Magyarul / Tallózó ● 2011. május (IV.)

Imrich Fuhl válogatásában

Stratégiai megállapodás a kisebbségi vezetőkkel

2011. május 31. - (mh)

Ahogyan a határon túli magyarok esetében fontosnak tartja az egyéni és közösségi jogok érvényesülését a kormány, ugyanúgy kötelességének érzi biztosításukat a magyarországi kisebbségeknek - mondta tegnap Navracsics Tibor (képünkön) miniszterelnök-helyettes, miután stratégiai partnerségi megállapodást kötött 13 országos kisebbségi önkormányzat vezetőjével. Navracsics rámutatott, az együttműködés célja, hogy a nemzetiségek életkörülményeit javító jogszabályok szülessenek, amelyek biztosítják önazonosságuk megőrzését, anyanyelvük használatát, oktatási, kulturális intézményeik működését. Hozzátette, minden nemzetiségi számára biztosítani akarják a teljes élet lehetőségét.

A nemzetiségek életkörülményeit javítanák a szabályok

2011. május 30. - (mti)

Stratégiai partnerségi megállapodást kötött a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel hétfőn. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes elmondta, az együttműködés célja, hogy jó, a nemzetiségek életkörülményeit javító jogszabályok szülessenek, amelyek biztosítják számukra az önazonosságuk megőrzésének lehetőségét, és azt: senkinek a boldogulását se akadályozza, hogy valamely kisebbséghez tartozik. A megállapodást a közigazgatási és igazságügyi miniszter és a tizenhárom - a bolgár, a roma, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán - kisebbségi önkormányzat vezetője szignálta. Nagy Anna kormányszóvivő kiemelte: az együttműködés a január elsején életbe lépő új alaptörvény érvényesülését segíti, amely kimondja, hogy a nemzetiségek államalkotó tényezők. Szavai szerint a megállapodás hozzájárul a nemzetiségi közösségek jogainak és kulturális autonómiájának érvényesüléséhez is. Hogy a miniszterek stratégiai partnerségi megállapodásokat kössenek, s társadalmi szervezeteket vonjanak be a feladatkörükbe tartozó jogszabályok előkészítésébe, a tavaly elfogadott, a társadalmi részvételről szóló törvény írja elő. Stratégiai partnerség olyan szervezetekkel alakítható ki, amelyek az adott jogterület szabályozásának előkészítésében széles társadalmi érdeket jelenítenek meg; így a minisztériumok partnerei lehetnek a kisebbségi önkormányzatok mellett egyházak, civil, szakmai és tudományos szervezetek, köztestületek és határon túli magyar szervezetek. A KIM korábban stratégiai partnerségi megállapodást kötött az Amerikai Kereskedelmi Kamarával (Amcham) és a szellemi tulajdon védelmével foglalkozó szervezetekkel.

Június 4. - A nemzeti összetartozás napja

2011. május 30. - (kim.gov.hu)

Június 4-én, szombaton az ország több pontján az összetartozást szimbolizáló megemlékezésekkel ünneplik a Nemzeti Összetartozás Napját. Budapesten a Kossuth téren zászlófelvonással, a sárospataki református templomban istentisztelettel emlékeznek június negyedikére, Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban találkoznak határon inneni és túli gyermekek. Az ünnepnapon ismét több száz határon túli magyar teszi le állampolgársági esküjét országszerte. A magyar Országgyűlés 2010. május 31-én a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította a trianoni békeszerződés aláírásának napját. Az országgyűlési határozatnak köszönhetően az eddig gyásznapként számon tartott június 4-dike idén először ünnepnapként került a naptárba, amikor fel lehet vonni a nemzeti lobogót. A fővárosban reggel 8 órakor kezdődik az ünnepség, a Parlament előtti nemzeti lobogó ünnepélyes felvonásával, amelyre Schmitt Pál köztársasági elnök ad engedélyt. A ceremóniát a Budapest Helyőrség végzi, az eseményen közreműködik a Magyar Honvédség Támogató Dandár Központi Zenekara, valamint a Magyar Köztársaság Nemzeti Lovas Díszegysége. Az ünnepségen katonai kísérettel felvonulnak a történelmi zászlók is. A nemzeti lobogót 19 órakor vonják le az Országház előtt szintén katonai tiszteletadás mellett. A Budai Várban szombat délelőtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár és Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár köszönti a Szentháromság térről határon túli tanulmányi kirándulásra induló diákcsoportokat. Az ünnep alkalmával az Országház ismét megnyitja kapuit az érdeklődők előtt. A látogatók 9 és 18 óra között tehetnek látogatást a Parlamentben, ahol megtekinthetik a Díszlépcsőházat, a Kupolatermet, a Szent Koronát. A Nyitott Parlament programra előzetes regisztráció nem szükséges, a belépés mindenki számára ingyenes. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a déli harangszóval kezdődnek a programok, majd ezerkétszáz határainkon innen és túli gyermekből álló ifjúsági kórus előadásában felcsendül a Himnusz. Ezt követően Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök, valamint Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő mondanak hálaadó imát. Ünnepi beszédet Kövér László, az Országgyűlés elnöke tart. Az Emlékparkban 14 órától a Ghymes ad koncertet. Sárospatakon ünnepi ökumenikus istentisztelet lesz, amelyen liturgiai szolgálatot teljesít Csomós József református püspök, Katona István katolikus püspök, Damjankovics József görögkatolikus főesperes és Asztalos Richárd evangélikus esperes. Az eseményen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mond ünnepi beszédet, majd Aros János, Sárospatak polgármestere köszönti az egybegyűlteket. Az istentiszteletet követően emlékező menet indul az iskolakertben található Trianon emlékoszlophoz, amely előtt néma főhajtással és koszorúzással emlékeznek a trianoni tragédiával országhatáron kívül rekedt honfitársainkra. A Nemzeti Összetartozás Napján ismét több százan vehetik át a magyar állampolgárságot igazoló dokumentumaikat országszerte. A részletes programot a kormány honlapján olvashatják:

www.nemzetiosszetartozas.kormany.hu

Nem tetszik az alkotmányra adott szlovák válasz

A nemzetpolitikai államtitkárság mélységesen csalódott

a szlovák kisebbségi nyelvtörvény módosításában

2011. május 31. - (mti)

A nemzetpolitikai államtitkárság a szlovák kisebbségi nyelvtörvény módosítása kapcsán közleményében úgy fogalmazott: Magyarország nagy várakozással tekintett a szlovák kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítása elé. A szlovák parlament által május 25-én elfogadott törvénymódosítás eredménye azonban csalódást keltő - írták. Mint kifejtették: habár néhány vonatkozásban pozitív elmozdulás is tapasztalható, a törvény továbbra is fenntartja a bizonytalanságot, és így a félelem légkörét, hiszen sok esetben csupán lehetőségről, nem pedig kötelezettségről történik rendelkezés a kisebbségi nyelvhasználat biztosítása kapcsán. Az államtitkárság szerint a jogszabály több olyan elemet is tartalmaz, ami egyértelmű visszalépés az eddigi gyakorlathoz képest, és számos olyan korábbi rendelkezést megőriz, ami a kisebbségi nyelveket használókat hátrányos helyzetbe hozza. „Mélységes csalódással” értesültek például arról, hogy azokban a hivatalokban, ahol anyanyelve használatára létszámaránya alapján jogosult valamely nemzetiség, továbbra sem előírás, hogy legyen olyan alkalmazott, aki beszéli az adott nyelvet. A kisebbségek kiszolgáltatottságát növelő komoly visszalépésnek tekintik, hogy a törvénymódosítás alapján időbeli keret határozható meg a nemzetiségi nyelvű ügyintézésre. Diszkriminatívnak és a kisebbségi kereskedelmi televíziózás ellehetetlenítésére való törekvésként értékelik a kisebbségi nyelvű tévéműsorok államnyelven történő feliratozásának kötelezettségét, ami lehetetlenné teszi élő adás sugárzását, és gazdasági versenyhátrányt is jelent. Véleményük szerint abszurd az a rendelkezés is, amely az önkormányzati rendőrök esetében minden „jelenlevő” beleegyezéséhez köti a kisebbségi nyelv használatának lehetőségét. Biztosak vagyunk abban, hogy Szlovákia érdekét az szolgálja, ha nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárai anyanyelvhasználatát az emberi jogok általános alapelvei és a nemzetközi előírások alapján, az érintettek általános megelégedésére rendezi - emelte ki az államtitkárság, hozzátéve: szilárd meggyőződésük, hogy csak olyan törvénymódosítás jelenthet megoldást a fennálló problémákra, amely összhangban van az Európa Tanács vonatkozó egyezményeivel, illetve az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa és a Velencei Bizottság ajánlásaival, és amely helyreállítja az államnyelv és a kisebbségi nyelvek használata között - az előbbi javára - megbomlott egyensúlyt. Természetesen Magyarország továbbra is nyitott a konstruktív párbeszédre a Szlovák Köztársaság területén élő nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása érdekében - zárta állásfoglalását az államtitkárság. A 150 tagú szlovák parlamentben a május 25-i szavazáskor 78 képviselő támogatta a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását, ami elég volt elfogadásához. A törvénymódosítást, amely júliusban lépne életbe, még Ivan Gašparovič államfőnek is alá kell írnia.

Szlovákia elutasítja a magyar alkotmány „határon túli” elemeit

2011. május 27. - (mti)

Nem ismeri el a szlovák parlament az új magyar alkotmány államhatárokon átnyúló rendelkezéseit - áll abban a nyilatkozatban, amelyet pénteken fogadott el a pozsonyi Nemzeti Tanács. Szlovákia jószomszédi kapcsolatokra törekszik Magyarországgal, de nem fogadja el az új magyar alaptörvény területen kívül ható elemeit - ez áll a pozsonyi törvényhozásban pénteken elfogadott nyilatkozatban. A dokumentum szerint Szlovákiában csak az ottani alkotmány érvényes, és csak az egyéni jogokat ismerik el. A kitétel válasz a magyar alaptörvénynek arra a részére, amely szerint az anyaország felelősséget vállal a határon túli magyarokért, támogatván törekvésüket a kollektív jogok megszerzésére. A 150 tagú pozsonyi parlamentből csak a 75 koalíciós honatya támogatta a nyilatkozatot. Az ellenzék azért szavazott ellene, mert nem tartotta eléggé kritikusnak. A dokumentumban eredetileg szerepelt az a megállapítás is, hogy a szlovák parlament „tudomásul veszi az új magyar alkotmányt”, ezt a mondatot viszont végül törölték. A nyilatkozat elfogadását kétnapos, rendkívül éles vita előzte meg. A szlovák ellenzéki képviselők felszólalásai Orbán Viktor és kormánya politikáját revizionistának, a közép-európai régió számára veszélyesnek mondták, a Híd magyar-szlovák kormánypártot pedig a Fidesz „ötödik hadoszlopának” nevezték. Mikulás Dzurinda külügyminiszter és a koalíciós képviselők felszólalásait megfigyelők mértéktartónak vélik - írta az MTI. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint érthetetlen, hogy a parlament miért foglalkozott két napig a kérdéssel. A párt vezetői úgy vélik, a magyar alaptörvénynek nincs negatív hatása Szlovákiára, illetve Magyarország többi szomszédjára.

Téma: A magyarok

2011. május 31. - (Tokár Géza - Új Szó)

Mondhatni kötelező köröket futott a múlt héten a szlovák parlament: kiadott egy korholó nyilatkozatot a magyar alkotmány ügyében. A déli szomszéddal való fokozott törődés annyira abszurd és kínos visszatérő eleme lett a szlovák politikának, hogy azon nevetni illik. Alapesetben. Mivel a nyilatkozatot a koalíció kisebbségi pártja is megszavazta, mégis érdemes legalább pár mondat erejéig foglalkozni annak valóságtartalmával, nehogy valaki a végén még komolyan vegye a szlovák politikusok legújabb agyszüleményét. A magyar alkotmánnyal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy nem sikerült jól. Akadnak problémás pontjai szép számmal, ráadásul furcsa körülmények között született. A határon túli kisebbségeket illető passzusok azok pont nem változtak jelentős mértékben - hiába hördültek fel jó szokásukhoz híven a szlovák képviselők. A szlovák parlament a nyilatkozat szerint nem fogadja el az új magyar alaptörvény területen kívül ható elemeit. A politikusok tálalásában ez a határon túli magyarok formálódó választójogát és az őket érintő magyarországi felelősségvállalást illeti. Előbbit még csak ki se mondják nyíltan, utóbbival pedig egyetlen darab többszörösen összetett mondat foglalkozik. Az 1989-ben módosított, jelenleg is érvényben levő alkotmány (irredenta, elítélni való szabályozás) arról beszél, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. A formula az új alkotmányban ekképpen bővült ki: „Magyarország az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.” Területen kívül ható elemek jelentek meg benne? Alkotmányos keretet kaptak az eddig is érezhető és nagyon is létező határon túli támogatások, amelyek jogilag nem tartoznak és soha nem is fognak a szürke zónába tartozni. Ami a választójogot illeti, az új alaptörvény már valóban nem köti lakhelyhez, de pontos formáját egy jövőbeni részletes törvény szabályozza, és nem az alkotmány foglalkozik vele: azaz, a határon túli magyarok választójoga még mindig csak lehetőség, nem bizonyosság. Ennyi. És a magyar alkotmány még így is elég fontosnak találtatott ahhoz, hogy a szlovák parlament napokig foglalkozzon vele. Egyébként a törvényhozás legutóbbi hat elfogadott nyilatkozatából három a magyarokkal foglalkozik, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát és az európai parlamenti választások kapcsán kifejtett magyar és MKP-s aktivitást is írásban ítélte el. A pénteki nyilatkozat apropója egy szomorú elsőség: most először történt meg, hogy egy magyar párt is a nevét és szavazatait adta a komédiához.

Kiből lehet politikus?

2011. május 30. - (Barak László - Új Szó)

Kétségkívül nagy hét van (analfabéta szentfazekak kíméljetek, nem a nagyhétről van szó!) a törvényalkotó szlovák politikai osztály tagjai mögött. Sikerült ugyanis bebizonyítaniuk, hogy ők szinte valamennyien az egyszerű szlovák emberek igényeinek kielégítésén munkálkodnak. Hogyne, hiszen kiderült, ők is éppen olyan egyszerű emberek, mint a legeslegegyszerűbb szlovák emberek. Akiket szerintük sem foglalkoztat semmi más, mint az, hogy résen legyenek. Nehogy már a Máris szomszéd a kertek alatt átsunnyogjon - főleg fehér lovon ne - az államhatáron. És visszaállítsa például az árvalányhajas Nagy-Magyarországot. Az egyszerű szlovák emberek rovására és persze legnagyobb sajnálatára. Tényleg nagy hét van a törvényalkotó szlovák politikai osztály tagjai mögött, hiszen sikerült elérniük azt is, hogy a Szlovákiában élő egyszerű kisebbségi emberek - főként a szlovákiai magyarok - ráébredjenek, minden vonatkozó hivatalos lózung ellenére a szlovák politikai osztály tagjai sokkal jobban ragaszkodnak az egyszerű szlovák emberek igényeihez, azaz saját egyszerű igényeikhez, mint az egyszerű szlovákiai magyar emberekhez általában. Az egyszerű szlovák embereknek ráadásul ezért most már nem kell azon agyalniuk, milyen trükkök bevetésével szívnák el a levegőt előlük az egyszerű szlovákiai magyar emberek. A nagy szlovák nemzeti héttől kezdve immár nyilvánvalónak kell lennie az egyszerű szlovák emberek számára, hány közülük való egyszerű ember őrzi akár az álmaikat is az egyszerű nemzeti parlamentben. Hányan vannak helyettük állandóan résen. Világos most már, a törvényalkotó szlovák politikai osztály tagjai legalább kilencvennyolc százalékban nem mások, mint az egyszerű szlovák emberek közül való egyszerű emberek. Világos most már az is, hogy a törvényalkotó szlovák politikai osztály tagjai miért nyilatkoztak meg az elmúlt nemzeti nagy hét során olyan tök egyszerű, azaz primitív módon, ahogyan. Amikor a törvényalkotó szlovák politikai osztály egyszerű tagjai azt tartották még fontosnak, hogy véleményezzék a törvényalkotó magyar politikai osztály egyszerű tagjainak viselt dolgait is. A törvényalkotó magyar politikai osztály ugyancsak egyszerű tagjai ugyanis, akárcsak a törvényalkotó szlovák politikai osztály egyszerű tagjai, állandó jelleggel kizárólag a saját hatáskörükben, egyszerűen csak a saját belátásuk szerint szabják meg, hogy hol van észak... A törvényalkotó szlovák politikai osztály egyszerű tagjai épp ezért tartottak fontosnak olyan parlamenti szózatot kinyilatkoztatni, amelynek üzenete ugyancsak egyszerűen nagyszerű: A saját hátsó udvarában márpedig mindenki úgy száll le a bicikliről, ahogyan akar. De leginkább, ahogyan tud…!

U. i.: Ha ebből a szövegből valaki képes levonni azt a következtetést, hogy az egyszerű embereknek semmi keresnivalójuk nincsen bármilyen náció törvényalkotó politikai osztályának tagjai között, akkor talált. Elvileg tehát ki is húzhatná magát. Ugyanis nem egy egyszerű, hanem egy értelmes, intelligens ember lehet ő. Ami azonban azt jelenti, egyszer s mindenkorra felejtse el, hogy valaha is politikusnak állhat…

Ha küzd ellenséggel…!

Ha nem lenne mindez ennyire ciki, nyugodtan lehetne röhögni

a hülye összeesküvés-elméleteken

2011. május 25. - (Barak László - Új Szó)

Akár ki is lehetne röhögni azokat az íkúbajnokokat, akik valamilyen külső és belső ellenség nyakába varrnák a szlovákiai magyarok asszimilálódási hajlandóságát. Ellenségből az ilyenek akárhányat képesek gyártani. Miért ne, hiszen ha egy hangyás úgy akarja, a kapanyél is elsül… Az ilyenek szerint a szlovákiai magyarok legfőbb külső ellenségei nem mások, mint a szlovák politikusok: Kutya Slota mega többiek című jelenet… Az első számú belső ellenségek bizonyos szlovákiai magyar politikusok, esetleg az értelmiségiek. Az árulók, akik annyira elvetemültek, hogy le se ejtik a Szent Korona-tan alapvetéseit, és például, nem gerjednek kellő odaadással Magyarország aktuális közéleti kuruzslóinak világmegváltó hókuszpókuszaira. További mocskos ellenségnek számít azoknak az újságíróknak a bandája, akik ugyanígy gondolkodnak. Ráadásul, teszem azt, a Pilis csakrájában sem hisznek... Arról nem beszélve, hogy nem rovásírással írnak nemzetféltő hegyi beszédeket… Magyarfaló ellenségnek számítanak még azok a demográfusok, szociológusok is, akik bizonyos időközönként közzéteszik a magyar népesség általános állagát vizsgáló kutatási eredményeiket. De ne feledkezzünk meg az áruló népszámlálási biztosokról sem. Ezek is ellenségek. Akárcsak annak a hivatalnak az emberei, ahol feldolgozzák majd a népszámlálás során szerzett adatokat. No és a szlovák titkosszolgálat ügynökei, akik a mocskos komcsilibsikkel meg jellemzően a Moszad zsidó ügynökeivel együttműködve arra voltak mostanában idomítva, hogy ők fogják előre kiszemelt magyar áldozataik ceruzáját? Csak azért, hogy azok népszámlálási kérdőívein a magyar helyett a szlovák nemzetiség legyen beikszelve…?! Ha nem lenne mindez borzasztóan ciki, tényleg nyugodtan ki lehetne röhögni az ilyen hülyébbnél hülyébb összeesküvés-elméleteket. Inkább tragikus azonban, mintsem mulatságos, hogy egyáltalán akad olyan szlovákiai magyarnak született élőlény, akit holmi Slotákkal, Ficokkal meg Matovič féle gatyaletologató ripacsokkal lehet ijesztgetni; akik az ilyenek miatt képesek lemondani nemzeti, de akár emberi önazonosságukról is. Illetve képesek elveszteni a lábuk alól a talajt…!? Az talán normális jelenség, hogy akadnak, akik azt hiszik, a szlovákiai magyar politikusok, értelmiségiek, demográfusok, szociológusok, újságírók dolga lenne, hogy akkordban gyerekeket csináljanak az elkényelmesedett vagy éppen csak számító szlovákiai magyarok tömegei helyett - utóbbiak megcsappant szaporulatát fokozandó? Ha pedig már megcsinálják, érezzék kötelességüknek magyarrá nevelni őket? A jó édes anyukáik és „nevelőapukáik“ helyett…? Az is rendben van, hogy mindazokat gyűlölni kell, akik azt tartják, nem igaz, hogy a magyarokon kívül mindenki hüje (sic!)...? Meg szóvá teszik, hogy egyre több szlovákul makogni is alig képes buta/sznob magyar szülő hiszi, hogy majomszeretettel elkényeztetett utódaikból csak akkor lesz igazgató, menő vállalkozó, orvos, egyéb tótumfaktum, legény a gáton, szóval Valaki, avagy akkor tanulnak meg legalább kettőig számolni, ha szlovák tannyelvű iskolába íratják őket? És akkor még az eredendően gyáva vagy a pillanatnyi haszonlesés okán identitást váltó, a világhálón meg legfeljebb álneveken, pótcselekvésből magyarkodó senkikről nem is volt szó… Ja, hogy a bűnös az, aki rosszra gondol. Vagy aki merészeli észrevenni azokat a csökkent értelmi képességű hőbörgőket, akik talán életükben nem néztek még tükörbe? De, ha belenéztek is, fogalmuk nem volt arról, kicsoda és valójában mennyit ér, aki visszabámul rájuk onnan? Az első számú belső ellenségek bizonyos szlovákiai magyar politikusok, esetleg az értelmiségiek.

