Sajtószemle / Figyelő / Tallózó - 2012. augusztus
Népszámlálási adatokból nemzethalál? - Koronázás, színház és pozsonyi kifli - A Szlovák Kultúra Hete - Választási feliratkozás: Jobbra lejt a pálya - Külhoni magyarok szavazataiért is - „Hivatalosan is fel lehet vetni a revízió kérdését…” - Trianon szindróma és lóláb - „Magyarország rosszul bánik a román kisebbséggel”
Imrich Fuhl válogatásában
Tranzit - Nem szabad a népszámlálási adatokból nemzethalált vizionálni
2012. augusztus 23. - (mti)
Nem szabad a népszámlálási adatokból „nemzethalált vizionálni”, bár kétségtelen, hogy a statisztikák szerint Erdélyben, a Vajdaságban és a Felvidéken is fogy a magyar, egyre kevesebben vállalják magyar identitásukat, vallják magukat magyar nemzetiségűnek - hangoztatta Székely István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkár-helyettese csütörtökön a „Tranzit - Fesztivál a határon” közéleti találkozó előadójaként Kőszegen. Abban a népszámlálási kampányban, amelyet tavaly folytattak Romániában, az RMDSZ megpróbált a negatívumok helyett tudatosan azokra a pozitív folyamatokra fókuszálni és ráerősíteni, amelyek az erdélyi magyarság körében fellelhetők - mondta. Kolozsvár főterén vasárnap a tűzijáték előtt 18 ezren énekelték a magyar himnuszt, a magyar közösség érezhetően magára talál, miközben a statisztikák szerint Kolozsváron a népszámlálás adatai szerint a korábbi 60 ezerrel szemben csupán csak 53 ezren vallották magukat magyarnak - fűzte hozzá. Badis Róbert szociológus, a vajdasági Identitás Kisebbségkutató Műhely munkatársa szerint viszont attól függetlenül, hogy magára talál egy közösség, nagyon is számít a számaránya. Szerbiában egyre több az olyan település, ahol a kisebbség létszáma miatt egyszerűen már nem alakul ki a magyar öntudat, alig tarthatók az identitást meghatározó hagyományok - fogalmazott. Gyurgyík László szociológus, a felvidéki Selye János Egyetem oktatója szerint a szlovákiai magyarság szempontjából a magyarság számának alakulása meghatározó, hiszen tíz éve 520 ezer magyart számoltak össze, az volt a kérdés, hogy félmillió alá csökken-e a számuk. A kisebbség létszáma Szlovákiában azért is lényeges, mert köztudott, hogy egy-egy településen vagy közigazgatási egységben a 20 százalékos arány megszabja a nyelvhasználati lehetőségeket, és befolyásolja a kultúrára szánt támogatásokat is - tette hozzá. Székely István elmondta: a 2002-es népszámlálási adatok alapján a romániai magyarok száma 1 millió 431 ezer, ami az ország lakosságának 6 százaléka. A 2011-es ideiglenes népszámlálás alapján a romániai magyarok száma 1 millió 237 ezer fő, az ország lakosságának 6,5 százaléka, vagyis ezek szerint a fogyás 194 ezer fő. Badis Róbert közölte: a Vajdaságban 2002-ben 209 ezer magyart számoltak össze, becslések szerint a népesség évente háromezerrel csökken, a migráció és az asszimiláció miatt további évi ezerötszáz fő a veszteség, ha tehát ezt összeadjuk, évente 4500, tíz év alatt 45 ezer emberrel csökken a magyarok száma. Gyurgyík László elmondta: Szlovákiában 2001-ben 520 ezer magyart számoltak össze, az azt megelőző évtizedben 47 ezer fős volt a fogyás. A legutóbbi népszámláláskor 458 ezer magyart mutattak ki, tehát tíz év alatt a statisztika szerint 65 ezer fős volt a fogyás, de a válaszadók 7 százalékának ismeretlen maradt a nemzetiségi hovatartozása.
Az Országos Roma Önkormányzat működteti a sziráki iskolát
Koronázás, színház és pozsonyi kifli
A Szlovák Kultúra Hete Budapesten
2012. augusztus 23. - (mti)
Koronázási szertartás, kiállítás a kassai korzóról, színházi előadás, zene az A38 hajón, részvétel a Pozsonyi Pikniken - mások mellett ezek szerepelnek a budapesti Szlovák Kulturális Hét szeptember 1-től 7-ig tartó programján. - Jana Tomková, a Szlovák Intézet igazgatója a csütörtöki sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a kulturális hét kezdete, szeptember 1. a szlovák alkotmány ünnepe. Ekkor tartják - idén negyedik alkalommal - a Pozsonyi Pikniket is, amelyen részt vesz az intézet. Standjukon bemutatják az észak-nyugaton fekvő, gyógyvizéről híres Trencsénteplicet és Karol Krcmár papírvágó művészt, aki a Gyermekek utcájában is fellép. Idén is készítenek a piknikre sztrapacskát és - csakúgy, mint tavaly - várják a kóstolni vágyókat. A hagyományos pozsonyikifli-sütő verseny fődíja az lesz, hogy két személy két éjszakát tölthet egy szállodában Pozsony központjában. A díjat Jana Tomková adja át a győztesnek. A Magyar Nemzeti Múzeum főbejárata lesz a helyszíne vasárnap annak a bemutatónak, amely Mária Terézia 1741. június 25-i pozsonyi koronázási ünnepségéről szól. A magyar és latin nyelvű előadáson a királynőt a magyar-szlovák születésű Becse Szabó Helena szoprán személyesíti meg. Az igazgató az MTI kérdésére elmondta: húsz olyan színészt és énekest válogattak az előadásra, akik tudnak magyarul is, a latin pedig a templomi szertartás nyelve. Pozsonyban már 10. alkalommal rendezik meg ezt az ünnepséget, korhű ruhákban vonulnak végig a városon és változatlan a lakosság érdeklődése az esemény iránt - emelte ki az igazgatónő. Breznóbánya, az Alacsony-Tátra lábánál fekvő közép-szlovákiai város lesz a középpontban szeptember 3-án a Szlovák Intézetben, majd este a breznói Ján Chalupka Színház szlovák nyelvű előadása a budapesti szlovákságnak szól. Kedden, szeptember 4-én két kiállítást nyitnak az intézetben. A kassai korzó - hírességek albuma címmel könyvet mutatnak be olyan személyekről, akik az 1800-as évek végén meghatározták Kassa arculatát. Köztük van Schalkházi Leopold, aki 1873-ban a korszak legelegánsabb szállodáját építtette meg. Szó van az albumban Répánszky Mihály építészről, Éder Jenő ügyvédről, Maurer Adolf könyvkereskedőről, aki kölcsönzött is és kiállításokat rendezett képzőművész kortársainak. A Kelet-szlovákiai Múzeum anyagából bemutatják a kassai korzón működött fotóműterem eszközeit, fényképezőgépet, egy kirakatot berendezve, a grafikák pedig a korabeli kassai korzó hangulatát adják vissza - magyarázta az igazgatónő. Az emeleten Gyukics Péter fotográfiái láthatók a Duna hídjairól a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig. A polgári kutya nevelése címmel Márai Sándor kassai magyar író által inspirált színdarabot mutatnak be este a színházteremben. A darab szerzője Silvester Lavrík rendező és Anna Vlcková-Strachan népszerű szlovák blogger. Bagyó Jánosné 1942-ben könyvet írt a polgári kutya neveléséről és gondozásáról. Amikor Márai krisztinavárosi lakása bombatalálatot kapott a II. világháború idején, épen maradt könyvei közül ezt is magával vitte és a „polgári kutya” kifejezés több írásában is előbukkan. Késő este az intézet udvarán fényinstallációban gyönyörködhetnek a látogatók. A belvárosi Vörösmarty téren szeptember 5-én szerdán bemutatkozik Kassa, amely 2013-ban Európa egyik kulturális fővárosa lesz. Egy busz érkezik a térre, amely pódiummá alakítható, és amelyen sok információs anyagot talál az érdeklődő. Az A38 hajón szeptember 6-án csütörtökön együtt zenél a Groovin Heads szlovák és a Random Trip magyar együttes. A hét zárásaként szeptember 7-én pénteken hat népi iparművészeti mesterséget bemutató szlovákiai egyesület települ ki a Vörösmarty térre, majd a pozsonyi műszaki főiskola Technik nevű folklóregyüttese lép fel. Jana Tomková beszélt arról is, hogy a kulturális hét mintegy 25 ezer euróba (csaknem hétmillió forintba) kerül, ugyanakkor sok segítséget kaptak a magyar hatóságoktól és szponzorok is támogatták őket.
Navracsics megmagyarázta, mitől félázsiai a magyar
Választói névjegyzék - választási feliratkozás
Navracsics: Jó lenne az előzetes normakontroll a feliratkozás ügyében
2012. augusztus 23. - (mti)
A közigazgatási és igazságügyi miniszter jónak és hasznosnak tartaná, ha előzetes normakontrollt kérnének a választási feliratkozás ügyében. Navracsics Tibor az InfoRádió csütörtöki műsorában azt mondta, hogy számos érv szól a regisztráció bevezetése mellett, a feliratkozásnak azonban egyszerűnek és könnyen elérhetőnek kell lennie. Navracsics Tibor arra a kérdésre, hogy lesz-e a feliratozás ügyében előzetes normakontroll, úgy fogalmazott: „amennyiben erre van szándék, én biztosan nem fogom megakadályozni, én is sok szempontból jónak és hasznosnak tartanám a bizalom megerősítése szempontjából a választási feliratkozással kapcsolatos előzetes normakontrollt”. A miniszterelnök-helyettes hozzátette: számos érv szól amellett, hogy egyszerű és nyitott eljárással tegyék általánossá a választási feliratkozást, ugyanakkor hangsúlyozta, ennek egyszerűnek és könnyen elérhetőnek kell lennie, hogy a politika iránt nem mindennapi szinten érdeklődő polgár számára is megérthető legyen a szabályrendszer, és senki ne kerülhessen olyan helyzetbe, hogy akarata ellenére kiszorul a választójog gyakorlásából. Szerinte három érv is szól a feliratkozás bevezetése mellett: egyrészt a választói névjegyzék nem tartalmazza azoknak az adatait, akik nem itt élnek, de magyar állampolgársággal rendelkeznek, másrészt azt sem lehet megállapítani, hogy ki az, aki aktuálisan Magyarország területén tartózkodik, harmadrészt pedig a nemzetiségeket szintén regisztrálni kell. Ezek miatt - folytatta - amúgy is egy regisztrációs rendszert kell bevezetni, ami viszont azt jelentené, hogy éppen csak az maradna ki a feliratkozásból, aki csak magyar állampolgár, Magyarországon lakik és nem nemzetiségi. „Ez azonban már túl sérülékennyé teszi az egyébként automatikusnak gondolt választói névjegyzéket” - hangsúlyozta. A politikus azt mondta: a szabályozással kapcsolatos leglényegesebb kérdésekről a politikai döntést a Fidesz elnöksége, és Fidesz-KDNP szeptemberi frakcióülése hozza majd meg. Navracsics Tibor komoly vitát vár az üggyel kapcsolatban, mint mondta, számos kérdés kerülhet elő, mint például, hogy a feliratkozás valóban szűkíti-e részvételt, vagy mennyi idővel a választások előtt legyen a regisztráció. Hozzátette: nem dőlt még el az a kérdés sem, hogy a feliratkozási folyamat hátteréül szolgáló intézményrendszer a járási-megyei kormányhivatal legyen, esetleg a települési önkormányzatok vagy a választási bizottságok rendszere. Felhívta a figyelmet arra, hogy a járási és a választókerületi beosztás nem fedi át egymást, csak megyei szinten található meg bizonyos megfeleltetés. Úgy fogalmazott: ezért még eldöntésre vár, hogy az államigazgatás végzi el ezt a feladatot, vagy a választási intézményeknek egy „új vertikuma” alakul ki, ahol a helyitől az országos szintig egy önálló és független intézményrendszer fogja majd a feliratkozást és az adatbázis kezelését is elvégezni. Arról, hogy az érvényességi küszöböt a választásra jogosultak számához vagy a regisztráltak számához igazítják, a miniszter azt válaszolta: nem tud még ezzel kapcsolatos döntésről, de olyan választási rendszert nem ismer, ahol regisztráció mellett az érvényességi küszöböt a teljes népességhez viszonyítanák. A közigazgatási tárca vezetője a járások kialakításával kapcsolatban azt mondta: vannak olyan települések, amelyek csalódottak, és kifogásolják a járásokkal kapcsolatos döntéseket, de „elemi feszültség már nincsen” a rendszerben, amit óriási eredménynek tart. Navracsics Tibor az őszi parlamenti ülésszakról szólva a Ház elé kerülő törvényjavaslatok közül a költségvetési törvényt, a választási eljárásról szóló törvényt, a polgári törvénykönyvet és a földtörvényt tarja a legnagyobb jelentőségűnek.
Előzetes választói regisztráció - jobbra lejt a pálya
2014-ben már külhoni magyarok szavazataiért is versenyeznek a pártok
2012. augusztus 21. - (mti)
A Fidesz szerint a külhoni magyar állampolgárok külön kampány nélkül is meg tudják ítélni, hogyan teljesítettek a kormány-, illetve az ellenzéki pártok, míg a KDNP úgy készül, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerepe kiemelt lesz a határon túl élő magyaroknak szóló üzenetek megfogalmazásában. A Jobbik és az LMP készül kampányra, az MSZP viszont egyelőre nem árult el részleteket a választójog kiterjesztésével összefüggő stratégiájáról az MTI érdeklődésére. A 2014-es parlamenti választáson először szavazhatnak a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok, de csak pártlistákra, egyéni jelöltekre nem. Az MTI arról kérdezte a parlamenti pártokat, milyen stratégiával, kampányeszközökkel és várakozásokkal készülnek erre. Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa - aki a választójog kiterjesztését azzal indokolta: a nemzeti ügyekbe való beleszólás lehetősége minden magyart megillet, bárhol is él - azt mondta: a külhoni magyar állampolgárok külön kampány nélkül is meg tudják ítélni, hogyan teljesítettek a kormány-, illetve az ellenzéki pártok, és számukra nyilvánvalóan kiemelkedő jelentőséggel bírnak a pártok nemzet- és szomszédságpolitikáról, valamint kisebbségi jogokról vallott elképzelései. A Fidesz szerint - folytatta a politikus - még a külhoni magyarok választójogát nem támogató ellenzéki pártok is abban érdekeltek, hogy a szavazás gond nélkül történjen meg, ezért a kormányoldal a választás lebonyolításával összefüggő részleteket illetően minden konstruktív javaslatra nyitott. Megjegyezte ugyanakkor, egyetértés van abban, hogy a határon túli szavazást regisztrációnak kellene megelőznie, és azt is világossá tette, hogy pártja álláspontja szerint a külhoni magyarok voksolását főszabály szerint levélben érdemes lebonyolítani. A KDNP sajtóirodája az MTI érdeklődésére azt közölte, a kormánypárti pártszövetség kampánystratégiája és kampánycsapata is közös lesz a választáson. Tájékoztatásuk szerint a kampányban megjelennek majd a kereszténydemokrata sajátosságok, és mivel a kormányban a nemzetpolitikáért Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes felel, a külhoniaknak szóló mondanivaló megfogalmazásában nagy szerepe lesz a KDNP elnökének. Kitértek arra is, hogy a KDNP mindhárom erdélyi magyar párttal kapcsolatot épít, s ezt a személyes ismeretségekkel együtt igénybe is veszi majd a választást megelőzően. Balczó Zoltán Jobbik-alelnök az MTI-nek arról beszélt, hogy pártjának - amely korábban irodát nyitott Erdélyben, Kárpátalján, és ezt tervezi Délvidéken is - a határon túli magyarok képviselete, a kapcsolattartás, valamint problémáik felvetése hazai és nemzetközi fórumokon nem kampányidőszak kérdése. Ezért bíznak abban, hogy olyan kép alakul ki a határon túli magyarokban, amely alapján támogatják majd a Jobbikot a választásokon. Balczó Zoltán hangsúlyozta, hogy készülnek a kampányra, de szeretnék ha erről előzetes egyeztetés lenne a magyarországi pártok és a határon túli magyar közösségek legitim képviselői között. A Jobbik álláspontja szerint ugyanis meg kell határozni azt az intenzitási szintet, amely mellett megismerhetők a magyarországi pártok célkitűzései, de ez nem káros a külhoniaknak az adott országban betöltött helyzetükre nézve. Dorosz Dávid LMP-s képviselő, a nemzeti összetartozás bizottságának tagja úgy nyilatkozott: miután a határon túli magyar állampolgárok is megkapták a választójogot, az LMP igyekszik elnyerni a szavazataikat, de ennek során nem fog olyan konfliktusokat generálni, mint a parlament többi pártjától szerintük látható volt. Azt mondta, nem uralkodni akarnak a határon túl élők felett vagy Budapestről diktálni nekik, hanem a helyi tapasztalatokban bízva közösen dolgozni velük. Mivel még nem tisztázott, hogy a határon túli magyarok miként szavazhatnak, ezért nem alakították ki kampányuk logisztikai részét - jelezte. Az LMP még arról sem döntött, kampányukba bevonják-e a határon túli magyar szervezeteket, de Dorosz Dávid kiemelte, hogy ahogy korábban, ezentúl is minden legitim párttal tárgyalni fognak és építik a kapcsolataikat. Miután az sem ismert, hogy hány határon túli magyar voksolhat, az LMP egyelőre nem határozta meg az általuk várt szavazatok számát, de a szavazatarányt tekintve legalább olyan eredményt akarnak elérni, mint Magyarországon. Az MSZP a választójog kiterjesztésével összefüggő stratégiájáról nem árult el részleteket az MTI megkeresésére. Török Zsolt szóvivő azt mondta: a szocialisták választási felkészülésükben minden szavazásra jogosult érdekeire tekintettel lesznek.
Miért pokol az előzetes regisztráció?
A Fidesz érdekein kívül semmi nem indokolja
„Aki be tudta magolni a magyar állampolgársági eskü szövegét”
Ismét téma az egyszerűsített visszahonosítás ügye az ukrán médiában
2012. augusztus 14. - (mti)
Az Inter nevű ukrán országos tévécsatorna helyszíni tudósítása szerint Kárpátalja lakói tömegesen veszik fel a magyar állampolgárságot az egyszerűsített eljárásnak köszönhetően, amely az igénylőtől csak alapfokú magyar nyelvismeretet, legalább távoli magyar felmenőket és büntetlen előéletet követel meg. A riport szerint - amelynek szövegét a televízió podrobnosti.ua című honlapja közölte és kedden több kárpátaljai ukrán hírportál is átvette - Kárpátalján egyelőre nem az újonnan elfogadott ukrán nyelvtörvény a legidőszerűbb kérdés - jóllehet a 12 százaléknyi magyar lakossággal rendelkező ukrajnai megye a jogszabály hatálya alá esik -, hanem az, hogy a helyi lakosság tömegesen veszi fel a magyar állampolgárságot. Hivatalos statisztika arra vonatkozóan, hogy - a hatályos ukrán törvények tiltása ellenére - hány ukrán állampolgár kapott magyar állampolgárságot, nem létezik, ám nem hivatalos adatok szerint a számuk több tízezer - hangzott el a műsorban. A riportban megszólaltatott, Ungváron élő Andrij Popirnik (Papírnyik András) elmondta, hogy a nagyapja, az ungvári kéményseprők ipartestületének egykori vezetője az országhatárok változása következtében öt ország állampolgára volt. Hangsúlyozta, azért igényelte a magyar állampolgárságot, amelyet a szovjet hatóságok vettek el a kárpátaljaiaktól, hogy a nagyapja után Ferenc névre keresztelt kisfia megmaradhasson magyarnak, s emellett szerinte a magyar útlevél jól jöhet a válságos időkben. Hozzátette, hogy nem akarja elhagyni Ukrajnát, azt a helyet, ahol felnőtt. A riporter szerint a 65 éves férfinak gondoskodnia kell a családjáról, azaz a nála kétszer fiatalabb feleségéről és kisfiáról, miközben a magyar állam egyéb kedvezmények mellett 300 eurós nyugdíjat garantál az „új magyaroknak”. A tudósító úgy vélte, az ungvári riportalany nem az egyetlen kettős magyar állampolgár, hozzá hasonlóak ezrével, ha nem tízezrével találhatók Kárpátalján. A kettős állampolgárság kérdését azonban a helyi lakosság tabuként kezeli, amikor újságírókkal beszél - emlékeztetett, megjegyezve, hogy a magyar útlevél az ukrán állampolgárok számára elsősorban a világban való mozgás szabadságát biztosítja. A riportműsorban elhangzott, hogy mivel a magyar állampolgárságot igénylő kárpátaljaiak tartanak az ukrán hatóságok retorziójától, sokan a határ túloldalán, magyarországi települések polgármesteri hivatalaiban nyújtják be honosítási kérelmüket. Az ukrán televíziós stáb felkereste a sárospataki polgármesteri hivatalt, ahol Rák Józsefnét, az igazgatási iroda vezetőjét kérdezte a külhoni magyarok visszahonosítási eljárásáról. A tájékoztatás kapcsán a riporter megjegyezte, hogy a magyar hivatal szigorúan védi az ügyfeleire vonatkozó adatokat. „A magyarok nem adják ki a sajátjaikat” - fogalmazott. A tudósítás szerint a magyar állampolgárság iránti igény nagysága akkor vált világossá az ukrán újságírók számára, amikor Sárospatakon járókelőknél érdeklődtek, hogy merre található a polgármesteri hivatal. A válasz ugyanis kérdés formájában érkezett tőlük: „Ukrajnából jöttek? Állampolgárságot szeretnének?” - hangzott el a riportban, amely szerint az „európai útlevél boldog tulajdonosai között nem kevés az olyan született ukrán, aki be tudta magolni a magyar állampolgársági eskü szövegét.”
