, és azok szövegét a véglegesítés után, kedden juttatta el az MTI brüsszeli tudósítójának. Az Alkotmánybíróságról szóló törvényről a Velencei Bizottságnak az a véleménye, hogy az általánosságban véve jól megfogalmazott, következetes jogszabály. A törvény számos megoldását dicsérte, így például az alkotmánybírák újraválaszthatóságának kizárását, valamint azt, hogy a parlamenti képviselők egynegyede, valamint az alapjogi biztos kérheti az utólagos normakontrollt. Ugyanakkor a szakértői testület szerint a törvény számos előírását felül kellene vizsgálni. Így például az Alkotmánybíróság függetlenségét az alaptörvényben kellene szabályozni, eljárási szabályokkal kellene tisztábbá tenni a „méltatlanság” túlzottan homályos fogalmát, egyértelműbbé kellene tenni a kétfajta egyéni panaszforma ügyében az eljárást. A Velencei Bizottság úgy véli: olyan esetekben, amikor egy érintett személy nem tudja a saját jogait megvédeni, vagy ha a jogsérelem emberek nagyobb csoportját érinti, abban a kérdésben, hogy a jogszabály megfelel-e az alaptörvénynek, a vizsgálatra irányuló kérelem előterjesztésére a legfőbb ügyész helyett az alapjogi biztost kellene felhatalmazni. A testület annak a véleményének is hangot adott, hogy a törvényből csak az alapelveket kellene sarkalatosnak nyilvánítani, a technikai részletszabályokat egyszerű törvényben kellene megállapítani. Az ügyészségi törvényt illetően a Velencei Bizottság utalt arra, hogy Európában az ügyészi szervezetrendszerre számos modell létezik. A magyar törvényről megállapította azt, hogy a legfőbb ügyész nagy függetlenséget élvez, miközben erős hierarchikus ellenőrzést gyakorol a többi ügyész fölött. Ez - hangsúlyozta a szakértői testület - nem áll ugyan ellentétben az európai normákkal, de ki kellene egészíteni fékekkel és ellensúlyokkal, „ami még nem eléggé fejlett a magyar rendszerben”. A Velencei Bizottság megállapította: a legfőbb ügyész felelőssége leginkább abban jelenik meg, hogy évente jelentést kell tennie a parlamentnek. Az egyedi esetek többnyire bírósági ellenőrzés alatt állnak, ugyanakkor nem létezik ügyészi tanács, amely hatékonyan befolyásolhatná a legfőbb ügyész „szélsőségesen széles körű hatalmát” az ügyészi szervezeten belül - olvasható a szakvéleményben. A Velencei Bizottság utalt arra, hogy legtöbb észrevétele nem az új jogi előírásokra vonatkozik, hanem azokra a „túlhatalmakra”, amelyek már a demokratikus átmenet előtt is jellemezték az ügyészséget. Az általuk felvetett kérdésekben - írták a szakvéleményben - nem a jogállamiság fenyegetett voltát teszik szóvá, hanem a helyzet javítását célozzák. A testület ajánlásai között szerepel, hogy az ügyészek csak úgynevezett funkcionális immunitást élvezzenek. A Velencei Bizottság túlzottnak találja a gazdálkodó és egyéb szervezetek adatszolgáltatatási kötelezettségét az ügyészség felé, valamint úgy véli, hogy a tulajdonos akarata ellenére csak bírósági végzés birtokában kellene megengedni a magánterületre történő ügyészi belépést. A Velencei Bizottság felvetette azt is: el kellene törölni azt a szabályt, amely lehetővé teszi, hogy a legfőbb ügyész kiválassza az eljáró büntető bíróságot. A nemzetiségi törvényt illetően a Velencei Bizottság megállapította, hogy Magyarország továbbra is különös figyelmet szentel a kisebbségi jogok védelmének, és erőfeszítéseket tesz az országban élő nemzetiségek etnikai, kulturális és nyelvi azonosságának, hagyományaik és kulturális örökségük védelmének érdekében. Üdvözölte, hogy a nemzetiségi törvény elismeri és garantálja a tizenhárom elismert magyarországi nemzeti kisebbség - és e kisebbségekhez tartozók - jogait a legfontosabb területeken, az oktatás, a kultúra, az anyanyelvhasználat, a média és a közéletben való részvétel területén. Bíráló megjegyzésként a Velencei Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségvédelem kerete különösen összetett, esetenként túlságosan részletező, néhol jogilag nem eléggé világos, ami nehézségekhez vezethet a megvalósítás során, ez pedig hátrányos hatással járhat az autonómiára nézve. A testület különösképpen túlszabályozottnak találta a nemzetiségi önkormányzatok működését és felügyeletét. Felvetette azt is: a jogszabály sarkalatos törvényi jogállása nehézséget jelenthet az esetleges későbbi módosítás tekintetében, hiszen ahhoz speciális többségre van szükség. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár - aki a tanácskozáson a magyar kormány álláspontját képviselte - a bizottság pénteki ülését követően, még a hétvégén az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a testület összességében demokratikusnak és a jogállamiságot szolgálónak találta az általa most vizsgált magyar törvényeket. Az államtitkár leszögezte: a bizottság véleménye alapján biztosan nem megalapozott egy monitoringeljárás megindítása Magyarországgal szemben, mert a vizsgált jogszabályok nem szenvednek olyan hiányosságban, ami miatt az Európa Tanácsnak fel kellene lépnie Magyarországon a demokrácia és a jogállamiság érdekében. Répássy emlékeztetett arra is, hogy folyamatos volt a párbeszéd a Velencei Bizottság és a magyar kormány között, utóbbi szakmai háttérinformációkkal segítette a testület munkáját. A vélemények a három törvényről közlése szerint nagy mértékben egyeznek a kormány álláspontjával is.

Védik az antiszemita eszméket

Zsidó szervezetek kérelme ellenére sem nyúlnak a Nemzeti Alaptantervhez. Így reagált Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár arra, hogy magyarországi zsidó szervezetek és szövetségek előző nap felszólították a kabinetet: haladéktalanul vizsgálja felül az alaptantervet, és mellőzze abból Nyirő Józsefet, Sinka Istvánt, Szabó Dezsőt és Wass Albertet, mert antiszemiták voltak. Hoffmann azzal érvelt, hogy a kifogásolt írók nem a kötelező tananyag részei.

Csak vallását gyakorolta, de gyanúsított lett

Gyanúsítottként hallgatták ki a napokban Radnóti Zoltán XI. kerületi rabbit, mégpedig a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) egy volt ügyvédjének feljelentésére: Radnóti ugyanis kiderítette róla, E. O.-ról, hogy a vallási szabályok szerint nem zsidó származású, így a zsidó liturgia egyes szertartásain aktívan nem vehet részt.

Zsidó felmenői miatt mosakszik a Jobbik volt alelnöke

Szegedi Csanád, a Jobbik volt alelnöke interjút adott a párthoz közeli barikad.hu portálnak, amiben elismerte, hogy anyai ágon zsidó felmenői is vannak. Szegedi az őt ért támadásokra reagált ezzel: a volt alelnököt az elmúlt napokban több jobboldali hírportálon is kritizálták származása miatt. Szegedi anyai családfájáról néhány hete egy hungarista portál közölt részleteket, hangsúlyozva, milyen névmagyarítások fordultak elő a család múltjában.

Szegedi Csanád az ellene zajlott karaktergyilkosságról

Nem azt tartom valódi vízválasztónak, hogy ki a legtisztább fajú magyar, mert sohasem az számított a Kárpát-medencében, hogy ki a színtiszta magyar eredetű személy, hanem hogy ki hogyan viszonyul a magyarság ügyéhez. A magyarság mindig vállalást jelentett és nem valami faji felsőbbrendűséget. Viszonylag kevés azon embereknek a száma Magyarországon, akiknek nincsen egyáltalán román, szlovák, szerb, német, ruszin, zsidó, bunyevác, bolgár, lengyel... stb. elődje. Számomra nemrégen derült ki, hogy vannak a felmenőim között zsidó származású emberek is. Hát ez aztán a nagy story.

Szegedi Csanád egy „gázkamraszökevény”

Sokakat talán megrázott a „becstelen hír”, de „sajnos” igaz. Szegedi Csanád egy „büdös zsidó”. Természetesen nem mindenkinek gyásznap a mai, sokan talán pezsgőt bontva gúnyosan ünnepelhetik mikor is nemzetünk „hazátlan” és „palesztingyilkos” szittya harcosa, kénytelen kelletlen a karikást ostort egy egyszerű kipára cserélni. Valljuk be őszintén, gyanús volt már az elején, hogy ütik vágják az embereket az utcán, ez meg a kuruc infón árulja a különböző portékáit. Érdekes logikai bukfenc volt az is, hogy a Zázrivecz szerint a fidesz a likud testvérpártja, dehogy miért szolgálta 8 évig a likud testvérpártját arra a ma napig nem tudna választ adni. Az is rendben volna, hogy Csanád végighaknizta európát a családfáját irtó elmebeteg Adolf Hitler nézeteivel, de hogy egy a Csanád és a kuruc infó által csak „gázkamraszökevénynek” hívott zsidó származású „magyar” ember zsidózása miatt emelkedjen itt az antiszemitizmus, és ez rombolja ilyen mértékben Magyarország megítélését, hát ez már egy kicsit sokk!

Kövér kiútja knesszetből

Fölfigyelt-e valaki Kövér László bravúrjára? Az hagyján, hogy ő az első magyar politikus, akit nemkívánatossá nyilvánítottak az izraeli parlamentben, de alighanem világviszonylatban is ő az első, akit úgy nyilvánítottak nemkívánatossá, hogy közben nem is antiszemita.

