alt : header1.swf



Sat07202019

Posledná aktualizácia23:10:02

Pacsai Imre, a nyelvész és képzőművész

pacsai01KépgalériaAnyai ágon tősgyökeres szarvasi származású, rokonsága az evangélikus szlováksághoz tartozik.  Tizenegy ország tudományos szaklapjában jelentek meg munkái.  Egyéni stílusú festményein felismerhető az alföldi hagyományokhoz való kötődés, színvilága derűs, hangulatos, portréi is meggyőzőek.

Pacsai Imre Szarvason született 1947-ben. Szülővárosához kötődik művészi munkásságának kialakulása, ahol tagja lett a Vajda Péter Művelődési Ház képzőművészeti körének, melyet Zsáky István főiskolai tanár vezetett. Festői látásmódjának kialakulására Ruzicskay György festőművész, Szarvas neves szülötte volt jelentős hatással, aki a képzőművészet iránt érdeklődő fiatalembert a természet szépségének megfigyelésére és ábrázolására buzdította. Korai munkáinak sikerességét igazolta az országos Erkel Ferenc Diákünnepeken való sikeres részvétel, ahol 1965-ben díjat nyert munkáival. Főiskolai tanulmányait befejezve a pacsai02Békéscsabai Képzőművész Kör tagjaként folytatta alkotói munkáját, amely Koszta Róza festőművész irányításával működött. A képzőművészeti körben kapott inspirációk tovább erősítették az alföldi festészethez való kötődését.

A Munkácsi Mihály Múzeum rendezte Alföldi Tárlaton (1968), majd a Békéscsabai Képzőművészeti Kör tagjaként Békéscsabán (1970, 1972), Budapesten (1970), Zrenjaninban (1971), a Békési Tárlaton (1971, 1973), a Sárréti Napok kiállításán (1970, 1971) vett részt munkáival. Művei láthatók voltak a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógus Festőművészek Kiállításán (Debrecen, 1975, 1976), majd Debrecenben az Alföldi Tárlaton (1977). Képei bemutatásra kerültek a nyíregyházi Váczi Mihály Művelődési Házban (1992, 1994), a szegedi Móra Ferenc Múzeumban (1995), a Nyíregyházi Főiskolán (1998, 2007), a váci Madách Imre Művelődési Házban (2000), valamint Tokajban (2009) rendezett önálló kiállításán. pacsai03Résztvevője volt a Berettyóújfaluban (1984), majd Vácott (2009) működő nemzetközi képzőművészeti táboroknak, melyek kiállításain szintén szerepeltek munkái.

Munkásságáról méltatás jelent meg a Művészet (1970), a Köröstáj és a Dolnozemský Slovák c. folyóiratokban, illetve a magyarországi szlovákok hetilapjában (Ľudové noviny). A Békés megyei Népújság Köröstáj c. kulturális rovata, a Békési Élet, Hajdú-Bihari Napló, Kelet-Magyarország és a Ľudové noviny Prameň c. melléklete számos grafikai munkáját és festményét bemutatta.

Pacsai Imre festményein felismerhető az alföldi hagyományokhoz való kötődés, színvilága derűs, hangulatos. Mesterei elsősorban látásmódját formálták, festményei e hatások ellenére pacsai04egyéni stílust tükröznek, melyre méltatói is felhívják a figyelmet, s ezt később keletkezett munkái is igazolják. Grafikái és festményei között számos portré szerepel, melyek a látvány mellett az ábrázolt személy jellemét, s a művésznek az ábrázolt személyhez való viszonyát is meggyőző módon jelenítik meg.

