Magyarul / Tallózó ● 2011. június (I.)

Imrich Fuhl válogatásában

Kövér mondja verébnek, hogy bagoly

2011. június 7. - (Ardamica Zorán - parameter.sk)

Bizonyos emberek alkalmatlanok a politikusi pályára. Államférfinak meg duplán. Rendelkeznek ugyan szellemi potenciállal, megfelelő tudással, műveltséggel, kapcsolatokkal, tapasztalatokkal, rendszerelemző, problémamegoldó, döntéshozó készséggel, vezetői erényekkel és még sok mindennel, ami szükségeltetik hozzá, de valami egyszerűen nem sikerül nekik. Így aztán a legtehetségesebb emberek sem jutnak át időnként a történelem rostáján, még akkor sem, ha már politikusként tengetik életüket egy ideje. Vannak, akikre századok múltán is tisztelettel emlékszünk, vannak, akiktől kiver a veríték néhány esztendő elteltével is, s akadnak olyanok, akiknek igazából meg sem ismeri az ország a nevét, illetve azok, akik e kategóriák között lebegnek. Érdekes módon egy olyan kategória ugyancsak felfedezhető, amelynek képviselői csupán egy adott helyzetben, s egy adott pozícióból alkalmasak a politizálásra. Mert van, amikor a kisebb kompromisszumkészség az üdvös és a diplomáciát mellőző, szókimondó kommunikáció. Sok fideszes így vált alkalmassá a magyar rendszerváltásban való aktív részvételre. Csakhogy - fülkeideológia ide, agymosó forradalmi marketing oda - azok az idők elmúltak. Azok az emberek pedig, akik a rendszerváltás fölöttébb hasznos műveleit elvégezvén köztiszteletben álló személyekként további politizálásra kárhoztatták magukat - fokozatosan lerombolva eddigi eredményeiket - szintén elmúlni látszanak... Egyáltalán nem érdemes belemenni egy arról szóló elmélkedésbe, vajon ismeri-e a pösti Országgyűlés elnöke személy szerint az összes szlovák politikust, mert bizonyosra vehető, hogy még országos, sőt parlamenti szinten sem ismeri őket. Egyáltalán nem érdemes belemenni egy arról szóló elmélkedésbe sem, vajon ismeri-e a határon túl élő magyarok igényeit, aktuális léthelyzetét és érdekeit, a véleményük/-eikről nem beszélve, mert bizonyosra vehető, hogy nem. Ha pedig igen, akkor azt nem érdemes vitatni, hogy az ő érdekeik ellen cselekszik. Szándékosan. Vegyük például azt a legutóbbi nyilatkozatát, amely szerint minden szlovák politikusban lakozik egy darabka Slota. Ha így is volna - nem gyanús?! De teljesen minden, így van-e. Hogy pl. egy Chmel vagy egy Zajac hordozója-e a nacionalizmus csírájának... Mert ez esetben Kövérben szintén lakozik egy darabka belőle. Hiszen ki is általánosított itt a nacionalizmus kérdésében a lehető legdurvább, legérzéketlenebb módon? Tulajdonképpen az is teljesen mindegy, vajon Kövér Lászlóban rejtőzik-e Slota. Kövér ma itt van, holnap nincs... Az viszont már egyáltalán nem mindegy, hogy az Országgyűlés mindenkori elnökében rejtőzik-e! Mert mi alapján vár el a magyar nemzet (hány harmad?) nacionalizmusmentességet a magyarokkal szemben a világtól, hogyha a házelnök gyakorlatilag leslotázza a lassan, de azért mégis formálódó szomszédság teljes politikai képviseletét... (óvatos kérdőjel: ?) Azt viszont már 100 százalékban elhihetjük Kövérnek - s ez így van jól -, hogy ha Romániába vagy Szlovákiába látogat, akkor ő ott kulturális, szellemi kötődései révén otthon érzi magát, nem pedig idegenként. Ezt elhiszem, hiszen Magyarországon én sem érzem magam idegennek. Dacára annak, hogy alkalmanként még mindig leszlovákoznak, sőt lecseheznek, s hogy számos más jelét látom annak, a sok jó szándék ellenére nem számítok teljes értékű magyarnak... Csak az a gond, hogy az utóbbi években egyre inkább úgy érzem, sokan - és ez most nem általánosítás, mert akár a parlamenti közvetítések és szavazások alapján is konkrétan számszerűsíthető a minimális létszám - azon fáradoznak, hogy ezt a szellemi kötődést már ne érezzem annyira a magaménak. Hogy a határon túl élő magyarok egy (milyen?) része ne tudjon szellemi közösséget vállalni azzal, amit egyesek odaát ma a nemzettel azonosítanak. Magyarán: egy aktuálisnak beállított nemzetidea alapján szelektálnak. Miközben bőszen slotázzák, akit érnek.

Kiborultak a szlovák ellenzéki pártok Kövér interjújától

2011. június 7. - (mti)

Élesen bírálta Kövér Lászlót a két szlovák ellenzéki párt, mert az Országgyűlés elnöke a Hospodárské Noviny című prágai és pozsonyi lapban hétfőn megjelent interjújában azt állította, hogy a magyar nemzet nem mondhat le egyetlen részéről sem, s a szlovákiai magyarok szellemi és kulturális értelemben a magyar nemzethez tartoznak. Ugyancsak visszautasították Kövér azon állítását, hogy a bős-nagymarosi vízmű egyoldalú felépítése által Pozsony megváltoztatta a magyar-szlovák határt, s ezt a helyzetet Magyarország a nemzetközi jog útján próbálta orvosolni, holott akár katonai erőt is alkalmazhatott volna. Az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) párt szerint nem kell tapasztalt diplomatának lenni ahhoz, hogy az ember értékelni tudja a vezető magyar politikusoktól érkező jelzéseket. „Budapestről olyan csípős pofont kaptunk, mint a csípős paprika. Itt az ideje reagálni” - jelentette ki Olga Algayerová, a Smer árnyékkormányának külügyminisztere. A Robert Fico vezette párt képviselői keményen bírálták Iveta Radicová kormányát, hogy nem reagált Kövér László interjújára. „Szlovákia nagyon gyors választ kapott meghátráló, sőt szervilis külpolitikájára” - jelentette ki Marek Madaric, a Smer alelnöke. Algayerová szerint nagyon kell figyelni a kettős állampolgárság ügyében. E tekintetben „figyelmeztető jelzésnek” mondta, hogy Budapest lemondta a magyar-szlovák parlamenti külügyi bizottsági találkozót, egy nappal annak megtartása előtt. Madaric úgy vélte: Kövér nyilatkozata, hogy Szlovákia megváltoztatta az államhatárt, illetve utalása a katonai erő esetleges alkalmazására, botrányos és elfogadhatatlan. „Ezzel csak megerősítette a magyar politika revizionista szellemét és a szuverén Szlovák Köztársaság iránti tisztelet hiányát” - szögezte le a politikus. Ján Slota a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke szerint Kövér nyilatkozata a szlovák nemzet számára megalázó, s beavatkozás Szlovákia belügyeibe. „Otromba állításokról van szó, amelyek megalázzák a szlovák nemzetet. Magukénak tekintik a szlovák földet. Ráadásul a Fidesz képviselője világos céllal mondta el ezeket a gondolatokat. S ha legújabban ez az úr, a magyar Országgyűlés elnöke állítólag a katonai erő alkalmazását sem zárja ki Szlovákia ellen, akkor valóban nincs miről beszélni, és minden normális kormánynak azonnal cselekednie kellene” - áll Slota nyilatkozatában. A szélsőségesen nacionalista párt elnöke cselekvésre szólítja fel a szlovák kormányt, követeli a budapesti szlovák nagykövet visszahívását és a szlovák-magyar alapszerződés felmondását, amelyet a magyar fél „folyamatosan durván és arrogánsan megsért”. Kövér az interjúban arra válaszolva, vajon meg tudja-e érteni, hogy az új magyar kormány határon túli magyarokat érintő politikája problémát okozhat a szlovák politikusoknak, még ha nem is nacionalisták, mint Ján Slota, kifejtette: „sajnos”, minden szlovák politikusban van egy kis Slota, mégpedig azért, mert félnek Slotától, így figyelembe veszik nézeteit. „Nagyobb önbizalomra lenne szükségük a szlovák kollégáknak. Értjük, hogy nem mondhatnak le azokról a területekről, amelyeket a trianoni szerződésnek köszönhetően kaptak, s amelyeken Szlovákia létrejött. De a magyar nemzet sem mondhat le egyetlen részéről sem, a szlovákiai magyarok szellemi és kulturális értelemben hozzánk tartoznak. És szintén nem mondhat le (a magyar nemzet) történelmének és kultúrájának azon részeiről, amelyek ezzel a területtel kötik össze” - jelentette ki az Országgyűlés elnöke. „A nemzet egysége a határokra való tekintet nélkül is kialakítható, megtartható, főleg az egyesülő Európában” - mondta Kövér. Hozzátette: ő otthon érzi magát Komáromban és Révkomáromban is. Otthon érzi magát Kolozsvár főterén is. „Szellemi, kulturális vagy történelmi értelemben ez az én hazám is” - szögezte le a politikus. Az interjúban Kövér emlékeztetett: Magyarország a magyar-szlovák alapszerződés óta már sokszor, ismételten elismerte a mai államhatárok érvényességét.

Beérett Kövér gyümölcse: Megvadultak a szlovák nacionalisták

2011. június 7. - (sita - parameter.sk)

Nekiment a Smer-SD a szlovák kormánynak, a magyar házelnök, Kövér László kijelentései miatt, amelyeket a cseh Hospodářské noviny-nak adott interjújában prezentált. Ľuboš Schwarzbacher, a szlovák külügyi szóvivő elutasította a Smer-SD politikusainak álláspontját. „A Smer-SD kizárólag konfrontatív külügyi politikát képes művelni, amit a szlovák nép egyértelműen elutasít. A jelenlegi szlovák külügy kormányzat továbbra is felelősségteljes külügyi politikát folytat, amely az erős és öntudatos Szlovákiához illik“, jelentette ki Ľuboš Schwarzbacher. „Mint a csípős paprika, olyan pofont kaptunk Budapestről. Ideje reagálni“, jelentette ki keddi sajtóértekezletén Oľga Algayerová, Robert Fico ellenzéki pártja árnyékkormányának külügyminisztere. Algayerová pártja nevében keményen bírálta Iveta Radičová kormányfőt és a szlovák külügyért, Mikuláš Dzurindát, mert azok szó nélkül hagyták a magyar házelnök, Kövér László kijelentését, miszerint, minden szlovák politikusban lakozik egy Slota. Kövér a cseh Hospodářské noviny-nek nyilatkozott a hét elején a szlovák-magyar viszonyra is kitérve. Arról is beszélt, hogy a magyar nemzet semmilyen részéről nem mondhat le és a szlovákiai magyarok kulturális értelemben meg szellemileg valamennyien a magyar nemzethez tartoznak. „Szlovákia nagyon gyorsan választ kapott megalkuvó és szervilis külpolitikájára“ - így Algayerová, aki hozzátette, már a határon túli magyarokat érintő kettős állampolgárságról szóló magyar jogszabály elfogadása idején fel kellett volna figyelni arra, hogy Magyarország elzárkózik a vonatkozó párbeszédtől. Marek Maďarič, a Smer-SD alelnöke botrányos tiszteletlenségnek és a magyar revizionizmus megnyilvánulásának minősítette az inkriminált Kövér-interjút. Ján Slota, a Szlovák nemzeti Párt elnöke messzebbre ment, szerinte azonnal haza kell rendelni Szlovákia budapesti nagykövetét, és fel kell mondani a szlovák-magyar barátsági szerződést, mert Budapest folyamatosan megsérti azt. Slota szerint ugyanis Kövér „ki akarja sajátítani a szlovák földet“. A nacionalista pártelnök véleménye, hogy a jelenlegi szlovák kormányzat akkor sem lépne, ha „Budapestről lőnék Szlovákiát“.

Kövér: Minden szlovák politikusban ott rejtőzik Slota

2011. június 6. - (Sme.sk - parameter.sk)

Minden szlovák politikusban ott rejtőzik Slota. - Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke ezt a cseh Hospodářske noviny hétfői számában közölt interjúban mondta. Kövér szerint minden szlovák politikus tartalmaz egy szeletet Ján Slotából. Erre az összehasonlításra akkor jutott, amikor azt indokolta, miért kellene a határon túli magyaroknak választójogot kapniuk Magyarországon. „Még ha nem is a lelkük mélyén, hanem éppen azért, mert félnek az olyan politikusoktól, mint Slota, ezért odafigyelnek rá is. A szlovák kollégáknak lehetne több önbizalmuk. Megértjük, hogy nem akarnak lemondani arról a területről, amelyet a trianoni békeszerződésnek köszönhetően kaptak, és amely alapján létrejöhetett Szlovákia” - mondta Kövér. Hozzátette, hogy a határon túli magyarok kulturális és szellemi értelemben a magyarországi magyarokhoz tartoznak. Kifejtette továbbá, hogy a nemzet egységét a határokra való tekintet nélkül meg lehet tartani. Éppen ezért otthon tudja magát érezni, ha Dél-Komáromból átmegy a hídon Révkomáromba, de Kolozsvár főterén is, mivel „szellemi, kulturális és történelmi szempontból” azt is a hazájának érzi. Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a nacionalizmus erős kártya a szlovák politikusok körében, még úgy is, hogy sem Magyarország, sem a szlovákiai magyarok nem törekszenek a határok módosítására. Végül még elmondta, hogy amikor Csehszlovákia kettévált, „akkor a magyar kisebbség mondhatta volna, hogy elnézést, de a párizsi szerződés Csehszlovákiát érintette, de ez egy új szituáció. Ezt mégsem tették meg sem ők, sem mi” - jegyezte meg a magyar politikus.

Kövér: A határon túli magyarok választójogáról

lélekben már döntés született

2011. június 4. - (mti - parameter.sk)

A határon túli magyarok választójogáról a döntés a kormánykoalíció tagjainak fejében és lelkében már megszületett, a megvalósítás azonban még sok technikai kérdést vet föl - közölte a magyar Országgyűlés elnöke szombaton a vajdasági Szabadkán. A jelenleg még hatályos alkotmány a választójogot még magyarországi lakhelyhez köti - mondta a fideszes politikus újságíróknak azt követően, hogy a nemzeti összetartozás napja alkalmából 34 délvidéki magyar ünnepélyes állampolgársági esküt tett. Az új alaptörvény elfogadása nyomán módosítandó választójogi törvény ezt kitételt valószínűleg eltörli, s minden magyar állampolgárnak lesz választójoga, attól függetlenül, hogy életvitelszerűen Magyarországon él-e - tudatta a házelnök. A határon túli magyarok választójogának rendezése mellett Kövér László fontosnak tartja a magyarországi nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének a rendezését is. Az Országgyűlés elnöke elképzelhetőnek tartja olyan biztosítási rendszer kialakítását is, amelyben részt tudnak venni a nem Magyarországon élő magyar állampolgárok úgy, hogy maguk is hozzájárulnak annak fönntartásához. Az Országgyűlés tavaly májusban döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a nemzeti összetartozás napja.

Elhalasztják a magyar-szlovák külügyi bizottsági találkozót

2011. június 7. - (mti)

Későbbi időpontra halasztják a szerdára tervezett magyar-szlovák külügyi bizottsági találkozót a magyar fél kérésére - közölte Balla Mihály (Fidesz), az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke kedden az MTI-vel. Balla Mihály azzal indokolja a halasztást, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a szlovák külügyi bizottság tervezete alapján május 27-én nyilatkozatot fogadott el a magyar alaptörvénnyel kapcsolatban. A külügyi bizottság elnöke közleményében azt írja: „a nyilatkozat ténye és a benne foglalt állítások súlya hosszabb elemzést kíván. Ezúton is meg kívánjuk erősíteni azon szándékunkat, hogy a magyar fél nyitott a problémamegoldó párbeszédre”. A szlovák parlament nyilatkozatában egyebek mellett az szerepel, hogy elutasítják az új magyar alkotmány államhatárokon átnyúló rendelkezéseit. A nyilatkozat megerősíti, hogy Szlovákia csak az egyéni jogokat ismeri el. Ez a megállapítás reagálás a magyar alaptörvény azon cikkére, amelyben az áll, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarokért, és támogatja törekvésüket a kollektív jogok megszerzésére. A 150 tagú testületben a szavazáskor jelen lévő képviselők közül a nyilatkozatot csak 75 koalíciós képviselő támogatta. Az ellenzék egységesen ellene szavazott, mert a dokumentumot túlságosan mérsékeltnek, nem elég kritikusnak tartotta.

Híd: Fico és Slota versenyez, ki tudja

nagyobb ellenségnek beállítani a szlovákiai magyarokat

2011. június 1. - (parameter.sk)

A Híd párt nyilatkozatban bírálta Robert Fico kormányfő és Ján Slota SNS-elnök keddi kijelentéseit. „Figyelemre méltó, hogy Robert Fico és Ján Slota milyen vehemenciával reagál a Duna másik oldalán megalakult új kormány minden lélegzetvételére” - áll a nyilatkozatban. A párt úgy véli, Fico és Slota azon versenyez, melyikük tudja nagyobb ellenségnek beállítani a szlovákiai magyarokat. „Szlovákia állampolgárainak biztonságát kockáztatva mindent alárendelnek a szavazatok megszerzésének” - így az állásfoglalás. Véleményük szerint a valódi biztonsági veszélyt azonban éppen ők, és a hozzájuk hasonló politikusok jelentik. A Híd párt sajnálatát fejezi ki, hogy a magyar politikai elit lehetőséget ad a Smernek és az SNS-nek, hogy elkendőzzék kormányzásuk botrányait és az ország eladósodását. Megjegyzik, választási kampányuk alapja a támadás és a feszültségszítás. „Akár tetszik Ficonak és Slotának, akár nem, Szlovákia többnemzetiségű ország. Élnek itt szlovákok, magyarok, ruszinok, németek, romák és más nemzetiségek is. Kultúrájuk, identitásuk és a történelmi örökségük eltérő, ám közös bennük az, hogy mindannyian itt vannak itthon, és hazájukban békében és biztonságban akarnak élni. Szlovákia állampolgárai - néhány politikussal ellentétben - magabiztos európaiak, és nincs szükségük ellenségre, hogy öntudatukat erősítsék” - fogalmaz a Híd.

