Magyarul / Tallózó ● 2011. április (I.)

Imrich Fuhl válogatásában

Szászfalvi László: Módosul a kisebbségi törvény

2011. április 6. - (mti)

Szászfalvi László, a közigazgatási tárca államtitkára közölte, hogy az idei év második felében elfogadhatja az Országgyűlés a kisebbségi törvény módosítását. Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára erről a Tehetség, értékrend, oktatás, tehetséggondozás, identitásképzés és az oktatás aktuális feladatai a horvát nemzetiségi iskolákban című konferencián beszélt szerdán. Az államtitkár megerősítette a magyar kormány elkötelezettségét az oktatás és a tehetséggondozás területén, valamint hangsúlyozta az oktatás és a nevelés egységének, harmóniájának szükségességét. Szászfalvi László kitért arra, hogy a kormány jogszabályban rögzítette a kisebbségek parlamenti képviseletét, az új alkotmányban pedig a kisebbségi jogok erősödni fognak. Közölte: a kormány készíti a kisebbségi törvény módosítását, amelyet ez év második felében fogadhat el az Országgyűlés. Szólt arról, hogy módosulni fog a választási törvény is. Mint mondta, szavatolni kell, hogy csak a kisebbségi közösségek tagjai vegyenek részt a választási folyamatban, emellett pedig át kell tekinteni a választói névjegyzéket is. Az államtitkár szerint az „etnobiznisz” elleni fellépés kulcsa a jelölő szervezetek és a jelöltállítás szigorítása. Elmondta, hogy a megújult választási törvényben azt látná szívesen: azokon a településeken, ahol a kisebbségek többségben vannak, ott a kisebbségi önkormányzatok át tudjanak alakulni települési önkormányzatokká. Beszélt arról, hogy a 2010. évi kisebbségi önkormányzati választás eredményeképpen a megalakult kisebbségi önkormányzatok száma 2045-ről 2304-re nőtt. Példaként megemlítette, hogy ugrásszerűen növekedett meg a ruszin és a román önkormányzatok száma. Kiemelte, hogy 2011-ben nem csökken a nemzetiségpolitikai terület finanszírozása. Tájékoztatása szerint kisebbségpolitikai feladatok támogatására 732,5 millió forint áll rendelkezésre a 2011. évben, míg nemzetiségi társadalmi szervezetek támogatására 125 millió forint. Az új alaptörvény kapcsán közölte: a Nemzeti hitvallásba egyebek közt belekerül a Magyarországon élő nemzetiségek nyelvének és kultúrájának ápolása és megóvása. Emellett az új alkotmány tartalmazza majd azt, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Kraszlán István, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főosztályvezetője szerint a pedagógusok megbecsülése kulcseleme annak, hogy az oktatás minősége javuljon. Megemlítette, hogy a közoktatási törvényt 2011 őszén fogadhatja majd el az Országgyűlés. A kormány az oktatás terén is szorosan együttműködik a kisebbségekkel - hangsúlyozta, rámutatva arra, hogy a kisebbségi oktatás kulcskérdés a kisebbségek megmaradása szempontjából.

Magyar-szlovák tárcaközi kulturális megállapodást írtak alá Pozsonyban

2011. április 7. - (mti)

A magyar és a szlovák kulturális tárca közti együttműködésről írt alá megállapodást csütörtökön Pozsonyban Daniel Krajcer szlovák kulturális miniszter és Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára. A dokumentum a 2011-2014 időszak magyar-szlovák kulturális együttműködési programját rögzíti - közölte Eva Chudinová, a szlovák kulturális minisztérium szóvivője. Szőcs Géza a négy visegrádi ország kulturális minisztereinek pénteki találkozójára érkezett a szlovák fővárosba. A cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák kulturális tárca vezetői Vöröskőn (Červený Kameň) megvitatják a kulturális szféra 21. századi kihívásait és a regionális együttműködés lehetőségeit. „A szlovák-magyar kulturális együttműködésnek mély hagyományai vannak. A most aláírt együttműködési program új ösztönzéseket ad a kapcsolatok fejlesztéséhez ezen a téren is, hiszen az előző hasonló megállapodást még 2003-ban írták alá” - mondta újságíróknak Chudinová. A program szerint például Pavol Rankov, az Európai Unió irodalmi díjának nyertese díszvendége lesz az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválnak, ahol bemutatja az Idő távlatából és Szeptember elsején (vagy máskor) című könyveit. Az év folyamán Budapesten megrendezik a szlovák filmek fesztiválját is. Chudinová szerint a magyar-szlovák kulturális együttműködés a kulturális örökség megőrzése terén a legszorosabb, számos projekt a magyarországi és a szlovákiai kulturális intézmények, múzeumok, színházak, könyvtárak, kulturális központok együttműködésével valósul meg.

Jogokon és hagyományokon túl

2011. április 7. - (Ravasz Ábel - Új Szó)

A szlovákiai magyarság sorskérdései közül az egyik legfontosabb és talán a legvitatottabb az, vajon a kooperáció vagy a kényszer, azaz a puha vagy a kemény politika vezethet el e kisebbség kollektív jogainak megszilárdításához. Ez a szembenállás - mely jelenleg is az itteni magyar politikai tér egyik legfontosabb strukturáló tényezője - azonban elfedi azt a roppant nehéz problémát, hogy mi következhetne a kívánt széles körű kulturális és közigazgatási autonómiák megszerzése után. A kisebbségi jogok megerősítésére irányuló politikai akarat két szándékú. Egyrészt, törekszik arra, hogy a szlovák többség „jó életről“ alkotott képe magában foglalja a kisebbségek jogainak méltányos elismerését. Ez a szándék egy olyan országban hisz, amely nyitott és értékeli a változatosságot. Ez csakis az egyének szabad cselekvésének szavatolása és a kultúrák védelme által lehetséges. Másrészt, csaknem minden jogi követelés mögött ott áll a szlovákiai magyarság fenntartásának vágya. A magyar kultúrának és a hozzá kötődőknek azért is van szüksége az egyenlő elbánásra, hogy ez a kultúra egyáltalán fenn tudjon maradni hosszú távon is. A gondolkodás azonban nem állhat meg itt. Tegyük fel, hogy valamiféle politikai változás révén a következő években sikerülne elérni, hogy a magyar kisebbség semmiféle diszkriminációt ne szenvedhessen el, akadály nélkül használhassa nyelvét, átélhesse kultúráját, büszke lehessen identitására. De vajon megoldaná-e ez a magyarság fennmaradásának kérdését? Könnyen lehet, hogy a kisebbségi jogok biztosítása mellett is hosszú távon a magyarság lassú és önkéntes asszimilációja zajlana le. Ebben nehéz kivetnivalót találni, azonban szinte biztos, hogy ez a perspektíva a lakosság jelentős része számára nem vonzó. Igaz ugyan, hogy a magyarság fogyásának egyik okát az egyenlőtlen külső tényezők jelentik, azonban ki kell mondani, hogy az asszimilálódás jelenleg elsősorban belső késztetésekből adódó viselkedésmód. Ahelyett azonban, hogy a magyar közösség az egyéni asszimilánsokat stigmatizálná, ellökné magától, dialógust kellene létesítenie velük arról, hogy melyek voltak kilépésük okai, mi volt az, amit nem tudott nekik megadni a magyar társadalmi kultúra intézményrendszere, és hogy melyek maradtak a kapcsolódási pontjaik a magyarsághoz. A szlovákiai magyar kultúrának versenyképesnek kell maradnia ahhoz, hogy legyen esélye megtartani vonzerejét, a kisebbségi jogok állapotától teljesen függetlenül. Meg kell keresni a magyar kultúra azon egyedi jegyeit, melyek vonzóvá tehetik mindenki számára. A nyelv, mely a szlovákok és magyarok elválasztásának legfőbb eszköze, ehhez nem elég - a magyar nyelv ugyanis bár önmagában értékes, mégsem értékesebb, mint a szlovák nyelv. Olyan értékeket kellene találni, melyek alapján fel lehet építeni egy proaktív, életképes, vonzó identitást. A jogokért való küzdelem és a hagyományok ápolása ugyanis bár elengedhetetlen, de önmagában közel sem elég a szlovákiai magyarság hosszú távú fenntartásához.

Szlovák céget sejtenek az INA részvények felvásárlása mögött

2011. április 8. - (Népszava)

A sajtóban megjelenő híreket nem kívánjuk kommentálni - közölte a Mol azzal a Hospodárske noviny című szlovák gazdasági és politikai napilapban megjelent hírrel kapcsolatban, amely szerint a horvát olajvállalat, az INA részvényeinek a titkos felvásárlása mögött a szlovák J&T csoport áll, amely korábban már „üzletelt” a magyar olajcéggel. A horvát kormány a napokban azzal vádolta a meg a Mol-t, hogy titokban a többségi tulajdonrész megszerzésére törekszik. Ezt a magyar olajcég azonnal cáfolta. A szlovák újság értesülései szerint a J&T nem maga vásárolja fel közvetlenül a részvényeket, hanem hozzá közel álló ciprusi cégeken keresztül. Olyan ciprusi cégekről van szó, amelyeken keresztül a J&T csoport a cseh Unipetrol holding részvényeinek egy részét is a kezében tartja. Az Uprecht Investment Limited, a Stomarli Holdings Limited és az Entris Equity Limited cégekről van szó. Ezeknek a cégeknek az alaptőkéje 1700-4000 euró között van, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy vásárlásaik mögött még van valaki, aki mindezt pénzeli - írja a Hospodárské Noviny. Petr Málek, a J&T csoport szóvivője a Hospodárske noviny értesülését nem erősítette meg, de nem is cáfolta. A horvát hatóságok, illetve a sajtó eddig az esetleges szlovák érdeklődők között csak Mário Hoffmannt, az Istrokapitál főnökét emlegették. A Hospodárské Noviny szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy a részvényvásárlások mögött Hoffmann állna, legalábbis nem egyedül. A szlovák gazdasági lap szerint a J&T csoport és az Istrokapitál már a múltban is együttműködtek. Egyebek között akkor, amikor a Mol megvette a pozsonyi Slovnaftot. Akkor az Istrokapitál és a J&T is 15-15 százalékos részvénycsomagot vettek, amit a Mollal folytatott vételi tárgyalások során úgymond „jól hasznosítottak”. Ez azt jelenti, hogy a szlovák cégek a részvény ügyleteikkel szándékosan felvereték a Slovnaft részvények árát, s ezzel mintegy 30 millió dollár kárt okoztak a szlovák olajvállalat felvásárlására készülő Mol-nak. Emiatt a Mol azóta is perben áll a J&T társasággal, így nem valószínű, hogy bármilyen közös ügyletbe bocsátkozna a szlovák céggel.

Radičová nem élezi a magyar-szlovák viszonyt

2011. április 6. - (mh)

A szlovák kormány nem ért egyet azzal az ellenzéki kezdeményezéssel, hogy a pozsonyi parlament tartson rendkívüli ülést, és fogadjon el nyilatkozatot a szlovák-magyar kapcsolatokról. A kormány szerdai kihelyezett ülésén a magas-tátrai Csorba településen megbízta Iveta Radičová miniszterelnököt, hogy a kabinet álláspontjáról levélben tájékoztassa Richard Sulík házelnököt. A rendkívüli ülést és egy nyilatkozat elfogadását az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) kezdeményezte a múlt héten. A négypárti szlovák kormánykoalíció azonban már hétfőn megállapodott abban, hogy a rendkívüli parlamenti ülést megakadályozza.

Egyre fagyosabb a magyar-szlovák viszony

2011. április 6. - (kitekinto.hu)

Közel egy évvel ezelőtt, a Fico-kormány várható bukásakor Magyarországon sokan abban reménykedtek, hogy ha Szlovákiában egy jobbközép erő kerül hatalomra, a magyar-szlovák viszony tekintetében minőségi változást fogunk tapasztalni. A két új kormányfő, Iveta Radičova és Orbán Viktor késznek is mutatkozott a két ország közti viszony rendezésére, és ennek érdekében több magas szintű politikai, diplomáciai találkozóra is sor került az elmúlt időszak folyamán. Az elmúlt hetek szlovákiai eseményei azonban azt mutatják: nagyon messze vagyunk még a jószomszédi kapcsolatoktól. A szlovák belpolitika egyik fő napirendi pontját jelenleg a kisebbségi nyelvhasználati törvény jelenti, ehhez társul még a magyar állampolgárságot felvevő határon túli magyaroknak adandó választójog, ami erőteljesen felborzolta a kedélyeket a szlovák politikusok körében. Mindkettő olyan téma, ami a magyar-szlovák kapcsolatokat tekintve kardinálisnak tekinthető. Ezeket „kiegészítendő” ugyancsak említésre méltó a pozsonyi magyar konzul hazahívása, valamint a magyarországi szlovák kisebbség jogaiért való szlovák aggodalmak kifejezése. Mind-mind olyan kérdések, amelyek elemzéséből világosan kiderül: a magyar veszéllyel való riogatás ma is életképes északi szomszédunknál. Nézzük meg elsőként a kisebbségi nyelvhasználati törvény körüli parlamenti vitát! Mint az ismeretes, a szlovák kormány a jelenlegi 20%-ról 15%-ra kívánja csökkenteni a nyelvhasználati küszöböt, és büntethetővé tenné a törvény be nem tartását. A keddi parlamenti vitán ugyan második olvasatba került a törvény szövege, a Felvidék Ma hírportál tudósítása szerint azonban a döntést megelőző vitákon több felszólaló is magyarellenes, személyeskedő és olyakor közönséges hangnemet ütött meg. Dušan Jarjabek (Smer-SD) például annak a véleményének adott hangot, hogy Szlovákiában egyetlen államnyelv létezik, és nem szabad az államalkotó szlovák nemzet jogait egy ilyen törvénnyel korlátozni. Emellett Igor Matovič szájából hangzott el olyan kijelentés, miszerint az MKP-t, hála Istennek sikerült, kiirtani a szlovák parlamentből, ahol semmi keresnivalója nincs, egyes Smer-es képviselők pedig egyenesen irredentának nevezték a törvényt. A kisebbségi törvény módosítását előre láthatóan a KDH-hoz és az Egyszerű Emberek formációhoz tartozó négy politikus nem fogja megszavazni. A kisebbségi törvény körüli parazsat csak tovább izzítja a magyar kormánynak az a - mostanra szilárdnak tekinthető - elképzelése, miszerint a magyar állampolgárságot kérvényező határon túli magyarok szavazati jogot is kapnak majd. Robert Fico volt szlovák kormányfő Orbán Viktor erre utaló kijelentése után bejelentette: kezdeményezni fognak egy rendkívüli parlamenti ülést, melyen Magyarország politikájával kívánnak foglalkozni. A kormánypárti erők nem támogatták a javaslatot, ezért a rendkívüli ülés elmarad, Fico azonban erre úgy reagált: „Orbán valószínűleg rádörrent telefonon Iveta Radičovára”, hogy ne legyen rendkívüli ülés, hiszen „ez a kormány Orbán és Bugár kezében van”. A Smer mellett a nemzeti radikális párt, az SNS is hangosan tiltakozik a választójog kiterjesztése ellen. A Bumm.sk cikke szerint EP-képviselőjükön, Jaroslav Paškán keresztül nyílt levélben fordulnak valamennyi európai parlamenti képviselőhöz, melyben felhívják a figyelmet Szlovákia szuverenitásának és területi integritásának védelmére. Az SNS reméli, hogy a környező országok is csatlakoznak a kezdeményezéshez. A cikk szerzője helyesen vonja le a következtetést: a szlovákiai ellenzék versenyfutásba kezdett a nemzeti szavazatokért. Magyarország nemzetpolitikáját nem csak a szlovák politikusok részéről éri kritika és támadás. A Híd elnöke, Bugár Béla is úgy nyilatkozott a közelmúltban: Orbán Viktor mintha tudatosan kívánna beavatkozni a szlovákiai törvényhozási folyamatokba, ez azonban számukra nem kívánatos. Bugár utalt arra, hogy a Fidesz a szlovákiai választások előtt hozott döntést a kettős állampolgárságról, hogy a magyar nemzet egyesítéséről a szlovák állampolgársági „ellentörvény” módosításakor kezdett beszélni a magyar kormány, most pedig a kisebbségi nyelvhasználati törvény tárgyalásakor a határon túli magyarok választójogáról nyilatkozott a magyar kormányfő. „Abban a pillanatban, amikor ezt Orbán kimondta, minden ellenzéki felszólaló ezt vágta az arcunkba, mintha erről mi tehetnénk” - sérelmezte a Híd elnöke. A hét elején újabb konfliktusforrással „gazdagodott” az egyébként is feszült szlovák-magyar viszony: a Határon Túli Szlovákok Hivatala sajtónyilatkozatban adta hírül, hogy a magyarországi szlovák kisebbség helyzete „nehéz, már-már kritikus”. Kifogásolják a kisebbségi szervezetek támogatásának csökkenését, a nyelvi asszimiláció felgyorsulását, s hogy aktuálpolitikai éle is legyen a nyilatkozatnak, a Hivatal elnöke megjegyezte: a magyar politika többet foglalkozik a határon túli magyarokkal, mint a nemzetiségi adófizetőkkel - tudtuk meg az Új Szó írásából. A fentiek fényében sajnos kijelenthető, hogy jelenleg a szlovák-magyar viszonyban egyáltalán nem érzékelhető a remélt pozitív változás. A két ország kapcsolata továbbra is konfliktusokkal terhelt, ami - és ezt nem szabad elfelejtenünk - első sorban a felvidéki magyarság életére nyomja rá a bélyegét…

Fico árnyékában

Permanens kormányválság Szlovákiában

2011. április 1. - (Ravasz Ábel - Élet és Irodalom)

