Gašparovič a jószomszédi kapcsolatok építéséről
Kényes kérdésekről is ● A nézetkülönbségek megmaradtak ● „Gašparovič szerepet vállal a kompromisszumkeresésben” ● Klik-elnök: A nemzetiségi oktatást már nyolc jelentkezővel el lehet indítani ● Gödöllőn az uniós elnökségről ● A kettős állampolgárságról is tárgyaltak ● Képgaléria
Gašparovič fényesre törölte cipellőjét Budapesten
http://www.felvidek.ma/nezopont/jegyzet-kommentar/38084-gasparovic-fenyesre-torolte-cipellojet-budapesten
Országos Szlovák Önkormányzat:
Gašparovič szerepet vállal a kompromisszumkeresésben
Ivan Gašparovič szlovák államfő nagyon lényegesnek tartja a kompromisszumok keresését, a vitás kérdések megoldását a kisebbségi ügyekben, és ebben maga is nagy szerepet vállal - mondta Fuzik 
János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke az MTI-nek. A Budapesten hivatalos látogatáson tartózkodó Ivan Gašparovič 2013. február 20-án a magyarországi szlovák nemzetiség képviselőivel találkozott a Szlovák Intézetben. Az esemény kapcsán Fuzik János közölte, Ivan Gašparovič mindig is érzékenyen figyelt a határon túli szlovákok helyzetére, és ez nem csak gesztusokban, frázisokban nyilvánul meg. Emlékeztetett, bár kilenc éve nem járt szlovák köztársasági elnök hivatalos látogatáson Magyarországon, Ivan Gašparovič néhány évvel ezelőtt nem hivatalos útja alkalmával felkereste a pilisszentkereszti szlovák közösséget. Mostani látogatásán az elnök a Szlovák Köztársaság létrejöttének 20. évfordulójával kapcsolatban hangsúlyozta, a határon túli szlovákoknak végre önálló anyaországuk van, amelyre büszkék is lehetnek, hiszen a visegrádi csoport (V4, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) tevékeny tagja, és a négy ország közül elsőként már a közös uniós fizetőeszközt, az eurót is bevezette - idézte fel Fuzik János. Az Országos Szlovák Önkormányzat vezetője üdvözölte, hogy Ivan Gašparovič és magyar kollégája, Áder János tárgyalásukon nem kerülték meg a nyitott kérdéseket, így a kettős állampolgárság ügyét sem. Mint mondta, a magyarországi szlovák kisebbség helyzete eltér a szlovákiai magyarokétól, mert ők már 300 éve élnek kisebbségként, az anyanemzettől elszakadva. Céljuk, hogy a törvények adta lehetőségeket kihasználva megőrizzék kultúrájukat és 
nyelvüket, és éljenek a kisebbségeknek biztosított jogokkal - magyarázta. Úgy vélte, ehhez fontos a fiatalok megszólítása is, hogy az ő figyelmüket is felhívják a gyökerek megőrzésének és a kultúra ápolásának jelentőségére.
Klik-elnök: A nemzetiségi oktatást
már nyolc jelentkezővel el lehet indítani
Nemzetiségi oktatásról szervezett konferencián vett részt a budapesti Szlovák Intézetben Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) vezetője, és előadását megelőzően az intézetben találkozott Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnökkel is. A Klik az MTI-hez eljuttatott közleményében ismertette Marekné Pintér Aranka előadásának főbb elemeit, 
külön is kitérve arra, hogy a Klik elnöke megerősítette: a nemzetiségi oktatást már nyolc jelentkező gyerek esetén el lehet indítani az adott településen, összhangban a köznevelési és a nemzetiségi törvénnyel. A központ minden olyan kezdeményezést, korábban bevált jó gyakorlatot támogat, amely a nemzetiségi oktatás színvonalának javítását szolgálja - hívták fel a figyelmet, utalva arra, hogy a nemzetiségi oktatás az iskolák pedagógiai programjának megfelelően történik, az állam pedig normatív támogatás helyett feladatfinanszírozással biztosítja az ehhez szükséges forrást.
