Sajtószemle / Tallózó - 2012. január (II.)

Kilencvenedik születésnapján, február 10-én a budapesti Vérhalom téren köszöntik közéleti személyiségek Göncz Árpád volt köztársasági elnököt. Az erről szóló pénteki közleményt Bródy János zenész, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke, Konrád György író, az SZDSZ alapító tagja és Kuncze Gábor, a szabad demokraták korábbi elnöke jegyzi. Azt írták: Göncz Árpád plebejus-polgár köztársasági elnökként kifejezte a nemzet egységét, nem tett különbséget magyar és magyar között, ha betartották az alkotmányos demokrácia szabályait, függetlenül attól, hogyan éltek és miben hittek. „Büszkék vagyunk 1956 életfogytiglanra ítélt hősére, a demokratikus ellenzék egyik vezéralakjára” - közölték, felidézve, hogy Göncz Árpád - aki 1990 és 2000 között volt köztársasági elnök - demokrata maradt a Kádár-rendszer alatt, és megőrizte eszméit az 1990 utáni, helyenként fájdalmas politikai küzdelmekben is. „Kikezdhetetlen életútja, szerénysége, embersége és bölcsessége iránymutató lehet mindannyiunk számára” - olvasható a közleményben. Kilencvenedik születésnapján a szervezők - akik számítanak Göncz Árpád tisztelőinek részvételére - rövid szerenáddal, és a Ha én rózsa volnék című Bródy-dal eléneklésével köszöntik majd otthonánál a volt köztársasági elnököt.

Megújulnak a közszolgálati kisebbségi műsorok Szlovákiában

2012. január 28. - (mti)

Megújulnak a közszolgálati Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) nemzetiségi nyelvű adásai. A reggeli idősávban a Pátria Rádió piacvezető szeretne lenni, ami több beszélgetést, információt jelent, kevesebb zenével. „Egy élő, pergő reggeli három órát fog kapni a hallgató” - magyarázta Lovász Attila, az RTVS nemzetiségi adásainak igazgatója, amikor Pozsonyban bemutatta a rádió és a televízió új műsorszerkezetét. „Célunk, hogy mind a tévében, mind a rádióban tartalmas programokkal töltsük ki a műsoridőt” - hangsúlyozta Lovász. A rádióban február 6-án vezetik be az újításokat. A Magyar Rádióval együttműködve észak-magyarországi információkkal bővítik a szolgáltatásjellegű, időjárásra, közlekedésre, kulturális programokra vonatkozó műsorokat. Lovász szerint van rá igény, hiszen jelenleg Szlovákiából mintegy 6000 ember dolgozik olyan magyarországi vidékeken, ahol a Pátria hallgatható. A délutáni élőadás teljes értékű tájékoztatást fog adni politikai, közéleti, gazdasági kérdésekben, azonban az eddiginél jóval könnyedebb stílusban, több zenével. A közszolgálati jelleg is megerősödik, megjelenik az élő irodalom, riportok szlovákiai magyar régiókból, emberekről. A rétegzenei műfajok, mint a jazz rock, a komolyzene, az etno, folk, világzene, de a magyar nóta is fő műsoridőn kívül, hétvégén kap helyet. A televízióban a változások január 9-e óta vannak érvényben, a nemzetiségi műsor időtartama bővült. Hétfőn, szerdán és pénteken magyar, kedden ukrán és ruszin, csütörtökön roma nyelven sugároznak. A magyar műsorok között van dokumentum- és portréfilm, magazin. Új műsorként megjelent a Szemtől szembe magazin, ahol beszélgetések hangzanak el a szlovákiai magyar tudomány és közélet jeles képviselőivel. Richard Sümeghy, a RTVS szóvivője elmondta: a rádió és a televízió összevonása óta eltelt egy évben stabilizálták a közszolgálati médium anyagi helyzetét, így a második év nem a megszorításokról, hanem a programok minőségének a javításáról szólhat. A 2011-es közszolgálati médiáról szóló törvény kimondja, hogy a közszolgálatban a kisebbségek társadalmon belüli részarányának megfelelően kell kisebbségi nyelvű műsorokat sugározni, így az RTVS tanácsa tavaly márciusban határozott a nemzetiségi programok bővítéséről. A Pátria Rádió magyar műsorának hallgatottsága 20 ezer és 70 ezer között mozog, a televízió magyar műsorait átlagban 45 ezren nézik.

Tévés vetélkedő a Vajdaságban a multikulturális kapcsolatok jegyében

2012. január 27. - (mti)

A Vajdaságban folytatódik a Mennyire ismerjük egymást? című tévésorozat, amelyet a Vajdasági RTV sugároz immár hetedik éve. A Mennyire ismerjük egymást? című műsornak a Vajdasági RTV-n belül a gyermekműsorok szerkesztősége a házigazdája. Tulajdonképpen vetélkedő műsorról van szó, amelyben a résztvevő középiskolai diákok és a nézők a soknemzetiségű Vajdaságban élő népekről szerezhetnek bővebb ismereteket - tájékoztatták a műsorkészítők az MTI belgrádi tudósítóját. Márius Roso, aki a tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkárságon a televíziós műsorfolyammal kapcsolatos projekt koordinátora, az MTI-nek elmondta, hogy a 2005-ben elindított műsor egy-egy sorozata 16 részből áll és egy-egy részt általában szombatonként, főműsoridőben láthatnak a nézők, az adást pedig vasárnap megismétlik. „Egy-egy sorozatban való részvételre pályázatot hirdetnek meg a vajdasági iskolák részére és a jelentkezők közül válogatják ki azokat az iskolákat, amelyeknek diákjai összemérik tudásukat arról, hogy mennyire is ismerjük egymást itt a Vajdaságban” - magyarázta Márius Roso, aki azt is elmondta, hogy esetenként negyvennél is több iskolát „megmozgat” a műsorsorozat, és ezek között - a szerb nyelvű középiskolák mellett - vannak magyar, szlovák és román tannyelvűek is. A tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkárság részéről Deli Andor titkár, a Vajdasági RTV részéről pedig Sinisa Isakov vezérigazgató csütörtökön írta alá a szerződést a vetélkedő hetedik ciklusának közös megvalósításáról.

Számítógépes kalózok támadtak a szlovák kormány weboldalaira

2012. január 28. - (mti)

Számítógépes kalózok támadták meg szombaton este a szlovák kormány weboldalait. A pozsonyi kormány hivatalos honlapja - www.vlada.sk - szombaton este röviddel 18 óra után elérhetetlenné vált, és este kilenckor még mindig nem, vagy csak nehezen volt hozzáférhető. A szlovákiai hírportálok véleménye szerint a támadás mögött a legnagyobb valószínűséggel az Anonymus csoport áll. A szlovák kormány weboldalai elleni támadás forgatókönyve megegyezett a cseh kormány, illetve a cseh szerzői jogvédő hivatal honlapja elleni csütörtöki hackertámadás forgatókönyvével, de annál masszívabb volt. A hírportálok szerint a hackerek ezzel tiltakoztak az ellen, hogy Szlovákia és Csehország is aláírta az online kalózkodás, a szoftverhamisítás és a szerzői jogok megsértése ellen fellépő Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást (ACTA). Mikulás Ferjencík, a Cseh Kalózpárt képviselője szerint a megállapodás az internet cenzúrázásához fog vezetni. „Az ACTA jelképe mindannak, ami ellen a kalózpártok az egész világban harcolnak” - jelentette ki Ferjencík.

A Katalin nevet fogja viselni a második felújított Ipoly-híd

2012. január 27. - (mti)

A Katalin nevet fogja viselni a szlovákiai Szécsénykovácsi (Kovácovce) és a magyarországi Szécsény közti Ipoly-híd, amelyet a tervek szerint február 24-án adnak át a forgalomnak. A magyar-szlovák együttműködés keretében európai uniós támogatással újjáépített Ipoly-híd névtábláját pénteken leplezte le Szécsénykovácsi Petőháza nevű részében Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter. A tábla felirata szerint a Katalin nevet a híd Molnár Katalinnak, az Ipoly Hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás tavaly elhunyt első elnökének az emlékére kapja. „Molnár Katalin volt az, aki közel tíz éven át időt, energiát, pénzt nem kímélve szervezte a hídépítéshez szükséges szakmai fórumokat, ő kilincselt minisztériumokban, hivatalokban, részt vett a hidak építéséhez szükséges pályázatok előkészítésében és lebonyolításában. Ezért is szeretnénk, ha az egyik Ipoly-híd a nevét viselhetné” - nyilatkozta Lőrincz Mária, az Ipoly Hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás jelenlegi elnöke a közelmúltban az Új Szó című pozsonyi magyar napilapban. Az immár második újjáépített Ipoly-híd hossza 75 méter. Az építkezés 2010 végén kezdődött, de az árvíz és a rendkívüli hideg tél miatt befejezése késett. Peter Hajnala, Besztercebánya megye szóvivője szerint jelenleg a létesítmény műszaki átadása folyik. A híd ünnepélyes átadását és megnyitását február 24-re tervezik. Mindkét fél arra számít, hogy a híd üzembe helyezése megkönnyíti a közlekedést és a kapcsolattartást a határ menti régiók között, s hozzájárul azok együttműködéséhez, az idegenforgalom és a kulturális élet fellendítéséhez.

Ismét válaszolt a Közútkezelőség a Kétnyelvű Délnek

2012. január 26. - (bumm.sk)

Válaszolt a Szlovák Közútkezelő Vállalat a Kétnyelvű Dél-Szlovákia aktivistáinak, akik pár hete a magyar helynévtáblák hiányára figyelmeztették a nagyközönséget. „Levelet kaptunk LAJF! A Szlovák Közútkezelőség vezérigazgatója nyílt levelünkre adott válaszában közli, hogy levelünk nyomán ismételt belső felszólítást intézett a regionális útkarbantartók felé a hiányzó táblák pótlására. Továbbá, annak ellenére, hogy ez nem hatásköre, az alacsonyabb rendű utak karbantartóit is figyelmezteti a hiányosságokra és a január 1-én érvénybe lépett új helységnév listára. Szimpatizánsainknak ezúton is köszönjük a támogatást. Ez mindannyiunk közös sikere!” - áll a Kétnyelvű Dél-Szlovákia legújabb, facebookon megjelentetett nyilatkozatában. A mozgalom aktivistái másfél hete egy nagyszabású figyelmezető tábla-állítási akcióval mutattak rá arra, hogy sok településről a törvényes előírások ellenére is hiányzik a magyar helynévtábla.

A hiányzó magyar helységnévtáblák pótlására szólított fel a szlovákiai útkezelőség vezérigazgatója

2012. január 27. - (mti)

Ismételten a magyar nyelvű helységnévtáblák pótlására szólította fel az érintett regionális útkarbantartókat a Szlovákiai Közútkezelő Vállalat vezérigazgatója. Ezt a közútkezelő vállalat vezérigazgatója közölte a Kétnyelvű Dél-Szlovákia (Dvojjazyčné Južné Slovensko) aktivistáinak levelére válaszolva. „A Szlovák Közútkezelőség vezérigazgatója nyílt levelünkre adott válaszában közli, hogy levelünk nyomán ismételt belső felszólítást intézett a regionális útkarbantartók felé a hiányzó táblák pótlására” - olvasható a Kétnyelvű Dél-Szlovákia legújabb, Facebook közösségi oldalon pénteken megjelent nyilatkozatában. „Továbbá, annak ellenére, hogy ez nem hatásköre, az alacsonyabb rendű utak karbantartóit is figyelmezteti a hiányosságokra és a január 1-jén érvénybe lépett új helységnév listára” - írják a civil mozgalom aktivistái. A Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom két hete nyílt levélben szólította fel a hiányzó magyar helységnévtáblák mielőbbi pótlására a szlovákiai országos, illetve négy megyei útkezelőség vezetőit és az érintett települések polgármestereit. Az akkori közleményből és a csatolt mellékletekből kitűnik, hogy jelenleg 43 településen 97 magyar nyelvű helységnévtábla hiányzik, holott a törvény szerint kihelyezésük kötelező lenne. Az anyag nem tartalmazza azt a mintegy kéttucatnyi várost és falut (például Párkány, Ógyalla, Gúta), amelyek csak az újonnan elfogadott helységnévlistában szerepelnek. A hiányzó táblák száma tehát ennél jóval magasabb. A közlemény szerint a jelenlegi helyzet kialakulásáért többen is felelősek. „Például a közútkezelő, a kellő érdeklődést nem tanúsító önkormányzatok, de a politikai képviseletünk és a nemzeti kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes hivatala is. A hivatal október végén levélben szólította meg a közútkezelőt, s 2011. november 7-ig adott határidőt a válaszadásra. A közútkezelőtől a megadott időpontig választ csak a Kétnyelvű Dél-Szlovákia kapott” - áll a dokumentumban. Az anyagból az is kitűnik, hogy számos olyan helyen is hiányzanak a magyar helységnévtáblák, amelyekben a Magyar Koalíció Pártja (MKP) vagy a Híd magyar-szlovák párt képviselője a polgármester, illetve a polgármester ezen pártok támogatásával is lett megválasztva.

„Teremtsék meg az etnikai tisztogatások áldozatainak európai emlékközpontját”

2012. január 27. - (mti)

Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének pénteki strasbourgi ülésén állásfoglalást fogadtak el az emberek erőszakos áttelepítésének témájában, és emlékeztetettek arra a már 2006-ban megfogalmazott igényre, hogy teremtsék meg az erőszakos áttelepítések és etnikai tisztogatások áldozatainak európai emlékközpontját. A határozat előterjesztője Egidijus Vareikis litván néppárti képviselő volt. A dokumentum az emberiség elleni erőszakcselekmények egyik fajtájaként határozta meg az emberek kikényszerített átköltözését. Az előterjesztésről lefolytatott vitában felszólalt Kalmár Ferenc András KDNP-s országgyűlési képviselő, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a XX. századi magyar történelem bőséggel szolgált szomorú példával az erőszakos áttelepítések tekintetében. A trianoni szerződés után - mondta - 1920-ban több mint 350 ezren menekültek Magyarország megmaradt területére. A II. világháború után Csehszlovákiából telepítettek ki nagy számban magyarokat - tette hozzá. Mint megjegyezte, az Európa Tanács - Szlovákia tagsági kérelmének 1993-as elbírálásakor - állást foglalt ugyan az áttelepítéseket a kollektív bűnösség elvi alapjára helyező Benes-dekrétumok ellen, Szlovákiában azonban nem eltörölték, hanem 2007-ben megerősítették e dekrétumok érvényét. Szintén hozzászólt a témához Gaudi Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő, aki történelmi jelentőségűnek nevezte a Vareikis által kidolgozott előterjesztést. Mint mondta, emberi jogi szempontból eddig nem elemezték ilyen alaposan az áttelepítés kérdéskörét. Jelentős eredménynek mondta, hogy az állásfoglalás elfogadott szövegébe belevették: a II. világháború után is nagyon sok ilyen erőszakos áttelepítésre került sor. Megjegyezte, hogy Európán kívülre tekintve a világban a legnagyobb számban a palesztinokat sújtotta az erőszakos átköltöztetés.

Szudétanémetek vannak eltemetve egy közelmúltban feltárt tömegsírban Csehországban

2012. január 26. - (mti)

Nem harcokban elesett szovjet és román frontkatonák, hanem a helyi csehek által meggyilkolt helyi szudétanémetek fekszenek abban a II. világháború utáni tömegsírban, amelyet 2010-ben tártak fel a hatóságok a délkelet-csehországi Dobronínban. A bizonyítékokat, hogy ki is volt eltemetve a tömegsírban, a cseh hatóságok DNS-vizsgálatokkal szerezték be - írja a Mladá Fronta Dnes című prágai lap csütörtökön. A cseh rendőrség az ügyben nem nyilatkozott. A háború után az akkor Sicendorfnak nevezett kisvárosban lezajlott eseményeket Herma Kennel német írónő örökítette meg a BergersDorf című könyvében, saját állítása szerint tanúvallomások és kutatások alapján, élethűen. A könyv néhány éve cseh fordításban is megjelent, s annak elolvasása után döntött úgy 2009 nyarán Miroslav Mares publicista, hogy feljelentést tesz a rendőrségen. A tömegsír feltárása egy év múlva, 2010 nyarán történt meg. „Mintegy négyszer négyméteres területen csont- és ruhamaradványokat találtunk” - nyilatkozta Michal Laska nyomozó. Ezeket a csont- és ruhamaradványokat DNS-vizsgálatnak vetettek alá, s az eredményt azután összehasonlították a Németországban élő hozzátartozók DNS-ével. A városban és környékén élő szudétanémeteket a Beneš-dekrétumok alapján ugyanis szintén kitelepítették a korabeli Csehszlovákiából. Herma Kennel könyvében azt írja, hogy a gyilkosságokat 1945. május 12-19. között követték el. Egyik este a helyi kocsmában a háború befejezését ünnepelték, s az italozók közül került ki az a néhány személy, akik a gyilkosságot elkövették. Az illetők - ásókkal, csákányokkal, lapátokkal felszerelkezve - először a helyi tűzoltóság épületéhez mentek, ahol bezárva tartották a kitelepítésre váró helyi és környékbeli szudétanémeteket. A németek egy csoportját - állítólag mintegy 15 személyt - a település szélére vezették, ahol sírásásra kényszerítették őket. Amikor elkészültek, a németeket agyonverték, illetve lelőtték őket, majd a gödörbe temették az áldozatokat. A gyilkosság indítékai nem ismeretesek. A legvalószínűbbnek a különféle korábbi ügyekért való leszámolást tartják. Konkrét bizonyítékok azonban nincsenek. De az sem kizárt, hogy valamilyen korabeli események tanúit tüntették el. A település krónikájában, illetve levéltárában a tragédiának nincs nyoma. Az eseményről írásbeli információkat csak a kitelepített szudétanémetek szolgáltattak a hatóságoknak. A II. világháború után a szudétanémeteket és a magyarokat háborús bűnösöknek nyilvánították Csehszlovákiában, megfosztották őket állampolgárságuktól, elvették vagyonukat. Mintegy 2,5 millió németet telepítettek ki az országból. A szlovákiai magyarokat belső széttelepítésekkel, kényszermunkával, úgynevezett reszlovakizációval és a magyar-szlovák lakosságcsere kikényszerítésével próbálták megtörni.

Az önállóság fontosabb mint az EU, állítja Szlovákia majdnem fele

2012. január 26. - (mti)

Az állam önállóságát fontosabbnak tartja az uniós tagságnál Szlovákia lakosságának 47,6 százaléka - írta csütörtökön a TASR állami hírügynökség az MVK közvélemény-kutató ügynökség felmérésére hivatkozva. A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 14,9 százaléka akkor is az ország szuverenitásának megtartását tartaná elsődlegesnek, ha ez az Európai Unióból való kilépéssel járna. A másik oldalon, az EU-tagság megőrzését a megkérdezettek 37,6 százaléka tartja fontosabbnak mint Szlovákia önállóságának megőrzését. A közvélemény-kutatásban részt vevők politikai hovatartozása alapján rendszerezett válaszokból kitűnik: az EU-tagság legelkötelezettebb támogatói a Most-Híd (56,3 százalék) és a Szlovák Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt (50,7 százalék) szimpatizánsai. Azok, akik kevésbé fontosnak tartják az uniós tagságot, legnagyobb arányban a Szabadság és Szolidaritás (61,3 százalék), illetve a Kereszténydemokrata Mozgalom (55 százalék) támogatói közül kerültek ki. A felmérés során, január 5. és 11. között, 1145 résztvevőt szólított meg az MVK.