Az utóbbi hónapokban válságok sorát élte túl Iveta Radičová szlovákiai miniszterelnök és kormánya. Az eleve szűk többséggel rendelkező koalíció a választások óta elvesztette két képviselőjét, további háromnak a támogatásával pedig csak átmenetileg számolhat. A pártok közötti súrlódások, valamint a képviselők magánakciói inkább jelentik a szabályt, mint a kivételt. Radičová azonban egyelőre kitart, ahogy kitartanak a koalíciós pártok vezetői is - a kérdés az, hogy vajon meddig fogható össze, és mit tud elérni ez a több sebből vérző szövetség. A változó intenzitású, de lassanként permanensnek mondható kormányválság alapjait már a júniusi parlamenti választások eredménye magában hordozta. A kereszténydemokrata SDKÚ és KDH, a liberális SaS (Szabadság és Szolidaritás) és a jobbközépre helyezkedő magyar-szlovák Híd-Most ugyan papíron egyaránt jobboldali párt, azonban ideológiailag meglehetősen messze helyezkednek el egymástól. A közös nevezőt kis túlzással már júniusban is csupán a Robert Fico és a bal-populista Smer leváltásának vágya jelentette. Ezt az eleve labilis alapot tovább gyengítette az a tény, hogy a koalíció két további „minifrakciót” is magában foglal: az SaS listáján bejutó Egyszerű Emberek négytagú csapatát, valamint a Híd színeiben bejutó, egyébként az OKS polgári-konzervatív párthoz tartozó szlovák politikusokat. A súrlódások három okra vezethetők vissza: a nacionalista politikai diskurzus visszautasításának képtelenségére, a képviselők egyéni fegyelmezetlenségére, valamint a pártok gazdasági érdekeire. Az már az elmúlt évek politikai fejleményeiből is kiderült, hogy a két kereszténydemokrata párt (és különösen a KDH) hajlamos a „nemzeti ügyek” felkarolására és a nacionalista nyelvhasználatra. Így is némileg váratlan fordulat volt azonban, hogy az újonnan alakult és struktúráit gyakorlatilag csak a választások után kiépítő SaS-ban is érvényesülnek ilyen tendenciák. Például éppen a párt által jelölt Daniel Krajcer kulturális miniszter tagadta meg, hogy a módosított államnyelvtörvényből kivegye a magyarok (és ezáltal a Híd) számára különösen zavaró büntetési tételeket - holott már mind a négy párt hajlandó lett volna elfogadni őket. Korábban az SaS soraiban politizált az Egyszerű Emberek kitalálója és vezetője, Igor Matovič is, akit a frakció akkor zárt ki soraiból, amikor lehetetlenné tette a (szintén elsősorban magyarkérdéssé transzformálódó) kettős állampolgársági törvény módosítását. A formáció fennmaradó három tagja egyelőre nem hagyja el az SaS padsorait, de vélhetően csak addig nem, amíg az új párt alakítását belengető Matovič meg nem kezdi választási kampányát. Ez az ügy különösen azért pikáns, mert az Egyszerű Emberek kiválásával a koalíció papíron elvesztené többségét. Könnyen előfordulhat azonban, hogy mire Matovič robbantana, a koalíció egyéb okból bomlik fel. A legnehezebb helyzetben a jelek szerint a Híd van. Saját partnerei próbálják belekényszeríteni a „magyar párt” skatulyájába, miközben rendszeresen magára hagyják Bugár Béla pártját a magyarság képviseletét érintő ügyekben. Nincs könnyű helyzetben a KDH sem. Amellett, hogy soraiban előfordult a félreszavazás is (a söradó és a kettős állampolgárság esetében), elvesztette a korrupciós vádakba belebukó Andrej Ďurkovský pozsonyi expolgármestert. Utóbbi jelenleg független. A beazonosítható konfliktusoknál is keményebb diónak bizonyult a főügyészválasztás, amelynek során a szavazás titkosságát kihasználva legalább négy koalíciós politikus szavazott a kormány által megbuktatni kívánt Dobroslav Trnka újrázására - a teljes összeomlás végül az ellenzék könnyelműsége miatt elmaradt, de a kormány így is rákényszerült, hogy nyilvánossá tegye az eddig titkos főügyészválasztást, reményei szerint lehetővé téve saját jelöltjének transzparens megválasztását egy későbbi időpontban. A kormány ingatagsága miatt késnek azok a reformok is, amelyekkel a koalíciót alkotó pártok kampányoltak. Egyelőre nem sikerült rendezni a Fico-kormány terhes örökségét sem - a sajtótörvény, a földek kisajátítását lehetővé tevő rendelkezés vagy éppen a kettős állampolgársági ellentörvény változatlanul érvényben van, miközben más törvények (mint a nyelvtörvény) módosítása még a status quo visszaállításáig sem jutott. Radičováék gazdaságpolitikájának megítélése sem egyöntetű: bár a számok alapján sikerült megállítani a munkanélküliek számának növekedését, a kormány az áfa-kulcs egy százalékpontos emelésére kényszerült (húsz százalékra), az év elejére pedig növekedett egyes fogyasztási cikkek, a távhő és az üzemanyagok ára, igaz, hogy (főleg az utóbbi esetben) ezeket a folyamatokat világpiaci tényezők döntően befolyásolták. Az, hogy a Radičová-kormány eddig a nehézségek ellenére sem roppant össze, részben annak is köszönhető, hogy Robert Fico és a Smer látszólag még csak tanulja a hegemón pozícióban lévő ellenzéki párt szerepét. Fico és emberei ugyan időnként meglehetősen kreatív támadásokat intéznek a kormány ellen, mégsem hozzák ki a maximumot a lehetőségeikből. A Smernek eddig nem sikerült átvennie az irányítást a politika tematizálásában (mint tette azt például a Fidesz az MSZP-kormányok ideje alatt). Parlamenti kezdeményezéseikkel egyelőre képtelenek a szükséges mennyiségű átszavazó megszerzésére, és nem voltak látványos akcióik sem (népszavazások, tüntetések, népi mozgalmak). Fontos kérdés, hogy vajon Fico tudatosan időzíti-e későbbre az ellenzéki tevékenység felpörgetését, vagy valóban csak ennyit sikerül kihoznia a rendelkezésre álló eszközökből - ha az előbbi eset áll fent, akkor a kormány nagy bajban lehet. Jelen helyzetben kétséges, hogy a Radičová-kormány képes lesz-e végigvinni a négyéves ciklust. Ahhoz, hogy sikerüljön, egyrészt szükség lesz az Egyszerű Emberek hosszú távú pacifikálására - Matovičnak ugyanis csak addig van szüksége a kormány fennmaradására, amíg fel nem építi saját háttérintézményeit és kampányát. Másrészt a miniszterelnöknek meg kell előznie azt is, hogy a nacionalista diskurzus miatt a Híd - saját választóinak kiábrándulásától tartva - kénytelen legyen kilépni a koalícióból. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha Radičováék engedményeket tesznek, amelyek elsősorban a kisebbségi nyelvtörvényt és a kettős állampolgárság rendezését érinthetik majd. Harmadrészt a koalíciós feleknek előbb-utóbb ki kell dolgozniuk az együttműködés koherens formáit. Ellenkező esetben könnyen lehet, hogy a kormányzat képtelennek bizonyul majd a tempó gyorsítására, s ezzel lejtőre került a koalíciós pártok népszerűsége. Ez pedig rövid úton vezethet a jelenlegi szövetség felbomlásához. A populizmust elutasítóknak elsősorban az adhat okot a bizakodásra, hogy a négy pártot - néhány politikus kivételével - most is összeköti ugyanaz, ami júniusban összehozta őket: a Smer visszatérésétől való félelem, valamint az a törekvés, hogy semlegesítsék a Fico-kormány intézkedéseit. A Radičová-kormánynak saját érdekében mihamarabb túl kellene esnie a romeltakarítás fázisán, hogy utána a saját témáival foglalkozhasson, és ezzel esélyt adjon magának a folytatásra. A koalíciós partnerek szorosabb együttműködése és szolidaritása nélkül azonban nemcsak hogy esély nem nyílik az újrázásra, de még a nem populista út legitimációja is súlyosan megrendülhet. A politikai alternatíva nélküli populizmus veszélyei pedig május óta Szlovákiából nézve is egyértelműen érzékelhetőek.

Lehallgatták a pozsonyi kormány magyar miniszterét?

2011. április 6. - (hirado.hu)

Feltételezések szerint képviselőket, kormánytagot és újságírókat hallgattak le a belügyminiszter tudtával a hatóságok Szlovákiában. Állítólag parlamenti képviselőket, kormánytagot és újságírókat hallgattak le a belügyminiszter tudtával a hatóságok Szlovákiában. Erről Igor Stefanov, az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt parlamenti képviselője, volt környezetvédelmi miniszter beszélt újságíróknak szerdán Pozsonyban. A TA3 hírtelevízió később kiderítette: az állítólag lehallgatott kormánytag Nagy József, a pozsonyi kabinet magyar nemzetiségű környezetvédelmi minisztere, a Híd magyar-szlovák párt képviselője. Stefanov a televíziónak ezt megerősítette. Iveta Radičová miniszterelnök felszólította az ellenzéki képviselőt: tegyen eleget a törvénynek, s adja át bizonyítékait a rendőrségnek. Ellenkező esetben állításai hiteltelenek. Daniel Lipsic belügyminiszter abszurdnak minősítette Stefanov állításait.

Fico: Orbán képes konfliktust előidézni Közép-Európában

2011. április 6. - (sita)

Orbán Viktor a maga revizionista politikájával képes konfliktust előidézni Közép-Európában, ezért hiba, hogy a kormánykoalíció szerdán meghiúsította az Orbán kijelentéseiről s a szlovák-magyar viszonyról tartandó soron kívüli parlamenti ülést - véli Robert Fico. A tanácskozást a Fico vezette ellenzéki Smer-SD kezdeményezte a múlt héten, de a kormánytöbbség az ülés megnyitása után elvetette a javasolt programot, így vitára tulajdonképpen sor sem kerülhetett. „Nagyot téved, aki azt hiszi, hogy Orbán az európai környezetben, Európa közepén nem képes konfliktust előidézni. Esetében ehhez minden feltétel adott” - mondta Robert Fico. Véleménye szerint a magyar irredentizmus terjesztését a leendő magyar alkotmány is elősegíti. „Olyan alkotmány ez, amely tagadja Trianon létét” - jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy az új magyar alaptörvény alapot teremt Magyarország számára az irredenta politikához. A párt ezért a május ülésszak egyik programpontjául is javasolni fogja az Orbán-kijelentések és a szlovák-magyar viszony megvitatását.

Fico: Orbán politikája revizionista és konfliktushoz vezethet

2011. április 6. - (mti)

Robert Fico szerint Orbán Viktor politikája a revizionizmuson alapul és konfliktust eredményezhet Közép-Európában, az új magyar alkotmány pedig az irredentizmus terjesztését szolgálja majd. „Mélységesen téved, ha valaki azt hiszi, hogy Orbán európai környezetben, Európa közepén nem tud konfliktust kiváltani. Minden adottsága megvan hozzá” - jelentette ki a volt szlovák miniszterelnök a márciusban kezdődött parlamenti ülésszak befejezése után szerdán Pozsonyban. Az ellenzéki politikus ezért súlyos hibának minősítette, hogy a kormánykoalíció meghiúsította a rendkívüli parlamenti ülést, amely ellenzéki elképzelés szerint nyilatkozatban ítélte volna el a magyar miniszterelnök politikáját és aktív fellépésre ösztönözte volna a szlovák kormányt. Az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) párt elnöke úgy vélte: az új magyar alkotmány a magyar irredentizmus terjesztését fogja elősegíteni. „Ez egy olyan alkotmány, amely tagadja Trianon létezését; ez egy olyan alkotmány, amely tagadja a világháborúk után kialakult határok és területi megoszlások érvényét; ez egy olyan alkotmány, amely Magyarországnak alapot ad arra, hogy az irredentizmus, a nagymagyar eszmék jegyében politizáljon” - szögezte le Fico. Hozzátette: miután a koalíció most meghiúsította a rendkívüli parlamenti ülést, pártja a tervezett napirendet májusban is beterjeszti. Fico szerint az Iveta Radičová vezette szlovák kormány azért viselkedik passzívan Magyarországgal szemben, mert Bugár Bélának, a Híd magyar-szlovák koalíciós párt elnökének a foglya. „Bugár kelepcébe csalta az egész kormányt. Bugár nélkül nem kormányozhatnak. Radičová beleesett egy másik csapdába is, mert személyes barátja Orbánnak, s elnöki kampányában Orbán konkrét támogatást nyújtott neki” - állította a politikus. A mai kormány „passzivitásával” szemben Fico egykori kormánya „határozottságát” hozta fel példaként. Leszögezte: helyes volt és nemzetvédelmi érdekeket szolgált, hogy kormánya csaknem két éve megtagadta Sólyom László magyar államfőtől a Szlovákiába való belépést.

Ficoék magyar zászlókkal a parlamentben

2011. április 6. - (tasr / mti / Új Szó)

Nem lesz soron kívüli parlamenti ülés a szlovák-magyar viszonyról és Orbán Viktor kijelentéseiről. Robert Fico pártja magyar zászlókat rakott ki az ülésteremben. A Fico vezette, ellenzéki Smer-SD kezdeményezésére összehívott ülést ugyan megnyitották, ám a koalíciós képviselők - az előzetes megállapodásnak megfelelően - nem hagyták jóvá a tanácskozás programját. A smeres képviselők hangos „pfujjozással” reagáltak erre, és a parlamenti vezetőségnek helyet adó asztalokra magyar zászlócskákat helyeztek el. A programot a 144 jelen lévő képviselő közül csak 65 támogatta. „Valaki fegyvereket tisztogat a kerítésünk mellett, mi ezt látjuk, de úgy teszünk, mintha semmi sem történne” - szögezte le március végén Fico annak indoklásául, miért van szükség az ülés összehívására. Hozzátette. „Azt akarjuk, hogy a kormány használja ki az összes diplomáciai lehetőséget, amelyekkel az Európai Unió és a NATO tagjaként rendelkezünk.” Robert Fico szerint a kezdeményezés reagálás Orbán Viktor magyar miniszterelnök azon közlésére, hogy a határon túli magyarok az állampolgárság mellé választójogot is kapnak Magyarországon. Szerinte a Smer a tervezett parlamenti határozattal akarta felrázni Iveta Radičová kormányát, hogy legyen a lehető legaktívabb Magyarországgal szemben, határozza meg pontosan a szlovák-magyar kapcsolatok mai állását, illetve azokat a veszélyeket, amelyeket a mai magyar vezetés politikája jelent Szlovákiára. A Smer úgy véli: határozott fellépésre van szükség Magyarországgal szemben.

A pozsonyi kormány nem akar nyilatkozatot

a szlovák-magyar kapcsolatokról

2011. április 6. - (mti)

A szlovák kormány nem ért egyet azzal az ellenzéki kezdeményezéssel, hogy a pozsonyi parlament tartson rendkívüli ülést és fogadjon el nyilatkozatot a szlovák-magyar kapcsolatokról. A kormány kihelyezett ülésén a magas-tátrai Csorba (Strba) településen megbízta Iveta Radičová miniszterelnököt, hogy a kabinet álláspontjáról levélben tájékoztassa Richard Sulík házelnököt. A rendkívüli ülést és egy nyilatkozat elfogadását az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) kezdeményezte a múlt héten. A négypárti szlovák kormánykoalíció azonban már hétfőn megállapodott abban, hogy a rendkívüli ülést megakadályozza. A koalíciós pártok egybehangzó véleménye az, hogy a szlovák kormány reagálása a magyarországi döntésekre megfelelő. A Smer a rendkívüli ülésen szerette volna felszólítani az Iveta Radičová vezette kormányt, hogy tegyen konkrét lépéseket és fogadjon el nyilatkozatot Magyarország Szlovákia-politikájáról. Robert Fico, a Smer elnöke szerint a kezdeményezés reagálás volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök azon közlésére, hogy a határon túli magyarok az állampolgárság mellé választójogot is kapnak Magyarországon. Szerinte a Smer a tervezett parlamenti határozattal szerette volna felrázni Iveta Radičová kormányát, hogy legyen a lehető legaktívabb Magyarországgal szemben, határozza meg pontosan a szlovák-magyar kapcsolatok mai állását, illetve azokat a veszélyeket, amelyeket a mai magyar vezetés politikája jelent Szlovákiára. A Smer úgy véli: határozott fellépésre van szükség Magyarországgal szemben. Richard Sulík házelnök a szabályoknak megfelelően a rendkívüli ülést összehívta, arra közvetlenül a parlament folyamatban lévő márciusi ülése után kerülne sor. Amennyiben a koalíciós képviselők nem szavazzák meg az ülés napirendjét, a tanácskozás elmarad.

Bugár és Berényi az Orbán-nyilatkozatokról vitáznak

2011. április 6. - (nol.hu)

A Híd-Most elnöke szerint Orbán elterelte a nyelvhasználati törvény módosításáról a figyelmet, míg az MKP elnöke úgy véli, a Híd-Most csak bűnbakot keres a kormány teljesítetlen programja miatt. A Híd-Most párt elnöke szerint a magyar kormányfő nyilatkozatai nehezítik a szlovákiai magyarok helyzetét, a másik szlovákiai magyar párt szerint azonban csak bűnbakot keres a szlovák-magyar kormánypárt. Bugár Béla, a Híd-Most vegyespárt elnöke az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta: a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosításának tárgyalásakor is elterelte a figyelmet a probléma lényegéről Orbán Viktor nyilatkozata, és emiatt nem tudták elfogadni korábban az állampolgársági törvény könnyítését sem. Berényi József, a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártjának elnöke ugyancsak a 180 percben ugyanakkor úgy vélte, hogy a Híd-Most csak bűnbakot keres, mert a pozsonyi kormány nem tudja teljesíteni a kormány kisebbségi programját.

