Sajtószemle / Tallózó ● 2011. július (II.)

Kállai Ernő: A kormánypártok mindenkit átvágtak - Se Híd-Most, se MKP - Kettős állampolgárság: Eltérő vélemény - Szlovákiai magyarfogyatkozás - Ellentmondásos választási rendszer-reform - A kisebbségek tanácskozhatnak, de nem voksolhatnak - Nem fékezett habzású… - Gőg és koki Orbán-módra - Heizer Antal a szlovák-magyar viszonyról

Imrich Fuhl válogatásában

„Mindenkit átvágtak a palánkon” a kormánypártok

Kállai Ernő kisebbségi ombudsman szerint

2011. július 15. - (origo.hu)

Politikai tévedésnek tartja az ombudsmani struktúra átalakítását és alkotmányellenesnek a kisebbségi biztos intézményének megszüntetését a posztot év végig betöltő Kállai Ernő. Az [origo]-nak adott interjúban a kisebbségi biztos azt állította, a kormánypártok vezetői többször ígéretet tettek neki arra, hogy megmarad az önálló kisebbségi biztos posztja, amit mégis felszámolnak. Kállai szerint dilettáns a kormánypártok megoldása, de ennek ellenére dacból nem mond le. - Május 30-án aláírtak ugyanis egy együttműködési megállapodást az országos kisebbségi önkormányzatokkal, hogy a jövőben minden fontos, őket érintő kérdést egyeztetni fognak majd velük. Ehhez képest, nem hogy nem kérdezték meg a véleményüket, de az önkormányzatok nem is tudtak róla, hogy készül ilyen átalakítás, én küldtem át nekik a tervezetet. Mindenkit átvágtak a palánkon:

http://www.origo.hu/itthon/20110714-interju-kallai-erno-kisebbsegi-ombudsmannal.html

Sem a Híd, sem az MKP nem kerülne be a szlovák parlamentbe

2011. július 14. - (mti)

Sem a Híd, sem a Magyar Koalíció Pártja (MKP) nem jutott volna be a pozsonyi parlamentbe, amennyiben júniusban parlamenti választást tartottak volna Szlovákiában. A Median közvélemény-kutató intézet júniusi országos felmérése szerint, amelynek eredményét csütörtökön hozták nyilvánosságra Pozsonyban, a Robert Fico vezette ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) annyi szavazatot kapott volna, hogy egyedül is kormányt tudott volna alakítani. A Smerre a válaszadók 45,2 százaléka szavazott volna. A második helyen a legerősebb mai kormánypárt, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) áll 14 százalékkal, míg a harmadikon a szintén koalíciós Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 10,6 százalékos támogatottsággal. Rajtuk kívül még a koalíciós Szabadság és Szolidaritás (SaS), valamint az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) jutott volna parlamenti mandátumokhoz. Az SaS támogatottsága 9,3 százalékos, míg az SNS-re a megkérdezettek 6,3 százaléka adta volna szavazatát. A Bugár Béla vezette Híd magyar-szlovák koalíciós párt támogatottsága 4,9 százalékos volt, s ezzel nem érte el a parlamentbe való bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A tavalyi júniusi választások óta ez az első eset, amikor a Median felmérésében a Híd a parlamenti küszöb alatt maradt. A parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártját (MKP) a felmérés során a megkérdezettek 2,9 százaléka támogatta.

GfK Hungária: Az emberek kétharmadában

negatív érzelmeket vált ki a politika

2011. július 14. - (mti)

Három visegrádi országban, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában az emberek kétharmadában negatív érzelmeket, például dühöt vagy bizalmatlanságot, minden tizedik emberben viszont pozitív érzéseket, így érdeklődést és rokonszenvet vált ki a politika - közölte a GfK Hungária Piackutató Intézet az International Centre for Democratic Transition-nel (ICDT) közösen az említett országokban és Ausztriában végzett felmérése eredményeit csütörtökön az MTI-vel. Az ezer-ezer ember megkérdezésével májusban készített felmérés szerint Ausztriában 35 százalék pozitívan, 52 százalék negatívan, a többiek pedig közömbösen viszonyulnak a témához. Míg Ausztriában a válaszadók háromnegyede elégedett a demokrácia működésével, Lengyelországban csak felük, Szlovákiában harmaduk, Magyarországon pedig csak minden negyedik ember - olvasható a közleményben. Az eredményeket összehasonlították a kilencvenes évek elején ugyanezekben az országokban mért adatokkal, valamint egy 2009-es ausztriai vizsgálat eredményeivel. Ennek alapján - véleményük szerint - kirajzolódik, hogy a demokratikus rendszerektől elválaszthatatlan politikai szabadságjogok a közép-európai „új demokráciák” lakóinak szemében éppoly fontos értékek, mint a nyugat-európai országok polgárainak. Azzal a kijelentéssel, hogy „minden állampolgárnak joga van tüntetni a meggyőződéséért, ha szükséges”, Magyarországon a megkérdezettek 89 százaléka, Lengyelországban 87 százaléka, Szlovákiában 85 százaléka értett egyet, Ausztriában viszont csak 82 százalék - mutattak rá. Megfogalmazásuk szerint „megdöbbentőek a különbségek a romló és a javuló anyagi helyzetű rétegek demokrácia-felfogása között”. Szlovákiában a helyzetük romlására számítóknak alig negyede volt elégedett a demokrácia működésével, a javulást váróknak viszont 60 százaléka, és ugyanez a tendencia érvényesült Magyarországon és Lengyelországban is. Mint írták: 1989 után párhuzamosan ment végbe a demokratikus rendszer megszilárdulása és a sokakat súlyosan érintő gazdasági átalakulás, ezért a legtöbben a demokráciát okolják lecsúszásukért. Ebből következően a rendszer támogatásának erősödése nem is várható ezekben az országokban mindaddig, amíg tömeges marad az egzisztenciális félelem - állapították meg az elemzők.

Kettős állampolgárság: Eltérő szlovák és magyar vélemény

2011. július 12. - (mti)

Budapestnek továbbra is más a véleménye a kettős szlovák-magyar állampolgárságot szabályozni hivatott kétoldalú megállapodás tervezetéről, mint Pozsonynak - hangsúlyozta a szlovák külügyminisztérium. A tárca szerint emiatt újabb tárgyalásokra van szükség. A tárca sajtóosztályának keddi közlése szerint ez derült ki abból a levélből, amelyet Németh Zsolt magyar külügyi államtitkártól kapott Pozsony hétfőn. „Szlovákia kezdeményezni fogja ezeket a tárgyalásokat” - közölte a szlovák külügyminisztérium sajtóosztálya. A magyar fél ugyanakkor szóbeli jegyzéket is átadott Pozsonynak, amely a nemzeti kisebbségek kölcsönös támogatását lehetővé tevő kormányközi megállapodás teljesítését érinti, mégpedig oktatási és kulturális téren. A Mikulás Dzurinda által vezetett szlovák külügyminisztérium ezzel kapcsolatban továbbra is meg van győződve arról, hogy a kisebbségeknek nyújtott pénzügyi támogatást az oktatás és a kultúra terén „kizárólag ezzel a megállapodással összhangban, ezen megállapodás alapján szabad megvalósítani”. A pozsonyi külügyminisztérium tárgyalni akar erről Magyarországgal. A kettős állampolgárságot szabályozó szlovák megállapodás-tervezetet Maroš Žilinka szlovák belügyi államtitkár adta át február 15-én Budapesten. A megállapodás megkötésében Iveta Radičová szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyezett meg januárban Pozsonyban. Martonyi János magyar külügyminiszter a Mikulás Dzurindával lefolytatott májusi pozsonyi tárgyalások után bejelentette, hogy Budapest nem tartja jó kiindulási alapnak a szlovák tervezetet, de kész tovább tárgyalni a témáról. Martonyi úgy vélekedett, hogy a tárgyalások nem lesznek könnyűek.

Állampolgárság és tanulmányi támogatás:

Nincs megegyezés a két ország között

2011. július 13. - (sita / Új Szó)

További tárgyalásokra van szükség a kettős állampolgárság kérdését rendezni hivatott államközi egyezmény és a Szülőföldön magyarul! elnevezésű tanulmányi támogatások szétosztását illetően, véli a magyar külügyminisztérium. Erről Németh Zsolt államtitkár hétfőn szlovák kollégájának, Milan Ježovicának eljuttatott levelében tájékoztatott. A magyar félnek továbbra is eltérő az álláspontja a kettős állampolgárság intézményéről, és Budapest nem tartja jó kiindulási alapnak a februárban, Budapesten Maroš Žilinka belügyi államtitkár által átadott szerződéstervezetet. A magyar fél viszont mindezek ellenére leszögezi: szükségesnek tartja az egyeztetések folytatását. Ezeket a jövőben a szlovák szaktárca kezdeményezi majd. A szlovák külügyminisztérium szerint további tárgyalások várhatók az itteni, magyarul tanuló diákok támogatásával kapcsolatban is. Ezt azután közölték, hogy Budapest válaszolt arra a szóbeli jegyzékre, amelyben Pozsony tájékoztatást kér a támogatások odaítélésének és kifizetésének a részleteiről. A szlovák fél meggyőződése továbbra is az, hogy a 2003-as kormányközi szerződés alapján kell szétosztani ezeket a támogatásokat. Mikuláš Dzurinda, a szlovák külügyi tárca vezetője korábban hangsúlyozta, nem tartja elfogadhatónak, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolákba járó gyerekek szülei saját számláikra kapják a pénzt. A magyar kormány viszont erről már év elején döntött, és a pályázatokat is ebben a szellemben írták ki.

Magyar válasz

2011. július 13. - (sita)

Pozsony hétfőn megkapta Németh Zsoltnak a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma államtitkárának levelét, amelyben a két ország közötti vitás kérdésekről a párbeszéd folytatását sürgeti. „A szlovák fél a tárgyalások kezdeményezője lesz”,- jelentette ki a Sita hírügynökségnek a szlovák külügyminisztérium diplomáciai osztályának sajtósa. A levél tartalmáról viszont nagyon szűkszavúan nyilatkozott: a kettős állampolgársággal kapcsolatban a magyar fél fenntartja ellentétes álláspontját. Elutasítják a különszerződés gondolatát, amelyet a Lipšic-féle javaslattal Szlovákia szeretett volna elérni. Magyarország átnyújtott egy jegyzéket is, amelyben a két ország között megkötött szerződés alapján - a kölcsönösség elvét érvényesítve - a két országban élő kisebbségek művelődésének és kultúrájának anyagi támogatását kéri. Mikuláš Dzurinda reszortja ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a magyar kisebbséget Szlovákiában csakis és kizárólag ennek a szerződésnek a szellemében támogatják, illetve támogathatják. Megerősítették, a vitatott témákban Szlovákia kész további tárgyalásokat folytatni Magyarországgal.

Drámai magyarfogyatkozás a Felvidéken

2011. július 14. - (hirtv.hu)

Háborús veszteségeket idéző fogyatkozást jósolnak a társadalomkutatók a felvidéki magyarok esetében. A nemrég lezajlott szlovákiai népszámlálás előzetes adatait ősszel teszik közzé - írja a Magyar Nemzet. Gyurgyík László, a téma egyik legismertebb kutatója 60 ezres csökkenésről beszél, ami - ha valóra válik - a tíz évvel ezelőtt regisztrált apadást is meghaladja. Különösen szembetűnő a zuhanás mértéke a magyarországi szlovákság pozitív etnodemográfiai folyamatainak tükrében. Miközben a félmilliós felvidéki magyarság a legutóbbi két ismert népszámlálás között 47 ezerrel, azaz nyolc százalékkal csökkent, addig Magyarországon ugyanezen idő alatt a szlovák identitásúak tízezres közössége nyolcvan százalékkal nőtt. A népszámlálással kapcsolatos szakmai diskurzus résztvevői egyre többször említik a Trianon előtti demográfiai hasonlóságokat, elsősorban a magyarok alacsonyabb termékenységét. „A magyarok családalapítási és gyermekvállalási kedve ebben a régióban már a XX. század elején is alacsonyabb volt, mint az ország szlovákok által lakott északi járásaiban” - nyilatkozta nemrég Branislav Sprocha, a Szlovák Statisztikai Hivatal munkatársa. Hasonlóan érvelt Gyurgyík László is, Hont vármegyét hozva fel példaként, ahol „már a Monarchia idején is jóval alacsonyabb volt a termékenység, mint más térségekben”. Gyurgyík egy másik nyilatkozatában a várható 60 ezres csökkenésből 22-23 ezret magyarázott a természetes fogyatkozással, a többit az elvándorlás és az asszimiláció számlájára írta.

Szlovákiának csaknem sikerült beszüntetnie az internetes trollkodást

2011. július 14. - (hvg.hu / dotoho.blog.hu)

Szlovákiában csaknem sikerült a trollkodás lehetőségét beszüntetni. Az áprilisi próbaüzem után, a májustól élesben működő, a világon egyedülálló, több szerkesztőséget is magába foglaló, részleges fizetős módszer eddig meglehetős sikerrel működik. Mi a titok? Egy fizetős alkalmazás bevezetése után, kevesebb, nem az aktuális poszthoz illő komment jelenik meg április óta Szlovákiában az internetes beszélgetésekben. Az ún. Piano projectnek köszönhetően érezhetően megcsappant a trollok jelenléte a fórumokon. Pozitív eredményekről számolt be a szlovák médiában Štefan Hríb, a .tyzden hetilap főszerkesztője és a jobboldali-liberális Sme politikai napilap szerkesztőségében is hasonló véleményen vannak. Mi a rendszer lényege? Aki nem fizet, az egy nap csak három kommentet küldhet naponta egy oldalra, egy adott felhasználónévvel. A rendszerben részt vevő szlovákiai sajtótermékek visszajelzéseiből kiderül, hogy már az első napon meglátszott az új rendszer jótékony hatása - olvasható a Slovensko, do toho! blogon. A teljes bejegyzésért látogasson el a blogra:

http://dotoho.blog.hu/2011/07/13/trollk_kiirtasa_re

negat_modszerrel_elsokent_szlovakiaban_fizess

Közösségi hálók: Naiv és aktív magyarok?

2011. július 15. - (mandiner.blog.hu)

Mi vagyunk a legaktívabb és legnaivabb közösségi háló-használók Európában? Érdekes statisztikát közölt a napokban az Economist: a lap szerint az internetezők között a közösségi hálókat használók aránya Magyarországon a legmagasabb (80 százalékos) Európában, és Lengyelországban, Szlovákiában, Írországban is hatvan százalék fölötti a felhasználók aránya. Ezekben az országokban rendkívül magas azok aránya, akik regisztráltak valamilyen weboldalra, és ott álnéven vagy saját néven rendszeresen kommunikálnak ismerőseikkel, de akár ismeretlenekkel is:

http://mandiner.blog.hu/2011/07/15/kozossegi_halok_naiv_es_aktiv_magyarok

Börtön jár a fasiszta és kommunista bűnök tagadásáért Szlovákiában

2011. július 13. - (mti)

Hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető szeptembertől Szlovákiában az, aki tagadja a fasizmus és a kommunizmus bűntetteit. Szlovákiában az új szabályozás szerint büntethető lesz mindazon rendszerek vagy mozgalmak létének és működésének tagadása, pozitív méltatása és támogatása, amelyek elnyomják az alapvető emberi szabadságjogokat. A büntetőtörvénykönyv módosításáról szerdán döntött a szlovák parlament. A módosítást csak a koalíciós pártok támogatták, a baloldali ellenzék elutasította. Bizonyos esetekben eddig is büntethető volt a volt kommunista és a fasiszta rendszer bűntetteinek nyílt tagadása. A vonatkozó törvénycikkelyeket kibővítették emberiesség elleni bűntett és népirtás fogalmával. Szlovákia ezzel felzárkózott Csehország és Lengyelország mellé, amelyek eddig az Európai Unió tagállamai közül egyedül jogilag is kezelték a totalitárius rendszerek bűncselekményeinek tagadását. Az Európai Bizottság tavaly az év végén azzal utasította el egy összeurópai jogszabály elfogadását, hogy erre jelenleg nincsenek meg a megfelelő feltételek. A szlovák büntetőtörvénykönyv módosítása ugyanakkor akár ötéves szabadságvesztést is kilátásba helyezett azon köztisztviselők számára, akik nemtörődömségből nagy értékű kárt okoznak az államnak, településnek, illetve emberek halálát idézik elő.

