Sajtószemle / Tallózó ● 2011. július (III.)

Utak az autonómiához - Szlovákia nem szigetelné el Magyarországot - Csak a kisebbségi kérdés jelent problémát? - Semjén: 2014-re félmillió új magyar állampolgár lehet - Bugár: „A Fidesz hozott egy buta döntést” - Változó magyar médiastábok Szlovákiában - A felvidéki hatumák (határon túli magyarok) folytonos hadiállapot miatti szenvedése

Imrich Fuhl válogatásában

Tusványos - Az autonómiához különböző utak vezetnek

2011. július 22. - (mti)

A Kárpát-medencei magyarság körében ma már nem kérdés, hogy szükség van-e a közösségi autonómiára, legfeljebb arról folyik még a vita, hogy e cél eléréséhez melyik út bizonyul járhatónak, s hogy a különböző országokban milyen feltételek vannak az autonómiaformák megvalósítására - ez a fő gondolat kerekedett ki a tusványosi program péntek délelőtti fő panelbeszélgetésének előadásaiból. Az autonómia változó feltételei - nemzetpolitikai kerekasztal címet viselő program keretében Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a többségi társadalom szándékára helyezte a hangsúlyt. „Az autonómia vonatkozásában csak úgy tudunk előrehaladni, ha a többségi politikában döntéshozatali erővel bíró partnert tudunk szerezni. Úgy tudunk előrelépni, ha a többséggel meg tudjuk értetni, hogy ez nem destabilizálja az országot” - mondta. Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke arról beszélt, hogy a szlovák politikai erők magyarok nélküli szlovák nemzetállamot igyekeznek építeni, ezért a vajdasági magyar érdekérvényesítési lehetőségekkel szemben Szlovákiában nincs lehetőség a partnerség kialakítására. Felhívta a figyelmet arra, hogy az idei szlovákiai népszámlálás ősszel ismertté váló adatai a szlovákiai magyarok számának csökkenését mutatják majd, és az adatok a következő népszámlálásig befolyásolják a közösség lehetőségeit is. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke az Ukrajnában 2012-ben esedékes népszámlálásról szólva fontosnak nevezte, hogy minél többen vállalják magyar nemzetiségüket, hiszen csak így őrizhető meg a kárpátaljai magyarok közössége. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke a kisebbségek megalkuvások nélküli érdekképviseletét hangsúlyozta. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kifejtette: Erdélyben az autonómia megteremtése elsősorban eszköz arra, hogy az ottani emberek szabadon, biztonságban élhessenek szülőföldjükön, megtartva identitásukat. Szerinte a Kárpát-medencében az önrendelkezést a XXI. században apró munkával, fokozatos építkezéssel lehet elérni. A magyarság számára fontos döntésekhez partnereket kell találni - mondta. „Szükségünk van Budapest támogatására” - mondta, megállapítva, hogy Brüsszelben az autonómia témájának napirendre kerülése a magyar jelenlétnek köszönhető. Hozzáfűzte azonban: a magyarság nem ámíthatja magát azzal, hogy Brüsszel majd megoldja a helyzetét. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke kifejtette: az autonómiához vezető út kérdésében erős alapra épülő nemzeti konszenzust kell teremteni, egyfajta „stabilitási egyezményt” kellene kötni az erdélyi politikai szervezetek között, meghatározva a „nemzeti minimumot”. Toró ugyanakkor kételyének adott hangot azzal kapcsolatosan, hogy meg lehet-e tisztítani ezt a kérdést a pártpolitikai szempontoktól. Úgy vélte: a parlamentben és a kormányban helyet foglaló RMDSZ részéről nem született egyetlen olyan törvénytervezet sem, amely bírta volna az összes romániai magyar szervezet, csoportosulás teljes egyetértését. Az EMNT ügyvezető elnöke szerint tehát először a romániai magyarságon belül kell elérni az egyetértést ebben a kérdésben, anélkül ugyanis sem Budapesten, sem Bukarestben nem tudnak megoldást találni. Toró úgy látja, hogy a Bukarestben zajló „kamarillapolitika” nem vezethet eredményre a magyarság önrendelkezését érintő stratégiai kérdésekben. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: a Kárpát-medencében ma már nem vitakérdés az, hogy szükség van-e autonómiára, s hogy milyen autonómiaformákat kell megvalósítani az adott területeken élő magyarság sajátos helyzetének figyelembe vételével. Szerinte a vita középpontjában ma az áll: hogyan lehet az elgondolt célokat megvalósítani. Az államtitkár szerint az autonómia ügye nem pusztán jogi kérdés, az felöleli a magyar kisebbség életének minden vonatkozását. Az autonómia a magyarsághoz való viszony alapkérdése - fogalmazott Németh Zsolt, utalva arra, hogy a szomszédos országokban a többségi nemzetek számára „nem vált tömegigénnyé” ez a magyarok számára evidenciává vált ügy. Szlovákiában például az autonómia valósággal „hiszterizált” témává vált - tette hozzá.

http://hvg.hu/vilag.karpat/20110720_politika_allampolgarsag_magyarsag

http://www.magyarhirlap.hu/kulfold/semjen_van_precedens_autonomiara.html

http://www.mno.hu/portal/798659

Semjén a nagy román tyúkszemre lépett

2011. július 21. - (nol / manna.ro)

A miniszterelnök-helyettes szerint a magyarok sosem kértek olyat, amire már ne lett volna példa Európában, a román sajtó ellenben úgy tünteti fel a területi autonómiát, mintha fantasztikus, valóságtól elrugaszkodott kérés lenne:

http://nol.hu/kulfold/semjen_a_nagy_roman_tyukszemre_lepett

Bírálja a kulturális támogatások elosztását

a szlovákiai magyarok kerekasztala

2011. július 21. - (mti)

Bírálta az állami kulturális támogatások elosztását a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, amely a felvidéki magyar civil szervezeteket tömöríti. „A támogatások kiírása, a döntési mechanizmus kialakítása, illetve a döntések megszületése a korábbi gyakorlathoz képest több hónapot késett. Ez rendkívül nehéz helyzetbe hozta a nemzeti kisebbségi, köztük a szlovákiai magyar szervezeteket és intézményeket” - áll az állásfoglalásban, amelyet a kerekasztal koordinációs bizottsága adott ki, s a Bumm hírportálon olvasható. A kerekasztal furcsállja, hogy a függetlennek titulált bizottságok május végén már meghozták döntésüket, de több mint egy hónapnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a hivatal közzétegye az eredményeket. „Máig nem világos, hogy a bizottságok döntései és a közzététel között miért telt el ilyen hosszú idő, illetve hogy a kormányhivatal apparátusa, a kormányalelnök tanácsadói és a kormányalelnök mennyiben módosította a bizottságok döntéseit. A bizottságok döntéseinek jegyzőkönyvét a kormányhivatalnak közzé kellett volna tennie, ugyanígy a kormányhivatal módosításait is” - mutat rá a szervezet, amely problémásnak látja azt is, hogy nem került nyilvánosságra, milyen elvek alapján hoztak döntést a bizottságok. A kerekasztal kifogásolhatónak tartja, hogy a kormányhivatal alkalmazottai köztisztviselőként is helyet kaptak a bizottságokban. „Összegezve, komoly problémákat látunk a kisebbségi támogatások elosztásának rendszerében, amelyeket nagyon gyorsan orvosolni kell. Ha ez nem történik meg, folyamatosan élni fog a gyanú, hogy egyéni és más érdekek mentén történik továbbra is a kisebbségi támogatások elosztása. A kisebbségi kultúrák támogatására szánt anyagi eszközök közpénzből valósulnak meg, az adófizetők pénzéből, következésképpen nem szolgálhatnak egyéni, csoport-, hivatali vagy pártérdekeket” - áll az állásfoglalásban. A kerekasztal arra kéri a kormányhivatalt, hogy hozza nyilvánosságra a bíráló bizottság döntéseit, az esetleges módosításokat, valamint gyorsítsa fel a szerződéskötési eljárást, hogy az egyes szervezetek még a nyár folyamán hozzájuthassanak a megítélt támogatásokhoz.

A szlovák kormány emberi jogi szakértőjének

látogatása a kisebbségi ombudsman hivatalában

2011. július 20. - (os / Országgyűlési Biztos Hivatala)

Petőcz Kálmán, a szlovák kormány emberi jogi és kisebbségi jogi miniszterelnök-helyettesének szekcióvezetője látogatást tett a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának irodájában. A szakértő megbeszélést folytatott a kisebbségi biztos munkatáraival. Ennek keretében részletesen tájékozódott a kisebbségi ombudsman jelenlegi működéséről, hatásköréről, munkájáról, amely példaértékű lehet egy hasonló intézményi struktúra kialakítása során.

Javul a szlovákiai demokrácia minősége

2011. július 20. - (bumm.sk)

Az IVO társadalomkutató intézet kimutatásai szerint Szlovákiában a kormányváltás óta fokozatosan javul a demokrácia minősége, 2011 második félévében már elérte a 2008 elején mért szintet. A kisebbségi jogok nem javultak. Az IVO barométer-projekt összességében 2,6-os osztályzatot adott az országnak - az ötös a legrosszabb, az egyes a lehető legjobb jegyet jelzi. 2010 utolsó negyedévével összehasonlítva 0,2-t emelkedett az értékelés mértéke, az IVO szerint minden területen javulás tapasztalható - kivéve az emberi és kisebbségi jogok területén. Grigorij Mesežnikov, az intézet igazgatója ugyanakkor a kisebbségi jogokat tekintve is „reményteli folyamatokat” lát, kedvező jelnek értékeli például a kormány kisebbségekért és emberi jogokért felelős tanácsának megalakulását, vagy a lakosság fokozott részvételét a közügyekben. Az emberi jogok területén egyébként 2,75-ös értékelést kapott az ország, nem utolsósorban azért, mert továbbra is hivatalos kifejezésnek számít a „romabűnözés” szó, mely az IVO szerint jelzi az etnikai alapokon nyugvó egyenlőtlen bánásmódot. A demokratikus intézmények és a jogállam területén az ország értékelése negyed jeggyel javult 2,5-re, elsősorban az állami intézmények országos konfrontációja miatt. Mesežnikov rámutatott a pénzügyminisztérium és a Legfelsőbb Bíróság, a kormány és a parlament, valamint a kormány és az államfő közötti konfliktusokra. Az IVO vezetője problémásnak érzi Ivan Gašparovič államfő és az Alkotmánybíróság lépéseit, utóbbi szervezet több döntését is problematikusnak, az elnök álláspontját pedig „különösen helytelennek” nevezte az utóbbi idők döntései miatt. Az ország helyzete a törvényhozás szempontjából javult - a rendelkezések mintegy nyolc százalékát fogadják el gyorsított eljárás során. Az IVO értékelte az újságírók és politikai szereplők közti kapcsolatok professzionalizációját, az előbbiekre háruló szóbeli és bírósági nyomás csökkenését, valamint a sajtótörvény megváltoztatását - ezen a területen 2,75-ös osztályzatot kapott az ország.

Szomszéd várak

Szlovákia állítólag nem szigetelné el Magyarországot

2011. július 19. - (hetivalasz.hu)

Pozsony nem tervezi, hogy részt vesz Magyarország politikai karanténba zárásában. De a konfrontációt még egy galambszelíd budapesti kormány sem kerülhetné el: a szlovák nemzetépítés ugyanis a magyarok rovására történik. Lehetetlen volt nem arra gondolni Orbán Viktor miniszterelnök uniós elnökséget lezáró európai parlamenti meghallgatásán, hogy Borut Pahor hetvenkedése talán mégsem volt alap nélküli. A szlovén miniszterelnök egy kiszivárgott háttérbeszélgetésen azt mondta: a félév után „elszigetelik Magyarországot”:

http://hetivalasz.hu/itthon/szomszed-varak-39425

Török Gábor: Sok döntését meg fogja bánni Orbán

2011. július 22. - (fn.hu)

Monstre kerekasztal-beszélgetéssel búcsúztatjuk a parlamenti tanévet. Négy középkorú politológust hívtunk közös asztal mellé. A négy részből álló körinterjú mindegyik eleméhez egy-egy alanyunktól vett idézet ad apropót. Az első, a mai kanyarba Török Gábor kormányozza a csapatot, és főleg arról esik szó: diktatúrát épít-e a kétharmados Fidesz:

http://www.fn.hu/belfold/20110718/polkerek1

„Könnyebb lesz 2014-ben kétharmadot szerezni”

2011. július 22. - (hvg.hu)

Bár kormányra kerülése után a Fidesz olyan választási törvényt terjesztett a parlament elé, amely nehezítette volna a kétharmad megszerzését, a kormánypárt két hete ismertetett koncepciója épp ellenkező előjellel írodott. Ha egy ilyen törvény fogad el ősszel a parlament, akkor 2014-ben könnyebb lesz minősített többséget szerezni - állítja Tordai Csaba alkotmányjogász. A Bajnai-kormány egykori államtitkára szerint az egyfordulós rendszer szövetségkötésre ösztönzi a pártokat, de ha erre mégsem vállalkoznak, akkor a szavazók majd rákényszerítik őket:

http://hvg.hu/itthon/20110721_Fidesz_valasztasi_reform_Tordai_Csaba

Kényszerpályára manőverezte magát a Fidesz

2011. július 21. - (hvg.hu)

Azáltal, hogy a párt megszabta, 200 fős legyen a parlament, kényszerpályára került, hiszen így nem lehet olyan rendszert alkotni, amely egyszerre megfelel az Ab előírásainak, biztosítja a kormányzati stabilitást, az arányosságot, és egyenletes választókerületeket hoz létre. Szerinte a Fidesz vagy a mandátumszám emelésére készül, vagy pedig a választás alapvető elveit megsértő rendszer jön létre:

http://hvg.hu/itthon/20110721_political_capital_valasztas

Gašparovič szerint Szlovákia és Magyarország között

csak a kisebbségi kérdés jelent problémát

2011. július 18. - (mti)

Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnök szerint Szlovákia és Magyarország között lényegében csak a kisebbségekhez való viszony kérdésében van probléma. „Mi a probléma a magyar és a szlovák fél között? Ha az Európai Unióban, NATO-ban, V4-ben való gazdasági és külpolitikai vonzatú együttműködésről beszélünk, úgy tűnik, nincsenek nagyobb problémáink. Problémát jelent viszont az egyik és a másik állam nemzeti kisebbségekhez való viszonya” - jelentette ki Gašparovič hétfőn, amikor az Aktualne.sk szlovák hírportál olvasóinak kérdéseire válaszolt. „Magyarország a külföldön élő kisebbségeihez fűződő viszonyt a kollektív jogok alapján építi, amelyeknek ma a világban, s ezzel az Európai Unióban is, nincs támogatója. Szlovákia az állampolgárnak mint egyénnek a szabadságára építi filozófiáját. Logikus, hogy ha a polgár szabad, s ha rendelkezik a polgárjogok listájába foglalt összes joggal, a kollektíva nem lehet a pozitív megkülönböztetés helyzetében” - magyarázta a szlovák álláspontot az elnök. Leszögezte: „Az a magyar elképzelés, hogy gondoskodniuk kell egy idegen államban élő kisebbségük tagjairól, téves, és nem helyettesítheti annak az államnak a törődését, amelyben a kisebbség él, mert minden állam maga gondoskodik saját polgárairól, még ha más nemzetiséghez tartoznak is.” Az elnök azt állította, hogy „Szlovákia teljes felelősséggel” gondoskodik nemzeti kisebbségeiről. Rámutatott, hogy a szlovákiai magyaroknak az óvodától az egyetemig anyanyelvű iskoláik, saját újságjaik, könyvkiadóik, színházaik, népi együtteseik vannak. „Meggyőződésem, amikor a nemzeti kisebbségek képviselőivel találkozom, soha nem hallom tőlük azt, hogy jogaik meg lennének kurtítva” - jelentette ki Gašparovič. Hozzátette: másrészt, ha a kisebbségek nem akarnak olyan helyzetbe kerülni, amelyben nem mindig egyenjogúak, akkor bírniuk kell a szlovák nyelvet. Ez azonban már nem annak az államnak a problémája, amelyben élnek, s „nem probléma nálunk, ahol az alkotmány kimondja, hogy az államnak biztosítania kell azokat a feltételeket, amelyek a kisebbségek tagjainak lehetővé teszik, hogy elsajátítsák az állam nyelvét. Ez a Szlovák Köztársaság alkotmányának 34. cikke. Ebben a cikkben azonban az is benne van, hogy nem alakulhat ki olyan helyzet, amelyben a többségi nemzet tagja számára kedvezőtlen helyzetbe kerülne”. Gašparovič úgy vélte: a kisebbségi kérdés olyan probléma, amelyet gyakran azért vesznek elő politikusok, hogy eltakarják sikertelenségüket. A dolog azért is probléma, mert „gyakran kedvezőtlen hatással van Magyarországhoz fűződő kapcsolatainkra, és úgy gondolom, hogy a lakosság körében is aggodalmat vált ki”.

