Magyarul / Tallózó ● 2011. április-május

Imrich Fuhl válogatásában

Genetikailag a szomszédok rokonai vagyunk

2011. május 2. - (mr1-kossuth.hu)

Különbséget kell tenni a nyelv eredete és a genetikai kapcsolatok között: a mai génállományunk szerint a szlovákok, az ukránok és a lengyelek a legközelebbi rokonaink. Monda és valóság keveredik a Kárpát-medence népeinek tudatában, ha arról van szó, hogy ki volt itt először. A közelmúltban Pest megyében találtak honfoglalás kori tárgyakat, köztük egy tarsolylemezt. A Kárpát-medencében eddig 25 tarsolylemezt találtak, feltehetően a vezető réteg tagjai viselték ezeket. A honfoglalás kora mintegy száz éven át tartott. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója azt mondja, hogy az ilyen megállapítás alátámasztására a régészeti adatok mellett felhasználják a történeti írásokat, például a korszakból származó, a szomszédos népek feljegyzéseit is. Ami a régészetet illeti: a temetők feltárásával a korabeli társadalomról is egészen pontos képet alkothatunk. Érdekes, hogy mit mondanak a szomszédok az elsőségről, arról, hogy ki győzött le kit. Mi igaz a Nagymorva Birodalomról, Cirill és Metód térítéséről? Karol Pieta, a Szlovák Régészeti Intézet igazgató-helyettese szerint a szlávok jobbára avar fennhatóság alatt éltek majd, a mai Nyitra környékén jelentős szláv fejedelemség alakult ki a nyolcadik században, erről sok régészeti lelet tanúskodik, majd később nyugatról érkeztek újabb szláv - morva - törzsek. Abban az időben nagyon kevertek voltak ezek a népek. A Nagymorva Birodalom közel nyolcvan éven át létezett, egészen 907-ig, a pozsonyi csatág, amikor a magyarok megsemmisítő vereséget mértek a frankokra és a Nagymorva Birodalomra. Szlovák tudósok szerint a szlávok már az ötödik században megjelentek a Kárpát-medencében, persze azok még nem szlovákok voltak, hanem ószlávok, különböző szláv törzsek. Szlovákokról csak a magyar királyság kialakulása után beszélhetünk - mondja a Szlovák Régészeti Intézet igazgató-helyettese, és hozzátette, hogy arra is bizonyítékuk van, hogy Cirill és Metód a bizánci hittérítők előtt fél évszázaddal térítették az ott élő szlávokat. Manapság gyakori szlovák panasz az, hogy a Kárpát-medencébe érkező magyarok minden értéket elpusztítottak, a magyarok pedig azt állítják, hogy előttük itt nem is volt semmilyen kultúra, nem élt rendes nép, de egyik állítás sem igaz - jelenti ki az igazgató-helyettes. Mindkét oldalon jelennek meg hamis kijelentések. Csorba László is hangsúlyozza, különbséget kell tenni a politikai és a tudományos nyelv között. Azt mondani például, hogy az ószláv törzsek már szlovákok voltak, ez tipikusan ideologikus megközelítés, hiszen a nemzet fogalma csak a 18. században alakult ki. A régész hozzátetszi, sokszor nincsenek egyértelmű bizonyítékok a föld alatt, csak adatokat találnak, amelyek alapján becsléseket lehet tenni. Nemrég fejeződött be egy genetikai vizsgálat a honfoglalás kori népesség eredetének megvizsgálására. A 890-es honfoglalással nagyon kis létszámú népesség érkezett a Kárpát-medencében, ennek egy része hordozott ázsiai jegyeket. Egy nagyobb tömegű népesség már jóval inkább europid jellegű volt. A két népesség nem is keveredett a sírokban. A magyarság kialakulását úgy kell elképzelni, mint egy tengert, amelybe minden irányból érkeznek a folyók, tehát genetikailag mi döntően az évezredek alatt ide érkező népességek leszármazottai vagyunk - mondja Fóti Erzsébet antropológus. A vizsgálatok alapján a népesség genetikai története alapján mi a környékbeli népekhez állunk a legközelebb - Méghozzá az északi és keleti szomszédainkhoz: az ukránokhoz, a szlovákokhoz, a lengyelekhez, és bizonyos értelemben a német nyelvű népekhez. Az ázsiai népek közül a kazahokhoz. Nem szabad összekeverni a nyelvet és a genetikát. Tehát a magyarság nem finnugor, de genetikai értelemben ugyanilyen tévedés ahhoz a már rendkívül vékony keleti ághoz kapcsolni minket. Genetikailag európaiak vagyunk - hangsúlyozza Fóti Erzsébet. Legfeljebb az az érdekességünk, hogy csak mi hangsúlyozzuk a különállásunkat. Csorba László kiemeli, a nyelvrokonság és a genetikai rokonság egészen különbözik: egyfajta genetikai olvasztótégely alakította ki a magyarságot, a sztyeppei vándorlás is sokat formált rajta, legfeljebb a finnugor nyelvet beszélő kisebb csoport volt a vezető réteg egy időben. De a honfoglaló népességben már egyáltalán nem volt jellemző a finnugor genetikai eredet. Romániában a dákoromán elmélet azt mondja, a románok nem a kora középkorban, hanem az ókorban érkeztek mai hazájukba, és ezt a nézetet sok történész mai támogatja, például a nyelvészeti bizonyítékok ellenére. Mert, ahogy Csorba László mondja: a történelemben is benne van a politika. De mondhatunk kínai példát: a kínai hatalom nagy figyelmet fordít a kínai előember-leletek bemutatására, mintegy sugallva, hogy a kínai történelem gyökereit akár több százezer év távolságában lehet keresni. Ahogy egy feltörekvő gazdasági, politikai szuperhatalomhoz illik.

Hallgassa meg:

http://www.mr1-kossuth.hu/mrplayer.php?d=0055692d_4511401.mp3

http://www.mr1-kossuth.hu/mrplayer.php?d=00556939_4511412.mp3

Radičová megismételte, lemond, ha Trnka lesz az új főügyész

2011. május 2. - (sita)

A kormánykoalíció tiszteletben tartja az alkotmánybíróság határozatát arról, hogy meg kell ismételni a titkos főügyészválasztást, és azt a parlament májusi ülésszakának első napján meg is ejti - tájékoztatott a Koalíciós Tanács hétfői ülését követően Iveta Radičová miniszterelnök. Hangsúlyozta, a négy kormánypárt közös jelöltje Jozef Čentéš, és koalíciós képviselők semmilyen utasítást nem kapnak a választással kapcsolatban. Megismételte, lemond kormányfői tisztségéről, ha a parlament az ellenzék jelöltjét, Dobroslav Trnka korábbi főügyészt választja meg. Éppen Trnka volt az, aki beadvánnyal fordult az alkotmánybírósághoz, mert úgy vélte, a titkos szavazás nem a törvényben előírt módon zajlott, s emiatt sérültek a jogai.

Dzurinda: Nincs szükség erőfitogtatásra a szlovák-magyra viszonyban

2011. május 2. - (mti)

Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter szerint Szlovákia és Magyarország kapcsolatában nem erős gesztusokra, erőfitogtatásra, hanem az együttműködés folytatására és kölcsönös tiszteletre van szükség. „Nem hiszem, hogy egy demokrácia és egy ország ereje abban nyilvánulna meg, hogy képviselői bakancsaikkal az asztalt verik és erős jelszavakat kiabálnak. Egyáltalán nem” - jelentette ki a szlovák külügyminiszter hétfőn Pozsonyban azt követően, hogy találkozott a szlovák parlament külügyi bizottságának tagjaival és az ország európai parlamenti képviselőivel. A találkozó témáját a szlovák-magyar kapcsolatok időszerű problémái képezték.

Dzurinda most nem lenne kormányfő, a Smerrel sem szövetkezne

2011. május 1. - (tasr)

Mikuláš Dzurinda a jelenlegi megbízatási időszakban biztosan nem akar kormányfő lenni, az általa vezetett SDKÚ-DS-nek pedig nem érdeke koalíciót kötni az ellenzéki Smer-SD-vel. A pártelnök külügyminiszter erről a Markíza televízió Testre szabva című, vasárnapi vitaműsorában beszélt azzal kapcsolatban, hogy Iveta Radičová (SDKÚ-DS) miniszterelnök jelezte: lemond posztjáról, ha a parlament Dobroslav Trnkát választja főügyésszé. Arra a kérdésre, hogy Radičová megfelelő miniszterelnök-e, Dzurinda nem válaszolt. Hangsúlyozta, kormánytagként Radičová beosztottja, a kérdésre pedig csak a megbízatási időszak végén ad feleletet, amikor arról lesz szó, hogy ki vezesse az SDKÚ-t a következő választások előtt. „Az az érdekem, hogy a jelenlegi kormánykoalíció kitöltse teljes megbízatási időszakát” - tette hozzá a pártelnök. Dzurinda megismételte, hogy tavaly az SDKÚ-ból senki sem támogatta Trnkát újbóli főügyésszé választását. A titkos választást követően egyes koalíciós politikusok nem zárták ki, hogy SDKÚ-s képviselők voksoltak az ellenzéki Smer-SD által favorizált Trnkára.

Nem lesz rendkívüli ülés Pozsonyban a magyar alkotmány miatt

2011. május 2. - (Haják-Szabó Mária - mr1-kossuth.hu)

A szlovák kormány és a diplomácia - szemben az ellenzékkel - nem lát okot a parlament összehívására a magyar alkotmány miatt, és eszközöket sem lát az aggodalmak orvoslására. Szlovákia továbbra is várja Magyarország válaszát a kettős állampolgárságról szóló szlovák szerződéstervezetre. Ha nem érkezik meg a válasz a következő napokban, Mikulás Dzurinda külügyminiszter május 12-én Pozsonyban megkérdezi magyar kollégájától, Martonyi Jánostól, hogy mi a késlekedés oka. A magyar diplomácia vezetője ugyanis tíz nap múlva hivatalos látogatást tesz Szlovákiában. Budapest már korábban kifejtette, hogy amíg Szlovákiában nem születik meg az állampolgársági törvény módosítása, nem foglalkoznak a kettős állampolgárságról szóló szlovák szerződéstervezettel. A pozsonyi külügyminisztérium a parlament külügyi bizottságával és az európai parlamenti képviselőkkel egyeztetett az úgynevezett nyitott kérdések ügyében, vagyis a kettős állampolgárságról és a magyar alkotmányról, illetve a határon túliak választójogának kérdéséről. A pozsonyi ellenzék ugyanis rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte a magyar alkotmány elfogadása után, mert úgy ítélte meg, az veszélyes Szlovákiára nézve. A szlovák kormány és a diplomácia ugyanakkor nem lát okot a parlament összehívására, és eszközöket sem lát az alkotmánnyal kapcsolatos aggodalmak orvoslására. Dzurinda nyilatkozatában azt hangsúlyozta: olyan megoldást kell találni a problémákra, hogy a jószomszédi kapcsolatok ne sérüljenek. Mészáros Alajos, a MKP európai parlamenti képviselője rámutatott: a szlovák képviselők egyetértenek abban, hogy az Európai Parlament aligha lenne jó helyszín a magyar alkotmány bírálatára, egyértelmű uniós elv ugyanis, hogy az alkotmány minden ország magánügye. Mikuláš Dzurinda külügyminiszter eszközök és lehetőségek híján azt mondta: ki kell használni a nemzetközi diplomácia informális csatornáit, hogy érvényesíthessék a szlovák érdekeket, de ez is csak azután válik aktuálissá, hogy a magyar parlament megszavazta a választójogi törvényt.

Hallgassa meg a Határok nélkül tudósítását:

http://www.mr1-kossuth.hu/mrplayer.php?d=00556970_4511454.mp3

MKP: Nincs ok a magyar alkotmány elleni szlovák fellépésre

2011. május 2. - (Új Szó)

Hétfőn Mikuláš Dzurinda meghívására európai parlamenti (EP) képviselők és a pozsonyi parlament külügyi bizottságának tagjai találkoztak, hogy megvitassák, miként tudnának hatékonyan fellépni a szlovák politikusok az új magyar alkotmány ellen. A találkozón jelen volt Mészáros Alajos (MKP), az EP képviselője is, aki a maga és az MKP nevében is felszólalt. Beszédéről az MKP közleményben tájékoztatta az Új Szó Online-t. Mészáros elmondta, az EP-ben kizárólag a Magyar Szocialista Párt és a liberális képviselők foglalkoznak a magyar alkotmány ügyével, de ők is tisztában vannak azzal, hogy az alkotmányozás minden állam kizárólagos belügye, s abba az EU-nak nincs beleszólása. Ezt bizonyítja, hogy még a leghangosabb liberális párttömörülés által a LIBE szakbizottságban megtartott ülés sem hagyott jóvá az alaptörvénnyel kapcsolatos határozatot. Az EP plénuma a kérdéssel nem kíván foglalkozni, ezt egyértelműen elutasította hatáskör hiánya miatt. Hasonló álláspontot foglal el az Európai Néppárt frakciója is, amelynek égisze alatt kizárólag Szájer József (Fidesz) magyarországi EP-képviselő tartott informális ismertetést az új alkotmányról. Ezt a jelen lévő EP-képviselők is visszaigazolták. Mészáros Alajos - élve az alkalommal - kérte, hallgassák meg, hogy a szlovákiai magyar szempontjából is véleményt mondjon mind a magyar alkotmány, mind a kettős állampolgárság kérdéséről. Kifejtette: a magyar alkotmány nem sérti és nem veszélyezteti egyetlen más állam jogrendjét, területi épségét vagy szuverenitását. Demokratikus alkotmány, mely a magyar nemzet és a magyarországi nemzeti kisebbségek jogait egyenrangúan kezeli, s Európában azon kivételes alaptörvények egyike, amely magában foglalja az európai emberjogi chartát is. Mészáros Alajos feleslegesnek tartja, hogy Szlovákia addig bármilyen lépést is tegyen, amíg a magyar alaptörvényhez kapcsolódó kétharmados törvények nem készülnek el. A szlovák törvények egyelőre nem teszik lehetővé, hogy legálisan magyar állampolgár is legyen egy szlovák állampolgár. Nem világos tehát, hogy ilyen körülmények közepette, miért foglalkozik a politika azzal, lesz-e vagy sem a külföldön élő magyaroknak választójoga. Szlovák állampolgár a hatályos szlovákiai törvények értelmében ilyet úgysem kaphat. Hozzátette még: nem Magyarország hibája vagy bűne, hanem a történelem és a világpolitika alakulása hozta úgy, hogy esetében nagyon sok honfitárs él a határai közelében. Ha ez nem lenne, Szlovákia sem látna problémát abban, hogy Magyarország állampolgárságot ad a külföldön élő magyaroknak, hiszen korábban Szlovákia is élt ezzel a lehetőséggel. Peter Šťastný (SDKÚ-DS) EP-képviselő például kanadai állampolgár is. Mészáros Alajos leszögezte: szlovákiai magyarként szívesen elfogadná a magyar állampolgárságot is. Semmi jogsértőt nem lát abban sem, ha Magyarország választójogi törvénye szavazati jogot ad a külföldön élő magyaroknak. Ez sem ütközik semmilyen nemzetközi jogszabályba, egyezménybe. Lehetőségről lenne szó. „Azt, hogy él-e valaki az ilyen választójoggal, az egyes emberekre kell bízni” - mondta. Kifejtette azt is: nem világos számára, milyen nemzetközi okmányra hivatkozva akar fellépni Magyarország ellen Szlovákia. A kialakult helyzetet értékelve maga és az MKP nevében elmondta: nem tartja szerencsésnek, hogy a szlovák politika átvette a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyarellenes rétorikáját, s mind a baloldal, mind a jobbközép pártok Szlovákia területi integritását veszélyeztető tendenciákról beszélnek, az ország szuverenitását féltik, a szlovákiai törvényi és jogrendbe való magyarországi beavatkozást emlegetik. Ha vannak aggályok, léteznek kétoldalú mechanizmusok ezek eloszlatására az államközi alapszerződésben. Az értelmezési kérdéseket, a problémákat a vegyes bizottságokban kell szakértői szinten tisztázni, a kölcsönös bizalom és jóindulat alapján - mondta az EP-képviselő a külügyminisztériumi egyeztetésen. A folytonos veszélyeztetés túlhangsúlyozása ugyanis olyan látszatot kelthet, mintha Szlovákia vezető politikusai nem bíznának kellőképpen magukban, képességeikben, szuverenitásukban és más államokkal való egyenrangúságukban. Az SNS esetében ez érthető magatartás, a nemzetközi szervezetekbe beágyazódott politikai erőknél azonban nem.

Soha nem lesz kollektív joga a kisebbségnek Szlovákiában

2011. május 2. - (Felvidék Ma)

Daniel Lipšic szerint nem az dönt, ki a hangosabb, hanem hogy kinek van több szövetségese az Európai Unióban, amikor Szlovákia fel akar lépni Magyarország ellen. A szlovák belügyminiszter ezzel tromfolta le Marek Maďaričot a köztelevízió vitaműsorában, melynek egyik kérdése az új magyar alkotmány volt. A Smer-SD alelnöke a képernyőn is megismételte, hogy Szlovákia alkotmányát módosítani kell a kollektív jogok kizárása érdekében. Lipšic viszont kijelentette: a szlovák alkotmány ma sem ismeri el a kollektív jogokat, s a kisebbségek ilyesmit soha nem is kapnak. Hozzátette: a kormányfő, Iveta Radičová és a külügyminisztérium helyesen jár el, amikor egyre több szövetségest szerez meg Európában elképzelései támogatásához.

12 milliárd forint a határontúli magyaroknak

2011. április 30. - (Független Hírügynökség)

Bejegyezte a Fővárosi Bíróság a Bethlen Gábor Alapkezelőt és ezzel mindenki számára átlátható módon lehet támogatni a határontúli magyar közösségeket. Mindezt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közölte szombaton azon a fővárosi tájékoztatón, amelyen egy másik program, a „Határtalanul!” elindulását is bejelentette. Répás Zsuzsanna államtitkár elmondta: ez utóbbi program célja, hogy minél több magyar diák megismerhesse a határontúli magyarok életét, ezért ezeket az iskolai kirándulásokat idén 500 millió forinttal támogatja az állam. Május közepéig kiírják a pályázatokat a a Bethlen Gábor Alapkezelő forrásaira. Ezek idén 12 milliárd forintot tesznek ki. Semjén Zsolt felhívta arra is a figyelmet, hogy a határon túli magyarok honosítása zökkenőmentesen zajlik. Eddig csaknem 50 országból 70 ezren kérelmezték a magyar állampolgárságot, akik közül már körülbelül 35 ezer kérelmet már el is bíráltak és a köztársasági elnöknél vár aláírásra. Folyamatos az eskütétel is, kérdésre válaszolva Répás Zsuzsanna elmondta: körülbelül ezren már hivatalosan is megkapták az állampolgárságot.