A kormány 160 ezer eurót ad a pilisszentkereszti Szlovák Házra

2011. június 1. - (mti)

A szlovák kormány tartalékaiból 160 ezer eurót különített el a pilisszentkereszti Szlovák Ház építésére és berendezésére - közölték a kormány szerdai ülése után Pozsonyban. A szlovák és a magyar miniszterelnök - Iveta Radičová és Orbán Viktor - tavaly decemberben Pozsonyban egyezett meg abban, hogy mindkét kormány megemeli a pilisszentkereszti Szlovák Ház építésének eredeti költségeihez való hozzájárulását. A megállapodás szerint az erre szánt összegnek olyannak kell lennie, hogy a terveket maradéktalanul meg lehessen valósítani. A magyar kormány már korábban döntött a Szlovák Ház támogatásáról. Peter Weiss budapesti szlovák nagykövet az aláírás előtt azt mondta, hogy a szlovák politika „érzékenyen figyelt” a Szlovák Ház körüli fejleményekre, mivel a 2300 lakosú Pilisszentkereszt az egyetlen olyan település Magyarországon, ahol az ott élők több mint fele szlováknak vallja magát. A szlovák nagykövet hangsúlyozta, hogy nem csak helyi, hanem a magyarországi szlovákok számára regionális központ is lesz az új szlovák ház. A pilisszentkereszti Szlovák Házat a nyári hónapokban kellene átadni rendeltetésének. Az eredeti átadási időpont 2009 júniusa volt. A ház felépítése azután vált szükségessé, miután a pilisszentkereszti önkormányzat 2008-ban a korábbi Szlovák Házból, amelynek épülete a község tulajdona volt, kiköltöztette a szlovák szervezeteket azzal az indokkal, hogy az épületre az önkormányzatnak szüksége van. Az üggyel akkoriban a szlovák sajtó és a politika sokat foglalkozott, s az feszültséget okozott Magyarország és Szlovákia között is.

FUEN: Egységes európai kisebbségjogi szabályozást!

2011. június 7. - (FUEN / Népújság / Felvidék Ma)

Az európai nemzetiségek legnagyobb szervezete, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) fogja összehangolni és kivitelezni az európai uniós kisebbségi keretszabályozás megteremtésére irányuló állampolgári kezdeményezést. Erről a FUEN Kismartonban június 2-4. között tartott kongresszusa döntött egyhangúlag. - A kisebbségi jogok területén egységes európai szabályozási kereteket kell alkotni, hogy a kisebbségi közösségek jogai ne függjenek a tagállamok változó politikai légkörétől. A mi elképzelésünk szerint az európai kisebbségi keretszabályozás legfontosabb kulcskifejezései: önrendelkezés; a kisebbségeknek kedvező tagállami megoldások alkalmazhatósága más tagállamokban is, beleértve az autonómiaformákat; anyanyelvhasználat; teljes körű anyanyelvű oktatás és oktatáshoz való hozzáférés - mondta el a FUEN kongresszusán Vincze Lóránt, az RMDSZ európai külügyi titkára. - Álláspontunk szerint ezeknek a garanciáknak már az állampolgári kezdeményezés szövegében meg kell jelenniük, ami nem lesz könnyű feladat, hiszen a javaslatok egy előzetes normakontrollon esnek át a bizottságban, mielőtt az aláírásgyűjtés zöld utat kapna - tette hozzá felszólalásában Vincze Lóránt. Az EU-s eszköz értelmében hét tagállamból összesen egymillió állampolgár kérheti a szabályozás megalkotását az Európai Bizottságtól a hatáskörébe tartozó európai témában. A kezdeményezés előkészítésébe a FUEN - szoros partnerségben az RMDSZ-szel - bevonja az európai kisebbségi szervezeteket, szakértőkkel és jogászokkal konzultálva fogalmazzák majd meg a kezdeményezés pontos szövegét, hogy az illeszkedjen az EU-s jogrendbe. Az európai petíció eszköze 2012 áprilisától lép érvénybe. A FUEN-ben tömörülő 85 kisebbségi tagszervezet a kongresszust követően levelet intézett az unió állam-, illetve kormányfőihez, valamint José Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság elnökéhez, hogy hozzanak létre kisebbségügyi EU-biztosi posztot és foglalkozzanak a kisebbségek ügyével. A FUEN felajánlotta az Európai Uniónak partneri együttműködését, hogy közös erővel javítsanak a kontinensen élő kisebbségek helyzetén. „Az európai kisebbségek helyzete vegyes képet mutat. Egyes térségekben példás a kisebbségi és a többségi népcsoportok együttélése. Máshol azonban sok kisebbség a túlélésért kénytelen küzdeni. Európai nyelvek és kultúrák vannak kihalófélben, és ez csak a kisebbségi politika világos irányváltásával állítható meg” - olvasható a levélben. A FUEN 32 országból 85 tagszervezetet fog össze, és ekként a nemzeti kisebbségeket képviselő szervezetek legnagyobb európai tömörülésének számít. Hatvan évvel ezelőtt alapították Versailles-ban. Brüsszelben tartott idei évfordulós megemlékezésükön bő egy hónappal ezelőtt olyan állásfoglalást fogadtak el, amely szerint a szlovák államnyelvtörvény a nemzetiségi jogok európai színvonalának visszaesését tükrözi. A FUEN - arra hivatkozva, hogy Európa 47 államában több mint háromszáz kisebbség közel százmillió tagja él - már akkor felvetette, hogy a nemzetiségi ügyeknek legyen EU-biztosa, illetve tartozzon a témakör valamelyik EU-biztos illetékességi körébe. Az unión belül nem létezik közös kisebbségi politika, és egyes régi tagállamok - így Franciaország, Görögország - még a kisebbségi közösségek létét is megkérdőjelezik. A FUEN reményei szerint azonban a Lisszaboni Szerződés hamarosan várható életbe lépése után már lesz mód magasabb európai szintre emelni a nemzeti kisebbségek ügyét, hiszen a reformszerződéshez kapcsolódó alapjogi charta kifejezetten szól a kisebbségvédelemről.

EU: Média és nyelvi kisebbségek

2011. június 1. - (felvidék.ma)

Hogyan javíthatjuk a kisebbségek helyzetét, illetve jogaikat hogyan tudjuk európai szinten hatékonyabban védeni a kisebbségi média eszközeivel? - erről a kérdésről tartottak tanácskozást az Európai Unió égisze alatt Brüsszelben:

http://www.felvidek.ma/kitekinto/europa-vilag/28761-eu-media-es-nyelvi-kisebbsegek

Brutális leépítés a közmédiában

2011. június 1. - (fn.hu)

Az érintetteknek várhatóan június utolsó hetében mondják meg, hogy a továbbiakban nem számítanak rájuk. A Magyar Televízióból 285, a Magyar Rádióból 162, a Duna Televízióból 124, a Magyar Távirati Irodától pedig 28 dolgozót akar elbocsátani június utolsó hetében a Médiaszolgáltatást-támogató és Vagyonkezelő Alap - értesült a Népszabadság:

http://www.fn.hu/belfold/20110601/brutalis_leepites_kozmediaban

11 ezer diák ismerhetné meg a határokon túli szépségeket

2011. június 7. - (mti)

A határon túli magyaroknak meghirdetett pályázatok iránti kiemelt érdeklődésről számolt be az MTI-nek a Bethlen Gábor Alap vezetője; Ulicsák Szilárd az alapkezelő bejegyezése óta eltelt egy hónapot úgy értékelte: megvalósult az átláthatóság, és jól működik a szervezet:

http://www.mno.hu/portal/789212

Aktívak a magyar diákok a külhoni kapcsolatfelvételben

2011. június 4. - (Hir24.hu)

Közös tevékenység külhoni diákokkal, iskolai megemlékezés és verseny szervezése a három legkiemelkedőbb terület a hazai iskolák és külhoni társaik között:

http://www.fn.hu/belfold/20110604/aktivak_magyar_diakok

Zarándokút Sárospatak és Kassa között

2011. június 1. - (mti)

Zarándokút köti össze a zempléni Sárospatakot és Kassát; az Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett, gyalogosan megtehető útvonal hossza 120 kilométer és 11 zempléni, illetve határon túli települést köt össze:

http://www.parameter.sk/rovat/kultura/2011/06/01/zarandokut-sarospatak-kassa-kozott

Ma Dunaszerdahelyen tart tájékoztatást a Bethlen Gábor Alap

2011. június 7. - (felvidék.ma)

A Bethlen Gábor Alap munkatársai a határon túli régiókban tanácsadó napokat tartanak. Kedden Dunaszerdahelyen, a Csemadok-székházban (10.30-tól), június 16-án pedig Rozsnyón lesznek nyílt napok. A keddi dunaszerdahelyi találkozón Amberboy Zsolt pályázati igazgató igyekezett választ adni a Bethlen Gábor Alap részéről közzétett pályázatok lebonyolítása során felmerülő gyakorlati kérdésekre. Az igazgató ismertette a pályázatok elkészítésével kapcsolatos tartalmi és minőségi szempontokat, a nyertes pályázatok adminisztrálásának és a folyósított támogatások elszámoltatásának módjait, amely nagy érdeklődésre tartott számot a közönség soraiban. A szép számban megjelent résztvevők megtudhatták milyen prioritásai vannak az Alapnak, továbbá azt is, hogy a magyar fél elképzelése szerint a pályázóknak sokkal jobban körbe kell járniuk a projektot, meg kell magyarázniuk, miért is fontos annak megvalósítása és feltüntetve annak lehetséges nehézségeit is. Amberboy Zsolt átfogó előadását követően, Lendvainé Gábor Edit, a Bethlen Gábor Alap Szlovákiáért felelős munkatársa az elektronikus pályázás módját vázolta a résztvevőknek. Továbbá az alap döntési mechanizmusainak bemutatására is sor került, s kiderült előreláthatólag az első pályázók már nyáron megkaphatják a támogatást. A téma kapcsán fontos megemlíteni, hogy a Bethlen Gábor Alap vezetője; Ulicsák Szilárd korábban úgy nyilatkozott, a határon túli magyarok számára meghirdetett pályázatok iránt kiemelt érdeklődés mutatkozik. Az Alap partnerként tekint a határon túli magyarokra, támogatáspolitika helyett elsősorban fejlesztéspolitikában gondolkodik, programorientált szemléletet szeretne megvalósítani. Az elmúlt hónapban három nagy pályázatot írtak ki mintegy 7-8 milliárd forint értékben. A oktatási-nevelési támogatásokról szóló pályázat kerete ötmilliárd forint. Ebből fizetik a határon túli régióban tanuló magyar diákok oktatási-nevelési támogatását. A Határtalanul! tanulmányi kirándulási programra idén 500 millió forint áll rendelkezésre. Ebből 11 ezer diák tanulmányi kirándulását, szakközépiskolások együttműködését támogatják. A magyar kultúráért és oktatásért nyílt pályázat kerete 1,2 milliárd forint, ebből 200 millió forint áll rendelkezésre kis összegű határon túli pályázatokra. A központi pályázatoknál 600 ezer és 5 millió forint között lehet kérelmet beadni. Pályázni lehet nyári programokra, hosszabb, egy éven túlhúzódó programsorozatokra. Nagy hangsúlyt helyeznek a kulturális és egyházi programokra is, ifjúsági szervezetek rendezvényeinek is. A kiírás során figyelembe vették a MÁÉRT-szakbizottságok ajánlásait is. A nyári, szeptember 30-ig záruló programokra június 10-ig nyújthatók be pályázatok. A Bethlen Gábor Alap döntései, fizetései áttekinthetők a www.bgazrt.hu honlapon. Az alap munkatársai Újvidéken május 27-én jártak, Kárpátalján (Beregszász) június 6-án, Erdélybe (Kolozsvár) június 8-án vezet az útjuk és június 16-án Rozsnyón tartanak majd előadást..

http://www.168ora.hu/arte/ttrianoni-emlekmusort-adtak

-parizsban-a-kossuth-dijasok-76808.html

Egy emléknap margójára

2011. június 7. - (Nagy András - Új Szó)

Június negyedike a trianoni békeszerződés évfordulója, tavaly óta pedig a nemzeti összetartozás napja. Szomorú évforduló, kellemetlen emlék. Ám kilencvenegy év elég lehetett volna ahhoz, hogy begyógyítsa a sebeket. Igazságtalan döntés született ott és akkor, ám voltak előzményei, sajnos nem ok nélkül büntették meg Magyarországot és a magyarokat. A két világháború között a magyarországi politikai kurzus kötelező része volt a revizionizmus, hol bújtatott, hol kevésbé, hol teljesen nyílt formában. A hétvégi emlékezésfolyam miatt pedig az az érzésem, hogy az értelmes múltértékelés, megértés és emlékezés helyett újra csak a fent leírt három kategória létezik. A szélsőjobbról, mely a trianoni döntés felülvizsgálatáról népszavazást akar kiírni, felesleges túl sokat írni, az ő világképük messze van a racionálistól. A problémám inkább a jelenlegi kormánypárt s vezetőinek világképével van. Vajon mennyire lehet hiteles ma az a Fidesz, melynek vezetői 21 évvel ezelőtt inkább kivonultak a parlamentből, amikor Trianonra emlékezett az Országgyűlés? Persze az ember bölcsebb lehet idővel, de hogy ennyire megváltozzon a szemlélete? Vagy az egész téma Trianonról, a nemzeti összetartozásról, a kettős állampolgárságról és mindenről, ami körülötte van, nem szól semmi másról, csak a szavazatmaximalizálásról? Ugyanolyan PR-téma, mint mondjuk a 13. havi nyugdíj, a multik megadóztatása? Az a baj, hogy vannak emberek, akik elhiszik, hogy a nemzeti összetartozás napja nem csak egy emléknap. Hogy a múlt nincs lezárva. Bár explicit módon a beszédekben nem jelenik meg, a sorok között mindenki érzi, ha megvolna még a paripánk, a kardunk, bizony meg sem állnánk Pozsonyig, Kassáig, Munkácsig és még sorolhatnám. De hát itt ez az unió, meg minden. Ugye értjük egymást, kacsint ki a szónok, és bólogat a tömeg. Az ilyen és hasonló rendezvényektől hemzsegett Magyarország és a Kárpát-medence a hétvégén, s bizonyára sokan úgy tértek nyugovóra szombat este, hogy másnap, ha az új vezére megfújná a kürtöt, végre nem csak díszmagyarnak kellene használni a „Bocskait”. Itt tartunk a 21. század elején. Valószínűleg sohasem lesz homogén a társadalom, sohasem fog mindenki racionálisan gondolkodni a történelmi eseményekről, mert az érzelmek befolyásolják az embert. Mire is jó a „mindenki ellenünk van, minket bántanak a legjobban” érzés erősítése? Politikai marketingnek tökéletes. Valódi problémák leplezésére szintén, megoldására aligha.

http://www.origo.hu/itthon/20110603-az-iskolai-trianon

-megemlekezes-keszitett-pedagogiai-hatteranyag.html

Trianon-emléknap: De mi az üzenet?

2011. június 6. - (tv2 / mokka)

Szombaton, június 4-én ünnepeltük először a Nemzeti Összetartozás Napját, melyet az új kormány vezetett be a választások után. A Véleményvezér tavaly határozottan üdvözölte, hogy a trianoni tragédiának legyen egy emléknapja, a magyarság egységének pedig egy ünnepe. A mostani Nemzeti Összetartozás Napja azonban sajnos megmutatta, hogy ha nem tudjuk megfelelő tartalommal megtölteni, ez is könnyen egy B-kategóriás nemzeti ünneppé degradálódhat. Hatékony külpolitikához, nemzetpolitikai érdekérvényesítéshez azonban elsőként idehaza kellene tisztázni a dolgokat. És pontosan ebben lehetne fontos szerepe a Nemzeti Összetartozás Napjának: elhelyezni Trianont a történelemben, felfedni az okokat és következményeket, és ami a legfontosabb, megtalálni mindennek az aktualitását. A 2011-es, első Nemzeti Összetartozás Napja azonban világosan megmutatta, hogy ez a munka sem nagyon folyik:

http://velemenyvezer.blog.hu/2011/06/06/trianon_emleknap

_de_mi_az_uzenet?utm_source=ketrec&utm_medium=link&utm_campaign=index

Kilencvenéves a kisantant

2011. június 6. - (barikad.hu)

Holnap lesz 90 éve, hogy 1921. június 7-én Románia és Jugoszlávia szövetségre lépett egymással, s ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget. (…) „A trianoni béke ratifikálása, a kisantant létrejötte, Károly sikertelen vállalkozása meggyőzte a magyarokat arról, hogy alá kell vetniük magukat a mi politikai vonalunknak” - rögzítette Benes feljegyzése. A kisantant közelebb hozta egymáshoz a győztesek oldalán álló kis államokat, csökkentette - ha fel nem számolta is - a közöttük fennálló ellentéteket. Elmélyítette viszont a térségben a szakadékot a győztesek és a legyőzöttek között, s fokozta közöttük az ellenségeskedést:

http://www.barikad.hu/kilencven%C3%A9ves_kisantant-20110606

Semjén: Megalkottuk a gyógyszert Trianonra

2011. június 3. - (fn.hu)

Semjén Zsolt a Trianon okozta sebek gyógyszerének nevezte a kettős állampolgárságról szóló törvényt a Polgárok Házában tartott beszédében. A miniszterelnök-helyettes szerint soha nem látott jó viszonyt ápolunk szomszédjainkkal. Hangulatjelentés. - Trianon sebeinek gyógyítása rövid és hosszú távon címmel tartott előadást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön a Polgárok Házában a Civil Akadémia szervezésében. Az előre kiszámolt sóhajtozás és „de amikor még”-ezés erősen limitált szinten maradt, a politikus előadása inkább a kormány első évének nemzetgyógyító eredményeit sorolta:

http://www.fn.hu/belfold/20110602/semjen_megalkottuk_gyogyszert_trianonra

Trianon-emléknap: A kormányszóvivő szerint

létezik összetartozás a magyarok között

2011. június 3. - (mti)

Nagy Anna szerint fontos, hogy megerősítsék azt a fajta összetartozást, amely békeszerződések és határok ellenére igenis létezik a magyarok között. A kormányszóvivő szerint békeszerződés és határvonalak ellenére igenis létezik összetartozás a magyarok között. Nagy Anna a június 4-i nemzeti összetartozás napja alkalmából nyilatkozott az MTI-nek. A szóvivő felidézte: egy évvel ezelőtt döntött úgy az Országgyűlés, hogy a nemzeti összetartozás napjává nyilvánítja a trianoni békeszerződés aláírásának napját, s a parlament döntése egy hosszú, csaknem egy évszázados folyamatot zárt le. Ugyanis több mint kilencven éve írták alá a szerződést, és az azóta eltelt időszak alatt voltak olyan évek, évtizedek, amikor nagyon sokan nem is tudtak erről az évfordulóról, hiszen az volt a hatalom célja, hogy ezt elfelejtesse az emberekkel. Ám még azokban az években is - folytatta -, amikor ugyan tudtak Trianonról, az emberek akkor sem tudták pontosan, hogyan viszonyuljanak hozzá. Nagy Anna szerint fontos, hogy megerősítsék azt a fajta összetartozást, amely békeszerződések és határok ellenére igenis létezik a magyarok között. Ennek - mint mondta - számos jele van, például a különböző katasztrófák idején, amikor bebizonyosodik, mennyire működik az emberek között az összefogás, az összetartozás. „Ami közös bennünk, amitől valóban összetartozunk, az sokkal több, mint a földrajzi határok, hiszen a kultúránk, a nyelvünk, az értékeink és a történelmünk az, ami igazán erős összekötő kapocs…” - fogalmazott, hozzátéve, az összetartozást erősíti az az ismeretanyag is, amelyet a gyermekek kapnak az iskolákban azért, hogy „ők már ne úgy nőjenek fel, mint ahogy például az én nemzedékem is felnőtt, hogy agyonhallgatták és eldugták Trianont”. Az iskolai megemlékezések előkészítésének megkönnyítésére 131 oldalas pedagógiai háttéranyag készült a nemzeti összetartozás napjáról. A szombati rendezvényekről szólva a kormányszóvivő kifejtette: a megemlékezésre több helyen is lesz lehetőség majd az országban, így például Ópusztaszeren és Sárospatakon. A fővárosban szombat reggel felvonják a nemzeti lobogót az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, a budai Várban pedig délelőtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszönti a Szentháromság térről határon túli tanulmányi kirándulásra induló diákcsoportokat. A tanulók többek között Beregszászra, Kassára, Révkomáromba, Dunaszerdahelyre, Pozsonyba, Vereckére, Ungvárra és Fülekre utaznak. A Parlamentben ismét ingyenes nyílt nap lesz. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban délben kezdődik az ünnepi program, ahol Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök és Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő mond hálaadó imát, majd ünnepi beszédet tart Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Sárospatakon 17 órakor ünnepi ökumenikus istentisztelet lesz; az eseményen Semjén Zsolt mond ünnepi beszédet. Nagy Anna tájékoztatása szerint a nemzeti összetartozás napján mintegy négyszázan vehetik át a magyar állampolgárságot igazoló dokumentumaikat országszerte, így például Hódmezővásárhelyen, Egerben, Hajdúnánáson, Baktalórántházán, Békéscsabán és Budapesten, valamint külföldön is, többek között Ausztráliában.

