Santov leží pri úpätí 757 metrového vrchu Pilíš, na 20 kilometrov od Budapešti, v údolí, otvorenom smerom k hlavnému mestu. Písomne prvýkrát spomínajú obec Santov v roku 1299. Za tureckých čias dedina úplne vymrela. Novodobé dobývanie vlasti sa začínalo v roku 1702, 15 rodinami prisťahujúcimi zo západnej časti dnešného Slovenska. Obyvatelia obce sú pokrvní potomkovia týchto a neskoršie prisťahovaných rodín. 60 % 2000-ového obyvateľstva je slovenskej národnosti. Medzi pamätihodnosti Santova patrí katolícky kostol postavený v roku 1760. Taktiež kaštieľ rodiny Orosdy, ktorý dal postaviť z Turecka vrátiaci sa veľkoobchodník Fülöp Orosdy v roku 1899 na základe plánov Artúra Meiniga. V budove postavenej do údolia v strede lesa dnes je reštaurácia a ubytovacia možnosť. Kaštieľ rodiny Baross postavený v klasicistickom štýle dnes sídli miestna materská škola.
Pilisszántó
A magas hegyektől átölelt festői völgyben fekvő 2200 lélekszámú falu Budapesttől 25 km-re a Pilishegy lábánál fekszik. Innen rálátás nyílik a fővárosra, és a főváros lakóinak szeme is szívesen megpihen az erdő borította hegyeken. Első okleveles említése 1299-ből való Azon ritka Pest környéki települések egyike, amely igyekszik sikeresen megőrizni egyéniségét, jellegzetességét, gazdag sajátos kultúráját, az egyedülálló táj és természeti értékeit az utókor számára is. Lakóinak egy része helyben, mások a környék és a főváros kínálta munkahelyein keresi kenyerét. A tömegközlekedés az Árpádhíd pesti oldalán lévő buszvégállomásról indul, a Bécsi útról Pilisvörösváron leágazva Pilisszántóra. Az utcán kétnyelvű beszélgetést lehet hallani. Négy együttesünk a Pántlika, Sztugyenka, Páva és a Mosoly, falunk saját gazdag kultúrkincseit őrzik. A katolikus hivők két nyelven imádkoznak a templomban. A „Miatyánkat” hazánkért, Magyarországért, a szlovák nyelvű „Miatyánkat” az „Otcse nás”-t pedig a faluért, a falu lakóiért és az őseiért. A mostani barokk templomot 1760-ban özv. gróf Zichy Miklósné építtette. A templombelső Bebó Károly, Feszty Masa keze nyomát, és Páduai Szent Antal tiszteletét őrzi, aki a falu védőszentje. Az alapellátás úgy az egészségügy, mint az oktatás terén biztosított. A lakók komfortérzete közműellátottsága jó, csak a szennyvízcsatorna rendszer hiányzik. Az emberek otthonuknak érzik a falut, jó szántóinak lenni. Nem elvándorlási, hanem bevándorlási irányzat tapasztalható. A falusi utcakép, a még megmaradt hagyományos épületek, a békés családias egymásra köszönős falusi hangulat, a táj varázsa miatt Budapest belekerült Pilisszántó vonzáskörzetébe. Falunk területe minden korban mágnesként hívta a szépre, a jóra érzékeny embert. A kellemes vonzás letelepedésre késztette az ősembert, keltákat, a rómaikat, az avarokat, szlávokat és végül a honfoglaló magyarokat is. Pannónia a Római Birodalom legészakibb tartománya volt, területileg nagyjából megfelelt a mai Dunántúlnak. Mivel a Duna a birodalom természetes határa volt, a rómaiak a folyó mentén végvárakat és védelmi rendeltetésű városokat építettek. Ezeket a határ menti várakat és városokat hadiutak kötötték össze. Ilyen hadiút vezetett a község területén át Aquincum felől (amely a mai Óbuda helyén terül el) északnak. A hadiúton 2 m magas mérföldkövek jelölték a távolságot római mérföldekben. Ilyen mérföldkő található a község temploma előtt is, melynek egyikén az alábbi felirat található magyar fordításban: „A kegyes fényességes Marcus Aurelius Severus Alexander császár a legfőbb hadúr és főpap, akit nyolc alkalommal ruháztak fel Tribunusi ranggal háromszoros Consul a Haza Atyja cím tulajdonosa Állíttatta Aquincuntól a 12. Mérföldre.” A mérföldkövet a felirat tanúsága szerint 230-ban állították. Az Árpádház uralkodása alatt épült a korhoz képest nagyméretű kőtemplom, vagy kolostor melynek romjait a régi temetőben megtaláltuk, és melynek tekintélyt adó ezernyi éves mélyén számos titok várja a majd méltónak megítélt megfejtőjét. Számos izgalmas nagy jelentőségű régészeti feltárás várat magára a térségen átvonuló két római hadiút mentén, melynek nyomait ismerjük, mint pl. a megtalált szarkofág, római villa, őrtorony, mérföldkövek, pénz. Nem véletlen tehát, hogy a Pilis „Szent hegyként” is elhíresült. E nemes elnevezést olyan szellemiségű erők csiszálták hiteles helyszínné, mint a honfoglaló magyarok, a Pilisben elmélkedő rejtélyes remeték majd kolostoraik és az Árpád-házi királyok. Boldog Özséb is itt alapította meg az egyetlen magyar szerzetesrendet, a Pálosokat, kiknek Szentkereszt nevű kolostora a XIII. században már itt állt Szántó mellett. Innen indultak el a világ legeldugottabb részeire a Pálos szerzetesek, magukkal véve Pilis szellemét és a Pilisi rovásírást. Középkorban királyi birtokként ma még nem ismert helyen Királyszántó vagy Kisszántó résztelepülés is létezett a Nagyszántó mellett. A török idők alatt a település eltűnt. 1702-ben kezdődik Pilisszántó új kora. A mai Nyugat-Szlovákiából akkor telepedett le 15 család, ezek a családnevek ma is élnek. Az ő vérszerinti leszármazottai a mai lakók. A Szent hegy szelleme ma is itt él, amely a falu több évszázados, öröklött címerében is kifejeződik a nép szorgalmára utaló búzakalász és a hithűségre utaló Betlehemi csillag jelképekben.
Túraajánlat
Műemlékek, látnivalók:
Orosdy-kastély, Baross kastély, Templom
Kirándulási lehetőségek: Pilis-hegy, Hosszúhegy, horgászási lehetőség a Határréti tározó.
Étkezési lehetőség: Aznap reggeli bejelentkezés után a Baross-ház falukonyháján hétköznap. Szálláslehetőségről a Polgármesteri Hivatalban lehet érdeklődni.