A kormányra dőlt Kövér akciója

„Dafke” akciónak indult, de mára kiterjedt külpolitikai botrány lett Nyirő József újratemetési kísérletéből. Kérdéses, hogy a kormány számított-e ilyen heves reakciókra, megérte-e a tragikomikus hercehurca az árat, amit végül fizetni kell érte. De nem a hamvak csempészése az egyetlen kínos és kimondottan káros incidens.

Simon Wiesenthal Központ: Európában újra masíroznak a gyűlöletmozgalmak

2012. június 19. - (mti)

Európában, a nyugati civilizáció hátországában újra masíroznak a gyűlöletmozgalmak - figyelmeztetett a Los Angeles-i központú Simon Wiesenthal Központ júniusi keltezéssel kiadott jelentése. Az Európai szélsőséges mozgalmak: ki kicsoda és mi micsoda? címmel megjelentetett, Harold Brackman által jegyzett körkép szerint a szélsőséges mozgalmak újjáéledése - Nagy-Britanniától és Franciaországtól kezdve Norvégián, Svédországon, Németországon, Ausztrián, Spanyolországon, Görögországon, Magyarországon, Lengyelországon át Ukrajnáig és Oroszországig - különböző variációkban ugyan, de mindenütt megfigyelhető. „Az ADL (Rágalmazás elleni liga - amerikai zsidó szervezet) felmérése szerint Magyarország Spanyolországgal osztozik Európa leginkább antiszemita országai listájának első helyén” - hangzott a jelentés, amely kelet-európai fejezetét a magyarországi helyzetleírással kezdte. Ebben Brackman rámutatott, hogy a Jobbik Magyarország harmadik legnagyobb pártja, amelynek elnöke, Vona Gábor szerinte „időnként a fasiszta vaskeresztesekről mintázott egyenruhát ölt és paranoiás Izraellel kapcsolatban”. A jelentés szerint „a párt gyűlöli a homoszexuálisokat, a cigányokat és a zsidókat, valamint a törvényesen betiltott +nyilas+ katonai csoporttal kacérkodik.” A jelentés - fotóval is illusztrálva - beszámolt a budapesti Wallenberg-szobor májusban történt meggyalázásáról. Idézett Gyöngyösi Márton Jobbik-képviselőnek a londoni The Jewish Chronicle-nek adott interjújából. Ebben a 400 ezer Auschwitzba deportált magyar zsidóval kapcsolatban Gyöngyösi a jelentés szerint kijelentette: „Én kérjek bocsánatot ezért, amikor 70 év elteltével, még mindig óráról órára emlékeztetnek engem erre? Legyünk túl ezen, Krisztus szerelmére!” Gyöngyösi a tőle kiemelt mondatok szerint „fantasztikus üzletnek” nevezte a halott zsidók számának felemlegetését és a holokauszt túlélőinek az ellopott családi vagyon miatti kárpótlásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy „ez a pénzkeresés a tűzzel való játék Magyarországon”. A Wiesenthal-központ jelentése kitért Képíró Sándor perére, amelyet azért indítottak ellene, mert „1942-ben részese volt 1200 zsidó, szerb és cigány lemészárlásának”. Emlékeztetett rá, hogy a 2011-ben elhunyt Képíró rágalmazás címén ellenkeresetet nyújtott a központ „nácivadásza”, Efraim Zuroff ellen, aki rátalált Buenos Airesben. (Zuroffot felmentették.) „Az a tény, hogy a náciban volt annyi arcátlanság, hogy pert indítson azon a földön, amelyről zsidók százezreit deportálták az auschwitzi halálba, tükrözi a vakmerőségét és népszerűségét Magyarország növekvő fasiszta mozgalmának, amely támogatta Képíró bírósági mutatványát” - írta Harold Brackman. A jelentés megemlítette, hogy sárgacsillagos tüntetők tiltakoztak a székesfehérvári temető meggyalázása, valamit a Schweitzer József volt főrabbi elleni (verbális) támadás ellen. A szomszédos országok szélsőjobboldali mozgalmaival kapcsolatban a beszámoló a román Új Jobboldallal és a Szlovák Nemzeti Párttal kapcsolatban megemlítette a magyarellenességet is. „A történelem újra és újra arra tanít bennünket, hogy azok a társadalmak, amelyek hajlamosak a múlt feledésére, katasztrófára vannak ítélve” - írta Brackman. A jelentés szerzője rámutatott, hogy az elmúlt évtized során Európában a növekvő számú gyűlölet-bűncselekményeknek a zsidók a muszlimoknál négyszer nagyobb számban voltak a célpontjai. Egyebek mellett Németország példájára hivatkozva felhívta a figyelmet arra is, hogy a szélsőjobb és a szélsőbal antiszemitizmusa között átfedés alakult ki. „A nyugati világ vagy szembeszáll a gonoszsággal, vagy annak leszünk tanúi, hogy unokáink új totalitárius himnuszokra fognak menetelni” - fogalmazott Brackman a központ jelentésében.

Történelmi revizionizmus Magyarországon

A Süddeutsche Zeitung Történelmi revizionizmus Magyarországon - A fasiszta ideológia polgárosítása címmel közölte Cathrin Kahlweit cikkét. Horthy Miklós birodalmi kormányzó, a fehérterror idején a fegyveres erők főparancsnoka és a hitleri Németország szövetségese volt - most csodálatos reneszánszot él meg Orbán Viktor kormánya alatt. Magyarországon a történelmi tudatlanság légköre uralkodik. Félelmetes.

FAZ: Nem elég okos a Fidesz

Előre lehetett volna látni, hogy a Nyirő-újratemetés forszírozása miatt Izrael visszavonja Kövér László meghívását, ha „a Fidesz elég okos lett volna ahhoz, hogy tanuljon mások hibájából” - írja keddi kommentárjában a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap. A FAZ-ban Nem elég okos címmel jelent meg kommentár, amelynek szerzője, Georg Paul Hefty, a lap Magyarországgal
rendszeresen foglalkozó rovatvezetője megjegyezte, hogy „aki nagyon mellényúl, annak a karvédő sem használ”.

Antifasiszta tüntetés a Horthy-korszak restaurációja ellen Budapesten

2012. június 17. - (mti)

A Horthy-korszak restaurációja ellen tüntetett több ellenzéki párt, civil szervezetek és mozgalmak, antifasiszta szimpatizánsok vasárnap a budapesti Hősök terén; a facebookon civilek által szervezett tüntetéssel egyidőben radikális szervezetek felvonulást tartottak a tér ellentétes oldalán. Az MTI tudósítójának beszámolója szerint a rendőrség már kora délután fémkordonokkal kettéválasztotta a Hősök terét, csak mintegy harminc méteres szakaszt hagyott szabadon az ismeretlen katona sírja előtt. Alexa György, az MSZP budapesti szervezetének alelnöke és Székely Sándor, a Szolidaritás mozgalom társelnöke a mintegy kétezer egybegyűlt előtt egyebek között azt hangoztatta: Horthy Miklós egykori kormányzó azért nem lehet Magyarország példaképe, és azért nem érdemelhet sem szobrot, sem emléktáblát, mert kormányzása alatt zajlott a zsidók deportálása, amely a kisebbségi csoport tervszerű kiirtásához vezetett a vészkorszakban. Kerék-Bárczy Szabolcs volt MDF-es politikus, a Szabadság és Reform Intézet alapítvány ügyvezető igazgatója arról beszélt, nem lehet demokratikus az az ország, amely nem demokratákat állít példaképnek, és annak a véleményének adott hangot, hogy sem Horthyval, sem Szálasival, sem pedig Rákosival vagy Kádárral nem lehet újjáépíteni az országot, és akik ezen diktátorok követőinek hirdetik magukat, azokkal nem lehet közös úton haladni. Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője egy új köztársaság felépítését hirdette meg, mert „a jelenlegi hatalom bezárta a köztársaság kapuit”, Fábri Péter író többek között a magyarok sokféleségéről beszélt, míg Iványi Gábor metodista lelkész szerint egy újfajta „numerus clausus” alapján ma ellehetetlenítenek, emigrációra kényszerítenek, és nem kívánatosnak minősítenek művészeket. Az antifasiszta tüntetéssel egyidőben a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) szimpatizánsai gyülekeztek a Felvonulási téren, majd átvonultak a kordonokkal elválasztott Hősök terére, ahol a beszédek alatt „Éljen Horthy!” kiabálással próbálták megzavarni a szónokokat. A rendőrök a kordon mindkét oldalán sorfalat állva akadályozták meg, hogy a magukat Horthy Baráti Kör tagjainak nevezők - köztük Zagyva György Gyula, a Jobbik országgyűlési képviselője, a HVIM alelnöke - átvonuljanak az antifasiszta megmozdulás résztvevői közé. Miután mindkét rendezvény véget ért, több tucatnyi rendőr zárta körbe a radikális szervezetek tüntetőit arra az időre, amíg a Horthy-ellenes tüntetők elvonultak. A radikális szervezetek szimpatizánsai közül a rendőrök két embert állítottak elő, egyiküket holokauszttagadás bűntettének gyanúja, másikukat jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés miatt - mondta az MTI tudósítójának Mucsi Nóra, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) sajtóügyeletese. Közlése szerint elszámoltatásuk folyamatban van.