A Potraviny az élelmiszerbolt

A magyarlakta településeken sem mindig érvényesül a kétnyelvűség

2011. április 7. - (Szilvássy József - Népszabadság)

Szlovákiában még mindig valóságos hisztéria tör ki, ha bővíteni kívánják az itt élő nemzeti kisebbségek jogait - szögezi le beszélgetésünk legelején Lubo Banic. A csallóközi Dunaszerdahelyen élő szlovák publicista hozzáteszi: - Így volt ez a rendszerváltás után, amikor a dél-szlovákiai településeken magyarul is feltüntették az adott helység nevét. Aztán akkor is, amikor a közigazgatási reform részeként magyar többségű megye létrehozását indítványozta a Magyar Koalíció Pártja. És most sincs másképp, holott ezúttal csak annyi történik, hogy ha jóváhagyják a kisebbségi nyelvtörvénytervezetet, akkor minden olyan településen, ahol valamelyik etnikai kisebbség lélekszáma eléri a tizenöt százalékot, az információs táblákat és más tájékoztatókat kétnyelvűen kell feltüntetni. (A nyelvhatár eddig húsz százalék volt.) A helyi hivatalokban pedig a nemzetiségiek a saját anyanyelvüket is használhatják. Ahogy a tervezet első olvasatának parlamenti vitája is igazolta, elsősorban az csípi a pozsonyi ellenzéki politikusok és más nacionalisták szemét, hogy az eddigi jogszabály csupán megengedte a kétnyelvűséget, a mostani tervezet viszont az említett településeken kötelezővé teszi. Méghozzá több helyen, főleg a ruszinok, a horvátok és a németek lakta falvakban, illetve néhány városban. Sétára indulunk a több mint nyolcvan százalékban magyarok lakta csallóközi kisvárosban, ahol kivétel nélkül kétnyelvűek a helyi önkormányzat információs táblái. A polgármesteri hivatal alkalmazottjai is olyan nyelven válaszolnak, amilyenen megszólítják őket. - Mindannyian jól tudnak és készségesen válaszolnak magyarul vagy szlovákul - tájékoztat Hájos Zoltán polgármester. Szabómihály Gizella, a Gramma Nyelvi Iroda (amelynek a székhelye ugyancsak Dunaszerdahelyen található) vezetője arról tájékoztat, hogy az utóbbi időben leginkább a polgármesteri hivatalokból érkeznek megkeresések. - Véleményeztünk köztéri elnevezéseket, fordítottunk rövidebb szövegeket. Nemrég a Csallóközi Városok és Falvak támogatásával egy CD-t is kiadtunk a polgármesteri hivatalok részére, amelyen a törvényfordítások és a települési önkormányzatoknál használatos nyomtatvány kétnyelvű mintái találhatók. Arról nem készült felmérés, hogy hányan használták fel - közli a nyelvész. Nem ilyen rózsás a helyzet a magántulajdonban lévő üzletekben, ahol többnyire csak szlovák feliratokat láttunk. - Nem kötelező a kétnyelvűség. Azt minden itteni magyar megérti, hogy például a Potraviny az élelmiszerbolt. Felesleges kiadás lenne mindent két nyelven feltüntetni - érvel Fedor Chrenko, a helyi Max bevásárlóközpont igazgatója. Több magyar nemzetiségű vállalkozó is egyetért vele. Egyikük (neve elhallgatását kérve) elmondta, hogy szlovák tannyelvű gimnáziumban érettségizett, csak konyhanyelven beszél magyarul, ezért meg sem kísérli az anyanyelvén feltüntetni a zöldséget és gyümölcsöt árusító boltját. A helyben működő Gramma Nyelvirodáról (ahol ingyenes segítséget kaphatna) még sosem hallott. - Az önfeladás és a meghasonlás egyik jele, ha beletörődünk ebbe a helyzetbe. A múlt héten bútort vettem a Nábytok feliratú boltban. Először az egynyelvű feliratot tettem szóvá. Aztán amikor megkérdezték a nevem, mondtam, hogy Kulcsár Ferenc, de Frantiseket tüntettek fel a számlán. Mire követeltem, hogy írják át a keresztnevemet, mert addig nem fizetek. „Hát nem mindegy magának, hogy milyen nevet használ?”, értetlenkedett az üzletvezető. S még inkább meglepődött, amikor rávágtam, hogy bizony nem. Sajnos, egyre kevesebben gondoljuk így - meséli az ismert szlovákiai magyar költő. Aki elkeseredve teszi hozzá: az önfeladás további szomorú példája, hogy hovatovább már csak az érti meg a csallóközi vagy más szlovákiai magyar gyalogpolgárt, aki mindkét nyelvet ismeri, annyira elszaporodtak beszédükben a szlovák kifejezések. Fibi Sándor, a helyi Vámbéry Ármin Magyar Tannyelvű Általános Iskola nyugalmazott igazgatója nagy érdeklődéssel várja, hogy a májusra tervezett végszavazáskor mi marad meg a kisebbségi törvénytervezetből, amelyet jelenlegi változatában több kormánypárti politikus sem támogat. -Pedig a legfőbb ideje, hogy végre Szlovákiában is érvényesüljenek a nyelvi jogaink, amelyek olykor a döntő többségében magyarok lakta városban is csorbulnak. Saját hibánk és az eddigi laza törvény miatt. Képzelheti, milyen állapotok uralkodhatnak a szórványmagyar településeken - fejtegette. Ján Holinka, a Ruszin Megújhodás (RO) elnöke Bugár Bélának írt levelében ötszáz kilométernyire, a kelet-szlovákiai Sároseperjesen (Prešov) ugyanígy vélekedett: „Életbevágóan fontos, hogy elfogadják ezt a jogszabályt, amelynek köszönhetően az otthonaink falai közé zárt anyanyelvünk kiléphet a közéletbe. Így válhat azonosságtudatunk egyik pillérévé“ - hangsúlyozta.

Bronzalakok a történelem viharában

Vita Mária Terézia, Svätopluk és Schöner Náci körül

2011. április 5. - (Szilvássy József - Népszabadság)

Tavaly Svätopluk, néhány hete pedig Mária Terézia szobra váltott ki heves vitákat és indulatokat Szlovákiában, ráadásul nemcsak a szlovákiai művészek és a politikusok, hanem a közvélemény is vitatta őket. Ez a küzdelem nemcsak a két történelmi személy körül, hanem két szemlélet és kétfajta törekvés képviselői között dúl. Az egyik tábor Pozsony történelmi légkörét, a három - német, magyar, szlovák - kultúrájú város szellemi és tárgyi emlékeit igyekszik megőrizni és felújítani, a másik pedig inkább csak a múlt századi eseményekre emlékezne. A hagyományőrzők első jelentős sikerüket néhány éve a Petőfi-szobor megmentésével érték el. A pozsonyi születésű Radnai Béla carrarai márványból készült szecessziós kompozícióját csaknem száz éve, 1911. szeptember 8-án avatták a Séta téren (ma Hviezdoslav tér). Az államfordulat után az alkotást lebontották, és a Grassalkovich-palota garázsában, majd pedig egy városszéli istállóban rejtegették. A múlt század ötvenes éveinek végén állították fel a pozsony-ligetfalui parkban, ahol szinte minden évben meggyalázták. A magyar és a szlovák értelmiségiek hosszas erőfeszítéseinek köszönhetően a csaknem teljesen tönkretett alkotást 2002 márciusában közadakozásból, továbbá a pozsonyi és a budapesti kormány jelentős támogatásával restaurálták, és a belvárosi Medikus-kertben állították fel. Azóta Petőfi Sándor szobra a pozsonyi magyarok és nem magyarok egyik márciusi zarándokhelye. Fadrusz János egyik kiemelkedő alkotásának, a monumentális Mária Terézia-emlékműnek a sorsa ennél is tragikusabb. A cseh legionáriusok és a szlovák nacionalisták ugyanis 1921-ben ledöntötték és darabokra törték. A szobor töredékeit a pozsonyi magyarok évekig rejtegették, végül egy részük a budapesti Szépművészeti Múzeumba került. Fadrusz művéből csupán a gipszminta maradt meg, amely alapján Martina Zimanová pozsonyi szobrászművész már elkészítette az eredeti alkotás mintegy kétméteres agyagmodelljét. Ennek alapján szeretnék elkészíttetni és az eredeti helyére visszaállítani a hasonmás szobrot. Ám ott már a szlovák nemzetébresztő, Ľudovít Štúr szobra áll, amelynek az áthelyezése ellen főleg az ellentábor tiltakozik. Ők sem tétlenkedtek az elmúlt években. Tavaly Ivan Gasparovic államfő, Pavol Paska akkori házelnök és Robert Fico volt kormányfő kezdeményezésére a pozsonyi barokk várudvarban avatták fel Svätopluk lovas szobrát, a letűnt rezsim kiszolgálójának, Ján Kulichnak a művét, amely a neves szlovák szakértők szerint szocreál stílusú giccs. Ezért indítványozták, hogy az alkotást helyezzék át máshova, vagy adják vissza annak, aki elkészítette. Végül Richard Sulík jelenlegi házelnök döntése alapján maradt a várudvaron, viszont letakarták a „Svätopluk, az ószlovákok királya“ feliratot, valamint azt a címert, amely a fasiszta Tiso-rezsim félkatonai Hlinka Gárdája által használt jelképre emlékeztetett. Új helyre került a csehszlovák állam egyik megalapítójának, Milan Rastislav Štefániknak az újraöntött, nyolcméteres bronzszobra is. Az 1938-ban készült eredeti alkotást a kommunista rezsim döntötte le. A cseh legionáriusok jelképét, az oroszlánt pedig Hitler parancsára bontották le több mint hét évtizeddel ezelőtt. Mindkét mű tavalytól a Duna-parton, a Szlovák Nemzeti Színház új épülete előtt látható. A szoborkompozíció egykori, a Vigadóhoz közeli helyére pedig Tomás Garrigue Masaryk alakja került. Pozsony belvárosi közterei napjainkra megteltek különböző színvonalú művekkel. A néhai Séta téren felállították Hans Christian Andersen szobrát, a mesehőseit megelevenítő figurákkal együtt. A neves szerző 1841-ben járt Pozsonyban, ahol a csinos hölgyek és a kiváló borok ragadtatták el. Nem messze tőle a Kukkoló, a Paparazzo vált ki mindmáig parázs esztétikai vitákat, miként a Pihenő lányok is, valamint a békebeli idők egyik legendás pozsonyi polgárának, Schöner Nácinak a szobra. A sokféle, vitatható értékű alkotásmegtekintése után valóságos oázisnak számít a felújított Ganümédész-kút. Talapzati részén a felújításnak köszönhetően ismét olvasható az eredeti magyar felirat, miszerint az alkotás elkészítését 1888-ban a Pozsonyi Takarékpénztár segítette elő. Néhány méterrel arrébb újabb művészi értékű szökőkút ragadtatja el a turistákat, éspedig a Nimfa és őz, amely szakértők egybehangzó véleménye szerint még ma is Pozsony egyik legkedvesebb, legtöbb szeretetet sugárzó szobra. Azokra az időkre emlékeztet, amikor kölcsönös tisztelet és tolerancia jellemezte a háromnyelvű várost.

Szívünk vágya

2011. április 5. - (Nagy András - Új Szó)

Luboš Palata cseh újságíró a minap az egyik szlovák napilapban arról írt, hogy Szlovákiának és a szlovákoknak nem kellene tartaniuk Magyarországtól, s főleg nem a kettős állampolgárságtól. Palata szerint a szlovákiai életszínvonal már messze meghaladta a magyarországit, nincs okuk az itteni magyaroknak cserbenhagyni Szlovákiát. A cikk nagy részével egyet lehet érteni. Magyarország a jelenlegi helyzetben valóban csak szellemi köteléket tud nyújtani egy szlovákiai magyarnak a kettős állampolgárság felajánlásával. Szinte kizárt, hogy 2011-ben bárki Szlovákiából Magyarországra akarna költözni. Miért is? Bár Palata a lényegre tapintott, de még ő is túl felszínesen írja le a helyzetet. Egy államban a kisebbségeknek nem csak attól lesz jó dolguk, hogy az életszínvonaluk - normális esetben - együtt emelkedik a többség életszínvonalával. Nem csak azért nem akarnak magyar állampolgárokká válni az itteni magyarok, mert Pozsonyban magasabb a fizetés, mint Budapesten, vagy mert itt már euróval fizetünk, s nálunk nem svájci frank alapú a hitel. Kulturális identitásunk igenis erős. Magyarország a magyarok számára mindig is a nemzeti öntudat szellemi központja marad. A magyar nyelv anyanyelvünk, a magyar kultúra saját kultúránk. De ez nem jelenti azt, hogy nem lehetünk Szlovákia hű állampolgárai. A kettő igenis megfér egy emberben, egy tudatban. Ám ahhoz, hogy ez a belső egyensúly kialakuljon és fenn is maradjon, a többség toleranciájára is szükség van. A szlovákoknak is meg kellene érteniük, ha azt szeretnék, hogy a félmillió szlovákiai magyar ne álljon be a sorba a magyar állampolgárságért, nem fenyegetni kell őket, hanem jogokat adni nekik. A kisebbségi nyelvtörvény gyönyörű példája ennek, sok szlovák politikusnak habzott a szája az elmúlt hét folyamán. A csaholás nagy része közben csak politikai marketing. Az egyik és a másik oldalról is. Nekünk komolyan a magyar állampolgárságra, és a magyarországi szavazati jogra van szükségünk? Ettől érezzük jobban magunkat otthon itt, Szlovákiában? Kétlem. A mindenkori magyar kormánynak a mindenkori szlovákiai magyar parlamenti képviselet mellé kellene állania, s így támogatni bennünket. De ez - amint tudjuk - nem mindig sikerül. A szimbolikus politizálás mindig könnyebben ment, mint a racionális. Mert az előbbinél soha nem kérnek semmit számon.

Tömeges elbocsátás a Szlovák Rádió és Televíziónál

2011. április 6. - (mti)

Tömeges elbocsátásra készül a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS). A januárban összevont szlovák közszolgálati médiumnál összesen 408 állás szűnik meg - közölte Alexandra Stullerová Korenová, az RTVS szóvivője. Becslések szerint az intézménynél körülbelül 2500 ember dolgozik. A szóvivő szerint a tömeges elbocsátást, amelynek részleteit nem hozták nyilvánosságra, az RTVS vezetése már megvitatta a szakszervezetekkel. Az első felmondásokat májusban kézbesítik. A korábban önálló szlovák közszolgálati televízió hatalmas adósságai miatt az RTVS más területeken is takarékoskodásra kényszerül. A napokban született végleges döntés arról, hogy június végén megszűnik az STV3 sportcsatorna. Ez volt a köztelevízió harmadik csatornája. A lépéssel körülbelül egymillió eurót spórolnak meg.

Cseh és szlovák utazásszervezők és újságírók jártak a Szigetközben

2011. április 6. - (Gyürky László - Objektív Hírügynökség)

A Szigetköz Turizmusáért Egyesület által működtetett mosonmagyaróvári Tourinform iroda és a Magyar Turizmus Zrt. szervezésében cseh és szlovák utazásszervezők és újságírók jártak a múlt héten (március 31.-április 2.) a Szigetközben. Szlovákia jelentős szerepet játszik Magyarország és a Szigetköz beutazó turizmusában. Az előző évihez képest (a válság ellenére is) jelentősen nőtt mind a szlovák vendégek, mind pedig az általuk eltöltött vendégéjszakák száma. A Cseh Köztársaság pedig - a 2010. évi vendégéjszaka számok alapján - hazánk ötödik legnagyobb küldő országa volt, és ez a tendencia a régióban is megfigyelhető - tudatta az Objektív Hírügynökséggel az MT Zrt. A háromnapos program alatt a vendégek megismerkedhettek Mosonmagyaróvár és környéke legfontosabb látnivalóival és legjelentősebb szolgáltatóival. A Lipóton és Héderváron eltöltött idő alatt betekintést nyerhettek a Szigetköz nyújtotta szépségekbe, kincsekbe. Kisvonatos kirándulás után felfedezhették Mosonmagyaróvár történelmi belvárosának zegzugos utcáit és látogatást tettek az újonnan átadott Tourinform irodában. Ezt követően Halászin, egy kellemes ebéd után, szigetközi természeti vonzerőkkel ismerkedhettek meg, illetve ízelítőt kaptak a jövőre nyíló Futura kiállításról is. Pálinkakóstolást követően Dunakilitin betekintést nyerhettek a „Duna-történelembe”. A tanulmányút alatt üzleti kapcsolatok születtek termálfürdőkkel, éttermekkel, termálhotellel, wellness-szállodákkal, illetve egyéb, szabadidős tevékenységet kínáló szolgáltatókkal. Az Egyesület és a Magyar Turizmus Zrt. a sikeres együttműködések reményében úgy gondolja, hogy a tanulmányúttal hozzásegítette a térség vállalkozóit új üzleti kapcsolatok kialakításához, új piaci lehetőségek kiaknázásához, ezáltal vendég és vendégéjszaka, illetve bevétel-növekedéshez juttatva Szigetközt és Mosonmagyaróvárt. A szervezők ezúton is köszönetet mondanak minden vállalkozónak, aki szolgáltatásai felajánlásával hozzájárult a háromnapos út sikeres lebonyolításához.

Magyarország Szlovákiával közösen vezető szerepet vállal

a Duna régió vízgazdálkodásában

2011. április 6. - (mti)

Magyarország Szlovákiával közösen vezető szerepet vállal az EU Duna Régió Stratégiáján belül a vízgazdálkodási terület projektjeinek megvalósításában - közölte a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság szerdán. A közlemény szerint a Duna térség vízgazdálkodásának kérdéseiről először tartottak közös tapasztalatcserét a Duna és a Balti-tenger régióinak környezetvédelmi szervezetei kedden Budapesten. A tanácskozáson Gabriella Lindholm, a HELCOM (Balti-tenger tengervilága védelme céljából alakított helsinki bizottság) elnöke kiemelte, hogy Lengyelország soron következő európai uniós elnöksége alatt fogják az EU új Balti-tengeri Stratégiájának első tapasztalatait kiértékelni. Az elnök különösen fontosnak tartotta, hogy ezeket a tapasztalatokat hasznosítsák az uniós Duna Régió Stratégia végrehajtása során, amelynek elfogadása a jelenlegi magyar uniós elnökség egyik kiemelt törekvése. A közlemény szerint Kóthay lászló, a VITUKI (Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet) intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a Duna Régió Stratégia vonatkozásában is kulcselem a térség Európai Unión kívüli országainak hatékony bevonása a hatékony vízügyi intézkedések érdekében. Az igazgató hozzátette, hogy a dunai illetve balti-tengeri környezetvédelmi és vízgazdálkodási tevékenységek között szinergiák keresése a siker egyik kulcseleme. Az államtitkárság szerint különös magyar aktualitást adott a rendezvénynek, hogy a távlati tervekben szereplő, és magyar közreműködéssel létrehozandó Nemzetközi Tisza-vízgyűjtő Bizottság megalkotásának perspektíváit is megvitatatták a Nemzetközi Száva-vízgyűjtő Bizottság képviselőivel.

