R. Fico szerint erősíteni kell az együttműködést
Erősíteni kell Magyarország és Szlovákia között az együttműködést - mondta Robert Fico szlovák miniszterelnök a november 16-i budapesti magyar-szlovák gazdasági fórumon. ● Orbán Viktor: Örülnünk kell Szlovákia sikerének ● Fico Mesterházynak: Szlovákia nyitott a megoldáskeresésre az állampolgárság ügyében.
Robert Fico a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) rendezvényén úgy vélekedett, hogy a szlovák gazdasági növekedést támogatja a szlovák és magyar gazdasági kapcsolatok erősítése, a politikusok feladata pedig a vállalkozói együttműködés lehetőségeinek megteremtése. Hozzáfűzte: az infrastrukturális és energetikai összekapcsolódás is lehetőségeket rejt, emellett az autóipar és a kohéziós források felhasználása területén szintén erősíteni kell a kooperációt. Az uniós kohéziós politikával kapcsolatban megjegyezte, Szlovákiának érdeke a megegyezés, de „szolidárisak leszünk, a szlovák kormány nem fog Brüsszelben semmilyen egyéni játékot játszani”. Szavai szerint öncélú érdekeket lehet tapasztalni a nettó befizetők részéről, holott például Szlovákia a fejlesztéseinek 75 százalékát EU-s alapokból finanszírozza, de ennek 50 százaléka visszajut az ott beruházó nyugati cégekhez. Robert Fico egyúttal javaslatot tett arra, hogy a szlovák-magyar gazdasági fórumot kormányzati szinten intézményesítsék, rendszeresítsék, majd nyomatékosította: Szlovákiának abszolút érdekében áll, hogy a lehető legjobb gazdasági és baráti kapcsolatokat ápolja Magyarországgal. Álláspontja szerint Magyarország és Szlovákia is ugyanazokkal a kihívásokkal néz szembe, mindkét országnak szüksége van a sikerre. A két ország közötti jó gazdasági és pénzügyi együttműködés megalapozza a többi területen történő kooperációt is - vélekedett a szlovák kormányfő. Mint fogalmazott, a gazdasági növekedés a szlovák kormánynak sem „szent tehén”, majd kifejtette: Európában és az eurózónában a hosszú távú pénzügyi válságkezelés lényege a kiadások korlátozása, az állandó megszorítás, amelyet ugyanakkor nem lehet kombinálni a gazdasági növekedéssel. Ha ez így folytatódik, a miniszterelnök szerint kérdéses a válság problémáinak megoldása. A szlovák kormány elfogadja az európai válságkezelést, a költségvetés jövőre is 3 százalék alatti hiánnyal zár majd. Hozzátette: az Európai Bizottság előrejelzése szerint a szlovák gazdaság 2012-ben 2,6 százalékos növekedést ér el, majd 2013-ban 2, 2014-ben pedig 3 százalékkal bővül a gazdaság. A szlovák miniszterelnök előadásában szorgalmazta az eurózóna és az Európai Unió mélyebb integrációját. „Bennünket nem bánt, ha az európai intézmények nagyobb hatásköröket kapnak. Nem lehet saját nemzeti fiskális politikákat kialakítani és egy közös európai pénznemet. Ez így nem mehet, éppen ezért támogatni fogjuk az olyan intézményeket, mint a bankunió” - fejtette ki, kiemelve ugyanakkor a nemzeti banki felügyelet erősítésének fontosságát annak elkerülése érdekében, hogy a külföldi anyabankok a helyi pénzintézeteiknél azt csináljanak, amit akarnak. Szlovákiának nincs más alternatívája, mint az EU és az eurózóna - jelentette ki Fico, hozzátéve, hogy országa teljesíti pénzügyi kötelezettségét, és nem engedi, hogy „Szlovákia kiessen a játék magjából”.