Népszámlálási pánik

2011. május 25. - (Ravasz Ábel - Új Szó)

Az elmúlt napokban komoly bizalmi válság alakult ki a népszámlálás lefolytatásával kapcsolatban. Míg korábban Daniel Lipšic belügyminiszter a folyamat előkészítését kritizálta, pénteken az adatvédelmi biztos az ívekre ragasztandó vonalkódok és a névtelenség között fedezett fel ellentétet. Közben az interneten „tuti” információk terjedtek el arról, hogy az ívet az azonosító kód nélkül érdemes beadni, elkerülve a személyes adatokkal való visszaélést. A felhördülésre Lipšic is rátett egy lapáttal, amikor úgy nyilatkozott, az állampolgárok személyes ügye, felragasztják-e a matricát, sőt az is, kitöltik-e az ívet - elmulasztásáért senki sem büntethető. Bár a népszámlálás lefolytatásának módja módszertanilag vitatható, az bizonyos, hogy a jelenlegi rendszert három éve fogadta el a parlament. Ilyen szempontból érthetetlen, hogy az adatvédelmi biztos miért csak az ívek begyűjtésének előestéjén adott ki állásfoglalást (ráadásul elítélőt) - míg egy korábbi beavatkozás a rendszer javulását és a lakossági kételyek eloszlatását szolgálhatta volna, a pénteki nyilatkoztat csupán a bizonytalanságot fokozta, és kockára tette az adatgyűjtés eredményességét. Az adatokkal történő visszaéléstől való félelem a magyar kisebbség körében eleve elterjedtebb volt, mint a többségi társadalomban, és félő, hogy az elmúlt napok közhangulata fokozta az aggodalmakat. Éppen ezért fontos kimondani: az adatvédelmi aggályok ellenére az a legfontosabb, hogy minden magyar érzületű állampolgár kitöltse az ívet, és azon a magyar nemzetiséget és anyanyelvet jelölje be (ez utóbbit a leggyakrabban használt nyelv kérdéspár esetében is). Talán nem felesleges hangsúlyozni, hogy a nemzetiségi diszkriminációhoz nincs szükség népszámlálási adatokra. Az állampolgárok etnikai hovatartozása nem titok szomszédaik és ismerőseik előtt, ehhez az adathoz a potenciális diszkriminálók informális csatornákon is hozzáférnek. Éppen ezért kijelenthető, hogy a magyar nemzetiség bejelölésével eleve nem kockáztatunk semmit. Az is fontos tény, hogy a statisztikai hivatal a hiányzó adatokat átlagolással pótolja. Bár a hivatal vezetője arra hivatkozik, hogy hasonló módon dolgoznak a közvélemény-kutatók is, fontos tudni, hogy a véleménykutatások éppen a népszámlálási adatokra épülnek, azok viszonylagos pontossága végett. Az adatok pótlása éppen ezért problémás, és a pótolt adatok általánosságban alulreprezentálják a kisebbségeket. Az állami szervek nagy hibát követtek el, amikor nem sikerült hónapokkal a népszámlálás előtt megegyezniük annak helyes lefolytatásáról. A jelenlegi, a nyilvánosság előtt folyó marakodás kockáztatja a mért adatok pontosságát, és eltántoríthatja az embereket a részvételtől. Ez a kockázat fokozott a magyarság esetében. A lényeg az, hogy minden egyéb híresztelés ellenére a kitöltés az ésszerű kockázat keretein belül marad, a magyarság szempontjából pedig kiemelkedően fontos.

A nyelvoktatás miatt aggódik az MKP

2011. május 31. - (Új Szó)

A Magyar Koalíció Pártját nyugtalansággal tölti el az oktatásügyi minisztérium komolytalan, felelőtlen és határozatlan hozzáállása az oktatás reformjához. „A néhány évvel ezelőtt meghirdetett szükséges, de az MKP által meggondolatlannak és elkapkodottnak tartott reform egyik alapvető eleme a tananyagtartalom korszerűsítése lett volna. Annak ellenére, hogy az előző kormány elfogadta az idegennyelv-oktatás koncepcióját, Jurzyca minisztériuma februárban módosította az érvényes közoktatási törvényt, mely szerint a következő tanévtől kezdődően az alapiskolák 3. évfolyamától mindenki számára az angol kötelező idegen nyelv lesz” - áll abban a sajtónyilatkozatban, melyet Szigeti László, a párt oktatásügyi és kulturális alelnöke juttatott el az Új Szó Online-hoz. Jurzyca hétvégi bejelentése, miszerint igaz, hogy kötelező lesz, de nem mindenki számára, határozatlanságról és a vélemények indokolatlan változtatásáról tanúskodik. „Az Oktatásügyi Minisztérium eredetileg az első évfolyamtól szerette volna bevezetni a kötelező angol nyelvoktatást, ami ellen annak idején az MKP határozottan tiltakozott. Sajnálatra méltó, hogy a tárca csak 3 hónappal az új jogszabály elfogadása után reagál, és tájékoztat arról, hogy azokra a tanulókra, akik az alapiskola első osztályától kezdve bármilyen idegen nyelvet tanulnak, a februári törvénymódosítás nem vonatkozik” - áll a nyilatkozatban. Az MKP elvárja, hogy az oktatási minisztérium az előidézett jogi bukfencet megfelelő eszközökkel kezelje, és konzisztens, határozott döntésekkel irányítsa az ország oktatásügyét.

Az alaptörvény és a magyar történelem

2011. május 31. - (Jeszenszky Géza - Népszabadság)

Magyarország alaptörvénynek nevezett új alkotmánya januártól hatályba is lép. Az Országgyűlésben lehetett és a nyilvánosság fórumain a jövőben is lehet vitatkozni róla. Akarat és kellő többség esetén változtatni is lehet rajta. Egyes tekintélyes emberek bírálják, elutasítják, más köztiszteletben álló személyiségek támogatják. Én mint történész, csak a viták egyetlen eleméhez kívánok hozzászólni, a Nemzeti Hitvallás címet viselő preambulum történelemszemléletéhez. Nem polemikus céllal, hanem abban a reményben, hogy amennyiben képesek vagyunk érzelmeinket és előítéleteinket félretenni és tárgyilagosan megvizsgálni a vitatott elemeket, úgy esély van a kedélyek megnyugodására. (…)”Ez a preambulum törvényes alapja lehet annak, hogy az államhatalom szabja meg a történelemmel kapcsolatos tudományos művek, kiállítások, tankönyvek mondanivalóját”, írta nyílt levelében negyvenkét történész, filozófus és más ismert személy. Az alkotmányok preambuluma az esetek többségében nem minősül jogforrásnak. Meggyőződésem, hogy a sajtó- és a szólásszabadság sincs veszélyben, a történetírás és a történelemmel kapcsolatos értelmezések és vélemények szabadságát pedig garantálja az alaptörvény tételes, normatív része. Elsődlegesen a politikai hatalom, a döntéshozók szavai és konkrét lépései tudják a félelmeket eloszlatni, hosszabb távon pedig a hazai tudományos élet alakulása, a kutatás és a publikálás szabadsága:

http://nol.hu/velemeny/20110531-az_alaptorveny_es_a_magyar_tortenelem

Navracsics: Jobban meg kell ismerni a környező országokat

2011. május 27. - (mti)

Jobban meg kell ismerni a térség országainak történelmét, a régió államainak kölcsönösen tisztelniük kell egymást, ez jelentős lépés a békés Közép-Európa megteremtése felé - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken Budapesten. Sokcsevits Dénes Horvátország története című könyvének bemutatóján a tárcavezető kiemelte: az országok közötti tényleges határok kialakulásában meghatározó szerepe van a nyelvtudásnak, mert a valódi országhatárok ott húzódnak, „ahol már nem értjük egymást”. Ha egy nemzet magányossá válik, nincsenek barátai, akkor elvész - mondta. A kötet megjelenése legalább 70 évet váratott magára, mivel már nagyon régen nem jelent meg Horvátországról tudományos értékű monográfia Magyarországon, holott Horvátország az elsők között vette fel a kereszténységet Közép-Európában, méltatlan, hogy nem foglalkoznak vele eleget - jelentette ki. Hozzátette: 800 év együttélés után csak 90 évet nem töltött hasonló állami keretek között a két nép. Navracsics Tibor szerint a II. világháború utáni magyar szakirodalomból „fájóan sok” hasonló mű hiányzik. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a könyv megjelenése is azt jelzi, a „kollektív feledés” ideje véget ért. Sok térségbeli országban nem közvetlen, hanem nyugati forrásokat használnak, ha a környező államokról szeretnének megtudni valamit - mondta, megjegyezve, a Sokcsevits Dénes művéhez hasonló könyvek közelebb hozhatják egymáshoz ezeket az országokat. Mint mondta, személyesen is érinti a könyv megjelenése, mivel a szerzővel annak idején együtt tanulták a szerb-horvát nyelvet a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Ivan Bandic budapesti horvát nagykövet szerint nyílt, őszinte párbeszédet kell folytatnia Magyarországnak és Horvátországnak, hogy félelem és előítéletek nélkül közelíthessenek egymáshoz. A diplomata szintén arra mutatott rá, hogy a két országban hajlamosak elfeledkezni a 800 éves együttélésről. El kell kezdeni kutatni ezt a közös múltat, ehhez járulhat hozzá a megjelent kötet is - fűzte hozzá. „Nincsenek jobb barátaink a magyaroknál” - hangsúlyozta, hozzátéve: a horvátokat mindig is támogatták a magyarok, és jelenleg az EU soros elnökeként is igaz barátként igyekeznek segíteni nekik. Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója elmondta: uniós csatlakozásával Horvátország a századok óta követett irányt teljesíti be, a nyugati kultúrkör részévé válik. Horvátország a történelemkönyvekben gyakran csak az 1848-49-es szabadságharc leverésében szerepet vállaló Jellasics tábornokkal kapcsolatban jelenik meg, az együttélés időszakát kevésbé említik - mondta az akadémikus, aki korábban az MTA elnöke volt. Köszönetet mondott a szerzőnek, amiért művében külön fejezetet szentelt a magyarországi horvátoknak is, mivel - mint rámutatott - a nem magyar anyanyelvű állampolgárokkal is jó kapcsolatot kell ápolni azért, hogy a szomszédos országokkal kedvezően alakuljon a viszony.

A nyugalom szigete - nincs nálunk békésebb állam a térségben

2011. május 31. - (Magyar Nemzet)

Magyarország a világ huszadik legbékésebb állama - derült ki az Institute for Economics and Peace nemzetközi kutatóintézet idei összeállításából. A tanulmány szerint az Egyesült Államok csak a 83. helyen végzett, míg Szudán, Irak és Szomália a legbékétlenebb, Izland pedig a legnyugodtabb pont a Földön. Magyarország a világ huszadik legbékésebb állama - állítja az Institute for Economics and Peace (IEP) legfrissebb tanulmánya. Az amerikai-ausztrál nemzetközi kutatóintézet idei globális békeindexe szerint a régióban csak a csehek (5. hely), az osztrákok (6.) és a szlovénok (10.) előztek meg minket. A szomszédos országok közül Ukrajna a 69., Románia a 40., Szerbia a 84., Horvátország a 37., Szlovákia a 23. helyen végzett, míg Lengyelország a 22. lett.

Rendvédelmisek: „Orbán, takarodj!”

2011. május 30. - (Hir24.hu)

Több ezer rendvédelmis tüntetett a Parlamentnél, nyugdíjkedvezményeik visszaállítását és tisztességes bért követeltek. A tüntetők közfelkiáltással megszavazták, hogy legközelebb Orbán Viktor lakhelyénél demonstrálnak. Az Index tudósítása szerint 3-5 ezer ember vett részt a Tettrekész Rendőrszakszervezet Kossuth téri tüntetésén. Mint írják, a demonstráció jóval markánsabbnak tűnik a múlt hetinél. Szima Judit, a szakszervezet főtitkára a hírportálnak elmondta: a cél az, hogy felhívják a politikusok figyelmét az elvont nyugdíjkedvezmények visszaállítására és a tisztességes bérezés fontosságára. „A magyar népet nem lehet hülyének nézni” - fogalmazott a főtitkár. A megmozduláson rendőrök, tűzoltók, vám- és pénzügyőrök, bv-dolgozók, bányászok, katonák és szimpatizánsaik tüntettek. A vuvuzelákkal, sípokkal, kereplőkkel felszerelt tüntetők „Orbán takarodj! „ illetve „Lázár takarodj! „ kiabálással fejezték ki az indulataikat. A Kossuth szobortól a Dunáig felsorakozó tüntetők egy rövid beszéd meghallgatása után nemsokára a Belügyminisztérium Széchenyi téri épületéhez indulnak. A demonstrációt több száz rendőr biztosítja - írja az Index. Az MTI szerint este a demonstrálók fáklyával állták körül a Parlament épületét. A tüntetők a helyszínen közfelkiáltással megszavazták, hogy egy későbbi időpontban demonstráljanak Orbán Viktor miniszterelnököt lakhelyénél. A szervezők bejelentették: megszervezik a tüntetést. A hétfői volt a rendvédelmisek harmadik tüntetése a Parlamentnél.

Nemzetisocial netwörk

2011. május 25. - (Népszabadság)

„Addig fogunk az utcán lenni, amíg erre sor nem kerül”. Szima Judit, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének főtitkára. Talán még Alföldi Róbert eseténél és az Aranybullába kapaszkodó rendőröknél is mulattatóbb epizódja a közelmúltnak Szegedi Csanád európai parlamenti képviselő igen határozott hangú levele a Facebook közösségi oldal üzemeltetőihez. Szerzői jogi megfontolásokból nem másoljuk ide az egészet, de azért idézünk két mesteri mondatot, hogy az olvasó el tudjon helyezkedni a megfelelő nyelvi és szellemi környezetben: „Az Európai Parlament képviselőjeként mélységesen megdöbbent és aggaszt az Önök minapi lépése, mellyel korlátozzák a szólás szabadságát azáltal, hogy letiltották a kuruc.info weboldalt a közösségi portálukról.”

http://nol.hu/velemeny/20110525-nemzetisocial_network

A Fidesz-tábor bomlásának virágai

2011. május 25. - (Népszabadság)

A Fidesz támogatottsága február óta folyamatosa csökken, bomlóban a párt heterogén szavazótábora. Az ország legnagyobb politikai táborát ma már a pártot nem választók csoportja képezi. Mindez felveti - mutat rá a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője -, a csökkenő legitimitás milyen hatással lesz a kormányzás irányvonalára és magára a kormányzó elitre. Továbbá: mi lesz a sorsa annak a hatalmasra duzzadt tábornak, amely egyelőre nem talál politikai képviseletet magának?

http://hvg.hu/velemeny/20110525_novak_fidesz_legitimitas

„Ostoba ötlet” - Beszólt Orbánéknak a volt pénzügyminiszter

2011. május 25. - (hetivalasz.hu)

Egy győri plébános kezdeményezése nyomán pár hete bárki beszállhat az államadósság törlesztésébe, ha befizet az e célra létrehozott bankszámlára. Az ötletet nemcsak a Széchenyi Gazdaságfejlesztő Társaság vállalkozói, de a kormány is felkarolta. - ’68-ban épp akkor jöttem haza Berlinből vonattal, amikor a magyar csapatok megszállták Csehszlovákiát - kezdi egy történettel Horváth Tihamér. - Egy évvel később ismét ugyanarra utaztam, s egyik útitársam, egy prágai fiú mesélte: akkoriban mekkora összefogás volt a hazájában. Romlott a korona értéke, ezért az egész nemzet gyűjtésbe kezdett, az ő családja is mindent összeszedett a gyertyatartótól a jegygyűrűkig és a nagypapa aranyfogáig. Rossz érzésem volt, mert mi, magyarok eltapostuk ezt. Azóta is sokszor jut eszembe ez a beszélgetés:

http://www.168ora.hu/itthon/allamadossag-redly

-elemer-horvath-tihamer-hende-csaba-mtolcsy-75821.html

Három kérdés - és egy negyedik

2011. május 25. - (nepszava.hu)

A kiábrándult választók csakugyan nem fogják megvárni, amíg az MSZP rendezi belső civakodásait, de nem elsősorban arra kíváncsiak, hogy kongresszuson vagy pártszavazáson akarjuk-e választani pártunk elnökét, hanem arra, hogy mit tudunk kínálni nekik, és hogy amit ajánlunk, azt miért higgyék el nekünk. Erre pedig mielőbb válaszolnunk kell. Vagy így, vagy úgy. A langymelegeket kiveti az Úr az ő szájából. És ami ennél nagyobb baj: a választó is:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=430910

Ugyanaz a régi történet

Óriási lehetőséget puskázhatnak el Orbánék

2011. május 31. - (hetivalasz.hu)

A Közjó és Kapitalizmus Intézet legfrissebb jelentése szerint az elmúlt időszakban romlott a jó kapitalizmus megvalósításának esélye Magyarországon. Elméleti szempontból ez vitatható megállapítás, mert nem egyértelmű, mit is tekinthetünk a jó kapitalizmus ismérveinek, s ugyancsak nehéz egzakt módon mérni, mennyire jutnak érvényre ezek az ismérvek hazánkban. Mégis, a fenti megállapítás mögött sokan érteni véljük a lényeget. Ha a rendszerváltás utáni magyar gazdaság makroadatait betáplálnánk egy szuperszámítógépbe, és összehasonlítanánk a világ országainak különböző időszakokban realizált teljesítményével, akkor valószínűleg azt kapnánk, hogy teljesítményünk leginkább a hetvenes-nyolcvanas évek szocialista Magyarországának teljesítményéhez hasonlít. Ugyanazok a problémák köszönnek vissza folyamatosan:

http://hetivalasz.hu/jegyzet/ugyanaz-a-regi-tortenet-38159

Orbán szerint hosszú a sikerek listája

Kétharmados törvények a magyar gazdaság pilléreiről?

