pia12032021

Posledná aktualizáciapia, 03 dec 2021 7am

„Konflikty Slovákov s Maďarmi sú zdedené”

Historické konflikty medzi Slovákmi a Maďarmi sú konflikty zdedené po predchádzajúcich generáciách. Zmierniť by ich mohol spoločný odborný jazyk historikov. / A szlovákok és magyarok közötti konfliktusokat örököltük. A helyzetet enyhítené, ha a történészek egy közös szaknyelvet beszélnének.

Historické konflikty medzi Slovákmi a Maďarmi sú konflikty zdedené po predchádzajúcich generáciách. Zmierniť by ich mohol spoločný odborný jazyk historikov, povedal v Budapešti pre TASR historik József Demmel (1982) - rodený Budapešťan bez väzieb na Slovensko či DemmelJ2Slovákov, ktorý sa rozhodol študovať slovenský jazyk a dejiny.
„Chcel som študovať dejiny na Univerzite Loránda Eötvösa v Budapešti. Na podnet profesora Csabu Gy. Kissa (znalca otázok strednej a východnej Európy) som začal študovať slovenský jazyk a dejiny, pričom na susednej katedre sa začali prednášať dejiny nie z pohľadu veľkej politiky, ale z pohľadu histórie všedných dní ľudí. V štúdiách som kombinoval tieto prvky, tak sa otvorili mnohé neprebádané oblasti aj v slovensko-maďarských vzťahoch,” spresnil J. Demmel, ktorý teraz pracuje ako historik vo Výskumnom ústave Slovákov v Maďarsku so sídlom v Békešskej Čabe a tiež na Oddelení dejín 19. storočia Historického ústavu Slovenskej akadémie vied (SAV) v Bratislave ako výskumný pracovník.
Demmel povedal, že v súvislosti s dejinami, ktoré ich na školách v Maďarsku učili, ho vždy zaujímala aj interpretácia oponentov, a teda aj slovenský pohľad na uhorské dejiny. Práve z toho dôvodu študoval práce slovenských kolegov historikov. „Zistil som, že v zásade neexistuje konflikt, ktorý by nebolo možné vyriešiť, aj keď sa to na prvý pohľad nezdá. Veľkú otvorenosť v tom vnímam zo strany najmä mladej generácie slovenských historikov, ale nielen z ich strany. Domnievam sa, že všetky existujúce konflikty možno zmierniť vhodným prístupom, a to aj v takých sporných otázkach, akou je Trianonská mierová zmluva, výmena obyvateľstva po druhej svetovej vojne alebo aj maďarizácia v čase dualizmu,” dodal.
Ak niekto chce zneužiť minulosť na svoje ciele, tak to kedykoľvek môže urobiť, reagoval Demmel na otázku o politickej dimenzii týchto konfliktov, ku ktorej sa ako historik ale nechcel vyjadriť. Podčiarkol však, že ako súkromná osoba je rád, že súčasné slovensko-maďarské vzťahy sú dobré. „U väčšiny mojich slovenských kolegov to nepripadá do úvahy. Naše odborné princípy sú rovnaké, a to je vlastne naším spoločným jazykom. Na základe už päťročnej pracovnej skúsenosti v Bratislave môžem vyhlásiť, že som nikdy nemal so slovenskými kolegami ani v sporných otázkach odborný konflikt. Ba naopak - v Historickom ústave SAV som zažil veľkú otvorenosť, empatiu, prijatie a mnoho pomoci od každého, za čo som veľmi vďačný. Domnievam sa, že naše konflikty sú zdedené konflikty od predchádzajúcich generácií. Zmierniť tieto konflikty by mohol DemmelJ3spoločný odborný jazyk,” zdôraznil.
V otázke stereotypov v pohľade Slovákov na Maďarov či Maďarov na Slovákov ide podľa neho o akési dedičstvo, ktoré je možné a aj potrebné prehodnotiť. „Často ide o zjednodušené šablónovité pohľady. Ale ak začneme skúmať osobnosti, ktoré stáli proti sebe, ako napríklad Ľudovíta Štúra a Lajosa Kossutha, a ak sa snažíme pochopiť ich život, tak to prispeje k tomu, aby sme tie zdedené konflikty vnímali iným pohľadom, prípadne by sme lepšie pochopili, ako vlastne vznikli.”
V Bratislave v SAV historikovi umožnili venovať sa štúdiu životopisov, prostredníctvom ktorých dokáže najlepšie vykresliť problémové oblasti slovensko-maďarských vzťahov, pre ktoré „takpovediac” nebolo riešenie. Minulý rok tak bola publikovaná súčasne po slovensky aj po maďarsky monografia Slovákmi negatívne vnímanej postavy - Bélu Grünwalda s názvom „Ľudožrút” v Hornom Uhorsku.
Vo Výskumnom ústave Slovákov v Maďarsku v Békešskej Čabe začali pred niekoľkými rokmi vydávať historické slovensko-maďarské periodikum Kor/ridor, ktorého cieľom bolo zblížiť slovenské a maďarské spoločenstvo historikov prostredníctvom prezentovania výsledkov ich výskumov. Publikovali ich články, ale predstavovali aj samotných historikov.
„Žiaľ, po roku toto periodikum zaniklo, tak sme v tomto duchu pokračovali ďalej už vo forme série kníh. Ich súčasťou už nie sú iba výskumné štúdie, ale aj monografie dejateľov - uhorských od maďarských historikov v slovenskom preklade a naopak, diela slovenských historikov o slovenských dejateľoch preložené do maďarčiny. V súčasnosti vydávame už 13. edíciu. Pracujeme aj na regionálnom projekte tiež vo forme série kníh, v rámci ktorého skúmame život Slovákov žijúcich v Békešskej Čabe a jej okolí, ako aj v Budapešti a jej okolí, pričom zverejňujeme informácie z doposiaľ neskúmaných zdrojov,” uzavrel J. Demmel. (tasr)

