„Joguk van szabadon használni anyanyelvüket”
Dr. Gulyás Gergely, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőjének válasza Imrich Fuhl, a PSZÖ és az OSZÖ képviselőjének nyílt levelére. ● „…a rossz gyakorlat megszüntetésének kikényszerítésére konkrét jogszabályra hivatkozással is lehetőség lesz.“ ● Slobodne používať svoj materinský jazyk - Naozaj?
Otvorený list Imricha Fuhla Dr. Gergelyovi Gulyásovi
„Ako môže dôveryhodne vystupovať Vaša strana a vláda
v záujme Maďarov žijúcich v zahraničí, keď medzitým domáce národnosti ani snívať nemôžu o tom, kvôli čomu Vy tak zapálene beriete na zodpovednosť národnostnopolitickú prax susedných krajín?“
Ombudsman: Menšiny v Maďarsku nemajú podmienky na využívanie svojich jazykov
Príslušníci národnostných menšín žijúcich v Maďarsku nemajú potrebné podmienky na využívanie práva na používanie svojich jazykov. Vyplýva to z vyhlásenia maďarského ombudsmana Mátého Szabóa, ktoré 2. augusta 2013 zverejnil portál Slovák v Maďarsku - oslovma.hu:
Ochranca ľudských práv v dokumente, v ktorom zhodnotil situáciu využívania jazykov národnostných menšín v Maďarsku, oznámil, že v tejto súvislostí navrhol prijatie vládnych opatrení. Podľa výsledkov vyšetrovania, ktoré inicioval a zrealizoval úrad ombudsmana, pracujú menšinové samosprávy vo väčšine prípadov v maďarskom jazyku aj napriek tomu, že ústava a množstvo právnych noriem umožňuje vybavovanie úradných záležitostí v jazykoch menšín. „Dôvodom tejto situácie nie je iba neznalosť jazyka, ale aj skutočnosť, že štátne orgány, súdy a samosprávy, s ktorými sú príslušníci menšín v kontakte, sa nepripravili na komunikáciu v menšinovom jazyku a nie sú ani formuláre v danom jazyku,” píše sa vo vyhlásení. Ombudsman pripomína, že od roku 2014 bude v závislosti na výsledkoch sčítania ľudu množstvo samospráv povinných zverejniť oznámenia a nariadenia v menšinovom jazyku a zabezpečiť preklad zápisníc. Po budúcoročných parlamentných voľbách sa budú môcť na práci parlamentu zúčastniť už aj poslanci národnostných menšín, preto ombudsman M. Szabó inicioval aj rozšírenie rokovacieho poriadku zákonodarného zboru o ustanovenia zaručujúce používanie jazykov národnostných menšín v parlamente. Slovák žijúci v Maďarsku Imrich Fuhl 1. júla zaslal otvorený list poslancovi maďarského parlamentu za vládnu stranu Fidesz Gergelyovi Gulyásovi, ktorý je podpredsedom parlamentného výboru pre ľudské práva, menšiny, občianske a cirkevné záležitosti. Upozornil ho, že tvrdenie maďarskej vlády, že menšiny žijúce v Maďarsku môžu slobodne používať svoj materinský jazyk, nie celkom zodpovedá skutočnosti. I. Fuhl 2. augusta 2013 pre TASR v tejto súvislosti vyjadril spokojnosť s hodnotením ombudsmana, ktoré je podľa jeho slov v súlade s konštatovaniami, ktoré uviedol v liste poslancovi Fideszu. Dodal, že úrad ombudsmana začal situáciu možnosti používania jazykov národnostných menšín preverovať ešte vlani. (tasr)