2011. május 31. - (Népszabadság)

„Nem csúszok az öndicséret hibájába, tekintettel rá, hogy a magyar EU-elnökség sikereinek listája meglehetősen hosszú. De mindig gyanús, ha valaki a saját lovát dicséri. Várjuk meg, amíg a különböző hivatalos fórumok kimondják a verdiktet a teljesítményünkről” - ennyit mondott tegnap Orbán Viktor a magyar EU-elnökség eredményeiről egy COSAC-tanácskozáson. Az Országház Felsőházi termében tartott találkozón a tervezetthez képest húszperces késéssel kezdte el beszédét a miniszterelnök, aki „eltekintett az eredmények leltárszerű felsorolásától”. Később - egy kérdésre válaszolva - úgy fogalmazott, számít rá, hogy az EU-elnökség lezárultával, amikor meghallgatják Strasbourgban, valószínűleg nem lesznek vele „kíméletesek”. Az EU-elnökség elején is volt vita, és lehet, hogy a végén is lesz vita, jegyezte meg:

http://nol.hu/lap/mo/20110531-orban_szerint_hosszu_a_sikerek_listaja

A Kánaán-politizálás csődje

2011. május 31. - (Népszabadság)

A kárpótlási jegyek tetemes hasznát mások fölözték le, mint akiknek szánták. Gógl Árpád 2000-ben 15 milliárd forintot (fejenként több mint százezret) oszthatott szét az egészségügyben, ügyetlenül tette, botrány lett belőle, nem köszönet, Orbán Viktor leváltotta. Medgyessy Péter száz édes napját többszáz keserű követte. Gyurcsány Ferenc 2005-ös áfacsökkentésére, majd néhány hónap múlva az áfaemelésre, mint szarvashibára emlékezik a gazdaságtörténet. Most úgy tűnik, hogy az egykulcsos adó politikai honoráriuma sincs zsebben. Az elmúlt húsz esztendő ajándékainak az a sorsuk, hogy a megajándékozott alig vesz róluk tudomást, vagy ha igen, csak pillanatokig hálás érte, az pedig már belénk ivódott tapasztalat, hogy az osztást hamar követi az elvonás, az étvágygerjesztő előételt a feketeleves:

http://nol.hu/velemeny/kanaan-politizalas

Hobbisták szavára ad a kormány

2011. május 31. - (Népszabadság)

Felkerült az Országgyűlés honlapjára a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról (NGTT) szóló törvényjavaslat, amely tegnap épp olyan villámcsapásként érte a munkaadók és a munkavállalók képviselőit, mint a kormányzat múlt péntek délutáni közleménye arról, hogy megszűnnek az érdekegyeztetés eddigi fórumai, pontosabban egyetlen testületbe olvadnak. Azt, hogy a jövőben milyen szintre emelkedik az érdekegyeztetés, pontosan jelzi, hogy a változásról nem konzultáltak az érintettekkel, akik csak szóbeli tájékoztatás alapján tudtak véleményt mondani a kormány terveiről:

http://nol.hu/archivum/20110531-hobbistak_szavara_ad_a_kormany

ENSZ-raportőr Magyarországról

„Növekszik a szélsőséges pártok és mozgalmak száma”

2011. május 27. - (mti)

Magyarország az utóbbi tíz évben jelentős előrelépést tett a faji alapú megkülönböztetés, az idegengyűlölet és ezekkel kapcsolatos intolerancia elleni küzdelemben, de még sok tennivaló van, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalások gyakorlattá váljanak - összegezte e heti magyarországi látogatásának tapasztalatait az ENSZ rasszizmusügyi különmegbízottja pénteken Budapesten. A jelentéstevő azonnali cselekvést igénylő kérdésként értékelte, hogy a magyar társadalomban a folytatódó antiszemitizmus is érzékelhető:

http://hvg.hu/itthon/20110527_ensz_raportor_antiszemitizmus

Dr. Nol is évet értékel

2011. május 30. - (nol tv)

Dr. Nol az emberekkel együtt értékelt, s belenéztek Orbán Viktor mindenkihez írott levelébe is. Dr. Nolnak még Zrínyi is eszébe jutott:

http://www.noltv.hu/video/3471.html

Tíz magyarból három idegenellenes

2011. május 30. - (hvg.hu)

Tíz magyarból három idegenellenes, egy idegenbarát, ugyanakkor hat mérlegel abban a kérdésben, hogy Magyarországnak minden menedékkérőt be kellene-e fogadnia vagy sem - derül ki a Tárki legújabb kutatásának eredményeiből. Idén áprilisban a felnőtt lakosság egyharmada (32 százaléka) értett egyet azzal a nyíltan idegenellenesnek tekinthető állítással, hogy az országba egyetlen menedékkérőt se kellene beengedni - írja közleményében a Tárki. Velük szemben csak negyedannyian, a magyar felnőttek összesen 8 százaléka tekinthető idegenbarátnak: szerintük minden menedékkérőt be kell fogadni. A többség (a megkérdezettek 60 százaléka) mérlegelné a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdését. Mint az alábbi ábrán látható, a nyílt idegenellenesség mértéke a kezdeti gyors növekedés (1992-1995) után előbb erőteljesen ingadozott (1996-2002), majd 2003 óta jóval kisebb ingadozások figyelhetők meg, azaz a nyílt idegenellenesek aránya lényegében változatlan: minden harmadik-negyedik felnőtt magyar vállalja fel nyíltan elutasító véleményét. A mérlegelőket megkérdezték, hogy milyen nemzetiségű, etnikumú menedékkérőket nem fogadnának be. A mérlegelők körében az utóbbi négy év során minden potenciális bevándorló csoporttal szemben csökkent vagy változatlan az elutasítás mértéke. Ugyanakkor 2011-ben a kínaiak elutasítása kiugró mértékben csökkent az előző évekhez képest, de még így is a mérlegelők közel kétharmada utasítja el őket (is) - olvasható a kutatásról kiadott közleményben. A látens és teljes idegellenesség mértéke tovább csökkent: tízből három magyar felnőtt nyíltan elutasító (30 százalék), további kettő (22 százalék) mérlegelésbe bújtatva, de valójában szintén elutasítóan viszonyul a menedékkérő külföldiekhez, így összességében minden második magyar jellemezhető idegenellenességgel (52 százalék).

„Orbán figyelmeztetés a lengyelek számára”

2011. május 24. - (nol / mti)

Konferenciát rendezett a magyarországi helyzetről a fennállásának 22. évfordulóját ünneplő lengyel napilap, a Gazeta Wyborcza, amely Richard von Weizsӓcker volt német államfőnek adta át az Év embere díjat. Richard von Weizsӓcker volt német államfő, a német-lengyel megbékélés egyik fő szószólója kapta meg idén a Gazeta Wyborcza című lengyel napilaptól Az év embere-díjat. A baloldali liberális újság varsói székházában kedden egész napos ünnepséget rendeztek a lap fennállásának 22. évfordulója tiszteletére, és ez alkalommal nyújtották át az oklevelet, amelyet a 91 esztendős, betegeskedő Weizsӓcker nevében a varsói német nagykövet vett át. A laudációt Tadeusz Mazowiecki volt lengyel kormányfő, Aleksander Kwasniewski volt lengyel államfő és Wladyslaw Bartoszewski volt lengyel külügyminiszter mondta. Weizsӓcker „a lengyel-német megbékéléshez való hozzájárulásáért és az európai integráció támogatásáért” kapta a díjat, amelyet az elmúlt években mások között olyan személyiségek nyertek el, mint Andrzej Wajda, Zbigniew Brzezinski, Joschka Fischer, Soros György és Václav Havel. Adam Michnik, a Gazeta Wyborcza főszerkesztője azt írta a volt német államfőről, hogy az igazi politikus mintaképe, aki egyszerre keresztény, német patrióta, következetes demokrata, európai, aki példaszerűen egyesíti magában a nemzeti és az egyetemes értékeket. A születésnap és díjátadás alkalmával konferenciát is rendeztek, délelőtt a magyar belpolitikai helyzetről, délután pedig az „arab népek tavaszáról”. A magyarországi folyamatokról szóló konferencián meghívott előadóként Kis János filozófus, egyetemi előadó, Rajk László építész, publicista - az SZDSZ alapítói, egykori vezetői -, továbbá Bojtár B. Endre, a Magyar Narancs főszerkesztője és Tóth Gábor Attila alkotmányjogász, a Szuverén.hu liberális internetes újság szerkesztője vett részt. A vitavezető Michnik és a mintegy 100 főnyi közönség elsősorban arra volt kíváncsi, hogy mi vezetett a Fidesz 2010-es elsöprő választási győzelméhez és a balliberális oldal súlyos vereségéhez, és ennek milyen esetleges következményei lehetnek a térségre és Lengyelországra nézve. Az előadók, más-más mértékben ugyan, de problematikusnak ítélték a mai magyar demokráciát, bár nem tagadták annak meglétét. Rajk szerint a kultúra az a terület, ahol az ellenzék számára lehetőség nyílik a cselekvésre. Kis úgy látja, hogy Orbán Viktor helyzete nagy mértékben függ a középosztály viselkedésétől, amely segítheti is őt, de radikalizálódhat, jobbra is tolódhat, ha a reformok húsbavágóak lesznek. Tóth szerint az új magyar alaptörvény nem egyesíti és integrálja, hanem megosztja a nemzetet. Michnik zárszavában úgy vélte, hogy a magyarországi helyzet Lengyelország számára tanulság és figyelmeztetés is egyben.

Brüsszelben újra téma a magyar alkotmány

2011. május 25. - (fh)

A Velencei Bizottság azt vizsgálja, hogy az új alaptörvény mennyire felel meg az európai normáknak. Szerdán a magyar alkotmány lesz az egyik téma az Európai Parlamentben az állampolgári jogok bizottságának (LIBE) brüsszeli ülésén - adta hírül a Független Hírügynökség. A LIBE Thomas Markertet, a Velencei Bizottság főtitkárát várja - ő vezette azt a delegációt, amely egy héttel ezelőtt Budapesten tárgyalt az új magyar alaptörvényről. Arról tájékozódtak, hogy az alkotmány mennyire kompatibilis az európai normákkal. A Velencei Bizottság június közepére alakítja ki végleges álláspontját, a szerdai bizottsági ülésen elsősorban az álláspont kialakításának folyamatáról beszél Thomas Markert. A magyar alkotmány egyébként téma lesz az Európai Parlament júniusi plenáris ülésén is.

A nacionalizmus nemzeti hitvallása

2011. május 25. - (Bitó László - Népszabadság)

A Nemzeti Hitvallás hiába hivatkozik a keresztény Európára, ha nem értjük meg: nem a kereszténység hozta létre Európát, hanem Európa hozta létre azt a kereszténységet, amelyet ezer évvel ezelőtt felvettünk. (…) Világszerte sok tragédiához vezetett a nacionalizmus, de mi megtanulhattuk volna, hogy nincs nagyobb veszély, mint a minket minden nép fölé emelő magyarok Istene, Nagyasszonya, védőszentjei (és táltosai) szakrális nacionalizmusa. Legalább azoknak, akik túlélték a Horthy-korszak szakrális, és a Szálasi-vészkorszak diabolikus nacionalizmusát, tudniuk és hirdetniük kéne, mire vezet, ha istenítünk magukat kisisteneknek hívő demagógokat:

http://nol.hu/velemeny/20110525-a_nacionalizmus_nemzeti_hitvallasa

Elbocsátották a Holokauszt Központ igazgatóját

2011. május 24. - (168ora.hu)

A kormány Horthy kormányzó megjelenítésének megváltoztatását követelte. Az ellenzék óv a történelem átértékelésétől - írja a Die Presse. Menesztették a Budapesti Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely (HDKE) igazgatóját, Harsányi Lászlót. A Magyar Távirati Iroda (MTI) csütörtök esti tudósítása szerint az elbocsátás tényét a Holokauszt Központot működtető közalapítvány jelentette be anélkül, hogy megnevezte volna az elbocsátás okát. Az alapítványban meghatározó módon jelen van az állam, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képvisel. A menesztésre számítani lehetett. Harsányi nem kívánta kommentálni a történteket. A magyar ellenzék már hónapok óta arról beszél, hogy a HDKE-nél bekövetkező vezetőváltással Magyarország jobboldali nemzeti kormány változtatni kíván azon a történelem szemléleten, amelyet a Holokauszt Központ jelenlegi állandó kiállítása közvetít. A kormány számára elsősorban arról van szó, hogy megszépítse az 1944 -ig az ország élén álló Horthy Miklós (1868-1957) „kormányzó” magyar holokausztban játszott szerepét. Idén márciusban azt mondta a Holokauszt Központért felelős államtitkár, Gál András Levente, hogy a kiállítás inkorrekt módon mutatja be Horthy szerepét. Egy a kormányportálon közzétett interjúban Gál közölte, hogy felszólította a HDKE-t a kiállítás kiigazítására. A menesztett Harsányi legvalószínűbb utódjának Szita Szabolcs történész látszik. Szita már korábban felkérte az üzemeltető alapítványt egy új kiállítási koncepció kidolgozására. A Holokauszt Központ feladatai közé tartoznak azok a kutatások is, amelyek a magyar fasiszták által kisajátított zsidó vagyonok visszakövetelésére vonatkozó igények összegyűjtését szolgálják. Megfigyelők szerint a kormány szigorúbban akarja ellenőrizni ezeket a kutatásokat.

Paul Lendvai: Orbán misszionárius buzgalommal szilárdítja meg hatalmát

2011. május 24. - (mti)

A publicista a Der Standard hasábjain bírálta a Holokauszt Emlékközpont vezetőjének leváltását. Magyarország útja címmel közölt jegyzetet Paul Lendvaitól Martonyi János göttweigi beszédéről és a budapesti Holokauszt Emlékközpont igazgatójának leváltásáról kedden a Der Standard című liberális osztrák napilap. Az Európa Fórumon Robert Menasse író szenvedélyesen óva intett a nacionalizmus újjáéledésétől az EU-ban. Különleges feltűnést - fogalmazott a publicista - mégis Martonyi János részben improvizált beszéde keltett. Lendvai a külügyminiszter beszédéről írva többek között kiemelte, hogy Menasse gondolatmenetét követve Martonyi Magyarország európai identitása mellett foglalt állást, kiállt a schengeni rendszer megvédése mellett, és a magyar diplomácia szempontjából a súlyt a romák integrációjára, a Duna-stratégia előmozdítására és Horvátország uniós csatlakozására helyezte. „A Magyarországról alkotott kép szempontjából éppen azért olyan jelentősek a Martonyiéhoz hasonló nemzetközi szereplések, mert Magyarország elsősorban a politikai hatalom Orbán Viktor által misszionárius buzgalommal folytatott megszilárdítása, nem pedig a 'balliberális fészekbe piszkítók által irányított média-összeesküvés' miatt szenvedte el (a Neue Zürcher Zeitung szerint) '1989 óta legnagyobb nemzetközi presztízsveszteségét' éppen az EU-elnökség alatt” - írta Lendvai a Der Standardban. A publicista ugyanakkor bírálta a Holokauszt Emlékközpont vezetőjének leváltását. A lépés alátámasztja a kormányt bíráló íróknak, művészeknek egy „elszabadult nacionalista propaganda következményeiről” szóló figyelmeztetéseit - írta. A cikk szerint Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára az állandó kiállítás megváltoztatását követelte azzal érvelve, hogy „csúsztatás” a magyar csapatoknak a bécsi döntések utáni felvidéki és erdélyi bevonulását összefüggésbe hozni az ott élő zsidók deportálásával. A cikkíró szerint azt a felfogást, amelyet a politikus képvisel, minden nemzetközi és magyar szakkönyv és dokumentum vitatja. Adolf Eichmann a pere során maga mondta, hogy a magyarok nélkül nem lettek volna lehetségesek a deportálások - emlékezetett Lendvai. A zsidók megsemmisítésével kapcsolatban Magyarország nem viselkedett sem rosszabbul, sem jobban, mint sok más ország. Magyarország külső megítélését azonban ma rontja a „csaknem hisztérikus ragaszkodás a nemzet örök ártatlanságához” - vélekedett a publicista.

Tarlós szégyene

2011. május 25. - (nepszava.hu)

Az teljesen normális a narancsköztársaságban, hogy Budapest díszpolgára csak az lehet, akit a Fidesz szeretne, a többieknek meg coki. Ezt nevezzük röviden a nemzeti együttműködés nagy rendszerének. A módszert ismerjük, a gondolkodásmódot ismerjük. És különben is, mindenről a szocik és az ő nyolc évük tehet. Különben is, ha a város elsüllyed a koszban, a hajléktalanok már csak rendészeti problémát jelentenek, a metró lassan bezár - illetve az új ki sem nyit -, a jól működő iskolákat becsukják, ellenben a Budapestnek színt, kellemet és vonzerőt jelentő kulturális tereket - Sirály, Tűzraktér, Zöld Pardon - felszántják és a helyüket sóval hintik be, hogy aztán országzászlók vagy mik szaladjanak onnan az égig - mert nyilván ezt kérték a budapestiek -, akkor világos e csődtömeg láttán, hogy csak az olcsó, ámde látványos megoldások maradnak:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=430894&referer_id=friss#null

Rászólt a rendőr a magyar nagykövetre

2011. május 30. - (Népszabadság)

Füzes Oszkár bukaresti nagykövet hétfő délelőtt egy csokor virágot helyezett volna el kolozsvári Mátyás-szoborcsoportnál törvénytelenül elhelyezett román nyelvű táblán, de figyelmeztették, ne tegye. A szoborcsoport restaurálására Magyarország is adott pénzt. Lehet, hogy a táblát már hétfőn eltávolítják. ● A szoborcsoport talapzatánál lévő bronztábla: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult.”

http://nol.hu/kulfold/raszolt_a_rendor_a_magyar_nagykovetre

Magyarellenes idézet került a kolozsvári Mátyás-szoborcsoportra

2011. május 25. - (mti)

Szellemi és politikai rongálásnak nevezte Szőcs Géza kulturális államtitkár, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal egy vitatott tartalmú táblát helyezett el a kolozsvári Mátyás király szoborcsoport esztétikai terébe. A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának államtitkára a Szabadság című kolozsvári lapnak elmondta: a magyar kormány, mint a Mátyás-szoborcsoport restaurálási munkálatainak társfinanszírozója elvárja, hogy ne kerüljön olyasmi a szoborra, amiről őt előzetesen nem tájékoztatták, és amivel aligha értene egyet, hiszen kontextusból kiragadott feliratról van szó. A tavaly restaurált Mátyás király szoborcsoport előtt hétfőn jelent meg egy bronztábla. A felirata egy vitatott idézet Nicolae Iorga román történésztől: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult”. Szőcs leszögezte: az eset miatt a magyar kormány egészen biztosan nem kívánja visszafizettetni a restaurálásra adott összegeket, hiszen Fadrusz János munkájának a megmentéséről volt szó, amikor anyagilag támogatták a műalkotás felújítását. „Sajnálatos viszont az, hogy brutális beavatkozás történik a szobor esztétikai terébe, amely legalább olyan ártalmas, mint a rozsda száz év alatt elvégzett munkája, csak ez egyfajta szellemi és politikai rongálás” - hangsúlyozta az államtitkár. Rámutatott: egyetlen műtárgy esetében sem engedhető meg, hogy hozzátoldjanak valamit, még ha csak a talapzatára is, illetve többet akarjanak elmondani róla, mint amennyit a szobrász vagy a festő közölni akart. Szőcs Géza a legbarbárabb és leggyermetegebb lépésnek tartja azt, hogy egy műtárgyba „behatoljanak” politikai üzenetekkel - olvasható a Szabadságban. Az idézet először 1932-ben került fel a szoborra, majd 1940-ben, Észak-Erdélynek Magyarországhoz csatolása után lekerült. 1992-ben Gheorghe Funar kolozsvári polgármester helyeztette el ismét a táblát a szobor talapzatára, törvénytelenül. A kolozsvári polgármesteri hivatal szerint törvényesen helyezték ki a táblát, Kelemen Hunor román művelődési miniszter szerint azonban a most elhelyezett feliratot nem hagyta jóvá az országos műemlékvédelmi bizottság, ezért törvénytelenül járt el a kolozsvári polgármesteri hivatal.

