Magyarul / Tallózó ● 2011. április (III.)

Imrich Fuhl válogatásában

A magyar alkotmányról is tárgyal a szlovák koalíció

2011. április 25. - (sita)

A titkos főügyészválasztásról és az európai stabilitási mechanizmushoz való csatlakozásról is tárgyal keddi ülésén a Koalíciós Tanács. Szó lesz továbbá az új magyar alkotmányról és az Iveta Radičová (SDKÚ-DS) miniszterelnökkel szembeni bizalmatlansági indítványról. A főügyészválasztás az alkotmánybíróság döntése alapján valószínűleg titkos lesz. A kormánypártok most arról tárgyalnak majd, hogy miként viszonyuljanak ehhez a kérdéshez. A miniszterelnök ugyanis kilátásba helyezte, hogy lemond posztjáról, ha a parlament az ellenzék jelöltjét, Dobroslav Trnkát választanák főügyésznek. Összeurópai hatása is lesz annak, csatlakozik-e Szlovákia az európai stabilitási mechanizmushoz. Az egyik kormánypárt, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) jelezte, nem támogatja a csatlakozást, mert a polgárok érdekeit tartja szem előtt.

Schmitt Pál aláírta az új magyar Alkotmányt

2011. április 25. - (mti)

Fanfárok és ünnepi őrségváltás fogadta Magyarország új alaptörvényének államfői aláírását a Köztársasági Elnöki Hivatal előtt. A köztársasági elnök szerint egy mindenki számára érthető, egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai alaptörvény született, amelyre a magyarok nemzedékek múlva is büszkék lesznek. Az államfő a Sándor-palotában látta el kézjegyével az új alkotmányt húsvéthétfőn. Az aláírás után - amelyet a közszolgálati médiumok és több kereskedelmi tévécsatorna is élőben közvetítettek - Cserhalmi György színművész szavalta el felvételről a Szózatot, majd Schmitt Pál ünnepi beszédet mondott. A köztársasági elnök úgy fogalmazott: az új alaptörvény „mostantól, mint a földbe vetett mag, várja, hogy rendelt idejében szárba szökkenhessen, egyben régi önmagát, a benne lakozó letűnt korok szellemével, átadhassa a múltnak”. „A nagy ünnepek az élet körforgásaihoz kapcsolódnak, különösen igaz ez a tavaszi újjászületésben ünnepelt húsvétra, a feltámadásra. Akár Istenben hiszünk, akár a sorsban, ilyenkor körülöttünk minden az új életről, a megújulásról szól” - mondta, hangsúlyozva, hogy 2011 tavasza az egész nemzet számára fontos eseménnyel lett teljesebbé: idén nemcsak a természet újult meg, hanem legfontosabb törvényünk is. Kiemelte, fontos, értékteremtő munkán vagyunk túl, majd köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vállalt ebben. Úgy vélekedett, húsz évvel a rendszerváltás után végre nemcsak elértünk egy történelmi lehetőség kapujáig, ahogy az már számtalanszor megtörtént, most át is léptünk rajta, élni tudtunk a lehetőséggel. Schmitt Pál szerint az alaptörvény születése megmutatta, hogy egy ilyen nagy horderejű vállalkozás nem lehet néhány szakértő, jogalkotó magánügye, ahogy az a múltban történt, hiszen e törvényben „a társadalmi együttélés fő szabályai, jogaink és kötelességeink, nemzetünk hitvallása összegeződik, ezért ez mindannyiunk közös ügye, nemzetként való létezésünk alapja”. Kijelentette, egy mindenki számára érthető, egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai alaptörvény született, amelyre a magyarok nemzedékek múlva is büszkék lesznek, amely megőrzi alkotmányos hagyományaink minden eddigi erényét, és hozzáteszi azt, amit „mi, XXI. századi magyarok fontosnak tartunk”. „Erőt adhat mindannyiunknak, hogy az alaptörvényben a szabadságjogok összegezése az európai alapjogi chartára épül, megmutatva elkötelezettségünket saját nemzeti önazonosságunk mellett az európai demokratikus értékek irányában is” - mondta, hozzátéve, hogy az alaptörvénnyel „a jövőnek csak az alapjait raktuk le, rajtunk áll, hogy milyen sorsot építünk magunknak ezen fundamentumra”. Schmitt Pál kitért arra is, hogy az embereket elsősorban az érdekli, számon kérhetően védi-e az alaptörvény a rendet, az ember méltóságát, a jogok gyakorlását, lesz-e ezen elvekből következően munkája, biztonságban tudhatja-e családját, bizakodással tervezheti-e gyermekei jövőjét, erkölcsös közéletben és hivatalokban tudja-e intézni dolgait. „Hogy a válasz kivétel nélkül igen legyen, ahhoz minden egyes ember munkájára szükség lesz. A magyarok nemcsak a törvény előtt egyenlők, hanem a törvény szellemének meghatározásában és végrehajtatásában is” - jegyezte meg. Szólt arról is, hogy nem választható el egymástól a magyarság és a velünk élő nemzeti közösségek sorsa, „mindenki számít, együtt vagyunk erősek”. „Bízzunk benne, hogy amikor a sarkalatos törvények révén a mostani keret megtelik majd tartalommal, minden szempont elhangzik az arra rendelt helyen, az Országgyűlésben, minden érv betölti a maga hivatását, és a többség illő bölcsességgel fogadja a kisebbség véleményét is, felelősséget vállalva az egészért…” - hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzáfűzve, hogy a törvényhozásban a képviselőknek nem a saját, rövid távú, hanem az egész közösség hosszú távú érdekeit kell érvényesíteniük, „ha nem így tesznek, saját választóik felé kell majd elszámolniuk”. „Bizakodjunk kellő alázattal, hogy ez a lelket felemelő ünnep most az új kezdet esélyét hozza el kivétel nélkül minden magyar ember számára. Legyen béke, szabadság és egyetértés. Adja Isten, hogy így legyen” - zárta szavait Schmitt Pál. A televíziós közvetítés a Himnusz hangjaival ért véget. Schmitt Pál ünnepi beszédét követően a Magyar Honvédség Központi Zenekarának hat fanfárosa köszöntette a Sándor-palota erkélyéről az ország következő alkotmányát, majd a díszzászlóalj katonái tartottak ünnepélyes őrségváltást a Szent György téren. Az egyre erősödő esőben várakozó érdeklődök tapssal fogadták az aláírás hírét. Az esemény közönsége félig töltötte meg a Sándor-palota előtti füves területet. Néhány perccel 12 óra után egy férfi jelent meg az aláírásra várakozók között, aki „NO Fidesz alko(t)mány!” feliratú táblát tartott a magasba. A Szent György téren várakozók hangos füttyszóval fogadták a demonstrálót, majd a tömegből odalépő néhány férfi hangos szitkozódás kíséretében megtaposta és széttörte a táblát. A tiltakozó rendőri kíséret mellett, azonnal és önként elhagyta a területet. Az érdeklődők az őrségváltás után rendben távoztak a Szent György térről.

Miért hazudnak ekkorát?

2011. április 23. - (Népszabadság)

„A húsvét ünnepét megzavarták, a családok örömét elvették, még azt az örömöt is, amelyet egy karitatív szervezet felajánlása okozott. A Vöröskereszt meghívott 266 gyereket és nőt egy háromnapos kirándulásra, Szolnokra és Csillebércre, ezt a gesztust azonban egyesek úgy állították be, mintha evakuálni, menekíteni kellett volna innen az embereket. Mi elől? Mi az, ami jelen pillanatban zavarja Gyöngyöspata közrendjét, biztonságát?” Ezt tegnap délután Magyarország belügyminisztere, Pintér Sándor mondta, aki a miniszterelnök szóvivője és Balog Zoltán felzárkóztatási államtitkár nyomában ismét megpróbálta úgy beállítani a történteket, mintha szerencsétlen cigány asszonyok üdülni utaztak volna el három napra. A belügyminiszter érzéketlenségén nincs mit csodálkozni, és Orbán Viktor magyar hangjától sem lehetett mást várni - mentik valahogy a menthetőt. Bár Pintérből azért azt kinézte volna az ember, hogy legalább nem hazudik. Az igazi döbbenet az, hogy Balog Zoltán, aki már csak tisztsége okán is kell, hogy ismerje a cigányságot, és lelkészként bizonyosan van valamelyes köze a hithez, a szeretethez, most szemérmetlen módon megsérti a cigányságot, annak kultúráját, szemernyit sem törődve azzal, hogy a romák is emberek, hitük van, szeretetük, érzelmeik, hagyományaik. Balog Zoltán (és mindenki, aki a Fidesz és a kormány részéről tegnap megszólalt ebben az ügyben) a legalábbvaló módon meghamisította a valóságot: nincs az a karitatív felajánlás ugyanis, nincs az a kirándulás, amelyért egy roma asszony fogná a gyerekét, és otthagyná a férjét húsvétkor, amely a cigány emberek egyik legfontosabb ünnepe. Nekik ugyanis még van hitük. Csak tudná az ember, honnan veszik.

Cáfolják a kormányzati verziót a gyöngyöspatai romák

2011. április 23. - (origo)

Bár kormányzati politikusok nyilatkozatai szerint a Gyöngyöspatát elhagyó roma gyerekek és asszonyok egyszerű húsvéti kirándulásra mentek, a településen maradó férfiak az [origo] tudósítóinak egybehangzóan arról számoltak be, hogy a Véderő által meghirdetett kiképzés áll a háttérben. Mint többen megjegyezték, ha nem féltették volna a gyerekeket, akkor biztosan nem küldték volna el őket kirándulni épp húsvétkor. Gyakorlatilag eltűntek a roma gyerekek pénteken Gyöngyöspatáról, és cigány nőket is alig lehetett látni az utcákon - jelentette az [origo] tudósítója a helyszínről. A helyi romák közül így szinte csak a férfiak és az idősebb fiúk maradtak, a többiek pedig a Vöröskereszt segítségével elhagyták a települést és különböző táborokba utaztak. A hatalmas visszhangot kiváltó esemény okáról egymásnak ellentmondó magyarázatok jelentek meg. Péntekre hirdette meg a településen a Véderő nevű szervezet kiképzőtáborának kezdetét, a kormány szerint azonban téves az a feltételezés, hogy emiatt kimenekítették a romák egy részét Gyöngyöspatáról. Szijjártó Péter miniszterelnökségi szóvivő a Vöröskeresztre hivatkozva azt állította, hogy a cigányokat egy régebb óta szervezett üdülésre vitték el. A szóvivő szerint „jól láthatóan hazugságok” azok a szárnyra kelt híresztelések, amelyek szerint bármifajta hirtelen szükségből elkövetett kitelepítésről lenne szó. A romák egy részét a csillebérci egykori úttörőtáborba vitték, és a helyszínre látogató Balog Zoltán romaügyekkel foglalkozó államtitkár is úgy fogalmazott, a gyöngyöspataiak nem elmenekültek, hanem hétvégi kirándulásra mentek azért, hogy a gyerekek jól érezzék magukat. Az MTI szerint felelőtlenségnek nevezte, hogy azt a hírt keltik, olyan vészhelyzet volt, amely miatt el kellett menni a településről. Erre az üzenetre erősített rá a Gyöngyöspatára látogató Pintér Sándor belügyminiszter is, aki szerint „úgy állították be egyesek, hogy ez nem volt más, mint evakuálás”, ez azonban szerinte nem fedi a valóságot. Pintér hangsúlyozta, hogy a rendőrség garantálta a biztonságot, miután a Véderő tervezett kiképzőtáborának elkezdését megakadályozták azzal, hogy őrizetbe vették a szervezet több tagját, köztük ideiglenes vezetőjét. A kormány tehát a nap folyamán azt hangsúlyozta, hogy nincs összefüggés a romák távozása és a Véderő jelenléte között. Ennek azonban ellentmond az, amit Gyöngyöspatán tartózkodó tudósítónknak mondtak olyan roma férfiak, akiknek felesége és gyerekei elhagyták a falut. „Nem kell itt ködösíteni, azért mentek el a gyerekek, hogy ne legyenek pszichikailag terrorizálva” - mondta egy férfi, akinek hat gyereke és a felesége ment el a Vöröskereszt által szervezett táborba. A férfi - aki a többi megkérdezett romához hasonlóan azt kérte, hogy ne írjuk le a nevét - azt mondta, nem küldte volna el a gyerekeit kirándulni a húsvéti ünnepek előtt. „Azért küldtük el őket, hogy biztonságban legyenek, és ne lássák ezt a félkatonai szervezetet” - tette hozzá a férfi. A férfi szerint négy napja tudták, hogy a Véderő kiképzésre készül, és „pont jött a Vöröskereszt, és be tudtuk szervezni a mai napot”. Egy másik helyi roma az előzményekről azt mondta, hogy egy Richard Field nevű Magyarországon élő amerikai üzletember, az Amerikai Ház Alapítvány elnöke napok óta járta a cigányok által lakott utcákat, beszélgetett a családokkal, és ekkor jött a kirándulás ötlete, amelyet végül Field közreműködésével a Vöröskereszt szervezett meg. A Vöröskereszt vezetője, Selymes Erik napközben közleményt adott ki, amely szerint „cáfolja azokat a sajtóban megjelent híreszteléseket, hogy a gyöngyöspatai gyerekek és édesanyák előre leszervezett táboroztatása, evakuálásként lenne értelmezhető (...) kérésükre szerveztük meg a húsvéti tábort.” Selymes ugyanakkor az [origo] kérdésére közölte azt is, hogy nem nyilatkozhat a helyiek nevében arról, miért kellett éppen most megszervezni a táborozást. Közölte azt is, nem tartja szokatlannak, hogy három nap alatt kellett megszervezni az üdülést. A Gyöngyöspatán megkérdezett romák ugyanakkor egybehangzóan azt mondták, hogy egyértelműen a Véderő megjelenése miatt hagyták el sokan a falut. „Szó szerint ki lettek menekítve” - fogalmazott egy férfi, akinek gyerekei és felesége távozott a településről. Hozzátette, hogy a gyerekek félnek, és nem akarták, hogy „depressziót kapjanak” a településen megjelenő, katonai ruhába öltözött emberektől. Ugyanúgy a Véderővel indokolták távozásukat többen azok közül, akik Csillebércre mentek. „Mintha háborúból kellett volna menekülni” - mondta egy asszony sírva tudósítónknak, és más nők is arról számoltak be, hogy a Vöröskereszt eredetileg azért ment Gyöngyöspatára, hogy munkát szervezzen a cigányoknak, csak a Véderő táborának hírére kezdték el szervezni a kirándulásnak nevezett utat. A tervek szerint a távollétük vasárnap estig tart, pont addig, ameddig a Véderő által tervezett, de a rendőrség által végül meghiúsított kiképzés is tartott volna.

Feltűnést keltett a világban a romamentő akció

2011. április 22. - (Index)

A gyöngyöspatai romák kimenekítéséről először az AP amerikai hírügynökség számolt be. „Félünk, és meg is van rá az okunk” - idézték Farkas Jánost, a gyöngyöspatai cigányság vezetőjét. Szerinte az elmúlt közel két hónapban Gyöngyöspata gyakorlatilag csatatér volt. A tudósítást számos külföldi orgánum is átvette vagy közölt belőle részleteket, a Washington Post honlapján képpel jelent meg, míg egy részlet olvasható belőle a CBS News-on is. A Szabad Európa Rádió azt írja, hogy a Vöröskereszt kimenekített több száz romát, és beszámol a történtekről a Voice of America is. A Reuters által péntek kora délután kiadott tudósítás szerint több száz roma menekült el Gyöngyöspatáról szélsőjobboldali polgárőrök lehetséges támadásaitól tartva. Idézik Horváth Aladárt, a Roma Polgári Jogi Mozgalom vezetőjét, aki azzal vádolta a kormányt, hogy túl keveset tesz a roma családok védelméért. „Felkértük a Vöröskeresztet, hogy segítsen kimenekíteni ezeket az embereket. Megijedtek, és biztonságban akarnak lenni a húsvéti ünnep alatt” - mondta. A BBC News a Reuters és az AP tudósítósára is építve szintén címlapon közölt cikket a gyöngyöspatai eseményekről. Az AP-re hivatkozva idézik Eszes Tamást, a Véderő parancsnokát, aki szerint a cigány bűnözés „létező probléma, amelyet nem lehet tagadni.” A cikk kitér a 2008 és 2009 közötti romagyilkosságokra is. A brit Telegraph is beszámolt róla, hogy a Vöröskereszt közleménye szerint ez az első eset a második világháború óta, hogy a szervezet paramilitáris csoporttól fenyegetett civileket evakuál Magyarországon. Farkas János azt mondta, hogy a falu roma lakossága terrorizálva érezte magát a szélsjobboldali aktivisták jelenléte miatt, írja a lap varsói tudósítója. „A gyerekeket el kellett küldeni a hétvégére, mert nem tudnának aludni éjszaka” - idézi a Telegraph. Szélsőjobboldaliak űzik el a kisebbséget a magyar faluból címmel számol be a gyöngyöspatai helyzetről a Spiegel internetes oldala. A cikk bevezetője szerint nyílt rasszizmus tapasztalható Európa közepén és az unió soros elnöki posztját betöltő ország nem elég határozottan lép fel a szélsőségek ellen, ezért a Vöröskeresztnek kellett több száz romát biztonságba helyeznie. A lap felidézi, hogy a szélsőségesek nemcsak Gyöngyöspatán jelentenek problémát. Önjelölt polgárőrök masíroznak hetek óta a roma többségű településeken, hogy ezzel - legalábbis a magyar parlamentben a szélsőjobbot képviselő Jobbik szerint - a „cigánybűnözésre” hívják fel a figyelmet. A lap idézi a Frankfurter Allgemeine Zeitungot is, amely szerint a magyar hatóságok eddig nem tudtak úrrá lenni a szélsőségeseken. Hajdúhadházon a Szebb Jövőért polgárőr egyesület öt tagját vették őrizetbe, de két nappal később már szabadlábon voltak. Rubi Gergely jobbikos képviselő bejelentette: a csoport tovább masírozik, hogy javítsa a közrendet és a biztonságot. A Süddeutsche Zeitung online kiadása képes beszámolót közöl a gyöngyöspatai romák elszállításáról. Mint írják, a Vöröskeresztnek 277 nőt és gyermeket kellett kimenekítenie Gyöngyöspatáról egy szélsőjobboldali félkatonai szervezet miatt, amely a terrorizálja a cigány kisebbséget. A helyi rendőrség kezdetben nem avatkozott közbe, bár a roma szervezetek jelezték: a szervezet jelenléte félelmet kelt a lakosságban. Miután a romákat buszokkal elszállították, a településen csak akkor jelentek meg nagyobb rendőri erők. A dpa német hírügynökség tudósítására hivatkozva képpel számol be a gyöngyöspatai akcióról a svájci Neue Zürcher Zeitung online kiadása. A lap azt írja: a húsvéti hétvégére a szélsőjobboldali Véderő a település határán kiképzőtábort állított fel, ahová a résztvevők egyenruhában és gumilövedékek kilövésére alkalmas fegyverekkel jelentek meg. A lap idézi, hogy a magyar kormány többször hangsúlyozta: nem engedi meg, hogy az állam erőszak-monopóliumát ilyen csoportok átvegyék. Idézik Pintér Sándort belügyminisztert is, aki csütörtökön azt mondta: a rendőrségnek nagyobb felhatalmazásra van szüksége ahhoz, hogy az ilyen szélsőséges polgárőrségek tevékenységét megakadályozza. A Deutsche Welle szerint Magyarország régóta küzdött, hogy integrálja a roma lakosságot, akik közül a legtöbben elvesztették állásukat, amikor a kommunizmus összeomlott.