Alkotmánymenetet tart Kassán a kettős állampolgárságot szorgalmazó munkacsoport
2012. augusztus 23. - (mti)
A kettős állampolgárság lehetővé tétele, valamint az alkotmányosság vívmányainak megőrzése érdekében alkotmánymenetet tart Kassán a szlovák alkotmány szeptember elsejei ünnepén a kettős állampolgárság intézményét szorgalmazó munkacsoport - közölte az MTI pozsonyi irodájával Gubík László, a munkacsoport egyik tagja csütörtökön. A menet fél háromkor indul a kassai Szent Erzsébet dóm elől, majd a Fő utcán keresztül vonul az alkotmánybíróság épülete elé. A menetet szervező munkacsoport a kettős állampolgárság lehetőségének helyreállításáért indított aláírásgyűjtés petíciós bizottságából alakult azután, hogy júliusban átadták a szlovák belügyminisztérium iktatójában a több mint 18 ezer aláírást tartalmazó íveket. A munkacsoport a napokban azt a választ kapta a belügyi tárcától, hogy egy törvény alkotmányosságának megítélésére kizárólag az alkotmánybíróság jogosult. „Ezért döntöttünk úgy, hogy követeléseinknek a tavalyi szeptember elsejei nagygyűléstől eltérően ezúttal nem Komáromban, hanem Kassán, az alkotmánybíróság székhelyén adunk hangot” - tájékoztatta az MTI-t Gubík László, aki egyike azoknak a magyar állampolgárságukat nyíltan felvállaló polgároknak, akiktől a szlovák állampolgársági törvény 2010-ben elfogadott módosítása alapján vonták meg a szlovák állampolgárságot a hatóságok. „A menettel azt az óhajunkat szeretnénk kifejezni, hogy Szlovákiában az alkotmánybíróság valóban az alkotmány őre legyen, és ne késlekedjék az állampolgársági törvény alkotmányellenes módosításának semmissé nyilvánításával” - fejtette ki Gubík László. A szlovákiai állampolgársági törvény módosításának következtében eddig csaknem háromszázan veszítették el szlovák állampolgárságukat, köztük többen kifejezett akaratuk ellenére - emlékeztetett.
Budai Gyula a szlovák mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszterrel tárgyalt Nyitrán
2012. augusztus 23. - (mti)
Ľubomír Jahňátek szlovák mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter fogadta Budai Gyulát, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárát csütörtökön Nyitrán. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) tájékoztatása szerint a magyar agrártárca képviselője egynapos látogatásra érkezett csütörtökön Nyitrára a közép-európai régió agrárgazdasága szempontjából kiemelkedő AGROKOMPLEX Nemzetközi Kiállításra, amelyet az idén 39. alkalommal rendeznek. Közleményében a VM hangsúlyozza: a megbeszélésen nyilvánvalóvá vált, hogy a szlovák mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, illetve a szlovák partnerminisztérium figyelemmel kíséri a magyar tárca működését, hiszen a két ország érdekei több területen is hasonlóak. A találkozón Ľubomír Jahňátek kiemelte a júliusi lengyelországi V4+2 miniszteri találkozón tapasztalt gördülékeny együttműködést, amelynek eredményeként mindkét ország aláírta a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló közös nyilatkozatot. A program során Budai Gyula kétoldalú megbeszélést folytat Magdaléna Lacko-Bartošová államtitkárral is, aki hamarosan Magyarországra látogat, hogy a mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel kapcsolatos egyeztetések folytatódhassanak a két ország között - írta közleményében a Vidékfejlesztési Minisztérium.
Új modell sorozatgyártásába kezdett a Kia Motors zsolnai üzeme
2012. augusztus 22. - (mti)
Megkezdte új modellje, a Kia cee'd Sportswagon második generációjának sorozatgyártását zsolnai üzemében a Kia Motors Slovakia autógyár szerdán. Az alsó középkategóriás kombinak - melynek elődje az üzem gyártásának több mint ötödét adta - kulcsszerepet szán a dél-koreai Kia cégcsoport szlovákiai részlege. A kifejezetten az európai piacra kifejlesztett cee'd Sportswagon hetente öt napon, napi három műszakban készül majd a Zsolna melletti gyárban. „Bízom benne, hogy az új kombi teljesíteni fogja az európai vásárlóink elvárásait, aminek köszönhetően el tudjuk majd érni azt a célkitűzésünket, hogy az idei évben 285 ezer gépkocsi készüljön el nálunk” - jelentette ki Eek-Hee Lee, a Kia Motors Slovakia elnöke szerdán a gyártás megindítása alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: a jövő évben szeretnék elérni a jelenlegi maximális gyártókapacitás - évi 300 ezer gépkocsi - teljes kihasználtságát. A Kia Motors Slovakia zsolnai gyára - amely a Kia Motors Corporation első és eddig egyetlen európai gyártóüzeme - 2004 és 2006 között épült, 166 hektáros területen, csaknem 1,2 milliárd eurós befektetéssel. A gépkocsik sorozatgyártása a Zsolna melletti üzemben 2006-ban kezdődött meg, azóta több mint 1 millió 150 ezer autó hagyta el a gyártósorokat. A gyárnak jelenleg csaknem 3900 alkalmazottja van, ezzel az egyik legnagyobb munkáltató Szlovákiában. A cég a Trend című gazdasági szaklap elemzése szerint tavaly - 3,328 milliárd euróval - a harmadik legnagyobb bevétellel rendelkező nem pénzügyi vállalat volt Szlovákiában. A Kia Motors Slovakia szinte kizárólag az európai piacon értékesíti a jelenleg itt készülő 5 gépkocsimodellt. Legnagyobb felvevőpiacuk Oroszország, itt adják el a gépkocsik több mint 20 százalékát. Szlovákiában az itt gyártott autók csaknem 1 százaléka talál gazdára. A márka a szlovákiai eladások idei, első féléves listáján a harmadik helyet foglalja el. A legrégibb koreai autógyár a világ 10 országában összesen 15 gyártóüzemmel rendelkezik és több mint 47 ezer embert foglalkoztat. A cégcsoport évente átlagban két és fél millió gépkocsit állít elő, bevétele tavaly meghaladta a 39 milliárd amerikai dollárt.
Ismét meggyalázták a magyar honfoglalási emlékművet a kárpátaljai Vereckén
2012. augusztus 14. - (mti)
Ismeretlenek újból meggyalázták a honfoglalási emlékművet a Vereckei-hágón, a magyarokra nézve sértő feliratokat mázolva az emlékjelre - adta hírül kedden a karpatalja.ma beregszászi hírportál. A híroldal szerint az esetről egy turistacsoport tájékoztatott, amely a múlt szombaton, azaz 2012. augusztus 11-én kereste fel az emlékművet. A látogatókat a honlap által közölt fényképek tanúsága szerint a „Halál a magyarokra” és az „Ez itt Ukrajna” feliratok, valamint ugyancsak az emlékjel oldalára pingált, stilizált önkényuralmi jelképek fogadták. A cikk emlékeztetett rá, hogy a honfoglalási emlékművet csak néhány hete tisztították meg az előző rongálás során rámázolt festéktől. A Vereckei-hágón 2008 nyarán avatták fel a magyar honfoglalás millecentenáriumi emlékművét, amely - az alkotó, Matl Péter munkácsi szobrász szerint - a Kelet és Nyugat közötti kaput jelképezi. Hét tömbből áll, amelyek a Kárpátokon átvonuló hét honfoglaló törzset szimbolizálják. A „kapu” nyílásában a vérszerződésre emlékeztető oltárkő található.
Módosult a határon túli magyarok magyarországi egészségügyi ellátásának támogatása
2012. augusztus 7. - (mti)
Módosult a határon túli magyarok magyarországi egészségügyi ellátásának támogatásáról szóló rendelet - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Nemzetpolitikai Államtitkársága és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egészségügyi államtitkársága kedden az MTI-vel. A közös közlemény szerint a rendelet július 15-ével módosult, az abban szereplő egyes - magyarországi - egészségügyi ellátások utáni, meghatározott mértékű támogatást az Ukrajnában és a Szerbiában élő, magyar nemzetiségű betegek igényelhetik. A módosított rendelet értelmében a magyarországi egészségügyi ellátás támogatására vonatkozó kérelmet a beteg, illetve annak írásbeli meghatalmazása esetén a beteg hozzátartozója vagy a kezelőorvosa személyesen vagy postai úton nyújthatja be a beteg lakóhelye szerinti országban, az ellátást megelőzően, az erre kijelölt szervezetnél. Ez a szervezet Kárpátalján a magyarországi Kőszikla Alapítvány, a munkácsi Keresztyén Egészségügyi Központ bevonásával. Utóbbi központ munkácsi és tiszaújlaki intézményeiben történik a magyarországi gyógykezeléshez támogatást igénylő kárpátaljai magyar nemzetiségű betegek ügyeinek teljes körű intézése. A Vajdaság esetében a Concordia Minoritatis Hungaricae (CMH) Polgári Egyesület irodái látják el ezt a feladatot. „A fentieken túl bármilyen más, egészségügyi szolgáltatást közvetítő, hazai vagy határon túl működő iroda nem léphet fel - a határon túli magyarok magyarországi egészségügyi ellátásának támogatásáról szóló rendelet szerint - támogatott egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés közvetítése céljából” - áll a közleményben.
Állami kitüntetéseket adtak át a nemzeti ünnepen Pozsonyban
Indul a közös cseh-szlovák-magyar árampiac
2012. augusztus 19. - (mti)
Indul az összekapcsolt cseh, szlovák és magyar másnapi árampiac szeptember 11-én, miután az elmúlt hetekben lezajlott próbaüzem mindhárom országban sikerrel zárult. A hazai áramtőzsde, a HUPX weboldalán olvasható, hogy a Cseh-szlovák-magyar piac-összekapcsolási projekt Irányító Testülete megállapította: minden érintett rendszer készen áll a piac-összekapcsolás elindítására. A szeptember 11-i kereskedési nappal, azaz szeptember 12-i szállítási nappal megkezdődik a három ország másnapi villamosenergia-piacainak összekapcsolása. Ez a piacintegráció jelentős lépés az európai belső villamosenergia-piac kialakítása felé. A testület augusztus 16-i telekonferenciáján a munkacsoportok jelentései alapján üdvözölte a projekt előrehaladását. A tesztidőszak kedvező eredményeinek köszönhetően a résztvevők a piac-összekapcsolás „éles” indulásának napjaként egyhangúlag szeptember 11-ét jelölték meg, vagyis az első szállítási nap szeptember 12-e lesz. Ez azt jelenti, hogy azon kereskedők számára, amelyek a három ország valamelyik szervezett villamosenergia-piacán regisztráltak, lehetővé válik, hogy a másnapi vételi és eladási ajánlataik párosítása a rendelkezésre álló határkeresztező átviteli kapacitás mértékéig egy közös kereskedési rendszerben történjen meg. Az új eljárás szeptember 11-én lép életbe, az ajánlattételekre vonatkozó kapuzárási határidő délelőtt 11 óra - közölte a HUPX. Az összekapcsolás (market coupling) lényege, hogy az eddig önálló, egy-egy országhoz köthető árampiacok együtt egy nagyobbat alkotnak, ezzel lehetővé válik a nagyobb piacon belüli keresleti és kínálati aránytalanságok kiegyenlítődése. Ennek révén javul az ügyfelek kiszolgálásának minősége, illetve az áramenergia-termelő és -szállító kapacitások kihasználása. Mivel az összekapcsolt villamosenergia-rendszerek gazdaságosabban működnek, mint külön-külön, az összekapcsolt piacon átlagosan csökkenhetnek az árak. Korábbi lapinformációk szerint a létrejövő cseh-szlovák-magyar villamosenergia-piac a lehető leghamarabb össze szeretne kapcsolódni a CWE/NWE - közép-nyugat-európai, és északnyugat-európai - régió hasonló, más egységes rendszerben működő árampiacaihoz. A végső cél pedig az európai belső villamosenergia-piac létrehozása lenne 2014 végére.
„Ha Csehszlovákiának használt a felbomlás, az Európai Unióé se lenne katasztrófa”
2012. augusztus 19. - (mti)
Václav Klaus cseh elnök szerint az EU részleges dezintegrációja csak megkönnyebbülést hozna. Szlovákia önállósodását semmiféle népszavazás sem akadályozta volna meg. „A szövetségi Csehszlovákia kettéválása 1992-ben a lehető nem okozott semmiféle katasztrófát. Abban a pillanatban ez volt a legjobb megoldás. Ez mindkét országnak használt” - jelentette ki Klaus abban az interjúban, amelyet szombaton késő este sugárzott a cseh közszolgálati televízió. Klaus 1992 nyarán - a parlamenti választások eltérő csehországi és szlovákiai eredménye alapján - még miniszterelnökként állapodott meg Vladimír Mečiarral, szlovák kollégájával a szövetségi berendezkedésű ország kettéosztásáról, s 1993. január 1-jén létrejött az önálló Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság. Mindkét ország tagja lett a NATO-nak és az Európai Uniónak. A politikus kifejtette: Csehszlovákiában nőtt fel, és korábban soha nem gondolt arra, hogy ez az állam egyszer megszűnik. Ma, két évtized elteltével azonban Csehszlovákia létét csak egy „rövid történelmi szakasznak” látja. Klaus a szombati interjúban elismerte, hogy a csehek és a szlovákok közös államának vége veszteségeket is okozott mindkét oldalon, de nem vezetett semmiféle katasztrófához. „Ezt mondom ma Európával kapcsolatban is” - tette hozzá Klaus. Úgy vélte, hogy az európai kontinens integrációja elhamarkodott, gyors volt, s ma sokan azzal riogatnak, hogy az Európai Unió szétesése katasztrófát okozna. „A részleges dezintegráció nem lenne semmiféle katasztrófa, ellenkezőleg megkönnyebbülést jelentene” - szögezte le a cseh államfő, aki évek óta nyilvánosan is ellenzi az európai integráció elmélyítését. Klaus úgy véli, hogy Csehszlovákiát 1992-ben nem lehetett megmenteni, mert a szlovák politikai elit az önálló szlovák állam híve volt. „Nem akarok arról spekulálni, hogy mit akartak az egyszerű emberek, de a politikai pártoknál az igyekezet már egyértelmű volt” - fejtette ki a volt cseh miniszterelnök. Megjegyezte: úgy véli, hogy Szlovákia önállósodását semmiféle népszavazás sem akadályozta volna meg, legfeljebb csak hátráltatta volna. Csehszlovákia fennmaradásának hívei népszavazást szerettek volna a közös állam további sorsáról, de az akkori politikai vezetés ezt mind a cseh, mind a szlovák oldalon elutasította. Mečiarral kapcsolatban Klaus megjegyezte, hogy Szlovákia önállósodásának kérdésében nem ő volt a legradikálisabb. Klaus már júliusban, a Mečiar 70. születésnapjára küldött levelében azt írta: két évtized után megmutatkozott, hogy Csehszlovákia kettéosztása elkerülhetetlen lépés volt, és sikerrel járt. Klaus a levélben Mečiart mint „tehetséges államférfit” és „igazi szlovák hazafit” méltatta. „Az a rendkívül nehéz vágás, amelyet húsz éve közösen végeztünk el, elkerülhetetlennek és szükségesnek mutatkozott. Mindnyájunknak segített” - írta Klaus levelében, amely a www.klaus.cz weboldalon olvasható teljes terjedelmében.
A magyar kormány elítéli az izraeli-magyar labdarúgó-mérkőzés megzavarását
2012. augusztus 21. - (mti)
Magyarország kormánya a leghatározottabban elítéli az augusztus 15-ei izraeli-magyar barátságos labdarúgó-mérkőzés méltó lebonyolítását megzavaró szurkolók viselkedését. A kormány az új alaptörvényben garantált alkotmányos jogokat minden esetben a legmesszemenőbbekig védelmezi, ezért határozottan fellép minden faji, vallási, nemzetiségi hovatartozás alapján történő megkülönböztetés ellen - rögzítette a Kormányszóvivői Iroda az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében. Hozzátették: a kormány „akkor is felemeli szavát, ha a szélsőséges megnyilvánulások közvetlenül nem sértenek törvényt, és ezért a hatóságok azonnali fellépésének nincs jogi alapja”. A kormány nyitottsággal és békével közelít a világ összes népéhez, és ezt a hozzáállást kéri minden magyar embertől - zárul a Kormányszóvivői Iroda közleménye. Izraeli lapok hétfőn foglalkoztak a barátságos mérkőzésen történtekkel. A Haarec című izraeli napilap azt idézte fel, hogy a magyar szurkolók a lelátókról „büdös zsidót” kiáltottak, Mussolinit méltatták, Palesztinát éltették, és az izraeli himnusz elhangzásakor hátat fordítottak a focipályának.