Diákhitelt kaphatnak a határon túli egyetemisták

2011. május 26. - (bumm.sk)

Diákhitelt kaphatnak azok az erdélyi és felvidéki magyarok, akik felveszik a magyar állampolgárságot, de a lakóhelyükön járnak egyetemre, nem költöznek Magyarországra, írja a Magyar Nemzet. A Diákhitel Központ megerősítette ezt a lapnak. A Vajdaságban és a Kárpátalján élő fiatalok egyelőre nem tudják igénybe venni ezt a lehetőséget, mert Ukrajna és Szerbia nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek. A diákhitel feltétele ugyanis a magyar állampolgárságon kívül az, hogy a diáknak olyan EGT-tagállam felsőoktatási intézményében kell tanulnia, amely Magyarországon elismert végzettséget ad. A diákhitel további előnyei:

http://www.diakhitel.hu/miert-erdemes.php?cmssessid=T231036944211d8d4616ab8059d880895

a1242bf61b298357b63a4d6b44fd249

A szlovák parlament nyilatkozata politikai ellenreakció

2011. május 30. - (mti)

Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint konkrét jogi következmény nélküli erős politikai állásfoglalást tett a szlovák parlament azzal, hogy nyilatkozatban utasította el az új magyar alaptörvény államhatárokon átnyúló rendelkezéseit. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és az ELTE oktatója az MTI-nek hétfőn azt mondta: értelmezése szerint a pozsonyi Nemzeti Tanács múlt pénteki nyilatkozata ellenreakció, mint fogalmazott, bizonyos mértékig „hisztérikus ellenreakciónak” érzi, „amely nem biztos, hogy bármilyen szempontból racionálisan megalapozott”. Ugyanakkor megjegyezte, olyan politikai állásfoglalásról van szó, amelyet hiba lenne figyelmen kívül hagyni. A jogász úgy látja, az állásfoglalás az új magyar alaptörvénnyel szembeni erős szlovák ellenállást fejezi ki, mint mondta, nem arra bizonyíték, hogy a két állam kapcsolatai barátivá váltak. Lattmann Tamás szerint az ilyen állásfoglalásoknak az adhat erőt, ha több van belőlük. Ha viszont a szlovákok egyedül maradnak, akkor tényleges értéke ennek megfelelően nyilván gyenge lesz - tette hozzá. A pozsonyi parlament úgy foglalt állást: Szlovákia a modern európaiság, az Európai Unió és a kétoldalú politikai alapszerződés szellemében jószomszédi kapcsolatokra törekszik Magyarországgal, ám nem fogadja el az alaptörvény területen kívüli elemeit. „A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa biztosítja a Szlovák Köztársaság minden állampolgárát arról, hogy területén kizárólag csak a Szlovák Köztársaság alkotmánya, jogrendje és a Szlovák Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásai érvényesek, s lesznek érvényesek a jövőben is” - áll a dokumentumban. A nyilatkozat - a magyar alaptörvény azon cikkére reagálva, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarokért, és támogatja törekvésüket a kollektív jogok megszerzésére - megerősíti: Szlovákia csak az egyéni jogokat ismeri el. Lattmann Tamás emlékeztetett arra, hogy az előző magyar alkotmánynak is voltak hasonló kitételei, amelyekkel Szlovákiának nem voltak különösebb problémái. Ezenkívül más államok alkotmányai is tartalmaznak hasonló utalásokat idegen államok területén élő azonos nemzetiségű személyek tekintetében, igaz, nem ennyire kifejezett módon. Hozzáfűzte: a magyar helyzet ráadásul egyedülálló, hiszen nem sok olyan államról tudni, amely ilyen mértékben van körülvéve olyan országokkal, ahol jelentős számú azonos etnikum él. A jogász véleménye szerint a magyar alkotmányban szereplő megfogalmazásnak éppen ezért semmilyen jogi vagy politikai problémát nem kellene okoznia, és ezért tartja a szlovák állásfoglalást „bizonyos mértékig hisztérikus ellenreakciónak”. A nemzetközi jogász szerint „abszolút várható” egy ilyen állásfoglalás, hiszen a szlovák belpolitika az utóbbi években jelentős részben a magyar belpolitikai eseményekre épített, azokra próbált reflektálni, „egyes szlovák erők egész belpolitikájukat a magyar kérdés köré szervezik”. Azt mondta, „várható volt az új magyar alaptörvény kitétele elindítja a szlovák belpolitika kialakult reakcióit”. Emlékeztetett arra, hogy a magyar állampolgárság könnyített megszerzéséről szóló jogszabály-módosítás is éles politikai vitákat és reakciókat váltott ki a szlovák oldalon. Lattmann Tamás szerint még elméleti szinten sem lehet kijelenteni, hogy a magyar alaptörvény sérti Szlovákia szuverenitását, hiszen szövege nem tartalmaz erre utaló, kézzelfogható utalást, „nemzetközi jogilag ezen az alapon biztosan nem támadható”. Megjegyezte, erre nem is létezik nemzetközi fórum, az alkotmányok megszövegezése és elfogadása az államok szuverén hatáskörébe tartozik. Azt mondta, „a szlovák kormány politikai természetű panaszával nem lehet semmilyen nemzetközi jogi fórumhoz fordulni”. A szakértő szerint az alaptörvény azon kitétele, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarokért, és támogatja a kollektív jogok megszerzésére irányuló törekvésüket, olyan megfogalmazás, amelynek értelmezéséről lehet politikai jellegű vitát folytatni. Valójában a magyar állam gyakorlata fogja megmutatni, mit is ért ezen passzusban megfogalmazott kötelezettségein - mutatott rá. Tehát nem az alaptörvény kitétele jogszerű vagy jogellenes, „csupán ebből a megfogalmazásból nem lehet arra következtetni, hogy itt súlyos nemzetközi jogsértések lesznek”, az állam gyakorlatát kell majd megvizsgálni, hogy az megfelel-e a nemzetközi jogi normáknak - mondta. A nemzetközi jogász úgy látja, a szlovák nyilatkozat után nem lenne célszerű a magyar kormányzat részéről egy éles reakció, „ez csak rontana a helyzeten”. Ha a magyar állam gyakorlatából világossá válik, hogy a szlovák felvetések és félelmek alaptalanok, akkor a probléma előbb-utóbb megoldódik, egy éles budapesti reakció viszont további ösztönzést adna a szlovák kételyeknek és ellenérzéseknek, hosszú távon pedig kiszámíthatatlan következményekhez vezethetne - mondta az MTI-nek Lattmann Tamás.

A Via Nova ICS a debreceni nemzetpolitikai találkozón

2011. május 26. - (felvidék.ma)

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) szervezésében nemzetpolitikai találkozót tartottak Debrecenben május 20-22. között. A rendezvényen két erdélyi és egy kárpátaljai szervezet mellett a Via Nova ICS is részt vett kilenc felvidéki fiatal képviseletében. A pénteki megnyitót Gaal Gergely, az IKSZ elnökhelyettese tartotta. Miután köszöntötte az egybegyűlteket, bemutatta az IKSZ által megalkotott www.gyerehaza.org oldalt. A kezdeményezés, mely a magyar fiatalokat segíti abban, hogy szülőföldjükön boldogulhassanak, nagy érdeklődést váltott ki a jelenlévők soraiban. A honlap bemutatását követően Korbeák György, régiós alelnök ismertette a további programot, végül Kocsis Dániel, a Nemzetpolitikai Munkacsoport vezetője vette magához a szót, és mutatta be a határon túlról érkezett szervezeteket. A nap további része ismerkedéssel telt, este pedig egy belvárosi étterembe, borkóstolóra látogattak el a résztvevők. Szombat délelőtt kispályás futballbajnokság zajlott a Kárpát-medence ifjúsági szervezetei és környékbeli futballcsapatok részvételével. Aki nem a focit választotta, bekapcsolódhatott az IKSZ TeSzedd! nevű országos akciójába vagy Debrecen nevezetességeit tekinthette meg. Délután kerekasztal-beszélgetésre került sor Stágel Bence, IKSZ elnök vezetésével. A hallgatóság megismerkedhetett az IKSZ Nemezpolitikai Munkacsoportjának tevékenységével, majd a jelenlévő ifjúsági szervezetek, az erdélyi MIÉRT és a Magyar Ifjúsági Tanács, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete illetve a Via Nova Ifjúsági Csoport képviselői mutatták be részletesen tevékenységüket, eredményeiket, céljaikat. A felszólások után a közönség kérdései következtek, amik az időszerű problémákat érintették leginkább. Szó volt többek között a szlovák nyelvtörvényről, a kettős állampolgárságról és a kárpátaljai titkosszolgálati atrocitásokról is. A szervezetek képviselői egyetértettek abban, hogy nagy szükség van a Kárpát-medencei magyar ifjúsági szervezetek állandó kapcsolatára, együttműködésére, legyen szó kulturális, illetve szakmai kérdésekről. Az IKSZ ajánlására munkacsoportok megalakításáról is szó esett. A délután második részében Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár asszony, és Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos tartottak előadást. Répás Zsuzsanna röviden ismertette Magyarország elmúlt évekbeli nemzetpolitikai tevékenységét, majd a jelenlegi kormány ide tartozó eddigi eredményeiről és további céljairól beszélt. Wetzel Tamás az egyszerűsített honosítási eljárás kidolgozásának lépéseit mutatta be. Az előadások után kérdések következtek a hallgatóság részéről. A beszélgetéseket követően a szombati napot táncházzal zárták le a fiatalok. A vasárnap ökumenikus istentisztelettel kezdődött a kerekestelepi református templomban, majd a szomszédos strand nyújtott lehetőséget a hétvégi fáradalmak kipihenésére. A Via Nova Ifjúsági Csoport jelenlévő tagjai nagyon hasznosnak találták a rendezvényt, mely során újra bebizonyosodott, hogy nagy szükség van a Kárpát-medencei méretű magyar-magyar közös gondolkodásra és együttműködésre.

Kettős állampolgárság: Eddig 81 ezer kérelem érkezett

2011. május 24. - (mti)

Eddig közel 81 ezer honosítási kérelem érkezett, a beadványok közül mintegy 50 ezret már elbíráltak - hangzott el az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén kedden. Wetzel Tamás miniszteri biztos tájékoztatása szerint a 80.850 kérelem 40 százalékát külképviseleteken, 40 százalékát a hazai anyakönyvvezetőknél adták be, és közel 20 százalék érkezett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, illetve a kormányablakokhoz. Honosítási beadvány 1073 településről, érkezett. Elmondta, hogy 35.825 névmódosítási kérelmet is beadtak, amelyeknél a magyar név visszaállítását kérik. Ezek elbírálása is folyamatos - tette hozzá, és megemlítette még, hogy a kérelmekhez közel 382 ezer melléklet is tartozik. Kitért arra is, hogy a kérelmek közül mintegy 50 ezret már elbíráltak, az időseknél, illetve azoknál akik már voltak korábban magyar állampolgárok az elbírálási arány 91 százalékos. Wetzel Tamás mérleget vonva kiemelte: míg eddig évente érkezett négyezer kérelem, most heti 4.000-4.200 beadványt regisztrálnak, azaz közel ötvenszeres az emelkedés. Jelezte, hogy a 12 hónapos intézési határidő három hónapra csökkent, de tudják tartani a szűk határidőt. Kitért arra, hogy tovább bővítik a külképviseleti állományt, amelynek létszáma Kolozsvárott, Szabadkán és Csíkszeredában - ahol kiemelt az érdeklődés - további 33 fővel nő. A létszámbővítés célja, hogy a számos eskütételt meg tudják szervezni. Rövidesen az útlevéleljárás is elindul majd a külképviseleteken - jelezte. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy vannak visszautasított kérelmek is, százas nagyságrendben, amelyeket elsősorban bűncselekmény és nemzetbiztonsági kockázat miatt nem fogadtak be. A biztos az ülés után az MTI kérdésére elmondta, eddig közel háromezren tették le az állampolgársági esküt. Június 4-én, a nemzeti összetartozás napján több helyen, így például Hódmezővásárhelyen, Egerben, Zebegényben lesznek nagyszámban állampolgársági eskütételek. A jövőre nézve további kihelyezett konzuli napok szervezését emelte ki, és fontosnak tartotta, hogy a külképviseletek munkatársai az idős, beteg embereket is fel tudják keresni, és a kérelmeket átvenni. A magyar állampolgárságot január 3-tól lehet kérelmezni az egyszerűsített honosítási eljárás segítségével, amelyet az Országgyűlés az elmúlt év május 26-án hozott döntése tett lehetővé. A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.

Határtalanul! - Idén 500 milliós keret

2011. május 25. - (mti)

A Határtalanul! program keretében két kategóriában hirdetett pályázatot a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Apáczai Programigazgatósága. Egyrészt tanulmányi kirándulásokat a következő tanévben hetedik osztályosoknak írtak ki, erre június 3-ig lehet pályázni, másrészt pedig az együttműködési program keretében azokat a szakközép-, és szakiskolákat szeretnék támogatni, amelyek már kialakítottak cserekapcsolatokat. Erre a programrészre június 17-ig lehet jelentkezni. Répás Zsuzsanna, helyettes államtitkár a sajtónak nyilatkozva jelezte: az osztálykirándulásokat néhány év alatt szeretnék normatívvá tenni, és elérni, hogy minden diák tanulmányai alatt legalább egyszer eljusson határon túli magyar területre.A Határtalanul! osztálykirándulási program legfőbb célja ugyanis, hogy erősítse a nemzeti összetartozást. Nagyon fontos, hogy a diákok személyes élményeket szerezzenek, hogy élő, személyes, kapcsolatok alakulhassanak ki - emelte ki a helyettes államtitkár, hozzátéve: azt szeretnék, ha ezek a kirándulások többek lennének, mint turistautak, és az iskolák között valódi testvériskolai kapcsolatok jönnének létre. Az idén a tanulmányi kirándulási programra összesen 500 millió forint áll rendelkezésre, ebből a tavalyi hatezerrel szemben 12 ezer diák utazását tudják támogatni. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója a programról nyilatkozva hozzátette, a tanulmányi kirándulásokat az iskolákban egy Határtalanul előkészítő óra előzi meg, ahol a kiutazó diákokat alapismereteket kapnak, a kirándulások után pedig értékelő órákat is tartanak. Az anyaországi és külhoni, részben vagy teljesen magyar tanítási nyelvű szakközépiskolák és szakiskolák esetében az a cél, hogy együtt alkossanak valamit, ami általában kapcsolódik a tanult szakmához. Megjegyezte: a szomszédos országokban mintegy 150 ilyen intézmény működik. Ennek a programnak a keretében támogatják, hogy külhoni magyar diákok is Magyarországra látogathassanak. A pályázók munkáját segítendő, háromnapos tájékoztatósorozatot szervezett az Apáczai Közalapítvány, amelynek során annak munkatársai a programtervezés és a pályázatírás kapcsán hasznos tanácsokkal igyekeztek ellátni a leendő pályázókat és a résztvevők pályázatírás közben felmerült kérdéseit is megválaszolták. A rendezvénysorozat első eseménye csütörtökön zajlott le, több, mint hatvan oktatási intézmény képviselőjének részvételével. Répás Zsuzsanna köszöntőjében kiemelte a program szerepét a határokon átnyúló kapcsolatok kialakításában: „Jöjjenek létre személyes kapcsolatok, olyan kapcsolatok, amelyekre építeni lehet.” A pályázati program bemutatása során Csete Örs igazgató hangsúlyozta, hogy a HATÁRTALANUL! kirándulás több, mint osztálykirándulás: az oktatásba ágyazódó program, mely előkészítettségével biztosítja, hogy a részt vevő diákok ne a buszon csodálkozzanak rá, hogy a magyar határtól több száz kilométerre is magyarul beszélnek az emberek. Pénteken általános iskolák, hétfőn pedig az Együttműködések magyar szakképző iskolák között című felhívásra pályázó szakképző iskolák képviselőivel találkoztak az Apáczai Közalapítvány szakértő munkatársai. Azok, akik nem tudtak részt venni ezeken a szakmai napokon, az alapítvány honlapján találhatnak információkat, így többek között mintegy hatvan kollégium listáját, amelyek akár több busznyi diákot is tudnak fogadni, de megtalálható a tavalyi 177 utazás térképen, illetve az ezekről szóló, iskolák által készített videó, és - a kapcsolatépítést segítendő - a teljesen vagy részben magyar tanítási nyelvű gimnáziumok, szakközépiskolák elérhetősége is.

Harmincöt embert küld el a Külügyminisztérium

2011. május 26. - (mti)

A Külügyminisztérium elbocsátja 35 munkatársát, a lépés a korábban előírt idei létszámcsökkentés része, jelentette be a tárca. „A Külügyminisztérium a jogszabályok által előírt létszámleépítésre kényszerül mind a minisztériumban, mind a külképviseleteken” - írta a sajtófőosztály. Az érintett 35 ember munkaviszonyát a napokban szüntetik meg. A Népszabadság úgy tudja, hogy tapasztalt diplomatákat, és egykori nagyköveteket is elbocsátanak. A lap szerint Balassa János volt dublini, Nikicser László volt párizis, Varga Imre volt belgrádi nagykövet, valamint Tóth Tamás volt malajziai nagykövet, egykori külügyi szóvivő is az elbocsátandók között van. A kormány 2010-ben úgy rendelkezett, hogy a minisztériumoknál 2011-ben 5 százalékos, azok háttérintézményeinél pedig 10 százalékos létszámcsökkentést kell végrehajtani. A kormány indoklása szerint a közszféra átalakításával egy kisebb, hatékonyabb állam létrehozása a cél. A sajtófőosztály megerősítette, hogy a tárcánál idén még további elbocsátások várhatók. Arra a kérdésre nem válaszoltak, hogy az elbocsátottak milyen arányban oszlanak meg a Magyarországon dolgozó, illetve külföldi szolgálatot teljesítő diplomaták között, és arra sem, milyen beosztású munkatársakat bocsátanak el.

Adómentes külügyi szolgálati autók?