Dr. Gulyás Gergely, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőjének válasza Imrich Fuhl, a PSZÖ és az OSZÖ képviselőjének nyílt levelére
„…a rossz gyakorlat megszüntetésének kikényszerítésére konkrét jogszabályra hivatkozással is lehetőség lesz. Ettől függetlenül őszintén remélem, hogy hasonló jogsérelemmel már e törvényi rendelkezések hatálybalépéséig sem kell szembesülnie.“
Otvorený list Imricha Fuhla Dr. Gergelyovi Gulyásovi,
parlamentnému poslancovi za Fidesz - Maďarský občiansky zväz
Dr. Gergely Gulyás
parlamentný poslanec
gergely.gulyas@parlament.hu
Fidesz - Maďarský občiansky zväz
fidesz@parlament.hu
Vážený pán poslanec,
23. júna v relácii Rádia Kossuth „Nedeľné noviny“ (Vasárnapi Újság) som si s veľkým záujmom vypočul s Vami pripravené interview o spolupráci krajín Vyšehradskej štvorky. Moju pozornosť vzbudila najmä tá časť rozhovoru, kde odpovedajúc na reportérkinu otázku súvisiacu so zabezpečením práv menšín žijúcich v Maďarsku a v susedných štátoch ste pripomenuli tie dávnejšie slová pána premiéra Viktora Orbána, podľa ktorých „my vtedy považujeme tu žijúcich Slovákov, Rumunov, Srbov za dobrých občanov Maďarska, keď zostanú dobrými Slovákmi, Rumunmi a Srbmi. Tento prístup by sme chceli vidieť a zažiť aj v prípade 
maďarských národných spoločenstiev žijúcich za hranicami Maďarska.“
Vážený pán poslanec, dovoľte mi, aby som Vás touto cestou upozornil na to, že domáce menšiny ako základ uvedeného výroku /žiaľ, podobne ako v mnohom inom/ neobstoja ani v spomínanej súvislosti. Vy síce evidentne predpokladáte, že národnosti v Maďarsku nielen na papieri, ale aj v každodennej praxi majú dané všetky možnosti k tomu, aby inak (aj podľa mňa správne) ako maximálne lojálni maďarskí štátni občania mohli zostať „dobrými Slovákmi, Rumunmi a Srbmi“, reálny život často svedčí o úplne inom. Podľa medzinárodne prijatých záväzkov našej krajiny napríklad „majú právo slovom a písmom, 
v súkromnom a verejnom živote slobodne používať svoj materinský jazyk”. Naozaj? Potom ako je možné, že ani v obecných úradoch našich národnosťami najhustejšie obývaných lokalít nie sú k dispozícii tlačivá v národnostnom jazyku, resp. dvojjazyčné formuláre? Prosím Vás, len sa spýtajte starostu obce Mlynky /Pilisszentkereszt/ požívajúceho podporu Fideszu (József Lendvai, tel.: +36 26 547501, e-mail: mlynky@t-online.hu), ktorý nedávno na jednom fóre slovenskému veľvyslancovi a predsedovi Úradu pre Slovákov žijúcich v zahraničí bol nútený chlapsky priznať úplný nedostatok podmienok potrebných k vybavovaniu administratívy v materinskom jazyku. Ako môže dôveryhodne vystupovať Vaša strana a vláda v záujme Maďarov žijúcich v zahraničí, keď medzitým domáce národnosti ani snívať nemôžu o tom, kvôli čomu Vy tak zapálene beriete na zodpovednosť národnostnopolitickú prax susedných krajín?
