Sajtószemle / Tallózó - 2011. december (I.)
„Mint halottnak a csók” - A nemzetiségeknek nem tetszik a rendszer - A kisebbségi lista nem bevonja, hanem kilöki a magyarországi politikai közösségből a nemzetiségeket - Kövér váratlan ötletei újraírják a választójog szabályait - Országgyűlés előtt az új nemzetiségi törvényjavaslat - Nacionalista végváraink - Hogyan látják történelmüket és egymást a visegrádi országok lakói? - „Jószomszédság és megértés” - „Nem erős, hanem nevetséges Magyarország“
Imrich Fuhl válogatásában
„Mint halottnak a csók” - A nemzetiségeknek nem tetszik a rendszer
2011. december 6. - (Roma Sajtóközpont)
Választania kell a nemzetiséginek, hogy a nemzetiségi listára vagy országos pártlistára voksol-e majd - ez áll az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény tervezetében. A jelenleg regnáló országos kisebbségi önkormányzatok kizárólagos jogot kapnának a jelöltállításra. Kövér László pedig azt szeretné, hogy egyetlen listán induljon az összes nemzetiségi jelölt. A nemzetiségek parlamenti képviseletének rendezése a rendszerváltás óta időről-időre felmerül a törvényhozásban. A mostani tervezet a képviseletet az országos pártlistákkal versengő nemzetiségi listákkal oldaná meg, melyet a regnáló országos kisebbségi önkormányzatok állíthatnának, kizárólagossá téve jelöltjük esélyeit. A tervezet bírálói szerint ugyanakkor legfeljebb egy-két képviselő mandátuma biztosítható, és arra is csupán a legnagyobb lélekszámú hazai kisebbségeknek van esélye. Az a választó, aki nemzetiségi jelöltre voksolna, pártlistára majd nem szavazhat. Azok a kisebbségek, amelyek számarányuk miatt megfelelhetnek a feltételeknek, egy képviselőt állíthatnak, esetleg a körülmények szerencsés összejátszása esetén még egyet, de ez is leginkább a legnagyobb lélekszámú kisebbség, a romák esetében valószínű. A legújabb - hétfőn Kövér László (Fidesz) által benyújtott - módosító egy karámba terelné a nemzetiségieket, egy közös listát javasol számukra. Ez a megoldás indoklása szerint növelné a kisebbségi mandátumok számát, mert az eredeti javaslat alapján sok nemzetiség nem fog tudni megfelelni a feltételeknek. Nagy kérdés, hogy a tizenhárom bejegyzett nemzetiség meg tud-e egyezni a kevés számú mandátum elosztásáról. Heinek Ottó szerint a magyarországi németek szempontjából igen nehéz a tervezet által előírt szavazati küszöböt átlépni, de nem reménytelen. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke a Roma Sajtóközpontnak (RSK) azt mondta, jobban örült volna, ha nem a pártokkal kellene versengeni, hanem az országgyűlési választásoktól függetlenül választhatnánk nemzetiségi képviselőket. „Néhány képviselő nem tud csodát tenni, de fontos hogy az országgyűlésben minden döntésben megjelenjenek a nemzetiségi szempontok. Ha olyan szabályozás születik, amely a kisebb lélekszámú nemzetiségeknek nem ad esélyt, akkor nyilvánvalóan a bejutó nemzetiségek felelőssége lesz, hogy igyekezzenek alapvető kérdésekben a többiek véleményét kikérni és képviselni.” Az Országos Örmény Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettese szerint viszont nem várható el, hogy egy nemzetiség ügyét ugyanolyan erővel képviselje egy másik nemzetiséghez tartozó képviselő. Akopján Nikogosz hibásnak tartja az előterjesztést, mert az figyelmen kívül hagyja a kisebb létszámú magyarországi nemzetiségeket, miközben a bejutni esélyes nagyok, ha nem is nemzetiségi jogon, eddig is ott ültek a pártok soraiban. „Az elmúlt években számos megbeszélésen vettünk részt, amelyeken a jelenleginél jobb javaslatok is születtek, igaz, érdemi politikai lépés nem született. A minimum az lenne, ha minden nemzetiség legalább 1-1 fővel képviselhetné magát az Országgyűlésben.” A fideszesesek által benyújtott, Áder János nevével fémjelzett tervezet azonban erre valamennyire módot ad, ugyanis a mandátumot nem szerezett nemzetiségek legtöbb szavazatot szerzett jelöltjei mint kisebbségük szószólói részt vehetnek a parlament munkájában, igaz - és ez lényeges különbség - szavazati joggal nem rendelkeznek majd. Nem elégedett a javaslattal Hepp Mihály sem. Az Országos Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének (OKÖSZ) elnöke, egyben a horvát érdekképviselet vezetője szerint a kedvezményes nemzetiségi mandátumhoz szükséges szavazatszámot egyénileg sem a legnagyobb létszámú kisebbség, sem az utána következő három nagyobb nem tudja majd elérni. A németekhez hasonlóan azt javasolja, hogy a nemzetiségi választások legyenek elkülönítve olyan módon, hogy az egész ország képezze az adott kisebbség választókerületét. Ezzel a nemzetiségek saját érdekeiket képviselhetnék, ugyanakkor szavazhatnának pártelkötelezettségük szerint is. Ellentétesen ítéli meg a formálódó választási rendszert az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke és elnökhelyettese. A testületet vezető Farkas Flórián - egyben a legnagyobb kormánypárt képviselője - úgy véli, nem az ő tiszte a kérdéssel foglalkozni, hanem a Fidesz-frakciónak. „Nem cigányokat, hanem az egész országot érintő kérdés. Amikor eljön az idő, fogom tudni, hogy hogyan döntök.” Ezzel szemben helyettese, Várnai Márton szégyennek nevezte a tervezetet, mert nem veszi figyelembe a romák és más nemzetiségek létszámi közti sokszoros különbséget. Havas Gábor szociológus szerint a törvény annyit ér, mint halottnak a csók. Egy kétszáz fős parlamentben egy-két képviselő - vagy ha minden nemzetiségi összefog, akkor mondjuk öt-hat képviselő - a nagy pártoknak lesz kiszolgáltatva. Különösen problémásnak tartja a tervezetet a romák szempontjából. Az országos roma önkormányzatot ugyanis általában az szerzi meg, aki jóban van az aktuális hatalommal. „Most föl fog erősödni ez a tendencia, hiszen a mindenkori önkormányzat állíthat listát, másra nem lehet szavazni. Bebetonozza magát az, aki az első alkalommal birtokolja ezt a lehetőséget, és hosszú időre ő fogja képviselni a hazai cigányokat, miközben a cigányok politikai preferenciáik szerint is nagyon különböznek. A cigányügyi politizálással éppen az a legnagyobb probléma, hogy mindig egységes masszának tekintik a cigányokat, és mindig abból indulnak ki, hogy az összes cigánynak ugyanazok az intézkedések szolgálnak a javára. Abszurd, hogy egy olyan megosztó személyiség dönthet a cigány országgyűlési képviselő személyéről, mint Farkas Flórián.” Havas szerint a legtöbb nemzetiségi nem veteti föl magát a nemzetiségi névjegyzékbe, mert fontosabbnak fogja tartani, hogy pártokra szavazhasson.
A békéscsabai Jobbik-elnök Szabóné Kocziha Tünde
nyílt levele Fuzik Jánosnak, az Országos Szlovák Önkormányzat elnökének
„Országgyűlési képviseletet” kapnak a magyarországi kisebbségek
Sajnos megtartják
A kisebbségi lista nem bevonja, hanem kilöki
a magyarországi politikai közösségből a nemzetiségeket
2011. december 3. - (Révész Sándor - Népszabadság)
A kormánytöbbség a rendszerváltás beváltott ígéretei közül sokat próbál kilőni, a beváltatlanok közül viszont csak egyet próbál beváltani. Éppen azt, amelyiket nem kellene. Két évtizede ígéri sajnos minden jelentős párt a magyarországi kisebbségeknek, hogy országgyűlési képviseletet kapnak. A kisebbségi törvénybe 18 évvel ezelőtt bele is írták (rég ki kellett volna húzni), hogy „a kisebbségeknek - külön törvényben meghatározott módon - joguk van az országgyűlési képviseletre”. Ez a külön törvény azóta sem született meg. De most sajnos megszületőben van. Az új választójogi törvény tervezete szerint azok, akik feliratkoztak a kisebbségi választói névjegyzékbe, a pártlisták helyett az Országos Kisebbségi Önkormányzat által állított nemzetiségi listára szavazhatnak, s arról kedvezményesen, mindössze kb. 13 ezer listás szavazattal mandátumhoz juttathatják a listavezetőt. Mi ezzel a baj? Sok minden. Egyrészt nem old meg semmit, mert a 13 regisztrált kisebbségből legfeljebb háromnak ad valóságos esélyt egy-egy képviselői hely megszerzésére, a többit szavazati joggal nem rendelkező „szószóló” képviselné. Ilyet viszont a nemzetiségi önkormányzatok közvetlenül is delegálhatnának, s ez a megoldás az eddigi alkotmánynak és a helyébe állított irománynak is megfelelne. Másrészt a nemzetiségek parlamenti képviselőinek a legitimitása fölöttébb kétes lenne. A kisebbségi névjegyzékre az iratkozik föl, aki akar. A kisebbségi választópolgárok többsége speciel nem akar. Tavaly 133 ezer cigány (vagy épp az ő helyi érdekképviseletüket gyengíteni kívánó álcigány) polgártárs iratkozott fel a listára. Ez a legszerényebb becslések szerint is a cigány választópolgárok kisebbsége. Harmadrészt, egy lista nem lista. Ha a többségnek nem, a kisebbségnek sem. A kisebbség éppúgy megosztott, mint a többség, minél nagyobb gondokkal küzd, annál inkább. Aki egy listából választhat, nem választhat. A kisebbségi önkormányzatok rendszere sajnos amúgy is reménytelenül elromlott, a helyi kisebbségi önkormányzatok semmilyen valóságos hatalommal és függetlenséggel nem rendelkeznek, pénzzel és hatalmi támogatással rajtuk keresztül könnyedén össze lehet manipulálni bármilyen országos önkormányzatot, s azon keresztül bármilyen nemzetiségi listát. Végül - és ez a legfontosabb - a kisebbségi lista nem bevonja, hanem kilöki a magyarországi politikai közösségből a nemzetiségeket. Kirekeszti őket abból a közösségből, mely az ország közös ügyeit felölelő programok, ajánlatok között választ. A pártlisták ugyanis elvileg - és értelmes demokráciákban gyakorlatilag is - ilyen versengő ajánlatokat képviselnek. Miként a különböző nemzetiségű, azonképp a különböző nemű, felekezetű, korú, végzettségű választópolgároknak is vannak sajátos érdekeik, de ettől még nincs külön listájuk. A nemzetiségek elkülönítése mögött az a fölfogás áll, hogy Magyarország közös ügyei csupán a magyarokéi. A nem vagy nem csak magyar identitású állampolgárok nem ennek a politikai közösségnek a részei - a más országokban élő magyarokkal ellentétben. Ez az a nemzetállami felfogás, mely a történelmi Magyarországot szétvetette. Azzal, hogy a kisebbségeket megpróbálják kiűzni a pártlistára szavazók köréből, a pártok egyébként sem erős érdekeltségét is megszüntetik abban, hogy ezeknek a kisebbségeknek az érdekeit tekintetbe vegyék, hogy a szavazataikért versenyezzenek. Ezzel párhuzamosan fölszámolják a kisebbségi érdekvédelem leghatékonyabb intézményét, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosának hivatalát. Így állunk.
Választójogilag Magyarország része lehet Erdély
Kövér váratlan ötletei újraírják a választójog szabályait
2011. december 6. - (M. László Ferenc - hvg.hu)
Több ponton is módosítaná a pártja által benyújtott választójogi törvénytervezetet Kövér László. A Fidesz jelöltállításért is felelős választmányi elnöke külön választókerületet alakítana a határon túli magyarok számára, akik így egyéni képviselőket is küldhetnének a parlamentbe, nem csak a pártokra voksolhatnának. Kövér javaslata ugyanakkor arra kényszerítené a 13 hazai kisebbséget, hogy egyezzenek ki, és állítsanak közös listát. A határon túli magyarok is szavazhatnának egyéni képviselőjelöltekre, a Magyarországon élő nemzetiségek és kisebbségek pedig közös listán kellene induljanak - ez a felvetés szerepel abban a módosító indítványban, melyet hétfőn terjesztett a parlament elé Kövér László fideszes képviselő. Az Országgyűlés elnöke több ponton módosítaná az Áder János által kidolgozott választási törvénytervezetet. Egyelőre nem tudni, pártja mennyiben támogatja javaslatát. A parlamenti képviselők számát csaknem megfelező, 199 fős Országgyűlést, egyfordulós választási rendszert tartalmazó javaslatot november 20-án nyújtotta be Lázár János fideszes frakcióvezető, majd ehhez előterjesztőként 10 kormánypárti képviselő csatlakozott. A tervezet szerint a jövőben 106 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, 93-at országos listán választanak a szavazók. Az országgyűlési választásokon a magyarországi lakóhellyel rendelkező választók egy egyéni választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavazhatnak, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplők egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségi listára, ennek hiányában egy pártlistára voksolhatnak. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választásra jogosultak, vagyis a határon túli magyarok egy pártlistára szavazhatnak majd - ebben az értelemben a tervezet szerint egyetlen szavazatuk lesz, míg a magyarországi választópolgároknak kettő. Ezt az előírást változtatná meg a hétfőn benyújtott módosító indítványával Kövér László, aki azt javasolja, hogy a határon túli, állampolgárságot szerző magyaroknak is legyen egyéni képviselőjük. Ennek érdekében külön választókerületet hoznának létre a külhoni magyaroknak, ahol kizárólag határon túli - tehát magyarországi lakcímmel nem rendelkező - egyéni jelöltek indulhatnának, és csak a külhoniak szavazhatnának. A jelölteknek a határon túli állampolgárok körében 1500 ajánlócédulát kellene összegyűjteniük az indulásukhoz. Itt kikötésként nem szerepel, hogy csak abban a régióban gyűjthetnek, ahova tartoznak, tehát egy erdélyi lakcímmel rendelkező jelölt akár Szlovákiában is kampányolhat kopogtatócédulákért. Bár a Lázár benyújtotta törvénytervezet negyedik paragrafusa kizárja, hogy egy kerületből több egyéni képviselő is bejuthasson a Házba, Kövér módosítója lehetővé tenné, hogy a határon túliaknak fenntartott kerületből akár több képviselő is bekerülhessen a parlamentbe. Mindössze azt a feltételt szabná a házelnök, hogy a jelölteknek legalább annyi szavazatot kell szerezniük, mint amennyit egy legkevesebb voksot gyűjtő győztes magyarországi képviselő. A házelnök javaslata azt sem zárná ki, hogy a határon túli magyarok akár Magyarországon is indulhassanak egyéni jelöltként. Mivel az indítvány nem változtatja meg az egy kerület-egy győztes előírást, elfogadása esetén a törvényben súlyos ellentmondás keletkezne, hiszen elvileg többen is nyerhetnek a határon túliaknak kialakított választókerületben. Kövér László megemelné a parlament létszámát is. Az eredeti tervezet szerint a 199 képviselőbe beletartoznának a hazai kisebbségek és a határon túli magyarok küldöttei is, a házelnök indítványa viszont ezen felül számítaná be ezeket a mandátumokat, azaz az Országgyűlés létszáma bőven 200 felé emelkedne. A Fidesz egy tavaly nyáron benyújtott törvénytervezete szintén így számolt, de azt visszavonták az új javaslat beterjesztése után.
Kisebbségi körmérkőzés - A Magyarországon bejegyzett 13 nemzetiség és etnikai kisebbség országos vezetőinek meg kellene egyezniük
A Magyarországon bejegyzett 13 nemzetiség és etnikai kisebbség országos vezetőinek meg kellene egyezniük arról, hogy hány képviselőt akarnak közösen az Országgyűlése juttatni - Kövér László módosítója ugyanis leszögezi, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok egyetlen közös listát állíthatnak. Egyetlen feltételként az szerepel a házelnök javaslatában, hogy a listára felkerülő jelölteknek meg kellene szerezniük 1500 korábban regisztrált kisebbségi szavazópolgár támogató aláírását. Teljes értékű parlamenti mandátumot az a jelölt szerezhet, aki ugyanannyi szavazatot szerez, mint egy pártlistáról bejutott képviselő. Korábban fideszes képviselők a hvg.hu-nak azt mondták, számításaik szerint ez 80-90 ezer voksot jelenthet. Az eredeti törvénytervezet kifejezetten tiltja, hogy a nemzetiségek összefogjanak és közös listát állíthassanak. Ott az szerepel, hogy a kisebbségek akkor szerezhetnek legalább egy kedvezményes mandátumot, ha a listájuk megkapja a 80-90 ezer voks legalább negyedét. Kövér módosítója további mandátumokat is kiosztana a nemzetiségeknek: az általa javasolt számítási módszer szerint a képviselői helyet nem szerzett kisebbségi jelöltekre leadott szavazatokat összesíteni kell és el kell osztani a pártlistákon mandátumok kiosztásához elegendő szavazatszámmal. Az így kijövő egész szám jelenthetné a további kedvezményes mandátumokat. Azok a jelöltek, akik így sem kapnának mandátumot, nemzetiségi szószólóként még beülhetnének a parlamentbe. Ha Kövér javaslatát megszavazza az Országgyűlés, a 13 nemzetiség (azaz a romák, németek, szlovákok, horvátok, szerbek, románok, szlovénok, örmények, ruszinok, görögök, lengyelek, bolgárok, ukránok) kisebbségi önkormányzati választásokon megválasztott vezetőinek meg kellene állapodniuk arról, hogy ki kerül a lista első - várhatóan mandátumot eredményező - helyére. Kövér javaslatához fűzött indoklása szerint így lehetne biztosítani, hogy a győztes nemzetiségi jelöltek azokat a kisebbségeket is képviselhessék a parlamentben, akik nem jutottak mandátumhoz. Hiába magasabb a statisztikai, szociológiai felmérések szerint a kisebbségek száma, mint amit a 2001-es népszámlálás mutat - míg a kutatók a cigányság lélekszámát 600-700 ezerre teszik, a népszámláláson csak 190 ezren vallották magukat romának -, a nemzetiségek nem szívesen szavaznak etnikai szervezetekre. Öt évvel ezelőtt a kisebbségi önkormányzatok megválasztása előtt mindösszesen 199 ezer magát nemzetiséginek valló választó regisztrált. 2010-ben pedig alig harmincezerrel többen. A legtöbben a romák regisztráltak, viszont a 12 ezres szlovák, 11 ezres horvát, 5 ezres román szavazótömbön a negyedelős szabály sem segítene, nem juthatnának kedvezményes mandátumhoz - ha az Országgyűlés az eredeti törvénytervezetet szavazza meg. Ha a Kövér-féle módosító átmegy, már nehezebb megbecsülni, hogy hányan és mely nemzetiségek jutnának be, hiszen a közös lista kialakításának pontos szabályait a házelnök módosítója nem tisztázza. A házelnök a múlt hét szerdán nekiment a belügyminiszter által beterjesztett titkosszolgálati törvénytervezetnek is. Kövér négy módosító javaslatot terjesztett be az egyesített nemzetbiztonsági intézményt, a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központot (NIBEK) megalapozó törvénytervezethez is. Ezekben az Országgyűlés elnöke azt javasolta, hogy az új központ ne nyomozhasson titkosszolgálati eszközökkel. Kövér korábban több interjújában is jelezte, hogy nem ért egyet a fideszes képviselőtársai által benyújtott választójogi törvénytervezettel, mert elfogadhatatlan számára, hogy a határon túli magyaroknak egy szavazatuk legyen, és ne küldhessenek saját egyéni képviselőt a budapesti parlamentbe. Lázár János múlt hétfői sajtótájékoztatóján elismerte, hogy az eredeti tervezet diszkriminatív, így alkotmányossági aggályokat is felvet, viszont azt mondta, technikai nehézségeket okoz a határon túli választókerület kialakítása és az egyéni jelöltek kampányolása (Szlovákia és Ukrajna is ellenzi a kettős állampolgárságot, a jelöltek pedig nyilvánosan fel kellene vállalniuk, hogy két állampolgárságuk is van). Mint korábban a hvg.hu megírta, Kövér László a törvénytervezet vitájakor a Fidesz-elnökségében azzal sem értett egyet, hogy a kedvezményes mandátumszerzést nehezítsék. Akkor Balog Zoltán felzárkóztatási államtitkárral együtt - aki a pártalapítvány vezetőjeként tagja a párt vezetőségének - azt szorgalmazta, hogy minél több kisebbség képviselőt küldhessen az Országgyűlésbe.