2011. május 27. - (nepszava.hu)

Elsőként a külügyminisztériumban kellene kezdeni a regisztrációs adó nélkül, külföldi rendszámmal Magyarországon üzemeltetett autók elleni fellépését Rogán Antalnak. A fideszes politikus ugyanis törvénnyel szigorítaná az adóelkerüléssel vásárolt autók hazai használatát. Magyar regisztrációs adó és áfa megfizetése nélkül használ rendszeresen legalább öt nagy értékű luxusautót a magyar külügyminisztérium - értesült a Népszava. A bécsi magyar nagykövetség nevében Bécsben vásárolt, osztrák WD betűjelű diplomata rendszámmal ellátott - így Ausztriában és Magyarországon is adómentesen forgalomba helyezett - magas felszereltségű AUDI A8 limuzinokat a tárca folyamatosan és kizárólagosan Magyarországon használja. A nemzetközi jog normáival alapvetően ellentétes használatú, hazánkban pedig nyilvánvalóan a regisztrációs adó elkerülését célzó gépkocsibeszerzésre 2008-ban került először sor, azóta a lista bővült a belgiumi magyar képviselet belga rendszámait, sőt az EU speciális jelzését használó (adómentesen vásárolt) járművekkel is. A sajátos külföldi beszerzésekkel - az osztrák kereskedő által biztosított diplomata kedvezményekkel, illetve az Ausztriában meg nem fizetett áfával és egyéb adókkal - becslések szerint - legalább tízmillió forintot „spórolt” a külügyminisztérium. Az osztrák forgalmi rendszám miatt a gépkocsik honosítására, így regisztrációs adó befizetésére pedig nem került sor. (Az autók egyenkénti magyarországi listaára felszereltségtől függően 25-27 millió forint lett volna.) Az állandó jelleggel Budapesten használt (a minisztérium Ganz utcai külső parkolójában rendszeresen álló WD-27002, WD-27003, WD-27006 és hasonló rendszámú) luxusautókra a magyar fővárosban dolgozó diplomaták hívták fel lapunk figyelmét, ugyanis a tárca számos vezetője az itteni fogadásokra mindig ezekkel a gépkocsikkal érkezik. (A WD a Bécsben akkreditált külföldi diplomáciai testületeket, nemzetközi szervezeteket, a 27-es kezdetű szám pedig a rendszámkódok alapján a magyar követséget jelöli.) A diplomáciai rendezvényeken feltűnt, hogy az osztrák diplomata-rendszámú autókból rendre magyar köztisztviselők szállnak ki. Lapunk információi szerint az osztrák külügyminisztérium informálisan figyelmeztette a bécsi magyar nagykövetséget, hogy a kedvezményesen vásárolt gépjárművek sajátos használata nincs összhangban a nemzetközi jog előírásaival. A Rogán Antal (Fidesz) által nemrég benyújtott törvényjavaslat arról szól, hogy a külföldi rendszámmal idehaza autózók esetében az autósnak kellene bizonyítania, hogy életvitelszerűen él külföldön, ezáltal jogosan használ külföldi rendszámot. Jelenleg tízezer és harmincezer közé tehető a külföldi rendszámmal autózók száma. Ezzel megközelítőleg 10 milliárd forintnyi összeg kerül ki az államkasszából. Ezeknél az autósoknál lényegesen nehezebb a parkolási bírságok vagy a gyorshajtás miatt kiszabott büntetések behajtása is - közölte Rogán.

Bajnai intézkedéseivel fényezte magát Orbán Párizsban

2011. május 27. - (nepszava.hu)

Orbán Viktor folytatja jól bevált kommunikációs praktikáját, aminek lényege: mást mondunk itthon, és megint mást a határokon túl. Most Párizsban élt vissza a kormányfő azzal, hogy külföldi hallgatósága nem ismerheti pontosan a tényeket. Így lehet csak értelmezni azt az öndicséretet, amelybe becsúszott néhány olyan intézkedés felemlegetése is, amelyeknek szerzői joga nem Orbán Viktor tulajdona, hanem Bajnai Gordoné. A még mindig jól csengő MTI-nevet viselő, nemzeti hírügynökségünk tudósítása szerint a miniszterelnök az ország átszervezésének példájaként említette szerdán Párizsban az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését, egy „teljesen új nyugdíjrendszer” létrehozását, a tíz százalékos társasági adókulcsot, valamint az emberek meggyőzését arról, hogy egyhavi fizetésükről, illetve nyugdíjukról mondjanak le. A 13. havi nyugdíj és a 13 havi bér említése, a Bajnai-kormány burkolt dicsérete Orbán Viktor szájából, hiszen azt még elődje követte el. Hogy ez mennyire így van, azt kérdésünkre a miniszterelnöki szóvivő, Szijjártó Péter e-mailben erősítette meg. Ezek szerint: „A miniszterelnök múlt időben fogalmazott. Arról beszélt, hogy a szocialisták korábban a közigazgatásban dolgozóktól elvették a 13. havi bért, a nyugdíjasoktól pedig a 13. havi nyugdíjat.” Akkor jól értettük. Most már csak arra lenne szükség, hogy elhihessük: ez a múlt idő nem alakul át egyszerre csak jövő, majd jelen idővé.

Orbán Viktor avatja fel a Tisza-szobrot

2011. május 31. - (mh)

Az alaptörvénnyel visszatértünk a történeti alkotmányhoz, az új alkotmány a nemzet egységét, a felelősségtudatot hangsúlyozza - mondta Tőkéczki László történész a Ferencvárosi Polgári Szalon első rendezvényén, Bácskai János polgármester vendégeként. Szerinte azért fogadta felháborodottan a balliberális oldal az új alkotmányt, mert az éles elhatárolódást rögzít a kommunistáktól és a nyilasoktól is. Október 31-én Orbán Viktor kormányfő beszédet mond Tisza István néhai miniszterelnök budapesti szobrának avatóján. Az 1918. október 31-én meggyilkolt államférfi szobrát a Jászai Mari téren leplezik majd le, ahol egykor a Marx-Engels-szobor állt - jelentette be a Ferencvárosi Polgári Szalonban Tőkéczki László történész, a szoborbizottság elnöke. Tisza István egyébként százötven éve született, így ez az esztendő Tisza István-emlékév is:

http://www.magyarhirlap.hu/belfold/orban_viktor_avatja_fel_a_tiszaszobrot.html

Lengyel László: Egy év - kétharmad - öt tanulság

2011. május 30. - (Hír6.hu)

Az Orbán-kormány tovább csúsztatta az országot nyugatról keletre, a civilizáltabbtól a barbárabb, a moderntől az avultabb felé. Rontotta önmaga és az ország hitelességét. Nem bizonyította kormányzóképességét. Még a helyes és szükséges lépések megtételénél is képtelen volt értelmes társadalmi kommunikációra. Tovább pazarolta az ország amúgy is csekély anyagi, szellemi és lelki tartalékait - véli Lengyel László:

http://hvg.hu/velemeny/20110530_lengyel_orban_kormany

Vezérdemokrácia Magyarországon: Pretoriánusok kora

2011. május 30. - (168ora.hu)

Új könyvvel lép az olvasók elé Lengyel László politológus, aki „civilben” a Pénzügykutató Zrt elnöke. A Pretoriánusok kora a magyar demokrácia, bürokrácia és piacgazdaság válságának története. A kötetet Bajnai Gordon volt kormányfő mutatja be június 1-én, szerdán az Írók Boltjában.. Kik azok a pretoriánusok? Mi a pretoriánus rendszer? Rómában a császári testőrség, a légiók által hatalomra emelt császárokat nevezték így, Samuel Huntington szerint a délkelet-európai és latin-amerikai országok rendszerei, ahol az elit csoportok közötti folyamatos háború a tekintélyelvű uralkodó és a politikai hatalom, a megszilárdulni képtelen állam, közigazgatói bürokratikus hatalom, illetve a népképviselet, a demokratikus hatalom között erő alapján dől el. A feudálisból a modern államba való átmenet Magyarországon, Csehországban (Csehszlovákiában), Lengyelországban, illetve a nyugati keresztény délszláv tartományokban, majd országokban, Szlovéniában és Horvátországban, a bürokratikus hatalom és a demokratikus hatalom közötti állandó súrlódásokban, illetve sajátos politikai keverékekben mutatkozott meg. Kelet- és Délkelet-Európában, így a keleti keresztény Ukrajnában, Romániában, Moldáviában és Bulgáriában az oroszra emlékeztető autoriter politika, bürokratikus közigazgatás és oligarchikus „demokrácia” keretei között. Lengyel László új könyvében, amely a magyar demokrácia, bürokrácia és piacgazdaság válságának története, azt igyekszik igazolni, hogy az ezredfordulótól Magyarország a jól-rosszul megalkotott koraszülött demokráciából és jogállamiságból, piacgazdaságból és modernizált közigazgatásból nem a nyugat-európai világba illeszkedett be, hanem fokozatosan egy pretoriánus vezérdemokráciába, Kelet-, Délkelet-Európába csúszott. Lengyel László könyvnapi esszégyűjteményének számos írása megjelent a közelmúltban a sajtóban. Összegyűjtve mégis más fénytörésben látja őket az olvasó: utolsó, zűrzavaros éveink mozaiktöredékeiként. A Kalligram Kiadó gondozásában megjelent könyvet szerdán, június 1-én az Írók Boltjában (Budapest VI., Andrássy út 45.) Bajnai Gordon volt kormányfő mutatja be. A bemutató moderátora: Szigeti László kiadóvezető.

Nem tetszik a rendszer? Orbánék első éve

2011. május 28. - (hvg.hu)

Orbán Viktor kormányfő egyre inkább felszámolja az intézményes alapjait annak a szuperjogállamnak is titulált közjogi mintademokráciának, ami 1989 után épült ki Magyarországon. Az erősebb végrehajtó hatalom hatékonyabb kormányzást is eredményezhet. (…) A „forradalmi Országgyűlésben” a kormány által strómanként használt politikusok időről időre valósággal lerohanják tervezeteikkel a plénumot. A kormányfő által mozgatott gépezet az érdek-képviseleti szervek befolyását a minimálisra igyekszik csökkenteni a törvényalkotás során, a miniszterelnök ugyanakkor - az államgépezeten mintegy átnyúlva - újra és újra úgynevezett nemzeti konzultációt folytat „népével” hol társadalombiztosítási, hol alkotmányos, hol pedig (mint jelenleg) szociális kérdésekről. Orbán sokak által populistának tekintett „plebejus demokráciája” e technikával próbálja pótolni azt a fajta demokráciadeficitet, ami a jelenlegi kormányzati időszakot jellemzi:

http://hvg.hu/hvgfriss/2011.21/201121_a_masodik_orban

kormany_elso_eve_nem_tetszik

A putyinizálódástól az európai botrányig

Nemzetközi lapszemle a Fidesz-kormány első évéről

2011. május 26. - (nepszava.hu)

A Fidesz a legátütőbb választási győzelmet aratta a kommunizmus bukása óta, példátlan, kétharmados többséggel véget vetve a szocialisták nyolcévi kormányzásának - írta a brit lap. A győzelem Orbán Viktor diadalmas visszatérését jelenti. A 2002-ben és 2006-ban egymás után elszenvedett vereségek megpecsételhették volna egy kevésbé kitartó, kevésbé erőteljes politikai személyiség sorsát. E kudarcok azonban nem rendítették meg Orbán azon vágyát, hogy eltávolítsa az általa hozzá nem értőként és korruptként jellemzett szocialistákat a hatalomból. „Ádáz antikommunizmusa” nem enyhült azóta sem, hogy a Fidesz vezetője 1989-ben, a szovjet csapatok kivonását követelő beszédével először előtérbe került. Más vonatkozásokban azonban már kevésbé könnyű meghatározni a Fidesz nézeteit:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=432294

Egy jogállam szétverése

2011. május 28. - (nepszava.hu)

Vazallussá tett független intézmények, elfoglalt közhatalmi pozíciók, visszamenőleges törvényhozás, kisajátított magánvagyon, megfélemlített társadalmi csoportok - e forgatókönyv mentén verte szét a Magyar Köztársaságot a második Orbán-kormány egyetlen év alatt. A miniszterelnök eskütétele előtt azt mondta: „több millió magyar ember vállán állunk, akiket a munkánkkal szerényen és alázattal kell szolgálnunk”. A kétharmados parlamenti felhatalmazás birtokában kontroll nélkül maradt kormányfő azonban egyre csak tapos a magyar embereken:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=432258

A kétharmad teljesítménye: Gyengébb, mint létharmad

2011. május 28. - (nepszava.hu)

Az Orbán-kormány újabb pofátlanságát leplezi le a Népszava; a korábbi tervekkel ellentétben az idén azért nem vezeti be az oktatási kormányzat a buktatást az első osztályban, mert az egyéves kabinet tagjai közül többen nem léphetnének felsőbb osztályba. Legalábbis lapunk munkatársai - nem titkoltan - szubjektív véleménye szerint. Összeállításunkban nemcsak a miniszterek szerepelnek, hanem azok az államtitkárok is, akik az elmúlt évben valamilyen módon kiérdemelték a figyelmet:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=432286

Matolcsy: A Kárpát-medence lesz az európai gazdaság motorja

2011. május 27. - (mti)

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint történelmi esély kínálkozik Magyarország és a Kárpát-medence számára ahhoz, hogy a 21. század elején megszülető új európai gazdaság motorjává váljon. A tárcavezető pénteken Móron, a Wekerle Sándor emlékév keretében megrendezett Kárpát-medencei gazdasági fórumon Gazdaságpolitika határok nélkül címmel tartott előadást. A rendezvényre a Fejér megyei gazdasági szakemberek mellett Erdélyből, a Felvidékről, Délvidékről, valamint Burgenlandból is érkeztek vendégek. A nemzetközi fórumot a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az Enterprise Europe Network Közép-dunántúli regionális irodája, a Magyar Közgazdasági Társaság Fejér Megyei Szervezete és a Fejér Megyei Hírlap rendezte:

http://hvg.hu/gazdasag/20110527_matolcsy_karpat_medence

I. világháborús emléktáblát állítottak vissza a Parlamentben

2011. május 30. - (mti)

Az I. világháború hőseinek áldozata, kötelességük teljesítése hozzátartozik mindazokhoz, akik a Parlament falain belül, a nemzetért dolgoznak - mondta az Országgyűlés elnöke a magyar hősök emléknapján. A honvédelmi miniszter azt hangsúlyozta: fontos jelkép, hogy a magyar honvédség éppen az emlékünnephez kapcsolódóan veszi át a Szent Korona őrzését. (…) Május utolsó vasárnapja 1925 óta a magyar hősök emléknapja. Az Országgyűlés 2001-ben iktatta törvénybe a magyar hősök emlékünnepét. 1925 és 1944 között a nap nemzeti ünnep volt, ám a II. világháború után politikai üzenetet és eszmeisége miatt tilalommal sújtották:

http://www.echotv.hu/index.php?akt_menu=16&hir_id=249343&r_id=29

Süllyed az Alföld

2011. május 30. - (mti)

Az Alföld északi része a tektonikai mozgások miatt az elmúlt néhány évtizedben akár tíz centimétert is süllyedt, miközben az Északi-középhegység emelkedett: bár a nagy területű mozgások közvetlenül nem érezhetők, árvízi szempontból a jelenség fontos, mert lelassulhat a Kárpátokból érkező víz kifolyása - áll a Geodézia Zrt. sajtóközleményében. Tektonikai mozgás, azaz a földkéreg emelkedése és süllyedése nemcsak nagy földrengés-kockázatú törésvonalak mentén figyelhető meg, hanem Magyarországon is. Így fordulhat elő, hogy míg az Északi-középhegység északi oldala emelkedett az elmúlt 35 évben, addig az Alföld jellemzően süllyedt, nem ritkán 10 centiméternél is nagyobb mértékben - idézi a közlemény Busics Györgyöt, a Nyugat-magyarországi Egyetem docensét:

http://hvg.hu/Tudomany/20110530_sullyed_alfold

Önmagával vívja a nagy csatákat az egy éve kormányzó Fidesz

2011. május 30. - (origo.hu)

Bevált Orbán Viktor miniszterelnök jóslata, nem úszta meg néha éles belső viták és dezertőr akciók nélkül első évét a második Orbán-kormány. A kétharmados többséggel rendelkező Fidesz és KDNP mellett szinte egyáltalán nem rúghatott labdába az ellenzék, viszont összecsapott a kormány és a frakció, a Fidesz és a KDNP, és még mindig nem zárult le Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán különháborúja az oktatásügyben:

http://www.origo.hu/itthon/20110527-belso-konfliktusok

-az-egy-eve-megalakult-masodik-orban-kormany-mukodese.html

A MOL-ügylet háttere

Nagyon sokba fog kerülni a Fidesz-kormány lépése

2011. május 30. - (168ora.hu)

Rossz nyomon jár az, aki pénzügyi racionalitást keres a kormány MOL-részvénycsomag vásárlása mögött. Az ügyletben nem ez a fő motiváció: magyar részről marginális szempont volt, orosz részről is csak egy a lehetséges célok közül. A lényeg abban rejlik, mit akar valójában a Fidesz-kormány az állami részesedéssel, és mi volt Moszkva érdeke a pakett eladásával? Hatalmas sikerként, nemzeti érdekeink győzelmeként állította be a kormányfő és minisztere, hogy hosszas tárgyalások után megegyeztek az oroszokkal a Szurgutnyeftyegaz kezében lévő 21 százaléknyi MOL-részvénycsomag megvételéről. Az ezt bejelentő sajtótájékoztatón három lényegi kommentárt fűztek az egyébként nagy titokban zajló és részleteiben nem ismertetett ügylethez, azonban azok egyike sem felel meg a teljes valóságnak:

http://www.168ora.hu/buxa/mol-szurgut-paks-malev-76492.html

„Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték”

2011. május 30. - (mti / fidesz.hu)

A Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatás fontosságát hangsúlyozta Semjén Zsolt hétfőn Budapesten, az Óbudai Egyetemen. A miniszterelnök-helyettes bejelentette: már kilencvenezer állampolgársági kérelem érkezett. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese a Kárpát-medencei felsőoktatás magyar képviselőinek részvételével tartott EU-Ped 2011 pedagógusnapi ünnepségen azt mondta: minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték; senki nem adhatja az egyetemes emberiségnek azt az értékgazdagságot, amit a magyar nyelv, a magyar kultúra és történelem. Semjén Zsolt hangsúlyozta: nekünk, magyaroknak az egyetemes emberiséggel szembeni kötelességünk a saját magyarságunk megőrzése, ezért fontos, hogy a Kárpát-medencei magyar oktatás ne elszigetelt, atomisztikus darabokból álljon, hanem egységes és élő legyen. Kitért arra is, hogy a történelem viharai szétszaggathatták a nemzetet, de ettől még nyelvileg, kulturálisan, szellemileg „egy valóság vagyunk”. A miniszterelnök-helyettes az egyszerűsített honosításról szóló jogszabály megalkotását felidézve bejelentette: jelenleg a 90 ezredik állampolgársági kérelemnél tartanak. Mint mondta, a Szent István-i örökség lényege az országépítés, de ez nem fog úgy menni, ha csak a parlament meg a kormány építi az országot. Csak akkor működik, ha minden nemzetrész, minden kisebb-nagyobb közösség „kis Szent Istvánként” építkezik - tette hozzá Semjén Zsolt. Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára köszöntőjében arról szólt: azon munkálkodnak, hogy a Felvidéken és Kárpátalján is legyen egy-egy akadémiai bizottságuk. Ha nincsenek tanárok, nincsen jól képzett ifjúság - hangsúlyozta. Rudas Imre, az egyetem rektora kiemelte: tiszteletadás ez a nap, tiszteletadás a Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatásnak és a magyar nyelvű oktatásban részt vevőknek. A felsőoktatási intézmények átalakításával kapcsolatban kiemelte: nagyra értékelik, hogy ez a kérdés egyelőre lekerült a napirendről. Hozzátette, üdvözlik, hogy csak hatástanulmányok, elemzések készültek, további konzultációk után fogalmaznak meg új javaslatot. Hisznek abban, hogy az egyetem eredményei, annak a különféle mutatók szerint a felsőoktatásban elfoglalt helye meggyőzően bizonyítja az intézmény önállóságának jogosultságát - közölte a rektor. Az eseményen - amelyen címzetes egyetemi tanári cím adományozásáról szóló dokumentumot adtak át Semjén Zsoltnak - részt vett Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár, Mészáros Alajos, az Európai Parlament szlovákiai képviselője és Korhecz Tamás, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Az ünnepségen egyperces néma felállással emlékeztek a vasárnap elhunyt Mádl Ferenc volt államfőre.