Ja osobne žijem v Mlynkoch (Pilisszentkereszt), osade, ktorá nedávno ešte aj podľa údajov sčítania 
obyvateľstva bola prevažne slovenská národnostná. V uplynulých rokoch sa viackrát prihodilo, že vedúci predstavitelia osady ignorovali záujmy tu žijúcich Slovákov, znemožnili uplatnenie menšinových práv deklarovaných v ústave a v národnostnom zákone. V roku 2008 v súvislosti so snahou obecnej samosprávy /potvrdenou uzneseniami/ vysťahovať zo Slovenského domu miestnu 
slovenskú samosprávu a združenie pilíšskych Slovákov menšinový ombudsman nám dal jednoznačne za pravdu. Zároveň spolu s nami pripomenul, že národnostnopolitická prax miestneho vedenia je jemne povedané znepokojujúca aj v iných oblastiach /napríklad vo vydávaní miestnych novín/. V týchto dňoch čelíme novšiemu porušeniu práva. Zodpovedná redaktorka miestnych samosprávnych novín Pilisszentkereszti Hírforrás Ildikó Berényi emailovým odkazom ma upozornila, že len v tom prípade je ochotná v periodiku uverejniť moje po slovensky písané články o živote miestnej slovenskej komunity, ak k ním pripojím aj maďarský preklad: „Ku všetkým slovenským článkom si prosím maďarský preklad, iba tak ich viem vložiť.“ Podľa môjho presvedčenia toto počínanie porušuje právo tu žijúcich Slovákov na slobodné používanie materinského jazyka, ako aj právo prístupu k informáciám, ktoré sa ich týkajú, v materinskom jazyku, a porušuje ako duch, tak aj literu maďarsko-slovenskej základnej zmluvy uzavretej v roku 1995 (článok 15, ods. 2, bod g). Nehovoriac o národnostnom zákone a o Európskej charte 
regionálnych alebo menšinových jazykov, respektíve o tom, či skutočne takýmto príkladom chceme slúžiť okolitým štátom: „Ku všetkým maďarským článkom si prosím slovenský preklad, iba tak ich viem vložiť.“
Vážený pán poslanec, na otázku Ágoty Liebhart „Akým spôsobom dokážu vyšehradské krajiny posilniť spoluprácu, keď v takých otázkach, ako napríklad právo na používanie materinského jazyka, sa nedarí dohodnúť sa s jedným susedným štátom?” svoju odpoveď ste dokončili tým, že „tento prístup by sme chceli vidieť a zažiť aj v prípade maďarských národných spoločenstiev žijúcich za hranicami Maďarska”. Podľa Vás prístup, ktorý som Vám teraz načrtol, zodpovedá tej národnostnopolitickej praxi, ktorú pán premiér Viktor Orbán odporúča do pozornosti vládam susedných štátov, resp. očakáva od týchto vlád?
Čakajúc na Vašu láskavú odpoveď zostávam s úctou:
Imrich Fuhl
poslanec Slovenskej samosprávy v Mlynkoch
a Celoštátnej slovenskej samosprávy v Maďarsku
Postskriptum: Prosím Vás, môj list považujte za otvorený
Imrich Fuhl nyílt levele Dr. Gulyás Gergelynek,
a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőjének
Dr. Gulyás Gergely
országgyűlési képviselő
gergely.gulyas@parlament.hu
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
fidesz@parlament.hu
Tisztelt Képviselő Úr!
Nagy érdeklődéssel hallgattam a Kossuth Rádió június 23-i „Vasárnapi Újság” című műsorában a Visegrádi Négyek országainak együttműködéséről Önnel készült interjút. Az interjúnak különösen az a része keltette fel a figyelmemet, ahol a riporternek a Magyarországon és a szomszédos országokban élő kisebbségek jogainak biztosításával összefüggő kérdésére válaszolva emlékeztetett Orbán Viktor miniszterelnök úrnak azokra a korábbi szavaira, miszerint „mi akkor tekintjük az itt élő szlovákokat, románokat, szerbeket Magyarország jó polgárainak, ha megmaradnak jó szlovákoknak, románoknak és szerbeknek. Ezt a hozzáállást szeretnénk látni és megtapasztalni a Magyarország határain kívül élő magyar nemzeti közösségek esetében is.”
Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy ezúton hívjam fel a figyelmét arra, hogy a hazai nemzetiségek hivatkozási alapként /mint, sajnos, sok minden másban/ az említett összefüggésben sem állják meg a helyüket. Ön ugyan evidenciaként feltételezi, hogy a magyarországi nemzetiségeknek nemcsak papíron, de a mindennapi gyakorlatban is megvan minden lehetőségük arra, hogy egyébként (szerintem is helyesen) maximálisan lojális magyar állampolgárként megmaradhassanak „jó szlovákoknak, románoknak és szerbeknek“, a valós élet gyakran egészen másról tanúskodik. Országunk nemzetközileg vállalt kötelezettségei szerint például „joguk van szóban és írásban, a magán- és közéletben szabadon használni anyanyelvüket”. Valóban? Akkor hogyan lehetséges, hogy még a nemzetiségeink által legsűrűbben lakott településeink polgármesteri hivatalaiban sem állnak rendelkezésre nemzetiségi nyelvű, illetve kétnyelvű formanyomtatványok? Kérem, kérdezze csak meg a Fidesz támogatását élvező pilisszentkereszti polgármestert (Lendvai József, tel.: +36 26 547501, e-mail: mlynky@t-online.hu), aki nemrég egy fórumon a szlovák nagykövetnek és a Határon túli Szlovákok Hivatala elnökének kénytelen volt férfiasan bevallani az anyanyelven történő ügyintézéshez szükséges feltételek teljes hiányát. Hogyan tud hitelesen fellépni az Önök pártja és kormánya a határon túli magyarok érdekében, ha közben az itthoni nemzetiségek nem is álmodhatnak arról, amit Önök olyan hevesen kérnek számon a szomszédos országok nemzetiségpolitikai gyakorlatán?
Jómagam Pilisszentkereszten, egy nemrég még a népszámlálási adatok szerint is többségében szlovák nemzetiségű településen élek. Az elmúlt években többször előfordult, hogy a település vezetői semmibe vették az itt élő szlovákok érdekeit, ellehetetlenítették az alkotmányban és a nemzetiségi törvényben rögzített kisebbségi jogoknak az érvényesülését. Helyi szlovák önkormányzatunknak és a pilisi szlovákok egyesületének a települési önkormányzat részéről a Szlovák Házból történő /határozatokban megerősített/ kilakoltatási szándékával kapcsolatban 2008-ban a kisebbségi ombudsman egyértelműen nekünk adott igazat. Egyúttal velünk együtt jelezte, hogy egyéb területeken is /például helyi újság/ enyhén szólva aggályos a helyi vezetés nemzetiségpolitikai gyakorlata. A napokban egy újabb jogsértésnek nézünk elébe. Berényi Ildikó, a Pilisszentkereszti Hírforrás című helyi önkormányzati lap felelős szerkesztője e-mail üzenetben felhívta a figyelmem, hogy csak abban az esetben hajlandó a lapban megjelentetni a helyi szlovák közösség életéről szóló szlovák nyelvű cikkeimet, ha azokhoz magyar fordítást is csatolok: „Minden szlovák cikk mellé kérek magyar fordítást, csak úgy tudom beletenni.“ Meggyőződésem szerint ez az eljárás sérti az itt élő szlovákok szabad anyanyelvhasználathoz, illetve az őket érintő 
információkhoz anyanyelven való hozzáféréshez való jogát és sérti az 1995-ben megkötött magyar-szlovák alapszerződés szellemét, illetve betűjét is (15. cikk 2. bek. g. pont). Nem beszélve a nemzetiségi törvényről és a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájáról, illetve arról, hogy valóban ilyen példával kívánunk-e szolgálni a környező országoknak: „Minden magyar cikk mellé kérek szlovák fordítást, csak úgy tudom beletenni“.
Tisztelt Képviselő Úr, Liebhart Ágota kérdésére, hogy „miként tudják erősíteni az együttműködést a visegrádi országok, ha olyan kérdésekben, mint például az anyanyelv használat joga, nem sikerül egy szomszédos állammal megegyezni?” adott válaszát Ön azzal fejezte be, hogy „ezt a hozzáállást szeretnénk látni és megtapasztalni a Magyarország határain kívül élő magyar nemzeti közösségek esetében is.” Ön szerint az általam most jelzett hozzáállás megfelel annak a nemzetiségpolitikai gyakorlatnak, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök úr ajánl a szomszédos államok kormányainak figyelmébe, illetve vár el ezektől a kormányoktól?
