Predseda vlády SR Robert Fico spolu s maďarským premiérom Viktorom Orbánom v utorok slávnostne otvorili v severomaďarskej obci Mlynky (Pilisszentkereszt) novú budovu slovenského domu - Strediska pilíšskych Slovákov. V prejave po prestrihnutí pásky slovenský premiér vyzdvihol význam tohto dňa pre Slovákov žijúcich v Maďarsku, ktorí - ako povedal - dom dostávajú darom od slovenskej a maďarskej vlády. „Tento dom je predovšetkým dôkazom toho, že ak existuje obojstranná dobrá vôľa a záujem, sme schopní riešiť aj citlivé, či problematické otázky,“ zdôraznil Fico, podľa ktorého si slovenská menšina v Maďarsku zaslúži zvýšenú pozornosť zo strany Slovenska. „Je to klenot, ktorý si chceme uchovať, lebo je neoddeliteľnou súčasťou našej vlastne národnej identity,“ dodal predseda slovenskej vlády. Predseda maďarskej vlády konštatoval, že pred desiatimi rokmi bolo ekonomicky Slovensko ešte za Maďarskom. V súčasnosti je však pred ním, aj keď rovnako na neho dolieha ťarcha európskej krízy. „Ak by som mal pomenovať krajinu a premiéra, ktorí sa najlepšie pasujú s krízou, musel by som Slovensko a Roberta Fica zaradiť na prvé miesto,“ zdôraznil Orbán. „Som hrdý na to, že v Maďarsku teraz mladí aj starí spievajú takto po slovensky,” vyhlásil Orbán po kultúrnom predstavení, ktoré pre oboch premiérov pripravili Slováci z Mlynkov. Ako doplnil, v Maďarsku neexistujú veľké veci, ktoré by sa zrodili bez boja. „Je to všade a vždy, ale, bohužiaľ, nemáme ani nádej, že by sme sa toho zbavili,” žartoval Orbán. Maďarský premiér podotkol, že vo vzťahoch medzi Maďarskom a Slovenskom existujú otvorené otázky a názorové rozdiely. Spoločné hospodárske úspechy sú však podľa jeho názoru dobrým základom k tomu, aby sa podarilo vyriešiť množstvo spoločných ťažkých problémov. Slovákom žijúcim v Maďarsku a návštevníkom zo Slovenska zaželal veľa radosti z novootvoreného domu Slovákov. Maďari na projekt podľa zmluvy uzatvorenej v júli prispeli sumou 442 338 eur, Slováci na stavbu domu poskytli 491 939 eur. Vlastníkom nehnuteľnosti a prevádzkovateľom Strediska pilíšskych Slovákov je Celoštátna slovenská samospráva, spoluužívať objekt budú aj miestne organizácie pilíšskych Slovákov.
Obec Mlynky sa do širšieho povedomia verejnosti dostala v roku 2008, keď starosta Mlynkov József Lendvai predložil kontroverzný návrh, podľa ktorého by sa mali všetky slovenské spolky a organizácie z budovy Slovenského domu vysťahovať. Poslanci mlynskej obecnej samosprávy väčšinou hlasov návrh schválili. Maďarský ombudsman pre menšiny Ernő Kállai vyhlásil rozhodnutie o vysťahovaní Slovákov zo Slovenského domu za protiprávne, samospráva v Mlynkoch však definitívne rozhodla o vysťahovaní. V tom istom roku sa Maďarsko a Slovensko dohodli na tom, že postavia nový dom, na ktorý prispejú rovnakým dielom. Stavbu dokončili vlani v auguste. (tasr / sita)
Pilíšski Slováci už majú v Mlynkoch svoj dom
Video: Orbán: Som hrdý na slovenčinu v Maďarsku - http://www.sme.sk/vp/25227/
Video: Orbán vychválil Fica za boj s krízou - http://www.sme.sk/vp/25228/
Príhovor predsedníčky
Slovenskej samosprávy v Mlynkoch
Marty Demjénovej
Vážení páni premiéri, pán veľvyslanec, milí hostia, milí priatelia, ku vchodu nášho nového Slovenského domu viedla dlhá a namáhavá cesta, ale konečne prišla chvíľa, na ktorú sme už tak dlho čakali. Je to pre nás veľká radosť, a hoci v uplynulých štyroch rokoch sme prežili veľa ťažkých chvíľ, dnes by sme asi mali spomínať už len na krásne momenty.
Chceme zabudnúť na všetko zlé, čo sa s nami v súvislosti s kauzou Mlynky stalo: - na beznádejné hľadanie riešenia, - na dobrodruhov, ktorí našu biedu chceli iba využiť a zneužiť pre svoje nečestné ciele, - na tých, spomedzi ktorých síce viacerí dnes oslavujú tu s nami, ale vtedy, keď sme potrebovali pomoc, nielenže nám nepomáhali, ale často nám aj prekážali, - na tých, ktorí vo vyháňaní Slovákov zo Slovenského domu nevideli nijaký národnostný problém a hrubé porušenie našich práv chceli zdegradovať na spor dvoch ľudí - len preto, aby nemuseli uznať, že máme pravdu a právo na sebaobranu.
Dnes teda chceme spomínať už len na pekné veci. Takže v tejto slávnostnej chvíli mi zostala len jediná úloha: aby som sa zo srdca poďakovala každému, kto nám poskytol čo len najmenšiu pomoc. Slová vďaky patria predovšetkým dvom mojim kolegom: Jozefovi Havelkovi a Imrovi Fuhlovi, s ktorými sme bojovali a všetko prežívali spolu. Spolu nás vyhlasovali za nespratníkov a vlastizradcov, spolu sa z nás vysmievali, spolu nás ignorovali, hoci sme nerobili nič iné, len čo nám (poslancom slovenskej samosprávy) diktovala naša prísaha: chránili sme záujmy našej národnosti. Ak sme niečo svojim bojom dosiahli, aj to iba spolu a najmä spolu s našimi voličmi.
Ak mám postupovať prísne-presne chronologický, hneď na druhom mieste sa musím poďakovať nesmierne empatickému človeku s veľkým srdcom, ktorý nám ako prvý prišiel na pomoc: bývalému veľvyslancovi Jurajovi Migašovi. Podobne ďakujem vtedajšiemu a zároveň i terajšiemu predsedovi slovenskej vlády Robertovi Ficovi jednak za mimoriadne vzácnu morálnu podporu, no a v neposlednom rade zato, že práve on ako prvý nám ponúkol aj konkrétnu finančnú pomoc na postavenie nového Slovenského domu. Úprimne ďakujem aj maďarskej vláde zato, že sa k tejto iniciatíve pripojila a projekt aj finančne podporila.