Megerősítette a Slovnaft büntetését a szlovák versenyhivatal

2011. július 21. - (mti)

A szlovák versenyhivatal csütörtökön megerősítette, hogy a legnagyobb szlovák olajfinomító, a Mol csoport tulajdonában levő Slovnaft köteles megfizetni a tavaly decemberben rá kirótt 9 millió eurós bírságot. A bírságot a versenyhivatal azért rótta ki a Slovnaftra, mert szerinte a társaság 2006-ban a nagykereskedelmi benzinpiacon, valamint 2005-ben és 2006-ban a nagykereskedelmi gázolajpiacon „domináns piaci helyzetével visszaélve”, az üzemanyag forgalmazókat diszkrimináló módon, sem az árkedvezményeket, sem az árpótlékait nem egységesen szabta meg. „A társaság viselkedésének kizsákmányoló jellege volt és ez a fogyasztók hasznának csökkentéséhez vezetett. Az objektíve indokolatlan árkülönbözetet a Slovnaft saját érdekében használta ki” - állítja a versenyhivatal, amelynek döntése szerdán lépett életbe. A versenyhivatal azt állítja: a Slovnaft megfelelő információkkal rendelkezett ügyfeleiről, ezért mindenkinek olyan egyéni árat állapított meg, amelyet hajlandó volt megfizetni. Magasabb árajánlatot azok kaptak, akik kevésbé voltak vonzóak a konkurencia számára, tehát nagyobb mértékben függtek a Slovnafttól. A hatóság közölte: nem vonja kétségbe a társaság azon jogát, hogy engedményeket adjon egyes ügyfeleinek. „A céget nem az ügyfeleinek nyújtott jobb árakért bírságolták, hanem azért, mert magasabb árakat állapított meg néhány ügyfelének azokkal az árakkal összevetve, amelyek az érintetteket megillették” - áll az indoklásban. A Slovnaft továbbra is törvénytelennek tartja a szlovák versenyhivatal ezen döntését, s azt állítja, hogy a bírság nem arányos és nem egészen világos. „A hivatal nem bizonyította be, hogy a társaság viselkedése negatív hatást gyakorolt volna a (piaci) versenyre, s következtetései nem a verseny védelmére irányulnak, hanem a konkrét versenyzőkére, ami nem célja és feladata a versenyjognak” - reagált a döntésre Anton Molnár, a Slovnaft szóvivője.

Hol van a kutya elásva?

2011. július 17. - (felvidek.ma)

Ne használjanak bennünket túszként a politikai csatározásokban! Én is írtam korábban, hogy ez nem helyes, de azt is, hogy megegyezni csak azzal lehet, aki őszintén törekszik erre, és hajlandó engedményekre is. Éppen ez a baj, mert Szlovákia erre képtelen. Olyan mélyen beléjük ivódott a több évtizedes hazugságnak igazságként való kezelése, hogy már országos szinten is így láttatják, és nem hajlandók róla semmiért sem lemondani. Félnek a trianoni határok átjárhatóságától, nemzetrészünk kollektív emberi jogainak megadásától, és mindentől, ami egy kicsit nekünk, magyaroknak is kedvezne:

http://www.felvidek.ma/nezopont/velemeny/29429-hol-van-a-kutya-elasva

Visszatekintés a Hídverő Napokra

2011. július 17. - (felvidek.ma)

Az elhallgatott sérelmek miatt növekszik az elégedetlenség és a gyűlölet. Aggodalom munkál bennünk jelenlegi helyzetünk miatt, hiszen a mai napig nem fogadtak el törvényt a kisebbségek alkotmányos jogállásáról Szlovákiában. Az alkotmány csak körvonalaiban szabályozza jogainkat. Nagyon sok kívánnivalót hagy maga után, annál is inkább, mert szellemiségére jellemző a preambulum: mi szlovák nemzet… Szembe kell nézni a múlttal, hogy méltó közös jövőt tudjunk építeni - és jó legyen magyarnak lenni a Felvidéken:

http://www.felvidek.ma/felvidek/regio/29433-visszatekintes-a-hidvero-napokra

A Híd és az MKP is bejutna a parlamentbe

2011. július 18. - (mti)

A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a Híd és a Magyar Koalíció Pártja (MKP) is bejutott volna a pozsonyi parlamentbe, amennyiben június elején parlamenti választást tartottak volna Szlovákiában. A pozsonyi Focus közvélemény-kutató intézet országos felmérése szerint a Robert Fico vezette ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) megszerezné a 150 parlamenti mandátum majdnem felét, 74-et. A Smerre szavazott volna a megkérdezettek 46,3 százaléka - derül ki a hétfőn ismertetett adatokból. A második helyen a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) végzett volna 13,4 százalékos támogatottsággal, ami 21 mandátumot jelent. A bronzérem jutott volna a Kereszténydemokrata Mozgalomnak (KDH) 10 százalékkal és 16 képviselővel. A Híd magyar-szlovák párt lett volna a negyedik 7,1 százalékkal és 11 mandátummal. Az ötödik hely a Szabadság és Szolidaritás (SaS) párté 6,7 százalékkal és szintén 11 képviselővel. Az MKP a hatodik helyen futott volna be. A tavaly júniusban a parlamentből kiesett magyar pártra ezúttal a megkérdezettek 5,7 százaléka szavazott volna, ami 9 képviselőt biztosított volna a törvényhozásban. Hetedikként a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) lépte volna át az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Az SNS 5,3 százalékot kapott volna, ami 8 mandátumra lett volna elegendő. Az eredmény érdekessége, hogy a jelenlegi kormánykoalíció - SDKU, KDH, SaS, Híd - megbukott volna a választásokon, mert együttesen csak 59 mandátumot szereznének. A Focus 1053 személyt kérdezett meg, s a válaszadók összetétele tükrözte az ország lakosságának nemzetiségi összetételét is. A válaszadók 15,2 százaléka nem vett volna részt a választásokon, míg 18,2 százaléka nem tudta, vagy nem akarta megnevezni, hogy melyik pártra szavazna. Egy másik közvélemény-kutató intézet, a Median múlt héten nyilvánosságra hozott május-júniusi felmérése szerint sem a Híd, sem az MKP nem került volna be a szlovák parlamentbe. Múltbeli tapasztalatok alapján azonban a Median az a közvélemény-kutató intézet, amely a magyar pártok támogatottságának mérésénél a leggyakrabban szokott tévedni. A Robert Fico vezette Smer viszont annyi szavazatot kapott volna, hogy egyedül is kormányt tudott volna alakítani a Median felmérése szerint.

Nem talál közös nevezőt az MKP és a Híd

2011. július 16. - (mti)

Nem látja egyformán a Híd és a Magyar Koalíció Pártja (MKP) azt, hogy miként egyezhetne meg a két párt egy olyan minimális közös programban, amely a szlovákiai magyarság általános érdekeit fogalmazná meg. Egyebek között ez derült ki abból a pénteki vitából, amelyet a szlovákiai Diákhálózat nyári táborában, Krasznahorkán folytatott Bugár Béla, a kormánypárti Híd magyar-szlovák párt elnöke, illetve Bárdos Gyula, a parlamenten kívüli MKP Országos Tanácsának elnöke:

http://www.bumm.sk/57758/nem-talal-kozos-nevezot-az-mkp-es-a-hid.html

Szlovákia: A kispártok elveszíthetik motivációjukat a holtszezonban

2011. július 22. - (bumm.sk)

A parlamenti választások óta eltelt több mint egy év, s az önkormányzati képviselőkre is nyolc hónappal ezelőtt lehetett voksolni. Több, valaha ambiciózus párt azóta hallgat. Akad olyan párt is, melynek az internetes oldala sem működik. Az urnákhoz legközelebb 2013 őszén, a megyei választásokkor járul a lakosság. A kis pártokról a Sme napilap közölt összeállítást. Jozef Grapa, a Demokráciáért Mozgalom (HZD) elnöke elismeri, hogy hiányzik a motiváció, mivel ebben az időszakban senki nem figyel rájuk. Az Ivan Gašparovič alapította pártnak nem működik az internetes oldala sem, Grapa szerint ez a gazdasági helyzettel magyarázható, mivel a tagok csupán a választások előtt segítenek. A más pártokkal való összeolvadást fontolgatja a jó néhány sikertelen egyesülést maga mögött tudó Szabad Fórum. Honlapjuk nagyon rég frissült utoljára, Zuzana Martináková még mindig azt hirdeti, hogy az önkormányzati választásokba teljes erővel vetik bele magukat. A Vladimír Palko vezette Szlovákia Konzervatív Demokratái (KDS) honlapján februártól csupán három bejegyzés található a homoszexuálisokkal kapcsolatban. A párt azonban még így is aktívabb, mint a kis pártok többsége. A Szlovákiai Zöldek Pártjának weboldala márciusban frissült utoljára, a pozsony parkerdő védelméért emelték fel szavukat. A párt vezetője, Peter Pilinský a lapnak elismerte: a parlamenten kívüli pártoknak nehéz a túlélés, illetve az új tagok toborzása. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) honlapját kormányellenes karikatúrákkal töltik meg, illetve Vladimír Mečiar pártelnök kommentálja a politikai eseményeket, és a visszatérésről beszél. A két volt parlamenti párt közül az MKP az aktívabb. A párt élénk kommunikációt folytat választóival honlapján keresztül, gyakran adnak ki sajtóközleményeket, és foglalnak állást aktuálpolitikai témákkal kapcsolatban. Berényi József pártja aktív közéleti tevékenységet is folytat. A kommunisták honlapjukon a kormányzó „burzsoá” pártokat bírálják, s a 2014-es választásokon legalább 12 képviselővel számolnak. A párt nagyon aktívnak számít a törpepártok között, gyakran frissítik honlapjukat is. A láthatóbb kis pártok közé tartozik még a Demokratikus Baloldal Pártja (SDĽ) is. A kispárt vezetősége a szakszervezetekkel is tárgyalt nemrégiben, valamint a polgármesteri fizetésekkel és a Jánošík katonai folklóregyüttes megszüntetésével kapcsolatban is felemelte szavát. Az SNS-ből kilépett Anna Belousovová Nemzet és Igazság (NaS) nevű pártja jelenleg aláírásokat gyűjt a bejegyzéséhez. Honlapjukon olyan politikai erőt ígérnek, amely képes lesz megfelelni a kihívásoknak. Az internet és a sajtó adta lehetőségekkel gyakorta él az Igor Matovič vezette Egyszerű Emberek mozgalom is. Matovič - aki az utóbbi hónapokban nagyon gyakran jelent meg a címlapon - már gyűjti az aláírásokat pártja megalapításához, mely esélyt adna a független jelölteknek a parlamenti választásokon való indulásra.

Hogyan terem a szlovák miniszterelnök?

2011. július 18. - (Barak László - parameter.sk)

Azt találta mondani a minap Robert Fico, ha ő lenne a miniszterelnök, minden olcsóbb lenne. Hát nem egyszerű? És persze kézenfekvő: egy valamire való populista a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként ugyanis nem lehet akkora lúzer, hogy a Radičová-kormány megalakulásának első évfordulóján pántlikás virágcsokorral és külön e célból fabrikált alkalmi dicshimnusszal köszöntse kormányfő-utódját. Meglehetősen cinikus cselekmény viszont ugyanúgy hülyének néznie a négyévente pünkösdi királlyá, azaz egyetlen napra teljhatalmú választópolgárrá előléptetett közembert, mint ahogyan azt regnáló miniszterelnökként is tette. Igen, a cinizmus csimborasszója és átlátszó hazugság Fico minden szava. Ha ugyanis négy évig tartó, számos esetben sáskajárást idéző országlása alatt tényleg úgy ki lett volna nyalva a plebsz tényleges és virtuális hátsója, ahogyan arra ő most naponta utalgat, nyilván nem lenne kénytelen ezt ellenzéki politikusként művelni - gondolhatnók. Igen ám, csakhogy kizárólag abban az esetben gondolkodhatnánk így joggal, ha nem lenne közismert tény, hogy Ficoék bizony nagyobb szavazataránnyal nyerték meg a választásokat tavaly, mint 2006-ban! Persze mecsoda különbség, hogy akkor ők osztották a zsugát a kormányalakításánál, mert volt kiknek, 2010-ben pedig nem akadt partnerük! Égbekiáltó paradoxon és a választópolgárok általános intellektuális állagára utaló evidencia viszont az is, hogy egyáltalán nem azért maradtak magukra, mert kormányzásukban aztán tényleg nem volt köszönet. Sem elvi, sem pedig gyakorlati értelemben. Csak azért szorultak ellenzékbe, mert a szelektív hallásra és csőlátásra mindenkor hajlamos választók kizárólag Mečiar (HZDS) és Slota SNS) nyakába varrták a Fico-kormány valamennyi korrupciós botrányát - annak ellenére, hogy nevezettek mindketten Fico stricijei voltak. Előbbit ezért “szavazták ki” a parlamentből, utóbbi pedig parlamenti törpepárttá degradálódott. Méghozzá úgy, hogy csökött választóik is átszavaztak pártjaik gyilkosa, Fico pártjára… Fico elsősorban ennek a „választási győzelemnek” köszönhetően képzelheti, hogy fölösleges stílust váltania, és a tőle megszokott sztereotip parasztvakító hazugságok a Radičová-kormány mandátumának lejártával (egy jóvátehetetlen kormánykoalíciós konfliktus esetén esetleg előbb is) ismét a kormányfői székbe repítik majd. Abban az esetben pedig majdnem biztosan, ha a Radičová-kormány hátsó udvarából továbbra is szinte csak a tanácstalanság látszatát keltő kicsinyes csetepaték, zsibvásári alkudozások, politikai analfabétákat jellemző személyeskedések hallatszanak és látszanak. Ráadásul szinte heti rendszerességgel. Annak ellenére, hogy a jelenlegi kormánypártok legbunkóbbnak, legszemérmetlenebbnek ítélhető politikusai is decens illemtanároknak, szentéletű szerzeteseknek számítanak Ficoék legilledelmesebbjeihez, legszemérmesebbjeihez képest...

Duray: A szlovákokat tudatosan és tervszerűen tették magyarellenessé

2011. július 16. - (felvidek.ma)

Azok a szlovákok és a magyarok, akik egy térségben élnek, általában jól elviselik egymást, nincsenek közöttük jelentős ellentétek. Ha pl. Komáromban egy szlovák és egy magyar találkoznak az utcán, eszükbe sem jut a konfliktuskeltés. De Pozsonyra ez már nem jellemző. A fiam múlt szeptembertől Budapesten folytat egyetemi tanulmányokat, és néhány hónap múlva azt mondta, végre az utcán is mer magyarul beszélni. - Szlovákiában évtizedek óta létezik egy olyan szemlélet, hogy „állami és nemzeti érdek”. A szlovák politika ezt a kettőt összekapcsolja, és ennek következtében ez hatalmi érdeket jelent. Szlovákiának olyan hatalmi érdekei vannak, amelyek egyértelműen magyarellenesek - legalábbis a szlovák köztársasági elnök szavai csak így értelmezhetők. Tehát mindaz, amit a felvidéki magyarok saját jogállásuk javítása érdekében akarnak, és mindazok, akik a határon túli magyarok érdekeit védik, ellentétben állnak a szlovák nemzethatalmi érdekekkel:

http://www.felvidek.ma/nezopont/publicisztika/29425-duray

-a-szlovakokat-tudatosan-es-tervszeruen-tettek-magyarellenesse

Nem megy a felzárkózás a magyar szállodaiparnak

2011. július 22. - (mti)

Magyarország szállodái a közép-kelet-európai régióban vizsgált öt állam - Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - között az egy kiadható szobára jutó bevétel (revpar) nagysága alapján továbbra is csak a negyedik helyen szerepeltek májusban - derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elemzéséből, amelyet a turisztikai piackutatással foglalkozó STR Global társaság legfrissebb felmérése alapján készített:

http://hvg.hu/gazdasag/20110722_magyar_szallodaipar_felmeres

Azonnal bukhatjuk a kamu szlovák rendszámot

2011. július 20. - (mti)

Rendeletben rögzítette a kormány, hogy a külföldi rendszámú járművek jogellenes belföldi használata esetén a rendszámot az ellenőrzés helyszínen el kell venni. A kabinet döntése a Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg. A szeptember 1-jétől hatályos szabályozás kimondja: ha a közúti, telephelyi ellenőrzés során kiderül, hogy a külföldi rendszámú járművek belföldi üzemeltetésére vonatkozó törvényi szabályok szerint a járművet jogellenesen használják, akkor a külföldi hatósági jelzést és engedélyt a helyszínen el kell venni, és azt az elvétel okának megjelölésével együtt nyolc napon belül meg kell küldeni a jármű belföldi üzembentartója vagy a vezető lakóhelye, székhelye, telephelye szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak. A hatóság az így megküldött rendszámot bevonja, és ezzel egyidejűleg tájékoztatja a belföldi üzembentartót, hogy ha a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem kezdeményezi az autó belföldi forgalomba helyezését, akkor a bevont hatósági jelzést és forgalmi engedélyt a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala útján megküldi a kiállító külföldi hatóságnak. Ha a jármű üzembentartója vagy vezetője a hatósági eljárásban a döntés jogerőre emelkedéséig okirattal igazolja, hogy jogszerűen közlekedett külföldi rendszámú autójával, a hatósági engedélyt és jelzést visszakapja, a bevonásra vonatkozó eljárást pedig megszüntetik. Az Országgyűlés július 4-én döntött a külföldi rendszámú járművek belföldi üzemeltetésére, használatára vonatkozó szabályok megváltoztatásáról, így szeptembertől az üzembentartók nem hivatkozhatnak külföldi szokásos tartózkodási helyükre a nem magyar rendszám használatakor, azt csak a rendszeres külföldi munkavégzéssel, vagy a magyarországi forgalomba helyezés megkezdésével igazolhatják. A külföldi rendszámú autót vezetőkre vonatkozó szabályok is szigorodnak szeptembertől, a járművet ezentúl is bárki vezetheti harminc napig Magyarországon, de ehhez ezentúl rendelkezniük kell az üzemben tartó írásos hozzájárulásával, amelyen a birtokba adás időpontját is meg kell jelölni. Az új feltételek betartását közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni az ellenőrzések során.

