Az oslovma.hu portál médiafigyelője, sajtószemléje és hírválogatása elsősorban a hazai szlovákságot és a szlovák-magyar kapcsolatokat érintő legfontosabb hírek és vélemények válogatott gyűjteménye. Az összeállítás sajtóforrások, közéleti, kulturális és parlamenti tudósítások szemléjét kínálja.
„A hit, a kultúra és az oktatás-nevelés abroncsként fogja össze a nemzetiségek életét”
2025. december 18. - (mti)
- mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára 2025. december 18-án Budapesten, a nemzetiségek napja alkalmából adományozott Nemzetiségekért díjak átadásán. Soltész Miklós hozzátette: évről évre advent heteiben tartják a díjátadót, ami egyben üzenet is országon belül és kívül. Jelképezi az összefogást a nemzetiségek és a magyar nemzet között, és üzenet abban az értelemben is, hogy mi a békességet szeretjük - fogalmazott. Mint mondta, ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a zsidóság örömünnepe tragédiával, gyásszal kezdődött, köztük három magyar áldozattal Ausztráliában. Az „évtizedekig irigyelt“ Nyugat-Európában advent ünnepét sokszor a rettegés, félelem veszi körül, és még szomorúbb, hogy Európa keleti részén még mindig háború dúl, mérhetetlen szenvedést okozva két, ortodoxiában testvérnép között - sorolta. Az államtitkár kiemelte: Magyarország a béke szigete, és nem győzi hangsúlyozni, hogy ebben milyen nagy szerepet vállalnak a nemzetiségek. Soltész Miklós megköszönte a leköszönő nemzetiségi képviselőknek, szószólóknak, helyi és országos önkormányzatok vezetőinek a munkájukat, amivel szolgálták a békességet és a közösséget. Kiemelte a pedagógusok fáradhatatlan munkáját is, amivel a következő nemzedéket nevelik, és sokat tesznek a nyelvvesztés megállításáért, sokaknak újratanítják őseik nyelvét. Megköszönte továbbá a civilek és az egyházi vezetők munkáját. Szólt arról is, a díjazottakat összeköti, hogy életüket átszövi a hit, a kultúra és az oktatás; ezt megköszönte nekik és a közösségnek, amelyet képviselnek. A hit, a kultúra és az oktatás-nevelés abroncsként fogja össze a nemzetiségek életét - fogalmazott. Soltész Miklós jelezte: a következő év költségvetése „nagyszerűen alakul“, köszönhetően kiemelten Ritter Imre német nemzetiségi képviselő kitartó és fáradhatatlan munkájának. A köznevelési intézményt fenntartó helyi nemzetiségi önkormányzatok éves működési támogatása a háromszorosára fog emelkedni, megduplázzák a nemzetiségi pedagógushallgatók ösztöndíját és a pedagógusok 10 százalékos béremelésben részesülnek. Folytatódnak a megkezdett beruházások is - ismertette. A díjat idén adták át 30. alkalommal, jutalmazva azokat, akik a magyarországi nemzetiségek érdekében példaértékű munkát végeztek. Az elismerést ebben az évben 11 embernek és két szervezetnek - a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyháznak és a Dnipro Országos Ukrán Kulturális Egyesületnek - ítélték oda. A díjakat Soltész Miklós és Sztojka Attila, a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára adta át. Az ENSZ 1992. december 18-án fogadta el a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot. Ez volt az első olyan átfogó nemzetközi dokumentum, amely az államok számára előírja a kisebbségek létének, identitásának védelmét, rendelkezik a kisebbségek saját kultúrához, hitélethez és nyelvhasználathoz való jogáról, a kisebbségeket érintő ügyek eldöntésében való érdemi részvételről, a határokon átívelő szabad kapcsolattartásról. Magyarországon 1995. szeptember 21-én döntött arról a kormány, hogy december 18-a a kisebbségek napja, és ekkor alapították a Kisebbségekért díjat is; 2012-ben az Országgyűlés a napot a nemzetiségek napjának, az ez alkalomból odaítélt díjat pedig a Nemzetiségekért díjnak nyilvánította.
Nemzetiségek napja Oroszlányban
Együtt írják a város történetét / A szlovák önkormányzat aktív alakítója a város kulturális életének
https://oroszlany.hu/media/hirek/2025/12/17/nemzetisegek-napja-oroszlanyban
84 éves korában elhunyt a kiváló pedagógus és nemzetiségi aktivista
2026. január 22-én örökre itt hagyott bennünket Somogyi Józsefné Ica néni – közölte a gyászhírt a Csabai Szlovákok Szervezete. A békéscsabai Somogyi Józsefné hosszú éveken át dolgozott pedagógusként és nemzetiségi aktivistaként. A Csabai Szlovákok Szervezetének alapító tagja, az újraindított Čabiansky kalendár egykori szerkesztője volt. Megkapta a Csabai Szlovákokért kitüntetést. „Emlékét szívünkben őrizzük – írta Facebook-oldalán a Csabai Szlovákok Szervezete. Somogyi Józsefné ismert volt arról is, hogy a csabai újratelepítés kövét a 275. évfordulóra ő választotta ki. Sokat tett a közösségekért, többek között a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő egyesület tagjaként.
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2022/03/sokat-tett-a-szlovaksagert-a-csabai-varosvedo
Somogyi Józsefné - Sokat tett a szlovákságért a csabai városvédő
2022. március 8. - (Nyemcsok László - beol.hu)
https://www.facebook.com/oslovma/posts/4838031206295817
A Čabiansky kalendárt 1991-tól 2000-ig szerkesztette. Idén tölti be 80. életévét, családja mellett a nemzetiségekért dolgozott, most is hasznosítják tudását, tapasztalatait. A csabai újratelepítés kövét a 275. évfordulóra ő választotta ki. Sokat tesz a közösségekért, többek között a városvédő és városszépítő egyesület tagjaként. Mindezért a beol.hu, Békés megyei hírportálnál Somogyi Józsefné a hét embere.
- Elonának, Helenának vagy Ilonának szólítsam?
- Mindegyikre hallgatok. Az ősökre való tekintettel az e-mail címemben az Elona szerepel. A Čabiansky kalendárban Helenaként tüntettek fel, a keresztnevem szlovák megfelelőjeként. Magyarul pedig Ilonának szólítanak.
- A kalendáriumot a Szlovák Kultúra Házában mutatták be. Úgy tudom, nagy szerepe volt abban, hogy ez a nemzetiségi, közösségi tér létrejöjjön.
- Mazán Mátyás, Békéscsaba utolsó tanácselnöke kezdeményezte az akkori városi képviselő-testülettel egyetértésben, hogy a szlovákságnak legyen egy kulturális épülete Békéscsabán, mégiscsak itt élnek közülük a legtöbben. Nemzetiségi referensként mentem vele a lehetséges helyszínekre, és három épület közül végül ezt az ingatlant választottuk, és itt építettük fel a Szlovák Kultúra Házát.
- Tudomásom szerint ahhoz is elég sok köze volt, hogy 2001-ben Békéscsabán nyíljon meg a szlovák konzulátus.
- Békéscsaba trencséni kapcsolatai nagy szerepet játszottak ebben, ugyanis az akkori trencséni polgármester Pozsonyban is azt szorgalmazta, hogy Békéscsabán legyen a konzulátus. Holott több más város is szóba jött, például Szeged.
- A városháza előtt lévő emlékkőről még nem is beszéltünk. Ennek mi a története? Információim szerint ehhez is köze van.
- Békéscsaba újratelepítésének 275. évfordulójára készültünk. Sikerült egy olyan követ elhozni annak idején Hont megyéből, mely akkor szakadt le a szikláról. Ez szimbolizálja a csabai városháza előtt, hogy a leszakadt szikladarabok is meggyökeresednek olyan táptalajon, ahol jól érzik magukat.
- A múlt megőrzése mennyire fontos az ön számára?
- Az a legfontosabb, hogy archiváljuk mindazt, amit az őseink itt hagytak számunkra. Ennek széles a köre a kulturális és tárgyi emlékektől az épületekig. Sztraka Ernő főépítész és a Szemián Sámuel jegyző munkássága példaértékű a szememben. Miként az egyházé is, mely bármilyen bajban, például az árvízkor is befogadta a lakosságot a nagytemplomba.
- Visszatérve a pedagógiai tevékenységére, mit érzett ebben a legfontosabbnak?
- Hét iskolában volt akkoriban szlováknyelv-tanítás, külön munkaközösséget alkottunk. Mese- és versmondó-, szépkiejtési versenyeken indítottunk gyermekeket, akik nagyon szép eredményeket értek el. A kirándulások is sokat jelentettek a diákoknak, hiszen meghatározó élmény volt látni és megmászni például a Magas-Tátrát. Szakmai életutam során nagyon sok olyan kollégával, baráttal dolgozhattam együtt, akikkel közösen értünk el eredményeket.
Névjegy - Somogyi Józsefné 1942-ben született Békéscsabán, családfa-kutatásai révén 1838-tól köthetők a városhoz ősei. Legelő-Gerendáson, tanyai iskolában járta ki az első nyolc osztályt, ezután Csabán, a szlovák gimnáziumban érettségizett. 1961-ben városi ösztöndíjjal felvették a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola szlovák-orosz-földrajz szakára, itt diplomázott 1965-ben. Békéscsabán, a 11-es számú általános iskolában tanított, majd nevelőtanárként dolgozott a békéscsabai szlovák iskolában. 1986-tól 19 évet töltött a városházán a nemzetiségi, majd a nemzetközi kapcsolatok referenseként. A szlovákiai testvérvárosi kapcsolatok kiépítésében elévülhetetlen érdemei vannak Trencséntől Túrócszentmártonig, Korompától Terebesig. Somogyi Józsefnének két gyermeke van, Nóra és Zsolt. Egy unoka, a gimnazista Dóri is bearanyozza életét.
Új, határon túli együttműködés: Békés Vármegye - Nagyszombat megye
Kultúra, turizmus, gazdaságfejlesztés, nemzetiségi kapcsolatok…
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2026/06/bekes-varmegye-onkormanyzata-kozgyules-egyuttmukodes
Nagyszombati delegáció a Békés Vármegyei Kormányhivatalban
A Csehországgal, Ausztriával és Magyarországgal is határos Nagyszombati Önkormányzati Régió elnöke, Jozef Viskupič vezette küldöttség látogatott el a napokban a Békés Vármegyei Kormányhivatalba. A delegációt elkísérte a békéscsabai szlovák főkonzul, Richard Kmeť is. A küldöttséget dr. Rákóczi Attila főigazgató, dr. Bódi Beáta igazgató, illetve dr. Kása Róbert főosztályvezető fogadta. A találkozón a kultúra, valamint az oktatás területén kínálkozó együttműködési lehetőségekről tárgyaltak.
Békés Vármegye nemzetiségi napi díszünnepsége Telekgerendáson
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2025/12/nemzetisegek-napja-bekes-varmegye-telekgerendas
Négy vármegyei nemzetiségi díj talált gazdára
https://behir.hu/bekesen-bekesben-a-varmegyei-nemzetisegek-kiemelkedo-tagjait-ismertek-el
Magyar és szlovák dalok a békéscsabai evangélikus kistemplomban
Fellépett az Evangélikus Vegyeskar, a Čabianska Ružička Dalkör a szlovák iskolásokkal, a Strapce Citerazenekar, valamint a Premier Művészeti Felnőtt Vegyeskar.
https://behir.hu/lejott-az-isten-szent-fia-adventi-hangverseny-az-evangelikus-kistemplomban
A csabai kolbász szlovák
2025. december 27. - (Licska Balázs - beol.hu)
Hungarikum, de csabai szlovák specialitás / Tévedsz, ha azt hiszed, mindent tudsz a csabai kolbászról: ez a könyv sok kérdést tisztáz. /
Klobásová kniha búra mýty a stavia piedestál Slovákom
/ A közelmúltban mutatták be Kiszely András, a békéscsabai szlovák önkormányzat elnökének legújabb kötetét. A könyv címe nem véletlen, azért döntött a csabai szlovák kolbász mellett, hogy jelezze, a hungarikum csabai kolbász eredendően egy csabai szlovák produktum, a csabai szlovákok gasztronómiai specialitása. A kötet egy sorozat negyedik fejezete, és immár készül az ötödik is – úgy véli, az a legkeményebb fa, amibe belevágták a fejszét. /
Videó: https://youtu.be/4ZNj9vL4tsw
/ A szlovák tájházban mutatták be Kiszely András legújabb könyvét, amely a csabai szlovák kolbászról szól. Bár a helyszín autentikusnak mondható, a békéscsabai szlovák önkormányzat elnöke szerint a városban bárhol máshol is bemutathatták volna a könyvet: akár a főtéren, akár a határban, akár a piacon, akár Jaminában vagy Mezőmegyeren, hiszen mind Csabáról szól, ahogy a kötet is. / A csabai szlovák kolbász című könyv egy sorozat negyedik eleme. A szériát pár éve indították el, a fő cél az, hogy csabai szlovák témákat dolgozzanak fel. Úgy fogalmazott: múltbéli témákat hoznak vissza, ugyanakkor aktualizálva, úgy visszaadva, hogy azok most is fogyaszthatók legyenek. / Először lényegében egy szakácskönyvet jelentettek meg, régi, jól ismert és kevésbé ismert csabai szlovák recepteket adtak közre magyarul és csabai szlovák nyelven. / A második kötetben a podsztyenás házakról értekeztek – amelyek most is megtalálhatók a városban –, persze nem konkurálva a szakemberekkel. A kötet inkább a stílus kialakulásáról, megszületéséről szól. / A harmadik könyv egy kerek évfordulóhoz kapcsolódott. Szerinte a csabai szlovák törekvés, a munkaszeretet, az Istenbe vetett töretlen hit jelképe, egyben a város szimbóluma is az evangélikus nagytemplom. 2024-ben ünnepelték azt, hogy 200 éve szentelték fel. Sztorikat is megosztanak, betekintést nyújtva az épület rejtelmeibe. Kiemelte: az evangélikus nagytemplom több egy olyan helynél, ahova csak énekelni és imádkozni járnak az emberek. / Így érkeztek el a negyedik kötethez. Alapvetően nem szerettek volna a csabai kolbásszal foglalkozni – bár kiadtak róla egy füzetet –, meggyőzte őket az élet. A csabai kolbász egyre gyakrabban jelenik meg a városon belül és kívül, hungarikum. Kiemelte azonban: a csabai kolbász a csabai szlovákok gasztronómiai specialitása, egy csabai szlovák produktum, a szlovák ősök találták ki az egyedi fűszerezését – és csabai kolbász nem lenne, ha nem a szlovákok telepítették volna újra a települést több mint 300 éve. / Ezért nem túlzó a könyv magyar címe, hogy A csabai szlovák kolbász – mondta. A kötetekben igyekeznek némi háttértudást is biztosítani – azért nem lexikonjelleggel –, így a mostaniban is szó van a kolbász történetéről, születéséről egy idővonal segítségével. Ugyanakkor arról is, hogy miként kell csabai kolbászt készíteni, mivel az ő tapasztalata szerint vannak olyan csabaiak, akik, noha szeretik, saját kezükkel eddig nem készítettek kolbászt, nem értek hozzá a hideg vagy meleg húshoz. Kiszely András, a békéscsabai szlovák önkormányzat elnöke hozzátette, hogy szívesen merít a szlovák elődök munkáiból, ötleteiből, szerinte, ha valaki egyszer leírt valamit és az jó, akkor azt nem kell újra és máshogy leírni. A csabai kolbász tekintetében pedig megkerülhetetlen Dedinszky Gyula evangélikus lelkész, helytörténész és néprajkutató, aki írt könyvet a csabai kolbászról, szinte tudományos szinten, rendkívüli alázattal. Elmondta, hogy a kötetben rengeteg fényképet is használtak, akár régi csabai disznótorokról is. Emellett van benne egy mondhatni anekdotagyűjtemény, régi karikatúrákkal, valamint azzal, hogy például egy minden hétvégén a szegedi vagy a budapesti vonatra felszálló fiatalnak mit jelent a csabai kolbász: az otthont. A kollégiumban vagy az albérletben kolbászt falatozva ezzel is kötődik a városhoz. / A csabai szlovák vezetéknevekről szól a következő kötet - Kiszely András hozzáfűzte, elkezdték előkészíteni az ötödik könyvet, a kivitelezésén gondolkodnak, és úgy tűnik, hogy ez lesz a legkeményebb fa, amibe belevághatták a fejszét. A csabai szlovák vezetéknevekről szól majd a kötet, alapjáraton több száz vezetéknévvel, ezért azon is töprengenek most, hogy ezt egy vagy két kötetben lenne-e érdemesebb megjelentetni. / – Nemrég találkoztam egy fiatallal, akinek csabai szlovák vezetékneve volt, és ő nem is tudta, hogy az szlovák eredetű. Emellett rengetegen lépnek oda hozzám, hogy az ő vezetéknevük mit is jelent. Ezek a történetek inspiráltak a könyv megírására – magyarázta Kiszely András. A békéscsabai szlovák önkormányzat elnöke szerint nem kétséges, hogy nyelvileg a csabai szlovákság kihal, maguk között ők is inkább magyarul beszélnek. Ha pedig eltűnik a nyelv, akkor kérdés, hogy mi marad. Kiemelte: a nevek. Azok a mai napig egyértelműen jelzik a származást, az eredetet. Amikor felteszik a kérdést, hogy kik is a mai csabai szlovákok, akkor arra az a válasz, hogy azok, akik ezeket a neveket viselik. Ez pedig pluszt ad egy csabai ember számára. / Szlovákok telepítették újra Csabát - A csabaiak okosak, szorgalmasak, nem felejtenek. De az élet rohan, és mindig van sürgetőbb ügy, amivel foglalkozni kell. Nem mindig jut idő arra, hogy az ember levegyen a polcról egy, a város történetével foglalkozó könyvet. A gyors és a sűrű információ mozgat. Ezért nem lehet elégszer elmondani a történetet – ezért kell újra és újra – az összes többi csodálatos csabai történettel együtt –, hogy 300 éve Felvidékről érkezett szlovákok telepítették újra a települést – fogalmazott.
Klobása z nášho ARCHÍVu:
https://www.facebook.com/profile/100063680764740/search/?q=klob%C3%A1s
Kulisszatitkok a csabai kolbászról
A békéscsabai Szlovák Tájházban mutatták be Kiszely András, a helyi szlovák önkormányzat elnökének legújabb kötetét. A csabai szlovák kolbász című könyv a helyi szlovákság identitását erősítő sorozat negyedik darabja, Békéscsaba legismertebb gasztrotermékének, a csabai kolbásznak születését, történetét és készítésének kulisszatitkait tárja az olvasók elé. A kötet nemcsak recepteket és technikákat mutat be, hanem betekintést nyújt abba a kulturális örökségbe, amely a város egyik legfontosabb szimbólumát formálta. A könyv célja, hogy megőrizze és továbbadja azt a tudást és értéket, amely generációkon átívelve a mai napig meghatározza Békéscsaba gasztronómiai hírnevét. Az érdeklődők a kötetet 5 000 forintos áron vásárolhatják meg a békéscsabai Tourinform irodában, a Szlovák Tájházban, valamint a Szlovák Kultúra Házában. (beol)
A Csabai Szlovák Kolbász – bemutatták Kiszely András legújabb könyvét
2025. november 30. - (Gulyás Gergő - behir.hu)
A Csabai Szlovák Kolbász címmel jelent meg Kiszely András legújabb könyve, amelyet a békéscsabai Szlovák Tájházban mutattak be 2025. november 29-én az érdeklődőknek. Ez a kötet a negyedik eleme annak a sorozatnak, amely a csabai szlovákság identitását kívánja erősíteni. Kiszely András, a helyi szlovák önkormányzat elnöke, a könyv szerzője elmondta, hogy azért esett a csabai kolbászra a választás, mert azt égen-földön ismerik, a világ minden táján. Viszont az elmúlt időszakban egyre kevesebb szó esik a csabai kolbász eredetéről, hogy valójában honnan van és mi a története. Ez a könyv erre igyekszik választ adni, az első szál vagy pár csabai kolbászt pedig a csabai szlovákság készítette. Minden egyes oldalon a legnagyobb fókuszt az a tény kapja, hogy a csabai szlovákság nélkül a kolbász sem lenne. – A múltbeli nagy elődeink anyagait, műveit előszeretettel használom ilyenkor. A könyv megírása és megszerkesztése nagyjából három-négy intenzív hónapot vett igénybe. Összetett műről van szó, van benne történeti és interaktív rész is, de a kolbászkészítésről és a kolbász eredetéről is esik szó. Nagyon sokrétű és sokszínű munkáról van szó. Első körben a csabai szlovákoknak ajánlom ezt a könyvet, de természetesen, aki bármilyen szinten érdeklődik a téma iránt, az is nyugodtan forgathatja a kötetet – fogalmazott Kiszely András. Az érdeklődők a Szlovák Tájházban, valamint a Szlovák Kultúra Házában tudják megvásárolni a könyvet, amelyből rengeteg példány készült és amely a csabai szlovákság kultúráját, identitását és a kolbász történetét mutatja be.
Király Katalin Szarvason a magyarországi szlovákok viseleteiről
2025. november 30. - (behir.hu)
A szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban tartott előadást Király Katalin etnológus 2025. november 27-én. A szakember a Hajdanán - Kedysi című – a szarvasi és kiskőrösi viseletet összehasonlító – tárlat kapcsán mutatta be a magyarországi szlovákok viseletét az érdeklődőknek. A rendezvényen, amely kapcsolódott a Hajdanán - Kedysi című időszaki kiállításhoz, Szarka József megbízott igazgató köszöntötte az érdeklődőket, illetve Király Katalin etnológust, a Magyarországi Szlovákok Kulturális Intézete Legátum Kulturális Örökség osztályvezetőjét, valamint az Országos Szlovák Önkormányzat elnökhelyettesét. Az előadó gazdag képes anyaggal illusztrálta mondanivalóját, még szemléletesebbé téve a Magyarországi szlovákok viseletei című előadását. A szakember részletesen ismertette a magyarországi szlovákok különböző korosztályokra jellemző viseleteit. Mint elmondta, a kutatók elsősorban a női öltözeteket vizsgálják, a férfiak és a gyermekek ruházata jóval kevesebb figyelmet kapnak. A legkisebbeké például hároméves kor alatt alig tért el egymástól; leginkább a szín utalt a gyermek nemére. Érdekesség, hogy a kicsik általában nem hordtak csizmát – ezt inkább a tehetősebb családok engedhették meg maguknak, hiszen gyorsan változott a lábméretük, gyakran kellett cserélni a lábbelit. A gyerekek csak iskoláskorban kapták meg első „igazi” cipőjüket. Ezt követően az előadó a női viseletek világába kalauzolta a közönséget, amelyet korosztályonként mutatott be. A fehér szín például a fiatal lányok öltözetére volt jellemző, amely később színesedett. A viseletet az életszakasz is meghatározta, az özvegyasszonyok például nem hordhattak többé feltűnően színes ruhákat. A ruházat az anyagi helyzetet is tükrözte: minél tehetősebb volt valaki, annál díszesebb, jobb minőségű anyagokból készült öltözéket viselt, különösen ünnepi alkalmakkor. A vallás szerepe szintén meghatározó volt, az egyházi előírások sokszor irányt szabtak az öltözködésnek. Az anyagi helyzet ilyenkor is megmutatkozott, hiszen míg a szegényebbek csupán a kendőt cserélték ünnepnapokon, a módosabbak az egész ruházatukat ehhez igazították. A vallási ünnepeken túl az aratásnak is megvolt a maga külön öltözködési hagyománya, amelyről szintén részletesen hallhattak az érdeklődők. Az etnográfus továbbá beszélt a kékfestés és a glancolás technikájáról is. Az előadás utolsó részében Király Katalin a hajviseletek és fejfedők világába engedett bepillantást. A résztvevők megtudhatták, milyen frizurákat viseltek a lányok és az asszonyok, valamint milyen kendők, díszek és egyéb fejrevalók tartoztak a hagyományos öltözethez.
A pilisi szlovákok XXV. farsangi bálja
2026. január 31-én a szentendrei Skanzenben
Szlováklakta települések a Pilisben
http://www.oslovma.hu/XXX/PilKal16.pdf
Országgyűlési krónika:
A nemzetiségi önkormányzatok felülvizsgálhatják a nemzetiségi utónévjegyzéket
2025. december 10. - (mti)
Bővülnek az országos nemzetiségi önkormányzatok nemzetiségi utónévjegyzékkel kapcsolatos jogai, miután a parlament 2025. december 10-én a minősített többséget igénylő passzusoknál 166 igen, 2 nem és 13 tartózkodás, a fennmaradó rész esetében 170 igen és 3 tartózkodás mellett elfogadta az anyakönyvi eljárásról és a nemzetiségek jogairól szóló törvények módosítását. A változtatás nyomán az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalása lesz irányadó a nemzetiségi családi név anyakönyvezhetősége, a nemzetiségi utónévjegyzékben nem szereplő nemzetiségi utónév utónévjegyzékbe való felvétele, valamint a nemzetiségi utónévjegyzék felülvizsgálata során. A nemzetiségi utónévjegyzékben nem szereplő nemzetiségi utónév esetében az érintettnek, az anyakönyvvezetőnek, illetve az anyakönyvi szervnek kell megkeresnie az illetékes országos nemzetiségi önkormányzatot, amelynek a megkereséstől számított kilencven napon belül kell az állásfoglalást kiadnia. Ha az utónév felvételét az érintett nemzetiségi önkormányzat támogatja, akkor a megkeresést és az állásfoglalását öt napon belül kell megküldenie a kultúráért felelős miniszter részére - derül ki a javaslat szövegéből. A módosítás egyértelművé teszi, hogy nem csak a nemzetiségi családi név anyakönyvezhetősége, valamint a nemzetiségi utónévjegyzékben nem szereplő nemzetiségi utónév utónévjegyzékbe való felvétele során irányadó az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalása, hanem a nemzetiségi utónévjegyzék felülvizsgálatának esetében is. A változtatás az országos nemzetiségi önkormányzat át nem ruházható, minősített többséggel meghozandó döntései közé emeli a nemzetiségi utónévjegyzék felülvizsgálatát.
Paulik Antal: Nagyobb mintán, több adattal végezzék a mikrocenzust!
2025. november 20. - (mti)
Az Országgyűlés 2025. november 20-i plenáris ülésén Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló a 2027-es mikrocenzusról szóló törvényjavaslat általános vitában a Magyarországi nemzetiségek bizottságának álláspontját tolmácsolva azt szorgalmazta, hogy a tervezett három százalékosnál nagyobb mintán és bőségesebb kérdéssorral végezzék el a 2027-es mikrocenzust. Arról beszélt: a hazai nemzetiségek földrajzi eloszlása miatt a népesség három százalékát megkérdezve nem lehet reprezentatív adatokat szerezni ezekről a közösségekről. Ezért javasolta, hogy - a 2016-os mikrocenzushoz hasonlóan - a lakosság tíz százalékát vonják be a felmérésbe, és a kért adatok sorába vonják be a nemzetiségi hovatartozással, nyelvhasználattal kapcsolatos információkat is. Megemlítette: ennek többletköltségei jövőre betervezhetőek a 2027-es költségvetés előkészítése során. Felvetette: egy évtizede szerepeltek ezek a kérdések a mikrocenzusban, majd arról beszélt, a szintén érzékenynek számító egészségi adatokra továbbra is rákérdeznek majd az adatfelvétel során. / Zárszavában Hidvégi Balázs államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta: a mikrocenzuson nem kerül sor a nemzetiségi adatok felmérésére, mert a mintavétel nagysága ezt nem teszi lehetővé.
„A felsőoktatásban a nemzetiségi pedagógusképzés fejlesztése kiemelt cél”
Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló a felsőoktatási, kulturális és kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában a nemzetiségek bizottsága nevében arról beszélt, a felsőoktatásban a nemzetiségi pedagógusképzés fejlesztése kiemelt cél. A javaslat érinti a felősoktatás egyes részeit is - mondta, jelezve, hogy a nemzetiségek felsőoktatásban való részvétele biztosított és fontos szerepet tölt be. Kiemelte az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, melynek karai és tanszékei alapvetően járulnak hozzá ahhoz, hogy Magyarországon biztosítva legyenek a jól képzett nemzetiségi pedagógusok. A kulturális örökség védelme, a nemzetiség oktatás és felsőoktatás támogatása, valamint az emlékhelyek megőrzése nem csupán egy-egy közösség érdeke, hanem a magyar állam egészének felelőssége - mondta Varga Szimeon jelezve, hogy a nemzetiségek bizottsága támogatni fogja a javaslatot.
Nemzetiségi utónévjegyzék
A nemzetiségi utónévjegyzékkel összefüggésben az anyakönyvi eljárásról szóló, valamint a nemzetiségek jogairól szóló törvény módosításának általános vitájában 2025. november 19-én előterjesztőként felszólaló Ritter Imre, az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának elnöke azt hangsúlyozta: a tárgyalt törvénymódosítás sem rendezi teljesen a helyzetet ezen a területen, ezért a jövőben újabb változtatásokra lesz majd szükség. Megjegyezte: többnyelvi, kisebbségi környezetben a keresztnév-választás is utalhat identitásra, és hozzátette, hogy az anyakönyvezhető utónevekkel összefüggő törvény már megerősítette és pontosította az országos nemzetiségi önkormányzatok nemzetiségi utónévjegyzékre vonatkozó jogait. Mint mondta, a most tárgyalt javaslat bővítené és teljessé tenné az országos nemzetiségi önkormányzatok ezen jogait azzal, hogy lehetőséget biztosít számukra a korábban elfogadott névjegyzék felülvizsgálatára. A képviselő közölte, hogy a családnevekre vonatkozó eljárást a törvény nem részletezi, ezért ebben a témában egyeztetést kezdtek az országos nemzetiségi önkormányzatok. / Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára azt emelte ki: a tavaszi ülésszakban már a parlament elé került a névadás kérdése, majd jelezte, hogy az akkor megszületett megoldást egészíti ki az országos nemzetiségi önkormányzatoknak megadni kívánt jog, hogy - minősített többséggel - felülvizsgálhassák a névjegyzéket.