Chcela by som sa poďakovať našim rodinám a priateľom, ktorí od začiatku stáli pri nás, každému, kto nás v tých ťažkých časoch pochopil, kto nám držal palce a kto nám pomáhal. No a mala by som sa vlastne poďakovať aj nášmu starostovi a bývalému poslaneckému zboru, že zapríčinili tento škandál, lebo bez nich by sme dnes naozaj nemali nový Slovenský dom, a mnohí by ani nevedeli, že neďaleko Budapešti, pod Pilíšom žije početná slovenská národnosť. Mnohí by ani dnes nevedeli, že národnosti nie sú len štatistické údaje, ale že sme naozajstní ľudia, ktorí žijú, pracujú a cítia, že hoci v srdciach nosíme slovenskú kultúru a slovenskú materinskú reč, aj my sme maximálne lojálni občania Maďarska, a nie sme ochotní hanbiť sa za to, že máme slovenské korene, že sme Slováci. My sme patrične hrdí na svojich predkov, ale nie sme nepriateľmi maďarského štátu. Naše srdce tak isto búši na takty maďarskej hymny, ako na slovenské piesne a slová. Ale ako Slováci v Maďarsku žijeme v menšine, a ako každá menšina, niekedy aj my potrebujeme pomoc.
Takže ďakujeme za pomoc, ktorú sme dostali, aby sme mohli pokračovať v našej práci! Sľubujeme, že od týchto slávnostných chvíľ sa nový slovenský dom naplní životom, slovenským slovom, hudbou a piesňami. Budeme pracovať zato, aby tento dom bol ozajstným domovom pilíšskych Slovákov ešte za dlhé desaťročia.
Foto: Imrich Fuhl (oslovma.hu)
F o t o g a l é r i e
Slávnostné odovzdanie Strediska pilíšskych Slovákov:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.325012487597734.70572.147596498672668&;type=1&l=ed106ff543
Kauza Mlynky - Slovenský dom vo fotografiách:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.298124746953175.62241.147596498672668&;type=3
V i d e o
Stiahnite si videonahrávky „Príhovor Roberta Fica
pri otvorení Slovenského domu v Mlynkoch“
a „Robert Fico hovorí s krajanmi v Mlynkoch“:
TA3 - Rozhovor s L. Vallachom o slovensko-maďarských vzťahoch
http://www.ta3.com/embed/4AF9A6E0-AFEB-4EB2-8901-19ACE0A41658.html
http://www.ta3.com/embed/6CDE8017-C756-4312-AA56-2EF5553D7CD7.html
http://www.ta3.com/embed/B6EC7F92-ABBD-4E3A-879C-E5772357DCDE.html
Robert Fico pre Duna TV: Benešove dekréty nemožno meniť
Benešove dekréty nemožno meniť, Maďarsko a Slovensko by sa v prvom rade mali zaoberať hospodárskymi problémami, povedal v rozhovore pre maďarskú verejnoprávnu televíziu Duna TV predseda vlády SR Robert Fico. Postojom slovenskej vlády podľa Fica je, že Benešove dekréty sú nemenné. Prípadnými úvahami súvisiacimi s dekrétmi by sa mali zaoberať skôr zmiešané komisie a historici. „Pre mňa sú podstatne dôležitejšie hospodárske otázky ovplyvňujúce živobytie ľudí,“ dodal premiér. V reakcii na otázky týkajúce sa vzájomnej slovensko-maďarskej spolupráce, vzťahov týchto krajín a situácie menšín v oboch krajinách slovenský premiér povedal, že Slovensko a Maďarsko potrebujú úspechy. Konštatoval, že sa realizuje trend konštruktívneho dialógu. Na margo situácie maďarskej menšiny na Slovensku vyhlásil, že SR si ctí jej práva. Dodal, že sa tak deje aj v tých obciach, kde 20-percentný pomer maďarského obyvateľstva potrebný k používaniu ich jazyka nie je dosiahnutý.
R. Fico opravil preklad Duna TV
- Maďarské médiá si mysleli, že Slovensko mení názor na menšiny
Maďarské médiá po návšteve slovenského premiéra Roberta Fica v Mlynkoch informovali o výraznej zmene jeho názoru na starostlivosť o menšiny. Premiér však informáciu Duna TV, ktorá sa rýchlo rozšírila aj do ostatných médií vrátane verejnoprávneho rádia Kossuth, dementoval s tým, že išlo o zlý preklad zo slovenčiny do maďarčiny. Televízia Ficov výrok o menšinách preložila tak, že „starostlivosť o ne je v prvom rade úlohou materských krajín“. Oficiálne stanovisko Slovenska dlhodobo je, že menšiny sú vnútornou záležitosťou štátu, v ktorom žijú a napríklad starosť Maďarska o Maďarov na Slovensku slovenská vláda považuje za zasahovanie do vnútorných záležitostí. „Predseda vlády jasne povedal, že o menšiny by sa mala postarať tá krajina, na ktorej území žijú,“ reagoval Erik Tomáš, šéf tlačového odboru vlády. Televíziu požiadali o opravenie informácie, cez veľvyslanca v Budapešti vyzvali na opravu aj médiá, ktoré ju prevzali. (sme.sk)
Postarať sa o „svoje” menšiny - Recipročná starostlivosť?
