pon10262020

Posledná aktualizáciasob, 24 okt 2020 10am

A szlovák nemzetiségi szószóló jegyzetei

A parlament plenáris ülésen a hivatalos nyilvántartásokkal és az elektronikus közigazgatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló vitában ismertettem a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága véleményét, jeleztem a személyes dokumentumok két nyelven való kiállításának szükségességét.

„A szószóló jegyzetei” 2018. szeptemberétől kéthetente jelennek meg a magyarországi szlovákok hetilapja, a Ľudové noviny hasábjain. Sokan jelezték, hogy szeretnék ezeket magyarul is olvasni, ezért 2019. januárjától az oslovma.hu portálon ugyancsak kétheti rendszerességgel jelenik meg a szlovák eredeti magyar fordítása. Remélem, a honlap látogatói legalább olyan pozitívan fogadják ezeket a rövid jegyzeteket, mint korábban a szlovák hetilap olvasói. - Paulik Antal, szlovák nemzetiségi szószóló.
https://www.facebook.com/anton.paulik.92

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/29219-zapisky-hovorcu-44-2020

Az elmúlt hónapok csendje után az elmúlt két hét aránylag mozgalmasan telt. Több rendezvényen vettem részt, és a parlament plenáris ülése is összeült. Ezen felül a Nemzetiségi bizottság is ülésezett. Tehát szinte minden olyan volt, mint a világjárvány előtt.
A hónap második péntekén fogadóórát tartottam volna Békéscsabán, de pár héttel korábban már megígértem Zuzka Kucserovának, a nézsai helyi szlovák önkormányzat elnökének, hogy részt veszek az iskola épülete részleges felújításának ünnepélyes átadásán. Mint ismeretes, ez a szlovák önkormányzat egyike annak a kettőnek, amelyeknek iskolája a saját fenntartásukban működik, ezért külön figyelmet érdemelnek. És mivel Csabán senki sem jelentkezett fogadóórára, ezért az iskola ünnepségén vettem részt az Országos Szlovák Önkormányzat elnökével, a nemzetiségekért is felelős államtitkár és számos más érdeklődő társaságában.
Az elmúlt két hétben két folklórcsoportunk is ünnepelte jubileumát, az ecseri Zelený veniec (Zöld koszorú) táncegyüttes megalapításának 75. évfordulójára, az acsai népzenei Csibaj banda megalapításának 10. évfordulójára emlékezett. Mindkét program jó hangulatban telt, a két település lakói, valamint a regionális és az országos szervezeteink képviselőinek nagy érdeklődése mellett.
Közeledik a népszámlálás időpontja. A témával kapcsolatos információk terjesztésének részeként előadást állítottam össze, amelyet a Nógrád megyei szlovák önkormányzat nyilvános ülésén elő is adtam, és ezt a Ľudové noviny és az oslovma.hu honlapján is közzé tettem:

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-politika/29212-europske-s-itanie-obyvate-stva-2021-slovaci-v-ma-arsku-pred-s-itanim-obyvate-stva-2021

A magyarországi szlovákok a 2021-es népszámlálás előtt

http://www.oslovma.hu/index.php/sk/aktuality/149-aktuality1/1487-v-roku-2021-nas-caka-scitanie-obyvatelov

Szosz 44 2020Ugyanis a hivatalos információk késnek, és alapvető érdekünk, hogy felkészítsük az embereinket, a magyarországi szlovákokat, hogy megtudják, mi vár rájuk, hogyan vallhatják meg szlovák kötődésüket, illetve lakóhelyükön hogyan tudnak bekapcsolódni a népszámlálási folyamatba.
Mint fentebb jeleztem, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága is ülésezett, ahol megállapodtunk, hogy a plenáris ülésen a bizottság véleményét a hivatalos nyilvántartásokkal és az elektronikus közigazgatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló vitában én fogom ismertetni. Így is történt. Beszédemben jeleztem a személyes dokumentumok két nyelven való kiállításának szükségességét, a személyi igazolványon, a jogosítványon és az útlevélen egyaránt. A nevünket korábban szlovák változatban csak a személyi igazolványon volt lehetőségünk megadni. Mivel az elmúlt két évben ezt a lehetőséget is eltörölték, a Nemzetiségi bizottság módosító javaslatot tervez benyújtani a személyazonosító okmányokról szóló hatályos törvényhez annak érdekében, hogy egyrészt visszaadják a nevünk kétnyelvű használatának lehetőségét, másrészt, hogy ezt további egyéb igazolványokon is biztosítsák.
És bár jó érzés úgy írni, mintha a pandémiát már magunk mögött tudhatnánk, de a járvány még mindig fenyegeti az egészségünket, ezért még mindig arra intem Önöket, hogy a halottainkról való megemlékezés során, a temetőlátogatásoknál legyenek körültekintőek és védekezzenek maszkviseléssel!


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/29184-zapisky-hovorcu-42-2020

Az előző jegyzeteim kéziratának elküldését követő napon Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Soltész Miklós államtitkár átadták az idei Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjakat a nemzetiségi kultúra arra érdemes képviselői számára. Nálunk, szlovákoknál a Furmička néptánccsoport Csömörről és Bajnokné Képes Gyöngyi Sámsonháza polgármester asszonya kapta a díjat. Ezúton is gratulálok nekik és remélem, hogy frissen Szosz 42 2020elismert tevékenységüket még sokáig folytathatják a szlovák nemzetiségi kultúra érdekében.
Ha a világjárvány eddig nem akadályozta volna eléggé a munkánkat, még az is közbejött, hogy az Országos Szlovák Önkormányzat alagsorát elárasztotta a víz, ezért alkalmatlanná vált a normális munkavégzésre, így a Közgyűlés sem tudott ott összeülni. Ezért az OSZÖ közgyűlésének kihelyezett ülésén, Békéscsabán vettem részt. Ezek az ülések programpontokban mindig bővelkednek, most sem volt ez másként. Én csak azt emelném ki ezek közül, ami miatt részt vettem az ülésen. Tájékoztattam a jelenlévőket a parlamenti tevékenységemről az elmúlt félévben, tehát arról az időszakról, amely a közgyűlés legutóbbi ülése óta eltelt. A képviselők elsősorban a nemzetiségi jogszabályok módosítása, maga a módosítás folyamata és a módosítás tartalma iránt érdeklődtek.
A Magyarországi nemzetiségek bizottsága Ellenőrzési Albizottságának ülésén az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Magyar Államkincstár (MÁK) vezető képviselői tájékoztattak minket a nemzetiségi önkormányzatoknál és intézményeiknél végzett ellenőrzéseikről. Mivel ezúttal sem dicsérték az ellenőrzött szervezeteket, megkérdeztem tőlük, nem lenne-e lehetséges, hogy a pénzügyi előírások változzanak, jobban mondva egyszerűsödjenek szervezeteink számára. Mert - ahogy az többször is megmutatkozott - ha önkormányzataink és intézményeink, amelyek aránylag kicsik, nem tudják az összes érvényes pénzügyi szabályozást pontosan követni, akkor lehet, hogy a hiba nem náluk keresendő. Hiszen, ha látják, hogy a könyvelőink már több éve nem tudnak lépést tartani a szabályok tömkelegével, lehet, hogy ideje lenne átgondolni az egyszerűbb rendszer kialakításának lehetőségeit a nemzetiségi területen. A szokásos választ kaptuk: ezeknek a szervezeteknek a dokumentumaiban az érvényben lévő jogszabályok betartásának ellenőrzése szerepel és nem az, hogy esetlegesen törvénymódosító javításokat javasoljanak. Nos, a bizottságunk nem állt el attól a gondolattól, hogy még ebben a választási időszakban ilyen javaslatot előkészítsen.
Az ülésen a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója is tájékoztatott minket a nemzetiségi pályázatokkal kapcsolatos idei munkájukról. Mint mondta, a helyzet jobb, mint az előző években volt, és ezt igyekeznek is tartani. Beszámolóját kiegészítette azzal, hogy pont az ülés napján tették közzé a nemzetiségi társadalmi szervezetek 2021-es támogatására vonatkozó felhívást. Reméljük, hogy ez a támogatási rendszer működésének javulását is jelzi.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/29134-zapisky-hovorcu-40-2020

Az ősz kezdetén, szeptember második hetében Békéscsabán is megújítottam a fogadóóráimat. Sajnos a megyei szlovák önkormányzatok nagyobb érdeklődése nélkül, azért a Gerendási Önkormányzat elnöke, Priskinné Katalin mégis eljött, készítettünk egy rövidebb filmet a hivatalos Facebook-oldalamra, valamint végre személyesen is gratulálhattam Lászik Mihálynak a Szlovákia külügyminiszterétől kapott ezüst emlékplaketthez. Így hát az utam Békéscsabára nem volt haszontalan. És, mivel közeledik az október eleje, ezúton is tájékoztatom az érdeklődőket, hogy mind Budapesten (a hónap első péntekén), mind Békéscsabán (a hónap második péntekén) továbbra is tervezem e fogadóórák megtartását.
Szeptember harmadik hetében barátainkkal teljesítettük a már szokásos éves biciklitúránkat. Ezeket a kirándulásainkat eddig vagy Szlovákiában, vagy Csehországban szerveztük, tavaly a Vajdaságban látogattuk meg az ottani szlovákokat, idén pedig a koronavírus-járvány miatt itthon maradtunk. Zemplénben bicikliztünk, meglátogattunk néhány szlovák települést és intézményt, és természetesen egy kicsit pihentünk is.
Szükség is volt a pihenésre, mert szeptember 21-től ülésezik a parlament is. Az első ülés előtt a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága elnöke, Ritter Imre és az egyházi és nemzetiségi területért felelős államtitkár, Soltész Miklós sajtókonferenciát tartott a nemzetiségi pedagógushallgatói ösztöndíjak második évének kiírása alkalmából. Az ösztöndíj-rendszer eddigi eredményeiről sajnos még nincsenek részletesebb információink, de szilárdan hiszem, hogy ez a lehetőség megkönnyíti a döntést gimnazistáink számára is abban, hogy tanulmányaikat esetleg ebben az irányban Szosz 40 2020folytassák.
A parlament őszi plenáris ülésének kezdetén a miniszterelnök tájékoztatta a képviselőket az Európai Unió államfőivel folytatott tárgyalásairól, a magyar kormány tevékenységéről az új koronavírus elleni küzdelemben, valamint a világjárvány jelenlegi magyarországi terjedéséről. Beszédében külön kiemelve a V4 államok kormányainak együttműködését és azt kifejezetten nyitottnak és sikeresnek értékelte. A magyarországi szlovákok szempontjából természetesen különösen fontos a jó kapcsolat Szlovákia és Magyarország legmagasabb képviselői között, ezért örömmel vettem ezeket a szavakat.
Az e heti ülés napirendjén szerepelt többek közt a nemzetiségek magyarországi helyzetéről szóló, a 2017 és 2018 évre vonatkozó kormányzati jelentés is. Mint az valószínűleg már közismert Magyarországon, a nemzetiségi törvény előírja a kormánynak, hogy minden második évben készítse el ezt az összefoglalót a parlament számára. Mivel ezek az átfogó jelentések 1999 óta nyomtatásban is megjelennek, úgy gondolom, hogy a nemzetiségi terület a legjobban dokumentált a magyarországi társadalmi-politikai fejlődés különböző területei között. Akit ez érdekel, és elolvas néhány beszámolót, szinte teljes képet nyerhet arról, hogy - két vagy több - éven keresztül mit tesznek a nemzetiségekért a magyar politikában. A jelentések a fejlődés különböző aspektusait ölelik fel, kezdve az elfogadott jogszabályi normákkal és támogatásokkal, az egyes nemzetiségek kezdeményezésein keresztül a következő időszakban várható feladatokkal bezárólag. Az anyag összeállításában az országos nemzetiségi önkormányzatok is részt vesznek, és amióta létezik a nemzetiségi szószólók intézménye, nekünk is lehetőségünk nyílt kiegészíteni a kormány által előkészített anyagot. A parlamenti frakciók elhangzott felszólalásai szerint a jelentést a parlament összes politikai pártja támogatja.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/29095-zapisky-hovorcu-38-2020

Nyár vége van. Megkezdődött a tanév, és az életnek vissza kellene térnie a normál kerékvágásba. Hogy ez nem így történt, az még mindig a pandémiával függ össze. Noha az operatív törzs még nem vezette be a tavaszról ismert óvintézkedéseket, a koronavírus-fertőzésre pozitívan tesztelt betegek száma gyorsabban növekszik, mint akkor, ezért fontos, hogy körültekintőek legyünk és zárt térben, illetve tömegközlekedési eszközökön is újra viseljünk maszkot.
Augusztus végén az aránylag szigorú szabályozások mellett, és ezért korlátozott létszámmal, megtartották a magyarországi szlovákok hagyományos országos folklór találkozóját Bánkon. Az érdeklődés a rendezvény iránt nagy volt, a résztvevők örültek a találkozási lehetőségnek és a megszokott magas színvonalú kulturális programnak. Én személyesen jobban örültem volna, ha - szlovák rendezvényről lévén szó - a fellépő csoportok programjában kevesebb magyar dal és tánc szerepelt volna, de a rendezvény így is átütő erejű volt.
Még szeptember első hetében is úgy tűnt számomra, hogy mindenki szeretné behozni azt, ami a karantén idején kimaradt, és ezért elég sok program volt betervezve ezekre a napokra. Nem is tudtam mindenhova eljutni, ahova hívtak, vagy ahova illett volna. Legjobban azt sajnáltam, hogy egyéb kötelezettségeim miatt nem lehettem jelen Ivan Korčok külügyminiszter ezüst plakettjének átadásán barátom, a csabai szlovák iskola tanára, Lászik Mihály részére a magyarországi szlovákság egész életen át tartó szolgálatáért. Ezúton gratulálok neki, remélve, hogy a Szosz 38közeljövőben ezt személyesen is megtehetem.
Ugyanazon a napon részt vettem a sátoraljaújhelyi Magyar-Szlovák Két Tanítási Nyelvű Iskola alapításának 70. évfordulós ünnepségén. Az igazgatónő és munkatársai a szokványostól kissé eltérő módon tervezték meg, két részre osztották a megemlékezést. Az első rész az emléktábla leleplezését tartalmazta azon az épületen, ahol az iskola kezdetben működött, melyben jelenleg a Kazinczy Ferenc Múzeum székhelye található. Az emlékkoszorúk elhelyezése után az épület udvarán egy kamara-fotókiállítást nyitottak meg az iskola életéről, amelyet egy kellemes beszélgetés követett az iskola volt tanulóival és tanáraival. Néhányukkal előzetes videóbeszélgetést forgattak, ami még színesebbé tette a programot. Igazán kellemes találkozó volt, amely bizonyította az intézet fontosságát a szlovák gyerekek és a zempléni szlovákok közösség számára. Gratulálok az iskolának, az összes dolgozójának és a gyerekeknek az érdekes emlékműsorhoz, amelynek második részére október elején kerül sor.
Pilisszentlélek (Huť) egy kicsiny, évtizedek óta Esztergom városához tartozó szlovák település, ahol hosszú évek óta küzdenek a népesség csökkenésével. De a nehézségek ellenére, az állami támogatásnak köszönhetően, a helyi hívők a múlt hét végén templomuk felújítása befejezésének örülhettek. Az ünnepi misén ebből az alkalomból a helyieken kívül jelen volt az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, Soltész Miklós, illetve a választási kerület parlamenti képviselője, Völner Pál is. Az épületet az Esztergomi - Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke, Mohos Gábor szentelte fel. Kívánom a szentléleki hívőknek, hogy a felújított templom sokáig szolgálhassa őket a szellemi értékek, köztük a szlovák nyelv katolikus liturgián belüli megőrzésének helyeként.
Vanyarc lakói falujuk újratelepítésének a 315. évfordulóját ünnepelték. Az évfordulóról egy változatos program keretében emlékeztek meg, de a világjárvány miatt ők is csak szűkebb körben. Úgy gondolom, hogy az ilyen fontos évfordulókat a szerencsétlen körülmények ellenére is méltósággal kell megünnepelni, hogy emlékeztessenek falvaink és városaink szlovák kezdeteire, szlovák jellegére.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/29047-zapisky-hovorcu-36-2020

Az utolsó jegyzeteimet a tervezett programjaimmal zártam, de sajnos ezek közül egyik sem úgy alakult, ahogy gondoltam. Egy részüket törölték, néhányra pedig én nem tudtam eljutni. Úgyhogy továbbra is elektronikus úton, telefonon és az interneten gyűjtöm az információkat. És természetesen azon kívül, hogy írok a Ľudové noviny-ba, olvasom is a lapot. Az egyik legutóbbi számban egy rövid hírt olvastam arról, hogy fordulat történt a szlovák evangélikusok egykori pesti templomának régóta igényelt épülete ügyében. Augusztus 17-én a kormány rendeletet fogadott el az épület megvásárlásához szükséges pénz biztosításáról az Országos Szlovák Önkormányzat számára. Ez tényleg áttörést jelentő BpSlovEvlépés, ha azt vesszük, mennyi ideig dolgoztak rajta mind kormány-, mind pedig önkormányzati szinten. Valószínűleg érdemes áttekinteni az egész folyamatot, hiszen az olvasók nagy része az első lépésekről talán nem tudott, vagy már elfeledkezett róluk.
A jelenlegi Rákóczi úton lévő templomot az evangélikus szlovákok építették a 19. század második felében. Itt szolgált például Bachát Dániel evangélikus püspök és többek között Mikszáth Kálmán itt házasodott. A második világháború alatt a templom épülete jelentősen megrongálódott, ráadásul az evangélikus hívek száma is csökkent a lakosságcsere következtében. Az épület a magyar evangélikus egyházhoz került, amely aztán a múlt század hatvanas éveiben eladta azt az államnak. A templom ezután évtizedeken át a Közlekedési Múzeum kiállítótermeként működött, majd a gazdasági-politikai rendszer változása után privatizálták.
A templomot körülvevő udvaron ezalatt az idő alatt, ahogy ma is, az első budapesti szlovák iskola épületében folyamatosan működött a szlovák evangélikus gyülekezet imaterme. A gyülekezet élére 2002-ben a fiatal és agilis pap, Szpisák Attila került. Az ő kezdeményezésére és az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) javaslatára merült fel az épületnek a szlovák evangélikus gyülekezet, vagy az OSZÖ kezeibe való visszaszolgáltatása. Az ügy a máig létező Szlovák-Magyar Kisebbségi Vegyesbizottság szintjére került. Nemzetiségünk javaslata az volt, hogy az épületet a két kormány vásárolja meg és újítsa fel, és az újjáépítés után pedig adják át kulturális-vallási központ céljára a szlovák nemzetiség számára. Megoldás végül akkor nem született, és bár az ügy a vegyesbizottság ajánlásai között maradt, több, mint tíz évig nem történt semmi. Csak amikor egy hirdetés jelent meg arról, hogy a jelenlegi tulajdonosnak szándékában áll eladni az épületet, vette újra kézbe az ügyet az OSZÖ jelenlegi vezetése. Még három évbe telt, hogy eljussunk oda, hogy egyrészt a vásárlást a magyar kormány finanszírozza és aztán, ahogy az épület közösségünk birtokába kerül, a felújítást a két kormány támogatása fedezze. Ez, az (eddig szóbeli) megállapodás, szimbolikus jelentőségű, mivel bizonyítja, hogy Magyarország és a Szlovák Köztársaság kormánya képes az együttműködésre a magyarországi szlovák nemzetiség érdekében, míg természetesen az épület önmagában is a szlovák (evangélikus) közösség hajdani erejét és népességét reprezentálja a történelmi Magyarország fővárosában.
Tehát most, a Magyar Közlöny 191/2020-as számában, amikor az épület megvásárlására szolgáló keret biztosításáról szóló kormányrendelet megjelent, a Budapesten szlovákok által szlovákoknak épített épület történelmi eposza a végéhez közeledik. Se rövid, se könnyű menet nem lesz, de reméljük, hogy a pesti evangélikus szlovákok templomának felújított épülete, építőik szándékának megfelelően továbbra is a szlovák közösséget fogja szolgálni, és megfelelő infrastrukturális hátteret tud majd biztosítani Budapest központjában egy új intézmény számára, valamint a már létező kulturális létesítményeink munkájához is.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/29009-zapisky-hovorcu-34-2020

A nyári szünidő még mindig tart a parlamentben, de az ellenzéki pártok képviselőinek kezdeményezésére az Országgyűlés elnöke, Kövér László rendkívüli plenáris ülésre hívta össze a képviselőket. A kezdeményezők indítványa szerint e előre nem tervezett ülés napirendjén az Európai Unió tagállamai miniszterelnöki találkozója eredményeinek megvitatása kellene, hogy szerepeljen, egyrészt a tagállamok világjárvány utáni gazdasági élete felélénkítésének témájában, másrészt az Unió következő hét évre tervezett költségvetésére vonatkozóan. Mivel azonban a kormánypártok képviselői nem vettek részt az ülésen, a jelenlévőknek még arra sem volt lehetőségük, hogy elfogadják az ülés napirendjét.
Az idő múlásával és az új koronavírus elleni védőintézkedések enyhülésével közösségünk éledezik. Ezt elsősorban abból érzékelem, hogy telefonon és e-mailben is érdeklődnek, mikor lesz újra fogadóórám Békéscsabán vagy Budapesten. Bár egyszer már bejelentettem, hogy júliusban lesz, de a szlovákiai választások, illetve az újonnan megválasztott állami tisztségviselők látogatása keresztezte a terveimet, és a fogadóórákat vissza kellett mondanom. Most már viszont kötelező érvénnyel jelzem, ha az Országos Szlovák Önkormányzat megnyitja az épületét, Budapesten KaranV01és Békéscsabán is meg kel tartanom szeptembertől a fogadóóráimat.
Egyre több meghívást is kapok, ami szintén nagy örömmel tölt el. Budapesten, a XIII. Kerületi Szlovák Önkormányzat védnöksége alatt két nyughatatlan lelkű újságíró - fotográfus, Kiss Andrea és Fuhl Imre mutatta be kamara-kiállítás keretében a karantén során készített fényképeiket. Ahogy a szervezők elmondták, ők maguk is meglepődtek, hogy rendezvényük ekkora érdeklődést váltott ki, hiszen a látogatók megtöltötték a XIII. kerületi Nemzetiségek Háza üléstermét. Valóban sokan voltunk jelen, mert mindannyiunknak hiányzott a találkozási lehetőség és ez az esemény éppen időben jött, hogy ne őrüljünk meg a kapcsolatok hiányától. A kiállító művészeknek gratulálok, és hiszem, hogy a kiállítás látogatói a rég nem látott ismerősökkel való találkozás jó érzésével távoztak, akikkel normál körülmények között akár hetente találkozhattak.
A csabaiak tavaly megalapították, jobban mondva megújították a múltbeli aratóünnepek régi hagyományát és meghívták az érdeklődőket az első ilyen rendezvényre a Szlovák Kultúra Háza udvarába. Idén, igaz, hogy korlátozott körben, de tervezik a Csabai Aratóünnep második évét is megtartani egy nappal a Szent István-napi nemzeti ünnep előtt. Reméljük, hogy az ő rendezvényük is sikeres lehet és segíteni fogja a szlovák gazdák - gazdálkodók felelevenített hagyományainak ápolását.
Ugyanezen a napon tervezik a Horenka Énekkar tagjai szülőfalumban, Kétsopronyon a falubeliek találkozóját: „Énekeljünk együtt!” címmel. Kívánom nekik, hogy sikerrel járjanak, mivel a közösségünk egyik legelismertebb szlovák együttesének, a Horenkának idén nem sok lehetősége volt művészetüket elénk tárni, sem az országon belül, sem otthonukban. Hiszek benne, hogy ezúttal meg fogják kapni a nekik járó elismerést szülőfalujuk lakóitól.
Szeptember elején, még ha szűk körben is, Vanyarc szlovák lakosai községük újraalapításának 315. évfordulóját tervezik, ahova én magam is elígérkeztem. Úgy gondolom, még ha csak szimbolikusan is, ez az esemény méltó az ünneplésre, mert ha a szlovák elődök nem lettek volna ott több, mint háromszáz évvel ezelőtt, akkor sem a szlovák önkormányzat, sem a szlovák oktatás, sem a szlovák kultúra nem lenne jelen. Remélem, hogy sikerül nekik, és semmi nem akadályozza meg rendezvényüket.
Ha észrevették, hogy a jegyzeteimben általában a saját tevékenységemről szoktam írni, ebben a jegyzetemben azonban a tervezett programjaim szerepelnek túlsúlyban, akkor igazuk van. Sajnos a nyári szünet és a koronavírus kettőse nem teszi lehetővé az olyan aktivitást, mint a tavaly nyári hónapokban. Nos, reméljük, hogy ez hamarosan megváltozik, és mind a parlamentben, mind a közösségünkben zajló eseményekről érdekesebben tudok majd beszámolni.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28976-zapisky-hovorcu-32-2020