A Nemzeti-botrány

2011. május 30. - (fn.hu)

Lakner Zoltán szerint „a jobboldal szimbolikus világa keveset változott a húsz évvel ezelőtti MDF-korszakhoz képest. Modernebb lett, új sztárjai vannak, de „a mélyben ugyanaz a „magyar vagy sem?”, „lehet-e más módon hazafias vagy csak egyféleképpen?” vita húzódik meg, mint korábban. Politológusi értékelés a kormányról. Művészet és politika, múlt és jelen, őszinteség és önbecsapás, intelligencia és félműveltség. A Nemzeti Színház körüli, szó szerint mondvacsinált botrány ezekről szól. Az ügy fontos példája annak, hogy a legkevésbé színvonalas politikusi nyilatkozatok is valóságos - bár nem feltétlenül igényes - politikai nézetekből táplálkoznak:

http://www.fn.hu/belfold/20110530/nemzeti_botrany

A Jobbik akarja adni a következő polgármestert Békéscsabának

2011. május 25. - (Hír6.hu)

A Jobbik Magyarországért Mozgalom Békéscsabai Alapszervezete tisztújítást tartott a hétvégén. Két évre választottak elnökséget, ahol a tagság egyhangúlag Szabóné Kocziha Tünde önkormányzati képviselőt választotta elnökének. Ismét alelnök lett Strifler Attila önkormányzati képviselő, új alelnökként szerzett tisztséget Gajdos László, az önkormányzat Kisebbségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottságának tagja. Az elnökség két, egymással párhuzamos célt fogalmazott meg az előttük álló időszakra. Az egyik, a lakosság érdekeinek minél eredményesebb képviselete a megyeszékhely közgyűlésében, a másik cél a nemzeti radikalizmus megerősítése a városban a következő választásig. Így kívánják elérni, hogy a Fidesz után a Jobbik adjon Békéscsabának országgyűlési képviselőt és polgármestert - áll a Jobbik Magyarországért Mozgalom Békéscsabai Alapszervezetének közleményében.

Kijevi hisztéria - Kezdenek félni a magyarok

2011. május 26. - (kitekinto.hu)

Minden szempontból hisztéria övezi Kárpátalján az egyszerűsített honosítási eljárást. Az ungvári és a beregszászi külképviseleteken jobb esetben is csak decemberre lehet időpontot kapni. A kettős állampolgárság lehetőségétől nem csupán az ott élők jöttek lázba. Sajnos az ukrán titkosszolgálat is. Emberei a KGB-t idéző módszerekkel ijesztettek rá a kárpátaljai magyarokra, a jelek szerint sikerrel. (…) Ilyen állapotok közepette pedig nem csodálkozhatunk, ha sokan megijedtek. Úgy hírlik, többen is visszamondták igényüket az állampolgárságra, vagy legalábbis nem szülőföldjükön kívánják letenni az esküt. Azok után, ami azokkal történt, akikről azt feltételezik, hogy már megkaphatták az állampolgárságot, ezen különösebben nem lehet meglepődni. Bizony félnek a magyarok Kárpátalján:

http://www.168ora.hu/globusz/ukrajna-kettos-allampolgarsag

-karpatalja-janokuvics-semjen-kgb-75843.html

„Magyar hét” a szlovák parlamentben

2011. május 29. - (kitekinto.hu)

A szlovák-magyar viszony szempontjából meglehetősen eseménydúsan telt ez a hét, a pozsonyi törvényhozás ugyanis két fontos kérdést is tárgyalt a napokban: a kisebbségi nyelvhasználati törvényt, valamint az újonnan elfogadott magyar alkotmányt. A nyelvhasználati törvény módosítását Berényi József MKP-elnök úgy jellemezte, hogy „vajúdtak a hegyek és egeret szültek”, s ebben a meglátásban sok igazság van, elég csak egy picit a szabályozás részletei mögé nézni. A magyar alkotmány vitájának kimenetele pedig újfent megerősítette: „a magyar fóbia” szűnni nem akaró tünet a szlovák ellenzéki politikusoknál. (…) A szlovák parlament „magyar hete” kijózanító lehet azok számára, akik a jelenlegi jobbközép szlovák kormánytól a magyar-szlovák viszony konszolidálását várták. Úgy tűnik, hogy a koalíció (és benne a Híd-Most jelenléte) mindössze arra képes, hogy a nemzeti indulatokat egy kissé fékezze, gyökeres változást azonban nem képes produkálni. Az Orbán-kormány nemzetpolitikai intézkedései tovább hergelik a radikálisokat északi szomszédunknál, ez pedig valós aggodalomra adhat okot - az éppen elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel kapcsolatban is. A törvény egyetlen előrelépése ugyanis - az a bizonyos 15% - leghamarabb 2021-ben léphet életbe. A jelenlegi kilátások alapján azonban egyáltalán nem biztos, hogy az elfogadott módosítás megéri a 10 éves kort, hiszen a megerősödő (és esetleg időközben kormányra kerülő) ellenzéknek valószínűleg egyik első dolga lesz, hogy visszaállítsa a kétnyelvűség mércéjéül szolgáló 20%-os küszöböt:

http://kitekinto.hu/karpat-medence/2011/05/27/magyar_het_a_szlovak_parlamentben

Nem tetszik a nyelvhasználati törvény módosítása

a szlovákiai magyar televíziósoknak

2011. május 26. - (mti)

A Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége (SZMTSZ) megütközéssel fogadta, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítása után is megmaradtak a nem államnyelven folytatott televíziózást érintő korlátozások. „A szlovákiai magyarság alapvető joga az anyanyelven történő tájékoztatás. Ez a jog azonban csak korlátozott mértékben érvényesül az államnyelvtörvény egyes előírásai miatt. A szlovák államnyelvtörvény nem teszi lehetővé az anyanyelvű interaktív tartalmak sugárzását az országos és a helyi televíziókban. Előírja a kétnyelvűséget, amit a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége a nemzetközi emberi jogi és kisebbségvédelmi szervezetekkel együtt diszkriminációként és gazdasági versenyhátrányként értelmez” - olvasható a szövetség csütörtöki nyilatkozatában. A pozsonyi parlamentben szerdán elfogadott, majdan alkalmazandó módosítás értelmében az egyes szlovákiai településeken a kisebbségi lakosság arányának elég csak a 15 százalékot - s nem pedig az eddigi 20 százalékot - elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésben használhassák az adott kisebbség nyelvét. Ugyanakkor nem sikerült elérni, hogy a televíziókban ne feliratozzák szlovákul a magyar műsorokat, ami lehetetlenné teszi a magyar nyelvű élő adásokat. A szlovákiai magyar televíziósok szerint „az elfogadott kisebbségi nyelvtörvény teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a Velencei Bizottság azon ajánlásait, amelyekben a nem államnyelven sugárzott televíziós műsorokat érintő jogkorlátozások és diszkrimináció megszüntetését javasolja”. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy újabb évekre, vagy évtizedekre érvényben maradjanak ezek az európai szinten példátlan diszkriminatív törvényi rendelkezések, amelyek akár 40 százalékban is növelik a nem államnyelven, például magyarul gyártott és sugárzott műsorok költségeit. A korlátozásokat a magyar nyelvű televíziózás szándékos elsorvasztására tett kísérletként értékeljük” - fogalmaz a SZMTSZ az MTI pozsonyi tudósítójához eljuttatott nyilatkozatában. „A felsorolt okok miatt a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége határozottan tiltakozik a kisebbségi nyelvhasználati törvény 2011. május 25-én elfogadott módosítása ellen, és minden eszközt és lehetőséget felhasznál arra, hogy tiltakozásának hangot adjon belföldön és külföldön egyaránt. Amennyiben a törvény jogerőre emelkedik, felszólítjuk a hazai és külföldi újságíró kollégákat illetve a nemzetközi újságíró szervezeteket, fejezzék ki szolidaritásukat, ítéljék el a szlovák törvényhozás lépését, amellyel ismét arcul csapta nem szlovák anyanyelvű polgárait” - zárul a nyilatkozat.

Az ellenzék kifütyülte a magyar nagykövetet

Ján Slota: Jött leellenőrizni a felvidéki idiótákat

2011. május 26. - (bumm / tasr)

A kisebbségi nyelvhasználati törvényről való szerda esti szavazás idejére Heizer Antal pozsonyi magyar nagykövet is ellátogatott a szlovák parlamentbe. A parlament erkélyén megjelenő diplomatát kifütyülte az ellenzék. Ján Slota SNS-elnök pénteken kijelentette, a tegnapi parlamenti ülés (melynek végén megszavazták a kisebbségi nyelvtörvényt) legabszurdabb jelenete az volt, amikor Heizer Antal megjelent a parlament erkélyén. A magyar nagykövetet a Robert Fico vezette Smer-SD képviselői is füttyel és bekiabálásokkal fogadták. „Eljött leellenőrizni a felvidéki idiótákat, hogy szót fogadnak-e Budapestnek“ - mondta az SNS vezetője, aki szerint az elfogadott törvény „szégyenletes“. Slota úgy vélte, a kormánykoalíció tettei bizonyítják, hogy „hazaáruló módon próbálják magyarosítani Szlovákia déli részét, és Budapest utasítására még ennél is tovább akarnak majd menni“. „Szlovákia fejet hajt a magyar korbács előtt, ahogy ez Apponyi idejében történt a 19. és 20. század fordulóján“ - vélekedett. „A magyar politikai elit kiröhög minket, a kormány képviselőinek a pofájába röhög“ - mondta Slota pénteken a parlamentben, a magyar alkotmánnyal kapcsolatos nyilatkozatról szóló vita során. „A nagymagyar sovinizmus gőzhengerként indult el a dombról, mi pedig mosolyokkal biztosan nem tudjuk megállítani, csak felkészüléssel a még agresszívebb lépésekre, amelyek várhatóak. Isten óvja a szlovák nemzetet tőlük!“ - jelentette ki. Hangsúlyozta, a parlamentnek határozottan és élesen kell ellenállnia a magyar politika és diplomácia agresszív lépéseivel szemben. A Szlovák Nemzeti Párt saját nyilatkozat-tervezet terjesztett a törvényhozás elé, mely a kormánytervezetnél jóval élesebben fogalmaz a magyar alkotmány kapcsán. Többek között elutasítja a magyar revizionizmust, és a magyar felet a nemzetközi szerződések betartására szólítja fel. Azt is követelik, hogy a magyar parlament módosítsa azokat a törvényeket, amelyek állítólag a szomszédos országok szuverenitását sértik.

Megszavazták a kisebbségi nyelvhasználati törvényt

2011. május 26. - (bumm / sita)

A kormánykoalíció végül hosszas vita után sikeresen megszavazta a parlamentben a kisebbségi nyelvhasználati törvényt. Hetvennyolc szavazatot kapott a kezdeményezés. A törvény elfogadását az ellenzéki képviselők zajongással fogadták, az SNS és a Smer következetesen a tervezet ellen szavazott. A kezdeményezésbe végül teljesen beledolgozták Igor Matovič, az Egyszerű Emberek vezetőjének javaslatait, így több pontban eltér a Híd és a minisztérium által kidolgozott, második olvasatba utalt verziótól. Húszról tizenöt százalékra csökken például a nyelvhasználati küszöb, viszont csak abban az esetben kerülhetnek újabb falvak a jegyzékbe, ha két egymást követő népszámlálás megerősíti a nemzeti kisebbségek növekvő számát az adott településen. A jegyzékből való törléshez három népszámlálás adatai - és a 15 százalékos határ alá csökkenés - szükségesek. A községeknek az eredeti javaslattól eltérően nem kell kötelezően alkalmazniuk senkit, aki bírja a kisebbségek nyelvét az érintettekkel való kommunikációhoz, helyette meghatározott órákban foglalkozhatnak a velük a hivatalos nyelvtől eltérő módon beszélni szándékozó panaszosokkal. Az egészségügyi és szociális intézményekben szintén nem válik kötelezővé a nyelvhasználat, továbbra is feliratozva maradnak a kisebbségi tévéműsorok. A kétnyelvű községek 2012 júniusa után mindkét nyelven kiadják majd az anyakönyvi és halotti kivonatokat, a kisebbségek képviselőinek joga lesz anyanyelvén kommunikálni a hivatallal. A települések ülései a képviselők és a polgármester jóváhagyása esetén a kisebbség nyelvén is folyhatnak, az anyakönyveket szlovákul vezetik majd. Az egyes állomásokon feltüntethetővé válik a községek kisebbségi nyelven való elnevezése, de elsőként mindig a szlovák nevet kell feltüntetni, s az nem is lehet kisebb betűkkel írva, mint kisebbségi verziója. Ilyen módon lehet jelölni egyébként minden nyilvános feliratot is. A kisebbségi nyelvhasználati törvényben is megjelentek az ötventől 2500 euróig terjedő büntetések, a kormányhivatal döntése alapján szabják ki ezeket. Az intézkedés a magyar, cseh, bolgár, horvát, német, lengyel, roma, ruszin és ukrán nyelveket érinti. A törvény július elsején léphet hatályba - de csakis abban az esetben, ha Ivan Gašparovič államfő aláírja a határozatot. Ellenkező esetben ismét a parlament elé kerül az ügy.

Bugár: Jó hír a törvény elfogadása

Bugár Béla, a Híd elnöke jó hírnek nevezte a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadását. „Ez egy értelmes kompromisszum, mi sokkal többet akartunk, a kollégáink sokkal kevesebbet, de ez egy előrelépés. Gratulálok Szlovákiának, hogy ilyen törvénye van” - jelentette ki a Híd elnöke a szavazás után az újságírók előtt. Bugár szerint a törvény stabilizálja a kisebbségekkel szembeni jogrendszert, közvetlen módon pedig a szlovákiai demokráciára is hatással van. Jelezte ugyanakkor, várakozásai szerint Ivan Gašparovič államfő visszadobja a törvényt. „Nem akarom azt mondani, hogy mérget vennék rá, de feltételezem, ahogy ismerem az államfő urat, hogy biztosan visszaküldi a törvényt” - jelentette ki Bugár. Pozitívumként értékeli viszont, hogy a javaslatot 78 képviselő is támogatta - a törvény ismételt elfogadásához ugyanis legalább 76 támogató szavazat szükséges. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szerint a szlovák kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadott módosítása a kisebbségek, a szlovákiai magyarság szempontjából „alig értékelhető eredmény, sőt néhány területen visszalépés”.

Berényi: értékelhetetlen a kisebbségi nyelvhasználati törvény

2011. május 25. - (mti)

Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szerint a szlovák kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadott módosítása a kisebbségek, a szlovákiai magyarság szempontjából „alig értékelhető eredmény, sőt néhány területen visszalépés”. „A most elfogadott törvénymódosítás messze van attól a javaslattól, amelyet Rudolf Chmel (miniszterelnök-helyettes) terjesztett elő. Az eredeti szándékot - hogy az államnak legyen kötelessége biztosítani a kisebbségiek nyelvhasználatát a hivatalokban, s ne pedig a kisebbségieknek kelljen követelniük azt - nem sikerült megvalósítani” - nyilatkozta Berényi a jogszabály elfogadása után az MTI pozsonyi tudósítójának. Hozzátette: a kettő között „lényeges szemléletbeli különbség” van, a törvénymódosítás azt a gyakorlat folytatja, amely a magyarság számára elfogadhatatlan. A politikus szerint az eredményt úgy is lehetne jellemezni, hogy „vajúdtak a hegyek, és egeret szültek”. Berényi úgy látja, hogy a törvénymódosítás több területen visszalépést jelent az eddigi kisebbségi nyelvhasználati gyakorlathoz képest. „Visszalépésnek tartjuk azt, hogy a jövőben a hivatalok megszabhatják, hogy mikor van félfogadás a nemzetiségek nyelvén. Ilyesmi az eddigi, 20 százalékos küszöbnél nem volt. Ezzel komolyan vissza lehet élni” - állította az MKP elnöke. A pozsonyi parlamentben szerdán elfogadott, majdan alkalmazandó módosítás értelmében az egyes szlovákiai településeken a kisebbségi lakosság arányának elég csak a 15 százalékot - s nem pedig az eddigi 20 százalékot - elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésben használhassák az adott kisebbség nyelvét. Berényi komoly „visszalépésnek” nevezte, hogy az új szabályozás „kötelezővé teszi a szlovák helységnevek használatát a nyomtatott és az elektronikus médiában” és „a magyar sajtóban is fel kell tüntetni szlovákul a helységneveket”. A szlovákiai magyar sajtóban nem ez a bevett gyakorlat, a helységnevek magyarul használatosak. „Nem sikerült orvosolni azokat a neuralgikus kérdéseket sem, amelyeket évek óta hangoztatunk, éspedig hogy lehessen magyarul használni Párkány, Diószeg, Pered és más hasonló sorsú dél-szlovákiai település nevét. Ezeket a településeket a második világháború után szlovák történelmi személyiségekről nevezték el szlovákul, s régi magyar nevüket hivatalosan nem szabad használni. „Ez továbbra is így marad” - jegyezte meg a pártelnök. Szerinte „semmilyen előrelépés nem történt a nemzetiségi nyelvhasználat bővítése terén az egészségügyi és szociális intézményeknél, és azt sem sikerült elérni, hogy a televíziókban ne kelljen szlovákul feliratozni a magyar műsorokat”. „Ez lehetetlenné teszi a magyar nyelvű élő adásokat, ez egy olyan megkötés, amely szinte lehetetlenné teszi a nemzetiségi kereskedelmi televíziózást” - mutatott rá Berényi. „Amennyiben lehetőségünk lesz rá, akkor ezeket a neuralgikus pontokat egy következő törvénymódosítással megpróbáljuk mindenképpen orvosolni” - válaszolta Berényi arra a kérdésre, mit tervez az MKP a jövőben a helyzet javítása érdekében. A politikus szerint „vissza kell térni ahhoz a megközelítéshez, filozófiához, hogy ne mindig az állampolgárnak kelljen hadakoznia azért, hogy anyanyelvén beszélhessen a hivatalokban, hanem az államnak legyen a kötelessége ennek biztosítása”. „Ehhez a filozófiához kell a jövőben visszatérni, ilyen értelemben kell majd módosítani a törvényt” - húzta alá az MKP elnöke.

Félnek a szlovákiai magyarok bevallani a nemzetiségüket

2011. május 28. - (mti)

A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) aggodalmai vannak a most folyó népszámlálással kapcsolatban - jelentette ki Berényi József pártelnök, a párt országos tanácsának szombati ülése után. A 10 és a 20 évvel ezelőtt tartott népszámlást jobban megszervezték, ráadásul most egyes adatok megkérdőjelezhetők lehetnek - mondta a pártelnök. „Abból, amit eddig láttunk, az következik, hogy egyes adatok kétségbe vonhatóak” - vélekedett Berényi, aki emlékeztetett arra, hogy pártjának győzködnie kellett az embereket, hogy nincs ok a félelemre magyar nemzetiségük bevallásakor. „Attól tartanak, hogy azonosítják őket. Ezért fontos a névtelenség, de ez most kétségessé vált” - mondta az MKP elnöke, és felszólította a szlovák kormányt, hogy adjon biztosítékot az embereknek, hogy a népszámlálási anonimitás nincs veszélyben.

Szlovák parlamenti határozat a magyar alkotmányról

2011. május 27. - (Kossuth Rádió)

A szlovák parlament határozatot fogadott el az új magyar alkotmányról. A szlovák honatyák azt kifogásolták, hogy a magyar alaptörvény egyes rendelkezései az államhatárokon túlra is vonatkoznak. Szlovákia nem ismeri el a kisebbségek kollektív jogait, és elfogadhatatlanak tartja, hogy a magyar alkotmány kimondja, támogatja a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit. A 150 fős szlovák parlament határozatát 75 képviselő szavazta meg. A szlovák parlament két napig elemezte a magyar alkotmány hatását Szlovákiára. Megállapította, hogy nem mehet el mellette szó nélkül. Személyeskedő, sőt mocskolódó vita előzte meg a parlamenti határozat elfogadását. „Budapest Hitler forgatókönyve szerint jár el. Visszaél a magyar kisebbséggel. Az új magyar alkotmány fasiszta, majdnem teljesen ugyanaz, mint a fasiszta-horthysta Magyarország idején. A nagy magyar hengert nem lehet mosollyal megállítani, ahhoz keményebb fellépés kell”. Ezeket Ján Slota mondta még csütörtökön a pozsonyi parlamentben. Marek Maďarič, a SMER képviseletében azt mondta: Magyarország nem úgy veszi Szlovákia eddigi hallgatását, mint az empátia, hanem mint a gyengeség megnyilvánulását. Ján Slota egy határozat-tervezetet is kidolgozott, de a parlament nem azt, hanem a külügyi bizottság és Mikulás Dzurinda külügyminiszter szövegét fogadta el, amelyből egy fontos megállapítást kivettek a honatyák, jellemző módon néhány perccel a szavazás előtt. Kimaradt belőle, hogy Szlovákia tudomásul veszi a magyar alkotmányt. Igor Matovič, az Egyszerű Emberek csoport vezetője azt mondta: ő ezt nem veszi tudomásul. „Nem kell alpári módon reagálni Magyarország lépéseire, mint azt Fico és Slota tette” - mondta, de szerinte nem kell lábujjhegyen sem járni Orbán Viktor magyar miniszterelnök körül, mint azt a kormánykoalíció teszi időnként. A nyilatkozat hangsúlyozza a kisebbségek egyéni jogait, és nem szólítja fel Magyarországot, hogy módosítsa alaptörvényét, illetve biztosítsa az államhatárok sértetlenségét, ahogy azt Slota akarta. Az elfogadott parlamenti határozatnak semmilyen jogi következménye nincs.