Kövér külhoni egyéni választókerületet hozna létre
Különálló külföldi választókerületnek javasolják a Székelyföldet
Szlovákiának hitték Magyarországot
Sarkalatos kérdések
Szavazhat a parlament a külhoni választókerületekről
Csak azért is… lesz?
Felejtsük már el december ötödikét!
Az MKP és a Most-Híd közötti párhuzamokról és különbségekről.
Nagy változások az MKP listáján, kisebbek a Hídén
„Szeretnénk, ha szeretnének?”
Legyen végre gerincünk!
A szabadság ára c. film Királyhelmecen és Komáromban.
Esterházy-filmvetítés Dunaszerdahelyen
Alkotmánytörvényben szabályozta a köztartozások felső határát Szlovákia
2011. december 8. - (mti)
Alkotmánytörvényben szabályozta a köztartozások felső határát Szlovákia. Az adósságplafonról, adósságfékről szóló jogszabályt csütörtökön fogadta el a pozsonyi törvényhozás. A tervezetet a 150 tagú parlamentben 146 képviselő támogatta egy tartózkodás mellett. A jogszabály néhány önkormányzatokra vonatkozó kitételt nem számítva jövő év március 1-jén lép hatályba. „Ez nagyon jó hír, és nagyon jó jelzés. Az ilyen szabályozás a választási programunk, és a kormányprogram részét képezte” - jelentette ki Ivan Miklos szlovák pénzügyminiszter. A költségvetés szerdai elfogadását követően a pénzügyminiszter szerint minden feltétel teljesül ahhoz, hogy Szlovákia megbízható partnernek tűnjön, és a jövőben is kitérjen a közpénzek ésszerűtlen felhasználása elől. Az alkotmánytörvénynek négy pontja van. Az első magáról az adósságplafonról, azaz a köztartozások maximalizálásáról szól. A szabály szerint az államadósság felső határa 2018 és 2028 között a bruttó hazai termék (GDP) 60 százaléka, ezt követően pedig 50 százalékra csökken. Ha az államadósság tíz százalékkal meghaladja a felső határt, akkor a pénzügyminiszternek a parlament előtt kell megmagyaráznia annak okát, és intézkedéseket kell javasolnia. A törvény alapján létrejön a Költségvetési Felelősség Tanácsa. Ez a testület vizsgálni fogja a költségvetés felelősségteljes összeállítását, s ha problémát lát, intézkedni tud. A harmadik és a negyedik pontban pedig szabályozzák a közkiadások átláthatóságát és az önkormányzatok gazdálkodása korlátozásának alapjait. A szabályok megsértése esetén a törvény szankciókkal is számol.
Az államtitkárság köszöni a készenlétet
2011. december 8. - (os - mti)
Az elmúlt héten a Szlovákiában kialakult orvoshiány és betegellátási zavar miatt a szlovák egészségügyi miniszter azt kérte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárságától, hogy Magyarország nyújtson segítséget az esetlegesen kialakuló szlovákiai sürgősségi betegellátási zavar kezelésében. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár ezért felkérte az Országos Mentőszolgálatot, hogy a határ menti területeken erősítsék meg a sürgősségi szolgálatot, 13 kórházat pedig arra, hogy a Szlovákiából esetleg érkező sürgős esetek ellátása érdekében legyenek fokozott készültségben. Miután a napokban a szlovákiai kórházakban rendeződött a helyzet, a szlovák kormány szerdán visszavonta a szükségállapotot. A NEFMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága ezúton köszöni a kórházak és a mentőszolgálat hatékony együttműködését és azt, hogy a nehéz helyzetben készek voltak segíteni.
„Csak Szlovákia kapott ekkora figyelmeztetést az USA-tól”
Eurominorities - Kisebbségi pártok Európában: A létük a tét
Nacionalista végváraink
Kiállítással ünnepli ötéves fennállását a Pozsonyi Magyar Galéria
2011. december 7. - (mti)
Jubileum címmel nyílik meg csütörtökön a Pozsonyi Magyar Galéria tárlata a szlovákiai magyar kulturális szervezet, a Csemadok Országos Választmánya székhelyének nagytermében. A tárlatot a galéria fennállásának ötödik évfordulója alkalmából rendezik meg, a kiállítók közt a Pozsonyi Műtermek szabad művészeti társulás tagjai, s az általuk meghívott vendégművészek is megtalálhatóak. A közönség többek között Jaksics Ferenc, Nagy Zoltán, Kalita Gábor, Könözsi István, Nagy József és Schrantz György pozsonyi művészek közös tárlatát tekintheti meg. A kiállítást a galéria tevékenységét figyelemmel kísérő Duba Gyula, szlovákiai magyar író nyitja meg - mondta el az MTI-nek Kalita Gábor, a kiállítás kurátora és a Pozsonyi Magyar Galéria művészeti vezetője. A Pozsonyi Magyar Galériát, a Pozsonyi Műtermek szabad művészeti társulás tagjai hozták létre 2006-ban, azzal a céllal, hogy a szlovák fővárosban is létesüljenek magyar vonatkozású „hommage”, vagyis művészekre emlékező kiállítások. Eddigi ötéves működésük alatt összesen 76 kiállítást szerveztek, köztük Kassák Lajos, Kempelen Farkas és József Attila emlékkiállítást is. A galéria nemcsak Pozsonyban, de Kárpát-medence szerte is szervez kiállításokat, amelyeket láthatott a közönség Budapesten, Esztergomban, Nagybányán és a Délvidéken is. A galériának jelenleg két vándorkiállítása is „utazik”. A Hommage Esterházy János kiállítás már 15 városba jutott el, és jelenleg Nagykanizsán tekinthető meg. A másik a Szent István Pozsonyban című tárlat. A galéria további tervei közt szerepel Schrantz György és Jaksics Ferenc jubileumi kiállításának megnyitása, valamint a vidéki szlovákiai magyar képzőművészek munkáinak bemutatása. A jubileumi kiállítás január 15-ig látogatható.
A Rákóczi Szövetség idén is megajándékozza a felvidéki magyar óvodásokat
2011. december 8. - (mti)
A Rákóczi Szövetség felvidéki magyar óvodásokat és szüleiket megszólító karácsonyi csomagját idén is eljuttatja a gyerekeknek, a szülőknek szóló levelében pedig a szövetség a magyar iskolaválasztás mellett érvel. Az ajándékcsomagokat közel 13 ezer óvodás gyermek kapja meg december folyamán a szövetség Felvidéken működő hálózata, illetve az óvodák közreműködésével, különböző karácsonyi ünnepségek alkalmával. Az óvodások két féle csomagot kapnak koruknak megfelelően: az iskolakezdés előtt állók más fajta meglepetéseket találnak majd a fa alatt, mint fiatalabb társaik. A csomagok a gyermekek ajándékai mellett tartalmaznak egy szülőkhöz szóló levelet és egy 12 pontos gyűjteményt, ami a magyar iskolaválasztás helyessége és fontossága mellett igyekszik érvelni - fogalmazott közleményében a szervezet. A Rákóczi Szövetség partnereivel együtt idén is arra törekszik, hogy a szlovák nyelvű óvodába járó, magyarul beszélő gyermekekhez idén is eljussanak az ajándékok, szüleikhez pedig az üzenetek. Az óvodások karácsonyi megajándékozása 2004 óta részét képezi a Rákóczi Szövetség felvidéki iskolai beiratkozási programjának. A szervezet a 2012. évi iskolakezdők számára is megígéri, hogy magyar iskolaválasztás esetén számíthatnak a szövetség és a magyar civiltársadalom beiratkozási ösztöndíjára.
Belgrád tagjelölti státusát kérik a Szerbiában élő nemzetiségek
2011. december 8. - (mti)
Tagjelölti státus megadását kérték Szerbia számára az EU-tól a Szerbiában élő nemzetiségek pártjai csütörtökön abban a levélben, amelyet Stefan Fülének, az Európai Unió bővítési biztosának küldtek. A nemzetiségi pártok levelében egyebek között az áll, hogy „a demokráciára, a jog uralmára, az emberi és a kisebbségi jogokra, a gazdasági felemelkedésre és gyermekeink jövőjére nézve sorsdöntő pillanatban Szerbiának segítségre van szüksége oly módon, hogy pozitív választ kap uniós tagjelöltségi státusára vonatkozó kérését illetően”. A tömegtájékoztatási eszközökhöz eljuttatott levélben kiemelték, hogy a „nemzetiségi közösségek legnagyobb része bízik Szerbia mielőbbi uniós csatlakozásában” és abban, hogy a szerb hatalom ezáltal „jobban fog viszonyulni a nemzeti közösségekhez, jobbak lesznek a kommunikációs lehetőségek a kisebbségek anyaországaival, amelyeknek egy része már tagja az EU-nak, vagy a közeljövőben tagjává válik”. Szerbia csatlakozásával jelentősen javulhat a szerb hatóságok részéről azon szükségletek megértése, amelyekre „a nemzetiségeknek szükségük van ahhoz, hogy megőrizzék identitásukat és kultúrájukat, ami jelenleg nem a legjobb módon van megoldva”. Szerbia uniós közeledésével „lecsillapodhatnak azok a politikai és etnikai feszültségek, amelyek immár két évtizede teherként nehezednek a volt Jugoszlávia térségében élő minden polgárra, de legfőképpen a kisebbségek közösségeinek a tagjaira, akiknek a száma az említett időszakban 20 százalékkal csökkent”. Az uniós bővítési biztoshoz írt levelet a Vajdasági Szlovákok Pártja, a Bosnyákok Demokratikus Közössége, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Macedónok Demokrata Pártja, a Horvátok Demokratikus Közössége, a Magyar Polgári Szövetség és a Romák Pártjának képviselői írták alá.
Ausztriai népcsoportok bírálták a kisebbségi törvény új tervezetét
2011. december 8. - (mti)
Bírálják az ausztriai népcsoportok képviselői, köztük magyarok a népcsoporttörvényről szóló új módosítási javaslatot - számolt be róla az osztrák rádió. Az ORF tudósítása szerint a bécsi Népcsoport Központban tartott tanácskozáson elhangzott, hogy a népcsoportok nem tartják megfelelőnek a kormány és a kancellári hivatal által kiadott új törvényjavaslatot, mert az véleményük szerint számos hátrányos változást tartalmaz az előző, novemberi változathoz képest. A magyar népcsoport nem ért egyet a támogatások elosztásának és a népcsoportokat képviselő személyek kiválasztásának javasolt módjával. Kulman Ernő a magyar népcsoporttanács képviseletében elmondta, hogy a Bécsben élő magyarok hiányolják a magánintézményekben zajló magyartanítás támogatását valamint a kettős állampolgárság kérdésében való döntéshozatalt. Az osztrák hírügynökség által ismertetett tervezet szerint a hat elismert ausztriai kisebbséget - a magyarok mellett a szlovéneket, horvátokat, a romákat, a cseheket és a szlovákokat - képviselő úgynevezett népcsoporttanácsok az eddiginél nagyobb önállóságot kapnának a támogatások egymás közti elosztásában. A népcsoportok jelenleg is nehezményezik, hogy a népcsoporttanácsok kinevezésében nagy szerepe van a kancellári (kormányfői) hivatalnak. Az átdolgozott törvényjavaslat szerint tovább erősödne a kormányzat szerepe. A kancellár nevezné ki a tanács tagjait ötéves időtartamra, és a novemberi változattal ellentétben az új előterjesztés nem tartalmazza az alkotmánybíróságnál való fellebbezés lehetőségét. A népcsoporttanácsok képviselőiből és helyetteseikből létrejönne a Népcsoportok Fóruma. A testület feladata lenne a támogatások elosztásáról dönteni és javaslatokat tenni a népcsoportok helyzetének javítására. Ugyanakkor a támogatások jellege is megváltozna, az anyagi támogatás mellett személyi erőforrást is rendelkezésre bocsátana a kancellári hivatal. A tervezet nem hoz változást abban, hogy az ausztriai népcsoporttanácsoknak alapvetően tanácsadó szerepe van a kancellári hivatal mellett, javaslataikat nem kötelező figyelembe venni. Az osztrák kormányfői hivatal 2009-ben kezdte meg szakértők és a népcsoport-tanácsok bevonásával a törvény felülvizsgálatát. Korábbi tanácskozásaik alkalmával a kisebbségi képviselők nehezményezték, hogy a folyamat nehézkesen halad és úgy vélekedtek, hogy a hivatal csak látszat-egyeztetést folytat velük. Többek között azt szorgalmazták, hogy szervezeteiket ruházzák fel jogi személyiséggel, hogy azok bíróság előtt is felléphessenek a kisebbségi jogok védelmében. Jelenleg Ausztriában ez csak a népcsoportok tagjai számára, egyéni jogként biztosított. A törvénytervezetet várhatóan a következő napokban nyújtják be a parlamentben, úgynevezett véleményezési eljárásra.
Hogyan látják történelmüket és egymást a visegrádi országok lakói?
2011. december 6. - (mti)
A visegrádi országok lakói közül a lengyelek a legbüszkébbek a történelmükre, őket a csehek követik, harmadik helyen állnak a magyarok és utolsók a szlovákok - derül ki abból a vizsgálatból, amely első ízben keresett választ arra a kérdésre, hogyan látják történelmüket és egymást a négy ország lakói. A felmérést a Visegrádi Alap rendelte meg, és a pozsonyi Közügyek Intézete koordinálta, eredményeit pénteken tették közzé Prágában. Lengyelországban a Gazeta Wyborcza című napilap ismertette keddi számában. A történelmi és földrajzi közelség ellenére a lengyelek több mint 70 százaléka nem tudott megnevezni egyetlen híres cseh, és több mint 90 százalékuk egyetlen híres magyar embert sem. Hasonló a helyzet a többi visegrádi országban is. Viszonylag a legtöbbet a csehek és szlovákok tudnak egymásról, ami nem meglepő, hiszen sokáig közös államban éltek. A V4-ek egész területén a legnépszerűbb és legismertebb személyiség a néhai II. János Pál pápa. A magyarok számára a harmadik legismertebb lengyel személyiség Bem József tábornok, akiről viszont sok lengyel azt gondolja, hogy magyar volt. De a lengyelek a magyarokat még így is jobban ismerik, mint szlovák szomszédaikat: 94 százalékuk nem tudott megnevezni egyetlen híres szlovák személyiséget sem. A lengyelek a legbüszkébbek történelmükre, utánuk következnek a csehek, a magyarok, legvégül pedig a szlovákok. Ez nem azt jelenti, hogy szégyellnék a történelmüket, csupán az azzal kapcsolatos szimbolika kevésbé fontos számukra. A legnagyobb megbecsüléssel mind a négy ország lakói a régi idők hőseire - hadvezérekre, királyokra, szabadságharcosokra - tekintenek. Ebben a panteonban kevés hely marad a jelenkor politikusai számára. A lengyelek a híres kortárs személyiségek közül a leginkább Lech Walesára büszkék, de a volt államfő sok negatív érzelmet is ébreszt körükben. A csehek Václav Havelre büszkék, de az első három nemzeti hősük régebbi századokban élt. A szlovákok Alexander Dubčekre büszkék, míg a magyarok csaknem kizárólag elmúlt századok hőseire vagy a politikán kívüli személyiségekre büszkék. Arra a kérdésre, hogy kit szégyellnek a leginkább, a csehek első helyen Klement Gottwald kommunista politikust említették, a szlovákok pedig Jozef Tisot, a második világháború idején létező szlovák állam vezetőjét. A magyarok leginkább a két világháború között, illetve a II. világháború alatt politizáló fasiszta politikusaikat szégyellik, valamint Kádár János néhai kommunista pártfőtitkárt. A lengyelek számára a leginkább szégyellt személyiség Jaroslaw Kaczynski, az ellenzéki Jog és Igazságosság párt elnöke, őt olyan kommunista politikusok követik, mint Boleslaw Bierut, Wladyslaw Gomulka vagy Wojciech Jaruzelski. A felmérésből az is kiderült, hogy a legderűlátóbban a lengyelek ítélik meg helyzetüket, és ők a legelégedettebbek a kommunizmus bukásával és az EU-, illetve NATO-csatlakozással is. A többi visegrádi országban ez a mutató alacsonyabb, és körükben nagyobb a nosztalgia is a kommunizmus iránt. A csehek és szlovákok jelentős része sajnálja, hogy közös államuk szétesett. A felmérésből az is kiderült, hogy a csehek és szlovákok nem bíznak a magyarokban, a lengyelek és csehek pedig az oroszokban és a németekben. A szlovákok szeretik az oroszokat, de nem bíznak az amerikaiakban, viszont a magyarok szeretik az osztrákokat és a németeket, ugyanakkor félnek az oroszoktól.
Washington aggódik a magyar demokráciáért
„Továbbra is aggódunk”
A magyar szélsőjobb előretöréséről
A Fidesz bukása és a megegyezés kényszere
Lesz-e kétharmados Occupy Párt?
Láthatatlan siker
„Ég a ház, a baj az ajtón kopog”
Titkos Fellegi-Ivascsenko randevú
„We are the Champions”
Mit szeretne a magyar fél?
