Magyarul / Tallózó ● 2011. május (III.)

Imrich Fuhl válogatásában

Orbán Viktor koronája

2011. május 24. - (Bolgár György - 168ora.hu)

Azt állítja Orbán Viktor, hogy a Szent Korona az alkotmányban „nem területeket jelképez, hanem minden magyar összetartását: a korona népe, a korona polgárai”…

Ezzel szemben a tény az, hogy a Szent Korona már csak azért sem jelképezhette a nemzet összetartozását, mert a nemzet csak évszázadokkal később jött létre, a koronához tartozó népek pedig (már nemzetként is) nemcsak magyarok voltak. Ha tehát a korona népét tartja össze az alaptörvény, akkor vajon rajtunk kívül kiket még?

A kisebbségeket még nem zargatta a kormány

2011. május 20. - (Király András - index.hu)

A régi alkotmány és az új alaptörvény is garantálja a nemzetiségek részvételét a törvényhozás munkájában. A Fidesz elképzelései szerint az új parlament kétszáz fős lesz, de azt nem tudni, hogy ebben már benne vannak-e a nemzetiségi képviselők is. A nemzetiségi képviselet sok problémát vet fel, de egyelőre még az érintettek sem ismerik a kormány koncepcióját. Huszonkét éves alkotmányos mulasztást pótolhat még az ősszel a kormány. A jelenleg hatályos alkotmány és az újonnan elfogadott alaptörvény is rendelkezik a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek, illetve nemzetiségek országgyűlési képviseletéről. A még hatályos 1949. évi XX. törvény 63. paragrafusának (3) bekezdése szerint „a Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják”. Az új alaptörvény Állam fejezet Országgyűlés alfejezetének 2. cikk (2) pontja szerint „a Magyarországon élő nemzetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza”.

Nem tudják, mit jelent

Az enigmatikus megfogalmazásból nem derül ki, de értesüléseink szerint a törvényileg elismert magyarországi nemzetiségek - ilyenből 13 van - parlamenti képviseletét nem az őszre ígért választási törvényben, hanem a valószínűleg szintén ősszel a parlament elé kerülő kisebbségi törvényben kívánják rendezni. Ha egyáltalán a „részvétel” képviseletet jelent. „Hogy mit jelent, arra még nem kaptunk választ” - felelte kérdésünkre Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke. A kisebbségek parlamenti képviselete nem problémamentes kérdés - nem véletlenül megoldatlan mind a mai napig. Alapvető probléma, hogy az elismert nemzetiségek nagy száma miatt minimum 13 új képviselőről beszélünk, ez főleg a parlament létszámának tervezett csökkentése után lesz igazán nagy jelentőségű. A 2010-es országgyűlési választásokon az LMP 383 876 szavazattal szerzett 16 képviselői helyet a még 386 tagú országgyűlésben.

13 ezer fős nemzetgyűlés

Arról nem beszélve, hogy ha minden elismert magyarországi nemzetiségnek egy parlamenti mandátum jutna, súlyosan sérülne az arányos képviselet elve. A 2001-es népszámlálási adatok szerint - ennél frissebbek nem állnak rendelkezésre, a 2005-ös mikrocenzus adataiban nem találtunk nemzetiség szerinti bontást - a legnagyobb magyarországi nemzetiség a cigányoké 190 046 fővel, a legkisebb az örményeké 620 fővel. Ha kétszáz fős parlamenttel és nyolcmillió választóval számolunk, akkor egy képviselő negyvenezer választópolgárt képviselne - de a vegyes, egyéni és listás képviseleten alapuló rendszer miatt valójában inkább nyolcvanezerrel számolhatunk. A második legnagyobb magyarországi kisebbség a németeké, létszámuk a 2001-es adatok szerint 62 233 fő, a harmadik helyezett szlovákoké már csak 17 693. Az egyenlő képviselet elve tehát nem csak a nemzetiségeken belül, hanem a teljes népesség tekintetében is sérülne. Persze ha a jogalkotók egyszerre akarnának megfelelni a nemzetiségek parlamenti képviseletét előíró alkotmányos szabályoknak és az egyenlő képviselet elvének is, akkor egy örmény képviselőre 306 roma képviselőnek kéne jutnia - a nem nemzetiségi választópolgárokat pedig 12 944 honatyának kéne képviselnie.

Nem nagy üzlet

A magyarországi nemzetiségek nem is gondolkodnak arányos képviseletben. Serkasjan Szevan, az Országos Örmény Önkormányzat elnöke szerint a kisebbségi szervezetek egységesen úgy gondolják, hogy egy-egy képviselőt delegálnának a parlamentbe. Mint mondta, a kisebbségi törvény megfogalmazása szerint sem a kisebbségekhez tartozók száma határozza meg egy kisebbség képviseletét vagy támogatását. Heinek mindezt azzal egészítette ki, hogy feltétlenül teljes jogú képviseletről, azaz a többi megválasztott képviselővel azonos mandátumról beszélnek. Az egyenlő képviselet elve ugyanakkor más szempontból is sérül. A magyarországi nemzetiségek tagjai magyar állampolgárok, így választópolgárok is, azaz parlamenti képviseletük eleve megoldott. Amennyiben a nemzetiségeknek külön képviselete is lesz a parlamentben, joggal vetődhet fel, hogy a nemzetiségiek részt vehetnek-e az általános választásokon. Ha igen, akkor őket több képviselet illetné meg a parlamentben, mint a nem nemzetiségi választópolgárokat. Kérdésként merülhet fel az is, hogy ki lenne jogosult a nemzetiségi képviselők megválasztására. A kisebbségi önkormányzati választásokon a szabad identitásválasztás alapvető joga miatt gyakorlatilag bárki részt vehet, azaz, ha a kisebbségek képviselőit is választanák, bárki beleszólhatna a kérdésbe. A kisebbségi választásokkal kapcsolatban gyakran emlegetett vád az etnobiznisz. Magyarországon a polgárok szabadon megvallhatják identitásukat, azaz az önbevalláson kívül nincs feltétele annak, hogy valaki bármely nemzetiséghez tartozónak vallja magát. Ezzel visszaélve minden kisebbségi önkormányzati választáson felmerült, hogy nem valódi nemzetiségiek is megpróbálnak kisebbségi önkormányzatokat alakítani. A legutóbbi, 2010-es választásokon álrománok kavarták fel az állóvizet. Serkasjan szerint az etnobiznisz vádja teljesen értelmetlen. „Egy kisebbségi önkormányzat évente 550 ezer forint állami támogatást kap” - mondta. Ebből a pénzből kellene fenntartani irodát, és ebből kéne programokat is szervezni. Az önmagában sem nagy összeget ráadásul minimum négy felé kéne osztania az ebben bizniszt látóknak, minimálisan ennyi tagja kell legyen ugyanis egy kisebbségi önkormányzatnak. Serkasjan szerint ráadásul az idei szabályok szerint az 550 ezres támogatásból automatikusan már csak 209 ezer forintot utaltak ki, a maradékra feladatalapon pályázhatnak.

Mindenkori kormánypártiak

A következő problémakört a már megválasztott nemzetiségi képviselők ténykedése vetheti fel. Nemzetiségeik érdekképviseletében logikusan ők abban lennének érdekeltek, hogy együttműködjenek a mindenkori kormánnyal. Nyilatkozóink közül Serkasjan nem is tagadta, hogy ez így van, szerinte „áthidaló megoldás lehet, ha eleve a kormánypártokhoz számolják a kisebbségi képviselőket”. Szerinte ugyanakkor ezzel a kisebbségek nem befolyásolják a parlamenti váltógazdaságot, mert a mindenkori kormányt támogatnák. Heinek ugyanakkor nem értett egyet a felvetéssel. „Ha feltételezzük, hogy lesznek képviselők a parlamentben, akkor a saját nemzetiségük érdekeit kell képviseljék. Ha ez egybeesik a kormány érdekeivel, akkor támogatják” - mondta. Heinek Serkasjan azon felvetésével sem értett egyet, hogy a parlamenti képviselőik kvázi kisebbségi ombudsmanok lehetnének. „Az ombudsmannak a kisebbségi jogok sérelmében kell eljárnia, a képviselő a jogalkotásban érvényesíti az érdekeket” - mondta, és ez két elkülönülő funkció. De hogy a képviseletre szükség van, azt mind a ketten vallják. Serkasjan azt reméli, hogy a parlamenti jelenléttel az államigazgatás minden szintjén biztosítható lenne a nagypolitikában még érezhető jószándék. És talán az se fordulhatna elő, amit Heinek hozott fel panaszként, hogy az alkotmányból végül kimaradt a kisebbségi nyelvek védelméről szóló passzus. Pedig ebben megegyeztek Szájer Józseffel, és Lázár János be is nyújtotta a módosító indítványt, ám azt a zárószavazás előtt újra módosították, így végül kimaradt a végleges alaptörvényből.

Nem kérdezték, nem tájékoztatták

Hogy pontosan hogy rendeződik a törvényben elismert nemzetiségek parlamenti képviselete, egyelőre még nem tisztázott. Hepp Mihály, az Országos Horvát Önkormányzat elnöke - aki jelenleg a nemzetiségek egyeztető tanácsának is az elnöke - megkeresésünkre munkatársa útján annyit üzent, hogy a parlamenti képviseletet a hamarosan megváltoztatandó kisebbségi törvény határozza majd meg, erről a közeljövőben egyeztetnek a nemzetiségek képviselői a kormánnyal. Ennek megtörténtéig nem kívánt nyilatkozni a kérdésről. Heinek és Sekasjan is arra panaszkodott, hogy még nem jutott el hozzájuk a kormány koncepciója. A magyarországi nemzetiségek képviselői május 30-ra kezdeményeztek találkozót az igazságügyi miniszterrel, ahol szeretnék felvetni a parlamenti képviselet problémáját is. Hogy a kormány válasza mi lesz, az egyelőre rejtély. „Schmitt Pál szerbiai látogatásán egyértelműen kijelentette, hogy valamennyi nemzetiségnek lesz parlamenti képviselete. Ugyanakkor a törvényalkotók felől érkezett olyan válasz, hogy ez egyelőre még nem eldöntött kérdés” - mondta Serkasjan.

Amatörizmus

2011. május 24. - (Boros Oszkár - 168ora.hu)

„Magyarország várja az ukrán állam magyarázatát, hogy az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) miért zaklatott Kárpátalján élő magyarokat” - jelentette ki Semjén Zsolt az Országgyűlésben. A MR1 Kossuth Rádiónak arra a kérdésére, hogy tett-e ez ügyben a magyar kormány diplomáciai lépéseket, a miniszterelnök-helyettes nemmel válaszolt. Én úgy gondolom, hogy ha az ukrán hatóságok valóban zaklatják az ungvári főkonzulátust felkereső magyar nemzetiségű ukrán állampolgárokat, az kétségtelenül elítélendő. Viszont képtelen vagyok megérteni Semjén úr amatörizmusát. Hogyan várhat választ az ukrán hivatalos szervektől, ha ez ügyben a magyar fél nem lépett velük kapcsolatba? Vagy úgy gondolja a magyar miniszterelnök-helyettes, hogy Janukovics ukrán elnök éjjel-nappal hallgatja a magyar rádió híreit, nézi a magyar televíziók híradóit, és ha valamiféle, az országát érintő kérdés hangzik ott el, akkor szalad válaszolni rá?

Szórványstratégiával harcolnának a magyarok fogyása ellen

2011. május 24. - (mti)

Külön szórványstratégia készül az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ), valamint felvidéki, kárpátaljai és erdélyi ifjúsági szervezetek közreműködésével - mondta el Stágel Bence, az IKSZ elnöke az MTI-nek. Az ifjúsági szórványstratégia év végére készülne el, ezzel kívánják az asszimilációs folyamatokat mérsékelni és lehetőség szerint megállítani - tette hozzá, kiemelve: fontos, hogy a magyar fiatalok a jövőben is büszkén vállalják magyarságukat, kiálljanak jogaikért és aktív résztvevői legyenek a közéletnek. A KDNP ifjúsági szervezete vezetőjének tájékoztatása szerint a hétvégi nemzetpolitikai hétvégén - amelyen a felvidéki Via Nova, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete, valamint az erdélyi MIÉRT és Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviselői vettek rész - arról is megállapodtak, hogy külön munkacsoportot hoznak létre a nemzetpolitikai szakmai együttműködés segítésére. A munkacsoportok találkozóinak helyszínét rotációs rendszerben a részt vevő ifjúsági szervezetek biztosítják majd. Stágel Bence felidézte, hogy a találkozón részt vevő szervezetek egyetértettek azzal, hogy az új magyar kormány csak az elmúlt egy évben már többet tett a határon túli magyarokért, mint az előző kormányok nyolc év alatt. Külön üdvözölték az egyszerűsített honosítási eljárás (kettős állampolgárság) lehetőségét, valamint a nemzeti összetartozás törvény megszületését. Az ifjúsági szervezetek képviselői értékelték a szlovákiai népszámlálás kapcsán végzett közös kampányt, amelynek célja az volt, hogy minél több felvidéki magyar fiatal vállalja magyar nemzetiségét. Ezen túlmenően a kárpátaljai fiatalok számoltak be a kettős állampolgárság kapcsán az elmúlt időszakban őket ért atrocitásokról. A résztvevők elismerősen szóltak a magyar kormány határozott fellépéséről, valamint a helyzet mielőbbi megoldására irányuló törekvéséről.

Robert Fico: Veszélyes magyar választójogot adni

2011. május 23. - (mti)

Robert Fico szlovák exkormányfő szerint beláthatatlan következményekkel járhat a közép-európai régió stabilitására, ha a jövőben szlovák állampolgárok választhatják meg a budapesti politikai vezetést. „A szlovák-magyar kettős állampolgárság veszélyességét a Szlovák Köztársaság magyar állampolgárságú polgárainak adott választójogban kell látni. A gyakorlatban ez azt fogja jelenteni, hogy a jövőben a Szlovákiában élő emberek fogják megválasztani a politikai vezetést Budapesten, aminek beláthatatlan következményei lehetnek a régió stabilitására nézve” - fejtette ki az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) elnöke hétfőn, amikor a Pravda.sk szlovák internetes hírportál olvasóinak a kérdéseire válaszolt. „A magyar állampolgárság odaítélése a Szlovák Köztársaság állampolgárainak egy magyar törvény alapján történik, ami nyilvánvaló beavatkozás a Szlovák Köztársaság belügyeibe, mert a kettős állampolgárság mindig kétoldalú megállapodás eredménye” - állította Fico. A határon túli magyarok könnyített honosításáról szóló törvényt egy éve fogadta el a magyar Országgyűlés. Az akkor még Robert Fico vezette Szlovákia azonnal ellentörvénnyel reagált. A pozsonyi törvénymódosítás lényege, hogy az a szlovák állampolgár, aki önként felveszi egy másik ország állampolgárságát, azonnal elveszíti az eredetit. Egy év alatt több tucatnyi ilyen eset volt, de ezek közül csak egy-kettő érintette a szlovákiai magyarokat, így a pillanatnyilag hatályos szabályozás a szlovákok egy részét is zavarja. A tavaly nyáron hatalomra került, Iveta Radicová miniszterelnök vezette jobbközép kormánykoalíció megígérte ugyan, hogy módosítani fogja az állampolgársági törvényt, de annak formájáról a koalíciót alkotó négy párt mindeddig nem tudott megállapodni. Jelenleg úgy néz ki, hogy az ügyben csak a parlament őszi ülésszakán születik döntés.

Szlovák kegyre várnak

Pozsonyban semmit nem adnak olcsón a magyaroknak

- ismét terítéken a kisebbségi nyelvtörvény

2011. május 24. - (Kocur László - magyarhirlap.hu)

Ma kezdi a kisebbségi nyelvtörvény vitáját a szlovák törvényhozás. A Most-Híd által jelölt kisebbségi és emberjogi miniszterelnök-helyettes műhelyéből kikerült javaslatot első olvasatban áprilisban megszavazta a parlament, ám a partnerek jelezték, a további tárgyalások alkalmával módosító javaslatokkal állnak elő. A megegyezés egyelőre nem körvonalazódik. A szlovák törvényhozás áprilisi ülésszakán elfogadta Rudolf Chmel kisebbségi és emberjogi kormányfő­helyettes törvényjavaslatait. Az április 5-én tartott szavazáson a jelenlevő 150 képviselőből 79 voksolt a jogszabály mellett, azaz a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) frakciójából kilépett Andrej Durkovsky és a Szabadság és Szolidaritásból (SaS) kizárt Igor Matovič, valamint három képviselőtársa, az Egyszerű Emberek csoport is megszavazta. A KDH és Matovičék is jelezték, a második olvasatban változtatásokat szeretnének javasolni a jogszabályban. A KDH egyebek mellett nem értett egyet a hivatali nyelvhasználati küszöb csökkentésével 20-ról 15 százalékra. Úgy látszik, álláspontja az eltelt egy hónap után sem változott. Kompromisszumos megoldásként 18 százalékot javasolnak. A 18 százaléknak valójában semmilyen statisztikai vagy demográfiai alapú indítéka nincs. Morvay Péter, a Sme liberális napilap kommentátorának korábbi írása szerint a KDH csak azért viselkedik kerékkötő módjára, hogy nacionalizálódó szavazóbázisának megmutassa: semmit nem ad olcsón a magyaroknak. Ugyancsak feltételekhez kötötte a törvény támogatását Igor Matovič. Ő és három képviselőtársa, az Egyszerű Emberek csoport, az SaS listáján jutott a parlamentbe, a frakcióból utóbb Matovičot kizárták, három társát viszont nem. A múlt héten Matovič is jelezte, hét területen kell engedményeket tennie a Most-Hídnak ahhoz, hogy felsorakozzanak a javaslat mögé. A szakadár képviselővel tegnap a kormányhivatalban egyeztetett a szlovákiai magyar párt vezetése. A több órán át tartó egyeztetésen a Most-Híd több kérdésben is visszakozni kényszerült Matovičék javára. Az Egyszerű Emberek nélkül nincs meg a jogszabály elfogadásához szükséges parlamenti többsége a kormánykoalíciónak, ezért nagy a csoport zsarolási potenciálja. Solymos László, a Most-Híd frakcióvezetője a tegnapi tárgyalás után kijelentette, kicsit másként képzelték el ezt a törvényt. „Nagyon nehéz tárgyalások voltak, néhány kérdésben megegyeztünk, néhányban még nem, de bízom abban, hogy befejezzük, és a jogszabályt elfogadják” - mondta.