Indul a Határtalanul tanulmányi kirándulási program

2011. április 30. - (mti)

Megjelent a Határtalanul tanulmányi kirándulási program pályázati felhívása; az idei évben a közoktatási intézmények határon túli magyar kirándulásainak támogatására 500 millió forint áll rendelkezésre - jelentette be Semjén Zsolt szombati budapesti sajtótájékoztatón. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes felidézte: az Országgyűlés tavaly októberben fogadott el határozatot, amelynek célja, hogy a magyarországi iskolások intézményes formában, állami támogatással jussanak el határon túli magyar közösségekhez. Távlati cél, annak segítése, hogy a határon túli magyar iskolákba járó diákok intézményes és támogatott formában eljöhessenek Magyarországra - tette hozzá. Kiemelte: a rendelkezésre álló összeget évről évre emelni kívánják, és minél több gyermeket szeretnének a programba bevonni. Az állami támogatás most az utaknak mintegy 80 százalékát finanszírozza majd - jegyezte meg. Semjén Zsolt úgy fogalmazott: egyfajta katalizátorként működnének közre a programon keresztül. Ahol egyszer egy ilyen kapcsolat létrejött, ott életre szóló barátságok, személyes kapcsolatok születnek. Az a közjogi keret, amit az állampolgársággal a magyar állam megteremt, valós tartalommal, akkor tölthető meg, ha társadalom egésze számára természetes lesz, hogy a határon túli nemzettársaink nem turisták és nem idegenek, hanem ugyanolyan magyarok, mint akik az ország határain belül élnek - mutatott rá a kormányfő kereszténydemokrata helyettese. Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikai helyettes államtitkár elmondta: két kategóriában lehet pályázni, a tavaly, az Apáczai Közalapítvány által indított kísérleti programban részt vett szakiskolák, valamint 7. osztályok jelentkezhetnek. Az első kategória esetében az a cél, hogy a határon túli magyar intézményekkel testvériskolai kapcsolatot építsenek ki és közös programokat valósítsanak meg. A hetedik osztályosok számára pedig osztálykirándulásokhoz nyújtanak segítséget. Azt szeretnék, ha az előző évi közel hatezer résztvevőszámot megduplázhatnák, és első lépésként idén legalább 12 ezer diák utazhatna el tanulmányi kirándulásra - hangsúlyozta. Az MTI kérdésére hozzátette: a pályázatokat június 3-ig várják, az együttműködési programok esetében pedig június 17-ig lehet a kérelmeket beadni. A döntések augusztus közepéig megszületnek, s aki felkészült, és szeretne határon túli magyar területre kirándulni, szeptembertől már megteheti - mondta Répás Zsuzsanna. Elmondta, hogy egy diákra körülbelül 33 ezer forintos támogatási összeggel számoltak, ebből a szállás és az utazási költségeket lehet állni. A pályázatokról bővebben a www.apalap.hu oldalon lehet tájékozódni. Semjén Zsolt elmondta még, hogy április 18-án a Fővárosi Bíróságon megtörtént a határon túli magyaroknak szóló támogatásokat egybefoglaló Bethlen Gábor Alapkezelő bírósági bejegyzése. Ezzel elhárult minden akadály a különböző pályázatok kiírása elől, s a felhívások közzététele május közepéig megtörténhet - tette hozzá. Hangsúlyozta: mindenki számára átlátható módon valósulhat meg a határon túli magyar közösségek költségvetési támogatása. Az alap az idei büdzsé alapján mintegy 12 milliárd forinttal gazdálkodik majd.

A (koncepciós?) per

2011. május 2. - (beol.hu)

Úgy hiszem, Orbán Viktor nagyon sokat kockáztat a Gyurcsány Ferenc ellen folytatott hadjárattal. És nem elsősorban azért, mert igen könnyen előfordulhat, hogy a volt kormányfő mind itthon, mind külföldön sokak szemében mártírrá lesz, hanem mert ha nem tudja bíróság elé állíttatni és elítéltetni a riválisát (hiába mutogat majd az igazságszolgáltatásra), nemcsak szánalmassá, de nevetségessé is válik. „Ha a bíróságon kell megküzdeni önmagamért, politikámért, vagy éppen a politikai ellenfeleimmel, hát legyen. Állok elébe” - jelentette ki Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök annak apropóján, hogy a legfőbb ügyész a mentelmi joga felfüggesztését kérte az országgyűléstől hivatali visszaélés bűntettének alapos gyanúja miatt:

http://www.beol.hu/orszag-vilag/velemeny/a-koncepcios-per-374454

Fizetős lett több szlovák híroldal

2011. május 2. - (mti)

Fizetős lett hétfőtől a szlovákiai média weboldalainak egy része - közölték hétfőn az érintett internetes portálok és napilapok Pozsonyban. A Piano elnevezésű rendszerbe kilenc szlovákiai sajtóorgánum jelentkezett be: Sme, Hospodárske noviny, Pravda, Šport (napilapok),.tyzden (hetilap), PC Revue (havi folyóirat), Joj (televízió), MeToo.sk (internetes televízió), Medialne.sk (internetes hírportál). Az egyetlen szlovákiai magyar napilap, az Új Szó közölte, hogy nem kapcsolódott be a projektbe és tartalmát az interneten továbbra is ingyenesen teszi hozzáférhetővé. A projekt szervezői a bulvárlapokat is megszólították, de azok állítólag az ajánlatot elutasították. A kilenc webportálon összesen 34 szolgáltatás vált fizetőssé. A Piano rendszer két hétig próbaüzemben működött. A rendes üzem május 2-án indult, s egy hétig bárki, aki bejelentkezik a rendszerbe, ingyen használhatja, próbálhatja ki. Május 9-től kezdve azonban már lezárják, s a tartalmak egy része csak havi 2,90 euróért, illetve évi 29 euróért lesz hozzáférhető. A heti előfizetői díj 0,9 euró. Az előfizetők jelszót kapnak, amellyel azután hozzáférhetnek a tartalmakhoz, akár több számítógépen egyszerre is. Az előfizetési díjakat a portálok között a valódi látogatottság szerint fogják elosztani. Az egyes portálok eltérő részeket tesznek fizetőssé. A Pravda.sk, amely a Pravda című független napilap hírportálja, például a vélemények, illetve a vitarovatot teszi fizetőssé. A Sme.sk, a Sme című liberális napilap portálján a tartalom mintegy 3 százaléka lesz fizetős és néhány átlagon felüli szolgáltatás, egyebek közt a lapkommentárok. A Hospodárske noviny gazdasági napilap nagyobb mértékben teszi fizetőssé tartalmát, míg a Mediálne.sk portál minden része csak fizetés ellenében lesz hozzáférhető. A közérdekű hírszolgáltatás a portálokon azonban továbbra is ingyenes marad.

Nemzetgazdasági szakosztályt alakít a Matica slovenská

2011. május 1. - (tasr)

Nemzetgazdasági szakosztályt hoz létre a Matica slovenská. Célja a gazdaságpolitika és a társadalmi integrációs problémákkal küszködő rétegek felkarolása. Marián Tkáč, a nemzeti kulturális szervezet elnöke szerint az ilyen réteghez tartozók általános műveltségi és kulturális szintjét kell növelni. A Matica slovenská a szakosztály létrehozásával első, 1863-as alapszabálya szellemében jár el, amely kimondja, hogy a szlovák nemzet jólétét is meg kell teremteni.

Arattak a bankok Szlovákiában

2011. május 2. - (mti)

A szlovákiai bankok összesített adózott nyeresége az idei első negyedévben 174,69 millió eurót tett ki, ami éves szinten 50 százalékos növekedés - közölte a szlovák nemzeti bank. A jegybank elemzése szerint a pénzintézetek kamatokból származó bevételei az előző évhez képest 8,2 százalékkal 437,42 millió euróra emelkedtek. Nyereséges volt a CSOB és az UniCredit Bank is az idei első negyedévben - közölték a pénzintézetek. A CSOB pénzügyi csoport az első három hónapban majdnem 20 millió euró adózott nyereséget könyvelt el, ami éves szinten 69 százalékos növekedés. A kamat utáni nettó bevétel 9,5 százalékkal csökkent, 45,73 millió euróra. Az illetékekből és a jutalékokból származó bevétel 8,3 százalékkal 9,72 millió euróra emelkedett. Az üzemeltetési költségek 1,8 millió euróval 36,8 millió euróra emelkedtek. A különböző korrekciókra és a tartalékokra kiadott összeg éves szinten 15,17 millió euróról 0,7 millió euróra csökkent. A bankcsoport mérlegfőösszege március végén 5,69 milliárd eurót tett ki, ami éves szinten 3,2 százalékos csökkenés. Jelentősen megemelkedtek az ügyfelek betétei. A CSOB 2008 januárja óta működik önálló pénzintézetként Szlovákiában, 100 százalékos tulajdonosa a belga KBC bankcsoport. Az UniCredit Bank adózott nyeresége az első negyedévben 6,52 millió eurót tett ki. A tavalyi év hasonló időszakában a nettó nyereség 1,39 millió euró volt. Március végén a bank mérlegfőösszege 4,018 milliárd euró volt, ami éves szinten 14,4 százalékos növekedés - közölte újságírókkal Jozef Barta, a bank vezérigazgatója. A szlovákiai UniCredit Bank 99 százalékos részvénycsomagja az osztrák UniCredit Bank Austria tulajdonában van, amely az olasz UniCredit Group csoport tagja.

Magyarországot népszerűsítette húsvétkor a Szlovák Televízió

2011. április 27. - (Objektív Hírügynökség)

A Magyar Turizmus Zrt. meghívására a Pannonhalmi Főapátságban forgatott a Szlovák Televízió stábja. A hetente jelentkező Svet v obrazoch (A világ képekben) c. műsor keretében húsvét vasárnap vetítették le az UNESCO világörökségi címmel rendelkező főapátságban felvett anyagukat - tudatta az Objektív Hírügynökséggel az MT Zrt. Az összeállításban bemutatták az apátság történetét, az altemplomot, a gimnáziumot és a világhírű könyvtárat is. Húsvét alkalmából Várszegi Asztrik főapát úr is köszöntötte a szlovák nézőket, kívánva, hogy szálljon béke és nyugalom a szívekbe. A rendkívül érdekes anyag az alábbi link alatt tekinthető meg (04:40-től):

http://www.stv.sk/online/archiv/svet-v-obrazoch?date=2011-04-24&id=45032

A kétfős stáb április 14-én látogatott hazánkba az MT Zrt. szervezésében, és Pannonhalma mellett Győrben is készítettek felvételeket. A Nyugat-Dunántúl turisztikai régió kedvelt úti célja a szlovák utazóknak. A KSH előzetes, 2010. évi statisztikai adatai szerint a szlovák vendégek közel 18%-kal több, összesen 32.260 vendégéjszakát töltöttek el a régió kereskedelmi szálláshelyein az előző évhez képest.

Kárpátia-dallal népszerűsítette a pálinkát a magyar EU-elnökség

2011. május 1. - (origo)

A Kárpátia együttes egy irredenta kiszólást is tartalmazó egyik számának videóját közölte Facebook-oldalán a magyar EU-elnökség. Miután a bejegyzéshez felháborodott hozzászólások érkeztek, pár óra múlva leszedték, és az oldal gazdái közölték, az elnökség semmilyen formában nem azonosul a videóval. A Pálinka című Kárpátia-szám videóját tették ki egy pálinkafesztiválról szóló poszthoz a magyar EU-elnökség hivatalos Facebook-oldalára vasárnap délelőtt 11 órakor. A dalban szerepel a következő három sor: „Erős mint a háromszor varrt /Csizma szára, csizma szára / Amiben bemasírozunk Kolozsvárra, Kolozsvárra”. A videó feliratán a dalszöveg teljes angol fordítása is követhető volt:

http://www.origo.hu/itthon/20110501-karpatia-dallal

-nepszerusitette-a-palinkat-a-magyar-eu-elnokseg.html

Polgárőr is megsérült Dabason egy kocsmai verekedésben

2011. május 1. - (origo)

Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség vasárnap este Dabasra, ahol verekedés tört ki egy kocsmában és három ember, köztük a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület egy tagja megsérült. A rendőrség előállította a verekedés nyolc gyanúsítottját. A vendégek szerint a polgárőrök véletlenül voltak a kocsmában. Este több tucat helyi spontán felvonulást tartott az egyik, cigányok lakta utcánál. Verekedés tört ki egy dabasi kocsmában vasárnap délután, hárman megsérültek, több embert előállítottak - mondta az [origo]-nak Beluzsárné Belicza Andrea, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője:

http://www.origo.hu/itthon/20110501-kocsmai-verekedes

-es-nagy-rendori-keszultseg-dabason.html

Zavarosban

2011. április 30. - (Lakner Zoltán - Új Szó)

E sorok szerzője egyszer azt találta írni egy másik szlovákiai napilapba, hogy „Magyarország csak önmagára veszélyes”. Nincs szörnyűbb, mint amikor az ember önmagát idézi, rögtön elnézést is kérek érte az Olvasótól. Azért kockáztatom meg mégis az önhivatkozást, mert ez az állítás fokozottan igaz most 2011-ben, mint három-négy évvel ezelőtt volt. Ráadásul a téma is ugyanaz, e korábbi mondat ugyanis a Magyar Gárda megjelenésével kapcsolatban íródott le:

http://ujszo.com/online/velemeny-es-hatter/2011/04/30/zavarosban

Tévutak

2011. április 30. - (Nagy Iván Zsolt - Új Szó)

Vannak, akik a mai napig állítják: Orbán Viktor a „nem érdemel meg engem ez a nép” felkiáltással fogadta 2002 tavaszán a pártja választási vereségéről szóló híreket. Hogy így volt-e vagy sem, most már lényegtelen. A kérdés azonban, hogy megérdemli-e a magyar nép Orbán Viktort, vagy hogy Orbán Viktort érdemli-e meg ez a nép, itt van, aktuális, és egy ideig az is marad. Eldőlni ugyanis csak a következő választáson fog, rendezzék akár 2014-ben, akár korábban:

http://ujszo.com/online/velemeny-es-hatter/2011/04/27/tevutak

Húsvéti ajándék

2011. április 27. - (Nagy András - Új Szó)

Schmitt Pál aláírásával teljesült Orbán Viktor álma, megszületett Magyarország új alkotmánya. A magyar miniszterelnök ezzel valóban olyan szintre emelkedett, melyre egyetlen elődje sem jutott el az elmúlt húsz év során. Adott magának egy alkotmányt húsvétra. Vajon mi késztet valakit arra, hogy egy olajozottan működő, demokratikus berendezkedésű államban egy teljesen új alkotmányt fogadtasson el?

http://ujszo.com/online/velemeny-es-hatter/2011/04/27/husveti-ajandek

Az integráció túl nagy szó Balog Zoltán számára

a Süddeutsche Zeitung szerint

2011. április 30. - (mti)

A magyarországi cigányok helyzetéről jelent meg cikk a Süddeutsche Zeitungban, amely szerint Balog Zolán felzárkózásért felelős államtitkár számára túl nagy szó az integráció. A cikk szerint Balog a munkahelyek újraelosztásánál legalább 25 százalékos romakvótát követel. Az előítéletek spirálja címmel a magyarországi romák helyzetéről közölt terjedelmes írást szombati számában a Süddeutsche Zeitung. A német liberális napilap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó tudósítójának, Michael Franknak nyilatkozott Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára is. A cikkíró szerint az integráció Balog számára túl nagy szó, amire Balog úgy reagált, inkább arról van szó, hogy biztosítsák a különböző népcsoportok békés együttélését:

http://www.origo.hu/itthon/20110430-suddeutsche-zeitung-cikke

-magyarorszagi-romakrol-balog-zoltan-nyilatkozataval.html

A Le Monde is írt Gyöngyöspatáról

2011. április 30. - (mti)

Orbán fel akar lépni a magyar szélsőjobboldallal szemben címmel közölt beszámolót a Gyöngyöspatán kialakult helyzetről és annak politikai következményeiről hétvégi számában a Le Monde című napilap. A mértékadó francia liberális újság bécsi keltezésű írása szerint „a magyar hatóságok tehetetlenségével kísért több heti feszültség után a konzervatív Orbán Viktor kormánya végre megteremtette a jogi eszközöket a fasizálódó félkatonai csoportok megfékezéséhez, amelyek Magyarország legszegényebb részein megfélemlítésben tartják a roma kisebbséget”:

http://hvg.hu/itthon/20110430_le_monde_gyongyospata

Dalos György: A kormány a kudarcot próbálja belföldön eladni

2011. május 2. - (mti)

A kormányt bíráló értelmiségiek elleni „mobilizálásról” írt cikket a Neue Zürcher Zeitung hétfői számában Dalos György Berlinben élő író. A tekintélyes svájci napilap hasábjain Dalos György hangot adott annak a véleményének, hogy az Orbán-kormány alatt a Magyar Köztársaságnak 1989-es megalapítása óta a legnagyobb nemzetközi presztízsvesztése van folyamatban. Egyre nyilvánvalóbb a különbség a kormány által kívánatosnak tartott Magyarország-kép és aközött, ahogy kívülről látják az országot. „Ebből két szükségszerűség ered: a külföldi kárenyhítés, valamint 'eladni' a kudarcot belföldön” - írta. Az első célt a magyar diplomácia „aktivizálásával” próbálják meg elérni - írta:

http://hvg.hu/vilag/20110502_dalos_gyorgy_neue_zurcher_zeitung

Kassán tárgyaltak a visegrádi országok turisztikai vezetői

2011. május 1. - (euroastra.hu)

