Államfővé választották Áder Jánost
Május 2-án megválasztotta Áder Jánost köztársasági elnökké az Országgyűlés. A fideszes politikus, aki egyedüli jelölt volt a tisztségre, 262 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson. A szavazólapot 307 képviselő vette fel. A 302 érvényes voks közül Áder János 262-őt kapott, negyvenen nemmel szavaztak.
Az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik vett részt a szavazásban, a párt korábban azt közölte, hogy képviselői nemmel voksolnak. A megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után Áder János letette államfői esküjét. Áder János május 10-én lép hivatalába, ő lesz az ötödik köztársasági elnök a rendszerváltás után.
Az első államfői beszéd
Érdemes belátnunk: amit önmagunkról gondolunk, olyan lesz országunk.
Orbán: Áder János megválasztásával a parlament a legjobb döntést hozta
Orbán Viktor szerint Áder János megválasztásával a parlament a legjobb döntést hozta most, hogy az alaptörvény „bejáratása, stabilizálása” a feladat. A kormányfő azt követően nyilatkozott újságírók előtt, hogy szerdán az Országgyűlés köztársasági elnökké választotta Áder Jánost. A miniszterelnök megismételte korábbi nyilatkozatát és „horgonyembernek” nevezte a szerdán államfővé választott politikust. Orbán Viktor közölte: „minden ember olyan teljesítményt nyújt, amilyen ember. Mi jól ismerjük a köztársasági elnököt, tiszteljük, nagyra tartjuk, egy horgonyember.”
Áder János parlamenti méltatása
Az államfőválasztás előtt Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnöki jogköreit gyakorló alelnöke méltatta a köztársasági elnöki posztra jelölt Áder János pályafutását. Az alábbiakban közöljük a parlamentben elhangzott méltatást:
Lezsák Sándor: Áder János pályafutása egy magyar ember története.
Egy magyar emberé, aki egy vidéki kisvárosból, Csornáról - ahogyan arrafelé mondják, a Rábaköz fővárosából - indulva járja meg Győrt, Budapestet és Brüsszelt, s aki ma itt áll Önök előtt, hogy Magyarország köztársasági elnökévé válasszuk. Tamási Áron-i fordulattal szólva, Áder János bejárta a rengeteget. Olyan ember áll Önök előtt, aki megtapasztalta a kemény kétkezi munka szigorú világát, aki ismeri, mit jelentenek a saját erőből való boldogulás küzdelmei, aki jól ismeri a jogtudomány összetettségét, és aki a politikai élet útvesztőiben is mindig az egyenes utat követte. Volt parlamenti képviselő, házelnök, európai uniós politikus, de bármilyen kihívás elé is állította az élet, mindig megmaradt annak az egyenes embernek, akit szerény anyagi körülmények között élő szülei példás erkölcsi értékekkel vérteztek fel. Áder János 1959. május 9-én született, a család első gyermekeként. Édesapja egy helyi bolt helyettes vezetőjeként, édesanyja pedig az egészségügyben dolgozott. A család a rábaközi emberek hagyományait követve a tudás, a szorgalom és a teljesítmény tiszteletén nyugvó értékek szerint élt. Áder János Csornán kezdte tanulmányait, majd a győri Révai Miklós Gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítványt. Sikeresen felvételizett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ám a családfő váratlan betegsége és korai elvesztése súlyos dilemma elé állította a családot. Megfizethetetlennek tűnt a pesti egyetem, ezért a nappali tanulmányok mellett szükségessé vált, hogy Áder János időről időre éjszakai munkát is vállaljon. Áder János - ezt már tudjuk róla az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalások óta - egyenes, határozott ember. Nem riad vissza a felelősség vállalásától, a kihívásoktól, a munkától. 1983-ban így szerzett jogi diplomát cum laude minősítéssel, s szerzett e diplomával doktorátust. Áder János nem a politikában kezdte pályafutását. A főváros hatodik kerületének lakásügyi osztályán dolgozott, innen vezetett a tehetséges fiatal jogász útja a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetébe. Ádert azonban ebbe a világba is elkísérte az, amit otthonról hozott. Így sokunkhoz hasonlóan fiatal tudományos kutatóként is természetes volt számára, hogy kétkezi munkával, gazdálkodással egészítse ki jövedelmét ahhoz, hogy megteremtse a családalapításhoz szükséges alapokat. Áder Jánost később, 1989-ben, az Ellenzéki Kerekasztal idején, majd 1990-től a Magyar Országgyűlésben is egy sokat vállaló, de vállalásait mindig teljesítő emberként