Szo11232024

Posledná aktualizáciaP, 22 nov. 2024 10am

Slovenský škovránok srdcom, tradície cez nás

V roku 2020 sa z objektívnych dôvodov neuskutočnili prehliadky speváckych a folklórnych skupín, ľudových hudieb a ich sólistov Slovenský škovránok. Napriek tomu organizátor tohto celoštátneho podujatia Zväz Slovákov v Maďarsku požiadal súbory, aby nahrali svoje súťažné programy. - Jedinečná prehliadka vychovala folkloristov

V roku 2020 sa z objektívnych dôvodov neuskutočnili prehliadky speváckych a folklórnych skupín, ľudových hudieb a ich sólistov Slovenský škovránok. Napriek tomu organizátor tohto obľúbeného celoštátneho podujatia Zväz Slovákov v Maďarsku (ZSM) požiadal súbory, aby nahrali svoje súťažné programy a elektronicky zaslali ZSM podľa kategórií: I. Folklórne spevácke skupiny s hudobným sprievodom; II. Folklórne spevácke skupiny bez hudobného sprievodu; III. Folklórne skupiny; IV. Sólisti v speve slovenských ľudových piesní; V. Hudobné kolektívy (ľudové hudby, dychové hudby, citarové skupiny) a sólisti v hre na ľudové hudobné nástroje. Vo výzve stálo, aby účinkujúci uprednostnili piesne a Skov2 02programy Slovákov v Maďarsku. Vedenie Zväzu zaslalo nahrávky tejto netradičnej celoštátnej súťažnej prehliadke zohratému zboru odborníkov: Istvánovi Alföldy-Borussovi, Anne Divičanovej a Jurajovi Matiašovi zo Slovenska, ktorí ich ohodnotili. Poznámky porotcov môžu slúžiť ako dobré rady do ďalšieho ročníka prehliadky. Zo všetkých súťažných programov sa plánuje vytvoriť DVD s názvom Slovenský škovránok - srdcom.

Veľká vďaka a úcta vám patrí za vašu nesmiernu oduševnenosť a lásku k svojim slovenským ľudovým klenotom. Vďaka vám za vaše prihlášky a videonahrávky, ktoré som rozposlala odbornej porote a tá si váš program pozorne pozrela a následne aj vyhodnotila v snahe pomôcť dobrými radami. Mojím zámerom bolo s každým z vás sa stretnúť osobne, poďakovať, odovzdať darček. Žiaľ, nedá sa. Ale vždy, keď je mi z toho smutno, pozriem si vaše nahrávky, ktoré potešia. Ale to nie je dôležité. Dôležité je, že prinášate radosť, potešenie a hrdosť stovkám ľudí. A to je obrovský dar,“ poďakovala sa účastníkom mimoriadneho podujatia usporiadaného počas pandémie koronavírusu Ruženka Egyedová Baráneková. Predsedníčka najväčšej a najstaršej občianskej organizácie Slovákov v Maďarsku sa v liste rozlúčila s nádejou, že sa v tomto roku konečne podarí osobne stretnúť na regionálnych kolách Slovenského škovránka v Kétšoproni a na Santove nielen s účastníkmi, ale aj porotou i s priaznivcami.

Skov20OK TARTcaCuSlovenské tradície prežívajú cez nás
Audio - http://www.oslovma.hu/Archiv/BorussIs.MP3