Kis pénz, kis foci - és nagy zsidózás
Trianon szindróma és lóláb
2012. augusztus 17. - (Ardamica Zorán - parameter.sk)
Azok, akik szerint nem magyar és / vagy ráadásul hazaáruló is (friss, finom a haza, hazát vegyenek, két kiló hazát vegyenek...), aki gondolkodás nélkül, de azonnal és hirtelen nem csinálná vissza Trianont, a mondatvégi pont után nyugodtan kattintsanak a jobb felső sarokban található x-re. Azok, akik szerint nem magyar és / vagy ráadásul hazaáruló is (friss, finom a haza, hazát vegyenek, két kiló hazát vegyenek...), aki gondolkodás nélkül, de azonnal és hirtelen nem csinálná vissza Trianont, a mondatvégi pont után nyugodtan kattintsanak a jobb felső sarokban található x-re. A világon mindenki tudja - a saját önálló államiságukat a trianoni döntéseknek köszönhető nemzetek tagjai nem különben -, hogy az európai történelem e pontján nehéz lenne igazságról beszélni. Közel száz év, egy második világ-, egy hideg-, pár nehezen megszámolható és össze-összemosódó jugoszláviai háború, a Szovjetunió összeomlása, a keleti blokkban még mindig véget nem ért rendszerváltások utáni átrendeződés, a világtérkép, -gazdaság, -politika többszöri átformálódása, a nemzetfogalmak többszöri és máig tartó átértelmezése, a föld lakosságának megtöbbszöröződése, az ipar és a mezőgazdaság teljes strukturális és technológiai átalakulása, az informatikai forradalom és néhány világgazdasági válság után / közben viszont már azt is tudhatná mindenki, hogy Trianonnal kapcsolatban nem egy valamilyen, akármilyen revízió a jó megoldás. Sőt, hogy bármiféle békés, vagy akár nem békés revízió rossz vízió, kivitelezhetetlen. Mi több, értelmetlen. Adottak olyan új keretek, amelyekben igenis lehetséges lenne élni, megmaradni, fejlődni - meg kell hát ezt tanulni a siránkozás helyett. Számoljon utána a kedves és bősz revizionista magyar, egy revideált birodalmi parlamentben a magyar nemzet a jelenlegi nemzetlétszámok alapján éppenséggel kisebbségben volna a magyar nacionalizmus által oly hőn áhított, elméletben visszaállított Nagyon-Nagyon Nagy NagyMagyarOrszágon... Az alsó tagozatos matek elég hozzá... De a Jobbikkal az elcsatolt területeken általában együtt turnézó Fideszripacsok pártszóvivője nem ezért mondotta Kőszegi Zoltán parlamenti képviselő (először hallani róla, egyáltalán létezik ilyen nevű valaki? honnan jött ez?) romániai haknijáról, hogy „feltehetően nem alaposan átgondolt magánvéleményének adott hangot”. (Már ez a gyatrácska magyarázat is totális blődli!) Azért mondta, mert a kormányzat nem meri bevallani: a „mindent vissza”, a revízió gondolata igenis él, virul és majd egyszer nyomorba dönt... Ha ugyanis a jelenlegi magyar kormány komolyan gondolná, hogy járhatatlan út majdnem szó szerint hadat üzenni a szomszédainak, akkor e pártban nem ülnének sem Trianon szindrómás csendes bolondok, sem a gondolatot izzító felelőtlenül hangoskodó pojácák, sem pedig maga a párt vezetése nem szítaná személyesen a tüzet alkalmi performanszaival. Nem beszélve arról, hogy kiseprűzné az így gondolkodókat a pártból, s nem a Jobbik témáit lopkodná folyamatosan és egyre szemtelenebbül. Az ilyen elszólások árulkodnak - a kétharmados messiások tömege éppen Kőszegi-fajta aggyal éldegél. Mindenki csendben tudja, amit tud, csak nem beszél róla hangosan, nehogy megijedjenek a szomszéd gyerekek... Majd eljön az ideje, hiszen azért dolgozunk, meg nemzetegyesítünk, meg alkotmányozunk, meg hatalomközpontosítunk, ha nem vetted volna észre, hogy előkészítsük a terepet. De nem ám a nagy marha boldog jövőnek, hanem a régi dicsőség visszaállításának, mert az még a nagy marha boldog jövőt is űűűberelni fogja! Szépen csendben, de azért mégsem akkora csendben, hogy legalább kicsit, pár megjegyzéssel ne éreztethetnénk már a világgal (rettegjenek, az anyjuk mindenségit neki!), hogy mi akkor is itt leszünk, ha már világ se lesz... A szóvivő dolga pedig kommunikálni. Átköti a dolgot diplomáciai masnival, amit itthon mindenki összekacsintva kiröhöghet: jól átvertük őket, nincs is Mikulás... ( Lásd: „Ne azt nézzék, amit mondok...” O. V.) Olybá tűnik, mintha egy aggastyán szeretné mindenképpen visszahódítani kamaszkori szerelmét, álmodozik dombor idomokról, bársonyos illatokról, selymes tapintásról, zamatos ízekről... nyammm... Amikor viszont szerelme férjét a kocsmából hazamenet sikerül végre megkéselnie, a baldachinos ágy előtt levetkőző, eddig nosztalgikus ködbe burkolt néhai szépség állapota láttán azzal kénytelen szembesülni, hogy maga sem képes már mit kezdeni vele. Sem kék bogyókkal, sem nélkülük. De ami rosszabb, hogy ha neki ez tetszik, akkor bizony ő maga sem a fehérlovon közlekedő királykisasszonyokat szabadító lovag, hanem egy perverz gerontofil... Ráadásul, most már gyilkos is... Már ezért sem érdemes olajat permetezgetni a tűzre. Szlovákiában sem, de abban a Romániában, amely talán a puszta levegővételért küzd történelme egyik legnagyobb káoszában... Szóval povedálhatja Selmeci, hogy védence egyszerűen csak egy komolyan vehetetlen, racionális gondolkodásra képtelen, szavazógépnek tartott barom, kilóg itten ama bizonyos tengernagyi fehér paci, repedező patájú hátsó lába. Körmő’nyi es kéne mán, mer’ a fájós szögárokba az istálló emberes kiganajozása híján belérothadott az dicsőséges, lóhúgyos trágya...
„Hivatalosan is fel lehet vetni a revízió kérdését…”
Ugyanaz, butábban
A trianoni revízió ügyében nemrég a jobbikos politikus volt a normálisabb, mint a fideszes mameluk
2012. augusztus 18. - (Széky János - parameter.sk)
A sajtó viszonylag kevés figyelmet szentelt annak a ténynek, hogy a trianoni revízió ügyében nemrég a jobbikos politikus volt a normálisabb, mint a fideszes mameluk. Azért használok középfokot, mert a tudósítások nem egybehangzóak. A belmagyar média leginkább a kolozsvári Krónika tudósítását vette át. Eszerint amikor az Erdélyi Magyar Ifjak táborában valaki szóba hozta a határrevízió kérdését, Balczó Zoltán, a magyar parlament jobbikos alelnöke így felelt: „a jelenlegi világpolitikai kontextusban semmiféle lehetőség nincs a revízióra. Hozzátette, vannak ugyan, akik szerint arra hivatkozva, hogy az egyezményt aláíró országok már nem is léteznek, érdemes volna jogi úton érni el ennek felülvizsgálatát, de ő úgy látja, ennek sikerére nincs reális kilátás.” Kőszegi Zoltán fideszes képviselő, Dabas polgármestere viszont annak a magánvéleményének adott hangot, hogy: „Ha a Fidesz tovább tud erősödni, és sikerül Magyarországot gazdasági, illetve más tekintetben is erős országgá tenni, akkor hivatalosan is fel lehet vetni a revízió kérdését” - akár nyolc év múlva is, azaz Trianon századik évfordulóján.” A Jobbikhoz közel álló Bar!kád szerint azonban nem volt ekkora kontraszt a két felszólaló véleménye között: „A Trianon revíziójára vonatkozó kérdésre mindkét képviselő elmondta, hogy erős államhatalom és kedvező nemzetközi konstelláció kapcsán erre minden lehetőség megvan. »A revízió elkerülhetetlen, a világ ezt nem tudja megúszni, be kell következzen, és be is fog következni« - szögezte le Kőszegi, Balczó ugyanakkor hozzátette: erre jogi kiskapuk útján nincs lehetőség, csak kemény munka árán.” Később a politikus is, a mameluk is „megmagyarázta” álláspontját (hogy visszatáncolást ne mondjak), s így közelebb került a pártja fősodorbeli nézeteihez. A Borsnak Balczó így nyilatkozott: „Örültem, de egyben meg is lepődtem. Furcsa volt hallani ilyen szavakat egy olyan párt képviselőjétől, amely korábban megtiltotta a kormánya tagjainak, hogy részt vegyenek a székely autonómiáról tartott ülésen. Én lélekben nem mondtam le a magyarság egyesítéséről, de a jogi felülvizsgálat jelenleg illúzió.” Kőszegi pedig az untig ismert kamu patronnal: „Ez egy kiragadott szövegrész volt, az egész mondandómat kellene ismerni. Valóban beszéltem revízióról, de én a szótár szerinti értelmezésében használtam, azaz egy jogi felülvizsgálatról beszéltem.” Amikor az újságíró ellene vetette, „hogy a köznyelvben a revízió a visszacsatolást jelenti, azt mondta: akkor rossz a köznyelv”. Itt meg kell jegyezni, hogy a revízió nem csupán a köznyelvben jelent visszacsatolást, hanem annak az 1944. március 19. előtti magyar államnak a hivatalos politikai nyelvezetében is, amellyel a Fidesz Alaptörvénye a mai Magyarországot folytonosnak nyilvánítja. Kőszegi tehát a saját pártja ideológiai alapjaival sincs tisztában. Akkor mégis mit tud? Azt, ami a fideszes képviselőséghez kell. Ez nem az elméleti felkészültség, sem az aktuális magyar és nemzetközi politikai realitások ismerete. El kell oszlatni azt a félreértést, hogy a Fidesz és a Jobbik között lényeges ideológiai különbség volna. Mindkettő gondolat- és érzelemvilágában harmonikusan simul össze a két háború közötti magyar keresztény középosztály kevéssé intellektuális derékhadának sérelmi világképe a posztmodern antiglobalista és antiimperialista folklórral (ez utóbbi több ponton visszanyomozható a Lubjanka térig). A különbség az, hogy a Jobbik egyéniségekből áll, akik ennek a keveréknek a segítségével, a maguk szerény eszközeivel megpróbálják értelmezni a valóságot. Van közöttük tisztességes és aljas, gyors eszű és buta, rafinált és bunkó, a szűk szellemi horizonton belül ez adja megnyilatkozásaik egyéni színezetét. A Fidesz parlamenti képviselőcsoportja egy hadsereg, aminek katonáit nyilván nem a valóság értelmezésének képessége szerint válogatta ki Orbán, Kövér és Kubatov a felcsúti nyaralóban. Nekik nem az a dolguk, hogy értelmezzék a valóságot, hanem hogy visszamondják a beléjük táplált jelszavakat, és nyomják a szavazógombot. A tompaság kifejezett előny. A nemzetközileg feltétlenül szükséges politizálásra - az amatőrizmus miatt keletkező balhék elsimítására, a Brüsszellel való minimális, pénzelhíváshoz szükséges kapcsolattartásra, késsel-villával evésre - Orbánék külön szakembergárdát tartanak fenn, ez azonban nemigen fedi át egymást a Duna-parti hadsereggel. Annak marad a kocsmai szintű hőbörgés, ha netán a személyes véleményét kérdezik. Abban a pillanatban, ha valaki bármi okból politikusnak hisz egy gombnyomogatót, nagy eséllyel grimbusz lesz belőke, mint a borzonti táborban. A dabasi polgármester különösen nagy fogás volt Orbán, Kövér & Co. részéről. Parlamenti bemutatkozásából megtudhatjuk, hogy „1964-nem született Dabason”, és hogy életében nem volt munkahelye, és a gomb is beragad neki néha, egy volt például ama hat kormánypárti közül, aki nem kapcsolt időben, és tartózkodással válaszolt Schmitt Pál lemondására. Namost ez az ember külpolitizál, és nemzetközi jogról elmélkedik. Öt napig tartott, mire a Külügyminisztérium kitalált valami elsimító formulát. Kérdés, hogy a puha jellemű, önérzet nélküli szakemberekből verbuvált köztisztasági gárda meddig lesz képes annak eltakarítására, amit a pártkatonák naponta csak úgy el-elpottyantanak. Az a tény, hogy már nemcsak Semjén és Kövér kerül a külkapcsolatok közelébe, de Szijjártó egyenesen diplomáciai tisztséget kapott, nem sok jó ígér. A Jóisten mentsen meg minket akár egyetlen éles helyzettől.
Bűnbakok a történelemben
A zsidóság és Kun Béla mint az első világháború és trianoni béke felelősei
2012. augusztus 18. - (mti)
A zsidóságnak a magyarság első világháborús szenvedése és veresége miatti bűnbakszerepéről, illetve Kun Bélának és a tanácsköztársaságnak mint a trianoni béke bűnbakjának valós történelmi hátterével foglalkoztak a Bűnbakok az európai és a magyar történelemben című konferencia előadói szombaton Zánkán. Paksy Zoltán, a Zala Megyei Levéltár főlevéltárosa az első világháború végén a bűnbakkeresés jegyében megerősödő antiszemitizmusról szóló előadásában fontos kiindulópontként jelölte meg Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök 1918 májusában, a világháború utolsó szakaszában az Alkotmány című katolikus konzervatív lapban megjelent írását, amelyben a keresztényszocializmus magyarországi képviselője arról írt: hiába nyeri meg az ország a háborút, ha a keresztény fiatalság elvész a fronton, a zsidó fiatalok viszont elárasztják az egyetemeket, elfoglalják a helyeket, kevés a zsidó frontszolgálatos. A zsidó sajtó nyomban élesen reagált a felvetésre. Az Egyenlőség főszerkesztője szerint Prohászka a vérvádat tette magáévá, „máglyát készül rakni”, Vázsonyi Vilmos korabeli vezető liberális, polgári demokrata politikus szerint elszabadult a gyűlölködő antiszemitizmus, a szociáldemokrata Népszava pedig egyenesen úgy fogalmazott: „a mocskos szájú püspök aljas, gyalázatos uszítás zászlaját bontotta ki” - idézte fel a szakember. Prohászka válaszában úgy vélte: nem antiszemita uszítás, ha szeretné megakadályozni a keresztény társadalom „letörését”, illetve a magyar társadalom „elzsidósodását”. A szélsőjobboldal nemsokára már úgy interpretálta a helyzetet, hogy a „megalázott, degradált” magyarság a „hódító” zsidósággal szemben „keresztény gettóba” szorult, a zsidóság állam az államban, a magyarság pedig alsóbbrendű nemzetiség lett - fejtette ki Paksy Zoltán. Szabó Viktor, az egri Eszterházy Károly Főiskola PhD hallgatója előadásában a két világháború közti Magyarországon a trianoni béke elsőszámú felelősévé megtett Kun Béláról szóló előadásában arról beszélt: az 1919. március 21-től 133 napon át fennálló tanácsköztársaság vezetője, illetve maga a tanácsköztársaság nyilvánvalóan nem tehető felelőssé a Magyarország számára tragikus területveszteségeket okozó békéért, hiszen a határok meghúzásával foglalkozó nagyhatalmi szakértői bizottságok jobbára március 21-e előtt vagy néhány nappal azután elvégezték munkájukat. Az akkor megállapított határvonalak jobbára stratégiai, közlekedési, földrajzi és elvétve etnikai szempontokon alapultak, és a békeszerződés megkötéséig már alig változtak. Ugyanakkor Kun Béla és a tanácsköztársaság közvetve valamennyire mégis felelőssé tehető a trianoni békéért, hiszen a magyar delegáció részben a tanácsköztársaság, illetve az azt követő időszak kaotikus állapotai miatt kapott a többi országnál később, 1919 végén meghívást a békekonferenciára, ahol így az amúgy sem jó pozíciói tovább romlottak - fűzte hozzá. A bűnbakképzés mechanizmusát, mozgatórugóit vizsgáló, pénteken Zánkán megkezdődött ötnapos konferencián előadást tart többek között Pók Attila, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára, Gyáni Gábor akadémikus, Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója, egyetemi tanár, Karsai László egyetemi tanár és Hahner Péter egyetemi docens. A Magyar Történelmi Társulat által szervezett szakmai rendezvényt az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
Itt a fordulat Csatáry-ügyben?
2012. augusztus 19. - (hvg.hu / nol.hu)
Újabb adatokra derült fény a Csatáry-ügyben. Balassa Zoltán történész szerint több kassai dokumentumból is az derül ki, hogy nem csak az akkori Csehszlovákiában, hanem Magyarországon is elítélték Csatáry Lászlót - írja a hvg.hu hírportál. Ha ezt a levéltári adatok is alátámasztják, akkor az bizonyítékként szolgálhat az egykori gettó-parancsnok ellen. „Csatáry Lászlót 1945-ben, Veszprémben letartóztatták, majd Pécsen 20 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Csatáry már a tárgyalás előtt megszökött” - állította a hvg.hu-nak Balassa Zoltán, kassai történész és újságíró. A hírportál emlékeztet: a 97 éves Csatáry László ellen a Simon Wiesenthal központ 2011 őszén tett feljelentést. A központ szerint Csatáry emberiség elleni bűncselekményt követett el, amikor 1944-ben a kassai gettó parancsnokaként közreműködött közel tizenhatezer zsidó deportálásában. Júliusban a The Sun újságírói budai lakásában azonosították az idős férfit, aki ekkor már a Wiesenthal központ náci háborús bűnösöket tartalmazó listájának első helyén állt. A hvg.hu cikke hozzáteszi: a budapesti ügyészség nem sokkal ezután házi őrizetbe helyezte Csatáryt és nyomozást indított ellene. A volt gettóparancsnokot július 31-én kihallgatták a Budapesti Nyomozó Ügyészségen, Csatáry tagadta az ellene felhozott vádakat. „Hogy miképpen sikerült Csatárynak Veszprémből megszöknie, azt egyelőre homály fedi”- mondta a hírportálnak Balassa Zoltán. Eddig azt lehetett tudni, hogy Csatáry László az orosz megszállás elől 1944-ben a német csapatokkal együtt menekült el Kassáról, majd a háború után hamis személyazonossággal, magát jugoszláv állampolgárnak kiadva Kanadába költözött. Balassa Zoltán az akkori csehszlovák hírügynökség archívumában talált egy 1945 június 24-i tudósítást, ami azt írta, hogy Veszprémben letartóztatták Csatáry László rendőrkapitányt. Eszerint viszont nem távozhatott 1944-ben Magyarországról. „Érdekes, hogy a letartóztatásról az akkori Magyar Távirati Iroda (MTI) nem adott ki közleményt, ugyanakkor a veszprémi rendőrségen ebből az időből valamilyen erre vonatkozó iratnak léteznie kell ugyanúgy, mint a pécsi bíróságon, illetve levéltárban”- mondta Balassa a hvg.hu cikke szerint. A kassai történész szerint, Görög Arthur, a kassai Zsidó Tanács tagja és a gettó túlélője is megemlékezik Csatáryról az 1960-as években megjelent írásaiban. Ezekből is az derül ki, hogy a volt gettóparancsnokot 1945-ban Veszprémben letartóztatták, majd 20 év börtönbüntetésre ítélték Pécsen. Görög munkája, 1991-ben megjelent Izraelben is A kassai zsidóság története és gallériája címen. Ebben a munkában megismétli a pécsi ítéletre vonatkozó szöveget, továbbá megemlékezik Csatáry kegyetlenségéről is. „Csatáry gyakran keresett fel bennünket és folytonos rikoltozásával és korbácsa hadonászásával rémítgette a szegény porig süllyedt áldozatokat. Ha pedig úri kedvtelése úgy tartotta, akkor még rájuk is sújtott és a bestia nem tett különbséget férfi és nő között”- írja Görög Arthur, olvasható a hvg.hu írásában. A Csatáry László elleni vizsgálatban az eddigi legfontosabb bizonyítéknak az 1948-as kassai per tekinthető, ahol a volt gettó-parancsnokot távollétében halálra ítélték. Korábban arról szóló hírek láttak napvilágot, hogy a szlovák levéltárakban nincs nyoma a rendőrparancsnok elítélésének, június 26-án azonban előkerült a per teljes jegyzőkönyve a halálos ítélettel és több szemtanú terhelő vallomásával. A tanúk beszámolói egyértelműen alátámasztják Csatáry bűnösségét és azt, hogy olyanokat is deportáltatott, akikre nem vonatkozott a kitelepítési parancs, vagy mozgásképtelenek voltak - emlékeztet a hírportál. Csatáry tagadja, hogy gettóparancsnok lett volna, ám az Országos Széchenyi Könyvtár aprónyomtatvány gyűjteményében talált 1944. május elsején keltezett hirdetmény egyértelműen alátámasztja, hogy ez mégis így volt. A korabeli „plakát” elrendeli Kassa területén a „zsidófajú egyének” elkülönítését és megállapítja a gettó területét, a hirdetmény alján szerepel Csatáry László neve is - derül ki az Index augusztus 1-i cikkéből. Az eddigieken túl, ha valóban sikerülne bebizonyítani, hogy Pécsen is elítélték az egykori rendőrfogalmazót, akkor ez alátámaszthatja bűnösségét, továbbá a Magyarországon lévő korabeli dokumentumokból új fejlemények is kiderülhetnek - olvasható a hvg.hu hírportálon.