Emigrált Semjén főtanácsadója
A Lomnici csak a jéghegy csúcsa
Közszolgálat
A riporthamisító Papp Dániel végezheti a belső vizsgálatot Lomnici kitakarása ügyében
Tőkés nem akar már EP-alelnök lenni
Most lett teljes a Kerényi-kollekció
Civil karácsony Nyíregyházán
2011. december 7. - (mti)
A karácsonyi készülődés hagyományait elevenítik fel a Civil karácsony elnevezésű rendezvényen Nyíregyházán vasárnap. Koós Gabriella, az Első Nyírség Fejlesztési Társaság munkatársa a szervezők nevében az MTI-nek elmondta: az érdeklődők, akiket 11 és 15 óra között gazdag programmal várnak a Korzóban, elleshetik az adventi koszorúk, ajtó- és asztaldíszek, illetve karácsonyi angyalkák készítését, valamint betlehemi játékokat, ünnepi verseket és énekeket is tanulhatnak. Megismerkedhetnek továbbá tirpák népdalokkal és táncokkal is. Tirpákoknak az evangélikus vallásuk miatt üldözött szlovákokat nevezték egykor, akikkel a török idők után elnéptelenedett, akkor kis község Nyíregyházát telepítették újra 1753-ban. A szlovák ajkú betelepülők a Felvidékről, valamint Szarvasról, Orosházáról és Mezőkovácsházáról költöztek a településre és kaptak földbirtokot megélhetésükhöz. A nyíregyházi Civil karácsonyt a helyi Civil Fórum, illetve 24 tagszervezete rendezi. S az ünnepi díszek készítése mellett kézműves foglalkozásokat is tartanak, így a házi szövés és fonás, nemezelés, gyöngyfűzés és körmöcskézés rejtelmeibe avatják be az érdeklődőket. Különböző életmódprogramokkal ugyancsak várják a résztvevőket, lesz vérnyomás és vércukor-mérés, s a gyógynövények házi alkalmazásához szakemberek adnak tanácsokat. Az ünnepi hangulatról művészeti együttesek gondoskodnak, fellép a Rákóczi Tárogató Egyesület zenekara is, amely az 1713-1711-es szabadságharc híres hangszerét, a tárogatót szólaltatja meg. Ugyancsak az alkalmi színpadra lép a Jonatán Mazsorett Csoport, valamint lesz modern táncbemutató, s láthatnak a nézők tüzes spanyol- és látványos hastáncokat is. A rendezvényen egy vetélkedőbe is bekapcsolódhatnak az érdeklődők, akik az Európai Unió működésének kérdéseiből vizsgázhatnak a zsűri előtt.
Felújított Petőfi-emléktáblát lepleztek le Pozsonyban
2011. december 5. - (mti)
Petőfi Sándor felújított emléktábláját leplezték le hétfőn Pozsonyban. Az eredeti emléktáblát 1900-ben helyezte el a korabeli Toldy-kör azon a házon, amelyben 1843-ban a későbbi nagy magyar költő lakott. Az emléktábla felújítását és újbóli kihelyezését a pozsonyi Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság kezdeményezte. A felújítás fő támogatója a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma volt. A bronzból készült emléktáblán, amely Mag Gyula felvidéki szobrászművész alkotása, szlovákul és magyarul a következő felirat olvasható: „Ebben a házban lakott Petőfi Sándor 1843 május és június hónapban. Kegyeletes emlékül a pozsonyi Toldy-kör. 1900. márczius hó 15-én. Felújította a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság 2011 szeptemberében”. Az ünnepségen megjelent és beszédet mondott Tatiana Rosová, Pozsony-Óváros polgármestere és Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. A rendezvény fővédnöke Milan Ftácnik, Pozsony főpolgármestere volt. A táblaavatón részt vett Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke és Bárdos Gyula, a párt országos tanácsának elnöke. A Híd magyar-szlovák párt részéről A. Nagy László parlamenti képviselő volt jelen. Rosová beszédében méltatta Petőfi életművét és azt mondta: ha a nagy magyar költő pozsonyi sétái során találkozott a korabeli szlovák diákság ismert képviselőivel, Ludovít Stúrral és másokkal, akik szintén a városban éltek, akkor bizonyára megértették egymást. „A tábla arra fogja emlékeztetni a pozsonyiakat, hogy a város utcáin egykoron olyan emberek sétáltak, akik nagyot alkottak, s összekötik a szlovákokat és a magyarokat” - mutatott rá Pozsony-Óváros polgármestere. Prőhle Gergely azt mondta: a pozsonyi Petőfi-tábla története legalább olyan izgalmas, mint Ján Kollár szlovák költő nemrégiben felavatott budapesti emléktáblájáé. „Jan Kollár emléktáblája arra emlékeztet, hogy a szlovák költő otthon és itthon volt Budapesten, Petőfi Sándoré pedig arra, hogy a magyar költő itthon és otthon volt Pozsonyban” - fogalmazott a helyettes államtitkár. Prőhle Gergely emlékeztetett a két nép közös történelmére, évszázados együttélésére, s megjegyezte: nagyon jó, hogy a magyarországi szlovákok gond nélkül lehetnek magyar és szlovák állampolgárok egyszerre; ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a szlovákiai magyaroknak jelenleg választaniuk kell a két állampolgárság között. „A Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság a pozsonyi Petőfi-szobor felújításának céljából alakult 2000-ben. Ezt már sikerült megvalósítani, s a szobor ma méltó helyen, a Medikus-kertben áll. Ezt követően újabb terveket készítettünk, feltérképeztük a pozsonyi magyar emlékműveket, amelyeknek felújításra lenne szükségük. Így került látókörünkbe az egykori Petőfi-emléktábla is. Örülünk, hogy most ezt is sikerült felújítani és kihelyezni régi helyére” - mondta az MTI tudósítójának Duka Zólyomi Árpád, az emlékmű-bizottság elnöke.
Márairól szlovákul és magyarul Kassán
2011. december 3. - (mti)
A polgári kutya nevelése címmel vasárnap mutatják be Kassán azt a kétnyelvű darabot, amelyet Márai Sándor műveitől ihletve írt két szlovák szerző, Silvester Lavrík és Anna Vlcková-Strachan. Az Új Szó című szlovákiai magyar lap szerint a rendező, Silvester Lavrík a frankfurti repülőtér könyvesboltjában találkozott először A gyertyák csonkig égnek című Márai-kötet angol fordításával, miután nem érte el a gépét. Saját bevallása szerint annyira belemerült az olvasásba, hogy majdnem lekéste a következő járatot is. Miután szerencsésen hazaért, keresni kezdte a szlovák fordításokat, ám meg kellett állapítania, hogy kevés színvonalas Márai-fordítás létezik. „Márai akkor került a figyelem központjába, amikor Kassa megpályázta az Európa Kulturális Fővárosa címet. Az ottani szervezők körülbelül három évvel ezelőtt kerestek meg azzal a kéréssel, hogy valamilyen módon vegyek részt a projektben, és mivel színházi ember vagyok, szinte magától adódott az ötlet, hogy színpadi formában dolgozzam fel ennek az európai jelentőségű írónak és gondolkodónak az életét, pályafutását. Megkockáztatom, hogy ha Kassa nem nyerte volna meg ezt a pályázatot, Márai szlovák berkekben való felfedezése további éveket váratott volna magára” - mondta a lapnak Silvester Lavrík. A szerző a darabban egyrészt Márai filmbe illően eseménydús életét igyekezett feldolgozni, másrészt utalni szeretett volna legfontosabb műveire. A feladatra olyan színészeket kerestek, akik magyarul és szlovákul is beszélnek. A főszerepet Petrik Szilárd, a kassai Thália Színház művésze játssza, a fiatal Anna szerepében Alena Duránová látható. Az ő alakjának megformálásában is valódi alkotó jelentett inspirációt, mégpedig egy blogger, Anna Vlcková-Strachan, aki Márai Sándorral képzeletben „blogol”, úgyhogy a mű társszerzője lett. További szereplők Gál Tamás, Kiss Szilvia, Vlado Zboron, Ludvig Bagin és Tarr Csilla. A darab dramaturgja és fordítója Garajszki Margit. „Mivel Márai a kor több fontos személyiségével, így Thomas Mann-nal, Stefan Zweiggel is élénk levelezést folytatott, ezekből a levelekből, a bennük megfogalmazott gondolatokból indultam ki, ezek képezik a színdarab vázát, mert ezeken keresztül ragadható meg leginkább a kor, amelyben élt. Belőlük derül ki, hogyan változott meg világlátása és a társadalomról alkotott képe a második világháború szörnyűségeinek hatására” - árulta el az író-rendező. A vasárnap esti bemutató helyszíne a kassai Thália Színház Márai Stúdiószínpada, de a tervek szerint január folyamán a pozsonyi közönség is láthatja a kétnyelvű darabot
Szlovák népdalok - Bartók Béla „piszkozata” először kötetben
2011. november 29. - (mti)
Először jelent meg Bartók Béla Tót népdalok című gyűjteményének „piszkozata”, amelyen még az Amerikában töltött évek alatt is dolgozott. A különleges anyag első része most a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Gerhardus Kiadójának gondozásában látott napvilágot. Käfer István, a kötet szerkesztője, az MTA Zenetudományi Intézetének munkatársa a keddi budapesti bemutató napján az MTI-nek elmondta, hogy tulajdonképpen egy a nagyközönség számára ismeretlen Bartók-műről van szó. Felidézte, hogy a zeneszerző 1923-ban a szlovák akadémiának átadott egy kéziratot, amelyből Szlovákiában meg is jelentettek 3 kötetet. „Azonban a kéziratnak az egyik példánya, amelyet ő piszkozatnak mondott, itt maradt nála Budapesten. Tovább dolgozott rajta, azután elvitte magával Amerikába. Ezt az úgynevezett piszkozatot adjuk mi most közre” - mondta Käfer István. A professzor szerint Bartók nem tartotta elég szakszerűnek a Szlovákiában napvilágot látott köteteket, az anyag feldolgozásának módját. Azt is fontolgatta, hogy visszaveszi az anyagot, majd 1938-ban úgy döntött, hogy a piszkozatból maga rendezi össze a gyűjtést, ne érje az a szégyen, hogy nem lesz jó a kiadvány. „Ezért adjuk mi ki azt a piszkozatot, amely Bartók eddig nyilvánosságra nem került munkája” - mutatott rá Käfer István. Hangsúlyozta, hogy az anyag fantasztikusan érdekes újra feldolgozva, több száz dal újraírva, a fonográf hengereket újra lehallgató Bartók saját kezű bejegyzéseivel ellátva. „Az eredeti támlapok fakszimiléjével, szlovák, magyar szövegekkel - ez abszolút hungarikum, mert Bartók teljes mértékben egynek érezte magát és magunkat - ahogy ő szeretettel nevezte - a tót néppel” - fogalmazott Käfer István. Felidézte, hogy amikor 25 évvel ezelőtt a kollégáinak megmutatta a kéziratot, összecsapták a kezüket, hogy milyen rengeteg munka van még ezzel. „Most pedig itt a könyv, össze lehet hasonlítani” - jegyezte meg. A kutató kiemelte, hogy Bartók több mint 200 nótát dolgozott át már modern módszerekkel, hiszen az 1930-as évek végéről van szó. Az első kötetbe az anyag egy hatoda fért, így még legalább öt kötet megjelenése várható, persze az anyagi lehetőségektől függően - mutatott rá Käfer István, aki szerint ha háromszáz példányt eladnak ebből a rendkívül fontos forrásmunkából, jó esély lesz a folytatásra.
„Jogi értelemben véget ért a Malina Hedvig-ügy”
2011. december 6. - (mti)
Jogi értelemben befejeződött Malina Hedvignek, a 2006-ban Nyitrán megvert szlovákiai magyar diáklánynak az ügye, mert a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság elfogadta a fiatalasszony és a szlovák kormány közötti per békés rendezéséről szóló megállapodást - írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap kedden. Az újság szerint ez azt jelenti, hogy a jövőben sem az állami szervek, sem maga Hedvig nem nyithatja meg újra az ügyet, nem lesznek további vizsgálatok, tehát végeredményben soha nem is tisztázódik, mi történt. Malina Hedvig, akit 2006. augusztus 25-én támadtak meg Nyitrán, 2007. november 22-én fordult az Európai Emberi Jogi Bírósághoz. A strasbourgi testület ez év áprilisában értesítette a szlovák kormányt a beadványról, és kérte annak állásfoglalását az üggyel kapcsolatban. Az igazságügyi minisztérium nyár végén ajánlotta fel Hedvignek, hogy a kormány hajlandó tőle bocsánatot kérni, ha visszavonja a beadványát. A megállapodásra szeptember 28-án került sor, és a kormány elismerte, „a panaszos ügyében bizonyos körülmények kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy a panaszosnak az Emberi Jogok Európai Egyezményében rögzített jogai sérülhettek.” A békés rendezés érdekében a kormány kötelezte magát, hogy sajtónyilatkozatban fejezi ki sajnálatát az ügy miatt, Malina Hedvig pedig kijelentette, hogy nincs a szlovák kormánnyal szemben kártérítési igénye, és nem fordul az Európai Emberi Jogi Bíróság nagykamarájához sem. „A közös nyilatkozatot, amelyet Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter és Roman Kvasnica, Malina Hedvig ügyvédje írt alá, november 8-án fogadta el az emberjogi bíróság héttagú tanácsa, ezzel a békés rendezésről szóló megállapodás jogerőre emelkedett” - olvasható a lapban. A szlovák kormányt nem köti határidő, hogy meddig kell a sajnálkozó sajtónyilatkozatot kiadnia, de az Emberi Jogi Bíróság Miniszteri Bizottsága ellenőrzi, hogy a felek eleget tettek-e a megállapodásban vállaltaknak. Ugyanakkor a szlovák főügyészségen még folyik a vizsgálat az állítólagos hamis tanúzás ügyében, amelyben Malina Hedvig továbbra is vádlottként szerepel. Robert Kaliňák volt belügyminiszter ugyanis azt állította: az eset nem történt meg, illetve másképpen történt, mint ahogy azt a lány állította. Azóta Malina Hedvig ellen az ügyben eljárás folyik.
Ki a magyar Kárpátalján?
Keményebb választ vár a Jobbik a sovén szlovák államgépezet lépéseire
Bírságot kaphat a szlovákiai magyar politikus
Megint forr a Kárpát-medence
Repül a nehéz kő
Mentsük meg Ilonka nénit!
Elhagyta Szlovákiát az állampolgárságától megfosztott Tamás Ilonka
2011. december 6. - (mti)
Elhagyta Szlovákiát a csaknem százéves Tamás Ilonka, akit a szlovák hatóságok azért fosztottak meg szlovák állampolgárságától, mert felvette a magyart - adta hírül a hírek.sk szlovákiai honlap. Az internetes portál beszámolója szerint az idős asszonyt nagyon felzaklatták a történtek, ezért Magyarországon élő lánya magával vitte. Tamás Ilonka áprilisban vette fel gyorsított eljárással a magyar állampolgárságot. Szlovák okmányait a héten kellett volna leadnia a rendőrségen. Egészségi állapotára hivatkozva a család halasztást kért, amit meg is kapott. Az idős tanítónő lánya elmondta, amikor benyújtották a visszahonosítási kérelmet, még arról szóltak a hírek, hogy nem veszti el a szlovák állampolgárságát az a kettős állampolgár, akinek az adott országban hozzátartozója él. Végül egy szigorúbb megfogalmazást hagyott jóvá a szlovák törvényhozás. A szlovák törvények szerint Tamás Ilonkára ugyanaz vonatkozik, ami minden külföldi állampolgárra. „Minden állampolgár, aki felveszi egy másik ország állampolgárságát automatikusan elveszíti a szlovákot.” - közölte Grendel Gábor, a belügyminisztérium szóvivője. Tamás Ilonka nemzedékeket nevelt fel. Pedagógiai munkásságáért a Komenský emlékérmet és a Szlovák Köztársaság aranyplakettjét is megkapta. Idős kora ellenére ma is aktív közösségi életet él. Nyugdíjas klubbot vezet, tagja az MKP-nek. Rimaszombatban hatalmas felháborodást keltett, ami vele történt.
Lúzernagyi
2011. december 8. - (Csehszlovák Kém - dotoho.blog.hu)
Választások lesznek Szlovákiában? Levették Bayer Zsolt kocsijáról a szlovák rendszámtáblát? Magyarország a bóvli kategóriába került, oda, ahova már legalább egy évtizede tartozik, de a Pártsajtó hiszterizálja a hangulatot és az országot áldozati szerepben láttatja, bűnbakot keres? Magyarország jajgatni kezdett, megtámadták őket. Már megint. Történt minden - demokratikus - idők legnagyobb arányban megnyert országgyűlési parlamenti választása után, a kormány elhajtotta az IMF képviselőit Magyarországról. A miniszterelnök azóta folyamatosan azon “dolgozik”, hogy minél jobban aláássa HUN és a HUF tekintélyét, piaci jelenlétét és súlyát a nemzetközi piacon. Ezután a Moody’s odatette Magyarországot, ahová tartozik, a bóvli-kategóriába. És megkezdődött a rikácsolás, jajgatás. Lehetséges, hogy Orbánnak van némi igazsága a nagytőke elleni szélmalomharcában, ezen el lehet rugózni, de nem lényeges. De hogyan lehetséges az, hogy az egykor értelmes és intelligens ember nem jön rá arra, ha valakinek tartozom egy kibaszott nagy összeggel (ti. HUN államadósság), akkor vagy az ő szabályaik szerint fogok játszani, vagy ne csodálkozzon, hogy zsákot húznak a fejére és elviszik a kivégzőhelyre. Amikor napvilágot láttak a hitelleminősítésről szóló hírek, nagyjából két forgatókönyvet képzeltem el a következő hetekben. Végre valahára belátja a magyar kormány saját tehetetlenségét és a felelős gazdaságpolitikába kezd, amit a költségvetésük megenged és belevág a strukturális reformokba. A Fidesz saját tehetetlenségét és a magyarok folyamatosan romló életkörülményeit eltakarva kommunikációs offenzívába kezd és a fenyegetettség érzetét fogja növelni, a nemzeti sérelmek politikáját erősíti. Nem kellett különösebben tippelnem, melyik lesz a valószínűbb forgatókönyv, ami biztosan a pokolba vezet. Nos, a nyakkendős, nemzeti drogdealerek megtalálták a legsúlyosabb anyagot a gazdasági, társadalmi gondok, nehézségek miatt frusztrált magyar társadalom számára: a múltba való hagyományos menekülés és a szomszédos nemzetekkel folytatott két évszázados etnikai nacionalista kocsmai színvonalú anyázás felelevenítése. Az elmúlt napokban több, nagyobb dózisban kaptuk meg a heti adagot csicskásaiktól: a jelenlegi kormánypárthoz közel álló, mérsékeltnek mondott hetilap férgező publicisztikája és az ötös számú párttagkönyv tulajdonosának legújabb ámokfutása nem felütött anyag volt. “Elmeroggyantak”, “Európa szemete”, “gyáva”, “cinikus férgek (ejtsd: szlovák kormány”, “kisstílű”, “mocskos tolvaj”, “rossz lelkiismeretű, szarházi alak”, “utolsó gazemberek” - így hirtelen a legszebb jelzők, amelyeket kigyűjtöttem az eset kapcsán, amit a Magyar Távirati Iroda kürtölt világgá: Tamás Aladárné, rimaszombati lakost megfosztottak szlovák állampolgárságától, mert felvette a magyart. 2010 június közepe óta tudhatjuk: automatikusan elveszítheti szlovák állampolgárságát az a személy, aki önként felveszi egy másik ország állampolgárságát. Mint ahogy általában ez lenni szokott, a szelektív emlékezettel rendelkező magyar fél, most roppant mód fel van háborodva, mit csináltak szegény, szerencsétlen idős asszonnyal, aki az egész történet legnagyobb vesztese, hogy hagyta magát a politika által kihasználni. Azt is tudja mindenki, hogy a jogszabály válasz a magyar Országgyűlés által egyoldalúan, a szlovák fél beleegyezése nélkül - meghozott, magyar állampolgársági törvényt módosító döntésére. Most milyen alapon csodálkozik valaki? A törvény kimondja: ha nem jelented be, hogy felvetted a magyar állampolgárságot, törvénysértést követsz el, amiért 4000 euróval büntethetnek. Elméletileg fennáll jó néhány lehetőség: létezhet olyan idős hölgy, aki miután túljutott a szükséges adminisztrációs teendőkön, rögtön első és legfontosabb dolgának azt érzi, hogy a szlovák hivatalnokoknak értesítőt küld: - Emberek, én, Tamás Aladárné, felvettem a magyar állampolgárságot! Aztán létezhet az a lehetőség is, hogy a néni csak törvénytisztelő - most már csak - volt szlovák állampolgárként akart eljárni. És persze, az is elképzelhető, hogy lefizették a narancsososok és az MKP, de ez nem több, mint puszta feltételezés. Ki gondolja komolyan, hogy életszerű a 99 éves idős asszony története? Van ember Magyarországon aki elhiszi, hogy a Tamás Aladárné, a Magyar Koalíció Pártja rimaszombati nyugdíjasklubjának aktív tagja, nem volt tisztában a következményekkel? A dotoho.blog.hu több embert is ismer, akik felvették a szlovák állampolgárság mellé a magyar állampolgárságot is, de nem szóltak róla senkinek és a mai napig szépen, nyugalomban élnek a két útlevéllel. Ki kell mondani: ez az eset egyértelmű politikai hangulatkeltés, és provokáció Magyarország részéről, amelyet nagyon sokan, gond nélkül megesznek. A felbujtók cinkosan lapulnak valahol irodáikban és egymásra kacsintanak, az áldozat - jelen esetben Tamás Aladárné és közvetve a szlovákiai magyarok - szomorúan konstatálhatja, valami megint eltört. Egy külhoni magyarnak semmilyen oka nincs, hogy büszke legyen az Anyukaországra, néhány ilyen akció és a Kétharmados Demokrácia tejes kiábrándulást okoz a határokon túl. Választások lesznek 2012 márciusában Szlovákiában és aki egy kicsit is követi az ottani eseményeket, tudja, hogy minden szavazatra szüksége van a magyar pártoknak, ha biztosan parlamenti párttá szeretnének válni. Most sokan rájöttek Szlovákiában, hogy a Most-Híd csak csücsül a parlamentben, de erősen kérdéses, hogy a nacionalista légkör újbóli felkorbácsolása jót fog-e tenni az MKP-nak. Egy biztos: Tamás Aladárnét megfosztottátok szülőföldjétől. Gratulálunk, Magyarország!