Orbán felhasználja a felvidékieket

Hunčík Péter a fideszes zavarkeltésről: „Túl minden határon”

2011. május 24. - (168ora.hu)

Az Orbán-kormány a választójogi törvény módosítására készül: a határon túli magyarok az állampolgárság mellé szavazati jogot is kapnának. A felvidéki magyar pszichiáter, író, a nagy sikerű Határeset című regény szerzője annak idején egyik kezdeményezője volt a magyar-szlovák Híd-Most párt megalakításának. Hunčík Péter szerint a felvidéki magyarságot Orbán Viktor eszközül használja belpolitikai játszmáihoz: - Rendkívül megalázó, ahogy a honosítási hercehurcát kezeli a magyar kormány. Itteni honfitársaim többségét felháborítja a Fidesz-KDNP képmutatása: úgy tesznek, mintha az állampolgársággal „megajándékoznának” minket, pedig csupán eszközül használnak bennünket önös belpolitikai játszmáikhoz:

http://www.168ora.hu/itthon/hunik-peter-valasztojog-szavazati-jog

-radiova-bugar-orban-kettos-allampolgarsag-75816.html

Fideszes és jobbikos az összes határon túli?

Olyanok döntenek a sorsunkról, akik nem itt fizetnek adót

2011. május 24. - (index.hu)

Az már biztos, hogy a kormánypártok megadják a szavazati jogot a határon túli magyar állampolgároknak. Hogy miképpen, arról még nincsenek határozott elképzelések. Pár kérdést azonban már most tisztázhatunk. A határon túliak szavazati jogát csak a jobboldal támogatja. A határon túliak szavazati joga összeegyeztethetetlen a modern államisággal. A határon túliak bebetonoznák a jobboldalt a hatalomba. A határon túliak dönthetnék el a választást. A határon túliak szavazati joga megbolygatja a választási rendszert. Hetekig húzódhat a végeredmény megállapítása. Költségesebbé vállnak a választások. Olyanok döntenek a sorsunkról, akik nem itt fizetnek adót. Igaz, de nincs ez másként most sem. Gyakori ellenérv a határon túli, illetve magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok szavazati joga ellen, hogy ne szóljanak bele olyanok az ország dolgaiba, akik nem fizetnek adót, nem adnak bele a közösbe. Ez igaz, de a jelenlegi rendszerben is előfordul ilyesmi. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények értelmében a külföldön szerzett jövedelem után külföldön adózik a polgár, így azok a magyar állampolgárok, akik külföldön vállalnak munkát, szintén nem járulnak hozzá a magyar költségvetéshez. Mégsem merült fel soha, hogy meg kéne vonni szavazati jogukat, a külképviseleteken nyugodtan leadhatják szavazati jogukat. Ennek persze eddig feltétele volt az állandó magyarországi lakcím, szavazataikat is hazai választókerületük jelöltjeire és listájára adhatták le:

http://index.hu/belfold/2011/05/24/tenyek_es_hazugsagok

_a_hataron_tuliak_valasztojogarol

Kétségbeesésükben Orbánhoz fordulnak a litvániai lengyelek

2011. május 24. - (mti)

Diszkriminációra panaszkodva levélben fordultak Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz mint az Európai Unió Tanácsának jelenlegi elnökéhez a Litvániában élő lengyelek, hogy vesse fel problémáikat uniós fórumon. A Gazeta Wyborcza című lengyel napilap internetes kiadásában a PAP lengyel hírügynökségre hivatkozva azt írta, hogy a levél, amelyet hétfőn adtak át Blaumann Ferencnek, a vilniusi magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivőjének, a litvániai lengyelek „hatalmas kétségbeeséről” tanúskodik. A litvánia lengyelek - akik több százezren vannak, és egyes területeken, főleg Vilnius környékén többséget alkotnak - évek óta panaszkodnak a litván hatóságok diszkriminációja miatt, felpanaszolják egyebek között, hogy nem írhatják le nevüket a lengyel írásmód szerint. Minden igyekezetük ellenére helyzetükben nem történt javulás, viszont a valaha konföderációt alkotó két szomszédos ország kapcsolatai jelentősen romlottak. „Litvánia EU-csatlakozása óta a litvániai lengyelek jogi helyzete nemhogy javult volna, hanem romlásnak indult (...). A 90-es évek közepétől 5 százalékos választási küszöböt vezettek be a nemzeti kisebbségi szervezetek számára, és a Vilnius környéki választási körzeteket litvánok lakta területekkel bővítették, oly módon, hogy a lengyelek ne legyenek többségben. Ez megnehezíti a lengyel kisebbség számára képviselőinek bejuttatását a litván szejmbe” - áll a levélben. A dokumentum a lengyel kisebbség megoldatlan problémái között említi a Vilnius környéki termőföldek visszaadásának kérdését, és az idén márciusban elfogadott oktatási törvényt, amely „rikító példája a nemzeti kisebbségek jogai semmibevételének a hatóságok részéről”. A litvániai lengyelek szerint Orbán mint az EU soros elnökségét betöltő Magyarország miniszterelnöke síkraszállhatna a litvániai lengyelek jogaiért az uniós fórumokon. Magyarország után az idei második félévben Lengyelország veszi át az EU elnökének tisztét, és az uniós hagyományoknak megfelelően az EU Tanács elnökének „nem illik” túlságosan hangsúlyosan fellépni saját érdekei védelmében - írta a lap. A lap megjegyzi, hogy a magyar kormányfő arról ismert, hogy keményen védelmezi a Magyarország határain kívül élő 2 milliós magyar kisebbség érdekeit, s a Fidesz-KDNP kormánykoalíció elfogadott egy törvényt, amely könnyített állampolgárságot ad a határon túli magyaroknak. A nemrég „áterőltetett” alkotmány megnyitja a lehetőséget választójoguk előtt is, ami „ideges reakciókat” vált ki Pozsonyban - írta a Gazeta Wyborcza.

Feltámadás és Hiszekegy

2011. május 21. - (felvidek.ma)

Feltámadási menet érkezett május 18-án Jánokra. Öröm volt nézni a fiatalok menetét, ahogy a közeli Bodollóról elindultak feldíszített kereszttel és háromszínű, címeres zászlók alatt, melyeket finoman cirógatott a verőfényes májusi szél. Évtizedekig nem láthatott ilyen felvonulást errefelé. A Feltámadási menetet 2005 óta tartják meg. A Balatonnál indul, körbejárja a Kárpát-medencét majd a kereszt a csíksomlyói búcsúra érkezik meg, hirdetve a feltámadást és megváltást. Jánok tavaly kapcsolódott be ebbe a rendezvénysorozatba először és idén egy bensőséges ünnepséggel bővítették ki:

http://www.felvidek.ma/felvidek/hitelet/28629-feltamadas-es-hiszekegy

Slota visszaküldte Világi szlovák hokimezét

2011. május 22. - (tasr)

A Slovnaft vezetője, Világi Oszkár a társaság nevében a világbajnokság alatt szlovák hokimezt küldött többek között Ján Slotának, az SNS elnökének is - aki viszont visszautasította a szokatlan ajándékot. Világi és Slota meglehetősen szokatlan levélváltásáról csak most adott hírt a TASR hírügynökség. Az értesülés szerint Világi a nemzetiek vezetőjének egy szlovák hokimezt küldött az SNS vezetőjének a Slovnaft, mint az országban megrendezett világesemény üzleti partnere. Slota a mezt egy levél kíséretében visszaküldte a Slovnaft igazgatójának. „Tisztelt Világi úr, köszönöm, de a mezt egy olyan embertől, aki régóta küzd Szlovákia nemzetállami érdekei ellen és kétségbe vonja szuverenitását, semmi esetre sem fogadhatom el” - állt a levélben.

Dolgoznak a határon túliakért

2011. május 21. - (magyarhirlap.hu)

Országgyűlési határozatot kezdeményez egységes nemzeti örökségünk védelméről a Kárpát-medencei magyar autonómia tanács Újabb mérföldkőhöz érkezett a Kárpát-medencei magyar autonómiamozgalom a Tisza-parti Mártélyon, miközben az önrendelkezést zászlajára tűző Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése akadályba ütközött Romániában. Tegnap befejezte Mártélyon tartott kétnapos ülését a Tőkés László vezette Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT), amely - közleménye szerint - 2004-ben „olyan időben alakult meg, amikor az akkori, az össznemzeti érdekvédelmet nem vállaló magyar kormány már-már teljesen ellehetetlenítette a külhoni magyar nemzetrészek ügyének közös képviseletét, amelynek részeként - egyebek mellett - a Magyar Állandó Értekezlet áldásos működését is megszüntette”:

http://www.magyarhirlap.hu/kulfold/dolgoznak_a_hataron_tuliakert.html

Hírünk a világban

2011. május 21. - (Népszabadság)

A negatív sajtóvisszhang mindenkit zavar. Nem azért, mert megdöntené a demokratikusan megválasztott kormányokat, hanem mert a turizmustól a külföldi befektetésekig sok mindent befolyásolhat. Ám a választókat nem feltétlenül hatja meg. Június végén véget ér az ország uniós elnöksége, a külvilág pedig egyfajta kivárásra rendezkedett be. Jelezte a kritikákat, de azok többsége lepergett a kormányról. Brüsszel és Berlin mostantól a gazdasági eredményekre összpontosít: vajon sikeres lesz-e a magyar modell? Ha igen, sok mindent elfelejtenek. A baloldal feleslegesen ringatjamagát abba az illúzióba, hogy a negatív külföldi visszhang jelentősen befolyásolná a kormányt vagy a szavazókat. Ezt a harcot bizony itthon kell megvívni, itt kell valós és választható alternatívát állítani:

http://nol.hu/kulfold/20110521-hirunk_a_vilagban

Még épülő hidat avatnának Orbánnal

2011. május 20. - (index.hu)

Június végén hídavatással búcsúztatná az ország EU-elnökségét a szlovák-magyar határhíd-programot kezdeményező civil szervezet. Az első új, Pető és Pösténypuszta közötti Ipoly-híd átadására már meghívták Szlovákia és Magyarország miniszterelnökét is. A híd azonban nincs kész, legkorábban augusztusban helyezhetik forgalomba. Május tizedikén írta meg a pozsonyi Új Szó, hogy a szlovák-magyar határhíd-építési program kezdeményezője, az Ipoly Újjáépítéséért Polgári Társulás június végére tervezi a négy Ipoly-híd közül az első átadását. A cikkből kiderül, hogy a Pösténypuszta és a szlovákiai Pető közötti június végi hídavatásra már meg is hívták a szlovák és a magyar kormányfőt. A miniszterelnökség sajtóosztályán ezt megerősítették:

http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/05/20/ipoly_hid_csuszik

A mellébeszélés szétbeszélése

2011. május 22. - (Szigeti László - Népszabadság)

Innen, Dunaszerdahelyről kérdezem, vajon befuccsolna az egységes magyar szellem, ha Felvidék helyett Szlovákiának hívnák Szlovákiát? ● A szlovákok többsége nem szereti saját kisebbségeit - írta le Michal Hvorecky. Képzeletemben ő az a szlovák író, aki azért járja keresztül-kasul földgolyónkat, hogy ésszerű különbséget tudjon tenni önmaga és az övéi között. ● Michal Hvorecky a szlovákiai magyarok történelmi tapasztalatát is megfogalmazta. A szlovákok zöme nem szereti a magyarokat. A személyes kapcsolatokban igen, azokban még barátságok is születnek. Azonban ha a magyar mint közösségi erő jelenik meg, feléled bennük a gyanú. Ha a kollektív jogokat emlegeted, amelyekhez többek között az előbb említett intézményrendszert is hozzá kellene rendelnie az államnak, személyes szabadságod kis köreit is kockára teszed. A szlovákiai magyar állampolgárokkal és a szlovákiai magyar közösséggel szembeni kettős szlovák értelmezői pozíció átértékeléséhez egyedül a szlovák érdekek újraértékelésén át vezet az út. Az utóbbi húsz esztendő tapasztalatai azt mutatják, hogy a magyar nemzetpolitikai érdekérvényesítés nem segítette, ellenkezőleg, többnyire nehezítette a szlovák többség és a magyar kisebbség politikai reprezentációjának együttműködését, közös céljaik elérését:

http://nol.hu/lap/hetvege/20110521-a_mellebeszeles_szetbeszelese

Újabb 1,2 milliárdra pályázhatnak határon túli szervezetek

2011. május 20. - (mti)

Megjelent a magyar kultúráért és oktatásért nyílt pályázat; a határon túli magyar szervezetek 1,2 milliárd forintos keretre adhatnak be kérelmet a Bethlen Gábor Alaphoz. Az alap az elmúlt egy hónapban közel 7 milliárd összegű pályázati kiírást bonyolított le. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár pénteki budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a pályázatot az átalakuló támogatáspolitika jegyében már új elvek mentén hirdették meg, s a nagyobb szervezetek a jövőben meghatározott, világos kritériumok alapján normatív támogatást kapnak majd:

http://hvg.hu/itthon/20110520_repas_ujabb_palyazatok_hataron_tuli_szerv

Orbán külpolitikája: Kabarétéma

2011. május 21. - (mti)

Kabarétéma címmel közölte szombaton a Sme című szlovák liberális napilap hétvégi melléklete Charles Gati amerikai professzor terjedelmes írását a magyar kormány külpolitikájáról. Gati szerint Orbán Viktor miniszterelnök úgy véli, hogy a Nyugat kifáradt, s az új szelek Keletről fújnak. Míg ellenzéki politikusként Orbán három éve bírálta Gyurcsány Ferenc akkori kormányfőt azért, mert megpróbált barátkozni Moszkvával, tavaly új kormányfőként már maga is ezt tette. „Nem járt sikerrel, és üres kézzel tért haza. A kínai vezetés ígért neki néhány morzsát, de egészében véve úgy viselkedik vele szemben, mint valamikor Albániával és Enver Hodzsával szemben. A kormányfő ezt eltűri, mert a Nyugatban minden jel szerint csalódott. Nem tudja megbocsátani neki, hogy a nyugati kormányok az utóbbi húsz évben elismeréssel kezelték a szocialista és liberális ellenfeleit” - olvasható az írásban. A szerző szerint Orbán úgy látja: megkörnyékezheti a még mindig kommunista és pártállami kínai rendszert, a Nyugatnak viszont felrója, hogy együttműködött azokkal a magyar kormányokkal, amelyek pluralizmust és szabad piacot akartak, mert azoknak néhány, 1989 előtti kommunista tagja volt. Ez álszent magatartás, mert Orbán mai kormányának nyolc tagja közül hárman valamikor szintén tagjai voltak a kommunista pártnak. „Ez valójában politikai kabarétéma, mert a 'kommunista múlt' problémája ma elveszítette igazi jelentőségét, nem időszerű” - mutat rá Gati. Azt állítja: ezt a problémát húsz éve kellett volna megoldani, de akkor egyetlen magyar politikai erő sem akarta. Hasonló módon elutasításba ütközött Gyurcsány kezdeményezése, hogy nyissák meg a volt állambiztonsági levéltárakat. Charles Gati szerint Amerikában a mai magyar kormány megítélésében nincs különbség a két nagy párt között. „Meggyőződésem, hogy ha a republikánusok kerülnének hatalomra, akik állandóan az állam erős szerepe ellen hadakoznak (az USA-ban), akkor élesebb bírálatnak vetnék alá az új magyar alkotmányt, és határozottabban állnának ki a médiatörvény ellen is” - írja a szerző. „Ezért a magyar kormány szinte magára maradt a világban. Silvio Berlusconin kívül szinte egyetlen barátja vagy híve sincs” - véli Charles Gati. Szerinte a magyar-lengyel barátság is már csak mítosz, amit mindenki lát, aki figyeli a közép-európai fejleményeket. „...Orbán Viktor olyan csalódást okozott a lengyel kormánynak, hogy az minden diplomáciai eszközt megmozgatott annak érdekében, hogy az Európai Unió Gödöllőre tervezett nagy májusi csúcstalálkozóját Varsóba helyezzék át” - írja az amerikai professzor. Rámutat: a lengyel kormány szintén bírálja a Nyugatot és az EU-t, de lojális a szövetségeseihez, s nem állítja, mint Orbán, hogy „van élet az EU-n kívül is”. A hagyományos lengyel-magyar barátság Bajnai Gordon idején virágzott. Mindennek következménye, hogy Barack Obama amerikai államfő május végén nem Budapestre, hanem Varsóba látogat - zárja írását Charles Gati.

Egyoldalú a magyar politikai szerelem

2011. május 21. - (mti)

Budapest mindent megtesz, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatait Varsóval, de a lengyel reakció visszafogott - írta szombati tudósításában a Rzeczpospolita című lengyel napilap. A lap munkatársa, Marcin Szymaniak Viszonzatlan politikai szerelem című, budapesti keltezésű cikkében beszámolt a Terror Háza Múzeumban nyílt emlékkiállításról, amelyet a magyarbarát lengyel történésznek, államtitkárnak, a Harci és Vértanúsági Emlékhelyeket Gondozó Tanács egykori elnökének, a tavaly áprilisi szmolenszki katasztrófa áldozatául esett Andrzej Przewozniknak szenteltek. Megemlítette, hogy a budapesti Nemzeti Múzeumban hamarosan egy másik kiállítás is nyílik az ezeréves lengyel-magyar kapcsolatokról. A Przewoznik-emlékkiállítást a Terror Háza vezetősége és Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes kezdeményezte, aki nem titkolja, hogy célja a Magyarország és Lengyelország közötti kapcsolatok erősítése. „Közép-Európában gyakran van dolgunk különböző konfliktusokkal, amelyeknek tükrében a lengyel-magyar barátság nagyon pozitív és gondozásra méltó jelenség. Przewoznik éppen ennek a barátságnak volt nagy előmozdítója” - nyilatkozott a lapnak Navracsics. A Varsó felé gyakorolt budapesti gesztusok azonban nem találnak forró viszonzásra - folytatódik a cikk. A lengyel diplomácia az első európai ligában akar játszani - Franciaországgal, Nagy-Britanniával és Németországgal együtt -, s a kis Magyarország nem tartozik ide. „Orbán Viktor magyar miniszterelnök első külföldi látogatása Lengyelországba vezetett, az új budapesti főpolgármester is először Varsóba látogatott el. De Lengyelországban ezt nem vették észre” - mondta a lapnak Arkadiusz Bernas, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója. „Nagyon meglepődtünk, amikor a magyarok javasolták, hogy az egyik legnépszerűbb budapesti múzeumban legyen ez a kiállítás. A Lengyelország iránti barátság újabb jelképes kinyilvánítása ez részükről, amit a lengyelek a jelek szerint nem vesznek észre” - fűzte hozzá. Magyarország arra számít, hogy Lengyelország a jövőben követi Németország példáját, amely, bár az európai első ligában játszik, nagy súlyt helyez az olyan kis országokkal fenntartott kapcsolatokra, mint amilyen Horvátország vagy Szlovénia - írja a lap. Przewoznik egyik szakterülete a II. világháború kezdetén Magyarországra menekült százezernyi lengyel civil és katona története volt, a másik pedig a katyni tömegmészárlás. Ennek a 70. évfordulójára Przewoznik a budapesti Terror Házában kiállítást rendezett, amely Andrzej Wajda Katyn című filmjével együtt hozzájárult a bűntény magyarországi megismertetéséhez. A film bemutatója nagy esemény volt Magyarországon: megjelentek rajta miniszterek, képviselők, vezető értelmiségiek, s másnap a lapok esetenként kétoldalas cikket is közöltek a katyni tragédiáról. Április 8-án pedig a lengyel és magyar államfő jelenlétében leplezték le a budapesti Katyn-emlékművet - írta a Rzeczpospolita.