„Emelni kell az országos nemzetiségi önkormányzatokban dolgozók bérét”
A közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájában Ritter Imre német nemzetiségi képviselő bérrendezést sürgetett a nemzetiségi önkormányzatok dolgozói számára. Elmondta: a 13 nemzetiségi országos önkormányzat hivatalaiban 150-160 ember dolgozik köztisztviselőként, akiket egyre nehezebb megtartani, mert ugyan 2025-ben kaptak egy 20 százalékos fizetésemelést, de a megelőző két évben nem, és jövőre sem számíthatnak erre. Jelezte: az országos nemzetiségi önkormányzatoknak - szemben a települési önkormányzatokkal - nincsenek többletforrásai, mindig csak az aktuális költségvetési törvény mellékletében garantált előirányzatokkal gazdálkodhat, ezért a bérfejlesztést csak külön forrásból lehet megvalósítani. Ebben kérte a kormány és az Országgyűlés segítségét.
Soltész Miklós szerint a ruszin közösség számíthat a magyar kormányra
https://mti.hu/hirek/2025/11/15/soltesz-miklos-ruszin-kozosseg-szamithat-magyar-kormanyra
„A magyarországi horvátok megbecsült és aktív részei a magyar társadalomnak”
Sarki fény (aurora borealis)
látszik az északi égbolton a köd felett Salgótarján közeléből fényképezve 2025. november 12-én hajnalban Komka Péter (MTI) fotóján.
Titokban eltüntették 12 év leleplező értékű dokumentumait az ombudsmani hivatal honlapjáról
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) honlapjáról szombatról vasárnapra eltűntek a nemzetiségi jogokért felelős korábbi biztoshelyettes, Szalayné Sándor Erzsébet elmúlt tizenkét évben kiadott állásfoglalásai. Ezek az állásfoglalások sok esetben az egyedüli, nyilvánosan hozzáférhető szakmai dokumentumok voltak kisebbségi, roma- és gyermekjogi és más diszkriminatív ügyekben…
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Ritter Imre helyére 12 év után Gallai Gergelyt választotta
A Fidesszel 8 évig együtt szavazó képviselő helyett mást küld a parlamentbe a hazai német kisebbség
„Figyelemmel végighallgatja, hogy a pártok mit mondanak...”
Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíjak átadása
2025. november 10. - (mti)
A Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíj elnyerése nem csupán egy-egy diák személyes sikere, hanem a közösség összefogásának eredménye is - mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára 2025. november 10-én a Bács-Kiskun vármegyei Baján.
Videó: https://static.mti.hu/videos/Solt%C3%A9sz-20251110T161444-0-0.mp4
Soltész Miklós a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központjában a 2025. évi Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíjak átadásán kiemelte: a nyertes fiatalok motiválni tudják társaikat, hogy érdemes tanulni, érdemes bizonyítani és érdemes a közösségekben is szerepet vállalni. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a német nemzetiségi iskolák nagyon nagy feladatot vállaltak fel nemzetiségük megtartása, a hagyományok megőrzése és a nyelvoktatás érdekében is. Fontosnak nevezte, hogy azok a diákok, akik kiemelkedőek a közösségi munkában, a hagyományok ápolása területén, és a tanulmányi eredményeik is jók, évről évre megkapjanak egy olyan elismerést, egy olyan ösztöndíjat, amely tovább segíti törekvéseiket. Soltész Miklós szerint a tapasztalat az, hogy a nemzetiségi iskolában tanuló, ösztöndíjas diákok közül egyre többen jelentkeznek nemzetiségi iskolába pedagógusnak vagy megszerzett szaktudásukkal önkormányzataikhoz, segíteni azt a munkát, amely a megmaradásukat szolgálja. Kiemelte, hogy megérdemli a segítséget és a támogatást az a küzdelem, amit a német nyelvért, a megmaradásért, a közösségépítésért egy-egy iskola folytat, és az alapján, amit a fiataloknak nyújtanak. Felidézte, hogy a közelmúltban sikerült a bajai Magyarországi Német Általános Művelődési Központ mintegy 30 éves tornatermét felújítani, amelyhez a magyar kormány 15 millió forintot biztosított. Az intézmény támogatását a jövőben is folytatják a vizesblokkok megújítása érdekében. Beszéde végén megemlékezve Szent Mártonról az államtitkár arra kérte a fiatalokat, vegyenek példát az egykori katonáról, és saját boldogulásuk mellett mindig figyeljenek oda közösségeikre, a családjukra és a körülöttük élő emberekre is, segítsenek másokat. Mint mondta: „tulajdonképpen az iskolai évek ezt is elősegítik, és ebben is irányt mutatnak“. Soltész Miklós az ünnepségen egy vaskúti és egy hajósi diáknak, Virág Eszternek és Kübler Zalánnak adta át a Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíj elnyeréséről szóló oklevelet. A tanulók két éven keresztül havi 30 ezer forintos tanulmányi támogatásban részesülnek.
Békés vármegyei nemzetiségi szemezgető
Szlovák, román, roma, szerb és német viseletek sokszínűsége és táncosok forgataga
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2025/11/nemzetisegi-szemezgeto-szlovak-nemet-nemzetiseg
Békéscsabán a régi sírok felirata zömmel szlovák
https://behir.hu/minden-temeto-egy-tortenelem-1332-ben-csaba-a-mai-lencsesi-helyen-fekudt
Megnyitja kapuit a békéscsabai Tányérműhely Étterem – Rendezvényház
Ízvilága a helyi szlovák gasztronómia hagyományaira is épül: brindzás haluska, sztrapacska, kiszely leves, cigánka, sült kolbász…
https://www.beol.hu/pr/2025/10/tanyermuhely-etterem-rendezvenyhaz-gasztronomia
A ChatGPT kedvenc ételei Palócföldről
Ganca / Sztrapacska / Macsánka / Krumplilaska / Tejfölös krumplileves
https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2025/11/legjobb-paloc-etelek-ai-leves-laska-sztrapacska
Szlovák konyha - Sztrapacska
https://www.oslovma.hu/XXX/KonyhaSK.pdf
Bryndzové halušky - Juhtúrós sztrapacska / Kapustové strapačky - Káposztás sztrapacska
Nagybánhegyesen közösségi ékszerdoboz lett a nagy mesemondó házából
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2026/04/nagy-mesemondo-szlovak-tajhazak-nagybanhegyes
A nagybánhegyesi evangélikus templom 130 éve
A Nagybánhegyesi Szlovák Hagyományőrző Egyesület, a helyi szlovák önkormányzat és a gyülekezet hívó szavára szinte teljesen megtelt a 130 éves evangélikus templom.
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2025/10/nagybanhegyesi-evangelikus-templom-oltarterito
Asztal a szlovák-magyar-osztrák hármashatárnál
https://logout.hu/bejegyzes/gzbotii_magyar_osztrak_szlovak_harmashatar_2.html
Újabb magyar-szlovák kétnyelvű táblák fognak megjelenni az utak mentén
Szlovákiában törvények, előírások és rendelkezések teszik lehetővé a nemzetiségi nyelvű közlekedési feliratok kihelyezését.
Magyar Péter: Az 1956-os forradalom maga volt a csoda
https://mti.hu/hirek/2025/10/23/oktober-23-magyar-peter-az-1956-os-forradalom-maga-volt-csoda
Orbán Viktor: Nem fogunk meghalni Ukrajnáért
A kesztölci köztársaság igaz története
A pilisi, bányász- és szlovák hagyományaira büszke festői falucska '56-os legendája
https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2025/10/kesztolci-koztarsasag-legendaja-1956-megtorlas-tank
Elhunyt Dráfi Mátyás, Kossuth- és Jászai-díjas, Érdemes művész
https://ujszo.com/kultura/elhunyt-drafi-matyas
Ma már szinte csak cigányok élnek a szlovákiai Nagymagyaron
„...ahol egykor az Esterházyak, a Zichyek, a Batthyányak és a Pálffyak voltak az urak, ott ma már szinte csak cigányok élnek.“
https://telex.hu/belfold/2025/10/17/mtva-hazajaro-ciganyok-nagymagyar
Kós Károly program a tájházak támogatására
Célja, hogy erősítse a kulturális színterek közösségi programjainak aktivitását, illetve minél több látogató és érdeklődő bevonását. Ismertette, a programnak köszönhetően a tájházak akár egymillió forintos támogatásban is részesülhetnek, amelyet nemcsak a szakmai és közösségi programok megvalósítására, hanem a közösségi terek megújítására is fordíthatnak. Ez a lehetőség biztosítja azt, hogy a tájházak a jövőben még inkább a helyi közösségek élő, pezsgő kulturális központjaivá váljanak…
Nemzetiségeinket is érintő együttműködési megállapodást ír alá a Skanzen és a Teleki László Alapítvány
2025. október 30-án nemzetiségeinket is érintő együttműködési megállapodást ír alá a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága és a Teleki László Alapítvány. Az együttműködés alapja a közös elköteleződés a magyarországi és határon túli magyar, valamint hazai nemzetiségi népi építészeti értékek hiteles megőrzése, fenntartható megújítása és továbbörökítése iránt. Mindkét intézmény célja, hogy a hagyományos építőanyagok, technikák és mesterségek a jövő generációi számára is élő tudásként maradjanak fenn. Emlékeztettek arra, hogy a Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága a magyar és nemzetiségi tájházakat támogatja szakmailag, tudományos és koordinációs szinten, míg a Teleki László Alapítvány a határon túli magyar épített örökség kutatásában, dokumentálásában és felújításában, valamint a hazai veszélyeztetett népi építészet megóvására létrejött Népi Építészeti Program megvalósításában játszik kulcsszerepet. A jövőben közös szakmai programok, rendezvények, workshopok és szaktanácsadások formájában segítik a szervezetek egymás működését, a közös ügy, a hagyományos tudás és építészeti kultúra szolgálatában. 2025. október 30-án az aláíráshoz kapcsolódó eseményt kézműves mesterségek látványos bemutatói is színesítik, ahol a résztvevők ezúttal megismerhetik többek közt a vakolathímzés, a vályogmunkák és a zsúpfedés fortélyait. A műhelyfoglalkozásokon való részvétel ingyenes. (mti)
Amikor Horthy Miklós fehér lovon átlovagolt a komáromi hídon
https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2025/11/komarom-visszacsatolasa-1938-elso-becsi-dontes
Prvá viedenská arbitráž
https://sk.wikipedia.org/wiki/Prv%C3%A1_viedensk%C3%A1_arbitr%C3%A1%C5%BE
A turistacsalogató szlovák 66-os út
https://www.sokszinuvidek.hu/szabadido/sk-route-66-a-turistacsalogato-szlovak-66-os-ut
https://www.oslovma.hu/Archiv/SKroute66.pdf
A Magas-Tátra elképesztő hegyvonulatai
7 gyönyörű, bakancslistás túra, amit ősszel érdemes bejárni
https://femina.hu/utazas/szlovakia-tatra-turautvonalak/
Szlovákia magyarországi nagykövete, Pavol Pavlis Békéscsabán
Szlovákia magyarországi nagykövete, Pavol Pavlis – Richard Kmeť békéscsabai szlovák főkonzul társaságában – találkozott Békéscsaba polgármesterével, Szarvas Péterrel. A diplomata érdeklődött a helyi szlovákság helyzetéről, a helyi szlovák kultúráról. Szarvas Péter polgármester kiemelte, hogy az önkormányzat jó kapcsolatot ápol a helyi szlováksággal. Megállapodtak abban, hogy a szlovák-magyar barátságra alapozva szerveznek egy jelentősebb gasztronómiai, kulturális programot a jövőben.
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2025/10/nagykovet-szlovakia-ukrajna-bekescsaba-szarvas-peter
Semjén Zsolt szerint hatszorosára nőtt nemzetiségeink támogatása az elmúlt időszakban
Hatszorosára nőtt a magyarországi őshonos nemzetiségek támogatása az elmúlt időszakban - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága előtti éves meghallgatásán. / Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló javasolta, terjedjen ki a mikrocenzusban (két népszámlálás közötti félidős adatgyűjtés során) a mintavétel a nemzetiségi kérdésekre is. Azt kérdezte, van-e esély arra, hogy közösen lépjenek fel a KSH felé? Semjén Zsolt válaszában elmondta: a mikrocenzus kapcsán értelmes dolognak tartja, amit a KSH mond, a 3 százalékos mintavétel nagyon kicsi és az eredmény egy kisebb közösségnél nem lesz reprezentatív, így torz, rossz eredményt mutathat. A miniszterelnök-helyettes jelezte: abban partner, hogy csináljanak célzott szociológiai kutatást a KSH-val a nemzetiségek vonatkozásában.
https://www.kozbeszed.hu/semjen-zsolt-hatszorosara-nott-a-nemzetisegek-tamogatasa/
Navracsics Tibor: Jó a kapcsolat a nemzetiségi szószólókkal
https://mti.hu/hirek/2025/11/04/navracsics-tibor-jo-kapcsolat-nemzetisegi-szoszolokkal
Meghalt a parlament román szószólója
Éppen hetvennyolcadik születésnapján, október 10-én meghalt Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának korábbi elnöke, a parlament román nemzetiségi szószólója.
https://444.hu/2025/10/11/meghalt-a-parlament-roman-szoszoloja
Sulyok Tamás köztársasági elnök a szlovák államfővel tárgyalt
https://mti.hu/hirek/2025/10/08/sulyok-tamas-koztarsasagi-elnok-szlovak-allamfovel-targyalt
Még mindig idegen, betelepített, elnyomó hatalomként jelennek meg a magyarok
a romániai tankönyvekben / A román tankönyvek történelemszemlélete továbbra is a történészi szakma nagyobb része által cáfolt dákoromán kontinuitás-elméletre alapoz.
https://nepszava.hu/3298265_roman-tortenelemkonyvek-magyarok-reprezentacio
Így áll a szlovák–magyar közös múlt feldolgozása
Az államtitkár úgy döntött: a szlovákokkal nem alkuszunk / A Történelemtanárok Egylete budapesti konferenciájáról
Orbán Viktor: „Jó, ha az embernek normális szomszédja van”
A Mária Valéria híd átadásának 130. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen Esztergomban.
https://mti.hu/hirek/2025/09/28/orban-viktor-jo-ha-az-embernek-normalis-szomszedja-van
Robert Fico úgy szeretné építeni Szlovákiát, ahogy Orbán Viktor Magyarországot
„Szlovákság nélkül nincsen kolbász”
1866 és 1878 között jöhetett létre az első csabai kolbász
https://behir.hu/dr-takacs-arpad-ez-a-fesztival-nem-csak-eleterzes-eletorom-is-egyben
Čabiansky jarmok – Ízek, illatok, hagyományok a Szlovák Kultúra Házában
https://behir.hu/abiansky-jarmok-izek-illatok-hagyomanyok-a-szlovak-kultura-hazaban
Milyen az igazi jaminai, csabai kolbász?
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2025/11/kolbasztolto-verseny-jaminai-kozossegi-haz-civil
Egykor mentőöv volt a suliból a disznótor, most inkább menekülnek előle
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2025/11/disznotort-tartottak-tanitas-szombat-vacsora
Haluskahegyek a Csabai Szlovák Vásárban
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2025/10/szlovak-vasar-bekescsaban-soltesz-miklos
Megnyílt a Hajdanán – Kedysi című kiállítás a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban
https://behir.hu/megnyilt-hajdanan-kedysi-cimu-kiallitasa-a-szarvasi-tessedik-samuel-muzeumban
Nemzetiségi kulturális kezdeményezések 2026. évi támogatása
Országos Tájháztalálkozó és Konferencia Kiskőrösön
https://vira.hu/2025/10/03/kiskoros-ad-otthont-a-muzeumok-szovetsege-orszagos-talalkozojanak/
Fotógaléria: https://www.facebook.com/media/set/?vanity=100082180354409&set=a.797777866304885
Gyeney Laura Zsuzsanna lett az alapvető jogok biztosa Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese
2025. szeptember 22. - (mti)
Az országgyűlési képviselők titkos szavazás során 134 igen, 10 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett az alapvető jogok biztosává választották Juhász Imre volt alkotmánybírót, az Alkotmánybíróság nyugalmazott elnökét, akit Sulyok Tamás köztársasági elnök július elején jelölt a posztra, miután Kozma Ákos ombudsmant júniusban alkotmánybíróvá választotta a parlament. Az Országgyűlés szintén titkos szavazással - 135 igen, 10 nem és 1 tartózkodás mellett - az alapvető jogok biztosa Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesének megválasztotta Gyeney Laura Zsuzsannát. Az ombudsman és helyettese esküt tett az Országgyűlés előtt.
A békéscsabai szlovák ovi játszóvára padlássá, egy nagy lepel pedig gömböccé változott
https://behir.hu/a-szlovak-ovi-jatszovara-padlassa-egy-nagy-lepel-pedig-gombocce-valtozott
Kiállítás Zsilinszky Mihály halálának 100. évfordulója alkalmából
https://behir.hu/kiallitas-a-muzeumban-zsilinszky-mihaly-halalanak-100-evforduloja-alkalmabol
A békéscsabai Meseház szlovák klubjának tagjai finomat főztek
Itt nem nulla tojással készült a haluska
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2025/10/mesehaz-kaposztas-haluska
Soltész Miklós a kétsopronyi templom toronysüvegének felszentelésén
2025. szeptember 27. - (mti)
Az összefogásnak köszönhetően újulhatott meg a kétsopronyi templomtorony süvege; az összefogásra pedig oly nagy szükség van napjainkban - mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára 2025. szeptember 27-én a Békés vármegyei településen. Soltész Miklós a Szent István király templom toronysüvegének felszentelése alkalmából tartott ünnepi szentmisén kiemelte: az összefogás kihat a hitre és a lélekre, a szlovák nemzetiség megmaradására, a szlovák-magyar kapcsolatokra és a két nemzet törvényhozására is. Az államtitkár Páli Szent Vince alakját felidézve elmondta, ahogy a 16-17. században élt pap és szerzetesrend-alapító tette a dolgát, úgy tették a dolgukat a kétsopronyiak is, összefogtak az egyházmegyével és a szlovák nemzetiséggel. Felidézte, a magyar kormány támogatásával a Kárpát-medencében megújult 3800 és megépült 200 új templom; előbbibe tartozik a kétsopronyi is. A szlovák nemzetiségi templomok megújítása pedig hatással van a nemzetiség megmaradására - jegyezte meg. Soltész Miklós elmondta, a szlovák-magyar kapcsolatok évtizedek óta nem voltak olyan jók, mint most, ezért is kerülhet sor a napokban a két ország kormányfőjének találkozójára. Hozzátette, az együttműködés hat a két nemzet törvényhozására is, ugyanis a szlovák alkotmányba is belefoglalják azt, „amit nem is kéne: hogy a férfi férfi, a nő nő“. Soltész Miklós a megtelt római katolikus templomban azt mondta, „önök megérdemelték a támogatást. Őseik megszolgálták a hazát, ez a minimum, hogy valamit visszaadjunk önöknek“ - fogalmazott. Völgyi Sándor (független) polgármester az élet ajándékának nevezte a „kétsopronyiságot“, és hozzátette, a település legnagyobb értékét az itt élő „igaz emberek, tótok“ és a templom jelenti. A mintegy 1200 lakosú, Békéscsabához közeli községben a Miniszterelnökség 36 millió forintos támogatásából újították meg a templom süvegét; a támogatást a szlovák nemzetiségi önkormányzaton keresztül folyósították. A magyar és szlovák nyelven celebrált ünnepi szentmisén egy szlovák püspök mellett Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök is igét hirdetett. Elmondta, a nemzetiségi gyökerek, az identitás és a közösség erősítése céljából hívták meg a szlovák püspököt. A szentmisén elhangzott, a toronysüveg „az ég felé mutatja az utat“, felújított lemezein „megcsillan a dicső fény“. A kétsopronyi templom alapkőletétele 1937. október 19-én volt; 1939-ben fejeződött be az építkezés a békéscsabai Sutják Mihály tervei alapján. A Szent István király templomba 1948-ban vették meg a 667 kilogrammos harangot 55 ezer pengőből, amelyből 35 ezret a hívek adtak össze.
Felhívás Nemzetiségekért Díjra jelölésre
https://kormany.hu/hirek/felhivas-nemzetisegekert-dijra-jelolesre-2025
Gondolatok az örménykúti iskolatalálkozó kapcsán
Szebegyinszki Jánosné Makan Zsuzsa: - Mi, az Örménykúti iskola tantestületének tagjai, kaptuk a legjobbat elődeinktől, a korábbi nagy lámpásoktól: a követendő példát. Igyekeztünk méltó utódaik lenni, igyekeztünk adni és adni tanítványainknak. Mindent, ami lehetőségeinkből, tudásunkból, erőnkből tellett.
https://www.oslovma.hu/index.php/sk/magyarul/170-magyarul1/1573-irmincok
Emléktábla-avatás, időkapszula és harangszentelés
Örménykúti időkapszula
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2025/09/iskolatalalkozo-emlektabla-avatas-idokapszula-ormenykut
Iskolatalálkozó Örménykúton
Ötödik Nemzetiségi Gasztrofesztivál Dabason
2025. szeptember 20. - (mti)
Az ország mind a tizenhárom nemzetisége képviselteti magát az ötödik Nemzetiségi Gasztrofesztiválon - mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára 2025. szeptember 20-án Dabason. Soltész Miklós a Miniszterelnökség védnöksége alatt megvalósult fesztivál megnyitóján elmondta, hogy az államtitkárság próbálja mindig az ország közepe táján megszervezni a rendezvényt, hogy minél több helyről tudjanak jönni a nemzetiségek. Hozzátette: „amikor az egyik sátrat megnéztem, ott derült ki, hogy az ország két részéből kerültek egymás mellé a nemzetiségek, a legkeletibből a román nemzetiség, akik Békés vármegyéből jöttek és a legnyugatibból, Zalából, illetve Vas vármegyéből a szlovénok“. Soltész Miklós beszélt arról, hogy ez az egész együttlét azt mutatja, hogy a nemzetiségek Magyarországon békességben élnek együtt, a kultúrájuk mindannyiunknak fontos, és a kultúrán belül pedig maga a gasztronómiai hagyomány. Azt mondta: köszönjük szépen, hogy ezt évről évre bemutatják nekünk. „Azoknak, akik ezt próbáljuk összefogni, feladatunk és kötelességünk, hogy segítsük mindazokat, akik nemzetiségként élik az életüket, abban, hogy békés és jó állampolgárai lehessenek az országnak és évtizedeken, évszázadokon keresztül meg tudják őrizni hagyományaikat. Eddig, amit lehetett, megtettük ennek érdekében, folytatni is fogjuk mindezt“ - fűzte hozzá az államtitkár.
Az Európa Tanács elismerte Szlovákia erőfeszítéseit a kisebbségi nyelvek védelmére
Masaryk a magyarokkal együtt említette Hlinkát a kamerák előtt kinyitott, „utolsó levelében”
Orbán ismét lepoloskázta ellenfeleit (206 nap a választásokig)
Orbán Viktor és a Harcosok Klubja tábora: digitális honfoglalás a közösségi médiában, közpénzből felújított szálláshelyen. / Poloskás performansz: Orbán ellenfeleit március 15-én poloskáknak nevezte, most videóban sepri őket – Magyar Péter szerint ez gyűlöletbeszéd. / A Tisza Párt előválasztása mobilapplikáción zajlik majd – újdonság a magyar politikában. / Fegyver a kampányban: Orbán szerint a Tisza egyik vezető politikusa, Ruszin-Szendi Romulusz fegyverrel az oldalán jelent meg egy fórumon – a Fidesz a békepárti narratívába illeszti az ügyet, a politikus tagad. / Botrány a katolikus egyetemen: három pszichológus oktató a melegek és szivárványcsaládok mellett állt ki, már nem dolgoznak ott. / Rekordméretű támogatások a civil szervezeteknek: a személyi jövedelemadó egy százalékából több mint húszmilliárd forintot ajánlottak fel a magyarok, több milliárdnyit a kritikus sajtónak. / Kutatás: A magyarok Orbánnál Magyar Pétert tartják alkalmasabbnak a miniszterelnökségre.
https://napunk.dennikn.sk/hu/4854833/orban-ismet-lepoloskazta-ellenfeleit-206-nap-a-valasztasokig/
Pajta mustrát és Pásztor Olimpiát szervezett a csorvási Szlovák Közösségi és Emlékház
https://www.beol.hu/helyi-kultura/2026/04/pasztor-olimpia-csorvasi-szlovak-tajhazak-napja
Baráti kolbászgyúrás és téltemetés Csorváson
2026. február 16. - (Gajdács Pál - beol.hu)
Tizenkilenc csapat állt össze és gyúrt a 3. Csorvási Kolbászgyúró Kavalkádon 2026. február 14-én. A kisvárosba a határon túlról, a vajdasági Felsőhegyről is érkeztek a csapatok a kolbászgyúrásra. Kicsik és nagyok, szülők, nagyszülők és gyerekek együtt készítették a kolbászt a 3. Csorvási Kolbászgyúró Kavalkádon, melyet dr. Takács Árpád, Békés vármegye főispánja nyitott meg. A csapatok száma évről-évre nő, először 15, tavaly 17, idén már 19 csoport állt össze. – A közösségépítés jegyében néhány éve felújított kolbászgyúrást nem versenyként hirdettünk meg. A díjazás a legszebben terített asztalért járt, amit a Csorvási Szlovák Önkormányzat nyert meg – mondta a rendező csorvási önkormányzat képviseletében Baráth Lajos polgármester. – A Hajas Mátyás és családja által felajánlott vándorkupát a tavalyi győztes csorvási Mazsolák csapatától vehették át, akik zsűrizést is végezték. A kavalkádra a határon túlról, Csorvás vajdasági településéről, a Zentához tartozó Felsőhegyről is érkeztek vendégek. – A Bethlen Gábor Alapítványnak köszönhetően tizenhat felsőhegyi gyermeket és öt felnőttet láthattunk vendégül, akiknek kirándulást is szerveztünk – tette hozzá a városvezető. – Az elmaradhatatlan fánkot az ebédhez szolgáltunk fel, a finomságot a Csorvási Szlovákok Baráti Köre tagjai készítették, akik jelentősen hozzájárultak alapanyag adományaikkal – mondta Hugyik Erzsébet, a Csorvási Szlovák Önkormányzat elnöke. – Örömmel vett részt a csorvási szlovák közösség a rendezvényen. Ennek előzménye 2002-re nyúlik vissza, ugyanis ekkor került sor az első „Szlovák Disznótoros” rendezvényre. Ekkor bemutattuk a disznótor teljes folyamatát, amely kulturális programmal zárult. A rendezvény tizenkét éven keresztül volt sikeres. Jó ötlet volt, hogy egy baráti kolbász gyúrással az önkormányzattal és a helyi Művelődési Házzal közösen megújításra került a rendezvény, először még a Szlovák Közösségi Ház udvarán. A hely kevésnek bizonyult ezért a Művelődési Ház színháztermébe költöztünk át – emelte ki Hugyik Erzsébet. A nap során megtartották a téltemetést is, melynek csúcspontját a télbáb elégetése jelentette. Hosszú, zajos, síppal, kolomppal, lánccal felszerelkezett menet vonult végig a főutcán, hogy a főtéren meggyújtsák a telet, betegségeket és bajokat szimbolizáló bábot.
Ecseri lakodalmas a csorvási Szlovák Napon
2025. szeptember 17. - (Gajdács Pál - beol.hu)
A Csorvási Szlovák Önkormányzat az elmúlt hétvégén 23. alkalommal rendezte meg a Szlovák Napot. Az már hagyomány, hogy a Szlovák Közösségi Háztól táncos menet indul az esemény helyszínéhez, a Művelődési Házhoz a Csorvás Város Fúvószenekar és Majorette csoport felvezetésével. A délutáni kulturális program részeként több csoport is színpadra lépett, így többek között a csorvási Kisze Citeraegyüttes, a szlovákiai Gútáról (Kolárovo) érkező Mlynček, valamint az Ecseri Zöldkoszorú Néptáncegyüttes, amelynek tagjai abaúji táncokat, budakörnyéki szlovák polkát, nógrádi és pestvidéki koreográfiát mutattak be. A zárószám természetesen az ecseri lakodalmas volt. A Szlovák Nap vacsorával és bállal zárult.