„Elindult egy folyamat, aminek nem örülök”
2011. december 8. - (mti)
Boldoghy Olivér, azon szlovákiai magyarok egyike, akik a magyar állampolgárság nyílt felvétele ellenére sem akarnak lemondani a szlovákról, úgy véli: ami vele történik, azt egyelőre ugyan nem lehet meghurcolásnak nevezni, de elindult egy folyamat, aminek nem örül. „Egyelőre még nincs szó meghurcolásról, de elindult egy folyamat, aminek nem örülök” - jelentette ki a révkomáromi színész-vállalkozó abban a beszélgetésben, amelyet az Új Szó című pozsonyi magyar napilap választási stúdiójában folytatott csütörtökön Molnár Norberttel, a lap főszerkesztőjével. A beszélgetés videofelvétele aznap délután került fel az Új Szó honlapjára. „Számítottunk arra, hogyha következetesen végigmegyünk ezen az úton, akkor ennek következményei lesznek” - mondta Boldoghy. Hozzátette: arra azonban nem gondolt, hogy mindez ilyen gyorsan bekövetkezik, „Reméltük, hogy egy kicsit csúszni fog, amíg valamilyen megoldás születik” - jegyezte meg. Ugyanakkor elítélte, hogy a szlovák hatóságok az állampolgárság ügyében egy majdnem százéves asszonyt, Tamás Aladárnét is zaklatják. A színész-vállalkozótól, valamint néhány más felvidéki magyartól a szlovák állampolgársági törvény tavalyi módosítása alapján vonták meg a hatóságok a szlovák állampolgárságot. A könnyített honosításról hozott magyar döntésre reagálva Robert Fico kormánya úgy módosította a szlovák állampolgársági törvényt, hogy az a szlovák polgár, aki felveszi egy másik ország állampolgárságát, automatikusan elveszíti az eredetit. Boldoghy szerint félő, hogy a márciusi választások után „a törvény atyja visszajön a kormányfői székbe, s egyre rosszabb lesz a dolog”. A beszélgetés során ismételten azt hangoztatta, hogy mai problémái ellenére is bízik a szlovák alkotmánybíróságban, hogy az számára kedvező döntést hoz. Az állampolgársági törvény ügyét a Híd magyar-szlovák párt vitte a testület elé a jobbközép kormánykoalíció képviselőinek támogatásával. Boldoghy elmondta: a rendőrség levelét, amelyben felszólítják, hogy adja le szlovák személyi okmányait, még nem vette át.
Pozsony a választáson való részvételre buzdítja a külföldi szlovákokat
2011. november 29. - (mti)
A határon túli szlovákok hivatala kampányt indít annak érdekében, hogy a külföldi szlovákok minél nagyobb számban vegyenek részt a márciusi előre hozott parlamenti választáson - jelentette be keddi pozsonyi sajtóértekezletén Milan Vetrák, a hivatal elnöke. Vetrák elmondta: mintegy 250 ezer külföldön élő szlováknak van szlovák állampolgársága. A legutóbbi, tavalyi parlamenti választáson azonban közülük csak mintegy hatezren vettek részt. Ebből mintegy 500 személy nem rendelkezett tartós szlovákiai lakhellyel. „A határon túli szlovákok nagy száma miatt a választási rendszer adminisztratív oldala nagyon bonyolult” - jegyezte meg Vetrák. Rámutatott: sok külföldön élő szlovák állampolgár számára a választási részvétel nagyon bonyolultnak tűnik, míg mások azért nem kapcsolódtak be a választásba, mert mindez nem érdekli őket. A hivatal most felvilágosító kampányt kezdeményez, hogy minél több külföldi szlovákot győzzön meg a részvétel fontosságáról. Egyúttal igyekeznek minden érdeklődőhöz eljuttatni a választással kapcsolatos információkat, mert a múltban sokan arra panaszkodtak, hogy nem tájékoztatták őket kellőképpen a választási részvételről. A kampányt a határon túli szlovákok hivatala több civil szervezettel, illetve a külföldi szlovák szervezetekkel együttműködve fogja elvégezni, nagyobb összegű rendkívüli kiadások nélkül. A külföldön élő szlovákok választójogát törvény szabályozza. Az az állampolgár, aki tartós szlovákiai lakhellyel rendelkezik, postai úton, az állandó lakhelyén szavaz. Az a személy, akinek nincs tartós szlovákiai lakhelye, az a Pozsony-Ligetfalu helyi hivatalban jelentheti be igényét a választáson való részvételre. A kérvényhez csatolnia kell szlovák útlevele fénymásolatát, vagy egy igazolást szlovák állampolgárságáról. A hivatal ezt követően elküldi neki a választási szelvényeket, amelyeket az illető kitöltve postán visszaküld. Külföldről azok a szlovákok választhatnak, akik szlovák állampolgársággal rendelkeznek, függetlenül attól van-e tartós szlovákiai lakhelyük. A határon túli szlovákok igazolványának tulajdonosai nem jogosultak választani. Szlovákiában március 10-én tartanak idő előtti választást, miután Iveta Radičová jobbközép kormánya október elején megbukott. Pozsony tavaly május óta élesen bírálja Budapestet, hogy döntést hozott a határon túli magyarok könnyített honosításáról, illetve választójogot kíván adni az új magyar állampolgároknak. Azt hangoztatja, hogy a budapesti döntések ellentétesek az európai jogrenddel, és Pozsony számára elfogadhatatlanok. Szlovákia egy kétoldalú szerződés megkötését javasolja ebben a kérdésben, s konkrét elképzelését is átnyújtotta a magyar félnek. A témáról december közepén tárgyal a magyar-szlovák vegyes bizottság.
A Visegrádi Négyek éremművészeinek jubileumi tárlata Budapesten
2011. december 8. - (mti)
Éremművészet a Duna, a Moldva és a Visztula mentén címmel nyílik pénteken kiállítás lengyel, magyar, cseh és szlovák alkotók munkáiból a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének Andrássy úti székházában. A Visegrádi Négyek országainak éremművészetéből ízelítőt adó kiállítás-sorozat tizedik, jubileumi tárlata több mint egy hónapon át látható Budapesten. Urbán Ágnes, a szövetség főtitkára az MTI-nek elmondta, hogy ezen az összegző, nagy jubileumi kiállításon 69 művész alkotásait - plakettjeit, kisplasztikáit - láthatja a közönség. Felidézte, hogy a Wroclawi Művészeti és Kulturális Központ kezdeményezésére létrejött első tárlaton még csak négyen állítottak ki, minden országból egy-egy művész. Azonban minden évben egyre többen csatlakoztak a V4-ek éremművészetét bemutató tárlathoz. A mostani kiállítás az eddigi résztvevők munkáiból válogat, és olyan, időközben elhunyt művészek alkotásait is felvonultatja, mint Ligeti Erika vagy Vígh Tamás. Rajtuk kívül még 16 magyar művész, köztük Csíkszentmihályi Róbert, Balás Eszter, Kiss György és Soltra E. Tamás képviseli Magyarországot a tárlaton. Lengyelországból 18 alkotó, köztük Józef Marek, Krzysztof Nitsch és Ewa Olszewska-Borys érmeit állítják ki. Tizenkilenc cseh művész, például Otmar Olíva, Zdenék Tománek és Miladina Othová, valamint 16 szlovák, köztük Rozalia Darázsová, Stefan Novotny és Juraj Sapara műveit láthatja majd a közönség. Az egyre bővülő kiállítást az évek folyamán mindig bemutatták mind a négy visegrádi országban. A mostani anyag Wroclawból érkezett Budapestre és innen Szlovákiába, Körmöcbányára megy, majd Csehországban lesz látható - jegyezte meg Urbán Ágnes. A tárlatot - amely január 15-ig tart nyitva - Piotr Borkowski, a kiállítás-sorozatot 10 évvel ezelőtt kezdeményező wroclawi művészeti központ igazgatója nyitja meg.
A magyar és a szlovák külügyminiszter közös felhívása
a „Jószomszédság és megértés” 2012. évi díjára történő jelölésre
2011. december 7. - (mfa.gov.hu)
Martonyi János, a Magyar Köztársaság és Mikuláš Dzurinda, a Szlovák Köztársaság külügyminisztere - a két Külügyminisztériumnak a „Jószomszédság és megértés” elnevezésű közös díj alapításáról szóló, 2008. december 15-i megállapodása alapján - ezúton tesz közzé felhívást a jelölésre a külügyminiszterek által 2012. évben adományozandó díjra. A díj célja azon magyar, illetve szlovák nemzetiségű személyek, vagy polgári társaságok, ezeknek a közélet, az oktatás, a kulturális, a vallási élet, a tudomány, a tömegtájékoztatás terén működő szervezeteinek vagy közösségeinek, társadalmi szerveződéseinek nyilvános elismerése, akik, illetve amelyek az év folyamán kiemelkedő módon járultak hozzá a magyar-szlovák kapcsolatok fejlesztéséhez, valamint a két nemzet közötti kölcsönös megértés erősítéséhez. Az elismerés 2000 - 2000 eurónak megfelelő pénzjutalommal jár, amely a nyertes országának pénznemében kerül kifizetésre. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma és a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma ezúton hívja fel a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság polgárait, intézményeit és társadalmi szerveződéseit, hogy a díjra történő jelöléseiket 2012. január 31-ig juttassák el párhuzamosan a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumába, vagy a Magyar Köztársaság Pozsonyi Nagykövetségére, illetve a Szlovák Köztársaság Budapesti Nagykövetségére a következő címekre: a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma II. Európai Főosztály (1027 Budapest, Bem rakpart 47., e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.); Ministerstvo zahraničných vecí Slovenskej republiky, 2. Teritoriálny odbor, (Hlboká cesta 2, 833 36 Bratislava 37., e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.); a Magyar Köztársaság Pozsonyi Nagykövetsége - Veľvyslanectvo Maďarskej republiky v Bratislave (Sedlárska 3, 814 25 Bratislava), e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.); Veľvyslanectvo Slovenskej republiky v Budapešti - a Szlovák Köztársaság Budapesti Nagykövetsége (1143 Budapest, Stefánia út 22-24., e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). A jelölésnek tartalmaznia kell a jelölt személy nevét, vagy a jelölt civil szervezet, társaság, szervezet, közösség pontos megnevezését, tevékenységének és eredményeinek leírását a magyar-szlovák kapcsolatok fejlesztéséhez és erősítéséhez való hozzájárulásának ismertetésével. A külügyminiszterek a beérkezett jelölések közül konszenzusos alapon választanak ki egy magyar és egy szlovák díjazottat. A díjakat a külügyminiszterek adják át 2012-ben Budapesten.
Díszcigányból emigránssá
Kiretusálták Lomnicit a Híradóban
Az NMHH-nak szeretettel
Ismét Lendvai Józsefet választották Pilisszentkereszt polgármesterévé
A Fidesz színeiben induló képviselőjelölt nem kapott elég szavazatot
http://www.pilisszentkereszt.hu/idokozi/idokozi/erdmeny.html
http://www.pilisszentkereszt.hu/data/cms668891/egyeni_listas_kepvered_jkv002.pdf
A Képviselőtestület tagjai: Fazekas László, Galó László, Dr. Horváth Sándor, Jánszki István Miklós, Mikusik Gábor és Rusznyák János Gábor.
2011. november 25. - (mti)
Lendvai József János, Pilisszentkereszt korábbi, független polgármestere győzött a Pest megyei településen vasárnap tartott időközi önkormányzati választáson, amelyen új képviselő-testületi tagokat is választottak - közölte a helyi választási iroda helyettes vezetője az MTI-vel. Berecz Miklósné tájékoztatása szerint a régi-új polgármester jelentős fölénnyel, 524 vokssal nyert Kvintovics László (független) előtt, akire 173-an szavaztak, míg Becságh András (független) 84 vokssal lett a harmadik. A község 1780 választásra jogosult lakójából 811-en járultak az urnákhoz, ami 45,56 százalékos részvételnek felel meg - tette hozzá az irodavezető helyettes. A szintén vasárnap megválasztott 6 tagú képviselő-testületbe is független jelöltek kerültek. A 15 induló között három volt testületi tag is megmérette magát, de csak egyiküknek, a volt alpolgármesternek sikerült az újrázás (az egyetlen nem független, a Fidesz-KDNP színeiben induló jelölt sem kapott elég szavazatot) - mondta Berecz Miklósné. Az időközi választásra azért került sor, mert a bő kétezer lelkes község képviselő-testülete szeptember 13-án feloszlatta magát, így a polgármester megbízatása is megszűnt.
Elmarad a népszavazás Pilisszentkereszten
2011. november 12. - (index.hu)
Egy időpontban tartottak volna népszavazást és időközi önkormányzati választást november 27-én Pilisszentkereszten, de az önkormányzat kifogással élt a szentendrei bíróságnál a benyújtott kezdeményezéssel szemben, így azt törölték, ennek ellenére az önkormányzati választás mégsem marad el. November 27-én csak polgármestert és képviselőket választhatnak majd a helyiek. A testület még szeptember 8-án oszlatta fel magát, mivel a képviselők nem tudtak együtt dolgozni a polgármesterrel. Információink szerint a háttérben a nagypolitikából jól ismert jobb-bal lecsapódás látható kicsiben. Orosházi Géza és Havelka József önkormányzati képviselők nyújtották be a kérdéseiket nem állampolgári népszavazási kezdeményezésként a polgármesternek és a képviselő testületnek. Az öt kérdésből kettőt fogadott el a testület, a népszavazás időpontja pedig egybeesett volna az időközi önkormányzati választással. A két kérdés elég banális témát feszegetett, miszerint szükséges-e a képviselők testületi üléseiről tévéközvetítést készíteni, valamint szükséges-e az önkormányzatnak időszaki újságot kiadnia a településen történtekről. Eddig is volt közvetítés az ülésekről, körülbelül nyolcvanezer forintot fizetett érte a falu. A kezdeményező Orosházi Géza szerint nem lenne szükség a közvetítésekre, mert a „munka dandárja nem ott történik” és az ülések amúgy is nyilvánosak. A népszavazási kezdeményezést a polgármester kihirdette, majd később az önkormányzat kifogást emelt ez ellen a szentendrei városi bíróságon. A benyújtott formai és tartalmi kifogások közül csak a tartalmiakat fogadta el a bíróság, miszerint nem lehet népszavazást kiírni a testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési és személyi kérdésekben. Amennyiben a megválasztott új képviselő testület szeretne majd új népszavazást, azt a választások után újra kell tárgyalnia. Nem fogja kezdeményezni a népszavazást az ötletgazda Orosházi Géza, ha újra a képviselők közé kerül. Indoklása szerint, egy önmagában kiírt népszavazáskor jóval magasabbak lennének a költségek, másrészt a népszavazás kérdése teret adott a politikai háttér alkuknak. „Nem túl szerencsés, hogy ilyen kistelepülési szinten is megjelenik a nagypolitika” - mondta Orosházi. Az 1990. évi LXV. önkormányzati törvény értelmében helyi népszavazást csak ügydöntő kérdésben lehet feltenni. A kérdéseknél így követelmény, hogy világos legyen milyen tárgykörre vonatkoznak, mi a feladata és milyen jogalkotási kötelezettsége van avval a testületnek. A képviselő testület tehát csak az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyben tarthat népszavazást vagy az önkormányzati rendelet megerősítésére. Az önkormányzat költségvetéséről, a helyi adónemekről, és a testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben nincs jogosultság megkérdezni az embereket. Így csak polgármester és önkormányzati képviselő választás lesz a településen, amely szeptember 8-án oszlatta fel magát Havelka József képviselő és volt polgármester sürgősségi indítványára. A hat fős testületből négyen támogatták az önfeloszlatást. A megkérdezett képviselők állítása szerint nem tudtak Lendvai József polgármesterrel együtt dolgozni. „Nem volt megfelelő a kommunikáció, nem értettük meg egymás szándékát. A fontos ügyekben nem történt jelentős előrelépés. Jobb volt a testületet most feloszlatni, és lehetőséget adni egy másik testületnek a produktív és eredményes működésre.” - mondta Kvintovics László képviselő és mostani polgármester-jelölt. Szerettük volna elérni Lendvai József polgármestert, de ez több nap után sem sikerült. Az új indulók között van a jelenlegi polgármester mellett található Kivintovics László önkormányzati képviselő és Becságh András volt alpolgármester. A település lakosainak 55 százaléka magyarországi szlovák. Ezzel kapcsolatban már médiafénybe kerüét a település három évvel ezelőtt. Akkor az önkormányzat kirakata a szlovák házból a kisebbségi önkormányzat irodáját. Egy helyi szerint a három évvel ezelőtti dolgok a korábbi hatalmi harcokhoz vezethetőek vissza. A településen régóta tart a belviszály, tudta meg az Index. Információink szerint Lendvai József jelenlegi polgármester 2006-ban a helyi polgári kör támogatásával nyerte a választást, ahol a korábbi és inkább a szocialistákhoz húzó polgármester, Havelka József már nem indult. Havelka képviselő lett, és a vesztes polgármester-jelölttel, Demjén Mártával bekerültek a szlovák nemzetiségi önkormányzatba. A helyi érdekcsoportok közötti küzdelem ezután vette fel a nemzetiségi színezetet, ami összemosódott a jobb - bal ellentéttel. „Meg lehet szabadulni attól az ellenségeskedéstől, ami jó négy éve mérgezi falunk közhangulatát. A jelenlegi és a korábbi polgármester személyében csúcsosodik ki két eltérő érték- és érdekközösség, akik egymással szemben határozták meg magukat” - mondta Kvintovics László képviselő és mostani polgármester-jelölt.