Engedélyezné a kettős állampolgárságot egy ukrán képviselő

2011. május 19. - (mti)

Az ellenzékben politizáló Gennagyij Moszkal közölte: a hatóságoknak hivatalos szinten el kell ismerniük, hogy Ukrajnában a gyakorlatban már régen létezik a kettős állampolgárság. A kettős állampolgárság felvételének hivatalos engedélyezését javasolja az ukrán állampolgárok számára Gennagyij Moszkal, az ukrán parlament képviselője, aki szerint a kettős állampolgárság már létező valóság Ukrajnában. Az ellenzéki Mi Ukrajnánk-Népi Önvédelem (NU-NSZ) párt színeiben politizáló és a szervezett bűnözés és korrupció elleni parlamenti bizottság elnökhelyettesi posztját betöltő Moszkal csütörtöki nyilatkozatában közölte: a hatóságoknak hivatalos szinten el kell ismerniük, hogy Ukrajnában a gyakorlatban már régen létezik a kettős állampolgárság:

http://hvg.hu/vilag/20110519_ukrajna_honatya_kettos_allampolgarsag

Nem lesz kritérium a 25 ezres létszám a történelmi egyházaknak

2011. május 19. - (mti)

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint korábban gondolkodtak azon, hogy létszámhoz, akár 25 ezer főhöz kössék a történetiség elismerését, de „hamar kiderült, hogy ez nem járható út”. Nem lesz kritérium a 25 ezres taglétszám a történelmi egyházaknak az új egyházi törvény tervezete szerint - mondta Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten a Vallás, egyház, oktatás Európában és Magyarországon című szimpóziumon. A Magyar Vallástudományi Társaság rendezvényén közölte: „a korábbiakban gondolkodtunk azon, hogy létszámhoz, akár 25 ezer főhöz kössük a történetiség elismerését, de hamar kiderült, hogy ez nem járható út. Ezt ugyanis nem tudná teljesíteni több, jelentős magyarországi múlttal rendelkező egyház, például az ortodoxok vagy az unitáriusok, ugyanakkor több, dinamikusan fejlődő újabb egyház simán teljesítené, amelyeknek viszont a magyar történelemben és kultúrában nincs még olyan széles beágyazódottságuk, hogy a közvélemény e fölött napirendre térne”. Szászfalvi László elmondta: a tervek szerint „a jövőben az egyházi bejegyzés alapvető feltétele lesz, hogy az egyház elsődlegesen vallási tevékenységet végezzen, legalább húsz éve működjön Magyarországon (...) és legalább ezer természetes személy tagja legyen”. Hozzátette, a tervezett új törvény nem kívánja kirekeszteni „a kommunista diktatúra időszakában is már egyházként működő vallási közösségeket”, vagy azokat, amelyek közvetlenül a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló 1990. évi IV. törvény hatálybalépése után kezdték meg tevékenységüket. Az eddigiekkel ellentétben nemcsak alapszabályt, hanem részletes hitelveket is csatolnia kell majd a bejegyzést kérő egyháznak. Ebből lesz megállapítható, hogy a bejegyzést kérőnek tényleg van-e önálló teológiai alapvetése. Ennek eldöntéséhez a bejegyzést kizárólagos hatáskörrel végző Fővárosi Bíróság szakértők segítségét is igénybe veheti majd - mutatott rá. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a tervezett törvény melléklete elfogadna olyan jegyzéket is, amely azokat az egyházakat tartalmazná, amelyeknél „a bejegyzés feltételei nyilvánvalóan fennállnak”, ezeket „a törvény nem kívánja kitenni a bejegyzéssel járó procedúrának, ezért esetükben elrendeli a bíróságnak a kötelező bejegyzésüket”. Szászfalvi László kiemelte, a névviselés kérdését is szigorúbban kell szabályozni a jövőben, hogy ne lehessen egy egyház nevét, szimbólum- vagy szertartásrendszerét összetéveszteni másokéval. Kitért arra is, hogy azon szervezetek is, amelyek nem felelnek meg az egyházzá nyilvánítás kritériumainak, „megélhetik saját világnézetüket, vallási jellegű elképzeléseiket nemcsak egyéni, hanem közösségi szinten is. Ők a készülő civil törvény alapján olyan egyesületeket hozhatnak majd létre, amelyek vallási tevékenységet is végeznek.” Az iskolák egyházi kézbe átadása kapcsán megjegyezte: várhatóan 2013-tól az állami költségvetés átveszi mind az önkormányzati, mind az egyházi intézmények alkalmazottai fizetésének biztosítását, amely a fenntartási költségek jelentős részét jelenti. A részletek kifejtésére e kérdésben az oktatási államtitkár a kompetens - tette hozzá.

Kisebbségi újságírók autonómiában

2011. május 22. - (Új Szó)

Nem mindennapi élményben volt részük az elmúlt hét utolsó felében azoknak az újságíróknak, akik napilapjuk képviseletében részt vettek a Kisebbségi Lapok Egyesületének (MIDAS) közgyűlésén: élő példáját láthatták annak, hogyan is működik egy autonóm tartomány - a közgyűlés helyszíne ugyanis Bolzano (Bozen) volt, az olaszországi Dél-Tirol Autonóm Tartomány központja. A rendezvénysorozat informális keretek között kezdődött: Dél-Tirol kormányzója, Luis Durnwalder fogadta a résztvevőket a Laimburg mezőgazdasági kutatóközpont impozáns, hegyoldalba épített borpincéjében, köszöntő beszédében kihangsúlyozva: az együttműködés, a hálózatépítés lényeges a mai világban, különösen a kisebbségek szempontjából. A másnapi egész napos konferenciát Toni Ebner, a MIDAS elnöke nyitotta meg, visszaemlékezve a kezdetekre: a szervezet éppen 10 évvel ezelőtt született meg Bolzanóban. Akkoriban még csak 12 tagja volt, ám mára már 30 napilap tartozik a kötelékébe:

http://ujszo.com/online/kultura/2011/05/22/kisebbsegi-ujsagirok-autonomiaban

Így spórol a kormány

2011. május 24. - (Napi Gazdaság)

Évek óta finanszírozási problémákkal küzdenek a rendőrkapitányságok, a 21 megyei és országos intézményből legalább hét küzd lejárt tartozásokkal, ugyanakkor a 436 költségvetési intézmény közül 46 nem küldte meg a kincstárnak az adatokat, további 15 pedig hibásan teljesítette az adatszolgáltatást. A kincstár képtelen a kifizetetlen számlaállományt tartósan negyvenmilliárd forint alá szorítani, holott az elmúlt években ez inkább a 15-20 milliárdos sávban volt, ráadásul csak a már lejárt szállítói számlák adatait közlik. A költségvetési intézmények emellett - különböző trükköket alkalmazva - az utóbbi hónapokban rendre hat-kilenc hónapos csúszással fizetnek:

http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/05/24/igy_sporol_a_kormany

Adóból államadósságra

2011. május 24. - (nepszava.hu)

Megszavazta tegnap az Országgyűlés, hogy adókedvezmény járjon azoknak, akik önként befizetnek az államadósság csökkentő alapba. A törvény szerint a személyi jövedelemadó-alapot csökkenti, a társasági adónál pedig költség lesz az az összeg, amelyet az alapba fizet be a magánszemély vagy a cég. Szakértők szerint az alapban még az adó kedvezmények bevezetése után sem gyűlik majd össze annyi pénz, amennyi érdemben csökkentené az ország mintegy 21 ezer milliárd forint adósságát. A szocialista szakpolitikusok úgy vélik: a kormány az alap körüli „felhajtással” az Orbán-féle drasztikus megszorító intézkedésekről akarja elterelni a figyelmet. Emellett a kormányzat azt szeretné besújkolni a közvéleménybe, hogy a Fidesz-kabinet által beharangozott elvonásokért nem a jelenlegi, hanem az előző kormányzat a felelős:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=430506

Visszakézből

2011. május 24. - (Pór Vilmos - Népszava)

Egy újabb pofon a jogbiztonságnak, csak most visszakézből. Mert ha még volnának illúziói a Fidesz szavazóinak, hogy minden úgy jó, ahogy Orbán Viktor és famulusai az ország rendbetételét gondolták, most ők gondolkodhatnak el ismét azon, valóban a javukat szolgálja-e a közhivatalokban végbement tisztogatás. Amelynek nincs vége. A kirúgások sorozata folytatódik, csak immár némi „trükkel”. Hogy a trükk silány, hát istenem, a bűvész is az. A produkció még tavaly nyár elején kezdődött, rögvest azután, hogy Orbánék hatalomra jutottak. Tudták ugyan, hogy a közszolgák a hivatalokban általában nem politizálnak - hogy a szavazófülkékben hová teszik az ikszet, azt nem illik firtatni -, de nem is ez a lényeg. Amikor a kormányzat első intézkedései között az Országgyűléssel elfogadtatták a kormánytisztviselők indoklás nélküli elbocsátását lehetővé tevő jogszabályt, már jutalomra váró klienseiknek készítették elő ily módon pályát. És igaz ugyan, hogy az akkori államfő, Sólyom László megfontolásra visszaküldte a Háznak a törvényt, de a parlament kormánypárti többsége hamarosan érdemi változtatások nélkül ­újra elfogadta. A Fidesz ugyanis mint a véreb, úgy ragaszkodik a prédájához. Ha egyszer övé a konc, nem veheti el tőle még a nagytiszteletű (?) taláros testület sem. Hiába meszelte el az Alkotmánybíróság februárban a másodszor is elfogadott jogszabályt (addigra 500 embert már indoklás nélkül kirúgtak a minisztériumokból), most úgymond újragondolva a Ház többsége ismét „áldását adta rá”. S hogy melyek azok a trükkök, vagy inkább bűvös szavak, amelyek mégis lehetővé teszik, hogy mintegy 60 ezer kormánytisztviselőt az egzisztenciális bizonytalanság állapotában tarthassanak? Nos, az új jogszabály szerint például „bizalomvesztés” esetén kötelező felmenteni a dolgozót, vagy „méltatlanság” és „nem megfelelő munkavégzés” címén is kirúgható. Jogorvoslati lehetőség szinte éppúgy nem lesz, mint ahogy eddig sem volt. S a kirúgottak helyére kerülők naponta ugyanúgy retteghetnek majd, mint az elődeik.

Gumiszabályok jönnek a kirúgásoknál

2011. május 23. - (Népszava)

Indokolni kell a jövőben a köztisztviselők elbocsátását, a Ház ugyanis este elfogadta az erre vonatkozó törvénymódosítást. A jogszabály - amely az Alkotmánybíróság döntésére adott válasz volt - ugyanakkor széles lehetőségeket biztosít a közszolgák eltávolítására; elegendő indok lesz például a bizalomvesztés. A parlament holnap kezdi tárgyalni azt a fideszes javaslatot, amely az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonyának az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötését javasolja:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=430570

Szakad-e az MSZP? Politológusok a párt jövőjéről

2011. május 24. - (Klubrádió)

A szocialisták választmánya ezen a héten dönt arról, hogy mikor, milyen kérdésekben írják ki a pártszavazást. Lakner Zoltán és Kiszelly Zoltán politológus a Klubrádióban beszélt az MSZP jövőjéről. Kiszelly Zoltán szerint az MSZP jobban járna Gyurcsány Ferenc nélkül. A volt kormányfő azért nagy tehertétel az MSZP-nek, mert túl jól csinálta a 2006-os kampányt ám a választási ígéretekből semmit nem valósított meg és az őszödi beszédével karakter öngyilkosságot követett el, mely miatt népszerűsége a mélybe zuhant. Bármit is mond ma a volt MSZP-elnök, ma már hiteltelen - mondta a politológus a Klubrádióban:

http://hvg.hu/itthon/20110524_politologusok_mszp_jovoje

Az MSZP örülne Bajnai visszatérésének

2011. május 24. - (hvg.hu)

A hvg.hu által megkérdezett szocialista politikusok szerint Bajnai Gordon igenis a visszatérését készíti elő. A válságkezelő miniszterelnök aktivizálódását forrásaink többsége üdvözölte. A politikai elemző szerint azonban Bajnai imázsának most nem tenne jót, ha közeledne az MSZP-hez. Amióta a múlt héten vitorlát bontott a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány, folyamatos a találgatás arról, hogy a volt miniszterelnök vissza akar-e térni a politika élvonalába, vagy az alapítvány önmeghatározását követve a célja valóban „csak” az, hogy szakpolitikai javaslatcsomagokat, „kormányzati gyakorlatba átültethető reformjavaslatokat” tegyen a mindenkori kormányoknak:

http://hvg.hu/itthon/20110523_bajnai_visszateres_mszp

„A Fidesz be fogja oda ültetni a párt tagjait?”

2011. május 21. - (hvg.hu)

Kedden vitatják meg a parlamentben azt az alkotmánymódosítási javaslatot, melynek értelmében az Alkotmánybíróság létszáma a jelenlegi tizenegyről tizenöt főre nőne. Ennek apropóján kerestük meg az alkotmánymódosítási javaslat egyik jegyzőjét, Balsai Istvánt, az alkotmányügyi bizottság fideszes elnökét és Bárándy Gergely szocialista bizottsági tagot. A törvényjavaslat egyik beterjesztője, Balsai István visszautasította azt a feltételezést, hogy a megnövekedő létszám nincs összhangban az Alkotmánybíróság csökkenő hatáskörével, illetve az ebből következően csökkenő mennyiségű munkájával:

http://hvg.hu/itthon/20110524_alkotmanybirosag_alkotmanymodositas

Benyovszky Móric, Madagaszkár királya 225 éve halt meg

2011. május 21. - (mti)

A kalandorokban gazdag 18. század egyik legmerészebb és legeredetibb alakja, Benyovszky Móric, Madagaszkár királya 225 éve, 1786. május 23-án halt meg. 1741. szeptember 20-án született a Nyitra megyei Verbón. Tizennégy éves korától katonáskodott, javarészt külföldön, közben rokonai kisemmizték örökségéből. Benyovszky fegyverrel próbálta jussát visszaszerezni, ezért Mária Terézia száműzte. Lengyelországi rokonainak birtokán telepedett le, megnősült és utazgatott. Hollandiában és Angliában kitanulta a hajóépítést, és eljutott Amerikába is. 1767-ben csatlakozott a Poniatowski Szaniszló király elleni nemesi felkeléshez, 1769-ben tábornokként esett orosz fogságba. Először Kazanyba került, innen megszökött, de újra elfogták, és Szibériába száműzték. Több mint egy évig tartó út után érkezett Kamcsatkába, ahol gyorsan feltalálta magát. Elnyerte a kormányzó bizalmát, lányának szívét, viszonylagos szabadságát lázadás szervezésére használta fel. 1771 májusában száműzött társaival elfoglaltak egy hajót, és Amerika felé indultak. Az Aleut-szigetek és Alaszka érintése után Formosán (Tajvan) kötöttek ki, végül Makaóban szálltak partra. Benyovszky 1772-ben XV. Lajos francia királynak ajánlotta fel szolgálatait, aki Ile de France (Mauritius) szigetére küldte, az ottani kormányzó pedig madagaszkári telep létesítésével bízta meg. 1774-ben alapította meg Louisbourg telepét, expedíciói jelentősen hozzájárultak a sziget megismeréséhez, utat épített, mocsarakat csapolt le. Emberséges bánásmódjával annyira elnyerte a bennszülöttek bizalmát, hogy azok - legalábbis az ő elmondása szerint - 1776-ban ampanszakabévá (királlyá) választották. A francia udvar bárói címet ugyan adott neki, de a királyit már nem ismerte el, a mauritiusi kormányzó is intrikált ellene, ezért hazatért Magyarországra, ahol kegyelmet kapott. A nyughatatlan természetű Benyovszky 1778-ban grófi méltóságban részesült, de kalandok híján nem találta a helyét. Terveket készített a közlekedés, a fiumei kikötő fejlesztésére, ám támogatókra nem talált. 1782-ben ismét Amerikába ment, de a függetlenségi háború már a végéhez közeledett, így Madagaszkár gyarmatosításának tervét elevenítette fel. Baltimore-i kereskedők segítségével felszerelt expedíciója 1785 júliusában szállt partra a sziget északkeleti részén, és Angontsynál erődöt épített. Benyovszky az ellene küldött francia csapattal vívott csatában vesztette életét 1786. május 23-án, sírját az erőd tövében gyorsan elnyelte a trópusi erdő. Utolsó vállalkozása előtt francia nyelven írta meg kalandjait, a földrajzi és néprajzi szempontból is jelentős művet számos nyelvre lefordították, magyarra Jókai Mór ültette át. Benyovszky szerepét, felfedezéseit máig vitatják a történészek és a földrajztudósok, főleg a franciák. Színes életét sokan feldolgozták, még operát is írtak róla. A lengyelek és a szlovákok nemzeti hőse is; 1975-ben a budapesti és a pozsonyi televízió közösen forgatott róla sorozatot. Halála századik évfordulóján Madagaszkáron obeliszket emeltek tiszteletére, a malgas fővárosban utca viseli nevét. Az emlékét ápoló társaság 2003-ban Madagaszkáron állított emléktáblát és szobrot, 2009-ben egykori zalai birtokán, Rigyácon avatták fel portrészobrát.