Orbán Viktor: Örülnünk kell Szlovákia sikerének
Magyarországnak örülnie kell annak, hogy a szlovák gazdaság jól teljesít - mondta Orbán Viktor pénteken a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-szlovák gazdasági fórumán. A Robert Fico szlovák kormányfő részvételével zajló budapesti tanácskozáson a magyar miniszterelnök arról is szólt, hogy a Budapest és Pozsony közötti gazdasági együttműködés a vitás kérdések megoldását is segítheti. Röviden arra is utalt: költségvetési egyenlegjavító döntéseket hozott a kabinet a jövő évi 2,7 százalékos hiány érdekében, részleteket azonban nem közölt. Magyarországnak érdeke, hogy sikeres szomszédai legyenek. Örülnie kell a szlovák gazdaság jó teljesítményének, és ha nem tartja elfogadhatónak gazdasági lemaradását északi szomszédjához képest, akkor nem azért kell szurkolnia, hogy a szlovákoknak rosszabbul menjen, hanem tennie kell azért, hogy jobban menjenek a saját dolgai… - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy „mi egy tehetséges és sikeres szomszéddal akarunk versenyezni, mert a Forma-1-ben akarunk indulni és nem a Forma-2-ben, nem a Forma-3-ban”, még akkor is, ha ott könnyebb dobogós helyezéshez jutni. Előadásában érintette a magyar-szlovák kapcsolatokat, közölve, hogy „Magyarország nem dugja homokba a fejét”, pontosan tudja ugyanis, melyek a fennálló vitás kérdések Budapest és Pozsony között, és „nem ringatjuk magunkat” abba az illúzióba, hogy könnyű lenne ezek megoldása. A jó gazdasági együttműködés azonban segíthet megoldani az egyéb konfliktusokat is - vélekedett, hozzátéve: „mindkét fél tudatában van annak, hogy együtt fogjuk leélni itt, egymás mellett a következő jó néhány száz évünket is, tehát valamilyen egyezségre kell jutnunk egymással”. Orbán Viktor megerősítette azt az álláspontját, amely szerint az európai válság még jó ideig velünk marad, mert „nem egy vagy két alkatrésze hibásodott meg a rendszernek, hanem úgy, ahogy van, az egész bedöglött”, és „nekünk nem az autót kell megjavítani, hanem egy új autót kell szerkeszteni”. Beszédében egyúttal bejelentette, hogy költségvetési egyenlegjavító döntéseket hozott a kabinet az elmúlt két napban annak érdekében, hogy jövőre 2,7 százalék legyen a hiány mértéke. Mindezt olyan megfogalmazásban ismertette, hogy bár nem akar a nyugat-európai társadalmakról negatív véleményt tükröző összehasonlításokat tenni, de „azért mégiscsak érdemes elgondolkodni azon, miért van az, hogy a magyar kormány szerdán, illetve péntek reggel arról döntött, hogy akkor 2,9-es hiány helyett hogyan lesz 2,7 százalék, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól”. Vagyis költségvetési egyenlegjavító döntéseket hozott a kormány az elmúlt két napban, „miközben Nyugat-Európában milliók vannak az utcákon”, folyamatos a politikai instabilitás, és bár az emberek Közép-Európában sem dobálják a kalapjaikat az égig, de pontosan tudják, hogy ha nem végzik el országaik átalakítását, nincs esélyük a jövőre - fogalmazott. A kormányfő a közölt számokkal arra utalt, hogy az Európai Unió múlt heti országjelentése szerint 2013-ban 2,9 százalék lesz az államháztartási hiány Magyarországon, a magyar kormány azonban 2,7 százalékos mértékre törekszik. Az újabb intézkedések részleteire Orbán Viktor a fórumon nem tért ki. A mintegy 250 szlovák és magyar vállalkozó, valamint kormányzati képviselő előtt a kormányfő ismét hangsúlyozta a közép-európai együttműködés és a Németországhoz való kapcsolat fontosságát. „Amikor a német export megy, mi is jól megyünk” - példázta a közép-európai gazdaságok és Németország összefonódását. Megítélése szerint a következő években az európai gazdasági térség növekedéséhez a legnagyobb mértékben Közép-Európa és Németország fog együtt hozzájárulni. Emellett az elkövetkező 15-20 évben a közép-európai térség - a makrogazdasági mutatók mellett - a bérek, a nyugdíjak, az életszínvonal területén is felzárkózik a Nyugathoz, sőt még elé is szeretne kerülni - fűzte hozzá. A miniszterelnök úgy vélekedett, míg korábban az elméletek úgy szóltak, hogy a jól működő, sikeres nyugati modellhez kell kapcsolódni, addig mára ez a „mankó” kiesett, a mai kérdésekre ez a kijelentés már nem válasz. Orbán Viktor ezt úgy ítélte meg, „visszakaptuk a gondolkodás szabadságát”. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Magyarország jövője csak Nyugat-Európával együtt képzelhető el, „egy csónakban ülünk, a csónak nem hagyható el (...), egy gazdasági rendszerben vagyunk”, vagyis érdekeltek vagyunk a többi tagállam sikerében.