Neszmély - Magyarul beszéltek, magyarul gondolkodtak

2011. július 18. - (Objektív Hírügynökség)

A magyar nyelvtől volt hangos a szlovák-magyar határon fekvő Neszmély: fiatal és tapasztalt művészek, alkotók, hazai és határon túli civilek és diákok részvételével rendezte meg Hungarikum konferenciáját a festői szépségű Hajóskanzenben a Magyar Versmondók Egyesülete, amit idén az egyhetes Versművészeti Szemináriummal is összekötöttek. A vers, a szerepjáték és a tanítási dráma magyar nyelvterületeken fennálló feladatait, lehetőségeit kutatták és foglalták össze a résztvevők. A magyar nyelv összművészeti szerepe volt a központi eleme és témája a Hungarikum konferenciának. A több napos rendezvény célja az volt, hogy a résztvevő kárpát-medencei magyarság, a hazai kisebbségek közművelődési és kulturális civil szervezetei, valamint képviselőik megismerjék egymás munkáját, megosszák egymással tapasztalataikat és újabb együttműködések jöhessenek létre. Az előadók népes táborát gazdagította többek között Buda Ferenc és Turczi István költő, Bakos-Kiss Gábor színművész, Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, Nagy András László, a Magyar Szín-Játékos Szövetség elnöke, Szennik Évi diákszínjátszó-rendező, a Versmondók kommunikációs alelnöke, Wiegmann Alfréd, az Első Magyar Versszínház művészeti vezetője, Pataki András, az utazó Forrás Színház igazgatója. A moderátori szerepet Lutter Imre előadóművész, a Költők Világkongresszusa Egyesület felügyelőbizottsági tagja, a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke töltötte be, a vendégek Erdélyből, a Vajdaságból és a Felvidékről is jelentős számban képviselték a magyar nyelvű professzionális és amatőr művészeti csoportokat, szervezeteket és oktatási köröket. A civil szervezetek képviselőinek előadásán keresztül felszínre került, ki milyen gondokkal küzd saját szervezete régiójában, és milyen lehetőségek adódnak a problémák kiküszöbölésére, illetve más térségek szervezetei hogyan oldják meg hasonló problémáikat. A drámapedagógia, költészet, versmondás, színjátszás, bábjáték, néptánc és közgyűjtemények képviselőinek célja a szórványmagyarság kulturális és szociális megsegítése, határon túli humán felzárkóztatási stratégia megvalósítása. Ennek érdekében a témák a kultúraközvetítés körül mozogtak. A magyar nyelv előadóművészetbeni közvetítő szerepe és ereje, a társművészeti ágak közötti keresztkötődések, az anyaországi és határainkon túl élő művészek Hungarikum kötődései, a régi és új nyelvjárások a magyar nyelvterületeken, az asszimiláció megelőzésének lehetőségei, a magyar kultúra, mint a fiatalok közötti kapcsolattartás eszköze és célja a 21. században, és az új kulturális, művészeti és társadalmi platformok keresése a Kárpát-medencei magyarság körében. A konferenciát és a szemináriumot színesítette az Aphonia zenekar és a Kávészünet együttes koncertje és beszélgető estje. A konferenciát követően ott maradt fiatalok Bella István és Buda Ferenc költészetéből mutattak be előadóestet, és rögzített improvizációs helyzetgyakorlatok révén adtak elő nyelvi játékokat. Az estet a Kaleidoszkóp VersFesztiválon láthatja majd a szélesebb nyilvánosság október közepén, amikor az öt évvel ezelőtt elhunyt Kossuth-díjas költő, Bella István tiszteletére emléktábla-avatást tervez a Magyar Versmondók Egyesülete. A konferenciát a Nemzeti Civil Alapprogram és a Nyílt Társadalom Intézet támogatta.

Magyarországgal ismerkedhettek meg

egy szlovákiai bevásárlóközpont látogatói

2011. július 22. - (Objektív Hírügynökség)

Július 14-én, a kassai Zlatka utazási iroda szervezésében, nagyközönségi program keretében Magyarország turisztikai kínálatával ismerkedtek a Galéria bevásárlóközpont látogatói. Az utazási iroda a város egyik elegáns bevásárlóközpontjában, 2011-ben minden hónapban más-más országot mutat be a látogatóknak információs pontján - tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel az MT Zrt. Június második felétől Magyarország mint az iroda egyik programozott desztinációja került a fókuszba. Ez alatt az 1 hónap alatt a bevásárlóközpont külső képernyőjén, egy forgalmas kereszteződésben, minden nap, óránként kétszer a „Hungary - World of potentials” c. Magyarország EU elnöksége alkalmával forgatott 7 perces promóciós filmet is vetítették. A film itt megtekinthető:

http://www.youtube.com/watch?v=Hmz8Ni9zO4M&feature=related

Július 14-én a magyarországi kiadványok terjesztését és az információnyújtást borkóstoló program egészítette ki a bevásárlóközpontban, melyet a tállyai Oroszlános Borvendéglő biztosított minőségi tokaji borainak bemutatásával. A délutáni program keretében a mezőkövesdi Nefelejcs szálloda felajánlását, egy hétvégi üdülést sorsolt ki Godár Ivett, a Magyar Turizmus Zrt. szlovákiai külképviselője. Az MT Zrt. dekorációval és turisztikai kiadványokkal is hozzájárult a rendezvény sikeréhez. A KSH legfrissebb, 2011. január-májusi statisztikai adatai szerint a szlovák vendégek 65.000 vendégéjszakát töltöttek el a hazai kereskedelmi szálláshelyeken, ami közel 28%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Nincs már tokaji a kenguruk földjén

2011. július 22. - (boraszportal.hu - Magyar Rádió Online)

Ukrajnával és Szlovákiával még nem, de Ausztráliával, Olaszországgal és Franciaországgal megegyeztünk, hogy ne hozzon forgalomba Tokajit. Olaszország és Franciaország után már Ausztrália sem hoz forgalomba tokaji néven borokat - hangzott el a Magyar Rádió Hajnal-táj című műsorában. A földrésznyi ország jócskán a megadott határidő előtt teljesítette azt a kritériumot, amit az Európai Unióval kötött kereskedelmi egyezménybe foglaltak. E szerint a végső határidő 2020 lett volna. Ausztráliában már teljesen más néven (Topaque) forgalmazzák a korábbi tokajit, Ukrajnával és Szlovákiával azonban még nem sikerült lezárni a névvitát. Az amerikai piacon is szeretnének megjelenni a magyar borászok. A szakemberek szerint erre nagy esély van, mert a gazdák még soha nem gondolkodtak ennyire egységesen. A tervek szerint nem a mennyiséggel, hanem sokkal inkább a minőséggel próbálnak piacot szerezni a tengerentúlon. Magyar borbemutatókat többször is szerveztek Amerikában, ennek ellenére a magyar borokat alig ismerik az Egyesült Államokban. A kampány nyitánya februárban volt Pécsett. A műsorban elhangzottakat itt hallgathatja meg:

http://www.mr1-kossuth.hu/mrplayer.php?d=00577c36_4626758.mp3

Újabb súlyos vád a Lidl és a Billa ellen

Másodrendű vásárlók a kelet-európaiak?

2011. július 22. - (Napi Gazdaság)

Egy friss felmérés szerint a Lidl és a Billa üzletláncok jobb minőségű élelmiszert kínálnak Ausztriában, mint Szlovákiában. A Hospodárske noviny szlovák gazdasági napilap által elvégzett felmérés, amelyet kedden ismertetett, megállapítja: az azonos árfekvésű, a Billában forgalmazott osztrák sonka hústartalma 91 százalékos, Szlovákiában csupán 70 százalékos, a kekszek kakaótartalma Ausztriában 12 százalék, Szlovákiában viszont csak 4 százalék - ez utóbbi is a Billa által forgalmazott Clever márkára vonatkozik. A Lidl Ausztriában 70 százalékos paradicsomtartalmú ketchupot forgalmaz, Szlovákiában 20 százalékosat, a Monte Ravy puding szomszédunkban 12 százalék erejéig tejszínnel van dúsítva, a pozsonyi üzletekben kínáltak viszont csak 8 százalékos mértékben, miközben az árak terén minimális a különbség. A Billa esetében az is előfordul, hogy a jobb minőségű baracklekvár Ausztriában egyenesen látványosan olcsóbb, mint Szlovákiában. „Az egyes országokban a lakosság vásárlóerejéhez alakítjuk a kínálatunkat” - magyarázta a lapnak Jirí Králicek, a Billa szlovákiai képviselője. Stanislav Nemec, a szlovák agrárkamara (SPPK) szóvivője szerint ilyet olyan országokban lehet csinálni, ahol „nem működik a fogyasztók patriotizmusa, mint például Szlovákiában.” A szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium felháborítónak tartja, hogy egyes üzletláncok különbséget tesznek az Európai Unió polgárai között, és másodrendűvé degradálják a szlovákiai vásárlót - olvasható a szaktárca állásfoglalásában. „Teljességgel tarthatatlan az a gyakorlat, hogy a szlovákiai üzletekben ugyanakkora vagy még magasabb áron alacsonyabb minőségű élelmiszereket kínálnak, mint Európa más államaiban. Ez az üzletpolitika Szlovákiában elfogadhatatlan, ezért Simon Zsolt földművelésügyi miniszter jövő héten tárgyalásra hívja az országban működő üzletláncok vezető képviselőit, hogy közösen keressenek megoldást a helyzetre” - szögezi le a kommüniké, azaz az ügynek még lesz folytatása. Idén áprilisban a szlovák fogyasztóvédelem azt tárta fel, hogy a nagy nyugati élelmiszergyártók más összetételű termékeket kínálnak a nyugati és más színvonalút a keleti országok üzleteinek.

Elkészült a Márai Sándor Emlékkörút

2011. július 20. - (mti)

Elkészült a Márai Sándor Emlékkörút, amelyen az érdeklődők az íróhoz és családjához köthető helyszíneket járhatják végig Kassán és Budapesten. A körutat az Európa Kulturális Fővárosa Kassa 2013 nonprofit szervezet és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum közösen szervezte meg és készítette elő. A pozsonyi Új Szó című napilap szerint az emlékkörutat pénteken, július 22-én avatják fel Kassán. Ennek lényege, hogy a hazaiak és az idelátogató turisták végigjárhassák és megtekinthessék a Máraihoz köthető helyszíneket, egyebek mellett kassai szülőházát, a Thália Színház Márai stúdióját, az egykori Megay cukrászdát - ahol az író megismerkedett későbbi feleségével -, a 2004-ben leleplezett Márai szobrot, a Márai Emlékházat, továbbá a Grosschmid család kedvenc kirándulóhelyét, a Bankót. A négy nyelven (magyar, szlovák, angol, német) kiadott térképek elkalauzolnak budapesti helyszínekre is, így például a Márai által kedvelt Centrál Kávéházba, a Margitszigetre, vagy a Rudas gyógyfürdőbe. Az emlékkörutat bárki végigjárhatja egyénileg vagy csoportosan, akár idegenvezetővel is. A térképekből Kassának 10 ezer darab jutott, míg Budapesten 5000 darab lesz elhelyezve a Petőfi Irodalmi Múzeumban - tájékoztatott a lapot Martina Viktorínová, a kassai szervezet szóvivője. A projekt megvalósításához szükséges 126 558 eurót az uniós Európai Régiófejlesztési Alap (ERDF) biztosította.

Megkezdődik a szlovákiai várak felújítása

2011. július 20. - (mti)

Felújítják a szlovákiai történelmi várakat - jelentette be Daniel Krajcer kulturális miniszter, aki 'várturnéja' során a Vág középső folyásánál fekvő négy várat - Beckó (Beckov) Lendicz (Lendica), Beszterce vára (Považský hrad) és Zsolnalitva (Lietava) - látogatott meg kedden. „Megkezdődik a történelem legnagyobb szlovákiai várfelújítása. Több forrásból szándékozunk ezt megoldani: regionális operatív programok keretében 2,5 millió euró értékben (677 millió forint), ennek 40-50 százalékát pedig a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok által támogatott projektek keretében fedeznénk” - mondta el a miniszter, hozzátéve, hogy a várak állagmegóvásában és felújításában a foglalkoztatási hivatalok által kiközvetített munkanélküliek is részt vesznek. Idén két vezető projekt működik, amelyben munkanélküliek is közreműködnek: a zayugróci (Uhrovec) és a sárosi vár helyreállítása. A miniszter reményét fejezte ki, hogy további 10-15 vár helyreállításán alkalmazhatnak a jövőben munkanélkülieket, több száz állástalannak biztosítva így munkát. Szlovákia területén mintegy 300, különböző állapotú vár található, közöttük ismert és látogatható várak, illetve, romos váracskák. Közülük több mint száz nemzeti kulturális emlékhelyként működik, 26 várat lehet „működőképesnek” nevezni, 74 pedig romos állapotban maradt fenn.

Az OTP közreműködésével utalják a határon túli magyarok támogatását

2011. július 20. - (mti)

A hazai és a szomszédos államokban található fiókhálózatán keresztül partnerként közreműködik a jövőben az OTP a határon túli magyaroknak nyújtandó költségvetési támogatások célba juttatásában - Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Csányi Sándor OTP Bank elnök-vezérigazgató megállapodásáról szerdán tájékoztatták az MTI-t. A magyar pénzintézet tájékoztatása szerint a megállapodás Romániára, Szlovákiára, Ukrajnára és Szerbiára vonatkozik. Az együttműködési megállapodás értelmében a pénzintézet a környező országokban lévő leánybankjai révén segíti a jövőben a támogatások gördülékeny célba juttatását: az oktatás-nevelésre fordítható pénzek közvetlen eljuttatása érdekében a támogatott magánszemélyek részére térítésmentesen nyit bankszámlát, s a támogatás egyszeri, készpénzben történő felvételét is ingyen biztosítja. A költségvetési támogatások kezeléséhez ugyancsak ingyenesen nyithatnak számlát az OTP Banknál a program lebonyolításában közreműködő szervezetek, valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. is. A most aláírt megállapodással felgyorsul és egyben egyszerűsödik is a pénzügyi folyamat, amely így korszerűvé és valamennyi érintett által átláthatóvá válik - emelték ki. A közleményben felidézték, hogy a magyar költségvetés - a lehetőségeihez mérten - évente oktatási-nevelési támogatással, különböző pályázati eszközökkel segíti elő a határon túl élő magyarok és az anyaország közötti kötelékek ápolását. A pénzeszközökről az itthon működő Bethlen Gábor Alap fölött rendelkezni jogosult 3 tagú bizottság dönt, s ezt követően a támogatásnak el kell jutnia a kedvezményezett magánszemélyekhez, illetve szervezetekhez. Ehhez a folyamathoz nélkülözhetetlen a banki részvétel, hiszen a pénzmozgásnak az utalás a legátláthatóbb és leginkább költséghatékony módja - írták.

Semjén: 2014-re félmillió új magyar állampolgár lehet

2011. július 15. - (mti)

Semjén Zsolt arra számít, hogy a kormányzati ciklus végére meg fogja közelíteni a félmilliót az új magyar állampolgárok száma. - Megerősítette ismét, hogy lesz választójoga a határon túli magyaroknak. Az új választójogi törvény alapján várhatóan nem lesznek megyei listák, egységes pártlisták lesznek - jelezte, hozzátéve: helyesnek tartja, ha ugyanarra a pártlistára lehet szavazni az egész világon:

http://index.hu/belfold/2011/07/15/semjen_2014

-re_felmillio_uj_magyar_allampolgar_lehet

Mennyire egyenlő a mi „szerzett” állampolgárságunk…?

2011. július 21. - (felvidekinaplo.blog.hu)

Jogilag kétségkívül teljes mértékben, hiszen sem a magyarországi jogszabályok, sem a nemzetközi egyezmények nem ismernek kétféle állampolgárságot: alapuljon az akár születésen, akár honosításon vagy bármi más jogcímen, az állampolgárság mint jogviszony tartalma egyenlő. Ezt mondja a jog. De vajon a gyakorlati életben ez hogyan működik?

http://felvidekinaplo.blog.hu/2011/07/21/

mennyire_egyenlo_a_mi_szerzett_allampolgarsagunk

Összekapcsolódik a magyar M30-as a szlovák R4-es gyorsforgalmi úttal

2011. július 16. - (mti)

Megállapodás született arról, hogy megépül a magyar területen haladó M30 jelű gyorsforgalmi út Miskolc-Tornyosnémeti-országhatár szakaszának és a szlovák területen haladó R4 jelű gyorsforgalmi út országhatár - Migléc (Milhost) - Kassa (Košice) szakaszának csatlakozása a szlovák-magyar közös államhatáron - az erről szóló, kormányrendeletbe foglalt dokumentum a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg. A közúti összeköttetés kiépítésével korlátozás nélkül bonyolódhat majd a nemzetközi közúti forgalom. A megállapodás végrehajtásáért a Magyar Köztársaságban a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, míg a Szlovák Köztársaságban a Szlovák Köztársaság Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériuma a felelős.

Elindult a cseh-szlovák-magyar árampiac

összekapcsolásának projektje

2011. július 19. - (mti)

Megkezdődött a cseh, a szlovák és a magyar villamosenergia piac 2012 második negyedévére tervezett összekapcsolásának munkája - közölte a Mavir kedden az MTI-vel. A Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) csoporthoz tartozó magyar villamosenergia rendszerirányító Mavir közleménye emlékeztet arra, hogy 2011. május 30-án szándéknyilatkozatot írt alá Csehország, Szlovákia és Magyarország átviteli rendszerirányítója (ČEPS, SEPS, MAVIR), áramtőzsdéje (OTE, OKTE, HUPX) és nemzeti energetikai szabályozó hatósága (ERU, URSO, MEH) arról, hogy 2012 második negyedévére összekapcsolják a három ország piacának másnapi szállításra szóló kereskedését. Ennek érdekében projektszervezetet hoztak létre. A villamosenergia piacok összekapcsolása része az Európai Tanács által előirányzott belső villamosenergia-piac (Internal Electricity Market - IEM) 2014-re tervezett létrehozásának. A közlemény megjegyzi, hogy a cseh, a szlovák és a magyar résztvevők várják más szomszédos országok csatlakozását. A magyar projektmenedzser Medveczki Zoltán, a HUPX Zrt. vezérigazgatója a közleményben hangsúlyozta: „...a piacintegráció (...) átláthatóbb villamosenergia-árképzést eredményez a nagykereskedelmi napi piacokon. Egyúttal hozzájárul a biztonságosabb energiaellátáshoz, miközben a fogyasztói keresletet is figyelembe veszi.”