A magyar állam egyre több szlovákiai történelmi épületet vásárol fel
Magyarveszély miatt szólítja fegyverbe a szlovákokat a miniszter
Szlovák egyházi kórusok ökumenikus találkozója
2025. szeptember 27-én a tótkomlósi evangélikus templomban
https://www.facebook.com/1163452009120814/posts/1369142415218438
Szlovák-magyar közös múlt - ismeretekkel a történelmi tévhitek eloszlatásáért
Történelemtanárok Egylete eseménye
https://www.facebook.com/events/754073607521854
Rekordszámú látogatóval jubilált a Vanyarci Haluskafesztivál
2025. szeptember 13. - (Sipos Nina Vivien - nool.hu)
Ínycsiklandó illatok, vidám hangulat és muzsikaszó töltötte meg 2025. szeptember 13-án a település központját, ahol immár huszadik alkalommal rendezték meg a Vanyarci Haluskafesztivált. A palóc és szlovák hagyományokat ápoló esemény évről évre egyre több látogatót vonz, ez pedig idén sem volt másképp, több százan érkeztek, hogy megkóstolják a méltán híres haluskát vagy más néven sztrapacskát, és részt vegyenek a különféle gasztronómiai, illetve kulturális programokon. „Húsz évvel ezelőtt indult el ez a rendezvény, amely mára nem csak falunk, hanem egész térségünk legszebb hagyományőrző ünnepévé nőtte ki magát. A haluska több mint étel: benne rejlik a hagyomány, a családi asztalok melege és a szorgalmas kezek munkája. Egyszerűségével képes összehozni bennünket. Amikor együtt ülünk asztalhoz, akkor az ételt, a figyelmünket és a szeretetünket is megosztjuk egymással. Ezek a pillanatok erősítik leginkább az összetartozást – fogalmazott Bálint Andrea, Vanyarc polgármestere. Hangsúlyozta: ez a fesztivál nem csupán gasztronómiai érték, hanem élő hagyomány, amelyben ötvöződik a folklór, a népzene, a néptánc és a népviselet. A főzőcsapatok a tradíció őrzői és továbbadói, hogy a jövő nemzedékei is megismerjék és megszeressék ezt az örökséget. – A haluskafesztivál a találkozásról és az együttlétről is szól. Ez az a nap, amikor elszármazottaink hazatérnek, barátok, rokonok, szomszédok egy asztalhoz ülnek és nem a különbségeket, hanem az összekötő szálakat keresik. Polgármesterként büszke vagyok arra, hogy Vanyarc közössége 20 éven át ilyen erővel és összefogással tartotta életben ezt a fesztivált. Szeretném megköszönni minden segítőnek, támogatónak és a helyieknek az évtizedeken át tartó helytállást, kitartó munkát és összefogást, amely nélkül nem lehetne ma jubileumot ünnepelni. Kívánom, hogy mindenki érezze magát otthon Vanyarcon és vigyék haza szívükben a haluska üzenetét – húzta alá. Ezt követően a faluvezető a színpadon mondott köszöntet egy különleges személynek, akinek neve mára egybeforrt ezzel az ünneppel. Ugyanis kerek húsz évvel ezelőtt Nedeliczki Terézia álmodta meg a Vanyarci Haluskafesztivált, és azóta is hűséges szervezője, motorja, illetve mozgatórugója. Munkája azonban nem csak a haluskáról szól, évtizedek óta fáradhatatlanul dolgozik Vanyarc kulturális életének gazdagításáért is. Terézia a sok éven át tartó, elhivatott tevékenységéért egy jelképes ajándékot vehetett át: egy extra méretű lopatkát (fadeszka, amelyen a haluskát szaggatták régen), szimbolizálva mindazt a bőséget, szeretet és élményt, amellyel az évek során megörvendeztette a falut. A rendezvényen a továbbiakban ünnepélyes gondolatait osztotta még meg mások mellett Balla Mihály és Becsó Zsolt országgyűlési képviselők, Szabó Sándor, a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal főispánja, Skuczi Nándor, a Nógrád Vármegyei Közgyűlés elnöke, Paulik Antal, a magyarországi szlovákok parlamenti szószólója, valamint dr. Egyed Ferdinánd, a Nógrád Vármegyei Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. A korábbi évekhez hasonlóan a fesztivál központi eleme a haluska főzőverseny volt, ahol a helyi és vendég csapatok különböző variációkban készítették el a haluskát: a legtöbben juhtúróval, tejföllel és szalonnával vagy káposztával, esetleg egy teljesen újragondolt formában. A frissen elkészített haluskák és a sült pörc ellenállhatatlan illata minden résztvevőt odacsábított a standokhoz, hogy megkóstolják ezt a tradicionális ételt. Nem tagadjuk, mi is ellátogattunk sok csapathoz, köztük a vanyarciakhoz, hogy megtudjuk, mi is pontosan a haluska és mi ennek az isteni fogásnak a titka. – A haluska egy tradicionális étel, amelyet még régebben Szlovákiából, a Felvidékről hoztak magukkal a Vanyarcra betelepült emberek. Ez egy nagyon olcsó fogásnak számít, mivel igazából nem kell hozzá semmi más, csak krumpli, liszt és só – magyarázta Kökényné Hipszki Judit, aki maga is éppen haluskát, sztrapacskát készített, amikor odaértünk a vanyarciak sátrához. Érdeklődésünkre azt is kifejtette, hogyan készül az isteni finom étel: – Rendkívül egyszerű a készítési módja, mivel a krumplit lereszeljük jó simára és némi liszttel, sóval összekeverjük. Egy nokedli állagú tésztát kell kapnunk, amelyet ezután forró vízben kiszaggatunk nokedli szaggatóval. Hozzátette továbbá: korábban egy helyi idős néni azt is bemutatta az embereknek, hogyan készítették hagyományosan, úgynevezett lopatkán a haluskát – a deszkáról kanállal, vagy a kés tompa oldalával szaggatták a háziasszonyok –, de ma már inkább a nokedli szaggató használata az elterjedtebb Vanyarcon is. – Megfőzzük a haluskát, majd feltéttel tálaljuk: káposztával vagy juhtúróval, az elmaradhatatlan sült pörccel és pici tejföllel. Én például, ha ezt az ételt készítem, akkor lecsóval is szoktam ízesíteni – mondta el Judit. Az igazi vanyarci haluska receptjét egyébként megtalálhatják az érdeklődők a település honlapján is. A délután folyamán haluskaevő versenyt tartottak, amely rendkívül nagy sikert aratott a közönség körében, de a gasztronómiai élmények mellett gazdag kulturális program is várta az érdeklődőket. Színpadra léptek helyi és vendég néptáncegyüttesek, népzenei formációk, valamint könnyűzenei fellépők is. A nap során a gyerekek kézműves foglalkozásokon, játszóházban vehettek részt, illetve volt még körhinta és sétatraktorozás is. A vásári forgatagban pedig kézművesek portékái, helyi termelők finomságai és hagyományos népi ételek kaptak helyet. A nap végére a falu főterét betöltő zene, a vidám beszélgetések és a frissen elkészült haluska illata igazi ünneppé formálta az eseményt.
„A csabai identitás szorosan összefonódik a szlovák kulturális örökséggel”
Nemzetiségi Értékek Kiállítás / Kiszely András, Békéscsaba Megyei Jogú Város Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke: - Látogatóink megismerkedhettek például a helyi szlovákság népviseletével, a jellegzetes podsztyenás házakkal, a Tranoscius énekeskönyvvel, de haluskát is kínáltunk. Számunkra fontos, hogy minden alkalmat megragadjunk a bemutatkozásra, hiszen a csabai identitás szorosan összefonódik a szlovák kulturális örökséggel. Ezek az értékek nem csupán a múlthoz tartoznak, ma is élők: egy receptet például újra elő lehet venni, meg lehet főzni, így része a jövőnknek is. Örömteli, hogy a lakosság mindig nyitottan és nagy érdeklődéssel fordul a szlovákság felé…
https://behir.hu/mindenki-teremthet-erteket-bemutattak-portekaikat-a-kozfoglalkoztatottak
Az idős és apró kezek együtt főzték a szilvalekvárt
2025. szeptember 11. - (behir)
a békéscsabai szlovák tájház udvarán / 2025. szeptember 11-én reggel élettel telt meg a békéscsabai szlovák tájház udvara. A Kölcsey utcai ovisok és a Jaminai Nyugdíjas Klub tagjai együtt készítettek szilvalekvárt, amelyből aztán mindenki kapott kóstolót. A Jaminai Nyugdíjas Klub tagjai feltették az üstöt a tűzre, a kicsik pedig különböző dalokat énekeltek a szilváról, ezzel is bátorítva az idősek munkáját. Seres Aida, a Kölcsey Utcai Óvoda pedagógusa kiemelte, számukra nagyon fontos, hogy a gyerekek tisztában legyenek az őket körülvevő hagyományokkal. – A gyermekek nagyon fogékonyak, főleg, ha tapasztalat útján tanulnak. A hagyományainkat nagyon fontos őriznünk, mind a magyart, mind pedig a szlovákot, ezért igyekszünk minél több programon részt venni, hogy ezáltal közelről lássák a gyerekek, hogy hogyan is történt régen a szilvalekvár főzés – fogalmazott az óvodapedagógus. Tóth Mihály, a Jaminai Nyugdíjas Klub elnöke elmondta: számukra mindig öröm, amikor együtt alkothatnak a kis segítőkkel. – Ez a program körülbelül 3-4 éve jött létre, de ezt megelőzően már volt hasonló, például a kukoricafosztás, morzsolás, csutkavár építés, az is nagy élmény volt a gyerekeknek. Ezekkel a tevékenységekkel már nem találkoznak nap, mint nap és jó, ha látják, hogy miből mi lesz az étel, ami az asztalra kerül, közben pedig a kiállítást is megnézhetik – fejtette ki a klub elnöke. Amíg a lekvár az üstben rotyogott, addig a kicsik megnézhették a Szlovák Tájház minden szegletét, ezzel is bepillantást nyerve a régi, paraszti hagyományokba. A nap végén a finomságot névre szóló üvegekbe töltötték, így mindenki vihetett haza kóstolót az egész napos munka „gyümölcséből“.
240 millió forintból megújult a sóskúti katolikus templom
2025. szeptember 8. - (mti)
Mintegy 240 millió forint állami támogatásból megújult a sóskúti katolikus templom - mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára 2025. szeptember 8-án a Pest vármegyei, szlovákok által is lakott településen. Soltész Miklós kiemelte, egy nemzet ereje sok mindenben megnyilvánul, például abban, hogy kinek segít, kit támogat. Nem is kérdés, hogy Magyarország támogatja a nemzetiségeit, hiszen államalkotó részei a nemzetnek, és nagyon sok mindent tettek az ország egészéért, a nemzetért - tette hozzá az államtitkár, köszönetét fejezve ki a Sóskúton is élő szlovák nemzetiségnek. „Kell segíteni és szolgálni az egyházainkat is, mert nélkülük, a katolikus és más felekezetek nélkül a magyar nyelv ma már nem létezne, a magyar nemzet csak nyomokban maradt volna meg“ - hangoztatta. Kiemelte, az egész nemzet köszöni az ezeréves Magyar Katolikus Egyház szolgálatát. „Mi csak egy kicsi ajándék szelettel“ tudjuk visszaadni az egyházainknak azt a sok-sok segítséget, amit a nemzetnek adtak - mondta. Soltész Miklós köszönetet mondott a sóskútiaknak és őseiknek, akik nélkül felsorolása szerint nem jöhetett volna létre a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, a Vigadó, az Operaház, a Szent István-bazilika, az Országház, a Budavári Palota, a Citadella, a Lánchíd, „és még lehetne sorolni, hogy mennyi mindenhez járultak hozzá kövekkel és sok-sok munkával“. A mintegy 250 éves templom felújításához nyújtott támogatással a nemzet így valamilyen módon visszaadja a kapott segítséget - jelezte. A sóskútiak továbbra is számíthatnak a kormányra - mondta az államtitkár.
„Bátrak és nagyszerűek a magyarországi szlovákok”
Kiskőrösi Szüret és Szlovák Nemzetiségi Napok / Soltész Miklós: Kiskőrös sokadszorra is példát ad a nemzetnek és a nemzeteknek is
Koncerttel ünnepli jubileumát a Békéscsabai Evangélikus Vegyeskar
https://behir.hu/szeptember-6-an-koncerttel-unnepli-35-eves-jubileumat-az-evangelikus-korus
Kutyejné Ablonczy Katalin karvezető: – 2025. szeptember 6-án, szombaton 17 órakor az Evangélikus Nagytemplomban lesz a hálaadó koncertünk. Alföldi Csaba lesz még a segítségemre, kísér majd bennünket orgonán, illetve írt is egy szlovák darabot erre az alkalomra. Egyébként a kezdetektől szlovákul is énekelünk és részt veszünk szlovák kórustalálkozókon. Úgy állítottam össze a műsort, hogy legyen benne szlovák mű. A 2020-ban elhunyt Sutyinszki Jánosra emlékezve az ő egyik szlovák népdalfeldolgozását adjuk elő.
Feszültség Rajkán a többségbe került betelepülők miatt
Nem vásárolhat bárki házat vagy lakást
https://index.hu/belfold/2025/09/16/rajka-onkormaynzat-helyi-onazonossag-vedelme/
Rajka je naša! (Rajka a miénk!)
2029: Önkormányzati választások - lehengerlő győzelmet arat a rajkai szlovák úthenger, azaz szlovák polgármester, és egy híján, szlovák helyi képviselőkkel. (Csak vicc!)
https://piros7.es/papp-sandor-rajka-je-nasa
A magyar település, ahol négy emberből három szlovák
https://24.hu/belfold/2025/06/12/rajka-nepesseg-szlovak-magyar-egyutteles-riport/
Orosházi sajtótájékoztató nyertes pályázatokról
Szlovákok és sokszínű programjaik
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2025/09/nemzetisegek-palyazatok-roman-szlovak-erdos-norbert
Pálosok a Pilisben
https://mandiner.hu/belfold/2025/08/ha-a-palosok-nyomaba-eredunk-a-lelki-bekenkre-lelhetunk
Gyuri és Juló elválaszthatatlanok
2025. augusztus 24. - (Csete Ilona-beol.hu)
Tiltott esküvőjük óta hetven év kéz a kézben / A köztiszteletnek örvendő pár ünnepelt. A szlovák gyökereire büszke házaspár házasságkötésének a 70. évfordulójára összejött a család. Ha a szlovákul publikáló költő nevét eláruljuk, sokak számára körvonalazódik egy ismert arc, egy közéleti szereplő képe, munkássága. A Pro Urbe díjas Juraj Dolnozemský és felesége történetét ismerhetjük meg e szép, kerek évforduló kapcsán. / Ezen a településen mindenki ismeri a másikat, a házaspár kerek évfordulója, akikről a szlovákok lakta kisvárosból hírt kaptunk, éppen így jutott a tudomásunkra. Antal György, szlovák költői nevén Juraj Dolnozemský és felesége Vancsik Mária (becenevén Juló) 70 éve, 1955. augusztus 3-án kötöttek házasságot. Tótkomlóson szűk családi körben megünnepelték, ezután – lányaik jóvoltából – néhány dolgot megtudtunk közös életük alakulásáról. Mária egy hét lánygyermekes család harmadik gyermekeként, 1935. május 5-én született. Györgynek nem volt testvére, ő 1928. november 14-én látta meg a napvilágot. A fiatalok kapcsolata a cséplőgépnél kezdődött még 1954 nyarán. / A szlovák gyökerű család ereje - Az egyke, földművelő, nagyparaszti családból származó fiatalember beleszeretett a hétgyermekes, iparos családból származó leányba. A házasságot a Vancsik szülők ellenezték, ezért az esküvőt csak két héttel az első gyermekük megszületése után tartották. Akkor még senki nem gondolta, hogy meddig is tart majd ez a „tiltott” esküvőt követő házasság. Közös életüket az ifjú férj házában kezdték, tizenöt év múlva építettek új ingatlant a falu, ma már város, központjában. Azóta is ott élnek egymást segítve. / A helyi szlovák közösség életében is aktívan - György hosszú évtizedekig dolgozott úszómesterként a helyi fürdőben, sok-sok gyerek köszönheti neki, hogy megtanult úszni. Mária mestervizsgás szabóként a Tótkomlósi Vegyesipari Szövetkezetnél (a KTSZ-ben) dolgozott majd 30 évet. Mindketten aktívan részt vettek a helyi szlovákok életében. György szülőhelye néprajzi hagyományainak gyűjtője, emellett figyelemre méltó szerepet játszik az alföldi szlovákság identitásának, nyelvének megőrzésében. 1978 óta publikálja, elsősorban anyanyelvén, szlovákul írt verseit. Kilenc verseskötete jelent meg. Mária már fiatal korától nagyon szeretett táncolni, énekelni, így az természetes volt számára, hogy a Rozmaring népdalkör tagja volt évtizedeken keresztül. A helyi amatőr színjátszó csoportban is éveken át szerepelt. Két lányuk született: Zsuzsanna és Éva, az idősebb lány jogot végzett, a fiatalabb a számviteli főiskolán szerzett diplomát. / Példaértékű házasság és családi összetartás - Három unokájuk viszi tovább a szlovák identitást, hiszen Roland a helyi szlovák iskolában tanult, most a Vegyesipari Szövetkezet elnöke. Alíz a Zeneakadémián szerzett énekművész és tanár diplomát, sok tótkomlósi szlovák népdalt is ismer, ezeket nagyrészt még a nagymamája tanította neki. Anett a jogi diploma megszerzése után a teológiát választotta, időnként szlovák nyelvű istentiszteleteket is tart. Hét dédunoka született: Mária, Laura, Julianna, Mia, Benett, Márk és András, az életkoruk 2 és 10 év közötti. A 70. évfordulós ünnepség, vagyis a kegyelmi lakodalom szűk családi körben zajlott, Mária meggyengült egészségi állapota miatt. Az eseményre mindketten nagyon készültek. A rövid szertartást egymás kezét fogva ülték végig, hálás szívvel az együtt töltött évekért.
Juraj Dolnozemský - Archív: https://www.facebook.com/profile/100063680764740/search/?q=Juraj%20Dolnozemsk%C3%BD
Olyat tett a nógrádi tanárnő, hogy állami kitüntetés járt érte
– rá büszke most a suli, a falu és a vármegye / Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter állami kitüntetéseket adott át Budapesten. A Néprajzi Múzeumban megtartott eseményen nemzeti ünnepünk, augusztus 20-a alkalmából Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést vehetett át Bán Imre Gyuláné pedagógus, a Nógrád Vármegyei Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat képviselője. / Sulyok Tamás, a Magyar Köztársaság elnöke nemzeti ünnepünk, augusztus 20-a alkalmából a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta a szlovák nemzetiségi kultúra hagyományainak megőrzését és továbbadását szolgáló, több évtizedes pedagógusi munkája, valamint közéleti szerepvállalása elismeréseként Bán Imre Gyulánénak, a Galgagutai Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnökének, Nógrád Vármegye Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata képviselőjének, a Nézsai Mikszáth Kálmán Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola tanárának. / Bán Imre Gyulánét az elismerésre Skuczi Nándor, Nógrád Vármegye Önkormányzatának Közgyűlésének elnöke terjesztette fel. / Bán Imre Gyuláné korábbi kitüntetései: Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt – 2007 / Pedagógus Szolgálati Emlékérem – 2019 / Nógrád Megyei Nemzetiségekért Díj – 2021 / Nemzetiségünkért Díj – 2023
A Liptói-havasok lábánál
Pizza, pacalleves, különleges sörök és egy titkos pincekocsma / A Nyugati-Tátra, vagyis a Liptói-havasok lábánál fekszik Zuberec, egy alig kétezer fős szlovák település, a neve magyarul Bölényfalu. Nagyon jó hely, ha túrázni akarsz a közeli hegyekben. Aztán ha fáradtan és éhesen hazaérsz, és már semmihez, pláne a főzéshez nincs kedved, van pár hely, ahol jó áron megkóstolhatod a helyi konyhát és még jól is lakhatsz.
https://www.kiskegyed.hu/eletmod/pizza-pacalleves-sorok-pincekocsma/jxfjwc0
Kötelező lesz-e a kisebbségi kulturális események kétnyelvű kommunikációja?
Ismét vita bontakozott ki Szlovákiában a Kisebbségi Kulturális Alap, a Kult Minor körül. Az északi szomszédunknál élő kisebbségek kulturális támogatásáról döntő szervezet új vezetése azt javasolja, hogy a támogatott rendezvényeket a jövőben szlovákul is hirdessék meg.
Mind magyarok vagyunk /?/
https://www.facebook.com/photo/?fbid=122196113798331146&set.=a.122099098772331146
„...mind magyarok vagyunk.“ Ez így, ilyen formában nem igaz. Reméljük, Magyar Péter, a Tisza párt elnöke valójában azt akarta mondani, hogy „...mind magyar állampolgárok vagyunk“. Ugyanis amennyiben nem teszünk különbséget NEMZETISÉG és ÁLLAMPOLGÁRSÁG között, nemcsak a magyarországi nemzetiségekhez tartozó polgárainkat sértjük kisebb-más-nemzetiségi mivoltukban, hanem ezzel egyben azt is mondjuk, hogy a szlovákiai magyarok SZLOVÁKOK, a romániai magyarok ROMÁNOK, stb. Bízunk benne, Elnök Úr mihamarabb korrigálja pontatlan-téves megfogalmazását és a továbbiakban /elsősorban saját érdekében/ nemzetiségi területen nem hagy ekkora támadási felületet politikai ellenfeleinek, illetve hogy gyakrabban konzultál a hazai nemzetiségek képviselőivel. Már csak azért is, mert ahogy ígéri, lesznek még üzenetei nemzetiségeinkhez.
A hallgatás ára - A parlamenti román nemzetiségi szószóló milliárdos semmittevése
2025. július 16. - (Bod Tamás - magyarnarancs.hu)
Etnobiznisztől sújtva / Ötvenszeres költségvetési lábnyom / Semmi, vagy kiváló munka? - A román nemzetiségi szószóló önmagára, vélt vagy valós munkájára, munkatársai fizetésére és reprezentációra egy évben többet költ, mint amennyiből a honi településeken működő összes román nemzetiségi önkormányzat gazdálkodik. Kreszta Traján három ciklus óta dokumentálhatóan nem sok mindent csinált.
„Kreszta Traján a plenáris üléseken nem volt aktív. Mindösszesen egy tárgykörben tett két külön évre vonatkozóan felszólalást, mind a 4 felszólalása a biztosi beszámoló elfogadására tett javaslat. Sem a nemzetiségek érdekeinek képviselete általában, sem a román nemzetiség egyedi ügyei nem kerültek elő. A közgyűlésben a 2018-as listaállításra lényegében fel sem merült, hogy mást, esetleg egy aktívabb szószólót lehetne listavezetőnek jelölni. Annak ellenére, hogy egy 30–40 ezer közötti létszámú, tehát Magyarországon jelentősnek mondható nemzetiséget képvisel ilyen módon, Kreszta Trajánt 2022-ben is listavezetőnek jelölték, így jelenleg is parlamenti szószóló. A nemzetiségek bizottságán belül a Köznevelési, Kulturális és Egyházügyi Albizottság tagja, illetve ma már alelnöke” – olvasni a Szószólók – Nemzetiségi képviselet a magyar országgyűlésben 2014–2022 című kiadványban. (A kötetet Kállai Péter, az ELTE Társadalomtudományi Kara emberi jogi és politikatudományi tanszékének docense jegyzi.)
Ezek alapján a legenyhébb formában is az mondható, hogy Kreszta Traján 2014 és 2022 között nem nagyon iparkodott a törvényhozásban, és nem sikerült semmivel észrevétetni magát a saját, szűkebb közönsége előtt sem. Mondhatnánk, bizonyára a nemzetiségi bizottságban végezte a munka dandárját, de a jegyzőkönyveket átnézve kiderül, hogy azokon vagy jelen sem volt, vagy ha igen, többnyire nem szólalt fel; ha pedig mégis, fölszólalása említésre sem méltó. Noha az idézett könyv 2022-ig vizsgálta a szószólók ténykedését, Kresztára ez az „ügymenet” 2022-t követően is áll. Megnéztük ugyanis, hogy harmadik ciklusában, 2022-től máig hányszor emelkedett szólásra az Országgyűlés plenáris ülésén: egyszer sem. A német képviselő, valamint a szerb, a bolgár és a szlovák szószószólók ennél jóval aktívabbak.
Békés és Csongrád-Csanád megyei, valamint budapesti román értelmiségiek – egyetemi és főiskolai oktatók, művészek, tanárok, valamint újságírók – többsége egyetért Kállai Péter Kresztára tett megállapításaival, egyet kivéve. Határozottan állítják, a honi románság létszáma meg sem közelíti az összeállításban említett 30–40 ezret, legfeljebb 12 ezren lehetnek. A magasabb szám a legutóbbi népszámlálások meglehetősen puha vonatkozó kérdéseire és a virágzó etnobizniszre vezethető vissza: a hazánkban élő történelmi és autentikus nemzetiséghez sorolják magukat olyanok is, akik valójában nem ismerik annak a közösségnek a nyelvét, kultúráját, hagyományait, vagy nem tartoznak az adott nemzetiség meghatározó vallási közösségéhez sem. Például a legutóbbi népszámláláson magukat románnak vallók közül sokan reformátusok vagy katolikusok, ami igen gyanús, mivel a magyarországi autentikus románság vallásos tagjainak a többsége a román ortodox egyházhoz, kisebb részben pedig a baptista egyházhoz tartozik.
Kreszta Traján 1994 és 1998 között a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata elnökségi tagja, 1999-től az elnöke volt egészen 2014 nyaráig, amikor az Országgyűlés román nemzetiségi szószólója lett. A hazai nemzetiségi politikában vállalt közszereplése előtt szülővárosában, Battonyán önkormányzati képviselő, alpolgármester is volt. 2002 és 2010 között a Békés Megyei Közgyűlés MSZP-frakciójának a tagja, az utóbbi másfél évtizedben viszont fideszes miniszterek, államtitkárok és képviselők társaságát keresi.
Etnobiznisztől sújtva - „Nem akartam már a nemzetiségi választásokkal foglalkozni, aki ismer, az tudja, mi a véleményem erről az egész rendszerről, amelyben büntetlenül lehet indítani mindenféle embert csak azért, hogy egyesek megtartsák a funkciójukat és fizetésüket… De ami a háttérben, kampány címszó alatt megy, az egyszerűen elképesztő (…), megfélemlítések, fenyegetőzések, zsarolások… És kik teszik mindezt? Azok (…), akiknek annyi közük van a románsághoz, mint a magyar parlamentben ülő román szószólónak az etnobiznisz elleni harchoz” – írta 2024 májusában, a legutóbbi önkormányzati és nemzetiségi választás előtt a Facebook-oldalára Becan Aurel magyarcsanádi román ortodox pap. Arra reagált, hogy a nemzetiségi voksoláson induló egyik jelölőszervezet, az Összefogás a Magyarországi Románokért Egyesület (ÖMRE) a hazai román közösséghez nem tartozókat is indított. Az ÖMRE vezetője Kreszta Traján, akit az országos önkormányzati elnöki pozíciója elnyerésében és megtartásában többször segítették a nem a magyarországi román közösségek képviselőinek a szavazatai. Miután 2014-ben Kreszta lemondott az országos román önkormányzat elnöki tisztéről, jelölőszervezetén és emberein keresztül továbbra is megőrizte befolyását. Ez tavalyig tartott, amikor az ÖMRE-t legyőzte egy kissé vegyes összetételű román nemzetiségi szervezet, többséget szerezve az országos önkormányzatban (lásd: Hatalom- és rendszerváltás kezdődhet…, magyarnarancs.hu, 2024. június 21.).
Miközben az etnobiznisz a honi nemzetiségek közül alighanem a hazai románságot érintette a leginkább, az országos román önkormányzat elnökeként, majd román nemzetiségi szószólóként Kreszta Traján lépett fel ez ellen a legkevésbé. Jól jellemzi a helyzetet, hogy 1998-ban az etnobiznisz miatt – nem kis diplomáciai botrányt kiváltva – nem is alakulhatott meg az országos román önkormányzat, míg a 2006-os őszi nemzetiségi választás után, 2007 márciusában az országos testület alakulásakor az ülés nyelve többségi szavazással a magyar lett. Pedig a képviselői eskü szövegében ez szerepelt: „Esküszöm, hogy (…) minden igyekezetemmel a román kisebbség anyanyelvének, hagyományainak, kultúrájának a megőrzésén és fejlesztésén fogok fáradozni.”
Ötvenszeres költségvetési lábnyom - A jövőre 79 éves Kreszta Traján nemrég a szülővárosában jelentette be, hogy 2026 áprilisában belevágna negyedik parlamenti szószólói ciklusába. Ez mind életkora, mind eddigi tevékenysége okán megrökönyödést váltott ki a hazai román értelmiség körében. És persze az is árulkodó volt, hogy normális körülmények között e tisztség betöltése nem egyéni elhatározás kérdése, hanem az országos önkormányzat többségi döntése. Azok, akik a jövő tavaszi országgyűlési választással egyszerre tartandó voksoláson felvétetik magukat a nemzetiségi listára, nem szavazhatnak az országgyűlési választásokon a választókerületükben induló egyéni képviselőjelöltekre. A Magyarországi Román Országos Önkormányzat (MROÖ) állít nemzetiségi listát, amelynek vezetője a parlamenti szószóló lesz. (A hazai nemzetiségek létszámát tekintve csak a németeknek és a romáknak van reális esélyük arra, hogy annyian voksoljanak a nemzetiségi listáikra, hogy szavazati joggal rendelkező parlamenti képviselőt tudjanak delegálni a törvényhozásba. A németek rendre megugrották ezt a szintet, és a döntő többségében a Fidesz–KDNP-vel szavazó Ritter Imre révén teljes jogú országgyűlési képviseletük van, ellentétben a megosztottság sújtotta romákkal.)