Nem fogja átszelni Csallóközt a szlovák-osztrák kőolajvezeték

2011. április 6. - (mti)

A Pozsonyt Schwechattal összekötő új szlovák-osztrák kőolajvezeték nem fogja átszelni Csallóközt - biztosította Juraj Miskov, szlovák gazdasági miniszter kedden a Nem a csallóközi kőolajvezetékre nevű polgári társulást. A környezetvédők ismételten azt követelték, hogy a minisztérium hozza nyilvánosságra a tervezett kőolajvezeték tervezett útvonalát. „Garantálhatom önöknek, hogy a kőolajvezeték biztosan elkerüli a Csallóközt” - mondta a gazdasági tárcavezető. Hozzátette, hogy ugyan továbbra is több alternatív útvonalat fontolgatnak, de egyik sem érintené a Csallóközt. Ugyanakkor mivel „érzékeny információkról van szó, melyek nem sérthetik Szlovákia érdekeit” nem közlik azokat. A minisztérium ugyanis nem akarja, hogy az érintett területek telekspekulánsok kezébe kerüljenek. A tervezett beruházás ellen korábban határozottan tiltakozott a Greenpeace környezetvédő szervezet, de Simon Zsolt földművelésügyi és környezetvédelmi miniszter is. A tiltakozó petíciót ezrek írták alá. „A kormányprogram is garantálja, hogy a vezeték nem fogja érinteni a Csallóközt” - szögezte le a miniszter. Az új vezetéket a Transpetrol száz százalékban állami tulajdonban lévő társaság fogja megépíteni az osztrák OMV céggel közösen. A vezeték megépítése Pozsony szerint elkerülhetetlen, már csak a szokásos év eleji orosz-ukrán gázháborúk miatt is; általános vélemény, hogy Szlovákiát össze kell kapcsolni a nyugati kőolajvezeték-rendszerekkel. A Nem a csallóközi kőolajvezetékre polgári társulás emlékeztette a gazdasági minisztériumot: a Schwechat-Pozsony projekt alapkövének letételén, a szlovák-osztrák határon rendezett nyitóünnepségen a tárca kötelezettséget vállalt arra, hogy az idei első negyedévben megjelenteti a kidolgozott programot. A negyedév letelt, de az információk nyilvánosságra hozatalára még nem került sor.

Sme: Slota népszavazása nem valósulhat meg

2011. április 6. - (bumm.sk)

Slota szerint az SNS aktivistái már gyűjtik az aláírásokat a szlovák nyelv kizárólagos hivatali használatáról szóló népszavazás kiírása érdekében, azonban ilyen referendumot Szlovákiában nem lehet rendezni - írja a Sme szerdai kommentárjában. A szlovák alkotmány ugyanis kimondja, hogy az alapjogokat érintő kérdésekben nem lehet népszavazást kiírni. Az alkotmány az alapjogok közé sorolja a nemzetiségi kisebbségek és etnikumok jogait is, kimondja, hogy a kisebbségeknek joguk van az anyanyelvi művelődéshez és nyelvük hivatali használatához - mutat rá a cikkíró, Marián Leško. Leszögezi, ezeket a jogokat az az alkotmány biztosítja a kisebbségeknek, melyet 1992-ben az SNS valamennyi parlamenti képviselője megszavazott, személyesen Ján Slota is. Ezek a jogok a többi alapjoghoz hasonlóan nem vonhatók meg, nem szüntethetők meg. Ezért a szlovák nyelv kizárólagossá tétele a hivatali érintkezés során népszavazás útján megengedhetetlen. A Sme szerint egy ilyen referendumot a köztársasági elnök nem hirdethet meg anélkül, hogy az Alkotmánybírósághoz forulna alkotmányossági vizsgálat céljából. Noha a kassai székhelyű bíróság már sok mindent megengedett, Slota népszavazására nem bólinthat rá, mivel vannak olyan dolgok, amelyeket még az SNS elnöke iránt érzett szerelemből sem lehet megtenni. „A referendum ötlete éppoly komoly, mint Slota azon kijelentése, hogy ha a parlament megszüntetéséről szavaznának, 'elsőként emelem fel a kezemet, hogy szüntessék meg a parlamentet'. Egy olyan embert, aki egy parlamenti demokráciában a parlament megszüntetését akarja, egy jogállamban pedig egy alapjog likvidálását, csak a hozzá hasonlóan sérült személyek vehetik komolyan“ - zárul a Sme kommentárja.

Szlovák nyelvtörvény: Elfogadták, de nem biztos, hogy megszavazzák

2011. április 5. - (Duna Híradó)

Első olvasatban elfogadta a szlovák parlament a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását, de ez még nem a végszavazás volt. A szlovák parlament első olvasatban elfogadta a kisebbségi nyelvhasználati törvényt, de Ján Slota pártja máris bejelentette: népszavazást kezdeményeznek „a szlovák nyelv kizárólagossága érdekében”. Szlovákiában eddig a hivatalokban csak lehetőség volt a kisebbségi nyelvhasználat. A ma tárgyalt törvénytervezet alapjában változtatná meg a szlovákiai hivatalok, közintézmények gyakorlatát, hiszen arra köteleznék őket, hogy garantálják a kisebbségi nyelvhasználatot, és ha kell, ehhez munkatársakat, például tolmácsot is adjanak. A másik fontos pont, hogy a jelenlegi 20-ról 15 százalékra csökkentenék a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt. Az írásbeli nyelvhasználat szabályai is változnának. Amennyiben egy hivatal nem tartaná be ezeket a jogszabályokat, akár 50 és 2500 euró közötti bírságot is kaphatna. Robert Fico pártjának képviselői szerint a törvény azzal, hogy a kisebbségeknek nyelvi jogokat ad, diszkriminálja a szlovákokat. A Szlovak Nemzeti Párt országos aláírásgyűjtést indít, amelynek célja népszavazás kiírása annak érdekében, hogy a szlovák legyen az egyetlen hivatalos nyelv északi szomszédainknál. A jogszabályról második és harmadik olvasatban a szlovák törvényhozás csak májusban tárgyal. Mivel a kormánypárti kereszténydemokratáknak is vannak kifogásaik, egyáltalán nem biztos, hogy a szlovák parlament véglegesen is rábólint majd a magyarok számára fontos változásokat jelentő törvényre.

Második olvasatba került a szlovákiai

kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítása

2011. április 5. - (mti)

Átkerült a második olvasatba a szlovák parlamentben a Híd magyar-szlovák párt által kidolgozott törvényjavaslat, amely egyebek között azt szorgalmazza, hogy a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt az eddigi 20 százalékról 15 százalékra csökkentsék. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az egyes szlovákiai településeken a kisebbségi lakosság arányának elég csak a 15 százalékot elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésekben használhassák az adott kisebbség nyelvét. Az első olvasat indulatos vitájának lezárása után a keddi szavazáskor a törvényjavaslat a pozsonyi parlamentben megkapta a második körbe való jutáshoz szükséges támogatást. A hatályos szabályok szerint a második olvasatban módosító javaslatokat lehet benyújtani minden előterjesztéshez, így jelenleg nehéz megmondani, hogy végül megszavazzák-e a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását, illetve hogyan fog kinézni a jogszabály végső formája. Az ellenzék ugyanis rendkívül élesen bírálja a javaslatot, határozottan ellenzi a mostani nyelvhasználati küszöb csökkentését. Ugyanakkor kifogásokat fogalmazott meg a koalíciós Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és néhány más kormánypárti képviselő is, tehát több bizonytalansági tényező is van. Bugár Béla, a Híd elnöke ismételten kijelentette, hogy mindenkivel tárgyalni kívánnak még, mert a jogszabályt alapvető fontosságúnak tartják. Ha valóban 15 százalékra csökkenne a kisebbségi nyelvhasználati küszöb, akkor a kisebbségek anyanyelvüket Pozsony és Kassa egy-egy városkerületében is használhatnák. A jövőben a nyelvi jogok a cseh és a horvát kisebbségre is vonatkozni fognak. Amennyiben a törvénymódosítást a parlament megszavazza, a hivataloknak a kisebbségi nyelvű beadványokra a szlovákon kívül kisebbségi nyelven is válaszolniuk kell majd. A kisebbségi nyelvhasználat a városi rendőrökre is vonatkozna. Újdonság, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény megsértéséért ugyanolyan szankciók járnának, mint az államnyelvtörvény be nem tartásáért. A büntetések - akárcsak az államnyelvtörvény esetében - 50-től 2500 euróig terjednének. Rudolf Chmel, a kormány emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettese korábban kifejtette: a két törvénynek kompatibilisnek kell lennie, s miután az államnyelvtörvény tartalmaz szankciókat, azokat a kisebbségi nyelvhasználati jogszabálynak is tartalmaznia kell. Chmel úgy vélte, hogy a kisebbségi nyelveknek bizonyos esetekben nagyobb védelemre van szükségük, mint az államnyelvnek. Szerinte ha a módosítást elfogadják, a kisebbségek jobban fogják érezni magukat Szlovákiában. A törvény a Szlovákiában hagyományosan használt kisebbségi nyelvek közé a bolgár, cseh, horvát, magyar, német, lengyel, roma, ruszin és az ukrán nyelvet sorolja.

Mélyszlovák melldöngetés a fürdőszobában

2011. április 5. - (Szilvássy József - Népszabadság)

Csaknem egy héten át tartó, magyarellenes indulatoktól sem mentes vita után ma délben második olvasatba utalta a pozsonyi törvényhozás a kisebbségi nyelvtörvény tervezetét. Az indítványt hetvennyolc kormánypárti képviselő támogatta, az ellenzékiek kivétel nélkül nemmel voksoltak. Előzőleg a honatyák elutasították a Robert Fico vezette Smer és a Szlovák Nemzeti Párt javaslatát, amelyben követelték, hogy a dokumentumot vegyék le a napirendről. A tervezet második és harmadik olvasatára és végszavazásra májusban kerül sor. A múlt heti heves szópárbajok során Marek Madaric, a Smer vezérszónóka azt bizonygattaa jogszabályt elfogadnák, akkor a szlovák nyelv kiszorulna a déli országrészből, ahol újabb Babilon keletkezne. - Ráadásul a szlovákok saját országukban hátrányba kerülnének. A Híd azt akarja elérni, hogy a déli országrészben élő magyarok minél ritkábban használják a szlovák nyelvet - vélekedett volt kulturális miniszter. Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke múlt csütörtökön felhábordva utasította vissza a tervezetet. - Ezek a mongolmagyarok randa lovaikon csörtettek be Ázsiából, majdnem kiirtottak minket, ránk erőszakolták a nyelvüket, most meg a kormánypárti képviselők ilyen tákolmánnyal gyengítenék államiságunkat, s fokozatosan Magyarországhoz ragasztanák déli területeinket - harsogta a pártvezér. Aki nem sokkal később a kijáratnál köpködött is, „Pfuj, ez a parlament nem szlovák!“ - felkiáltással. Peter Osusky, a Híd-Most képviselője felszólalásában a szlovák nemzet szégyenének nevezte Ján Slotát. Több szlovák ellenzéki képviselő nemzetárulónak nevezte Rudolf Chmelt, kisebbségi és emberjogi kormányalelnököt, a tervezet beterjesztőjét. A Magyarországon is jól ismert politikus határozottan visszautasította ezeket a rágalmazásokat, s azzal vágott vissza, hogy ő már a letűnt rezsimben is Ludovit Stúr és más szlovák nemzetébresztő életművét kutatta és népszerűsítette, amikor a mai mélynemzetiek legfeljebb csak a fürdőszobában merték szlovákként döngetni a mellüket. Rámutatott arra is, hogy Szlovákiában kilenc őshonos nemzetiség él, amely összesen a lakosság tizenöt százalékát teszi ki, tehát a társadalmi béke egyik fontos tényezője az, hogy az alkotmány által szavatolt jogaikkal élhessenek. - Egyúttal pedig Knut Vollebaeknek, az EBESZ kisebbségi főbiztosának ajánlása alapján a kisebbségi nyelvhasználati törvényt hozzuk összhangba az államnyelvtörvénnyel -hangsúlyozta a kormányalelnök. Bugár Béla pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a szlovákiai kisebbségiek lojális állampolgárok, ebben az országban adóznak, ezért is kívánnak élni alkotmányos jogaikkal. A tervezet szerint minden olyan szlovákiai településen, ahol valamelyik nemzeti kisebbség arányszáma eléri legalább a tizenöt százalékot, kötelező lesz az információs táblákat és más tájékoztatókat kétnyelvűen feltüntetni, a helyi hivatalokban pedig a nemzetiségiek a saját anyanyelvüket is használhatják. Az eddigi küszöb húsz százalék volt. A törvénymódosítás révén elsősorban a ruszin, a roma és a horvát kisebbség élhet az eddiginél nagyobb mértékben anyanyelvhasználati jogával. Szlovákiában jelenleg 511 településen tüntetik fel magyarul is a helységneveket és kétnyelvű az ügyintézés is. Ha a törvénymódosítást jóváhagyják, akkor kettővel több helyen lesz hivatali nyelv a magyar is, éspedig a Pozsonyhoz tartozó Oroszváron (Rusovce) és a Balassagyarmathoz közeli Tótgyarmaton (Slovenské Darmoty).

Slotáék népszavazást kezdeményeznek

a szlovák nyelv kizárólagos hivatali használatáról

2011. április 5. - (mti)

A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) szeretné elérni, hogy a Szlovák Köztársaság egész területén a szlovák legyen az egyetlen kizárólagos hivatali nyelv. Az ellenzéki párt ennek érdekében népszavazást kezdeményez - jelentette be Ján Slota, a nemzetiek elnöke kedden a pozsonyi parlamentben. A politikus bízik abban, hogy erre a népszavazásra még az idén sor kerülhet. „Biztosak lehetnek abban, hogy ez a népszavazás sikeres lesz. Ez a népszavazás ugyanis arról szól, hogy akarjuk-e a szlovák államiságot, vagy valaki Felvidéke leszünk” - jelentette ki Slota azzal, hogy az aláírások gyűjtését még a nap folyamán megkezdik. A szélsőséges nacionalista párt azután lépett elő ezzel a kezdeményezéssel, miután a parlament második olvasatba utalta a Híd magyar-szlovák párt által kidolgozott törvényjavaslatot, amely egyebek között azt szorgalmazza, hogy a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt az eddigi 20 százalékról 15 százalékra csökkentsék. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az egyes szlovákiai településeken a kisebbségi lakosság arányának elég csak a 15 százalékot elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésekben használhassák az adott kisebbség nyelvét. A törvénymódosításokat mind a két ellenzéki párt - Irány-Szociáldemokrácia (Smer) és az SNS - elfogadhatatlannak tartja. Szerintük ez támadás az ország alkotmányos rendje ellen. Néhány koalíciós képviselő is kifogást fogalmazott meg, így a jogszabály elfogadása, illetve végső formája nem biztos. „Szilárd meggyőződésem, hogy néhány hónap alatt sikerül összegyűjtenünk a szükséges 350 ezer aláírást, hogy Ivan Gašparovič államfő kiírhassa a népszavazást. Úgy vélem, hogy a nyári szünidőig ez sikerülni fog” - mondta Slota. Az SNS álláspontja szerint a kisebbségi nyelvhasználati küszöb csökkentése „a magyarosítást szolgálja” és „a szlovák nemzet érdekeinek elárulása”. Szlovákiában az elmúlt években több népszavazást is kiírtak, de azok - érdektelenség miatt - rendre megbuktak. Kivételt csak az Európai Unióhoz történő csatlakozásról kiírt népszavazás képezett, amelyben a választók igent mondtak a belépésre.

Fico: Orbán elintézte, hogy Pozsonyban

ne legyen parlamenti ülés a szlovák-magyar viszonyról

2011. április 5. - (sita)

Robert Fico szerint azért nem lesz soron kívüli parlamenti ülés Orbán Viktor magyar miniszeterelnök kijelentéseiről és a szlovák-magyar viszonyról, mert Orbán Viktor elintézte, hogy ne legyen. Az ülés összehívását a Fico vezette ellenzéki Smer-SD kezdeményezte 30 képviselői aláírással, Richard Sulík házelnök pedig a 16. ülésszak utánra ütemezte be. „Minden jel szerint az Iveta Radičovával folytatott telefonbeszélgetés során állította le” - utalt a Smer elnöke arra, hogy szerinte mi lehet a háttérben. A koalíciós párok ugyanis jelezték, nem szavazzák meg a soron kívüli ülésszak megnyitását. „Ez a kormány teljesen Orbán és Bugár kezében van” - mondta Fico a magyar miniszterelnökre és Bugár Bélára, a Híd vezetőjére utalva. A Smer elnöke az állampolgársági törvény olyan módosítására kér késedelem nélküli javaslatot a kormánytól, amely kimondja, hogy a vonatkozó magyar jogszabály alapján magyar állampolgárságot kérők veszítsék el szlovák állampolgárságukat.