ismertük meg. Olyan tagja, majd vezetője volt a Fidesz képviselőcsoportjának, aki mindig nyitott volt az érvekre, és sohasem ijedt meg a vitáktól. A legnehezebb helyzetekben is kész volt a végsőkig kitartani értékei és hitvallása mellett. Igazában, érveiben mindig volt olyan, amit érdemesnek tartottunk megfontolni. Dr. Áder János rendszerváltó politikusaink egyike. Részt vett a történelmi jelentőségű 1987-es lakiteleki találkozón, majd az 1989-es Ellenzéki és Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon is, ahol fontos szerepe volt a demokratikus választási rendszer kidolgozásában. Az első szabad országgyűlési választáson, 1990-ben a Fiatal Demokraták Szövetségének jelöltjeként országgyűlési képviselővé választották. Szülővárosában, Csornán, háromszor lett egymás után egyéni országgyűlési képviselő. Részt vett az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvény-előkészítő és Igazságügyi bizottságainak munkájában. 1998-ban a Magyar Országgyűlés elnökévé választották, mely tisztséget 2002-ig látta el. Házelnöki tevékenységével nemzetközi színtéren is erősítette hazánk megbecsülését. Hazánk ebben az időszakban csatlakozott a NATO védelmi szövetségéhez, mint ahogy ez az időszak döntő szerepet játszott Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának előkészítésében is. 2009-ben dr. Áder Jánost az Európai Parlament tagjává választották. Uniós képviselőként és az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságának alelnökekeként éppoly kitartó alapossággal, lelkiismeretesen dolgozott, mint minden korábbi megbízatásán. Európai képviselőként rövid idő alatt volt képes kivívni társai és az Európai Parlamentben legnagyobb súllyal rendelkező Európai Néppárt vezetésének elismerését is. Akik közelről ismerik, pontosan tudják róla, Áder János olyan ember, aki sosem a tisztségre jelentkezik, de mindig megfontoltan, alázattal, higgadtan és nagy körültekintéssel tesz eleget az általa vállalt feladatnak. Az út, ami eddig állt mögötte, Csornától Brüsszelig ível. Ezen az úton mindig mellette állt felesége, dr. Herczegh Anita, akivel 27 éve megkötött házasságuk során négy gyermekük született. Dr. Áder János mindig hű volt hazájához. Méltó a Szent István által megteremtett, több mint 1000 esztendős európai államiságunk 21. századi eszményeinek képviseletére. Méltó Magyarország, a nemzet valamennyi polgárának képviseletére, méltó arra, hogy rendszerváltó politikusként a 22 éve szabad Magyarország köztársasági elnöke legyen. Áder János pályafutása egy magyar ember története.
KDNP: Áder János biztosíték, hogy a jövőben is érvényesülnek a demokratikus alapelvek
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint Áder János megválasztása államfővé biztosíték lesz arra, hogy Magyarországon a jövőben is érvényesülnek a demokratikus alapelvek. A kisebbik kormánypárt az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében üdvözölte Magyarország új köztársasági elnökét. Az új köztársasági elnök beszédében világossá tette: olyan értékek mentén kívánja ellátni hivatalát, amelyet a társadalmi egység, a megbékélés és a család jelképez - írták. Kiemelték, hogy az államfő - aki négy gyermek édesapja - külön megszólította az édesanyákat, a különböző társadalmi csoportokat és a határon túli magyarokat, bizonyságot téve azon prioritásokról, amelyek egy kereszténydemokrata párt számára a legfontosabb elvárások lehetnek egy sikeres és modern ország megteremtésében. Áder János eddigi politikai pályafutása alapján minden remény megvan arra, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren sikeresen áll majd ki a köztársaság érdekei mellett - zárul a KDNP kommünikéje. Az Országgyűlés szerdán választotta Áder Jánost köztársasági elnökké. A fideszes politikus, aki egyedüli jelölt volt a tisztségre, 262 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson. A szavazólapot 307 képviselő vette fel. A 302 érvényes voks közül Áder János 262-őt kapott, negyvenen nemmel szavaztak. Az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik vett részt a szavazásban, a párt korábban azt közölte, hogy képviselői nemmel voksolnak. A megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után Áder János letette államfői esküjét. Áder János május 10-én lép hivatalába, ő lesz az ötödik köztársasági elnök a rendszerváltás után.