Száznégy évesen elhunyt

a bős-nagymarosi vízmű egyik szlovák tervezője

2011. július 13. - (mti)

Száznégy éves korában elhunyt Peter Danišovič, a bős-nagymarosi vízlépcső egyik szlovák tervezője - közölte szerdán a TASR szlovák hírügynökség a pozsonyi vízgazdálkodási vállalatra hivatkozva. „Peter Danišovič vízgazdálkodási szakember, a bős-nagymarosi dunai vízmű atyja és egyik társtervezője ott volt a legjelentősebb szlovákiai vízművek születésénél és megvalósításánál” - írta a hírügynökség. Danišovič hosszú éveken keresztül képviselte Csehszlovákiát a Duna Bizottságban. A szlovák vízgazdálkodási szakember élete végéig kitartott azon meggyőződése mellett, hogy a bős-nagymarosi vízműre szükség van, mégpedig az eredeti tervek alapján, s a magyarok „előbb vagy utóbb, holmi bírósági ítéletek kényszere nélkül, a nyugati országok kényszerítésére egyszer úgyis felépítik a nagymarosi duzzasztógátat”. Danišovič mindezt abban az interjúban közölte, amelyet a Pravda című szlovák napilap jelentetett meg 100. születésnapja alkalmával. A vízlépcső őstörténetéről szólva Danišovič elmondta: két prágai szakember már 1950-ben felkereste, és arra kérte, adjon határozott választ arra a kérdésre, lehet-e duzzasztóművet építeni a Duna kérdéses, gázlókkal, zátonyokkal teli szakaszán. Ő határozott igennel válaszolt, noha ezt minden idősebb kollégája illúziónak minősítette. Danišovič szerint a magyar fél nem elsődlegesen szakmai, hanem politikai okokból állt el a vízlépcsőről aláírt 1977-es csehszlovák-magyar szerződés teljesítésétől.

Fizethetnek a csehek Csehszlovákia miatt

2011. július 13. - (mti)

Nem kizárható, hogy Csehországnak a jövőben nyugdíjkiegészítést lesz kénytelen fizetni akár több százezer szlovákiai nyugdíjasnak is. Az Európai Unió bírósága ugyanis júniusban egy szlovákiai nyugdíjas beadványa alapján úgy döntött, hogy nyugdíjkiegészítésre jogosult minden olyan mai európai uniós állampolgár, aki az egykori Csehszlovákiában volt alkalmazva és bár csehszlovák nyugdíjjogosultságot szerzett, mai hazájában alacsonyabb nyugdíjat kap, mint amennyi a jelenlegi csehországi szabályok szerint megilletné. A Lidové Noviny című lap szerdai összeállítása szerint a bírósági döntés alapvetően a mai szlovák nyugdíjasok egy részét érinti. Arról eltérnek a becslések, milyen összegbe kerülne a cseh államnak, ha a az érintett mai szlovák állampolgárok élnének a bírósági döntéssel. A legfelsőbb cseh közigazgatási bíróság a nyugdíjkiegészítést kérő asszony ügyét augusztus végén fogja tárgyalni. Az ügy előzménye, hogy Csehszlovákia 1992-es megszűnése után a volt közös állam nyugati felében, Csehországban magasabbak a nyugdíjak mint Szlovákiában. Ennek következtében a korábban Szlovákiában dolgozó cseh állampolgárok is kisebb nyugdíjat kapnak, mint csehországi társaik. Miután ezt sérelmezték, bíróság elé vitték, amely nekik adott igazat, a cseh állam kiegészíti nyugdíjaikat. Ilyen nyugdíjkiegészítést ma több ezer cseh állampolgár kap. Csehszlovákiai kettéválása után azok a csehek, aki felvették a szlovák állampolgárságot nem kapnak nyugdíjkiegészítést, amit egy részük továbbra is bírál. Marie Landtová ezért újra bírósághoz fordult. Csehország belépése után az Európai Unióba a cseh legfelsőbb közigazgatási bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez a gyakorlat diszkriminatív, s nyugdíjkiegészítésre a többi volt csehszlovák állampolgár, ma EU-állampolgár is jogosult. Az ügyet az EU bíróság is megvizsgálta, s ezt az álláspontot megerősítette. Ennek alapján alakult ki az a jogi helyzet, hogy a szlovák nyugdíjasok is kérhetnének nyugdíjkiegészítést Prágától. „A cseh nyugdíjrendszer számára ez évente akár több tízmilliárd koronás kiadást is jelenthetne” - mondta az újságnak Viktorie Plívová, a munkaügyi és népjóléti minisztérium szóvivője. Pavel Kantorík, a cseh ombudsmani hivatal képviselője szerint azonban ez az összeg eltúlzott. Szlovákiában jelenleg 953 ezer nyugdíjas van, egyelőre nem tudni, hánynak járna közülük a nyugdíjkiegészítés. Jaroslav Vlasín, a legfelsőbb közigazgatási bíróság tagja úgy véli: ilyen nyugdíjkiegészítésre azok jogosultak, akik Csehszlovákia megszűnése után mentek nyugdíjba, s a volt közös államban ledolgozták az előírt 25 évet. Kantorík úgy véli, hogy a nyugdíjkiegészítésre azok jogosultak, akik a két ország EU-ba való felvétele után - 2004 május - mentek nyugdíjba. Ez néhány tízezer embert jelent. Pavel Rychetsky, a cseh alkotmánybíróság elnöke úgy ítélte meg, hogy szerinte a szlovák nyugdíjasoknak nincs jogalapjuk a nyugdíjkiegészítésre, s a bírósági döntések értelmezése helytelen. A Lidové Noviny úgy tudja: Rychetsky véleményét a bírák között gyakorlatilag senki sem osztja. Azt viszont nem lehet kizárni, hogy az ügy a legfelsőbb közigazgatási bíróságon nem zárul le, s később az alkotmánybíróság elé kerül. Statisztikai kimutatások szerint jelenleg 1791 koronás különbség van a szlovákiai és a csehországi nyugdíjak átlaga között, a cseh nyugdíjak javára.

Eltűnik a szlovák kocsmából a nyerőgép

2011. július 13. - (index.hu)

Eltűnnek a kocsmákból és vendéglátóipari egységekből 2013-ban a nyerőgépek, ismerteti a szlovák szerencsejáték-törvény módosításának hatását a bumm.sk. Nyerőgépek csak játéktermekben üzemelhetnek, melyekben nem szolgálhatnak fel alkoholt, és dohányozni sem lehet majd. Az önkormányzatoknak 2011-től jogában áll megtiltani, hogy a településen kaszinót vagy játéktermet nyissanak. A jogszabály szerint a szenvedélybeteg játékosok nem léphetnek be a játéktermekbe, ha saját maguk, vagy közeli családtagjuk erre kéri a termek üzemeltetőit. Az egyes játékok közti intervallum 3-ról 4 másodpercre nő: a törvény alkotói szerint ez csökkenti az impulzív, kényszeres játékra való hajlamot, mely szenvedélybetegséghez vezethet. Újdonság az is, hogy a nyeremény kifizetése után a játékos 15 másodpercig nem kezdhet új játékot. A szlovák kereszténydemokrata párt azért nyújtotta be a törvényjavaslatot, mert véleményük szerint nagyon gyors ütemben nőtt a játékautomaták és a játékosok száma az országban. A módosítás célja, hogy csökkentse a szenvedélybeteg játékosok számát, akik gyakran egész fizetésüket a gépekben hagyják, és adósságba keverik magukat és családjukat. Radoslav Procházka kereszténydemokrata képviselő, a törvény egyik megalkotója szerint minden euróért, melyet az állam a szerencsejáték adójából szerez, sokkal többet fizet ki a játékszenvedély következményeinek orvoslására. A játékautomaták üzemeltetői korábban felhívták a figyelmet, hogy a törvény nyomán az állam és az önkormányzatok csaknem 40 millió eurót veszthetnek, és több ezer munkahely szűnhet meg.

Júliusi részegség - Véres évszak

2011. július 15. - (Horváth András Dezső - Népszabadság)

Furcsa nyár ez az idei, az elmeolvasztó forróság és az indokolatlan esőkupacok érthetetlen keveréke. Ha pedig két ájult délután között újra októbert játszik a részeg július, a filmkedvelőnek frappáns választ kell adnia a meztelen nyakába szórt napfény parazsára és a fejére csorgatott hideg felhővízre is. A testet kínzó időben sem adhatjamegmagát a szívfájdítóan életigenlő filmek csábításának, mint Fellini Rómája, Truffaut Jules és Jimje vagy Kusturica Az élet egy csodája. Nem, ez egyértelmű jele lenne az élhető nyár utáni epekedésben legyengült szellemnek, de a filmkedvelő erős, gerince szilárd, és az égnek fityiszt mutatva komoly történelmi filmet néz. Például a 2008-ban bemutatott Bathory című szlovák-cseh-magyar-angol koproduk cióban készült szupermozit, amit az óbudai Kobuci-kertben vetítenek hétfő este. Báthory Erzsébet Puskás, Rubik és Bartók mellett a leghíresebb magyarok közé tartozik. A grófnő nevét viseli svéd metalzenekar, venezuelai elégia, japán videojáték-szereplő és kanadai monodráma is. (Kár, hogy Csók Istvánmonumentális festménye elveszett a háborúban.) Juraj Jakubisko filmjében egy kicsit árnyalni próbálja a szűz lányok vérében fürdőző, alattvalóit halomra gyilkolászó nemesasszony képét. Erzsébet férjét, Nádasdy Ferencet a családi életnél sokkal jobban érdekli a törökök lekaszabolása. A magányos feleség nehezen viseli az egyedüllétet, ám amikor férje egy olasz festőt hozat az udvarba, a magány oldódni látszik, olyannyira, hogy a korábban fiúkat preferáló olasz a szeretője lesz. A szerelem csúcspontja az a jelenet, melyben a pár nem bírván türtőztetni magát, egy gyóntatófülkében esik egymásnak. Közben azonban Nádasdy meghal, vagyonára pedig politikai ellenfelei sóvárognak, akiknek kapóra jön a vérbetegsége miatti rettegéstől lassan eszét vesztő özvegy különös viselkedése. A vádak alatt összeroppanó Erzsébet utolsó mondata az, hogy rossz időben született.

Átírták az országot a nyári szünet előtt

2011. július 12. - (index.hu)

Hat sarkalatos törvényt fogadott el és számos jogszabályt módosított a nyári szünet előtti utolsó ülésén az országgyűlés. Létrehozták az új ombudsmani rendszert és az adatvédelmi hatóságot, több ponton szigorították a médiatörvényt, szigorúbban büntetik a sporthuliganizmust, az utolsó pillanatban teljesen átírták az egyházügyi törvényt. Szeptembertől bevezetik a chipsadót, 250 milliárdot zárolnak a költségvetésben, indulnak a közmunkaprogramok, Magyarország az ingatlanberuházások központja lehet. Változások áttekinthető formában: a címekre kattintva kinyithatja, elolvashatja és visszazárhatja az elfogadott törvények összefoglalóját:

http://index.hu/belfold/2011/07/12/torvenydomping_a_nyari_szunet_elott

Éljen és virágozzék Magyarország új médiatörvénye!

2011. július 10. - (hirszerzo.hu)

Talán nem is vagyok méltó arra, hogy ünnepeljem, de kikívánkozik belőlem az igazság: a július elsejével hatályba lépett médiatörvény az elmúlt kétezer év legjobban sikerült jogi normája. Nem lehet nem rajongani érte. Persze mindez nem előzmény nélkül való. A Fidesz-kormány elmúlt egy éve hasonló sikerek özönét hozta, és még hol a vége! Még három ilyen csodálatos év vár ránk! Sőt, ahogy nézem, ez idővel egyre csak jobb és jobb lesz:

http://hirszerzo.hu/publicisztika/20110710_mediatorveny_cego

A Fidesz megregulázta a KDNP-t

2011. július 12. - (mti)

Tizennégy egyházat és vallásfelekezetet ismer el a kedden hajnalban elfogadott új egyházügyi törvény, a többi vallási közösség egyházzá nyilvánításáról - kétharmados többséggel - a parlamentnek kell majd döntenie. A kereszténydemokraták által előkészített jogszabálytervezetet a szavazás előtt néhány órával a Fidesz javaslatai ízekre szedték:

http://nol.hu/belfold/elfogadasa_elott_alaposan_atirtak_az_egyhazi_torvenyt

A lex-Orbán

2011. július 12. - (nepszava.hu)

A legegyszerűbb persze az lenne, ha így kezdődhetne a választási törvény: 1.§ A választások győztese csak Orbán Viktor lehet. 2. §. Ha netán mégsem ő győzne, automatikusan életbe lép az 1.§. És kész. Minek ezt túlcizellálni, meg elrejteni a lényeget. Ami jár a kedves vezérnek, az jár. Megjegyzem, egyes hírek szerint Rogán Antal törvényalkotó műhelyében, mit műhelyében, egész gyára van már neki, már készül egy ilyen tartalmú egyéni képviselői indítvány. Ám addig is, míg a nép határozott kívánságára, egy gyors, levélbeni konzultáció eredményeként meg nem alkotják e korszakos jogszabályt - talán éppen a kedves vezér nevenapjára - egy pillanatra időzzünk el annál a javaslatnál, amely ennél azért egyrészt jobb. Másrészt rosszabb:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=449014

Egyfordulós, vegyes rendszert terveznek

2011. július 11. - (nepszava.hu)

Fenntartaná a vegyes választási rendszert a Fidesz, de az eddigi két forduló helyett a jövőben már csak egy körben dőlne el minden, azaz az egyéni képviselői mandátumszerzésnek nem lenne feltétele a választók több mint felének a támogatása. De nem csak ez egyértelműsíti, hogy a Fidesz saját magára szabja a választási szabályokat, koncepciójuk egyes elemei ugyanis még a választói akaratot is felülírják:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=448690

Ellentmondásos választási rendszer-reform

2011. július 10. - (hazaeshaladas.blog.hu)

A hétvégén nyilvánosságra került a kormányzó erő - korábbiaktól eltérő - javaslata az országgyűlési választások rendszerére vonatkozóan. Röviden ismertetjük a javasolt rendszer eddig megismert elemeit, elemezzük annak lehetséges hatását a magyar politikai- és pártrendszerre, végül pedig értékeljük a javaslatot:

http://hazaeshaladas.blog.hu/2011/07/10/ellentmondasos_valasztasi_rendszer_reform?ut

m_source=ketrec&utm_medium=link&utm_content=2011_07_11&utm_campaign=index

A határon túlról csak listákra lehet majd szavazni

A kisebbségek tanácskozhatnak, de nem voksolhatnak

2011. július 9. - (Népszabadság)

A választójogi és az igazságszolgáltatási reformról tanácskozik a hét végén a Fidesz vezérkara. Az már szinte biztos, hogy a következő parlament 200 fős lesz (noha a „húsvéti” alkotmányban ezt nem rögzítették), változatlanul vegyes, valószínűleg egyfordulós választási rendszerrel. - …plusz 13 nemzeti és etnikai kisebbségi képviselő kerülhetne a T. Házba. Munkatársunknak az egyik fideszes képviselő úgy fogalmazott: „nagy kérdés” a nemzeti kisebbségek mandátuma. Az új alkotmány ugyanis „csak” parlamenti részvételt ígér nekik - Van olyan álláspont is: a hazánkban élő adott kisebbség majdani parlamenti képviselői rendelkezzenek olyan jogosítványokkal, mint amilyet a kisebbség „anyaországa” biztosít az ottani magyar képviselők számára:

http://nol.hu/belfold/20110709-a_hataron_tulrol_csak_listakra

Tamás Gáspár Miklós: Itt az ideje a nyílt beszédnek!