78 szlovákiai településen több a magyar, mint tíz éve
2012. augusztus 21. - (Mózes Szabolcs - Új Szó)
Míg összességében 62 ezerrel csökkent a magukat magyarnak vallók száma, hozzávetőlegesen minden hetedik magyarlakta településen nőtt a magyarság száma. Az egyébként nem erőteljes növekedés több okra vezethető vissza. Magyarlakta településen most is, mint általában azokat a falvakat és városokat értjük, ahol legalább 10 %-nyi vagy legalább 100 magyart talált a népszámlálás. A 2011-es népszámláláskor 78 dél-szlovákiai településen volt nagyobb a magyarok száma, mint a 2001-es cenzus során. Közülük csak 25 nyugat-szlovákiai (miközben a szlovákiai magyarság kétharmada nyugaton él), a növekedést produkáló községek döntő többsége az ország középső és keleti régiójában található. A legtöbb település esetében roma-magyar „átváltozásról” van szó. „Zömmel kistelepülésekről van szó, s olyan településekről, ahol jelentős számú roma lakosság él. A növekedés egy része statisztikai növekedés. Tehát ha megnézzük a 2001-es adatokat, a roma lakosság arányának a csökkenését látjuk. Főleg Gömörre jellemző az identitásváltás, pontosabban a regisztrációváltás kérdése” - magyarázta lapunknak Gurgyík László demográfus. Például a Rimaszombati járásban található Rimapálfalván 26-ról 7 %-ra csökkent a romák aránya, ezzel párhuzamosan pedig 102-vel nőtt a magyarok száma. A másik ok - főként nyugaton - a Pozsonyból való kiköltözésben keresendő. Néhány falu magyarság- és egyben lakosságszáma is emiatt ugrott meg az elmúlt tíz évben. A magyarok számszerű növekedésének gyengeségét jelzi, hogy a 78 település több mint felében a növekedés ellenére is csökkent a magyarság számaránya. Pl. a dunaszerdahelyi járásbeli Hegyétén 22 %-kal nőtt a magyarok száma (815-ről 994-re), ám mivel a falu lakóinak száma ennél is nagyobb arányban nőtt, a magyarság aránya 87,4-ről 79 %-ra esett. A növekedés összességében sem jelentős, a 78 településen összesen 3343-mal több magyar él, mint tíz évvel korábban. A növekedést kimutató települések között pedig csak két város van, s közülük is csupán egy fekszik magyar nyelvterületen. Nagykaposon 43-mal élt tavaly több magyar, mint 2001-ben (úgy, hogy közben csökkent a lakosság száma), a másik város a nyelvhatártól nem messze található, ám szinte színszlovák Szered (itt 239-ről 305-re nőtt a magyarok száma, arányuk viszont így sem éri el a 2 %-ot). A magyarság számszerű növekedését mutató települések túlnyomó többségében a magyarság alkotja a többséget. Az abszolút számbeli növekedésnél lényegesen ritkább az arányszámbeli növekedés. Csak 47 olyan település van, ahol nőtt a magyarság aránya - egy részükben viszont csak azért, mert a lakosság száma gyorsabb ütemben csökkent, mint amilyen a magyarok fogyása volt. Három községben változatlan maradt, az összes többiben (közel 500-ban) viszont csökkent a magyarság aránya.
Kisebbséginyelv-használat: letelt a türelmi idő
2012. augusztus 18. - (Új Szó)
Ha nem csökkentik a nyelvhasználati küszöböt, több településen kerülnek veszélybe a jogok. - Figyelmeztetésekre számíthatnak azok a köz- és államigazgatási szervek, amelyek nem biztosítják az ügyfél nyelvi jogait, jelentette ki tegnap Bugár Béla. A Híd elnöke emlékeztet: a kisebbségi nyelvhasználati törvény életbe lépése utáni egyéves türelmi időszak letelt, így a kisebbségi kormánybiztos hivatala ellenőrizheti a nyelvhasználati jogok betartását. Bugár szerint a kétnyelvű űrlapokkal kapcsolatban több előrelépés is történt, ezért büntetésekre csak kivételes esetben lehet szükség. „Minden ilyen jog annyit ér, amennyit a kisebbségi lakosok kihasználnak belőle”- tette hozzá Bugár. Jelenleg 512 településen van lehetőség a magyar nyelv hivatali használatára. A kisebbségi nyelvhasználati törvény tavalyi módosítása alapján a lista azokkal a településekkel bővülhet, ahol a kisebbség aránya két egymást követő népszámláláson meghaladjaa15 %-ot- emlékeztet Bugár. A küszöb 20 %-ról csökkent 15-re. A 2011-es eredmények alapján így 2021-ben 7 magyarok lakta településen léphetnek életbe a nyelvhasználati jogok. Ehhez az kell, hogy 2021-ben is 15 % felett maradjon a helyi magyarság aránya. A listáról akkor kerül le a település, ha három egymást követő népszámláláson15% alatt van a magyarság aránya. „Azok a települések, ahol most 15 %alá esett a kisebbség aránya, még 20 évig megtarthatják nyelvhasználati jogaikat” - mondta az adatok kapcsán Bugár. 21 ilyen helység van (például Szenc). Ha marad a 20 %-os küszöb, további 14 magyarlakta település kerül veszélybe (például Rozsnyó). A Híd elnöke elmondta, 2021-ben a jogosult települések listája a törvény értelmében nem csökkenhet, viszont 183 további település kerülhet fel rá. Mindamellett 72 olyan település (a ruszinokat, ukránokat és egyéb etnikumokat is beleértve), amely idén elveszthette volna nyelvhasználati jogait, legalább 20 évig megtarthatja azokat.
Végszó: Bő 4 milliót adnak a kisebbségi kultúrákra
2012. augusztus 20. - (Veres István - Új Szó)
Bugár és A. Nagy ígéretet kapott Ficotól és Federičtől: csak 5 százalékos lesz a csökkenés. - Akár még hálásak is lehetünk a Fico-kormánynak, hogy a kisebbségi kultúrákra jövőre 225 ezer euróval kevesebbet adnak. Máshonnan ugyanis állítólag többet vesznek el. A kisebbségi kormánybiztos szerint ezzel lehet élni. 4 millió 225 ezer eurót szán a jövő évi költségvetésben a kisebbségi kultúrák támogatására a kormány. A keretösszeg nem változik a költségvetés elkövetkező hónapokban esedékes vitájában sem, tájékoztatta lapunkat A. Nagy László. A kisebbségi kormánybiztos tegnap folytatott megbeszélést Igor Federičcsel, a kormányhivatal vezérigazgatójával. „Ami a költségvetés első tervezetében áll, az nem érvényes” - szögezi le A. Nagy. „Úgy gondolom, ezzel már lehet élni” - tette hozzá a kormánybiztos, aki múlt héten a lemondását is kilátásba helyezte arra az esetre, ha az elsőként ismertetett egymilliós keretösszeg nem változik. Tegnap úgy nyilatkozott, a 4,225 millióra a pénzügyminisztérium illetékesei is rábólintottak. Az 1 millióra fogyott támogatást a magyar érdekképviseleti szervezetek elfogadhatatlannak nevezték, ezért Bugár Béla, a Híd elnöke a hétvégén tárgyalt a témáról Robert Fico kormányfővel. A. Nagy elmondása szerint ott is a 4,225 millós ígéret hangzott el. Egy kormányrendelet értelmében az államigazgatási szervek kötelesek tíz százalékkal csökkenteni jövő évre tervezett kiadásaikat, emlékeztet a kormánybiztos. „A kisebbségi kultúrák esetében elég az ötszázalékos csökkentés” - magyarázta kérdésünkre. Az idei kisebbségi pályázatok keretösszege ugyanis 4,5 millió euró. Az Ifjú Szivek Táncszínház kisebbségi állami intézményként szintén a kormányhivatalhoz tartozik. Az ő költségvetésük marad az idei szinten: jövőre is 490 ezer eurót kapnak az államtól. A kisebbségi kultúrák éves támogatásának mértékét a költségvetés előre meghatározott százalékához kell kötni, javasolja a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala. A. Nagy szerint az elképzelés legitim. „Hosszú távon nem szabad szem elől téveszteni” - jegyzi meg, hozzátéve, hogy a javaslat politikailag jelenleg elérhetetlen. A Kerekasztal szerint az idei 4,5 millió eurós keret is kevés a célra.
A vártnál kisebb mértékben csökken a kisebbségi kultúrára szánt kormánytámogatás Szlovákiában
2012. augusztus 20. - (InfoRádió / mti)
A vártnál kisebb mértékben, öt százalékkal csökken a kisebbségi kultúrára szánt szlovák kormánytámogatás keretösszege a pénzügyi tárca jövő évi költségvetés-tervezetében - közölte az MTI pozsonyi irodájával A. Nagy László kisebbségügyi kormánybiztos a kormányhivatal vezetőjével folytatott tárgyalásra hivatkozva hétfőn. A felvidéki magyar civil és politikai érdekképviseletek körében a múlt héten nagy felháborodást váltott ki a szlovák pénzügyi tárca által nyilvánosságra hozott költségvetés-tervezet, amely a kisebbségi kultúrára szánt kormánytámogatások komoly csökkentésével számolt. A tervezet szerint az idén 4 és fél millió eurót kitevő támogatás jövőre egymillió euróra csökkent volna. „Sikerült visszajutnunk ahhoz a 4 és negyed millió eurós összeghez, amelyet eredetileg a kormányhivatal erre a célra májusban előirányzott” - mondta A. Nagy László. Hozzátette: az Igor Federičcsel folytatott egyeztetés során kiderült, hogy a költségvetés-tervezet a tavalyi - 490 ezer eurós - szinten hagyja az Ifjú Szívek táncegyüttes - külön költségvetési tételként szereplő - támogatását. A. Nagy László szerint az előzetes költségvetés-tervezetben az egymillióra csökkentett összeg félreértésből és a pénzügyi tárca szakembereinek „hozzá nem értése miatt” jelenhetett meg. „A minisztérium illetékesei számára valószínűleg nem voltak világosak a kisebbségügyi kormánybiztos hivatalának jogkörei” - jegyezte meg. A kisebbségügyi kormánybiztos hivatala felügyeli az említett támogatások elosztását. A. Nagy László szerint a kisebbségi kultúrára előirányzott jövő évi kormánytámogatás összegének 5 százalékos csökkentése viszonylag jó eredménynek számít, mivel a szlovák kormány a megszorító intézkedések keretében átlagosan 10 százalékkal fogja vissza az egyes tárcák kiadásait. A kisebbségi kultúrára szánt kormánytámogatás eddig 2006-ban volt a legmagasabb, átszámítva meghaladta az ötmillió eurót.
A. Nagy László: Ha nem változik a keretösszeg, nem maradok kormánybiztos
2012. augusztus 17. - (Veres István - Új Szó)
Nagyságrendekkel kevesebb pénzt szán a kisebbségi kultúrák támogatására a kormány - derül ki a jövő évi költségvetés tervezetéből. Mivel a 2013-as büdzséből még 630 milliót kell lefaragni, ez a keret is tovább csökkenhet. A Híd tárgyalni akar. Az idei 4,5 millió euró helyett a kormány jövőre mindössze 1 millió eurót adna a kisebbségi kultúrák finanszírozására. A jövő évi költségvetési hiánycél tartásának érdekében tehát 3,5 millió euróval kevesebb jut az élő és az írott kisebbségi kultúrára. A Híd nem tudott a javaslatról, állítja Bugár Béla. A párt tárgyalásokat fog kezdeményezni a kormány illetékeseivel, mondta lapunk kérdésére a pártelnök. „A Smer sem gondolhatja komolyan, hogy status quóról beszél, s közben három és fél milliót elvesz a kisebbségi kultúráktól” - jegyzi meg Bugár. A kisebbségi kormánybiztost is meglepte a szám. „Vagy két hónapja azt az ígéretet kaptuk a kormányfőtől és a kormányhivatal igazgatójától, hogy az idei szinten marad a támogatás. Magyarázatot fogok kérni tőlük. Ebben a kérdésben nincs kompromisszum” - mondta A. Nagy László. Hozzátette, ha nem sikerül változást elérni, búcsút int a kormánybiztosi hivatalnak. „Politikai és anyagi háttér nélkül nincs értelme” - nyilatkozta. Az sem kizárt, hogy az egymilliós keret a következő hónapokban tovább csökken. A költségvetési hiánycél tartásához ugyanis a kormánynak októberig további 630 millió eurót kell a tervezett kiadásokból lefaragnia - figyelmeztetett a pénzügyminisztérium. A döntés nagy érvágást jelent a kulturális rendezvényeknek és a könyvkiadóknak, a szóban forgó keret ugyanis az utóbbi években folyamatosan nőtt.
Ugyanannyi pénz lesz kisebbségi kultúrára, mint idén
2012. augusztus 17. - (bumm.sk)
A Bumm felkereste a pénzügyminisztériumot a költségvetési tervezetben megkurtított kisebbségi támogatásokkal kapcsolatban. A tárca ígéri, ugyanannyi marad a keretösszeg, mint 2012-ben. Portálunk azt szerette volna megtudni, miért van szükség a kisebbségi kultúrára szánt keretösszeg ilyen radikális lefaragására, s nem sérti-e mindez a Robert Fico által megígért status quo-t a kisebbségekkel kapcsolatban. Arra is rákérdeztünk, van-e esély a költségvetés elfogadásáig az összeg emelésére. A pénzügyminisztérium nagyon röviden annyit válaszolt: a 2013-as költségvetés előkészítésének további folyamatában azt tervezik, hogy ugyanannyi pénzt utalnak ki kisebbségi kultúrpolitikai célokra, mint 2012-ben. Mint arról beszámoltunk, az állami költségvetés első tervezetében a kisebbségi kultúrára szánt keretösszegre csupán egymillió eurót különített el a pénzügyminisztérium, holott 2012-ben ez az összeg 4,5 millió, 2011-ben pedig 4 millió euró volt. A tervezett kurtítás ellen azonnal felemelte hangját a Híd, az MKP és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala is. Bugár Béla, a Híd elnöke úgy nyilatkozott, egyértelműen a kisebbségi status quo felrúgása lenne, ha ilyen radikálisan csökkentenék a kisebbségi kultúrákra szánt összeget. Pártja tárgyalásokat kezdeményezett a kormányhivatallal, a pénzügyminisztériummal és Robert Fico kormányfővel is. Az MKP úgy nyilatkozott: az ilyen mértékű lefaragás komoly visszalépést jelentene a szlovákiai magyar közösség kulturális fejlődése szempontjából. „A költségvetési törvény elfogadása hosszú folyamat, az MKP ezalatt mindent megtesz annak érdekében, hogy a tervezett összeg emelkedjék. Az októberben Szlovákiába látogató EBESZ kisebbségi főbiztosnak prioritásként mondjuk el ezeket a tényeket, s arra kérjük majd, hogy járjon közbe a kormánypártnál az összeg megváltoztatása érdekében” - írta Berényi József, a párt elnöke közleményében. A. Nagy László, a szlovák kormány kisebbségügyi kormánybiztosa - akinek hivatala az említett támogatások elosztását felügyeli - az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, meglepőnek tartja az összeg csökkentését, mivel elmondása szerint két hónappal ezelőtt a kormányhivatal vezetőjétől azt az ígéretet kapták, hogy a támogatások összege jövőre is az idei szinten marad. A. Nagy ezzel kapcsolatban azt mondta: magyarázatot kér az illetékesektől, és amennyiben nem sikerül változást elérni, búcsút mond a kormánybiztosi hivatalnak. „Politikai és anyagi háttér nélkül nincs értelme” - fogalmazott. Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője a támogatások összegének várható csökkenésével kapcsolatban az MTI-nek elmondta: elfogadhatatlannak tartják a tervezet vonatkozó részét, annál is inkább, mert az ernyőszervezet a kormányhivatallal a tavaly folytatott egyeztetés során abban állapodott meg, hogy a kisebbségi kultúrák támogatására szánt összeg mindig a költségvetés egy bizonyos százaléka lesz.
Eljárást indítottak két volt környezetvédelmi miniszter ellen Szlovákiában
2012. augusztus 23. - (mti)
Eljárás indult Szlovákia két volt környezetvédelmi minisztere, Miklós László (MKP) és Jaroslav Izák (SNS) ellen a környezet veszélyeztetése és károsítása, illetve mulasztás miatt a poprádi járási ügyészség indítványa alapján - közölte pozsonyi sajtótájékoztatóján Ctibor Kostál államügyész-helyettes csütörtökön. Az illetékes ügyészség arra hivatkozva kérte az eljárás megindítását, hogy a két volt tárcavezető nagy értékben kárt okozott az államnak azzal, hogy nem adtak engedélyt fakitermelésre egy vihar sújtotta erdőterületen a Magas Tátrában. A vádakat mindkét érintett abszurdumnak tartja, és ezért azonnal panasszal éltek az eljárás ellen. Az ügyben Peter Ziga, a szaktárca jelenlegi vezetője úgy nyilatkozott: elődei a törvény szellemében jártak el, amikor nem engedélyezték a fakitermelést. Az ügy még 2004-re nyúlik vissza, amikor is orkánerejű vihar söpört végig a Magas-Tátrán és teljesen letarolta a Tátrai Nemzeti Parkhoz tartozó 50 ezer hektárnyi erdő mintegy egynegyedét. A kidőlt fák egy részét eltávolították, de egy közel 1200 hektáros - fokozott védelem alá eső - területen erre a szaktárca nem adott engedélyt. A minisztérium mindkét tárcavezető idején azt az álláspontot képviselte, hogy az erdőnek természetes úton, önerőből kell megújulnia. A kitermelést szorgalmazó erdészeti vállalatok azt követően sem kapták meg az engedélyt, hogy a kidőlt fákat kéregszú támadta meg, és e kártevő később az épen maradt erdőt is pusztítani kezdte. 2009-ben Dobroslav Trnka akkori legfőbb főügyész bejelentette, megvizsgálják, ki a felelős a kéregszú okozta pusztításért. Három év elteltével a vizsgálat eredményeképpen - a múlt héten - eljárást kezdeményezett a poprádi járási ügyészség. A Legfőbb Ügyészség csütörtökön védelmébe vette az eljárás megindítását, mert szerinte a kidőlt fákat ki kellett volna termelni, hogy így megelőzhető legyen a hatalmas kár, amelyet a kéregszú okozott. Miklós László volt környezetvédelmi miniszter az eset kapcsán az MTI-nek azt mondta: az eljárás megindításának hátterében az érintett erdészeti vállalatok anyagi érdekei állnak. „Meglehetősen átlátható a dolog, hiszen ebben az esetben arról volt szó, hogy szinte befektetés nélkül, az új csemeték telepítéséből adódó költségek kikerülésével juthattak volna bevételhez az érintettek. Az, hogy erre nem adtunk engedélyt, sokaknak nem tetszett” - szögezte le. Hozzátette: már most, néhány év elteltével látható, hogy jó döntést hoztak, hiszen a telepített, majd a vihar által kidöntött lucfenyők helyén már kezd helyreállni a természetes erdő. Ctibor Kostál azzal indokolta a főügyészség álláspontját, hogy a tárcavezetőknek annak ellenére is engedélyeznie kellett volna a kitermelést, hogy a kidőlt fák védett övezetben találhatók, ugyanis - szerintük - a nehézgépek beavatkozását a természet hamarabb kiheverte volna, mint a kéregszú okozta károkat. Az ügyészség a zólyomi Nemzeti Erdészeti Központ által készített szakvéleményre hivatkozva azt állítja: a miniszterek tétlenségükkel 9,39 millió euró gazdasági és további 2,9 millió euró környezeti kárt okoztak. A mostani eseteket is beleszámítva néhány éven belül már a szlovák környezetvédelmi tárca három vezetője ellen indult eljárás.