Trianon hamis képe a fiatalokban

2011. június 3. - (fn.hu)

A Horthy-rendszer agresszív, mindent átható, radikális irredentizmusa éppen úgy akadálya volt a Trianonról szóló racionális párbeszédnek és az eseményekkel való szembenézésnek, mint a Kádár-rendszer bűntudatot sugalló hallgatása - állítja az ÉS-ben Vásárhelyi Mária:

http://www.fn.hu/belfold/20110603/trianon_hamis_kepe_fiatalokban

Történelemhamisítás a minisztérium „sorvezetőjében”

2011. június 2. - (hirszerzo.hu)

„Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában: Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen.” - Noha a Horthy-korszak identikus revizionista pársorosát egyelőre csak a Jobbik kívánta kifüggeszteni az iskolákban, a diákok mégsem mentesülnek a nemzeti összetartozásról szóló törvény bizonyos tanulságainak megismerése alól. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium megbízásából készült és a kormány honlapján szerdán közzétett „pedagógiai háttéranyag” a „nemzeti összetartozás napja” iskolai megemlékezését 131 oldalnyi történelmi eligazítással, óra- és műsortervvel segíti a helyesnek vélt irányba:

http://hirszerzo.hu/belfold/20110601_iskola_trianon_megemlekezes

Pedagógiai háttéranyag készült a nemzeti összetartozás napjáról

2011. május 31. - (kormany.hu)

2010 májusában fogadták el a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt, mely június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Az országgyűlés később határozatban rendelkezett az emléknap iskolai bevezetéséről, amihez most szabadon hozzáférhető pedagógiai háttéranyag készült. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium felkérésére az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársai állítottak össze pedagógusoknak a háttéranyagot. A forrásokat, tanulmányokat, bibliográfiát, óra- és műsortervet tartalmazó, pedagógusoknak szóló anyag célja, hogy megkönnyítse a nemzeti összetartozás napjához kapcsolódó iskolai megemlékezések előkészítését. Az anyagban szereplő történeti írások, valamint az azt kiegészítő szemelvények (beszédek, levelek, visszaemlékezések) és irodalmi alkotások nemcsak a Trianonhoz kapcsolódó eseményeket, hanem annak társadalomra gyakorolt hatását is bemutatják:

http://www.kormany.hu/hu/dok?source=8&type=402#!DocumentBrowse

A Fidesz küzdelme a magyar történelemmel

2011. június 3. - (hirszerzo.hu)

A Trianon-évfordulóra kiadott kormányzati segédanyagban írottakhoz hasonló ellentmondásosságok rendre felbukkannak a kormány és a kormánypárt által képviselt politikában. A történelem helyreállításának számtalanszor deklarált szándékát értékelhető lépések mellett a múlt kényszeres magyarázása, szakmai kérdésekbe való beleszólás, erőszakos szimbolikus lépések és jogi-történeti nonszenszek produkálása jellemzi, nem beszélve az antikommunista alkotmányt író egykori Kádár-miniszterről. Eközben a „táboron” belül is küzdelem zajlik a történelmi kérdésekről:

http://hirszerzo.hu/belfold/20110602_fidesz_vs_mult

Mindenki Trianontagadó?

2011. június 4. - (fn.hu)

A múltat mi nem tudjuk lezárni, konfliktuskerülésből inkább kizárjuk az életünkből, amivel csak tovább fertőzzük a sebeket. A politikai korrektséget úgy értelmezzük, hogy mindenért mi vagyunk a hibásak, azt viszont képtelenek vagyunk megjegyezni, hogy Szlovákia fővárosa nem Pozsony, Mathias Rex szobra pedig Cluj Napoca főterén áll. Trianon üzenete a 91. évfordulón. Fura szerzetek vagyunk a világban mi, magyarok. Magunk között nyugodtan bevallhatjuk, amíg egy sorscsapás után más népek szorosan megmarkolják egymás kezét, addig mi azonnal egymást vádoljuk, és bosszúból megpofozzuk a szomszédot. Mert ő van ott. A „két magyar három párt” fokozottan igaz történelemértékelésünkre, 1100 év eseményeiből egyedül az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot tudjuk egyként, hősi helytállásként értelmezni. Persze mi lenne az ellenpélda 2011. június 4-én, mint a ma 91 éve aláírt trianoni békediktátum:

http://www.fn.hu//kultura/20110603/mindenki_trianontagado

Felvidéken elektromos kisbíró kiáltja: Vesszen, Vesszen Trianon!

2011. június 3. - (Hunhír.info)

Június 4-e a magyar Nemzeti Összetartozás Napja, melyet tavaly fogadott el a Magyar Országgyűlés. A Magyar Koalíció Pártja ezzel kapcsolatban kezdeményezést indított. Felkérte a párt polgármestereit, hogy a hangosbemondón keresztül tájékoztassák a lakosságot az ünnepnap jelentőségéről, egyben hívják fel a figyelmüket a nemzeti összetartozás eszményére. A gyakorlatban egy sms, e-mail vagy telefon formájában köszönthetjük nemzettársainkat, bárhol éljenek is a nagyvilágban. A kezdeményezéshez csaknem száz önkormányzat csatlakozott. A községek ebből az alkalomból kapcsolatba lépnek a Szlovákián kívüli magyar testvértelepüléseikkel, az egyes emberek pedig rokonaikkal, barátaikkal, ismerőseikkel.

A Le Monde a magyar-román viszonyról cikkez

2011. június 7. - (mti)

Feszültségek Románia és Magyarország között a székely magyar kisebbség körül címmel számolt be a Le Monde című napilap a brüsszeli székelyföldi képviselettel kapcsolatos romániai reakciókról kedd délután megjelent számában:

http://hvg.hu/itthon/20110607_le_monde_roman_magyar_viszony

Felháborodtak Romániában egy magyar Facebook-bejegyzés miatt

2011. június 6. - (mti / hvg.hu)

Kisebb felháborodást keltett a román politikai életben, hogy a hétvégén Sógor Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője Trianon ánlájk címmel írt bejegyzést Facebook-oldalára, amelyen az évforduló alkalmával a „nem tetszik” (unlike) opciót magyar fonetikával leírva ellenérzésének adott hangot a 91 évvel korábbi békediktátummal szemben - írja hétfői számában az erdélyi Krónika című lap. „Én június 4-én erre emlékezem. Mert a közös múltunkból, a történelem tanulságaiból meríthetjük az erőt jövőnk megalapozásához. Ha Te is így érzed, tedd ki a profilképed mellé a magyar zászlót, hogy mindenki láthassa, nem felejtjük június 4-ét!” - állt a közösségi portálra feltett üzenetben. Az utóbbi időben egyre szélsőségesebben magyarellenes retorikát alkalmazó ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) ifjúsági szervezetének elnöke, Nicolae Banicioiu egy sajtótájékoztató keretében „aberránsnak” nevezte a bejegyzést, ostobaságnak minősítve a benne foglaltakat, és felszólította az RMDSZ-szel koalícióban kormányzó Demokrata-Liberális Pártot (PDL), követelje az RMDSZ-től, hogy foganatosítson szankciókat Sógor ellen - számol be a Krónika. Banicioiu szerint az utóbbi időben a magyar politikusok nyilatkozatai egyre „harciasabbak”, ami azt jelzi, hogy Emil Boc kormányfő immár „bármit hajlandó eltűrni”. Alexandru Petru Fratean, a PSD Maros megyei szervezetének elnöke kijelentette: nem tiszteli Sógor álláspontját, és ő is RMDSZ-en belüli szankciókat szorgalmazott ellene. Mint ismeretes, az elmúlt héten szélsőséges nacionalista támadásözön zúdult a romániai magyarokra annak nyomán, hogy a két székely megye önkormányzata megnyitotta Székelyföld brüsszeli lobbiképviseletét - írja a lap.

Aczél Endre: Térfoglalás

2011. június 7. - (Népszabadság)

Telefon Székelyföldről: „megindult a gőzhenger”. Elsőre azt hiszem, a brüsszeli irodáról van szó. De nem. Arról, hogy az Udvarhelyi Híradó Kft.-ben többségi részesedést szerzett a „Határok nélkül a Magyar Sajtóért” nevű magyarországi alapítvány. A kft. birtokában van már négy napilap és egy internetes hírportál:

http://nol.hu/velemeny/20110607-terfoglalas

A román külügy nem örült a magyar jelenlétnek Brüsszelben

2011. június 2. - (mti)

A román külügyminisztérium csütörtökön sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy magyar tisztségviselők részt vettek a brüsszeli székelyföldi iroda megnyitóján. Az Agerpres és a Mediafax román hírügynökség idézi Doris Mircea külügyi szóvivő nyilatkozatát, amely szerint a román külügyminisztérium sajnálatát fejezi ki a magyar hatóságok döntése miatt, hogy részt vettek a brüsszeli „úgynevezett Székelyföldi Képviselet” megnyitásán. Mint ismeretes, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes valóban jelen volt az említett székelyföldi iroda szerdai megnyitóján annak ellenére, hogy a román külügyminisztérium már kedden jelezte a bukaresti magyar nagykövetnek: elvárja, hogy magyarországi tisztségviselő ne vegyen részt azon a rendezvényen. A külügyi szóvivő nem említi név szerint Semjén Zsoltot, úgy fogalmaz csupán: „A magyar hatóságok jelenléte ezen az eseményen személyes döntés volt, amelyet a román állam nem akadályozhat meg. Mi csak annyit tehetünk, hogy közöljük a hivatalos álláspontot, és jelzést adunk ezzel kapcsolatosan”. A szóvivő hangsúlyozta: a román külügyminisztérium elutasítja, hogy olyan területi-közigazgatási egység számára nyissanak „úgynevezett képviseletet”, amelynek nincs alkotmányos és törvényes alapja. A tárca ezt a lépést önkényesnek és az európai gyakorlattal ellentétesnek tekinti - hangoztatta Doris Mircea. Jelezte: a minisztérium már intézkedett az európai intézményeknél, hogy ne ismerjék el ezt a képviseletet, és ne tartsanak kapcsolatot vele. Hozzátette: Románia a helyi decentralizációt szorgalmazza, de nem támogatja az etnikai alapú autonómiát.

Hűti a kedélyeket a népszerű román lap

2011. június 3. - (Kristály Lehel - Magyar Hírlap)

A Romania libera szerint a bukaresti vezetést időnként elfogja a félelem, hogy elveszítheti Erdélyt. Miközben a román államfő és a miniszterelnök egyaránt nem létező területi-közigazgatási egységnek minősítette Székelyföldet annak kapcsán, hogy Brüsszelben tegnapelőtt megnyílt a székelyföldi képviseleti iroda, az egyik legolvasottabb romániai napilap higgadtan tárta a közvélemény elé: a román politikai elit fél a székelyek kezdeményezéseitől. Traian Basescu román államfő egy bukaresti újságíró kérdésére válaszolva - amely azt firtatta, hogy mi a véleménye a Székelyföldet népszerűsítő brüsszeli iroda megnyitásáról - azt felelte: rossz a véleménye. Megállapította ugyan, hogy ennek az ügynek „nincs politikai vonzata”, de rögtön hozzáfűzte, hogy szerinte ez a lépés a románok és a román alkotmány semmibevételének minősül. Kijelentette, hogy ilyen közigazgatási terület nem létezik. Hasonlóan foglalt állást Emil Boc miniszterelnök is, aki annak a megállapítására szorítkozott, hogy a kormány nem ismer el az alkotmányban nem szereplő területi entitásokat. „A román politikai elit azért fél a székelyek kezdeményezéseitől, mert még mindig a történelmileg meghaladott sztereotípiák és előítéletek foglya” - fejtette ki csütörtöki vezércikkében a Romania libera. Az egyik legolvasottabb román napilapban a nagy elismertségnek örvendő Sabina Fati, a lap társfőszerkesztője megállapította: 1919 óta a román politikai elitet időnként elfogja a félelem, hogy esetleg elveszíti Erdélyt, s hogy Budapest kiterjesztheti befolyását erre a „provinciára”, amely a Habsburgok idején együtt fejlődött az akkori Közép-Európa egészével. A szerző cáfolta azoknak a román politikusoknak a véleményét, akik szerint a brüsszeli székelyföldi iroda megnyitása „fölösleges provokáció”, „precedens nélküli támadás” lenne Románia szuverenitása és területi épsége ellen. Az a tény, hogy az irodának éppen a Magyar Régiók Háza ad otthont, inkább gazdasági, semmint politikai megfontolásból ered - írta Fati, azt is megállapítva, hogy a székelyek pénzt akarnak vonzani Hargita és Kovászna megyékbe, amelyeket a bukaresti központi kormányzat éveken keresztül elhanyagolt. Időközben feljelentést tett az ügyészségen Gheorghe Funar egykori kolozsvári polgármester a Mátyás-szobor restaurálásában részt vevő személyek ellen, akiket hivatali visszaéléssel vádol. A Nagy-Románia Párt főtitkára azért döntött így, mert a szoborcsoport restaurálásában részt vevő személyek nem helyezték vissza a Mátyást románnak tituláló szöveget tartalmazó táblát, amelyet 1992-ben, az ő polgármesteri mandátuma idején szereltek fel az alkotás talapzatára. A Funar által hiányolt idézet nemrég a szobor melletti gyepre került.

Mátyás a nemzetére rontott, rajtavesztett

2011. június 1. - (index.hu)

Újra feszült a magyar-román viszony. Bukarestben a brüsszeli Magyar Régiók Házában nyíló székely képviseleti iroda verte ki a biztosítékot, Budapesten pedig a viharos múltú kolozsvári Mátyás-szobor talapzatára visszahelyezett, a király etnikai eredetére utaló felirat váltott ki rosszallást:

http://index.hu/kulfold/2011/06/01/matyas_a_nemzetere_rontott_de_rajtavesztett

Megfosztaná ukrán állampolgárságuktól

a visszahonosított magyarokat az UNP

2011. június 2. - (mti)

A kárpátaljai lakosok „törvényellenes” magyar visszahonosításával kapcsolatos ügyek kivizsgálására szólítja fel az ukrán rendvédelmi szerveket a nacionalista Ukrán Néppárt (UNP), amely szerint automatikusan meg kellene fosztani ukrán állampolgárságuktól azokat a személyeket, akik felvették a magyar állampolgárságot. „Ukrajna törvényei tiltják a kettős állampolgárságot, ezért az ukrán hatóságoknak biztosítaniuk kell ennek a betartását, és minden retorzió nélkül meg kell állítaniuk azt a terjedő folyamatot, amikor ukrán állampolgárok tömegesen veszik fel más országok állampolgárságát” - jelentette ki csütörtökön a kárpátaljai zakarpattya.net.ua hírportálnak Ivan Gabor, az UNP Kárpátalja megyei szervezetének elnöke. A politikus az ukrán médiában csütörtökön megjelent azon hírre reagált, miszerint a 150 ezres kárpátaljai magyarság közel fele folyamodott magyar állampolgárságért. Gabor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kettős állampolgárság problémája nem korlátozódik Kárpátaljára, mivel szerinte mintegy 100 ezerre tehető az orosz állampolgársággal is rendelkező krími lakosok száma, és több ezer ukrán állampolgár zsebében lapul román útlevél Bukovinában és Kárpátalján. Úgy vélte, hogy a kettős állampolgárság terjedése Ukrajnában csak úgy állítható meg véglegesen, ha az ország parlamentje az állampolgársági törvény módosításával olyan világos mechanizmust dolgoz ki, hogy a más országok állampolgárságával rendelkező személyek automatikusan elveszítik ukrán állampolgárságukat. „Ebben az esetben a már magyar állampolgárságért folyamodott magyar nemzetiségű kárpátaljai lakosok abszolút többsége még egyszer meggondolja, hogy felvegye-e a magyar állampolgárságot, hiszen ezzel automatikusan elveszíti Ukrajnában minden szociális, gazdasági és politikai jogát. Akik mégis felveszik a magyar állampolgárságot, azok választhatnak, hogy az anyaországuk, azaz Magyarország területén vagy - immár külföldi állampolgárokként - Ukrajnában élnek-e tovább” - zárta szavait Gabor.

Első szlovák politikusként vállalta másságát egy pozsonyi képviselő

2011. június 6. - (Hírszerző)

Szlovákiában először vállalta fel a nyilvánosság előtt homoszexualitását egy parlamenti képviselő. Stanislav Fořt, az SaS képviselője egy lapinterjúban beszélt a homoszexualitás társadalmi elfogadottságáról, s hogy milyen meleg politikusnak lenni Szlovákiában - írja a bumm.sk:

http://hirszerzo.hu/kulfold/20110606_meleg_pozsonyi_kepviselo#rss

Incidensek nélkül ért véget a melegek pozsonyi felvonulása

2011. június 4. - (mti)

Incidensek nélkül ért véget a melegek szombati pozsonyi felvonulása. A szlovák fővárosban az idén második alkalommal megrendezett Szivárvány Pride meneten több mint másfél ezer ember vett részt, akik erős rendőri őrizet mellett vonultak fel a belvárosban:

http://hirszerzo.hu/kulfold/20110604_szlovak_melegfesztival#rss

Miért szerethetők a melegek?