LMP: Áder kérje a választási és az igazságügyi törvények alkotmányossági felülvizsgálatát
Az LMP azt kéri Áder Jánostól, hogy kezdeményezze az ombudsmannál a választási és az igazságügyi törvények alkotmányossági felülvizsgálatát - mondta szerdai, parlamenti sajtótájékoztatóján Jávor Benedek. Az ellenzéki frakcióvezető szerint az államfőnek fel kellene kérnie Szabó Máté országgyűlési biztost, hogy a hivatkozott jogszabályok ügyében forduljon az Alkotmánybírósághoz. Jávor Benedek közölte: a köztársasági elnök megválasztása során frakciójuk azért nem vette fel a szavazólapokat, mert így tiltakoztak az ellen a folyamat ellen, amelynek során Áder Jánost jelölték. Mint mondta, Schmitt Pál lemondásával olyan közjogi helyzet állt elő, amikor a demokratikus közintézményekbe vetett bizalom megrendült. Ebben a helyzetben már a köztársasági elnök jelölésének folyamata során is a konszenzust kellett volna keresni és olyan jelöltet kellett volna találni, aki a pártpolitikai érdekeken túlmenően is képes megtestesíteni a nemzet egységét és megerősíteni a köztársasági elnöki intézménybe vetett társadalmi bizalmat - érvelt. A politikus azt mondta, Schmitt Pál lemondását követően voltak olyan jelek, hogy a Fidesz hajlik erre a megoldásra, de végül ezt a lehetőséget a kormánypártok elvetették és a jelölésben „ugyanannak a diktátumszerű megoldásnak a javára döntöttek, amely jellemzi a Fidesz-kormányzás elmúlt két évet”. Szavai szerint a kormánypártok folytatták annak a centrális erőtérnek a kiépítését, amelynek során minden „Orbán Viktor fejében, legjobb esetben is a Fidesz elnökségében dől el”. A képviselő a jelölési folyamat mellett kritizálta Áder János személyét is, mert - mint mondta - az államfő pályafutása kizárólag fideszes politikusi tevékenységéhez köthető, semmi más nincs az életrajzában, ami megindokolná, hogy miért ő legyen a köztársasági elnök. Jávor Benedek kijelentette ugyanakkor: meg kell adni az államfőnek az esélyt arra, hogy megmutassa, képes-e túllépni a pártpolitikai szerepen és olyan köztársasági elnökké válni, aki az alkotmányosság őreként és a nemzet egységének megtestesítőjeként megvalósítja az alaptörvényben foglaltakat. A frakcióvezető ezért felkérte Áder Jánost, hogy a „politikusként hozzá köthető” választási és az igazságszolgáltatási reformhoz kapcsolódó törvények ügyében szimbolikusan forduljon Szabó Mátéhoz, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, aki ezt követően, az államfő kérésére a jogszabályok felülvizsgálatát kérheti az Alkotmánybíróságnál. Áder János elnöki beszédét értékelve egy kérdésre válaszolva azt mondta, az felcsillantotta annak esélyét, hogy az államfő alapvetően kész az alkotmányossági szempontok érvényesítésére és nyitott arra, hogy a kormánypártok primer politikai szempontjain túl más értékeket is érvényesítsen. Az LMP frakciója nem énekelte el a beiktatáskor a Székely himnuszt, mert a köztársasági elnök megválasztása közjogi aktus, az alaptörvényben pedig a Himnusz és a Szózat szerepel a „magyar köztársaság hivatalos vagy félhivatalos szerzeményeként” - felelte egy másik kérdésre. A Székely himnuszt egyetlen jogszabály sem nevesíti sehol, ezért függetlenül attól, hogy mit gondolnak róla, azt gondolják, hogy annak a köztársasági elnök megválasztásán nincsen helye - jelentette ki.