Csernok Attila: Érzelmek történelme

Történelmünk során sokan szóltak, hogy tévúton járunk. Mohácsnál Tomorinak volt igaza: vissza kell vonulni. Joggal írta Zrínyi Mikós II. Lajos királyunkról: „vak veréb”. A kiegyezés után Széchenyinek, Eötvösnek és Jászinak volt igaza a magyar felsőbbrendűség önpusztító eszméjébe ragadt főrendekkel, a két Tiszával, Bánffy Dezsővel és Apponyival szemben: meg kell egyezni a nemzetiségekkel. A Trianont siratóknak idézem újra Széchenyit 1835-ből: eleink a nemzetiségekkel „a frigyeket könnyen köthették volna, mi mostaniak már csak nehezen, utódaink tán soha többé.” A jóslat beteljesült. Mert a magyar elit nem volt hajlandó a „bocskoros oláh”, vagy a „tót” néppel egyezkedni. Helyette elérhetetlen célt tűztek a nemzet elé. Az ország perifériáin ugyanis esély sem volt arra, hogy öt-tíz-húsz százalék magyar kilencven-hetven-hatvan százalék románt, szlovákot vagy horvátot magyarrá gyúrjon. Eötvös írta 1865-ben: először a kényszert, aztán a magyar nyelvet, végül a magyarságot utáltatjuk meg velük. Tévútjaink végén ott várt Trianon.

Szabadságharcunk új csatája: Tell Vilmost is elsöpörjük

A Magyar Snapszerszövetség szerint itt az ideje, hogy a magyar kártya lapjainak szereplői végre magyarok legyenek. „Közel 200 év elteltével, amikor is Schneider József budapesti kártyafestő mester megfestette a mai magyar kártyának a figuráit, azt gondolom, eljött az az idő, hogy végre magyar hősöket, magyar történelmi szereplőket ábrázoljanak a mai magyar kártyák” - nyilatkozta az elnökük. Pályázatot is hirdettek, bárki küldhet terveket arról, hogyan fessen az új magyar kártya.

A tökfilkó marad...?

Előbb-utóbb az ősi hun táblajátékot, a sakkot is meg kell reformálni. Átlósan fut két Pintér, huszár helyett csendőrök mennek lólépésben, a két szélen rés lesz, nem erős bástya. Király, vezér van. Rosálni meg tudnak, ahogyan a páva táncol. Az első sorban persze a közmunkások állnak majd. Hogy mindez miért nem Kerényi Imrének jutott az eszébe...?

Csökkent a szlovák kormánypárt támogatottsága

2012. június 21. - (mti)

Négy százalékkal 42,3 százalékra csökkent egy hónap alatt a szlovák kormánypárt, a Robert Fico vezette baloldali Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) támogatottsága a Focus közvélemény-kutató ügynökség június második hetében készült, csütörtökön nyilvánosságra hozott felmérése szerint. Fico pártja a márciusi előre hozott parlamenti választásokon a szavazatok 44,1 százalékát szerezte meg. A Focus májusi közvélemény-kutatása alapján a megkérdezettek 46,3 százaléka, a mostani felmérés szerint viszont már csak 42,3 százalékuk választaná a Smert. Ha most tartanának parlamenti választásokat Szlovákiában, összesen hét párt jutna be a törvényhozásba. Az ellenzéki pártok közül a konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalmat (KDH) támogatja a megkérdezettek legtöbbje (10,8 százalék), ők a parlamenti választásokon 8,82 százalékkal szerepeltek. A harmadik helyen az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalma végzett 8,5 százalékkal; Igor Matovic pártja márciusban a voksok 8,55 százalékát kapta meg. A parlamentbe került Most-Híd szlovák-magyar párt a választásokon 6,89 százalékot szerzett, most 7,4 százalékot ért el. A liberális Szabadság és Szolidaritásnak (SAS) 7,1 százalékos támogatottságot mutatott ki a felmérés, ők márciusban 5,88 százalékkal jutottak be a parlamentbe. A Pavol Freso vezette konzervatív Szlovák Kreszténydemokrata Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS) - amely egy áprilisi felmérés szerint a parlamenten kívül maradt volna - most 6,5 százalékos támogatottságot ért el (márciusban 6,09 százalék). A parlamentbe jutó pártok sorát a szlovákiai politikai spektrum jobbszélén elhelyezkedő Szlovák Nemzeti Párt (SNS) zárná ötszázalékos támogatással. Ők márciusban 4,55 százalékkal a parlamenten kívül maradtak. A Focus felmérésében a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártja (MKP) 3,2 százalékos támogatottságot szerzett, márciusban az MKP-ra a választók 4,28 százaléka szavazott. Egy jelenlegi parlamenti választáson a szavazók 65,8 százaléka venne részt, ez magasabb, mint a márciusi részvétel, amely 59,11 százalékos volt.

Fico: Pozsonynak érdeke a közös szlovák-magyar projektek megvalósítása

2012. június 16. - (mti)

Robert Fico szlovák kormányfő szerint Pozsonynak érdeke, hogy folytatódjanak, és sikeresen be is legyenek fejezve a korábbi években elindított szlovák-magyar projektek a gázszállító és az áramátviteli rendszerek, az úthálózat összekapcsolása, illetve az új Ipoly- és Duna-hidak építése terén. „Ez természetesen érdekünk” - szögezte le Fico, amikor szombaton Hradec Královéban válaszolt az MTI prágai tudósítójának kérdéseire. „Már az első találkozásomon Orbán Viktorral - áprilisban Varsóban - nagyon világosan megfogalmaztam, hogy Szlovákia és Magyarország ma nem engedhetik meg maguknak a sikertelenséget. Sikerekre van szükségünk, s a sikerek csak akkor jelentkeznek, ha nem hátra, hanem a jövőbe fogunk nézni, ha keresni fogjuk az együttműködést az olyan projektekben, mint amilyenek említve voltak” - fejtette ki Fico. „Teljes mértékben készek vagyunk ezeket megvalósítani” - húzta alá. Fico, akinek pártja, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) márciusban fölényesen megnyerte az idő előtti parlamenti választást Szlovákiában, Hradec Královéban a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) programalkotó kongresszusán vett részt. Arra a kérdésre, milyen tervei vannak a szlovák-magyar kapcsolatok terén az új szlovák kormánynak, Fico megjegyezte: „Elsősorban az az érdekünk, hogy az összes Szlovákiában élő nemzeti kisebbség, tehát nemcsak a magyar, jól érezze magát az országban. Ezt várjuk el azoktól az országoktól is, ahol szlovákok élnek.” „Ami Szlovákia és Magyarország viszonyát illeti, tudatosítani kell, hogy nagyon közeli szomszédok vagyunk. Ma nem olyan idők járnak, hogy fel kellene tépni a régi sebeket. Én pozitívan tekintek a jövőbe. Pártvonalon is elindítjuk az együttműködést a magyar szocialistákkal, s az ősszel találkozunk. (Hradec Královéban Fico rövid megbeszélést folytatott Mesterházy Attilával, az MSZP elnökével.) Ha az emberek beszélnek, érdekes projektek jönnek létre. Szlovákia és Magyarország viszonyának jövőjét én valóban pozitívan látom” - magyarázta a szlovák kormányfő. Fico kormányának hivatalba lépése után kijelentette, hogy a nemzeti kisebbségi jogok szintjét megőrzik. Azt, hogy az előző kormányban egy miniszterelnök-helyettes felügyelte a kisebbségi ügyeket, míg most pedig egy kormánybiztos, nem tartja visszalépésnek. „Magyarázza meg nekem valaki, hogyan lehetne Nagy László (a kisebbségi kormánybiztos), aki egy ellenzéki párt (a Híd-Most magyar-szlovák párt) képviselője, a kormány alelnöke. Néha az az érzésem, hogy egyeseknek a politika ábécéjét is el kell magyaráznom” - fejtette ki a miniszterelnök. Hozzátette: „Miután nincs szó koalícióról, úgy vélem, nagyon jó megoldást találtunk.” Szerinte a kormánybiztosnak minden szükséges jogköre megvan. „Ha a Híd azt mondta, hogy elégedett, akkor azt hiszem, valóban rendben van a dolog. Én ezt fontos lépésnek tartom, mert a kisebbségi téma kezelésére egy ellenzéki embert engedtünk be a kormányzati struktúrába. Ez pozitívum” - tette hozzá Fico. Az ellenzéki Híddal való párbeszédet nagyon korrektnek minősítette. Szlovákia gazdasági problémáinak megoldását a Fico-kormány nem megszorításokkal, adóemelésekkel, hanem a szolidaritás elvének megerősítésével kívánja elérni. „Nem azoktól akarunk pénzt elvenni, akik gyengék, s nem tudnak védekezni. Egyértelműen a szolidaritásra alapuló intézkedéseket foganatosítunk. A monopol helyzetben lévő cégeknek és a sokat kereső embereknek nagyobb részt kell vállalniuk a problémák megoldásából is” - vélekedett a miniszterelnök. A társadalmi szolidaritásból szerinte az egyházaknak is ki kell venniük részüket. Azt mondta, hogy Szlovákiában sok az állami és az egyházi ünnep. Kormánya ezek számát kettővel csökkenteni szeretné, mert az komoly gazdasági eredményt hozna. „Ezt a katolikus egyháznak is meg kell értenie” - húzta alá. Fico szerint Szlovákiában az idén várhatóan 2,6 százalékkal emelkedik a bruttó hazai termék (GDP), míg jövőre 3 százalékkal. Hangsúlyozta, hogy ezek a számok akkor reálisak, ha a szlovák gazdaságot nem éri valamilyen váratlan kedvezőtlen külső hatás. Példaként megemlítette: ha Görögország nem teljesítené vállalt kötelezettségeit, s elhagyná az euróövezetet, ez nagyon kedvezőtlen hatással lenne minden országra. Szlovákiában ebben az esetben akár 4 százalékkal is visszaeshetne a GDP. „A jövő évi gazdasági előrejelzés, ha Görögország nem roskad össze, pozitív. Ha összeroskad, nagy problémák lesznek” - vélte Robert Fico az MTI tudósítójának nyilatkozva.