2011. június 7. - (Barak László - Parameter.sk)

Tulajdonképpen a melegeknek köszönhető, hogy szlovák nemzeti összetartozás jegyében állandóan nyomuló Ján Slota szombaton nem illette magyarországi politikuskollégáit „ronda görbelábú köcsögök” jelzős szerkezettel. Mivel azok meg a magyar nemzeti összetartozás jegyében szónokoltak a magyar nemzeti összetartozás napján. Amely egyszersmind, nyilván merő véletlenségből a pozsonyi melegfelvonulás (PRIDE), mondhatni, a meleg összetartozás napja volt:

http://kitekinto.hu/velemeny/2011/06/07/miert_szerethetk_a_melegek

HunHír: Azonnal le kell váltatni a szlovákiai nagykövetet

2011. június 2. - (Hunhír.info)

Közös nyilatkozatban biztosította támogatásáról a homoszexuálisok szombati pozsonyi felvonulását - Szivárvány Pride - a szlovák fővárosban akkreditált húsz nagykövet - közölte csütörtökön Martina Joriková, az amerikai nagykövetség képviselője. A TASR szlovák közszolgálati hírügynökség szerint a támogató nyilatkozatot Heizer Antal pozsonyi magyar nagykövet is aláírta. Na, azért csak vigyázzunk a megfogalmazással. Magyarországi... Különben kapja be a támogatottjaiét. Ez a história jelen viszonyok közepette politikai állásfoglalás. Azonnal le kell váltani, mert egy nagykövet egy ország nevében cselekszik. És az, hogy valami ratyi felhatalmazta erre a lépésre, nem azt jelenti, hogy a többség egyetért vele. Hívják haza, és küldjék Izraelbe, ott támogassa buzivonaglásokat. Majd jól szarrá verik az ortodoxok. A Jobbiknak azonnal követelnie kell a nagykövet leváltását.

Fidesz-es nézőpont

2011. június 6. - (magyarinfo.blog.hu)

A Nézőpont Intézet tegnap értékelte a Fidesz kormány egy éves munkáját. Az Intézet elemzése szerint a kormány már az első részben teljesítette az ígéreteinek 44 %-át. Az elemzés láthatóan teljesen manipulatív, nem veszi figyelembe az elmaradt intézkedéseket, és nem súlyozza a dolgokat semmilyen rendszer szerint. Hogyan lehetne például egy súlyú az egykulcsos adórendszerrel az adományok áfájának eltörlése? A legegyszerűbb dolgokban természetesen jó a kormány, de a 4-es osztályzatok közé alig került olyan ami valójában fontos változást jelent. Innentől biztosan mondhatjuk azt amit eddig is tudtunk, a Nézőpont a Fidesz házi kutatóintézete:

http://magyarinfo.blog.hu/2011/06/01/fidesz_es_nezopont?

utm_source=ketrec&utm_medium=link&utm_campaign=index

A cseh képviselőháznak tetszik az új magyar alkotmány

2011. június 2. - (mti)

Jónak, demokratikusnak és az európai értékekkel teljes összhangban lévőnek minősítették az új magyar alkotmányt annak a szakszemináriumnak a résztvevői, amelyet csütörtökön rendeztek a cseh képviselőházban, Prágában. „Tekintettel arra, hogy az új magyar alaptörvény szokatlanul nagy érdeklődést és vitát váltott ki Európában, szükségesnek és hasznosnak tartottuk, hogy az alkotókat is meghívjuk Prágába, hogy egy szakszeminárium keretében az érdeklődők első kézből ismerkedhessenek meg nemcsak a dokumentummal, hanem elfogadásának indítékaival, illetve az egyes rendelkezések magyar értelmezésével” - nyilatkozta az MTI tudósítójának Marek Benda, a képviselőház alkotmányügyi és jogi bizottságának alelnöke:

http://hvg.hu/vilag/20110602_cseh_kepviselohaz_magyar_alaptorveny

A politológusok szerint se forradalom, se „putyinizálódás” nem zajlott le

2011. június 2. - (mti)

Magyarországon nem történt forradalom a 2010-es választásokon, de az ország „putyinizálódása” sem kezdődött el az elmúlt egy évben a Republikon Intézet csütörtöki konferenciáján résztvevő politológusok szerint. A fővárosban rendezett beszélgetésen Török Gábor, Magyar Kornélia és Mráz Ágoston Sámuel értékelte az elmúlt évet:

http://hvg.hu/itthon/20110602_politologus_nem_zajlott_forradalom

Bohócnak nézi Orbán a rendvédelmiseket

2011. június 2. - (nepszava.hu)

A kormány elégedett, az érdekvédőket viszont sokként érte a hivatásosok életpályájáról és korkedvezményes nyugdíjról szóló kormányzati elképzelés. A tegnapi tárgyaláson Orbán Viktor is részt vett, aki elutasította, hogy a két ügyet együtt tárgyalják. (…) Majd átadom a bohócügyi államtitkáromnak - ezt válaszolta Orbán Viktor miniszterelnök Árok Kornélnak, miután a sztrájkbizottság elnöke arra kérte őt, menjenek ki együtt a Parlament elé, és ott egy rögtönzött szociális konzultáció keretében tájékoztassák a rendvédelmeiket a tárgyaláson történtekről. „Igen érdekes stílusra vall” ez a kormányfői nyilatkozat - fogalmazott az érdekvédő:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=435258

Rend? Védelem?

2011. június 3. - (nepszava.hu)

Régi vicc: Sztálin ablaka alatt labdáznak a gyerekek. Véletlenül berúgják a népek atyja ablakán a focit, mire a nagy Sztálin mosolyogva visszadobja. Az elvtársak összenéznek és megjegyzik: pedig közéjük is lövethetett volna. (…) Férfias megbeszélést ígért Orbán Viktor miniszterelnök, s kétségtelen, férfias határozottsággal nem egyeztek meg semmiben. A kormányfő és stábja férfias keménységgel engedte el a füle mellett a rendvédelmi érdekvédők érveit. Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő azt mondta: higgadt, korrekt, nyugodt és mértéktartó volt a tárgyalás:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=435022

Orbánék gazdasági évértékelése

2011. június 2. - (hvg.hu)

Hatalomra kerülése után a gyors növekedés ábrándját hajszolta, újabban az államadósság-csökkentés világrekordere óhajt lenni az Orbán-kormány, az ehhez szükséges jövedelem- és vagyonelvonások károsultjait pedig megbélyegzi, fenyegeti, esetenként kriminalizálja. (…) Ha a 2018-ig megálmodott erőltetett menet célba ér, bizonyos értelemben igaza lesz Matolcsynak: az már más Magyarország lesz. Az ő képzeletében egy adósságaitól megszabaduló, alacsony adóterhelésű, Kína versenyképességével vetekedő gazdaság szerepel. Az elmúlt egy év gyakorlatából és a konvergenciaprogram céljaiból olyan társadalom képe rajzolódik ki, amelyben az állam onnan és akkor von el jövedelmet, ahonnan és amikor csak akar, még visszamenőlegesen is, amelyben nincs biztonságban a tulajdon, titkolandó a profit. Amelyben a munkaerőpiac végtelenül rugalmas, a bérszínvonal alacsony, az állástalanok és a járadékosok kiszolgáltatottak az államnak, az időskorúak gondjait pedig gyermekeikre testálják; ezt egyébként az új alaptörvény is előírja. Ez a gazdaság valóban inkább keleties, mintsem nyugatias jellegű:

http://hvg.hu/hvgfriss/2011.22/201122_evertekelo_ii__az_orbankormany_es_a_gazdasa

Lejtőre tenné a gazdaságot a KDNP-s javaslat

Jöjjön el a te országod, de kié?

2011. június 2. - (168ora.hu)

A Kereszténydemokrata Néppárt világnézeti párt. Politizálása során rosszul méri fel, hol lehetnek elképzelései megvalósításának a határai. Nem lehet kizárólag a szimbolikus politizálás fogalmával leírni azt a folyamatot, aminek részeként előbb Michl József, majd Varga László KDNP-s képviselők tettek javaslatot egy-egy új munkaszüneti nap beiktatására. Előbbi indítványában a nagypéntek, utóbbiéban Szűz Mária mennybemenetele (augusztus 15-e) lennének a friss, piros betűs ünnepnapok:

http://www.168ora.hu/itthon/kdnp-kereszteny-europa

-munkaszuneti-nap-vallas-76052.html

Orbán kormányátalakításról beszélt

2011. június 3. - (Hir24.hu)

Könnyűszerkezetű, hátsó veteményes kerttel rendelkező kis házakban lehetnek bérlők a fizetésképtelen lakáshitelesek - mondta Orbán Viktor, aki mai fejjel keményebben bánt volna az Alkotmánybírósággal. A miniszterelnök a Blikknek adott nagyinterjút. A kormányátalakítást firtató felvetésre - azzal kapcsolatosan, hogy a kabinet egyéves munkáját értékelő beszédében a miniszterelnök azt mondta, az eddigi kormányzati teljesítmény a jövőben már nem lesz elég - Orbán Viktor a Blikknek kifejtette: a kormány tagjaival eltérő megállapodásokat kötött. Voltak, akik világossá tették, nem vállalják a négy évet. „Ha új feladatokat kap a kormány, nyilván muszáj lesz ehhez alkalmazkodni” - tette hozzá:

http://www.fn.hu/belfold/20110603/orban_megszelloztetett_egy_kormanyatalakitast

Réthelyi megkapta a selyemzsinórt

2011. június 3. - (nol.hu)

Orbán Viktornak megrendült a bizalma a nemzeti erőforrás miniszterben, miután a miniszterelnök keddi utasítása ellenére Réthelyi Miklós szerdán kinevezte Horváth Ádámot az Operaház főigazgatójának. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a kinevezés nyilvánosságra kerülése után igen határozott hangú közleményt adott ki, amelyben közölte, hogy a kormány keddi ülésén Orbán Viktor „feladatul tűzte” Réthelyi Miklósnak, hogy a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatáról egyelőre ne hozzon döntést, mivel a következő kormányülésen értékelik az Operaház helyzetét, finanszírozását és vezetését:

http://nol.hu/belfold/20110603-rethelyi_selyemzsinort_kapott

Forr a dalom

2011. június 3. - (nepszava.hu)

Őszintén szólva, nekem majdnem teljesen mindegy, melyik érdemes férfiú lesz a dalszínház vezetője. Ámde azt a hatalmas kavarást amely a poszt betöltéséért folyik meglehetősen érdekesnek látom. Szőcs Géza embere küzd Réthelyi emberével (honnan van operaházi embere egy anatómusnak? Értik ezt?). Jó. De a legjobb, hogy ebben az ügyben is a bölcs kormányfő szava dönt. És azért ebben a nagy összevisszaságban megnyugtató, hogy legalább egy biztos pont van az életünkben:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=435233

Ébresztő

2011. június 3. - (Népszabadság)

Ébredjetek hiszékeny emberek, mert röhögnek rajtunk! - fújt riadót a héten az Echo Tévében Eperjes Károly, akire, szó se róla, egy évvel ezelőtt úriember nem is fogadott volna, olyan biztosnak látszott, hogy hamarosan valami magas poszton találja magát. Most meg itt állunk, Alföldi, ha kissé megtépázva is, de elszántan vezeti a Nemzeti Színházat, Eperjes direktorságából pedig még Győrben sem kértek. Csoda, hogy arról panaszkodik, „a jobboldali egyetemes értékrend és kultúra még a korábbi, nem jobboldali kormányzású időszakban is jobban tudott érvényesülni”?

http://nol.hu/velemeny/20110603-ebreszto

Esterházy Pétert őrizni kellett Egerben

2011. június 2. - (Index)

A Kuruc.infón megjelent egy cikk, amely szerint Egyerbe látogat az „Így gondozd a magyarodat! című „használati utasítás” szerzője. A portál szemelvényeket is közölt az 1991-es hangjátékból, amelyben a magyarok tartásáról, szokásáról és élelmiszeripari feldolgozásáról értekezik ironikusan az író. Esterházyt a rádiójáték miatt már a Magyar Nemzet is támadta, amikor 2007-ben a Magyar Rádió többször is újból sugározta a rádiójátékot. Akkor a lap a „Magyarni például annyit tesz majd: magamat jól leszopni” mondatot kifogásolta leginkább. Esterházy akkori válaszában az Élet és Irodalomban megírta, hogy a kérdéses mondat inkább az ivásról szól, és egyébként is a mondat Örkény Istvántól származik:

http://index.hu/kultur/2011/06/02/esterhazy_petert_orizni_kellett_egerben

Tágra zárt karokkal fogadták az ENSZ-raportőrt

2011. június 3. - (nol.hu)

Botrányosra sikeredett az ENSZ különleges jelentéstevőjének budapesti látogatása. Frank La Rue, aki második alkalommal szólalt fel Budapesten a médiatörvény ellen, a parlament emberi jogi bizottságának tagjaival találkozott csütörtökön - nem akármilyen körülmények között. (…)Az ülésen Frank La Rue megismételte, hogy továbbra is nagyon aggasztja a médiatörvény, különösen a médiahatóság „függetlensége”. Továbbra is érdemi társadalmi egyeztetést sürgetett, de - célozva a lista-afférra - „nem csak a kormányhoz közel álló szervezetekkel, hanem függetlenekkel is”.

http://nol.hu/belfold/tagra_zart_karokkal_fogadtak_az_ensz-raportort

Hiába az ajánlások, tovább szigorodik a médiatörvény

2011. június 3. - (Népszava)

A magyar médiaszabályozás három ponton kifogásolható: a médiahatóság függetlensége, az információforrás védelme, valamint a nyílt, társadalmi konzultáció biztosítása a jogszabály megalkotásának és módosításának folyamatában - jelentette ki tegnap Frank La Rue, az ENSZ szólásszabadságért felelős különmegbízottja az Országgyűlés emberi jogi bizottságának ülésén. A találkozón, melyen a médiához kötődő civil szervezetek is részt vettek, egy még szigorúbb médiatörvény terve körvonalazódott.

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=435242

Horn Gábor szerint a kormány „félelemre épít”

2011. június 2. - (mti)

Bírálták az Orbán-kormány első évének intézkedéseit a Republikon Intézet csütörtöki konferenciáján felszólaló volt szabad demokrata politikusok. A kormányváltás és egy új liberális párt esélyét eltérően ítélték meg. Horn Gábor, az SZDSZ korábbi kampányfőnöke a Forradalom után? - Kormányértékelés liberális szemszögből című rendezvényen azt mondta: rossz az új alkotmány, rossz a médiatörvény, de ezzel együtt lehet élni:

http://hvg.hu/itthon/20110602_horn_gabor_felelemre_epit_kormany

Váratlan akadály - Nem fog sikerülni Orbánék terve

Wéber Attila a Fidesz-folklórról: Nem kell ide ellenzék

2011. június 3. - (168ora.hu)

Állítja: a kormánynak nem sikerül úgy bekebeleznie az Alkotmánybíróságot, ahogy szeretné. Az új alkotmány tartalmát pedig a médiatörvény körüli nemzetközi visszhang tompította. A politológust a Politikatörténeti Alapítvány által szervezett Mit üzen és mit ígér az új alkotmány? című konferencián tartott előadása után Lampé Ágnes kérdezte:

http://www.168ora.hu/itthon/weber-attila-politologus-alkotmany

-mediatorveny-alkotmanybirosag-orban-stumpf-szili-76185.html

Nemcsak tőlünk vették el a Tátrát, hanem tőlük is a Balatont

2011. június 2. - (Magyar Nemzet)

Hogyan fordulhat elő az, hogy egyetemisták rendszerint összekeverik Kassát és Pozsonyt, Kolozsvárt és Marosvásárhelyt? Vagy hogy ha azt a feladatot kapják, hogy jelöljék be a vaktérképen, hogy hol van Újvidék, akkor besatírozzák az egész Vajdaságot. Ezekkel a példákkal szemléltette Gecse Géza, az Aspektus vitaest moderátora, hogy komoly problémák vannak a magyar oktatásban Trianon tanítása kapcsán. Éppen ezért a Károli Gáspár Református Egyetemen tartott rendezvényen arra keresték a választ, hogy mi vezetett idáig, illetve hogy mi lehet ennek a problémának a megoldása:

http://www.mno.hu/portal/788083

Trianon kérdései és azok oktatása a középiskolákban,

avagy nemzeti összetartozás - a gyakorlatban

2011. június 7. - (aspektus - felvidek.ma)