„Évek óta tapasztalható, hogy a települési nemzetiségi önkormányzatok állami működési és feladatalapú támogatása nem változik – 2019 óta változatlan –, ahogy a pályázati keretek sem, sőt, utóbbiak esetében még csökkenés is megfigyelhető. Bethlen Gábor Alap Zrt. (BGA Zrt.) kulturális kezdeményezések támogatása 2022-ben 700 millió, 2025-ben 500 millió. Ezzel párhuzamosan a támogatások erőteljesen veszítenek az értékükből, az önkormányzatok adminisztrációs terhei pedig folyamatosan növekednek. Érdekérvényesítésre alig, vagy egyáltalán nincs lehetőség, hiszen az országos nemzetiségi önkormányzatoknak a nemzetiségi intézmények finanszírozása, valamint az egyedi elbírálású projektjeik (beruházásaik) miatt nincs mozgásterük, a nemzetiségi szószólók – az egyetlen nemzetiségi országgyűlési képviselővel együtt – kimondottan haszonélvezői a jelenlegi rendszernek, valós érdekképviseleti tevékenység nélkül. (Érdekérvényesítés = Hálálkodás.) Egy nemzetiségi szószóló költségvetési lábnyoma legalább ÖTVENSZER akkora, mint egy települési nemzetiségi önkormányzaté, sőt, a kisebb nemzetiségek esetében meghaladja azok országos nemzetiségi önkormányzatának költségeit is” – olvasható abban a blogbejegyzésben, amelyet Alexandrosz Purosz, a Csongrád Megyei Görögök Kulturális Egyesület és a Szegedi Görög Nemzetiségi Önkormányzat elnöke jegyez. A nemzetiségi szószólók ugyanakkora tiszteletdíjra jogosultak, mint a szavazati joggal rendelkező országgyűlési képviselők. A havi tiszteletdíj mértéke az országos bruttó átlagkereset háromszorosának az 1,2-szerese. Utóbbi szorzó azért jelenik meg, mivel a nemzetiségi szószólók tagjai a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának. Az aktuális tiszteletdíj jelenleg bruttó 2,4 millió forint, ám ha a szószóló bizottsági alelnök is, akkor a tiszteletdíja 3 millió, ha bizottsági elnök, akkor 3,4 millió forint. Egy szegedi lakhelyű szószóló esetén évi 60 ezer kilométer megtételére elegendő üzemanyagkártya, azaz éves szinten akár 2 millió forintot meghaladó összeg jár. Aki ennél is messzebb lakik, mint például a battonyai Kreszta Traján, annak ennél is több. Külföldi kiküldetéskor az utazás és a szállás költségein kívül napidíjat is kapnak. Lakás vagy ház bérlésére havi 700 ezer forintot vehetnek igénybe, emellett a szószólók az országházi irodájukon kívül jogosultak egy vagy akár több településen is irodát bérelni összesen havi 2 millió forintig. Feladatuk ellátásához alkalmazottakat foglalkoztathatnak, havi több millió forintért.
Az Országgyűlés Hivatalához (OH) benyújtott közérdekű adatigénylésünkre érkezett válaszból kiderül az is, hogy a szószóló programokat is finanszírozhat, reprezentációs és egyéb költségei is lehetnek. Minderre havonta 6,6, éves szinten pedig közel 80 millió forintot költhet, ehhez jönnek a munkáltatót terhelő járulékok. Telefonra és internetre havi 100 ezer forint a költségkeretük.
Semmi, vagy kiváló munka? - Az idézett hazai görög nemzetiségi politikus összefoglalója megállapítja, hogy a járulékokkal együtt egy nemzetiségi szószóló az utóbbi időben éves szinten közel 150 millió forintba kerül(het) a költségvetésnek. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a legtöbb települési nemzetiségi önkormányzat éves működési támogatása 1 millió 40 ezer, míg a feladatalapú támogatásuk 1–1,5 millió forint, akkor kimondható: egy-egy szószóló költségvetése jóval nagyobb, mint egy nemzetiség összes települési önkormányzatának, vagy akár az adott nemzetiség országos önkormányzatának teljes éves költsége. Nemzetiségi szószólónak lenni tehát kifizetődő. Ezek után aligha szorul magyarázatra, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatokon belüli frakcióharcok mögött is jellemzően a szószólói tisztségért és a szószólói kabinetért zajló küzdelem áll.
A szószólók a politikai rendszer kedvezményezettjei, nemritkán kitartottjai, a valós érdekképviselettől messze állnak. Erről bárki meggyőződhet a bizottság jegyzőkönyvei vagy a plenáris üléseken tartott felszólalásaik alapján. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki az egyházi és nemzetiségi ügyekért felel, minden évben beszámol a nemzetiségi bizottságban végzett munkáról; ilyenkor releváns kérdés nincs, viszont dicséret és hálálkodás a reakció az elhangzottakra.
„A nemzetiségi szószólói rendszerről lesújtó véleményem van, és erről a blogomban sokat írtam. A helyzet fonáksága és ellentmondása, hogy a nemzetiségi piramisban a szószólók szerepe a hatalom képviselete a nemzetiségek felé” – mondta a Narancsnak Alexandrosz Purosz. Máshonnan közelít, de ugyanide lyukad ki Becan Aurél magyarcsanádi román ortodox pap is, noha ő kizárólag Kresztáról beszél. „Ez a jól megfizetett semmittevés a hallgatás ára, lehet ezt szépíteni, de őt megvették kilóra” – szögezte le.
Kreszta Traján 2014 és 2025 májusa között a honi románságot feszítő vagy annak problémáit feltáró ügyekben egyetlenegyszer sem szólalt meg, noha lett volna rá alkalom. Például, amikor kamuprogramok miatt vissza kellett fizetni egy 50 milliós, két tannyelvű román iskoláknak adott uniós támogatást (lásd: Fele sem igaz, Magyar Narancs, 2024. május 23.); vagy, mint lapunk feltárta, amikor a honi románságnak a költségvetésben külön soron szereplő pénzeit olyan települések katolikus és református templomainak a felújítására használták fel, ahol nincsenek is románok (lásd: Pénzeltérítők, Magyar Narancs, 2021. március 25.). Ehhez képest, amikor ismét jelölték a szószólói posztra, az országos román önkormányzat ezt azzal indokolta, hogy „kiválóan látta el feladatát”. Nem véletlen ez sem, hiszen akkor még Kreszta Traján emberei voltak többségben a testületben.
Tények, számok, költségek - Közérdekű adatigénylésünkben a parlamenti nemzetiségi szószólói megbízatásának kezdetétől, 2014-től kértük ki Kreszta Traján ma is tartó törvényhozási működésének költségeit, ám az Országgyűlés Hivatala (OH) számviteli és adószabályokra hivatkozva csak 2019-től adta meg éves bontásban ezt. Külön-külön a tiszteletdíj-, a lakás-, az üzemanyag-, az iroda-, az alkalmazotti, valamint az ellátási és működési keret szerinti bontásban is. Ebből az derül ki, hogy járulékok nélkül ebben a megközelítőleg hat évben nettó 532 millió forintot fordítottak a román nemzetiségi szószólóra. Ebben nincs benne, hogy 2020 júniusában 11,3 millió forintért biztosítottak neki egy Škoda Kodiaq városi terepjárót. Tiszteletdíját sima szószólói alapjuttatásként tüntették fel, ez legutóbb már 2,4 millió forint, ám ehhez nem tették hozzá azt a plusz havi 600 ezer forintot, amelyet a köznevelési, kulturális és egyházi albizottságban alelnökeként 2022 májusa óta felvett. Ez már 22,8 millió forintos eltérés. Az alkalmazottai 2022-ben több mint 34 millió forintba kerültek, míg az ellátási keret 2023-ban megközelítette a 10 milliót, a működésre pedig tavaly közel 37 millió forintot költött. Feltűnő, hogy üzemanyagköltséget csak 2020 májusáig számolt el Kreszta Traján, ám az OH utóbb kérdésünkre pontosította, hogy ezt követően mindez a működési keret terhére történt. Megtudtuk azt is, hogy a Covid–19 ideje alatt, amikor 2020 márciusa és 2021 vége között több hónapon át kijárási tilalom volt érvényben, továbbra is elszámolt jelentősebb összegeket irodabérlésére, igaz, ezt a lehetőséget a jogszabályok nem zárták ki.
Válasz nélkül - „Megtudhatom, hogy ki javasolta, hogy a nemzetiségi szószólókról, s benne rólam írjanak cikket?” – kérdezte felháborodással hangjában Kreszta Traján, amikor telefonon elértem és e-mail-címet kértem tőle, hogy a kérdéseimet elküldhessem. Egyebek között szerettük volna, ha reagál a Kállai Péter jegyezte tanulmánykötet vele kapcsolatos állítására, miszerint passzivitása majdhogynem a semmittevéssel határos. Azt is megkérdeztük, mikortól, hol, kitől és mennyiért bérelt irodákat? Kik, mikortól, meddig és mekkora havi jövedelem mellett voltak az alkalmazottai, s hogy szószólói működése alatt hol és mikor tartott fogadóórákat? Ez utóbbi azért érdekes, mert a hazai román közösségben senki nem tud arról, hogy Kreszta szervezett alkalmakat teremtett volna arra, hogy a nemzetiséghez tartozók vagy közösségek felkeressék őt. Választ azonban egyetlen kérdésünkre sem kaptunk. Nemzetiségi vezetőként Kreszta Traján magas állami, térségi és önkormányzati elismeréseket kapott az elmúlt években. 2015-ben „A magyarországi románokért” kitüntetést vehette át, 2017-ben a Békés Megyéért kitüntetést adományozták neki, és ugyanebben az évben Nemzetiségekért Díjban részesült. Egy évvel később szülővárosa, Battonya város díszpolgára lett. Jelenleg is tagja a Pro Cultura Minoritatum Hungariae Díj adományozásáról döntő kormányzati bizottságnak. Tavaly október óta – amióta a Kreszta-féle jelölőszervezet elvesztette a többséget az országos önkormányzatban – a szószóló nem jár az ülésekre, nem vagy alig vesz részt a települési román önkormányzatok rendezvényein.
Dožinky – Együtt mulatott a csabai szlovákság
2025. augusztus 16. - (behir.hu)
Hatodik alkalommal hívták életre a Csabai Szlovák Aratóbált Békéscsabán, a Szlovák Kultúra Házának az udvarán. A péntek esti program előtt egy kiállítást is megnyitottak a Szlovák Tájházban, amely A csabai podsztyenától a tisztaszobáig címet kapta. A kiállítás bepillantást enged a csabai szlovákság egykori életvitelébe. Varga Tamás alpolgármester aláhúzta: olyan használati tárgyak és bútorok kaptak helyet a ház galériáján, amelyek már nem mindennapiak, jellemzően csak néprajzi könyvekben láthatóak. – Az itt bemutatott tárgyak igazi kuriózumnak számítanak, de mostantól mindenki megtekintheti őket. A kiállítás közelebb hozza az emberekhez azokat a mindennapokat, amelyek az elődeink életét is jellemezték – fogalmazott. Hozzátette: személyes kötődései is van a tárgyakhoz, hiszen a tárlat számos eleme – az eladományozásuk előtt – a családja tulajdona volt. A megnyitón az összegyűlteket Kiszely András, Békéscsaba Megyei Jogú Város Szlovák Önkormányzatának elnöke köszöntötte. – Modern múzeumpedagógiai módszerekkel szeretnénk a legfiatalabb generációnak megmutatni a csabai szlovák ősök kultúráját és hagyományait. Az Áchim terem galériáján berendezett kiállításon a gyermekek nem csak megszemlélhetik, de akár meg is érinthetik a tárgyakat. Emellett a ház udvarán egy télvíz idején megmentett podsztyena szerkezet is várja az érdeklődőket. Manapság az ilyen típusú házak egyre csak fogynak, pedig egykoron több ezer volt belőlük a város utcáin. Ez a torzó reményeink szerint mindenki figyelmét felhívja arra, hogy az értékeinket fontos megőrizni és megmenteni – fogalmazott. A Szlovák Kultúra Házának az udvarán megrendezett hatodik Csabai Szlovák Aratóbál célja az aratáshoz kapcsolódó szokások felelevenítése volt. – A régi időkben az aratás végén a gazda összehívta a munkásokat, szomszédokat és helyi zenészek kíséretével egy nagy mulatságot tartottak, hogy megünnepeljék a munka végét. – osztotta meg Püski-Liker Bence, a Csabai Szlovákok Szervezetének elnöke. Hozzátette: a nagy meleg ellenére ez az egyik legkedveltebb programjuk, több százan szoktak részt venni a bálon. A programon egy csabai lelkész megáldotta az aratókoszorút, majd friss sült kolbász várta a résztvevőket. A jó hangulatot a Lustyik István és Zsótér Csaba biztosította.
Piliscsaba Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatának műsoros délutánja
2025. augusztus 16-án az Ősök parkjában
Határon túli támogatások: a magyar kormány bőkezűbb, mint a szlovák
De a politikai támogatás mindkettejüknél a saját érdeküktől függ
Retrospektív tárlat Ezüst György alkotásaiból a budapesti Próféta Galériában
2025. augusztus 7. - (mti)
Ezüst György (1935-2017) festőművész alkotásaiból a budapesti Próféta Galériában 2025. augusztus 8-án nyílik retrospektív tárlat, amelyet a művész születésének 90. évfordulója alkalmából szerveztek hagyatékának gondozói. Ezüst György az alföldi hagyományok folytatójaként vált ismertté, a népművészet tiszta szín- és formavilága, a szántók, legelők és tanyák mozaikjának sajátos hangulata érvényesült életképein, tájképein, grafikáin és térplasztikáin. „Az archaikus közösségek egyik jellemző vonása az ismétlés. A napok, a hetek, úgy általában az idő állandóságának varázsa, körforgása ugyanis megerősít, szimbólumokat teremt, az ismételt cselekvések, szokások, elemek megtalálják helyüket az egészben, kapaszkodót, biztonságot nyújtanak, idővel megszokottá válnak, stabilitást teremtenek. Ezüst György témái - az alföldi ház, utca, táj, ló, ember - ennek a stabil ismétlődésnek, körforgásnak az egyes építőelemei. E témák segítségével felidézhetünk egy világot, aminek az egysége, a teljessége valaha a nem túl távoli múltban még látható és megtapasztalható volt“ - mondta az Ezüst György „90“ című tárlatot a Szent Gellért téri galériában megnyitó Sz. Szilágyi Gábor művészettörténész az MTI-nek. A művész képeit először 1961-ben szülővárosában, a békéscsabai Munkácsy Múzeumban állították ki, és csaknem ötven évvel később, 75 éves korában ott tekintett vissza munkásságára utolsó nagy tárlatán is. Bár a hetvenes évek elején fiatal festőként elhagyta a békési megyeszékhelyet, és haláláig Budapesten élt, sohasem szakadt el szülőhelyétől, amely művészetének egyik forrása volt. Festészetét a realizmus mellett a művészeti irányzatokkal és technikákkal való kísérletezés is jellemezte. Más kultúrákra való nyitottsággal, kíváncsisággal járta be a világot, és utazásainak élményei is átszűrődtek művészetébe. Az irodalom és a zene szintén fontos szerepet kapott az életében, kiemelkedő művészportréi között tartják számon Faludy Györgyről, Sütő Andrásról, József Attiláról és Bartók Béláról készült festményeit. A tárlaton Faludy, valamint a festőművész Tóth Menyhért és szlovák festő barátja, Ignác Kolčák portréja is szerepel. A hat évtizeden átívelő életműből válogatott ötven festményt és grafikát bemutató kiállítás anyagában a művész pályafutásának különböző állomásain született önarcképek is helyet kaptak, köztük egyetlen egészalakos portréja, amelyen a csabai evangélikus nagytemplom előtt áll. Ezüst György Mokos József festő békéscsabai szabadiskolájában kezdett rajzolni, majd az egri tanárképző főiskolán és a Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát. Művészetét egyebek mellett Munkácsy-emlékplakettel, Medgyessy-emlékéremmel, Nagymaros Plakettel, az Országos Portré Biennále díjával és 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el. Számos alkotását őrzik magán- és közgyűjtemények. Az Ezüst György „90“ című kiállítás augusztus 29-ig tekinthető meg.
Akademický maliar Juraj Ezüst nikdy nezaprel svoj slovenský pôvod a podieľal sa na pestovaní slovensko-maďarských kultúrnych stykov. - Archív:
https://www.luno.hu/index.php/component/search/?searchword=Ez%C3%BCst
Szlovák-magyar szakmai összefogással mentenék meg a szelídgesztenyéseket
Megmentenék a szelídgesztenyéket a MATE szakemberei egy nemzetközi projektben. A Kertészettudományi Intézet és a Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet szakmai vezetésével indult program a szlovákiai Kékkői Önkormányzat (Mesto Modrý Kameň) és a zólyomi Nemzeti Erdészeti Központ (Národné Lesnícke Centrum) közreműködésével valósul meg.
Magyarország és Szlovákia majdnem egyesült
Petőfiék bukása után, Londonból koppintottak Kossuth fejére /
Lublói vámpír – A magyar-szlovák élőhalott rémtettei
A 18. században garázdálkodó Kaszparek Mihálytól egész Európa rettegett.
https://nlc.hu/szabadido/20250807/magyar-szlovak-vampir-kisertet-lublo/
Bánk 2025 – Azta, micsoda gála volt!
Látványos táncokkal koronázták meg a nemzetközi fesztivált Bánkon / Magyarországi Szlovákok Országos Folklór Fesztiválja - A Nógrád vármegyében élő szlovák anyanyelvű lakosság ilyentájt szó szerint hallatja hangját és egy több napos folklór fesztivál keretében ízelítőt ad saját népi kultúrájának értékeiből, hosszú időn át megőrzött népdalkincséből, tánchagyományaiból. Az évek során pedig rendszeressé vált, hogy ezen alkalmakra vendégfellépőket is hívnak különböző közeli és távolabbi országokból.
https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2025/07/fesztival-folklor-salgotarjan-galamusor-bank
A szentendrei skanzen Erdély épületegyüttese
https://skanzen.hu/hu/programok/tajegysegek/erdely
Videó: https://youtu.be/FwZ0x5L0xKE
Szarvas város napja kitüntetésekkel
2025. július 24. - (Vincze Attila - beol.hu)
Szarvas újratelepítésének 303., valamint várossá nyilvánításának 59. évfordulója alkalmából számos elismerést és kitüntetést adtak át 2025. július 24-én. A Szarvas város napja alkalmából tartott ünnepi rendezvényen többek között az is kiderült, ki lett 2025-ben a város díszpolgára. Az események sorát egy hálaadó istentisztelettel nyitották meg az Evangélikus Ótemplomban. Ezt követően az ünnepségen résztvevőket először a békéscsabai szlovák főkonzul köszöntötte. Richárd Kmeť gratulált a városnak azért, mert tiszteli az őseit, akik a települést alapították, és jó, hogy még él itt szlovák nemzetiség. Ennek szerinte élő példája a szlovák iskola falán lévő Štefánik szobor, melyet a nap folyamán meg is koszorúztak. Beszédében kiemelte, hogy a szarvasiak legyenek büszkék a városukra, mert itt jó emberek élnek, majd sok erőt kívánt, hogy a település széppé és jóvá fejlődjön. Dankó Béla országgyűlési képviselő hangsúlyozta, történeti kutatások bizonyítják azt, hogy Szarvas térségében minden történelmi korban éltek emberek. Miután röviden felidézte a település történetét elmondta, hogy sokan a török hódoltságot követően az új lehetőség reményében érkeztek ide és úgy tűnik, megtalálták azt, amit kerestek, hiszen immár 303 éve élnek itt egy folyamatosan fejlődő városban, ami ugyan egyre csökkenő létszámban, de biztosítja a szlovákság fennmaradását. Emlékeztetett: ahhoz, hogy egy városnak ne csak múltja legyen, kellenek a mai emberek is, majd a képviselő gratulált a kitüntetetteknek, hisz szerinte ez bizonyítja, hogy élő a város és megvan az itteniek akarata, hogy tegyenek a közösségért. Frankó Anna, Szarvas Város Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke szlovák és magyar nyelven arról beszélt, hogy ne feledkezzenek meg őseikről, hiszen az ő emlékük a mai létük része. Mint fogalmazott, nemcsak egy évfordulót ünnepelnek, hanem azokat is, akik valamilyen módon hozzájárultak a város fejlődéséhez és ünneplik a szlovákokat is, akik még 303 év után is aktívan élik a mindennapjaikat és reménnyel gondolnak a jövőjükre. Megjegyezte, hogy Szarvas gazdag múltjával, élő jelenével, a három nemzetiséggel egy olyan hely, amely mindnyájukat összeköti. Hangsúlyozta, együtt győzték le a nehézségeket, együtt örültek a sikereknek, és közösen építik a reményteljes jövőt. Őseink adták meg nekünk az alapokat, amelyekre építhetünk. Rajtunk áll, hogy megerősítsük ezeket, és valami újat teremtsünk – zárta gondolatait az elnök. Szarvas polgármestere beszédében kiemelte, több mint 300 évvel ezelőtt a földesúr hívó szavára sokan indultak el az ismeretlenbe több száz kilométert megtéve egy új élet reményében. Hodálik Pál kiemelte: eljöttek egy idegen világba, ahol könnyükkel, szívükkel, verejtékükkel új otthont teremtettek, házat építettek, földet műveltek, várost alakítottak ki és Isten tiszteletére és szolgálatára templomot emeltek. Mint mondta, ezek az emberek hozzátették a maguk tudását, akaratát, szeretetét, tiszteletét, küzdelmét ahhoz, hogy ma itt legyenek és élvezhessék ennek a városnak minden örömét, bánatát. Szerinte a jövőben is emlékezni kell a múltukra, szolgálni a jelent, és odafigyelni a jövőre, hogy a gyerekeik, unokáik is büszkék legyenek a városra, arra, hogy szarvasiak. / A beszédeket követően átadták a városi kitüntetéseket. 2025-ben a díszpolgári címet Forschner Rudolf lokálpatrióta vehette át. Emellett a hagyományokhoz híven számos egyéb, a képviselő-testület által adományozott díjat adományoztak. A Szarvas Városért kitüntetést idén Dernovics László tanyagondnok, polgárőr; posztumusz Hetényi István Péter agrármérnök, illetve szintén posztumusz Szuhaj György vizuálpedagógus kapta meg. A díjátadást követően megkoszorúzták a letelepedési emlékkövet az Ótemplom előtt, majd pohárköszöntőt mondtak a kitüntetettek tiszteletére a Templom téren, ezután átadták a születésnapi ajándékot a város lakói számára. A nap zárásaként az érdeklődők 100 éves utazás címmel megtekinthették a Cervinus Teátrum előadását a Szarvasi Vízi Színházban, ahol megtartották a Szarvasért Alapítvány díjátadóját is.
Hiányzó szlovák felirat: Jasle Mlynky
https://malmocskak.hu / Malmocskák Bölcsőde - Pilisszentkereszt
6. § (1)* Azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a legutóbbi népszámlálás során regisztrált aránya eléri a tíz százalékot, a helyi önkormányzat az illetékességi területén működő érintett települési nemzetiségi önkormányzat kérésére köteles biztosítani, hogy
c) a közhivatalok, közszolgáltatást végző szervek elnevezését feltüntető táblák feliratai vagy ezek működésére vonatkozó közlemények – a magyar nyelvű szövegezés és írásmód mellett, azzal azonos tartalommal és formában – a nemzetiség anyanyelvén is olvashatóak legyenek. (Törvény a nemzetiségek jogairól - https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100179.tv)
Elhunyt Kiss Gy. Csaba, a közép-európai irodalmak jeles kutatója
2025. július 23. - (mti)
Nyolcvanéves korában 2025. július 23-án elhunyt Kiss Gy. Csaba, a szlovák-magyar kapcsolatok egyik legismertebb szakértője, Széchenyi- és József Attila-díjas irodalomtörténész, az ELTE címzetes egyetemi tanára, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja, a Magyar-Lengyel és Magyar-Szlovák Történész Vegyesbizottság tagja.
https://hirado.hu/belfold/cikk/2025/07/23/elhunyt-kiss-gy-csaba
Kiss Gy. Csaba 1945. április 2-án született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (ELTE BTK) magyar-német szakon szerzett diplomát. 1978-1981 között az ELTE BTK Kelet-európai Irodalmak Kutatócsoportjának, 1981-1985 között az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársaként, 1986-1992 között a Magyarságkutató Intézet tudományos főmunkatársaként, 1992-1995 között a Közép-Európa Intézet igazgatójaként dolgozott. 1995-től 2010-ig az ELTE BTK művelődéstörténeti tanszékén volt docens. 2000-2003 között Széchenyi professzori ösztöndíjas, 1999-2004 között a Zágrábi Egyetem vendégtanára volt. Dolgozott a Nagyvilág rovatvezetőjeként, a Hitel munkatársaként és a Magyarságkutatás című évkönyv szerkesztőjeként is. Tanulmányokat, esszéket, cikkeket írt a közép-európai irodalmakról és kapcsolatokról. Többször is volt elnökségi tagja a Magyar Írószövetségnek, amelynek 2022-ben örökös tagjává választották. 1987-ben az MDF egyik alapítója, 1988-1989-ben az ideiglenes elnökség, 1989 és 1993 között a választmány, 1990 júniusától decemberéig az elnökség tagja, alelnöke volt. A pártból 1993-ban lépett ki. 1986-tól volt az irodalomtudomány kandidátusa, 2010 óta az MTA doktora. Tagja volt az MTA Jelenkorkutató Bizottságának, Magyar-Lengyel és Magyar-Szlovák Történész Vegyesbizottságának. Munkásságának elismeréseként 1997-ben megkapta a Kodály Zoltán-díjat, 2008-ban a József Attila-díjat, 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2016-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét, 2017-ben a Polgári Magyarországért díjat, 2019-ben a Krynicai Nemzetközi Gazdasági Fórum Stanislaw Vincenz lengyel íróról elnevezett Új Európa új kultúrája díját. A Széchenyi-díjat 2020-ban vehette át a közép-európai kultúrák nemzetközileg is elismert kutatójaként, elsősorban a magyar, lengyel, szlovák és horvát nép nemzeti szimbólumainak és mítoszainak összehasonlító vizsgálata terén elért tudományos eredményei elismeréseként. 2022-ben elsők között kapta meg a Felczak-díjat, amelyet a lengyel-magyar barátsághoz kiemelkedő mértékben hozzájáruló személyeknek ítélnek oda.
Nemzetiségi kulturális kezdeményezések 2025. évi költségvetési támogatása
NKUL-KP-1-2025 döntési lista:
Szlovák-magyar összefogással Kapocs Fesztivál Salgótarjánban
https://kapocs-fesztival.webnode.hu/
Óriási csetepatéra készülnek Nógrádban
https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2025/07/programok-hetvege-fesztival-koncert-nograd-varmegye
Generációkat és nemzeteket is összeköt az első salgótarjáni Kapocs Fesztivál
Szlovák-magyar összefogással hívták életre
https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2025/07/fesztival-kapocs-szlovak-magyar-salgotarjan
Szlovákia új budapesti nagykövete
Pavol Pavlis érzékenységet mutat a magyarországi szlovákok irányába, és fontosnak tartja az anyanyelvükön történő oktatásukat. / Nem beszél magyarul és diplomáciai tapasztalata sincs
https://index.hu/kulfold/2025/07/16/szlovakia-budapesti-nagykovet-pavol-pavlis/
A szlovák nyelvi hatás Békésben különösen érződik
2025. július 12. - (beol.hu)
A pacuhától a stafirungig / Lekapjuk a stelázsiról a pitlit / Ti Marka! Takí rideg magatartás tanusítujes, pedig je moj szándék komoly! Tajgyeme na kergát vízállás megtekintuvaty! - Van valami különös bája annak, ahogy a nagyszüleink beszéltek – és ahogy mi is, néha észrevétlenül. Olvasóink segítségével most visszautazunk egy kicsit az időben, hogy megnézzük, milyen szavakat, kifejezéseket tartanak a dél-alföldi nyelvjárás, azon belül is Békés vármegye kincseinek. A magyar nyelv ezerarcú, de még azon belül is akadnak olyan szavak, amelyek csak egy-egy megyében értelmezhetők igazán. Most a dél-alföldi nyelvjárás, azon belül is a Békés vármegyei tájszólás kerül nagyító alá. Olvasóinkkal közösen nyomozunk a helyi kifejezések után, amik máshol talán ismeretlenek, de itt mindennaposak. Mivel a szlovák (tót) nyelvi hatás nálunk különösen érződik, így sok érdekességet sikerült összegyűjtenünk – van, amelyik jelentése azóta is rejtély a számunkra:
Uszu: A megyei focimeccsek elmaradhatatlan kelléke, és ez nem más, mint a szotyi, avagy a pirított napraforgó.
Kapusznyika: Hamisítatlan tót étel ez a félkör alakú, káposztával töltött kelt tészta. Szarvastól Békéscsabáig, Békéstől Tótkomlósig biztosan mindenki ismeri.
Haluska: A szlovák friss tészta főleg Békéscsabán és környékén elterjedt, itt viszont a böjti ételek királynőjeként tartják számon.
Vastag kolbász: Annyira evidens, hogy nem is értettük, miért hozakodtak elő ezzel az olvasók. Mint kiderült, azért, mert a nyugati megyékben nem jellemző étel, ott inkább a boltban kapható szalámit ismerik. Szomorú.
Cigányka vagy cigánka: Csak hogy a disznótoros vonalon maradjunk, nem maradhat ki ez az étel sem, ami szintén nem túl ismert megyénk határain túl. Ha valaki még mindig nem tudja, miről van szó, itt puskázhat:
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/12/disznotor-kolbasz-kolbaszkiraly
Svarkli: Azaz a disznósajt.
Gömb fagyi: Aki rendelt már fagyit más megyében, szinte biztos, hogy ha megszólást nem is, de egy értetlenkedő pillantást bezsebelt ezért, ugyanis a fagyit egyedül nálunk mérik gömbben – minden más megyében gombócot kérnek.