A Visegrádi Országok együttműködésének soros szlovák elnöksége keretében 2011. április 28-29-én, Kassán találkoztak a nemzeti marketingszervezetek vezetői és a V4-ek turisztikai államtitkárai. A magyar delegációt Szatmáry Kristóf a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára vezette, a marketingszervezetek vezetői megbeszélésén a Magyar Turizmus Zrt.-t Horváth Gergely vezérigazgató képviselte. A négy ország turisztikai együttműködése a The European Quartet - One Melody (Európai négyes-közös dallam) márkanév alatt 2004 óta folyik sikeresen. Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia turisztikai együttműködésének fő célja az, hogy összehangolt munkával és a rendelkezésre álló források egyesítésével közösen népszerűsítsék a közép-európai régió turisztikai kínálatát mind szélesebb körben, elsősorban a tengerentúli piacokon. A tárgyalások során a négy ország turisztikai vezetői értékelték a közös turisztikai promóció és turizmusdiplomáciai együttműködés eredményeit, és egyetértettek abban, hogy a visegrádi együttműködés sikeres területe a turizmus, amelynek keretében az elmúlt években számos közös lépés valósult meg. Ennek legfőbb eredményei: közös részvétel a célpiacok legfontosabb turisztikai kiállításain, közös statisztikai kiadvány és térkép elkészítése, közös tanulmányutak lebonyolítása, reklámfilm és angol nyelvű V4 online oktatóprogram elkészítése, valamint a V4 logó és négynyelvű közös honlap létrehozása. A Visegrádi Országok együttműködése keretében megvalósuló turisztikai programokhoz a négy ország együttesen összesen több, mint 2 millió euróval járult hozzá az elmúlt években. A kassai találkozón meghatározásra kerültek az idei együttműködés fő területei, amelyről a négy fél jegyzőkönyvet írt alá. Ebben, a négy ország turisztikai vezetői egyhangúlag támogatták az együttműködés folytatását és továbbfejlesztését, megállapodtak abban, hogy a programok egyeztetése és végrehajtása érdekében továbbra is rendszeresen találkoznak a marketingszakértők, illetve a turisztikai vezetők a soros elnökséget betöltő országban. A tagországok képviselői értékelték a turizmusuk elmúlt évi teljesítményét, ismertették a válság turizmuságazatra gyakorolt hatását saját országukban és a válságra adott tagállami válaszokat, valamint megvitatták a turizmus várható fejlődésének fő tendenciáit. A négy ország turisztikai vezetői a turizmus fejlesztésének jövőjét illetően megvitatták az Európai Bizottság „Európa mint a világ első számú turisztikai desztinációja - új európai turizmuspolitikai keretprogram” címmel június 30-án közzétett közleményét. A V4 tagállamok vezetői támogatták a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés elősegítését és megvitatták e téren a legjobb tagállami gyakorlatokat, tapasztalatokat. A tagállamok turisztikai vezetői megerősítették szándékukat a tengerentúli piacokon történő közös promóció további megvalósítására vonatkozóan, megállapodtak abban, hogy folytatják a kínai, amerikai és japán piacokon a marketing együttműködést, tovább erősítik az orosz piacon való megjelenést és folytatják a magyar kezdeményezésre sikeresen megkezdett egészségturisztikai promóciót. Tovább működtetik az amerikai piacon jól bevált internetalapú V4 oktató programot is, illetve ennek magyar kezdeményezésre az orosz piacra átdolgozott és nagy sikerrel elindított változatát. A projekt a V4 partnerek teljes együttműködésében valósult meg, és a program bemutatkozását erőteljes hirdetési-reklámkampány követte 1 hónapon keresztül a legjelentősebb orosz elektronikus médiumokban. A rendszerbe bejelentkezett V4 szakértők száma alig 2 hónap alatt 596 irodára emelkedett. Jelentős előrelépés volt az együttműködésben az orosz piacon megkezdett termékprofilú program (egészségturizmus konferencia, és promóció), érdemes ezt folytatni más közös termék esetében is. A négy ország turisztikai kínálatának még hatékonyabb megismertetése érdekében teljesen megújítják a közös négynyelvű honlapot, valamint megismétlik az elmúlt évi közös megjelenést Szingapúrban is. A hosszú távon nagy potenciállal rendelkező piacok együttműködésbe történő bevonása érdekében folytatják a közös promóciót Indiában és Brazíliában is. Az indiai jelenlét nagyon hasznosnak bizonyult, és minden fél elégedetten értékelte a hatékony stratégiát követő konkrét üzletkötéseket. A magyar fél elkötelezetten szeretné a térségből érkező beutazást serkenteni, amelyet erősít a Qatar Airways idei budapesti járatnyitása. Ez egyben jó alkalom lehet egy V4 bemutatkozásra a Qatar Airways döntéshozóinak is, mivel Budapest az arab térségből érkezők légi központjaként is működhet a V4-ek számára, ezért 2012-től a magyar partnerek javasolják az arab piacokat is bevonni az együttműködésbe. Az együttműködés keretében magyar részről folytatjuk az orosz piacon bevezetett online oktató program működtetését, a kínai piacon kiállítást és workshopot, Hong Kongban MICE részvételt, míg a japán piacon turisztikai bemutatkozást és workshopot szervezünk. A magyar fél javasolta egy további marketing értekezletet megtartását, amelyen az új stratégiai célokat és az együttműködés új formáit meghatározzák. A V4 országok tovább kívánják mélyíteni együttműködésüket annak érdekében, hogy jelenlétük minél hatékonyabban valósuljon meg a távoli, harmadik célpiacokon. A tagállamok, a turisztikai vezetők találkozóján elfogadott marketingterv szerint 2011-ben 464 ezer eurót fordítanak a visegrádi országok közös promócióra, közös programok lebonyolítására. Az ülésen született megállapodás szerint a marketingtervben jelentősen, tagállamonként 90.000 EUR-ra emelték a tagállamok minimális hozzájárulását a közös költségvetéshez. A válság okozta keresleti tendenciák változása és a rendelkezésre álló korlátozott marketing erőforrások miatt nő a jelentősége a Visegrádi Országok távolabbi piacokon való együttműködésének. A közös promóció révén költséghatékonyan oldható meg ezeken a piacokon a régió iránti érdeklődést fenntartó marketingtevékenység. Ezért összehangolt munkával és a rendelkezésre álló források egyesítésével tovább kell folytatni a közép-európai régió turisztikai kínálatának népszerűsítését a tengerentúli és távoli harmadik piacokon. Az európai és nemzetközi szervezetek szintetizáló szerepe egyre jobban érezhető, amelyet megerősített az Európai Turisztikai Bizottság (ETC) április 19-21-i budapesti konferenciája, ahol a tagállamok megállapították, hogy a marketingszervezetek által generált szinergia-hatásokat érdemes kamatoztatni az európai régió turizmusát illetően. Fontos, hogy legyen,,átjárás” a szervezetek know-how-jai között, gyorsabb legyen az információáramlás. A V4 - mint régiós szereplő - az európai trendek alakításában fontos tényező. Jó példa volt erre a V4 sikeres részvétele az Európai Turisztikai Bizottság fóruma keretében a latin-amerikai piacon tavaly októberben, és idén márciusban is. Ezért a V4 együttműködést a nemzetközi szervezetekkel is tovább lehet erősíteni. A marketing együttműködésen túlmenően a tagállamok megállapodtak a turizmusdiplomáciai együttműködés további erősítésében az EU Bizottság Turisztikai Tanácsadó testületében, illetve egyetértettek a 2011. évi magyar és lengyel EU elnökség kapcsán megkezdett közös gondolkodás folytatásában és a V4 országok közös turisztikai érdekeinek képviseletében. A magyar fél meghívta a tagállamok turisztikai vezetőit a május 12-13-án Budapesten sorra kerülő EU elnökségi turisztikai konferenciára.

A Duna-busz projekt tanulmánya augusztusra készül el

2011. április 28. - (mti)

A csallóközi Somorját vízi úton a szlovák fővárossal, magyarországi megállóhelyekkel is összekötő, a későbbiekben Ausztriáig bővíthető Duna-busz projekt tanulmánya augusztusra elkészül - hangzott el az érintett önkormányzatok csütörtöki rajkai tanácskozásán. A szlovák kezdeményezés megvalósulása esetén 35 perc alatt juthatnának el az utazók Somorjáról Pozsonyba vagy vissza; a tervezési fázishoz 130 ezer eurónyi uniós forrást nyert el a két részt vevő megye - a magyarországi Győr-Moson-Sopron és a szlovákiai Nagyszombat - önkormányzata. A tanulmány feladata tisztázni, hol lehetnének a járat kikötői, melyek lehetnek a szolgáltatás célcsoportjai, kik a bevonható együttműködők, melyek a megvalósítás és az üzemeltetés technikai és pénzügyi konstrukciói, mekkora környezeti terhelést okozna az új, az elképzelések szerint egyszerre nyolcvan embert befogadni képes hajó - sorolta Tuba Lajos, a projekt szlovákiai oldalának felelőse. Az eseményen elhangzott: a magyar oldalon Rajkán a Duna-rehabilitációs projekt lezárulása után lehet megfelelő és jól megközelíthető kikötőt biztosítani a Duna-busz számára, az itt élő szlovák állampolgároknak viszont nem igazán optimális így munkába járni, mivel a bősi víztárolónál át kell zsilipelnie a hajónak, ez pedig időt vesz igénybe. Ugyanakkor éppen a zsilipelés teheti idegenforgalmi attrakcióvá a Duna-buszt. Dunakilitin már adottak az infrastrukturális feltételek, a szolgáltatáshoz pedig a vízi idegenforgalmat szolgáló csónakkikötő kapcsolódik. A szlovákiai oldalon fekvő Gutor (Hamuliakovo) önkormányzata régóta pártolja a felvetést, csupán a pénzhiány akadályozza bekapcsolódásukat, Somorján pedig a rendszerhez kapcsolható idegenforgalmi fejlesztésekre készülnek, Dunacsúny (Čúňovo) képviselője azt hangsúlyozta: gondolkodni kell a folyó hasznosításáról a teljes Duna mentén. Az eseményen az is elhangzott: a szlovákiai települések azt várják a projekttől, hogy javuljon Pozsony és vonzáskörzete közlekedési kapcsolata. Több résztvevő hangsúlyozta: átemelhető modellt jelentenek a folyó németországi, ausztriai szakaszán működő vízibusz-rendszerek, de a Pozsonyt Béccsel összekötő gyorshajó is.

Gašparovič: a szlovák-magyar problémák egyike sem oldódott meg

2011. április 29. - (mti)

Ivan Gašparovič szlovák államfő szerint a szlovák-magyar viszonyban fennálló problémák közül Iveta Radičová kormányának első éve alatt egyet sem sikerült megoldani. „A politikai párbeszéd folytatódott, a légkör kissé megnyugodott, a kétoldalú együttműködés folytatódik, de a vitatott kérdések egyike sem nyert megoldást. Csak a véleménycsere sajtónyilvánossága szorult korlátok közé” - jelentette ki Gašparovič Pozsonyban, a szlovák külügyminisztérium évértékelő konferenciáján. Emlékeztetett: ez a konferencia tavaly felszólította a magyarországi választásokon győztes Fideszt, hogy Pozsony és Budapest előfeltétel nélkül kezdjen jószomszédi párbeszédet a fennálló problémák megoldásáról.

Új Szó: „Ami miatt a leginkább főhet Orbánék feje”

2011. április 29. - (mti)

A határon túli kettős állampolgárságú magyarok szavazati jogával foglalkozik pénteki kommentárjában az Új Szó című szlovákiai magyar napilap. A lap kommentátora szerint ami miatt a leginkább főhet Orbánék feje: hogyan lehet elejét venni a várható anyaországi ellenkampánynak. „Szavazhatunk? Biztosan, csak az a kérdés, hogyan, hol, s kire. Budapest már ősszel dönt a kérdésben, de a részleteket még azok sem tudják, akik döntenek” - írja Mózes Szabolcs, a Határon túli szavazatok című kommentár szerzője. Lázár János fideszes frakcióvezető szerint pártjában még nem alakult ki egységes nézőpont arról, hogy a határon túli magyar állampolgárok milyen formában vehessenek részt a magyar országgyűlési választásokon. „Ha valamiben hinni lehet a politikusnak, akkor ebben a kérdésben biztosan. A téma ugyanis összetett. Nem, nem a várható szlovák reakciók miatt, ezek valószínűleg a legkevésbé érdeklik a budapesti döntéshozókat. Egyrészt a magyar választási rendszer bonyolultsága miatt a kérdés nem oldható meg egyszerű jogkiterjesztéssel, másrészt a Fidesznek számolnia kell a magyarországi visszhanggal is” - állapítja meg a szerző. Rámutat: Szlovákiában a „külföldi szavazás” nem probléma: a külhoni szlovák állampolgár az illetékes hivatalnál jelentkezik, hogy voksolni szeretne, majd megkapja a szavazólapját, melyet a követségen lead. „Magyarországon viszont a pártlisták mellett egyéni választókerületi képviselőket is választ a honpolgár, ráadásul ez előbbi esetében sem országos listára adja voksát, mint nálunk, hanem megyeire. Ez pedig a határon túl nem alkalmazható, elsősorban jogi, technikai okok miatt. Például ki gyűjtené nálunk a kopogtatócédulákat, ki ellenőrizhetné, hogy nem történt-e csalás, ki hitelesíthetné a helyi adatokat? Arról nem is beszélve, hogy szinte lehetetlen lenne igazságos határon túli egyéni kerületeket rajzolni - az egyéni választókerületeknek ugyanis megközelítőleg ugyanolyan nagyoknak kell lenniük, hogy egy képviselő ugyanannyi szavazót képviseljen” - sorolja a várható problémákat Mózes Szabolcs. Hozzáteszi: míg a hazai népmozgalmi viszonyokról pontos adatokkal rendelkezik a központi kormányzat, addig a határ másik oldalán élő magyar állampolgárok számáról - s főként arról, az adott régióban hány ilyen lakos van - valószínűleg csak találgathatna. Ha viszont csak listára szavazhatnánk, a Fidesznél is „magyarabb” erők könnyen rásüthetnék a kormánypártra, hogy a határontúliakat nem tekintik egyenrangú polgároknak. „Megoldást jelentene, ha Magyarország áttérne a tisztán listás rendszerre, ez viszont lehet, hogy a Fidesznek nem felelne meg. Elvégre, ha a tavalyi országgyűlési választásokat tisztán listás rendszerben tartották volna, akkor Orbánéknak most nem lenne kétharmaduk, sőt csupán néhány fős többséggel rendelkeznének a parlamentben” - fejti ki a szerző. Az Új Szó kommentátora szerint ami miatt a leginkább főhet Orbánék feje: hogyan lehet elejét venni a várható anyaországi ellenkampánynak. Az egy dolog, hogy a magyarországiak nem hümmögnek a kedvezményes honosítás miatt, az viszont már korántsem biztos, hogy a külhoniak választójogára is legyinteni fognak. „Míg eddig úgy tűnt, a kettős állampolgárság ügyével csak nyerhetett a Fidesz, most jóval komplikáltabb helyzetbe került. Nyerhet pár százezer potenciális szavazatot - a hangsúly a potenciális szón van -, viszont legalább ugyanennyit elveszthet odahaza, ha nem lesz kellően óvatos. Az 'óvatosság' ugyanakkor a visszájára is fordulhat, esetleg kiábrándítva a határon túli magyarokat. Nem csoda, hogy még mindig nem született döntés” - záródik az Új Szó című szlovákiai lap kommentárja.

Eddig ezren kaptak állampolgárságot egyszerűsített honosítással

2011. április 30. - (origo)

Január óta több mint hetvenezren kértek magyar állampolgárságot az egyszerűsített eljárással, és mintegy ezren már le is tették az esküt - közölte a Magyar Rádió Határok nélkül című műsora. Szlovákia kivételével minden szomszédos országban problémamentes a honosítási eljárás. Több mint hetvenezren kérték eddig a magyar állampolgárságot, amit január 3-tól lehet kérelmezni az egyszerűsített honosítási eljárás keretében - derült ki a Magyar Rádió Határok nélkül című műsorából. A kérelmek negyven százalékát külképviseletek vették át, a legnagyobb érdeklődés Csíkszeredában, Kolozsváron és Szabadkán volt. Az utóbbi városban Korsós Zoltán főkonzul péntek délben a tízezredik ügyiratot vette át. Eddig közel ezren lettek magyar állampolgárok az egyszerűsített honosítási eljárás révén. Az első állampolgársági esküket a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából tették le. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy gond nélkül zajlanak a kérelmezések, az ügyiratok beérkeznek Budapestre, ahol szintén folyamatos a feldolgozás, ennek eredménye az, hogy nagyon sokan le tudták már tenni az állampolgári esküt. A politikus szerint Szlovákia kivételével valamennyi környező országban problémamentes a magyar honosítási eljárás. A helyettes államtitkár hozzátette, hogy Szlovákia az egyetlen szomszédos állam, amely kifogást emelt az egyszerűsített honosítás miatt, és továbbra is próbálják megfélemlíteni az ott élő magyarokat. Szlovákiában olyan szabályozás van érvényben, amely komoly pénzbüntetéssel fenyegeti azokat, akik nem jelentik be, hogy más állampolgárságot igényeltek, illetve az, aki más ország polgára is lesz, elveszti a szlovák állampolgárságot.

Ismét napirendre kerülhet a kettős állampolgárság

2011. április 30. - (bumm.sk / tasr)

Májusban ismét napirendre kerülhet a parlamentben a kettős állampolgárságról szóló rendelkezés megváltoztatásának az ügye - Igor Matovič, az Egyszerű Emberek vezetője ugyanis az előzetes megállapodással ellentétben nem szándékozik várni a megoldással.,,A felelős politizálás a problémák megoldásáról, nem pedig azok célzatos halasztásáról szól” - jelentette ki Matovič a TASR hírügynökségnek. Elmondása szerint azért terjeszti elő javaslatát májusban is, mert az megígérte, nem akadályozza a koalíció megegyezése sem, amelynek alapján ősszel tárgyalnak ismét a problémáról - mert elmondása szerint nem is létezik ilyen megállapodás.,,Személyesen jelen voltam a munkacsoport találkozásán, és semmiféle hasonló megállapodást nem fogadtunk el. Ha valahol a kulisszák mögött megegyeztek, az az ő bajuk” - jelentette ki Matovič. Ha az Egyszerű Emberek vezetőjének javaslatát megszavaznák, bizonyos feltételek mellett elérhetővé válna egy másik állam állampolgárságának felvétele, illetve a szlovák papírok visszaszerzése - elég ehhez az, hogy a kérvényező egy évig érvényes lakhellyel rendelkezzen az érintett államban. Az új javaslat értelmében a legalább egy évig külföldön foglalkoztatott, vagy a külföldi családtagokkal rendelkező személyek is büntetlenül felvehetnék egy másik ország állampolgárságát.