2011. július 4. - (168ora.hu)

A baloldali filozófus azt mondja, az elmúlt egy évben tudatosan volt visszafogottabb a kormány politikájának a megítélésében: ezzel a Fideszre szavazók véleményét akarta tiszteletben tartani. De most már úgy érzi, itt az ideje a nyílt beszédnek. Szerinte Orbán Viktor a mai Európa legigazságtalanabb, legsötétebb államát alakítja ki:

http://www.168ora.hu/itthon/ravasz-diktatura-epul-78165.html

Az értelmiség szerepe az OV-forradalomban

2011. július 11. - (index.hu)

Értelem vagy érzelem? - teszi fel e heti kérdését a Demokrácia és Dilemma Intézet. Elemzőink a közmédiában zajló folyamatoktól indulnak, egy pillanat alatt filozófiai mezőkre tévednek, elparentálják az értelmiséget, majd megállapítják, hogy a tavasznak vége, de az ősz izgalmas lehet. - Fogalmunk sincs, mi jön ezután. Az Orbán-rend rendhez is, káoszhoz is vezethet. A hétköznapok talajára visszatérve: hétfőn a parlament még hoz egy rakás döntést, majd szabadságra megy. Aztán jöhet az izgalmas ősz. Gyermeki kíváncsisággal várjuk. Szemlélődünk, fülelünk, nézünk kifele a fejünkből. Jól vagyunk:

http://index.hu/belfold/2011/07/11/az_ertelmiseg_szerepe_az_orban-forradalomban

Mutyiország felvirágzik

2011. július 12. - (varanus.blog.hu)

Jeles nap volt a tegnapi drága Feleim. Nemzeti Törvénygyárunkban az Orbán Viktor Együttműködés brigád sztahanovbotjai megszavaztak bármit amit eléjük tettek, ezzel letették Mutyiország alapkövét. Törvényben rögzítették, hogy a matolcsyzmus izmossága a szúnyogfing erejével vetekszik, ezért legyen kedves a versenyszféra kipótolni a hiányzó lóvét. Az egykulcsossal mindenki jól jár, kivéve a munkavállalók 2/3-a, és az ő munkáltatóik:

http://varanus.blog.hu/2011/07/12/mutyiorszag_felviragzik?utm_source

=ketrec&utm_medium=link&utm_content=2011_07_12&utm_campaign=index

A Jobbik szakadásához is vezethet a Morvai-konfliktus?

2011. július 11. - (hvg.hu / atv.hu)

A Political Capital elemzője a párt heterogenitásával magyarázza a konfliktusokat, a Nézőpont Intézet szerint csak idő kérdése, mikor kezd el szakadni a szélsőjobboldali párt. A Jobbik szakadásához is vezethet a Morvai Krisztina és a párt vezetése között kialakult konfliktus, ez pedig a magyar belpolitikára is hatással lehet - véli a Nézőpont Intézet igazgatója. Mráz Ágoston Sámuel az ATV-ben emlékeztetett, a Jobbik első nagy áttörése, nevezetesen a 2009-es európai parlamenti választás nem Vona Gábor, hanem Morvai Krisztina érdeme volt, ezért egy esetleges szakítás megoszthatja a Jobbik szavazótáborát:

http://hvg.hu/itthon/20110711_jobbik_morvai_krisztina

Lázár kiakadt - Zsidózás a parlamentben

2011. július 12. - (168ora.hu)

Személyeskedéstől sem mentes vita és zsidózás zajlott az Országgyűlésben keddre virradó éjszaka az egyházügyi törvényjavaslat záróvitájában. Az egyházügyi törvényt az utolsó pillanatban alapvetően átírták: eredetileg három kategóriába sorolták volna az egyházakat, az elfogadott jogszabály szerint azonban végül csak 14 egyházat ismer el az országgyűlés. A többi felekezetnek újra regisztráltatnia kell magát. Az Index tudósítása szerint a jobbikos Novák Előd a parlamenti vita során azt kifogásolta, hogy három zsidó hitközséget is egyházként ismerne el az egyházi törvény, holott „izraelita hívő” összesen 12 ezer van:

http://www.168ora.hu/itthon/lazar-kiakadt-ezt-nem-turjuk-tovabb-78920.html

Sokkoló részletek Orbánék új választási törvényéről

2011. július 11. - (168ora.hu)

Egyfordulós és vegyes választási rendszert javasol a Fidesz. Kivonultak az ellenzéki képviselők az Országgyűlés választójogi reformot előkészítő albizottságának üléséről. A Political Capital elemzése szerint a Fideszben továbbra is azok a hangok a meghatározóak, amelyek a riválisokat már a rajtvonalhoz állás előtt le akarják győzni:

http://www.168ora.hu/itthon/gergo-vezeto-78859.html

Kétpártrendszer? - Orbán évtizedes jóslatát válthatja valóra a Fidesz

2011. július 12. - (hirszerzo.hu)

Még 2000-ben beszélt arról Orbán Viktor, hogy szerinte Magyarországon csak két, hosszú távon is életképes párt létezik, a „kommunista”, és az általa vezetett „antikommunista”. A választási törvény Áder János által elővezetett módosítása a kormánypárti képviselők szerint ebbe az irányba tett nagy lépés lehet. Így akarja Orván Viktor valóban szétzúzni a szocialista pártot, és ellehetetleníteni a teljes ellenzéket is, és gyakorlatilag egypárti, hegemón rendszert megvalósítani - mondta a Hírszerzőnek egy a választási matematikában járatos szocialista politikus, a Fidesz választási reformról szóló koncepcióját kommentálva:

http://hirszerzo.hu/belfold/20110711_fidesz_valasztasi_reform

Schiffer a Fidesz „legnagyobb

pofátlanságainak top tízes listájáról” beszélt

2011. július 11. - (mti)

A Fidesz hét végén ismertetett választójogi elképzeléseiről „egy árva szó nem hangzott el” a választójogi reform kidolgozására létrehozott bizottság ülésein, ezért az LMP fontolóra veszi, hogy a továbbiakban nem vesznek részt a testület munkájában - mondta Schiffer András hétfői, parlamenti sajtótájékoztatóján:

http://hvg.hu/itthon/20110711_valasztojogi_reform_lmp

Titkos és egyenlő

2011. július 12. - (Magyar Nemzet)

Megosztja a pártokat az a választójogi tervezet, amelyről a hét végén tárgyalt a Fidesz elnöksége. A baloldali ellenzék hétfőn tiltakozásul kivonult az Országgyűlés választójogi reformot előkészítő albizottságának üléséről. Az MSZP visszalépésnek tekinti az elképzelést, mert az szerinte nem teljesíti az arányosság követelményét, túlkompenzálja a győzteseket. A Lehet Más a Politika úgy véli: a változások a Fidesz és az MSZP bebetonozását szolgálnák. A Jobbik a kompenzációs lista eltörlését fájlalja leginkább, és azt állítja, hogy a választójog még aránytalanabb lesz, mint eddig volt:

http://www.mno.hu/portal/796565

„Saját fegyverével kell felszámolni a Fidesz rendszerét”

2011. július 12. - (Népszabadság)

Ellenzéki összefogást tartana szükségesnek Karácsony Gergely, az LMP képviselője a következő választáson a Fidesz legyűrése, valamint a következő kormány kezét megkötő kétharmados törvények megváltoztatása érdekében. Utána jöhetne egy „sportszerű” választás:

http://nol.hu/belfold/20110712-javaslat_alkotmanykorrekcios_szovetsegre

Féktelenek

2011. július 12. - (Népszabadság)

A nemzeti ügyek kormányának (NÜK) országgyűlési többsége a most zárult ülésszakban olyan törvényhozási gyakorlatot alakított ki, amelyet világszerte méltán említenek majd példaként, amikor a látszatparlamentarizmusról, a demokratikus népképviselet kiüresítéséről és lejáratásáról esik szó:

http://nol.hu/lap/allaspont/20110712-fektelenek

Veszélyben a demokrácia

2011. július 12. - (Népszabadság)

A magyar választási rendszer értelmében a Fidesz 52 százalékos szavazataránya kétharmados többséget ér az Országgyűlésben. Orbán Viktor miniszterelnök kormánya ezt az elsöprő többséget arra használja fel, hogy egyik ellentmondásos kezdeményezést a másik után „nyomja át”. Az egyik ilyen kezdeményezés, amely általánosan éles bírálatokat váltott ki, Magyarország új médiatörvénye. Az EBESZ sajtószabadságképviselője figyelmeztetett: ez a törvény felhasználható a kritikus média és a nyilvános vita elhallgattatására, túlzott hatalmat összpontosít a szabályozó hatóság kezében, és sérti a sajtószabadságot:

http://nol.hu/velemeny/20110712-veszelyben_a_demokracia

Orbán döbbenetes kijelentése: Mi lesz a következmény?

2011. július 6. - (nepszava.hu)

„Orbán úr, gratulálok” - így köszönte meg az egyik brit euroszkeptikus Európai Parlamenti képviselő, hogy a magyar elnökség elősegítette az Unió széthullását. Szakértők szerint a tegnapi alkotmányt elítélő határozat és Orbán EU-ellenes kijelentései olyanok, mintha valaki egy házasságban a függetlenségét hirdetné:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=447330&referer_id=ezt_beszelik

A titkos fegyver

2011. július 6. - (nepszava.hu)

Semmilyen jelentősége nincs annak, hogy az Európai Parlament képviselői milyen határozatot fogadnak el a magyar alaptörvényről, „ez egy jottányit sem befolyásolja a magyar parlamenti képviselők munkáját”. „Az Európai Parlament izgága kötekedőinek adtunk néhány kokit, leesett néhány saller, kiosztottunk néhány baráti tarkón legyintést és higgadt, kimért tempóban elvégeztük a munkát.” Nem, ezek a szavak nem a felcsúti késdobálóban hangzottak el. Az első mondatot Strasbourgban, épp az Európai Parlamentben, a másodikat a Fidesz kongresszusán mondta a kormányfő. Mindkét kijelentés ugyanarra utal; aki mondta, magasról tojik az EP-re. Hogy milyen magasról? Az unió soros elnöki tisztségének magasságából:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=447190

Az alternatívák hiánya?

2011. július 12. - (nepszava.hu)

Hiánypótló kutatás eredményeit mutatta be két hete az ELTE Pszichológiai Intézetének és doktori iskolájának kutatócsoportja a magyar társadalom demokráciafelfogásáról. Ez alapján újra megerősítést nyert, hogy a közvélemény-kutatásoknál részletesebb értékvizsgálatok eredményeinek hiányában az állam berendezkedése csak a kínálati oldalról megismerhető (pl.: a választási rendszer és a sajtószabadság kérdése):

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=448889

Kék szalaggal a demokráciánkért

2011. július 12. - (168ora.hu)

Ezzel a névvel jött létre fél évvel ezelőtt az a civil mozgalmunk, melynek mára sok ezer tagja van. Tegnap egy fideszes államtitkár, Orbánék egyik hithű (talpnyaló?) zsoldosa gúnnyal illette a Parlamentben mozgalmunkat és annak szimbólumát, a kék szalagot. Amikor ezt tette, egyúttal sajnos kigúnyolta a demokráciát, a tisztességet és a bátorságot is. Persze ez nem újdonság, hiszen pártjuk, frakciójuk és kormányuk is ezt teszi, naponta. Kigúnyolják és lekezelik az öntudatos állampolgárokat, megalázzák honfitársainkat, önkényesen orozzák el, csorbítják alapvető, szerzett jogainkat:

http://www.168ora.hu/bluzone/demokracia-kek-szalag-orban-78919.html

Az elemi gonoszság

2011. július 11. - (nepszava.hu)

Orbán Viktornak és rémembereinek tudniuk kell, hogy most - megint - olyan ellenségeket szereztek, akiknek nincs veszteni valójuk. Amikor a választások után azzal hencegett, hogy az internettel nyertek, ostobaságot mondott. De azt most megjósolom, hogy veszíteni az interneten méltóztatik majd. A médiumokból kialázott emberek nem politikusok, értik a mesterségüket:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=448670

Paul Lendvai: Kéretik nem szemet hunyni!

2011. július 12. - (galamus.hu)

A jobboldali konzervatívok és nacionalisták eljárása feszültségeket válthat ki a szomszédos országokban is. Ott mintegy hárommillió magyar él, akiknek a magyar kormány kettős állampolgárságot biztosított, s vele a lehetőséget, hogy Magyarországon válasszanak. Ez felhajtó erőt adhat a nacionalista politikusoknak elsősorban Szlovákiában és Romániában, de Szerbiában és Ukrajnában is. Ez is egy további érv arra, miért nem pusztán magyar, hanem európai ügy Orbán eljárása. Elsősorban a külföldi sajtó és az Európai Unió éber figyelmétől függ, hogy a budapesti hatalomkoncentráció dinamikájának gátat lehet-e vetni, és nem utolsó sorban az európai konzervatívok kritikus figyelmétől is, akik eddig nem találtak szavakat pártbeli társuk, Orbán Viktor magatartására:

http://www.galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=79239

:paul-lendvai-keretik-nem-szemet-hunyni&catid=79:kiemelt-hirek&Itemid=115

KDNP-alelnök: Székelyföld autonómiája létkérdés

2011. július 9. - (mti)

Székelyföld autonómiájának megteremtése a Kárpát-medencei magyarság számára létkérdés - jelentette ki a KDNP alelnöke szombaton Verőcén, az Erdélyország az én hazám című világtalálkozón az erdélyi autonómiáról rendezett kerekasztal-tanácskozáson tartott előadásában:

http://hvg.hu/vilag/20110709_kdnp_alelnok_szekelyfold_autonomiaja

Túl sok választása nem volt Orbánéknak

2011. július 11. - (Magyar Nemzet)

A konfliktusok ellenére is kiválóan helytállt a magyar kormány az első EU-elnökség ideje alatt. A hibákat pedig a magyaroknak és nem Európának kell kijavítania - mondta az MNO-nak Zárug Péter Farkas. Hazai vizekre térve a politológus elmondta: a kormányzati munka, a strukturális átalakulások sem állhattak le ezen idő alatt, ennek pedig természetes következménye az érintett társadalmi csoportok mozgolódása. Több területen azonnal és radikálisan lépni kell:

http://www.mno.hu/portal/795290

Gőg

2011. július 9. - (nepszava.hu)

Hajlamos vagyok megérteni azt az irdatlan dühöt és náci-bolsevik gyakorlatot, amellyel az ügyeletes kormányzat végig tarolja a közszolgálati médiumokat. Nem kell neki propagandájában a leghalványabb árnyalat sem, utálja a finomságokat, üt, vág, bosszul. Az a hangnem a kedves neki, amellyel a miniszterelnök és környezete „kipaterolja” Magyarországról az IMF-et, Orbán kokikat osztogat, és ahogyan a talán legtehetségesebb agitprop tanítvány mondat zuhatagaival belefojtja a szót riporterekbe:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=448161

Koki - Orbán önmagán kívül a pártjára is szégyent hozott

2011. július 11. - (168ora.hu)

„Az Európai Parlament izgága kötekedőinek adtunk néhány kokit, leesett néhány saller, és kiosztottunk néhány baráti tarkón legyintést.” Kétségkívül ez volt Orbán Viktor kongresszusi beszédének legrosszízűbb mondata - pedig akadt még szép számmal:

http://www.168ora.hu/velemeny/koki-78570.html

Süddeutsche Zeitung: „Fél Európa hiába

háborodik fel az új magyar médiatörvény miatt”

2011. július 12. - (mti)

A lap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó tudósítója, Michael Frank az Orbán miniszterelnök komolyan veszi című írásában foglalkozik a magyar közmédia helyzetével. A magyar miniszterelnök pártja, a Fidesz közelmúltban tartott kongresszusán tréfálkozva ecsetelte, hogy mit tart az európai parlamentarizmusról. A strasbourgi parlamentben ugyanis a képviselőknek bőségesen kiosztott „kokikkal és sallerekkel” tette világossá: Magyarország nem hagyja, hogy utasításokat szabjanak számára. Ez vonatkozik a vitatott médiatörvényre is:

http://hvg.hu/vilag/20110712_suddeutsche_zeitung_kozmedia

Nyár - Az orbáni „átkosban”

2011. július 12. - (galamus.hu)