Szlovákia támogatja az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését Montenegróval

2012. június 15. - (mti)

Szlovákia egyértelműen támogatni fogja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Montenegró és az Európai Unió között - közölte Miroslav Lajčák külügyminiszter. „Figyelemmel kísérjük ennek az országnak a hosszú távú - a csatlakozási kritériumok teljesítését célzó - igyekezetét... Múlt heti, Podgoricában tett látogatásom során meggyőződtem arról, hogy Montenegró megtette a kellő előrelépéseket” - mondta Miroslav Lajčák a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség pénteki jelentése szerint. Hangsúlyozta: meggyőződése, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdése szélesebb összefüggésben nemcsak az unió, hanem a nyugat-balkáni térség számára is szükséges. A szlovák diplomácia vezetője ezzel kapcsolatban pozitívnak nevezte, hogy a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások befejezését követően az unió bővítése egy másik nyugat-balkáni országgal folytatódik. „Ez fenntartja a folyamat dinamikáját, és ösztönzőleg hat majd a régió többi - az integrációs folyamat feltételeit teljesítő - országa számára” - állapította meg Miroslav Lajčák.

A szlovák bankoknak vannak a legkevésbé lojális ügyfelei

2012. június 21. - (mti)

A Szlovákiában működő bankoknak vannak a legkevésbé lojális ügyfelei Közép-Európában - adta hírül a Deloitte felmérésének eredményeire hivatkozva a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség csütörtökön. A felmérésből kiderült, hogy a V4 országok és Románia csoportjából Szlovákiában a legmagasabb, 52 százalékos azoknak a banki ügyfeleknek az aránya, akik a múltban már legalább egy alkalommal bankot váltottak. Magyarországon ez az arány 28 százalék, Romániában pedig 42 százalék. A „nem lojálisnak” értékelt banki ügyfelek aránya Csehországban (17 százalék) illetve Lengyelországban (12 százalék) a legalacsonyabb. Igor Mravec a Deloitte pénzügyi intézményekre szakosodott szakértője a felmérés eredményeit ismertetve elmondta: elégedetlenek a szlovák fogyasztók a magasnak tartott banki illetékekkel, és elégtelennek tartják a szolgáltatásokat is. Rámutatott: a szlovákiai banki ügyfelek jelentős részének „nem jelent problémát”, hogy bankot váltson. A felmérésből az is kiderült, hogy továbbra is meglehetősen jelentős számú Szlovákiában azoknak a csoportja akik nem rendelkeznek bankszámlával, a felnőtt összlakossághoz viszonyítva arányuk 34 százalék.

A szlovák pénzügyminisztérium kissé csökkentette jövő évi növekedési prognózisát

2012. június 15. - (mti)

A februári előrejelzéséhez képest 0,1 százalékponttal, 2,6 százalékra csökkentette Szlovákia jövő évi gazdasági növekedésére vonatkozó prognózisát a szlovák pénzügyminisztérium - mutatják a szaktárca pénteken közölt aktualizált adatai. A pénzügyminisztérium prognózisa kevésbé derűlátó, mint a szlovák központi banké, amely változatlanul 3,1 százalékos növekedést vár jövőre. A bank előrejelzésének elkészítése során azonban még nem vették figyelembe a közkiadások konszolidációját célzó megszorító intézkedések hatását, amelyek révén az államháztartás hiányát jövőre 3 százalék alá kívánják csökkenteni. A pénzügyminisztérium ugyanakkor a gépkocsiexport vártnál kedvezőbb alakulása miatt a korábbi 1,1 százalékról 2,5 százalékra emelte a GDP idei növekedésére vonatkozó előrejelzését. Ennyit prognosztizál a központi bank is. A szlovák pénzügyminisztérium aktualizált prognózisában 0,7 százalékponttal megemelte, 3,5 százalékra módosította idei inflációs előrejelzését, ami megegyezik a központi bank prognózisával. A minisztérium az idén a bérek nominálértékének 3,2 százalékos növekedésével számol, ami az inflációt tekintetbe véve reálbér csökkenést jelent.

Négyszázezer alkoholista van Szlovákiában

2012. június 21. - (mti)

Az 5,5 milliós népességű Szlovákiában minden évben közel hatezer új alkoholfüggőt diagnosztizálnak az orvosok, az országban jelenleg 400 ezerre becsülik az alkoholisták számát - közölte a Drogfüggőségek Kezelésének Központja (CpLDZ) Pozsonyban csütörtökön. Szlovákia minden 15 évnél idősebb állampolgárára évente több mint 13 liter tiszta alkoholt elfogyasztása jut. „Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Szlovákia minden felnőtt lakosa 530 korsó sört vagy 160 palack bort, esetleg 45 üveg égetett szeszt fogyaszt el évente” - mondta Lubomír Okruhlica, a központ igazgatója. Hozzátette: az elfogyasztott alkohol mennyiségének több mint felét a rendszeres fogyasztók, s főként a „kemény piások”, vagyis azok isszák meg, akiknek az éves fogyasztása jócskán túllépi az évi 20 liter tiszta szeszt. „Ezeknek a személyeknek a száma Szlovákiában meghaladja a 400 ezret” - szögezte le. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Szlovákia a felnőttek egy főre eső alkoholfogyasztása terén világszinten a 19., Európában pedig a 18. helyen van. Okruhlica elmondta, a kontinensen Közép-Kelet-Európában fogyasztják a legtöbb alkoholt. „Szlovákia az alkoholizmus epicentrumában helyezkedik el” - fogalmazott. Szlovákiában az alkoholfogyasztás az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedett. Jelenleg már megközelíti a nyolcvanas évek kezdetének rekordszintjét, amikor is az egy főre jutó éves alkoholfogyasztás mértéke meghaladta a 14 liter tiszta szeszt. Saját bevallása szerint a szlovák lakosság 77 százaléka fogyaszt rendszeresen vagy időnként szeszes italt. Szlovákiában minden ötödik férfi a mértéktelen alkoholfogyasztás következtében hal meg.

Csökkenti a munkanélküliségi segély felső határát a szlovák kormány

2012. június 15. - (mti)

Csökkenteni készül a munkanélküli segélyek felső határát Robert Fico kabinetje - derült ki a szlovák miniszterelnöknek a fejlesztési és szolidaritási tanács pénteki ülését követően tett kijelentéseiből. A kormány és a szociális partnerek által alkotott tanács, a közkiadások konszolidációjának lehetőségeiről szóló egyeztetéssorozat újabb körét tartotta Robert Fico kormányfő részvételével pénteken Pozsonyban. Az egyeztetést követően a megszorító intézkedések kapcsán született megegyezéseket ismertetve Robert Fico bejelentette: a jövőben az átlagbér mindenkori összegéhez kívánják kötni a munkanélküli segély összegének felső határát. Az említett szociális juttatás felső határa jelenleg 1.175 euró, az átlagbér Szlovákiában tavaly 786 euró volt. A munkanélküli segély összegét Szlovákiában a legutóbbi kereset alapján, az utolsó bér bruttó összegének 60 százalékában állapítják meg. A kormányfő által ismertetett tervezet szerint a segély kiszámításának mechanizmusa nem, csupán a felső összeghatár változna. „Kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy etikus-e, ha valaki akinek rendkívül magas fizetése volt, elmenjen a munkahivatalba, majd nyugodtan 1.175 eurót szedjen havonta” - érvelt a javaslat mellett a miniszterelnök.

Nem lesz kisebbségi nyelvrendőrség

Interjú A. Nagy László kisebbségi kormánybiztossal terveiről és feladatairól, hivatala felépítéséről és jogköreiről

Ellenzi a nyelvhasználattal kapcsolatos szankciókat, a kisebbségi nyelvtörvény betartásánál a problémák megelőzésére figyelne. Szerinte csak idő kérdése, hogy kétnyelvű településnevek jelenjenek meg a vasútállomásokon. A. Nagy Lászlót (Híd) tegnap nevezték ki a szlovák kormány kisebbségi biztosává.

Híd-párti magyar kisebbségi kormánybiztos Szlovákiában

A. Nagy László: Ambícióim vannak, illúzióim azonban nincsenek…

A szlovák kormány jóváhagyta a kisebbségekért felelős kormánybiztos hatáskörét és elfogadta a kormányon kívül álló, ellenzéki Híd párt által a posztra javasolt A. Nagy László személyét. A döntés előzményei és várható következményei heves vitákat váltottak ki északi szomszédunknál. A pozsonyi parlamenten kívül maradt Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint például a tisztség - visszalépés, a Híd ellenben úgy tartja, hogy a közbenjárására megalakult hivatal fontos eszköz lehet a szlovákiai magyarság - és más kisebbségek - jogainak megőrzésében. A témáról A. Nagy László nyilatkozott munkatársunknak.

Holokauszt Emlékmúzeum: A magyar kormány fasiszta ideológusokat rehabilitál

2012. június 15. - (mti)

Mélységes aggodalmának adott hangot az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma (USHMM) amiatt, hogy - mint állítja - a magyar kormány „második világháborús fasiszta ideológusokat és vezetőket rehabilitál”, és felszólította Magyarország vezetőit az antiszemitizmus és a fajgyűlölet egyértelmű elutasítására. Sara J. Bloomfield múzeumigazgatónak az intézmény honlapján olvasható közleménye szerint a rehabilitálás súlyosan sérti a Horthy- és Szálasi-rendszer alatt odaveszett emberek emlékét, egyúttal mélységes aggodalomra okot adó jel a zsidók és más kisebbségek számára Magyarországon. Az igazgató hozzátette, hogy a magyarországi és európai vészkorszak emléke világosan megmutatja, milyen veszélyek leselkednek a zsidókra és mindenki másra, ha antiszemitizmusra, fajgyűlöletre és nacionalizmusra bujtogatnak, vagy akárcsak eltűrik e jelenségeket. Bloomfield aggasztónak nevezte a közelmúltban Magyarországon tapasztalt tendenciákat. A múzeum felhívta Magyarország vezetőit, hogy egyértelműen határolódjanak el az antiszemitizmus és a fajgyűlölet minden formájától, és utasítsanak el minden olyan kísérletet, amelynek célja az európai zsidók körében véghezvitt népirtásért felelős személyek méltatása - tette hozzá a közlemény.