Hunčík: Orbán-Bugár-Berényi

2011. április 26. - (bumm.sk)

Bugár Béla nemrégiben tett szokatlanul kemény kijelentése, miszerint Orbán Viktor beleavatkozik a szlovákiai belpolitikába, jelzi, hogy a Fidesz és a Híd viszonya valóban holtpontra jutott… - állapítja meg a.týždeň hetilapban közölt jegyzetében Hunčík Péter. A dunaszerdahelyi pszichiáter-író kommentárjában rámutat, Bugár kijelentéseire nem a címzett, hanem Berényi József, az „egyetlen és valódi“ magyar párt elnöke reagált, mondván, szó nincs beavatkozásról, a magyar kormány csak alkotmányos kötelességét teljesíti. Az ehhez hasonló esetekben ismerni kell a tényeket - szögezi le a szerző. Szerinte legalábbis érzéketlenségről tanúskodik, hogy a magyar fél a 2010-es szlovákiai parlamenti választások előtt dobta be a kettős állampolgárság témáját (fogadta el a honosításról szóló törvényt - a szerk.). Természetesen ez csak akkor érvényes, ha Orbánnak nem volt tudomása arról, milyen óriási hatása lehet a magyar törvénynek Szlovákiára nézve, azonban Orbánnak valószínűleg volt erről konkrét elképzelése - idézi fel Hunčík a tavalyi történéseket. Úgy véli, a magyar miniszterelnök tudta, hogy az MKP-Híd párharcban az MKP-nak kedvezhet ez a téma, ahogy azt is, hogy a Fico-Slota radikális kettős hatékonyabban kihasználhatja a nemzetiségi feszültséget. „Otthon pedig kijelentésével letromfolta a Jobbikot. Véleményem szerint Pest számára fontos volt, hogy a Smeren és az MKP-n kívül az SNS is bekerüljön a parlamentbe“ - írja a szerző. Szerinte Orbán úgy gondolta, ha egyszer a Jobbik is bekerült a magyar parlamentbe, legyen egy radikális párt a szlovák parlamentben is, hogy Brüsszel ne csak Budapestre mutogasson. „Emlékszünk még rá, hogy Martonyi miniszter személyesen magyarázta Szlovákiában a törvényjavaslatot. Beszélt bárkivel, de amikor a Híd képviselői akartak vele találkozni, kijelentette, hogy nem lehet, mert ő még nem igazi külügyminiszter, csak magánemberként jött. Üzenetének egyik fele az itteni magyaroknak szólt: Budapest számára a Híd nem partner, tehát, ha jóban akartok lenni az anyaországgal, válasszátok az MKP-t. A szlovákok irányában meg az volt az üzenete, hogy a Fidesz keményebb politikát folytat majd, mint a szocialisták, tehát a szlovákok is válasszanak keményebb embereket“ - vélekedik Hunčík. A kisebbségi nyelvtörvény kapcsán megjegyzi, a Híd helyzete itt még nehezebb, mint a kettős állampolgársággal kapcsolatban. Tegyen a párt bármilyen javaslatot, a parlamenti ellenzék, de néhány kormánypárti honatya is azonnal megtámadja. Az MKP ugyanezt teszi, végül Orbán Viktor is megszólal, aki véletlenül mindig akkor „szólja el“ magát, amikor Pozsonyban valamilyen megállapodás van kialakulóban - írja a szerző, aki szerint a Fidesz ezzel azt akarja megmutatni, hogy nincs szükség olyan pártra, amelyben a magyarok és szlovákok együttműködnek. „A szlovákokkal tehát nem kell megegyezni, hanem meg kell küzdeni velük. Itt, Kelet-Európában nem a szofisztikált, nőies megoldások kellenek, hanem a férfias orrbavágások. Nem ismerünk el olyan megoldásokat, hogy nektek is jó egy kicsit, meg nekünk is. Ezért vagytok feleslegesek kedves hídasok és kedves Béla!“ - áll a kommentárban. Hunčík szerint Berényinek paradox módon igaza van, nincs szó Budapest közvetlen beavatkozásáról. „De van olyan ember, aki ne érezné ki Orbán lépései mögül a valódi szándékot? Engem például már a kettős állampolgárságról szóló törvény is frusztrált - nem a jószándékot éreztem ki belőle, hanem a megalázó momentumot. Olyasmit kínálnak nekem, melynek valódi szándéka teljesen más, mint én magam“ - véli a szerző. Írása végén rámutat, itt valójában arról van szó, hogy a Híd túléli-e a hármas nyomást, illetve arról is, hogy melyik félnek sikerül ráerőszakolnia a másikra saját szabályait. „Harmadrészt pedig, hogy a szlovák törvényhozás megérti-e a Fidesz nyelvezetét, melynek lényege, hogy a kisebbségek kérdése Budapest számára teljesen sokadrendű dolog. Ez a játék a hatalom megőrzéséről szól“ - zárul a hetilap április 16-i számában megjelent kommentár.

A KMKSZ elítéli a visszahonosított

kárpátaljai magyarok hatósági zaklatását

2011. május 2. - (mti)

Az ukrán elnöknek írt nyílt levélben tiltakozik a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) azoknak a kárpátaljai magyaroknak az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) általi megfélemlítése ellen, akik az egyszerűsített honosítási eljárás keretében felvették a magyar állampolgárságot. A Viktor Janukovics államfőnek címzett, az MTI-hez hétfőn eljuttatott levelében a KMKSZ nehezményezi, hogy a múlt héten az SZBU munkatársai magyar nemzetiségű kárpátaljai lakosokat vittek be otthonukból hivatalos hatósági idézés nélkül, vagy hívtak be telefonon az SZBU Kárpátalja megyei főosztályára. A biztonsági szolgálat munkatársai a törvénytelenül előállított személyeket kihallgatták, és azt követelték tőlük, ismerjék be, hogy felvették a Magyar Köztársaság állampolgárságát - mutat rá a KMKSZ, emlékeztetve arra, hogy az SZBU mindezt jogcím nélkül tette, ráadásul az érintettektől megtagadta az ügyvédi segítség igénybevételének a lehetőségét. Az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat eljárása, amely a sztálini idők belügyes gyakorlatát idézi, Ukrajna magyar nemzetiségű állampolgárainak a megfélemlítésére, Kárpátalja egész magyar közösségének a megalázására irányul. Az ilyen cselekedetek rombolják Ukrajnának mint jogállamnak a nemzetközi tekintélyét - áll az ukrajnai magyar szervezet levelében. A KMKSZ felszólítja Viktor Janukovicsot, hogy az ukrán alkotmány legfőbb védelmezőjeként vessen gátat a törvénytelen cselekedeteknek, és intézkedjen azok kezdeményezőinek és végrehajtóinak a felelősségre vonásáról.

Belousovová új pártot alakít

2011. április 29. - (felvidék.ma)

A Szlovák Nemzeti Pártból (SNS) kizárt Anna Belosová új pártot alapít. Ján Slota, az SNS elnöke sok sikert kívánt neki, és egyben abszolút sikertelenséget jósol a leendő szlovák pártnak. Belousovát az új pártb a SNS volt elnökségi tagjai közül Rudolf Pučík és Jozef Ďuračka is követi. A pártalapításhoz szükséges aláírásgyűjtést május elején kezdik. A párt neve egyelőre még nem ismert, Belousovová szerint nemzeti értékrendet képviselő konzervatív párt lesz. Belousovová és Pučík jelenleg még a Szlovák Nemzeti Párt 9-tagú parlamenti frakciójának tagjai. Ha elhagyják a parlamenti klubot, veszélybe kerülhet az SNS frakciójának léte, a házszabály szerint ugyanis egy parlamenti klubot legalább nyolc képviselőnek kell alkotnia.

Bugár Béla: Orbán kijelentései ártanak a magyar-szlovák kapcsolatoknak

2011. április 28. - (hvg.hu)

A magyar kormányfő kijelentéseit mindig akkorra időzíti, amikor a szlovákiai parlament magyarokat is érintő ügyeket tárgyal, állítja Bugár Béla, a Híd, magyar-szlovák párt elnöke. Ilyenkor a szlovákiai sajtóban felerősödnek a magyarellenes támadások. Ennek ellenére a Híd készen áll a partneri együttműködésre, - fejtegette a pártelnök a hvg.hu-nak adott interjúban:

http://hvg.hu/velemeny/20110428_magyar_szlovak

_bugar#utm_source=20110415_szentirmay_mszp

_reform&utm_medium=_Flyer&utm_campaign=hvg.hu

Cseh mesék szlovák szinkronnal - Módosítanák a nyelvtörvényt

2011. április 27. - (Új Szó)

Ondrej Dostál, a Polgári Konzervatív Párt elnöke továbbra is úgy véli, a cseh mesefilmek esetében nem szükséges a szlovák szinkron, de egyelőre nem tesz javaslatot az államnyelvtörvény módosítására. Ahhoz ugyanis, hogy ne legyen kötelező a szlovák szinkron a 12 évesnél fiatalabbaknak szánt cseh tévés alkotások esetében, éppen az említett jogszabály megváltoztatása szükséges. A Polgári Konzervatív Párt (OKS) alelnöke tavaly már megpróbálta eltöröltetni ezt a rendelkezést. A parlament alkotmányjogi bizottsága támogatta is az indítványát, de a plénum elvetette. A három párttársával együtt a Híd frakciójához tartozó OKS-es politikus szerint több olyan rendelkezés van az államnyelvtörvényben, amelyet ki kellene iktatni, de - tette hozzá - a parlament többségének erről más a véleménye.

Chmel: Májusban választják a kisebbségi bizottság tagjait

2011. április 28. - (felvidék.ma)

Rudolf Chmel, a szlovák kormány emberjogi és kisebbségügyi alelnöke - mint a kormány kisebbségi bizottságának elnöke - választási nagygyűlést hirdetett meg május 16. - 19-ére, a nemzeti és etnikai kisebbségek bizottsága egy-egy érintett közösséget képviselő tagjainak megválasztására. A választáson a nemzeti és etnikai kisebbségek identitás-megőrzésében és kultúrájának ápolásában-fejlesztésében aktívan tevékenykedő szervezetek vehetnek részt abban az esetben, ha 2011. május 10-én éjfélig regisztráltatják magukat. A döntő a kormányhivatal iktatójának pecsétjén látható idő, nem a postai bélyegző, tehát legkésőbb május 10-én a kormányhivatalban kell lennie a regisztrációs ívnek. Azok a kisebbségi szervezetek, amelyeknek alapszervezeteik vagy más szerkezeti egységeik vannak, csak egyszer regisztrálhatók. Minden szervezet egy elektort jelölhet a választási nagygyűlésre. Ha a kijelölt személy a szavazáson nem tud megjelenni, póttag képviselheti, az érintett szervezettől kapott írásos felhatalmazás alapján. Minden szervezet jelölhet tagjelölteket és póttag-jelölteket a nemzetiségi bizottságba, szám szerint legfeljebb annyit, ahány hely az adott kisebbséget a bizottságban megilleti. Ha a regisztrációs íven a lehetségesnél több jelölés szerepel, a regisztráció érvénytelen. Ha a regisztrációt benyújtó szervezet nem felel meg a kiírás feltételeinek, regisztrációja érvénytelen. A bizottságba a magyar kisebbség részéről 5 képviselő és 5 pótképviselő jelölhető (4-4 roma, 2-2 cseh, ruszin, ukrán, 1-1 német, lengyel, morva, orosz, bolgár, horvát, zsidó, szerb). Sem az elektornak, sem a bizottságba jelölt személynek nem kell az őket jelölő kisebbségi szervezet tagjának lennie. A magyar kisebbség képviselőit május 19-én 9.00 órától választják meg a kormányhivatal épületében. A regisztrációs ívhez mellékelni kell az érintett kisebbségi szervezet alapító levelének vagy regisztrációs okiratának másolatát; a jelölt írásos beleegyezését jelölésébe és személyi adatai kezelésébe; a jelöltek becsületbeli nyilatkozatát feddhetetlenségükről. A megválasztott és bizottsági taggá kinevezett személyeknek három hónaposnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt kell bemutatniuk. A bizottság alapokmánya, választási szabályzata és a regisztrációs ív letölthető a www.vicepremier.sk honlapról.

150 dolgozót rúg ki a révkomáromi hajógyár

2011. április 29. - (mti)

Szeptember végéig összesen 150 alkalmazott elbocsátását tervezik a dél-szlovákiai révkomáromi hajógyárban. Az elbocsátás hivatali dolgozókat és szakmunkásokat egyaránt érint - írja az Új Szó című pozsonyi napilap pénteki száma. „A hajógyár még tavaly októberben jelezte, hogy 50 embert készül elbocsátani, ezt a számot októberben 80-ra, majd idén április 20-án 150-re módosította - mondta az Új Szónak Silvia Szomíková, a révkomáromi munkaügyi hivatal szóvivője, hozzátéve, hogy a gyárban eredetileg 2011. június 30-ig tervezték végrehajtani a tömeges elbocsátást, majd a határidőt szeptember 30-ra módosították. Az okokat a munkáltató nem köteles bejelenteni a hivatalnak. A hajógyár nem adott ki állásfoglalást a létszámleépítésről. Silvia Szomíková tájékoztatása szerint a munkaügyi hivatal szakemberei napokban tárgyalnak a hajógyár illetékeseivel az elbocsátott személyek elhelyezkedési lehetőségeiről, illetve esetleges átképzésükről. A többségében magyarok által lakott Révkomáromban 1898-ban kezdődött a hajógyártás. A város legjelentősebb ipari üzeme az 1947-ben alapított Szlovák Hajógyár, amelynek jelenleg mintegy 530 alkalmazottja van.

Párkányra és Fülekre májustól nem járnak vonatok

2011. április 29. - (mti)

A MÁV-START Zrt. Budapest-Szob-Párkány és a Hatvan-Szomoskőújfalu-Fülek vonalon közlekedő járatait érinti a szlovák vasút döntése a határ menti vasúti személyszállítási közlekedés májusi leállításáról - közölte a vasúttársaság. A MÁV-START tájékoztatása szerint a Budapest Nyugati-Szob-Párkány vasútvonalon a Budapest Nyugatiból 4.41-kor és 17.07-kor induló vonatok csak Budapest Nyugati-Szob állomások között közlekednek. A Párkányból 6.43-kor és 18.43-kor induló vonatok csak Szob-Budapest Nyugati állomások között járnak. A vonatok menetrendje Budapest Nyugati-Szob, illetve Szob-Budapest Nyugati pályaudvar között változatlan marad. A Hatvan-Somoskőújfalu-Fülek vasútvonalon Fülekről a továbbiakban nem közlekednek az 5:53-kor, 9:51-kor, 15:10-kor, 17:50-kor és a 18:55-kor induló személyszállító vonatok. Somoskőújfaluból nem indulnak 6:22-kor, 10:52-kor, 15:41-kor, 18:11-kor és a 19:20-kor a vonatok. A MÁV-START Zrt. közölte, továbbra célja, hogy a határok átjárhatóságát biztosítsa utasai számára, így a szlovák vasúttal tárgyalásokat folytat arról, hogyan lehetne újraindítani a vonatközlekedést a magyar-szlovák regionális forgalomban. A szlovákiai vonatleállításokról Becsey Zsolt külgazdasági államtitkár is tárgyalt csütörtökön szlovák partnerével, aki azt ígérte, tájékozódik az ügyben. Becsey Zsolt azt kérte Takács Krisztián szlovák államtitkártól, ha gazdasági szempontból le is állítják a vonalakat, segítsen a MÁV-nak abban, hogy át tudjon járni a határon. Szlovák lapértesülések szerint Szlovákiában május 1-jétől több rövid szakaszon leáll a vasúti forgalom vagy ritkítják a járatokat, májustól összesen 237 járatot törölnek, további 77 járatot módosítanak, és 5 vonalon teljesen leállítják a vasúti forgalmat. Az ötből három vonal a magyar határig vezet.

Ismeretlenek helyreállították Komárom szlovák nyelvű tábláját

2011. április 29. - (bumm.sk)

Magyar színekkel festették be Komárom szlovák tábláját Ismeretlen elkövetők magyar színekkel mázolták be Komárom helységnévtábláját Őrsújfalu irányából. A befestett tábla ma reggel nyolc óra környékén tűnt fel az arra járóknak. Azt viszont nem tudni, hogy pontosan mikor került fel a díszítés a táblára. A Bumm.sk olyan információhoz jutott, mely szerint Ivan Gašparovič államfő csütörtöki komáromi látogatása alkalmából készült a „díszítés”. A délután folyamán a tábla visszakapta korábbi semleges színét.

Elszlovákosodott a kórház magyar felirata

2011. április 29. - (bumm.sk)

Múlt hét csütörtök óta új tábla fogadja a komáromi kórházba érkezőket. A bökkenő csak az, hogy a korábbi felirattal ellentétben már csak szlovákul szerepel rajta a kórház szó - írja a felvidéki Bumm.sk portál, alább a cikkük. Lecserélték a komáromi kórház bejáratánál elhelyezett táblát. A régi több évtizede hirdette szlovákul és magyarul is: kórház. Az új táblán azonban ez már csak szlovákul szerepel. Teljesen nem „szlovákosodott” el a felirat, akad rajta magyar nyelvű szöveg is: „Üdvözöljük”. A cserét több olvasónk is kifogásolta, a Facebook közösségi portálon ugyancsak sokan háborodtak fel a magyar felirat eltűnésén. Az Egy Jobb Komáromért Polgári Kezdeményezés pedig bejelentette, levélben fordulnak a komáromi kórházat működtető Forlife nonprofit szervezethez, melyben kérik a magyar felirat visszaállítását. Komárom közéleti és politikai személyiségeit is meg kívánják szólítani, írják alá a tiltakozó levelet, de minden polgárt erre kérnek majd. Az ügyben még kedden megkerestük Viktor Dudást, a kórház igazgatóját, aki azt mondta, ebben az ügyben ő nem illetékes hivatalosan nyilatkozni. Tanácsára ezért a Forlife nonprofit szervezetet irányító AGEL SK Rt. szóvivőjét, Andrea Beňovát kérdeztük meg. Felhívtuk a figyelmét arra, hogy két éve a Rákóczi Szövetség által indított Neked magyar kampány keretében a kórház pályázott és támogatást nyert kétnyelvű feliratok elhelyezésére az intézményben. Azt szerettük volna megtudni, változott-e azóta valami, mi az oka annak, hogy az új tábláról eltűnt a magyar felirat, illetve, tervezik-e, hogy újra kihelyezik azt a kórház bejáratánál. A szóvivő azonban három nap elteltével, ismételt megkeresésünkre sem válaszolt. Pénteken délután megérkezett a szóvivő válasza. Mint írta, a logójukhoz kapcsolt használati utasítás alapján készült a tábla, és nem hiszi, hogy bármiben is hibázott volna társaságuk. Példaként azt hozta fel, hogy a VÚB bank, a Slovenská sporiteľňa, vagy a mobilszolgáltatók sem használnak nemzetiségi nyelvű feliratokat. „Miután a Forlife nem állami intézmény és nem is önkormányzati szerv, nem vagyunk kötelesek kétnyelvű megnevezéseket használni” - közölte írásbeli válaszában. „Fontolóra vehetjük egy kétnyelvű tábla legyártását, de ismétlem, ez nem kötelességünk” - közölte Andrea Benová.