Kitekintő.hu:
Vízia zhoršenia vzťahov SR a Maďarska sa nenaplnila
Schôdzka slovenského premiéra Roberta Fica s predsedom maďarskej vlády Viktorom Orbánom v Mlynkoch, kde otvorili nový dom Slovákov, bola tretím stretnutím premiérov po aprílovom návrate Fica k moci. Novinári aj analytici očakávali, že sa vzájomné vzťahy SR a Maďarska po apríli zhoršia, k čomu však nedošlo. Búrlivý slovensko-maďarský vzťah sa normalizoval vďaka viditeľne srdečnému pomeru týchto dvoch politikov, konštatoval maďarský spravodajský portál Kitekintő.hu. Je zrejmé, že Fico a Orbán úzkostlivo dbajú na to, aby zdanie priateľstva a srdečnosti zostalo zachované. V diplomacii takýto postoj často stačí k tomu, aby sa vytvoril normálny a rozumný dialóg medzi partnermi, ktorí majú rôzne záujmy. Zdá sa, že Fico a Orbán sa vzájomne krotia a snažia sa vyhnúť špirále konfliktov, ktorá charakterizovala slovensko-maďarské vzťahy v období rokov 2009-2010. Fico i Orbán majú povesť silného a vehementného politika. Jednému ani druhému nechýbajú prejavy nepriateľstva či hľadania konfliktov. Ak by teda jeden prekročil hranice politického priateľstva, druhý by reagoval ešte silnejším krokom, čo by mohlo vyvolať eskaláciu napätia. Napriek zdaniu sú však vzájomné vzťahy Slovenska a Maďarska ďaleko od úzkych priateľských, píše Kitekintő.hu, ktorý pripomína konflikty týkajúce sa maďarskej menšiny na Slovensku v čase prvej Ficovej vlády, slovenského jazykového zákona v roku 2009, „vyhostenia” prezidenta Lászlóa Sólyoma, ako aj slovenského protizákona prijatého v reakcii na zjednodušené udeľovanie maďarského občianstva. V roku 2010 sa pravicovým vládam Ivety Radičovej a Viktora Orbána nepodarilo v otvorených otázkach dospieť k dohode, aj keď sa v tom čase začala určitá normalizácia vzájomných vzťahov. Portál podrobne popisuje záležitosti, v ktorých z maďarskej strany existuje nezhoda medzi SR a Maďarskom - vrátane problematiky dvojakého občianstva či určitých ustanovení Benešových dekrétov. K riešeniu otvorených záležitostí bude potrebný čas a trpezlivosť, konštatoval Kitekintő.hu s poznámkou, že postoj maďarskej vlády, ktorá hľadá kompromisy, sa zdá byť rozumnou stratégiou nielen z hľadiska systému vzájomných slovensko-maďarských vzťahov, ale aj z hľadiska osudu Maďarov žijúcich na Slovensku.
Kríza spojila Maďarsko so Slovenskom
- Hľadá Orbán vo Ficovi spojenca?
Nový most na Dunaji môže byť hotový za štyri roky
Roky 2016-2017 sú reálnym termínom na to, aby sa dalo premávať po novom dunajskom moste medzi maďarským Komáromom a Komárnom. V súvislosti s príslušnou dohodou podpísanou v Mlynkoch predsedom vlády SR Robertom Ficom a maďarským premiérom Viktorom Orbánom to uviedol v maďarskej verejnoprávnej televízii štátny tajomník úradu vlády zodpovedný za medzinárodné vzťahy Péter Szijjártó. Financovanie výstavby mosta bude rozdelené na polovicu medzi SR a Maďarskom, cesty vedúce k mostu a infraštruktúru na území každej krajiny si vybuduje každý vo vlastnej réžii, povedal štátny tajomník a dodal, že popritom bude pokračovať ďalej aj program výstavby mostov na Ipli. Premiéri podpísali aj dohodu o dobudovaní cestných prepojení v prihraničnej oblasti. „Podľa maďarskej strany do roku 2014 by bolo možné vybudovať 16 nových prepojení miest a obcí medzi SR a Maďarskom, tri prepojenia by boli obnovené. Vo viacerých mikroregiónoch sa tak zjednoduší život,“ zdôraznil Szijjártó. Podľa jeho slov, nový druh slovensko-maďarských politických vzťahov je iný než napríklad v čase ľavicových vlád, kedy „na seba vykrikovali spoza Dunaja“. Ide o úplne normálny, rozumný dialóg dvoch premiérov, poznamenal maďarský štátny tajomník. (tasr)
Čo čakalo Fica s Orbánom v Mlynkoch:
Pálenka, svätená voda a torta
Maďari budú za dom doplácať. Pre kurz forintu
Takmer milión eur na stavbu nového domu Slovákov v Mlynkoch putovalo rovným dielom z maďarskej aj zo slovenskej štátnej pokladnice. Na rovnomernom financovaní domu sa ešte v roku 2008 dohodli premiéri oboch krajín Robert Fico a Ferenc Gyurcsány. Na základe ich dohody malo Slovensko prispieť 10 miliónmi korún a Maďarsko 80 miliónmi forintov. Podľa vtedajšieho kurzu to bolo dohromady asi 660-tisíc eur. Obe strany neskôr sľúbili zvýšiť sumu na viac ako milión eur. „Platby boli rozvrhnuté na viacero etáp. Situáciu komplikovali zmeny vlád v Bratislave aj Budapešti, pre ktoré sa peniaze oneskorili. V júni tohto roka sa realizovala posledná splátka,“ povedal pre HN šéf Celoštátnej slovenskej samosprávy v Maďarsku Ján Fuzik. Práve cez účet tejto organizácie išli peniaze na dom. Hoci ešte v decembri minulého roka sa počítalo s celkovými nákladmi 1,1 milióna eur, časť peňazí sa napokon podarilo ušetriť. Slovenská strana zaplatila 490-tisíc eur, maďarská 126 miliónov forintov. Spolu teda dom stál 980-tisíc eur. Aby v budúcnosti nevznikli žiadne spory, kto na dom dal viac peňazí, Slováci s Maďarmi doriešili aj rozdiely, ktoré vznikli pri pohybe kurzu forintu oproti euru. „Po prepočítaní sa zistilo, že zo Slovenska prišlo kvôli kurzovým rozdielom o 12 miliónov forintov viac. Maďarsko to vyrovná tým, že počas nasledujúcich troch rokov pošle po štyroch miliónoch forintov,“ uzavrel Fuzik. (hn)
Ako sa vyvíjal vzťah R. Fica a V. Orbána
Máj / jún 2009 - Orbán vyťahuje maďarskú kartu pred voľbami do Európskeho parlamentu. Na stretnutí s Pálom Csákym zdôraznil, že „dôležité bude, aby záujmy Maďarska v Bruseli obhajoval čo najväčší počet Maďarov z Karpatskej kotliny“. Vláda na čele s Ficom zvoláva mimoriadne zasadnutie parlamentu.
21. marec 2010 - Orbán pred maďarskými parlamentnými voľbami odmieta stretnutie s Ficom. Najprv sa chce venovať diskusii s predstaviteľmi slovenskej menšiny žijúcej v Maďarsku.