„Nem erős, hanem nevetséges Magyarország“
2011. november 25. - (Szilvássy József - nol.hu / Népszabadság)
Orbán Viktornak a Magyar Állandó Értekezlet X. ülésén elhangzott beszédét elemzi pénteki kommentárjában a legnagyobb példányszámú szlovák véleményformáló napilap. Peter Morvay, a pozsonyi Sme szakértője bevezetőjében idézi a magyar miniszterelnöknek azt a megállapítását, amely szerint nem helyénvaló, hogy bárki azért veszítse el az állampolgárságát, mert egy másik országét megkapta. Majd leszögezi: „Orbán Viktor látszólag ijesztgeti Szlovákiát, mert bejelentette: a kormánya nem fogja tűrni, hogy egyetlen magyart is megfosszanak állampolgárságától abban az országban, ahol él. Kijelentésének azonban éppen akkora súlya van, mint annak a megállapításának, hogy Magyarországon sikert siker követ. Egyik megállapítását sem lehet komolyan venni. Budapest egyre kevesebb értelmes támogatást tud nyújtani a szomszédos országokban élő honfitársainak, elsősorban azért, mert 'páratlan, építő sikereinek' következtében tönkretette a gazdaságot, autoritárius módszerei miatt pedig egyre nagyobb nemzetközi elszigeteltségbe kerül. Igy aztán minden kérkedése ellenére nem erős, hanem nevetséges Magyarország van kialakulóban, amellyel semmit sem tudnak kezdeni az ország határain túl élő magyarok. Orbán például a szlovákiaiakat legfeljebb a gyenge forinttal segítette, akik mostanság emiatt nagybevásárlásokat hajthatnak végre Magyarországon” - mutat rá a neves szlovák publicista. Elemzését így folytatja: „A magyar miniszterelnök beszédének talán legérdekesebb eleme az a dicsekvés volt, amely szerint Magyarország lélekszáma ugyan csökken, ám ennek ellenére az év végéig mégis akár 200 ezerrel is gyarapodhat. Már 2000-ben is elszólta magát, amikor megemlítette, hogy a státustörvény egyik célja az anyaországi munkaerőpiac megerősítése a szomszédos országokban élő nemzetrész tagjai révén. Mostani beszédének ez a része is azokat a feltevéseket erősíti, amelyek szerint a visszahonosítás egyik célja a tömeges, Magyarországra irányuló bevándorlás lehet. Ha valóban erről ábrándozik Orbán, akkor ismét messze került a realitástól. A jórészt általa tönkretett magyarországi gazdaság ugyanis több munkaerőt aligha képes alkalmazni. Ugyanakkor a lélekszámmal való statisztikai bűvészkedés még jól jöhet számára” - vélekedik a szerző.
Szlovák nyelvű utcanévtáblákat helyeznek ki Szegeden
2011. november 15. - (Szabó C. Szilárd - Délmagyarország)
Két szlovák nyelvű utcanévtáblával is találkozhatnak hamarosan Szegeden az Osztróvszky és a Teleki utcában közlekedők. Budapest után Szegeden van a legtöbb nemzetiségi önkormányzat. A nyolc - görög, horvát, lengyel, német, örmény, szlovák, ukrán és bolgár - kisebbségi önkormányzatnak az Osztróvszky utca 6. szám alatt, a Nemzetiségek Házában van a székhelye. Racskó Tamás, a Szegedi Szlovák Önkormányzat elnöke kezdeményezte a városi önkormányzatnál, hogy az Osztróvszky utca 6. szám alatti ingatlan két utcafronti oldalára a már meglévő magyar nyelvű utcanévtáblák mellé helyezzenek ki szlovák nyelvű - Ulica Osztróvszkeho, Ulica Telekiho - utcanévtáblákat is. A szegedi közgyűlés kulturális, egyházügyi, közművelődési és idegenforgalmi bizottsága támogatta a szlovák nyelvű utcanévtáblák kihelyezését. Mint ahogy azt is, hogy az Osztróvszky utca és a József Attila sugárút sarkán lévő magyar nyelvű Osztróvszky-tábla mellé szlovák nyelvű névmagyarázó tábla kerüljön azzal a szöveggel, hogy „Jozef Osztróvszky (1818-1899) - komisár a primátor slovenského pôvodu mesta Segedín.” Magyarul: Szeged városának szlovák származású kormánybiztosa és polgármestere. Osztróvszky József Szeged reformkori ellenzéki politikai életének szervezője volt, majd 1848-49-ben Szeged egyik országgyűlési képviselőjévé választották, később kormánybiztos lett. Osztróvszky 1861-ben rövid ideig Szeged polgármestere is volt. A magyar táblákkal azonos méretű és anyagú szlovák táblák elkészítésének, elhelyezésének és karbantartásának költségeit teljes egészében a Szegedi Szlovák Önkormányzat finanszírozza. A többi nemzetiségi önkormányzat nem fordult hasonló kéréssel a szegedi városi közgyűléshez. A döntést november 25-i ülésén hozza meg a képviselő-testület.
Tanulmányi támogatás
a 2011/2012-es tanévben szülőföldi felsőoktatási jogászképzésben részt vevő szlovák állampolgárságú, magyar nemzetiségű személyek számára
Az MKP felháborítónak tartja a szlovák belügy eljárását Boldoghy Olivérrel szemben
2011. november 20. - (mti)
A Magyar Koalíció Pártja (MKP) felháborítónak és sajnálatosnak tartja, hogy a szlovák belügyminisztérium megvonta Boldoghy Olivér révkomáromi vállalkozótól szlovák állampolgárságát, miután felvette a magyart - közölte Berényi József pártelnök. „A Magyar Koalíció Pártja felháborítónak tartja, hogy ez megtörténhet, és Boldoghy Olivérnek minden támogatást és segítséget megad, amennyiben bírósági úton kívánja az igazát érvényre juttatni” - jelentette ki az MKP elnöke vasárnap az MTI pozsonyi tudósítójának. Boldoghy Olivér, az Egy jobb Komáromért polgári társulás aktivistája a Bumm.sk hírportálon közölte: pénteken megkapta a pozsonyi belügyminisztérium levelét, amelyben tájékoztatták, hogy törölték a szlovák állampolgárok jegyzékéből, s ezzel bejelentett lakhely nélküli személlyé vált. A szlovák belügyminisztérium nem kívánja kommentálni a konkrét eseteket, amikor valakitől megvonták szlovák állampolgárságát - reagált az esetre Grendel Gábor, a belügyminisztérium szóvivője. Berényi szerint Boldoghy Olivér esete „a hatalom arroganciájának” újabb megnyilvánulása Szlovákiában. „Sajnálatos dolog, hogy ez történik akkor, amikor még mindig egy állítólag magyarbarát jobboldali kormány van hatalmon, amelynek magyarok is tagjai. De úgy látszik, ez nem akadályozza meg a belügyminisztériumot abban, hogy zaklassa és piszkálja saját állampolgárát, aki nem akar megválni a szlovák állampolgárságától, de fel akarja venni egy másik államét, egy szövetséges, egy európai uniós és NATO tagállamét” - mutatott rá a pártelnök. A politikus úgy véli, a szlovák alkotmánybíróságnak, amely elé szeptemberben került az állampolgársági törvény ügye, mihamarabb döntenie kellene ebben a kérdésben. „Fontosnak tartjuk, hogy az alkotmánybíróság minél hamarabb hozza meg a döntését. Hiszen ennek a testületnek a pozitív döntése, az alkotmánynak megfelelő döntése, miszerint az állampolgárság senkitől nem elvehető az állampolgár saját akaratán kívül, az segítene abban, hogy a hatalom arroganciája ne nyerjen egyre nagyobb teret a szlovák politikai térfélen” - zárta nyilatkozatát az MKP elnöke. A szlovák alkotmánybíróság szeptember második felében fogadta el megtárgyalásra a tavaly módosított és új formájában sokat bírált szlovák állampolgársági törvényről szóló beadványt, amelyet a Híd magyar-szlovák párt terjesztett a testület elé 44 koalíciós képviselő aláírásával. A beadvány aláírói azt is kérték, hogy tekintettel a probléma súlyára, az alkotmánybíróság soron kívül foglalkozzon a témával. A legfelsőbb bírói testület azonban eddig nem reagált a beadványra. Szlovákia válaszul a határon túli magyarok könnyített honosításáról tavaly hozott budapesti döntésre reagálva módosította úgy állampolgársági törvényét, hogy elveszíti az eredetit, aki felveszi egy más ország állampolgárságát. Az utóbbi hónapokban több szlovákiai magyar hozta nyilvánosságra, hogy felvette a magyar állampolgárságot, de nem kíván lemondani a szlovákról. Boldoghy Olivér az első, aki bejelentette, hogy megvonták szlovák állampolgárságát. A magyar kormány felháborodással értesült arról, hogy - a híradások szerint - a magyar állampolgárság megszerzése miatt a Szlovák Köztársaság, az érintett személy kifejezett akarata ellenére, megfosztotta szlovák állampolgárságától Boldoghy Olivér révkomáromi vállalkozót, és ezzel kísérel meg alapot teremteni további életvitelét ellehetetlenítő jogfosztásokhoz - olvasható Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna, a közigazgatási és igazságügyi minisztérium nemzetpolitikáért felelős államtitkár-helyettese szombat este kiadott közleményében.
„Elfogadhatatlan a szlovák kormány félelemkeltése”
2011. november 20. - (mti)
A Fidelitas elfogadhatatlannak tartja azt, hogy a szlovák kormány állampolgárságuk elvételével büntesse azokat, akik egy másik európai uniós tagállam állampolgárságát is fel kívánják venni. A Fidelitas mindezt annak kapcsán közölte, hogy elveszítette szlovák állampolgárságát egy révkomáromi vállalkozó, aki a nyáron felvette a magyar állampolgárságot. Boldoghy Olivér, az Egy jobb Komáromért polgári társulás aktivistája a Bumm.sk hírportálon közölte: pénteken megkapta a pozsonyi belügyminisztérium levelét, amelyben tájékoztatták, hogy törölték a szlovák állampolgárok jegyzékéből, s ezzel bejelentett lakhely nélküli személlyé vált. Ágh Péter, a Fidelitas elnöke és Maurer Szemere, a szervezet külügyi kabinetvezetője hangsúlyozza, hogy a szlovák kormány cselekedete teljes mértékben szembemegy az európai normákkal és értékekkel, de még az ország saját alkotmányával is, amely kimondja, hogy senkit sem lehet akarata ellenére állampolgárságától megfosztani. Éppen ezért riasztónak és súlyosan antidemokratikusnak tartjuk a szlovákiai Boldoghy Olivér esetét. A révkomáromi vállalkozót azt követően törölték az ország polgárainak névsorából, hogy benyújtotta a magyarországi állampolgárság felvétele iránti kérelmét. A jogfosztás tragikus személyes következményekkel járhat, hiszen lehetetlenné teszi a sérelmet szenvedett személy megélhetését saját országában. Egyúttal azt is üzeni a szlovákiai magyar közösségnek: félelemben kell élniük, amennyiben egy másik tagállammal szeretnének közjogi viszonyt teremteni. Hangsúlyozzák, hogy a Fidelitas valamennyi lehetséges fórumon tiltakozni fog a félelemkeltés ellen, és támogatásáról biztosítja a határokon túl élő magyar kisebbségek tagjait. Egyúttal reményüket fejezik ki, hogy az esetet nem fogják hasonló antidemokratikus cselekedetek követni.
Elveszítette szlovák állampolgárságát a magyar miatt egy révkomáromi vállalkozó
2011. november 19. - (mti)
Elveszítette szlovák állampolgárságát egy révkomáromi vállalkozó, aki a nyáron felvette a magyar állampolgárságot. Boldoghy Olivér, az Egy jobb Komáromért polgári társulás aktivistája a Bumm.sk hírportálon közölte: pénteken megkapta a pozsonyi belügyminisztérium levelét, amelyben tájékoztatták, hogy törölték a szlovák állampolgárok jegyzékéből, s ezzel bejelentett lakhely nélküli személlyé vált. „A határozatot már továbbították is az illetékes hivataloknak, ezért a napokban bevonják a jogosítványomat, személyimet és az útlevelemet, a szociális biztosító és a betegbiztosító állandó lakhely nélkül megszünteti a fedettségemet, és innentől nem állják az orvosi ellátásomat sem. 2012. február 14-én pedig kitoloncolhatnak az országból. Bálint-napon, szeretettel...” - jegyzi meg a vállalkozó. Hozzáteszi: „Magyarországi lakhelyem nincs, magyar okmányokkal nem rendelkezem, ottani személyigazolványt pedig csak úgy tudok szerezni, ha bejelentett címem van. Költözni nincs szándékomban, még ha akarnék, sem lenne hova. Megélhetésemhez létfontosságú a gépkocsi használata, jogosítvány nélkül gyakorlatilag a keresetem is odalett. Bevétel nélkül nem tudom tovább fizetni az adóimat, járulékaimat, hiteleimet, és persze nem tudom ellátni a családomat sem, betegség esetén pedig nincs pénz orvosra. Tartózkodási engedély nélkül munkát sem vállalhatok.” Boldoghy rámutat: a megoldás az lenne, ha kérvényezné szlovákiai tartózkodását, amit minden további nélkül megkapna. „Ezzel viszont elismerném, hogy a szülőföldemen idegen vagyok. Elismerném, hogy igazuk volt, és elismerném, hogy nyertek. Az ügyet pedig, amiért szeptember elsején több ezer embert hívtunk el Komáromba - elárulnám. Megerősíteném az emberekben azt az érzést, hogy van miért félni, és nem érdemes ujjat húzni a hatalommal. Ezzel pedig elérik a céljukat” - fejtette ki. Boldoghy ezért felhívja a szlovákiai magyarokat, hogy minél többen támogassák azt a petíciót, amelynek célja a magyar-szlovák kettős állampolgárság engedélyezése. Az elmúlt hónapokban több szlovákiai magyar jelentette be, hogy felvette a magyar állampolgárságot, de nem kíván lemondani a szlovákról. Boldoghy Olivér az első, aki bejelentette, hogy megvonták szlovák állampolgárságát. Szlovákia válaszul a határon túli magyarok könnyített honosításáról tavaly hozott budapesti döntésre reagálva módosította úgy állampolgársági törvényét, hogy elveszíti az eredetit, aki felveszi egy más ország állampolgárságát.
Filmvetítés, könyvbemutató Alexander Dubček 90. születésnapján
2011. november 20. - (mti)
Dokumentumfilm-vetítéssel, könyvbemutatóval és archív fotókból összeállított kiállítással emlékeznek meg Alexander Dubček (1921-1992) szlovák politikusról, az 1968-as prágai tavasz kulcsfigurájáról születésének 90. évfordulóján a Szlovák Intézetben hétfőn este. Jana Tomková, a Szlovák Intézet igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a mostani megemlékezésre eljön Jozef Banás író, publicista, volt gazdasági diplomata, és bemutatja a közönségnek Állítsátok meg Dubčeket! című, Egy ember története, aki szembeszállt a hatalommal alcímű kötetét. Levetítik a szlovák közszolgálati televízió dokumentumfilmjét a politikusról, melyben szerepel fia, Pavol Dubček sebészorvos, Ivan Laluha, aki Dubček közeli munkatársa és barátja volt, és aki szintén részt vesz a budapesti megemlékezésen. Negyven korabeli fekete-fehér fotóból készült, 1968-ról megemlékező kiállítás is látható lesz az intézetben - tette hozzá. Alexander Dubček 1921. november 27-én született a trencsényi régióhoz tartozó Zayugrócon, és Kirgizisztánban nőtt fel. A család 1938-ban visszaköltözött Csehszlovákiába, és Dubček belépett a Szlovák Kommunista Pártba. A II. világháború idején részt vett az ellenállási mozgalomban. 1955-ben a párt központi bizottságának tagja lett, majd Moszkvába küldték tanulni. Az 1960-as években a csehszlovák gazdaság súlyos válságba került. 1967 októberében néhány reformer, köztük Ota Sik akcióba lépett, és a Központi Bizottság ülésén megtámadták Antonín Novotny első titkárt, aki Moszkvától sem kapott támogatást, ezért kénytelen volt lemondani. Így lett Dubček az új első titkár 1968. január 5-én. Az 1968 márciusától augusztusig tartó időszakban, amelyet prágai tavasznak neveznek, megpróbálta megteremteni az „emberarcú szocializmust”. Dubček Moszkvának azzal érvelt, hogy a reformokat belügynek kell tekinteni. 1968. augusztus 21-én Moszkva vezetésével a Varsói Szerződés öt tagországának hadserege megszállta Prágát. Mielőtt Dubčeket egy katonai szállítógépen a padlóhoz láncolva Moszkvába vitték volna, felszólította a csehszlovák népet, hogy ne álljon ellen. Miután kényszerből engedett a szovjet követeléseknek, augusztus 27-én Dubčeket és néhány reformer társát visszaszállították Prágába, ahol megtarthatta elsőtitkári pozícióját, de 1969-ben lemondott, utóda a főtitkári székben Gustáv Husák lett, ő pedig törökországi nagykövet. 1970-ben kizárták a pártból. 1989-ben a Václav Havel által vezetett civil fórumot támogatta, majd december 28-án megválasztották a szövetségi parlament szóvivőjének. 1992. november 7-én halt meg egy néhány héttel korábbi autóbaleset következtében. Pozsonyban temették el. Dubček élete legnagyobb részében kiállt Csehország és Szlovákia uniója mellett. Dubček egykori cseh munkatársa, Cestimír Císar egy írásában arra hívta fel a figyelmet, hogy „Szlovákia polgárait büszkeséggel töltheti el, hogy az újjászületési folyamat élén egy olyan szlovák ember állt, aki példával szolgált a cseheknek is”.