Több szlovákiai önkormányzat a játékautomaták

betiltását tervezi a vendéglátóipari egységekben

2011. július 20. - (mti)

Több szlovákiai település önkormányzata mérlegeli, hogy megtiltja játékautomaták üzemeltetését a helyi vendéglátóipari egységekben. Erre egy közelmúltban elfogadott törvénymódosítás ad lehetőséget, amelyet Ivan Gasparovic államfő a hét elején írt alá. „Pozsony-Óváros kész élni ezzel az eszközzel a közrend betartása érdekében olyan vendéglátóipari egységeknél, amelyek környékén az ott lakók rendbontásokra és éjjeli csendháborításra panaszkodnak” - nyilatkozta szerdán Tatiana Rosová polgármester, parlamenti képviselő. A hatóságok szerint a városrészben több problematikus vendéglátóipari egység üzemel, amelyekre a lakosság panaszkodik. A rendőrség ezeket az ügyeket eddig figyelmeztetéssel intézte el, de a jövőben nem zárható ki erőteljesebb fellépés - mutatott rá a polgármester. A szerencsejátékokról szóló törvényt hosszas viták után a múlt héten módosította a pozsonyi parlament. Ennek alapján 2013 januárjától a szlovákiai vendéglátóipari egységekben már nem lesznek játékautomaták. Ezek kizárólag speciális játéktermekben működhetnek, ahol viszont tilos lesz a dohányzás és szeszesitalok fogyasztása. A települések önkormányzata már az idén szeptembertől jogot nyer arra, hogy ne engedélyezze új kaszinók, játéktermek megnyitását, illetve különféle szerencsejátékok űzését saját területén. Ugyanakkor a játéktermek működtetői kötelesek lesznek megakadályozni a belépést a termekbe a játékfüggő személyeknek, ha ezt előzetesen maguk az érintettek, illetve közeli hozzátartozóik kérik. A játékgépeket üzemeltető társaságok és a vendéglősök tiltakoznak a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) által kezdeményezett törvénymódosítás ellen. Azt állítják, hogy az állam és a helyi önkormányzatok ezzel összesen mintegy 40 millió eurós bevételtől esnek el évente, s több ezer munkahely szűnik meg.

Bugár: „A Fidesz hozott egy buta döntést”

2011. július 16. - (mti)

„A Fidesz döntött, hozott egy buta döntést. Ez alapján nem lehet eljátszani a 'híd' szerepét, mert nem a kormánypárti Híddal, hanem a parlamenten kívüli MKP-val próbál eredményt elérni, aminek az eredménye egyenlő a nullával. Amibe belenyúltak, az mind katasztrófa lett: a kettős állampolgársággal vagy a határon túli különféle támogatásokkal kapcsolatosan.” Bugár úgy véli: „Ebbe mi (a Híd) nem tudunk beleavatkozni, tudomásul vesszük, de viseljük a következményeket.”

http://hirszerzo.hu/belfold/20110716_fidesz_buta_dontese

Szabad Újság: Bugár szerint büntethető,

aki nem engedi a kisebbségi nyelvek használatát

2011. július 17. - (mti)

Bugár Béla, a Híd elnöke a jobbközép szlovák kormány első évét értékelve pártja sikerének tartja, hogy sikerült megváltoztatni az államnyelvtörvényt, keresztülvinni a kisebbségi nyelvhasználati törvényt, s úgy véli, ma Szlovákiában büntetni lehet azt, aki nem engedi a kisebbségi nyelvek használatát. „Megváltoztattuk az államnyelvről szóló törvényt olyannyira, hogy nem kell az embereknek félni, bátran használhatják az anyanyelvüket. A kisebbségi nyelvhasználati törvény az előzőhöz képest két óriási előrelépéssel jár: növeli a jogokat, és ma már a jogok biztosítása kikényszeríthető. Nem engedheti meg a munkaadó vagy a hivatalnok azt, hogy nem engedélyezi az anyanyelv használatát. Ez benne van a törvényben, ahogy a szankciók is” - jelentette ki Bugár a Szabad Újság című szlovákiai magyar társadalompolitikai hetilapnak adott interjúban. Arra a felvetésre, hogy egyesek szerint a kisebbségi nyelvtörvény nem tartalmaz garanciákat az alkalmazására, Bugár kifejtette: „Mi az, hogy nincs garancia? Ha gátolják az anyanyelv használatát a hivatalok, büntetést kaphatnak. Ilyen soha nem volt azelőtt! Ezt mi a hét magyar képviselővel - mert azt a kritikát kaptuk a Magyar Koalíció Pártjától (MKP), hogy meggyengült a magyar érdekképviselet - keresztülpréseltük a parlamentben. Büntetni lehet azt, aki nem engedi a kisebbségi nyelvek használatát. Aki az ellenkezőjét állítja, az hazudik!” Az állampolgársági törvény elhúzódó módosításával kapcsolatban Bugár azt mondta: „Ha a koalíció szempontjából nézzük, akkor ez kudarc, de ehhez hozzájárult a magyar fél is. Amikor úgy nézett ki, hogy sikerül megszavazni azt a törvényt, amelyet a kormány beterjesztett, akkor a magyar kormány felől különféle átüzengetések kezdődtek. Ennek hatására páran átszavaztak az ellenzékhez. A törvény 74 szavazatott kapott a 79-ből, amely megoldotta volna a problémánkat, ezt viszont a magyarországi átüzengetéseknek is köszönhetjük.” Leszögezte, hogy a Híd előnyben részesítette a kisebbségi nyelvtörvényt az állampolgársági törvénnyel kapcsolatban. „Mi kezdettől fogva azt tartottuk, hogy nekünk sokkal fontosabb egy olyan törvény, amelyet használnak a kisebbségben élő nemzeti közösségek tagjai. A kisebbségi nyelvhasználati törvény sokkal fontosabb, és nagyobb prioritást kapott nálunk, mint a kettős állampolgárságról szóló törvény, mivel ez érzelmi döntés” - mutatott rá a Híd elnöke. Arra válaszolva, mennyire sikerült pártjának a „híd” szerepét eljátszani Pozsony és Budapest között, a politikus elmondta, hogy erről nem érdemes beszélni: „A Fidesz döntött, hozott egy buta döntést. Ez alapján nem lehet eljátszani a 'híd' szerepét, mert nem a kormánypárti Híddal, hanem a parlamenten kívüli MKP-val próbál eredményt elérni, aminek az eredménye egyenlő a nullával. Amibe belenyúltak, az mind katasztrófa lett: a kettős állampolgársággal vagy a határon túli különféle támogatásokkal kapcsolatosan.” Bugár úgy véli: „Ebbe mi (a Híd) nem tudunk beleavatkozni, tudomásul vesszük, de viseljük a következményeket.”

Új Szó: Változó magyar médiastábok Szlovákiában

2011. július 16. - (mti)

A magyar közmédiában zajló átalakítások, úgy tűnik, Szlovákiát sem kerülik el. A magyarországi csatornák továbbra is közvetítenek majd a szlovákiai eseményekről, kicserélődhetnek viszont a stábok és a tudósítók - írja szombaton az Új Szó című szlovákiai magyar napilap a Hírcsinálók, jóváhagyással című első oldalas írásában. „Még idén lezajlik az átalakulás, amely megváltoztatja a Szlovákiából a magyar közmédiáknak készülő rádiós és televíziós híranyagok gyártásának kereteit. Hivatalos információk egyelőre nincsenek, a változás viszont biztosnak tűnik” - olvasható a Veres István által jegyzett összeállításban. A lap értesülései szerint „néhány hete Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke többek között az MTI vezetőivel egyeztetett”. „Felvázolták elképzeléseiket, én pedig tájékoztatást adtam az itteni helyzetről” - árulta el az Új Szó kérdésére Berényi. Egyben tagadta, hogy beleszólása lenne az átalakításokba. Az MKP legutóbbi sajtótájékoztatójáról viszont már egy soproni MTV-stáb készített anyagot a Duna TV-nek, holott a csatornának pozsonyi stábja is van. Rudas Dóra, a Duna TV pozsonyi tudósítója nem tudta megmondani, miért adták másnak a feladatot. „Információink szerint nagyobb, közös televíziós és rádiós stábok gyártják majd a tudósításokat a magyar közmédiának, pl. a Dunának, az M1-nek vagy a Kossuth Rádiónak” - írja Veres. Úgy tudja: „Több lehetséges jelölt neve is felmerült vezető munkatársként, például Haják Szabó Máriáé, a Kossuth jelenlegi pozsonyi tudósítójáé, vagy Horváth Gabrielláé, a hírek.sk internetes tévécsatorna szerkesztőjéé. Utóbbi szerint csak olyanok jöhetnek szóba, akiket már +kipróbáltak+, vagyis dolgoztak magyarországi médiumoknak. Mint mondta, csak nem hivatalos információi vannak, felkérést még nem kapott.” „A szövetséges, határon túli magyar pártok, így az akkori MKP véleményét egyébként már az első Orbán-kormány idején, 1998 és 2002 között is figyelembe vette a magyarországi vezetés. Egyes, magyarországi médiumoknak dolgozó személyek ellen a szlovákiai magyar politikusok is kifogást emelhettek” - zárja írását a lap.

Bástya elvtársék meg a hatumák

2011. július 18. - (Barak László - Új Szó / parameter.sk)

Holtbiztos, hogy eztán még intenzívebb lesz a szlovákiai, pardon, felvidéki hatumák (határon túli magyarok) folytonos hadiállapot miatti szenvedése, mint eddig volt. Holott a magyarországi közszolgálati média, főként az MTV, a Duna-Autonómia TV meg a „szavak erejével nyomuló MR1 Kossuth Rádió itteni propagandistái eddig is a felvidéki magyarok elesettségéről, az ellenük vívott látens és konkrét elnyomó háborúról rizsáltak orrba-szájba. Azon szociológiai és kulturális betétként alkalmazott „életképek” kivételével, amelyek kizárólag arra szolgáltak, hogy meggyőzzék a magyarországi befogadó közeget: a hatuma zemberek egyáltalán nem olyan halandók mint a nem hatumák! Mert a hatumák ugye, naponta reggeltől-estig mást sem csinálnak csak a csűrt döngölik, faragják a fűzfasípot meg a haranglábat, töpörtyűs pogácsát, szalonnás-tejfölös lepényt és túrós rétest sütnek - jobbára a rovásíró szeánszok, barantakurzusok, ómagyar csakraszelídítéssel színesített kopjafaállítási ceremóniák stb. szüneteiben… Vagyis, akárcsak egyéb hatuma területeken, a Felvidék elnevezésű rezervátumban sem úgy zajlanak a hétköznapok, mint a világon bárhol. Értsd, hogy a nem hatumák bárhol a világon reggelente általában jól vagy éppen rosszul ébrednek, munkába, iskolába járnak, házat, karriert építenek, vagy baltáznak el, családot alapítanak, gyermekeket nemzenek, ha éppen nem impotensek vagy meddők, esznek-isznak, szórakoznak, közlekednek, mi több, esetleg balesetet is szenvednek, netán okoznak, sőt, félre is lépnek, és nemcsak múzeumba, koncertre, DAC-meccsre, Csemadok- cserkész- meg MKP-gyűlésre járnak, hanem kocsmába és akár kuplerájba stb. is … Mármost, ez a tragikomikusan hülye helyzet, fokozódik, ha lehet még tovább, hiszen most már végleg a Nemzeti Ügyek kormánya által „kézivezérelt” közmédiumok hatáskörébe került a hatumák sorsa is. Történt volt ugyanis, hogy a múlt héten a magyar közmédiában zajló átalakítások (politikai tisztogatások) Szlovákiába, pardon, a Felvidék elnevezésű rezervátumba is begyűrűztek. Berényi József, a parlamenten kívüli MKP elnöke állítólag már hetekkel ezelőtt egyeztetett a Nemzeti Ügyek Kormánya hírgyárává silányított Magyar Távirati Iroda (MTI) főkomisszárjával. A szóban forgó egyeztetés nyilvánvalóan nem arról szólt, hogy hol kívánja a nyári vakációt együtt eltölteni a pártelnök elvtárs és az MTI Nemzeti Ügyek Kormánya által uborkafára telepített főkomisszárja, Belénessy Csaba… Az egyeztetés tárgya az volt, hogy mikor és miként zajlik az „átalakulás, amely megváltoztatja a Szlovákiából a magyar közmédiáknak készülő rádiós és televíziós híranyagok gyártásának kereteit”. Arról volt szó tehát, kik legyenek azok a pártpapagájok, akik az Orbán Viktor fémjelezte Nemzeti Ügyek Kormánya és egyedüli felvidéki szövetségese, az MKP Bástya elvtársai (Tessék felidézni A tanú című filmet!) kényes ízlése szerint manipulálják és szerválják a híradásokat a Felvidék elnevezésű rezervátum hatuma törzseinek ünnep- és hétköznapjairól… Ne legyen semmi kétség afelől, volt-e elég jelentkező a küldetésre, vagyis, akadt-e az immáron a fél világgal hadban álló Nemzeti Ügyek Kormányának megfelelni szándékozó alkalmi „haditudósító”. Hogyne akadt volna, hiszen eddig is volt néhány! Ugyanígy mérget lehet venni arra, hogy a „kiválasztás” vonatkozó kritériumai közt a legutolsó volt - ha szóba került egyáltalán - a szakmai rátermettség és tisztesség, mint olyan...

Republikon: Fidesz-uralom a híradókban

2011. július 22. - (eMasa)

A Republikon Intézet médiaelemzése szerint a Fidesz továbbra is uralja a híradókat: a politikai hírek több mint 70 százaléka a kormánypártról szól - az elemzés a 27. és 28. heti esti híradókat vizsgálta:

http://www.emasa.hu/cikk.php?id=8703

Martin Schulz: Politikai tisztogatás zajlik Magyarországon

2011. július 18. - (hvg.hu)

Martin Schulz uniós szocialista politikus azon morfondírozik, mikor lépnek fel nyilvánosan Orbán Viktorral szemben azok a kormányfők, akik négyszemközt már kifejtették neki a felháborodásukat - Schulz tett egy megjegyzést a magyar miniszterelnökről is. Azon morfondírozott, mikor lépnek fel nyilvánosan Orbán Viktorral szemben azok a kormányfők, akik négyszemközt már kifejtették neki a felháborodásukat:

http://hvg.hu/vilag/20110718_martin_schulz_politikai_tisztogatas

Hétköznapi orbánizmus

2011. július 18. - (168ora.hu)

Bartus László azt találta írni az amerikai Népszavában hosszú, az Egyesült Államok demokratikus berendezkedését (túl)idealizáló, a magyar valóságot meg talán az indokoltnál is sötétebbre festő elemző írásában, hogy „Orbán Viktor egy merőben új típusú fasiszta államot hoz létre”. Az írásból közölt pár bekezdést a 168 Óra, ezért aztán később a főszerkesztő - mintegy tisztázandó a helyzetet - rövid jegyzetben igyekezett helyére tenni a dolgokat a miheztartás (és talán a Médiahatóság) végett. Így ír Mester Ákos: „Aki azt hiszi, hogy Orbán és csapata fasiszta állam megteremtését készíti elő, nem tudja, mit beszél, mi az igazi fasizmus. Összetéveszti a kíméletlenséget az embertelenséggel; a látszatdemokráciát az aljas diktatúrával; a tekintélyelvű, álkonzervatív pöffeszkedést a nyilas rémuralommal.”

http://www.168ora.hu/bluzone/hetkoznapi-orbanizmus-78966.html

Elkezdték kiválasztani a Fidesz-frakció képviselőit a következő ciklusra

2011. július 18. - (Origo / hvghu)

Az Országgyűlés Fidesz-frakciójában megkezdték azon képviselők kiválasztását, akik búcsút mondhatnak a parlamentnek a ciklus végén. Az Origo cikke szerint egész nyáron tart majd a folyamat, amelyre a parlament létszámának csökkentése miatt van szükség. A kiválasztást Lázár János frakcióvezető irányítja, de azon Orbán Viktor is rajta tartja a szemét, és hozzá fordulhatnak az elégedetlenkedők is:

http://hvg.hu/itthon/20110718_fidesz_lazarjanos_letszam

Választási térképek

2011. július 19. - (magyarhirlap.hu)

A Fidesz tervei szerint egyébként a választás egyfordulós lesz, a megyei listák megszűnnek, a pártok nem részesülnek kompenzációs szavazatban. A Fidesz álláspontja szerint - akárki is nyeri a választásokat - a lényeg az, hogy a következő évek bizonytalan gazdaság- és világpolitikai tendenciái miatt stabil kormánynak kell alakulnia a választások után, amely kizárja, hogy buktatókat rejtő koalíciós felállásban kormányozzák az országot. Úgy tudjuk, még nyitott kérdés a kettős állampolgárok szavazásának mikéntje, az, hogy hasonlóan a hazai lakcímmel rendelkezőkkel, egyéni és listás voksot is leadhassanak, vagy csupán a listás szavazást tegyék számukra lehetővé. Ez utóbbi sértené az egyenlő szavazati jog elvét:

http://www.magyarhirlap.hu/belfold/valasztasi_terkepek.html

Pár baj van a kormánypártok között

2011. július 19. - (nepszava.hu)

Noha választói támogatottságához mérten mind a parlamenti mandátumok, mind pedig a kormányzati pozíciók szempontjából túlreprezentált a KDNP a kormányzó szövetségben, a kereszténydemokraták szava egyenlő a nullával a „fülkeforradalomban”. Bár néhány kérdésben kiéleződött a feszültség a két párt között és Harrach Péter KDNP-frakcióvezető is visszaszólt Lázár Jánosnak, belharcról szó sincs. A konfliktusokban a KDNP rendre meghátrál:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=451769

Túl az Orbán-rendszeren

2011. július 15. - (es.hu)

Ha a politikai folyamatok többé-kevésbé az itt vázolt módon alakulnak, akkor ez az egyetértés megszerezhető, és az Orbán-kormány választási vereségével együtt Orbán rendszerén is túljuthat az ország. Ha a Fidesz elkerülhetetlen súlyos bizalomvesztésével egyidejűleg nem jön létre a jogállam mellett elkötelezett politikai erők összefogása, amely a morális terheitől megszabaduló MSZP-t is magában foglalja, akkor az ország hosszú időre Orbán túsza marad, s hiába fekszik a kontinens közepén, politikailag, sőt gazdaságilag és szociálisan is kiszorul Európából, a demokratikus országok közösségéből:

http://www.es.hu/bauer_tamas;tul_az_orban-rendszeren;2011-07-16.html

Karanténba kell zárni a Jobbikot?

