Sajtószemle / Figyelő / Tallózó - 2012. július (II.)
Imrich Fuhl válogatásában
http://www.facebook.com/plugins/likebox.php?href=http://www.facebook.com/pages/oslovmahu/147596498672668&width=310&colorscheme=light&show_faces=true&connections=3&stream=true&header=false&height=555#
Szlovák cég lopja magyarországi oldalak látogatóit
Pótlólagos konszolidációs csomagot jelentett be a szlovák kormány
2012. július 30. - (mti)
Félmilliárd eurós pótlólagos konszolidációs csomagot jelentett be erre az évre a szlovák kormányfő a kabinet Pozsonyban tartott rendkívüli ülését követően hétfőn, a költségvetés tervezett adóbevételeinek visszaesésére reagálva. A kormány rendkívüli ülését azt követően hívta össze Robert Fico, hogy Peter Kazimír, a pénzügyi tárca vezetője nyilvánosságra hozta a szaktárca előrejelzését, miszerint a csökkenő adóbevételek miatt veszélybe kerülhet a költségvetés 4,6 százalékosra tervezett GDP-arányos deficitje. A szlovák kormányfő szerint az adóbevételek csökkenése 340 millió eurós bevételkiesést okozott, és további 90 millió eurós „költségvetési lyukat” eredményezett az is, hogy a költségvetés tervezésénél nem vették figyelembe azt a kiadást, amelybe az ország stratégiai nyersolaj-tartalékainak feltöltése kerül. Robert Fico a kabinet ülésén született megszorító intézkedéseket ismertetve elmondta: azonnali lépésként döntést hoztak az egyes tárcák kiadásai - összesen 120 millió eurót kitevő részének - befagyasztásáról, valamint azoknak a közbeszerzési eljárásoknak a leállításáról, amelyek nem érintik az állami intézmények mindennapi működését. A pótlólagos konszolidációs intézkedések sorában a kormány jóváhagyta a szociális biztosítóról szóló - már a parlamentben lévő - jogszabály-módosítás gyorsított eljárásba vételének javaslatát is. Ennek alapján október helyett már szeptembertől csökken a - nyugdíjbiztosítási rendszer második pillérét képező - magán- nyugdíjpénztárakba kerülő járulékok aránya. Ettől az egy intézkedéstől 40 millió euró többletbevételt remél a kormány. A szlovák szaktárca adatai szerint a költségvetés adóbevételei 2012 és 2015 között várhatóan a bruttó nemzeti termék (GDP) 0,3 százalékával lesznek alacsonyabbak a vártnál. Egy ilyen mértékű bevételkiesés - pótlólagos intézkedések híján - a GDP 5,3 százalékára növelné az államháztartás 4,6 százalékra tervezett hiányát az idén, és veszélybe sodorhatná azt az EU-val szembeni vállalást is, amely szerint Szlovákia 2013-ban 3 százalékra csökkenti a deficitet.
Fico: Gazdasági katasztrófa felé sodródik Szlovákia
Megválasztották a szlovák közszolgálati média új vezetőjét
2012. augusztus 1. - (mti)
Titkos szavazással Václav Mikát, a legnagyobb nézettségű szlovákiai televízió, a kereskedelmi Markíza volt vezérigazgatóját választotta meg az összevont szlovák közszolgálati média, a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) élére a pozsonyi parlament szerdán. A közszolgálati média új vezetőjéről tartott szavazáson a 150 fős parlament 95 képviselője vett részt. A 11 jelölt közül a legtöbb képviselő - összesen 74-en - Václav Mikára szavazott. A szavazáson csak a kormánypárt, a baloldali Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) és a legtöbb mandátummal rendelkező ellenzéki frakció, az Igor Matovic vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) mozgalmának képviselői vettek részt. A többi ellenzéki párt az RTVS előző vezérigazgatója, Miloslava Zemková „törvénytelen körülmények közepette zajló” leváltására hivatkozva bojkottálta a voksolást. Az új vezérigazgató - aki csütörtöktől foglalja el hivatalát - az általa felvázolt tervek szerint elsősorban a közszolgálati televízióban tervez változtatásokat. A köztévé nézettségének növelését és programstruktúrája stabilitásának megteremtését célzó elképzelése szerint a szlovák televízió egyes csatornája lenne „a mértékadó európai közszolgálati televízió”, a kettes csatorna pedig rétegműsoraival az igényesebb nézőket célozná meg. Mika nagy hangsúlyt fektet a cseh közszolgálati televízióval való együttműködés elmélyítésére, és nem zárta ki a szlovák televízió tavaly leállított sportcsatornája újraindításának lehetőségét sem. Az RTVS előző vezérigazgatóját, Miloslava Zemkovát alig több mint egy hónapja váltotta le a pozsonyi törvényhozás. Elmozdítását a törvényhozás médiabizottsága indítványozta, arra hivatkozva, hogy törvényt sértett, mivel egy több mint százezer euró értékű szerződésről nem tájékoztatta a közmédiát ellenőrző tanácsot. A döntést Zemková indokolatlannak és jogtalannak értékelte, és leváltása miatt az alkotmánybírósághoz fordult. Zemková tavaly februárban, a szlovák közszolgálati rádió és a közszolgálati televízió összevonását követően lett az RTVS vezérigazgatója. Az összevonást az Iveta Radičová kormánya idején elfogadott, 2011. január elsején életbe lépett törvény írta elő. A közmédia élén töltött több mint egy év során Zemkovát sok kritika érte. Bírálói leginkább a közmédia színvonalának csökkenését vetették a szemére, és azt is megkérdőjelezték, hogy az intézmény elégséges mértékben lát-e el közszolgálati feladatokat.
Fico felrúgja az alkukat
A Selye János Egyetem az akkreditációs folyamat elhalasztását fogja kérni
2012. augusztus 1. - (mti)
A szlovák oktatási tárca által leminősítésre jelölt révkomáromi Selye János Egyetem (SJE) kérni fogja, hogy fennállása 14. évéig hagyják ki az akkreditációs folyamatból, ha nem kapja meg az akkreditációs feltételek teljesítésére kért türelmi időt - írta szerdán a Szabad Újság című független szlovákiai magyar napilap. Az egyetlen szlovákiai magyar egyetem főiskolává minősítését az akkreditációs bizottság jelentése alapján kezdeményezte a Dušan Čaplovič vezette szlovák oktatásügyi minisztérium. A leminősítési tervek ellen több szlovákiai magyar civil és politikai szervezet is szót emelt, maga az intézmény pedig türelmi időt kért a szaktárcától, arra hivatkozva, hogy az akkreditációs feltételek teljesítésére nem állt rendelkezésére kellő idő. Tóth János, az egyetem rektora a Szabad Újságnak adott interjúban azzal érvelt, hogy az akkreditációs folyamat az SJE számára igazságtalan körülmények mellett zajlott le, mivel annak során a 2004 és 2008 közötti egész időszakot vették figyelembe, holott az intézmény csak 2004 őszén kezdte meg első akadémiai évét, természetesen akkor még csak alapképzéssel. Rámutatott, hogy az értékelés tárgyát képező hat egyetemi kritériumból három a doktori képzés minőségéről és működéséről szólt, holott Komáromban ekkor még csak alapszintű képzés folyt. „Az egyetemen a második és harmadik szintű képzéseket is számon kérték, amelyek objektív okok miatt még nem is működhettek. Az állam nem adta meg intézményünknek a lehetőséget, hogy megerősödjön” - hangsúlyozta a rektor. A szaktárca ennek ellenére nem mutat hajlandóságot a türelmi idő megadására, így a javaslatot még a nyár folyamán jóváhagyhatja a pozsonyi törvényhozás. Dušan Čaplovič arra hivatkozik, hogy neki törvényi kötelessége az akkreditációs bizottság ajánlását előterjeszteni. Tóth János szerint viszont ez az érvelés nem helytálló, hiszen a törvény nem határozza meg az előterjesztés idejét, és azzal 2009-től - az ajánlás elkészülte óta - mostanáig nem is foglalkoztak. A rektor szerint tovább keresik a megoldást az egyetem státusának megmentésére. Azt sem tartja kizártnak, hogy aláírásgyűjtő akcióba fognak. Hozzátette: amennyiben nem kapják meg a szaktárcától kért türelmi időt, követelni fogják, hogy az intézményt vonják ki az akkreditációs folyamatból, amíg el nem éri fennállásának 14. évét.
A szlovákoknak Magyarország lett az adóparadicsom
2012. július 31. - (Deák Bálint - Napi Gazdaság)
Százával települnek Magyarországra a szlovák cégek; a társasági adó alacsonyabb itt, mint Szlovákiában. - Csak 2012 első hat hónapjában 680-nal nőtt azon szlovák cégek száma, amelyek vagy áthelyezték székhelyüket Magyarországra, vagy magyar társtulajdonosra tettek szert − írta a Hospodárske noviny (HN) szlovák gazdasági napilap. A társasági adó alacsonyabb Magyarországon, mint Szlovákiában − említette a fő előnyt Papp Boglárka, a szlovák Ferrobeton kommunikációs munkatársa. Petra Stepánová, a cseh CEKIA tőkemozgás-figyelő ügynökség munkatársa szerint Magyarország további előnye, hogy az osztalék után nem kell egészségügyi járulékot fizetni, míg Szlovákiában ez 10 százalék. Ráadásul a jelenlegi 19 százalékos társasági adó 2013-tól felkúszik 23 százalékra a szlovákoknál, ellenben Magyarországon 19 százalékon marad az adókulcs, továbbá az évi 500 millió forint forgalmat el nem érő cégek számára csak 10 százalék ez a kulcs. A 10 százalékos szint pedig már a ciprusinak felel meg, ami az EU-n belül adóparadicsomként funkcionál. Éppen ezért döntően a szlovákiai kisebb cégek gondolkodnak az áttelepülésben. A lap információi szerint már 9895 szlovák cég működik részben vagy teljes egészében Magyarországon vagy rendelkezik magyar érdekeltséggel. Bár Magyarország nem klasszikus értelemben vett adóparadicsom, viszont a visegrádi régióban a legjobb adólehetőségeket nyújtja a kis- és középvállalkozások számára. Ezt már a cseh társaságok is észrevették, 2012 első hat hónapjában 150 cseh társaság helyezte teljes egészében székhelyét Magyarországra. Van még egy előnye az áttelepülésnek: a szlovák és főleg a cseh átlagbérek már elhúztak a magyartól, vagyis olcsóbb a munkaerő, ráadásul az euróban számoló szlovák cégek számára a gyenge forint is előnyt jelenthet.
Szlovákiába szerződött a magyar köztévés
2012. július 30. - (mmonline.hu)
A köztévés Az Este és a Kossuth Rádió reggeli műsorának, a 180 Percnek egykori műsorvezetője nyártól a szlovák közmédiában vállalt munkát: Rábai Balázs a magyar nyelvű Pátria Rádió reggeli műsorát vezeti minden második héten - írja a Heti Válasz. „Pozsonyban azt csinálhatom, amihez konyítok, miközben kimaradok a magyar médiapiszokból” - mondja a műsorvezető, akit a Heti Válasz friss munkahelyén, a szlovák közszolgálati rádió pozsonyi stúdiójában kérdezett. „A Pátria Rádió hallgatottsága ráadásul folyamatosan emelkedik. Az itt élő magyarság számára mi vagyunk az első számú hírforrás - a nagyjából félmillió szlovákiai magyar negyede már minket hallgat” - mondja Rábai, hozzátéve, hogy sokkal jobban élvezi a reggeli műsorvezetést Pozsonyban, mintha ugyanezt Budapesten tenné a jelenlegi körülmények között. (Rábait a kormányváltás után az új médiavezetés bocsátotta el a Kossuth Rádióból.) Azt Rábai sem vitatja, hogy a közmédiabeli átszervezésekre szükség volt Magyarországon. „Összeszervezni a médiumokat racionális elgondolás, sőt még a kirúgások sem ördögtől való ügyek. Megkockáztatom: még mindig túl sokan dolgoznak a közmédiában. Még azt sem vitatom, hogy engem ki kellett rúgni. Ebbe az új csapatba tényleg nem illenék bele.” Mint mondja, „nincs előírva sehol, hogy nekem állást kell biztosítani a magyar médiában”, azt azonban elismeri, hogy a szlovák közszolgálatban vállalt szerepe akár az itthoni kirúgására adott fricskaként is értelmezhető - olvasható a hetivalasz.hu. Rábai Balázs beszámol arról is, hogy van mit tanulnia a szlovákiai politikáról, az ottani magyar-magyar ellentétekről. „Ezek létező ellentétek, van, hogy egyes politikusok nem vállalják együtt a szereplést, ám ami számomra fontos: nálam sosem csörög a telefon, hogy miért a Magyar Koalíció Pártja szólalt meg a fakivágások ügyében, vagy miért a Híd-Most. Itt egyszerűen hagynak dolgozni, kérdezni, informálni.”
Lovász Attila: Nem feladat. Állapot! (Ki a magyar?)