Nemzetközi küldöttség tanulmányozza a magyar média helyzetét
„Folytasson párbeszédet a kormány a médiatörvényről”
2011. november 16. - (mti)
A nemzetközi médiaküldöttség arra kéri a kormányt és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH), folytassanak párbeszédet a médiatörvényről, hogy legyen lehetőség annak felülvizsgálatára - mondta Aidan White, a delegáció vezetője budapesti sajtótájékoztatóján. Aidan White, aki a Nemzetközi Újságíró Szövetség főtitkára volt, megjegyezte: pozitív hangnemben szeretnének tárgyalni, mert komoly kérdések merülnek fel a közszolgálati médiumok szolgáltatásaival kapcsolatban a tekintetben, hogy képesek-e pluralista módon információkkal szolgálni a nagyközönségnek. Úgy véli, Magyarország „különleges válsághelyzetben van”, mert a romló gazdasági helyzet mellett a médiában nincs egység a szakmai közösségekben, s ez veszélyeztetheti a független újságírást. Aidan White kérdésre elmondta: magyarországi tapasztalataikról beszámolnak az Európai Unió (EU), az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az ENSZ illetékes szerveinek, és a jövőben is folytatják a monitorozást. Utalt arra, hogy ez a látogatásuk „csak a folyamat eleje”, és szeretnének jogorvoslatot kapni a médiatörvény által felvetett problémákra. Szólt arról, hogy nem tapasztaltak hajlandóságot a törvény megváltoztatására, majd hozzátette: magyar tárgyalófelei úgy gondolják, hogy politikai, nem pedig szakmai indíttatása van a jelenlegi missziónak. Elmondta, a médiában tapasztalható elbocsátásokról nem lehet tudni, hogy politikailag motiváltak-e, a média területén ugyanis a gazdasági válság következtében egész Európában és Észak-Amerikában is sokakat elbocsátanak. Aidan White a sajtótájékoztató utáni kerekasztal-beszélgetésen felsorolta az újságírás etikai alapelveit: igazságosság, politikai függetlenség, a közönség tiszteletben tartása, elszámoltathatóság. A tulajdonosi szerkezetnek átláthatónak kell lennie, ismerni kell, hogy melyik szerkesztőségnek milyen a politikai kapcsolatrendszere - hangsúlyozta. Elmondta, Hongkongban új koalíciót szeretnének létrehozni tíz nap múlva, amelyben szerkesztők és a médiumok tulajdonosai kidolgoznának egy új etikai kódexet, mert „az újságírás mint közjó megszűnt létezni”. Amy Brouillette, a Közép-Európai Egyetem (CEU) Média- és Kommunikációs Kutatóközpontjának munkatársa ismertetett egy tanulmányt, amely húsz ország médiaszabályozását hasonlítja össze. A szakértő elmondta, ebből kiderül, a magyar médiatörvény nagyjából megfelel az európai normáknak. A magyar kormány azonban „pontatlanul hivatkozik” más országok törvényeire, „félreértelmezi az európai médiaszabályozást, amelyre a sajátját építi” - fogalmazott. Az elemzés szerint példátlanul nagy a magyar médiahatóság jogköre, túlságosan központosított a felépítése, és nem szerencsés, hogy a szabályozás „egy kalap alá vesz” minden médiatípust, s azokra egységes előírásokat alkalmaz. Amy Brouillette ugyanakkor hozzátette, más vizsgált európai országokban is vannak alapvető hiányosságok a médiaszabályozásban. A 13 szólásszabadsággal és médiafejlesztéssel foglalkozó szervezet munkatársaiból álló delegáció háromnapos látogatást tett Budapesten, a küldöttséget a szervezők közlése szerint fogadta Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár és Galambos István, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgató-helyettese.
A szlovák kormányfő a magyar-szlovák viszonyról
2011. november 17. - (mti)
Iveta Radičová szlovák miniszterelnök szerint kormányának tizenöt hónapja alatt azért nyugodott meg a szlovák-magyar viszony, mert a felek nem konfrontációra törekedtek, hanem igyekeztek olyan megoldásokat találni a problémákra, amelyek mindkét ország polgárainak hasznára lennének. „Nem vagyok híve a feszültségek, az ellenségeskedés, a konfliktusok politikájának. Meggyőződésem, hogy a politikusoknak kötelességük megegyezni, s a polgárok számára hasznos megoldásokat keresni. Ilyen alapokból kiindulva Orbán Viktor kormányfővel folytatott tárgyalásaim is hasonló szellemben a problémák megoldásának keresésére irányultak” - jelentette ki Radičová az MTI tudósítójának Pozsonyban adott interjújában. „Sok olyan vitatéma volt, amelyben nem sikerült egyezségre jutnunk, de tiszteletben tartottuk az eltérő álláspontokat” - jegyezte meg. Példaként a szlovákiai magyarok kettős állampolgárságát említette. Úgy vélte, a magyar fél eljárása nem volt szerencsés, míg Robert Fico vezette kormányzat válaszlépése meg azért volt rossz, mert a polgárokat bünteti, s nem oldja meg a problémát. Szlovákia tavaly a határon túli magyarok könnyített honosításáról hozott budapesti döntésre reagálva úgy módosította saját állampolgársági törvényét, hogy elveszíti eredeti állampolgárságát az, aki idegen állampolgárságot vesz fel. A szlovák kormányfő sajnálja, hogy az általa javasolt szerződést a probléma megoldására eddig nem sikerült tető alá hozni. A politikusnak meggyőződése: ezt a témát sztenderd módon kétoldalú, szlovák-magyar megállapodással kellett volna rendezni. A külhoni magyaroknak adott magyarországi választójogot nem tartja jó lépésnek. „Ezek olyan dolgok, amelyek állását nem tartom kielégítőnek, s amelyek további tárgyalásra várnak” - jegyezte meg. Radičová úgy látja: az elmúlt tizenöt hónapban Szlovákia és Magyarország között „nagyon jó lendületet vett a határokon átnyúló együttműködés, s nemcsak hidak épültek, hanem megindult a párbeszéd is” a felek között. Pozitívumnak tartja, hogy Pozsony és Budapest szorosan együttműködött a V4-ek szlovák elnöksége, illetve a magyar EU elnökség alatt. Fontos előrelépésnek tartja, hogy a V4-ek most már rendszeresen a brüsszeli uniós csúcstalálkozók előtt is egyeztetnek, s „így hatékonyabban tudják érvényesíteni Közép-Európa érdekeit”. A miniszterelnök kiemelte, hogy a V4-ek megállapodása az észak-déli gázvezeték létrehozásáról az Európai Unió egyik prioritása lett. Sikernek nevezte a vegyes bizottságok tevékenységének felújítását és a Kassát és Miskolccal összekötő gyorsforgalmi út építéséről szóló megállapodást is. Arra a felvetésre, amely szerint a szlovákiai magyarok elégedetlenek nyelvi jogaikkal, s anyanyelvük közéleti használatának lehetőségeivel, Radičová először az államnyelv ismeretének szükségességét hangsúlyozta. Majd kifejtette: természetesnek tartja, hogy a nemzeti kisebbségek meg akarják őrizni anyanyelvüket. Szerinte ezt Szlovákiában biztosítják, s ilyen irányú panaszokat ő nem kapott. Azt állította, hogy a magyarlakta településeken az anyanyelv hivatali használatát a törvény lehetővé teszi. „Amennyiben hivatali ügyfélkapcsolatról van szó, az államnak kötelessége biztosítani a tolmácsolást. Úgy vélem, ez sztenderd megoldás, így működik ez a fejlett európai országokban is. Nem engedhető meg, hogy az állampolgár ne értesse meg magát. Ez viszont fordítva is érvényes” - nyilatkozta Radičová. A politikus a kisebbségi nyelvhasználati jogot „egyéni jognak” tartja, amelynek betartását a szlovák alkotmány garantálja. „Azokból az értékelésekből, amelyeket az Európai Bizottságtól, az EBESZ-től vagy más nemzetközi szervezettől kaptunk, a Szlovák Köztársaság nemzetiségi politikáját sehol sem értékelik negatívan, kivéve egy kisebbséget, a romákat. De az már más probléma” - hangsúlyozta az MTI-nek adott interjújában a szlovák kormányfő. Míg a magyar-szlovák kapcsolatok szinte minden téren nagyon jók, a nemzeti kisebbségek kérdésében nemigen oldódik a feszültség. A szlovák miniszterelnök szerint ennek egyik oka az, hogy mindig akadnak politikusok, akik saját céljaik, választók megszerzése érdekében feszültségeket keltenek, s ezzel olajat öntenek a tűzre. Ugyanakkor a múlt eltérő értelmezése is feszültségeket okoz. „A magyar fél magában hordoz valamiféle kvázi történelmi sérelmet, a szlovák fél ugyanúgy, ráadásul gondjai vannak saját identitásával is. Amíg nem leszünk képesek megírni egy közös történelemkönyvet, addig mindig táptalajra talál a régi konfliktusok megnyitása” - mondta Iveta Radičová az MTI tudósítójának.
A szlovák kormányfő szerint sikeresen fejlődik a határ menti együttműködés
2011. november 17. - (mti)
Iveta Radičová szlovák miniszterelnök szerint sikeresen működik, és a közelmúltban új lendületet kapott a határokon átnyúló szlovák-magyar együttműködés. A kormányfő úgy látja: a határ menti szlovák és magyar régiók problémái „teljes mértékben” megegyeznek. „A közös határ mentén elterülő régióknak teljes mértékben azonosak a gondjaik: magas a munkanélküliség, kevés a munkalehetőség, ráadásul ezek a régiók nagyon szegények. A határon átnyúló együttműködésnek elsősorban gazdasági háttere kell, hogy legyen. Képletesen szólva: ha megéri elmenni bevásárolni a másik oldalra, akkor az együttműködés - tehát az áru és a szolgáltatások cseréje, de a közös regionális termékek és munkahelyek létrehozása is - jól működik” - jelentette ki Radičová az MTI tudósítójának Pozsonyban adott interjújában. Hozzátette: „A két ország között mindig annyi +híd+ lesz, amennyi gazdasági lehetőség lesz kedvező az érintettek számára az Ipoly vagy a Duna mindkét partján.” Radičová a beszélgetés során nagyon pozitívan méltatta a magyar-szlovák együttműködést a visegrádi négyek csoportjában is. Az elmúlt 15 hónap sikerei közül kiemelte az észak-dél gázvezeték építését, illetve a szlovák és a magyar útrendszer újabb összekapcsolását a Kassa-Miskolc gyorsforgalmi út megépítésével, illetve összekötésével. „Az észak-dél gázvezeték az Európai Unióban is prioritássá vált” - hangsúlyozta. A szlovák kormányfő szerint az Európai Unió nem elsősorban gazdasági közösségként, hanem mint „egy újabb háborút megakadályozó gát” jött létre. „Úgy vélem, hogy ezt a küldetését jól teljesíti, s szükség van rá a jövőben is” - vélekedett Radičová. Kifejtette: a mai EU a kezdetben a korábbi két világháborúra való reagálás volt, hogy a „szörnyűségek ne ismétlődhessenek meg”. 1989 után azonban újabb és újabb államok jelentek meg Európában, ami lehetséges konfliktusforrás, s nincs lezárva a ciprusi probléma sem. „Az EU-ra, mint háború elleni védőgátra továbbra is szükség van, mert jobb megoldást nem ismerünk” - mondta az MTI-nek a politikus. Meggyőződése, hogy szükség van az euróra, a közös pénznemre, ha Európa meg akarja őrizni nemzetközi versenyképességét. Szlovákia számára az euró bevezetése szerinte hasznos volt. „Egy olyan kis gazdaság számára, mint a Szlovák Köztársaság, az euróövezethez való csatlakozás biztosan hasznos volt. Szintén érvényes: ilyen mély és nagy problémákkal szembesülve, mint amilyenekkel ma szembesülünk, a Szlovák Köztársaság gazdasága egyedül nem lenne képes megbirkózni. Hangsúlyozom: a magyar sem. Az euróövezetben hozott döntésektől nagyban függnek az Európai Unió többi tagállamai is. Ezért inkább tartom hasznosnak segédkezet nyújtani, mint elhúzódni a problémák megoldásától” - fejtette ki Radičová. Kérdésre válaszolva - miért nem sikerül Szlovákiának már huzamosabb ideje lejjebb szorítania a tíz százalékot bőven meghaladó munkanélküliséget - a miniszterelnök azt mondta, ennek több oka van. Egyik az, hogy Szlovákiában történelmileg nagyok a regionális különbségek, s a szegény, elmaradott régiók az 1989-es rendszerváltás után még inkább lemaradtak. A létező ipar ugyanis más volt szocialista országoktól eltérően jóval nagyobb mértékben volt az egykori Szovjetunió gazdaságának függvénye, így 1989 után gyakorlatilag a nulláról kellett indulni. Az elmaradt régiókban nagyrészt a munkaerő is képzetlen, s így nehezen talál munkát. „Ha jól emlékszem ezekben a régiókban a munkaerő 48 százaléka csak alapfokú vagy érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezik. Ezt ma már a képzetlen munkaerő körébe soroljuk, amely nem tud munkát találni. Mindez együttesen alkotja azt a problémát, amelyet strukturális munkanélküliségnek nevezünk” - mutatott rá Iveta Radičová.
A szlovák kormányfő szerint „dinamikus” a nők előretörése a szlovák politikában
2011. november 17. - (mti)
Iveta Radičová szlovák miniszterelnök szerint dinamikus a nők előretörése a szlovák politikában és a közéletben, hiszen figyelembe kell venni azt, hogy még száz éve sincs, hogy a nők Európának ezen a részén választójogot kaptak. „Szlovákiában 1918 után kaptak a nők választójogot, tehát még száz év sem telt el azóta” - mutatott rá Radičová az MTI tudósítójának Pozsonyban adott interjújában. „Ha megnézzük hány nő van a helyi önkormányzatokban, polgármesteri vagy képviselői posztokon, akkor látjuk, hogy részvételük nagyon széleskörű. Más kérdés, miért vannak kevesebben a magas politikában” - jegyezte meg a kormányfő. Véleménye szerint a helyi politika közelebb van a nőkhöz, konkrét dolgok megoldásával foglalkoznak, s konkrét a felelősségük is. A nagypolitikába való bekapcsolódás döntően költözéssel jár, s a nőknek nagyobb problémát okoz, mint a férfiaknak, ha el kell szakadniuk már kialakult társadalmi kapcsolataiktól, családi, rokoni, baráti hátterüktől. Radičová megerősítette, hogy a márciusi előre hozott parlamenti választás után távozik a nagypolitikából, s visszatér az akadémiai pályára. Elmondta: több ajánlata is van, egyelőre még nem döntött, melyiket választja. Leszögezte: a nagypolitikától ugyan visszavonul, de a közélettől nem, s nagyon aktív akar lenni a civil szektorban, hogy kormánya idején szorgalmazott közéleti és gazdasági átláthatóságot tartóssá tegye. Ha a politika idegesíteni fogja, nem elégszik meg a televízió kikapcsolásával. „Ez biztos nem fog engem kielégíteni. Aktívan, nagyon aktívan be kívánok kapcsolódni a játékba” - húzta alá. Miután a jövőben várhatóan kötetlenebb, szabadabb lesz az ideje, mint a miniszterelnöki tisztségben, Radičová szeretne több időt szentelni a kultúrának, barátainak, s kedvenc sportjának a sízésnek. „Karitatív tevékenységet is folytatok, bár ezt korábban is folytattam, de nem tartottam ildomosnak, ezzel +dicsekedni+. Mintegy 400 gyermeket támogatok pótcsaládokban, s támogatom az állatmenhelyeket is. Remélem ezután erre is több időm lesz” - fejtette ki. Radičová elmondta, hogy egyik szülője révén lengyel gyökerei is vannak, s maga is jól beszél lengyelül. Mint szociológus nagy tisztelője a lengyel szociológiai iskolának, amely egy időben vezető szerepet játszott Európában. Szívesen olvassa a lengyel irodalmat, s gyakori látogatója a lengyel kulturális központnak. „Rendkívül széleskörű a tevékenységük, amely nagyon sokak számára vonzó. Azt hiszem példaként szolgálhatnak más kulturális központok számára is” - tette hozzá. Egy Közép-Európára vonatkozó kérdésre válaszolva Radičová „hihetetlen szerencsének” nevezte, hogy „Szlovákia a különféle kultúrák útkereszteződésén” fekszik. Azt állította: bár a szlovák kultúra önálló formája ilyen körülmények között nehezen született meg, ma már számos területen nemzetközi hírnévre tett szert. „Ha az embernek szélesebb a látóköre, több kultúrával van kapcsolata, az az értelmes ember számára gazdagság” - húzta alá. Nagyon fontos pozitív változásnak nevezte, hogy 2006 óta Szlovákiában már nem a fordítások, hanem a hazai szerzők művei a legkeresettebbek a könyvpiacon. „Mindez hozzájárulás a szlovák, és szélesebb értelemben a közép-európai identitáshoz is” - vélekedett a miniszterelnök az MTI-nek nyilatkozva.
Bejegyezték a Somorja Hangja Polgári Társulást
2011. november 17. - (mti)
Bejegyezték a szlovák belügyminisztériumban a Somorja Hangja - Vox Samariae Polgári Társulást. Az erről szóló határozatot november 16-án vette át Kiss Árpád elnök. A felvidek.ma szlovákiai magyar hírportál szerint a szervezet bejegyzését korábban a szlovák nyelvtörvény nem létező rendelkezésére hivatkozva utasították el. Akkor még a Somorja Hangja - Hlas Samorína nevet szerették volna elfogadtatni, ám a belügyminisztérium azt válaszolta, hogy a nyelvtörvény szerint először a szlovák megnevezést kell írni, csak utána következhet a magyar név. A Somorja Hangja alapítói áttanulmányozták a nyelvtörvényt, és kiderítették, hogy a jogszabály a minisztérium által felvetett követelményt nem is tartalmazza, ezért úgy döntöttek, hogy fellebbeznek a minisztérium döntésével szemben. Az érintettek áttekintették a már bejegyzett polgári társulások elnevezéseit is, melyek között több olyan is van, amelyeknél csak roma vagy angol nyelven szerepel a megnevezés. „Ezért a somorjai társulás úgy határozott, hogy a kifogásolt Somorja Hangja - Hlas Samorína megnevezést „Somorja Hangja - Vox Samariae” - formára változtatja, azaz, a szlovák elnevezést teljesen mellőzik a társulás elnevezéséből. Lancz Attila jogász a hírportálnak elmondta: a nyelvtörvény azon rendelkezése, mely a használt nyelvek sorrendjéről szól, nem a jogi személyek megnevezéseire vonatkozik, hanem a közúti feliratokra, tájékoztató táblákra - sőt, az idei évben módosított jogszabály már a sorrendet sem határozza meg. Éppen ezért, a belügyminisztériumi bejegyzést kérő polgári társulás megnevezésében a törvény szerint még csak nem is kell szerepelnie a szlovák elnevezésnek. A Somorja Hangja közleménye szerint azért hozták nyilvánosságra az esetet, mert azt a civil szféra megfélemlítésére tett államhatalmi kísérlet újabb - és nem egyedi - esetének tartják.