Lovász Attilát választották a nemzetiségi adások vezetőjévé

2011. május 19. - (bumm.sk)

Kiértékelték a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) vezetői posztjaira kiírt pályázatokat. 12 posztból 11-et tudtak betölteni, a Pátria Rádiót és a kisebbségi programok gyártását Lovász Attila igazgatja majd. Az RTVS vezetősége egy posztot, az összevont közmédium kreatív igazgatójának posztját nem tudta betölteni. A vezetői posztokra 111-en jelentkeztek, közülül 93-an teljesítették a feltételeket. Miroslava Zemková, az RTVS vezérigazgatójának elmondása szerint az interjúk a jelöltekkel két napig tartottak, a projekteket pedig névtelenül bírálták el. A nemzetiségi adások vezetője Lovász Attila lett. A januárban induló közszolgálati médiareform értelmében az RTVS-en belül a nemzetiségi adások is egy kalap alá kerülnek. Ennek legnagyobb része a magyar adás, de kassai székhellyel dolgozó más nemzetiségi műsorok is ide tartoznak. A televíziós és rádiós sugárzás külön főszerkesztőség alá tartoznak, amelyeket az igazgató vezet. Lovász Attila korábban az Új Szó és a Dominó Fórum főszerkesztője is volt, az elmúlt években a Such György által vezetett Magyar Rádióban a regionális adást sugárzó MR6 főszerkesztő-helyetteseként dolgozott. Tavaly év vége óta a Környezetvédelmi Minisztérium tanácsadója. Az STV 1-es csatornájának vezetője Vladimír Burianek, a 2-es csatornáé Marta Gajdošíková lett. A besztercebányai stúdiót Ján Zaťko, a kassait pedig Juraj Hidvéghy vezeti majd. Az RTVS hírigazgatójává Anna Sámelovát választották, a publicisztikai részleget Ivan Kočner vezeti, a saját gyártású drámai műsorok részlegének vezetője Karol Horváth lesz. A zenei szerkesztőség élére Rudolf Prepucha, az információs programszolgáltatás vezetői posztjára pedig Vincent Štofaník került. A Szlovák Rádió művészeti programszolgáltatásának vezetője Rastislav Andriš lesz.

Lovász Attila: A magyar adás csak bővülhet

2011. május 22. - (Veres István - Új Szó)

Bővítés lesz a szlovák televízió magyar szerkesztőségében - ígéri Lovász Attila, a közszolgálati médiák (RTVS) nemzetiségi adásai és a Pátria rádió új vezérigazgatója. „Ez az RTVS egyetlen szerkezeti egysége, amelyben a vezetőség szerint szó sem lehet leépítésről, mivel az alkalmazottak száma csupán kettő” - mondta lapunknak Lovász. A Pátria rádióval kapcsolatban egyelőre nem tud biztosat mondani, ugyanis nem tudja, hogy a héten bejelentett, 408 személyt érintő elbocsátás pontosan mely pozíciókat érinti. Személyes véleménye, hogy túlnyomó részben a tévét érinti a leépítés, mivel ott túlfoglalkoztatottság van, például túl sok a középvezető. Az új vezérigazgató egyelőre visszafogottan nyilatkozott terveiről. Hivatalosan június elsején veszi át a vezérigazgatói teendőket, hatáskörébe nemcsak a magyar adás tartozik, hanem a többi kisebbségi tévé- és rádióadás is. „A szerkezeti felépítés egyelőre nem változik, erről csak az RTVS tanácsa dönthet” - figyelmeztetett. Hozzátette, a további munkát illetően sok a kérdőjel. „Azokat az átalakításokat, amelyek jelenleg a közszolgálati tájékoztatásban zajlanak, máshol még nem próbáltak ki” - vélekedik Lovász. Szerinte a köztévé és rádió egyik fontos feladata lesz, hogy ne egymással konkuráljanak, hanem együttműködjenek. Másik nagy feladatnak a magyar adások megerősítését tartja. További egyeztetések függvénye, hogy a magyar tévéadás szerkesztőségét milyen mértékben lehet bővíteni. „Még idén meg kell teremteni a bővítés feltételeit” - szögezte le Lovász. Hozzáfűzte, bármekkora műsoridőt kapjanak is a magyar adások, azt igyekeznek majd az adott feltételeknek megfelelően kitölteni.

Mit szólnának a szlovák-magyar nemzetiséghez?

2011. május 22. - (Lukáš Krivošík - tyzden.sk)

Az idei népszámlálás kapcsán a legnagyobb izgalommal várt adat, hogy valóban 500 000 fő alá csökken-e a magyarok száma Szlovákiában. A múlt héten érdekes beszélgetést folytattam egy dél-szlovákiai emberrel. Kevert családból származik, és bár ő magát szlováknak vallja már, érez valami kötődést magyar örökségéhez is. És családjában olyan rokonai is vannak, akik inkább magyarok, de sem Szlovákia, sem a szlovák kultúra nem közömbös nekik. Mi, akik nem a vegyesen lakott terülten élünk, ezt gyakran nem értjük. És végképp nem értik a nacionalista hangoskodók, akik egyrészt elutasítják, hogy a szlovák magyarok (sic!) államalkotók lennének, másrészt azzal gyanúsítják őket, hogy nem elég lojálisak az állam iránt. Nem lehet valakit tartósan kirekeszteni a saját csoportunkból, ahová minden jel szerint tartozik, és párhuzamosan paranoid módon azzal vádolni, hogy nem lojális ehhez a csoporthoz. A népszámlálással kapcsolatosan ismerősöm érdekes dologra hívta fel a figyelmemet. Dél-Szlovákia lakosai között elég nagy az a csoport, amelynek nincs határozott identitása. Nem tartják magukat egészen magyarnak, de tökéletes szlováknak sem. Nem azért, mert gyenge az öntudatuk. Inkább azért, mert a nemzetiséget nem tartják létkérdésnek, nem azzal fekszenek és kelnek. Gyakran kevert családból származnak. Ezeknek az embereknek nincsenek együttélési problémái, a politikai konfliktusoktól szívesen mentesülnének. Egészen más valamiben különböznek. Mint kettős énű, etnikai identitásukban kiforratlan emberek, nem szeretik, ha „vagy - vagy” típusú választás elé állítják őket. Ezek az emberek nem szerették, hogy Orbán és Csáky kibékíthetetlenül a magyarság felé tolták őket. Ezért választották a Most-Hídat, nem az MKP-t. De azt sem szeretik, ha a szlovák oldal gyakorol nyomást rájuk. Mert az ő identitásuk a szó szoros értelmében kevert. Lehet, hogy Szlovákia ezen lakóinak statisztikai célokra egy önálló rovatot kellene létesíteni. Nem a „vagy - vagy” választással szembesíteni őket, hanem lehetőséget kínálni nekik a „nemcsak - hanem is” szellemében. Mit szólnának a „szlovák-magyar” nemzetiséghez azok számára, akik már inkább szlovákok, de magyar örökségük egyik vagy másik szülőjük miatt nem közömbös nekik? Vagy a „magyar-szlovák nemzetiséghez” azoknak a magyaroknak, akiknek fontos a szlovák örökségük? Úgy, ahogyan az I. Csehszlovák Köztársaságban a cseh és szlovák nemzethez való tartozás mellett „csehszlovák nemzetiséget” is lehetett választani. Ez a harmadik halmaz soha nem volt nagy, de megbújhattak benne a kettős éntudatúak (pl. a kevert házasságokból származó gyerekek). Természetesen a magyar nacionalisták ezt a kevert identitást az elszlovákosodás előszobájának fogják tartani. Ahogyan a szlovák nacionalisták is gyanakodva néznek majd az ilyen emberekre, mint kevésbé lojálisak és tisztavérűekre, ahogyan egyébként a magyar elődök nélküli szlovákokra is néznek, ha azok nem osztoznak paranoiás világlátásukban. Ám az is lehet, hogy a kevert szlovák-magyar identitású emberek, vagyis azok, akiknek más gondjuk is van, mint a nemzetiségük, alkotják azt a kötőanyagot, ami megakadályozza, hogy Dél-Szlovákiában a feszültség kiéleződjön. Pedig ennek a határozott öntudatú politikusok és nacionalisták mindkét oldalon örülnének.

Lampl Zsuzsanna: Az asszimiláció logikája

2011. május 21. - (bumm.sk)

Lampl Zsuzsanna szociológus a Sme napilapban közölt írásában az asszimiláció logikáját elemzi. Elkerülhetetlen és természetes a jelenség? „Logikából vizsgázik a diák, nem tanult, de harcol. Professzor úr, feltehetek önnek egy kérdést? Ha válaszol, kidobhat, de ha nem, átenged a vizsgán. A professzor magabiztosan belemegy. Tessék, kérdezzen. Professzor úr, mi az, ami legális, de nem logikus, logikus és nem legális, valamint nem logikus és nem legális? A professzor gondolkodik, végül megrázza a fejét, és feladja. Kíváncsian várja a választ. Nos, professzor úr, önnek 70 évesen egy 30 éves felesége van, ami legális, de nem logikus. Feleségének 20 éves szeretője van, ami logikus, de nem legális. És az, hogy ezt a szeretőt átengedi a vizsgán annak ellenére, hogy nem tudott semmit, nem logikus, és nem is legális“ - indítja írását egy viccel Lampl Zsuzsanna szociológus, akit a vicc logikája az asszimilációra emlékeztet. „A körülményekre tekintettel - kisebbségek cseppjei a többségi nemzet tengerében - az asszimilációt sokan olyan folyamatnak tartják, melynek előbb vagy utóbb logikusan be kell teljesednie. Azt állítják, hogy az asszimiláció természetes, sőt, elkerülhetetlen. Mások úgy vélik, hogy az asszimiláció ugyan természetes, de nem elkerülhetetlen. Ugyancsak mások szerint az asszimiláció elkerülhetetlen, de nem természetes. S végül létezik olyan nézet is, mely szerint az asszimiláció nem elkerülhetetlen, s nem is természetes“ - írja a Sme napilapban megjelent kommentárjában Lampl. Szerinte ez nem csak szójáték, és valamiféle elméleti probléma gyakorlati következmények nélkül. „Ez egy nagyon komoly dolog, melynek komolysága nő a májusi népszámlálás előtt, mert épp ezen alkalommal kiemelten fontos, hogyan állunk az asszimilációhoz. A szlovákiai magyarok lélekszámának csökkenése elsődleges oka - mert elsősorban erről a nem kis „cseppről“ lesz szó - ugyanis a demográfusok szerint az asszimiláció“ - szögezi le. Emlékeztet: míg az 1991-es cenzus 567 296 magyar nemzetiségű szlovákiai lakost számlált, tíz évvel később már csak 520 528, tehát csaknem 47 ezer fővel volt kevesebb a magyarság lélekszáma az országban. Rámutat, hogy míg az említett időszakban 2 százalékkal nőtt a népesség, addig a magyarok száma 8,2 százalékkal csökkent. „Ismétlem: ezen helyzet kiváltó okai között az asszimiláció, tehát a nemzeti identitás megváltozása dominál“ - írja Lampl. A nemzeti identitástudat bonyolult jelenség a szakértő szerint. Magába foglalja általánosan a nemzettel, de elsősorban a saját nemzettel, valamint a kapcsolódó jelenségekkel kapcsolatos érzéseket, véleményeket, álláspontokat. Ezen a dimenzión kívül a nemzeti identitás tartalmazza a tevékenységek dimenzióját is, mely konkrét döntésekben és tettekben, valamint ezek ideologizálásában nyilvánul meg. „Ezek a dimenziók kapcsolódnak egymáshoz, és kapcsolódnak egymáshoz azok a determinánsok is, melyek a nemzeti identitás létrejöttére és fejlődésére hatnak“ - magyarázza Lampl. Az identitás ugyanis nem veleszületett és változatlan, hanem folyamatosan formálódik a kölcsönösen keveredő makro- és mikrotársadalmi tényezők hatására. A legnyilvánvalóbb determinánsok közé tartozik a származás és az anyanyelv. A nemzeti identitás érzékenyen reagál a globalizációs trendekre, a jogi, gazdasági, társadalmi és kulturális közegre, s a nemzeti kisebbségek tagjainak ezek által indikált össztársadalmi helyzetére. A nemzeti identitás formálódására hat a kisebbség kollektív képe a saját össztársadalmi helyzetéről, esélyeiről és biztonságáról, melyeket az adott időszakban és a jövőben a „nemzetiségi lét“ kínál és lehetővé tesz, illetve melyeket ez által elveszthet. A nemzeti identitás elsősorban ezen bonyolult tények és konstrukciók között formálódik, s végső soron a deklarált identitás formájában nyilvánul meg. A deklarált identitás azt jelenti, kinek tartja magát az illető. „A nemzetiségről szóló rubrikák eredményei a májusi népszámlálási íven épp erről a deklarált identitásról tanúskodnak majd“ - szögezi le a szakember. „Az asszimiláció hasonlít és egyúttal nem hasonlít arra, mikor az iskolás levetkőzik hazaérkezése után. Hasonlít, mert lassú, elhúzódik, és néha kell külső segítség. Nem hasonlít, mert az asszimiláció a felnőtteket érinti. Az asszimilációnál nem egyszerre vesszük le ruháinkat. A nemzeti identitás egyes rétegeitől fokozatosan szabadulunk meg“ - írja Lampl. A szociológus rámutat: azok az emberek, akik ezt természetesnek és elkerülhetetlennek vélik, azzal érvelnek, hogy lehetetlen ellenállni az idegen divatnak, mely körbevesz minket. „Az, hogy körbevesz minket, igaz. Az etnikailag kevert Dél-Szlovákiában egyre több a szlovák család, akik olcsó házakat és telkeket vesznek vidéken. Teljesül tehát a demográfusok jóslata a régió nemzetiségi struktúrájának megváltozásáról a szuburbanizáció következtében“ - magyarázza. A kommunikációs szférában ez a változás a szlovák nyelv erősödő dominanciájával köthető össze. Egyre több embernek van olyan tapasztalata, hogy közvetlen környezetükben gyakrabban beszélnek szlovákul. Szlovákul azonban nem csak a szlovákok beszélnek, hanem a magyarok is, és nem csak akkor, amikor a magyarul nem beszélő szlovákokkal kommunikálnak, hanem egymás közt is - írja a szociológus. Lampl, ezt számokkal támasztja alá: a Fórum Kisebbségkutató Intézet adatai szerint az elmúlt 10 évben a nyilvános kommunikáció minden területén csökkent a magyarul beszélő magyarok száma: a boltokban 45 százalékról 30 százalékra, a hivatali érintkezésben 20 százalékról 14 százalékra, a szomszédok között pedig 64 százalékról 56 százalékra. „Ugyanez érvényes a családon belüli kommunikációban. Egyes teljesen magyar családokban otthon, négy fal között szlovákul beszélnek - minden ötödik magyar nemzetiségű válaszadó szlovákul beszél magyar partnerével, 23 százalékuk gyerekeivel, és a gyermekek negyede ezekből a családokból egymás között szintén szlovákul beszél“ - írja. Magyarázata szerint ez elsősorban a látogatott általános iskola tanítási nyelvével függ össze, mert a fentebb említett családokban legalább egy szülő szlovák nyelvű általános iskolába járt, valamint a magyar gyerekeket is egyre gyakrabban íratják szlovák iskolába. Sok szülő ugyanis úgy gondolja - a makrotársadalmi légkör és részint a mikrotársadalmi hálózatok is erősítik őket ebben - hogy ez garancia gyerekeik érvényesülésére a társadalomban. „S mely szülő nem kívánja, hogy gyermeke sikeres legyen?“ - kérdi Lampl. Szerinte nem szabad megfeledkezni a vegyes-házasságokról sem. „Ha már szeretjük egymást, természetesnek vesszük partnerünk vágyát, hogy közös gyerekünk az ő identitását is örökölje. S hogy csak ő ragaszkodik ehhez, s mi nem? Hiszen a gyermek tudni fog szlovákul. Mire lesz neki a magyar nyelv?“ - veti fel a szociológus. „Természetesen vannak magyarok, akik nem tartják természetesnek, hogy az egész család magyar, de mégis szlovákul beszélnek. Nem tartják természetesnek, ám elkerülhetetlennek vélik gyerekük miatt, hogy még a homokozóban se különbözzön a többi gyerektől“ - véli. Majd azok következnek, akik természetesnek tartják az asszimilációt, de nem tartják elkerülhetetlennek, s végül azok, akik szerint az asszimiláció nem természetes, s nem elkerülhetetlen. „Egyszer megkérdeztem egy demográfustól: ha létezik természetes asszimiláció, amiből logikusan az következik, hogy létezik nem természetes is, akkor hol a határ a két típus között? Nem tudott válaszolni. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy minden asszimiláció lehet természetes. De ugyanígy érvényes lehet, hogy semmilyen asszimiláció nem természetes. De legyen bár természetes vagy sem, félmillió magyar szerint, a szlovák polgárok tizede szerint az asszimiláció nem elkerülhetetlen“ - szögezi le. A szociológus szerint nem elkerülhetetlen a szlovák nyelvű kommunikáció a magyar családokban, ha a magyarok megtanítják gyereküket magyarul. A vegyes házasságokban nem elkerülhetetlen a gyermekek megfosztása a magyar nyelv ismeretétől. „Nem elkerülhetetlen, hogy a magyar szülők gyermekének szlovák iskolába kelljen járnia. A magyar oktatási rendszer azonban elkerülhetetlenül eltűnik, ha ezek a szülők a szlovák iskolákat részesítik előnyben, vagy a magyar nyelvű iskolákat a határ másik oldalán“ - teszi hozzá. „Vannak emberek, akik évtizedekig nosztalgikusan megtartják ruháikat, holott ugyanaz a divat már sosem tér vissza. Ezzel szemben azonban könnyedén lemondanak olyan örök klasszikusról, mint az anyanyelv. Ez azonban nem feltétlenül szükséges, főleg ha olyan nehéz nyelvről van szó, melyként a magyart általában jellemzik, s ezen felül egy olyan nyelvről, mely az utóbbi időben sokakat lukratív munkahelyekhez juttatott multicégekben. Ott azonban, ahol az anyákkal együtt elveszik a pótolhatatlan, szeretett nyelvük, ott elkerülhetetlenül jön az asszimiláció“ - véli. Emellett nem feltétlenül szükséges felcserélni a kisebbségi kabátot a jobb érvényesülésért, a nagyobb sikerért. „Az élet néha örömmel vet minket alá próbatételeknek, de mi továbbra is létezünk, s az „érvényesülés“ és „siker“ szavakat így is jól ismerjük. Ez nem elégséges érv?“ - zárja írását Lampl.