„Hudobne je asi najdôležitejšou vecou čistá intonácia, inštrumentálna aj vokálna. V predložených nahrávkach bola najčastejšie prítomná citara, azda vo všetkých prípadoch sa dá povedať, že bola starostlivo naladená [...]. Pretože hudobné nástroje boli rozličné, zvuk bol odlišný, ale v celistvosti čistý. V prípade akordeónu nebol problém so zvukom, tam kaziť vystúpenie môže hra na ňom, rytmika a tempo,“ odborne hodnotil renomovaný muzikológ I. Alföldy-Boruss. Poznamenal, že zaujímavý zvuk vznikol kombináciou akordeónu, citary a huslí. „Tento špeciálny sprievod sa dobre prispôsobil spevu speváckeho zboru. Okrem sólových nástrojov zvukový zážitok sprostredkoval aj sláčikový orchester, ku ktorému sa pridružil i klarinet. Bol skvelým doplnkom k zborovému spoločnému vokálu a čistotu intonácie vôbec nerušil,“ dodal porotca. Spomenul, že ďalším aspektom jeho hodnotenia bol spev, vokál. „Dá sa povedať, že aj tu bola charakteristická náročnosť. Zreteľná bola snaha o rozmanitý zvuk vzhľadom na možnosti zvukového materiálu. Ten bol počuteľný takmer všade. Striedavý spev žien a mužov osobitne dodávali farbu a toto znenie robilo vystúpenie kompletným,“ chválil skupiny a jednotlivcov. I. Alföldy-Boruss poznamenal, že sólový spev síce zvyšuje zvukový zážitok, ale nie je každý dobrý sólista, lebo okrem hlasu je dôležitá aj jeho osobnosť. Odporučil, aby pri speve s hudobným sprievodom si dávali skupiny pozor na to, aby neznelo všetko naraz. „Aj tu sa môžeme usilovať o rozmanitý zvuk, napr. aby sme spievali niektoré melódie bez sprievodu, aby bolo počuť aj čistý ľudský hlas,“ zmienil sa porotca. Ďalším nezanedbateľným aspektom pri jeho hodnotení bolo zostavenie kytice, aby zbierka piesní nebola veľmi dlhá a ani krátka a, keď je to možné, bola rozmanitá. I. Alföldy-Boruss sem zaradil aj štýlovú inakosť alebo zmenu tempa. „Piesne pochádzali z danej oblasti a boli v nich zastúpené tamojšie štylistické prvky. Celé desaťročia je témou, ako rozdeliť ľudový folklór od autorského, umelého. Na základe predložených videí možno konštatovať, že málokedy počuť neľudový folklór,“ povedal. I. Alföldy-Boruss ako posledné spomenul javiskové prevedenie, aj keď predložené nahrávky sa nenakrúcali na javisku. „Bez výnimky možno povedať, že zábery vznikli v náročných prostrediach, v krásnych a originálnych krojoch. V prípade speváckych zborov a skupín poznamenávam, že sólisti by nemali byť vzadu. To isté platí aj pre mužov,“ pripomienkoval s tým, že videl náročné a prepracované produkcie skupín a sólistov, čo je dôkazom toho, že aj dnes sa zachováva slovenčina a slovenská národnostná kultúra v Maďarsku cez tradície, hudbu a tanec.

Jedinečná prehliadka vychovala folkloristov - Pripomienky Anny Divičanovej

Názor I. Alföldy-Borussa zdieľala aj ďalšia členka poroty Anna Divičanová. „Na základe analýzy nahrávok je pre mňa je jednoznačné, že tie už niekoľko rokov organizované stretnutia pre folklórnych nadšencov mali pozitívny vplyv z hľadiska výberu repertoáru, v ustálení kroja (tu myslím najmä na tie kolektívy, kde sa už jednoznačne nemohol určiť pôvodný ľudový kroj danej society), ale aj o istejšom, uvoľnenejšom vystúpení, prezentovaní. Isteže k tomuto poslednému sa pričinil aj fakt, že si zábery pripravili «medzi sebou», v domácom prostredí. No a, samozrejme, beriem na vedomie aj to, že tu pripomienkujem len 11 nahrávok kolektívov, sólistov, menších skupín,“ začala hodnotenie nahrávok univerzitná profesorka, kulturologička, etnologička, slovakistka, popredná osobnosť z radov našej národnosti Anna Divičanová. Spomenula, že vystupujúci vo väčšine prezentujú svoj domáci materiál, spevný tradičný svet rodnej obce. „Sú samozrejme aj výnimky [...]. Mohli sme sa stretnúť aj s novými pokusmi, napr. spoločné - tak trochu bizarné - používanie hudobných nástrojov (harmoniky, citary, huslí). Osobitne sa zmienim aj ja [...] o figurovaní umelých «sfolklorizovaných» piesní v repertoári spevokolov. Napríklad v kruhu dolnozemských sú veľmi obľúbené Jánom Sekerkom písané a zhudobnené piesne, ktoré zľudoveli podobne ako trebárs zhudobnené piesne veršov Sándora Petőfiho. Samozrejme, právom ich spievajú aj na javisku, pri vystúpeniach, ale hádam v prípade Slovenského škovránka tieto piesne by sa mali ignorovať, vynechať, nemali by byť súčasťou repertoára,“ poradila A. Divičanová.

