Jobbik v Segedíne prelepil slovenské názvy ulíc
A politika beletenyerel ● Átragasztotta a szlovák utcanévtáblákat a Jobbik Szegeden ● A Demokratikus Koalíció elítéli a Jobbik megmozdulását ● Akcia Jobbiku znepokojila Svetové združenie Slovákov v zahraničí. Predseda SZSZ vyzval orgány Maďarska, aby podobným provokáciám do budúcna zabránili... Predseda mestskej organizácie ultrapravicového Hnutia za lepšie Maďarsko - Jobbik Péter Tóth prelepil slovenské názvy dvoch ulíc na Dome národností v Segedíne. Podľa mestského portálu szegedma.hu dôvodom tohto kroku Jobbiku, ku ktorému došlo 1. júna 2012, bol protest proti slovenskému jazykovému zákonu. Ulice Osztróvszkeho a Telekiho na základe rozhodnutia samosprávy mesta označili popri maďarčine aj po slovensky na Dome národností, kde sídli samospráva ôsmich národností, vrátane slovenskej. Podľa Pétera Tótha mesto vyhovelo žiadosti umiestniť tabuľu v jazyku Slovákov, pričom na Slovensku v 82 maďarských obciach a mestách ešte stále nedovolili umiestniť maďarské tabule, navyše zakazujú prijatie maďarského občianstva. Vedúci Domu národností Attila Karsai odstránil nápisy a vyhlásil, že v duchu tolerancie nepodá žalobu.
Akcia Jobbiku znepokojila Svetové združenie Slovákov v zahraničí
Svetové združenie Slovákov v zahraničí (SZSZ) ako strešná organizácia krajanov po celom svete prijala s veľkým znepokojením správu o prelepení slovenských názvov ulíc v Segedíne, ktorý je jedným z centier kultúry Slovákov, žijúcich v Maďarsku, kde napríklad pôsobia aj slovenské redakcie verejnoprávnej televízie a rozhlasu. „Slováci z celého sveta solidarizujú so Slovákmi v Maďarsku, ktorí sú, bohužiaľ, obeťou rôznych provokácií pri každej reálnej alebo fiktívnej turbulencii v slovensko-maďarských vzťahoch,” uviedol predseda SZSZ Vladimír Skalský, podľa ktorého je aj preto konštruktívny dialóg medzi oboma krajinami namiesto konfrontácií v bytostnom záujme krajanov, ale i oboch krajín. Pripomenul, že prelepenie nápisov je zbytočnou provokáciou a prejavom netolerancie, pričom pred podobnými prejavmi varoval. Uviedol, že umiestňovanie dvojjazyčných nápisov vo všeobecnosti vyplýva aj z medzinárodných záväzkov Maďarska, osobitne Európskej charty regionálnych či menšinových jazykov, ako aj vnútroštátnych zákonov tejto krajiny. SZSZ vyzvalo orgány Maďarska, aby podobným provokáciám do budúcna zabránili a slovenskú diplomaciu, aby bola v tomto smere aktívna. „To, že tak konal predseda mestskej organizácie 
parlamentnej strany, konkrétne Jobbiku, je o to smutnejšie,” uviedol V. Skalský. Absurditu konfliktu podčiarkuje podľa neho i priezvisko maďarského politika Tóth, poukazujúce zrejme na slovenských predkov.
SDKÚ-DS: Odsudzuje prelepenie slovenských názvov ulíc v Maďarsku
Slovenská demokratická a kresťanská únia - Demokratická strana (SDKÚ-DS) odsudzuje prelepenie slovenských názvov ulíc v maďarskom meste Szeged zo strany extrémistického hnutia Jobbik. Takéto prejavy neznášanlivosti a netolerancie škodia dobrým slovensko-maďarským vzťahom, na ktorých má SDKÚ-DS záujem. Očakávame, že Ministerstvo zahraničných vecí SR požiada maďarskú stranu o vysvetlenie celej záležitosti. 
Zároveň dúfame, že sa podobné prejavy neznášanlivosti už nebudú opakovať.