Nehéz a parlament, a parlamenti szószóló tevékenységéről írni abban az időszakban, amikor az országgyűlés nyári szünetet tart, és amikor a világjárványnak köszönhetően szlovák rendezvényeket sem rendeznek. Hogy legalább a nyári táborok megtarthatók, ez a hír jó része, de a koronavírus fertőzés elkerülése érdekében ezeknek a nyelvi, néprajzi vagy egyéb programoknak a szervezői sem hívnak meg résztvevőket más községekből vagy városokból, csak a sajátjukból. Ezért nem marad más, mint arról írnom, amiről közvetetten értesülök a hírekből vagy személyes Filip USZZtalálkozókból.
Minden bizonnyal a legfontosabb hír nekünk, magyarországi szlovákoknak, hogy röviddel a Határon Túli Szlovákok Hivatalának korábbi elnöke, Ján Varšo lemondása után, a Szlovák Köztárság kormánya kinevezte a HTSZH új elnökét, Milan Ján Pilipet. Az ambiciózus új elnök első, interneten közzétett beszédében az intenzív kommunikáció szükségességét hangsúlyozta a külföldön élő szlovákok egyesületeivel, képviselőivel, tehát a külföldön élő szlovákokkal. A kétoldalú kommunikációt a Szlovák Köztársaság új, határon túli szlovákokkal foglalkozó politikai koncepciója alapjának tartja, amelynek létrehozásában a külföldön élő honfitársaknak is részt kellene venniük. A kialakuló állami politika legfontosabb elemeként többek között az oktatást, a szlovák nyelvnek a fiatalabb, már Szlovákia határain kívül született generációk körében való megőrzését emelte ki.
Az új elnök szavai a mi szándékainkkal is összhangban állnak. A mi, már háromszáz éve a történelmi Magyarország, később Csehszlovákia szlováklakta területének határain kívül élő szlovák közösségünk már generációk hosszú sora óta harcol a szlovák nyelv, mint elsődleges kommunikációs eszköz, fennmaradásáért. Sajnos, pont most, amikor az önálló Szlovák Köztársaság már kormányzati szinten is figyelmet fordít a külföldi szlovák világ támogatására, egyre jobban kell összpontosítanunk a szlovák nyelv megőrzésére és átadására a következő generációk számára is. El kell ismerni, hogy Magyarország ehhez az elmúlt évtizedben minden feltételt biztosított, amelyet az ország, ahol kisebbségben élünk, a kormányzó hatalom biztosítani képes. De vannak olyan feltételek is, amelyeket nekünk kellene kialakítanunk, akár az anyanemzet segítségével, amelyek szűkebb és tágabb szlovák közösségünk nyelvével és közös kultúrájával függnek össze. Nos, itt visszajutottam a HTSZH új elnöke gondolatához, éppen ezért mérhetetlenül fontos, hogy a hangunk eljusson az új, külföldön élő szlovákokkal kapcsolatos politika koncepciójának kidolgozóihoz. Akár abban a hangzavarban is, amelyben gyakran leginkább olyan külföldön élő szlovákok csoportjainak hangja hallatszik, amelyek még természetesen, „irodalmi” nyelven beszélnek szlovákul, nyelvtani hibák vagy régies kifejezések nélkül, az adott ország többségi nyelvi környezetéből átvett, újonnan keletkezett alakok összevonása nélkül.
Pilip elnök úrról a sajtóból megtudtuk, hogy a ruszin nemzetiséghez tartozik. Emellett a Szlovákiai Ruszinok Kerekasztala titkára is volt, így bennem viszonylag gyorsan felmerült megérdeklődni a magyarországi ruszinok körében, hogy találkoztak-e már vele korábban. Megtudtam, hogy érdeklődik a heraldika iránt, és publikált is néhány cikket erről a területről a magyarországi ruszinok folyóiratában, a Ruszin Világban is. Természetesen ezek a hírek bennem, úgy is, mint volt történészben, személyes ismeretség nélkül is szimpátiát váltottak ki. Remélem, hogy a lehető leghamarabb lehetőségem lesz az új elnökkel személyesen is találkozni, illetve a magyarországi szlovákok képviselőivel együtt lehetőségünk lesz arra, hogy részletesebben is tájékoztassuk erőfeszítéseinkről, amelyek célja szlovák közösségünk megőrzése.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28940-zapisky-hovorcu-30-2020

A nyári hónapok az én foglalkozásomban sem kedveznek a rendszeres jegyzeteknek. De az egyezség egyezség, ezért az uborkaszezonban is igyekszem megírni a tevékenységemről szóló rövid híradásaimat. A parlament július 3-án pénteken zárta tavaszi ülésszakát, bár a parlament elnöke július 13-án és 14-én rendkívüli plenáris ülést hívott össze, amelyen a képviselők a koronaválság gazdasági következményeinek enyhítését célzó európai uniós intézkedések anyagát vitatták meg. Nagyon valószínű, hogy ha az új koronavírus továbbra is úgy terjed, mint a múlt héten, BlaSadJKakkor ezzel az üléssel nem fejeztük be a munkánkat nyárra, mivel a közelgő eseményekre a parlament szintjén is reagálni kell majd.
A koronaválság többek között a Magyarországi Szlovákok Napja megtartását is megakadályozta, amelyet az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) és a Magyarországi Szlovákok Kulturális Intézete szervezett volna Tardoson. A kormánytól kapott információk miatt azonban az előkészületek kb. két hónappal ezelőtt megszakadtak, és az ünnepségekre nem került sor. Azért Szlovákiában, Pozsonyban megünnepeltük a külföldi szlovákok emléknapját. Ezúttal, a Magyarországi Szlovákok Napja kiesésének köszönhetően, nagyobb erőfeszítések nélkül részt tudtam venni a pozsonyi Janko Kráľ Parkban tartott találkozón, az OSZÖ elnökével, Hollerné Racskó Erzsébettel közösen. Méltó ünnepség volt, ahol Szlovákia kormányának képviselői és politikai szereplői mellett Európa különböző részeiről, de a tágabb világból származó szlovákok is jelen voltak. A magyarországi szlovákokat kettőnkön kívül a budapesti szlovákok nagyszámú küldöttsége és a pilisi szlovák önkormányzatok képviselői képviselték.
Az intézkedések enyhítésének köszönhetően az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségének elnöke összehívta e társadalmi szervezet találkozóját, amelyen a tagok mellett - a nemzetiségi önkormányzatok elnökein kívül - a parlament nemzetiségi bizottságának több tagja is részt vett. A résztvevők a tavalyi tevékenységről és gazdálkodásról szóló jelentés mellett megvitatták a szervezet idei költségvetését is. Eközben a szövetség felvette tagjai közé az örmény nemzetiségi önkormányzatot is, ily módon teljessé téve a szervezet összetételét, amely így a nemzetiségi törvény által elismert összes nemzetiségi közösséget egyesíti. Az ülés végén a parlament nemzetiségi bizottságának elnöke és jómagam tájékoztattuk a jelenlévőket a nemzetiségi törvény módosításának folyamatáról.
A Nemzetiségek Bizottsága a nyári szünetre szünetelteti tevékenységét. A bizottság utolsó eseményeként kollégánk, a horvát szószóló, Szolga József nem hivatalos találkozót szervezett számunkra a „horvátok magyarországi fővárosában”, Pécsett, ahol a nemrégiben felújított irodája bemutatása mellett lehetőségünk volt informális módon értékelni a bizottság utóbbi hónapokban végzett munkáját. Mivel a bizottság tagjain kívül Soltész Miklós, a kormány nemzetiségi és az egyházi területért felelős államtitkára is jelen volt, információkat kaptunk a kormány idei, de hosszabb időszakra vonatkozó terveiről és a nagyobb nemzetiségi projektekről, amelyek a kormány szintjén készülnek, természetesen a nemzetiségi önkormányzatokkal is együttműködve. Többek között a pesti evangélikus szlovákok volt templomépülete megvásárlásának projektjéről is. Munkatársai ezekben a napokban is dolgoznak a kormányrendelet előkészítésén, amellyel végre elkezdődhet az új szlovák kulturális és vallási központ létrehozásának folyamata Budapesten. Tehát két nyári hónapunk van arra, hogy felkészüljünk a kihívásra, amelyet egy ilyen nagy projekt az OSZÖ és mindannyiunk számára jelent.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28898-zapisky-hovorcu-28-2020

A parlamenti félév tart, a plenáris ülés témája a jövő évi költségvetés és néhány ezzel kapcsolatos törvény módosítása. Ahogyan arról az utolsó előtti jegyzeteimben írtam, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága benyújtotta javaslatait a nemzetiségi önkormányzatok és intézményeik finanszírozásának emelésére a jövő évre vonatkozóan. Természetesen tudatában vagyunk a nehézségeknek, amelyek Magyarország gazdaságát a közeljövőben terhelik, de az országos önkormányzatoknak az utóbbi két évben változatlan összegű állami dotációval kellett gazdálkodniuk, ami már egyáltalán nem fedezi az összes kiadást a minimálbér többszöri emelése és az ingyenes étkezésre jogosult tanulók számának növekedése miatt. A jövő évi költségvetés elfogadásáról pénteken szavaz a parlament, tehát akit érdekel kezdeményezéseink 2021-es finanszírozása, valószínűleg jövő héten olvashat róla a Magyar Közlöny online kiadásában (https://magyarkozlony.hu/).
Legutóbbi jegyzeteimben nem tudtam a Szlovák Köztársaság új miniszterelnöke, Igor Matovič magyarországi látogatásáról írni. Időközben azonban a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke, Boris Kollár is ellátogatott hozzánk. Fontos, hogy mindkét újonnan megválasztott államférfi Magyarországot a második helyre sorolta külföldi látogatásaik sorrendjében, röviddel a Cseh Köztársaság látogatása után. Ez azt jelenti, hogy számukra, és az általuk képviselt szervek számára országunk rendkívül fontos partner. Mivel abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy mind a miniszterelnökök, mind a Parlament elnökeinek tárgyalásán részt vettem, szívesen megosztom néhány benyomásomat ezekről a OrbMat20találkozókról.
Az utóbbi időben, azt követően, hogy Magyarország és Szlovákia kormánya megegyezett abban, hogy hagyják a történelmet történelemnek, és együttműködésük során a jelen közös feladataira fognak összpontosítani, országaink, kormányaink és különböző szerveink kétoldalú együttműködése kibővült és megerősödött. Ez a kétoldalú tárgyalások hangulatában is megmutatkozott. De a hangulat javulása után sem lehetett nem észrevenni, hogy milyen barátságos, nyitott és informális szellemben zajlottak ezek a beszélgetések. Ahogy a miniszterelnökök, úgy a parlament elnökei is egyetértettek a szoros együttműködés szükségességében kétoldalú szinten, valamint a nemzetközi szervezetek keretében. Hangsúlyozták a V4-ek kezdeményezésén belüli és az Európai Unión belüli együttműködés fejlesztésének fontosságát és súlyát. Ennek fontosságát megerősíti például az a tény, hogy a Szlovák Köztársaság a harmadik helyen áll Magyarország kereskedelmi partnerei között. Ami számunkra, magyarországi szlovákok számára rendkívül fontos, a nemzeti kisebbségek témája mindkét ülésen visszhangra talált. Mind a miniszterelnökök, mind a parlamentek elnökei emlékeztettek a két ország közötti együttműködés fontosságára nemzetiségeik fejlesztésének támogatásában identitásuk, nyelvük és kultúrájuk megőrzése érdekében. A tárgyalások során nem kerülték el az olyan érzékeny témákat, mint a Trianoni Békeszerződés Magyarországgal történő aláírásának századik évfordulója a közelmúltban. De még ebben az esetben is egyetértettek abban, hogy bár a történelmi tényeket eltérően értékelhetjük, az együttműködés fontosabb, mint a történelmi eseményekhez való folyamatos visszatérés.
Mint kiderült, mind a szlovák miniszterelnököt, mind a Nemzeti Tanács elnökét érdekli a magyarországi szlovákok kérdése. Az informális találkozón belüli hivatalos program után Matovič úr leült beszélgetni közösségünk képviselőivel, Hollerné Racskó Erzsébettel, a Magyarországi Szlovákok Országos Önkormányzata elnökével, a Magyarországi Szlovákok Szövetsége elnökével, Ruženka Egyedová-Baránekovával, és lehetőségem volt nekem is jelen lenni. A beszélgetés során a jelenlegi erőfeszítéseinkkel kapcsolatos legfontosabb információk mellett emlékeztettem a miniszterelnököt, hogy örömmel olvastam az új kormány programnyilatkozatában a külföldön élő honfitársak támogatásának növelésére irányuló mondatot. Válaszul Matovič úr együttműködésre szólított fel, hogy ez a mondat ne maradjon csak papíron.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28856-zapisky-hovorcu-26-2020

2020. június 16-án szavazott a Parlament a nemzetiségi törvény módosításáról. A módosítás előkészületeiről már több alkalommal is írtam, de most, hogy ezt a ránk, magyarországi nemzetiségekre nézve nagy jelentőséggel bíró törvény módosítását el is fogadták, részletesebben írnék róla. A 2011. évi nemzetiségek jogairól szóló törvény összesen 163 paragrafust tartalmaz. A jelenlegi módosítás 48 paragrafusból áll, amelyek ötven paragrafusban jelentenek változást. Ez a törvény majdnem harmada, ahol a korábbi tapasztalatok vagy a nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezése alapján elég jelentős változtatásokat kellett végrehajtanunk a nemzetiségi terület jogi háttérének javítása érdekében. A változások túlnyomó többsége a nemzetiségi önkormányzatok működését és jogait érinti. Kevesebb, de nem kevésbé fontos változtatást fogadtunk el a nemzetiségi oktatás területén, a módosítások töredéke vonatkozik a kultúra területére. De vegyük sorban, a legfontosabb módosításokat.
Számos változás pontosítja a törvény már eddig is létező, de nem teljesen egyértelmű rendelkezéseit. Meghatározzák a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályainak kötelező tartalmát, pontosan megmagyarázzák a nyilvános ülés fogalmát, valamint azt az eljárást is, amely szerint a nemzetiségi bizottság bírósághoz fordulhat a helyi önkormányzatok törvényben foglalt kötelezettségeinek nem teljesülése esetén. Szintén bővül a helyi és a nemzetiségi önkormányzatok közti szerződés kötelező tartalma, ami - remélem - megkönnyíti a helyi nemzetiségi NarZakonönkormányzatok képviselői életét a két ülés közötti időszakban is.
A mostani módosítás szerint oktatási intézmény nemzetiségi önkormányzat általi átvétele esetén, az önkormányzat tulajdonába kell, hogy kerüljenek az adott iskola működéséhez szükséges épületek, az infrastruktúrával együtt. Az eddigi vagyonkezelési joggal szemben ez egyértelműen előrelépést jelent. Az országos önkormányzatok az új szabályozás értelmében az illetékes miniszterrel való megállapodást követően szociális gondozási intézményeket is létesíthetnek és tarthatnak fenn. Noha a törvény eddig is tartalmazta ennek a jognak egyfajta csíráját, nem szólt létesítésről és irányításról, csak átvételről. Továbbá a módosítás pontosítja annak a lehetőségét, hogy egy országos testület, különböző feladatokhoz tanácsnokot válasszon, és tartalmazza a díjazásának mértékét is. És, ami valószínűleg a jövő évi népszámlálás után lesz aktuális, az országos önkormányzatoknak a nemzetiségi választások kihirdetésekor nyilatkozniuk kell arról azokban olyan településekben, ahol még soha nem volt egy adott nemzetiségű önkormányzat, indokolt-e az adott nemzetiségi közösség jogainak képviseletére választott testület létrehozása.
Az oktatásra vonatkozó változtatások közül kiemelném a nemzetiségi oktatás új, iskola előtti, ún. kiegészítő formáját, azokon a településeken, ahol a nemzetiségi gyermekek száma nem éri el az önálló óvodai csoport létrehozásához szükséges létszámot, ahogy azt is, hogy az ún. művészeti általános iskola programjai iskoláinkban végre elismerhetők nemzetiségi programként. A kultúrában megváltoztattuk a kulturális intézmények alkalmazottainak nemrégiben külön törvény által elfogadott besorolását, amely elrendelte, hogy ezek a munkavállalók közalkalmazotti státusz helyett a Munka Törvénykönyve alá tartozzanak. Mostanra látom, hogy a nemzetiségi törvény főbb pontjai sem férnek el a rendelkezésemre álló helyen. Ez csak megerősíti azt, hogy ez a változás valóban meglehetősen terjedelmes.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28821-zapisky-hovorcu-24-2020

Ezek a hetek az oktatási és nemzetiségi törvény módosítása, valamint a jövő évi költségvetés előkészítése jegyében telnek. A nemzetiségi törvény módosításáról korábban már többször írtam a jegyzeteimben. A javaslat most, elfogadása előtt utoljára került a plenáris ülés elé, és továbbra is a Parlament valamennyi frakciója támogatja. Ami a most előterjesztett közoktatási törvény módosító javaslatát illeti, nemzetiségi szempontból azok a pontok fontosak, amelyek garanciaelemeket tartalmaznak a nemzetiségi önkormányzatok számára az iskolák fenntartói felé, hogy az iskolákban tervezett szervezeti vagy tartalmi változások esetén ismét újra biztosítva legyenek azon jogaik, amelyek a legutóbbi módosítás során kikerültek a szövegből. Mivel az általunk javasolt változtatások szerepelnek a benyújtott javaslatban, a nemzetiségi bizottság egyhangúlag támogatja annak Rozpocetelfogadását.
A múlt héten a kormány törvényjavaslatot nyújtott be a 2021-es állami költségvetésről. A benyújtott kormányzati javaslatban a koronakrízis miatt a nemzetiségi célokat szolgáló költségvetési keretek összességében csaknem egyharmadával csökkennek a jelenlegi költségvetéshez képest. És ez annak ellenére történik, hogy a nemzetiségi bizottság az országos nemzetiségi önkormányzatokra és intézményeikre költségvetési elemek emelésére vonatkozó javaslatai - már harmadik éve - nem értek célba. Az ezen a területen való előrelépés érdekében a nemzetiségi bizottság az egyes országos nemzetiségi önkormányzatok igényei alapján kidolgozta saját módosító javaslatát, amelyről most fogunk tárgyalni a különböző minisztériumok képviselőivel és a következő plenáris ülésen kívánjuk bemutatni. Remélem, hogy a gazdasági nehézségek ellenére képesek leszünk érvényesíteni legalább az alapvető, jogos, vagy jogilag megalapozott emelési igényeket.
Az utóbbi napokban tanúi lehettünk a védőintézkedések fokozatos enyhülésének a társadalom és a munkahelyek működésében is. Már látjuk, hogy - nyilván a nyilvánosság, elsősorban a gyermekes családok nyomására - mégiscsak lehet nyári gyermektáborokat szervezni. Nem lesz könnyű, hiszen a központi állami támogatásokat az idei évre visszavonták. Nehezen lehet pénzt találni az iskoláink költségvetésében is, és ezért tényleg nem tudom, hogy a tanárok, illetve az iskolák vezetése hogy fogják ezt megoldani. Sajnos mi is csak sok szerencsét tudunk nekik kívánni, más lehetőség most szélesebb körben sem látható.
A védőintézkedések enyhülésének része lesz, hogy júniusban újra visszatérek a fogadóóráim normál rendjéhez. Tehát pénteken, június 12-én, Békéscsabán leszek a Szlovák Kultúra Házában, úgyhogy aki találkozni szeretne velem, 11.00 és 15.00 óra között elérhető leszek az ottani irodámban. A nyári hónapokban, júliusban és augusztusban fogadóórák nem lesznek, remélem, hogy szeptembertől újra találkozhatok rendszeresen minden hónapban a szlovák önkormányzatok, társadalmi szervezetek vagy intézmények képviselőivel, Budapesten és Békéscsabán egyaránt.
Június 4-én Magyarország megemlékezett az első világháború utáni békeszerződés aláírásának napjáról. A parlamentben emlékülésre került sor, amelyen felszólalt a köztársasági elnök és a képviselők nyilatkozatot fogadtak el a dokumentum aláírásának 100. évfordulója alkalmából. Nekünk, magyarországi szlovákoknak is meg kell emlékeznünk arról az aktusról, amely valóban meghatározta nemzetiségünk fejlődését az elmúlt száz évben. Én magam, a békeszerződés következményeiről szóló cikkben megírtam a véleményemet az idei Náš kalendárban, majd ennek rövidített változata megjelent a Ľudové noviny hasábjain is. Remélem, hogyha olvasták, a cikk többségükben egyetértést váltott ki. Amennyiben nem, kérem, írják meg nekem álláspontjukat a luno.hu vagy az oslovma.hu honlapjain, ahol ezt az anyagot szintén elolvashatják.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28774-zapisky-hovorcu-22-2020

Legutóbbi jegyzeteimet azzal zártam, hogy legközelebb írok arról is, hogy a kormány miként szándékozik pótolni a kulturális rendezvények és nyári táborok visszavont támogatását. Azok, akik követik a Bethlen Gábor Alapkezelő honlapját, már tudják, hogy kompenzációként új versenypályázatot írtak ki kisebb beruházási projektek támogatására, a nemzetiségi célú infrastruktúra megújítására. A jelentkezési határidő június 5. A BGF közleményében az is szerepel, hogy jövőre, lehetőség szerint, a kultúra és a táborok idei igényeit is figyelembe veszik majd. Ugyanakkor, még ha csak szóban is, ígéretet kaptunk arra is, hogy a jövő évi pályázatok még korábban kerülnek kiírásra, valamint a rájuk BethlenGvonatkozó döntés ideje is lerövidül.
Múlt héten a nemzetiségi bizottság hétfőn tartotta ülését, amelyen újra átnéztük a nemzetiségi törvény módosítását, amelyhez lényegében csak technikai és nyelvtani módosításokat nyújtottak be. Ezeket jóváhagytuk, majd második olvasatában újra a parlament plenáris ülése elé terjesztettük az anyagot. Ugyanazon a napon összefoglaltam a Magyar Rádió szlovák adása számára a jelenlegi módosítások tartalmát, amelyet május 12-án, kedden adtak le. A műsorban minden tartalomváltozás elhangzott, ezek többségében az önkormányzatiságot és a közoktatást érintik, a nemzetiségek kultúráját kevésbé.
Sajnos a világjárvány folytatódik, és egyre több ember veszíti el a munkahelyét. Ezért is merült fel bizottsági ülésünk napirendjén egy olyan kérdés, hogy hogyan lehet a rászorulóknak segíteni. Eredetileg közösen egy alapot akartunk létrehozni, amelyhez a bizottság tagjai hozzájárulnak, és amelyet ezután közös megegyezéssel adományoznánk egy jótékonysági szervezetnek. Kiderült azonban, hogy mindannyian inkább a sajátjainkon segítenénk, ezért végül megállapodtunk abban, hogy a segítséggel külön-külön foglalkozunk. Tehát, én egy facebook-on megjelent kérés alapján tartós élelmiszert vittem a szülőfalumba, illetve - a Sátoraljaújhelyi Szlovák-Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola segítségével - az iskola diákjai családjai részére is. Igaz, hogy ez csak csepp a tengerben, de remélem, hogy legalább egy kicsit segíthettünk néhány szlovák család életén.
Időközben enyhülnek a globális világjárvánnyal kapcsolatos korlátozások. Bár politikai szinten - legalábbis itthon - még mindig nincs nyílt beszélgetés a gyermekek óvodákba és általános iskolába való visszatéréséről, Szlovákiában úgy néz ki, visszatérnek a normál tanításhoz ebben az iskolai évben, legalábbis az óvodákban és az általános iskolákban. Ezen kívül itthon arról is tájékoztattak, hogy az ún. napközis táborok mégis engedélyezve lesznek. Ebben az esetben azonban nehéz megmagyarázni iskoláinknak és önkormányzatainknak, miért éppen a mi esetünkben szüntették meg a gyermekek nyelvi táborainak támogatását. És - természetesen - kíváncsian várjuk a Határon Túli Szlovákok Hivatala döntését is, mi történik a jelenleg befagyasztott támogatásaikkal.
Ezen a héten hétfőn újra üléseztünk, mivel a költségvetési törvény is készül, szintén hétfőn került második olvasatában a parlament elé a kulturális intézmények alkalmazotti besorolásának változásáról szóló törvény. Ez a javaslat éles vitát váltott ki mind a parlamentben, mind a sajtóban, de a nemzetiségek már egy évvel ezelőtt javasoltak ilyen változtatást az általuk irányított intézmények alkalmazottai számára. A javaslat szerint az átsorolt munkavállalók bérét is megemelik, amelyet pozitívan értékelhetünk, akkor is, ha azt még nem látjuk, hogy az intézményeink számára szükséges pénzt hol találjuk meg. De dolgozunk ezen is.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28739-zapisky-hovorcu-20-2020