Niekoľko subjektívnych slov k vystupujúcim

Skov20OK HajnalTBBarnabáš Hajnal Tóth z Maglódu
Video - http://www.oslovma.hu/Archiv/HajnalTB.mov

Potešiteľné je jeho vystúpenie ako sólistu, totiž chlapci v jeho veku sú menej náklonní pre vystúpenie ako dievčatá. Barnabáš pekne spieva krásne lyrické, tak trocha „ženské” piesne. Navrhovala by som, aby - inak tak viem, že bohatý materiál - si vybral tzv. vojenské, regrútske piesne, rozšírené v celej Piešťanskej župe. Barnabáš so svojim vystúpením si zaslúži našu pozornosť. Tešíme sa mu.

Diána Dorina Nagyová z Čabačudu
Video - http://www.oslovma.hu/Archiv/DoDiNagy.mp4

Prednesenými piesňami sa pripája k repertoáru Brachnovej, veď je to ten istý areál ľudových piesni. So svojim vystúpením umocňuje význam výstupu najmladšej generácie. Veľmi sa tešíme tomu. Pozorujme ich „spevnú kariéru”.

Skov20OK BrachnaBBoglárka Brachnová zo Sarvaša
Video -
http://www.oslovma.hu/Archiv/BrachnaB.mp4

Podobne môžem pochváliť Boglárku Brachnovú zo Sarvaša (nielen pre jej zaujímavé rodinné meno, o ktorom sa mi nepodarilo rozlúštiť jeho pôvod a význam), ktorá má mimoriadne krásny, čistý hlas, vlastný „spevácky štýl”. Pozorujme jej „spevácku” cestu. Spieva domáce sarvašské piesne. Obrátim sa aj na Sarvašanov: dobre by bolo tematicky rozšíriť sarvašský repertoár piesni.

Citarová skupina Malé Škovránky z Čabačudu
Video -
http://www.oslovma.hu/Archiv/CabCudMk.mp4

Deväť dievčat s citarami mi podčiarkuje predošlú myšlienku o pozitívnom rozvoji, vývoji vystúpenia mladých. Vynikajúce sprevádzanie spevu na citarách. To, že citary sú rozšírené v mládežníckych skupinách na Dolnej zemi, môžeme ďakovať Ildike Očovskej, ňou organizovaným citarovým táborom.

Folklórny spevácky súbor Horenka z Kétsoproňu
Video -
 http://www.oslovma.hu/Archiv/Ketsopro.mp4

Veľká radosť je pozerať a počúvať zbor s vysokým počtom tejto malej dolnozemskej dedinky. Tak vidím, že od posledného vystúpenia „na Škovránku” sa aj číselne (personálne) rozšírili. Sú príkladom vynikajúcej kolektívnej kultúrnej komunikácie. Krásne spievajú. Vieme aj to, že spevokol spieva repertoár ľudových piesní z celej Dolnej zeme a niekedy aj z iných slovenských regiónov. (Môžeme o tom diskutovať.) Tu sa nadhodí aj otázka spievania slovenských umelých piesní, väčšinou písaných - skladaných Jánom Sekerkom. Je to všeobecný problém našich folklórnych skupín, ako na to poukáže aj István Alföldy-Boruss. Lenže medzi dolnozemskými Slovákmi je veľmi dôležité zachovať aj tieto umelé „malomestské” piesne, ktorým podobné nepoznáme na Slovensku ani v „malomestskom” folklóre.Skov20OK Ketsopro A