Az elmúlt heteknek a nyaralók számára kedvezőtlen időjárása, az ország egyes pontjain óriási anyagi, egzisztenciális pusztulást hozó viharok után az elmúlt hétvégén ránk telepedő forróság gyötör bennünket, mint Orbán a becsapott alattvalóit. Lassan már semminek sem tudunk „örülni” (kivéve az idei igazán ehető, jó dinnyéket), mert az elmúlt egy év alatt zsigerekig hatolt és rothaszt az a politikai kurzus, amely a nagy többség számára életszínvonal-csökkenést, mindennapi bizonytalanságot, félelmet és kilátástalan jövőt hozott. A kádári „átkosban” ez volt az az időszak, amikor a balatoni nyaralók, úttörőtáborok megteltek, szinte mindenki néhány hét gondtalan nyaraláson ábrándozhatott egy új, nyugati berendezkedésű, szebb világról:

http://www.galamus.hu/index.php?option=com_content&view

=article&id=79236:nyar&catid=65:az-olvasok-irasai&Itemid=101

A magyar pénzügyi konszolidációról ír a Financial Times

2011. július 12. - (hvg.hu - mti)

A londoni gazdasági napilap internetes kiadásának felzárkózó piaci blogrovatában Kester Eddy tudósító kiemelte, hogy - miután Magyarország az előző években Közép-Európa „rosszgyereke” volt - a magyar adósságpiac figyelemreméltó hat hónapon van túl. Bár az MTI felpuhította a fordítással, az eredeti szövegben a „Széll Kálmán hazafias ruhájába öltöztetett megszorítócsomagról” is szó esik:

http://hvg.hu/gazdasag/20110712_magyar_gazdasag_financial_times

Orbán, a nem fékezett habzású

2011. július 12. - (Népszabadság)

Bár a megosztó politikai rokonszenv és az anyagi függőség óvatosságra int, készséggel elfogadom a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásának eredményét, amely szerint Orbán Viktor miniszterelnök sikeresen védte meg a magyar nemzeti érdekeket a múlt héten az Európai Parlamentben: 96 százalék szerint szükség volt erre. A habzás csaknem teljes:

http://nol.hu/archivum/20110712-habzas

Szili Katalin közéleti hastánca

2011. július 12. - (Népszabadság)

A gyurcsányi politika a felelős az ország helyzetéért, továbbá a Fidesz kétharmados választási győzelméért is - szögezte le Szili Katalin a Magyar Hírlapnak adott mulattató interjújában. Az Országgyűlés egykori elnöke úgy elemzi az elmúlt éveket, mintha csak bölcsészalbérletben konyhapolitizáló egyetemista lenne. A Fidesz sajtóbirodalmának prominensei által a nemzeti baloldal szimbólumaként bemutatott politikus mindössze arról feledkezik meg, hogy a gyurcsányi (és az azt megelőző stb.) MSZP „erős embereinek” egyikeként tartották számon. Mi több, akadt pillanat, amikor a párt úgynevezett „baranyai lobbija” majdnem a köztársasági elnöki posztig röpítette:

http://nol.hu/velemeny/20110712-hastanc

Szili: Társadalmi kétharmad nélkül nem megy

2011. július 12. - (mti)

Szili Katalin szerint a gazdaság eltartó képessége mélyponton van, a nagy társadalmi alrendszerek - mint például az egészségügy, az oktatás, vagy az önkormányzatok - finanszírozása az egész ország számára gondot jelent, ezért a fenntarthatóság irányába kell változtatásokat tenni, miközben a leszakadó rétegekre is a jelenleginél nagyobb figyelmet kell fordítani:

http://www.galamus.hu/index.php?option=

com_content&view=article&id=79309:szili-tarsadalmi-ketharmad-nelkuel

-nem-megy&catid=76:hazai-vonatkozasu-hirek&Itemid=113

Túllépni a nemzeti / nacionalista történetíráson

2011. július 11. - (Csehszlovák Kém - dotoho.blog.hu)

Csalódottsággal olvastam egy hónap elteltével a mandíneres srácok válaszát. Ugyanakkor a magyar töréntírás nacionalista fabuláit kétségbeesetten újrafogalmazó írásuk mellett találkoztam izgalmasabb, előremutatóbb reakciókkal is (Nyelv és tudomány, töriblog.hu, Demmel József), amelyek közelebb vihetnek az egyébként rendkívül érzékeny téma - lásd kommentek nagy része - jobb megismeréséhez, megértéséhez. (…) A nemzeti állam történelmi korszakokon átívelő gondolatának a koncepciója a nemzeti történetírás elsőszámú feladata. Ennek a szemléletnek az átértékelése döntő áttörés lenne a szélesebb értelemben vett Közép-Európában is, a vitáknak erről kellene szólnia. Magyarok, szlovákok, készen álltok rá? - A magyarosítás bagatelizálásáról - Az Uhorsko és Maďarsko felosztásról - A Terra Incognitának:

http://dotoho.blog.hu/2011/07/11/magyarositas_hungariaban

Heizer Antal a Pátria Rádiónak:

A felvidéki magyarok magyarként akarnak élni szülőföldjükön

2011. július 9. - (Pátria Rádió / Felvidék.ma)

Beszélgetés Heizer Antallal, a Magyar Köztársaság leköszönő szlovákiai nagykövetével a magyar-szlovák kapcsolatrendszerről. Vajon a szlovák-magyar, vagy ha úgy tetszik magyar-szlovák kapcsolatrendszer mielőbbi zökkenőmentessé tételének mik lehetnének a kitörési pontjai, valós lehetőségei? Mi segíthetne végre a két uniós szomszédország közötti történelmi görcsök, köznapi diplomáciai nézeteltérések feloldásában? Az sem közömbös, hogy Szlovákia és Magyarország kétoldalú kapcsolataiban a lehetőség vagy a mulasztás a több? Ezekről a kérdésekről - külhoni szolgálati idejének lejárta után - Heizer Antallal, a Magyar Köztársaság leköszönő szlovákiai nagykövetével Miklósi Péter beszélgetett a Pátria Rádió 2011. július 9-i adásában. A leköszönő nagykövet elmondta, hogy egy bonyolult időszak áll mögöttünk, bár jelentős különbséget kell tenni az elmúlt egy év és a korábbi évek kapcsolatai között. A diplomácia jelentősen átalakult, az uniós országokban nem kell külképviseleteket fenntartani, hisz az unió arról szól, hogy közös belső piac létezik nincsenek konzuli típusú problémák egymással. A diplomácia csatornái is jelentősen átalakultak, gyakoribb a vezetők közötti közvetlen kapcsolattartás, a mobiltelefonon való kommunikáció is. Gyakoriak az uniós és más nemzetközi fórumokon való találkozások is, tehát a kétoldalú nagykövetségek szerepe hosszútávon csökkenni fog. Küldetése első négy évében mindig felépítettek valamit, ami azután összedőlt. Ettől különbözik az elmúlt egy év, melyben egy nyugodtabb politizálás folyt, jobb kapcsolatok épültek. 2006 és 2010 között mind Szlovákiában, mind Magyarországon szociáldemokrata pártok voltak kormányon. Az együttműködésükre volt törekvés, de ezt befolyásolta az a tény, hogy az akkori szlovák kormányban a Szlovák Nemzeti Párt szélsőséges nacionalista nézeteivel jelen volt, és ez korlátozta a Smernek is a lehetőségeit. Az is látható, hogy más szlovák pártokban is jelen van az erős nemzeti elem. Heizer Antal bevallotta, hogy ha most Zágráb leköszönő nagykövete volna, akkor nagykövetként Horvátország EU-s csatlakozását tudta volna követni, biztosan sikeresebb négy és fél évet hagyott volna maga mögött, de meggyőződése, hogy az itteni munkája sem volt felesleges, mert olyan feladatokat próbáltak megoldani, amelyekre úgy tűnik, nincs is megoldás. A szlovák-magyar nép együttélése ezer éves múltra tekint vissza, voltak nagyon harmonikus időszakok is. Azok a történelmi problémák, amelyek felmerültek, viszonylag egyszerűen kezelhetők, ha elfogadjuk, hogy a történelmi időszakoknak a különböző népcsoportok részéről lehet más és más igazságuk. Ez nem azt jelenti, hogy feledünk valamit, hanem egyszerűen elfogadjuk azt, hogy más szemszögből másnak tűnhet ugyanaz a történelmi esemény. Szlovákiában nagyobb szükség volt a kisebbségi politikát jól ismerő nagykövetre, mint Zágrábban, össze sem vethető a Magyarországon élő kisebbségek helyzete a felvidéki magyarság problémáival. Heizer Antal örül annak, hogy a felvidéki magyarság pozitívan fogadta. Munkájának egyik legszebb része volt, amikor falvakról-falvakra, településekről-településekre, rendezvényekről-rendezvényekre járhatott, és ezzel megismerkedhetett több kisebbségi népcsoportnak a mindennapjaival. Ha visszagondol az elmúlt öt év szlovák-magyar konfliktushelyzeteire, mindegyikében megjelent a kisebbséggel való bánásmód kérdése. Az elmúlt fél évben jelentősen különbözött a többi időszaktól, hiszen Magyarország soros EU-elnöksége kapcsán sok olyan rendezvényen vett részt, melyeknek nem volt kétoldalú vonatkozása. Ezeken a kisebbségi kérdés nem jelent meg olyan hangsúlyosan. Más kérdésekről volt szó, például a közös agrárpolitikáról vagy a Duna-stratégiáról. A nagykövetség akkor működik jól, ha kellő nyitottságot mutat, begyűjt minden érdemi információt és a magyarországi döntéshozóknak különböző döntési lehetőségeket tud felkínálni. Mindig a politika dönti el, hogy az útvonalak közül melyiket választja. Nagyon sok probléma maradt megoldatlanul. A Malina Hedvig ügynek úgy tűnt, pozitív, gyors megoldása lesz, de ez azóta sem történt meg. A problémás területeken munkacsoportok dolgoznak, melyekben független gondolkodók is vannak. Nagyon fontos, hogy ne csak azok véleménye hangozzék el, akik a napi munkában foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, hanem azoké is, akik kicsit távolabbról látják a dolgokat. A szlovákiai parlamenti választások során ellátogatott az MKP és a Most-Híd székházába is, sőt az SZNP-nál is látogatást tett. Pártközi kapcsolatokkal a nagykövetség nem foglalkozik, igyekszik a lehető legtöbb információt összegyűjteni, és ezeket a magyarországi döntéshozóknak továbbítani. Heizer Antal a felvidéki magyarság általános helyzetét, jövőképét, pozitívan értékelte. Úgy látja, akik magyarként születtek, magyarként is akarnak élni a saját szülőföldjükön.

Nyitottságra bíztatják az új pozsonyi magyar nagykövetet

2011. július 11. - (kitekinto.hu)

Július 5-én lejárt Heizer Antal pozsonyi magyar nagykövet mandátuma, így a Külügyminisztérium új embert bízott meg a pozíció betöltésére Balogh Csaba személyében. Mint ahogy azt az Új Szó interjújából megtudhattuk, Heizer Antal sok szép emlékkel tér vissza Magyarországra, hogy a külügyminisztériumnak dolgozhasson tovább hazai terepen, hiszen a törvény értelmében a külföldön teljesített szolgálatot követően köteles 2 évet határokon belül dolgozni. Heizer úgy érzi a Radičová-kormány eredményesebb politikát folytat kisebbségi téren, mint a Fico-kormány, ezt mutatják az eddigi tapasztalatok. Ennek, illetve a sikeres magyar EU elnökségnek köszönhetően úgy érzi, pozitív szájízzel térhet vissza Magyarországra. Heizer Antal az Új Szó kérdésére, hogy mi fog neki leginkább hiányozni innen Felvidékről, elárulta, „hogy az az aktivitás, mely körbevette őt nagykövetsége idején, az itt kialakított baráti kapcsolatai, a pozitív fogadtatás, melyben részesítették őt itt Felvidéken, a rengeteg települési program is, melyen volt szerencséje részt venni feltétlen hiányozni fog neki”. Mégis minden rosszban van valami jó, hazatérte után lesz ideje családjával foglalkozni, és felülvizsgálni eddigi munkásságát, tervezi azonban, hogy a továbbiakban is ápolni fogja itteni barátságait, hiszen ma már egy Budapest-Pozsony út nem távolság. A nagykövet úr tájékoztatást adott arról is, hogy az új nagykövet augusztusban érkezik ide Pozsonyba, családjával együtt. Balogh Csaba négy gyermeke Felvidéken folytatja majd általános iskolai tanulmányait, de egyelőre még nem tudni, melyik iskolában. Bár Heizer úr nem ismeri közvetlen közelről Balogh Csabát, mégis annyit el tudott mondani, hogy egy jól felkészült diplomatának tartja, aki már Romániában és Bulgáriában is teljesített szolgálatot, ezért úgy véli, nem véletlen esett rá a külügyminisztérium választása. Tanácsai az új nagykövetnek: Nyitottság, nyitottság, és nyitottság, mind a felvidéki magyarság felé, mind a szlovák politikai vezetés irányában is, ez kell ahhoz, hogy a problémákat sikeresen meg tudja oldani az új nagykövet, tehát csak a pozitív hozzáállás visz előre a kétoldalú kapcsolatok megőrzése, javítása érdekében.

Heizer Antal:

„Magyarország a kisebbségek kollektív jogai mögött áll”

2011. július 12. - (mti)

Heizer Antal, a posztjáról távozó pozsonyi magyar nagykövet szerint az utóbbi években keletkezett magyar-szlovák konfliktusok kiindulópontjai nem Magyarországon voltak, a pilisszentkereszti szlovák ház ügyét leszámítva. „Az összes többi konfliktus Szlovákiában keletkezett, az állam és állampolgárai viszonyrendszeréből fakadt” - jelentette ki Heizer Antal a Bumm.sk szlovákiai magyar hírportálnak adott, az internetre kedden felkerült nyilatkozatában. A diplomata szerint az utóbbi öt évben válságközeli helyzetek is kialakultak bizonyos szituációk kapcsán. „Ennek okát a Szlovák Nemzeti Párt Fico-kormányban való részvételében látom. Ez a szélsőséges nacionalista erő folyamatos nyomás alatt tartotta a felvidéki magyarságot, így a két kormány vezetőinek nagyon szűk tere adódott arra, hogy pozitív irányba haladjanak a kölcsönös kapcsolatok” - fejtette ki, hozzátéve, hogy a két kormányváltás után nyugodtabb párbeszéd indult meg. A nagykövet szerint komoly gondot okoz az is, hogy míg Szlovákiában állandóan napirenden van a magyar kérdés, addig Magyarországon a szlovák kérdés nincs a legfontosabbak között. „Magyarországon ez a probléma nincs a politikai elit első húsz legfontosabb kérdése között, Szlovákiában viszont folyamatosan. Ezt az ellentmondást nehéz feloldani” - vélekedett Heizer. Nemzetközi kérdésekben szinte teljesen azonos Budapest és Pozsony álláspontja - mondta a nagykövet, rámutatva, hogy „ami problémás lehet, az a két ország eltérő kisebbségpolitikai megközelítése”. „Magyarország a kisebbségek kollektív jogai mögött áll, míg Szlovákia az individuális jogokat szorgalmazza. Ezt a konfliktust feloldani nagyon nehéz, mindkét megközelítésre vannak európai példák” - mutatott rá Heizer Antal, akinek az utódja, Balogh Csaba augusztus végén áll hivatalba.

Interjú Heizer Antallal

„A konfliktusok kiindulópontjai nem Magyarországon voltak”

2011. július 12. - (Tokár Géza - bumm.sk)

Heizer Antal 5 évig volt Magyarország szlovákiai nagykövete, mandátuma azonban lejár, július 15-én távozik Pozsonyból. Az elmúlt időszakról, a szlovák-magyar viszonyról és a magyar EU-elnökségről is kérdeztük.

- Ön öt év után távozik nagyköveti tisztségéből. Mi az oka a váltásnak?

- A diplomáciai kiküldetés szabályai szerint, melyekhez a legtöbb ország, így Magyarország is igazodik, a diplomaták négy évet töltenek külföldön. A magyar kormány a választások után úgy döntött, hogy több diplomata mandátumát az uniós elnökség végéig meghosszabbítja. Én is ebbe a kategóriába estem, számomra ez egy nagy megtiszteltetés és komoly kihívás volt. Tehát normális váltási rendben utazom haza, és az utódom kijelölése is megtörtént.