Szíves válaszára várva maradok tisztelettel:
Imrich Fuhl
a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat
és az Országos Szlovák Önkormányzat képviselője
Utóirat: Kérem, tekintse levelemet nyílt levélnek.
-------------------------------------------
MR1 - Kossuth Rádió, 2013. június 23., 07:39:30 h
„Vasárnapi Újság” c. műsor
Liebhart Ágota riporter: (07:46:30 h) Hogyan tudják erősíteni az együttműködést a visegrádi országok között, ha olyan kérdésekben, mint például az anyanyelv használat joga, nem sikerül egy szomszédos állammal megegyezni? Ugye ez egy alapjog lenne az Európai Unióban.
Gulyás Gergely: Nekünk az a határozott véleményünk, hogy nem a Magyarországgal való jó viszony érdekében kell a szomszédos államoknak az ott élő magyar kisebbség és az összes többi ott élő kisebbség számára az alapvető jogokat, a nemzetei önazonosság-tudat, a kulturális önazonosság-tudat garanciáit biztosítani, hanem azért, mert ez minden államnak is az érdeke. Mi úgy gondoljuk - mint ahogyan azt már az első FIDESZ-kormány alatt is Orbán Viktor miniszterelnök sokszor elmondta - hogy mi akkor tekintjük az itt élő szlovákokat, románokat, szerbeket Magyarország jó polgárainak, ha megmaradnak jó szlovákoknak, románoknak és szerbeknek. Ezt a hozzáállást szeretnénk látni és megtapasztalni a Magyarország határain kívül élő magyar nemzeti közösségek esetében is. Szeretnénk, ha hozzájuk is így viszonyulna az az állam, amelynek egyébként az állampolgárai. Nem feledve egyébként azt a lehetőséget, hogy most már az adott országon kívül Magyarország állampolgárai is lehetnek.
http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2013-06-23
* * *
SZERZÕDÉS
a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között
a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről
(Párizs, 1995. március 19.)
15. cikk, 2. bekezdés
g) A Magyar Köztársaságban élő szlovák kisebbséghez és a Szlovák Köztársaságban élő magyar kisebbséghez tartozó személyeknek, egyénileg vagy csoportjuk tagjaival közösen, joguk van szóban és írásban, a magán- és közéletben szabadon használni anyanyelvüket. Joguk van továbbá a belső jogrenddel és a két Szerződő Fél által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel megegyezően használni anyanyelvüket a hivatalokkal való kapcsolatokban, beleértve a közigazgatást, és a bírósági eljárásokban, anyanyelven feltüntetni azon települések neveit, amelyekben élnek, az utcák és egyéb közterületek neveit, helyrajzi adatokat, feliratokat és közterületi információkat, bejegyezni és használni kereszt- és vezetékneveiket ezen a nyelven, az állami nevelési-oktatási rendszer keretén belül adekvát lehetőségre anyanyelvük oktatására és anyanyelvükön történő oktatásra - a hivatalos nyelv oktatásának vagy az azon való oktatásnak a sérelme nélkül -, ugyanígy joguk van a nyilvános tömegtájékoztatási eszközökhöz való diszkriminációmentes hozzájutásra és saját tömegtájékoztatási eszközökre. A Szerződő Felek az általuk vállalt nemzetközi kötelezettségekkel összhangban megtesznek minden szükséges jogi, adminisztratív és egyéb intézkedést a felsorolt jogok érvényesítése érdekében, amennyiben már ilyen szabályozás nincs a jogrendjükben.
http://www.hungarian-human-rights.eu/Szlovak_Magyar_Alapszerzodes.pdf