Jobbik: Áder János emelkedjen felül a „pártidentitásán”
A Jobbik azt kívánja a szerdán megválasztott Áder János köztársasági elnöktől, hogy államfőként próbáljon meg a „pártidentitásán” felülemelkedni és legyen valódi kontrollja a törvényhozásnak - jelentette ki az államfőválasztást követően Balczó Zoltán, az ellenzéki párt alelnöke. Azt mondta: a Jobbik azt várta volna „a nemzeti együttműködés meghirdetett rendszerétől”, hogy olyan jelöltet állítanak a kormánypártok, akinek a politikai pályafutása nem egy párt keretein belül, pártpolitikusként zajlott. Ebben az esetben talán nagyobb támogatást is kaphatott volna a jelölt - mondta Balczó Zoltán, hozzátéve: így azonban a Jobbik nemmel szavazott a szerdai választáson. Az Országgyűlésben a szerdai titkos szavazáson 302 érvényes szavazat közül 262 támogató voksot kapott Áder János. A fideszes politikusra - aki az egyetlen jelölt volt - 40-en szavaztak nemmel. Az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik vett részt a szavazásban. Áder János május 10-én lép hivatalába, ő lesz Magyarország ötödik köztársasági elnöke a rendszerváltás után.
Schmitt: Áder János legitimitása száz százalékos
Schmitt Pál szerint Áder János legitimitása és politikai előélete is száz százalékos, a köztársasági elnök maradéktalanul ellátja majd a demokrácia védelmét és megtestesíti a nemzet egységét. A volt köztársasági elnök utódjának szerdai megválasztása után az MTI-nek azt mondta: nagyon jó választásnak tartja Áder Jánost a posztra, aki rendkívül jártas a politikában. „Kétharmadot kapott a parlamenttől, és ez a kétharmad az egész ország kétharmadát képviseli” - mondta, hozzátéve: Áder János legitimitása és politikai előélete is száz százalékos. Közölte azt is: azon lesz, hogy a legjobb tudása szerint adja át a hivatalát utódjának. A volt államfő saját terveiről szólva elmondta: az életművét az ország jó híréhez való hozzájárulással, vagy a fiatalok egészségre való neveléssel próbálja folytatni. Közölte: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is számít a munkájára, ahol 80. éves koráig tag maradhat.
DK: Áder János nem Magyarország, hanem a Fidesz elnöke
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Áder János nem Magyarország, hanem csak a Fidesz elnöke lesz - jelentette ki szerdai, parlamenti sajtótájékoztatóján Vadai Ágnes. A független képviselő úgy látja, Áder János alkalmatlanságát az is bizonyítja, hogy nem tiltakozott kedden, amikor a Jobbik két alelnöke eltávolította a Képviselői Irodaházról az uniós zászlót. Vadai Ágnes megerősítette, hogy a DK-hoz tartozó képviselők nem vesznek részt a köztársasági elnök megválasztásában, a szavazólapokat sem veszik fel. Azt mondta, Áder Jánostól, mint államfőjelölttől és európai parlamenti képviselőtől elvárták volna, hogy elsőként tiltakozzon az uniós lobogó eltávolítása ellen. A Jobbik lépése „egyenes következménye Orbán és a Fidesz által régóta gerjesztett, módszeres unióellenességnek” - fogalmazott Vadai Ágnes, aki szerint a Fidesz azért nem határolódott el a Jobbik akciójától, mert a Fidesz és a Jobbik számos önkormányzatban együttműködik, Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője pedig Orbán Viktor polgári körének volt a tagja. A képviselő megjegyezte azt is, hogy a kedden történtekre reagálva a nagyobbik kormánypárt csak „egy gyenge nyilatkozatot tett közzé”, szerda délelőtt tíz óráig ugyanakkor nem gondoskodtak a zászló visszahelyezéséről. Hangsúlyozta: miután a magyar választók többsége ma is az EU pártján áll, „attól az embertől, aki mától az antidemokratikus alaptörvény értelmében is” a nemzet egységének kifejezésére lenne hivatott, kötelező lett volna a tiltakozás. Szerinte egyébként Áder János „alkalmatlanságát korábban is többször bizonyította”, mert 2005-ben, Sólyom László államfővé választásakor „ő irányította (...) az úgynevezett vakond-kommandót” és ő a szellemi atyja a Velencei Bizottság által is élesen kritizált bírósági törvénynek. Vadai Ágnes úgy értékelte: Áder Jánostól nem várható el, hogy őrködjék az államszervezet demokratikus működése felett, „Áder nem Magyarország, hanem csupán a Fidesz köztársasági, nem, egészen pontosan a Fidesz elnöke”.