2011. július 22. - (Népszabadság)

Akadnak helyzetek, amikor a demokratikus pártok elhatárolódása a szélsőjobbtól éppen az ellenkező hatást éri el, a szalonképtelen politikai erő malmára hajtja a vizet. Krekó Péter, a Political Capital kutatási igazgatója ennek tudatában állítja: most súlyos hiba lenne bármiféle együttműködést felajánlani a Jobbiknak:

http://nol.hu/belfold/20110722-karantenba_kell_zarni_a_jobbikot_

Nácikkal a Fidesz ellen?

2011. július 21. - (hirszerzo.hu)

Mi van akkor, ha nem barna vagy vörös nácik, hanem hatalomittas, magukat polgári konzervatívnak tartó jobbos ámokfutók számolják fel módszeresen a demokrácia intézményeit, betonozzák be politikáikat és kádereiket - reményeik szerint - évtizedekre, és fogadnak el egy olyan választójogi törvényt, ami kizárja kisebb ellenzéki pártok fel- és befutását? És mi van akkor, ha ezzel az utóbbi mondattal a Jobbik is egyetért? Az van, hogy ezt ki kéne használni:

http://hirszerzo.hu/publicisztika/20110721_nacikkal_fidesz_ellen

Hideg zuhany Gyöngyöspatán

2011. július 19. - (Népszabadság)

Tavaly ősszel, az önkormányzati választásokon a Heves megyei Gyöngyöspatán négyen indultak a polgármesteri címért. A jobbikos Juhász Oszkár csak nem egészen hat százalékot kapott, tökutolsó lett. Háromnegyed év elteltével a település vezetőjének lemondása miatt időközi választást tartottak. Ugyanezt a Juhász Oszkárt ugyanitt polgármesterré választották. (…) Ha a pártok szempontjából nézzük, akkor a legnagyobb vesztes a Fidesz, hisz elsősorban a kormány politikája vallott kudarcot. Vesztes azonban az MSZP is. A gyöngyöspatai választás arra figyelmezteti a szocialistákat, távolról sem magától értetődő, hogy a Fideszből kiábrándult szavazók automatikusan elindulnak a baloldal felé. Keményen küzdeni kellene értük:

http://nol.hu/belfold/20110719-hideg_zuhany

Mit lehet a szélről?

2011. július 19. - (torokgaborelemez.blog.hu)

Gyöngyöspatán a Jobbik jelöltje győzött - a hír láthatóan sokakat meglepetett. Következik ebből valami? Lehetséges, hogy mégis inkább jobbról kell keresni a Fidesz potenciális váltópártját? Lehet, hogy Vona Gábor a magyar Fini, aki szélről indulva, de óvatosan befelé haladva közelíti meg a politikai hatalmat? - A Jobbik feltehetően tisztában van azzal, hogy mai formájában választói oldalról alapvetően „zárt” párt marad, azaz nem tud választást nyerni, de azt is felismerhette már, hogy a „hagyományos” témái nélkül könnyen ma meglévő erejét is elveszítheti. A következő évek egyik legizgalmasabb kérdése lehet, hogy a Jobbik hogyan próbálja meg feloldani ezt a dilemmát: a magyar pártrendszer jövőjére nézve is meghatározó lehet Vonáék stratégiai válasza:

http://torokgaborelemez.blog.hu/2011/07/19/383_mit_lehet_a_szelrol?utm_source

=ketrec&utm_medium=link&utm_content=2011_07_19&utm_campaign=index

A gyöngyöspatai voksolásról: Választás

2011. július 19. - (Népszabadság)

Gyöngyöspata választott: az ott élők legnagyobb számban úgy érzik, hogy a problémáik megoldására a Jobbik kínálja a legjobb utat. A döntésük azért fest baljós jövőt elénk, mert Gyöngyöspatában és a gyöngyöspataiakban nincs semmi különös. A falu problémái súlyukban és jellegükben nem térnek el jelentősen sok más településétől. A szegénység és az ebből (is) fakadó etnikai konfliktusok nem voltak sokkal nagyobbak, mint máshol. Viszont itt sem tudtak mit kezdeni sem az okkal, sem az okozattal. A tétovaság és csendes tehetetlenség belesodorta Patát abba, amit egy éve alighanem sokkal kevesebben hittek volna, mint amennyien vasárnap a jobbikos és a véderős jelöltre szavaztak. Sok olyan település van Magyarországon, ahol ma ugyanazt hihetik, mint Gyöngyöspatán egy éve. És ahol - ha így mennek tovább a dolgok - néhány év múlva ugyanolyan következtetésre juthatnak a kiábrándult választók, mint itt. A Gyöngyöspatán történtekre ezért sem szabad legyinteni. Ezeket a falvakat a hazai nagypolitika valójában szó szerint csak hírből ismeri. Vagy egy rajtuk átsuhanó autóból. Így azt sem érzékelik, hogy az itteni feszültségek hogyan válhatnak tömegesen táptalajává a jobbikos megoldások szárba szökkenésének. A parlamenti pártok által parlagon hagyott mezőt a Jobbik műveli meg, olyan magot elvetve, amilyen neki van. A Budapestről alig látszó veteményesek előbb terebélyesedhetnek politikai nagybirtokká, mint ahogyan azt a Jobbikra még ma is legyintők hiszik. Ezért is számít minden falu. Mert ahol sokáig nem keresnek vagy találnak választ a helyi problémák megoldására, ott majd a Jobbik felkínálja ezt. Ez pedig rajta kívül mindenki számára a legrosszabbik lehetőség.

Kinn a fejük a várkapun

2011. július 16. - (Népszabadság)

Néhány nap leforgása alatt félezer munkatársának adta át a felmondásról szóló értesítést a közmédia vezetősége. Nem tudjuk, hogy döntéseik során szempont volt-e a szakmai hozzáértés, de azt tudjuk, hogy a kor és az élethelyzet nem. - Amikor a közrádió és a köztévé állományának egyharmadát utcára teszik, azt meg kellene indokolni. De nincs az a racionális érv, amivel ezt indokolni lehetne. Nem is mondják meg! Mert akkor azt kellene mondani, hogy a jövőben a munka nagy részét külsősökkel végeztetik el. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter úgy érvelt a parlamentben, hogy a BBC-nél is ugyanezt teszik. Nem egészen. Ott azt jelentették be, hogy a 23 ezer alkalmazottból 3 ezret elbocsátanak. De nem egyszerre. Évek alatt. Fokozatosan:

http://nol.hu/lap/hetvege/20110716-kinn_a_fejuk_a_varkapun

Húzós kritika Orbánnak: „Folyton hazudik”

2011. július 16. - (168ora.hu)

Bauer Tamás szerint ha a demokratikus oldalon nem alakul ki az összefogás készsége, akkor hiába veszíti el a Fidesz szavazóinak felét, meg tudja nyerni a következő országgyűlési választást. Hozzátette: a héten elhangzott LMP-s javaslat az ellenzéki összefogásról „képtelenség”. (…) Ha a demokratikus oldalon nem lesz politikai fordulat, és nem alakul ki az összefogás készsége, akkor hiába veszíti el a Fidesz szavazóinak felét, meg tudja nyerni a választást, és hiába nem lesz népszerű, mégis hatalmon tud maradni. A felelősség a mi oldalunkon van, rajtunk múlik, magyar demokratákon, hogy fel tudunk-e állni. A Fidesz azt nyújtja, amit vártunk tőle - tette hozzá Bauer Tamás:

http://www.168ora.hu/itthon/bauer-igy-lehet-levaltani-a-fidesz-kormanyt-79173.html

Egy elárult ország

2011. július 15. - (felvidek.ma)

Ki szervezte és pénzelte a magyarországi romák angliai útjait. Ki szította, pénzelte Magyarországon a kisebbségellenes bűntetteket. Ki akarja lejáratni az országot, és honnan volt rá pénzük? Egy meggyengült ország, amely saját bajával van elfoglalva, képtelen a határain kívül élő nemzettársait segíteni. A morális kiállásának is csökken a hatása, ha mások mindenhol elhitetik: „maga sem törődik az országa területén élő kisebbségekkel, milyen alapon bírál másokat?”:

http://www.felvidek.ma/nezopont/jegyzet-kommentar/29411-egy-elarult-orszag

Elek István: A kormánykoalíció és a hübrisz

2011. július 18. - (hvg.hu)

A Fidesznek a választási rendszer átalakításáról szőtt új tervei hatalomgyakorlásának társadalomlélektanilag kitüntetett pillanata. Miközben a nemzeti együtt nem működés rendszere betonba öntésének munkafolyamatát e húzással kíséreli meg bevégezni a kormánykoalíció, addig az önhantolás földmunkájába fogott bele:

http://hvg.hu/velemeny.publicisztika/20110718_elek_istvan_kormany_hubrisz_fidesz

Teljesen átalakítaná a megyerendszert a kormány

2011. július 19. - (mti)

Drasztikusan átformálná a kormány a megyék feladatait a Világgazdaság és a Magyar Hírlap szerint. A Világgazdaság azt írja, szinte semmit nem hagynának meg a mostani rendszerből, a megyék az új önkormányzati törvény hatálybalépése után a területfejlesztési munkákat vennék át, amit most a regionális területfejlesztési tanácsok végeznek. A legtöbb megyei feladat az államhoz kerülne, így az ott képződő hiány nem a már amúgy is szakadék szélén egyensúlyozó megyéket terhelné tovább, írja a Világgazdaság. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy annak a feladatnak a szakmai irányítását, amelyet most a megye lát el, a helyi kormányhivatal végezné, dolgozói fizetését pedig az állam biztosítaná, a normatívákat nem utalnák át a megyéknek. Az csak később fog eldőlni, hogy a megyei jogú városoknak milyen szerep jusson az új megyei rendszerben. A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy a Fideszben már megszületett a politikai döntés a megyék jövőjéről. Ezek szerint a jelenlegi egészségügyi, szociális és oktatási intézményfenntartói hatáskör elkerül a megyéktől, amelyek ehelyett a területfejlesztéssel foglalkozhatnak. A régiós területfejlesztési tanácsok szerepét így a megyei önkormányzatok veszik át.

Kishazák

2011. július 14. - (magyarhirlap.hu)

A Kárpát-medence egészén belül a tömbmagyar vidékeknek, a magyar többségű településeknek, valamint az általunk nagyon is becsült környező nemzeteknek differenciált kezelése, ismerete hozzá kell, hogy tartozzék nemzeti műveltségünkhöz. Gyakran mint sült galambot vártuk az autonómiák „megadását”:

http://www.magyarhirlap.hu/velemeny/kishazak.html

A román-magyar viszonyról: „Nacionalista versengés”

Smaranda Enache jogvédő és Alina Mungiu-Pippidi politológus

2011. július 14. - (Magyar Narancs)

Hirtelen és gyors romlásnak indultak az eddig nyugodtnak és kiegyensúlyozottnak hitt magyar-román kapcsolatok. A negatív fordulat okairól és következményeiről kérdeztük - egymástól függetlenül - Románia két mértékadó közéleti szereplőjét:

http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=24120

Magyarokra vadászik Basescu?

2011. július 14. - (magyarhirlap.hu)

Borbély László, az RMDSZ alelnöke körül vizsgálódik a román korrupcióellenes ügyészség. A magyar alakulat politikusai szerint ez a fizetség azért, hogy a szövetség szembeszegült az államfő régióátszervezési terveivel. Traian Basescu román államfő bosszújának tartják a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusai, hogy házkutatást tartott szerdán a korrupcióellenes ügyészség (DNA) egy bukaresti lakásban, amely állítólag Borbély László környezetvédelmi miniszter, a szövetség politikai alelnöke anyatársának - nászasszonyának - a tulajdona:

http://www.magyarhirlap.hu/hirek.html?r_id=3&hir_id=228952

Balla D. Károly: Titkos állampolgárok

2011. június. - (Mozgó Világ)

A határon túli magyar szavazók nem Románia, Szlovákia, Szerbia vagy Ukrajna, hanem éppenséggel Magyarország számára jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot azzal, hogy anyaországukban szélsőséges politikai erőket juttathatnak hatalmi pozícióba. Az a feltételezés pedig, hogy a Jobbik népszerűsége a határon túli magyarok körében felülmúlhatja a Fideszét, egyáltalán nem alaptalan. Kárpátalja esetében legalábbis nem az:

http://mozgovilag.com/?p=4575

Magyar állampolgárságot kérvényeztek a székely lovasok

2011. július 13. - (hirtv.hu)

Tizenegy, a Nyeregszemlére érkező székely kérvényezte a magyar állampolgárságot a Bács-Kiskun megyei Jászszentlászlón. A lovastalálkozót július 15-e és 17-e között rendezik meg Ópusztaszeren. A hagyományőrző és ismeretterjesztő fesztiválra 300 Kárpát-medencei lovast várnak:

http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=387634

A legtöbb osztály Erdélyt választotta

2011. július 13. - (mr1-kossuth.hu)

Több mint 600 pályázat érkezett a Határtalanul osztálykirándulási programra. Nemrég járt le a jelentkezési határidő a következő tanévre. A következő tanévre az iskolák több mint 23 ezer diák határon túli kirándulásához igényeltek támogatást. A jelentkezők körülbelül fele, 11 ezer diák utazhat majd a költségvetésben erre a célra szánt 500 millió forintból. A Bethlen Gábor Alap az utazási és szállásköltségeket kifizeti a nyerteseknek:

http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/magazin/a-legtobb-osztaly-erdelyt-valasztotta.html

A cigányság „államosításának” veszélyei

2011. július 15. - (Ámon Katalin - commmunity.hu)

Magyarországon évtizedek óta eldöntetlen kérdés, hogy az állam gyűjtsön-e, és ha igen, milyen formában etnikai adatokat. A központi adatgyűjtések közül a népszámlálás a legjelentősebb, mivel egyrészt a teljes lakosságra kiterjed, másrészt pedig az állam ezen keresztül „ismeri meg” a népességet, a népszámlálási adatok pedig szakpolitikai döntéseket alapjául szolgálnak. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa és Jóri András adatvédelmi biztos 2009-ben közös ajánlást fogalmaztak meg arról, hogyan és milyen célból tartanák érdemesnek az etnikai adatok gyűjtését, ennek része a népszámlálások etnikai adatfelvétele. Az ajánlás nem kifejezetten a roma, hanem általában a magyarországi kisebbségekre vonatkozott:

http://www.commmunity.hu/2011/07/20/a-ciganysag-allamositasanak-veszelyei

Gyalul a kedves vezér

2011. július 16. - (nepszava.hu)

Iványi Gábor - bár nyilván kikérné magának az effajta minősítést - igazi, szent ember. Erkölcsi tisztasága, becsületessége, segítőkészsége, morális helytállása közismert. Nyilván nem véletlen, hogy a rendszerváltás környékén egy ifjú, és amúgy minden valószínűség szerint, nem túl vallásos, liberális politikus őt - a demokratikus ellenzék egyik ismert alakját - kérte meg két gyermeke megkeresztelésére is:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=450790

Kínos baki az egyházi törvényben

2011. július 15. - (Népszabadság)

A szavazás előtt néhány órával a Fidesz alapvetően átírta a KDNP javaslatát és a kapkodásnak meg is lett az eredménye. - A tét nagy: az egyházi törvény hatálya alól kikerülő szervezetek kénytelenek lesznek vallási egyesületként folytatni tevékenységüket, és nem használhatják az egyházi elnevezést sem. Pillanatnyilag nem tudni, milyen speciális jogi és gazdasági szabályok lesznek érvényesek rájuk, csak annyi biztos, hogy egyesületként lényegesen rosszabb helyzetbe kerülnek, mint ha egyházként működnének tovább:

http://nol.hu/belfold/20110715-kinos_baki_az_egyhazi_torvenyben

Még a Fidesz indította a hibás kurzust

2011. július 19. - (nepszava.hu)

Szijjártó Péter tegnap azzal vádolta „az elmúlt nyolc év” szocialista kormányait, hogy az államadósság drámai mértékű megemelkedése miatt „egy rendkívül súlyos politikai bűnt követtek el Magyarországgal szemben”. Orbán Viktor szóvivője szerint az előző kormányok tagjainak ezért büntetőjogi következményekre kell számítaniuk. A vád már csak azért is tarthatatlan, mert téveszme, hogy a gazdaságpolitikai kurzusok egyszerűen a kormányzati ciklusokhoz köthetők:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=451661

Nem egy kodifikációs remekmű

2011. július 20. - (nepszava.hu)

Még életbe sem lépett, de már több felekezetnek fájdalmat és bosszúságot okozott az új egyházi törvény. Felfüggesztették a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség szociális intézményeinek egyházi kiegészítő normatíváját, miután a felekezet nem került be a Fidesz-KDNP által támogatott egyházak közé az új törvényben:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=450829

Mi itt a probléma? - Semjén Zsolt vadászatról és politikáról

2011. július 18. - (168ora.hu)

Semjén Zsolt szerint nincs azzal gond, hogy Balsai István alkotmánybíró lett, noha sikerült már alkotmányellenes törvényt írnia. Hiszen „Aquinói Szent Tamásnak is voltak olyan tételei, amelyeket elítélt az egyház”. A miniszterelnök-helyettessel készült interjúnkban jogokról esik szó: a tibetiekéről, a szalonkákéról, a rendvédelmisekéről. Így eljutunk a mértéktartásig:

http://www.168ora.hu/itthon/mi-itt-a-problema-78930.html

Ellenségképző

2011. július 19. - (nepszava.hu)

A jelek szerint a legfontosabb mégis az, hogy a politikai ellenfeleket kiiktassák, lehetőleg végleg. Ha majd a nyolc év legtöbb politikai - értsd: szocialista - szereplőjét lehetetlenné tették, akkor boldogabb élet következhet. A magyar embernek már nem kell anyagi gondokkal küzdenie, adósságokkal birkóznia, a demokráciát féltenie. Minden megoldódik. Vagy ha nem, hát lehet majd tovább is a pellengérre állított politikusokra mutogatni: még mindig miattuk van minden baj. Csak az a fontos, hogy ellenség legyen. És felvirágzik az ország:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=451641

Gyurcsány Ferenc már várja, mikor jut el hozzá a kémügy

2011. július 19. - (hvg.hu)

„Nem akarnak nyugodni, amíg nem találnak valamit, amivel börtönbe dughatnak” - ezt írja kedd reggeli Facebook-bejegyzésében Gyurcsány Ferenc a Fidesz elszámoltatási kampányával kapcsolatban. A volt miniszterelnök szerint a kormány fordított utat jár, mert a bűnöshöz keresnek bűnt, méghozzá politikai alapon. Gyurcsány Ferenc bejegyezésében emlékeztet, hogy a korábbi költségvetések állítólagos meghamisítása ügyében már a választások előtt jogerős bírósági ítélet született, amely kimondta: semmilyen hamisítás nem történt. A 2006 őszi rendbontás ügyével kapcsolatban pedig úgy véli: Gergényi Péter volt budapesti főkapitány múlt heti meggyanúsítása azt vetíti előre, a kormány nem tett le arról, hogy ebben az ügyben is bűnvád alá helyezze őt. Sukoró ügyében a volt kormányfő arra számít, hogy a parlament fideszes többsége előbb-utóbb megszavazza mentelmi jogának felfüggesztését. Gyurcsány Ferenc a bejegyzésben arról is ír: várja a pillanatot, hogy „a kémügynek nevezett politikai, erkölcsi borzalomban” mikor jutnak el hozzá.

