Sajtószemle / Tallózó ● 2011. június (V.)

Nem akarják elcsatolni Dél-Szlovákiát - Rossz szomszédság - A Nemzeti Együttműködés Reaganje - Mennyei béke, szeretet és egyetértés - Kínán lovagolni = Nem menő - A fejekben lévő határokat is le kell bontani - Támogatják a kétnyelvűséget - Orbánt Ficohoz hasonlítja a Sme - Magyarországon tárgyalt a szlovák védelmi miniszter - Magyar kultúra mindenkinek

Imrich Fuhl válogatásában

Új Szó: A magyarok nem akarják elcsatolni Dél-Szlovákiát

2011. július 1. - (mti)

Mindent vissza? cím alatt közöl kommentárt az Új Szó című szlovákiai magyar napilap pénteken azt fejtegetve, hogy alaptalan a szlovákok attól való félelme, hogy Budapest Dél-Szlovákia elcsatolásán fáradozik. „A kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény e heti parlamenti vitájában a Smer és a Szlovák Nemzeti Párt képviselői újra a szlovák nemzethalállal fenyegettek, azzal riogatva a szlovák választókat, hogy a kisebbségek nyelvi jogait bővítő jogszabály elfogadásával Szlovákia egy lépéssel újra közelebb került Dél-Szlovákia elszakadásához. Az ilyen heves parlamenti vitákat követően az itt élő magyaroknak a szlovák ismerőseik előtt gyakran kell magyarázkodniuk, hogy Magyarországnak esze ágában sincs elszakítania Szlovákia déli részét” - mutat rá cikkíró Molnár Iván. Megjegyzi: a magyaroknak nincs könnyű dolguk, hiszen mára a mérsékeltebb szlovák média is nap mint nap azt sulykolja az emberekbe, hogy a jelenlegi magyar politikai vezetés a történelmi Magyar Királyság feltámasztásáról álmodik. „Megalapozott ez a véleményük? Ha eltekintünk a szubjektív nemzeti érzelmektől, a válasz egyértelmű: nem” - szögezi le az Új Szó. Felteszi a kérdést: mit nyerne Magyarország egy esetleges határmódosítással? „Ha ez kizárólag a magyarok által lakott régiókat érintené - amiben nem lenne benne Pozsony, Kassa és a Nyitrai járás sem - nagyjából félmillió magyart és, a terület nagyságától függően mintegy 600-800 ezer, magyarul többnyire nem, vagy csak nagyon rosszul beszélő szlovákot, akik semmilyen formában nem kötődnek Magyarországhoz, és akik mindent elkövetnének, hogy mihamarabb visszakerüljenek az anyaországhoz” - fejti ki a lap. Az újság szerint „már ez önmagában fenekestül felforgatná az egész magyar politikai rendszert, hiszen a nemzeti érzelmű magyar pártok asszimilációs törekvései miatt a magyar politikai és jogrendszerben ugyanolyan deviáns folyamatok indulnának be, mint amilyeneket a jelenlegi szlovák politika produkál”. „Nem hivatkozhatunk a gazdasági érdekekre sem, hiszen Dél-Szlovákia az ország egyik legkevésbé fejlett régiója, elhanyagolt infrastruktúrával, magas munkanélküliséggel, szétvert élelmiszeriparral. Magyarországnak már ma gondot okoz a mezőgazdasági termékek értékesítése, egy mezőgazdasági jellegű terület megszerzése inkább nyűgöt jelentene számára mint előnyt” - vélekedik a szerző. „Az igazság az, hogy a magyar államérdek jelenleg azt diktálja, hogy a dél-szlovákiai magyarlakta régiók megmaradjanak Szlovákiának” - állítja a lap. Hozzáteszi: „A fent említett okokon kívül ugyanis ennek egy hatalmas előnye is van a magyar politika számára. A szlovákiai magyar kisebbségen keresztül befolyásolhatja a szlovák politikai és gazdasági döntéseket.” „A szlovák politikusok már nemegyszer bebizonyították, hogy úgy táncolnak, ahogy a magyar politikusok fütyülnek. Egy esetleges határrevízió csak fordítana a kockán. Az ezzel riogató szlovák politikusok számára tehát csak egy kérdésünk lehet: minek lenne Magyarországnak a problémás Dél-Szlovákia, ha - nagyrészt a szlovák politikusoknak is köszönhetően - már most hatalmat gyakorolhat egész Szlovákia felett?” - záródik az Új Szó kommentárja.

Rossz szomszédság

2011. június 29. - (felvidek.ma)

Negyedik félként a magyarországi szlovák önkormányzat képviselőit is oda kell ültetni a tárgyalóasztalhoz, és addig folytatni az egyeztetést a megoldások lehetséges módjáról, amíg mind a négy fél számára elfogadható megoldás nem születik. A tárgyalásokon eldőlne, hogy melyik fél az, amely komolyan kívánja a szlovák-magyar jószomszédi kapcsolatokat és melyik nem. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy mindkét fél egyaránt akarja, mert csak akkor fog megegyezés születni. A jelenlegi helyzet tarthatatlan. Lassan ott tartunk már, hogy a közmondásunkon is változtatni kell, mert a rossz szomszédság már nem török, hanem szlovák átok!

http://www.felvidek.ma/nezopont/jegyzet-kommentar/29212-rossz-szomszedsag

Győztes magyar-szlovák médiaprojekt

2011. június 30. - (parameter.sk)

A komáromi Pons Danubii EGTC (európai területi és együttműködési társulás) egy határon átnyúló médiaprojektet valósít meg az elkövetkezendő 2 évben. Győztes EU-pályázatuk összköltsége közel 300 ezer euró, ebből 5 százalék az önrész, a többi EU-s támogatás. Bara Zoltán, a társulás igazgatója elmondotta, hogy a munkában 8 városi televízió (Észak- és Dél-Komárom, Tata, Kisbér, Gúta, Ógyalla, Érsekújvár, Szőgyén) kapcsolódik be, de később másokkal is számolnak. A projekt lényege, hogy az említett televíziók valamelyike, vagy a társulás saját stábja naponta készít egy friss híranyagot, amelyet mind Szlovákiában, mind Magyarországon bemutatnak - ha szükség lesz rá, feliratozva is:

http://www.parameter.sk/rovat/regio/2011/06/30/gyoztes

-magyar%E2%80%93szlovak-mediaprojekt

Felszámolt demokrácia? H. Clinton tisztában van a magyar helyzettel

2011. június 30. - (hirszerzo.hu)

Az amerikai külügyminiszter szerint amíg le lehet váltani egy hatalmat, nincs szó diktatúráról. Pontos, árnyalt helyzetképpel rendelkezik a magyar belpolitikai helyzetet illetően Hillary Clinton - mondta el a Hírszerzőnek Schifffer András, miután más ellenzéki politikusokkal és civil szervezetekkel közösen találkozott az amerikai diplomácia irányítójával. Az LPM frakcióvezetője szerint Clinton úgy vélte, amíg megvan a lehetősége annak, hogy egy hatalmat ugyanúgy leváltsanak a választók, ahogy kormányzati pozícióba is emelték, nem lehet a demokrácia megszűnéséről beszélni:

http://hirszerzo.hu/belfold/20110630_clinton_schiffer_transzatlanti

Deutsch durván kifakadt a Hillary-levél miatt

2011. június 28. - (Lengyel Tibor - Népszava)

Felkorbácsolta a kedélyeket az egykori demokratikus ellenzék képviselőinek az amerikai külügyminiszterhez írt levele, melyben kifejtik: Magyarországon autokratikus rendszer épül. Az aláírók azt kérték a Tom Lantos Intézet megnyitására szerdán Budapestre érkező Hillary Clintontól, hogy Orbán Viktor kormányfővel való találkozóján „álljon ki a veszélyeztetett szabadság mellett”. A levélben - melyet többek között Demszky Gábor, Haraszti Miklós, Kenedi János, Konrád György, Magyar Bálint, Mécs Imre és Tamás Gáspár Miklós írt alá - kifejtik: „hazánkban az elmúlt egy évben súlyos sebeket ejtettek a jogállamon. A kormányfő (...) koalíciója szisztematikusan lebontja a hatalmi ágak elválasztásának alkotmányos garanciáit”. Mécs Imre lapunknak azt mondta, a magyar származású amerikai képviselőről elnevezett központ azon demokratikus értékek védelmére jön létre, melyek „most komoly veszélyben vannak, így van mit védeni és van mi ellen védeni”. Úgy vélte, az Orbán-kormány „lehetetlenné kívánja tenni az egészséges kormányváltásokat és a demokratikus létet”. Mécs emlékeztetett, hogy George Bush amerikai elnök az ő meghívására vett részt 1989-ben az ellenzéki kerekasztalon, ma pedig az ott felépített demokratikus alapértékek leépítése zajlik. Szerinte az amerikai külügyminiszter bizonyára megtalálja a módját, hogy Orbánnal találkozva a diplomácia hangján szóba hozza ezeket a kérdéseket. „Nem kell őt félteni” - tette hozzá. A levél a brit gazdasági hetilap, a The Economist blogján is téma volt. A bejegyzés írója szerint ha Lantos még élne, nem lenne teljesen elégedett azzal, hogy Magyarország milyen irányt vett. Utaltak a Velencei Bizottság jelentésére, amely élesen bírálja az új alaptörvény egyes elemeit. Nem osztja viszont a levélírók aggodalmát Deutsch Tamás. A fideszes EP-képviselő - utalva az egykor SZDSZ-es aláírókra - új megvilágításba helyezte a párt nevét: „SZerencsétlen Dilis SZ**háziak.” Akik - tette hozzá blogjában a képviselő -, „bármikor képesek a demokratikus (sic!) ellenzék emlékét és a hazájukat elárulni”.

Orbán: Újra kellene egy Reagan

2011. június 29. - (index.hu)

Átadták Ronald Reagan volt amerikai elnök bronzszobrát a Szabadság téren, ahol Orbán Viktor és Condoleezza Rice is méltatta erényeit a hidegháború befejezésében. Orbán szerint Magyarországnak is erőt kell merítenie a példájából, és még falakat kell lebontanunk. Rice szerint a szobor emlékeztet rá, hogy nem szabad magukra hagyni a szabadságért harcolókat:

http://index.hu/belfold/2011/06/29/ronald_reagan_atkel_a_szabadsag_teren

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=444974

http://hvg.hu/itthon/20110629_amerika_magyar_baratsag_rice

http://hvg.hu/itthon/20110629_schmitt_pal_egyesult_allamok

http://vastagbor.blog.hu/2011/06/29/semjen_reagen?utm_source

=ketrec&utm_medium=link&utm_content=2011_06_30&utm_campaign=index

http://kepviselofunky.blog.hu/2011/06/29/semjen_zsolt_ronald_reagan_dijas_1?

A Nemzeti Együttműködés Reaganje

2011. június 27. - (hirszerzo.hu)

Szükségem van Reaganre. Ki mással is takaróznék napokkal azután, hogy nem kevesebb, mint 12 db együttműködést kötöttem új szövetségesünkkel, államadósságunk felvásárlójával, a Kínai Népköztársasággal? Én ezt értem azon, hogy a piacról is tudjuk finanszírozni magunkat. A világgazdaságban jelenleg keleti szél fúj. Nincs szükség az IMF-re, Kína 100 milliárdos történelmi segítségére van szükségünk. A gazdasági szabadságharcnak vége:

http://hirszerzo.hu/publicisztika/20110627_nemzeti_egyuttmukodes_reaganje

A magyarok washingtoni pártfogója

2011. június 30. - (Népszabadság)

Az amerikai külpolitika egykori mesteréről, Tom Lantosról elnevezett intézet ma nyílik Budapesten. A hazai közvélemény máig keveset tud arról, hogy a képviselőnek a magyarságért folytatott erőfeszítéseiben milyen különleges szerepet játszott a felesége. A gyakran belviszálytól, múltbeli sérelmektől és előítéletektől hangos közéletünkben Annette Lantos szolgálatának ma is üzenete van:

http://nol.hu/kulfold/20110630-a_magyarok_washingtoni_partfogoja

Rice: A Tom Lantos Intézet segít helyes irányban maradni

2011. június 30. - (InfoRádió / mti)

A Tom Lantos Intézet segíteni fog abban, hogy helyes irányban maradjunk az emberi szabadság biztosításában - mondta Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter az egykori washingtoni kongresszusi képviselő nevét viselő kutatóintézet ünnepélyes megnyitóján csütörtökön a Parlamentben. Rice - aki elvállalta az intézmény társelnökségét - arról beszélt, hogy Tom Lantos különleges ember, erőteljes erkölcsi hatalom volt, mélyen hitt a szabadság iránti vágyban és ezen törekvés egyetemességében. Meggyőződése volt, hogy az emberi szabadság elterjed. Úgy fogalmazott: „Bármikor, amikor találkoztunk, amikor nemzetbiztonsági tanácsadó vagy külügyminiszter voltam, és értésemre adta, hogy letértünk az emberi szabadság kérdésében a helyes útról, úgy gondoltan, jobban teszem, ha ellenőrzöm az iránytűmet, mert ha Tom úgy gondolja, hogy letértünk, akkor bizonyára letértünk”. „A Tom Lantos Intézet segíteni fog, hogy helyes irányban maradjunk az emberi szabadság biztosításában nemcsak saját magunk, hanem azok érdekében is, akik egyelőre nem rendelkeznek vele” - mondta. Tom Lantos szerette Amerikát és Magyarországot is, arra törekedett, hogy összekapcsolja a két országot a szabadság szeretete alapján, abban a törekvésben, hogy egyetlen férfi, nő és gyerek se éljen zsarnokságban. „Ez az intézet egyesít bennünket az Atlanti-óceán két oldalán ezen cél, ezen álom megvalósításában” - tette hozzá Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter:

http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-443107

A Fidesz miatt Tom Lantos foroghat a sírjában

2011. június 30. - (a Sme alapján: felvidek.ma)

A Fidesz miatt Tom Lantos foroghat a sírjában. - A Sme napilap ezen a címen tovább folytatja Fidesz és Magyarország kormánya elleni hadjáratát. Ugyanazon liberális „szakkommentátor” tollából, aki az előző, sorozatos Fidesz-gyalázásokat is jegyzi, újabb becsmérlő cikket közöl Charles Gati, magyar származású politológusnak a Népszavában megjelent írására hivatkozva. Az okot most a Tom Lantos Intézet budapesti irodájának megnyitása és Alapítványának magyarországi tanácskozása adta. Gati állítása szerint, „Tom Lantos élete utolsó két évében elég élesen elhatárolódott a Fidesz magyarországi politikájától, s ha élne, nem biztos, hogy az ünnepélyes megnyitón személyesen részt venne, mivel az Intézet a Fidesz politikusainak ízlése szerint lett létrehozva”. Majd tovább folytatja, „mit mondana az évtizedekig joggal az egyik legelismertebb amerikai politikusnak tartott Lantos, ha látná, hogy az emberi jogok védelmében szerzett tekintélyét azok a politikusok lovagolják meg, akiknek a lapjai és szélsőjobb alkalmi szövetségesei előszeretettel állították be őt a magyar nemzet elleni liberális (értsd: zsidó) világ összeesküvés tipikus képviselőjének. Ráadásul ugyanezek a politikusok 2008-ban, röviddel az amerikai politikus halála után az intézet magyarországi működését, amely Lantos emberi jogokat védelmező munkáját támogatta volna, elutasították. Elsősorban azért, mert az ötlet még az előző kormány idején született, és akkor az Intézetben nem tudták volna a saját embereiket elhelyezni”. Még csak meg sem fordul a cikk írójának fejében, hogy az MSZP esetében a „kecskére bízták volna a káposztát”. Sem Gátit, sem a Sme „szakíróját” nem zavarja az a csúsztatást, hogy a Fidesz a Jobbik ideológiáját soha nem vallotta, hogy a Fidesz politikusai elhatárolódtak a szélsőjobb rasszista és cionista megnyilvánulásaitól. Az is szálka a szemükben, hogy mindezt a jelenlegi amerikai kormány kedvezően értékeli, és a megnyitóra magas rangú kongresszusi képviselet és maga Hillary Clinton amerikai külügyminiszter érkezik ma Budapestre. A Sme cikkírója gúnyosan állapítja meg: „Ma Orbán kormányának fontosabb, hogy a Tom Lantos Intézet megnyitására szóló meghívást jó indokkal még maga Clinton külügyminiszter asszony sem tuja lemondani. Legalább lefényképezkedni vele Pesten fontos annak a kormánynak, amelyik nyugaton már oly sok mindent elbaltázott. S az, hogy Tom Lantos valószínűleg forog a sírjában, már mellékes”.