Szlovákiában lezárult a kormány kisebbségi kultúrára szánt támogatásainak elbírálása
2012. július 30. - (mti)
Lezárult a szlovák kormány által a kisebbségi kultúra támogatására szánt pénzekre benyújtott pályázatok elbírálásának folyamata - közölte az MTI pozsonyi irodájával A. Nagy László, a szlovák kormány kisebbségügyi kormánybiztosa hétfőn. Az idei évben 1837 pályázat érkezett a szlovák kormányhivatal Nemzeti Kisebbségi Főosztálya által meghirdetett felhívásra, közülük 1193 a magyar kultúra terén kifejtendő tevékenységre igényelt támogatást. A szakmai bizottságok által elbírált pályázatokból 1370 volt sikeres. Azt, hogy ezek közül szám szerint mennyi a magyar kultúrával összefüggő pályázat, egyelőre nem tudni. „Az elosztásra kerülő pénzek arányát a kormányhivatal nemzetiségi bizottsága szabta meg még tavaly. Az arányok megállapítása során a kisebb nemzetiségek előnyben részesültek” - közölte A. Nagy László. Hozzátette: az idén minden pályázó kevesebb pénzt kap az igényeltnél, mivel az igényelt pénz mintegy háromszorosát tette ki a rendelkezésre álló összegnek. Az elnyert támogatások kifizetése terén az idei évben a tavalyinál is nagyobb csúszás tapasztalható. A késedelem okaiként A. Nagy László a tavasszal lezajlott kormányváltást, a kisebbségi ügyekért felelős kormányalelnök hivatalának megszüntetését, illetve a helyébe lépő kisebbségügyi kormánybiztos hivatalának létrehozását jelölte meg. Véleménye szerint a legelső kifizetésekre két héten belül kerülhet sor, és az utalásokat szeptember elejéig sikerülhet lezárni. Az idén az előző évinél félmillió euróval magasabb volt, 4 és fél millió eurót tett ki a kisebbségi kultúra pályázati támogatására megítélhető összeg. Ez az összeg 2006-ban, Csáky Pál miniszterelnök-helyettessége idején volt a legmagasabb, akkor - átszámítva - meghaladta az 5 millió eurót. A támogatási pénzek elosztása 2011-ben nagy vihart kavart. Az elbírálás folyamatával kapcsolatban több civil szervezet is nemtetszésének adott hangot. Többnyire azt nehezményezték, hogy a folyamat nem volt kellőképpen átlátható, és a pályázatok elbírálásakor más-más elvek érvényesültek. A kisebbségügyi kormánybiztos véleménye szerint a pénzek elosztása az idén a „lehető legigazságosabb” volt.
Alapítványt hoznak létre külhoni magyar gyerekek táboroztatására
2012. július 27. - (mti)
Alapítványt hoznak létre 1,3 millió euróból a Kárpát-medencében élő magyar nemzetiségű, elsősorban nehéz anyagi helyzetben lévő gyerekek táboroztatására - jelentették be a XXIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, a Tusványos tusnádfürdői rendezvényén; erről pénteken közleményben tájékoztatták az MTI-t. Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára és Guller Zoltán, a Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) Kft. ügyvezető igazgatója sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az Erzsébet-program részeként az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyerekekért Alapítvány szándékai szerint legalább öt Kárpát-medencei táborhelyen nyaralhatnak majd a gyerekek, évente várhatóan több ezren - olvasható a NÜSZ által az MTI-hez eljuttatott közleményben. Mint írták, a Kárpát-medencei iskolások az Erzsébet-tábor pályázati rendszerén keresztül jelentkezhetnek majd a kedvezményes táborozásra. Az Erzsébet-tábor emellett a jövőben lehetőséget biztosít a magyarországi gyerekek számára, hogy a határon túli táborhelyeken megismerjék a Kárpát-medence más tájain élő társaikat, hagyományaikat, kultúrájukat. Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyerekekért Alapítvány kuratóriumi elnöke Berecz András mesemondó. A kuratórium tagjai: Sunyovszky Szilvia színművész, Kovács István olimpiai, világ- és Európa-bajnok ökölvívó (mindketten tagjai az Erzsébet-program Tanácsadó Testületének), Deutsch-Für Ágnes, az Erzsébet-tábor programvezetője, valamint Vagács István, a Nemzetgazdasági Minisztérium Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztályának vezetője - olvasható a közleményben. Kitértek arra is, hogy az Erzsébet-program keretében megvalósuló Erzsébet-tábornak köszönhetően eddig több mint 14 ezer gyermek számára nyílt meg a kedvezményes táborozás lehetősége a Balatonon és más táborhelyeken.
Orbán téved - A magyar nem szolgalelkű nép
Orbán: Bevezetik a választási feliratkozást
2012. július 27. - (mti)
Bevezetik az előzetes választási feliratkozást az országgyűlési választásoknál, erről szeptemberben dönt a parlament - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A kormányfő közölte: Magyarországon eddig az állam választói névjegyzéket állított össze és saját adatbázisából indult ki, ezt most megfordítják, így aki a választásokon részt akar venni, annak fel kell iratkoznia, és ha ezt megteszi, akkor a jelöltállítás első pillatanától kezdve minden információt, ajánlástevési lehetőséget megkap. A nagy vita inkább azon van, hogy azok esetében akik feliratkoztak, kötelezővé tegyék-e a részvételt - mondta.
Magának kedvez Orbán a választási feliratkozással
Orbán az RMDSZ nélkül konzultált a határon túliakkal
Megjelentek a településekre lebontott népszámlálási adatok
2012. július 25. - (bumm.sk)
Nyilvánosságra hozta a Statisztikai Hivatal a 2011-es népszámlálás részletes, településekre lebontott nemzetiségi adatait. A Dunaszerdahelyi járásban - legnagyobb magyar járásként - 75 százalékra csökkent a magyarok száma, minden téren romlik a helyzet. Az ország összlakossága 5 397 036 főt tesz ki, ez a tíz évvel korábbihoz képest ugyan tizenhétezres növekedést jelent, de a legkisebb az ország eddigi történetében. A magyar közösség száma 458 467, ami 8,5 százalékos népességarányt jelent a nemzetiségeket tekintve. A magukat nyíltan szlováknak vallók aránya 80,7 százalék, míg az etnikumukat felvállaló romák két százalékot alkotnak (105 738 fő). A romák száma a statisztikák szerint 15 ezerrel nőtt, a magyarok száma ellenben 2001-hez képest 62 061-el csökkent. A magyarok Nyitra megyében 24,6 százalékos részesedéssel bírnak (169 460 fő), ez számít a legjobb aránynak az egész ország területén, a romák aránya Eperjes megyében a legnagyobb (5,3 százalék, 43 ezer fő). A legnagyobb magyar lakosságú járásnak a Dunaszerdahelyi járás számít, ahol a magyar nemzetiségű lakosok száma 87 349, arányuk pedig 75 százalékos. A részletesebb kimutatásokat itt lehet böngészni. Az egyes nagyobb települések helyzetét tekintve kijelenthető, hogy a magyarság részaránya gyakorlatilag mindenhol csökkent. Komáromban durván számolva 53,8 százalékos a nemzetiség részaránya (18 506 lakos a 34 349-ből), Dunaszerdahelyen 74,5, Somorján 57,5 százalék, Nagymegyeren 75,6, Gútán 76,7, Ógyallán 41,2 százalék a magyarok aránya. Érsekújvárott már csak 22,3, Párkányban 60,7, Rimaszombatban 29,6, Rozsnyón mindössze 19,7 százaléknyi magyar él.
A szórványmagyarság fogyott leginkább Szlovákiában
2012. július 26. - (mti)
A szórványban élő magyarság fogyott leginkább 2001 óta Szlovákiában, a magyarság arányának legalacsonyabb mértékű csökkenése pedig azokon a településeken mutatkozott meg, ahol még lehet tömbmagyarságról beszélni - derült ki a 2011-es népszámlálás eredményeinek településekre lebontott kimutatásából, amelyet a napokban hozott nyilvánosságra a pozsonyi Statisztikai Hivatal (SÚSR). Az adatokból kiderült, hogy két várost leszámítva Szlovákia minden olyan településén, ahol élnek magyarok, 2001 óta csökkent a magyarság aránya. Ezzel egyidejűleg - egy város kivételével - mindenütt nem csupán a magyarság aránya, de lélekszáma tekintetében is csökkenés volt tapasztalható. Azokon a felvidéki településeken ahol a magyarság aránya meghaladja az 50 százalékot, átlagban 5-10 százalék körüli aránycsökkenést mutatott ki a 2011-es népszámlálás. Az ennél alacsonyabb arányú magyar lakossággal rendelkező településeken viszont ennél rendszerint jóval nagyobb mértékben csökkent a magyarság aránya. Azokban a városokban, ahol kisebbségben van a magyarság, szinte kivétel nélkül 20 százalék feletti volt az arány csökkenése. Gyurgyík László szociológus a szórványmagyarság nagyobb arányú csökkenését sajnálatos, ugyanakkor nem meglepő jelenségnek tartja. Az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: úgy véli, a jelenség legfőbb oka, hogy azokon a településeken, ahol alacsonyabb a magyarság aránya, nincsenek meg azok az intézmények, amelyek elősegíthetnék a magyarság megmaradását. Rámutatott: minél kisebb egy adott településen egy adott kisebbség aránya, annak képviselői annál kevésbé vállalják fel nemzeti hovatartozásukat. Hozzátette: éppen ezeken a településeken a leggyakoribbak a vegyes házasságok is, amelyek terén a tapasztalat azt mutatja, hogy az azokban születő gyermekek nagy része már nem fogja magyarnak vallani magát. A Statisztikai Hivatal szerint a magyarság aránya csak két kelet szlovákiai kisvárosban, az ukrán határ mellett lévő Tiszacsernyőn (60,1 százalékról 62,3 százalékra) valamint Nagykaposon (57 százalékról 59,6 százalékra) emelkedett. Ez utóbbi az egyetlen felvidéki város ahol számbelileg is (közel félszáz fővel) több lett a magyar. A 2011-es népszámlálás adatai szerint Szlovákiában 363 olyan település van, amely lakosságának több mint fele vallja magát magyarnak. Ugyanakkor már nincs olyan város vagy község a felvidéken, amelynek lakossága színmagyar lenne. Az utolsó ilyen települést 1991-ben mutatták ki a statisztikusok, ez a csallóközi Bögellő volt, amelynek 351 lakosa közül ma 95 százalék tartja magát magyarnak. Aktuális adatok szerint Szlovákiában a rimaszombati járásban lévő Jénén élnek a legnagyobb arányban (97,2 százalék azaz 205 személy) magyarok, a legnagyobb lélekszámú magyarságot magának tudó város pedig Révkomárom 22 452 fővel (53,9 százalék). A 2011-es népszámlálás adatai szerint 10 év alatt 9,7 százalékról 8,5 százalékra csökkent a Szlovákiában élő magyarok számaránya az összlakossághoz képest. Míg a 2001-es népszámlálás adatai szerint Szlovákiában 520 528-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek, ez a szám 2011-re 458 467-re csökkent. Hasonló mértékben csökkent azoknak a száma is, akik Szlovákiában magyar anyanyelvűnek vallották magukat. 2011-ben 508 714-en (9,4 százalék) tekintették magukat magyar anyanyelvűnek, miközben 2001-ben még 572929-en (10,7 százalék) vallották magukat magyar anyanyelvűnek.
Budapešťre változtatta Budapestet az útkezelőség
2012. július 26. - (Új Szó)
„Budapešť” feliratú útjelző táblákat helyezett el a napokban a szlovák közútkezelő vállalat (SSC) Komáromban, lecserélve a korábbiakat, amelyeken a „Budapest” alak volt olvasható. A változás élénk tiltakozást váltott ki a helyiek között, például a Facebook közösségi portálon. A kisebbségi kormánybiztos hivatala már kapcsolatba lépett az útkezelő vállalattal az ügy miatt - tájékoztatta lapunkat A. Nagy László. „Keressük a megoldást” - mondta a kormánybiztos. A külföldi városok megnevezésével kapcsolatos gyakorlat Szlovákiában nem egységes. Pozsonyban például a Bécsbe vezető utak mellett kizárólag a Wien feliratot használják a táblákon, nem a Viedeňt.
Heves vita a Budapešť tábla miatt
2012. július 25. - (bumm.sk)
Egy Budapešť feliratú tábla borzolja a kedélyeket Komáromban, amely nemrég került ki, a megjelölésre viszont már korábban is volt példa. De vajon miként kellene feltüntetni a magyar fővárost a szlovák közutakon? A Kossuth tér melletti átalakulás során a napokban került ki egy új eligazító tábla, amelyre a budapesti útirány is felkerült. A táblán ugyanakkor szlovák formában van a város elnevezése, ami miatt sokak nemtetszésüket fejezték ki. A dolog nem teljesen újszerű, hiszen az Érsekújvárból érkezők is elhaladhattak egy hasonló tábla mellett, melyet szintén az elmúlt években helyeztek el, s a Cirill és Metód körforgalom körül szintén két hasonló tábla áll. A megjelölés kapcsán a vitában felmerült egy szabályozás (19 oldal.), ami alapján a külföldi városok megnevezése esetén Szlovákiában a célország nyelvén használatos elnevezést kell feltüntetni. Kiegészítő szlovák felirat csak akkor kerülhet ki a településnév mellé, ha az adott települést ázbukával, azaz orosz ábécével írja az adott ország. Ez alapján a helyes megjelölés a magyar Budapest volna. Az útmutatót a közlekedési minisztérium adta ki az év elején.
Szlovákiában magas a lakosokra jutó rendőrök száma
2012. július 27. - (mti)
Szlovákia az EU-n belül az élbolyba tartozik a lakosokra jutó rendőrök számát tekintve - derült ki a cseh belügyminisztérium friss tanulmányából. Szlovákiában tavalyi adatok szerint több mint 21 400 rendőr volt állományban, ami a lakosság számához viszonyítva az egyik legmagasabb szám az EU-ban. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Szlovákiában egy rendőrre 254 lakos jut, ennél sűrűbb rendőrségi jelenlétet csak öt ország - köztük Csehország (240 lakosra jut egy rendőr) - képes felmutatni az EU-n belül. Magyarország az EU-tagországok középmezőnyébe sorolható: 279 lakosra jut egy rendőr a cseh tanulmány szerint. A cseh belügy által készített statisztikából kitűnik, hogy az EU-n belül Cipruson a legsűrűbb a lakosság számához viszonyított rendőri jelenlét, itt egy rendőrre közel 153 lakos jut. A lakosság számához viszonyítva a legkevesebb rendőr (összesen 7600 fő) Finnországban van: 705 lakosra jut egy. Finnországban nagyjából annyi ember él, ahány Szlovákiában. A kimutatásból az is kiderül, hogy Szlovákia azon kevés EU-tagország közé tartozik, ahol az elmúlt két év során jelentősen emelkedett az állományban lévő rendőrök száma. Míg például Magyarországon és Csehországban 2009 és 2011 között visszaesett az állomány (0,1, illetve 7,4 százalékkal), addig Szlovákiában ugyanezen időszakban csaknem 10 százalékkal nőtt a rendőrök száma. A rendőrség éves költségvetése az adott ország bruttó nemzeti termékéhez (GDP) viszonyítva 2011-ben Bulgáriában volt a legmagasabb (a GDP 1,34 százaléka), Finnországban pedig a legalacsonyabb (a GDP 0,40 százaléka). Ez az összeg ugyanebben az időszakban Magyarországon a GDP 0,89 százalékát, Szlovákiában a GDP 0,66 százalékát, Csehországban pedig a GDP 0,70 százalékát tette ki a cseh statisztika szerint.