Hiába a kampány, félmillió alá csökkenhet a magyarok száma

2011. május 21. - (mti)

Hány ember vállalja a magyar nemzetiséget? - magyar szempontból ez az idei szlovákiai népszámlálás legfontosabb tétje, s egyben kérdése is. A legutóbbi, 2001-ben megtartott szlovákiai népszámláláson 527 ezer személy vallotta magát magyarnak, 40 ezerrel kevesebb, mint 1991-ben. Szociológusok arra számítanak, hogy az idei népszámláláson akár félmillió alá is eshet a szlovákiai magyarok száma. A becslések 20 ezertől 50 ezerig terjedő csökkenéssel számolnak. A várható csökkenés okait elsősorban a felgyorsult asszimilációban és a nemzetiség iránti közönyben látják a szakemberek. A szlovákiai magyar szervezetek a népszámlálás előtt felvilágosító kampányt folytattak annak érdekében, hogy minél többen vállalják magyarságukat. A kormánykoalícióban részt vevő Híd párt, valamint a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártja (MKP) egyaránt hangsúlyozták: a népszámlálás eredménye rendkívül fontos, nagyon sok vonzata van, s a következő 10 évre meghatározza a nemzetiségi lét feltételeit. Számos területen ettől függenek majd a magyarság jogai és lehetőségei. Nemzetiségük vállalására szólította fel az állampolgárokat Rudolf Chmel, a kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes is. Chmel fontosnak minősítette a nemzetiség vállalását, s rámutatott, hogy a népszámlálás többek között a szlovákiai társadalom etnikai képét, ennek nemzetiségi, nyelvi és egyéb sokszínűségét is kirajzolja. „Országunk multietnikai jellegét én előnynek tartom, nem pedig veszélyforrásának. Ezért elvárom a nemzetiségekhez tartozó állampolgároktól, hogy az adatlapok kitöltése során ne csak a gazdasági és társadalmi kérdésekre fókuszáljanak, ne felejtsék el ily módon is vállalni nemzetiségi hovatartozásukat, kinyilvánítva identitásukat, kulturális gyökereiket” - szögezte le a politikus, aki a civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának kérdéseire válaszolt a héten. Arra a kérdésre válaszolva, milyen hatással lesz a jövőben a népszámlálás eredménye a Szlovákiában élő nemzetiségekre, Chmel kifejtette: „A népszámlálási eredmények szerint áll össze többek között azon falvak és városok listája, ahol a kisebbségeknek törvény adta joguk van anyanyelvüket használni a hivatali ügyintézésben. Az egyes nemzetiségekhez tartozó polgárok száma fogja más tényezők mellett befolyásolni az állami források mennyiségét a kulturális rendezvények, könyvkiadási vagy egyéb tevékenységek támogatására is az adott kisebbség részére.”

Viták és zavarok a szlovákiai népszámlálás körül

2011. május 20. - (mti)

Éles viták és szervezési zavarok kísérik az idei szlovákiai népszámlálást, amelynek a május 20-i éjféli helyzetet kell tükröznie. A kitöltött adatlapokat, amelyeknek a szlovákon kívül van kisebbségi nyelvű, tehát magyarok lakta régiókban magyar változata is, június 6-ig kell leadni. A szlovák adatvédelmi biztos ugyanis pénteken megkérdőjelezte, hogy valóban anonim-e a cenzus. A hivatal álláspontja szerint az a számkód, amelyet a kitöltött adatlapra kell ragasztani, lehetőséget ad az egyes személyek azonosítására. A hivatal ezért felszólította a számlálóbiztosokat, hogy ne követeljék az emberektől ennek a számkódnak a felragasztását a kérdőívekre. A szlovák statisztikai hivatal azonnal reagált, és visszautasította az állításokat. Közlése szerint a számkód csak annak bebiztosítására szolgál, nehogy valaki bármilyen oknál fogva is kétszer töltse ki az adatlapokat. A statisztikai hivatal hangsúlyozta: az adatokat bizalmasan kezelik, és azok nem juthatnak illetéktelen kezekbe. A népszámlálási adatlapok szétosztását számos helyen káosz jellemezte, de a problémákat végül megoldották. Kelet-Szlovákiában például több magyarlakta településen csak szlovák adatlapokat kaptak a lakosok, míg voltak olyan szlovák települések, ahol kevés volt a szlovák kérdőív, s azok helyett magyar nyelvűek álltak rendelkezésre. A mintegy 40 százalékban magyarok lakta Szepsibe (Moldava nad Bodvou) például nem érkeztek meg a magyar nyelvű formanyomtatványok, s csak 11 000 darab szlovák nyelvűt kaptak. Zupcan Tímea, a szepsi városi hivatal munkatársa elmondta: a kassai megyei hivataltól kértek segítséget, így 5000 darab szlovák nyelvű nyomtatványt magyarra cseréltek. Később azonban kiderült, hogy a fennmaradó 6000 darab szlovák nyomtatvány kevés, így további 2000 darabot kellett belőle rendelni. A Sme című napilap értesülései szerint a Kassa-vidéki járásban Komaróc (Komárovce) településen szlovák nyelvű nyomtatványból volt kevés, pedig a 400 lelket számláló falu lakosainak megközelítőleg a fele szlovák nemzetiségű. Az idei népszámlálás költségeit a hatóságok több mint 30 millió euróra teszik. Az adatlapokat most első ízben az interneten is ki lehet tölteni és be lehet küldeni a statisztikai hivatalba. A cenzus első részeredményeit az őszre ígérik az illetékesek.

Van félmillió magyar?

Véget ért a kisebbségnek szánt kampány, kezdődik a szlovákiai népszámlálás

2011. május 21. - (magyarhirlap.hu)

Ma kezdődik a népszámlálás Szlovákiában. A magyarok száma azonban nemcsak egy egyszerű statisztikai adat a rendszerben, hanem kisebbségi jogok kötődnek hozzá, például a kétnyelvűség vagy a hivatalinyelv-használat. Ezért lenne fontos, hogy minél többen vállalják nemzetiségüket. A szlovákiai magyar civilszervezetek ernyőszervezete, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala felvilágosító kampányt indított a népszámlálás előtt. Erről Tóth Károlyt, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatóját, a kerekasztal ügyvivőjét kérdeztük.

- Mi a 2011-es népszámlálás tétje a szlovákiai magyarok számára?

- Minden népszámlálásnak komoly tétje van. Szlovákiában nemcsak egyszerű statisztikai adat a kisebbségek létszáma, hanem erre nagyon komoly kisebbségi jogok épülnek. Ilyen a nyelvhasználat, a kétnyelvűség biztosítása a településeken, ezért fontos az eredmény nemcsak a magyaroknak, hanem minden más kisebbségnek is. Az eredmény fogja meghatározni, hogy az elkövetkező tíz évben hol használhatjuk magyarul a települések, az utcák nevét és egyebeket a dél-szlovákiai kétnyelvű településeken:

http://www.magyarhirlap.hu/kulfold/van_felmillio_magyar.html

Bugár Béla: Ez nem magyarosítás

2011. május 19. - (mti)

Bugár Béla szerint nem helyénvaló magyarosításról beszélni annak kapcsán, hogy az általa vezetett Híd párt a jelenlegi 20 százalékról 15 százalékra kívánja csökkenteni a kisebbségek esetében a hivatali nyelvhasználati küszöböt. „Szlovákia összlakosságának 15 százaléka nem szlovák nemzetiségű, s ők otthon akarják érezni magukat. Mi szeretnénk ezt lehetővé tenni nekik. Nem értünk egyet azzal, hogy bárki is magyarosításról beszéljen. Az ilyennek nincs helye a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában (parlamentjében)” - jelentette ki Bugár csütörtökön Pozsonyban. A magyar politikus Igor Matovič képviselőnek, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) párton belüli Egyszerű Emberek frakciócsoport vezetőjének délelőtti nyilatkozatára reagált. Matovič hét feltételhez kötötte a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosításának támogatását. A törvénymódosítás egyik legfontosabb eleme, hogy a jövőben a kisebbségi nyelvet olyan települések hivatalaiban is használni lehetne, ahol a kisebbségi lakosság aránya eléri a 15 százalékot. Eddig ez a küszöb 20 százalék volt. A jogszabály módosítását Rudolf Chmel (Híd), a kormány emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettese terjesztette a parlament elé, s jelenleg a második olvasatnál tartanak. A téma ismételt megvitatása a jövő kedden kezdődik a pozsonyi törvényhozásban. Bugár nemtetszésének adott hangot amiatt is, hogy vita van az alacsonyabb küszöb meghatározásáról. A szintén koalíciós Kereszténydemokrata Mozgalom 15 százalékos helyett 18 százalékos küszöböt javasol. A Híd elnöke úgy véli: az ilyen veszekedés méltatlan az ügyhöz. Nagy a valószínűsége annak is, hogy azokban a községekben, ahol tíz éve még 20 százalékos volt a kisebbségi lakosság aránya, ma már a 18 százalékot sem éri el. „Bugár akár a feje tetejére is állhat, megvádolhat bennünket a koalíció szétverésével, de a rejtett magyarosítás ilyen formáját mi semmi esetre sem fogjuk támogatni” - hangoztatta Igor Matovič. Leszögezte: ha nem teljesítik követeléseiket, az általa vezetett négytagú csoport nem fogja támogatni a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását.

Az MSZP az Orbán-Farkas megállapodásról: Ez látszatprogram, becsapás

2011. május 20. - (mti)

Az MSZP szerint hiteltelen az Orbán Viktor miniszterelnök és Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke közötti, pénteken aláírt keret-megállapodás, amellyel 2015-ig legalább százezer munkanélküli romát vonnának be a munkaerőpiacra. Nyakó István szocialista országgyűlési képviselő az MTI-nek azt mondta: térségi felzárkóztató programokra van szükség, a jelenlegi helyzetben ugyanis olaj a tűzre, ha a kormány a szegények egy csoportját kiemeli. Teleki László, a párt elnökségi tagja azt közölte: 2015-ig több olyan látszatprogrammal akarják becsapni a magyarországi cigányságot, amely újabb szegénységcsapdákat rejt, és kilátástalan helyzetbe hozza a romákat. Nyakó István szerint hiteltelen Orbán Viktor munkahelyteremtő ígérete, miután kormánya szétverte az Út a munkához programot, és ezzel több tízezer romától vette el a munkát, illetve miután szakított a térségi felzárkóztatás koncepciójával. Először az Orbán-kormány társadalom- és gazdaságpolitikájában van szükség 180 fokos fordulatra, ezután következhet az okozott károk felszámolása, majd a kabinetnek vissza kell térnie a térségi felzárkóztatáshoz - mondta Nyakó István, hozzátéve: nem elég négy év alatt munkát adni százezer romának, és csak jövőre elindítani az ehhez szükséges képzési programokat. A parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának szocialista tagja szerint az északkelet-magyarországi térség szociális katasztrófa előtt áll, amely be is következik, ha azonnal nem kezdenek hozzá a probléma megoldásához. Hangsúlyozta, a kormány igazságtalan intézkedései romákat és nem romákat egyaránt sújtottak, és a társadalmi feszültség ma akkora, hogy csak „olaj a tűzre”, ha a kormány a szegények egy csoportját kiemeli. Véleménye szerint a romaprogramnak a nehéz helyzetű térségek felzárkóztatását célzó terveken belül a helye. Teleki László, az MSZP elnökségi tagja pénteki, MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, ma már kevésbé bízik a magyarországi cigányság abban, hogy a hangzatos ígéreteken túl bármi is történne. Ezért Tőkés László közleményében felhívta a magyar kormány figyelmét arra, hogy nem lehet becsapni a magyarországi cigányságot. Hozzátette: 2002-ben is a magyarországi cigánysággal közösen váltották le az „ígérgető kormányt”, s úgy vélte, „nem lesz ez másként 2014-ben, amennyiben megismétli korábbi romapolitikáját”. Orbán Viktor kormányfő és Farkas Flórián ORÖ-elnök pénteken írta alá azt a keretmegállapodást, amelynek egyik fő célkitűzése, hogy 2015-ig legalább százezer munkanélküli romát vonjanak be a munkaerőpiacra. A dokumentum részleteit ismertetve a kormányfő elmondta: átfogó oktatási változásokat hajtanak végre, amelyek végén 20 ezer roma fiatal fog piacképes szakmát szerezni. Célul tűzik emellett, hogy legalább 10 ezer roma fiatal érettségit adót képzésben vehessen részt, és legalább ötezer tehetséges roma fiatalnak adódjon lehetőség, hogy felsőfokú oktatásban vegyen részt, és be tudja fejezni ott a tanulmányait. A tervek szerint a szak- és a felnőttképzés területén körülbelül 50 ezer, ma legfeljebb szakiskolai végzettségű roma felnőtt piacképes szakképzését szervezik meg - közölte a miniszterelnök, hozzátéve, hogy emellett 80 ezer, alapfokú képességgel rendelkező roma felnőttet további képességfejlesztési programba vonnak be, „ami olyan egyszerű dolgokat jelent, mint írás, olvasás, számolás, informatika”.

Magyarországra érkezett az ENSZ rasszizmusügyi különmegbízottja

2011. május 23. - (mti)

A világszervezet különleges jelentéstevője kettős céllal érkezett Magyarországra: egyrészt tájékozódik a magyarországi helyzetről, másrészt ismertetni kívánja a társadalmi toleranciát erősítő és az integrációt előmozdító modelleket. Magyarországon tájékozódik a héten az ENSZ rasszizmussal, etnikai diszkriminációval és idegengyűlölettel foglalkozó különleges megbízottja; Githu Muigai hétfőn megbeszélést folytatott Hóvári János államtitkár-helyettessel. A külügyi tárca közlése szerint a világszervezet különleges jelentéstevője kettős céllal érkezett Magyarországra: egyrészt tájékozódik a magyarországi helyzetről, másrészt ismertetni kívánja a társadalmi toleranciát erősítő és az integrációt előmozdító modelleket. A Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára ismertette a különmegbízottal Magyarország roma integrációval kapcsolatos nemzeti és nemzetközi kezdeményezéseit, illetve céljait. Áttekintették a roma közösség társadalmi helyzetét, az ezzel kapcsolatos nehézségek összetett hátterét. A kenyai származású Githu Muigai hétfőtől péntekig tartózkodik Magyarországon; hivatalos látogatásán többnapos vidéki látogatást tesz, helyi civil szervezetekkel, polgármesterekkel, a rendőrség, illetve az ügyészség képviselőivel találkozik. A Roma Sajtóközpont értesülése szerint a világszervezet jelentéstevője személyesen akar informálódni a magyarországi romák helyzetéről; Gyöngyöspatára, Hejőszalontára, Hajdúhadházra, valamint Ózdra, Hódmezővásárhelyre és Pécs környékére utazik el, hogy megismerkedjen a cigányság helyzetével. A különmegbízott csütörtökön és pénteken további konzultációkat folytat az illetékes minisztériumok vezető tisztviselőivel és tárgyal Balog Zoltánnal, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárával. Az MTI értesülése szerint az ENSZ-raportőr pénteken számol be a sajtónak magyarországi látogatásának tapasztalatairól. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 1993-ban hozta létre a rasszizmussal, etnikai diszkriminációval és idegengyűlölettel foglalkozó különleges megbízotti tisztséget, amelyet a jogász és egyetemi tanár Githu Muigai 2008 óta tölt be.

Micsoda különbség

2011. május 20. - (torokgaborelemez.blog.hu)

Bár a Fidesz 1998-ban is fegyelmezett és irányított párt volt, a koalícióban, a kormányzó párton belül és az ellenzéki oldalon egyaránt erős ellensúlyokkal kellett számolnia. Orbán Viktor 1998-ban a kormány élén még messze nem volt ugyanabban a pozícióban, mint most: akaratát korlátozta a koalíciós partner, pártjának néhány erős, vele együtt indult politikusa, továbbá a választásokon a Fidesznél amúgy több listás szavazatot szerzett és életerős állapotban lévő szocialista ellenzék. Ehhez képest most egészen más a helyzet. Az önállónak csak nagy jóindulattal nevezhető koalíciós partner alapvetően láthatatlan, politikai viselkedését az erőtlen vágyak és a bágyadt akaratok sajátos elegye jellemzi. A Fideszen belül olyan mértékű hatalomkoncentráció ment végbe, olyan erővel képes monopolizálni a politikai és gazdasági hatalmat egy erőcsoport, amire tényleg kevés példa van a demokratikus politikai rendszerekben. A párton belüli esetleges riválisok és másként gondolkodók ma adottságnak tekintik, realitásként fogadják el ezt a helyzetet, és mindaddig, amíg a siker, a folytatás reménye adott, szerepfelfogásukat a feltétlen (nyilvános) lojalitás határozza meg. S az pedig már szinte közhely, hogy az ellenzék ma egészen más képet mutat, mint 1998-ban: nem csupán azért, mert nincs egyharmados vétójoga, hanem azért is, mert egyelőre gyenge, megosztott és ötlettelen:

http://torokgaborelemez.blog.hu/2011/05/20/364_micsoda_kulonbseg

Szlovéniába látogatott Prőhle Gergely

2011. május 20. - (kitekinto.hu)

A múlt héten Szlovéniában tartózkodott Prőhle Gergely, bilaterális és kulturális diplomáciai kérdésekben illetékes helyettes magyar államtitkár. A szlovén állami szerveket, a lendvai önkormányzatot, illetve a magyar kisebbséget is meglátogató államtitkárral a látogatás céljairól beszélgetett a Népújság.

- A magyarországi szlovén kisebbség parlamenti képviselete már évek óta vitatott kérdés. Lesz-e képviselője a szlovénségnek a következő mandátumban?