Fico Mesterházynak: Szlovákia nyitott a megoldáskeresésre az állampolgárság ügyében
Szlovákia nyitott a megoldáskeresésre az állampolgárság ügyében - mondta Robert Fico szlovák miniszterelnök Mesterházy Attilának, az MSZP elnökének. November 16-i találkozójukról a szocialista politikus tájékoztatta Berényi Józsefet, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja (MKP) elnökét. Berényi József arról tájékoztatta az MTI pozsonyi irodáját, hogy Mesterházy Attila a találkozót megelőzően telefonon érdeklődött az MKP elnökénél az iránt: melyek azok a felvidéki magyarságot érintő kérdések amelyeket „fel kellene vetni” a szlovák kormányfővel való találkozó során. Berényi József az MSZP elnökének az említett kérdéskör kapcsán elsődlegesen a szlovák állampolgársági törvény tervezett módosítását emelte ki. Elmondta: a felvidéki magyarok számára nem jelentene megoldást a szlovák állampolgárságról szóló törvény tervezett módosítása. A javasolt módosítás szerint ugyanis csak azok a más állampolgárságot szerzett szlovákiaiak nem vesztenék el állampolgárságukat, akik lakhellyel rendelkeznek vagy rendelkeztek abban az országban, amelynek állampolgárságát felvették. Mivel ez csupán a külföldön élő szlovák kettős állampolgárok ügyét rendezné, és így kettős mércét tartana fenn. A kiemelt témák sorában az MKP politikusa még a lefokozásra ajánlott Selye János Egyetem (SJE) ügyét valamint a kisebbségi kultúrára szánt késedelmes szlovák kormánytámogatások rendezésének fontosságát emelte ki. „Mind a Selye János Egyetem ügyében, mind pedig az állampolgárság ügyében Robert Fico azt mondta: nyitott arra, hogy a két ország megoldást keressen a problémára” - közölte az MKP elnöke Mesterházy Attila tájékoztatására hivatkozva. Hozzátette: Robert Fico a kisebbségi kultúrára szánt szlovák kormánytámogatások késedelmes folyósítása kapcsán technikai nehézségekre hivatkozott, amelyek elhárítása már folyamatban van. Az MTI megkereste Bugár Bélát, a Most-Híd szlovák-magyar párt elnökét, hogy kapott-e hasonló tájékoztatást Robert Fico és Mesterházy Attila találkozójáról. Bugár Béla válaszában leszögezte: „Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot azokkal a magyarországi politikai erőkkel, amelyek segíteni tudnak a szlovákiai magyarok problémáin.”