Čaplovič száz napját értékelte a tanári kamara
2012. július 30. - (bumm.sk / sita)
Čaplovič száz napját értékelte a tanári kamaraA Szlovák Tanári Kamara (SKU) némi késéssel értékelte Dušan Čaplovič miniszter első száz napját az oktatásügyi tárca élén. A szervezet szerint az új vezetőség továbbra sem tudja megoldani az oktatási rendszer alapvető problémáját, a pénzhiányt. „Minden tanár türelmesen várja azt a sajtótájékoztatót, melyen a miniszter bejelenti az iskolák közvetlen finanszírozásának bevezetést, az iskolák javítási költségvetésének emelését, a segédeszközökkel és technikával való felszerelését, valamint a tanárok és más dolgozók fizetésének jelentős emelését” - áll a kamara álláspontjában. Az SKU az értékelést saját weboldalán hozta nyilvánosságra. Dicsérik Čaplovičot a reformtankönyvekre kiírt elektronikus közbeszerzésért, a szociális ösztöndíjak rendszerének megváltoztatásáért és más projektekért. Hiányosnak nevezik azonban a szabadidő-központok finanszírozásával kapcsolatos módosító javaslatot, valamint nem tetszenek nekik a megyék új jogkörei a középiskolák első osztályainak megnyitásáról szóló döntésekkel kapcsolatban. Hibának nevezték azt is, hogy a miniszter kihagyta a tanárokat a végzősök munkapiaci elhelyezkedését javító koncepció előkészítéséből. Az SKU leszögezi, ez a lépés elsietett, s a tanárok készek tanácsokat adni a minisztériumnak. A kamara figyelmeztet, hogy vannak buktatói, ha az oktatásügyet egyoldalúan a munkapiac igényeihez alakítjuk. „A munkapozíciók struktúráját megtervezni a jelenleg gyorsan változó munkapiacon szinte lehetetlen” - mutat rá a szervezet. Az SKU szerint a legjobb az lenne, ha az iskolákból rugalmas, széles látókörű fiatalok jönnének ki, akiknek van kedvük dolgozni magukon, illetve szükség szerint tovább tanulni. Ehhez azonban javítani kellene a tanárok munkakörülményeit,ami több pénz nélkül nagyon nehezen fog menni. Pozitívan értékeli a kamara a középiskolák számának csökkentését, az iskolák kapacitása ugyanis nagyobb, mint az általános iskolák végzőseinek száma. Az az új kritériumrendszer, mely szerint gimnáziumokba csak a 2,0-s átlagnál jobban teljesítő diákok, a szakközépiskolákba pedig csak a 2,75-ös átlagnál jobbak járhatnának, az SKU szerint minőségibbé teheti az oktatást a diákok szelekciójával. A tanári kamara szerint azonban nem jó, hogy a megyei önkormányzatok dönthetnek a középiskolák első osztályainak számáról nem csak az állami iskolákban, hanem a magán- és egyházi iskolákban is. Véleményük szerint a megyék így nem csak az általuk üzemeltetett oktatási intézményekben, hanem a konkurens intézményekben is jogköröket szereznek. „Nincs biztosítva a döntési objektivitás” - véli a SKU.
Hatalmas kártérítést követel a lehallgatási botrány sértettje
Elriasztja a külföldi beruházókat Szlovákiától az adóemelés?
2012. július 30. - (Barabás T. János - Napi Gazdaság)
A jövő évi bevételnövelő és hiánycsökkentő intézkedések egyik lépéseként a mostani 19 százalékról jövőre 23-ra emelkedik Szlovákiában a társasági adó, ami a posztkommunista térségben a legmagasabbnak számít. Ez elriaszthatja a külföldi beruházókat, viszont az euró használata és a viszonylag magas termelékenység megőrizheti az ország vonzerejét. A Fico-kormány a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított 3 százalékos államháztartási hiány elérése érdekében több mint 20 pontból álló takarékossági csomagot fogadott el, amelynek egyik tétele 2013-tól a társasági adó 19 százalékról 23 százalékra történő emelése. Csak e lépés révén mintegy 360 millió euró többletbevétellel számol az állam. A 23 százalékos társasági adó nem csupán a visegrádi négyek csoportjában lesz a legmagasabb, hanem az UniCredit Bank elemzése szerint megelőzi az idevágó bolgár, román, horvát, szlovén, szerb, montenegrói és baltikumi adókulcsokat is. A Postová Banka kimutatása szerint jelenleg az Európai Unióban Szlovákiában van a 7. legalacsonyabb társasági adó, azonban 2013-tól már csak a 13. legalacsonyabb lesz. „A magasabb adóteher negatív hatást gyakorol a beruházásokra. Ez nem azonnal mutatkozik meg, hanem csak fokozatosan” − vélekedett Martin Prokop, a Next Finance közgazdásza. Márpedig Szlovákia ezredforduló utáni gyors növekedése éppen az intenzíven beáramló külföldi működő tőkére vezethető vissza. „Szlovákia tőkevonzó képessége a közép-európai térségben már így is érezhetően csökkent, a régió sereghajtóinak egyikévé vált” − mondta Lubomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője, és a társasági adó növelése csak tovább ront az ország pozícióján. Tény, hogy a beruházók az alacsony adókat és az egyszerű adórendszert a legfontosabb tényezők között emlegetik. Másrészt Szlovákia a ma még alacsony adókulcs mellett rendelkezik más előnyökkel is: az egyik az euró bevezetése, ami kiszámíthatóságot jelent, a másik pedig a meglepően magas hatékonyság. Emellett kimondottan előnyös a földrajzi fekvése, viszonylag alacsonyak az átlagbérek és a sztrájkok sem jellemzőek az országra. „Az eurózónabeli tagságnak köszönhetően Szlovákia egyedülálló kombinációt nyújt, egyrészt az új uniós tagok gyűrűjében fekszik, másrészt megfelelő a munkaerő képzettsége és a bérszint közötti arány” − mondta Vladimír Vano, a Volksbank Slovensko elemzője. Ritkán hangzik el, de Szlovákia gazdasága a visegrádi négyek csoportjában a legmagasabb termelékenységgel rendelkezik. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2012-es kimutatása szerint az egy munkaórára eső termelés értéke az országban 33,0 dollár, ami meghaladja a visegrádi csoport legfejlettebb tagjának, Csehországnak a mutatóját (30,6 dollár/óra), Lengyelországé pedig 26,2 dollár/óra. Egyébként Németország átlaga 55,3 dollár/óra, ami ugyan 66 százalékkal haladja meg a szlovák adatot, azonban a 785 euró körüli szlovák átlagbér több mint négyszeresen marad el a németek 3400 euró körüli átlagától.
Rendkívüli ülést tart a szlovák kormány az adóbevételek csökkenése miatt
2012. július 27. - (mti)
Rendkívüli ülést tart a szlovák kormány hétfőn a pénzügyi tárca pénteken nyilvánosságra hozott - a költségvetés adóbevételeinek jelentős csökkenését jelző - prognózisának okán. A rendkívüli ülést pénteken azt követően hívta össze Robert Fico kormányfő, hogy Peter Kazimír, a pénzügyi tárca vezetője nyilvánosságra hozta a szaktárca előrejelzését, amely szerint a csökkenő adóbevételek miatt veszélybe kerülhet a költségvetés 4,6 százalékosra tervezett GDP-arányos deficitje. A szlovák szaktárca adatai szerint a költségvetés adóbevételei 2012 és 2015 között a belföldi össztermék (GDP) 0,3 százalékával lesznek alacsonyabbak a korábban vártnál. Peter Kazimír szerint ez a költségvetés számára az idei évben 246, jövőre pedig 320 millió eurós bevételkiesést okozhat. Egy ilyen mértékű bevételkiesés a GDP 5,3 százalékára növelné az államháztartás 4,6 százalékra tervezett hiányát az idén, és veszélybe sodorná azt az EU-val szembeni vállalást is, amely szerint Szlovákia 2013-ban 3 százalékra csökkenti a deficitet. Peter Kazimír arra hivatkozva kezdeményezte a rendkívüli kormányülés összehívását, hogy „a deficit növekedése megengedhetetlen”, és pótlólagos intézkedések szükségesek. „Kénytelenek leszünk a jövő évre vonatkozó (kiadáscsökkentést és bevételnövelést előirányzó) konszolidációs csomag összeghatárát az eredeti 1,2 milliárd euróról 1,5 milliárd euróra növelni” - vetítette előre a hétfői kormányülés témáját a miniszter.
A szlovák kormány döntött az egy egészségbiztosítós modell mellett
2012. július 25. - (mti)
Robert Fico kabinetje szerdai ülésén döntött az egy egészségbiztosítós modell bevezetését célzó intézkedés-tervezet kidolgozása mellett. A döntés alapján az egészségügyi tárcának szeptemberig kell kidolgoznia az egybiztosítós rendszer bevezetéséhez szükséges lépések menetrendjét. Az egy egészségbiztosítós modell bevezetésének elképzelését már a hónap elején vázolta Robert Fico, a terv megvalósításáról szóló végső döntést pedig most hozta meg a kormány. Eszerint Szlovákiában megszűnne az 1993-ban bevezetett több-biztosítós egészségbiztosítási rendszer és azt egy - állami kézben lévő - egészségbiztosító váltaná fel. A Fico-kabinet elképzelése az egy egészségbiztosítós modell bevezetésének több lehetőségét is magában foglalja. Ezek egyike a magánkézben lévő biztosítók részvényeinek megegyezés alapján történő felvásárlásával számol. Másik lehetőségként a tervezet a magánbiztosítók egyes tulajdonrészeinek - elsődlegesen az ügyfélállomány - állami kisajátítását helyezi kilátásba. A szaktárca által előterjesztett javaslat azzal indokolja a tervezett változtatást, hogy a több-biztosítós modell bevezetése óta folyamatosan csökkent az egészségügybe áramló források kihasználásának hatékonysága. Rámutat: 2006 óta a magánkézben lévő egészségbiztosítók közel 560 millió eurós haszonra tettek szert, további csaknem 350 millió eurót pedig működési költségként könyveltek el. A magán egészségbiztosítók 2005-ben lehetővé vált profittermelését már az előző Fico-kormány (2006-2010) is nehezményezte. Egy 2007-ben elfogadott törvénymódosítással be is tiltották a biztosítók profittermelését. Az EU által is bírált törvény miatt Szlovákiával szemben több per is indult, és annak jogszerűségét egy ellenzéki beadvány alapján az alkotmánybíróság is vizsgálni kezdte. Az alkotmánybíróság végül tavaly alkotmányba ütközőnek mondta ki a jogszabályt és hatályon kívül helyezte. Szlovákiában jelenleg az állami tulajdonú Általános Egészségbiztosító (VZP) rendelkezik a legtöbb ügyféllel. A piac fennmaradó közel egyharmadát két magánkézben lévő biztosító, a Dovera (1,4 millió ügyfél) illetve az Union (370 ezer ügyfél) tartja kézben. A Magán Egészségbiztosítók Szövetsége (ZZP) a kormány döntésére reagálva azt hangsúlyozta: érdekükben áll, hogy tovább tevékenykedjenek a szlovák piacon, valamint úgy vélik, a több-biztosítós modell által teremtett konkurenciának több hozadéka lehet a szlovák egészségügy számára. A nagyobbik magán egészségbiztosító korábban azt közölte, hogy hajlandó tárgyalni a kormány elképzeléseiről. A szlovák egészségügyi minisztérium a javaslathoz csatolt elemzése szerint jelenleg 16 európai országban van egybiztosítós modell, további tíz országban pedig olyan egészségbiztosítási rendszer működik, amely ugyan több egészségbiztosítóra épül, ám kizárja azok számára a profittermelés lehetőségét.
