Magyarul / Tallózó ● 2011. április (II.)

Imrich Fuhl válogatásában

Tartozik a Paraméternek a magyar állam,

mert Orbánék nem tűrik a kritikát

2011. április 16. - (hirszerzo.hu / para)

Nem folyósítja a Közigazgatási Minisztérium a Parameter.sk szerződést szerint járó támogatását, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár nyíltan megmondta a szlovákiai magyar hírportál tulajdonosának, hogy azért teszik, mert a kormányt kritizáló cikkeket is közölnek. Barak László perelni fogja a magyar államot - közli a hirszerzo.hu. A Hirszerző a KIM részére az alábbi kérdéseket küldte el: Miért nem teljesíti a KIM szerződés szerinti kötelezettségét? Milyen politikai szempontoknak kell megfelelniük azoknak, akik támogatásért indulnak ilyen pályázatokon? Fellelhető ezeknek a politikai szempontoknak a listája valahol, vagy Répás Zsuzsanna asszonytól személyesen lehet őket megismerni? Ki ellenőrzi a KIM részéről, hogy ha valaki támogatást kap megfelel-e ezeknek a politikai szempontoknak, és nem kritizálja a kormányt? Válaszaikat természetesen közölni fogjuk. „Én azért kerültem szembe a Csehszlovák Kommunista Párttal még a rendszerváltás előtt, mert korlátozták a sajtószabadságot. Nem gondoltam volna, hogy valaha is hasonló helyzetbe kerülök” - mondta a Hírszerzőnek Barak László, a legolvasottabb szlovákiai magyar hírportál, a Parameter.sk tulajdonosa. A Parameter még tavaly májusban írt alá szerződést a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal, miután sikeresen pályázott a „Nemzetpolitikai célú média és kulturális tevékenységre” meghirdetett pályázaton. A szerződés szerint kétszer 1,5 millió forintot kaptak volna euróban. Az első részlet meg is érkezett a kiadó számlájára, a másodikat azonban azóta sem, holott a teljesítés határideje 2010 június 15. volt. A pénz helyett egyszer csak egy megkeresés jött, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkártól. Répás Zsuzsa egy budapesti találkozóra hívta tavaly novemberben a főszerkesztőt, ahol Barak László elmondása szerint nyíltan megmondta, hogy azért nem akarják elutalni a támogatást, mert a Parameter kormánykritikus cikkeket közöl, és azt kérte, hogy vagy „hagyjanak fel ezzel a gyakorlattal”, vagy „mondjanak le önként” a 1,5 millió forintról. „Természetesen nemet mondtam. Megkötöttük a szerződést, mi a ránk háruló kötelezettségeket teljesítettük, nekünk az a pénz jár. Ami a legmegdöbbentőbb volt, hogy Répás Zsuzsa még csak nem is köntörfalazott. Hiszen mondhatta volna azt is, hogy nincs forrás, ezért nem tudnak fizetni. Ebben az esetben azt válaszoltam volna, hogy így is igényt tartok a nekünk járó pénzre, de jelöljék meg azt a karitatív szervezetet, amelyiket akarják, és én egyből átutalom nekik a teljes összeget. De hogy így, ilyen szemtelenül az arcomba mondja, hogy politikailag nem vagyunk kívánatosak, azt nem vártam. Ez nyílt cenzúra” - mondta Barak László. A laptulajdonos végül tavaly decemberben ügyvédhez fordult, aki levélben kereste meg a KIM-et. Ezek után Répás Zsuzsa arra is hivatkozott, hogy nem számoltak el megfelelően az első 1,5 millió forinttal, de ez Barak László szerint nem igaz, az elszámolást ugyanis elküldték, a KIM jogi osztálya ezt láttamozta is, de azt kérték, hogy a szlovák nyelvű munkaszerződéseket ne csak ők fordítsák le magyarra, hanem hiteles fordítást készíttessenek. „Már több pályázatom volt korábban, sosem kértek hiteles fordítást, szerintem ez is csak időhúzás” - mondta Barak László. A Parameter vezetője pert is indít, ha másképp nem teljesíti a KIM a szerződésben foglaltakat. Mint ismert, a kormányváltás után szeptemberben az MTI újonnan kinevezett vezetője, Belénessy Csaba törölte a Parametert a támogatott médiumok közül, és szüntette meg az ingyenes hírszolgáltatást, mert a lap Belénessy szerint „szélsőséges hangnemben” ír. Barak László akkor azt kérte az igazgatótól, konkretizálja kifogásait, de ezt Belénessy Csaba nem tette meg. Barak László szerint akkor is egyértelműen politikai cenzúra működött. Magyarországon olyan politikai kurzus bontogatja szárnyait, amely belebarmol a sajtószabadságba” - mondta a Hírszerzőnek szeptemberben Barak László - három hónappal a médiatörvény elfogadása előtt.

Berényit újraválasztották az MKP elnöki posztjára

2011. április 16. - (mti / bumm.sk)

Berényi József lett a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) újraválasztott elnöke. A párt szombati nagymegyeri tisztújító kongresszusán Berényi volt az egyetlen jelölt. Az elnökválasztáskor Berényi megkapta a küldöttek döntő többségének támogatását: 272-en igennel szavaztak, míg 21 szavazólap érvénytelen volt. Ez azt jelenti, hogy továbbra is ő fogja vezetni a parlamenten kívüli szlovákiai magyar pártot. „A kongresszuson azt láttam, hogy megvan a tenni akarás annak érdekében, hogy az MKP-t visszavigyük a parlamentbe” - nyilatkozta megválasztása után újságíróknak Berényi. „Az elnök személye nem elég, egyedül nem tudom bevinni a pártot a parlamentbe, kell hozzá egy ütőképes, erős elnökség” - fejtette ki a politikus. „Mi nem a Híddal (magyar-szlovák párt) szemben, hanem a szlovák nacionalizmus visszaszorítása érdekében kívánunk politizálni” - válaszolta a Berényi az MTI tudósítójának az MKP-Híd viszonyt firtató kérdésére. „Amennyiben a Most-Híddal szemben fenntartásaink vannak, azt megfogalmazzuk, de nem vagyunk megszállottjai a Hídnak” - tette hozzá. A következő időszak legfontosabb konkrét feladataival kapcsolatban a politikus a májusi népszámlálást, valamint az Iveta Radičová vezette szlovák kormány munkájának a folyamatos értékelését említette. Az országos tanács szintén újraválasztott elnöke Bárdos Gyula. A szavazáskor Bárdos 286 igen szavazatot kapott, míg 11 küldött nemmel szavazott. Az MKP parlamentbe való visszatérésének bebiztosítását Bárdos „nem egyszerű, nagyon nehéz feladatnak” minősítette. Hangsúlyozta, hogy az országos tanács elnökeként „továbbra is integrálni szeretném a pártot”, mert szerinte „a különböző véleményeket meg kell hallgatni”, az országos vezetésnek nagyon jó kapcsolatot kell ápolnia a régiókkal. A tisztújító kongresszuson mintegy 300 küldött vesz részt. Berényi József az MKP hármadik elnöke. A pártot 1998 és 2007 között Bugár Béla, míg 2007 és 2010 között Csáky Pál vezette. Berényi József 1967-ben született, s magyar-történelem szakot végzett a pozsonyi Komensky Egyetemen. Mikulás Dzurinda két kormánya idején - 1998-2006 között - a szlovák külügyminisztérium államtitkára volt. 2007-től három évig az MKP alelnöki tisztségét töltötte be.

Berényi évet értékel: véleménye szerint a választások után súlyos helyzetbe került az MKP, a gyors elnökcsere célja a helyhatósági választásokon való jó szereplés volt. Úgy véli, sikerült elérnie saját célkitűzéseit, stabilizálta a pártot. A konkrét eredményeit sorolja: az árvízkárosultak megsegítését szolgáló magyar segítség elosztását sikerült elérnie a pártnak. Aláírásgyűjtésbe kezdtek a nyelvtörvény ellen, karöltve a szlovák értelmiséggel, a novemberi helyhatósági választásokon a párt „a lehetőségeihez képest túlteljesített”. Külön részt kap a beszédben Komárom, a városban való önálló indulás védelme. Sikerként kerül megemlítésre a párt szerepe a magyarországi alkotmányozási folyamatban. Meglehetősen határozott beszéd, és ami új lehet Berényi megnyilvánulásait tekintve - több éles oldalvágást is tartalmaz a Híd felé (az OKS dícséretével), valamint a sajtót, illetve az MKP rosszakaróit is bírálja. „Ott leszünk mindenhol, ahol szükséges megjeleníteni a magyar érdekeket” - állítja. Komoly bírálatot kap a Radičová-kormány, amely furcsa ügyletekkel kormányoz, „tehetetlen a magyarokkal szembeni uszító propagandával szemben” - kivéve az OKS-t -, s tovább folytatódik a déli régiók leépítése. „Mi nem a konfrontáció, a következetes érdekérvényesítés pártja vagyunk” - állítja ugyanakkor. Rátermett és energikus elnökség felállítását szorgalmazza, amelyet nem a múlt eredményei, hanem a jövő függvényében ítélnek meg, vastapsot kap.

Berényit újraválasztották

Az Új Szó háttérinformációi szerint Csákyt ugyan jelölték elnöknek, de a volt tisztviselő kijelentette, nem fogadja azt el. A tisztújító kongresszus egyébként a nyitóbeszédek után már zárt falak mögött zajlik. Az értesülések utólag helyesnek bizonyultak, Csáky nem mérettette meg magát az elnökválasztáson - beszédében kijelentette, bármilyen tisztséget hajlandó viselni, nincsenek pártelnöki ambíciói, tapsot kapott. Berényi József így egyedüliként indult, a 293 szavazatból 272 voksot szerezve (a fennmaradó 21 szavazat lett érvénytelen), míg Bárdos Gyula még meggyőzőbb fölénnyel, 286 igen szavazattal maradt az Országos Tanács elnöke. Az alelnököket tekintve több posztra nem akadt ellenjelölt - így Farkas Iván egyedül száll harcba a gazdasági és régiófejlesztési alelnöki tisztségért, az önkormányzatokért felelős alelnök pedig Őry Péter maradhat. Németh Gabriella és Neszméri Tünde között dől el a szociális alelnöki poszt, az oktatási alelnöki tisztségért Szigeti László és A. Szabó László verseng. Három jelölt is akad a környezetvédelmi és mezőgazdasáégi alelnöki posztra: Könözsi László, Miklós László és Pleva László. Az oktatásügyi alelnökségért vívott harc végül Szigeti László javára dőlt el, a volt miniszter 170 szavazatot kapott, A. Szabó László pedig 125-öt. A mezőgazdaságért felelős alelnöki poszton Miklós László 147 szavazatot kapott - Pleva László 102, Könözsi László pedig 44 voksot. Itt második körre kerül sor Pleva és Miklós részvételével.Változás történt a szociális ügyekért felelős alelnöki poszton, Németh Gabriella 168:125 arányban legyőzte Neszméri Tündét.

Csáky az elnökségben

Csáky Pál végül nem az elnöki posztért, hanem az elnökségi tagságért szállt harcba - eredményesen. Pozsony „kvótáját” kellett megszereznie, négy rivális induló ellenében, 172 támogató szavazatot szerzett. Egyben felállt az új héttagú elnökség is. Tagjai: Csáky Pál (Pozsony megye), Auxt Ferenc, Csúsz Péter (mindketten Besztercebányai kerület), Mihók Gábor, Papp Andrea (mindketten Kassa megye), Hájos Zoltán (Nagyszombat megye), valamint Stubendek László (Nyitra megye). Utóbbi két jelölt kétfordulós szavazás után nyerte el tisztségét. A párt elnökségét Mészáros Alajos egészíti ki az EP-képviselők nevében.

Villáminterjú Öllös Lászlóval az MKP-tisztújításról

2011. április 17. - (Mózes Szabolcs - Új Szó)

Öllös László politológus nem gondolja, hogy Csáky Pálnak elnökségi tagként alapvető kérdésekben nagyobb lenne a súlya. A szakember szerint a jelenlegi vezetés felelőssége, hogy a következő parlamenti választásokon hogyan fog szerepelni a jelenleg parlamenten kívüli párt. Villáminterjú.

- Mit jeleznek a kongresszus eredményei?

- Ez az eredmény a fiatalítás tekintetében egyfajta óvatos váltást jelent. Négy új tagja van az elnökségnek. Egy éve is bekerültek páran, most ismét, történt tehát némi váltás, de nem történt egy általános váltás, habár erre nem is lehetett számítani. Az alelnöki posztok közül három esetében éles verseny alakult ki, kettőnél nem volt ellenjelölt. Farkas Iván esetében azért, mert úgy néz ki, hogy a pártban nincs másvalaki, aki erre a posztra pályázna, Őry Péter esetében pedig a sikeres önkormányzati választások után valószínűtlen volt, hogy bárki veszélyezteti őt. De a másik három posztért éles verseny folyt. A korábbi alelnökök helyzetet távolról sem tekinthető stabilnak.

- Csáky Pál visszatérése az elnökségbe milyen változásokat vetíthet előre?

- Ebben a pillanatban úgy néz ki, hogy rövid távon semmilyent sem. A vele készített interjúk alapján nem úgy látja saját szerepét, hogy valamilyen szakterülettel kívánna foglalkozni. Enélkül azonban elnökségi tagként nem hiszem, hogy nagyon nagy lenne a súlya alapvető kérdésekben.

- Mi az, amiben erősítenie kell az MKP-nak a következő években ahhoz, hogy stabilan 5 százalék fölé kerüljön a népszerűsége?

- Nagyon sok mindenben. Ezek közül talán a legfontosabb a szakpolitikák. Ez nagyjából meg is fogalmazódott a közgyűlésen. Az egészségügytől a mezőgazdaságig terjedő skálán minden szakpolitikai területen eredeti, újszerű és érthető üzeneteket kell megfogalmaznia a pártnak. A nagy kérdés az, hogy ez fog-e menni. A mostani vezetés fogja nekivinni a pártot a következő választásoknak, úgyhogy ez a jelenlegi vezetés felelőssége. Még egyszer hangsúlyoznám, ez csak egy a számos terület közül, ahol erősítenie kellene.

Csáky szerint nincs komoly változás

2011. április 16. - (Susla Béla - Népszava)

Nem sokat változott az Iveta Radičová által vezetett kabinet hozzáállása a szlovákiai magyarokhoz, illetve Magyarországhoz. „Igaz, nincsen hisztérikus, civilizálatlan ordibálás, de egyébként gyakorlatilag semmi sem változott. Azok a buta törvények, amelyeket Robert Fico kormánya idején hagytak jóvá, továbbra is érvényesek” mondta a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) mai nagymegyeri tisztújító közgyűlése előtt adott interjújában Csáky Pál, a párt egykori elnöke, aki ma újraindul a pártvezetői posztért. Az MKP politikusa több példát is felsorakoztatott, így megemlítette az állampolgársági törvényt, az államnyelvről szóló törvényt, valamint az állami jelképekre vonatkozó jogszabályt is. Csáky elmondása szerint az államnyelvről szóló törvényben csak minimális változtatásokat eszközöltek, és továbbra is sugárzik belőle az alapvető cél: félelmet kelteni Szlovákia nem szlovák nemzetiségű állampolgáraiban. Az MKP korábbi elnöke azt is kifogásolja, hogy a törvényben benne maradtak a bírságolásra vonatkozó részek is. Csáky szerint nem szolgálhat mentségül az, hogy a felére csökkentette a kormány a pénzbírságokat a törvény megsértése esetében. „Ez gyermeteg kibeszélés. E téren semmilyen bírságnak nem volna helye egy demokratikus és valóban szabad államban” - mondta Csáky. Hozzáfűzte: sajnos egyéb területeken sem lehet különösebb előrelépésekről beszélni. A párt mai tisztújító közgyűlésén az elnöki posztot illetően teljesen nyitott a helyzet, annak ellenére, hogy a jelenlegi elnököt, Berényi Józsefet 11 járás támogatja, míg Csáky csak az utolsó pillanatban jelezte, hogy ismételten megpályázza a posztot.

A KDH kifogásai a kisebbségi nyelvtörvénnyel kapcsolatban

2011. április 17. - (bumm / sita)

Több kifogása is van a KDH-nak a kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel kapcsolatban, melyet Rudolf Chmel, a kormány kisebbségekért felelős alelnöke nyújtott be, s melyet már első olvasatban elfogadott a parlament. Pavol Abrhan, a kereszténydemokrata párt alelnöke a SITA hírügynökségnek elmondta: elsősorban a nyelvhasználati küszöb 20-ról 15 százalékra való csökkentését kifogásolják, pontosabb specifikációját szeretnék a kisebbségi nyelvhasználatnak az államigazgatásban, és fenntartásaik vannak az egészségügyi személyzet nyelvtudásával kapcsolatban is. Elmondása szerint a kereszténydemokraták nem szeretnék, hogy minden rendelőben, ahol egy orvos és egy nővér dolgozik, legyen kisebbségi nyelvet beszélő munkatárs. „A kórházakban, ahol 50 vagy több alkalmazott dolgozik, ez nem probléma“ - jelentette ki Abrhan. Hozzátette, a KDH még tárgyalni szeretne Rudolf Chmellel, a javaslat beterjesztőjével. A Híd javaslatának értelmében húszról tizenöt százalékra csökkenne a nyelvhasználati küszöb, ezzel Pozsony és Kassa bizonyos városrészei is beletartoznak majd az érintett települések sorába. A nyelvi jogok védelme ezentúl a horvát és cseh kisebbséget is érinti majd, az államigazgatás alkalmazottaival így ezek a népcsoportok is anyanyelvükön kommunikálhatnak majd egyes településeken. A javaslat értelmében a kisebbségekhez tartozóknak lehetőségük nyílik arra, hogy anyanyelvükön tegyenek szóbeli vagy írásbeli kérést a hatóságok felé, s ezen a nyelven kell választ is kapniuk - a lehetőség a házassági illetve halotti kivonatokat is érinti. Lehetőség nyílik a kisebbségi nyelv használatára az önkormányzati üléseken, szakmai publikációkban is megjelenhetnek a helyiségnevek. A tizenöt százalékos határnak eleget tevő szociális- és egészségügyi intézményekben szintén a saját nyelvükön kommunikálhatnának az ápoltak, valamint a községi rendőrség is használhatná a nyelvet. A tervezet tizenhárom másik törvényt változtat meg, többek között a nyelvtörvényt is - a Szlovák Televízióban a kisebbségi műsorokat nem kell szlovák nyelven feliratozni, vagy párhuzamosan szlovák nyelven is sugározni. A törvény meghatározza a tradicionális, Szlovákia területén használható nyelveket: a bolgár, cseh, horvát, magyar, német, lengyel, roma, ruszin és ukrán nyelv tartozik ebbe a csoportba.

