Magyarul / Tallózó ● 2011. május (II.)

Imrich Fuhl válogatásában

Ismét inog a szlovák kormány

2011. május 17. - (Kocur László - magyarhirlap.hu)

Újabb szakítópróba előtt áll az Iveta Radičová vezette kormánykoalíció: ha ma Dobroslav Trnkát választják főügyésszé, a kormányfő távozik tisztségéből. A koalíciós pártok vezetői tegnap este tanácskoztak a főügyészválasztásról. Titkos szavazással ugyanis sem novemberben, sem decemberben nem tudtak főügyészt választani. Néhány koalíciós képviselő átszavazott, és nem a kormánykoalíció jelöltjét, hanem Dobroslav Trnkát, az ellenzéki Robert Fico vezette Smer jelöltjét támogatták, így egyik jelölt sem kapta meg a szükséges szavazattöbbséget. Iveta Radičová kilátásba helyezte lemondását arra az esetre, ha Trnkát újraválasztanák. Előző ülésszakán a szlovák törvényhozás első olvasatban elfogadta a kisebbségi nyelvtörvény Rudolf Chmel (Most-Híd) emberjogi és kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes műhelyéből kikerült változatát, azonban a Kereszténydemokrata Mozgalom képviselői már akkor jelezték, a további tárgyalások során benyújtják módosító indítványaikat. A Most-Híd azt szeretné, ha a hivatali nyelvhasználati küszöb a jelenlegi 20-ról 15 százalékra csökkenne. „Számunkra problémát jelent a kvóta csökkentése, 15 és 20 százalék közötti kompromisszumot szeretnénk” - mondta Pavol Ábrahám. A KDH-alelnök pártja számára egyébként a 18 százalékos kvóta lenne elfogadható. Solymos László, a Most-Híd frakcióvezetője szerint azonban ebben a kérdésben nincs helye további alkudozásnak, mivel már a tizenöt százalék is kompromisszum eredménye, pártja eredetileg tíz százalékot szeretett volna elérni.

Az LMP a szlovákiai népszámlálásról

2011. május 17. - (Új Szó)

A Lehet Más a Politika fontosnak tartja, hogy a napokban kezdődő népszámláláson a szlovákiai kisebbségek vállalják hovatartozásukat, mert így biztosíthatják nemzeti közösségük számára a következő tíz évre szóló és törvényekben előírt támogatásokat. A napokban kezdődik a szlovákiai népszámlálás, amelyen a polgároknak nyilatkozniuk kell nemzetiségükről, anyanyelvükről és a leggyakrabban használt nyelvükről is. Ennek eredménye határozza meg többek között azt, hogy a szlovákiai magyarság milyen összeget kaphat kulturális életének támogatására, és a felvidéki magyarok melyik településeken használhatják hivatalos ügyeik intézésére anyanyelvüket - áll abban a közleményben, melyet Dorosz Dávid országgyűlési képviselő, a Nemzeti összetartozás bizottságának tagja juttatott el az Új Szó Online-hoz. Az LMP arra kéri a szlovákiai magyarokat, hogy vállalják fel a népszámláláson nemzetiségüket. Ezzel hosszútávon jobb minőségű életet biztosíthatnak maguknak, gyermekeiknek és határon túli közösségüknek. Az LMP mindent megtesz azért, hogy a szlovák-magyar viszony és a szlovákiai magyar szervezetekkel való kapcsolat folyamatosan javuljon, fejlődjön - mindkét ország és egész Európa érdekében.

Alkalmi magyarok vagytok?

2011. május 16. - (Új Szó)

A magyar nemzeti ünnepeken és helyenként futballmeccseken ripacskodó barantaharcosoktól, magyar autonomistapistáktól és kuruzslóktól, meg egyéb haszonelvű pártpolitikusoktól, a nemzeti pótcselekvések szellemében alapított különféle felvidéki ökörköröktől, vagyis alkalmi magyaroktól hemzsegő Dunaszerdahelyen. Az egy magyar családra jutó legtöbb luxusautó városában:

http://ujszo.com/online/velemeny-es-hatter/2011/05/16/alkalmi-magyarok-vagytok

Pravda: deformált egyház

2011. május 17. - (mti)

Deformált egyház címmel közöl jegyzetet a Pravda arról, hogy a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház a múlt hét végén csatlakozott az egységes Magyar Református Egyházhoz. Az újság szerint bár rosszak a múltbeli tapasztalatok - az egyház a politika szolgálójává vált -, s a jelenség sok esetben mind Szlovákiában, mind Magyarországon ma is létezik. „Magyarországon ilyen szempontból fontos szerepe van a Református Egyháznak, amely már évek óta a nagymagyar nacionalizmus egyik eszköze” - állítja Marián Repa, a szerző. Rámutat: Tőkés László, az egyház egyik radikális romániai képviselője a Fidesznek köszönhetően az Európai Parlamentbe is bejutott. Kálvinista magyar autonómiát szorgalmaz nemcsak Romániában, hanem Szlovákiában is. „Lehet, hogy tőle kapta az ihletet a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház, amelynek tagságát háromnegyed részt szlovákiai magyarok alkotják. A hírek, hogy a Szlovákiában a hívők számát tekintve negyedik egyház most csatlakozni akar nagyobb testvéréhez, már korábban kiszivárogtak. Sok mindent elárult Erdélyi Géza rimaszombati püspök üdvözlő levele, amelyet a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom egyik gyűlésén olvastak fel” - fejti ki a Pravda. Úgy látja: a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház lépése teljes mértékben egybeesik a budapesti politikai vezetés azon igyekezetével, hogy a határok felett egyesítse a magyar nemzetet. „Mellesleg Tőkésnek már van magyar állampolgársága” - zárja jegyzetét a Pravda. Az újság egy másik, terjedelmes cikkében azt írja, hogy „Orbán politikája már a szlovákiai hívőket is megosztja”. Marián Hamari, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspök-helyettese a lapnak azt mondta: a szlovák reformátusok nem szeretnének elszakadni egyházuktól, s megpróbálják elérni, hogy a zsinati döntést a csatlakozásról felülvizsgálják. Az egyház magyar vezetői - Fazekas László püspök és Batta István szóvivő - lapzártáig nem válaszoltak a szerkesztőség kérdéseire. A szlovák hívők közös állásfoglalása szerint semmi oka nincs annak, hogy egyházuk csatlakozzon az egységes Magyar Református Egyházhoz. Azt állítják, hogy bár a döntés „létüket érinti”, arról velük senki sem konzultált. Attól is tartanak, hogy mindebből politikai probléma lehet, mert „nagymagyar kezdeményezésről” van szó. Úgy vélik, mivel az egyházat a szlovák állam anyagilag támogatta, lehet, hogy ezt a támogatást, illetve az egyház bejegyzését most át kell értékelni. Daniel Krajcer szlovák kulturális miniszter még a zsinat döntését megelőzően értetlenségének adott hangot a kezdeményezéssel kapcsolatban. Hamari megerősítette, hogy a szlovák reformátusok találkozót kértek a minisztertől.

Slota sokallja a magyarok nyelvi jogait

2011. május 16. - (Kocur László - magyarhirlap.hu)

Megalázó volt a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) számára a Robert Fico kormányában való részvétel, de azt még inkább megalázónak tartják, hogy egy magyar párt került a kormányba, amely átlagon felüli jogokat harcolt ki a magyar kisebbségnek - mondta Ján Slota pártelnök. A Markíza televízió vasárnapi politikai vitaműsorában Ján Slota, az SNS elnöke továbbra is élesen bírálta a kisebbségi nyelvhasználati törvényt. A Rudolf Chmel kisebbségi és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes által beterjesztett jogszabály - amelynek végső változatáról májusi ülésén fog dönteni a törvényhozás - egyebek mellett a jelenlegi 20-ról 15 százalékra csökkentené a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt. Műsorvezetői kérdésre válaszolva Slota elmondta, elégedetlen volt ugyan azzal, ahogy Robert Fico miniszterelnök az SNS-t kezelte, de bármit elviselt annak érdekében, nehogy magyarokkal rekonstruálják a kormányt. „Még megalázóbb az, hogy a kormányban egy magyar párt van, amely átlagon felüli jogokat harcolt ki a szlovák nemzet kárára a magyarok számára, és a Magyar Köztársaságnak segít. Ez a megalázó. Nemcsak számomra, hanem az egész szlovák nemzet számára is” - mondta. Nem értenek egyet a szlovák reformátusok azzal, hogy a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház csatlakozott az egységes Magyar Református Egyházhoz. A szlovák gyülekezeteket képviselő Marián Hamari püspökhelyettes ezért távozott az egyesülést kimondó zsinatról. A Csehszlovákia létrejötte óta önálló egyház így a 2009-ben létrejött, a Kárpát-medencei református egyházakat összefogó Magyar Református Egyház részegyházává vált. A szlovák reformátusok azt várják Daniel Krajcer kulturális minisztertől, hogy kezdeményezi az egyház bejegyzésének felülvizsgálatát. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház hívőinek száma 109 ezer, mintegy 85 százalékuk magyar, 15 százalékuk szlovák nemzetiségű.

Fölényérzet, kiválasztottság-tudat, leépülés

2011. május 13. - (Széky János - parameter.sk)

1968-ban, amikor egy pillanatig szabadabban lehetett beszélni, és a szlovákiai magyarok több jogot kértek, a válasz az volt, hogy Magyarországon pedig félmillió szlovákot nyomnak el. Ez a hülyeség aztán a föld alá vonult, hogy a szabadság eljövetelével visszatérjen csőstül. Térségünk népi-nemzeti prófétáinak/karrieristáinak közös tulajdonsága a számok és az elemi számtan fantáziadús kezelése. (A másik a paranoia, és van még egy harmadik, amit most nem hozok szóba, mert csak oldalágon csatlakozik - remélem - a témánkhoz; egyszer talán arról is.) Makovecz Imre építész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke interjút adott a Heteknek abból az alkalomból hogy az új alkotmány az ő civil szervezetét egyenrangúsítja a Magyar Tudományos Akadémiával az MTA mellett két évtizede működő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia helyett. Mond Makovecz sok fura dolgot, amelyekkel vérnyomásom karbantartása végett most nem foglalkozom, de itt van ez az érdekesség, amit tudtommal nem elemeztek a magyar sajtóban. Idézem: „Őket nem érdekli, hogy 1914-ben egy olyan országot, amelyben a lakosság hetven százaléka magyar volt, darabokra téptek szét, és a fasisztának tartott Horthy Miklós kétmillió menekülttel talpra állította, sőt még azt is elérte, hogy a bécsi döntés eredményeképpen visszafoglalhatta a magyarlakta, elcsatolt területeket.” Az „ők”, akiket mindez nem érdekel, nem más, mint „Heller Ágnestől kezdve az egész társaság, akiket én bandának hívok”. Az udvarias újságírói kérdésre, hogy az említettek zsidó származása mennyire szempont a megítélésükben, Makovecz rávágja: „Nem tudom kihagyni, ha fejre állok, akkor sem. Nekik folyamatosan kifogásuk és fölényérzetük van a magyarsággal szemben, és egy hamis vagy nem hamis - ezt nem akarom megítélni - kiválasztottságtudatban értékelik azt, ami itt történik.” Akkor nézzük az állításokat. Az országot természetesen nem 1914-ben tépték darabokra, de ez lehet elírás vagy szóbeli baki is. Horthyt a magyar történettudomány már legalább három évtizede nem tekinti fasisztának, és legalább két évtizede már a „félfasiszta” sincs divatban, főleg liberális körökben, ahol szokták olvasni a magyar történettudomány újabb, elemző összefoglalásait, Makovecz mérnökkel ellentétben. Hogy ezt a hetven százalékot honnan veszi, azt csak a jó ég tudja, valamikor belekerülhetett a fejébe, és ott maradt. Az 1910-es népszámlálás szerint Magyarország lakóinak - Horvát- és Szlavónország nélkül - 54,6 százaléka volt magyar nemzetiségű. Makoveczet nyilván meglepné a tény, hogy ennek a szerény többségnek 7 százaléka zsidó vallású magyar volt. (A 9,8 százalék németnek pedig 10 százaléka.) Ami azt jelenti, hogy az addigra már jócskán asszimilált, magyar ajkú zsidóság nélkül - hozzászámítva a kikeresztelkedetteket - a Trianon előtti határok között nagyjából azonos lett volna a magyarok és nem magyarok száma. A Trianon utáni menekültek száma nem kétmillió, hanem hivatalosan 350 000, valójában - Ablonczy Balázs szerint - 420-450 000 körül lehetett. Makovecz mérnök nyilván hasonló alapossággal tájékozódott arról, hogy „Hellert és bandáját” mi érdekli és mi nem. De most már mindegy. Alkotmányunk a bégető tudatlanságot egyenrangúvá tette a tudománnyal. A kormányzat meg ad neki százmilliókat, Vigadót, ilyen-olyan állami megrendeléseket csak úgy lezsugázva, pályázat nélkül, szintén százmilliós vagy akár milliárdos nagyságrendben, mindezt a Zadófizetők Pénzéből, a Magyar Családok szájától megvonva a falatot. A színvonalas konzervativizmusára oly büszke feltörekvő, ifjú réteg meg hallgat, vagy zavartalanul tovább elménckedik Heller Ágnesen és más bandatagokon. Visszatérve az elejéhez: a szlovákiai (cseh, lengyel, román, észt) demokráciának is megvannak a hibái. De ott legalább tudni lehet, hogy Slota, az Slota, és ha korrupt céllal bekerül is a kormányhatalomba, tudni lehet, hogy ott csak másodrangú szereplő, és előbb-utóbb kicsöppen onnan, ha megelégelik a hülyeségeit. Magyarországon a slotai szintű hülyeség immár az állam hivatalosan kegyelt, pénzekkel kitömött része, és mindegy, hogy kormányok jönnek-mennek - az Alkotmány gondoskodik arról, hogy ő maradjon. Megnyugtathatom ezen hülyeség pártolóit: attól, hogy én itt pofázok, Makoveczet és a hasonló szerzeteket nem fenyegeti veszély, maradni fognak a nemzet végezetéig.

A Fidesz és a népszerűség: világossá vált, hogy nincs „magyar út”

2011. május 16. - (hvg.hu)

A Fidesz népszerűségének esése tíz éves mélypontját érte el. Miért alakult így és milyen következményei lehetnek ennek? Erről kérdeztünk politikai elemzőket. „Ez önmagában nem egy olyan eredmény, amitől a Fidesznek kétségbe kell esnie. Ez részben kalkulálható veszteség volt. A Fidesz akkora táborral vágott neki a választásokkal, ami csak ellenzékben tartható egyben, a kormányzás során nem” - mondta Krekó Péter, a Political Capital kutatási igazgatója, amikor arról faggattuk: mennyire tekinthető drámainak, hogy a Szonda Ipsos legfrissebb kutatása szerint hatalmasra, az év eleji 43 százalékról 53 százalékra duzzadt azok tábora, akik egyetlen pártot sem választanának. Noha a Fidesz elveszítette támogatóinak egyharmadát, Krekó arra emlékeztetett, hogy még most is akkora a tábora, mint a három másik parlamenti pártnak együttvéve:

http://hvg.hu/itthon/20110516_fidesz_nepszerusegvesztes

Kerék-Bárczy Szabolcs: Orbánnak távoznia kell!

A demokrácia létéről van szó

2011. május 16. - (168ora.hu)

A Bokros Lajos által jegyzett Szabadság és Reform Intézet (SZR) nem pártcsíra. Ahogy a Demokratikus Charta is pártok feletti. A „sajtómentő civilek” sármja kimondottan az, hogy utálják a pártokat. Még a parlamenti LMP is csak fél szívvel párt, hajlama szerint „más” lenne. Normális-e ez? Kerék-Bárczy Szabolccsal, a volt MDF utolsó szóvivőjével, a Bokros-féle alapítvány igazgatójával Buják Attila beszélgetett:

http://www.168ora.hu/itthon/orbannak-tavoznia-kell-75337.html

Túl van a kormány az akadálymentesítésen, jönnek a nagy falatok

2011. május 16. - (origo)

Előbb elrendeztek néhány szimbolikus ügyet, aztán elhárították az elképzeléseik útjában álló legnagyobb akadályokat, szereztek egy kis pénzt, most pedig jönnek majd a bonyolultabb ügyek - nagyjából így lehet összefoglalni az egy éve megalakult országgyűlés kormánypártok által diktált munkáját. A legaktívabb ellenzéki párt a Jobbik volt, de igyekezett a legkisebb frakciót adó LMP is. Az MSZP-sek főleg kérdezni szeretnek. Szombaton volt egy éve, hogy megalakult az új országgyűlés. A kormány ugyan csak két héttel az alakuló ülése után, május 29-én tette le az esküt, de a Fidesz és a KDNP már az előtt megkezdte a törvényalkotást. A kormánypártok néhány szimbolikus ígéretük beváltása után nekiálltak a kormány útjában álló akadályok lebontásának, majd a magyar gazdasági és alkotmányos berendezkedés átalakításának:

http://www.origo.hu/itthon/20110515

-osszefoglalo-az-orszaggyules-egyeves-tevekenysegerol.html

Új alaptörvény: Újra Budapestre látogat a Velencei Bizottság

2011. május 16. - (mti)

Kedden jön Budapestre a Velencei Bizottság delegációja, júniusban Strasbourgban jelentést terjesztenek a Európa Tanács parlamenti közgyűlése elé. Magyarországra látogat kedden a Velencei Bizottság az április 18-án elfogadott új alaptörvénnyel kapcsolatban. A delegációt kedd reggel fogadja a Parlamentben Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, tárcavezető, aki a félórás egyeztetés után sajtótájékoztatót tart. Az MTI úgy tudja, a kétnapos látogatásra érkező bizottsági delegáció tagjai Navracsics Tibor mellett találkoznak majd Szájer József fideszes európai parlamenti képviselővel, az új alaptörvénnyel kapcsolatos nemzeti konzultációs testület vezetőjével, Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság (Ab) elnökével, Martonyi János külügyminiszterrel és a parlamenti frakciók képviselőivel. Az új alaptörvény elfogadásának másnapján, április 19-én az Európa Tanács közgyűlése kérte az alkotmányos kérdésekben tanácsokkal szolgáló Velencei Bizottság véleményét az új magyar alkotmányról - a bizottság köreiből származó akkori értesülés szerint. Ugyanabból a forrásból azt is közölték, hogy május közepén Budapestre utaznak a Velencei Bizottság szakértői, s júniusban Strasbourgban jelentést terjesztenek a tanács parlamenti közgyűlése elé. A Velencei Bizottság legutóbb március elején járt Magyarországon az alkotmányozással összefüggésben. Az akkori találkozó után Navracsics Tibor azt mondta, a bizottság elnöke és Magyarországon tárgyaló tagjai jónak tartották az alkotmányozás irányát, alapelveit, ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a feszes menetrend miatt. A delegáció tagjai akkor mások mellett találkoztak Sólyom László volt államfővel is. Két héttel később Navracsics Tibor látogatott Velencébe, és az MTI-nek nyilatkozva az egyeztetésről azt mondta, a testület sajnálatosnak tartotta, hogy költségvetési és adótörvényekkel kapcsolatban az Ab jogköre korlátozott maradna, abban viszont egyetértettek a kormányoldallal, hogy konkrét jogi érdek nélkül ne fordulhasson bárki az Ab-hoz. A Fidesz-KDNP végül a Velencei Bizottság javaslata alapján foglalta az új alaptörvénybe azt, hogy utólagos normakontrollt nemcsak a kormány, valamint a képviselők egynegyede kezdeményezhet majd a 2012. január 1-jei hatálybalépés után, hanem az alapvető jogok biztosa is.

Wolf Kati kudarcának igazi okairól

2011. május 15. - (hvg.hu)

Kár szépíteni a dolgot: csúnyán leszerepeltünk. Nem szavaztak ránk, nem tetszett a magyar előadó, nem aratott sikert a magyar dal. Ezen még az sem változtat, hogy a felvidéki magyarok Wolf Katira leadott szavazatait a szlovákiai szolgáltató egyszerűen nem továbbította. Jóllehet az énekesnő fellépőruhája kifejezetten előnytelen volt az alakjához, a táncosok ugri-bugri koreográfiáján néha röhögni kellett, a dinamikus dalhoz statikus előadásmód párosult, a kudarcért a legkevésbé a magyar produkció tehető felelőssé:

http://hvg.hu/velemeny/20110515_sebok_wolff_eurovizio

Wolf Kati ürügyén

2011. május 17. - (Tamás Ervin - Népszabadság)

Megint úgy érezzük, hogy durva méltánytalanság történt velünk. Igazságtalanság, leminősítés, bunda, kibabrálás. Az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjében a magyar dal 25 között a 22. lett. Lehetne ezt sikerként is elkönyvelni, hiszen Wolf Kati bekerült a legjobbak közé. De a mi készülékünk már régóta a kudarcokra van beállítva, a magunkat emésztő, ugyanakkor a külvilágot hibáztató, sértődött alapérzületre. Lám, még egy dalfesztivál esetében is: könnyű zene - nehéz percek. A show és a verseny házasítása régóta tömegeket megmozgató produkció, ilyen ez a látványos rendezvény is. A néhány éve még szolid, kis téttel bíró bemutatkozásból, barátkozásból, szórakoztatásból nemzetek küzdelme lett, amely valószínűleg minden országból karakterüknek, közállapotuknak megfelelő reakciókat csal elő. A műfaj velejárója, hogy felcsigázza a várakozásokat, a műsor marketingesei minden alkalmat megragadnak arra, hogy témát adjanak a közbeszédnek, felkeltsék a figyelmet, azaz hogy minél nagyobb közösség számára minél fontosabbá tegyék az eseményt. Felesleges tehát azon morfondírozni, hogy a magyar beharangozó túllőtt-e a célon, kell-e a miniszterelnöknek a Facebookon drukkolnia, vagy az adott estén szurkolói klubot verbuválni, élő kapcsolással, erőltetett nyilatkozatokkal, műünnepléssel. Ilyen ez, nyugodjunk bele. Mint ahogy a fesztivál játékszabályaiba is, hogy a résztvevő nemzetek szavazatai döntik el a sorrendet, de a saját országából senki sem küldhet SMS-t, ezért - a szervezők nemes szándéka szerint - minden dal, minden előadó ki van téve valamiféle nemzetközi tetszési indexnek. Amit a magunk számára viszont hajlamosak vagyunk úgy lefordítani, hogy a zene, az előadó, a ruha, a koreográfia másodlagos, ami igazán számít, az az adott ország iránti rokonszenv. Tehát nem egy szempont a sok közül, hanem perdöntő tényező. Ebből következően a szavazás mindenki számára hazafias kötelesség, aminek már semmi köze a muzsikához. Sőt a show magyar műsorvezetője a riportalanyaitól félig viccesen, félig komolyan azt is megkérdezi, hol nézik majd a versenyt, mert ugye a határon túl lesznek - hogy voksolhassanak? Tágabb régiónkban nyilván sokan gondolkoznak hasonlóképpen, hiszen beidegződésekről van szó, amely napjainkban nemhogy múlna, inkább erősödik, amit - ha igaz - bizonyít az is, hogy a felvidéki magyarok Wolf Katira leadott szavazatait a szlovákiai szolgáltató nem továbbította. A nagy számok törvénye pedig ismét fittyet hányt az efféle okoskodásra - most például az azeriek győztek. Persze magyarázat van erre is: Azerbajdzsán rengeteg pénzt „tolt” a produkcióba, meg ott az olaj. A nyugatiak a keleti hegemóniára panaszkodnak. Mi meg azért lettünk sereghajtók, mert az utóbbi időszak politikája ellenérzéseket szült az ország iránt, a statisztika szerint csak a finnek „bocsátottak meg” nekünk. Így politizálódik át nálunk még egy sláger is. Pedig jó, hogy nem nyertünk, mert akkor Budapest rendezhette volna a következő fesztivált. Borzasztó, mibe kerül.