- Lehet tudni valamit az utód személyéről?

- Egy fiatal karrierdiplomatáról van szó, Balogh Csabának hívják. Augusztus végén áll hivatalba, a nagykövetség szeptember végétől tudja ismét teljes odaadással végezni tevékenységét.

- Visszatekintve ténykedésének öt évére, egy zaklatott, konfliktusokkal teli időszakban kellett képviselnie Magyarországot. Számított arra, hogy ennyire sok problémával kell szembesülnie?

- Mondhatjuk, az elmúlt öt évben válságközeli helyzetek is kialakultak bizonyos szituációk kapcsán. Ennek okát a Szlovák Nemzeti Párt Fico-kormányban való részvételében látom. Ez a szélsőséges nacionalista erő folyamatos nyomás alatt tartotta a felvidéki magyarságot, így a két kormány vezetőinek nagyon szűk tere adódott arra, hogy pozitív irányba haladjanak a kölcsönös kapcsolatok. Örülök viszont annak, hogy a két kormányváltás után nyugodtabb párbeszéd indult meg, újjáéledtek a korábbi években is létező kapcsolatok.

- Míg Ön szerint az SNS volt a konfliktusok fő forrása, Ön diplomataként a Smerhez köthető politikusokkal állt kapcsolatban. Mit lehet tudni az ő nézeteikről?

- Az elmúlt kormányzati ciklusban folyamatos harc folyt a koalíción belül azokért a szavazókért, akik a szélsőségesebb pártok mellett voltak, így a Smeren belül is több irányzat érvényesült. Tudnék olyan vezetőt mondani, akivel harmonikus volt a kapcsolat, de volt olyan miniszter, akivel a többi minisztérium sem tudott dűlőre jutni, mivel minden lépése mögött meghúzódott a magyarellenesség. Azért nem mondok neveket, mert elképzelhető, hogy egy bizonyos időszak után ugyanezekkel az emberekkel kell együttműködni. Amit fontosnak tartok megjegyezni, hogy a válsághelyzetek kiindulópontjai soha nem Magyarországon voltak - egy kivétellel, a pilisszentkereszti szlovák ház ügyében. Az összes többi konfliktus Szlovákiában keletkezett, az állam és állampolgárai viszonyrendszeréből fakadt. Sajnos több olyan ügy felmerült az elmúlt években, melyek nem oldódtak meg, az idő múlásával lekerülni látszanak a napirendről. Én ennek nem örülök, szerintem ezeket az ügyeket tisztességes módon le kell zárni, és a mostani kormánnyal erre lehetőségünk lesz. Olyan fontos ügyekről van szó, mint a Malina Hedvig-ügy, nem tudjuk, mi történt pontosan Dunaszerdahelyen, érvényben van a furcsa zászlótörvény, és lehetne még sorolni a listát.

- A szlovák-magyar kapcsolatokat furcsa kettősség jellemzi. A szlovákiai parlamentben sokszor napi rendszerességgel hangoznak el magyarellenes állítások, ugyanakkor gyakran hangsúlyozza mindkét fél, hogy a két ország közötti kapcsolatokkal nincs semmi gond.

- Valóban, nagy ellentmondást érzek ezen a területen. Ha az ember visszanézi a szlovák parlament honlapját, több napos vitákat találhat magyar ügyekben, a magyar országgyűlést tekintve pedig látszik, hogy a magyar politikai elit körében nem téma a szlovákkérdés. Talán a történelmünkből fakad ez a különbözőség. Magyarországon ez a probléma nincs a politikai elit első húsz legfontosabb kérdése között, Szlovákiában viszont folyamatosan. Ezt az ellentmondást nehéz feloldani. A gazdasági kapcsolataink ugyanakkor nem reagáltak olyan élesen a politikai konfliktusokra. Azok stabilak, jól fejlődnek a turisztikai kapcsolatok, a gazdaság előbb tudott reagálni a valós kihívásokra - arra, hogy a két nép miként fog együtt élni a jövőben.

- Ami a nemzetközi színteret illeti, Szlovákia és Magyarország miként jelenik meg: inkább két civakodó államként, semmint egymás természetes szövetségeseként?

- Legalábbis erről hallunk itthon, de ez nem így van. Az uniós kérdéskörökben 99 százalékában teljesen azonos az álláspontunk, külpolitikai kérdésekben csak egy-két esetben térnek el - például Koszovó kérdésében. A kétoldalú, kisebbségpolitikai vitáink viszont kihatnak a nemzetközi színtérre. Ezeket a vitákat nemzetközi fórumokon rendezzük, ezt nem tartom problematikusnak. Ami problémás lehet, az a két ország eltérő kisebbségpolitikai megközelítése. Magyarország a kisebbségek kollektív jogai mögött áll, míg Szlovákia az individuális jogokat szorgalmazza. Ezt a konfliktust feloldani nagyon nehéz, mindkét megközelítésre vannak európai példák.

- A kollektív jogértelmezés nem számít nemzetközileg egységesen elfogadottnak, nem kellene Magyarországnak felülbírálnia ezt a stratégiát?

- Magyarországon nincs dilemma azzal kapcsolatban, mire épül a nemzetpolitika, ez nem külpolitikai kérdés. A hatályos alkotmányunk és alaptörvényünk is egyértelműen fogalmaz mind abban a kérdésben, hogy Magyarország államalkotó tényezőként tekint a hazai nemzeti kisebbségekre, mind pedig a tekintetben, hogy kollektív jogokat biztosít a számukra. A határon túli magyar közösségekről való gondoskodás kérdésében teljes körű konszenzus van. Egyébként ezt Szlovákia is természetesnek veszi és ugyanígy gyakorolja, nekünk pedig nem fáj, ha a közösségükhez tartozónak vélik a magyarországi szlovákokat - a gyakorlatban egyébként ez így is történik. Magyarország nem titokban szervezkedik, az alkotmányában megfogalmazott feladatokat hajtja végre. Mivel ez minden partnerünknek világos, könnyű velünk szót érteni, ha valaki nem fogadja el az alaptételt, az viszont természetes módon komoly vitákat gerjeszt.

- Ön szerint mennyiben más a felvidéki magyarság, mint az erdélyi, vajdasági, vagy kárpátaljai?

- Erre a kérdésre nehéz válaszolni, hiszen az elmúlt öt évet Szlovákiában töltöttem. Alapvető különbség nincs és nem is lehet, az egyes közösségek helyzete lehet különböző - abban, hogy az érintett ország, ahol élnek, belépett-e az unióba és mikortól uniós tag. Különbség adódhat a gazdasági és politikai helyzetből, valamint nyilván különbözőek a problémák. Érzelmileg, a magyarságtudatot tekintve nem látok különbséget. A határon túliak magyarságtudata sokszor erősebb, mint az anyaországiaké, de ez valahol természetes, hiszen Magyarországon természetes módon éljük meg magyarságunkat, nem kell küzdeni nyelvünkért és kultúránkért. Ilyen szempontból az elmúlt egy évet tekintve változást tapasztalok Szlovákiában, alapvetően jószándékú, kisebbségbarát hozzáállás tapasztalható a kormány részéről. Még akkor is, ha nem tudnak mindent úgy megoldani, ahogy azt a magyar közösség igényli.

- Váltsunk témát. Mit hozott Magyarországnak az uniós elnökség?

- Magyarország rendkívül nehéz helyzetben vette át az elnökséget, de ez más országokról is elmondható. Ami változás, hogy mi hármas elnökségben gondolkodtunk és beszéltünk - így elveink, elgondálasaink, terveink nem fél, hanem másfél éves időszakokon keresztül érvényesültek. Amit a magyar elnökség végén sikerként tudunk felmutatni, az az előző elnökségek sikere is volt, az általunk előkészített munka egy része pedig a következő elnökségek során fog beérni. Érdemes egyébként belegondolunk abba, hogy az új magyar kormány gazdasági módszereit, melyek két-három éve még szentségtörésnek számítottak, például a különadót, vagy a nyugdíjpénztárak beszámítását az állami deficitbe ma több ország alkalmazza ilyen vagy olyan formában: elfogadott és támogatott rendszerré váltak. A magyar elnökségre hárult a gazdasági kormányzás beindítása, válsághelyzetek léptek fel, elfogadtuk a romastratégiát és a Duna-stratégiát, lefolytattuk a horvát csatlakozási tárgyalásokat. Sokan kérdezik, miért nem valósult meg a magyar elnökség alatt a keleti partnerségi csúcstalálkozó Budapesten. Mi ezt nem fogjuk fel tragédiaként, akkor is közös lengyel-magyar elnökség alatt valósítottuk volna meg. Úgy látom, aktív elnökségünk volt, néha csodálkozok is azon, miként bírták ezt politikusaink. Magyarország számára az elnökség hozadéka, hogy az országot ismét partnerként kezelik az Európai Unióban. Részben azért is, mert költségvetési hiánycélunk három százalék alá csökkent, csökkentettük az államadósságot, és a konkrét gazdasági lépések is megfelelnek azoknak az elképzeléseknek, melyeket az Unió elvár az országtól.

- Más értékelések, például a szlovák lapokban megjelent elemzések mintha egy párhuzamos világot vázolnának fel. Azt jelzik előre, hogy Magyarország az izoláció szélén áll...

- Lehet arról fantáziálni, mi történik holnap, mai ismereteink szerint nincs realitása annak, hogy a térségben, vagy az Unióban Magyarország elszigetelődne. Nincs oka annak, hogy az ország körül kialakuljon egy új kisantant. Ha az európai vezetők törekednének az ország elszigetelésére, akkor pedig az utolsó napokban nem az eredményekről beszélnének. A tendencia mindenesetre aggasztó, hiszen Magyarország a szlovén kormányfővel annak elszigetelést illető kijelentései, a szlovákokkal az alkotmány és a kettős állampolgárság, az ukránokkal szintén az állampolgárság, a románokkal pedig a Mátyás-szobor miatt keveredett vitába. Azt hiszem, Magyarország rugalmasan reagál minden felvetődő kérdésre. A szlovénekkel tisztázni tudtuk az említett félmondatot, a nemzetpolitikai elveinkről már beszéltünk: ott semmiféle visszalépés nem várható magyar részről. Románia esetében az ország adminisztratív felosztása járhat fontos következményekkel, Kárpátalján a helyi magyarok pedig az orosz kisebbséggel kapcsolatban felvetődő problémák elszenvedői. Úgy gondolom, a magyar diplomácia képes arra, hogy az ilyen eseteket kezelje.

- Ha egyetlen tanácsot kellene adnia az utódjának, mit mondana neki?

- Egy magyarországi diplomatának Szlovákiában csak azt tudom tanácsolni, hogy legyen nyitott. Teljeskörű nyitottságra van szükség a felvidéki magyarság és a szlovák politikai elit problémái iránt, értenünk kell, milyen történelmi dilemmái, belső mozgatórugói vannak az elitnek. A mi feladatunk nem a döntéshozás, hanem a megoldási javaslatok és variációk felvázolása, a magyarországi politikai elit pedig kiválasztja a neki megfelelőt. Egy nagykövetség nem lehet zárt, nyitott egységként kell működnie minden irányba.

Parázs téma a passzív választójog

2011. július 11. - (Új Szó / mti)

Egyfordulós és vegyes országgyűlési választási rendszert javasol a Fidesz elnöksége. Az ötszázalékos küszöb megmaradna, a kompenzációs listát viszont megszüntetnék - a döntést Áder János jelentette be a testület szombati tanácskozása után. Továbbra is nyitott viszont a határon túli állandó lakhelyű magyarok szavazati jogának kérdése. A Fidesz az elmúlt hónapokban többször megígérte, a határon túli magyar állampolgároknak is jár majd szavazati jog, ám sajtóértesülések szerint ez a kérdés lesz az egyik „legforróbb”. A határon túliak szavazati jogával kapcsolatban két fő kérdést kell eldöntenie a kormánytöbbségnek. Az egyik, hogy csak listákra vagy egyéni választókörzetekben is szavazhatnak-e a külföldön élők. A másik fő kérdés, hogy az aktív (választhatnak) mellett passzív (választhatók lesznek) választójogot is kapnak-e. A szlovák politikusok többször kijelentették, elfogadhatatlan számukra a határon túliak szavazati joga, ám a passzív választójog megadása még hevesebb szlovák reakciókat váltana ki. Ugyanakkor tény: a szlovákiai lakhellyel nem rendelkező szlovák állampolgárok ugyanúgy szavazhatnak, mint az itthon lakók. „A választási rendszerben nagyon nehéz lesz megoldani, hogy ne másodrendű választói jognak látszódjon a határon túli magyarok számára adott lehetőség” - mondta lapunknak Török Gábor politikai elemző, utalva ezzel arra, hogy ha csak listára szavazhatnának a külhoniak, ez tulajdonképpen csak fél voksot jelentene. Ebben az esetben a Jobbik vélhetően azzal támadná a Fideszt, hogy a határon túliakat csak másodrendű polgároknak tartja. „Ezzel olyan problémát teremtett magának a Fidesz, amelyben végül nehéz lesz mindenki megelégedésére dönteni. És itt a mindenki alatt a határon túli magyarokat is értem” - tette hozzá Török Gábor. A választási törvényt még ősszel rendeznie kell az Országgyűlésnek, ugyanis a magyar alkotmánybíróság egy korábbi döntése értelmében a jelenlegi szabályozás csak év végéig érvényes. Az új Országgyűlés 200 tagú lesz (jelenleg 386 képviselője van), ezen felül tagjai lesznek a magyarországi kisebbségek képviselői - kérdéses, hogy csak tárgyalási joggal vagy teljes mandátummal.

Fábry Zoltán ébresztése

2011. július 12. - (felvidek.ma)

Fábry Zoltán volt és maradt - negyven évvel halála után is - a szlovákiai - az ő szóhasználatában: „szlovenszkói” - magyar lélek legteljesebb ismerője és megfogalmazója. Ez a megállapítás akkor is igaz, ha azóta a szlovákiai magyar értelmiségiek, írók, közéleti tényezők több nemzedéke nőtt fel. Az általa megadott cím: Fábry Zoltán, Štós via Košice olyan értékeket asszociál, mint a stószi őrhely, stószi ablak, stószi mérték, amelyek a mai napig időszerűek a kisebbségi magyar közösségek, kultúrák, egyben a közép-európai népek és kultúrák vonatkozásában:

http://www.felvidek.ma/nezopont/publicisztika/29370-fabry-zoltan-ebresztese

Halló, Szlovákia! Maguk lesznek a kistigris, vagy Magyarország?