- A kisebbségek képviseltsége az úgynevezett sarkalatos törvényekben kerül szabályozásra, de ennek pontos módja még nem tisztázott. A cél nyilván az, hogy mind a 13 regisztrált nemzeti kisebbség képviseletet kapjon a magyar parlamentben. Az, hogy mindegyik kisebbségnek lesz-e külön képviselője, még nem dőlt el, én csak a törvényalkotó által megfogalmazott célokat tudom képviselni. Többet lehetne megtudni a magyar parlament közeljövőben szintén Szlovéniába látogató elnökétől, Kövér Lászlótól:

http://kitekinto.hu/karpat-medence/2011/05/20/szloveniaba_latogatott_prhle_gergely

Kedvezményes rendszámcsere

2011. május 24. - (Kiss Gergely - magyarhirlap.hu)

Adókedvezményt kaphatnak azok, akik önként befejezik a trükközést a külföldi rendszámokkal. Jelenleg több ezer magyar állampolgár használ külföldön bejegyzett autót azért, hogy ne kelljen regisztrációs adót fizetnie, amelynek összege 190 ezer forinttól 9,6 millióig terjed. Még a nyári szünet előtt dönthet a parlament arról a készülő törvénymódosításról, amely büntetné azokat, akik állandó lakhellyel rendelkeznek Magyarországon, mégis külföldi rendszámú autóval közlekednek hazánkban. Rogán Antal, a Fidesz képviselője egy reggeli tévéműsorban elmondta: ha megszületik a döntés, akkor szeptembertől decemberig kapnak lehetőséget az autósok arra, hogy eleget tegyenek a magyar jogszabályoknak. Ha ezt önként megteszik, akkor adókedvezményre számíthatnak ebben az időszakban, s a jelenlegi szabályok szerint fizetendő tehernek csak a felét kell leróniuk. Akik viszont ezt elmulasztják, és január 1-je után megbuknak egy ellenőrzésen, az adó dupláját kell majd megfizetniük. Rogán Antal szerint tízezer és harmincezer közé tehető a külföldi rendszámmal autózók száma, akik ezzel bújnak ki az áfa és a regisztrációs adó megfizetése alól. Ezzel megközelítőleg mintegy tízmilliárd forintnyi összeg esik ki az államkasszából. „A pénzügyőrök 2008-ban kezdték fokozottabban ellenőrizni a külföldi rendszámú autókat” - mondta lapunknak Suller Attila, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vám és jövedéki területének szóvivője. A hatóság munkatársai nemcsak az unión belül, hanem a harmadik országokban bejegyzett járműveket is megállították. Közöttük volt olyan, amelyiken amerikai, új-zélandi vagy éppen Cook-szigeteki rendszám van. Minden harmadik megállított autó esetében volt valamilyen probléma, s tavaly kétszázmillió forintnyi bírságot szabott ki a hatóság. Suller Attila jelezte, a szlovák rendszámú autók talán a leggyakoribbak hazánkban. Közülük mintegy nyolcezerre tehető azoknak a járműveknek a száma, amelyek magyar állampolgárhoz vagy magyar céghez köthetők. Szlovákiában ugyanis nincs regisztrációs adó, ezért élnek ezzel a lehetőséggel a magyarok. A szóvivő elmondta, a szlovákoknál külön „iparágat” hoztak létre arra, hogy állampolgáraink ott vegyenek autót, ha kell, törvények áthágásával. Megesett, hogy egy szlovák panellakásba nyolcszáz magyar állampolgárt jelentettek be, volt, akit magán-, akadt, akit jogi személyként. Hazánkban a regisztrációs adó legkisebb mértéke 190 ezer forint, míg a legmagasabb meghaladja a 9,6 millió forintot. Azaz ennek megkerülésével sokat lehet spórolni egy autó megvásárlásakor. A kormány a hírek szerint nem kívánja ezt az elvonást eltörölni, ám a mértéke csökkenhet.

Ifj. Hegedűs Lóránt: A magyarokat beolvasztják

2011. május 22. - (mindennapi.hu)

Szabó István püspök szerint értelmetlen a szlovák egyházmegyék tiltakozása, hiszen a hívek jogai nem sérülnek. Hegedűs Lóránt a szlovák nemzetiségi jelleg megóvását tartja kívánatosnak. Az egyházi egyesülésről megkérdeztük ifj. Hegedűs Lóránt lelkészt is, aki kifejtette: „Nyilván örvendetes az, hogy a felvidéki magyar reformátusok is csatlakoznak ehhez a szervezeti egységhez. A szlovák híveket pedig csak megnyugtatni tudjuk, hogy Pozsony a továbbiakban is mindent el fog követni ahhoz, hogy a magyarságot asszimilája. Magunkat viszont egyáltalán nem nyugtathatjuk meg, mert ez az egyesülés ugyan megvalósul, de sajnos érdemi gátját ez sem fogja jelenteni - bár jelenthetné - annak a felmorzsolódásnak, asszimilációnak, ami nemsokára a szlovákiai népszámlálási adatokból - minden kampány ellenére - sajnos ki fog ütközni.” Ifj. Hegedűs szerint nem véletlenül kampányoltak a felvidéki magyar szervezetek azért, hogy mindenki vallja magát magyarnak. „Kíváncsi vagyok, hogy ennek a kampánynak egyáltalán milyen hatása lesz. Mert a megfélemlítés az nem pusztán kampányszerű, hanem a mindennapok része a felvidéki magyarok körében - érvelt a lelkész:

http://www.mindennapi.hu/cikk/tarsadalom

/ifj-hegedus-lorant-a-magyarokat-beolvasztjak/2011-05-22/3421

Nyíregyházán a felvidéki áttelepítésre emlékeztek

2011. május 17. - (felvidék.ma)

Nyíregyházán május 14-én a Felvidékről áttelepítettekre emlékeztek a Felvidék 1947 Egyesület szervezésében, a városi önkormányzat és a Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Közgyűlés támogatásával. Bárdos Gábor, Somorja polgármestere is részt vett az eseményen, és portálunknak elmondta, nagy örömmel fogadta Kiss Vendel úrnak, a szervező egyesület elnökének az invitálását, felemelő élményben volt része. A megemlékezés során Nyíregyházán a városháza falán elhelyezett emléktáblánál és a temetőben lévő emlékműnél volt koszorúzás és hangzott el ünnepi beszéd Kovács Ferenc polgármester és Halkóné dr. Rudolf Éva alpolgármester jóvoltából, Felvidékről pedig Komárom város képviseletében Csintalan Miklós főellenőr, a Magyar Koalíció Pártja nagymihályi járási elnöksége részéről pedig Varga Tibor titkár mondott köszöntőt a városnapokat ünneplő nyíregyházi közösségnek. További felvidéki vendégek is megtisztelték az eseményt, mint Bartal Károly Tamás, a Premontrei rend jászói nyugalmazott főapátja, Csoltkó Jenő, a Csemadok Kassa-vidéki területi elnöke és Sipos József, Bátorkeszi polgármestere. Nyíregyháza városnapi rendezvénysorozata valójában egyhetes program, amelynek során várostörténeti tárlatokat, veteránjármű-kiállítást, tirpák lakodalmast, ünnepi közgyűlést rendeznek, és megkoszorúzzák a városalapító atyák szobrát. Nyíregyháza történetének sorsfordító dátumára, 1753-ra emlékeznek a városnapi ünnepségen. Arra az időpontra, amikor még a vásározók csak keresztet vetve mertek átutazni Nyíregyházán. Gróf Károlyi Ferenc azonban az addig jelentéktelen, pár száz lelkes településre csaknem 300 szlovák családot telepített be, melynek eredményeként alig 15 év múlva már hatezernél is többen éltek Nyíregyházán. A városnapot 11 évvel ezelőtt rendezték meg először Nyíregyházán, melynek célja az emlékezés, az együtt ünneplés, valamint a múltról, jelenről és közös jövőről való beszélgetés.

Megfélemlítik a kárpátaljai magyarokat

2011. május 18. - (nepszava.hu)

Kárpátalján a kettős állampolgárság-ügy jócskán túlhaladta a megye határait. Annak ellenére, hogy Ukrajna nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, a határ menti térségben hatalmas az érdeklődés az uniós tagállam Magyarország állampolgársága iránt, beleértve az ukránokat is. Az ország titkosszolgálata a szovjet rezsimet idéző megfélemlítésekkel igyekszik gátat szabni a folyamatnak. (…)Egy címeres papírban testet öltő illúzió marad csak a magyar állampolgárság azon kárpátaljai lakosok számára, akik Európán belüli szabad utazást, vízummentességet, magyarországi szociális és egészségügyi kedvezményeket reméltek az egyszerűsített eljárással történő honosítástól - írta nemrégiben az ungvári Zakarpatszka Pravda című hetilap főszerkesztője. Natalija Petervari, a kérdésről Magyarországon is tájékozódó cikkíró szerint csalódniuk kell azoknak a magyar gyökerekkel rendelkező kárpátaljaiaknak, akik arra számítottak, hogy ugyanolyan jogosítványokkal rendelkeznek majd a magyar állampolgárság birtokában, mint a Magyarországon élők:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=427593

Távozott a „gyöngyöspatai utaztató”

2011. május 18. - (mti)

Elhagyta Magyarországot Richard Field amerikai üzletember, aki a „gyöngyöspatai utaztatás” során szerzett hírnevet; a férfi állítása szerint nem érezte biztonságban magát - írta szerdai számában a Magyar Nemzet. A lap szerint a férfi a Budapest Timesnak azt mondta, szélsőjobboldali csoportok fenyegették. A Magyar Nemzet azt írta: az üzletemberre kényelmetlenségek vártak volna, mivel két kormánypárti képviselő egy parlamenti eseti bizottság felállítását javasolta, amely megpróbálja feltárni, hogy a gyöngyöspatai cigányok húsvéti utaztatását ki és miért szervezte, kinek az érdeke volt, hogy a nemzetközi sajtó ezt menekítő akcióként tálalja, valamint ki támogatta anyagilag a félelemkeltésre alkalmas csoportokat. A bizottság munkája külön kitér majd arra, hogy pontosan mi volt Richard Field szerepe az eseményekben, illetve miért állította, hogy evakuálni kell a helyi lakosságot. A lap emlékeztetett: Field korábban nyílt levélben közölte, nem áll szándékában megjelenni a parlament eseti bizottsága előtt.

Field, az örök összeesküvő

2011. május 18. - (Népszabadság)

Bizarrnak ígérkezik a kép, amikor televíziók kamerái előtt bilincsbe verve elővezetik Richard Fieldet, s leültetik a Magyarország-ellenes tevékenységet vizsgáló parlamenti bizottság elé. Nagy szerep lesz ez a Fidesz-képviselők valamelyike számára. Maga Balog Zoltán államtitkár már ki is mondta: Field nem vonhatja ki magát a parlamenti vizsgálat alól. A vétke az, hogy közreműködött a gyöngyöspatai romák húsvéti csillebérci útjának megszervezésében. Ezt persze nem ilyen visszafogottan fogalmazzák:

http://nol.hu/velemeny/20110518-field__az_orok_osszeeskuvo

Nemzet és nation

2011. május 13. - (Élet és Irodalom)

Nemzet, állam, állampolgár címmel írta meg Ormos Mária történész professzor asszony észrevételeit (ÉS, 2011/17., ápr. 29.), melyeket - ha jól érzékelem - a Fidesz alaptörvénye ihletett. Leginkább talán a szöveg preambulumában foglalt zagyvaságok késztethették írásra, de egyes megjegyzései - például amelyek a generációk kapcsolatára vonatkoznak - mintha az alaptörvény Szabadság és felelősség című részének rendelkezéseihez kapcsolódnának. Észrevételei megszívlelendők, jó részükkel kész vagyok egyet is érteni. Egy tekintetben azonban vitám van Ormos Máriával, mégpedig a nemzeti kérdésben, a nemzetfogalom kezelésében. Amit arról mond el, hogy hogyan alakult a magyar államban magyarok és nem magyarok viszonya, és mi vezetett ahhoz a mai helyzethez, hogy a Kárpát-medencei magyar etnikum mintegy negyede a magyar állam határain kívül, a szomszéd országokban él kisebbségként, alighanem mindannyian egyetértünk. Amit én másképpen gondolok, az a nemzetfogalom értelmezése:

http://www.es.hu/bauer_tamas;nemzet_es_nation;2011-05-11.html

Rálátást akarnak a fideszes törvénygyárra

2011. május 18. - (nepszava.hu)

Elsősorban az új alaptörvénnyel kapcsolatos sarkalatos törvények megalkotásáról, azok elfogadásának időzítéséről kérdezte tegnap a Velencei Bizottság Budapesten tárgyaló delegációja Navracsics Tibort. A miniszterelnök-helyettes szerint alapvető gondja nem volt az új alkotmánnyal kapcsolatban a testületnek. A bizottság titkárságának igazgatója még a tárgyalás előtt közölte, az új alaptörvény körüli helyzet még „nem nagyon világos”:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=427865

http://www.magyarhirlap.hu/belfold/nem_biralt_a_velencei_bizottsag.html

A Velencei Bizottság véleménye

2011. május 23. - (168ora.hu)

Azt állítja, akad néhány aggasztó részlet az új alaptörvényben: egyebek mellett a határon túli magyarokra, az Alkotmánybíróság hatáskörére és az ország nevének megváltoztatására vonatkozó passzusok. A Velencei Bizottság az Európa Tanács közgyűlésének felkérésre vizsgálja alkotmányunk szövegét:

http://www.168ora.hu/itthon/a-velencei-bizottsag-velemenye-75815.html

Magyarország legyőzi önmagát?

2011. május 13. - (Élet és Irodalom)

Féltjük az információs jogainkat is. Hazánk a brüsszeli diktátumok elleni szakadatlan háborújában újabb vesztes csatára készül. Még távolról sem ért véget a kormány vesszőfutása a médiatörvény miatt, de a jelek szerint hazánk olyan újabb frontot nyit, amelyben a korábbihoz képest jogi helyzete rosszabb lesz. Az Európai Uniónak a médiairányításról szóló Audiovizuális Irányelve nem rendelkezik a médiahatóság függetlenségéről, mégis, a létrehozott egypárti médiahatalmi szervezet miatt súlyos szakmai, politikai és jogi bírálatok érték hazánkat, ráadásul éppen a számunkra legfontosabb nemzetközi szervezetek részéről. A médiaszabályozással ellentétben az adatvédelmet felügyelő közjogi intézmény függetlensége az Európai Unió Adatvédelmi Irányelvének kemény előírása. Olyannyira, hogy az irányelv egyenesen „teljes függetlenséget” követeli meg:

http://www.es.hu/;magyarorszag_legyozi_onmagat;2011-05-16.html

Vaku

2011. május 13. - (Élet és Irodalom)

1999-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen - akkor még így hívták - díszdoktorrá avatták volt hallgatójukat, Németh Miklóst, Magyarország 1988 őszétől 1990 tavaszáig hivatalban volt miniszterelnökét. Németh ez idő tájt már nyolc éve a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRB) egyik alelnöke volt, és tulajdonképpen mindkét fél - ő is, az egyetem is - kölcsönösen megtisztelve érezte magát, hogy erre az aktusra sor kerülhetett. A szép, bensőséges ünnepségben talán volt egy parányi fricska a regnáló miniszterelnöknek, Orbán Viktornak. Mindenesetre, bennfentesek tudni vélik, hogy Orbán azóta kifejezetten „pikkel” a Köz­gázra:

http://www.es.hu/lipovecz_ivan;vaku;2011-05-11.html

Vonalkóddal azonosít a kormány

2011. május 18. - (nepszava.hu)

Vizsgálatot indított Jóri András adatvédelmi biztos a kormány, illetve a miniszterelnök napokban postázott szociális konzultációja miatt. A kérdőíven feltüntetett személyes adatokkal és a vonalkóddal kapcsolatban ugyanis több panasz érkezett hozzá. Eredmény két héten belül várható. Mindkét azonosítót úgy helyezték el a lapon, hogy azok nélkül nem lehet visszaküldeni a kérdőívet. A vonalkód és a nevet, címet tartalmazó személyes adatok az első oldalon vannak, éppen ott, ahol a hátoldalon a hetedik, a deviza alapú lakáshitelekre vonatkozó kérdést teszi fel a kormány. Így ha a válaszoló levágja ezt a részt, akkor nem konzultál ez ügyben a kormánnyal, vagy nincs más választása, mint hogy felfedi kilétét. A kérdőív alján pedig a kormány aláírást kér az emberektől, de a lényeget csak az apróbetűs rész tartalmazza: „aláírásommal hozzájárulok ahhoz, hogy nevemet, címemet és a kérdőíven feltüntetett további adataimat a kormány által kijelölt államigazgatási szerv (...) visszavonásig kezelje”. Orbán Viktor május elsején jelentette be: az alkotmányozással kapcsolatos kérdéssor után újabbat küld a választóknak, a 10 kérdéses szociális konzultációba minden 16 év fölöttit bevonnak. Körülbelül 8 millió levelet adtak postára, és egyebek mellett a devizahitelezéssel, a védett korral, a nyugdíjszámítással, a gyógyszergyárak lobbijával, és a munkanélküliség kezelésével kapcsolatban várják az irányított kérdésekre adott válaszokat június 15-éig. Bár a visszaküldés dátumát nem tartották fontosnak megjelölni a levélen, azt Szijjártó Péternek, a miniszterelnök szóvivőjének egy korábbi nyilatkozatából tudhatjuk. Az említett problémákon túl kérdés, hogy például a 16-17 évesek vajon gondolkoznak-e a megfogalmazott kérdésekről, vagy inkább csak a jövő szavazóit látja bennük a kormány, akiknek az adatait most könnyen megszerezheti. A irányított, leegyszerűsített, didaktikus kérdések egyébként olyanok, amelyekre józan paraszti ésszel csak egyetlen válasz adható. A helyes válaszadást egyébként egy kép is segíti, amin papa-mama, 3 gyerekek, egy munkás, egy nyugdíjas, és egy tehén látható.