A Jobbik nem kér a Tom Lantos Intézet létrehozásából

2011. június 30. - (mti)

A párt elsősorban a névadó személye miatt utasítja el a Tom Lantos Intézet létrejöttét. Eközben már megkezdődött az intézet avatási ünnepsége a Parlamentben. A Jobbik továbbra sem ért egyet a Tom Lantos Intézet létrehozásával - jelentette ki az intézet hivatalos budapesti megnyitója előtt tartott sajtótájékoztatóján Gyöngyösi Márton. Az ellenzéki politikus azt mondta: elsősorban a névadó személye miatt utasítják el az intézet létrejöttét:

http://hvg.hu/itthon/20110630_jobbik_tom_lantos_intezet

A magyarok vagyonának tizede lehet külföldön

2011. július 1. - (napi.hu)

A magyarok vagyonából tavaly jelentős összegek távoztak az országból. Ez a folyamat ugyan lelassult, de a pénz áramlási irányában nem látszik fordulat, amin az adóamnesztia sem igazán változtathat − derült ki a tegnapi privátbankári konferenciáján. Szerencsésebb lett volna a sorrendet megfordítani, előbb hazahozni a külföldi vagyonokat és csak azután államosítani − jelentette ki a Blochamps Capital Kft. második privátbankári konferenciáján Szabó Sándor, a K&H privátbanki igazgatóságának vezetője, összevetve a kormányzat adóamnesztia-intézkedéseit a nyugdíjpénztárak körüli fejleményekkel:

http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/a_magyarok

_vagyonanak_tizede_lehet_mar_kulfoldon.488246.html

Csurka István mint a Fidesz szövetségese?

2011. június 27. - (hvg.hu)

A hatalomhoz való dörgölőzés, illetve a Jobbik mint közös ellenség indokolhatja a MIÉP-nek a Fidesszel kapcsolatos pozitív álláspontját. A Magyar Fórumot pedig - bármilyen szélsőséges is - nem feltétlenül kell karanténba zárni - vélik a hvg.hu-nak nyilatkozó fideszes politikusok.

Bár korábban a Fidesz és a MIÉP viszonya meglehetősen hűvös volt, az utóbbi időkben Csurka István és pártja látványosan pozitívan viszonyul a kormánypárthoz. Ennek első jele még a Fidesz ellenzéki korában, tavaly március 15-én érzékelhető volt, amikor Csurka ünnepi szónoklatában kifejezetten barátságosan beszélt a kormánypártról. Aki azóta akárcsak időnként belenéz Csurka István orgánumába, a Magyar Fórumba, az észreveheti: a nemzeti radikalizmus egykor vezető szócsöve a Fideszről - ha időnként bírálatot is tesz közzé - alapvetően a dicséret hangján szólal meg és a bírálat is inkább az „érted haragszom, nem ellened” hangnemében íródik. (…) A kormánypárti politikus Csurka Istvánnak a Fideszhez való pozitív viszonyulását azzal indokolta, hogy szerinte Csurka „a hatalommal és a sikerrel barátságos, illetve arról lehet szó, hogy ott a Jobbik, mint közös ellenség”:

http://hvg.hu/itthon/20110627_csurka_istvan_fidesz

Mennyei béke, szeretet és egyetértés...

2011. június 28. - (nepszava.hu)

Úgy tűnik, Orbán Viktor végérvényesen megsértődött az Európai Unióra. Persze sejthető volt ez már bizonyos, korábbi, árulkodó jelekből. Például, hogy jó ideje eltűntek az uniós zászlók a kormányzati sajtótájékoztatókról és a középületeinkről is. Vagy Orbán Viktor sértett nyilatkozataiból, melyek szerint ugye Brüsszel nem Moszkva. De Peking azért lehet? Bevallom, hogy én teljesen megértem Orbán Viktort. Orbán Viktor ugyanis egy pártállami diktatúrát álmodott, melyben nincs működő parlamentarizmus, nem érvényesülnek a jogállamiság, a modern, polgári köztársaság szabályai és jogelvei. Melyben a kormányzati hatalom totális és korlátozhatatlan, tehát nem szól bele sem alkotmánybíró, sem költségvetési tanács, sem pedig ombudsman. Melyben nincsenek emberi, állampolgári és szociális jogok, azaz csak addig vannak, amíg a korlátlan hatalom másképpen nem gondolja. Melyben nincsen sajtószabadság és egyetlen, szerzett jog sincsen biztonságban. Hiszen a korlátozásmentes hatalom kénye-kedve szerint bármilyen jogot csorbíthat, akár visszamenőlegesen is:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=443777

Orbán a pekingi modellt másolná

2011. június 28. - (nepszava.hu)

Keleti szél fúj a Duna partján: Orbán Viktornak megtetszett a kínai modell, a centrális erőtér és a vadkapitalizmus szimbiózisa. A Fidesz, ha Kínát kell minősíteni, átesett nem is a ló, hanem egy komplett ménes túloldalára. Miközben alig három éve ellenzékből még hevesen bírálta a szocialista kormányt, mert szóba mert állni az emberi jogokat lábbal tipró pekingi vezetéssel, most már egyesesen szövetségről beszél és betiltja a tibetiek budapesti tüntetését:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=443957

Kínán lovagolni = Nem menő

2011. június 27. - (index.hu)

Az őszödi beszéd után az elmúlt héten újabb sokk érte a magyar közvéleményt. Nagyon nehéz volt feldolgozni, hogy a magyar politikusok hazudnak, erre most, amikor már majdnem begyógyultak a Gyurcsány Ferenc által ejtett sebek, kiderül, hogy pénzért bárkivel összefekszenek:

http://index.hu/velemeny/menonemmeno/2011/06/27/kinan_lovagolni_nem_meno

Azért ellenőrizték szombaton a tibetieket, mert akkor érnek rá

2011. június 27. - (index.hu)

Jogszerű rutinellenőrzés zajlott szombaton, írta az Index megkeresésére a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, miután arról érdeklődtünk, valóban hívtak-e be tibeti menekülteket a kínai kormányfő látogatásának napján a hivatalba. A hatóság azt állítja, azért hívták be szombatra a tibetieket, mert figyelembe vették, hogy hétköznap dolgoznak. Az ügyet az ombudsman is vizsgálja:

http://index.hu/belfold/2011/06/27/rutineljarasra_hivtak_be_a_tibetieket

Kínai korpa

2011. június 27. - (nepszava.hu)

Ha jön a megmentő, az angyal, hogy ne mondjam, a sárga angyal, akire hónapok óta vártunk, aki miatt kínai rulettet játszhattunk az IMF-fel, az EU-val, mindenkivel, aki ellen virtuskodni lehetett, akkor bizony le kell mondani arról, hogy pont ezt az alkalmat használjuk ki a szíves megmentőről gondoltak kimondására. Senki nem várhatja el Orbán Viktortól, hogy Ven Csia-pao jelenlétében nyilvánosan bírálja az emberi jogokkal kapcsolatos kínai álláspontot. Bizonyára az is komoly diplomáciai gondot okozott, hogy bocsánatot kapjon azért, mert az ő jó embere, bizonyos Balog Zoltán államtitkár három éve még tibeti zászlót lobogtatott a Kossuth-téren. Derék dolog, hogy ezt a remek Balog embert nem váltotta le:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=443466

Kínai kapcsolat

2011. június 27. - (mh)

Magyarország eladósodott, elszegényedett, magas munkanélküliséggel küzdő uniós tagállam, amelynek optimális gazdasági kibocsátása megreked a háromszázalékos gazdasági növekedés körül. Ha nem áramlik ide a friss működő tőke, és ha nem vásárolnak magyar államkötvényeket, még évtizedek múltán is a felsorolt „adottságok” gyötrik majd az országot. A kínai kapcsolat tehát a jövő üzleti opciója. Lehet rajta - politikai témák miatt - „habozni”, de nincs értelme. Pont az Egyesült Államok példája mutatja ugyanis: a pénznek nincs szaga:

http://www.magyarhirlap.hu/velemeny/kinai_kapcsolat.html

Szabadságjogok: Budapestből Peking?

2011. június 28. - (nepszava.hu)

Példátlan, állampárti stílusban akadályozta meg a kormány, hogy a Tibet szabadságáért szót emelők demonstrálhassanak a kínai kormányfő látogatása idején. A BM szakhivatala nem reagált lapunk megkeresésére. Az ombudsman vizsgálatot indított az ügyben, a miniszterelnök pedig arra utalt: a tüntetések lerombolják Magyarország fontos céljait, ezért „balhé nincs”:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=444033

Orbán és a kishitűség

2011. június 28. - (Népszabadság)

Magyarország mindig is elismerte, és elismeri az egy Kína elvet. A két ország kapcsolatát egymás politikájának tiszteletben tartása jellemzi. Hazánk készen áll arra, hogy hídfőállást képezzen Kína számára, melyet első helyen említenek az új bajnokok között - mondta szombaton a kínai miniszterelnök részvételével zajlott gazdasági fórumon Orbán Viktor, aki 11 éve még fehér kendőt kötött és a dalai lámát fogadta. Igaz, tavaly miniszterelnökként ez már nem fért bele a sűrű programjába, noha pártja még két évvel ezelőtt is kiállt a tibetiek mellett. Van ilyen:

http://nol.hu/lap/allaspont/20110628-kishituseg

Kína bevásárolt: jó, de mi van a számlán?

2011. június 27. - (velemenyvezer.blog.hu)

Beszéljünk egy kicsit arról, amiről a magyar kormány győzelmi jelentései hallgatnak. Arról, hogy nem tudjuk, hogy a valóságban milyen szoros lesz ez a barátság, és ha az lesz, mibe kerül majd az országnak. Az egymilliárd eurós hitel ugyanis egyelőre egy keret, amit majd a Kínában befektető magyar vállalatok vehetnek igénybe számtalan feltétel teljesülése esetén, a magyar állampapír kínai megvásárlása pedig egy lehetőség, amiről a jövőben döntenek a keleti országban. És persze ne feledjük azt sem: minden uniós tagállam szeretne Kína európai kapuja lenni, a kínai politika pedig van olyan okos, hogy ezt a mézesmadzagot mindenkinek az orra előtt elhúzza:

http://velemenyvezer.blog.hu/2011/06/27/kina_bevasarolt_de_mi_van_a_szamlan

„Nehezen élte meg” a kormány az elmélyülő kínai barátságot

2011. június 28. - (origo.hu)

Magyarország gazdasági érdeke fontosabb, mint az emberi jogok mellett való kiállás - több vezető kormányzati tisztviselő is ezzel magyarázta az [origo]-nak, hogy miért hagytak fel Kína nyílt bírálatával. A források szerint Orbán Viktor évek óta készül a váltásra, már a tavalyi választások előtt is ezt készítette elő, amikor visszafogta a Tibet mellett kiálló fideszeseket. Kormányzati tisztviselők szerint most nem olyan a helyzet, hogy konfrontálódni lehetne Kínával ilyen ügyek miatt:

http://www.origo.hu/itthon/20110628-a-fidesz-es-a-kdnp-vezetoi-kinaellenes-kijelenteseirol.html

Szijjártó: Magyarországon van Európa legstabilabb politikai rendszere

2011. június 28. - (hirado.hu - fidesz.hu)

Történelmi segítségnek nevezte Orbán Viktor a kínai kormány és Magyarország közötti megállapodást. Egymilliárd eurós hitelkeret, gazdasági, és kulturális együttműködés, magyar állampapírok vásárlása és egy logisztikai központ kialakítása - röviden talán így foglalható össze Orbán Viktor magyar és Ven Csia-pao kínai miniszterelnök hétvégi találkozója. A parlamentben azonban épp hogy csak érintették a megállapodás gazdasági részét:

http://fidesz.hu/index.php?Cikk=164690

Határsértő a Fidesz egyházi törvénye

2011. június 27. - (nepszava.hu)

Több alapelvet, így az állam és az egyház szétválasztását, illetve az állam előtti egyenlőséget is sérti a közelmúltban benyújtott egyházi törvénytervezet - állítja az MSZP. Nyakó István és Lendvai Ildikó, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság szocialista tagjai tegnap részletesen ismertették pártjuk módosító javaslatait az új törvény kapcsán. Nyakó a javaslat pozitívumaként említette, hogy egy bíróság hatáskörébe rendeli az egyházak bejegyzését, és ezer főhöz kötnék az alapításhoz szükséges létszámot. Ám a tervezet aggályos abból a szempontból, hogy sérti az állam és az egyház szétválasztásának alapelvét, mert a törvény definiálja, hogy mi a vallás. Az MSZP szerint a jogalkotó nem emelheti törvénybe saját vallásfogalmát:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=443625

Halálos ölelés

2011. június 27. - (nepszava.hu)

Magyarországon virágzó iparággá lett a megélhetési kereszténység. A krisztusi tanítás világosan fogalmaz, amikor az imádságot a szobák magányába száműzi. A Fidesz-KDNP politikusai ellenben előszeretettel fényképezkednek ájtatoskodás közben, főpapok kezét csókolgatják kamerák előtt. Őszinte tanúságtétel ez, avagy politikai tőke kovácsolása? Politikai gyakorlatuk alapján az előbbit erősen kétlem. Idáig érve, bizonyára úgy tűnik, hogy egyházellenes vagyok, holott ez nem igaz:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=443454

Az életre tanítani

2011. június 27. - (nepszava.hu)

Csökken a kormányzó párt népszerűsége, de politikusai szemmel láthatóan magabiztosak. Ennek meg is van az alapja. A megszerzett szabadságjogok jó részét nem is olyan suttyomban, nem is olyan lassan mind-mind visszavették, saját hatalmukat bebetonozták, jólétüket megalapozták, anélkül, hogy nagyobb ellenállásba ütköztek volna. Ma ismét ott tartunk, hogy a pártközpontban dőlnek el a dolgok, és a pártakaratot minden gondolkodás és minden akadály nélkül, akár egyetlen nap alatt állami akarattá transzformálja az önálló gondolkodás jogától megfosztott Parlament. Ismerős ez a pártállami mechanizmus mindenkinek, aki ismeri a rendszerváltást megelőző döntési folyamatokat. Megfigyelhető a pártállam másik jellemzője is: az állam beleavatkozik a magánszférába, törvénnyé emelve az állam elvárásait, például a hit, a gyermekszülés, a gyermeknevelés terén:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=443458#null

Pintér: Fel kell készíteni a rendőröket az etnikai konfliktusokra

2011. június 27. - (mti)

A belügyminiszter szerint a gazdasági válság hatására, nem várt módon kiéleződtek az etnikai feszültségek Magyarországon, ezért olyan rendőrök kellenek, akik kezelni tudják ezeket a konfliktusokat. Ezért kétnapos képzést tartanak a rendészeti akadémián. A képzés megnyitóján részt vett az amerikai nagykövet is, aki elmondta, hogy Magyarország nincs egyedül az ilyen jellegű problémákkal:

http://www.origo.hu/itthon/20110627-pinter-fel-kell-kesziteni

-a-rendoroket-az-etnikai-konfliktusokra.html

Elbizonytalanodtak a kormánypártok a választási matektól

2011. június 27. - (origo.hu)

A kis pártok elkötelezett szavazói és a kevesebb parlamenti hely miatt versenyhelyzetbe kerülő kormánypárti jelöltek nehezítik az új választási törvényt előkészítő bizottság munkáját. Bár az egyfordulós választási rendszer olcsóbb lenne, ellene szól az [origo]-nak beszélő fideszesek szerint, hogy erős koalíciót kovácsolhat az ellenzéki pártok között. Egyelőre nincs alternatíva a sokat szidott kopogtatócédula kiváltására sem. Hogyan választhatunk 2014-ben?

http://www.origo.hu/itthon/20110627-valasztjogi-reform

-vitak-miatt-kesik-az-uj-valasztasi-rendszeren-dolgozo.html

Ijesztő jövőt sugall a közmunka-program

Orwelli, de inkább a sztálini munkatáborokra emlékeztető az elképzelés

2011. június 27. - (168ora.hu)