Komorný zbor Furmička z Čemera
Video - 
http://www.oslovma.hu/Archiv/CemKomZb.mp4

Štvorčlenný ženský súbor. Krásne spievajú, ozaj čistým hlasom, ale sa opytujem: odkiaľ je tancovanie? A neviem odkiaľ poznajú typickú pilíšsku pieseň „Není lepší jako zjara”. Navrhovala by som, aby zostali pri domácich, miestnych piesňach, aspoň v tomto „Škovránkovom” prípade.

Tanečná skupina Furmička z Čemera
Video - 
http://www.oslovma.hu/Archiv/CemerTan.mp4

Je to predstavenie „celodedinské”, kde sa pohybuje v čemerskej svadbe množstvo členov dedinskej society. V súčasnosti ešte domáci Nemci (v Maďarsku) majú na javisku „celú dedinu”. U nás medzi Slovákmi to prezentovali v 1950-tych rokoch Komlóšania a Pitvarošania, a istý ráz silnej kolektivity od rokov 1970-tych mali aj pilíšske osady. Vystúpením zvykmi miestnej svadby súbor zachováva najstaršie vrstvy domáceho (ale aj všeobecne slovenského) folklóru. To, že niektoré prvky odznejú aj po maďarsky, je tiež autentické, veď tieto prvky už od rokov 1930-1940 vstúpili do slovenského, najmä svadobného folklóru. Dobre je vidieť, počúvať harmóniu vyžarujúci kolektív.Skov20OK CemerTan

Páví krúžok z Poľného Berinčoka
Video - http://www.oslovma.hu/Archiv/PolnyBer.mp4

Súbor už dlhé roky je na pevnej úrovni. Spievajú domáci repertoár, ale aj dolnozemské umelé piesne, zľudovelý repertoár „mestských” piesní. Poznamenám, že Berínčania majú do súčasnosti silné „mestské” povedomie. Ako som sa už zmienila, mali by sme diskutovať o tomto „mestskom” repertoári.

Spevokol Veľká Bukovinka z Répášskej Huty
Video - 
http://www.oslovma.hu/Archiv/RepaHuta.MOV

Teším sa mnohočlennému zboru (ženy - muži). Krásne, dojímavo spievajú. Terajší spevný repertoár sú hlavne balady, baladistické piesne. Navrhujem, aby k nim boli pripojené krásne lyrické piesne (asi v pomere 50-50 %). Répášska Huta inak bola medzi prvými dedinkami, ktoré od roku 1949 boli zapojené do domáceho slovenského kultúrneho života.Skov20OK RepaHuta

Spevácka skupina Perla Matry z Malej Nány
Video - 
http://www.oslovma.hu/Archiv/MalaNana.mp4

Pred rokmi som si viackrát zaplánovala, že sa do hĺbky zoznámim s piesňovým materiálom Malej Nány a porovnám ho s dolnozemskými piesňami. Nepodarilo sa mi to. Isteže je spoločný ich piesňový materiál. A akú krásnu slovenskú výslovnosť majú. Je to v súčasnosti výnimočné. (Rozprávajú krásnym stredoslovenským nárečím.)