Hatalmas torlódás a Jobbik demonstrációja miatt Sajószentpéternél

2012. január 27. - (mti)

Hatalmas torlódás alakult ki péntek délelőtt a 26-os számú főúton a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sajószentpéternél a Jobbik demonstrációja, félpályás útlezárása miatt - tapasztalta az MTI tudósítója. A párt aktivistáinak hét-nyolc kocsija zárja le az útszakaszt, és a közlekedést az is nehezíti, hogy a kazincbarcikai vegyipari vállalat, a BorsodChem Zrt., illetve a Bánréve felé tartó, Szlovákiába irányuló teherforgalom is jelentős. A közlekedést rendőrök irányítják, de az útszakaszon így is hatalmas a torlódás. A demonstrálók, akik „Ébredj, magyar!” feliratú transzparensekkel jelentek meg a helyszínen, akciójukkal az országos és a helyi önkormányzatokat sújtó intézkedések, a drasztikusan magas üzemanyagárak és Magyarország uniós tagsága ellen tiltakoznak. A pénteken kezdődött megmozdulást a hétvégén is folytatják.

Pozsgay Imrével Pozsonyban

A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete (MKKI) és az Esterházy János Polgári Társulás (EJPT) „Rendszerváltás előtt és után” című történelmi beszélgetés-sorozatának vendége volt Pozsgay Imre, akivel Csáky Pál felvidéki politikus-író beszélgetett. Házigazdaként Kollai István, az MKKI igazgatója, szervezőként Peczár Károly, az EJPT elnöke köszöntötték a megjelenteket, akik megtöltötték az MKKI nagytermét. Csáky Pál emlékeztetett arra, hogy Pozsgay Imre azon személyek közé tartozik, akik tiszteletet és elismerést váltottak ki még a rendszerváltozás előtt években, évtizedekben, és ezt megőrizték a kommunista rendszer bukása után is. Ezt többek között azzal is kiérdemelte, hogy a Kádár-korszak állampolitikusai közül ő volt az, aki először nevezte 1956-ot az addig hangoztatott „ellenforradalom” helyett „népfelkelésnek”.

„Aki nem akar Fico-tobzódást, annak a kipróbált csapatra kellene szavaznia”

A Kossuth Rádió Határok nélkül c. műsorában január 27-én reggel Csáky Pál beszélt a közelgő szlovákiai választásokról, a kampányról és az ezektől elválaszthatatlan témákról: A magyar kérdésről és persze a közvéleményt alapjaiban megrázó politikai botrányról, a Gorilla-ügy tanulságairól. Az MKP volt elnöke szerint nem szabad hinnünk a látszatnak: Robert Fico utóbbi hetekben-hónapokban a magyar kérdésben tanúsított viszonylagos visszafogottsága még nem jelenti azt, hogy a Smer elnöke legbelül megváltozott volna.

Továbbra is nagy az érdeklődés a könnyített honosítás iránt

Egy év elteltével sem csökkent a magyar állampolgárságot kérelmezők száma a magyar konzulátusokon - tudta meg a Krónika. A hosszú sorok és várakozás elkerülése végett továbbra is csak előzetes telefonos vagy személyes bejelentkezéssel és időpont-egyeztetéssel fogadják az ügyfeleket a magyar külképviseleteken. Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosítási eljárásért felelős miniszteri biztos a Krónika kérdésére kifejtette: az elmúlt egy év során több mint 200 ezer kérelmet nyújtottak be a magyar állampolgárság megszerzésére, az iratok többsége, azaz mintegy 70 százaléka Erdély területéről érkezett.

Csáky nem adta le képviselői igazolványát, mint ahogy azt állította

A parlament elnökének szóvivője, Matej Kováč a Sme.sk kérdésére megerősítette, hogy Csáky Pál nem adta le képviselői igazolványát. Az MKP korábbi elnöke ugyanakkor a Joj televízióban ennek ellenkezőjét állította.

„300 ezer magyarral kevesebb” - RMDSZ-t bíráló matricák jelentek meg

Ismeretlen személyek a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) bíráló és eredményeit kétségbe vonó matricákat ragasztottak ki Marosvásárhely és Nagyvárad főterén a gépkocsikra és közterületi felületekre.

Törvény védi a vereckei emlékművet

2012. január 25. - (magyarhirlap.hu)

Az utóbbi években ukrán nacionalisták többször is megrongálták az emlékjelet, a rendőrség pedig azért nem indított vizsgálatot, mert hivatalosan nem minősült emlékműnek. Bekerült a helyi jelentőségű emlékművek sorába a vereckei honfoglalási emlékmű. A besorolást a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kezdeményezte. A vereckei emlékművet mostantól törvény védi, ezért büntetik azt, aki megrongálja. A vereckei magyar honfoglalási emlékművet az utóbbi években ukrán nacionalisták többször megrongálták. A hatóságok több esetben arra hivatkozva utasították el a vizsgálatot, hogy az emlékjel hivatalosan nem minősül emlékműnek.

2014-re készülhet el a magyar-szlovák gázvezeték

2012. január 27. - (Gazdaság.hu)

Megjelent a cégközlönyben a magyar-szlovák gázvezeték építésére alapított, 2 milliárd forintos jegyzett tőkéjű Magyar Gáz Tranzit Zrt. bejegyzéséről szóló határozat, folytatódhat a közbeszerzési pályázat a beruházást megvalósító fővállalkozó kiválasztására. Az Magyar Villamos Művek Zrt. még tavaly szeptemberben határozta el, hogy projektcéget hoz létre januártól az Országos Villamostávvezeték (Ovit) Zrt. földgáz-igazgatóságát kiszervezve, amelynek tulajdonjoga így az MVM-hez kerül. Tavaly december elején a közgyűlés megszavazta a magyar-szlovák gázvezeték magyar szakaszának megépítését és felhatalmazta leányvállalatát, az OVIT Zrt.-t a megvalósításra (az OVIT-ból kiválással létrejövő) Magyar Gáz Tranzit Zrt.-n keresztül. Még az ünnepek előtt, december 22-én be is jegyezték a Magyar Gáz Tranzit Zrt-t, amelynek vezérigazgatója Olasz Enikő, az Országos Villamostávvezeték (Ovit) ZRt. munkatársa lett. Az igazgatóságba került még Vöő Ferenc Kristóf, az Ovit főmérnöke és Bács Zalán, az MVM stratégiai vezérigazgató-helyettese. A felügyelőbizottsági tagok között szerepel Kóbor György, az MVM gazdasági vezérigazgató-helyettese, Kiss Csaba Attila, aki az E.On-tól igazolt át az MVM-hez vezérigazgatói tanácsadónak és igazgatósági tag az MVM Partner Zrt-nél. Az évi ötmilliárd köbméteres szállítási kapacitással tervezett vezeték megvalósításáról még tavaly januárban írt alá kétoldalú megállapodást Szlovákia és Magyarország, a vezeték teljes hossza körülbelül 115, magyarországi szakasza 94 kilométer lesz és várhatóan 2014 végéig készül el. A fejlesztést az EU kiemelt fontosságú projektként kezeli, 30 millió euró értékű támogatást biztosít a csővezeték anyagának beszerzéséhez, és a magyar kormány is kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a beruházást. A fent említett közgyűlési határozat értelmében a nemzeti energetikai társaságcsoport együttműködési megállapodást köthet szlovák partnerével, az eustream a.s. társasággal, illetve folytathatja a közbeszerzési pályázatot a beruházást megvalósító fővállalkozó kiválasztására. Az uniós tulajdonosi szétválasztási szabályoknak megfelelően az MVM Zrt. a Magyar Gáz Tranzit Zrt. megalakulása után társtulajdonost kíván bevonni.

Szerb püspöki magyargyalázás Újvidéken

2012. január 26. - (J. Garai Béla - magyarhirlap.hu)

Nem csitulnak a kedélyek a hideg napok hetvenedik évfordulójára rendezett megemlékezés körüli visszásságok miatt. Kirekesztették a díszvendégek számára fenntartott területről a tartományi és a városi vezetőket, továbbá Nikowitz Oszkár magyar és Joseph Levi izraeli nagykövetet. Aleksandar Jovanovic újvidéki tanácselnök rendkívüli sajtóértekezletén azzal vádolta Irinej Bulovic püspököt, hogy beavatkozik a városvezetési politikába. A bácskai püspökség közleményében viszont az áll, hogy az egyház, a rendezvény szervezőjeként, joggal akadályozta meg a „kegyeletadás rendjének megzavarását”. Az ügyben megszólaló Nikowitz Oszkár a Blicnek elmondta: nem kapott meghívót a bácskai püspökségtől a megemlékezésre, noha előzőleg ezt megígérték neki. Nikowitz nagykövet nem akart reagálni arra, hogy Irinej püspök beszédében többször is általánosítva azzal vádolta a helybeli magyarokat, hogy elárulták szerb szomszédaikat, és „a megszállók oldalára állva részt vállaltak e szörnyű bűncselekményben, vérszomjasabbak voltak, mint a vadállatok e bűnök elkövetésében, melyekért maga az ördög is szégyenkezne”.

Szlovákiai zsidó szervezetek:

Esterházy helyeselte a zsidók másodrangú állampolgárokká degradálását

2012. január 26. - (Paraméter.sk)

Szlovákiai zsidó szervezetek szerint nagyot tévedett az amerikai Rágalmazásellenes Liga (ADL), amikor a holokauszt idején végzett zsidómentő tevékenység címén posztumusz kitüntetést adományozott Esterházy Jánosnak. Esterházy Jánost 2011. november 3-án posztumusz tüntette ki az amerikai Rágalmazásellenes Liga (ADL), mert értékelésük szerint a szlovákiai magyar politikus a szlovák parlament képviselőjeként szembeszállt a zsidóság nácik általi deportálásával valamint segített a zsidók és mások túlélésében. „Sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy minden igyekezetünk ellenére még csak figyelembe sem kívánják venni a fasizmus idején sokat szenvedett Szlovákiai Zsidó Közösségek állásfoglalását és a kimutatható történelmi tényekkel ellentétben, kitüntették Esterházy János antiszemita szlovákiai politikust. Az önök szervezete ezzel hozzájárult azokhoz a törekvésekhez, amelyek megpróbálják rehabilitálni az egykori közép-európai fasiszta rendszerek képviselőit.” - áll abban a nyílt levélben, amit Abrahám H. Foxmannak, az ADL vezetőjének küldtek S Ebben többek között azt írják, hogy „ az ADL egy olyan magyar nemzetiségű szlovák politikust tüntetett ki, aki nyíltan üdvözölte és nagyra értékelte 1939. március 14-én az önálló Szlovákia létrehozását, holott pontosan tisztában volt azzal, hogy ez az államforma Adolf Hitler kívánságára jött létre. A holokauszt idején a szlovák parlament képviselője volt, szavazataival hozzájárult több antidemokratikus, totalitárius és antiszemita jogi norma meghozatalához. Esterházy már 1940-ben, egyik beszédében, megdicsérte a szlovák államot, hogy másodrangú állampolgárokká degradálta a zsidókat és elindította vagyonuk elkobzását.” A szlovák szervezetek levelükben a levéltárakban fellelhető Esterházy-beszédekre és -nyilatkozatokra hivatkoznak. Igor Rintal, a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetségének elnöke, Juraj Alner, a B´nai B´right Tolerancai elnöke, Tomáš Teššer, a B´nai B´right Concordia elnöke, Grigorij Mesežnikov politológus, a Foreign Affairs Network pozsonyi valamint Roman Gajdoš a szervezet kassai képviselője a 2011. december 19-én keltezett nyílt levélben elismeri, hogy Esterházy János parlamenti képviselőként 1942 májusában egyedüliként nem szavazta meg a zsidók kitelepítéséről szóló törvényt (a voksoláson tartózkodott). Véleményük szerint azonban nem a deportációk ellen szavazott, mivel ezek már 1942 márciusától folytak és májusig 35 ezer zsidót deportáltak a koncentrációs táborokba. A levél megfogalmazói szerint Esterházynak nagyon sok lehetősége lett volna felszólalnia a deportációk ellen, ezt azonban sohasem tette meg, ahogy nem tiltakozott a magyarországi zsidók elhurcolása ellen sem. „ Pozitívan értékeljük magát a tényt, hogy 1942-ben Esterházy János nem szavazta meg a kitelepítési törvényeket, ugyanakkor nem lehet ignorálni írásbeli nyilatkozatát, amelyben bocsánatot kér ezért a lépéséért és megmagyarázza, hogy mindig is antiszemita volt, ebben a szellemben nevelték, de a szavazáskor az a félelem irányította, hogy ha most a többség (a szlovákok) deportálják a kisebbséget (zsidókat), a jövőben ugyanezt megtehetik a magyarokkal is. Ebből a nyilatkozatból egyértelmű, hogy mi volt Esterházy János döntésének valós indítéka” - áll a levélben. A megfogalmazók szerint nem állja meg a helyét az ADL azon állítása sem, hogy Esterházy János hívő katolikusként nem érthetett egyet a náci ideológiával és nem kollaborálhatott a totalitárius rendszerrel. „Engedje meg, hogy figyelmeztessünk arra a tényre, miszerint a fasizmus idején a szlovák politikusok között sok volt a katolikus lelkipásztor (Jozef Tiso államfővel együtt), a fasizmus korabeli vezetői körében tipikus volt a keresztény elvekre való hivatkozás.” Az aláírók teljes képtelenségnek tartják az állítást, miszerint Esterházy Jánost a zsidókhoz való pozitív viszonyulása miatt fosztották meg képviselői mandátumától. Még nagyobb abszurditásnak tekintik azt az állítást, hogy Esterházyt Szlovákia felszabadítása után azért vetették börtönbe, mert zsidókat mentett. Véleményük szerint az amerikai szervezet vezetőit nem tájékoztatták arról, hogy 1946-ban és 1947-ben Népbíróság elé állították a háborús Szlovákia minden politikai képviselőjét, mivel részt vettek egy antidemokratikus és fasiszta rendszer kialakításában. Így került börtönbe Esterházy János volt parlamenti képviselő is, aki a Hlinka-párt listáján jutott be a pozsonyi törvényhozásba. A szlovákiai zsidók szervezeteinek képviselői szerint lehetséges, hogy Esterházy segített néhány zsidónak elkerülni a deportálást, ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy „ az akkor kormányzó politikai elit szinte minden tagjának (Tiso elnökkel és a legradikálisabb antiszemitákkal együtt) voltak saját, védett zsidói. Ezek az emberek semmit sem kockáztattak, mert képviselői immunitásuk volt, és nagyon sok egyszerű emberrel ellentétben, akik zsidókat mentettek, nem kockáztatták sem a saját életüket, sem a családjuk biztonságát. Ezért nem lehet belőlük rettenthetetlen hősöket csinálni és ezzel kompenzálni felelősségüket az állam antiszemita politikája, és az ebből következő holokauszt miatt. „ A tiltakozók visszautasítják azt az állítást is, hogy Esterházy János birtokosa a Yad Vashem kitüntetésnek. „Információink szerint, Esterházy János leszármazottainak rendkívül nagy erőfeszítései ellenére, a gróf sohasem kapta meg a Világ Igaza kitüntetést.” - áll a levélben. A levélírók sajnálkozásukat fejezik ki amiatt is, hogy az amerikai „ADL ignorálja nemcsak a szlovákiai zsidó közösség véleményét, amelynek tagjai végigélték Szlovákiában a második világháború időszakát, de elutasítja a tisztességes szlovákiai, csehországi és izraeli történelmi kutatások eredményeit és megállapításaival segít átírni a történelmet.” A megfogalmazók szerint az amerikai zsidó szervezetet megvezették és az Esterházy-leszármazottak, valamint egyes politikusok lobbi tevékenységének hatása alá került, „akik érthető módon megpróbálják a grófot demokratának és náci ellenesnek beállítani. Hinni szeretnénk abban, hogy ez a levél is hozzájárul ahhoz, hogy ne történhessenek az Esterházy János novemberi kitüntetéséhez hasonló „tévedések”.” - zárul a zsidó szervezetek képviselőinek levele.

Hitler-festményt kínál egy szlovák aukciósház

2012. január 27. - (mti)

Kalapács alá került a Darte szlovák árverési háznál a fiatal Hitler 1913-ban festett Tengeri noktürn című festménye. A 60x48 centiméteres holdfényes tengeri tájképet tízezer eurós (2,94 millió forintos) kikiáltási áron kínálják. Eddig négy érdeklődő jelentkezett, a legjobb ajánlat csütörtökön 10 200 euró (közel 3 millió forint) volt. Az internetes árverés vasárnap ér véget és csak meghívott licitálók vehetnek részt. A képet egy olyan szlovák festő családja bocsátotta árverésre, aki feltehetően személyesen is ismerte Hitlert, amikor az bécsi festőként próbált érvényesülni. A család nem kívánja a nevét elárulni - mondta el Jaroslav Krajnak, a Darte tulajdonosa. „Számomra Hitler 1913-ban - amikor ezt a képet festette - csak egy művész volt, nem tudta még, mi lesz belőle évtizedekkel később” - mondta a tulajdonos. Az árverés, amelyen kalapács alá kerül egy Pablo Picasso-kép is 15 millió eurós (4,4 milliárd forintos) kikiáltási áron. Szakértők szerint Hitler gyakran választott éjszakai jeleneteket, amelyeket később turistáknak adott el - írta a topky.sk szlovák hírportál. „Az 1909-es és 1910-es években rengeteg kis képet festett. Gyakran festett házakat, amelyeket képeslapról vagy a sajtóból másolt, de kis tájképeket és portrékat is. Cipő, cipőpaszta, kozmetikum és alsónemű reklámplakátokat is festett, amihez olajfestéket, tust és vízfestéket használt” - írta internetes ajánlatában a Darte honlapja. Az aukciósház tavaly Hitler 1915-ben festett Titkos találkozás című képét adta el 10 200 euróért.

Sorsok Közép-Európában

A Nemzeti Múzeumban január 17-én nyíló kiállítással kezdetét veszi a Raoul Wallenberg-emlékév, melynek során Magyarország és Svédország megemlékezik a magyarországi zsidómentés legendás alakjáról, születésének 100. évfordulójáról.