Gašparovič titkolózik, Slota pedig

„saját kezűleg“ köpi le a megalkuvó szlovák jogászokat

2011. április 17. - (para / sita)

Ivan Gašparovič a szlovák államfő egyelőre nem árulja el, ha a Szlovák Nemzeti Pártnak sikerül 350 ezer támogató aláírást szereznie a vonatkozó petícióhoz, kiírja-e a népszavazást arról, hogy a szlovák nyelv az egyetlen hivatalos nyelv legyen Szlovákiában. Az államfő azt sem kíván elárulni, konzultál-e majd a kérdésről alkotmányjogászokkal, közölte a SITA hírügynökséggel Marek Trubač szóvivő. Ivan Gašparovičnak 1999-ben nem tetszett, amikor elődje, Rudolf Schuster alkotmányos aggályokra hivatkozva megtagadta a népszavazás kiírását arról, hogy a szlovák nyelv az egyetlen hivatalos nyelv legyen Szlovákiában. „Támogatja-e, hogy a Szlovák Köztársaság területén a hivatalokban kizárólag a szlovák nyelvet használják“ - így szól az a kérdés, amellyel egy héttel ezelőtt aláírásgyűjtésbe kezdtek a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt aktivistái, hogy miután összegyűjtik a népszavazás kiírásához Szlovákiában szükséges 350 ezer aláírást, rákényszerítsék az államfőt a vonatkozó népszavazás kiírására. A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 93. cikkelye kimondja, Szlovákiában tilos népszavazást tartani az alkotmányos alapjogokról, amelyekhez az alaptörvény 34. cikkelye a kisebbségi hivatali nyelvhasználatot is sorolja. A kérdéssel kapcsolatos esetleges referendumot eddig két szlovák nemzetiségű alkotmányjogász is alkotmányellenesnek minősítette. Ján Slota a Szlovák Nemzeti Párt elnöke viszont kijelentette: „Saját kezűleg (sic!) leköpöm, aki szlovák nemzetiségű jogász létére alkotmányellenesnek minősít egy ilyen kérdést.“

Slota szerint Ficoék a magyar szocialistákkal csókolóznának

2011. április 17. - (Parameter.sk)

Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke szerint pártja választóira utazik Robert Fico pártja, a Smer-SD. „Mindenáron meg akarják szólítani őket miközben nemzetébresztőket csinálnak magukból. Ha viszont Magyarországon ismét a szocialisták győznének, megint bratyiznának és csókolóznának velük. Nekünk viszont nincsenek efféle kapcsolataink, hogy eláruljuk a nemzetünket, államiságunkat. Egyet hangsúlyozhatok, igen rossz hallgatnom a Smer-SD és a Híd párbeszédjéről szóló híreket“, jelentette ki Slota a SITA hírügynökségnek. Slota csak néz, mint a moziban, hogy egyszerre mindenki a Szlovákiára Magyarországról leselkedő veszélyről beszél. „Mint például Smer-SD-beli kollégáink. Holott mi régen figyelmeztettünk arra a magyar stratégiai célra, hogy Szlovákiában szeretnék kiépíteni az ötödik magyar hadoszlopot. Régen megmondtuk, ha magyar kommunistákról van szó, ha a Fideszről, mindenkinek az a célja, hogy megkérdőjelezze a trianoni határokat“ - bizonygatta Slota. A pártelnök szerint, nincs olyan állam, amely önként lemond területeiről. „Ezért indítottunk aláírásgyűjtést, hogy Szlovákiában kizárólagosan a szlovák nyelv legyen a hivatalokban használatos nyelv. Bennünket egyáltalán nem érdekel, hogy a szlovákiai kisebbségek egymás közt milyennyelven beszélnek, mongolul, grönlandiul, pápua-guineai tájszólással, vagy bármilyen más nyelven, amely létezik a galaxisban. Meggyőződésünk azonban, hogy a Szlovák Köztársaságban a szlovák hivatalos nyelvnek kell uralkodnia. A Szlovák Köztársaság nemzetállam a szlovák alkotmány szerint is. A Szlovák Köztársaság állampolgárainak 85 százalékát soha nem telepítették az itt élő nemzetiségiek közé”, jelentette ki Ján Slota.

Egyre szorosabb együttműködés Kassa és Borsod között

2011. április 17. - (Tolcsvai L. László - mno.hu)

A történelmet és a kultúrát nem lehet elválasztani egymástól, ez nevezhető ugyanis a határokon átnyúló együttműködés modelljének Magyarország és Kelet-Szlovákia között - hangsúlyozta Szerencsés János, kassai magyar főkonzul azon a tudományos és szakmai konferencián, amelyet szombaton rendeztek Borsod megye, illetve Miskolc, valamint a kassai régió együttműködésének kiszélesítése céljából Kassán. A tudományos-szakmai konferenciát a kassai Šafárik Egyetem Bölcsészettudományi Karának történelemtudományi tanszéke szervezte. Az együttműködő intézmények közül említést érdemel Kassa és Miskolc önkormányzata, a két régió megyei fenntartású intézetei, köztük a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Intézet szakmai szakszolgálata, a Közművelődési és Sportintézet, továbbá a Miskolci Egyetem a Földes Ferenc Gimnáziummal karöltve. Szerencsés János beszédében kiemelte: a rendezvény célja a kassai és miskolci székhelyű szomszédos régiók együttműködési lehetőségeinek feltárása, beleértve az ott működő kulturális intézményeket, így iskolákat, múzeumokat, könyvtárakat, galériákat, levéltárakat, amelyek a történelem tanulmányozásával és a kultúra művelésével foglalkoznak. Ennek a munkának köszönhetően új és közvetlen kapcsolatok alakulhatnak ki a jövőbeni együttműködés elősegítése céljából mindkét térség szakmai elitje számára - tette hozzá a főkonzul. A találkozó legfontosabb céljának tekintették a multikulturális területén kialakult helyzet elemzését és értékelését a különböző történelmi korszakokban. Ennek jegyében előadás hangzott el többek között Kassa történelmi jelentőségéről, a magyar-szlovák kultúrkör kapcsolatában tetten érhető nyelvi, irodalmi párhuzamokról, s nem kevésbé annyira a szlovákok részvételéről az 1848-49-es szabadságharcban. Robert Pollak, a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeum igazgatója például hangsúlyozta, hogy immár széles körű kulturális, történelmi kapcsolatokat ápolnak a muzeológia területén a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Herman Ottó Múzeummal, valamint Magyarország számos más múzeumával is. Tóth Árpád, a Miskolci Egyetem adjunktusa az evangélikus népesség családi hálózata a Magyar Királyság északi vármegyéiben, különös tekintettel Pozsonyra címmel tartott előadást. Őt követte Gyulai Éva, a felsőfokú oktatási intézmény docense. Saját kutatásai alapján az 1600-as években élt kassai költő, Marussi András életútját mutatta be Poéta az adóhivatalban címmel. A Kassa-Miskolc regionális együttműködés részleteiről, a szlovák-magyar régióközi együttműködés helyzetéről és perspektíváiról ugyanakkor Tibor Ico egyetemi tanár adott tájékoztatást. Miként ismertette: a kapcsolat megerősítésének egyik sarokköve volt a Szent Erzsébet Kultúrkörhöz tartozó programok szervezése és lebonyolítása.

Hamarosan autóval is átjárható lesz a határ Sátoraljaújhelynél

2011. április 16. - (fh)

Május elsején még nem, de egy-két hónapon belül autóval, vagy kisbusszal is átjárható lesz az egykori sátoraljaújhelyi szlovák-magyar kishatár. Addig azonban még a magyar kormánynak és a szlovák parlamentnek is van tennivalója - hangzott el egy szombati, sátoraljaújhelyi sajtótájékoztatón. Az átkelőn jelenleg csak gyalogos és kerékpáros forgalom van. A sátoraljaújhelyi kishatár a gyalogos- és kerékpáros forgalomra volt berendezkedve. Sokan hitték, hogy 2007 decemberében, a schengeni határok bevezetése után autóval is át lehet majd itt hajtani, de a szomszédos, Szlovákiához tartozó Slovenské Nové Mesto (Kisújhely) képviselő-testülete nem adta áldását erre, balesetveszélyre hivatkozva. Egy időben beton virágládák kihelyezésével tették lehetetlenné a járműforgalmat. A tájékoztatón részt vett Kisújhely polgármestere Ján Kalinic is, aki korábban ellenezte a forgalom megnyitását, most azonban azt hangsúlyozta: a határátkelő, valamint az oda vezető Ronyva-híd eddig egymás ellen fordította az ellenérdekű feleket, most azonban jó lenne, ha a kapcsolatok helyreállításában lenne szerepe. Szamosvölgyi Péter Sátoraljaújhely polgármestere azt mondta: a hídon már megkezdődött a szükséges átépítés. Elmondta: sátoraljaújhelyi területen néhány százezer forintos munkára van szükség, a szlovákiai területen viszont tízmilliós nagyságrendű lesz a beruházás, ott ugyanis épül egy kamionkapu is. A teherjárműveknek ugyanis továbbra is kerülniük kell az Újhelytől körülbelül öt kilométerre levő, egykori közúti határátkelő felé. Szabó Erika a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára elmondta: hazánkra már csak az a feladat vár, hogy Magyarország módosítsa a határhidakról szóló nemzetközi egyezményt, amelyben lehetővé teszik a gyalogosok és a kerékpárosok mellett a 3,5 tonna alatti járművek közlekedését is az érintett határszakaszon. Hörcsik Richárd a Parlament Európai Ügyek Bizottságának elnöke arról beszélt, hogy bár szerették volna a változtatást május elsején, megejteni, de a nemzetközi egyezmények módosítása egy törvények által előírt folyamat, aminek megvan a szabott ideje. Ezzel együtt bízik benne, hogy egy-két hónapon belül, vagyis mire megkezdődik az idegenforgalmi szezon, már autóval is lehet majd közlekedni a sátoraljaújhelyi kishatáron.

Sátoraljaújhelyen összeszedik, Szlovákiában eladják a fém hulladékot

2011. április 16. - (fh)

Szlovákiába hordják át a fém hulladékot a sátoraljaújhelyiek, mert a városban megszűnt az átvétel. Szombaton lomtalanítás volt a zempléni városban, így sokan vágtak neki az országhatárnak, hogy a határ menti Slovenské Nové Mesto-ban értékesítsék a kidobált fém holmit. A Független Hírügynökség tudósítója által megszólított férfi elmondta: a fém hulladék kilójáért 25 forintot kapnak. Egy másik ember kiemelte: neki már euróban is fizettek a leadott portékáért. Sátoraljaújhelyen nagy érték a hulladék, ugyanis a péntek este kirakott holmit őrizték a lomolók. Szamosvölgyi Péter a zempléni város polgármestere újságíróknak arról számolt be, hogy az egyik helyre ki kellett hívni a rendőrséget is, ugyanis a hulladékszállítást végző szolgáltató dolgozóinak egy csoport nem engedte elvinni a lomtalanítás miatt kirakott, fölösleges holmit.

Szlovákia privatizáció révén szerezne pénzt az eurómentőövhöz

2011. április 15. - (mti)

Szlovákia az állami vagyon privatizációja révén szeretne pénzt szerezni az eurómentőövhöz való hozzájárulásra. Ezzel a javaslattal Ivan Miklos pénzügyminiszter állt elő. Szerinte ez sokkal jobb megoldás lenne, mint az eredeti terv, miszerint Szlovákia a nemzetközi pénzpiacon kölcsönözné ki az összeget. „Ha a privatizációból származó pénzt használjuk fel erre a célra, az nem fogja befolyásolni sem az államadósságot sem az államháztartás hiányát” - jelentette ki egy szakmai fórumon a miniszter. Az eurómentőövhöz 2013 után Szlovákiának 659 millió euróval kell hozzájárulnia. A pozsonyi kormány a közelmúltban döntött hat nagy, állami kézben lévő városi hőerőmű eladásáról, és tervezik a Slovak Telekom távközlési társaság eladását is. Szakértői becslések szerint a privatizációból az államkassza összesen mintegy 1,2 milliárd eurós bevételhez jutna. Miklos ötlete azonban nem nyerte el a koalíciós partnerek tetszését. „Fura elképzelés, hogy a szlovák cégek eladásából szerzett bevételt azon bankok nyereségének a megmentésére használjuk fel, amelyek hatalmas kamatokkal kölcsönöztek sok pénzt felelőtlen kormányoknak” - érvelt Richard Sulík, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnöke, parlamenti elnök. Nem tartja jó ötletnek a Híd legfőbb gazdasági szakértője sem, bár nem egészen ellenzi. „Mi azt fogjuk támogatni, hogy a pénzt az államadósság csökkentésére vagy az eladósodott kórházak megsegítésére fordítsuk” - nyilatkozta Ivan Svejna, a Híd alelnöke. Több gazdasági szakértő azonban támogatásáról biztosította Miklos ötletét.

„Partneri viszony és nem alárendeltség” kell a Fidesz és a Híd között

A magyar kormánynak nincs szüksége egyenrangú partnerekre

2011. április 15. - (Kósa András - hirszerzo.hu)

A magyar kormányt belpolitikai szempontok vezérlik a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájában, és nem áll szóba olyan szervezetekkel, amelyek egyenrangú partnerként szeretnének viselkedni - mondta a Hírszerzőnek Nagy József, a Híd-Most párt politikusa, a szlovák kormány környezetvédelmi minisztere.

- A múlt héten robbant a hír, hogy negyven képviselőt lehallgatnak a szlovák parlamentben, köztük egy kormánytagok - Önt. Svájci utakról beszéltek. Mi ebből az igazság?

- Örülök, hogy éppen Svájcot említették, mert négy éve nem jártam ott. Ha mondjuk Magyarországot mondták volna, nehezebb helyzetben lennék. Ez az egész az ellenzék, köztük Ján Slota Nemzeti Pártjának a kísérlete arra, hogy megbontsa a koalíció egységét. Nem foglalkoznék vele, de ha már az ember családi életét is érinti, nagyon kellemetlen, húsz éve éppen azért döntöttük meg a rendszert, mert nem akartuk, hogy ilyen előfordulhasson.

- Azt hallani, hogy a belügyminiszter tudtával folytak a lehallgatások.

- Ez nem igaz, megkérdeztem tőle, amikor kipattant az ügy, határozottan cáfolta.

- A Híd más politikusai is érintettek, ez innentől nem koalíciós kérdés is?

- Nem, hiszen még egyszer mondom, ez nem történt meg, csak híresztelés. Legfeljebb mostantól egy kicsit figyelünk majd, hogy ne mondjunk félreérthető dolgokat a telefonba.

- Második olvasatban tárgyalja hamarosan a parlament a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvényt. A törvénytervezet szerint a korábbi 20 százalék helyett 15 százalékos kisebbségi arány mellett teszi lehetővé a nyelvhasználatot a közhivatalokban. Az egyik koalíciós partnerük, a KDH ezzel elégedetlen. Eltér-e a Híd majd a törvényben szereplő számtól fölfelé, csak hogy átmenjen a szavazáson a tervezet?

- Spekuláció volna ezt találgatni. De ez nem csak nekünk fontos, a szlovák pártoknak is, hogy megőrizzék az arcukat kifelé.

- A magyarországi belpolitikai események mennyire befolyásolják a szavazás kimenetelét?

- A magyar belpolitika rásegít arra, hogy a szlovák pártok keménykedhessenek nemzeti ügyekben, és úgymond kemény választ adjanak a magyaroknak, megmutathassák, hogy nem engednek. Ha őszinte érdeke a mai magyar kormánynak, hogy a szlovákiai magyar kisebbség komfortosabban éljen, akkor jobb lenne, ha nem viselkedne annyira provokatívan. Ezt vártuk volna a tavalyi szlovákiai választások előtt is, de akkor, sajnos sem figyeltek ránk. A kevesebbel többet el lehetne érni. Persze, ha azt próbálják bebizonyítani, hogy mi itt úgysem tudunk sikereket elérni, akkor az más kérdés, csak akkor nem tudom, hogy mire megy ki a játék: arra, hogy támogassuk a külhoni magyarokat, hogy jobban élhessenek ott, ahol élnek, vagy csak furkosbotnak használjuk őket, amivel lehet a másik fejét verni. Így is lehet, csak akkor teremtsünk tiszta helyzetet.

- A magyar kormánypártok világossá tették, hogy Önöket nem tekintik partnernek, nem is állnak szóba Önökkel. Mennyire érzik úgy, hogy a magyar kormány határon túli politikáját valójában belpolitikai érdekek motiválják, és amikor Önökről beszélnek, akkor is a hazai közvéleményre figyelnek?

- A fő kérdés szerintem az, hogy van-e a magyar kormányban igény arra, hogy olyan kapcsolatot alakítson ki a határon túli szervezetekkel, ami partneri viszonyon alapul, nem alárendeltségen. Ha erre részükről nincs igény, akkor ez belpolitika is.

- Van ilyen igény?

- A Híd csak partnerkapcsolatot tud elképzelni bármelyik másik párttal. Lehet, hogy a Magyar Koalíció Pártja benne van egy paternalista viszonyban is, de azok nem mi vagyunk. Lehet, hogy a magyar kormánynak ez pozitív, azért kapják ők a figyelmet és a támogatást. A magyarországi kormánypártok csak az MKP-val állnak szóba. Szeretném tudni, mitől magyarabb az MKP, mint mi? Rólunk azt mondták, hogy csak ámítottuk az embereket azzal, hogy magyar érdekekért küzdő párt vagyunk. Itt van, eltelt háromnegyed év, meg lehet nézni, mit tettünk a magyarságért.

- Önök mikor próbáltak utoljára dialógust kezdeni a magyar kormánnyal?

- Nézze, nem dörömbölünk egyik ajtón sem, hogy „hallgassatok már meg minket”, de nyitottak vagyunk egy egyenrangú felek közötti párbeszédre. Én azt gondolom, hogy a Fidesz állította elő ezt a helyzetet. Hozzátenném: magyar kormányzati kollégáimmal nagyon jó a viszonyom, a mondanivalóm alapvetően a pártkapcsolatokat érinti, kormányzati párbeszédünk jelenleg is jónak tekinthető.

- Magyar kollégáival, Illés Zoltánnal, Fazekas Sándorral milyen a kapcsolata?

- Velük nagyon korrekt, szinte többet találkozunk, mint a saját pártelnökömmel. Jó érzés az, amikor összejön négy európai miniszter és magyarul tudunk beszélni, hiszen Romániában is magyar a tárcavezető, és az osztrák kolléga is elbeszélget magyarul.

- Hogyan értékeli a Fidesz-KDNP alkotmánytervezetének határon túli magyarokra vonatkozó passzusait?

- Időzítés kérdése az egész, nekünk nyilván nem szerencsés, hogy ez éppen most történik. De ebbe természetesen nem szólhatunk, és nem is akarunk beleszólni, de ugyanezt várjuk el a magyar kormánytól is. Meg tudjuk oldani a saját dolgainkat. Például az említett 20 százalékos határ már 1991 óta létezik, az MKP azóta kétszer volt kormányon, és nem tudta elérni a csökkentését, nekünk most jó esélyünk van rá.

- A kettős állampolgárság kérdése mennyire befolyásolja az Önök helyzetét?

- Ez éppen úgy csak arra jó, hogy a szlovák pártok kijátszhassák a nemzetiségi kártyát a magyarok ellen. Nekem személyesen nem hiányzik a magyar állampolgárság, nem találtam meg benne azt az üzenetet, amiért felvenném, bár a választójogot lehet, hogy arra használnám, hogy olyan politikust küldjek a magyar parlamentbe, aki elismeri, képesek vagyunk meghatározni, hogy mire van szükségünk itt, és el is tudjuk érni békés, demokratikus eszközökkel.