Érdekek, sérelmek, mítoszok

Kiss Gy. Csaba a közép-európai viszonyrendszerről

2011. április 28. - (felvidek.ma)

A visegrádi országoknak az eddigieknél is erőteljesebben és határozottabban kellene megfogalmazniuk a közép-európai érdekeket - véli Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, művelődéstörténész, közíró, a közép- és kelet-európai térség neves kutatója, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének tanára, egyúttal a Magyar-Szlovák és a Magyar-Lengyel Történész Vegyesbizottság tagja. A közép-európai népek és nemzetek történelmét, viszonyrendszerét kevesen ismerik olyan alaposan, mint Kiss Gy. Csaba. Több kötetében és számos tanulmányában, esszéiben és cikkeiben elemezte a magyar-szlovák kapcsolattörténetet is. Úgy véli: a viták alapja, hogy a két ország elitje és közvéleménye más-más látószögből nézi a kapcsolatokat, félelmek és aggodalmak határozzák meg az egymásról való gondolkodást. Ugyanakkor hiányoznak a hosszú távú stratégiák, amelyek - többek közt egymás megismerésével - segítenének lebontani a meglévő bizalmatlanságot:

http://www.felvidek.ma/nezopont/publicisztika/28274-erdekek-serelmek

-mitoszok-kiss-gy-csaba-a-kozep-europai-viszonyrendszerrol

Tárki: Még mindig fölényesen vezet a Fidesz-KDNP

2011. április 27. - (mti)

A Tárki Társadalomkutatási Intézet áprilisi pártpreferencia-kutatása szerint nem történt lényegi elmozdulás a pártok támogatottságában az elmúlt egy hónapban. A Tárki Társadalomkutatási Intézet közleménye szerint a havi rendszeres pártpreferencia-kutatásuk alapján a felnőtt lakosság körében a választások óta eltelt egy évben fölényesen vezet a Fidesz-KDNP a többi parlamenti párt előtt, bár a tavalyi év utolsó hónapjai óta egyértelműen csökken a kormánypártok támogatottsága. Az ellenzéki pártok támogatottsága kis mértékben növekedett csak ez idő alatt, a bizonytalan szavazók és a pártválasztásukat eltitkolók aránya viszont ennél erősebben nőtt, így mostanra a választásra jogosultak csaknem fele nem tudja vagy nem mondja meg, hogy kire szavazna egy most esedékes parlamenti választáson:

http://hvg.hu/itthon/20110427_tarki_felmeres_partok_tamogatottsag

Szomszédok a magyar alkotmányról:

A románok értelmesen vitáztak

2011. április 26. - (Pap Szilárd István - kitekinto.hu)

Magyarország új alkotmánya megihlette a szomszédos országok közéletét is, mindenhol szóba került a kérdés eltérő hangsúlyokkal. Mint arról már beszámoltunk, a határon túli magyarság iránti felelősségvállalást is előíró alaptörvényt erősen bírálta a szlovák politikum. A pozsonyi körökre jellemző módon irredentizmust és fenyegetést véltek felfedezni. Romániában ennél sokkal árnyaltabb vita alakult ki a probléma margójára, igaz, a megítélésekből érezhető volt a Magyarországra jellemző ideológiai törésvonal. Az új magyar alkotmányról a környező országok politikusai és publicistái is elmondták véleményüket, mindannyinak közös jellemzője az általános tájékozatlanság volt. A véleményalkotók zöme másodlagos, a nyugati médián átszűrt információkkal dolgozott, és a régi jó óvodai telefonos játék elve szerint minél több áttételen keresztül jut el egy hír valahová, annál valószínűbb, hogy pontatlan vagy hamis lesz. Mindazonáltal igen átfogó és pontos elemzések is születtek. Az első kézből származó információk hiánya mellett az ideológiai megosztottság is igen jellemző volt, főleg a romániai közélet vitái során. Míg Szlovákiában, mint ahogy arra rámutattunk korábban, legtöbben a határon túli magyarság iránti felelősség alkotmányos felvállalását kritizálták, addig Romániában kitértek a dokumentum más, ellentmondásosabbnak ítélt részeire is. Persze ez nem jelenti azt, hogy irredentizmus vádjai nem fogalmazódtak meg Bukarest részéről. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt egyik alakja, a 2009-es elnökválasztási futam nagy vesztese Mircea Geoană enyhe marxista színezetet is adott elemzésének. A Gândul.info internetes napilap tudósítása szerint a baloldali politikus úgy nyilatkozott, a gazdasági nehézségek elfeledtetésére az Orbán-kormány nacionalista, történelemre támaszkodó büszkeséget akar támasztani a választópolgárok körében. Geoană szerint az alaptörvény említett kitétele csak konfliktusokat szülhet a különböző nemzetek között. Bírálta az alkotmány elfogadásának sebességét is. Az elhamarkodott lépések csak kellemetlenséget okozhatnak, mint ahogy a hirtelen fékezés a szélvédőnek való ütközést eredményezi. Teodor Baconschi külügyminiszter, a jobboldali Demokrata-Liberális Párt tagja cáfolta, hogy a dokumentum kapcsán feszültség keletkezett volna a két ország között. Az egyik központi napilapnak adott interjújában mesterségesen fabrikált problémának nevezte a kérdést, és rámutatott országa elkötelezett a kisebbségvédelem iránt. A kereszténydemokrata meggyőződésekkel rendelkező köztisztviselő üdvözölte a kereszténységre való utalást, hiszen szerinte minden európai országnak tisztában kell lennie kulturális gyökereivel, és fel kell vállalnia azokat. Mindezt demokratikus kontextusba kell helyezni, - mondta - elkerülve a vallásos fundamentalizmust, de a politikai korrektség dogmatizmusát is. Teodor Baconschi, román külügyminiszterA környező országok kisebbségi magyar politikusai kevésbé szálltak be a beszélgetésbe. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részéről nem tudunk említésre méltó megnyilvánulást felidézni. A Magyar Koalíció Pártja, illetve Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke pedig többször elismerően, szuperlatívuszokban beszélt alkotmány tervezetéről. A sajtó képviselői is főként csak az anyaországi nyilatkozatok és vélemények átvételével, tolmácsolásával foglalkozott. A román sajtóban talán egyik legátfogóbb elemzését Alin Fumurescu, az Egyesült Államokban élő román politológus készítette el. Kétrészes írásában sorra veszi a nyugati sajtó és balliberális körök által az alkotmánnyal szemben felhozott vádakat és túlnyomó többségüket cáfolja is. A preambulum kereszténységre mint nemzetmegtartó erőre való hivatkozását egyértelműnek tartja, cáfolatát pedig abszurdnak. Véleménye szerint Szent István államalapítása és kereszténységre történő áttérése vezette be a magyarokat Európába, ezt cáfolni pedig annyi, mint el nem ismerni a tényt, hogy egy meg egy az kettő. A család vagy a magzati élet védelméről, az alkotmánybíróság jogköreiről szóló kritikák szerinte mind-mind olyan kérdések, amelyek más alaptörvényekben is megtalálhatóak, és nem jelentik automatikusan az abortusztilalmat vagy egyneműek házasságának tilalmát. Ez utóbbival kapcsolatban például rámutat, hogy amiért az alkotmány szerint a család egy férfi és egy nő kapcsolatára épül nem egyenlő az egyneműek házasságának tilalmával. Hiszen az egész csak megnevezés kérdése: két férfit is összeházasíthat az állam, kapcsolatukat azonban nem családnak, hanem, mondjuk, halászlének fogják nevezni. Ehhez hasonló, nevetségesnek tűnő hasonlatokkal mutat rá, hogy az alkotmány kritikusai mennyire egyoldalúan, és hibásan kezelik a dolgot. Fumurescu azonban a kormányoldalt sem kíméli meg a bírálatoktól. Elmondja, hogy a gyors tempó és a népszavazás elutasításával a kormánypártok nem teljesítették eredeti céljukat, hogy egy új, legitim, mindenki által elfogadott, tartós alkotmány adjanak az állampolgároknak. Mindemellett az alaptörvény megtervezőit ugyanazzal a butasággal vádolja, mint a kritikus oldalt. Az elemző rámutat egy sor inkoherenciára, amely által azt is cáfolja, hogy a dokumentum egyetlen pártideológiát emelne jogerőre. Nem tisztázódik például a liberális „egyéni boldogulás” és a republikánus „közjó” viszonya, a normaszöveg olykor az egyiknek, máskor a másiknak ad elsőbbséget. Ugyanígy a Szent Korona felülről jövő szuverenitása összevegyül az alulról jövő népszuverenitással és a múlt, jelen és jövő generációinak társadalmi szerződésével. A politológus-filozófus nem tehet tehát mást, mint hogy levonja a következtetést: az új alkotmány rengeteg különböző elképzelés szlogenszerű összerakása, a barikád két oldalán harcolók pedig ugyanazon hibákba esnek. Az Evenimentul Zilei publicistája egy Orbán Viktorról szóló viccel példázza az új alkotmány populistának és autoriternek vélt beütéseit. A szerzőnő, Ioana Lupea emlékeztet, hogy első mandátuma idején a miniszterelnök az Országház épületébe költöztette a Szent Koronát, ellenfelei szerint azért, hogy minden este felpróbálhassa. Úgy látja, az alaptörvény visszaszorítja az állampolgárok jogait, illetve az Alkotmánybíróság kompetenciáit. Mindezeken túlmenően kitágul a rendkívüli szükségállapot bevezetésének lehetősége, amellyel kapcsolatban Mussolini és Hitler hatalomra kerülését idézi fel az újságíró. A román közvitákra ritkán jellemző a minőségi párbeszéd és helyzetelemzés. A román-magyar viszony elmúlt húsz esztendőjében azonban mindig voltak pillanatok, amikor a közös ügyek, nézeteltérések kapcsán igen termékeny eszmecsere fejlődött ki. A 2000-es évek elején például a státusztörvény körül alakult ki egy ilyen dialógus, amely persze nem nélkülözhette az agresszív megnyilvánulásokat sem, de bővelkedett értelmes érvekben is. Az új magyar alkotmány kapcsán nem jött lére párbeszéd, hiszen erre nem is volt szükség vagy igény, mindazonáltal az elemzések túlléptek a slotai előítéletek és skatulyákban való gondolkodás határain, amelyek mindig hozzájárulhatnak a „másik” megismeréséhez.

A határon túlról is támadják a magyar alkotmányt

2011. április 21. - (Medgyesi Ádám - kitekinto.hu)

Heves ellenállást és cselekvéskényszert váltott ki az új magyar alkotmány elfogadása a szomszédos országokban. Annak ellenére, hogy az új alkotmányban nemzetpolitikai szempontból csupán a kormány eddigi politikájának és döntéseinek biztosít alkotmányos kereteket, s nem fektet le váratlan értékeket, irányelveket, túl az európai és hazai támadásokon - melyek döntően a fékek és ellensúlyok lebontását és a centralizált hatalomépítést kifogásolják - a szomszédos országok nemzeti szuverenitásuk megsértésének szimbólumaként tekintenek a hétfőn elfogadott alaptörvényre. Tekintsük mennyire valós ez a félelem. Portálunkon különös figyelmet szenteltünk a második Orbán-kormány nemzetpolitikájának, annak minden lépését nyomon követtük, s első félévét követően helyzetértékelő elemzést is készítettünk. Ennek alapján azt kell mondani, hogy a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatától kezdve a Nemzeti Összetartozás Napján, s a MÁÉRT újraélesztésén keresztül az egyszerűsített honosítás is ugyanazt a nemzetpolitikai irányvonalat képviseli. Természetesen egyik lépés sem eredményezett osztatlan örömöt szomszédaink körében, s nem volt elkerülhető némi diplomáciai feszültség. A szócsatákat valamint a szimbolikus demonstrációt követően azonban elcsendesedtek az indulatok. Az új alkotmány szövegét elemezve semmi olyat nem figyelhetünk meg, mely ezen az értékrenden, s politikai irányvonalon kívül esne. Így a szomszédos országok részéről tekinthető kötelező politikai cselekvésnek a szöveg elleni agitáció, különösképpen, ha figyelembe vesszük, hogy minden oldalról zúdulnak a támadások Magyarországra. Ilyen körülmények között nem várható, hogy a szlovák nacionalizmus csendben tűrje „érdekeinek megsértését” a magyar alkotmány elfogadásakor - hiszen ezúttal is északi szomszédunknál okozott a legnagyobb felháborodást a magyar intézkedés.

Magyarország felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért

A szlovák politikusok számára nehezen emészthető, hogy az alkotmány szövege különös figyelmet szentel a határon túl élő nemzettársakra, igyekszik segíteni közösségeik megmaradását és azokat minél szorosabban az anyaországhoz kapcsolni. Mindez azonban - ahogy említettük - már kiolvasható a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatából: „A Nemzeti Együttműködés Rendszere minden magyar számára nyitott, egyaránt részesei a határon innen és túl élő magyarok.” További aggodalomra ad okot körükben a választójog kérdése, melyről ugyan sarkalatos törvény fog rendelkezni. Azt még nem látjuk magunk előtt teljes mértékben, hogy milyen formában, azonban egy fontos változtatás történt ebben a tekintetben az alaptörvény szövegén, hiszen nem derül ki egyértelműen, hogy a választójog magyarországi lakóhelyhez lesz-e kötve, vagy sem. Ugyanis az új alaptörvényünk így fogalmaz: „Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. Sarkalatos törvény a választójog gyakorlását vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.” Erről a konkrét kérdésről is hónapok óta zajlik a polémia. Ez sem érhette váratlanul az érintetteket, ugyanis a magyar kormányzati szereplők, elsősorban Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, nem takargatták választójog kiterjesztésére irányuló szándékukat. Ez ugyanis nem csupán szimbolikus lépés, hanem a politikai közösség kibővítését jelenti, mely számos kérdést és dilemmát von maga után. Ezúttal is Szlovákia volt a legagilisabb, s ő fontolgatja a legradikálisabb fellépést az új alaptörvénnyel szemben. Lássuk mit szóltak a politikusok! Robert Fico volt kormányfő az autonómiatörekvéstől tart, Szlovákia területi épségét félti: Itt az ideje, hogy a kormánykoalíció pártja megmutassák, hogy Szlovákia fontos nekik”- fogalmazott, s hogy nem fogják eltűrni, hogy Magyarország támogassa a magyar kisebbségek autonómiatörekvéseit. Fico szerint Magyarország Szlovákia területi épségét fenyegeti alkotmányában, ezért a szlovák alkotmánynak is többet kell mondania az állam területi épségéről a mostaninál. Ján Fígel KDH pártelnök szerint nagy gondot jelent a választójog megadása olyan személyeknek, akiknek nincs állandó lakhelyük Magyarországon. S ugyancsak bajos számára, hogy Magyarország a kisebbségek önkormányzati szerveit is támogatni kívánja. Sajnálja párhuzamosan, hogy a magyarországi kisebbségek nyelvének védelme kikerült a magyar alkotmányból, s hogy a kisebbségek parlamenti képviseletét sem oldották meg Juraj Droba (Szabadság és Szolidaritás): „a magyar alaptörvény nincs összhangban az 1995-ös szlovák-magyar államközi szerződéssel, mert úgy ad kollektív jogokat egyes csoportoknak, hogy nem kérte ki a pozsonyi kormány véleményét, s nem folytatott róla szakértői tárgyalásokat.” Mondják ezt a politikusok úgy, hogy a választójogról szóló sarkalatos törvény még nincs kidolgozva, az csak későbbi probléma lehet. A magyarországi kisebbségekről szólva Ján Fígel kevésnek tartja, hogy csupán az alaptörvény hitvallásában szerepel: „A Magyarországon él ő nemzetiségeket és népcsoportokat a magyar nemzet részének tekintjük.” Ján Slota a Szlovák Nemzeti Párt elnöke Nagy-Magyarország visszaállítására tett első lépésnek tartja az új alkotmányt. Meggyőződése, hogy Budapest igényeinek egyre fokozódnak majd, s ez nyílt katonai konfliktushoz vezet a végén, mert „ a szomszédos országok nem hagyják elvenni szuverenitásukat”. A politikusi nyilatkozatokon túlmenően a Külügyminisztérium is állást foglalt: A Szlovák Köztársaság tiszteletben tartja minden állam jogát, hogy szuverén módon kialakítsa saját alkotmányos kereteit. Ugyanakkor elvárja, hogy a Magyar Köztársaság az alkotmány életbe léptetésekor, a hozzá tartozó jogszabályok elfogadásakor és életbe léptetésekor szintén tiszteletben tartsa más államok alkotmányos berendezkedését, a nemzetközi jogi elveket és az ország nemzetközi kötelezettségvállalásait. A szlovák alkotmányos berendezkedés a nemzetközi joggal összhangban abból indul ki, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása és védelme elsősorban annak az államnak a felelőssége, amelyben a kisebbség él. Szlovákiában a kisebbségekhez tartozó személyek védelme összhangban áll a nemzetközi joggal, és az Európai Unió szerződésének 2. cikkelye értelmében az egyéni jogok elvén alapul. A Szlovák Köztársaság ezért el fogja utasítani saját területén bármilyen ország jogszabályainak alkalmazását, amelyek beavatkoznának a Szlovák Köztársaság alkotmányos jogrendjébe, vagy érintenék a Szlovák Köztársaság és állampolgárainak szuverenitását és jogait. Összegezve elmondható az, hogy Szlovákia igyekszik kihasználni az európai támadások eredményeképpen kialakult számára kedvező nemzetközi hangulatot saját érdekeinek érvényesítésére. Hiszen a támadott területeken már érvényben levő szabályozásoknak biztosítottak alkotmányos kereteket a törvényhozók, illetve még nem szabályozott kérdés, mint a választójog, hónapok óta folyik a diskurzus. Szlovákiáról lévén szó nem szabad megfeledkezni a szavazatokért folytatott harcra, melyben nagy eredményeket lehet elérni egy-egy harcias megnyilvánulással.

A szlovákiai magyarok politikai viták foglyai

2011. május 1. - (nepszava.hu)

A szlovákiai kormánykoalícióban is részt vevő Híd párt frakcióvezetője, Solymos László szerint a szlovákiai magyarok önhibájukon kívül válnak Szlovákia és Magyarország politikai játszmájának foglyaivá. „Nem tudom, miért használják túszként a szlovákiai magyarokat” - emelte ki Solymos annak kapcsán, hogy az ellenzéki, Robert Fico vezette Smer-SD a szlovák alkotmány módosítását szorgalmazza, reakcióként az új magyar alkotmány elfogadására. A frakcióvezető aláhúzta, hogy a magyar kisebbség itt él, itt fizet adót, és szeretné kellemesen érezni magát. „A bizalmatlanság minden ilyen formája kellemetlen, és úgy is néz ki a kisebbség reakciója” - vélekedett. Leszögezte, hogy a Smer igyekezete, hasonlóan más „hisztérikus” reakcióhoz a magyarországi eseményekre nem járul hozzá a két nemzet viszonyának javításához. A Smer alkotmánymódosító javaslatot terjeszt a parlament elé, amellyel azt szeretné elérni, hogy specifikusan kiemeljék, hogy Szlovákia egyéni, nem pedig kollektív jogokat ismer el. Ezzel a magyar alkotmányra reagál, amely a határon túli magyarokról való gondoskodást az anyaország feladatának tartja, és biztatja őket kollektív jogaik gyakorlására.