Drávapiskire hívja a Szebb Jövőért polgárőreit a polgármester

2011. április 22. - (Független Hírügynökség)

A Baranya megyei Drávapiski polgármestere a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület segítségét kéri blogjában. Az ex-SZDSZ-es Mali Zoltán azt írja, hogy „a helyben illetékes Siklósi Rendőrkapitányság képtelen ellátni normálisan a feladatát és hagyja, hogy helyi bűnözők csoportosan garázdálkodjanak.” A gyorskölcsönök elleni küzdelméről is elhíresült Mali Zoltán polgármester azt mondta: főként három helyi család tagjaival van probléma, mert fa- és terménylopásra rendezkedtek be, és már odáig merészkedtek, hogy a polgármesteri hivatal udvarából is ellopták az építőanyagokat. Olyan eset is előfordult, hogy az állam pénzén, közmunkában foglalkoztatottak munkaidőben fát loptak, amikor elkapták őket, azt mondták, találták a fűrészt, tette hozzá Mali. Nem azt szeretném, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület a faluban masírozzon, azt kérjük tőlük, hogy helyiekből szervezzék meg a hatékony polgárőrséget, mondta. Mali szerint a feladattal az alpolgármestert bízták meg, már el is indult a szervezés. A polgármester azt mondta: a „sima” polgárőrökben nem bíznak, mióta az egyik szomszédos településen azon kapták őket, hogy füveznek. Mali szerint az utolsó csepp az volt a poházban, amikor néhány napja egy ismerőseihez érkező nőre rátámadtak falubeliek, meg akarták lincselni, mert fényképeket készített. A rendőrség teljesen magára hagyta a vidéki településeket, a kisebb bűncselekményekkel nem foglalkoznak, nyomozást sem indítanak, állítja a polgármester. Mali Zoltán azt mondta, az utóbbi hónapokban 47-szer jelentették fel a rendőrségen. Közte és a három család között szerinte azért romlott meg a viszony, mert segít egy környékbeli településeken működő uzsorás kézrekerítésében.

Akik megállítására Pintér parancsot kapott

Félkatonai szervezetek Magyarországon

(origo)

Katonai ruhába öltözött „véderősök” és fokossal mászkáló „betyárseregesek” is vannak azon félkatonai szervezetek között, amelyek megállítására megbízást kapott Pintér Sándor belügyminiszter. Mintegy féltucat ilyen csoport létezik Magyarországon, köztük több kötődik a betiltott Magyar Gárdához és a Jobbikhoz is. Összeszedtük, melyik szervezetről mit lehet tudni:

http://www.origo.hu/itthon/20110318-harom-magyar-garda

-es-egyeb-nemzeti-radikalis-felkatonai-szervezetek-magyarorszagon.html

Miért nem védi a hazánkban élő kisebbségek nyelvét az Alaptörvény

2011. április 21. - (h. b. - fn.hu)

Míg a hatályos alkotmány az egyenjogúságot sugallta, az új alaptörvényből koncepcióváltást lehet kiolvasni. Ezt mondta az fn.hu által megkérdezett nemzetközi jogász arról, hogy csak a végszavazás előtt az utolsó pillanatban derült ki, Magyarország a jövőben nem védi a hazánkban élő kisebbségek nyelvét. A csütörtökön az Országgyűlésnek a végszavazásra benyújtott törvényjavaslatban még az a szöveg szerepelt, hogy „Magyarország védi a magyar nyelvet és a Magyarországon élő nemzetiségek nyelvét.” Végül azonban csak a magyar nyelv maradt az alaptörvényben. Az indokolás szerint „az államhatalom, az államok alapfeladatai közé tartozik az állam által hivatalos eljárásokban használt, a társadalom jelentős része, meghatározó csoportjai által beszélt, törvényi szinten elismert államnyelv védelme, fejlesztése. Magyarország államnyelve, hivatalos nyelve a magyar, így a javaslat deklarálja a magyar állam kizárólag magyar nyelv irányában meglévő nyelvvédelmi kötelezettségét.” A Fidesz Alaptörvényéből egy koncepcióváltást lehet kiolvasni - mondta el az fn.hu-nak Vizi Balázs, az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének nemzetközi jogásza. A kisebbségek számára a hétköznapi joggyakorlatot az új alaptörvény nem rontja, de az ideológiai háttér megváltozik. A ’89-es jelenleg hatályban lévő alkotmány szövegében a hivatalos nyelv nem szerepelt, ezzel szemben a kisebbségi nyelvek védelme igen. Amíg a jelenleg alaptörvény a Magyarországon élő nemzeti közösségek teljes nyelvi egyenrangúságát sugallta, ez most megváltozik. Eddig a magyar nyelv sem volt kiemelve - még ha nyilvánvalóan ez is volt a hivatalos nyelv -, de ez most kimondva is megjelent a törvény szövegében. Ezzel szemben pedig a kisebbségek nyelve csak a kisebbségi jogokhoz kötődve jelenik meg. Mindez azt sugallja, hogy egy magyarnemzet-központú alkotmány keletkezett, amelyben természetesen érvényesülnek a kisebbségekhez tartozók jogai, és persze az ő államalkotó tényező létüket is elismerik. Ez a gyakorlatban remélhetőleg nem jelent visszalépést, de a nemzeti, vagy etnikai kisebbségek nyelvhasználata már így is nehézségekbe ütközik, és ezt az állam nem a kellő eréllyel igyekszik ellensúlyozni. A kisebbségek jogainak vívmányai az 1989-es alkotmánymódosításban annak köszönhető, hogy akkor a magyar nemzet ideológiai megjelenítése csak a határon túli magyarok iránti felelősségre korlátozódott. Vélhetően nem volt politikai prioritás a magyar nyelv szimbolikus kiemelése, helyette az volt a fő mozgatórugó, hogy olyan alkotmányos megoldást találjanak, amellyel a hazai kisebbségek védelmét biztosítja. Ha a hazai diplomácia a szlovákiai magyarok magyar nyelvhasználatáért, a szlovák nyelvtörvény ellen érvel, akkor az új Alaptörvénnyel a háttérben valószínűleg gyengébbek lesznek a magyar érvek - mondta az fn-hu kérdésére a nemzetközi jogász. Eddig ugyanis a közép-európai államok között a magyar alkotmány volt szinte az egyetlen kivétel, amely nem a klasszikus nemzetállam koncepciót vallotta, amire eddig a mindenkori kormányok is büszkén példaként hivatkoztak - mondta Vizi Balázs, de most úgy érzékeli, hogy ezzel a módosítással a többi közép-európai államhoz hasonló szemlélet jelenik meg, így mi sem leszünk különbek ebben a kérdésben. Ezt legfeljebb a kisebbségi törvény végrehajtásának javítása ellensúlyozhatná, ami viszont nyilvánvalóan kevésbé látványos és szimbolikus, mint a magyar nyelv és a kisebbségi nyelvek alkotmányos védelmének megváltoztatása.

Száz év, tíz címer

2011. április 21. - (Láng Róbert - 168ora.hu)

Kész(ülő) alkotmányunkat sok támadás éri. Vegyük észre a jó oldalait is. Itt van például a módosított címerünk. Az utolsó száz évben kilencszer változott Magyarország címere, a mostani éppen a tizedik. Ezzel biztos bekerülünk a Guinness-rekordok könyvébe. Tekintsük át címereinket az elmúlt száz évben. Európa országai, világ országai, ezt csináljátok utánunk!

1. 1911-1918 között a monarchiás Magyar Királyság címere alappajzsból és szívpajzsból állt. Az alappajzs négy része Horvátországot, Dalmáciát, Szlavóniát és Erdélyt jelezte. Akkoriban a politikusok szívesen hívták az államot Magyar Birodalomnak.

2. 1918-1919: az első világháború utáni első magyar köztársaság a Kossuth-címert választotta jelképnek, a címerpajzsot körívek határolták. (A Tanácsköztársaság ezen nem változtatott.)

3. 1920-1944: a Horthy-rendszer címere a Kossuth-címeren nyugvó Szent Korona, elvégre Magyar Királyság voltunk. Igaz, király nélkül, de voltak arra kísérletek, hogy a kormányzót királlyá koronázzák.

4. 1944. október 15. és kb. 1945 februárja között Magyarország jelképe a Szálasi-címer. Majd 1946-ig újra a Horthy-címer.

5. 1946. június 4. és 1949. augusztus 20. között a második magyar köztársaságnak Kossuth-címere volt. Az új alkotmány ezt megváltoztatta.

6. 1946. augusztus 20. - 1956. október 30. Nevezzük Rákosi-címernek, a Szovjetunió tagállamainak mintájára készült.

7. 1956. október 30. - 1957. május 23. Újra a Kossuth-címer. Amikor Kádár János 1957 tavaszán Moszkvában járt, államfőnek kijáró ceremóniával fogadták, a repülőtér Kossuth-címeres zászlókkal volt tele.

8. 1957. május 23. - 1990. július 11. Kádár-címer. Kissé eltér a Szovjetunió tagállamainak címerétől.

9. 1990-2011: rendszerváltás. Harmadik magyar köztársaság. Ismét a Kossuth-címeren nyugvó Szent Korona. Közvélemény-kutatás alapján szavazta meg az Országgyűlés.

10. 2011-től új, módosított címer.

A német, aki már másodszor dühítette fel Orbánékat

2011. április 21. - (origo.hu)

Előbb a médiatörvényt bírálta, most pedig az alaptörvényről adott ki kemény hangú nyilatkozatot Werner Hoyer német kormánytag, és mindkettővel kiváltotta a magyar kormány haragját. Mi mozgatja a német liberális politikust, aki régóta követi a magyar fejleményeket, és ott bábáskodott az ország uniós csatlakozása körül is?

http://www.origo.hu/itthon/20110421-werner-hoyer

-a-magyar-alaptorveny-es-mediatorveny-biraloja.html

„Irritáló”, „botrányos”: Záporoztak a maflások Orbánékra a héten

2011. április 23. - (hirszerzo.hu)

Tavaly a médiatörvénytől volt hangos a hazai és a külföldi sajtó, a 2011-es év első pár hónapja pedig az új alaptörvényről szólt. Az alkotmányozás folyamata és az alaptörvény-tervezet rengeteg kritikát kapott, a hétfői szavazás után pedig valósággal szétcincálták a külföldi lapok az Orbán-kormányt és a jogszabályt. A nyugati lapok szerint az alkotmánnyal Orbánék bebetonozzák a hatalmukat. A Sme című szlovák napilap szerint a választások óta eltelt egy év alatt a Fidesz kétharmada teljes mértékben kicserélte az állam alkotmányos alapjait. Peter Schulz, a kommentár írója a leginkább látható problémának az alkotmányozás folyamatát nevezte, ugyanakkor hozzátette: Orbán formálisan semmit sem sértett meg. „Egy politikai párt alkotmánya visszaélt az egyedi történelmi eséllyel, s Magyarországot a saját etnikai, vallási és kulturálisan egységes nemzetről kialakított elképzeléséhez igazította” - írta Schulz.

http://hirszerzo.hu/belfold/20110422

_magyar_alaptorveny_nemzetkozi_visszhang?s=hl

Sme: „Az Orbán által hirdetett nemzeti konzultáció csak színjáték”

2011. április 19. - (mti)

A szlovák napilap cikkírója szerint a kétharmados választási győzelmét Orbán úgy értelmezi, hogy ezzel közvetlen felhatalmazást kapott a nemzettől „mindannak megvalósítására, amit a kétharmad lehetővé tesz”. Egy párt alkotmánya cím alatt közöl kommentárt az új magyar alaptörvényről a Sme című szlovák napilap kedden. „A választások óta eltelt egy év alatt a Fidesz kétharmada teljes mértékben kicserélte az állam alkotmányos alapjait” - vélekedik Peter Schutz, a kommentár szerzője. Rámutat: az új alkotmányról nagyon megoszlanak a vélemények, sok a különlegesség, s a dokumentum értékelése inkább alkotmányfilozófusok, semmint alkotmányjogászok vagy lapkommentátorok dolga. Hasonló, sőt még inkább látható probléma van az alkotmányozás folyamatával - jegyzi meg Schutz. Szerinte kétharmados választási győzelmét Orbán úgy értelmezi, hogy ezzel közvetlen felhatalmazást kapott a nemzettől „mindannak megvalósítására, amit a kétharmad lehetővé tesz”. Orbán és a Fidesz „formálisan ugyan semmit sem sértett meg”, de a demokráciában az állam alaptörvényének megváltoztatását a politikai erők szélesebb körű egyetértésére alapozzák - írja a szerző. Úgy véli: a hatalom által meghirdetett „nemzeti konzultáció” csak „egy nagy színjáték volt”. „Az új alkotmány így egy politikai párt alkotmánya, amely - egy olyan helyzetben, amikor a másik oldal korrupció és kormányzásra való képtelenség miatt szétesett - visszaélt az egyedi történelmi eséllyel, s Magyarországot a saját etnikai, vallási és a kulturálisan egységes nemzetről kialakított elképzeléséhez igazította” - véli Schutz. Hozzátette: nem biztos, hogy ez a többségi Magyarország véleménye.

Moszkva és a Köztársaság elbukott, Lágymányos inog

2011. április 21. - (nol.hu)

Huszonhárom közterület nevét - köztük a Moszkva térét - átírják, parkot neveznek el Elvis Presleyről, a Lágymányosi hidat pedig Rákóczi hídra keresztelik - amennyiben a jövő heti fővárosi közgyűlésen elfogadják Tarlós István főpolgármester most közzétett előterjesztését:

http://nol.hu/belfold/elvis_presley_hidfoallast_foglal

Wass Albertről és II. János Pálról is teret neveznének el a fővárosban

2011. április 21. - (origo.hu)

Jövő szerdán eldől, hogy Elvis Presley tér lesz-e a Margit híd budai hídfőjének közelében álló tér, Széll Kálmán tér lehet a Moszkva térből, a Köztársaság tér pedig II. János Pál nevét viselheti majd, de a tervek szerint teret neveznek el Wass Albert íróról is. A Fővárosi Közgyűlés jövő szerdán szavaz a főpolgármester javaslatcsomagjáról. Huszonhat budapesti közterület kaphat új nevet a jövőben a főpolgármester előterjesztése szerint. Tarlós István a Fővárosi Közgyűlésnek egyebek mellett azt javasolja, hogy a Moszkva tér legyen ismét Széll Kálmán tér, a Margit híd budai hídfője közelében álló terület Elvis Presley nevét viselje, és a VIII. kerületi Köztársaság tér a boldoggá avatás előtt álló II. János Pál pápa emlékét őrizze:

http://www.origo.hu/itthon/20110421-wass-albertrol

-es-ii-janos-palrol-is-teret-neveznenek-el.html

Húsvéti felhívás a magyar emlékhelyek megvédéséért

2011. április 21. - (mti)

Közös húsvéti felhívással fordult a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a magyarországi Emberi Méltóság Tanácsa (EMT) a Kárpát-medencei magyarsághoz, fogjon össze a régióban található magyar emlékhelyek megvédéséért, és emelje fel szavát a szoborgyalázások ellen. „Az idei évben négy hónap alatt közel tucatnyi magyar emlékhelyet, szobrot rongáltak meg a Kárpát-medencében” - hívja fel a figyelmet Berényi József, az MKP és Lomnici Zoltán, az EMT elnöke abban a közös nyilatkozatban, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI pozsonyi tudósítójához. „A kassai Esterházy-szobor és a vereckei honfoglalási emlékmű után erre a sorsra jutott az Ungvár főterén álló Petőfi-szobor is. Az erdélyi Marosvécsen Wass Albert síremlékét gyalázták meg, Aradon a Magyar-román megbékélés parkjában álló Szabadság-szoborcsoportot rongálták meg. Néhány héttel ezelőtt pedig a délvidéki Adán takarták le Damjanich János szobrát, és további emlékhelyeket is megrongáltak” - emlékeztet Berényi és Lomnici. Közös véleményük szerint ezeknek az utóbbi időben rendkívüli módon elszaporodott cselekedeteknek az elkövetői a kegyelet jogát vonják kétségbe. „Magyar emlékhelyeink, szobraink közös történelmünket, kultúránkat szimbolizálják. Múltunk, nemzeti méltóságunk megőrzése mellett a nemzetiségek közti együttműködést is jelképezik” - fogalmazott Berényi és Lomnici. Közös nyilatkozatukban felhívják az anyaországi és határon túli magyarok figyelmét, fogjanak össze az emlékhelyek védelme érdekében, és egységesen emeljék fel szavukat a sorozatos rongálások ellen.