Kövér már ítélkezett a „kémügyben”

2011. július 19. - (nepszava.hu)

Bár a „kémügy” továbbra is homályos, Kövér László házelnök már „ítéletet” mondott: szerinte „erkölcsi értelemben hazaárulást követtek el” a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi vezetői és a szervezetet irányító volt miniszter. A nemzetbiztonsági bizottság volt SZDSZ-es tagja, Gulyás József viszont úgy véli, egy ilyen gyanút kikezdhetetlen megalapozottsággal kell állítani, különben az ügyészi szervezet követ el árulást, mégpedig a szakmai tisztességgel, felelősséggel szemben:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=451814

Zuroff: Botrány Képíró Sándor felmentése

2011. július 18. - (index.hu)

Efraim Zuroff, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ vezetője hétfőn “botránynak” nevezte Képíró Sándor felmentését. „Az ügyész tájékoztatott bennünket, hogy fellebbezést nyújtanak be az ítélet ellen”- mondta Efraim Zuroff, miután a Fővárosi Bíróság hétfőn nem jogerősen felmentette a háborús bűntett vádja alól a 97 éves Képíró Sándort. Képíró Sándor továbbra is a háborús bűnösökről vezetett listájuk első helyén szerepel, hangsúlyozta Zuroff:

http://index.hu/belfold/2011/07/18/zuroff_botrany_kepiro_sandor_felmentese/

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=451778

Hatvannégyvármegyések tüntetnének a Szigeten

2011. július 18. - (index.hu)

Lefoglalta a Hajógyári Sziget területén a nagyszínpadnak helyet adó rétet a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom egy tagja a Sziget fesztivál idejére - tudta meg a Mandiner. Gerendai Károly kapott tájékoztatást a rendőrségtől, de szerinte neki nem kell alkudoznia. A HVIM a benzinárak ellen akar demonstrálni A HVIM tüntetés miatt foglalta le a Hajógyári Szigeten egy részét, hogy a magas benzinárak ellen emeljék fel a szavukat. A Mandinernek nyilatkozó vármegyés fiatal azt mondta: a rendőrség tudomásul vette a bejelentést, és a Sziget szervezőire bízta, hogy egyezkedjenek a mozgalmárokkal. A vármegyések szerint őket még nem keresték a szigetesek, de állításuk szerint azt üzente Gerendai Károly, a Sziget főszervezője a rendőrségen keresztül: ha valóban a benzinárak miatt tüntetnének, akkor tárgyalnának velük, de ők egy szélsőjobb szervezet, és ilyen szervezetekkel nem állnak szóba. A vármegyés úgy vélte: attól még, hogy nem tárgyalnak velük, azt a tényt nem tudják elkerülni, hogy nekik joguk van tüntetni a nagyréten, és ehhez biztosítaniuk kell a fesztivál szervezőinek az odajutásukat. Arra kérdésre, hogy pontosan mit akarnak tenni, a vármegyés azt mondta: tüntetni. Gerendai Károly azt nyilatkozta a Mandinernek: kapott tájékoztatást a rendőrségtől, hogy tüntetést jelentettek be a rétre, de őket úgy tájékoztatták, hogy a hatóságoknak és Fővárosi Önkormányzatnak kell ez ügyben intézkedni. A fesztivál ugyanis kibérelte ezt a területet, ahova csak jeggyel lehet bemenni. Gerendai azt mondta: nekik nem mondták a rendőrségen, hogy egyezkedniük kellene és nem is üzent semmit a vármegyéseknek. Szerinte egy másik helyszínt javasolnak majd a rendőrök a tüntetőknek.

A Jobbiktól elhatárolódik, de Slotáékkal összefog az FPÖ

2011. július 21. - (barikad.hu)

Együttműködési megállapodást kötött a Jobbikot nemrégiben szélsőséges pártnak nevező osztrák radikális jobboldali FPÖ a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS). Heinz-Christian Strache pártelnök és Andreas Mölzer EU-delegációvezető vezetésével Pozsonyba látogatott az FPÖ küldöttsége, ahová a Szlovák Nemzeti Párt, és annak elnöke, Ján Slota hívására érkeztek - írja múlt heti számában a Zur Zeit osztrák hetilap. A meghívás célja egy együttműködési megállapodás megkötése volt a barátság elmélyítése, valamint az FPÖ és SNS közötti együttműködés érdekében. Az FPÖ elnöke, Heinz-Christian Strache közös sajtótájékoztatón fejezte ki örömét az együttműködési megállapodás létrejötte felett. „Számunkra fontos, hogy kiálljunk az európai népek sokszínűsége mellett, és a nemzeteknek is fontos az, hogy kiálljanak saját kultúrájuk, nyelvük és hagyományaik mellett”, mondta Strache, aki továbbá azt is leszögezte, hogy a Nemzetek Európája kizárólag egy ilyen békés fejlődéssel valósítható meg. „Mi - az FPÖ az SNS-szel összefogva - kiállunk a Nemzetek Európájáért, ami nyugati keresztény gyökereken alapszik, melyet meg kell védenünk, illetve újjá kell élesztenünk”, mondta a liberális-szabadságpárti ellenzéki vezető, aki arra is utalt, hogy az emberek egyértelműen és világosan elutasítják a jelenlegi központosítási törekvéseket Európában. Ugyancsak örömtelinek nevezte azt, hogy az SNS-szel közös nyilatkozatot írhatott alá, amiben a felek kifejezték szándékukat arra vonatkozóan, hogy a Nemzetek Európája szellemiségét követve Európa számos problémájára - a tömeges bevándorlástól a transzferunió veszélyéig - közösen találjanak megoldást. „Konkrét lépéseket szeretnénk tenni a politikánk jobb összehangolásának érdekében, ehhez további közös előadásokat, rendezvényeket tervezünk”, mondta Strache, aki Törökország EU-csatlakozása elleni közös harcot említette példaként.

Jó és rossz „szélsőjobbosok”

A SNS és különösen annak elnöke, Jan Slota, az elmúlt két évtizedben magyarellenes kirohanásairól vált hírhedtté. A soviniszta párt zsidóságról és cigányságról alkotott véleményéhez képest a Heinz-Christian Strache FPÖ-elnök által leszélsőségesezett Jobbik álláspontja szinte liberálisnak nevezhető. A Nemzeti Párt a legutóbbi választáson egy cigány férfi arcképével kampányolva szólított fel arra, hogy „ne adjunk enni azoknak, akik nem akarnak dolgozni”. A Szabadságpárt nem az első magyarellenes párttal fog össze. Júniusban Strache-ék az SNS szerb név- és eszmerokonával, a hírhedt Seselj vajda egykori követőiből álló Haladó Párttal is hasonló megállapodást írtak alá. Ezzel szemben az osztrák sajtó június végén arról írt, hogy az FPÖ vezetője nem hajlandó együttműködni az általa „szélsőségesnek” nevezett Jobbikkal. A párt később - miután Vona Gábor nyílt levélben kért magyarázatot Strache-tól - hivatalos levélben tagadta, hogy a politikus ilyesmit mondott volna.

Slota horthysta fasiszta alkotmánnyal riogat

2011. július 15. - (mti)

Újabb durva támadást intézett Magyarország és a magyar politikusok ellen Ján Slota, az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke. „A magyar alkotmány Slota szerint világosan magán viseli annak a horthysta fasiszta alkotmánynak a jegyeit, amely sok mindenben hasonlított azokra a törvényekre, amelyeket Hitler alkalmazott a Harmadik Birodalomban” - írja a SITA pozsonyi kereskedelmi hírügynökség pénteken. „Az Európai Unió brüsszeli központja azonban mindezért maga is tehet, mert bár a magyar alkotmányt és Orbán kezdeményezéseit bírálja, de csak olyan finoman, hogy Orbán biztosan úgy érzi, szeretettel cirógatják az arcát” - jelentette ki a magyar- és romaellenességéről elhíresült politikus a SITA-nak. „Orbán csak akkor hagy fel azzal, hogy Közép-Európa diktátorának szerepét játssza, amikor az európai intézmények észhez térnek, keményebb lépésekre szánják el magukat és világosan megnevezik a Magyarországgal kapcsolatos problémákat, amelyek veszélyt jelentenek a nemzetek békés együttélésére Közép-Európában” - vélekedett Slota. Leszögezte: „Az SNS határozottan kitart azon álláspontja mellett, hogy Magyarország új alkotmányának területen kívüli hatása van, és megteremti a feltételeket Közép-Európa háború utáni elrendezésének megkérdőjelezésére.” Slota szerint az alkotmányban Magyarország úgy jelenik meg, mint az összes magyar - beleértve az ország határain túl élőket is - legfőbb védelmezője. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a magyar EU-elnökség befejezése után azonnal keményebb hangnemet kezdett használni, s Brüsszel címére megjegyezte, nem irányíthatja Magyarországot. „Bátor állítás ez egy olyan országtól, amely tagja az EU-nak, tehát tiszteletben kellene tartania Brüsszelt. Bár ez szomorú, de egyben szimpatikus számomra, ahogy a Magyar Köztársaság kormányfője Brüsszelre reagált - azért is, mert felfedte igazi arcát, az agresszorét, és már nem viselkedik feleslegesen finoman, ahogy azt tenni igyekezett a közvélemény és az újságírók előtt az elmúlt fél évben” - fejtette ki az ellenzéki politikus. Slota ugyanakkor felszólította Mikulás Dzurinda szlovák külügyminisztert, hogy „legyen végre férfi, s ne rongy, amellyel a magyarok a budapesti parlament padlóját törlik fel”. „Megalázó, ahogy diplomáciánk reagál a szlovák kormány és az egész szlovák nemzet szembeköpéseire” - mondta Slota azzal kapcsolatban, hogy Budapest elutasította a kettős állampolgárság problémájának rendezését célzó szlovák javaslatot. Megjegyezte: Budapest álláspontja várható volt. „A szlovák nemzet Slota szerint sosem fogja elfogadni a magyar parlamentnek és Orbán neofasiszta kormányának sértő gesztusait, amelyek mindent megtesznek céljuk, a trianoni szerződés... megszüntetése érdekében. Az első célpont a Szlovák Köztársaság, amely a leggyengébb láncszem” - idézi a hírügynökség Slota szavait. „Ezt a Szlovák Köztársaság minden képviselőjének világosan látnia kellene, nem szabadna lebecsülni ezt a komoly problémát, és foglalkozni kellene Szlovákia védelmi képességei erősítésének elhanyagolásával, amit hazaárulásnak tartok” - vélte az SNS elnöke. Azt mondta: Budapest úgy játszik a mai szlovák politikusokkal, mint macska az egérrel. „Ha valaki azt hiszi, hogy az egér meggyőzheti a kandúrt, hogy ne egye meg, téved. Mikor ennek az ázsiai hordák leszármazottjának a gyomrában fogunk feloldódni, már késő lesz” - jelentette ki Slota a SITA-nak adott interjúban.

Slota: Dzurinda mutassa meg, hogy nem törlőrongy

2011. július 15. - (sita)

Mikuláš Dzurinda külügyminiszter a választások után egy évvel már megmutathatná a magyaroknak, hogy férfi, és nem egy rongydarab. Ezt Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke mondta. Véleménye szerint „megalázó, ahogy a szlovák diplomácia reagál arra, ahogy a szlovák kormány, és az egész szlovák nemzet arcába köpködnek”. A nemzeti vezető szerint az, hogy Budapest el fogja utasítani a kettős állampolgárságra tett szlovák javaslatot, várható volt. „A szlovák nemzet soha nem fogja elfogadni azokat a sértő gesztusokat, melyeket a magyar parlament, és Orbán neofasiszta kormánya tesz, hogy elérje célját, a trianoni békeszerződés, s általa a világháború utáni berendezkedés eltörlését” - mondta. Slota szerint az új magyar Alkotmány „a Horthy-fasiszta alkotmány jegyeit hordozza magán, melyben sok közöt volt a Harmadik Birodalom alkotmányával”.

Felravatalozták a közmédiát

2011. július 13. - (emasa.hu)

A Rádió épülete előtt mintegy kétszázötvenen tiltakoztak szerda délután a közmédiumokat sújtó legújabb leépítési hullám ellen. Beszédek nem voltak, csak egy felravatalozott fekete koporsó, melynél gyertyagyújtással fejezhették ki a résztvevők a szolidaritásukat. A szakszervezetek a jövő hétre „ugyanakkorra, ugyanoda”, újabb, immár beszédekkel bővített tömegdemonstrációt terveznek:

http://www.emasa.hu/cikk.php?id=8667

„Magyarországon megszüntetik a kritikai hangvételű közszolgálatot”

2011. július 13. - (eMasa)

A Német Újságíró Szövetség szerdai közleményében élesen kritizálta a magyarországi közszolgálati adóknál végrehajtott tömeges - több mint 570 újságírót érintő - elbocsájtásokat. Michael Konken, a Német Újságíró Szövetség országos elnökének a véleménye szerint az a tény, hogy - az adók hírműsorainak összevonásából adódóan - máról holnapra minden hatodik munkatárs elveszíti a munkahelyét, valójában a kritikai hangvételű közszolgálat megszüntetését jelenti. Amíg az ország volt az EU soros elnöke, addig tartózkodott a kritikai újságírással szembeni akcióktól. „Most ez a türelmi idő lejárt” - olvasható a közleményben. A most elbocsájtottakon túl további 400 újságíró még az idén el fogja veszíteni állását. A közszolgálati híreket a jövőben központi szerkesztőség fogja szállítani. „A médiák sokfélesége helyére egy államilag ellenőrzött egyen-massza fog lépni” - folytatódik Konken kritikája. A Német Újságíró Szövetség elnöke üdvözölte az Európai Újságíró Föderáció (EJF) azon törekvését, hogy a magyarországi sajtóellenes fejleményeket továbbra is a nyilvánosság elé tárja. „A magyar EU-elnökség elmúlta után sem az Európai Bizottság, sem a német Szövetségi Kormány nem hunyhat szemet afelett, hogy a demokrácia Magyarországon - az EU egy tagállamában - lépésről lépésre leépül.”

Elérte a körzeti stúdiókat az elbocsátási hullám

2011. július 13. - (emasa.hu)

Az országos közszolgálati csatornák és műsorok dolgozóinak első csoportos létszámleépítését követően az elbocsátási hullám elérte a körzeti stúdiókat is: eddig a pécsi, szegedi és miskolci stúdiókból összesen 68 médiamunkást bocsátottak el, Debrecenben és Győrben egyelőre elmaradnak a kirúgások.