Matolcsy György: Közép-Európa együtt képes a sikeres felzárkózásra
Közép-Európa együtt, egy csapatban képes a sikeres felzárkózásra - mondta Matolcsy György Budapesten, a magyar-szlovák gazdasági fórumon. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) rendezvényén a nemzetgazdasági miniszter kiemelte: Szlovákiában és Magyarországon is pozitív a teljes fizetési mérleg, ami ritkaságnak számít az Európai Unióban. Az azonos földrajzi helyzet a közép-európai államok számára azonos jövőbeli lehetőségeket jelent, a térség logisztikai, gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi és járműipari vezető szerepe immár realitás - mondta a nemzetgazdasági miniszter. Hozzátette, a szlovák és a magyar gazdaság egyaránt jelentősen kiterjesztette kereskedelmi és tőkekapcsolatait a világban, ennek is köszönhető, hogy az Európai Unióban a következő évtizedekben Közép-Európa lesz a leggyorsabban fejlődő európai régió. Magyarország Szlovákiába irányuló exportja már jelentősen meghaladta a válság előtti szintet, ami azt mutatja, hogy a magyar vállalkozók, a magyar vállalatok megtalálták a helyüket a szlovák gazdaságban - mondta Matolcsy György. A Szlovákiába irányuló magyar exportról szólva arra hívta felhívta a figyelmet, hogy a kivitel 70 százaléka ipari, feldolgozóipari exportból adódik, és hasonló - 60 százalékos - az arány a Szlovákiából Magyarországra irányuló exportnál is, amely ugyancsak messze meghaladta a krízis előtti szintet. A gazdaság helyzetéről szólva kifejtette: idén a magyar gazdaság zsugorodik, jövőre ugyanakkor már beruházási és növekedési trendfordulót vár a kormány. Hozzáfűzte: már most is vannak olyan ágazatok és gazdasági területek, amelyek teljesítménye meghaladja a válság előtti szintet. Ilyen például az ipar, a feldolgozóipar, a külkereskedelem, a turizmus, valamint az aktivitási és foglalkoztatási ráta. A magyar kormány képes volt arra, hogy a GDP-arányosan 82 százalékot meghaladó örökölt államadósságot sikeresen csökkentse. Emellett - mint azt az Európai Bizottság (EB) is elismerte - sikerült a költségvetést stabilizálni, és a hiányt tartósan 3 százalék alá szorítani. Matolcsy György hozzátette: Közép-Európában sem „szabadultak el” a költségvetési hiányok. Az államadósság csökkenő pályára állítása ugyanakkor nem általános az Európai Unióban, persze nem minden országnak olyan magas az államadóssága, mint Magyarországnak, Szlovákiában például az adósság fele a magyarnak, GDP-arányosan. Véleménye szerint, ha 2002-től nem következett volna be a „felelőtlen és hibás eladósodás”, akkor Magyarország is Szlovákia szintjén tartana az államadósság szempontjából. Hozzátette: az államadósságot Magyarország új forrásokból is finanszírozza, vagyis a külső helyett a belső finanszírozásra állították át az államadósságot, így a magyar emberek egyre nagyobb mértékben finanszírozzák a magyar államot. Tomáš Malatinsky szlovák gazdasági miniszter elmondta, hogy az EB aktuális őszi prognózisa szerint Szlovákiában az idén 2,6 százalékkal növekszik a gazdaság, ami Észtország után a legnagyobb növekedés az EU-n belül. Szlovákia a konszolidációs intézkedések ellenére megfelelő, helyes úton jár - jelentette ki a miniszter. Kifejtette, hogy a fejlődés alappillére Szlovákiában a gépjárműgyártás, a gépipar és az elektronikai ipar, ugyanakkor növelni kell a technológiaváltások tempóját. A kormány célja, hogy Szlovákia a jelenlegi termelői helyzetből folyamatosan alakuljon kutatói országgá is: a további gazdasági növekedés ugyanis paradigmaváltást követel, a termelőknek együtt kell működniük a kutatókkal, fejlesztőkkel. A szlovák gazdasági miniszter szerint a gépjárműipar a jövőben is nagy szerepet fog játszani a szlovák gazdaságban, és ez együttműködési terület lehet Magyarországgal is, azaz a szlovák mellett a magyar vállalkozások is részt vehetnek a szlovák kormány most előkészítés alatt álló e-mobilitás platformjában. Az együttműködés további területei között Tomáš Malatinsky az energiabiztonságot említette. A pénteki fórumon Parragh László, az MKIK és Peter Mihók, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szándéknyilatkozatot írt alá a magyar-szlovák kereskedelmi kamara megalakításáról. A Szlovákiában bejegyzendő kamara célja a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok elősegítése lesz. A pénteki gazdasági fórumon csaknem 250 magyar és szlovák vállalkozó, illetve kormányzati képviselő vesz részt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint január-augusztusban a kétoldalú külkereskedelmi mérleg 99,1 milliárd forint magyar exporttöbbletet mutatott. Az import 777,3 milliárd forint volt, 16 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában, míg az export 876,4 milliárd forintot tett ki, 8 százalékkal nőtt 2011 első nyolc hónapjához képest.