Vannak kifejezések, amiket régi jó ismerősökként köszöntöttünk, hiszen a nagyszülőktől, idősebb szomszédoktó, ismerősöktől annyit hallhattuk. Ha nem is használjuk, jó eséllyel felismerjük ezeket a kifejezéseket. Tudjuk, ha valaki trehányul van felöltözve, az pacuha, és ha fázunk, jólesik megmártózni a strandon a tyeplában. Ha főzni készülünk, a pitlit, kotlit vagy kotlát a konyhában a stelázsin keressük, és kapirccsal egyengetjük el a göringyet, mielőtt valaki meggórálna vele. Elhúzzuk a firhangot (ami a stafirung része volt), hogy kilássunk az ablakon: odakint esik, egy járókelő a fejére is húzza a csuklyát, miközben igyekszik elkerülni a kotút, nehogy belelépjen.
Soltész Miklós: Egyek vagyunk kultúrában és kereszténységben
2025. július 5. - (mti)
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.1309787464487267&type=3
Egyek vagyunk kultúrában, egyek vagyunk kereszténységben és a jövőnk is közös - jelentette ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára 2025. július 5-én a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Bükkszentkereszten a Magyarországi Szlovákok Kulturális Örökségének Napján. Soltész Miklós beszédében emlékeztetett, a magyar és a szlovák államfő a napokban Pozsonyban találkoztak és utólag is megerősítették a két nép egyre inkább bővülő kapcsolatát, barátságát és a nemzetiségek fontosságát mindkét országban. Az államtitkár közölte, a magyar kormány eddig minden lehetséges támogatást megadott a szlovák közösségek részére és ez a jövőben is folytatódni fog. Soltész Miklós úgy fogalmazott, „fantasztikus az, amit az Országos Szlovák Önkormányzat tesz“, az oktatásban magas színvonalon vannak jelen és sok beruházást hajtanak végre kormányzati segítséggel. Hozzátette, a rendezvény a megmaradás mellett a szlovák-magyar együttélést is segíti. Az államtitkár elmondta: 36 településen 38 szervezet nyert 2-3 millió forintos támogatást, amit főként energetikai beruházásokra költhetnek, hét településen pedig szlovák oktatási intézmények nyertek további 10 és 20 millió forint közötti támogatást. Az államtitkár közölte, ezen felül néhány olyan településen kaptak 40 és 50 millió forint közötti támogatást beruházásokra, amelyek a szlovák közösséget erősítik. Ez jó a szlovák közösségnek, jó annak a falunak vagy városnak, ahol mindezt megvalósítják és jó az építőiparnak, a helyi mestereknek is - fogalmazott. Hollerné Racskó Erzsébet, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke a szlovák és magyar nyelven elmondott köszöntőjében kiemelte, a szlovák nemzetiségek Magyarország minden területéről és a határokon túlról is képviseltetik magukat a rendezvényen. Hangsúlyozta, az a kultúra, amit ápolnak, több mint háromszáz éve tartja össze a szlovákságot és járul hozzá az identitásuk megőrzéséhez.
A magyar elnök Pozsonyban: fegyverkezésről, orosz gázról, kisebbségekről is szó esett
A békéscsabai színistúdiósok Turócszentmártonban jártak
2025. július 2. - (behir.hu)
A békéscsabai színistúdiósok meghívást kaptak Békéscsaba testvérvárosába, a szlovákiai Turócszentmártonba, ahol részt vehettek a testvérvárosi találkozó háromnapos programsorozatán. A fiatalok megismerhették a város történelmi nevezetességeit, emlékműveit, valamint betekintést nyerhettek az ott élők mindennapjaiba. A program egyik különleges élménye egy szlovák nyelvű színházi előadás megtekintése volt, amely a nyelvi különbségek ellenére is érthető és élvezetes színházi élményt nyújtott a résztvevőknek. A Csabai Színistúdió saját produkcióval is készült: Grimm City című meseelőadásuk dalaiból állítottak össze egy válogatást, amelyet magyar nyelven adtak elő, szlovák nyelvű vetítéssel és néhány szlovák megszólalással kiegészítve. Az előadás nagy sikert aratott, a helyi közönségtől számos elismerő visszajelzés érkezett. A részvétel Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával valósult meg, amely lehetőséget biztosított a fiatal színjátszók számára a bemutatkozásra, a tapasztalatszerzésre, és egy újabb nemzetközi kulturális kapcsolat elmélyítésére. A látogatás maradandó élményekkel gazdagította a résztvevőket, és megerősítette a testvérvárosi együttműködés kulturális jelentőségét.
Nagy hír jött a nagybánhegyesi mesemondó, Nyanyicska Zsofka házáról
2025. július 1. - (Csete Ilona - beol.hu)
A szlovákok emlékházat alakítanak ki / Pingált falait is megmentik - Takaros ház, belül pompás kézi festést őriznek a falak. A szlovákok, a magyarok egyaránt büszkék ennek az ingatlannak az egykori lakójára, Nyanyicska Zsofka nénire, aki nagy mesemondó hírében állt. Most új információ érkezett egykori házáról.
Bánhedešská rozprávačka, maliarka a ľudová majsterka ňanička Žofka Farkašová Drágošová (1905-1997)
https://www.luno.hu/index.php/component/search/?searchword=%C5%88ani%C4%8Dky%20%C5%BDofky
A Nagybánhegyesi Szlovák Hagyományőrző Közhasznú Egyesület apró lépésekben, kis segítséggel újítja fel a település egyik legódonabb házát. A civilek felvállalták a helyi szlovákok szellemi és tárgyi értékeinek a megőrzését. Megvásárolták 2012-ben az István király utcán azt az épületet, aminek a felújítása folyamatosan zajlik. Emlékház lesz, méghozzá egy szlovákul és magyarul is mesélni szerető asszony, Farkas Andrásné Nyanyicska Zsofka (a népművészet mestere, pingáló asszony) tiszteletére. Ő lakott ebben az öreg házban, maga pingálta egyedivé háza szobáinak falát, ezt is szeretnék megmenteni a szlovákok az utókornak. Az ingatlan külső, belső felújítása, a kerítés, az udvar rendbetétele napirenden van. Most lesz alkalom és forrás is a munkákra – derült ki a 2025. július 1-i sajtótájékoztatón. Erdős Norbert, a 4. számú választókerület országgyűlési képviselője érkezett az emlékházhoz, ahol Pepó Jánosné, a civil szervezet elnöke megmutatta törekvéseiknek a helyszínét. Az országgyűlési képviselő bejelentette, hogy egyedi kérelem alapján megítéltek a nagybánhegyesi szlovák hagyományőrzőknek támogatásként 20 millió forintot, hogy terveiket megvalósíthassák. Az emlékházban tett látogatáskor az is elhangzott, a helytörténeti gyűjteményes házban (ami közösségi színtérként is működhet majd) mesesarkot is kialakítanak, elhelyeznek benne szövőszéket. A házigazda a bejáráson elmesélte, minden pályázati lehetőséget eddig is megragadtak, hogy lakhatóbb, több funkcióra alkalmassá tegyék az ingatlant. Korábban már jártunk a házban, a közösségi helyiségben éppen a citerások táboroztak, kihallatszott a citeramuzsika. A másik jó hír, amit a politikus bejelentett: az idei citeratáborra nyertek a nagybánhegyesiek félmillió forintot.
Maďarsko ≠ Uhorsko
Az Archiregnum Apostolicum Hungaricum nem »maďarský štát« volt, hanem »uhorský štát«?
https://delhir.info/2020/06/14/uhorsko-%E2%89%A0-madarsko/
Uhorsko lakosságának 1780-ban csak 28 százaléka volt magyar?
https://index.hu/tudomany/tortenelem/trianon07042/
Uhor vagy magyar? Uhorsko vagy Maďarsko?
https://www.korkep.sk/cikkek/tortenelem/2018/12/11/uhor-vagy-magyar-uhorsko-vagy-madarsko/
Hun itt a hun? / Honnan ered Magyarország idegen neve?
https://m.nyest.hu/hirek/honnan-ered-magyarorszag-idegen-neve?
Rendkívüli nevet használnak Magyarországra
Öt remek szlovákiai túraútvonal
https://drive.hu/drive-tipp/szlovak-kirandulohelyek-ajanlo/
Víz helyett áramot is fogunk igényelni Szlovákiától
A Duna elterelését követő magyar-szlovák jogviszály, a hágai per 28 éve lezáratlan. A kormánynak 2010 óta álláspontja, hogy Szlovákia jogtalanul használja a hazánkat megillető vízvagyont, ezért a jelenleginél jóval több vizet köteles juttatni a szigetközi Duna-szakaszba. Czepek Gábor kormánybiztos szerint viszont megoldást jelent, ha Szlovákia árammal kompenzálná a jogtalan vízhasználatát.
https://mti.hu/nemzeti-kozlemenytar/2025/06/26/viz-nem-potolhato-arammal
„A magyar-szlovák kapcsolatokat is erősítik a felvidéki beruházások”
A helyi magyarságot és a magyar-szlovák kapcsolatokat is erősítik a Felvidéken megvalósított közösségi beruházások - jelentette ki Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a felvidéki Dunaszerdahelyen, ahol részt vett az új katolikus közösségi ház átadóján.
OsztályOK Találkozója
2026. június 13-án szombaton 15:00 órától a szokásos helyen: a pilisszentkereszti Emma Vendéglőben (emmavendeglo.hu) Pomaturitné stretnutie v Mlynkoch + Archívumunkból:
2025 –
2023 –
2022 –
2019 –
https://www.facebook.com/media/set/?vanity=oslovma&set=a.2132281463537485
2018 –
Zábery z pomaturitných stretnutí bývalých žiakov Základnej školy, gymnázia a žiackeho domova s vyučovacím jazykom slovenským v Budapešti a slovenčinárok Strednej odbornej školy J. Bema pre prípravu učiteliek materských škôl.
OsztályOK Találkozója & APPA+Cs-koncert
Pilisszentkereszt, 2025. június 14. - Archívumunkból / Z archívu:
https://www.facebook.com/profile/100063680764740/search/?q=Oszt%C3%A1lyOK
Államiból önkormányzati tulajdonba kerül a Pilisszentléleki Szlovák Tájház
A parlament 2025. június 11-én elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely állami vagyonelemeket ad ingyenesen az esztergomi önkormányzat tulajdonába. A törvény célja Esztergom megyei jogú várost támogatni abban, hogy a település méltó módon ápolhassa identitáserősítő kulturális és helytörténeti emlékeit. A Magyar Nemzeti Múzeum Balassa Bálint Múzeuma, a Magyar Nemzeti Múzeum Pilisszentléleki Szlovák Tájház (felvételeinken) és a Magyar Nemzeti Múzeum Babits Mihály Emlékháza az esztergomi önkormányzat fenntartásába, az intézményekhez tartozó ingatlanok pedig az önkormányzat tulajdonába kerülnek. (Foto: https://www.facebook.com/imro.fuhl) Z archívu / Archívumunkból:
https://www.facebook.com/profile/100063680764740/search?q=Hu%C5%A5
A Nézsai Mikszáth Kálmán Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola az ország legjobb iskolái között
https://hvg.hu/elet/20250614_orszag-legjobb-iskolaja-budapest-ujszasz-altalanos
Slovenská škola v Níži medzi najlepšími
Sportpályaavató és ösztöndíjátadó a budapesti szlovák iskolában
2025. június 2. - (mti)
Sportpályát avatott, illetve nemzetiségi ösztöndíjakat adott át a budapesti Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégiumban a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár 2025. június 2-án. (Videó: https://static.mti.hu/videos/solt%C3%A9szmiki-20250602T152107-0-0.mp4) Soltész Miklós hangsúlyozta, hogy az intézmény fejlesztése az állam, az Országos Szlovák Önkormányzat, illetve a magyarországi szlovák közösség példamutató összefogásának az eredménye. Mindennek nyomán, az elmúlt öt évben több mint 630 millió forintot használhattak fel az intézmény felújítására és a sportpálya kialakítására - tette hozzá. A politikus három, az iskolában tanuló diáknak Kölcsei Zsófiának, Trenka Dórának és Wieszt Renátának nyújtotta át a Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíj elnyeréséről szóló oklevelet. Ennek nyomán a tanulók két éven keresztül, havi 30 ezer forintos tanulmányi támogatásban részesülnek. Ezzel kapcsolatban Soltész Miklós példaként állította az ösztöndíjat elnyert diákokat az intézmény tanulói elé. Ők a példái annak, hogy érdemes jól tanulni és tenni a közösségért - mondta. Végül úgy vélekedett: szükséges annak elismerése, hogy mekkora érték, amit az intézmény tesz a nemzetiség javára. Ezért gratulált az intézmény vezetésének és a tantestületnek.
A nemzetiségi táborok 2025. évi támogatása
A Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága jóváhagyása alapján a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. döntést hozott a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nemzetiségi táborok 2025. évi költségvetési támogatásáról. A döntési lista:
Tovább erősödik a csabai szlovákság – megújul a Szlovák Kultúra Háza
2025. június 13. - (Bimbó Lajos - behir.hu)
A békéscsabai Szlovák Tájházba érkezett Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára 2025. június 13-án. A látogatás részeként dr. Takács Árpád főispán, a Fidesz békéscsabai választókerületi elnöke bejelentette, hogy 25 millió forint kormányzati támogatásból felújítják a Szlovák Kultúra Házát, valamint további 12 millió forinttal segítik a helyi szlovák nemzetiségi szervezeteket. Az államtitkár elmondta, tizenöt évvel ezelőtt volt egy szomorú felmérés Szlovákiában, miszerint az országban az egyik legelutasítottabb nemzet a magyar. A magyar kormány ennek megfordítására hatalmas erőfeszítéseket tett, amelynek hatására ez meg is fordult, de ezért a változásért a hazánkban élő szlovák nemzetiségek tagjai is sokat tettek. Soltész Miklós kiemelte, az a támogatás, amelyet eljuttattak a magyarországi szlovák nemzetiségnek, az többszörösen is hasznos volt: egyrészt hozzájárult a két nemzet békességben éléséhez, másrészt pedig jól szolgálta a helyben maradást, a megmaradást is. Kiemelte, a kormány közel négyszáz millió forintot fordított az óvodai- és az iskolai nevelésre, emellett pedig támogatta a jaminai, a kis és a nagy evangélikus templom felújítását is, de a Szlovák Tájház és a Szlovák Kultúra Háza felújítása is ide tartozik. – Minden egyes olyan támogatás, amely a nemzetiségekhez érkezett, így a szlovákhoz is, Békéscsabán is, az a megmaradást szolgálja és erősíti a nyelvet, a kultúrát, kereszténységet és egyben a szomszédsági kapcsolatot, amely ebben a háborgó, háborús világban még inkább felértékelődik – foglalta össze Soltész Miklós. Dr. Takács Árpád választókerületi elnökként köszöntötte vendégét. Mint kiemelte, számos közös programjuk van a szlovák kisebbségi önkormányzattal és a szlovák nemzetiségekkel is, amelyek a békéscsabaiaknak is és számukra is fontosak. Ilyen a Közfoglalkoztatási Kiállítás és Vásár részeként a Nemzetiségi Kiállítás, ilyen a Békés Vármegyei Nap, amelyen a nemzetiségek is részt fognak venni, de közös sportrendezvényekben is megállapodás született. – A magyar kormány támogatásra ítélte azt a törekvésünket, hogy a Szlovák Kultúra Háza még ebben az évben megújuljon. Ehhez kapunk huszonöt millió forintot energetikai felújításra, nyilászárócserére és az udvaron egy közösségi tér kialakítására. Emellett pedig tizenkét millió forint támogatást kap tizenegy szervezet, amelyet táborokra, civil és kulturális programokra fordíthatnak majd – sorolta. Békéscsaba Megyei Jogú Város Szlovák Önkormányzatának elnöke hangsúlyozta, a helyi szlovákság helyzete az elmúlt tíz-tizenöt évben rendkívüli mértékben stabilizálódott, amely a kormányzati támogatásoknak is köszönhető. – Olyan források érkeztek a városba, a szlovák közösség akár beruházási, akár programszervező, akár kiadványozási céljaira, amely nem volt jellemző az azt megelőző időszakban. Ennek köszönhetően a csabai szlovákság egyfajta új erőre kapó fázisba lépett. Az egyes csoportjaink, kisebb-nagyobb közösségeink, klubjaink létszáma exponenciálisan növekszik. Népszerűek a rendezvényeink, több százan látogatják, akár a pünkösdi, akár az őszi eseményeinket. Identitás tekintetében az egyik legerősebb nemzetiségi közössége a csabai szlovákság – ismertette Kiszely András. Hozzátette, a kormány segítségével ez a szintű és színvonalú közösségépítő munka továbbra is fenntartható lesz.
Jó hírekkel érkeztek a békéscsabai szlovákokhoz
Soltész Miklós államtitkár dr. Takács Árpád főispánnal és Kiszely Andrással, a békéscsabai szlovák önkormányzat elnökével a szlovák tájházban tartott pénteken sajtótájékoztatót. Az eseményre jó hírekkel érkeztek, de összegezték a csabai szlovákság elmúlt években megvalósult fejlesztéseit is.
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2025/06/csabai-szlovaksag-soltesz-miklos
Egy vajdasági szlovák fotós képei - Michal Madacky kiállítása Békéscsabán
2025. május 22. - (behir.hu)
Fotókiállítás nyílt Michal Madacky fényképeiből Fotó pillanatok címmel a békéscsabai Szlovák Kultúra Házában. A tárlat a Vajdaságban élő szlovák fotós művészi és iparművészeti alkotásait tartalmazza. A fotózás történetében a valóság reprodukálása és megörökítése esztétikai és művészeti vonással gazdagodott. Michal Madacky 11. fotókiállítása is ennek szellemében jött létre. A kiállítás képei nem megszokottak, hanem sajátosak. Időntúlinak tűnnek, miközben természetességükben sugallják az időt. Madacky másik jellemzője a szinte kivétel nélküli színes fotóhasználat. Az alkotó legszívesebben és legtöbbször műtermi fotókat készt, melyeknél objektívje lírikus csendéleteket örökít meg. A fotóművész 1955-ben született, a fényképészettel 1974-ben ismerkedett meg. Azóta a színes fotózás magasan jegyzett képviselője. Első kiállítása a belgrádi nagyvásáron volt. 1993 óta csak a művészetnek él. Számos díjjal és elismeréssel jutalmazták tevékenységét. Jelenleg magánstúdióját igazgatja, ahol fotódizájnnal és grafikai szerkesztéssel foglalkozik. Vezető cégekkel és kulturális intézményekkel áll kapcsolatban, mint például a Vajdasági Szlovákok Kulturális Intézete és a Szlovák Kiadó Központ.
Výstava fotografií Michala Madackého v Békešskej Čabe
https://backipetrovacvesti.com/vernisaz-samostatnej-vystavy-fotografii-michala-madackeho-z-kysaca/
A csabai kolbász jófajta tót termék
https://www.beol.hu/velem-en/2025/05/kolbasz-egeszseges-grillezesek-serteshus
Dedinszky Gyula (1905-1994) evangélikus lelkész írta könyvében: „A csabai kolbász jófajta tót termék.”
https://www.oslovma.hu/XXX/CsabKolb.pdf
Július Dedinský o čabianskej klobáse
https://www.oslovma.hu/index.php/sk/archiv/archiv-nazory/1134-abianska-klbasa-najlepuo-itemia
Lóval a kéktúrán - 1150 km két lóval és egy hálózsákkal
2025. március 20. - (NKT)
Egy pilisszentkereszti lovas, Slíz György úttörő jellegű és kalandos vállalkozása során lóval járta végig az Országos Kéktúra útvonalát. Írottkőtől a zalai dombokon át, végig a Dunántúli-középhegységen, Visegrádnál átkelve a Dunán, aztán végig az Északi-középhegységben, egészen Hollóházáig. Lószállítóval vitette magát Írottkőhöz, és elindult, úgy, hogy majd lesz, ami lesz. Nem volt kísérőautó, nem voltak előre leszervezett szállások, és csak minimális felszerelést vitt magával: polifoam, hálózsák, néhány tartalék ruha, pár kiló abrak - alapvetően az útközbeni legelésre alapozta a lovak ellátását, illetve arra, hogy itt-ott tud nekik szerezni takarmányt. A túra első felét, több mint 500 km-t pontosan 13 nap (és két pihenőnap) alatt tette meg, eközben 9 éjszakát a szabad ég alatt töltött - volt amikor belül is deres lett a hálózsákja, hiszen az alvóhely kiválasztásánál az elsődleges szempont az volt, hogy a ló tudjon legelni, ez pedig általában a mélyebben fekvő, és nyílt, szabad területeket jelenti. A túra második felén már melegebbre fordult az idő, ekkor viszont az esőkkel és a sárral kellett megküzdenie. A menet célja többek között az volt, hogy bemutassa a lovastúrázás szépségeit, felidézve a dicső múltat, a lovasnemzet eszményét, valamint hogy felhívja a figyelmet arra a megőrizni való értékre, hogy Magyarország még nagyjából átjárható lóháton, mivel ezt a nemzeti kincsünket az egyre szaporodó kerítések és jogi túlszabályozások fenyegetik. Kalandjairól részletesen beszámolt a „Gyaloggalopp Lovastúra Szakosztály“ fantázianevű facebook oldalán vezetett napi blogban, valamint az ugyanilyen nevű youtube csatornára töltötte fel az útja során készült videókat.
https://www.facebook.com/profile.php?id=100085482916863
https://www.youtube.com/playlist?list=PLT7850KcbxMacteayMZBB602QiA1upl_g
Kövér László fogadta Richard Rašit
„A pozitív és konstruktív hozzáállás a kisebbségeinkhez nem gyengíti, hanem erősíti a nemzeti szuverenitást.”
Orbán Viktor a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnökével tárgyalt
Aktív élet a csorvási szlovákoknál
2025. május 11. - (Gajdács Pál - beol.hu)
A településen 27 évvel ezelőtt alakult meg a Csorvási Szlovák Önkormányzat. Tavaly választásokra is sor került, de a személyi összetétel nem változott, Hugyik Erzsébet elnökként, Szél Kálmánné elnökhelyettesként, míg Hugyik Mihályné képviselőként vezeti tovább a szervezetet – derült ki a szlovák önkormányzat éves beszámolójából. Célként mindig is a városban élő szlovák nemzetiségű lakosság nyelvi, tárgyi kultúrájának megőrzését, a hagyományok ápolását, illetve a nemzetiségi léttel összefüggő sajátosságok érvényre juttatását jelölték meg. Felsorolni is hosszú lenne, hogy a városban, illetve azon kívül hány eseményen vettek tevékenyen részt. Ezek közül egyebek mellett a kolbászgyúrás és farsangi forgatag, és a néprajzi, kézműves és hitéleti tábor saját rendezésben valósult meg. Két már elnyert pályázatnak köszönhetően idén is terveznek fejlesztést, 38 millió forintot Pajta-raktár építése, 3 milliót a közösségi ház homlokzati hőszigetelésére fordíthatnak.
Csigaleves lesz a menü?
2025. május 7. - (Such Tamás - behir.hu)
Amikor a leendő férjem azt mondta, csigaleves lesz a menü, a családom hüledezett / A békéscsabai Haluska Szlovák Gasztronómiai Hagyományokat Őrző Egyesület segítségével csigatésztát készítettek – hagyományos módon, mint nagyanyáink anno – kedd délután a Frankó Tanya és Haluskaházba ellátogató érdeklődők. Az első nyitott klubnap meghívott vendége a jó másfél éve Békéscsabán élő Bauer Barbara író volt. Múlt kedd óta kijelenthetem, ha kedd, akkor haluskaház! Épp egy hete a Százszorszép ovisok jártak náluk vendégségben, a legutóbb pedig a Haluska Szlovák Gasztronómiai Hagyományokat Őrző Egyesület nyitott klubnapot szervezett. / – Már régóta életre szerettem volna hívni ezt az egyesületet – mondta Bartolák Marcsi, a Frankó Tanya és Haluskaház tulajdonos-ötletgazdája. – Szeretném, ha a mi és a fiatalabbak korosztályok is megtanulnák az idősebbektől a sütést, főzést, kenyérsütést, dagasztást. Az első körben csigatésztát csinálunk, ahogy a nagymamáink csinálták. / Hozzátette, a klubba a mezőberényi Kondász Gabriella három csudás hölggyel érkezett, akik által elevenen tartják a tészta készítés csínját-bínját. Megtudtam, a csigatésztához nincs másra szükség, mint lisztre és tojásra. E két komponensű matériát összegyúrják, nyújtják, vékony csíkokra vágják, végül fognak egy csíkot, amit rátekernek a kis pödörítőre, majd a bordára teszik és a csiga elnyeri a végleges formáját. A program vendége volt egyebek mellett Bauer Barbara író is, aki az új tudomány elsajátítása mellett nem titkoltan az új könyvéhez, a Csabai mesékhez is érkezett motívumokat gyűjteni. / – Amikor Etyeken az esküvőnkre készültünk, apukám azt kérdezte tőlünk: „Mi lesz a menü?” A leendő férjem nemes egyszerűséggel rávágta: „Csigaleves”. Akkor megállt a levegő a szobában. „Úristen! Éticsigát eszünk?”, hitetlenkedtek. Majd (Valastyán) Pál vázolta, hogy a csigatésztának Békéscsabán nagy hagyománya van. Mi addig csak a Gyermelyit ismertük. A csigagyártást követően mindenki kapott egy kis brindzás és mákos haluskát, hogy éhesen senki se menjen haza.
„A nemzetiségi oktatási intézmények támogatása közös ügy”
2025. május 8. - (mti)
A nemzetiségi oktatási-nevelési intézmények támogatása közös ügy, közös törekvés - mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatkért felelős államtitkára 2025. május 8-án Budapesten. / Videó: https://static.mti.hu/videos/solt%C3%A9szmikl%C3%B3s-20250508T141552-0-0.mp4 / Soltész Miklós a VI. Nemzetiségi önkormányzati fenntartású nemzetiségi köznevelési intézmények parlamenti találkozóján arról beszélt, hogy minden nehézség - koronavírus-járvány, háború, gazdasági és energetikai nehézségek, jogosan járó, de ki nem fizetett uniós támogatások - ellenére támogatni kell a nemzetiségi oktatási intézményeket. A támogatások közül az államtitkár megemlítette az energetikai pályázatokat, amelyeknek köszönhetően három év alatt több mint 2,6 milliárd forintot tudtak fejlesztésekre fordítani ezek az intézmények, valamint elmondta azt is, hogy tavaly az intézményhálózat fenntartására 158 milliárd forintot fordítottak. Az idei tanévben 108 oktatási-nevelési intézményt tartanak fenn a nemzetiségi önkormányzatok, amelyekben 1500 pedagógus dolgozik, és több mint húszezer gyerek tanul - mondta el Soltész Miklós, megjegyezve, hogy 2010-ben még 12 ilyen intézmény volt az országban. Az államtitkár beszámolt arról is, hogy 2026-tól a nemzetiségi pedagógusnak tanuló hallgatók ösztöndíját a Klebelsberg-ösztöndíj szintjére emelik az utánpótlás erősítése érdekében. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter előadásában azt hangoztatta, hogy a Kárpát-medence a „normalitás szigete“, „ahol kölcsönösen tiszteljük és becsüljük egymást és egymás kultúráját megőrizve identitásunkat“. Bár támadják Magyarországot hagyományai, tradíciói miatt, és azért, mert kiáll a normalitásért, versenyképességben és tudásban mégis az élen jár, hiszen már 12 magyar egyetem van a világ felsőoktatási intézményeinek legjobb öt százalékában - mondta a miniszter. A felsőfokú nemzetiségi képzések vonatkozásában az a cél, hogy egyszerre legyenek versenyképesek és identitásőrzők - emelte ki Hankó Balázs. Hozzátette, ennek érdekében az elmúlt években megduplázták a nemzetiségi képzésekre fordítható forrásokat, így idén már 760 millió forint állt rendelkezésre, új szakirányokat hoztak létre, úgy mint a romológia, az ukrán nyelvi tanító, valamint a beás nyelvű pedagógusképzés, és ezért emelik meg jelentősen a nemzetiségi tanár- és tanítóképzéseken az ösztöndíjak összegét.