Szegények vagyunk-e, mint a templom egere?
Csökkenő lakossági hitelkereslet Szlovákiában
2012. augusztus 23. - (mti)
Visszaesett a lakosság által újonnan felvett hitelek összege Szlovákiában az év első hat hónapjában az előző év hasonló időszakához képest, a lakosság hitelállománya viszont tovább emelkedett - közölte a szlovák központi bank adataira hivatkozva Eva Sadovská a Postová Banka elemzője csütörtökön az MTI-vel. A Szlovákiában működő kereskedelmi bankok az év első hat hónapjában 2,5 milliárd euró összegben nyújtottak új lakossági hiteleket. Ez az összeg 11 százalékkal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. A lakossági hitelek állománya 2012. július végén 16,9 milliárd euró volt Szlovákiában, 8,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és egy gazdaságilag aktív lakosra számolva átlagban több mint 6200 eurót jelentett. A lakosság adósságállományából 12,5 milliárd eurót tett ki a lakásvásárlás céljából felvett hitelek összege, 2,3 milliárd eurót pedig a fogyasztási hiteleké. Az új hitelkihelyezések csökkenő tendenciáját elsősorban a lakáscélú ingatlanok vásárlására felvett lakossági hitelek visszaesése okozta. Ilyen célra 1,7 milliárd eurónyi új hitelt nyújtottak a bankok az első hat hónapban, ami 11 százalékkal volt kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Ugyanezen időszak alatt nőtt a lakosság által újonnan felvett fogyasztási hitelek összege. Erre a célra hat hónap alatt közel 600 millió eurót folyósítottak a bankok, ami 8 százalékkal haladta meg a tavalyi szintet. Eva Sadovská szerint az aktuális adatok azt mutatják, hogy a lakosság körében „több mint elégséges” a hitelfelvételi hajlandóság. Az elemző szerint azonban az új hitelfelvételek egy részét nem a vásárlási kedv motiválja, hanem az, hogy a lakosság régebbi adósságait új - esetenként előnyösebb - hitelekből próbálja fizetni. Az említett időszakos összehasonlításban enyhe csökkenést mutatott a bedőlt lakossági hitelek aránya. Míg 2011 első félévében a bedőlt lakossági hitelek aránya 4,6 százalék volt, 2012 első hat hónapja során ez 4,2 százalékra csökkent. Továbbra is magasabb a bedőlt a fogyasztói hitelek aránya, mint a lakásvásárlásra felvett hitelek esetében. Utóbbiaknál 3,2 százalékról 3 százalékra, a fogyasztási hitelek esetében pedig egy év alatt 9,9 százalékról 8,5 százalékra csökkent a bedőlt hitelek aránya Szlovákiában.
Még nem bírságoltak az államnyelvtörvény megsértése miatt
2012. augusztus 19. - (mti)
A szlovák államnyelvről szóló törvény 2009-es elfogadása óta, annak be nem tartása miatt még senkit sem bírságolt meg a szlovák kulturális minisztérium - közölte Jozef Bednár, a tárca szóvivője vasárnap. A vonatkozó jogszabálynak a bírságolást lehetővé tevő módosítását az első Fico-kabinet idején, még 2009-ben hagyta jóvá a pozsonyi törvényhozás. A módosítás alapján bírságolhatóvá vált a „nem megfelelő szintű” szlovák nyelvhasználat a hivatali érintkezésben. 2010-ben a jogszabály ismét változott, a módosítás 5000 euróról 2500 euróra csökkentette a kiszabható bírság felső határát, valamint megszabta azt is, hogy bírságot csak állami és önkormányzati szervek kaphatnak. A szlovák szaktárca közlése szerint 2010-től ez év július végéig a minisztérium 69 - a törvény megsértésére rámutató - beadványt kapott. A panaszok túlnyomó többsége olyan esetekre hívta fel a figyelmet, amikor nyilvános helyeken bizonyos információkat nem tettek közzé szlovákul, valamint olyanokra is, amikor a közigazgatás információs rendszereiben nem jelenítették meg az államnyelven az ott közölt információkat. A törvény értelmében a szaktárca még az esetleges bírság kiszabása előtt köteles felszólítani az érintetteket a hiányosságok pótlására. Erre három esetben került sor az említett időszakban. A minisztérium szóvivőjének tájékoztatása szerint az egyik ilyen figyelmeztetéssel a kálazi CSEMADOK-alapszervezet esetében éltek. Őket azért marasztalták el, mert egy kulturális rendezvénnyel kapcsolatos tájékoztatást csak magyarul tettek közzé. A jogszabály alapján figyelmeztetésben részesült a Pöstyéni Körzeti Hivatal is, itt a szlovák nyelv szabályai ellen vétettek. A harmadik figyelmeztetést a Magyar Koalíció Pártja (MKP) kapta egynyelvű választási plakátjai miatt. A többi esetben Jozef Bednár szerint írásos figyelmeztetésre sem volt szükség, mivel a hiányosságokat már a felülvizsgálati szakaszban orvosolták. Bírságolási lehetőséget a tavaly júliusban módosult kisebbségi nyelvhasználati törvény is tartalmaz. Ennek alapján 50 és 2500 euró közötti bírságot lehet kiszabni többek között azokra a hivatalokra, amelyek nem teszik lehetővé a kisebbségi nyelv hivatali használatát azokon a településeken, ahol ezt a nyelvhasználati küszöb (a lakosság arányszáma) megengedi. A kisebbségi nyelvhasználati törvény alapján kiszabható bírságokra ez év júliusáig türelmi idő vonatkozott. Az azóta eltelt több mint másfél hónap alatt ennek a törvénynek az alapján sem szabtak ki büntetést. Bugár Béla, a kisebbségi nyelvhasználati törvény tavalyi módosítását előterjesztő Most-Híd szlovák-magyar párt elnöke a türelmi idő lejárta és az esetleges büntetések kiszabása kapcsán az MTI-nek azt mondta: ha sor kerül ilyen esetre, a törvény be nem tartása miatt a kisebbségügyi kormánybiztos hivatala először csak figyelmezteti az érintett települések önkormányzatát.
Semjén Zsolt: A nemzetpolitika sikertörténet
2012. augusztus 17. - (mti)
A nemzetegyesítés augusztus 20-a legfontosabb üzenete - mondta a miniszterelnök-helyettes a Népszabadságban. A nemzet egyesítése az idei augusztus 20-a legfontosabb üzenete, a nemzetpolitika sikertörténet, világméretekben is példátlan - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Népszabadság pénteki számában megjelent egész oldalas interjúban. Semjén Zsolt. Az új alkotmányból és az állampolgársági törvényből következően már meghaladta a 300 ezret azoknak a száma, akik kérelmezték a határon túliak közül a magyar állampolgárságot - közölte a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: nem kizárólag Erdélyben és Délvidéken, Kárpátalján adják be a kérelmeket, hanem a nyugati emigrációban is. Semjén Zsolt elmondta: nagyságrendekkel jobb ma - erős nemzeti érdekérvényesítés politikája mellett - kapcsolatunk a körülöttünk lévő országokkal, mint a Gyurcsány-kormány idején. A lap felvetésére, miszerint ezzel Gyurcsány Ferenc vitatkozna, a miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, hogy „nézzük a legkényesebb területet Szlovákiát. A Gyurcsány-kormány idején mérgesedett el a helyzet. Magyarországon szocialista-liberális kormány volt, szlovák oldalon pedig egy szocialista-fasiszta kormány, és a kapcsolatok akkor sérültek a leginkább, gondoljunk a nyelvtörvényre, vagy a dunaszerdahelyi rendőrterrorra... Mindenesetre én komoly sikerként értékelem, hogy ha összehasonlítjuk a második Fico-kormányt az elsővel, nem lehet nem látni, hogy noha még nem tudtuk megoldani az állampolgársági törvényt, s van jó pár vitás pontunk, hangnemében, irányultságában egészen más ez, mint az első volt”.
Balázs Péter volt külügyminiszter: Nem sokat ér a titkos állampolgárság
2012. augusztus 18. - (Rónay Tamás - nepszava.hu)
Nem sokat ér az az állampolgárság, amelyet saját szülőföldjükön nem viselhetnek - mondta lapunknak Balázs Péter volt külügyminiszter, akit Semjén Zsolt tegnap megjelent interjúja kapcsán a magyar-szlovák viszonyról kérdeztünk. Sikertörténetnek nevezte a nemzetpolitikát Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Népszabadság pénteki számában megjelent interjúban. Mint fogalmazott, az állampolgársági törvényből következően már meghaladta a 300 ezret azoknak a száma, akik kérelmezték a magyar állampolgárságot a határon túliaktól. Másrészt, mint mondta, sokkal jobbak a szomszédos országokkal, így Szlovákiával is a kapcsolataink, mint a Gyurcsány-kormány idején. Az állampolgársági törvénnyel kapcsolatban szó szerint így fogalmazott: „ a felvidéki magyarok felvehetik a magyar állampolgárságot úgy, hogy ne veszítsék el a szlovákot: ha átjönnek Magyarországra, bármelyik önkormányzatnál beadhatják a kérelmet, és meg is kapják az állampolgárságot. Mi pedig nem adunk ki semmilyen információt Szlovákiának. Az a huszonvalahány személy, akivel szemben a szlovákok eljárást indítottak, maga jelezte hivatalosan, hogy magyar állampolgárságot kért.” Miközben tehát a miniszterelnök-helyettes azt állítja, hogy kiválóan alakulnak a szlovák-magyar kapcsolatok, arra serkenti a szlovákiai állampolgárokat, vegyék fel a magyart. Balázs Péter volt külügyminiszter ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta: „Egy titkos szerelmi viszonyt nem lehet élvezni”. Mint fogalmazott, Magyarországnak éppen arra kellene törekednie, hogy a szlovákok, vagyis a többség fogadja el a kisebbség, a magyarok állampolgárságát, mert nem sokat ér az az állampolgárság, amit a saját szülőföldjükön nem viselhetnek. Utalt arra, az lenne a cél, ha a nemzeti identitást kiegészítse a kisebbségi identitás. Az igazi önazonosság ugyanis az, amit a többség is elfogad - tette hozzá. Arra a kérdésünkre, nincs-e némi ellentmondás abban, hogy Semjén arról beszél, hogy jobb a magyar-szlovák viszony, mint a Gyurcsány-kormány idején, eközben a pozsonyi törvények kijátszására serkent, Balázs Péter ezt mondta: „a két ország viszonyát nem lehet kilóra mérni. Bár a mostani szlovák kormányban ugyanaz a miniszterelnök Robert Fico és a külügyminiszter, Miroslav Lajcák személyében, az akkori kabinetben szerepet kapott a Ján Slota-vezette, magyarellenes Szlovák Nemzeti Párt (SNS). Most azonban teljesen más a politikai háttér Szlovákiában, „nincs szükség a magyar kártya előhúzására”, s a helyzet valamivel jobb. Ám hozzátette, a Bajnai-kormányhoz viszonyítva a jelenlegi magyar kormány hozzáállása sokkal durvább. Július közepén közzétett pozsonyi adatok szerint egyébként a szlovák állampolgársági törvény módosítása óta 296 személy, ebből 134 férfi és 162 nő veszítette el állampolgárságát. Többségük - 149 személy - a cseh papírok megszerzése miatt kényszerült erre a lépésre, huszonöten kaptak magyar papírokat.
Visszaüthet a Fideszre az előregisztráció
Késik az alsósztregovai Madách-kastély átadása
2012. augusztus 16. - (mti)
Csúszik az eredetileg szeptember végére tervezett átadása az alsósztregovai Madách-kastélynak. A rekonstrukciós munkálatokkal valószínűleg csak december közepén készülnek el, a látogatók előtt a kastély az új állandó tárlatával a tervek szerint 2013 októberében nyílik meg. A Szlovák Nemzeti Múzeum - Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és Nógrád Megye Önkormányzata Közös örökségünk: Madách elnevezésű pályázata együtt nyerte el a támogatást a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében. A pályázatban összesen mintegy kétmillió eurót kapott a két fél, ebből az összegből a csesztvei Madách-kúriát részlegesen, az alsósztregovai Madách-kastélyt pedig teljesen felújították, illetve felújítják. A projekt 2010-ben indult, de különféle adminisztrációs munkák miatt az alsósztregovai kastély felújítása csak tavaly szeptemberben kezdődött meg, így késni fog az átadás is. „A szűk egy év alatt sor került a tetőszerkezet és a nyílászárók teljes cseréjére, bevezettük a fűtést, új villany-, víz- és gázvezetékek kerültek a kastélyba, szigeteltük a falakat, valamint a padlót is teljesen kicseréltük. A sok munka miatt azonban már nem férünk bele a szeptember végi határidőbe, így most halasztást kérünk, hogy év végéig meghosszabbíthassuk a projekt időtartamát” - tájékoztatta Jarábik Gabriella, a Szlovák Nemzeti Múzeum - Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója az MTI-t. A tervek szerint a kastély bal szárnyában Madách dolgozószobáját és a hálószobákat próbálják az eredetihez hűen rekonstruálni. „Sajnos az eredeti bútorokat elárverezték, illetve megsemmisültek, de korabeli tanulmányok és rajzok alapján próbáltunk az eredeti berendezéssel megegyező bútorokat keresni” - tette hozzá az igazgató. Az épület jobb szárnyában Az ember tragédiája elevenedne meg 15 színben, a kiállítást többnyelvű (angol, magyar, szlovák) panelek mutatják majd be. Az igazgató elmondta, hogy sikerült az alagsort is teljesen felújítani, itt foglalkoztató-helyiségeket, előadótermet, konferenciaközpontot szeretnének létrehozni. Egyeztetnek az alsósztregovai termálfürdővel is az egyes lehetséges közös programokról. A látogatók üdülését irodalmi estekkel, pódiumjátékokkal szeretnék színesíteni. Bár a kastély látogatottsága a rossz állapotok ellenére is magas volt, Jarábik Gabriella hozzátette, örülnek, hogy jóval szebb körülmények közt fogadhatják a turistákat, iskolai csoportokat. A pályázati pénzek „az utolsó előtti pillanatban” érkeztek, hiszen a kastélyban 1964 óta nem volt semmiféle komolyabb felújítás. „Külön öröm, hogy két hete a magyar Külügyminisztérium emlékhelyek felújítására kiírt pályázatán a múzeum 7 millió forintot nyert Madách Imre alsósztregovai sírhelyének a felújítására is, amely az utóbbi időben ugyancsak romos állapotban volt már. Ezt a kastéllyal együtt szintén decemberben szeretnénk átadni” - vázolta az igazgató. A felújítás ideje alatt a kastély kiállítási tárgyai január végéig a pozsonyi Magyar Kultúra Múzeumában, illetve az alsósztregovai evangélikus parókiáján látogathatók ideiglenesen.
Gyártási rekord a Kia szlovákiai üzemében
2012. augusztus 17. - (Hírszerkesztő)
A havi gyártási rekord 27 500 darab volt, ezt 2012 júniusában érte el az üzem. - 2012 első hat hónapjában összesen 149 000 Kia készült Zsolnán. Ez 10%-kal több mint 2011 ugyanezen időszakában A Kia európai üzemében a szlovákiai Zsolnán új gyártási rekord született. 2012 első hat hónapjában összesen 149 000 autó készült, ez 10%-kal több mint 2011 első félévében. Év elején a Kia bevezette a három műszakos termelést a gyárban, ahol áprilisban megkezdődött az új cee’d sorozatgyártása is, a már futó Sportage és Venga mellett. Az új cee’d iránti élénk keresletet kielégítendő a gyártási kapacitást 17%-kal növelték meg a második negyedévben, s ez egyben azt is jelenti, hogy ebben az időszakban több mint 80 000 autó készült. Ezzel egy időben a motorgyártás mennyisége 22 %-kal nőtt 2011-hez képest, hat hónap alatt (237 000 motor készült). 2012 harmadik negyedévében elkezdődik az új cee’d kombi gyártása, és a jövő év elején az új háromajtós pro_cee’d is megérkezik. „Büszke vagyok dolgozóink kiváló teljesítményére, amelynek révén sikerült új termelési, gyártási rekordot felállítanunk.” Mondta Eek-Hee Lee, a Kia Motors Slovakia elnöke. “Hiszem, hogy a több mint 285 000 autó gyártásáról szóló terveinket is sikerül teljesítenünk 2012-ben.”
Szlovákia: A fordítás kezdetét jelentheti az elnökválasztás
2012. augusztus 15. - (bumm.sk)
Ján Baránek politikai elemző szerint megfordulhat a politikai széljárás, ha a jobboldal az elnökválasztásokon képes lenne megegyezni egyetlen, közös jelöltben - aki aztán nyerne is. Baránek fontosnak tartotta megjegyezni, az államfőnek pártok felettinek kell lennie, így az esetleges győztes nem válhatna a jobboldal vezetőjévé, viszont az őt jelölő párt, vagy csoportosulás már igen. A szakember figyelmeztetett arra, hogy Szlovákiában továbbra is a pártjelölteknek van a legnagyobb esélye a sikerre, ezért egy erős pártnak kellene támogatnia a reménybeli jelöltet. „A pártonkívüli jelölt csak a hatás céljából van így eladva, akkor is a pártvonalon működik minden. Viszont ha Iveta Radičová jelöltetné magát, polgári jelöltként, megtörhetné ezt a tradíciót” - hangsúlyozta Baránek. A politikai elemző szerint Pavol Hrušovský, a KDH egykori elnöke szintén eséllyel pályázhatna a tisztségre, viszont ez a többi politikai párt vele kapcsolatos álláspontjától is függ. „Egy személyiség nem magától teremtődik meg, hanem a támogatottsága és közös jelöltként való bemutatása is hozzájárul ehhez. Hrušovský esélyei annál nagyobbak, minél több párt támogatja” - tette hozzá Baránek.
Népszámlálás - sokismeretlenes eredmény
2012. augusztus 15. - (Új Szó)
A szlovákiai népszámlálás során az eddigieknél jóval többen nem vallották be nemzetiségüket, de a magyarok aránya alulprezentált közöttük. A községsoros adatok is ezt erősítették meg - írja a pozsonyi Új Szó. Tavaly 382 ezren nem adták meg etnikai hovatartozásukat, kb. 5-6 százalékuk lehet magyar. Gyurgyík László demográfus szerint, ha a 458 ezer magát magyarnak vallóhoz hozzászámolnánk a feltételezhetően magyar nemzetiségű „ismeretlent”, hozzávetőlegesen 480 ezer lenne a magyarság száma. Ez is 40 ezres csökkenés 2001-hez képest. A tavalyi népszámlálás legnagyobb meglepetése pont az ismeretlen nemzetiségűek csoportjának felduzzadása volt. A tíz évvel korábbi 1%-os szintről 7%-ra nőtt, ami számtalan kérdést felvetett az ország etnikai képével kapcsolatban. Gyurgyík szerint egy évtizeddel ezelőtt az ismeretlen etnikumúak kétharmada az idegen állampolgárságúak közül került ki. Miután idén megjelentek a népszámlálás első adatai, felmerült, a 382 ezer ismeretlen nemzetiségű között több tízezer magyar lehet, s ez a 62 ezres létszámcsökkenésünk elsődleges oka. Feltehetően ez nincs így. Pontos kimutatás nem készíthető az ismeretlen nemzetiségűek etnikai hovatartozásáról, ám a különböző adatok összehasonlításával leírhatóak azok a kategóriák, amelyeken belül több az ismeretlen az országos átlagnál. Gyurgyík László ezzel kapcsolatban két tényezőre hívja fel a figyelmet. „Az ismeretlenek arányát megpróbáltam összefüggésbe hozni a magyarok és a romák számával, illetve a települések nagyságával. A magyarok arányának növekedése csökkenti az ismeretlenek arányát, a romáké és a lakosok számának növekedése növeli” - fejtette ki. Vagyis minél magasabb a romák aránya egy régióban, annál többen nem vallották meg nemzetiségüket. „Kassa és Besztercebánya megyében a legkisebb települések szintjén is magasabb az ismeretlenek aránya, mint más déli régiókban” - tette hozzá. Emellett jellemző, hogy az ismeretlenek aránya főként a városokban, azok között is a nagyobbakban magas. Ha a mostani adatokat összevetjük a 2001-es cenzus községsoros adataival, szintén azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az országos aránynál kevesebb a magyar az ismeretlenek között. Azokon a településeken, amelyeken 2001-ben 70% feletti volt a magyarok aránya (itt lakott akkor a magyarság több mint fele), 2011-ben csak a lakosok 2,8%-a nem vallotta meg nemzetiségét (az országos arány 7%). Gyurgyík még egy összefüggésre felhívja a figyelmet: ott, ahol több nemzetiség él egy településen, megnő az ismeretlenek aránya. Ennek egyik oka a vegyes családokból származó polgárok identitásának oka is lehet: a cenzus során ugyanis nem lehet többes kötődést jelezni, így feltételezhető, hogy a szlovák-magyar családok tagjainak egy része nem írt be semmit a nemzetiség rovatba, mivel nem tudta egyértelműen megadni etnikai hovatartozását.