Popdiplomácia

2011. május 16. - (hornazem.blog.hu)

Elkerekedett bizony a szemem mikor meghallottam, hogy mozgósították a magyar diplomáciát annak érdekében, hogy bizonyos Wolf Katalin popénekes sikeresen szerepeljen az Eurovízió haknidalfesztiválon, ahol európai országok „szakmai” zsűrijei és a „lakosság” szavaznak egymás előadóira, mivel a sajátjukra értelemszerűen nem engedi a szabályzat. Elgondolkodtam, vajon mivel győzködték Martonyiék a szlovákokat, románokat, szerbeket, netán franciákat? Mint ahogy azon is meglepődtem, hogy sokan számonkérték a hiányzó felvidéki szavazatokat, holott úgymond „masszív” kampány folyt értü(n)k. Elterjedt vélekedés szerint a gonosz szlovák mobilszolgáltatók direkt lenyelték az sms-eket. Nos, amennyiben a diplomácián múlt a dal sikere, a jelek szerint nem sok meggyőző érvvel rukkolhattak elő a magyar diplomaták, mivel a - valamilyen oknál fogva esélyesnek tartott - magyar előadó csúnyán a vert mezőnyben végzett. Ellentétben például a méltán erős diplomáciájáról és nemzetközi tekintélyéről, valamint tekintélyes popkultúrájáról ismert, európai értelemben vett Azerbajdzsánnal, amelynek párosa lazán megnyerte a versenyt. Mivel tényleg nagyon nehéz elképzelni, hogy mindez az azeri diplomácia sikerének tudható be, ennél a pontnál felmerül az egyszeri szemlélődőben az eretnek gondolat, miszerint lehet, hogy diplomácia helyett a színvonalas előadóra kellett volna összpontosítani. Rögtön hozzátenném, hogy nyilván mindenkinek mást jelent a színvonal, és sokaknak tetszik a dal, de erősen meglepődtem azon, hogy esélyesek közt emlegetik. Személy szerint a magyar előadó dalát afféle időutazásként éltem meg a 90-es évek környékére, amikor még eseményszámba ment, ha egy magyar énekes angol nyelven énekelt dallamos, ám ismerősen csengő, bugyuta tucatpopszámokat. Ugye, a jó középszer, azt vitték ki Gesztiék Düsseldorfba. Végülis ebből a szempontból megértem, ha valakik úgy gondolták, hogy szükség lehet diplomáciai hátszélre, de az a hihetetlen gyanúm támadt, hogy ott „fönt”tényleg azt hitték, ezen múlik. Odamegyünk, figyumár, mi vagyunk a magyarok, tudjátok, szentistván, ómagyarmáriasiralom meg aranybulla, ja meg a soroseuelnökség, szavazzatok már ide lécci. Szerencsére ennyire nem mindenható a politika, attól hogy valami magyar, még lehet szar, és különbenis sokak szerint rossz most az országimázs, amit némi diplomáciai kavarással nem lehet lemosni, az biztos, ahhoz az országot kell megjavítani. A dalfesztivál eredményét tekintve talán mindenki jobban járt volna, ha kizavarnak valami jó kis magyar metálbandát, mint ahogy a finnek szokták, amivel olykor meg is nyerik a fesztivált. Eredetibb lett volna és olcsóbb, mivel a vélt esélytelenség tudatában feltehetőleg a diplomáciai költségeket is megspórolják ez esetben. De hátha tévedek, és jövőre Geszti ír egy metálverziót What about your fucking dreams címmel.. Személy szerint abban sem hiszek, hogy a szlovák mobilszolgáltatók szándékosan elnyelték volna a Wolf Katira érkező sms-eket. Van 3 szolgáltató, mindegyik külföldi kézen, német, francia, spanyol. Megnézném azt a cégvezetőt, aki sokezer emeltdíjas sms eltűnését azzal magyarázza a tulajdonsonak, hogy hát you know, nem hagyhattuk jól szerepelni a magyar versenyzőt a dalfesztiválon... Szóval talán csak annyi történt, hogy egyszerűen nem tetszett a felvidéki magyaroknak a dal, amit én megértek, és urambocsá' nem szavaztak rá csak azért, mert magyar. Amit én megértek. Ha ezt valaki számonkéri rajtunk, lelke rajta, de üzenném neki, hogy nem vagyunk senkinek a túszai. Nagyon szívesen szavaznék én is a magyar előadóra - ha jó lenne. Ilyen egyszerű. Ez azért nem foci, ahol mindenképpen a magyaroknak drukkol az ember, nekem úgy tűnik, a popszakmában nem a nemzetiség alapján dől el, ki a jó és ki nem az, hanem mindenféle egyéb fránya szempontok alapján. Felmerül még a kérdés, hogy vajon mivel győzködik ilyenkor a szakmai zsűrit a diplomaták, ha beindul a popdiplomácia? (Hozzá kell tenni, hogy ezt a hírek szerint nem csak Magyarország űzi). Teszem azt Heizer Antal pozsonyi magyar nagykövet, már ha ez az ő feladata, vajon mit mondhat a szlovák zsűritagoknak? Dob nekik egy linket a videóról, amit ő is 5 perccel azelőtt kapott, majd a legendásan jó szlovák-magyar viszonyra hivatkozva megkéri őket, szavazzanak ide? Esetleg beígéri a kettős állampolgárság felülvizsgálatát? Románoknak a schengeni csatlakozást, szerbeknek EU-t, az osztrákokat megvédik a magyar munkavállalóktól, a franciáktól pedig mégiscsak megveszi Budapest az Alstom-kocsikat, ha Wolf Katira szavaznak? Nyilván meredek elképzelések, de valamit csak ígérni kell cserébe, és mindenkinek nem lehet odaígérni a magyar viszontszavazatot, mert abból nincs annyi. Kíváncsi lennék, hogy a diplomáciai érzék jegyében vajon miért Izland, Svédország, Görögország kapott magas pontszámot Magyarországtól?? Miközben a nekünk maximális pontot adó baráti finneket nulláztuk? A nagy baráti lengyelek pedig magasról szartak a fejünkre, mi is az övékre, mint ahogy általában Európa jelentős része is a miénkre. Hát ennyit a jó hírünkről, és a jó popdalainkról.

A Parlament elutasította a bunyevácok népi kezdeményezését

2011. május 16. - (mti)

Az Országgyűlés hétfőn elutasította a bunyevác népcsoport hivatalos elismerésére vonatkozó országos népi kezdeményezést. Az indítvány ellen 258-an szavaztak, míg 41, többségében jobbikos képviselő tartózkodott, hét fideszes képviselő - köztük Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója -, valamint három szocialista, tíz LMP-s és a független Szili Katalin pedig támogatta a bunyevácok kezdeményezését.

Németh Zsolt: Nemzetközi jogot sértenek

a kárpátaljai magyarokat ért incidensek

2011. május 16. - (mti)

Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint nem pusztán az ukrán belső törvényeket, hanem nemzetközi jogot is sértenek a történtek. Magyarország magyarázatot és megfelelő jogorvoslatot vár a kárpátaljai magyarokat ért incidensekre. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hétfő délután az MTI-nek azt mondta, amióta formális és informális egyeztetéseket folytatott a kérdésben, nem történt újabb, magyarokkal kapcsolatos incidens Kárpátalján:

http://hvg.hu/vilag/20110516_nemeth_karpatalja_incidens

Mit tanácsolnak Magyarországnak a nagykövetek?

2011. május 16. - (hvg.hu)

Optimizmust, önbizalmat és minél előbbi konkrét, versenyképességet növelő lépéseket javasoltak Magyarország számára a Hungarian Business Leaders Fórum konferenciáján megjelent külföldi diplomaták. A nagykövetek szerint Magyarország az elmúlt esztendők során sok előnyét elvesztette a régió más országaihoz viszonyítva. A Magyarországra akkreditált kanadai, amerikai, brit és ausztrál nagykövetek hiányolják a párbeszédet az országukból érkezett és itt működő vállalatok között, valamint a gazdasági szabályozás kiszámíthatóságát. Szerintük e hiányosságokat Magyarországnak minél előbb pótolnia kell ahhoz, hogy vonzóbbá válhasson a külföldi befektetők számára. Egyhangúan úgy látják, a rendszerváltás időszakának lelkesedése, derűlátása és tenni akarása 2011-re szinte teljesen szertefoszlott:

http://hvg.hu/gazdasag/20110516_gazdasag_diplomacia_versenykepesseg

Betiltanák a szlovák rendszámos autókat

2011. május 16. - (mti)

Heteken belül törvény születhet arról, hogy az állandó magyarországi lakhellyel rendelkezők ne járhassanak külföldi rendszámú autóval. A hazai gépjármű-kereskedelem helyzetének javítása érdekében a kereskedők kérték a segédmotorok regisztrálásának bevezetését, és azt, hogy a a regisztrációs adóval együtt a kocsi áfáját is meg kelljen fizetni:

http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/05/16

/betiltanak_a_szlovak_rendszamos_autokat

Népszerűtlenségben fürdik a teljes politikai elit

2011. május 17. - (nol.hu)

Orbán Viktor még soha nem volt népszerűtlenebb, mint most, mégis jelenleg a legnépszerűbb közjogi méltóságnak számít - legalábbis a Policy Solutions friss tanulmánya szerint. Ezek után nem meglepő az elemzés végkövetkeztetése: a magyar politikai elit népszerűsége soha nem látott mélypontra süllyedt. Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése, mint 2011 tavaszán - állítja legfrissebb tanulmányában a Policy Solutions, amely az utóbbi 15 év Szonda Ipsos közvélemény-kutatási adatai alapján elemezte a vezető politikusok népszerűségének tendenciáit:

http://nol.hu/belfold/nepszerutlensegben_furdik_a_teljes_politikai_elit

Euroszkeptikus húrokat pengetett Orbán Viktor

2011. május 17. - (nepszava.hu)

Euroszkeptikus húrokat pengetett a lengyelországi Katowicében egy gazdasági fórumon a magyar kormányfő. Orbán Viktor, aki a dinamizmust kérte számon az uniótól és a közösség problémáit ecsetelte, egyedül a cseh miniszterelnöktől kapott támogatást, aki magyar kollégájához hasonlóan nem sok jót talált az európai integrációban, amelyet ugyan megmentendőnek ítélt, de ha lehet nem a cseh adófizetők pénzén. Orbán, aki az EU soros elnöke is június végéig, védelmébe vette autokrata kormányzási módszerét, amelyet a siker zálogának nevezett az európai terepen. Disszonáns hangot ütött meg Orbán Viktor a lengyelországi Katowicében tegnap megnyílt három napos Európai Gazdasági Kongresszuson, amikor elsősorban Közép-Európa hozzájárulását méltatta a 2008-as gazdasági válság leküzdéséhez:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=427409

Mikor vall kudarcot Gyurcsány?

2011. május 16. - (168ora.hu)

„A pártszavazás kezdeményezésével Gyurcsány vitt be egy ütést, hiszen azt üzente, neki vannak ötletei, ő dinamizál, míg a párt vezetői méltánytalanul támadták őt. A zöldmezős beruházásra utaló nyilatkozat, vagy a Demokrata Párt híre miatt azonban több vele szimpatizáló szocialista is szembefordulhatott vele, hiszen úgy érezhetik, Gyurcsány kijátssza őket”:

http://www.168ora.hu/itthon/mikor-vall-kudarcot-gyurcsany-75671.html

Jogállami próba: döntenek Gyurcsányról

2011. május 17. - (nepszava.hu)

Ma zárt ajtók mögött dönt az Országgyűlés kormánypárti többségű mentelmi bizottsága arról: javasolja-e a Háznak Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését. A volt kormányfőt hivatali visszaéléssel gyanúsítaná meg az ügyészség a Sukoró-ügyben, de még a bizottság KDNP-s elnökének is vannak aggályai. A korábbi pártelnök-miniszterelnök magabiztos és nincs titkolnivalója, ha kell a bíróságon vívja meg vádlóival a politikai küzdelmet. Kétségkívül ő lenne Orbán Viktor legbecsesebb elszámoltatási „trófeája”:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=427441

A gyöngyöspatai gyülekező

2011. május 16. - (Athena Intézet - Népszabadság)

Gyöngyöspatán hónapok óta állomásoznak nem helybéliekből verbuválódott cigányellenes gyűlöletcsoportok tagjai. A faluban arról beszélnek, hogy egy gyöngyöspataiakból álló szűk kör áll a mögött, hogy a falu amolyan rasszista zarándokhellyé vált. A többségnek elege van a felhajtásból. (…)Általános többségi véleménynek mondható, hogy néhány gyöngyöspatai lakos korábbi sérelme, politikai vagy anyagi érdeke áll a mögött, hogy „behívták Patára” a falubeliek által csak „gárdistákként” azonosított polgárőröket és más csoportok - így a Véderő tagjait. Arra a kérdésre, hogy kiknek áll érdekében a feszültség fenntartása Gyöngyöspatán sejtelmesen csak így válaszolnak: „Nézze meg, kik támogatják a gárdistákat!”

http://nol.hu/velemeny/20110516-a_gyongyospatai_gyulekezo

Mocskos fantáziák

2011. május 17. - (nepszava.hu)

Miután a gyöngyöspatai helyzet totális kifordításával a kormány is hozzájárult a cigányellenesség szításához, ez tovább bátorította a zsigeri gyűlöletet mindig élvező, primitív lelkű embereket. A helyzet kiváló alkalmat kínált ahhoz, hogy legaljasabb fantáziáikat és ártó szándékukat civilizált köntösbe - megformált írásba - öltöztessék, s úgy tegyenek, mintha ettől bizonyítást nyerne a cigányság biológiailag is alacsonyabb rendű volta, az ő magasabbrendűségükkel szemben. Így született meg az a névtelen levél, amelyet több, neonáci portálon is közzé tettek, a rohamcsapatok fenyegetései elől Csillebércre menekített nők és gyerekek táborozása után. A levélről pedig azért kell beszélni, mert tartalma igen nagy felületen érintkezik a többség előítéletes gondolkodásával és feldolgozatlan indulataival:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=427330

Moszkva többé nem dirigálhat Európa „keleti kapujának”

2011. május 16. - (mno.hu)

Elképesztő gáztartalékokról, amerikai katonai jelenlétről, egymillió kivándorolt moldovairól, sőt még a román határt is elérő iráni rakétákról is szó esett a Külügyi Intézetben hétfőn délelőtt megtartott előadásban. A Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, Lönhárt Tamás alaposan kitett magáért, a megjelentek régóta nem hallottak ilyen érdekes, minden témakört érintő előadást az intézet előadótermében. A nemzetközi kapcsolatok avatott szakértője a Fekete-tenger stratégiájáról és a román külpolitikáról címet adta előadásának, azonban gondolatai jóval túlmutattak a két témán, valóban vitaindítók voltak:

http://www.mno.hu/portal/784363

Zokon vették az oroszok, hogy átneveztük a Moszkva teret

2011. május 16. - (hirado.hu)

Nagyon a szívükre vették az oroszok a Moszkva tér átnevezését. Az orosz állami televízió riportere, aki a Moszkva tér átnevezéséről készített beszámolót, hétfői tudósításában számos magyar közéleti személyiséget és járókelőt megszólaltatott, a történtek hátterekként pedig elmondta, hogy a Jobbik már tavaly is követelte a névváltozást, de akkor senki sem támogatta az ötletet. Most viszont Tarlós István főpolgármester váratlanul kész tények elé állította a budapestieket, május 12-től az orosz főváros helyett Széll Kálmán egykori magyar miniszterelnök nevét viseli a budai tér. Budapest vezetése egyúttal megváltoztatta két tucat másik utca és tér nevét is, köztük a Roosevelt tér nevét is. Az orosz állami televízió tudósítása kiemelten foglalkozik a Szabadság téri szovjet katonai emlékmű, az egyetlen ilyen megmaradt budapesti obeliszk várható sorsával is - jelezve, hogy a főpolgármester nemrég ennek áthelyezését javasolta. Ezzel kapcsolatban az emlékmű előtt megszólaltatott egy orosz veteránt, aki részt vett Budapest felszabadításában, és aki már társai sírjának áthelyezését is vandalizmusnak nevezte. Az oroszok a szovjet katonai emlékművek eltűntetésére vagy áthelyezésére általában igen hevesen reagálnak - derült ki a Kossuth Rádióból. Néhány éve egy hasonló eset kapcsán tüntetésekkel súlyosbított diplomáciai háború tört ki a szomszédos Észtországgal.

Roosevelt unokájától kapott levelet Tarlós

2011. május 16. - (nepszava.hu)

A Népszava értesülései szerint Franklin D. Roosevelt unokája, Anna E. Roosevelt levelet írt Tarlós Istvánnak amiatt, hogy a nagyapjáról elnevezett térnek más lett a neve. A levélben családja nevében kifejti, megdöbbentek a hír hallatán, hogy a II. világháború óta nagyapja nevét viselő gyönyörű budapesti tér neve megváltozott. Állítólag a levélíró emlékeztet arra is, hogy Rooseveltet a történészek az ENSZ megalapítójaként tartják számon, és ő volt az az elnök, akinek vezetésével az amerikai nép jelentősen hozzájárult a szövetségesek náci uralom elleni sikeres küzdelméhez a második világháborúban - írja a Népszava. Anna E. Roosevelt kiemeli, hogy egy ilyen fontos és gyönyörű tér átnevezése óhatatlanul is kérdéseket vet fel. A levél írója egyben kifejti, sokan az amerikai-magyar közösségből azt remélik, hogy Tarlós újragondolja elhamarkodott lépését, így a demokráciának és a nemzetközi együttműködésnek, amelyek Roosevelt nevéhez fűződnek, továbbra is megmarad az értéke - írja a lap.

Kézlevágás csuklóból

2011. május 17. - (Dési János - nepszava.hu)

Egy tisztes polgári államot onnan lehet megismerni például, hogy több-kevésbé kiszámíthatóan alakítják a jogszabályokat vagyis a zemberek közötti társadalmi viszonyokat. Azokat az országokat szoktuk irigyelni, amelyek a „többé” és azokat sajnáljuk, amelyek a „kevésbé” csoportba tartoznak. Természetesen, lehet hogy csomó szempontból át kell alakítani például a rendőrök vagy éppen a tűzoltók korkedvezményes nyugdíjrendszerét. Valóban nem sok érv szól amellett, hogy aki rendőrként szabálysértési előadóként dolgozik egy irodában jóval korábban mehessen nyugdíjba, mint aki ugyanezt teszi egy önkormányzatnál. Majd. Ezentúl. Innentől kezdve. A törvény hatálybalépésétől. Mert ugye visszafelé módosítgatni, még ha sok pénzt is lehet vele esetleg megtakarítani, nem illik. Kétségtelen, előfordulhatnak akár gazdasági vészhelyzetek, amikor a meneküléshez meg kell törni fontos szabályokat is. Csakhogy most semmiképpen nem lehet ilyen vészhelyzet. Hiszen most kaptak jelentős adókedvezményt a gazdagok, a nők nyugdíjba vonulási korhatárát most szállították le. De még a kedves vezető fogorvosának is jutott némi aprópénz. Pénz tehát akad, az elosztáson vitázunk. És innentől kezdve érthető a rendvédelmi dolgozók indulata. Velük most éppen felmossák a padlót. Gyalázatos fizetések, aztán az adórendszer változásai. A korkedvezményes nyugdíjrendszer átalakítása, majd most ez a visszamenőleges szabály is. Igen, a tapasztalt, életerős dolgozókat meg kellene tartani, olyan körülményeket kell teremteni, hogy maradjanak, megérje nekik maradni. Ebben nincs vita. Nyilván körmöt kell vágnia az embernek a kezén. Ha csuklóból lenyisszantják a kézfejét, akkor kétségtelen a köröm probléma is megoldódott. De azért mégsem tekintjük ezt (na miért is?) polgári megoldásnak. Nem beszélve arról, hogy bár a Nagy Nemzeti Együttműködésben a Hazafias Népfront bukása óta kevéssé hiszünk, azért a szakszervezetekkel lehetett volna például érdemben is tárgyalni. De nem, mert itt erőből mennek a dolgok. Ezek a fiúk előbb vágnak és legfeljebb utána kérdezik meg: köröm vagy kéz?

Ondrej Dostál: A kisebbségi kérdés megosztja a szlovákokat

2011. május 13. - (bumm.sk)

Ondrej Dostál az OKS egyik legismertebb parlamenti képviselője, aki különösen nagy figyelmet keltett a nyelvtörvény ügyében való kiállásával, vagy éppen parlamenti felszólalásaival. Vele beszélgettünk a polgári konzervatívokról, a kormány helyzetéről, és a kisebbségi témákról.

- A kisebbségi kérdés megosztja a szlovákokat. Létezik egy csoport, amely nyíltan magyarellenes, és bármilyen, kisebbségeket támogató álláspontot szlovákellenesnek tart. Gyakran találkozunk például azzal a reakcióval az ellenzéki politikusok részéről, hogy a nyelvtörvény ellen is azért lépünk fel, mert a Híddal szembeni adósságunkat törlesztjük. Vannak tehát olyanok, akikben ez a viselkedés negatív reakciókat kelt, és vannak olyanok - nem csak magyarok, de szlovákok is -, akik ezt dicsérik. Az álláspontom semmilyen változást nem jelent ahhoz képest, ahogy korábban ténykedtem. Régóta ezzel a témával foglalkozom, már újságíróként is vizsgáltam a kisebbségek kérdését, tanulmányokat írtam a témában, kritikusan nyilvánultam meg a Mečiar- és Fico-kormányok kisebbségellenes intézkedéseivel kapcsolatban:

http://www.bumm.sk/55328/dostal-a-kisebbsegi-kerdes-megosztja-a-szlovakokat.html

Hol a határ?