Azonban fontosnak tarom megemlíteni a parlament a magyarországi politikai rendszerváltás harmincadik évfordulójával kapcsolatos állásfoglalását. Bizottságunk nem kommentálta a javaslatot, de úgy gondolom, hogy az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején bekövetkezett politikai változások közvetlenül határozták meg a nemzetiségi közélet további fejlődését is. E változások nélkül a nemzetiségi kezdeményezéseknek nem lenne kodifikált jogi háttere, nem lennének nemzetiségi önkormányzatok, illetve - végeredményben - valószínűleg a jelenlegi parlamenti nemzetiségi képviselet sem létezne. Tehát úgy gondolom, hogy a mi hangunkat is kellett volna hallatnunk, de a napirend előkészítése során ezt nem jeleztük. Viszont legalább a szocializmus évei utáni első, demokratikusan megválasztott országgyűlés alakuló ülésének Rozpocet30. évfordulója alkalmából tartott ünnepélyes plenáris ülésen jelen voltunk.
Ülésezett a nemzetiségi bizottság is, véglegesítettük a nemzetiségi törvény módosító javaslatát. A módosítást az Országgyűlés Hivatala készítette el végül, az elkészített anyagot pedig az összeállítókkal való megállapodás szerint bizottságunk nyújtja be a plenáris ülés elé. A tartalmáról egyelőre annyit, hogy bár megvannak ennek az anyagnak a hiányosságai is, ez eddig a 2011 óta hatályos törvény legszélesebb körű módosító javaslata, amely a nemzetiségi szervezetek kezdeményezéseiből indul ki. Tehát a bizottság egyhangúlag az elfogadása mellett van. A módosító tervezetet már benyújtották és már május első hetében szerepel is a napirenden. A jövő évi költségvetés előkészítésével is foglalkoztunk. A Nemzetiségi Bizottság elnöke összegyűjtötte az országos nemzetiségi önkormányzatok elnökei javaslatait és egy táblázatot állított össze, amelyben a 2021. évi költségvetéssel szemben mind a tizenhárom nemzetiség elvárásait feltüntette. Hozzá kell tenni, hogy tekintettel jelenlegi pandémiára, a gazdasági visszaesésre, amely az egészségügyi krízissel kapcsolatban várható, nagy reményeket nem fűzünk a nemzetiségi keretek emeléséhez. De ennek ellenére az elkészített anyagban javasolunk bizonyos pozitív változtatásokat, elsősorban az országos önkormányzatok és intézményeik finanszírozásában.
A jövő évi költségvetés előkészületeivel kapcsolatban Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára tájékoztatott minket arról, hogy mi várható az idei nemzetiségi pénzügyi keretek felhasználásával kapcsolatban. Mint mondta, a válság minden állampolgártól, köztük tőlünk, a nemzetiségektől is bizonyos áldozatokat igényel. Tehát a pénzügyi források átcsoportosítása keretében a nemzetiségi keretekből is vissza kell néhány tételt vonni. Mivel ebben az évben várhatóan nem tudunk nemzetiségi programokat vagy nyelvi táborokat szervezni, a kulturális programok és táborok állami támogatásáról szóló pályázati döntéseket visszavonják. Ezzel összefüggésben a kormány, valamint Nemzetiségi bizottságunk, felhívja az összes nemzetiségi szervezetet, hogy ebben az évben ne szervezzenek közösségi programokat, és a társadalmi szervezetek működéséhez kapott pénzeszközöket is használják inkább kisebb beruházási projektekre. Arról, hogy a kormány hogyan szándékozik ezt a támogatást kompenzálni, legközelebb fogok írni.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28709-zapisky-hovorcu-18-2020

Az utóbbi évtizedek talán legfurcsább húsvéti ünnepét tudhatjuk magunk mögött. Locsolkodás, korbácsolás nélkül, nagy családi összejövetelek nélkül. Amint legutóbb írtam, nehezen tudok szomorúbb képet elképzelni az üres templomoknál, ahol a papok a hívők nélkül celebrálnak miséket, istentiszteleteket. Pont abban az időszakban, mikor a keresztények egyik legjelentősebb ünnepüket ünnepelik. Sőt, abban az időben, amikor hívők százezreinek lenne a legnagyobb szükségük lelkészeik támogatására. Hiszen nem szabad kijárni, hiányzik a család látogatása, nem tudni a világjárvány végét, amely korlátozza a szabad mozgást, a normális életvitelt. Remélem, hogy ezeknek a hívőknek nagy része megnyugvást talált legalább a rádiós, televíziós és internetes egyházi szertartások közvetítésével.
A parlamentben folytatódnak a viták arról, hogy a kormány miként képes kezelni a jelenlegi legnagyobb kihívást, a koronaválságot. Bár a kormánypártok és az ellenzéki parlamenti frakciók képviselői az egység, illetve a szoros együttműködés szükségességét hangsúlyozzák az emberek védelmében, a hozzászólásokban nem ez tükröződik. A kormány állítja, hogy mindent megtesz a különféle kormányzati szervek hatáskörén belül, miközben az ellenzék az intézkedéseket elégtelennek ítéli. Így, a kormány és a helyi önkormányzatok, - melyek közül az elmúlt választások során sok az ellenzék ellenőrzése alá került, - egységes hozzáállásának szükséges volta ellenére, a hétköznapi halandó nem látja a RuskMatuvilágjárvány terjedésének leküzdésére irányuló lépések összehangolását.
Az elmúlt napok fontos eseménye, amely a nemzetiségeket is közvetlenül érinti, az idei érettségi vizsga időpontjának kihirdetése volt. Nehezen tudom megítélni, mennyire lesz veszélyes a vizsgákat pont akkor tartani, amikor a koronavírus várhatóan tetőzni fog, de mi, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának tagjai is bekapcsolódtunk az érettségi kérdésének megvitatásába. Tőlem is kérdezték, hogyan oldjuk meg azoknak a nemzetiségi gimnáziumi hallgatóknak a jelenlétét, akiknek nem rendelkeznek állandó lakóhellyel Magyarországon, és akik most otthon, általában az adott anyaországukban készülnek. Ilyen tanuló, mint megállapítottuk, a nyolc nemzetiségi gimnáziumban összesen 84 van, köztük ketten a budapesti szlovák iskola végzősei. Bizottságunk elnöke, az általam készített anyag alapján, megkereste ebben a kérdésben az illetékes államtitkárt, aki biztosított bennünket, hogy már dolgoznak rajta és igyekeznek olyan megoldásokat találni, amelyekkel megkerülhetik a kötelező karantén-tartózkodást az érettségizők számára. Kapcsolatban vannak az érintett országok kormányaival is.
Bizottságunk ülésén áttekintettük a kulturális intézmények alkalmazottai jogviszonyának megváltoztatásáról, valamint néhány törvény módosításáról szóló törvényjavaslat hatását a kultúra területén. Mint tudjuk, ez a módosítás két szempontból is érint minket. Egyrészt vannak olyan kulturális intézményeink, amelyeket nemzetiségi önkormányzatok irányítanak és vannak munkavállalóink, akiket éppen az utolsó ciklusban a kormány nyomására, egy meglehetősen bonyolult folyamatban a közalkalmazottakra vonatkozó törvény alá kerültek, és akiket most nem könnyű visszavezetni a Munka Törvénykönyve hatálya alá. De még így is, ez az egyszerűbb terület. Kevésbé látjuk, hogy ez a folyamat hogyan fogja érinteni azokat a kulturális dolgozókat, akik alkalmazásuk kezdete óta dolgoznak közalkalmazottként az állami vagy helyi önkormányzatok által alapított intézményekben. Eddig átnéztük, mennyire biztosítják ezen intézmények folyamatainak ellenőrzését a nemzetiségi törvény ilyen létesítményekre érvényes garanciái, illetve elegendőek-e ilyen esetben is. Úgy véljük, elegendőek lesznek, csak szigorúan kell majd figyelnünk a fenntartókat, hogy az emberek, akik valóban sokat dolgoztak és dolgoznak azon, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak számunkra a kultúra területén, ne érezzék magukat elhagyatva, hogy szükség esetén be tudjunk avatkozni jogaik védelmében.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28675-zapisky-hovorcu-16-2020

Olyan időben, mikor - mint most - az élet korlátozott keretek között folyik, valószínűleg mindannyiónknak vannak olyan időszakai, amikor mindenből elege van és eluralkodnak rajta a rossz érzések. Ezek elsősorban a bizonytalanságból, a korlátozott kapcsolattartásból származnak. Bár a modern idők soha nem látott kommunikációs lehetőségeket kínálnak, mint például a telefonbeszélgetés vagy más elektronikus kommunikációs formák, ezek mégsem olyanok, mint leülni egy kávéra, neadjisten egy sörre, és elbeszélgetni az aktuális eseményekről, a közelmúlt dolgairól, vagy akár csak a futballról vagy egyéb programokról.
Új elvárások lépnek életbe és nehéz megmondani, hogy be lehet-e ezeket tartani, vagy segítenek-e a járvány elleni védekezésben. Azt már láthatjuk, hogy a szomszédos országok, mint például Szlovákia, Ausztria, Csehország, Szerbia és Románia, hasonló helyzetben vannak, mint mi, és az élet megszervezése során is nagyon hasonló irányban haladnak ebben a nehéz időszakban. A kérdés csak az lesz, hogy azért-e mert, ez az irány kivezet minket az aktuális helyzetből, vagy azért, mert kölcsönösen figyelik egymás lépéseit, és ha nincs jobb ötletük, akkor utánozzák DabaSariegymást. Bízzunk benne, hogy az első lehetőség igaz, és a nagyon hasonló lépések hamarosan segítenek a normál állapothoz való visszatérésben.
A Parlament továbbra is ülésezik, bár jelenleg nem szerepelnek napirenden olyan törvények, amelyek közvetlenül érintenék a nemzetiségeket, ezért Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága az elmúlt hetekben nem ült össze. A plenáris ülések a Parlament felsőházi üléstermében zajlanak, mert ott még mindig 386 ülés van, így a jelenlévő képviselők kissé távolabb ülhetnek egymástól, így védekezve az új vírus terjedése ellen. És annak ellenére, hogy még nem kötelező nyilvánosan arcmaszkot viselnünk, mind a kormány, mind az ellenzék soraiban egyre több maszkos képviselőt látunk. Hasonlóan a szószólók közt, néhányan viselnek maszkot, mások nem. Én úgy gondolom, hogy a maszkok viselése ártani nem árthat, mert segíthet megakadályozni a különböző vírusok (nemcsak a koronavírus) terjedését, amelyek a tavaszi időszakban aktívak. Mivel a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete igazgatónőjének, Katarína Királynak köszönhetően nekem is vannak többször használható textilszövetből készült maszkjaim, ezért megpróbálom őket nyilvánosan is viselni. Arról, hogy az elmúlt hetekben szinte minden eseményt, még a templomi szertartásokat is lemondták, korábban már írtam. Ennek ellenére, főleg az interneten látni, hogy az élet nem állt meg teljesen, mind a katolikus, mind az evangélikus lelkészek törekednek arra az internet vagy a facebook segítségével, hogy segítsenek túlélni híveiknek ezeket a nehéz időket, és hogy mind a katolikus, mind az evangélikus hívők felkészülhessek lélekben a legnagyobb katolikus és evangélikus egyházi ünnepre, a Húsvétra. Bár szomorú látni, hogy egy pap üres templomban tart misét vagy prédikál, úgy vélem, hogy azok, akiknek szükségük van ilyenfajta támogatásra, megtalálják ezeket a műsorokat, vagy kapcsolatba léphetnek a lelkészekkel és személyes, közvetlen segítséget kérhetnek.
Ugyanakkor nem csak az egyház próbálja erősíteni a lelket. Örömmel láttam a facebookon, hogy Dabas-Sáriban még most sem felejtették el eltemetni a telet, annak ellenére sem, hogy a fotókon a kötelező korlátozások miatt csak két embert látunk, őket is maszkban. De ez is azt sugallja, hogy a szlovák események, társasági rendezvények nem csak nekem, hanem másoknak is hiányoznak. Bízzunk benne, hogy már nem tart sokáig és újra találkozhatunk, mint azelőtt!


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28641-zapisky-hovorcu-14-2020

Mostani jegyzetem különbözni fog az eddigiektől. Parlamenti üléseket még tartanak, de témájuk szinte kizárólag a világjárvány elleni védekezés. A bizottságok üléseit - nem csak a miénket - határozatlan időre elhalasztották. Ebből is látszik, hogy rendkívüli időszakot élünk. Hiszem, hogy valamennyi magyar állampolgár, köztük szlovák közösségünk tagjai is fokozott érdeklődéssel követik a híreket, melyek orientálni próbálnak minket. Nem emlékszem, hogy valaha is el szerettem volna önöket tanácsolni a társadalmi eseményeken, a szlovák rendezvényeken való részvételtől, attól, hogy minél többet találkozzanak, hogy keressék a lehetőséget anyanyelvük használatára. De ez a kivételes időszak óvatosságot és felelősséget követel tőlünk. Hiszen amíg nem tudjuk, hol és mikor fertőződhetünk meg az új koronavírussal, addig az egyetlen biztos dolog, ha senkivel sem találkozunk, így senki nem tud minket megfertőzni, és mi sem fertőzünk meg másokat. Tehát mindenki úgy jár el a leghelyesebben, Korona20ha társadalmi tevékenységét a szükséges minimumra korlátozza.
Akiknek van lehetősége követni a kormányzati hatóságok lépéseit itthon és Szlovákiában, látják, hogy a két szomszédos ország kormányának reakciói és intézkedései nem azonosak. Ez a tény is megerősíti, hogy a jelenlegi helyzet valóban új, és mindenki keresi módszert a vírus terjedésének lelassítására. Szlovákiában szinte mindenki hord védőmaszkot az arcán, úgy az utcán, mint például egy tv-stúdióban. A buszra és villamosra történő felszállás védőmaszk nélkül tilos. Magyarországon ezt még nem látni, bár egyre hangosabban lehet itt is hallani, hogy jobb használni ezeket maszkokat, mint nem.
Kormányunk, valamint a szlovák kormány nyilatkozataiban leggyakrabban azt halljuk, hogy a legveszélyeztetettebbek az időskorúak. Ezért mindkét kormány arra kéri őket, hogy kivétel nélkül maradjanak otthon és ne menjenek sehova. Hozzátenném, hogy közös feladatunk az, hogy segítsünk nekik otthon maradni. Próbáljuk meg biztosítani számukra a szükséges bevásárlásokat, vagy ellátni őket a szükséges gyógyszerekkel. Mindez persze nem elég, hiszen az ember, aki egyedül van, igényli a beszélgetést is, hogy valaki érdeklődjön az érzései, gondolatai és a problémái felől. Tehát próbáljunk még időt szánni arra, hogy beszélgessünk idősebb családtagjainkkal, valamint barátainkkal, ismerősökkel, szomszédokkal, akik egyedül élnek. Fordítsunk rájuk nagyobb figyelmet, mint máskor.
Mindannyian érezzük azt is, hogy az élet valahogy lelassult. A hivatalok, munkahelyek korlátozottan működnek. Az Országos Szlovák Önkormányzat hivatala, ahogy a Ľudové noviny szerkesztősége is, távmunkában dolgozik, tehát előfordulhat, hogy nem reagálnak olyan gyorsan a kérdésekre, kérésekre, mint ahogy elvárnák tőlük. De az élet így sem áll meg. Különböző szervezetek vagy önkormányzatok több tagja is azzal fordult hozzám, hogy mi lesz az ezévi támogatásokkal, hogyan lehet felhasználni őket. A támogató szervezetek, mint a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő, vagy a Határon Túli Szlovákok Hivatala tevékenységük korlátozottsága ellenére is reagálnak a helyzetre és internetes oldalaikon informálják az összes támogatott szervezetet arról, hogyan kell a következő hónapokban eljárni. Kövessék ezeket a híreket, hogy nehogy későn vegyék észre a problémákat a programok későbbi szervezése során, illetve az idei támogatások elszámolásakor. Hiszem, hogy még akkor is, ha rendezvényeink eltolódnak, nem maradnak el egyszer s mindenkorra, és néhány hét vagy hónap után újra találkozhatunk. Addig is, lehetőségünk van átérezni e társadalmi események fontosságát mind személyes, mind szlovák közösségünk életében.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28603-zapisky-hovorcu-12-2020

A tanterv új tartalma éles kritikát váltott ki a parlamentben a parlamenti ellenzék körében, különös tekintettel a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem tantárgyak vonatkozásában. Természetesen az új tananyagban szereplő összes téma minket, pontosabban gyermekeink oktatását is érinti, de a Nemzetiségi Bizottság az ülésén nem ezért foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az új tantervet kormányrendeletként adják ki, és tartalmazza az alapvető és a maximális óraszámot az egyes évfolyamokra nézve. A nemzetiségi oktatás szakértői rámutattak, hogy a fent említett órarendek nem biztosítanak elegendő teret - a nemzetiségi kerettantervekben megadott - nemzetiségi órák számára. Ezért bizottságunk segítségét SlovSkolkérték, hogy segítsünk a kormányrendelet módosításában, annak érdekében, hogy a jelenlegi változás ne érintse negatívan a nemzetiségi, különösen az egyes iskolai központok igazgatása alatt álló iskolákat. Természetesen megállapodtunk abban, hogy párbeszédet indítunk az illetékes minisztériummal a kívánt változás előmozdítására.
Ez lenne a kevésbé pozitív dolog az iskolai rendszerünkben. Ugyanezen héten azonban történt egy másik, ezúttal pozitív dolog, amikor a helyi szlovák önkormányzat által fenntartott szlovák nemzetiségi iskolák kiegészítő támogatást vettek át a parlament épületben Soltész Miklós államtitkártól az iskolafenntartás területén folytatott tevékenységeik támogatására. Habár csak két ilyen iskolánk van, Mátraszentimrén és Nézsán, de - ahogy egy barátom szokta mondani - a kis öröm is öröm. Minden támogatás jól jön, hiszen itt két kisközségről beszélünk, ahol nincs sok tanuló, tehát az alapvető állami támogatások épphogy elegendőek az alapvető feladatok elvégzéséhez.
A választási és báli időszak vége után a megyei önkormányzataink is aktiválódnak. Lehetőségem volt két ülésen részt venni, pontosabban: a megyei önkormányzat tagjainak és a helyi szlovák önkormányzatok képviselőinek találkozóin, Békés és Nógrád megyében. Mindkét találkozón a választási tapasztalatokról volt szó, és ami ehhez közvetlenül kapcsolódik, a következő évi népszámlálásról. A két ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy a népszámlálás kulcsfontosságú közösségünk számára, mivel az új nemzetiségi törvény elfogadása - 2011 - óta tartott nemzetiségi választások az utolsó népszámlálás során regisztrált nemzetiségiek számán alapulnak. Ahol legalább 30 ember nem jelentkezik szlováknak, a következő nemzetiségi választásokat már nem írják ki. Tehát a mi érdekünk, hogy a lehető legjobban felkészüljünk. Azt szeretném elérni, hogy minden falunkban és városunkban legyen legalább 2-3 olyan ember, akik lakóhelyükön számlálóbiztosként jelentkeznének. Mivel eddig a Központi Statisztikai Hivatal képviselői egyetértenek azzal az elvvel, miszerint ott, ahol nemzetiségi önkormányzatok vannak, be kell vonni őket a folyamat előkészítésébe és a biztosok kiválasztásába, úgy gondolom, hogy lehetőség van arra, hogy ezek közé a biztosok közé javasoljuk a mi embereinket is.
Valószínűleg az lenne a legjobb, ha az Országos Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat szintjén a hivatal valamelyik alkalmazottja lenne megbízva azzal, hogy koordinálja azoknak az embereknek a kiválasztását és felkészítését, akik alkalmasak lennének, és érdeklődnének a népszámlálásban való részvétel iránt. Mindenesetre én felajánlom a segítségemet és lehetőségeimet egy ilyen - akár csak átmeneti - munkahely kijelölésre, vagy szükség esetén létrehozására.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28561-zapisky-hovorcu-10-2020

Gyakran hallom, talán mások is, hogy Békéscsaba a magyarországi szlovákok fővárosa. Eddig nem gondoltam bele abba, hogy mit is jelent ez, természetesnek vettem, viszont az utóbbi pár hónapban egyre inkább megéreztem az igazságát. Az utóbbi két hétben két nemzetközi jelentőségű rendezvényen vettem részt, valamint két fontos találkozóm is volt ott. És ez csak az elmúlt két hét.
A két nemzetközi jellegű rendezvény egyikén, a Békéscsabai Szlovákok Szervezete szervezésében három 2020-as szlovák kalendárium került bemutatásra; a csabai, az alföldi és a szlovákok világkalendáriuma. Mivel mindhárom évkönyv tartalma közvetlenül érint minket, magyarországi szlovákokat is, fontosnak tartom, hogy az érdeklődők, köztük a Ľudové noviny újságírói előtt is, részletesen bemutatták őket.
A másik nemzetközi összetételű rendezvény egy kétnapos tudományos konferencia volt, amelyet a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete alapításának 30. évfordulója alkalmából rendeztek, ahol a közösségünkben végzett tudományos kutatás első asszonya, a kutatóintézet alapítója, CabKal20Gyivicsán Anna professzor asszony jelentős jubileumát is ünnepeltük. Mivel maga az intézet úgy is, mint intézmény és a dolgozói is, nagyon sokat tettek azért, hogy minden dokumentálva, feldolgozva és publikálva legyen abból, ami a magyarországi szlovákok nyelvéből, történelméből, néprajzából és a népi kultúrájából fennmaradt, úgy gondolom, hogy ez a rendezvény nemcsak nemzetközi jellegű volt, hanem rendkívüli jelentőséggel is bírt a nemzetközi tudomány és - természetesen - a mi közösségünk szempontjából is.
E két hétben találkoztam a Békés megyei képviselő-testület elnökével, valamint a Megyei Önkormányzat főjegyzőjével is. Az első találkozó elsősorban azért volt fontos, hogy a városban és a megyében végzett tevékenységemről tájékoztassam az elnök urat. Hogy tudjunk egymásról, hiszen a különböző megyei programokon találkozunk és eddig nem nyílt lehetőségem hivatalosan is bemutatkozni neki és elmondani részvételem lényegét. A Megyei Önkormányzat főjegyzőjével, mint szakértővel, aki közelről látja a jelenlegi gyakorlatot és a belőle következő problémákat, együtt dolgozunk egy új finanszírozási és elszámolási rendszer kidolgozásán a nemzetiségi önkormányzatok számára. Nem lesz könnyű, de hiszem, hogy fokozatosan sikerül csökkenteni a nemzetiségi testületek bürokratikus terheit.
A csabai programok mellett munkám megkezdődött a Parlamentben is. Bár az utóbbi napok napirendi pontjai között nem szerepelt olyan, amely a nemzetiségeket közvetlenül érintette, többen közülünk, nemzetiségi szószólók közül, részt vettünk a plenáris üléseken. Ezenkívül informális találkozónk volt az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségének tagjaival. Ezen az informális találkozón átvettük ezeknek a hónapoknak az aktuális feladatait, mint például az egyes nemzetiségek nemzetiségi választásokkal kapcsolatos tapasztalatai, a jövő évi költségvetés, vagy a szintén jövő évi népszámlálás előkészítése. Megegyeztünk abban, hogy mindhárom említett kérdés mindannyiunk számára rendkívül fontos, ezért aktívan és egységesen fogunk eljárni a választások tapasztalatainak kiértékelésekor csakúgy, mint a költségvetés és a népszámlálás előkészítése során. A választások tapasztalatait már minden nemzetiség összegyűjtötte, míg a következő évi költségvetés nemzetiségi tételeire vonatkozó javaslatokat a Nemzetiségi Bizottság elnöke gyűjtötte össze ezekben a napokban. Készül egy kormányrendelet is a népszámlálás előkészítéséről, amelybe a nemzetiségi önkormányzatok elnökei nyújtják be közös álláspontjukat az összeírás előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos nemzetiségi elvárásaikról. Bizottságunk feladata, hogy teljes súlyunkkal támogassuk ezeket a kezdeményezéseket.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28516-zapisky-hovorcu-8-2020