Megszűnő vasutak a szlovák-magyar határsávon

2011. április 25. - (kitekinto.hu)

Az öt megszüntetésre ítélt vasúti járatból négy határmenti, ebből egy a szlovák-lengyel, három a szlovák-magyar határsávban közlekedik. Május elsejétől nem lesz vasúti összeköttetés Fülek-Salgótarján, Kassa-Hidasnémeti, illetve Párkány és a magyar államhatár között. Az eladósodott szlovák vasutak revitalizációs csomagjában az ötezer alkalmazott elbocsátása mellett járatszüntetések és járatok megszüntetései is szerepel. Elsősorban Nógrád, Gömör és a Csallóköz térségében szűnnek meg személyvonatok - tájékoztatott erről Alexander Buzinkay, a szlovák vasúttársaság szóvivője. Az öt megszüntetésre ítélt vasúti járatból négy határmenti, ebből egy a szlovák-lengyel, három a szlovák-magyar határsávban közlekedik. Május elsejétől nem lesz vasúti összeköttetés Fülek-Salgótarján, Kassa-Hidasnémeti, illetve Párkány és a magyar államhatár között. Buzinkay szerint az ok egyszerű: ezeken a vonalakon kevesen utaztak, a vasútnak így nem kifizetődő a járatok fenntartása.

Jobbik: Orbán úgy táncol, ahogy Brüsszel fütyül

2011. április 21. - (mti)

A Jobbik felszólítja a kormányt, hogy a magyar soros uniós elnökség hátralévő néhány hónapjában álljon végre a sarkára és vessen fel a magyarságnak fontos ügyeket az európai közvélemény számára - jelentette ki csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Szegedi Csanád. A Jobbik alelnöke és európai parlamenti képviselője szerint az „Orbán-kormány úgy táncol, ahogy Brüsszel fütyül”. Ez egyrészt annak a hibás politikának köszönhető, hogy a magyar kormány az uniós elnökséget a „médiatörvénnyel nyitotta, majd az alkotmányozással folytatta”, és ezzel teljesen elvonta az európai közvélemény figyelmét például a székely, érmelléki vagy délvidéki magyar önrendelkezés ügyéről, illetve a szlovák nyelvtörvényről és a Beneš-dekrétumokról, „amelyek abszolút az európai jogrenddel ellentétesek”. A jobbikos politikus szerint a kormány másik nagy hibája az volt, hogy „beleszállt egy olyan romastratégia kidolgozásába, amely a kelet-európai országok érdekeit nem képviseli és a cigány társadalommal szembeni elvárások helyett csak pluszpénzt biztosít az integrációhoz, ami nem egy működő konstrukció”. A Jobbik éppen ezért felszólítja a kormányt, hogy a magyar elnökségből fennmaradó hónapokban irányítsák rá Európa figyelmét a szlovák nyelvtörvényre és a Beneš-dekrétumokra; érje el, hogy a romastratégiában szerepeljen a „cigánybűnözés” kifejezés és annak felszámolása; valamint az uniós forrásokat ne látszatberuházásokra, hanem valódi munkahelyteremtésre fordítsák és ennek érdekében tárgyalják újra a kvótarendszereket is - különösen a cukorrépa, a sertrés, a szarvasmarha és a szőlő esetében.

Orbán megcsinálta: Magyarországot kizárhatják az EU-ból

2011. április 21. - (168ora.hu)

Az új alkotmány költségvetési szabályai nem egyeztethetők össze az EU-s alapelvekkel - írja a Der Standard. Nem tisztázott, hogy az érvényben levő Lisszaboni Szerződés alapján egy tagállam kizárható-e az EU-ból. Amennyiben igen, akkor csakis az Unió alapelveinek és szerződéseinek súlyos megsértése esetén, amely azonban nem lehet egyszeri és rövid idejű. Ilyenkor az adott ország már hosszú távon szembe megy az EU-val. Ilyen fejlemény figyelhető meg Magyarország esetében.. Az új alkotmány költségvetési szabályai nem egyeztethetők össze az EU-s alapelvekkel- írja a Der Standard hasábjain Krisenfrey. A cikket az alábbiakban teljes terjedelmében ismertetjük. Nem tisztázott, hogy az érvényben levő Lisszaboni Szerződés alapján egy tagállam kizárható-e az EU-ból. Amennyiben igen, akkor csakis az Unió alapelveinek és szerződéseinek súlyos megsértése esetén, amely azonban nem lehet egyszeri és rövid idejű. Ilyenkor az adott ország már hosszú távon szembe megy az EU-val. Ilyen fejlemény figyelhető meg Magyarország esetében:

http://www.168ora.hu/buxa/szervuszausztria-magyar

-alkotmany-eu-kizaras-der-standard-74173.html

Roman Kowalski a varsói expresszről

A sérelmi politika után

2011. április 21. - (168ora.hu)

A keleti partnerségi csúcs Budapest helyett Varsóban lesz. Míg a magyar elnökség idején hozzánk nem jön el sem Merkel kancellár, sem Sarkozy elnök, jártak viszont Lengyelországban, amelyet meghívtak a Líbia elleni támadás előtti értekezletre is. Mi az oka annak, hogy az EU meghatározó országai Varsót fontosabb partnernek tekintik, mint Budapestet? Barát József ezt próbálta megtudni egy diplomatikus diplomatától, Roman Kowalskitól, Lengyelország budapesti nagykövetétől:

http://www.168ora.hu/buxa/roman-kowalski-nagykovet

-merkel-sarkozy-orban-europaktum-obama-tusk-73754.html

Le Monde: Senki nem mer nyíltan fellépni az Orbán-kormánnyal szemben

2011. április 20. - (mti)

Finn, francia, olasz és magyar példákon mutatta be szerda délután megjelent számában a Le Monde, hogy a szélsőjobboldali pártok megerősödése az uniós tagállamokban miként nehezíti a brüsszeli döntéshozatali folyamatokat: az új magyar alkotmány kapcsán például azért nem mer senki nyíltan fellépni az Orbán-kormánnyal szemben, mert attól tartanak, hogy az a szélsőségeseket erősítené - írta a mértékadó francia liberális újság. Philippe Ricard, a Le Monde brüsszeli tudósítója szerint Timo Soini, a vasárnapi finn választásokon megerősödött idegengyűlölő és euroszkeptikus Igazi Finnek vezére nyíltan szakítani kíván Finnország Európa-barát politikájával. Soini kilátásba helyezte, hogy megakadályozza a Portugáliának készülő mentőcsomagot, valamint az újabb euróstabilitási egyezményt, amely 2013-tól kezdve nyújtana lehetőséget az euróövezet bajba jutott államainak pénzügyi megsegítésére. A következő miniszterelnök, a konzervatív Jyrki Katainen számára egy koalíciós kormány élén ezért a mozgástér erősen beszűkül - hangsúlyozza a Le Monde:

http://hvg.hu/vilag/20110420_le_monde_szelsojobb_erosodes

Az Economist az alkotmányozásról: „Nem túl felemelő folyamat”

2011. április 20. - (mti)

A magyar alkotmányozási folyamatról közöl elemzést a The Economist, amelyben arra jut: a magyar parlamentben „folytatódik a szokásos ügymenet”. A brit gazdasági-politikai hetilap közép-kelet-európai politikai blogrovatában olvasható írás szerint az alkotmány a legtöbb országban a mindennapok belpolitikai alkudozásai, az „undok parlamenti helyezkedések” felett áll. Magyarországon azonban nem. Az új alaptörvény elfogadása annak a „nem túl felemelő” folyamatnak a végső mozzanata volt, amelyben az ország egymással harcban álló politikai törzsei legrosszabb, dühödt formájukat hozták - áll a The Economist budapesti keltezésű blogjában:

http://hvg.hu/itthon/20110420_alkotmany_the_economist

Pressburger a Corrierében: Rémálmokat támaszt fel az alkotmány

2011. április 20. - (mti)

A múlt Európában feltámadt szellemeiről írt cikket a Corriere della Sera olasz konzervatív napilap szerdai számában Giorgio Pressburger magyar-olasz író, a budapesti Olasz Intézet egykori igazgatója. Azon a kontinensen, ahol kétezerötszáz évvel ezelőtt megszületett a demokrácia, ugyanazokat a jelszavakat hallani ma Magyarországon, Finnországban és egyes olasz pártok között is - fogalmazott Az intolerancia szellemei, melyek az én Magyarországomon támadnak fel című, „Az új magyar alaptörvény felébreszti a náci és kommunista múlt rémálmait” alcímű cikkében Pressburger. Személyes történetét idézve a szerző az új alaptörvényről írt. Megemlítette, hogy az alkotmány eltörölte a köztársaság elnevezést: „Talán bizonyos kisebbségek, közöttük cigányok és zsidók figyelmeztetésére?” - kérdezte. Az alkotmány „kötelezővé teszi a munkát, mint Sztálin uralma alatt. Ez azokat elégíti ki, akik azt állítják, a romák nem szeretnek dolgozni. És ezért, ha ok van rá, meg kell őket büntetni” - írta. Az új alkotmány Pressburger szerint kizárja Magyarországon az euró bevezetését és húsvét hétfői aláírása a Nagy Magyarország feltámadására utalna:

http://hvg.hu/itthon/20110420_corriere_alkotmany_kommunizmus

A Die Zeit elmondja, miért aggasztó az új alkotmány

2011. április 20. - (mti)

A Die Zeit alkotmányjogász szerzői szerint az az eljárás, amellyel az új magyar alkotmányt elfogadták, aggodalomra ad okot mindenkinek, akinek fontos az alkotmányjog és az alkotmányos kultúra. Miért aggódunk? címmel közöl terjedelmes írást a héten elfogadott új magyar alkotmányról szerdán internetes oldalán a Die Zeit című német hetilap. A szerzők - két alkotmányjogász, Maximilian Steinbeis és Christian Boulanger, utóbbi a berlini Humboldt egyetem kutatója - nyugtalanítónak nevezik az új magyar alaptörvényt. Emlékeztetnek rá, hogy az előző, 1989-ben elfogadott alkotmány, noha átmenetinek szánták, „jól megfelelt a célnak”. Mint írják, a hétfőn elfogadott új alaptörvénnyel kapcsolatban már előzetesen nemzetközi bírálat érte a magyar kormány eljárását:

http://hvg.hu/vilag/20110420_die_zeit_uj_alkotmany

Die Welt: Az új alkotmány Magyarországot a 11. században horgonyozza le

2011. április 20. - (mti)

Európa szélei címmel vezércikkben foglalkozott az új magyar alkotmánnyal és a finnországi választásokkal szerdán a konzervatív Die Welt, amely szerint Orbán alkotmánya „idegen test” az európai alkotmányok családjában. Thomas Schmid, a német konzervatív napilap kiadója és egyben főszerkesztője az írás bevezetőjében arra mutatott rá, hogy az Európai Unió politikáját az állampolgároknak mindig alternatíva nélkülinek tüntetik fel. Ez - mint fogalmazott - szorongást és bizalmatlanságot kelt, Magyarországon éppen úgy, mint Finnországban. Ameddig ez így marad, az EU-ellenes választások láncolata nem szakad meg:

http://hvg.hu/vilag/20110420_die_welt

Civilek: Már nem elég a tüntetés

2011. április 20. - (168ora.hu)

Nem lehet csak az elutasítás és a tiltakozás a szervező ereje azoknak a civileknek, aki az alkotmány és a sajtószabadság ellen tüntettek az elmúlt időszakban. Ezt a Társaság a Szabadságjogokért elnöke mondta a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában. Dénes Balázs, aki maga is felszólalt az Egymillióan a magyar sajtószabadság rendezvényein arról beszélt, hogy ha a civilek többet akarnak elérni a kormánnyal szemben, a jövőben nem lesz elég, ha tüntetéseket szerveznek, igazi alternatívával kell felmutatniuk:

http://www.168ora.hu/itthon/civilek-mar-nem-eleg-a-tuntetes-74248.html

4K!: „A mi mozgalmunk is szeretné megtalálni a saját útját”

2011. április 20. - (hvg.hu)

Negyedik Köztársaság néven izmosodik egy új mozgalom, amely olyan fiatalokat gyűjt, akik szeretnének változtatni a helyen, ahol élnek, a politikai kultúrán, amelyben döntések születnek. Egyre inkább látszódnak, de hova tartanak, s milyen szerepet szánnak maguknak? Az ideológiamentes nem politikamentest jelent - írta egy Facebook hozzászólásban a 4K!, vagyis a Negyedik Köztársaság nevet viselő mozgalom, amikor követőik azt feszegették, miként is határozzák meg önmagukat, mit szeretnének, minek a nevében cselekednek. A 2007-ben baráti társaságként induló civil szerveződés nevét az utóbbi hetekben, hónapokban egyre többen ismerték meg:

http://hvg.hu/itthon/20110420_negyedik_koztarsasag

Katarzishiány

2011. április 20. - (Nagy Attila Tibor - polblog.postr.hu)

Az Országgyűlés Fidesz-KNDP-s többsége 2011. április 18-án elfogadta ugyan az új alkotmányt, pontosabban Magyarország Alaptörvényét, az ünnepélyességnek, az emelkedettségnek mégis alig volt valami nyoma. Nagy taps persze volt, Kövér László házelnök is meleg szavakkal méltatta az Alaptörvényt. Nem voltak viszont a szavazás után bevonuló fanfárok, történelmi zászlók. Hírlik, hogy majd jövő hétfőn megadják a módját, amikor Schmitt Pál köztársasági elnök ünnepélyes keretek között aláírja az Alaptörvényt. Csakhogy Schmitt Pál viseli megválasztói (Fidesz) sorsát, népszerűsége megy lefele, amihez persze az is vastagon hozzájárult, hogy a helyesírási hibák körüli botrányok, az államfői hivatalban rokonok alkalmazása miatt egyes ellenzéki honlapok és bloggerek köznevetségének és gúnyolódásainak céltáblájává vált az a köztársasági elnök, akinek a nemzet egységét kéne megjelenítenie. Ennek a napnak történelmi jelentősége persze vitathatatlan, mégsem hozott az ország közvéleményét átjáró általános örömöt, pláne nem eufóriát. Sokat és sokszor bírálták amiatt az 1989-90-es közjogi rendszert, illetve rendszerváltozást, hogy nem hozott katartikus élményt. Hát, nem hozott a 2010-11-es rendszerváltás sem:

http://polblog.postr.hu/katarzishiany

Új alkotmány: Történelmi? Illegitim?

2011. április 20. - (hvg.hu)

A harmadik köztársaság megmaradt, a kormányzat ellensúlyai meggyengültek - írja az új alkotmány kapcsán a csütörtökön megjelenő HVG. A nagyrészt változatlan közjogi szerkezetet új ideológiai térbe helyezi át 2012. január 1-jétől az új alaptörvény. A középkori magyar állam hatalmi jelvényének, a Szent Koronának a közjogi aktualizálását, a kereszténység többszöri emlegetését, a királyság államformájához kötődő történeti alkotmány jogfolytonosságának a deklarálását kifejezett idegenkedéssel figyelte az utóbbi hónapokban a közvélemény nem jelentéktelen része:

http://hvg.hu/itthon/20110420_uj_akozmany_tortenelmi_illegitim

Új nemzeti musical, avagy feltámadás körítéssel

2011. április 18. - (parameter.sk)

Ma a magyar honatyák elfogadták az ország új alkotmányát, melyben DJ-ként a modern képviseleti demokrácia elemeit mixelik az egyszólamú gregorián korálok (jobb esetben a picit későbbi laterális orgánumok) misztikus, romantikus módon újraélesztgetett középkori vadregényességének szellemi szubsztanciájával. (Képzavar? Sajna nem... ) Nemcsak nemzetközi, hanem jelentős hazai Tiltakozások közepette fogadták el, gyakorlatilag csakis a kormánypárt(ok???) támogatásával, mintha nem meg, hanem le kellene győzni a magyarok egy (kevésbé jó, kevésbé magyarabb?) részét... Olyan alkotmányt fogadtak el, amelyből kitetszik ugyan a dicső múlt, de emberi méltóságot, egyéni szabadságot csak annyiban garantál, amennyiben azt valamelyik jól képzett paragrafussimogató jogi MR-rel, ultrahanggal, röntgennel és CT-vel felfedezni vél majd, s amely szerint a magyar ember (kollektíve) magyarabb az embernél, azt is csak egy bizonyos legitim módon teszi / éli meg:

http://www.parameter.sk/rovat/paramagyar/2011/04/18

/uj-nemzeti-musical-avagy-feltamadas-koritessel

Magyar alkotmány - szlovák visszhang

2011. április 18. - (felvidek.ma)

Robert Fico, a Smer-SD elnöke nem zárja ki, hogy az új magyar alaptörvényre válaszul módosítani kell a szlovák alkotmányt, mert mindenképpen komoly akadályokat kell gördíteni a magyar alaptörvény egyes pontjainak végrehajthatósága elé, mondta. Tudatában van, hogy ehhez széleskörű szlovák összefogás kell minden olyan kérdésben, amely a szlovák-magyar kapcsolatokat érinti:

http://www.felvidek.ma/felvidek/politika

/28168-magyar-alkotmany-szlovak-visszhang

Magyar alkotmány: Dzurinda a tettek mezejére lépett.