2011. május 12. - (Zala Miklós - szuveren.hu)

A határon túl élő magyarok állampolgárságának és szavazati jogának biztosítása a politikai közösség alapjait érinti. Demokratikus elvek alkalmazása helyett ingatag álláspont és nyers választási kalkuláció befolyásolja a döntést. A kormánypárti politikusok nyilatkozatai alapján bizonyosnak látszik, hogy a Magyarország határain kívül élő magyar állampolgárok még ebben a ciklusban választójoghoz jutnak. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a rendszerváltás utáni magyar politika egyik legfontosabb döntéséről van szó, mely alapvetően befolyásolhatja a magyar demokrácia jövőjét. Ahhoz, hogy megítélhessük, helyesen teszi-e a kormány, ha állampolgársággal együtt választójogot is ad a határon túli magyaroknak, vagy ezzel olyan súlyos hibát követ el, melyet egy józanul gondolkodó politikai erőnek nem szabadna elkövetnie, előbb meg kell válaszolnunk egy lényeges kérdést. Megengedhető-e, hogy egy politikai közösség döntéseibe a közösség azon tagjai is beleszóljanak, akik ideiglenesen vagy tartósan egy másik államban élnek? Ezen a ponton egy ellentmondással találjuk szembe magunkat. Egyfelől a politikai közösség tagjainak (az állampolgároknak) alanyi jogon van beleszólásuk a közösség döntéseibe, másfelől a döntésekbe való beleszólás (azaz a szavazás) joga megköveteli bizonyos kötelességek teljesítését is, melyek természetszerűen csakis az adott állam területén abszolválhatók. Ez az ellentmondás azonban csak látszólagos:

http://szuveren.hu/tarsadalom/hol-a-hatar

Nem kapnak kettős állampolgárságot a dél-tiroliak

2011. május 12. - (mti)

Az osztrák belügyminisztérium szerint a jelenlegi jogállás nem teszi lehetővé a dél-tiroliak számára, hogy felvegyék az osztrák állampolgárságot is az olasz megtartása mellett - derül ki egy csütörtöki olasz sajtóhírből. A Dél-tiroli Szabadság párt népi kezdeményezést indított, hogy Ausztria adja meg az osztrák állampolgárságot az olaszországi német ajkúaknak, ennek érdekében három hónapon keresztül gyűjtöttek aláírásokat. A 20 ezer aláírást februárban át is adták az osztrák parlamentnek, amelynek petíciós bizottsága kikérte a belügyminisztérium véleményét. Eszerint „a jelenlegi jogi helyzetben a dél-tiroliaknak az osztrák állampolgárságot csak egy engedélyezési eljárásban..., a törvényben előírt feltételek teljesítésével és az olasz állampolgárság feladásával lehetséges megszerezni”. Az állásfoglalást a Neue Südtiroler Tageszeitung csütörtöki száma közölte. A dél-tiroli lakosság az 1920. július 16-án hatályba lépett Saint Germain-i államszerződéssel elnyerte az olasz állampolgárságot, miközben egyidejűleg elveszítette a osztrákot. Egy kizárólagosan a dél-tiroliak számára kedvező szabályozásnak az volna a veszélye, hogy „részrehajló lenne és ezért alkotmányjogi szempontból ütközne az egyenlőség elvével” a bécsi belügyi tárca szerint. A Dél-Tiroli Szabadság pártot nem lombozta le a hír, sőt mint közleményében hangsúlyozza, maga is osztja a nézetet, hogy a jelenlegi törvények nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot, de éppen ezért követeli az állampolgári kezdeményezés, hogy a parlament teremtse meg a jogi feltételeket. A belügyminisztérium állásfoglalása nyomatékosan utalt arra, hogy a „kettős állampolgárság megszerzésének több legális útja is van”. A dél-tiroliak számára releváns törvény az osztrák állampolgársági törvény 10. paragrafusa. Ez arról rendelkezik, hogy az osztrák állampolgárság megszerzésekor az addigi állampolgárság feladása akkor szükséges, ha az a kérvényező számára lehetséges és elvárható. De - érvel a párt - a dél-tiroliaktól éppen ez nem várható el, mert ők nem települnek át Ausztriába, viszont ha lemondanak az olasz állampolgárságról, azzal elveszítik összes állampolgári jogukat.

Maradtak a vitás kérdések

A kettős állampolgárság és a határon túli magyarok szavazati joga a fő probléma

2011. május 13. - (Veres István - Új Szó)

Előrelépés a vitás kérdésekben nincs, a megbeszéléseket viszont mindkét fél folytatni kívánja. Így jellemezhetjük a tegnapi szlovák-magyar külügyminiszteri találkozót, amelyen téma volt a kettős állampolgárság, a magyar alkotmány és a Pázmány Péter Alapítvány is. A magyar kormány nem tartja megfelelő tárgyalási alapnak a szlovák belügyi államtitkár által februárban átnyújtott államközi szerződéstervezetet, amely a kettős állampolgárság kérdését rendezné, szögezte le Martonyi János magyar külügyminiszter. „Ez a tervezet a 2010-ben elfogadott szlovák állampolgársági ellentörvény szellemiségét tükrözi“ - állítja Martonyi. Kollégája, Mikuláš Dzurinda azonban ismét hangsúlyozta, Pozsony várja Budapest válaszát a tervezetre. A szlovák külügyminiszter szerint elsősorban a türelem hozhat eredményt az olyan vitás kérdésekben, mint a magyar alkotmány határon átnyúló hatásai és a kettős állampolgárság. „Felesleges lenne tagadni, hogy néhány kérdésben eltérő az álláspontunk, ez viszont nem lehet akadálya a további együttműködésnek“ - jellemezte a találkozót Dzurinda. Beszámolt arról is, hogy csak a sajtóból értesült arról, hogy Budapest a határon túli magyarok idei támogatásával kapcsolatban a 2003-as szlovák-magyar szerződésben foglaltaktól eltérően járt el. „A szerződésben szó szerint az áll, hogy a támogatásokat a Pázmány Péter Alapítvány osztja szét“ - figyelmeztetett Dzurinda. Martonyi ezzel kapcsolatban azt mondta, megegyeztek, hogy a félreértések tisztázása érdekében további tárgyalások lesznek. „Továbbra is érvényes az a megállapodás, hogy nem közvetlenül fizetik ki az oktatási-nevelési támogatást, hanem szervezeteken keresztül“ - utalt Martonyi arra, hogy a támogatást a magyar kormány döntése értelmében idén Szlovákiában nem a Pázmány Péter Alapítvány, hanem a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége oszthatja szét. Martonyi ismét hangsúlyozta, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok szerinte kifogástalanok. „Akik azt hiszik, hogy a két ország viszonyát meg lehet rontani, tévednek“ - állítja Martonyi.

Nincs haladás a fontos kérdésekben

Martonyi János Pozsonyban tárgyalt, de nem hallgatták meg érveit

2011. május 13. - (Kocur László - Magyar Hírlap)

Sem a kettős állampolgárság, sem az új magyar alkotmány kérdésében nem közeledett a magyar-szlovák álláspont Mikulás Dzurinda szlovák és Martonyi János magyar külügyminiszter pozsonyi tárgyalásain. Az egyebek mellett a kettős állampolgárok jegyzékének cseréjét javasló szlovák álláspontot a magyar fél nem tartja jó tárgyalási alapnak. Martonyi János külügyminiszter a két ország kapcsolatainak időszerű kérdéseiről tárgyalt Pozsonyban szlovák kollégájával, Mikulás Dzurindával. Martonyit Ivan Gašparovič köztársasági elnök és Iveta Radičová miniszterelnök is fogadta. Gašparovič államfő hangsúlyozta, Szlovákia Magyarországot nagyon fontos partnernek tartja, és szeretne „kölcsönös megértésen és tiszteleten alapuló konstruktív párbeszédre törekedni”. A szlovák államfő kifejezte reményét, hogy a párbeszédet sikerül történelmi és etnikai feszültségektől mentessé tenni. A magyar diplomácia vezetője már Iveta Radičová miniszterelnökkel folytatott tárgyalása során is érintette a kettős állampolgárság és az új magyar alkotmány kérdését. Ezek voltak Dzurindával folytatott tárgyalásának fő témái is. Martonyi elmondta, Magyarország nem tartja jó tárgyalási alapnak azt a javaslatcsomagot, amelyet Maroš Žilinka szlovák belügyi államtitkár adott át Budapestnek. Martonyi ebben a javaslatban is a még Robert Fico kormánya idején elfogadott szlovák ellentörvény szellemének továbbélését látja. A határon túli magyarok választójogáról szólva Martonyi elmondta, ez egyelőre még nyitott kérdés. Hangsúlyozta, az új magyar alkotmány nem kötelező a szomszédos államokra nézve. Nem történt előrelépés a magyar kisebbség kollektív jogait illetően sem. „Ebben a kérdésben eltérő az álláspontunk, és még egy ideig el fog tartani, míg megtaláljuk a közös megoldást. Nem akarunk beavatkozni szomszédaink belső ügyeibe”- mondta Martonyi. A külügyminiszterek átadták a Jószomszédságért és Megértésért Díjat, melyet Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész és a Slovakia különleges kutyás mentőszolgálat kapott, ez utóbbi a kolontári iszapkatasztrófa utáni mentési munkálatok miatt lett felterjesztve az elismerésre.

„Elfogadhatatlan ez a szlovák javaslat”

Martonyi: Folytatódnak a tárgyalások

2011. május 12. - (mti)

A magyar és a szlovák külügyminiszter szerint Budapest és Pozsony egyaránt folytatni kívánja a tárgyalásokat azokról a kérdésekről, amelyekben a két ország álláspontja eltér egymástól. „Néhány kérdésben eltérő a véleményünk, de ez nem gátolhat meg bennünket abban, hogy továbbra is munkálkodjunk alapvető célunk elérésén, azon, hogy állampolgáraink jobban érezzék magukat” - jelentette ki Mikulás Dzurinda csütörtökön Pozsonyban a magyar-szlovák külügyminiszteri tárgyalásokat követő sajtóértekezleten. Martonyi, aki egynapos hivatalos látogatást tett Szlovákiában, úgy vélte: a magyar-szlovák viszonyban az utóbbi egy évben pozitív változások történtek, de vannak eltérő álláspontok is. A főbb problémák között a szlovák diplomácia vezetője a kettős állampolgárságot és a magyar alkotmány néhány cikkelyét említette. Problémának minősítette a magyar kormány azon döntését is, miszerint a magyarországi oktatási támogatásokat a jövőben Szlovákiában nem a Pázmány Péter Alapítvány, hanem más szlovákiai magyar szervezetek osztják szét. „Javaslatunkat a kettős állampolgárság problémájának megoldásáról megtettük, s tárgyalni szeretnénk róla” - mondta Dzurinda. A szlovák javaslatot Maros Žilinka szlovák belügyi államtitkár februárban Budapesten adta át a magyar félnek. Martonyi szerint Budapest számára tárgyalási alapként azért elfogadhatatlan ez a szlovák javaslat, mert alapvetően eltér a magyar felfogástól, s a mai szlovák állampolgársági ellentörvény szellemiségét tükrözi. Az új magyar alkotmánynak a határon túli magyar közösségek támogatását megfogalmazó cikkelyével kapcsolatos szlovák aggodalmakat a magyar külügyminiszter alaptalannak minősítette. Dzurinda azt mondta: Pozsony aggódik, hogy az új magyar alkotmány gyakorlati alkalmazásával „területen kívüli elemek” is érvényesülhetnek. „A magyar alkotmánynak semmilyen területen kívüli hatálya nincs” - húzta alá a magyar diplomácia vezetője, akit a nap folyamán Ivan Gašparovič szlovák államfő és Iveta Radičová miniszterelnök is fogadott. Eltérő a felek álláspontja abban is, hogy míg Magyarország elismeri a kisebbségek kollektív jogait, Szlovákia nem. „Ebben a kérdésben nem azonos az álláspontunk, s gyanítom, hosszú ideig még nem is lesz” - jelentette ki Martonyi. Minden találkozón felmerült a jövőbeni kettős magyar állampolgárok választójoga is. Martonyi azt mondta: erről még Budapesten sincs végleges döntés, ezért a téma megvitatása idő előtti. Bejelentette: megígérte Dzurindának, hogy a fejleményekről folyamatosan tájékoztatni fogja. A miniszterek délután aláírták annak a kormányközi szerződésnek a kiegészítését, amely a közös határon lévő hidak és közutak használatát és karbantartását szabályozza. Mindkét fél azt mondta: a gazdasági kapcsolatok jók, s több közös terv is van, például Ipoly-hidakra, vagy az energetikára vonatkozóan. Martonyi János pozsonyi látogatása végén találkozott Berényi Józseffel, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökével, akit tájékoztatott tárgyalásairól.

A szlovák külügyi bizottság határozatban ítélte el a magyar alkotmányt

2011. május 12. - (parameter.sk - sita)

A szlovák parlament külügyi bizottsága csütörtökön jóváhagyta azt a nyilatkozatot, amellyel az új magyar alkotmányra reagálnak. Az elfogadott határozat megerősíti Szlovákiát az individuális jogainak fejlesztésében, s egyben elutasítja az új magyar alaptörvény és törvénykezés határon túli intézkedéseit, hatályát. Egy saját, élesebb megfogalmazással élő határozati javaslattal állt elő az SNS, azt azonban a Smer-SD külügyi bizottságban ülő képviselőin kívül más nem támogatta. Az SNS egyetlen bizottságbeli képviselője, Vincent Lukáč nem vett részt az ülésen. František Šebej (OKS/Híd) bizottsági elnök közölte, hogy egy mérsékeltebb határozatot fogadtak el. Egyben közölte, ez elegendő, ugyanis magára a jóváhagyott alkotmányra reagál. „Nem reagál a határon túli magyarok állampolgárságát és választójogát érintő kérdéskörre. Arra akkor kell reagálni, amikor törvénybe foglalják” - jelentette ki a politikus. Šebej egyben elmondta, hogy a határozat szövege egy koalíciós egyezség eredménye, amelyet a Híd és a külügyminisztérium is támogatott. Pavol Hrušovský (KDH) közölte, hogy ilyen nyilatkozatokat nem politikai pártoknak kellene beterjeszteniük, mert akkor azt aszerint is fogják kezelni, emiatt felszólította az ellenzéki pártokat is a támogatására. Az SNS által javasolt szöveg sokkal élesebben fogalmaz, a parlament általa „kifejezi mély felháborodását és elutasító álláspontját egy sor szlovákellenes intézkedés valamint a magyar törvénykezés Szlovákia területi egységét sértő, határon túli hatálya kapcsán, egyben élesen tiltakozik magyar politikai képviselők Szlovákia szuverenitása ellen tett, nem helyénvaló és ismétlődő kijelentéseivel szemben. Az SNS elégtelennek tartja a kormány intézkedéseit, ezért is szeretett volna nyilatkozatot elfogadni annak érdekében, hogy jelentést tegyenek a szlovák-magyar kapcsolatokról, a külügyminisztérium intézkedéseiről, egyben felkérnék a kormányt, hogy európai intézményeken keresztül próbálja rákényszeríteni Magyarországot, hogy az tartsa be a két világháború közt kötött békeegyezményeket. František Šebej ugyanakkor felesleges kiabálásnak tartja az SNS tevékenységét, emlékeztetve arra, hogy egy adott alkotmánynak nem lehetnek területen kívüli rendelkezései, ugyanis a határon véget ér a hatálya. Elmondta, hogy Szlovákiának nem áll jogában kérni a magyar alkotmány megváltoztatását, még ha az feszültséget is kelt, sőt, nevetség tárgyává tenné az országot. Magda Vášáryová (SDKÚ-DS) úgy vélte, hogy még nem időszerű a reakció olyan törvényekre, amelyeket még nem fogadtak el. Amennyiben az adott törvényeknek határokon átívelő hatálya lenne, arra kell majd reagálni. A határozatokról a parlament a legközelebbi ülésén, május 17-én dönt majd.

TA3 - Dzurinda (Martonyi nélkül) a kölcsönös kapcsolatokról

2011. május 12. - (TA3 - felvidek.ma)

A TA3 hírtelevízió esti vendége volt Mikuláš Dzurinda szlovák külügyminiszter, aki a mai szlovák-magyar hivatalos külügyminiszteri tárgyalások részleteiről, illetve a két ország kapcsolatáról, vitás kérdéseiről beszélt Peter Bielik műsorvezetőnek. Bár mindkét miniszter azt állította, hogy a szlovák-magyar kapcsolat javul, sőt egészen jó, az állampolgárság kérdése ütközőpont ma is. Megoldás erre is van, állították egybehangzóan, de sokat kell még rajta dolgozni, az eredmény hosszú munka után fog megszületni. Szlovákia államközi szerződést szeretne kötni arról, mely szlovák állampolgárok kaphatnának magyar állampolgárságot és milyen feltételek mellett, s jó megoldásnak tartja azt a szerződésjavaslatot, amelyet még februárban letettek a magyar fél asztalára. Martonyi János azonban ezt nem tekinti tárgyalási alapnak, mert a Szlovákiában hatályos jelenlegi helyzetet akarja konzerválni, vagyis hogy szlovák állampolgár ne juthasson magyar állampolgársághoz is. Dzurinda nem zárta ki, hogy a magyar álláspont mögött időhúzás bújik meg, de mint gyakorlott politikus azzal is tisztában van, hogy „ha Budapest tegnap komoly törvényeket fogadott el, nem olyan egyszerű feladat egyik napról a másikra átállítania a váltókat. Tőlünk ez világos, egyértelmű, érvekkel alátámasztott álláspontot követel meg, és bizonyos mértékű türelmet is, közben koncentrált nyomást, koncentrált érvrendszert, mert csak ez vezethet el a megoldáshoz, melyet szeretnénk”. Arra a felvetésre, megkérdezte-e Dzurinda Martonyitól, hány szlovák állampolgár kérte már a magyar állampolgárságot, a külügyminiszter azt felelte: „Nem kérdeztem meg. Egyrészt, mert úgy sem válaszolt volna nekem, másrészt meg, mert ha őszintén akarunk beszélni erről: nem okoz túl nagy fejfájást nekünk. S tudja miért? Mert két dologgal tisztában vagyok. Az első, hogy a magyar, ruszin vagy más nemzetiségű állampolgáraink lojálisak a Szlovák Köztársasághoz. Másrészt meg pontosan tudom - s ez nagyon erős érv -, hogy a mi útlevelünk értéke semmivel nem kisebb, mint a Magyar Köztársaságé. Sőt, azt is mondhatnám, ha kissé beképzelt akarnék lenni, hogy még nagyobb is, hiszen mi nem csak az euro-atlanti szövetségnek vagyunk tagjai, hanem a Szlovák Köztársaság képes volt bevezetni a közös európai pénzt is. Hogy közérthetőbben fogalmazzak: nem tudom, mire lenne jó a mi állampolgárainknak más ország útlevelének megszerzését intézgetni, amikor a Szlovák Köztársaság útlevelének a lehető legmagasabb értéke van.” A tévés műsorvezető azonban hajthatatlan maradt. Leszögezte: köztudomású, hogy több mint hetvenezren kértek magyar állampolgárságot, s az is tény, hogy szlovák állampolgárok is. A törvény pedig egyformán vonatkozik mindenkire, tehát az is, hogy ha valaki más ország állampolgárságát kéri, elveszti a szlovákot. „Ez így igaz - felelte Dzurinda -, de ez a belügyminiszter hatáskörébe tartozik. Azt sem akarom véka alá rejteni, hogy a tény maga engem is zavar. Őszintén megmondom, amikor szeptember végén Budapesten voltam, és első alkalommal magyaráztam Martonyi kollégámnak, hogy rossz törvényt fogadtak el, nem európait, a nemzetközi jognak és szabályoknak ellent mondó törvényt, Martonyi az érveim súlya alatt csak annyit tudott válaszolni: és mit gondolsz, hány szlovák fogja kérni az állampolgárságot... És akkor azt mondtam neki: tudod, nem sok - a már említett okokból -, de nekem az elv a fontos. Mert vagy a nemzetközi jog elveire fogunk építeni valamit, hogy valódi kapcsolat jöjjön létre, ahogy a nemzetközi jog elvárja, vagy útleveleket fogunk osztogatni boldognak, boldogtalannak! És már Budapesten elmondtam, s ma egy magyar magántelevíziónak elismételtem: hogy fog kinézni az EU munkaerő-piaca, ha Franciaország hasonló lépést tesz azon afrikai országok javára, ahol rengeteg ember beszél franciául, vagy ha Spanyolország ilyen masszív állampolgárság-osztogatást kezd a hispánóknak Amerikában vagy Mexikóban?! Hogyan fog kinézni az a munkaerő-piac Magyarországon, Németországban, Szlovákiában? - kérdezte nyomatékosan. - Vagyis: ez a megoldás nem jó. Én megérthetem a Fidesz és Orbán miniszterelnök belpolitikai indítékait, de nekünk is jogunk van védeni jogrendünket, a Szlovák Köztársaság érdekeit és szuverenitását. S azt gondolom, hogy mi ezt is tesszük.” A műsorvezető ezt követően újra megismételte kérdését. Nagyon is valószínű, hogy Szlovákia több állampolgára kérte már a magyar állampolgárságot. Az MKP elnöke, Berényi József biztosan, Ladislav Sikorčin jégkorongozónak még az eskütételét is láttuk. Mindketten azt mondták, arra számítottak, hogy a mi állampolgársági törvényünk módosulni fog. Ha ők most elmennek a belügyminiszter után, s bejelentik neki, hogy megszegik ezt a törvényt, mi fog következni? „Meg kell mondanom az igazat, a legjobb szándékom ellenére sem tudok erre a kérdésre válaszolni - jelentette ki Dzurinda. - S azért sem tudok válaszolni, mert én az első pillanattól tisztában voltam a Fico úr kormánya által meghozott törvény buktatóival. Mint ellenzéki képviselő én más megoldást javasoltam. Törvénnyel visszautasítani ennek a (magyar törvénynek a) folyományait. S ha után jött volna el az a jégkorongozó vagy az MKP elnöke, hogy bemutassa útlevelét, elvettem volna azt tőlük azzal, hogy Szlovákiában ez érvénytelen. Ezeket az útleveleket ugyanis törvényi alapon nem ismernék el Szlovákiában. Vagyis: nekem ma nehéz választ keresni az ilyen kérdésre, de azért nagyon nehéz, mert nem én vagyok a belügyminiszter. A hatáskörök egyértelműek és világosak, az állampolgársági kérdések pedig a belügyminiszter hatáskörébe tartoznak.” Nincs tehát olyan megállapodás, hogy csendesen megtűrjük, míg nem születik valamilyen megoldás? - kérdezte a műsorvezető. „Ez kizárt - szögezte le Dzurinda. - A nemzetközi jogot sértő törvényeket soha nem fogjuk eltűrni. Martonyi János jelenlétében, a mai sajtótájékoztatón idéztem az EBESZ kisebbségi főbiztosának, Knut Vollebaeknek a levelét. Már októberben hozzá fordultam konzultációt kérve, s abban a levélben hihetetlenül pontosan megfogalmazta: amit „tényleges, valós kötődésnek” hív a nemzetközi jog, az egyes országok elég széles körben értelmezhetik szabadon, de nem parttalanul. És Knut Vollebaek ott nagyon világosan leírja, hogy az elemi „tényleges kötődés” az állampolgárságért folyamodó személy és az állampolgárságot adó ország között az állandó lakhely, az ott-tartózkodás. Ezen alapul az az államközi szerződésjavaslat is, amit a Magyar Köztársaságnak felkínáltunk. A sajtótájékoztatón Martonyi miniszter úr ezt a kijelentésemet egyáltalán nem kommentálta. Mert egyszerűen: ez így van. Nekünk van igazunk. És mert az a törvény tényleg nem a nemzetközi jog elveire épül, lépéseket teszünk annak érdekében, hogy a Magyar Köztársaság ezeket a kapcsolatokat módosítsa.” És mi a helyzet nálunk? Egy kísérlet a törvénymódosításra már volt, nem jött össze. Mikor lesz a következő, hogy az előbb említett két úriember is nyugodtan élhessen, akkor is, ha már van magyar útlevele? - tudakolta Bielik. „Törvénymódosításra sor kerül - jelentette ki Dzurinda -, megvan a kormányjavaslatunk is, sürgősségi eljárást is fontolgatunk. Azt is észrevettem, hogy a közelgő parlamenti ülés napirendjén szerepel egy ellenzéki javaslat, s más képviselők is nyújtottak be hasonló javaslatot, tehát sor kerülhet az előző kormány által elfogadott törvény enyhítésére, de a végeredmény jó akkor sem lesz. Azért nem, mert ha fennmarad az az állapot, hogy egyrészt hatályban marad a magyar törvény, mely nagyon szabadosan ad lehetőséget a kettős állampolgárságra, másrészt pedig a Szlovák Köztársaság válasza azzal fogja fenyegetni a szlovák állampolgárokat, hogy amennyiben más állampolgárságot is kérnek, elveszítik a szlovákot, az ilyen állapot semmiképp nem nevezhető jónak. A fenyegetés az egyik és a másik oldalról is emberellenes, én azt gondolom, nincs okunk rá, hogy az embereket fenyegessük... Keresni fogjuk a megoldást, már keressük. Talán emlékszik rá, Orbán miniszterelnök úr január 28-án járt itt, és már február 15-én kidolgoztuk az államközi szerződés javaslatát, átadtuk a belügyminisztériumnak, amely egyetértett vele, és az államtitkár a vegyes bizottság ülésén át is adta a magyar félnek. Mi türelmesen fogjuk sürgetni rá a választ. Martonyi miniszter úr most azt mondta, nem jó a tervezet tartalma. Azt feleltem: akkor írj egyet te.” S hogy miért nem jó a tervezet tartalma, azt Dzurinda így magyarázta el: „Nem mondta meg. De könnyen kitalálhatjuk. Mi a javaslatunkban a kettős állampolgárságot szigorúan az állandó tartózkodási helyhez kötjük. Magyarországnak ez természetesen nem felel meg. Egy sereg ukrán, román, szerb kér állampolgárságot, mert Schengenen kívül vannak. Nekik nincs állandó lakhelyük Magyarországon. Tehát az általunk javasolt szerződéssel éppen az veszne el, amit a Fidesz ezzel a törvénnyel ígért, mert a mi javaslatunk szigorúan ragaszkodik az állandó magyarországi lakhely meglétéhez. De az élet és a politikai is olyan, hogy ha Budapestnek nem tetszik a mi javaslatunk, előterjesztheti a sajátját. Erre igyekszünk őket rákényszeríteni. Kihasználva minden lehetőséget, amit a kétoldalú együttműködés lehetővé tesz, akkor is, ha úgy gondolom, nem fogunk a végtelenségig csak Budapesttel próbálkozni...” Ez diplomatikus kijelentés volt, állapította meg a műsorvezető, aki utána a magyar alkotmányról folytatott eszmecseréről kérdezte Dzurindát. Megmagyarázta-e Martonyi az alaptörvényben lévő utalásokat Nagy-Magyarországra, az alkotmány anakronisztikus nyelvezetét, vagy azt, hogy melyik alkotmány hatályos ma Magyarországon? „Remélem, nem lepődik meg nagyon, ha azt válaszolom, ezt meg sem kérdeztem tőle. Mert hogy milyen nyelvezetet választ a budapesti parlament, az kizárólag az ő dolga. Én sem engedném meg, ha Szlovákiában - és pár évet eltöltöttem a parlamentben - valaki bele akarna beszélni a mi alkotmányunk vagy törvényeink megfogalmazásába. Tehát ezeket a kérdéseket én fel sem tettem... Arra voltam kíváncsi, ami esetleg érintheti majd Szlovákiát is. Nem kimondottan az alkotmány alapján, de az alkalmazási gyakorlatban esetleg területenkívüliséghez vezethet. Ezt azonban még a második olvasat során, telefonon megbeszéltem Martonyival. Ez az a bizonyos d) fejezet és a 23. cikkely, amely kimondja, hogy a választójogot nem szükséges tartós lakhelyhez kötni. Jelenleg ez lakhelyhez kötött jog, aki a magyar országgyűlési választáson szavazni akar, Magyarországon kell állandó lakhelyének lennie. Megint egy kicsit érveltem, magyaráztam dolgokat Martonyi kollégának, s nem ma először, hogy ha aktív vagy passzív választójogot adnának a Budapesten (értsd: Magyarországon) állandó lakhellyel nem rendelkező állampolgároknak, az nem javítaná kétoldalú kapcsolatainkat.” És hogy mit lehetne tenni ilyen esetben? „Tekintettel arra, hogy Martonyi ma sem tudta megmondani, milyen alapelemei lesznek a készülő magyar választójogi reformnak, nem szeretnék most forgatókönyveket pingálni. Egy dologról azonban biztosítom Önt: már tegnap kerestem a belügyminisztert, hogy beszéljek vele, s a napokban ezt mindenképpen meg is teszem. Együtt fogunk gondolkodni, hogy minden eshetőségre fel legyünk készülve. Egyelőre megértéssel fogadtam Martonyi miniszter úr ígéretét, hogy amint körvonalazódik a törvény, tájékoztatást kapunk róla. Ám hozzáteszem, eddig még mindig meg tudtunk válaszolni minden lépésre, hogy megvédjük a Szlovák Köztársaság jogrendjének szuverenitását. S nem fanfárok mellett, de most is kijelentem: ebben az esetben sem lesz másként.” A sajtótájékoztatón Martonyi János hozzászólása nélkül Mikuláš Dzurinda megnyitotta a magyar intézmények magyarországi támogatása megváltozásának kérdéskörét is. A kérdésre, hogy ez miért nyugtalanítja őt, Dzurinda elmondta: „Az utóbbi napok eseményei hozták felszínre a kérdést. A Pázmány Péter Alapítványtól, de a szlovákiai magyar sajtóból is megtudtam, hogy egyes magyarországi szervek a kormányközi szerződés megváltoztatásán munkálkodnak a kisebbségek támogatását illetően. Nézze, mi nemsokára megnyitjuk a szlovák házat Pilisszentkereszten, Magyarországon, leleplezzük Ján Kollár emléktábláját, igyekszünk teljesíteni a magyarországi szlovák diaszpóra elvárásait, de ezeket a támogatásokat szépen elrendeztük az alapszerződés és részszerződések szerint. Ebben a szerződésben szó szerint benne van, hogy egyén nem támogatható. Ez 2003-ban volt gond, amikor a magyar kormány oktatási-nevelési támogatást akart adni a magyar iskolásoknak, forintokat a zsebekbe. Nemzetközi támogatással akkor sikerül elérni, hogy csak intézmények fogadhassák a támogatást, konkrétan a PPA. Mivel olyan információk jelentek meg, hogy a magyar kormánykörök egyik magas rangú képviselője azt mondta, nem a PPA lesz a címzett, Martonyi kollégámat megkérdeztem róla, egyben figyelmeztettem, hogy ezt a kérdést kormányközi megállapodás rendezi. Egyetértésünk nélkül tehát semmi nem változhat.”