Az előző jegyzeteimet abban a reményben fejeztem be, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága első ülése után már világossá válik, hogyan történhetett, hogy az októberi választásokon az érvénytelen szavazatok száma még magasabb határt ért el, mint korábban. Ezenkívül az országos nemzetiségi önkormányzatoktól további információkat kaptunk a helyi választási hatóságok munkájának szervezeti hiányosságairól. Arra számítottunk, hogy az ülésen részt vesznek a Nemzeti Választási Iroda kompetens képviselői és válaszokat fogunk kapni az elküldött kérdésekre. Ez nem így történt, értesítést kaptunk, hogy a választási iroda még dolgozik a választás folyamatáról szóló jelentésén, amelyet a parlament elé kell terjesztenie. Tehát a nemzetiségi választások körüli problémákat egy későbbi ülésen fogjuk megvitatni.
Ugyanakkor magunk mögött tudjuk az idei első rendes bizottsági ülést, ahol egyrészt elfogadtuk a 2020-as tavaszi plenáris ülés munkatervét, és - mivel a választások után vagyunk - meghívtuk négy nemzetiség újonnan megválasztott országos elnökét - az örmény, a lengyel, a roma és a román országos nemzetiségi önkormányzatokét -, hogy mutatkozzanak be és ismertessék szándékaikat és céljaikat erre a választási ciklusra.
ParlNbiz(Természetesen a többi most megválasztott elnököt is meghívjuk a további bizottsági ülésekre.)
Az elkövetkező hónapokra összesen kilenc ülést terveztünk. Ezen ülések programjában (ismét) tájékoztató találkozót tervezünk a Nemzeti Választási Iroda elnökével a tavaly októberi országos választásokról, valamint tervezzük a Központi Statisztikai Hivatal elnökének meghívását, hogy tájékoztasson minket a jövő évi népszámlálás előkészítéséről - természetesen, a készülő kérdőív nemzetiségi kérdéseivel kapcsolatban. A programban szerepel módosító javaslat elkészítése és benyújtása a nemzetiségi és a választási törvény, valamint esetlegesen a jövő évi költségvetésről és a következő évi költségvetés elkészítéséről szóló törvény vonatkozásában. Szándékunkban áll meghallgatni a Bethlen Gábor Alapkezelő vezérigazgatójának az idei nemzetiségi támogatási programokról szóló jelentését, és megvitatjuk az ombudsman 2019. évi tevékenységéről szóló jelentését.
A bizottság munkatervében csak azokra a pontokra számíthatunk, amelyek már most is előre láthatóak. Munkánk gyakorlata azonban megtanított minket arra, hogy rugalmasan reagáljunk az eseményekre a parlamenten belül és kívül egyaránt, így valószínűleg ezekből az ülésekből több lesz, ahogy az ülések napirendi pontjainak száma nőni fog. Mindannyian számos programon veszünk részt országszerte, különféle impulzusokat kapva közösségünk tagjaitól, amelyek közül néhány általános jellegű, ezért összehangolt fellépést vagy válaszokat igényelnek valamennyi nemzetiség képviselőitől.
Ilyen esetekben természetesen az adott témát megvitatjuk üléseinken, és szükség esetén javaslatot teszünk a kérdés jogi hátterének megváltoztatására, vagy felvesszük a kapcsolatot az illetékes hatóságokkal a felvetett kérdések megoldása érdekében. Mert vannak olyan dolgok, amelyeket csak országos, központi szinten lehet megoldani, politikusokkal vagy minisztériumokkal együttműködve.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28481-zapisky-hovorcu-6-2020

Amint az előző jegyzeteimben említettem, az elmúlt két hétben ülésezett a nemzetiségi törvény módosításának előkészítésével megbízott munkacsoport. A csoport tagjai jóváhagyták a korábban előkészített anyagot, amelyet a Miniszterelnökség legújabb megkeresésére állítottunk össze, hogy ott, a várakozásaink szerint, bedolgozásra kerüljön a kormány módosító tervezetébe. Ezúttal 16 pontban javasoltunk változtatást, elsősorban a tavalyi választások során és röviddel az azután szerzett tapasztalatok alapján.
Arról is írtam, hogy olyan gazdálkodási szabályok kialakítása a célunk a nemzetiségi önkormányzatok számára, amelyek elsősorban a dotációk elszámolásánál és ellenőrzésénél csökkentenék a bürokrácia szintjét, ugyanakkor lehetővé tennék, elsősorban az országos nemzetiségi önkormányzatok számára, hogy pénzügyi tartalékokat hozzanak létre az év vége (pénzügyi év) és az új költségvetés elfogadása közötti átmeneti
Valaszt6időszakra. Ilyen tartalékképzés hiányában az olyan önkormányzatoknál, amelyek saját intézményekkel rendelkeznek, bármikor előállhat az a helyzet, amikor egy előre nem látható esemény folytán nem képesek eleget tenni az említett intézményekkel szemben fennálló kötelezettségeiknek. Úgy tűnik, megtaláltam a megfelelő embert a szakmai alapok kidolgozására, és hiszem, hogy márciusban be is tudjuk nyújtani a jogi háttér megváltoztatásáról szóló a javaslatot a Pénzügyminisztérium részére.
A nemzetiségi törvény módosításakor nem véletlenül említettem meg a tavalyi nemzetiségi választásokat. Sokan az olvasóim közül is tanúi voltak a választási irodák felkészületlenségének, a szavazólapok kiadásának vagy a lepecsételésük körüli hiányosságoknak, stb... Mivel az ilyen tapasztalatok gyakorlatilag valamennyi nemzetiségnél felmerültek, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága idei első ülését ennek a témának (is) szenteli.
Talán még emlékeznek arra, hogy a regisztrált szlovák választók száma a választások előtt átlépte a tizenkétezres határt és végül 12 402 főnél állt meg. Közvetlenül a választások után örültünk annak, hogy a választók 72,51 százaléka el is ment szavazni. Tehát a választásokon 8 993 fő vett aktívan részt. Nos, de innentől nagyon komoly kérdések merültek fel. A választási körzetek adatai alapján, közel kétszázzal kevesebb szavazólap került kiadásra, mint a bejelentett részvételi arány alapján kellet volna. Összesen csak 8 803 lapot adtak ki. Hogy az előzetesen bejelentett aktív szavazók közül majdnem kétszáz miért nem kapott szavazólapot, arról nincs információnk. Még ennél is kínosabb az érvénytelen szavazatok száma. A leadott 8 803 szavazatból 1 482 (16,84 %!) volt érvénytelen, ami a szavazás új szabályok szerinti összetettségének figyelembevételével is váratlanul magas szám. Az érvénytelen szavazatok hasonló arányát rögzítették a német és a roma nemzetiség esetében is.
A fentieken kívül más kérdések is felmerültek a tavalyi országos választások előkészítésével kapcsolatban, amelyek felkeltették a nemzetiségi jogokat is vizsgáló ombudsmanhelyettes, Dr. Szalayné Dr. Sándor Erzsébet figyelmét is, aki szintén elkezdte gyűjteni az adatokat a választási folyamat tervezett ellenőrzéséhez. Remélem, hogy a választások előkészítéséért és lefolytatásáért felelős hatóságainktól elégséges választ vagy magyarázatot kapunk a felvetéseinkre, és hogy a tapasztalatok és az ombudsman vizsgálata alapján a következő választásokra a felmerült problémákat is meg tudjuk oldani.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28438-zapisky-hovorcu-4-2020

A parlament épülete még mindig üres. Egészen február közepéig a munkánk a tavaszi ülésre való előkészületekben nyilvánul meg. A tavaszi tervezés során az előzetes törvényalkotási terv szerint három, a nemzetiségek jogait közvetlenül érintő törvénymódosító javaslatot kellene megvitatnunk. Az első helyen közülük a nemzetiségi törvény jelenleg márciusra tervezett módosítását emelném ki. Ahogy arról már többször írtam, ez a módosítás szinte folyamatosan készül, a Miniszterelnökség és a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága is dolgozik rajta. A különbség a két szerv megközelítésében az, hogy míg a Miniszterelnökség pontosításokat és kisebb szövegjavításokat szándékozik tenni, addig a nemzetiségi bizottság mélyebb és lényegibb módosítások javaslatát kívánja előkészíteni. Együttműködünk, de egyelőre nem lehet tudni, ki és milyen javaslatot Rozpocetnyújt be végül a parlament elé.
A másik két, a kormány által készített javaslat sem kevésbé fontos nemzetiségünk számára. Az egyik az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi 175. törvény módosításáról szól. Mivel a társadalmi szervezetek, többek között mint jelölő szervezetek, fontos szerepet játszanak a nemzetiségek életében, úgy gondolom, hogy aktívak leszünk a javaslat megvitatásában is, és igyekszünk biztosítani, hogy a jelenlegi törvényben biztosított jogaink ne sérüljenek és ne szűküljenek.
A következő készülő törvényjavaslat, amelyet tartalmaz a kormány előzetes jogalkotási programja, már a 2021-es költségvetésre vonatkozik. Ez a 2021-es állami költségvetés előkészítéséről szóló törvénytervezet. Ez a törvény a központi állami szervek, a költségvetési szervezetek és az önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó éves, különféle kiigazításokat tartalmazza, beleértve a nemzeti önkormányzatokat is.
Már kétszer próbáltuk ezen a törvényen keresztül elérni a nemzetiségi önkormányzatok jogállásának módosítását, elsősorban a gazdálkodás terén. Itt javasoltuk, hogy a gazdálkodó szervezetek két típusán kívül - a költségvetési szervezeteken és önkormányzatokon kívül - a törvény ismerje el az ilyen szervezetek egy külön fajtáját, a nemzetiségi önkormányzatok körét. Mindeddig ez nem ment át, bár a múlt évben ígéretet kaptunk a Pénzügyminisztérium képviselőjétől, hogy ha kidolgozzuk e terület gazdálkodásának sajátos szabályait, a minisztérium hajlandó lesz erről tárgyalni. Dilemmát az okoz, hogy a költségvetés mellékleteibe kellene-e ezeket a módosításokat illeszteni, vagy visszatérni a múltba, amikor is a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodását kormányrendelet szabályozta.
Noha a kormány jogalkotási programjának éves tervében nem szerepel, már évek óta az adott év tavaszi ülésének végén szokták benyújtani Magyarország következő évre szóló központi költségvetéséről szóló törvényének tervezetét. Ez azt jelentené, hogy ez év júniusa táján számolhatnánk ezzel a tervezettel is. Tehát a mi bizottságunk is már tavasz elején, legkésőbb áprilisban elő kell, hogy készítse a nemzetiségi tevékenységek következő évi támogatásaira vonatkozó tervezetét, természetesen valamennyi nemzetiségi szervezettel és önkormányzattal együttműködésben.
Mindezek alapján látszik, hogy ebben az időszakban is van mit tennünk. Még január közepén összeül a nemzetiségi törvény módosításának előkészítésével megbízott munkacsoportunk, és szintén ebben a hónapban készülök szakértőkkel találkozni, hogy a nemzetiségi önkormányzatok irányítására vonatkozó speciális szabályok kidolgozásában segítsenek nekünk. És a társadalmi eseményekről még nem is írtam, amelyekből a báli szezonban minden hétvégére jut néhány.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28401-zapisky-hovorcu-2-2020

Kezdődik az új év, amelyben folytatom a jegyzeteim írását, bár e sorok leadási határidejéig egyelőre nem történt semmi olyan, amiről írhattam volna. Az új év küszöbén elsősorban boldog és sikeres évet kívánok 2020-ra a Ľudové noviny és az oslovma.hu minden olvasójának. Kívánom nekik, hogy a terveik és elképzeléseik teljesüljenek, hogy jól szolgáljon az egészségük és, hogy családjaikban minden úgy legyen, ahogyan azt szeretnék. Remélem, hogy a karácsonyi ünnepek mindenkinek kellemesen teltek szeretteik körében, hogy volt lehetőségük pihenni, feltölthették akkumulátoraikat energiával, amelyre biztosan szükségük lesz az új évben is.
Szlovák közösségünk mozgalmas választási évet tudhat maga mögött. Én személyesen igyekeztem bekapcsolódni a választások előtti történésekbe, a választások előkészületeibe, annak érdekében, hogy önkormányzataink továbbra is működhessenek mindenhol, ahol létezik még számosabb szlovák közösség. A múlt évet igyekeztem arra is felhasználni, hogy lehetőség szerint közvetlen kapcsolatot alakítsak ki az összes szlovák szervezettel, önkormányzattal és intézménnyel. Éppen ezért a Ľudové noviny és az internet segítségével elkezdtem rendszeresen tájékoztatni a parlamenti történésekről az érdeklődőket. A visszajelzések alapján úgy gondolom, hogy ez egy sikeres kezdeményezés volt, az olvasók elég széles köre követi kéthetente a jegyzeteimet.
Úgyszintén rendszeres találkozási lehetőséget teremtettem azok számára, akik személyesen is el szeretnének beszélgetni a parlamenti szószólójukkal. A találkozók Budapesten és Békéscsabán zajlanak az irodáimban. Ezeken a találkozókon kívül számos rendezvényen is részt vettem országszerte. Ami a tavaly kitűzött célokat illeti, a legjobban azt nehezményezem, hogy nem sikerült előkészítenünk - mármint a nemzetiségi parlamenti szószólóknak - a nemzetiségi törvény mélyebb és lényegi módosítását. Ez a feladat ebben ez évben is továbbra aktuális, a sikerhez politikai támogatást is kell találnunk a pártok parlamenti frakciói körében. Ez nem biztos, hogy könnyű lesz.

Scitan02Az elkövetkezendő új évben további, nem kevésbé fontos feladatok állnak előttünk, amelyek közül fel szeretném hívni az olvasók figyelmét egyre, amely mindannyiunkat érint, és amely viszonylag hosszú időre meghatározza közösségeink további fejlődésének lehetőségét. Ez pedig a közelgő népszámlálás. Maga a számlálás 2021-ben lesz, de az előkészítő munkálatok, a számláló biztosok kiválasztása és felkészítése ez év közepén kezdődik. Valószínűleg mind tudjuk, arról, hogy létrejöhet-e egy adott településen nemzetiségi önkormányzat, vagy, hogy hány tagú szlovák önkormányzatot lehet létrehozni, a törvény dönt, éppen a nemzetiségi népszámlálási adatok alapján. Tehát, nem lehet számunkra mindegy, hogy ki fogja végezni a számlálással kapcsolatos feladatokat községeinkben, városainkban. A legjobb az lenne, ha az minden szlovákok által is lakott településen a helyi szlovák önkormányzatok megállapodást kezdeményeznének a helyi hivatalok képviselőivel, hogy milyen módon lehet bekapcsolódni a biztosok kiválasztásába és felkészítésébe. Ezúton is felkérek mindenkit, hogy legyenek aktívak ebben a folyamatban, értsék meg, hogy ez az aktivitás mennyire meghatározó lesz szlovák közösségünk elkövetkező évtizedére nézve.
Már csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy köszönetet mondjak mindenkinek a tavalyi évben kifejtett együttműködéséért, és még egyszer azt kívánom a jegyzeteim iránt érdeklődő összes olvasómnak, hogy ez az év mindegyiküknek hozzon szerencsét és boldogságot.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28329-zapisky-hovorcu-50-2019

Az év végére mind a parlamentben, mind a parlamenten kívül felhalmozódtak a programok. A Parlament a múlt héten és a múlt hét előtti héten is minden nap ülésezett, valamint önkormányzataink és szervezeteink is számos programot szerveznek. A parlament plenáris ülése mellett a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága is ülésezett, és szintén találkoztunk a Köznevelési, Kulturális és Egyházügyi Albizottság gyűlésén egy informatív program keretében. A bizottság megvitatta a közoktatási törvény általunk benyújtott, illetve az új szakképzési törvény elfogadásával kapcsolatos, egyes rendeletek módosításáról szóló törvény módosító javaslatot. A bizottság megegyezése szerint ez utóbbi törvény esetében én fogom képviselni a bizottság álláspontját, míg a közoktatási törvény módosításával kapcsolatos álláspontunkat a bizottság elnöke ismerteti.
Az albizottság ülését az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak szenteltük, amely a jövő évben szeptember 13-20. között lesz megtartva Budapesten. Ahogy azt megtudtuk, a kongresszus előkészítő munkálatai már zajlanak, az érdeklődőket - elsősorban, de nem kizárólag a katolikus hívőket - már értesítik az egyházi testületeken és templomokon keresztül. Az eucharisztia imáját lefordították a nemzetiségek nyelveire, a kártyákat az imával mi is megkaptuk és elvittem őket Pilisszentkeresztre, a szlovák önkormányzatok elnökeinek országos találkozójára. Aki a Parl-01kongresszus teljes programja iránt érdeklődik, mindent megtalál az interneten, vagy érdeklődhet a lelkészénél.
Ahogy azt írtam, szervezeteink és önkormányzataink számos programot szerveznek az érdeklődők számára, ezúttal én is így tettem. Röviddel a választások után asszisztenseimmel összehívtam a parlamentbe az összes októberben megválasztott szlovák nemzetiségi önkormányzat elnökét. Mind a helyi, mind a megyei önkormányzatok elnökeit, és természetesen, az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) elnök asszonyát is. A találkozóra információs programot készítettem elő számukra a Miniszterelnökség Nemzetiségi Főosztályának munkájáról, illetve a Bethlen Gábor Alapkezelő jövő évi nemzetiségi pályázatairól. Az OSZÖ terveiről az újraválasztott elnök asszony, Hollerné Racskó Erzsébet tájékoztatta a résztvevőket, a találkozó végén pedig összefoglaltam a magyarországi szlovák nemzetiségi szószóló munkájáról szóló információkat. Több, mint 140 ember gyűlt össze meghívásomra, köztük több, mint száz helyi és négy megyei szlovák testület elnökei. A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára Soltész Miklós is köszöntötte őket. A résztvevők visszajelzései meglehetősen egységesek voltak, örültek a lehetőségnek, hogy meglátogathatták a parlament épületét, a találkozó tartalmát értékesnek és érdekesnek találták, úgyhogy, ahogy azt a találkozó végén is mondtam, igyekezni fogok minden év végén hasonló találkozót szervezni számukra.
Hasonló információs találkozót tartott a legnagyobb jelölő szervezetünk is, a Magyarországi Szlovákok Szövetsége a már hagyományosnak számító „Hogyan tovább, szlovákok?” címmel. A program elkészítésekor a hangsúlyt a helyi szlovák önkormányzatok tevékenységének praktikus oldalára helyezték. Előadásomban a helyi önkormányzatok törvény által biztosított lehetőségeiről beszéltem, elsősorban a nemzetiségi érdekek képviseletéről, figyelemmel a nagyobb támogatás megszerzésére a helyi nemzetiségi önkormányzatok költségvetési keretéből. Kollégám, a horvát nemzetiségi szószóló, a települési és a helyi nemzetiségi önkormányzatok törvény által előírt megállapodásának tematikáját taglalta. A konferencia második napján nem lehettem ott, mert már régebben megígértem az eleki szlovák önkormányzatnak, hogy még idén meglátogatom őket, úgyhogy az ő programjukon vettem részt.
A fent említett programokon túl, számos más esemény is zajlott, például az OSZÖ Közgyűlése, amelyről, ahogy a többi programról is, elsősorban a Ľudové noviny tájékoztatja Önöket.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28281-zapisky-hovorcu-48-2019

Az ember normál körülmények között nem érzékeli naponta a korát, azt adottságnak tekinti, ami, jobb esetben, nem akadályozza mindennapi feladatainak ellátásában, illetve nem zavarja mindennapi életében. Azonban történnek események, amikor egyszerűen kénytelenek vagyunk átérezni az idő múlásának tempóját. Ilyen érzésem volt az elmúlt szombaton, amikor Békéscsabán emlékeztünk meg a Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete alapításának 30. évfordulójáról. A Szlovák Kultúra Házában összegyűlt néhány tucatnyi ember, elsősorban az egykori alapítók és a ma aktív fiatalok közül. Mi, idősebbek, az elmúlt időket emlegettük, míg a mai fiatalság saját stílusában szórakozott. És így kell ennek lennie.
BeCaOS01Amikor az ezt megelőző héten, Békéscsabán tartottam a fogadónapomat, elgondolkodtam arról, hogy ez az ötletem meghozta-e számomra, és persze a szlovák választók számára azt, amit vártam én, vagy amit ők szerettek volna. Be kell ismernem, hogy a személyes találkozás lehetősége iránti érdeklődés nem érte el azt a mértéket, amit vártam. Akkor azt mondtam magamban, hogy megszüntetem a rendszeres fogadónapokat úgy Budapesten, mint Csabán is. Hiszen enélkül is elég gyakran megfordulok különféle helyeken, különféle rendezvényeken lényegében minden régióban, úgyhogy a személyes találkozás ott is lehetséges. Ráadásul az elmúlt hónapokban havonta többször is utaztam Békés megyébe, mert az ottani önkormányzatok és szervezetek mindig aktívak. Aztán meggondoltam magam. Hiszen éppen most alakultak meg az új önkormányzatok, amelyekbe viszonylag sok új embert választottak meg. És lehet, hogy éppen ők tanúsítanak majd nagyobb érdeklődést a segítségem iránt. Úgyhogy minden marad a régiben, minden hónap első péntekén, Budapesten, az Országos Szlovák Önkormányzat székházában, minden hónap második péntekén pedig Békéscsabán, a Szlovák Kultúra Házában tartok fogadónapot.
Az elmúlt két hétben a Magyarországi nemzetiségek bizottsága kétszer ülésezett. A november 12-i ülésen második körben is megvitatta a szakképzésről szóló törvényt, a november 18-i ülésen pedig több új törvény tervezetével ismerkedhettünk meg, amelyek közül talán a legfontosabb a szakképzési törvény elfogadását követően benyújtásra kerülő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló tervezet. Mivel ez a javaslat egyebek mellett tartalmazza a nemzetiségi és a köznevelési törvény módosítását is, figyelmesen áttekintettük és a bizottság tagjainak megállapodása alapján a bizottsági véleményt én ismertettem a plenáris ülésen.
És ne felejtsük, a bizottságunknak albizottságai is vannak, így november 13-án az ellenőrzési albizottság tagjai találkoztak, hogy meghallgassák a felsőoktatásért felelős államtitkárt, a felsőoktatási rendszerben éppen folyamatban lévő változásokról. Természetesen, elsősorban a nemzetiségi tanszékek, illetve nemzetiségi oktatóhelyek jövője érdekelt bennünket. Az államtitkár asszony részletes és tartalmas tájékoztatást adott. Beszámolója alapján úgy tűnt, hogy a strukturális változások nem kellene, hogy érintsék a nemzetiségi munkahelyeket, vagy ha igen, az a finanszírozásuk javulását hozhatja, elsősorban a nemzetiségi pedagógus hallgatókat támogató ösztöndíjrendszer bevezetésével összefüggésben. És így függ össze minden mindennel, a nemzetiségi bizottság erőfeszítései a nemzetiségi felsőoktatás finanszírozásával.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28237-zapisky-hovorcu-46-2019

Az utóbbi hetek legfontosabb eseménye talán az Országos Szlovák Önkormányzat megválasztott közgyűlési tagjai mandátumainak átvétele, valamint a közgyűlés azt követő alakuló ülése volt. A közös választási lista lehetővé tette, hogy a (régi-új) elnök asszony megválasztása, illetve az OSZÖ szervezeti és működési szabályainak elfogadása is zökkenőmentesen és viták nélkül történjen. Hozzá kell tennem, hogy ehhez az egységességhez mind szószóló kollégáim, mind a nemzetiségi területért felelős államtitkár, Soltész Miklós is gratuláltak.
Val-CssmUgyanezen a héten fogadtam a parlament épületében a mátraszentimrei iskola viszonylag nagyszámú delegációját. A parlamentlátogatásra az iskola szinte összes tanulója eljött tanáraik kíséretében. Az épületet rendben és érdeklődéssel tekintették meg. A gyerekeknek, akik előtte
meglátogatták a Csodák palotáját, ez a látogatás különleges élményt jelentett, hiszen ez az épület kívülről és belülről is gyönyörű és fenséges. Ilyen látogatási lehetőséget ezúton a többi iskola számára is kínálok, ha a fővárosba készülnek és érdekli őket az Országház épülete. Ebben az esetben, kérem, hogy előre jelezzenek, mert időpontot a tervezett program előtt legalább két-három héttel kell igényelni.