Szirtes Ádám: „Én félig szlovák, félig magyar vagyok”
A Svitek család legidősebb gyermeke Tápiósápon, a mai Sülysápon született 1925-ben. A lánya és az unokája is követte a színpadra
https://www.blikk.hu/sztarvilag/hazai-sztarok/szirtes-adam-szinesz-halala-evfordulo-csalad/ey8bj84
Imádta a szülőföldjét, amelyről így beszélt: „Olyan ez a vidék, amilyen én is vagyok. Szürke, nem különleges. Szlovákokat telepítettek ide valamikor, ők tették termőfölddé ezt a homokos tájat. Én félig szlovák, félig magyar vagyok. Tizenkét évesen summás lettem, annak minden keservével. A nyomornak egy mély lépcsőfokán át léptem föl és egyre följebb.”
https://www.ujsagmuzeum.hu/szirtes-adam1/
Serédi Jusztinián (1884-1945)
Szapucsár Mihály, szlovák anyanyelvű tetőfedő tizedik gyermekeként született
Római katolikus pap, bencés szerzetes, tudós, egyházjogász, érsek, bíboros, hercegprímás, a magyar katolikus egyház vezetője 1927 és 1945 között
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ser%C3%A9di_Jusztini%C3%A1n
Az esztergomi érsek és hercegprímás politikai szerepvállalása a II. világháború éveiben
„Serédi Jusztinián Szapucsár Mihály, a szlovák anyanyelvű tetőfedő tizedik gyermekeként született. Érseki kinevezése után kezdeményezően vett részt különböző szociális és földműves érdekvédelmi szövetségek népszerűsítésében. Ellenállóként szembefordult Szállasival, beiktatására nem volt hajlandó elmenni. A németekkel szembeszegülve közvetlen közelében bújtatott üldözötteket. Berda József (1902-1966), József Attila-díjas /szlovák származású/ magyar költő a hercegprímás búcsúztatására 1945. április 1-én írta A cserepes fia halt meg című versét. A szlovák anyanyelvű náci- és németellenes hercegprímás búcsúztatása gesztusértékű volt.” (Berda József Kör)
Tour de Hongrie 2025
https://hu.wikipedia.org/wiki/2025-%C3%B6s_Tour_de_Hongrie / https://www.facebook.com/tourdehongrie / Archív (13V2023): Pilisszentkereszt-Mlynky
Szlovákiában és Csehországban verhetetlen a Kofola
Nem lesz a magyarok kedvenc üdítőitala
https://index.hu/gazdasag/2025/05/03/kofola-termekteszt-szlovakia/
Együttműködési megállapodást kötött Kassa és Nyíregyháza
https://ma7.sk/tajaink/egyuttmukodesi-megallapodast-kotott-kassa-es-nyiregyhaza
Sors/fordító – Változások a szlovák-magyar viszonyban
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/05/sorsfordito-valtozasok-a-szlovak-magyar-viszonyban-video
Országgyűlési krónika:
2025. június 10. - (mti)
A helyi nemzetiségi önkormányzatok működési támogatásának emeléséről
A Magyarország 2026-os központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat bizottsági jelentésének és összegző módosító javaslatának vitájában 2025. június 10-én a parlamentben Ritter Imre német nemzetiségi képviselő arról számolt be, hogy a nemzetiségi bizottság javaslatára a költségvetési összegző módosító indítvány tartalmazza a helyi nemzetiségi önkormányzatok működési támogatásának emelését. Ennek indoka, hogy a helyi - települési és területi - nemzetiségi önkormányzatok működési támogatása utoljára 2016-ban változott, és az alapvető feladataik ellátáshoz szükséges pénzösszeg biztosítása volt most a céljuk - ismertette, az emelés éves költségvetési igénye 532 millió forint.
A nemzetiségi utónévjegyzékek közzétételéről
Az Országgyűlés elfogadta az anyakönyvezhető utónevekről szóló törvényjavaslatot. A törvény az utónévkincs jelentőségének megerősítése érdekében - a korábbi honlapon való közzététel helyett - miniszteri rendeleti szintre emeli mind a magyar, mind a nemzetiségi utónévjegyzékek közzétételét. A nemzetiségi utónévjegyzékeket a miniszter az érintett nemzetiségi önkormányzatok állásfoglalására tekintettel állítja össze.
2025. május 20. - (mti)
Paulik Antal: A név a nemzetiségek identitásának is része
Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló 2025. május 20-án az Országgyűlés plenáris ülésén az anyakönyvezhető utónevekkel kapcsolatos törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájában arról beszélt, hogy a modern korban minden nemzet kialakította a csak arra a közösségre jellemző utónevek gyűjteményét. A név a nemzetiségek identitásának is része - emelte ki. A nemzetiségi törvény rendelkezéseinek értelmében az országos nemzetiségi önkormányzat minősített többséggel dönt a nemzetiségi utónévjegyzék összeállításáról - emelte ki. A kötelezettségének mind a 13 nemzetiségi önkormányzat eleget tett, összeállította és honlapján közzétette az adott nemzetiségi nevek jegyzékét - jelentette be a szószóló. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatja a javaslat elfogadását - mondta zárásként.
Szlovén szószóló a helyi önazonosság védelméről szóló törvényjavaslatról
Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló a helyi önazonosság védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájában előremutatónak nevezte a javaslatot és közölte, hogy a nemzetiségek bizottsága támogatja azt. Kifejtette: a helyi közösségek önazonosságjogának tartalma kiolvasható a törvényjavaslat preambulumából. A bevezetendő új jogi eszközök révén határozottabb formában védhetik meg a települések karakterét, megőrizhetik a helyi sajátosságokat és a fejlődés irányát könnyebben tudják a saját kezükben tartani. Kitért arra is, hogy a 13 őshonos nemzetiség valamennyi települési formában életvitelszerűen jelen van, jelenlétük gazdagítja, színesíti a közösséget. Több Budapest környéki településen a nemzetiségi lakosság aránya a nem nemzetiségiekhez viszonyítva megváltozott, és bár ezzel a jelenséggel szemben ellenvetésük nincs, de az rendkívül kellemetlen, ha az újonnan beköltözők egyik napról a másikra évszázados tradíciókat akarnak megváltoztatni - jegyezte meg.
A közélet átláthatóságáról szóló törvény ne terjedjen ki a nemzetiségi szervezetekre
A közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat általános vitája során Varga Szimeon (bolgár nemzetiségi szószóló) a Magyarországi nemzetiségek bizottságának álláspontját osztotta meg felszólalásában. Közölte, hogy a testület egyhangúlag, 12 szavazattal támogatta a javaslatot, ami véleményük szerint nemzetbiztonsági és közbizalomnövelési célokat szolgál. A szószóló arra kérte a jogalkotót, hogy a törvény ne terjedjen ki a nemzetiségi civil szervezetekre.
Veszélyhelyzeti rendeletek
2025. április 30. - (mti)
Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló 2025. április 30-án az Országgyűlés plenáris ülésén az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvényjavaslat általános vitájában azt mondta, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága nem érthet egyet azzal, hogy egy adott országos önkormányzat belső feszültsége indokolhatja a korábbi nemzetiségi választás eredményeképpen megalakult testület szerzet jogainak korlátozását. Hozzátette, azzal sem tudnak egyetérteni, hogy az adott országos önkormányzat egyesültségi jogosultságát egy, a javaslatban nem is pontosított területi önkormányzat véleményezési joga váltsa ki. Megjegyezte, hogy egyeztetni szeretnének a benyújtóval, valamint módosító javaslatokat készülnek beadni az indítványhoz. A nemzeti köznevelési törvényben foglalt pontokkal a bizottság egyetért – közölte Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló.
„Központilag oldja meg az állam az iskolai közétkeztetést”
A köznevelési, szociális, gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi területet érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat parlamenti vitájában Ritter Imre német nemzetiségi képviselő a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának álláspontját ismertetve elmondta, a Magyarországon élő nemzetiségek részéről elsősorban a nemzeti köznevelésről szóló törvénymódosítás lényeges a javaslatcsomagból. Mivel a javaslat értelmében a gyermekétkeztetési szolgáltatás eléréséhez szükséges adatok teljes körűen a KRÉTÁ-ban lesznek nyilvántartva, minden lehetőség meglesz ahhoz, hogy ez központilag kerüljön irányításra - jelezte. Emlékeztetett ugyanis: korábban több olyan problémával találkoztak, amelyet a jószándék okozott, például az ingyenes tankönyvellátás bevezetése. Erre végül sikerült jó megoldást találni, akárcsak az energiakompenzáció kérdésére - jegyezte meg. Elmondása szerint hasonló a helyzet a közétkeztetéssel kapcsolatban is. Javaslata szerint - mivel a közétkeztetéssel kapcsolatos többletköltségek a közneveléstől vesznek el pénzt - az ingyenes tankönyvellátáshoz hasonlóan oldja meg az állam az iskolai közétkeztetést is.
A közpénzek szabályozásáról, a felsőoktatásról és a digitális állampolgárságról
2025. április 28-29. - (mti)
A közpénzek szabályozásával összefüggő egyes törvények, valamint a számvitelről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatának vitájában Ritter Imre német nemzetisági képviselő egyetlen ponttól eltekintve a Magyarországon élő nemzeti közösségek támogatásáról biztosította a módosítást. Jelezte: a nemzetiségek azt a kiegészítést észrevételezték, amely szerint a helyi önkormányzatok, társulásaik és térségi fejlesztési tanácsok vagy nemzetiségi önkormányzatok legalább tíz százalékos tulajdoni hányadában álló cégeknek bizonyos adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteniük. Megjegyezte, jellemzően az országos önkormányzatok rendelkeznek részesedéssel ilyen vállalkozásokban, amelyek a nullszaldós működés érdekében folytatnak piaci tevékenységet, az eredményt pedig alapvetően az alapfeladatra, a nemzetiségi tevékenységre költik. Azt javasolta, hogy a nemzetiségi önkormányzatokat vagy teljes egészében mentesítsék e kötelem alól, vagy értékhatárt szabjanak ehhez.
A felsőoktatási, kulturális és innovációs tárgyú törvények módosításának vitájában Kissné Köles Erika, szlovén nemzetiségi szószóló arról beszélt, hogy mindig biztosítékot jelent a magasan képzett szakemberek jelenléte és fontos, hogy a 13 őshonos nemzetiség esetében minél magasabb arányban legyenek jelen felsőfokú végzettséggel, tudományos fokozattal rendelkezők. Rámutatott: a módosítás a külföldi érettségi bizonyítványokhoz és oklevelekhez hasonlóan megteremti a külföldi tudományos fokozatok egyenértékűsítését, ezzel a honosítás sokszor elhúzódó, bürokratikus folyamatait váltják ki. Ezt a bizottság üdvözli - jelezte. Kissné Köles Erika azt mondta, üdvözlendő a szakképzésben dolgozók számára megítélendő pótszabadság lehetősége. A nemzetiségek bizottsága a törvényjavaslat elfogadását javasolta - közölte.
A digitális állampolgárságról szóló törvényjavaslat tárgyalása során Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló közölte: a magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatja a tervezett változtatásokat, amelyek közül a kisebbségeket elsősorban a személy- és lakcímkártya nyilvántartása érinti.
Új hidak, vasutak, utak épülnek a szlovák határnál
https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2025/04/fejlesztes-nogradban-is
XIV. Táncház Napja május 3-án Budapesten
Fókuszban a hazánkban élő nemzetiségek hagyományai
https://mti.hu/hirek/2025/04/29/szombaton-lesz-tanchaz-napja-liszt-ferenc-teren
Orbán Viktor szerint ma minden idők legjobb szlovák-magyar kapcsolatrendszerében élünk
Fico Orbánnak: politikai matadorok vagyunk
https://ujszo.com/kozelet/mar-megerkezett-robert-ficohoz-orban-viktor-elotte-pellegrinivel-targyalt
Erdő Péter is esélyes a pápai trónra
https://index.hu/kulfold/2025/04/21/ferenc-papa-utod-vatikan-katolikus-egyhaz-erdo-peter-biboros/
Meghalt Ferenc pápa
88 éves korában meghalt Ferenc pápa, azaz Jorge Mario Bergoglio,
aki 2013 márciusa óta állt a római katolikus egyház élén.
https://telex.hu/kulfold/2025/04/21/meghalt-ferenc-papa
2025. május 17-én XV. PILIS-TÚRA „Közös utakon a barátság elmélyítése jegyében“
https://www.oslovma.hu/index.php/sk/aktuality/151-aktuality3/1284-pilistura
Német összekoccintás, szlovák sibálás
Magyarországi német közösségekben fogadásból összekoccintják a tojásokat, és akinek eltörik, az fizet. Szlovákjainknál máig él a sibálás hagyománya. Ostort fonnak vesszőből és megveregetik vele a lányokat, hogy szépek és egészségesek legyenek.
https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2025/04/husvet-hetfo-tatabanyai-muzeum-locsolas-nagybojt
Húsvéti szlovák néphagyományok Békéscsabán
Rituális mosdás az artézi kútnál, utána szlovák Passió éneklés…
https://behir.hu/nagypenteki-mosdas-es-bojti-vendeglatas-szlovak-nephagyomanyok-bekescsaban
Jozef Ráž közlekedési miniszter Észak-Komáromban
Felújítják a Vág-hidat, fejlesztenék a vasútvonalat és a vízi közlekedést
https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2025/04/vag-hid-jovore-megkezdodhet-a-felujitas
M44: Békéscsaba - Budapest 2X2 sáv
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2025/04/m44-atad-m5-2
Szlovákok özönlik el a magyarok bástyáját
Dunaszerdahely és a kétnyelvű kommunikáció szükségessége
Békéscsabai haluska a böjti és a szlovák ételek királynője
Friss tésztát a Csabai Szlovák Klub tagjaival / Csak három hozzávaló és egy titkos összetevő…
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2025/04/haluska-mak-kolbasz
30 éves az Országos Szlovák Önkormányzat
https://ma7.sk/hethatar/a-szlovakok-megunnepeltek-magyarorszagi-onkormanyzatuk-30-evfordulojat
Elfogadta a parlament a nemzetiségek helyzetéről szóló beszámolót
2025. április 14. - (mti)
Elfogadta a törvényhozás a Magyarország területén élő nemzetiségek 2021. január és 2022. december közötti helyzetéről szóló beszámolót; az erről szóló országgyűlési határozati javaslatra 136 képviselő mondott igent, 5 nemet, míg 17 tartózkodott. A mintegy háromszáz oldalas dokumentum egyebek mellett megállapítja: a hazai nemzetiségek lélekszáma csökkent a 2011-es és a 11 évvel később tartott népszámlálás közötti időszakban, és a trend elsősorban a nagyobb lélekszámú közösségeket - a romákat, a németeket, a szlovákokat, a románokat és a horvátokat - érintette. Eközben a görög, a lengyel, az örmény, a szlovén közösség gyarapodott, valamint - főként az ukrajnai háborúval összefüggésben - az ukrán és a ruszin nemzetiségűek száma is nőtt. A hazai nemzetiségi közösségek jellemzően idősebb korszerkezetűek, mint a teljes népesség. A - romákon kívüli - valamennyi hazai nemzetiség körében alacsonyabb az átlagosnál a gyermekkorúak aránya. Az idősek hányada különösen magas, 25 százalék feletti a horvátok, a szlovákok, a németek és a szlovének körében. A beszámolóból megtudható: a költségvetés a két tárgyalt évben összesen 3,75 milliárd forinttal támogatta az országos nemzetiségi önkormányzatok és médiumaik, 2,9 milliárd forinttal ezen önkormányzatok intézményeinek működését, valamint kiterjedt pályázati rendszert működtetett.
A helyi nemzetiségi önkormányzatok 2025. évi feladatalapú támogatása
Nevelésről, oktatásról a nemzetiségi pedagógusképzés kontextusában
https://behir.hu/soltesz-miklos-kiemelten-fontos-hogy-a-nevelesen-belul-ott-legyen-a-hit
Isten éltessen, Kondoros!
A környező településekről ide települő szlovákok szorgos munkájának köszönhetően folyamatosan fejlődött, szépült, gyarapodott a település.
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2025/04/kondoros-150-tisztelges-skocok
Kondoros újratelepítésének 150. évfordulója
https://behir.hu/szazotven-eve-az-otthonuk-helytorteneti-kiallitas-nyilt-kondoroson
Háromnyelvű költészetnapi megemlékezés
A Ferencvárosi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat és a Ferencvárosi Román Nemzetiségi Önkormányzat József Attila születésének 120. évfordulója alkalmából Fuhl Imre költő, műfordító részvételével egy jó hangulatú, háromnyelvű költészetnapi megemlékezést szervezett 2025. április 9-én a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Boráros Téri Könyvtárában.
„Török, tatár, tót, román kavarog / e szívben, mely e múltnak már adósa / szelíd jövővel - mai magyarok! /.../ A harcot, amelyet őseink vívtak, / békévé oldja az emlékezés / s rendezni végre közös dolgainkat, / ez a mi munkánk; és nem is kevés.“ (József Attila)
Megerősödött a kapcsolat Vanyarc és Alsósztregova között
2025. április 8. - (nool.hu)
Testvértelepülési látogatáson vett részt a napokban Bálint Andrea, Vanyarc polgármestere, az újonnan megválasztott képviselő-testület tagjai, a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat képviselői, valamint néhány lelkes helyi lakos. Eleget téve Alsósztregova meghívásának, lehetőségük adódott a nógrádiaknak a személyes találkozásra, valamint a külföldi kapcsolatok megerősítésére. Mint arról Bálint Andrea polgármester beszámolt közösségi oldalán, a testvértelepülési látogatás messze túlmutatott a hivatalos kereteken, hiszen újra megtapasztalhatták a résztvevők, hogy Vanyarc és Alsósztregova között nem csupán egy megállapodás, hanem valódi barátság és testvériség él. Hangsúlyozta, külön öröm volt számára, hogy az újonnan megválasztott képviselő-testület tagjaival, a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat képviselőivel, valamint néhány lelkes vanyarci lakossal közösen képviselhették a települést, hiszen ez a közös jelenlét megerősítette azt az érzést, hogy e kapcsolat nemcsak a vezetők, hanem a közösség szívügye is. „A program során megtekintettük a helyi nevezetességeket, köztük a híres Madách-kastélyt és a fürdőt is, amelyek a község büszkeségei. Meggyőződésem, hogy a két település közösségeit hasonló eszmék vezérlik: a hagyományok megőrzése, a kultúra szeretete, a közösség erejébe vetett hit és az emberek iránti felelősség” – írta Bálint Andrea polgármester, hozzátéve: ez az eszmei közösség teszi lehetővé, hogy ne csak jó partnerek, hanem valódi testvértelepülések legyenek. Kiemelte továbbá, hogy a találkozás azt is biztossá tette számára, a közös útjuk nem ért véget, hanem éppen ellenkezőleg, újabb lendületet kapott. Éppen ezért remélik, hogy a jövőben is sok tartalmas és emlékezetes alkalom lesz arra, hogy tovább építsék ezt a baráti kapcsolatot.
75 éves a budapesti szlovák iskola
Felvételek a budapesti Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium 75 éves fennállása alkalmából 2025. április 5-én rendezett ünnepségről
https://www.facebook.com/media/set?vanity=oslovma&set=a.1230363102429704
Soltész Miklós a budapesti szlovák iskola 75 éves jubileumi ünnepségén:
Felelősségünk, hogy megőrizzük a nemzetiségeket
2025. április 5. - (mti)
A szlovák és a magyar nemzet a történelmi múlt, a kulturális együttélés és sok más tekintetben, például a kereszténység tekintetében is teljes mértékben egymásra utalt. És ez így lesz a következő évszázadokban is – hangsúlyozta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium 75 éves fennállása alkalmából rendezett ünnepségen 2025. április 5-én Budapesten. Soltész Miklós kifejtette, hogy éppen az egymásrautaltság miatt a magyar és szlovák vezetőknek – legyenek akár politikusok, önkormányzati vagy parlamenti képviselők, akár intézményvezetők – feladatuk, hogy mindkét országban megőrizzék a nemzetiségeket. Az idén 75 éves jubileumát ünneplő szlovák tanítási nyelvű intézmény kapcsán úgy fogalmazott, ha belegondolunk, hogy ezt az iskolát 1950-ben, a kommunizmus egyik legnehezebb időszakában alapították, akkor hálásak lehetünk. Felidézte, hogy abban a szörnyű időszakban, a második világháború után az akkori vezetők egy erőltetett szlovák-magyar lakosságcserével is tetézték a bajt. Éppen ezért óriási jelentősége van ennek az intézménynek – hangsúlyozta. Tájékoztatott, hogy az elmúlt években a kormány nemzetiségi pedagógiai támogatásainak részeként 630 millió forintból újult meg az intézmény. Egyebek mellett a sportpálya is megújult, illetve energetikai beruházást is folytattak - részletezte az államtitkár. Hangsúlyozta, hogy ez a folyamat nem áll meg, és idén 11 településen 12 intézményben 190 millió forintért valósulnak majd meg kisebb-nagyobb fejlesztések, bővítések, felújítások. Kitért arra is, hogy emellett szükséges a volt budapesti szlovák evangélikus templomban zajló felújítások folytatása és befejezése, ami mind kulturális, mind közéleti szempontból kiemelt jelentőségű. Szabó Mónika, az intézmény főigazgatója köszöntőjében kiemelte: intézményeikben megtartják és folytatják a szlovák nyelvi hagyományokat. Úgy fogalmazott, hogy a népi hagyományok ápolása kiemelt feladat, hiszen a szlovák néptánc, népdal és népi kultúra nemzedékről nemzedékre öröklődő érték. A rendezvényen felszólalt Pavol Hamžík, Szlovákia budapesti nagykövete is, aki egyebek mellett a magyar kormány támogatását is megköszönte beszédében. A köszöntők után a jelenlévők a Láng Művelődési Központban gálaműsorral ünnepelték az intézmény 75 éves fennállását.
Átadták a megújult szlovák közösségi házat Mátraszentimrén
2025. április 3. - (mti)
Fontos, hogy a Mátra a szabadidő mellett a kultúráról is szóljon - jelentette ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára 2025. április 3-án Mátraszentimrén, a megújult szlovák nemzetiségi közösségi ház átadásán.
Videó: https://static.mti.hu/videos/solt%C3%A9szmikl%C3%B3s-20250403T151350-0-0.mp4
Soltész Miklós a település történetét felidézve emlékeztetett: a Mátrát valaha szlovák és német telepesek népesítették be és kezdték el azt a hatalmas munkát, amelynek eredményeként ez a vidék ma az ország legkedveltebb és legszebb kirándulóhelyeinek egyike. A hajdani Ötházhuta 1938-ban kapta meg jelenlegi nevét; a település második világháború utáni történetének talán legszomorúbb eseménye volt a németek elüldözése és a szlovák-magyar lakosságcsere. Kész csoda, hogy néhányan mégis maradtak és tovább tudták vinni azt a közösséget és értékrendet, amit évszázadokon át elődeik megteremtettek - fogalmazott. Köszönet illeti azokat is, akik most tovább építik a szlovák nemzetiség itteni életét: sok feladat hárul rájuk - tette hozzá. A 157 millió forintos kormányzati támogatással megvalósult közösségi ház átadását a helyi és a szlovák önkormányzat, a katolikus egyház és a kormány összefogása előzte meg - húzta alá, jelezve, hogy a magyar falvak megmaradásának egyik letéteményese a hit megőrzése. Ennek jegyében a Mátra két temploma is megújult a szlovák nemzetiség és a kormány támogatásával. Emellett ugyancsak a szlovák önkormányzat „mentette meg“ a településen a környék legfontosabb iskoláját, ahol a szlovák nyelvoktatás mellett a környezet és a színvonalas szakmai munka különleges lehetőségeket teremt a gyerekek számára - mondta. Ezt segítve az elmúlt években a kabinet csaknem 100 millió forintos támogatással járult hozzá az óvoda és iskola megújításához. Utóbbi energetikai korszerűsítésére további 10 millió forintot nyert el az intézmény - közölte az államtitkár. Soltész Miklós szavai szerint a pedagógusok béremelése ugyancsak kiterjedt a nemzetiségi oktatásra. Ez a beváltott ígéret szintén „jó helyre került“ - jegyezte meg. Idén a szlovák nemzetiségi pedagógiai támogatások részeként 11 település 12 intézményében összesen 190 millió forintos fejlesztés fog megvalósulni, ami nagy előrelépés minden érintett számára - tájékoztatott, hozzátéve: mindez hűen tükrözi, hogy a magyar falvak, ezen belül a nemzetiségek által lakott kistelepülések kiemelt helyet foglalnak el a kormányzat gondolkodásában és támogatási rendszerében.
Megnövelt kapacitással működik a Magyarország és Szlovákia közötti összekötő földgázvezeték
https://www.beol.hu/hazai-gazdasag/2025/04/szijjarto-peter-szlovakia-foldgazvezetek-energiabiztonsag
Soltész Miklós Nézsán
A Nézsai Mikszáth Kálmán Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola 40 millió forint, a Nézsai Római Katolikus Plébánia 46 millió forint támogatást kapott a Miniszterelnökségtől.
https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2025/04/iskola-templom-nezsa-soltesz-miklos
Teljesen megújul a Nézsai Mikszáth Kálmán Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola
https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2025/03/tamogatas-nezsa-iskola
Óraátállítás, nyári időszámítás
https://www.portfolio.hu/global/20250328/oraatallitas-2025-kezdodik-a-nyari-idoszamitas-750801
Szlovákia elfeledett magyar nemzetvezetője
Magyar ügynök volt a szlovák fasiszta miniszterelnök Tuka Béla / Felfelé egészen az akasztófáig
Egyedi turisztikai célpont a békéscsabai piac
https://behir.hu/opauszki-zoltan-egyedi-turisztikai-celpont-a-bekescsabai-piac
Támogatáshoz jutnak a békéscsabai nemzetiségek
https://www.facebook.com/photo?fbid=1043102380960790&set=a.304842251453477
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2025/03/herczeg-tamas-nemzetiseg-tamogatas
Átadták Békés Vármegye Szlovákságáért díjakat
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2025/03/szlovakok-bekes-varmegye-szlovaksagaert-dij
Hatezer fotóval értéktárban a Retro Komlós
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2025/04/retro-komlos-fenykepek
https://www.facebook.com/groups/441524175893442
Szlovák pályázati sikerek Tótkomlóson és Nagybánhegyesen
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2025/03/laptopok-digitalizacio-oktatas-szlovak-iskola
„A fesztivált még a szlovák ősök hozták magukkal”
Helytörténeti fórum a csabaiságról / A hagyomány se nem tárgy, se nem beteg. Mégis azt mondjuk, ápolni és őrizni kell.
https://behir.hu/a-garabonciast-meg-a-szlovak-osok-hoztak-magukkal
Békéscsaba - Hagyományőrző szlovák nap a Kölcsey utcai és Ligeti sori Óvodában
2025. április 10. - (Gulyás Gergő - behir.hu)
Békéscsabán a Kölcsey utcai és Ligeti sori Óvodában idén is megrendezték a már hagyományos szlovák nemzetiségi napot. Az intézményben évek óta nagy hangsúlyt fektetnek a szlovák nyelv, kultúra és a hagyományok őrzésére, ápolására, hiszen fontos a csabai szlovák identitás továbbadása a fiatalabb korosztálynak is. Az intézményben az 1950-es évektől kezdve folyamatosan zajlik a szlovák nyelvi nevelés, ami elsősorban a hagyományőrzést és ápolást szolgálja. A rendezvényt szépen keretbe foglalták, hiszen volt népi játék, citeraszó, kiállításmegnyitó és a gasztronómia is helyet kapott. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Szarvas Péter polgármester és Varga Tamás alpolgármester is. Paulik Antal, az Országgyűlés szlovák nemzetiségi szószólója kiemelte, hogy a szlovák nyelv alapjait már az óvodákban kell letenni. Ennek a legegyszerűbb módja, ha a gyerekek játékos formákban sajátítják el a szlovák szavakat, kifejezéseket, amelyeket később akár ők maguk is át tudnak adni. – A kultúrának egyes részeit, amelyeket szívesen látnak és adott esetben ők maguk is szívesen csinálnak, meg kell tudni mutatni, ezáltal meg tudják élni ebben az óvodában. Mindemellett nagyon fontos a város múltja szempontjából, hogy a szlovák örökség kulturális értékeit elsajátítsák és ismerjék a gyerekek – fogalmazott a szószóló. Kiszely András, a békéscsabai szlovák nemzetiségi önkormányzat elnöke elmondta, hogy a szlovák nyelv és kultúra a város természetes összetevője. Hozzátette: az ilyen rendezvények csak erősítik a gyerekekben a csabai szlovák identitást. – Ezek az intézmények kulcsszerepet játszanak abban a törekvésben, amelyet a szlovák önkormányzaton keresztül igyekszünk is támogatni minden eszközzel: a nyelv kerüljön vissza a csabai mindennapokba. Talán még ennél is fontosabb, hogy a csabai szlovák identitást átadják a legkisebbeknek, ehhez alakítsanak ki egy olyan alapot, amelyre később a gyermek a felnőtté válása során építeni is lehet akár – hangsúlyozta az elnök. A szlovák nemzetiségi nap a Búzavirág csoportba járó gyerekek népi játékával vette kezdetét. Az esemény ezek után az intézmény udvarán folytatódott, ahol citeraszóval nyitották meg az „Értékeink” című kiállítást. A tárlathoz az óvodába járó gyermekek szülei és nagyszülei biztosították az autentikus szlovák tárgyakat. – Ebben az óvodában majdnem az alapítástól kezdve folyik szlovák nyelvi nevelés. 2022-ben én is csatlakoztam a nevelőtestülethez, mint szlovák nemzetiségi óvodapedagógus. Felmenőink hagyományai közül nemcsak a magyar, de a szlovák hagyományokat is szeretnénk őrizni. Az óvodában olyan környezetet szeretnénk biztosítani a gyerekeknek, ahol megismerhetik a szlovák nyelvet és játékos formában a szlovák hagyományokat is – fejtette ki Seres Aida szlovák nemzetiségi óvodapedagógus. A jelenlévők a rendezvény végén tradicionális szlovák ételeket is kóstolhattak, amelyek szintén a gyerekek szüleinek és nagyszüleinek segítségével készültek el.