Rossz nyomon jár az, aki szigorúan közgazdasági szempontok és törvényszerűségek alapján igyekszik megérteni a kormány foglalkoztatás-növelő programját. Az ugyanis sokkal inkább a Fidesz-vezetés sajátos vízióira, semmint a gazdaságpolitikai realitásokra épül, világossá téve: Orbánék a piacgazdaság helyett a mindenható államban hisznek. Nehéz értelmezni, mit is jelent a kormányfő állandó hivatkozása arra, hogy „munka alapú társadalomra” van szükség: legutóbb a kínai miniszterelnök látogatásán hangzott el ez az ominózus kifejezés, mondván, hogy az erre való törekvés közös bennünk. Nehéz lenne ezt vitatni, mivel a történelem kezdete óta minden társadalom a munkára épül, a kérdés inkább az, milyen társadalom és milyen munkára. Orbán kijelentése éppúgy igaz az ősközösségi, rabszolgatartó, feudális, kapitalista és szocialista társadalmi rendekre, hogy a történelemkönyvekből ismert példákat soroljuk, jó lenne tudni, ezek valamelyikére gondolt-e a kormányfő, vagy valami teljesen újra, a kínai párhuzam mindenesetre elgondolkodtató:

http://www.168ora.hu/buxa/munkaeropiac-kozmunka-foglalkoztatas-78046.html

120 ezer gyerek élhet mélyszegénységben Magyarországon

2011. június 27. - (MR1-Kossuth Rádió)

Magyarországon 20 ezer gyerek éhezhet a nyári szünetben. Sokan a szünidő miatt nem jutnak meleg ételhez. Sok szülőnek jelent gondot nyáron meleg ételt tenni a gyerekek elé. Egy négygyermekes anyuka a Magyar Rádió Napközben című műsorában például azt mondta, abból a pénzből, amiből gazdálkodniuk kell, egyszerűen ezt már nem tudja biztosítani. Tanév idején ez nem gond, mert a kedvezményesen ebédelhetnek, nyáron azonban nincs ilyen lehetőség, a kicsik pedig szabályosan éheznek, meleg ételt például négy napja ettek:

http://hvg.hu/itthon/20110627_nyari_szunet_ehezo_gyerekek

Ezer milliárddal nőtt az államadósság fél év alatt

2011. június 28. - (Népszava)

Nem az adósság csökkentésében állítottunk fel világrekordot, hanem az adósság halmozásában döntöttük meg a mindenkori magyar csúcsot. Orbán Viktor pár napja dicsekedett azzal, hogy világrekordot hoztunk össze adósságcsökkentésből. A kormányfő bejelentésében szinte minden számot eltévesztett és az államosított nyugdíjvagyonból az egy évvel ezelőtti szintre visszaszorított hiány még csak nem is magyar rekord, hiszen a Bokros-csomag hatására annak idején erőteljesebb volt a csökkenés. Az pedig már az Államadósság Kezelő Központ közleményéből derült ki, hogy az utolsó összesített adatok szerint, május végére sosem látott magasságba, 21 ezer milliárd forint fölé emelkedett a központi költségvetés adóssága. A korábbi rekord a márciusi 20 812 milliárd forint volt, míg tavaly év végén még csak 20 041 milliárddal tartoztunk a hitelezőinknek, azaz a mostani 21 116,5 milliárd forintos adóssággal több mint ezer milliárd forinttal nőtt az államadósság 2010 vége óta. A rekord döntéshez elsősorban a május elején kibocsátott eurókötvénynek járultak hozzá, de jelentős volt a forintkibocsátás is. Az államosított magánnyugdíjpénztári vagyon beérkezésének köszönhetően júniusban bizonyára jelentősen csökkent a hiány, a hó végén várható újabb adatokból várhatóan már az derül majd ki, hogy a költségvetés bruttó adósságállománya ismét a lélektani 20 ezer milliárd forintos határ alá csökken.

A költségvetést szolgálja a nemburgeradó

2011. június 28. - (nepszava.hu)

A leginnovatívabbnak és legkreatívabbnak az újabb és újabb adók kivetésében bizonyult eddig a Fidesz-kormány. A párt a választások előtt mindenkinek a helyzete javulását ígérte, különösen a vállalkozók terheit ígérte enyhíteni. Ehelyett a legrafináltabb ágazati és válságadókkal, kötelező béremelésekkel és most nemburgeradóval támadja a magyarországi cégeket, miközben a munkavállalókat is egyre nehezebb helyzetbe hozza:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=444021

Valami nem megy jól, már megint kockázatosabbak lettünk

2011. június 27. - (hvg.hu)

Orbán Viktor nyilván nem így látta a helyzetet, amikor kijelentette: „ezzel a magam részéről az ország finanszírozásának középtávú bizonytalanságát eltűnni látom”. Sőt megtetézte mondandóját: „a magyar gazdaság újjászervezésének programja nem akadhat el pénzügyi bizonytalanság miatt”. De egyelőre ettől sem hatódott meg a piac. A magyar költségvetéssel és a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatos kockázatok továbbra is fennállnak, ami a forint sérülékenységét és további gyengülésének esélyét is fenntartja:

http://hvg.hu/gazdasag/20110627_magyar_cds_felar

Ezermilliárdos visszavágás

2011. június 28. - (magyarhirlap.hu)

A több mint háromezer magyarországi önkormányzatból 1700-nál nem lehet főállású a polgármester Ha az oktatási feladatok is átkerülnek állami finanszírozásba, akkor ezermilliárddal is csökkenhet az önkormányzatok finanszírozása - értesült lapunk. Jelenleg ennek részletein dolgozik a Belügyminisztérium. A Fidesz-KDNP-frakció „érintettjei” (polgármesterek, önkormányzati vezetők) hallani sem akarnak a további elvonásokról. Úgy tudjuk, az iparűzési adó kötelező lesz, annak alsó határát a belügyi tárca állapítja meg:

http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/ezermilliardos_visszavagas_.html

„Együtt működünk!” - Nekünk kell majd

eltakarítani az Orbán-cunami hordalékát

2011. június 30. - (168ora.hu)

Az újonnan létrejött Egymillióan a Demokráciáért egyesület nem akar párttá válni, de a civil kontroll eszközeivel, tüntetésekkel, flashmobokkal szembeszáll a jelenlegi hatalom módszereivel. Az internetet és a civil párbeszédet tekintik fő eszközüknek, hogy demokratikus fordulatot érjenek el a magyar társadalomban. Erről Vámos Annamária, az egyik társelnök és Bódi Beáta, az egyik ügyvivő beszélt a 168 Óra Online-nak:

http://www.168ora.hu/itthon/nekunk-kell-majd-eltakaritani

-az-orban-cunami-hordalekat-78076.html

Jeskó József: Ha a jobboldal modernizációs kísérlete is elbukik…

2011. június 28. - (hvg.hu)

Az álszolidaritásra épülő magyar rendszer életképtelen. Ám Gyurcsány Ferenc után Orbán Viktor és a Fidesz átalakítási kísérlete is könnyen elbukhat, a világgazdasági helyzet, a választópolgárok ellenállása, vagy egész egyszerűen a koncepció hibás volta miatt. Ha ez bekövetkezik, akkor Magyarország tartós gyarapodásának esélye újabb évtizedre veszhet el - figyelmeztet a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója. (…) A magyar politika kulcskérdése valójában az, hogy az elvetélt baloldali reformkísérlet után megbukik-e Orbán Viktor koncepciója is. Ha a jelenlegi ellenzéki pártoknak lenne bármilyen azonosítható alternatívája ez talán nem is lenne olyan nagy baj. A kicsi és szétszabdalt MSZP részéről, azonban többnyire csak diktatúrázásra, illetve jól bevált jóléti ígéretek ismételgetésére futja. A Jobbik elnökének hagymázas gazdaságpolitikai elképzeléseiről - amelyekben a fizetésképtelenség bejelentésével gyakorlatilag államcsődöt kockáztatna - pedig jobb nem is beszélni, míg az LMP már csak mérete folytán sem nem tűnik reális alternatívának:

http://hvg.hu/velemeny/20110627_jesko_jobboldal_modernizacio

Török Gábor elemez: Ott pattog

2011. június 30. - (torokgaborelemez.blog.hu)

„Az ország egyetlen és utolsó esélye a Fidesz, ha ők is elbuknak, ennek az országnak vége.” Szerintem nem én vagyok az egyetlen, aki ilyen-olyan beszélgetésekben az elmúlt hónapokban többször is hallotta ezt a mondatot: előbb inkább lelkesen, aztán néha már csak rezignáltan. S bár mindentől idegenkedem, ami a politikában egyetlenről és utolsóról szól, s most sem gondolom, hogy ezzel a ciklussal véget érne a magyar történelem, el kell ismerni, hogy van némi igazság ebben az elsőre meglehetősen primitívnek látszó kijelentésben:

http://torokgaborelemez.blog.hu/2011/06/30/378_ott_pattog?utm_source

=ketrec&utm_medium=link&utm_content=2011_06_30&utm_campaign=index

A bélyeg ára

2011. június 30. - (nepszava.hu)

Miután a Fidesz-kabinet OKJ-s alkotmánybíró-képzőjének idei végzettjei megkapták bőrkötéses díszoklevelük, nehéz bármit is remélni az Alkotmánybíróságtól. Viszont van olyan, amikor kikerülhetetlen, hogy a taláros testülettől várjunk segítséget:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=444977

A Raoul Wallenberg Egyesület levelet írt Schmitt Pál államfőnek

2011. június 30. - (nepszava.hu)

Lenhardt Balázs, a Jobbik képviselőjének bő két héttel ezelőtti kijelentése a Parlamentben mind másra késztetik megszólalásra a jó érzésű embereket. Csak a politikusok, a kormánytagok hallgatnak, illetőleg a köztársasági elnök. Schmitt Pálhoz levelet írt a Raoul Wallenberg Egyesület, amelyben arra kéri az államfőt, hogy a Parlament elnökével együttműködve adjon ki olyan etikai normát, amely tiltaná a kirekesztő tartalmú felszólalásokat:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=444741

A Fidesz-állam civiljei

2011. június 30. - (Népszabadság)

Ha közvetlenül egy jogállami bástyát a Fidesz-állam nem tud eredményesen támadni (mint például egyházi ügyekben a vallásszabadságot, civil ügyekben pedig az egyesületek és alapítványok autonómiáját), akkor helyezzen reflektorfénybe egy részproblémát; egy valós, de a rendszer egészéhez képest kis fajsúlyú jelenséget, s ennek megszüntetése céljából „legyen kénytelen” korlátozni vagy felszámolni a közvetlenül még nehezen támadható demokratikus jogállami alapértéket:

http://nol.hu/velemeny/20110630-a_fidesz-allam_civiljei

A szlovén kormányfő bocsánatot kért Orbán Viktortól

2011. június 30. - (fidesz.hu)

Bocsánatot kért Orbán Viktor miniszterelnöktől szlovén kollegája Brüsszelben - erősítette meg Szijjártó Péter a Ma Reggelben. Borut Pahor szlovén kormányfő kritikát fogalmazott meg a magyar alaptörvényről és néhány más, a jelenlegi kormányzati ciklusban megalkotott jogszabályról, valamint Orbán Viktor miniszterelnök személyéről. Az is kiszivárgott, hogy a szlovén kormányfő azt mondta: „Magyarországot és kormányát kell kinyilvánítani Európa legaljasabb jobboldali gonosztevőjének”:

http://fidesz.hu/index.php?Cikk=164807

A fejekben lévő határokat is le kell bontani

2011. június 29. - (fidesz.hu)

Az MTI kérdésére, hogy a szlovén miniszterelnök Magyarország elszigeteléséről szóló kijelentése téma volt-e a megbeszéléseken, Göncz László azt válaszolta: közvetve érintették, és örömmel nyugtázták, hogy ennek kapcsán Brüsszelben megtörtént a találkozó, „és nyugvópontra helyezkedett a kérdés”. A szlovén miniszterelnök „nem túlságosan diplomatikusan fogalmazott”, egy olyan közegben egyébként, ami nem volt nyilvános. A lényeg, hogy „ennek akár a magyar közösségre, akár a bilaterális kapcsolatokra vonatkozó negatív hatása tudomásom szerint magyar részről nem lesz”, és ezt Szlovéniában is üdvözölik - jelentette ki a politikus:

http://fidesz.hu/index.php?Cikk=164780

Orbánék megmutatták, hogy merünk magunk lenni

2011. június 27. - (mti)

Orbán Viktor szerint a magyar kormány nem elméleti recepteket kínált Európának, hanem az ország megújításával gyakorlati példát mutatott a kontinensnek. A miniszterelnök ezt hétfőn, napirend előtt mondta a parlamentben a magyar EU-elnökséget értékelve. Szólt arról is, hogy Magyarország az elmúlt fél évben sokat visszaszerzett becsületéből. (…) A miniszterelnök szerint nemrég még Magyarország is Európa bajait gyarapította „meghamisított gazdasági adatokkal, hazugságokkal, legyengült, védtelen, kitett gazdaságunkkal”, mára azonban ebből sokat ledolgozott, és a magyar EU-elnökség munkájával sokat visszaszerzett becsületéből is az ország:

http://hvg.hu/itthon/20110627_orban_viktor_eu_elnokseg

„Nincs már új és régi Európa”

2011. június 27. - (hvg.hu)

“Franciaországban Magyarországot rendszerint a kelet-európai országok közé sorolták. Mára ez a kifejezés, amely figyelmen kívül hagyta mind a földrajz, mind a szellemi élet evidenciáit, kikopott a használatból: Magyarország bebizonyította, hogy megérdemli helyét Európa szívében” - az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük Laurent Wauquiez francia EU-miniszter a hvg.hu részére írott véleményét a magyar EU-elnökségről:

http://hvg.hu/velemeny/20110627_laurent_wauquiez

Balázs Péter: Megkönnyebbülés a magyar uniós elnökség vége

2011. június 27. - (mti)

Balázs Péter, a Bajnai-kormány külügyminisztere szerint Magyarország elvesztegette az EU-elnökség által nyújtott lehetőséget, az ország nemzetközi megítélése ma rosszabb, mint az EU-elnökség előtt volt. Magyarország kételyeket ébresztett bizonyos uniós értékek, például a szólásszabadság vagy egyes alkotmányos értékek tiszteletben tartását illetően; „ez sajnos egy elvesztegetett lehetőség volt, a legközelebbi ilyen alkalom nagyjából 15 év múlva adódik” - mondta a Közép-Európai Egyetem (CEU) EU-bővítési tanulmányok központját (CENS) vezető volt miniszter egy hétfői szemináriumán:

http://hvg.hu/vilag/20110627_balazs_peter_magyar_unios_elnokseg

A magyarok többsége semmit sem tud a soros EU-elnökség hat hónapjáról

2011. június 29. - (origo.hu)

Egy júniusban készített felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezett magyarok többsége nem tud egyetlen eseményt vagy eredményt sem megnevezni a soros EU-elnökség időszakából. Magyarország szerepvállalását a válaszadók fele tartja sikeresnek, ennek ellenére az elmúlt időszak nem hozott elmozdulást az uniós tagság támogatottságában. A magyarok fele tartja sikeresnek a soros elnökséget, ugyanakkor tízből heten egyetlen eseményt vagy eredményt sem tudnak megnevezni az elnökség időszakából:

http://www.origo.hu/itthon/20110629-kozvelemenykutatas

-tizbol-heten-nem-tudjak-hogy-mi-tortent-a-soros.html

Elnökségünket méltatta a Die Welt

2011. június 30. - (mh)

A német külügyminiszter gratulációja után a berlini konzervatív napilap, a Die Welt elismeréssel írt a ma lezáruló magyar EU-elnökségről. Idehaza is kedvezőnek látja a többség a mérleget, az MSZP-szavazók közül is csak 50 százaléknyian vannak, akik kedvezőtlennek tartják az uniós fél évet. Nyilatkozatban gratulált a magyar euró­pai uniós elnökséghez a német külügyminiszter. Guido Westerwelle kiemelte: az Európai Unió bővítési politikája iránti különleges magyar elkötelezettségnek köszönhető, hogy közvetlenül küszöbön áll a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások lezárása:

http://www.magyarhirlap.hu/kulfold/berlin_ontudatos_elnokseg_volt.html

Kárpáti borkultúra az Európai Parlamentben kis lengyel bukéval

2011. június 30. - (mti / hvg)

A Kárpát-medence borkultúrája mutatkozik be ezekben a napokban az Európai Parlament brüsszeli épületében; az esemény alatt a magyar agrárminiszter átadta a „borstafétát” lengyel kollégájának. (…) Lengyel bortermelők tiltakoztak amiatt, hogy az ország elnöki ciklusa alatt magyar borokat kínálnak a hivatalos EU-rendezvényeken, sőt népszerűsítik a kiváló magyar borokat. A borászok levelet írtak Donald Tusk miniszterelnöknek az ügyben, Radek Sikorski külügyminisztert pedig borkóstolóra hívták azt bizonyítandó, hogy a lengyel borok is megfelelnek a legmagasabb követelményeknek:

http://hvg.hu/vilag/20110630_europa_parlament_magyar_borok

Kiosztotta hazánkat az egykori lengyel ellenzéki

2011. június 27. - (mh)