Neuralgický bod - Ajhľa, Maďar o Štúrovi
http://www.oslovma.hu/index.php/sk/archiv/187-archiv-historia/599-neuralgick-bod-ajha-maar-o-turovi

Historik József Demmel o Ľudovítovi Štúrovi
http://www.oslovma.hu/index.php/sk/archiv/187-archiv-historia/1439-historik-jozsef-demmel-o-udovitovi-turovi

Ľahšie by konverzoval so Štúrom ako s dnešným Slovákom
Maďar, ktorý Štúrovým textom rozumie lepšie ako slovenskej predavačke v obchode
https://dianamarosz.blog.sme.sk/c/467290/lahsie-by-konverzoval-so-sturom-ako-s-dnesnym-slovakom.html

A magyar-szlovák közös múlt eltökélt kutatója - interjú Demmel Józseffel
http://ujkor.hu/content/a-magyar-szlovak-kozos-mult-eltokelt-kutatoja-interju-demmel-jozseffel

„Néhány pohár bor után éljent kiáltott vivát vagy sláva helyett”
https://pestihirlap.hu/2020/03/13/nehany-pohar-bor-utan-eljent-kialtott-vivat-vagy-slava-helyett/

A magyar-szlovák közös múlt, és ami mögötte van
https://www.ludovika.hu/magazin/muhely/2021/08/24/a-magyar-szlovak-kozos-mult-es-ami-mogotte-van/