Tumor, seb vagy valami egészen más? - Az Aspektus mostani, harmadik „állomása” a Károli Gáspár Református Egyetem. A Kommunikáció és Médiatudomány Tanszék tanstúdiójának köszönhetően a vitaklub szervezői először tudják három kamerával rögzíteni, ami történik - tájékoztatta a résztvevőket június 1-jén az Aspektus témafelelőse, Gecse Géza, majd átadta a szót Kurucz György oktatási dékánhelyettesnek, aki a vendéglátó bölcsészkar nevében köszöntötte az egyetem legnagyobb előadójába épphogy beférő hallgatóságot. Kurucz György mindenkit emlékeztetett nemcsak a Református Egyetem, hanem a Református Egyház nemzeti sorskérdések iránti elkötelezettségére, az elmúlt évszázadok alatt sokszorosan bizonyított megtartó, integráló szerepére. „Tőlünk nem területeket, tartományokat csatoltak el, hanem Magyarországot feldarabolták” - hivatkozott Gecse Bethlen Istvánra, megjegyezve, hogy a két világháború közötti miniszterelnök szavait a vendégek között helyet foglaló Romsics Ignác ezt még nála is pontosabban tudná idézni. De nemcsak Bethlennel lehet egyetérteni - állította -, hanem egy másik, Vlagyimir Iljics Lenin nevű baloldali politikussal is abban, hogy a trianoni békeszerződés egy „gyalázatos, imperialista rablóbéke” volt. Trianon egyik legaktuálisabb üzenete - folytatta Gecse -, és ebben semmi sem változott 1920 óta, hogy minden harmadik magyar ma is az országhatárokon túl, idegen államhatalom alatt él, és gyakran naponta emlékeztetik „idegen” mivoltára egy olyan területen, amely őseinknek is az otthona volt. A magyarlakta határon túli településeken ezért nem kell senkinek sem magyarázni, hogy mit jelentett a békediktátum, míg Magyarországon más a helyzet. Ami az egyetemi történelemtanítást illeti, Gecse saját oktatói tapasztalatára hivatkozva elmondta, hogy nem érti, hogy harmadéves történészhallgatók közül miért keverik össze visszatérő rendszerességgel nemcsak Marosvásárhelyt Kolozsvárral, hanem Kassát Pozsonnyal és Újvidéket a Délvidékkel. Ezt követően intézte Gecse Géza első kérdését az est meghívott vendégeihez: „Milyen tapasztalataik vannak a középiskolákban?” „A középfokú oktatásban a kisebbségi magyarság rendkívül jelentős szerepet kapott, külön követelmény- és tételsor szól róla a kétszintű érettségiben is, ami még érthetetlenebbé teszi, hogy miért nem ismerik eléggé a diákok Trianont.” Száray Miklós, az Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium vezető történelemtanára azt is elmondta, hogy „az oktatás és a történelemoktatás egészének a problémái jelennek itt meg, ami mögött alapvetően nem a tantervi követelmények alacsony mivolta, hanem az van, hogy a gyerekek sokkal kevesebbet olvasnak, mint két-három évtizede. Nagyon jó, de nem elég a június 4-i megemlékezés, a kiút a motiváció felkeltése”- hangsúlyozta Száray Miklós. „Azoknak a gyerekeknek a körében, akiket tanítunk, a magyar családok gondolkodásmódját, értékrendjét látjuk viszont.” Grynaeus András, a Baár-Madas Gimnázium és a Károli Gáspár Református Egyetem történelemtanára szerint „érdekes kérdés, hogy a testvériskolai kapcsolatokat felhasználva, határon túli osztálykirándulásokat szervezve az iskola mennyire tudja ezeket a funkciókat átvállalni a családtól.” Azért, hogy a gyerekek megtapasztalják a tájat, hogy saját szemükkel lássák: a szomszéd országokban is élnek magyarok, 1993 óta szerveznek Szlovákiába, Kárpátaljára, Erdélybe és a Délvidékre osztálykirándulásokat - mondta Lados Balázs. A Szent Margit Gimnázium történelemtanára szerint „fontos lenne a magyar-szerb, magyar-román és magyar-szlovák iskolák és tanárok között a kapcsolat és a csere.” Surján László szerint „Trianon sebeit egyesek elfelejtették, míg másokban égő sebek maradtak”. Ezeket a békediktátum óta bekövetkezett történelmi kudarcokból tanulva kezelnünk kell. „Nem lehet eredményt elérni közösen akkor, ha a népek egymást verik és utálják.” A Megbékélési Mozgalmat kezdeményező európai parlamenti képviselő szerint „konfliktusainkban az Európai Unió nem lesz döntőbíró, azokat nekünk kell megoldanunk, viszont az államszövetség olyan keretet nyújt, amellyel nemcsak lehet, hanem kell is élni. Nemcsak tőlünk, magyaroktól vették el a Tátrát, a szlovákoktól is elvették a Balatont”, vagyis az, hogy Trianonban szétdaraboltak bennünket, az nemcsak nekünk rossz - hangsúlyozta Surján László, aki szerint a nagyobb térbe, vagyis a Kárpát-medencébe, az Európai Unióba tartozás alkalmat biztosít mindannyiunk számára, hogy több legyen a kapcsolat. Az összefogáshoz viszont szimpátiára, együttműködésre van szükség és a Megbékélési Mozgalom pontosan erről szól. Alapdokumentumát, a Charta XXI-et az interneten a chartaxxi.eu címen lehet aláírni és az európai parlamenti képviselő erre buzdította a teremben ülőket is. Több középiskolában is tanított, mielőtt a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára lett Szamborovszkyné Nagy Ibolya, akitől a vitavezető megkérdezte, hogy a levelében szereplő idézetet, miszerint „a tudás ugyanolyan fegyver, mint a nemtudás. Az egyetlen különbség, hogy a nemtudás esetében a fegyvert más kezébe adjuk”, kitől idézte. Szamborovszkyné azt válaszolta, nem idézett, hanem ezt ő gondolja így, mint ahogy azt is, hogy nem érezte magát soha kisebbséginek, mert „az számít kisebbséginek, aki nem tud beilleszkedni egy közegbe. Persze, kérdés, hogy az idegen -nálunk - az ukrán társadalomba való teljes beilleszkedés nem jár-e az én identitástudatomnak a részbeni vagy teljes feladásával.” Szamborovszkyné Nagy Ibolya azt is kijelentette: „Trianon nem seb, hanem tumor, méghozzá azért, mert nem most szereztük, nem látszik annyira, néha el is felejtjük, viszont létezik és be van ágyazódva. És nem látjuk minden rétegét és szintjét sem.” A beregszászi főiskola történésze és könyvtárának igazgatója emellett hangsúlyozta, hogy „az összetartozás-tudat nem születik meg magától. Meg kell érlelni, ki kell nevelni, amiben a szervezett oktatásnak van döntő szerepe, mert az képes mélyen gyökerezővé tenni azt”. Ö. Kovács József, a Károli Gáspár Református Egyetem Történettudományi Intézetének vezetője szerencsétlennek tartotta Szamborovszkyné Nagy Ibolya tumoros hasonlatát, hiszen - mint fogalmazott -, „a rákos daganattal kapcsolatban jelentkezhet olyan késztetés, hogy a beteg testrészt ki kell vágni, el kell távolítani”. Ö. Kovács József viszont úgy gondolja, hogy a sebet jelentő görög szó, a trauma a legpontosabb jellemzője a békediktátumnak. „Trianon XX.századi traumáink egyike, amely egyszerre az emlékezés és a felejtés világa, amit nálunk nagyon sokáig, egészen az 1980-as évekig tabusítottak. Ezt kell ábrázolhatóvá tenni, amiben a középiskolai tanárok által említett tapasztalatnak és megélésnek kulcsjelentősége van.” Mennyire volt szükségszerű, hogy 1945 után tabusítsák a trianoni döntést csaknem változatlanul megismétlő és ma is érvényben lévő párizsi békeszerződést, illetve mennyire volt szükségszerű, hogy 1948-tól kezdve Magyarországon egészen az 1980-as évek végéig antinacionalista, vagyis a magyar nemzeti érdekeket háttérbe szorító kurzus vagy kurzusok legyenek hatalmon? Gecse Géza kérdésére Romsics Ignác akadémikus a következőképpen válaszolt: „Magyarországon az antinacionalizmus a proletár internacionalizmusból logikusan következett. Ennek életben maradásához persze jelentős mértékben járult az, hogy 1956-ot nehezen lehet másként, mint nemzeti fellángolásként értékelni, amely nemcsak a Szovjetunióval, hanem a kommunizmussal is szakítani kívánt, gondoljunk csak a jelszavakra.” 1956 után ezért a Kádár-rendszer úgy gondolta, hogy olyan átnevelésben részesíti a társadalmat, amellyel ezt kiirtják belőle. Így indult el a Molnár Erik miniszter és történész nevével fémjelzett történelemtanítás, amelynek a hetvenes évekig egészen szomorú példái voltak. Romsics Ignác szerint ekkor viszont több szempontból is változás következett be. Jelentős mértékben Illyés Gyulának köszönhetően még a pártapparátusban is kezdték újragondolni a nemzethez és a kisebbségekhez való viszonyt. Ekkor indult útjára az anyanyelvi mozgalom és kezdték elismerni a pártdokumentumokban is, hogy a nemzet „egy hosszú ideig fennmaradó kategória” lesz. Ez volt az az időszak, amikor a „híd-szerepről”, a kulturális nemzetről kezdtek el beszélni. „Ezzel együtt igaz - állapította meg Romsics Ignác -, hogy csak a rendszerváltás hajnalán, 1989-ben Németh Miklós volt, aki miniszterelnöki programbeszédében egyértelműen kimondta, hogy a magyar kormány felelősséget érez a határon túli magyarság sorsáért, és ezt még hangsúlyozottabban tette Antall József a rendszerváltást követően.” Ezt követően Gecse Géza jelezte, hogy az ELTE Új- és Jelenkori Történeti Tanszékén már többször tanakodtak arról a kollégákkal, hogyan lehetne megoldást találni arra, hogy a tájékozatlanságot ne csak az egyetemisták, hanem a középiskolások között is csökkenteni lehessen. A tanszék vezetője, Majoros István egy televíziós beszélgetés során vetette fel egy vetélkedő ötletét, amelyet most alapvető vonásaiban ki is dolgozott, s ennek ismertetésére kérte őt a vitavezető. Majoros István elmondta, hogy „a vetélkedő tematikája, kérdései a 19.-20. századról szólnának. Főként Magyarországról - határon innen és túl, valamint az európai történelemről, mivel anélkül nem lehetne teljes a kép.” Négy fő kérdés köré építené a vetélkedőt: első lenne a forradalmak kora, a második Trianon és Versailles, a harmadik 1956, a negyedik pedig a rendszerváltás lehetne. „Annyi adásban valósítanánk meg - mondta Majoros István -, amennyi lehetőség és pénz majd rendelkezésre áll.” Ezt követően a közönség szólt hozzá és kérdezett. Dinnyés József daltulajdonos is közéjük tartozott, aki például a korszakhoz illeszkedő megzenésített verseivel szívesen vállalna részt a vetélkedő előkészítésében. Gecse nemcsak az egyetemi és középiskolai tanárok bekapcsolódását kérte ebbe a munkába, hanem a diákokét és bárkiét, akit érdekelnek az Aspektus vitaestjei. „Enélkül nem tudunk sikert elérni!” - hangsúlyozta. A közönség kérdezett és javaslatokat fogalmazott meg. Ezek közül a tanárcsere volt az, amivel kapcsolatban Surján László például megígérte, hogy kérni fogja a kormány segítségét. „Regionális, a Duna-stratégiához hasonló programokat kell kidolgozni - hangsúlyozta az európai parlamenti képviselő -, mert csak ez visz előre”.

http://www.felvidek.ma/felvidek/regio/28835-a-jovo-faja-szepsiben

Trianon-megemlékezés az Ung-vidéken

2011. június 7. - (felvidek.ma)

A trianoni békediktátum 91. évfordulóján iskolai megemlékezésre került sor a Hidaskürti Magán Szakközépiskola nagykaposi kihelyezett részlegén. A Nemzeti Összetartozás Napjának üzenetét kiemelő megnyitó után rövid történelmi visszatekintés következett, amely a megfelelő keretbe helyezte az azt követő - Koltay Gábor: Vérző Magyarország c.- film részletének megtekintését. Az iskolai megemlékezés részeként a diákok és tanárok egy kisebb csoportja ellátogatott Nagyszelmencbe, ahol elhelyezték az emlékezés koszorúját az idén június 4-én felállított kopjafánál. A székely fafaragó mester munkáját dicsérő kopjafát a nagyszelmenci születésű, Gilányi István tanár állíttatta. Munkáját a kivitelezés során a helyi önkormányzat segítette. Gilányi István egyik kezdeményezője és kivitelezője volt a 2003-ban Nagyszelmenc és Kisszelmenc határában felállított két fél székely kapunak is. Ez az esemény volt az, amely akkor leginkább felhívta a széles közvélemény figyelmét a 60 évig szögesdróttal kettészelt falu sorsára. A nemzetközi nyomásnak (is) köszönhetően 2005-ben gyalogos és kerékpáros forgalmat bonyolító határátkelő nyílt Nagyszelmenc, és az ukrán oldalon fekvő Kisszelmenc között. A most felállított kopjafa négy üzenetet foglal magába: a kettézárt falu egy tőről fakadó magyar mivoltát, „Összetartozunk” felirata a 2004. december 5-i népszavazás katasztrófáját, Juhász Gyula: Trianon c. versének részlete az emléktáblán - „Mindig, mindig gondoljunk reá” - Trianon traumáját, Babits Mihály: Áldás a magyarra c. verséből származó idézet - „...és jön az igazság, közelebb, közelebb... „ - pedig a reményt sugalló igazságüzenetet. A bodrogközi és Ung-vidéki diákok, reagálva Juhász Gyula versének intelmére, az emlékezés koszorújának feliratával azt az üzentet tolmácsolták, hogy „...mindig, mindig gondolunk reá”. Az emlékoszlop és az általa hirdetett üzenetek minden bizonnyal megerősítik a helyi közösséget hitében, magyarságtudatában, a távolabbi helyekről idelátogatóknak pedig szélesebb körben is hirdeti majd a történelmünk fontos állomásait, hogy megőrizzük azt sok éven át gyermekeink és unokáink számára.

http://www.felvidek.ma/felvidek/regio/28836-megemlekezes-trianonrol-dunamocson

A trianoni nemzetgyilkosság egyetemes hatásai

és revíziójának sürgetõ parancsa

2011. június 4. - (polgarinfo.hu)

Trianoni számokban, tényekben, magyarázatokban, publikációkban immár nincs hiány, ami feltárható és kibányászható, szinte maradéktalanul rendelkezésünkre áll, amit pedig titok és homály fed, az valószínűleg örökre rejtve marad előttün. (…)minden hozzánk menekülőt, hontalan csavargót oktalanul befogadtunk, megtörve ezzel faji, kulturális, nyelvi s vallási egységünket. Mint az ígéret földjére, úgy özönlött ide rác (szerb), tót (szlovák), oláh (román), horvát, sváb (német), zsidó és cigány. E kései „honfoglalók” békésen, háborítatlanul, a mi terhünkre szaporodtak és tollasodtak, élethalálharcainkban is gyakran a húsunkba tépő ellenségeinket támogatták; miközben mi magunkért, értük s még a „keresztény” Európáért is verekedtünk. Azokért a sanda mészárosokért, akik mindvégig barbár pogánynak bélyegeztek, kiközösítettek és száműztek a „kultúrnépek” sorából, akiktől mákszemnyi jót sem kaptunk, ám annál több megvetést, árulást, fosztogatást kellett elszenvednünk:

http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=79352

Magyarországot lerombolták - nem háborúval, hanem békediktátummal

2011. június 4. - (erdely.ma)

Alig, hogy elhelyezkedett Árpád apánk honfoglaló népe 896 körül, az akkor még gyéren lakott Kárpát-medencében, már 907-ben Lajos német császár százezer fős hadseregével két oszlopban a Duna két oldalán megindul a magyarok ellen azzal a célkitűzéssel, hogy „Ugros eliminandos esse - a magyarok megsemmisítendők!” Árpád és negyvenezer fős serege azonban a Pozsony melletti kétnapos csatában megsemmisítette az agresszorokat. A csatában Árpádnak két fia elesett, maga pedig halálos sebet kapott. A csatát megnyertük ugyan akkor, de a magyarság kiirtásának elve változatlanul megmaradt mind e mai napig! Mi pedig harcoltunk tatárral, törökkel némettel, orosszal, és csatákat vesztve, rabságba hajtva is lázadtunk, felkeltünk, elbuktunk, újra felálltunk - és Isten segítségével mind e mai napig megmaradtunk:

http://erdely.ma/publicisztika.php?id=92880

Semjén: 250 ezer határon túli kaphat magyar állampolgárságot

2011. június 6. - (tv2 / mokka)

Semjén Zsolt szerint közel 250 ezer határon túli magyar veheti fel a magyar állampolgárságot a parlamenti ciklus végéig, a következő választáson pedig már őket is megilletné a szavazati jog. A miniszterelnök-helyettes azt akarja, hogy csak egyetlen listára lehessen szavazni 2014-ben, itt adhatnák le voksukat a határon túli magyarok is - mondta el a TV2 Mokka című műsorában. Ősszel születhet meg az új választójogi törvény - mondta Semjén Zsolt hétfőn reggel. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint minden magyar állampolgárnak joga van szavazni a magyar választásokon, azt szeretné elérni, hogy azok, akik a ciklus végéig megkapják a magyar állampolgárságot le is adhassák majd szavazatukat 2014-ben. Semjén elképzelése szerint 2014-re nagyjából a felére csökken a mostaninak a parlament létszáma, az új képviselők fele listáról, fele pedig egyéniként kerülhet be a parlamentbe, a listára pedig a külföldön élő magyar állampolgárok is szavazhatnának. Semjén szerint ugyanarra a pártlistára szavazhatnak majd Budapesten, Nagyváradon, de a tengerentúlon is. Semjén azt mondja: 250 ezer plusz szavazatot jelenthet a ciklus végéig az új magyar állampolgárok megjelenése, ami valószínűleg nem befolyásolná jelentősen a választás végkimenetelét. Az új rendszer esetén később lennének eredmények, mert meg kéne várni a tengerentúli adatokat is - mondta Semjén, aki arról is beszélt, hogy nem támogatja az esetleges internetes szavazás ötletét.

Trianon-rendezvények Európa-szerte

2011. június 4. - (Új Szó)

Magyarországon és külföldön is rengeteg Trianon-megemlékezést tartanak a hétvégén. A békediktátum aláírásának idei, 91. évfordulója viszont Szlovákiában közel sem ígérkezik olyan viharosnak, mint a tavalyi. A szlovák politikai élet egy éve valósággal visszhangzott a Trianon-témától. Tavaly, egy héttel a parlamenti választások előtt, főleg a Szlovák Nemzeti Párt és Robert Fico kampányolt ezzel a témával. Slotáék a trianoni szerződésért köszönetet mondó emléktáblát, illetve emlékoszlopot helyeztek el Pozsony belvárosában, valamint Komáromban, az Erzsébet hídon. Utóbbit azóta többször megrongálták. Az SNS egyébként éppen ma ünnepli Turócszentmártonban fennállásának 140. évfordulóját, és nyilván az évfordulóra is kitérnek Slotáék. Robert Fico és pártja tavaly ilyenkor az új magyar Országgyűlés döntésével volt leginkább elfoglalva, mellyel nemzeti emléknappá avatták június negyedikét. Magyarországon a hétvégén több helyszínen lesznek megemlékezések, a kormányzó pártokon kívül a Jobbiknak lesznek saját rendezvényei, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal karöltve. Fővárosi felvonulásuk útvonala érinti a trianoni utódállamok nagykövetségeit. Országszerte (Egerben, Hódmezővásárhelyen, Békéscsabán, stb.) ünnepélyes állampolgári eskütételeket tartanak a magyar állampolgárságot felvevő határon túliak számára. Budapesten nyílt nap lesz a parlamentben, zászlófelvonás a Kossuth téren, ökumenikus istentisztelet, déli harangszó és Ghymes-koncert. A határon túli osztálykirándulásra induló diákokat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszönti a budai várban. A Magyarok Világszövetsége immár hagyományosan Párizsban emlékezik meg a történelmi Magyarország felosztásáról. Versaillesban, a Nagy-Trianonpalotánál (ahol a békeszerződést 1920-ban aláírták) egész nap kultúrműsorokkal és előadásokkal várják a megemlékezőket. Az ír Mag Baráti Kör a dél-írországi Corkban tart megemlékezést, melyen történelmi előadások és a Himnusz eléneklése mellett szertüzet is gyújtanak. A rendezvényt az Első Corki Szalonnasütő-Bajnokság zárja. Tavaly június 4-én Komáromban egyszerre több esemény is zajlott az évforduló kapcsán. Ján Slota SNS-elnök szimpatizánsaival végigvonult a városon és a határon elkiabálta a magyarok bejövetelét és Komárom hovatartozását taglaló szónoklatát. A református kollégium kertjében emlékoszlopot állítottak. A Te Ügyed Kör Polgári Társulás ugyan erre nem kapott engedélyt a várostól, az oszlopot felavatta, s azóta már betontalapzatot is kapott. Ma délután itt lesz a megemlékezés, „A kő marad...” - címmel. A résztvevőket arra kérik, hozzanak magukkal az emlékmű talapzatához köveket, amelyeken helységnevek szerepelnek. Kisebb megemlékezéseket tartanak például Gútán és Dunaszerdahelyen is. Az MKP felkérte a párt polgármestereit, hogy a hangosbemondón keresztül tájékoztassák a lakosságot az ünnepnap jelentőségéről.