A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága az elmúlt két hétben kétszer, október 29-én és november 4-én ülésezett. Az első ülésen megvitattuk a Pénzügyminisztériumnak a 2018. évi költségvetési törvény teljesítéséről szóló jelentését. A bizottság elnöke a plenáris ülésen felszólalva nemzetiségi szempontból kiemelte a nemzetiségi pedagógus hallgatók ösztöndíj-rendszerének a 2018. évi költségvetéssel történő bevezetését, illetve a nemzetiségi önkormányzatok és kezdeményezések támogatási keretei emelésének következő szintjét. Összességében a fentieket pozitív hozzáállásként értékeljük törekvéseink finanszírozásában.
Bizottságunk második ülésén a szakképzésről szóló új törvény tervezetét vitatta meg első olvasatában. Bár igaz, hogy a közoktatás e területe a nemzetiségeket csak kis mértékben érinti, nekünk, szlovákoknak - ahogy a magyarországi nemzetiségek többségének - nincsenek jelenleg nemzetiségi szakképzési programjaink, vagy szakiskoláink, bár régebbi próbálkozások alapján nem zárhatjuk ki az ilyen programok létrejöttének lehetőségét. Éppen ezért érdeklődve tanulmányoztuk a törvénytervezetet és november 5-én felszólaltam ebben a témában a plenáris ülésen. Felszólalásomban hangsúlyoztam annak a szükségességét, hogy a közoktatási törvényben és a nemzetiségi törvényben szereplő nemzetiségi oktatásra vonatkozó garanciaelemeket vagy át kellene vinni ebbe az új törvénybe is, vagy legalább a törvény szövegében jelezni kellene az egyetértés és a véleménynyilvánítás jogának érvényességét abban az esetben, ha nemzetiségi iskolákról, vagy legalábbis nemzetiségi programokról van szó szakiskolákban vagy többfunkciós oktatási létesítményekben. A felszólalásomat az érdeklődők a következő linken olvashatják (10 óra 36-percnél):

https://sgis.parlament.hu/archive/playseq.php?date1=20191105&;time1=083608&offset1=000741.00&date2=20191105&time2=083608&offset2=122718.00&type=real

Amint a fentiekből kitűnik, mind a parlament, mind a magyarországi nemzetiségek bizottságának aktivitása megújult, ezért remélem, hogy továbbra is tudok érdekességekkel szolgálni olvasóim számára a saját tevékenységem és a bizottság tevékenysége terén.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28185-zapisky-hovorcu-44-2019

Mivel az elmúlt hónapokban jegyzeteimben többször is írtam a nemzetiségi választásokról, most, mikor már túl vagyunk rajtuk, szeretném ezt a témát azzal zárni, hogy gratulálok a helyi és a megyei választott képviselőknek, ahogy az Országos Szlovák Önkormányzat közgyűlése újonnan megválasztott tagjainak is. Megállapíthatjuk, hogy a jelölő szervezetek közti, választások előtt kötött megegyezés működött, a választások problémamentesen zajlottak le. Természetesen a szavazás menetét és tapasztalatait a nemzetiségi bizottság valamelyik következő ülésén értékelni MlyVol16-mtiis fogjuk, amelyre a Nemzeti Választási Iroda képviselőit is tervezzük meghívni.
A plenáris ülés száznapos, látszólagos alvó állapota után, hétfőn megnyitottuk az idei őszi ülésszakot. Az elkövetkező napok programjában - a nemzetiségi szempontból kevésbé releváns javaslatok mellett - többek között meghallgatjuk a pénzügyminiszter jelentését a múlt évi költségvetés teljesítéséről. Ahogyan arra olvasóim is bizonyára emlékeznek, a tavalyi költségvetésben szerepelt először a nemzetiségi pedagógiai karok hallgatói, a leendő nemzetiségi óvodapedagógusok ösztöndíjára fordítandó összeg. Kíváncsi vagyok, hogy ez a pénz milyen mértékben került felhasználásra, és hogy volt-e akkora érdeklődés eziránt a lehetőség iránt, mint amekkorára számítottunk. Amennyiben nem, mi történt a megmaradt pénzzel. Ez a pénzügyi keret idén is szerepel a költségvetésben, és nem mindegy, hogy valóban segít-e a fiatalokat a tanári pályára vonzani, eképpen megoldva az akut tanár- és tanárnőhiányt oktatási intézményeinkben, vagy sikertelen próbálkozás marad az üres tanári pozíciók betöltésére.
Az elmúlt két hétben kétszer is voltam Békéscsabán. Október 11-én, pénteken adták át az alföldi szlovákok közös pedagógiai díját, a Tessedik Sámuel-díjat. A kitüntetést Magyarországról ezúttal a budapesti szlovák iskolából Szelényi Mónika és Szarvasról Csicselyné Korbely Zsuzsanna kapta. Mivel Szelényi Mónika nem tudott jelen lenni, egyedül Csicselyné Korbely Zsuzsannának gratulálhattam. Ahogy a két tanárnő laudiációját hallgattam, azt kívántam, hogy továbbra is ilyen kiváló pedagógusaink legyenek iskoláinkban.
A másik esemény, amikor a csabaiak közt jártam, az Európai Unió Interreg programja által finanszírozott, két napos, az Alföld szlovák kultúráját bemutató program volt. A találkozón, a Békéscsaba környéki szlovák községeken kívül a romániai Nová Huta is bemutatta tradícióit. Ebben a programban a néphagyományokon túl a környékbeli szlovák nemzetiségiek kulináris gyökereivel is közelebbről megismerkedhettünk. A hagyományos szlovák ételeket a résztvevők a négy évszak szerint osztották fel. És mivel az alföldi szlovákok identitásának biztos alapjait többek között a saját családi kolbász recept adja, a rendezvény második napján kolbászverseny is volt a környékbeli falvak csapatai közt, amelybe Nová Huta és Érsekújvár csapata is becsatlakozott, valamint mi, budapesti szlovákok is készítettünk csabai kolbászt két barátommal. A versenyt szülőfalum, Kétsoprony csapata nyerte meg, de úgy gondolom, hogy ebben a hangulatban gyakorlatilag mindenki nyert. Azért a győzteseknek gratulálok. Ezzel a rendezvénnyel részemről zárom a fesztiválszezont.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28145-zapisky-hovorcu-42-2019

A szüreti időszak ezúttal nem csak egy sor bor tematikájú eseményt jelent számunkra, hanem a választások előtti időszak végét is. Az országos választási listát már ismerjük, és mivel egy listánk van, így az Országos Szlovák Önkormányzat új közgyűlésének leendő tagjait is ismerjük. Ez így jó, már csak a falvakból, városokból és megyékből származó hivatalos eredményhirdetést kell megvárni, és ki lehet dolgozni nemzetiségünk NemzOkta„új ötéves tervét”.
A Parlament továbbra is csendes, bár a nemzetiségi bizottság az elmúlt két hét folyamán már kétszer is összeült. Az oktatási törvény módosító tervezetét készítjük elő, amely ahhoz szükséges, hogy a nemzetiségi tanárok nyelvi pótléka differenciált legyen. A bizottság tervezete szerint a pótlékot - amelyet eddig csak azok a pedagógusok kapták meg, akik kötelező tanóráik legalább felében használták a szlovák nyelvet - gyakorlatilag minden tanár megkaphatná, aki munkája során akár csak minimális mértékben használja nemzetiségi nyelvét. Bár vannak pontatlanságok, maga az irány jó, ilyen lehetőségre van szükség ahhoz, hogy nemzetiségi iskoláinkban meg tudjuk fizetni a nem szlovákot, hanem más tantárgyakat tanító tanárokat is, akik esetlegesen részben használják a szlovák nyelvet is, vagy azokat, akik az iskolán kívüli tevékenység keretében készítik fel az iskola táncegyüttesét vagy énekkarát szlovák néptáncok, népdalok előadására.
Úgy tűnik, hogy a nemzetiségi törvény módosítása is örökzöld témája lesz üléseinknek. Ahogy arról már többször írtam, a bizottságunk mellett létrehozott munkacsoport számolt azzal, hogy most, az őszi ülésszak alatt előterjesztjük módosítási javaslatainkat, amelyek mélyrehatóak és érdemiek kell, hogy legyenek, és - természetesen - mindehhez hozzá szeretnénk tenni azokat a kisebb formátumú javaslatokat is, amelyeket a nemzetiségi önkormányzatok, kormányhivatalok és bizottsági tagok gyűjtöttek össze. Aztán az események megelőztek bennünket az ugyanezen törvény módosítására vonatkozó kormányjavaslat formájában, amelyet rövid időn belül be akarnak nyújtani, hogy mielőbb elfogadásra kerülhessen, és amelyben nem veszik figyelembe a normaszöveg lényeges módosításait. Olyan módosításokat tartalmazna csak, amelyek nem befolyásolják a törvény jelenlegi tartalmát és szerkezetét.
Igaz ugyan, hogy munkacsoportunk eddig még nem terjesztette elő lényegi módosításokra vonatkozó javaslatait. Ezek a nemzetiségi önkormányzatok alapszabályát kellene, hogy szabályozzák a közfeladatok finanszírozási rendszerének, a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának keretében, de például olyan kérdéseket is, hogy mi legyen azokkal az intézményekkel, ahol a választások után még nem jött létre új önkormányzat és a régi már nem létezik. Ki lássa el a munkáltató vagy üzemeltető feladatait. Vagy, hogy kaphatnak-e a nemzetiségi önkormányzatok ingatlantulajdont, és ha igen, milyen feltételekkel, kötelező, vagy átvett feladataik ellátására. Ezeket a kérdéseket alaposan meg kell vizsgálni, meghallgatni velük kapcsolatban az összes érdekelt fél álláspontját, majd ezután kialakítani a szöveg végleges változatát.
Tehát a bizottságban most arról folyik a vita, hogy támogassuk-e kikötések nélkül a kormány által előterjesztett módosításokat, előterjesszük-e őket mint a bizottság javaslatát, vagy ne támogassuk azzal, hogy megvárjuk az új önkormányzatok megalakulását és az összes, leglényegibb kérdést is megvitatva terjesszük a javaslatot a parlament elé. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a nemzetiségi törvény kétharmados, tehát felmerül az a kérdés is, hogy egy naptári évben kétszer kerül-e sor módosítására. Tehát nehéz hetek állnak előttünk, valószínűleg a mostani választási időszak eddigi legélesebb párbeszédeivel.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28084-zapisky-hovorcu-40-2019

A nemzetiségi választások időpontja gyorsan közeledik. Néhány nemzetiség irigyli azt a nyugalmat, amellyel mi készülünk rájuk, vagyis azt, hogy egy országos listánk van. Nehéz nekik elmagyarázni, hogy milyen tapasztalatok vezettek minket, beleértve a jelölő szervezetek vezetőit is arra, hogy megállapodjunk abban, hogy nemzetiségünk számára jobb lesz, ha összefogunk, és közös listát készítünk. És még így is voltak kisebb súrlódások a jelölésekkel kapcsolatban, amelyek nélkül könnyebb lett volna. Most már valóban csak azért van szükségünk a kampányra, hogy olyan új szavazókat találjunk, akik még nem regisztráltak, és hogy a már regisztrált szavazókat szavazásra ösztönözzük.
Az első szeptemberi heteim mindeközben nagyon mozgalmasan teltek. Bár eredetileg azt gondoltam, hogy a fogadóóráimat csak októbertől újítom meg, de mind az Országos Önkormányzatban, mind Békéscsabán, elég sok megvitatnivaló akadt, hogy be kelljen mennem mindkét irodámba.
ValasztAEzeknek a találkozóknak mindig van értelme, mert pontosítani lehet az elkövetkező hetek programjait, de ez alkalommal Csabán felkerestek egy olyan településről, ahol a helyi szlovák választások körülményei miatt akartak velem beszélni és kiértékelni a helyi jelöltek jelölése körül kialakult helyzetet.
A választási időszak végén az országos nemzetiségi önkormányzatok elnökei, akik egyben az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségének tagjai is, találkoztak horvátországi kihelyezett ülésükön, ahova minket, nemzetiségi szószólókat is meghívtak. Az ülésen kiértékelték a szövetség ötéves tevékenységét, meghallgattuk ugyanennek az időszaknak az értékelését az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetiségi oktatásért felelős referense és a nemzetiségek jogaiért felelős ombudsmanhelyettes szempontjából is. És mivel az emberi memória szelektíven tárolja az eseményeket, hasznos volt meghallgatni az elmúlt öt év összefoglalóját ezekből a nézőpontokból. Természetesen senki nem emlékezett már közülünk mindenre, ami az oktatás terén ment végbe, mert évente számos változás történik ezen a területen.
Ebben az évben, ahogy erről a Ľudové noviny is tájékoztatott, az erdei iskola új helyen, Jecenyén (Jasenie) kerül megrendezésre iskoláink tanulói számára. Mivel érdekelt, hogy milyen környezetben és milyen program alapján képzik gyermekeinket, múlt héten az erdei iskolát is meglátogattam. Az adottságok lényegében olyanok, mint amilyenek Kisgaramban (Hronec) voltak, tíz évvel ezelőtt. Úgy a szállás, ahogy a természet is az ottani környezetre emlékeztet. Számomra, nem tanárként, érdekes volt a program is, amely alapján a különböző iskolákból érkező gyerekeket úgy foglalkoztatják, hogy azt ők is, és a tanáraik is hasznosnak találják. A programot mindenkinek csak ajánlani tudom, néhány részét, amelyeket a mi iskoláinkban csak ritkán látni, itthon is el tudnám képzelni az itthoni továbbképzés tartalmaként tanáraink szélesebb körében.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28031-zapisky-hovorcu-38-2019

Közelednek az önkormányzati és a nemzetiségi választások. A Ľudové noviny szerint még 32 napunk van, ami azt jelenti, hogy tegnapelőtt 16 óráig kellett leadni a támogató aláírásokat és a jelöltek neveit a helyi szlovák önkormányzatokba. A megyei és országos listákat tegnap 16 óráig kellett leadni a megyei választási irodákban vagy a Nemzeti választási irodában. Ahogy a Nemzeti választási iroda honlapján található adatokat követem, a jelölés folyamata a szlovák községekben zavartalanul zajlik, 561 regisztrált jelöltünk van, ebből 545 helyi, míg a többiek azok akik, vagy a megyei listán (is) indulnak, vagy az Országos Szlovák Önkormányzatba (OSZÖ) jelöltetik magukat. Mindent összevetve, egy helyi lista körüli bizonytalanságok ellenére, végül megyei önkormányzatokat is ugyanannyit választunk, mint öt évvel ezelőtt. A választások előtti közös Zsm-Unia-Identita-2eljárásról szóló megállapodásnak köszönhetően pedig a szlovákoknak csak egy országos listája lesz.
Ezek jó hírek. Remélem, hogy az országos társadalmi szervezetekkel való széleskörű együttműködésnek köszönhetően a jövőben továbbra is többé-kevésbé egységesek maradunk, és hogy az OSZÖ közgyűlésein, valamint a következő ciklusban is folytatódik a jövő békés építése. Már csak azért is, mert a Rákóczi úton lévő volt evangélikus templom jövőjének kérdését a közeljövőben végre meg kell oldani. Ez a befektetés, amely - ha valóban a saját kezünkbe kerül - nyugalmat és mindenki szoros együttműködését igényli, akinek fontos nemzetisége jövője Budapesten. Nagy feladat lesz ez számunkra, amely másrészt megoldaná a szlovák intézmények helyhiánnyal kapcsolatos problémáit a fővárosban.
De a helyi és a megyei önkormányzatoknak is van mit javítaniuk az együttműködésen, vagy jobban mondva e szervezetek egyes tagjainak összhangján. Helyben, tehát a falvainkban, ahol az emberek, a szlovák választók közvetlenül ismerik a szlovák önkormányzatok tagjait, nem mindegy, hogy mennyire ismerik el és támogatják a tagok munkáját. Az elmúlt hónapok beszélgetései alapján arra jutottam, hogy ezen van mit javítani. Az, hogy aránylag gyakran hallottam, hogy volt tagok nem akarnak az önkormányzatban maradni és fiatalabbak, vagy egyáltalán - mások nem is érdeklődnek és fogalmuk sincs arról, hogy mi zajlik ezekben a választott testületekben, mind ezt az észrevételemet támasztja alá. Mindezt annak ellenére, hogy lényegében az összes nemzetiségi önkormányzat évente több rendezvényt szervez és kötelező éves közgyűlést, illetve közmeghallgatást is tart. Ebből, legalább is számomra az következik, hogy javítani kell a választókkal való kommunikációt, hogy a következő választások előtt ne álljon elő olyan helyzet, amikor az utolsó pillanatban kell jelölteket keresni.
Olyan esetekkel is találkoztam, amikor egyes helyi szlovák önkormányzatok tagjai egymás közt sem kommunikáltak. Minek következtében néhány önkormányzat meg is szűnt, illetve néhány szlovák testület tagjai annyira összekülönböztek, hogy nehéz volt őket rábeszélni arra, hogy egyáltalán folytassák, hogy legalább hét helyi jelöltet segítsenek találni. Olyan esetre is emlékszünk, amikor egyetértés hiányában szlovák önkormányzatok idő előtt megszűntek, néhányat aztán az elmúlt választási időszakban meg sem alapítottak. Mivel ezekben a községekben most is gyakorlatilag ugyanazok az emberek indulnak, a helyi választók bölcsességén múlik, hogy visszajelzést adjanak nekik, hogy együttműködést várjanak el tőlük, vagy, mivel, ahogy már írtam, ők ismerik őket közvetlenül, olyan összetételt válasszanak a szlovák testületekbe, amelytől nyitottságot várnak el az együttműködésre. Bízzunk benne, hogy a szlovák választók okosak és tesznek érte, hogy ne újuljanak meg a nézetkülönbségek néhány szlovák önkormányzat keretében, hogy a helyi szlovák testületek minden választott tagja szeme előtt a jó lebeg, mint cél, nemzetiségünk számára.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27972-zapisky-hovorcu-36-2019

Augusztus második felére szinte valamennyi szlovák önkormányzat és szervezet rendezvényekkel készült. Ezek nagyobb részét az augusztus 20-a körüli hosszú hétvégére időzítették, de néhányra az azt megelőző, vagy az azt követő szombaton került sor. Úgyhogy meghívóból rengeteg érkezett. Ezúton is elnézést kérek azoktól, akikhez nem volt lehetőségem elmenni.
Két olyan pilisi településre látogattam el, ahol már régebben jártam, Kesztölcre és Pilisszentlászlóra. Az utóbbi években kevesebbet hallottam az ottani szlovák önkormányzatok tevékenységéről, így arra is kíváncsi voltam, hogyan készülnek ott a választásokra, illetve, hogy hogyan látják az ottani szlovákok közösségük helyzetét. Érdekes beszélgetésekben, és természetesen, érdekes programokban volt részem. Kesztölcön támogattam a KestSk05SantovSka zenekar koncertjét, amely a Studienka énekkarral közösen lépett fel és figyelemreméltó szlovák-magyar programot állítottak össze, a jelenlévők nagy örömére. Szentlászlón a Falunap és nemzetiségi nap keretében a helyi pávakörön kívül felléptek a környékről érkezett csoportok is. Mindkét faluból a helyi szlovák önkormányzatokra és az októberi választások előkészületeire vonatkozó új információkkal jöttem el.
Az állami ünnep körüli hosszú hétvége alatt Békés megyei programokon vettem részt. Az itteniek programjai többször, gyakrabban jelennek meg a szlovák nemzetiségi sajtóban és - köszönhetően a helyi szlovák önkormányzatok és szervezetek egyes tagjai aktivitásának - például a Facebookon is. Csabaszabadiban és Kétsopronyon a helyi programokon a környék országgyűlési képviselőjével, Herczeg Tamással együtt vettünk részt, ami megerősítette bennem a települések jó hírnevét, mert a képviselő úr érdeklődése is vélhetően annak szól, hogy ezekről a közösségekről többször olvashat, vagy hallhat munkája során.
Tótkomlóson idén emlékeznek meg a görög polgárháborúból menekült gyermekek itteni tartózkodásának 70. évfordulójáról. Ittlétükre mindkét oldal, tehát az egykori gyermekek és az őket egy időre befogadó komlósi családok is jó szívvel emlékeznek. Éppen ezért egyeztünk meg görög szószólótársammal, Sianoz Tamással, hogy Tótkomlós Barátainak Köre kezdeményezése nyomán, erről az eseményről közösen, emléktábla avatással emlékezünk meg azon a helyen, ahol a görög gyerekeket annak idején fogadták, a tótkomlósi magyar iskola udvarán. Mivel az egykori résztvevőknek már csak egy kis csoportja él, úgy gondolom, hogy az ő részükről ez az utolsó lehetőségek egyike volt a személyes találkozásra. Jó volt látni, hogy a gyerekek leszármazottai és a komlósi családok is nagy érdeklődést tanúsítottak az esemény iránt. Bár a Budapestről érkezett görögök és a helyi családok találkozása részben megható volt, de - mivel érkezett egy görög zeneművész is, végül vidám táncolásba torkollott. Kevés ilyen „nemzetközi” eseményre emlékszem, ahol ennyire bensőséges és baráti hangulatban emlékeztek volna két nemzetiség tagjai egy múltbeli eseményre.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27931-zapisky-hovorcu-34-2019

A legutóbbi feljegyzéseim, már a Ľudové noviny hasábjain olvasva valahogy szokatlanul és túlzóan pesszimisták voltak. Ezen kívül inkább elmélkedés jellegűre sikerültek, mintsem a munkám dokumentálására. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy az efféle gondolatoknak is jelen kellene lenniük a közösségi életünkben, akár azért, hogy vitára késztessenek hasonló kérdésekről.
Most viszont valami másról szeretnék írni. Néhány héttel ezelőtt lehetőségem volt meglátogatni a Vajdaságban élő szlovákok néhány települését és rendezvényét. Természetesen eddig is tudtam róluk ezt-azt, de a közvetlen benyomások még hiányoztak. Ana Horvátova szervezésének köszönhetően megismertem sok embert, a vajdasági szlovák kisebbség aktivistáit, így némi képet alkothattam a jelenükről, bár természetesen nagyon szubjektívet.
Nem hagy nyugodni, hogy ne írjak arról, ami Petrőcön (Báčsky Petrovec) az első megálláskor a Ján Kollár Gimnázium épülete előtt átfutott a fejemben. Ezt az épületet, ahogy arról tájékoztattak minket, Milan Rastislav Štefánik kezdeményezésére és anyagi támogatásával építették. Ahogy több más esetben is, hallhattuk azt a megjegyzést, hogy ez vagy az a két világháború közötti Csehszlovákia, vagy az akkori Csehszlovák Köztársaság valamely politikai vezetője támogatásával készült. Azóta ezek az intézmények, és a helyi szlovák közösségek is száz éven át töretlenül fejlődtek, és éppen ezért van az embernek olyan érzése, mintha Szlovákiában, színtiszta szlovák környezetben mozogna. Itt értettem ZaVojvodmeg, hogy tulajdonképpen mit keresnek és mi az, amit a szlovákiai vagy éppen vajdasági látogatók a mi falvainkban és városainkban már nem találnak meg.
Ennek a közösségnek az erejéről tanúskodott a felújított petrőci (Petrovec) evangélikus templom épülete, ahogy a fentiekben már említett, éppen felújítás alatt lévő gimnázium épülete is, a gyerekek aktivitása az újsándorfalvai (Jánošík) gyermektáborban, vagy a helyi szlovákok érdeklődése a csütörtöki irodalmi est iránt Kölpényben (Kulpín). Ez a szellemi erő mindenhol jelen volt, a gazdasági nehézségek vagy a fiataloknak az országból való folyamatos távozása ellenére is. Szerencsére ennek a következményeit eddig csak a helyi vagy regionális önkormányzatok képviselőivel, vagy a szlovák nemzeti kisebbség Nemzeti Tanácsának elnökével, Libuška Lakatošová asszonnyal folytatott beszélgetésekből vettük észre. Az utcákon vagy rendezvényeken, legalábbis a mi szemszögünkből, a helyi szervezetek gyengülése még nem volt érzékelhető.
Barátom, Vladimir Valentík javaslata alapján igazán értékes benyomásokat gyűjthettünk a vajdasági szlovákok életéről. A gyerekekkel, felnőttekkel és a különböző szervezetek képviselőivel, illetve a helyi kultúra kiemelkedő alakjaival folytatott nem hivatalos találkozók és beszélgetések segítettek nekünk képet alkotni, hogyan formálódhat, maradhat fenn és fejlődhet egy kisebbségi közösség, amelynek a belföldi és a nemzetközi politika is egyaránt kedvezett a „nagy háború” után, amely az utóbbi évekig is egységes maradt és a jövőjét gyakorlatilag a saját kezében tartotta. Amely az utolsó európai háború igazán kegyetlen tapasztalatai ellenére is napjainkig megőrizte életképességét, illetve érintetlen, erős szlovák identitását. Nekünk nem marad más hátra, mint gyakrabban járni oda, hogy az ő tapasztalataikból is okuljunk, hogy vitalitásukból erőt merítsünk.
Ezúton is szeretnék még egyszer köszönetet mondani e találkozók megszervezéséért Ana Horvátovának és Vladimír Valentíknak.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27904-zapisky-hovorcu-32-2019