(tasr-l)
Átragasztotta a szlovák utcanévtáblákat a Jobbik Szegeden
Átragasztotta a Kisebbségek Házának falán közgyűlési felhatalmazással elhelyezett szlovák Osztróvszky és Teleki utcanév-táblákat a szegedi Jobbik. Így tiltakoznak egy olyan országgal, Szlovákiával szemben, ahol 82 magyar településen még mindig nem engedték kihelyezni a magyar feliratokat - állítják a helyi alapszervezet képviselői. Tóth Péter, a párt helyi szervezetének vezetője elmondta: a ragasztással egy történelmi hamisítást is megakadályoztak, mivel Osztróvszky József, leszármazottai szerint nem szlovák, hanem lengyel származású. Szegeden egyébként a kutatások szerint már a 18. században több száz szlovák élt, a helyi kisebbségi önkormányzat pedig történeti 
tényekkel igazolta, hogy a volt polgármester családja Pozsony környékéről települt a városba. A történet előzménye, hogy a Szegedi Szlovák Önkormányzat elnöke azt kezdeményezte az önkormányzatnál: a városban lévő Nemzetiségek Háza - ahol további héttel együtt a szlovák önkormányzat is működik - két utcafronti oldalára a már meglévő magyar nyelvű utcanévtáblák mellé, saját zsebükből finanszírozva, hadd rakjanak ki szlovák nyelvű utcanévtáblákat is, emellett szintén kerüljön egy szlovák magyarázó tábla az egyik utcánál lévő általános iskola homlokzatára, arra való tekintettel, hogy ott van a nemzetiségi szavazókör. Más nemzetiségi vagy kisebbségi önkormányzattól eddig még soha nem érkezett ilyen kérés. Az illetékes fórumok, a városi közgyűlés, illetve az önkormányzat kulturális bizottsága a nemzetiségek jogairól szóló tavalyi törvényre hivatkozva elfogadta a szlovákok kérését. A jogszabály egyik bekezdésében többek 
közt ugyanis az áll: a nemzetiségi önkormányzatok „közügyeik intézése érdekében” jogosultak az állami és önkormányzati szerveknél eljárás kezdeményezésére és javaslattételre. Így a Nemzetiségek Háza Osztróvszky és Teleki utcai oldalára, valamint az iskola Osztróvszky utca felőli homlokzatára vélhetően kikerül az utcák neve szlovákul is, imigyen: „Ulica Osztróvszkeho” és „Ulica Telekiho,” már ha lecsillapodnak a kedélyek. Úgy tűnik, a Jobbik most látta elérkezettnek az időt, hogy beváltsa fenyegetését.
(radio 88 / Szeged24)
A Demokratikus Koalíció elítéli a Jobbik megmozdulását
A Demokratikus Koalíció szegedi szervezete mélyen elítéli a Jobbik szegedi elnökének barbár akcióját. Elfogadhatatlannak tarjuk, hogy a XXI. század Európájában megtörténhet az, hogy a szlovák nyelvtörvényre hivatkozva leragasztják a Nemzetiségek Háza falán lévő idegen nyelvű utcanévtáblát. Demokrata számára felfoghatatlan ez a fajta magatartás, továbbá nem értjük, hogy a Jobbik szegedi elnöke milyen összefüggést lát a Magyarországon élő szlovákok és az anyaországban alkalmazott nyelvtörvény között. Arra kérjük Tóth Pétert, hogy azonnal kérjen bocsánatot minden Magyarországon élő kisebbségi állampolgártól.
Szeged, 2012. június 1.