MSZP: Kövér egymillió embert vett semmibe
Az MSZP válogatás cd-t készített Kövér László nevezetes beszédeiből, emléket állítva annak, hogy egy hónapig olyan politikus gyakorolta az államfői jogokat, aki semmibe vett egymillió embert - mondta Török Zsolt, a szocialisták szóvivője szerdán. Az ellenzéki politikus az államfőválasztás napján az Országház előtt tartott sajtótájékoztatóján közölte: a válogatáslemezen hallható, amint Kövér László házelnök a parlamentben Schmitt Pál lemondásakor azt mondja, méltatlan, hogy a parlamentben tőle balra helyet foglaló képviselők - az MSZP és a Demokratikus Koalíció politikusai - az Országgyűlésben ülhetnek, illetve hogy később a Hír Tv-ben úgy fogalmazott: az MSZP jól teszi, ha nem vesz részt Áder János államfővé választásában, „mert legalább nem rontja el a látványa az ünnepet”. Török Zsolt szerint ezekkel a mondatokkal az államfői jogokat az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig gyakorló Kövér László semmibe vett egymillió, a szocialistákra szavazó embert. Tájékoztatása szerint a lemezen felolvassák Kövér Lászlónak a 2002-es választási kampányban elmondott, úgynevezett köteles beszédét is. Az MSZP szóvivője ugyanakkor arról is említést tett, hogy a cd-n nem hallható, amint Kövér László fellép a parlamentben megjelent gárdisták ellen, ez ugyanis - tette hozzá Török Zsolt - nem történt meg, így emiatt tavaly februárban neki kellett rendőrt hívni.
A Le Figaro az államfőválasztásról
A francia Le Figaro szerint Schmitt Pál plágium miatti szerencsétlen lemondása után Orbán Viktor miniszterelnök egy „másik bábut” talált a köztársasági elnöki tisztségre a régi „harcostárs”, Áder János személyében, aki mérsékelt politikusként elsősorban stratéga-kvalitásairól ismert. Politikai pályájának ismertetése után a konzervatív lap kiemelte, hogy neki sikerült ellenzékből a nem túl fegyelmezett szocialistákkal szemben Sólyom Lászlót megválasztatni államfőnek. Stéphane Kovacs tudósító szerint Ádernek nehéz lesz az alkotmány szellemének megfelelően a „magyar nemzet egységét” képviselnie, miközben posztja presztízsét is helyre kell majd állítania. Arra is kitért, hogy politológusok szerint Áder lojális lesz Orbánhoz, de közben kritikusabbnak fog mutatkozni Schmitt Pálnál. A lap részletesen ismertette az ellenzéki politikusok álláspontjait, akik csak „megvetéssel” viseltetnek a kinevezés iránt. Krekó Péterre, a Political Capital elemzőjére hivatkozva pedig azt a következtetést vonta le, hogy Orbán folytatja azt a gyakorlatot, miszerint szövetségeseit helyezi a független intézmények élére, s Áder sem fogja ellensúlyozni a kormány munkáját, ráadásul a 2014-es választások után is a helyén marad, ahonnan lehetősége lesz visszadobni a törvényeket és feloszlatni a parlamentet.