Elemző: Nem Basescu mellé álltak, hanem a PSD-t utasították el a magyarok
2012. július 30. - (mti)
Nem Basescu mellé álltak, hanem Victor Ponta kormányfőt utasították el a népszavazástól távol maradó magyarok - mondta az urnazárás után az MTI-nek Kiss Tamás szociológus, kisebbségkutató a vásárnapi referendumon regisztrált magyar távolmaradást kommentálva. A felfüggesztett Traian Basescu államfő leváltásáról rendezett vasárnapi népszavazáson a magyar többségű Hargita és Kovászna megyében a részvétel negyede, illetve alig több mint harmada volt az országos átlagnak. Erdély más magyarlakta megyéiben is jelentős volt a távolmaradás. A szakember szerint a székelyföldiek távolmaradása nem azzal magyarázható, hogy Basescu különösebben népszerű lenne a körükben, hanem sokkal nagyobb az ellenszenv Victor Ponta miniszterelnökkel illetve az által vezetett Szociáldemokrata Párttal (PSD) szemben. A román hírtelevíziók és az államfő leváltását kezdeményező Szociál-liberális Szövetség (USL) politikusai Orbán Viktor miniszterelnök felhívásának tulajdonították a magyar távolmaradást. „Nyilván ennek is volt egy szerepe: Orbán Viktor nyilatkozatát felkapta sajtó, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) pedig nem voltak egyértelmű nyilatkozatai a népszavazással kapcsolatban. De nem hiszem, hogy ez a felhívás lett volna a döntő, mert a PSD-vel és Pontával szembeni ellenszenvnek a Székelyföldön nagyobb múltja van, mint az elmúlt egy hét” - magyarázta a társadalomkutató. Arra a felvetésre, hogy az RMDSZ részvételre kérte a magyarságot, amivel az USL esélyeit növelte volna, Kiss azt mondta: az RMDSZ valóban mondta, hogy el kell menni szavazni, de ezt nagyon halkan tette. „A Székelyföldön egyetlen választási plakátot sem lehetett látni, leszámítva azokat a magyar nyelvű plakátokat, amelyeket az USL helyeztetett ki. Az, hogy egy közleményt kiad az RMDSZ, aligha lehet elég befolyásoló tényező ilyen helyzetben, az RMDSZ semmifajta kampányeszközzel nem élt” - mondta a szociológus. A román belpolitikai válságot illetően Kiss Tamás elhúzódó állóháborúra számít az őszi parlamenti választásokig. Arra a kérdésre, hogy a háborúnak ugyanazok lesznek-e a szereplői, az elemző igennel válaszolt. Mint kifejtette, nem tartja valószínűnek Victor Ponta lemondását, mert egy ilyen lépés jelentős veszteséget okozna az USL-nek. Basescu lemondását is elképzelhetetlennek tartja, még úgy is, hogy több mint hétmillió ember voksolt ellene. Kiss Tamás szerint abban az esetben lett volna ez lehetséges, ha Basescu és az őt támogató Demokrata Liberális Párt nem döntött volna a referendum bojkottja mellett. A központi választási iroda (BEC) becslése szerint a részvétel nem érte el a 46 százalékot, így a referendum érvénytelennek bizonyult. A népszavazás érvényességéhez több mint 50 százalékos részvételre lett volna szükség. A referendum hivatalos eredményét várhatóan egy-két napon belül teszi közzé a BEC, ezt még az alkotmánybíróságnak is hitelesítenie kell. Ezek után térhet vissza a felfüggesztett Traian Basesscu államfő az elnöki hivatalba - ha a BEC vasárnap esti részvételi becslése helytállónak bizonyult.
A Trianon-együttható
2012. július 25. - (Szombathy Pál - Új Szó)
Mintha létezne egy politikai együttható a Kárpát medencében, valamiféle Trianon-állandó: ha Szlovákia és Magyarország viszonya javulgat, a román-magyarkapcsolat romlani kezd és fordítva. Ezúttal barátkozó Robert Fico és ellenséges Victor Ponta van a képletben - és ennek alighanem semmi köze jobb- és baloldalhoz. Fico politikai fazonigazítása a barátságos arcot kérünk felületi jegyében történik, a román politika viszont a magyarországi kétharmados letámadás mintájára (még a plagizáló csúcspolitikus is stimmel),ám annak parlamenti-választási legitimációja nélkül dübörög. A megjelenésre leginkább Kóka Jánosra emlékeztető Victor Ponta román miniszterelnök nem kér a magyarokból, vagy legalábbis már úgy sem igyekszik tenni, mint ellenlábasa, a kényszerből demokráciavédővé alakult Basescu elnök korábban. A hétköznapok azért általában nyugodtak; a nyáron bebarangoltam a térséget Selmectől Horezun át a Fekete-tengerig: a városokban, falvakban kedvességet, nyitottságot, kíváncsiságot tapasztaltam. És fejlődést, ami nem vág egybe a magyar előnyről képzelt képpel. A lemaradást Orbán kormányfő is elismerte Szlovákiával kapcsolatban, mikor a Slovan-Vidi meccsen találkozott partnerével. Akkor tehát futballdiplomácia és lám, ebben is stimmelnek a friss hírek előjelei: míg Fico viszontlátogatást fontolgatott Fehérvárra, addig a román ultrák a Kolozsvárra igazolt Vass Ádámot kezdték ki a város magyar múltjára utaló nyilatkozata miatt. Poszttrianoni indulatok cikáznak északról-délre és vissza, mikor hol nyúl a témába keményebben a politika. Magyarország szomszédainak meg kellene szokni és emészteni a kisebbségi jogokat és törekvéseket: ami jár az EU-ban baszkoknak, dél-tiroliaknak, az miért ne lenne jussa a magyaroknak? Közben a gazdasági expanzió (Mol, OTP) mellett a közös piacok és gazdasági érdekek, térségi együttműködés világát is építeni kell: miért ne igyak szlovák sört, miért ne menjek síelni a Kárpátokba, miért ne járjon a szomszéd hosszú hétvégére Budapestre? Az idegenforgalom szegleteiben jól érezhető a Trianon-érzés oldódása. Ehhez persze szlovák, magyar, román politikának a közös érdekeket kell meglelnie, mert nincs sok értelme a multicégek gyorsan felszedhető lerakatainak csábítgatásában versenyezni egymással. Inkább építsünk közép-európai uniót, nemzeti érdekből.
Viktorok - Nomen est omen?
„Magyar kényszermunkatáborok” túlélőit keresik Kárpátalján
2012. július 26. - (mti)
Kárpátalján egy nemzetközi alapítvány támogatásával keresik az 1939-1944 közötti „magyar fasiszta megszállás” időszakában létesített „magyar kényszermunkatáborok” túlélőit - írta csütörtökön egy ungvári ukrán lapra hivatkozva a beregszászi Kárpátalja című hetilap internetes kiadása. A cikk szerint a történelemhamisítás és a magyarellenes uszítás nem ritka jelenség a kárpátaljai ukrán sajtóban, aminek legújabb példája az a napokban megjelent magyarellenes élű írás, amelyet a Magyarországgal szomszédos ukrajnai megye hivatalos lapja, az Ungváron kiadott Novini Zakarpattya közölt azzal a címmel, hogy „Kárpátalján elkezdődött a magyar megszállás időszakának feltárása”. Ebben Olekszij Hricak nyugalmazott történész, a Kölcsönös Megértés és Tolerancia Nemzetközi Alapítvány kárpátaljai vezetője arról számolt be, hogy a régióban elkezdődött az 1939-1944 közötti „magyar fasiszta megszállás” időszakában létesített „magyar kényszermunkatáborok” túlélőinek keresése, akiknek ingyenes egészségügyi ellátást ígér az alapítvány. A történész szerint az egykori deportáltak és szemtanúk visszaemlékezései nyomán szeretnék eltüntetni Kárpátalja történelmének fehér foltjait, s a tanúvallomások alapján dokumentumfilm is készülne. Hricak kifejtette: „A társadalomnak mindent meg kell tudnia azoknak az éveknek a rémtetteiről. A munkatáborokban sínylődő kárpátaljai férfiakról és a nőkről is, akik a magyar katonákat cselédlányokként szolgálták ki. Sőt, arról is van információk, hogy ott nem ritkán szexuális kizsákmányolásnak is ki voltak téve. A deportáltak javarészt az Árpád-vonal nevű katonai erődítésrendszer kiépítésén dolgoztak. Ezért az említett munkatáborok a Nagybereznai, Huszti és Rahói járások területén összpontosultak.” A beregszászi hetilap írása szerint Kárpátalja 1939-1944 közötti történelmével az elmúlt két évtizedben sokan foglalkoztak mind magyar, mind ukrán részről. „A két megközelítés merőben eltérő, ám magyar kényszermunkatáborokban sínylődő kárpátaljaiakról, különösen magyar katonák által szexuálisan kizsákmányolt kárpátaljai nőkről eddig még nem olvashattunk” - olvasható a cikkben. „A fiatal nemzedékeket hazafiasságra és toleranciára nevelni szándékozó alapítványt képviselő történész egy most induló kutatás előtt már olyan dolgokat állít, amelyekről eddig senki sem hallott” - emlékeztetett a lap, megjegyezve, hogy a minden bizonnyal hamis állításokra támaszkodó „kutatás” kezdeményezői mindezzel biztosan nem segítik elő a Kárpátalján élő népek egymás iránti toleranciáját.
Mit műveltek a hatóságok Csatáry hazatérésekor?
KIM: Még nem kérték Csatáry kiadatását a szlovák hatóságok
2012. július 30. - (mti)
A Fővárosi Törvényszék dönthet Csatáry László volt kassai rendőrparancsnok Szlovákiának történő kiadatásáról, de ebben az ügyben még nem érkezett európai elfogatóparancs, és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) nincs tudomása arról, hogy kibocsátottak ilyen dokumentumot - közölte a KIM hétfőn az MTI-vel. Azzal kapcsolatban, hogy Csatáry László kiadatását szeretné elérni a szlovák igazságügy-miniszter, rávilágítottak arra is, hogy a KIM-et vezető miniszternek nincs döntési jogköre ebben az ügyben. A közlemény utalt arra: Magyarország és Szlovákia között az európai elfogatóparancsról szóló európai uniós kerethatározat van, ez esetben is ezt alkalmazhatják, az európai elfogatóparancs végrehajtásáról pedig kizárólag bíróság dönt. Ebben az esetben a szlovák bíróság által kibocsátott európai elfogatóparancsot a KIM mint központi továbbításra kijelölt hatóság fogadja, és érdemi vizsgálat nélkül továbbítja a Fővárosi Törvényszéknek - tették hozzá. Megjegyezték: a Fővárosi Törvényszék dönt az európai elfogatóparancs végrehajthatóságáról, határozata ellen a Fővárosi Ítélőtáblához lehet fellebbezni, amely az ügyben jogerősen dönt. Az európai elfogatóparancs végrehajtását - Csatáry László átadását - a Fővárosi Törvényszék megtagadhatja, ha ugyanazon ténybeli alapon Magyarországon is büntetőeljárás van folyamatban az átadni kért ember ellen - mutatott rá a KIM közleménye.
Csatáry László kiadatását szeretné a szlovák igazságügy-miniszter
Csatáry László volt kassai rendőrparancsnok Szlovákiába való kiadatását szeretné elérni Tomáš Borec szlovák igazságügy-miniszter. A tárcavezető - akinek saját elmondása szerint személyesen érdekelt a „háborús bűnös” kiadatásában - erről hétfőn Pozsonyban tartott sajtótájékoztatóján beszélt. Tomáš Borec Csatáry ügyével kapcsolatban elmondta: a szlovák igazságügyi tárca már el is juttatta a volt csendőrtiszt ellen lefolytatott per - a Nemzeti Emlékezet Intézetétől (ÚPN) megszerzett - dokumentumait a kassai járásbíróságnak, arra kérve a bíróságot, hogy az gyorsan járjon el az ügyben. Hozzátette: azt szeretné, ha a gyűjtőtábor volt parancsnoka elleni eljárást Szlovákiában folytatnák le. „Tekintettel a közben eltelt időre, tudatosítjuk, hogy az egyik utolsó olyan lehetőség áll előttünk, hogy büntessünk a második világháború idején elkövetett háborús bűntettekért” - hangsúlyozta Borec. Leszögezte: véleménye szerint Csatáry bűntettei elévülhetetlenek, és azok elkövetésére nem szolgálhat mentségül az sem, hogy parancs alapján cselekedett. A szlovák igazságügy-miniszter szerint több mindentől függ az, hogy végül megvalósul-e Csatáry kiadatása. Elsődlegesen attól, hogy az illetékes szlovák bíróság kérvényezni fogja-e azt, valamint attól is, hogy a magyar bíróság eleget tesz-e a kérésnek. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: az igazságügyi tárca minden segítséget megad az illetékes szlovák bíróságnak, de annak döntésébe nem szólhat bele. A Nemzeti Emlékezet Intézete pénteken Pozsonyban mutatta be a Csatáry László ellen 1948-ban a kommunista állambiztonsági szerv (StB) által folytatott vizsgálat jegyzőkönyvezett dokumentumait. Ez a dokumentumköteg - több tanúvallomás mellett a Csatáryra kirótt halálbüntetés - azt a 11 oldalas ítéletét is tartalmazza, amelynek eredetije hiányzik a kassai állami archívumban őrzött perdokumentációból. A múlt héten a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége (ÚZZNO) többek között éppen erre a „jogerős ítéletre” hivatkozva szorgalmazta, hogy az illetékes szlovák szervek kezdeményezzék Csatáry László kiadatását. Monika Jankovská, a szlovák igazságügyi tárca államtitkára szerint amennyiben egy európai elfogatóparancs alapján kiadnák Szlovákiának Csatáryt, a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy az ügyben illetékes bíróság életfogytiglanra változtatná a Népbíróság 1948-ban ellene hozott halálos ítéletet. Csatáryt - aki a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó Auschwitzba deportálásában - július 18-án a nyomozó ügyészek háborús bűntettel gyanúsították meg, és őrizetbe vették, néhány órával később a Budai Központi Kerületi Bíróság házi őrizetbe helyezéséről döntött. A kassai gyűjtőtábor egykori parancsnoka tagadja bűnösségét.