Az Európai Unió diszkréten nyomást gyakorol Magyarországra a demokratikus értékek védelme érdekében - mondta Adam Michnik volt lengyel ellenzéki, a baloldali Gazeta Wyborcza című lap kiadója egy osztrák lapban megjelent szombati interjúban:

http://www.magyarhirlap.hu/kulfold/biralat_stafetavaltas_elott.html

http://www.beol.hu/orszag-vilag/velemeny/orban-kvazi-diktaturaja-385553

Dzurinda szerint megnyugodott a légkör a szlovák-magyar viszonyban

2011. június 30. - (mti)

Mikuláš Dzurinda szlovák külügyminiszter szerint az elmúlt egy év alatt megnyugodott a légkör a szlovák-magyar viszonyban, a felek megtalálták a módját a kényes témák megvitatásának, és fokozatosan teret nyitnak a pozitív együttműködés számára. „Szeretném elmondani, hogy megtaláltuk a módját annak, miképp beszéljünk a vitatott témákról, javítottuk a kommunikációt és teret teremtünk az együttműködés számára, amely kedvező hatással van az állampolgárok mindennapi életére” - jelentette ki Dzurinda a két ország viszonyáról csütörtökön Pozsonyban, azon a sajtóértekezleten, amelyen külügyminisztersége első évét értékelte. Hozzátette: a vitatott kérdések esetében Pozsony konkrét lépéseket kezdeményezett úgy a kétoldalú viszonyban, mint a nemzetközi intézmények talaján is. Dzurinda leszögezte: Szlovákia egyaránt elutasítja a populizmus és a nacionalizmus minden megnyilvánulási formáját, mert következményeik veszélyesek. „Stratégiánk világos: kapcsolatainkat szakmai alapokra kell helyezni, de ugyanúgy szükség van az önbizalomra és természetesen a türelemre is” - fejtette ki a szlovák diplomácia vezetője. Hangsúlyozta: Európa már megértette Szlovákiát. „Mindenki, aki elolvassa a Velencei Bizottság jelentését (az új magyar alaptörvényről) megállapíthatja, hogy Európa már teljesen megértett minket olyan kérdésekben, mint az egyéni és a kollektív jogok, a kollektív (kisebbségi) önkormányzatok elfogadhatósága, illetve el nem fogadhatósága” - pontosított Dzurinda. „A Velencei Bizottság jelentéséből nyilvánvaló - vélekedett a miniszter -, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárokért is Szlovákia viseli a felelősséget, s erről nem is kíván lemondani.” „A lényeg a légkör megnyugvása, az együttműködés légkörének a megteremtése” - összegezte a szlovák-magyar viszonyban szerinte egy év alatt beállt változást Dzurinda. Megjegyezte, hogy Szlovákia nem csak képletesen, de a gyakorlatban is támogatja a szlovák-magyar hídépítést. „Támogatjuk a hídépítést, és nem csak képletesen, de az Ipoly felett is. Előkészületben van a Duna-híd felújítása és más projektek is vannak, például a Kassa-Miskolc autópályás közúti összeköttetés megteremtése” - mondta a szlovák diplomácia vezetője. Kérdésre válaszolva a miniszter azt mondta, hogy Szlovákia továbbra is várja Budapest válaszát a kettős állampolgárság rendezésére szolgáló szerződésjavaslatára. Megjegyezte: Martonyi János magyar külügyminiszter szombati rajkai találkozójukon arról tájékoztatta, hogy a magyar válasz rövidesen elkészül. A miniszter azt mondta: a válasz tartalmát még nem ismeri, de Szlovákia kész minden eshetőségre reagálni. Dzurinda a sajtóértekezleten pozitívan beszélt Magyarország EU-elnökségéről. Úgy vélte: Magyarország nagyon jól összekapcsolta prioritásait az európai és a közép-európai kérdésekkel. Külön méltatta a Budapest által keresztül vitt Duna-stratégiát, romastratégiát, illetve Horvátország EU-csatlakozásának elősegítését.

Szétszedik az alkotmányt az EP-ben, Orbán végignézi

2011. június 30. - (BruxInfo / hirszerzo.hu)

A magyar alkotmány módosítására szólítja fel a kormányt az Európai Parlament határozattervezete, amelyről jövő kedden szavaznak a képviselők Strasbourgban, ugyanazon a napon, amikor Orbán Viktor miniszterelnök értékeli a magyar EU-elnökség teljesítményét. A BruxInfo birtokába került dokumentum a Velencei Bizottság megállapításain alapul, kiegészült azonban egy-két új, eddig nem ismert kritikai elemmel. Tíz pontban foglalta össze az Európai Parlament szocialista és zöld frakciója a magyar alkotmánnyal, és az ennek következtében módosult jogrendszerrel kapcsolatos észrevételeit:

http://hirszerzo.hu/belfold/20110630_velencei_bizottsag_alkotmany_ep

Valóban otthon érzik magukat a szlovákiai magyarok?

2011. június 30. - (felvidék.ma)

Otthon érzik magukat a szlovákiai magyarok - számolt be egy felmérés eredményéről több média, előbb Szlovákiában, majd Magyarországon is. A Felvidék.ma utánajárt a közvélemény-kutatásnak, és kiderült, valójában másról van szó. A felmérés még 2009-ben készült. Szlovákiában először, 2011. június 18-án a Sme hírportál publikált egy hírt „Szlovákiában a magyarok otthon érzik magukat” címmel. A Sme cikkéről portálunk még aznap tájékoztatott. Ugyancsak kivonatosan ismertette a cikket a Magyar Távirati Iroda (MTI) is, mégpedig „Otthon érzi magát Szlovákiában a szlovákiai magyarok kétharmada” címmel. Azóta számos egyéb média is beszámolt erről. A felmérés híre élénk érdeklődést váltott ki, a Felvidék.ma portál több olvasói levelet, véleményt, jegyzetet kapott, melyek közül többet publikáltunk is. A tudósításban olvashattunk arról, hogy a szlovákiai magyarok 65%-a nem akarja a magyar állampolgárságot. Ezt olvasva, sokakban felvetődhetett a gondolat: milyen hálátlan közösség is ez a felvidéki magyarság, hiszen a magyar Országgyűlés 2010 májusában szinte közfelkiáltással fogadta el a magyar állampolgársági törvény módosítását, miszerint a határon túli magyarok könnyített eljárásban kaphatnak magyar állampolgárságot (az ún. kettős állampolgárságról szóló törvényt). Ezt követően olvasni, hogy ezt az állampolgárságot a szlovákiai magyarok kétharmada nem akarja - valóban sokakban megütközést kelthetett. Más kép alakulhat ki bennünk, ha kezünkbe vesszük a felmérésről készült vaskos, 45 oldalas jelentést, Először a dátumra figyeljünk: a felmérés 2009. novemberében és decemberében készült!!. Erről a tudósítások nem szóltak! 2009 végén Magyarországon még szocialista kormányzat volt, Szlovákiában pedig Fico kezében volt a kormánypálca. A határon túli magyarok emlékeznek 2004. december 5-re, amikor a Gyurcsány-kormány kampányával támogatva megbukott a kettős állampolgárságról tartott népszavazás. De a felmérés kérdése sem úgy volt megfogalmazva, hogy valaki akarja-e a magyar állampolgárságot, hanem, hogy mit tart fontosnak ahhoz, hogy valakit „igazi magyarnak“ tekinthessünk? A válaszadók 38 százaléka gondolta úgy, hogy a magyar állampolgárság ehhez szükséges, ez viszont nem válasz arra a kérdésre, hogy akarja-e a magyar állampolgárságot. A magyarságot pedig sokkal többen (két és félszer annyian) tartják legfontosabb identitásbeli jellemzőnek, mint a szlovák állampolgárságot! Hasonlóan zavaros az a következtetés, hogy a szlovákiai magyarok otthon érzik magukat Szlovákiában, amely országot a hazájuknak tartják. Ezt a következtetést a következő kérdésből adott válaszokból vonták le: „Amennyiben lenne rá lehetősége, és kapna rá anyagi támogatást, elköltözne más országba?” Erre a kérdésre a megkérdezettek 7,2%-a válaszolt egyértelmű igennel, valószínűleg igennel - 15,9%. Azt, hogy nem, a megkérdezettek 68,7%-a mondta. A kérdés viszont nem arról szól, hogy a felvidéki magyar mit tart hazájának, hanem, hogy hová kötődik. A szlovákiai magyarok pedig kimondták: nem hagyják el szülőföldjüket! További, Magyarországgal szembeni ellenszenvet hivatott mondatként szerepel a tudósításokban, hogy a megkérdezettek „legkevesebb 10-20%-a utalt arra, hogy a magyarországi magyarok lenézően viselkednek velük szemben“. Ez igaz, csak „elfelejtették“ hozzátenni, hogy a megkérdezetteknek 72%-a szerint ennek az ellenkezője az igaz. Sőt, a megkérdezettek 29%-a úgy tapasztalta, a magyarországi magyarok kimondottan kedvesek, segítőkészek a szlovákiai magyarokkal szemben! A Felvidék.ma érdeklődésére Gyurgyík László szociológus elmondta, ő is betekintett a felmérésről készült jelentésbe, a közvélemény-kutatás szerinte korrekt módon zajlott, de teljesen más kérdés, hogy annak eredményeit ki hogyan értelmezi, tálalja. „Jómagam leginkább az eredeti forrástáblázatokat keresem. Ahol látom a számokat, értelmezések nélkül. A kommentárok ugyanis még ugyanazon felmérés ismertetéseinél is nagyban különbözhetnek. Ez nem új keletű dolog. Emlékezzünk csak a Churchillnak tulajdonított mondásra: „Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok.!”:

http://kitekinto.hu/karpat-medence/2011/06/30/valoban_otthon_erzik_magukat_a_szlovakiai_magyarok

http://hvg.hu/vilag/20110701_szlovakiai_magyarok#rss

Matovič kész előbbre hozni a parlamenti választást

2011. június 30. - (tasr)

Ha a kormánykoalíció továbbra sem fogja tudni, tud-e kellő számú szavazatot biztosítani egy-egy törvény jóváhagyásához, akkor az Egyszerű Emberek négy képviselője előrehozott parlamenti választásokat fog szorgalmazni - jelentette be csütörtöki sajtóértekezletén Igor Matovič, az említett parlamenti formáció vezéralakja. Matovič arra reagált, hogy a Szabadság és Szolidaritás (SaS) hét képviselője csütörtökön nem támogatta egyik koalíciós partnere, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) törvényjavaslatát, amellyel növelnék az illegálisan emelt épületekért járó bírságokat. A KDH az SaS magatartását a koalíciós szerződés megszegésének tekinti. A parlament négyéves megbízatási időszakának rövidítéséhez legalább 90 képviselő támogató szavazata szükséges, az ellenzék pedig az Egyszerű Emberekkel együtt is csak 75 vokssal rendelkezik. Matovič szerint az SaS-frakció egy része azért szavazott a KDH-s javaslat ellen, mert a múlt héten a kereszténydemokraták ugyanezt tették egy SaS-es tervezet esetében. Az Egyszerű Emberek vezetője felszólította a két pártot, tisztázzák az egymáshoz való viszonyulásukat, s ne viselkedjenek kisgyerekek módjára.

A szlovák államfő másodszorra sem írta alá

a kisebbségi nyelvhasználati törvényt

2011. június 30. - (mti)

Másodszorra sem írta alá a szlovákiai kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök, de ez már nem akadályozza a jogszabály hatályba lépését. Az eredetileg május végén elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvényt, amelyet Ivan Gasparovic államfő megvétózott és egészében elutasításra javasolt, kedden szavazta meg újra a szlovák törvényhozás, de aláírását Gasparovic ezúttal is elutasította. A szlovák államfő döntéséről Marek Trubac szóvivő adott tájékoztatást csütörtökön, azzal indokolva a döntést, hogy a parlament változások nélkül fogadta el a jogszabályt, figyelmen kívül hagyva az elnök kifogásait. A hatályos szabályok szerint azonban a törvény most már az államfő aláírása nélkül is életbe lép. A köztársasági elnök legfőbb kifogása a jogszabály ellen, hogy az több esetben a kisebbségi nyelveket egyenjogúsítja a szlovák államnyelvvel, illetve hogy állítólag korlátozza az államalkotó szlovák nemzet jogait. Kifogásait Gasparovic egy tízoldalas jegyzékben foglalta össze, s azt javasolja a parlamentnek, hogy a törvény egészét utasítsa el. Ennek alapján a parlament most csak a törvény egészéről szavazhatott, s a többség ismét igent mondott kisebbségi nyelvhasználati törvényre. Módosító javaslatok megtételére most nem volt lehetőség. A törvénymódosítás értelmében az eddigi 20 százalékról a jövőben 15 százalékra csökkenhet a kisebbségi nyelvhasználati küszöb Szlovákiában. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az egyes szlovákiai településeken a kisebbségi lakosság arányának elég csak a 15 százalékot elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésekben használhassák az adott kisebbség nyelvét. A gyakorlatban azonban mindez csak tíz év múlva lép életbe. A parlamentben ugyanis előzőleg megszavazták azt a képviselői módosító indítványt, miszerint egy település csak akkor kerülhet fel a kétnyelvű települések listájára, ha a kisebbségi lakosok aránya a településen két egymást követő népszámlás során is eléri a 15 százalékot. Hasonlóan az államnyelvtörvényhez a kisebbségi nyelvhasználati törvény megsértéséért is pénzbüntetés jár, mégpedig 50 eurótól 2500 euróig. A Szlovákia területén hagyományosan használt kisebbségi nyelveknek a törvény a bolgár, a cseh, a horvát, a lengyel, a magyar, a német, a roma, a ruszin és az ukrán nyelvet ismeri el.

Kiröhögheti-e a szlovákiai magyarokat Gašparovič?

2011. június 30. - (Barak László - parameter.sk)

Ivan Gašparovič immár sokadszor nem okozott kellemes csalódást a szlovákiai nemzeti kisebbségeknek. Amint egészen biztosan elvbarátait, Ján Slotát és nacionalista hordái tagjait sem lepte meg kellemetlenül. Gašparovič kizárólag „nemzetben gondolkodó” államfőként megtette a magáét. Azzal, hogy másodszor sem írta alá a kisebbségi nyelvhasználati törvényt, egyértelművé tette, kizárólag a szlovák nemzetiségű szlovák állampolgárok elnöke ő. Ezért természetesen épp úgy nem jár ki neki a tisztelet a szlovákiai nemzetiségek tagjai részéről, ahogy ő sem tiszteli a szlovákiai kisebbségek tagjait. Ettől a helyzettől persze egy milliméternyit sem rendül meg a szlovák államiság, mint olyan, hiszen Szlovákiában nincsen elnöki rendszer. Ami a gyengébbek kedvéért annyit tesz, hogy a regnáló köztársasági elnök alig több mint egy vitrinben díszelgő giccs, például egy lila plüssmajom… Már, ha a parlament rendeltetése szerint működik. Vagyis ad magára a parlamenti többség és képes felülírni a határozataival szemben emelt elnöki vétót. Amint azt a kisebbségi nyelvtörvény esetében tette. Ezért lenne kár amiatt rinyálniuk, például a szlovákiai magyaroknak, hogy őket már pedig nem szereti Szlovákia jelenlegi államfője. Pedig ugye, az általuk befizetett adókból épp annyira az ő kitartottjuk is, mint a szlovák és más nemzetiségű állampolgároké… Azon viszont igenis illene elgondolkodniuk a kisebbségi nyelvtörvény hatályba lépése kapcsán, hogy miként követelik meg annak érvényesítését. Most, hogy immár hatályos jogszabály szavatolja majd a kisebbségi nyelvhasználati jogot, nem kell például suttyomban magyar nyelvhasználatot követelő matricákkal teleragasztgatni a magyarlakta települések kirakatait és reklámtábláit, hanem öntudatos adófizetőkként nyíltan kellene minden gyáva vagy esetleg csak trehány, netán sóher kereskedőtől, cégvezetőtől megkövetelni, hogy szíveskedjenek megtartani a vonatkozó törvény rendelkezéseit. Ha már annyi eszük nincsen (Tisztelet a szabályt erősítő kivételeknek!), hogy rájöjjenek, kik a kuncsaftjaik, vagyis, hogy kikből élnek… Nem utolsósorban a hangzatos nyelvvédő önkormányzati határozatoknak is csak akkor lesz ám szemmel látható hasznuk, ha az illetékesek, konkrétan az önkormányzati képviselők, az adófizetők pénzéből eltartott önkormányzati és közigazgatási tisztviselők alkalmanként méltóztatják felemelni a seggüket, hogy ellenőrzzék a vonatkozó határozatok teljesítését. És persze nem gazolnak be, ha valami szlovák nacionalista barom személyes sértésnek és nemzete elleni támadásnak veszi ezt…! Ellenkező esetben épp az olyan civilizálatlan, tiszteletlen közszolgák röhöghetik majd ki őket joggal, mint amilyen Szlovákia köztársasági elnöke, Ivan Gašparovič...