A rendszerváltók korán halnak
2012. augusztus 15. - (Hír24)
A magyarok a románoknál hosszabb, de a cseheknél és a szlovákoknál rövidebb életre számíthatnak - derül ki az Eurostat adataiból. A rendszerváltó országokban még mindig rövidebb életre lehet számítani - derül ki az Eurostat friss demográfiai adatgyűjteményéből. Ha ugyanis megnézzük, hogy mely európai államokban a legalacsonyabb a várható élettartam, akkor azt lehet látni, hogy kizárólag a rendszerváltó országokban. A legrosszabb helyzetben Moldávia van, ahol átlagosan 69 évnyi élet vár a legfrissebb adatok szerint a mai gyermekekre. Ukrajna, Litvánia, Lettország és Azerbajdzsán követi. Bulgáriában és Romániában 2010-ben 73,5 év volt a várható élettartam. Mi a szerbekkel focizunk egy ligában: előbbiek 73,9, Magyarországon pedig átlagosan 74,1 év vár a mai kétévesekre. Szlovákiában 75, Lengyelországban és Horvátországban 75 illetve 76 éves kor elérése számít átlagosnak. A csehek ebben is erősek: 76,9 évig élnek várhatóan a mai kétévesek. Ezzel szemben 77 évnél hosszabb életet Szlovénia kivételével csak a régi kapitalista demokráciákba született gyerekek remélhetnek. Nem túl meglepő módon az abszolút rekordot Svájc tartja, ahol 81,9 éves korukig élhetnek átlagosan azok, akik 2010-ben jöttek a világra. Ettől alig marad el Spanyolország és Olaszország. A városi franciák 81,2 évre számíthattak, míg a vidékiek ennél pár hónappal kevesebbre. A skandináv államokban se rossz a helyzet, Svédországban és Norvégiában is 80 éven túl élhet a társadalom jelentős része - s a finnek is csak fél évvel remélhetnek kevesebbet. A várható élettartam egyébként Moldáviát és Azerbajdzsánt leszámítva minden országban nőtt az előző évhez képest, s kisebb-nagyobb kilengésekkel 2001 óta folyamatosan nő minden európai államban. Ebben az időtávban Észtországban nőtt meg a leginkább a születéskor várható élet hossza: 70-ről 75 évre, azaz 7 százalékkal. A második legtöbbet javító állam Írország volt (5 százalékkal 79 évre kúszott fel), s nem sokkal maradtak le az észtek mellett szintén nagyon sikeres rendszerváltóknak számító szlovének sem. Ugyanakkor sokat elárul a többi rendszerváltó társadalom mindennapjairól, hogy a legtöbb rendszerváltó országban - így Magyarországon is - lassabban nőtt az elmúlt évtizedben a várható élettartam, mint a legtöbb régi kapitalista államban. A britek, akik 2001-ben már eleve 77,7 évre számíthattak, 2010-ig ezt 3 százalékos javulással felhúzták 80 évre. Ezzel a visegrádi országok közül egyedül a csehek tudtak versenyezni, akik 74,7 évről javították hasonló mértékben az életük várható hosszát. A magyar lakosság 2010-ben 2,7 százalékkal - pontosan két évvel - remélhetett hosszabb életet, mint tíz éve.
„Budapestről csak általános érvényű válaszok hangzottak el… - A minisztériumokban és kormányzati intézményben nem dolgoznak román nemzetiségű szakemberek”
A Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége
súlyos hibának tartja a „kisebbségi kártya” felhasználását
2012. augusztus 17. - (mti)
A Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége (MRKSZ) szolidáris a más országokban élő nemzeti kisebbségekkel, de súlyos hibának tartja bármely ország politikusai részéről a „kisebbségi kártya” pillanatnyi érdekek szerinti felhasználását - közölte a szervezet pénteken az MTI-vel. A román és a magyar kormányszervekhez is eljuttatott állásfoglalásban sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy az elmúlt napokban a magyarországi román közösség ismét a két ország politikai csatározásainak eszközévé vált. Az MRKSZ azt írta: értetlenül áll azelőtt, hogy Titus Corlatean román külügyminiszter konkrét problémafelvetéseire Budapestről csak általános érvényű válaszok hangzottak el, a hangsúly pedig áttevődött a hazai románság és a romániai magyarság helyzetének értelmetlen összehasonlítására. A szervezet hozzátette, hogy Magyarország megteremtette az itteni nemzetiségek érdekérvényesítésének jogi hátterét, ez azonban a hazai románság esetében nem váltotta be maradéktalanul a hozzá fűzött reményeket. Álláspontjuk szerint 2006 óta az etnobiznisz révén a közösséghez nem tartozók kerültek be a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának vezető szerveibe. Az RMKSZ visszautasította azokat a vádakat, melyek szerint „a hazai románság érdekképviselete érdekében létrejött civil szervezetek falakat emelnének a két ország közé”. Az állásfoglalás szerint „vitathatatlan tény, hogy Magyarországon léteznek iskolák, templomok a román nemzetiség számára”, ám a román ortodox templomok - amelyek a magyarországi épített kulturális örökség részei - romos állapotban vannak, a lelkészek több hónapos késéssel jutnak hozzá járandóságukhoz, a román nemzetiségi civil szervezetek alulfinanszírozottak, így ellehetetlenítik működésüket. Az MRKSZ kifogásolta továbbá, hogy a minisztériumokban és kormányzati intézményben nem dolgoznak román nemzetiségű szakemberek. A szervezet reméli, hogy a két ország képes lesz közösen értékelni a magyarországi román intézmények valós problémáit, és a magyar kormány rövid időn belül végrehajtja korábbi vállalásait, köztük a román tudományos élet vagy a román nemzetiségi sajtó támogatását - zárul az állásfoglalás. A román külügyminiszter néhány nappal ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy Magyarország rosszabbul bánik a román kisebbséggel, mint Románia a magyarral. A román közszolgálati televízió TVR International csatornáján sugárzott interjúban Titus Corlatean megjegyezte, hogy már a kilencvenes évek óta számos problémát jeleztek Budapestnek, mint például a román kisebbség parlamenti képviseletének biztosítását, ami azóta sem oldódott meg. A miniszter példaként az anyanyelvi oktatással kapcsolatos gondokat, a magyarországi román nyelvű sajtó helyzetét, a valódi vallásszabadság és a román ortodox egyháznak nyújtott támogatás problémáit hozta fel.
Állásfoglalás
A Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége (MRKSZ) sajnálatát fejezi ki, hogy az elmúlt napokban a magyarországi román közösség ismét Románia és Magyarország politikai kereszttüzének eszközévé vált. A kisebbségi létet nap mint nap megélő emberekként, szolidárisak vagyunk a más országokban élő nemzeti kisebbségek sorsával. Súlyos hibának tartjuk viszont bármely ország politikusai részéről a „kisebbségi kártya” pillanatnyi érdekei szerinti felhasználását. Értetlenül állunk azelőtt a tény előtt is, hogy Titus Corlăţean román külügyminiszter konkrét problémafelvetéseire Budapestről csak általános érvényű válaszok hangzottak el, a hangsúly pedig áttevődött a hazai románság és a romániai magyarság helyzetének értelmetlen összehasonlítására.
Senki által sem vitatott tény, hogy Magyarország immár 19 éve megteremtette a hazai nemzetiségek érdekérvényesítésének jogi hátterét, amely azonban a hazai románság esetében nem váltotta be maradéktalanul a hozzáfűzött reményeket. Az 1998-as kisebbségi választások óta egyre nagyobb számban lepik el a helyi román önkormányzatokat a román közösséghez nem tartozó személyek. 2006 óta az etnobiznis révén a közösséghez nem tartozó személyek kerültek be a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának vezető szerveibe. Ennek eredményeként következhetett be az, hogy a román külügyminiszter szavait egy, a közösségünkhöz nem tartozó személy értékelhette a magyar sajtóban. Valószínűleg egy ilyen ellentmondásos önkormányzati rendszert Magyarország nem kívánna egyetlen külhoni magyar közösség számára sem. A leghatározottabban visszautasítjuk azokat a több jelentős hazai sajtóorgánumban megjelent vádakat, melyek szerint a hazai románság érdekképviselete érdekében létrejött civil szervezetek falakat emelnének a két ország közé.
Vitathatatlan tény, hogy Magyarországon léteznek iskolák, templomok a román nemzetiség számára. A sokszor rózsaszínű szemüvegen át nézett statisztikai adatok mögött viszont ott a keserű valóság, amikor a román ortodox templomok (melyek egyébként a magyarországi épített kulturális örökség részei) romos állapotban vannak, a lelkészek több hónapos késéssel jutnak járandóságukhoz, a román nemzetiségi civil szervezetek alulfinanszírozottak, ellehetetlenítve ezáltal működésüket. A közigazgatás szintjén a hazai románság érdekérvényesítő ereje pedig egyáltalán nem létezik, mivel semmilyen minisztériumban, semmilyen kormányzati intézményben nem dolgozik román nemzetiségű szakember.
A Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége, mint a hazai román civil szféra ernyőszervezete, kifejezi azon reményét, hogy a két ország közös erővel képes lesz értékelni a magyarországi román intézmények valós problémáit, számba venni a kétoldalú tárgyalások eredményeként meghozott korábbi döntéseket és azok megvalósítását. Ugyancsak bízunk abban, hogy a két kormány együttműködése által a magyar fél rövid időn belül végrehajtja a magyarországi románság felé tett korábbi vállalásait, mint például a román tudományos élet vagy a román nemzetiségi sajtó támogatása.
Jelen állásfoglalásunkat eljuttatjuk a magyar és a román külügyminisztériumnak, a két ország kisebbségi ügyekben érintett szerveinek és a sajtónak.
Gyula, 2012. augusztus 17.
MRKSZ Elnöksége
Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke:
A parlamenti képviseleten kívül minden jog biztosított a magyarországi románoknak
A parlamenti képviseleten kívül minden jog biztosított a magyarországi román közösségnek - jelentette ki Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke egy tévényilatkozatban. Kresztát az Erdélyi Magyar Televízió szólaltatta meg annak kapcsán, hogy Titus Corlatean román külügyminiszter kijelentette: Magyarország rosszabbul bánik a román kisebbséggel, mint Románia a magyarral. Úgy vélte, hogy a budapesti kormányok nem nyújtanak elég segítséget, vagy csak mímelik a segítségnyújtást ahhoz, hogy a magyarországi román közösség megőrizhesse kulturális identitását, ez pedig a magyarországi románok napról-napra folytatódó asszimilációjához vezet. Kreszta szerint a parlamenti képviseleten kívül minden más kisebbségi jog megilleti a közösséget. Hangsúlyozta, hogy a magyarországi kisebbségek számára biztosított a kulturális autonómia, az országos önkormányzatok saját hatáskörében pedig nemzetiségi iskolák működnek.
„A magyarországi románságnak biztosítotthoz hasonló jogokat szeretne az erdélyi magyarság számára a kormány”
A magyar kormány nagyon örülne annak, ha az erdélyi magyarságnak olyan széleskörű jogokat biztosítana Románia, mint Magyarország teszi az itteni románság számára - mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerdán az MTI-nek, arra reagálva, hogy a román külügyminiszter szerint Magyarország rosszabbul bánik a román kisebbséggel, mint Románia a magyarral. A nemzetpolitikai helyettes államtitkár az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: mindenki számára ismert, hogy a magyarországi nemzetiségek kulturális autonómiával rendelkeznek. „Nagyon szeretnénk, ha ezzel a jogosítvánnyal, lehetőséggel rendelkeznének az erdélyi magyarok” - fogalmazott Répás Zsuzsanna. Rámutatott: a magyarországi románoknak lehetőségük van arra, hogy helyi, települési vagy országos önkormányzatokat hozzanak létre. A magyar kormány nagyon szeretné, ha az erdélyi magyarság létrehozhatna a kulturális autonómia szerveként helyi és országos önkormányzatot - fűzte hozzá, utalva arra, hogy jelenleg a magyar szervezetek a választásokon megméretve juttatnak be képviselőket a román parlamentbe. A parlamenti képviseletre vonatkozó felvetésre kiemelte: régi kérése a magyarországi nemzetiségeknek, hogy a képviselve legyenek a budapesti parlamentben. Az új törvényi szabályozás ezt 2014-től lehetővé fogja tenni számukra - hangsúlyozta Répás Zsuzsanna.
Titus Corlatean román külügyminiszter:
Magyarország rosszul bánik a román kisebbséggel
2012. augusztus 15. - (mti)
Titus Corlatean külügyminiszter szerint Magyarország rosszabbul bánik a román kisebbséggel, mint Románia a magyarral. A román közszolgálati televízió TVR International csatornáján közvetített interjúban a riporter kérdésére Titus Corlatean külügyminiszter kijelentette, hogy Magyarország másképpen viszonyul a román kisebbséghez, mint Románia a magyarhoz. „Másképpen negatív értelemben” - pontosított a miniszter. Hozzátette, már a kilencvenes évek óta megannyi problémát jeleztek Budapestnek, mint például a román kisebbség parlamenti képviseletének biztosítását, ami azóta sem oldódott meg. A miniszter példaként az anyanyelvi oktatással kapcsolatos gondokat, a magyarországi román nyelvű sajtó helyzetét, a valódi vallásszabadság és a román ortodox egyháznak nyújtott támogatás problémáit hozta fel. „Ha Andrei Saguna (erdélyi román ortodox püspök) gyulai szobrának a felállítása is ellenállást váltott, és vált ki Budapesten (...) beláthatják, hogy Magyarország távol áll az európai kisebbségvédelmi standardok betartásától, különösen a romániai gyakorlattól” - hangoztatta. Megemlítette, másfél évvel ezelőtt még a szenátus külügyi bizottsága elnökeként a gyulai Andrei Saguna-szobor ügyében erős szóváltásba keveredett a Jobbik egyik politikusával. Titus Corlatean úgy vélte, hogy a budapesti kormányok nem nyújtanak elég segítséget, vagy csak mímelik a segítségnyújtást ahhoz, hogy a magyarországi román közösség megőrizhesse kulturális identitását, ez pedig a magyarországi románok napról-napra folytatódó asszimilációjához vezet. A román külügyminiszter a szerbiai Timok-völgyi románok helyzetét tartotta még aggasztóbbnak. Megjegyezte, a vajdasági románoktól eltérően a 250-300 ezresre becsült Timok-völgyi román közösséget Szerbia nem ismeri el nemzeti kisebbségnek, és semmilyen jogot nem biztosít számára. A vlahok (a közösség szerbiai megnevezése) nemzeti tanácsának a megalakulását is csak félmegoldásnak találta. Egy másik kérdés kapcsán a külügyminiszter pozitív példaként említette a magyar nemzet összefogását. „Nézzék a magyar vagy a lengyel nemzet kohézióját, az állam számára legfontosabb kérdésekben a nemzet a jobboldali vagy baloldali kötődéseken felülemelkedve egységesen nyilvánul meg” - ajánlotta a példát a tévénézők figyelmébe a miniszter. Hozzátette, a román nemzetnek is el kellene jutnia a kohéziónak erre a szintjére, mely immár attól függetlenül nyilvánul meg, hogy ki hol él. Titus Corlateant augusztus 7-én iktatták be a külügyminiszteri tisztségbe, korábban az igazságügyi tárcát vezette a Ponta-kormányban. Corlatean a határon túli románok szakértőjének számít a román politikában, a Nastase-kormányban 2003-2004-ben a Határon Túli Románok Hivatalát vezette.
Az autógyártás hozott gazdasági növekedést Szlovákiában
2012. augusztus 14. - (mti)
A szlovák gazdaság a külföldi keresletnek és ezen belül az autógyártásnak köszönheti második negyedéves növekedését - állapították meg szlovák banki elemzők az Eurostat kedden nyilvánosságra hozott adataival kapcsolatban. Az EU központi statisztikai hivatala az Eurostat közlése szerint 2012 második negyedévében a legtöbb uniós tagállamban visszaesett a gazdaság, eközben Szlovákia gazdasága 0,7 százalékkal nőtt az említett időszakban, éves összehasonlításban - az előző év júliusához képest - pedig 2,7 százalékkal nőtt az ország GDP-je. Eva Sadovská, a Postová banka elemzője a kedden közzétett adatokkal kapcsolatban úgy vélte: bár 2009 óta a mostani negyedévben volt tapasztalható a leglassúbb ütemű fejlődés, mégis kellemes meglepetésnek számít, mivel a GDP-növekedés gyorsabbnak bizonyult a vártnál. Az elemző szerint a gazdasági növekedés elsősorban a külföldi keresletnek, ezen belül az autógyárak teljesítmény-növekedésének volt köszönhető. „Ennek az az oka, hogy a tavalyi évtől Franciaország és Németország mellett már Kína is komoly kiviteli partnernek számít a szlovák autógyárak számára” - állapítja meg Sadovská. Megjegyzi: a szlovák háztartások fogyasztása viszonylag gyenge volt, ezt a kiskereskedelem második negyedéves forgalomcsökkenése is alátámasztja. Boris Fojtík, a Tatra banka analitikusa a német gazdaság második negyedéves teljesítményére (+0,3 százalék) tekintettel nem tartja meglepőnek a szlovák gazdaság bővülését, megjegyzi: ez azonos volt az első negyedéves eredménnyel. Hozzátette: éves összehasonlításban 3 százalékról 2,7 százalékra esett vissza a növekedés üteme. Ennél is rosszabbul alakult a foglalkoztatottság mértéke, amely szezonálisan és naptárhatással kiigazítva csak stagnált, éves szinten mindössze 0,3 százalékkal emelkedett. Boris Fojtík szerint az előttünk álló időszakban továbbra is aktuális marad a gazdaság stagnálásának veszélye, de az autógyártás szegmensének húzóereje miatt várhatóan az év hátralévő részében is a régió legdinamikusabban fejlődő gazdasága marad a szlovák.