Tőkés László: Titkos bukaresti paktum „jegelte” a magyar autonómiatörekvéseket

2012. június 16. - (mti)

Feltételezhető, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) titkos paktumot kötött a bukaresti hatalommal a magyar autonómiatörekvések „jegeléséről” - mondta szombaton egy szovátai konferencián Tőkés László. Az Európai Szabad Szövetség (EFA) háttérintézményeként működő Maurits Coppieters Központ autonómiakonferenciáján az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy fogalmazott: míg az autonómiaigényről való lemondást rögzítő magyar-szlovák megállapodás ismert, Romániában csak a következményei látszanak egy vélhetően létező, titkos megállapodásnak. A volt püspök szerint Romániában nemcsak nyelvi, hanem politikai asszimiláció is végbement: az RMDSZ politikusai magyarul beszélő román politikusok lettek. Ezzel magyarázta az EMNT elnöke a magyar közösségen belüli ellenzék megjelenésének a szükségességét. Tőkés László a konferencián az állammal nem rendelkező nemzeti közösségek laza európai konföderációjának a kialakítására tett javaslatot. Mint megjegyezte, a kisebbségi népcsoportokat számbeli kisebbségük miatt mindig le fogják szavazni a különböző fórumokon, ezért szükséges e népcsoportok szövetségének a kialakítása. Tőkés László elmondta, hogy a romániai magyarság számára az autonómiaigény „nemzetköziesítése” lehet a kitörési pont. Sajnálatosnak tartotta ugyanakkor, hogy az Európai Unió nem szabályozza a kisebbségi jogokat. Azt is megemlítette: „az EU-t jelenleg irritálja a kisebbségi jogok emlegetése, nem is beszélve az autonómiáról és a szecesszióról” (elszakadásról). Tőkés szerint a kisebbségek helyzetét lehetne a demokrácia fokmérőjének tekinteni az Európai Unióban. „Nézd meg, hogy egy országban milyen szinten állnak a kisebbségi jogok, és meg tudod állapítani, milyen szintre jutott el az ország demokratikus fejlődése” - magyarázta az EP-képviselő. Günther Dauwen, az EFA pártigazgatója visszásnak találta, hogy az EU csak azoknak a népeknek jogait tartja tiszteletben, amelyeknek van államuk. Hozzátette, ha a spanyolországi katalánok kérik, hogy a katalán nyelv legyen az EU hivatalos nyelve, ezt Brüsszelben elutasítják. Ha viszonyt a katalánt hivatalos nyelvének tekintő Andorra miniállam csatlakozna az unióhoz, természetes lenne, hogy a katalán nyelv is az EU hivatalos nyelve. A Decentralizáció és autonómia Európában című konferenciát a Maurits Coppieters Központ szervezte, amely pénteken tartotta az erdélyi fürdőhelyen éves közgyűlését. Az EFA tizenhárom EU-tagország mintegy harminc nemzeti, regionalista és autonomista pártját egyesíti. Egyik fontos célkitűzésének tartja, hogy biztosítsák a demokratikus jogokat Európa állam nélküli nemzeteinek és történelmi-földrajzi régióinak. Tőkés László 2007 és 2008 között az EFA és a zöldek közös európai parlamenti frakciójában tevékenykedett.

Végleg leállította több állami vállalat privatizációját a Fico-kabinet

2012. június 20. - (mti)

Több állami vállalat - még a Radicová-kormány idején megkezdett - privatizációjának végleges leállításáról döntött szerdai ülésén a szlovák kormány. Az előző kormányzat által beindított magánosítási folyamat, részint hat távfűtő vállalatot, a pozsonyi, nagyszombati, zsolnai, túrócszentmártoni, zólyomi és kassai műveket érintette volna. A Radicová-kabinet privatizációs terveiben a többi között szerepelt még a Slovak Telekom, a pozsonyi értéktőzsde, valamint több autóbuszközlekedési vállalat állami tulajdonú részvénycsomagjainak teljes vagy részleges eladása is. A privatizációs folyamatot - átmenetileg - tavaly ősszel, a Radicová-kormány bukását követően állította le az Állami Vagyonalap. A most hozott döntést a javaslatot beterjesztő szlovák gazdasági tárca „a kormányprogramban lefektetett célok” megvalósításával indokolta.

Pofátlan végkielégítés mellé munkanélküli-segély

Az állami vasúttársaság volt vezérigazgatója kétszázezer eurót markolt fel

2012. június 16. - (Szilvássy József - Népszabadság)

Kitört a botrány Szlovákiában az „arany ejtőernyővel” távozók, vagyis azok miatt, akiket az áprilisi kormányváltás után elmozdítottak az állami cégek éléről. Alig két esztendős munkájukat követően a bankszámláik alaposan meghíztak. Elsőként Ján Počiatek közlekedésügyi miniszter - Robert Fico egyik bizalmasa - hozta felháborodva nyilvánosságra, hogy Marcela Hrdának, a szlovák posta menesztett vezérigazgatójának végkielégítésként idén tavasszal 178 ezer euró (több mint 50 millió forint) ütötte a markát. - Ennyi pénzért egy postásnak a mostani átlagbére alapján kerek huszonöt évet kellene dolgoznia - hangsúlyozta. Még fel sem ocsúdott a szlovák közvélemény a megdöbbenéstől, amikor az egyik pozsonyi napilap kiderítette, hogy Pavel Kravec (képünkön), a szlovák vasúttársaság (ZSSK) igazgatótanácsának volt elnöke pedig 205 ezer eurót vághatott zsebre. Tovább fokozódott az országos felhördülés, miután az is kiderült, hogy leváltása után az első útja a lakóhelyéhez legközelebbi, garamszentkereszti (Žiar nad Hronom) hivatalba vezetett, ahol újdonsült munkanélküliként szociális segélyért folyamodott. Akkor pedig százezrek nem hittek a szemüknek, amikor elolvasták a pozsonyi Pravdában Štefan Filip nyilatkozatát. A munkaügyi hivatal pozsonyi vezérigazgatója szerint a kérelem ugyanis jogos, ezért a szegénynek éppenséggel nem nevezhető személy vagyona a következő hat hónapban - az eddigi jelentős bevételei alapján meghatározott kulcs szerint - összesen további nyolcezer euróval gyarapodhat. Rövidesen fény derült arra is, hogy szerződéseiket 2010-ben Ján Figeľ, az előző kormány közlekedésügyi, kereskedelmi és a regionális fejlesztésért felelős minisztere írta alá, habár erre már állítása szerint nem emlékszik. Ő egyébként jelenleg is a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke. Az említett, valamint a további jutalmazottak kivétel nélkül ennek a pártnak a tagjai. Összesen másfél millió eurónyi végkielégítést markoltak fel, ezért sokan a pártelnök-exminiszter azonnali lemondását követelték. Ő pedig kétségbeesetten arra szólította fel az érintetteket, hogy a jó erkölcs szellemében fizessék vissza az államkasszába az aránytalanul magas végkielégítéseiket. Eddig mindössze ketten tettek eleget a kérésének. Az egyikük éppen Kravec, aki lemondott párttagságáról is. Állítólag azért, mert sokan megfenyegették. A többiek hallgatnak. Az exminiszter azzal is érvelt, hogy a többi tárcától szintén ugyanilyen nagy pénzekkel távoztak, de ez senkinek sem szúrt szemet. Ezért felszólította Robert Fico kormányfőt, hogy hozzák nyilvánosságra, hogy a rendszerváltás óta a kabinetek bukása után milyen végkielégítést kaptak az állami cégek vezető posztjairól menesztett személyek. Ezután viszont az elődjét eddig nagy hangon ostorozó jelenlegi tárcavezető némult el. Nyilván azért, mert már rájött, hogy az első Fico-kormány jelöltjei sem távoztak üres kézzel. Ráadásul néhányan alig két esztendő múltán most térnek vissza korábban betöltött tisztségeikbe. Végkielégítéseikről ugyancsak mélyen hallgatnak. Így aztán a jelenlegi közlekedésügyi miniszter saját főnökének adta fel a leckét. Aki szeretné mielőbb lecsendesíteni a felhergelt közvéleményt. Ezért is rendet kell teremtenie a végkielégítések ügyében, méghozzá pártjának besározódása nélkül. Nem kizárt, hogy délre is tekint, mert az utóbbi időben mind élénkebben érdeklődik a magyarországi adók és más intézkedések iránt.