Lengyel László: Az orbáni karakter

2011. április 26. - (hvg.hu)

Orbán Viktornál nincs kiegyezés. Kétfrontos harc van, politikai és gazdasági frontokon. A harc tárgya a gazdasági növekedési pálya, az európai beilleszkedés, a vagyonok és jövedelmek elosztása és újraelosztása, az állam, az életforma, a nyilvánosság szerkezete. A konfliktusok ellenőrizhetetlen összeütközések láncolatává válnak. Szlovákiai magyar értelmiségiekkel és vállalkozókkal beszélgetve, érthetetlennek neveztem Orbán Viktor kormányzásában, hogy nem egyezett ki hatalomra jutásakor a gazdasági szereplőkkel. Azt vártam, hogy a politikában egész pályás letámadást alkalmaz, de arra nem számítottam, hogy azonnal kétfrontos harcba kezd, megütközik a vele barátságos tőkével, az Európai Unióval és a Valutaalappal. Ha csak a szimbolikus politikában rohamoz, alkotmányoz, kultúrharcol, médiaháborúz, és megállapodásra jut a gazdaságban, berendezkedhet két-három ciklusra. A türelmetlen kétfrontos harc következtében le kell mondania a rendszeralapításról:

http://hvg.hu/velemeny/20110426_lenyel_orban_hatalom

Egy szlovákiai magyar náci vezényli a Véderőt

2011. április 28. - (Barak László - parameter.sk)

Egy szlovákiai magyar hülyegyerek, Porubszky Zsolt - aki köbölkúti (Érsekújvári járás) 28 éves fiatalember - annak a Véderő elnevezésű maszek egyesületnek a „főparancsnoka”, amelyet civilek alapítottak. Egyrészt, mert vélhetően vonzalmat éreznek általában az uniformishoz, egyszersmind az erőszak iránt, másrészt meg nyilván utálják a cigányokat. Többek között… Arról a Véderőnek nevezett bagázsról van szó, amelynek tagjai egy Gyöngyöspata elnevezésű magyarországi településen masírozgatnak immár hetek óta a helybeli péró előtt. Elrettentendő annak lakóit a magyar emberek vegzálásától… A magyar emberek között persze nyilván akadnak számosan, akik ugyancsak annyira utálják a cigányokat, hogy emiatt akár öngyilkosságot is képesek elkövetni. (Tudniillik a csendőrösdit játszó egyenruhás fószerek anno azért szállták meg a települést, mert egy helybeli magyar ember állítólag a mellé költöztetett árvízkárosult roma család miatt akasztotta föl magát. Béka poraira…) Ha mégoly felszínes kegyeletsértésnek tűnik is, ki kell mondani, aki az emberutálat miatt képes öngyilkosságot elkövetni, az beteg. És idejekorán orvoshoz kellett volna fordulnia. De, ha neki nem is, a családjának egészen biztosan. Ha pedig nem volt neki, akkor a nem cigány szomszédjainak, hogy a helybeli önkormányzatról ne is beszéljünk. Ennyit a Véderő elnevezésű illegális különítmény normális halandók számára nyilván visszatetsző, sőt, ugyancsak undort keltő utcai trappolásának állítólagos ürügyéről. Már csak azért is, mert az ilyesmi az avatottak dolga. Akárcsak az erőszakos rendcsinálás. Ami ugyancsak az ilyesmire szakosodott szakemberek dolga, egyszersmind a mindenkori állam monopóliuma lenne. Többek között ugyanis ezért szedi az állam az adót! Normális viszonyok között tehát az állam, illetve az adófizetők által finanszírozott és működtetett erőszakszervezetek ágendája, hogy megvédjék egymástól az embereket. Nem mellesleg néhány olyan nyikhajtól is, akik ferde hajlamaik, esetleg nehéz (vagy könnyű) gyermekkoruk, neveltetésük (vagy neveletlenségük) okán késztetést éreznek arra, hogy konkrét, de akár lappangó erőszak alkalmazásával tanítsanak móresre másokat. Tök mindegy, azért-e, mert azok a mások képtelenek a civilizált együttélésre, avagy éppen csak más a bőrszínük, mint a többségieké. Ilyen értelemben tehát, ami Gyöngyöspatán történt és történik, a legkevésbé sem illethető a normális jelzővel. Ugyanis az általános erkölcsi normák megsértésén kívül, a helyzethez illő profán minősítéssel élve, Gyöngyöspatán a Véderő pribékjei tulajdonképpen képletesen beleszartak Magyarország aktuális kormányának ventilátorába. És, amint ez ilyen esetekben lenni szokott, kivétel nélkül minden magyarországi zember pofalemezén ott van a cselekmény szemmel látható, bűzlő eredménye. Talán nem kell különösebben magyarázni, hogy miért… Elég legyen annyi, hogy egy olyan provinciával, ahol az önbíráskodás intézményével nem tud mit kezdeni az állami gépezet, és akad számos olyan individuum, aki ezen még örvendezni is képes, nagyon-nagyon komoly baj van - és lesz még jó ideig… Egyébként mielőtt a történtek miatt és általában a magyarországi közéleti viszonyok kapcsán mi szlovákiai magyarok is elkezdenénk szörnyülködni, ajánlatos belegondolnunk, hogy abból a bizonyos ventilátorból miránk is fröccsent valami. Hiszen ugye, egy szlovákiai magyar vezényeletével tolták le a gatyájukat az elkövetők…! Az pedig csak tovább fokozza a helyzet hülyeségét, hogy Magyarországon állítólag komoly társadalmi, sőt, államigazgatási körökben is felmerült, sőt, terjed, hogy a Véderő szlovákiai magyar főparancsnoka, Porubszky Zsolt nem más, mint a szlovák titkosszolgálat ügynöke! Nem semmi! Annak ellenére sem, hogy a Paraméter konkrét, önmagát érthető okokból megnevezni nem kívánó, ám ennek ellenére hitelt érdemlő forrástól úgy tudja, szó sincs ilyesmiről! Mármint, hogy holmi szlovák ellenség, a szlovák állam megbízásából végezne fölforgató tevékenységet Magyarországon. Hogy mégis felmerülhetett ott egy ilyen összeesküvés-elmélet, az ugyancsak megérdemelne egy külön fejezetet. Amely arról szólna, miként kívánja a tehetetlen illetékesek köre külső ellenségre hárítani a saját felelősségét. A jelek szerint egyáltalán nem törődve azzal, hogy miféle, a két ország lakosait esetleg igencsak érzékenyen érintő következményekkel járhat egy ilyen sunyi dezinformáció, pletyka!!! Mindez pedig ahelyett történik, hogy a magyar állami erőszakszervezetek - beleértve a titkosszolgákat is! -, azon dolgoznának, hogy felderítsék: Személy szerint kik azok, akik Magyarország náci múltját idéző „szebb jövőért“ feliratú uniformisban játszanak cigányfaló betyárokra? Milyen forrásból kapnak hetek óta zabálnivalót? Ki csináltatott nekik maskarát, azaz egyenruhát? És általában miből élnek, ha hagyományos értelemben véve nem dolgoznak…?!

A titkosszolgálat is vizsgálódik Gyöngyöspata ügyében

2011. április 29. - (mti)

A polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok is vizsgálják a gyöngyöspatai események körülményeit a Magyar Nemzet értesülése szerint. A lap úgy tudja, az elhárítás és a hírszerzés feladata annak tisztázása, hogy ellenérdekelt titkosszolgálatok és különböző üzleti körök szerepet játszottak-e a romák evakuálásnak beállított utaztatása, illetve az ahhoz kapcsolódó lejárató nemzetközi médiakampány megszervezésében. Nemzetbiztonsági források szerint annak nyomát keresik, hogy van-e közük idegen hatalmaknak a hisztériakeltéshez. Ellenőrzik azt is, hogy a térségben megjelenő félkatonai szervezetek milyen forrásból működnek.

Pattanásig feszült a helyzet Gyöngyöspatán

Gyurcsány egymilliót, Orbán törvényjavaslatot adott a településnek

2011. április 27. - (168 Óra Online)

Kedden késő este újabb felfordulás volt Gyöngyöspatán: a hetek óta a faluban önkényesen masírozgató Véderő tagjai és helyi lakosok keveredtek tömegverekedésbe. Négy sérültet szállítottak kórházba, egyikük súlyosan, a többiek pedig könnyebben sérültek meg. A helyi romák szerint a paramilitáris csoport tagjai inzultálták őket, míg a Véderő tagjai azt állítják, legalább százhúsz, kaszákkal és kapákkal felfegyverkezett roma esett nekik. A helyiek szerda délelőtt összepakolták holmijukat- a cigányokat senki nem védi meg, ezért menekülniük kell, mondják:

http://www.168ora.hu/itthon/pattanasig-feszult-a-helyzet-gyongyospatan-74641.html

Mégis eltűrik Orbánék, amiről azt mondták, nem tűrik

2011. április 26. - (168 Óra Online)

Azt állítja Orbán Viktor (Brüsszelben, a romák helyzetével kapcsolatban), hogy „nem tűrünk el vonulgatásokat, elrettentést, fenyegetést”.

Ezzel szemben a tény az, hogy április 14-i sajtótájékoztatója óta is folyamatosan vonulgat az új gárda Hajdúhadházon, sőt az egyenruhások visszatértek Gyöngyöspatára is, hogy kiképzőtábort építsenek. A kormány meg eltűri. Vagy az egészet nem tartja fenyegetésnek és vonulgatásnak, csak békés sétának.

Orbán: „ilyenkor egy kormány kénytelen az erő nyelvén beszélni”

2011. április 27. - (hvg.hu)

Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán két mondatban kommentálta a mai kormányülést, ahol többek között a büntető törvénykönyv módosítását is kezdeményezték. „Fontos kormányülésen vagyunk túl. Az ember azt hiszi, mindenki ért a szép szóból, kár, hogy ez nincs így. Ilyenkor egy kormány kénytelen az erő nyelvén beszélni. Btk.-módosítás, részletek a híradásokban” - olvasható a rövid Facebook-bejegyzésben. Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a büntető törvénykönyv (Btk.) szigorítását javasolja a kormányzat azzal összefüggésben, hogy egy új bűnözési forma, az „egyenruhás bűnözés” jelent meg Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnök a kormányülésen arra adott utasítást, hogy még szerdán nyújtsák be a parlamentnek a Btk. szigorítását, ez pedig már meg is történt, a módosításról pedig akár már hétfőn dönthet a Ház. A szerda délután benyújtott törvényjavaslatot Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter jegyzi, aki sürgősségi javaslatában azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés térjen el a házszabálytól, és a vitát, valamint a határozathozatalt is május 2-án, hétfőn folytassa le. Ha a parlament nem fogadja el a házszabálytól való eltérésre tett indítványt, a tárcavezető sürgős tárgyalást és olyan tárgyalási rend kialakítását javasolja, hogy az előterjesztést minél előbb elfogadhassák a képviselők.

Az USA-nak tetszik a magyar kormány állásfoglalása

2011. április 27. - (mti)

Az USA a gyöngyöspatai eseményekkel kapcsolatban méltányolja a magyar kormány azon állásfoglalását, hogy a kisebbségi csoportok megfélemlítése és az ellenük irányuló erőszak elfogadhatatlan - tudatta a budapesti amerikai nagykövetség szerdán. Az MTI azzal kapcsolatban kereste meg a diplomáciai képviseletet, hogy id. Farkas János, a Roma Polgárjogi Mozgalom országos alelnöke szerdán azt mondta: a helyiek jelezték az Egyesült Államok nagykövetségének, hogy mind a 450 gyöngyöspatai roma menedékjogot kíván kérni Amerikában. A Gyöngyöspatán történt eseményeket sajnálatosnak nevezte a budapesti amerikai nagykövetség, amely egyúttal világossá tette: nem kommentálja azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a romák menedékjogot kérnek az Egyesült Államokban. Az amerikai nagykövetség álláspontja szerint a gyöngyöspatai biztonsági problémákat a helyi önkormányzatnak és a kormánynak kell kezelnie, a falu lakóival egyeztetve:

http://hvg.hu/itthon/20110427_gyongyospata_amerikai_nagykovetseg

Balog szerint meg kell győzni a „nem roma többséget”

2011. április 27. - (mti)

A magyarországi roma közösség megsegítésén belül a legnagyobb feladat a nem roma többség megnyerése az ügynek és meggyőzése arról, hogy a társadalom szélére szorult közösségek integrációja az egész társadalom javát szolgálja - mondta Londonban Balog Zoltán szerda este. A közigazgatási és igazságügyi minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára a londoni magyar nagykövetség és a londoni Magyar Kulturális Központ által az európai és a magyar roma stratégiáról szervezett konferencián szólalt fel. A roma közösség problémáinak gyökereiről szólva elmondta: a kommunista rendszer bukása után összeomlott - és azóta is alacsony - a szakképzetlen munkaerő iránti kereslet, és ez különösen keményen sújtotta a roma lakosságot.

Kállai Ernő személyesen találkozna a miniszterelnökkel

2011. április 27. - (mti)

A kisebbségi ombudsman azonnali személyes találkozót kezdeményezett Orbán Viktor miniszterelnökkel a kedd éjszaka „Gyöngyöspatán lezajlott tragikus események miatt”. Kállai Ernő véleménye szerint az államnak kell normalizálnia a körülményeket Gyöngyöspatán. A kisebbségi ombudsman szerdán arról tájékoztatta az MTI-t, hogy közvetlenül megkereste a belügyi tárcát is, és Kontrát Károly parlamenti államtitkár azt ígérte, minden szükséges intézkedést megtesznek a közrend és közbiztonság megőrzése érdekében. A települést rendőri erőkkel lezárják, és nem engedik be azokat a nem helyi lakosokat, akikről feltételezhető, hogy a további rendbontás szándékával közelítenek - tette hozzá. A kisebbségi ombudsman úgy vélekedett: a múlt héten nyilvánosságra hozott jelentésében felvázolt forgatókönyv tovább íródott, a helyben kialakult feszültségek véres verekedésbe torkolltak. Ezek közvetlen körülményei ugyan nem tisztázottak, „mindannyian tudjuk azonban”, hogy a hónapokig tartó „megszállás” és az azóta felgyűlt félelem és feszültségek mellett a folyamatos provokáció váltotta ki az eseményeket - közölte. Kállai Ernő szerint nem lehet abban reménykedni, hogy a történet végére kedd éjjel pont került. Az ombudsman kiemelte: az elmúlt hetek pártpolitikai villongásai és „egymásra mutogatása” után az államnak kell normalizálnia a körülményeket. Nem tudjuk, hogy kinek lehet az érdeke egy polgárháborús helyzet kialakulása, de a felelősen gondolkodó embereknek biztosan nem.

Amnesty International: nyomozzák ki a Gyöngyöspatán történteket

2011. április 27. - (mti)

Az Amnesty International (AI) felszólítja a kormányt, a Belügyminisztériumot és a rendőrséget, hogy azonnal tegyenek meg minden szükséges intézkedést a rasszista erőszak és félelemkeltés valamennyi formájának megakadályozására, egyúttal nyomozzák ki és szankcionálják a Gyöngyöspatán és másutt történteket. A nemzetközi jogvédő szervezet az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében megállapítja, hogy „a Gyöngyöspatán hetek óta tartó, a különböző szélsőséges csoportok által gerjesztett félelemkeltés” és a helyi roma lakosság megbélyegzése és fenyegetése kedd éjjel fizikai erőszakká fajult, annak ellenére, hogy „a kormány tagjai az elmúlt napokban többször kinyilvánították, hogy rend van a településen”:

http://hvg.hu/itthon/20110427_gyongyospata_amnesty

Áll a bál Gyöngyöspatán

2011. április 27. - (hvg.hu)

Lemondott polgármester, félkatonai szervezetek, evakuálás, tömegverekedés. Ha egy hónap alatt nem is vált Gyöngyöspata Magyarország Szomáliájává, egyre többen szeretnék annak láttatni, a hangulat pedig továbbra is feszült. Mindeközben a kormány tehetetlen. Az, hogy egy településen tömegverekedés tör ki, sajnos nem ritka jelenség Magyarországon. A gyöngyöspatai incidens azonban más, mondhatni, rendkívüli: a faluban élő helybéli romák csaptak össze nem odavalósi, de napok óta ott tartózkodó félkatonai csoportok tagjaival. Azt, hogy ki provokálta ki a verekedést és ki kit támadott meg először, nem tudni, a hírek ellentmondásosak. Arra viszont számítani lehetett, hogy a szembenálló felek előbb-utóbb egymásnak esnek. Ami Gyöngyöspatán történik, az még messze nem polgárháború, de kétségtelen, hogy az a bizonyos húr már elpattant:

http://hvg.hu/itthon/20110427_gyongyospata_tomegverekedes

Régi-új gárdák Kelet-Európában

2011. április 28. - (hvg.hu)

Bár sokukat már évekkel ezelőtt betiltották, a kelet-európai romaellenes militáns mozgalmak és szélsőjobboldali csoportok új köntösben élnek tovább a környező országokban, ahol korábban sem voltak ritkák a gyöngyöspataihoz hasonló összecsapások. A romák és a faluban tartózkodó szélsőséges csoportok tagjai között Gyöngyöspatán lezajlott összecsapáshoz hasonló eseményekre korábban más kelet-európai országokban is volt példa:

http://hvg.hu/vilag/20110427_kelet_europa_militans_mozgalmak

Alaptörvény: Veszélyben a békés kormányváltás

2011. április 28. - (hvg.hu)

„A közhatalmi szerkezet erőteljes ideológiai körítéssel végrehajtott és az új alaptörvényben előirányzott túlbiztosítása végletesen megmerevítheti a politikai rendszert” - véli Mink András történész. Az államfő húsvéti aláírásával szentesített és január elsejével hatályosuló új alkotmányt a kormányoldal legvisszafogottabbjai is történelminek, nemzetegyesítőnek tekintik, olyannak, amely lezárja végre az ország permanens válságát. Az alaptörvény kritikusai viszont azt állítják, nemhogy véget vetne az önemésztő politikai csatározásoknak, sokkal inkább felfűti őket, ráadásul a krízis immáron kiterjed az eddig stabilnak mutatkozó közjogra is. A kormány ellenfelei immáron a rendszer ellenségei lesznek, amilyen programmal az „átmenet zavaros két évtizede” során eddig egyetlen számottevő politikai erő sem lépett fel. Nemhogy megerősödne az ország, destabilizálódik:

http://hvg.hu/itthon/20110428_bekes_kormanyvaltas_alaptorveny_alkotmany

A szlovák alkotmány átírásával vágna vissza Magyarországnak Fico

2011. április 28. - (origo)

Alkotmánymódosítással válaszolna az új magyar alaptörvényre a korábbi szlovák miniszterelnök, Robert Fico. Az ellenzéki vezető a szlovák alkotmányba írná, hogy a határon túli magyaroknak nem lehetnek olyan kollektív jogaik, amilyeneket a magyar alkotmány ad nekik, a szlovák kormány azonban nem támogatja Fico ötletét. Módosítaná a szlovák alkotmányt Robert Fico szlovák ellenzéki vezető, hogy visszavágjon az új magyar alkotmány határon túli magyarokra vonatkozó része miatt - írja a The Daily című angol nyelvű szlovák hírportál. A korábbi kormányfő pártja, a Smer azt kifogásolja, hogy a magyar alaptörvény kollektív jogokat garantál a határon túli magyaroknak is. A párt ezért olyan alkotmánymódosítást nyújtana be, amely Szlovákiában a nemzeti kisebbségek számára csak egyéni jogokat ismerne el, kollektív jogokat nem. Fico pártja a szlovák hírportál szerint azzal érvel, hogy a kisebbségek kollektív jogait az európai jogrendszerben sem ismerik el. A Smer most nyomást próbál gyakorolni a szlovák kormányra, hogy tegyen lépéseket az új magyar alaptörvény ellen, és várhatóan pénteken be is nyújtja módosító javaslatát a szlovák parlamentnek. Iveta Radičová szlovák miniszterelnök azonban visszautasította Fico javaslatát, mivel szerinte csak a gyengeség jele lenne, ha a magyar parlament lépésére válaszul megváltoztatnák a szlovák alkotmányt. A kormányfő azt is közölte, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel abban állapodott meg, hogy erről a témáról nem kommunikálnak a sajtón keresztül. A szlovák alkotmány módosításához a parlamenti képviselők háromötödének szavazatára van szükség. Mivel ennyi szavazatuk sem a kormánypártoknak, sem az ellenzékieknek nincsen, Fico javaslata vélhetően kudarcba fullad majd.