2011. április 18. - (felvidek.ma)

Kétoldalú és nemzetközi tárgyalásokra készül a szlovák külügyminiszter az elfogadott magyar alkotmány miatt. Martonyi János magyar külügyminiszterrel Pozsonyban találkozik, ezt telefonon megbeszélték, mondta. „Nem ülök karba tett kézzel, intenzíven foglalkozunk a témával“ - jelentette ki esti sajtótájékoztatóján. Elmondta: Budapestre készül az Európa Tanács megfigyelőcsoportja, és „Szlovákia aktívan odahat majd, hogy a bizottság megkapjon minden releváns információt“. Beszélni akar a problémáról a szlovákiai EP-képviselőkkel, a parlament külügyi bizottságával is. „El akarom mondani tervezett lépéseinket, és konzultálni kívánok velük“ - fogalmazott. Kiemelte, hogy a szlovák diplomácia már a magyar alkotmány megszavazása előtt is tevékenykedett. Ő maga telefonos kapcsolatban állt magyar partnereivel. „Figyelmeztettem őket a jóváhagyandó szöveg buktatóira“, azokra a részekre, amelyekben kollektív jogokról beszélnek, közösségi önkormányzatokat emlegetnek, Magyarország határain kívüli ténykedéséről szólnak. Dzurinda szerint ma „a legnagyobb veszélyt jelenti, ha olyan politikát és viszonyt kezdünk folytatni, amely rossz légkört teremt, és a kollektív önkormányzat kiméráját (értsd: szörnyetegét) építi.“ Kijelentette: nálunk ez szóba sem jöhet. „Ez a súlyponti gyenge pontja a Magyar Köztársaság alkotmányának“ - szögezte le. Martonyival folytatott telefonbeszélgetésén kívül Szlovákia már a nemzetközi porondon is tevékeny. Felvette a kapcsolatot az EBESZ kisebbségi főbiztosának, Knut Vollebaeknek a hivatalával, a Pavol Kubovič SDKÚ-s képviselő vezette delegáció európai porondon nyitotta meg a kérdést, s ezt a tevékenységet folytatni fogják. A kérdésre, hogy Szlovákia budapesti nagykövetét hazarendelik-e konzultációra, azt felelte: „A külpolitika bája és sikerének lényege azon alapul, hogy megfelelő lépéseket válasszunk, hogy ne gerjesszünk indulatokat, ne támogassuk a nacionalizmust, amely inkább a Szlovák Köztársaság helyzetét gyengítené. Nekem nem érdekem Szlovákiát gyengíteni, ellenkezőleg: erősíteni akarom. Ezért alaposan megfontolom, milyen lépéseket teszek meg úgy, hogy a Szlovák Köztársaság polgárai biztosak lehessenek benne, hogy Szlovákiában csak a Szlovák Köztársaság törvényei lehetnek hatályosak“.

Orbánék össztűzben

2011. április 20. - (Népszabadság)

Ha csak a német és az osztrák sajtó volna… Ha csak a francia. De az, amit én - a tőlem telhető legnagyobb szelídséggel - a mi „húsvéti alkotmányunk” kedvezőtlen fogadtatásának neveznék, sajnálatos módon nem korlátozódik a német és a francia nyelvterület sajtójára, sőt egyáltalán nem korlátozódik a sajtóra. Példa nélküli dolgok történnek itt. Az ENSZ főtitkára, a mindig ázsiai módra mosolygós, udvarias, hivatalából eredően dupla sztaniollal fogalmazó Ban Ki Mun éppenséggel Budapesten, első hivatalos látogatásán (melyet rosszabbul nem is időzíthettek volna) tette szóvá egy lélegzettel Orbánék médiatörvényét és új alkotmányát, fölidézve azt a „nyugtalanságot”, amelyet ezek a jogszabályok keltettek Magyarország szomszédaiban, sőt nem csak náluk, hanem „világszerte” (ha jól olvasom):

http://nol.hu/lap/allaspont/20110420-ossztuzben

Navracsics a Wall Street Journalban védi az alkotmányt

2011. április 19. - (mti)

Az új alkotmány országgyűlési elfogadása után a Wall Street Journal amerikai gazdasági napilap kedden közölte Navracsics Tibor írását, amelyben a miniszterelnök-helyettes alaptalannak nevez több bírálatot. Az új alkotmány túlnyomó többséggel való megszavazásával Magyarország lett az utolsó volt kommunista ország, amely megszabadult közelmúltjának kísértetétől és saját szövegezésű alaptörvényt fogadott el, írta Navracsics Tibor a The Wall Street Journal keddi számában. A miniszterelnök-helyettes szerint az új alkotmány alapul szolgál Magyarország lelki és szellemi megújulásához, tükrözi a nemzet múltját, jelenét és jövőjét és a magyar nép alapvető értékeit. Az alaptörvény egyúttal felülvizsgálja és korszerűsíti azt a jogi keretet, amelyet a kommunisták alatt fogadtak el 1949-ben. Az 1989-es módosítások ellenére az eredeti szöveg sok helyen a mai napig fennmaradt:

http://index.hu/belfold/2011/04/19/navracsics

_a_wall_street_journalban_vedi_az_alkotmanyt/

Otthon tartom a Nagy-Magyarország-térképemet

2011. április 21. - (index.hu)

Nagy József Szlovákia környezetvédelmi minisztere, a Híd-Most párt színeiben. Szerinte árt a felvidéki magyaroknak az Orbán-kormány politikája. A kettős állampolgárság is csak azért érdekli, hogy esetleg szavazhasson a Fidesz ellen. Az MKP is feleslegesen provokál szerinte.

Nagy József - A 42 éves szlovák környezetvédelmi miniszter csak tavaly óta politizál, előtte sikeres üzletember volt, több érdekeltsége is van Dunaszerdahelyen. Szlovák felesége is a Híd politikusa, Petra Nagyová-Džerengová az egyik pozsonyi kerület alpolgármestere, és ismert írónő. Négy gyermekük van.

- Ön felveszi, vagy felvette a magyar állampolgárságot?

- Nekem ez a téma nem annyira izgalmas. Nem igazán hiányzik. Én Szlovákiának vagyok az állampolgára, én itt szeretnék magyar lenni, nem Magyarországon, mert akkor oda költöznék. Annak nem látom értelmét, hogy Szlovákiában legyek magyar állampolgár. A választójog viszont izgalmasabb része lehet ennek. Mert ha ezt is megadnák hozzá, akkor bele tudnék szólni abba, hogy Magyarországon olyan politikusok legyenek hatalmon, akik nem akarják meghatározni kívülről az én sorsomat. Ebbe már lehet, hogy bele szeretnék szólni.

http://index.hu/kulfold/2011/04/21/nagy_jozsef_interju

Fizetős lesz több szlovák weboldal is

2011. április 18. - (mti)

Fizetős lesz májustól a szlovákiai média weboldalainak egy része - közölték hétfőn az érintett portálok Pozsonyban. A Piano elnevezésű rendszerbe, amely május 2-án indul, eddig kilenc szlovákiai sajtóorgánum jelentkezett be: Sme, Hospodárske noviny, Pravda, Sport (napilapok),.tyzden (hetilap), PC Revue (havi folyóirat), Joj (televízió), MeToo.sk (internetes televízió), Medialne.sk (internetes hírportál). A kilenc portálon összesen 34 szolgáltatás lesz májustól fizetős. A Piano rendszer próbaüzeme hétfőn kezdődött. A rendes üzem május 2-án indul, s egy hétig bárki, aki addig bejelentkezik a rendszerbe, ingyen használhatja, próbálhatja ki. Május 9-től kezdve azonban már lezárják, s a tartalmak egy része csak havi 2,90 euróért, illetve évi 29 euróért lesz hozzáférhető. A heti előfizetői díj 0,9 euró. Az előfizetők jelszót kapnak, amellyel azután hozzáférhetnek a tartalmakhoz, akár több számítógépen egyszerre is. Az előfizetési díjakat a portálok között a valódi látogatottság szerint fogják elosztani. Az egyes portálok eltérő részeket tesznek fizetőssé. A Pravda.sk, amely a Pravda című független napilap hírportálja, például a vélemények, illetve a vitarovatot teszi fizetőssé. A Sme.sk, a Sme című liberális napilap portálján a tartalom mintegy 3 százaléka lesz fizetős és néhány átlagon felüli szolgáltatás, egyebek közt a lapkommentárok. A Hospodárské Noviny gazdasági napilap nagyobb mértékben teszi fizetőssé tartalmát, míg a Mediálne.sk portál minden része csak fizetés ellenében lesz hozzáférhető.

Szlovákiai népszámlálás

Kulcsfontosságú pillanat a magyarság számára

2011. április 25. - (Radócz Ákos - Magyar Nemzet)

Célegyenesbe fordult a felvidéki magyarság kampánya, amely azért küzd, hogy Szlovákiában élő nemzettársaink büszkén vállalják nemzetiségüket, anyanyelvüket és kultúrájukat a népszámláláson. Május 21-én a tét rendkívül magas, északi szomszédunknál a magyarság száma félmillió alá apadhat. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala aktív felvilágosító munkát végez, amelyhez kulturális, ifjúsági, szakmai és egyéb szervezetek, a református egyház és a felvidéki magyar pártok (MKP, Most-Híd) is csatlakoztak. Az 1991-es csehszlovák népszámlálás alkalmával 567 296 fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek, ami az össznépességen belül 10,7 százalékos részarányt jelentett. Tíz évvel később Szlovákia lakosságának már csak 9,7 százaléka, 520 528 személy. (Az anyanyelvünket használók száma azonban ennél némileg magasabb volt.) A népességfogyás mértéke 46 768 fő volt. A fogyásban jelentős szerepet játszott a magyar-szlovák reláció és a többségi társadalom kisebbségpolitikájának változása, valamint a magyar nemzetiségűek arányának növekvése az ismeretlen kategórián belül, az úgynevezett rejtett migrációs veszteség, valamint a természetes fogyás. A magát magyarnak vallók több mint kilencven százaléka a Felvidéknek a Magyarországgal határos sávjában, mintegy 8400 négyzetkilométernyi, összefüggő területén él. Napjainkban a magyarság három nagyobb településtömbben él. A legkiemelkedőbbet az egykori koronázási várostól, a mai szlovák fővárostól az Ipoly mentéig élő magyarság alkotja, ide tartozik a leghomogénebbnek számító Csallóköz, a Mátyusföld, a Vág és Garam közti területek és az Ipoly-mente magyarsága. A második településterületet a nógrádi, gömöri és kassai-medencei magyarság alkotja, a harmadik tömb pedig a Bodrogközé és Ung-vidéké. Szlovákiai közigazgatási felosztása szerint a tíz évvel ezelőtti népszámlálás alapján a magyarság aránya az ország nyolc kerületéből négyben (Nyitrai kerület: 27,6 százalék, Nagyszombati kerület: 23,7 százalék, Besztercebányai kerület: 11,7 százalék és Kassai kerület: 11,2 százalék) haladja meg a tíz százalékot. Az országban 523 településen él tíz százaléknál több magyar, ezek közül pedig csupán 435-ben vannak többségben nemzettestvéreink. Azonban ezen települések nagy része falu, és csupán 14 városban haladja meg a magyarok száma a lakosság felét. A magyarok hatoda ötezernél kisebb lélekszámú falvakban lakik. A szlovákiai népszámlálás eszmei időpontja a 2011. május 20-a és május 21-e közötti éjszaka, ami azt jelenti, hogy az akkor fennálló állapotoknak megfelelően kell kitölteni az íveket. Északi szomszédunkat 19 756 számlálókörzetre osztották fel, mindegyikben egy biztos látogatja meg a háztartásokat május 13-ától kezdődően. Idén először nyílik lehetőség arra, hogy a népszámlálási kérdőív elektronikusan is kitölthető legyen. Az online űrlap magyar nyelven is elérhető lesz a népszámlálási központ honlapján. Az elektronikus kitöltéshez egy azonosítóra lesz szükség, melyet a belépési jelszóval a népszámlálási biztos mindenkinek átad. A biztos feladata továbbá az ívek kitöltésének elmagyarázása, valamint átadása. A biztosok igazolványt kapnak, viszont senki sem köteles őket a lakásába engedni. A népszámlálás június 6-án zárul, addig gyűjtik be az íveket. Mindenki köteles részt venni és valós adatokat megadni. A népszámlálás 2011-ben is anonim. A közölt adatok miatt senkit sem lehet felelősségre vonni - ezt törvény tiltja, a statisztikai hivatal sem tudja majd, ki milyen adatot adott meg magáról. Az íveket a feldolgozás után bezúzzák. A népszámlálás első, összefoglaló adatsorait várhatóan hetekkel az összeírás után teszik közzé, az egészen részletes adatok csak jövőre várhatóak. Az állami büdzséből a községek 5 642 966 eurót, a kerületek pedig 53 millió eurót kapnak a költségek fedezésére. A következő népszámlálásra 2021-ben kerül sor. A Berényi József vezette Magyar Koalíció Pártja és a Bugár Béla által elnökölt Most-Híd egyetért abban, hogy a szlovákiai magyarok további jövője szempontjából a népszavazási ív személyi kérdőívén három válasz megadása kulcsfontosságú. Ezek a nemzetiség (20.), az anyanyelv (21.) és a leggyakrabban használt nyelv kérdései (22.). Az MKP eredetileg azt szerette volna, ha csak a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala végzi magyar vonalon a népszámlálási tájékoztatással kapcsolatos munkát. Miután mások is különutas megoldásokba kezdtek, ők is úgy döntöttek, hogy saját aktivitásokkal jelentkeznek. A Berényi József által vezetett párt több mint 150 óriásplakáton és szabadtéri, kulturális műsorokkal is megszólítja az embereket. Az elvük az, hogy mindenki vallja saját nemzetiségét. A Magyar Koalíció Pártja arra biztatja a polgárokat, családokat, hogy a népszámlálás során önbecsüléssel és bátran vállalják őseik hagyatékát, magyar nemzetiségüket, anyanyelvüket és hitüket, ezzel is igazolva, hogy ragaszkodnak szellemi gyökereikhez, szülőföldjük hagyományaihoz, és mindezek birtokában törekszenek az egyenrangú és egyenjogú polgári élet kiteljesedésére, beleértve az anyagi és szociális biztonságot is. A népszámlálás egy évtizedre meghatározza, hogy a magyar kisebbségnek milyen jogi és anyagi lehetőségei lesznek a kultúra, az oktatás és a hagyományaik ápolása terén - vallja az MKP. „A többségi nemzet szempontjából ez egy lényegtelen momentumnak tűnhet, de nekünk, itt élő magyaroknak a közösségünk szempontjából életbevágóan fontos” - mondta korábban a párt országos tanácsának elnöke, Bárdos Gyula. A népszámlálással kapcsolatos közös felvilágosító munkát a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala kezdeményezte. Az általuk koordinált kampány is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar nemzetiségű vagy anyanyelvű polgárokban tudatosoljun a kérdőívek helyes és a valóságnak megfelelő kitöltésének jelentősége. Az akció a hangzatos „Mindenki számít” jelszóval indult, amihez egy videoklipet is forgattak, amelyben a mindenre elszánt kérdezőbiztos humoros és meglepő módokon keresi fel a polgárokat. A kerekasztal népszámlálási oldalán ismert közéleti személyiségek, többek között Bauer Edit, az MKP európai parlamenti képviselője, Lampl Zsuzsanna szociológus és Dusza János fizikus, az MTA külső tagja is vall magyarságáról. A honlapra látogatók választ kaphatnak kérdésekre, ha netalán elbizonytalanodnának. Letöltető adatlapok, valamint kitöltési útmutatók is segítik a magyarokat, a weblapon 2011. május 21. és 29. között online kitöltésre is lehetőség lesz. Juhász Tibor és Gyenes Gábor karikatúrái külön üde színfoltot jelentenek az amúgy komoly és határozott hangvételű oldalon. A pozsonyi illetőségű Ifjú Szívek Táncház harminc állomásos népszámlálási turné keretei között igyekezett életre hívni a Szlovákiában élő magyarok felelősségtudatát. A Kárpát-medencei magyar néptáncmozgalom és -művészet jelentős műhelye március 15. és április 15. között adta elő a külön erre az alkalomra készült, Levelek című műsorát, amelyben visszaigazolást adtak a kisebbségi kultúra 21. századi élő mivoltáról és a benne rejlő perspektívákról. A szlovákiai magyarság egyetlen hivatásos táncegyüttesének művészeti vezetője, Hégli Dusán a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala kampánystábjának tagja. Azt vallják, hogy legyen valaki bármilyen nemzetiségű, a legfontosabb az, hogy maradjon meg annak, aminek született. Hégli szerint a Csallóköz közepén egyszerűbb az embernek tudnia, hogy micsoda, kicsoda, és vállalja is.