Az uniós elnökségről tájékozódott Gödöllőn a szlovák államfő
Magyarországi hivatalos látogatásának második napján Gödöllőn folytatott megbeszélést a város polgármesterével Ivan Gašparovič szlovák államfő, elsősorban az uniós elnökség programjainak lebonyolításáról esett szó. Gémesi György (Gödöllői Lokálpatrióta Klub), a Pest megyei város polgármestere az MTI-nek elmondta: mivel 2016 második felében Szlovákia látja el a soros uniós elnökségi teendőket, Ivan Gašparovič a magyarországi elnökség sok rendezvényének 
otthont adó Gödöllőn főként a különféle programok szervezésének, lebonyolításának részleteiről érdeklődött. A városházán folytatott eszmecsere után a szlovák elnök megnézte az uniós tanácskozások kiemelt helyszínét, a gödöllői kastély lovardáját - tette hozzá Gémesi György. Szó volt arról is - mondta -, hogy az EU-elnökség előkészületeinek idején szlovák szakértők utaznának Gödöllőre a helyi programszervezőkkel folytatandó megbeszélésekre. A találkozón Ivan Gašparovič és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöki posztját is betöltő Gémesi György áttekintette a Szlovák Önkormányzati Szövetséggel kialakított kétoldalú, valamint a lengyel és a cseh önkormányzati érdekképviseletekkel kiépített négyoldalú együttműködést is - közölte Gödöllő polgármestere.
Az állampolgárságról is tárgyalt Martonyi szlovák kollégájával
Martonyi János külügyminiszter 2013. február 19-én Budapesten tárgyalt szlovák kollégájával, Miroslav Lajčákkal, a két tárcavezető egyebek mellett arról tárgyalt, hogy a két ország állampolgársági szabályozásáról kijelölt jogi szakértők márciusban Budapesten folytatják az egyeztetéseket - közölte a tárca az MTI-vel. Kiemelték, Miroslav Lajčák szlovák miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter Ivan Gašparovič szlovák államfőt kísérte el budapesti látogatására. 
Tanácskozásuk alkalmával a külügyminiszterek megállapították, hogy a két ország miniszterelnökeinek tavalyi többszöri és az államfők mostani találkozójával a magyar-szlovák kapcsolatok új lendületet vettek. Martonyi János megerősítette, hogy márciusban hivatalos látogatást tesz Szlovákiában, majd Miroslav Lajčák meghívására április 18-án részt vesz és felszólal a pozsonyi Globsec biztonságpolitikai konferencián. A közleményben azt írták, a tárcavezetők üdvözölték az EU 2014-2020-as költségvetésének elfogadását, és közös sikernek nevezték a kohézió barátai csoport összefogását. Magyarország és Szlovákia érdeke a két ország közötti határmenti együttműködés erősítése, amelynek keretében újabb hidak, határátkelők és energetikai vezetékrendszerek épülnek. Arra is kitértek, hogy Magyarország és Szlovákia alapvető érdeke a keleti és délkelet-európai régió országainak közeledésen is az EU-hoz. Találkozójukon a külügyminiszterek kiemelték, hogy Ukrajna és a nyugat-balkáni országok további belpolitikai stabilizálódása szükséges ahhoz, hogy idén mind az intézményi, mind a szerződéses kapcsolatokban előrelépést érjenek el Kijevvel, Belgráddal és Szkopjéval.