2011. július 6. - (hvg.hu)

A szlovák gazdasági miniszter, Juraj Miškov a hvg.hu-nak adott exkluzív interjújában inkább erénynek, mintsem hátránynak nevezi országa eredményessége szempontjából, hogy náluk nincs egy erős, a parlamentet teljesen eluraló kormánypárt. Szerinte ha lassúbb is így döntéshozatal, a végeredmény mégis az, hogy a társadalom könnyebben elviseli a terheket, a demokrácia pedig szépen fejlődik:

http://hvg.hu/velemeny/20110705_szlovak_miniszter

Egyéves a szlovák kormány

2011. július 11. - (Susla Béla - Népszava)

Szlovákiában egy éve vette át az ország irányítását Robert Fico kezéből az Iveta Radičová vezette, jobboldali kabinet. Az Sme című szlovák napilapnak adott értékelő interjújában a szlovák kormányfő beszélt az elmúlt 12 hónapról. A liberális lap néhány hete mintegy 50 embert kért fel arra, hogy értékeljék a Radičová-kormány egy évét. A felmérésen hármast kapott a kabinet, s ezzel Radičová is egyetért. A miniszterelnök-asszony egyebek mellett kiemelte, hogy egyest - vagyis a legjobb osztályzatot - érdemelnek az igazságügyben eddig elért reformok, a vállalkozói viszonyok jobbra fordulása, valamint a munkanélküliség csökkentése. Kiemelte, a korrupciót gyorsan és jól kezelik, ezt még Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is értékelte. Kettest - azaz magyarországi négyest - kapott az autópálya-építés, míg kettes-hármas közötti érdemjegyet kapott a kormányfőtől az egészségügy. Ennél rosszabbnak érezte Radičová az oktatásügy témáját. Úgy vélte, az említett területen nem indult be a reform, és ez nagy hiba. „Gyorsítani szeretném az oktatási reformot, s erre Jurzyca miniszter alkalmas lesz” - vélte a szlovák miniszterelnök. Ivan Mikloš pénzügyminiszternek jó jegyet adott, annak ellenére, hogy úgy véli, az emberek általában azokat a minisztereket kedvelik a legkevésbé, akik a pénzről döntenek. „A kormány legnehezebb posztja az övé, mindenki darázsként támadja. Nem irigylem őt egy másodpercre sem” - szögezte le Radičová. A koalíció legnagyobb politikai hibájaként a főügyészválasztást jelölte meg. Az interjúban elmondta, nehéz lezárt ügyként kezelni a dolgot, mivel az Alkotmánybíróság lépéseit nehéz megjósolni. Azonban meg van győződve róla, hogy Jozef Čentéš koalíciós jelöltet teljesen szabályosan választotta meg a parlament a legutóbbi titkos szavazáson. A szlovák elnökkel legutóbb a jégkorong-vb egyik meccsén találkozott, azonban az esetet nem kívánta kommentálni a kormányfő. Azt viszont hozzátette: nincs köztük háború, ám neki úgy tűnik, az államfő a koalíció törvényeinek üzent hadat. A médiával kapcsolatban kifejtette, minden nap olvas újságot, mire beér, már átnézte a híreket, és elődjével, Robert Ficoval ellentétben szereti az újságírókat.

A fiatal szlovákok kimaradtak a jóból

2011. július 12. - (vg.hu)

Miközben a szlovák gazdaság virágzik, a fiatal szlovákok harmadának nincs munkája. Ennek egyik oka, hogy az Európában a leggyorsabb ütemben növekvő szlovák termelékenység miatt alig volt szükség új munkaerő beállítására. A másik ok a szakmunkáshiány. Csehszlovákia kettéválása után sok cég bezárta szlovákiai részlegét, a szakmunkásképzővel egyetemben. Az országba érkező külföldi beruházó pedig nem törődött a képzéssel, csak azzal, hogy a rendelkezésre álló munkaerőt minél hatékonyabban foglalkoztassa. A szakiskolák nem a piac igényeinek megfelelően képzik a fiatalokat. Végül a depressziós körzetekben - Rimaszombat környékén több mint 30 százalékos a munkanélküliség - a megfelelő infrastruktúra hiánya miatt nincsenek beruházások, és a szakképzettek sem találnak munkát.

Továbbra is aggályos a szlovák nyelvtörvény

2011. július 13. - (mti)

A szlovák nyelvtörvény módosítását követő magyar fenntartásokról tájékoztatta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár Knut Vollebaekot, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosát szerdán Hágában. Mint ezt követően az MTI-nek elmondta: azért tartották ezt fontosnak, mert már az államnyelvről szóló törvény év eleji módosítása után mind Vollebaek, mind az Európa Tanács mellett működő független szakértői testület, a Velencei Bizottság kifejezte fenntartásait a változtatásokkal kapcsolatban, és ismertette azokat az elvárásokat is, amelyeket Szlovákiának teljesítenie kellene ahhoz, hogy a kisebbségi nyelveket érintő törvényi szabályozása megfeleljen a nemzetközi dokumentumokban is rögzítetteknek. Répás Zsuzsanna hangoztatta annak fontosságát, hogy a főbiztos továbbra is kísérje figyelemmel a témába vágó szlovák törvényalkotást. Reményét fejezte ki, hogy sikerül további könnyítéseket elérni a törvényeken. Mint mondta, a főbiztossal most ismertetett változat csak a törvényről készült első elemzés. Később a részletesebb, nemzetközi jogelemzésekkel alátámasztott értékelést is eljuttatják majd Vollebaekhoz. Az MTI kérdésére Répás elmondta: jónak tartaná, ha a szlovák kormányzat is ismertetné álláspontját Vollebaekkal. Emlékeztetett arra, hogy az államnyelvtörvény módosításáról Pozsony maga kérte a Velencei Bizottság állásfoglalását. Ez utóbbi komoly kritikát tartalmazott: a testület számos kifogást sorolt fel a jogszabállyal kapcsolatban, és már akkor utalt arra, hogy meg kell teremteni az összhangot a két nyelvi törvény között. A hivatalos szlovák közlönyben hamarosan megjelenő jogszabállyal kapcsolatos magyar fenntartások közül a helyettes államtitkár kiemelte, hogy a szabályozás a módosítás után is „fenntartja a félelem légkörét a kisebbségi nyelvet használók körében, és elbizonytalanítja ezeket az embereket”. Emellett nem tesz eleget az EBESZ és a Velencei Bizottság ajánlásaiban is szereplő követelménynek, miszerint megfelelő egyensúlyt kell létrehozni az államnyelvről és a kisebbségi nyelvről szóló törvény között, azaz szűnjön meg az a szituáció, amely „gyakorlatilag ... másodrendű szerepbe szorítja vissza a kisebbségi nyelveket”. A módosítás több ponton is visszalépést jelent az eddigiekhez képest. Az úgynevezett nyelvhasználati küszöböt például 20 százalékról 15 százalékra szállítja le, azonban ennek az életbe lépését két egymás utáni népszámláláshoz köti, ami „a messzi távolba tolja ki a jog érvényesülését”. A nemzetközi szervezetek egyébként már a jogoknak a százalékhoz kötését is kritizálni szokták - tette hozzá. Kifogásolta a helyettes államtitkár azt is, hogy a törvény a kisebbségi jogokat lényegében csak lehetőségként tünteti fel, ráadásul olyan feltételekhez köti, amelyek a valóságtól elrugaszkodottak. Ezt példázza a rendőrök egymás közti nyelvhasználata, amelynek feltétele, hogy valamennyi jelenlévő hozzájáruljon. Ez sokszor abszurd, akár megalázó helyzetbe hozhatja a kisebbségi nyelvet használni szándékozókat, akik pedig esetenként kiszolgáltatottak is lehetnek - vélte. További aggály, hogy kórházakban és egyéb szociális ellátó intézmények esetében a törvény nem rögzíti a kisebbségi nyelvhasználatot. A kisebbségi médiával kapcsolatban Répás beszámolója szerint Magyarországnak szintén komoly fenntartásai vannak, hiszen azt a törvény csak folyamatos feliratozással engedi. Ezzel az élő adás lehetetlenné válik, ráadásul a feliratozás anyagi terheihez a szabályozás nem ad könnyítést.

A Híd is matricákkal buzdítana az anyanyelvhasználatra

2011. július 13. - (bumm.sk)

A civil kampányokat követően a Híd párt is matricákkal biztatná az önkormányzatokat, vállalatokat a kisebbségi nyelv használatára, illetve ezáltal az embereket is anyanyelvük használatára ösztönöznék. A Híd kampányával a városok önkormányzatait és a vállalkozókat egyaránt meg szeretné szólítani, arra kérve őket, használják ki a kisebbségi nyelvtörvény által biztosított lehetőségeket. A Híd matricákat biztosít minden érdeklődőnek, amivel jelezhetik akár az önkormányzatoknál, akár a vállalkozásoknál, hogy milyen nyelvet beszélnek még a szlovákon kívül. A magyaron kívül a roma, a német, a ruszin és az ukrán nyelv használatára is buzdítanak. „Van egy törvény, amelynek jelentőségét ellenlábasaink megpróbálják kétségbe vonni, azonban mégis azt támasztja alá, hogy érdemes használni az anyanyelvet. Ezért döntöttünk úgy, hogy mi is készítünk ehhez kapcsolódó matricákat, mégpedig öt nyelven” - jelentette ki Bugár Béla, a Híd elnöke. „Végre a szlovákiai magyar társadalom eljutott oda, hogy megértette, egy törvény lehet jó. De ha nem élünk a lehetőségeivel, akkor nem sokat ér. Ebben az esetben először a civil társadalom lépett, aminek én kimondottan örülök, többször dicsértem nyilvánosan, mivel erre vártunk húsz éve” - fogalmazott a Híd elnöke, hozzátéve, hogy most már az egyes szervezetek is kezdenek bekapcsolódni abba, hogy a törvény adta lehetőségekre figyelmeztetni kell az embereket, hogy ne féljenek használni anyanyelvüket. Megjegyezte, azért készítettek matricákat, hogy egy üzletben, egy hivatalban ne csak a törvény miatt beszéljenek a vásárló és az ügyfél anyanyelvén, hanem azért is, mert azt fontosnak tartják. A matricákat aktivistákon keresztül szeretnék eljuttatni minél több helyre. „Persze, ha egy boltba egy aktivista felajánlja a matricát, és a boltos nem kíván élni vele, akkor nem lehet ráerőszakolni, azonban szeretnénk ezt a lehetőséget felkínálni neki” - jelentette ki Bugár. „Ha viszont kiteszik néhányan, akkor pozitív húzóereje is lehet a matricának, s azok is csatlakoznak, akik korábban ellene voltak. Ez egy nagyon jó folyamat, ami azért indulhatott be, mert egy jó törvényt sikerült elfogadni.” A Bumm kérdésére Bugár elmondta, a nagyobb szolgáltatókat és vállalatokat - akár a Slovnaftot is - meg szeretnék szólítani, hogy éljenek a törvény adta lehetőséggel, és azokban a kihelyezett fiókjaikban, amelyek kisebbségek által lakott területen vannak, használják az adott kisebbség nyelvét. Elképzelhetőnek tartja, hogy az egyeztetés nyomán a matricák megjelenjenek a vállalatok egyes kihelyezett részlegein. Kérdésünkre jelezte, hogy a Szlovák Postával és az állami vasúttal is tárgyalást kezdeményeznek az ügyben.

Az MKP óriásplakátokkal harcol a kétnyelvűségért

2011. július 14. - (mti)

Óriásplakátokkal is harcolni kíván Szlovákiai magyarok lakta régióinak kétnyelvűségéért a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártja (MKP). „A Magyar Koalíció Pártja, rámutatva a magyar nyelv használatának fontosságára, a hét végén országos óriásplakát-kampányt indít. Emellett támogatásáról biztosít minden kétnyelvűséggel kapcsolatos civil kezdeményezést” - áll az MKP-nak az MTI pozsonyi irodájába eljuttatott szerdai közleményében. Az óriásplakátokon „Feliratokat magyarul is! Nápisy aj po madarsky! Ez az = to je ono!” szöveg lesz olvasható. „Szlovákiai magyar állampolgárokként az anyanyelvhasználat alkotmány adta jogunk, amellyel azonban élnünk is kell!” - hangsúlyozta a párt közleménye. Az MKP ugyanakkor felszólította a lakosságot, hogy maga is kezdeményezze a magyar nyelv vizuális használatát elősegítő törekvéseket, és lehetőségeik szerint tegyenek meg mindent azért, hogy a helyi vállalkozások, intézmények hirdetőtábláin a magyar nyelv is megjelenjen. A kormánykoalíciós Híd is bejelentette, hogy a kétnyelvűséggel kapcsolatban kampányt indít: az önkormányzatoknak matricákat küld szét, amelyekkel megjelölhetik azokat a helyeket, ahol a lakosok a kisebbség nyelvén is intézhetik ügyeiket. A matricák szövege „Itt magyarul is beszélünk” lesz. Az olyan településekre, ahol roma, német, ukrán és ruszin lakosság is él az adott kisebbség nyelvén készült matricát küldenek. A párt egyben felkéri az önkormányzatokat, hogy a matricákat terjesszék a helyi vállalkozók és intézmények körében is.

Az MKP nem érzékeli a kedvező fordulatot Dél-Szlovákiában

2011. július 14. - (mti)

A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) úgy látja, hogy a tavalyi kormányváltás ellenére sem szűnt meg a jórészt magyarok lakta Dél-Szlovákia hátrányos megkülönböztetése. „A kormány tevékenységének első évében nem jelentek meg a kedvező fordulat jelei” - áll abban a nyilatkozatban, amelyet csütörtökön juttatott el a parlamenten kívüli párt az MTI pozsonyi irodájához. Az MKP megállapítja: „Elsősorban a munkahelyteremtés területén nem érzékelhető semmilyen pozitív változás....A legmagasabb munkanélküliségi aránnyal bíró 7 járás közül 6 Kelet-Szlovákia déli részében, illetve Dél-Szlovákiában található.” „A közlekedési infrastruktúra tekintetében egyetlen pozitív jelenség tanúi lehetünk: elkezdték a Kassa és Migléc (országhatár) közötti R4-es észak-déli irányú gyorsforgalmi út építését” - mutat rá a közlemény, amelyet Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke jegyez. „A megszűnésre ítélt 4 körzeti hivatal közül 3 Dél-Szlovákiában található. A polgármesterek kongatják a vészharangot: az EU-forrásokból Szlovákiában nagyon keveset merítenek..., s abból a kevésből Dél-Szlovákiának semmi sem jut. Továbbra is fennáll az a súlyos diszkrimináció, amely a településeknek visszajuttatott részadó kiszámításánál a település tengerszint feletti magasságának együtthatójából adódik: évente a 267 méternél alacsonyabban fekvő (értsd: dél-szlovákiai) településektől megalapozatlanul, igazságtalanul elvonnak 33 millió eurót a magasabban fekvő települések javára” - olvasható a dokumentumban. Az MKP azt állítja, hogy a kormány már elfogadott, illetve tervezett takarékossági intézkedései szintén főleg Dél-Szlovákiát sújtják. „A Magyar Koalíció Pártja szerint erőteljesen szétnyílik az olló: míg Pozsony és a Vág-mente továbbra is fejlődik, addig a hátrányos helyzetű, leszakadó régiók, köztük Kelet- és Dél-Szlovákia továbbra is szegényedik. A gazdag régiók tovább gazdagodnak, a szegények tovább szegényednek. A kormány képtelen kezelni a helyzetet. Teljes szemléletváltásra van szükség, a prioritások alapos átrendezését kell véghezvinni, ugyanis az ország több mint 5 millió lakosa nem költözhet méltó megélhetés végett a fővárosba” - zárul a nyilatkozat.

Óriási kínai központ épül Szlovákiában

2011. július 6. - (Napi Gazdaság)

A Pozsonyhoz közeli Szenc logisztikai parkjában 300 ezer négyzetméteren épül Kína egyik legnagyobb európai hídfőállása; ez a bázis nagyobb lesz a Magyarországon tervezettnél - írja a Hospodárské Noviny szlovák gazdasági napilapra hivatkozva a Napi Gazdaság. A szlovák fővárostól alig 20 kilométernyire kiépülő gócponton 200, de akár 1000 kínai cég is megvetheti a lábát, többek között a Bank of China is képviselet nyit. „A központ a maga nemében Európa legnagyobbja lesz, és teret ad azoknak a cégeknek, amelyek tovább szeretnének terjeszkedni Európában” - mondta Vladislav Khabliev, a Szlovákiában működő Universal Media Corporation (UMC) tévégyártó vezető képviselője, a projekt egyik megvalósítója. A mintegy 100 millió euróból megvalósuló projekt számos kínai autóalkatrész-gyártóval számol. A kínaiak azért döntöttek Pozsony mellett, mert garantált az autópálya-összeköttetés Ausztria, Csehország és Magyarország irányába, a pozsonyi repülőtér mellett rendelkezésre áll a bécsi is, továbbá az euró is szerepet játszhatott.