Szigeti: Ha a Fidesznek nem kellünk, jó lesz Bajnai Gordon is

2011. június 28. - (bumm.sk)

Miközben Szigeti László, a pozsonyi Kalligram Könyvkiadó igazgatója, az Új Szó szerkesztőbizottságának elnöke Orbán Viktort hempergeti, amiért a Fidesz átnéz a Most-Hídon, Bugár Béla mentoraként ő a kapocs a szlovák-magyar párt és az előző magyar kormány csúcspolitikusai között. Szigeti László kétségkívül a Most-Híd legfontosabb embere. Bugár Béla leginkább neki köszönheti évek óta tartó töretlen népszerűségét. A pártelnök és Rudolf Chmel kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes tanácsadójaként ha kell, könyvet ír pártelnökének, ha kell, a sajtóban tematizálva tűzi ki az új irányt, amennyiben a helyzet megköveteli:

http://www.bumm.sk/57146/szigeti-ha-a-fidesznek

-nem-kellunk-jo-lesz-bajnai-gordon-is.html

Öllös László: Nem szabad nyugvópontra jutnia

a nyelvhasználati témának

2011. június 28. - (bumm.sk)

Öllös László politológussal beszélgettünk a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadásáról, előzményeiről és következményeiről, valamint a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának további feladatairól.

- A leggyakrabban felvetődő kérdés a kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel kapcsolatban az, hogy ez a szabályozás „jó“, vagy „nem jó“. Miként lehetne a kérdésre választ adni?

- Mindenekelőtt azt kell tisztázni, mi alapján tekintjük a szabályozást jónak, vagy nem jónak. Egy olyan kisebbség, mely identitásának jelentős részét a nyelvi önazonosság képezi akkor tekinthet jónak egy jogi normát, ha az önazonosságát képző elemet a többségi nemzetével egyenlő szinten kezelik. Azaz akkor tekinthetnénk jónak a törvényt, ha az a magyar nyelvet legalább a magyarok lakta területeken egyenjogúsította volna a szlovákkal. Erre sok példa van Európában, Szlovákiában mégis a többség nyelvét tették államnyelvvé, azonosították az állammal. A kisebbségi nyelvhasználati törvény benyújtásakor az egyenjogúsítás célját nem fogalmazták meg - így a törvény elfogadásának folyamata a politikai elit és a társadalom nézetein sem változtathatott. Ez baj, hiszen értékrendi változás nélkül nem lehet közelíteni a végső célhoz. A felek a nyelvhasználati törvény vitájában így másodlagos érveket használtak, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala pedig igazodott ehhez. A másodlagos érvrendszer arra épült, hogy vannak olyan nemzetközi szervek által megfogalmazott ajánlások, melyekre alapozva előrelépést lehet elérni a nyelvhasználat terén. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala saját javaslatában a csehszlovákiai jogi hagyományokat és nemzetközi jogi ajánlásokat igyekezett szem előtt tartani. Utóbbiak 1989 óta nem voltak annyira erősen megfogalmazva, mint most, ráadásul a nyelvhasználati törvény mögött jelentős társadalmi támogatás is állt a szlovákiai magyarok részéről, mozgósítható lett volna a közvélemény.

- Miként lett volna mozgósítható a magyarság?

- Az aláírásgyűjtéstől kezdve a nyilvános akciókig és a petíciókig lehetséges lett volna mozgósítani a szlovákiai magyarságot, de a törvény sajnos olyan helyzetben került elő, mikor a politikai vezetés kettévált, és az egymás közötti harc háttérbe szorította ezt a lehetőséget. Az egész Szlovákiát átölelő társadalmi vita sem történt meg, de a külföldi lehetőségek is kihasználatlanok maradtak. Az előzményekhez képest a jelenlegi nyelvtörvény, mint a Kerekasztal állásfoglalása is mutatja, néhány területen előrelépést jelent, sok területen nem hoz változást, valamint vannak olyan területek, ahol egyenesen szűkíti a meglévő jogokat.

- Szlovák politikusok előszeretettel hangoztatják, hogy a korábbi nyelvi szabályozás az összes többi szlovákiai kisebbséget kielégítette, és csak a magyar kisebbségnek állt érdekében a változás.

- Hogy egy ellenpéldával éljek, a ruszinok újonnan megalakult pártja máris tiltakozott a tizenöt százalékra csökkentett nyelvi küszöb késleltetése, azaz a húsz százalék megtartása ellen. A többi kisebbség pedig nagyon kis létszámú, rettenetesen megosztott, vagy nyelvileg nem egységes, mint például a romák. Egy pár ezres létszámú etnikum nem tűzhet ki maga elé olyan célt, hogy hivatalossá tegye a maga nyelvét, hiszen nem tudja megvalósítani azt. A nyelvet bíró, használni és fejleszteni tudó hivatalnokokra van szükség, egy kis számú szórványkisebbség a gyakorlatban nem rendelkezik ilyen réteggel.

- Nem lenne szerencsésebb, ha a magyar kisebbség legalább szimbolikus felhatalmazást kapott volna a többi kisebbségtől?

- Kapott is. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala ugyanis még korábban megszervezte a jelentősebb szlovákiai kisebbségek találkozóját, ahol a résztvevők egyhangú támogatásukról biztosították a Kerekasztal tervezetét. Egyébként pedig hivatkozni lehet a nemzetközi dokumentumokra, melyek kimondottan hibásnak tartják a kisebbségek összemosását, hiszen különféle csoportokról beszélünk különféle nyelvi igényekkel. Ha csak a magyaroknak volna igényük a nyelvi jogok bővítésére, az ugyanolyan súllyal bírna, mintha mindegyik kisebbség megfogalmazná ezt.

- A Kerekasztal és Ön is utalt arra, hogy gyenge volt a nyelvhasználati törvény elfogadását megelőző társadalmi vita. Miként ment végbe és hogyan kellett volna megvalósítani?

- Egy valamirevaló társadalmi vita úgy néz ki, hogy a kormányzat nyilvánosságra hozza az álláspontját, majd megszólítják az érdekelt feleket, konferenciákat és nyilvános tanácskozásokat szerveznek. Véleményezésre bocsátják a kialakulófélben levő törvényt, részletekbe menően magyarázzák az egyes paragrafusokat, miközben a tervezethez hozzászólhat mindenki, aki hozzá akar szólni. Mindehhez nyilván idő és szándék kell. Mi valósult meg a társadalmi vitából? A magyar civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztala megfogalmazta álláspontját és ezzel véget is ért a dolog.

- Lett volna esély a törvény elfogadására akkor, ha valós, akár egy évig tartó társadalmi vita keletkezik a kisebbségi nyelvhasználat körül?

- Igen, ha megvan a politikai akarat, de szemmel láthatólag nem volt meg. Ez egy taktikai kérdés, a társadalmi vita ugyanis kötelezettségeket ró a politikai képviseletre, amit nem szabad ignorálni. Vegyünk egy példát. Ha visszaemlékezünk, a nyelvhasználati küszöb a kezdeti javaslatban tíz százalékos volt, ez felelt meg a nemzetközi ajánlásoknak. Abban a pillanatban, hogy a küszöböt tizenöt százalékra változtatják, a társadalmi vita értéke és súlya köddé válik. A vita kötelezettségeket ró a felekre, arra kötelezi őket, hogy tartsák tiszteletben a megfogalmazott célkitűzéseket. A gyors cselekvés lehetővé tette, hogy flexibilisen alkalmazzák az elveket. A végeredmény pedig az lett, hogy maradt a húsz százalék.

- A társadalmi vita hiánya nem eredményezte azt, hogy mindenki elégedetlen az elfogadott tervezettel? Változhat a törvény pozitív irányba a közeljövőben?

- Semmiféle lehetőséget nem látok arra, hogy a következő néhány évben pozitív irányba változzon. Szerintem a kormány nem fog idő előtt megbukni, de a politikai akarat már nem lesz meg a változtatásra. Arra viszont rá kell mutatni, hogy a törvény megvitatása idején voltak különbségek a kormánykoalíció egyes pártjai között, az SDKÚ-nak és az SaS nagyobbik felének érdemben az eredeti javaslattal szemben sem voltak kifogásai - igaz, az már egy felhígított formája volt a Kerekasztal javaslatának. Amit fontosnak tartok, és ezzel egyáltalán nem foglalkozott a szlovákiai magyar sajtó, az az SDKÚ néhány parlamenti képviselőjének felszólalása a vita során. Szellemiségüket tekintve nagyon korrekt szónoklatok hangzottak el, amelyek ritkán hallhatóak a szlovák parlamentben. Lehet, hogy taktikai célból, de elhangzottak, és ehhez nem árt visszatérni - ezek a képviselők politikai kockázatot vállaltak, megérdemlik, hogy emlékezzünk rájuk.

- Mennyire van a törvény biztonságban egy esetleges nacionalista kormánnyal szemben?

- Semennyire, a kérdésből következik a válasz. Presztízskérdéssé válhat számukra, hogy változtassanak rajta. A Smert ebben a pillanatban nem foglalkoztatja különösebben a törvény, de ez nem azt jelenti, hogy kormányra kerülése után sem fogja. A párt értékrendje biztosan nem fogja visszatartani, legfeljebb a makacs ellenállás, akár nemzetközi részről.

- Eladható az új kisebbségi nyelvhasználati törvény Európában úgy, mint egy korszerű, modern, az európai értékrendnek megfelelő szabályozás?

- Nem adható el, de Európában egységes, kötelező normarendszer nincsen. Csak ajánlások, vagy kötelező, de szankciókkal nem járó előírások léteznek. Azok a kormányok, melyek nem veszik komolyan az európai értékrendet, fütyülhetnek rájuk, és megbüntetve sem lesznek érte.

- Tapasztalatból és minden szabályozástól függetlenül Ön szerint mennyire öntudatosan használják anyanyelvüket Szlovákiában a magyarok a hivatalokban?

- A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának javaslata tartalmazta, hogy a hivataloknak kötelezően használniuk kell a kisebbség nyelvét, a használat súlya pedig a hivatalnokot nyomja, ne az ügyfelet. A hivatalnoknak magának kellene felajánlania, hogy több nyelven kommunikálhat az ügyféllel, aki eldönti, milyen nyelven szeretne beszélni. A kliens ugyanakkor az ügyeit intézni megy a hivatalba, nem összecsapni akar a bürokratákkal - akiknek viszont egy demokráciában az a feladata, hogy kiszolgálják az állampolgárt. Ennek a hozzáállásnak kellene tükröződnie a nyelvhasználatban, de ez a pont egy kompromisszum miatt kikerült a javaslatból, pusztán lehetőség maradt. A hivatalnok érdemben nem büntethető, ha nem használja a kisebbség nyelvét. Ilyen körülmények között kell értékelni a nyelvhasználatot. A magyarok akkor használják anyanyelvüket, ha személyesen ismerik a hivatalnokot. Akkor is csak szóban, írásban sokkal problémásabb, ugyanis nyomtatványokra, szakkifejezésekre, normaszövegre lenne szükség. A szakmai háttér adott, a Gramma Nyelvi Iroda számos előkészületet tett ezen a téren, de az állam a mai napig nem élt a lehetőséggel. Magyar nyelvészek szerint az Eperjesi Egyetemen működő ruszin intézmények is képesek a megfelelő nyomtatványok lefordítására. Az egyszerű ügyintéző jelenleg megriad attól, hogy a hivatalnokot többletfeladat elé állítsa. Ráadásul nem is igazán ismeri a magyar szakszavakat, ahogy egyébként sokszor a szlovákot se. Tapasztalataim szerint szlovákul, vagy kevert nyelven beszélnek ilyen esetben: magyarul, de szlovák szakszavakat kevernek a beszédbe.

- A kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadásával a Kerekasztal megalakulásának egyik kulcstémájára kerül pont ideiglenesen. Mik a szervezet további ambíciói és tervei?

- Tovább kell foglalkozni a nyelvhasználat kérdésével is, nem szabad, hogy nyugvópontra jusson a téma. A Kerekasztal belátható időn belül részletesen kidolgozott álláspontot tesz közzé a nyelvi jogokról Szlovákiában, hiszen azok több törvényben találhatóak meg. Szükség van a szakmai álláspontra, hogy az állampolgárok a politikai propagandával átitatott kijelentésekkel szemben tudják, milyen jogaik is vannak valójában. Ezenkívül sok más szabályozás is befolyásolja a szlovákiai magyarok életét, például a megígért kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvény, mellyel a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szintén foglalkozni kíván, saját javaslatot szeretne tenni. A szervezet minden, a szlovákiai magyarságot érintő kérdéssel foglalkozni fog.

- A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala 2009. januárjában alakult. Mennyire ivódott be azóta a szervezet a közéletbe?

- Egy stabil, működő szervezetről beszélünk, amely rendszeresen szakszerű álláspontokat dolgoz ki. Amennyiben megnézzük az anyagok minőségét és témáját, változatos kérdésekhez szólt hozzá a szervezet, ilyen értelemben sikertörténetről beszélünk. A Kerekasztal ugyanakkor nem párt, nem is kíván az lenni. Társadalmi szervezeteket tömörít, és nem is helyettesítheti a politikai pártokat, azt a munkát, amelyet a helyi önkormányzatokban, a megyei önkormányzatokban, Brüsszelben, vagy a parlamentben kell elvégezni. A szervezetet nem politikai mércével, hanem álláspontjainak minőségével és véleményalkotási képességével kell mérni. A Kerekasztal ebben a tekintetben kiválóan működik.

Dunaszerdahely - Támogatják a kétnyelvűséget,

betiltanák az uszító plakátokat

2011. június 30. - (Lőrincz Adrián - Új Szó)

A városi képviselő-testület keddi soros ülésén határozatot fogadott el, melyben a kétnyelvűség következetes használatára szólítja fel a város területén tevékenykedő szervezeteket, vállalkozókat és intézményeket. Egy másik határozatban a nemzetiségek és etnikai csoportok ellen irányuló reklámok ellen tiltakozik. Somorja után június 27-re virradóra Dunaszerdahely és Komárom területén is megjelentek azok a matricák, melyek a magyar feliratok hiányára hívják fel a figyelmet. A „Hol a magyar felirat? Tiszteld a város nyelvi többségét! Nápisy aj po maďarsky!” szövegű matricák Dunaszerdahelyen azoknak a város központjában található üzleteknek, irodáknak és intézményeknek az ajtaján, illetve kirakataiban tűntek fel, melyek csak államnyelven hirdetik magukat, szolgáltatásaikat. Az esetek többségében dunaszerdahelyi, illetve környékbeli vállalkozók által működtetett üzletekről, irodákról és vendéglőkről van szó, bár a kezdeményezés mögött álló, máig ismeretlen aktivisták a nemzetközi társaságok helyi kirendeltségeit sem kímélték. A matricák több üzlet kirakatában mindmáig megtalálhatók; egyeseknél azért, mert fel sem figyeltek rá, míg az egyik kiskereskedés alkalmazottai elmondták: azért hagyták fenn, hogy a szlovák tulajdonos, akit többször figyelmeztettek már arra, hogy Dunaszerdahely lakosainak többsége magyar ajkú, észbe kapjon, és az üzlet homlokzatán elhelyezze a magyar feliratot is. Az A. Szabó László (MKP) alpolgármester által előterjesztett, majd 21 szavazattal elfogadott határozat értelmében a városi képviselő-testület felszólítja a város területén tevékenykedő szervezeteket, vállalkozókat és intézményeket, hogy az épületek, utcák és közterek megjelölése, a szolgáltatói tevékenység és a rendezvények lebonyolítása során a kisebbségi nyelvhasználati törvény, valamint Dunaszerdahely statútuma értelmében következetesen tartsák be a kétnyelvűség alapelveit. A térségben megjelent, uszító szövegű óriásplakátok kapcsán fogadta el a plénum azt a határozatot, melynek értelmében tiltakozását fejezi ki a Szlovákia területén élő nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok ellen irányuló plakátok, reklámok és hirdetések ellen. Ugyanakkor kérik az állami szerveket, hogy foganatosítsanak hatékony intézkedéseket a nemzetiségi és faji ellentéteket szító reklámanyagok betiltásáért.