Gašparovič a jószomszédi kapcsolatok építéséről
A szlovák-magyar együttműködés egyre inkább a mindennapok részévé válik, a két ország politikusainak a jószomszédi kapcsolatok építésére kell törekedniük - jelentette ki Ivan Gašparovič szlovák államfő budapesti előadásában 2013. február 19-én. Ivan Gašparovič a magyar-szlovák diplomáciai kapcsolatok felvételének 20. évfordulója alkalmából tartott beszédében emlékeztetett arra, hogy 2013-ban első külföldi útja arra a Magyarországra vezetett, amely két évtizede az elsők között ismerte el a független Szlovákiát. „A Szlovák Köztársaság sikertörténet. Ennek a történetnek a sajátossága, hogy a siker Közép-Európa államainak közös sikere. Közös sikere Szlovákiának és Magyarországnak” - mondta Ivan Gašparovič, hozzátéve, hogy az elmúlt 20 évben sok alkalommal önzetlenül támogatta egymást a két ország, tudva, hogy ez mindkét állam polgárainak érdekét szolgálja. Megítélése szerint Szlovákiának szomszédjaival együtt kell keresnie a választ a gazdasági és szociális vonatkozású kérdésekre. A szlovák államfő beszélt arról is, hogy több fontos történelmi eseményt továbbra is eltérően ítél meg a két ország, az iskolai történelemkönyvek tartalma sokszor különbözik. „Ugyanakkor ez nem gátolhat meg minket abban, hogy baráti kapcsolatainkat fejlesszük, és a közös jövőre koncentráljunk” - emelte ki Ivan Gašparovič. Véleménye szerint a fiatalabb generációkat megóvhatja az előítéletektől, hogy vezető történészek közös könyvben kívánják tisztázni a történelemmel kapcsolatos legjelentősebb félreértéseket. „Úgy vélem, ez a legjobb befektetés kapcsolataink jövőjébe” - tette hozzá.
A szlovák államfő beszélt arról is, hogy a szlovák és magyar kisebbségek gazdagítják a két ország kapcsolatait. Úgy vélte, hogy Magyarország ugyan más alapokon közelíti meg a kérdést, de Szlovákia minden egyéni szabadságjogokon alapuló, kisebbségekkel kapcsolatos kívánalmat teljesít. „Fontos az, hogy az 1995-ös egyezmény figyelmet fordít a kisebbségi ügyekre, és az egyezmény mindmáig alapja maradt a párbeszédnek ezen a területen is” - fogalmazott Ivan Gašparovič, hozzátéve, hogy a kisebbségek életén folyamatosan javítani kell, kedvező interetnikai légkört teremtve. „Nem vagyok arról meggyőződve, hogy a legutóbbi magyar állampolgársági törvény ez a célt szolgálja. Mindazonáltal mindannyiunk érdeke, hogy folytassuk a párbeszédet, és megoldást találjunk a rendezetlen ügyekre” - mondta.
A szlovák államfő előadása után Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes rövid felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy Magyarország minden területen mélyíteni kívánja az együttműködését a szomszédos országokkal. „A mi esélyünk az, hogy megmutassuk a világnak, hogy több közös van bennünk, mint ami elválaszt” - fogalmazott Navracsics Tibor.
A kettős állampolgárság ügyét az alkotmánybíróság is tárgyalja
A kettős állampolgárság ügyét a szlovák alkotmánybíróság is tárgyalja - jelentette ki budapesti látogatása előtt a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának adott interjújában Ivan Gašparovič szlovák államfő, aki a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban úgy vélte, az nem az egykori Csehszlovákia, hanem egész Európa ügye volt. „Nagy kár, hogy kilenc éve tartó elnökségem óta államfői minőségben most látogatok először Magyarországra” - jelentette ki. Emlékeztetett arra, hogy Áder Jánossal egy ízben már megbeszélést folytatott, mégpedig New Yorkban az ENSZ Közgyűlés ülésszakának keretében. „Bár rövid találkozó volt, kettőnk között nagyon korrekt és őszinte megbeszélés folyt” - jelentette ki. Gašparovič szerint rengeteg az olyan kérdés, amely közvetlenül érinti a két országot. „Nem szükséges, hogy mindenben megegyezzünk, de úgy gondolom, hogy az alapvető kérdésekben fennáll az 
együttműködés” - mondta, s úgy vélte, hogy „az utolsó év rendkívül jó volt ebben a tekintetben.”