Skov20OK SantovPaPáví krúžok zo Santova
Video - 
http://www.oslovma.hu/Archiv/SantovPa.mp4

Od rokov 1970-tych sa rad-radom objavili krásne spievajúce zbory zo slovenských osád v Pilíšskych horách. Medzi ne patrí aj santovský zbor, z ktorého tu vystupuje 6 žien a 4 muži. Výnimočne harmonicky, zosúladene spievajú. Človeku idú slzy vypadnúť nad tým. Táto „spevácka harmónia” už veľmi dávno existuje v Santove, ktorej zdrojom je „kostolný” spev, kolektívne spievanie pašií, krížnej cesty... Dúfame, že sa v budúcnosti (a v prítomnosti) zachová aj širší, viacčlenný spevácky zbor. (Človeka až srdce zabolí od krásoty.)

Zo zasiateho semienka vyrastie unikát
Audio - http://www.oslovma.hu/Archiv/MatiasJu.MP3

„Priznám sa, potešil som sa, že sa opäť stretneme na Dolnej zemi. Veľmi rád tam chodím, stretávam sa s ľuďmi, lebo si vážim ich robotu, ktorú vykonávajú a toľké roky udržiavajú slovenské ľudové piesne, zvyky a obyčaje. Mrzí ma, že tentoraz to bolo inak. [...] Dúfam, že pandémia čím skôr prejde a budeme sa naďalej stretávať i pokračovať v začatej práci,“ povedal v rozhovore s redaktorku slovenského vysielania maďarského rozhlasu Zentou Dózsovou folklorista a dlhoročný porotca Slovenského škovránka J. Matiaš. „Som prekvapený, že toľko ľudí sa do prehliadky prihlásilo. Videl som tam troch sólistov, spevákov, ľudovú hudbu, spevácke skupiny, aj tanečný súbor. Iné je hodnotiť, keď ich človek vidí naživo ako takto, lebo ozvučenie a kamery trocha skresľujú. Som však spokojný, čo sa týka vystúpení a výberu ľudových piesní. Vidno, že speváci si dali záležať, aby piesne boli ich. [...] Všetci prezentovali tie, ktoré si ich predkovia doniesli zo Slovenska a to ma vždy veľmi teší. Chytí ma za srdce, keď počujem aj také piesne, ktoré už nespievajú u nás,“ spomenul s tým, že okrem výberu piesní znamenitá bola aj dramaturgia a interpretácia. „Milo ma prekvapila tanečná skupina Furmička z Čemera. Ten svadobný obraz ma veľmi potešil. Dovolím si tvrdiť, že ani na Slovensku nemajú všetky skupiny tak krásne spracovanú svadbu. [...] Keď som si pozrel všetky videá, bol som nesmierne rozradostený. Verím, že v tomto budete pokračovať ďalej a udržíte si svoje tradície, zvyky a obyčaje. Nemusíme sa teda báť, že slovenská ľudová pieseň zahynie. Ste na veľmi dobrej ceste, lebo máte a zapájate aj najmladších, deti,“ poznamenal porotca J. Matiaš.

(ar-luno/zsm-hl)

Alföldy Boruss István értékelése
Audio - http://www.oslovma.hu/Archiv/BorussIs.MP3