Törvény nélkül is működhet a kétnyelvűség

2011. június 28. - (lashee.freeblog.hu)

Kisebbséginyelvhasználat-enforcementtől hangos a honi magyar sajtó. A somorjaiak elkezdték, a dunaszerdahelyiek és a komáromiak folytatják. Mi most egy pozitív ellenpéldát szeretnénk bemutatni, mely jelzi, a kétnyelvűség törvény nélkül is működhet. A napokban a komáromi Géringer autóvárosban jártunk. A Suzuki felkent kereskedőjeként és javítójaként hírnévre szert tevő vállalkozás persze még egy sereg más autót is forgalmaz. A csarnokba belépve a magyar mellett szlovák feliratok is fogadják a látogatót. (Nem, nem voltam tudatmódosító szer befolyása alatt.) Magyarországon vagyunk, nincs nyelvtörvény, semmi sem kényszerít egy magáncéget arra, hogy a magyar államnyelv mellett bármilyen egyéb nyelven kiírjon bármit is. És mégis, azt, hogy autóértékesítés, munkafelvétel, szerviz stb, mind elolvashatjuk szlovákul is. Persze, nem tudom, mi történne, ha egy szlovákiai szlovák az olvasáson túl mondjuk beszélni is akarna, de lehet, hogy erre is van emberük. Géringer úr kereskedő. Ha megnézzük, mire vitte 1984-től, nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, jó kereskedő. Úgy gondolta, miért érné be a magyar ügyfélkörrel, ha a szlovákot is megszerezheti. És nosza, kirakta a szlovák feliratokat. Ugye, mennyire normális (kellene hogy legyen) ez egy határvárosban? És most tökmindegy, hogy szereti-e a szlovákokat, vagy sem. Meg akarja értetni magát velük. Mert el akarja nekik adni a cuccát. Mert kereskedő. Azok a szlovákiai - gyakran szlovmagy - boltosok, akik meg egynyelvű felirattal nyomulnak kirakataikon, cégtábláikon, nem olyan jó kereskedők, mint ő. A matricázók akcióját figyelve akár legyinthetnénk is: nem kell ez, srácok, a piac diktál, és majd oda megyünk lakni, ahol tejet kapni, és van magyar felirat is hozzá. De sajnos, a szlovmagyok birkábbak ennél. Nem fogják erőltetni a magyar feliratot - mely egyébként a kereskedőnek sem kerülne semmibe, hisz két kirakatüvegre ugyanazt kiírni kétszer szlovákul, vagy egyszer magyarul és egyszer szlovákul ugyanannyi festék -, csak békesség legyen, nem igaz? Pedig amíg a passzív többség oda nem áll az aktív, matricázó kisebbség mellé, addig nehéz lesz egyről kettőnyelvű feliratra jutni.

Újra megszavazták a kisebbségi nyelvtörvényt Szlovákiában

2011. június 28. - (mti)

A jogszabályt legutóbb Gašparovič államfő megvétózta, mert szerinte az korlátozza az államalkotó nemzet jogait. A szlovák parlament kedden változások nélkül újra jóváhagyta a május végén elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvényt, amelyet azonban Ivan Gašparovič államfő megvétózott és egészében elutasításra javasolt. A köztársasági elnök legfőbb kifogása a jogszabály ellen, hogy az több esetben a kisebbségi nyelveket egyenjogúsítja a szlovák államnyelvvel, illetve hogy állítólag korlátozza az államalkotó szlovák nemzet jogait. A 150 tagú törvényhozásban a keddi szavazáskor a jogszabályt 77 képviselő támogatta, ami elegendő volt az államfő vétójának felülírásához. Gašparovič a kifogásait mintegy tízoldalas megjegyzésekben foglalta össze, s azt javasolja a parlamentnek, hogy a törvény egészét utasítsa el. Ennek alapján a parlament most csak a törvény egészéről szavazhatott, és a többség ismét igent mondott rá. A vitában az ellenzék ismét élesen bírálta a jogszabályt, „magyarosításnak”, a szlovák állam érdekeivel ellentétesnek minősítette, és Orbán Viktor állítólagos „revizionista politikájának” érvényesüléséről beszélt. A módosítás értelmében az eddigi 20 százalékról a jövőben 15 százalékra csökkenne a kisebbségi nyelvhasználati küszöb Szlovákiában. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az egyes szlovákiai településeken a kisebbségi lakosság arányának elég csak a 15 százalékot elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésekben használhassák az adott kisebbség nyelvét. A küszöb csökkentése a gyakorlatban azonban csak tíz év múlva lép életbe. A parlamentben ugyanis előzőleg megszavazták azt a képviselői módosító indítványt, miszerint egy település csak akkor kerülhet fel a kétnyelvű települések listájára, ha a kisebbségi lakosok aránya a településen két egymást követő népszámlás során éri el a 15 százalékot. Hasonlóan az államnyelvtörvényhez a kisebbségi nyelvhasználati törvény megsértéséért is pénzbüntetés jár, mégpedig 50 eurótól 2500 euróig. A Szlovákia területén hagyományosan használt kisebbségi nyelveknek a törvény a bolgár, a cseh, a horvát, a lengyel, a magyar, a német, a roma, a ruszin és az ukrán nyelvet ismeri el. A jogszabályt módosító javaslatot Rudolf Chmel emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes, a Híd magyar-szlovák párt alelnöke terjesztette a parlament elé. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint az eredmény „alig érzékelhető”.

A Freedom House szerint a médiafüggetlenség

és a demokratikus kormányzás terén

visszalépés történt Magyarországon

2011. június 28. - (mti)

Magyarországon az általa vizsgált hét kategória közül négyben állapított meg visszalépést a közép- és kelet-európai országok, valamint a volt Szovjetunió tagállamai demokratikus fejlődésének tavalyi fejleményeit értékelő, Nations in Transit 2011 című, hétfőn közzétett éves jelentésében a Freedom House (FH). A washingtoni központú, független nemzetközi jogvédő szervezet jelentése egyebek között megállapította, hogy az EU-tagország Magyarországon az országos szintű demokratikus kormányzás és a média függetlensége terén jelentős visszaesés történt. A dokumentum szerint Magyarországon, amely a felmérésben szereplő országok közül a jobban teljesítők között szerepel, a legnagyobb visszaesés azután következett be, hogy a kormány keresztülvitte az új, korlátozó médiaszabályozást. A FH az egyes kategóriákban 1-től 7-ig terjedő skálán értékeli az egyes országok demokráciájának állapotát, a legjobb teljesítményeket a legalacsonyabb pontszámmal jelölve. Az éves jelentésben értékelt 29 ország közül a szervezet 12 államnál, köztük Magyarországnál állapított meg romlást a demokrácia-besorolásban. Magyarország a 2009-re vonatkozó 2,39 ponttal szemben 2010-re 2,61 pontot kapott, amivel a FH-jelentés szerint konszolidált demokráciának számít, de az ebbe a kategóriába sorolt 8 ország közül az utolsó helyre került, Észtország (1,93), Szlovénia (1,93), Lettország (2,14), Csehország (2,18), Lengyelország (2,21), Litvánia (2,25) és Szlovákia (2,54) mögött. A 3,00 és 3,99 pont közötti, félig konszolidált demokráciának minősített országok kategóriájába az uniós tagállamok közül Bulgária (3,07) és Románia (3,43) került. A jogvédő szervezet jelentésében megállapította, hogy noha a magyar média általános értelemben még mindig szabadnak és sokszínűnek tekinthető, ahol mind az elektronikus, mind a nyomtatott sajtót a kereskedelmi médiumok uralják, az új médiatörvény azonban, amely 2010-ben alapvető reformokat vezetett be, komoly aggodalomra adott okot. A törvény drasztikusan megnyirbálta a közszolgálati televíziók és rádiók függetlenségét, és új szabályozó hatóságot hozott létre, amely elsöprő jogköröket gyakorol az elektronikus média, a nyomtatott kiadványok és az internet felett. „A média feletti politikai hatalom ezen riasztó koncentrációja miatt Magyarország besorolása a médiafüggetlenség terén 2,75-ről 3,25-re esett” - hangzott a jelentés. Az országos szintű demokratikus kormányzás vonatkozásában a FH megállapította, hogy a parlamentben 68 százalékos többséggel rendelkező kormánypártok olyan lépések sorozatát tették, amelyek komolyan aláaknázták a kulcsfontosságú intézmények függetlenségét és meggyengítették a jogállamiságot, ami a FH szerint „a magyarországi demokratikus fejlődésben 1989 óta a legjelentősebb visszaesést eredményezte”. A szervezet ezen a területen Magyarországot 2,50-ről 3,00-ra minősítette vissza. A jelentésben 2,00 pontról 2,25-re romlott az igazságügyi keretrendszer és függetlenség besorolása. A FH ezt azzal indokolta, hogy a kormány tavaly lépéseket tett a bíróságok átpolitizálására, megfélemlítésére és gyengítésére. A dokumentum úgy fogalmazott, hogy a Fidesz vezetése megváltoztatta a főügyészi hivatalra vonatkozó előírásokat, és egy korábbi pártkádert nevezett ki a posztra. Szeptemberben egy parlamenti albizottság beidézte a bírósági testületek vezetőit, hogy kérdéseket tegyen fel nekik a 2006-os kormányellenes tüntetésekkel kapcsolatos döntéseikkel kapcsolatban. A FH 1,75-ről 2,00 pontra rontotta a magyar civil társadalom besorolását, mert a kormány 2010-ben befagyasztotta több kulturális és kutató szervezet finanszírozását, több pályázatot késleltetett, és visszatartotta támogatások kifizetését. Az éves jelentés szerint három másik kategóriában nem történt változás, így változatlan maradt a korábbi besorolás a választási folyamat (1,75), a helyi demokratikus kormányzás (2,50), és a korrupció (3,50) területén.

Szlovákiában nem lesz alkotmánymódosítás

2011. június 30. - (bumm.sk)

A pozsonyi kormány szerdai ülésén elutasította a Smer képviselőinek javaslatát, mely reagálva az új magyar alkotmányra, módosítaná a szlovák alaptörvényt. Azzal egészítenék ki, hogy Szlovákia csak az egyéni jogokat ismeri el a kisebbségek jogok terén. A javaslat kidolgozói, Marek Maďarič és Róbert Madej azzal indokolták a módosítást, hogy ezzel megszüntethető lenne az a bizonytalanság, mely az új magyar alkotmány elfogadása nyomán alakult ki. Szerintük ugyanis a magyar alaptörvény támogatja a kollektív jogok érvényesítését, s az erről kialakult vita lehetőséget teremt a politikai destabilizációra, az autonomista és revizionista tendenciák felerősödésére. Az ellenzéki képviselők az alkotmánymódosítás kapcsán hangúlyozzák, az nem a szlovákiai nemzeti kisebbségek ellen irányul. „Semmilyen módon nem korlátozza a meglévő jogaikat, azok érvényesítését. Csak hangúlyozza és meghatározza a jogok individuális jellegét, amely teljes összhangban van az európai jogi kultúrával“ - jegyzik meg Maďaričék. Az igazságügyi minisztérium ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a nemzetközi jog nem ismeri a kollektív jogok fogalmát, az emberi jogok általánosan egyéni karakterűként vannak elismerve.

Pozsony tudomásul vette a magyar-szlovák

kisebbségi vegyes bizottság ajánlásait

2011. június 29. - (mti)

A szlovák kormány szerdán tudomásul vette a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság azon ajánlását, hogy a magyar kisebbségi iskolák tanulóinak és diákjainak több alternatív tankönyv és más tananyag is a rendelkezésükre álljon. A vegyes bizottság még februárban ülésezett, de az ülésen elfogadottakkal csak szerdán foglalkozott a kormány. Az ülésről szóló jelentést a kabinet tudomásul vette - közölte a SITA, kereskedelmi hírügynökség. „A szlovák fél szintén erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy fordítások helyett olyan tankönyvekből lehessen tanulni, melyet szlovákiai magyar szakértők írtak” - áll a vegyes bizottság tizedik ülésének jegyzőkönyvében. A magyar fél ugyancsak szeretné, ha Szlovákiában megfontolnák egy önálló módszertani és pedagógusi oktató központ létrehozását, ahol a magyar tanárokat oktatnák, valamint azt, hogy a magyar iskolákban a pedagógiai dokumentációt is két nyelven vezethessék. A vegyes bizottság a magyar kormány felé is tett három ajánlást - írja a SITA. Ezek szerint Magyarországnak mérlegelnie kell a területi és országos kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó választási előírások megváltoztatását úgy, hogy az elektori választás helyett ezeken a szinteken is közvetlen választások legyenek. A szlovák fél véleménye szerint ez egyebek közt erősítené a szavazási folyamat demokratikus és igazságos voltát. A vegyes bizottság azt ajánlotta továbbá, hogy az Országos Szlovák Önkormányzat rendelkezzen a helyi kétnyelvű oktatást folytató nemzetiségi művelődési intézményekre vonatkozóan alapító joggal, az illetékes szakminisztériummal megkötött közoktatásról szóló megállapodás alapján.

Orbánt Ficohoz hasonlítja a Sme

2011. június 29. - (mti)

„Orbán Kelet felé tekint” címmel terjedelmes írást közölt a magyar kormány Kína-politikájáról szerdán a Sme című szlovák liberális napilap. Peter Morvay, a szerző azt állítja, hogy a mai magyar kormány, amely nem titkolja szimpátiáit a keleti autokratikus rendszerek iránt, azért keresi a stratégiai partnerséget Kínával, mert szeretne kikerülni a Nyugat befolyása alól. Rámutat: a vezető nyugati politikusok, például Angela Merkel német kancellár is keresik Kína kegyeit. Orbán és a nyugatiak viselkedésének alapja egyaránt a pragmatizmus, a vélt gazdasági előnyök keresése. A nyugatiak és Orbán között azonban mégis lényeges eltérés van, mert a nyugatiak Orbántól eltérően óvatosan ugyan, de az emberi jogok kínai helyzetét is megemlítik partnereiknek. A szerző szerint Orbánnál a Kína iránti rokonszenvnek mélyebb gyökerei vannak. Orbánnak a kínai társadalom- és gazdaságirányítási modell kimondottan tetszik, ahogy tetszik Robert Ficonak és szlovákiai szövetségeseinek is. „Orbán nemzeti együttműködési programja valójában a társadalmi harmónia hagyományos kínai koncepciójának enyhébb közép-európai változata, amelynek gyakorlati célja, hogy a fejlett ideológiai hazugságok köpenye alatt bebiztosítsa az alattvalóknak az uralkodó diktatúra iránti hűségét” - állítja Morvay. „Orbán Magyarországa a kínai beruházásokkal kapcsolatban kezd hasonlítani a különféle afrikai diktatúrákhoz és kleptokráciákhoz, amelyek uralkodóinak azért felelnek meg a kínai beruházások, mert nem kíséri őket semmiféle arra irányuló nyomás, hogy változtassanak az alattvalóikhoz való viszonyukon” - zárja írását Peter Morvay.