Bemutatták a Csatáry László elleni egykori halálos ítéletet Pozsonyban
2012. július 27. - (mti)
Bemutatta a Csatáry László ellen 1948-ban a kommunista állambiztonsági szerv (StB) által folytatott vizsgálat jegyzőkönyvezett dokumentumait a Nemzeti Emlékezet Intézete (ÚPN) pénteken Pozsonyban. A dokumentumok tartalmazzák azt a halálos ítéletet is, amelyet a kassai népbíróság hozott Csatáryval szemben és amely hiányzik a kassai állami archívumban őrzött perdokumentációból. Ivan Petransky, az ÚPN felügyelőtanácsának elnöke a birtokukban lévő dokumentumok bemutatásakor elmondta: a dokumentumköteg az elfogatóparancs és a Csatáry ellen tett vallomások mellett a 11 oldalas ítélet is tartalmazza. Ebből kitűnik, hogy Csatáry Lászlót 1948. június 8-án egynapos perben „fasiszta megszállás és kollaboráció” bűntettében találta bűnösnek, és ítélte halálra a bíróság. Andrej Podolec, a Nemzeti Emlékezet Intézete kutatási részlegének igazgatója szerint a népbíróságok ebben az időben nagyrészt „politikai bűncselekményekkel” foglalkoztak. „Ugyanakkor Csatáry László esetében a bíróság kizárólag a vádlott antihumánus tetteivel foglalkozott, vagyis azzal, hogy megvalósította-e a lakosság faji, vallási és meggyőződés alapján történő üldözését” - tette hozzá Podolec. Hozzáfűzte: a népbíróság a tanúvallomásokon alapuló megállapítása szerint Csatáry tetteinek elkövetése során túltett a parancsokon, és amit tett, azt „különösen elítélendő módon tette”. Rámutatott: a kassai gyűjtőtáborból, ahol Csatáry csendőrtisztként tevékenykedett, 1944 májusa és júniusa folyamán legalább 11839 személyt szállítottak különböző táborokba, nagyrészüket Auschwitzba. Az ÚPN birtokában lévő perdokumentáció többek között a Csatáry ellen tett vallomások jegyzőkönyveit is tartalmazza. Ezek egyikében Hoffman Zoltán - aki időnként élelmiszert szállított a kassai gyűjtőtáborba - olyan „szadistaként” jellemezte Csatáryt, aki több alkalommal nem engedte átadni az általa hozott élelmiszert a tábor lakóinak. „A transzportokba betegeket is besorolt, állítólag a német hivatalok akarata ellenére is” - idézett Podolec a perdokumentumban található vallomásokból. A per egy másik tanúja, Fridrich Alexander azt vallotta Csatáryról: a volt csendőrtiszt megfenyegette, hogy lelövi, amikor meg akarta akadályozni, hogy betegeket is a transzportba soroljanak. Fridrich vallomása szerint tiltakozására Csatáry azt válaszolta:”Dögöljenek meg a vagonokban!” A perdokumentumok szerint 1944 novemberében Csatáry ellen merényletet kísérelt meg az egyik transzportba besorolt nő fia, Zsurovszky Zoltánt. A merényletet meghiúsították, Zsurovszkyt pedig később Németországba transzportálták. A 97 éves Csatáry Lászlót - aki a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó Auschwitzba deportálásában - a múlt héten Budapesten vették őrizetbe a kassai gyűjtőtáborban elkövetett cselekményei miatt.
Nemzetközi jogász: Csatárynak több lehet a felelőssége, mint amivel az ügyészég meggyanúsította
2012. július 25. - (mti)
A háborús bűncselekményekkel gyanúsított Csatáry Lászlónak több lehet a felelőssége, mint amivel az ügyészég meggyanúsította - mondta szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Gellért Ádám nemzetközi jogász, a Holokauszt Emlékközpont „Kőrösmező 1941” kutatócsoport vezetője, a lex-Biszku kidolgozója, amikor ismertette a témában frissen feltárt magyar és szlovák levéltári iratokat. A kassai levéltár adatai alapján a városi gettóból 1944. május 15. és június 2. között csaknem 12 ezer embert deportáltak Auschwitzba. A helyi vasútnál dolgozók korábbi vallomásai több mint 15.700 deportáltról szóltak, ám erre vonatkozó hiteles feljegyzést nem találtak - hangsúlyozta Gellért Ádám. A sajtótájékoztatón több olyan dokumentumot is bemutattak, amelyen Csatáry László aláírása alatt „gettóparancsnok” titulus szerepel. (Csatáry László a Magyar Hírlapnak néhány napja azt nyilatkozta, „a deportálásokban nem vettem részt, a két kassai gettónál mindössze négyszer jártam, az oda zárt zsidók fölött pedig nem a rendőrség, hanem a németek diszponáltak”.) Gellért Ádám, aki idén áprilisban kezdett levéltári kutatásokat a témában, azt mondta: nem áll rendelkezésre olyan írásos dokumentum, amely bizonyítaná, hogy a Csatáry László ellen 1948-ban, Csehszlovákiában lefolytatott perben halálra ítélték volna a férfit. A nemzetközi jogász a felelősséggel kapcsolatban emlékeztetett a háborús bűnösök nürnbergi pereiben képviselt amerikai álláspontra, amely szerint „a bűnös parancs továbbítása is bűncselekmény”. (Csatáry László múlt heti ügyészségi kihallgatásán tagadta bűnösségét, de érdemi vallomást tett a 68 évvel ezelőtt Kassán történtekről, a többi között hivatkozott arra is, hogy parancsot teljesített, a kötelességét végezte.) Gellért Ádám hozzátette: Csatáry László ügyében lényegesen több bizonyíték áll rendelkezésre, mint a tavaly bizonyítottság hiányában felmentett Képíró Sándor perében. Mint elmondta: a tavaly ősszel elhunyt Képíró Sándor csendőr százados ellen mindössze egyetlen tanúvallomás alapján emeltek - háborús bűncselekmény elkövetése miatt - vádat. A Simon Wiesenthal Központ vezetője, Efraim Zuroff július közepén a budapesti ügyészségen járt, bizonyítékot adott át Hetényi Gábor ügyésznek arra vonatkozóan, hogy Csatáry László kulcsszerepet játszott körülbelül 300 zsidónak Kassáról az ukrajnai Kamenyec-Podolszkijba történt deportálásában, ahol 1941 nyarán szinte valamennyiüket meggyilkolták. Gellért Ádám kutatásai szerint Csatáry László 1941-ben Kecskeméten dolgozott. Szita Szabolcs, a budapesti Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója a szerdai sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, „céljuk nem az ítélkezés vagy a felmentés, hanem hiteles dokumentáció bemutatása Csatáry tevékenységéről”. Csősz László, az emlékközpont munkatársa elmondta: példátlan gyorsasággal, alig 56 nap alatt jelölték meg és gyűjtötték össze a vidéki zsidókat, majd további 56 nap alatt csaknem 440 ezer embert deportáltak. Ez nem sikerülhetett volna a magyar közigazgatás kollaborációja nélkül - fogalmazott a kutató. A háborús bűntettel gyanúsított 97 éves Csatáry Lászlót egy héttel ezelőtt helyezte házi őrizetbe a Budai Központi Kerületi Bíróság. Gellért Ádám nemzetközi jogász dolgozta ki az úgynevezett lex-Biszkut, amely elévülhetetlennek minősíti az emberiesség elleni bűncselekményeket, és lehetővé teszi a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözését. A parlament tavaly év végén hozott döntésével vonnák felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit, köztük Biszku Bélát, aki 1957 és 1961 között belügyminiszter volt.
Büntetőjogász: Nem kifogásolható, hogy Magyarországon folyik az eljárás
2012. július 25. - (mti)
Önmagában nem kifogásolható, hogy Magyarországon indul eljárás Csatáry László ellen, habár Szlovákiában (az akkori Csehszlovákiában) már folyt vele szemben eljárás, és talán ítélet is született - nyilatkozta Tóth Mihály büntetőjogász szerdán az MTI-nek. Tóth Mihály hozzátette: ha Szlovákiában már született ítélet, akkor Csatáry Lászlót ki kellene adni, ám ez csak akkor lehetséges, ha a háborús bűncselekményekkel vádolt férfit az ottani hatóságok kikérik. A büntetőjogász szerint a nemzetközi ügyekben gyakran az dönt, melyik ország folytat hamarabb eljárást valaki ellen, vagy hol fogják el a gyanúsítottat, mert ezek olyan bűncselekmények, amelyek mindkét ország joga szerint hasonló megítélésűek. Tóth Mihály azonban hangsúlyozta: ugyanazon bűncselekmény miatt két ítélet nem születhet, ezt nemzetközi megállapodások is szabályozzák. Mint fogalmazott, nemzetközi megállapodás kérdése, hogy a magyar hatóságok figyelembe veszik-e az egykori Csehszlovákiában 1948-ban született ítéletet. Tóth Mihály szerint nem biztos, hogy az ügyben még egy jogerős ítélet születhet. A büntetőjogász szerint lehetséges, hogy ha Magyarországon jogerős, elmarasztaló döntés születik Csatáry László ügyében, akkor a magyar hatóságoknak kell kezdeményezniük, hogy az ítélet végrehajtására Szlovákia kérje ki őt. Az, hogy itt eljárás indul ellene, nem ütközik a kétszeres elítélés tilalmába - tette hozzá. A Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége indítványozni fogja, hogy az erre illetékes szlovák szervek kérvényezzék Magyarországtól Csatáry László kiadását Szlovákiának - közölte a szervezet keddi pozsonyi sajtótájékoztatóján Igor Rintel elnök. A szervezet az esetleges kiadatással kapcsolatban két lehetőséget is elképzelhetőnek tart. Az egyik szerint életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatnák a 97 éves Csatáry ellen 1948-ban hozott halálos ítéletet, és a büntetés-végrehajtás okán kérnék a kiadását. A másik lehetőség szerintük az lenne, hogy Szlovákiában folytassanak le eljárást Csatáry ellen. Gellért Ádám nemzetközi jogász egy, a témában tartott szerdai sajtótájékoztatón azt mondta: nem áll rendelkezésre olyan írásos dokumentum amely bizonyítaná, hogy a Csatáry László ellen 1948-ban, Csehszlovákiában lefolytatott perben halálra ítélték volna a férfit. A háborús bűntettel gyanúsított Csatáry Lászlót egy héttel ezelőtt helyezte házi őrizetbe a Budai Központi Kerületi Bíróság.
Fővárosi Főügyészség: Nem kapott büntetőjogi mentességet Csatáry László
2012. július 25. - (mti)
A Fővárosi Főügyészség tudomása szerint Csatáry László a hatóságoktól nem kapott, illetve nem is kaphatott büntetőjogi mentességet - közölte az MTI megkeresésére szerdán a Fővárosi Főügyészség. Mint levelükben fogalmaznak: a nyomozás során felmerült, hogy Csatáry László a hazatérése előtt egy ügyvédet bízott meg azzal, járjon utána, hogy büntetőjogi következmények nélkül hazatérhet-e. Ezután az ügyvéd arról tájékoztatta ügyfelét, hogy megítélése szerint ezt megteheti. A háborús bűntettek, a magyar jogszabályokra, illetve a nemzetközi egyezményekre is tekintettel, nem évülnek el - áll a levélben. Ahogy az egy héttel ezelőtt, Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész sajtótájékoztatóján is elhangzott, az 1948-ban Kassán lefolytatott eljárás nincs befolyással a magyar hatóságok által folytatott büntetőeljárásra, mivel a halálbüntetést kiszabó ítélet érvényének elismerése Magyarországon nem jöhet szóba - áll a Fővárosi Főügyészség levelében. Magyarországon 1990-ben eltörölték a halálbüntetést. A háborús bűncselekményekkel gyanúsított Csatáry László korábban a Magyar Hírlapnak azt nyilatkozta, hogy amikor 1997-ben hazatért, előzetes véleményt kért a magyar és a szlovák hatóságoktól, hogy vádolják-e valamivel, folyik-e eljárás ellene. A számára kedvező válaszok után tért haza, a dokumentumok pedig ma is a birtokában vannak - írta a lap. Csatáry Lászlót egy héttel ezelőtt helyezte házi őrizetbe a Budai Központi Kerületi Bíróság.
Csatáry László kiadatását szorgalmazza a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége
2012. július 24. - (mti)
Indítványozni fogja a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége (ÚZZNO), hogy az erre illetékes szlovák szervek kérvényezzék Magyarországtól Csatáry László Szlovákiába való kiadatását - közölte a szervezet keddi pozsonyi sajtótájékoztatóján annak elnöke, Igor Rintel. A szervezet az esetleges kiadatással kapcsolatban két lehetőséget is elképzelhetőnek tart. Az egyik szerint életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatnák a 97 éves Csatáry ellen 1948-ban hozott halálos ítéletet, és a büntetés-végrehajtás okán kérnék a volt csendőrtiszt kiadatását. A másik lehetőség a Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége szerint az lenne, hogy Szlovákiában folytassanak le eljárást Csatáry ellen. Pavol Sitár, a kassai zsidó hitközség vezetője a kiadatás indítványozása kapcsán azt mondta: már megkezdték a kérvény indoklásának alátámasztásához szükséges dokumentumok gyűjtését. Hozzátette: a Csatáry 1948-as perével kapcsolatos iratokat 1986-tól a szlovák állami archívumban helyezték el, ám a dokumentumok egy része 1995-ben eltűnt. A második világháború idején egy kassai gyűjtőtáborban elkövetett cselekményei miatt a múlt héten Budapesten őrizetbe vett Csatáry ellen folytatandó bírósági eljárást Pavol Sitár szerint igen megnehezíti majd, hogy már vagy meghaltak, vagy nagyon idősek azok, akik a perben tanúként szerepelhetnének. Ennek kapcsán rámutatott: a bírósági eljárás szlovákiai lefolytatása mellett szól az is, hogy a tanúként szóba jöhető személyek Kassán élnek. A náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint Csatáry 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó Auschwitzba deportálásában. A kassai gyűjtőtábor egykori parancsnoka tagadja bűnösségét. A volt rendőrparancsnok bűnösségével kapcsolatban feltett újságírói kérdésre Pavol Sitár azt válaszolta: ha Csatáry nem lett volna bűnös, akkor már a hatvanas években kérelmezhette volna ügyének újratárgyalását és rehabilitációját. „Valószínűleg bűnösnek érezte magát, különben nem menekült volna el” - jegyezte meg.
Ki a magyar? Avagy miként veszíthetem el azt, amit nem lehet?