Aczél Endre: Előbúvik az irredenta

2011. április 28. - (Népszabadság)

Valakik meghallhatták Koltay Gábor filmrendező (és immár színigazgató) panaszát. Hogy tudniillik a köztévé váltig nem vetíti az ő Wass Albertről készített, kétórás dokumentumjátékát. Kilenc nappal a panaszszó felröppenése után az MTV nemhogy műsorra tűzte az „Adjátok vissza a hegyeimet!” című opust, hanem kifejezetten, nyomatékosan ezzel ünnepelte a húsvéti Fidesz-alkotmány törvénnyé emelkedését. Éppen húsvéthétfőn, amikor is a köztársasági elnök nemcsak aláírásával szentesítette egykori párttársai szüleményét, hanem odanyilatkozott, hogy „a húsvéti alkotmány Magyarország feltámadásának záloga”. Ilyenformán nemcsak Wass Albert foszló ködképe vitt bennünket vissza a múltba, hanem maga Schmitt Pál is. Míg azonban az erdélyi író emléke csak Észak-Erdély visszacsatolásához meg egész Erdély visszaköveteléséhez (vö. „hegyek”, ahol a magyarlakta városokkal ellentétben mócok lakoztak zömmel, Ábelt is csak egy erdőbirtokos román bank küldte föl a rengetegbe...), Schmitt szavai egészen 1921-ig, amikor is az Irredenta című kötetben megjelent Váry-Papp Elemérné Magyar Hiszekegy névre hallgató „verse”, benne az alábbi sorokkal: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában”:

http://nol.hu/lap/allaspont/20110428-elobuvik_az_irredenta

Tőkés: Köszönet Budapestnek

2011. április 28. - (magyarhirlap.hu)

Sajtótájékoztatón köszönte meg szerdán budapesti irodájában Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az Európai Parlament alelnöke az alkotmányozóknak, hogy az új alaptörvényben a magyar állam határain túl élő nemzetrészekről is gondoskodtak. Az erdélyi politikus külön üdvözölte, hogy míg a korábbi alkotmány a határon túli magyarok iránti felelősségérzésről szól, az új alaptörvény azt tartalmazza: Magyarország felelősséget visel sorsukért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását és a szülőföldön való boldogulásukat. Az EP-alelnöke nemzetstratégiai szempontból meghatározónak tartja, hogy a magyar állampolgárság könnyített megszerzéséről és a nemzeti együvé tartozásról tavaly alkotott törvények a nemzeti rendszerváltozás alapjait és pilléreit képezik, amelyek mentén végre érdemben elkezdődhetett a határok fölötti nemzetegyesítés:

http://www.magyarhirlap.hu/kulfold/tokes_koszonet_budapestnek.html

Orbán és az Isten utáni első hely

2011. április 28. - (Népszabadság)

Egykor maga Orbán Viktor emelte a címben jelzett magasságba az alkotmányt (félreértések elkerülése végett: az 1989-est). Kétségtelenül egy politikailag különösen kiélezett pillanatban tette. Akkor, amikor volt kormányfőként nem nagyon meríthetett máshonnan reményt, mint a köztársaság alapját - a politikai piac nyitottságát, a pártok váltógazdálkodását - garantáló alkotmányból. 2002 késő őszén jártunk, nem sokkal a szűken elveszített parlamenti választások után, nagyjából a második (a Fidesz által egyébként kétely nélkül megszavazott) száznapos program idején. Zajlottak az EU-csatlakozási tárgyalások, és Orbán (e tárgykörben következetesen) sokallotta az uniónak átadandó állami hatásköröket. Szó szerint úgy fogalmazott: „az alkotmány fölött a Jóistenen kívül senki nem állhat”:

http://nol.hu/lap/allaspont/20110428-isten_utan_az_elso

Olyannak látszom, mint akit zsarolni lehet?

2011. április 28. - (index.hu)

Az LMP felelőssége is, hogy még mindig nincs rendben a pártfinanszírozás ügye, állítja Lázár János. A Fidesz frakcióvezetője képmutatónak tartja, ezért megszüntetné a képviselői költségtérítések rendszerét. Nagyon átalakul a választási rendszer, de még nem tudja senki, hogyan. Lázár János várja, hogy végre elvei mentén is megmutathassa magát az országnak:

http://index.hu/belfold/2011/04/28/lazar_interju

Magyarország az épeszű magyarok hazája,

vagy Orbán Viktor és híveinek az országa?

2011. április 28. - (nepszava.hu)

Ezt a kérdést mindenkinek fel kell tennie és sürgősen választ is kell adnia a kérdésre, és a válaszadás következményeit nagyon gyorsan le kell vonnia! Mivel, - állítólag, - az emberek, még az épeszű magyarok sem szeretnek, hosszú írásokat olvasni, igyekszem a szükséges legrövidebben feltett kérdésre a legrövidebb választ megadni: Véleményem szerint Magyarország az épeszű emberek hazája! (…) Legalább az épeszű állampolgárok tudjanak különbséget tenni a magyar nyelv szavainak különböző jelentései között, ha már a törvény aláírója, a törvényalkotóink képtelenek erre. Itt az alkalom, hogy Ady Endrére hivatkozva kimondjuk: „Ez az ország a mi országunk!” Épeszű magyaroké! Nem pedig a hatalom mámortól megittasodottaké:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=420202

Óriási lépések - Exkluzív interjú Schmitt Pállal

2011. április 25. - (hírtv)

„Nagyon fontos, hogy a feltámadás napján került aláírásra az alaptörvény” - fogalmazott Schmitt Pál köztársasági elnök a Hír Televíziónak adott exkluzív interjújában. Az államfő szerint a megszületett dokumentum mindenki alaptörvénye. Schmitt a határon túli magyarok egyszerűsített honosításáról is beszélt. Kifejtette: óriási vívmány, hogy az anyaország édesanyaként viselkedik, a lelki kapcsolattartás most jogerőre emelkedik. Schmitt Pál elmondta, elhatározta, hogy körbejárja az országot, elnöksége öt éve alatt akár kétszer is.

„A roma közösség kezelése is példamutatóan történik”

Beárnyékolja az ünnepi alkalmat a többségi és a kisebbségi társadalom közti feszültség. Hogy ez valós-e vagy gerjesztett, a köztársasági elnök a hírTV-nek így vélekedett: „Ha figyelmesen olvassuk az új alaptörvényt, látszik, hogy nem használjuk a kisebbségek szót, közösségeket használunk helyette, velünk élő nemzeti közösségeket. Ugyanígy a határon túl élő magyarokra sem mondjuk többet, hogy kisebbségben vannak, hanem fontos, meghatározó közösségben. S akármelyik közösségről beszélünk, mindegyik kezelése felelősséget, kellő méltóságot, odafigyelést és jogszerűséget igényel. Hogy egyet említsek, a roma közösség kezelése is példamutatóan történik. Mi vagyunk az egyetlenek Európában, akik erre külön államtitkárságot hoztunk létre. Külön költségvetés garantálja a felelősségvállalást az integrációért és a munkához jutásért” - hangsúlyozta Schmitt Pál, hozzátéve, hogy óriási dolog az is, hogy 2014-ben mind a 13, hazánkban élő közösség parlamenti képviseletet kaphat. A határon túli magyarok egyszerűsített honosításának - mint kifejtette - nagyon örül: - Óriási vívmány, hogy az anyaország édesanyaként viselkedik, a lelki kapcsolattartás most jogerőre emelkedik. Mivel nálam landol az összes állampolgársági kérelem, látom, mekkora számban igénylik ezt. Az én dolgom részben és a külpolitika feladata, hogy meggyőzzük a szomszédainkat, hogy ez nem ellenük van.

http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=374802

A selejt bosszúja: Kolláth szerint jövőre két alkotmányunk is lesz

2011. április 25. - (nol.hu)

Durva hibát talált a Fidesz-KDNP által írt és elfogadott új alaptörvényben Kolláth György alkotmányjogász. A szakértő lapunknak nyilatkozva rámutatott: a szövegben mindössze az szerepel, hogy az új alaptörvény 2012. január elsejével lép hatályba. Azt azonban kifelejtették belőle, hogy a jelenlegi alkotmányt hatályon kívül helyezik ugyanezen aktussal egy időben. Kolláth szerint így, formailag két alkotmány lenne hatályban januárban. „Ez botrányos szakmai baki, amit mindenképpen orvosolni kell. Mindez azt jelenti, hogy máris alkotmánymódosításhoz kell folyamodnia az Országgyűlésnek, alig hogy elfogadták a törvényt. A selejt bosszúja” - tette hozzá lapunknak Kolláth György. Schmitt Pál húsvét hétfőn gondolkodás nélkül aláírta a Fidesz-KDNP alaptörvényét.

Most fut neki a Fidesz az ország gyökeres átszabásának

2011. április 26. - (hirszerzo.hu)

Bár az új alkotmány jelentős mértékben átformálja a közjogi intézmények - bíróságok, Alkotmánybíróság, törvényhozás - egymáshoz való viszonyát, a átalakítás mélysége még nem ismert. Az év végéig az Orbán-kabinet három tucatnyi kétharmados törvényt készül megváltoztatni, köztük olyat, amelynek komoly hatása lesz a 2014-es választásokra. „Közel három tucat ilyenre lesz szükség, ezeknek a kisebbik felét még tavasszal-nyáron meghozzuk, valószínűleg a parlament rendkívüli nyári ülésszakára lesz szükség ehhez. A többi ősszel kerül a Ház elé, amikor a kormány már nem lesz leterhelve az EU-s elnökség feladataival, és a nyáron remélhetőleg elő lehet majd készíteni azokat” - mondta a Hírszerzőnek adott keddi interjújában Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, hogy milyen menetrendben kívánja a Fidesz-KDNP, illetve a törvényeket előkészítő kormány megalkotni az új alkotmányból következő, minősített többséget igénylő „sarkalatos törvényeket”. Az alaptörvény szövegének országgyűlési elfogadásával ugyanis nem ért véget az alkotmányozási folyamat, a parlamentnek a január 1-i hatálybelépés előtt meg kell alkotnia azokat alapvető törvényeket, melyek a fő közjogi intézmények működését szabályozzák, az alapjogok érvényesülését, az állampolgári kötelezettségek körét határozzák meg. A kormánypártok által megszavazott alkotmány több mint 30 ilyen, sarkalatos törvényt igénylő területről tesz említést. Az új alaptörvény szerint a sarkalatos jogszabály olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő - tehát nem az összes - országgyűlési képviselő kétharmadának szavazata szükséges. A törvénytervezeteket a kormány terjeszti majd elő, parlamenti megvitatásukban már az MSZP és az LMP is részt kíván venni.

http://hirszerzo.hu/belfold/20110421_sarkalatos_torvenyek_kormany_Fidesz

Hogyan lesz itt béke, szabadság és egyetértés?

2011. április 26. - (nepszava.hu)

Már az új alaptörvény tegnapi aláírása és múlt hétfői elfogadása előtt is tiltakozások sora kísérte itthon és külföldön a Fidesz alkotmányát. Demokraták, értelmiségiek, civilek, jogvédők, művészek, politikusok, közírók emelték fel a szavukat a jövő januártól hatályos szabályozás miatt, amelyet a demokratikus ellenzék nélkül, a Fidesz-KDNP szavazataival fogadott el az Országgyűlés. A kétharmad nem vette figyelembe az ellenzéki, sőt, még a külföldi javaslatokat sem, a 89-ben lefektetett demokratikus normák egy részét kiírta az új alaptörvényből, vagy gyengítette azokat. Így alapjogok csorbulnak a jövőben, és további független intézményeket vonhat ellenőrzése alá a Fidesz, amely sokak szerint évtizedekre betonozná be magát a hatalomba. „Legyen béke, szabadság és egyetértés” - ismételte meg az aláíráskor Schmitt Pál az alaptörvény zárómondatát, amelyet már a nemzeti együttműködés nyilatkozata is tartalmazott. Összeállításunkban - az egypárti alkotmány államfői szignózása és a Fidesz kétharmados győzelmének évfordulója alkalmából - a többi között arra kerestük a választ, hogy felszámolja-e az alkotmányosságot az új alaptörvény, illetve milyen mozgástere marad a demokratikus erőknek Magyarországon:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=419438

Orbán alkotmánya: önkényuralomról ír a brit lap

2011. április 25. - (mti)

Az új magyar alkotmányról közölt elemzést hétfőn, az alaptörvény aláírása alkalmából a The Guardian internetes változata. A legnagyobb baloldali brit napilap online kiadásán hétfő délután megjelent írás szerzője, Jan-Werner Mueller - aki az amerikai Princeton egyetemén oktat politikatudományt és a The Guardian rendszeres szemleírója - felteszi a kérdést, hogy „Magyarország lesz-e az első EU-tagállam, amelyik önkényuralmi állammá válik?” A Fidesz „természetesen nem így látja a dolgokat”. Az alkotmányról tartott múlt heti szavazás előtt „feltűnő módon” konzultált még a Velencei Bizottsággal is, amelynek ítészei a törvényesség uralmának védelmére és előmozdítására hivatottak - csakhogy a testület szakértői „soha nem látták igazán a teljes alkotmányt”, és végül „mélységes kételyeiknek” adtak hangot - áll a The Guardian írásában:

http://hirszerzo.hu/belfold/20110425_guardian_alkotmany_onkenyuralom

„A Szent Korona ideológiailag érdektelen”

2011. április 25. - (mti)

Az új alkotmánytervezet több ponton hivatkozik félreérthető és félremagyarázott történeti hagyományokra, fogalmakra és dátumokra. Ezekről Csepregi Zoltán egyháztörténésszel, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professzorával beszélgettünk, aki a felmerülő jogi kérdésekről laikusként nyilatkozott a Hírszerzőnek. Az új alkotmány preambuluma számos olyan fogalmat használ, amelyekről a közvéleménynek nincs sok fogalma, mint amilyen történelmi alkotmány vagy a Szent Korona, mi ezeknek a jelentősége? A történelmi alkotmányról röviden annyit, hogy azokban az országokban van ilyen, ahol nincs írott alkotmány, például Nagy-Britanniában. Ahol van írott alkotmány, ott nem beszélnek történelmi alkotmányról. Nagy-Britanniában is a Magna Chartától kezdve számítják a történelmi alkotmányt, de ott ennek megvan a maga bírói és alkotmánybírói hagyománya:

http://hirszerzo.hu/belfold/20110418_akotmany_evangelikus_korona

Népszínmű alkotmányból

2011. április 20. - (Szombathy Pál - Új Szó)

Kész hát a mű, Magyarország új alkotmányt kapott kétharmados gazdáitól, akik mindenképpen nagyot akartak, újat, emelkedettet; olyat, ami saját politikai hatalmukat, berendezkedésüket is jól szolgáló emlék egyben. Ez a Fidesz-féle, Orbán Viktor által vezérelt alkotmányalkotás lényegesen különbözik az 1989-estől, a demokratikus átmenet mindenki-mindenkivel tárgyaló, izzadságos kompromisszumokat kötő, lázas aprómunkában megfogant alaptörvényétől. Az a megegyezés alkotmányozása volt ezer vitával, emez a győztesektől sietve kapott, viszonylag egynemű, zárt körben megírt alaptörvény. Finomítás, árnyalás, szemléletek összecsiszolása minél rövidebben, tömörebben, elegánsabban: mindez elmaradt. E munkamódszer nem érdekelte az új világ kigondolóit, jobban bíztak saját tempójukban és akaratukban. Sólyom László, a töprengő, tipródó, tehát gondolkodó volt államfő találóan fogalmazott: olyan az új alkotmány, mint a Nemzeti Színház épülete. Dagályos és eklektikus. Egy ízlés, egy politikai stílus önkifejeződése. Ám legyen. Nyelvében él a nemzet, alkotmányában legfeljebb éldegél. Használja, ha életszerű, tiszteli, ha közös erőfeszítés emelkedett, minőségi eredménye. Az új alaptörvény politikai legitimitása, szavatossága közösségünk mindennapjaiban mutatkozik majd meg. Alkotmánnyal takarózni a politikában sokáig nem lehet. A szimbolikus üzenetek fontosak - de hitelességüket aláássa, ha külön készülnek ellenzéki életszakaszra, s merőben ellentétes előjellel kormányzati berendezkedésre. Szeretjük a forradalmat, míg be nem vackoltunk a sáncokon belül. Döntsön a nép, csak ne mifelettünk. Tipikus rövidlátó politikusi attitűd, oldalaktól, országoktól függetlenül. Az élet most úgy hozza, hogy a nagy többséggel tavaly hatalomra kerültek megismerkedhetnek a dölyf ellenreakcióival, a tüntetésekkel, érdekvédelemmel, szakszervezetekkel, polgári mozgalmakkal, szakmai közösségek tiltakozásaival, állampolgári öntudattal - hisz valójában mégiscsak együtt rendezzük be Magyarországot, bármekkora légyen is, és erőből meg akaratból bármekkora várak építhetők, de az urait sokkal hamarabb kisöprik, ha dacolnak a csendesnek tűnő, állandóan változó alakú többséggel. Az idő a kevélység nagy ellensége. Ha múlik, ha telik. Kellene ezt olyanoknak mondani, akik nyolc évet vártak türelemmel?

Index-Humor: Szeretettel köszöntjük a húsvéti alkotmányt:

http://index.hu/belfold/2011/04/25/feheruuaru_rea_meneh_hodu_utu_rea

Parameter.sk - Amerikai bírálat a kormány „bosszúja” miatt

2011. április 26. - (nepszava.hu)

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma, amely néhány hete az emberi jogok állapota miatt bírálta éves jelentésében Magyarországot, ismét lesújtó véleményt fogalmazott meg - információink szerint ezúttal a sajtószabadság és az Orbán-kormány viszonyát kritizálta. Forrásaink szerint az amerikai külügyminisztérium nemrég jelezte hazánk ottani nagykövetsége felé, hogy amennyiben a Hírszerző portálon megjelent „Visszavont támogatás: nem tűri a kritikát az Orbán-kormány” című cikkben foglaltak igazak, az „a szólás és sajtószabadság korlátozásának tekinthető”. Az április 16-i cikk szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nem folyósítja a szlovákiai Parameter.sk honlapnak a szerződésben rögzített támogatást annak a magyar kormányra nézve kritikus hangneme miatt. A tárca részéről azóta sem cáfolt cikk szerint Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a támogatás-megvonásról „nyíltan megmondta”, hogy annak oka a kormányzati kritika. Barak László, a legolvasottabb szlovákiai magyar hírportál tulajdonosa a Hírszerzőnek elmondta, tavaly májusban írtak alá szerződést a KIM-mel, miután a „Nemzetpolitikai célú média és kulturális tevékenységre” meghirdetett pályázaton kétszer 1,5 millió forintot nyertek. Az első részlet megérkezett, a második - a tavaly június 15-i határidő ellenére - azóta sem. Ehelyett tavaly télen a tulajdonossal Répás közölte, hogy vagy „hagyjanak fel ezzel a gyakorlattal”, vagy „mondjanak le önként” a 1,5 millióról. Barak erre nem volt hajlandó és perelni akarja a magyar államot. Mindennek volt előzménye: tavaly szeptemberben Belénessy Csaba - akkor az MTI stratégiai alelnöke - „kihúzta” az MTI híreihez ingyen jutók listájáról a szlovákiai lapot, mondván: a parameter.sk „szélsőséges” hangnemben ír.