Elveszítette szlovák állampolgárságát a magyar miatt egy révkomáromi vállalkozó
2011. november 19. - (mti)
Elveszítette szlovák állampolgárságát egy révkomáromi vállalkozó, aki a nyáron felvette a magyar állampolgárságot. Boldoghy Olivér, az Egy jobb Komáromért polgári társulás aktivistája a Bumm.sk hírportálon közölte: pénteken megkapta a pozsonyi belügyminisztérium levelét, amelyben tájékoztatták, hogy törölték a szlovák állampolgárok jegyzékéből, s ezzel bejelentett lakhely nélküli személlyé vált. „A határozatot már továbbították is az illetékes hivataloknak, ezért a napokban bevonják a jogosítványomat, személyimet és az útlevelemet, a szociális biztosító és a betegbiztosító állandó lakhely nélkül megszünteti a fedettségemet, és innentől nem állják az orvosi ellátásomat sem. 2012. február 14-én pedig kitoloncolhatnak az országból. Bálint-napon, szeretettel...” - jegyzi meg a vállalkozó. Hozzáteszi: „Magyarországi lakhelyem nincs, magyar okmányokkal nem rendelkezem, ottani személyigazolványt pedig csak úgy tudok szerezni, ha bejelentett címem van. Költözni nincs szándékomban, még ha akarnék, sem lenne hova. Megélhetésemhez létfontosságú a gépkocsi használata, jogosítvány nélkül gyakorlatilag a keresetem is odalett. Bevétel nélkül nem tudom tovább fizetni az adóimat, járulékaimat, hiteleimet, és persze nem tudom ellátni a családomat sem, betegség esetén pedig nincs pénz orvosra. Tartózkodási engedély nélkül munkát sem vállalhatok.” Boldoghy rámutat: a megoldás az lenne, ha kérvényezné szlovákiai tartózkodását, amit minden további nélkül megkapna. „Ezzel viszont elismerném, hogy a szülőföldemen idegen vagyok. Elismerném, hogy igazuk volt, és elismerném, hogy nyertek. Az ügyet pedig, amiért szeptember elsején több ezer embert hívtunk el Komáromba - elárulnám. Megerősíteném az emberekben azt az érzést, hogy van miért félni, és nem érdemes ujjat húzni a hatalommal. Ezzel pedig elérik a céljukat” - fejtette ki. Boldoghy ezért felhívja a szlovákiai magyarokat, hogy minél többen támogassák azt a petíciót, amelynek célja a magyar-szlovák kettős állampolgárság engedélyezése. Az elmúlt hónapokban több szlovákiai magyar jelentette be, hogy felvette a magyar állampolgárságot, de nem kíván lemondani a szlovákról. Boldoghy Olivér az első, aki bejelentette, hogy megvonták szlovák állampolgárságát. Szlovákia válaszul a határon túli magyarok könnyített honosításáról tavaly hozott budapesti döntésre reagálva módosította úgy állampolgársági törvényét, hogy elveszíti az eredetit, aki felveszi egy más ország állampolgárságát.
Nemzetiségi Gála 2011
2011. november 18. - (mmikl)
A Magyar Művelődési Intézet hagyományteremtő céllal hozta létre 2005-ben - az ENSZ 1992. évi nyilatkozatán alapuló - Kisebbségek Napjához kötődő ünnepi rendezvényét a Nemzetiségi Gálát. A Kisebbségek Napja alkalmából a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus elismeréssel kíván adózni a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális, művészeti területein kimagasló eredménnyel tevékenykedő személyeknek, intézményeknek, civil szervezeteknek. Intézetünk 2005-ben a Magyarországon élő nemzetiségi közművelődési szakemberek, közösségek munkáját elismerő díjat alapított kulturális tevékenységük elismeréséért „Pro Cultura Minoritatum Hungariae” (a magyarországi kisebbségek kultúrájáért) elnevezéssel. A díjjal emlékplakett és díszoklevél jár. A díjat az Intézet főigazgatója adományozza. Az elismerést olyan Magyarországon élő nemzeti vagy etnikai kisebbséghez /bolgár, roma/cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán/ tartozó személyek, szervezetek kaphatják, akik/ amelyek kiemelkedő tevékenységet végeztek a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek körében az anyanyelvű kulturális örökség megtartásáért, fejlesztéséért, s tevékenységükkel hozzájárulnak a Kárpát-medence népeinek tolerancián alapuló együttéléséhez. Az idei esztendő kitüntetettjei köszöntésére, az emlékplakettek átadására is e rendezvény keretén belül kerül sor. Intézetünk a Nemzetiségi Gála ez évi rendezvényét 2011. december 11-én, vasárnap 17 órakor tartja. Helyszín: Intézetünk székháza a Budai Vigadó épülete, Hagyományok Háza színházterme (Bp., I. ker. Corvin tér 8.). Szándékunk szerint a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselőinek, országos kulturális szervezeteknek, hazai és külföldi sajtónak, jelentős kulturális intézmények munkatársainak valamint a Magyarországra akkreditált diplomáciai testületek tagjai számára a nemzetiségi közösségek kulturális teljesítményeiből válogatva ismételten színvonalas gálaprogramot szervezünk. A Kisebbségek Napjához kötődő rendezvényen mind a 13 hazai nemzeti és etnikai kisebbség részt vesz. Nemzetiségenként egy-egy saját kulturális körén belül kiváló eredményt elért fellépő csoport műfaji megkötöttség nélkül mutatja be nemzetisége kultúráját és sajátos művészetét. A rendezvény karakterében a magyarországi nemzeti vagy etnikai kisebbségek nyelvi sokszínűségét is reprezentálja. További szándéka a nemzetiségek kultúrájának, amatőr művészeti tevékenységeinek, teljesítményeinek, az együtt élő népek kultúrájának minél szélesebb körben való terjesztése, megszerettetése valamint a hagyományápolására való ösztönzés.
Országgyűlés előtt az új nemzetiségi törvényjavaslat
2011. november 19. - (mti)
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium november 19-én benyújtotta az Országgyűlésnek az új nemzetiségi törvényjavaslatot. A javaslat több jogot biztosít a nemzetiségeknek, és megnehezíti, hogy visszaéljenek e közösségek jogaival - közölte a tárca helyettes államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján. Latorcai Csaba elmondta, a sarkalatos, tehát kétharmados többséggel elfogadandó jogszabály számos újítást tartalmaz az 1993-ban elfogadott törvényhez képest; azok célja, hogy a magyarországi nemzetiségek még jobban ki tudják teljesíteni kulturális autonómiájukat. Közlése szerint a törvényjavaslat már nem kisebbségekről, hanem nemzetiségekről szól. Ez azt jelzi, hogy nem a többség-kisebbség relációjában akarnak gondolkodni, hanem azokat az értéket akarják kiemelni, amelyekkel a nemzetiségi közösségek kulturális sajátosságaikkal hozzájárulnak Magyarország kultúrájához, az összmagyar kultúrához - magyarázta. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: Magyarország eddig is híres volt arról, hogy a nemzetiségekre államalkotó tényezőként tekintett, ám az új szabályozással további segítséget nyújt ahhoz, hogy a közösségek megélhessék kulturális autonómiájukat. Latorcai Csaba a jogszabályi változtatások egy részét azzal indokolta, hogy az elmúlt években sokan visszaéltek a nemzetiségek jogaival, olyanok, akik valójában nem is voltak a közösség tagjai. Ezért a javaslatban az szerepel, hogy 2014-től csak azokon a településeken lehet majd nemzetiségi választást tartani, ahol a legutolsó (most záruló) népszámláláson legalább harmincan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat, akár az elsődleges, akár a másodlagos identitás tekintetében. További feltétel, hogy legalább harmincan szerepeljenek is a nemzetiségi választási névjegyzékben, ami 2014-től már nyilvános lesz, és folyamatosan vezetni is fogják. A helyettes államtitkár szerint ezek a feltételek a valódi nemzetiségi közösségek számára nem jelenthetnek kihívást, ugyanakkor képesek kiszűrni a visszaélőket. Az eddigi visszaélésekre példaként említette, hogy ha három család felvétette magát az eddig titkos nemzetiségi névjegyzékbe, akkor megválasztották magukat kisebbségi önkormányzati képviselőnek. Latorcai Csaba szerint azonban a jövőben már nem lesz lehetőség „családi vállalkozásban” folytatott kisebbségi önkormányzatok alakítására. A fontosabb változások között említette, hogy a nemzetiségek számára lesz kedvezményes mandátumszerzési lehetőség a települési önkormányzatoknál, továbbá - meghatározott feltételek mellett - a települési önkormányzat nemzetiségi önkormányzattá alakulhat át. A helyettes államtitkár szólt arról, hogy a törvény úgynevezett médiajogokat is biztosít a közösségeknek. Ez azt jelenti, szabályozni fogják, hogy a közszolgálati médiában milyen módon és milyen lehetőségekkel jelenhetnek meg a magyarországi nemzetiségek. Az újságíróknak kiosztott háttéranyagban a javaslatot „egész Európa számára példaértékű nemzetiségi törvényként” jellemezték, ami szélesebb anyanyelvi, kulturális és oktatási jogokat, és erős legitimitást garantál. Mint írták, az új sarkalatos törvény összhangban van az új Alaptörvénnyel, amely a preambulumában rögzíti, hogy Magyarország becsüli az itt élő nemzetiségeket, a magyar politikai közösség részének és államalkotó tényezőnek ismeri el őket. Utaltak arra, hogy Magyarország tizenhárom, több évszázados jelenléttel bíró és az eddig hatályos törvényben is elismert nemzetiségnek otthona, ezek a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. A javaslat meghatározza a nemzetiségi közösség és a nemzetiséghez tartozó egyén fogalmát. Egyéni nemzetiségi jog a nemzetiséghez tartozás kinyilvánítása, amely az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. Új definícióként meghatározza a nemzetiségi kulturális autonómia, valamint a nemzetiségi általános választások viszonylatában a nemzetiségi szervezet fogalmát, amellyel az eddigi szabályozás adós maradt - olvasható a háttéranyagban. A dokumentum szerint a törvény közösségi nemzetiségi jognak ismeri el a történelmi hagyományokat, a nyelvet, a kultúrát, annak ápolását és gyarapítását, a közösségi névhasználatot, a nemzetiségi földrajzi nevek használatát. Ide tartoznak még a nemzetiségi nevelési, oktatási jogok, az intézmény létrehozásának és működtetésének jogosítványai, valamint a nemzetközi kapcsolattartás joga. A javaslat értelmében erősödik a nemzetiségek anyanyelvi joga. A nemzetiségek által használt nyelvnek számít a bolgár, (romani, illetve beás), a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv, továbbá a roma és az örmény nemzetiség esetében a magyar nyelv is. Rendelkezik az előterjesztés a nemzetiségi kulturális autonómia kérdéseiről, rögzíti az oktatási és kulturális önigazgatást. Továbbá rögzíti, hogy az állam támogatja a nemzetiségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését, közgyűjtemények alapítását és gyarapítását, a nemzetiségek könyvkiadását és időszaki kiadványainak megjelentetését, a törvényeknek és közérdekű közleményeknek a nemzetiségek anyanyelvén való ismertetését, valamint a nemzetiség családi eseményeihez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven történő lebonyolítását, illetve az egyházaknak a nemzetiség anyanyelvén végzett vallási tevékenységét.
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának véleménye a készülő nemzetiségi törvény tervezetéről
„…a jogi szabályozást jelen formájában nem tartom elfogadhatónak, annak átdolgozását (kiegészítését, illetve az ellentmondások feloldását) kérem…”
Az MSZP kikéri a kisebbségek és az ombudsman véleményét a nemzetiségi törvénytervezetről
2011. november 19. - (mti)
Az MSZP kikéri az érintettek véleményt az új nemzetiségi törvényjavaslatról - közölte Nyakó István szombaton az MTI-vel. Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának szocialista tagja azt mondta: az MSZP megkeresi a kisebbségek, „újabban nemzetiségek” képviselőit, valamint a kisebbségi, illetve az adatvédelmi ombudsmant, majd véleményük ismeretében alakítja ki saját álláspontját a nemzetiségi törvényjavaslatról.
2011. évi … törvény a nemzetiségekről
„Több jogkört ad a magyarországi kisebbségeknek az új törvény”
2011. november 10. - (mti)
Jövő év január elsején léphet hatályba a magyarországi nemzetiségekről szóló sarkalatos törvény, a jogszabály tervezete rendszerezi a nemzetiségek alapvető jogait, az eddiginél pontosabb szabályozási keretet biztosít önkormányzataik választására, működésére és gazdálkodására; erősödnek az anyanyelvi jogok, közösségi nemzetiségi jognak tekinthetők a történelmi hagyományok, a nyelv, a kultúra ápolása és gyarapítása - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) sajtófőosztálya az MTI-vel. A közlemény kitér arra is, hogy a jogorvoslati garanciák megjelenésével a kisebbségi önkormányzatok törvényességi és pénzügyi-gazdasági ellenőrzése is megoldottá válik. A KIM kommünikéje szerint „célegyenesbe került a magyarországi kisebbségek helyzetének szabályozása és egy átláthatóbb szabályozás megteremtése a nemzetiségekről szóló sarkalatos törvény tervezetének megalkotásával.” Mint írják, az erről szóló előterjesztés rendszerezi a nemzetiségek alapvető jogait, az egyéni és közösségi jogokat, bővíti és pontosítja az értelmező rendelkezéseket, meghatározza az oktatási, kulturális jogokat, és részletesen szabályozza a médiajogokat. Hangsúlyozzák, hogy a szaktárca széles körű társadalmi párbeszéd és egyeztetés után, valamint az új alaptörvényben rögzítetteknek megfelelően készítette elő a nemzetiségekről szóló sarkalatos törvény tervezetét. Elfogadása után a törvény az alaptörvénnyel egy időben, 2012. január 1-jével léphet hatályba. A társadalmi párbeszéd 2010 augusztusában kezdődött, ezzel párhuzamosan folyamatosan egyeztettek az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel - emlékeztetnek, hozzátéve, nyáron a minisztérium stratégiai partnerségi megállapodást kötött mind a tizenhárom országos kisebbségi önkormányzattal. A törvénytervezet értelmében egyéni nemzetiségi jog a nemzetiséghez tartozás kinyilvánítása, amely az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A jogszabálytervezet szerint erősödnek az anyanyelvi jogok, és pontosabbá válnak az anyanyelvi névhasználat szabályai is. Arról is rendelkezik a törvényjavaslat, hogy a népszámlálási adatokat veszik alapul egyes nemzetiségi jogok gyakorlásánál. A tervezet meghatározza, hogy közösségi nemzetiségi jognak tekinthetők a történelmi hagyományok, a nyelv, a kultúra ápolása és gyarapítása, a közösségi névhasználat, a nemzetiségi földrajzi nevek használata. Ide tartoznak továbbá a nemzetiségi nevelési, oktatási jogok, az intézmény létrehozásának és működtetésének jogosítványai, valamint a nemzetközi kapcsolattartás joga. Rendelkezik az előterjesztés a nemzetiségi kulturális autonómia kérdéseiről, rögzíti az oktatási és kulturális önigazgatást. A jogszabálytervezet egyértelművé teszi a nemzetiségi oktatási és kulturális intézmények átvételének-átadásának szabályait, és rendezi az országos kisebbségi önkormányzatok intézményfenntartásának részleteit. Új elemként jelenik meg a tervezetben a médiajogok részletes szabályozása. Az előterjesztés visszahozza az átalakult nemzetiségi önkormányzatok jogintézményét (helyi autonómia), és újraszabályozza a nemzetiségi jelöltek kedvezményes mandátumát (arányos pozitív diszkrimináció alkalmazása). Magában foglalja a nemzetiségi választás szabályait is, úgy, hogy az eljárásjogi szabályok változatlanul a választási eljárásról szóló törvényben maradnak. A nemzetiségi képviselők választása a jogszabálytervezet szerint a jövőben a helyi önkormányzati választással egy napon történik, minden nemzetiség létrehozhat országos önkormányzatot, de a megyei (fővárosi) nemzetiségi önkormányzat-választás feltételhez kötött lesz. A tervezet rögzíti, hogy a jövőben csak olyan településeken lehet helyi nemzetiségi választást tartani, ahol egy nemzetiségnek valós közösségi háttere van, és ezt olyan névjegyzékkel tudja igazolni, amelyen legalább 30-an szerepelnek. Az előterjesztés rögzíti, hogy az új nemzetiségi önkormányzatok önállóan gazdálkodó jogi személyként működnek a jövőben, így költségvetésük tervezése és gazdálkodásuk áttekinthetővé válik, a jogorvoslati garanciák megjelenésével pedig törvényességi és pénzügyi-gazdasági ellenőrzésük is megoldottá válik. A tervezet a helyi nemzetiségi önkormányzat és a helyi önkormányzat „jelenleg nem zökkenőmentes együttműködését” pontosabban, részletesebben szabályozza. Mint írják, a jogszabály egyik kiemelt célja a fiktív nemzetiségi civil szervezetek kiszűrése, ezért visszaéléseket csökkentő elemeket vezet be. Ezek között említik az ajánlás gyűjtésének bevezetését, a jelölti nyilatkozat szabályainak szigorítását, a kultúra, nyelv, hagyományok ismeretének feltételként történő előírását. Emellett kizáró ok lesz további kisebbség képviselete - teszik hozzá, hangsúlyozva, hogy ezek következtében erősebb legitimitású, tényleges közösségi háttérrel rendelkező nemzetiségi önkormányzatok alakulhatnak. Az észrevételeket 2011. november 14-én 12.00 óráig várják az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.és a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.e-mail címekre.
2011. évi … törvény a nemzetiségekről
(Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.)
Újabb 12 szervezettel kötött stratégiai megállapodást a KIM
2011. november 15. - (mti)
Újabb 12 szervezettel kötött stratégiai partnerségi megállapodást a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a jogszabály-előkészítés hatékonysága érdekében. A keddi aláírási ünnepségen, az Országházban Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, tárcavezető azt mondta: bízik abban, hogy a megállapodások erősítik majd a szervezetek bizalmát egy olyan államban, amely „valóban nyitott az egyeztetésre, amely nem gondolja magát tévedhetetlennek, amely nem hiszi azt, hogy csak erőből, csak paranccsal lehet bizonyos intézkedéseket bevezetni”. Ugyanígy reméli a kormányzat bizalmának erősödését a társadalmi partnerek iránt, abban, hogy a folyamatos, szakmai párbeszéd hozzáadott értéket jelent egyes jogszabályokhoz. Hangsúlyozta, egy stratégiai együttműködés csak akkor jöhet létre és maradhat életben, ha az aláíró felek jó szándékkal közelítenek egymáshoz. Tudni lehet persze - folytatta -, hogy a jövőben is lesznek problémák, hiszen részben eltérő érdekeket képviselnek, részben pedig sokszor nincs idő elegendő egyeztetésre, de „még ha tévedünk is, még ha félresiklanak is a dolgok, azt a lehető legrövidebb időn belül igyekszünk egyenesbe hozni”. Az aláírók között van a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara, a Joint Venture Szövetség, a Civil Összefogás Fórum, az Országos Szövetkezeti Tanács, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete, a Cégbírák és Gazdasági Bírák Egyesülete, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, a Magyar Versenyjogi Egyesület, a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete, valamint a Magyar Bírói Egyesület, amellyel már korábban aláírták a megállapodást. A stratégiai partnerségi megállapodások célja társadalmi szervezetek bevonása a miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok előkészítésébe annak érdekében, hogy jobb minőségű, végrehajtható és az életviszonyoknak megfelelő jogszabályok szülessenek - tudatta a KIM, emlékeztetve, hogy a tárca korábban már kötött ilyen megállapodást az Amerikai Kereskedelmi Kamarával, a szellemi tulajdon védelmével foglalkozó szervezetekkel, valamint az országos kisebbségi önkormányzatokkal.