Uborkaszezon van, úgy a közösségi, mint a politikai életben. Ami, persze, nem jelenti a szlovák társadalmi szervezetek, vagy nemzetiségi önkormányzatok tétlenségét. Minden szombat mozgalmas, különféle fesztiválokat, rendezvényeket, találkozókat, nyelvi és egyéb nyári táborokat szerveznek gyerekeknek és felnőtteknek.
Igyekszem minél több ilyen programra eljutni. Általában jól érzem magam rajtuk, lendülettel, néha új ötletekkel telve térek haza. Ez annak ellenére is így van, hogy nem lehet nem észrevenni, ahogyan szlovák nemzetiségi rendezvényeinkről fokozatosan eltűnik a szlovák nyelv természetes használata. Nagyjából húsz évvel ezelőtt még a hasonló találkozásokon azt éreztem, hogy a jelenlévők, legalábbis a többségük, mindent megért, ami ott szlovákul elhangzik. Sőt, emlékszem olyan ifjúsági rendezvényre, ahol - amikor két nyelven kezdtem beszélni - megkérdezték, miért mondom elmagyarul is, hiszen mindenki ért szlovákul. Azonban ma, egyre inkább ellenkező érzésem van. Valamikor szemére vetettük az épp aktuális kormánynak, hogy azt várja tőlünk, váljunk „éneklő és táncoló” nemzetiséggé, mára viszont valóban azzá váltunk. És mindezt annak ellenére, hogy a közös rendezvényeken a kormányzati szervek megjelenő képviselői is hangsúlyozzák a nemzetiségi oSlovMaPkultúra, hagyományok és nemzetiségi nyelv megőrzésének fontosságát.
Néha azt érzem, az „anyanyelvünkért folytatott harcunkat” elvesztettük és fontos, hogy legalább azt megőrizzük, amit a jelen körülmények között még meg lehet. E szempontból ki kell emelnünk intézményeink feladatát, amelyek valóban igyekeznek dokumentálni úgy hagyományainkat, mint elődeink nyelvét. Kiemelt jelentősége van ebből a szempontból a több évtizeddel ezelőtt megjelent Magyarországi szlovák nyelvjárások atlaszának. Úgy gondolom, ez a kiadvány az utolsó pillanatban rögzítette azt, amit elődeinktől örököltünk, vagyis amit 1993-ig megőriztünk. Azóta, sajnos, fokozatosan veszítjük el ezt az örökséget.
Természetesen ez a kép sem egységes, nem is egyöntetű. Hiszen tudjuk, hogy a Szlovákia területén kívül élő szlovák közösségek között Magyarországon tanulja a szlovák nyelvet a legtöbb gyerek. Ismerünk eseteket, amikor a felnőttek érdeklődnek a szlovák nyelv tanulásának lehetősége iránt, és a helyi nemzetiségi önkormányzatok, vagy a helyben működő szlovák iskola vezetése támogatja ezeket a kezdeményezéseket és nyelvtanfolyamot szervez részükre.
Egyszer régen, egy szlovák kormánydelegáció látogatásán a Szlovák Köztársaság legmagasabb rangú képviselőivel való beszélgetésen arra a kérdésre, hogy „Hogyan segíthet Önöknek Szlovákia?”, azt válaszoltuk, hogy elég, ha Szlovákia gyorsan fejlődik és Európa fejlett részét utolérni kívánó országok számára például szolgál.
Nos, azt hiszem, ez a feltétel teljesült. Szlovákia az eurozóna tagja, gazdasága gyorsan fejlődik és a Tátra, ahogyan Szlovákia általában, valóban vonzó céllá vált a turisták, köztük a hazai szlovákok előtt is. Eközben azonban az anyaországi látogatásokon elkísér az az érzés, mintha rólunk, magyarországi szlovákokról, megfeledkezett volna a szlovák közélet. Ott sem várja tőlünk senki, hogy tudjunk szlovákul, és inkább meglepődnek, ha valaki közülünk szlovákul szólal meg. Vagyis nem csak itthon, de Szlovákiában is van mit tennünk annak érdekében, hogy a szlovákság összetartozásának érzete általánosságban is újra élővé váljon.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27856-zapisky-hovorcu-30-2019

Bár a parlament még ülésezett az elmúlt két hétben, a nemzetiségi bizottság már kissé nyáriasan dolgozott. Ennek az az oka, hogy a törvénytervezeteket, amelyek a plenáris ülés programján szerepeltek, már vagy megvitattuk és véleményeztük, vagy az előterjesztett javaslatok nem tartalmaztak a nemzetiségeket közvetlenül érintő módosításokat. Végül a plenáris ülésszak utolsó nyári ülésén elfogadták a 2020-as költségvetési törvényt, illetve az oktatási törvény módosítását is. Mivel már mindkét, akkor még csak előkészületben lévő törvényről írtam, úgy gondolom, hogy ha valakit részletesebben érdekelnek, megtekintheti őket a Magyar Közlönyben (www.magyarközlöny.hu). Én most inkább más Caputovatémákról írnék.
Az említett időszakban sor került a magyarországi szlovákok szempontjából 2019 eddigi, véleményem szerint két legfontosabb eseményére. Megtartottuk az idei Magyarországi Szlovákok Napját és a Szlovák Köztársaság újonnan megválasztott köztársasági elnöke, Zuzana Čaputová látogatást tett Magyarországon.
Az idei Szlovákok Napjára, mint minden évben, szlovákjaink Magyarország különböző szegleteiből eljöttek, hogy találkozzanak, megünnepeljék legnagyobb közös ünnepünket. Eljöttek, hogy templomban emlékezzenek meg (ezúttal az acsai evangélikus templomban) a középkori szentek, Cirill és Metód látogatásának fontosságáról őseink írásbeli kultúrájának megteremtésében. Hogy megcsodálják népi kultúránk szépségeit és a Magyarországi Szlovákok Kulturális Intézete által összeállított programokat. Sok látogató jött Szlovákiából is, jelen voltak Szlovákia magyarországi diplomáciai testületének tagjai, de számos magyar intézet képviselői is meglátogattak minket. Sokan voltunk, jó hangulatban, méltóságteljesen ünnepeltünk. Ezt mindenki alátámasztotta, akivel volt alkalmam közvetlenül elbeszélgetni.
Anyaországunk állami látogatásai mindig kiemelten fontosak számunkra. Az, hogy lehetőségünk van találkozni a szlovákiai politikai élet kiemelkedő személyiségeivel, nagymértékben meghatározza a Szlovák Köztársaság iránti érzelmi kötődésünket, ahogy az aktuális kormány tagjaival vagy a szlovák közélet meghatározó személyiségeivel való találkozások is.
Ahogy az a köztársasági elnök asszony hivatalos államfői találkozóin többször elhangzott, Magyarország és a Szlovák Köztársaság a regionális és az európai politikában egyaránt fontos partnerek. Rengeteg dolog köt minket össze, többek között a közös múltunk és a nemzetiségi kisebbségek az államhatár két oldalán. Éppen ezért, Zuzana Čaputová megválasztása után, első, csehországi államfői látogatását követően, meglátogatta Magyarország köztársági elnökét, Áder Jánost és találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel is. Nekem abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy jelen lehettem az említett második találkozón. Ahogy ezeket a találkozókat a Duna két partján értékelték, a párbeszédek nyitottak voltak, jó hangulatban és konstruktív szellemben zajlottak.
A magyarországi szlovákok szempontjából úgy gondolom, hogy az új köztársasági elnök asszony látogatását nagyon pozitívan értékelhetjük. Hiszen programja hivatalos része után talált időt a társadalmi szervezeteink, önkormányzataink és intézményeink képviselőivel való találkozásra is. A Szlovák Köztársaság Nagykövetségén gyűltünk össze, ahol lehetőségünk volt őt közvetlenül tájékoztatni helyzetünkről. Kötetlen beszélgetést folytatott velünk, amelyből látszott, hogy a felénk tanúsított érdeklődése őszinte és valódi. Meggyőződésem, hogy ez az érdeklődés nem egyszeri, és hasonló találkozókra máskor is sor fog kerülni, anyaországunk területén is.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27821-zapisky-hovorcu-28-2019

Az utóbbi két hét annak ellenére mozgalmas volt, hogy eredetileg a parlament június 15-ig ülésezett volna. Azonban, immár hagyományosan, ezt a napot követően rendkívüli ülésen vitatja meg az Országgyűlés a következő, 2020. évi költségvetés javaslatát, valamint az azt előkészítő törvény tervezetét. Párhuzamosan e két törvény vitájával a rendkívüli ülés napirendjére került több más törvény-tervezet, amelyek közül nemzetiségi Paulik-MTI-2019szempontból a köznevelési törvényt módosító javaslat volt.
Mivel minden szempontból fontos szabályozókról van szó, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága mindhárom említett törvényjavaslathoz módosító, pontosabban kiegészítő-módosító javaslatot készített elő. A jövő évi költségvetéshez kapcsolódó kezdeményezésünkkel összefüggésben a bizottság elnöke, Ritter Imre korábban sajtótájékoztatót is tartott, talán kicsit korán, mert - ahogyan az azóta láthatóvá vált, a tájékoztatón bemutatott, az országos nemzetiségi önkormányzatokkal egyetértésben javasolt jövő évi költségvetés-emelés összege lényegesen csökkent, és ennek megfelelően változott a korábbi javaslat belső struktúrája is. Azonban még így is ígéretes a javaslat, azaz várhatóan a jövő évi költségvetésben is feljebb léphetünk egy fokkal a nemzetiségi kezdeményezések finanszírozásában.
Ami a másik, a jövő évi költségvetést előkészítő törvényt illeti, abban azt kezdeményeztük, hogy a nemzetiségi önkormányzatok részére kerüljenek kidolgozásra egyedi szabályok az állami támogatások odaítélése, felhasználása és elszámolása vonatkozásában. Jelenleg ugyanis (részben) olyan előírások vonatkoznak rájuk, mint a települési önkormányzatokra, miközben párhuzamosan azok a szabályok is, amelyek a költségvetési szervekre. Éppen ezért lehet a nemzetiségi önkormányzatoknak olyan érzésük, hogy a gazdálkodásukkal összefüggésben, lényegében az „önkormányzás” mint olyan, kikerült a rendszerből. Sajnos ez a javaslatunk nem ment át a kormányzati szűrőn, ugyanakkor a Pénzügyminisztérium képviselője a módosító javaslatunk tárgyalásakor jelezte, hogy nyitottak egy - a mi területünket érintő - rendszer kidolgozására, és új kezdeményezést várnak, illetve egy olyan írásos javaslatot, amit meg lehet majd vitatni. Július 1-jei felszólalásomban ezért a nemzetiségi bizottság nevében jeleztem, hogy az ősz elején előkészítjük a kért írásos javaslatot, ami a megbeszéléseink alapja lehet.
A köznevelési törvény egyéb, nemzetiségi szempontból kevésbé lényeges módosítás mellett, abban változott volna, hogy eltűnne belőle minden olyan a nemzetiségi önkormányzatokat (is) érintő jogosultság, ami a nemzetiségi iskolák vezetői kinevezéséhez kapcsolódik. Kezdeményezésünkre a nemzetiségi önkormányzatok ezirányú jogosultságai mégis benne maradnak a szabályozásban, amit végülis sikernek könyvelhetünk el. Vagyis ezek a hetek kétarcúak voltak. A nemzetiségi szféra finanszírozása szempontjából nyertünk is, meg nem is, míg a köznevelési törvénnyel nem nyertünk ugyan semmit, azonban úgy érzem, hogy a hatályos jogosultságok megőrzésével mégis elértünk valamit.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27762-zapisky-hovorcu-26-2019

A meteorológiai nyár kezdetével a parlament újjáéledt. A kormány előkészített és beterjesztett két nagyon fontos törvényt, a Magyarország 2020. évi központi költségvetés előkészítéséről szólót, illetve magát a költségvetés tervezetét. Mivel várható volt, hogy a kormány költségvetés előkészítésről szóló törvénytervezete nem fogja tartalmazni a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos bürokratikus terhek enyhítésére vonatkozó, a nemzetiségek által régóta javasolt kezdeményezést, bizottságunk előkészítette e jogszabály módosítására vonatkozó javaslatát. Hogy végül előterjesztjük-e, arról a bizottság ezekben a napokban dönt.
A kormány jövő évi költségvetés tervezetéből szintén látható, hogy a kormány nem tervezi a pénzügyi keretek további növelését a nemzetiségi intézmények, önkormányzatok és társadalmi szervezetek számára. A bizottság legutóbbi ülésén ezért megvitattuk az országos nemzetiségi önkormányzatok igényei alapján összeállított módosító javaslatunkat is. Anélkül, hogy konkrét lennék, csak annyit mondhatok, a javaslat a PaulikA1nemzetiségi terület finanszírozásával kapcsolatos további lényeges javításokat is tartalmaz.
A jövő évi költségvetésről szóló törvény előkészítésével kapcsolatban a Magyarországi nemzetiségek bizottsága engem bízott meg, hogy ismertessem a bizottság álláspontját a plenáris ülésen. Érdekes lehet az olvasók számára, hogy egy ilyen törvény, amely a gazdálkodással kapcsolatos előírásokat, a költségvetésről szóló törvény egyes előírásait kell, hogy tartalmazza, a nemzetiségi törvényt és a választási törvényt is érinti, módosítja. A nemzetiségi törvényben módosításra került két ellentmondásos paragrafus a helyi nemzetiségi önkormányzatokba választott képviselők számáról. Tehát e módosítás alapján az idei választásokon a helyi önkormányzatok három- és ötfősek lesznek. Ezt a változtatást megkönnyebbüléssel fogadtuk.
A másik lényeges változtatás, amelyet e javaslat tartalmaz, a nemzetiségi választók névjegyzékére vonatkozik. Mivel a parlamenti választások során megmutatkozott, hogy a helyi választási irodák egyszerűen nem voltak képesek biztosítani a problémamentes szavazást a nemzetiségi szavazóknak, most a Nemzeti Választási Iroda kérése alapján a helyi választókerületekben minden nemzetiségnek saját választói névjegyzéke lesz, tehát a szlovák szavazónak a választói körzetbe való belépésekor kell jeleznie, hogy a szlovák nemzetiségi választáshoz is kér szavazólapot. Bár voltak fenntartásaink az ilyen jellegű változtatással kapcsolatban, mi is tapasztaltuk a zavarokat az előző választások során. Tehát a bizottság ezt a javaslatot is támogatta.
Ezek voltak a nemzetiségi életet érintő leglényegesebb pontok a jövő évi költségvetés előkészítéséről szóló törvényben. Ezenkívül beszédemben jeleztem a jelenlévőknek, hogy bizottságunk valószínűleg előterjeszti a fent említett, nemzetiségi önkormányzatok működéséhez és feladataik ellátásához kapott támogatások felhasználásával kapcsolatos terheinek enyhítésére vonatkozó javaslatát. Most van itt az ideje, hogy igazunkról a kormány tagjait, illetve a parlamenti pártok frakcióit is meggyőzzük.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27725-zapisky-hovorcu-24-2019

Az európai parlamenti választásokat követő viszonylag csendes napok után parlamentünk újra életre kelt. A politikai pártok frakciói az Országgyűlés közgyűlésén értékelték az európai parlamenti választás eredményeit, majd a pártok sikerességéről szóló rövid véleménycsere után visszatértünk a szokásos működéshez. A benyújtott törvénytervezetek minket, nemzetiségeket közvetlenül nem érintettek, így az ebben az 01időszakban legfontosabb törvénytervezetre, a költségvetési tervezetre tudtunk összpontosítani.
Ahogy mindig, a nemzetiségi bizottság felkérte az országos nemzetiségi önkormányzatokat, hogy az előkészítő szakaszban dolgozzák ki elvárásaikat. A mi esetünkben az Országos Szlovák Önkormányzat meghatározta a prioritásokat, illetve összeállította igényeit. Kiemelt prioritásként szerepel ebben az anyagban a volt pesti szlovák evangélikus templom megvétele és felújítása a Rákóczi úton. A szlovák és a magyar kormány képviselőivel folytatott megbeszélések alapján ez jelenleg ígéretesnek tűnik. Véleményem szerint a templom épületével kapcsolatos kérdések pozitív megoldásához még soha nem jártunk ilyen közel.
A második prioritás, ahogyan az utóbbi években mindig, az oktatás, vagyis az Országos Szlovák Önkormányzat által fenntartott iskolák infrastruktúrájának fejlesztése, megújítása. Ezen kívül az iskolák költségvetését mindig a törvényi változásokhoz kell igazítani, tehát biztosítanunk kell a központilag megemelt minimálbérek, vagy az emelkedő rezsiköltségek finanszírozását.
Az országos nemzetiségi önkormányzatok elvárásaikat megküldték a bizottságnak. Eközben a kormány is előterjesztette a jövő évi költségvetésre vonatkozó koncepcióját, amelyben, ami a nemzetiségi tételeket illeti, gyakorlatilag az idei évre meghatározott keretekből indul ki. A bizottság az országos nemzetiségi önkormányzatok elvárásai alapján összeállítja a kormány által előterjesztett költségvetési tervezetére vonatkozó módosító javaslatait. Ezután kezdődik a javaslatok megvitatásának folyamata és az azokban foglalt pénzügyi keretek összehangolása.
Mindeközben fontos tárgyalásokat folytattunk a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. képviselőivel, amely szervezet már egy éve kezeli a nemzetiségi támogatásokat is. A támogatott szervezetek információi alapján úgy tűnik, hogy még ez a szervezet sem képes felgyorsítani a pénzmozgásokat társadalmi szervezeteink és nemzetiségi önkormányzataink számára. Az alapkezelő képviselőitől kapott tájékoztatás alapján úgy tűnik, hogy ők is érzékelik a problémát, és rövid időn belül előkészítenek egyrészt egy javaslatot az e területen dolgozó munkavállalók számának növelésére, valamint a közvetlen tapasztalatok alapján párbeszédet folytatnak a Miniszterelnökség képviselőivel arról, hogy hogyan lehet a támogatási szerződések előkészítésének és teljesítésének folyamatát egyszerűsíteni. A mai megállapodás szerint ebbe a folyamatba a parlament nemzetiségi bizottságának küldöttjét is bele kívánják vonni. Bízzunk benne, hogy ezúttal valóban olyan rendszer kerül kialakításra, amely biztosítja szervezeteink zökkenőmentes működését és finanszírozását.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27685-zapisky-hovorcu-22-2019

Az országgyűlési munka szempontjából napjaink az elmúlt hetekben nyugodtan teltek. Bár az ellenzéki pártok parlamenti frakciói kezdeményezték a parlament rendkívüli ülésének összegívását, ez a kezdeményezés a képviselők többségének hiánya miatt nem volt sikeres. Az összehívott ülés még tervezett programját sem tudta elfogadni.
Amint arról már írtam, a Nemzetiségi bizottság tagjai ezt az időszakot a nemzetiségi törvény módosítására vonatkozó javaslatok előkészítésére szánták. A javaslatokat még meg fogjuk vitatni a bizottság következő, június első hetére tervezett ülésén. Időközben azonban megelőzött minket az Igazságügyi Minisztérium, amely a bírósági rendszer átszervezésével kapcsolatban készít javaslatot számos törvény módosítására, köztük a nemzetiségire is. Javaslatuk egyelőre a közigazgatási észrevételezések fázisában van, melynek keretében eljutott az országos önkormányzatokhoz is. Bizottságunk a nemzetiségi törvény javasolt módosításaival kapcsolatban addig nem foglal állást, amíg a minisztérium a javaslatát a parlament KomlSkolelé nem terjeszti.
Ezek a látszólag nyugodt napok lehetővé teszik, hogy több rendezvényen vegyek részt, ezt ki is használom, és igyekszem minél több programra eljutni, elsősorban azokra, amelyek az őszi nemzetiségi választásokat készítik elő.
Ahogy valószínűleg emlékeznek, az elmúlt években nemzetiségünk szempontjából sorsdöntő eseményekről emlékeztünk meg, amikor a szlovákok nagy része a Csehszlovák Áttelepítési Bizottság szervezésében elhagyta eredeti lakóhelyét és hazatelepítés címén a Csehszlovákia területére költözött. A lakosságcsere nagymértékben előre meghatározta a jövőnket. Azt, hogy a szlovák nemzetiség Magyarországon nem veszett el, nagyrészt első társadalmi szervezetünk, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége 1948 végén való létrejöttének, illetve azt követően az új szlovák iskolák városainkban és falvainkban történt megalakulásának köszönhetjük. A Szövetség létrejöttének hetvenedik évfordulóját a múlt évben ünnepeltük, míg iskoláink alapításának hetvenedik évfordulójára ezekben a hetekben emlékezünk. Elsőként a tótkomlósi általános iskola emlékezett meg erről a jelentős eseményről. A városban, ahol az elmúlt hetven év alatt ezt az iskolát a ma élő lakosság mintegy fele végezte el. Ez azt jelenti, hogy a most itt élő lakosok legalább fele szoros kapcsolatot alakított ki a szlovák nyelvvel, megismerkedett a szlovák kultúra értékeivel, kulturális örökségségükkel. Ez látható volt a városi rendezvényeken az elmúlt hónapokban, amikor zsúfolt plénum előtt ünnepelték a táncegyüttesük megalakulásának jelentős évfordulóját, vagy a Dél-alföldi Szlovák Kulturális Napon, és - természetesen - az iskola alapításának 70. évfordulóján.
Iskoláink, főleg a mai napig kétnyelvűek, amelyeket az utóbbi években az Országos Szlovák Önkormányzat üzemeltet, fennállásuk évtizedei alatt hozzájárultak ahhoz, hogy a magyarországi szlovák nemzetiség élő maradjon, hogy teljes értékű közösségként fejlődjön. Éppen ezért, ennek az iskolának, ahogy a többinek is, amelyek az alapítás évfordulóját később ünneplik, szlovák közösségünk minden tagjának elismerése és hatalmas köszönet jár.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27627-zapisky-hovorcu-20-2019

Bár még csak május van, az elmúlt hetekben megnövekedett a szlovák szervezetek és a szlovák választók érdeklődése az őszi nemzetiségi választások előkészítése iránt. Ennek okán regionális találkozókat szervezünk, amelyeken - általában Egyedné Baránek Ruzsenkával, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének elnökével és Hollerné Racskó Erzsébettel, az Országos Szlovák Önkormányzat elnökével - tájékoztatjuk a jelenlévőket az előkészületekkel kapcsolatos feladatokról, illetve a legutóbbi választások óta bekövetkezett jogi kereteket érintő változásokról. Mivel a választások kiírása után az előkészületekre már viszonylag kevés idő lesz, fontos, hogy szlovák választóink megismerjék a leglényegesebb újdonságokat.
Abból indulunk ki, hogy a választásokra október közepén kerül majd sor. Számunkra ez azt jelenti, hogy a szlovák nemzetiségi választók listájára szeptember végéig iratkozhatnak fel azok, akik az előző választások előtt nem iratkoztak fel, de az idei választásokon részt kívánnak venni. A már regisztrált választók addig maradnak a listán, amíg a nevük eltávolítását nem kérik.
A jogi hátteret érintően viszonylag kevés változás történt, ennek vonatkozásában fel kell eleveníteni az előző választások emlékeit, mert sokan közülünk már nem emlékeznek rájuk pontosan, vagy - mivel öt év telt el azóta, egyszerűen elfelejtették őket. Elsősorban két alapvető változás van, amelyeket figyelembe kell venni a helyi választások előkészületei során. Változott a helyi nemzetiségi önkormányzatok tagjainak a száma, ott, ahol a választások kiírásának napján kevesebb, mint 100 regisztrált szlovák választó van, a testületek háromfősek maradnak, míg ott, ahol több, mint 100 szavazó van, az önkormányzatok öttagúak lesznek a választások után. Ezért a helyi választásokat a szükséges létszámú jelölttel kell előkészíteni. A másik érdemi változás, hogy visszatért az a szabály, mely szerint jelölő szervezet csak legalább három éve működő szervezet lehet, amelynek alapdokumentumaiban szerepel a szlovák nemzetiség érdekképviselete.
Szintén a választások kiírása napján lép újból hatályba az a rendelet, mely szerint a nemzetiségi választók listájára feliratkozni csak magyar állampolgársággal lehet. Ugyanez igaz a választhatóságra is. Emiatt regisztrált választóink száma akár 5 %-kal is csökkenhet. Ezért is fontos, hogy megtaláljuk azokat az embereket, akik az előző választásokon vagy nem mutattak érdeklődést a részvétel iránt, vagy időközben betöltötték tizennyolcadik életévüket és már szavazóképessé váltak.
És végül a legfontosabb, ami megkönnyíti szavazóink számára a nemzetiségi testületekre vonatkozó választásokon való részvételt. Szlovák listákra ugyanazokban a választókerületekben lehet leadni a szavazatokat, mint ahol a helyi önkormányzati képviselőtestületre is. Tehát nem kell nemzetiségi kerületet keresnünk, mint a korábbi választások esetében.
Jelenleg a szlovák társadalmi szervezetek elsődleges feladata eldönteni, hogy jelölő szervezetté kívánnak-e válni. Amennyiben igen, akkor regisztrálniuk kell a választási irodákban és elegendő számú megfelelő jelöltet kell találniuk, akik helyi, megyei és országos szinten képviselhetik a szlovákok érdekeit. Mindemellett ne feledkezzünk meg arról sem, hogy jelöltjeink lehetőség szerint megfelelő szintű szlovák nyelvtudással rendelkezzenek, hogy ismerjék hagyományainkat, a magyarországi szlovák kultúrát.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27565-zapisky-hovorcu-18-2019