Mečiar: A romák miatt nő a magyarok száma Szlovákiában

2011. április 25. - (bumm.sk)

Vladimír Mečiar, a HZDS elnöke szerint a magyar kisebbség száma nem a természetes népesedési folyamatoknak köszönhetően növekedik Szlovákiában, hanem mert egyre több roma vallja magát magyarnak a nyelvhasználatra hivatkozva. „A romák nálunk nem érvényesítik emberi jogaikat. Képzelje el, hogy ötszázezer roma egyik napról a másikra azt mondaná, ott, ahol tizenöt százalékos részaránya van, roma iskolákat, roma hivatali nyelvet és iratokat szeretnének. Az alkotmány alapján van hozzá joguk, többen azt mondják, ez egy paradoxon, ami igaz is. Ez vezet a magyar kisebbség irányába való engedményeknek, amelyből feleannyian sem élnek itt, mint ahány roma” - jelentette ki Mečiar. A politikus a romakérdés megoldását a kollégiumi iskolák létrehozásában látja, amellyel bebiztosítanák azt az oktatást és nevelést, ami alapesetben hiányzik. „Szlovákiának van választási lehetősége. Vagy ostoba politikát folytatunk, mint az SaS, vagy a romák harmadik generációját szociális segélyekből tartjuk fenn. Mindenki megszámolhatja, ez hány milliárdos kiadás” - tette hozzá Mečiar.

Berényi: Fő ellenfelünk a szlovák nacionalizmus

2011. április 17. - (Oriskó Norbert - felvidek.ma)

Berényi József újraválasztott MKP-elnök szerint nem a magyar kormányban kell az ellenséget keresni. „Korábban esetleg mérgelődtünk annak eredménytelensége miatt, de most igenis hangoztatjuk, a szlovák nacionalizmus ereje miatt a felvidéki magyarságnak szüksége van a mindenkori magyar kormány figyelmére és támogatására” - mondta kongresszusi beszédében. „Nélkülük Szlovákiában a kisebbségi jogok szűkítése még erőteljesebb lenne. A mai magyar kormány magasra teszi a lécet mindenki számára. Tudom és Magyarországon hangoztatom is, Szlovákiában különösen nem könnyű megfelelni ezeknek a kihívásoknak. Mi kicsit irigykedve figyelhetjük csak az erdélyi és vajdasági sorstársaink sokkal szabadabb lehetőségeit. Hová fejlődött a világ, és hol toporog Szlovákia? Szánalmasnak tartom viszont azt a politikusi és közírói magatartást, amikor a szlovákiai nehézségekre alibista orbánozással válaszol bárki ahelyett, hogy érvelne: amit szabad egy határon túli szlováknak, olasznak, írnek, görögnek vagy másnak, miért nem megengedett egy szlovákiai magyarnak? MI, MKP-sok tegyünk meg mindent azért, hogy a felvidéki magyarságot ne állítsák szembe Magyarországgal. A magyar kormánypártokkal kapcsolatban természetesen mindenkinek legyen meg a saját véleménye, ugyanakkor nagy felelőtlenség beállni a szlovák falkába, és azt csaholni magyar nyelven, hogy a magyar kormány a szlovákiai magyarok rosszakarója. Mi számtalanszor elmondtuk, és ha kell, akárhányszor megismételjük: tiszteletben tartjuk Szlovákia területi egységét, munkánkkal, adóinkkal ezt az országot gazdagítjuk, ide kötődünk sok szállal, és azt is tudjuk, itt kell érvényre juttatni igényeinket, és nem Magyarországon. De a magyarok összetartozása az EU és a NATO keretein belül számunkra olyan vállalható érték, amiről nem mondhatunk le. Ha közösségünk bedől az orbánozás, az elutasítás és szembeállítás politikájának, megszűnésünk tarthatatlanul felgyorsul. Ne engedjük!” - hangzott el Berényi kongresszusi beszédében, melyet követően került sor az MKP új elnökének megválasztására. Berényi 272 igen szavazattal (302 küldöttből) ismét bizalmat kapott. A régi-új pártelnök ezt követően sajtótájékoztatót tartott, mely során leszögezte: „Örülök annak, hogy a Magyar Koalíció Pártja Országos Közgyűlésének eddigi menete alapján ugyanazt a pozitív hangvételt érzem, mint, amit a járási konferenciákon is tapasztalhattam. A küldöttekben megvan a tenniakarás, az elszántság és az erő ahhoz, hogy az MKP-t visszavigyük a parlamentbe, és ne csak megyei és helyi szinten, illetve az Európai Parlamentben legyen képviseletünk. Nagyon fontos az elnökség összetétele. Az elnök személye nem elég. Egyedül nem tudom bevinni az MKP-t a parlamentbe. Kell ehhez egy ütőképes, erős, dinamikus elnökség is. Szakmailag felkészült jelöltek jelentek meg az alelnöki tisztségekben. Ez nagyon fontos, hiszen a szakmai munkában az alelnököknek kulcsszerepük van. Fontos feladataink vannak. Itt a népszámlálás, a kormány munkájának véleményezése, új alternatíváknak a felvázolása, a Magyar Koalíció Pártja hitelének további erősítése - koordinált és integrált szakmai munkával. Beleértve Magyarországot is, ahol továbbra is bennünket tekintenek partnernek, és ez egy komoly felelősség a számunkra. Ezt a lehetőséget az alkotmányozás folyamatában kihasználtuk. Nem tudjuk, hogy meddig húzza ki ez a kormány. A hőszolgáltatók privatizációjáig biztos, utána meglátjuk mi lesz, mennyire lesz kormányképes ez a kormány. Fel kell készülnünk arra a lehetőségre is, hogy bármikor választások lehetnek”.

Van-e magyar állampolgársága az MKP elnökének?

2011. április 22. - (fh)

Több lehetőség is van arra, hogy megállapítsák, az MKP elnöke megszerezte-e már a magyar állampolgárságot - jelentette ki a szlovák SITA hírügynökségnek Daniel Lipšic belügyminiszter. A szlovák belügyminiszter, Daniel Lipšic úgy gondolja, nem lenne célravezető, ha Berényi Józsefet, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökét kérdeznék meg, hogy magyar állampolgár-e már. Berényi ugyanis korábban kinyilvánította, hogy erről nem nyilatkozik. Lipšic annyit mondott, hogy ennek kiderítésére számos lehetőség van, ezeket azonban nem konkretizálta. „A törvények érvényesek, hogy jók vagy rosszak, azt a parlament joga eldönteni. A végrehajtó hatalom kötelessége viszont a törvények respektálása” - közölte. Amennyiben Berényi nem tartja be a törvényt, ami előírja, hogy másik állampolgárság felvételét be kell jelenteni, Lipšic ezt úgy értelmezné, hogy nem lojális a Szlovák Köztársasághoz. A volt szlovák kormány 2010-ben Robert Fico akkori miniszterelnök vezetésével olyan törvényt fogadott el, miszerint ha egy szlovák állampolgár felveszi egy másik ország állampolgárságát, azonnal elveszíti a szlovákot. Berényi József a parlamenten kívüli MKP elnöke állampolgárságának ügyét a a Ján Slota által vezetett nacionalista Szlovák Nemzeti Párt nyitotta meg azzal, hogy indítványozta annak vizsgálatát, hogy a politikus törvényes elnöke-e az MKP-nak.

Slota szerint szégyelltük a köztársaság elnevezést

2011. április 24. - (bombahir.hu)

Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke szerint azért vettük ki az ország nevéből a köztársaság szót, mert szégyelltük. Slota azzal kapcsolatban nyilatkozott az alkotmányról, hogy Schmitt Pál várhatóan húsvét hétfőn aláírja azt. „Ők szégyellik az új államalakulatot, mely Trianon után jött létre. Traumaként tekintenek Trianonra, és szégyenként a második világháború utáni rendezésre” - nyilatkozta a pártelnök. Slota szerint a köztársaság szó az ország demokratikus fejlődése szempontjából is fontos lenne. A szlovák politikus egyébként attól tart, hogy a magyarok a Nagy-Magyarország visszaállítására törekszenek.

Az LMP támogatásáról biztosítja a feljelentett Berényi Józsefet

2011. április 21. - (Új Szó)

A magyarországi Lehet Más a Politika (LMP) szerint Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja elnöke ellen tett feljelentés is bizonyítja, hogy Szlovákia súlyos hibát követett el, amikor a magyar kettős állampolgárságra válaszul olyan jogszabályt alkotott, amely szerint automatikusan elveszti szlovák állampolgárságát, aki egy másikat is igényel. A Lehet Más a Politika támogatásáról biztosítja Berényi József MKP-elnököt, akit a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt azért jelentett fel, mert magyar állampolgárságot kért - hangsúlyozza Dorosz Dávid, az LMP országgyűlési képviselője, a Nemzeti Összetartozás Bizottság tagja az Új SZó Online-hoz is eljuttatott csütörtöki állásfoglalásában. A magyarországi ellenzéki parlamenti párt szerint a kettős állampolgárságot elutasító szlovák törvény súlyosan diszkriminatív és uniós normákkal ütközik. Az ökopárt ugyanakkor bíztatónak tartja, hogy a szlovák kormányban megvan a szándék a Fico-kabinet által hozott felháborító állampolgársági törvény enyhítésére. Úgy látjuk, hogy a szlovák kormánykoalíciónak mihamarabb megegyezésre kell jutni a kérdésben, és el kell törölnie a magyar kisebbség ellen irányuló jogszabályt. Az LMP arra kéri a magyar kormányt és parlamenti pártokat, hogy segítsék a határon túli magyarok érdekeit képviselő szervezeteknek a jogszabály eltörlésére irányuló törekvéseit, függetlenül attól, hogy azok kormányon belül vagy kívül vannak.

Kis híján lemondott a szlovák kormányfő

2011. április 21. - (mti)

Néhány napos huzavona után mégis lemondott tisztségéről Miroslav Mikulcík, a szlovák országos adóigazgatóság vezetője, akinek neve egy gyanús ingatlanbérleti botránnyal került összefüggésbe - írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap csütörtökön. Iveta Radicová kormányfő állítólag szerdán délelőtt kijelentette: vagy Mikulcík távozik, vagy ő mond le tisztségéről, és a kormánypártból is kilép. Politológusok szerint - olvasható a lapban - a legerősebb kormánypárt - a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) - megijedt az előre hozott választásoktól. Az újság szerint Iveta Radicová miniszterelnök nélkül kezdődött szerdán a kormányülés, a miniszterelnök egy másik teremben tárgyalt a napok óta húzódó kassai ingatlanbérleti botrányról. A helyi adóhivatal vezetője ugyanis váratlanul megváltoztatta korábbi döntését, s olyan ingatlant akart bérelni a hivatal számára, amely az SDKU-hoz közeli személyek birtokában van. A botrányos ügy kapcsán éles és nyílt összetűzés keletkezett a miniszterelnök és Ivan Miklos pénzügyminiszter között, aki védte Mikulcíkot, s ellenezte lemondását. Mikulcík a néhány napos szópárbaj után kiadott egy sajtónyilatkozatot, melyben közölte: nem akar hatalmi harc vagy politikai huzavona részese lenni, így lemond tisztségéről. „Határozottan kijelentettem, hogy nem akarok olyan kormány élén állni, amelyet ilyen kétes üggyel hoztak összefüggésbe. Az egyetlen megoldás Mikulcík távozása volt” - mondta a kormányfő. Ellentétben Ivan Miklos pénzügyminiszterrel, aki lezártnak tartja az ügyet, a miniszterelnök kilátásba helyezte: további lépéseket is foganatosít a botrány kapcsán. Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e a pénzügyminiszter leváltását, azt válaszolta: „Kormányom egyik legfontosabb célja a transzparens politizálás. Ezt a célkitűzést megkérdőjelezték”. A koalíciós pártok egyébként üdvözölték Mikulcík távozását. Robert Fico, az ellenzéki Smer elnöke viszont elégedetlen, és nem mond le a Radicovával szembeni bizalmatlansági indítványról. Juraj Marusiak politológus szerint kétség sem fér hozzá, hogy az adóigazgatóság vezetője azért mondott le, mert az SDKU megijedt az előre hozott parlamenti választásoktól. Bár szerinte eleinte úgy tűnt, hogy az SDKU-t önös érdekek vezérlik, és nem tartják fontosnak Radicová véleményét, végül mégis beismerték, nincs más kiút, mint Mikulcík távozása. „Közel sem biztos, hogy a jelenlegi kormánypártok az előre hozott választások során többséget szereznének. Vélhetőleg az SDKU-ban is érzik, hogy a kormány bukása leginkább a Smernek kedvezne” - vélekedett Marusiak.

Bósza-Belousovová: „És ki asszimilálja önöket?“

2011. április 14. - (bumm.sk)

Hétfőn este sor került a Bósza-Belousovová vitára a TA3 hírtelevízió „A nap témája” című vitaműsorában, bár a műsor végén Belousovová közölte: szerinte ez nem vita volt, ő ugyanis csupán pártja, az SNS álláspontját mondta el. A műsorban mindenesetre idáig tabunak számító témákról esett szó, elhangzottak olyan szavak, mint Felvidék, autonómia, asszimiláció. Bósza a maga kissé bumfordi, bárdolatlan, Belousovová a maga beképzelt, fölényes, és bunkó modorában beszélt. A sokak szerint nem is annyira magányos komáromi autonómiaharcos, Bósza János, élete első élő tévés fellépésén talán várakozáson felül szerepelt, az ilyen téren nála jóval tapasztaltabb Anna Belousovovával, a Szlovák Nemzeti Párt alelnökével szemben, bár helyenként ökögött-mökögött, nem találta a megfelelő szavakat, inkább elharapta a mondat végét. Bósza eredeti ellenfele maga Ján Slota lett volna, ám az SNS elnöke indoklás nélkül lemondta a vitát, és Belousovovát küldte maga helyett. Bósza vasárnap hívta ki nyilvános vitára az SNS elnökét, először el is fogadta a kihívást Slota. Bósza bevezetőjében - a műsorvezető kérdésére - elmondta, hogy nem nemzetiségnek, hanem a magyar nemzet részének tartja a szlovákiai magyarságot. „Mi nem tehetünk arról, hogy Trianonkor meghatároztak valamilyen határokat,” jelentette ki Bósza. Elfogadhatóbbnak tartaná, ha a parlament alkotmánymódosítást fogadna el, mely a polgári elvet helyezné előtérbe, és nem azzal a mondattal kezdődne a szlovák alkotmány, hogy „Mi, a szlovák nemzet...” Malíková azzal kezdte, hogy nem vitázni érkezett, ugyanis ő és pártja „önjelölt”-nek tartja Bószát, aki semmilyen legitimációval nem rendelkezik, ugyanis nem választotta meg senki sem. Míg pártja, az SNS rendes, demokratikus választások útján került a parlamentbe, így tehát nem tekintik vitapartnernek „ezt az urat”. Ugyanakkor afféle „tesztelőnek” tekintik, akinek révén valaki felméri a terepet az autonómia témájában. Bósza állítása szerint legalább 500 embert képvisel szervezete (akik nem tagjai a szervezetnek). Eközben tévesen a szlovák hímnemű „on” névmást alkalmazta a nőnemű Belousovovára, amit természetesen „tanuljon meg rendesen szlovákul” kommentár kíséretében a nemzet Annája kikért magának, mondván, hogy ő tényleg nő. Bósza elnézést kért, majd egy poént is megeresztett, mondván, hogy azt hitte, Slota ül mellette, „akinek nem volt bátorsága eljönni”. Mire Belousovová: „még csak nem is hasonlítunk egymásra Slotával”. Ezután Belousovová közölte, hogy mi lesz a sorsa Bósza szervezetének - Nomos Regionalizmus, amelyet többszöri névváltoztatás után, negyedszerre volt hajlandó bejegyezni a belügyminisztérium - pártja szándékai szerint. Azt még ő is elismerte, hogy pártjának belügyminisztériumi alkalmazottja nem tehetett mást, mint engedélyezte a szervezet bejegyzését (bár hozzátette, hogy ezzel nem mentegetni akarja a szóban forgó alkalmazottat...). Ám az SNS a holnapi nap folyamán az ügyészséghez fordul, hogy indítsanak büntetőeljárást a szervezet tagjai ellen, mivel szerintük az elérhető dokumentumok alapján Bószáék nemzetiségi és faji gyűlölködést szítanak. Egy másik beadványt pedig a belügyminisztériumnak címeznek, azzal a kéréssel, hogy szüntessék meg a szervezetet. Mindez azonban nem elég, az SNS ugyanis a parlamentbe is beterjeszt egy törvénymódosító javaslatot, mely szerint a jövőben a minisztérium figyelmeztetés nélkül megszüntethet bármilyen olyan szervezetet, amely megalakulását követően olyan tevékenységet folytat, amelyre a bejegyzés során figyelmeztette a minisztérium az adott szervezetet, mint „megengedhetetlen tevékenységet”. Bósza ezután felolvasta az autonómia szó jelentését, mire Belousovoá a szlovák alkotmányból idézgetett. Az SNS alelnöke szerint Bószáék autonómia-koncepciója alapján az érintett területen élő 38 százaléknyi magyar fennhatósága alá kerülne az ott élő továbi 62 százaléknyi egyéb nemzetiségű állampolgár. Belousovová szerint második és harmadik ránézésre nem is annyira vicces Bósza szervezete, ugyanis a koncepciót szerinte képzett jogászok, politológusok írták, ami azt jelenti, Bósza nem egy magányos harcos. Bósza ekkor elővett egy feliratot, amelyen „közös területi autonómia és egyenlő jogok” felirat volt olvasható, majd elmagyarázta, mit is jelent mindez. Belousovová kétségbe vonta a magyarok asszimilációját, mikor Bósza éppen Dél-Tirol kétnyelvűségét hozta fel példaként, mondván, hogy a leendő autonóm területen bevezetendő hivatalos kétnyelvűség „majd megállítja az asszimilációt”. „Kiét?” kérdezett közbe Belousovová, „a magyarokét,” felelte Bósza. „És ki asszimilálja önöket?” folytatta Belousovová, „maguk,” felelte Bósza, mire nevetés volt a válasz Belousovová részéről. Bósza ezután számokkal igyekezett alátámasztani az asszimiláció tényét. Belousovová ezután Bósza előző szervezet-bejegyzési kísérletét rángatta elő, melynek Bószáék a „Juho-Hornozemsko” nevet akarták adni, ami Dél-Felvidéket jelent, a Felvidék elnevezés pedig hagyományosan vörös posztó az SNS szemében. Belousovová szerint ez a bizonyíték arra nézve, hogy Bószáék projektje is a magyarság újraegyesítését szolgálja. Belousovová feltette a kérdést, hogy ugyan mire kell ez az autonómia, mikor Szlovákiában olyan magas szintűek a kisebbségek jogai, mint sehol máshol Európában: Belousovová szerint semmiféle asszimiláció nem történik, pusztán a magukat eddig magyarnak valló romák a legutóbbi népszámláláskor szlováknak vallották magukat. Belousovová ezután megvillantott még egy keveset pártja Koszovó-fóbiájából, szerinte ez egy precedens, és az Európai Unió csődöt mondott ez ügyben. Bósza szerint viszont még Fico is elismerte, hogy az autonómia európai megoldás lenne Koszovó ügyében, ezért nem érti, hogy itthon miért nem lehet beszélni erről.