Később hozzák nyilvánosságra a népszámlálás eredményeit Szlovákiában
2011. november 19. - (mti)
Az eredetileg tervezettnél később hozzák nyilvánosságra az idei májusi népszámlálás eredményeit Szlovákiában. A statisztikai hivatal korábban azt közölte, hogy az eredményeket októberben vagy novemberben nyilvánosságra hozzák. Most azonban már decemberről, sőt januárról beszélnek. „Az első eredményeket az év végén vagy a jövő év elején tervezzük nyilvánosságra hozni” - mondta Zuzana Podmanická, a demográfiai osztály vezetője újságíróknak. A Sme című napilap szombati kiadásában emlékeztet: a 30 millió eurós költséggel megvalósított népszámlálás előkészületeit a belügyminisztérium és az önkormányzatok is bírálták, mert állítólag nem megfelelően védték a személyes adatokat a számlálóbiztosok. A május huszadikán lezárult népszámláláson először lehetett elektronikusan is kitölteni a kérdőívet, ezzel a lehetőséggel a lakosság hét százaléka élt. A késés okát a hivatal nem pontosította, az illetékesek arra utalnak, az adatok feldolgozása igényes feladat, mintegy 9 millió kérdőívet kell rendszerezni. A Sme rámutatott, a cseh statisztikai hivatal is késik, a márciusban lezáruló népszámlálás eredményeit decemberben akarják a nyilvánosság elé tárni - ráadásul abban a felmérésben a válaszadók 27 százaléka használta az internetes kérdőívet. Az első eredmények, amelyeket a Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hoz, nem lesznek teljesek: azokat csak fokozatosan közlik. A minisztérium és az önkormányzatok is attól tartanak, hogy az adatok nem lesznek pontosak, sok személyt nem találtak a kérdezőbiztosok, mások elutasították a számbavételt. Pozsony-Óvárosban például a 43 ezer lakosból mindössze 29,5 ezer személyt vettek nyilvántartásba - de a fővárosban a sok betelepülő és albérlő miatt különösen nehéz volt a kérdezőbiztosok dolga. A szlovákiai magyar illetékesek attól tartanak, hogy a magyar közösség tagjainak száma félmillió alá csökkenhet. Gyurgyík László szociológus a szlovákiai magyarság demográfiai folyamatait elemezve tavasszal rámutatott arra, hogy 1995 óta folyamatosan, 2000-től pedig évente ezer főt meghaladó mértékben fogy Szlovákia magyar lakossága. Ez a fogyás elsősorban, 60 százalékban, az asszimilációnak tudható be. Gyurgyík László először 2010-ben nyilvánosságra hozott számításait ismertetve elmondta, hogy az idei népszámlálás eredményeként nagyjából 460-470 ezer főre csökkenhet a szlovákiai magyarok száma, amely a legutóbbi népszámláláskor, 2001-ben 520 ezer fő volt.
Esterházy-domborművet avattak Révkomáromban
2011. november 17. - (mti)
Esterházy János, a felvidéki magyarság egykori politikai vezetője domborművet kapott Révkomáromban. A dombormű ünnepélyes felavatására csütörtökön délután került sor Révkomárom központjában, a Nádor-utcában lévő Saga kávéház falán. Az Egy Jobb Komáromért polgári társulás, amely a dombormű elhelyezését kezdeményezte, ezzel az emlékhellyel kíván tisztelegni Esterházy példaértékű helytállása és munkássága előtt. Az ünnepi szónokok méltatták Esterházy személyiségét és munkásságát, valamint annak mához szóló üzeneteit. Boldoghy Olivér, az Egy Jobb Komáromért polgári társulás egyik vezetője részben szlovákul elmondott beszédében arra kérte a szlovák politikusokat és társadalmat, hogy ők is értékeljék át Esterházy János személyiségét, mert a mártírhalált halt politikus Szlovákiában hivatalosan mind a mai napig háborús bűnösnek számít, ami igaztalan és elfogadhatatlan. „Mi, szlovákiai magyarok nem jelentünk semmiféle veszélyt Szlovákiai számára” - húzta alá Boldoghy. „Magyarország szorgalmazza, hogy szlovák és magyar történészek bevonásával legyen újraértékelve Esterházy személyisége” - jelentette ki Fónagy János, a nemzeti fejlesztési minisztérium parlamenti államtitkára. „Esterházy János, mint gyakorló pártpolitikus tevékenységének egyik ma is aktuális üzenete, hogy a felvidéki magyarok csak egységben, összefogva tudják érdekeiket védeni és keresztülvinni” - hangsúlyozta Duray Miklós közíró, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) volt alelnöke. Hasonlóan fogalmazott Berényi József, az MKP elnöke. „Küzdelmünk nem lesz sikeres, ha nem fogunk össze” - mutatott rá Berényi. „Esterházy példa lehet a ma számára, hiszen ő a maga idejében a magyar politikai pártok egységét szorgalmazta” - húzta alá a pártelnök. Az ünnepségen részt vett Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete is. Az Egy Jobb Komáromért polgári társulás eredetileg jövő márciusra tervezte Nagy János Szervátiusz-díjas szobrászművész alkotásának leleplezését, de a politikussal kapcsolatos szlovákiai negatív - Ivan Gašparovič köztársasági elnök lefasisztázta - és külföldi pozitív - az ADL amerikai zsidó szervezet kitüntette - történések hatására négy hónappal előbbre hozták az esemény időpontját. A tábla magánterületen lett elhelyezve, nehogy az államhatalom eltávolíthassa. Révkomáromban korábban ilyen problémák merültek fel a Trianon-emlékoszlop felállításakor. Esterházy János (1901-1957) a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként egyedül szavazott az akkori fasiszta szlovák állam törvényhozásában a zsidók deportálása ellen. Ennek ellenére a háború után háborús bűnösnek nyilvánították és halálra ítélték. Később az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. Esterházy 1957-ben hunyt el a morvaországi Mírovban, hamvai a prágai Motol temető közös sírjában nyugszanak. A 110 éve született mártírpolitikus emlékét szülőföldjén több szobor őrzi - Búcson, Királyhelmecen, Ipolynyéken, Kassán. Idén ősszel Dunaszerdahelyen, Garamkövesden és Losoncon avattak emlékművet Esterházynak, míg Gútán Esterházy-keresztet állítottak fel. A közeljövőben Esterházy-keresztet terveznek állítani Közép-, illetve Kelet-Szlovákiában is, amelyen szintén Esterházy-idézetek lennének olvashatóak.
Pozsonyi Napok Budapesten, Budapesti Napok Pozsonyban
2011. november 15. - (mti)
Pozsonyi Napokat rendeznek jövőre Budapesten, míg a szlovák fővárosban Budapesti Napokat - közölte Milan Ftáčnik a szlovák főváros főpolgármestere, amikor kedden fogadta Balogh Csabát, Magyarország új szlovákiai nagykövetét. A találkozón mindkét fél kifejezte azon érdekét, hogy a jövőben az eddiginél intenzívebb legyen a két főváros kapcsolata. Tarlós István, budapesti főpolgármester júniusban járt Pozsonyban, Milan Ftáčnik budapesti látogatására pedig várhatóan a jövő év folyamán kerül sor. A pozsonyi főpolgármester és a magyar nagykövet megbeszélésén több konkrét elképzelés is megvitatásra került Pozsony és Budapest együttműködési lehetőségeivel kapcsolatban, többek között a gazdaság, az idegenforgalom, a közlekedés, illetve a Duna-stratégia terén.
Külföldi sajtó Magyarországról
A magyar gazdaságról, a kormányzat támogatottságáról
2011. november 15. - (mti)
A magyarországi gazdasági, illetve pénzügyi helyzettel foglalkozott pénzügyi rovatában kedden a Financial Times, illetve a Financial Times Deutschland, a német üzleti körök lapja is. „Az adósságválság átterjed Kelet-Európára” című írásban - amely röviden a szlovák helyzetet is érintette - a szerző, Doris Grass a cikk alcímében emlékeztetett arra, hogy a forint árfolyama rekordmélységbe süllyedt. A frankfurti keltezésű cikk kiemelte, hogy Magyarország és más kelet-európai országok egyre inkább az euróválság örvényébe kerülnek. Utalt arra, hogy Magyarországnak érdeklődés hiányában le kellett fújnia egy értékpapír-aukciót. A Financial Timesszerint Magyarország jelenleg két fronton harcol. Egyrészt specifikusan saját problémái nyomasztják, és növekednek az aggodalmak amiatt, hogy az ország besorolása „bóvli” szintre süllyedhet. Az elemzők attól tartanak, hogy ebben az esetben Magyarországot teljesen elvágják a hitelpiacoktól. A Standard and Poor's nemrégiben negatív megfigyelés alá vette Magyarországot, ennek oka „a kormány kiszámíthatatlan politikája és a gyenge növekedési kilátások” - írta a lap. A Wall Steet Journalcímű amerikai gazdasági napilap - valamint annak európai kiadásában is megjelent - tényszerű ismertetése felidézi, hogy a forint rekordmélységekbe gyengült a héten az euróval szemben, miután a gazdaság lassulása és a kormány „nem szokványos” intézkedései nyomán erősödnek a leminősítési félelmek. A lap szerint Orbán Viktor kormányának nem kell azonnali válsággal szembenéznie, az országnak bőséges a devizakészlete, és a jövő évig nem kell jelentősebb összegeket törleszteni. A nyomás mégis erősödik, és ezt tovább fokozza az euróövezet gazdasági hanyatlása, mivel a valutaunió az exporttól függő magyar gazdaság kritikus jelentőségű növekedési hajtóereje - áll a Wall Street Journal írásában. A lap szerint Orbán Viktor gyakorlatilag kizárta egy új IMF-megállapodás lehetőségét, pedig ez legalább védőhálót nyújtana szükség esetén igénybe vehető, viszonylag alacsony költségű finanszírozás folyósításával. A Vedomosztyi című orosz napilap keddi számában megjelent terjedelmes cikkében azt emelte ki, hogy a válság a kelet-európai országokban hatalmon lévő kormányzatok támogatottságát csökkentette. Ideérti a lap Magyarországot, Szlovákiát és Szlovéniát is, amikor azt írja, hogy „Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában, amelyek négy éve még ahhoz a tíz országhoz tartoztak, amelyekben a demokrácia támogatottsága a legmagasabb volt, az EBRD jelentés szerint ez az arány mára 10-20 százalék közé esett”.
Négymillió forint többletforrást kap a Fővárosi Cigány Önkormányzat
2011. november 16. - (mti)
Négymillió forint többletforráshoz jut a Fővárosi Cigány Önkormányzat (FCÖ), erről szerdán 29 igen és 3 nem szavazattal döntött a Fővárosi Közgyűlés. Előzőleg Makai István, az FCÖ elnöke levélben fordult Csomós Miklós főpolgármester-helyetteshez, hogy kiegészítő működési támogatást kérjen a szervezetnek év végéig. Mint írta, ennek hiányában ellehetetlenül a működésük. A négymillió forintot az általános tartalék terhére biztosítják, az összeget személyi juttatásokra, munkaadói járulékokra, dologi kiadásokra, illetve a működésre fordíthatja a Fővárosi Cigány Önkormányzat. A fővárosi önkormányzat az idén összesen több mint 100 millió forint támogatást biztosít a fővárosi területi kisebbségi önkormányzatoknak.
Két évtizedes fennállását ünnepli a Kisebbségkutatás folyóirat
2011. november 15. - (mti)
A 20 éves alapítását ünnepli a Kisebbségkutatás szerkesztősége és a folyóirat közreadója, a Lucidus Kiadó szerdán a budapesti Illyés Gyula Archívumban. Az ünnepséget Pomogáts Béla, az Illyés Gyula Archívum vezetője és egyben a Kisebbségkutatás szerkesztőbizottságának elnöke nyitja meg üdvözlő beszédével. Ezt követi Latorcai Csabának, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetiségekért és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárának előadása A Kisebbségkutatás szerepe és jelentősége címmel. Cholnoky Győző, a Kisebbségkutatás alapító főszerkesztője a folyóirat 20 évéről tart majd beszámolót - olvasható a szerkesztőség MTI-hez is eljuttatott közleményében. A szerdai ünnepségen bemutatják a Kisebbségkutatás Könyvek sorozat újabb köteteit: Iancu Laura Jeles napok, ünnepi szokások a moldvai Magyarfaluban című kötetét, Nagy Levente Határok, vándorok, kémek - A magyarokról és románokról alkotott kép Luigi Ferdinando Marsili írásaiban című könyvét, valamint Kurdi Mária Kultúrák között - Magyar és más közép- és kelet-európai emigránsok a kortárs ír prózában és színpadon című kötetét. A Kisebbségkutatás folyóirat a nemzeti, nemzetiségi kérdést sokszínű tematikában ábrázolja, a szociológiai, irodalmi, kulturális, nyelvtudományi, jogtudományi, politikatudományi és történeti vonatkozásokban egyaránt - olvasható a Lucidus Kiadó honlapján a lapról. A Kisebbségkutatás az egyes a tanulmányok mellett bőséges szemleanyagot közöl a külföldi tudományos irodalomból: számonként átlagosan 35-40 forrást dolgoz fel. A folyóirat elsősorban Közép- és Kelet- Európára koncentrál, ugyanakkor foglalkozik a nyugat-európai és távolabbi területek etnikai viszonyaival is.
Ruszin tanszéket kér a kárpátaljai ruszin vezető az ungvári egyetemen
2011. november 15. - (mti)
Az Ungvári Nemzeti Egyetemen működő önálló ruszin tanszék megnyitását kérte a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) legutóbbi ülésén Jevhen Zsupan képviselő, a Kárpátaljai Ruszin Néptanács elnöke - írta keddi számában az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap. Az újság szerint a ruszin tanszék megnyitásának ötlete már húsz évvel ezelőtt is felvetődött. A mostani indítvánnyal kapcsolatban Zsupan a lapnak elmondta, hogy ha felgyorsul a folyamat és jogilag is rendeződik a ruszin tanszék megnyitásának ügye, akkor a ruszin szervezet tájékoztató körutakon népszerűsíti majd a kárpátaljai középiskolákban a tanszéket. Hasonló tanszékek már működnek Magyarországon, a nyíregyházi főiskolán, de a kanadai Torontóban, a szerbiai Újvidéken, valamint a szlovákiai Eperjesen is - emlékeztetett a ruszin vezető. Úgy vélte, lenne megfelelő számú ruszin egyetemi tanár Ungváron, hozzátéve, hogy szerinte csak akarat és jó szándék kérdése a tanszék megnyitása. Jó lenne, ha mellénk állnának más nemzetiségi szervezetek is, például a magyarok - mondta Zsupan. A lap megkérdezte a ruszin tanszék megnyitásáról Jurij Bidzilját, az ungvári egyetem filológiai karának dékánját, aki azt válaszolta, hogy szerinte ruszin nyelv nem létezik. Ebből kifolyólag semmilyen oktatást nem tud elképzelni ebből a nyelvből, nemhogy egyetemi szintűt. Mint kifejtette, ez egy dialektus, nem irodalmi nyelv. Egy tanszék feladata - folytatta -, hogy ott kellő tudományos kutatómunkát folytassanak az adott nyelvből. Az olyan nyelv, amelynek sem grammatikája, sem tudományos stílusa, sem nyelvjárása, sem irodalmi értéke nincs, csak egy adott közösség, adott esetben az ukrán nyelv egyik dialektusa - szögezte le, megjegyezve, hogy a magyar nyelvben ilyen a palócok tájnyelve, de ők nem ragaszkodnak hozzá, hogy felsőfokon oktassák.
Nem tárgyal a kisebbségi helységnévlistáról a szlovák kormány
2011. november 28. - (mti)
Nem szavaz a szlovák kormány szerdán a kisebbségi helységnévlistáról, mert még nem fejeződtek be a tárcaközi egyeztetések a témában - közölte az Új Szó című napilap internetes honlapja hétfőn. A kisebbségi helységneveket tartalmazó, és a kétnyelvű ügymenetet szabályozni hivatott kormányrendeleteket Rudolf Chmel (Híd), a kormány emberi jogi és kisebbségügyi alelnökének hivatala szerette volna a kabinet ülésének napirendjére tűzni. „A két kormányrendeletről további egyeztetések lesznek a kifogásokat támasztó minisztériumokkal” - tájékoztatta a lapot Juhász László, a kormányhivatal egyik főosztályvezetője. Elmondása szerint a belügyi, kulturális, valamint a munkaügyi és népjóléti tárca is kifogásokkal élt a rendeletek ellen. Eddig csak a kormány kisebbségügyi bizottsága mondott igent a kisebbségi helységnévlistára. Ha a kormány is jóváhagyja a listát, a kisebbségi nyelvhasználati törvény értelmében a kisebbségi elnevezéseket minden olyan szlovákiai településen fel lehet majd tüntetni, ahol az adott kisebbség lakossági részaránya eléri a húsz százalékot. Az Új Szó már november elején azt írta, hogy nagy valószínűséggel nehéz lesz elfogadtatni a szlovákiai kisebbségi településnevek új listáját, mert több tárca kifogásokat emelt ellene. A kulturális tárca például nem tartja elfogadhatónak, hogy a néhai táblatörvény által nem engedélyezett településneveket (például Ógyalla, Párkány, Nagyhind) ismét feltüntethessék. „Ezek a megnevezések a Horthy-korszakhoz kötődnek, akkor használták őket, amikor az elszakított területek Magyarországhoz tartoztak, illetve az erőszakos magyarosítás idejében, 1867-től” - állítja a minisztérium. Azt sem tartja elfogadhatónak, hogy az elmúlt évtizedekben önállóságot nyert települések kisebbségi elnevezést kapjanak. A minisztérium szerint állítólag a kormányhivatal a lista újraírásával túllépi a kisebbségi nyelvhasználati törvény kereteit. „Szerintük meg kellene várni, amíg egymás után két népszámlálás eltelik, ahogy a 15 százalékos nyelvhasználati küszöb esetében. Nem igazán tudok egyetérteni ezzel a látásmóddal, a törvény szellemét kellene nézni, nem a betűjét” - mondta Somogyi Szilárd, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt parlamenti képviselője. Szakértői vélemények szerint az 1994-es táblatörvényt a Rudolf Chmel (Híd) hivatala által kidolgozott kisebbségi nyelvhasználati törvény felülírja.
Rábólintott a helységnévlistára a kormány kisebbségügyi bizottsága
2011. november 14. - (mti)
Határozatot fogadott el hétfőn a kisebbségi helynévlistáról a szlovák kormány kisebbségügyi bizottsága. Ezzel a kormány tanácsadó szerve gyakorlatilag a listát tartalmazó kormányrendelet kormány általi jóváhagyását támogatja - írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap kedden megjelenő kiadásában. A listát háromötödös többséggel fogadták el a jelenlevők. „Mivel ilyen arányban hagyták jóvá, a döntés kötelező érvényű a bizottság felett álló tanács számára. Ők már nem módosíthatják, így kerül a kormány elé” - magyarázta Juhász László, a kormányhivatal nemzeti kisebbségi főosztályának a vezetője a lapnak. A tanács jövő hétfőn ülésezik. A határozat öt kisebbséget érint, a magyarokon kívül a romákat, a ruszinokat, az ukránokat és a németeket - hangsúlyozta Orosz Őrs, a bizottság tagja. „Mivel mind az öt kisebbség képviselői jóváhagyták, ez még egy érv amellett, hogy a listára szükség van. Ezt nem lehet csak magyar ügyként kezelni” - hívta fel a figyelmet Orosz. Hozzátette, a roma nyelvű helységnevek bevezetése szakmai kérdéseket vetett fel, viszont a bizottság arra is rábólintott. A helynévlistát tartalmazó kormányrendelet kifogásolt passzusairól a kulturális minisztérium és a kormányhivatal illetékesei a jövő héten egyeztetnek. Ha a kormány jóváhagyja, a kisebbségi nyelvhasználati törvény értelmében a fent említett kisebbségi elnevezéseket minden olyan szlovákiai településen fel lehet majd tüntetni, ahol az adott kisebbség lakossági részaránya eléri a húsz százalékot.