Szeged: harmadolva

Az elbocsátási hullám a Délmagyar információi szerint kedden érte el a szegedi körzeti stúdiókat: 89 munkatárs közül 28-an kapták meg munkáltatójuktól az előzetes értesítést munkaviszonyuk megszüntetésének szándékáról. A lap úgy tudja, a Magyar Televízió 69 szegedi munkatársa közül 25 vesztette el munkáját - köztük Fülöp László és Kocsor Erika szerkesztő-műsorvezető, illetve Hódi József és Szabados Gábor operatőr. A Magyar Rádiótól elküldték többek között Szlavkovits Rita szerkesztő-riportert:

http://www.emasa.hu/cikk.php?id=8662

A szakszervezet nem adja ki a vezetőit

2011. július 11. - (emasa.hu)

Az MTVA a csoportos létszámleépítés során a tizenhárom közmédiás szakszervezetből háromnak az elnökét, valamint tizenhárom további tisztségviselőjét kívánja elbocsátani - ehhez azonban az eMasa információi szerint a szakszervezetek nem járulnak hozzá:

http://www.emasa.hu/cikk.php?id=8650

Nem erősíti az ellenzéket a Fideszből való kiábrándulás

2011. július 13. - (hvg.hu)

A Fidesz támogatottságának esése nem erősíti az ellenzéket. Az MSZP, az LMP és a Jobbik ugyan határozottan kormányellenesen politizál, de egymás közt is ellentétek feszülnek - összegez a Rebublikon Intézet jelentése, mely az ellenzéki pártok 2011-es parlamenti tevékenységét vizsgálata. Bár a teljes népességben a Fidesz támogatottsága többéves mélyponton van, a kormánypártokban csalódott szavazók egyelőre a bizonytalanok táborát erősítik. Az ellenzéki pártok ebben a versenyben egymás ellenzékei is: mindhárman szeretnék megszólítani a kiábrándult választókat, sőt, mindhárom párt magát látja a következő kormánypártként, de továbbra sem látni, melyikük lesz képes erre. A szavazások adatai megkérdőjelezik, hogy lehetséges-e összefogás e három párt között:

http://hvg.hu/itthon/20110713_ellenzeki_partok_republikon

Karácsony Gergely: „Sárkány ellen sárkányfű”

Ma az a kérdés, mi a nagyobb veszély a demokráciára; egy szélsőjobboldali párt, vagy pedig az, hogy hiányoznak a demokratikus politikai verseny feltételei és lehetőségei - állítja Karácsony Gergely. Az LMP frakcióvezető-helyettese szerint a Fidesz elnöksége által vázolt új választási szisztémában csak akkor van esély a mai kormánypárt leváltására és a korábbi alkotmányos rendszer visszaállítására, ha az összes ellenzéki párt összefog:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=450798

Összefogásra ítélve

2011. július 14. - (nepszava.hu)

Már azt önmagában pozitívumként kell elfogadnunk, hogy mind az MSZP-ben, mind az LMP-ben megfogalmazódott egyfajta összefogás igénye. Hogy az eleddig minden ilyen típusú kezdeményezést visszautasító párt egyik képviselője túlnéz a szocialisták zsigeri gyűlöletén, mert látja a baj sokkal nagyobb. Vagyis: a demokratikus pártok együttműködésre vannak ítélve, hogy megtalálják a jelenlegi rendszer lebontásának módját. Ehhez pedig az kell, hogy a választó tényleg elhiggye: bennük lehet és kell gondolkoznia, ha nem akar újra negyven évig demokráciának álcázott féldiktatúrában élni:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=449721

Republikon: Karakán ellenzéke alakult a kormánynak

2011. július 13. - (mti)

A Rebuplikon Intézet szerint mára mindhárom ellenzéki párt különböző mértékben ugyan, de egyértelmű és karakán ellenzéki erővé alakult, hiszen a kormánytöbbség teljesen kirekesztette őket a törvényhozásból, tavasszal például egyetlen ellenzéki törvényjavaslathoz sem adta támogatását:

http://nol.hu/archivum/republikon__karakan_ellenzeke_alakult_a_kormanynak

Nézőpont: Az emberek 52 százaléka elégedett Orbánnal

2011. július 13. - (mti)

A Fidesz-közeli Nézőpont Intézet szerint minimálisnak tűnik az MSZP, a Jobbik és az LMP együttműködésének esélye, mert a három ellenzéki párt támogatottsága közel azonos, így az összefogásnak nem lenne vezető ereje. A Heti Válasz számára készült közvélemény-kutatás alapján a Fidesz-KDNP pártszövetség egy most vasárnapi választáson újra kétharmados többséget szerezne a parlamentben. A július 5-8. között, ezer ember telefonos megkérdezésével készült felmérés szerint az aktív szavazók 60 százaléka a Fideszre, míg 14 százalék az MSZP-re, 12 százalék a Jobbikra, 11 százalék az LMP-re voksolna, vagyis az ellenzéki pártok támogatottsága közötti különbség a statisztikai hibahatáron belüli. A teljes népesség 43 százaléka vallja magát a Fidesz-KDNP szimpatizánsának, ami többszörös előnyt jelent a 9 százalékon álló MSZP-vel, a 8 százalékon álló Jobbikkal és a 7 százalékon álló LMP-vel szemben. A nem szavazók, a bizonytalanok és a rejtőzködők táborához tartozik a teljes népesség harmada (nyolc százaléknyival többen, mint egy hónapja). A Nézőpont Intézet kutatása szerint az érvényesen válaszolók több mint fele (52 százalék) elégedett Orbán Viktor miniszterelnöki munkájával.

Bozóki: Orbán rendszere a félelem kultúrájára épít

2011. július 13. - (hvg.hu)

A Fidesz nyers osztálypolitikát űz, amelyben a privilegizált csoportoknak még kedvezőbb helyzetet teremt a szegények és a lecsúszók kárára - véli Bozóki András politológus. A nemzeti és multiostorozó retorika csak látszat, pántlika, hogy így-úgy elfedje a neokonzervatív nyomulást. Bozóki András a Közép-európai Egyetem (CEU) oktatója, Gyurcsány Ferenc egykori kulturális minisztere interjút adott a Beszélőnek. A Fidesz első pártprogramjának egyik szerzője, aki a tavalyi választásokon az LMP támogatására buzdított, a mostani beszélgetésen értékelte a zöldpárt eddigi teljesítményét és elemezte a politikai helyzetet, a fideszes berendezkedést:

http://hvg.hu/itthon/20110713_bozoki_fideszrendszer_orban_lmp_mszp

A parttalan fideszes jogalkotás veszélyei

2011. július 15. - (hvg.hu)

Csak remélhetjük, hogy immáron a Fidesz-KDNP is rájött arra, hogy sem a jogalkotásban diktált tempó, sem az egyes jogszabályok megalkotásának módja, sem pedig az egyes törvények iránya a továbbiakban nem tartható. E belátást talán az is segítheti, hogy ha tovább folytatják a „fékevesztett” jogalkotást, akkor könnyen lehet, hogy nem egy vizionált ellenzéki összefogás, hanem az összetákolt jogrendszer fog rájuk omlani. Antal Attila, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzőjének írása:

http://hvg.hu/velemeny/20110715_parttalan_jogalkotas_veszelyei

Repedések a Fideszben

2011. július 14. - (index.hu)

Kövér László szerint tarthatatlan a parlament törvényalkotási tempója, de ha nem is lassítanak, legalább kiszámíthatóbbá kéne tenni a folyamatot. Navracsics Tibor igazságügyi miniszter az egyéni indítványokat bírálta - ezekkel szemben az Alkotmánybíróság is aggályokat fogalmazott meg. Orbán Viktor azonban mindkét kérdésben megvédte frakcióját, dícsérte az egyéni indítványokat és azt mondta, nincs idő gatyázni és vitázni. A Népszabadság két cikkben is foglalkozott a témával:

http://index.hu/belfold/2011/07/14/repedesek_a_fideszben

Orbán, és a rács két oldala

2011. július 16. - (Népszabadság)

Az átlagos honpolgár nem vágyik négyévenkénti forradalmakra, és nem ragaszkodik mindenáron ahhoz, hogy a „mieink” - vagy legalább ne „ők” - kormányozzanak. Egyszerűen csak élni szeretne, lehetőleg nem rosszabbul, mint négy éve. Így aztán nem is attól lesz boldog, ha látja egyik vagy másik oldal fekete bárányait bilincsben elvezetve. A középen álló választó számára ez az előadás előbb-utóbb akkor is elveszti a vonzerejét, ha nem ő az áldozat:

http://nol.hu/archivum/20110716-a_racs_ket_oldalan

„A politikában a sunnyogásnál nagyobb bűn nem létezik”

2011. július 15. - (origo.hu)

Hónapokon belül eldől, hogy a Fidesz-frakció tagjai közül kik pályázhatnak képviselőségre a következő ciklustól csökkenő létszámú parlamentben - mondta az [origo]-nak Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. Lázár szerint nem kell bocsánatot kérnie a Fidesznek a tempóért, amit az elmúlt egy évben diktált a törvényhozásban, de azt mondta, hogy a szükségszerűség néha felülírta a szépészeti kérdéseket. Szerinte antidemokrata, aki számon kéri, hogy miért nyújtanak be kormányzati ötleteket a hosszadalmas egyeztetési folyamatot kizáró képviselői indítványként:

http://www.origo.hu/itthon/20110715-interju

-lazar-janossal-a-fidesz-frakciovezetojevel.html

A tartalom a lényeg

2011. július 16. - (nepszava.hu)

A kormánypárti emberek módszertana feleslegesen provokatív, hangvételük - a miniszterelnökével egyetemben - elfogadhatatlanul durva, fölényeskedő és lekezelő. Sokkal okosabban, körültekintőbben, empatikusabban viselkedhetnének. De mégsem ez a dolgok lényege. Mert nemcsak a tálalás pocsék, hanem az étel is. Ha a szakács kevésbé goromba lenne, attól még nem javulna meg a főztje. Erre kellene ráébrednie a Fideszben minél többeknek - a saját távlatos érdekükben:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=450581

Megszólalt Orbán belső embere: „Itt az idő.”

Az alkotmánybíró is ember: Szalay Péter a mezei egerekről

2011. július 14. - (168ora.hu)

Nagy perekben védte Orbánt, Kövért, Ádert - így lehetett bizalmi ember a Fideszben. A minap alkotmánybírává választották. Azt mondja, hisz a demokráciában, a hatalommegosztásban, a francia forradalom vívmányaiban:

http://www.168ora.hu/itthon/alkotmanybiro-szalay-peter

-ugyved-demokracia-torveny-per-78576.html

Így akarják hatástalanítani Orbán csapdáit

2011. július 15. - (hvg.hu)

Az új alkotmány elfogadása után ellenzéki körökben megindult a vita arról, hogy a Fidesz esetleges jövőbeni veresége után a leendő kormányzat miképpen tud együtt élni az új alaptörvénnyel, hogyan tudja korrigálni annak demokráciaromboló elemeit. A diskurzusok során többféle forgatókönyv született: van, amelyik alkotmányellenes „trükkel” szállna harcba, mások az alkukban hisznek, s vannak, akik a kétharmad megszerzésében:

http://hvg.hu/itthon/20110715_hatastalanitani_orban_csapdait

Immár kész a leltár

A különbség Őszöd és Kötcse, Gyurcsány és Orbán között óriási

2011. július 15. - (nepszava.hu)

A történelemnek nincs vége, a fejlődés és a visszafejlődés feltartóztathatatlan, de a leltár sajnos kész. Nem hiányzik már semmi, minden összeállt egy formálisan demokratikus keretek között működtetett önkényuralmi rendszerhez. Mondhatjuk akár puha, de alkalmanként bekeményítő diktatúrának is. (…) A különbség Őszöd és Kötcse, Gyurcsány és Orbán között mellesleg óriási. Gyurcsány arról beszélt őszintén, hogy az országot hogyan lehet jobbá, verseny- és életképesebbé tenni, és ehhez hogyan kell a politikai elitnek őszintébben, bátrabban viselkednie, Orbán ellenben arról - ugyancsak őszintén -, hogyan lehetne az ellenfeleket elhallgattatni és a hatalmat egy központban összpontosítani. Van még kérdés? Mert hamarosan már csak egyetlen válasz lesz.” Modern európai demokratikus rendszert ilyen gyorsan és simán még nem vertek szét:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=450122

Továbbra is aggályos a szlovák nyelvtörvény

2011. július 13. - (mti)

A szlovák nyelvtörvény módosítását követő magyar fenntartásokról tájékoztatta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár Knut Vollebaekot, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosát szerdán Hágában. Mint ezt követően az MTI-nek elmondta: azért tartották ezt fontosnak, mert már az államnyelvről szóló törvény év eleji módosítása után mind Vollebaek, mind az Európa Tanács mellett működő független szakértői testület, a Velencei Bizottság kifejezte fenntartásait a változtatásokkal kapcsolatban, és ismertette azokat az elvárásokat is, amelyeket Szlovákiának teljesítenie kellene ahhoz, hogy a kisebbségi nyelveket érintő törvényi szabályozása megfeleljen a nemzetközi dokumentumokban is rögzítetteknek:

http://hvg.hu/vilag/20110713_repas_vollebaek_szlovak_nyelvtorveny

A magyar kormány esete a Velencei Bizottsággal

Súlyos megállapítások: sarokba szorult az Orbán-kormány

2011. július 18. - (168ora.hu)

Elszomorító képet fest három magyar civil szervezet elemzése a magyar demokráciáról. Az elemzés konklúziója: a kormányzat titkolózik és valótlanságot állít az Európai Tanács Velencei Bizottságának (VB) jelentésével kapcsolatban. Az ominózus jelentés ugyanis kritizálja az új Alaptörvényt, ám erről a kormányzati média hallgat, és csak a kormányzat sutára sikeredett reakcióit közvetíti. (…) A Velencei Bizottság megállapításaival az Európai Parlament képviselőinek többsége is egyetértett: 2011. július 5-én elfogadott határozatában az Európai Parlament bírálja a magyar Alaptörvényt, és „felszólítja a magyar hatóságokat, hogy fontolják meg a Velencei Bizottság véleményében felvetett problémákat és aggályokat, és hajtsák végre az ajánlásokat vagy az új Alaptörvény módosítása révén, vagy a jövőbeni sarkalatos törvények és rendes jogszabályok meghozatala során”:

http://www.168ora.hu/itthon/sulyos-megallapitasok

-sarokba-szorult-az-orban-kormany-79291.html

Véleményt cserélt az MKP és a Híd

2011. július 15. - (mti)

Nem látja egyformán a Híd és a Magyar Koalíció Pártja (MKP) azt, hogy miként egyezhetne meg a két párt egy olyan minimális közös programban, amely a szlovákiai magyarság általános érdekeit fogalmazná meg. Egyebek között ez derült ki abból a pénteki vitából, amelyet a szlovákiai Diákhálózat gombaszögi táborában folytatott Bugár Béla, a kormánypárti Híd magyar-szlovák párt elnöke, illetve Bárdos Gyula, a parlamenten kívüli MKP Országos Tanácsának elnöke. „A felelősségteljes hozzáállás megköveteli, hogy alapkérdésekben meg tudjunk egyezni” - jelentette ki Bárdos. Úgy vélte azonban, hogy „nehéz látatlanban alkut vagy egyezséget kötni”, ha az egyik fél nem tudja, mi az, ami a másiknak fontos. „Természetesen a tárgyalási szándék megvan, és az a szándék is, hogy a felvidéki magyarság a következő megmérettetésen a mostaninál sokkal hatékonyabb és eredményesebb csapatot küldhessen a törvényhozásba, de ehhez ismerni kell a másik, vagy pedig másoknak a véleményét” - mondta az MKP vezető politikusa. Megjegyezte, hogy ma még nem tudni, hogyan alakul a helyzet a jövőben, mert a szlovákiai magyarságon belül „különböző hangok vannak már, hogy bontogatják szárnyukat más kezdeményezések is, különböző dolgokat akarnak”. „Én egyetértek azzal, hogy azt a minimumot meg kell tudni fogalmazni. Mi teljesen egyértelműen meg tudjuk fogalmazni, és meg akarjuk fogalmazni, és ha ez sikerül, akkor igenis lehet a következő lépésről beszélni” - szögezte le Bárdos.”Ahogy nekünk is, úgy az MKP-nak is megvan az a minimuma, amit el tud képzelni. Csak közös nincs” - mondta Bugár Béla, a Híd elnöke. Úgy vélekedett, hogy „sajnos egy darabig valószínűleg még nem is lesz”. A Híd vezetője szerint a két párt közti eltérést jól mutatja, hogy miként viszonyulnak a gyakorlatban a törvénybe foglalt kisebbségi nyelvhasználati jogokhoz. „Itt látszik a különbség. Azon vitatkozunk, hogy a törvénybe mi nem került bele, nem pedig azon, hogy ami bekerült, azt viszont valósítsuk meg. Én így képzelem el a minimumot” - hangsúlyozta Bugár. Egy kérdésre válaszolva Bugár azt mondta: a két pártnak „a célok minimumában egységesnek kellene lennie, azzal, hogy a cél eléréséhez vezető út lehet más”. Szerinte az is természetes, hogy más eszközei vannak egy kormánykoalíciós pártnak, mint egy parlamenten kívüli pártnak. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) 1998-ban alakult meg három szlovákiai magyar párt egyesüléséből, miután a korabeli kormányzat a magyarok számára kedvezőtlenül módosította a választási törvényt. 2009-ben a vezető politikusok egy csoportja kivált az MKP-ból, s megalakította a Híd pártot. A 2010. júniusi választáson a Híd bejutott a parlamentbe, míg az MKP nem, a pártra leadott szavazatok száma nem érte el az ötszázalékos parlamenti küszöböt.