Nem zsidó ősei miatt kellene lemondani Szegedi Csanádnak
Hétszer hívattak be nagyköveteket a Külügyminisztériumba a kormányváltás óta
2012. július 24. - (mti)
Hét alkalommal kérettek be Magyarországra akkreditált nagyköveteket a Külügyminisztériumba a kormányváltás óta - közölte Martonyi János külügyminiszter Dúró Dóra (Jobbik) országgyűlési képviselő kérdésére adott írásbeli válaszában. A tárcavezető kifejtette, a diplomáciában kialakult szokás alapján, amennyiben például a fogadó és a küldő állam között valamely eseménnyel kapcsolatban diplomáciai feszültség alakul ki, és a fogadó állam az ügynek kiemelt jelentőséget tulajdonít, lehetőség van a küldő állam képviselet-vezetőjének bekéretésére a fogadó állam külügyminisztériumába. Ilyen jellegű diplomáciai egyeztetést kezdeményeztek 2010. december 21-én, amikor a budapesti francia nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét kérették be az Alstom metrószerelvények ügyében „a francia főügyész által tanúsított magatartással kapcsolatban”, mivel beavatkozott a magyar hatóságokat és két vállalatot érintő ügybe - közölték. A francia bíróság helybenhagyta a budapesti metrókocsik gyártója, az Alstom kérelmét, amelyben indítványozta, hogy tiltsák meg a BKV-nak a bankgaranciák lehívását. A tárcánál emlékeztettek, 2011. május 31-én a román nagykövetet kérették be a kolozsvári Mátyás-szoborra elhelyezett román felirat és zászló miatt. A kolozsvári Mátyás-szoborcsoport elé olyan bronztáblát helyeztek, amelyen a magyaroknak sértő, és ezért vitatott idézet áll Nicolae Iorga román történésztől: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult”. Ez kiváltotta az erdélyi magyar politikai és civil szervezetek felháborodását és a magyar diplomácia tiltakozását. 2011. június 9-én a belorusz nagykövetet a minszki magyar nagykövet és a képviselet diplomatáival szemben elkövetett fehérorosz titkosszolgálati akciók miatt hívatták be. Tavaly júniusban az internetre egy videó került fel, amelyen egy olaszországi repülőtéren várakozó, majd ott egy férfi társaságában taxiba szálló szőke nő látható. A videón azt állították, hogy a nő a minszki magyar nagykövet felesége. A képekhez hangkíséretként illesztett, valószínűleg titkosszolgálati módszerekkel rögzített telefonbeszélgetésekből az derült ki, hogy a nőnek viszonya van egy olasz férfival. A Külügyminisztérium akkor azt közölte, hogy súlyos és durva provokációnak tartja a felvételeket, a tárca vezetésének bizalma töretlen a magyar diplomatában. 2011. november 22-én a szlovák nagykövetet kérették be Boldoghy Olivér révkomáromi vállalkozó állampolgársági ügyével kapcsolatban, aki a magyar állampolgárság felvételével - „kifejezett akaratnyilvánítása ellenére” - elveszítette a szlovák állampolgárságát. Martonyi János írásbeli válaszában kitért arra, hogy 2011. december 7-én az iráni nagykövetet hívatták be, tiltakozásul a teheráni brit nagykövetség feldúlása miatt. Tavaly november végén radikális iráni diákok hatoltak be Teheránban két brit követségi épületbe, betörték az ablakokat, gyújtópalackokat dobáltak, és elégették a brit nemzeti lobogót az ellen tiltakozva, hogy London büntetőintézkedéseket rendelt Teherán ellen az ország atomprogramja miatt. 2012. március 1-jén a fehérorosz nagykövetet kérették be és tájékoztatták, hogy - válaszként a minszki uniós és a lengyel nagykövet visszahívására - az uniós tagállamok egységes döntésének megfelelően Magyarország konzultációra hazarendeli minszki nagykövetét. Az EU külügyminiszterei februárban újabb büntetőintézkedéseket hagytak jóvá a fehérorosz rezsimmel szemben. Fehéroroszország erre reagálva felszólította az EU, valamint Lengyelország minszki nagykövetét, hogy hagyja el az országot, egyben visszarendelte saját varsói és uniós nagykövetét. Válaszul az összes uniós tagország arra utasította Minszkben állomásozó nagykövetét, hogy átmenetileg térjen haza. Végül 2012. május 4-én a román nagykövetet hívatták be a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) tervezett magyar kar létrehozására vonatkozó kormányhatározat hatályon kívül helyezésével kapcsolatban. Victor Ponta román miniszterelnök a napokban úgy nyilatkozott, a MOGYE problémájának megoldásához biztosítani kell az önálló magyar tanulmányi vonalat. Azt mondta, hibázott az egyetem román többségű szenátusa, amikor nem fogadta el, hogy a MOGYE multikulturális egyetem, de a másik fél is hibát követett el, amikor az önálló magyar kar létrehozását szorgalmazta.
Meghalt a szlovák állampolgárságától megfosztott Tamás Anikó
2012. augusztus 3. - (mti)
Meghalt a szlovák állampolgárságától megfosztott Tamás Anikó - erősítette meg pénteken az MTI-nek a halálhírt Fehér Judit, az elhunyt testvére. A 67 éves korában pénteken váratlanul meghalt Tamás Anikó azon felvidéki magyarok egyike volt, akit a hatályos szlovák jog alapján fosztottak meg szlovák állampolgárságuktól azt követően, hogy nyilvánosan felvállalták a magyar állampolgárság megszerzését. Tamás Anikó - az édesanyjával, az idén százéves Tamás Ilonka nénivel együtt - még tavaly vette fel a magyar állampolgárságot, és miután ezt nyilvánosan is felvállalta, a szlovák állampolgársági törvény értelmében a pozsonyi hatóságok megfosztották szlovák állampolgárságától. Tamás Anikó január elsején szívinfarktust kapott, nem sokkal azt követően, hogy - több más magyar állampolgárságot szerzett felvidéki magyarhoz hasonlóan - személyes okmányainak leadása céljából beidézték a rendőrségre. Még lábadozott az infarktus után, amikor a kórházban közölték vele, hogy az Általános Egészségbiztosító - állampolgársága elvesztése miatt - nem hajlandó téríteni a kezelés számláját, így azt neki kell megtérítenie. Végül ezt sikerült elkerülni. Tamás Anikó váratlan halála kapcsán Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke az MTI-nek azt mondta: megkerülhetetlen a szlovák állam felelőssége, mivel a tragédiához Tamás Anikó magyar állampolgárság miatti zaklatása vezetett. „A mostani tragédia nem szabad, hogy elkerülje a magyar és a nemzetközi közvélemény figyelmét, mert ez is szomorú bizonyítéka annak, hogy milyen helyzetbe kerültek a magyar állampolgárságukat nyíltan vállaló felvidéki magyarok” - hangsúlyozta Lomnici Zoltán. Több állampolgárságától megfosztott felvidéki magyar - köztük Tamás Anikó - korábban a szlovák állampolgársági törvény kapcsán a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult, jogi képviseletüket az Emberi Méltóság Tanácsa vállalta. A beadványokat néhány hónapja iktatták Strasbourgban, de azok elbírálása várhatóan akár másfél-két évig is eltarthat. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke Tamás Anikó halála kapcsán az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: mély gyászukban együtt éreznek a családdal. Rámutatott: meggyőződésük, hogy Ilonka néni lányának idő előtti halála összefüggésben van a családot ért azon meghurcoltatással, amelyet a magyar állampolgárságát nyíltan felvállaló minden felvidéki magyarnak el kell szenvednie. Fehér Judit, a szertartás helyszínének és időpontjának elhallgatását kérve azt mondta az MTI-nek: a temetésre szűk családi körben kerül sor. Ennek kapcsán hozzátette: a család mély gyászára való tekintettel a sajtó távolmaradását és ezzel kapcsolatos megértését kérik.
Két euróért magyar leszel
Elutasította a Gyulai Törvényszék a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület elleni keresetet
2012. július 25. - (mti)
A Gyulai Törvényszék első fokon elutasította a Békés Megyei Főügyészségnek a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület feloszlatására irányuló keresetét szerdán; a főügyészség az egyesület gyöngyöspatai és hajdúhadházi kisebbségi és emberi jogokat sértő tevékenysége miatt fordult bírósághoz. A tárgyalást vezető Mucsi Erika törvényszéki bíró a kereset elutasítását azzal indokolta, hogy a felperes nem tudta egyértelműen bizonyítani a tanúvallomások és a bíróság elé tárt bizonyítékok alapján, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tevékenysége alkotmányba ütköző volt 2011 márciusában és áprilisában Gyöngyöspatán és Hajdúhadházon, illetve megsértette a Magyar Köztársaság nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit, továbbá a működése nem felelt meg az egyesületi alapszabálynak. A törvényszék a megyei főügyészséget hatszázezer forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet nem jogerős, a felperes Békés Megyei Főügyészség képviselője az ítélet kihirdetése után nem nyilatkozott fellebbezési szándékáról, a főügyészségnek 15 nap áll rendelkezésére fellebbezni a Szegedi Ítélőtáblához. A Békés Megyei Főügyészség keresete szerint a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület nem az alapszabályban megfogalmazott célok szerint működik. Az egyesület tagjai 2011 tavaszán Gyöngyöspatán és Hajdúhadházon egyenruhában és alakzatban vonultak, fenyegetően léptek fel a helyi romákkal szemben, megsértették a romák méltósághoz és emberi élethez való jogait, annyira megfélemlítették őket, hogy közülük több család elköltözött a településről, a gyermekeket a roma szülők nem merték iskolába járatni, több kiskorú a félelem miatt lelkileg sérült. A Gyulai Törvényszék álláspontjával kapcsolatban Bagdi Árpád sajtószóvivő az MTI-nek elmondta: az alperes „rasszista, jogsértő tevékenysége az eljárás során nem került bebizonyításra, a törvényszék az ügy egészét vizsgálva, és az eseményeket külön-külön elemezve is erre az álláspontra jutott”. Borbély Erika, az egyesület jogi képviselője az ítélet kihirdetést követően az MTI-nek azt mondta: örülnek az ítéletnek, hiszen a törvényszék nem látta bizonyítottnak, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tevékenysége jogsértő. Az egyesület kedvezőtlenebb döntésre számított, főleg a körülötte kialakult médiahisztéria következményeként - tette hozzá. A tárgyalás befejezését követően a teremben lévő mintegy húsz egyesületi tag ősi magyar imádságot mondott el, majd „Szebb jövőt!” felkiáltás után hagyták el a termet Mucsi Erika bíró rendre utasítása mellett.
A klérus szennyese
Előnytelen szerződést kötött Ján Sokol Čarnogurský fiával
2012. július 27. - (tasr)
Előnytelen szerződést kötött Ján Sokol volt nagyszombati érsek ifjabb Ján Čarnogurský ügyvédi irodájával. A TA3 hírtelevízió beszámolója szerint az ügyvédi iroda a restitúciós perekért a megnyert összeg tíz százalékát kapta, ami a gyakorlatban több százezer eurót is jelenthetett. „Nem egészen úgy van, ahogy mondja, amit mond, az eléggé ki van forgatva, de nem fogok a részletekről beszélni” - mondta a volt politikus fia a hírtévének. A szerződést előnytelenként értékelhette Róbert Bezák volt nagyszombati érsek is, ugyanis 2009-ben felmondta azt. A szerződés idő előtti felbontása miatt viszont 1,6 millió eurót kellett fizetnie az érsekségnek. A szerződése felbontása után az érsekség újabb ügyvédi irodát talált, mely havi 4000 euróért látta el a jogi szolgáltatásokat.
Palóc búcsú és népművészeti fesztivál Balassagyarmaton
2012. július 26. - (mti)
Szent Anna tiszteletére rendezik meg vasárnap a XVII. Palóc búcsút és népművészeti fesztivált Balassagyarmaton. Az esemény az elmúlt másfél évtizedben az észak-magyarországi és a dél-szlovákiai palóc vidék egyik legnagyobb népművészeti seregszemléjévé nőtte ki magát. A népi hagyományokat őrző, tömegeket vonzó búcsút minden évben a Szent Anna-kultuszhoz kötődően szervezik. Anna Jézus nagyanyja volt, a rendezvény pedig a családoknak szól az unokáktól a nagyszülőkig - mondta a szervezők nevében Leszák Andrea, a balassagyarmati kistérségi többcélú társulás munkatársa. Idén egy Nohab típusú nosztalgiamozdony húzza Budapestről azt az élményvonatot, amelyen több száz zarándok érkezik a palóc fővárosba. A résztvevők a római katolikus főplébániatemplom előtt gyülekeznek, onnan indul a népviseletes menet a Palóc ligetbe Szent Anna palóc miséjére. Ternyák Csaba egri érsek és Stella Leontin kanonok, főesperes mutatja be a misét, amelyen tíz település száz népviseletes asszonyából álló kórus működik közre. A mise végén áldásban részesülnek a családok és a gyermekáldást váró zarándokok. A palóc búcsú délutáni, világi részében határon inneni és túli népdal- és néptáncegyüttesek, hagyományőrző játékokat előadó csoportok, mesemondók lépnek fel. Hagyományosan megválasztják Palócország viseletes szépeit leány, menyecske, családi és csoportos kategóriákban. Az egész napos program része a palóc kézművesek, népi iparművészek termékeinek bemutatója és vására. A palóc térség népi kultúráját, kézműves hagyományait ki is próbálhatják a búcsú résztvevői, akik lovaskocsis városnézésen is körbeutazhatják Balassagyarmatot.
EgyeTem-begyeTem, tengertánc...
Hatvanmillió euró, kultúrára
2012. július 26. - (Révay András - utazonet.hu)
Ezt a jelentős összeget sajnos nem idehaza költik kulturális célra. Szlovákiában használják fel a „Kassa Európa Kulturális Fővárosa 2013” programjaihoz.