Tudnivalók a népszámlálásról - csak szlovákul

2011. április 18. - (Felvidék Ma)

Schill István, a Szlovák Statisztikai Hivatal alelnöke ígéretet tett arra, hogy utána néz, miért csak szlovák nyelven küldte ki a statisztikai hivatal a háztartásokba a hivatal első tájékoztató szórólapját - a Komáromi járásban és a Dunaszerdahelyi járás több településén, például Somorján is. Schill István, a Szlovák Statisztikai Hivatal alelnöke előadást tartott április 15-én a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézetben, egy nemzetközi szakmai konferencián, amelyen a mai Szlovákia területén élő nemzetiségek demográfiai mutatóit tekintették át az 1919 és 2011 közötti időszakra vonatkozó népszámlálási adatok és a népmozgalmi statisztika tükrében - írja a Felvidék Ma portál. A Fórum Intézet és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szervezésében megvalósult nemzetközi szakmai konferencián a 2011-es népszámlálás jelentőségéről és sajátosságáról elsőként Schill István, a Szlovák Statisztikai Hivatal alelnöke, majd dr. Németh Zsolt, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal alelnöke tartott előadást. Schill István a mai Szlovákia területét érintő népszámlálások történelmi hátterét ismertetve néhány érdekességet emelt ki: Csehszlovákiában 1921-ben tartottak először népszámlálást, és a történelem során az 1930-as népszámlálásra nyomta rá leginkább bélyegét a politika, és kerültek háttérbe a szakmai szempontok. Szlovákia területén az 1946-ban tartott népszámlálás eredménye alapján került sor a német és a magyar kisebbség üldözésére. 1950-től a nullára végződő években november-decemberben tartották a népszámlást, csak 2001-től tértek át az 1-esre végződő években az év első felében zajló népszámlálásra, 1970-től folyik az adatok számítógépes feldolgozása. Hangsúlyozta, hogy a népszámlálás Szlovákiában anonim. A 2011 májusában esedékes népszámlálásra a Szlovák Statisztikai Hivatal felkészült, a 2001-es tapasztalatokat figyelembe vették. A kérdőívek szlovákul és négy kisebbség nyelvén is elkészültek: magyar, roma, ruszin és ukrán nyelven. A számítógépes feldolgozás során 2001-ben sem okozott semmilyen gondot az, ha a válasz a kisebbség nyelvén érkezett be a statisztikai központba, fel vannak készülve az adatok kezelésére. A népszámlálási íven négy kérdést nyilvánítottak érzékenynek, ezekre a válaszadás nem kötelező. Ilyen az egyházi hovatartozás, a nemzetiség, az anyanyelv és az a kérdés, hogy a megkérdezett milyen nyelvet használ leggyakrabban. Schill István szerint azonban indokolt, hogy a lakosokat arra biztassuk, válaszoljanak ezekre a kérdésekre, hiszen a nemzeti kisebbségek esetében sok döntés, például a kulturális élet támogatása attól függ, milyen a népszámlálás alapján az adott kisebbség lélekszáma. A községek kapják meg legelőször a statisztikai adatokat, az önkormányzatok számára nagyon fontos, hogy képet kapjanak az adott település lakosainak összetételéről. Előadásában érintette a csehországi népszámlálást is, amely ebben az évben már megtörtént, Szlovákiával ellentétben ott a lakosok név szerinti összeírása történik, nem anonim. Csehországban is és Szlovákiában is újdonságnak számít, hogy első alkalommal interneten is ki lehet tölteni a kérdőíveket, Schill István elmondta, hogy Csehországban minden negyedik lakos választotta ezt a formát, előreláthatóan Szlovákiában a lakosok 20%-a érdeklődik az elektronikus népszámlálási lehetőség iránt. A Felvidék Ma kérdésére, hogy készült-e tájékoztató szórólap a kisebbség nyelvén, és ha igen, akkor a magyarok által is lakott területeken miért csak szlovák nyelvű tájékoztatást kaptak a lakosok, a statisztikai hivatal alelnöke úgy válaszolt, hogy igen, a tájékoztató szórólapokat is elkészítették a kisebbségek nyelvén is, a terjesztésüket a statisztikai hivatal megyei fiókjai végzik. Schill István ígéretet tett arra, hogy utána néz, mi lehet az oka, hogy a teljes Komáromi járásban és a Dunaszerdahelyi járás több településén, például Somorján is, ahol már megkapták a polgárok a Szlovák Statisztikai Hivatal által kiküldött borítékokban az első tájékoztató szórólapot a népszámlálással kapcsolatos tudnivalókról - miért csak szlovák nyelvű szórólapot terjesztettek. A statisztikai hivatalnak a népszámlással kapcsolatos hivatalos honlapján, a scitanie2011.sk oldalon olvasható egy közlemény arról, hogy a többnyelvű népszámlálási ívek használatát a népszámlálásra vonatkozó 263/2008 Tt. számú törvény előírja, a hivatal ezzel válaszolt azon politikai támadásokra, amelyek szerint sem az alkotmányból, sem a törvényből nem következik ez a feladat. Ugyanitt utalást olvashatunk arra is, hogy a tájékoztató kampányban is figyelmet szentelnek az ún. „kiemelt lakossági csoportoknak“, hogy azok megértsék a népszámlálás lényegét. Nyilvánvaló, hogy a hivatalnak nem csupán az íveket és az útmutatót kell a kisebbségek nyelvén is elkészítenie, hanem a polgárok tájékoztatását szolgáló szórólapokat is. És ha már legyártatták a szórólapokat, akkor némi körültekintéssel oda kell eljuttatni, ahol erre igény van: a kisebbségek által lakott területekre. A szórólap terjesztését a statisztikai hivatal megyei fiókjai végzik, az ő dolguk megszervezni, hogy a magyarok lakta településekre jusson magyar nyelvű információ is. A Felvidék Ma természetesnek tartja, hogy a magyar szervezetek Szlovákiában magyar nyelven tájékoztatják a polgárokat és biztatják, hogy vállalják nemzetiségüket, anyanyelvüket. Annak azonban még nagyobb lenne a hatása, és emelné anyanyelvünk rangját - írja a lap-, ha az adó-euróinkból a szlovák állami hivatal is használná a kisebbségek nyelvét és a szlovák nyelv mellett a kisebbségek nyelvén is kiküldené a családoknak a tudnivalókat.

Felavatták a kalandos sorsú Comenius-emléktáblát

2011. április 17. - (fh-para)

A Sárospataki Református Kollégium bejárata melletti falon helyezték el az első olyan emléktáblát, amelyen a híres cseh-morva pedagógus, Comenius állítólagos magyar neve, a Szeges János is szerepel. Az ezt hirdető, kőbe vésett felirat eredetileg a középkori tudós és gondolkodó nevét viselő, szintén sárospataki intézmény, a Miskolci Egyetem Comenius Főiskolai Kar számára készült, de az egyetem vezetői vonakodtak kirakni az emléktáblát, mivel nem látták tudományosan bizonyítottnak a leírtakat. A csehül Jan Amos Komenský néven emlegetett Comenius a morvaországi Nivnicében született 1592-ben, egyes kutatások szerint szülei Magyarországról vándoroltak ki. 1968-ban előkerült, saját kézzel írt végrendelete szerint eredeti neve Szeges János volt. Korán árvaságra jutott, ezután a Cseh-Morva Testvérek nevelték. A tudós, pedagógus magyar gyökereit örökíti meg ez az emléktábla, amelyet még tavaly ősszel készíttetett el a Magyarok Világszövetsége (MVSZ), ám az eredeti helyszínen, vagyis a Miskolci Egyetem Comenius Főiskolai Karon akkor felemásra sikeredett az avatás, mert az egyetem vezetői vonakodtak a kihelyezéstől. A Független Hírügynökség információi szerint a campus által megkérdezett szakértők úgy vélekedtek: tudományosan és minden kétséget kizáróan nem lehet bizonyítani az emléktáblán szereplő állításokat. Az egyetem szabályzata viszont kimondja: csak olyan emléktáblát lehet kirakni az intézmény területén, amely tudományos alapokkal alátámasztható. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke vasárnap, immár a Sárospataki Református Kollégium udvarán megtartott avató ünnepségen csalódottságának adott hangot azért, mert nem sikerült elérni azt, hogy a eredeti helyén helyezhessék ki a táblát. Ezzel együtt örömét fejezte ki, mert - mint elmondta - Comenius visszatért oda, ahol munkálkodott, vagyis a református iskolába. Hangsúlyozta: nem akarják elvitatni azt, hogy Comenius egy nagy cseh-morva gondolkodó volt, de ha végrendeletében maga is megemlékezik eredeti magyar nevéről, akkor ezt kötelező megismernie az utókornak is. Szégyennek nevezte viszont azt, hogy bár négy évtizede ismert a végrendelet tartalma, a mai magyar köztudatban nem szerepel az, hogy Comeniust eredetileg Szeges Jánosnak hívták.

A Financial Times cikke a magyar alkotmányozási folyamatról

2011. április 18. - (mti)

A magyarországi alkotmányozási folyamatról közöl írást a Financial Times. A liberális irányzatú londoni gazdasági-politikai napilap előfizetéses internetes kiadásán - Chris Bryant bécsi tudósító tollából - vasárnap este megjelent értékelés szerint a magyar parlament hétfőn olyan új alkotmányról szavaz, amelyet ellenzői szerint csekély konzultáció után „hajtanak át”, és amely gyengíthet kulcsfontosságú demokratikus ellenőrző rendszereket és ellensúlyokat. Ellenzéki politikusok és civil társadalmi csoportok arra is figyelmeztetnek, hogy a dokumentum a kormányzó Fidesz „populista-nacionalista és nyíltan keresztény szemléletmódját testesíti meg”, emellett a jövendő kormányok stabilitásának gyengítését is szolgálhatja - áll a cikkben. Martonyi János külügyminiszter azonban a Financial Timesnak nyilatkozva bírálta az ellenzéki pártokat az új alkotmányról folytatott tárgyalások bojkottja miatt, és kijelentette, hogy Magyarország demokratikus intézményeinek szerkezete alapvetően változatlan marad. „A választási kampányban egészen világosan megmondtuk, hogy új alkotmányra van szükségünk, és éppen ezért már (tavaly) júniusban, közvetlenül a választások után megkezdődött az előkészítő munka” - idézte Martonyi Jánost a Financial Times. „Ezért egyszerűen nem értem, miért mondják, hogy (az alkotmányozás) túl gyors, és nem volt elégséges előkészítés” - tette hozzá a magyar külügyminiszter. Kormánytisztviselők szerint Magyarországnak azért van szüksége új alkotmányra, mert az 1989-1990-ben felvázolt jelenlegi alaptörvény átmeneti megoldás volt, és jelentős részben az 1949-ben kelt, kommunista időszakbeli alkotmányra alapult. A bírálók azonban attól tartanak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök - egy évvel a példátlan, kétharmados parlamenti többség elnyerése után - megpróbálja bebetonozni pártja hatalmát - áll a Financial Times írásában. A lap internetes kiadásának cikke szerint a kormányfő párthű személyeket nevezett ki kulcspozíciókba, meggyengített vagy feloszlatott független intézményeket, gyakorlatilag államosította a magánnyugdíj-alapok vagyonát és vitatott médiatörvényt fogadtatott el. Hétfőn pedig a parlament alig több mint egy hónappal a vita kezdete után szavaz az alkotmányról, amely ellen ezrek tiltakoztak a hétvégén. Bokros Lajos európai parlamenti képviselő, egykori pénzügyminiszter a Financial Times idézete szerint azt mondta, hogy az új alkotmány valójában kísérlet a törvényesség uralmának és a demokratikus ellenőrzések és ellensúlyok rendszerének jelentős meggyengítésére. Az alkotmány a bírókat a jelenlegi 70 éves korhatár helyett 62 évesen nyugdíjba kényszerítené. Mindeközben növekszik az alkotmánybírák száma, hivatali idejük pedig hosszabb lesz, ami a Financial Times szerint „potenciálisan lehetővé tenné a kormánynak befolyása növelését a bíróságok felett”. Szentpéteri Nagy Richárd politológus a lapnak kijelentette: a világban mindenhol máshol azért iktatnak törvénybe alkotmányt, hogy az korlátozza a hatalmon lévőket, Magyarországon azonban a parlament azért készít új alkotmányt, hogy növelje (a hatalmon lévők) hatalmát. A politológus szerint „ez abszurd”. A Financial Times szerint a befektetők valószínűleg üdvözlik majd az úgynevezett adósságfék-kiegészítést, amely arra kényszeríti a kormányt, hogy a hazai össztermék 50 százaléka alá mérsékelje az államadósság-rátát a jelenlegi 80 százalékról. Elemzők azonban arra is figyelmeztetnek, hogy a jövőbeni kormányok keze meg lesz kötve, mivel olyan kulcsfontosságú területeken, mint például az adótörvények, kétharmados többség kell majd a visszavonáshoz - áll a Financial Times írásában. A lap szerint a majdani új kormányok stabilitását gyengítheti az is, hogy az új alkotmány a költségvetés megvétózásának jogával ruházza fel a költségvetési tanácsot, az elnök pedig feloszlathatja a parlamentet, ha a költségvetést nem sikerül elfogadni. „Mindkét intézményt Fidesz-hűnek tekintik” - írja a Financial Times. Szabados Krisztián, a Political Capital kutatóintézet vezetője a lapnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a Fidesznek akkor is módjában áll majd megbuktatni az új kormányt, ha elveszíti a következő választásokat. A Financial Times írása szerint a kormány várhatóan egy sor kiegészítő jogszabályt is életbe léptet, köztük azt, amelyik szavazati jogot biztosít a külföldön élő magyaroknak. A lap szerint ez az intézkedés feldühítheti azokat a szomszédos országokat, amelyekben nagy létszámú magyar kisebbség él. A kormányilletékesek azonban visszaléptek attól a széles körben bírált javaslattól, amelynek alapján plusz voks járt volna a gyermekek után - írta a Financial Times.