Martonyi János látogatást tett az MKP-ban

2011. május 13. - (felvidek.ma)

Martonyi János, Magyarország külügyminisztere hivatalos pozsonyi látogatása során kíséretével felkereste a Magyar Koalíció Pártja központi irodáját, ahol eszmecserét folytatott az MKP vezető politikusaival. Berényi József a találkozó után sajtótájékoztató tartott. „Már hagyománynak számít, ha a magyar kormányzat valamelyik tagja Pozsonyba látogat, akkor felkeresi a székházunkat is, vagy más lehetőséget ad a találkozásra. Martonyi János külügyminiszter úr tájékoztatott bennünket a mai szlovákiai tárgyalásainak eredményeiről. Örülünk annak, hogy amit régóta szorgalmazunk, ma megvalósult: a két külügyminiszter aláírt egy olyan szerződést, amely alapján végre használható a Sátoraljaújhely és a Szlovákújhely (Slovenské Nové Mesto) közti határátkelőhely - a közlekedési járművekkel (3,5 tonnáig) való áthaladást is beleértve. Természetesen olyan kérdésekről is tárgyaltunk, melyekről nincs egyetértés a két ország vezető politikusai között. Ide tartozik az új magyar alkotmány néhány területe, a magyar választójogi törvény (erről még Magyarországon is folyik vita). A Magyar Koalíció Pártjának álláspontja ebben a kérdésben az, ha Szlovákia állandó lakhely nélkül adhatott állampolgárságot 1997 és 2005 között, valamint ezek az állampolgárok a parlamenti választások során most is szavazhatnak, nem világos, mit kifogásol a szlovák fél. Tehát Szlovákiának nincs jogi, sem politikai alapja Magyarország bírálatára, hiszen ott egy hasonló rendszert vezetnek be. Szó esett a további szlovák-magyar, illetve a magyar-magyar együttműködési lehetőségekről is - tájékoztatott Berényi József. Az MKP részéről Berényi József mellett Bárdos Gyula, az MKP Országos Tanácsának elnöke, Farkas Iván gazdasági és régiófejlesztési alelnök, Szigeti László oktatási és kulturális alelnök, Csáky Pál elnökségi tag és Pék László, az MKP Országos Tanácsának tagja vettek részt a megbeszélésen.

Felvidéki résztvevők a Magyar Nemesi Kongresszuson

2011. május 12. - (Práznovszky Miklós - Felvidék.ma)

Budapesten, a Magyarok Házában tartották május 7-én az I. Magyar Nemesi Kongresszust azzal a céllal, hogy megkezdjék a magyar nemesség egybekovácsolását és szervezeti újjáépítését. Az anyaországi résztvevők mellett Felvidékről, Erdélyből, a szórványmagyarság területeiről és a tengeren túlról is érkeztek a kongresszusra. A rendezvényen részt vettek a magyar történelmi családok nem csak Magyarországon, hanem külföldön élő leszármazottai is, mint például Erdélyben, Felvidéken, Németországban, valamint a tengeren túli országokban. Vendégként részt vettek a lengyelországi és horvátországi nemesi szervezetek képviselői is. A bevezető ünnepélyes külsőségek után, azaz a Szent Korona, a Jogar és az Országalma bevonulása és a résztvevő országok himnuszai elhangzása után a kongresszus megkezdte munkáját. Az egyházi képviselők köszöntője során Dr. Dévényi Ferenc római katolikus lelkész, aki egyúttal a Magyarok Nagyasszonya Szent Korona Lovagrend rendi bírája is, méltatta a nemesség szerepét a keresztény magyar állam kialakulásában és máig tartó fennmaradásában. Rámutatott arra, hogy a magyarság azért tudta az elmúlt ezer év alatt megtartani életképességét, mert az ország vezetői hűek maradtak hitükhöz és őseik sok harcok és áldozatok árán kivívott hagyományaihoz. Albert András református lelkipásztor szerint Istenben való hitünk olyan védelmet nyújtott nemzetünknek, amelyet soha semmilyen földi erő nem volt képes legyőzni. A nemességet az utóbbi évtizedekben lehetett meggyalázni, lehetett gazdaságilag tönkretenni, lehetett megfosztani társadalmi szerepétől, de nem lehetett eltántorítani hitétől, erkölcsi meggyőződésétől és a haza sorsa,valamint nemzete iránti elkötelezettségétől. A lengyel és horvát vendégek bemutatkozása után a magyar nemesi szervezetek következtek. Sorrendben felszólaltak Dr. Práznovszky Miklós a felvidéki Nobilitas Carpathiae civil szervezet nevében, Csáky Ferenc az Erdélyi Nobilitas nemesi szervezet nevében, berhidai Parragh Imre és Dr. Horkovics-Kováts János társelnökök a Magyar Nemesi Rend részéről és Dr. Farkas József a Magyar Királyi Lovagrend részéről. Vitéz lovag váraljai Csocsány Jenő a nemesi szervezetek közötti kapcsolattartásról tartott beszámolót. Berhidai Prarragh Imre bejelentette a kongresszus résztvevőinek, hogy a Magyar Nemesi Rend mozgalom a 2011. április 30-án Budapesten megtartott országos értekezletén - hivatkozva a nemrég elfogadott alaptörvényre, amely valójában elismeri a történeti alkotmány létezését, folyamatosságát és tiszteletben tartja nem csak a múltbeli érvényét, hanem elismeri jövőbeni érvényességét is - kikiáltotta a királyságot mint Magyarország államformáját. Egyúttal Daka Józsefet, akit 1944. június 25-én Serédi Jusztinián hercegprímás, esztergomi érsek, a Szent Koronával megkoronázott, a jelenlévők elismerték Magyarország királyának. Daka József törvényes igényét a trónra 2010. december 23-án nyújtotta be a magyar Parlamentnek a Magyar Nemesi Rend közreműködésével. A Kongresszus résztvevői a bejelentést elismerésük jeléül vastapssal fogadták. A kongresszus későbbi napirendje során sem a királyság mint államforma, sem a Király elismerése ellen senki nem emelt szót. A kongresszus résztvevői a továbbiakban megvitatták a nemesség együttműködésének lehetőségeit és területeit. Bárdossy Péter történész-levéltáros szólt a családfakutatás lehetőségeiről, majd vitéz lovag Istvánffy Sándor az egymás közötti kapcsolattartásról, Bihari László Zrt. elnök-vezérigazgató a pénzügyi és gazdasági kérdésekről, vitéz lovag Riemer Aurél történész-levéltáros a heraldikai, azaz címertani kérdésekről, Kanizsai Zsolt családfa kutatási és heraldikai kérdésekről és Dr. Ölveczky István ügyvéd a nemességgel kapcsolatos jogi kérdésekről értekezett. Vitéz Szász Ottó MÁV főtanácsos a szervezés területén elvégzendő tennivalókról adott tájékoztatást és javaslatokat. Az I. Magyar Nemesi Kongresszus egy 24-pontos munkatervet fogadott el, amely tartalmazza többek között a magyar nemesség intézményesítését beleértve egy intézményrendszer kialakítását, a vezetőség és munkacsoportok felállítását, nemesi érdekképviseleti rendszer kialakítását, a nemesség anyagi és gazdasági hátterének megteremtését, kulturális és sportegyesületek létrehozását, valamint a bel- és külföldi kapcsolatok felépítését. A magyar nemesség ötévenként fogja összehívni a kongresszust.

Feltérképezik a Kárpát-medence idegenforgalmi adottságait

2011. május 11. - (felvidek.ma)

A Kárpát-medence természeti és kulturális adottságainak feltérképezése, gondozása, turisztikai kínálattá, termékké alakítása érdekében Kárpát-medencei Turizmuskutató Központot hozna létre a Harsányi János Főiskola - jelentette be Jandala Csilla, a főiskola rektora Budapesten. Rámutatott: a tegnap elkezdődött konferenciájuk első lépése annak a munkának, amelyben a Kárpát-medence oktatási intézményei, turisztikai vállalkozói, önkormányzati, állami szakemberei közösen vehetnek részt a turizmus fejlesztésében. A konferencia második napján az oktatási intézmények szándéknyilatkozattal határozzák meg a következő hónapok feladatait - ismertette a rektor. Hozzátette: céljuk, hogy közös kutatásokat, közös képzéseket indítsanak el. Ennek érdekében szoros kapcsolat kiépítésén dolgozik a főiskola a határon túli egyetemekkel, főiskolákkal, kutatóintézetekkel együttműködések kialakítása révén, és folyamatosan veszi fel a kapcsolatot neves szakemberekkel a szomszédos országokban. A főiskola együttműködést kötött, illetve tervez kötni a gyulafehérvári 1918. december 1. Egyetemmel, az aradi Aurel Vlaicu Egyetemmel, a komáromi Selye János Egyetemmel, a Nagyváradi Egyetemmel, a Szabadkai Főiskolával, a Babeş-Bolyai Tudományegyetemmel, a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemmel, valamint kapcsolatfelvétel történt az Eszéki, az Ungvári és a Munkácsi Egyetemmel. Szakáli István Lóránd, a Nemzetgazdasági Minisztérium Kárpát-medencei térség gazdaságfejlesztési főosztályának vezetője az eseményen hangsúlyozta, az idegenforgalom nagyon fontos integrációs eszköz. A magyarországi beutazóturizmus szempontjából egyre kiemeltebb helyet foglalnak el a szomszédos országból érkező turisták, de a magyarok kiutazásában is fontos szerepe van a szomszédos országoknak. Hozzátette: a kezdeményezéssel a turizmusra szánt jövedelmet a térségben lehet tartani. A főosztályvezető szavai szerint vizsgálják például annak a lehetőségét, hogy hogyan lehet kompatibilissé tenni a környező országokban működő turisztikai ösztönző eszközöket, így például az üdülési csekket vagy a Széchenyi Pihenő Kártyát.

Horthy-szobor - Csókakői lovas tengerész

2011. május 13. - (nepszava.hu)

Horthy-szobrot állítana Csókakőn egy civil szervezet. Ha jól emlékszem, a település polgármestere nyilatkozott az egyik kereskedelmi rádióban, s azt mondta, ő nem történész, de annyit tud, hogy a kormányzó úr ellenállt a németeknek a lengyelországi hadjárat idején és másfél millió lengyelt mentett meg. (…)Lehet, hogy a kistelepülésen már csak az országgyarapításra emlékeznek, s arra nem, hogy a magyar csapatokat lelkesen megtapsoló, magát magyarnak valló felvidéki, erdélyi zsidóság is Auschwitzban végezte, a magyar csendőrség és közigazgatás lelkes és hatékony munkásságának is köszönhetően. Semmi kétségem, állni fog Horthy Miklós szobra Csókakőn. Nem tudom, hogy lovon, vagy egy csatahajó parancsnoki hídján ábrázolja a mester. Akárhogyan is lesz, innen üzenem: le a Dózsa-szobrokkal! Werbőczyt nekünk:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=425822

Gyalázat

2011. május 12. - (Lovas István - Magyar Nemzet)

Huszonegy év kellett ahhoz térségünkben, hogy egy szlovákiai nem kormányzati szervezet több nyugat- és kelet-európai országban - köztük Magyarországon - azonos csomagolású termékeken minőség-összehasonlító tesztet végezzen el. Az eredmény nyilván csak a szakembereket lepte meg: a vegyelemzett Jacobs Krönung és a Tchibo kávé, a Nescafé Gold, a Coca-Cola és más termékek minősége „sajnálatosan nagy különbségeket mutatott”, és megdöbbentő különbségek mutatkoztak az árakban is. Nem nehéz kitalálni: a különbség „ostora” minden esetben rajtunk csattant, míg az Ausztriában és Németországban vásárolt termékek között „szinte semmilyen különbség nem volt”, nyilatkoztak a pozsonyiak. Vagyis nem populista képzelgések vezetik a Hegyeshalmon túlra ennivalót vagy mosóport bevásárolni átránduló magyarokat, vagy azokat a feketekereskedőket, akik kisbusszal még Nagyszebenből is felkerekednek, hogy hazaérve haszonnal adják el az Ausztriában vásárolt kávét, kólát és mosóport. Ez a - mint ahogyan a szlovák szervezet udvariasan fogalmazott - „termékminőségben is kétsebességes Európa” gyalázat és elfogadhatatlan. A profitmotívum nem bocsánat arra, hogy silányabb módon készítik el ugyanazokat a termékeket számunkra, például azt, hogy a Coca-Colát kristálycukor helyett folyékony glükózzal édesítik Magyarországon, Bulgáriában, Romániában és Szlovákiában. Mindez undort kelt tisztességes emberekben, szemben a neoliberálisokkal, akik - s ez borítékolható - automatikusan a diszkrimináló multik mellé állnak a diszkrimináltakkal és becsapottakkal szemben:

http://www.mno.hu/portal/783685

Nem sok jót jósol nekünk az IMF

2011. május 12. - (nol.hu)

Borús képet fest a magyar gazdaság állapotáról az IMF és a Világbank. Most publikált előrejelzésében mindkét szervezet arra jutott, hogy a magyar gazdaság növekedés szempontjából jövőre a régióban legfeljebb egy megosztott utolsó előtti helyre tud befutni. A főbb irányokat illetően egyértelmű kép bontakozik két közzétett és egy pénteken publikálandó előrejelzésből: a személyiadó-csökkentéstől remélt serkentés, a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása és a válságadók kivetése egyelőre arra elegendő, hogy a tíz közép- és kelet-európai új uniós tagállam növekedési versenyében az utolsó előtti helyet foglalja el Magyarország, amely a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank friss elemzése szerint 2012-ben 2,8-3 százalékkal bővítheti gazdaságát, nagyjából cseh iramban, megelőzve Szlovéniát:

http://nol.hu/gazdasag/nem_sok_jot_josol_nekunk_az_imf

Közlekedésfejlesztés a Kárpát-medencében

2011. május 12. - (felvidek.ma)

Három napos országos közlekedésfejlesztési konferenciát tartanak Balatonföldváron a Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata szervezésében. A szlovákiai helyzetről és fejlesztési kilátásokról Farkas Iván, a Magyar Koalíció Pártja gazdasági és régiófejlesztési alelnöke tartott előadást Közlekedésfejlesztési kérdések Szlovákiában címmel. A rendezvény mottója Jacques Barot idézete: „a modern gazdaság nem tud jólétet és foglalkoztatottságot biztosítani nagy hatékonyságú közlekedési hálózatok nélkül”. Az első napon a magyar kormányzat gazdasági államtitkárai, a szakma legjelesebb képviselői tartottak előadást az évente megrendezésre kerülő konferencián. Számot adtak a közlekedésfejlesztés állapotáról és jövőbeni kilátásairól Magyarországon. Emellett a szakmai konferencia résztvevőit tájékoztatták a Magyarországgal szomszédos országok közlekedésfejlesztéséről, hiszen akkor jöhet létre hatékony közlekedésfejlesztés a Kárpát-medencében, Közép-Európában, ha a szomszédos országok közlekedésfejlesztési koncepcióit egyeztetik az optimális határmetszési pontok meghatározására. Farkas Iván előadásában szót ejtett a hamarosan átadásra kerülő két Ipoly-hídról, a folyó alsó folyásán további Ipoly-hidak pénzügyi fedezetéről, a folyó felső folyásán tervezett további 5 híd elkészült tervdokumentációjáról. Felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy hamarosan tető alá kéne hozni a kormányok közötti megállapodást, amely rögzítené ezeket a célkitűzéseket. Szólt továbbá az Ipoly-menti vasút szükségességéről akkor, amikor Szlovákiában éppen a vasúti személyszállítás leépítésének vagyunk tanúi. Az MKP alelnöke részletesen beszámolt a további határon átívelő közlekedési infrastrukturális fejlesztési tervekről, amelyek a páneurópai közlekedési hálózatok részét képezik vagy képezhetnék. Beszámolt a parlamenti választások óta tapasztalható komoly változásokról Szlovákia közlekedésfejlesztésében. Előadásában elemezte azokat a változásokat, amelyek a gyorsforgalmi utak, vasúthálózat, teherfuvarozás fejlesztésének jövőjét érintik.