Fehérlaposok - A felvidéki kitelepítésről szóló

rockopera díszbemutatója Komáromban

2011. június 3. - (felvidek.ma)

A Felvidéki Kitelepítettek és Deportáltak X. Országos Találkozójára kerül sor Trianon emléknapján, 2010. június 4-én, a komáromi Monostori Erődben. A rendezvényen tartják a Fehérlaposok c. új rockopera bemutatóját. A találkozót a Kecskés László Társaság szervezi. A kulturális, hagyományőrző egyesület névadójának szellemi öröksége alapján, és gazdag életútja nyomdokait követve működik. Kecskés László a hét évi katonaság, a másfél évi hadifogság, a kitelepítés, az ÁVH-felügyelet testi-szellemi tragédiáinak túlélése után igazi hivatását Komárom kulturális életének fényesítésében találta meg. Munkái, helytörténeti könyvek, múzeumalapítás, komáromi tárgyi emlékek gyűjtése, csallóközi néprajzi gyűjtemény - mind azt szolgálták, hogy bemutassa a közöség alkotó-formáló erejét. A nevét viselő egyesület a két Komárom közös történelmi múltjára és az Európai Unión belüli közös, jövőbeni fejlődésére építi munkáját. „Csendesen, de erősen érezzük, hogy tartozunk valahová. Egy fizikai és szellemi tájhoz, amely elidegeníthetetlenül a mienk, néhány mező, egy-egy kép, régi népdal..., a Halotti Beszéd, Vörösmarty-strófa és ikes igék, melyeket külföldi nem ért..., apám sírja, unokám bölcsője... itt a mi hazánk” - vallja Nemes Andrásné, az egyesület elnöke. A Trianoni Emléknap programja június 4-én, a komáromi Monostori Erődben 15.30-kor a kitelepítettek emlékművénél koszorúzással indul. 16.30-tól a Dunai Bástya Szabadtéri Színpadon a két Komárom gyermekkórusai adnak műsort. A megjelenteket Molnár Attila, Komárom polgármestere köszönti. Könnycsepp a magyarokért és a világért - Batta György imáját Sunyovszky Szilvia mondja el. Ezt követi Szíjjártó Péter miniszterelnöki szóvivő megemlékezése kitelepített őseiről, családja komáromi gyökereiről. A naszvadi Búzavirág énekcsoport „Ez a föld az én hazám” című műsorát mutatja be. Az elszakított országrészekből a szervezők Duray Miklóst kérték fel a rendezvény védnökének, valami ünnepi felszólalásra. Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár beszéde után kerül sor a Fehérlaposok c. rockopera díszbemutatójára. A Fehérlaposok rockopera a felvidéki kitelepítés témakörét dolgozza fel, a Magyarock Dalszínház társulatának előadásában, olyan vendégművészek névsorával kiegészülve, mint Varga Miklós, Makrai Pál, Laklóth Aladár, Pankotay Péter, Bodnár Vivien és Gerdesits Ferenc. Másik Lehel és Vizeli Csaba alkotását Koltay Gábor rendezte, rendező-koreográfus Bakó Gábor. Bemutatásra kerül a Monostori Erődben június 3-án, 4-én, 5-én - mindhárom napon 20.30-as kezdettel.

Duray Miklós: Ne felejts és ne légy feledékeny!

2011. június 6. - (polgarinfo.hu / Felvidék Ma)

Kilencvenegy évvel a trianoni döntés után - Duray Miklós felvidéki magyar közíró, politikus Debrecenben, a civil szervezetek által szervezett trianoni megemlékezésén az alábbi ünnepi beszédet tartotta: - Számon tartjuk a sérelmeinket. A számlavezetés azonban nem a követel oldal miatt, hanem az egyenleg miatt fontos. A saját tetteinknek, baklövéseinknek, bűneinknek, tévedéseinknek, mulasztásainknak számon tartása is fontos. Mások kárán még soha sem tanultunk, de mintha a saját kárunk sem lenne elég tanulságos. Vannak szerencsés népek, akiknek mások nyerték meg a háborút. Mi a magunk csatáit csak néha visszük győzelemre:

http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=79376

Kutya, behúzott farokkal

2011. június 2. - (felvidek.ma)

A szlovák parlament második olvasatba jutatta alkotmánymódosító javaslatát, mely megszüntetné Szlovákiában a kisebbségek kollektív jogait. Állítólag a magyar alkotmányt kiegyensúlyozó műveletről van szó. Ez már igen! De mit adnak érte cserébe? Már-már hihetetlen, hogy egy EU-tagállam és NATO-tag polgáraitól ily módon tagadja meg sorozatosan az emberi jogokat. Állandóan arról papolnak a szlovák politikusok, hogy nálunk demokrácia van, meg hogy minden kisebbség elégedett a sorsával, csupán a magyarok nem, pedig biztosítják számukra az egyéni jogokat. Nos, itt meg kell állnom egy kicsit. Mert mik is azok az egyéni jogok, amelyeket nekünk biztosítanak? Talán a múlt héten elfogadott kisebbségi törvénykotyvalék? Az nem a miénk:

http://www.felvidek.ma/nezopont/velemeny/28781-kutya-behuzott-farokkal

A cél: Szembeállítani a felvidéki magyarságot a magyar kormánnyal

2011. június 1. - (felvidek.ma)

Szlovákiában a cél: „Szembeállítani a felvidéki magyarságot a magyar kormánnyal, s ehhez a Híd is asszisztál. Ilyen jelenség nincs sem Erdélyben, sem Délvidéken. Ez is rávilágít a nehézségeinkre” - fogalmazott Berényi József a Magyar Fórumnak adott interjújában. A magyar alaptörvénynel kapcsolatos szlovák parlamenti határozat margójára Berényi elmondta: „A szlovák parlament elfogadott egy értelmezhetetlen határozatot, olyat, ami azt is kimondja: minden alkotmány abban az országban érvényes, ahol elfogadták. Tehát nem lehet exterritorális hatása. A magyar alkotmánynak a szlovák képviselők szerint viszont van ilyen hatása a határozat szerint. Ez mutatja a szlovák parlament magyarfóbiáját. Az elmúlt 20 évben nem volt olyan magyar képviselő, aki megszavazatott volna egy Magyarországot elmarasztaló határozatot. Jelenleg ez megtörtént, a Híd egy képviselője tartózkodott, a többiek elfogadták a parlament külügyi bizottságának beterjesztését”. A kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó törvényt elfogadta a szlovák parlament, de alaposan megváltoztatták, gyengítették azt az eredeti javaslatot, amelynek elfogadását az MKP is támogatta. Berényi szerint „Az ellenzék megpróbál taktikázni a szétesőfélben lévő kormánykoalícióval. Bizonyára az ellenzéknek az a megfelelő, hogy elmondhassa: a törvény elfogadásával a magyaroknak nagy engedményt tett a kormánykoalíció. (...) Az eredeti javaslat, melyet többször megtámogattam a magyarországi médiumokban is, jelentősen eltért a most elfogadottól. Az eredeti elképzelés tartalmazta a nemzetiségek nyelvét ismerő hivatalnokok alkalmazásának kötelességét, ahol az etnikai arány eléri a 20 %-os küszöböt. Ezután lehet ugyan magyarul beszélni a hivatalokban, de ha a hivatalvezető vagy polgármester úgy akarja, csak tolmács segítségével. Illetve az állampolgárnak kell kérnie, vagy követelnie, hogy használhassa a magyar nyelvet. Tudjuk azonban, hogy az állampolgár elsősorban ügyei intézése miatt keresi fel a hivatalokat, ebben a helyzetben kiszolgáltatott a helyzete, és nem azért, hogy nyelvi harcot folytasson. Ezzel a hivatalok vissza is élnek.” A teljes interjú elolvasható az MKP honlapján:

http://www.mkp.sk/cikkek/cikkek/2011/06/01/visszalepesek-szlovak-nyelvtorvenyben

Pozsony kész tárgyalni Budapesttel az állampolgárság kérdéséről

2011. június 2. - (mti)

Martonyi János külügyminiszternek címzett levelet és diplomáciai jegyzéket adtak át Heizer Antal pozsonyi magyar nagykövetnek szerdán a szlovák fővárosban, amikor fogadták a külügyminisztériumban. A levélben a szlovák diplomácia ismételten megerősítette, hogy kész tárgyalni Budapesttel az állampolgárságot érintő egyes kérdésekről, ahogyan arra február 15-én is javaslatot tett - közölte Petra Greksová, a szlovák külügyminisztérium sajtóosztályának igazgatója. Mikuláš Dzurinda szlovák külügyminiszter már május elején Pozsonyban, Martonyi Jánossal való tárgyalásai alkalmával aláhúzta: Szlovákia továbbra is várja a választ arra a kettős állampolgárságot érintő szlovák szerződés-tervezetre, amelyet Maroš Žilinka belügyi államtitkár adott át február 15-én magyar partnerének Budapesten. A magyar álláspont szerint viszont Budapest csak azt követően kíván érdemben foglalkozni a kettős állampolgárságot szabályozó szlovák-magyar szerződéssel, ha Szlovákia már véglegesítette a maga állampolgársági törvényét. František Ružička, a tárca európai ügyekért felelős főosztályának igazgatója a levélen kívül egy diplomáciai jegyzéket is átadott a nagykövetnek. Ebben a szlovák fél azt kéri Budapesttől, foglaljon állást és adjon magyarázatot azzal kapcsolatban, hogy a jövőben mily módon folyósítja Magyarország a szlovákiai magyaroknak szánt oktatási és kulturális támogatást. Az erről szóló megállapodást 2003. december 12-én írta alá a két fél. Dzurinda a májusi külügyminiszteri találkozón problémának minősítette a magyar kormány azon döntését, miszerint a magyarországi oktatási támogatásokat a jövőben Szlovákiában nem a Pázmány Péter Alapítvány, hanem más szlovákiai magyar szervezetek osztják szét. Szlovák vélemény szerint ez ellentétes a 2003-as kormányközi megállapodással.

Mikulás Dzurinda levelét megírta

2011. június 3. - (Kocur László - Magyar Hírlap)

A szlovák külügy szerint Budapest szerződést szeg azzal, hogy mással osztatja szét a felvidéki magyar diákok támogatását. Szerdán bekérették Heizer Antal magyar nagykövetet a pozsonyi Külügyminisztériumba, ahol egy diplomáciai jegyzéket és egy levelet adott át neki Frantisek Ruzicka, az Európai Ügyek Főosztályának vezetője. Szlovákia a magyar oktatási támogatások elosztásának új rendszeréről szeretne tájékoztatást kapni. Mikulás Dzurinda külügyminiszter levelet is küldött magyar partnerének, amelyben jelzi, továbbra is nyitottak a támogatásokról való tárgyalásra. Szlovákia úgy véli, Magyarország nem a 2003. december 12-i, a kisebbségek kölcsönös támogatásáról szóló kormányközi szerződés szellemében járt el az oktatási támogatások elosztásának új formájával. A magyar iskolába íratott gyermekek után járó - Szülőföldön magyarul néven ismert oktatási-nevelési - támogatást eddig a Pázmány Péter Alapítvány osztotta szét, amelynek elnöke, Zsille Béla a Most-Híd alapító tagja. A pénzt az oktatási intézmények kapták meg. Általában tanszerek beszerzésére és „identitásmegőrző tanulmányi kirándulások” fedezésére fordították - a gyakorlat azonban nagyrészt az volt, hogy az év végi osztálykirándulást fedezték belőle, függetlenül attól, hogy annak volt-e identitásmegőrző jellege vagy sem. Május elején Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár közölte, szakmai szempontok alapján úgy döntöttek, a jövőben nem kívánják igénybe venni az alapítványt, és szerződést bontanak vele. A támogatást a jövőben a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége fogja kiosztani. Az új rendszer értelmében nem az iskolák, hanem a szülők kapnák a támogatást, készpénzben. Ehhez viszont a szülőknek egyénileg kell pályázatot benyújtaniuk. Eddig az adminisztratív feladatokat a Pázmány Alapítvány végezte. A jövőben, ha a szülő nem nyújt be pályázatot, nem kap támogatást. A pályázatok benyújtásának határideje június 30. A 2003-ban Brüsszelben Kovács László és Eduard Kukan által szignált szerződés kimondja, hogy a Pázmány Péter Alapítvány jogosult a támogatások szétosztására, amelynek szerződése hat hónapos felmondási idővel bontható fel. Szlovákia korábban is nehezményezte, hogy hivatalosan nem értesítették a változásról. A kérdésről a május 12-i, pozsonyi külügyminiszteri találkozón is szó esett, de előrelépés nem történt. A magyar állam által adott oktatási támogatások terén Romániában is változás történt. Az RMDSZ-hez köthető Iskola Alapítvány helyett a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Teleki Oktatási Központ fogja kiosztani a támogatásokat.

Ennyi

Mértéktartást és arányérzéket - „…új típusú fasiszta államot hoz létre”

2011. június 6. - (Mester Ákos - 168ora.hu)

„Orbán Viktor egy merőben új típusú fasiszta államot hoz létre” - ezt állítja egykori kollégám, Bartus László az Amerikai Népszavában. Többek érdeklődésére szükségesnek tartom megjegyezni, hogy Bartus hosszú, elemző írásának néhány bekezdését nem a nézetazonosság okán adtuk közre a 168 Óra honlapján, hanem azért, mert - régi szokásunk szerint - időről időre olyan véleményeknek is helyt adunk, amelyek eltérnek lapunk álláspontjától. A vadliberális túlzásoktól erősen idegenkedő, a szélsőjobbal nyíltan szembenálló szabadelvű újságíróként úgy gondolom, hogy Amerikában élő kollégám túlmozogja a szituációt. Aki úgy hiszi, hogy Orbán és csapata egy fasiszta állam megteremtését készíti elő, nem tudja, mit beszél, nem tudja, mi az igazi fasizmus. Összetéveszti a kíméletlenséget az embertelenséggel; a látszatdemokráciát az aljas diktatúrával; a tekintélyelvű, álkonzervatív pöffeszkedést a nyilas rémuralommal. Kétségtelen, vannak vészjósló jelek a magyar belpolitikában. Ezekről napról napra - a kormányzati „üzenetekkel” nyíltan konfrontálódva - beszámol a sajtónak és az elektronikus médiának az a része, amely túlnyomónak persze nem mondható. De az amúgy is a kissé ideggyenge társadalmat távolról beriadóztatni több mint ostobaság. Felelőtlenség. Meglehet, mások másként gondolják. Jegyzetemet, kérem, tekintsék az internetes vitafórum egyik hozzászólásának, amely két dolgot kíván csupán: mértéktartást és arányérzéket.

Vágó Sebestyén nyílt levele

a gyásznapunkon lakodalmat ülő „szlovákok” ügyében

(Tatabánya, 2011. június 3.)

Vértesszőlős szlovák kisebbségi önkormányzata „lakodalmas rendezvényt” tart Trianon évfordulóján. A Jobbik képviselője levélben fordult a község vezetőjéhez:

Tisztelt Polgármester Úr!

Vértesszőlős honlapján, a meghívó menüpont alatt, megdöbbenve olvastam a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat ajánlóját a „Szőlősi Szlovák Lakodalmas” nevű rendezvényre.

Nem a kisebbségek önrendelkezésével, vagyis a kisebbségi önkormányzat tevékenységével van problémám, illetve nem is az zavar, hogy egy várhatóan színvonalas, hagyományőrző rendezvényt szerveznek. Nekem inkább a rendezvény időpontjával van bajom.

Mint Ön is bizonyára tudja, június 04-e, az Országgyűlés döntése alapján, a Nemzeti Összetartozás Napja. Bizonyára azt is tudja, hogy ez a nap milyen esemény évfordulója.

1920. június 04., a trianoni békediktátum aláírásának időpontja, amelynek következtében Magyarország elveszítette területének csaknem 2/3 részét.

Ahogy Kós Károly fogalmazott: „Valahol aláírtak valamit, valahol megalkudtak valamit, valahol elosztottak valamit; valahol egy nyitott ajtót becsaptak, hogy legyen az zárva örökre. Ahová a magunk erejével, ezer esztendő munkájával kapaszkodtunk, és minden lépcsőfokot a magunk izmaival és eszével vágtunk a magunk vérével öntözött irdatlan sziklába: onnan dobtak le minket.”

Ez a nap az emlékezésé, a gyászé, és megfelelő idő arra, hogy magunkba szállva elgondolkozzunk azon, mit tehetnénk még hazánkért, nemzetünkért.

Ahogy Illyés Gyula írta: „Magyar az, akinek fáj Trianon”.

Ez a nap nem a táncé, a mulatozásé, önfeledt vigadozásé.

Bízom abban, hogy a rendezvény időpontválasztása nem tudatos provokáció, hanem egyszerű figyelmetlenség. Tudom, hogy már késő visszamondani az eseményt, de kérem, hogy a továbbiakban megfontoltabban válasszák ki az időpontokat.

Vágó Sebestyén

országgyűlési képviselő

a Jobbik KEM-i elnöke

http://hvg.hu/itthon/20110301_trianon_jobbik_retsag

http://www.hunhir.hu/index.php?pid=hirek&id=38290

Egyre többe kerül az afganisztáni magyar részvétel

2011. június 6. - (hvg.hu)

Idén a magyar költségvetésnek az ország afganisztáni szerepvállalása csaknem húszmilliárd forintba kerül - derül ki Hende Csaba honvédelmi miniszternek egy képviselői kérdésre a múlt héten adott válaszából. A Honvédelmi Minisztérium költségvetésében különböző jogcímeken az afganisztáni műveletekben való részvétellel kapcsolatosan 2003 óta merültek fel különféle kiadások - írja a Napi Gazdaság. A tárca szerint 2003-ban a büdzsé kiadásai még csupán 234 millió forintra rúgtak az afganisztáni magyar jelenlét miatt, majd egy évvel később már másfél milliárd forintra nőtt, 2008-ban pedig már meghaladta az ötmilliárd forintot, 2010-ben pedig a 11 milliárdot. A költségek pontos kiszámítása azonban nem lehetséges, mert kétoldalú megállapodások alapján egyes felszereléseket és technikai eszközöket, valamint járműveket a magyar katonák térítésmentes használatba kaptak - írja a lap. Ezen eszközök beszerzési értéke és az üzemeltetés költsége nem, vagy más mértékben, esetleg más eszközökre vonatkozóan merülne fel, amennyiben Magyarországnak kellene azokat biztosítani, így a teljes bekerülési költség meghatározásakor figyelembe vételük nem célszerű - írta a miniszter, aki szerint összességében annyi elmondható, hogy a táblázatban bemutatott kiadásokra teljes mértékben Magyarország költségvetése biztosította a fedezetet.