Kárpótlásra várnak hat évtizede

2012. január 25. - (Zsebők Csaba - magyarhirlap.hu)

Több mint hat évtizede várnak kárpótlásra azok a magyarországi polgárok - illetve örököseik -, akiket a Felvidékről telepítettek ki. Másfél évtizeddel ezelőtt számukra kedvező alkotmánybírósági döntés is született az ügyben, ám kézzelfogható eredményről azóta sem lehet beszámolni. Talán az idén rendeződhet a kérdés. Az 1947-es párizsi békeszerződés arra kötelezte a magyar kormányt, hogy a Csehszlovákiából kitelepített magyarokat kártalanítsa. Ismeretes, az 1940-es évek második felében a Felvidékről a lakosságcsere során sok tízezer magyar nemzetiségű embert kényszerítettek át Magyarországra. Házukat, földjeiket, értéktárgyaikat kénytelenek voltak hátrahagyni s új életet kezdeni. A magyar állam kötelezettséget vállalt a jóvátételre, ám ez a mai napig sem történt meg. Az 1990-es években több törvényjavaslat is született a kárpótlásról. Eredménytelenül. Ez érdemben mindmáig nem történt meg, pedig 1996-ban az Alkotmánybíróság 1997. június 30-át jelölte meg a rendezés határidejeként - emlékeztette lapunkat Gutay Gyula, a negyvenes évek derekán Felvidékről kitelepített honfitársunk. „A sokat szenvedett, megalázott és anyagilag kifosztott magyar családoknak bő hatvan évvel a gyászos időszak után végre elégtételt, kárpótlást kellene kapniuk. Már sajnos nagyon sokan nincsenek közöttünk, ám az ő örököseik is jogos igazságtételt várnának” - hívta fel a figyelmünket az idős úr. Az ügy egyébként több tízezer felvidéki származású magyarországi családot érint. Gutay a Győr-Moson-Sopron megyébe került és évtizedek óta magyar állampolgárként élő sorstársai nevében még 2010 kora őszén levelet intézett az új összetételű Országgyűlés elnöki hivatalához. A Győr városában élő idős ember kárpótlásuk esélyeiről érdeklődött. Levelére több hónap után, jelesül 2011 februárjában a Magyar Országgyűlés Társadalmi Kapcsolatok Hivatala válaszolt. „Az ügy bonyolultsága miatt” szíves türelmét kérték az érdemi válasz megérkezéséig. Újabb értesítést aztán augusztusban kapott, szintén az említett hivataltól. Mint kiderült, májusban az illetékes parlamenti bizottság foglalkozott a kérdéskörrel, igaz, egy „nagy csomagban”, a legkülönfélébb kárpótlásokkal kapcsolatos jogszabályalkotás nehézségeit és teendőit ecsetelve. A levélben az is olvasható, hogy az államnak pontosan fel kellene mérnie, hány embert érinthet a Felvidékről kitelepítettek ügye. Tehát a magyar állam, nem kevés ciklust is várva, végre információt gyűjtene. Gutay Gyula és számos sorstársa az ismeretségi körében ismét csak türelmesen vár, ám személyesen semmilyen felméréssel, adatfelvétellel, -gyűjtéssel nem akadt dolguk, nyár óta sem. Gutay Gyula és megannyi sorstársa - több tízezer család - még mindig nem tudja, hogy az Országgyűlés a másfél évtizeddel ezelőtti alkotmánybírósági határozatnak ebben a ciklusban miképpen kíván teljes körűen eleget tenni. Reménykeltő ugyanakkor, hogy a parlamentben december 23-án és 28-án is szó esett a kérdéskörről. Utóbb Navracsics Tibor tárcavezető azonnali kérdésre válaszolva közölte, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium már dolgozik a Felvidékről a második világháborút követően kitelepített magyarok kárpótlásán. Emlékeztetett arra, hogy a kérdésre elsőként a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás hívta fel a figyelmet másfél évvel ezelőtt. Navracsics elmondta, minisztériumában megpróbálják számba venni s a mai értékén forintban összesíteni a kárpótlás összegét, illetve formáját, azonban ez nem könnyű feladat a kitelepítés óta eltelt hosszú idő miatt.

Kompromisszumkész, de titkolózó Orbánról írnak a lapok

A Polityka című lengyel baloldali közéleti hetilap a magyar kormányfőt mások mellett az osztrák Jörg Haiderhez, a francia Le Penhez, az olasz Berlusconihoz, a cseh Václav Klaushoz és a lengyel Jog és Igazságosság párt vezetőjéhez hasonlítja, mert szerinte „a populizmus és a nacionalizmus nem magyar szabvány”. A lap szerint ezeket a politikusokat „kizárólag a hatalom megszerzése és megtartása” érdekli, mert „képtelenek kompromisszumot és tartós szövetségeket kötni”.

Bokros szerint Orbán saját magát köpi szemen

Becstelen politika

Közjogi szőnyegbombázásnak nevezte a strasbourgi „magyar napon” a kormány lázas törvényalkotását Bokros Lajos. Az Európai Parlamentben ő bírálta a legkeményebben a hazai közállapotokat. Kettős krízisről beszélt: szerinte Magyarországon egyszerre van gazdasági és költségvetési, valamint jogi és politikai válság. Sztálinista alkotmánnyal Magyarországot nem vették volna fel az unióba - védte Daniel Cohn-Bendit a leváltott ’89-es alaptörvényt, és rajta kívül egyedül Bokros állt ki a megsemmisített alkotmány mellett.

Így nyomul az Orbán-állam

Az Orbán-állam erőteljes jelenléte újra felszítja a régi vitát: mibe üsse bele az állam az orrát, és mit jobb, ha messziről elkerül? Közgazdászokat kérdeztünk benyomásaikról, mi mozgathatja a kormányt, milyen modellekből építkezhet, és hogy szerintük milyen esetekben indokolt és mikor kifogásolható az állam nyomulása a gazdaságban.

Orbán az utcát is elfoglalná az ellenzék elől

Miután Orbán Viktor az ellenőrzése alatt tartja már a Parlamentet, az igazságszolgáltatást és a médiát is, most az utcákat és a tereket is el akarja foglalni - írja a svájci lap.

Féktelen protekcionizmus, új törvények, újabb adók

A francia cégek lakatot tettek a szájukra

Megrökönyödéssel tapasztalta a hárommilliós olvasótáborral rendelkező 20 minutes francia ingyenújság Budapestre látogató különtudósítója, hogy a Magyarországra települt francia vállalatok vezetői óvakodnak névvel nyilatkozni arról, milyen problémákkal szembesültek az utóbbi időben.

Bojkottal fenyegetik Orbán pártcsaládjának budapesti rendezvényét

Az Európai Néppárt Ifjúsági szervezetének, a YEPP-nek Budapesten tartandó soron következő szemináriumának elhalasztását vagy pedig más országba való áthelyezését indítványozta Benjamin Lancar, a francia jobbközép kormánypárt, az UMP ifjúsági szervezetének vezetője…

Csehországi magyarok kiállása Magyarország mellett

A csehországi Együttélés Magyar Nemzeti Tagozata által előterjesztett közös nyilatkozatot fogadtak el a csehországi magyar szervezetek, melyben kiállnak Magyarország mellett.

Bújtatott apanázs az Orbán család fogászának

Csak az kaphat a legújabb uniós támogatásból fogászata fejlesztésre, aki megveszi a kormányfő fogorvosának programját.

Orbán fogászának szellemi leleménye az állami támogatás feltétele

Csak az kaphat a legújabb uniós támogatásból fogászata fejlesztésére, aki megveszi Orbán Viktor fogorvosának ágazatfejlesztési programját.

Esett a Fidesz, de esett az MSZP is

Januárban is folytatódott a Fidesz-KDNP támogatottságának csökkenése, ennek ellenére még mindig a kormánypártokra szavaznának a legtöbben…

Veszélyes-e Orbánra az „olajfa-koalíció”?

Jól teszi az LMP, ha nem engedi belegyömöszölni magát az MSZP és szakadárszervezetei mellényzsebébe, bármit is gondol erről a szocialista rajongótábor. Közelről és sokáig éltem át, ahogy az SZDSZ mindig megtalálta a nagyon fontos okokat, amelyek miatt feladta elveit, rossz kompromisszumokat kötött és felélte hitelességét.

Már hangol az ellenzék

Politikai nagyüzemet tartanak a demokratikus ellenzéki pártok a hét végén és mindegyiknél szóba kerülhet a részvétel az alakuló Demokratikus Ellenzéki Kerekasztal, a DEKA munkájában. Az MSZP-választmány előkészíti a márciusi tisztújító kongresszust, melyen Szanyi Tibor is elnökjelölt lesz. Az LMP már a hétvégén megválaszthatja frakcióvezetőnek Karácsony Gergelyt. Ülésezik a Demokratikus Koalíció is.

Haladás, maradás, Orbán és ellenzéke

Ha a magyar baloldalt Orbán Viktor és értelmezhetetlenül hideg és igazságtalan politikája is képtelen a megújulás irányába lökni, akkor ideje kiosztani a csapolt sör, egy pár virsli mustárral menüt, s szűk körben megtartani a progresszív gondolat búcsúbuliját.

Varázshegy és Mosdótárlat

Egyetlen produkciót sem tűzött márciusra műsorra az Új Színház eddigi repertoárjáról Dörner György, aki februártól vezeti a teátrumot, tudtuk meg Márta István kényszerűen távozó direktortól. Tegnap utoljára tartott sajtótájékoztatót az épületben, ahol márciusban sokkal kevesebb előadás lesz a megszokottnál.

Telt ház az Új Színház utolsó bemutatóján

Miközben az Equity, a brit hivatásos előadóművészeket és a színházak kreatív munkatársait képviselő szakszervezet nyílt levélben fejezi ki aggodalmait a budapesti Új Színház élén bekövetkezett változásokkal kapcsolatban és felszólítják a brit külügyminisztert, valamint a nemzetközi közösséget arra, hogy gyakoroljanak nyomást a magyar kormányra, azon közben itt, Magyarországon, az Új Színház tegnap este az utolsó bemutatójára, a Varázshegyre készült.

Vajna offshore-cége hozná a magyar filmeket?

Az egy éve hivatalba lépett filmügyi kormánybiztos, Andrew G. Vajna az általa alapított, átláthatatlan offshore-hátterű Intercom Zrt.-vel forgalmaztatná az állami pénzből gyártott magyar filmeket…

Minden rendben (?)

Csillapult az elmúlt napokban a Magyarország körüli politikai hullámverés. Nyugodtabb, megértőbb a hangulat. Köszönhető mindez annak a kompromisszumokra kész hangnak és érvelésnek, amelyet Orbán Viktor a múlt héten megütött az Európai Parlamentben. Ennek csak súlyt adott az a hazai támogatottság, amelyet a kormány melletti békemenet demonstrált. Mindez egy pillanatra elgondolkoztatta Európát, amely mintha lassan arra is rájönne, hogy Magyarország megalázása könnyen a várttal ellentétes hatást érhet el.

Buszokkal jöttek, nem virággal

Feltűnőek voltak a helyesírási hibák, a magyartalanságok tömkelege a nagyon magyarok körében, különösen a vesszők tekintetében, s itt idéznénk: „Ébredjetek magyarok. Köszönjük kormánynak.” De különösen megrendítően hatott a magyar Demokrata önmagát reklámozó felirata, ahol ezt s így írták: „Szívvel lélekkel”. Ezek szerint már vesszőre vagy kötőjelre sem telik.

Az IMF kiigazítást várna

Keményen bírálja Orbán Viktor gazdaságpolitikát a Nemzetközi Valutaalap tegnap közzétett szokásos éves jelentésében. Az IMF szerint Orbánnak újra kellene gondolnia az egykulcsos adórendszert, a munkaügyi politikáját,a bankszektorral szembeni lépéseit, meg kellene erősítenie a Költségvetési Tanácsot és tiszteletben tartania a Jegybank függetlenségét.

Itt vannak az IMF feltételei és értékelése

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb országértékelésében kiszámítható gazdaságpolitikát, az unortodox intézkedésektől való tartózkodást és a jegybanki függetlenség tiszteletben tartását kéri a kormánytól. Ebben az esetben nem gördítenek akadályt egy elővigyázatossági jellegű megállapodás elé.

Hallgat az IMF - miért nem publikálják a jelentést?

Nincs még késésben az IMF a magyar országjelentés publikálásával. Bár alapesetben az igazgatóság ülése után három-négy nappal már nyilvánosságra hozzák a dokumentumot, nem ritka, hogy ez hetekbe is beletelik. Nem kizárt, hogy a kormány fékezte le a jelentés publikálását taktikai megfontolásból, vagy csupán egy IMF-irányelvet figyelmen kívül hagyva.

Lehúzta Magyarországot az IMF

Kemény kritikákat fogalmaz meg az IMF Magyarországról készített országjelentése. A dokumentum szerint nem csak a rossz külső körülmények, hanem kormányzati hibák sora is kellett az ország körüli problémák kialakulásához. Külön kiemelik a végtörlesztés és az ágazati különadók okozta károkat, kritizálják az adó- és munkaügyi szabályozás változásait. A jelentés szerint a kilátásaink nem túl jók, a növekedésünk lassabb, a hiányunk nagyobb lehet, mint amekkorát a kormány és Brüsszel vár.

„Gyors tárgyalásra készülünk”

Orbán Viktor Brüsszelből hazatérőben exkluzív interjút adott a repülőn a Hír TV-nek. A miniszterelnök azt mondta: nem maradt olyan kérdés, amelyben a magyar kormány és az Európai Bizottság ne értené egymás álláspontját.

Kemény harc a magyar érdekekért

Nem vonják össze a jegybankot a pénzügyi felügyelettel - mondta Orbán Viktor kormányfő, miután tegnap Brüsszelben találkozott José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével. A miniszterelnök a tárgyalások után kijelentette: a kifogások egyik csoportjáról hamar meg lehet állapodni - ide sorolta az adatvédelmi ombudsman ügyét -, a másik kérdéskörnél újabb tárgyalásokra van szükség.

Orbán vitt is ajándékot Brüsszelbe, meg nem is

Az Európai Bizottságnak alapvetően fontos, hogy Magyarország, csakúgy, mint az összes más tagország, teljes mértékben tiszteletben tartsa az EU törvényeinek betűjét és szellemét. Azt is újra elmondtam, hogy vannak szélesebb körű politikai aggályok, amelyekkel a magyar kormánynak szembe kell néznie. Gazdasági és pénzügyi válság idején különösen lényeges az állampolgárok és a piacok bizalma Magyarország iránt.

Orbán okos, de az EU nem hülye

„Az EU nem ostoba, mondták a magyar miniszterelnöknek” - írta Orbán keddi látogatásáról címében a BBC, utalva az Európai Parlament elnökének, Martin Schulznak arra a kijelentésére, miszerint Orbán Brüsszelben alkalmazkodik az európai retorikához, Budapesten viszont elítéli azt. „Az európaiaknak figyelembe kell venniük, hogy [Orbán] mint pártvezető okos ember, neki viszont figyelembe kell vennie, hogy az európai vezetők nem ostobák” - idézte Schulzot a BBC.

A Brüsszelben már felfedett titkos érvek

Az EU vezető politikusai még mindig nagyon naivak. Schulz például nem tartja lehetetlennek, hogy amikor a tárgyalások legközelebb Budapesten folytatódnak, esetleg nyilvános vitán is részt vehet Orbán Viktorral.

Orbán megadta magát Brüsszelnek

Orbán Viktor szinte mindenben meghátrált Brüsszelben, de folytatta a kettős beszédet, és az EU magyarországi védelmezőjének állította be magát, akinek egyre nehezebb megfékeznie az unió ellenes magyar tömegeket, bár ő mindent megtesz, amit lehet. A nyilvánosság előtt csak Martin Schulz az Európai Parlament elnöke próbálta meg leleplezni a kormányfőt, aki arra figyelmeztette, akármit mond Brüsszelben, tudják mit tesz otthon. Ne nézze hülyének az EU vezetőit!

Üzenet a gyarmatról

Nekünk is van üzenetünk, igaz nem az utcáról: várjuk a felszabadítást - az a néhány törvény, amelyben Orbán engedett, nem jelent szabadságot. A demokrácia teljes rendszere van itt felszámolva.

Értünk, nem ellenünk

Az EP vitát februárban egy újabb, a sorban immár harmadik EP állásfoglalás elfogadása, vagy az ellenőrző (monitoring) eljárás elindítása követheti. Orbán Viktor a várható következményekre figyelemmel szünetet hirdetett a fülkeforradalomból kifejlődő ön- és nemzetgyilkos szabadságharcában. Belement abba is, hogy az Európai Bizottság jogi kifogásain túl a testület politikai jellegű érveit is figyelembe vegye. A kettős beszédet persze folytatja, Brüsszelben még mindig mást mond, mint Budapesten.

Pesti és a brüsszeli Orbán

Azt természetesen nyugtázni kell, mégpedig örömmel, hogy egyelőre minden a brüsszeli fiúk forgatókönyve szerint alakul, vagyis Orbán Viktort alig néhány hónap alatt bekerítették, és a falhoz szorították. Azt azonban nem lehet biztosan kimondani, meddig fog még ott állni karba tett, vagy felemelt kézzel. Egyelőre erre fogadásokat még nem lehet kötni a bukmékereknél. Annyi azonban biztos: a meghunyászkodó Orbán Viktort fogjuk látni Brüsszelben, és a kemény hazafit Budapesten, mindaddig, amíg meg nem kapja a hőn áhított IMF-hitelt.

Az Európai Bizottság megmutatta Orbánnak a kínzóeszközöket

A Das Parlament, a német Bundestag hetilapja A Janus-arcú Orbán címmel közölte Stephan Oszváth cikkét. Brüsszel a konzervatív magyar kormányt az uniós szerződések megszegésével vádolja, és szankciókkal fenyeget. A miniszterelnök meg akar hajolni - a nyomás, nem az érvek előtt. „Felgyújtani!” - követeli a rivalgó tömeg az Európai Unió budapesti képviseletének épülete előtt. Szegedi Csanád, a szélsőjobboldali Jobbik Európai Parlamentbe delegált képviselője eleget tesz a tömeg követelésének. Valamennyi folyadékkal segítenie kell, de aztán lángra kap a csillagos kék lobogó. „EU, Dögölj meg!”

Eljött a Jobbik ideje, gondban a Fidesz

Ha a Jobbikban megvan a politikai akarat és persze a tehetség ahhoz, hogy keményen a Fideszre olvassa a nyugat- és kapitalizmusellenesség feladását, akár százezrekkel is gazdagodhat a szavazóbázisa.

Orbán semmibe veszi a Békemenet résztvevőinek akaratát

Előbb megköszönte a támogatást azoknak, akik az országot leigázó unió és IMF ellen tüntettek, majd Brüsszelben azt hangoztatta Orbán Viktor, hogy ő itthon is az Európai Unióért dolgozik. Elmondta: „teljes mértékben” tiszteli az Európai Parlamentet, melyet „a demokrácia szívének” tart. Hozzátette: tisztázni kell, hogy a nyitott kérdések hogyan befolyásolják az IMF-tárgyalások megkezdését, „a mielőbbi kezdésben bízunk”.

A „szabadságharc” az Orbán-kormányt hozza kínos helyzetbe

Magyarországot Európában „egy tekintélyelvű, látszatdemokráciát építő kormány áldozatának tekintik”, erről tanúskodik több nemzetközi szervezet, például az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet a kormány politikáját bíráló állásfoglalása, és az EP-ben folytatott viták.