Chmel: Fontos a nemzetiséghez tartozás vállalása

2011. május 16. - (bumm.sk)

Elvárom a nemzetiségekhez tartozó állampolgároktól, hogy a népszámlálás során ne felejtsék el vállalni nemzetiségi hovatartozásukat, ezzel kinyilvánítva identitásukat, kulturális gyökereiket - jelentette ki Rudolf Chmel kisebbségekért felelős kormányalelnök. Javában zajlik az évtized eseménye, a népszámlálás. A kérdezőbiztosok folyamatosan hordják szét az adatlapokat szerte az országban. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala még korábban felvilágosító kampányt indított: ennek eredményeképpen minden dél-szlovákiai háztartás kézhez kapta a Kerekasztal népszámlálási útmutatóját, amely a hivatalos információs anyag magyar nyelvű fordításának hiánya miatt is fontos volt. A kampány jelen van az interneten a www.nepszamlalas2011.sk honlapon és a legnagyobb közösségi portálon is, több ezer olvasó követi naponta a felvetődő kérdéseket és vitákat. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala kezdeményezésének célja, hogy hogy minél több magyar nemzetiségű és kötődésű szlovákiai állampolgár vállalja hovatartozását és anyanyelvét, ezzel biztosítva a magyar közösség jogait régióinkban és minél több településen. Ennek kapcsán Rudolf Chmel, a szlovák kormány kisebbségi ügyekért felelős kormányalelnöke válaszolt a Kerekasztal kérdéseire.

- Miért fontos Szlovákia és polgárai számára a népszámlálás?

- A népszámlálás olyan jelentős és terjedelmes statisztikai vizsgálódások egyike, mely tízévente rendszeresen zajlik Európában, de a világ egyéb országaiban is. Az így összegyűjtött adatok alapján - melyek nem csak a jelenlegi helyzetről, hanem a fejlődésről is számot adnak az élet egyes területein - a kompetens közéleti szereplők, köztük a politikusok is, effektívebben dönthetnek a települések, városok, régiók, országok, de nagyobb egységek irányvonalairól.

- A kisebbségek szempontjából milyen jelentőséggel bír a nemzetiség feltüntetése az adatlapokon?

- A napokban zajló népszámlálás többek között társadalmunk etnikai képét is feltérképezi, ennek nemzetiségi, nyelvi és egyéb sokszínűségét. Országunk multi-etnikai jellegét én előnynek tartom, nem pedig veszélyeztetettségi forrásának. Ezért elvárom a nemzetiségekhez tartozó állampolgároktól, hogy az adatlapok kitöltése során ne csak a gazdasági és társadalmi kérdésekre fókuszáljanak, ne felejtsék el ily módon is vállalni nemzetiségi hovatartozásukat, kinyilvánítva identitásukat, kulturális gyökereiket.

- Milyen hatással lesz a jövőben a népszámlálás eredménye az országban élő nemzetiségekre?

- A népszámlálási eredmények szerint áll össze többek között azon falvak és városok listája, ahol a kisebbségeknek joguk van törvény szerint anyanyelvüket használni a hivatali ügyintézésben. Az egyes nemzetiségekhez tartozó polgárok száma fogja más tényezők mellett befolyásolni az állami források mennyiségét a kulturális rendezvények, kiadási vagy egyéb tevékenységek támogatására is az adott kisebbség részére.

- Készülnek-e a jövőben olyan törvénytervezetek, amelyek azon települések lakosait érintik közvetlenül, ahol a nemzetiségek részaránya 15-20 százalék?

- Ebből a szempontból a legfontosabb jogszabály a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény módosítása, amely a parlamentben jelenleg második olvasatban található. Már a kormányprogramból is kiderül, hogy a kormány e módosítással betölti az állampolgárok effektív egyenjogúságának elvét. Ugyancsak tartalmazza azt a kikötést is, hogy a kormány támogatja a nemzeti kisebbségek kultúráját.

- Ön mit gondol, a népszámlálás eredménye vajon befolyásolhatja-e a jövőben a szlovákiai magyarok és a többségi nemzet kapcsolatát?

- A 21. századi Szlovák Köztársaság nem alapozható történelmi traumákra, illetve védőfalak építésére. Országunk egy magabiztos állam, amely ugyanúgy minden állampolgáré, figyelembe veszi a pluralitást és a szólásszabadságot, ugyanakkor elítéli a kirekesztést nemzetiség, bőrszín, vallás vagy bármilyen másság miatt. Különösen fontosnak tartom ezért a nemzetiséghez való tartozásának kinyilvánítását, az etnikai hovatartozás még mindig erős negatív sztereotípiák okozója a többségi lakosság körében.

- Mivel az országban élő polgárok szabadan döntenek a nemzetiségükről, a népszámlálásban gyűjtött adatok mennyire lesznek mérvadóak? Várható-e az, hogy a polgárok statisztikailag jelentős hányada nem az anyanyelvének és a nemzetiségének megfelelő adatokat adja majd meg?

- A nemzetiség és az anyanyelv valóban olyan tényezők, melyekhez hovatartozásukat polgáraink szabadon, saját lelkiismeretük szerint vállalják. Ezek nem mindig objektív változók, melyek centiméterben vagy euróban lennének mérhetőek. Nemzetiségünk és anyanyelvünk saját belső, érzelmi ügyünk, ugyanakkor egy választási lehetőség, melyhez hozzátartozik egy racionális, történelmi, de kulturális indoklás is. Fontos, hogy ez a választás szabad döntéssel legyen vezérelve.

Ahogy én látom, amit Rudolf Chmel lát

2011. május 11. - (Mészáros László - felvidek.ma)

Rudolf Chmel, a Szlovák Köztársaság Kormányának emberi jogokért és kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettese 2011. május 7-én olyan beszédet mondott Németországban a kárpáti németek 32. szövetségi gyűlésén, amely belém fojtotta a szuszt. Nem azért, mert a szlovák kormány nevében köszöntötte a Szlovákia területéről egykor kitelepített németeket, akikkel kapcsolatban hivatkozott a pozsonyi parlament által húsz éve elfogadott, a kárpáti németeket megkövető nyilatkozatra - mert ez rendben is van -, hanem azért, mert beszédében többször is kitért a szlovák- magyar viszonyra, amelyet, eléggé egyoldalúan kezelt, illetve lekezelt. Mint mondotta: „A pozsonyi nyilatkozat annak idején elítélte a kollektív bűnösség elvét, amely nagyon közel állt az etnikai tisztogatáshoz. Azokhoz az etnikai tisztogatásokhoz, melyek nem értek véget a második világháborúval, és sajnos nem értek véget az egykori Jugoszlávia széthullásával sem”. A megfogalmazás több szempontból is nagyon érdekes, ezért a kérdésem a következő: Ha tehát húsz évvel ezelőtt a pozsonyi parlament nyilatkozatban ítélte el a kollektív bűnösség elvét, és a kitelepítésekért megkövették a németeket, akkor hogy lehet az, hogy a szlovák törvényhozás a közelmúltban újra megerősítette a hírhedt beneši dekrétumokat? Mint tudjuk, ez is tény, és nem lehet letagadni. Chmel úr beszédében azonban erről egy szó sem esett. Meg aztán, ha a németeket meg lehetett követni az etnikai tisztogatásokkal kapcsolatban - mert ez valóban az volt, és nem csupán közel állt az etnikai tisztogatáshoz; s bár egy mondatot sokféleképpen lehet megfogalmazni, de tudatosan elhallgatni egy húsunkba vágó dolgot nem illik, mert attól a tény még tény marad -, vajon miért késik a bocsánatkérés a magyar kisebbséggel szemben? Vagy az etnikai tisztogatás csupán úgy értendő, ha kitelepítik az ország számára nem kívánatos kisebbségeket egy másik országba, illetve megölik őket, mint azt a volt Jugoszláviában tették? Erre mondom, hogy is-is. De szerintem az etnikai tisztogatásnak ennél jóval többféle eszköze van. Én idesorolnám a hatalommal való visszaélés valamennyi fajtáját, a megfélemlítéseket, az uralkodó elit számára nem kívánatos népcsoportok beolvasztását szlovák emberek betelepítése által, a nyelvhasználati jogok megvonását, illetve csökkentését, melyeknek eredményeként megváltoztathatók a kisebbség által lakott területeken az őslakosok lélekszáma! És lám, egy idő elteltével, tisztogatás helyett kitisztul majd az etnikai térkép. Ez most, napjainkban éppen nálunk történik, itt Szlovákiában, Európa szívében. Vagy tévedek? Úgy tűnik, ebben az esetben is jól alkalmazzák a szlovák politikusok a kétféle mércét. Mert másként ítélnek meg egy ma már csak alig-alig létező kisebbséget és a mögötte álló nagyhatalmat, és megint másként a szlovák hatalomtól függő etnikumot. De az is lehet, hogy csupán azért udvarolnak a németeknek, mert gazdaságilag függ tőlük Szlovákia, illetve félnek attól, hogy az ő munkapiacukon nem lesz a szlovákok számára hely? Mindezt állítani nem merem, mert csak sejteni lehet. Majd Chmel így folytatja: „Örömteli, hogy a húsz évvel ezelőtti szlovák megbékélési gesztusnak kedvező visszhangja volt mindkét oldalon. Nem mellékes az sem, hogy ilyen politikai megbékélési és bocsánatkérő gesztusra mi, szlovákok már csak a zsidókkal szemben voltunk képesek. Egy ilyen gesztus, mely hasonló minőségi változást eredményezhetne a szlovák - magyar viszonyban is, sajnos, a Duna mindkét oldalán hiányzik” Hogy el ne sírjam magam. A kérdésem csupán az, hogy miért hiányzik? Mert szerintem a szlovákok csak azért kértek a németektől és a zsidóktól bocsánatot, mert a létszámuk Szlovákiában már elenyésző. A németeket kitelepítették, a zsidókat pedig Hitlernek szolgáltatták ki. A kérdés tehát így meg van oldva, a bocsánatkérés úgy sem kerül semmibe. Ez is tény, még ha kellemetlen is néhány politikus számára. A magyarokkal azonban más a helyzet, hiszen nagy számban élnek Szlovákiában. Nem kell jósnak lennem ahhoz, hogy ha mi is elfogyunk, akkor a szlovákok kirakatba fognak bennünket tenni egy Matovič-féle már ismert szívecskés felirattal, hogy mindenki láthassa, Szlovákiában mennyire szeretik a magyarokat. Ami pedig a gesztust illeti, hát mi, szlovenszkói magyarok már tettünk igen sok gesztust a szlovák társadalom felé, de azt tőlünk természetesnek vették, minden ellenszolgáltatás nélkül. Miért mondom ezt? Azért, mert Szlovákia feladata rólunk, kisebbségekről úgy gondoskodni, hogy elégedettek legyünk sorunkkal, és hogy otthon érezzük magunkat új hazánkban. Magyarország ezt ezer évig megtette, mi több, a szlovákság az ő védőszárnya alatt vált nemzetté. Most Szlovákián a sor, és tegyen meg mindent azért, hogy a kisebbségek szülőföldjükön boldog emberek legyenek. Ne beszéljük ki magunkat a nacionalistákra, és nem kell mindig másra kenni a sikertelenséget s a hibát. Végül: hagyjuk békén Magyarországot, azt az országot, amely most Európát is vezeti. Mert elég, ha Duray Miklóst említem példaként, a mi volt együttéléses vezetőnket. Őt is kikezdték, mert volt bátorsága kiállni jogaink mellett. Megpróbálták egy szinten kezelni őt Ján Slotával, aki - bocsássanak meg kijelentésemért - a nyomába sem léphet Duray Miklósnak, ahogyan sokan mások a szlovák politikusok közül sem. Olyan politikusokat kezdtek futtatni helyette, akik nem a kisebbség érdekeit képviselték. Így a szlovák politika mindig elérte legfőbb célját, az időnyerést, és ennek főleg akkor volt nagy jelentősége, ha nem működött nálunk tökéletesen a demokrácia. Éppen ezért hangzik furcsán Rudolf Chmel szájából, amikor Orbánt Viktor magyar miniszterelnököt próbálja lejáratni külföldön csak azért, mert felajánlotta nekünk a kettős állampolgárságot. Chmel nem érti azt sem, miért nem elég nekünk, magyaroknak az egyetlen állampolgárságunk, a szlovák, illetve az univerzálisabb európai. Felteszem hát a kérdést: Ön, uram, kit képvisel? A szlovák nemzetállami politikát, vagy a nemzeti kisebbségek érdekeit? Mert ez a kettő nem ugyanaz. Mi több, leírtam már néhányszor, hogy minálunk, Szlovákiában még mindig rólunk döntenek, de nélkülünk. Chmel is mindent ajánl nekünk, és bemutatja milyen lehetőségeink vannak, csak azt nem akarja tudomásul venni, hogy mit szeretnénk mi. Nem fura ez egy kicsit? Mert Orbán azt szeretné visszaadni nekünk, amit akaratunk ellenére egyszer elvettek tőlünk. Ez ennyire egyszerű. És mit adott nekünk ezért Szlovákia? Semmit, és most sem hajlandó európai módon cselekedni. Sőt, az az érzésem, hogy Chmel is beállt azok sorába, akiknek feladata védeni az úgynevezett szlovák érdekeket. De mik is azok az érdekek, uram? Őszintén megmondom: engem nem érdekelnek, de azt biztosan tudom, hogy ami jó nekünk, az nem jó Szlovákiának, így Önnek sem. Megerősítette ezt nézetemet felszólalásának azon mondatával is, hogy: „Gyakran kétféle látásmód, kétféle igazság létezik”- mármint a politikában. Úgy gondolom, hogy az első lehetséges, ha az egyik rosszul lát, a másik meg vak, de az, hogy kétféle igazság van, nálam nem állja meg a helyét. Mert igazság csak egy van, tisztelt uram, még a politikában is. Lehet, hogy az X-akták című filmsorozatnak megfelelően az igazság odaát van, de az biztos, hogy nem Szlovákiában, mert itt, sajnos évtizedek telnek el anélkül, hogy sorsunkban számottevő jobbulást éreznénk.

Konferencia az őshonos kisebbségek jogairól

2011. május 11. - (bumm.sk)

Az Európában élő őshonos kisebbségek jogairól, azon belül az egyes autonómiák működéséről volt szó a Kalondán és Ipolytarnócon a hétvégén megrendezett szakmai tanácskozáson. A Pro Kalondiensis Polgári Társulás 2011. május 5. és 9. között szakmai tanácskozást szervezett a losonci járásbeli Kalondán és a magyarországi Ipolytarnócon „Nyugat-Európa Kelet-Európáért az EU-ban” címmel. A tanácskozáson a Nyugat-Európából érkezett magyar országos szervezetek küldöttei (Csehország, Anglia, Dánia, Hollandia, Németország, Svédország), továbbá a Csemadok és más, szlovákiai magyar civil szervezetek képviselői, valamint szlovákiai és magyarországi települések polgármesterei és önkormányzati képviselői vettek részt. A tanácskozás során az Európában élő őshonos kisebbségek jogait, az autonómiák működését mutatták be, majd összevetették a szlovákiai jogállással - tájékoztatta a Bummot a Pro Kalondiensis Polgári Társulás elnöke, Papp Sándor. Közölte, a szakmai értekezés egy hosszútávú projekt első lépése, amelynek célja, hogy a szlovákiai civil társadalmat bevonja a fenti témakör szélesebb - országos - körben való megvitatására, majd annak fényében egy országos (szlovákiai magyar) civil kezdeményezés elindítására a hazai őshonos kisebbségek autonómiájának elérése céljából. A résztvevők egy nyilatkozatot fogadtak el, melynek 4 fő megállapítását alább közöljük:

1. További erőfeszítésekre van szükség, hogy a szlovákiai magyar őshonos közösségek olyan törvényi háttérrel rendelkezzenek, amelyek biztosítják számukra a fennmaradást és a felnövekvő nemzedékeknek a tervezhető jövőt.

2. A szlovákiai magyar közösségeknek jogai nem megfelelő módon biztosítottak. A Szlovák Köztársaság az általa is ratifikált, Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló, Strasbourgban, 1995. február 1.-én kelt Keretegyezménnyel egybehangzó „nemzeti kisebbség” státuszt, és az azzal járó jogokat a mai napig nem biztosítja a szlovákiai magyarság számára.

3. A Nyugat-Európából résztvevő szervezetek országaik, és Nyugat-Európa más térségei nemzeti kisebbségeinek jogi státuszát bemutatva, tájékoztatást adtak arról a gyakorlatban alkalmazott és jól működő törvényi háttérről, amely az adott országok őshonos nemzeti kisebbségeinek európai szintű jogokat szavatol nyelvük és kultúrájuk használatára és ápolására, ami biztosítja fennmaradásukat.

4. Meggyőződésünk, hogy a szlovákiai magyar közösségek jogi státuszának erősítése hozzájárul a meglévő konfliktusok feloldásához, a térség stabilitásának biztosításához.

A legközelebbi rendezvény 2011 augusztus 20-án lesz Budapesten, ahol a mostani tanácskozáson résztvevő külhoni szervezetek mellett a magyarországi Rákóczi Szövetség képviselői is jelen lesznek, valamint a felvidéki magyar civil szféra lehető legszélesebb körét szeretnék bevonni.

Radičová nemzetközi szerződést szeretne a kettős állampolgárságról

2011. május 12. - (sita)

A szlovák miniszterelnök a tárgyaláson úgy fogalmazott, “pozitív hozadéka lenne annak, ha az új magyar választási törvény figyelembe venné a nemzetközi standardokat”. A szlovák fél szerint az új magyar Alkotmány d, pontjának - mely szerint Magyarország felelős a határokon túli magyarokért is - az ország területén átnyúló hatása van. Ezekkel kapcsolatban Szlovákia foganatosítja az “elkerülhetetlen intézkedéseket” - mondta a kormányfő. A kettős állampolgársággal kapcsolatban Radičová továbbra is várja a magyar fél válaszát a szlovák belügyi államtitkár által átadott jegyzékre, további feltételeket nem támaszt a tárgyaláshoz. A magyar féltől pedig azt várják, hogy tartsa be az Iveta Radičová és Orbán Viktor magyar miniszterelnök között született egyezséget. “Szlovákia a nemzetközi szerződést az egyedüli standard megoldásnak tartja a kettős állampolgárság rendezésére” - mondta Radičová.

Kiváló magyar-szlovák kapcsolatok

2011. május 12. - (lashee.freeblog.hu)

Kiválónak nevezte a magyar-szlovák kapcsolatokat Martonyi János magyar külügyminiszter a TASR hírügynökségnek nyilatkozva, mai látogatása előtt. És nem biztos, hogy a magyar diplomácia vezetője ezt tudatmódosító szer hatása alatt mondta. Korábban már Robert Fico külügyminiszterei, Ján Kubiš és Miroslav Lajčák is dicsérték a két állam kapcsolatát, a nyilatkozatokon túli valóság azonban valahogy másként csapódott le. A mai Martonyi-Dzurinda találkozónak lesz kézzelfogható eredménye, ugyanis szerződést fognak aláírni a határokon levő hidak karbantartásáról, és átadják a Jószomszédságért és Egyetértésért Díjat. Hogy más területeken sikerül-e előrelépést elérniük, az finoman szólva is kétségesnek nevezhető. Az tény, hogy a jelenlegi kormányfő nem tart melegítőben rendkívüli sajtótájékoztatót néhány menetelő hagyományőrző/bohóc (a nem kívánt törlendő) miatt, elődjétől eltérően Schmitt Pált beengedték az országba, és nem ülésezett Magyarország miatt a Biztonsági Tanács sem. Magyarországot szerencsére nem, Szlovákiát viszont aggasztja pár dolog. Emlékszünk, a múlt héten a kettős állampolgárságról szóló törvény esetében a koalíciós javaslat ellen a Smerrel szavazó KDH-s Radoslav Procházka által vezetett alkotmányjogi bizottság arra utasította Mikuláš Dzurinda külügyminisztert, tegyen jelentést a két ország kapcsolatáról, különös tekintettel az új magyar Alkotmányra, a Kárpát-medencei Képviselők Fórumára, a nemzeti összetartozásról szóló törvényre, és a kettős állampolgárságra. A mai találkozó előtt Dzurinda igyekezett kijelenteni, a két ország kapcsolatának megromlásához vezethetnek az új magyar Alkotmány egyes kitételei. Dzurinda rá szeretne kérdezni arra is, a kettős állampolgárság ügyében Maroš Žilinka belügyi államtitkár által február 15-én átadott szlovák javaslatcsomagra, mely némiképp ellentétesnek tűnik a kormányprogramba foglaltakkal, egyebek mellett a kettős állampolgárok jegyzékének éves cseréjét is javasolja, miért nem érkezett még meg a magyar fél hivatalos válasza. Már látom is, ahogy Martonyi János gyöngyöző halántékkal visszalohol Budapestre, hogy a szlovák aggodalmak miatt módosíttassa az Alkotmányt, eltörölje a kettős állampolgárságot, netán bezárassa a KMKF-t. Ugye, valószínű ez a forgatókönyv... A magyar-szlovák kapcsolatok tehát a mai külügyminiszteri találkozó után is maradnak olyanok, amilyenek eddig voltak. Kiválóak...

Időszerű kérdések

2011. május 6. - (lashee.freeblog.hu)

A Smernek azt ugyan nem sikerült elérnie, hogy rendkívüli parlamenti ülés legyen a magyar-szlovák kapcsolatokról, de kedden két SDKÚ-s képviselő - Jana Dubovcová és Kamil Homoľa - segítségével megszavazták az alkotmányjogi bizottságban, hogy Mikuláš Dzurinda külügyminiszter tegyen jelentést a bizottság előtt Szlovákia és Magyarország kapcsolatáról. A bizottsági ülés kommunikációs potenciál tekintetében nem versenyezhet a rendkívüli parlamenti üléssel, de némi médiahátszéllel sikeresen kommunikálható a már apolitikussá közönyösödött választók felé is, hiszen nem elvontnak tűnő, szakpolitikai kérdésekről van szó, hanem zsigeriről: a magyarokról. A bizottságban ülő honatyák harminc napon belül arra szeretnének választ kapni a szlovák diplomácia vezetőjétől, milyen hatással van Szlovákia biztonságára az új magyar Alkotmány, a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma, a nemzeti összetartozásról szóló törvény és a kettős állampolgárság. A témákat látva nem vitás, a két kormánypárti honatya az olcsó jutalomjáték lehetőségét akarta biztosítani pártbeli főnökének, aki, kellően erélyes válaszokat adva a haza megmentőjének szerepében tetszeleghet. A hat smeres képviselőnek meg voltaképpen mindegy, mit mond Dzurinda, számukra a lényeg, hogy hozzászólásként kifejthessék saját véleményüket a dolgokról, mely a rendkívüli ülés meghiúsulása miatt beléjük szorult. Napnál világosabb, hogy a 2004 szeptemberében alakult KMKF a legcsekélyebb veszélyt sem jelenti Szlovákia számára, ha bármilyen veszélyt jelentett volna, azt már észrevették volna. Ugyanígy kilóg a lóláb a nemzeti összetartozásról szóló törvény esetében, melyet Sólyom László tavaly, a trianoni békeszerződés aláírása 90. évfordulójának előestéjén látott el kézjegyével. A kettős állampolgárságról sem a héten hallhattak először. Mire hát ez a feszült érdeklődés? A Smer a bizottsági meghallgatást saját alkotmánymódosítási javaslata támogatására használhatja. Tervei szerint a kisebbségektől megvonnák a kollektív jogokat, s csak az egyénieket garantálnák. Az újabban alpári óriásplakátokon is támadó SNS pedig - ugyanezen a parlamenti ülésen - nyilatkozatban ítélné el az új magyar Alkotmányt. Jelenleg ezek Szlovákia megoldást leginkább sürgető problémái.