Gazeta Wyborcza: kezdeni kellene valamit

a lengyelek iránti magyar rokonszenvvel

2011. június 6. - (mti)

Nincs még egy ország Európában, amelyben Lengyelország, s különösen a lengyelek olyan rokonszenvet élveznének, mint Magyarország, s Varsónak kezdenie kellene valamit ezzel a szeretettel - olvasható a Gazeta Wyborcza című lengyel lap keddi publicisztikájában. (…) A Lengyelországgal kapcsolatos rajzpályázatra 10 ezer magyar gyerek küldött be pályamunkát, s hogy a Nemzeti Múzeumban nagy és drága kiállítás nyílt a két ország ezeréves történelmi kapcsolatairól. Magyarországon népszerű a lengyel irodalom és kultúra, és egész régiók a lengyel turistákból élnek. A lengyeleknek kezdeniük kellene valamit ezzel a rokonszenvvel, nem lenne szabad csalódást okozni a magyaroknak - folytatódik a cikk. Az egyik terület, ahol valamit lehetne ajánlani cserébe, az EU-ban folytatandó együttműködés lehetne. Az egymást követő magyar és lengyel elnökség prioritásai között vannak olyanok, amelyek egybeesnek: ilyen Horvátország EU-csatlakozása, amely a magyaroknak különösen fontos, vagy a keleti partnerség ügye. Tusk jól tette, hogy - a liberális körök nemtetszése ellenére is - a varsói szeptemberi csúcstalálkozó társházigazdájának kérte fel Orbán Viktort. A magyar kormányfő segíthet az uniós büdzsé, Schengen vagy a litvániai lengyel kisebbség problémáinak megoldásában is:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=436606

Lengyel-magyar év: Pályázatok és nyertesek

2011. június 1. - (hirextra.hu)

A Lengyel - Magyar Összetartozás Évében magyarországi általános és középiskoláknak meghirdetett rajz-, és történelmi-irodalmi pályázat győzteseit díjazták 2011. május 28-án:

http://www.hirextra.hu/2011/06/01/lengyel-magyar-ev-palyazatok-es-nyertesek

Csáky Pál: Segédhomokozó

2011. június 2. - (bumm.sk)

Érdekes jelenségnek lehettünk tanúi az elmúlt három hétben. Szinte ömlesztve zúdultak ránk a szlovákiai magyar médiából a hírek arról, hogy a szlovák kormány egyéves regnálása után végre létrehozza a kormány tanácsadó testületét, a kisebbségi tanácsot. Chmel kormányalelnök egynémely fiatal tanácsadója már arról is értekezett nagy lelkendezéssel, hogy ha ebben a testületben pl. a lengyel kisebbség egyetlen ottlévő képviselője megfogalmazza a kormány kisebbségpolitikájának velük kapcsolatos részét és ez a bizottság ezt elfogadja, akkor az kötelező érvényű lesz a kormány és annak tagjai számára. Az Új Szó 2011. május 12-én egyenesen ezt írta: „Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, a kisebbségi bizottságok véleménye a kormány véleményét jelenti majd bizonyos kérdésekben.” Beindultak a magyar civil szervezetek is, lobbiztak, szervezkedtek:

http://www.bumm.sk/56177/csaky-pal-segedhomokozo.html

Népszámlálás - Követelődzik a kisebbség, aztán meg nem él jogaival

2011. május 31. - (Susla Béla - Népszava)

Ľudmila Benkovičová, az SZK Statisztikai Hivatalának elnöke hétfői pozsonyi sajtóértekezletén bejelentette, hogy vasárnap éjfélkor lezárult az elektronikus népszámlálási adatlapok kitöltésének a lehetősége. A hivatal vezetője leszögezte, hogy a szlovákiai lakosok 563 694 adatlapot töltöttek ki online. Benkovičová nem nevezte eget rengetőnek a mutatót, azzal érvelve, hogy a népszámlálást megelőző napokban-hetekben nagyon sokan érdeklődtek az ilyen formájú szolgáltatás iránt. Az adatlapokat magyar nyelven is ki lehetett tölteni, viszont nagyon kevesen éltek ezzel a lehetőséggel. A statisztikai hivatal kimutatásából kitűnik, hogy mindössze 7 437 ívet töltöttek ki magyar nyelven, ami az adatlapok összlétszámának csupán 1,32 százalékát jelenti. Benkovičová a továbbiakban elmondta, hogy interneten összesen 398 644 személyi, 49 657 házra és 115 393 lakásra vonatkozó kérdőívet töltöttek ki. Ezek közül magyarul 5 214 személyi, 860 ház- és 1 363 lakás-adatlapot dolgoztak fel. Szlovákiai politológusok közül többen is jogosan teszik fel a kérdést: miért a sok-sok követelődzés a kisebbségek részéről, ha a meglévő jogaikkal, törvénybe foglalt lehetőségeikkel sem élnek. A népszámlálás ezzel még nem fejeződött be Szlovákiában, hiszen azok, akik úgy döntöttek, hogy inkább a hagyományos módon töltik ki a számlálóíveket, június 6-ig megtehetik azt. Több városban és községben viszont arra panaszkodtak, hogy mind a mai napig nem kapták meg a kérdőíveket. A statisztikai hivatal vezetője elismerte, tud a problémáról. „Elsősorban Pozsonyban több száz számlálóbiztos dezertált. A cenzus helyi lebonyolításáért az önkormányzatok a felelősek, a statisztikai hivatal nem gyakorolhat rájuk nyomást, csak kérheti őket” - erősítette meg Benkovičová.

Ostoba barmok évadja!

2011. június 1. - (Barak László - parameter.sk)

Ha nem lenne közhely, akár tragikusnak is tarthatnók, hogy nagy az Isten állatkertje. Vagyis tele van ostoba barmokkal a való világ. Ha ignorálod, a bús sunyiba küldöd vagy éppen kiröhögöd őket, akár együtt is lehet élni egy ilyen megúszhatatlan teherrel. Persze, ahhoz, hogy távolságtartó tárgyilagossággal legyél képes a világot szemlélni, legalább egy kicsinytt intelligensnek kell lenned. És minimum annyit tudni kellene, hogy a Föld gömbölyű. Ha ennyit valaki valamikor valahonnét megkapott, egészen biztosan nem vonul minden másnap pincébe, mert egy házaló vagy mit tudom én kicsoda közli vele, hogy napokon belül világvége lesz. Első nekifutásra kb. ilyen következtetésre jutottam, amikor arról olvastam ma reggel, hogy az érsekújvári magyar nyuggereket (pardon, kisnyugdíjasok) egy kopasz banditának látszó fószer azzal ijesztgeti, ki lesznek telepítve, ha a népszámlálási íveken magyar nemzetiségűnek vallják magukat. Aminek egyébként tényleg csak annyi lenne a hírértéke - mármint magának a rémhírnek és terjesztőjének, főként, ha válaszként az utóbbi a bús sunyiba van küldve -, hogy lám, a gömbölyű Földet bizony ostoba barmok is lakják. Akik, s ez a tény valóban fokozhatja a helyzetet, kellőképpen agresszívek is lehetnek. Csakhogy a barom, vagy barmok által megszólított konkrét nyuggereknek nem ez jött le. Ők állítólag komolyan megijedtek és néhányan közülük nehogymábajlegyen nemzetiségileg illegalitásba vonultak, vagyis megtagadták magyar mivoltukat…! Mármost, az itt a kérdés, kicsoda sárosabb ebben a tragikomikus történetben? A nyuggereket célirányosan, netán szórakozásból riogató ostoba barom, a sztorit konkrét érintettek mellőzésével világgá kürtölő média, avagy azok a szerencsétlen mámik, akiket adott estben arról is meg lehet győzni, hogy sajtból van a Hold!? Az utóbbiaknak pusztán megnyugtatásként a következőket javallanám szeretettel: Tessék minden nap, mégpedig az illetékes doki által előírt időpontban bevenni valamennyi gyógyszert! Idegen házalóknak tilos ajtót vagy kaput nyitni! Ha pedig netán azok csak úgy bekiabálnak az ablakon, tessék rájuk uszítani a kutyát! Ha nincsen kutya, leönteni őket egy ibrik mosogatólével, ha az sincs kéznél, kihívni rájuk a zsarukat. Ha pedig a célszemélyek által ismert baromról van szó, elküldeni őt oda, ahonnét a világra jött… Minimum! Nem árt viszont az sem, sőt, ha gyakrabban tetszenek értekezni a gyerekekkel, esetleg unokákkal. Már, ha azok intelligenciahányadosa nem 70 alatti…! Ami pedig a lényeg: Az Európai Unióban, ezen belül Szlovákiában az égvilágon senkinek nem eshet, nem esik bántódása, ha az aktuális népszámlálások alkalmával és általában is(!) vállalja nemzeti identitását, esetünkben magyar nemzetiségét! Aki ennek az ellenkezőjét állítja, szimplán egy 70-es IQ-val tengődő ostoba barom, és előbb-utóbb diliházba lesz telepítve! Avagy egy túlbuzgó nacionalista faszfej...!

Reciprocitás, avagy cserebere kofapolitika

A rajkaiak bár tandíjat kérnek, saját költségen alkalmaznak

szlovák nyelvet is ismerő óvónőt

2011. május 31. - (Horbulák Zsolt - Új Szó)

Pár hete tudósított róla a média, hogy az SaS tagja, Somogyi Szilárd a Rajkára költözött szlovák állampolgárok érdekében magyarországi politikusoknál lobbizik. Arról van szó, hogy állami támogatás hiányában Rajka önkormányzata pénzt kér a rajkai óvodába beíratott szlovákiai szlovák gyerekek elhelyezéséért. Somogyi azzal érvel, hogy Szlovákiában kizárólag az igazgató dönt az iskolai felvételről, és az állam a fejpénzt automatikusan kifizeti. Az első ránézésre előremutató ötletnek látszik, de mivel anyagi, illetve nemzetiségi kérdés is, nem árt komolyabban mögé nézni. A magyarországi önkormányzatok pénzügyi helyzete közismerten sanyarú. A rajkaiak igyekezete viszont megmutatkozik, hogy bár tandíjat kérnek, saját költségen alkalmaznak szlovák nyelvet is ismerő óvónőt. A következő felvetés talán nyersen hangzik, de ebben az esetben a beköltöző szlovákok önmérsékletet tanúsíthatnának. Magyarországra való költözésüknek oka kizárólag anyagi jellegű volt, pénzt takarítottak meg. Életük kényelmesebbé tételére októbertől a Pozsonyi Közlekedési Vállalat is indít Rajkára járatot. Mint tudjuk, a tömegközlekedés ráfizetéses, az állam dotálja, de a Pozsonyi Közlekedési Vállalatnak kötelessége kielégítenie az utasok igényeit, tehát ez rendben is van. A kérdés az, hogy azok a szlovák állampolgárok, akik jelentős anyagi előnyhöz jutottak, miért kívánják többletköltségeiket egy másik közösségre hárítani, amelynek közterheihez egyébként nem járulnak hozzá. Az is érdekes, hogy az ötletet egy liberális, tehát az állam szerepét minimalizálni akaró párt képviselője támogatja, amely választási programja alapján, igaz, csak az egyetemeken, tandíjat vezetne be. A dolognak van egy pikantériája is. Horvátjárfalu, Oroszvár és Dunacsúny 1947-ben került Csehszlovákiához, és a követelt települések között szerepelt Rajka is. Bár a három falu egyáltalán nem etnikai elv alapján került Csehszlovákiához, egyikben sincs magyar oktatási intézmény. Oroszváron az alapiskolát 1967-ben szüntették meg. Bár a faluk 1971-től Pozsony részei, a legutolsó népszámlálás alapján Oroszvár lakóinak még mindig közel 19%-a magyarnak vallja magát, és a faluban még gyakran lehet hallani magyar szót. A cserebere kofapolitika ugyan ízléstelen, de gyakran használt módszer. Somogyi amellett, hogy frissen érkezett rajkai szlovákok érdekeiért lobbizik, talán kiállhatna az őshonos oroszvári magyarok érdekeiért is, hogy legalább olyan szintű magyar oktatáshoz jussanak, amilyen a rajkai szlovákoknak már most megadatott.

Slota a nyelvhasználati törvényt bírálta Gašparovičnál

2011. május 31. - (tasr)

A kisebbségi nyelvhasználati törvényt bírálta az Ivan Gašparovič államfőnél tett hétfői látogatása során Ján Slota. Az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetője azt mondta az elnöknek, hogy a magyarországi és szlovákiai történések kontextusában a jogszabály jóváhagyása „a szlovák államiság elárulásának” számít. „Az elnök úr biztosított afelől, hogy intenzíven foglalkozni fog a törvénnyel, és úgy dönt majd, hogy döntése a szlovák állampolgárok és a szlovák államiság javát szolgálja” - mondta Slota. A pártelnök meghívta Ivan Gašparovičot az SNS megalakulásának 140. évfordulója alkalmából rendezendő június 4-i, turócszentmártoni központi ünnepségre is. Az államfő Slota tájékoztatása szerint köszönetet mondott a meghívásért, és biztosította őt arról, hogy levélben üdvözli az ünnepséget. Slota az elnöknél bírálta a belügyminisztériumot és a rendőrség vezetését. Hangsúlyozta, a nyílt főügyészválasztást a párt jogi szakértői alkotmányellenesnek tartják.

Háromszoros túligénylés a kultúrában

2011. május 31. - (Új Szó)

Körülbelül háromszor annyi pénzt igényelnek a kormányhivatalba beérkezett pályázatok, mint amennyi a kisebbségi kultúra területén idén rendelkezésre áll, tudtuk meg a kormányhivataltól. Az élő és írott kultúra területén valamennyi kisebbséget tekintve körülbelül 12 millió eurót igényelnek, a négy és fél milliós keretből tehát bőven van hova osztani. A pályázatokat értékelő bizottságok ma a zsidó kisebbségi bizottság ülésével fejezik be a beérkezett kérelmek értékelését. Az eredményeket a kormányhivatalban jelenleg dolgozzák fel, jövő héten már az interneten (www.vicepremier.sk) is hozzáférhetők lesznek, tájékoztatta lapunkat Lajos János kisebbségi kultúrákért felelős osztályvezető. A pályázók egyébként írásbeli értesítést is kapnak. „Mivel a bizottságok döntése csak ajánló jellegű, Rudolf Chmel miniszterelnök-helyettesnek még joga van módosításra, és aláírásával véglegesíti a döntést” - figyelmeztet Lajos. Beszámolt arról is, hogy a nem teljes, tehát érvénytelen pályázatok száma viszonylag csekély volt, körülbelül száz az ezerhétszázból. Az előzetes ütemterv szerint június végén, július elején kaphatnák kézhez a támogatásokat a sikeres pályázók. Lajos János szerint az időpont a pályázóktól is nagyban függ. „A megítélt összeg alapján a pályázónak szerződést küldünk, amelyet az átdolgozott költségvetési tervvel kiegészítve minélhamarabb vissza kell küldenie” - emlékeztet az osztályvezető. Meglátása szerint a bizottsági döntések nyilvánosságra hozatalától számítva legalább egy hónapba telik, míg az adminisztrációs munka lezárultával július elején utalni tudják majd az első összegeket.

Orbán: A magyar gazdaságpolitika még mindig veszélyzónában van

2011. május 31. - (mti)

Orbán Viktor szerint megtörtént a gazdaságpolitikai fordulat Magyarországon, a kormányzati gazdaságpolitika új képletre, „a növekedés plusz munka egyenlő pénzügyi egyensúly” képletére tért át, azonban - mint mondta - a magyar gazdaságpolitika még mindig veszélyzónában van. A miniszterelnök a Gazdasági fordulat című keddi konferencián úgy fogalmazott: a jelenlegi kormányzati, politikai képességek mellett a felemelkedés kereteit még nem tudják működő programokkal megtölteni. „Miközben leszámoltunk a neoliberális korszak elméleti alapvetéseivel, még nem építettük fel a nem liberális gazdaságpolitika 21. századi tervezési, koordinációs kereteit és gyakorlatát” - fogalmazott, hozzátéve, hogy mivel nem épült ki a reálgazdasági tervezés, a pénzügyi tervezés is féllábas. Véleménye szerint az a legsürgetőbb feladat, hogy a nemzetgazdasági szintű tervezést és koordinálást vertikálisan, horizontálisan és területileg egyaránt kiépítsék, ugyanis ezen múlik a kormány és az ország gazdaságpolitikájának sikere.

Turbódízel befecskendezés kell

http://hirszerzo.hu/belfold/20110531_orban_kormany_ertekelo

Nőnie kellene az uniós költségvetésnek 2013 után

2011. május 27. - (mti)

Az Európai Parlament véleménye szerint 2014 után nem csökkenhet az Európai Unió költségvetése a korábbi időszakhoz képest, sőt az EP e témával foglalkozó különbizottsága a következő hosszú távú büdzséről megszavazott jelentésében a 2013-as évhez viszonyítva legalább 5 százalékos növekedést javasol - erősítették meg magyar EP-képviselők csütörtökön kiadott közleményeikben. Surján László (KDNP) egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az EP szocialistái „2014-től több milliárd euróval csökkentenék a Közös Agrárpolitika kereteit”. „A többség ugyanis a korábbi kompromisszum ellenére elfogadott egy olyan szocialista módosítást, amely több milliárd eurót vonna ki az agrárszektorból” - áll a közleményben. A módosítás a képviselő szerint eltörölné a mezőgazdasági exporttámogatásokat, „ami a néppárti frakció számára elfogadhatatlan.” A közlemény szerint 2007 óta Magyarország a hazai termékek világpiacra juttatásához több mint 100 milliárd forintot kapott az Európai Uniótól. „Amennyiben a szocialisták javaslatát a júniusi plenáris ülés is megerősíti, félő, hogy a magyar gazdák 2014-től eleshetnek ettől a támogatástól” - jelezte Surján László, korábbi költségvetési jelentéstevő. Hozzátette, hogy a kohéziós politika pénzügyi forrásait viszont „sikerült megvédeni”. Göncz Kinga (MSZP) úgy fogalmazott: „a parlamenti képviselők világos üzenetet küldtek a tagállamoknak: kevesebb pénzből nem lehet több Európát építeni. Ha meg akarjuk valósítani a 2020-ig tartó stratégiában szereplő céljainkat, akkor nem fagyaszthatjuk be az uniós büdzsét.” A képviselő közleményében megerősítette, hogy „jó néhány módosító indítványát jóváhagyta a testület, köztük azt, amely a közvetlen mezőgazdasági kifizetések igazságos elosztásának a szükségességére, és a romák foglalkoztatásának a javítására szólít föl”. „Magyarország számára különösen fontos, hogy a parlamenti jelentés egyértelműen elutasítja a felzárkóztatási és az agrártámogatások csökkentését a következő költségvetési időszakban. Jóváhagyást kapott az a szocialista frakció által benyújtott, ám eredetileg általam szorgalmazott indítvány, amely a mezőgazdasági kifizetések igazságos elosztását szorgalmazza” - emelte ki Göncz Kinga.