Új szlovák főkonzul érkezett Békéscsabára
Bemutatkozott a békéscsabai városházán az új szlovák főkonzul – ismertette Szarvas Péter polgármester, hozzátéve, hogy miről ejtettek szót a találkozón. A polgármesteri irodában fogadta a városvezető Szlovákia új főkonzulját. Richard Kmeť a beszélgetés során kiemelte: elkötelezett abban, hogy segítse a helyi szlovák nemzetiséget, közösséget. – Fontosnak tartom, hogy az önkormányzat és a főkonzulátus a jövőben is együttműködjön a helyi közösség érdekében, hiszen ez tovább gazdagítja a város kulturális és társadalmi életét – írta Facebook-oldalán Szarvas Péter.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=1236692874492046&set=a.424929305668411
A konyhás nénik is szlovákul beszéltek egymással
2025. március 26. - (Such Tamás - behir.hu)
A békéscsabai Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégiumba (szlovák iskola) kanyarodott 2025. március 26-én délután a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület által megálmodott Nevezetes iskoláink című sulijáró hajója. Pecsenya Edit intézményvezető elöljáróban megjegyzi, nagy megtiszteltetés számukra, hogy a városvédőket fogadhatják, hozzátéve, „ahogy telik az idő, közeledik a nyugdíj, én is kacsingatok az egyesült felé”. 1949-ben a szlovák-magyar lakosságcsere után jött létre a szlovák iskola - tavaly ősszel ünnepelték a 75. születésnapjukat:
https://behir.hu/hetvenot-eves-jubileumat-unnepelte-a-szlovak-kultura-bekescsabai-bolcsoje
Eleinte még több helyen működtek. Először a Szabadság téren volt a kollégiumuk, illetve kezdetben az Irányi utcai, később a mai Kazinczy suli helyén indult az általános iskolai és gimnáziumi oktatás. Majd a mostani, Dedinszky Gyula utcai (akkor még Peter Jilemnický utca volt) intézmény helyén, a szocialista brigádmozgalom keretében 1961-re felépült a saját kollégiumuk. Párhuzamosan a felsősök és a gimisek az Irányi utcából a József Attila utcai épületbe költöztek, ahol a nyolcvanas évek elejéig koptatták a padokat. Abban az épületben ma már a Bartók Béla zeneiskola növendékei muzsikálnak. A mai Dedinszky utcai komplexumban egészen pontosan 1983-ban egyesült az iskola több tagintézménye, amely óvoda (1978-tól), iskola és kollégium funkcióját is betölti. A második szintre egy plusz emeletet húztak, és kereken 23 ütemben nyerte el az intézmény a mai arcát. – A konyhánk mindig is csodálatos volt – fűzi hozzá –, a konyhás nénik szlovákul beszéltek egymással és igazi, házias kosztot tettek a diákok elé. Azonfelül az ebédlőnkben van egy színpad is, amelyen nemcsak a diákok szerepelnek, hanem a Dél-Alföldről, a határon túlról, valamint Szlovákiából is érkeznek színjátszó csoportok. A családias, pici létszámú osztályok diákjai a kompetenciaméréseken mindig jó eredményeket érnek el – mind a szövegértés, a digitális kultúra, mind a nyelvek területén. Több érettségizett a pozsonyi, a nyitrai és most már a nagyszombati egyetemre felvételizik. A teljesség igénye nélkül néhány híres ex-szlovákos: Ando György, Hollerné Racskó Erzsébet, István Anna, Mézes András, Rosza Mária, Strbik Anikó, Tuska Tünde, Uhrin Erzsébet. Jó néhányan a szegedi körzeti tévénél, rádiónál dolgoznak, illetve többen a szegedi egyetemen tanítanak. – Az elmúlt 75 évből 44-et itt töltöttem – fűzi hozzá Pecsenya Edit, aki 1997 óta vezeti az intézményt.
Az evangélikus lelkész, aki óvta a csabai szlovák identitást
2025. március 26. - (Gulyás Gergő - behir.hu)
Dedinszky Gyulára, a 120 évvel ezelőtt született evangélikus lelkészre, néprajzkutatóra emlékeznek egy időszaki kiállítással a Szlovák Tájházban. A lelkész ugyan nem Békéscsabán született, mégis igazi lokálpatrióta volt, a város szlovák múltjáról összegyűjtött tudását pedig saját kiadványaiban közre is adta. A dokumentumok és kéziratok mellett személyes tárgyak is helyet kaptak a tárlatban. Dedinszky Gyula 1942-ben került Békéscsabára, ahol harminc éven keresztül szolgált mint evangélikus lelkész. Egész életében tevékeny, ambícióval teli, szorgalmasan munkálkodó, pontos és precíz ember volt. Felelősség és szeretet határozta meg minden ténykedését. Lelkészként példás élettel igyekezett rendet teremteni, megismerni a családok életét, szociális helyzetét. Becsülte és értékelte a legegyszerűbb emberek munkáját. Az államosítás évei után fordult a néprajzkutatás felé. / – Számtalan cikk, könyv és kiadvány született a tollából, amelynek egy jó része még máig kiadatlan. Egy olyan fantasztikus gyűjtőmunkát végzett a szocialista évtizedekben, amely nélkül mi, mai csabaiak a töredékét sem ismernénk eleink kultúrájának. Ez a szakmai tevékenysége kiemelkedőnek tekinthető – fogalmazott Kiszely András, a békéscsabai Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. / A tárlat korábban már látható volt a Munkácsy Mihály Múzeumban. Forrainé Kovács Márta történész muzeológus, a kiállítás kurátora elmondta: szerették volna, ha ez a kiállítás egy más, nagyobb közegben is látható lenne. Így esett a választás a Szlovák Tájházra, hiszen a lelkész ezer szállal kötődik a csabai szlováksághoz. A kiállított műtárgyak, dokumentumok és fotók a múzeum, valamint a Békéscsabai Evangélikus Egyházközség Levéltárának gyűjteményéből származnak. / – Látható például egy Dedinszky Gyula monogrammal ellátott pecsét is, amelyet tavaly kaptunk a lelkész elsőszülött gyermekétől. Sok mást is kaptunk még tőle, például egy nemesi oklevél hiteles másolatát, Luther kabátot, Mózes táblát is. Sajnos mindent nem tudtunk áthozni és megmutatni a hely adottsága miatt, de azért így is három vitrin és egy tárló telt meg Dedinszky Gyula személyes tárgyaival – tette hozzá a kiállítás kurátora. A Dedinszky Gyula életét és munkásságát bemutató időszaki kiállítás május 18-ig látogatható a Szlovák Tájház Áchim termében.
Egy iskola, ahol a diákok 99 százalékának idegen nyelv az oktatási nyelv
Hogyan oktatják a szlovák nyelvet a Magyarországon élő, többnyire már magyar anyanyelvű, szlovák nemzetiségű diákoknak?
IV. Nemzetiségi Sporthétvége
2025. március 21. - (mti)
Immár negyedik alkalommal szervezték meg a Nemzetiségi Sporthétvégét a magyarországi nemzetiségi fenntartású iskolák gimnazista diákjai számára. A kétnapos rendezvény megnyitója 2025. március 21-én a Vasas SC Fáy utcai sportlétesítményében volt. „Első alkalommal Szarvason tartottuk a Nemzetiségi Sporthétvégét, 2023-ban Pécsett, tavaly Gyulán találkoztunk, idén a budapesti Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium a házigazda“ - mondta köszöntőjében Soltész Miklós. A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára kiemelte: ezeken az eseményeken egyrészt a pályán zajlanak mérkőzések, másrészt ismeretségek, barátságok köttetnek. „A fiatalok átadják egymásnak azt a kultúrát, amely a nemzetiségekhez köthető.“ Az idei rendezvényen a magyarországi horvát, német, román, szerb és szlovák nemzetiségi fenntartású iskola gimnazista diákjai vettek részt. A kétnapos eseményen a lányok röplabdában, a fiúk labdarúgásban mérték össze erejüket. A fiatalok a sport mellett számos más programon is közösen vettek részt, volt nemzetiségi táncház, és dunai hajókirándulás is. A IV. Nemzetiségi Sporthétvége a Nemzetiségi Államtitkárság és a Diákválogatott közötti mérkőzéssel kezdődött. Az eseményt a budapesti szlovák iskola és az Országos Szlovák Önkormányzat közösen szervezte az államtitkársággal.
OGY-Krónika: A Magyarország területén élő nemzetiségekről
2025. március 18-19. - (mti)
Nemzetiségeink és a közpénzek szabályozása
A közpénzek szabályozásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában 2025. március 19-én a parlement ülésén Ritter Imre, német nemzetiségi képviselő szóvá tette az adminisztrációs terhek növekedését, kiemelve, hogy a nemzetiségi önkormányzatok működési feltételei és lehetőségei eltérnek a helyi önkormányzatokétól. A féléves adatszolgáltatás kötelezővé tétele szintén többletterhet és költséget okoz számukra. Indokolt lenne a nemzetiségi önkormányzatok legalább tíz százalékban tulajdonolt gazdasági társaságait vagy teljesen mentesíteni vagy egy bizonyos nettó összegtől, bevételtől mentességet adni. Kérte az előterjesztőt ezek átgondolására.
„A Magyarországon élő nemzetiségek óriási munkát végeznek”
2025. március 18-án késő este a parlament lezárta a Magyarország területén élő nemzetiségek 2021. január és 2022. december közötti helyzetéről szóló beszámoló, valamint az annak elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitáját. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a nemzetiségi beszámolóról azt mondta, hogy „az egy nehéz két évnek az elemzése”. Arra kérte a Mi Hazánk képviselőit, ismerjék el, mekkora változások történtek a cigány közösség életében. Az előterjesztőként felszólaló Vejkey Imre (KDNP) azt mondta, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek óriási munkát végeznek. Kijelentette, hogy a vita konstruktívnak látszott, de a Mi Hazánk részéről egy politikai támadás történt.
Mi Hazánk: A nemzetiségek számára minden jog biztosított
Dócs Dávid (Mi Hazánk) köszönetet mondott az itt élő nemzetiségeknek az össznemzeti eredményhez tett hozzájárulásukért. Örvendetesnek nevezte, hogy Magyarországon a nemzetiségek számára minden jog biztosított, hozzátette azonban: ez nem minden szomszédos országban van így. Szlovákiában például máig érvényben vannak a Benes-dekrétumok, Erdélyben a magyar és székely jelképek használatáért járhat büntetés, de Kárpátalján is jogtiprások sújtják a helyi magyarságot. Aki magyar állampolgárként Magyarországon él, elsődlegesen magyar identitását kell megélje - emelte ki, hozzáfűzve: a cigányság vezetőitől azt várja, hogy ne fordulhassanak elő többé a minapi, a Somogy vármegyei Fonóban elkövetett gyilkossághoz hasonló bűncselekmények.
KDNP: Harmonikus a kapcsolat a nemzetiségekkel
Hollik István (KDNP) kiemelte: ahogy a beszámoló is jól bemutatja, a 2021-2022-es években a nehézségeken együtt mentek keresztül a nemzetiségekkel. Ezek ellenére is elmondható: a nemzetiségek és a magyar állam közti együttműködés harmonikus és kiváló. Ahogy az országgyűlési bizottsággal is állandó és jó a kapcsolat az oktatás és a nemzeti kultúra területén - jegyezte meg. Örömtelinek nevezte, hogy Magyarországon nagy hagyománya van a nemzetiségekkel való együttműködésnek, és bárki szervezte a Kárpát-medence életét, mindenki úgy tekintett rájuk, ahogy az most az alaptörvényben is van. Ezt tudják folytatni idén és a jövőben is - jelezte. A magyar nemzeti kisebbségek ugyanakkor határon túl messze nincsenek ilyen jó helyzetben. Bárcsak a kárpátaljai magyarok fele olyan jó helyzetben lennének, mint az itt élő kisebbségek! Magyarországon az állam és a kisebbségek együttműködése jó példa arra, lehet ezt másként is csinálni - mondta. Közölte: a KDNP támogatja a beszámolót.
A kormány a nemzetiségekre nemzetalkotó közösségekként tekint
Sztojka Attila, a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokrért felelős államtitkára azt mondta: a kormány a nemzetiségekre nemzetalkotó közösségekként tekint, és ennek a kézzel fogható intézkedéseit mutatja be a beszámoló. A romaügy nem ideológiai kérdés, még ha azt is tapasztalják „a szélsőjobboldaltól a liberális baloldalig“, hogy egyfajta etnicizálás a cél. Ezt radikális hozzáállásnak nevezte: „olyan dolgokba mennek bele“, amelyek nem származáshoz kapcsolódnak. Kitért arra, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata 30 százalékkal csökkent a romák körében az elmúlt tíz évben. A munkanélküliségi ráta 50 százalékkal lett kevesebb, és ezzel arányosan közel 50 százalékkal nőtt a foglalkoztatás. Tíz év alatt több mint felére csökkentették azon háztartások számát, ahol egyetlen foglalkoztatott sem él. Kitért arra is, ha egy bűncselekmény bekövetkezik, az nem etnikai alapon történik; a bűncselekményt magát kell nézni és büntetést kiróni. Arra szólította fel a Mi Hazánkat, hogy tartózkodjon az etnicizálástól.
A Covid-járvány nagyon megviselte a nemzetiségi közösségeket is
Ritter Imre nemzetiségi képviselő megköszönte a kétéves beszámoló összeállítását. Kiemelte, hogy amikor bekerültek a parlamentbe, azt mondta, merjenek nagyot álmodni, de azt maga sem hitte, hogy milyen óriási jelentősége lesz annak, hogy képviseletük van az Országgyűlésben és mennyit vesztettek azzal, hogy eddig nem volt. Jelezte, a Covid-járvány nagyon megviselte a nemzetiségi közösségeket is, évek alatt felépített nemzetiségi, ifjúsági vetélkedőket, ének-zene-, táncversenyeket kellett szüneteltetni, és amiatt is nagyon aggódtak, hogy a nemzetiségi iskolarendszert hogyan tudják majd működtetni. Sajnálatának adott hangot, hogy ebben a parlamenti ciklusban nincs roma szószóló vagy képviselő, de a bizottságon keresztül igyekeznek segíteni a roma közösségeknek. Azt mondta, a jövőre nézve rendkívül optimista. Kitért a jövőre induló nemzetiségi színészképzésre, valamint a nemzetiségi pedagógus és hallgatói ösztöndíjakra is.
Mi Hazánk: A magyar-cigány együttélés a társadalom egyik legnagyobb problémája
Apáti István (Mi Hazánk) azt mondta, hogy a „magyar-cigány együttélés problémaköre a mai magyar társadalom (...) egyik legnagyobb problémája“. Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt 35 év alatt az ország több száz, ha nem több ezer milliárd forint költött el integráció, felzárkóztatás címén, de ő ennek nem, vagy csak végtelenül csekély mértékben látja eredményét. A politikus kijelentette, ő többször elmondta, hogy „soha nem a bőrszínnel van baj, mindig a viselkedéssel“. A magyarországi cigányság a társadalmon belüli arányához képest „durván felülreprezentált a magyar fegyintézetekben“ - tette hozzá.
Kormány: Sehova nem vezet, ha valaki a bűnözésnek igyekszik színt adni
Sztojka Attila államtitkár Apáti István felszólalására reagálva azt mondta, hogy egyértelműen meg kell nevezni azokat a dolgokat, amelyek megmutatják, hogy a Mi Hazánk képviselői milyen társadalmi problémát szítanak. Visszautasította, hogy a képviselő problémának nevezi a cigányságot. Hozzátette, sehova nem vezet az, hogy a bűnözésnek igyekszik „színt adni“. Kijelentette, hogy a képviselő megsérti azt a több százezer embert, aki becsülettel él ebben az országban, megéli mindkét identitását és mind a kettőre büszke. Az államtitkár megköszönte Ritter Imrének a nemzetiségi bizottság elnökeként végzett munkáját.
Az arcfelismerő programok használata sérti az uniós szabályokat
https://hirklikk.hu/kozelet/az-arcfelismero-programok-hasznalata-serti-az-unios-szabalyokat/443741
Hungary’s use of facial recognition violates EU AI Act
https://www.euractiv.com/section/tech/news/hungarys-use-of-facial-recognition-violates-eu-ai-act/
Nemzetiségi kulturális kezdeményezések 2025. évi támogatása
NKUL-KP-1-2025
Békéscsabai életműdíjat kapott Vozár Márton
Büszke szlovákságára. Gyökereink, értékeink és hagyományaink megőrzése az igazi siker kulcsa. Békéscsabán az első szlovák nemzetiségi önkormányzat elnöke volt.
https://behir.hu/bekescsabai-eletmudijat-kapott-vozar-marton
Martin Vozár v archíve portálu luno.hu
https://www.luno.hu/index.php/component/search/?searchword=Martin%20Voz%C3%A1r
Náš Ondriš egykori szülőházánál emlékeztek
Március 15-e Békéscsabán még különlegesebb formában hordozza a szabadság üzenetét. Ekkor vezették be ugyanis az evangélikus egyházi anyakönyvbe Áchim L. András, a csabai szlovákság valamikori nagy alakja, Békéscsaba egykori országgyűlési képviselője születésének dátumát. Ebből az alkalomból Békéscsaba Megyei Jogú Város Szlovák önkormányzata elnökeként Kiszely András, együtt az Országgyűlés szlovák nemzetiségi szószólójával, Paulik Antallal elhelyezte az emlékezés és hála koszorúját Náš Ondriš Kastély utcai, egykori szülőházán. Áchim L. András, aki 2023 óta Békéscsaba díszpolgára is, jövőre már 155 éve, hogy Csabán, csabaiként, a jövő Csabájának álmát magában hordozva megszületett. A jeles alkalomból szervezendő csabai és budapesti megemlékező programokról is egyeztetett Kiszely András Paulik Antallal. (beol)
Húsz év után újra busszal utazhatnak a nógrádiak Szlovákiába
Ismét lesznek közvetlen buszjáratok Losonc és Salgótarján, illetve Rimaszombat és Cered között.
https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2025/03/buszjaratok-nograd-besztercebanya-megye
Kesztölcön eltemették Basát, azaz a Nagybőgőt
2025. március 4-én, húshagyókedden a Kesztölci Szlovák Önkormányzat és a Kesztölci Pávakör szervezésében a művelődési házban eltemették a Basát, azaz a Nagybőgőt. A batyus jellegű rendezvénnyel elbúcsúztatták a telet és véget ért a farsangi időszak a településen.
https://kesztolc.hu/eltemettek-a-bogot-veget-ert-a-farsangi-idoszak-kesztolcon
Csúszik a Rákóczi úti szlovák templom felújítása
Ez év végére harangozták be Budapesten a Rákóczi úti evangélikus templom szlovák kulturális térként való megnyitását. Megnéztük, hol tart a felújítás: jelenleg a tetőszerkezetet cserélik. A helyszínen világossá vált, nemhogy a központ nem nyit meg az év végére, de az épület külső rekonstrukciójával sem végeznek addigra.
https://jozsefvarosujsag.hu/wp-content/uploads/2025/03/JOZSEFV_0305_01_web.pdf
Práce na streche nášho kostola (2024)
Tót vagy szlovák? Ez itt a kérdés!
2025. március 14. - (Such Tamás - behir.hu)
Második alkalommal ült össze a Csabai Mesék nevű, három etapra tervezett helytörténeti fórum 2025. március 13-án a Békés Megyei Könyvtárban. A két házigazda: Bauer Barbara író és Valastyán Pál jogász ezúttal Kutyej Pál evangélikus igazgató lelkésszel és Kiszely Andrással, a csabai szlovák önkormányzat elnökével beszélgetett. A program egy kardinális kérdést járt körbe: Tót vagy szlovák? – Már az első előadásnál éreztem, hogy mennyire kinyílt a város felém: magánemberektől, történészektől, történelemtanároktól kaptam a helyi információkat, ami óriási segítség – mondja Bauer Barbara az est előtt. Hozzátéve, legutóbb a Wenckheim Krisztina regény írásakor kapott hasonló figyelmet. Ha úgy vesszük, ez egyfajta kutatómunka az év végén megjelenő regényéhez, amely a 300 esztendős Békéscsabáról szól. – Egy-egy szereplésem kapcsán általában nem szoktam izgulni, de most azt érzem, hogy egy picit darázsfészekbe nyúlok – fűzi hozzá. – Annak idején ugyanezt megtapasztalhattam az Etyeki mesék írásánál; ott a sváb kitelepítés és a székely betelepítés volt érzékeny pont. Könyvemmel még az előkészületeknél tartok, áprilisban kezdem el az írást. Az idővonalam már így is több, mint öt méter hosszú. (Barbara dolgozószobája tele van különböző cetlikkel). Majd a „Tót vagy szlovák?”, kérdésemre azt feleli, „Szerintem tót, hiszen 1718-ban még nem volt Szlovákia”. – Nekünk szabad tótozni? – de ezt már Kutyej Páltól kérdem, aki azt válaszolta: – Nekünk, igen. Utána a „Tót vagy szlovák?” nagyívűmet Kiszely Andrásnak szegezem, aki egy négy évvel korábbi behir.hu-s cikkre hagyatkozott/hivatkozott. Azt mondja, olvassam el. A program elején Valastyán Pál egy nagypapája korabeli kérdőívet olvas fel. Kiderül, a múlt század elején Valastyán nagypapa nem beszélte a magyart, hanem csak a tótot. (Such nagypapám is az általánosban kezdett el magyarul tanulni; és ezért van az, hogy a békéscsabaiak olyan szépen beszélnek magyarul. „Úgy beszéltek, mint a tévében” - mondta egy 1989-es táborozáskor egy szabolcsi srác, aki a lepkét lápkének hívta.) Azt követően Kutyej Pál a csabaiak sokszínűségéről beszél. Megemlíti Tessedik Sámuel lelkészt, aki elmondása szerint a sok fejet egy kalap alá terelte, és egy egységes struktúrát alakított ki. – Mi határozza meg az identitást? – kérdezi, majd elmeséli, hogy évtizedekkel ezelőtt egy csabai idős bácsitól azt kérdezték a messziről gyütt vendégek, hogy „Ön szlovák vagy magyar?”, mire azt felelte: „Csabai vagyok”. – És ebben minden benne van – húzza alá –: identitás: nyelv, vallás, szokások. Hozzáfűzi, Mekis Ádám anyakönyvek alapján összegezte, hogy a Felvidékről ideérkező embereknek mennyire is fontos volt a vallás. – A hónuk alatt hozták a Tranoszciuszt, az imádságos énekeskönyvet, amelynek az élet bármely pillanatára volt egy gyógyír dala. A földműveseket három dolog kovácsolta össze: a vallás, a föld és a család. – Igazából három évszázada keressük a választ Csaba történetének legnehezebb és legösszetettebb kérdésérei, hogy tót vagy szlovák / szlovák vagy tót? Megmondom őszintén, én sem találtam még rá a pontos választ.
Chlebniczki János: Miért nem szeretem, ha a szlovákokat tótoknak nevezik?
Gótikus betűs, szlovák könyv a családi kincstárban
A rézveretes Funebrált a régi csabaiak használtak evangélikus temetkezési szertartások alkalmával.
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2025/03/funebral-regiseg-turbucz-laszlo
Csabai filmkészítő tábor a szlovák nemzetiségi iskolák tanulóinak
2025. március 5. - (behir.hu)
Február végén, március első napjaiban mozgókép készítő tanfolyamra várták a szlovák nemzetiségi iskolák filmkészítés iránt érdeklődő fiataljait. Az eseménynek Békéscsabán a Szlovák Kultúra Háza, illetve a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium adott otthont. A rendezvény az Országos Szlovák Önkormányzat nemzetiségi színházának, a Vertigo Szlovák Színháznak a koordinálásában valósult meg, amely közművelődési, filmművészettel kapcsolatos feladatokat is felvállal. A szervezésért felelős Tóth Mária elmondta, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint a fiatalok körében egyre jelentősebb szerepet kap a filmkészítés. Ennek tükrében jött létre ez a hiánypótló kezdeményezés, ami ugyanakkor jó lehetőség arra is, hogy az érdeklődők bepillantsanak egy szakma kulisszái mögé – ezzel is színesednek a diákok pályaorientációs lehetőségei. A résztvevők négy feszített nap alatt, tematikusan ismerkedhettek meg a forgatókönyvírás legfontosabb szabályaival, valamint gyártási és operatőri ismereteket szerezhettek. Akiket ennél mélyebben is érdekelt a filmkészítés, azok rendezési és színészvezetési ismereteket is kaptak a szervezők által delegált szakemberektől. Az alapszintű tudás megszerzése bizonyítékaként a tanfolyam végére létrehozhatták kisjátékfilmjüket. A szabadon választott téma alapján, Békéscsabán külső és belső helyszíneken forgattak a diákstábok. A készítés során a résztvevők saját magukat is kipróbálhatták különböző szerepkörökben. A rendezvény zárásaként a Vertigo Szlovák Színház és a Magyar Televízió Szegedi Stúdiójának jeles képviselői értékelték az elkészült alkotásokat és szorgalmazták a folytatást. – Nagyon jó lehetőség volt ez a rendezvény. Megismerkedtünk budapesti és tótkomlósi diákokkal és a négy nap alatt rengeteg tudást, érdekes információt szereztünk. Összességében felejthetetlen élményt adott, és remélem, hogy a következő években újra megrendezik majd – osztotta meg élményeit a 12. osztályos Kovács Orsolya, a csabai szlovák gimnázium tanulója.
Komoly történelmi szembenézés az Emma és a halálfejes lepke című film
A szlovák és a magyar történelem olyan súlyosan terhelt időszakába visz minket, amelyről nem igazán hallhattunk eddig…
Határmenti bioszféra rezervátumokat fejlesztenek magyar-szlovák együttműködéssel
2025. március 3. - (mti)
Természetes élőhelyeket állítanak helyre, veszélyeztetett hüllők és kétéltűek élőhelyeit fejlesztik, vadmacska fajvédelmi programot valósítanak meg és inváziós fafajokat szorítanak vissza a magyar-szlovák határmenti bioszféra rezervátumok együttműködésével - közölte a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője 2025. március 3-án az MTI-vel. Mészáros Péter tájékoztatása szerint a napokban induló, 400 millió forintos uniós támogatással megvalósuló programban a Pilisi, a Fertő-tavi, és a Poľana Bioszféra Rezervátum vesz részt közvetlenül, szakmai együttműködő partnerek az Aggteleki és a Szlovák-karszt bioszféra rezervátum. A projekt egyik Magyarországon egyedülálló eleme, hogy Pilisborosjenőn a község önkormányzatával egy erdőterületet jelölnek ki, melyen a helyi közösség a örökerdő-gazdálkodási gyakorlatot valósít meg, azaz aktív faanyagtermelés helyett természetvédelmi célú erdőkezelést folytat - ismertette a szóvivő. A projekt két és fél éve alatt természetes élőhelyeket állítanak helyre a Fertő-tavi Bioszféra Rezervátum területén található Kistómalmi-lápréten, valamint elvégzik a Poľana Bioszféra Rezervátum Hrončiačka és Pstruša vizes élőhelyeinek rekonstrukcióját. A Pilisi Bioszféra Rezervátumban veszélyeztetett hüllő és kétéltű fajok élőhelyeit fejlesztik, vadmacska fajvédelmi programot valósítanak meg és inváziós fafajok visszaszorításával is foglalkoznak. Ezeken kívül környezeti edukációs mintaprojekteket indítanak, tanösvényeket és fogadóközpontokat létesítenek a Poľana és a Pilisi Bioszféra Rezervátumokban. A Pilisi Parkerdő az ország egyetlen parkerdőgazdasága, 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergom vármegyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi- és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területén. Évente 32 millió látogató keresi fel a területet, melynek közel húsz százalékán nem folytatnak faanyagtermelést. A társaság 250 főt foglalkoztat, 2022-ben 5,4 milliárd forint árbevételt ért el 150 millió forint adózott eredménnyel, 2023-ban a bevételek megközelítették a 9 milliárd forintot, 200 millió forint adózott eredménnyel.
Az őshonos nemzetiségek képviselői a Sándor-palotában
2025. február 27. - (sandorpalota.hu)
Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök 2025. február 27-én a Sándor-palotában fogadta a magyarországi nemzetiségek képviselőit. A bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán kisebbségek képviselői előtt mondott beszédében az államfő kijelentette: nemzetiségek elválaszthatatlanok Magyarországtól, közösségeik elválaszthatatlanok a magyarságtól. Dr. Sulyok Tamás szerint a sorsközösség évszázadai során összeforrtak a magyarsággal, s így a sokat szenvedett, de számos dicső napot megélt ország a hazájukká vált. Magyarország gazdagabb lett 13 egyedi kultúrával, 13 nép értékkészletével és gondolkodásmódjával. A nemzetiségek jelentős nyomot hagytak a magyar kultúrán, szokásokon és hagyományokon, így nemcsak az életünk lett közös, de az értékeink is eggyé váltak- vélte az államfő. Dr. Sulyok Tamás kijelentette: büszke arra, hogy ma Magyarországon megkérdőjelezhetetlenek az őshonos nemzetiségek alapvető jogai, hogy nemzeti és kulturális önazonosságuk szabad megélésének támogatása magától értetődő. Zárszavában a köztársasági elnök azt kívánta, hogy „a közös múltra alapozzuk és közös küzdelmekre építsük a jövőt, de jelenünket az összetartozásunk tudatában éljük meg”.