Demokratikus Koalíció Szeged
Videó: http://vtvszeged.hu/hun/s_!news/i__2/i__5650
szegedcafe.hu: Békében élni egymás mellett
delmagyar.hu: Tóth Péter, az utca hírmondója
A Jobbik átragasztotta a szlovák utcanévtáblákat Szegeden
A szegedi közgyűlés döntése értelmében a kissebségek házának a sarkán lévő Osztróvszky és Teleki utcanévtáblákat szlovák névtáblával is megjelölték, amit most a Jobbik szegedi szervezete tiltakozásul a szlovák nyelvtörvény ellen átragasztott. A Szegedi Szlovák Önkormányzat kezdeményezésére, a szegedi közgyűlés jóváhagyása után a nyolc kisebbségi önkormányzatnak otthont adó épület két sarkára, az Osztróvszky utcára és a Teleki utcára a magyar mellé szlovák utcanévtáblát is felszereltek: Ulica Osztróvszkeho és az Ulica Telekiho felirattal. A Jobbik megyei és szegedi szervezetének elnöke, Tóth Péter mindkét táblára egy-egy feliratot ragasztott elmondása 
szerint azért, mert így kívánják kifejezni tiltakozásukat egy olyan nemezettel, Szlovákiával szemben, ahol 82 magyar településen még mindig nem engedték kihelyezni a magyar névtáblákat. „Egy olyan nemzet kisebbsége kérte és kapta meg városunkban a lehetőséget szlovák utcanévtáblák kihelyezésére, melynek anyaországában bizonyos esetekben tiltják a magyar nyelvhasználatot, és a magyar állampolgárság felvételét. Mi nem a kisebbségi jogok ellen vagyunk, sőt mi is támogatnánk például, ha a szlovák származású Prohászka Ottokárnak kívánnának szobrot állítani városunkban. Mi a történelemhamisítás és a szlovák állam magyar kisebbséget sújtó törvényei ellen emelünk szót” - mondta el a politikus, majd az Osztróvszky táblára a „tiltakozásul a szlovák nyelvtörvény ellen” feliratot, a Teleki táblára pedig a „Felvidék magyar” feliratot ragasztotta fel. Osztróvszky József egyébként Szeged reformkori ellenzéki politikai életének szervezője volt, majd 1848-49-ben 
Szeged egyik országgyűlési képviselőjévé választották, később kormánybiztos lett. Osztróvszky 1861-ben rövid ideig Szeged polgármestere is volt.
Dobó Csaba (szegedma.hu)
Szegedi Ulica: Purparlé egy szlovák utcanévtábla miatt
Ostoba vita vagy nemzetiségi alapjogokat érint a kétnyelvű utcanévtáblák kérdése? Szegeden mindenesetre áll a bál emiatt. A botrányt kavaró, bonyolult vita három darab szlovák nyelvű névtábla miatt robbant ki Szegeden, és két síkon zajlik: politikain és az egyik utca neve viselőjének származásáról.
Kié a szabadságharcos híresség?
A szlovákok javaslata ugyanis azonnal kiverte a biztosítékot. Először arról kezdődött vita, hogy milyen származású is az 1818-ban született és 1899-ben meghalt Osztróvszky József, aki bár nem volt túl hosszú ideig Szeged vezetője, sokat köszönhet neki a város. Osztróvszky József a nagyjából vele kortárs festő, Szinyei Merse Pál róla írt életrajza szerint Szegeden született, Pozsonyban végzett jogot, majd visszaköltözött szülővárosába, amikor letette az ügyvédi szigorlatot. Ügyvédi irodát nyitott, és csakhamar vezérszerepet vitt Szegeden. Többek közt neki köszönhető a városi szegényápoló-intézet létrehozása. Az 1848-49-es szabadságharc idején országgyűlési képviselővé választották, majd kormánybiztosnak nevezték ki. A forradalom leverése után kötél általi halálra ítélték, ebben a tudatban raboskodott Kufsteinben egészen 1855-ig, amikor ugyan megkegyelmeztek neki, de az ügyvédségtől eltiltották. Ekkor egy időre Pestre költözött, és csak akkor tért vissza Szegedre, amikor - ahogy Szinyei írja - „ tisztulni kezdett a politikai láthatár.” Szinyei szerint Osztróvszky neve „elválaszthatatlanul összefügg Szeged történetével és fejlődésével”. A város 1861-ben választotta polgármesterének, amely tisztségről viszont leköszönt, amikor az alkotmányos közgyűléseket felfüggesztették. Az alkotmányosság újraéledése idején viszont, amikor a bíróságokat szervezték, az 