Kassa Szlovákia második legnagyobb városa - és van mire büszkének lennie. Értékes történelmi és kulturális hagyományai vannak - mondta el a rendezvény bemutatója kapcsán Jana Tomková, a budapesti Szlovák Intézet igazgatója. Ma igazi modern város, mely hosszú múltra tekint vissza. Leletek igazolják, hogy már az őskorban és a bronzkorban is volt ott település. Neve a Kossa személynévből eredeztethető. Az első írásos dokumentumok 1230-ból származnak, városjogot 1290-ben kapott. Legnevezetesebb épületét, a Szent Erzsébet dómot 1378-ban kezdték építeni. Ide helyezték később örök nyugalomra II. Rákóczi Ferenc hamvait. Fejlődése a közelmúlt évtizedeiben töretlen volt, így nyerte el a megtiszteltetést, hogy 2013-ban Európa Kulturális Fővárosa lehet. A város számára nagy jelentőségű ez az alkalom hangsúlyozta Richard Raši, Kassa főpolgármestere. A történelmi emlékek mellett számos új kulturális programmal találkozhatnak majd a látogatók. Több mint hatvanmillió eurót fordítanak erre a célra, melynek köszönhetően a korábban ipari városként számon tartott Kassa a jövő egyik kultúrközpontjává válhat. Ez az Európa-szerte ismert és tekintélyes cím arra kötelezi a szervezőket, hogy maradandó élményt nyújtsanak a város vendégeinek. Kassa ugyanis olyan egyedülálló szlovákiai, kelet-európai úti cél, ahol keletet nyugattal, a múltat a jelennel kötik össze. Szlovákiának valóban van mit felmutatnia - erősítette meg Sona Jelinková, a Szlovák Idegenforgalmi Hivatal budapesti képviseletének vezetője. Olyan zeneszerzők éltek itt, mint Beethoven, Liszt és Schubert. Bartók Béla gyűjtőútjain bejárta az országot, iskoláit Pozsonyban végezte, ott tanult zongorázni Erkel Ferenctől. Kassán született és élt Márai Sándor, a „kassai polgár” aki a Kulturális Főváros programsorozatnak most jelképe és arca. Az országban ezernyolcszáz vár és kastély található, túlnyomó többségük kifogástalan állapotban van. Szlovákiának modern különlegességei is vannak. A Pozsonyban felépült „UFO-híd” a leghosszabb egypilonos kábelhíd a világon. Az országot a juhtúróval és a sajttal szokták együtt emlegetni, de a XXI. században ez már nem igaz. Sokkal inkább mondhatjuk, hogy a Horalky nemzete. Ebből az édességből jelenleg másodpercenként tíz darabot esznek meg szerte a világon. A „Kassa - 2013” legnagyobb rendezvényeit Peter Germuška, programigazgató ismertette. A vendégek fogadására mindenki komolyan készül. A városban 64 szálloda van, a Szlovákiába érkező turisták tíz százaléka már ma is ide jön. A magyar látogatók száma 2009-től mostanáig 34 százalékkal nőtt. Jövőre a kulturális főváros évét január 20-án nyitják meg, nagyszabású utcai fesztivállal. Májusban - már több éve - megrendezik a „Használd a várost” fesztivált, ami inkább a fiataloknak szól. Lesznek például koncertek tömegközlekedési eszközökön, előfordul majd, hogy a villamoson zendít rá egy zenekar. A Kelet és Nyugat koncertsorozat májustól novemberig tart. Júniusban Márai Sándor életéről szóló balett-bemutatót láthat a közönség. A nyarat hagyományosan a városnapokkal nyitják, amit gasztronómiai fesztivál követ. Októberben a kilencvenedik, jubileumi Maraton-futásra kerül majd sor. A záró rendezvény keretén belül decemberben karácsonyi vásár lesz. Teszünk-e mi, mai kassaiak annyit a városunkért, mint Márai Sándor? - tette fel a kérdést Flóra Ondová Reiter. Tesz-e annyit Kassa Márai emlékéért? A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeummal határon átnyúló együttműködés keretén belül már egy évvel ezelőtt azon kezdtek dolgozni, hogy visszahozzák a köztudatba Márai Sándor, a kassai polgár jelenlétét, akit végre a város írójának nevezhetnek. Olyannyira a szívében hordta Kassát, hogy bárhol élt, bárhol dolgozott, mindig is éreztette hatását. Úgy örökítette meg az akkori város arculatát, hogy csak csodálattal olvashatjuk munkáit. Emlékének elevenen tartásához bizonyára hozzájárul majd az „Irodalmi éjszakák” programsorozat, melyben minden hónap második szerdáján, szokatlan helyszíneken, váratlan időpontokban szerveznek nemzetközi író - olvasó találkozókat, felolvasásokat. Az eseményekről bővebb információ a www.kosice2013.sk oldalon található.
Új útikönyv jelent meg Kassáról
2012. július 23. - (mti)
Huszonhat év után új útikönyv jelent meg a szlovákiai Kassáról abból az alkalomból, hogy a település 2013-ban Európa egyik kulturális fővárosa lesz. Marton Jenő, a kötet szerzője, a Hibernia útikönyvek és térképek kiadója elmondta az MTI-nek, hogy a Kassa 2013 című kötet az Utazzunk együtt! sorozatban jelent meg 96 oldalon, 180 fotóval és öt térképpel színesítve. Hozzátette: utoljára 1986-ban adtak ki Kassáról szóló útikönyvet Magyarországon. A kötetet Marton Jenő Hoffmann Éva kassai idegenvezetővel írta, de sok segítséget kapott Flóra Ondová Reitertől, az EKF-programiroda munkatársától és Soňa Jelínkovától, a Szlovák Idegenforgalmi Hivatal budapesti képviseletvezetőjétől. A szerző új megközelítésben igyekezett a dél-szlovákiai várost megmutatni, vagyis a magyar mellett a szlovák, a német, a zsidó emlékekre is felhívja a figyelmet. Kassa Márai Sándor magyar író (1900-1989) szülővárosa, az örök város, amely után egész későbbi életében vágyakozott. Az útikönyvben külön fejezet foglalkozik ottani éveivel és kisebb rész budapesti életével. Mészáros Tibor Márai-kutató, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa írta a fejezetet, amelyben szó van könyveinek világsikeréről is, ugyanis eddig 50 nyelvre fordították le csak a Gyertyák csonkig égnek című regényét. A fejezethez tartozó két térképen kilenc kassai és hat budapesti útvonal szerepel azokról a helyekről, ahol Márai gyakran megfordult. Az útikönyv bemutatja az egykor 12 ezres, mára pár száz főre zsugorodott kassai zsidóság közösségi tereit, így a ma is működő ortodox zsinagógát, a rituális fürdőt, a két zsidó temetőt. A neológ zsinagóga ma művészeti központ. Külön rész foglalkozik az EKF-programokkal, rendezvényekkel, például a Fények éjszakája a parkokban elnevezésű fényfestéses akcióval vagy a Gergő és az álomfogók című gyermekelőadással a színházi bemutatók fölsorolásánál. A könyv megadja a főbb rendezvények honlapjait is. A szórakozás címszó alatt a vendéglátóhelyek, köztük a kávéházak, éttermek, sörfőzdék neveit is fölsorolja a könyv, sőt, a sörözőket a térképen is bemutatja. A sport fejezetben szó esik a sportolási lehetőségekről és olvashat az érdeklődő a minden évben megrendezett városi maratoni futásról is - sorolta Marton Jenő a könyvben található fejezeteket. Kassa óvárosa az EKF 2013 programokra teljesen megújult. A várost többször tűzvész pusztította, de a 17-18. században épült házak régi fényükben ragyognak. Olvashat az érdeklődő az útikönyvben a Szent Erzsébet-dóm történetéről és a Rákóczi-házról is, amely az eredeti rodostói ház mintájára készült. A Márai-térképek mellett van úteligazító a belvárosról, átnézeti térkép és a szórakozási lehetőségeket - köztük olyan intézményeket, mint a Thália Színház vagy a Lőcsei-ház - bemutató térkép a Kassa 2013 című útikönyvben, amelynek bemutatóját hétfőn tartották a budapesti Szlovák Intézetben.
Új magyar útikönyv jelent meg Kassáról
Könyvkeresztelő
2012. július 26. - (Révay András -
utazonet.hu)
Hoffmann Éva - Marton Jenő: Kassa, ISBN 978 963 7617 62 1, Hibernia Kiadó 2012, Aduprint Nyomda, Budapest
A keresztelő ünnepsége gyerekeknél, hajóknál teljességgel megszokott, ám egy könyv esetében merőben szokatlannak mondható. A budapesti Szlovák Intézetben most mégis ez történt. Politikus számára a „keresztapa” jelző a híres film óta nem túl hízelgő, Kassa város főpolgármestere, Richard Raši mégis bátran felvállalta. Olyannyira, hogy a keresztelést is saját kezűleg végezte. Ebben az esetben ugyanis nem akármilyen keresztapaságról van szó, a főpolgármester könyvkeresztapa lett. Egy friss, még nyomdaszagú könyvre öntötte a pezsgőt, arra a könyvre, mely saját városát mutatja be. Kassáról előzőleg húsz évvel ezelőtt jelent meg útikönyv, napjainkra az már erősen elavult. Ez a könyv néhány hónap alatt készült el, az első száz darab közvetlenül a bemutató előtt jött ki a nyomdából. Igyekeztek vele, hogy a „Kassa Európa Kulturális Fővárosa 2013” program ismertetésénél már erről is szó eshessen. A címlapján Kassa két jelképe látható, a sok száz éves Szent Erzsébet Székesegyház és a város címerét ábrázoló bronzszobor. Nem ez az első útikönyv, ami a szerző, Marton Jenő keze alól kikerült. A Hibernia Kiadó „Utazzunk együtt” sorozatában már tizennégy hasonló látott napvilágot. Az író elárulta: körülbelül öt percbe telik, hogy az ember beleszeressen ebbe a városba, mely nagyon nyitott, nagyon kedves, az idegennel szemben elfogadó. A könyv a hagyományos útikalauz-szerkezetet követi, tizenegy fejezetre oszlik. Előbb a belvárost írja le, a legfontosabb történelmi nevezetességeket, egyéb látnivalókat, majd a külső városrészek után külön fejezetet szántak Márai Sándornak, a város nagy szülöttének. Röviden értékelték irodalmi jelentőségét, bemutatták kassai életének helyszíneit. Azon turisták tájékoztatására, akik annyira nem ismerik őt, az életéről egy kis budapesti ismertetőt is beillesztettek. A könyvben pár oldalon foglalkoznak a nagyon értékes kassai zsidóság történetével és helyet kap benne a Kulturális Főváros eseményeinek összefoglalása is. Nem marad ki a gasztronómia, a jellegzetes szlovák ételek bemutatása, és természetesen jut helyek a sörök, a sörözők számára is. A könyvet a hasznos információk és a turisták számára legfontosabb kifejezések szótára zárja. Nemcsak a földrajzi távolság okán áll közel egymáshoz Kassa és Miskolc. Sok közös sport és kulturális eseményt rendeznek. A kapcsolat igazán baráti. Ez indokolta, hogy Richard Raši főpolgármester az útikönyv első példányát Kiss Gábornak, Miskolc város alpolgármesterének nyújtotta át, aki válaszában megerősítette: a két hasonló történelmű város megpróbál túllépni a múlton, megőrizve belőle az értékes hagyományokat. Ugyanakkor mindkét város a jövőjét a kultúra és a műszaki fejlődés erősítésében, megújításában látja. Ha együttműködnek, akkor mindketten sikeresebbek lehetnek.
VIII. Tarjáni Folk és Szlovák Napok
Salgótarján, Fő tér - 2012. augusztus 2. - 3. (csütörtök - péntek) - Fellépők: Nógrád Táncegyüttes, Ipoly Néptáncegyüttes, Tücsök Népzenei Együttes, Rozmaring Néptánc Együttes, valamint szlovák és török néptáncegyüttesek. - A szervezők gasztronómiai bemutatóval és kóstolással várják a kedves érdeklődőket.
http://www.youtube.com/watch?v=BREpG8H91RI&;feature=youtu.be
„Egynyelvű” dél - Játékfegyverrel a szlovák nyelvért
2012. július 24. - (Új Szó)
Két fiatalember gépfegyverrel a kezében, szlovák zászlós pólóban áll egy Orange-üzlet előtt, a kép alatt a szöveg: „A komáromi Orangeban mától már csak szlovákul. Meggyőztük őket, hogy megéri szlovákul tudni - nem ellenkeztek”. A Szlovák Megújhodási Mozgalom (SHO) Facebook-oldalán ilyen fotóval büszkélkednek a szlovák nyelv kizárólagos használatáért harcoló aktivisták. A hozzászólásokból kiderül, hogy játék gépfegyverekről van szó. Az akcióra állításuk szerint júniusban került sor, a kép azóta terjed a világhálón, több ezer hozzászólást generálva. Információink szerint a kép a kísérőszöveg ellenére nem Komáromban készült, egy helyi Orange-üzlet sem úgy néz ki, mint a fotón szereplő, illetve egyik szaküzletben sem tudtak „gépfegyveres szlovákosítási támadásról”. Az Orange boltjain - hasonlóan a többi mobilszolgáltatóhoz - Dél-Szlovákiában nincsenek magyar feliratok, ám úgy tudjuk, ügyelnek arra, hogy a magyarlakta városokban alkalmazott munkatársaik beszéljenek magyar nyelven is. Az ügyről megkérdeztük a belügyminisztériumot, lapzártáig nem érkezett válasz. Lehet, hogy az aktivisták más magyarlakta városokban is felbukkannak. A szélsőséges, Tiso-féle Szlovákiát dicsőítő SHO tavaly, a kétnyelvűséget követelő matricák megjelenése után kezdte el a kisebbségi nyelveket üldöző akcióját, „Szlovákiában szlovákul” elnevezéssel. Ennek keretében több szlovákiai városban is „tájékoztató napokat” tartottak, szórólapokat osztottak. A társaság FB-oldalán az áll, hamarosan Párkányt is felkeresik azt nem írják, hogy gépfegyverrel vagy „fegyvernek látszó tárggyal”.