A Fidesz 2014-ben megbukik

2011. április 17. - (index)

Több ezer ember takarta el arcát maszkkal az LMP Vörösmarty téri tüntetésén vasárnap kora délután. Schiffer András szerint a Fidesz 2014-ben megbukik, az esztergomi polgármester arról beszélt, hogy kicsiben ők már megtapasztalták, milyen világot akar a kormánypárt. Ezrek jöttek össze az LMP tüntetésére (a szervezők szerint háromezren), ahol a hétfőn megszavazandó új alkotmány ellen tiltakoztak:

http://index.hu/belfold/2011/04/17/a_fidesz_2014-ben_megbukik

Össztűz az új alkotmányra

2011. április 18. - (Népszava)

Ma szavaz a parlament az alkotmány tervezetéről. A hétvégén tiltakozásul több szervezet is az új alaptörvény elfogadása ellen demonstrált. „Vádolom Orbán Viktort és kormányát, hogy elárulták a köztársaságot” - mondta szombaton a Demokratikus Charta rendezvényén Gyurcsány Ferenc. A volt miniszterelnök a Batthyány-örökmécsesnél tizenkét pontban sorolta a kormány „bűneit”. Kijelentette, a demokratikus oldalnak megértőnek kell lennie a fideszes választókkal, nem szabad ellenségnek tekinteni őket, ám azok számára, akik önként szolgálták ki Orbán rendszerét, „nem lesz bocsánat”. Az LMP vasárnap a Vörösmarty téren Orbánt parodizálta, a párt frakcióvezetője, Schiffer András szerint fel kell készülni arra, hogy bukni fog a Fidesz 2014-ben:

http://index.hu/belfold/2011/04/17/a_fidesz_2014-ben_megbukik

Alkotmányos puccsról ír a Le Monde

2011. április 17. - (mti)

A magyar alkotmánytervezetet ért bírálatokról közölt összeállítást hétvégi számában a Le Monde című francia napilap. A cikket a mértékadó balközép újság egy olyan rajzzal illusztrálta, amelyen a Szent Korona és egy, a tetején elhelyezkedő keresztre mutató kéz látható. „Az Isten és a Szent Korona jegyében megfogalmazott új magyar alkotmány, amelyet április 18-án kell elfogadnia az Orbán Viktor konzervatív magyar miniszterelnöknek kedvező parlamentnek, éles bírálatokat váltott ki az országban, de az Európai Unióban is rossz érzést keltett” - fogalmaz a cikk szerzője:

http://index.hu/24ora/2011/04/17/alkotmanyos_puccsrol_ir_a_le_monde

Alkotmányos bigámia

2011. április 18. - (Népszava)

Hová lett a Nenyi? A közéletből eltűnt, egyre ritkábban hivatkoznak a középületek belső tereinek feltűnő pontjaira, nagy hangoskodással kiaggatott Nemzeti Együttműködési Nyilatkozat követelményeire. Az alig több mint féléve, tavaly június 14-én, megszavazott jogszabály eltűnt, elfelejtették, talán majd húsvét után, talán később, vagy majd jövőre, kicserélik a szabványos méretű Nemzeti hitvallás szövegváltozatával, és érvényét veszti, el lehet hajítani. Az alkotmányozás idejére a Fidesz-KDNP felfüggesztette a társadalmi együttműködést. Kész, vége, ennyi volt, köszönjük. A kétharmados kormányfölény nem egyezkedik. Nem működik együtt. A civil szervezetek között válogat, és csak a támogatóit találja meg. Az ellenzéki pártok próbálkoztak, de egy idő után belátták, hogy tehetetlenek, feladták, egymás után elzárkóztak, a parlamenten kívül próbálkoznak, hátha, és azon csodálkoznak, hogy a Fidesz támogatottságának csökkenésével sem nő híveiknek tábora. A titokban, iPodon szerkesztett, útközben és útszélen készülő egypárti alkotmány mellőzi a Fidesz jogalkotási programjának szabályzatát:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=416421

Mi, a magyar nemzet…

2011. április 17. - (barikad.hu)

Holnap dönt az Országgyűlés az új alkotmányról. A nemzeti alaptörvény vitás kérdéseiről és az alkotmányozási folyamatról készült összefoglaló. Alkotmányos nemzet vagyunk. Aki ezt megkérdőjelezi, végső soron a magyar történelem létezését és értékeit kérdőjelezi meg. A magyar nemzet születése is egy közmegegyezésen alapuló aktus történetén, a pusztaszeri Országgyűlésen nyugszik, ahol a honfoglaló és velük szövetséges törzs- és nemzetségfők általános egyetértésben „szerét ejtették az ország dolgainak”:

http://www.barikad.hu/mi_magyar_nemzet%E2%80%A6-20110417

Tordai Csaba: Ez lesz a Köztársaság 3.1

2011. április 18. - (Népszava)

Ha nincs tartós társadalmi támogatottság egy formálisan legitim alkotmány mögött, akkor az az alaptörvény nem lesz fenntartható - állítja Tordai Csaba alkotmányjogász, ügyvéd. A Miniszterelnöki Hivatal korábbi jogi és közigazgatási államtitkára úgy véli, a ma elfogadásra kerülő alaptörvény minden bizonnyal tartósan Magyarország alkotmánya lesz, ám az alkotmányszöveg korrekcióra szorul, mert a kormányzást - elsősorban az új kétharmados tárgykörök miatt - olyan szinten nehezíti meg, amivel nem tud tartósan együtt élni az ország:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=416494

Elferdített tájékoztatás külföldön

2011. április 18. - (Népszava)

Több ponton is csúsztató, lényeges kérdéseket elhallgató tájékoztatót küldött ki az új alkotmányról a Külügyminisztérium a külföldön szolgálatot teljesítő magyar diplomatáknak. A lapunk birtokába került levél nem tartalmazza az alkotmányszöveget, sőt fel is hívja a figyelmet - csak angolul és csak lábjegyzetben -, hogy az eddig általuk közölt fordítások nem a végleges szövegen alapultak:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=416498

Az írásjelhasználat egy különös esete az Alkotmány tervezetében

2011. április 17. - (168ora.hu)

Az alkotmányterv mottójának idézőjeles alkalmazását javasolja a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, máskülönben akár jogi értelmű felszólításnak is tekinthető az „Isten, áldd meg a magyart!”-sor. A Himnusz-idézet idézőjeles használatát javasolják a nyelvészek az új alkotmányban, mert szerintük az „Isten, áldd meg a magyart!”-sor különben akár jogi értelmű felszólításnak is tekinthető - írta a Független Hírügynökség. A Vasárnapi Hírek számolt be arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézete az Országgyűlés Hivatalának (OH) felkérésére vizsgálta az alkotmánytervet nyelvhelyességi és stilisztikai szempontból. Komolyabb hibákat nem találtak a nyelvészek, de az írásjelhasználatban több problémát is észleltek, nem csak a Himnusz-idézettel kapcsolatosat:

http://www.168ora.hu/itthon/az-irasjelhasznalat

-egy-kulonos-esete-az-alkotmany-tervezeteben-74001.html

A végső stádium

2011. április 16. - (Népszava)

A televíziós politikai beszélgető-műsorokban mostanában különösen a kormánypárthoz közelálló elemzőket érdemes figyelni, mert az ő reakcióikon, érvelés-technikájukon mérhető le igazán, milyenek a belpolitikai viszonyok, mi választja el egymástól a hatalom szavait és tetteit. Ahogyan a Fidesz-úthenger halad előre, úgy beszélnek egyre nagyobb kínban mindazok a politológusok, akik vállalták ugyan a jobboldali kurzus iránti lojalitást, egyszersmind azonban megpróbálják fenntartani a maguk szellemi önállóságát - vagy legalább annak látszatát. A problémát egyre inkább az jelenti számukra, hogy a belpolitikai helyzet „fokozódása” az orbáni vircsaft mind határozottabb, egyértelműbb bírálatát indokolná, mégpedig tisztán szakmai-etikai alapon. Mert ők is tudják, hogy igenis lehetséges fejlemények, törvények, törekvések objektív megítélése. Vagy a pontosság kedvéért: véleményünk kialakítását meghatározhatja a demokratikus elkötelezettség, illetve eszménykép - még akkor is, ha annak részletes mibenlétéről eltérhetnek az álláspontok. Egy szó mint száz, mára eljutottunk oda, hogy mindazt, ami az új alkotmány kidolgozása során Magyarország demokratikus jogrendje ellen a kormánypárt elkövetett, immár semmiféle szakmai jóindulattal, még kevésbé elfogulatlansággal sem lehet védelmezni, s ezért a magukat jobboldalra igazoló politikai elemzők okfejtéseiből kifogyóban az ideológiai muníció:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=415829

Narancsvörös horizontok

2011. április 16. - (Népszava)

Két, botránnyá tupírozott otrombaság is megesett az elmúlt héten két európai fővárosban. Közös bennük, hogy mindkettőt a maga kifinomult ízlése szerint tálalta a kormányhű média. Stockholmban a „magyarellenes” Bolgár György volt a célpont egy pódiumbeszélgetés kapcsán. Ez nem, de a „felháborodott svéd-magyar nézők” előre tervezett kommunistázása és hazaárulózása megért a királyi tévének annyit, hogy a mi zsebpénzünkön stábot utaztasson oda. Mert lám, az egészséges lelkű külföldi magyarok nem hagyják, hogy bolsik gyalázzák az óhaza fülkebalzsammal felkent kormányát. Ugyanefféle zajlott Berlinben is Heller Ágnes, és Tamás Gáspár Miklós ellen. És persze ez is tort ült a hazai médiában. Valami néhány napja alakult, és ugyanennyi főt felvonultatni képes formáció profi táblákat lengetett a népnyúzó filozófusok ellen. Akik pedig megnézik ezeket a tudósításokat, elégedetten dőlhetnek hátra: minden elégtelen magyarságteljesítményt nyújtó áruló illő helyet foglalhat el a nemzeti pellengéren. Egyedül a külföld nem érti, mi történik:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=415825

Gárdaklónok támadása

2011. április 18. - (index)

Gyöngyöspatán a Véderő kiképzőtelepet épít a cigánysor szomszédságában, Hajdúhadházon pedig a Szebb Jövőért Polgárőrség egyenruhásainak gyűrűjében Vona Gábor arról beszélt, hogy a cigánybűnözésre nem Orbán Viktor, csakis a Jobbik tudja a megoldást:

http://index.hu/belfold/2011/04/18/kelet-magyarorszag

Nyakó: Hajdúhadházon Orbán és Vona harcol a szavazatokért

2011. április 17. - (index)

Nyakó István MSZP-s parlamenti képviselő szerint már nem a cigányokról van szó Hajdúhadházon, sokkal inkább arról, hogy „Orbán Viktor és Vona Gábor harcol az észak-kelet-magyarországi szavazatokért”. A Hajdú-Bihar megyei településen történtekre reagálva az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának tagja az MTI-nek vasárnap nyilatkozva kifejtette: a cigányokat a Fidesz és a Jobbik eddig is csak ürügyként kezelte. „Jól jöttek például a Fidesznek a választási küzdelemben, hiszen a vidék problémáit a cigányokon keresztül az MSZP-re lehetett dönteni” - fogalmazott, hozzátéve, hogy „jól jön a cigányság a Jobbiknak is, mert „ha ők nem lennének, akkor a Jobbik sem lenne valószínűleg a magyar parlamentben”:

http://hvg.hu/itthon/20110417_nyako_hajduhadhaz_vona_orban

Brüsszelben a megszorító csomag

2011. április 16. - (Népszava)

Ha az unió nem fogadja el a kritikus elemeket, a kormány egész programja bedőlhet, melynek következményei katasztrofálisak lehetnek. Nincsenek újabb nagy meglepetések a konvergencia program tegnap délután közzétett végleges, angol nyelvű szövegében. A Brüsszelbe kiküldött terv legfontosabb üzenete a jelenleg több mint 80 százalékos GDP-arányos államadósság fokozatos csökkentése, egyben megerősíti a már bejelentett megszorításokat. Kérdés azonban, mit szól a tervekhez az Európai Unió, hiszen ha egyes elemeit, például a válságadókat nem fogadják el, bedőlhet az egész program:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=416018

Harmadik állapot

2011. április 16. - (Népszava)

A magyar társadalom jó tíz éve vakvágányra került. Az okokat és a felelősöket illetően természetesen voltak és vannak viták, magát a tényt illetően azonban széleskörű egyetértés uralkodott az országban a választásokat megelőzően. A múlt héten az egyik internetes portálon közzétettünk egy írást, amely a magyar gazdaság helyzetével és kilátásaival foglalkozott. A megjelent anyag terjedelmi okokból valamennyivel rövidebb volt, mint az eredeti, de ez nem érintette a mondanivalónk lényegét. Az írás azonban most teljes terjedelmében megjelenhet a Népszava hasábjain, amiért hálásak vagyunk a szerkesztőségnek. Szándékunk nem pusztán az újabb megjelenés volt, bár természetesen nagyon örülünk annak, hogy az újság jóvoltából az olvasó közönség egy másik csoportját érhetjük el. Azt gondoljuk ugyanis, hogy az ország a kormány által választott gazdaságpolitika miatt jelentős kockázatokat fut, és ez a folyamat egy ponton túl nehezen visszafordíthatóvá válik. Ezért nem lehet elégszer megszólalni és felhívni a figyelmet ezekre a kockázatokra:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=415218

Apokalipszis most - A torinói ló

2011. március 31. - (mti)

Az apokalipszis gyakori téma a filmtörténetben - ám olyan végtelenül egyszerűen és mégis olyan hatásosan, nyugodtságában is felzaklatóan, egyszóval olyan mesterien, mint Tarr Béla, talán még senki nem ábrázolta a végítéletet. A torinói ló anekdotája szerint Nietzsche torinói lakásának ajtaján kilépve megpillantott egy kocsist, aki ütötte-verte a lovát, amiért az megmakacsolta magát. Nietzsche zokogva a lóra vetette magát, hogy testével védje meg az állatot - a német mester ezután még tíz évig élt, de már nem szólalt meg többet. Tarr Béla legutolsónak szánt filmjében nem jelenik meg konkrétan sem maga a ló, sem a kocsis, aki az ember által megszerzett, saját céljaira felhasznált teremtményt nem becsüli, hanem pusztítja: az Isten halálát hirdető filozófus könnyeiben Tarr az emberiség végső elaljasulását, lealacsonyodását látta tükröződni. Az ember elembertelenedését, azaz a világunk halálos ítéletét - és ez az, amiről A torinói ló szól. (…) Része az esztétikai élménynek maga az ember is: Derzsi János nyers, keményen barázdált arcával, evés közben is mereven előre néző, a másiktól független és így rémisztő bal szemével, Bók Erika a szélben lobogó hajával, a viharban folyvást ellene dolgozó, őt csapkodó köpenyével, az apokalipszis hírét meghozó Kormos Mihály kopaszságával, extravagáns ruháival és főként túlzó arcjátékával, gesztusaival:

http://kultura.hu/main.php?folderID=1174&ctag=articlelist&articleID=311571&iid=1

Több mint hatvanezren voltak az idei könyvfesztiválon

2011. április 17. - (mti)

A szakma és a közönség szempontjából is sikeresnek ítélte a XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált Zentai Péter László, a rendezvényt szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója. A seregszemlére több mint hatvanezren váltottak jegyet vasárnap kora délutánig, és mint az igazgató elmondta: külön öröm, hogy minden eddiginél több tizennyolc év alatti látogatott ki a Millenárisra:

http://hvg.hu/itthon/20110417_konyvfesztival_hatvanezer_resztvevo

Magyarországon továbbra is demokrácia van

2011. április 19. - (korkep.sk)

A beszélgetés a.týždeň című véleményformáló, polgári hetilapban jelenet meg 2011. április 11-én. Készítői Jozef Majchrák és Jaroslav Daniška.

1990-ben benne volt a politikában, de elhagyta. Konzervatív gondolkodású magyar, de kritizálja Orbánt. Első magyarként rendszeresen publikál a szlovák sajtóban, írásai az év eleje óta a.týždeň-ben jelennek meg. Kiss Gy. Csaba.

- Hol tanult meg ilyen jól szlovákul?

- Autóstopposként kezdtem. Lengyelországon keresztül utazgattam, így kerültem közel a lengyelhez, mint az első szláv nyelvhez. 1964-ben Lengyelország nekünk, magyaroknak, igen érdekes ország volt. Szabadabb volt, virágzott a diákélet.

- És a szlovák?

- Szerencsém volt, mivel 1986-ban Pozsonyban találtam magam. Érdekes város volt sajátos hangulattal. Budapest szomorú volt, unalmas. Az emberek féltek. 1986 áprilisában Pozsony forgalmas volt, impulzív, a lengyel nyelvnek köszönhetően sok mindent megértettem. Az ismerőseim segítségével a Malom-völgyben laktam, csak úgy, félhivatalosan.

- Tudatosította a különbséget a csehek és a szlovákok között?

- Emlékszem, amikor valahol azt a feliratot láttam, hogy „szlovák voltam, szlovák maradok”. Meglepett, mivel Magyarországon ilyesmiről sohasem írtak. Ennek köszönhetően kezdtem közelebbről megismerni az egykori Csehszlovákiában zajló eseményeket, a csehek és a szlovákok között levő aránytalanságokat. Emlékszem viszont a nagyon toleráns légkörre. Amikor az itteni magyarokkal borozókban és kocsmákba jártam, magyar dalokat énekeltünk. A szlovákok úgy reagáltak, hogy hangosabban kezdték énekelni a szlovák dalokat. Senki sem mondta, miért éneklünk magyarul.

- 1990-ben állítólag Csehszlovák nagykövetnek nevezték volna ki. Igaz ez?

- (Nevetés.) Tudja, a Magyar Demokrata Fórum alapítója voltam (MDF). A névben az én ötletem volt a fórum szót, amely később nagy nemzetközi karriert futott be a csehországi Polgári Fórumtól kezdve Kelet-Németországig. Lehetőségem volt rá, hogy nagykövet legyek, de visszautasítottam.

- Miért?

- Nem értettem egyet Antall József miniszterelnök politikájával.

- Miről volt szó?

- Ez egy hosszú történet. Amikor 1990-ben megnyertük az első demokratikus választásokat, Antall a pártvezető szerveinek tudta nélkül kompromisszumot kötött, amivel nem értettem egyet.

- Milyen kompromisszumot?

- Megállapodás született a második legnagyobb párttal, a Szabad Demokraták Szövetségével. Nekem elsősorban maga az eljárás nem tetszett. Ez volt az első szabad választás, mely a kezdetet kellett volna hogy jelentse, de mi rosszul kezdtük. A legnagyobb baj talán a folyamatosság a totalitarizmus és a demokrácia között, Magyarország mentalitásában is.

- Ön szerint minek kellett volna történnie?

- Kimondani, hogy új korszak kezdődik. Csehszlovákiában ezt ügyesebben csinálták. A kommunista párt legfelsőbb vezetői nem tölthettek be magas politikai funkciókat. Meg kellett mondani, hogy a kommunista rendszer ugyanolyan rossz volt, mint például a nácizmus. Magyarországon Kádár létrehozta az úgynevezett gulyáskommunizmust, amit a magyarok 1957-58 borzasztó terrorja után elfogadtak. Kommunizmusunk volt, hétvégi házunk volt, Škoda autónk, de mindez csak hitelre. Azt pedig meg kell fizetni.

- Amikor Orbán Viktor sikereiről beszélnek, azt mondják, hogy e mögött épp a kommunizmussal való szembenézés hiánya áll. Igaz ez?

- Igen. Sokan éppen azért választották Orbán Viktort, mert klasszikus proteszt szavazattal jutalmazták azt, amivel szemben áll.

- Térjünk még vissza 1990-hez. Miért van olyan nagy különbség Csehszlovákia és Magyarország között? Hiszen Václav Havel Marián Čalfát meghívta a kormányba, NYEE [Nyilvánosság az Erőszak Ellen, csehszlovák rendszerváltó politikai mozgalom, a ford. megj.] kommunistáknak adott helyet a jelölőlistáján, és ezek mind ott voltak a hatalomban?