Európa jó nagy szarban van

2011. július 13. - (index.hu)

Nem volt még ilyen nehéz helyzetben az Európai Unió soha. A közös pénzt használó tagállamok egy részének teljes eladósodása nagy borulással fenyeget. Vagy szétesik az egységes piac, vagy pedig az EU nemzeti kormányai nem maradnak többek helyi önkormányzatoknál, és a legfontosabb ügyek irányítása Brüsszelbe kerül. Egyik út sem látszik megnyugtatónak:

http://index.hu/kulfold/2011/07/13/europa_jo_nagy_szarban_van

Valóban minden képzeletet felülmúl

2011. június 21. - (vastagbor.blog.hu)

Kezdjük a jó hírrel: májusban egyszer biztosan nem hazudott Szíjjártó Péter, mikor megígérte, hogy „nagyszabású, minden eddiginél nagyobb és minden képzeletet felülmúlóan nagy közmunkaprogramokat” indítanak. Ez idáig a legrémisztőbb fideszes törvényjavaslat. (…) Bármelyikünk elveszítheti a munkáját ... és akkor jöhet a rabszolgaközmunka. Bele sem merek gondolni, hogy mondjuk a munkavédelmi szabályokat hogyan fogják betartani egy ilyen építkezésen, mindezt a teljesen vegyes és képzetlen közmunkástömeggel. Azonkívül ugye nincs szabadság, nincs túlóra, igazából nincs nekik semmi joguk... A közmunkaprogram egy kurva nagy zsákutca, ettől nem lesz több embernek munkája. A Fiatal Demokraták szép nagy utat tettek meg 1989-től. Ez olyan rémisztő, hogy nehéz bármit is mondani:

http://vastagbor.blog.hu/2011/06/21/valoban_minden_kepzeletet_felolmul

Slota műkincseket szerezne vissza Magyarországtól

2011. július 10. - (tasr)

A műemléki alapról szóló törvény módosítása lehetővé tenné egy olyan eszköz kiiktatását, amellyel Szlovákia visszaszerezhetné Magyarországtól azokat a műkincseket, amelyeket 1896-ban vittek el a mai Szlovákia területéről - véli a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS). Rafael Rafaj, az ellenzéki párt frakcióvezetője közölte, önálló, átfogó törvényjavaslatot terjesztenek elő. A kormánypárti és ellenzéki képviselőknek egyaránt megpróbálják megmagyarázni, hogy várják meg az SNS indítványát, mert az a műkincsek visszaszerzésére is megoldást javasol majd.

Az SNS visszaigényelné a szlovák kulturális javakat

2011. július 10. - (sita / felvidek.ma)

A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) egy komplex törvényjavaslat kidolgozását és előterjesztését tervezi a szlovák kulturális örökség részét képező javak visszaszolgáltatását illetően - nyilatkozta az SNS képviselője, Rafael Rafaj, aki szerint Magyarországnak már több mint 100 éve a birtokában vannak a szlovák kulturális örökség részét képező javak, többek közt például mintegy 500 jelentős kulturális értékű műkincs is. Rafaj a parlament kulturális és mediális bizottságának elnökeként tanulmányozta a szlovák műemlékalapról szóló törvénymódosító kormányjavaslatot is, amellyel szemben azonban kritikát fogalmazott meg. „Van benne némi ráció, de nem veszi tekintetbe a következményeket. Meggyőződésem, hogy a kormány által javasolt intézkedés elvághatja azon kulturális értékű javak visszaadásának lehetőségét, amelyeket 1896-ban vittek ki Szlovákiából Magyarországra és a mai napig nem szolgáltatták vissza azokat - állítja Rafaj. Az SNS-es honatya szeretné ezért meggyőzni a koalíciós és ellenzéki képviselőtársait, hogy a helyzet megoldásával várják meg pártja módosító javaslatát. „Olyan jelentős, történelmünk egy részének megmentésére irányuló lépésről van ugyanis szó, amelyben a lehető legszélesebb egyetértésre kellene jutnunk” - vélekedik Rafaj, aki szerint szükség van az SNS módosító javaslatára, mivel a kormánykoalíció a törvények előterjesztése során mindig csak a probléma egy részét oldja, nem pedig az egészet.

Régi tüskét piszkál Slota pártja

az „elhurcolt” műkincsek követelésével

2011. július 13. - (Visnovitz Péter - origo.hu)

Mintegy 500 értékes műkincset követelne vissza Magyarországtól Ján Slota szlovák nacionalista pártja, az SNS. Az elmúlt években számos magyarellenes kijelentést tevő Slota pártja olyan, a jelenlegi Szlovákia területén készült régiségekre jelentett be igényt, amelyek már több mint 100 éve Magyarországon vannak. Magyar művészettörténészek szerint egy régi, megoldhatatlan vitát kezdenének újra, mivel a műkincsek elvitelekor még Szlovákia is Magyarország része volt. Szlovákia területén keletkezett műkincsekért szeretne harcba szállni Magyarországgal Ján Slota szlovák nacionalista politikus pártja, az SNS. A párt egyik képviselője, Rafael Rafaj vasárnap közölte, hogy tudomása szerint Magyarországnak több mint 100 éve a birtokában vannak a szlovák kulturális örökség részét képező javak, többek közt mintegy 500, szerinte jelentős kulturális értékű műkincs. A politikus ígéretet tett arra, hogy pártja módosítást készít a szlovák műemlékalapról szóló törvényhez, mivel a jelenlegi „elvághatja a Magyarországon őrzött, kulturális értékű szlovák javak visszaadásának lehetőségét”. Rafaj nem részletezte, hogy pontosan milyen műkincseket szeretne Magyarországtól megkapni, ezért az [origo] kedden megkereste az SNS-t, hogy megtudjuk, mely alkotásokat tekintik Szlovák tulajdonnak. A párt sajtóosztálya nem tudott bővebb információval szolgálni arról, hogy pontosan mit követelnek, csupán Rafaj korábbi közleményét ismételték meg. Abban a képviselő azt állította, hogy a szóban forgó műkincseket a Magyarország alapításának ezredik évfordulóján 1896-ban tartott budapesti millenniumi kiállítás évében „vitték ki Szlovákiából”, visszaszerzésük pedig „a szlovák történelem egy részének megmentését” jelentené. Rafaj az [origo] megkeresésére azt mondta, hogy augusztusban szívesen ad interjút a témában. Az [origo] által megkérdezett magyarországi és szlovákiai magyar művészettörténészek nem tartották kizártnak, hogy léteznek ilyen műalkotások Magyarországon, átadásukat azonban mindannyian rendkívül problematikusnak tartották. „Az 1896-ban tartott ezeréves kiállításnak komoly történeti csoportja volt a Vajdahunyad vár területén, amelyben sok történeti emlék és műtárgy szerepelt a Felvidékről is” - mondta Révész Emese művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem adjunktusa. A szakértő szerint a szlovákok ez alapján főleg középkori emlékeket akarhatnak visszakapni. Magyarországon jelenleg is rengeteg olyan műkincs van kiállítva, amelyek a jelenlegi Szlovákia területéről származnak - mondta. Ennek Révész szerint az az oka, hogy a török hódoltság után a Felvidéken maradt meg a legtöbb középkori emlék. A Magyar Nemzeti Galériában például nagy kiállítás látható középkori gótikus szárnyas oltárokból, amelyeknek jelentős részét felvidéki települések templomaiból hozták Magyarországra. A legtöbb gótikus műemlékünk onnan származik, földrajzilag MS mester híres oltára is a mai Szlovákia területén készült - tette hozzá. A magyar művészettörténészek azonban kétségbe vonják, hogy a mai Szlovákia területén készült műkincseket a szlovák kulturális örökség részének kell tekinteni. „Ez egy állandóan visszatérő ütközőpont a történelmi Magyarország vonatkozásában a környező államokkal” - mondta Révész Emese. A művészettörténész szerint ugyanis a 18. század előtt a Magyar Királyságban nem létezett olyan nemzetfelfogás, mint a mai nemzetállamokban: „Fel sem merült, hogy egy műalkotás magyar, szlovák vagy osztrák, a műalkotásokat Nagy-Magyarországon készítették, de sokszor Rajna-vidéki német vagy Itáliából érkező olasz mesterek” - mondta. Az egész felfogás rossz, amikor arról beszélnek, hogy „Szlovákiából vitték ki a műkincseket Magyarországra” - mondta Keserü Katalin, az ELTE Művészettörténeti intézetének ezzel a korszakkal foglalkozó docense is. „Abban az időben ez Magyarországról Magyarországra való szállításnak számíthatott” - mondta. Révész Edit szerint a művészettörténészek számára állandó kérdés emiatt, hogy mit tekintsenek magyar művészetnek: a magyar művészek által készített, vagy a történelmi Magyarország területén készített alkotásokat. Előbbi azért nehézkes, mert a középkorban évszázadokon át szinte nem is voltak magyarul beszélő művészek, főleg külföldről érkező mesterek alkotásai maradtak fenn. „Azoknál pedig ember legyen a talpán, aki eldönti, hogy kié az örökség” - mondta. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása óta a műkincsek visszakövetelése nem először merül fel a birodalom helyén létrejött államok között - mondta egy másik, név nélkül nyilatkozó szlovákiai magyar történész. A szakértő szerint korábban több csehszlovák és szlovák felmérés, kutatás is próbálta bizonyítani, hogy Magyarország köteles lett volna átadni Csehszlovákiának, illetve Szlovákiának a mai Szlovákia területéről származó műkincseket. Milan Vároš újságíró két hatalmas kötetben összegezte is mindazokat a műkincseket, amelyek onnan kerültek Magyarországra, például az egykori tulajdonosok költözésével, vásárlással, vagy az egyházi, múzeumi gyűjtemények részeként. Időről időre konkrét követeléslisták is megjelennek - idézte fel a felvidéki történész. 2007 augusztusában például a Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom vezető politikusai kérték, hogy a megromlott szlovák-magyar kapcsolatok javítása érdekében „Magyarország szolgáltassa vissza azt az 503 műkincset, amelyet a magyarok az 1867-től a II. világháborúig terjedő időszakban területeinkről elhurcoltak”. 2009-ben Vladimír Cecot szlovák belügyi államtitkár is arról beszélt, hogy Magyarországnak vissza kellene adnia az elvitt kincseket. Az állami, egyházi, vagy magántulajdonban lévő műkincsek az 1918 előtti Magyar Királyság területén tulajdonosaik döntései alapján kerültek más helyekre, például Magyarországi gyűjteményekbe. „Ezek a trianoni békeszerződés előtti helyváltoztatások aligha minősíthetőek úgy, ahogy azt a szlovákok szeretnék” - mondta egy név nélkül nyilatkozó történész. „Szakmailag teljesen megalapozatlan a szlovák nacionalisták követelése, teljesen nyilvánvaló, hogy nem történt semmilyen műkincsrablás” - mondta az [origo]-nak Simon Attila szlovákiai magyar történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet történeti szakosztályának vezetője is. Szerinte csupán arról van szó, hogy az SNS ezzel az abszurd és súlytalan témával szeretné felhívni magára a figyelmet, és így próbál bekerülni a sajtóba. Elhurcolt műkincseket Magyarország is próbált visszaszerezni az utóbbi évtizedekben külföldi országoktól. Az egyik ilyen ügy végül nagy sikerrel zárult, miután Oroszország 2006-ban visszaadta a sárospataki könyvtár hatvan évvel korábban elhurcolt, nagy értékű gyűjteményét. A 134 könyvből 95 latin, 33 magyar, 6 pedig német nyelven íródott, visszaadásukról 2005-ben egyezett meg Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Nem minden magyar kérés zárult azonban sikerrel: Ausztriától például hiába kérte Magyarország a nagyszentmiklósi kincset, azt továbbra is a bécsi Szépművészeti Múzeumban őrzik. Magyarország akkor sem lenne köteles átadni Szlovákiának a műkincseket, ha azok valóban egyértelműen a szlovák kulturális örökséget képviselnék - mondta az [origo]-nak Keserü Katalin. A művészettörténész szerint ugyanis nincsenek olyan nemzetközi szerződések, amelyek ezt előírnák, minden egyes műalkotás átadása idegen ország számára egyedi esetnek számít, egyedi tárgyalás és jó szándék kérdése. Az [origo] rákérdezett az SNS sajtóosztályán arra, nem tartják-e az ügy szempontjából problematikusnak, hogy a kérdéses műkincsek elszállítása idején még nem létezett a Szlovák Köztársaság, de a párt egyelőre nem válaszolt a kérdésre.

Az úgynevezett szlovák kulturális javak visszaköveteléséről

2011. július 11. - (felvidekinaplo.blog.hu)

Az SNS visszaigényelné a szlovák kulturális javakat. A témára érzékeny hírolvasóm mindjárt elsőként ajánlotta figyelmembe a Felvidék Ma hírportálon megjelent cikket, mintha nem lenne épp elegendő a hőguta... De ha már így esett, akkor segítsünk az SNS-nek és súlyosan elmebeteg politikusának, Rafael Rafajnak e javak felkutatásában. Mindenekelőtt természetesen a szlovák koronázási ékszereket kell haladéktalanul visszaszolgáltatni jogos tulajdonosuknak. E csodálatos tárgyakat legutóbb a kutya magyarországi TeszVesz aukciós portálon láttuk felbukkanni, potom 1 forintos kikiáltási áron. Erről beszámoltunk annak idején itt is. Arról sajnos nincs tudomásunk, hogy mi lett a szlovák királyok ősi koronázási ékszereinek sorsa, miután ily módon megszentségtelenítették őket. Most azonban bajban vagyok: kifogytam az ötletekből, elképzelésem sincs, mit lehetne még visszaszolgáltatni a jogos tulajdonosoknak. Várjunk csak! Talán van még néhány megkövült kecskeszar, mint fontos kulturális emlék, miután e javak produkálóihoz e “kulturális javkövetelőknek” őseit, s talán magukat is (Rafajjal és Slotával az élén) igencsak gyengéd szálak fűzték-fűzik. Szóval, ha a kecskék nem veszik zokon, akkor huj-huj-hajrá! S miután kielégítettük a követelők minden kívánságát és vágyát, akkor jöhetnek azok a kulturális javak, amelyeket viszont e mákvirágok nyúltak le, sajátítottak ki, hazudták magukénak. Csak a miheztartás végett: ha a magyarság elkezdené követelni azt, ami az övé, az atyafiak alighanem egy szál faszban menekülhetnének ki Európából, mert még föld sem maradna, amelyet magukénak nevezhetnének. Ennyit a követelőzésről.

http://felvidekinaplo.blog.hu/2009/11/13/szlovak_koronazasi_ekszerek_eladok

Több ezer magyar katona nyugszik Szlovákiában

2011. július 7. - (Felvidék Ma)

Több ezer, a világháborúkban elhunyt magyar katona földi maradványai találhatók Szlovákia területén, ezért is lenne fontos minél előbb megkötni a szomszédos országgal a hadisírok gondozásáról szóló szerződést. Ezt Töll László alezredes, a Honvédelmi Minisztérium (HM) Társadalmi Kapcsolatok és Hadisírgondozó Hivatal vezetője mondta. Az igazgató szerint az erről szóló tárgyalásoknak lendületet adhat, hogy Ľubomír Galko szlovák védelmi miniszter nemrégiben Magyarországra látogatott, és találkozott Hende Csaba honvédelmi miniszterrel. A hivatalos találkozón a szlovák védelmi miniszter ígéretet tett magyar kollégájának, hogy felveti a szerződés kérdését a belügyminiszternek, mert ez a téma Szlovákiában a belügyminisztériumhoz tartozik. Az igazgató elmondta: a két ország védelmi miniszterei 12 év után most találkoztak először, és a hadisírgondozás kérdése is egy évtizede húzódik. Szlovákia ugyanis visszamenőleg azt tekinti állampolgárának, akinek lakóhelye volt az ország mai területén. Így minden magyar katonát, aki a mai Szlovákia területén, beleértve az ország megalakulása előtti időket is, élt és meghalt, szlovák hősi halottnak tekinthetnek. A szlovák tárgyaló fél nem ismerte el a Magyarországgal közös katonai történelmet sem - fűzte hozzá. Töll László szólt arról is, hogy Magyarországnak Oroszországgal, Moldovával, Németországgal, Olaszországgal, valamint a szomszédos országok közül Ukrajnával, Szlovéniával és Romániával van hadisírgondozásról szóló megállapodása; Ausztriában ezt a kérdést nem állami szinten kezelik, ezért ott az osztrák Fekete Kereszt egyesülettel működik együtt a HM. A többi szomszédunk közül Horvátország már felvette a kapcsolatot a minisztériummal, Szerbiával előrehaladottak a tárgyalások, Szlovákiával viszont egyelőre nem sikerült megállapodni az egyezmény fenti lényeges részletéről - tette hozzá az alezredes.