Uniós nyilvántartásba került a pozsonyi kifli
2012. augusztus 15. - (mti)
Bejegyezte a hagyományos különleges termékek uniós nyilvántartásába a pozsonyi kiflit az Európai Bizottság - tájékoztatta a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szerdán az MTI-t. A közlemény szerint a bejegyzés Magyarország számára azt jelenti, hogy a hatályba lépés napjától, augusztus 30-tól a magyar cukrászok és pékek is használhatják pozsonyi kifli termékeiken az EU-s szimbólumot és a „hagyományos különleges termék” megjelölést akkor, ha az elfogadott termékleírásnak megfelelően készítik el a süteményt. Az uniós oltalmat a Szlovákiai Pék és Cukrász Vállalkozói Szövetség kezdeményezte. Az eljárásban Magyarország a Magyar Pékszövetség és a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete bevonásával folyamatosan egyeztette a pozsonyi kifli receptjét és az előállítás módját a szlovák féllel. A tárca tájékoztatása szerint az uniós nyilvántartásba olyan termékek kerülhetnek be, amelyek összetételükben vagy előállítási módjukban hagyományosnak számítanak, és nem köthetők egyetlen földrajzi területhez. Ezek a termékek - ellentétben a földrajzi árujelző oltalmat élvező termékekkel - az Európai Unió bármely tagállamában előállíthatók, de csak a Bizottság által elfogadott termékleírásban meghatározott hagyományos alapanyagokból, illetve eljárással. Ahhoz, hogy egy termék megkapja a hagyományos különleges termék besorolást, olyan egyedi tulajdonsággal kell rendelkeznie, amely egyértelműen megkülönbözteti más hasonló élelmiszerektől. A terméknek emellett hagyományosnak is kell lennie, vagyis bizonyítottan legalább egy nemzedék, azaz 25 év óta jelen kell lennie a tagállamok piacán és tradicionális alapanyagból, vagy hagyományos összetételben, feldolgozással kell készülnie - közölte a VM.
Ctibor Košťál: Malina Hedvig nem mondott mindig igazat
2012. augusztus 23. - (bumm.sk / sme / tasr)
Ctibor Košťál főügyész-helyettes szerint Žák-Malina Hedvig nem mondott mindig igazat. A főügyészség nem adja fel az intézeti megfigyelés lehetőségét. Košťál csütörtökön az újságírók előtt kijelentette: a főügyészségnek fellebbeznie kellett a Nyitrai Járási Bíróság döntése ellen, mely elutasította az ügyészség beadványát Malina Hedvig intézeti megfigyelésével kapcsolatban. Elmondása szerint a fiatalasszony ügyvédje olyan orvosi látleletet bocsátott a nyomozók rendelkezésére, melyek szerint védence „tette elkövetésekor“ lelki zavarokkal küzdött. „Az ő érdekében, hogy ne állítsunk olyan személyt bíróság elé, aki nem tudta irányítani tetteit, vagy felismerni azok társadalmi veszélyességét, felkértük a bíróságot, hogy utasítást adjon lelkiállapotának megvizsgálására” - jelentette ki. Elmondása szerint az elmeszakértőket az igazságügyi minisztérium listájáról választották ki, és az ügyészségnek nem volt kifogása ellenük. „Ha Žák-Malina Hedvig fél találkozni bárkivel ügyvédje nélkül, az szomorú. A szakértők nem bűncselekménnyel kapcsolatos kérdéseket tettek volna fel neki, hanem olyanokat, melyek segítenének válaszolni arra, rendben volt-e lelkiállapota abban az időben, vagy sem” - jegyezte meg a főügyész-helyettes. Hedvig azonban nem válaszolt a pszichiáterek kérdéseire. Košťál elmondása szerint ezért döntött az ügyészség az intézeti megfigyelés kérvényezése mellett. Arra az újságírói felvetésre, hogy a fiatalasszony ott sem fog beszélni, az ügyész azt mondta, nem akarják, és nem is fogják kényszeríteni őt. Mindennek ellenére azonban intézeti megfigyelésben látják annak lehetőségét, hogy választ kapjanak a kérdéseikre Hedvig lelkiállapotával kapcsolatban. „Semmi mást ne keressenek emögött. Senki sem akarja bántani Žák-Malina Hedviget, nem akarjuk őt elszakítani gyerekeitől” - tette hozzá. Bár a fiatalasszony ügyvédje, Roman Kvasnica leszögezte, Hedvig az intézetben sem beszél, Košťál nem teljesen biztos ebben. „Vannak tapasztalataink más ügyekben, az intézetben megfigyelt emberek más módon is megnyilvánulnak” - véli. Arra a kérdésre, meg tudják-e mondani a szakértők, milyen állapotban volt Hedvig hat évvel ezelőtt, az ügyész igennel válaszolt. „Ezt meg tudják állapítani a szakértők. Egyetlen elkövetőt sem akkor vizsgálnak meg, mikor elkövette a bűncselekményt. Ez mindig ex post zajlik. Mindent lehet. Sok barátom van a pszichiáterek között, tudom, mit tudnak megállapítani” - tette hozzá. Košťál szerint az ügy valóban nagyon régóta húzódik. Arra a kérdésre, el tudja-e képzelni, hogy Hedvig képes hat éven keresztül hazudni, azt válaszolta: ismer olyanokat, akik húsz éve hazudnak, és olyanokat is, akik sosem hazudtak. „Azok a dolgok, melyek a vizsgálati anyagban szerepelnek, azt mondják, hogy Hedvig nem mondott mindig igazat. Ez egy elvitathatatlan tény. Képviselőnknek az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt kidolgoztunk egy jelentést, melyben minden ki van fejtve. Sajnos ezt nem tárgyalták meg, mivel a kormány bocsánatot kért, és az egész ügyet visszavonta” - magyarázta. Azzal kapcsolatban, miben hazudott Malina Hedvig, Košťál nem kívánt nyilatkozni. Arra a kérdésre, miért húzódik az ügy ilyen régóta, azt felelte, a nyomozók, valamint a nyitrai járási és kerületi ügyészek is hibáztak, mivel az ügyiratot úgy zárták le, hogy nem szerepelt benne minden bizonyíték. „Ezt aztán ki kellett javítani” - mondta az ügyész, aki arra nem tudott válaszolni, mikor zárul le végre az ügy. Véleménye szerint maga a bűncselekmény banális. „Naponta tízen, húszan is elkövetnek ilyet. Egyszer azért vernek meg valakit, mert szemüveges, egyszer azért, mert motoros, mert magyarul beszél, vagy egyéb hibája van” - mondta. Hozzátette: ennyi év után is meg lehet állapítani, hogy történtek a dolgok valójában. Sajnálja, hogy az ügyet már az első nap átpolitizálták. Arra a felvetésre, hogy most ugyanazok az emberek vannak hatalmon, akik annak idején az egészet politizálták, azt felelte: sem a belügyminiszter, sem más szerv nem avatkozik az ügyészség tevékenységébe. „Ez tényleg csak a mi ügyünk, mi döntjük el, hogyan zárjuk le. Mikor ezt hat évvel ezelőtt politizálták, úgy vélem, az csak reakció volt azokra a kijelentésekre, melyek a másik oldalon hangzottak el” - tette hozzá. Az ügyhöz visszatérve zárásként elmondta: megvizsgálták azokat a személyeket is, akiket Hedvig annak idején lehetséges elkövetőként jelölt meg. „Mozdíthatatlan alibijük volt” - jegyezte meg. Arra a felvetésre, hogy az egyik lehetséges elkövetőnek az édesanyja biztosított alibit, Košťál azt felelte, valóban mindent alaposan kivizsgáltak. „Ha tudnánk, hogy Hedviget Ján Novák, vagy Fero Mrkvička verte meg, akkor vádat emelünk ellenük. Ezzel nincs semmi problémánk. Nem emelhetünk azonban vádat úgy, hogy nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy ezt konkrét személyek követték el, s ezen felül vannak olyan körülmények, melyek nem teszik Hedvig vallomását hitelessé” - zárta az ügyész. Košťál elmeorvosi vizsgálattal kapcsolatos nyilatkozatára reagált a Szlovák Orvosi Társaság pszichiátriai bizottsága is. Véleményük szerint az eset után hat évvel egy szakértői vizsgálat nem adhat kétségbevonhatatlan választ arra, szenvedett-e Hedvig a támadás után közvetlenül reaktív depresszióban, vagy poszttraumás stressz szindrómában „Szakértő csak az aktuális pszichikai állapotot vizsgálhatja, illetve azt, hogy a személy teljes mértékben beszámítható-e a nyomozás vagy a bírósági eljárás során” - állítják a pszichiáterek. Hozzáteszik: a szavahihetőséggel kapcsolatos kérdésekre ezen felül a pszichológus szakértők, s nem a pszichiáter szakértők adhatnak választ. A pszichiátriai bizottság szerint a pszichikai zavarok gyanúja esetén azonnali vizsgálatot kellett volna elrendelni, ez azonban nem történt meg. „A sértett a tett elkövetése utáni időszakban pszichológusok és pszichiáterek ellátásában volt, ők hajlandók nyilatkozni állapotával kapcsolatban, és a sértett beleegyezésével bemutathatják az egészségügyi dokumentációt is. Tekintettel arra, hogy nem volt szakértői vizsgálat a történtek után közvetlenül, ez az egyetlen releváns információforrás” - zárják a pszichiáterek.
Infantilis agresszió, avagy miért félelmetes Malina Hedvig
A Malina Hedvig elleni eljárás azonnali leállítását kéri egy szlovák politikus
2012. augusztus 23. - (mti)
A Zák-Malina Hedvig ellen - hamis tanúzás gyanúja miatt indított - eljárás azonnali leállítását kérte jogi szakértők véleményére hivatkozva Frantisek Sebej a Most-Híd szlovák-magyar párt parlamenti képviselője az ügyről csütörtökön Pozsonyban tartott sajtótájékoztatóján. Frantisek Sebej azzal kapcsolatban adott hangot a hat éve Nyitrán megvert egykori diáklány - most fiatalasszony - ellen zajló eljárás lezárását célzó kérésnek, hogy a vizsgálatot vezető ügyész a napokban fellebbezett a nyitrai járásbíróság Hedvig pszichiátriai intézeti kivizsgálását indokolatlannak minősítő döntése ellen. Az intézeti kivizsgálást azt követően kérte az ügyész, hogy a nyitrai járásbíróság által júniusban elrendelt elmeorvosi kivizsgáláson megjelent ugyan, de nem állt szóba a pszichiáterrel. A vizsgálatnak az azt indítványozó főügyészség szerint arra kellett volna fényt derítenie, milyen elmeállapotban volt Malina Hedvig az őt ért támadás, majd az azt követő kihallgatások idején. Az indítványról most a nyitrai kerületi bíróság hozhat döntést. A szlovák politikus a kérést azzal indokolta, hogy jogi szakértők véleménye szerint a Malina Hedvig elleni eljárás folytatása ellentétes a törvényi előírásokkal, hiszen az lassan hat éve tart, de eredményt még nem hozott. „A főügyészség nagyon jól tudja, hogy az eljárás alaptalan, azt le kellene zárni, és bocsánatot kellene kérnie Hedvigtől” - jelentette ki Frantisek Sebej. Az intézeti kivizsgálásra vonatkozó indítvánnyal kapcsolatban hozzátette: már maga a javaslat arra utal, hogy „valami nagyon nincs rendben a főügyészségen”. A Most-Híd képviselője értelmetlennek és indokolatlannak tartja, hogy az ügyészség hat évvel a történtek után próbálja kivizsgáltatni Hedvig elmeállapotát, nem pedig akkor, amikor az eset történt. „Az elmeorvosi kivizsgálás intézményével való visszaélés jellegzetes esetéről van szó, olyan példáról, amely a szovjet időket idézi” - fogalmazott Frantisek Sebej. Rámutatott: ilyen intézeti megfigyelésre csak akkor adnak lehetőséget a vonatkozó előírások, ha a megfigyelt személy közveszélyesség jeleit mutatja. „Ez pedig távolról sem ilyen eset” - szögezte le. Az eljárás azonnali leállítása mellett emelt szót a Szlovák Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS) a sajtótájékoztatón szintén jelenlévő képviselője, Lucia Zitnanská volt igazságügyi miniszter is, aki szerint a Malina Hedvig ellen folyamatban lévő eljárás egy „sok kérdést felvető és teljes egészében politizált ügy”. Zitnanská egy újságírói kérdésre adott válaszában megerősítette: nem ismer még egy olyan esetet a szlovák jog történetében, amikor ilyen sokáig és ilyen eszközök igénybevétele mellett zajlott volna egy hamis tanúzás vélelme miatt indult vizsgálat.
Malina Hedviget egyelőre nem utalják be pszichiátriára
2012. augusztus 14. - (bumm.sk / ujszo.com - sme.sk)
Malina Hedviget egyelőre nem utalják be pszichiátriáraAz illetékes ügyész kezdeményezte, hogy küldjék intézetbe Malina Hedviget pszichiátriai megfigyelés céljából. Az Új Szó értesülései szerint az illetékes bíróság elutasította a kérvényt. A döntés nem jogerős, így a fiatalasszony zaklatása folytatódhat. Malina Hedvig pszichiátriai kivizsgálását a hamis tanúzás ügyében folytatott vizsgálatot vezető ügyész, Jaroslav Kozolka rendelte el, két hatósági szakértőt - Elena Mokrášovát és Miroslav Čerňant - bízott meg ezzel. Például arra kellett volna választ adniuk, volt-e Hedvignek valamilyen pszichiátriai betegsége 2006-ban, fel tudta-e fogni, mi történik vele, mennyire szavahihető, lehetséges-e, hogy a pszichiátere, Hašto doktor szuggerálta neki, hogy megtámadták, és ha mégis olyan trauma érte, ahogy azt állítja, hogyan volt képes két héttel a történtek után kitűnő eredménnyel államvizsgázni. Malina Hedvig június 5-én járt a két pszichiáter rendelőjében, de egyetlen szót sem szólt a kivizsgálás során, annak ellenére sem, hogy kilátásba helyezték, ha nem beszél, elrendelhetik intézeti megfigyelését - számol be az elmúlt időszak történéseiről a napilap. Az egykori diáklány, ma már kétgyermekes fiatalasszony ügyvédje, Roman Kvasnica azt mondta, védencének az eddigi tapasztalatai alapján nincs semmi oka arra, hogy megbízzon a főügyészség által kiválasztott szakértőkben. Törvénytisztelő állampolgárként megjelenik, ha beidézik, megfigyelhetik őt, de beszélni nem fog velük. Miután a két pszichiáter arra a következtetésre jutott, hogy az ügyészség által feltett kérdések egy része pszichológusra tartozik, Hedviget július 3-án Eva Heftyová pszichológushoz idézték be. Vele sem állt szóba, ezért az ügyész javasolta a Nyitrai Járásbíróságon, hogy rendeljék el Hedvig intézeti megfigyelését - írja az Új Szó. Kvasnica szerint ez a hatalom buta arroganciájáról tanúskodik, mert nemcsak azt hagyják figyelmen kívül, milyen érzelmeket és indulatokat váltana ki Hedvigben elmegyógyintézeti kényszerbeutalása, hanem azt is, hogy két kiskorú gyermeke van. A lap hiteles forrásból úgy értesült, a bíró az ügyészségi javaslatot elutasította. A büntető perrendtartás 148. paragrafusára hivatkozott, amelyben az áll: akkor rendelhető el az intézeti megfigyelés, ha az ambuláns kivizsgálás nem elegendő. Mivel azonban ez csak az első fokú döntés, az ügyészségnek lehetősége van fellebbezni, így tovább folytatódhat az ügy. Jozef Hašto pszichiáter, Malina Hedvig orvosa szerint a hatóságok tovább zaklatják a Nyitrán megvert lányt azzal, hogy hat évvel a történtek után elmeorvosi vizsgálatra küldik. Kijelentette, a főügyészség már régen elegendő információ birtokában van, melyek bizonyítják, hogy Hedviget megtámadták és megverték. Elmondása szerint az orvosok diagnosztizálták nála a sérüléseket, az agyrázkódást és a duzzanatokat, s mindezeket a CT-vizsgálat is kimutatta. Úgy véli, a főügyészségnek nem is szabadott volna fogadnia a Hedvig ellen tett feljelentést, és eljárást indítania az ügyben. Hašto úgy gondolja, az ügy kipattanásakor hatalmon lévő politikusok, akik most visszatértek, tartani akarják magukat ahhoz a változathoz, hogy a támadás meg sem történt, hogy az eset belföldön és külföldön is „jobban nézzen ki“.
Előzmények
Malina Hedvig ügye 2006. augusztus 25-én kezdődött, amikor az akkor 23 éves diáklányt Nyitrán két bőrfejű megverte, vallomása szerint azért, mert magyarul beszélt. Robert Fico akkori kormányfő és belügyminisztere, Robert Kaliňák belügyminiszter azonban nyilvánosan megvádolták őt azzal, hogy az eset nem történt meg, vagy nem úgy, ahogy azt elmondta, s ezért 2007 májusában hamis tanúzás vádjával a hatóságok eljárást indítottak ellene. A fiatalasszony még 2007-ben panasszal fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, ám az ügy végül peren kívüli megbékéléssel zárult 20011-ben, melynek nyomán 2012 februárjában a szlovák kormány közleményben fejezte ki sajnálkozását Malina Hedvig ügyében. Iveta Radičová kabinetje elismerte: az ügyben bizonyos körülmények kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy érvényesültek-e a panaszosnak az általános emberi jogi charta által biztosított jogai. A Hedvig ellen hamis tanúzás miatt indult eljárás azonban 2007 májusa óta továbbra is folyik.
Egyre többen tartanak fegyvert Szlovákiában
2012. augusztus 13. - (mti, sita, bumm)
Folyamatosan emelkedik a fegyvertartási engedéllyel rendelkezők és a legálisan tartott lőfegyverek száma Szlovákiában, ez utóbbiból minden huszadik lakosra jut egy. A statisztikák szerint három év alatt húszezren jutottak fegyverhez. A szlovák rendőrség legfrissebb statisztikáiból kiderül, hogy Szlovákiában csak az elmúlt négy év során közel 22 ezren szereztek fegyvertartási engedélyt. A tavalyi év végén már több mint 163 ezren rendelkeztek ilyen engedéllyel, ami rekordnak számít. Összesen 275 ezer fegyvert tartanak legálisan az országban, Szlovákia fennállása során még soha nem volt ilyen magas ez a szám. Emellett az utcán is egyre többen viselhetnek törvényesen fegyvert, csak Pozsonyban tavaly 331 engedélyt adtak ki, ami az összes hasonló licensz felét képezi. A rendőrség ezen engedélyek tulajdonosait ráadásul „vállalkozóként”, vagy „egyszerű felhasználóként” tartja számon, azaz nem hivatalos katonákról, vadászokról, rendőrökről, vagy sportlövészekről van szó. Aggasztó, hogy a dévényújfalusi mészárlás után bevezetett pszichológiai tesztek sem állítják meg a folyamatot: a kérvények közül például a múlt év során mindösssze 119 esetben utasították el a beadványt a hatóságok. Ugyanakkor Szlovákiában viszonylag alacsonynak számít a lőfegyverrel elkövetett emberölések száma, a 2011-ben történt 96 gyilkosság közül 14-et követtek el ilyen módszerrel, azt pedig nem tudni, hogy az említett esetek közül mennyit követtek el legálisan tartott fegyverekkel. A gyilkosságok és erőszakos bűncselekmények száma évente csökken, ami ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a fegyverekkel elkövetett bűnözés is visszaszorulóban lenne. A hatóságok szerint viszont nem jellemző ez a fajta bűnelkövetési mód, bár az utóbbi években több, nagy visszhangot kiváltó, lőfegyverrel elkövetett gyilkosság is történt (a dévényújfalusi eset mellett az ógyallai lövöldözés). Világviszonylatban a fegyvertartási engedély megszerzésére vonatkozó szlovák előírások a szigorúbbak közé tartoznak. Az engedélyért folyamodó személynek a fegyvertartásra vagy viselésre vonatkozó igényének indoklása mellett vizsgáznia kell a lőfegyver használatából, valamint a tartására vonatkozó jogszabályokból is. Az engedély kiadása orvosi szakvéleményhez és pszichológiai vizsgálathoz kötött, ez utóbbira ötéves időközönként kell sort keríteni. Az érintettek nem értenek egyet a szigorú szabályozásokkal, a vadászok például inkább a fegyverrel való bánásmódot vizsgálnák hangsúlyosabban, viszont a hatóságok álláspontját ismerve nem várhatunk enyhülést ezen a téren.