igazságszolgáltatáshoz szegődött, és fokonként a kúriai tanácselnökségig jutott. A fővárosban hunyt el. Halála után több mint száz évvel most azonban kitört a vita a származásáról. A táblaállítás ötletét felvető szegedi szlovákok ugyanis úgy tudják, hogy Osztróvszky szlovák volt, és ezt először az utcanévtáblája mellékleteként kirakandó névmagyarázó táblán is fel akarták tüntetni. Az egykori híresség dédunokája, Dr. Kovács Gábor egyetemi tanár viszont a Szeged24-nek azt mondta: a család történetét a tizenhetedik századi Lengyelországig tudja visszavezetni, innen telepedtek át később Pozsonyba, de ezért még dédapja se nem szlovák, se nem lengyel, hanem „magyar hazafi volt”. A dédunokát egyébként önmagában a kétnyelvű utcanévtábla nem zavarja, mindössze ahhoz ragaszkodik, hogy a szlovák magyarázó tábla szövegéből vegyék ki a dédapja származására utaló szövegrészt, és valaki „pingálja ki rendesen”, azaz hosszú „ó”-val a magyar utcanévtáblára is őse nevét. Utóbbit eleddig nem tették meg. A szlovák önkormányzat elnöke a Szeged24-nek azt mondta: bár Osztróvszkyt ők továbbra is szlováknak gondolják, nem akartak „végeláthatatlan” vitát, így a névmagyarázó táblából, eleget téve a dédunoka akaratának, törölték a származásra utaló részt. Racskó Tamás ugyanakkor azt is hangsúlyozta: valójában nem Osztróvszky, hanem a 
Nemzetiségek Háza környéke, azaz a helyszín volt számukra inkább a lényeg, ezért akarták ide a szlovák táblákat, és csak „örültek az egybeesésnek”. „Ha mondjuk Piac utcának hívnák, akkor is kértük volna a kétnyelvű táblát” - mondta Racskó Tamás. Azzal viszont a szlovák elnök is egyetért: Osztróvszky „magyar érzelmű” volt.
A politika is beletenyerel
A helyi Jobbik ellenzi a Szegedi Szlovák Önkormányzat kezdeményezését. A párt szegedi szervezetének honlapja ugyan nem, de más Csongrád megyei szervezeté, például a kiszomborié közölte azt a cikket, amely „Telekiho lesz Telekiből a saját hazájában: tótosított utcanévtáblák Szegeden” címmel jelent meg. A Jobbik szegedi közgyűlési képviselője a Szeged24-nek azt mondta: bár a szlovák nyelvű Teleki tábla is zavarja, Osztróvszky ügyét 
„erősebbnek” tartja. Dr. Keresztúri Farkas Csaba arra hivatkozott: egyfelől a szlovák önkormányzat nem tartotta tiszteletben a dédunoka álláspontját, másfelől szerinte „nem kell gesztusokat tenni a szlovák államnak, amely megfosztja az ottani magyarokat az állampolgárságuktól”. A képviselő hozzátette: a Jobbik kezdeményezni fogja, hogy Osztróvszky utcanévtábláját tegyék ki lengyelül is, a költségeket ők állnák. Ezt azonban sem a dédunoka, sem a lengyel önkormányzat nem akarja. Dr. Kovács Gábor a dédapja körüli botrányt „ostobaságnak” tartja, a Jobbik álláspontját pedig „szélsőségesnek.” „Nézzünk körül a telefonkönyvben, ennyi erővel Klebelsberg Kunót is kivonhatnánk a forgalomból, neki is idegen hangzású neve volt” - vélte a dédunoka. A Szegedi Lengyel Önkormányzat elnöke Biernacki Karol Franciszek pedig azt mondta: bennük nem merült fel a névtáblaállítás ötlete, a „tótosításra” pedig úgy reagált: „ugyan már, jogukban áll”. Ezzel érvel a szlovák önkormányzati elnök is. Racskó Tamás szerint a névtáblákkal ők csak a törvény adta jogukkal szeretnének élni, amely „alapvető igénye a nemzetiségeknek”, és amelyet bármelyik más nemzetiség is megtehet. A Szeged24 kérdésére, hogy támogatná-e, ha Szeged közterületén valamelyik kisebbség, mondjuk szerb vagy romanes nyelvű táblát akarna kihelyezni temploma, intézménye vagy a közössége által sűrűn lakott terület egyik utcájára, a Jobbik képviselője azt válaszolta: nem feltétlenül, inkább „alaposan megvizsgálná” a konkrét kérdést. A Nemzetiségek Házának intézményvezetője végül azt mondta: „nekünk az a dolgunk, hogy támogassuk az itt lévő közösségek mindegyikét”.