- Emlékszem erre. Nálunk, az MDF-nél az volt az elképzelés, hogy összehívunk egy alkotmányozó nemzetgyűlést. Az új alkotmányról kellett volna vitatkozni. Ez 1990 elején kezdődött. Akkor gyűrűztek be a lengyel események hatásai, és bizonyos külföldi nyomásra nálunk is a kerekasztal elve érvényesült.

- Mi lett volna az egykori kommunisták sorsa? Miként képzelték el a kommunizmussal való szembenézést?

- Ma már 20 év távlatából beszélek. Őszintén szólva elég lett volna egy szimbolikus búcsúzás. A kommunistáknak olyan polgári jogokat kellett volna adni, ami mindannyiunknak volt. Más kérdés, hogy a kerekasztalnál nem csak a szabad választásokról kellett volna beszélni, hanem a gazdaságról is. Én oda nem jártam, a pártban dolgoztam, de emlékszem, hogy az MDF akkori gazdaságpolitikai vezetője ismételgette, miszerint a kompromisszumnak ki kell terjednie a gazdaságra is. Antall viszont ezt elutasította, csak az első szabad választásokról kívánt megegyezni. Ennek köszönhetően a volt kommunisták megtartották gazdasági hatalmukat.

- A kezdetekben az MDF erős párt volt, majd a jobboldali térfelet átengedte a Fidesznek. Miért?

- Az MDF úgynevezett néppárt volt, ami széles belső tagoltságot jelentett. Például sok háború előtti népi író is benne volt. Ők azonban akkor a Horthy rezsim baloldali ellenzékei voltak. Rosszul szervezett pár voltunk. Ezt már az 1990 őszén rendezett helyhatósági választásokon megéreztük.

- Szlovákiában Antall neve az újkori magyar nacionalizmust jelenti. Antall kijelentette, hogy 15 millió magyar miniszterelnöke. Mi az Ön véleménye?

- Igen is, meg nem is. Igen, mivel a Kádári kommunizmus legnagyobb ellensége a nacionalizmus volt. Ezt nem lehet összehasonlítani a többi ország kommunistáival. A Kádár-rendszer nem volt nacionalista ellenes, hanem nemzeti érzelem hiánya jellemezte. A nacionalizmust annyira elnyomta, hogy kirobbanással fenyegetett. Ez nem történt meg. Nagy problémát jelentett a magyarok helyzete például a Ceausescu-féle Romániában. Erről viszont egyáltalán nem lehetett beszélni. Az egyedüli, amiről írni lehetett, az ottani magyarok irodalmi élete. Antall ezért úgy döntött, hogy előveszi a magyarkártyát. A szlovákok számára ezt nagyon nehéz megérteni. Úgy, ahogy a szlovákok nem tudják elképzelni, hogy nemzetük harmada a határokon kívül éljen, a magyarok sem tudják elképzelni, hogy a történeti Magyarország nem a mai Magyarország.

- Ön Antall kijelentésével egyetértett?

- Nem. Másik oldalról viszont ő azt mondta, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke, nem a valóságban. Vitatkozhatunk erről, a fő probléma viszont az, hogy az új magyar, csehszlovák és lengyel elitek nem akarták megérteni az új helyzetet, és a két háború között használt kategóriák alapján kezdtek el cselekedni. Bár Visegrád ötlete Antalltól származik, sem ő, sem Walesa sem pedig Havel nem tartották fontosnak Közép-Európát. Ezzel sokat veszítettünk.

- Mikor hagyta ott a politikát?

- 1990 decemberében. Addig az MDF egyik alelnöke voltam.

- Azóta más politikai pártba nem lépett be?

- Nem. De a politikáról sokat írtam. A leghihetetlenebb Gyurcsány Ferenc kormánya alatt volt (2007 és 2009 között Magyarország miniszterelnöke, aki „hazudtunk reggel, hazudtunk délben és este” kijelentéséről híresült el). Nem voltam képes megérteni, amikor a szlovák kulturális életből származó ismerőseim azt mondták, hogy számukra Gyurcsány kormánya jobb, mint a Fidesz-kormány. Úgy érzem, ez nem jó gondolkodásmód. Ugyanúgy, ahogy nem jó Budapesten aszerint beszélni jó szlovákokról, hogy az a jó, aki Ficot kritizálja és nem nemzeti konzervatív gondolkodású. A nemzeti alatt értelemszerűen nem a Szlovák Nemzeti Párt nacionalizmusát értem.

- Mellesleg ebből a szemszögből ki a jó szlovák?

- A legjobb szlovákok a történész kollégáim, akikkel a nyelvünk közös, és a gondolkodásmódunk azonos, bár nem mindenben értünk egyet. (Nevetés.)

- Mi volt a legrosszabb Gyurcsány Ferenc ideje alatt?

- A korrupció és hamis nyelvezet. A hazugságok. Továbbá a rettenetes gazdasági visszaesés. Magyarország most egy nagyon eladósodott állam.

- Szlovákiában sokan nem értik, miért jelent Gyurcsány olyan nagy problémát, hiszen ő erre valójában figyelmeztetett és bírálta is.

- De milyen hangnemben és milyen módon! Magyarországot a médiatörvény miatt most nagyon kritizálják, az emberi jogok helyzete okán úgyszintén és így tovább, de 2006-ban Gyurcsány rendőrsége brutálisan lépett fel, erről csak a lengyel sajtó írt. Gyurcsány félt az emberektől, Orbán elmegy az emberek közé. Nemrég volt egy nagy ellenzéki megmozdulás, amelyre mintegy nyolc ezer ember ment el. De Orbán beszédét a Nemzeti Múzeum előtt 20-30 ezer ember hallgatta. Bár én nem voltam jelen, de nyilvánvaló, hogy amikor például Daniel Cohn-Bendit, vagy amikor Gyurcsány Ferenc szólal meg, Orbán népszerűsége tovább nő. A Fidesznek szüksége van Gyurcsányra.

- Amikor gazdasági visszaesés következik, visszaélnek a hatalommal, az uralkodó párt általában szétesik. Magyarországon a szocialisták minimális támogatottsággal képesek voltak a választásokig hatalmon maradni. Hogy volt ez lehetséges?

- Én sem értem. Főleg azt, miként tartották meg a hatalmukat 2006 után. Talán az lehet az oka, hogy se a Fidesz, se a szocialisták nem akartak előrehozott választásokat. És azért is, mert jelentős mértékben megtartották médiauralmukat. Emlékszem, hogy valamilyen szocialista Budapesten 100 millió forintot lopott. A falun, ahol van egy öreg házam, a szomszédasszonyom óránként 400 forintot keres.

- Orbán Viktor 20 éve van a politikában, másodszor miniszterelnök, de Szlovákiában továbbra is azt a kérdést tesszük fel, hogy ki ő valójában?

- (Nevetés.) Fiatal forradalmárként ismertem meg még 1987-ben. Annyira behatóan őt én nem ismerem, de érdekes belső változáson ment keresztül. A Fidesz alapító generációja számára a magyar történelem legfontosabb dátuma 1956. Ez az a tradíció, amiben felnőttek. Azonkívül elég fiatalok, hogy ne nagyon fertőzze meg őket a Kádárizmus. A Kádárizmus különleges jelenség a történelmünkben a Kelet-Európa kommunista országaival összehasonlítva.

- Miért?

- Nem csak gulyást kaptunk, hanem bizonyos kulturális szabadságjogokat is. De az ár, amit ezért fizetni kell, magas. 1990 után a Kádárista rendszert a magyar értelmiség egy befolyásos része rehabilitálta. Ezt nem lehet másként nevezni, mint az entellektüelek árulásának.

- A Fidesz generációs pártként alakult. Az ok szintén a Kádárizmus?

- Igen, ez egy érdekes jelenség, habár a Fidesz ma már nem generációs párt. Az elején liberálisok voltak, gazdasági szempontból is. Aztán tudatosították, hogy a magyar identitást újra kell fogalmazni, és maguk is átmentek egy értékbeli változáson. A szimbolika igen fontos, de egy új magyar identitás kialakítása bonyolult dolog. Én személy szerint a kettős állampolgárságra kritikusan tekintek, de a Fidesznek ezt meg kellett lépnie.

- Miért?

- Néhány évvel ezelőtt ebben a témában rendeztünk egy népszavazást, ami teljes kudarccal végződött. Ezért kellett ezt ismét rendezni. Még ha a kettős állampolgárságnak az Unióban már csak szimbolikus értelme van. Úgyszintén figyelembe kell venni, hogy Magyarország Délkelet-Európába tartozik. Boszniában minden szerbnek szerb állampolgársága is van, minden horvátnak horvát is. Néha azt hiszem, hogy ezt nem gondolták végig. Főleg a választójog kérdését. Ebben egy kissé bizonytalan vagyok.

- Bizonytalan, vagy nem ért vele egyet?

- Inkább nem értek vele egyet. A választójogomnak ott kellene lennie, ahol az állandó lakhelyem van, és ahol adót fizetek.

- Azt mondja, hogy az Orbán-kormány nagy kihívása az új magyar identitás megalkotása. Az új magyar alkotmány előszava nem annak a példája, hogy ezt a nemzeti romanticizmushoz való visszatéréssel kísérlik meg?

- Az új alkotmány előszava fontos volt, mivel az 1989-es úgynevezett átírt alkotmánynak nem volt. Megértem, hogy a készítőinek valahogyan viszonyulniuk kellett az állami jogfolytonossághoz. A cseh és a szlovák nyelv más nyelvekkel ellentétben különbséget tesz a történeti Magyarország és a mai Magyarország között. Ezt megértem, de nem lehetett tagadni, hogy a történeti és mai Magyarország között állami jogfolytonosság áll fenn. Ezen jogfolytonosság alapján írta alá Magyarország a trianoni békeszerződést. A szlovák nyelv ezt a jogfolytonosságot tagadja, a magyar nyelv viszont mindkét esetben a Magyarország szót használja, mintha egyazon államalakulatról lenne szó. Ez szintén nem igaz. Ezért szoktam azt mondani, hogy mind a szlovák, mind a magyar verzió féligazság. Az új előszó tehát szükséges, de lehetne jobb is és rövidebb. Nekem nem felel meg a stílusa sem.

- Miben?

- Szeretem a romantikát, mi több a közé-európai romanticizmusok összehasonlításával foglalkozom, de rövidebben és világosabban kellene foglalkozni, és csak a legfontosabb értékeket kellene felsorolni.

- Az alkotmányban miért a Magyarország kifejezés szerepel, és nem a Magyar Köztársaság?

- A magyar nyelvben a Magyar Köztársaság megnevezést ritkán használják, és 1946 után inkább a kommunista propagandával hozzák összefüggésbe. Magyarországon létezik egy régi monarchista tradíció, habár ma már senki sem akar királyt. A Magyar Köztársaság nyelvileg kevesebbet jelent, mint Magyarország.

- Orbán Viktor Magyarország régi új szimbólumának tartja a szentistváni koronát. Azzal kontrázhatnánk, hogy ez a mi koronánk is, és Orbán eltulajdonítja a közös szimbólumainkat.

- Ez az önök koronája is, bár most a magyar államiság folytonosságáról beszélünk, akkor a szentistváni korona is hozzátartozik. 1990-ben, még mint az MDF képviselőjétől a pozsonyi Ventúr utcában egy újságíró megkérdezte, mit gondolnák arról, ha a szentistváni korona benne lenne magyar címerben. Azt feleltem, hogy a szentistváni korona a szlovákoké is, és ezt a véleményemet fenntartom. Kár, hogy az előszóban nem szerepel utalás a történeti Magyarországon létezett közös tradíciókról

- Orbán már 20 éve áll a Fidesz élén, és csak egyszer volt kihívója. Hogy lehetséges ez?

- Ezt a dinamizmusával éri el, továbbá azzal, hogy ért a hatalomhoz. Szintén el kell mondani, hogy a 90-es évek közepétől nagyon népszerű. Egyszóval van karizmája, és pontosan meg tudja fogalmazni, amit a közönség hallani akar. Magyarországon két világ van, Budapest és a vidék. Nincs itt olyan politikus, aki úgy lenne képes a vidéket megszólítani, mint Orbán.

- A szocialistákat kritizálta, de miként értékeli Orbánt?

- A Fidesz biztosan közelebb áll hozzám, mint a szocialisták. Problémám van viszont e kormány által elfogadott médiatörvénnyel. A lengyel média többször is megkeresett, hogy megismerjék a véleményem. Néhány dolog a törvényben egyszerűen védhetetlen. Az utóbbi hónapokban rontotta is Magyarország külföldi megítélését. Az európai baloldalnak persze mindig szüksége lesz egy negatív alakra. Most megtalálták Orbánt, aki viszont több okot is adott nekik erre. Olyan emberként, aki a tudomány és kultúra világában él, nem vagyok teljesen elégedett a kormány kultúrpolitikájával sem. Tudom, hogy takarékoskodni kell, csak erre nem az egyetemeknek kellene ráfizetniük.

- Mi Orbán legnagyobb hibája?

- Egyértelműen a nemzetközi kommunikáció. Nem csupán róla van szó, ez az egész kormány problémája.

- Az Ausztriában élő újságíró és publicista Paul Lendvai Orbán jelenlegi legnagyobb kritikusa. Leginkább a belpolitikát veti a szemére. Többek között radikalizmusról, nacionalizmusról és antiszemitizmusról beszél.

- Akkor viszont elkezdhetnénk beszélni az arabok franciaországi, vagy a törökök ausztriai antiszemitizmusáról. Ha ezt összehasonlítjuk Magyarországgal, észrevesszük, hogy ez lehetetlen. Lendvai Pált hosszú évek óta ismerem, 1956-ig Magyarországon élt, és a Szabad Nép című pártlapba publikált. Véleményem szerint azonban Orbán Viktor irányában túlságosan elfogult. Ő egy kiváló publicista, de Magyarországon nincs olyan légkör, amilyennek lefesti.

- Kornai János közgazdász egyenesen a demokrácia végéről beszél.

- Hasonló állításokat a Népszabadságban is lehet olvasni, de ezek csak mediális sémák, melyek távol állnak a valóságtól. Néha meg kell nézni a bírálat hátterét is. Többek között az Unió esetében is. Orbán különadót vetett ki a bankokra és a multinacionális cégekre, amelyek mögött markáns érdekcsoportok állnak. Ezt a lépést azonban a többség támogatja, és akik őt megválasztották, tudták, hogy ezt meg akarja csinálni. Nem beszélhetünk tehát a demokrácia végéről.

- Néhány liberális azért is kritizálja Orbánt, mert a politikában is túlzottan meg akarja honosítani a keresztény értékeket. Igaz ez?

- Nem gondolom. Ő ugyan egy gyakorló kálvinista, és a felesége katolikus, de Magyarországon a hitélet sokkal kisebb szerepet játszik, mint Szlovákiában. Ez a téma egyelőre alig képezi vita tárgyát. Ámbár, a másik oldalról nézve, a nyugat jelenleg mély értékválságot él át. A kérdés, hogy nekünk is ezen az úton kell-e mennünk, valamennyi közép-európai nemzetet érintő probléma.

- Ön szerint Orbán ez ellen az értékválság ellen akar harcolni?

- Úgy gondolom, hogy egy bizonyos mértékig igen.

- Magyarország ezekben a kérdésekben a nemzetközi fórumokon egyelőre mégsem hallatta a hangját.

- Ez igaz. Aktívabbnak kellene lennünk, valamennyi közép-európai országnak. Lengyelországtól egész Horvátországig, sokkal jobban együtt kellene működnie. További kihívás a közös közép-európai tudat megőrzése. Hiszen azonos tapasztalatunk van a nácizmussal vagy a kommunizmussal. Nyugaton manapság sokan nem értik, mit jelent 40 évig a totalitárius kommunizmusban élni. Az ő történeti tudatukban csak a holokauszt él. Ez természetesen egy hatalmas európai tragédia volt, de a gulágok nélkül a történeti tudatunk csonka marad.

- A szlovák-magyar kapcsolat most feszült. Orbán politikájának legnagyobb áldozata nem a szlovákiai magyar kisebbség és Bugár Béla?

- Véleményem szerint ma a kapcsolatok jobbak, mint két évvel ezelőtt.

- Valóban?

- Biztosan. A légkör kissé jobb. Átutazóban voltam Balassagyarmaton, amikor ott tartották a Fico és Bajnai miniszterelnök találkozóját. Már a kisváros utcáján is érezni lehetett a rettenetes légkört. Ma mindkét államban új kormány van, és úgy érzem, a feszültség kissé alábbhagyott.

- Nemrég díjat kapott a szlovák-magyar kapcsolatok javításáért. Mit kellene tenni, hogy a feszültség Szlovákia és Magyarország között bizonyos témákban enyhüljön?

- Élénkíteni a kapcsolatokat polgári szinten, az iskolák, a tudósok és a polgári társulások között. A következő probléma a média. Sok magyar újságíró semmit sem tud Szlovákiáról. Néha szinte már nevetséges. Azonban mégsem csodálkozom, mert amikor a lányom iskolába járt, többet tanultak Görögországról, mint Szlovákiáról.

- Önnek viszont sikerült Szlovákiára felhívnia több diákja figyelmét, akik szlovákul kezdtek el tanulni, és írtak egy könyvet a szlovákok és a magyarok történelméről.

- Igen, olyan diákjaim voltak, mint Kollai István, aki most a pozsonyi Magyar Kulturális Intézetet vezeti. Egy másik most fogja megvédeni a disszertációját Ľudovít Štúrról [szlovák politikus, irodalmár és nemzetébresztő, 1815-1856], és egy másik a Magyar Külügyminisztériumban Szlovákiával foglalkozik. A legnagyobb sikert számomra diákjaim jelentik.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

...................................................................................................................................