Balog: Az új alkotmány az átmeneti időszak végét jelképezi

2011. május 11. - (mti)

Az új alkotmány mérföldkő a magyar jogállamiság fejlődésének történetében, különösen az emberi jogok tekintetében, a diktatúrából a demokráciába való átmeneti időszak végét jelképezi - jelentette ki Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerdán Genfben, amikor az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában beszámolt az emberi jogok magyarországi helyzetéről. Az ülésen a romák diszkriminációja, a kisebbségi csoport elleni szélsőjobboldali erőszak volt az egyik leggyakrabban hangoztatott aggodalom:

http://www.mno.hu/portal/783332

Kényes kérdésekre számíthat ma Genfben az Orbán-kormány

2011. május 11. - (Népszabadság)

Kritikus kérdéseket tesz föl ma a magyar kormány képviselőjének Genfben, az ENSZ emberjogi bizottsága ülésén Markus Löning, a német kormány emberjogi ombudsmanja. Lapunknak nyilatkozva azt mondja, a pártpolitikai vonatkozások hangsúlyozása a legegyszerűbb módja annak, ha valaki el akarja kerülni a válaszadást:

http://nol.hu/belfold/20110511-meg_szeretnek_erteni__mi_tortenik

Nem semmiség...

2011. május 12. - (Népszabadság)

Nem semmiség amit a semmisségi törvénnyel a Fidesz elért. A legendásan nagyeszű Balsai István - legyünk nyugodtak: nem saját! - kezdeményezése a terminális állapotban lévő jogállam koporsójának egyik szép szöge. A Fidesznek ilyesmihez persze kell egy darab Balsai is, mert azért az okosabbjából senki nem vállalta volna be, hogy ezt az orcátlanságot beterjessze. De az is igaz, hogy Balsaik szép számmal teremnek a kormányoldalon, a vakbuzgó neofita pártvándorok között:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=425601

Wass Albert zsákutca

2011. május 12. - (nepszava.hu)

Szinte suttyomban, a „futottak még” kategóriájában szavazta meg a fővárosi közgyűlés jobboldali többsége Budapest új „ékességét”, a Wass Albert parkot. Pontosabban zsákutcát. Tarlós István és csapata egy csomagot adott el: Moszkva tér helyett Széll Kálmán tér, Roosevelt tér helyett Széchenyi tér, Köztársaság tér helyett II. János Pál tér, valahol Elvis Presley köz is, ezek között elsikkadt, hogy a szélsőjobb makacs követelésére Erdély gróf epigon írója ugyancsak kapjon valamit:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=425474

Semjén: Hazánk számára elfogadhatatlan a kettős mérce

2011. május 10. - (mti)

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden hivatalában fogadta Luca Volontét, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének néppárti frakcióvezetőjét. A megbeszélésen a magyar alaptörvény és a kormány egyéb törvényjavaslatai kerültek szóba. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese a találkozó után az MTI-vel közölte: a megbeszélésen felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar alaptörvény és az Orbán-kormány által javasolt egyéb törvényekben semmi olyan nincs, amire ne lenne példa más EU-s ország hatályos törvényeiben. „Ezért elfogadhatatlan, ha egyfajta kettős mérce érvényesülne, miszerint Magyarországot támadják ugyanazért, amely más ország jogrendjében nem jelent problémát” - fogalmazott Semjén. A miniszterelnök-helyettes felhívta a figyelmet arra is, hogy a Magyarország elleni támadások politikai természetűek, és tévedésen vagy tudatos megtévesztésen alapulnak.

Jó ideje készül valamire hazánkban a hangos amerikai

2011. május 11. - (mno.hu)

Több mint egy évvel ezelőtt bukkant fel a hazai közéletben az amerikai üzletember, Richard Field. A nevéhez fűződő Amerikai Ház Alapítvány - amelynek partnerei között találjuk az amerikai mezőgazdasági minisztériumot is - erőteljes humanitárius segélyezési tevékenységet folytat a munkanélküliség által sújtott térségekben. Mégis akkor vált igazán ismertté, amikor a tavalyi választáson feltűnt az LMP támogatói között. A belpolitikai viszonyaink iránt élénken érdeklődő üzletember húsz év alatt gyökeret vert hazánkban. Mielőtt rátalált volna az LMP-re, támogatta a Seres Mária nevével fémjelzett Civil Mozgalmat is. Sőt egyik közeli munkatársa még egy új párt alapításánál is segédkezett, ez lett volna a Progresszív Demokrata Párt.

Balog Zoltán magánvéleménye: Richard Field szerepe elítélendő

2011. május 12. - (mti)

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerint talán el se indultak még a buszok Gyöngyöspatáról, „már a nyugati sajtóorgánumokban megjelentek a hírek, tehát nyilán ez nem véletlen, hogy így volt”. Balog Zoltán magánvéleménye szerint Richard Field amerikai üzletember elítélendő szerepet játszott a gyöngyöspatai eseményekben - a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára egy csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján nyilatkozott. „Nagyon kritikusnak látom azt a szerepet, amit ő ebben az ügyben (játszott), és elítélendőnek is tartom, ez az én magánvéleményem jelenleg” - jelentette ki az államtitkár. „Majd ha lezárul a vizsgálat, akkor látni fogjuk, hogy kiknek volt az érdeke az, hogy ilyen kis nagypénteki akciókkal örvendeztessék meg a nemzetközi nyilvánosságot” - fogalmazott, hozzátéve, „talán el se indultak még a buszok Gyöngyöspatáról, már a nyugati sajtóorgánumokban megjelentek a hírek, tehát nyilán ez nem véletlen, hogy így volt”. Balog Zoltán azt mondta, ha az Országgyűlés vizsgálatot tart a gyöngyöspatai eseményekről, akkor azon Richard Fieldnek meg kell jelenni, „ha valakinek az az önképe, hogy segíteni akar ennek az országnak, akkor azt gondolom, hogy el kell menni és ott helyt kell állni”.

Nem jelentene tragédiát a szlovák állampolgárság elvesztése

2011. május 11. - (mti)

Nem járna túl sok veszteséggel, ha a szlovákiai magyarok a magyar állampolgárság felvétele után elveszítenék szlovák állampolgárságukat. Csak az útlevelük bánná, mert a különféle juttatások az állampolgárság elvesztése után is járnának - írja az Új Szó című pozsonyi magyar napilap szerdán. „Ha valaki a szlovák állampolgársági ellentörvényre fittyet hányva úgy dönt, kérelmezi az egyszerűsített magyar honosítást, a szlovák állampolgárság elvesztését nem feltétlenül kell, hogy megérezze. Újdonsült magyar állampolgárként ugyanis majdnem ugyanolyan jogokkal rendelkezhetünk Szlovákiában, mint annak előtte” - állítja a lap. A szlovák állampolgárság elvesztése miatt nem foszthatnak meg senkit sem a nyugdíjától, sem a szociális juttatásoktól - tájékoztatta a lapot a Szociális Biztosító. „A nyugdíjjogosultság megítélésénél és a szociális juttatások esetében az állampolgárság nem feltétel” - állítja Jana Duriacová, a Szociális Biztosító sajtóosztályának igazgatója. Kitért arra is, hogy az állampolgárság elvesztése a munkanélküliek esetében sem von maga után változásokat. „Az állampolgárságot a munkanélkülieknek járó juttatások megítélésénél sem vesszük figyelembe. Ha az illető meghatározott ideje fizeti a járulékokat a biztosítónak, megkapja a munkanélküli segélyt” - magyarázta. A tartózkodási engedély automatikusan jár. Az állampolgárság elvesztésével érvénytelenné válik a szlovák személyi igazolvány és az útlevél (a honosítással magyar útlevelet kapunk), amely az állandó lakhelyről szóló okmány is egyben. Ennek hiányában viszont tartózkodási engedélyre van szükség. Tartózkodási engedély nélkül három hónapig tartózkodhatnak Szlovákia területén idegen állampolgárok, utána szükséges valamilyen jogalapot szerezni az itt-tartózkodásra. A visszahonosított szlovákiai magyarok esetében ez sem kell, hogy problémát jelentsen - nyilatkozta Lancz Attila, a Fórum Kisebbségkutató Intézet mellett működő jogsegélyszolgálat munkatársa. „Az állandó, vagyis meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyt a jelenlegi törvények értelmében mindenki megkaphatja, aki legalább öt éve állandó lakhellyel rendelkezik az ország területén” - hangsúlyozta a jogász. A hatóság ez esetben csak akkor utasíthatja el a kérelmet, ha az illetőt nemkívánatos személynek minősítik. Kizárólag a magyar állampolgársága miatt viszont nem minősíthetnek valakit nemkívánatos személynek - állítja Lancz Attila. „Hátrányba egyetlen téren kerülhetünk: szlovák állampolgárság híján nem dolgozhatunk a köz- és államigazgatásban, a belügy kötelékében” - zárja írását az Új Szó.

„Nagy probléma” a határon túli állampolgárok voksa

2011. május 11. - (Csuhaj Ildikó - Népszabadság)

Az MSZP „rémes jeleket” lát, az LMP előállt a koncepcióval - a választójogi reformról vitatkozott ugyanis a parlament illetékes albizottsága. Pontosabban csak látszat szerint illetékes, hiszen számos jel utal arra, hogy a valódi törvénykezési folyamat nem a parlamenti keretek között zajlik majd. „Van egy szörnyű félelmem. Az, hogy e bizottság csak egy munkaterápiás Patyomkin-fal, és egyszer valaki előáll és a zsebéből előhúz egy alkotmányt”. Lamperth Mónika saját szavait idézte a Parlamentben, a választójogi reformot előkészítő albizottság ülésén. Ezt ugyanis még 2010-ben, az új alkotmány előkészítésekor mondta. A szocialista politikus tegnap garanciát kért arra, hogy ami az albizottságban folyik, az érdemi előkészítő munka, az MSZP ugyanis „demokratikus díszítősort nem akar játszani”. - Mert lehet, hogy ezúttal Áder János írja meg Brüsszelből az iPadján, milyen is lesz Magyarország választójogi törvénye. Vagy Gulyás Gergely mondja meg a frankót - mondta Lamperth. A fideszes Gulyás Gergely valóban úgy nyilatkozott, hogy „végleges döntés egyelőre csak arról született, hogy vegyes lesz a választási rendszer, vagyis lesz lista és lesznek egyéni kerületek, továbbá arról, hogy a magyar állampolgárok - függetlenül attól, hol élnek - valamilyen formában voksolhatnak az országgyűlési választásokon”. Minderre az albizottság elnöke, a KDNP-s Salamon László, aki az alkotmányelőkészítő bizottságot is vezette, úgy reflektált: minden párt szabad belátására van bízva, hogy egy-egy képviselője mit nyilatkozik. Azt viszont „valószínűnek, bizonyosnak” nevezte, hogy a végleges álláspontok a Fidesz vezető testületeinek ülésén alakulnak ki a választási reformról. Salamon László arról beszélt, „kitapintható politikai akarat”, hogy a határon túli magyar állampolgároknak legyen szavazati joguk. Munkatársunk úgy értesült, vezető fideszes politikusok a reform „nagy, nehéz problémájának” ítélik e kérdés megoldását. A fejtörést az a Semjén-kijelentés okozza, amely szerint nincsenek első- és másodosztályú magyar állampolgárok. Másrészt szerintük tartani lehet attól, hogy a Kárpát-medencében a Jobbik sok szavazatot vinne el - mondták lapunknak. A hírek szerint a Fidesz a levélben való szavazást preferálná. A tegnapi ülésen Lamperth Mónika megerősítette, az MSZP a határon túli magyar állampolgárok választójogát magyarországi állandó lakóhelyhez kötné. A Jobbik 26 mandátumot biztosítana a számukra, és az aktív, illetve a passzív szavazati jogot illetően is nyitottak - közölte Gyüre Csaba. Az LMP nem adna nekik mandátumot, Karácsony Gergely szerint egy olyan, választott képviselőkből álló, konzultatív testület alakulhatna, mely „a MÁÉRT-nál több lenne”, mert a határon túl élő magyarokat érintő belpolitikai kérdésekben vétó- vagy véleményezési joggal rendelkezne. A bizottsági ülésen Karácsony Gergely ismertette az LMP komplex választási reformelképzelését; a parlamenti „létszámmisztikában” nem szeretnének részt venni - hangzott el -, de az LMP-szisztéma szerint körülbelül 260 fős lehetne a parlament, 90 listás és 171 egyéni mandátummal. A német filozófiához hasonlóan az LMP összekötné a listás- és az egyénimandátum-kiosztást úgy is, hogy ha egy párt egyéni körzetben mandátumot szerez, akkor csökken a listás mandátumának száma. Az LMP szerint „óriási politikai veszélyforrást jelentene, ha kreatívan elkezdenék újrarajzolni az összes egyéni körzetet”, de azokat „gatyába kell rázni”. Budapest és Pest megye esetén újra kellene szabni a határokat, mert aránytalanok a körzetek, Veszprém 6., Tolna 4. és Szolnok megye egyik egyéni körzetét pedig egyszerűen meg kellene szüntetni „mert ezek a rendszer torz elemei”. Karácsony szerint 200 fős Országgyűlés esetén minimum 110 egyéni választókerület kellene ahhoz, hogy ne sérüljenek az alapelvek. Felhívta a figyelmet, hogy az új alaptörvényben nem rögzítik a 200 tagú parlamentet. Erre Salamon úgy reagált: „alkotmányjogi szépészeti” okból nincs helye az új alaptörvényben a képviselői létszámnak. Mindenesetre az albizottság elnöke határozottan közölte, hogy a paritásos grémium konszenzusra van ítélve, és legkésőbb június végéig a T. Ház asztalára kell tenniük a reformkoncepciót. De Salamon László arra is figyelmeztetett: mivel az Alkotmánybíróság december 31-ével megsemmisítette a választókörzetek határait, azokat év végére újra kell rajzolni, vagy 2012 januárjától gyakorlatilag lehetetlenné válna időközi választást tartani.

Hungarikumtörvény - Nemzeti értékmentés

2011. május 11. - (magyarhirlap.hu)

Várhatóan a nyáron, de legkésőbb az őszi ülésszakban, a költségvetés elfogadása előtt dönt a parlament a Vidékfejlesztési Minisztérium által másodszor is társadalmi vitára bocsátott hungarikumtörvényről. A törvényjavaslattal kapcsolatban állásfoglalást fogalmazott meg tegnap a Hungarikum Szövetség. A Vidékfejlesztési Minisztérium másodszor is társadalmi vitára bocsátotta a hungarikumok védelméről szóló törvényjavaslatot, amelyet a parlament legkorábban a nyáron fogad el - közölte lapunkkal Birinyi József, az Országgyűlés hungarikum munkacsoportjának vezetője. Mint elmondta: a parlamentnek az őszi ülésszakban, a költségvetés elfogadása előtt mindenképp döntenie kell a törvényjavaslattal kapcsolatban. „Ha ez elmarad, a jövő évben sem kezdődhet meg az operatív munka” - jelentette ki a munkacsoport vezetője. A tervezet megalkotását aktívan segíteni kívánja a jelenleg tizennyolc tagot számláló Hungarikum Szövetség is, ezért a törvényjavaslattal kapcsolatban tegnap hivatalos állásfoglalást fogalmazott meg. A szervezet alapító szándéknyilatkozatát jelenleg tizennyolcan írták alá, többek között olyan ismert és elismert termékek, szellemi és művészeti alkotások, életművek képviselői, mint a Béres Gyógyszergyár Zrt., a Tokaj Kereskedőház Zrt., a Magyar Kodály Társaság vagy a Puskás Örökség. Állásfoglalásukban kiemelten kérik, hogy Hungarikum címet ne csak agrártermékek kaphassanak meg. Az elismerésnek fel kell ölelnie más területeket is. Ilyen például a művészet és a sport, s minden más, ami valóban gazdagítja hazánk hírnevét a világban. „Kiemelten fontos létrehozni a Magyar Értéktárat, mivel a felemelkedést csak az értékeinkkel és azok - nemcsak anyagi - támogatásával biztosíthatjuk” - mondta Birinyi József. Megjegyezte: a hungarikum címre pályázó terméknek 21. századi aktualitása van, a minősége pedig világszínvonalú. „A hungarikumok köre - elképzeléseink szerint - nem lesz állandó. Ha egy adott termék elveszti funkcióját, vagy jelentősen romlik a minősége, kikerül a kiemelt nemzeti értékek köréből” - közölte Birinyi József. A szövetség szükségesnek tartja az értéktár többszintű, felfutó rendszerű felállítását, amelynek a legalsó szintjén a helyi értékek, felette a megyei, majd országos értékek találhatók, ezt követnék a Pannonikumok és Kárpátikumok, amelyek várományosai lehetnek a legfelső szintet elfoglaló kiemelt érték címnek, a Hungarikumnak.

A történelem nem vált meg minket

2011. május 11. - (nepszava.hu)

Amikor néhány éve egy EU-delegációval Szerbiában jártam, egy szerb professzor a következőképp fogalmazta meg a balkáni viszályok okát: „túl sok történelem túl kevés földrajzon”. Azaz minden város és tájegység több nemzet történelmének is szerves része, s egyik nemzet sem hajlandó elfogadni, hogy ugyanahhoz a területhez más nemzetek is kötődnek, akár történelmük, akár jelenlegi népességük okán. A történelem ismerete nagyon fontos mindannyiunk számára, hiszen önbecsülést ad, megérteti a jelen összefüggéseit, s ideális esetben segít elkerülni a múltbeli hibák megismétlését. De ha a történelem (s különösen a hamis történelmi tudat) ránehezedik a jelenbeli döntésekre, akkor súlyos károkat okozhat a társadalomnak, és meggyengítheti az új világhoz való alkalmazkodást. Feltehetően erre gondolt Thomas Schmid, a Die Welt kiadójának vezetője, amikor írásának a „Magyarországnak több jelenre és kevesebb történelemre van szüksége” címet adta:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=425006

Már nem Orbán a legnépszerűbb

2011. május 11. - (168 Óra Online)

A biztos pártválasztók körében az áprilisi 53,7 százalékról 48,3-re esett vissza a kormánypárt támogatottsága. Kósa Lajos jelenleg a legnépszerűbb politikus. A pártok versenye a jövőben némiképp átalakulhat: Gyurcsány Ferenc ma Facebook-oldalán azt írta, az MSZP-ből egy centrumra nyitott, balközép orientációjú demokrata pártot szeretnének formálni, ez lehet a Demokrata Párt. Az összes választókorú körében 23,5 százalékon áll a Fidesz az Ipsos májusi felmérése szerint, ami 2,8 százalékos visszaesést jelent az előző hónaphoz képest. A biztos pártválasztói körben jelentősen, tíz százalékkal csökkent a Fidesz és az MSZP közötti különbség - ismerteti az Ipsos májusi felmérését a Népszabadság. A Fidesz-szavazókból bizonytalanok lettek, szól az intézet elemzése:

http://www.168ora.hu/itthon/melyponton-a-fidesz

-mar-nem-orban-a-legnepszerubb-75432.html

Nem lesz nyilvános Gyurcsány mentelmi ügyének tárgyalása

2011. május 12. - (mti)

A volt szocialista kormányfőt hivatali visszaélés miatt tervezi gyanúsítottként kihallgatni az ügyészség a sukorói kaszinóberuházással összefüggésben, a legfőbb ügyész ezért mentelmi jogának felfüggesztését kérte. Gyurcsány nyilvános tárgyalást szeretett volna. Nem nyilvános ülésen foglalkozik majd az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága Gyurcsány Ferenc mentelmi ügyével - dőlt el a házbizottság csütörtöki ülésén:

http://hvg.hu/itthon/20110512_mentelmi_ugy_gyurcsany_ferenc

Kétharmados törvények: Ismét Orbán „osztja a lapokat”

2011. május 12. - (hvg.hu)

Párton belüli gesztusok is befolyásolhatják, hogy az év végéig elfogadásra váró közel harminc kétharmados törvény előkészítésében kinek milyen szerepet ad a Fidesz, illetve Orbán Viktor - vélik elemzők, akik szerint a sarkalatos törvények felelőseinek kiválasztásakor a párt számára a lehetséges brüsszeli kritikák hatékonyabb kivédése, illetve a KDNP önálló profiljának erősítése is szempont lehet. Hétfőn a gazdasági és informatikai bizottság az új alaptörvényhez kapcsolódó első sarkalatos törvényként az Állami Számvevőszékről (ÁSZ-ról) szóló javaslatot nyújtotta be az Országgyűlésnek. Az ÁSZ tevékenységében „új hangsúlyokat kap” a költségvetés véleményezése, figyelemmel a környezeti változásokra, az Európai Uniónak a tagországok költségvetésének előzetes egyeztetésére vonatkozóan bevezetendő szabályaira - áll az Országgyűlés honlapján olvasható törvényjavaslat általános indoklásában. E szerint a törvény kiemeli és erősíti a Számvevőszék „tanácsadó és segítő szerepét”. Jelenleg az 1989.évi XXXVIII. törvény szabályozza az Állami Számvevőszék működését, a jogszabályt az elmúlt két évtizedben többször módosították. Az új törvény a tervek szerint idén július elsején lép hatályba. (MTI) A miniszterelnöki felkérés a választójogi és igazságszolgáltatási reform politikai koordinálására amennyire megtisztelő, éppoly váratlan volt számomra - mondta Áder János, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerdán azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor őt, illetve Kövér László házelnököt kérte fel a leendő kétharmados választójogi törvény előkészítésének vezetésére:

http://hvg.hu/itthon/20110511_ketharmados_torvenyek_fidesz_orban

Júniusra kész a választójogi javaslat

2011. május 12. - (magyarhirlap.hu)

Ennél nyersebb politikai kérdés nincs, ezért a politikai súly, a tekintély és tapasztalat miatt bízta meg a kormányfő Áder Jánost, a párt európai parlamenti képviselőjét az új választójogi szabályok megalkotásával - mondták lapunknak fideszes forrásaink. Felhívták a figyelmet, Áder Kövér Lászlóval közösen dolgozik majd, ami még fajsúlyosabbá teszi a területet. Azt is állították, Ádert korábban senki nem szorította ki Brüsszelbe, hanem önként döntött az uniós szerepvállalásról, így a korábbi házelnök, kampányfőnök mostani megbízása voltaképpen természetes. A választójog átalakítása kapcsán egyelőre csak az biztos, hogy maradhat a vegyes rendszer, a nagy vitát a választókerületek átszabása és a határon kívüli magyarok választójoga válthatja ki. Egyik forrásunk elmondta azt is, a Fidesz és az MSZP is pontos adatokkal rendelkezik az egyes körzetek szociológiai összetételéről, ez a politikai döntés miatt fontos lehet. Áder János tegnap közölte, június végére készíti el azt a jogalkotási koncepciót, amely a választójogi és az igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatos elképzeléseit összegzi. Ezt a Fidesz elnöksége és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség is megtárgyalja majd az ősz folyamán, a szabályozást az év végéig kell elfogadni. Áder az MTI-nek elmondta, bár mindkét területtel évekig foglalkozott korábban, ahhoz, hogy egy az elmúlt évek hazai és nemzetközi tapasztala­tait hasznosító, modern, 21. századi jogalkotási koncepciót tegyen le az asztalra, időre van szüksége. Mint mondta, számos, a két területet ismerő szakértővel szeretne konzultálni a következő hetekben, mielőtt a javaslatait megfogalmazza.