Viktor a kínai piacon

2011. június 29. - (Hont András - hirszerzo.hu)

A nyugati szervezetekkel és kormányokkal való kapcsolat hűvösre fordulását és a kínaiakkal való barátkozást együtt kell értékelni. Kína pénzéért cserébe valóban nem vár el olyasmiket, amiket a Nyugat minimális feltételként támaszt. Az Orbán-rendszer ez utóbbi kötöttségektől akar szabadulni, és ennek semmi köze a nemzeti szuverenitáshoz; a kurucos függetlenségi eszmefuttatás csupán belső használatra szánt rizsa, mellébeszélés. (…) A nyugati szervezetekkel és kormányokkal való kapcsolat hűvösre fordulását és a kínaiakkal való barátkozást együtt kell értékelni. Kína pénzéért cserébe valóban nem vár el olyasmiket, amiket a Nyugat minimális feltételként támaszt. Az Orbán-rendszer ez utóbbi kötöttségektől akar szabadulni, és ennek semmi köze a nemzeti szuverenitáshoz; a kurucos függetlenségi eszmefuttatás csupán belső használatra szánt rizsa, mellébeszélés. A kormánynak nem a külső korlátokkal van baja, hanem a korlátokkal általában. Ezért küld harcias üzeneteket szövetségeseinknek, és ezért kell az IMF-kölcsönnél nagyobb terhet jelentő kötvényt kibocsátani - és ezért kell a külföldi kritikákat elviselni. A hazai elemzőkkel ellentétben kint ugyanis látják, hogy mi történik, a magyar kormány tevékenységét egészében vizsgálják, és nem ragadnak le egy-egy - önmagában talán még magyarázható - lépésnél. Márpedig azt az unió nem fogja tűrni, hogy egyik tagállamában korlátlan hatalommal bíró kormány működjön. Természetesen Magyarország azt csinál, amit akar, azzal üzletel és olyan feltételek mellett, ahogy jónak látja, úgy számolhatja föl a hatalommegosztásra épülő rendet, ahogy bírja, de nem áltathatja magát azzal, hogy ennek nem lesz meg a következménye:

http://hirszerzo.hu/publicisztika/20110629_orban_kinai_piac

Kiszeretett Magyarországból sok itt élő kínai

2011. június 29. - (origo.hu)

Orbán Viktor miniszterelnök szerint történelmi segítséget kapott Magyarország Kínától, az [origo]-nak nyilatkozó Magyarországon élő kínaiak azonban szokványos protokolleseménynek tartják Ven Csia-pao kínai kormányfő hétvégi látogatását. Szerintük a budapesti kínai közösség már túl van a fénykorán, és még a kínai egypártrendszer is jobb, mint a magyar politikai berendezkedés. „Tudom, itt volt a miniszterelnök, néztük a tévében, hogy egymilliárd hitelt hozott Magyarországnak” - mondta Xiang, egy budapesti kínai étterem vezetője:

http://www.origo.hu/itthon/20110629-budapesten-elo-kinaiak

-velemenye-magyarorszag-es-kina-uj-szovetsegerol.html

Lenyesték a szlovákiai médiatörvény vadhajtásait

2011. június 29. - (Szilvássy József - Pozsony - Népszabadság)

A pozsonyi parlament kormánypárti többsége szerdán újra jóváhagyta a sajtótörvény módosítását, amelyet néhány nappal ezelőtt Ivan Gašparovič nem írt alá, s újratárgyalásra visszaküldte a törvényhozásba. Az új jogszabály már nem tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyeket a tavaly leköszönt Fico-kabinet vezetett be. Két éve a szlovák populista-nacionalista kormánykoalíció úgy akarta megzabolázni az ellenségüknek tartott független sajtót, hogy kötelezővé tette számukra a bíráló cikkekre reagáló válaszok közlését. Ha ezt valamelyik kiadó megtagadta, akkor 1660-tól 4980 euróig terjedő pénzbírsággal sújthatták. Mivel elsősorban a napilapok mégis legtöbbször megtagadták a politikusok válaszainak - jórészt magyarázkodásainak a közlését - az utóbbiak több tucat sajtópert indítottak, amelyek többsége még nem zárult le. Néhány esetben viszont már elutasították a jogorvoslati kérelmüket. A szerdán elfogadott jogi norma eltörölte ezt a pénzbírságot. A bíróság ezután ismét csak a helyreigazítás közléséről dönthet. A közszereplők pedig ezentúl a betöltött tisztségükkel összefüggő cikkekre és állításokra nem reagálhatnak, legfeljebb a személyüket érintő írásokra. Visszautasíthatják a kiadók olyan válaszok közlését is, amelyek a jó erkölcsökbe ütköznek. Peter Kubinyi, a Szlovákiai Újságírók Szindikátusának elnöke a szerdai szavazást követően annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a honatyák visszaállították a médiatörvény európai értékrendjét, mert lenyesték az előző kormány idején kinövesztett vadhajtásokat.

Tizenkét év után ismét magyar-szlovák védelmi miniszteri találkozó

2011. június 28. - (mti)

A hadisírok gondozásáról kötendő megállapodáshoz kérte szlovák kollégája segítségét Hende Csaba honvédelmi miniszter kedden Budapesten, Ľubomír Galko erre ígéretet tett; tizenkét év után először tartottak hivatalos kétoldalú védelmi miniszteri találkozót. A plenáris tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Hende Csaba elmondta: a szlovák-magyar katonai kapcsolatok kiegyensúlyozottak és problémamentesek. A tárgyaláson a két miniszter áttekintette az aktuális biztonságpolitikai kérdéseket, a kétoldalú katonai kapcsolatokat és a magyar EU-elnökségi tapasztalatokat, továbbá meghatározták az együttműködés lehetséges új területeit is. A szlovák fél kifejezett érdeklődést mutatott például az önkéntes tartalékos rendszer iránt - mondta Hende Csaba. Ľubomír Galko ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy az önkéntes tartalékos rendszerről hasznos és fontos információkat kapott tárgyalópartnerétől, hamarosan Szlovákiának is lépnie kell ebben az ügyben. Hende Csaba szólt arról is, hogy a megbeszéléseken áttekintették a soros magyar EU-elnökség egyik fő védelempolitikai célját, a védelmi képességek regionális csoportosítását és megosztását. A magyar tárcavezető megköszönte kollégájának a tavaly októberi kolontári vörösiszap-katasztófa idején nyújtott szlovák segítséget. Arra kérte Ľubomír Galkot, személyesen járjon közbe a szlovák belügyminiszternél azért, hogy meg lehessen kötni a már 10 éve húzódó megállapodást a hadisírok gondozásáról. A szlovák miniszter erre ígéretet tett. Ľubomír Galko örömét fejezte ki, hogy 12 év elteltével hivatalos kétoldalú magyar-szlovák védelmi miniszteri találkozót tartottak. Meggyőződése - mondta -, hogy a mostani találkozó intenzívebbé teszi az együttműködést a magyar és a szlovák hadsereg között. Megjegyezte, hogy már most is jó az együttműködés például a katonai missziókban, Afganisztánban és a Balkánon. A szlovák védelmi miniszter hétfőn Kolontáron járt, megtekintette a vörösiszap-katasztrófa helyszínét. A magyar katasztrófavédelem tevékenységét méltatva rendkívülinek nevezte, hogy az országban külön katasztrófavédelmi szervezet működik, és elmondta, hogy szorgalmazza majd Szlovákiában is a katasztrófavédelmi hivatal felállítását. A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti egyik iszaptározójának gátja tavaly október 4-én szakadt át. Egymillió köbméternyi vörösiszap ömlött ki, az áradás három települést - Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely - öntött el. A szerencsétlenség következtében tízen meghaltak és több mint százhúszan megsérültek.

A szlovák védelmi miniszter a magyar katasztrófavédelem

tevékenységét méltatta Kolontáron

2011. június 27. - (mti)

Magyarország jobban megoldotta a katasztrófák kezelését, mint Szlovákia, ahol nem elég jó a koordináció - mondta Ľubomír Galko, a Szlovák Köztársaság védelmi minisztere a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa helyszínének bejárásán, sajtótájékoztatón Kolontáron. Ľubomír Galkot a katasztrófa helyszínének bejárása előtt Benkovics Zoltán tábornok, az Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ parancsnoka tájékoztatta a helyreállítás-újjáépítés helyzetéről és az elmúlt csaknem kilenc hónapban elvégzett feladatokról. A minisztert Tokovicz József, a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatalának főigazgatója kísérte. Az ajkai timföldgyár átszakadt tározójánál tartott sajtótájékoztatón Ľubomír Galko kiemelte: a helyszín bejárásán szerzett tapasztalatok és információk alapján elmondható, hogy Magyarország jobban megoldotta a katasztrófák kezelését, mint Szlovákia. Rendkívülinek nevezte, hogy az országban külön katasztrófavédelmi szervezet működik, amelynek az igazgatója egész Magyarországon pontosan tudja, hogy mikor, mit és hogyan kell csinálni. A védelmi bizottságok és az operatív törzsek felállításakor mindenki tudja a feladatát - tette hozzá. A szlovák védelmi miniszter kérdésre válaszolva kifejtette, hogy szorgalmazza majd Szlovákiában is a katasztrófavédelmi hivatal felállítását. Kitért arra is, hogy bármilyen költségvetés elfogadásáról döntenek szeptember-októberben, januártól modern, az állampolgárokat hatékonyan szolgáló hadsereget szeretnének kiépíteni. Benkovics Zoltán a Devecserben épülő lakópark bejárását követően elmondta, hogy Kolontártól eltérően nem egyszerre kezdik meg a házak átadását. Július 8-tól blokkonként kezdődik az új lakóparkban épült házak birtokba adása, a tervek szerint az utolsó, 87. épületet augusztus 4-én adják át. A bontások Devecserben augusztus 4-én fejeződnek be, néhányan még a bontásra ítélt házukban laknak. Hozzátette: pár esetben tisztázatlan jogi helyzet akadályozza a bontást, de ez augusztus végéig rendeződik. A Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ parancsnokának tájékoztatása szerint a vörösiszappal elöntött mezőgazdasági területek mentesítése a héten ér véget, hatvanezer köbméter depózott szennyező anyag vár még szállításra; a külterületek és a bontási terület rekultivációja őszre befejeződik.

Magyarországon tárgyal a szlovák védelmi miniszter

2011. június 27. - (tasr)

Kétnapos munkalátogatásra Magyarországra utazik Ľubomír Galko szlovák védelmi miniszter. Ma Devecserre és Kolontárra látogat, és megtekinti a tavalyi vörösiszap-katasztrófa utáni rekonstrukciós munkálatokat, és az újjáépített házakat. Kedden a magyar törvényhozás védelmi és közrendvédelmi bizottságának tagjaival, majd Hende Csaba védelmi miniszterrel tárgyal. Látogatása befejezéseként találkozik a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat tagjaival, illetve felkeresi a helyi Szlovák Házat.

Szlovák lap a kínai kormányfő budapesti látogatásáról

2011. június 27. - (mti)

Egy kínai Budapesten címmel közölt kommentárt Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök budapesti látogatásáról hétfőn a Sme című szlovák liberális napilap. Az újság úgy látja: az a tény, hogy a kínai kormányfő európai turnéja Budapesten kezdődött, valószínűleg „vegyes érzelmeket”, sőt, „egyenesen irigységet” válthat ki Szlovákiában, mert ez a látogatás politikailag és gazdaságilag is összehasonlíthatatlanul jelentősebb lett, mint amilyen a kínai államfő két évvel ezelőtti rövid pozsonyi látogatása volt. „Szükségtelen azonban engedni az indulatoknak. Az a tény, hogy a kínai (miniszterelnök) néhány órára megállt Orbánnál, a magyar diplomácia sikere ugyan, ez azonban a közepes nagyságú törpe és a világ második legnagyobb gazdasága közötti valamiféle különleges kapcsolatok nagy jövőjének hamis vízióján alapul. Ezt a víziót ismerjük Szlovákiában is, de az új kormány szerencsére már elvetette” - írja Peter Schutz, a szerző. „Az Orbán-doktrína, amely szerint a kis demokráciák vonzódnak a totalitarizmusokhoz, normális és értelmes, mert igazolja őket a gazdasági pragmatizmus, s annyiban fejlettebb (Robert) Fico +hurráputyinizmusánál+, hogy megvalósításához nincs szüksége Líbiára, Kubára (stb.). Teljesen elég neki Kína és Oroszország” - véli Schutz. „A kérdés az, hogy a kínai kormányfő szemében mit jelent gazdaságilag a +a logisztikai-közlekedési bázis+ kialakítása Magyarországon. Valószínűleg Orbán is sejti jól, hogy inkább politikai-arculati kép kialakítását érti alatta” - írja a szerző. Az újság szerint elmondható, hogy annak a lónak, amely éppen egymilliárd eurós hitelt és a magyar állampapírok pontosan meg nem nevezett volumenének megvásárlását ígérte, nem szabad a fogát nézni. „Ez igaz, ám Kínára támaszkodni a költségvetési egyensúly keresésekor, nem egy kikényszerített lépés, hanem annak a nem szokványos, +forradalmi+ útnak a következménye, amelyen elindulva Orbán elvágta magát a Nemzetközi Valutaalap és gyakorlatilag az Európai Unió forrásaitól is” - állítja Schutz. „A vicc abban rejlik - ahogy azt Ven Csia-pao Londonban megerősítette -, hogy Kína ugyan fontosnak tartja Európa stabilitását, de hitelezni és vásárolni csak addig fog, amíg létezik valamiféle biztosíték a megtérülésre. Bár a helyzet ma nem tűnik szörnyűnek, nem biztos, hogy rövidesen nem ez lesz Magyarország esete” - záródik a szlovák liberális lap kommentárja.

Nem cáfolja a magyar kormány: Tőkés László csúsztatott

2011. június 27. - (mti)

A határon túli magyarság támogatására szánt keretből finanszírozza a magyar a kormány az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által működtetett demokrácia-központokat. Ezt támasztja alá, hogy a budapesti illetékesek nem cáfolták az irodahálózat finanszírozására vonatkozó lapértesüléseket:

http://www.barikad.hu/nem_c%C3%A1folja_magyar_korm%C3%A1ny

_t%C5%91k%C3%A9s_l%C3%A1szl%C3%B3_cs%C3%BAsztatott-20110627

„Összenő, ami összetartozik”: Orbán is Erdélybe megy

2011. június 30. - (mti)

A könnyített honosítás lesz az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor központi témája - jelentették be a szervezők. A romániai magyar sajtó csütörtökön beszámolt arról, hogy az „Összenő, ami összetartozik” mottóval július 19-24. között Tusnádfürdőn sorra kerülő táborban - amelyet az első bálványosi, majd az azt követő tusnádfürdői helyszín miatt Tusványosként is szoktak emlegetni - a fő előadások jelentős része „a magyar állampolgárság kiterjesztése” köré csoportosul - mondta Sándor Krisztina főszervező:

http://hirszerzo.hu/belfold/20110630_tusvanyos_szabadegyetem_orban

Lassú, de pozitív előrelépés a kisebbségi jogok védelme terén

2011. június 28. - (mti)

Hétfőn az Európai Parlamentben került sor a „Nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után” című konferenciára, mely arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon az új szerződés életbe lépése óta előremozdult-e a kisebbségi és nyelvi jogok védelme az Európai Unióban. (…) Bár lassú, de pozitív előrelépés tapasztalható a kisebbségi és nyelvi jogok védelme terén. Ezt megerősítendő egy közösen megfogalmazott levelet is eljuttattak Barroso főbiztoshoz, melyben vázolják azokat a lépéseket, melyek további előrehaladást eredményezhetnek a jogvédelem terén:

http://www.bumm.sk/57134/lassu-de-pozitiv-elorelepes

-a-kisebbsegi-jogok-vedelme-teren.html

XI. Budakalászi találkozó

2011. június 26. - (felvidek.ma)

A Kárpát- medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumát minden év júniusában rendezi meg a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, valamint a Magyar Kollégium Budakalászon. Már a rendezvény logója is igen kifejező: hét szál búzakalász egybekötve a nemzetiszín szalaggal jelzi azt, hogy a Kárpát-medence hét országából találkoznak, tanácskoznak, ismerkednek, kapcsolatokat teremtenek a résztvevők. Az ez évi háromnapos rendezvényen közel 80 önkéntes volt jelen, a civil szféra csaknem minden területéről. A programban sokoldalú információt, ötletet kaptak a résztvevők az előadóktól és egymástól is. Már az ünnepélyes megnyitó is könnyeket csalt mindenki szemébe, amikor Majnek Antal r.k. munkácsi püspök egy fohászt mondott a „ lélek épülésére „s a sokfelől érkezett minden korosztályt képviselő jelenlévők egymás kezét fogva mondták el legszentebb imánkat, a Miatyánkot:

http://www.felvidek.ma/kitekinto/karpat-medence/29176-xi-budakalaszi-talalkozo

Semjén: Eddig százezren igényelték a magyar állampolgárságot

2011. június 27. - (mti)

A kérelmek 65 százalékát már feldolgozták, az állampolgársági eskütételek folyamatosak. Állampolgársági esküt eddig mintegy 10 ezren tettek. - Beérkezett a százezredik magyar állampolgársági kérelem az egyszerűsített honosítás keretében - jelentette be Semjén Zsolt, amikor hétfőn a Parlamentben köszöntötte a százezredik kérelmezőt, a délvidéki Balogh Virág Lászlót és családját:

http://hvg.hu/itthon/20110627_honositas_semjen_zsolt

Százezer

2011. június 28. - (Magyar Nemzet)

Hosszú idő után eljött az az év is, amikor nem fogy a magyarok száma, hanem növekedni fog! Az idén legalább százezer új állampolgárt köszönthetünk, így biztos, hogy pozitív lesz a mérleg, még akkor is, ha tudjuk, hogy ez statisztika, hiszen az anyaország területén vészesen fogy a magyar. Új honfitársaink többségükben ott maradnak a szülőföldjükön, és ez így van jól, de legalább papírjuk van arról, hogy összetartozunk:

http://www.mno.hu/portal/793523

Szorul a torok

2011. június 29. - (mh)