Hamarosan részben visszatérhet a hadkötelezettség

2011. május 18. - (mti)

Rendkívüli védelmi helyzetben a 18-40 éves korosztály számára visszaállítaná a honvédelmi tárca a fegyveres vagy fegyver nélküli hadkötelezettséget - írta szerdai számában a Napi Gazdaság a kormány számára készített törvénytervezetre hivatkozva. A lap emlékeztetett: Magyarország a NATO-hoz való csatlakozás során fölülvizsgálta a hadkötelezettség kérdését: előbb a sorkatonai szolgálat időtartamát 12 hónapról 9 hónapra csökkentette, majd 2002 után a MSZP-SZDSZ kormány megszüntette. Rendkívüli helyzet idején fegyveres, illetve fegyver nélküli szolgálatra kötelezhető minden 18-40 év közötti egészséges állampolgár. A szolgálat időtartama megelőző védelmi helyzetben legfeljebb 12 hónap, míg a rendkívüli állapot (háború) időszakában a szabályozás nem tartalmaz korlátot. Kiképzett tartalékos esetében a hadkötelezettség a hivatásos katonai szolgálat felső korhatáráig állna fenn. Fegyver nélküli katonai szolgálat engedélyezése iránti kérelmet a behívóparancs kézbesítését követő nyolcadik napig lehet benyújtani, a határidő jogvesztő - írta a Napi Gazdaság a törvényjavaslatra hivatkozva. Ahhoz, hogy a rendkívüli helyzetben sor kerülhessen a behívásra, adatokra van szüksége a honvédségnek békeidőben is - ezért a jövőben visszaállítanák az adatszolgáltatási kötelezettséget. A HM tervezetét először a kormánynak kell jóváhagynia, azt követően kerülhet a parlament elé. A törvénytervezet szerint nem hívható be katonai szolgáltra, aki erre egészségileg alkalmatlan, vagy legalább három kiskorút nevel. Szintén nem mozgósítható még rendkívüli helyzetben, aki egyenes ági rokonát ápolja vagy gyermekét egyedül neveli. Mentesülnek a szolgálat alól továbbá a politikai elit tagjai, vagyis az európai parlamenti, országgyűlési képviselők, polgármesterek és az önkormányzati testületek tagjai.

Műsor

2011. május 18. - (nepszava.hu)

Legközelebb majd műsorpolitikát változtatnak - mondta Lázár János a Kossuth Rádió reggeli műsorában, amikor a riporter arra figyelmeztette, hogy kissé parttalanná vált vitája az MSZP-s Harangozó Tamással. Hogy a Fidesz frakcióvezetője pontosan mire célzott, az nem derült ki. Talán megbánta, hogy egyáltalán elvállalta a kínos szereplést. Avagy arra gondolt, a kormány és pártja tovább reformálja a nemzeti főadót, hogy kekec riporterek és vitapartnerek ne hozhassák zavarba a kétharmad egyik fő képviselőjét:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=427754

Szlovákiába látogat Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke

2011. május 18. - (felvidék.ma)

Csütörtökön, 2011. május 19-én Szlovákiába látogat Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke (Fidesz). Galántán szakmai megbeszélés keretében mezőgazdasági szakemberekkel is találkozik. A megbeszélés témája sokrétű: földügyi kérdések, az üzletláncokkal kapcsolatos politika, az élelmiszerek forgalmi adójának kérdései, közösségi agrárpolitika és a falugazdász-hálózat működésével kapcsolatos tapasztalatok megvitatása. Jakab István megbeszélést folytat az MKP képviselőivel is. Jakab István munkája a vidéki emberek, a gazdavilág szolgálata, az európai értékrend alapján működő magyar gazda érdekképviselet megteremtése és biztosítása. Több hazai és nemzetközi szervezetben dolgozik, folyamatos kapcsolatot ápolva az európai gazdaszervezetek vezetőivel. Eddig végzett munkáját a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter Kovács Béla díjjal, a Magyar Köztársaság Elnöke a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitűntetéssel ismerte el. A 2006. évi országgyűlési választásokon Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területi listán szerzett mandátumot. 2006. május 30-tól a mezőgazdasági bizottság alelnöke.

Elutasította a kormány Slotáék Magyarország-nyilatkozatát

2011. május 18. - (mti)

Elfogadhatatlan a szlovák kormány számára az a Magyarországgal kapcsolatos nyilatkozattervezet, amelyet az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) szeretne keresztülvinni a pozsonyi parlamentben. A nyilatkozattervezet szövege nincs összhangban a szlovák-magyar kapcsolatok mai állásával, illetve azzal, hogy Szlovákia normális párbeszédet kíván folytatni déli szomszédjával - állapította meg a szlovák kormány szerdai ülésén Pozsonyban. Az SNS nyilatkozattervezetét, amely élesen elítéli a magyar kormány és a magyar parlament több döntését, a szlovák külügyminisztérium terjesztette a pozsonyi kabinet elé. A tárca javasolta, hogy a nyilatkozattervezetet utasítsa el a kormány, ami meg is történt. A szélsőségesen nacionalista szlovák ellenzéki párt szerint az új magyar alaptörvény nincs összhangban az európai értékekkel, s területen kívüli hatálya van. Ján Slota pártja bírálja a magyar politikusokat is, elutasítja a Magyarországon állítólag megnyilvánuló történelmi revizionizmust, és felszólítja Magyarországot, tartsa be a nemzetközi normákat, valamint a szlovák-magyar alapszerződést. Az SNS a nyilatkozatban felszólítaná a Magyarországgal szomszédos országokat és az Európai Parlamentet is, hogy utasítsák el mások szuverenitásának megsértését. „A felháborodott, indulatos álláspontok tolmácsolását a Szlovák Köztársaság nemzeti és állami érdekeivel ellentétesnek tekintjük” - szögezte le a szlovák külügyminisztérium. Az SNS nyilatkozattervezetét előzőleg a parlament külügyi bizottságában próbálta meg elfogadtatni, de nem járt sikerrel. A testület a múlt héten úgy döntött, hogy a magyar alkotmánnyal kapcsolatos szlovák nyilatkozat koalíciós változatát terjeszti a parlament elé. A témával eredetileg szerdán délután kellett volna foglalkoznia a parlamentnek, de ezt a napirendi pontot jövő keddre halasztották. Ugyancsak jövő kedden kerül napirendre a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosító javaslata..

Kisebbséginyelv-használat - Jövő héten tárgyalja a parlament

2011. május 18. - (sita)

A jövő héten kezd tárgyalni a parlament a kisebbséginyelv-használati törvény módosító javaslatáról, mert a koalíción belül nincs megállapodás a nyelvhasználati küszöböt illetően. A Híd azt javasolja, hogy a jelenlegi 20 helyett 15 százalék legyen az alsó határ, vagyis minden olyan településen használható legyen az adott kisebbség nyelve a hivatali érintkezésben, ahol a számaránya legalább 15 százalék. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 18 százalékot szorgalmaz. Richard Sulík (SaS) házelnök szerint olyan ügyről van szó, amely felesleges indulatokat szül. „Legyünk már túl rajta! Garantálhatom, hogy ez nem emeli az emberek életszínvonalát” - jegyezte meg a javaslat kapcsán a Szabadság és Szolidaritás elnöke. Az Egyszerű Emberek mozgalom SaS listáján parlamentbe jutott négy képviselője feltételekhez köti a törvényjavaslat támogatását. A csoport vezetője, Igor Matovič csak csütörtökön árul el részleteket.

Magyarellenes botrányt gerjeszt a szlovákiai Pravda?

2011. május 17. - (mindennapi.hu)

Batta István, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház szóvivője a mindennapi.hu-nak nyilatkozott. Elmondása szerint a Pravda újságírója, Marián Repa meg sem várta az egyház állásfoglalását. Batta István véleménye szerint a leírt állítások nem megalapozottak, félreértelmezik a két egyház egyesülését és sok dolgot összemos az újságíró. Elmondása szerint az újságíró Marián Repa bár írásban feltette a kérdéseket, nem várta meg a Szlovák Református Keresztyén Egyház (SZRKE) állásfoglalását, holott az egyház megválaszolta azokat. A szóvivő elmondta: a csatlakozás még nincs aláírva; a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinata hozott döntést arról, hogy csatlakozni szeretne a regionális, határokon átívelő, azonos vallású, azonos kálvinista hiten és hitvallásokon, történelmi múlton és liturgiai nyelven alapuló egyházi közösséghez. Batta István elmondta: nem értik a szlovák hívek zúgolódását, hiszen egyházuk a testvéri szereteten alapul. Eddig is megtettek mindent, hogy ne legyen etnikai alapú megkülönböztetés, és ezután sem változnak majd az erőviszonyok. A szóvivő hangsúlyozta: a szlovák híveknek meg kell érteniük, hogy a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház csatlakozása az egységes Magyar Református Egyházhoz nem ellenük irányuló akció, hiszen a Szlovákiai Keresztyén Egyház jogrendje nem ismeri a kisebbség vétójogát. Sokkal inkább kellene ezekben a nehéz időkben a lelki egységet erősíteni és még szorosabban összefonódni- tette hozzá a szóvivő. Arra a kérdésre, hogy mit gondol a „nagymagyar kezdeményezés” címkéről, amelyet az összefonódásra aggattak, Battai István elmondta: mindannyian egy nép, egy nemzet körébe születünk, ez határozza meg identitásunkat. Sokaknak kapóra jön a csatlakozás apropója, így lehet felkavarni az állóvizet és politikai feszültséget gerjeszteni. A szlovák hívők közös állásfoglalásukban hangoztatják, hogy ezek után felül kellene vizsgálni a szlovák állam által, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyháznak nyújtott támogatást. Battai István erre reagálva elmondta: 1996-ban, a szlovák hívők kérésére etnikai alapon hozták létre a két szlovák ügyviteli nyelvű egyházmegyét. Az Egyházuk nem változtat földrajzi helyet, mindannyian szlovák állampolgárok, Szlovákiában fizetnek adót így szerinte felesleges ilyen jellegű mélységekbe bonyolódni. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház nem alárendeli magát valaminek, hanem csatlakozik valamihez. Battai azt is elmondta: félreértik a határon átnyúló, közép-európai jelentőségű, jogalanyiság nélküli, a Magyar Református Egyház kálvinista közösség alkotmányát, amely elismeri a csatlakozók teljes függetlenségét. A szóvivő a mindennapi.hu-nak azt is elmondta: az SZRKE óhajtja a tárgyalást, a párbeszédet a szlovák hívekkel, mivel félreértések sorozatáról van itt szó.

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház nyilatkozata

2011. május 18. - (felvidék.ma)

Az alábbiakban a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház által kiadott Nyilatkozatot tesszük közzé, amelyet a Magyar Református Egyházhoz való csatlakozás folyamatának tisztán látása kapcsán fogalmaztak meg. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinata 2011. május 12-e és 14-e között Hanván tartott ülésén a zsinati tagok elfogadtak egy ratifikációs csatolmányt, amely lehetővé teszi, hogy egyházunk a nemzetközi jogban is ismeretes fenntartás intézményével csatlakozzon a Magyar Református Egyházhoz. Mivel ez egyes szlovák ajkú testvéreink körében ellenérzést váltott ki, s egyben nagyfokú félreinformálás tapasztalható a médiumokban, fontosnak tartunk tisztázni néhány tényt. Szlovák testvéreinkkel - hittestvéri közösségben - régóta közös egyházban élünk. Ezt a közösséget továbbra is vállaljuk, és semmi szándékunk megszakítani. De ugyanúgy testvérnek tartjuk azokat a reformátusokat is, akik az I. világháborút követően más országokba kerültek. A határok a bársonyos forradalom előtt nemcsak hogy elválasztottak, hanem korlátozták is együttműködésünket és egymáshoz való közeledésünket. A bársonyos forradalmat követően 1995-ben jött létre a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata, amelynek feladata többek között közös platform megteremtése volt az együttműködés jobb előmozdítására. Ennek a szervezetnek - amely jogalanyisággal bír - a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház is tagjává lett, bár akkor is felmerültek ugyanazok a félelmek és problémák, mint most. Viszont a Tanácskozó Zsinat tevékenységét több tagegyház nem tartotta kielégítőnek, ezért új szerveződés indult. 2009-ben egy határokon átívelő, hitvallási és teológiai alapokon működő, jogalanyisággal nem rendelkező tömörülés keletkezett Magyar Református Egyház név alatt, mivel a Kárpát-medencében működő református egyházak túlnyomó többségben magyar ajkúak. Ez nem azonos a Magyarországi Református Egyházzal, mivel az is csupán tagja ennek a közösségnek. A többi Kárpát-medencei református egyház már csatlakozott ehhez a közösséghez. Az eltelt két év alatt meggyőződhettünk arról, hogy a közös munkának megvan a gyümölcse, ezért kerestük és meg is találtuk a megoldást a csatlakozásra, mégpedig egy ún. ratifikációs csatolmány által. A csatolmány kifejezi fenntartásunkat a két szlovák ajkú egyházmegye vonatkozásában, ami a csatlakozásban semlegességet, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházon belül viszont jogaik teljes körű sérthetetlenségét biztosítja számukra. A csatlakozástól való félelem teljesen alaptalan. A csatlakozó egyházak nem veszítik el önállóságukat, nem kerülnek más egyház fennhatósága alá, és nem kell senkinek sem nevet, sem nyelvet változtatnia. Szavatolva van a teljes függetlenség. A közös elképzelések az egyházak életének az építésére csak abban az esetben valósulnak meg, ha azt az illető egyház vezető testülete jóváhagyja. Ez a munka csak elősegíti az evangélium hatékonyabb hirdetését és az egyházak szolgálatának még szélesebb körű kiteljesedését, valamint nagyobb nyitottságot ad egymás felé Közép-Kelet-Európában.

Most nem volt árulás, túlélte a szlovák kormány

2011. május 17. - (Index)

A szlovák parlament nem szavazta meg az ellenzéki Smer főügyészjelöltjét, így Iveta Radičová miniszterelnöknek nem volt oka lemondania, ahogy azzal korábban fenyegetőzött. Legközelebb már nyílt szavazáson döntenek a jelöltről, így kevés az esélye a decemberben előforduló átszavazásoknak, a kormánykoalíció fél év után végül túlléphet az egységet bomlasztó problémán. A szlovák kormány sorsa múlt a keddi főügyészválasztáson, Iveta Radičová miniszterelnök ugyanis ismételten azzal fenyegetőzött, lemond posztjáról, ha megválasztják az ellenzék jelöltjét, azonban Dobroslav Trnka nem kapott elég szavazatot. Miután Jozef Čentéš, a négypárti kormánykoalíció jelöltje pénteken visszalépett, egyedül a Smer által támogatott Trnkára lehetett szavazni. Megválasztásához 76 szavazat kellett volna, ehhez kormánypárti képviselők átszavazására lett volna szükség. Az egyik decemberi, sikertelen főügyészválasztással ellentétben azonban ezúttal összezárt a koalíció. Mind a 150 képviselő leadta szavazólapját, 70-en Trnka mellett szavaztak, 17-en ellene, 29-en tartózkodtak, 34 szavazat pedig érvénytelen volt. A kormánykoalíciónak 79, az ellenzéknek 71 képviselője van a parlamentben. Ha Radičová tényleg lemondott volna, akkor megbukik a kormány, a négy koalíciós pártnak pedig egy közös jelöltet kellett volna találnia, különben legnagyobb pártként a Smer kaphatott volna kormányalakítási megbízást, de akár még az előrehozott választás lehetőségét sem lehetett volna kizárni. Így azonban a koalíciót már több mint fél éve mérgező főügyészválasztás körüli őrület lassan rendeződhet. A szlovák parlament a köztársasági elnöki vétót felülírva kedden újból megszavazta, hogy a jövőben már nyílt, nem titkos szavazással döntenek a tisztségről. Ezzel elkerülhetik az esetleges átszavazásokat, és legközelebb feltehetően sikerül elfogadtatni a koalíció jelöltjét. 2010 ősze óta a keddivel együtt már ötször nem sikerült megválasztania a szlovák parlamentnek az új főügyészt, miközben az ellenzéki Smer által újra és újra jelölt Dobroslav Trnka főügyészi megbízatása februárban lejárt, azóta helyettese látja el feladatait. Decemberben kétszer is nekifutottak a főügyészválasztásnak a kormánypártok, de mindkét szavazás botrányba fulladt: képviselők kettesével kísérték egymást az urnákhoz, sokan lefényképezték a szavazólapokat. Először hat képviselő átszavazása miatt Trnka egy szavazattal többet kapott az akkor is jelölt Čentéšnél, a többséget azonban így sem szerezte meg. Ellenben rögtön megindult az egymásra mutogatás és az árulók keresése. Néhány nappal később a kormánypártok vezetői már mindenképpen biztosra akartak menni, ezért obstrukcióhoz folyamodtak: a képviselők nem dobták be a szavazólapokat az urnába, nehogy az ellenzéki jelölt kaphasson több szavazatot. A következő szavazásra készülve már tényleg semmit sem bíztak a véletlenre. A kedden az államfői vétó miatt újból megszavazott törvénymódosítással már decemberben elérték, hogy a jövőben nyílt szavazással dönthessenek többek között a főügyészről is. Ficoék ugyanakkor az obstrukció miatt panasszal fordultak az alkotmánybírósághoz, amely elrendelte, hogy a decemberi feltételekkel, vagyis titkosan kell megismételni a szavazást, függetlenül a törvénymódosítástól. Bár többen is felszólították őket, hogy vállalják fel magukat, azóta sem derült ki, hogy melyik párt képviselői szavaztak át decemberben az ellenzék jelöltjére, a bizonytalan helyzet pedig a mostani szavazáshoz közeledve újabb vádaskodásokat szült. Daniel Lipšic, KDH-s belügyminiszter például úgy vélte, csakis korrupció vagy zsarolás állhatott a decemberi eset mögött. Ján Figel, a párt elnöke pedig újból előrángatta, hogy az SDKÚ még a legelső szavazáskor nem állt be Eva Miššiková, a másik három koalíciós párt által támogatott jelölt mögé. Közben azonban mindenki sietett hangsúlyozni, hogy kiáll Radičová és a koalíció mellett. Mikuláš Dzurinda, az SDKÚ elnöke - miközben sokak szerint éppen a Radičováéval rivális platformja fúrhatta meg korábban a főügyészválasztást - azt mondta, hogy képviselőik Radičová reformjai mellett szavaznak. A KDH, az SaS, és Solymos László, a Híd elnöke is azt állította, hogy képviselőik egyaránt támogatják a miniszterelnököt. Mikulás Dzurinda a szavazás után úgy vélte, hogy az SDKÚ a kezdetektől fogva korrektül, felelősen és átláthatóan viselkedett. „A választás eredménye jó hír Szlovákiának” - nyilatkozta Radičová. Szerinte Szlovákiában mindenkinek be kell tartania a törvényeket, a zavaros ügyeket következetesen ki kell vizsgálni. Trnkát korábban többen azzal vádolták, hogy akadályozta a Smer és az SDKÚ egyes politikusai elleni vizsgálatokat. Robert Fico volt miniszterelnök a lehető legtöbb hasznot próbálta húzni a helyzetből, a Smer folyamatosan támadta a koalíciós pártokat, valamint Iveta Radičovát személyesen is. Fico a Paraméter.sk szerint a szavazás előtt azt állította, hogy a koalíció csalással próbálja ellenőrizni a főügyészválasztást, majd a Smer frakcióvezetője kért szót, és azzal vádolta a kormánypártokat, hogy valahogy megjelölik a szavazólapokat. A Smer már korábban jelezte, hogy ha a kormánypárti képviselők a decemberihez hasonlóan most sem adják le a szavazólapokat, akkor újból alkotmánybírósághoz fordulnak. Azt sem zárta ki, hogy Čentéš visszalépése is sértené az alkotmánybíróság határozatát. A keddi szavazás hitelesítői semmilyen kifogással nem éltek, de Fico szerint nem rendes titkos szavazás, megismételte, hogy a koalíciós képviselők megjelölték a szavazólapokat, hogy azok ellenőrizhetőek legyenek. A Bumm.sk szerint a legtöbb szlovák elemző sem hitt abban, hogy Radičová akár a kudarc esetén is valóban lemondana, inkább csak nyomásgyakorlásként fogták fel bejelentését. A főügyészválasztásnál bejött, de Radičovának már többször is lemondással kellett fenyegetőznie, ez pedig nem folytatható a végtelenségig. Ahogy a Smer már ironikusan megjegyezte, legközelebb majd a portás személye körüli vitában kell pozícióját kockára téve érvelnie a miniszterelnöknek. Nagy kérdés, hogy a kormánykoalíció meddig tudja elkerülni a komolyabb válságot, amely szakadással fenyegethetne. A 2010 nyarán rendezett parlamenti választást nagy fölénnyel az addigi miniszterelnök Robert Fico pártja, a Smer nyerte, de koalíciós partnerek híján (a Szlovák Nemzeti Párt alig jutott be a parlamentbe, a Mečiar-féle HZDS pedig kimaradt) nem tudott kormányt alakítani. Így rendkívül vegyes koalíció vette át a kormányzást, és ez okozza a mostani bajokat is: ennek tagja a miniszterelnököt is adó Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKÚ), az ultraliberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), a nemzeti ügyekben a Smerhez közel álló Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a jó néhány szlovák képviselőt is a parlamentbe küldő, a magyar-szlovák megbékélést hirdető Híd. A koalíció legnagyobb problémája, hogy Fico intézkedéseinek visszafordítása mellett nehezen találták meg a közös pontokat, a nyílt főügyészválasztás bevezetése miatt pedig azért is bírálták őket, mert éppen a demokratikus jogok csorbítását vetették a parlamenti választási kampányban Robert Fico előző kormányának szemére. Az elmúlt évben többször is repedés jeleit mutató kormánykoalíciót a 2010. novemberi szlovák helyhatósági választáson értékelhették először a szavazók a június 12-i parlamenti választás óta. Miközben a Smer tarolt, az SDKÚ olyan szimbolikus helyeken is vereséget szenvedett, mint Pozsony, és több nagyváros is Ficoék kezére került. Februárban a Fico-féle állampolgársági ellentörvényt sem sikerült megakadályozniuk, legutóbb pedig a kisebbségi nyelvhasználati törvény miatt fokozódott a feszültség a Híd és a KDH között.