A nemzeti szavazókért versenyeznek az ellenzéki pártok

2011. április 4. - (bumm.sk)

Egymásra licitálnak a szlovák ellenzéki pártok abban, ki tudja élesebben elítélni Orbán Viktor magyar kormányfő kijelentéseit a határon túli magyarok választójogáról. Az ellenzéki Smer rendkívüli parlamenti ülést akar, az SNS az Európai Parlamenthez fordulna. Versenyfutás kezdődhet a nemzeti szavazókért. A rendkívüli parlamenti ülésre már ezen a héten sor kerülhet, s elképzelhető, hogy a koalíció ezt most nem hiúsítja meg, mint a legutóbbi ilyen smeres kezdeményezést. Richard Sulík, az SaS elnöke ugyanis elismerte, a liberális kormánypárt megszavazhatja az ülés programját. Az SNS sem tétlenkedett, Andrej Danko, a párt első alelnöke sajtótájékoztatóján elmondta: a nemzetiek képviselőjükön, Jaroslav Paškán keresztül nyílt levelet küldenek minden EP-képviselőnek. „A levél felhívás Szlovákia szuverenitásának és területi oszthatatlanságának védelmére. A környező országoknak csatlakozniuk kellene a kezdeményezéshez“ - magyarázta Danko. Bízik benne, hogy volt koalíciós partnerük, a Smer csatlakozik a kezdeményezéshez az EP-ben. „Erre nyilvánosan felszólítjuk őket“ - tette hozzá. Az SNS-nek az sem tetszik, hogy a magyar Bugár Béla is élesen bírálta Orbán Viktor kijelentéseit a napokban. „A legnagyobb paradoxon, hogy egy olyan országban élünk, ahol Bugár Béla lassan szimbólum lesz, a szlovák államiság és területi oszthatatlanság védelmezője“ - jelentette ki. „Bugár Béla nyíltan kijelenti, hogy nem kívánja Orbán Viktor beavatkozását a szlovák ügyekbe és érdekekbe. Legközelebbi munkatársai nyilvánosan becsmérelik Orbánt“ - tette hozzá Danko. Hozzátette azonban: nem tartja őszintének a Híd elnökének kijelentéseit. „Tudatában vagyok annak, hogy Bugár Béla nem tudja elviselni azt a politikai pofont, melyet Orbán osztott ki neki Szlovákiában. Kifogásolom, hogy Bugár, a magyar kisebbség képviselője az, aki egyértelműen bírálja Orbánt. Mit csinál ilyenkor a külügyminiszter?“ - kérdezte a nemzeti párt első alelnöke. Danko bírálta Bugárt, szerinte a Híd elnöke hamis mosolyával évek óta átveri a szlovák nyilvánosságot. Attól tart, hogy a politikus szavainak be fog dőlni a Smer is, és a Hidat választja majd partnerének a következő kormányba. Ján Baránek politológus az Aktuálne.sk portálnak kijelentette: az úgynevezett nemzeti témákkal kapcsolatban a pártok hatalmas hibát követnek el. „Azok a pártok, melyek nemzetinek szeretnének tűnni, csak a magyaroktól határolódnak el teljesen feleslegesen. Minél szlovákabbnak akar tűnni egy párt, politikusai annál jobban elhatárolódnak a magyaroktól. A nemzeti politikának azonban sok más aspektusa van, melyek egyáltalán nem függenek össze a kisebbségekkel“ - jelentette ki. Hozzátette: a politikusok ezen látásmódja a társadalomban aztán felesleges paranoiát vált ki. Baránek szerint Orbán nem helyénvaló kijelentéseire Iveta Radičová kormányfőnek, vagy Mikuláš Dzurinda külügyminiszternek kellene reagálnia. A parlament rendkívüli ülése csak nagyobb súlyt ad Orbán szavainak. A politológus felhívta a figyelmet arra is, hogy az SNS szavazótáborára épp az ellenzéki Smer jelenti a legnagyobb veszélyt. A rendkívüli ülés arra is szolgálhat, hogy a Smer átvegye Slota pártjának témáit. Öllös László politológus a Bumm kérdésére egyetértett azzal a véleménnyel, hogy a rendkívüli ülés versenyfutás a nemzeti választókért. Kijelentette: egyáltalán nem biztos, hogy sor kerül az ülésre, mivel az ellenzék egyértelmű diadala lenne a csörtében, ha a koalíció nem képviselne egységes álláspontot, és valamelyik párt megszavazná az ülés napirendjét. Hozzátette: a kormánykoalíció pártjai nem csak a napirend elutasításával, hanem a törvényhozás határozatképtelenné tételével is meghiúsíthatják a rendkívüli ülést. Elmondása szerint egy esetben jöhetne ki jól a kormánykoalíció abból, ha sor kerülne a Smer által összehívott rendkívüli ülésre: ha egységes, az ellenzéktől teljesen eltérő álláspontot képviselne a magyarokat érintő kérdésben.

Pravda: A magyar jobboldal közelít a szélsőjobbhoz

2011. április 4. - (mti)

A kettős állampolgárságú határon túli magyarok választójoga nem a szlovák kormányt, hanem Magyarország tényleges választópolgárait kellene hogy nyugtalanítsa - mondja Jirí Pribán, a cardiffi egyetem cseh származású alkotmányjogi és európai jogi szakértője. Pribán a Pravda című független szlovák lapban hétfőn közölt interjúban azt állítja, hogy az utóbbi időben emelkedik azon országok száma, amelyek lehetővé teszik a kettős vagy többes állampolgárságot. Szerinte ez nem más, mint a „globális fejlődési tendenciákra” való reagálás. Természetesnek tartja, hogy - tekintettel a múltra - Közép- és Kelet-Európában az ilyen jogi változások történelmi kérdéseket is felvetnek. „Ennek példája a szlovákiai magyarok kettős állampolgársága. S ami a választójogukat illeti, inkább mint a szlovák kormánynak, a magyar állampolgároknak kellene nyugtalankodniuk” - állítja Pribán. A „miért” kérdésre adott válaszban a szakértő kifejti: a határon túli magyarok viszonya Magyarországgal pusztán etnikai, de nem élnek ott. „Ez a republikánus, polgári elv felcserélése etnikai, törzsi elvvel” - mondta. Bár a választójogi kérdés visszhangot váltott ki külföldön, „a gyakorlatban elsősorban a magyarországi demokratikus folyamatokra lesz hatással”. Ami Budapest döntésének okát illeti, Pribán úgy véli: „Arról van szó, hogy a kormányzó Fidesz választói többséget biztosítson magának a jövőben”. Szerinte a magyar jobboldal „jelenleg abszolút populista, és közelít a szélsőjobbhoz”. „Ha például Szlovákiában, Romániában vagy Szerbiában a magyarellenes retorika lesz az uralkodó, a kisebbségek olyan kormányt fognak választani, amely védelmet fog ígérni nekik. Kérdéses az is, hogy fognak-e egyáltalán választani” - fejtette ki a szakértő. Pribán szerint a Robert Fico vezette szlovák kormány reakciója a magyar döntésekre hisztérikus volt, a mai szlovák kormány „tartózkodó viselkedése helyénvaló”. Ugyanakkor azt állítja: tekintettel arra, hogy az Európai Unióban élünk, a kettős állampolgárságról szóló magyar törvény „elavult”.

Volt szlovák kormányfő:

Pozsony csak magára számíthat Budapesttel szemben

2011. április 4. - (mti)

Magyarország szalámitaktikával megpróbálja elérni a trianoni szerződés felülvizsgálatát, és az „Orbán-kormány külpolitikai expanziójának elsőrendű célpontja Szlovákia” - állítja Ján Čarnogurský volt csehszlovák miniszterelnök-helyettes, volt szlovák kormányfő az aktualne.cz cseh hírportálon található hétfői blogbejegyzésében. „Szlovákiának képesnek kell lennie arra, hogy visszaveri a magyar nyomást. Történelmi tapasztalatainkból - de másokéból is - a szlovák politika levonhat néhány tanulságot. Az első tanulság az, hogy a magyar nyomást végül is egyedül kell majd visszavernünk, s nem számíthatunk senkire” - írja az egykori vezető politikus, neves pozsonyi jogász. Szerinte ki kell ugyan használni az Európai Unió mechanizmusait, de az EU-ra támaszkodni nem szabad, mert a legfontosabb tagállamok - Németország és Franciaország - „nem lesznek teljesen a mi oldalunkon”. Rámutat: Németország Magyarország hagyományos szövetségese, míg a francia államfőnek magyar gyökerei vannak. Az EU-t közvetítő szerepre sem szabad felkérni, mert ez Szlovákia számára kedvezőtlen kompromisszumot eredményezne. Magyarország szintén veszélyeztetett szomszédai - Románia, Szerbia - ugyan jobb szövetségesek lennének, de nekik most más a gondjuk. „Szlovákiának ezért alaposan elemeznie kellene geopolitikai helyzetét, s annak alapján kellene meghatároznia külpolitikai stratégiáját” - vonja le a következtetést a szerző. Miután a külhoni magyarok választójogot kapnak, Szlovákiának számolnia kell azzal, hogy területe választási kampányok színterévé válik. Várható, hogy annak fogja tekinteni a Jobbik is, esetleg az átalakult Magyar Gárda tagjainak segítségével. A jobbikos politikusok azonban Szlovákiában büntethetőek és letartóztathatóak lennének, mert pártjuk programja nem ismeri el a trianoni szerződés érvényességét, amit a szlovák törvények tiltanak, mert ez veszélyezteti Szlovákia alkotmányos berendezkedését és területi épségét. Ezeket a politikusokat a Szlovákia területére való belépéskor őrizetbe lehetne venni, s ha két-három hónap múlva mégis szabadlábra kerülnének, esetük mindenki számára figyelmeztető jelzés lehetne. Amennyiben ez nem volna elég, Szlovákia törvényt hozhatna arról, hogy területén nem kampányolhatnak olyan állam politikusai, amelyek a gyakorlatban nem ismerik el Trianont. „Magyarország ilyen állam” - jegyzi meg a befolyásos jogász. Szerinte a jobbikos politikusok őrizetbe vételének más következményei is lehetnének. „A magyar kormánynak diplomáciai védelemben kellene részesítenie őket, és ezzel a szélsőségesek támogatásának árnyéka vetülne rá” - írja Čarnogurský. Szerinte csakis hatósági fellépéssel lehet meggátolni a magyar pártok politikai kampányát Szlovákiában. „Azok a szlovák politikusok, akik azt hiszik, hogy ezt majd megteszi Brüsszel, naivak” - tette hozzá a volt politikus. „A magyar politikusok elleni eljárások Szlovákiában kétségtelenül növelnék a feszültséget a szlovák-magyar viszonyban, de Magyarország volt az, amelyik ezt elkezdte. A szlovák kormánynak ügyelnie kell arra, hogy a kapcsolatok alakulását mindvégig befolyásolja, s egyetlen jövőbeni lépés után se kelljen egyoldalúan visszakoznia. Az utolsó történelmi tanulság: az államot csak egy olyan határozott kormány képes megvédeni, amely tudja, mit akar” - zárja eszmefuttatását Ján Čarnogurský.

Kisebbséginyelv-használat: Már nincs nagy tér engedményekre

2011. április 3. - (tasr)

Gál Gábor (Híd) szerint már nincs nagy tér ahhoz, hogy engedményeket tegyenek a kisebbséginyelv-használati törvényről szóló javaslat esetében. Ugyanakkor elismeri, hogy vannak még tisztázandó, javítható részek. Marek Maďarič (Smer-SD) szerint a javaslatban lévő magyarosító elemek veszélyeztetik az államnyelvet, vagyis a szlovák nyelvet. „Beleillik Orbán stratégiájába, ezért is elutasítjuk” - tette hozzá. Hangsúlyozta, a szlovákiai kisebbségeknek - különösen a magyarnak - nagyon jók a feltételei élete és kultúrája fejlesztéséhez.

Kaliňák szerint nyelvi gettóhoz vezet a kisebbségi nyelvtörvény

2011. április 3. - (bumm / tasr)

A kormánykoalíciónak nem csak a népszámlálás miatt kellene várnia a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvénnyel, hanem azért is, mert csupán pénteken, április elsején szólították meg először a ruszin kisebbséget ezzel kapcsolatban - állítja Robert Kaliňák (Smer).”Az összes kisebbségről beszélnek, de nem szólították meg őket. Felszólítom önöket, hogy halasszák el a törvény elfogadását a népszámlálás utánra“ - mondta Kaliňák a Markíza televízió Testre szabva című műsorában. Bugár élesen elhatárolódott az ellenzéki politikus kijelentéseitől. „Ebben a műsorban csupa hazugság hangzik el. A kisebbségekért és emberi jogokért felelős kormányfőhelyettes minden kisebbség képviselőivel tárgyalt a törvényről“ - jelentette ki. Úgy véli, a tervezet átfogó módon oldja meg a kisebbségi nyelvhasználatot anélkül, hogy diszkriminálná a vegyesen lakott területeken élő szlovákokat. A jogszabály a kormány programnyilatkozatának része, így úgy véli, felesleges várni vele a népszámlálás eredményeire. Kaliňák szerint a jogszabály nyelvi gettót alakít ki Szlovákiában azzal, hogy „el akarja venni a szlovákiai magyaroktól a szlovák nyelv használatának lehetőségét“. Nem is igazán a nyelvhasználati küszöb csökkentése okoz neki problémát, inkább azok a rendeletek, melyek például eltörlik a nemzetiségi műsorok szlovák feliratozásának kötelességét. Emellett szerinte kötelezővé válik a kisebbségi nyelv használata a hivatalokban olyan településeken, ahol a kisebbség számaránya meghalad egy bizonyos értéket. Az ellenzéki politikus bírálta a szlovák kormány szerinte passzív politikáját Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellen, és kijelentette, szükséges a parlament rendkívüli ülése, melyet a Smer akar összehívni a magyar kormányfő kijelentései miatt. „Európa reakciói Orbán Viktorra teljesen egyértelműek. Bár ez az ország elnököl jelenleg Európában, minden vezető visszamondta részvételét a budapesti csúcstalálkozón. Ebből a válaszból látszik, mit gondolnak Orbán Viktor politikájáról“ - vélte a Smer politikusa. „A legagresszívebb politikát Szlovákia ellen folytatja, s ebben nagyban segíti a jelenleg parlamenti Híd párt“ - tette hozzá. Bugár, aki az utóbbi időben sokat bírálja Orbánt, válaszában megismételte: a magyar kormányfő kijelentései megnehezítik a Híd dolgát kisebbségi kérdésekben. Arra a kérdésre, vajon ezt szándékosan teszi-e, mert jobb a viszonya a parlamenten kívüli MKP-val, Bugár azt felelte: ezt nem tudja megmondani, de Orbán kijelentésének kontraproduktivitása tény. A Híd elnöke cáfolta Kaliňák állítását is, aki szerint a hivatalnokoknak kötelező lesz beszélniük a kisebbségek nyelvét. Bugár szerint nekik továbbra is ismerniük kell az államnyelvet, a kisebbségi nyelv használata lehetőségként marad meg. Mindkét politikus megegyezett abban, hogy nem támogatják, hogy a határon túli magyarok magyarországi választójogot kapjanak. Bugár azonban nem tartja szükségesnek, hogy ezért rendkívüli ülést hívjanak össze, mivel még nem ismert az a mód, hogyan akarja ezt a kezdeményezést Magyarország gyakorlatba ültetni.

Szili: Egyetértéssel kell megadni a szavazati jogot a honosítottaknak.

2011. április 6. - (mti / Felvidék Ma)

.Nemzeti egyetértéssel kell megadni a magyar állampolgársághoz a szavazati jogot a honosítottaknak; a teljes egyetértés azért kell, hogy a 2004. december 5-i kettős állampolgársági szavazáskor tapasztalt szembenállás még egyszer ne fordulhasson elő - jelentette ki Szili Katalin, a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke a Csemadok galántai járási szervezetének területi választmányi ülésén Búcson. Az állampolgársághoz járó szavazati jogról elmondta, hogy amikor 2010-ben a politikusok a parlamenti szavazáson elfogadták a kettős állampolgárságról szóló törvényt, egyúttal a szavazati jogot is támogatták, mert „az mindenhol hozzátartozik az állampolgársághoz”. Arról, hogy a Magyarországon kívül élő magyar állampolgárok pontosan hogyan gyakorolják szavazati jogukat, Szili Katalin azt mondta, hogy „párbeszédet kell kezdeni, amelynek végén konszenzusos álláspontra jutnak a magyarországi pártok és a határon túli magyarok képviseletei”. A teljes egységre azért van szükség, hogy „még egyszer ne fordulhasson elő” 2004. december 5-e - mondta a politikus. A galántai a Csemadok egyik legnagyobb tagságú és nagy közösségi, valamint kulturális életet szervező és fenntartó járási szervezete. A területi választmányi ülésen a galántai járási szervezet tavalyi tevékenységét és idei terveit tekintették át. A galántai járási Csemadok következő nagy eseményei a március 15-i megemlékezések lesznek, valamint szervezik a május végén Galántán megrendezésre kerülő XX. Kodály-napokat, a Szlovákiai Magyar Felnőtt Énekkarok Országos Fesztiválját, amelyre magyarországi kórusokat is várnak.

Bugár Béla Budapest ellen hangolja Szlovákiát

A nyugati után a pozsonyi média is hazánkat bírálja

2011. április 5. - (Kocur László - Magyar Hírlap)

Több szlovákiai napilap is górcső alá vette Bugár Béla hét végi kijelenté­seit arról, hogy a Fidesz beavatkozik a szlovákiai politikába. Ma kellene szavazni a kisebbségi nyelvtörvényről a parlamentben. Bugár Béla - ahogy arról tegnapi számunkban is beszámoltunk - a hét végén egy politikai vitaműsorban nehezményezte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök beavatkozik a szlovákiai politikai életbe, ezzel szlovák-magyar vegyes pártja, a Most-Híd számára nemegyszer kedvezőtlen helyzetet teremt. Az Új Szó című szlovákiai napilap főszerkesztője, Molnár Norbert Érdekek című kommentárja szerint „Orbán azért fogadtatta el a kettős állampolgársági törvényt röviddel a szlovákiai választások előtt, mert az érdekei így kívánták. Le se bagózza, hogy ezzel esetleg befűt a határon túli magyaroknak. Most sem azért feszegeti a határon túliak választójogát Magyarországon, hogy gyengítse a szlovák parlamentben a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadtatásának a lehetőségét (...) Egysze­rűen, mert ez az érdeke.” A kommentár szerint arra, hogy a Fidesz ignorálja a Most-Hidat, az lenne az adekvát lépés, ha „ugyanúgy ignorálnák a Fidesz vezető politikusainak olyan jellegű kijelentéseit, amelyek úgymond nehezítik a Híd érdekérvényesítő képességét és pozícióit a szlovák parlamentben és kormányban”. A Pravda szerint a „nagymagyar kártyával” való játék a kártékony nacionalizmus iskolapéldája, és Orbán Viktor politikája semmi jót nem fog hozni a határon túli magyaroknak. Peter Javurek kommentárja a határon túli magyarok választójogáról szólva megjegyzi, ha a határon túli magyarok fognak dönteni Magyarországról, anélkül, hogy a következményeket viselniük kellene, az „nem jó hír a magyarországiaknak”. A baloldali lap szerint Szlovákiában Orbán a kettős állampolgársággal nem sokat ért el, de a nacionalisták malmára hajtotta a vizet. A Sme a kisebbségi nyelvtörvényről ír, amelyről ma kellene szavaznia a törvényhozásnak. A lap megemlíti: Bugár Béla már a második Dzurinda-kormány idején is megpróbálkozott a hivatali nyelvhasználati küszöb csökkentésével, de akkor ez sikertelennek bizonyult. A lap valószínűnek tartja, hogy „Ivan Gašparovič köztársasági elnök, aki a választási kampányában nem átallotta kijátszani a magyarkátyát”, nem fogja aláírni, hanem vissza fogja küldeni a parlamentnek újratárgyalásra, ezzel nehezítve a törvény elfogadásának folyamatát. A Sme szerint a szlovák kormánykoalíció a törvény elfogadásának hátráltatásával csak magának árt.