- Tehát Ön nem igényli majd.

- Nem. Bizarr helyzetnek érzem, hogy én innen meghatározhassam, hogy mi fog történni Magyarországon, miközben az ottani törvények rám nem lesznek érvényesek. Ez számomra bizarr, nem tudok mást mondani. Azt, hogy magyar vagyok, se elvenni, se odaadni nem tudják nekem egy állampolgársággal, szavazójoggal, főleg, hogy már uniós állampolgárok vagyunk. Persze Ukrajnában ennek más az olvasata, ott a praktikus szempontok is fontosak lehetnek.

- Az Ön felesége szlovák, de megtanult magyarul, a gyermekeik magyar iskolába járnak. Ez mennyire gyakori? Inkább az ellenkezőjéről hallani, hogy a vegyes házasságban a gyerekek már szlovák iskolába járnak.

- Dunaszerdahelyi vagyok, ahol 90 százalék a magyarok aránya, ott ez a jellemző a vegyes házasságokra is. Igaz, ez a felvidéki magyarság egészét tekintve nem tipikus. Ezért is fontos a 15 százalékos nyelvhasználati küszöb bevezetése: még többen, még több helyen érezhessék természetesnek, hogy a nyelvüket használhatják a hivatali ügyintézésben is. Persze arra kell törekedni, hogy minél több vegyes házasságban írassák a gyerekeket magyar iskolába. De ennek egyik alapfeltétele, hogy a magyar iskolában jól tanítsák a szlovák nyelvet, mert akkor a szülőnek nincs oka arra, hogy szlovák iskolába küldje a gyereket.

- Van most elég magyar iskola, ahol minőségi oktatást nyújtanak, hogy később se érje hátrány a diákokat?

- Egy magyarnak mindig nehezebb lesz, de azt hiszem, ez csak erősíti az embert. Persze nem eszik olyan fóron a kását. Amikor én felvételiztem a közgazdasági egyetemre, akkor is figyelembe vették a tanárok, ha éppen csak azért akadtam meg valamiben, mert a megfelelő szlovák kifejezés nem jutott eszembe, de egyébként tudtam a tananyagot. Amíg nincsenek nemzetiségi feszültségek, előny is lehet a kétnyelvűség. A magyar gimnáziumok felvételi statisztikái semmiben sem maradnak el a szlovák tannyelvűektől. Egyelőre nem kell attól félnünk, hogy nem tudunk annyi magyarul beszélő példaképet „kitermelni” magunk közül, hogy ne legyen motiváció a magyarul tanulásra.

- Mostanság vannak olyan felmérések is, hogy a közelgő népszámláláson sokan nem vállalják majd a magyar identitásukat. Mennyivel csökkenhet a magyarok száma?

- Magyarok vagyunk a rossz életvitelünkkel, a rossz egészségügyi statisztikáinkkal, a kisebb népszaporulatunkkal is, vagyis sajnos csökken a magyarság létszáma itt is. A tíz évvel ezelőtti népszámláláshoz képest a magyarok egyhetede természetes módon eltűnt, és a születések ezt nem kompenzálták teljesen. Legutóbb a romák közül több mint százezren magyarnak mondták magukat, de közülük azóta sokan már szlovák iskolába íratták a gyermekeiket, és szlovákul is beszélnek. Ők valószínűleg szlováknak mondják majd magukat, vagy éppen romának. Ez tízezreket jelenthet.

- Van olyan, hogy valaki fél magyarnak vallani magát?

- Nincs. Ez ugyanolyan demagógia, mint hogy a magyar többségű falvakban nem lehet szlovákul beszélni.

Turisztikai régióink mutatkoztak be Kassán

2011. április 15. - (Objektív Hírügynökség)

Nagy sikerrel indult a Magyar Turizmus Zrt. észak-magyarországi és észak-alföldi régióinak road show-ja Szlovákiában. Az első állomáson, Kassán, április 13-án mintegy 50 szlovák utazási iroda és média képviselője hallgatta végig a régiók bemutatkozását - tudatta az Objektív Hírügynökséggel az MT Zrt. A szakmai rendezvényt Szerencsés János, a Magyar Köztársaság kassai főkonzulja nyitotta meg, és ismertette a vendégeknek az aktuális, turisztikai határ menti szlovák-magyar együttműködéseket. Az MT Zrt. Regionális Marketing Igazgatóságainak prezentációit a szolgáltatók előadása követte, majd workshop keretében tárgyalásokat folytathattak egymással a potenciális partnerek. A rendezvényt régiós ételek és italok kínálata és kötetlen beszélgetés zárta. Az eseményről a kelet-szlovákiai regionális televíziók is hamarosan beszámolnak. A road show második állomása Pozsonyban lesz, május közepén.

Somogyi a rajkai enklávé érdekében lobbizik

2011. április 14. - (Veres István - Új Szó)

Megszűnhet a szlovák állampolgárok gyerekeit érintő fizetési kötelezettség a magyarországi nevelési és oktatási intézményekben. Jelenleg a magyarországi óvodák és általános iskolák pénzt kérhetnek azoktól a szülőktől, akik nem magyar állampolgárok. Nem tandíjról, hanem arról a normatív támogatásról van szó, amelyet az államtól kapnak az óvodák és az iskolák a beíratott gyerekek számától függően. Somogyi Szilárd parlamenti képviselő (SaS) kedden egyeztetett Pokorni Zoltánnal (Fidesz), a magyar Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével. „Megvizsgálják a kötelezettség megszüntetésének lehetőségét. Három héten belül ismét találkozunk” - mondta lapunk kérdésére Somogyi. Elmondta azt is, hogy néhány hónapja Kiss Vince rajkai polgármester hívta fel a figyelmet a problémára. A múlt év végéig ugyanis a Szlovákiából Rajkára települtek gyerekei térítésmentesen látogathatták a helyi óvodát és iskolát, az önkormányzat ugyanúgy igényelte rájuk az államtól az egy főre járó támogatást, mint a többi gyerek esetében. Az Állami Számvevőszék év végi ellenőrzése viszont ezt jogszerűtlennek minősítette, mi több, a szlovák állampolgárok gyerekeire kifizetett „fejpénzt” az önkormányzattól követelte vissza. A Számvevőszék döntése értelmében a nem magyar állampolgárok gyerekeire nem az állam fizet, hanem a szülők. Az óvodások esetében egy tanévben 180 ezer forintról van szó (a tényleges óvodalátogatás alapján változhat), az iskolásoknál 120-150 ezerről. Az önkormányzat a szülőkre igyekezett áthárítani a terheket. A magyar kormány májusban terjeszti az Országgyűlés elé az új közoktatási törvényt. Somogyi Szilárd szerint ez a legjobb alkalom arra, hogy a rajkaiak helyzetét is orvosolják. „Ezekkel a szülőkkel kétszer fizettetik meg ugyanazt a szolgáltatást, ugyanis szlovák állampolgárként Szlovákiában adóznak, vagyis hozzájárulnak a szlovák oktatásügyhöz. A Magyar Állam viszont ezt ismét kifizetteti velük” - figyelmeztet a képviselő, hozzátéve, hogy Szlovákiában a jelenlegi jogszabályok szerint ingyen tanulhatnak a magyar állampolgárok gyerekei. Pozsonyból és környékéről az utóbbi években az alacsonyabb ingatlanárak miatt több százan költöztek Rajkára és a közeli határmenti falvakba. A helyi magyar iskolákba elsősorban az odatelepült szlovákiai magyarok íratják gyerekeiket, az óvodákban azonban szép számmal akadnak szlovák anyanyelvű gyerekek is. A rajkai önkormányzat kimondottan az ő kedvükért szlovákul beszélő óvónőt is alkalmaz.

Több mint 2000 kérvény a kisebbségi kultúra támogatására

2011. április 14. - (Új Szó)

Több mint 2000 pályázat érkezett a kormányhivatal kisebbségi kultúra támogatására meghirdetett felhívására, amelynek leadási határideje hétfőn járt le. „Az érdeklődés jelentősen meghaladja a korábbi években tapasztalt szintet, mintegy 800 pályázattal többet regisztráltak a pályázók, mint egy évvel korábban, amikor még a kulturális minisztérium hirdette meg ezt a támogatási programot” - mondta Lajos P. János, a kormányhivatal kisebbségi kultúra szakosztályának vezetője. Abszolút számokban a legnagyobb növekedés a magyar szervezetek által benyújtott pályázatok esetében tapasztalható, míg 2010-ben 747 kérvény érkezett a magyar kultúra támogatására, idén 1308 projektet regisztráltak a szervezetek. Nőtt azonban a többi kisebbség szervezetei által benyújtott pályázatok száma is, sőt az arányokat tekintve néhány esetben megelőzik a magyar szervezetek által leadott pályázatokat. A horvát, az orosz és a zsidó szervezetek kérvényeinek száma megduplázódott, és jelentős növekedés tapasztalható a roma, ruszin és ukrán pályázatok esetében is. „Idén ugyan jelentősen nőtt a kisebbségi kultúra támogatására felhasználható összeg is, az előző évihez képest több mint 500 ezer euróval, de a rendelkezésre álló 4 millió euró várhatóan nem lesz elég minden igény, kérés kielégítésére” - véli Lajos P. János. A számok még változhatnak, jelenleg folyik ugyanis a papíron beérkezett kérvények nyilvántartásba vétele, feldolgozása, és ezek száma várhatóan alacsonyabb lesz, mint a regisztrált pályázatoké. A tapasztalatok alapján ugyanis a szervezetek több próbaprojektet is kidolgoznak, amelyeket aztán nem küldenek be kinyomtatott változatban. A hivatal csak a kinyomtatott, papíron is beküldött, aláírt, és egyben elektronikusan is regisztrált pályázatokat értékeli, a pályázati felhívásnak megfelelően. A pályázatok formai ellenőrzését a hivatal április végéig szeretné befejezni, a hiányos, formai hibás pályázatok nem kerülnek az értékelő bizottságok elé. A nagyobbrészt a kisebbségek képviselőiből, szakemberekből álló értékelő bizottságok május első felében ülhetnek össze, így várhatóan májusban már megszülethet a végleges döntés is, a pályázati felhívásban vállalt menetrendnek megfelelően.

Vitába keveredhet szomszédaival Magyarország

2011. április 14. - (mti)

Vitába kerülhet szomszédjaival Magyarország a jövő héten elfogadandó alkotmány azon pontja miatt, amely utalást tartalmaz az egységes magyar nemzet eszméjére - írta csütörtökön megjelent legfrissebb számában a European Voice című brüsszeli hetilap. A brit Economist-csoporthoz tartozó, szinte kizárólag az Európai Unióhoz kapcsolódó ügyekkel foglalkozó lap - amely angol fordításban, teljes terjedelmében is idézte az említett mondatot - emlékeztetett arra, hogy Szlovákia nyilatkozatot adott ki az alkotmányozásról, amelyben leszögezte, hogy „el fogja utasítani a szuverenitásába való beavatkozási kísérleteket”. A European Voice megemlítette, hogy az új alkotmányt a Fidesz elsöprő választási győzelmének évfordulóján fogadják el hivatalosan. Hozzátette: a vezető kormánypárt kétharmados parlamenti többségének köszönhetően nem férhet kétség ahhoz, hogy az alaptörvényt jóváhagyják. Emlékeztetett az újság arra is, hogy a hónap elején a magyar alkotmányozásról - a liberális frakcióvezető, Guy Verhofstadt kérdése kapcsán - szó esett az Európai Parlament plenáris ülésén is.

Konfliktusokra számít az alaptörvény körül egy brüsszeli lap

2011. április 14. - (origo)

Az egységes magyar nemzet eszméjének alaptörvénybe foglalása konfliktusokat okozhat Magyarország és más EU-s tagállamok közt - írja a European Voice című brüsszeli lap. Az Orbán Viktor csütörtöki látogatásához igazított cikk megjegyzi, hogy a szlovákok máris tiltakoztak az alaptörvény ellen. Az alkotmány vitákat okoz címmel jelentetett meg csütörtökön egy rövid cikket az új magyar alaptörvényről a European Voice című uniós politikával foglalkozó lap. A cikk szerint a jövő héten elfogadandó alaptörvény máris konfliktusokat generált Magyarország és EU-tag szomszédjai közt, mivel annak szövegében szerepel „az egységes magyar nemzet eszméje” kifejezés. A lap szerint ez a megfogalmazás máris kiprovokált egy nyilatkozatot a szlovák kormányból, amelyben azt írják: Szlovákia „visszautasít minden, a szuverenitását érintő beavatkozási kísérletet”. A cikk emlékeztet arra, hogy Romániában mintegy 1,4 millió, Szlovákiában pedig 520 ezer magyar nemzetiségű ember él, és a magyar kisebbségek helyzete, illetve Magyarország velük kapcsolatos politikája folyamatos feszültségforrás. A European Voice cikke szerint nem kétséges, hogy a parlament jövő hétfőn elfogadja az új alaptörvényt, amelyet hivatalosan a Fidesz kétharmados győzelmét hozó választás első évfordulóján hirdetnek majd ki. A baloldali ellenzék bojkottálja az alkotmányozás folyamatát, mivel úgy vélik, a kormány nem érdekelt a valódi vitában - írja a brüsszeli lap. Orbán Viktor magyar miniszterelnök éppen csütörtökön látogat Brüsszelbe, hogy Herman Van Rompuy-jel, az Európai Tanács elnökével tárgyaljon a soros magyar elnökség félidei eredményeiről.

„Kisebbségi mintaországként“ - Meg kell őrizni a kisebbségi kultúrát

2011. április 14. - (mti)

Meg kell védeni és őrizni a nemzeti kisebbségek kultúráját az Európai Unió tagországaiban, és ehhez önkormányzati jogokat kell nekik biztosítani - erről esett szó A kulturális sokszínűség esélyei az Európai Unióban című nemzetközi konferencián csütörtökön. Németh Zsolt külügyi államtitkár úgy fogalmazott: Magyarországnak kézenfekvő feladata, hogy „kisebbségi mintaországként” próbálja megteremteni a magyarországi kisebbségek életének feltételrendszerét. Értékelése szerint a jelenlegi alkotmányozás ezt az elképzelést is szolgálja. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, a romániai magyarok kulturális autonómiájának megteremtésével, a szükséges törvények megalkotásával kapcsolatban elmondta: bízik benne, hogy 2011 lesz az az év, amikor ennek intézményi garanciáját meg tudják teremteni. Ezzel összefüggésben kiemelte: a többségi társadalommal meg kell értetni, hogy a kisebbségeknek adott jogok nem csorbítják a többség jogait. Kelemen Hunor szerint a romániai magyar törekvésekben nagy segítséget tud nyújtani az anyaország, Magyarország és az Európai Unió. Mint mondta, az uniónak előbb-utóbb kodifikálnia kell a kisebbségek jogait, és úgy vélte, hogy ebben a magyar EU-elnökség is sokat tesz. Tytti Isohookana Asunmaa, volt finn kulturális miniszter, az oului egyetem tanára arról beszélt, hogy a modern Európában „nincs monokultúra, csak a multikulturalizmus elfogadása a megoldás”. A finn politikus, aki az Európa Tanács számára 2001-ben készített jelentést a moldvai csángók helyzetéről, elmondta még, hogy azok bizonyultak a legsikeresebb multikulturális országoknak, például Ausztrália, Kanada vagy Svédország, amelyekben elfogadták és támogatták az anyanyelv megőrzését. Bíró Ágnes, volt szlovákiai kulturális államtitkár, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) politikusa felszólalásában bírálta azt, ahogy a szlovák politika a kisebbség jogait kezeli. A szlovákiai magyarok helyzetéről szólva úgy fogalmazott, hogy „a nemzetállamot erőltető tendenciák felbukkanásával viaskodunk”. Hangsúlyozta, hogy megoldást „az autonómiák létjogosultságának elismerése” jelenthet az Európai Unió tagországaiban, „egyébként a magyar szín lassan de biztosan eltűnik a környező országokból”. Németh Zsolt a magyar-szlovák viszonyról szólva kijelentette, hogy minőségileg más helyzet alakult ki az elmúlt egy évben, mert a süketek párbeszéde helyett érdemi együttműködés kezdődött.

Semjén Zsolt: Védeni kell a nemzeti kisebbségek kultúráját

2011. április 14. - (mti)

A nemzeti kisebbségek nyelvének, kultúrájának védelmét hangsúlyozta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes csütörtökön Budapesten. Semjén Zsolt A kulturális sokszínűség esélyei az Európai Unióban című konferencián kiemelte: minden nemzet jogát el kell ismerni a létezéshez, és védeni kell mindeni nemzetiségnek azt a jogát, hogy saját kultúráját, nyelvét, hagyományait megőrizhesse és ápolhassa. A kisebbségi nyelvek, kultúrák értéket képviselnek - mondta. „Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan sajátos gazdagság”, amelyet kizárólag az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek - fogalmazott Semjén Zsolt. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese szerint minden nemzet értékhordozó közösség, az „emberiség termőformája a nemzeti lét”, ennek kiveszésével az emberiség válna szegényebbé. Semjén Zsolt kitért arra is, hogy ma két nagy tévedés van jelen Európában: az egyik szélsőség „egyfajta kozmopolita ideológia nevében” azt mondja, hogy nem érték, ha egy közösség kötődik saját tradícióihoz, hagyományaihoz. A másik szélsőség pedig az a nacionalista és soviniszta felfogás, amely egy nemzet vélt érdeke alapján tagadja más nemzetek létezéshez való jogát. Ez ugyanolyan tévedés, ez is a nemzeti kultúrák ellen irányul - mondta a miniszterelnök-helyettes. Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke arról beszélt, hogy a multikulturalizmus liberális modellje Európában végleg megbukott, működésképtelen. Hozzátette: gyakran kísért az a veszély, hogy az európai integráció a globalizáció negatív irányába csap át. Olyan belső európai párbeszédre van szükség, amely képes jól meghatározható tartalommal megtölteni az európai közös értékeket, képes áthidalni, lebontani a „mentális vasfüggönyt” Nyugat-Európa és a volt kommunista országok között, és amelynek eredményeképpen a valóban erős Európa integrálni volna képes a bevándorlókat - fogalmazott. Az EP alelnöke szerint jelen pillanatban Európa ebből a szempontból gyenge, a kultúrák közötti párbeszéd helyett „nacionalista nagymonológokat” hallani. „Kétezer éves zsidó-keresztény gyökereinket egy tollvonással töröltük, a globalizációs nyomás alatt hagyományainkról lemondtunk, a gazdasági érdekek viszont a tágabb értelemben vett kulturális érdekeinket írják felül” - mondta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Egy, romániai diákok körében végzett felmérés eredményeire utalva arra a veszélyre figyelmeztetett, hogy a jövő nemzedéke a bevándorlókkal szemben még elutasíthatóbbá válhat, a kirekesztést és elnyomást harsogó szélsőséges demagógia iránt az eddiginél is fogékonyabb lesz. Ezen sürgősen változtatni kell, amiben az oktatásnak kiemelt szerepe van, mert különben párbeszéd helyett árokásásra lehet berendezkedni - fejtette ki. Tőkés László szerint Magyarország és a magyarok programszerűen segíthetnék elő a kultúrák közötti párbeszédet. Németh Zsolt külügyi államtitkár köszöntőjében szintén a multikulturalizmus liberális modelljének válságára mutatott rá. Ez idézte elő azt, hogy Európában megerősödtek a radikális, szélsőséges politikai nézetek, hogy az etnikai türelmetlenség fellángolt nemcsak Közép-Európában, hanem Európa nyugati felén is, és politika-, pártpolitika-formáló tényezővé tudott válni. Hozzátette: a multikulturalizmus közösségi azonosságtudatot megerősítő, hagyománytisztelő modellje ugyanakkor erősödik, „kibontakozás, jövő előtt áll”. Az EU alapjogi chartája ezért foglalja magában a sokszínűség tiszteletben tartását, és ezért esik egyre több szó az intézményi garanciákról. Európa ereje a kulturális sokszínűség - szögezte le az államtitkár.