Hardball

Mit üzent a szombati kormánypárti tüntetés? Mi mellett álltak ki az emberek? Miért voltak olyan sokan? Hány ember fér el egy négyzetméteren? Ki segített a szervezésben? - ilyen és ehhez hasonló kérdések lázában ég éppen a politizáló közvélemény, nem csupán a szimpatizánsok, hanem a nyilvánosság előtt megszólaló politikusok is.

Négyszázezren önként és dalolva?

Bár a jobboldal és a kormányzati nyilatkozatok is igyekeznek felfújni a szombaton mintegy százezer embert az utcára vivő kormány melletti szimpátiatüntetés létszámát, felmerül a kérdés, hogy a résztvevők mekkora hányada állt a menetbe önszántából, és hányan voltak azok, akiket „vittek”. A Milla a közigazgatási tárca és a főváros területfoglalása ellenére március 15-én az utcára vonul.

A „csendesek”

Mellár Tamás, a kitűnő közgazdász jellemzése: teljesen haszontalan volt a pénteki demonstráció, amennyiben sem az IMF, sem az unió nem fog megijedni, visszavonulót fújni a protestálók láttára.

Tömegtüntetés Viagrával

Sokan voltak, mint régen. De pár éve a közszolgálati tévé birtoklása nélkül mentek ki ennyien, sőt többen. Mi több, úgy, hogy bojkottálták azt. Tényleg akkora univerzális fantasztikum, hogy az egész Kárpát-medencéből képesek voltak összeszedni, felbuszoztatni százezer feletti tömeget?

Országmentés lidércfénnyel

A racionálisan feldolgozható tények ugyan objektív mérce szerint e politika kudarcairól szólnak (lásd pl. a költségvetést), viszont a „kormányzati kommunikáció”-ként eladott hazugság- és manipulációhalmaz zömmel a nép érzelmeire igyekszik hatni. S meg kell hagyni, még sikerrel. A nép pedig a reményeiről mond le legnehezebben.

A Nobilitas Carpathiae nyilatkozata

A magyar történelmi családok Nobilitas Carpathiae felvidéki civil szervezete nyilatkozatot adott ki a magyar nemzet védelmében Magyarországot az utóbbi időben ért támadásokkal kapcsolatban.

Politikai veszteségekkel járhat az IMF-megállapodás

A kormány megpróbálja a Széll Kálmán-tervben már szereplő intézkedéseket elfogadtatni az IMF és EU képviselőivel és csak a legvégső esetben nyúl olyan politikai tabukérdésekhez, mint a nyugdíjak ügye, vagy az egykulcsos adó. Az politikai mérlegelés kérdése, hogy melyik intézkedés meglépése okoz a kormányon lévő pártoknak politikai veszteségeket.

Recesszió mellett infláció

Nem növekedni, hanem csökkenni fog idén a magyar gazdaság a kormány optimista előrejelzéseivel szemben - vélik az Equilor elemzői. A pénzromlás viszont a vártnál is nagyobb mértékű lehet, egyebek mellett az energia árak emelkedése és az áfa emelés miatt.

Az EU pénzügyminiszterei is léptek a magyar költségvetés miatt

A pénzügyminiszterek tanácsa rábólintott a túlzottdeficit-eljárás folytatására Magyarország ellen. Ezzel kicsit közelebb kerültünk ahhoz, hogy a kohéziós alapokat jövőre befagyasszák a számunkra.

Nem az utcán látja jövőjét a Fidesz

Hiába mentek el legalább százezren a kormányt támogató szombati Békemenetre, nem valószínű, hogy a Fidesz a jövőben áttérne az utcai politizálásra - mondták a hvg.hu-nak fideszes politikusok. Az MSZP viszont az utca felé veszi az irányt.

A Fidesz érveit cáfolják meg pontról pontra

Paul Krugman, a The New York Times neves kolumnistája ismét Magyarországgal foglalkozó írást tett közzé blogján. A Nobel-díjas közgazdász, mint korábban is, a Princeton Egyetem professzorának, Kim Lane Scheppelének az írását közli. A magyar alkotmányos berendezkedés szakértője ebben az írásában az Orbán-kormány legfőbb, saját védelmében felhozott érveit veszi számba, és cáfolja meg pontról pontra.

Külföldre menekülnek a tandíj elől a magyar diákok

Közzétették a felsőoktatási intézményi keretszámokat és a kapcsolódó költségtérítéseket pénteken, a diákok ennek ismeretében február 15-ig dönthetnek arról, mely intézménybe és milyen képzési formára adják be jelentkezésüket. A drasztikusan lecsökkentett ingyenes keretszámok hatalmas felháborodást váltottak ki szakemberek és a diákok körében. Hallgatói szervezetek és rektorok is megfogalmazták azt a félelmüket: a magyar diákok jelentős hányada inkább külföldre megy tanulni, mintsem hogy felvállalja az itthoni tandíjat, illetve a röghöz kötést. Ráadásul nyugat-európai diplomával külföldi elhelyezkedése is sokkal könnyebb.

Lelkésznek menj, ne jogásznak

Nem kell kötelezően Magyarországon dolgozniuk az ingyenes hitéleti képzésben részesülőknek, a többi állami ösztöndíjas diáknak viszont akár 12 évig is itthon kell munkát vállalni a diploma után. Hoffman Rózsa oktatási államtitkárnak nincs érdemi válasza arra, hogy miért szüntették meg teljesen a vidéki városokban az ingyenes jogászképzést, miközben az államnak több jogászra lenne szüksége.

Befektetés a jövőbe

Az új magyar felsőoktatási rendszer egyszerre szerencsétlen és igazságtalan. Széchenyi István a tehetséget a nemzet szerencséjének tartotta, mely elvész, ha nincs olyan környezet, amely biztosítaná a tehetségek felbukkanását és kicsiszolódását. A most életbe léptetett „numerus clausus” rendszer igazságtalan, mert így már akkor eldől a hallgatók közötti verseny, amikor más országok egyetemein elkezdődik.

A Magyar Nemzet leleplezi Navracsics Tibort

Sajnos immár nemcsak a balos hazaárulók dolgoznak a magyar kormány meghazudtolásán, hanem a saját sajtójuk is. Eddig is meggyűlt a baja a magyar kormánynak azzal, hogy a nemzetközi kapcsolatokban a belpiacos kommunikációja nem működik.

Huszonhat nap

Aligha van olyan rektor, dékán, egyetemi oktató, középiskolai tanár és diák, aki ne hökkent volna meg a nyilvánosságra hozott táblázatok valamely részletén.

„Aggasztóan sok hatalom összpontosul a médiahatóság kezében”

A magyar médiatörvény jobban korlátozza a médiát és ezáltal a szabad sajtó működését jelenleg, mint bármely más médiaszabályozás az Európai Unióban - jelentette ki az EB által az európai média helyzetének elemzésére felkért szakértői csoport vezetője, Vaira Vike-Freiberga.

A Klubrádió elnökével tárgyalt Brüsszelben Neelie Kroes

Neelie Kroes, a digitális és médiaügyekkel foglalkozó uniós biztos, az Európai Bizottság médiaügyekben illetékes alelnöke találkozott Arató Andrással, a Klubrádió elnökével, és megígérte neki: továbbra is arra bátorítja a magyar kormányt, hogy „demokratikus módon cselekedjen”.

Megnyerhetjük a háborút, de addigra meghalunk

Feltehetően azért kell a Klubrádiót eltörölni a Föld színéről, mert a demokratikus közéletben nem bírják elviselni a műsorokban megnyilvánuló bírálatokat.

Kakukk

Annyi barátja van a Klubrádiónak, hogy ellenségekre már nincs is szüksége. Az egyik - kormányzati tényező - azt mondja, személy szerint adna nekik továbbra is frekvenciát, de ennél többet nem tehet. A másik - egy publicista - egyetlen porcikája se kívánja, hogy elhallgasson ez a médium, csak ne szórnák tele sárral Magyarországot.

Az európai konzervatívok dörgő csendje

Az Európai Néppárt tolerancia-felfogásának legújabb haszonélvezője Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Pártja, a Fidesz kétharmados többséget szerzett a magyar országgyűlésben, és ezt szisztematikusan az alapvető jogok, például a sajtószabadság korlátozására használja fel.

Egyre rohamosabban fogy a magyar

Tovább gyorsult a népesség fogyása Magyarországon az elmúlt év első 11 hónapjában - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb felméréséből. A szerdán közzétett előzetes adatok alapján a népesség becsült lélekszáma - a nemzetközi vándorlás figyelembevételével - 26 ezerrel csökkent, így 9 millió 960 ezer fő volt november végén.

SOTE és Schmitt:

Külső nyomásra történt a fordulat?

Néhány nap alatt jelentős fordulat történt a Schmitt Pál kisdoktorijával kapcsolatban a hvg.hu-n január 11-én megjelent cikk nyomán kipattant plágiumgyanús ügy kezelésében: bár az egyetem vezetősége korábban ódzkodott a vizsgálattól, majd őszig húzta volna a plágiumügy elemzését, szerdán létrehozták a tényfeltáró bizottságot, amelynek március végéig le kell zárnia a vizsgálatot. A hvg.hu információi szerint komoly nyomás nehezedett az egyetem és a sporttudományi kar vezetőségére, hogy védje meg az intézmény hírnevét és a lehető leghamarabb tegyen pontot az ügy végére.

Szorul a hurok Schmitt nyaka körül

Még hétfőn megalakult a Schmitt Pál doktori plágiumát kivizsgáló egyetemi bizottság, de ezt csak tegnap jelentette be az eljárást felügyelő dékán. A testület tagjainak névsora titkos, egyelőre annyit tudni, hogy több, mint két hónapot kértek az „alapos tényfeltárásra”, majd egy jelentést juttatnak el a Semmelweis Egyetem (SE) vezetésének, amely dönt az államfő doktori címének visszavonásáról.

A Schmitt-ügy iszonyatosan ciki

2012. január 26. - (FN24 / Heti Válasz)

A Fidesz-alapító publicista a „hírhedt ötös számú párttagkönyvével” sem ért egyet a kormány minden döntésével. Bayer Zsolt a Heti Válasznak azt mondta: a minapi békemenetet azért kezdeményezte, mert - noha a kormány bizonyos döntéseinek értelmét maga is képtelen felfogni - túlzásnak érezte a kormányellenes nemzetközi hisztériát. A publicista, noha továbbra is EU-ellenes, a Jobbiktól elhatárolódik. A radikális párt „millió olyan dolgot mond és cselekszik”, ami még az ő habitusával sem fér össze. Szerinte „a józan jobbikosoknak is érdemes elgondolkodniuk: ha EU-tagként ilyen gazdasági nyomásgyakorlásra képesek velünk szemben, mi lenne, ha kilépnénk és közölnénk, nem fizetjük vissza a hiteleket? Egy hét alatt tönkretennék az országot”. Bayer Zsolt a Klubrádió frekvenciáját nem vette volna el (minden délután Bolgár Györgyöt hallgat a kocsiban), az egykulcsos adót nem betonozta volna be, de a legmeglepőbb, hogy iszonyatosan cikinek nevezi az államfő plágiumügyét. Azt már minapi írásában is jelezte, hogy ő nem fogja megvédeni Schmitt Pált, „főleg nem doktorátusügyben…”, most azonban a Heti Válasznak azt mondta, nem mondhatja, hogy rendben van a történet. „Ha erre legyintünk, akkor mit mondunk a végzős egyetemistának, aki bejelentkezett Phd-ra? Control C, control V, aztán doktor leszel, kisfiam? Vagy mégis mit?” - teszi fel a kérdést Bayer arra a kérdésre válaszul, hiányozna-e neki Schmitt Pál, ha lemondana. A Magyar Hírlap újságírója a Heti Válaszban beszél egyébként arról a 35 millió forintról is, amelyet az általános zárolások közepette is megkapott filmkészítésre. Nem tagadja, hogy politikai kapcsolatainak is köze lehet ehhez, de emlékeztet rá, hogy a „komcsik alatt is forgatott”, most pedig csak annyi pénzt kapott, „amihez ha hozzákoldul még innen-onnan, pont le tudja forgatni a filmeket”. Bayer emlékeztet rá, hogy Jáksó László kétmilliárdot kapott, hogy az MTV-n készítsen szappanoperát, „miközben nyolc éven át gyalázott bennünket. Akkor ki is csinálta jól? Lehet, hogy a Heti hetesben kellett volna ütnöm a Fideszt”.

Éhségsztrájkol az Index

2012. január 26. - (indexvideo)

A házvezetés tavaly karácsony előtt kitiltotta az Index tudósítóit a parlamentből, és azóta sem engedte vissza. Tiltakozásképp a szerkesztőség éhségsztrájkot hirdetett. Munkatársaink csütörtök délután két teljes órán át, egymást váltva éheznek azért, hogy visszajuthassunk az Ország Házába. Továbbra is Boldog karácsonyt, magyar demokrácia!

Szlovákiai választás - Néhány roma „jól mutat” a listán

2012. január 26. - (mti)

A szlovákiai pártok egy része választási listáin a romáknak is helyet biztosított. Helyi elemzők azt állítják, hogy elsősorban szavazatszerzésről van szó, s a pártokat a romák igazából nem érdeklik. „A legtöbb párt listáján akad pár jelölt, aki a cigányság érdekeit hivatott képviselni. Mivel nincsenek befutó helyeken, inkább csak a szavazatszerzésben tudják segíteni a pártokat” - írja csütörtöki összeállításában az Új Szó című szlovákiai magyar napilap. Rámutat: A parlamenti választások előtt a pártlistákon mindig akad néhány roma jelölt. A mintegy 400 ezer fős szlovákiai roma népesség szavazótáborként nem egységes, a roma pártok általában a bejutási küszöb közelébe sem kerülnek. „Túl sokan vannak a romák ahhoz, hogy a pártok ignorálhassák őket a kampányban” - hívta fel a lapban a figyelmet Rastislav Pivon romológus, aki szerint „a pártokat valójában nem érdeklik a romák problémái”. A Híd magyar-szlovák párt listáján hét roma indul, a legelőkelőbb helyen (29.) Ingrid Kosová független romajogi aktivista. Janette Maziniová (86.) szintén e területen tevékenykedik. Stanislav Vospálek (67.), Radoslav Scuka (89.) és Viliam Rigo (polgármester, 91.) mellett még Ernest Lakatost (129.) és Danis Ildikót (130.) találjuk Bugár Béla pártja mögött. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) listáján az 52., 53. és 54. helyen találjuk a független roma aktivistákat: Jozef Cervenákot, Rigó Jánost és Ravasz József romológust, végül pedig Babindák Istvánt a 76. helyen. A roma szavazatok „bebiztosítása” Pivoň tapasztalatai szerint úgy történik, hogy egy-egy romatelep vezetője megmutatja a pártnak a lakosok névjegyzékét (amely gyakran nem is valós), és pénzösszeg fejében garantálja, hogy a lakosok az illető pártra szavaznak majd. Érdekességként az Új Szó megemlíti, hogy dalban mondja el a választásokkal kapcsolatos véleményét az MKP egyik roma nemzetiségű tagja. Az interneten a múlt hét végén kezdett el terjedni a Magyar roma, magyar párt, cigányzene sosem árt című dal, amely azt hirdeti, hogy az MKP számára, „a 24-esre kell szavazni”. A párt sajtóosztálya szerint az egyik tag így kíván hozzájárulni Berényi Józsefék sikeréhez. „Nem mi kértük fel, önként ajánlkozott. Annyit tudunk róla, hogy Misinek hívják” - mondta a lapnak Fiala Ilona szóvivő.

Felvidéki megbeszélés

Szlovákiában kézzelfogható tény a diszkrimináció - véli Berényi József

„A többségi nemzettől eltérően nincs államilag, alanyi jogon támogatott kulturális szervezetünk. Diszkriminatív, hogy az önkormányzatok adótámogatását a tengerszint feletti magassághoz kötik, mondván, hogy ott télen többet kell fűteni, ilyen alapon nyáron nálunk többet kell hűteni. Itt van a kettős állampolgárság ügye is, amely nyilvánvalóan diszkrimináció, vagy éppen a kollektív bűnösség mai napig ható következményei.”

Felmérés - Robert Fico egyedül is kormányozhatna

2012. január 25. - (mti)

Egyedül is kormányozhatna Szlovákiában a Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer) párt. A pozsonyi Focus közvélemény-kutató ügynökség legújabb felmérése szerint ha Szlovákiában január közepén parlamenti választást tartottak volna, a Smer megkapta volna a szavazatok 41,8 százalékát, ami 81 képviselői helyet biztosított volna a pártnak a 150 tagú törvényhozásban. A második helyen a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a harmadikon pedig a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) végzett volna 9,3, illetve 8,3 százalékkal. Ez a támogatottság 18, illetve 16 képviselői mandátumra lett volna elegendő. Ez már a második felmérés, amelyben a kereszténydemokraták megelőzték az eddig a jobboldal vezető erejének számító Mikulás Dzurinda vezette SDKU-t. A Bugár Béla irányította Híd magyar-szlovák pártot a megkérdezettek 6,4 százaléka támogatta volna, akárcsak a liberális Szabadság és Szolidaritást (SaS). A Focus szerint a Hídnak 13, az SaS-nek pedig 12 képviselői hely járt volna ezért. Parlamenti párttá vált volna még a tavaly ősszel alakult Egyszerű Emberek és Független Személyiségek párt, amelyre az emberek 5,2 százaléka adta volna le szavazatát. Igor Matovič pártja 10 képviselői mandátumhoz jutott volna. Helyi megfigyelők szerint az Egyszerű Emberek az újonnan alakult pártok közül az egyetlen, amelynek esélye van bejutni a parlamentbe. A Berényi József vezette Magyar Koalíció Pártjára (MKP) a Focus szerint a megkérdezettek 3,4 százaléka szavazott volna, ami ismét nem lett volna elég a parlamentbe való bejutáshoz. Nem jutott volna be a parlamentbe a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) sem. A nacionalista tömörülésre a megkérdezettek 4,8 százaléka szavazott volna. A március 10-re kiírt idő előtti választáson 26 párt és mozgalom indul. A Választásra azért van szükség, mert az Iveta Radičová vezette négypárti koalíciós kormány október elején megbukott.