„Nekünk nagyon-nagyon nehéz volt elfogadni, hogy elvesztettük önökkel a harcot. Nagyon hosszú háborút folytattunk Erdélyért, de elvesztettük. Nehéz elismerni, nehéz elfogadni, de megtettük. Húszezer magyarországi idióta kivételével senki nem gondolja, hogy visszavehetnénk Erdélyt, vagy Erdély egy részét. Elvesztettük Erdélyt, és ez nagyon nehéz számunkra. Ez az oka annak, hogy a magyarországi és romániai magyarok érzékenyek bizonyos dolgokra. Azt hiszem, hogy a románok a magyar érzékenységet is meg kell, hogy értsék.”

http://www.magyarhirlap.hu/velemeny/szorul_a_torok.html

A Külügyminisztérium egyetért az idiótázó nagykövet nyilatkozatával

2011. június 28. - (barikad.hu)

A Külügyminisztérium egyetért az idiótázó nagykövet nyilatkozatával. - Ezt Németh Zsolt államtitkár jelentette ki Szávay István ezt firtató napirend előtti országgyűlési felszólalására adott válaszában. Egyetért-e a Nemzeti Ügyek Kormánya Füzes Oszkár idiótázó kijelentésével? - tette fel a kérdést napirend előtti parlamenti felszólalásában Szávay István. A képviselő felidézte Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet múlt heti, román újságnak adott nyilatkozatát, melyben a diplomata kijelentette: „Magyarország mára tudomásul vette, hogy elveszítette a hétszáz éves harcot Románia ellen, húszezer magyarországi idiótát leszámítva senki sem gondol arra, hogy visszavehetjük Erdélyt vagy Erdély egy részét”:

http://www.barikad.hu/k%C3%BCl%C3%BCgyminiszt%C3%A9rium

_egyet%C3%A9rt_az_idi%C3%B3t%C3%A1z%C3%B3_nagyk%C3%B6vet

_nyilatkozat%C3%A1val-20110628

Székelyföldi körútján Szegedi Csanád ismét kiállt

a székelység önrendelkezése mellett

2011. június 27. - (barikad.hu)

Háromnapos székelyföldi körúton vett részt Szegedi Csanád, a Jobbik európai parlamenti képviselője, azzal a céllal, hogy tájékozódjon a román közigazgatási reform körül kialakult helyzetről, a székely-magyarság ezzel kapcsolatos álláspontjáról:

http://www.barikad.hu/sz%C3%A9kelyf%C3%B6ldi_k%C3%B6r%C3%BAtj%C3%

A1n_szegedi_csan%C3%A1d_ism%C3%A9t_ki%C3%A1llt_

sz%C3%A9kelys%C3%A9g_%C3%B6nrendelkez%C3%A9se_mellett-20110627

Fidesz: Nem tarthattak Trianon-megemlékezést a makói iskolák

2011. június 27. - (mti)

Az MSZP-s helyhatóság a helyszínre való engedélyt elutasította azzal, hogy azt csak Makó önkormányzata használhatja - hozta fel Mágori Józsefné fideszes képviselő hétfőn a parlamentben. Ezért nem tudták megtartani a Trianon-megemlékezést. Mágori Józsefné (Fidesz) arról beszélt, hogy Makón, az I. világháborús emlékműnél több iskola közösen akart megemlékezni a nemzeti összetartozás napja alkalmából Trianonról. „A szervező középiskolákat június 2-án hidegzuhanyként érte”, amikor az MSZP-s helyhatóság a helyszínre való engedélyt elutasította azzal, hogy azt csak Makó önkormányzata használhatja - mondta. Válaszában Szabó Erika, a közigazgatási tárca államtitkára kijelentette, nem ért egyet a makói önkormányzat intézkedésével, mert az önkormányzatnak nincs joga ilyen módon akadályozni az ünnep megtartását.

„Kifelé a magyarokkal az országból” - üvöltötték a rektorverők

2011. június 30. - (mti)

Vádat emelt a romániai Fehér megyei törvényszék melletti ügyészség négy fiatalember ellen, akik két héttel ezelőtt megverték a gyulafehérvári római katolikus teológiai intézet rektorát és az intézmény egyik alkalmazottjának férjét. Az ügyészség szerint a vádlottak magyarellenes szólamokat skandáltak, ezért diszkriminációra való felbujtás miatt is vádat emeltek ellenük. Közülük az egyik férfi a román hadsereg alkalmazottja - közölte az Agerpres román hírügynökség. Román fiatalok június 18-án este baseballütővel megverték Oláh Zoltánt, a gyulafehérvári római katolikus teológiai intézet rektorát, aki le akarta fényképezni az egyház épületeit kövekkel dobáló fiatalokat. A támadók az intézet egyik alkalmazottjának a férjét is leütötték, aki a rektor segítségére akart sietni:

http://www.mno.hu/portal/794160

Számháború

2011. június 20. - (hetivalasz.hu)

El akarják tüntetni a magyarok egy részét két EU-tag szomszédunknál az idei népszámláláson. Szlovákiában és Romániában trükkök százait vetik be, hogy minél kevesebb magyar legyen - legalábbis papíron. A felvidéki Érsekújváron egy idős asszony arról számolt be, hogy kopaszra borotvált férfi csöngetett be hozzá azzal: jól gondolja meg, mit ír a népszámlálási kérdőívre, mert kitelepítik, ha magyarnak vallja magát. Hasonló történt egy lakótelepi ház előtt, ahol a magyarul beszélgető időseknek egy ismeretlen férfi azt mondta: ha magyarnak vallják magukat, akkor ne csodálkozzanak, ha elveszítik szlovák állampolgárságukat, és ezzel együtt nyugdíjukat is:

http://hetivalasz.hu/uzlet/szamhaboru-38666

Magyar kultúra mindenkinek, tizenhat szemszögből

2011. június 28- (magyarhirlap.hu)

Bemutatták az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Napkút Kiadó gondozásában frissen megjelent Magyar kulturális kalauzt. A kötet tizenhat fejezetben ismerteti a magyar kultúra területeit: történelem, nyelvészet, építészet, film- és színművészet, sport és tudomány is megtalálható a kiadvány oldalain. A bemutatón részt vett a kötetet jegyző szerzők mellett Szondi György kiadó és társszerkesztő, Németh Zsolt államtitkár, valamint Katona Tamás történész is. Imponáló tartalommal, jó arányérzékkel tájékoztatja az olvasót a Magyar kulturális kalauz. A tegnapi bemutatón Szondi György, a kötet szerkesztője bejelentette, hogy a kiadvány fordítását a Külügyminisztérium támogatja, a könyvet ugyanis szeretnék eljuttatni a külföldi diplomáciai missziókhoz is:

http://www.magyarhirlap.hu/kultura/magyar_kultura

__mindenkinek_tizenhat_szemszogbol.html

Beporoszkál A torinói ló

2011. július 28- (Új Szó)

Három világsztárt vár az idei, 46. Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál. A háromból kettő kap, a harmadik ad, pontosabban: mutat. Judi Dench, a londoni Old Vic egykori Ophéliája, a Szerelmes Shakespeare Oscar-díjas Erzsébet királynője, vagy ahogy még többen ismerik: James Bond rendíthetetlen főnöke életműdíjat, John Turturro, a neves amerikai színész, rendező, forgatókönyvíró, Martin Scorsese, Michael Cimino, Spike Lee és a Cohen fivérek nagy kedvence a fesztivál elnökének (Jiří Bartoška) díját veheti át, s elhozza új filmjét (Valahol ma este), amelynek Karlovy Varyban lesz a világpremierje. (…) Világjárt alkotások szerepelnek a Horizontok szekcióban is. Itt látható idén az egyetlen magyar film: Tarr Béla utolsó opusa, A torinói ló, amely a nagy német filozófus, Friedrich Nietzsche elmeállapota összeomlásának eseményét veszi alapul, a világ utolsó hat napjával összekötve:

http://ujszo.com/online/kultura/2011/07/01/beporoszkal-a-torinoi-lo

A kassai bombázás rejtélye

2011. június 30. - (felvidek.ma)

Hetven évvel a bombatámadás óta sincs bizonyítékokkal alátámasztott válasz a támadót illetően, csak nagyon valószínűsíthető elkövető. Ezt valószínűsíti az a tény, hogy abban az időszakban, amikor Kassát támadás érte, a szovjet légierő bombázta Helsinkit, Jászvásárt (Iași), Constanţát, Brassót és Várnát. Érdekes viszont, hogy ezt a tényt a legtöbb munka, mely a második világháború kronológiájával foglalkozik, mindmáig egyszerűen mellőzi. Néha azzal érvelnek, hogy emiatt nem kellett volna Magyarországnak belépnie a második világháborúba. Ekkor még ez elkerülhető lett volna, később már nem. Várna bombázását a bolgár légierő nem torolta meg, sőt a második világháborúban Bulgária semleges maradt, mégsem kerülhette el a szovjet megszállást. Az ország egyszerűen „rossz” helyen feküdt ugyanúgy, mint Magyarország:

http://www.felvidek.ma/tajolo/multidezo/29230-a-kassai-bombazas-rejtelye

http://www.magyarhirlap.hu/velemeny/megis_az_oroszok.html

Közmédiumok: Hatszáz főt elbocsátanak

2011. június 29. - (mh)

Megszületett a megállapodás a közmédiában dolgozó munkavállalókat érintő csoportos létszámleépítésről. Lezárult az első leépítési hullám háromhetes konzultációja az átalakulóban lévő közmédiarendszerben. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), valamint az ideiglenes üzemi tanács közötti megállapodás értelmében hatszáz munkatársától válik meg a munkavállalók többségét foglalkoztató MTVA. A divíziókra osztott rendszerben az egyes számmal ellátott egység, a Duna Televízió munkatársait érinti legnagyobb mértékben a döntés: a 454 dunás közül 124-et küldenek el, a jelenlegi létszám több mint 27 százalékát. A Magyar Televízió 1315 dolgozójából 285-nek kell búcsút mondani, a közrádió 906 munkatársa közül 162-en, míg a távirati iroda 173-as csapatából 28-an kénytelenek távozni:

http://www.magyarhirlap.hu/hatter/kozmediumok_hatszaz_fot_elbocsatanak.html

200 milliójába kerül a magyar államnak a Los Angeles-i Bánk bán

2011. június 29. - (hvg)

Két Bánk bán-t is rendez idén Káel Csaba, ebből a Los Angelesben, a Plácido Domingo vezényletével készülő produkcióra 200 millió forint rendkívüli támogatást is kap a magyar államtól, aemly több mint fele a színrevitel költségeinek. Szőcs Géza kulturális államtitkár az Origónak azt mondta: ahol ez pénzbe kerül, ott pénzért kell elérni, hogy ismertebb legyen a magyar kultúra:

http://hvg.hu/itthon/20110629_allami_tamogatas_bank_ban

Krasznahorkai László esélyes a Nobel-díjra a The New Yorker szerint

2011. június 29. - (mti)

A kritikus ismertette az Amerikában és főleg Németországban sok időt eltöltött szerző életét és a Tarr Béláéval szorosan összefonódó munkásságát. Megjegyzi, hogy a rendező filmjeinek merészsége és szigora nem adja vissza Krasznahorkai prózájának mélységét, igaz, nem is állított ilyen célt maga elé. A The New Yorker szerzője megemlíti, hogy Krasznahorkai Lászlót német közegben potenciális irodalmi Nobel-díjasként emlegetik:

http://hvg.hu/kultura/20110629_krasznahorkai_laszlo_nobel_dij

Határjelek

2011. június 30. - (nepszava.hu)

Mindenekelőtt le kell szögeznem: semmi bajom a rovásírással. Sőt, kifejezetten kedvelem, évtizedek óta bogarászom a szövegeket. Talán erdélyi származásom miatt találtam először érdekesnek, aztán úgy maradtam. De amióta azt olvasom, hogy nyolcezer éves fadarabon találtak rovásírást, aztán meg azt, hogy 35 ezer éveset egy boszniai piramisban - ami valamiért kárpátmedenceinek számít - ésatöbbi, aztán meg ebből az jön ki, hogy az egész világkultúra innen származik, a miénk az ősnyelv, ami körbejárta a világot, és különben is a Föld szívcsakrája, ésatöbbi, akkor lassan abbahagyom a mosolygást, mert nincs mit gúnyolódni ezen. A szemünk előtt alakul ki egy új történelem, egy új vallás. És azért rójuk tele Magyarországot, mert ez aztán nem székely ügy ám: hanem a mindenek fölött álló magyar nyelv és kultúra jelelése:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=444817

Elküldik Kecelről a nem katolikus gyerekeket

2011. június 27. - (index.hu)

Buszokkal viszik más városokba, akik nem akarnak hittanra és misére járni. A katolikusok átvették a város egyetlen iskoláját, a misét megtagadó tanároknak felmondanak. Írásban kell indokolni, hogy mi a baj a katolikus oktatással. A katolikus igazgató az új ötvenes éveket látja eljönni, katolikus kivitelben. Aláírásgyűjtés indult a lelkiismereti szabadságért, de kicsi az esély a győzelemre. (…) „Semmi baja nem lesz az embernek, ha elmegy a szentmisére” - mondta az új igazgató az egyik, a katolikus hitéletet elutasító tanárának. Solti Kálmán annyi engedményt tett, hogy aki nem katolikus, annak nem kötelező keresztet vetnie, énekelni, és térdre borulni, elég, ha csak ott ül. „Évi háromszor be kell jönnie a templomba, és ott kulturáltan ülni. Ez mindenkinek vállalható, a tanár amúgy is gyakran elmegy olyan eseményre, amire nem szeretne.” Kérdésünkre, hogy melyek azok az események, amikre a tanárok a világi iskolákban kényszerből mennek el, az új igazgató meglepő választ adott: „Például az előző rendszerben a kötelező felvonulások” - vont párhuzamot az igazgató a kommunizmus és a jelen közt:

http://index.hu/belfold/2011/06/27/elkuldik_kecelrol_a_nem_katolikus_gyerekeket

Építőipar - Titkos adu a Doprastavnál

2011. július 1. - (Népszabadság)

Magyar „csodafegyvert” vetett be a mélyépítő cégek szerint a szlovák Doprastav a magyarországi infrastrukturális tendereken. A titkos adu az évek óta felszámolás alatt álló Viadom korábbi tulajdonosa lenne. (…) Úgy tudjuk: az évek óta felszámolás alatt álló Viadom korábbi tulajdonosának lett volna lehetősége a Doprostavnak dolgozni. A 3-as és a 35-ös út építését a Viadommal közös konzorciumban megnyerő szlovák Inzinierske Stavby a.s. legalábbis 2008-ban vállalta volna, hogy „összehozza” a magyar üzletembert és a Doprastavot. Az együttműködésből azonban a hírek szerint nem lett semmi. Nehéz eldönteni: a Mechler Zoltán visszatértét híresztelők tévednek, vagy az üzletember álcázza ügyesen szlovákiai kapcsolatait. Akárhogy is van azonban, a Viadom története még nem ért véget:

http://nol.hu/lap/gazdasag/20110701-titkos_adu_a_doprastavnal

Lőcsei szégyenketrec, ólublói díszszoba

2011. július 1. - (Népszabadság)

Ólubló várában a magyar kalandor, Benyovszky Móric raboskodott, a Győrben lefejezett „fehér asszonynak” pedig a lőcsei főtéren látható szégyenketrece. A hegyeitől is fenséges Felvidékről mégsem a rabság jut elsősorban az arra vetődő ember eszébe:

http://nol.hu/lap/tv/20110701-locsei_szegyenketrec_olubloi_diszszoba

Digitális újságosok - A szlovákok veszik, mint az újságot

2011. július 1. - (Népszabadság)

A hálón most ingyenes újságszerű tartalmak zetőssé tételéért vívott küzdelem még nem dőlt el. A megoldhatatlannak látszó feladvánnyal sokan próbálkoznak. Egyelőre úgy tűnik, nem a magányos harcosok, hanem a több hírgyár termékeit közös platformon kínáló online standok lehetnek sikeresek. (…) Térségünkben a már lapunkban is bemutatott Piano az első sikergyanús próbálkozó. A portál szlovák nyomtatott és digitális hírtermelők áruját kínálja egy jól átgondolt és zetős rendszerben. Az első ötven nap tapasztalatai szerint a többlépcsős zetőssé tétel eddig nem csökkentette az érintett médiumok látogatottságát: a díjasítás valószínűleg nem bukik meg a szlovák olvasók ellenállásán:

http://nol.hu/lap/tv/20110701-digitalis_ujsagosok

.
.
.
.
.
.
.
.
....................................................................................................................................