Jožo Rážt kivizsgálják a pszichológusok
A fegyverviseléssel kapcsolatban komoly hullámokat kavart Jožo Ráž, a legendás szlovák zenekar, az Elán frontemberének nyilatkozata. „Nem vagyok fajgyűlölő, de a kínaiaktól félek - túl sokan vannak. Ezért két lőfegyverem is van otthon - ha elér hozzánk ez az ázsiai hullám, akkor az első 45 kínait lelövöm, a maradék három golyót pedig meghagyom magamnak és a családomnak“ - nyilatkozta a zenész egy magazinnak. A rendőrség a nyilatkozat miatt közigazgatási eljárást kezdeményezett az ügyben, bár valószínűnek tűnik, hogy az énekesnek nem esik bántódása a szavak miatt.
Liszka József: Ki a magyar? Mi a magyar? Milyen a magyar?
Várszegi Asztrik peren kívüli egyezséget ajánl a szlovákoknak
2012. augusztus 6. - (Hajba Ferenc - nol.hu)
Tizenöt éve nem tudja birtokba venni a pannonhalmi főápátság a Szlovákia területén található oroszvári kastélyt. Várszegi Asztrik püspök, főapát ismét peren kívüli egyezséget ajánl a szlovákoknak. A szlovák kormány az idén augusztus 2-án határozatot fogadott el az oroszvári kastély felújításáról. A főapát ezzel kapcsolatos közlése rámutat: a belga királyi hercegnő, Stefánia és Lónyay Elemér herceg szabályos végrendelettel a Magyar Bencés Kongregáció jogelődjére, a Pannonhalmi Szent Benedek Rend Pannonhalmi Főapátságára hagyta oroszvári kastélyát, a hozzá tartozó gazdaságot és ingatlanokat. Az örökség Ausztriához tartozó részét a bencések évtizedek óta háborítatlanul birtokolják és használják. Ugyanezen birtok másik része, az oroszvári kastély és ingatlanjai jogi úton törtenö visszaszerzése Szlovákiában immár tizenöt éve húzódik és mint törvényes örökösök, jogigényüket nem tudják érvényesíteni. Ennek következtében - a végrendelet érelmében - az oroszvári kastély és a hozzá tartozó ingatlanok örököse a római bencés Szent Anzelm Apátság és Kollégium lehet. A bencések közlése szerint az oroszvári (Rusovce) kastély, amely a Szlovák Nemzeti Kulturális Örökség listáján szerepel, egyre rosszabb állapotba került. - Többször javasoltuk a legfelsőbb állami vezetésnek szándékunkat a peren kívüli egyezségre, készek voltunk arra, hogy a tulajdonjogi rendezés után az ingatlant felajánljuk a Szlovák Köztársaságnak reprezentációs célokra, kulturális és egyházi rendezvényekre. Kértük, hogy Szlovákiában szüntessék meg a jogtalanság eme formáját, és állítsák vissza a törvényes örököst jogaiba. Mindeddig eredménytelenül, ezért fordultunk az EU fórumaihoz - fogalmaz Várszegi Asztrik, majd hozzáteszi: - Az Európai Uniónak sem lehet közömbös, hogy Szlovákia közelgő uniós elnöksége egyik színteréül olyan kastélyt választanak, amelynek tulajdonjogát az európai értékrenddel ellenkező módon rendezték. A pannonhalmi főapát, egyben a Magyar Bencés Kongregáció prézes apátja azt kéri a Szlovák Köztársaság kormányától: mérlegelje elhatározását, tisztázza nemzetközi szinten is az oroszvári kastély tulajdonjogát, tárgyaljon és egyezzen meg a jog szerinti örökössel, és csak azután hozzon döntést az ingatlanról.
Fico csökkentené az államünnepek számát
2012. augusztus 13. - (nol.hu)
A szlovák kormányfő a jelenlegi tizenöt helyett 2013-tól évi tizenháromra szeretné csökkenteni az ország államünnepeinek számát. -Ezzel a kéréssel a szlovákiai munkáltatók fordultak hozzám, akik költségeik csökkentését, és a nemzeti össztermék némi növekedését várják ettől a változástól. Ezért támogatjuk az indítványukat. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy uniós viszonylatban is ilyen sok ünnepnapunk legyen - érvelt Robert Fico. A pozsonyi kabinet szeptember 1-jét, az Alkotmány és 15-ét, Hétfájdalmú Szűzanya ünnepét szeretné véglegesen vagy pedig legalább öt évre munkanappá nyilvánítani. Érdeklődésünkre Ľubomír Korsnák pénzügyi elemző elmondta: a módosítással legfeljebb évi 0,8 százalékkal növekedhetne a nemzeti össztermék (GDP), viszont a munkáltatóknak kevesebb ünnepi pótlékot kellene fizetniük. A szlovák Katolikus Püspöki Konferencia a Vatikánnal kötött alapszerződés megsértésének minősítené az utóbbi döntést, mert a dokumentum tíz szlovákiai egyházi ünnepnapot sorol fel, amelyek lefaragásába nem egyeznek bele. A szakszervezetiek pedig csak abban az esetben támogatnák a kormányjavaslatot, ha ellentételezésként napi hét órára csökkentenék a munkaidőt. A miniszterelnök tegnap bejelentette, hogy már hetek óta tárgyal a szlovákiai katolikus egyház elöljáróival a vatikáni egyezség egyik pontjának módosításáról, de egyelőre eredménytelenül. Hozzátette azonban, hogy a végső szót rövidesen a kormánya mondja ki.
Matovičék kapnák a romákat
2012. augusztus 9. - (Új Szó / tasr)
Csendes koalíciók szövődnek a kormány és az ellenzéki pártok között, mutat rá Grigorij Mesežnikov. - Egy újabb kormányposzttal készül meglepni az ellenzéket a Smer. Robert Fico miniszterelnök állítólag felajánlotta Igor Matovičnak, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek elnökének, hogy pártja jelöljön valakit a romaügyi kormánybiztos pozíciójára. - Az OĽaNO eddig merészen ötletelt a roma közösség felemeléséről. Ha Matovičék elfogadják Fico ajánlatát, a felelősség is az övék. - Az egyeztetésekről Igor Matovič tájékoztatott tegnap. Ha elfogadják az ajánlatot, valószínűleg Peter Pollák parlamenti képviselőt fogják jelölni, mondta a pártelnök. Hangsúlyozta, az egyezség még nem született meg. „Mi azt mondtuk, csak akkor vagyunk hajlandóak belemenni ebbe, ha a kormány tényleg átfogó megoldásokkal számol” - tette hozzá Matovič. Pollák megfelelő jelölt lehet, jegyezte meg lapunk kérdésére Grigorij Mesežnikov, az IVO közvélemény-kutató intézet vezetője. Egyben figyelmeztet, hogy a Smer ugyanazt a lépést választotta a roma-, mint a kisebbségi biztos esetében. Utóbbit ugyanis szintén az ellenzék jelölhette. „Mivel nincsenek szakembereik ezeken a területeken, átengedik a felelősséget az ellenzéknek” - állítja a politológus, hozzátéve, hogy az OĽaNO sem számít felkészültebbnek a roma kérdésben, mint a Smer. „Náluk ez egy sokadrendű probléma” - vélekedik Mesežnikov, reklámfogásnak nevezve az OĽaNO képviselőinek eddigi, romákkal kapcsolatos aktivitásait. A kormányhivatal egyelőre nem kommentálja a Smer és Matovičék állítólagos tárgyalásait. „Ebben a személyi kérdésben még nem született döntés” - nyilatkozta Erik Tomáš, a kormányhivatal sajtóosztályának igazgatója. A kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki párt jelenleg közös romaügyi törvénytervezeten dolgozik. Matovičék egyebek között azt szeretnék, hogy az állam vásárolja fel az illegális romatelepek alatti telkeket a tulajdonosoktól, az ott lakó romáknak pedig tegye lehetővé, hogy a házaik alatti telkeket fokozatosan megvásárolják. „Eddig készségesek, úgy tűnik, rendet szeretnének tenni még ebben a választási időszakban” véleményezte a Smer hozzáállását Peter Pollák. Szerinte a mostani kormányciklusban 40-50 intézkedést lehetne foganatosítani a romákkal kapcsolatos helyzet javulását elősegítendő. Mint mondta, még ebben a hónapban eldől, elfogadja-e a felkínált posztot. Megtartaná képviselői mandátumát is. A romaügyi kormánybiztos a kabinet egyik tanácsadó szerve. Jelenleg a Radičová-kormány által 2010 nyarán kinevezett Miroslav Pollak tölti be a funkciót. A kormány és az ellenzéki pártok között afféle csendes koalíciók szövődnek, mutat rá Grigorij Mesežnikov. Emlékeztet, hogy Fico néhány hónapja a Hídnak kínálta fel a kisebbségi kormánybiztos posztját. „A Híd esetében ez valamennyire logikus lépés volt, hiszen választói nagy része kisebbségi, és a párt fel is karolja ezeket a témákat” fejti ki a politológus. Szerinte azonban az OĽaNO nem tekinthető a romakérdés zászlóvivőjének a szlovák politikában.
A szlovák sportot meg kell reformálni
2012. augusztus 13. - (bumm.sk)
Az olimpiai kudarc fényében több szlovákiai politikus is kifejtette, szükséges a szlovák sport megreformálása. A kérdés egyesítheti akár a kormánypártot és az ellenzéket is. Andrej Kolesík, a Sportklubok Szövetségének elnöke és a Smer parlamenti képviselője szerint a reformokból már korábban is volt több is, de az egész gépezetet, mely ezzel a témakörrel foglalkozik, átláthatóvá, egyszerűbbé és karcsúbbá kell tenni. Kolesík szerint a sok szakági szervezetet egy központi irányítószervnek kellene összefogni, valamint szponzorációs rendszereknek kell motiválnia azon vállalkozókat, akik saját forrásaikat bocsátják a sportolók, szakágak rendelkezésére. Hasonló szellemben nyilatkozott Pavol Abrhan, a KDH alelnöke is. Felhívta a figyelmet arra, hogy szükséges átláthatóvá tenni a finanszírozás forrásait az iskolaügyi minisztériumban és más intézményekben is, aggasztónak nevezte, hogy a támogatások mértéke csökken. „Nem csak az élsportokról van szó, hanem a gyermekek támogatásáról is, csak így nevelhetünk válogatottakat” - tette hozzá. Érsek Árpád, a Híd képviselője Csehországot nevezte meg működőképes példaként, ami egy jó és fenntartható rendszert jelent. Megjegyezte, a Híd korábban is javasolta az eredményes olimpikonok számára folyósítható járadékot, amely egyfajta motivációként hathatna a sportolók számára is. A javaslatot nem szavazta meg a parlament, de a Híd szándéka azt ismét beterjeszteni. Érsek rámutatott, a magyarok szerezték meg a legtöbb érmet a régióban, a sportot ugyanis más alapokon építették fel, mint Szlovákiában. Ľudovít Kaník, az SDKÚ frakcióvezetője a témával kapcsolatban kifejtette, hogy a sport a kultúrával karöltve éveken keresztül a preifériára lett szorítva, el lett hanyagolva a fejlődése. Jozef Mihál (SaS), aki az Inter Bratislava focicsapatának tisztviselője is, a fiatalok fokozott támogatására helyezné a hangsúlyt. „Sportpályák nem épülnek, csak az elszánt polgármestereknek köszönhetően. Ez nagyon rossz folyamat” - tette hozzá. A szlovák sportolók Londonban az ország fennállása folyamán először nem szereztek aranyérmet, egy ezüsttel és három bronzéremmel távoztak a játékokról.
Két személyt vettek őrizetbe az Ungvárról Szlovákiába vezető csempészalagút kapcsán
2012. augusztus 23. - (mti)
Két személyt vett őrizetbe az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) annak az Ungvárról kiinduló csempészalagútnak az építése és működtetése kapcsán, amelyet a múlt hónapban fedeztek fel a szlovák hatóságok az ukrán-szlovák határ alatt. Az SZBU sajtószóvivői irodájának csütörtöki közlése szerint a szolgálat Kárpátalja megyei részlege felkutatott és elfogott két személyt, akik alaposan gyanúsíthatók azzal, hogy közük van az Ungvárról Szlovákia területére vezető csempészalagút építéséhez és üzemeltetéséhez. Az SZBU hétfőn indított büntetőeljárást az illegális föld alatti járat felfedezése kapcsán, Ukrajna államhatárán át történő ember- és cigarettacsempészés ügyében - áll a közleményben, amely szerint a szolgálat munkatársai kedden a dél-ukrajnai Jevpatorija egyik bérelt lakásában két személyt fogtak el az Ukrajnában nagy visszhangot kiváltott eset kapcsán. A jelentés szerint a nyomozást végző hatóság bizonyítékokkal rendelkezik arra, hogy az őrizetbe vett 37 és 45 éves, kárpátaljai gyanúsítottak részesei a szóban forgó bűncselekményeknek. A szlovák határrendőrség 2012. július 18-án bukkant arra a 700 méter hosszú, közel egy méter átmérőjű, korszerű technológiával épített - sínpályával, elektromos vezetékekkel és szellőzőnyílásokkal ellátott - illegális föld alatti járatra, amely egy ungvári családi ház belsejéből kiindulva vezetett Szlovákia területére. Ukrán hírportálok korábban az ukrán hadsereg és az SZBU egy-egy magas rangú, kárpátaljai származású tisztjét hozták összefüggésbe a csempészalagút építésével és üzemeltetésével, ám a héten őrizetbe vett két személy - az életkor szerint - nem lehet azonos a médiában emlegetett hadseregtábornokkal és titkosszolgálati ezredessel.
Előzetesben az M3-ason halálos balesetet okozó szlovák nő
2012. augusztus 23. - (mti)
Előzetes letartóztatásba helyezte a Budakörnyéki Bíróság csütörtök délelőtt nem jogerősen azt a szlovák állampolgárságú, 35 éves nőt, aki az M3-as autópályán kedd hajnalban három ember életét követelő balesetet okozott - tájékoztatta a Pest Megyei Főügyészség szóvivője az MTI-t. A kényszerintézkedés 30 napra szól. Kállai Gábor közlése szerint a bíróság a szökés, illetve az elrejtőzés veszélye miatt döntött az előzetes letartóztatás elrendelése mellett, miután elutasította az óvadékra és a házi őrizetre vonatkozó védői indítványt. A gyanúsított, illetve ügyvédje fellebbezett, a jogerős döntést néhány napon belül a Budapest Környéki Törvényszék hozza meg - tette hozzá a szóvivő. Kállai Gábor elmondta: az előzetes letartóztatás elrendelésében az a tény is fontos szerepet játszhatott, hogy azért a bűncselekményért, amellyel a nőt meggyanúsították, 5-től 10 évig terjedő, tehát súlyos szabadságvesztés szabható ki. A megyei főügyészség szóvivője kitért arra is, hogy az időközben elkészült szakértői jelentések szerint a nő vérében 1,5 ezrelékes véralkoholszintet mutattak ki, vagyis közepesen ittas állapotban vezette a kocsiját, amikor nekiütközött a Fiatnak, amely a szalagkorlátnak csapódva kigyulladt, három ember halálát okozva. Kábítószer fogyasztását sem lehet kizárni - fűzte hozzá Kállai Gábor -, mivel a gyanúsított szervezetében ópiátszármazékot találtak (amit ő antibiotikum szedésével magyarázott). Ez ügyben a végső szót az illetékes szakértőnek kell majd kimondania. Beluzsárné Belicza Andrea, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője szerdán arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a szlovák állampolgárságú nőt kedd délután - őrizetbe vétele mellett - ittas állapotban elkövetett, több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt gyanúsítottként hallgatták ki, vallomása nem publikus. Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy valóban elaludt-e a volánnál a sofőr, mielőtt belerohant a Fiatba, a szóvivő megjegyezte: feltételezhetően igen, de ezt a körülményt még vizsgálják. A rendőrség korábbi közlése szerint a szlovák rendszámú BMW kedd hajnalban nekiment az előtte haladó Fiat Puntónak, amely az ütközés következtében a szalagkorlátnak csapódott, majd kigyulladt. A szabályosan közlekedő személyautóban két középkorú karácsondi házaspár utazott. Négyük közül hárman bennégtek a kocsiban, míg azt az 54 éves nőt, aki ki tudott menekülni a járműből, másod- és harmadfokú égési sérülésekkel a fővárosi Honvédkórházba vitték; állapota súlyos, életveszélyes.
Szlovák sofőr okozott tragédiát az M3 autópályán
2012. augusztus 21. - (tasr / mti)
Három ember égett meg egy Fiat Puntóban ma reggel az M3 autópályán, mikor a járműbe belehajtott egy szlovák rendszámú BMW. A rendőrség korábbi közlése szerint egy szlovák rendszámú BMW női vezetője feltehetően elaludt a volánnál, és nekiment az előtte haladó Fiat Puntónak, amely az ütközés következtében a szalagkorlátnak hajtott, majd kigyulladt. A Fiatban hárman bennégtek, egy ember - aki még időben ki tudott mászni - másodfokú égési sérüléseket szenvedett, a BMW vezetője könnyebben sérült. Esetében felmerült az ittasság gyanúja, a rendőrség szakértők bevonásával folytatja a vizsgálatot.
Gazdag kassai nő okozta a tragikus balesetet
2012. augusztus 21. - (vilagszam.hu)
A Joj TV és a Nový čas napilap értesülése szerint a szlovák felső tízezerhez tartozó közismert közéleti személy, Eva Varholíková-Rezešová ült annak a BMW-nek a volánja mögött, amely kioltotta az M3-as autópályán három személy életét. Annak az Alexander Rezešnek a lányáról van szó, aki a rendszerváltás utáni években Vladimír Mečiar ex-kormányfő bizalmasaként emelkedett a legtehetősebb szlovákok közé, a 90 évek ún. vadprivatizációjának egyik fő haszonélvezőjeként, és egy ideig miniszteri pozíciót is betöltött, a közlekedési és távközlési tárcát vezette. „Szép Sanyi” ahogy a magyar felmenőkkel rendelkező Rezešt kollégái a kormányban emlegették, luxuskedvelő életmódjáról volt hírhedt. A Rezeš-birodalom részét képezte többek között a kelet-szlovákiai régió legnagyobb ipari létesítménye, a Kassai Vasmű (VSŽ Košice), amelyet később az amerikai U.S. Steel vásárolt meg. Szlovákia egyik leggazdagabb családjának feje 53 éves korában szívinfarktusban halt meg. Mesés vagyonát özvegyére, fiára, Júliusra és a most 35 éves Evára hagyta. Eva egy ismert kassai jégkorongozó felesége lett Eva Varholíková-Rezešová a szlovák médiák szerint alkohol hatása alatt vezette a BMW-t. A magyar rendőrség közlése szerint elaludhatott a volán mögött. A balesettel összefüggésben már megtörtént a kihallgatása, de a Nový čas értesülése szerint nem térhetett haza, mert gyanúsítottként őrizeti cellába helyezték. A baleset a kedden reggel az M3-as autópálya 44-es kilométerszelvényénél történt. A BMW nekiment az előtte haladó Fiat Puntónak, amely az ütközés következtében a szalagkorlátnak hajtott, majd kigyulladt. A Fiatban hárman bennégtek, holttestüket a tűzoltók az oltást követően találták meg a roncsok között. A kocsiból egy ember még időben ki tudott mászni, ő másodfokú égési sérüléseket szenvedett.
Valahol a Pilisben… - VI. Pilisi Klastrom Fesztivál
Fuhl Imre (oslovma.hu) felvételei - Pilisszentkereszt, 2012. augusztus 18. - http://itthon.hu/aktualis/vi-pilisi-klastrom - Valahol Európában c. musical - A Pilisszentkereszti Közösségi Ház Színjátszóköre
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.308643352567981.65537.147596498672668&type=1&l=d4b5c5bbf4
LIKE / TETSZIK / PÁČI SA MI TO: http://www.facebook.com/plugins/likebox.php?href=http://www.facebook.com/pages/oslovmahu/147596498672668&width=310&colorscheme=light&show_faces=true&connections=3&stream=true&header=false&height=555#