13. máj 2010 - Fico diktuje podmienky: pokiaľ slovenskí občania príjmu maďarské štátne občianstvo prídu o to slovenské. Snahu Fideszu o štátne občianstvo pre Maďarov žijúcich v zahraničí považuje za “bezpečnostné riziko“.
1. január 2011 - maďarská vláda sa počas svojho predsedníctva v Európskej únii plánuje venovať aj otázkam v strednej Európe. Na pretrase je hlavne hospodárstvo, energetika a regionálna politika.
7. apríl 2011 - Fico považuje Orbána za politika, ktorý dokáže v strednej Európe rozpútať vášne. Predseda Smeru kritizuje najmä snahu maďarskej vlády o zmenu hraníc so Slovenskom, ktorá nerešpektuje Trianon a usporiadanie po 2. svetovej vojne.
11. apríl 2011 - Orbán a jeho Fidesz suverénne vyhrávajú maďarské parlamentné voľby. Róbert Fico zmierňuje svoje ostré slová smerom k Budapešti. Orbána považuje za partnera do diskusie a nie za extrémistu.
12. marec 2012 - Fidesz a Orbán gratulujú Ficovi k víťazstvu v parlamentných voľbách. Očakávajú zlepšenie nálady medzi Bratislavou a Budapešťou. Orbán je pripravený na diskusiu o cezhraničnej spolupráci. Rovnako chce otvoriť otázku etnických Maďarov žijúcich na Slovensku.
26. apríl 2012 - stretnutie 15 krajín strednej Európy a Číny vo Varšave. Na pretrase je ekonomika, energetika a hospodárske otázky. Téme dvojakého občianstva a konfliktom z minulosti sa obaja vyhýbajú.
19. júl 2012 - Fico a Orbán preberajú otázku futbalových štadiónov. Na zápase Európskej ligy UEFA medzi Slovanom Bratislava a Videotonom Fehérvár išlo o neformálne stretnutie v duchu zbližovania slovensko-maďarských vzťahov.
Kauza Mlynky - Slovenský dom vo fotografiách
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.298124746953175.62241.147596498672668&;type=3
Ako sa vyvíjala kauza Mlynky
- 1997 až 2000 obecná samospráva v Mlynkoch priznala výlučné právo na využívanie Slovenského domu slovenskej samospráve a združeniu pilíšskych Slovákov
- 25. marca 2008 starosta Mlynkov József Lendvai predložil kontroverzný návrh, podľa ktorého by sa mali všetky slovenské spolky a organizácie z budovy vysťahovať. Poslanci mlynskej obecnej samosprávy väčšinou hlasov návrh schválili
- 31. marca 2008 maďarský ombudsman pre menšiny Ernő Kállai vyhlásil rozhodnutie o vysťahovaní Slovákov zo Slovenského domu za protiprávne. Zastupiteľstvo dostalo mesiac na to, aby rozhodnutie zrušilo.
- 29. apríla 2008 samospráva v Mlynkoch definitívne rozhodla, že slovenské spolky sa musia vysťahovať
- jún 2008: Slovensko a Maďarsko sa dohodli, že na nový dom prispejú rovnakým dielom
- september 2010: v Mlynkoch položili základný kameň Slovenského domu
- august 2011: stavba domu je po prieťahoch dokončená
Na okraj aféry Mlynky - Nemyslel som...
O starom a novom Slovenskom dome v Mlynkoch
Protislovenský útok -Vyháňajú Slovákov zo Slovenského domu
Maďarsko neplní sľuby. Neplatí na slovenský dom
15. februára 2010: V Mlynkoch sú problémy okolo výstavby Slovenského domu
23. januára 2012: Rokovanie k dostavbe Mlynkov úspešne ukončené
Povedali o Mlynkoch
Robert Fico:
V Mlynkoch sa rozhoduje o osude, respektíve o úrovni ochrany práv príslušníkov slovenskej národnostnej menšiny v Maďarsku.
Dušan Čaplovič:
Ak by sa to dialo na Slovensku, už by o tom vedeli v Európskej únii. Budeme rázne žiadať, aby sa tieto veci riešili.
László Sólyom:
Ak sa na to pozeráme z právneho hľadiska, všetko je v poriadku. Existujú však aj pocity, a v prípade menšín máme byť v oblasti citov veľmi pozorní.
Pál Csáky:
Slovákov v Mlynkoch vysťahovali Slováci, lebo je to obec, kde je oficiálne 54 percent obyvateľov slovenskej národnosti a ďalších 15 percent sa hlási k slovenským koreňom. Súčasný starosta vyhral voľby dvojtretinovou väčšinou.
Kinga Gönczová:
Slovenská vláda tým, že zasiahla do kauzy Mlynky, uznala, že záležitosť menšín žijúcich mimo materskej krajiny nie je iba vnútornou záležitosťou danej krajiny. Slovensko týmto krokom tiež uznalo kolektívne práva menšín.
Marek Maďarič:
Mlynky sú najslovenskejšia obec v Maďarsku. Rozhodnutiu o presťahovaní zo Slovenského domu predchádzali iné kroky. Je to diskriminujúci, zlomyseľný krok. Ide tu o šovinistickú líniu. Bol to bezprecedentný krok a chcelo to rázny krok z našej strany.
Pavol Hrušovský:
Sú tu viaceré znaky radikalizovania niektorých skupín v Maďarsku. Slovensko nemôže trpieť a súhlasiť s takouto politikou. Slováci sú výnimočne tolerantný a veľkorysí voči menšinám.
Vladimír Mečiar:
Maďarsko chce vyučovať, ale nemá dostatočný rámec. V Maďarsku nastupujú polovojenské rasistické gardy. Pozeráme sa na politiku, ktorá je v kríze. Vďaka nej vystupujú tu radikálne elementy. Reakcia zo strany Slovenska a EÚ je v kauze Mlynky nedostatočná.
Ján Fuzik:
CSS dúfa, že obecná samospráva v Mlynkoch, ktorá v prospech zabezpečenia vhodných priestorov pre menšinové samosprávy a organizácie vyvinula už nemalú prácu a odhlasovala značné finančné prostriedky, bude obozretne rozhodovať...