A minszki Don Juan

2011. május 31. - (beol.hu)

Bár jól hangzik, hogy a minszki magyar nagykövetség szexbotrányba keveredett tanácsosát a fehérorosz titkosszolgák kelepcébe csalták, szerintem közelebb járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk, diplomatánkat éppen úgy a farka vezette, mint Dominique Strauss-Kahnt, így azután a belorusz ügynököknek - már ha tényleg az ő kezük van a dologban - nem kellett nagyon megerőltetniük magukat a csapdaállításnál:

http://www.beol.hu/orszag-vilag/velemeny/a-minszki-don-juan-380062

Számítógépes tanfolyam szlovák cigánytelepeken

2011. június 4. - (mti)

Immár a második turnusban oktattak számítógépes ismereteket az északkeleti-szlovákiai Margonya község cigánytelepén. A Sunshine projekt keretében szervezett, Számítógép és internet a mindennapokban elnevezésű programban nemcsak a Bártfa (Bardejov) melletti településen, de Sekcov-Topla mikrorégió több cigánytelepén is folyik majd az oktatás:

http://hvg.hu/vilag/20110604_szamitogepes_tanfolyam_szlovak_ciganytele#rss

Hátat fordítottak Szlovákiának a német turisták

2011. június 7. - (bumm.sk)

A szlovák statisztikai hivatal adatai szerint tavaly körülbelül 11 ezer német turista érkezett Szlovákiába, míg egy évvel korábban durván hétszer többen jöttek. Tomáš Hasala, a Szlovákiai Utazási Irodák Szövetségének (SACKA) elnöke szerint a stabil vendégek idősödnek, a fiatalabbak tetszését viszont nem sikerült megnyerni. A fennálló helyzetet azonban más tényezők is okozzák. Erik Polcer, a Settour Slovakia társaság munkatársa a német utazásszervező iroda számára köt szerződéseket a szlovákiai hotelekkel. A Hospodárske noviny gazdasági napilapnak első tényezőként a gazdasági válságot nevezte meg. „Ennek hatására az árak kiegyenlítődtek, s a hotelárak Ausztriában vagy Csehországban megközelítőleg olyanok, mint Szlovákiában” - mondja Polcer, majd hozzáteszi, hogy a síelési lehetőségeket sem lehet összehasonlítani az osztrák feltételekkel. Éppen ezért a külföldiek számára attraktívabbak voltak a nyaralási lehetőségek. S itt van a bökkenő, ugyanis manapság a téli szezon alatt egyre fogy a német turisták száma, ám a környező országokkal nem lehet tartani a lépést a nyári szezon alatt sem. Ez utóbbi oka, hogy nyáron jóval kedveltebbek a tengerparti üdülőhelyek, s ráadásul a zavargások miatt az arab országokban vagy akár Görögországban is úgy szállítják le az árakat, hogy képtelenség velük felvenni a versenyt - állítja az egyik tátrai hoteligazgató, Tomáš Huber. Ő is tapasztalta a német turisták érdeklődésének csökkenését, s úgy véli, az elveszített klienseket nehéz ismét visszaszerezni. „Nem tudom, sikerül-e. Szlovákia külföldi reklámja nagyon gyenge. Évente részt veszünk a kölni idegenforgalmi vásáron, amely az egyik legnagyobb rendezvény ebben az üzletágban. Szlovákia reklámja a többi országhoz képest gyenge” - állítja. A nyelvi korlátok is gondot jelentenek, olvasható a gazdasági napilapban. „A növekvő árak mellett, s a hazai szolgáltatásokban jelentkező alacsony nyelvtudás miatt a németek inkább Ausztriát vagy Csehországot részesítik előnyben” - jelentette ki Zoltán Cesnak, az Interstore Travel Service munkatársa.

Idegenforgalmi fejlesztés a kisnánai várban

2011. június 7. - (mti)

Az Észak-magyarországi Operatív Program mintegy 300 millió forintos támogatása nyomán megújul a Heves megyei Kisnána középkori vára - tájékoztatta kedden az MTI-t a település polgármestere. A 340 millió forint értékű fejlesztés keretében vártörténeti kiállítást, multimédiás rendszert, bortrezort és egy borkóstolóra alkalmas helyet alakítanak ki az épületben, illetve egy mobil színpad és nézőtér beszerzése is a projekt része lesz - közölte Koncsos Ferenc polgármester. Mint elmondta: a 2010 tavaszán kezdődött rekonstrukció során felújították a várfalakat, a lakótornyot, újraburkolták az udvart, rendezvényteremmé alakítottak át egy gazdasági épületet és megtörtént a vár területén található szlovák tájház rehabilitációja is. A vendégek az október 15-i átadást követően 3D-s film segítségével ismerhetik meg a vár történetét, illetve felszerelnek 5 úgynevezett kronoszkópot is. Ezekbe a látcső szerű szerkezetekbe betekintve a vendégek különböző korokban láthatják a XI. és a XV. század között épült várkastélyt - ismertette a polgármester. Koncsos Ferenc ugyanakkor nehezményezte, hogy miközben az önkormányzati tulajdonú műemlék a nemzeti örökség része, az állam semmilyen formában nem járul hozzá a vár felújításához és fenntartásához. A Mátra lábainál fekvő, ezer lelkes, részben szlovákajkú község várát, amely a Kompolti család uradalmi birtokközpontja volt, 1543-ban foglalták el a törökök. Ezt követően átépítés nem történt, így máig megőrizte középkori jellegét.

Felavatták a rovásírásos helységnévtáblákat

2011. június 5. - (beol.hu)

A Jobbik békéscsabai szervezete a város kapuiban, így a Szarvasi úton, Mezőmegyer felől, a Gyulai úton és az Orosházi úton rovásírásos helységnévtáblát helyezett el péntek délután. A táblát tartó fémoszlopokat nemzeti színű szalaggal kötötték át. - Jelezzék ezek azt, hogy ez a föld magyar, igényt tartunk rá - hangsúlyozta Lenhardt Balázs. Az országgyűlési képviselő kiemelte, nem véletlen a felavatási időpont sem. - A gyászos trianoni évfordulóra is emlékezünk - értett egyet Szabóné Kocziha Tünde. A Jobbik békéscsabai elnöke hozzátette, hogy a rovásírás magyar szellemi örökség, mely egybeköti az ősi tudást.

Rovásos helységnévtáblákat állítottak Békéscsabán

2011. június 5. - (Such Tamás - hir6.hu)

A Jobbik Magyarországért Mozgalom Békéscsabai Szervezete pénteken rovásos helységtáblákat állított a város négy bevezető útjára. A hír6.hu a Szarvasi úti eseményre látogatott ki. A Jobbik békéscsabai képviselői a Szarvasi úton, a magyar-szlovák nyelvű várostáblák mögött, a közút szélétől minimum három méterre állíthatták fel a rovásos táblát, hogy a többit ne takarja - tudtuk meg a helyszínen. Szabóné Kocziha Tünde, a párt megyeszékhelyi elnöke elmondta, az esemény időpontja nem véletlen, ugyanis a táblaavatással mintegy szimbolizálni szeretnék a nemzeti összetartozást. Majd a képviselőasszony Sípos László, a Rovás Alapítvány kuratóriuma elnökének üdvözlő szavait tolmácsolta. - Ez a tábla az összetartás feltétlen jelképe - szögezte le beszédében dr. Lenhardt Balázs országgyűlési képviselő -, és létigazolás is egyben, hiszen már Attila korából vannak rovásos emlékeink. Ezzel szemben sajnos az utóbbi 65 évben mindenféle internacionalista, bolsevista, cionista erők a magyar történelem meghazudtolásán fáradoztak. „Nagyon küzdelmes esztendők jönnek - folytatta -, de mindezt csak úgy tudjuk túlélni, ha közösen, együtt foguk cselekedni.” A beszédek után Szabóné Kocziha Tünde és dr. Lenhardt Balázs egy nemzeti színű szalaggal jelképesen felavatta a rovásos helységnévtáblát, majd a megjelentekkel közösen elénekelték a Székely himnuszt.

- Igaz, hogy Márai Terézia betiltotta a székely rovásírást Magyarországon? - kérdezte a hír6.hu dr. Lenhardt Balázst.

- Ezt nem tudom pontosan megerősíteni, azonban az tény, hogy már Szent István idejében a legtöbb botra vésett emléket megszűntették. S mivel István kereszténnyé akarta tenni az országot, felszámolta az ősi tradíciókat, amivel pótolhatatlan veszteség érte hazánkat.

Rovásírásos táblák Békéscsabán

2011. május 30. - (beol.hu)

A héten kikerülnek az első békéscsabai rovásírásos táblák a város bevezető útjaira - jelentette be a Jobbik azon a sajtótájékoztatón, ahol kifejtették: a párt nem fejlesztésellenes. A Jobbik nem támogatja Békéscsaba eladósodását, hangzott el Szabóné Kocziha Tünde és Stifler Attila képviselők hétfői sajtótájékoztatóján. A legutóbbi közgyűlésen a fideszes többségű testület 2 milliárdos értékű kötvénykibocsátásról és 2 milliárdos fejlesztési hitel felvételéről döntött, ezzel a Jobbik szerint a megyeszékhely adóssága 12,5 milliárd fölé fog emelkedni. - A városvezetés rosszul mérte föl a pályázatok önerejének szükségességét és azokat nem a város valós lehetőségeihez méretezték - emelte ki Stifler Attila, hozzátéve: visszautasítják azokat a vádakat, miszerint a Jobbik fejlesztésellenes lenne, ugyanakkor nem tudnak olyan hitelfelvételt támogatni, melyet várhatóan még ebben az önkormányzati ciklusban elkölt a városvezetés úgy, hogy annak következményei 2031-ig kihatnak. Szabóné Kocziha Tünde szólt arról: június 3-án négy rovásos helységnévtáblát helyeznek el a bevezető utak mentén, az elsőt 15 órakor a Szarvasi úton. Békés megyében elsőként a megyeszékhely neve lesz olvasható az ősi írás móddal. - Célunk, hogy ez a nemzeti kincsünk újra a köztudatba kerüljön - emelte ki Szabóné Kocziha Tünde. A rovásos helységnévtábla avató után 18 órától Trianon tragédiájára emlékeznek az Ipartestület székházában.

Tótkomlós - Ha végre itt a nyár!

2011. május 29. - (hir6.hu)

Gyerekek és felnőttek nyári programját készíti elő a tótkomlósi ÁMK. A nyári táborok szervezése komoly segítséget jelenthet sok szülő számára. De nem csak ez a cél: szeretnék színessé, emlékezetessé, akár kalandossá is varázsolni a szünidőt. Táborba megy a gyerek - halljuk itt is, ott is ez idő tájt, amikor az iskolai év végének rohamos közeledtéről esik szó. S kimondva, kimondatlanul ott lapul a gondolat hátterében: legalább lesz hol biztonságban tudni a gyereket, amíg a felnőttek munkában vannak. Persze egyáltalán nem mindegy, milyen táborról van szó. Tulajdonképpen értelmes, izgalmas időtöltés biztosítása esetén máris háttérbe szorul a felügyeleti szempont. Vajon egy kisváros milyen lehetőségeket kínál a nyárra? A tótkomlósi Jozef Gregor Tajovský Általános Művelődési Központ (ÁMK) az említett szempontok mérlegelésével alakította ki táborozási elképzeléseit. Mint azt Kissné Urgyán Máriától, az intézmény igazgatójától megtudtuk, június 27-e és augusztus 5-e között különböző turnusokban, hétfőtől péntekig, délelőttönként szerveznek speciális programokat a gyerekeknek. Lesz kosárlabda-, kézműves-, lovas, foci-, evezős, természetbarát-, tűzoltó, kerékpáros, Rózsa fürdőbeli, ingyenes zenei és ingyenes helyismereti tábor. A kézműves, a lovas, az evezős tábort várhatóan töb turnusban is megszervezik. Ezek többségét az ÁMK hozza „tető alá”, a tűzoltók és a fürdő önállóan gondoskodnak a programjaikról. Ugyan június 17-éig lehet jelentkezni a táborokba, korábbi évek tapasztalatai alapján úgy vélhető, hogy 140-150 gyerek veszi majd igénybe e szolgáltatást. Nyári esték címszó alatt, három alkalommal a felnőttek számára is kínál izgalmakat a tótkomlósi vakáció időszaka. Csak példálózva: színpadot állítanak a Hősök terére, harmadjára is megrendezik a Múzeumok éjszakáját (tavaly éjfélig kitartottak a látogatók), lesz néptáncgála helyi, hódmezővásárhelyi és méhkeréki résztvevőkkel, ráadásul más olyan programokat is terveznek, melyek sokak érdeklődésére számíthatnak. Talán hasznos információ lehet a gyerekek, a felnőttek számára egyaránt, hogy a könyvtár egész nyáron nyitva tart.

Tótkomlóson elült a kocsmazaj

Egyet beszólsz, kettőt kapsz: Így védi meg embereit a Fidesz

2011. május 31. - (Bod Tamás - 168ora.hu)

Mintha mi sem történt volna, úgy fejeződött be egy büntetőper és egy rágalmazás miatti feljelentés Tótkomlós bal- és jobboldali ikonja között. Az egyik szereplő nemzetbiztonsági tisztek beavatkozásáról beszél, míg mások arról, ebben az ügyletben a pénz is szerepet játszott. Ezt az érintettek tagadják. Egészségügyi okokból 2009 tavaszán lemondott posztjáról Sztakó József tótkomlósi polgármester. Ezt követően, 2009. július 26-án időközi polgármester-választást tartottak a dél-békési kisvárosban. Itt, ha a vártnál szorosabb versenyben is, a fideszes jelölt, Garay Rita győzött a függetlenként induló aspiránssal, a kisváros korábbi szocialista polgármesterével, Gyivicsánné Szenczi Irénnel szemben. A helyi fideszesek, élükön Pertich Attila állatorvossal, a helyi Agrár Zrt. többségi tulajdonosával úgy gondolták, hogy a legédesebb az ellenfél sasfészkében volna ünnepelni. Ezért Pertich egy közismert gyermekdal átköltésével hívta fel a közismerten baloldali kocsmárost, Matajsz Andrást, és azt mondta neki a telefonba: „Ég a gyertya ég, holnap a Faház is ég”. Matajsztól pezsgőt rendelt, erre a kocsmáros igent mondott, hozzátéve: „Nyertetek, mulassatok.” Ezek után Matajsz a Faházhoz ment, itt azonban durva, keresetlen szavakkal fogadták őt. Ebben Pertich Attila járt az élen. Egy ponton túl Matajsz sem maradt adós, aki egyben a helyi polgárőrség vezetője és az országos elnökség tagja. Az éles szóváltás végül tettlegességig fajult, mivel Pertich a kocsiban ülő kocsmárost nyakon ragadta, arcát megkarmolta, és letépte aranyláncát a nyakából. A történtek után a balos kocsmáros azonnal orvosi látleletet vetetett, majd a rendőrségen feljelentést tett. Az ügyben magánvádlóként fellépő Matajsz András 2010 kora őszén büntetőpert nyert az ügyben az Orosházi Városi Bíróság előtt Pertichcsel szemben. Az első fokon eljáró tanács könnyű testi sértés vétségében mondta ki a Fideszhez közel álló Pertich bűnösségét, ezért egy év próbára bocsátotta őt. Ez ellen a jobboldali állatorvos arra hivatkozva fellebbezett, hogy nem bűnös, másrészt „politikailag motivált ítéletről” beszélt. Az eset azért volt kínos Pertichnek, mert időközben - nem sokkal a 2010-es kormányváltás után - a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyi titkárságvezetője, Illés Zoltán államtitkár közvetlen munkatársa lett. A környezetügyet félkatonai szervezetként elképzelő politikus tavaly szeptemberben úgy nyilatkozott a HVG-nek, hogy tud a munkatársa ellen folyó büntetőügyről, de az elsőfokú bíróság ítéletét és annak indoklását nem ismeri. Az elsőfokú ítélet után következett volna a másodfokú tárgyalás Gyulán, a Békés Megyei Bíróságon. Ám ezelőtt jókora, sokak számára érthetetlen fordulat állt be az ügyben. Ugyanis Matajsz az ügyvédjén keresztül arra kérte az első fokon eljáró Orosházi Városi Bíróságot, hogy a Pertich bűnösségét kimondó ítéletet helyezze hatályon kívül, egyben szüntesse meg az eljárást. Erre válaszul Pertich visszavonta azt a nagy nyilvánosság előtt rágalmazás miatt tett feljelentését a baloldali kocsmáros ellen, amelyet egy újságcikkre alapozott. A tótkomlósi fideszes városvezetéssel szemben erős kritikákat megfogalmazó Komlósi Krónika főszerkesztője, Nédó Géza tavaly szeptemberben egy cikket jegyzett, amelyben az orosházi bíróság ítéletéről, valamint arról számolt be, hogy az önkormányzattal bérleti díj vitába keveredett Matajsz bezárta a Faház kocsmát. Azonban a büntetőper ítélete az írásban tévesen jelent meg. Az szerepelt benne, hogy Pertichet garázdaság miatt ítélték el, s egy év felfüggesztett szabadságvesztést kapott, holott könnyű testi sértésről és egy év próbára bocsátásról volt szó. (Nédót is feljelentette rágalmazás miatt Pertich.) „Tavaly november végén két ember keresett meg Budapestről, akik nagyon kimérten arról beszéltek, hogy jobb lenne a békesség, és azt kérdezték, hogy minek költünk annyi pénzt az ügyvédekre” - idézte fel a néhány hónappal ezelőtti történést Matajsz. Kocsmája hátsó traktusának egyik félhomályos helyiségében felmutattak a büntetőper sértettjének egy-egy igazolványt is, amelyet azonban Matajsz nem látott egészen jól. Mégis arra gyanakszik, hogy nemzetbiztonsági tisztek jártak közben az ügyben. „A szív nem, de a józan ész azt diktálta, hogy álljak el a pertől. Tény, ezzel saját ügyvédemet is megleptem, akinek vélekedése szerint egy nyert ügytől léptem vissza” - mondta a balos kocsmáros. (Csomós Tamás, Matajsz ügyvédje, a Békés Megyei Ügyvédi Kamara elnöke titoktartási kötelezettségére hivatkozva nem kívánt nyilatkozni.) Matajsz, elmondása szerint, mégsem a nemzetbiztonságinak vélt tisztek felbukkanása miatt, hanem azért lépett vissza, hogy a helyi hatalom ne kössön bele jövőbeli üzleti terveibe. Perbeli ellenfele, Pertich egészen másként látja a fejleményeket. Ő nem hisz a nemzetbiztonsági tisztek megjelenésében, s mindezt az ügy, szerinte pitiáner volta miatt mesének tartja. Meglátása szerint mindkét fél számára vállalható alku jött létre azzal, hogy Matajsz kérte a korábbi ítélet hatályon kívül helyezését, míg ő visszavonta feljelentését. „Miért baj, hogy béke van, miért újsághír, hogy megegyeztünk?” - kérdezte felháborodottan Pertich. Mindketten tagadták azt a Tótkomlós szerte terjengő pletykát, hogy Pertich Matajsznak fizetett volna ezért. A helyi Agrár Zrt. többségi tulajdonosa indulatosan annyit mondott, hogy ő ellenfelének „öt forintot sem fizetne soha.” Pertich szerint éppen Matajsz érdekében állt az alku. Bár ő ártatlannak vallotta magát, rosszabbul nem járhatott volna, mint az első fokon kihirdetett próbára bocsátás. Ellenben - vélekedése szerint - a rágalmazás miatt Matajsz komolyan megüthette volna a bokáját. A név nélkül nyilatkozó helyeik mégis úgy vélik, hogy az időközben magas miniszteriális posztra került Pertich járt jól, mert volt kínos ügy, nincs kínos ügy. Mikor arról faggattuk Pertichet, hogy Illés Zoltán államtitkár tud-e az ügyben a munkatársára nézve kedvező fordulatról, akkor a titkárságvezető úgy válaszolt: „biztosan értesült róla.” Matajsz azonban nem mentesült egy másik pertől. Az önkormányzattal bérleti vitába keveredő kocsmáros kijelentései miatt, ellene rágalmazási pert kezdeményezett Szabados Zoltán tótkomlósi jegyző.

http://www.168ora.hu/itthon/polgarmester-valasztas

-totkomlos-szlovakok-mszp-fidesz-tettlegesseg-kampany-41458.html