Javítaná a szlovák nyelv oktatásának színvonalát a Híd

2012. január 26. - (Bumm.sk)

Javítaná a szlovák nyelv oktatásának színvonalát a nemzetiségi iskolákban a Híd. A cél az, hogy a gyerekek jobban tudjanak kommunikálni államnyelven, s értsék is, amit olvasnak - nyilatkozta Solymos László, a Híd kampányfőnöke a TASR hírügynökségnek.”Ne történhessen az, hogy például fejből megtanulnak egy verset, de nem is fogják érteni“ - jelentette ki Solymos. A Híd politikusa szerint most nem a legjobb módszerrel folyik a szlovák nyelv oktatása a nemzetiségi, így a magyar iskolákban sem. Megjegyezte, a nemzetiségi kisebbségek számára a szlovák idegen nyelv, ezért úgy is kellene tanítani. Úgy vélte, az angol nyelvet, melyet kisebb óraszámban tanítanak az iskolákban, meg tudják tanulni a diákok, rendes szlováktudásra azonban nem tudnak szert tenni. A nemzetiségi iskolákban alkalmazott szlovák nyelvoktatást módszertani szempontból olyan irányban kívánják módosítani, hogy az elősegítse a gyakorlatban hasznosítható kommunikációs készségek elsajátítását. A Híd választási programja szerint az anyanyelvi oktatás minden szintjén minél szélesebb lehetőségeket akar biztosítani. A párt folytatni akarja az iskolák modernizációját, s liberalizálni az új tankönyvek kiadását és piacát. A párt programjában szerepel, hogy a középiskolák és a szakok struktúráját a munkaerő-piaci elvárásokhoz igazítsák, hogy az iskolák végzős diákjai jobban érvényesülhessenek a munkaerőpiacon. Szeretnék lehetővé tenni, hogy a pályaválasztásban a diákok és szüleik számára is szakszerű segítséget kapjanak, mégpedig a régió munkaadóival kapcsolatban álló karriertanácsadási rendszer bevezetésével.

Természetes magyar érdekképviselet

Szociális és gazdasági kérdésekre is választ adna a felvidéki Magyar Koalíció Pártja kedden meghirdetett választási programja. - A megoldás programjaként mutatta be választási programját kedden a komáromi Tiszti Pavilonban a jelenleg parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártja (MKP). A zsúfolásig megtelt teremben Berényi József, a tömörülés első embere kifejtette: elsősorban a szociális és gazdasági témákra kívánnak összpontosítani, de a magyar érdekek képviseletét természetesnek tartják - ez az óvodától az egyetemig tartó magyar nyelvű oktatás szorgalmazásában is testet ölt.

Magyar képviselők a kulturális jogokról az ET strasbourgi ülésén

2012. január 24. - (mti)

A nemzeti kisebbségek kulturális jogainak fontosságára hívta fel a figyelmet két magyar országgyűlési képviselő - a fideszes Nagy Gábor Tamás és a szocialista Szabó Vilmos - kedden Strasbourgban, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének plenáris ülésén elhangzott felszólalásában. Mindketten a kulturális életben való részvétel jogáról Muriel Marland-Militello francia néppárti képviselő által készített előterjesztéshez szóltak hozzá. Elismerve a dokumentum erényeit, felhívták a figyelmet arra, hogy az külön nem foglalkozik a nemzeti kisebbségekkel, holott a kulturális diverzitás előmozdításáról szóló, 2005-ös UNESCO-határozat, amely valamennyi kultúra egyenlő méltóságáról és tiszteletéről beszélt, konkrétan megnevezte a kisebbségekhez tartozó személyek és az őslakos kisebbségek kultúráját is. „Mindannyian tudjuk, hogy e területen nagyon sok a probléma, teendő. Ha valahol érvényesül diszkrimináció, ezeken a területeken sokszorosan” - hangsúlyozta Szabó Vilmos. Kiemelte, hogy sok nemzeti kisebbség - így a magyar kisebbség is - szenved az anyanyelv használatának korlátozása miatt. Számos országban maguk a törvények diszkriminálnak, mint például az államnyelvről szóló törvény Szlovákiában - tette hozzá. Nagy Gábor Tamás úgy fogalmazott, hogy Szlovákiában a jogi szabályozás teljes ellentétben áll az ET-ülés napirendjén szereplő előterjesztés következtetéseivel. A szlovák nyelvtörvény - mondta - bírsággal fenyeget arra az esetre, ha a szlovákiai magyar kisebbség anyanyelvét használja, igyekezvén életben tartani saját kulturális gyökereit. A lehetséges szankciók aláássák a véleménynyilvánítás szabadságát, és súlyosan korlátozzák a közösségi kulturális életben való részvétel jogát - hangsúlyozta a fideszes képviselő. A kulturális jogok érvényesítése érdekében a tényleges megoldás az egyes nemzeti kormányok feladata és felelőssége - emelte ki a vitában MSZP-s politikus. Egyúttal méltatta, hogy a francia képviselő előterjesztése konkrét javaslatokat fogalmaz meg az egyes országok kormányai számára, valamint szorgalmazza az ET, az EU és az UNESCO szorosabb együttműködését, konkrét cselekvési terv kidolgozását. A jelentés azon részével kapcsolatban, amely a digitális eszközök fontosságát emeli ki, Nagy Gábor Tamás megjegyezte: ezek az eszközök segíthetnek az emberek közötti kapcsolatok építésében, de nem helyettesíthetik sem a személyes kommunikáció, sem a szervezett kulturális események fontosságát.

Részt vennének az euróövezet országainak tanácskozásain a V4-ek

2012. január 24. - (mti)

A négy visegrádi ország támogatni fogja azt az elképzelést, hogy az euróövezet országainak tanácskozásain azok az országok is részt vehessenek, amelyek még nem használják az eurót. Ebben állapodtak meg a cseh, a magyar, a lengyel és a szlovák parlament Európa-ügyi bizottságainak elnökei, akik hétfőn és kedden tanácskoztak a szlovákiai Castá-Papiernickán - jelentette a SITA szlovák kereskedelmi hírügynökség. „Szavazati jog nélkül azoknak az országoknak kellene lehetővé tenni, hogy részt vegyenek ezeken a tanácskozásokon, amelyek csatlakoznak a költségvetési együttműködésről szóló kormányközi szerződéshez” - jelentette ki Ivan Stefanec, a szlovák parlament Európa-bizottságának elnöke a keddi sajtóértekezleten. Hörcsik Richárd, az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy négy visegrádi ország állampolgárai bizonyos mértékben „elidegenedtek” az Európai Uniótól, s szükséges lenne változtatni ezen a helyzeten. Ludek Sefzig, a cseh szenátus Európa-bizottságának elnöke szerint Prágában pillanatnyilag nem téma, hogy Csehország tagja-e az euróövezetnek vagy sem. „Legfőképpen azt szeretnénk tudni, hogy stabil-e ez a projekt” - jegyezte meg Sefzig. „A V4-nek ebben a kérdésben közösen kellene fellépniük, hogy hangjukat meghallja Európa” - vélekedett Agnieszka Pomaska, a lengyel Szejm bizottsági elnöke. A négy visegrádi ország - Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia - közül csak Szlovákia tagja az euróövezetnek.

Már Pozsonyban is sugároz magyar műsort a Pátria Rádió

2012. január 24. - (mti)

Közel egyéves csúszással a napokban elindította pozsonyi FM frekvenciáját a szlovák közszolgálati rádió nemzetiségi Pátria Rádiójának magyar adása - közölte kedden a Bumm.sk szlovákiai magyar hírportál. Pozsonyban és környékén a hírportál szerint hosszú ideig gondot jelentett a Pátria Rádió magyar adásának vétele. Már múlt év elejére ígéret született ennek megoldására, majd jöttek a személycserék, a rádió és a televízió összeolvadása, s a megoldás elmaradt. Az összevont Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) vezetése az első költségvetés elfogadása utánra ígérte a pozsonyi frekvencia beindítását. A helyzet megoldása azonban őszig húzódott. Október végétől aztán megkezdődött a Szlovák Rádió és Televízió DRM+ rendszerének próbasugárzása a 98,9 megahertzes frekvencián. A DRM+ rendszerben működő digitális adótorony 35-185 kbps sebességgel közvetíti az adatokat, és az előzetes elképzelések szerint a 2020-tól tervezett digitális rádióadások továbbítására is alkalmas. Januárban hivatalosan is megkezdődött a Pátria sugárzása a pozsonyi körzetben - számolt be róla a radia.sk hírportál. A rádió székhelyéről, a Mýtna utcáról sugároz 200 wattos teljesítménnyel. Az RTVS megalakulásával a rádió magyar adása és a televízió magyar műsorainak a szerkesztése is egy fedél alá került Lovász Attila vezetésével. A tavalyi év folyamán személycserékre is sor került. Korábban a rádióban Pék Zoltán vezette a publicisztikai csapatot, és Keszegh Béla a hírszerkesztő gárdát. Ősszel Orosz Márta vette át a hírszerkesztés irányítását a rádióban, majd később, az év végén a publicisztikai műsorok szervezését is. A televízió magyar adásának szerkesztőségét továbbra is Csenger Ferenc irányítja.

Szlovákiában több a lakossági megtakarítás, mint a hitel

2012. január 24. - (mti)

Szlovákiában meghaladja a lakossági megtakarítások átlagösszege az átlagos lakossági hitel összegét, írta a SITA hírügynökség a 2Muse piackutatására hivatkozva kedden. A piackutató ügynökség 2011 végén készített felméréséből kitűnik, hogy egy szlovákiai háztartás jelenleg átlagban mintegy 13 ezer euró megtakarítással rendelkezik. Az átlagos családi kasszát ugyanakkor 9 ezer eurónyi hitel terheli. Az ügynökség szerint a lakossági megtakarítások átlagösszege a gazdasági válság begyűrűzésének idején, 2009-ben indult emelkedésnek. Érdekesség, hogy a lakossági megtakarítások összege magasabb az ország szegényebbnek tartott keleti régióiban, mint a nyugati végeken. Szlovákiában egyébként az egy főre jutó megtakarítások összege hosszú távon alacsonyabb, mint az EU-s átlag. A felmérésben szereplők legnagyobb része lakás célú ingatlan megvásárlására felvett jelzáloghitellel vagy fogyasztói hitellel rendelkezett. 80 százalékuk állította azt, hogy nem jelent gondot számára hitelei folyamatos törlesztése.

Megfenyegették a Híd szlovák nemzetiségű jelöltjét

2012. január 24. - (mti)

Borítékba csomagolt töltényt kapott kedd reggeli hivatalos postájában Andrej Hrnciar, Turócszentmárton (Martin) polgármestere, a Híd magyar-szlovák párt képviselőjelöltje - közölte Czuczor Nóra, a Híd szóvivője az MTI pozsonyi tudósítójával. A szóvivő szerint a Híd döbbenten veszi tudomásul, hogy egyes emberek előítéletei ilyen erősek. „Meggyőződésünk, hogy a polgármester úr azért kapta ezt a figyelmeztetést, mert a Híd listáján indul a parlamenti választásokon. A politikai vezetők befolyása nagy szerepet játszik az ilyen eseteknél. Alig pár napja az egyik parlamenti párt vezetője ugyanis kijelentéseivel nyíltan Andrej Hrnciar ellen bujtogatott” - jelentette ki az eset kapcsán Bugár Béla, a Híd elnöke. Bár a pártelnök neveket nem mondott, valószínű, hogy a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetőinek nyilatkozataira célzott. Ján Slota, az SNS elnöke ismételten „nemzetárulónak”, a „szlovákok szégyenének” nevezte Hrnciart, mert „magyar párt” listáján indul, s arra biztatta a túrócszentmártoniakat, hogy „kergessék el” polgármesterüket. Hrnciar több ízben is azt mondta, nem süllyed Slota színvonalára, s az ilyen nyilatkozatokra nem fog reagálni. Bugár leszögezte: bármeddig fajuljon is a választási kampány és ellenkampány, a Híd és képviselőjelöltjei nem hagyják magukat megfélemlíteni. „Egy demokratikus országban elfogadhatatlan, hogy a nemzetiségi előítélek ilyen mértéket ölthessenek. A Híd elítéli az ilyen és ehhez hasonló tetteket” - húzta alá Bugár. Andrej Hrnčiar az eset kapcsán feljelentés tett a rendőrségen.

Szlovák politikusokat jelentettek fel

2012. január 27. - (nepszava.hu)

Petra Hrášková, a Pozsonyi Kerületi Rendőr-főkapitányság szóvivője a SITA hírügynökségnek tegnap megerősítette, hogy Ľubomír Mráz vállalkozóval az élükön az elégedetlen szlovákiai állampolgárok vezető politikusokat jelentettek fel. A szóban forgó vállalkozó feljelentette a szlovák alkotmány szerzőit, Ivan Gašparovič köztársasági elnököt, Vladimír Mečiar egykori miniszterelnököt, és Iveta Radičová jelenlegi kormányfőt, valamint a kabinet néhány tagját, így Daniel Lipšic belügyminisztert, Ivan Miklošt, a pénzügyi tárca vezetőjét, Jozef Mihál szociális és munkaügyi minisztert, Lucia Žitňanskát, az igazságügyi tárca irányítóját, valamint Juraj Miškov gazdasági minisztert. Az elégedetlen polgárok a jelzett képviselőket szervezett bűnözéssel, az alkotmány egyes részleteinek figyelmen kívül hagyásával, továbbá népirtással, és az emberi jogok megsértésével gyanúsítják. Mráz ugyan leszögezi, hogy az érintett politikusok megsértik az alkotmány egyenlőségről szóló rendelkezését, amikor a mentelmi jogukkal élnek. Ezen állítása viszont ellentmondásba - és egyben paragrafusba - ütköző, ugyanis a minisztereknek nincs mentelmi joguk. Az elégedetlenkedők csoportja úgy véli, hogy az állam sérti az embereknek a munkához való jogát is. Megfogalmazásuk szerint a szlovákiai vállalkozóknak minden esetben be kell fizetniük a forgalmi adót, akkor is, ha nekik nem fizetnek az áruért. „A kormány zsarolók egy csoportja, amely az állami erőszakszervezeteket nyomásgyakorlásra használja fel” - nyilatkozta a sajtóiroda munkatársának Ľubomír Mráz.

A tengeri rózsa

2012. január 28. - (Juraj Hrabko - Új Szó)

A Gorilla után Szlovákiában világra jött Sasanka, a tengeri rózsa - az SMS-ek átirata, amelyeket Richard Sulík a parlament elnökeként küldött egy úgynevezett ügyes vállalkozónak, Marián Kočnernek, illetve akitől SMS-eket kapott. Ennek része a főügyészválasztással kapcsolatos megjegyzések kiértékelése, a szövegek ugyanis ezt is érintik. A Gorillával ellentétben a Sasankában nem röpködnek milliós províziók oda és vissza, ezért ártalmatlanabbnak tűnik. Richard Sulík úgy kommentálta, piszkos kampány az SaS ellen, pamflet. Ugyanakkor bevallotta, hogy ismerik egymást Marián Kočnerrel, valamint azt is, hogy küldözgettek egymásnak SMS-eket és találkozgattak is. Azt is beismeri, hogy érdeke volt eltitkolni Kočnerrel fenntartott kapcsolatát, de azt már nem mondta meg, miért. Hangsúlyozta, az üzenetek nem bizonyítják, hogy bűncselekményt követett el. Természetesen nem. Sokkal rosszabbat bizonyítanak - a vezetői kultúra abszolút tagadását, mivel politikai kultúráról már nem beszélhetünk. És épp a gusztustalan vezetői kultúra hozta világra azokat a módszereket, amelyek a Gorillában olvashatók. Rossz, ha ilyen gyanús módon találkozik egy úgynevezett ügyes vállalkozóval egy pártelnök. De megengedhetetlen, hogy ilyen alakkal találkozzon, ilyen figurát tájékoztasson a parlament elnöke, az ország második legnagyobb közjogi méltósága. Azért is, mert automatikusan felmerül a kérdés, kivel találkozgatott még, ki mindenkit tájékoztatott még Sulík a parlament elnökeként. Nem tudjuk a választ, de Richard Sulík válasza a Sasankára nem mellékes. Éppen annyira fontos, mint amikor azt mondja, számára nem újdonság, hogy lehallgatják és megfigyelik. Az ő dolga, ha ez nem érdekli. Az a kijelentése viszont, hogy „úgy kell élni, hogy az embert lehallgathassák és megfigyelhessék”, cinikus és felháborító. Mert ennek alapján felvetődik a kérdés, milyen országban élünk, ha egy politikai párt elnöke, a parlament volt elnöke ahelyett, hogy lépne és gyanúját közölné az illetékes szervekkel, azt üzeni a polgároknak, szokják meg, hogy ukmukfukk lehallgathatják és megfigyelhetik őket. És az állami szervek efféle módszerét természetesnek tartja. Tudjuk, hogy minisztere, Ľubomír Galko természetesnek vette a lehallgatást, de hogy ez az egész úgynevezett liberális párt programja, eddig nem tudtuk. Szlovákia valóban furcsa ország, ha az ilyen politikusokat képes a hatalom csúcsára segíteni.

Pozsonyi banánhéj

Pozsonyban csaknem ezren tüntettek tegnap az elhatalmasodó politikai korrupció, a politikusok és gazdasági érdekcsoportok összefonódása ellen. A szlovákiai választási kampány központi témájává vált a Gorilla néven elhíresült pénzügyi-politikai botrány. Az Anonymus hackercsoport is bekapcsolódott a gorilla-ellenes harcba.

A szlovákiai politika megtisztításáért tüntettek Pozsonyban

2012. január 27. - (mti)

A szlovákiai politikai élet korrupciótól való megtisztításáért és a korrupt politikusok közéletből való távozásáért tüntettek pénteken este Pozsonyban. A rendezők szerint a Facebook közösségi oldalon keresztül megszervezett civil akción mintegy 4-5 ezer, a rendőrök szerint 800-1000 ember vett részt. A tüntetést a tavalyi év végén nyilvánosságra került Gorilla-dosszié váltotta, amely a rendszerváltás utáni Szlovákia egyik legnagyobb közéleti botrányává vált. Az irat, amely a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) által 2005 és 2006 között végzett lehallgatások leirataira alapozódik, a politikai és gazdasági élet befolyásos szereplőinek összefonódásáról és állítólagos korrupciós ügyeikről szól. A résztvevők Pozsony központjában gyűltek össze, majd az elnöki palota és a parlament elé vonultak. A tüntetők banánokat és tojásokat dobáltak az elnöki palota udvarára, s megdobálták a törvényhozás épületét is. Néhány tucatnyi ember átszakította a parlament köré emelt kordonokat és megpróbált bejutni az épületbe, de a rendőrök közbeléptek. Összetűzésekre, rendbontásra nem került sor. A hatóságok mindössze az álarcos tüntetőket igazoltatták. A szervezők közlése szerint a következő hasonló akcióra február 3-án Zsolnán kerül sor. Az aktivisták tíz pontos követeléslistát is megfogalmaztak: egyebek között azt szeretnék, ha az idő előtti választásokat március helyett szeptemberben tartanák, minden érintett tanúvallomást tenne az ügyben, valamint a Gorilla-dossziéban szereplő személyek lemondanának tisztségeikről - jegyezte meg a Bumm.sk hírportál.