A felvételek értékelésekor szakmai szempontjaim a korábbi évekhez hasonlóan a következők voltak:
Zeneileg talán a legfontosabb minden esetben a tiszta intonáció. Ez mind hangszeres, mind énekes esetében döntő szempont.
A beküldött felvételeken a legtöbbször a citera volt jelen, ezekről talán minden esetben elmondható, hogy gondosan felhangolt, alapvetően tiszta hangzás volt a jellemző. Mivel különböző készítésű és hangolású hangszereken játszanak, természetesen a hangzás is más és más, de összességében elmondható, hogy a tiszta hangzás volt a jellemző.
A harmonika esetében a hangzásnál nem merülhet fel probléma, ott a játékmód, a játékstílus és a ritmus-tempó lehet a meghatározó.
Érdekes hangzást alkotott a harmonika-citera és hegedű kombináció, mely különleges ötvözetét adta a hangszeres kíséretnek, jól alkalmazkodva az énekes csoport hangzásához.
A szóló, egyedi hangszerek mellett a teljes zenekari hangzásélményt a vonószenekar adta, melyhez klarinét is társult. Ez nagyszerűen kiegészítette a kórusszerű közös énekhangzást, mely esetben a tiszta intonáció követelménye abszolút nem sérült.
A hangszerek tisztasága mellett az énekes-vokális hangzás értékelése a következő szempont. Elmondható, hogy itt is az igényesség volt jellemző. A változatos hangzásra való törekvés, a rendelkezésre álló hanganyag lehetőségeit figyelembe véve szinte mindenhol hallható volt. Vegyes kórus esetében a nők és férfiak külön-külön megszólaltatása színesíti a hangzást, a közös megszólalás pedig teljessé teszi azt. Egy-egy jó hangú szólista pedig külön emeli a hangzásélményt. Érdemes azonban megemlíteni, hogy nem mindenki jó szólista, aki egyedül énekel. A jó hangi adottságok mellett az jó előadói egyéniség is fontos szempont kell legyen.
A hangszeres kísérettel való éneklésnél vigyáznunk kell arra, hogy ne szóljon mindig minden egyszerre. Itt is törekedhetünk a változatos hangzásra, pl. úgy, hogy egy-egy dallamnál kíséret nélkül énekeljünk, hogy a tiszta emberi hang is külön hallható legyen.
A beküldött felvételek értékelésekor az előadott dalok összeállítása is fontos szempont. Most ugyan nem volt egyértelmű időtartam korlát, de előírástól függetlenül is fontos, hogy egy „csokor” ne legyen túl hosszú és természetesen ne túl rövid. Összeállításon belül pedig lehetőség szerint legyen változatos. Ez jelenthet, stílus vagy tempóbeli változatosságot.
A dalok anyaga is fontos kérdés, azok táji és stílusbeli sajátosságai. A népdal és műdal szétválasztása évtizedek óta fontos kérdése és feladata a népzenei mozgalmaknak, magyar és szlovák területen egyaránt. A beküldött felvételeket értékelve elmondható, hogy sikeresen folyik ez a munka. Elvétve csúszik bele időnként egy-egy olyan műzenei határeset, amelyről elmondható, hogy folklorizálódott változatnak is tekinthető.
És végül a színpadi megjelenésről is essen szó, annak ellenére, hogy a beküldött felvételek nem színpadon készültek, de sok esetben jól elképzelhető annak is. Kivétel nélkül megállapítható, hogy igényes, szép, olykor eredeti viseletben készültek a felvételek. A kórusoknál, éneklő csoportoknál a félkörben történő felállás hagyományosnak mondható, figyelnünk kell azonban, hogy a szólót éneklők ne hátul helyezkedjenek el. Ugyanez vonatkozik a férfiakra is, különösen, ha külön szerephez jutnak.
Összefoglalva a látottakat, hallottakat elmondható, hogy igényes, kidolgozott produkciókat küldtek be a csoportok és szólisták, bizonyítékul annak, hogy 2020-ban is őrzik a magyarországi szlovák hagyományokat, zenében, táncban, anyanyelvben egyaránt. Következzen egy rövid értékelés a felvételekről, egyenként:

Barnabáš Hajnal Tóth z Maglódu
Video - http://www.oslovma.hu/Archiv/HajnalTB.mov

A fiatalember kicsit iskolás, de jól betanult, felkészült előadást mutat. Hangi intonációja alapvetően jó, de fejlődésben lévő hangja még vagy már akadályokat jelent, különösen a magasabb hangoknál. Okolo Pilísa - korrekt éneklés, Limbora, Limbora - kicsit merev, de jó, majd záró dala is jó Skov20OK DoDiNagybetanulású.