Visegrádi miniszterelnöki csúcstalálkozó lesz Prágában

2012. június 21. - (mti)

Visegrádi (V4) miniszterelnöki csúcstalálkozót tartanak pénteken Prágában; a résztvevők egyeztetik álláspontjaikat időszerű kérdésekben az Európai Unió jövő heti csúcstalálkozója előtt. Petr Necas cseh miniszterelnök meghívására a Moldva-parti metropoliszba várják Donald Tusk lengyel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfőt. A cseh miniszterelnöki hivatal közlése szerint a prágai fórumon napirendre kerülnek az EU-csúcstalálkozó várható témái, elsősorban az euróövezet aktuális problémái, az európai gazdasági versenyképesség elmélyítése, a pénzügyi és fiskális paktum, az energetika, illetve a jövőbeni uniós költségvetés. A négy visegrádi ország közül eddig egyedül Szlovákia vezette be a közös pénznemet, az eurót. A többi három országban a nemzeti valuta a hivatalos fizetőeszköz. Az euróövezet figyelme jelenleg Görögországra irányul. Robert Fico egy hete Hradec Královéban az MTI prágai tudósítójának nyilatkozva elmondta: Szlovákiának az az érdeke, hogy Görögország tagja maradjon az euróövezetnek, és teljesítse az unióval kötött megállapodásokat. Ha ezt a görög kormány bármilyen oknál fogva nem teszi meg, Pozsony támogatni fogja Görögország kizárását az euróövezetből. Ennek azonban súlyos gazdasági ára lenne. „Szlovákiában a bruttó hazai termék (GDP) jövőre akár négy százalékkal is csökkenhetne” - jegyezte meg Fico. A visegrádi csúcstalálkozónak az idén százéves prágai vigadó (Obecní dum), a csehországi szecesszió egyik legszebb és legismertebb épülete ad otthont. Az Óváros szélén álló Lőportorony melletti kulturális és társadalmi központ koncert- és kiállítótermeket, báltermeket, kávézókat, borozókat, sörözőket és éttermeket magában foglaló hatalmas épülete a cseh fővárosnak a turisták által egyik legtöbbet fényképezett műemléke. A miniszterelnöki csúcstalálkozó a V4-ek cseh elnökségének zárórendezvénye lesz. Csehországtól Lengyelország veszi át az elnöki stafétabotot. Petr Necas a prágai fórumon kiértékeli a cseh elnökség tapasztalatait, míg a lengyelek ismertetik elnökségük legfőbb terveit, programpontjait.

Közös visegrádi orvosszakszervezeti akció a béremelésért

2012. június 20. - (mti)

Bérköveteléseik teljesítése érdekében összefognak a négy visegrádi ország orvosszakszervezetei. A cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák orvosszakszervezetek várhatóan novemberben közös akcióba lépnek, amelynek célja nyomást gyakorolni országaik kormányára az orvosok bérének emelése érdekében - írta a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap szerdán. Az újság értesülése szerint a jelzett hónapban a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák kórházi orvosok egyszerre adják be lemondásukat, hogy a kormányok ne tudják egymást kisegíteni, ahogy ez legutóbb, a szlovákiai kórházi orvosok tiltakozó akciójakor történt. „Megállapodtunk, hogy mind a négy országban hasonló, összehangolt akció lesz” - tájékoztatta az újságot Marián Kollár, a legfőbb szlovák orvosszakszervezet vezetője. „Mind a négy országban hasonlóak a problémák. Az orvosok elismerése sehol sem felel meg felelősségük súlyának. Amikor a szlovák orvosok felmondtak, a pozsonyi kormány azonnal érdeklődni kezdett a cseh orvosok iránt” - magyarázta a lapnak Jana Vedralová, a cseh kórházi nővérek szakszervezetének alelnöke. „Nagyon alaposan elő akarjuk készíteni az akciót. A részleteket ezért később, talán szeptember végén, október elején hozzuk nyilvánosságra” - közölte Martin Engel, a legfontosabb cseh orvosszakszervezet elnöke. Szerinte a nyomásgyakorló akciónak három célja van: megmenteni az egészségügyet, mint közszolgálatot; garantálni, hogy az egészségbiztosítók az orvosi beavatkozás valós árát fizessék az egészségügyi intézményeknek; elérni, hogy az egészségügyi dolgozók átlagbére másfélszerese-háromszorosa legyen az országos átlagbéreknek. A Lidové Noviny emlékeztetett: a négy visegrádi ország orvosszakszervezetei már 2011 novemberében aláírtak egy chartát. Ez egyebek között közös tiltakozó akciók megrendezését is rögzíti. A tízmillió lakosú Csehországban jelenleg körülbelül 48 ezer orvos dolgozik, mintegy 16 ezren a kórházakban. A cseh egészségügy éves költségvetése jelenleg mintegy 290 milliárd korona. A cseh egészségügyi minisztérium reagálásában bírálta és alaptalannak minősítette a cseh orvosok tervezett újabb akcióját. A tárca közleménye szerint az orvosok havi bruttó átlagbére 60 ezer korona körül mozog, s az utóbbi két évben 16,2 százalékkal emelkedett. A bruttó átlagbér országosan 24 ezer korona.

Módosítja Radičováék liberalizált munka törvénykönyvét a Fico kabinet

2012. június 19. - (mti)

Az Iveta Radičová kormánya idején liberalizált munka törvénykönyvét készül módosítani Robert Fico kabinetje. A tervezet több, a munkavállalók érdekeit szolgáló változtatást is eszközöl. A munka, szociális és családügyi tárca által a munkaadók érdekképviseleti szerveinek illetve a szakszervezeteknek véleményezésre eljutatott tervezet leglényegesebb változtatásai a próbaidőt, a végkielégítést, valamint a határozott időre szóló munkaszerződéseket érintik. A Radicová-kormány idején liberalizált, tavaly hatályba lépett munka törvénykönyve többek közt megszüntette az alkalmazottaknak elbocsátás esetén járó végkielégítések kötelező kifizetését, és a munkavállaló ilyen irányú „védelmét” csupán a felmondási időre szűkítette. A szlovák szaktárca most - a munkaviszonyban töltött évek függvényében - a felmondási idővel párhuzamosan ismét kötelezővé tenné a végkielégítés kifizetését. A javaslat alapján megszűnne az a lehetőség is, hogy a munkaszerződésekben a három hónapos próbaidőt meghosszabbítsák. A módosítás korlátozná a határozott időre szóló munkaszerződések újbóli megkötésének lehetőségeit is. Ennek alapján két év alatt legfeljebb két határozott időre szóló szerződést köthetne alkalmazottjával a munkaadó. Ez a korlátozás leginkább a munkaerő-közvetítő ügynökségeket érinti majd, amelyek egyelőre korlátlanul köthettek ilyen munkaszerződéseket. A munka törvénykönyvének módosítása a túlórák számának felső határát az eddigi évi 150-ről 100-ra csökkenti, és erősít a szakszervezetek pozícióján is. Egyben megszünteti azt a korlátozást, amely alapján a szakszervezet csak akkor képviselhette egy adott vállalat munkavállalóit, amennyiben legalább 30 százalékuk a szakszervezet tagja volt.

Ezért is irigyelhetjük Szlovákiát

Nyolc nappal kevesebbet dolgoznak a szlovákok a magyaroknál.

2012. június 16. - (napi.hu)

Szlovákiában éves átlagban 1786 munkaórát dolgoznak, ami a visegrádi csoporton belül a legkevesebb és 200 órával marad el a magyarországi értéktől − írja a Hospodárské Noviny szlovák gazdasági napilap az OECD adataira hivatkozva. Igaz, az OECD-tagállamok átlaga még ennél is kevesebb, 1749 óra a szervezet Better Life Index kiadványa szerint. A szlovák lap két tényezőre vezeti vissza azt, hogy Szlovákiában dolgoznak a legkevesebbet a régiónkban. Az egyik az állami ünnepek gyakorisága: 2008 és 2012 között éves átlagban 10,8 ünnep, illetve munkaszüneti nap volt, Csehországban 8,6, Lengyelországban 7,8, míg Magyarországon csak 7 nap. A másik, hogy a négy ország közül éppen Szlovákiában a legmagasabb a termelékenység. Robert Kicina, a Szlovák Vállalkozói Szövetség (PAS) igazgatója szerint a legfontosabb iparágazatok szereplői optimalizálták a munkafolyamataikat, ennek eredménye a kevesebb munkaóra. A harmadik, nehezen bizonyítható tényező az úgynevezett kreatív munkaidő-elszámolás. Szlovákiában ugyanis a cégek a munka törvénykönyvének megkerülése érdekében kevesebb munkaidőt számolnak el a munkavállalóknak, cserébe valamivel magasabb bért fizetnek.

Kedvező változás történt a szlovák sztrádatervekben

Az autópálya-építés továbbra is a szlovák kormány prioritásai között marad. Azonban kérdéses, hogy a pénzügyi források elegendőek lesznek-e az úthálózat kiépítéséhez, az északi nyomvonal túlságosan pénzigényes − mondta a napokban Ján Pociatek közlekedési miniszter egy szakmai konferencián. Az állami költségvetés forrásai korlátozottak, ezért az Európai Unió pénzeszközeit kell igénybe venni a sztrádaprogram folytatásához, az állami és a ppp-projektek pedig csak részlegesen vehetők igénybe…

Krasznahorkai vár - Jóval jelentősebb a kár

2012. június 18. - (mti)