Bugár Béla és Orbán Viktor konfliktusát elemzi az Új Szó

Le se bagózza, hogy befűt a határon túli magyaroknak

2011. április 4. - (mti)

Az Új Szó című szlovákiai magyar napilap főszerkesztője szerint Bugár Béla téved, amikor azt állítja, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök azért mond néha kevésbé végiggondolt mondatokat, hogy felkorbácsolja az indulatokat a szlovák parlamentben. A Híd magyar-szlovák párt elnöke erről a szlovák televíziók hétvégi vitaműsoraiban beszélt. „Orbán azért fogadtatta el a kettős állampolgársági törvényt röviddel a szlovákiai választások előtt, mert az érdekei így kívánták. Le se bagózza, hogy ezzel esetleg befűt a határon túli magyaroknak. Most sem azért feszegeti a határon túliak választójogát Magyarországon, hogy gyengítse a szlovák parlamentben a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadtatásának a lehetőségét. Bár kétségtelen, ezt éri el, hiszen a szlovák honatyák és újságírók a választójogot és a nyelvhasználatot összemossák” - írja Molnár Norbert az Érdekek című hétfői lapkommentár szerzője. „Van a határon túli magyar politikusoknak egy szűk rétege, amelyet a minél rosszabb, annál jobb elve motivál, s ebben ideális játszótárs a mostani magyar kormány. Egyszerűen: mert ez az érdeke. Választójogot akar adni, mert három év múlva elkelhet az a szavazat, és mert a határon túliak lojalitása kell neki. Minél nagyobb a határon túli magyarok lojalitása a magyar kormányhoz, s minél kisebb az országhoz, amelyben él, annál jobb neki. Mármint Orbánnak. Még egyszer: ez az érdeke” - húzza alá a főszerkesztő. Az újság úgy véli: a Hídé (és részben az MKP-é is) más: nemzetiségi komfortot biztosítani a magyarnak és a többi kisebbségnek ebben az országban, még ha ebben szlovák koalíciós partnerei sokszor cserben is hagyják. Mert ők is csak az Orbán-féle gondolkodást tették magukévá. „Bugáréknak nincs könnyű dolguk. Kicsit több energiát kellene fektetniük a koalíciós partnerek gondolkodásának megváltoztatásába. Mert nekik ez az érdekük. És nem Orbánnak tetszeni. Ezért érthetetlen, miért panaszkodnak a Híd politikusai, ha Orbán Viktor és politikai csapata ignorálja őket. Teljesen természetes és érthető a viselkedésük” - fejti ki a szerző. Szerinte „az adekvát válasz az lenne a Híd részéről, ha ugyanúgy ignorálnák a Fidesz vezető politikusainak olyan jellegű kijelentéseit, amelyek úgymond nehezítik a Híd érdekérvényesítő képességét és pozícióit a szlovák parlamentben és kormányban. A szlovákiai magyar kisebbség érdekében”. „Mert a mi érdekeinket a jelenlegi magyar kormány csak akkor veszi figyelembe, ha véletlenül egybevágnak a sajátjaiéval, vagyis ritkán. Éppen ezért kellene a Hídnak autonómabb módon viselkednie. Nem hagyni magát kiprovokálni” - zárja eszmefuttatását Molnár Norbert.

A kisebbség: Tükör

2011. április 1. - (Molnár Iván - Új Szó)

A Fidesz döntött, és a hírt e héten már maga a kormányfő, Orbán Viktor is megerősítette: Magyarországon nem lesz kétkamarás parlament. Pedig ha a magyar kormány kicsit jobban szétnézne, könnyen rájöhetne, hogy ez egy fillérjébe sem kerülne, sőt, a kisujját sem kellene mozdítania érte. Budapesttől alig valamivel több mint kétórányi autóútra ugyanis már most létezik egy intézmény, amely magát a magyar törvényhozás második kamarájának álmodja. Igaz, a pozsonyi várdombon éktelenkedő szocreál épületförmedvényben fellépő, 150 tagú amatőr politikai színjátszó csoportot egyelőre a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának csúfolják, a név azonban ez esetben mellékes. Az érzés a fontos. Márpedig sehol másutt a világon, beleértve a budapesti törvényhozást is, nem tudnak akkora átérzéssel vitatkozni a magyar sorskérdésekről, mint a pozsonyi parlamentben. Legyen szó bár az egyszerűsített honosítási eljárásról vagy a szlovákiai kisebbségi nyelvek hivatalos használatát szabályozó törvényről, a képviselők órák hosszat képesek veszekedni, és a különbség közöttük többnyire csak a kifejezésmódban fedezhető fel. Egy-két, valóban európai gondolkodású szlovák képviselőn és a magyar honatyákon kívül mind a magyaroktól félti az országot, a szlovák nyelvet, kultúrát, történelmet, és e szempontból teljesen mindegy, hogy olyan primitíven fejezi-e ki magát, mint Ján Slota, vagy csak hallgat, mint deres mezőn a tücsök. Az eredmény ugyanaz: a magyar kisebbséggel szembeni általános bizalmatlanság. És, hogy ez a lakosság körében még nem ment át lincshangulatba, az nem a politikusok érdeme. Arról vitázni, hogy a kisebbségi nyelvhasználati küszöb 15 vagy 20 százalék legyen, vagy hogy a magyar kisebbséghez tartozók felvehetik-e a magyar állampolgárságot, rendkívüli kicsinyességre vall, amiben a szlovák politikai képviselet sosem szűkölködött. „Igazi demokráciában a kisebbség léte sosem okozhat zavart. A kisebbség: tükör. A többség csalhatatlan tükre. Aki fél beletekinteni a tükörbe, annak vaj van a fején, az mindenért a tükröt okolja, és az kell, hogy a végén összetörje a tükröt” - írta le Fábry Zoltán már 1945-ben. Márpedig az összetört tükör balszerencsét jelent. A magyarok ezt már az első világháborút követően megtanulhatták, a kérdés most csupán az, hogy a szlovák politikusok tanulnak-e a kárunkból.

Bugár: Orbán ne avatkozzon be Szlovákiában

2011. április 3. - (Susla Béla - Népszava)

Sokszor úgy tűnik, megnyilvánulásaival Orbán Viktor magyar miniszterelnök megpróbálja befolyásolni a szlovák törvényhozó testület vitáját, bizonyos lépéseivel pedig csak bonyolítja a Híd helyzetét - vélte Bugár Béla, a magyar-szlovák párt elnöke. A TA3 tévé hétvégi vitaműsorában a szlovákiai magyar politikus hangsúlyozta: nem kívánja, hogy Orbán beavatkozzon akár a Híd, akár a pozsonyi parlament munkájába. - Jelzés értékű volt, hogy két héttel a szlovákiai parlamenti választások előtt a magyar parlament törvényt fogadott el a kettős állampolgárságról. Ez akkor felébresztette a szlovák nacionalistákat - emlékeztetett Bugár. „Most, amikor a kisebbségek nyelvéről tárgyal a szlovák törvényhozó testület, Orbán Viktor bejelenti, hogy Magyarország választójogot ad a kettős állampolgároknak” - sorolta a magyar miniszterelnök újabb hibás időzítését Bugár. „Mintha ily módon be akarna avatkozni a parlamenti vitába” - fűzte hozzá a Híd vezetője. A Smer alelnöke, Pavol Paška szintén részt vett a hírtelevízió hétvégi vitaműsorában. A Fico-féle párt politikusa azt fejtegette, hogy Budapest „magyar teret” szeretne kialakítani Magyarország határain túl. Rudolf Chmel, emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes, a Híd párt politikusa még pénteken a parlamentben megerősítette: nincs igazuk a szlovák nacionalistáknak, akik azzal vádolják a Hidat, hogy Orbán és a Fidesz politikáját valósítja meg Szlovákiában. „Szó sem lehet semmiféle ilyen kapcsolatról a Híd és Orbán, illetve a Fidesz között,” erősítette meg Chmel.

Slota: Korlátozni kell az érintkezést a magyarokkal

2011. április 3. - (Parameter.sk)

Ján Slota SNS-vezér ízléstelennek és meglepőnek nevezte a Smer-SD kezdeményezését, hogy a szlovák kormány tegyen konkrét lépéseket Magyarország Szlovákiával kapcsolatos politikája terén. „Már sokkal korábban hallgatniuk kellett volna ránk, és akkor nem kéne ma itt csinálniuk a színházat. A Smernek nem kellett volna a közelmúltban kollaborálnia az MKP-val, sem a Híddal, és akkor ma, amikor már talán megállíthatatlan a magyar henger, nem kellene a Megváltó képében tetszelegniük. A Smer miért most akarja felfedezni Amerikát? Miért nem hallgattak meg minket a kormánykoalíciónk idején, sőt, épp ellenkezőleg, puhították a nézeteinket és azokat radikálisoknak nevezték. Mindenkinek bocsánatot kellene kérnie tőlünk, és végre komolyan venni a magyarok politikáját” - így Slota. A pártvezér szerint, ha a Magyarország terjeszkedésével kapcsolatos problémát korábban megragadják, sok dolgot és a feszültségkeltést is el lehetett volna kerülni, amit Magyarország folyamatosan cselekszik. „Ha a szlovák kormány továbbra is engedelmeskedik, akkor még tovább jönnek! Nyilvánvaló, hogy Magyarország elszakítaná Dél-Szlovákiát és magához csatolná. Bevezetnék a magyar nyelvet Szlovákiában, likvidálnák a szlovák államiságot és destabilizálnák egész Közép-Európát” - folytatta állásfoglalásában. Hozzátette, örül viszont annak, hogy Robert Fico és pártja megértette Orbán Viktorék szándékát, és hogy egy olyan diktatórikus párt, mint a Fidesz, elfogadhatatlan manapság. Az SNS három dolgot javasol, hogy ne kelljen nap mint nap reagálni arra, hogy Magyarország ismét Szlovákia belügyeibe avatkozott. A szlovák külügyminisztériumnak azonnal vissza kellene hívnia Szlovákia budapesti nagykövetét, meg kellene szüntetni a két ország jószomszédi viszonyáról kötött szerződést, „amit Magyarország felrúgott”, és korlátozni a két ország határán átívelő érintkezést. Emellett népszavazást kellene kiírni arra, hogy Szlovákiában az egyetlen állam- és hivatalos nyelv a szlovák.

Szlovák-magyar ellenőrző akció a Dunán

2011. április 3. - (mti)

Nemzetközi ellenőrző akciót tartottak rendőrök 15 ország részvételével a Duna teljes szakaszán a csempészet, az illegális migráció, valamint az okirattal való visszaélések felderítéséért. Tóth Zoltán, a BRFK Dunai Vízirendészeti Kapitányságának vezetője vasárnap, a Kopaszi gátnál tartott sajtótájékoztatóján az egyhetes akció magyarországi eredményeit ismertetve elmondta: a Duna hazai szakaszán 400 hajót és az azokon tartózkodott 878 embert, köztük 234 külföldit az Interpol segítségével ellenőriztek. A bevándorlási hivatal, a vámőrség, a munkavédelmi felügyelőség, valamint a szlovák rendőrség tagjaival végrehajtott, Danubius nevű akció során két esetben tettek büntetőfeljelentést: egy bolgár hajó okiratát meghamisították, egy román járművön pedig 73 karton cigarettát próbáltak csempészni. A munkavédelmi felügyelők 4 esetben 210 ezer forint bírságot szabtak ki, a rendőrök pedig 15 esetben összesen 85 ezer forint helyszíni bírságot róttak ki. Tóth Zoltán ezredes tájékoztatása szerint az egyhetes akcióban 263 rendőr 48 vízi járművel és 57 gépkocsival vett részt, a fő cél a szervezett bűnözés a csempészet, az illegális migráció elleni fellépés, valamint a személy-, jármű- és áruforgalom ellenőrzése volt. A sajtótájékoztató után a rendőrök egy veszélyes anyagot szállító hajó ellenőrzésével mutatták be az újságíróknak, hogyan zajlott a vasárnap zárult egyhetes nemzetközi akció.

Turistalátványosságot csinálnának egy szlovák cigánytelepből

2011. április 6. - (mti)

A helyi romatelep meglátogatására szeretné meghívni a turistákat és az érdeklődőket a tátraaljai Kakaslomnic település polgármestere. A történelmi Késmárkhoz közeli falucska vezetője szerint ez az új és felettébb érdekes célpont nemcsak a Magas Tátra-régió idegenforgalmát színesítené, hanem konkrét segítséget nyújtana a romáknak is. Petr Duda úgy gondolja, hogy a látogatók így saját szemükkel győződhetnének meg arról, milyen az élet a kelet-szlovákiai romatelepeken, amelyek általában a falvak szélén terülnek el. A helyi romák pedig lehetőséget kapnának arra, hogy bemutathassák szokásaikat, táncaikat, énekeiket, eladhassák kézműves termékeiket, tehát keresethez jutnának. A sajtóban megjelent elképzelés azonnal vitákat váltott ki a közvélemény körében és az érintettek között is. Maguk a romák támogatják polgármesterük ötletét, kedvezően fogadta több vállalkozó és más, hasonló helyzetben lévő tátraaljai település polgármestere is. „Eredeti elképzelésünk az volt, hogy valami újat hozzunk ebbe a turisták által nagyon felkapott régióba. Feltételezem, hogy vannak olyanok, akiket érdekelne, hogyan él a roma közösség. Semmi sem lenne előre megrendezve vagy előkészítve. A látogató a mindennapok valóságával találná magát szembe” - fejtette ki Duda. Bírálói szerint az ötlet lealacsonyítja a roma közösséget, puszta kiállítási tárggyá teszi őket. Az érintett romák azonban nem így látják, az ötlet tetszik nekik. „Gyermekeink szívesen táncolnak, és tudnak is táncolni, mert sokan jártak különféle tánccsoportokba. Mi egyetértünk a polgármesterrel, kezdeményezését jó dolognak tartjuk” - mondta Anton Oracko, az egyik helyi roma. Néhány vállalkozó is a polgármester mellé állt. „Ez kedvező hatással lehetne a roma közösségekre és növelhetné a közvélemény tájékozottságát is a romákról. Számos ember ugyanis eddig csak a televízióban látott igazi romát” - fejtette ki álláspontját Sylvia Hrusková, a kakaslomnici Black Stork golfpálya igazgatója. Több vállalkozó korábban arra panaszkodott, hogy a romatelep lakói csak elijesztik a látogatókat. Tény, hogy néhány éve lengyel utazási irodák már szerveztek hasonló látogatásokat a szlovákiai romatelepekre nyugat-európai vendégek számára. A bírálók szerint a látogatások egyfajta „szafarit” jelentettek. Petr Chudynak, a Magas Tátrai Idegenforgalmi Szövetség főnökének most sem tetszik az ötlet. „Sok roma ugyan rendben tudja tartani a lakását, de annak környezetét nem, mivel olyanokkal élnek együtt, akik erre képtelenek” - vélekedett Chudy. Petr Duda elismeri, hogy valóban vannak ilyen problémák, de „ez egy lehetőség, amely konkrét segítséget nyújthatna a romáknak”. Szerinte a szélesebb közvélemény valósághűbb képet nyerhetne a romák életéről, és talán könnyebb lenne a kormánytól, illetve Brüsszeltől is pénzt szerezni a különféle projektekre. Hivatalos becslések szerint mintegy félmillió roma él Szlovákiában.

Ha a székelyek magyarok, horvátok-e a bunyevácok?