Diána Dorina Nagyová z Čabačudu
Video - http://www.oslovma.hu/Archiv/DoDiNagy.mp4

A fiatal előadó énekhangját saját maga kíséri citerán. Első dala a Na szarvasszkom mostye egy ballada előadás, tiszta ének, szikár tárgyilagos előadásban. Ezt követően különböző tempójú, jellemzően dél-alföldi dalok következnek, melyek ezen a területen magyar és szlovák szöveggel egyaránt ismertek, használatosak. Záró dallama tipikusan szlovák dallam jó tempóban, tiszta hangzásban.

Boglárka Brachnová zo Sarvaša
Video -
http://www.oslovma.hu/Archiv/BrachnaB.mp4

A fiatal előadó szintén énekes, saját citerakísérettel. Összeállítása megegyezik az előtte hallott Diana Dorina Nagy dalaival. Voltaképpen az erre a tájra jellemző dalok egy jól betanult előadásban, jó hangszerrel kísérve az már kész siker. Annyiban különbözik Diana Dorina Nagy előadásától, hogy citera játéktechnikája kiműveltebb, ügyesebb, rutinosabb.

Skov20OK CabCudMkCitarová skupina Malé Škovránky z Čabačudu
Video -
http://www.oslovma.hu/Archiv/CabCudMk.mp4

9 citerás fiatal lány alkotja az együttest, Jellemzően tiszta hangzás, mely a citerás összhangzásra ugyanúgy vonatkozik, mint az énekhangzásra. Indításuk is ennek megfelelő, nagy telt hangzású, bátor, nyílt hangzású az ének ebben 2 lányszóló is szerepel, majd a Boroka, boroka dal követi szép szólóval. Harmadik és negyedik dalukra a változatos énekhangok jellemzők jó összhangzásban. Összességében jó hangszerek, ügyes, jó technikájú játékmód, üde ének, jó dalválogatás jellemző a produkcióra. Véleményem szerint kicsit hosszú az összeállítás /7.10/

Folklórny spevácky súbor Horenka z Kétsoproňu
Video -
 http://www.oslovma.hu/Archiv/Ketsopro.mp4

Impozáns, nagy létszámú együttes, jó színpadi megjelenésben, szép viseletben, hímzett fejkendővel. Fiatalok, idősebbek, nők-férfiak, énekesek, zenekar, igazi nagy együttes, amely ma már nagyon ritka. A megjelenésnek megfelelően a nagy, hatalmas tutti hangzás jellemző a produkciójukra. Külön színt képvisel az alapvetően citerás hangzásban a hegedű és a harmonika hangja, mely jól illeszkedik az összhangzásba. A ritmus erősítésére és a lüktetéshez még egy köcsögduda is hozzásegít. 3/4-es lüktetéssel kezdenek, melyben a közös hangzásban egy lány szólóhangja is megjelenik, amely sajnos a magasabb fekvésekben kissé nehézkesnek, alacsonynak sikerül. A Mala szom ja zenekari bevezetőjében a hegedű szépen vezeti a lassú dallamot. A Csoszi taáa.. tempója sodró lendületű, ízes, hangulatos előadás. Az ezt következő guisto dalokban gyakran változnak az éneklő csoportok, nők-férfiak-közös. Összességében kidolgozott, szép munka.

Skov20OK CemKomZbKomorný zbor Furmička z Čemera
Video - 
http://www.oslovma.hu/Archiv/CemKomZb.mp4

4 nő csömöri szlovák viseletben, egységes, szép hangzású énekkel. Ez határozza meg a csoportot. Jó dalok, jól begyakorolt, összeszokott előadás, jellemzően tercelő hangzásban. Második daluknál a Nyenyi lepsi jako zjara kezdetűben a tiszta éneklést a nagy ívekben szépen összekötött dallamsorok egészítik ki. A csemerská kaszárnya jó tempójú guisto, hasonlóan a következő dallal, majd egy németes lüktetésű dal és a Zahradocska, zahradocska kezdetű gyorsabb záró dal fejezi be az összeállítást.