Ruženka Egyedová Baráneková:
Zväz Slovákov v Maďarsku vyjadruje kategorický a zásadný nesúhlas so zámermi Obecnej samosprávy v Mlynkoch ohľadne Slovenského domu.
Vyhlásenie prezidenta MR Lászlóa Sólyoma
po jeho rokovaniach v Mlynkoch (31. marca 2008)
Rokoval som s pánom starostom, predsedníčkou miestnej samosprávy Slovákov a miestnym zastupiteľstvom. Presvedčil som sa, že sa tu nejedná o národnostný konflikt, predsa 8 členov z 10-členného zastupiteľstva je národnosti slovenskej, hovoria po slovensky, pričom aj oni namietajú, že by sa tu jednalo o rozpor Slováka so Slovákom alebo Maďarov so Slovákmi vo všeobecnosti, že by sa jednalo o národnostný spor. Ako to vnímam, v obci existujú dlhodobo - aspoň 12-15 rokov - personálne a politické problémy, ktoré sa teraz prejavili v takejto forme. Je možné nájsť riešenie. Preto som prišiel dnes sem, aby som miestnym vysvetlil národnostnú politiku MR, to, že národnosti majú kolektívne práva, majú samosprávy, a to, že miestne samosprávy majú povinnosti voči menšinovým samosprávam, nakoľko oni financujú fungovanie menšinových samospráv. Presvedčil som sa, že Slováci a slovenská samospráva neutrpela žiadne represie právneho charakteru, a keď sa podívame na literu zákona, je všetko v poriadku, je k dispozícii kancelária pre úrad (slovenskej samosprávy), dokonca lepší ako terajšie priestory, je zabezpečený rozpočet. Ale veľmi dobre vieme, že nestačí dodržiavať iba literu zákona, existujú emócie, hlavne v prípade menšín je potrebné dávať mimoriadne pozor na city. Súhlasím so Slovákmi, že sa cítia byť dotknutý z toho, že majú opustiť doterajšie priestory, ktoré považujú za svoje. Toto nebolo šťastné rozhodnutie. Na druhej strane chápem aj nároky zastupiteľstva, majú nepostačujúce priestory, a slovenský poslanci povedali, že preto hlasovali za uznesenie, lebo oni ako reprezentanti celej obce by chceli lepšie podmienky. Myslím si, že tieto rozpory v záujmoch budú schopní vyriešiť, nakoľko aj pán starosta načrtol možnosti, nie je však mojou úlohou vám ich prezentovať. Preto ja odchádzam s dobrým pocitom a presvedčením, že budú schopní vyriešiť tento problém, eskalácia ktorého bola skutočne zbytočná.
Orbán és Fico átadta a Pilisi Szlovákok Központját
Képgaléria - Robert Fico és Orbán Viktor Pilisszentkereszten ● Két jó barát ha találkozik ● Kormányközi megállapodás ● Nemzetpolitikai siker a Pilisi Szlovákok Központja ● „Voltak nehézségek és viták, de a két népnek, a két országnak együtt, együttes erővel sikerült legyőznie az akadályokat.”
„Fontos érdek a jószomszédi kapcsolat”
Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint hazájának igen fontos érdeke, hogy jószomszédi, baráti kapcsolatot ápoljon Magyarországgal, és ehhez a kisebbségek is hozzájárulhatnak. A szlovák kormányfő Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel közösen 2012. október 2-án átadta a Pilisi Szlovákok Központját Pilisszentkereszten. Az ünnepségen mondott beszédében Robert Fico kiemelte, a központ felépülése azt bizonyítja, hogy ha mindkét oldalon megvan a szándék, akkor a kényes kérdéseket is meg tudják oldani. Ez a nap történelmi jelentőségű a pilisi szlovákok számára, hiszen a szlovák és a magyar kormánytól ajándékként kapják a szlovák házat - fogalmazott. Hozzátette: ez fontos lépés a magyarországi szlovákok nemzeti identitásának megszilárdításában. Úgy vélte, a központ megnyitása az egész pilisi régió szlovákjainak jó, mert itt ápolhatják a szlovák nyelvet és kultúrát, és a fiatalok is megismerhetik örökségüket. A magyarországi szlovák kisebbség egy kis közösség, de Szlovákiában nagyra becsülik, ugyanis sok hagyományt őriztek meg itt - mondta. Kijelentette: ezért Pozsony baráti párbeszéd keretében akar tárgyalni Budapesttel a magyarországi szlovákok helyzetéről, és szeretne hozzájárulni a jó eredmények eléréséhez a kisebbségi iskolák és kultúra finanszírozásában. Robert Fico az Orbán Viktorral korábban folytatott megbeszéléséről azt mondta, konstruktív, pragmatikus volt a tárgyalás, áttekintették a két ország közötti együttműködés területeit. A gazdasági válság megoldásában az országok eredményesebbek, ha együttműködnek - mutatott rá.
Az eseményen Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke hangsúlyozta, a szlovák és a magyar kormány ígéretei nem üres szavak voltak, valódi tettek követték, így felépíthették „Magyarország minden szlovákjának a házát”. A munkálatok alatt mindkét országban kormányváltás volt, de mindegyik támogatta a projekt megvalósítását - emlékeztetett. Hozzátette: továbbra is kérik mindkét kormány nagyvonalú támogatását.
Demjén Tamásné, a pilisszentkereszti szlovák önkormányzat elnöke köszönetet mondott Robert Ficonak, amiért elsőként nyújtott pénzügyi segítséget a központ felépítéséhez, továbbá a magyar kormánynak, amiért anyagilag is támogatta az ügyet. Mint minden kisebbségnek, olykor a magyarországi szlovákoknak is szükségük van segítségre - fogalmazott.
A 2300 lakosú Pest megyei Pilisszentkereszt - szlovákul Mlynky - az ország egyetlen olyan települése, ahol a szlovákok többséget alkotnak, a lakosság 54 százaléka vallja magát szlováknak. 2008 márciusában a település képviselő-testülete arról döntött, hogy másik épületbe költöztetik a helyi szlovák önkormányzat és a Pilisi Szlovákok Egyesülete és Regionális Kulturális Központja közös irodáját. Az ügyből politikai vita kerekedett Magyarország és Szlovákia között. Végül 2008 júniusában állapodott meg az akkori magyar Miniszterelnöki Hivatal és az Országos Szlovák Önkormányzat egy új regionális központ megépítéséről, amelyre a kabinet 80 millió forintot ajánlott fel az Országos Szlovák Önkormányzatnak, miután a szlovák kormány is jóváhagyott egy ugyanakkora összeget erre a célra. A Pilisi Szlovákok Központjának alapkövét 2010. április 21-én tették le, majd az év decemberében Orbán Viktor magyar és Iveta Radičová akkori szlovák kormányfő megegyezett, hogy mindkét kabinet megemeli - a magyar fél 46 millió forinttal, a szlovák 160 ezer euróval - az új pilisszentkereszti Szlovák Ház építésének eredeti költségeihez való hozzájárulását.