2011. április 4. - (Czene Gábor - Népszabadság)

A parlament egyszer már elutasította, hogy nemzetiségi státuszt adjon a bunyevácoknak. Az ügy azonban a horvátok tiltakozása ellenére ismét az Országgyűlés elé kerül: dönteni kell. A horvátok szerint az igen olyan lenne, mintha valaki kétségbe vonná, hogy a székelyek a magyarsághoz tartoznak. A katolikus valláshoz kötődő, írásukban latin betűket használó bunyevácok több hullámban menekültek a törökök elől, a XV. századtól kezdve főleg a délvidéken, a Baja-Szabadka-Zombor háromszögben telepedtek le. A bunyevácokat Szerbiában külön népcsoportként tartják nyilván, Horvátországban viszont horvátoknak tekintik őket. Nálunk az önálló nemzetiségi státusz elnyeréséért küzdenek. A kisebbségi törvény tizenhárom népcsoportot sorol fel (bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán). A törvényi elismerés a presztízsen kívül különféle kulturális jogokkal és költségvetési támogatással társul, mindenekelőtt pedig lehetővé teszi, hogy az adott kisebbség országos, megyei és helyi önkormányzatokat hozzon létre. Elméletileg nincs akadálya, hogy bővüljön a nemzetiségek a tizenhármas listája. Ehhez százéves magyarországi jelenlétet és legalább ezer támogató aláírást kell felmutatni. A Magyar Tudományos Akadémia szakvéleményének ismeretében a döntő szót az Országgyűlés mondja ki. Látszólag nem teljesíthetetlenek a feltételek, mégis: a törvény 1993-as elfogadása óta az összes jelentkező elbukott. Csírájában elhalt az oroszok és a vendek kezdeményezése. A kínaiak maguktól - valójában politikai nyomásra - visszaléptek, a hunok kérelmét a szakértők és a politikusok is komolytalannak tartották. A zsidó kisebbséget jó eséllyel elfogadta volna a parlament, csak éppen nem jött össze a kellő számú aláírás. A bunyevácok másodszor próbálkoznak. A 2006-os első kísérlet kemény ellenállásba ütközött. A bajai Muity Mijo (Muity Mihály) vezérletével a bunyevácok az elvártnál is jóval több, mintegy kétezer támogató aláírást produkáltak, de a nemzetiséggé nyilvánítással - a tiltakozó hazai horvátok örömére - a parlament emberi jogi bizottsága, az akkor még létező kisebbségi hivatal és a kormány sem értett egyet. Ahogyan várható volt, végül az Országgyűlés is nemmel szavazott. A politikai elutasításnak az MTA állásfoglalása ágyazott meg. Vizi E. Szilveszter, az akadémia akkori elnöke - megjegyezve, hogy a tudományos viták még nem tekinthetők lezártnak - hangsúlyozta: „sem a népcsoport történeti, nyelvi különfejlődése, sem pedig a mai nyelvi helyzete nem indokolja” a bunyevácok önálló kisebbségként való elismerését. Az MTA elnöke (ennek még jelentősége lesz) Dobos Balázs és Tóth Ágnes szakértői véleményére támaszkodott. Pár év elteltével, miután Pálinkás József került az akadémia élére, Muity Mijo ismét előállt a bunyevácok ügyével. Láss csodát, az új elnök - részben a szerbiai helyzetre hivatkozva - már úgy vélte, a bunyevácok esetében „nem láthatjuk akadályát az önálló nemzeti kisebbségi státusz elnyerésének”. Így aztán az Országos Választási Bizottság hozzájárult, hogy a bunyevácok újra aláírásokat gyűjtsenek. A horvátok teljesen kiakadtak. Hepp Mihály, az Országos Horvát Önkormányzat elnöke kijelentette, a bunyevácok nemzetiséggé nyilvánítása egyenértékű lenne azzal, mintha valaki kétségbe vonná, hogy a székelyek vagy a csángók a magyarsághoz tartoznak. A horvátok felháborodását látva (és gyaníthatóan nemzetközi bonyodalmaktól is tartva) az MTA elnöki titkársága azzal igyekezett tompítani a feszültségeket, hogy közölte: Pálinkás József nem az akadémia hivatalos álláspontját ismertette. Utóbb kiderült, hogy Pálinkás többek között Nyomárkay István nyelvész véleményére hagyatkozott. Nyomárkay elismert szlavista szaktekintély, a horvát-magyar és szerb-magyar szótár egyik megalkotója, aki nem vádolható horvátellenes elfogultsággal: állami kitüntetést kapott Horvátországban és a horvát akadémia is tagjává fogadta. A magyarországi horvátok megtámadták az Alkotmánybíróságnál a bunyevác kezdeményezést. Bár az Alkotmánybíróság elutasította a beadványt, a horvátok annyit elértek, hogy a procedúra miatt a bunyevácok késve kezdhettek hozzá a máskülönben másodszor is sikeres aláírásgyűjtéshez: lecsúsztak a tavaly őszi kisebbségi önkormányzati választásokról. Kérdés, hogy legközelebb részt vehetnek-e. Bunyevác szemszögből az előjelek nem túl biztatók. Az MTA immáron hivatalos álláspontját ismertető Pálinkás József - az általa korábban felvállalt vélemény megerősítése helyett - visszatért ahhoz a verzióhoz, amit elődje, Vizi E. Szilveszter képviselt. Megint ott tartunk, hogy az akadémia szerint a bunyevácok nem mindenben felelnek meg azoknak a kritériumoknak, amelyek az önálló kisebbségi státusz elnyeréséhez szükségesek. Mi történt? A háttérmunkát ezúttal nem a bunyevácoknak igazat adó Nyomárkay István, hanem ismét a horvátoknak kedvező Dobos Balázs-Tóth Ágnes szakértői páros végezte. (Tóth jelenleg az akadémia kisebbségkutató intézetének a vezetője, Dobos is ennél az intézménynél dolgozik.) Az MTA indoklásába bekerült egy nehezen értelmezhető, kissé szövevényes okfejtés is: „a magyarországi bunyevác közösségnek a kisebbségi törvényben való nevesítése nem járulna hozzá érdekeiknek a kisebbségi önkormányzatok rendszerében való érvényesítéséhez”. Az akadémia mintha azt igyekezne bizonygatni, hogy a bunyevácoknak nem is lenne annyira jó a nemzetiségi státusz, mint ahogyan elképzelik. A Dobos-Tóth szerzőpáros háttértanulmánya világosabban fogalmaz: a bunyevácok esetleges kiválása meggyengítené, tovább erodálná mind a létszámában az utóbbi évszázad során jelentősen megfogyatkozott magyarországi horvát kisebbséget, mind a magukat bunyevácnak vallók csoportját. Tegyük hozzá: a bunyevácok száma optimista becslések szerint is legfeljebb 10-12 ezer körül mozog. Valóban nem sok, de több olyan elismert kisebbség is van Magyarországon, amelyik hasonlóan csekély népességet képvisel. Az akadémiától eltérően a bunyevácok abból indulnak ki, hogy a nemzetiségi státusz elnyerése nem gyengítené, ellenkezőleg, erősítené a bunyevác közösséget és identitást. A parlament a közeljövőben dönt a kezdeményezés sorsáról. Magyarország régóta jó kapcsolatot ápol Horvátországgal, de újabban Szerbiával is konszolidált a viszony. A kétharmados többségben lévő jobboldal nyilván mérlegre teszi, hogy a bunyevácok elismerése milyen diplomáciai következményekkel járna. A várható politikai nyereség csekély, a kockázat nagy. Ahhoz, hogy az Országgyűlés változtasson az egyszer már kimondott verdikten, nyomós érv kellene: pillanatnyilag nem látszik, hogy létezne ilyen. A bunyevácok önálló nemzetiséggé nyilvánítása ráadásul könnyen lavinát indíthatna el, mások is kedvet kaphatnának. A nagypolitika viszont a status quo fenntartásában érdekelt, legalábbis nincs jele annak, hogy a pártok szívesen vennék újabb és újabb kisebbségek jelentkezését.

Anyanyelv-használati útmutatót kaptak a Komáromban működő hivatalok vezetői

Merjünk magyarul beszélni a hivatalokban!

2011. április 5. - (V. Krasznica Melitta - Új Szó)

A Fórum Kisebbségkutató Intézet és az Anyanyelvünkért Polgári Társulás idén januárban 100 ezer példányban jelentette meg a Nyelvi jogok Szlovákiában - anyanyelv-használati útmutató című füzetét, amelyből a napokban egy-egy kötegnyit a Komáromban székelő hivatalok vezetőinek adtak át. „Az útmutatót az országos lapok (köztük az Új Szó - a szerk. megj.) mellékleteként terjesztettük, de megjelent a hazai magyar internetes hírportálokon is. Ezúttal a terjesztés egy további formájával élünk, azaz célirányosan, közvetlenül a hivatalokhoz juttatjuk el kiadványunkat; vagyis oda, ahol leggyakrabban felmerül a nyelvhasználat kérdése” - mondta Cúth Csaba, az Anyanyelvünkért PT elnöke azon a találkozón, amelyre a hivatalok vezetőit és a sajtó képviselőit hívták meg. Az átadáson részt vett Békési Péter, a körzeti hivatal vezetője, Nagy Gabriella, a munka-, szociális és családügyi hivatal vezetője, Jágerská Erzsébet, a szociális biztosító igazgatója, Varga Tamás, a közlekedési és közúti hivatal vezetője, valamint Novák Szilvia, az adóhivatal szakelőadója; Pásztor István, a városi hivatal megbízott vezetője rendkívüli tanácsülés miatt nem tudott megjelenni. A résztvevők valamennyien elmondták: az általuk vezetett, illetve képviselt hivatalban úgy osztják be a munkatársakat, hogy minden ügyfélfogadó irodában legyen magyarul is beszélő ügyintéző. A feliratok a körzeti, a munkaügyi és a közlekedési hivatalban kétnyelvűek, a másik két intézményben csak szlovák feliratok vannak. A beszélgetés során felmerül a magyar űrlapok, nyomtatványok, valamint a magyar nyelvű írásbeli hivatali érintkezés kérdése is. Elhangzott: arra az elmúlt időszakban nem volt példa, hogy valaki írásban magyarul kért volna egy-egy határozatot, de annak kiadása egyébként is problémás lenne. Mégpedig azért, mert hiányzik egy átfogó, színvonalas szlovák-magyar, magyar-szlovák szakszótár, így különösen a pénzügyi, jogi és közgazdasági szakkifejezések magyarra fordítása jelent gondot. A megjelent vezetők - akik valamennyien a kormányváltást követően kerültek a posztjukra - ugyanakkor arra biztatták az ügyfeleket, hogy az általuk irányított hivatalokban bátran használják anyanyelvüket, és ha emiatt esetleg kellemetlenségük adódna, forduljanak hozzájuk panasszal. Egyben ígéretet tettek arra, hogy az anyanyelv-használati útmutatót elérhetővé teszik az ügyfelek számára. Bara Zoltán, a több mint 90 civil szervezetet tömörítő Szlovákia Magyarok Kerekasztalának szóvivője a szervezetük által működtetett jogsegélyszolgálatra hívta fel a figyelmet, ahol a nyelvhasználattal kapcsolatos panasszal élhetnek a polgárok. Cúth Csaba végezetül megjegyezte: a 2011. májusi népszámlálás eredményei, valamint a kisebbségi nyelvtörvény várható módosítása új keretet adhat a kisebbségi nyelvhasználatnak, ezért ősszel várható az útmutató frissített újrakiadása. Mint megtudtuk, más városokban is tervezik, hogy eljuttatják a hivatalvezetőkhöz az anyanyelv-használati útmutatót.

Megkapják a támogatást a határon túli magyar fiatalok

2011. április 4. - (mti)

Néhány héten belül megjelennek az oktatási-nevelési támogatások pályázati kiírásai - közölte a nemzetpolitikai államtitkárság hétfőn az MTI-vel több, a közelmúltban megjelent sajtóhírre reagálva. Az elmúlt napokban olyan sajtóinformációk láttak napvilágot határon túli magyar portálokon, hogy késik az oktatási-nevelési támogatás folyósítása. Az illetékes államtitkárság közleményében kiemelte: szeretnének mindenkit megnyugtatni, idén is lesz a határon túl élő óvodások és iskoláskorúak számára oktatási-nevelési támogatás. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. magyarországi bejegyzése folyamatban van, ez az oka a pályázati kiírások késésének; ez előreláthatólag pár héten belül megtörténik, és ezt követően megjelenhetnek a pályázati kiírások - tudatták. Ismételten hangsúlyozzák, hogy bővül a támogatottak köre, hiszen a legutóbbi törvénymódosítások nyomán lehetővé vált, hogy az óvodások is részesülhessenek a támogatásokból. Mint írták, azon lesznek, hogy a kifizetések lehetőleg ne sokat késsenek, és mindenki megkapja a támogatást. A pályázatok kiírásáig az érintettek türelmét kérik. A kedvezménytörvény 2002-es hatálybalépése óta biztosított oktatási-nevelési támogatások pályáztatása és odaítélése tanéves periódusban történik. A lebonyolító szervezetek a pályázatokat minden tanév második félévében írják ki. A rendelkezések értelmében a támogatás összege a kiskorúak nevelési-oktatási támogatására fejenként húszezer forint, tankönyv és taneszköz támogatására 2400 forint. E két támogatást a határon túli alap- és középfokú oktatási intézményben magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytató tanuló együttesen igényelheti. 2009-ben és 2010-ben a kedvezménytörvény alapján járó oktatási-nevelési támogatás, valamint a szórványoktatás és a csángó magyarok támogatására 3,475 milliárd forintot terveztek be (a teljesítés tényleges adata nem ismert). A 2011. évi költségvetési előirányzat szerint a kedvezménytörvény alapján járó oktatási-nevelési támogatás, valamint a szórványoktatás és a csángó magyarok támogatása több mint ötmilliárd forintra növekedett.

Elek István: A miniszterelnök az önáltatás lován nyargal

2011. április 6. - (Elek István - hvg.hu)

Orbán Viktor „az alkotmányozási konzultációról” szóló múlt heti parlamenti beszámolójában kifejtette, hogy ez a konzultáció „az új alkotmány létrehozásának egyik leglényegesebb fejezete” volt. És egy hosszú, még 2004-ben, a nemzeti petícióval kezdődött folyamat érte el vele a csúcspontját, amely „új politikai kultúrát is teremtett”. Igaza van, sajnos. Kár, hogy érzékelhetően nincs a tudatában annak, milyen mély értelmet hordoznak a szavai. A teljes cikk:

http://hvg.hu/velemeny/20110406_elek_istvan_alkotmany

GKI: A kormány három súlyos gazdasági bajjal küszködik

2011. április 6. - (hvg.hu)

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint 2011-ben a kormány arra kényszerül, amit eddig el akart kerülni: egy strukturális változtatásokat ígérő programot kell megvalósítania. A magyar gazdaságpolitika a Széll Kálmán-terv meghirdetésével 10 hónap után jutott el azoknak a kérdéseknek a feltételéig, amelyekre adott válaszokkal 2010 nyarán kellett volna előállni. A kormányzat 2011 elején három súlyos gazdaságpolitikai problémával szembesült. A teljes cikk:

http://hvg.hu/gazdasag/20110406_gki_gazdasagi_prognozis

Gothár Péter: Egymásnak ugrasztják a művészeket

2011. április 6. - (hvg.hu)

Összeugrasztják a személyeskedő, mindig is könnyen egymásnak ugró művészeket - állítja a HVG-nek adott interjújában Gothár Péter.

- A magyar filmgyártás tönkretétele zajlik, nem pedig gazdasági kényszerhelyzetről van szó?

- Rosszízű az ismétlés, a történelemből ismert kotta szerinti telefonos játék. Azt látom, hogy összeugrasztják a személyeskedő, mindig is könnyen egymásnak ugró művészeket. Így aztán nem is kell odaadni a zavarodott társaságnak azt, amit kulturális ráfordításnak nevez az osztó. A szerződések lesöprése, megítélt pénzek einstandja hosszú évtizedekre visszaveti a magyar filmezést. Az interjú:

http://hvg.hu/kultura/20110406_gothar_peter_interju

A dunakiliti lövöldöző szlovák állampolgárságú férfi

akasztotta fel magát a börtönben

2011. április 8. - (mti)

A hétvégén Dunakilitin szomszédaira lövöldöző szlovák állampolgárságú férfi volt az a fogvatartott, aki szerda este felakasztotta magát a győri börtönben - írta pénteki számában a Kisalföld. A lap úgy tudja, az előzetes letartóztatásban lévő férfi egyedül volt a cellában, amikor lepedőjével felakasztotta magát. Miután az őrök rátaláltak, még sikerült újraéleszteni, ám kórházba szállítását követően meghalt. Kocsis Tünde, a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője a lapnak elmondta, hogy a rendkívüli haláleset körülményeit a Győri Rendőrkapitányság közigazgatási eljárás keretében vizsgálja. A dunakiliti emberölési kísérlet ügyében indított nyomozást a rendőrség minden részletre kiterjedően lefolytatja, majd azt büntethetőséget kizáró ok, az elkövető halála miatt vélhetően lezárják - tette hozzá. A dunakiliti Zsigmond házaspárra saját otthonukban vadászpuskával támadt rá magyarul jól beszélő szomszédjuk. Csak a szerencsén és a család lélekjelenlétén múlt, hogy az eldördült három lövés egyike sem sebesítette meg őket. A támadó viszont megsérült a lábán, miután berúgta a teraszajtó üvegét. Az 58 éves férfi a kihallgatása során részben elismerte a történteket, ám azt állította, hogy a lövések véletlenül dördültek el. A lakásában tartott házkutatás során a rendőrök több mint 10 ezer lőszert és hét lőfegyvert találtak. A férfinak volt fegyvertartási engedélye.

Hungarikum - Egyedül vagyunk a Kárpát-medencében?

Gyakorlatilag senki más számára nem létezik

2011. április 7. - (Fejes László - nyest.hu)