Ott kezdem, ahol az előző jegyzeteimet abbahagytam. Az óvodapedagógusok hiányánál. Ahogy az a Szarvasi Tanítóképző konferenciáján megmutatkozott, a képzésre jelentkező hallgatók hiánya már több éve érezhető az ottani tanszéken is. A pedagógus karrier presztízsének csökkenése az utóbbi évtizedekben megtette a hatását. Nekünk, szlovákoknak, több mint szomorú, hogy a jelentkezők száma pont a szlovák szakon csökkent a leginkább. Viszont örömmel fogadták az ösztöndíj bevezetését a leendő pedagógusok számára, bár a jelenlévők véleménye szerint az új lehetőség későn jött.
Rendkívül fontosnak tartom lehetőség szerint minél több olyan ember megismerését, akik pozíciójuk és tevékenységük révén hatással vannak nemzetiségünk sorsára, nemzetiségünk és anyaországunk vagy más olyan országok együttműködésére, amelyekben szlovák kisebbség él, ahogy a körülményekét is, amelyek között intézményeink működnek. Éppen ezért törekszem a magyarországi szlovák diplomáciai képviselet tagjaival való személyes kapcsolattartásra, meglátogattam a Határon Túli Szlovákok Hivatalának elnökét, illetve az eddigi utolsó békéscsabai BekCabaUfogadónapomon felkerestem Békéscsaba polgármesterét, Szarvas Pétert.
Ahogy az lenni szokott, tartalmilag ez a találkozó is túlmutatott az udvariassági találkozó keretein, ahol csak névjegykártya csere történik és a konkrét együttműködés lépései időben meghatározatlanul kitolódnak. Mivel a polgármester úr felé két üggyel készültem, ezeket elő is hoztam, és szilárdan hiszem, hogy legalább ahhoz hozzájárultam, hogy hivatalos álláspontot is kialakítson róluk a városi önkormányzat. Az egyik ügyet az első békéscsabai fogadónapjaimmal kapcsolatban már említettem, hogy a városi fenntartású óvodapedagógusai nem kapnak úgynevezett nemzetiségi pótlékot, annak ellenére sem, hogy teljesítik a jogszabályok által előírt feltételeket. Időközben a kérdést átvizsgáltam, és az Emberi Erőforrások Minisztériumában dolgozó kompetens kollégámmal is megvitattam. A polgármester úr nyitott volt, megígérte, hogy a kérdést az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály elé terjeszti, hogy elintézzék, amit ennek az ügynek a lezárása érdekében szükséges.
A másik ügy, amelyet előhoztam, szintén a Békéscsabai Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium igazgatónőjével való régebbi találkozóra vezethető vissza. Ahogy arról magam is meggyőződhettem, az utca, ahol intézményünk található (Dedinszky Gyula utca), az utóbbi években egyre veszélyesebbé válik. Az utca egyik oldalán a városi kórház található, a másikon pedig két iskolaépület. A miénken kívül itt van a szomszédban a magyar általános iskola is. Ezen kívül autóbusz is jár ebben az utcában, mindkét oldalon van kijelölt megállóhely. És mivel egyre több család hordja az iskolába reggel és délután az oktatás után haza a gyerekeiket autóval, ez az utca túl forgalmas, és a gyerekek az autók, autóbuszok, mentőautók és a kórházból jövő többi autó között szaladgálnak. Legalább, mint részleges megoldást látná Pecsenya Edit igazgatóasszony egy gyalogosátkelő létrehozását. A polgármester úrral folytatott beszélgetés alapján a városi önkormányzat is tud a problémáról, és a megoldást is keresik, amelyről már a múlt szerdán kellett volna dönteni. Lehet, hogy az én beavatkozásom nélkül is megtörtént volna, de fontos, hogy a probléma megoldódjon.
A hét második felében a Húsvétot ünnepeltük, remélem, hogy az összes olvasóm kellemes családi körben töltötte a húsvéti ünnepeket, hogy a lányok és a nők meg lettek locsolva, és hogy a fiúk és a férfiak is a társasági illem kereteit betartva ünnepeltek. Illetve, hogy a szlovák családok megtalálták a módját a húsvéti ünnepekkel kapcsolatos néphagyományaink ápolásának is.
Pont a húsvéti ünnepek napjaiban kellene, hogy elinduljon a személyes honlapom is, a www.paulikantal.hu címen. A tervek szerint az oldal rendszeresen el lesz látva a szlovák nemzetiség életéről és parlamenti szószólójuk munkájáról szóló rövidfilmekkel. Kérem olvasóimat, hogy ezt a weboldalt is kövessék, és reagáljanak a közzétett anyagokra!


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27522-zapisky-hovorcu-16-2019

Ahogy legutóbb írtam, ezekben a hetekben a parlament nem ülésezik, ezért a bizottságunk sem ül össze rendszeresen. Ezt a szünetet próbálják kihasználni a parlamentközi baráti csoportok, illetve a mi esetünkben az albizottságok is. Mivel néhány parlamentközi baráti csoport tagja is vagyok, a múlt héten részt vettem a Kínai-Magyar Baráti Csoport aktuális ülésén. Ebbe a csoportba elsősorban azért jelentkeztem, mert abban az időben, amikor különböző minisztériumokban dolgoztam, többször volt alkalmam tájékoztatni a kínai delegációt a magyarországi nemzetiségi politika alapelveiről és eredményeiről. Az volt a benyomásom, hogy volt egyfajta érdeklődés az ilyen csoportok részéről a mi tapasztalataink iránt. Aztán utánaolvastam, hogy a nemzetiségek aránya Kínában is a népesség 6-8 %-át teszi ki, pont úgy, mint nálunk, ezért gondoltam, hogy talán én is kaphatok információkat a kínai nemzetiségi politikáról ezen a csoporton keresztül.
Az említett ülésen a Kínai Népköztársaság nagykövete és a Magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkára tájékoztattak a szocialista Kína létrejöttének, illetve a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok létrejöttének szintén 70. évfordulója alkalmából tervezett programokról. Ahogy Kínában, úgy Magyarországon is társadalmi rendezvények sorozatával emlékeznek e két évfordulóra. Magas szintű politikai látogatások zajlanak, közös postai bélyeg kiadására kerül sor a két ország közti diplomáciai kapcsolatok létrejöttének emlékére, mindkét közszolgálati televízió dokumentumfilmet készít a másik országról. Ezért, ha olvasóim érdeklődnek a Föld legnépesebb országa történései iránt, kövessék figyelemmel a híreket, amelyek májustól kell, hogy intenzívebben foglalkozzanak a KNK megalakulásának 70. évfordulójával kapcsolatos eseményekkel.
Ezekben a napokban tartotta ülését az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottságának Köznevelési, kulturális és egyházügyi albizottsága. Annak ellenére, hogy a három albizottság közül ez az egyetlen, amelynek nem vagyok a tagja, mégis, a közoktatás az összes nemzetiség számára alapvető fontosságú, ezért az üléseiken rendszeresen részt szoktam venni. Ezúttal a szakmai képzés változásairól tájékoztattak, amelyek lehet, hogy közvetlenül nem érintik a nemzetiségi oktatást, de az általános iskolás tanulóink többsége ebben az irányban VolbyF10folytatja tanulmányait, ezért gondolom, számunkra is fontos, hogy ismerjük e terület terveit és jövőjét.
Az Országos Szlovák Önkormányzat elnökasszonyával és hazai szlovák szervezeteinkkel, amelyek meghívnak minket, folytatjuk az októberi nemzetiségi önkormányzati választások előtti információs kampányunkat is. A múlt héten lehetőségem volt találkozni a budapesti szlovák nemzetiségi önkormányzatok tagjaival és összefoglalni nekik az idei választásokra vonatkozó információkat, amelyek már a rendelkezésünkre állnak. Csakúgy, mint a korábbi tájékoztató találkozók résztvevői, a budapestiek is leginkább attól tartanak, hogy nem találnak elegendő számú megfelelő jelöltet. Emellett üdvözlik azokat a változásokat, amelyek megkönnyítik szavazatuk nemzetiségi listára történő leadását, főként azt az újítást, hogy ugyanabban a választókörben lehet szavazni, ahol a helyi önkormányzatok tagjaira. Ezen a találkozón a résztvevők már hangosan vitatták meg a közös országos jelöltlista összeállításának lehetőségét. Ez azonban a jelölő szervezetek feladatkörébe tartozik, ezért azt, hogy ők hogyan gondolkodnak erről a kérdésről, később, a nagy jelölő szervezetek közgyűlései után fogjuk megtudni.
Ahogy arról a korábbi jegyzeteimben írtam, a nemzetiségi óvodapedagógusok és az általános iskolai tanárok hiányának problémáját egyre jobban érzi az összes nemzetiség. Nagy várakozással fogadtam a Szarvasi Tanítóképző meghívását, ahol a főiskola vezetősége minden évben tájékoztató találkozót tart nemzetiségi tanszékei, az országos nemzetiségi önkormányzatok és az utóbbi időben a nemzetiségi szószólók számára is. Mivel a nemzetiségi ösztöndíjak bevezetésével legalább a tanulmányok anyagi körülményei javultak, kíváncsian várom, hogy a főiskola is tervezi-e ezeknek a szakoknak a népszerűsítését. A találkozó eredményeiről legközelebb számolok be.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27473-zapisky-hovorcu-14-2019

A pedagógusok hiánya a nemzetiségi óvodákban és köznevelési-közoktatási rendszerben egyre nyilvánvalóbb. Ha egy tanár nyugdíjba megy, vagy egyszerűen valamely okból kifolyólag elhagyja addigi munkahelyét, szinte lehetetlen a helyére azonos képzettséggel rendelkező pótlást találni. Ez minden nemzetiséget érint, így minket, szlovákokat is. Éppen ezért, megoldási lehetőségként, az elmúlt évben a nemzetiségi bizottság kezdeményezésére kidolgozásra került egy ösztöndíj rendszer, amely először, vagyis a most folyó tanévtől, a leendő óvónőket segíti. A program keretében minden olyan hallgató, aki nemzetiségi óvónői szakra jelentkezett és be is iratkozott, viszonylag magas összegű ösztöndíjban részesül tanulmányai kezdetétől a végéig. A tervek szerint ezután az ösztöndíj átalakul a kezdő pedagógus támogatásává, amelyet a végzett óvónők további három évig kapják, ha nemzetiségi óvodában helyezkednek el.
Második ütemként, a jövő év januárjától tervezzük az ösztöndíj rendszer kiterjesztését az általános és középiskolai tanárszakos hallgatókra is. Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke éppen azért konzultációra hívta a nemzetiségi pedagógusképző egyetemek és főiskolák képviselőit. Az évenként felvételre kerülő hallgatók számának közelítő becslését követően, a jövő évi költségvetés előkészítése során BpSlovSkkell majd biztosítanunk a program kiterjesztéséhez szükséges pénzügyi keretet.
Hasonlóan az elmúlt évekhez, most is a nyár közepére várjuk a jövő évi költségvetés elfogadásának időpontját. Éppen ezért már megkezdődtek az egyeztetések az országos nemzetiségi önkormányzatok elnökeivel a nemzetiségi terület pénzügyi kereteinek esetleges - megalapozott és reális mértékű - emeléséről. A nemzetiségi bizottság a költségvetés tervezetével kapcsolatos javaslatairól az ő igényeik feldolgozását követően dönt.
Az éppen zajló plenáris ülésen olyan kérdéseket vitatott meg az Országgyűlés, amelyek közvetlenül nincsenek összefüggésben a nemzetiségek jogaival, így a bizottságunk sem volt ebben az időszakban a legaktívabb. Ugyanakkor az ellenőrzési albizottság, amelynek alelnöke vagyok - meghívta ülésére az Állami Számvevőszék képviselőit, hogy tájékoztassanak bennünket az országos nemzetiségi önkormányzatoknál, illetve egyes kiemelt intézményeiknél azok gazdálkodására vonatkozó vizsgálataikról. A mi esetünkben a kiválasztott intézmény a budapesti szlovák iskola volt. Bebizonyosodott, hogy mind a vizsgálatban résztvevők, mind a vizsgáltak oldalán meglehetősen vegyesek a tapasztalatok. Az ÁSZ szakemberei szerint az országos nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodása, vélhetően a megvalósult ellenőrzéseknek köszönhetően is - javul, azonban az intézmények gazdálkodásában még sok a tennivaló. Miközben az itt jelentkező gondok a gazdálkodást segítő szakemberek hiányából fakadnak, vagy olyan, a korábbi időszakból örökölt hibák, amelyek akkor keletkeztek, amikor az intézmények fenntartói még nem az országos önkormányzatok voltak.
Az elmúlt héten lehetőségem nyílt arra, hogy az Országos Szlovák Önkormányzat elnökével a tavalyi választások utáni első hivatalos látogatásom keretében felkeressem a Határon Túli Szlovákok Hivatalának elnökét, Ján Varšo urat. Természetesen a különféle programokon már volt lehetőségem Varšo úrral beszélgetni, azonban - ahogyan a fogadóóráimhoz hasonlóan - ebben az esetben is érvényes az, hogy tartalmasabb beszélgetésekhez hosszabblélegzetű találkozásra van szükség. Jobban megfelel, ha egyrészt nincsenek körülöttünk mások, akik szintén szeretnének vele, vagy velem megbeszélni egyes ügyeket, másrészt jobb, ha semmi nem sürget minket, így több témát részletesen is átbeszélhetünk. Számomra hasznos találkozó volt ez.
Ugyanennek a hétnek a végén újra volt lehetőségem Elnök úrral találkozni, amikor a romániai Nagylakon átadták az Ondrej Štefanko Díjat, ahol Magyarországról egy barátom, a pedagógus, történész, a csabai szlovák iskola igazgatóhelyettese, a békéscsabai helyi szlovák önkormányzat elnöke, Lászik Mihály részesült a kitüntetésben. Ezúton is gratulálok neki!


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27414-zapisky-hovorcu-12-2019

Ahogy azt már korábbi jegyzeteimben is jeleztem, ezek a napok sokkal aktívabban teltek, mint a korábbiak. A parlament plenáris ülésén második körben megvitatták a Magyarország területén élő nemzetiségek 2015 és 2017 közötti helyzetéről szóló jelentést. Új dolgok nem hangzottak el, így mind a kijelölt bizottságok, mind a teljes plenáris ülés értékelése szerint objektív és átfogó a jelentés. Hasonlóan értékelte az anyagot a mi bizottságunk is, tehát a következő szavazáson valószínűleg nem vár ránk nagy meglepetés.
A kétéves jelentés mellett az országgyűlés megvitatta azokat a javaslatokat, amelyek bár nem függnek össze a nemzetiségek helyzetével, mégis érdekesek lehetnek a szlovák olvasók számára. A szlovák-magyar határon Dunakiliti és Doborgaz (Dobrohošť), valamint Őrhalom és Ipolyvarbó (Vrbovka) közötti két híd építéséről szóló törvényekről is szó volt az ülésen. Az általános vita során az építés ellen szóló észrevételek nem OmbudsHehangzottak el.
Ezen a héten ülésezett a nemzetiségi bizottság is. Meghívtuk a nemzetiségi területért felelős ombudsman helyettes asszonyt, hogy számoljon be a hivataluk 2017-es tevékenységéről szóló jelentésről, amelyet most terjesztettek a parlament plenáris ülése elé is. Emellett tájékoztatott minket néhány más, a nemzetiségi jogok érvényesülést érintő vizsgálatairól is, mint például a közszolgálati médiumok, a filmgyártás, a nemzeti értékek (ún. hungarikumok) gyűjtésével összefüggő vizsgálatok, vagy mint a nemzetiségi alapú vállalkozások lehetőségeiről - a magyarországi szlovének mintagazdasága példája alapján. A fentieken túl beszámolt nekünk egy önkormányzat roma közösséghez tartozókkal szembeni negatív hozzáállásáról is egy családi temetés intézése során, illetve diákok hivatalos utazási számlájának megszerzése során felmerülő problémáról, - nem iskola, hanem alapítvány által szervezett nyári tábor résztvevőiként. Ahogy az a felsorolásból is látszik, az ülésen sok téma merült fel. A jelentések részletesek voltak és valamennyi jelenlévő érdeklődését felkeltették. Az ombudsman asszony és munkatársai megint nagyon értékes és profi munkát végeztek, amiről az érdeklődők is meggyőződhetnek az ombudsmani hivatal honlapján.
Az immár szokásos fogadóóráim harmadik körét is magam mögött tudhatom úgy Budapesten, mint Békéscsabán. A főváros környéki szlovákok személyes találkozó iránt való érdeklődése nem nő, azonban az Országos Szlovák Önkormányzat épületében mindig van mit megvitatnunk az országos testület munkatársaival vagy az elnök asszonnyal. Ezért ezek a találkozók már csak ebből a szempontból is hasznosak. Mivel az elnök asszonnyal egy sor közös programunk és kezdeményezésünk van, ezért most is kihasználtuk ezt az alkalmat ezek megvitatására.
Békéscsabán kicsit más a helyzet. Eddig mindig bejelentkeztek beszélgetésre a helyi vagy regionális médiumok képviselői. Ez alkalommal a behir.hu hírportál riporternője keresett fel és a szószólói szerepemről és feladataimról érdeklődött, illetve a fogadóóráim első tapasztalatairól. A másik oldalon pedig a megyében működő szlovák önkormányzatok is az érdeklődnek a személyes találkozó iránt. Most a medgyesegyházi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöknője jött el, a falujukban tervezett programra hozott meghívót és érdeklődött a Szlovákiában végezhető nyelvi tanfolyamokon való részvételi lehetőségekről. Emellett még bejelentkeztem a csabai szlovák iskolába is, hogy ott is konzultáljak az igazgatónővel és az intézmény óvodájának vezetőjével. Az igazgató asszony kihasználta a lehetőséget és segítséget kért három ügyben, amit - természetesen - meg is ígértem és igyekezni is fogok segítséget nyújtani neki, illetve az intézmény tanulóinak. Ezeknek a kezdeményezéseknek a tartalmáról akkor számolok majd be, ha már konzultáltam az illetékesekkel, illetve ha történik előre lépés velük kapcsolatosan.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27367-zapisky-hovorcu-10-2019

Kezdődik a parlament tavaszi ülésszaka. A munkánk tartalma most megváltozik; lényegesen többször kell részt vennem a plenáris üléseken és a nemzetiségi bizottság ülésein. A jelenlegi parlamenti ülés első napjainak programjában több törvény is szerepelt a felsőoktatással kapcsolatban, de ezeknek nincs közvetlen nemzetiségi vonatkozása, a Corvinus Egyetem állami egyetemi rendszerről az újonnan alapított alapítványira történő átvitelével kapcsolatosak. Mint általában, ha valami változik az oktatásban, most is komoly vita alakult ki a kormánypártok és az ellenzék között. Mindig nagy érdeklődéssel követem az összes iskolai, felsőoktatási kérdést, mert bár közvetetten, de általában hatással vannak a mi iskoláinkra is, vagyis a szlovák ifjúság oktatására. Tehát a néha éles kritikák, vagy intenzív eszmecserék ellenére, most is örülök neki, hogy ennek a részese lehetek, és kialakíthatom a véleményemet a javasolt tervezetről.
A múlt hét elején a kormány újabb kétéves jelentést nyújtott be a nemzeti kisebbségek 2015-2017 közti helyzetéről. A kormány ezirányú kötelezettségét, hogy ezeket a jelentéseket elkészítse, a nemzetiségi törvény tartalmazza. Miután az anyag elkészült, a jelentés tartalmát a bizottságok (köztük a nemzetiségi bizottság is) két fordulóban tárgyalják, majd a Parlamenthez is benyújtják, amely szintén két fordulóban megvitatja, és végül - a kiegészítésre irányuló javaslatokkal, vagy azok nélkül - a plenáris ülés elfogadja az anyagot, amely aztán megjelenik az interneten és nyomtatásban is. Ezeknek a kétéves jelentéseknek köszönhetően a nemzetiségi politika területe talán a magyarországi SlovMa06kormánypolitika fejlődésének legjobban és legrészletesebben dokumentált része.
Sajnos pont a jelentésről szóló vita első napján nem voltam jelen, mert éppen aznap ülésezett a Szlovák - Magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság Pozsonyban. Ez volt a bizottság 14. ülése és ezeken az üléseken mindkét fél számára összegyűltek ajánlások. Éppen ezért az ülések egyre hosszabbak, hiszen a tagok az összes régebben elfogadott ajánláson végigmennek és kiértékelik ezek teljesülését. Ezek az ajánlások lényegében a nemzetiségi élet összes területét érintik a nyelvhasználattól kezdve az oktatáson és kultúrán át, a különböző szervek és szervezetek együttműködésének kérdéseiig. Annak ellenére, hogy az elfogadott ajánlásokat a kormányoknak kell végrehajtaniuk, mégis olyan érzésem van, hogy a vegyes bizottsági ülések jegyzőkönyveinek tartalma nagyobb figyelmet érdemelne a média és a nyilvánosság részéről.
Mivel közeleg a tavasz, a báli szezonnak is a végén járunk. Azért a harminc évvel ezelőtt alapított Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete (MaSzFiSz) közgyűlésén való részvételem alkalmával jelen tudtam lenni a csabai szlovákok farsangi bálján is. A hangulat olyan volt, amilyennek lennie kell, az emberek hosszú órákon át szórakoztak, tehát a bál értékes találkozási lehetőségeket biztosított mindannyiunk számára.
Ahogy arról már írtam, ebben az évben zajlanak a nemzetiségi önkormányzati választások. A Magyarországi Szlovákok Szövetsége a választásokra való előkészület első találkozójára meghívott Szügyre, ahol alkalmam nyílt kissé leporolni a jelenlévő Nógrád megyei, elsősorban nemzetiségi képviselők választásokkal kapcsolatos ismereteit. Ahogy megállapítottam, van érdeklődés ezek iránt a találkozók iránt, hiszen sokan közülünk nem emlékezünk pontosan, hogy zajlottak ezek a választások öt évvel ezelőtt. Erről tanúskodik a másik találkozó is Békés megyében, ahol a megyei szlovák önkormányzat szintén találkozóra hívott engem a helyi szlovák önkormányzatok tagjaival. A választási előkészítési szabályok rövid összefoglalása után mindkét helyen érdekes beszélgetést folytattunk egyrészt a választási szabályokról, másrészt arról, hogy hogyan és mire kell felkészülnünk a községekben vagy városokban. Ezeken a találkozókon is múlik, hogy szlovákjaink számára mennyire lesznek sikeresek a nemzetiségi választások.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27304-zapisky-hovorcu-8-2019