Slota: „A horthysta Magyarország alkotmányára” hasonlít az új

2011. május 26. - (mti)

A pozsonyi parlamentben arról vitáztak, hogyan reagáljanak az új magyar alkotmányra. A szlovák ellenzék élesen magyarellenes, Orbán Viktor és kormánya politikáját revizionistának, a közép-európai régió számára veszélyesnek minősítő kirohanásaival csütörtökön Pozsonyban folytatódott az a parlamenti vita, amelynek végén a testület nyilatkozatban reagálna az új magyar alkotmányra. A nyilatkozat tartalma egyelőre nem ismert, a honatyák előtt két javaslat is fekszik. Az egyik tervezetet a szlovák külügyminisztérium, a másikat az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) terjesztette a törvényhozás elé. A külügyi bizottság és a kormány a külügyminisztérium tervezetét ajánlotta elfogadásra. A javaslat szerint Szlovákia jószomszédi kapcsolatokra törekszik Magyarországgal, tudomásul veszi annak alaptörvényét, ám nem fogadja el a törvénynek úgymond az államhatáron átnyúló rendelkezéseit. Az SNS tervezete sokkal élesebben fogalmaz. Feszültség szításával, Szlovákia elleni támadásokkal vádolja Budapestet, és felszólítja, hogy módosítsa a nemrégiben elfogadott alkotmány, illetve más törvények azon cikkelyeit, amelyek a tervezet szerint sértik a környező országok szuverenitását. Felszólítja Budapestet arra is, hogy tartsa be a nemzetközi normákat. A nap folyamán elsősorban az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) és az SNS képviselői szólaltak fel. Marek Maďarič, a Smer alelnöke szerint elfogadhatatlan Iveta Radičová kormányának passzivitása és engedékenysége Magyarországgal szemben. „Hiányoljuk belőle (a külügy nyilatkozattervezetéből) a magyar alkotmány egyértelmű bírálatát, elutasításának elemeit, továbbá a Nemzeti Tanácsnak (a parlamentnek) a kormányhoz intézett felszólítását a cselekvésre” - jelentette ki Maďarič. Elfogadhatatlannak minősítette, a tervezet azon mondatát, hogy a parlament tudomásul veszi az új magyar alkotmányt. „Miért kell ezt a nyilatkozatban megállapítanunk?” - tette fel a kérdést a képviselő. Dušan Čaplovič (Smer) azt mondta, hogy Orbánék Trianon revíziójára törekednek, s a külügy tervezete helyett inkább az SNS tervezetét tartja jónak. Ján Slota, az SNS elnöke a kormánykoalíciós Híd pártot is bírálta. Azt állította, hogy a Híd „a Fidesz ötödik hadoszlopa”, Bugár Béla pártelnök pedig úgymond a magyar revizionizmus terjesztője Szlovákiában. Szerinte az új magyar alkotmány nagyon hasonlít „a fasiszta, horthysta Magyarország alkotmányára”. Bugár csak annyit mondott: Slota ismét hazudik, félrevezet, szavaival nem érdemes foglalkozni. Solymos László, a Híd frakcióvezetője azon véleményének adott hangot, hogy a szlovák parlamentnek nem is kellene foglalkoznia a magyar alkotmánnyal.

Čaplovič a szlovákok diszkriminálásáról beszél

2011. május 31. - (Népszava)

Dušan Čaplovič, a Fico-féle Smer párt alelnöke szerint a kisebbségi-nyelvhasználati törvény megteremti a kedvező feltételeket Szlovákia déli régióinak elmagyarosítására. „A szlovákokat ezeken a területeken már most is diszkriminálják” - mondta Čaplovič a Markíza televízió politikai vitaműsorában. A Smer alelnöke aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az elfogadott jogszabály alapján olyan mikrorégiókat alakítanak ki, amelyekben csak kisebbségi nyelven fognak beszélni az emberek. Čaplovič úgy véli, ezeken a területeken csakis egy hatékony alkotmánymódosítással lehet majd változtatni a helyzeten. Fico pártjának helyettes vezetője azt szeretné, ha valamennyi szlovák állampolgár beszélne szlovákul, és a hivatalos érintkezésben ezt a nyelvet használná. Nem tiltaná be a kisebbségeknek sem, hogy azok saját anyanyelvüket használják. Bugár Béla, a Híd elnöke, Čaplovič vitapartnere arra kérte a Smer alelnökét, mutasson rá konkrétan, hogy a jogszabály mely része tartalmaz szlovákokat diszkrimináló pontokat. „Ha valami ilyen történik, akkor az egy kivétel, s ezt orvosolni kell” - szögezte le határozottan Bugár. A Híd elnöke úgy látja, hogy az elfogadott jogszabály ésszerű kompromisszumot jelent. „Ez a törvény stabilizálja a helyzetet, mert mindenki használhatja az anyanyelvét bizonyos feltételek mellett” - erősítette meg Bugár Béla.

Robert Fico: Beláthatatlan következményekkel járhat…

2011. május 24. - (Népszava)

Robert Fico szlovák exkormányfő szerint beláthatatlan következményekkel járhat a közép-európai régió stabilitására, ha a jövőben szlovák állampolgárok választhatják meg a magyar vezetést. A szlovákiai magyarok nem zárták szívükbe Robert Ficot. Miniszterelnökként finoman fogalmazva nem azon mesterkedett, hogy javítson a kisebbségek helyzetén, vagy éppen a magyar-szlovák viszonyon. Az pedig a magyarok arculcsapásával ért fel, hogy kormányába bevette a Ján Slota-fémjelezte Szlovák Nemzeti Pártot. Pedig bizony könnyen elképzelhető, sőt felettébb valószínű, hogy lesz ő még hazája miniszterelnöke. Robert Fico nyeregben érzi magát, hiszen pártja, a Smer messze vezeti a közvélemény-kutatásokat. Ezúttal a pozsonyi Pravda olvasóinak kérdéseire válaszolt. Felmerült a kettős állampolgárság kérdése is. Fico szerint a magyar állampolgárság osztása egy magyarországi törvény alapján egyértelmű beavatkozás Szlovákia belügyeibe, mivel „a kettős állampolgárság mindig és csakis kétoldalú megállapodás eredménye lehet”. Úgy vélte, a szlovák-magyar kettős állampolgárság különösen azért veszélyes, mert a magyar állampolgárság választójoggal is jár. Fico kijelentése mutatja, hogy a választójog megadása mennyire átgondolatlan lépés, s azoknak árt leginkább, akiket állítólag segíteni akarnak - a határontúli magyarságnak. Mert képzeljük el, mi lesz, ha a magyar választási kampányt a határon túlra vihetik a pártjaink. Szlovákiában Slota, Fico és a többi, hozzájuk hasonló módon gondolkodó politikus kezébe ezzel olyan adut adtak, ami valóban meghatározhatja Közép-Európa jövőjét. S ha a szélsőséges politikusok a határontúli magyarok ellen fordítják a kettős állampolgársággal kapcsolatos törvényt, akkor talán a budapesti kormány is kénytelen lesz feltenni a kérdést: nem kellett volna őket is megkérdezni arról, akarnak-e egyáltalán választójogot?

Vörös Péter felszólalása a nyelvhasználati törvény vitájában

2011. május 25. - (sita / Új Szó)

Ne feledjék, hogy a szlovák államnak is felelősséget kell viselnie a határokon túl, más országok területén élő szlovákok iránt. Meggyőződésem, hogy mi ezektől az országoktól csak olyan mértékű jogok biztosítását várhatjuk el az ott élő szlovákok részére, amilyeneket mi nyújtunk a saját nemzetiségeinknek. Jézus Krisztus szavaival „Azt tedd másnak, amit szeretnéd, ha veled tennének“ vagy fordítva: Ne tedd mással azt, amit nem szeretnéd, ha veled tennének!“ (…) A vita a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény módosításáról arról tanúskodik, mintha egyes szlovák honatyák félnének a szlovákiai magyaroktól. A magyaroktól azonban nem félni kell, a magyarokkal együtt kell működni. Többször feltették a kérdést, miért nem a népszámlálást követően terjesztjük elő ezt a törvényt. Miközben lépten-nyomon azzal érvelnek, hogy a szlovákok diszkriminációnak vannak kitéve a nemzetiségileg vegyes területeken. Ha ez így lenne, aligha állna fenn annak veszélye, hogy a népszámlálás során a nemzeti kisebbségek száma mindenhol tovább csökken. Számarányuk ugyanis a legutóbbi népszámlálás alkalmával is jelentősen csökkent, amiről nagyon kevés szó esik. A magyarok esetében az 1991-es és 2001-es népszámlálási adatok között 47 000 volt a különbség, azaz ennyivel kevesebben vallották magukat magyarnak. Óriási ez a szám és félő, hogy a helyzet tovább romlik. Mi azt szeretnénk és hiszem, hogy ez mindannyiunk közös érdeke, hogy a szlovákiai nemzeti kisebbségek megőrizzék identitásukat, kultúrájukat, hogy félelem nélkül használhassák és ápolhassák nyelvüket:

http://ujszo.com/online/kozelet/2011/05/25/voros-peter-felszolalasa-a-nyelvhasznalati-torveny-vitajaban

Kisebbségi nyelvek: ma döntenek

Már csak a kereszténydemokraták buktathatják meg a tervezetet

2011. május 25. - (sita / Új Szó)

Tegnap ismét „magyar napot” tartottak a parlamentben, a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény tervezetének vitájában. Főként az ellenzéki képviselők voltak aktívak, olykor egymást túllicitálva ijesztgették a magyarokkal a szlovákokat. „Az elszigetelt közösségeket jobban lehet manipulálni és kézben tartani egy-két párt által” - jelentette ki Dušan Čaplovič, a Smer képviselője, korábbi kisebbségi ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes. Rudolf Chmel (Híd) miniszterelnök-helyettese felhívta az ellenzék figyelmét arra, hogy a jogszabály módosításával a kisebbségek óhajának tesznek eleget, „akik nem bevándorlók, hanem a Szlovák Köztársaság állampolgárai”. A kisebbségi nyelvtörvény újabb cövek afelé, hogy Szlovákia kétnyelvű országgá váljon - véli Rafael Rafaj, az SNS képviselője. Szerinte a javaslat annak előkészítése, hogy Szlovákiát szövetségi állammá nyilvánítsák, majd jöhet a területi autonómia és az elszakadás. Rafaj azért is feleslegesnek tartja a kisebbségi nyelvtörvényt, mivel szerinte a szlovákiai magyarok 90 százaléka tud szlovákul. Marek Maďarič smeres honatya úgy fogalmazott: Iveta Radičová kidobta a fedélzetről a Dél-Szlovákiában élőket, és a szlovákiai magyarok Budapesthez kötődnek. Gál Gábor (Híd) szerint éppen a Smer politikusainak ilyen kijelentései fordítják Budapest felé a szlovákiai magyarokat. Egyes kereszténydemokrata képviselők számára továbbra is elfogadhatatlan a tervezet. Ha nem sikerül 18 százalékra növelniük a nyelvhasználati küszöböt, Martin Fronc biztosan nem szavazza meg a javaslatot, és Pavol Abrhan pártalelnök szerint még legalább ketten nemmel fognak voksolni. Ha rajtuk kívül még legalább egy kormánypárti képviselő nem szavaz igennel, a tervezet várhatóan megbukik. Elfogadásához 76 szavazatra van szükség - ha minden képviselő voksol -, a koalíciónak összesen 79 mandátuma van. „Felelősségük teljes tudatában kell dönteniük, a KDH kezében van, hogy a koalíció hogyan fog tovább működni” - mondta lapunknak Solymos László, a Híd frakcióvezetője. A Híd még hétfőn este megegyezett Igor Matovičcsal, az Egyszerű Emberek vezetőjével, így a csoport négy tagja várhatóan rábólint a tervezetre. Matovičéknak végül nem sikerült elérniük, hogy a kisebbségek által lakott községekben ne kelljen a hivataloknak szóban és írásban kisebbségi nyelven is kommunikálniuk a polgárokkal. A többi, kevésbé lényeges kérdésben kompromisszum született, ezek nagy részét módosító indítványként Matovič fogja benyújtani.

Slota Chmelnek: Többet foglalkozhatna a romákkal

2011. május 29. - (tasr)

Nem célirányosan használják fel a roma közösségek szociális problémáinak felszámolására szánt európai uniós pénzeket Ján Slota szerint. Az általa vezetett Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökségének szombati, homonnai (Humenné) ülésén a roma telepek kérdésével is foglalkoztak, és felkeresték Podskalka községet, ahol körülbelül 1400 roma él. Slota a romákat érintő projektekre szánt 200 millió eurót az önkormányzatoknak adná, nem pedig a romaügyi kormánybiztosra és civil szervezetekre bízná, mert azoknál a pénz elveszik, elillan. Slota bírálta Rudolf Chmel (Híd) emberi jogokért és kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettest, akinek a pártelnök szerint „többet kellene hallgatnia a magyar alkotmányról és többet foglalkoznia a cigány nemzetiségű polgárokkal”.

Slota egy romatelepre látogatott

2011. május 29. - (bumm / sita)

Ján Slota, az SNS elnöke a párt szombati, Homonnán tartott elnökségi ülése után ellátogatott a Podskalka romatelepre, ahol a romakérdés megoldásáról, és az ezzel összefüggő problémákról beszélt. Elmondása szerint Rudolf Chmel, a kisebbségekért és emberi jogokért felelős kormányfő-helyettes „csak a magyar problémákkal és ostobaságokkal foglalkozik, a cigány polgártársak problémáival nem törődik“. A nemzeti párt elnöke azt javasolja, hogy az EU-ból érkező, roma programokra szánt pénzeket ne a civil szférán keresztül használják fel, hanem az önkormányzatok hasznáják fel a forrásokat. Slota szerint ugyanis ők jobban ismerik a telepek konkrét problémáit. Sok gond már azzal megoldódna, ha a kormány munkát adna a romáknak - véli a pártelnök. „A pénz, amit a cigány közösségre adnak, nagyon rosszul van felhasználva. Valójában senki nem tudja, hova kerülnek ezek a pénzek. Meg vagyok róla győződve, hogy azt a 200 millió eurót, ami most az EU-tól jön, elsősorban az önkormányzatokra kellene bízni“ - jelentette ki. A romatelep lakói elpanaszolták Slotának, hogy Jana Vaľová, Homonna polgármestere a választások óta nem jelent meg náluk. Amikor szavazatok kellettek neki, akkor segítséget ígért - mondták. A telep lakói elmondták a nemzetiek elnökének, mire van szükségük: megjavítani a hidat, mely a temetőhöz vezet, rendbetenni a járdákat, fenntartani a tisztaságot és a rendet a telepen. Az iskolában csupán első és második osztály van, a magasabb osztályokba járó gyerekeknek a városba kell járniuk. Slota leszögezte: a roma közösség alapproblémája az, hogy nincs munkájuk. A podskalkai telep szerinte aránylag élhető állapotban van ellentétben a szepességi telepekkel, melyek úgy néznek ki, „mint a jégkorszakban“. Az SNS kibővített elnökségi ülésén a párt megalapításának 140. évfordulójával foglalkozott, Slota elmondása szerint Turócszentmártonban, június 4-én ünnepelnek majd. A párt továbbra is folytatja aláírásgyűjtését, azt szeretnék, ha Szlovákia területén a szlovák nyelvet lehetne csupán használni a hivatalos érintkezésben. Ezzel kapcsolatban Slota Ivan Gašparovič államfővel is találkozik a jövő héten. A nemzeti párt elnökének elmondása szerint azonban az elnökségi ülés egyik alaptémája a cigánykérdés volt. „Ez a probléma már több évszázada jelen van. Végre el kellene rugaszkodnunk valamitől, nem kellene dobálnunk a problémát, mint a forró krumplit“ - vélte.

Ellenzék: A szlovák nyelv ellen irányul

a kisebbségi nyelvtörvény módosítása

2011. május 25. - (mti)

A szlovák ellenzék szerint a kisebbségi nyelvhasználati törvényt módosító javaslat az államnyelv ellen irányul, alapvető célja, hogy a szlovákiai magyaroknak ne kelljen ismerniük és használniuk az államnyelvet. „Az elszigetelt közösségeket jobban lehet manipulálni és erővel kézben tartani egy-két párt által” - jelentette ki Dušan Čaplovič, az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) képviselője a jogszabály-módosítás kedden felújított parlamenti vitájában Pozsonyban. Čaplovič, aki Robert Fico kormányában kisebbségügyi és emberi jogi miniszterelnök-helyettes volt, leszögezte: a törvénymódosítást „tisztán magyar ügynek” tekinti, amely „a szlovákok és a Szlovák Köztársaságban élő más nemzetiségek ellen irányul” - írja az MTI. „Mindez teljes összhangban van a magyar revizionizmus és irredentizmus céljaival” - tette hozzá a magyarellenes megnyilvánulásairól már korábban is elhíresült politikus. Azt állította, hogy a jogszabály módosítása veszélyezteti a szlovák nyelv állami és integrációs szerepét, mert a kisebbségi nyelvek néhány régióban szinte azonos jogi szintre kerülnének a szlovákkal. Az a véleménye, hogy kisebbségi gettók alakulhatnak ki, ahol nem lesz helye a szlovákoknak. „Szlovákok, akik nem ismeritek a kisebbségek nyelvét, elköltözhettek” - Čaplovič szerint állítólag ezt üzeni a módosítás a szlovákoknak. „Ön hihetetlen módon ijesztget, hogy megmelegítse saját politika levesét, s megnyerje magának a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) választóit. Más okot nem látok, mert az érvek, amiket felhozott, abszurdak” - reagált Čaplovič beszédére Gál Gábor, a kormánykoalíciós Híd képviselője. „Nincs abban semmi rossz, ha az állam előzékeny és nagyvonalú akar lenni kisebbségei iránt. Azt akarjuk, hogy a kisebbségek otthon érezzék magukat, ez természetes és helyes, hogy mindenki otthon és jól érezze magát. Ön ezt azonban nem érti” - vélekedett Ondrej Dostál, a Híd egy másik képviselője. Rudolf Chmel (Híd), a kormány emberi jogi és kisebbségügyi alelnöke felhívta az ellenzék figyelmét arra, hogy a jogszabály módosítása a kisebbségek óhajának tesz eleget, „akik nem bevándoroltak, hanem a Szlovák Köztársaság állampolgárai”. Az indulatos és éles parlamenti vita folytatódik, s egyelőre nem tudni, mikor kerül sor a végső szavazásra. A jogszabálynak ugyanis a koalíción belül sincs meg a teljes támogatottsága, így továbbra sem világos, mi lesz a sorsa. A Híd magyar-szlovák párt által kidolgozott módosítás egyebek között azt szorgalmazza, hogy a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt az eddigi 20 százalékról 15 százalékra csökkentsék. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az egyes szlovákiai településeken a kisebbségi lakosság arányának elég csak a 15 százalékot elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésekben használhassák az adott kisebbség nyelvét.

http://www.bumm.sk/55792/caplovic-a-szlovak-nyelv-ellen-iranyul

-a-kisebbsegi-nyelvtorveny.html

Dostál törölné a szankciókat a nyelvhasználati és az államnyelvtörvényből

2011. május 25. - (tasr)

A kisebbségi nyelvhasználati törvény tervezetéből és az államnyelvtörvényből is kiiktatná a szankciókra vonatkozó rendelkezéseket Ondrej Dostál (OKS / a Híd-frakció tagja) képviselő. Dostál ezzel kapcsolatos módosító indítványt nyújtott be a nyelvhasználati törvény tervezetéhez, amelyről most tárgyal a parlament. Az OKS politikusa szerint olyan érzékeny területen, mint amilyen a kommunikáció, a nyelvhasználat, a nemzetek és nemzetiségek közti viszony, nem volna szabad bírságolni. Emlékeztetett, hogy az államnyelvtörvény esetében már volt szó a szankciók törléséről, de a kormánykoalíció részéről (is) hiányzott ehhez a kellő politikai akarat. Dostál megjegyezte: azt hangoztatni, hogy a kisebbségi jogok a többséget veszélyeztetik, szűkkeblűségre vall. Hozzátette, az SNS és a Smer-SD képviselőin kívül egye kormánypártiak is így vélekednek.