Elemzők a szlovák GDP-növekedésről
Szlovák banki elemzők a gazdaság fejlődésének lassuló ütemére mutattak rá, és a jövőbeli eredmények gyengülésének veszélyére figyelmeztettek a Statisztikai Hivatalnak a szlovák gazdaság növekedéséről közzétett adatait elemezve. Szlovákiában a statisztikai hivatal csütörtöki közlése szerint negyedéves szinten 0,6 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 2,2 százalékkal nőtt a GDP a harmadik negyedévben. „A fékpedálra taposott a szlovák gazdaság a harmadik negyedévben” - véleményezte az adatokat Eva Sadovská, a Poštová banka elemzője az MTI kérdésére. Véleménye szerint bár a 2,2 százalékos szlovák GDP-növekedés az egyik leggyorsabb fejlődési ütem az EU-ban, arról sem szabad elfeledkezni, hogy 2012 első negyedévében még 2,9 százalékos, a második negyedévben pedig 2,6 százalékos volt a GDP növekedése éves összehasonlításban. Eva Sadovská szerint ugyan a statisztikai hivatal csak december hatodikán hozza nyilvánosságra a GDP struktúráját érintő részleteket, azt viszont már most látni lehet, hogy a gazdasági fejlődés kimutatott üteme az iparnak, azon belül az autógyártásnak volt köszönhető. „Az ipari termelés a harmadik negyedévben éves összehasonlításban 16 százalékkal nőtt, az autógyárak esetében pedig a növekedés meghaladta a 75 százalékot” - mutatott rá. Boris Fojtík, a Tatra Banka gazdasági analitikusa a környező országok gazdasági eredményeire rámutatva „átlagon felülinek” értékelte a szlovák gazdaság harmadik negyedéves eredményeit. Rámutatott: a pozitív eredmények mellett látni kell, hogy több olyan ágazata van a szlovák gazdaságnak, amelynek „lehúzó ereje” mind erősebben érvényesül. Az elemző ezek közül a - tavaly november óta folyamatosan romló teljesítményt mutató - építőipart, valamint az egy éve visszaeső belföldi fogyasztást említette példaként. Megjegyezte: a a fogyasztás folyamatosan gyengíti a gazdasági fejlődést, amelyet jelenleg kizárólag a külföldi - nem túl optimista - kereslet tart fenn. Michal Kozuba, a Home Credit r.t. pénzügyi elemzője szerint a fejlődés lassuló üteme ellenére egyelőre nem lehet komoly gondokról beszélni, ám sok tényező veszélyezteti a jelenlegi „kitűnő növekedést.” A szlovák gazdasági fejlődést befolyásoló tényezők közül az elemző az európai gépkocsi-vásárlási kedv ingadozó helyzetére utalva „rizikósnak” jelöli az autóipart. Mária Valachyova, a Slovenská sporiteľňa elemzője szerint a GDP-növekedést jelző adatok nem számítanak meglepetésnek, mivel összhangban vannak az ipari termelési adatokkal. Ő szintén a gépkocsigyártást jelölte meg a szlovák gazdaság motorjaként, rámutatva: a gazdaság elsősorban az új autóipari termelőkapacitások miatt volt képes tovább bővülni. Az Európai Bizottság őszi előrejelzései szerint az idei évben 2,6 százalékkal, 2013-ban 2,0 százalékkal bővülhet a szlovák gazdaság.