Arra a kérdésre válaszolva, vajon a Magyarország, illetve a Szlovákiában élő magyarok számára a legfontosabb kérdést jelentő kettős állampolgárság ügyében várható-e valamiféle elmozdulás vagy előrelépés, a szlovák államfő kijelentette: „Én lennék a legboldogabb, ha igen”. Úgy vélte, olyan problémáról van szó, amelyet - mint fogalmazott - a két ország közösen teremtett magának. Kijelentette, hogy a probléma megoldásával kapcsolatos véleménye kezdettől fogva ismert és egyértelmű. „Magyarország korábban egy nagyon rossz törvényt fogadott el. Szlovákiának pedig lépnie kellett egy ilyen rossz törvénnyel kapcsolatban, és természetes, hogy egy rossz törvényre nem lehet egészen jó törvénnyel reagálni. Valószínűleg nem nagyon jó törvényt fogadtunk el. Amíg nem 
fogadtuk el a két törvényt, a kettős állampolgársággal nem volt probléma”- jelentette ki. Gašparovič megismételte azt az elképzelését, hogy a szóban forgó, a kettős állampolgárságra vonatkozó törvényeket a két ország helyezze hatályon kívül, és „stabilizálja a korábbi állapotokat”. Az államfő nem értett egyet azzal a felvetéssel, hogy a szlovák kormány jogfosztással élne a magyar állampolgárságot kérvényező szlovákiai magyarok esetében. Utalt arra, hogy Pozsony egy éve javaslatot terjesztett elő a megegyezésre, amelyet Magyarország nem fogadott el. Megelégedéssel szólt ugyanakkor arról, hogy a kérdésről tárgyalások folynak a vegyes bizottságokban, a szakértők között, és azok fölött a külügyminiszterek vállaltak garanciát. Reménye szerint olyan kompromisszumos megoldás születik, amely egyik országot sem sérti majd meg. Gašparovič közölte, hogy a kérdés a szlovák alkotmánybíróság előtt van, és ott - mint hozzátette - valószínűleg megtalálják a megoldást. „Én lennék a legboldogabb, ha minél hamarabb döntés születne, és úgy, hogy mindenki boldog legyen” - fűzte hozzá.
Sólyom László korábbi magyar államfő 2009-es meghiúsult szlovákiai látogatásával, illetve a szlovák kormány akkori lépésével kapcsolatban Ivan Gašparovič úgy vélekedett, hogy az már a múlt kérdése, és - mint fogalmazott - „nem szeretnék a múltba visszatérni.” Azt hangoztatta ugyanakkor, hogy Szlovákia az összes tényt figyelembe véve megfelelő döntést hozott. A szlovák döntés nem sértett meg semmiféle nemzetközi jogot, és ezt erősítette meg az Európai Bíróság döntése is - mondta. Gašparovič egyetértett azzal, hogy Orbán Viktor és Robert Fico miniszterelnök az elmúlt évben a két ország érdekeit célzó, elsősorban gazdasági kérdéseket tűzött napirendre, és megállapodott abban, hogy a kényes és nehéz kérdések idén kerülnek napirendre. Saját tárgyalásaival kapcsolatban is úgy vélte, az együttműködés középpontjába a kölcsönös segítségnyújtást kell helyezni.
A Szlovákiában még mindig érvényben lévő, a magyar kisebbséget kollektív bűnösséggel bélyegző, a szlovák kormány által megváltoztathatatlannak deklarált Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban úgy vélte, hogy az nem szlovák probléma. Ez a második világháborút követő döntés volt, amelyet azért hoztak, hogy jóvátegyék a háború során keletkezett károkat, és azok ne ismétlődhessenek meg. Az elnök szerint ezek a kérdések nem csupán a volt Csehszlovákiát érintik, hanem egész Európát. Úgy vélte, hogy olyan történelmi kérdésekről van szó, amelyeket nem lehet megnyitni. A Beneš-dekrétumok ma a szlovák jogrend részét jelentik, de egyáltalán nem alkalmazzák őket a jelenben és a jövőben sem - mondta.