Demmel József: A szlovák-magyar konfliktusokat az előző generációktól örököltük

A szlovákok és magyarok közötti konfliktusokat az előző generációktól örököltük. A helyzetet enyhítené, ha a történészek egy közös szaknyelvet beszélnének - közölte Budapesten Demmel József (1982) történész, akinek nincs szlovákiai kötődése, ám úgy döntött, szlovák nyelvet és DemmelJ4történelmet fog tanulni.
„Történelmet akartam tanulni a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. Kiss Gy. Csaba professzor ösztönzésére szlovák nyelvet és történelmet kezdtem tanulni, miközben a szomszéd tanszéken egy olyasfajta történelemoktatás kezdődött, amely nem a nagypolitika, hanem a hétköznapok és a hétköznapi emberek szemszögéből közelíti meg a történelmet. Tanulmányaim során párosítottam ezeket az elemeket, és így a szlovák-magyar kapcsolatokon belül is sok feltáratlan területre bukkantam” - pontosított Demmel, aki jelenleg történészként dolgozik Békéscsabán, a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetében, illetve kutatóként Pozsonyban, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Történettudományi Intézetében.
Demmel elmondta: a magyarországi iskolákban tanított történelem kapcsán a másik fél értelmezése is mindig érdekelte, azaz hogy a szlovákok milyen szemmel nézik a magyar történelmet. Éppen ezért tanulmányozta a szlovák történészkollégák munkáit. „Arra a megállapításra jutottam, hogy alapjában véve nincs olyan ellentét, amelyet nem lehetne feloldani, még ha ez első ránézésre nem is így néz ki. Főleg a szlovák történészek fiatal generációjánál tapasztaltam nagyfokú nyitottságot, de nem csak náluk. Azt hiszem, hogy megfelelő hozzáállással minden létező konfliktust enyhíteni lehet - még olyan megosztó kérdések esetében is, mint amilyen a trianoni békeszerződés, a II. világháború utáni lakosságcsere vagy a DemmelJ5dualizmus korában zajló magyarosítás” - tette hozzá.
Ha valaki a saját céljaira akarja felhasználni a múltat, akkor ezt bármikor megteheti - reagált Demmel a konfliktusok politikai oldalára irányuló kérdésre. Erről azonban nem akart bővebben beszélni. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy magánszemélyként örül annak, hogy jó a jelenlegi szlovák-magyar viszony. „A már öt éve tartó pozsonyi munkatapasztalatom alapján kijelenthetem, hogy sosem volt a szlovák kollégákkal szakmai jellegű konfliktusom - még a megosztó kérdésekben sem. Épp ellenkezőleg: az SAV Történettudományi Intézetében nagyfokú nyitottságot, empátiát, elfogadást tapasztaltam, és mindenkitől sok segítséget kaptam, amiért nagyon hálás vagyok. Azt hiszem, hogy a konfliktusainkat az előző generációktól örököltük. Ezeket a konfliktusokat egy közös szaknyelv enyhíthetné” - hangsúlyozta.
Azok a sztereotípiák, melyek alapján a szlovákok a magyarokat szemlélik vagy a magyarok a szlovákokat, szerinte egyfajta örökséget jelentenek, melyet át lehet és át is kell értékelni: „Sokszor leegyszerűsítő sablonos látásmódról van szó. De ha elkezdjük vizsgálni azokat a személyiségeket, akik szemben álltak egymással, mint például Ľudovít Štúr vagy Kossuth Lajos, és megpróbáljuk megérteni az életútjukat, akkor oda jutunk, hogy ezeket az öröklött konfliktusokat másképp szemléljük, vagy esetleg jobban megértjük, hogy miként jöttek létre.”
Pozsonyban az SAV-n lehetőség van az életrajzok tanulmányozására, amelyek alapján nagyon jól fel lehet vázolni a szlovák-magyar viszony problémás területeit, amelyekre úgymond nem volt megoldás. Tavaly egyszerre jelent meg szlovákul és magyarul egy monográfia a szlovákok által negatívan értékelt Grünwald Béláról, amely Szörnyeteg Felső-Magyarországon? címmel jelent meg.
A békéscsabai Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete pár évvel ezelőtt egy szlovák-magyar folyóiratot indított Kor/ridor címmel, melynek célja a szlovák és a magyar történészek kapcsolatának a szorosabbra fűzése volt. Egy év után azonban a folyóirat megszűnt, és ezt egy könyvsorozat váltotta fel. Jelenleg a 13. kiadvány jelenik meg - magyarázta Demmel. (tasr)