A szavazók többsége fontosnak tartja

a templomokban is a népszámlálás kihirdetését

2011. április 25. - (felvidek.ma)

A Pázmaneum Polgári Társulás honlapján egy hónappal ezelőtt arra a kérdésre lehetett szavazni, hogy „Ön szerint a magyar papoknak szükséges-e felhívni a hívek figyelmét a népszámlálás kapcsán a magyar identitás vállalására”? A március 27-én indított szavazást április 25-én, Húsvéthétfőn zárták le a honlapon és összesen 106 szavazat érkezett. A válaszadók 35.8%-a gondolja úgy, hogy „Igen, beszélni kell róla és egyéb más témákról is, amely a felvidéki magyar katolikusokat érinti!”, hozzájuk csatlakozik az a 30,2% szavazó is, akik egyszerűen csak arra szavaztak, hogy „Természetesen szükséges!” a hívek figyelmét felhívni a népszámlálás kapcsán a templomokban a lelkiatyáknak. A szavazók 34%-a viszont úgy gondolja, hogy a politika nem a templomba való. Összesítve tehát elmondhatjuk, hogy a honlapon szavazók nagy többsége úgy gondolja, hogy a felvidéki magyar katolikus lelkipásztoroknak kötelességük megszólalni a nemzeti identitást érintő kérdésekben a templom falai között. Akik lekéstek a szavazásról, azok most egy újabb felmérésben vehetnek részt. A Pázmaneum honlapján a következő kérdésre várják a választ: „Ön szerint szükség van-e a felvidéki magyar katolikusoknak önálló (személyi alapú) püspökségre élén saját püspökkel?” A honlap üzemeltetői a XXII. Komáromi Imanap előtt egy nappal zárják majd le a szavazást és a felvidéki magyar katolikusok találkozóján ismertetik majd annak eredményét.

Fegyvereket találtak két szlovák férfinél Budapesten

2011. május 1. - (mti)

Kézi maroklőfegyvereket, lőszert, valamint gépkarabélyt foglaltak le a rendőrök két budapesti lakásból; az ügyben két szlovák férfit gyanúsítanak - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság vasárnap az MTI-vel. A rendőrség közlése szerint szombat este 22 óra 30 körül a Budapesti Rendőr-főkapitányság VI. kerületi Rendőrkapitányságának nyomozói és a Terrorelhárítási Központ munkatársai fogták el a két szlovák férfit. A két férfi ellen a VI. kerületi Rendőrkapitányság folytatott eljárást visszaélés lőfegyverrel, lőszerrel bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a két gyanúsított eddig ismeretlen körülmények között és eddig tisztázatlan céllal hozta Magyarországra a fegyvereket. Miután alapos gyanú merült fel arra vonatkozóan, hogy a két férfi elfogásakor feltehetően fegyverrel rendelkezhet, ezért a nyomozók kérték a Terrorelhárítási Központ munkatársainak segítségét. A közös akcióra Budapesten, a VI. kerület, Benczúr utca egyik lakásában került sor. A lakásban tartott házkutatás során több - valószínűsíthetően - éleslőfegyvert, gépkarabélyt, géppisztolyt, nagy mennyiségű lőszert és tárat, valamint egy szlovák kommandós egyenruhát foglaltak le a nyomozók. A két férfit őrizetbe vették, előzetes letartóztatásukra előterjesztést tettek. Az ügyben a további eljárást a BRFK Szervezett Bűnözés Elleni Osztálya folytatja.

1 napig állt a Jobbik keresztje: Tudják, ki döntötte le, de titkolják

A Pilis-őrület topográfiája

Közvetlen buszjárattal a szívcsakrára

2011. április 16. - (Zsuppán András - hetivalasz.hu)

Szívcsakra, szent kő, elfeledett romvárosok, energiagócok - az „őstörténészek” átrajzolták a Pilis térképét. Viszont a csobánkaiak egy része nem szeretne lélekgyógyítók és szellemsebészek kultuszhelyén lakni. Egy szép májusi napon körülbelül negyvenfős társaság érkezett Csobánkára, hogy apostoli kettős keresztet és zászlórudat állítson a falu fölötti Oszoly hegy csúcsára. Fehér ruhás lányok énekeltek, sujtásos mentét viselő férfiak koszorúztak, zászlók lobogtak - a Pilisi Lélekgyógyító Műhely kezdeményezésére újabb kultikus hely született a Pilisben. Másnapra a keresztet ismeretlenek ledöntötték. A „tettesek” nevét sokan tudják a faluban, de eszük ágában sincs elárulni. „Egyáltalán nem meglepő, hogy az eset ilyen heves indulatokat váltott ki. A csobánkaiakat senki nem kérdezte meg erről a keresztállításról, nem kérték ki a beleegyezésüket. Elfogadhatatlan, hogy a falu jelképét, amit nap mint nap látunk, kisajátítsa egy zűrzavaros nézeteket valló, ismeretlen csoportosulás” - magyarázza Foltányi Zsuzsa, a Mackó-barlang Egyesület tagja. Ez a nagycsaládosokat tömörítő civilszervezet kiderítette, hogy az illetékes természetvédelmi hatóság nem adott engedélyt a keresztállításra a nemzeti parkhoz tartozó területen. A keresztből persze lokális politikai botrány lett - a polgármester és a képviselő-testület három tagja, köztük a Jobbik képviselője támogatja az újraállítását, a település lakosságának jelentős része ellenzi. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a civilek által elindított petíciót négyszázharmincan aláírták a háromezer lakosú faluban. Az ellenzők közé sorolható a csobánkai cigányság is - a Pilisben egyedül itt él jelentős létszámú cigány kisebbség -, akik a kettős keresztet a Jobbik szimbólumának tartják. Persze a civilszervezetek sem pusztán azért ellenzik a keresztállítást, mert féltik a védett madarakat és növényeket a terület kitaposásától. Inkább arról van szó, hogy Csobánka eddig kimaradt a Pilis-kultusz fősodrából, és sokan nem bánnák, ha ez így is maradna. Az Oszoly számukra a falu jelképe, egy érdekes formájú, látványos kőszikla, de nem megszentelt hely. Egyelőre nem tudni, mi lesz a történet vége, mivel a zöldhatóságnál folyamatban van az engedélyezési eljárás, de annyi bizonyos, hogy a kegyhelyépítési törekvések még soha nem ütköztek a Pilisben hasonló helyi ellenállásba. Márpedig látva a táltosok akadálytalan területfoglalását Dobogókőn, vagy a Csobánkával szomszédos Pilisszántó búcsújáró hellyé alakulását, ez meglepő fordulat. De vajon kik azok, akik a pár évtizede még csak kellemes kirándulóhelyként ismert Pilist a magyarság szent hegyévé tennék? Az eddig ismeretlen csobánkai lélekgyógyítókat az említett Jobbik-képviselő mellett egy szellemsebész asszony képviseli a faluban, de a keresztet egy katolikus pap is megszentelte. Annak ellenére találtak a szertartáshoz papot, hogy a püspöki konferencia tavalyi körlevelében nagyon határozottan óvta a híveket az általa „ősmagyar szinkretizmusnak” nevezett jelenségtől, ami a modern Pilis-kultusz alapvető jellegzetessége. Az elmúlt évtizedekben az amatőr „Pilis-kutatók” egymásra épülő írásai által formálódó legendakörben kibogozhatatlanul keverednek a keresztény, az újpogány és az ezoterikus elemek. Egységes legendáról nem beszélhetünk, mert ahány szerző, annyi - gyakran egymásnak is ellentmondó - állítás, tan, vallási tézis forog közkézen. Mégis vannak jól megragadható csomósodási pontok. Akár tetszik, akár nem, a Pilis mostani arculatát a turisták és a fővárosból kiköltöző családok mellett elsősorban a délibábos őstörténészek, táltosok, kuruzslók, misztikusok határozzák meg. Pap Gábor művészettörténész, az „alternatív” őstörténeti kutatások doyenje húsz éve négy különböző vallási ágazat szakrális központjait azonosította a Pilisben. Ezek az Attila-féle táltoshit, egy buddhista-manicheus konglomerátum, a „hinduizmus” és a „szeredás” vallás. Ötödikként érkezett a kereszténység, amely megőrizte az ősrégi civilizációk értékeit. E négy ősvallás állítólagos szent helyeit Pap azonosítja a „pulzáló energiagócként” jellemzett Pilis hegység konkrét hegyeivel, völgyeivel, szurdokaival. Pap Gábor nem is törekszik arra, hogy a modern tudományosság módszereivel igazolja állításait - a Pilis misztikus csomópontjait, erővonalait szerinte látomásos úton, illetve ingával lehet megtalálni. Hogy erről a kutatási módszerről mit gondolnak a hazai tudományosság képviselői, azzal szerinte nem kell foglalkozni, ez legyen az ő magánügyük. „A Pilis-szindróma vizsgálata nem folyhat a továbbiakban a nyugat-európai tudományos életben kialakított normák szerint” - szögezi le már 1990-ben a Kós Károly Egyesülés Országépítő című folyóiratában. Ez a sajátos rendszerváltó álom, a történettudomány leváltása, bizonyos értelemben megvalósult. Pap jelenleg is aktív, szabadegyetemeken tartott előadásait sokkal többen hallgatják, írásait sokkal többen olvassák, mint a régészeti szakmonográfiákat, ismeretterjesztő cikkeket. Elég bemenni bármelyik Szkítia könyvesboltba, hogy lássuk, újabb és újabb kinyilatkoztatások tömege lát napvilágot, és talál utat az olvasókhoz. A Pap Gábor-féle alaptézis mentesíti őket mindenféle tudományos kritika, bizonyítási kényszer alól. A Pilis-őrület azonban nem Pap Gáborral kezdődött. Az előfutárok közül érdemes megemlíteni két amatőr kutatót, Sashegyi Sándort és Németh Pétert, akik a XX. század közepén előálltak azzal a meglepő elmélettel, hogy az Árpádok és Attila királyi székhelyét, „Ős-Budát” tévesen azonosították a mai Óbudával. A kérdés azért is volt jelentős számukra, mert az Ős-Buda melletti Fehéregyház templomában temették el Árpád fejedelmet, és egyes források szerint a közelben található Attila elrejtett sírja is. Ezt az álomképet üldözte tovább a két amatőr kutató. Sashegyi a mai Pomázzal azonosította Ős-Budát, és úgy vélte, hogy a Holdvilág-árok rejti Attila sírját, de 1941-es ásatása nem hozott perdöntő bizonyítékot. Németh Péter Pilismarót közelében helyezi el az elveszett királyi székvárost egy szélesen elnyúló területen az esztergomi Szamárhegy, Búbánatvölgy, Hosszúhegy, Basaharc vidékén, de talált romokat a hegység belsejében, Dobogókő körül is. Manapság a Németh Péter által ajánlott konkrét topográfiai azonosítás nem népszerű, viszont annál nagyobb karriert futott be az a tézis, hogy létezett egy „igazi” Buda és egy „igazi” Fehérvár, ami elveszett, a hivatalos történettudomány még a létezését is tagadja, de a Pilisben természetesnek látszó, ám valójában mesterséges kőfalak, földhányások gondos megfigyelésével meg lehet a nyomait találni. A mai Pilis-kultusz fő árama az Árpádok székhelyét a hegység belsejével azonosítja, vagyis Dobogókővel, az Árpádvár nevű csúccsal, a Rám-heggyel, a Rám-szakadékkal, illetve a mesterséges védelmi vonalként interpretált Vadállókövekkel. A régészek szerint a felvetés badarság, mivel a Pilis belsejében, a kopár, járhatatlan hegytetőkön a régiek nem hozhattak létre népes településeket. A hegység királyi erdőterületnek számított, ami vadhússal, gombával és fával látta el a szélén elhelyezkedő uralkodói központokat. Ugyanakkor az is igaz, hogy a Pilis évezredek óta lakott, ősrégi kultúrtáj, amely bizonyára rejt sokféle kisebb, régi emléket. A Pilis iránti civil érdeklődés ebből a szempontból még hasznos is lehet: Szörényi Levente segítsége nélkül a szentendrei múzeum nem tudta volna újraindítani a Holdvilág-árok Sashegyi Sándor által elkezdett kutatását. Nagyon valószínű, hogy a feltárás végére sem kerül elő Árpád sírja, de menet közben igazi tudományos eredmények születnek. Valódi régészeti lelet az úgynevezett szántói kő is, amelyet 2000-ben találtak egy középkorinak tűnő építmény romjai között, a pilisszántói régi temetőben. Az indadíszes kereszt ábrájával díszített kő körül azóta kiterjedt legendárium keletkezett. Megtalálója, Árva Vince pálos atya úgy vélte, hogy az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend alapítójának, Boldog Özsébnek a sírját jelöli. Ezzel újra az érdeklődés homlokterébe került a Pilis „elveszett kolostora”, Szentkereszt, amely a pálos rend első központja volt. A régészek Szentkeresztet többnyire a mai Klastrompusztával azonosítják, Árva Vince viszont a pilisszántói rommal. A régi temetőben jelképes sírt is állított Boldog Özsébnek, megtéve ezzel az első lépést Pilisszántó búcsújáró hellyé alakítása felé. A falu akkori vezetése, élen Szőnyi József polgármesterrel lelkesen támogatta ezt a folyamatot. Elkezdték a középkori pálos legendákban említett szent helyeket a falu körüli helyszínekkel azonosítani; és a falu határában, a Ziribár dűlőn 2006-ban kápolnát építettek a szántói Boldogasszony tiszteletére Makovecz Imre és Őrfi József tervei szerint. A Pilisszántó körüli kultuszra rávetették magukat az „ősmagyarok” és az ezoterikusok. Különösen a kő vonzza őket, amelyről a legvadabb elméletek születtek. Egy szórakoztató történet szerint az RTL Klub stábjának tönkrementek a készülékei, a riportereknek pedig megfájdult a feje, amikor műsort készítettek a szent kőről, mivel „nem megfelelő” lelkiállapotban közeledtek felé. A kápolna helyszínét is úgy választották ki, hogy megfeleljen a félpogányok igényeinek. A Ziribár szó jelentése a nyelvészek által képtelenségnek tartott sumér-magyar nyelvrokonság hívei szerint ébredő fény, Napvárta, és a téli napforduló idején a kápolna Mária-szobrára ráesik a hajnali fény - így lesz belőle Napba Öltözött Asszony. A szántói pogány-keresztény szinkretizmushoz Szőnyi József polgármester elméletet is gyártott: „Több ezer éven át Pilisszántó terében mindig a Teremtés misztériumáról, az élet születéséről, az élet minden formájának tiszteletéről és szolgálatáról szólt Boldogasszonyunknak, az Ős-Örökanyának üzenete, és szól ma is.” Az „ősmagyarok” körében Árva Vince atya is kultikus figura lett. Az idős szerzetes élete utolsó éveiben közel került a Magyarok Világszövetsége és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom körüli nemzeti radikális szubkultúrához. Ennek egyértelműen az volt a kiváltó oka, hogy konfliktusba került a pálos rend vezetésével, és 2004-ben távoznia kellett a közösségből. Árva Vincének ugyanis meggyőződése volt, hogy a mai pálosok nem az igazi régi magyar pálosok, mivel az eredeti rend 1786-ban megszűnt. Árva meghirdette, hogy a pálos rendet újra kell alapítani - ez zene volt azok füleinek, akik a pálosokat fehér ruhás „magyar táltosnak”, egy középkori-ősmagyar ezoterikus tudás letéteményeseinek tartják. A „pálos” tematikájú ezoterika legnépszerűbb képviselője Szántai Lajos, akinek meggyőződése, hogy a középkori pálos atyák romlatlan testtel, rejtett pilisi barlangok mélyén várják a feltámadást. „Mintha tényleg egy kakasszóra várnának. Ez félelmetes és hátborzongató [...] És amire várnak, még mindig nem érkezett el, és ahol ők várakoznak, az a hely még mindig megvan” - írja. A mai pálos rendet Szántai elítéli, többek között azért, mert középkori elődeikkel ellentétben nem gyakorolják a „szép, férfias aszkézist”, és nem szokásuk már „végigverni egymást hatalmas, fenyegetően erőteljes ostorokkal”, noha ezt a magyarság fennmaradása érdekében illene megtenniük. Hogy a Dobogókő a Föld szív csakrája, már-már közhely. Ha felsétálunk a kilátóra, tíz percen belül valaki úgyis megkérdezi tőlünk, tudjuk-e, melyik kőre kell tapasztani a fülünket, hogy meghalljuk a Földanya szívdobbanását. A kirándulóhelyet az elmúlt években gyakorlatilag megszállta a táltos egyház - Babba Mária-szobrok, „fénykapuk”, fára festett hármashalom-szimbólumok között vezet a „Táltos körút” (régebbi nevén Thirring körút, a Magyar Turista Egyesület egykori főtitkáráról). Egy népszerű „őstörténész”, Born Gergely szerint a Pilisen végigvonul két energiavonulat, amelyek éppen itt, Dobogókőnél metszik egymást kereszt alakban. A vonulat átkel a Dunán, és a Börzsöny csúcsánál ér véget - innen kapja a Pilis a „betáplálást”. A Born által felrajzolt erővonalak pontosan kiadják a Szent Korona tetején lévő kereszt alakját, amelyről „tudjuk”, hogy az „indítókulcs” szerepét tölti be az energiaantennaként szolgáló koronán. A mostanság legnépszerűbb elmélet szerint Dobogókőn hajtották végre az Árpád-házi királyok „igazi”, titkos koronázási szertartását, melynek során a királyt beavatták a pálos atyák által őrzött ősi titokba, bármi volt is ez. Noha a forrásokban egy árva szó sincs pilisi királykoronázásról, Turok Margit még az útvonalát, részletes menetét is leírta egy költői hangvételű tanulmányában. A Pilis-kutatók a dobogókői koronázások megdönthetetlen bizonyítékának tartják, hogy a Képes Krónika metszetein a koronázás helyszínét hegyek karéjozzák, a királyok pedig kődobogón (vagyis Dobogókőn) állnak. A sor a végtelenségig folytatható, a Pilis-kultusz kimeríthetetlenül gazdag. Nem példátlan eset, hogy a modern újpogányság felfedezzen és kisajátítson magának egy-egy helyet. A Stonehenge, a Glastonbury apátság vagy az írországi Tara évtizedek óta a druidák és Wicca-hívők kultuszhelye, a németországi Externsteine a legnagyobb európai ezoterikus fesztivál helyszíne minden évben Walpurgis éjszakáján. Talán a magyar praktikum megnyilvánulása, hogy a táltosok, őskutatók, misztikusok pont a fővároshoz legközelebb eső hegységben találták meg a szentséget, közvetlen buszjárattal a szívcsakrára.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

....................................................................................................................................