Tóth: A parlament létszámának csökkentése indifferens módosítás

2011. május 11. - (Klubrádió)

Tóth Zoltán választási szakértő szerint „érdemi változást nem akar a Fidesz a választójogi rendszerben. Önmagában a parlament létszámának csökkentése indifferens és jelentéktelen módosítás, csak PR-fogás” - hangzott el a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában. Minden egyes javaslat, amit a pártok a törvénymódosítás előtt elmondanak a választójogi törvénymódosítás kapcsán, színjáték, mert nem mondják meg, valójában melyek az igazi céljaik. Az igazi célok, mindig a következő választás feltételezett eredményétől visszafelé fejthetők meg - magyarázta a műsorban Tóth Zoltán választási szakértő. Az 1989-es rendszerváltáskor volt utoljára megegyezés a pártok között, azóta miden egyes választási törvényjavaslatot kizárólag a nyers pártérdek határozta meg, ahogy a mostanit is - mondta Tóth. Érdemi változást nem akar csinálni a Fidesz, önmagában a parlament létszámának csökkentése indifferens, és jelentéktelen módosítás, csak PR-fogás. Már most gondoskodnak azokról a képviselőktől, akik a 2014-es választáskor nem jutnak be a parlamentbe, már most kapják a különféle kormányhivatali pozíciókat - részletezte a szakértő. Az egyfordulósság kedvezhet a viszonylag egységben lévő Fidesznek, annak fényében különösen, hogy koalícióban van a KDNP-vel. Az viszont egy pozitív dolog, hogy a két választási forduló között nem lehet létrehozni vadonatúj koalíciókat, amelyek korábban a pártok tagadtak (pl. Kisgazdák-Fidesz) - hangsúlyozta.

Akiktől leginkább félnek a magyarok

2011. május 11. - (168 Óra Online)

A magyar lakosság a romáktól tart a legjobban, második helyen a Magyar Gárda szerepel, melyet az adóhatóság és az arabok követnek. Meleg családtagot a lakosság kétharmada utasítana el, minden ötödik magyar azt is nehezményezi, ha Magyarországra látogatóba jön egy homoszexuális - derül ki az ELTE Társadalomtudományi Karának legfrissebb kutatásából. Az ELTE a TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1 INFOTÁRS projekt keretében elvégzett reprezentatív kutatásában mérte a társadalmi konfliktusok, ellentétek érzékelését a különböző népcsoportokban. A kutatás tárgya volt az ún. társadalmi távolság a kisebbségekhez való viszonyban, a bizonyos csoportoktól való félelem mértéke, valamint a megkérdezettek hátrányos megkülönböztetés élménye. Arra a kérdésre is választ adott kutatás, a lakosság mekkora aránya roma - legalábbis a megkérdezettek szerint. A kutatás ellentétekről szóló kérdésblokkja a budapestiek-vidékiek, szegények-gazdagok, fiatalok-idősek, cigányok-nem cigányok, adófizetők-támogatásból élők, Fideszt és MSZP-t támogatók, Magyarországon élő külföldiek-magyarok ellentét-párokra kérdezett rá. A megkérdezettek majdnem egyharmada 5 vagy annál több csoport tagjai között is súlyos ellentéteket érez - áll az ELTE Társadalomtudományi Karának közleményében Minél kisebb településen él valaki, illetve - ettől nem függetlenül - minél alacsonyabb az iskolai végzettsége és a jövedelme, annál több ellentétet vél a magyar társadalomban felfedezni. Az adófizetők és támogatásból élők valamint a Magyarországon élő külföldiek és a magyarok közötti ellentét feltételezése az iskolai végzettséggel, az MSZP és a FIDESZ támogatói közötti ellentét feltételezése a település mérettel mutat gyenge összefüggést, más szocio-demográfiai tényezővel nem. A kutatás eredménye szerint a magyarok leginkább a melegeket utasítják el. A megkérdezettek kétharmada nem fogadná el, hogy a hozzátartozója vagy közeli barátja meleg legyen, sőt a megkérdezettek közel fele azt is nehezményezné, ha a szomszédjába homoszexuális költözne. Minden ötödik magyar azt is nehezményezi, ha Magyarországra látogatóba jön egy homoszexuális. A melegek mellett a romák elutasítottsága is igen magas. A megkérdezettek 58 százaléka nem szeretne roma közeli hozzátartozót, és minden második magyar elutasítja annak a lehetőségét is, hogy közeli barátja roma legyen. Szomszédként 10 magyarból 4 nem fogadna el romát, míg minden negyedik megkérdezett munkatársként sem tolerálna egy roma származású kollégát. A romák elutasítása az életkorral, a jövedelmi helyzettel és az iskolai végzettséggel erősen összefügg: annál nagyobb a társadalmi távolság, minél idősebb, magasabb jövedelmű és iskolai végzettségű a megkérdezett. A melegeket elutasítók némiképp más mintázatot mutatnak. Minél idősebb, alacsonyabb iskolai végzettségű és kisebb településen lakik a megkérdezett, annál elutasítóbb a homoszexuálisokkal. A kutatás rávilágított arra is, hogy a megkérdezettek közül a legtöbben a cigányoktól félnek, a megkérdezettek mintegy egyötöde. A Magyar Gárdától, az adóhatóságtól és az araboktól minden tizedik magyar fél. Érdekesség, hogy a több kutatásban feltűnő, kitalált népcsoporttól a pirézektől is fél a lakosság 3 százaléka. A kutatás során kiderült, hogy a megkérdezettek egyötöde már volt hátrányos megkülönböztetés szenvedő alanya, míg a magyarok 81 százaléka saját bevallása szerint sohasem szenvedett el negatív diszkriminációt. A legtöbb diszkriminációt koruk és etnikai hovatartozásuk miatt szenvedték el. A kutatás arra is rámutatott, hogy hátrányos megkülönböztetést gyakrabban szenvedtek el romák, illetve szegények. A romák 43 százaléka, míg a szegények 29 százaléka számolt be hátrányos megkülönböztetésről szemben a nem romák, illetve nem szegények mindkét esetben 17 százalékos arányával. A kutatásban a romák arányát is meg kellett becsülniük a megkérdezetteknek. Helyesen mindössze a megkérdezettek 9 százaléka becsült (1-9 százalék), míg 24 százaléka nem tévedett nagyot (10-19 százalék). Megdöbbentő eredmény, hogy minden negyedik magyar 40 százaléknál többre becsüli a romák arányát a népességben.

Hullanak a kormánytisztviselők

2011. május 10. - (Népszabadság)

Május 31-ig további indoklás nélküli elbocsátások várhatók, az időpont után ugyanis már indokolni kell az elbocsátást - írja a Népszabadság. Sejthető volt, hogy május 31-ig elküldik azokat a kormánytisztviselőket, akiknek valami miatt fel akarnak mondani. Csak közben felmerül az a morális kérdés, hogy miért nem tették meg eddig, és miért kezdték meg az elbocsátásokat az után, hogy az Alkotmánybíróság a köztisztviselők és a közalkalmazottak esetében áprilisban azonnali hatállyal megszüntette az indoklás nélküli felmondások lehetőségét, és tudható volt, hogy a kormánytisztviselők esetében is így lesz - mondta Árva János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete elnöke a Népszabadságnak. Szerinte egy így elküldött tisztviselőnek komoly esélye lehet egy munkaügyi perben, hiszen tulajdonképpen alkotmányellenes az, amit vele tesznek. Hozzátette, tavaly júliusban, amikor a köztisztviselők napján az MKKSZ először találkozott Navracsics Tiborral, a közigazgatási miniszter azt ígérte, egyetlen kormánytisztviselőt sem bocsátanak el politikai okból. Hozzátette, ezt eddig nagyjából tartották is, hiszen „mindössze” 2000 embert rúgtak ki közülük. „Kértük a kormányt, hogy május 31-ig tartózkodjon az államigazgatás az indoklás nélküli elbocsátásoktól. Nem ezt tették” - mondta Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke. Szerinte ez az elbocsátókat minősíti. A Népszabadság kérdésére, hogy szerinte az ilyen ügyek miért nem kaphatnak nagyobb nyilvánosságot, azt válaszolta, hogy a kirúgottak félnek attól, hogy később „utánuk nyúlnak” és nem tudnak többé elhelyezkedni a szakmájukban. Hozzátette, a szakszervezetek biztosítani tudják a megfelelő jogi képviseletet, de ahhoz, hogy a bíróságig eljuthasson az ügy, az érintettnek mindenképp vállalnia kell az arcát. Ellenben a 98 százalékos különadó már egy olyan kérdés, amely ügyében a szakszervezetek is felléphetnek. „A SZEF erről csak azt követően alakítja ki az álláspontját, hogy megjelent a jogszabály” - mondta Varga László. A szervezet azonban eddig kétszer is Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben, ami talán előrevetíti a döntését. Már az Alkotmánybírósághoz fordult azonban a Pedagógusok Szakszervezete is.

Államadósság és kalapozás

2011. április 14. - (beol.hu)

Magam egyáltalán nem vagyok elragadtatva az államadósság-csökkentő alap létrehozásától. Egyfelől nem látok garanciát arra nézvést, hogy újra nem egy feneketlen kútba öntjük a százmilliókat, mint történt az elmúlt évek-évtizedek folyamán, másrészt az is érdekelne, vajon mi indokolja, hogy duplán is kivegyem a részem a felvett hitelek törlesztéséből:

http://www.beol.hu/orszag-vilag/velemeny/allamadossag-es-kalapozas-376575

Bokros: Húsz év alatt Magyarország még a V4-ektől is leszakadt

2011. április 13. - (mti)

Húsz év alatt Magyarország még a visegrádi országoktól (V4-ek) is leszakadt, egyes nemzetközi szakértők egyre inkább a balkáni államok közé sorolják - mondta Bokros Lajos, az MDF európai parlamenti képviselője, a CEU professzora pénteken a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) Pénzügyi csúcstalálkozón. Bokros Lajos szerint az ország jelentős eladósodása már 2001-ben elkezdődött, és a következő években csak erősödött. A professzor szerint az államadósság mostani GDP-hez mért mintegy 80 százalékos rátájával éllovasok vagyunk a térségben. Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára szerint kizárt az, hogy a következő években 4-6 százalékos növekedést érjen el az ország, és ezzel a gazdasági növekedési rátával Magyarország kiemelkedjék gazdasági bajaiból.

Milliárdokba kerülnek az adófizetőknek Orbán levelei

2011. április 13. - (hvg.hu)

Mintegy 1,7 milliárd forintba kerülnek azok a levelek, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnök nevében küldtek ki az állampolgároknak - összesítette a hvg.hu. A postai küldeményeket a kormány az általa meghozott egyes döntések alátámasztására használta fel, míg az ellenzék felesleges pénzkidobásnak minősítette, hangsúlyozva, hogy a pénzt más, ennél sokkal hasznosabb célokra is fordíthatnák:

http://hvg.hu/itthon/20110512_milliardokba_kerulnek_adofizetoknek_orban

Debreczeni: Nálunk van mitől félni

2011. április 13. - (168ora.hu)

Ő az a közíró, akinek figyelmeztetéseit szinte mindenki túlzónak találja - míg azok sorra be nem teljesülnek. Most arról beszél, hogy szinte általános lett a félelem az Orbán-rezsimtől, amelynek alaptörvénye nem tekinthető egy demokratikus állam alkotmányának. Az ellenzék szétforgácsolt, miközben a tiltakozók még saját politikai arculatukat is tagadják. A bíróságok átalakításának szerinte az a legfontosabb célja, hogy azokat alkalmassá tegyék bosszúperek lefolytatására:

http://www.168ora.hu/itthon/debreczeni-jozsef

-felelem-orban-fidesz-alkotmany-75413.html

Abszolút hatalom: Abszolút romlottá tesz

2011. április 5. - (Népszabadság)

Amilyen komoly vitát váltott ki tavaly ősszel az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása, olyan néma beletörődés fogadta a bejelentést, hogy a testület jogköre az új Alkotmány elfogadása után is korlátozott marad. Jelen állapot szerint ugyanis csak akkor kapja vissza elvett jogait az AB, ha az államadósság a GDP 50 %-a alá csökken. Attól eltekintve, hogy ezt a napot talán meg sem érjük, a felvetés egyszerűen abszurd:

http://velemenyvezer.blog.hu/2011/04/05

/abszolut_hatalom_abszolut_romlotta_tesz

Az új alkotmánnyal szentesítve lett a politikai megosztottság

2011. május 10. - (hvg.hu - polblog.postr.hu)

Az új alkotmánnyal szentesítve lett a megosztottság: a politikai közösség egyik fele 2012 januárjától a „húsvéti alaptörvény” a másik a 89-es alapokon fog működni - olvasható a Métányosság-blogon. A bal- és jobbközép párt, amelyet eddig is abnormálisan mély törésvonalak választottak el, ha sokmindenben nem is, de abban egyetértett, hogy hellyel-közzel hajlandó volt magára nézve elfogadni az érvényben lévő alkotmányos szabályokat. Ennek az új alkotmány hatályba lépésével vége lesz. A politikai közösség egyik fele 2012 januárjától a „húsvéti alaptörvény” a másik a 89-es alapokon fog működni. Ezzel a minimális együttműködés esélye a nullára csökken, hiszen - hogy a miniszterelnök után szabadon én is focis hasonlattal éljek - ha a két csapat nem ugyanazon szabályok szerint focizik, ráadásul mindegyiküknek saját labdája van, akkor lehetetlen eldönteni, hogy végül ki nyert. Ennek a folyamatnak van egy másik nem kevésbé káros következménye. A pártok olyan választás elé kényszerítik a választópolgárt, amely tulajdonképpen egyetlenegy eldöntendő kérdéssé egyszerűsíti a politikát. 89-es vagy 2011-es alapon áll-e a választó? A teljes bejegyzést elolvashatja a Méltányosság-blogon:

http://polblog.postr.hu/az-alkotmannyal-szentesitett-megosztottsag

Összefogás a közszférában:

„Egynyolcadra zsugorodhat a Fidesz támogatottsága”

2011. május 10. - (hvg.hu)

Összefogás van kialakulóban a közszférában: a rendvédelmi dolgozók mellé felsorakoznak az orvosok, pedagógusok. Ha továbbra sem sikerül megállapodni a kormánnyal, a tiltakozás és a törvényes keretek között zajló, de a kormány számításait keresztülhúzó akciók a 2014-es választásokig folytatódhatnak -- nyilatkozta a hvg.hu-nak Vincze Tibor, a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezetének (RKDSZ) elnöke Vincze Tibor RKDSZ elnök hangsúlyozta, immár mellettük áll a teljes közszféra: a rendőrök és tűzoltók mellett velük együtt demonstráltak a mentősök, egészségügyesek és a pedagógusok is. Felismerték, hogy kizárólag összefogással érhetnek el eredményt. Jelenleg gőzerővel folyik a teljes közszféra leépítése, mindenkinek észre kell vennie, hogy ha nem ma, akkor holnap ő van soron - mutatott rá a szakszervezeti vezető. A hogyan tovább kérdésre Vincze Tibor határozottan kijelentette: ha nem sikerül megegyezésre jutniuk, a legvégsőkig tiltakozni fognak, ha kell, egészen 2014-ig. Utóbbi esetben tiltakozássorozatuk utolsó mozzanata a szavazófülkékben fog lezajlani. Újabb „fülkeforradalom” lesz, de nem úgy, ahogy a jelenlegi kormány gondolja. Hangsúlyozta, olyanokra fognak voksolni, akik hajlandóak szóba állni szavazóikkal:

http://hvg.hu/velemeny/20110510_vincze_tibor_kozszfera

Tervszerű

2011. május 10. - (nepszava.hu)

Cáfoljuk. Mindegy, hogy miről van szó, egyáltalán nem igaz. Sőt, az ellenkezője. Egyébként is ez csak az ellenzék aknamunkája. A szocialisták különben is nyolc év alatt teljesen tönkretették. Mi csak helyrehozzuk. És most csak konzultálunk. Íme, a sorvezető, amelyet minden fideszes illetékes már régóta megkapott. Bármilyen szakkérdésről ennek alapján kell válaszolniuk. A parlamentben, sajtóértekezleten, újságokban. A recept a következő. Először ki kell szivárogtatni valamilyen agyament tervet. Gazdaságról, egészségügyről, oktatásról, hogy csak a legfrekventáltabb témákat említsük. Meg kell várni, amíg az ötletre ráharap egy ellenzéki (lényegtelen, melyik pártból). Ha aztán az elképzelés - és vele az ellenzéki tiltakozás - napvilágot lát, jöhet a cáfolat:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=424645

Egyek vagyunk! - üzeni a két zarándokvonat

2011. május 11. - (Kristály Lehel - magyarhirlap.hu)

Két vonat indul az idén is Budapestről a csíksomlyói pünkösdi búcsúra. A Székely gyors és a Csíksomlyó expressz 1600 zarándokot szállít a magyarság legnagyobb találkozójára. Az idén - utalva az egyszerűsített magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségére és Bekes József újságíró, a vasúton érkező keresztalja zászlósának javaslatára - a vonaton zarándoklók jelmondata: „Egyek vagyunk!” Az első ilyen szerelvény négy éve indult el a Kárpáteurópa Utazási Iroda és az Indóház vasúti magazin szervezésében. A Székely gyors a második bécsi döntést követően a Budapestet Erdély távoli részével összekötő vasúti vonalon halad. A járat elődjét 1944-ben, Észak-Erdély elvesztése után a románok megszüntették, és csak néhány éve állították vissza. A Csíksomlyó expressz útja Dél-Erdélyen át vezet. A zarándokok meglátogatják a legendás gyimesbükki őrházat is, amelyet egy maroknyi magyar katona a halála árán védett az orosz hadsereg ellen a második világháborúban. Ma a két szerelvény - amelyekről a tudnivalók megtalálhatók a www.karpateuropa.hu honlapon - szállítja Csíksomlyóra a legnagyobb keresztalját. Az idén is táncházat, címerkiállítást, könyvbemutatót rendeznek az úton, s az előzetes hírek szerint a búcsún neves közéleti személyiségek és egyházi méltóságok is részt vesznek. „Az egyik utas jelezte, hogy minden állomáson, ahol megállnak, harminc könyvet adományoz az erdélyi magyar fiataloknak” - mondta el lapunknak Mező Tibor főszervező, a Kárpáteurópa ügyvezetője.

A határon túli magyarok csapdája

2011. május 15. - (Népszabadság)

A határon túli magyarok csapdába kerültek. 2010 tavaszán, a jobboldali, kétharmados többséggel megválasztott nemzeti politikusnak, Orbán Viktornak megadatott a történelmi lehetőség, hogy ne csak kiegyezésre, hanem megbékéléshez is jusson valamelyik vagy akár mindegyik határos nemzettel:

http://www.nol.hu/lap/hetvege/20110514-a_felkor_haromszogesitese

A Váralja Szövetség felhívása a határon túli magyarsághoz

2011. május 16. - (felvidék.ma)

Május 13-án megkezdődött a 2011-es népszámlálás Szlovákiában - ezzel kezdetét vette a tízévente előforduló nagy cenzus a Kárpát-medence államaiban. A Váralja Szövetség is megkezdte kampányát: szervezetük nyilatkozatban fordul a határon túli közösségekhez. A népszámlálások tíz évre határozzák meg egy ország kisebbségpolitikáját: a kormányok és kutatások mindig a legfrissebb adatokkal számolnak. A rendszerváltás óta a Kárpát-medence országaiban az 1991-est és a 2001-est követően ez lesz a harmadik cenzus. A szomszédos országok közül elsőként Szlovákiában kezdődött meg a 2011-es népszámlálás. Bár az adatrögzítés hivatalos napja május 21, az összeírás már május 13-án megkezdődött. A Váralja Szövetség ebből az alkalomból egy nyilatkozatot intézett elsősorban a felvidéki magyarsághoz, amelyben arra kéri határon túl élő testvéreiket, hogy vállalják identitásukat. Szervezetük emlékeztet: a mostani népszámlálás tíz évig fogja meghatározni a határon túli magyarság sorsát úgy a politikában mint a kisebbségi jogok terén.

A Váralja Szövetség a következő felhívást tett közzé:

„Történelmi pillanatokat él át közel hárommillió határon túl élő magyar testvérünk 2011-ben: megkezdődnek a népszámlálások. Ez a népszámlálás az Önök életében az évtized legfontosabb eseménye: a mostani döntés legalább egy évtizeden keresztül fogja meghatározni mindennapjaikat, lehetőségeiket, jogaikat és kötelezettségeiket. A döntést Önök hozzák meg, határon túli magyar polgárok - s ez egyben a közösség döntése is lesz. Ha kevesen vállalják magyarságukat, úgy a közösség lesz gyenge, s ha sokan teszik meg, úgy a magyarság lesz erős. Az összeírás elsőként Szlovákiában kezdődik meg, így felhívásunkat is kiemelten a felvidéki magyarokhoz intézzük. Tekintve, hogy az anyanyelv hivatalos használatát és az állami támogatások elosztását is a népszámlálások eredményéhez kötik, elmondhatjuk, hogy a népszámlálás egyszerre jelent óriási kihívást és felelősséget egy sokat szenvedett közösség számára. A Váralja Szövetség minden felvidéki (és Magyarország határain túl élő) magyart arra kér, hogy a 2011-es népszámlálásokon következetesen vallja magát magyar nemzetiségűnek és magyar anyanyelvűnek. A ránk nehezedő felelősség egyben azt is megkívánja, hogy családtagjainkat, rokonainkat és ismerőseinket is erre kérjük. Fogjunk hát össze, s ne hagyjuk nemzetünket veszni!

Élesedő kampány a szlovákiai népszámlálás előtt

2011. május 10. - (Haják-Szabó Mária - mr1-kossuth.hu)

A szlovákiai népszámlálás előtt bedurvult a soviniszta Ján Slota és szervezete, a Szlovák Nemzeti Párt. Érsekújváron egy ház falára azt írták: „Halál a magyarokra”, a belvárosban meg zsidó ellenes falfirkák jelentek meg két héttel a népszámlálás kezdete előtt. Az időzítésre hívta föl a hatóságok figyelmét a Magyar Koalíció Pártja feljelentésében. A párt elszántságra és bátorságra szólítja föl a szlovákiai magyar közösség valamennyi tagját. Arra is emlékeztet, hogy a nemzetiek provokatív magyarellenes óriásplakátokkal kampányolnak. Ján Slota minden napra tartogat valamilyen meglepetést. „A magyar politikusok és szervezetek által alkalmazott módszerek Göbbels módszerei” - mondta, amikor a magyarok népszámlálási kampányát bírálta. „Céljuk, hogy minél többen vallják magukat magyarnak, akár a romák kárára is.” Bemutatta a magyar nyelvű tájékoztató füzeteket, reklámanyagokat, és a belügyminisztert bírálta, mert nem tesz ezek ellen semmit. A Szlovák Nemzeti Párt attól tart, hogy a Rákóczi Szövetség felhívása eredményeként a vegyesen lakott területeken sokan vallják majd magukat magyarnak. A szövetség meg akarja jutalmazni azokat a területeket, ahol meg tudták őrizni vagy fejleszteni tudták a magyar közösségeket. Azt tudja a Szlovák nemzeti párt, hogy a szövetség felhívásába csak politikailag köthet bele, ezért feljelentést nem tesz, hiszen semmi törvényellenes nem történt.