Rólunk szól

Grendel Lajos: Négy hét az élet - Kalligram, 279 oldal, 2900 forint

2011. április 16. - (Benedek Szabolcs - Népszabadság)

Boldogult úrfi koromban, alig egy-két esztendővel a rendszerváltás után, általában az utcáról szereztem be a napi betevő szépirodalmat: a könyves pultok akkortájt nem misztikus krimiktől, celebek önéletírásaitól és ponyváktól roskadoztak, hanem az újonnan indult kiadók kortárs vers és prózaköteteitől. Például a pozsonyi Kalligraméitól, amelynek első, jellegzetes, zsebkönyv méretű, fekete fedeles kiadványaira bizonyára többen emlékszünk. Közöttük akadtam rá Grendel Lajos Einstein haragjai című regényére, amit éppenséggel Kertész Imre Gályanaplójával együtt vásároltam meg (utóbbit nem a Kalligram adta ki). Elolvasása után mohón keresni kezdtem Grendel többi művét. Ebben egy akkoriban frissen megismert barátom volt a segítségemre, aki nem sokkal azelőtt költözött városunkba a háborús Jugoszláviából, s nemcsak nekem adta első szóra kölcsön a birtokában lévő, Újvidékről átszöktetett Grendel-köteteket, hanem új munkahelyén, egy gimnáziumban ugyancsak a szlovákiai magyar író hű olvasójává tette néhány kollégáját. Egyikük (civilben fizika-kémia szakos tanár) Pista barátom azon faggatózására, hogy neki mi tetszik leginkább Grendel Lajos könyveiben, azt a kézenfekvően egyszerű, mégis pontos tételt fogalmazta meg, miszerint „az, hogy rólunk szólnak”. Ami - utólag visszagondolva a magyar próza akkori fogadtatására, a „semmi könyveire” - nem kis dicséretnek számított. Grendel legutóbb a modern magyar irodalom történetével rukkolt elő, utána azonban visszatért a nála kiválóan bejáratott műfajhoz, a regényhez. Sanyi leutazik Pozsonyból a szülővárosába azért, hogy amíg rokonai az Adrián nyaralnak, őrizze azt a házat, amely évtizedek óta a családjáé, s amelyben ő is igen hosszú időt töltött el. A ház pedig, ahogy Proustnál a madeleine sütemény, elindítja benne az emlékezés folyamatát, melynek során nemcsak egy család története bontakozik ki, hanem a város, a környék, sőt az ország történelmének egy jókora szelete (avagy ahogyan az író fogalmaz: a történelemnek nevezett bohózat előadásai). Az emlékezésben Hugó, a hajléktalan (saját meghatározása szerint: szabad ember) személyében társ is szegődik Sanyi mellé, aki a másik elbeszéléseire reflektálva ugyancsak elmondja életének meghatározó eseményeit. „A test öregszik, de az emlékek nem öregszenek” - jut eszébe Sanyinak néhai apja kijelentése. A Sanyi és Hugó által felidézett történetekben házasságok és megcsalások, születések és halálok, kikopó és elinduló nemzedékek követik egymást. Mindez persze önmagában vajmi kevés különlegességgel bírna (mondhatni: hétköznapi esetek), amennyiben Közép- és Kelet-ként nem szerepelne folyton a háttérben a történelem a maga háborúival, forradalmaival és megszállásaival. És persze a nemzetiségi kérdés. Saször is világossá válik, egyike volt a város köztiszteletben álló és ennek dacára szabadlábon lévő személyeinek -például akkor ütötte meg először a bokáját, amikor megsiratta az 1956-os magyar forradalmat. Ráadásképpen 1968-ban avval fogadta a bevonuló magyar csapatokat, hogy: „A fene se hívta már magukat, de ha már itt vannak, ne siessenek annyira.” Sanyi gyerekként falovat kapott ajándékba Klementina nénitől, mondván, „a magyar nép lovas nemzet”, ami azért volt különös, mivel a néni „se azelőtt, se azután nem foglalkozott nemzetkarakterológiával, úgy általában véve nem is érdekelte a magyarsága, mert azt se kitüntetésnek, se átoknak nem tekintette, ellentétben Sanyi apjával vagy Vilmával, vagy éppen Danival, akik a magyarságukat legszívesebben jelvényként hordták volna a kabáthajtókájukon, mit sem törődve a következményekkel, melyek egy, a magyarokat nem szerető országban aligha maradtak volna el”. Az 1989-es fordulatot követően Sanyit avval beszélték le az igazgatóságról, hogy ez egy szlovák gimnázium, és „nem venné ki jól magát, ha azt egy magyar dirigálná”. Sanyi lányának, Krisztinának az egyik udvarlója pedig a szakítás után kinyilvánította, hogy nem bírja a magyarokat. Félreértés ne essék: a regény nem az ilyesmikre van kihegyezve, ezek „csupán” ecsetvonások a hajdani Csehszlovákia és a későbbi Szlovákia mindennapjairól festett képen, amely különben készülhetett volna bárhol a világ ezen fertályán belül. Lévén, hogy a szocializmusban mindenütt „a hazudozás, az alakoskodás, a képmutatás (…) nem csupán a túlélési stratégia egyik eleme volt, hanem az egyetlen módja a fennmaradásnak”. Grendel hozza a tőle megszokott formát: határozott alakábrázolások, szépen kibontott szerkezet, biztos strukturális megoldások és hiteles fordulatok jellemzik a regényt. Nyelvezetének gazdagságát frappáns egyértelműsége és pontossága adja - élmény olvasni az olyanokat,mint például „kezelhetetlen volt, mint egy fékhibás járgány”, vagy „ne pislogjon úgy, mint egy borhamisító”. A fejezetek számozását viszont, azaz, hogy miért 19-től halad visszafelé, és mit jelent az utolsó, nulladik fejezetként megjelölt üres oldal, bevallom, nem értettem, illetve nem találtam ennek semmiféle indokát. Olyan regényt kaptunk Grendel Lajostól, amilyet tőle kapni szoktunk. Rutinosan, biztos kézzel megírottat. Ez is rólunk szól. Mindnyájunkról, akiket Európa eme szegletéhez szegezett a sors. Errefelé mindenütt komor paneltelepek övezik a történelmi városmagot, benne a katolikus, református és evangélikus templommal - és persze az elárvult zsinagógával. Mint ahogy azt is tudjuk, hogy „a múltban nem lehet rendet rakni, a múltat nem lehet átrendezni (…), a jelenben pedig nincs semmi, amit rendbe lehetne rakni. Nincs dolog.” Grendel újból ami regényünket írta meg. Kockázat nincs. De hogy ez sok-e vagy kevés, azt ki-ki maga ítélheti meg.

A szlovák tévé magyar adását bővítik, a Pátriát nem építik le

2011. április 16. - (bumm.sk)

Csütörtökön ülésezett a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) tanácsa, a megbeszélésen több olyan téma is felmerült, amely a kisebbségi műsorokat érinti - az intézményben küszöbön álló leépítések és a Pátria Rádió pozsonyi frekvenciája kapcsán. Az összevont szervezet elbocsátásokat helyezett kilátásba a következő időszakra, ugyanakkor a magyar szerkesztőségeket ez az intézkedés a közeljövőben biztosan nem érinti. „Csaknem teljesen biztos vagyok abban, hogy nem kerül sor elbocsátásra - a televízió magyar adása nem leépülni, hanem felépülni fog, hiszen most is csak gyakorlatilag két személyből áll” - nyilatkozta portálunknak Rudas Dóra, a testület egyik magyar tagja. Ami a Pátria Rádiót illeti, a magyar testületi tagok hivatalos, szóbeli ígéretet kaptak arra, hogy az év végéig semmiképp sem szűkítik az állományt. A magyar rádiósok visszatérő problémája szintén a létszámhiány, már így is kevés az alkalmazott. Miután a költségvetést elfogadták, hónapokon belül megoldódhat a Pátria Rádió pozsonyi sugárzásának ügye is. Rudas elmondása szerint nyárra akár beüzemelésre is kerülhet a fővárosi adó - mivel a szükséges frekvencia megvan, és a költségvetési háttért is sikerült biztosítani. Egyetlen, a kisebbségeket érintő témáról ugyanakkor a jövőben is tárgyalásokat kell folytatni: nem tisztázott, pontosan mekkora teret kapnak a magyar adások a televízióban. A törvények értelmében a kisebbségek számarányához mérten kell biztosítani a sugárzást, ugyanakkor az RTVS tanácsának elnöke, Miroslav Kollár a napokban egy újfajta értelmezéssel állt elő: nézetei szerint nem a kisebbségi nyelven sugárzott műsorok, hanem a kisebbségeknek szánt, akár szlovák nyelvű műsorok idejét szabályozzák a rendelkezések. A témáról a tanács nem tárgyalt, az ügyben további megbeszélések várhatóak: Miloslava Zemková és a magyar jelöltek is kijelentették korábban, hogy véleményük szerint a rendelkezést csak egyféleképpen lehet értelmezni. A tanács a törvény értelmezését kérte a törvényalkotótól a további értelmezési zavarok elkerülése végett. „A kultuszminiszterrel és az RTVS igazgatónőjével ebben a témában is egyeztetni fogunk. Ehhez nem kell semmiféle értelmezés, csak jószándék. Ez az év az RTVS talpra állításáról szól, nagy változásokat nem várhatunk, de pont arra ad lehetőséget, hogy fel lehessen készülni arra, mi várható a jövő évben” - nyilatkozta portálunknak az üggyel kapcsolatban Bugár Béla, a Híd elnöke.

Megjelent a Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíj pályázati felhívása

2011. április 14. - (monitormagazin.hu)

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkársága pályázatot hirdet a 2011/2012. tanévre szóló Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíj elnyerésére. A nemzetiségi fiatalok felsőfokú továbbtanulásának elősegítésére hivatott ösztöndíjat dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter alapította 2011 márciusában. A tanulmányi ösztöndíjban kizárólag az anyanyelvű és kétnyelvű kisebbségi program szerint működő középfokú iskolák nemzetiségi diákjai részesülhetnek. A kiváló képességű diákok ösztöndíjprogramjában érintett 16 kisebbségi középiskola névjegyzékét a Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíjról szóló 11/2011. (III. 28.) KIM rendelet tartalmazza. Az ösztöndíjpályázaton az a legalább jó tanulmányi eredménnyel rendelkező diák vehet részt, aki jelenleg a nemzetiségi középiskola utolsó 2 évfolyamát megelőző évfolyamon tanul. Az ösztöndíj odaítéléséhez az iskola ajánlása szükséges, a pályázatot közösen kell előterjeszteniük. Az érintett iskolák legfeljebb 2 diákjuk támogatására tehetnek javaslatot. A 2011/2012-es tanévben nemzetiségi tanulmányi ösztöndíjban középiskolánként 1 tanuló részesülhet. Az ösztöndíj mértéke havi 60 ezer Ft. Az elnyert ösztöndíj a középiskola két utolsó tanévére szól. A pályázati kérelmeknek 2011. május 15-éig kell beérkezniük a KIM Nemzetiségi Kapcsolatok Főosztálya levelezési címére (1357 Budapest Pf. 2.).

http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium

/egyhazi-nemzetisegi-es-civil-ugyekert-felelos-allamtitkarsag/hirek

/indul-a-nemzetisegi-tanulmanyi-osztondij-palyazat

Nagy-Magyarország? - Jobbikos politikus Samu Tamás Gergő válaszolt

2011. április 5. - (hir6.hu)

- Lesz valaha Nagy-Magyarország? Lát erre reális esélyt?

- Soha nem mondhatunk le arról, ami a miénk volt, és elrabolták. Magyarországnak területi értelemben, és minden más tekintetben is nagynak kell lennie. Az országok határai nincsenek kőbe vésve, és mindig születnek új államok, térnek vissza elcsatolt területek az anyaországhoz világszerte. Nem lehet, hogy ez csak a magyar népnek ne legyen megengedve. Jelenlegi helyzetünkben a magyar állampolgárság visszaadása után az autonómia kiharcolása lehet a célunk. Ez az előfeltétele minden másnak. (Teljes cikk:)

http://bekesmegye.hir6.hu/cikk/52689/110405_kozeleti_sarok

_samu_tamas_gergo_valaszol

Cenzúrát szeretne a sajtóbizottság elnöke?

Újabb botrány az Országos Román Önkormányzat ülésén

2011. április 14. - (Bod Tamás - 168ora.hu)

Elfogultnak nevezte a magyarországi román sajtó nagy részét az Országos Román Önkormányzat (ORÖ) legutóbbi ülésén Roxin Anna, akit a sajtó- és külügyi bizottság élére javasoltak. Elmondása szerint „mindig valótlanságok jelennek meg „, ezért egy kérdésre válaszolva határozottan a cenzúra szükségessége mellett foglalt állást. Ez pedig kiverte a biztosítékot. Roxin Anna szerint ez félreértés. A tavaly őszi helyhatósági választásokkal együtt megtartott nemzetiségi választások után ez év elején alakultak meg a honi nemzetiségek országos kisebbségi önkormányzatai. A hazai románok országos önkormányzatának február 8-i gyulai alakuló ülésére az etnobiznisz vádja vetül. Erre a beszólások, a kivonulások, a zárt ülések és nyílt szavazások, a vádak és a tragikomikus egyet nem értés volt a jellemző. A 25 fős testületbe bekerült Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége szerint a Magyarországi Románok Országos Érdekvédelmi Egyesülete - hatalma megőrzése érdekében - összefogott a közösséghez nem tartozó a Budapesti Román Egyesülettel. Így választották meg újra elnöknek Kresztra Trajánt és helyettesének Gulyás Györgyöt. Ezt a megközelítést Kreszta határozottan visszautasítja. Ugyanakkor a honi románság önkormányzati rendszerébe mintha bekódolták volna a botrányokat, amelyeket később az etnobiznisz erősített fel. Az országos önkormányzat megalakulását mindig viták kísérték. Az első, 1994-es kisebbségi voksolás után 1995-ben Gyulán - a honi nemzetiségek közül egyedüliként vidéki központtal - alakult meg az ORÖ, amelynek létszámát a maximális 53-ban határozták meg, ám a testületbe vezető értelmiségiek sora nem jutott be. Négy évvel később, 1999-ben beütött az etnobiznisz. A budapesti romák által megalakított „román” kisebbségi önkormányzatok delegáltjai miatt - diplomáciai vihart is kavarva - nem alakult meg az országos önkormányzat. Ekkor a hazai románság képviselői nem működtek együtt a közösségen kívüliekkel. Így viszont nem volt meg a megalakuláshoz szükséges törvényességi küszöb, amely az elektorok 75 százaléka plusz egy főnél húzta meg a határt. Erre tekintettel szállította utóbb az országgyűlés lejjebb az országos kisebbségi önkormányzatok megalakuláshoz szükséges határt. Az országos román önkormányzat 2003-as alakulásakor a Kreszta Traján fémjelezte többség egyenként szavazta ki a testületből a Román Alternatív Tömörülés minden jelöltjét, míg legutóbb, 2007 tavaszán az országos testület ülésén a többség megszavazta, hogy az ülés nyelve kizárólag magyar legyen, ami a román nyelv betiltását jelentette. Ekkor ismét Kreszta lett az elnök, míg az alelnök Gulyás György. Az ügybe Kaltenbach Jenő, akkori kisebbségi ombudsman avatkozott be. Az eset azért is különös volt, mert a képviselői eskü szövege, egyebek között, „a román nyelv és kultúra ápolásának fontosságáról” szól (sic!). Az Országos Román Önkormányzat legutóbbi, ez év február eleji alakuló ülése után március közepén került sor a következő, rendes ülésre. Itt, mások mellett, három szakbizottság megválasztása szerepelt a napirendi pontok között. Ezek közül a legnagyobb vitát a sajtó és külügyi bizottság megválasztása okozta. A 25 fős testületen belül ellenzékben politizáló, 10 tagot sorai között tudó Magyarországi Románok Kulturális Szövetségének képviselője, Grósz György „pofátlanságnak” nevezte, hogy a grémium összetételéről nem egyeztettek velük, sőt az ülésen sem kérdezték meg tőlük, hogy van-e más, az elnökséggel szembeni javaslatuk. Mások azt kifogásolták, hogy miért kell a sajtó- és a külügyeket teljes mértékben három budapesti képviselőre rábízni. Ugyanis Kreszta Traján elnök olyan határozati javaslatot tett, amely szerint ennek a szakbizottságnak a munkáját a Budapesti Román Egyesület három képviselője, Roxin Anna, Lázár István és Csikós István látná el. Az ellenzék alternatív javaslattal állt elő, míg képviselőjük, Jova Éva az etnobizniszre utalva jelezte, ezeket a személyeket a honi románság képviselői nem ismerik, majd azt tudakolta: milyen nemzetiségűek és mi az anyanyelvük. (Jova Éva nemrégiben sajtópert nyert Roxin Anna ellen, aki egy jegyzete miatt beperelte az újságíróként ténykedő Jovát, mert két jegyzetében arról írt, hogy a Fővárosi Román Önkormányzaton belül felütötte a fejét az etnobiznisz. Igaz, a Legfelsőbb Bíróság egy pontban helyreigazításra kötelezte a Jova Éva által vezetett Foaia româneascăt. Ebben a perben elhangzott, hogy évekkel ezelőtt Roxin Anna úgy kapott gyorsított eljárásban kedvezményesen magyar állampolgárságot, hogy bizonyította a magyar hatóságok előtt: felmenői között gyakorlatilag csak magyarok voltak, így ő magyar származású. Az állampolgárságával kapcsolatos kérdésre Roxin Annak nem kívánt a 168Óra Online-nak válaszolni. Ugyanakkor leszögezte, a sajtópert ő nyerte, hiszen helyreigazításra kötelezték a lapot.) Roxin a szavazás előtt beszélt, és ekkor a vele szemben szerinte elfogult honi román sajtóról beszélt, amely nem biztosít esélyegyenlőséget neki és a Fővárosi Román Önkormányzatnak. Állítása szerint „mindig valótlanságok jelennek meg”, amelyen ő a „jövőben változtatni szeretne.” „Nevezzük ezt cenzúrának” - kiáltotta be ezt egy ellenzéki képviselő, amelyre - hang- és képfelvétel bizonyítja - Roxin Anna határozott „igennel” válaszolt. Mindennek szó szerinti jegyzőkönyvezését kérte Ruzsa György, a Magyarországi Románok Kulturális Szövetségének képviselője. Ehhez hozzátette, ezek szerint nagyon sajátos elveket vall a sajtószabadságról a sajtóbizottság leendő elnöke, aki egyszerűen elfogult a médiával szemben. Mindez nem zavarta a többséget abban, hogy Roxint megválassza elnöknek. A tévéfelvételen láthatók dacára a 168Óra Online-nak Roxin azt állította, hogy nem a cenzúrára mondott igent, hanem a esélyegyenlőségre. (Ez azonban nem volt felvetés, másrészt nem tiltakozott az ellen, hogy a cenzúrára adott igen válaszát szó szerint jegyzőkönyvezzék. További gond, hogy a hazai románság jó része etnobizniszesnek mondja Roxint, így nagy kérdés, hogy a jövőben a külügyi téren milyen munkát fog végezni. Román kormányzati körökben ugyanis rossz véleménnyel vannak a magyarországi román önkormányzaton belüli visszásságokról és az etnobiznisz jelenségéről. Roxin Anna elmondta, őt „Románia nem érdekli, neki a magyarországi románok ügyét kell képviselni, s ha bírálói összességében csak az ő munkájának 1 százalékát végezték volna, akkor már sokat tettek volna.” „Magyar Köztársaság állampolgáraként, és mint törvényt tisztelő állampolgár a magyar törvények szerint járok el akkor, amikor a magyarországi román nemzetiséget képviselem, és az e törvényekben rögzítetteknek megfelelően ápolom több mint két évtizede Magyarországon a román kultúrát, a román hagyományokat és a román anyanyelvet. Azt, hogy Románia szélsőséges politikai erői, vezetői mit mondanak, vagy mit szeretnének, vagy mit akarnak, az engem nem érdekel” - mondta a 168 Óra Online-nak Roxin Anna.