Imrich Fuhl felvételei

Dr. Pacsai Imre szlavisztikai munkássága

több ország kutatója részéről pozitív visszajelzést nyert. Tizenegy ország tudományos pacsai05szaklapjában jelentek meg munkái és ugyanannyi ország kutatója hivatkozik munkáira recenzió, illetve citáció formájában. A szlavisztika iránti elkötelezettségét meghatározta, hogy anyai ágon tősgyökeres szarvasi származású, rokonsága az evangélikus szlováksághoz tartozik. A kilencvenkilenc évet megélt dédnagymama révén annak nagyszüleitől hallott történeteket ismerhetett meg a város életéről. A kukoricahántás, szilvalekvár főzés, disznóölés, lakodalmak során megismerkedett a helyi néphagyományokkal, népdalokkal, anekdotákkal, tréfás szokásokkal.

A gyermekkori élmények jelentős motivációul szolgáltak a szlovák folklór és a népi hagyományok iránti érdeklődéséhez, kutatásához. Szegeden szerzett orosz szakos tanári oklevelet, s Kétsopronyon tanított, ahol a Békéscsaba környéki tanyavilág szlovák pacsai06lakosságának életét megismerve tovább mélyültek az alföldi szlovák etnikummal kapcsolatos ismeretei.

Tudományos munkássága a Nyíregyházi Főiskolán folytatott oktatói munkássága során bontakozott ki. A szláv összehasonlító nyelvészeti kutatásának eredményeiről számos nemzetközi konferencián adott számot, és sok kutatóhellyel alakított ki tartalmas kapcsolatot. A Nyíregyházi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat tagjaként aktívan bekapcsolódott a tirpák-szlovák hagyományok ápolásába. Az önkormányzat szervezte kiállításokon bemutatták a tárgyi hagyományokat, majd a régi fényképekből rendezett kiállításon ismertették meg a helyi szlovák lakosság életét, mely kiállítások megszervezésében jelentős szerepet játszott pacsai07gyűjtőmunkája. Bánszki János elnök úrral többször is bejárták a környező tanyavilágot, felkeresték a városban élő lakosokat, akiktől sikerült értékes adatokat rögzíteni a helyi hagyományokról. A gyűjtőmunkát videofilmen rögzítették, mellyel részt vett az önkormányzat a Piliscséven rendezett szlovák hagyományokat bemutató filmek versenyén.

A helyi szlovák hagyományokról, valamint a tirpák folklór nyelvezetében tükröződő areális vonásokról a Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületének ülésein 1996-ban hangzottak el gondolatai. A tirpák-szlovák néphagyományok areális vonásai című előadásai 2003-ban nyomtatásban is megjelentek. A Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékének Ethnica című tudományos szaklapja 2000-ben közölte A Kárpát-medence kulturális kapcsolatairól egy tirpák-szlovák népdal kapcsán című pacsai08tanulmányát, mely szintén a helyi folklórral kapcsolatos. A Ľudové noviny kulturális melléklete (Prameň, 2004) a Zhodné motívy v ruských a tirpácko-slovenských poverách c. tanulmányát közölte, mely a nyíregyházi szlovákság hiedelemvilágát feldolgozó gyűjtőmunkájának anyagát ismertette.

Pacsai Imre a helyi szlovák hagyományok mellett az alföldi szlovákság kulturális hagyományainak kérdéseivel szélesebb körben is foglalkozik. A Dolnozemský Slovák című nemzetközi szlovák kulturális folyóiratban megjelent Slovenské etnografické zbierky ako zdroj jazykovedného výskumu (1997/4. 20-22.) című tanulmánya a szlovák néprajzi kutatásnak a nyelvészetben betöltött szerepét ismerteti, mely autentikus példát szolgáltat a nemzetiség nyelvi állapotáról. Pacsai Imrének a szlovák folklór kutatásában jelentős pacsai09segítséget nyújtott a Kiskőrösön szervezett szlovák néprajzi tábor, ahol a hazai szlovák néprajz és folklór neves kutatói (Krupa András, Gyivicsán Anna, Andó György) adtak fontos szakmai tanácsokat munkájához.