Ellenplakátok az anyanyelvért

2011. július 14. - (magyarhirlap.hu)

Több ponton is jogi és etikai előírásokat sértenek a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyarellenes óriásplakátjai a Híd szerint, amely emiatt a főügyészségre és a reklámtanácsba is eljuttatja feljelentését. A Ján Slota vezette párt alapítása 140. évfordulójának apropóján helyezett ki magyarellenes óriásplakátokat országszerte, egyebek között „A magyar terjeszkedés ellen” felirattal. A gyűlöletkeltő plakátok kapcsán Dunaszerdahely, majd Komárom képviselő-testülete is elítélő határozatot fogadott el, ellenük a Magyar Koalíció Pártja (MKP) is tiltakozott. Az MKP tegnap közleményt adott ki, amelyben jelezte, a hét végén országos óriásplakát-kampányt indít, hogy ezzel is harcoljon a magyarlakta régiók kétnyelvűségéért. A Híd az SNS óriásplakátjai miatt a reklámtanácshoz tett bejelentésén túl büntetőfeljelentést is tesz nemzeti gyűlölködésre való bujtogatás vádjával. A beadványt író Bugár Béla, a Híd elnöke megjegyezte, az SNS romaellenes óriásplakátjainak kihelyezésekor többek is tiltakoztak, a magyarellenes poszterek esetében azonban már nem szólaltak meg. „Mintha ezt a Slota-féle folklórt a szlovákok is elfogadnák” - tette hozzá

Európa erősebb, Magyarország gyengébb lett

2011. július 16. - (Népszabadság)

A magyar uniós elnökség objektív értékeléséhez a sikereket és a kudarcokat tényleges értékükön, a szakmai és politikai elemeket pedig összefüggéseikben, de külön kell elemezni. Figyelembe kell venni, hogy a soros elnök országnak általában többéves folyamatokat kell kezelnie, amelyek lezárásának időpontja sokszor esetleges. - A soros elnökség kétségtelen előnye, hogy az Orbán-kormány tagjai közelebbről megismerhették az Európai Unió intézményeit és tisztségviselőit. Hátránya viszont, hogy az Európai Unió intézményeiben és tagállamaiban is megismerték Orbán Viktor és kormánya gondolkodását, ami nagyon sokat rontott Magyarország megítélésén:

http://nol.hu/lap/forum/20110716-europa_erosebb__magyarorszag_gyengebb_lett

Külföldi szemmel a magyar elnökségről

2011. július 14. - (nepszava.hu)

Milyen bizonyítványt lehet adni a magyar soros uniós elnökségnek? Valóban sikert sikerre halmoztunk, ahogy ezt a magyar kormányfő szóvivője állítja? Külföldi újságírókat kérdeztünk az elnökségünkről. Egyetértenek abban: voltak sikerek, de a demokráciát érintő lépések dönthetik csak el, Magyarország érett-e arra, hogy az népek európai családjának tagja legyen:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=449733

Der Spiegel a magyar médiáról: „Egyre távolabb Európától”

2011. július 14. - (hvg / hírszerző)

Újabb offenzívát indít az újságírók ellen a miniszterelnök címmel közölt hosszú írást a magyar média állapotáról a Der Spiegel német lap online kiadása. „Orbán akaratának megfelelően Magyarország jelenleg konzekvensen és folyamatosan távolodik el az európai értékektől. Így a magyar munkanélküliek - egy törvényjavaslat szerint - a jövőben közmunkára lennének kényszerítve. Ha túl messze van a munkavégzés helye, munkatáborokban helyeznék el őket”:

http://hvg.hu/vilag/20110714_orban_spiegel_kozmedia

Német írónő a magyarországi helyzetről

2011. július 15. - (168ora.hu)

Esther Kinsky német írónő, akit először lengyelből fordított művei, majd saját alkotásai alapján ismertek meg a német és az angol nyelvterületen, 2000 óta Berlin mellett battonyai házában is él és dolgozik. Üdülő című nagy sikerű regénye immár magyarul is megjelent. A napokban a Deutschlandradio német közszolgálati adó Battonyán kérdezte Kinskyt annak a második lakhelyéül választott országnak a viszonyairól, amelynek nyelvét is megtanulta:

http://www.168ora.hu/itthon/nemetorszag-orban-viktor

-esther-kinsky-irodalom-battonya-79104.html

Orbán Viktornak nagyobb hatalma van,

mint bármelyik európai kormányfőnek

2011. július 16. - (galamus.hu)

Orbán Viktor és nemzeti konzervatív pártja, a Fidesz egy éve van kormányon és hatalmon Magyarországon. És ezt az időt jól kihasználta - egy jobboldali forradalomra. Minden helyet, ahol a hatalom kapcsolói vannak, saját embereivel töltött be, a bírákat nyugdíjazta, az újságírókat hidegre tette, a színházigazgatókat elbocsátotta, neves művészek hitelét rontotta. Amióta június végén letelt a soros uniós elnökség, fennáll a veszély, hogy Európa a magyarországi eseményeket teljesen elveszíti a látómezejéből:

http://www.galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id

=80068:paul-lendvai-orban-viktornak-nagyobb-hatalma-van-mint

-barmelyik-europai-kormanyfnek&catid=79:kiemelt-hirek&Itemid=115

Mikola István: Presztízse van Magyarországnak

2011. július 16. - (magyarhirlap.hu)

Egyáltalán nem olyan negatív Magyarország megítélése, mint ahogy időnként belülről látszik. Úgy gondolnak ránk, hogy itt vannak a „rebellis” magyarok, akik feszegetik a határokat, csökkentik az államadósságot, s megfékezték a költségvetési hiányt, azaz: érdemes az eredményeinkre odafigyelni - mondta a Magyar Hírlapnak Mikola István, hazánk OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) nagykövete, aki Párizsban képviseli Magyarországot:

http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/presztizse_van_hazanknak.html

Koki + saller: Brutálisan nekiment Orbánnak a Le Monde

2011. július 16. - (mti)

Magyarország? Tekintélyelvű állam Európa szívében címmel kommentálta a magyar kormány intézkedéseit szerkesztőségi írásában a Le Monde című francia napilap. - „Az irredenta tendenciák bátorítása a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek körében”, az alkotmánybíróság jogköreinek „drasztikus” szűkítése, a médiatörvény, valamint az alkotmány preambuluma, amely „megnyitja az utat a Horthy-féle revizionizmus felé” - hangsúlyozta a Le Monde:

http://hirszerzo.hu/belfold/20110716_le_monde_orban

„Szakaszgyőzelem” az öncenzúrához vezető úton

2011. július 14. - (galamus.hu)

Ha a médiahatóság célja az, hogy rögzítse a szerkesztőségekben az öncenzúrát, akkor most szakaszgyőzelmet könyvelhet el. A közszolgálati rádió alkalmazottainál máris pánik uralkodik. Június végén 600 munkatársat elbocsátottak. A tervek szerint őket ősszel további 400 követi, akik fokozott felmondási védelmet élveznek. A médiahatóság szerint az elbocsátási hullám célja „az adópénzekből finanszírozott intézmények hatékonyságának növelése”. A jelek szerint Magyarországon csekélyebb létszámmal jobb műsort lehet csinálni:

http://www.galamus.hu/index.php?option=com_content&view

=article&id=79673:kepuenk-a-vilagban-szakaszgyzelem-az-oencenzurahoz

-vezet-uton&catid=79:kiemelt-hirek&Itemid=115

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtóközleménye

Latorcai Csaba a magyar és a német kisebbségpolitikáról

tárgyalt Németországban

2011. július 18. - (kim.gov.hu)

Latorcai Csaba, a KIM nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára 2011. július 12-15. között hivatalos látogatásra Németországba utazott. Berlinben találkozott Christoph Bergnerrel, a német kormány kisebbségekért felelős parlamenti államtitkárával, akivel a magyarországi nemzetiségpolitika aktuális kérdéseiről tárgyalt. Ezt követően Drezdában a németországi szorb kisebbség ügyeivel foglalkozó Szász Állami Tudományos és Művészeti Minisztérium munkatársai fogadták Latorcai Csabát, aki részletes tájékoztatást adott tárgyaló partnereinek Magyarország nemzetiségpolitikájának eddig elért eredményeiről és távlati céljairól. Találkozott a szorb nép vezetőivel, prominens képviselőivel, akik szülőföldjükön - Bautzenben és Cottbusban - mutatták be kultúrájuk értékeit, sajátosságait. Németország négy hivatalos kisebbsége közül a szláv etnikumú szorb kisebbség tagjait a Domowina nevű egyesület fogja keretbe és képviseli. A szorbok a jövőben érdekképviseletüket új alapokra kívánják helyezni, amelyhez jó példa lenne számukra hazánk kisebbségi önkormányzati rendszere Thomas Frü szerint, aki a Minisztérium szorb ügyeket irányító munkatársa. A látogatás végén Latorcai Csaba meghívta Magyarországra szász és szorb tárgyaló feleit, hogy itt, a helyszínen adhassuk át a nemzetiségpolitika területén szerezett tapasztalatainkat, amely - mint a vendéglátók fogalmaztak - példa értékű egész Európa számára.

II. Nemzetiségi Fesztivál az Orczy-parkban

2011. július 21. - (erikanet.hu)

Az idén is megrendezi augusztus 20-án a Józsefvárosi Kulturális és Sport Nonprofit Kft. az Orczy-parkban a Józsefvárosi Kisebbségi Önkormányzatok Nemzetiségi Fesztiválját. A rendezvényen a VIII. kerületben élő 10 kisebbségi önkormányzat képviselői - bolgár, görög, német, lengyel, örmény, román, ruszin, szlovák, ukrán és roma- vesznek részt gasztronómiai és kulturális programokkal. A tavalyi évhez hasonlóan 13.00 órától ikon-és fotókiállításokat, gasztronómiai és népviseleti bemutatókat tekinthetnek meg az érdeklődők. Megismerhetik például az örmény lószőr- ékszer készítők munkáját, valamint találkozhatnak a kisebbségi önkormányzatok képviselőivel is. A művészeti programok 14.00 órától 19.00 óráig kerülnek bemutatásra a színpadon, amelyben elsősorban ifjúsági hagyományőrző csoportok, zenekarok, énekesek mutathatják be tudásukat,képviselhetik országaikat,a tavalyi évhez hasonlóan idén is érkezik görögországi fellépő csoport. A kerületi egyházak vezetői közreműködésével ünnepi kenyéráldásra kerül sor az Államalapítás Ünnepén. A Fesztivál záróprodukciója a Técsői Banda lesz, akik Ukrajnából érkeznek, máramarosi ruszin, román, cigány, zsidó, orosz, szlovák és magyar dallamokkal örvendeztetik meg a látogatókat. A szervezők szeretnénk a hagyományt folytatni, és az évente megrendezendő Nemzetiségi Fesztivállal, a sokszínűség, a hagyományőrzés a nyitottság, és a tolerancia melletti elköteleződés jegyében.

Igazolvány a határon túli lengyeleknek

2011. július 16. - (magyarhirlap.hu)

Ukrajnában és Fehéroroszországban aratta a legnagyobb sikert a lengyeligazolvány. A volt Szovjetunió tagállamaiban 71 ezren kértek az ingyenes vízumra, munkavállalási engedélyre, valamint a lengyel közép- és felsőoktatási intézményekben való tanulásra jogosító okmányt. Eddig 71 ezren folyamodtak lengyeligazolványért a Lengyelországtól keletre fekvő országok lengyel kisebbségének tagjai közül, a legtöbben Ukrajnában és Fehéroroszországban, a legkevesebben Oroszországban és a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságokban:

http://www.magyarhirlap.hu/kulfold/igazolvany_a_hataron_tuli_lengyeleknek_.html

Szociológia szak indul Révkomáromban

2011. július 22. - (Duna TV)

Magyarországról is várják a jelentkezőket nappali és levelező szakon a révkomáromi egyetem szociológia szakán. Szociológia szak nyílik a révkomáromi Selye János Egyetemen. Ez az első nem tanári szak az intézmény tanárképző karán - hangzott el a Duna Televízió Nemzeti Krónika című műsorában. A Szlovák Akkreditációs Bizottság a napokban hagyta jóvá a szak indítását, így már szeptembertől már megkezdődhet a képzés. A jelentkezési lapokat augusztus 15-ig fogadják, a dékán szerint már akár 20-25 jelentkezővel is elindítják a szakot idén levelező, illetve nappali tagozaton. Őszintén reménykedünk abban, hogy a Corvinus Egyetemről - ahonnan a tanszékvezető professzor úr Hadas Miklós is érkezik, ahol 400 jelentkezőből mindössze 50-et vettek fel, sokan felfigyelnek erre a lehetőségre, de várunk hallgatókat a Dunántúlról, Észak-Dunántúlról is. Ugyanolyan teljes jogú tagja lesz az egyetemünknek egy magyarországi, vagy egy romániai jelentkező is, mint hogyha Szlovákiából jelentkeznének - nyilatkozta a Duna Televíziónak Szarka László dékán.

Egyházi iskola-einstand: Már jóval korábban lepapírozták

2011. július 21. - (168ora.hu)

Kormolják Kecelt. A dél-alföldi „arany háromszög” kilencezres kisvárosának egyetlen önkormányzati (kistérségi - KT) fenntartású iskolája ősztől a kalocsai érsekség igazgatása alá kerül. Az ősrégi Arany János nevet II. János Pálra váltja. Az egyházközség kérte, az önkormányzat adta. Az ellenkezők (civilek, más felekezetűek) népszavazási kísérlete elbukott. A tantestület közalkalmazotti sorból egyházi dolgozóvá „lép hátra”, a diákok misével nyitják-zárják az évet, közös fohásszal kezdik a napot. Ez korántsem egyedülálló a vidéki önkormányzatiságban: az eladósodott falvak, városok a múlt nyári, kereszténydemokrata ihletésű törvénymódosítás lehetőségeivel élve sorra dobják le „édes terhüket”, az oktatási kötelezettséget. Kecel az állatorvosi ló. Miért?

http://www.168ora.hu/itthon/iskola-kecel-ersek-plebanos

-polgarmester-ii-janos-pal-katolikus-78945.html

Benyovszky Móric, a világjáró európai

- két évforduló, három országban

2011. július 16. - (G. Németh György - infovilag.hu)

Ebben az évben emlékezünk meg a 18. század nagy magyar utazója és földrajzi felfedezője, Benyovszky Móric születésének 265. és halálának 225. évfordulójáról. Több mint 200 év után, tavaly a magyar kormány a hivatalos nemzeti évfordulók sorába emelte a Benyovszky-jubileumokat, ami azért is fontos, mert a lengyelek nemzeti hősként, a szlovákok honfitársukként ünneplik a magyar Benyovszky Móricot - írja G. Németh György, a Benyovszky Móric emlékére alakult Magyar-madagaszkári Társaság elnöke. Nincs is ezzel baj, amíg a Madagaszkáron elhelyezett magyar nyelvű emlékoszlopot ismeretlenek átírják szlovák nyelvre, mint ahogyan tették ezt Cséke Zsolt tagtársunk saját kezűleg emelt emlékoszlopával. Szerencsére a 2003 februárjában, az észak-keleti madagaszkári Maroantsetrában, a budapesti Benyovszky Társaság által átadott emlékszoborhoz már nem olyan könnyű hozzájutni. Különösen rombolási szándékkal. A helyiek ugyanis sajátjukként vigyázzák, a törzsfőnök az otthonában őrzi, és csak külön kérésre, ha néha napján például egy idegen arra vetődik, veszi elő és helyezi el a település főterén álló talapzatra. A sziget hét-nyolc településén található Benyovszkyról elnevezett utca, mindenekelőtt a fővárosban, Antananarivóban, ahol évekkel ezelőtt a társaságunk szintén elhelyezett egy emléktáblát. Azóta ennek lába kelt, a forrongó sziget egyik puccsa napjaiban nyoma veszett. Társaságunk kész a tábla pótlására, amint erre megfelelő alkalom kínálkozik, ott is leszünk vele. Mindezeket a történeteket a mi Benyovszky Móricunkkal kapcsolatban nemigen ismerik a malgasok. Ha tíz madagaszkári embert megkérdeznek, bizony, kicsi az esélye, hogy bárki is határozottan állítaná: Benyovszky magyar volt, és a madagaszkáriakért áldozta életét, a szigeten lőtték le a franciák 1786 szeptemberében. Igaz, társaságunk politikai, közéleti és tudományos területen is több alkalommal is igyekezett erről hiteles információt adni, de hát a malgasok - érthetően - mással voltak/vannak elfoglalva. Ennek ellenére továbbra is írjuk, mondjuk: a madagaszkáriak éppúgy büszkék lehetnek Benyovszky Móricra, mint mi, magyarok. És persze a szlovákok (akik a születési helye, Verbó kapcsán vindikálják őt maguknak), vagy éppen a lengyelek (akikért az egykori lengyel-orosz háborúban katonaként harcolt jelesen) is nagy ünnepségeket rendeznek az idén Benyovszky Móricra emlékezve. Hazánkban szerény keretek között, szeptember 30-án emléknappal, Benyovszky munkásságát értékelve, tudósok, szakértők részvételével szervezünk nyilvános megemlékezést. Ott szó lesz az ő ellentmondásos, de mindenképpen kiemelkedő és nagyon érdekes életéről, a kvázi királyságáról és értékeiről, amit rövid élete, ámde igen gazdag negyven éve alatt adott nemcsak Magyarországnak, hanem a többi között a mai Szlovákiának, Lengyelországnak, Oroszországnak, Amerikának, és persze Madagaszkárnak is.

Nem is létezett Dugovics Titusz

Štefánikot magyarnak vélték, és lelőtték

2011. július 21. - (klubradio.hu)

Teljes életet élt a Hemingwaynél 19 évvel idősebb Milan Rastislav Štefánik is. Ha nem tudnák, ő Csehszlovákia egyik megalapítója - alkalmasint szlovák részről. Štefánik egy csillagászati megfigyelés okán megmászta a Mont Blanc-t, kutatott Türkmenisztántól Tahitiig, de beállt katonának a francia idegenlégióba is. Párizsban részt vett a csehszlovák állam szervezésében, és - ami miatt mi, magyarok, keserű szájízzel gondolunk rá - személyesen jelen volt a trianoni tárgyalásokon. De neki is pechje volt velünk: egy pozsonyi ünnepségre Štefánik olasz repülővel érkezett. A gépet állítólag a csehszlovák katonák a piros-fehér-zöld trikolór miatt magyarnak vélték, és leszállás közben lelőtték:

http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=130263

http://www.klubradio.hu/data/files/jul_21.mp3

Kitüntetik a szlovák rendőrfőnök megbírságolóját

2011. július 21. - (mti)

Jaroslav Spišiak sajtóértekezleten vállalta szabálysértését, feltárva, hogy bár nem sietett túlzottan, óránként 122-vel hajtott olyan úton, amelyen 90 kilométer a megengedett legnagyobb sebesség. A rendőrfőnök sajnálatának adott hangot vétségéért, mint mondta, általában betart minden szabályt, és gyorshajtására úgy tekint, mint rendőrfőnökségének eddig legnagyobb hibájára. Daniel Lipšic szlovák belügyminiszter szintén jelen volt a sajtóértekezleten. Közölte, hogy Spišiak továbbra is élvezi a bizalmát. Hozzátette: fontos, hogy a rendőrfőnök vállalta tettéért a felelősséget, és nem próbálta meg eltussolni az ügyet. „Hitték volna egy évvel ezelőtt, hogy egy rendőrjárőr megbünteti az ország rendőrfőnökét?” - kérdezte igencsak költőien a belügyminiszter Spišiak elődjére, Ján Packára utalva, aki előszeretettel száguldozgatott 200-zal is autópályán - az akkoriban megengedett 120-as tempóhatár helyett. A belügyminiszter közölte, hogy Spišiak büntetése nem lesz szigorúbb, mint egy átlagemberé. A dpa német hírügynökség értesülése szerint amellett, hogy Spišiaknak 120 euró bírságot kell fizetnie, fegyelmi eljárás is indul ellene.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.....................................................................................................................................