Hiába kért támogatást Méhkerék vezetője

2011. április 13. - (beol.hu)

Még február 1-jén keltezett levelében a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata anyagi támogatását kérte Kreszta Traján elnöktől a méhkeréki iskola megmentése érdekében Tát Margit, a zömében románok lakta település vezetője. A méhkeréki polgármester levelére mindeddig választ sem kapott, s úgy fogalmazott, elkeseríti, hogy pusztába kiáltott szó maradt segítségkérésük. Tát Margit levelében egyebek mellett azt is papírra vetette, hogy: „...Nem tudjuk kiegyenlíteni a megvásárolt tankönyvek árát, nem tudjuk biztosítani az intézmény működéséhez szükséges alapvető feltételeket, valamint a gyermekek étkeztetésének feltételeit sem. Jelen körülmények között nyíltan ki kell mondanunk, hogy az ország legnagyobb tanulói létszámmal működő román nemzetiségi oktatási nyelvű általános iskolája és román nemzetiségi óvodája csődközeli helyzetbe került... Bízunk abban, hogy a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata vezetése segítséget nyújt és nem hagyja, hogy működésképtelenné váljon az ország legnagyobb román nemzetiségi települése és a hazai románság bölcsőjeként szolgáló oktatási intézményei...” - Az országos önkormányzat február 8-án alakult meg, az első ülésünket március 14-én tartottuk. Így korábban elfogadott költségvetésünk sem volt - mondta elöljáróban Kreszta Traján, s jelezte, hogy nemsokára megválaszolják Tát Margit levelét. Ugyanakkor azt is elmondta, sajnos, nem a szándék vagy az akarat hiányzik, hanem a lehetőség ahhoz, hogy támogatni tudják Méhkerék vezetőjének kérelmét. Az országos önkormányzat ugyanis kiárólag működésre, saját rendezvényei költségeire kap - éves szinten mintegy 52 millió forint - támogatást.

Jaroszlava Hartyányi: A magyar társadalom nagyon toleráns

2011. április 13. - (mti)

Az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke szerint a magyar társadalom nagyon toleráns és igen jól viszonyul az országban élő ukrán kisebbséghez. Jaroszlava Hartyányi a munkácsi Mukachevo.net hírportálon szerdán megjelent interjújában a többi között elmondta: a nemzetiségi és etnikai kisebbségekről 1993-ban elfogadott magyar törvény igen előremutató, önkormányzatiságot és rendszeres állami támogatást biztosít a magyarországi ukrán és ruszin kisebbségnek. - A magyar társadalom igen jól viszonyul hozzánk, nagyon toleráns - tette hozzá. Mint megjegyezte, az ukránul egyáltalán nem tudó magyarok is szívesen látogatják az ukrán irodalmi esteket, rabul ejti őket a rendezvények hangulata. A kisebbségi vezető a magyarok kollektív segítőkészségét egy őt szállító budapesti taxis példáján mutatta be az ukrán olvasóknak. Hartyányi azt is elmondta, hogy az ötezres lélekszámot alig meghaladó magyarországi ukrán kisebbség számos tagja vállal közéleti szerepet. Szerinte nekik köszönhető, hogy Magyarország hivatalosan is elismerte az 1932-1933-as nagy ukrajnai éhínséget, a holodomort, s hogy a tragikus történelmi eseménynek a magyar parlament épületéhez közeli parkban állítottak emléket. Kifejtette: a magyarországi ukránok szorosan együttműködnek az ország többi kisebbségével, mert tudják, hogy csak összefogva képesek hatékonyan védeni az érdekeiket. Mint utalt rá, az ukrán kisebbség képviselői nemrég találkoztak a köztársasági elnökkel, a miniszterelnök helyettesével és az igazságügyi miniszterrel. A közösség nevében javaslatot tettek az új alkotmány tervezetével kapcsolatban is, de azt az illetékesek nem akarták figyelembe venni. Később azonban a magyar politikusok megértették, hol hibáztak - fogalmazott Hartyányi, kiemelve, hogy majdnem mindegyik magyarországi politikai erő tiszteletben tartja az ukrán közösséget, ad a véleményére. A magyarországi ukrán kisebbség vezetője úgy vélte: Orbán Viktor kormánya tudja, hogy csak akkor lesz képes valamit elérni, ha megőrzi a nemzeti büszkeséget, ha kiáll mellette.

Krajcer és Szőcs az állampolgárságról és a választójogról

2011. április 9. - (tasr)

A V4-ek kulturális minisztereinek vöröskői tanácskozását követő sajtótájékoztatón Szőcs Géza, a magyar kormány kulturális államtitkára elismerően nyilatkozott szlovák partneréről, Daniel Krajcerról, akit széles látókörű, európai gondolkodású politikusnak nevezett. Négyszemközti tárgyalásukon a magyar állampolgárság és az esetleges választójog kérdését is áttekintették. Daniel Krajcer a sajtó képviselőinek elmondta: nyíltan beszéltek arról, milyen következményei lehetnek Szlovákiában, ha Magyarországon ezek a kérdések kiéleződnek. Krajcer szerint ez „átvivődik majd Szlovákiára, ahol a populista pártok belekapaszkodnak mejd a témába, visszaélnek vele, mert gyakran semmilyen más eszközük nincs, csak a magyarkártya“. Krajcer hangsúlyozta, ugyanilyen populista pártok a magyar politikában is léteznek. Krajcer figyelmeztette Szőcs Gézát arra is: ha Magyarország aktív választójogot ad a határon túli magyar kisebbségeknek, arra a szlovák kormánynak ellenlépésekkel kell reagálnia. E mellett azt is hangsúlyozta: a kultúra sokat segíthet a különböző nemzetek összekapcsolásában, ám vannak témák, melyek felett nem lehet szemet hunyni, beszélni kell róluk, hogy megoldások születhessenek. Szőcs Géza ebben egyetértett Krajcerrel. Azt mondta: „Világosan látja, milyen negatív következményei lehetnek az ostoba módon kikényszerített kettős állampolgárságról szóló törvénynek. Jelenleg azonban van már néhány olyan mozzanat, amely a lehetséges kockázatokat csökkenti“. Az egyik ezek közül, hogy a magyar politikai elit nem kívánja a szlovákiai politikai légkört a magyar kisebbségen keresztül befolyásolni.

Szlovák politikusok a magyar alkotmányozásról

2011. április 12. - (Gyurkovits Róza - felvidek.ma)

A szlovák külügyminisztérium tárgyilagos állásfoglalást tett közzé a magyarországi alkotmányozási folyamattal kapcsolatosan. Párhuzamosan szigorú is, amit mond. Eltartott egy ideig ugyan, de csak kitalálta Mikuláš Dzurinda külügyminiszter csapata, mit kifogásoljon a készülő magyar alkotmányban. Nyilatkozatában a külügyi tárca leszögezi: minden állam szuverén joga, milyen alkotmányos kereteket fogalmaz meg önmaga számára. Szlovákia a jószomszédi viszony jegyében tudomásul veszi más államok alkotmányos berendezkedését, de elvárja, hogy a Magyar Köztársaság alaptörvénye összhangban legyen a nemzetközi joggal és a vállalt nemzetközi kötelezettségekkel. A kisebbségekre vonatkozóan a nyilatkozat leszögezi: a szlovák jogrend teljes mértékben védi a területén élő nemzeti kisebbségek jogait az egyéni jogokon alapulva, megfelel a nemzetközi elvárásoknak, s fenntartja, hogy az az állam felelős a kisebbségekért, amelynek a területén élnek. Ennek jegyében igyekszik otthont teremteni Szlovákiában a kisebbségeknek. Az államközi kapcsolatokban Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi jogi normákat Magyarországgal szemben, párhuzamosan azonban következetesen elutasítja, hogy megkíséreljenek beavatkozni szuverenitásába akár azon keresztül, hogy kollektív jogokat biztosítsanak a nemzeti kisebbség tagjainak. Eddig a hivatalos állásfoglalás, melyet azok a hangok kényszerítettek ki, melyek a sajtóban, a médiában és az ellenzék soraiban nyilvánosságot láttak. A.týždeň hetilap internetes videobeszélgetésében Radoslav Procházka (KDH) alkotmányjogász, parlamenti képviselő maga is elmondta: a szlovák törvényhozásnak illene valamilyen irányadó határozatot vagy nyilatkozatot elfogadnia a készülő magyar alkotmányról, akkor is, ha ténylegesen semmilyen eszköz nem áll rendelkezésre, hogy a folyamatba kívülről beavatkozzanak. Ondrej Dostál (OKS, Most-Híd) képviselő viszont elhárította a parlamenti nyilatkozat gondolatát, s inkább azt hangsúlyozta: meg kell várni, milyen lesz az alkotmány, s milyen konkrét törvények születnek meg hozzá. Ellenzi, hogy Magyarországgal vagy a magyarsággal foglalkozzon a szlovák parlament, mert szerinte ilyenkor a szlovák politikusok képtelenek tárgyilagosak lenni, általában magyarellenességbe fajul minden. Ebben sok igazság van. A hetilap munkatársa, Juraj Majchrák politológus például már most arra szeretett volna választ kapni Dostáltól vagy Procházkától, hogy lehet-e egyszerre a magyar országgyűlés és a szlovák parlament képviselője Berényi József, vagy Duray Miklós lehet-e Magyarország EP-képviselője… De ennél rosszabb megszólalása is volt: kikérte például a szlovák nemzet nevében, hogy a magyar alaptörvény preambuluma a magyar államiságot Szent Istvánig vezeti vissza. A zászlónk, a címerünk után a királyainkat is ellopja Magyarország, mondta… Az ehhez hasonló vagy még rosszabb kijelentések után végképp érhető, hogy a kormánynak is meg kellett szólalnia. Különösen, hogy a parlament májusi ülésén napirendre kerülhet „Orbán Viktor”, akiről a kezdeményezett rendkívüli ülés nem valósulhatott meg. Radoslav Procházka nem ellenezné a vitát, s a.týždeň Hyde Park-jában még a kereszténydemokraták volt pártelnökét, Ján Čarnogurskýt is idézte - egyetértőleg! -, hogy Szlovákiában ideje lenne kipróbálni a hadsereg tényleges erejét, ütőképességét, hogy ne érjenek bennünket meglepetések.

„Kicsit agresszív“ a határon túli magyarokért a felelősségvállalás

2011. április 11. - (Népszabadság)

Nem mentes a vitáktól az alkotmányozás folyamata, a „kedélyek hullámoztak”, de ez nyugvópontra jut, ha az Országgyűlés elfogadja az új alkotmányt - mondta Balsai István, az alkotmányügyi bizottság elnöke Az új alaptörvényről - elfogadás előtt címmel rendezett konferencián. A fideszes politikus hozzátette: nincs igaza azoknak, akik szerint előkészítés nélkül, nagyon gyorsan zajlik az alkotmányozás, hiszen az már közel egy éve folyik. Emlékeztetett, az Országgyűlés hétfőn szavaz az alaptörvény-javaslathoz benyújtott módosító indítványokról. Zlinszky János volt alkotmánybíró szerint a preambulumban nincs precízen tisztázva az ország, a nemzet, a nép vagy a polgár. Így nem egyértelmű, mit is ért az alaptörvény javaslata a más országokban élő magyarokért vállalt állami felelősségen. Kukorelli István volt alkotmánybíró szerint pedig hiányzik a koherencia és a normativitás a harmincmondatnyi „alkotmányos költészetből”, „egyfajta fohászból”, a preambulumból. Koen Lemmens belga alkotmányjogász úgy értékelte, „tónusában kicsit agresszív” a magyar állam határon túli magyarokért való felelősségvállalásának rögzítése. A jelenlegi megfogalmazás más államok belügyébe való beavatkozáshoz vezethet. Szerinte ezt a rendelkezést átfogóan módosítani kellene. Cservák Csaba, az államfői hivatal jogi vezetője megfontolandónak nevezte, hogy a köztársasági elnök az Országgyűlés feloszlatásának a jogával élhessen, ha veszély fenyegeti a demokratikus államrend működését.

Matica slovenská: Oda a szlovák hazafiasság, jönnek a nyelvi gettók

2011. április 13. - (parameter.sk)

Marián Tkáč szerint a kisebbségi nyelvhasználati törvény feleslegessé teszi a szlovák állampolgárok egyesítését a hazafiasság nevében. Ami pedig az egyik alapküldetése a Matica Slovenskának (MS), a szlovákok legrégebbi nemzeti és kulturális intézményének. „Hogyan egyesítsük a szlovák állampolgárokat, ha nem fognak érteni szlovákul?” - kérdi Tkáč. Úgy véli, ha a tervezett törvényt elfogadják a büntetésekkel együtt, akkor nem tudják rákényszeríteni a romákat sem, hogy legalább a szlovák nyelv alapjait megtanulják. „Attól félünk, hogy gettók keletkeznek, ahol ugyan szlovák állampolgárok fognak lakni, de akikkel nem fogunk tudni szót érteni” - állapította meg sajtótájékoztatóján Pozsonyban a MS elnöke. MS elnöke károsnak és feleslegesnek tartja a kisebbségi kormánybiztos, Rudolf Chmel műhelyéből származó törvénytervezetet, mivel a kisebbségeket is a inkább a munkanélküliség, az áremelkedések és a a szociális kérdések foglalkoztatják. Ezért arra szólította fel az állami szerveket, hogy inkább valós problémák megoldásán dolgozzanak, mint amilyen az autópálya-építés, munkahelyteremtés és adócsökkentés. „Biztosan nem az a megoldás, hogy kis enklávékra (önálló állam vagy egy állam része, amely egy másik állam területébe van van beékelve - szerk. megj.) daraboljuk a déli országrészt, majd észak-keletet és végül nem fogjuk megérteni egymást” - jegyezte meg Tkáč. A MS attól is tart, hogy a törvénnyel megnövekednek az önkormányzatok adminisztratív kiadásai. A kisebbségi nyelvhasználati törvényt áprilisban utalta második olvasatba a parlament.

Miért beszél hülyeségeket a Matica slovenská elnöke?

2011. április 13. - (Barak László - parameter.sk)

Fogalmam sincs, mondott-e már életében egyéb baromságot is az a megélhetési szlovák ember - a Matica slovenská elnevezésű kulturális (!) egylet elnöke, Marian Tkáč -, mint az a mai, miszerint a szlovákiai kisebbségi nyelvhasználati törvény feleslegessé teszi a szlovák állampolgárok egyesítését a hazafiasság nevében. Ami pedig, úgymond, az egyik alapküldetése a Matica slovenskának. Erre a kijelentésre szimplán azt is válaszolhatná egy szlovákiai, ám nem szlovák nemzetiségű állampolgár, hogy magasról és vastagon leszarja, miért vannak álmatlan éjszakái a szlovákok legrégebbi nemzeti és kulturális intézménye elnökének. Egyesítse egyletének tagjait, ha akarja. De csoportos szexorgiákat is szervezhet, mégpedig akár kizárólag szlovák hazafias alapon. Feltéve, ha nem zavarja meg velük mások nyugalmát… Vagyis ne próbáljon belebarmolni privát szférákba! Például ne legyenek zajosabbak a jelzett hazafias pásztorórák, mint ahogyan az jobb helyeken ildomos és elegáns szokott lenni. És eszébe se jusson bárkit arra kényszeríteni, hogy a hazafiasság nevében egyesüljön, mondjuk az ő nagyanyjával… Egyesüljön a Tkáč nagyanyjával, aki efféle lehetőségre gerjed, avagy akiben ilyesmitől horgad föl a hazafiság, mint olyan… És még egy ilyen ember, egy államilag, vagyis az adófizetők pénzéből támogatott, tulajdonképpeni szlovák gettólakó bír holmi nyelvi gettóról sóderolni! Akiről szövege alapján lazán feltételezhető, fogalma nincsen arról, hogy Szlovákia, amely provincia iránt akkora bazi hazafiasságot érez, az Európai Unió egyik tagországa. Amely az Unión belül meg épp olyan enkláve, vagyis egy önálló állam, amely egy másik állam felségterületébe - történetesen az Európai Unióéba - van beékelve, mint amilyentől Szlovákiát félti. Csak azért, mert esetleg hidegrázást vagy idegrángást kap attól, hogy Szlovákiában nem csupán szlovák anyanyelvű emberi lények is élnek. (Ráadásul olyanok, akiket nem a vonat hozott ebbe az enklávéba, hanem beleszülettek. Vagy, amint az effélék felmenőivel akaratukon kívül megtörtént, bele lettek kerítve…) Érdektelen, hogy ez a Marian Tkáč járt-e már valaha fatornyos provinciáján kívül valahol, mondjuk Brüsszelben. Ahol az ő anyanyelvét egyébként épp olyan hivatalos nyelvnek tekintik, mint a flamandot, angolt meg az olyan államokban használatos nyelveket, amelyek bekéredzkedtek az Európai Unióba. Mindegy, lehet, hogy Tkáč épp járt már Brüsszelben, de akár az eszkimók között is. Csakhogy hülye maradt szegény. Lévén, aki hülye, az is marad. Lehetséges viszont az is, hogy egyáltalán nem olyan hülye ő, mint amilyennek látszik. Csak abból él, hogy most per pillanat hülyeségeket permetez kifelé a száján. Az ő dolga. Nem kevésbé azoké a normális szlovák embereké, akiknek esetleg fölfordul a gyomruk attól, hogy legrégebbi nemzeti és kulturális intézményüket holmi szarszájú kocsmatöltelékek szintjén ripacskodó megélhetési szlovákok fórumává züllesztik. Ráadásul, hazafias alapon.