Van-e 76 képviselő a kisebbségi nyelvhasználati törvény mögött?

2011. május 20. - (kitekinto.hu)

Jövő héten megkezdi a kisebbségi nyelvhasználati törvény részletes vitáját a szlovák parlament. A törvényt áprilisban utalták második olvasatba, most mégis kétséges, hogy a kormánykoalíció egységesen a javaslat mögé áll: a kereszténydemokraták (KDH) és az Egyszerű Emberek sem elégedettek a koalíciós javaslattal. Újabb szakítópróba elé néz a kormánykoalíció, a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosításának sikere pedig több mint kétséges. (…) Ha egy esetleges zárószavazás eredményét óhajtanánk megjósolni, mindenképpen figyelembe kell vennünk, hogy a koalíciós többség igencsak ingatag: a kormánypártok mindössze nyolc képviselővel tudhatnak többet a padsoraikban mint a Smerből és az SNS-ből álló ellenzék (az egyszerűség kedvéért a kormánypárti képviselők közé soroltuk az SaS-ból azóta kizárt, független Matovičot). Ebben az esetben Igor Matovič és Martin Fronc esetleges elutasítása nem jelent gátat a módosítás előtt. Amennyiben azonban az Egyszerű Emberek további három tagja is a javaslat ellen szavaz, a távolmaradók száma öt főre nő, amit tovább növelhetnek a kormánytervezet további KDH-s ellenzői, köztük Pavol Abrhan (ám még az Egyszerű Emberek nem-szavazata is elegendő a törvény bukásához). Egy ilyen verzió esetén már sokkal kérdésesebb az új kisebbségi nyelvhasználati törvény sorsa, amelynek sikertelensége további bizonytalanságot eredményezne a kisebbségek nyelvi jogainak területén, és akár meg is pecsételheti a koalíció jövőjét:

http://kitekinto.hu/karpat-medence/2011/05/20/van-e_76_kepvisel_a_kisebbsegi_nyelvhasznalati_torveny_mogott

Az Omega június 25-én Nyitrán

2011. május 21. - (felvidek.ma)

Június 25-én Szlovákiában is koncertet ad az Omega, este 9-től Nyitrán, a szabadtéri színpadon lépnek fel. Jövőre lesz 50 éves a zenekar. Megünneplik, koncertek igen, de „búcsúkoncert” nem lesz. A felkészülés már elkezdődött, tegnap Törökbálinton nyilvános főpróba volt. Az Omega május 27-én a németországi Halleban, egy nappal később pedig a csehországi Karlovy Vary mellett mutatják be az ún. Omega Rhapsody produkciót (ebben nem szerepel a teljes csapat). A nyitrai fellépés viszont „klasszikus” Omega-koncert lesz, teljes felállással! A nyitrai koncertre egyébként a szervezők egy külön honlapot (omegainnitra.sk) is készítettek, mely három nyelven (szlovákul, magyarul és csehül) tájékoztat az eseményről. Az Omega egy hónapig a törökbálinti művelődési házban próbált. Ennek az időszaknak a lezárása pénteken (május 21-én) egy nyilvános Rhapsody-előadás volt. Az Omega együttes honlapján egy felvidéki rajongó így számol be élményeiről: „A koncert szuper volt! (...) Ciki jobban dobol mint valaha! Meckyn meglepődtem, nagyon odatette magát ezekben a nehéz nótákban, nagyon meglátszott, hogy sokan próbáltak. Voltak tévesztések, de globálisan jól énekelte a magas számokat is! A technika nagyon jó volt, szép fények, lézer, jó hang!”.

Két jelentkező volt a salgótarjáni öblösüveggyárra

2011. május 17. - (tasr)

Ketten adtak be pályázatot a felszámolás alatt álló salgótarjáni öblösüveggyár megvételére, de mivel mindkét jelentkező viszonylag alacsony árat fizetett volna, a pályázatot érvényesnek, de eredménytelennek nyilvánították - mondta Balázs Miklós felszámoló kedden. Balázs Miklós közölte: 630 millió forintos irányárért hirdették meg a 2 milliárd forintos tartozással bíró gyárat. A pályázatokat a hitelezői választmány bevonásával vizsgálták meg, és úgy látták, hogy érkezhetnek jobb ajánlatok is - tette hozzá. A pályázatokban szereplő összegeket a felszámoló nem kívánta nyilvánosságra hozni. Ez volt a negyedik olyan kiírás, amikor egyben hirdették meg értékesítésre a gyárat, a korábbiakra senki nem adott be pályázatot. Balázs Miklós hozzátette: várhatóan június közepén hirdetik meg az ötödik pályázatot, és bíznak abban, hogy az már valóban eredményes lesz, mert újra megjelentek a korábbi érdeklődők is. A felszámoló azt is elmondta, hogy folyamatosan hirdetik a készletet is, ennek eladásából már közel 30 millió forintot utaltak át a zálogjogosult hitelezőnek. A jogvita alatt álló, 120-130 millió forint összegű készletet jogerősen visszaperelték a volt tulajdonostól, az ugyanis követelés fejében magának kiszámlázta ezt - tette hozzá. Az R-Glass Hungary Kft. néven működő salgótarjáni öblösüveggyár felszámolása 2009 szeptembere óta tart. A cég akkor már szlovák tulajdonban volt, miután egy korábbi felszámolási eljárásban a losonci R-Glass vásárolta meg 2006 októberében. A gyár akkor 277 embert foglalkoztatott, jelenlegi állományi létszáma 12 fő. Az öblösüveggyár volt és jelenlegi dolgozói év elején levélben kérték az R-Glass megmentését a miniszterelnöktől, a Nemzetgazdasági, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól. Márciusban a gyár megmentéséért, a termelés újraindításáért tüntettek Salgótarjánban. A demonstráción Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt mondta: minimális állami pénz bevonásával talpra lehetne állítani a gyárat, amelynek felelős gazda kell, az pedig nem lehet más, mint a magyar állam.

Kerékpárút Murány és Hollókő között

2011. május 17. - (tasr)

A magyarországi Hollókőt kerékpárút fogja összekötni a nagyrőcei járásbeli Muránnyal. Erről Besztercebánya és Nógrád megye közösen döntött. Sándor Ildikó, a Nógrád Megyei Fejlesztési Ügynökség igazgatója szerint a kerékpáros turizmus dinamikusan fejlődik Európa szerte, így bíznak benne, hogy ebben a régióban is hozzá fog járulni a turizmus fellendüléséhez. A tervezett kerékpárút 190 km hosszú lesz.

Wolf Kati a szlovák nacionalizmus fegyvertárában

2011. május 24. - (felvidek.ma)

Wolf Kati szereplését az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjében nagy érdeklődés övezte a magyarok között, szerte a nagyvilágban. Sokak számára kellemetlen meglepetést jelentett, hogy Szlovákiából nem kapott értékelhető szavazatot. A szlovák nacionalizmus azonban ezt is a „nagymagyar összeesküvések” gyártására használta fel... S. J. olvasónk egy rövid, meglepődéséről tájékoztató levelet küldött a szerkesztőségünkbe: „Bevallom, a Sme újság figyelmét Wolf Kati szlovákiai szavazatainak blokkolására én hívtam fel. Álmomban sem gondoltam volna, hogy így reagálnak. És még mondja valaki, hogy nincs magyarellenes hisztéria!”. Olvasónk a sme.sk internetes portálon a Peter Morvay tollából május 19-én megjelent jegyzetre gondolt, amely a lap nyomtatott formájában is napvilágot látott. Ebben Wolf Kati szereplésével kapcsolatban a cikkíró kárörvendően megjegyzi: „Végül is, hátul végzett, annak ellenére, hogy a magyar diplomácia is közbenjárt az érdekében, a Facebookon még Orbán Viktor miniszterelnök is támogatta.” Morvay szerint magyar körökben „ahelyett, hogy beismernék, a helyezés arányos volt a versenyprodukció rendkívül gyenge minőségével, olyan érzés uralkodott el, mintha egy magyarellenes összeesküvésről volna szó. Ennek részeként állítólag a szlovákiai mobiltelefonos szolgáltatók visszatartották az itteni magyarok SMS-szavazatait, ezért Szlovákiából kevesebb szavazatot kapott, mint Izlandból”. Morvay cikkében a magyar miniszterelnöknek is odavág: „Reméljük, hogy az Orange és társai a jó szomszédi kapcsolatok érdekében ezt a rejtélyt megmagyarázzák. Hasznosabb lenne viszont elgondolkodni azon, hogy vajon a politikusoknak valóban mindenbe bele kell-e keveredniük. Főleg, ha egy olyan nyomorúságos nemzetközi imázzsal rendelkező politikusról van szó, mint amilyen a magyar miniszterelnök”:

http://www.felvidek.ma/nezopont/jegyzet-kommentar

/28664-wolf-kati-a-szlovak-nacionalizmus-fegyvertaraban

Nagy-magyarországos pólójáért akarták felgyújtani, megúszták

2011. május 20. - (hirtv.hu)

Büntetés nélkül megúszta az eljárást az a hét tinédzser, akik a vád szerint megverték osztálytársukat az egyik kerepesi iskola udvarán. Az elsőfokú bíróság valamennyiüket bűnösnek találta, de a büntetés kiszabását próbaidőre elhalasztotta. Az ítéletet a vád és a védelem is tudomásul vette, így az jogerőssé vált. A Budakörnyéki Bíróság tárgyalójában is lejátszották a bántalmazásról készített mobiltelefonos videót. A felvételen látszik, hogy fiatalok az iskolaudvaron perceken keresztül pofozzák, rúgják osztálytársukat, aki Nagy-Magyarországot ábrázoló pólót viselt. Volt, aki hátulról lefejelte, egyikük még a haját is meggyújtotta volna. Az elkövetők a felvételt közzétették az interneten, a hatóság a videó segítségével azonosította őket. Az ügyészség nem közösség tagja elleni erőszakért, hanem garázdaságért emelt vádat a hét fiatalkorú elkövető ellen. Ebből következően a vádhatóság kizárta, hogy a lányt a politikai meggyőződéséért verték meg. - A Nagy-Magyarország pólónak köze sem volt ahhoz, hogy a vádlottak a sértettet bántalmazták, ez egy szerencsétlen félremagyarázása volt ennek a konfliktusnak - mondta Németh Zsolt ügyész. A lányt elsőként az elsőrendű vádlott ütötte meg. Ő ma 16 éves, és egy 4 hónapos gyermek édesanyja. - Én csak annyit szeretnék mondani, hogy nagyon megbántam, amit tettem, és nagyon sajnálom - mondta az elsőrendű vádlott P. Zsanett. - Ez nem egy iskolai csínytevés, ez bűncselekmény, és ezt látniuk kell a jövőre nézve is - mondta Kenese Attila bíró. A bíróság megállapította a vádlottak bűnösségét, de nem büntette meg őket, hanem - az ügyészi indítványt elfogadva - próbaidőre elhalasztotta a büntetés kiszabását. - A bíróság megítélés is az, hogy a fiatalkorú vádlottakkal szemben a próbára bocsátás mellett a velük szemben folyó büntetőeljárás is megtette a kellő hatást - jelentette ki a bíró. Az ítéletet mindenki tudomásul vette, ezért az jogerőre emelkedett.

Fal épül a romák és a többségi lakosok között Szlovákiában

2011. május 20. - (mti)

„Új betonkerítést építünk az óvoda és a roma közösség között, egy másikat pedig a panellakások mellett, hogy csökkentsük a zajt, s ezzel pedig kevesebb kellemetlenség érje az ott élőket” - jelentette ki Milan Mazúr, az észak-szlovákiai Ruttka (Vrútky) város polgármestere a Pravda című független pozsonyi napilap pénteki kiadásában. A fel felhúzása kapcsán Mazúr nem fél a bírálatoktól. „Ez nem szegregáció. Ez a lakosok követelése biztonságuk miatt” - állítja a polgármester. Hozzátette: a problémás helyen egyre nagyobb számú roma él. Az újság szerint a romák száma azután indult gyors növekedésnek a Kafendova utcában, miután a helyi vasútállomás közelében lerombolták az egykori munkásszállókat. Ruttkán a problémás utcában jelenleg néhány házban több mint kétszáz roma él. „Ez egy problémás hely, ahol a romák az ország más részeiről, főként keletről is csoportosulnak” - jegyezte meg Mazúr. A környéken óvoda, nyugdíjasotthon és több panelház áll. Különösen a helybeli nyugdíjasok részéről érkezett sok panasz a romákra, véleményük szerint gyalázzák, leköpködik őket, és összepiszkítják az ablakok alatti területeket. A helyi roma közösség ugyanakkor élesen bírálja a tervezett, mintegy két méter magas falakat. Szlovákiában egyébként nem ez lesz az első fal a romák és a többségi lakosság között. Korábban hasonló kerítésekkel különítették el a romatelepeket több kelet-szlovákiai településen is. A romák érdekvédelmi szervezetei ezt tudatos szegregációnak minősítették, amely nem járul hozzá az együttéléshez. Falak állnak a kelet-szlovákiai Osztrópatakon (Ostrovany), Kislomnicon (Lomnička), Tőketerebesen (Trebišov) és néhány más településen is. A szlovák kormányzat évek óta nem tud megbirkózni a nehéz körülmények között élő romák problémáival, s a helyzet egyre súlyosabb. Az ötmillió lakosú Szlovákiában több százezer - becslések szerint legalább 400 ezer - roma él, de többségük a népszámláláskor nem vállalja nemzetiségét. Hasonló fal felhúzására Csehországban is sor került. 1999-ben az észak-csehországi Ústí nad Labem egyik utcájában húztak fel falat a romák és a többségi lakosok épületei közé. Cseh és külföldi emberi jogi aktivisták nyomására azonban mintegy másfél hónap múlva a falat lerombolták.

Roháč ellen szól egy újabb bizonyíték?

2011. május 20. - (hvg.hu)

A Blikk információi szerint Jozef Roháč, ismertebb nevén a Patkány DNS-ét nemcsak a helyszín közelében talált sapkában azonosították, hanem abban a kesztyűben is, amelyet a bérgyilkos viselt. A Patkány anyagmaradványa mellett találtak még egy DNS-t is, arról azonban egyelőre nem tudni, kié. Egy biztos, nem azé az albáné, Sefedini Agimé, akit korábban a Fenyő-gyilkossággal hoztak összefüggésbe. Sőt értesülésünk szerint a sapkában két különböző személytől találtak hajszálakat, amelyek azonban DNS-azonosításra alkalmatlanok voltak. „Valóban számos szakértői vélemény készült. Az egyikben szerepel, hogy ügyfelem DNS-ét megtalálták a sapkában és a kesztyűben. Ez úgynevezett kevert DNS, tehát nemcsak a védencemét, hanem egy ismeretlen személyét is tartalmazza. Éppen ezért nem bizonyítható, hogy kinek a kezén volt a ruhadarab a gyilkosság pillanatában” - mondta Fülöp Tamás, Jozef Roháč ügyvédje. Fenyő János üzletembert, a Vico Rt. tulajdonosát 1998. február 11-én lőtték le Budapesten. A rendőrök egy közeli kapualjban megtalálták a gyilkos által viselt kabátot, sapkát és Agram típusú géppisztolyát. A rendőrség Roháčot tartja az elkövetőnek. Úgy tudjuk, mindezt a ruhákban azonosított DNS-mintákra alapozzák.

.
.
.
.
.
.
......................................................................................................................................