„Nemzetpolitikai siker a Pilisi Szlovákok Központjának átadása”
Mind Magyarország, mind Szlovákia részéről nemzetpolitikai sikernek nevezhető a Pilisi Szlovákok Központjának átadása Orbán Viktor miniszterelnök szerint. „A Pilisi Szlovákok Központja a két nemzet együttes erőfeszítései révén épült fel. Azért előremutató eredmény ez, mert tudjuk, voltak nehézségek és viták, de a két népnek, a két országnak együtt, együttes erővel sikerült legyőznie az akadályokat” - mondta a kormányfő Pilisszentkereszten, a központ átadásán. A magyar miniszterelnök megjegyezte, Magyarországon a nagy dolgok mindig a legádázabb viták közepette születtek meg, így volt ez a Lánchíddal, az Országházzal és a most átadott központtal is, amelyet az Esztergomot Párkánnyal összekötő, újjáépített Mária Valéria híd tizenegy évvel ezelőtti átadásának napja után a közös szlovák-magyar sikerek egyik legjelentősebb eseményének nevezett. Orbán Viktor beszédében egyúttal hangsúlyozta: a magyar kormány arra törekszik, hogy a szlovák kisebbség otthon érezhesse magát Magyarországon, és azt szeretné, ha a szlovákiai magyar kisebbség is otthon érezné magát Szlovákiában.
A magyar kormányfő ünnepi felszólalásában méltatta továbbá a szlovák válságkezelést. Azt mondta, Robert Fico egy olyan országot vezet, amely tíz évvel ezelőtt a gazdasági teljesítményét tekintve még Magyarország mögött volt. Eltelt tíz év - folytatta -, és például az egy főre jutó nemzeti jövedelem szempontjából Szlovákia Magyarország előtt van. „Szlovákia ugyanúgy küzd a gazdasági válsággal, mint Magyarország (...), ennek ellenére ha meg kellene neveznem egy országot és egy miniszterelnököt, amelyik ország és amely miniszterelnök a legsikeresebben küzd az európai gazdasági válsággal, akkor ott valószínűleg Szlovákiát és Robert Ficot kellene az első helyre tennem” - fejtette ki. Közép-Európa előtt nagy jövő áll, ha a magyarok, a szlovákok és a térség többi nemzete a mostanihoz hasonló együttműködések sokaságát valósítja meg főként a gazdaság, a közlekedés, az energiaipar és a kultúra területén - mondta Orbán Viktor, kiemelve: Szlovákia és Magyarország különösképpen stabil ország. Szavait azzal zárta, hogy bár a két ország, a két nép között vannak vitás kérdések, komoly véleménykülönbségek, de a közös gazdasági sikerek jó alapot teremtenek és segítenek a fennmaradó nehéz közös kérdések megoldásához. A pilisszentkereszti ünnepség előtt a két kormányfő Dobogókőn folytatott megbeszélést egymással. (mti)
K é p g a l é r i á k
A Pilisi Szlovákok Központjának ünnepélyes átadása:
Előkészületek (2012. október 1.) https://www.facebook.com/media/set/?set=a.323997841032532.70314.147596498672668&;;type=3
A pilisszentkereszti irodabotrány képekben:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.298124746953175.62241.147596498672668&;;type=3
Pilisszentkereszt és környéke: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.291374230961560.60281.147596498672668&;;type=3
Orbán és Fico: Két jó barát ha találkozik
2016 - 2017-re készülhet el az új komáromi Duna-híd
A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára szerint 2016-17 már reális időpont arra, hogy közlekedni lehessen a Komárom és Révkomárom közötti új Duna-hídon, amelynek megépítéséről kedden írt alá közös nyilatkozatot Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő Pilisszentkereszten. Szijjártó Péter ezt szerdán az M1 Ma reggel című műsorában mondta, közölve, hogy a hidat egyenlő arányban, közösen finanszírozza a két ország, a hídhoz vezető utakat és a saját ország területén szükséges infrastrukturális fejlesztéseket pedig ki-ki maga állja. Mindemellett az Ipoly-hidak programját is folytatják - tette hozzá. A keddi pilisszentkereszti találkozón a közúti közlekedési kapcsolatok fejlesztéséről is megállapodott Orbán Viktor és Robert Fico. Ezzel kapcsolatban az államtitkár közölte: a magyar fél úgy látja, 2014-ig 16 új határátkelőhely létesülhet Magyarország és Szlovákia között, három átkelő pedig megújulhat. Így sok kistérség élete válik majd könnyebbé - jegyezte meg. Szijjártó Péter szerint az új típusú magyar-szlovák politikai kapcsolatok nem olyanok, mint például a szocialista kormányok idején, hogy „a Duna két oldaláról ordibáltak át egymásnak”, hanem teljesen normális, ésszerű a párbeszéd a két miniszterelnök között. (mti)
Orbán és Fico megszelídíti egymást
Fico: A Beneš-dekrétumok megváltoztathatatlanok
Nem lehet megváltoztatni a Benes-dekrétumokat, Magyarországnak és Szlovákiának elsősorban a gazdasági problémákkal kell foglalkoznia - nyilatkozta Robert Fico szlovák miniszterelnök, aki a Duna Közbeszéd című műsorának adott interjút magyarországi látogatása alkalmából. A magyar-szlovák együttműködésről, a két ország viszonyáról, valamint a szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák kisebbség helyzetével kapcsolatos kérdésekre válaszolva Robert Fico azt mondta, hogy Szlovákiának és Magyarországnak sikerekre van szüksége, és mint ennek kapcsán fogalmazott: „valóra vált a konstruktív párbeszéd trendje”. A kisebbségek helyzetéről a szlovák miniszterelnök elmondta, hogy szerinte a róluk való gondoskodás elsősorban az anyaországok feladata. Hangsúlyozta, hogy a szakpolitikai kérdésekkel foglalkozó kormányközi vegyes bizottságokban meg lehet beszélni a kisebbségeket érintő témákat, valamint a szlovák állampolgársági törvénnyel kapcsolatos kérdéseket is. A szlovákiai magyar kisebbség helyzetéről úgy nyilatkozott, hogy