Tanečná skupina Furmička z Čemera
Video - 
http://www.oslovma.hu/Archiv/CemerTan.mp4

Egy igazi, hagyományos csömöri szlovák lakodalomba csöppentünk. Egyfajta keresztmetszetét láthattuk-hallhattuk a lagzinak. Remek vonószenekar adta a hangulatot hozzá, a klarinét hangzásával kiegészítve. Hagyományosan külön szerep jut a legényeknek, férfiaknak és természetesen fő szerep a vőfélynek, aki végigkalauzol minket a lakodalom menetén. A menyasszony kikérő, a búcsúztató, a szülőktől való búcsúzás, a menyasszonytánc hűen adja vissza a hagyományos lakodalom fontos elemeit. Érdekes hallani, hogy időnként természetes módon keveredik a szlovák anyag egy-egy magyar elemmel.

Skov20OK PolnyBerPáví krúžok z Poľného Berinčoka
Video - 
http://www.oslovma.hu/Archiv/PolnyBer.mp4

Jó kiállású együttes-pávakört 10 énekes asszony és 2 citerás alkotja. Az egységes viseletnél említésre méltó az asszonyok fejdísze. Nagyszerű, lendületes indítású az első daluk, melyre a tiszta citerák, a tiszta énekhang és a jó tempó a jellemző. Második dalukban műdalos dallamfordulatok érezhetők, rubato előadású, újabb keletű dallam. Más hangolású citera vezeti be a következő 3/4-es lüktetésű dallat, melyet tercelő éneklésben adnak elő. A Ked szom isol kezdetű záró dal előadására az ízes éneklés és a közös együttes hangzás jellemző, jó tempóban.

Spevokol Veľká Bukovinka z Répášskej Huty
Video - 
http://www.oslovma.hu/Archiv/RepaHuta.MOV

A nagy létszámú együttes hatalmas kórusként jelenik meg a színpadon. a kb. 20 asszony mögött sajnos csak 3 férfi látható és itt utalok a bevezetőben írtakra, hogy ez hangzásban semmiképpen sem előnyös, de látványban sem. Különösen azért nem, mert már az első dalban többször külön szerepet is kapnak, egy-egy versszaknál, ahol a nőket felváltva énekelnek, sőt egy férfi szóló is hallható. Ezt követően a Bozse, tre kozse kezdetű, lassú, kissé szomorkás hangulatot árasztó, több versszakos dal hallható, melyre a tiszta intonáció és az egységes, kidolgozott szövegmondás a jellemző.

Spevácka skupina Perla Matry z Malej Nány
Video - 
http://www.oslovma.hu/Archiv/MalaNana.mp4

Skov20OK MalaNanaA 9 asszonyból álló énekes csoportot a harmonika kíséri. Az asszonyok viseletét a szép díszes fejkendő teszi értékessé. A jól összeállított dalcsokor egyes dalait mindig a harmonika vezeti be, egy versszak bejátszásával, így biztosítva, hogy annak hangnemét és ritmusát-tempóját jól felvegyék. Szép hangzással nyit a Konope, konope kezdetű csokor, majd a tempóban emelkedő összeállításban a Ruzsa, ruzsa kezdetű, majd a gyorsabb, feszesebb lüktetésű Moja milá dalt egy még tempósabb záródal követi.

Páví krúžok zo Santova
Video - 
http://www.oslovma.hu/Archiv/SantovPa.mp4

A korábbi években még nagyobb létszámú csoport most 6 asszony és 4 férfi tagból áll. Ruhájuk hagyományos pilisi szlovák viselet. Csakúgy a kórus hangzása is a pilisi szlovákságra jellemző tercelő előadás. Ízes, alapvetően tiszta előadás jellemzi az együttest. Szép, kiegyenlített megszólalás az Escse je gyegyina, jó nyitása a csokornak, lassú tempójú szép nyitás a kiegyenlített terc szólammal. A Vinohrad...dal, majd az Od santovskéj hrackej,, tempójában még lassú de felvezeti a Santovsky... záró dalt.

Alföldy Boruss István