Ember tervez, Isten végez. Ez az idézet Jan Amos Komenský-től minden nap eszembe jut, amikor hozzálátok a nemzetiségi törvény módosításának javaslataival kapcsolatos munkához. Eredetileg úgy gondoltam, hogy többé-kevésbé már van áttekintésem a lehetséges összes módozatról, ahogyan a törvény jelenlegi szövegét meg lehet változtatni, de ahogy elmélyedek a javaslatokban, rájövök, hogy ahhoz, hogy ne maradjanak nyitott kérdések vagy nem érintett összefüggések, nem elegendő a nemzetiségi törvény módosítása, hanem több másiké is szükséges lenne, ami nem olyan egyszerű. Eddig ez azt jelenti, hogy nem tudjuk tartani az eredeti határidőket, amelyeket a munkacsoportunk javaslataink megformálására és a Nemzetiségi Bizottság elé tárására szántunk. Ami azonban a már szélesebb körben megvitatott módosítás parlament elé terjesztésének eltolódását is eredményezi. A munkacsoportunknak intenzíven kell majd dolgoznia azon, hogy utolérje a jogalkotási programban paulika4rögzített határidőt.
Ezek a napok nem csak a nemzetiségi terület működésének jogi háttér-módosításairól szólnak. Fokozatosan megindulnak a társadalmi szervezetek választási előkészületei is. Mivel az elmúlt években elég sokat dolgoztam a nemzetiségi választások előkészítésén is, most is sorban kapom a meghívókat a megyei önkormányzatok üléseire, vagy a szlovák jelölő szervezetek közgyűléseire, hogy legalább általánosságban mondjak pár szót az előttünk álló feladatokról a választásokkal kapcsolatban. A már korábbi feljegyzéseimben is említettem felszólalásomat a Dolina - Pestvidéki Szlovákok Regionális Egyesülete közgyűlésén. Azóta meghívást kaptam legnépesebb társadalmi szervezetünk, a Magyarországi Szlovákok Szövetsége és a Békés megyei Szlovák Önkormányzat regionális ülésére is. Nekik is szükségük lenne a nemzetiségi választások előkészületeinek folyamatával kapcsolatos ismereteik felfrissítésére. Lehetőségeim és képességeim szerint igyekszem majd mindenhova eljutni, ahova hívnak, hogy elősegítsem az októberi nemzetiségi választások sikeres kimenetelét.
Időközben lezajlott a Ľudové noviny-ban is meghirdetett fogadóóráim második köre. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy a Budapest környéki szlovákok, vagy szlovák szervezetek egyszerűbb úton is elérnek, különböző rendezvények keretein belül, tehát ők nem tanúsítanak nagy érdeklődést eziránt az új lehetőség iránt. Remélem, hogy mindezek ellenére fokozatosan az Országos Szlovák Önkormányzat helyiségeiben biztosított fogadóóráim nagyobb népszerűséget fognak élvezni, és a szlovák önkormányzatok, illetve a szlovákok nagyobb érdeklődéssel keresnek majd. Békéscsabán ezúttal is aránylag színes volt a programom. Elsősorban, az új főkonzullal, Emil Kuchár úrral való találkozásra fordítottam a napot. Körülbelül másfél órán át beszélgettünk, ami - úgy gondolom - első, informális találkozás alkalmával azt jelenti, hogy a jövőben is lesznek közös témáink, ahogy azt is, hogy mindkét oldalról megvan az érdeklődés az együttműködés iránt, a kérdésekre való közös megoldások keresése iránt, akár az alföldi szlovákságot, akár a Szlovák Köztársaság szerveivel való együttműködést érintően.
Ezen kívül a békéscsabai Szlovák Kultúra Házában kialakított irodában felkeresett a Kešjar házaspár Csabaszabadiból, és más munkával kapcsolatos, illetve személyes jellegű találkozóm is volt. Még mindig nem volt időm meglátogatni a csabai szlovák iskolát, amit gyakorlatilag már másodjára terveztem be. Nos, ez a látogatás márciusra marad.
Ez az utolsó hét, amikor volt lehetőségem a nemzetiségi törvény módosításának előkészületeivel kapcsolatos munkára koncentrálni. Hétfőtől ülésezik a parlament közgyűlése, és a téli szünet után a nemzetiségi bizottság tevékenysége is lendületet vesz. A parlament már az idei első plenáris ülésén megvitatja a magyarországi nemzetiségek 2013 - 2015-as helyzetéről szóló kétéves kormányjelentést. Ha kissé megkésve is történik mindez, lehetőséget nyújt számunkra, hogy összehasonlítsuk az említett két évet az utóbbiakkal. Így újra kialakíthatjuk a képet nemzetiségi politika területén az utóbbi években bekövetkezett változások sebességéről és mélységéről. Egy ilyen ismétlés soha nem árthat.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27263-zapisky-hovorcu-6-2019

Ez a tizedik jegyzetem. Kezdem megérteni azokat a barátaimat, akik múltbeli tapasztalataik alapján arra figyelmeztettek, hogy milyen nehéz lesz hosszútávon minden második héten tartalmas gondolatokkal megtölteni ezt a rovatot. Különösen abban az időszakban, amikor az országgyűlés szünetel. Mégis egyfajta örömöt érzek, amikor a gép elé ülök, hogy leírjam mindazt, ami a nemzetiségi politika azon szegletében történik, amelyre van rálátásom, illetve ami a magyar parlament nemzetiségi bizottságában zajlik.
Ahogy már írtam, a bizottság mellett munkacsoportot hoztunk létre a nemzetiségi törvény módosításának előkészítésére. Azóta kiderült, hogy ha a nemzetiségi törvény bármilyen módosításához hozzákezdünk, számos más hasonló jogszabályt is figyelembe kell venni, nem is beszélve a számtalan végrehajtási rendeletről. Akut problémának bizonyultak a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásával és elszámolási rendszerével kapcsolatos ismétlődő gondok. A költségvetési rendszer egyszerűen nem képes megérteni, hogy a nemzetiségi önkormányzatok a teljes önkormányzatiság szempontjából eltérnek a helyi önkormányzatoktól, főleg abban, hogy nem rendelkeznek önálló bevétellel. Állami támogatásból működnek és látják el feladataikat, miközben nincs akkora bevételük, hogy saját infrastruktúrát, saját irodát tudjanak üzemeltetni alkalmazottakkal, akik többek közt a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat is el tudnák látni. Ily módon - kétoldalú megállapodás alapján - paulika3ezeket a feladatokat a helyi önkormányzat apparátusa végzi.
A másik oldalon a nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó támogatási és elszámolási szabályok hasonlóak a költségvetési szervekéhez. Az önkormányzatiságnak ezáltal egyre kevesebb tere marad. Ez a legfontosabb kihívás, amelyet az önkormányzataink működése jogi hátterének módosításával kellene kezelnünk. Ugyanakkor minderre viszonylag kevés idő áll rendelkezésünkre, hiszen a jogalkotási program szerint a kormány az első félévben, március közepére tervezi a nemzetiségi törvény módosításának előterjesztését. Éppen ezért munkacsoportunk nagy erőbevetéssel dolgozik azon, hogy utolérjük a kormány törvényjavaslatát, és hogy a kormány által előkészített javaslathoz minden módosítást hozzá tudjunk adni, amelyet elengedhetetlenül szükségesnek tartunk az önkormányzatiság megőrzése érdekében. Eddig abban egyeztünk meg, hogy február elejére megfogalmazzuk saját javaslatainkat, hogy aztán be tudjuk mutatni az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége (ONÖSZ) tagjai számára is, hiszen ők is ilyen tervezeteken dolgoznak. A munkafolyamatok összehangolásával el kell kerülni az olyan megoldási javaslatokat, amelyek valamelyik nemzetiség számára elfogadhatatlanok lennének, vagy hogy párhuzamosan dolgozzunk, hiszen a cél és a határidő is közös, tehát hatékonyabb, ha az elejétől fogva együttműködünk az ONÖSZ szakértőivel is.
Eközben a január a báli szezon kezdetét is jelenti, valamint a társadalmi szervezetek üléseinek időszakát is. Erről tanúskodik a beérkező meghívók szép száma. Minden előzetes ígéretem ellenére, hogy igyekszem minél több ilyen rendezvényen részt venni, mégis a társadalmi szervezetek üléseit részesítem előnyben, amelyek már a választásokra készülnek, és ahol a résztvevők a parlament tevékenységéről szóló közvetlen információkban, ezen belül is a nemzetiségi bizottság tevékenységében érdekeltek. Így már ellátogattam a Dolina - Pestvidéki Szlovákok Regionális Egyesülete közgyűlésére és megígértem a részvételemet a Magyarországi Szlovákok Szövetsége regionális üléseire is. Tehát ezen a helyen is elnézést kérek azért, hogyha - idő és energia hiányában - nem veszek részt minden regionális bálon, amelyre már kaptam, vagy a jövőben fogok meghívást kapni.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27214-zapisky-hovorcu-4-2019

A január két, előzetesen már bejelentett újdonság jegyében indult. Az új évben, ahogy azt már több találkozón, illetve írásban is jeleztem, jegyzeteim magyarul is elkezdtek megjelenni az oslovma.hu honlapon (a „Magyarul” rovatban). Kíváncsian várom, milyen visszhangja lesz, és mivel megjelennek a Facebook oldalon is, mennyire fogják követni, vagy kommentelni esetleg más nemzetiségű olvasók is.
A második újdonság, amelyet az elmúlt évben szintén bejelentettem, hogy hivatalosan is megnyitottam az irodáimat Budapesten az Országos Szlovák Önkormányzat székhelyén és Békéscsabán a Szlovák Kultúra Házában. Az idei év januárjától fogva mindkét helyen rendszeres lehetőséget biztosítok a személyes találkozóra az érdeklődők számára. A találkozókkal kapcsolatos szervezési információkat az olvasók a Ľudové noviny, az oslovma.hu, illetve a Facebook oldalain találják meg.
Az első ilyen fogadónapot Budapesten január 4-én, Békéscsabán január 11-én tartottam. A január 4-i dátum meglehetősen korainak mutatkozott, az emberek még nem tették túl magukat a szilveszteri programokon. Azonban a nap külső látogatók nélkül is hasznosnak bizonyult, mert így volt lehetőségünk az Országos Szlovák Önkormányzat elnöknőjével részletesebben is megbeszélni néhány aktuális kérdést, amelyek általánosan PaulikBCérintik a magyarországi szlovák nemzetiséget, illetve mindkettőnket, hiszen együttesen, közös erőfeszítéssel dolgozunk rajta.
Csabán már máshogy volt, ott már be voltak jelentkezve az érdeklődők. Eljött a Magyar Televízió szlovák műsorának szerkesztője és stábja, bejelentkezett egy óvónő, aki segítséget kért a helyi önkormányzati üzemeltetésű óvodai dolgozók számára, és létrejött egy fontos találkozás annak a cégnek a szakembereivel, akik a korábbiakban is segítették a magyarországi szlovákok tevékenységemről, illetve egyéb lehetőségekről és eseményekről való tájékoztatását az interneten. Néhány információ már meg is jelent a http://szlovakul.hu/ weboldalon.
Ami az országgyűlési munkát illeti, az február közepéig szünetel. Addig nem üléseznek a bizottságok sem. Ennek ellenére az ellenzéki képviselők kezdeményezésére az év legelején, január 3-án rendkívüli plenáris ülés zajlott. Az ülés célja a december végi események megvitatása, amikor a parlament elfogadta a Munka Törvénykönyvének módosítását. A kormánykoalíció képviselői részvételének hiányában az ülés nem fogadta el a napirendet sem.
Természetesen ezek a hetek sem telnek csöndesen, hiszen a kormány tavaszi plenáris ülésre tervezett tárgyalási programjából világosan látszik, hogy a kormány már márciusban be akarja terjeszteni a nemzetiségi törvény módosítását az országgyűlés elé. És mivel a mi bizottságunk is tervezi előkészíteni e törvény tágabb módosításának önálló javaslatát, már elkezdtünk dolgozni tervezeteink tartalmán. Természetesen azt megelőzően, hogy a módosítás tartalmáról szóló elképzeléseinket a parlament elé terjesztenénk, egyeztetnünk kell a nemzetiségek országos önkormányzataival, illetve az egyes kormányzati szervekkel, hogy ne javasoljunk irreális vagy egyes nemzetiségek számára elfogadhatatlan változtatásokat. A feladatokat kiosztottuk, a módosítás előkészítéséért felelős munkacsoport tagjai január végére előterjesztik elképzeléseiket, vagyis konkrét javaslataikat, kidolgozott tervezet formájában. Tehát feladat most is van bőven, csak időben el tudjuk végezni mindet!


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27172-zapisky-hovorcu-2-2019

Megkezdődött egy új, a 2019-es év. Mint mindig, az ünnepek után ebbe az évbe is viszonylag kipihenten lépek, azonban az új energiával történt feltöltődés ellenére ebben a cikkemben még az elmúlt év eseményeivel foglalkozom. A tavalyi év utolsó hetében történtek áttekintésének fő oka az, hogy az utolsó jegyzeteimet viszonylag hamar kellett elküldenem a Ľudové noviny szerkesztőségébe, és a lapzárta után történtek érdekes események úgy a parlamentben, mint azon kívül. Az utolsó cikkemet december 6-án küldtem el, az ezt követő héten tartotta a tavalyi év utolsó plenáris ülését a parlament. Elképzelhető, hogy az olvasók is láttak erről készült felvételeket, főleg december 12-én, amikor több törvény elfogadásáról szavaztak, többek közt a Munka Törvénykönyvének módosításáról, amit az ellenzék az alkalmazottak helyzetének alapvető romlásaként értelmezett. Éppen ezért, már az elejétől kezdve kritizálták a módosítást a parlamentben is. A javaslat elfogadásáról szóló szavazás napján az ellenzéki képviselők megpróbálták megakadályozni a tanácskozás megkezdését. Törekvésük sikertelenségét követően igyekeztek meggyőzni a kormánypárti képviselőket a törvény elfogadásának helytelenségéről, egyben minden lehetséges módszerrel próbálták ellehetetleníteni az ülés munkáját. Mivel meggyőződésem, hogy a nemzetiségi szószólóknak nem feladatuk belefolyni a politikai vitákba, a javasolt változtatások tartalmát nem kommentálnám. Azt gondolom
paulika2azonban, hogy ezt a szokatlan eseményt nem hagyhatom figyelmen kívül az írásomban, hiszen azok az emberek, akikkel az ezt követő napokban találkoztam, mind érdeklődtek, szószólóként mit gondolok az eseményekről. Ezekre a kérdésekre azzal a gondolattal válaszoltam, ami akkor fogalmazódott meg bennem, amikor tanúja voltam a parlamentben történteknek: amikor Magyarország Alaptörvényében először olvastam arról, hogy a nemzetiség képviselőinek lehetőségük van részt venni a parlament munkájában, nem pont ez a kép jelent meg előttem.
Nos, a törvényt elfogadták. Ugyanezen a héten, pénteken került sor Magyarország köztársasági elnökének és a nemzetiségek képviselőinek szokásos Karácsony előtti találkozására. Jelen volt valamennyi szószóló és az országos nemzetiségi önkormányzatok elnökei. Ezen találkozók keretében az Elnök úr lehetőséget kerít arra, hogy minden résztvevővel eltöltsön néhány percet, és a beszélgetések során rákérdezzen a nemzetiségek aktuális problémáira, a nemzetiségek érzéseire, mely során most, egyebek mellett arról is érdeklődött, hogyan éltük meg a fent említett eseményeket. Úgy gondolom, egyformán fejeztük ki magunkat anélkül, hogy bármelyik politikai párt hozzáállását kritizáltuk volna. Nem így képzeltük el a parlamenti munkát.
Minden évben az Emberi jogok világnapja és a Magyarországi Nemzetiségek Napja alkalmából adják át a Nemzetiségekért díjat. Az elmúlt évben az Országos Szlovák Önkormányzat és az Identita Szlovák Egyesület javaslatára a szlovákság köréből a díjat elődöm, Fuzik János kapta, aki korábban hosszú évekig az OSZÖ elnökeként tevékenykedett. A kitüntetést Magyarország miniszterelnök-helyettese, Semjén Zsolt, az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Soltész Miklós valamint a szociális ügyekért felelős államtitkár, Fülöp Attila adták át. Az átadást követően Fuzik úrnak az OSZÖ elnök asszonyával Hollerné Racskó Erzsébettel együtt a helyszínen személyesen gratuláltunk. Sajnálatos, hogy az ezt követő fogadáson nem volt lehetőségünk hosszabban elbeszélgetni vele.
Természetesen az ünnepek előtti napokban részt vettem több eseményen és találkozón. Ezek közül a szlovák általános iskolák tanulóival Pilisszentkereszten rendezett hagyományos Karácsony előtti találkozóról és a Kondoroson megrendezett szlovák bálról tennék említést, mely rendezvény keretei között adták át a Békés Megyei Szlovákságért kitüntetést, valamint a Tessedik Sámuel díjat, melyet a kitüntetett egészségi okokból nem tudott átvenni az eredeti helyen és időpontban, Bácspetrőcön. Minden díjazottnak gratulálok, és kívánom nekik, ahogyan a Ľudové noviny minden olvasójának is, hogy a 2019-es esztendő hozzon jó egészséget és sok sikert nekik. 


Mint szlovák nemzetiségi szószóló havonként rendszeres személyes találkozási lehetőséget kínálok az érdeklődő magyarországi szlovákoknak:
- minden hónap első péntekén 10.00 és 14.00 között az Országos Szlovák Önkormányzat székházában (1114 Budapest, Fadrusz u. 11/a);
- minden hónap második péntekén 11.00 és 16.00 között Békéscsabán a Szlovák Kultúra Házában (Békéscsaba, Kossuth tér 10.). 

https://www.facebook.com/anton.paulik.92

Ako parlamentný hovorca Slovákov v Maďarsku mesačne raz poskytujem možnosť osobného stretnutia
pre záujemcov – členov slovenskej komunity v Maďarsku:
- každý prvý piatok v mesiaci v sídle CSSM (1114 Budapešť, Fadruszova 11/a) od 10.00 – do 14.00.;
- každý druhý piatok v mesiaci v Békešskej Čabe v budove Domu slovenskej kultúry (5600 Békešská Čaba, Kossuthova 10.) od 11.00 do 16.00.


paulika5Parlamentný hovorca Slovákov v Maďarsku Anton Paulik
o dianí v Národnostnom výbore Národného zhromaždenia Maďarska

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/29219-zapisky-hovorcu-44-2020

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/29184-zapisky-hovorcu-42-2020

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/29134-zapisky-hovorcu-40-2020

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/29095-zapisky-hovorcu-38-2020

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/29047-zapisky-hovorcu-36-2020

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28976-zapisky-hovorcu-32-2020

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28940-zapisky-hovorcu-30-2020 

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28898-zapisky-hovorcu-28-2020

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28856-zapisky-hovorcu-26-2020

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28821-zapisky-hovorcu-24-2020

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28774-zapisky-hovorcu-22-2020

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28739-zapisky-hovorcu-20-2020

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28709-zapisky-hovorcu-18-2020

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28675-zapisky-hovorcu-16-2020

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28641-zapisky-hovorcu-14-2020

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28603-zapisky-hovorcu-12-2020

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28561-zapisky-hovorcu-10-2020

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28516-zapisky-hovorcu-8-2020

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28481-zapisky-hovorcu-6-2020

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28438-zapisky-hovorcu-4-2020

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28401-zapisky-hovorcu-2-2020

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28329-zapisky-hovorcu-50-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28281-zapisky-hovorcu-48-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28237-zapisky-hovorcu-46-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28185-zapisky-hovorcu-44-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28145-zapisky-hovorcu-42-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28084-zapisky-hovorcu-40-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/28031-zapisky-hovorcu-38-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27972-zapisky-hovorcu-36-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27931-zapisky-hovorcu-34-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27904-zapisky-hovorcu-32-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27856-zapisky-hovorcu-30-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27821-zapisky-hovorcu-28-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27762-zapisky-hovorcu-26-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27725-zapisky-hovorcu-24-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27685-zapisky-hovorcu-22-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27627-zapisky-hovorcu-20-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27565-zapisky-hovorcu-18-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27522-zapisky-hovorcu-16-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27473-zapisky-hovorcu-14-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27414-zapisky-hovorcu-12-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27367-zapisky-hovorcu-10-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27304-zapisky-hovorcu-8-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27263-zapisky-hovorcu-6-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27214-zapisky-hovorcu-4-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27172-zapisky-hovorcu-2-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27149-zapisky-hovorcu-52-2018

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27099-zapisky-hovorcu-50-2018

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27036-zapisky-hovorcu-48-2018

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/26978-zapisky-hovorcu-46-2018

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/26914-zapisky-hovorcu-44-2018

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/26863-zapisky-hovorcu-42-2018

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/26810-zapisky-hovorcu-40-2018


Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló az Országgyűlésben 2018. július 2-án
napirend utáni felszólalásban emlékezett meg Szent Cirillről és Metódról 

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak!
Napirend utáni felszólalásommal meg szeretnék emlékezni Európa társ-védőszentjeiről, Szent Cirillről és Szent Metódról. Ma, amikor gyakran emlegetjük Európa, illetve a Kárpát-medence, a Kárpát-medencei népek keresztény gyökereit, úgy gondolom, nem haszontalan, ha felidézzük, hogy hazánk területén a keresztény hit terjesztése, intézményesülése nem Szent István megkeresztelkedésével kezdődött.
„Népünk meg van keresztelve, még sincs tanára. Nem értjük a görög és a latin nyelvet... Nem ismerjük sem az írott betűket, sem azok jelentését, ezért küldjön hozzánk tanárokat, akik megokosítanak bennünket a Szentírás szavaiban és azok jelentésében” A kilencedik század második felében fordult e szavakkal Rastislav morva fejedelem Bizánc akkori uralkodójához, III. Mihályhoz. Amikor azután III. Mihály úgy döntött, eleget tesz a morva fejedelem kérésnek, a két fivér Cirill és Metód voltak a legjobb szóba jöhető választás. Korábban misszionáriusként már jártak a kazároknál, ahol bizonyították hozzáértésüket és - nem mellékesen - megtalálták Szent Kelemen vértanú pápa ereklyéit. Emellett mindketten
PaulikH2kitűnően ismerték a Szaloniki környékén élő szlávok nyelvét.
A két hittérítő és kísérőik 863-ban érkeztek meg a Morva Birodalomba. Nem jöttek üres kézzel. Magukkal hozták a - keleti rítusú - keresztény liturgia görögből szláv nyelvre fordított szövegeit, a Biblia egyes részeinek fordítását, valamint egy új, szláv ábécét - az úgynevezett glagolikát, amelyet szintén Cirill állított össze a görög és a héber írásjelek alapján.
Történészek egybehangzó véleménye szerint a korabeli Európa keleti, dél-keleti részén élő szláv népek ugyan nem beszéltek teljességgel azonos nyelvet, azonban azt is egyöntetűen állítják, hogy az egyes régióban élő szláv törzsek minden probléma nélkül megértették egymást. Lényegében ennek is köszönhető, hogy ma a hazánk területén élő szláv nemzetiségek - valamint a szomszédos szláv nemzetek - egyaránt a két hittérítőhöz kötik a szláv írásbeliség megjelenését Pannóniában, illetve a közösségeik anyaországában. A két szaloniki fivérhez kötődik a szláv nyelvű írásbeliség megalapozása, a szláv nyelvű liturgia terjesztése mellett a mai Zalavár területén megalakított első, papokat képző iskola létrehozása is.
A két fivér a morvaországi térítő missziót megszakítva, 867-ben Rómába utazott, hogy a régiónkban aktív frank hittérítők támadásait kivédjék, és a pápa - II. Adorján jóváhagyását kérjék a szláv nyelvű liturgia használatához. Az útra magukkal vitték Szent Kelemen ereklyéit is. Talán ennek is köszönhetően elnyerték a pápa támogatását, aki Cirill Rómában bekövetkezett halála után arra ösztönözte Metódot, hogy térjen vissza Morvaországba és Nyitra környékén folytassa tevékenységét. Támogatása megerősítésére nem csupán engedélyezte a szláv nyelvű liturgia használatát, hanem érsekké nevezte ki őt.
Metód 885-ben bekövetkező halálát követően tanítványait a frank hittérítők elüldözték a Kárpát-medencéből, azok ezután Bulgáriában, Csehországban és Lengyelország déli részén folytatták Szent Cirill és Szent Metód munkásságát, illetve terjesztették tanításukat. A szláv - vagy ahogyan ma emlegetjük - az ószláv nyelv az ábécének és az aktív egyházi használatnak köszönhetően fejlődésnek indult, mára Európa lakóinak igen nagy hányada beszéli a belőle kinőtt szláv nyelvek valamelyikét.
A történeti Magyarország szláv népeinek körében Szent Cirill és Szent Metód tisztelete túlélte a népvándorlás zűrzavarát, majd a katolikus egyház Szent István általi újraszervezését és mind a mai napig élő hagyomány. Innen eredeztetjük keresztény gyökereinket és a glagolikából vezetjük le anyanyelvű írásbeliségünket. Éppen ezért döntött úgy az Országos Szlovák Önkormányzat Közgyűlése kevéssel megalakulását követően, hogy a két szaloniki szent emléknapját teszi meg nemzetiségünk legnagyobb ünnepévé.
A magyarországi szlovákok 1996 óta ünneplik július első szombatján a Magyarországi Szlovákok Napját - idén az újratelepítésének 300. évfordulóját ünneplő Békéscsabán. Az ünnep keretében évről - évre megemlékeznek a két szentről, akiket II. János Pál pápa 1980 decemberében Európa társ-védőszentjeivé nyilvánított.
A Zalavár melletti Szent Cirill és Szent Metód emlékparkban, ahol más szláv nemzetiségek, a bolgárok és a szlovének is állítottak emlékoszlopot a szláv hittérítőknek, a Fővárosi Szlovák Önkormányzat felállította a két szent egész alakos bronzszobrát. A Magyar Honvédség és a Szlovák Köztársaság fegyveres Erőinek tábori püspöksége immár nyolcadik éve szervez itt megemlékezést július 5-éhez kapcsolódóan. Európa társ-védőszentjei tehát máig elősegítik a két nemzet - a szlovák és a magyar, illetve tágabban, a magyarság és a környező szláv népek közötti megértés szellemének ápolását.
Köszönöm a figyelmüket.