tiszteletben tartják annak jogait, még azokon a településeken is, ahol a nyelvhasználathoz szükséges 20 százalékos arányt nem éri el a magyarok száma. Az egyetlen szlovákiai magyar egyetem, a révkomáromi Selye János Egyetem esetleges visszaminősítéséről szólva azt hangsúlyozta, hogy szakmai kritériumok alapján Szlovákiában három intézményt, köztük a Selyét minősíthetik vissza főiskolává. Ha a Selye teljesíti a szükséges feltételeket, a későbbiekben újra megkaphatja az egyetemi rangot. Robert Fico a második világháború után a csehszlovákiai magyarokat kollektív bűnösként kezelő, Csehországban és Szlovákiában jelenleg is érvényben lévő Benes-dekrétumokat firtató kérdésre azt válaszolta, hogy a szlovák kormány álláspontja szerint a dekrétumok megváltoztathatatlanok, az ezzel kapcsolatos felvetések szerinte inkább a vegyes bizottságokra és a történészekre tartoznak, számára sokkal fontosabbak az emberek megélhetését befolyásoló gazdasági ügyek. Az Európai Unióról szólva a szlovák kormányfő azt hangsúlyozta, hogy az unió nem működhet a jelenlegi formájában, főként azért, mert a közös pénzt használó tagállamok eltérő gazdaságpolitikát folytatnak, így az uniós intézmények nem elég hatékonyak. „Elsősorban az Európai Unió megerősítéséért, az integrációért küzdök” - mondta. Szerinte a visegrádi országok, a Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia alkotta V4-csoport jelentősége megnőtt az utóbbi években, és a következő időszakban több olyan téma lesz, például a közvetkező hét évre szóló uniós költségvetés, amelyben együtt tudnak majd fellépni az Európai Unióban. (mti)
Megbékélés? - Robert Fico, Szlovák-magyar viszony
- Szarka László (Duna TV Közbeszéd, 2012. október 2.)
http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/10/02/19/Duna_TV_Kozbeszed_2012_oktober_2_.aspx
A Duna TV a szöges ellentétét közölte Fico mondanivalójának
A magyar média Robert Fico pilisszentkereszti látogatását követően a kisebbségi politikája jelentős változásáról tájékoztatott. A Duna TV úgy fordította Fico kijelentéseit, hogy „a kisebbségekről való törődés elsősorban az anyaországok feladata”. Az információ gyorsan szétterjedt, és átvette a Kossuth Rádió is. Az igazság viszont az, hogy semmi sem változott. Fico kijelentette, hogy rossz fordításról van szó. A szlovák kormány hivatalos álláspontja továbbra is az, hogy a kisebbségekről azon országnak kell gondoskodnia, amely országban élnek, és például ha Magyarország a szlovákiai magyarokról akar gondoskodni, azt az ország belügyeibe való beavatkozásként fogják fel. Erik Tomáš, a kormányfő szóvivője szerint Fico világosan fogalmazott. A kormányfő felkérte a televíziót, hogy javítsa ki az információt, Szlovákia budapesti nagykövetén keresztül pedig azon médiákat is megkérték, akik az információt átvették.
Öllös László: Mindkét félnek érdekében állt a barátságos hangnem
Kényes ügyek zárójelben - Fico és Orbán egymásra talált
Szarka László: A megbékéléshez kétoldalú megegyezés kell
Jószomszédi politika
Szlovákok, akik magyarnak érzik magukat
Riport a Pilisi Szlovákok Központjának átadásáról Pilisszentkeresztről
Orbán megközelítette a Föld szívcsakráját
Képgaléria
A pilisszentkereszti Szlovák Ház körüli vita
A község szlováksága számára fontos intézmény körül 2008-ban forrósodott fel a levegő. - Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga az intézmény körüli vitákról:
2008. március 21. - A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke levélben kérte a Miniszterelnöki Hivataltól: akadályozzák meg, hogy a helyi Szlovák Házból áttelepítsék a kisebbségi önkormányzat irodáját a falu másik felébe. (A 2300 lakosú Pest megyei Pilisszentkereszt - szlovákul Mlynky - az ország egyetlen olyan települése, ahol a szlovákok többséget alkotnak, a lakosság 54 százaléka vallja magát szlováknak.) A képviselő-testület ennek ellenére 25-én úgy döntött, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő Szlovák Házból április 1-jével a helyi általános iskolába helyezik át a szlovák önkormányzat irodáját, az indoklás szerint azért, hogy az újonnan alakult civil szervezetek helyhez jussanak.
2008. március 26. - A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat közölte: akár helyi népszavazást is kezdeményez az ügyben, mert a Szlovák Ház a helyiek számára érzelmi kérdés, a szlovákság identitástudatának fontos szimbóluma. Aznap a szlovák kormány is éles hangú nyilatkozatban tiltakozott a döntés ellen, a közlemény szerint „az ilyen lépések egyedül a meglevő kisebbségi jogok mértékének csökkentéseként értelmezhetők”. A pozsonyi kormány azt is közölte: szükség esetén kész arra, hogy a pilisszentkereszti kisebbségi intézményrendszer rendes működtetéséhez szükséges pénzt a szlovák költségvetésből különítse el. A nap folyamán bekérették a szlovák külügyminisztériumba a pozsonyi magyar nagykövetség ügyvivőjét is.
Robert Fico szlovák kormányfő 2008. április 22-én fogadta a pilisszentkereszti szlovákok küldöttségét, és közölte: kormánya kész pénzt adni gondjaik megoldására.
2008. március 31. - Sólyom László köztársasági elnök Pilisszentkeresztre látogatott, és úgy nyilatkozott: nem magyar-szlovák ellentétről van szó a Szlovák Ház ügyében kialakult helyi vitákban, az ezzel kapcsolatos külföldi reakciók indokolatlanok voltak.
2008. április 1. - A pilisszentkereszti képviselő-testület rendkívüli ülésen úgy döntött: egyelőre nem kell kiköltöznie a Szlovák Házból a szlovák kisebbségi önkormányzat irodájának.