Irányvesztés a Felvidéken

2011. május 25. - (Pataky István - Magyar Nemzet)

A Most-Híd eredménytelensége és a pártvezetés nyílt Orbán-ellenessége már önmagában elég lehet a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) a szavazók visszaszerzéséhez. Az MKP jól szerepelt a tavaly novemberi önkormányzati választáson, vagyis a magyar párt kiheverte a pozsonyi parlamentből való kibukás sokkját. Az áprilisi kongresszuson Berényi Józsefet megerősítették elnöki posztján, várhatóan ő próbálja majd visszavezetni az MKP-t a törvényhozásba. Elemzői vélemények szerint addig a pártnak sok mindenben erősíteni kell, a kisebbségi kérdések mellett például eredeti és érthető üzeneteket kell megfogalmaznia a szlovákiai lakosság egészét érintő szakpolitikai területeken, az egészségügytől egészen a mezőgazdaságig. Az mindenképpen jó hír, hogy a Most - Híd és az MKP egyaránt az identitás, anyanyelv felvállalására buzdítják a felvidéki magyarokat a most zajló népszámláláson. Ugyancsak a nemzetiség vállalására szólított fel Rudolf Chmel kisebbségi miniszterelnök-helyettes, igaz, eközben Ján Slota ellenzékben lévő Szlovák Nemzeti Pártja magyarellenes kampányt folytat országszerte. A népszámlálás adatainak feldolgozására érdemes alaposan odafigyelni minden arra illetékesnek, de főleg a kormánykoalícióban szerepet vállaló Most - Hídnak.

Népszámlálás - Részvételre szólít fel a statisztikai hivatal

2011. május 25. - (tasr)

A statisztikai hivatal mindig védte az állampolgárok egyéni adatait, s azokat nem bocsátotta harmadik fél rendelkezésére. Keddi nyilatkozatában leszögezi, hogy így jár el az idei népszámlálás esetében is. Éppen ezért felszólítja a lakosságot, hogy mindenki vegyen részt az összeírásban. A hivatal ezt azzal kapcsolatban szögezi le, hogy az adatvédelemi biztos hivatalának néhány nappal ezelőtti állásfoglalásai szerint a népszámlálás során nem szavatolható teljességgel az anonimitás. A statisztikai hivatal a számlálóbiztosokat feladatuk maradéktalan ellátására, az önkormányzatokat pedig a biztosok munkájának segítésére kéri.

Jogunk van rá, de nem élünk vele

2011. május 31. - (Új Szó)

Magyar nyelven is ki lehetett tölteni a népszámlálás elektronikus íveit, ám ezzel a lehetőséggel az interneten magukat megszámlálók alig több, mint egy százaléka élt. Jogokat akarunk, miközben a meglevőket sem tudjuk kihasználni. Vasárnap éjfélkor lezárult az elektronikus népszámlálási adatlapok kitöltésének lehetősége. A lakosság 563 694 adatlapot töltött ki online - közölte tegnap Ľudmila Benkovičová, a statisztikai hivatal elnöke. A hivatal lapunk kérdésére közölte: 7437 ívet töltöttek ki magyarul. Ez az adatlapok 1,32%-ának felel meg, miközben a magyarság aránya ennek a hét és félszerese. Interneten összesen 398 644 személyi, 49 657 házra és 115 393 lakásra vonatkozó kérdőívet töltöttek ki. Magyarul 5214 személyi, 860 ház- és 1363 lakás-adatlapot dolgoztak fel. Az ívek kitöltésénél a nyelvválasztás az első lépések között szerepelt, így azt sem lehet mondani, hogy a statisztikusok eldugták volna ezt az opciót. Azok, akik hagyományos módon szeretnék kitölteni a számlálóíveket, június 6-ig tehetik meg. Addig tart ugyanis az ívek gyűjtése. Közben több olvasónk továbbra is arra panaszkodott, hogy mind a mai napig nem kapta meg a népszámlálási íveket. A statisztikai hivatal elismerte, tud a problémáról, mely főként a nagyobb városokat érinti. Ezekben - elsősorban Pozsonyban - több száz számlálóbiztos „dezertált”. Benkovičová hozzátette: a cenzus helyi lebonyolításáért az önkormányzatok a felelősök, a hivatal nem gyakorolhat rájuk nyomást, csak kérheti őket. További részletek keddi nyomtatott kiadásunkban.

Tovább támadja Radičovát a Smer frakcióvezetője

2011. május 26. - (nepszava.hu)

Pavol Paška, a Fico-féle Smer párt parlamenti frakcióvezetője a közszolgálati televízió vasárnapi vitaműsorában leszögezte, továbbra is fennállnak azok az okok, amelyek miatt Iveta Radičová kormányfőt meneszteni kellene. Az ellenzéki párt politikusa viszont nem konkretizálta, hogy a Smer mikor nyújt be bizalmatlansági indítványt a miniszterelnök asszonnyal szemben. Paška úgy véli, hogy Radičová csak báb pártjában, a Mikuláš Dzurinda által irányított Szlovák Demokratikus és Keresztény Unióban (SDKÚ). Paška szerint a kormányfő hazudik és nem teljesíti politikai Rafael Rafaj, a Ján Slota által vezetett Szlovák Nemzeti Párt (SNS) frakcióvezetője szerint nem lehet, hogy megszűnjön egy politikai tömörülésnek a választások után létrejött frakciója amiatt, hogy egy-két képviselő távozik a klubból, és a frakció létszáma nyolc alá csökken. Rafaj a köztévében arra reagált, hogy az SNS képviselői csoportjából az elmúlt héten kilépett két független képviselő, mégpedig Anna Belousovová és Rudolf Pučík. Az SNS-ből való távozást követően az említett két politikus új pártot alapított Nemzet és Igazságosság (NAS) néven. Richard Sulík házelnök várhatóan még ezen a héten bejelenti a frakció jövőjével kapcsolatos döntését.

Slota fő problémája nem Belousovová, hanem Fico

2011. május 26. - (felvidék.ma)

Két kizárás, két pártalapítás - mindkét oldalon. Igor Matovičot a kormánykoalíciót alkotó Szabadság és Szolidaritás (SaS) parlamenti frakciójából menesztették, Anna Belousovovát pedig az ellenzéki Szlovák Nemzeti Pártból zárták ki. A politológusok a leendő új szlovák pártok esélyeit latolgatták. Mindkét személy előnye, hogy neveik ismerten csengenek a szlovák közéletben. Viszont amíg Anna Belousovát két évtizede a nemzeti jobboldal legaktívabbjai között tartják számon, addig Igor Matovič a közelmúltban (gyakorlatilag a 2010. június 12-i választások után) üstökösként robbant be a politikai életbe, a médiákban gyakran a parlament fenegyereként emlegetve. Vajon kiknek a szavazatira számíthatnak leendő pártjaikkal? Ján Baránek politikai elemző az aktualne.sk-nak nyilatkozva úgy vélte, az új pártok esélyei a pártjaikban csalódott, kiábrándult választók számának alakulásától függ. Igor Matovič már ezen a nyáron elkezdi a pártalapításhoz szükséges 10 ezer aláírás gyűjtését. Állítólag elsősorban konzervatív-keresztény beállítottságú pártot szeretne. Ha így van, Richard Sulík és pártja, a liberális SaS (akik parlamenti mandátumhoz juttatták Matovičot) nyugodt lehet. Matovič tehát elsősorban a KDH, és az SDKÚ-DS kiábrándult szimpatizánsait veheti célba, esetleg a Most-Hídból kiábrándult szlovák szavazókat. „Néhány százalékot szerezhet az új párt Igor Matovič mediális népszerűsége okán” - véli Grigorij Mesežnikov politológus. Matovič megpróbája kihasználni a szlovák választójogi törvény korlátait is, mely szerint csak politikai pártok jelöltjei indulhatnak a parlamenti választásokon. Minden bizonnyal leendő pártjában olyan személyekre is számít, akik ugyan szívesen politizálnának, de a „befutott” szlovák pártok bezárták előttük a kapukat. Matovič saját példájára alapozhat, gyakorlatilag ő maga is bevásárolta magát a parlamentbe, a SaS-nak mediális megjelenést biztosított, ezért helyet kapott annak választási listáján, a választópolgárok pedig „bekarikázták” őt a parlamentbe. Belousovovának nehezebb dolga lesz. „Anyapártja”, a SNS támogatottsága alig éri el a parlamenti küszöböt, bármennyi SNS-szavazót is sikerül elcsábítania, az kevés. Ráadásul, a SNS legnagyobb ellenfele az ellenzék legerősebb pártja, a Smer, mely egyre erősebb nemzeti tónusban politizál. Ott van még Vladimír Mečiar 2-3 százalékos népszerűséggel rendelkező néppártja (HZDS-ĽS), ám ezekre a szavazókra is legalább hárman pályáznak: Fico, Slota és Belousovová (és természetesen Mečiar is ragaszkodik hozzájuk). Fico pártja már „bedarálta” a SNS választóbázisának a felét, Belousovová - Ján Baránek szerint - elsősorban ezek megszólítására készül. Grigorij Mesežnikov politológus szerint kicsi az esélye annak, hogy Belousovová eredményes lesz. Szerinte is a SNS-t elsősorban a Smer veszélyezteti, nem pedig Belousovová új pártja.

Mečiar amnesztiáiról tárgyal a parlament

2011. május 29. - (bumm / tasr)

Többek közt Vladimír Mečiar 1998-as amnesztiáival foglalkozik a jövő héten a törvényhozás a 18. parlamenti ülésszak folytatásában. A KDH alkotmánytörvény-módosítással törölné el azokat az elnöki kegyelmeket, melyeket a HZDS elnöke az ifj. Michal Kováč elrablásában közreműködőknek osztott ki. A kereszténydemokraták kezdeményezése csak akkor lehet sikeres, ha legalább 90 honatya szavaz mellette, ennyi képviselője azonban nincs a koalíciónak. Ján Slota, az SNS elnöke április elején azt mondta, ő személy szerint hajlandó támogatni a tervezetet. „Korábban azért szavaztam az amnesztiák eltörlése ellen, mert a HZDS koalíciós partnerünk volt, ezt nyíltan elismerem. Soha nem voltam azonban meggyőződve arról, hogy ott minden tiszta volt“ - mondta az ellenzéki nemzeti párt elnöke. A törvénymódosításhoz azonban még az SNS támogatása sem elég. A szintén ellenzéki Smer valószínűleg nem támogatja majd a javaslatot. A párt álláspontja szerint bár az amnesztiák amorálisak, jogi szempontból azonban megszüntethetetlenek. Ennek ellenére Robert Fico, a párt elnöke még kormányfőként a nagyszalóki telekbotrány idején azzal fenyegette meg Vladimír Mečiart, akkori koalíciós partnerét, hogy megszünteti ezeket az amnesztiákat. Mečiar amnesztiáinak eltörlésével bíróság elé lehetne állítani ifj. Michal Kováč, az akkori államfő fiának elrablásában közreműködöket. Az 1995-ben történt bűntény gyanúsítottja az SIS akkori vezetése, élén Ivan Lexával. Az üggyel összefügg Róbert Remiáš 15 évvel ezelőtti meggyilkolása is. A parlament következő heti programján szerepel a kihágásokra vonatkozó képviselői mentelmi jog eltörléséről szóló koalíciós javaslat is. Bár a kormánypártoknak alkotmányos többség hiányában nem sikerült szűkíteni a büntetőjogi mentelmi jogot, a képviselők kihágásokra vonatkozó privilégiumát egyszerű többséggel is el tudják törölni. Ha sikerrel járnak, a honatyák többé például nem gyorshajthatnak, vagy vezethetnek ittasan büntetlenül. A törvényhozás dönt a főügyészségről szóló törvényről is, mely gyengíti a főügyész pozícióját, és erősíti az igazságügyi minisztérium kompetenciáit. A törvénnyel kapcsolatban nem csak az ellenzék, hanem egyes koalíciós pártok is kifogásokat fogalmaztak meg. Várható, hogy a véleménykülönbségeket további módosításokkal orvosolják. A honatyák elé kerülnek Igor Matovič, az Egyszerű Emberek független vezetőjének javaslatai is, melyekkel a képviselő csökkenteni akarja a parlamenti képviselők számát, valamint teljesen eltörölné a mentelmi jogot. A Smer is alkotmányt módosítana az új magyar alkotmányra reagálva. Fico pártjának javaslata szerint Szlovákia nem ismerné el a kisebbségek kollektív jogait, csak az egyéni jogokat.

Malina Hedvig feljelentette a volt belügyminisztert

2011. május 26. - (mti)

Malina Hedvig, az öt éve Nyitrán megvert szlovákiai magyar diáklány becsületsértésért feljelentette Robert Kalinák volt szlovák belügyminisztert, aki egy múlt heti interjúban „beteges hazudozónak” nevezte őt - közölte az Új Szó című pozsonyi magyar napilap csütörtökön. „Egy ember méltóságába nem lehet ilyen durva módon beletaposni. Kalinák úr 2006. szeptember 12. óta, amikor hamis, kitalált bizonyíték alapján hazugnak nevezte a védencemet, sorozatosan ezt teszi. A bíróság majd feloldja a hallgatási kötelezettség alól, ott elmondhatja, mire alapozza ezt a meggyőződését, kik sugalmazták neki, hogy milyen irányba kell terelni a vizsgálatot” - nyilatkozta a lapnak Roman Kvasnica, Malina Hedvig ügyvédje.

A nőt megillető tisztelet Malina Hedvignek is jár

2011. május 25. - (kiskovács / külhon.blog / polgarinfo.hu)

Robert Fico ex szlovák kormányfő és Robert Kaliňák ex belügyminiszter becsülete, szavahihetősége kérdőjeleződne meg, amennyiben a Nyitrán magyar nemzetisége miatt immáron közel 5 éve megtámadott és véresre vert egykori diáklány, Malina Hedvig ügyében bebizonyosodna az igazság. Ezért hát a nagy igyekezet, hogy tapodtat sem hajlandóak engedni a korábbi évek során hangoztatott álláspontjukon. Legújabban, éppen a tegnapi nap folyamán Kaliňák volt az, aki a Sme újságíróinak a kérdéseire kijelentette, nem kíván bocsánatot kérni Malina Hedvigtől és jóllehet még az ügyészségi vizsgálat nem zárult le, a ma már kétgyermekes anyát ismét megbélyegezte. Úgy tűnik, Dobroslav Trnka ex főügyész, jelenleg főügyész helyettes vizsgálat elhúzódásában kifejtett cinkos tevékenysége sem volt elegendő ahhoz, hogy a Hedvig sérelmére elkövetett bűncselekmény a feledés homályába merüljön és ismét a média figyelmébe került az elvarratlan ügy. A kis örömbe azonban üröm is vegyül. Az elnyújtott procedúra során felmerült dokumentumok, a Hedvig igaza mellett megszólaló szakértők, politikusok és emberjogi szervezetek sem voltak képesek Kaliňákot meggyőzni az álláspontjának tarthatatlanságáról, mi több a közvéleményt manipuláló, a bűncselekmény áldozatának önérzetét, emberi becsületét sértő újabb nyilatkozatra ragadtatta el magát. Malina Hedviget betegesen hazudozó személynek titulálta. Elvárható lenne, hogy a magyarság idegeit borzoló, igazságtalanságok sorozatát tartalmazó ügyben legalább a nőt vagy a gyermekeit tisztességben nevelő anyát megillető minimális tisztelet tükröződjön Kalinák megszólalásában. Mondhatta volna, még ha tudjuk, hogy nem is igaz, Malina Hedvig nem a történteknek megfelelően tájékoztatta a rendőrséget vagy állítása nem felel meg a valóságnak és lehetne még egy jó pár szalonképesebb variációt felsorolni. Ő azonban erre nem kívánt figyelmet fordítani. Nem tudta megtagadni önmagát, durva, sértő nyilatkozata árulkodóvá vált. Árulkodik egy jellemről, ahogyan a kisemberhez, az áldozathoz viszonyul, a nőhöz, az anyához és még arról is mennyit jelent számára a becsület, amennyiben csak egy magyarról van szó.

Kiskőrös - Aki nem lép egyszerre...

2011. május 22. - (baon.hu)

Kiskőrösön a hétvégén rendezték meg a Városalapítók napját és tizenkettedik alkalommal az Országos Rétes fesztivált. Egy szlovák mondás szerint a szerelemhez az út a gyomron át vezet. Fel is írták a bölcsességet (szlovákul és magyarul egyaránt) a kiskőrösi országos rétesfesztivál szervezői egy nagy táblára abban a sátorban, ahol tegnap húszezer rétes kelt el. Hogy hány ember szívében lobbant fel a szerelem lángja nem tudni, az valószínű, hogy éhen nem maradt senki. (Ha igen, akkor magára vessen, mondják a helyiek.) A pénteken elkezdődött rendezvénysorozat gazdag programot kínált. Kiállítások, koncertek, léghajós sétarepülés, fúvószenekari találkozó vonzotta a több mint tízezer embert a három nap során. Az ünnep csúcspontja a rétesfesztivál volt. A rendezők, a város szlovák kisebbségével szoros kapcsolatot ápoló távoli és a környékbeli települések ügyeskezű asszonyait, és az őket segítőket hívták meg a versenyre. Jöttek Kecelről, Miskéről, Dabas-Sáriból, Békéscsabáról, Pilisből, Orgoványról, Tázlárról, s a felvidéki Naszvadról is. A zsűri három tagja - Szabó Terézia, Nagy Gabriella, és Varga József - a látogatók szerint elkényeztetett helyzetben volt, mert rétesritkaságokat kellett megízlelniük. Ugyanakkor a sorrend felállítása feladta a leckét a döntnököknek. Három rétes készítői kapták az összbenyomás alapján a legmagasabb elismerést. A miskei Piros Rózsa csapat rétese, Kiskőrösről Szűcsné Hajdú Mária medvehagymás, illetve Dabas- Sáriból a Rozmaring Asszonykórus uniós süteménye nyerte el leginkább a zsűri tetszését. Ez utóbbi tölteléke szabolcsi almát, kecskeméti sárgabarackot, belga fekete és fehér csokoládét, magyar túrót és francia drazsét tartalmazott. Ha a konyhában az uniós ízek összeférnek, akkor Európában előbb-utóbb egység lesz, ezzel a gondolattal hívták a rétesükre a figyelmet a Pest megyei vendégek, taktikusan. Az édes süteményből azonban jó embereset nem lehet enni, a szervezők igyekeztek úrrá lenni ezen a problémán. Több kondérban készítették a vendégeknek - becslés szerint négyszáznak - a kőrösiek legnépszerűbb ételét, a sós húsos káposztát.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.......................................................................................................................................