A krasznahorkai vár felújításának költségeit jelenleg 15 millió euróra becsülik, ez csaknem kétszerese a tűzvészt követően becsült kárnak - közölte hétfőn Marek Madaric szlovák kulturális miniszter nem végleges adatokra hivatkozva. A szlovák szaktárca vezetője a krasznahorkai várnál tartott sajtótájékoztatót hétfőn, száz nappal azután, hogy tűzvész pusztított a szlovák nemzeti örökség részét képező 13. századi várban. A márciusi becslések 8 millió euróra tették a keletkezett kárt, ebből 7 millió euróra az épületben és egymillióra az ingóságokban keletkezett kárt. Hamarosan befejeződik a károk felmérésének végső szakasza, ezt követően derül majd ki az is, hogy mekkora lesz az az összeg, amelyet a biztosító a helyreállítás költségeiből téríteni fog - hangoztatta a miniszter. Madaric elmondta: a tetőszerkezet felújításának második szakasza július második felében kezdődhet meg, és a tervek szerint az év végéig sikerül majd befejezni a munkálatokat. Azzal számolnak, hogy az alsó és a középső várat a jövő szezonra már megnyithatnák a látogatók előtt. A tárca vezetője a felújítással kapcsolatban türelemre intett, rámutatva arra, hogy nemcsak a tetőt, de a várfalak bizonyos részeit is fel kell újítani, ez pedig meglehetősen időigényes, mivel a munkálatok az eredeti metódusokkal, eredeti alapanyagok felhasználásával zajlanak. „Nem csak azt akarjuk, hogy minél hamarabb kész legyen a vár, hanem azt is, hogy erre az eredeti állapotok visszaállítását garantáló módon kerüljön sor” - hangoztatta. Hozzátette: felmerült olyan elképzelés is, hogy a „helyzetet kihasználva” a vár érintett részeit nem a tűzvész előtt ismert, hanem még régebbi formájára állítsák vissza. Több más - a vár felújítására - indított gyűjtés mellett a Szlovák Nemzeti Múzeum (SNM) által meghirdetetett közadakozás is tovább zajlik. Rastislav Pudelka a SNM vezérigazgatója szerint erre a számlára eddig 104 ezer euró gyűlt össze. A nemzeti örökség részét képező 13. századi várban március 10-én két tizenéves dohányzó gyerek figyelmetlensége okozott tüzet. A tűz következtében a vár teljes tetőszerkezete leégett, megsérült a várfal egy része és számos műkincs is elpusztult. A műtárgyak 90 százalékát sikerült megmenteni.

Kassa készül a 2013-as nagy rendezvényére

2012. június 19. - (mti)

A gazdaság fejlődését, az idegenforgalom fellendülését egyaránt várja Kassa az Európa Kulturális Fővárosa címtől, a felvidéki város 2013-től viseli a titulust. Finisébe érkezett a Kassa Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2013 projekt, a csapat összeállt, és izgatottan várja a mérkőzés kezdetét - mondta sporthasonlattal élve Marek Madaric Szlovákia kulturális minisztere kedden Kassán azon a nagyszabású rendezvényen, amelyet az EKF-projektek bemutatásra szenteltek. Emlékeztetett arra, hogy amikor Kassa megkapta az EKF 2013 címet, akkor is ő volt a miniszter, és a közelmúltbeli kormányváltást követően is rábízták a tárca vezetését, ugyanakkor a megelőző kormány is magáénak vallotta a programot. Kassa készen áll, a kultúra fővárosa titulustól a város, a megye, a régió és az ország fejlődését is várjuk - szögezte le. A város arra készül, hogy Európa sikeres kulturális fővárosa legyen 2013-ban. Ennek bizonyítéka a művészeti projektek hosszú sora, a fesztiválok, rendezvények és akciók sokasága. Mint mondta: Kassának méltó helye van és lesz a kreatív Európa térképén. Az EKF 2013 megrendezése mintegy 60 millió euróba kerül, ennek felét az unió állja. Új létesítmények nem épülnek, régieket újítanak fel. A prezentáción külön is szóltak a város régi laktanyájáról, amely öt percre található a történelmi városközponttól, és amelyet az EKF 2013 projekt fő szponzora, a US Steel Kelet-szlovákiai Vasmű támogatásával kulturális központtá építenek át. Itt kap helyet az úgynevezett vaspark is, amelyben a vas, az acél útját követhetik a majdani látogatók is, a laktanya ugyanakkor a modern művészetek háza is lesz. Márai Sándorról, Kassa szülöttjéről szólva elhangzott: önálló Márai-projekt is készül, valamint megjelenik az író életműsorozata szlovák nyelven. Nagy várakozás előzi meg a Fehér éjszaka címet viselő programot, amelyen interaktív fényinstallációk segítségével a látványt maguk a látogatók is alakíthatják. A rendezvényt követően Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország kassai főkonzulja az MTI-nek elmondta: megítélése szerint az észak-kelet magyarországi térségnek bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani a jövő évi kassai programok sorában. Megfogalmazása szerint mivel Miskolc és Kassa polgármestere között nagyon jó kapcsolat alakult ki, az EKF 2013 program keretében kívánatos lenne, ha a borsodi megyeszékhely, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megye is szerephez jutna a kassai rendezvények között.

Több ezer érdeklődőt vonzott a Rozgonyi csata

2012. június 16. - (sita / fm)

A csata döntő pillanatait 13 jelenetben foglalták össze. Az élőképeket 260 harcos elevenítette meg, akik 24 - magyar, szlovák, lengyel - hagyományőrző csoporthoz tartoztak. Június 15-én volt a csata 700 éves évfordulója, melyben Károly Róbert legyőzte Aba Amadé fiainak hadait. Körülbelül tízezer ember volt kíváncsi szombaton a Rozgonyi csata rekonstrukciójára, amely jelentős befolyással volt Kassa város további fejlődésére. Ahogyan a történelmi források említik, a kassaiak és szepességiek döntő pillanatban érkező oldaltámadása szorult helyzetéből mentette ki a királyt, aki ezt soha nem feledte el a városnak. A látogatókat korabeli sátrak, korabeli viseletekbe és páncélokba öltözött katonák fogadták. A csatatér történéseiről moderátor tájékoztatta a közönséget, így mindig pontosan informálva voltak arról, mi is történik a harcmezőn. Délután a Király mulat című műsort láthatták az érdeklődők, melynek keretében középkori vívással, zenével, színházzal szórakoztatták őket. Pénteken a Rozgonyi Községi Hivatal előtti parkban leplezték le a csata emlékművét.

Hétszáz éve győzelem - mai vereség

Hét évszázada a Kassa melletti Rozgonynál nevezetes csata zajlott. I. Károly (akit hibásan Károly Róbertnek is neveznek, holott magyar királyként így sohasem írta le a nevét) fényes győzelmet aratott az Abák és Csák Máté seregei fölött. A csatára 1312. június 15-én került sor.

Csökkent a hazai élelmiszerek aránya a szlovák üzletekben

2012. június 21. - (mti)

Rekordalacsony szintre, a tavalyi 50 százalékról 46 százalékra csökkent a hazai élelmiszerek aránya a szlovák üzletekben - közölte a Szlovák Élelmiszeripari Kamara egy felmérésre hivatkozva Pozsonyban csütörtökön. A jelentés szerint a hazai élelmiszerek aránya a visegrádi négyek és a többi környező ország közül is Szlovákiában a legalacsonyabb. A helyben készült élelmiszerek aránya a V4-országok közül a lengyel üzletekben a legmagasabb, 87 százalék. Ez az arány az Eurostat adatai szerint Magyarországon 78, Csehországban 76 százalék. „Nagyon kellemetlen meglepetés volt, hogy a hazai élelmiszerek fogyasztását támogató kampányok dacára csökkent ezek aránya a szlovákiai üzletekben” - mondta Daniel Poturnay, a Szlovák Élelmiszeripari Kamara elnöke. Hozzátette: a háttérben a többi között az áll, hogy míg tavaly a szlovák szaktárca alig néhány tízezer eurót költött a hazai élelmiszerek népszerűsítésére, addig például Csehországban közel 200 millió cseh koronát fordítottak ilyen célra. Poturnay rámutatott: bár egy áprilisban készített felmérésük szerint a szlovákiai vásárlók 82 százaléka tartja fontosnak, hogy hazai élelmiszereket vásároljon, a gyakorlatban a fogyasztói szokások mégis mások. Hozzátette: a számok magukért beszélnek, hiszen míg 2010-ben az ország élelmiszerimportja 3,1 milliárd eurót tett ki, addig ez 2011-ben már 3,6 milliárd volt. E trend hatásai a foglalkoztatottság terén is megmutatkoztak: az élelmiszeriparban dolgozók száma a rendszerváltás óta 54, az ország uniós csatlakozása óta 22, az utóbbi egy évben pedig 3 százalékkal csökkent Szlovákiában. A hazai élelmiszerek aránya Szlovákiában a kisebb üzletekben a legmagasabb, 67 százalék, a sorban a szupermarketek következnek 54 százalékos aránnyal, a legkevesebb hazai élelmiszert - 47 százalék - pedig a hipermarketek forgalmazzák. Az egyes élelmiszer szegmenseket tekintve a szlovákiai üzletek polcain a legmagasabb arányban - 69 százalék - az ásványvizek képviselik a hazai termelést, majd a tej következik 60 és a sör 58 százalékos aránnyal. A legalacsonyabb, 36 százalékos az arány az olajok és édességek szegmensében, illetve a tartós élelmiszereknél, ahol csak 20 százalékot ér el.