A szláv vonatkozású frazeológiai kutatásának eredményét jelzi, hogy a Moszkvában 2005-ben megjelent szláv frazeológiai történeti etimológiai szótár Pacsai Imre munkáinak több adatát új tudományos eredményként közli. A Ľudové noviny hetilapban megjelent tanulmányai (Stopy jazykových a kultúrnych vzťahov vo frazeológii a prísloviach Karpatskej kotliny - 2005) a Kárpát-medence kulturális kapcsolatait veszik számba. Az említett kontaktusokat konkrét példán, a neves szlovák mesemondónő által előadott népköltészeti pacsai10alkotások és az általa ismertetett önéletrajzi anyagának elemzésével végzi A bilingvizmus jegyei Drágos Zsófia szlovák és magyar nyelvű mesevariánsaiban 2001-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszékének kiadványában megjelent tanulmányában. Pacsai Imrének a szlovák népmesék iránti érdeklődését és elmélyült tanulmányozását jelzi a Magyar Nyelvőrben 1999-ben megjelent Magyar-szlovák kulturális és nyelvi kapcsolat jegyei a szlovák népmesékben és a Szlovák Tudományos Akadémia Slavica Slovaca című nyelvészeti szaklapjában 2011-ben megjelent Восточнославянские элементы в словацком фольклоре tanulmánya. A szlovák tudományos élet részéről való érdeklődést jelzi, hogy a Slavica Slovaca 2012-ben közölte Роль словацкого языка в исследовании этимологии венгерских pacsai11слов című tanulmányát is, mely a szlovák nyelvtudománynak a magyar nyelvészeti kutatásban betöltött szerepét elemzi.

Képgaléria:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.646749935423986.1073741916.147596498672668&;type=1

Pacsai Imre szlovák témájú publikációi:

1) Slovenské etnografické zbierky ako zdroj jazykovedného výskumu. Dolnozemský Slovák. 1997/4. 20-22. p.
pacsai122) A tirpák folklór nyelvezetében tükröződő areális vonásokról. A MTA Sz-Sz-B Megyei Tudományos Testületének ülése. 1996. 199. p
3) A Kárpát-medence kulturális kapcsolatairól egy tirpák-szlovák népdal kapcsán. In: Ethnica. Szerk.: Ujváry Zoltán. Debreceni Egyetem BTK Néprajz Tanszék. 2000/4. sz. 99-113.
4) Magyar-szlovák kulturális és nyelvi kapcsolat jegyei a szlovák népmesékben. Magyar Nyelvőr 1999. 3. szám. 310-322. p.
5) A tirpák-szlovák néphagyományok areális vonásai. In: Dr. Sikolya László - Dr. Pay Gábor (szerk.) A Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos pacsai13Testületének 12. éves közgyűléssel egybekötött tudományos ülésének előadásai. Nyíregyháza, 2003. 83-86. (társszerzővel)
6) A bilingvizmus jegyei Drágos Zsófia szlovák és magyar nyelvű mesevariánsaiban. In: Kontrasztív szemantikai kutatások. Szerk.: Gecső Tamás. Budapest, 2001. Tinta Könyvkiadó. 221-226. p.
7) Zhodné motívy v ruských a tirpácko-slovenských poverách. Prameň 2004. December. 18-19.
8) Stopy jazykových a kultúrnych vzťahov vo frazeológii a prísloviach Karpatskej kotliny. I. Ľudové noviny. 2005. szeptember 29. 39. sz. 10.
9) Stopy jazykových a kultúrnych vzťahov vo frazeológii a prísloviach Karpatskej kotliny. II. Ľudové noviny. 2005. október 6. 40. sz. 10.
10) Восточнославянские элементы в словацком фольклоре Slavica Slovaca Ročník 46 / 2011, 143-155
11) Роль словацкого языка в исследовании этимологии венгерских слов seb, sebes, sebesen. Slavica Slovaca Ročník 47 / 2012, 108-117.