Csipkemúzeum nyílik Terényben

2011. július 10. - (mti)

Magyarország első Hunnia Csipkemúzeumát nyitják meg a Nógrád megyei Terényben július 23-án. A Hunnia csipke mellett bemutatják a magyar csipkefajtákat, és minél több csipkekészítési technikát, kelléket, amelyeket ki is próbálhatnak majd a múzeum látogatói. Fáyné Tornóczky Judit, az alapító Fáy Társaság Egyesület képviselője az MTI-nek elmondta: az egyesület egy parasztházat vásárolt meg erre a célra, a múzeum létrehozásához a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében nyertek 95 600 eurót (25 millió forint). A pályázatot közösen adták be a Palóc Út Egyesülettel. Mint Fáyné Tornóczky Judit ismertette: a kiállítás három témakör köré csoportosítható. Szeretnék ismertté tenni a Hunnia csipkét, amit családi értékként őriznek, mivel megalkotója Fáy Aladárné Edvi Illés Gizella volt. Meg akarják ismertetni a látogatókkal a magyar csipkefajtákat, benne a magyarság által készített és használt csipkék összességét. A bemutatás persze nem lehet teljes, mert most is zajlanak a kutatások, és elkötelezett hagyományőrzők keresik, gyűjtik, és dolgozzák fel a magyar csipkeértékeket - tette hozzá. Harmadrészt a technikákat, kellékeket, eszközöket is bemutatják a terényi múzeumban, nemcsak képeken, de élőben is, sőt azokat ki is próbálhatják a vendégek. Terényben rendszeresen szerveznek csipkés találkozókat, alkotó heteket és táborokat, mostantól ezeknek a rendezvényeknek a múzeum ad majd helyet.

Többszörösen kitüntetett roma újságírókat rúgtak ki a köztévétől

2011. július 12. - (168ora.hu)

Megmarad a közszolgálati televízió Roma Magazinja. Az adás két korábbi munkatársát, Joka Daróczi János felelős szerkesztőt és Kovács János szerkesztő-műsorvezetőt a múlt héten bocsátották el. Az MTVA azt ígérte, hogy továbbra is hozzáértő szakemberek készítik a műsort. A Roma Magazint a jövőben is ugyanúgy sugározzuk, mint eddig - közölte a Roma Sajtóközponttal (RSK) az MTVA Kommunikációs Igazgatósága. Ahogy azt az RSK hírül adta, pár napja felmondtak Joka Daróczi János felelős szerkesztőnek, és Kovács János szerkesztő-műsorvezetőnek. A csoportos létszámleépítés a kisebbségi és etnikai műsorok készítőire is ugyanolyan feltételekkel vonatkozik, mint a többi munkavállalóra - mondta Király-Szombathy Zita kommunikációs munkatárs. Kiemelte, hogy továbbra is hozzáértő emberek készítik az egyetlen közszolgálati cigány műsort. A kirúgott roma újságírók - több más kitüntetés mellett - két Kamera Hungária díjjal, egy Civis Európa díjjal, és egy Nívódíjjal büszkélkedhetnek, de ez sem volt elegendő ahhoz, hogy megtarthassák az állásukat, és az sem volt szempont, hogy korábban az MTV szerződést kötött a Joka Daróczi János vezette Roma Produkciós Irodával. A megállapodás lényege az volt, hogy minél több roma újságíró kerüljön be a közmédiába. Az elmúlt években 15 roma gyakornok szerzett szakmai tapasztalatot és helyezkedett el a Roma Magazin stábjának segítségével, például a köztévé legnézettebb műsoraiban, a Kék fényben, a Szempontban és az Estében. Joka Daróczi János 1992 óta, míg Kovács János 1998 óta volt az MTV munkatársa. Műsorukban folyamatosan beszámoltak a romák elleni támadásokról, a szélsőjobb térnyeréséről, de számos olyan művészportrét is készítettek, ami csak náluk volt látható.

Komoly pénzügyi gondokkal küzd a szlovák hírügynökség

2011. július 10. - (mti)

Összesen 206 792,40 eurós veszteséggel zárta a január-áprilisi időszakot a közszolgálati szlovák TASR hírügynökség. Ez derült ki abból a jelentésből, amelyet a hírügynökség igazgatói tanácsa fogadott el június 30-i és július 1-jei ülésén Pozsonyban. Az ülésről a TASR weboldala adott a hét végén tájékoztatást. A TASR működését értékelve megállapították, hogy ez a veszteség „a (állami) támogatás csökkentésének, de elsősorban a saját bevételek rendkívül kedvezőtlen alakulásának következménye. Az állami ügyfelek számának csökkentése következtében beállt bevétel kiesés nagyon negatívan befolyásolta a gazdasági eredményt”. A tavalyi év végén meghozott takarékossági intézkedések ellenére, amikor egyebek között mintegy 40-el csökkent a hírügynökség munkatársainak száma, a TASR újabb takarékossági intézkedésekre kényszerült, amelyek célja mérsékelni a kedvezőtlen gazdasági fejlődést. „Megszüntettük a brüsszeli tudósítói posztot, csökkentettük a külföldi hírügynökségek szolgáltatásaiért fizetett összegeket és más területeken is átértékeltük, illetve megszüntettük kiadásainkat” - sorolta a takarékossági intézkedéseket Jaroslav Rezník, vezérigazgató. A TASR statútuma 2009 január elsején változott meg. A korábban a kulturális tárca által támogatott költségvetési intézmény közszolgálati intézménnyé változott. Termékeinek egy részét ingyenesen tette hozzáférhetővé, más részét továbbra is árulja. A hírek eladásából szerzett bevételen kívül a TASR az állammal kötött szerződés alapján a költségvetésből is pénzt kap, mégpedig a közszolgálati funkciók ellátásának fejében. 2010-ben a szerződés alapján az államtól a TASR először 2 343 067 eurót, majd később további 457 254 eurót kapott. Az idei évre tervezett állami támogatás azonban nem egészen egymillió euró, ami komoly problémákat okoz a hírügynökségnek.

Felzabálja a Magas-Tátra fenyveseit a szú

2011. július 10. - (Tenczer Gábor - index.hu)

Elkeserítő látvány fogadja a Magas-Tátrához érkezőket: a hegység lábánál elterülő óriás lucfenyő-erdők zöldjét óriás vöröses-barna hullafoltok lepték el. A pusztulást a szúinvázió okozza, ami a 2004-es nagy vihar után kapott lábra. Egyes vélemények szerint a fenyvest már hagyják teljesen kipusztulni. Tavaly is látható volt, idén azonban szembeszökő a Magas-Tátra lábát körülölelő fenyves pusztulása, a helyiek szavajárásával: kezd teljesen bevörösödni a Tátra. A bajt a szú okozza, ami most már óriási tömegben lepte el a fákat. A szúinvázió kezdete 2004 novemberére tehető, amikor egy hatalmas, helyenként 170 kilométer óránkénti sebességgel haladó orkán letarolta a Magas-Tátra fáinak jelentős részét. A felmérés szerint 12 ezer hektáron fordította ki a földből a fákat a szél a Nemzeti Parkban, 2,5 millió köbméter, a magyarországi éves fakitermelés egyharmadának megfelelő fa pusztult el. (Ez 500-600 ezer szál fát jelent.) A viharkárok 81,5 százaléka a lucfenyőket érte. A természeti katasztrófa után nagy vita bontakozott ki a szlovák erdészek és környezetvédők között: az előbbiek szerint a kidőlt fákat ki kellett volna termelni és fel kellett volna dolgozni, az utóbbiak pedig azon voltak, hogy minden kidőlt fa maradjon ott, ahol van, majd a természet elvégzi a maga dolgát (a fenyves egyébként a Tátra Nemzeti Park része). A vita eredményeként volt, ahol kitermelték a fákat, de sok helyen ottmaradtak a földön. A halott fák azonban mintegy keltetőként szolgáltak a szúk számára, amiknek ez a helyzet maga volt a szúmennyország, és nagyon gyorsan szaporodni kezdtek. 2008-ban már látszott, hogy ebből probléma lesz, meg is kezdték a védekezést, de úgy tűnik, hogy már későn. Mint azt szlovákiai erdészek az Indexnek elmondták, feromoncsapdával próbálták begyűjteni a szúkat: mázsájával szüretelték le a ragadós papírra csalt hímeket, de ez se segített. Az inváziót már láthatóan nem lehet megállítani. Az erdészek szerint valószínűsíthető, hogy a lucfenyők teljesen kipusztulnak, és majd évek múltán egy másik fenyőfaj nő ki a helyükön. (A férgek a lucfenyőt támadják, a felsőbb régiókban található törpefenyőre, vagy más fára nem veszélyesek.) Dr. Csóka György az Erdészeti Tudományos Intézet erdővédelmi osztályának vezetője elmondta, hogy Magyarországon is figyelemmel kísérték a történteket. Közölte, hogy a vihar utáni elhúzódó vita alapján borítékolni lehetett, hogy baj lesz a Tátrában. Hozzátette, hogy a szú főleg a 70-80 éves lucfenyőket veszélyezteti (ebből található a legtöbb egyébként a Magas-Tátrában, a vihar is ezeket tizedelte meg), a fiatalabbak ellenállóbbak. Magyarországon is előfordul hasonló szúpusztítás egyébként, de jóval kisebb területeken, például az Őrségben vagy a Kőszegi hegységben és nem ilyen intenzitással.

Turčan: Nem vagyunk Cirill és Metód szellemi örökösei

2011. július 6. - (Sme / felvidek.ma)

Szent Cirill és Metód ünnepének alkalmából Vladimír Turčan történésszel, a Szlovák Nemzeti Múzeum Régészeti Múzeumának tudományos dolgozójával készített beszélgetést a Sme napilap a két hittérítő Szlovákia és a szlovákok történetében betöltött szerepéről. A beszélgetés érdekes következtetéseket tartalmaz, ezért fordított változatát az alábbiakban közöljük:

http://www.felvidek.ma/nezopont/publicisztika/29308

-turcan-nem-vagyunk-cirill-es-metod-szellemi-orokosei

Hatszor több szlovák Nagy-Britanniában

2011. június 22. - (vg.hu)

Meghatszorozódott 2004 óta a Nagy-Britanniában élő szlovákok száma, ezzel a leggyorsabban gyarapodó nemzetiség lett a szigetországban. A brit statisztikai hivatal számításai szerint 2010-ben 51 ezer szlovák élt Nagy-Britanniában, ezzel a 22. legnépesebb népcsoport volt. Új uniós tagországból érkezettek 2010-ben 776 ezren éltek a szigetországban.

Komlóska polgármestere levélben fordult

a belügyminiszterhez vis maior ügyben

2011. július 15. - (mti)

Hamarosan - augusztus 11-én - robbanhat „a vis maior időzített bomba” a múlt évi káresemények helyreállítási pályázatainak határideje miatt, s ennek hatástalanításához kormánydöntés szükséges - jelentette ki a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Komlóska fideszes polgármestere, aki emiatt levélben fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez. Köteles László tájékoztatása szerint az iratot megkapta - a Belügyminisztérium vezetője mellett - Tállai András a belügyi tárca önkormányzati államtitkára, a kérést pedig támogatja Mengyi Roland, a megyei közgyűlés elnöke és Hörcsik Richárd, mindketten fideszes országgyűlési képviselők. A polgármester a Pintér Sándornak írt dokumentumban - amelyet az MTI-hez is eljuttatott - úgy fogalmazott: Komlóskát tavaly tavasszal több alkalommal - április 14-16-án, május 6-án, június 1-én és június 3-án - nagy mennyiségű csapadék öntötte el. Jelentős károk keletkeztek, amelyek enyhítésére tizenhárom vis maior pályázatot nyújtottak be. Kormányrendelet alapján tehát Komlóska önkormányzata a károk helyreállításához vis maior támogatásban részesült, a munkálatok egy része azonban vízjogi engedélyköteles tevékenység. A tavaly augusztusban kézhez kapott miniszteri döntésről szóló értesítés után az önkormányzat határozott az engedélyes tervek elkészíttetéséről, de „az ügyek rendkívül bonyolultak” - írta levelében Köteles László. Hozzátette: a szükséges egyeztetéseket követően idén március 30-án nyújtotta be a helyi önkormányzat a vízjogi engedély iránti kérelmét az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósághoz. Az engedély kiadását a hatóság a szakhatósági engedélyek beszerzését követően várhatóan ez év augusztusában tudja teljesíteni. „A vízjogi engedély kiadását követően tudjuk megindítani a közbeszerzési eljárást (...), ennek határidőit figyelembe véve legkorábban 2011. októberében kezdődhetnének a helyreállítási munkálatok, azonban az időjárási viszonyok ismeretében csak a jövő év júniusában, júliusában történhetne munkavégzés” - részletezte a polgármester, aki kitért arra, hogy a vízügyi igazgatóság tájékoztatása szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nagyon sok önkormányzat került hasonló helyzetbe az engedélyezési eljárások elhúzódása miatt. Köteles László a fent említett okok alapján arra kérte levelében a belügyi tárcavezetőt, hogy kezdeményezze a jelenleg hatályos vis maior tartalék felhasználásának szabályairól szóló rendeletet úgy, hogy a 12 hónapos elszámolási határidő a helyreállítás befejezését követő 22 munkanapon belül, de legkésőbb a miniszteri döntést követő 24 hónapon belül legyen. A polgármester a levélben - egyebek mellett - emlékeztet arra is, hogy tavaly rekord mennyiségű káresemény történt az országban, amelynek jelentős része Borsod-Abaúj-Zemplént érintette. Az egyszerre nagy számban jelentkező ügyek - a kapacitás hiánya miatt - komoly gondokat jelentettek már a bejelentéskor. Ráadásul a helyreállítás minden egyes szakaszában, a tervezésnél és az engedélyezési eljárásnál ismétlődtek a problémák és számos más nehézség is akadályt jelentett. „Az általam jelzett problémák hamarosan tömegesen fognak jelentkezni, megoldásuk sürgős intézkedést igényel, ezért kérem a megértésüket és a támogatásukat” - jegyezte meg Komlóska első embere.

Áchim díszpolgári címet kap Békéscsabán?

2011. május 16. - (Hír6.hu)

1911. május 15-én, vasárnap 40 éves korában meghalt Áchim L. (Liker) András békéscsabai parasztpolitikus, országgyűlési képviselő, az általa Békéscsabán megalapított Magyarországi Független Szocialista Párt elnöke. A politikai jellegű gyilkosságot a szintén szlovák származású dr. Bajcsy Zsilinszky Endre ügyvédjelölt és öccse, Gábor követte el egy nappal korábban Áchim Mészárszék (Mészáros) utcai házában, a mai Áchim L. András utcában. Az utókor hétfőn egész napos emlékünnepséggel adózott a nagy agrárszocialista parasztvezér pályafutása előtt Békéscsabán.

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81chim_L._Andr%C3%A1s

Hornokné dr. Uhrin Erzsébet (Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete) és dr. Micheller Magdolna főiskolai tanár (Szent István Egyetem Gazdasági Kar) a békéscsabaiak, valamint a megyeszékhelyen tanuló diákok szemszögéből vette górcső alá Áchim L. András ismertségét, megítélését, megbecsülését. Mindketten arra a következtetésre jutottak, hogy sok még a tennivaló ezen a téren. Az eseményen elhangzott, hogy a megyei jogú város közgyűlése 10 évvel ezelőtt elutasította Áchim L. András posztumusz díszpolgárságát. Micheller egy felmérésre hivatkozva utalt arra, hogy a főiskolai hallgatók sem parasztok, sem politikusok nem akarnak lenni, parasztpolitikusok végképp nem. - Pedig Áchim L. András kitörölhetetlen Békéscsaba és a megye politikai közéletéből, figyelmeztetett Hornokné dr. Uhrin Erzsébet, s hozzátette: dr. Dányi László újságíró, történész rendszerváltozás Békés megyei történéseivel foglalkozó, készülő könyvének egyik címe is: Az Áchim L. András utcai fiúk:

http://hir6.hu/cikk/54051/110516_achim_diszpolgari_cimet_kap_bekescsaban

.
.
.
.
.
.
.
.
.
......................................................................................................................................