Milliónyi fertőzött tojásra bukkantak Szlovákiában

2012. június 15. - (hvg.hu)

Csaknem 1 860 000 fertőzött tojás kerülhetett a szlovákiai üzletek polcaira - közölte a bumm.sk magyar nyelvű szlovákiai híroldal szerint Ľubomír Jahnátek földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter pénteken. A minisztérium és a szlovákiai Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal illegális tojásforgalmazási ügyre derített fényt - írta a bumm.sk. Az ügyben azért indult nyomozás, mert Komáromban a múlt héten 28 gyermek kapott szalmonella-fertőzést. „Kiderült, hogy a szalmonella-baktérium a fertőzést okozó tojások héján is jelen volt” - közölte a miniszter. Szerinte a nyomozás egy pozsonyi, egy szeredi és egy nagyszombati céghez vezette el a felügyelet dolgozóit. A három cégnek nincs technikai felszerelése sem a tojások termeléséhez, sem a forgalmazásához, ennek ellenére illegálisan csaknem kétmillió tojást adtak el. „Nincs egy raktárjuk, hűtődobozuk sem” - tette hozzá Jahnátek. A cégek a minisztérium szerint hamisították a szállítóleveleket, és nem voltak számlák sem. A rengeteg tojás eladásáról csupán egy pénztárgép-számla tanúskodott. „Az egész szállítmányról nem létezik egyetlen tisztességes dokumentum sem, mely arról tanúskodna, hogy a tojások Szlovákiából származnak, és legálisan érkeztek” - magyarázta a miniszter. A tojásokon ugyan van jelzés, ám ez is hamis, egy átlagos vásárló nem tudja megkülönböztetni a legálistól. A tárca három intézkedést foganatosított annak érdekében, hogy ilyen esetek ne ismétlődhessenek meg. Ellenőrzéseket ezentúl a hét minden napján, 24 órában végeznek majd. A miniszter szerint a felügyelet tapasztalt már olyan eseteket, hogy az ellenőrzés során nem érkezett a boltba semmilyen áru, ám miután az ellenőrök távoznak, több áruszállító kamion is érkezett. A minisztérium ezen felül három országos hatáskörű ellenőr-csoportot is létesített, melyek szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeznek majd a rendes ellenőrzéseken kívül. A minisztérium arról is rendelkezett, hogy az áruszállító kamionokat szúrópróbaszerűen egyenesen az utakon ellenőrizzék. Jahnátek arra kéri a vásárlókat, hogy ne dobják el a pénztárgép-számlát, míg ki nem bontották a vásárolt árut. Ezzel ugyanis segíthetnek az illegális és veszélyes élelmiszerek forrásának felderítésében.

Százezer liter tokajit folyattak ki a betörők egy zempléni pincében

2012. június 15. - (mti)

Százezer liter tokaji bora folyt el egy zempléni nagyvállalkozónak, miután betörők garázdálkodtak a pincéjében és nyitva hagyták a csapokat - jelentette a korzar.sk szlovákiai hírportál pénteken. Az eset a zempléni régióban lévő szlovák Velaty (Velejte) községben, egy ismert helyi nagyvállalkozó, Mikulás Vareha pincéjében történt. A vállalkozó nagyösszegű áfacsalás gyanúja miatt tavaly március óta vizsgálati fogságban van. Tulajdonát senki nem őrizte, így a betörők szabadon garázdálkodhattak a pincében. A bor valószínűleg azért ömlött ki, mert miután a betörők megcsapolták a nagy - 33 ezer literes - tartályokat, nem tudták elzárni a csapokat. Becslések szerint mintegy félmillió euró értékű tokaji ömlött ki. Daniela Bodnárová, a vállalkozó cégeinek ügyvezetője elmondta, hogy a környékbeliek figyeltek föl az erős borszagra. Amikor kimentek a pincébe, már menthetetlen volt a helyzet. Az ügyvezető szerint bár több mint 300 ezer liter bort tárolnak itt, nincs, aki azt őrizze, mivel az alkalmazottakat el kellett bocsátaniuk a tulajdonos letartóztatása miatt felszámolás alatt álló cégből. Hozzátette: a mostani már a második hasonló eset egy éven belül, korábban a csapot lopták el a betörők. Az előző alkalommal „csak” ötezer liter ömlött ki, most viszont hatalmas a kár. A cégnek nem volt biztosítása a borra.

Sorozatos munkahelyi kudarcok miatt gyilkolhatott az ógyallai városi rendőr

2012. június 25. - (mti)

Sorozatos munkahelyi kudarcokból származó frusztráció lehetett a kiváltó oka a múlt hétvégi, Ógyallán történt hármas gyilkosságnak - adta hírül meg nem nevezett bírósági forrásra hivatkozva az Új Szó szlovákiai magyar napilap hétfőn. „Azon a reggelen arra ébredtem, hogy nem bírom tovább, rendet kell teremtenem köztük” - közölte a férfi a vizsgálati szerveknek tett vallomása egy részletét a napilap, amely úgy tudja: Juhász Milán nehezen viselte, hogy nem tudta megfékezni az „alkalmazkodni képtelen” Lakatos családot, amelynek három tagját lelőtte, kettejüket pedig megsebesítette. A rendőröknek az utóbbi hónapokban 13-szor kellett kiszállniuk a népes roma családhoz. A városi rendőr ezért - amikor nem bírta tovább - saját kezébe vette az „igazságszolgáltatást”. A rendőrség hivatalos álláspontja szerint a gyilkosságok elkövetésének motívuma továbbra sem tisztázott, ugyanakkor Tibor Gaspar országos rendőrfőkapitány azt megerősítette, hogy a lehetséges indítékok között azt is vizsgálják, hogy a férfi frusztráltsága miatt elkeseredett dühében gyilkolt. A jelenleg vizsgálati fogságban lévő városi rendőr ellen előre kitervelt gyilkosságok és illegális fegyvertartás miatt indult eljárás. A hatályos szlovákiai törvények szerint ennek alapján 25 évig vagy akár életfogytig tartó szabadságvesztésre is ítélhetik.

A szlovákiai Ógyallán lelőtt áldozatokra emlékeztek civilek Budapesten

2012. június 17. - (mti)

Gyertyagyújtással emlékeztek vasárnap civilek Szlovákia budapesti nagykövetségének épülete előtt azokra az áldozatokra, akiket a magyar határhoz közeli Ógyallán (Hurbanovo) előző nap lelőtt egy rendőr. A megmozdulást, amelyen mintegy húszan vettek részt, a Facebook Ide tartozunk! és Amenca nevű csoportjának roma aktivistái szervezték a Hősök terén tartott antifasiszta tiltakozó akció után. A XIV. kerületi Stefánia úton lévő külképviselet előtt tartott megemlékezésen Setét Jenő roma polgárjogi aktivista azt mondta, a gyertyagyújtással a magyarországi és szlovákiai romákkal szembeni atrocitások ellen tiltakoznak. Álláspontjuk szerint az ógyallai gyilkosság ugyanolyan gyűlölet-bűncselekmény, amilyen az elmúlt években Magyarországon történt, ezért szolidaritásukat szeretnék kifejezni a szomszédos ország településein élő romákkal, és elutasítani az Európában is erősödő cigányellenességet. A szlovák rendőrség közlése szerint az 51 éves gyanúsított, aki korábban az ógyallai városi rendőrség parancsnoka volt, szombaton délelőtt saját autójával érkezett a helyszínre, majd miután kiszállt a kocsiból, egy pisztollyal célzott lövéseket adott le áldozataira. A férfi célpontjai közül hárman, mindannyian egy helyi család tagjai - 51 éves apa, 19 éves fia és a legidősebb áldozat 24 éves veje - a helyszínen meghaltak, az áldozatul esett családapa másik fiát és annak feleségét súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Az elkövetőt a szlovák hatóságok a szomszédos utcában találták meg, a férfi öngyilkossággal fenyegetőzött, majd két órás egyeztetés után megadta magát a rendőröknek.

Cigányokat mészárolt le egy rendőr Ógyallán

2012. június 16. - (nepszava.hu)

Három férfit lelőtt, egy asszonyt súlyosan megsebesített szolgálati fegyverével egy rendőr a szlovákiai Ógyallán. Az eset után a rendőr a polgármester házába is berontott, kommandósok próbálták ártalmatlanítani - értesült a HavariaPress. Szombaton dél körül dördültek el a lövések Ógyalla (Hurbanovo) Komáromi utcájában, egy cigány családok lakta lakóháznál. Egy helyi rendőr - eddig nem tisztázott okból - szolgálati fegyverével lelőtt három férfit, s meglőtt egy nőt is. Szlovákiai sajtóhírek szerint a rendőr ezt követően behatolt a polgármester házába, majd az udvaron elbarikádozta magát. A helyszínre több tucat rendőrségi kommandóst vezényeltek. Az udvart a rendőri erők körbevették, de egyelőre csak rábeszéléssel próbálják megadásra bírni a rendőrt. Az MTI információi szerint a férfit - aki jelenleg a gyilkos fegyvert a fejéhez szorítva ül a földön, és öngyilkossággal fenyegetőzik - körbekerítették a rendőrök a tett helyszínével szomszédos ógyallai Agátová utcán. Bozena Bruchterová, a nyitrai kerületi rendőrkapitányság szóvivője szerint időközben már a helyszínre érkezett a rendőrség különleges megbízottja, és tárgyalni próbál a férfival. A rendőr a tett elkövetésekor szolgálaton kívül volt, pontos indítéka egyelőre ismeretlen. A tragédia a rendőrség szerint úgy játszódott le, hogy a férfi kiszállt az autójából, majd elkezdett lőni az emberekre az utcán. Miután befejezte a lövöldözést, átment a szomszéd utcába, és leült az egyik ház lépcsőjére - ott kerítették körbe a rendőrök. A TASR szlovák közszolgálati hírügynökség információi szerint az elkövető miután beszélt a túsztárgyalóval, megadta magát a rendőröknek. A férfi lakását azóta rendőrök védik, ugyanis olyan információk terjengenek, miszerint a községben a romák állítólag bosszúra készülnek. A falusiak attól tartanak, hogy a tragédia után elszabadulhatnak az indulatok.

Pilisszántó - régi kőbánya - Csillaghegy - „Gyógyító csillag” - „Jézus üzenete” - „A sámánok segítették” - A Fény Gyermekei - „Pó apó a fő sámán”

http://www.facebook.com/photo.php?fbid=287683234663993&;set=a.165789530186698.33779.147596498672668&type=1&ref=nf