Nem kizárt, hogy eljárás indul a dunamocsi zászlók miatt

2011. április 12. - (Bumm.sk)

Slotáék feljelentést tettek a főügyészségen, amiért egy dunamocsi házra tulajdonosa egy magyar és egy árpádsávos lobogót tűzött ki. A Kerekasztal Jogsegélyszolgálata felajánlotta a tulajdonosnak, amennyiben szükséges, jogi tanácsadást nyújt. Mint arról hétfőn beszámoltunk, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke feljelentést tett a főügyészségen, amiért a komáromi járásbeli Dunamocson egy családi házra egy magyar lobogót, illetve egy árpádsávos zászlót tűztek ki. Utóbbit a Jobbik zászlajának nevezte Ján Slota a beadványban. A pártelnök alapvető emberi jogok eltiprására irányuló csoportok népszerűsítésének bűntette miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. A kérdéses ház nem magában a faluban, hanem a Dunamocshoz tartozó üdülőövezetben található. A két lobogó a víkendház Duna felé néző homlokzatára van kitűzve. Megkerestük a tulajdonost, Retkes János vállalkozót. „Hétfőn megdöbbenéssel olvastam a Bummon, hogy Slotáék a két zászló miatt a főügyészséghez fordultak. Nem gondoltam volna, hogy ez bárkit is zavarhat, semmilyen provokatív szándékom nem volt“ - nyilatkozta Retkes János. Arra a kérdésre, nem tart-e az esetleges következményektől, azt felelte, először nem voltak túl jó érzései, ám a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala által működtetett Jogsegélyszolgálat már fel is ajánlotta, amennyiben szükség lesz rá, jogi tanácsadást nyújt neki, amitől megnyugodott. „Szó nincs arról, hogy levenném a zászlókat“ - jelentette ki. Hozzátette, a dunamocsi polgármester is megértően viszonyult az egész ügyhöz. „Szüleim egészséges nemzeti öntudatra neveltek, teljesen természetes mozzanat volt számomra, hogy épülő víkendházamra kitűzzem a magyar és az árpádsávos lobogót. Hangsúlyozni szeretném, hogy egyáltalán nem vagyok szélsőjobboldali, irredenta, senkit nem akartam bántani, csupán nemzeti érzéseimet fejeztem ki így“ - mondta a vállalkozó. Hozzátette, álmában sem gondolta volna, hogy bárkit is zavarhat a két zászló. Hangsúlyozta, a magyar zászló mellett az Árpád-házi királyok lobogójáról van szó, melynek semmilyen politikai párthoz nincs köze, ez a motívum például Besztercebánya város címérében is megtalálható, mint ahogy a magyar címerben is. Banai Tóth Pál, Dunamocs polgármestere kijelentette, soha semmiféle panasz nem érkezett hozzá a zászlókkal kapcsolatban, melyekről ő korábban nem is tudott. „Se okom, se jogi alapom nincs arra, hogy bármi módon is beavatkozzak“ - szögezte le a polgármester, hozzátéve, semmilyen törvénybe ütköző cselekedet nem történt. Felhívta rá a figyelmet, egy magántulajdonban lévő házról van szó. Megjegyezte, véleménye szerint a főügyészség el fogja utasítani az SNS beadványát. A vonatkozó törvény ugyan nem sorolja fel, mi számít tiltott önkényuralmi jelképnek, de a magyar lobogót, illetve a történelmi árpádsávos zászlót szerinte nehezen lehetne annak nevezni. Mivel a Smer és az SNS versenyeznek a naconalista szlovák választókért, ezért Slota pártja a kisebbségi nyelvhasználati törvény kapcsán megpróbálja szítani a hangulatot - tette hozzá. Horony Ákos, a Jogsegélyszolgálat jogi szakértője a Bummnak elmondta, nincs olyan törvény, amely megtiltaná, hogy tilos bármilyen zászlók kifüggesztése. Az ügyben csupán akkor indítható eljárás, ha az árpádsávos zászlót esetleg tiltott önkényuralmi jelképnek minősítik. Közölte, a főügyészség szakértő bevonásával fogja vizsgálni az SNS feljelentésének megalapozottságát. Szerinte a magyar zászló esetében elképzelhetetlen, hogy a szakértő szélsőséges jelképnek minősítse, azonban a történelmi árpádsávos lobogóval kapcsolatban ez már nem zárható ki teljesen. Mint mondta, jelenleg nincs precedens az árpádsávok megítélésére, a mostani ügy lehet az első.

Csak Szlovákiának van gondja a kettős állampolgársággal

2011. április 13. - (Bumm.sk)

Szlovákiát kell megkérdezni, mi a baja a kettős állampolgársággal, mivel azt Pozsonyon kívül egyetlen más európai állam sem ellenzi - nyilatkozta Navracsics Tibor magyar miniszterelnök-helyettes egy cseh lapnak. Navracsiccsal a Hospodárske noviny című cseh napilap közölt interjút, melynek során a határon túli magyarságról is kérdezték - írja az MTI. Arra a kérdésre, miszerint mi az oka annak, hogy a határon túli magyar állampolgároknak adandó választójog komoly feszültséget okoz Szlovákiával, miközben Romániával, ahol jóval több magyar él, nem, Navracsics azt felelte, ezt a szlovákoktól kell megkérdezni. Rámutatott, Szlovákia az egyetlen európai állam, amelynek problémát okoz a magyar állampolgárság könnyített megszerzése. „Ez a hazai szlovákiai politikai harcok kérdése” - vélekedett a miniszterelnök-helyettes. A politikus nem lát semmi kivetnivalót abban, hogy az új magyar alkotmány a Himnusz első mondatával kezdődik. Visszautasította azt a vélekedést is, miszerint nacionalizmus lett volna, hogy az új magyar kormány először a határon túli magyarok honosításával foglalkozott, és csak azután a gazdasággal. „Ez nem nacionalizmus. Ez nem volt más ország ellen irányuló provokáció” - szögezte le Navracsics. Ugyanakkor egy másik helyen rámutatott: a történelemből ismert, hogy 1920-ban a magyar kisebbségeket senki sem kérdezte meg, akarnak-e Romániában vagy Csehszlovákiában élni. „A magyar nemzet nagy része a határokon túl rekedt, és ez politikai probléma. A párizsi szerződések után a kisebbségek nem rendelkeztek az összes emberi joggal. Most nagyon jók a kapcsolataink” - mondta a miniszterelnök-helyettes a tekintélyes cseh lapban megjelent interjúban.

Több mint száz ponton módosította

saját alkotmánytervezetét a kormánytöbbség

2011. április 12. - (Népszava)

Nem jár majd plusz szavazati jog a gyermekek után, mégsem nevezik át a megyéket vármegyékre, ugyanakkor a bírák szolgálati jogviszonya, hiába tiltakozott Baka András főbíró, az öregségi nyugdíjkorhatár - 62. életév - betöltésével megszűnik. 15 tagúvá válik az Alkotmánybíróság, amely akkor kaphatja vissza a gazdasági kérdésekben tavaly ősszel korlátozott hatáskörét, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken. Lehetővé válik a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés, és alkotmányos joggá az ön- és tulajdonvédelem. Talán ezek az alaptörvény tervezetének tegnap elfogadott legfontosabb módosításai. Így lényegében teljessé vált a Fidesz-KDNP alkotmánya, amelyre már csak a jövő hétfői elfogadás vár. Minden nemzetnek szüksége van jogi, szellemi, kulturális kapaszkodókra, amellyel le tudja írni helyét és szerepét a világban - mondta tegnap kissé rövidre sikeredett parlamenti felszólalásában Schmitt Pál. A köztársasági elnök napirend előtt azokat korholta, akik nem vesznek részt az alkotmányozásba, mert „sajnálatos módon” tagadják e kapaszkodók szükségességét. Ehelyett támadnak mindent, ami „egységbe szólít, ami távlatos, ami fennkölt. Történelmi tapasztalat azonban, hogy a kétkedők nem újítanak meg nemzeteket” - vélte Schmitt, aki szerint húsz évvel a rendszerváltás után „Magyarországnak szüksége van arra, hogy éljen a történelmi lehetősséggel, hogy megalkossa új alaptörvényét, szinte utolsóként a volt szocialista országok között”. Minden küzdelemnek megvan a maga ideje és helye - fogalmazott az államfő. Szerinte a „képviselőknek itt és most kell megküzdeniük igazukért, a parlament falai között”, ezért arra kérte őket, hogy ha előbb nem is, de a sarkalatos törvényeknek legyenek társalkotói. Schmitt szerint az alaptörvény tervezete a magyar emberek elvárásai szerint fogalmazza meg az alapjogokat. Az államfő végül megköszönte azoknak a képviselőknek a munkáját, akik az alkotmánytervezet vitájában részt vettek, valamint megköszönte minden olyan magyar embernek a „felelősségteljes gondolkodást”, akik kinyilvánították véleményüket a készülő alaptörvényről.

Kritikus pontok - véglegesítve

- Nem jár plusz szavazati jog a gyermekek után

- 70-ről 62 évre csökken a bírák nyugdíjkorhatára (Bíró csak 30 éves kortól a nyugdíjkorhatárig lehet valaki)

- Nem kell ügydöntő országos népszavazás az alaptörvény hatálybalépéséhez

- Nem cserélik le a megye elnevezést vármegyére

- Lehetővé válik a tényleges életfogytiglani büntetés. Csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki

- Alkotmányos joggá emelkedik az ön- és tulajdonvédelem

- 15 tagúra bővül a jelenleg 11 fős Alkotmánybíróság. A testület nem kapta vissza ősszel elvont hatásköreit; költségvetési és adókérdésekben csak akkor bővül jogkörük, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken. Az Ab a jövőben alkotmányjogi panasz alapján az egyedi bírói döntéseket is felülvizsgálhatja. Nemcsak a kormány és a képviselők negyede, de az új ombudsman, az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére is vizsgálhatja a jogszabályokat

- Az alapvető jogok biztosa köteles lesz kinevezni helyettest a jövő nemzedékek érdekeinek képviseletére és a kisebbségi jogok védelmére

- Nem 9, hanem továbbra is 6 évre nevezi ki a köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára - a Magyar Nemzeti Bank elnökét, de az alelnökök kinevezése is az államfő jogköre lesz (ma ez az MNB-elnök joga)

- Államalkotók lettek a kisebbségek (Lázár-Harrach módosítása: „a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők”. Az eredeti javaslatban ez állt: „a Magyarországon élő nemzetiségeket és népcsoportokat a magyar nemzet részének tekintjük”)

- Nem fogadták el a fideszes Balsai István módosítását, amely beírta volna az alkotmányba, hogy az állam törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány eredményeinek alkalmazására

- Nem tüntetik majd fel az alaptörvény végén az alkotmányra igennel szavazó képviselők nevét

- Magyarország hivatalos pénzneme a forint

- A nemzet közös örökségét képezi és védetté válnak a termőföld és a vízkészlet mellett az erdők, illetve a honos növény- és állatfajok is (Teljes cikk:)

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=414266

Az orbáni Magyarország új társadalma

2011. április 12. - (Népszava)

A kormány - minden valószínűség szerint - már jó ideje meghozta azokat a társadalom- és szociálpolitikai döntéseket, amelyek a közeljövőben gyökeresen alakítják át az életviszonyokat Magyarországon. A túlnyomórészt súlyos, nem ritkán katasztrofális következményekkel járó döntések mögé azonban alkotmányos legitimáció is dukál, ennek megteremtése ezekben a hetekben zajlik. A munkával, munkavállalással, jövedelemmel kapcsolatos kitételek területén egyértelmű a visszalépés. Míg a hatályos alkotmány úgy fogalmaz, hogy „a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához”, addig a Fidesz-KDNP által elfogadni kívánt tervezet szerint „mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, (...) megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához”. Világos beszéd. Már szó nincs a Szociális Kartában - általunk is - ratifikált kitételről, mely szerint a foglalkoztatást a lehető legmagasabb szinten kell biztosítani. Nem esik szó az Alapjogi Karta azon kitételéről sem, mi szerint „minden munkavállalónak joga van az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemre”. Hogy a „köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához” passzusa alatt mit kell érteni, ma még csak találgatni lehet. Illetve erősen remélni, nem azt, hogy aki támogatásra szorul, annak ellenszolgáltatásul dolgozni kell, akkor is, ha adott esetben belepusztul. (Teljes cikk:)

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=414029

Emelkedett

2011. április 12. - (Népszava)

A Fidesz szatellit-pártjának frakcióvezetője ismét kitett magáért, amikor köszönetet mondott a köztársasági elnöknek „emelkedett hangú hozzászólásáért”. Harrach Péter és Schmitt Pál megérdemlik egymást. És mindkettejük szavai méltók voltak ahhoz a parlamenthez, amelyben a kormánypárti képviselők kétharmados többségükkel élve - és visszaélve - azt csinálnak, amit akarnak. (Teljes cikk:)

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=414034

Alkotmányozás: Felszívja-e még magát az ellenzék?

2011. április 12. - (hvg.hu)

Naponta szólal meg az ellenzék a Fidesz alkotmányozásának tartalma és metódusa ellen tiltakozva. Három demonstrációt már beharangoztak a parlamenti zárószavazást megelőző napokra. Vajon a zárószavazás, illetve az aláírás napján érdemes-e még előrukkolniuk valamivel? Két dolgot tehet az ellenzék: nagy tömeget visz az utcára, vagy valamivel nagyot durrant - sommázott lapunknak Kiszelly Zoltán politológus azzal kapcsolatban, hogy készülhetnek-e az ellenzéki politikusok a szimbolikus aktusokon túl karakteresebb fellépésre az április 18-i szavazás, illetve a 25-i aláírás alkalmából. Bármit is csinálnak, az csupán már szimbolikus - véli az elemző -, így arra nem is számít, hogy meglepő aktivitással állna elő bármelyik ellenzéki párt április 18-án vagy 25-én. „A sajtószabadságért szervezett március 1-i tüntetésen megjelent több tízezer ember látványa azt sugallta a politikusoknak, hogy az emberek mozgósíthatóak, bár ez esetben egyértelműen civil kezdeményezésről volt szó. Ráadásul az is valószínű, hogy az alkotmány nem az a dolog, amivel az utcára lehet vinni a többséget” - teszi hozzá az elemző. (Teljes cikk:)

http://hvg.hu/itthon/20110412_alkotmanyozas

„Nyugodt vagyok, állítom nyugtalanul”

Interjú Esterházy Péterrel a Der Standardban

2011. április 11. - (168ora.hu)

A közeljövőben Magyarországon befejezéséhez közeledő alkotmánymódosítás zavarja Esterházy Pétert. A világhírű íróval Ronald Pohl beszélget a szellemtelenségről és a nyelvről..

- A közeljövőben szavazás lesz a Magyar Országgyűlésben az alkotmánytervezetről, amelynek a preambuluma rögzíti a nemzeti sajátosságokat. Valóban korszakalkotó változást jelent hazája számára ez az alkotmánymódosítás?

- Ezeket a dolgokat látja és hallja az ember, majd megpróbálja levonni a következtetéseket a maga számára, ami ma Magyarországon nem igazán egyszerű, mert manapság olyan légkörben élünk, amelyben nincs bizalom. Senki nem bízik senkiben. És ha az ember senkiben sem bízik meg, akkor természetszerűen korlátozza önmagát. Ez a preambulum, és ezt főképpen stilisztikailag gondolom, egyszerűen nevetséges! Felfújt, üres... (Teljes cikk:)

http://www.168ora.hu/globusz/szervuszausztriamagyar
-alkotmany-esterhazy-der-standard-73653.html

Legyen bármilyen az alkotmány, a Fidesz megszavazza

2011. április 11. - (hvg.hu)

A kétharmados kormánytöbbség minden bizonnyal megszavazza majd az új alkotmányt, sőt, várhatóan nem lesz olyan kormánypárti képviselő, aki nem szavaz igennel. Ezt teljesen egybehangzóan erősítették meg a hvg.hu-nak nyilatkozó fideszes képviselők. Úgy tűnik: ha n darab, véletlenszerűen kiválasztott betűt egymás után raknának és azt alkotmánytervezetnek hívnák, sokan azt is megszavaznák. Az alkotmány elfogadásához az összes képviselő legalább kétharmadának igen szavazatára van szükség. Arnóth Sándor halálával a képviselők száma 385-re csökkent, így - függetlenül attól, hányan nyomnak gombot - 257 igen szavazatra van szükség. A két kormánypártnak 262 képviselője van, tehát ha öt kormánypárti képviselőnek lesz éppen akkor halaszthatatlan dolga, az alkotmány még akkor is átmegy. S akkor a négy független képviselővel még nem is számoltunk, akik közül egy vagy kettő várhatóan igennel szavaz. A hvg.hu-nak erről nyilatkozó fideszes képviselők egybehangzóan állítják: nincs szükség ilyetén számítgatásokra, a két kormánypárti frakció tagjai kivétel nélkül megszavazzák az alkotmányt. „Ez evidens” - mondta például egy volt miniszter. Mindezt egy volt szocialista miniszter is megerősítette: „Viktor erősen fogja a töküket, akit lehet, azt ott tart sakkban, ahol tud. Nagyon be vannak sz.rva.” (Teljes cikk:)

http://hvg.hu/itthon/20110411_fidesz_alkotmany

Szétmálló Orbán-világ

2011. április 11. - (Népszava)

Aggasztó jelek érkeznek a Nándorfehérvári-terem környékéről. Ez az a száznyolcvan négyzetméteres helyiség, amelyben egyedül üldögél a fülkeforradalom atyja, a Mátra Géniusza. Néhány éve ebben a teremben tárgyalt a magyar miniszterelnök az amerikai, az orosz, a francia elnökkel, a német kancellárral, a brit miniszterelnökkel, az Európai Unió vezetőivel. Manapság senki megy oda, csak a saját emberei. Orbán Viktor pedig néz ki az ablakon, egyre bánatosabban és viharvertebben. (Teljes cikk:)

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=413622

Vissza a Horthy-rendszerbe

2011. április 11. - (Népszava)

Röhejes hallani a jóindulatú, okos, művelt elemzőket, akik a demokráciát, a köztársaságot, a konzervatív polgári politikusi műveltséget, a jogrendszer tiszteletét kérik számon a most uralkodó csoport hangadóitól. Ha ugyanis a nyolcvanas évek végétől, az első felbukkanásuktól nyomon követik Orbán Viktor és legszűkebb, legbizalmasabb barátainak ideológiai megnyilvánulásait, gondolkodásukat, politikai irányvonalukat, törekvéseiket, tetteiket, beszédeiket, mentalitásukat, messianizmusuk, küldetés tudattal átitatott megállás nélküli harcukat a „gonosz” ellen, láthatták: ők valakiktől, hazai és külföldi támogatóiktól erre kaptak „felhatalmazást”. Vagyis arra, hogy ádáz harcot vívjanak az „ős ördög, a gonosz” ellen, amely szerintük a „kommunisták” képében itt jár-kel közöttünk és addig nem lesz megnyugvás a lelkekben, a szerencsétlen magyar honban, amíg ezektől nem szabadítják meg a „színtiszta magyarokat”. (Teljes cikk:)

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=413610

Szájer József: Elérkezett az idő egy új alkotmány elfogadására

2011. április 9. - (mho-mti)

Magyarország az egyetlen olyan ország a térségben, amely a rendszerváltozással összefüggésben nem fogadott el új alkotmányt - hangsúlyozta az MTI-nek adott nyilatkozatában Szájer József, aki szerint húsz év után erre elérkezett az idő. A Fidesz európai parlamenti képviselője, az EP néppárti frakciójának alelnöke - aki a Konrad Adenauer Alapítvány berlini rendezvényén a magyar alkotmányozásról tartott előadást - utalt arra, hogy a jelenleg még érvényben lévő alkotmány 1949-ből származik. Az pedig a magyar demokrácia talán legszomorúbb évére emlékeztet, hiszen akkor történt a kommunista hatalomátvétel. Az 1989-es rendszerváltás idején a rendszerváltó erők tudatában voltak annak, hogy előbb szabad választásokat kell megtartani, és csak utána lehet foglalkozni az átfogóbb alkotmányos kérdésekkel. A politikai erők közötti megegyezés hiánya miatt azonban a későbbiekben mégsem került sor új alaptörvény elfogadására - emlékeztetett Szájer. (Teljes cikk:)

http://www.magyarhirlap.hu/online/szajer_jozsef_husz_ev_utan
_elerkezett_az_ido_egy_uj_alkotmany_elfogadasara_.html

Rázós menet volt Orbánék első éve

2011. április 10. - (mno)

Mozgalmas évet zárt a Fidesz-KDNP-frakciószövetség, ugyanakkor az elmúlt kormányzati időszakot hibák is jellemezték. Györmöre Máté szerint a kormánypártok szinte azonnal nekiláttak a munkának, de bizonyos intézkedések ellenkeznek a demokratikus jogállami hagyományokkal. Kiszelly Zoltán kijelentette: lesz következménye a korrupciónak, s pozitív lépés az is, hogy Magyarország regionális együttműködésre törekszik. A Matolcsy-doktrína megbukott - jelentette ki lapunknak Lengyel László, aki a kormányzat adópolitikáját is bírálta. Az MNO szakembereket kérdezett meg az elmúlt egy év történéseiről. (Teljes cikk:)

http://www.mno.hu/portal/776387

Lesz „gonosz ember“ a kormányban? Ki erősebb Orbán jobbjánál?