Természetesnek vesszük, hogy azt a földrajzi egységet, amelyben élünk, Kárpát-medencének hívják. Pontosabban hívjuk. Mert egyedül vagyunk ezzel. Mások más néven nevezik, ha van rá egyáltalán elnevezésük. A magyarok szemében a Kárpát-medence egy olyan földrajzi-kulturális egység, melynek határait magától értetődően jelölik ki a Kárpátok, az Alpok, illetve a Dinári-hegység vonulatai. Tanulságos, ha az elnevezéssel kapcsolatban körbenézünk a Wikipédián. A magyar változat az alternatív elképzelésekkel kapcsolatban csak a következőt említi: A nemzetközi földrajzi irodalomban a régió megjelölésére a Pannon-síkság (angolul Pannonian Plain) elnevezést használják, míg Magyarországon a Kárpát-medence kifejezés használatos a történelmi hagyomány alapján. A Pannon-síkság ugyanezen szócikk szerint magyarul kissé mást jelent: A két fogalom közötti különbség az, hogy míg a Kárpát-medence egy egységes területi egészt jelöl, amelyhez alföldi és hegyvidéki területek egyaránt hozzátartoznak, addig a Pannon-síkság alatt tulajdonképpen a középső Duna-medence valamennyi alföldi, sík vidékét értik. Nézzük meg, mit ír ugyanerről a kérdésről az angol változat! Ez nem egészen tükrözi a magyar változat állításait, hiszen a Kárpát-medencét a Pannonian Basin címszó alatt tárgyalja. Az alternatív elnevezésekről a következőt írja: The term Carpathian Basin (named like this because of the long Carpathian border) has been translated from Hungarian literature, while the South Slavic languages, as well as Slovak and German, use the corresponding terms of Pannonian Basin. In English, both names can be used. Azaz a magyaron kívül az összes környékbeli nyelv (beleértve a nem említett románt is) a Pannon-medence terminust használja, csupán a magyar használja a Kárpát-medence kifejezést. A cikk szerint azonban az angolban mindkét terminus elfogadott. De vajon melyik a gyakoribb? Ennek eldöntésére régi szeretett játékszerünket, a Google Ngram Viewert vesszük elő. Ez azt mutatja, hogy mindkét terminus csak az 1910-es években bukkant fel, de az angol nyelvű könyvekben mindkét kifejezés igen ritka, de a Carpathian Basin mégis gyakoribb. Ha ehhez hozzátesszük a Pannonian Plaint, azt találjuk, hogy a Carpathian Basin gyakoriságát ez csak 1950 és 1955 között haladta meg, a Pannonian Basinét viszont jóval tovább, 1950 és 1970 között. Fontos azonban arra is felfigyelni, hogy a terminusok általában csak néhány műből származnak. Ha az évekre lebontott gyakoriságot nézzük, láthatjuk, hogy a terminusok gyakorisága igen rapszodikusan változik, időnként együtt mozog. Az angol wikipédia azt is megjegyzi, hogy a Pannon-medence nem éppen szerencsés elnevezés: The term „Pannonian Basin” was not in use until the end of World War I. The usage of „Pannonian Basin” or „Pannonian Plain” also causes semantic problems, because this term was constructed from the name of Pannonia, an ancient province of the Roman Empire. However the territorial parity of ancient Pannonia and the modern Pannonian Basin is low. Azaz a valamikori Pannonia csak a Kárpát-medence kis részét foglalta el. Ilyen alapon persze a Britannia/Britain elnevezést is helyteleníthetnénk... Nézzük meg, mi a helyzet más kárpát-medencei népek wikipédiáiban! Német A német wikipédia szerint a földrajzi egység neve Pannonische Tiefebene (Pannon-síkság: ez a szócikk címe is), de alternatívaként említi a Pannonisches Becken (Pannon-medence) és a Karpatenbecken (Kárpát-medence) elnevezést is. Ugyanakkor a definíció szerint mindhárom terminus kizárólag az alacsonyabban fekvő területekre vonatkozik, a hegységek ennek nem részei. Bár a Google Ngram Viewer német anyaga messze nem olyan nagy, és ennek következtében nem is olyan reprezentatív, mint az angol, érdemes egy pillantást vetnünk rá. Az eredmény némiképp meglepő: úgy tűnik, a Pannonische Tiefebene használata eltörpül a Karpantenbecken mellett, a Pannonisches Becken pedig egyáltalán nem fordul elő! Szlovák (és cseh) A szlovák wikipédia szerint a terület neve szlovákul Panónska panva (Pannon-medence, szó szerint Pannon-serpenyő), ritkábban Panónska nížina (Pannon-síkság), s csupán pontatlanul (!) vagy elavult terminussal Karpatská kotlina (Kárpát-medence). Arról, hogy utóbbi miért lenne pontatlan, nem szól, az elavultságáról szóló állításon azonban lejjebb enyhít: Termín Karpatská kotlina sa v geovednej liteartúre už nepoužíva, ale v spoločenskovednej oblasti sa vzhľadom na jeho historický, historicko-politický a ekonomický význam používa častejšie. Azaz a Karpatská kotlina kifejezést a földrajzi szakirodalomban már nem használják, de a társadalomtudományok területén a történelmi, politikai és gazdasági jelentőségére való tekintettel gyakrabban használatos. A felosztásából úgy tűnik, hogy kizárólag a síkságra, illetve a Dunántúli-középhegységre és -dombságra használják. Megjegyezzük, hogy a cseh változat csak a Panonská pánev (Pannon-medence) elnevezést ismeri el, a Karpátská kotlinát csak mint a magyar terminus pontos fordítását adja meg. Ukrán (és orosz) Az ukrán wikipédia négy elnevezést is megad: Тисо-Дунайська низовина ([tiszo-dunajszka nizovina] Tisza-Duna-alföld ~ Tiszai-Dunai-alföld), Середньодуна́йська рівнина ([szerednyodunajszka rivnina] Közép-dunai síkság) vagy Середньодуна́йська низовина́ ([szerednyodunajszka nizovina] Közép-dunai alföld), illetve Панонська рівнина ([Panonszka rivnina] Pannon-síkság). Mint a nevek is tükrözik, kizárólag az alacsonyabban fekvő részekre vonatkozik az elnevezés. Hasonló nevek használatosak az oroszban is: Среднедуна́йская ни́зменность ([szrednyedunajszkaja nyzmennoszty] Közép-dunai alföld), Среднедунайская равни́на ([szrednyedunajszkaja ravnyina] Közép-dunai síkság), illetve Тисо-Дунайская низменность ([tyiszo-dunajszkaja nyzmennoszty] Tiszai-Duna-alföld, Tiszai-dunai-alföld). A Google Ngram Viewer kevés orosz szöveggel dolgozik, de ezekben csak az első változat bukkan fel, de az rendszeresen. De úgy tűnik, ha ritkán is, de korábban felbukkan a wikipédia által nem említett Паннонская низменность (Pannon-alföld) is. A legmeglepőbb azonban az, hogy ha a magyar Kárpát-medencét szó szerint oroszra fordítjuk (Карпатский бассейн), és ennek előfordulását is megvizsgáljuk a korpuszban, azt találjuk, hogy 1960 óta ez mindegyiknél gyakoribb! Ez a változat azonban nem fordul elő az egész orosz wikipédiában! Mi lehet ennek a magyarázata? Román A román wikipédia szerint a földrajzi egység neve Câmpia Panonică (Pannon-síkság). A cseh wikipédia a terület román neveként a Câmpia de Vest (Nyugati-síkság) formát adja meg, de a román wikipédia szerint ez csupán a terület egy kisebb része: a Romániához tartozó rész. A román felfogás szerint azonban, ahogy korábban másoknál is láttuk, a Pannon-síksághoz csupán az alacsonyan fekvő területek tartoznak, ahogy ezt a szócikkben látható térkép is illusztrálja: Szerb, horvát, szlovén A szerb vikipédia szerint a terület a Панонска низија ([Panonszka nizija], Pannon-alföld), ritkábban a Панонски басен ([Panonszki basen], Pannon-medence) nevet viseli. A horvát változat kizárólag a Panonska nizina (Pannon-alföld) nevet említi. A szlovén változat szerint a területi egység neve Panonska nižina (Pannon-alföld) vagy Panonska kotlina (Pannon-medence). Mindhárom wikipédia síkságként definiálja a területet, bár mind a szerb, mind a horvát változatot olyan térkép illusztrálja, mint a magyart: azaz a teljes, a Kárpátokon belüli terület jelölve van. További nyelvek Mivel a Google Ngram Viewerben van francia, spanyol, héber és kínai korpusz is, és ezek is szolgálhatnak némi tanulsággal, célszerűnek véltük ezeket is megvizsgálni. Mivel azonban a héber wikipédián nem találtunk vonatkozó cikket, a kínai adatok elemzésébe pedig a nyelvi kompetencia hiánya miatt bele sem mertünk vágni, végül csak a francia és a spanyol adatoknál maradtunk. A francia wikipédia idevágó cikke a Plaine de Pannonie (Pannon-síkság) címet viseli, és nem említ semmilyen alternatív formát. A Kárpát-medence fordítása Bassin des Carpates lenne. Most már nem is olyan meglepő, ha eláruljuk: az Ngram Viewer szerint ez utóbbi gyakoribb, igaz, csak az 1970-es évek óta. Az 1950-es évek közepe előtt a korpuszban erre nincs is adat, a kétezres években viszont fölénye meggyőzővé vált. A magyar wikipédia Kárpát-medence szócikkéhez a spanyol Llanura Panónica (Pannon-síkság) szócikk van hozzárendelve, pedig ennek van pontosabb megfelelője, Cuenca panónica (Pannon-medence) is. Ez utóbbiban ráadásul szerepel a cuenca de los Cárpatos (Kárpát-medence) forma is. Sajnos az Ngram Viewerben egyiket sem sikerült megtalálni.

Összeesküvés?

Hogyan lehetséges az, hogy az idegen nyelvű wikipédiák nem, vagy csak mellékesen említik a Kárpát-medencének pontosan megfelelő terminust, addig ahol az előfordulások számszerűen ellenőrizhetőek (az angol, a német, az orosz és a francia esetében), ott mégis ez mutat túlnyomó fölényt? Hiszen azt gondolnánk, hogy a leggyakrabban használt név tekinthető az alapnak, az igazi névnek. Még ha esetleg korábban nem is az volt a standard, a használat megváltoztatja a viszonyokat, tehát ma már a wikipedistáknak is ezt a változatot kellene elsősorban használniuk. A kérdés azonban nem ilyen egyszerű. A magyar wikipédia is utal arra, hogy a Kárpát-medence, ill. a Pannon-síkság nem ugyanaz a fogalom. A román wikipédia térképén is egyértelmű, hogy a román szócikk nem ugyanarról a területről szól, mint a magyar, bár kétségkívül jelentős közöttük az átfedés. A Kárpát-medence neve azért nem bukkan fel máshol, mert nem létezik a fogalom. Gondoljunk bele, azért ritkán fordul elő, hogy egy hegylánc két oldalát két különböző tájegységhez soroljuk, vagy hogy ugyanazon tájegységhez tartozónak tartsunk teljesen eltérő jellegű vidékeket (hegységet és síkságot). A Dunántúlt is Dunántúli-dombságra, Dunántúli-középhegységre és Kisalföldre osztjuk fel, s nem igazán jutna eszünkbe a Dunántúlt két egységre osztani a középhegység fő vonulata mentén. Bár szeretünk földrajzi egységként gondolni a Kárpát-medencére, valójában a „történelmi” Magyarország „ezeréves” határaira gondolunk. Még akkor is, ha tudjuk, hogy a valódi határok szinte sosem estek egybe ezekkel az idealizált határokkal: az évszázadokig fennmaradt országgyepüt nem tekinthetjük az állam szerves részének, a kiskirályok idején nem beszélhetünk egységes államról, a három részre szakadt Magyarország idején végképp elszakadtunk ettől az ideától, és a kiegyezésig Erdély különálló maradt. Erdély és Magyarország (újra)egyesítése rövidebb ideig tartott, mint amennyi Észak-Erdély utolsó (és véglegesnek tűnő) elvesztése óta eltelt. Földrajzi alapon azt is nehezen tudnánk indokolni, hogy miért tekintjük Pozsonyt a Kárpát-medencében, Bécset viszont azon kívül fekvőnek. A Kárpát-medence terminus megfelelői gyakori felbukkanásának feltehetően az a fő oka, hogy erről a területről elsősorban magyar szerzők (illetve magyar forrásokat használó külföldiek) írnak, hiszen a magyarok számára a legfontosabb ez a földrazi egység: a többiek ennek (illetve a potenciális konkurens Pannon-síkságnak) perifériáján helyezkednek el (pl. a szlovákok), vagy a területük perifériája lóg át e régióba (osztrákok, ukránok), vagy mindkettő egyszerre igaz (szerbek, románok). S mivel a fogalom egy kívülálló számára aligha meggyőző (hiszen földrajzilag és etnikailag egyaránt sokszínű területről van szó), a gyakorisága ellenére nem tud gyökeret verni. Persze ez a gyakoriság is viszonylagos, hiszen legfeljebb a szintén ritka Pannon-síkságnál nagyobb gyakoriságról beszélünk, az adott nyelvek átlagos beszélői egyikkel sem találkozhatnak nap mint nap. Összegzésként tehát kimondhatjuk: egyedül vagyunk a Kárpát-medencében, hiszen gyakorlatilag senki más számára nem létezik.

Az OSZÖ elnöke szerint nem könnyű a magyarországi szlovákok helyzete

2011. április 5. - (mti)

Nem könnyű a magyarországi szlovákok helyzete - jelentette ki az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke. Fuzik János a Határon Túli Szlovákok Hivatala (HTSZH) által a magyarországi szlovákság helyzetéről kiadott nyilatkozatot kommentálta egyetértett a szlovák dokumentumban említett Fuhl Imrével. Az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke az MTI-nek elmondta, hogy szerinte „sok mindenre lehet panaszkodni” a magyarországi szlovákság helyzetét illetően. Fuzik János hangsúlyozta, hogy egyetért a Határon Túli Szlovákok Hivatalának a magyarországi szlovák kisebbségről kiadott nyilatkozatának tartalmával. Ugyanakkor a nyilatkozat évtizedek óta megoldatlan gondokat is összegez - tette hozzá. Példaként említette, hogy a szlovák kisebbség iskoláiban már 30 éve alacsony az anyanyelvi oktatás óraszáma, általában heti négy óra zajlik szlovákul. A HTSZH nyilatkozatát megerősítve megemlítette, hogy a fiatal pedagógusok hiánya is egyre jobban érzékelhető. Ezen például úgy próbálnak segíteni, hogy ösztöndíjakat hirdetnek meg a szlovák általános iskolák 7. és 8. osztályos diákjainak, hogy ösztönözzék őket a két magyarországi szlovák gimnáziumban, a békéscsabaiban és a budapestiben való továbbtanulásra. A gondok mellett pozitív fejleménynek ítélte, hogy a korábbi évekhez képest 2011-ben már egy kicsivel több pénz jut az államkasszából a civil szervezeteknek. Fuzik János elmondta, hogy rendszeres munkakapcsolatban állnak a HTSZH-val, amelyen keresztül anyagi támogatást is kap a szlovák kisebbség. Az MTI megkereste a HTSZH dokumentumában hivatkozott Fuhl Imrét, az OSZÖ tagját is, aki elmondta, hogy két hete Ruženka Egyedová-Baránekovával, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének elnökével és a szövetség titkárával, Monika Szabóovával együtt tárgyalt Pozsonyban a HTSZH elnökével Milan Vetrákkal, aki megbeszélésük alapján adta ki a hivatal nyilatkozatát. Fuhl Imre, aki az OSZÖ 14 fős Spolu (Együtt) „frakciójának” vezetője a nehézségek kapcsán az oktatást megemlítve hangsúlyozta, hogy magyarországi szlovákok generációi nőttek fel „igazi szlovák nyelvű oktatás nélkül”.

http://hirszerzo.hu/belfold/20110405_OSZO_hatarontuli_magyarorszagi_szlovak#rss

http://hvg.hu/itthon/20110405_magyarorszagi_szlovak_OSZO_hatarontuli

http://www.bumm.sk/53911/gondban-vannak-a-magyarorszagi-szlovakok.html

Aggasztó a magyarországi szlovákok helyzete

2011. április 4. - (mti)

Jóllehet, lassult a magyarországi szlovákok asszimilációja, ám az identitás és a nyelv elvesztése továbbra is gyors ütemű - állítja a pozsonyi Határon Túli Szlovákok Hivatala (HTSZH) hétfői közleményében. „A szlovák kisebbség helyzete Magyarországon nehéz, már-már kritikus. A magyar nemzetiségi politika példaértékűségéről szóló nyilatkozatok ellenére a magyarországi szlovák kisebbség képviselőinek véleménye szerint hiányoznak az egyértelmű garanciák, főként ami a magyarországi szlovákok jogos elvárásainak, illetve szükségleteinek pénzügyi biztosítását illeti, miközben az állam részéről a status quót sem mindig tartják be” - olvasható a dokumentumban. A közlemény kiadására az után került sor, hogy Milan Vetrák, a HTSZH elnöke találkozott a magyarországi szlovákság vezetőivel: Imrich Fuhllal, az Országos Szlovák Önkormányzat Spolu (Együtt) frakciójának vezetőjével, Ruženka Egyedová-Baránekovával, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének elnökével és a szövetség titkárával, Monika Szabóovával.

http://www.uszz.sk/index.php?ID=1494&l=sk

Milan Vetrák szerint a magyar politika többet foglalkozik a határon túli magyarokkal, mint a saját kisebbségeihez tartozó adófizetőkkel, holott a kisebbségek elvárnák, hogy az állam ugyanolyan lehetőségeket biztosítson önazonosságuk megőrzésére, mint amilyeneket magyar polgártársaiknak biztosít. A szlovák kisebbség vezetői felhívták a HTSZH figyelmét arra is, hogy Magyarországon több mint a felére csökkent a kisebbségi önkormányzatok és szervezetek eddigi támogatásának mértéke. A problémára a HTSZH a szlovák-magyar kisebbségi vegyes bizottság legközelebbi ülésén szeretné felhívni az illetékesek figyelmét. A szlovákok szerint komoly gondok vannak az oktatásban: a magyarországi szlovák óvodákban csak napi egy tanórát tartanak szlovákul, egyébként a nevelők magyarul beszélnek. A szlovák kisebbségi iskolákban pedig többnyire csak heti négy óra szlovák van. Gondot jelent az is, hogy a pedagógusok nagy része az elkövetkező években nyugdíjba megy, s nincs utánpótlás. Ez az állapot kedvezőtlenül befolyásolja a békéscsabai és a budapesti szlovák gimnázium, valamint a főiskolák szlovák tanszékeinek helyzetét. Pozsony érdeklődéssel várja, hányan vállalják a szlovák nemzetiséget a legközelebbi népszámlálás alkalmával Magyarországon, s fontosnak tartja, hogy a kérdezőbiztosok között megfelelő számban a szlovákok is képviselve legyenek. Milan Vetrák, aki a közelmúltban vette át a HTSZH irányítását, a jövőben szeretne szorosan együttműködni a magyarországi szlovákokkal.

http://szentkoronaradio.com/elszakitva/2011_04_04_a-totok-szerint-kritikus-a-csonkahoni-szlovak-kisebbseg-helyzete

http://www.boon.hu/szlovakiaban-kritikusnak-tartjak-a-magyarorszagi-szlovakok-helyzetet/haon-news-charlotteInform-20110404-0856261333

http://www.mno.hu/portal/775698

http://www.origo.hu/itthon/20110404-pozsony-aggasztonak-tartja-a-magyarorszagi-szlovakok-helyzetet.html

http://www.parameter.sk/rovat/belfold/2011/04/04/kritikus-magyarorszagi-szlovak-kisebbseg-helyzete

http://www.bumm.sk/53868/pozsony-aggasztonak-tartja-a-magyarorszagi-szlovakok-helyzetet.html

http://www.felvidek.ma/felvidek/politika/27963-szlovakiaban-aggodnak-a-magyarorszagi-szlovakok-helyzete-miatt

http://www.nyest.hu/hirek/szigoru-szlovak-kritika-magyarorszagnak

http://karpatinfo.net/kulfold/2011/04/05/pozsony-aggasztonak-tartja-magyarorszagi-szlovakok-helyzetet

http://hvg.hu/vilag/20110404_szlovak_magyarorszagi_helyzet

http://www.hirtv.hu/kulfold/hethatar/?article_hid=371365

http://hirszerzo.hu/kulfold/20110404_magyarorszagi_szlovakok?s=hl

http://belfold.ma.hu/tart/cikk/a/0/92259/1/belfold/Pozsony_aggodik_a_magyarorszagi_szlovakokert?place=srss

http://www.echotv.hu/?akt_menu=16&r_id=30&hir_id=243881

http://inforadio.hu/hir/kulfold/hir-424709

http://www.lanchidradio.hu/kulfold/neheznek_latjak_a_szlovak_kisebbseg_helyzetet_20110404

http://ujszo.com/online/kozelet/2011/04/04/aggasztonak-tartjak-a-magyarorszagi-szlovakok-helyzetet

http://bombahir.hu/hataron-tul/pozsony-a-magyarorszagi-szlovakokat-felti

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

....................................................................................................................................