2008. április 29. - Pilisszentkereszt képviselő-testülete szabályozta a Szlovák Ház használatát; eszerint az épület a jövőben elsődlegesen hatósági feladatok és közfeladatok ellátására vehető igénybe. A helyi szlovák kisebbségi önkormányzat ezzel kapcsolatban sérelmezte, hogy a jövőben csak alkalmilag használhatják az ingatlant. A döntésnek élénk sajtóvisszhangja támadt Szlovákiában, a Sme című szlovák liberális napilap jegyzetírója a pilisszentkereszti önkormányzat „elvakult hatalmi önkényéről és parttalan arroganciájáról” írt, a pozsonyi Pravda pedig arról, hogy „a magyar kormány kisebbségekről való gondoskodása kizárólag a nem Magyarországon élő kisebbségekre korlátozódik”.
2008. április 30. - Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a pilisszentkereszti települési és kisebbségi önkormányzat vezetőjét is arra kérte, hogy ne tegyenek elhamarkodott lépéseket a helyi Szlovák Ház körül kialakult ügyben. Robert Fico szlovák kormányfő aznap úgy nyilatkozott, hogy ha egy szlovákiai önkormányzat tenne hasonlót a szlovákiai magyarokkal, „bezzeg lenne cirkusz, tüntetés az Európai Parlamentben, és kitörne a harmadik világháború”.
2008. június 5. - Kiss Péter kancelláriaminiszter nyilatkozatban bejelentette: új Szlovák Ház épül Pilisszentkereszten a Miniszterelnöki Hivatal és a szlovák országos kisebbségi önkormányzat előző napi megállapodása értelmében. A regionális központ megépítésére a kormány 80 millió forintot ajánlott fel az Országos Szlovák Önkormányzatnak, a szlovák kormány június 18-án azonos nagyságú összeget hagyott jóvá e cél érdekében.
2008. szeptember 2. - Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára közölte: megkezdődhet Pilisszentkereszten a magyar és szlovák kormány közös finanszírozásával épülő Pilisi Szlovákok Regionális Központjának építése. A leendő intézményben a környék szlováksága ápolhatja hagyományait, és az irodagondok is megoldódnak.
2010. április 21. - Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára és Vilma Prívarová, a Határon Túli Szlovákok Hivatalának elnöke szlovák-magyar egyezményt írt alá a pilisszentkereszti Szlovák Közösségi Ház építésének finanszírozásáról, majd letették a kulturális központ alapkövét. Az eredeti tervek szerint az épületnek már 2009 júniusára el kellett volna készülnie, a késést az építési telek kiválasztása és az építési engedély körüli bonyodalmakat okozták. Orbán Viktor magyar és Iveta Radičová szlovák kormányfő 2010. december 14-én egyezett meg abban, hogy mindkét kabinet megemeli - a magyar fél 46 millió forinttal, a szlovák 160 ezer euróval - a pilisszentkereszti Szlovák Közösségi Ház építésének eredeti költségeihez való hozzájárulását.
2012. július 20. - A magyar és a szlovák kormány megállapodott a csaknem egy éve elkészült, de még berendezésre váró pilisszentkereszti Szlovák Közösségi Ház átadásához szükséges feltételekről és forrásokról. Az ünnepélyes átadásra a kivitelezői számlák kifizetését, a bútorozást, illetve a használatra vonatkozó szerződések megkötését követően kerül sor.
Szöveg: (mti) ● Fotó: (Imrich Fuhl / oslovma.hu)
Sólyom László köztársasági elnök nyilatkozata
a Pilisszentkereszten folytatott megbeszélései után
(2008. március 31.)
Tárgyaltam a polgármester úrral, tárgyaltam a helyi szlovák önkormányzat elnök asszonyával és a helyi képviselőtestülettel. Arról győződtem meg, hogy itt nem nemzetiségi konfliktus van, hiszen a képviselőtestület tíz tagja közül nyolc szlovák nemzetiségű, szlovákul beszélnek, és ők is kifogásolták azt a beállítást, minthogyha itt szlovák-szlovák vagy szlovák-magyar, egyáltalán nemzetiségi ellentétről lenne szó. Úgy látom, hogy a faluban évtizedek óta, de legalább 12-15 év óta húzódó személyi és politikai ellentétek vannak, és ezek robbantak most ki ebben a köntösben. Azonban lehet megoldást találni. Azért jöttem most ide, hogy megértessem a helybéliekkel Magyarország nemzetiségi politikáját, tehát azt, hogy a nemzetiségeknek kollektív jogai vannak, azt, hogy önkormányzataik vannak, és azt, hogy a helyi önkormányzatoknak a nemzetiségi önkormányzatokkal szemben is vannak kötelességei, hiszen ők tartják fönn itt a nemzetiségi intézményeket is. Meggyőződtem arról, hogy a szlovákságot és a szlovák önkormányzatot semmiféle joghátrány nem érte, tehát ha a törvénynek a betűjét nézzük, akkor minden rendben van, van hivatali helyiség, sőt jobb, mint a mostani, van költségvetés. Azonban jól tudjuk, hogy nem elég a törvény betűjét betartani, vannak érzelmek, és kiváltképpen a nemzeti kisebbségek esetében az érzelmekre különösen oda kell figyelni. Egyetértek azzal, ha a szlovákság sérelmezi, hogy el kell hagynia azt a hivatali helyiséget, amelyet magáénak érez. Ez nem volt szerencsés döntés. Másrészt viszont megértem az önkormányzat igényeit is, helyszűkében vannak, és a szlovák képviselők mondták, hogy ők azért szavazták meg ezt a döntést, mert ők az egész falut képviselve szeretnének jobb körülményeket. Azt hiszem, hogy ezt az érdekellentétet meg fogják tudni oldani, hiszen mind a polgármester úr, mind a képviselőtestület, mind pedig a szlovák önkormányzat kész arra, hogy tárgyaljon. Holnap, úgy tudom, össze fognak ülni, méghozzá közösen, az önkormányzat és a szlovák önkormányzat, és a polgármester úr is vázolt elképzeléseket, amelyeket nem az én tisztem ismertetni. Tehát én azzal a jóleső érzéssel megyek el, hogy meg fogják oldani ezt a kérdést, amelynek ez a túlburjánzása valóban indokolatlan volt.