2011. április 14. - (Népszabadság)

Az EU-soros elnökség lejárta után lehetséges a kormányátalakítás - ezt Csaba László nyilatkozta az InfoRádiónak, hozzátéve: akadnak, akik rövidebb időre vállalták a megbízatást. A Közép-európai Egyetem tanára szerint ez jó alkalom lehet a kormányzati szerkezet újragondolására is. Az országnak ugyanis szüksége lenne egy pénzügyminisztériumra egy olyan miniszterrel, egy „gonosz emberrel”, aki csak a féket nyomja és nincsenek fejlesztési feladatai. Erre ugyanis ott van a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Ez elkerülhetővé tenne olyan melléfogásokat, amelyek a kormányzás első hónapjaiban megfigyelhetők voltak. Fideszes források állítják: nem tudnak arról, hogy az uniós elnökség után, nyáron külön Pénzügyminisztériumot hozna létre a miniszterelnök, ez a nyolcminisztériumos kormányzati struktúra kudarcának a beismerését jelentené. Holott nem hivatalos EU-vélemények szerint nem szerencsés, hogy nincs külön pénzügyi-fiskális minisztérium. (Teljes cikk:)

http://nol.hu/belfold/20110414-fideszesek_nem_tudnak_kulon_pm-tervrol

Hívek, harcok és Orbán háborús tétele

2011. április 14. - (Népszabadság)

Egy kétharmaddal hatalomra kerülő párt a győzelme után óhatatlanul megbántja szavazói egy részét, hát még akkor, ha a mostoha gazdasági helyzetben van bátorsága pluszt ígérni minden mínusz helyébe. A mersz nem hiányzott, csak a program. „Az új közgazdaságtanról pedig nem tudjuk, mit jelent” - idézhető egy szellemes mondat Orbán egykori minisztere, Chikán Attila minapi interjújából. Annyit látni, hogy a terhek kerülő úton, közbeiktatott állomásokról érkeznek, s ezért az emberekben lakozó előítéletekkel, indulatokkal, féligazságokkal operálva, imitált, terepasztalon megnyert csatákkal ideig-óráig meg lehet őrizni a bázist. De kíméletlenül elérkezik az a megálló, amikor a zsolozsmaszerűen ismételt panelszövegek hiába záporoznak, visszaverődnek a valóságról. A Fidesz-KDNP joggal nyugtathatja magát azzal, hogy a tavaly megszerzett szavazatmennyiséget úgy sem lehetett volna megőrizni. Elégedettek lehetnek azzal is, hogy ellenfeleik alig erősödtek, a civil megmozdulások népesebbek ugyan, mint eddig bármikor, a pártoktól való össznépi undor viszont egyelőre a kormánynak kedvez. (Teljes cikk:)

http://nol.hu/belfold/20110414-hivek__harcok

Navracsics: A köztársaság mindenki köztársasága

2011. április 8. - (mti)

A politikai közösség minden tagja, így a romák számára is meg kell nyitni az utat Magyarországon az érvényesülés előtt - jelentette ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken Budapesten, az V. Európai Roma Platform tanácskozáson. Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kormány, a civil szervezetek, az egyházak a befogadó Magyarország képét szeretnék erősíteni. A kétnapos, pénteken befejeződő budapesti tanácskozáson a romaintegráció ügyében érintett szereplők - civil szervezetek, jogvédők, romaügyi szakértők, valamint a tagállamok és az EU-intézmények képviselői - megvitatják a kedden Strasbourgban bemutatott európai roma integrációs keretstratégiát, amelyen belül a magyar EU-elnökség javasolja a tagállamoknak saját, nemzeti roma integrációs stratégiák elkészítését. „Több mint 20 éve indultunk el azon az úton, hogy Magyarország mindenki otthona lehessen, a köztársaság mindenki köztársasága legyen” - mondta Navracsics Tibor. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: Magyarország csak akkor lehet erős, gazdag, ha összetartó a társadalom, ezt pedig csak akkor tudjuk létrehozni, ha abban mindenki sorstársának érzi a másikat. A roma közösségről azt mondta, ez egy olyan csoport, amely „sokszor önhibáján kívül rendre kívül rekedt a társadalom főáramán, ezért fokozott figyelmet kell fordítani az ő boldogulásukra”. A miniszter úgy fogalmazott, az elmúlt 20 évben Magyarországon „minden lényeges kérdésben csak részmegoldást értünk el, és sokat is hibáztunk”. Balog Zoltán kijelentette, a magyar kormány, a civil szervezetek, az egyházak és „minden jó akaratú ember” a befogadó Magyarország képét szeretné erősíteni. „Az a Magyarország-kép, amelyet mi szeretnénk erősíteni, a befogadás, az együttműködés, a kultúrák együttélésének ezeréves tradíciója” - mondta. Hozzátette: Magyarország másik arca a nyomor, a kilátástalanság, a gyűlölet. Vannak előítéletek, van Gyöngyöspata, van Hejőszalonta; az európai roma stratégia a mi válaszunk minderre - mondta a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy lényeges a közvélemény meggyőzése. Az EU-tagállamok kormányai ugyanis - mint kifejtette - akkor fognak a roma keretstratégia mellé állni, ha a közvéleményt sikerül meggyőzni az ügy fontosságáról. A többség akarata ellenére, közönye mellett nem lehet sikeres a roma felzárkóztatás - állapította meg. Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke többi között arról beszélt: a stratégia sikeres végrehajtásának garanciája, hogy - a saját kisebbségi önkormányzat mellett - legyenek a cigány közösség által megválasztott képviselők az Európai Parlamentben, a magyar parlamentben, a megyei közgyűlésekben és a helyi önkormányzatokban. Szavai szerint ezt a Fidesz és a Lungo Drom cigányszervezet által 2001 végén aláírt együttműködési megállapodás tette lehetővé. Járóka Lívia, a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője arra mutatott rá, hogy a mélyszegénység földrajzilag koncentrálódik Európában. Az alacsony iskolai végzettségűek, az állástalanok nagy aránya, az alacsony várható élettartam egyszerre sújtják a legelmaradottabb kistérségeket. Az EP roma stratégiával foglalkozó bizottságának jelentéstevője hozzátette, a még nem EU-tag nyugat-balkáni országokat is be kell vonni a roma integrációt segítő folyamatba.

Zajlanak az új komáromi híd előkészületei

2011. április 9. - (bumm.sk)

Április végéig az illetékes miniszterek rábólinthatnak arra a kormányközi szerződéstervezetre, mely az új komáromi híd megépítéséről szól. Ezt követően a kormányok elé kerül, majd a jóváhagyás után a magyar és szlovák fél alá is írhatja a megállapodást. Bastrnák Tibor (Híd), Komárom volt polgármestere, parlamenti képviselő pénteken tartott sajtótájékoztatót. Közölte, nemrégiben képviselőként interpellálta Ján Figeľ közlekedési minisztert. Arra volt kíváncsi, milyen előrelépés történt az új komáromi híd megépítésével kapcsolatban. Elmondta, a komáromi híddal foglalkozó szlovák-magyar munkacsoport idén két ízben tárgyalt. Az ülések során elhangzott, mindkét ország azt szeretné, ha a híd megépítését uniós forrásokból valósítanák meg. A képviselő elmondta, a közlekedési miniszter most azon dolgozik, hogy a komáromi híd megépítése belekerüljön az első osztályú közutak fejlesztését célzó, 2011-2014-es évekre szóló tervbe. Ha ez megtörténik, a híd megépítését prioritásként fogják kezelni. Közölte, márciusban a munkacsoport véleményezte a magyar fél által kidolgozott kormányközi szerződéstervezetet a híd megépítéséről. Egy újabb szakértői csoportot is kijelöltek, melynek az a feladata, hogy a közbeszerzést előkészítse, elintézze az építési engedélyt (a helyfoglalási engedély már megvan), illetve finanszírozási, pénzügyi kérdésekben tegyen javaslatot. Elmondása szerint április 30-ig az illetékes miniszterek jóvá is hagyhatják a szerződéstervezetet, ezt követően pedig a kormány elé kerül az anyag, majd a megállapodás aláírására is sor kerülhet. Bastrnák hangsúlyozta, jó úton halad a híd megépítése, Komárom városának már nincs tennivalója az ügyben, a folyamat visszafordíthatatlan. Úgy vélte, 2014-ben megkezdődhet a híd építése, mindez elsősorban a finanszírozás megoldásától függ.

Kiskőrös - XIII. Petőfi nem csak magyar nyelven c. szavalóverseny

2011. április 10. - (kiskorostv.hu)

„Petőfi nem csak magyar nyelven” cigány, német és szlovák nyelvű szavaló versenyt rendezett a Cigány, Szlovák és a Német Kisebbségi Önkormányzat a Petőfi Sándor Emlékmúzeumban. Sajnos ebben a felállásban utoljára, mert a Bem József Általános Iskola szlovák nemzetiségi osztályaiból már nem tudnak nevezni jövőre.

Ebben az évben a Speciális Iskolából 5 cigánynyelven szavaló tanuló jelentkezett. Eredmények: 1. Rácz Csilla, 2. Kolompár Beáta, 3. Györgye Dzsenifer; Különdíjat kapott Györgye Hella és Györgye Mátyás. Felkészítő tanáruk Viedner Mónika volt. Minden versenyző oklevelet és ajándéktárgyat kapott a Cigány Kisebbségi Önkormányzattól.

Szlovák nyelven szintén 5 tanuló a Bem József Általános Iskolából szavalt egy szabadon választott Petőfi verset. Minden versenyző oklevelet és ajándékot kapott. Eredmények: 1.Pivarcsi Henrietta, 2.Gombár Zsaklin, 3.Lehóczki Dominik, Különdíjban Bajusznács Gergő és Gombár Zsaklin részesült. Felkészítő tanáruk Gauszné Szabados Eszter volt. A díjakat és jutalmakat Szlovák Kisebbségi Önkormányzat ajánlotta fel és adta át.

Német nyelven 9 diák szavalt egy kötelező és egy szabadon választott Petőfi verset a Petőfi Sándor és a Bem József Általános Iskolákból. Egy kategóriában értékelt a zsűri, az 5. és 6. osztályosok eredménye a következőképp alakult: 1. Szilvási Vivien, 2. Rékasi Dóra, 3. Polereczki Pál. Különdíjat Czinkóczki Krisztina kapott. Minden versenyző egy emléklapot vehetett át, a helyezettek oklevelet és könyvjutalomban részesültek. Felkészítő tanáraik Petriné Bugán Barbara, Martinné Ba Erika, Szilágyi Katalin, Szabóné Tereánszki Nóra. A díjakat és a könyvjutalmakat a Német Kisebbségi Önkormányzat ajánlotta fel és adta át.

A szavalóversenyt követően a Szilvási Gipsy Folk Band adott egy rövid műsort a jelenlévőknek. A résztvevők a szlovák és a német kisebbségi önkormányzat jóvoltából egy közös uzsonnán vehetett részt.

Várszegi Asztrik Pozsonyban: Közösségeket kell építenünk.

2011. április 8. - (Oriskó Norbert - felvidek.ma)

Az Esterházy János Polgári Társulás szervezésében, került sor „Család-templom-iskola, a keresztény nevelés három alappillére” címmel Várszegi Asztrik pannonhalmai bencés főapát előadására csütörtök este Pozsonyban, az MKP pozsonyi székházában - telt ház előtt. Várszegi Asztrik az előadás után készségesen állt a Felvidék Ma portál rendelkezésére. Az előadót, és az érdeklődőket - akik megtöltötték az MKP tanácskozótermét - a polgári társulás elnöke Peczár Károly köszöntötte. A résztvevők között számos közéleti személy is jelen volt, többek között Bárdos Gyula, az MKP Országos Tanácsának elnöke, és Csáky Pál politikus-közíró is. Várszegi Asztrik úgy látja, a világ visszafordíthatatlanul változik, és erre a kereszténységnek is meg kell találnia a választ. Az Európán kívüli kereszténység története fontos táptalajt jelenthet ehhez, hiszen idegen civilizációban, idegen kultúrában a kereszténység úgy tudott fennmaradni, hogy gyakorlatilag állandóan üldözték. Annak ellenére, hogy a globalizáció megváltoztatta életkörülményeinket, boldogulásunk érdekében továbbra is a szeretetnek kell a fő irányvonalnak lennie. Az emberi lét alapvetően közösségi. Közösség jelent a család, az iskola, a munkahely és az egyház is. Ezekben a közösségekben kell megtalálnunk az Istennel és embertársainkkal való kapcsolatainkat. „Ehhez valós önismeretre van szükségünk, másként nem megy” - mondta a főapát. Nem könnyű helyzet, ugyanis a gazdasági válság mellett a természethez, a világhoz való kapcsolatunk is válságba került, állandó veszélyeztetettségben élünk. Ezért keresnünk kell az újraindulási pontokat a bizalom újraélesztéséhez az egészséges szellemű közösségek felépítése érdekében. Ez még inkább nagy feladatot jelent Magyarországon vagy Szlovákiában, ahol a hosszú évtizedes pártállami múlt arra törekedett, hogy az emberek közötti bizalmat aláássa. Miután Várszegi Asztrik az Esterházy János Polgári Társulás vendégeként érkezett Pozsonyba, megkérdeztük, miként vélekedik Esterházy János boldoggá avatásának kezdeményezéséről. „Húsz éve a magyar egyháztörténeti enciklopédiai munkaközösség vezetője vagyok. Zombori István kollégámmal az elsők között publikáltuk Esterházy János életét, nem csak magyarul, hanem most már szlovákul is. Élete példaértékű valamennyiünk számára. Ezért nagyon örültem, amikor felkeresett az Esterházy János Polgári Társulás elnöke, és ennek köszönhetően eljöhettem Pozsonyba”. A pannonhalmi bencések a szlovákiai közéletben is megjelentek. Mint ismeretes, a pozsonyi Lónyai kastélyt annak tulajdonosa a bencésekre ruházta, ám a szlovák állam ezt a tulajdonjogot a mai napig nem ismerte el. A bencések emiatt készek az európai bírósághoz fordulni. Hol tart jelenleg ez a folyamat? - kérdeztük a főapáttól. „A várakozás helyzetében vagyunk. A Pannonhalmai Főapátság továbbra is fenntartja jogigényét a Szlovákia területén lévő kastélyra, illetve annak a környezetére. A Pannonhalmán elhunyt Stefánia főhercegnő és férje a kastélyt örökségként a főapátságra hagyta. Akárcsak a burgerlandi birtokot, amelynek tulajdonjogát már 70 éve hasznosíthatjuk. A szlovákiai birtokkal is ezt szeretnénk, mi szabályos, a szlovákiai és az európai jogrendszer keretein belül kívánjuk tulajdonjogunkat érvényesíteni. De három évig hiába próbálkoztunk Szlovákiában, ezért kénytelenek voltunk Strasbourghoz, illetve Brüsszelhez fordulni. Tudjuk, hogy ezek lassan hoznak döntést, türelemmel várunk. Továbbra is készségesek és nyitottak vagyunk a szlovák féllel való egyeztetésre, akár a kormánnyal, akár a köztársasági elnök úrral. Úgy gondolom, a peren kívüli megegyezés lenne mindannyiunk számára a követendő út” - mondta portálunknak Várszegi Asztrik. A Várszegi Asztrik által vezetett pannonhalmai bencés gimnáziumnak felvidéki hallgatói is vannak. Az iskolába folyamatosan nagy számú jelentkező van, ezért néha nehéz is bekerülni. „A győri iskolánkra, a Czuczor Gergely Gimnáziumot ez még inkább jellemzi. Pozsonyi, dunaszerdahelyi és révkomáromi diákjaink szinte mindig voltak az elmúlt 20-22 év során. Szeretettel nyitva állunk mindenki előtt” - mondta Várszegi Asztrik. Az Európai Unió terjeszkedik, csatlakozási tárgyalások folynak Törökországgal, amennyiben ezek eredményesek lesznek, Európában csökken a keresztények aránya. Mennyire bízik Európa keresztény jövőjében? „Egy vallástörténész könyvében olvastam a közelmúltban, hogy ha egy válságban lévő, önmagában vergődő kereszténység van jelen Európában, akkor lehetséges az Iszlám előretörése. Valóban vannak olyan látomások, amelyekben Európa felett nem a katedrálisok, hanem a mecsetek és a minaretek emelkednek. Az egyházink törekvésése az, ami II. János Pál pápáé is volt, és most XVI. Benedek pápáé, a világ nagy vallásainak találkozniuk kell, és meg kell találnunk az egymás mellett élés és imádkozáshoz vezető utat” - mondta Várszegi Asztrik.