A jobboldal lehet a Gorilla-ügy vesztese Szlovákiában - szakértők

2012. január 26. - (mti)

A Gorilla-botrány első, a szlovákiai politikai pártok népszerűségét érintő hatásai már mérhetőek, és az ügy tovább fogja befolyásolni a pártok támogatottságát a választásokig - mondta el csütörtökön az MTI-nek Öllös László pozsonyi politológus, egyetemi oktató. A Gorilla-dosszié - amely gazdasági szereplők és magas szintű kormányzati tisztviselők, valamint a szlovákiai politikai elit közös érdekek mentén való állítólagos összefonódásáról számol be - Öllös szerint leginkább a Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Kereszténydemokrata Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS) választási kilátásait befolyásolhatja. A botrány legkevésbé azokat érintheti, akik még nem tartoztak a politikai elithez a 2005 és 2006 közti időszakban, vagyis akkor, amikor a Gorilla-dossziét alkotó állítólagos titkosszolgálati lehallgatások történtek. „Ezt azon is látni, hogy ezek a pártok, vagyis a Szabadság és Szolidaritás (SAS) és az Egyszerű Emberek néven ismert csoportosulás, forszírozzák legjobban az ügyet” - tette hozzá a szakértő. A politikai elit ilyen széleskörű felelősségét még soha, egyetlen dokumentum sem bizonyította - állítja Tokár Géza komáromi politikai elemző, aki szintén úgy véli, a botránynak a jobboldal lehet a legnagyobb vesztese. „Mikulás Dzurindáék (SDKÚ-DS) elveszíthetik a vezető jobboldali párt státuszát, az ügytől magát távol tartani igyekvő Smer pedig a vártnál is fölényesebb győzelmet arathat” - mondta el az MTI-nek Tokár. Az, hogy több, a Gorilla dossziéban szereplő személy is távozott posztjáról, az iratban olvasható információk igazságtartalmára utal - állította korábban Miroslav Kusý politológus, a szlovákiai Helsinki Bizottság alapító tagja. Nem valószínű, hogy a Gorillában említett, magasabb funkciókat betöltő személyekkel szembeni esetleges vizsgálatokra a Szlovákiában márciusban esedékes parlamenti választások előtt sor kerülne - nyilatkozta az akták kapcsán a TASR állami hírügynökségnek Miroslav Horsky politológus. Elmondta, az ügy óriási médiavisszhangja miatt nem fogja megpróbálni eltussolni az ügyet a választások után felálló kormány sem. „Feltételezhető viszont, hogy bizonyos erők megpróbálkozhatnak azzal, hogy a Gorilla botrányt egy másik óriásbotránnyal próbálják majd elfedni” - tette hozzá Horsky. A 2011 karácsonya előtt nyilvánosságra került Gorilla-dosszié az önálló Szlovákia történetének alighanem legnagyobb politikai-közéleti botránya. Az irat, arra utaló információkat tartalmaz, hogy a szlovákiai politikai pártokat a háttérből a gazdasági élet különféle szereplői pénzelik, akik ezért a politikától ellenszolgáltatásokat várnak el. Az iratban szereplő információk teljesen ugyan nem nyertek bizonyítást, de hiteleségüket több hivatalos személy, köztük Daniel Lipšic szlovák belügyminiszter is megerősítette. A botrány kirobbanása után, az iratban említett több személy is lemondott közhivatali posztjáról. A Nemzeti Vagyonalap az iratban szereplő egykori vezetőjét, Anna Bubeníkovát január 11-én váltotta le Iveta Radičová kormánya.

Gorilla-ügy - Tagad a szlovák vagyonalap leváltott vezetője

2012. január 24. - (mti)

Tagadja a személyét ért korrupciós vádakat Anna Bubeníková, a szlovák vagyonalap leváltott vezetője, aki politikailag motiváltnak tartja a korrupciós ügyekkel kapcsolatos Gorilla-botrányt - közölte kedden a TASR szlovák állami hírügynökség. Az ügyben - amelyhez úgy tudni, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) 2005 és 2006 között végzett lehallgatásai vezettek - Bubeníková először foglalt állást. Azt állítja, a vagyonalapban kifejtett tevékenysége kapcsán semmilyen formában nem fogadott el és nem is kért csúszópénzt vagy bármiféle jutalékot. „Hasonlóképpen nem is adtam és nem is ígértem ilyen jutalékokat senkinek” - mondta, és leszögezte, hogy soha nem tárgyalt sem a politikai, sem a gazdasági élet bármely szereplőjével azon témákról, amelyekről a Gorilla néven ismerté vált leiratban említés esik. Ez a leirat állítólagos titkosszolgálati lehallgatásokról készült. Bubeníková rámutatott, hogy az ügy kapcsán már kinevezésekor felmerült kérdéseket személyes biztonsági átvilágítása során tisztázták. Leszögezte, hogy a továbbiakban nem kíván nyilatkozni az ügyben, mivel nem akar a márciusi parlamenti választások előtti politikai harc részévé válni. A vagyonalap volt vezetőjét január 11-én váltotta le Iveta Radičová kormánya, mivel az a vád merült fel ellene, hogy évekkel ezelőtt korrupciós ügyekbe keveredett. Ezek a vádak a Gorilla-iratra alapozódtak. A dosszié arra utaló információkat tartalmaz, hogy a szlovákiai politikai pártokat a háttérből a gazdasági élet különféle szereplői pénzelik, akik ezért a politikától ellenszolgáltatásokat várnak el. A Gorilla - amelynek hiteleségét Daniel Lipšic szlovák belügyminiszter megerősítette - karácsony előtt került fel az internetre.

Rács mögé csukná Orbán Viktor szlovákiai támogatóit a Szlovák Nemzeti Párt

2012. január 23. - (mti)

Vizsgálati fogságba helyezné a szombati budapesti, Orbán Viktort támogató felvonulás szlovákiai résztvevőit Andrej Danko, az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) alelnöke. „Ha a belügyminiszteri poszt a Szlovák Nemzeti Párt kezében lenne, akkor az összes résztvevő már a határon 48 órás vizsgálati fogságba kerül és vizsgálat indult volna annak megállapítására, hogy tevékenységük nem merítette-e ki a hazaárulás bűntettét” - ezt a párt hétfői sajtóértekezletén jelentette ki az SNS alelnöke. Danko a Budapesten az Országház előtt zajlott támogató felvonulás kapcsán leszögezte: szerinte megengedhetetlen, hogy szlovák állampolgárok „Köszönjük Viktor!” és „Üdvözöl a Felvidék, köszönjük az állampolgárságot!” feliratú transzparensekkel vonuljanak fel Budapesten. A Jan Slota vezette SNS - amely a szlovák politikai paletta jobbszélén helyezkedik el - a pozsonyi Polis közvélemény-kutató január felmérése szerint 5,7 százalékkal kerülhet be a parlamentbe a márciusi választások eredményeként.

Szlovákiai magyar fidesznyikek kontra szlovák nacionalista barmok

2012. január 23. - (Barak László - Paraméter.sk)

Slotáék bebörtönöznék Orbán híveit - derült ki a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) sajtóértekezletnek álcázott soros etetésén. Még szép. Mi egyebet is kínálhatnának az előrehozott parlamenti választások kampányában egy mélynemzeti etetésre szakosodott gyorsbüfé szakácsai? Talán ők is a Szlovákiában pillanatnyilag divatos banánt aprítsák a fasírtba Orbán szlovákiai magyar hívei helyett? De akkor mitől is híznának a magyarfaló echte szlovák barmok? Merő képmutatás azonban az SNS alelnökének vonatkozó siráma, miszerint bazira szomorú, hogy autóbuszok indultak Dunaszerdahelyről a fidesznyikek szombati, Orbánt imádó díszszemléjére. (Fáklyásmenetébe.) És nemcsak azért, mert, ha nem indultak volna azok a fránya autóbuszok, nem lett volna miből összerakni a nacionalista barmoknak felkínált menüt hétfőn Pozsonyban. Hanem ezért, mert, ha belegondol ez a Danko (az SNS alelnöke), rá kellett volna jönnie, hogy a szlovákiai magyar fidesznyikek tulajdonképpen ugyanazért zarándokoltak el Budapestre, amiért a szlovák nacionalista barmok nyakló nélkül fenekednek évek óta: Megvédeni magukat Európától! Hát nem inkább a szövetségest kellene keresniük a szlovák nacionalista barmoknak Orbánban? Meg a méltóságos, felszentelt seggéből feszt kilógó szlovákiai magyarokban? De hát a barmok már csak ilyenek. Hol látnák ők csordában csörtetve fától az erdőt… Mérget lehet rá venni egyébként, Orbánék is bebörtönöznék Slota híveit. Minimum…! Csak azok a gonosz önző, minden lében két kanál izék, az únijó meg a pökhendi csendőrt játszó nátó ne lennének. A hétszentségit neki...! Mert a köcsög kizsákmányolók a kurvanagy arcukkal, egy olyan magánügybe is beleugatnának, hogy odabaszarinthat-e itt-ott a férfiember az asszonynak vagy sem! Csak, mert náluk van a lé!

Mire elég a többség?

2012. január 24. - (mti)

Az Új Szó című szlovákiai magyar napilap Mire elég a többség? című kommentárjában arról írt: „Többen többször leírták már, hogy Magyarországon a jelenlegi ellenzék, legyen az parlamenti, esetleg parlamenten kívüli, nem hogy nem tudja megállítani, de még befolyásolni sem képes a kormány politikáját. 2014-ig valószínűleg képtelenek lesznek olyan egységes frontot kialakítani, mely mögé akkora tömeget tudnának felsorakoztatni, mellyel az utcán számban le tudnák nyomni Orbánékat”. A szerző szerint „a magyar kormány politikáját és döntéseit ma összesen két szervezet tudja befolyásolni, az Európai Bizottság és a Valutaalap, végső soron mindkettő ugyanazzal az eszközzel, a pénzzel vagy annak megvonásával”. „Az ügy pikantériája, hogy végső soron pont az a világrendszer, pont az az eszköz fogja Magyarországon a demokráciadeficites döntéseket visszavonatni, mely a jelenlegi többség szerint antidemokratikus módszerekkel akar „uralkodni a világon”. Hiába van Orbánéknak kétharmada a parlamentben és a legnagyobb tömege az utcán. Paradoxon, de a nemzetközi tőke is lehet a demokrácia utolsó őre” - zárul a kommentár.

Orbán és szélsőségesei

2012. január 23. - (mti)

A Sme liberális szlovák napilap Orbán és szélsőségesei című kommentárjában úgy értékelte: Orbán Viktor kezdi elveszíteni a hagyományos európai jobboldal támogatását és egyre inkább csak a szélsőjobb áll ki a magyar kormányfő politikája mellett. „Az, hogy Orbán mögé otthon és külföldön is a leglelkesebben főleg a szélsőséges eszmék hívei állnak oda, nem véletlen. Ez összhangban van azzal, ahogy maga a magyar miniszterelnök szavaiban és tetteiben is, az egész ellenséges világ mind paranoidabb képével egyre láthatóbban eltávolodik a demokratikus és konzervatív európai jobboldaltól” - írja az újság.

Hússzal kell osztani a résztvevők számát

2012. január 22. - (Szilvássy József - nol.hu / Népszabadság)

A szlovák publicista, Peter Morvay helyszíni tudósításban számolt be a budapesti, kormány melletti tüntetésről, melyen sok felvidéki is részt vett. Az egymilliós létszám azonban szerinte túlzó, és érdemes elosztani azt. Északi szomszédainknál vasárnap nem jelenik meg nyomtatott lap, ezért a budapesti békemenettel kapcsolatos kommentárok hétfőre várhatóak. A mai szlovákiai internetes portálok jórészt a hazai és a külföldi hírügynökségi anyagokra támaszkodva, tényszerűen számolnak be az eseményről. Kivételt a pozsonyi Sme napilap internetes portálja képez, amelyen Peter Morvay helyszíni tudósítása olvasható. A neves szlovák publicista szerint a magyarok az utóbbi időben egyre többször tüntetnek, de a résztvevők hivatalosan megadott számát ajánlatos mindig osztani. Az ellenzéki megmozdulásoknál szerinte hárommal meg öttel, a szombatit pedig legalább hússzal. - A szervezők ugyan egymillió támogatóról beszéltek, de a számuk talán a százezret sem érte el, habár kétségtelenül többen voltak, mint január 2-án az Opera előtti demonstráción - vélekedett a helyszíni szemle alapján a szerző. Aki a továbbiakban a szombati menet fő szervezőit mutatja be - Mindannyian Orbán Viktor támogatói, de ideológiájuk alapján inkább a szélsőjobbhoz tartoznak. Bencsik András, a szélsőséges Demokrata főszerkesztője, a félkatonai Magyar Gárda egyik alapítója volt, Bayer Zsolt publicista antiszemita megnyilvánulásai révén híresült el, Széles Gábor pedig azoknak a médiumoknak a tulajdonosa, amelyekben az előző személy rendszeresen publikál - jellemzi őket a szlovák olvasóknak. Peter Morvay elsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy a résztvevők leginkább Trianonhoz hasonlították az Európai Unió és az Egyesült Államok képviselőinek azokat a bírálatait, amelyeket a jelenlegi magyar kormánynak címeztek. - Demokraták vagyunk, de magyar értékrend szerintiek, soha nem leszünk a nyugatiak gyarmata - jelentették ki többen is - számol be a szerző, aki felfigyelt arra is, hogy határon túli magyarok, köztük dunaszerdahelyiek is ott voltak a menetben, „A Felvidék köszöni a kettős állampolgárságot és az új alaptörvényt!” transzparenst magasra tartva.

Szeretné átírni a szlovákiai kisebbségi helységnévlistát a Smer

2012. január 23. - (mti)

Nem tetszik az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) pártnak a szlovákiai kisebbségi helységnévlista, s azt állítja, hogyha a márciusi parlamenti választások után hatalomra kerül, átírja azt. Az Új Szó című szlovákiai magyar napilap értesülései szerint a Smer (amely a jelek szerint a legerősebb kormánypárt lehet) politikusai már korábban jelezték, hogy sem az államnyelvtörvény 2011-től hatályos „finomításával”, sem a tavaly nyáron elfogadott kisebbségi nyelvtörvénnyel nem értenek egyet. A Rudolf Chmel (Híd) kisebbségi miniszterelnök-helyettes hivatalában kidolgozott és a kormány által tavaly decemberben jóváhagyott új kisebbségi helységnévlistát szintén megvizsgálják majd, jelezte a lapnak Dušan Čaplovič volt kisebbségügyi kormányalelnök, a Smer alelnöke, aki nem tartja szerencsésnek, hogy új listát hagyott jóvá a kormány. „Általános egyezség volt arról, hogy 2021-ig ezen a téren nem változtatunk, hanem megvárjuk a népszámlálások eredményét” - figyelmeztetett Čaplovič. Úgy véli, felesleges volt beavatkozni az eddigi gyakorlatba. „Ezek a változások feszültséget szülhetnek, amelyre nincs szükség. Semmi bajom azzal, ha a nemzetébresztők nevét viselő települések nevét valahol nem hivatalos formában használják, de ami a hivatalos gyakorlatot illeti, nem szabad elfelejteni, hogy Szlovákiában vagyunk” - magyarázta az Új Szónak a politikus. Čaplovič ugyanakkor jelezte, nem biztos, hogy ő kerül majd Chmel helyére a választások után. „Inkább az iskolaüggyel szeretnék foglalkozni” - árulta el a Smer alelnöke. A kisebbségi helységnevek feltüntetését korábban szabályozó úgynevezett táblatörvényt a tavaly elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvény hatályon kívül helyezte. Az új helységnévlista ezért egy joghézagot pótol - állítja Rudolf Chmel hivatala. Az új helységnévlista engedélyezi a II. világháború után a szlovák nemzetébresztőkről elnevezett magyar települések (pl. Párkány-Štúrovo, Gúta-Kolárovo) korábbi magyar nevének a hivatalos használatát is, ami eddig nem volt lehetséges. A hatályos törvény szerint a kisebbségi megnevezéseket azokon a településeken lehet majd használni hivatalosan is, ahol a nemzeti kisebbségi lakosság aránya eléri az összlakosság 20 százalékát. Ezeken a településeken a hivatalos ügyintézésben a jövőben a korábbinál szélesebb körben lesz lehetőség kétnyelvű űrlapokat használni. A kisebbségeket érintő törvényeket Ivan Gašparovič államfő is ellenezte, s bírálta. A helységnévlistáról azt mondta, hogy az nincs összhangban az alkotmánnyal.

Szlovákia - Késnek a népszámlálás eredményei

2012. január 24. - (mti)

Leghamarabb idén év közben várható a 2011-es szlovákiai népszámlálás első részeredményeinek nyilvánosságra hozatala - írta kedden a hnonline.sk gazdasági hírportál. Kutatók szerint a magyarság jelentős létszámcsökkenése várható. A statisztikai hivatal az eredmények nyilvánosságra hozatalának időpontjáról ennél közelebbit nem tud, ugyanakkor feltételezi, hogy a népszámlálás bizonyos eredményeit csak 2013-ban közlik. „Az első eredmények nyilvánosságra hozatalának pontos időpontja csak azt követően lesz ismert, hogy lezárul a begyűjtött adatok teljességét jellemző minőségi analízis” - mondta el Marián Jánosík, a hivatal szóvivője. A tavalyi népszámlálás eredményeinek közlését először 2011 decemberére ígérte a hatóság, majd ezt az időpontot 2012 elejére módosította. A késedelmet a hivatal szerint elsősorban az okozta, hogy a népszámlálás során a lakosság egy része nem minden adatot adott meg. A gondokhoz az is hozzájárult, hogy az állampolgárok sok esetben nem ragasztották fel a népszámlálási ívekre az azonosító vonalkódokat. Több szociológiai tanulmány már a népszámlálás előtt a szlovákiai magyarság jelentős létszámcsökkenését jelezte előre. A legtöbb előrejelzés 60 ezer körüli létszámcsökkenést feltételez. A 2001-es népszámláláson csaknem 514 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek; ez az összlakosság 9,7 százaléka.