Megrongálták a nacionalista óriásplakátokat

2011. május 14. - (magyarhirlap.hu)

Elfogta a rendőrség az érsekújvári falfirkálókat, közben Érsekújváron és Komáromban megrongálták a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt nacionalista óriásplakátjait. A rendőrség kézre kerítette azt a két férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy magyarellenes és antiszemita feliratokat mázolt több érsekújvári családi ház és középület falára. A falfirkálók egyebek mellet a „Csáky buzi”, a „Halál a magyarokra!” és a „Zsidók, kifelé!” felirattal borzolták a kedélyeket a szlovák többségű városban. A rendőrség fasiszta eszmék propagálása miatt indított ellenük eljárást, ennek büntetési tétele négy-nyolc év. Az eset miatt a Magyar Koalíció Pártja is feljelentést tett. Az MKP szerint a közelgő népszámláláskor éppen Érsekújváron szorulhat a húszszázalékos küszöb alá a magyarság részaránya, talán éppen a félelem miatt. Közben megrongálták a Szlovák Nemzeti Párt óriásplakátjait Dél-Szlovákiában: Érsekújváron felgyújtották a „Nem akarunk a Felvidéken élni!” feliratút, Komárom közelében pedig átfestették. A párt címerében levő sas alá Nagy-Magyarországot pingáltak, a piros-fehér-kék színeket pedig piros-fehér-zöldre módosították. Ján Slota nyilatkozatban ítélte el a plakátrongálásokat. „Abszurdnak tűnik számomra, hogy a Szlovák Köztársaság nemzetállamiságát védő felhívást valaki ilyen módon gyalázza meg” - közölte. A pártvezér szerint a plakátrongálás alkalmas „az államalkotó szlovák nemzet és a magyar kisebbség együttélésének megzavarásra”. A nemzetiek az óriásplakát-kampánnyal kívánják támogatni petíciójukat, amelynek célja, hogy Szlovákiában a hivatali nyelvhasználatban a szlovák legyen az egyedüli nyelv. A parlament által első olvasatban elfogadott kisebbségi nyelvtörvény azonban lehetővé tenné a kisebbségi nyelvek használatát is ott, ahol a kisebbségek lakosságon belüli részaránya legalább 15 százalék.

Szólj anyádnak, hogy magyar vagy!

2011. május 12. - (Haják-Szabó Mária - mr1-kossuth.hu)

Ötven szlovákiai településen gólyalábasok adnak gyerekműsort, hogy minél többen mondják magukat magyarnak a jövő héten kezdődő népszámláláskor. Az MKP kampánya az iskolásokon keresztül szól a szülőkhöz, így próbálnak eljutni az ingadozókhoz. 1991-hez képest akár százezerrel is kevesebben lehetnek, akik most magyarnak vallják magukat a Felvidéken:

http://index.hu/kulfold/2011/05/12/szolj_anyadnak_hogy_magyar_vagy

A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai

a kilencvenes évektõl napjainkig

Az első változat közel 34 ezer, a pesszimista változat mintegy 59 ezer fős magyarságfogyással számol. A két változat közötti eltérés jelentős mértékű, 25,5 ezer fő. Az előző évtizedben a magyarságfogyás meghatározó tényezőjét a nemzetváltási, asszimilációs folyamatok tették ki, ennek nagysága viszont jelentős mértékben függ többek között a magyar közösség pozitív vagy negatív jövőképeitől, a többségi társadalom kisebbségpolitikájától. Ezek a tényezők a népmozgalmi folyamatokkal összehasonlítva a jelenlegi ismereteink szerint kevésbé számszerűsíthetők. Tekintetbe véve a 2001-től eltelt időszak etnodemográfiai és etnopolitikai változásait, a magyarok száma a két jelzett érték között 2001-ben nagy valószínűséggel az alacsonyabbhoz közeli értékhez állhat majd közelebb:

http://www.foruminst.sk/publ/egyeb/kerekasztal/kerekasztal-gyurgyik-laszlo.pdf

Miért számít mindenki?

2011. május 12. - (Tóth Károly - korkep.sk)

A májusban megvalósuló népszámlálás a szlovákiai magyarok és a szlovákiai nemzetiségek szempontjából nagyon fontos. Szlovákiában a népszámlálás eredménye nem pusztán statisztikai számadat, nem csak azt jelenti, hogy az egyes településeken, régiókban vagy országos szinten hányan vallják magukat magyarnak, szlováknak vagy más nemzetiségűnek, anyanyelvűnek. Szlovákiában ezekre az adatokra kisebbségi jogok épülnek. A statisztikai adatok gyakorlatilag meghatározzák, hogy az egyes településeken az elkövetkező tíz évben a magyar nyelv használható lesz-e a hivatali érintkezésben, kitehetők-e magyarul, vagy más nemzetiségi nyelven a településtáblák, milyen százalékarányban oszlik meg a nemzetiségi kultúrák fejlesztésére szánt állami támogatás stb. A kisebbségi jogokat Szlovákiában az alkotmány garantálja, de az érvényesítésük lehetősége a kisebbségek számarányától függ. A számarányt a népszámláláskor állapítják meg. Azokon a településeken, ahol a magyar vagy más nemzetiség számaránya eléri a 20%-ot, a települési önkormányzattal való hivatalos érintkezésben szóban és írásban használható a kisebbségek nyelve, és minden pl. magyarul megírt beadványra a hivatalnak magyarul is kell válaszolnia. De a magyar nyelv használható az önkormányzati üléseken, a hivatalban, sőt a hivatalnak szinte minden írásosos dokumentumát magyarul is meg kell jelentetnie a hirdetőtáblákon, kiadványaiban, városok esetében még az interneten is. És mindez nemcsak az önkormányzatokra, hanem más állami szervekre is vonatkozik. A példák sorolhatók, ezek közül talán a legfontosabb az információs és vészjelző feliratok, táblák (lásd a komáromi kórház esetét). És ez nem lehetőség, hanem törvényben rögzített kötelesség. Mindezt több jogszabály, pl. az államnyelvtörvény, a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény, az ún. táblatörvény, az információhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény szabályozza, a nemzetközi kötelezettségvállalásokról nem is beszélve. A kisebbségek szempontjából ezért fontos a népszámlálás. Nem pusztán arról van szó, hogy hányan leszünk, hanem arról is, hogy hol lesz lehetőségünk használni a jogainkat. Ebből a szempontból nagyon fontos a népszámlálás. Ezért mondjuk a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala által meghirdetett népszámlálási kampányban, hogy nagyszüleink, szüleink kulturális örökségéről és gyermekeink, unokáink jövőjéről van szó. Mert ez tényleg így van. Ha a magyar nyelv kiszorul a közéletből, ha a környezetünkben már nem találunk magyar feliratokat a hivatalokban, az iskolákban, de az üzletekben, a kirakatokban sem, akkor a magyar nyelv konyhanyelvvé degradálódik, és pár évtized múlva nem lesz, aki használja. Kultúránk pedig szégyellni való furcsasággá válik a gyermekeink, unokáink szemében. Szlovákia javát szolgálja, ha sokszínű ország marad, ha tudja tolerálni a másságot, a más nyelvet, más kultúrát. Ehhez viszont az is kell, hogy ezek a kisebbségi nyelvek és kultúrák megmutassák magukat, hogy mind helyi, regionális, de országos szinten is súlyuk legyen. Erről is dönt a népszámlálás. Ez a másik vetülete a népszámlálásnak, hogy országos szinten hányan leszünk, leszünk-e még félmillióan. Ez sem csak számadat kérdése. Önbecsülésünk, nemzeti létünk, a kultúránkhoz való érzelmi viszonyulásunk egyik meghatározó eleme az, hogy sokan vagyunk, hogy nem csökken a létszámunk, ellenkezőleg, szinten marad vagy növekszik. A hatékony jog- és érdekérvényesítés alapját teremti meg tehát a népszámlálás! Aztán persze kellenek kiművelt fők, iskolák, intézmények, színházak, a templomokban magyar gyülekezet (és papok, lelkészek). Játszóterek, ahol magyar szó hallható, kultúrházak, ahol művelik a kultúrát és a nyelvet, nyilvános terek, üzletek, ahol nem félve szólalunk meg magyarul. Falutáblák, utcatáblák, hogy tudhassuk, tudathassuk, hol élünk. És sorolhatnám. Mert a jogainkkal élni is kell.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának felvilágosító munkájáról

2011. május 10. - (Új Szó)

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala a felvilágosító kampányt inditott a népszámlásal kapcsolatban. A kezdeményezés célja, hogy az ország polgárai megfelelő tájékoztatást kapjanak a népszámlálással kapcsolatos kérdésekben. A Kerekasztal által koordinált felvilágosító tevékenységben kiemelt jelentőséget kapott, hogy a szlovákiai magyarok a népszámláláson vállalják nemzeti hovatartozásukat, és anyanyelvükként is a magyart jelöljék meg. A szlovákiai magyar civil szervezeteket tömörítő Kerekasztal felvilágosító munkájához több civil és egyházi szervezet, illetve a református egyház mellett az MKP és a MOST-Híd párt is csatlakozott. Maga a felvilágosító tevékenység azonban civil kezdeményezésként folyik, semelyik lépésében sem azonosul politikai célokkal. Szlovákia 530 magyarlakta településében, illetve Kassa belvárosában és Pozsony négy városrészében egy tájékoztató füzet került a háztartások postaládájába. Ez a füzet a népszámlálással kapcsolatos gyakorlati tudnivalókon kívül egyéb szövegeket is tartalmaz. A közelmúltban elkészült füzetben a szükséges, gyakorlati információkon túl neves, sikeres életpályát befutó emberek - Rák Viki, Lampl Zsuzsanna, Malina Hedvig, de Bugár Béla és Berényi József - is nyilatkoznak arról, miért tartják fontosnak azt, hogy vállalják nemzetiségüket, magyarnak vallják magukat, és magyar anyanyelvet jelölnek meg a népszámlálás alkalmával. A kiadvány kitér arra is, hogy a népszámlálás milyen konkrét, a szlovákiai magyarokat közvetlenül érintő következményeket von maga után: „a magyar nyelv hivatalos használata, az anyagi támogatások, a régiók fejlődése függ attól, hogy hány magyar él majd településeinkben és régióinkban.” Kerekasztal által készített tájékoztató füzet, ahogy a többi médiaanyag is elérhető a www.nepszamlalas2011.sk internetes cím alatt. Itt az érdeklődők egyéb hasznos információkat is találhatnak. Az információs kampányhoz a Népszámlálás 2011 - Vállald Önmagad facebook oldalon és a twitteren is lehet csatlakozni.

Szabó Máté az ombudsmani rendszerről: négyből egy csillag

2011. május 10. - (mti)

Szabó Máté a visegrádi országok ombudsmanjainak keddi budapesti egyeztetése után azt mondta: Magyarországon az új alaptörvény alapján jövőre jön csak létre az egységes ombudsmani rendszer, amely Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban már működik. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint a visegrádi országok (V4) ombudsmani rendszerei közül a magyar a leggyengébb, Szabó Máté négyből egy csillagot adna Magyarországnak. Szabó Máté a visegrádi országok ombudsmanjainak keddi budapesti egyeztetése után az MTI-nek azt mondta: Magyarországon az új alaptörvény alapján jövőre jön csak létre az egységes ombudsmani rendszer, amely Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban már működik. Reményét fejezte ki, hogy a magyar ombudsmani rendszer a változások eredményeként legalább olyan erős lesz majd, mint a szlovák. Szabó Máté a V4-ek közül az ombudsmani rendszert értékelve négy csillagot adna Lengyelországnak, hármat Csehországnak, kettőt Szlovákiának és egyet Magyarországnak. Tájékoztatása szerint a megbeszélésen megállapodtak arról, hogy jövőre Csehországban találkoznak, ahol azt elemzik majd, melyik országban milyen módon számolnak be munkájukról az ombudsmanok a parlamentben.

Balhé az EP-ben Magyarország miatt

2011. május 10. - (mti)

Az Európai Parlament (EP) magyar néppárti képviselőcsoportja kedden közleményben utasította vissza azokat a vádakat, amelyeket magyar, illetve szlovák szocialista EP-képviselők fogalmaztak meg a parlament hétfő éjjeli strasbourgi plenáris ülésén, az egyperces felszólalások során. „Tabajdi Csaba és Göncz Kinga MSZP-s, valamint Monika Flasíková Benová szlovák szocialista EP-képviselők képmutató felszólalásokkal igyekeztek Magyarországot és a magyar kormányt lejáratni” - olvasható a közleményben. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője arról beszélt felszólalásában, hogy az utóbbi időben több tagállamban „visszarendeződés” tapasztalható a demokrácia szempontjából. „Egyes tagállami kormányok átlépnek a korábban sérthetetlennek tartott jogállami kereteken, korlátozzák a valódi demokrácia érvényesüléséhez elengedhetetlen sajtószabadságot” - mondta. Tabajdi „mostanában feltűnően aggódik a magyarországi és az európai demokrácia és sajtószabadság helyzetéért” - írták a magyar néppárti EP-képviselők, és hozzátették: a szocialista politikust „korábban ez a harcosság azonban sajnálatosan nem jellemezte akkor, amikor a Gyurcsány-kormány alatt azonosítószám nélküli rendőrök békés tüntetőket vertek össze és kínoztak meg, szocialista politikusok médiumokat bojkottáltak vagy éppen újságírókat rabosítottak”. A néppárti közleményre megfogalmazott reagálásában Tabajdi azt hangsúlyozta, hogy „a magyar jobboldal saját kormányzati hibáiért, az egyre rosszabbodó nemzetközi megítéléséért a belső és külső ellenségeket okolja, ahelyett, hogy szembenézne a problémákkal.” „Meg sem említettem sem Magyarországot, sem a magyar kormányt. Árulkodó, ahogy a Fidesz magára ismert, amikor a demokratikus értékeket csorbító, a jogállamiságot lebontó, a sajtószabadságot korlátozó kormányokról beszéltem. Ez nem csoda, hiszen valóban egyedülállóak azok az 'innovatív' megoldások, amelyekkel a Fidesz-kormány az elmúlt húsz évben felépített demokratikus intézményrendszert naponta rombolja le” - fogalmazott Tabajdi Csaba. Göncz Kinga azt tette szóvá az ülésen, hogy az uniós végrehajtó testület nem szólalt meg akkor, „amikor Magyarországon heteken keresztül paramilitáris csoportok tartották félelemben a roma lakosokat Gyöngyöspatán, és a magyar kormány csak akkor lépett, amikor a feszültség, a provokáció erőszakba torkollott”. A néppárti közlemény szerint ez képmutatás, mert a volt szocialista kormánytag nem tett említést arról, hogy „a radikális erők magyarországi megerősödése az országot a gazdasági csőd szélére sodró és annak egyre súlyosbodó problémáit kezelni képtelen korábbi szocialista-liberális kormányok tevékenységének következménye volt”. „Göncz Kinga arról sem tett említést, hogy az egyes szélsőséges csoportok megerősödését, azok tevékenységét a szocialista kormány - annak tagjaként pedig Göncz Kinga - tétlenül nézte. S miközben a szocialista felzárkóztatási és integrációs programok sorra kudarcba fulladtak, a kormány a rendőrség lezüllesztésével a vidéki lakosságot magára hagyta” - áll a néppárti közleményben. A néppárti közleményre adott válaszában Göncz Kinga azt emelte ki, hogy a Fidesz már több mint egy éve van kormányon. Szerinte a cigányellenesség pontosan ebben az időszakban erősödött fel. „Az Orbán-kormány döntései tovább súlyosbítják a leszakadt társadalmi csoportok helyzetét, élezik a társadalmi feszültségeket, teret adva a Jobbik akcióinak. Az iskolakötelezettség és a büntethetőség korhatárának leszállítása, a közmunkaprogram forrásainak szűkítése éles ellentétben áll az előző kormánynak a romák felzárkózását segítő intézkedéseivel. Az akkor elindult telepfelszámolási és iskolai antiszegregációs programok, a Biztos kezdet program és a Gyerekházak mind-mind olyan kezdeményezések voltak, amelyek folytatása hozzájárulna a romák helyzetének a javításához és a helyi feszültségek enyhítéséhez. Kormányra kerüléskor a belügyminiszter két hét alatt rendet ígért, Orbán Viktor pedig 'két pofonnal' kívánta 'hazazavarni' a Magyar Gárdát. A gyöngyöspatai események jelzik az Orbán-kormány „'sikereit' ezen a téren” - állította Göncz Kinga. A szlovák szocialista EP-képviselő, Monika Flasíková Benová annak a véleményének adott hangot az EP plenáris vitájában, hogy a magyar alkotmány „ellentmond a demokrácia alapelveinek”, szövege „alapvetően sérti az emberi jogokat, és hátrányosan befolyásolja a jószomszédi kapcsolatokat az EU más tagállamaival”. Reményét fejezte ki, hogy az Európai Parlament a Fidesz-kormányt elmarasztaló állásfoglalást fogad majd el. „Vajon aggódott-e a képviselőasszony az emberi jogok és a jószomszédi kapcsolatok miatt, amikor saját pártja a szélsőségesen nacionalista és kirekesztő Jan Slota vezette Szlovák Nemzeti Párttal kormányzott, a felvidéki magyarok jogait súlyosan korlátozó nyelvtörvényt fogadott el, vagy amikor Sólyom László volt köztársasági elnököt nem engedte Szlovákia területére belépni?” - tette fel a kérdést a magyar néppárti EP-képviselőcsoport. A néppárti közlemény szerint a fentebb megfogalmazott szocialista riogatásokkal szemben a Fidesz-KDNP kormány - ellentétben a szocialista-liberális kormányokkal - tiszteletben tartja a demokratikus és emberi jogokat, köztük a gyülekezési jogot és a sajtószabadságot, keményen és határozottan fellép mindenfajta kirekesztő, erőszakos csoporttal és tevékenységgel szemben. A kormány „a közrendet a rendőrség megerősítésével helyreállította, a roma lakosság felzárkóztatása érdekében romaügyi államtitkárságot hozott létre, és európai stratégiát indít” - tették hozzá a magyar néppárti EP-képviselők. Kiemelték, hogy az új magyar kormány különös hangsúlyt fektet a jószomszédi kapcsolatokra, amelyek az elmúlt egy év diplomáciai erőfeszítéseinek köszönhetően jelentősen javultak.

Rovásírásos helységnévtáblát szeretne a Jobbik

2011. május 12. - (beol.hu)

Szarvas lehet az első olyan Békés megyei település, ahol székely-magyar rovásírásos helységnévtáblákat is kihelyeznek a város határában. A kezdeményezésről sajtótájékoztatón számolt be csütörtök délután Gajdos Attila, a Jobbik önkormányzati képviselője. Gajdos Attila elmondta: Magyarországon és a Kárpát-medence magyarlakta településein eddig már több száz településen helyeztek ki székely-magyar rovásírásos helységnévtáblákat. A kezdeményezést két évvel ezelőtt indította útjára a Rovás Alapítvány. Több civil szervezet és a Jobbik is csatlakozott hozzá. - Szarvason több okból is indokolt lenne ilyen tábla kihelyezése. Egyrészt mert itt van a Nagy Magyarország közepe, másrészt mert itt találták meg az egyik legjelentősebb rovásírásos leletet (egy tűtartót) - mondta Gajdos Attila. Hozzátette: a városba bevezető utak mellett öt ilyen rovásírásos helységnévtábla kihelyezését kezdeményezi az önkormányzatnál. A költségek csupán néhány tízezer forintot tesznek ki, ehhez kérik az önkormányzat és magánszemélyek támogatását is, illetve a képviselő maga is felajánlást tesz.

http://www.beol.hu/bekes/kozelet/rovasirasos-helysegnevtablat

-szeretne-a-jobbik-376870#ArticleCommentsContainer

http://farm4.static.flickr.com/3234/3092457695_0f9f85cfe1.jpg

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szarvas_(telep%C3%BCl%C3%A9s)

Kannibáljelöltet tettek ártalmatlanná Szlovákiában

2011. május 10. - (Független Hírügynökség)

Egy gyilkosság megtervezésével, valamint kannibalizmussal gyanúsított férfit tartóztattak le tűzpárbaj után Kelet-Szlovákiában. Amikor a lövöldözés zajlott a kommandósok és a gyanúsított között, hermetikusan lezárták Kysak (Sároskőszeg) kassa-vidéki járási községet, kedden délelőtt. Jaroslav Spišiak országos rendőrfőkapitány és a belügyminiszter is a ma délelőtti lövöldözés helyszínére utazott. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a férfi, akit a rendőrség ma le akart tartóztatni, interneten egyezett meg egy svájci férfival, hogy megeszi őt. Megegyeztek a találkozó pontos idejében, helyében és az áldozat öltözékében. Az áldozat azonban meggondolta magát és értesítette a rendőrséget. A szlovákiai rendőrség az Interpollal karöltve készítette elő az akciót. Az áldozatot egy beépített rendőr helyettesítette, aki a megegyezett öltözékben és kellékekkel - fűrész, kések és fekete bors - meg is jelent a helyszínen. Az eredeti terv szerint ugyanis a gyanúsított elaltatta volna őt, majd megölte volna és feldarabolta volna, és aztán egy előre eltervezett helyen tárolta volna az erdőben. A bors arra kellett, hogy távol tartsa a vadállatokat. A beépített rendőr vonattal „érkezett”. Végül aztán a Hernád folyó hídjánál Kysak és Obišovce között a gyanúsítottat elfogták a rendőrök. A gyanúsított nem engedelmeskedett a rendőri felszólításnak, fegyvert rántott, mire a lesben álló kommandósok rálőttek. Az elkövető visszalőtt és eltalált egy kommandóst. A súlyosan sérült rendőrt a kassai egyetemi kórházba szállították helikopterrel. Ugyancsak súlyos sérülést szenvedett a gyanúsított. Mindkettejüket megműtötték. Daniel Lipšic belügyminiszter elmondta, hogy az elkövető egy 43 éves férfi volt, négy legálisan tartott fegyver volt nála. Egy közeli község lövészklubjának tagja volt. A belügyminiszter nagyra értékelte a beavatkozást végző rendőrök munkáját. Jaroslav Spišiak országos rendőrfőkapitány hozzátette, hogy a svájci férfi - aki egyébként saját bevallása szerint meg akart halni - akkor jelentkezett a rendőrségen, mikor tudatosodott benne, hogy a gyanúsított komolyan gondolja a tervet. A falut sokkolta az eset.

.
.
.
.
.
.
.
.
..................................................................................................................................