Predstavitelia národností u prezidenta republiky
Kiállítás a nagybánhegyesi Szlovák Képzőművészeti Alkotótáborban készült művekből
https://www.facebook.com/events/1640873973303417?active_tab=about
Huszonnyolc programmal várja a közönséget a nemzetiségi színházak Jelen/Lét fesztiválja
Jelen/Lét - a nemzetiségi színházak fesztiválja Budapesten
2025. március 18. - (mti)
Tizenhárom nemzetiség mutatkozik be a magyarországi nemzetiségi színházak Jelen/Lét fesztiválján március 24. és 30. között a Nemzeti Színházban, Budapesten. A nemzetiségi politika, amelyet közösen alakítanak a magyarországi nemzetiségi vezetőkkel, nagyon sokrétű és sokszínű, beleértve a parlamenti jelenlétet, a helyi önkormányzatokban való munkát és a színházi életet is - mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára a rendezvényt bemutató sajtótájékoztatón. Hozzátette: a fesztiválon 13 nemzetiség mutatkozik be 24 produkcióban, és amit át tudnak adni és megőrizni a közösségükben, az a megmaradásukat szolgálja. A fesztivált nyolcadik alkalommal rendezik meg - emlékeztetett Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, kiemelve: a Nemzeti Színház profiljába, munkája lényegébe tartozik, hogy ilyen kezdeményezéseknek és általában a nemzetiségi színház ügyének harcosa, szószólója legyen, érdekeit képviselje. Vidnyánszky Attila hangsúlyozta: hisz abban, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek életben maradása, létezése össznemzeti ügy, az itt élő nemzeti kisebbségeknek jövőjük kell legyen Magyarországon. A Színház- és Filmművészetért Alapítvány kuratóriumi elnökeként elmondta: ennek jegyében jövőre kísérleti jelleggel nemzetiségi osztályt indítanak a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Ritter Imre, az Országgyűlés német nemzetiségi képviselője az utánpótlás-nevelés fontosságára hívta fel a figyelmet, hozzátéve: a nemzetiségi pedagógushallgatói ösztöndíjrendszert kiterjesztik a nemzetiségi színészhallgatókra, és döntöttek az ösztöndíjak emeléséről is. A fesztiválon hat kiemelt előadás versenyprogramban méreti meg magát, amelyeket szakmai zsűri - Pataki András, Rátóti Zoltán és Vajda Márta - értékel. Pataki András kiemelte: a magyarországi nemzetiségek saját kultúrájukat élve tudnak kiteljesedni, és művészi produktumaik lehetővé teszik, hogy a magyar kultúra jó hírét is magukkal vigyék. A nemzetiségi színházak az előadások számában, színvonalában és a nézőszámokban is fejlődnek - mondta Nyári Oszkár, a Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetség elnöke, hozzátéve: az utánpótlásképzésben is olyan lehetőségek nyílnak, amelyek Európában is egyedülállóak és példaértékűek. A Magyarországi Szerb Színház szervezésében, a Magyar Teátrumi Társaság szakmai támogatásával megvalósuló fesztiválon fellép a Vertigo Szlovák Színház, az Artashat Örmény Nemzetiségi Színház, a bolgár Malko Teatro, a Cinka Panna Cigány Színház, az Urartu Örmény Színház, a Deutsche Bühne Ungarn, a Pécsi Horvát Színház, az Ani-Budavári Örmény Színház, az Amfitheatro Görög Nemzetiségi Színház, a Karaván Színház, a Magyarországi Ukrán Nemzetiségi Színház, a Czinka Társulat és a Magyarországi Szerb Színház. A színházi világnapon, március 27-én nemzetiségi performansszal készül a Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulata. A záró produkció az Esthajnal című előadás lesz Vidnyánszky Attila rendezésében április 6-án.
Utcaszínházi produkciók a VéNégy Fesztiválon
A nemzetközi utcaművészeti színtér egy-egy jeles képviselője érkezik a nyáron Nagymarosra Csehországból, Lengyelországból, Szlovákiából és Magyarországról. A július 2. és 5. között megvalósuló VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó utcaszínházi programjában tűzzsonglőr-előadás, bohócshow, fényshow, valamint extrém síbajnokság is helyet kapott. A fény varázsa, virtuóz zsonglőr- és akrobatamutatványok, óriási lángoló eszközök, tánc és humor várja a Dunakanyarban fesztiválozókat…
https://mti.hu/hirek/2025/02/17/utcaszinhazi-produkciokkal-talalkozhat-kozonseg-venegy-fesztivalon
Szlovák-magyar együttműködés a tölgyerdőkért
Szlovák és magyar erdőgazdaságok és természetvédelmi kutatóintézetek bevonásával kezdődött együttműködés a tölgyerdők fenntarthatóbb művelésének kidolgozására - közölte a Pilisi Parkerdő. Mészáros Péter tájékoztatása szerint az együttműködő felek uniós támogatással közel 650 millió forintot fordíthatnak a közép-európai tölgyerdők fenntarthatóságának vizsgálatára, valamint a folyamatos erdőborítást biztosító szlovák és magyar erdőgazdálkodás fejlesztésére. Az ország területén az egyik legkiterjedtebb örökerdő állományt a Pilisi Parkerdő kezeli. A Pilis és a Visegrádi-hegység területén szinte egyedenkénti erdőgazdálkodást folytatnak, a faállomány megújulásában a természetes szaporulat és a változatosság jut döntő szerephez - ismertette a szóvivő.
https://mti.hu/hirek/2025/02/17/szlovak-magyar-egyuttmukodes-tolgyerdokert
Bioszféra-rezervátumok fejlesztése a magyar-szlovák határ mentén
az Interreg program támogatásával / Bioszféra-rezervátumok közösségi és természetalapú fejlesztése kezdődhet el a magyar-szlovák határ mentén a biodiverzitás közös védelme érdekében, az Európai Unió Interreg programjának támogatásával - közölte a BURST Nonprofit Kft. A projektben résztvevő társaság közleménye szerint több természetvédelmi beavatkozás is várható a határ menti térségekben. A fejlesztés veszélyeztetett őshonos növény- és állatfajok megőrzésében, természetes élőhelyek revitalizációjában segít, és invazív fajokat szorít vissza, és hozzájárul a környezeti neveléshez is azzal, hogy ismertebbé teszi a bioszféra-rezervátumokat, valamint ösztönzi az önkéntességet és a környezettudatosságot.
Az utóbbi évek legsikeresebb szlovákiai filmje lehet
a kilencvenes évek maffiafőnökének története / Az eddigi látogatottsági adatok szerint nagy eséllyel az utóbbi évek legnagyobb közönségsikerű hazai filmje lehet a szlovákiai mozikban a Cernák, amely a múlt évszázad talán legismertebb szlovákiai keresztapája, Mikulás Černák életét mutatja be. A film, amely Jakub Kroner rendező alkotása, Milan Ondríkkal a főszerepben, tulajdonképpen időrendi folytatása az azonos rendező által egy évvel korábban készült Miki című mozinak.
Szlovákiai barátját fogadta Oroszlány
Az egykori bányász város több szlovákiai településsel ápol jó kapcsolatot vagy akár testvérkapcsolatot. Ezúttal Garamkovácsi képviselői tettek látogatást Oroszlányon.
https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2025/02/oroszlany-garamkovacsi
Szlovák ifjúsági találkozót tartottak Békéscsabán
https://behir.hu/diploman-innen-es-tul-az-orszag-tobb-pontjarol-erkeztek-szlovak-fiatalok
Diplomán innen és túl címmel tartott ifjúsági találkozót az Országos Szlovák Önkormányzat, a Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete és a Csabai Szlovákok Szervezete Békéscsabán, a Szlovák Kultúra Házában, illetve több helyszínen pénteken. A szlovák ifjúsági találkozót több cél mentén hívták életre.
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2025/02/szlovak-ifjusagi-talalkozo-bekescsaba
Közösség és szórakozás – Szlovák bál a Csabagyöngyében
https://behir.hu/kozosseg-es-szorakozas-szlovak-bal-a-csabagyongyeben
A szlovákiai Krízis party zenekar ajánlata
A szlovákiai Krízis party zenekar vállalja magyarországi szlovák szervezetek és önkormányzatok kulturális és társadalmi rendezvényeinek technikai és élőzenei biztosítását (például bálok, évfordulók, utcai mulatságok, szüreti ünnepségek és meghívott művészek fellépései). Úgynevezett kulcsrakész szolgáltatási csomagunk teljes körű professzionális hangosítást és többnyelvű zenekari fellépést is tartalmaz. Repertoárunk főleg népszerű szlovák, magyar, esetleg cseh és angol nyelvű slágerekből, mulatós dalokból és csárdásokból áll. Ajánlatunk kiterjed a kulturális programokat a Krízis party zenekarral záró nagy táncmulatságokra is. A konkrét részleteket és feltételeket ügyfeleink egyedi igényeihez igazítjuk. Hívjanak minket bizalommal: Sánta József énekes, zenekar alapitó (+421-905520829) és Smidt Nikolas basszusgitáros, zenetanár, kapcsolattartó (+421-908723792).
Mozgócska, disznósajt, hagymás vér
A szlovák mozog szó magyarul agyat jelent, és a velőre utal, a szlovák kiszely szó savanyút jelent, a sznyitka pedig szeletelt száraz kenyeret. / A disznótor legjava a kolbász, de van számos más, ízletes, hagyományos finomság is. A Békés Vármegyei hírportál sorozatának újabb részében a kolbászkirályok ezúttal a toros ételek titkaiba avatnak be. Hogyan készül a toros étkek legjava, a mozgócska, a hagymás vér, a disznósajt? A beol.hu kolbászkirályok titkai sorozata most ezeket a „disznóságokat” vette sorra: https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2025/02/kolbasz-hagymas-ver-mozgocskaleves-disznosajt. A recepteket nem mások, mint a profik árulták el. A szlovákok krumplit tesznek a hagymás vérbe, de nem így van ez Such Zoltán András, a Csabai Kolbászfesztivál kolbászkirálya konyhájában, akinek az édesanyja elárulta: ők burgonya nélkül készítik ezt a toros ételt: https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/12/csabai-kolbasz-recept. Vigyázni kell, hogy ne süssük túl, ne legyen „fojtós”, vagyis lágy, omlós maradjon – hangzott el a jó tanács. Ha már szlovák hagyományok, a disznótor levese a mozgócska. Sokan azt gondolják, a nevét arról kapta, hogy mozog benne keveréskor a főtt velő, a vese, a szív és a nyelv, pedig másról van szó. A szlovák mozog szó magyarul agyat jelent, és a velőre utal. „Kiszelylevesnek is hívják, a szlovák kiszely szó savanyút jelent” - árulta el Such Zoltán András, aki azt javasolta, hogy a levest lila hagymával, tejföllel és ecettel fogyasszuk, sőt sznyitkát, azaz szeletelt száraz kenyeret is tegyünk alá, erre szedjük a forró levest. Hogyan készül a mozgócska és a hagymás vér? A toros ételek elmaradhatatlan étkeinek a receptjét Prohászka Béla mesterszakács, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének alelnöke árulta el: https://www.prohaszkabela.com/magamrol-prohaszka-bela/magamrol. A disznósajt is a toros ételek legjavához tartozik – az elkészítésének csínját Schäffer Ágnes kolbászkirálynő osztotta meg az olvasókkal. A kolbászkirályok titkai sorozat eddigi fejezeteit, valamint a toros finomságok receptjeit mind-mind megtalálja a beol.hu portálra kattintva: https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2025/02/kolbasz-hagymas-ver-mozgocskaleves-disznosajt. (nool)
Közösségépítés tótkomlósi módra
Disznótor az evangélikus gyülekezetben
Feltöltötték a komlósi mennyországot
2025. január 16. - (Csete Ilona - beol.hu)
Disznóvágás, evangélikus gyülekezeti hagyományokkal / Mennyország, vagy kamra? / Biztosan volt sivalkodás, amikor négy sertést kiválasztva elkezdődött a minap a gyülekezeti disznótor az evangélikusoknál. A disznóvágás sok éve népszerű náluk, idén belecsöppentünk mi is. Hírét vettük, hogy a komlósiak közösségi alkalmakon töltik meg a kamrát telente, ahonnan egész évben hozzájutnak finom falatokhoz, és bőséggel jut a rendezvények asztalára is. Az egyik, már pörzsölt, letisztított jószág feldarabolását végezte egy hozzáértő, körülötte pedig a segédek és hozzánk hasonló nézelődők figyelték minden mozdulatát. A disznóvágás gyülekezeti élményei közé csöppentünk a hétvégi reggelen Tótkomlóson. Üstházakban forrt a víz, a tűzfelelősöknek volt dolguk, ahogy beljebb jutva azt is láttuk, két feldarabolt termetes disznó szépen szortírozott húsát a férfiak szorgosan csontozták, darálták, szóval nem volt megállás... A fiatalok a disznóvágás fortélyait lesték, a konyhában pedig, ahol a lányok, asszonyok serénykedtek, már éppen elkészült a vér, a nagyobb teremben a teríték is arra utalt, hamarosan reggelizhet a csapat. Szpisák Attila bokros teendői mellett bemutatta szlovák vendégeiket és mindazokat, akik ezen a napon együtt élték meg velük a gyülekezeti disznóvágás élményét. / – Úgy emlékszem, talán 15 éve kezdtük. Akkor nyerte el igazán a tetszésünket, amikor a Tótkomlósi Evangélikus Egyházközségnek a mesterségek házában próbáltunk olyan (legyen az kézműves, vagy gasztronómiai) hagyományokat feleleveníteni, amik még élők, de a tudás már sok esetben megkopott. A disznóvágásból is sok finomság a fagyasztókba kerül a családoknál, de annak útját már csak kevesen ismerik. Elhatároztuk, úgy szeretnénk megélni a gyülekezeti disznóvágás napját, ahogy eleink tették ezt. A szúrástól a reggelizésen át a vacsoráig, közösen. Közben mindennel elkészülünk – sorolta a lelkész. Az evangélikus közösségnek korábban a mesterségek háza udvarán, a disznóólban gyarapodott a sertés, de évekkel ezelőtt vettek egy tanyát, ahol állattartással is foglalkoznak. – Juhokat tartunk és ott neveljük a disznókat. Ma négy sertést (kettő volt 250 kilós, a másik kettő kisebb súlyú, 180-220 kilós) szúrtunk. Kell is az alapanyag, mert gyülekezetünknek rengeteg programja van, ezekhez pedig gasztronómia is kapcsolódik. A komlósi kolbász híresen finom. Minden évszakra jut belőle, a nyári táborainktól kezdve a szeretetvendégségekig. A júliusi detvai folklórfesztiválra ha kiutazunk, ott nagyon kapós az itt készült kolbász. Az eladásból finanszírozzuk a következő év sertésbeszerzését, és a gyülekezeti disznóvágás kellékeit is. Az evangélikus közösség a kamráikat is elkeresztelte, stílusosan. Ennek története is van, Szpisák Attila megosztotta velünk a vidám esetet. Amikor vendégeik érkeztek Szlovákiából, a házigazdák megkérdezték tőlük: tudjátok-e milyen a szlovák mennyország? El se tudták képzelni... / – Mi megmutattuk. Kinyitottuk a kamránkat és mennyezetig ott lógtak a komlósi kolbászok – ilyen mifelénk a mennyország! A látvány nagy derültséget okozott és természetesen a kóstoló sem maradt el.
Nemzetiségi civil szervezetek 2025. évi tevékenységének támogatása
Magyarország Kormánya számos módon segíti a hazánkban élő őshonos nemzetiségeket identitásuk, nyelvük és kultúrájuk megőrzésében. A nemzetiségek életében fontos szerepet vállalnak a nemzetiségi civil szervezetek, melyek önkéntes munkájukkal segítik, erősítik közösségüket. A Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága megbízásából a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázatot hirdet a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nemzetiségi civil szervezetek 2025. évi költségvetési támogatására. A pályázat célja a kiírás körébe tartozó nemzetiségi civil szervezetek működésének, tevékenységének támogatása a nemzetiségek önazonosságának megőrzése és az anyanyelvük, hagyományaik, szellemi és tárgyi emlékeik ápolását szolgáló célok, továbbá a nemzetiségi érdekképviseleti célok megvalósítása érdekében. Az elnyerhető támogatás összegének alsó határa 300.000 Forint, felső határa 5.000.000 Forint. A pályázatokat a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszeren (NIR - https://nir.bgazrt.hu/bga/) keresztül lehet benyújtani, amely regisztrációt követően elérhető a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. weboldaláról. A pályázatok véglegesítésére 2025. február 21-én 12 óráig van lehetőség. A részletes pályázati kiírást ide kattintva tölthetik le:
A helyi nemzetiségi önkormányzatok 2025. évi működési támogatása
(bgazrt.hu) A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. ezúton közzéteszi a helyi nemzetiségi önkormányzatok 2025. évi működési költségvetési támogatásának összegét. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2025. évi működési költségvetési támogatás összegének meghatározása a 2022-es népszámlálási adatok figyelembevételével történt. Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 9. melléklet I. pontja alapján: A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működésének támogatása 520.000 Ft/év. Azon települési nemzetiségi önkormányzatok esetében, ahol a településen a legutóbbi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire adott válaszok alapján az adott nemzetiséghez tartozók száma meghaladja az 50 főt: 1.040.000 Ft/év. Azon területi nemzetiségi önkormányzatok esetében, ahol a vármegyében (fővárosban) az adott nemzetiséghez tartozó, törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett települési (fővárosi kerületi) nemzetiségi önkormányzatok és átalakult nemzetiségi önkormányzatok száma legalább 10, de legfeljebb 20: 1.040.000 Ft/év. Azon területi nemzetiségi önkormányzatok esetében, ahol a vármegyében (fővárosban) az adott nemzetiséghez tartozó, törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett települési (fővárosi kerületi) nemzetiségi önkormányzatok és átalakult nemzetiségi önkormányzatok száma meghaladja a 20-at: 2.080.000 Ft/év. Azon települési vagy területi nemzetiségi önkormányzatok működésének támogatása, ahol a települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi köznevelési intézmény fenntartója: 3.120.000 Ft / év. Az éves működési támogatás első részletéről 2025. január 31-ig támogatói okirat kerül kiadásra. A támogatói okirat a teljes éves támogatási összegre a második részlet kifizetése előtt kerül módosításra. Kérjük, hogy az alábbiakban elérhető közzétételi táblázatban szereplő adataik helyességét ellenőrizzék és mielőbb, de legkésőbb 2 napon belül jelezzék, ha észrevételük lenne. Amennyiben pedig 2025. január 31-ig nem érkezik meg fizetési számlájukra a támogatás összege, szintén jelentkezzenek a
https://bgazrt.hu/wp-content/uploads/nemzetisegi_tamogatasok/NEMZ-MUK_2025_kozzetetel.pdf
A nemzetiségi civil szervezetek 2024. évi támogatása
A Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága jóváhagyása alapján a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. döntést hozott a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nemzetiségi civil szervezetek 2024. évi költségvetési támogatásáról. A döntési listát itt tekinthetik meg:
Viselkedésének megváltoztatására szólították fel Ficot a pszichiáterek
A miniszterelnök sértetten reagált / A levél fő szerzői, Jozef Hašto és Anton Heretik professzorok úgy látják, a tavaly májusi merényletkísérlet után a kormányfő agresszivitása fokozódott, és egyre gyakrabban fordulnak elő nála érzelmi kitörések, ezek pedig együttesen a közbeszédre is kihatnak, ami elégedetlenséghez és zavarodottsághoz vezethet a lakosság körében.
Krasznahorkai László regényét vitte színre a nagyszombati Ján Palárik Színház
2025. január 16. - (Havran Kati - ujszo.com)
Roman Polák, a Szlovák Nemzeti Színház egykori igazgatója, közel 30 év után rendez ismét a nagyszombati Ján Palárik Színházban. Krasznahorkai regényének szlovák fordítása 2020-ban, Gabriela Magová műfordító munkájaként jelent meg Melanchólia vzdoru címmel. Az azonos című színházi előadást 2025. január 17-től játsszák a nagyszombati Ján Palárik Színházban. Az ellenállás melankóliája Krasznahorkai László egyik legfontosabb regénye, mely 1989-ben jelent meg. A regény híres filmváltozata Tarr Béla és Hranitzky Ágnes munkájaként készült 2000-ben Werckmeister harmóniák címmel. Eötvös Péter 2023-ban készített a regényből operát Valuska címmel – ez lett a tavaly elhunyt zeneszerző egyetlen magyar operája. A cselekmény egy magyar kisvárosba kalauzolja a nézőket, ahol már semmi sem úgy működik, ahogyan kellene. A vonatok késnek, a templomtorony órája megállt, nincs mivel fűteni, az utcákon szemét, odakint pedig csak fagy és fagy, de hó nincs. A kisvárosiak szürke hétköznapjait azonban váratlan szenzáció élénkíti fel: cirkusz érkezik, melynek fő látványossága egy kitömött bálna. A bálna váratlan fordulatot hoz, a városlakók fanatikus tömeggé változnak. Mi okozta a hisztériát, és vajon ki lehet-e élve jutni innen? A főbb szerepekben Vladimír Jedľovský, Michal Jánoš, Tatiana Kulíšková, Braňo Matuščin és Dana Gudabová láthatók.
Szlovák-magyar összefogással dolgoznak Somoskő és Salgó várainak értékmentésén
2025. január 16. - (mti)
Közösen dolgozik Salgótarján és a szlovákiai Šiatorská Bukovinka (Sátorosbánya) önkormányzata, valamint a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum Somoskő és Salgó várainak értékmentésén európai uniós támogatással. A Salgó-Somoskő - Két vár, egy család elnevezésű pályázatot 216 645 euróval támogatta az Európai Regionális Fejlesztési Alap - tájékoztatta az MTI-t Peter Badinka, Sátorosbánya polgármestere és Tomáš Krahulec, a Nógrád és Polyánahegyalja TDM igazgatója 2025. január 16-án. Közleményük szerint régészeti és történelmi kutatásokkal, a várakat összekapcsoló irodalmi és történelmi alakokkal foglalkoznak, állagmegóvásokat végeznek, és a helyi örökség részét képező, a helyi kötődést meghatározó ipartörténeti örökségeket is felhasználják a program során. A pályázattal a térség látogatottságát és versenyképességét szeretnék erősíteni. Mint írták, Sátorosbánya önkormányzata a Somoskői gótikus vár ágyúbástyáját és a vár főbejárati kapuját újíttatja fel, megőrizve az eredeti középkori elemeket. Emellett információs táblákat helyeznek el a toronyban, hármat a történelemről, hármat a mondákról, tíz információs táblát helyreállítanak, rendezik a Krúdy-forrást, és frissítik a macskalyuki tanösvényt. Kiemelték, a vár Magyarországgal határos övezetben fekszik, az UNESCO Novohrad-Nógrád Geopark legfontosabb helyszíneként a határtalanság szimbóluma. Salgó vára a magyar és Somoskő vára a szlovák oldalon történelmileg a Kacsics nemzetségen keresztül kapcsolódik össze. A természetvédelmi terület két tanösvényt is kínál, a somoskőit és a macskalyukit. A macskalyuki kőbánya az egykori kőszállító kisvasút szakaszával, amelyen keresztül a kőbánya bazaltját szállították, ma Nógrád ipartörténeti öröksége. Somoskő vára két hektáron terül el, és évente 31 000 látogatót fogad. A vár egy kúpos domb tetején áll, egy vulkanikus eredetű bazaltszikladombon, megközelítőleg 495 méter tengerszint feletti magasságban a történelmi Nógrád északi részén, Sátorosbánya kataszterében. A várhegy legfelső részén, annak lejtőjén kerül felszínre az Európában egyedülálló úgynevezett kővízesés, amely a világ minden tájáról vonzza a szakmai és a nagyközönséget. A magyar oldalon Salgótarján az irodalmi és történelmi helyi kötődésű személyiségekről (Petőfi Sándor, Balassi Bálint, Losonczy Anna, a Szapolyai és Kacsics nemzetség) elnevezett sétányok pihenőit és forrásait újítja meg, valamint letölthető foglalkoztató füzetekkel vezeti át Somoskő várához a látogatót. A Dornyay Béla Múzeum a Salgó várban tervezett régészeti ásatásokkal, feltárásokkal és friss adatgyűjtéssel ismerteti meg a nagyközönséggel a vár környezetét. Az újdonságokat a kiállításokhoz kapcsolódó szakmai konferencia mellett dokumentumfilmen és kiadványokon keresztül is bemutatják. Mint fogalmaztak, a határon átnyúló együttműködésen keresztül a projektpartnerek Nógrád/Novohrad határmenti régió egyedülálló kulturális és történelmi értékeit kívánják hangsúlyozni, és megőrizni az utókor számára.
Szlovákia is kiakadt a nagy-magyarországos ajándékatlasz miatt
2025. január 4. - (Mucsi Viktor - index.hu)
Horvátország és Románia után Szlovákiának is problémája akadt azzal a Nemzeti Atlasszal, amelyet Balogh István, Magyarország állandó NATO-képviselője ajándékozott kollégáinak, és ami az ország történelmi fejlődését mutatja be, kvázi Nagy-Magyarországostul. A szomszédos országok ezt a gesztust tiszteletlenségnek tartják, egy történész „már-már nevetséges Trianon-komplexusról” beszélt. Balogh István, Magyarország állandó NATO-képviselője egy magyar Nemzeti Atlasszal ajándékozta meg képviselőtársait decemberben. Ez ugyan szép gesztus, csakhogy az atlasz a történelmi Magyarországot is ábrázolja – nevezzük az egyszerűség kedvéért Nagy-Magyarországnak, bár nem pontosan erről van szó –, amin a román és a horvát külügy is eléggé kiakadt. Gordan Grlic Radman horvát kül- és Európa-ügyi miniszter szerint ugyan Nagy-Magyarország nem szerepel „kifejezetten”, de az egész Kárpát-medencét Magyarországként ábrázolja, „a térképek és a kísérő szövegek vitatottak”. A román külügy szerint Magyarország és Románia közös történelmét meg kell hagyni a történészeknek, de leszögezték, hogy az ilyen és ehhez hasonló, provokatív gesztusok nem mélyítik a két ország közötti partneri, baráti kapcsolatot. A szlovének ennél megengedőbbek voltak, szerintük ez az atlasz csak Magyarország történelmi fejlődését mutatja be, nincs itt semmi látnivaló. A szlovákok viszont már nem ennyire megengedőek, s noha Robert Fico éppen szabadságát tölti, az ellenzék zúgolódik rendesen. A Napunk szerint a Progresszív Szlovákia elnökjelöltje, Ivan Korčok volt külügyminiszter felszólította kormányát, hogy ne hallgasson, ha már a „szuverén külpolitikát” tűzte zászlajára – Magyarországhoz hasonlóan. Magyarország miniszterelnöke ismételten a tudtunkra adja, hogy az államiságunkat nem tartja komoly dolognak és történelmi ténynek, hanem csak egy átmeneti tévedésnek. Hogyan lehetséges, hogy a kormány kussol, mint – elnézést a kifejezésért – a tetű a bőr alatt, amikor a magyar NATO-nagykövet a múlt év végén egy olyan történelmi atlaszt osztogatott, amelyben a térképen Szlovákia csak mint a nagy történelmi Magyarország része szerepel – tette fel az egyáltalán nem költőinek szánt kérdést. Miroslav Wlachovsky volt külügyminiszter a szlovák külügy válaszát várja ugyanebben az ügyben, míg Vincent Múcska történész, a Comenius Egyetem Általános Történelem Tanszékének vezetője arról beszélt a portálnak, hogy az ajándékba adott atlasz valóban alkalmas arra, hogy ellenérzéseket váltson ki egyesekből. Megjelenik benne az egykori nagyság elvesztése miatti hagyományos magyar komplexus, amelynek felmutatására olykor már nevetséges módon törekednek az alkotók – mondta a történész, hozzátéve, hogy az is sértésnek minősül, hogy a „Csehszlovákia” és a „Felvidék” megnevezés után csak zárójelben látható a „Szlovákia” elnevezés, miközben az eredeti, angol változatban ezzel nem volt problémája a szerzőknek. „Már a szomszéd iránti egyszerű tisztelet is azt sugallná, hogy fordítva legyen, azaz Szlovákia (Felvidék)” – zárta a történész.
A tardosi vörösmárvány sokmillió éves titkai
https://www.kemma.hu/kultura-jasz-nagykun-szolnok/2024/12/tardosi-vorosmarvany-sokmillio-eves-titkai
Meghitten telt az oroszlányi Szlovák nap
https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/12/szlovak-nap-oroszlany
Karácsonyi kavalkádnak örültek a nézsai iskolában
https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2024/12/karacsonyi-kavalkad-nezsa
Szerződést köt a nemzetiségekkel a vármegye
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/12/bekes-varmegyei-kozgyules-nemzetiseg
Kürtös / Trubnik - Pilisszentlászló / Senváclav
https://www.facebook.com/senvaclav/photos/a.960059350671247/1471917639485413
2025. december: https://www.oslovma.hu/XXX/Kur25dec.pdf
2025. november: https://www.oslovma.hu/XXX/Kur25nov.pdf
2025. október: https://www.oslovma.hu/XXX/Kur25okt.pdf
2025. szeptember: https://www.oslovma.hu/XXX/Kur25sep.pdf
2025. augusztus: https://www.oslovma.hu/XXX/Kur25aug.pdf
2025. július: https://www.oslovma.hu/XXX/Kur25jul.pdf
2025. június: https://www.oslovma.hu/XXX/Kur25jun.pdf
2025. május: https://www.oslovma.hu/XXX/Kur25maj.pdf
2025. április: https://www.oslovma.hu/XXX/Kur25apr.pdf
2025. március: https://www.oslovma.hu/XXX/Kur25mar.pdf
2025. február: https://www.oslovma.hu/XXX/Kur25feb.pdf
2025. január: https://www.oslovma.hu/XXX/Kur25jan.pdf
A budapesti Szlovák Intézet rendezvényei
https://www.oslovma.hu/XXX/InstPpHu.pdf
Székhely: 1088 Budapest, Rákóczi út 15. ● Nyitvatartási idő: hétfő - csütörtök 10-18, péntek: 10-14 ● https://www.facebook.com/sibudapest ● www.mzv.sk/sibudapest ●
https://www.facebook.com/oslovma/posts/2435233916575570