Hat határátkelőnél tiltakoztak félpályás útlezárással

2012. január 22. - (bumm.sk)

Szombaton hat helyszínen tartott félpályás útlezárást néhány szervezet és a Jobbik, a Kárpát Haza Őrei Mozgalom felhívására. A kettős állampolgárságra született ellentörvény és a Beneš-dekrétumok miatt tiltakoztak. A Kárpát Haza Őrei Mozgalom felhívására szerveződött tiltakozás Letkés, Parassapuszta, Balassagyarmat, Salgótarján (Somoskőújfalu), Tornyosnémeti és Komárom határátkelőinél. A tiltakozáshoz csatlakozott a Jobbik, de néhány helyszínen jelen volt a Hatvannégy Magyar Vármegye Mozgalom, valamint az új Magyar Gárda tagjai is megjelentek. A tiltakozás elsősorban a kettős állampolgárság kapcsán született ellentörvény és a Beneš-dekrétumok miatt szerveződött, délelőtt 10 és 14 óra között tart - félpályás útlezárással tiltakoznak. A komáromi helyszínen mintegy tucatnyi autó jelentet meg a helyszínen, amelyek közt több szlovákiai rendszámú is akadt. Az autókon különböző üzenetekkel díszített transzparensek, lepedők lógtak. Az akción dél körül mintegy 30-40 demonstráló tartózkodott, többen Jobbikos zászlót lengettek, míg a hangszórókból is nemzeti zenekarok dalai szóltak. Komáromban a Hatvannégy Vármegye nem vett részt az akción, azonban az új Magyar Gárda tagjai is megjelentek. A Jobbik képviseletében jelen volt Vágó Sebestyén, megyei elnök, a Jobbik országgyűlési képviselője. Vágó elmondása szerint a tüntetés apropóját és a mostani időzítését az is adja, hogy Magyarországot számos támadás éri európai szinten. Meglátása szerint az európai külügy puhány, és nem képviseli megfelelően az ország érdekeit. A helyzet megoldását illetően kijelentette, hogy a Fidesz nem használja ki európai szövetségeseinek erejét, és mindig csak hátrál nemzeti ügyekben. Véleménye szerint szlovák-magyar csúcstalálkozó kéne az állampolgárság ügyében. A Jobbik szerint egyértelműen ki kéne lépnie az országnak az EU-ból - fejtette ki Vágó a kérdésünkre. Arra kérdésre, hogy nem lesz-e éppen ellenkező hatása egy ilyen tüntetésnek a szlovák választási kampány idején, és nem a Szlovák Nemzeti Párt malmára hajtja-e vizet, hiszen a témáknak nincs kimondott aktualitása, Vágó Sebestyén úgy felelt, hogy ezt a veszélyt nem látja valósnak. „Mindenhol vannak lebutított emberek, de túlzónak találjuk azt, hogy a tüntetésünk befolyásolná a Szlovák Nemzeti Párt szavazóit” - fogalmaztak a Jobbik megjelent helyi és országos képviselői.

A szlovákok aggódnak az új Alaptörvény miatt

2012. január 21. - (sita/parameter)

A külföldön élő szlovákok vezetője szerint az új magyar alkotmány és a problémás szlovák-magyar viszony levét is magyarországi szlovákok isszák meg... - A kedvezőtlen gazdasági helyzet, de a politikai ellentétek és az Európai Unióval szembeni konfliktusok is feszültséget szítanak a magyarországi szlovák kisebbség életében - nyilatkozta a SITA hírügynökségnek a külföldön élő szlovákok világszövetségének elnöke Vladimír Skalský. „Aggodalommal figyeljük a politikai konfliktusok és a magyar gazdasági helyzet alakulását, valamint a jelentős Magyarországon élő szlovák kisebbség sorsát is” - mondta Skalský. A szövetség elnökének szavai szerint az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke Ján Fuzik már 2011-ben figyelmeztetett, hogy az országban élő kisebbségeknek egyre kevesebb figyelmet szentel a magyar politika. Az ígéretek ellenére nem biztosították a kisebbség parlamenti képviseletét, amit az előző alkotmány garantált. Skalský szerint a jelenlegi helyzet három területen fenyeget veszéllyel: problémásnak ítélte az intézményrendszert és a finanszírozást, valamint a kisebbség hangulatában is érzékelhető a negatív tendencia. „Felszólítjuk a magyar kormányt, hogy folytassa a kisebbségi önkormányzatok kiépítését, és ne csökkentse a szlovák kisebbségnek járó anyagi támogatást, akiknek már így is problémájuk van nemzeti identitásuk megőrzésével a fiatal szlováktanárok és a szlovák tanórák hiánya miatt” - véli Vladimír Skalský. Álláspontja szerint a romló magyar társadalmi hangulat sem járul hozzá a Magyarországon élő szlovákok helyzetének javulásához. „A szlovák-magyar viszony minden krízisének levét a szlovák kisebbség issza meg, akiknek intézményein betörték az ablakokat, vagy más módon inzultálták őket” - fogalmazta meg véleményét Vladimír Skalský.

„Felvidék, én így szeretlek!” - sikeres youtube kampányok tőlünk északra

Juhtúrós sztrapacska, nagy kofola, tizenkettes Bažant és borovička. Szélvészként söpört végig a szlovákiai magyar internetes kisvilágon a „Felvidék, én így szeretlek!” című videó. Az eredetileg Kanadából származó reklám mintájára készült spotokat szinte mindenki ismeri, és ezúttal is bevált…

Szlovákiában csak szlovákul - követeli Ján Slota

2012. január 22. - (Szilvássy József - nol.hu / Népszabadság)

Fél év alatt 420 ezer aláírást gyűjtött össze a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), amely népszavazás kiírását kezdeményezi, hogy északi szomszédunknál kizárólag szlovák nyelvű legyen a hivatali ügyintézés, éspedig kivétel nélkül. A hírt szombat este jelentette be Ján Slota pártelnök, aki kifejtette: - Az Isten is segített bennünket eredményes petíciós akciónkban. A népszavazás a mai feszült helyzetben még inkább indokolt, mert Orbán Viktor immár nyíltan beszél Nagy Magyarországról. Mutassuk meg hát a sovinisztáinak, hogy országunkban csak a szlovák nemzet államalkotó, ezért a hivatali ügyintézés is csak kizárólag szlovákul legyen lehetséges - nyilatkozta a pártvezér. Slota közölte azt is, hogy az aláírások ellenőrzése után átadják a petíciós íveket Ivan Gasparovic államfőnek. - Jelentős összeget takaríthatnánk ugyanis meg az államkasszának, ha a referendumot a március 10-ére kiírt előrehozott parlamenti választásokkal egy időben tarthatnánk meg - tette hozzá. Szlovákiában a népszavazás kiírásához legalább 350 ezer támogató aláírás szükséges. Több szlovákiai szakértő szerint az SNS kezdeményezése alkotmányellenes, mert a szlovák alaptörvény szavatolja az országban élő nemzeti kisebbségek hivatali anyanyelvhasználati jogát. Hozzátették azonban, hogy a döntés joga egyelőre az elnöké, aki viszont kérhet normakontrollt. - Ha valaki szlovák létére alkotmányellenességet emleget, azt szembeköpöm - üzente meg nekik Ján Slota. Pozsonyban a Most-Híd párt indítványára tavaly fogadták el a kisebbségi nyelvhasználati törvényt, amely az eddigiekhez képest gyarapította a szlovákiai nemzeti kisebbségiek - köztük a magyarok - hivatali anyanyanyelvhasználati jogait.

Slota szerint Orbán már nyíltan Nagy-Magyarországról beszél

2012. január 21. - (mti)

Mintegy 415-420 ezer ember írta már alá eddig a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) petícióját, amellyel a nemzetiek népszavazás kiírását követelik arról, hogy Szlovákiában kizárólag a szlovák legyen a hivatalos nyelv. Ezt Ján Slota, az SNS elnöke közölte szombaton délután Zsolnán, ahol az elnökség megvitatta és elfogadta a párt választási programjának alapelveit. “Keressük a megfelelő időpontot, hogy ezeket a petíciós íveket átadhassuk az elnök úrnak, az elnöki irodának” - mondta Slota újságíróknak. Kifejtette: jelenleg ellenőrzik az aláírt petíciós íveket, mert egyes esetekben hiányzik a házszám, vagy más hasonló adatok. Slota elmondta: az időt tekintve bizonyára az úristen is segítette a pártot, hogy ilyen gyorsan sikerült összeszednie az aláírásokat. Ez az jelenti, hogy a népszavazás akár a március 10-i előre hozott parlamenti választások alkalmával is megtartható lenne. “Ha valóban költségeket akarunk megtakarítani, akkor a népszavazást összeköthetnénk a parlamenti választásokkal” - vélekedett Slota. Szlovákiában 350 ezer érvényes aláírás szükséges ahhoz, hogy népszavazást írjanak ki. Szokása szerint Slota ebből a témából sem hagyta ki Magyarországot. “Ebben a feszült helyzetben, amikor Orbán már nyíltan Nagy-Magyarországról beszél, a népszavazásnak egyre inkább létjogosultsága van” - érvelt a magyarellenességéről elhíresült politikus. Leszögezte: az SNS-nek meggyőződése, hogy ha a népszavazás megvalósul, eredményes lesz. Ami az SNS választási programját illeti, Slota elmondta: foglalkozni kell a cigánykérdéssel, mert az egyre több gondot okoz az országnak. Az SNS, ha hatalomra kerülne, egyebek között bevezetné a 16 százalékos, egykulcsos áfát, s növelné Szlovákia védelmi képességeit is. “Hadseregünk ma teljesen alkalmatlan bármire. Már ha a magyar vadászok átjönnének, golyóspuskáikkal két nap alatt kikészítenének minket” - vélekedett a pártelnök.

Marušiak kiverte a biztosítékot Slotáéknál

2012. január 28. - (sita)

Felháborodott sajtónyilatkozatban reagált Juraj Marušiak, a Szlovák Tudományos Akadémia politológusának véleményére, mely szerint a Szlovák Nemzeti Párt azért erősített rá az euroszkeptikus politikára, mert a választóit félti. Marušiak szerint az SaS és a Matovič-féle Egyszerű Emberek és Független Személyiségek vihetnének el szavazókat Slotáéktól. „Jóllehet vicces az egyes politológusok kvázi értékeléseit hallgatni, de ezek nagyon veszélyesek is lehetnek mivel befolyásolják mások véleményét, mivel Szlovákiában ezeknek, ismeretlen okokból, a média jelentőséget tulajdonít” - mondta Jana Benková, az SNS szóvivője. A politológus véleményét magánvéleménynek nevezte, és kijelentette, az SNS-nek nincs oka félni egyik párttól sem.

Földgömbre ül Benyovszky Móric

2012. január 28. - (tasr)

Szoborral tiszteleg legismertebb szülöttje előtt a pöstyéni járásbeli Verbó (Vrbové): a szeptemberi városnapokon szobrot kap Benyovszky Móric. Az ismert kalandor, utazó, író és madagaszkári király szobrát Igor Piačk és Anton Gábrik készíti el. Benyovszkyt egy földgömbön ülve fogja ábrázolni, a kompozíció egyúttal szökőkút is lesz. A szobor szeptemberre készül el.

A szlovákokra komoly terhet ró az euró megmentése

2012. január 28. - (napi.hu)

A már működő uniós pénzügyi mentő alapból finanszírozott hitelek, továbbá a bajba jutott államok kétes államkötvényeinek felvásárlása minden egyes szlovák polgár vállára eddig 350 eurónyi terhet raktak − derül ki az INESS pozsonyi gazdaságkutató intézet friss tanulmányából. 2012. január 6-ig a frankfurti Európai Központi Bank által felvásárolt kétes államkötvények értéke elérte a fejenkénti 272 eurót. Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) által vállalt garanciák minden polgárra további 1422 euró terhet raktak, igaz, ebből eddig csupán 29 eurót fizettek ki ténylegesen. Emellett Szlovákia hozzájárul a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásainak feltöltéséhez is. A Görögországnak folyósított IMF-mentőcsomag Szlovákiára jutó része eddig fejenként 7 euró. Megemlítendő továbbá az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus is (EFSM), amely az euróárfolyam karbantartására állampolgáronként 33 eurót fizetett ki. Végül vannak még egyéb garanciavállalások is, például az IMF beszállt az EFSF és az EFSM garancianyújtásába, ami újabb 9 eurót jelent fejenként.

Bevásárló-turizmus

2012. január 22. - (mti)

Érzékenyen reagálnak a forint-euró árfolyammozgásra azok a szlovák állampolgárok, akik a Borsod-Abaúj-Zemplén megyével szomszédos felvidéki településeken élnek. Amikor egy euróért 320 forintnál is többet adtak, a Miskolctól csaknem kilencven kilométerre lévő Kassáról is átautóztak bevásárolni a borsodi megyeszékhelyre. Ahogy erősödött a forint, valamelyest csökkent a bevásárló-turizmus, illetve főleg a határ menti településekre, Sátoraljaújhelyre, Encsre korlátozódott. Komárom-Esztergom megye határ menti bevásárlóközpontjai és benzinkutjai szintén célpontjai a magas euróárfolyam miatt a szlovák bevásárló-turizmusnak. Győrben főként a hipermarketekben érezhető a szlovák vásárlók jelenléte. Az érkezők jellemzően nagybevásárlást hajtanak végre. Elmondásuk szerint a túloldalon negyed euróról indul a zsemle darabja, 80 centről a tej literje, de sört sem igen kapni 60-65 centnél olcsóbban. Ehhez képest akár 20-40 százalékot is spórolhatnak a magyarországi oldalon.

Szlovák férfi vezet egy ír neonáci csoportosulást

2012. január 28. - (pluska / bumm)

Egy Szlovákiából származó férfi vezet egy neonáci csoportosulást a szigetországban - számoltak be róla az ír lapok. Az érintett még rövid interjút is adott a Sunday World napilapnak. A 35 éves Igor M. többek között a kínálkozó munkalehetőségek miatt került Írországba, nyolc éve dolgozik külföldön, közben viszont egy jobbára kelet-európai betelepülőkből álló hálózatban is ténykedett, melyet titokban vezetett - amíg az ír lap riporterei meg nem találták. A szlovák neonáci a Vér és Becsület csoport tagjaként ténykedik, a Sunday World olyan fényképeket is beszerzett, melyeken az érintett a birodalmi Németország zászlójával fotóztatta le magát a csoport többi tagjának kíséretében. Igor az újságíróknak elmondta, mindössze tanul és dolgozik az országban, valamint elismerte a Call of Freedom portál működtetését, melyen a véleményszabadság fontosságát hangsúlyozza. Igornak elmondása szerint „sok moszlim barátja van” és nem a bőrszínük alapján ítéli meg az embereket, tagadta, hogy náci gondolatokat terjesztene. A holokausztról azt gondolja, hogy jóval kevesebben haltak meg a haláltáborokban, mint azt hirdetik, a fotó pedig állítólag már hét éves. A férfi ellen egyébként 2003-ban még Szlovákiában fasiszta propagandaanyagok terjesztése vádjával indult eljárás, mire Dublinba távozott egy rokonával.

A Dalai Láma szerint nem a Pilisben van a Föld szívcsakrája

A Dalai Láma szerint az ostoba kérdések halmazába tartozik, hogy vajon a Pilisben van-e a Föld szívcsakrája. „Minden nép azt gondolja, hogy ő a világ közepe. A magyarok is, a mexikóiak is. Ez természetes gondolkodásmód, de nem igaz” - mondta a Dalai Láma, arra a kérdésre, hogy vajon a Pilisben van-e a Föld szívcsakrája. A vallási vezető hozzátette: a kérdés azért is ostobaság, mert a szívcsakra - ami nem egy hely vagy állapot - minden emberben megtalálható.

Madách-tárlat nyílik Pozsonyban

2012. január 23. - (mti)

A Szlovák Nemzeti Múzeum - Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma (SZMKM) Madách Imre-kiállítással és további kísérőprogramokkal népszerűsíti a 189 évvel ezelőtt született írót: a Madách-Alsósztregova-Kass című tárlat kedden nyílik. A kiállítás az SZMKM székházában, a Brämer-kúriában tekinthető meg, a megnyitón részt vesz Rastilav Púdelka, a Szlovák Nemzeti Múzeum főigazgatója és Miroslav Cipár festőművész, könyvillusztrátor. A tárlat két részből áll. Az első az alsósztregovai Madách-kastély bútoraiból készült válogatás, amelyben megtekinthető az író dolgozószobájának, alkotóműhelyének berendezése. A másikban Kass János kétszeres Kossuth-díjas művész Az ember tragédiájához készített grafikái láthatók - mondta Jarábik Gabriella, a SZMKM igazgatója. A kiállításhoz számos kísérőrendezvény kapcsolódik. A kétnyelvű tárlat mellett kétnyelvű felolvasóestet terveznek Az ember tragédiájából, és előadást Madách Imre életéről szimultán tolmácsolással. „Célunk, hogy a szlovák közönség számára is ismertebbé tegyük e nagy írónk munkásságát” - mondta az igazgató. A program része lesz a tervek szerint Jankovics Marcell Az ember tragédiája című animációs filmjének vetítése a Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rendező részvételével. A múzeum tárgyal a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárával is a mű eredeti kéziratának bemutatásáról. A kiállítás grafikai része április 28-ig, az alsósztregovai kastély berendezése október 21-ig tekinthető meg. A SZMKM a Szlovák Nemzeti Múzeum speciális intézményeként a szlovákiai magyarság történetét, kultúráját, hagyományait, értékeit kutatja és mutatja be.

Tudnak-e rendesen magyarul a határon túl?

(Ny)elvtársiasság

Magyarország körül akár hét határon is átkelhetünk, és mindenhol találkozhatunk nyelvtársainkkal. Persze ha magyarországiak vagyunk, nem minden szavukat értjük meg egyből. De sebaj: az elmúlt években egyre több olyan segédeszközre támaszkodhatunk, amely segít megismerni a környező országokban beszélt magyart. Nem kis szerepe van ebben az idén tízéves Termini kutatóhálózatnak.