KAPU: A szlovák-magyar kulturális egyetértést deklarálták

2011. április 10. - (parameter.sk)

„Amikor Privigyén (Prievidza) laktunk gyerekkoromban, szomszédaink más nyelven beszéltek. Irritált, hogy nem értettem, de a magyarokkal eddig nem volt rossz személyes élményem...” Szlovák és magyar művészek deklarálták a kölcsönös kulturális egyetértés Pozsonyban, az új Dunaj művészközpontban. Az első, Kapu című estet a Pro Regions Polgári Társulás szervezte a két nemzet megbékélése jegyében. „Amikor Privigyén laktunk gyerekkoromban, szomszédaink más nyelven beszéltek. Irritált, hogy nem értettem, de a magyarokkal eddig nem volt rossz személyes élményem. Hasonlóan érzünk, nincs köztünk konfliktus, de körbe vagyunk véve különféle kijelentésekkel, feszültséggel, agresszivitással” - indított el egy beszélgetést Daniel Hevier író. Szigeti László, magyar író és könyvkiadó volt a beszélgetőtársa. Szerinte a kölcsönös kapcsolatok különböző síkokban folynak, legjobbak a kulturális szinten, a művészek között. „Működő kapcsolatok vannak a szlovákok és szlovákiai magyarok között is, de más a politikai sík, ahol gyakran mesterséges konfliktusokat generálnak” - mondta Szigeti. A kulturális rendezvényen képzőművészeti kiállítás a hip-hop koncert is volt. Közreműködtek: Dorota Sadovská, Tina Gallová, Jana Bartková és Peter Cvik, Soňa Algayerová, Nina Turčanová, Tomáš Halász és Davidko Beran. Zenéről gondoskodott: DJ Moja Reč, Peťo Tázok és Karaoke Tundra, DJ Inso, Magyarországról Busa Pista, Bobafett & Bobakroma, Dj Zomblaze.

Felvidéki Magyarok - új internetes folyóirat

2011. április 8. - (Pogány Erzsébet - felvidek.ma)

Kedves Olvasó! A Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott sikeres pályázatunknak köszönhetően internetes folyóiratot indítunk Felvidéki Magyarok címmel, melyben jelenünket írjuk le. Arra keressük a választ, hol tartunk mi, szlovákiai magyarok közösségként a XXI. század első évtizedének végén. Van-e esélyünk a megmaradásra? Objektív adatokat biztosan szolgáltat majd rólunk a statisztikai hivatal ősszel és az elkövetkező egy-két évben, de a népszámlálás során összegyűlő számok és adatok maguk nem sokat árulnak el arról, ami egy népcsoport megtartó ereje, vagy éppen szétszóratatásának oka. A magunk szerény eszközeivel ahhoz szeretnénk fórumot teremteni, hogy közösségi létünket egyszerre több szemszögből megközelítve, a maga mozgásában és sokszínűségében láttassuk, s egy helyre gyűjtve adjunk közre olyan írásokat, melyek együtt sokkal árnyaltabb képet adnak rólunk és jelenünkről, mint ha több száz különböző médiában, portálon szétszórva, vagy idő- és terjedelemkeretbe szorítva csak gondolatfoszlányként jelennének meg. Folyóiratunk az együttgondolkodásnak szeretne teret adni - mindannyiunk épülésére. Anyagiakban ugyan nem dúskálunk, de reményeink szerint negyedévenként megjelenik majd a folyóirat újabb száma, a nagy látogatottságnak örvendő www.felvidek.ma portálon. A Felvidéki Magyarok 2011 1. számának online verzióját az alábbi linken olvashatják el, illetve a következő linken letölthetik a folyóirat PDF változatát:

http://www.felvidek.ma/felvideki-magyarok-2011-1szam

http://www.felvidek.ma/letoltesek/category/1-felvideki-magyarok-folyoirat?download=1%3Afelvideki-magyarok-2011-1szam

Cseh és szlovák írók a díszvendégek pódiumán

2011. április 17. - (mti)

Jan Novakkal, az Egyesült Államokban élő cseh íróval és Pavel Rankov szlovák íróval, valamint műveik magyar fordítóival Mészáros Sándor kritikus, a Kalligram Kiadó szerkesztője beszélgetett szombat délután a XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Pavel Rankov a szlovák írói középnemzedék egyik legkitűnőbb képviselője, a Kalligram Kiadónál megjelent Szeptember elsején (vagy máskor) című kötetéről, valamint az írói debütálásának tekinthető Az idő távlatából című kötetéről beszélt, de kitért a két ország közti irodalmi kapcsolatokra is. Mint fogalmazott: Szlovákiában komoly figyelem övezi a magyar irodalmat, amely szerinte „most az aranykorát éli”. Pavel Rankov kiemelte: az egymásra való odafigyelés nagyon fontos a két ország kapcsolata szempontjából, hiszen ezáltal elkerülhetőek a félreértések, vagy ahogy ő fogalmazott, a „dezinformáció”. Mészáros Sándor elmondta, Pavel Rankov az egyik legsikeresebb szlovák szerző, aki legnagyobb nemzetközi sikerét a Szeptember elsején (vagy máskor) című történelmi regényével aratta, mely 2009-ben az Európai Irodalmi Díjat érdemelte ki. A kritikus úgy fogalmazott, hogy a kötet három barátról szól, akik egy lány szerelméért vetélkednek, ám közben felsejlik az egész huszadik század, II. világháború, zsidóüldözés, szovjet megszállás, kitelepítés-lakosságcsere, 1968-as forradalom. A beszélgetés másik vendége, Jan Novak felidézte, miként sikerült szóra bírnia Fordulatok című könyvéhez a világhírű cseh filmrendezőt, Milos Formant, majd arról is beszélt, miért angol nyelven írta meg a magyarul a Kalligram Kiadónál megjelent, Eddig megvolnánk című kötetét. Mint fogalmazott, megrettent a feladattól, hogy kétszer kell megírnia a kötetet. A beszélgetésen szóba került, hogy a dokumentumregény és a kalandregény ötvöződik Jan Novák könyvében, amely a Mašín fivérek már-már legendába illő életútját eleveníti fel. „Amikor írok, gyerekké kell válnom” - fogalmazott a szerző, hozzátéve, hogy a közérthető nyelven megírt kötet a múlt századi cseh történelem lenyomata is egyben.

Disszidens író Márai városából

2011. április 14. - (Szabó Palócz Attila - Magyar Hírlap)

„A bolognai rendszer teljesen tönkretesz bennünket” - mondja a bázeli egyetem politikai földrajz szakos tanára. Dušan Šimko, a Svájcban élő szlovák szakember most írói minőségében érkezett hazánkba: a budapesti nemzetközi könyvfesztiválon holnap és holnapután dedikálja a fővárosi Napkút Kiadónál Forgács Ildikó fordításában most megjelent Gubbio - Besúgók könyve című regényét.

- A prágai tavasz bukása után emigrált az akkori Csehszlovákiából, ma pedig a bázeli egyetem tanára. Hogyan látja ma az intézmény helyzetét?

- A bázeli az egyik legnagyobb múltú egyetem, immár ötszázötven éves. Sajnos az utóbbi időben olyan átalakulásokon megy át, amelyek a színvonal romlását hozzák. A bolognai rendszer teljesen tönkretesz bennünket, ezért a hangulat is megváltozott. Idiotisztikusnak tartom, hogy minden intézményt ki akarnak egyenlíteni, egy szintre hozni. Szerintem pedig igenis kell, hogy létezzen elitképzés, kell, hogy legyenek elitegyetemek. A kreditrendszer viszi a prímet, pedig első osztályú butaság. Mindez oda vezet, hogy egyszeriben szembetaláljuk magunkat azzal problémával, hogy egyre több ember jár az egyetemekre. Regionálisföldrajz-előadásaimat például kétszáznegyven-kétszázötven hallgató látogatja. A színvonal azonban így nem emelkedik.

- A bolognai rendszer miatt csökken az oktatás színvonala?

- Igen, habár én továbbra is hiszek abban, hogy még mindig a legjobb egyetemek közé tartozunk.

- Ön Kassán született. Milyen hangulata volt a városnak a negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején?

- A családom mintegy kétszáz éve él Kassán, felmenőim többen is orvosok voltak. Ükapám az Osztrák-Magyar Monarchiában a város első főorvosa volt. Később dédapám lett a mai Szlovákia területén az első fül-orr-gégész, ő építette ki az ország szakgyógyászati hálózatát az első világháború után. Édesapám, aki néhány éve hunyt el, Svájcban tanult, ugyancsak az orvosi pályát választotta, ő sebész volt.

- Svájcban él, és német nyelven is publikál, regényeit mégis szlovákul írja. Miként alakult ez így?

- Amikor az első könyvemet írtam, el kellett döntenem, hogy melyik nyelvet használjam, ekkor választottam a szlovákot. Újságíróként korábban már rendszeresen publikáltam nagy német és svájci lapokban, természetes volt, hogy oda németül írtam, de a szépirodalom az valami egészen más. Nincs is benne túl sok racionalitás, hogy az ember disszidensként, egy idegen országban szlovák nyelven írjon, hiszen egyedül van, nincsenek fordítók, csak néhány hasonló helyzetben lévő disszidens lehet a közönsége. Legalábbis így volt negyvenkét évvel ezelőtt, amikor elhatároztam, hogy mindezek ellenére mégis szlovákul fogok írni. Tudnék ugyan németül alkotni, de mindvégig attól rettegnék, hogy utánozok valakit, szlovákul találhatom meg a magam szabadságát.

- Határ Győzőtől, a nagyszerű magyar írótól, aki évtizedeken át Londonban élt, de mindvégig anyanyelvén publikált, egyszer megkérdezték, gondolt-e arra, hogy angolul írjon. Azt mondta: nem, mert anyanyelven azt ír az ember, amit akar, idegen nyelven pedig csak azt, amit tud…

- Számtalan lehetőség közül választhat az ember, hogyan fejezze ki magát, de Határ Győző nagyszerű iróniával ragadta meg a kérdés lényegét. Biztosra veszem, hogy én csak egy szlovák író vagyok, aki folyamatosan, hosszú időn át Nyugaton alkot. Persze ma már, az unióban sokan élnek másfelé, főleg a fiatalabbak, de az valami egészen más, hiszen én külföldön írtam már az emigráció idején is. S ezzel együtt is, számomra nagyon fontos, hogy abból a városból származom, amelyben Márai Sándor élt. Manapság nagy üzlet épül Máraira Kassán, mint Prágában Kafkára is, de nem baj, ez más kérdés. Kassa lesz 2013-ban Európa kulturális fővárosa, ami nagy felhajtással jár, és igen sok pénz folyik el feketén.

- Feketén folynak el a pénzek?

- Száz százalékban biztosra veszem, hogy igen. Ezek olyan milliók, amelyekből mindig csak építenek valamit, de hogy milyen tartalmakkal töltik meg ezeket a kulturális központokat, továbbra sem világos számomra.

- Milyen szálak kötik Máraihoz?

- Családom közeli kapcsolatban állt Máraiékkal, az édesapját a nagyapám kezelte. Ő képviselő volt, igazi arisztokrata. Márai felesége, Lola pedig nagyanyám barátnője volt. Édesapám, aki jóval fiatalabb volt, még orvostanhallgató korában ismerte meg Márait, és amikor kitört a háború, azt tanácsolta apámnak, hogy ne menjen el a hadseregbe, jobban teszi, ha emigrál. De apám akkor nem hallgatott az íróra. A második világháború után, ha jól tudom, Márai csak egy-két napot töltött ismét Kassán, és akkor újra találkozott apámmal. Az író akkor azt mondta neki: „Most már menekülnöd kell.” Ebből is látszik, hogy milyen szkeptikus volt mindazzal kapcsolatban, ami a háború után történt, hiszen jött a kommunizmus, és a kultúra gyakorlatilag véget ért. A regényemben is írok Márairól, és őrzök néhány könyvet otthon Márai dedikációjával.

Mucha és szláv trauma

2011. április 10. - (Hushegyi Gábor - hvg.hu)

A cseh fővárosba látogatók több évtizede Franz Kafka, a Gólem, Tycho de Brahe mellett Alfons Mucha (1860-1939) művészete miatt tesznek meg több száz vagy ezer kilométeres távolságot. Prága belvárosa és elsősorban az Obecní dum nemcsak a cseh-morva mester eredeti műveit őrzi, hanem elsősorban a Mucha-képeslapok, -kávézók és egyéb attrakciók területe, Bécsre emlékeztetve, ahol ugyanez történik a Klimt-kultusz jegyében. A Műértő cikke. Arra, hogy a csehek az üzleti siker mellett a művészre is büszkék, abból következtethetünk, hogy az EU soros elnöksége évében, 2009-ben Mucha-kiállításokkal jelentek meg többek között Budapesten, Bécsben, Münchenben. A kiállítássorozat azonban azt is felveti, hogy mindez egy tudatos, az üzleti szféra sikerein felbuzdult országimázs-építés eszköze volt. A Szépművészeti Múzeum Mucha-tárlata a „képeslapos” művészt jelenítette meg, mindössze egy-két mű jelezte, hogy az életmű nemcsak a párizsi és amerikai plakátok, hanem a szláv gondolat felkarolása miatt is jelentős lehet. A Lajtán túl sokkal árnyaltabb és a teljesség igényével megfogalmazott, a szentimentalizmuson túllépő koncepció érvényesült. A bécsi és a müncheni kiállítás is az iparművészeti teljesítményt állította középpontba, beleértve a Szent Vitus-székesegyház üvegablaktervét és Bosznia-Hercegovina nemzeti pavilonjának belső látványtervét a párizsi világkiállítás alkalmából. A teljességhez járult hozzá a Szláv eposzból származó két óriásvászon és a pánszlávizmus ideológiáját képviselő terjedelmes műcsoport szerepeltetése. A végén csattant az ostor: a Mucha-túra a brnói Morva Galériában ért véget, ahol a kurátori koncepcióban a nemzeti gondolat játszotta a főszerepet. Egy év, egy életmű és három, alapjaiban eltérő kurátori és ideológiai koncepció! Ezek után érdemes odafigyelni, milyen pozíció illeti Muchát a cseh műtörténetben, illetve arra, hogy Prága városa miként látja el a hagyaték gondnokságából eredő kötelezettségeket. A mester világhíre és üzleti sikere nem lágyítja meg a cseh szakemberek szívét. Helyét a szecesszióban, azon belül is az alkalmazott művészetben határozzák meg, s ezen a tényen az sem változtat, hogy főművének Mucha a Szláv eposzt tekintette. Tehát azt a húsz hatalmas méretű vásznat (a hét legnagyobb 8,1x6,1 méter), amelyet párizsi és amerikai évei után Csehországban alkotott 1910 és 1928 között. A szlávok és a cseh nemzet mitológiáját feldolgozó ciklus nem épült be sem a cseh nemzeti tudatba, sem a művészeti kánonba. Ennek fő okai, hogy a múlt század elején a cseh közgondolkodás már levetkőzte a nálunk még eleven nemzeti szentimentalizmust, és hogy a korabeli cseh művészet együtt lélegzett Párizzsal, amit az újonnan létrejött Csehszlovákia kultúrpolitikája is támogatott. E két tényező számlájára írható az a tartózkodó magatartás, amit a főváros tanúsít, ugyanis 1928-ban Mucha végrendeletében az utódállamnak ajándékozta több művét, így a Szláv eposzt is, egyetlen feltétellel, hogy Prága méltó módon állítja ki a húsz vásznat. A Mucha Múzeum időről időre vita tárgya; s bár a leszármazottak is sürgetik a megoldást, terveknél és ötleteknél tovább nem jutottak: a műtörténeti megítélés gátját veti a nagy közberuházásnak. Ezért a művek gondozója, a Fővárosi Galéria (GHMP) 1963-ban letétbe helyezte a vásznakat a Moravsky Krumlovi kastélyban. Több mint négy évtized múltán, az áprilistól októberig látogatható kiállítás ismét felkorbácsolta a kedélyeket, mivel szakemberek szerint a vásznakat nem megfelelő környezetben helyezték el. A kastély tervezett felújítása lehetőséget kínált egy külföldi körútra, például Japánba, amit a Mucha-örökösök lelkesen támogattak. Sőt az ázsiai partner még a restaurálás és szállítás költségeit is magára vállalta a kölcsönzés fejében, ám Prága nemet mondott. Helyette egy fővárosi kiállítás terve merült fel, amivel sem az örökösök, sem a krumloviak nem tudtak azonosulni. Előbbiek az évtizedek óta halogatott végleges elhelyezés miatt, utóbbiak a több évtizedes gondoskodás és várható bevételkiesés miatt. A múlt év őszén - méltatlan huzavona, első- és másodfokú jogi csaták után - az első öt, szállításra előkészített vászon végül nem hagyhatta el a kastélyt. A helyzet csak idén rendeződött, a művek gondnoka elszállíthatta a képeket, és bemutathatja a prágai Nemzeti Galéria Vásárcsarnokában (Veletrzní palác), a maradék 15 vászon pedig Moravsky Krumlovban várja a látogatókat. Prága ambivalens magatartása alig érthető: egyrészt nem hajlandó teljesíteni a művész végakaratát, mert művészeti aggályai vannak, másrészt mindenáron érvényesíteni akarja tulajdon- és gondnoki jogát, s közben a többi érdekelt érdekeit ignorálja. Úgy tűnik, a közönség még sokáig várhat arra a látványra, amiben legutóbb 1928-ban lehetett része a cseh fővárosban. A vita hozadékaként a Szláv eposzt 2010. november 8-án védetté nyilvánították, így a kultusztárca beleegyezése nélkül semmi nem történhet vele. Felszínre került a cseh történetírás nemzeti és germánellenes szentimentalizmusát preferálók, illetve a csehszlovák államiság alapjait jelentő liberális demokrácia híveinek ellentéte. Egy már most biztos: a végtelen történet újabb évadja semmit nem változtatott azon, hogy a nemzeti múlt dicsőségét hirdető ciklus továbbra sem lesz olyan búcsújáró hely, mint Magyarországon a Feszty-körkép. (A kiállítás Prágában május 22-ig, Moravsky Krumlovban május 1. és szeptember 30. között tekinthető meg.)

Schmitt után Orbán is a magyar nyelv kínpadján

schmittify.com / orbanize.com

2011. április 14. - (pecsistop.hu)

A schmittify után újabb oldal érkezett, amivel tiszteleghetünk hazánk nagy vezetői előtt. Az orbanize segítségével bármilyen honlapba beszúrhat egy sallangot, ami a nemzet Viktorának a beszédeire jellemző. Ha esetleg úgy gondolja, hogy nem elég narancssárga az oldala és a NENYI kiragasztása a pincétől a padlásig már nem elégíti elkötelezettségét a kormányoldal iránt, akkor itt a megoldás: orbanize.com. Az Orbán izé segítségével a leglibsibb, szoci oldalt is viktorizálhatja pillanatok alatt. Meghackelheti Fletó beszédét, bár így még annyi értelme sem lesz, mint addig, viszont egy jól elhelyezett dakota közmondás sokat lendíthet az élvezeti faktoron. Ha megunná az Orbán izét (www.orbanize.com), akkor térjen vissza Schmitt Pál oldalára (www.schmittify.com) és szerezzen újmagyar tudásával sok barátot. Mi csak reménykedünk benne, hogy lesz egy tökös programozó, aki összeköti a két vezér rajongói oldalát és abból kisülhetnek ilyenek, mint például: „engeggye meg, hogy egy dakota indián közmondást alyánljak az ön figyelmébe, miszerint, ha észreveszed, hogy halot lovon lovagolsz, szájj le róla. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet.”

.

.

.

.

.

.

.

.......................................................................................................................