Magyar-szlovák együttműködéssel újjáéledhet a Posoni kert

2012. január 27. - (mti)

A nemzeti kincsnek számító ősi hazai gyümölcsfajták hírnevének öregbítésére a Magyar Posta a professzor és Benedek Imre grafikus közreműködésével egy új bélyegsorozatot indított útjára. Az elmúlt évben két gyümölcsfaj, a Macskafej vajkörte és a Nyári fontos alma bélyeget bocsátották ki, az idén májusban pedig a Pándi meggy és a Kécskei rózsabarack indul világot bejáró útjára. A bélyeg - a kassai születésű Márai Sándor megfogalmazásában: a „felragasztott örökkévalóság” - a rajta mosolygó, harapnivaló gyümölcsök látványával öt földrészen hozhatja működésbe az ízlelőbimbókat. Mivel az Európai Unió különösen fontosnak tartja a határokon átívelő kapcsolatok ápolását, esély van rá, hogy a magyar-szlovák kertrekonstrukciót célzó tudományos együttműködés megvalósulásához közös pályázattal anyagi támogatást is sikerül elnyerni, ami meggyorsíthatja a Posoni kert egy részének feltámasztását - hívta fel rá a figyelmet Surányi Dezső. „Gyümölcsöző” kapcsolat van kibontakozóban magyar és szlovák tudósok között, akik közös erővel próbálják rekonstruálni a valaha volt, nevezetes pozsonyi prímás kertet (Posoni kert). A 16. században Lippay György esztergomi érsek irányításával kialakított hatalmas kertben gondosan összeválogatott dísznövények, zöldségfélék, gyümölcsfák sokasága virágzott, feltámasztása nemcsak a mai botanikusokat hozhatná lázba, de mint egyfajta élő kultúrtörténeti élő múzeum a térség idegenforgalmát is megpezsdíthetné. - A középkori díszkert az egyházi birtokon hozzávetően 30 hektáros területet foglalt el, amelynek helyét ma egyelőre nem is lehet pontosan behatárolni, az idők során alighanem lakóházak, utcasorok épültek rá - mondta Surányi Dezső biológus, az MTA doktora, a közös terv kimunkálója az MTI-Pressnek. - Első lépés a betájolás lenne, valójában hol is húzódhattak a maga korában Európa-szerte feltűnést keltett botanikus kert határai. Ezért is vette fel a professzor a kapcsolatot kollegájával, Suzane Meleskovával, a Pozsonyi Egyetem tanárával, hogy a közös történelem remekének határvonalához együtt keressenek támpontokat. Ugyancsak be kívánja vonni a nemzetközi tudományos munkába a nagyszombati jezsuita rendház tudós atyáit, akiknek könyvtára gazdag dokumentumokat rejthet a felfedező időutazáshoz. Annyit máris sikerült kideríteni, hogy a Posoni kert a Szent György hegy egy részét foglalhatta el, és fénykorában 60 féle dísznövény, 45 gyümölcsfaj, 80 különböző zöldségfaj között szemlélődhetett a tudós természetbarát érsek és az oda látogató nagytekintélyű, nevezetes személyiségek sokasága. - A gyümölcsnemesítésben egyébként is fellelhetők közös magyar-szlovák gyökerek - hívta fel rá a figyelmet professzor. - Például a világszerte elismert, legkorábbi érésű csemegeszőlő, a Csabagyöngye nemesítője, Stark Adolf békéscsabai szőlész-borász a 19. században a ma szlovákiai Bártfán született és a csabai helyi szlovák közösség ma is gyakran rendez ünnepségeket tiszteletére. E közösség többször is tartott megemlékezést a Romhányról származó, szlovák felmenőkkel rendelkező Bereczki Mátéról, a hazai gyümölcsészet atyjaként számon tartott tudósról is, aki Petőfi és Jókai barátjaként az 1848-49-es szabadságharcban is vitézkedett. Maga a pozsonyi kert annak idején szerepet játszott a Kárpát-medence gyümölcskultúrájának fejlődésében is. A mai növényi génbankok elődjének is tekinthető, akár a középkor többi, általában királyi és nemesi birtokán kialakított kertek, amelyek a főurak kedvteléseként gyarapodtak, egymás között csereberélték a különleges gyümölcsfák, virágok magvait. Így például a régi iratok tanúsága szerint Zrínyi Miklós bán és az esztergomi érsek küldtek egymásnak tulipánhagymákat, amelyek aztán kihajtatva a Posoni kertben illatoztak. Surányi Dezső elmondása szerint a növényvilágtól megközelítve a Kárpát-medence kultúrtörténete rengeteg, még feltáratlan érdekességet hordoz magában. Jó tudni például, hogy az idős fák iránt őseink olyan nagy tisztelettel viseltettek, hogy valósággal isteni szimbólumként tekintettek rájuk, bizonyos esetekben magával az istennel azonosították őket, és csodatévő erőt tulajdonítottak nekik. - A történelem kerekének forgása azonban idővel ezen jeles famatuzsálemek vesztét is okozta - magyarázta. - Például a kereszténység felvételét követően Szent László király 1092-ben, a szabolcsi zsinaton kimondta: a szakrális tartalommal felruházott faóriásokat tilos tisztelni. És hogy a pogányságtól nehezen elszakadó emberek ne essenek kísértésbe, ezeket a viharokkal, villámcsapásokkal évszázadokon át dacolt fákat kivágatta. Az élő fáknak a feudalizmus alatt szerepük volt a birtokhatárok megjelölésében is, egy-egy tájban álló jellegzetes magányos faóriás pedig eligazodási pontként könnyítette meg elődeinknek a tájékozódást. Gyakran régi katonai térképeken is helyettesítette a mai GPS-t. Volt idő, amikor kivágták azt a fát, ha még oly nagy becsben tartották is, amelynek ágára valaki - elunva az életét - felakasztotta magát, így szabadulva meg a nyomasztó tragédia emlékétől. A középkorban bizonyos úri kiváltságnak számított a különféle gyümölcsfák begyűjtése, szaporítása, ilyen volt többi között a budavári, a visegrádi, a diósgyőri várkert vagy a Lippai-féle pozsonyi kert, ahol a távoli országok tájairól hozott értékes alma-, körte-, dió-, meggy- és barackfajtákat honosították meg a pomológia iránt érdeklődő előkelőségek. Később, a polgárosodás megindulásának kísérőjelenségeként e kiváltság kezdett a kevésbé tehetős elődök, a felszabadult jobbágyok között is elterjedni, a gondosan megválogatott fajtákból sorra éledeztek a gyümölcsösök, faiskolák. Ahogy Surányi Dezső utalt rá, mindez hozzájárult, hogy Magyarország gyümölcsök sokféleségét tekintve idővel Európa édenkertjévé vált. - Ennek eredménye, hogy ma a négy állami génbankban - Érden, Cegléden, Újfehértón és Fertődön - összesen 9000 fajta gyümölcs és 5000 fajta szőlő magját vagy élő változatát őrzik - húzta alá. - Ez a felbecsülhetetlen érték a nemesítők számára igazi kincsestár egy-egy új, a betegségekkel és az időjárás szélsőségeivel szemben, vagy a terméshozam növelésére kikísérletezett modern gyümölcsfajta előállításához.

Denisa Fulmeková - A remény vonalai

A nőgyógyászati ló

2012. január 26. - (olvassbele.com)

Szegény nőket még az ág is húzza - ez lehetne az alcíme Denisa Fulmeková szlovák írónő első önálló regényének. Pedig az optimista A remény vonalai címmel jelent meg magyarul. Ha belelapozunk, a folytatás már sokkal kevésbé derűlátó: amikor főszereplőnk, Éva először látja meg a vonalakat a terhességi teszten, első reakciója közelében sem jár a reménységnek és kitörő örömnek. A történtek ismeretében a hír nem is olyan meglepő, hiszen Éva első gyermeke születése előtt veszélyeztetett terhes volt, majd a szülés utáni depresszió sem kímélte, így hamarosan arra az elhatározásra jutott, hogy részéről a családbővítés ott ért véget. Persze amint Éva túlteszi magát az első sokkon és a hormonok is működésbe lépnek, nagy örömmel várja a második apróságot - hogyisne várná, hiszen időközben két barátnőjéről is kiderült, hogy a közeljövőben rendszeres vásárlók lesznek a bababoltokban. Így a feltehetően amerikai romantikus filmeken szocializálódott Éva lelkesen tervezgeti, milyen remek kismama klubot alakítanak majd ők hárman, hogyan beszélik meg a terhességgel kapcsolatos élményeket, és általában milyen rettentő jól fognak mulatni. De ezt a történetet nem a Warner Bros. finanszírozza, így a folytatás sokkal kevésbé lelkesítő. Éva hamarosan egy egészen más klub tagja lesz: miután elveszíti a babát, a kórházban megismerkedik két másik nővel, akiknek ugyanezt a tragédiát kellett átélniük. Bár a három, teljesen eltérő társadalmi helyzetű és habitusú asszonyt a közös traumán kívül első pillantásra semmi más nem köti össze, mégis úgy döntenek, később is kapcsolatban maradnak, támogatják egymást a baba-projektben, és reménykednek, hogy hamarosan újra látják az ominózus teszt-vonalkákat. Mindeközben Éva igyekszik legyűrni irigységét legjobb barátnőjével szemben, aki boldogan gyűjtögeti a babakelengyét, és próbálja lebeszélni az abortuszról egyedülálló kolléganőjét, aki pedig gyerekre vágyik a legkevésbé. Egyes vélekedések szerint, ha az ember kisbabát vár, hirtelen mindenütt észreveszi azokat, akik hasonló cipőben járnak: ez Fulmeková regényére is igaz, ahol az egy oldalra eső kismamák száma jócskán meghaladja az átlagos mennyiséget. A remény vonalai azonban egyúttal a kismama-regények állatorvosi lovaként viselkedik: a szerzőnek sikerült belesűrítenie a regénybeli hat nő életébe a legtöbb olyan dolgot, amely félelemmel tölti el a leendő anyukákat: szülés utáni depresszió, vetélés, abortusz, érzéketlen orvosok, veszélyeztetett terhesség, egyedülálló anyaság - szegény nőket tényleg még az ág is húzza. Fulmeková igencsak érzékeny, ám nagy érdeklődésre számot tartó témákhoz nyúlt a könyvében, ami alapvetően szerencsés húzás is lehetett volna. Azonban az ötletek kivitelezése már kevésbé biztos kézzel történik: domborodó (avagy kevésbé domborodó) pocakjuk ellenére a karakterek kétdimenziósak maradnak, és nem sok mindent tudunk meg róluk azon kívül, hogy egyikük a szalvétatechnika lelkes híve, a másikuk pedig kiváló kuglófot süt. A főszereplőről pedig még ettől is bizonytalanabb a kép, ami egyúttal azt is megakadályozza, hogy az olvasó különösebben szimpatizáljon Évával. Az érzékeny témákat az írónak sikerül olyan művi módon bemutatnia, hogy az olvasóban a lehető legkevesebb érzés ébredjen. Bár ez a lépés rendkívüli kíméletességre vall a szerző részéről, azonban a regény nem váltja be a fülszöveg azon ígéretét, hogy „Fulmeková a női lélek olyan intim szférájába engedi betekinteni olvasóját, amit csak azok ismerhetnek, akik átélték meg nem született gyermekük elveszítésének kínjait” - hacsak nem egy homályos pinceablakon tekintünk be abba a bizonyos női lélekbe, és ezért nem látunk semmit. Ha a történet különösebben nem is kavarja fel az olvasót, annál zavaróbb lehet a magyar fordítás, amely - amellett, hogy magyartalan kifejezésekkel hívja fel magára lépten-nyomon a figyelmet - a szerkesztés jelentős hiányosságairól árulkodik. Pedig ha valaminek, ennek a regénynek szüksége lenne arra, hogy jó benyomást tegyen az olvasóra. Így azonban nem tudunk feltétel nélkül együtt örülni Évával a könyv optimista befejezésekor, mert a regény nem volt több egy mérsékelten kellemes olvasmánynál, a feledhető fajtából.

Ľudovít Štúr és a magyarok

„Becstelen ez a szlávok nyakába vetett magyar iga”

2012. január 26. - (mult-kor.hu)

A 19. századi szlovák nemzeti mozgalom vezéralakja, Ľudovít Štúr a szlovák nemzeti küzdelmek vezetőjeként és az 1848-as szlovák támadások egyik irányítójaként a magyar történelemben is kiemelkedő (magyar szemszögből erősen negatív megítélésű) szerepet játszott. Ennek ellenére sem politikai írásai, sem röpiratai vagy beszédei nem jelentek meg magyar nyelven mostanáig. A Kalligram Kiadó A szlávok és a jövő világa címmel jelentette meg a szlovák politikus legfontosabb írásait. Cikkünkben ezek közül mutatunk be néhányat. Štúr erősen negatív magyarságképe már fiatalkorában kialakult. Amikor 1837-ben néhány hónapot töltött a magyar politikus, Prónay János romhányi kastélyában a Prónay-fiúk nevelőjeként, a következőket írta egy cseh barátjának: „módomban állt a magyarokat tüzetesen megismerni. Megfigyeléseim eredménye a következő: néhány kivételtől eltekintve, ezek az emberek híjával vannak minden erkölcsi tartásnak, alapelvük nem a közjó, hanem az önzés; az irodalomra nem sok gondot fordítanak, a köznép kiművelésére pedig semennyit. Bármi iránti lelkesedésük pusztán szalmaláng, miként ezt a magyarságmániájuk is mutatja.” Ám az 1848 márciusi társadalmi változások a szlovák politikust is magukkal ragadták. 1847-ben ugyanis Zólyom szabad királyi város követté választotta, így részt vett az utolsó rendi országgyűlésen, sőt, 1848. április 11-én az áprilisi törvények szentesítésekor is jelen volt: „Azon törvények melyek ezen az országgyűlésen hozattak bizonyosan üdvös hatással lesznek politikai és szociális életünk korszerű igények szerinti átalakulására. Feudális viszonyaink békés reform útján eltörültettek s a politikai jogok gyakorlása a nép millióira ruháztatott.” - írta Zólyomba, megválasztóinak. Ám a magyar és a szlovák nemzeti mozgalom nem sokkal később szembefordult egymással. Štúr alig néhány hónappal későbbi cikkében már úgy vélte, hogy a szlovák érdekeket nem a magyarok mellett, hanem velük szemben lehet csak érvényesíteni: „Becstelen ez a szlávok nyakába vetett magyar iga, és igen ártalmas; becstelen, mert a mongolok atyafiaitól ered, akiket a mi elménk, a mi erőnk éltet, ahogy erről az egész magyar történelem tanúskodik a legújabb korig; ártalmas, mert a magyarok útját állják a szlávok nagy összefogásának. És ezt az igát lerázni most a legalkalmasabb, amikor a magyarok elszakadtak Ausztriától, és a maguk urai lettek, s amikor legújabb lépéseik következtében mindennél súlyosabb nehézségekkel kell szembenézniük.” Így bekövetkezett a szakítás, s 1848 szeptemberében Štúr néhány száz fős csapattal átlépte az országhatárt. Ám nem sikerült népfelkelést kirobbantaniuk, így néhány nappal később elhagyták az országot. Mindennek ellenére így értékelte a hadjárat eredményeit: „Ez a nemzet nem pusztul el! Felkelésünkkel történelmet adtunk sokáig történelem nélküli nemzetünknek, és ennek van a legnagyobb erkölcsi hatása.” Ám 1849-ben a császárban is csalódnia kellett, hiszen a szlovákok a magyar szabadságharc leverése után sem kaptak kollektív jogokat, ezért úgy vélte, hogy a szlovákoknak az Orosz birodalomhoz kellene csatlakozniuk. Ezen elméletét a kötet címadó tanulmányában, A szlávok és a jövő világa című írásában fejtette ki. Érdemes tehát alaposabban is megismerkedni Štúr gondolataival, hiszen ha meg akarjuk érteni azt a gondolkodásmódot és magyarságképet, amely a 19. századi Magyarország szlovák anyanyelvű lakóit az önálló nemzeti lét felé, a magyaroktól való különválás gondolatához vezette, akkor Štúrhoz kell fordulnunk, sőt, nélküle nem érthetjük meg a mai szlovák politikai és a közgondolkodás alapvető struktúráit, magyarságképének gyökereit sem. A kötetben Štúr publicisztikai szövegei mellett magánleveleiből, a kortársak visszaemlékezéseiből és az utókor magyar és szlovák értékelései közül is bőséges válogatás olvasható. A könyv előszavát a szerkesztő, a Štúrról nemrég monográfiát író Demmel József, utószavát pedig az ismert szlovák irodalomtörténész, Rudolf Chmel írta.

Szlovák Paradicsom, Pienini Nemzeti Park, Magas-Tátra

Szepességi látnivalók a gótikus útvonal mentén - Programlehetőségek, javaslatok, ajánlatok csoportok részére - Idegenvezetés, tolmácsolás, programszervezés - Téli csomagajánlatok, síelési lehetőségek… - Letöltés: WORD

http://www.oslovma.hu

Sajtószemle / Tallózó - 2012. január (II.)

Imrich Fuhl válogatásában

A nagy Európai összeesküvés, avagy Trianon szelleme

Magyarország biztonságpolitikai kihívás lett

Matolcsy Viagra

Ez a kereszténység, nem (az a) kereszténység!

'89 helyett újabb horthysta „vívmányt” hoz vissza a Fidesz

A nyugati magyarságot is megosztja az Orbán-kormány tevékenysége

Az IMF feltételei „előtrázók”

Elárulta az IMF kulcsembere, mit várnak Magyarországtól

Orbán Viktor visszavonja a jegybanktörvényt

A Tanácsban nem piszkálták Magyarországot

Martonyi János rövidre zárná a vitát

Orbán tudja, mikor kell fordulni

Feszültségekkel teli időszakot zárt le az Orbán-Barroso találkozó

Még nem diktatúra

Rontott a Fidesz

Politikai fegyver lett az étkezési jegy

Állami jegyrendszer

Több száz hódmezővásárhelyi közalkalmazott hagyta ott az Erste Bankot

Kilencvenedik születésnapján köszöntik február 10-én Göncz Árpádot

2012. január 27. - (mti)

Megújulnak a közszolgálati kisebbségi műsorok Szlovákiában

2012. január 28. - (mti)

Tévés vetélkedő a Vajdaságban a multikulturális kapcsolatok jegyében

2012. január 27. - (mti)

Számítógépes kalózok támadtak a szlovák kormány weboldalaira

2012. január 28. - (mti)

A Katalin nevet fogja viselni a második felújított Ipoly-híd

2012. január 27. - (mti)

Ismét válaszolt a Közútkezelőség a Kétnyelvű Délnek

2012. január 26. - (bumm.sk)

A hiányzó magyar helységnévtáblák pótlására szólított fel a szlovákiai útkezelőség vezérigazgatója

2012. január 27. - (mti)

„Teremtsék meg az etnikai tisztogatások áldozatainak európai emlékközpontját”

2012. január 27. - (mti)

Szudétanémetek vannak eltemetve egy közelmúltban feltárt tömegsírban Csehországban

2012. január 26. - (mti)

Az önállóság fontosabb mint az EU, állítja Szlovákia majdnem fele

2012. január 26. - (mti)

Hatalmas torlódás a Jobbik demonstrációja miatt Sajószentpéternél

2012. január 27. - (mti)

Pozsgay Imrével Pozsonyban

„Aki nem akar Fico-tobzódást, annak a kipróbált csapatra kellene szavaznia”

Továbbra is nagy az érdeklődés a könnyített honosítás iránt

Csáky nem adta le képviselői igazolványát, mint ahogy azt állította

„300 ezer magyarral kevesebb” - RMDSZ-t bíráló matricák jelentek meg

Törvény védi a vereckei emlékművet

2012. január 25. - (magyarhirlap.hu)

2014-re készülhet el a magyar-szlovák gázvezeték

2012. január 27. - (Gazdaság.hu)

Szerb püspöki magyargyalázás Újvidéken

2012. január 26. - (J. Garai Béla - magyarhirlap.hu)

Szlovákiai zsidó szervezetek:

Esterházy helyeselte a zsidók másodrangú állampolgárokká degradálását

2012. január 26. - (Paraméter.sk)

Hitler-festményt kínál egy szlovák aukciósház

2012. január 27. - (mti)

Sorsok Közép-Európában

Kárpótlásra várnak hat évtizede

2012. január 25. - (Zsebők Csaba - magyarhirlap.hu)

Kompromisszumkész, de titkolózó Orbánról írnak a lapok

Bokros szerint Orbán saját magát köpi szemen

Becstelen politika

Így nyomul az Orbán-állam

Orbán az utcát is elfoglalná az ellenzék elől

Féktelen protekcionizmus, új törvények, újabb adók

A francia cégek lakatot tettek a szájukra

Bojkottal fenyegetik Orbán pártcsaládjának budapesti rendezvényét

Csehországi magyarok kiállása Magyarország mellett

Bújtatott apanázs az Orbán család fogászának

Orbán fogászának szellemi leleménye az állami támogatás feltétele

Esett a Fidesz, de esett az MSZP is

Veszélyes-e Orbánra az „olajfa-koalíció”?

Már hangol az ellenzék

Haladás, maradás, Orbán és ellenzéke

Varázshegy és Mosdótárlat

Telt ház az Új Színház utolsó bemutatóján

Vajna offshore-cége hozná a magyar filmeket?