Az igazi nyelvrendőrök
2012. július 24. - (Tokár Géza - Új Szó)
A szlovák iskolarendszer nem foglalkozik azzal, mit is keresnek az ország területén a kisebbségek A Szlovák Megújhodásért Mozgalom két aktivistája a Facebookon közzétett fotó szerint fegyvernek látszó tárgyakkal ment be (állításuk szerint) az Orange komáromi fiókjába, hogy emlékeztessék az alkalmazottakat: az ügyfelekkel csak szlovákul lehet beszélni. Felháborító? Akár megtörtént az eset, akár nem, az. De legalább világosan, a nyilvánosság előtt is megmutatkozik a szlovák „nyelvvédők” tevékenysége. Az igazi, köztünk élő nyelvrendőrök munkája azért veszélyesebb, mert üzenetük csak a közvetlenül érintettekhez jut el, nem pedig a nyilvánossághoz. Persze nagyon sok problémára mutat rá az is, hogy a kép elkészülhetett, és még büszkélkednek is vele. Mutatja például azt, hogy Szlovákia lakosságának egy nagyon komoly hányada nem hogy nem érti a kisebbségek nyelvhasználattal kapcsolatos problémáit és az arra vonatkozó szabályokat, hanem még tapsol is a hasonló akcióknak. Ezzel a jelenséggel rövid távon szinte semmit nem lehet kezdeni, a szlovák iskolarendszer (közelebbről leginkább a történelemoktatás) ugyanis gyakorlatilag nem foglalkozik azzal, hogy mit is keresnek az ország területén és mit akarnak a kisebbségek, így aztán a többségnek különösen nehéz átéreznie a problémákat, vagy felvállalni és megérteni a vonatkozó európai értékeket. A hatóságok előtt azért akadna feladat. Lehetne ugyanis rendszeresen figyelni és szigorúan büntetni a hasonló próbálkozásokat, hiszen alapvető probléma, hogy minden további nélkül felbukkannak az interneten hasonló gyűlöletkeltő anyagok. A szólásszabadsághoz vajmi kevés köze van annak, hogy a szélsőséges nézetek propagálása következmények nélkül marad, a hatóságok érdektelensége és a büntetlenség pedig csak leépíti azokat a belső gátakat, melyek valakit visszatartanak attól, hogy nyíltan hirdesse egyébként szalonképtelen nézeteit. Az önkorlátozás teljes hiányára egyébként nemcsak a magyarokat, hanem a roma kisebbséget megfélemlítő képek rendszeres felbukkanása, és azok hasonló fogadtatása is példa. Az igazi problémát a nyelvhasználat szempontjából viszont nem feltétlenül a fent említett aktivisták jelentik, sőt, nekik inkább hálával tarozunk azért, hogy a közömbös többség egy részét elriasztják az effajta nyelvvédelemtől ép ésszel vállalhatatlan akcióikkal. Sokkal több az olyan önkéntes nyelvrendőr, aki nem hord magával játékpisztolyt és nem fényképezkedik nyilvánosan, hasonló üzeneteket közvetítve. Ők szintén nem értik, miért és mikor van lehetőség a magyar nyelv használatára. Azt hiszik, hogy a szlovák nyelv kizárólagossá tétele a hivatali és magánszférában javítja a szlovák nyelvtudást, vallják, hogy ez általános európai gyakorlat. Veszélyes precedenst látnak minden olyan intézkedésben, amely a kisebbségek jogait és lehetőségeit bővítené, mivel úgy gondolják, ez sérti Szlovákia szuverenitását. Ezek a nyelvőrök szintén jelen vannak a boltokban, az utcákon, a közéletben, és elmondják, amit gondolnak. S mivel ez a tevékenység a nagyközönség felé nem látható, még csak vitába sem lehet velük bocsátkozni. Ők jelentik az igazi veszélyt a kisebbségi nyelvhasználatra.
Emberi Erőforrások Minisztériuma Sajtó- és Kommunikációs Főosztály
Budapest, 2012. július 20. - Sajtóközlemény
A kormány támogatja a Pilisi Szlovákok Központja építésének befejezését
Hamarosan befejeződhet Pilisszentkereszten a Pilisi Szlovákok Központjának beruházása. A magyar-szlovák kormányzati támogatással megvalósuló projekt befejezését - egy több éve húzódó folyamat lezárásaként - lehetővé tevő támogatási megállapodást Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára és Igor Furdík, a Határon Túli Szlovákok hivatalának vezetője, valamint - a támogatott közösség képviseletében - az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke, Fuzik János július 20-án írta alá Pilisszentkereszten. Az új közösségi épület megépítésének célja a Magyarországon élő szlovákok nemzeti öntudatának, kulturális identitásának támogatása, és az anyaországgal történő kapcsolattartás elősegítése. Pilisszentkereszt lakosságának több mint fele szlovák nemzetiségű, és 1994 óta működik szlovák kisebbségi önkormányzat a településen. A helyi önkormányzat és a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat 1997-ben kötött megállapodást a Szlovák Ház használatáról, melyet az ott működő szlovák nemzetiségi szervezetek 2008 márciusáig közösen használtak. Ekkor - a település önkormányzati határozata alapján - a szlovák szervezetek elvesztették korábbi kizárólagos jogosultságukat az épület használatára. A magyar és a szlovák kormány az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) bevonásával döntött egy új épület megépítéséről. A magyar kormány összesen 126 millió forinttal támogatta a Pilisi Szlovákok Központja megépülését és vállalta továbbá, hogy még három éven keresztül évi négymillió forinttal járul hozzá a működtetéséhez. Latorcai Csaba helyettes államtitkár elmondta, hogy a mostani megállapodás aláírásával pont kerül egy folyamat végére, felépült a központ, aminek már csak a berendezése van hátra, és utána valóban a helyi szlovák közösségek otthona lehet. Az aláírást megelőzően a magyar és a szlovák fél Magyarország nemzetiségpolitikájának eddig elért eredményeiről is egyeztetett. A megbeszélésen szó volt arról, hogy Magyarország Alaptörvénye különösen védi a nemzetiségeket, kimondja, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Az Alaptörvényhez kapcsolódó, sokoldalú és kiterjedt egyeztetéseket követően tavaly decemberben elfogadott új nemzetiségi törvény erős biztonsági garanciát és széleskörű jogokat nyújt a magyarországi nemzetiségek számára, valamint az EMMI Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága is szoros és konstruktív kapcsolatot ápol a hazánkban élő nemzetiségekkel, a képviseli érdekeit és vigyázza jogaik sértetlenségét.
Aláírták a Pilisi Szlovákok Központjának befejezését garantáló megállapodást
2012. július 20. - (mti)
Nemcsak kulturális centrum, hanem a nemzetiségek békés egymás mellett élésének emlékműve is lesz a Pilisi Szlovákok Központja, miután a magyar és a szlovák kormány megállapodott a csaknem egy éve elkészült épület átadásához szükséges feltételekről és forrásokról - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) helyettes államtitkára pénteken Pilisszentkereszten. Latorcai Csaba a dokumentum aláírásával egybekötött sajtótájékoztatón a sok vihart megélt projekt előzményéről szólva kijelentette: „elfogadhatatlan, s minden jóérzésű ember számára visszautasítandó, hogy a többségében szlovákok lakta Pilisszentkereszt azért került a címlapokra 2008-ban, mert a korábbi szlovák ház kapcsán két ember nemzetiségi konfliktussá gerjesztette személyes vitáját”. A magyar és a szlovák kormány mindent elkövetett a községben és környékén élők békéje, illetve egy vadonatúj szlovák központ felépítése érdekében, de az előzmények, az ingatlan helyszínének, valamint a tervek és költségek változása miatt csak most kerülhetett pont a projekt finanszírozásával kapcsolatos elképzelések végére - tette hozzá a helyettes államtitkár. A megállapodást Latorcai Csaba mellett Fuzik János, a működtető Országos Szlovák Önkormányzat elnöke és Igor Furdík, a Határon Túli Szlovákok Hivatalának elnöke látta el kézjegyével. A teljes egészében elkészült, ám berendezésre váró kétszintes, körülbelül 450 négyzetméteres épület aulájában tartott ünnepélyes ceremóniát követően az Emmi helyettes államtitkára az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a támogatás utolsó részletének átutalásáról és a kormányok közötti elszámolásról szóló megállapodást írták alá. Mivel a projekt az eredetileg tervezettnél többe került, a magyar kormány 46 millió forinttal, a szlovák kabinet pedig 160 ezer euróval egészíti ki korábbi támogatását (amely 80 millió forint, illetve 340 ezer euró volt) - hangsúlyozta Latorcai Csaba. Hozzátette: a magyar fél ezen túl vállalta, hogy 3 éven át évi 4 millió forinttal járul hozzá a központ működtetéséhez. A két kormány pozitív hozzáállásának és közös anyagi áldozatvállalásnak köszönhetően a kivitelezői számlák kifizetését, a bútorozást, illetve a használatra vonatkozó szerződések megkötését követően hamarosan sor kerülhet az ünnepélyes átadásra is - nyugtázták a felek.
Piliscsaba - Nyári egyetem kisebbségvédő jogászoknak, civil szervezeteknek
2012. július 16. - (mti)
A kormány az idén 50 millió forinttal segíti a Kárpát-medencében élő kisebbségek jogvédő szolgálatát, és támogatja az e témával foglalkozó jogászok, civil szervezetek munkáját - többek között erről beszélt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára hétfőn Piliscsabán, a Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetem megnyitóján. Répás Zsuzsanna elmondta: az Európai Unió tagországaiban 40 millióan élnek 191-féle kisebbségben, és az unió emiatt is alapvető értéknek tekinti a többséget megillető jogok biztosítását számukra. Ezen követelményt a 2009-ben kötött Lisszaboni Szerződésben rögzítették, amely létrehozza a jogok és értékek, a szabadság, a szolidaritás és a biztonság Európáját. A most kezdődő nyári egyetem is hozzájárulhat, hogy a jogvédők kicseréljék tapasztalataikat - hangsúlyozta a helyettes államtitkár. A piliscsabai rendezvény előtt Répás Zsuzsanna Siófokon megnyitotta a Hét aranyalma - továbbképzés külhoni magyar óvodapedagógusok számára című rendezvénysorozatot. Erről az MTI-nek elmondta, hogy a magyar anyanyelv megtartásában kulcsfontosságúak az óvodák. Ezért is örvendetes, hogy a Kárpát-medence minden részéről Siófokra érkezett száz óvónő személyes kapcsolatokat is ki tud alakítani egymással, meg tudják vitatni a munkájukat érintő módszertani kérdéseket.
Fico kijelentéseinek csaknem fele csúsztatás
Figeľ 64, Bugár 63 százalékban mond igazat
2012. július 22. - (bumm.sk / sita)
Robert Fico kormányfő különböző állításainak, kijelentéseinek csaknem fele vagy nem igaz, vagy félrevezető, vagy ellenőrizhetetlen - derül ki a demagog.sk portál összesítéséből. Két éve figyelik a tévés vitaműsorokban elhangzott nyilatkozatokat. A demagog.sk Robert Fico 715 kijelentését tartja nyilván, ezeknek 52 százaléka igaznak bizonyult. 129 azonban kifejezetten valótlan volt, 103 esetben a Smer elnöke csúsztatott, míg 108-szor olyasmit állított, mely ellenőrizhetetlen volt. A portál szerint a kormányfő például hazudott, amikor májusban a köztévében azt állította, „úgy adtuk át a kormányzást 2010-ben, hogy az EU-ban a legmagasabb gazdasági növekedés volt, míg a hiány és az adósság az uniós átlagnak felelt meg“. Szintén nem felelt meg az igazságnak az TA3 hírtelevízióban júniusban elhangzott állítása sem, mely szerint a Radičová-kabinet nem egész két éve alatt nem eszközölt „egyetlen törvénymódosítást sem a hatékonyabb adóbeszedés érdekében“. Robert Kaliňák belügyminiszter, a Smer alelnöke még Ficónál is rosszabbul áll az igazmondás területén, miután csak tévés megnyilatkozásainak 50 százaléka bizonyult teljesen valósnak. A kormánytagok közül a legjobb statisztikája Peter Kažimír pénzügyminiszternek van, aki 66 százalékban ellenőrizhetően igazat mondott. A parlamenti ellenzéki pártok vezetői közül Ján Figeľ kDH-elnök szerepelt a legjobban, aki 64 százalékban mondott igazat, 246 állítása közül 48 ellenőrizhetetlennek, 26 valótlannak, míg 15 megtévesztőnek bizonyult. Bugár Béla Híd-elnök 63 százalékos igazmondási arányt ért el, 225 nyilvántartott kijelentéséből 43-at nem lehetett ellenőrizni, 23 megtévesztő, 18 pedig valótlanság volt. Az SDKÚ-s politikusok közül Ivan Mikloš volt pénzügyminiszter kijelentéseit regisztrálta a portál a legtöbbször, mintegy 281-et, 60 százalékukat minősítettek igaznak. Az állítások közül 31 valótlan, 24 félrevezető, 56 pedig nem ellenőrizhető volt. Richard Sulík SaS-elnök igazmondási mutatója csaknem 62 százalékos, míg Ivan Gašparovič államfőé 63 százalékos, bár ez utóbbi csupán 35 kijelentés vizsgálatának eredménye. Az MKP politikusaitól egyetlen kijelentést sem tartanak nyilván, ami vélhetően azért van, mert a szlovák televíziók vitaműsoraiban a párt képviselői az elmúlt időszakban nem kaptak lehetőséget a megnyilvánulásra. A demagog.sk 2010-ben kezdte működését, több mint két éve figyeli a politikusok televíziós vitaműsorokban tett kijelentéseit. A portálon pártok szerint is rákereshetnek az érdeklődők arra, hogy egy-egy politikus konkrét kijelentésének mekkora a valóságtartalma, illetve milyen gyakran hazudik, vagy csúsztat.
Szlovákia nem ismeri el Koszovót, de az útleveleiket már igen
2012. július 22. - (bumm.sk / sita)
Szlovákia továbbra sem ismeri el Koszovót független államként, azonban július 17-től már érvényesként tekint a koszovói útlevelekre. Csak az egyszerű úti okmányokat ismerik el a szlovák hatóságok, a koszovói diplomata útleveleket nem. „Az úti okmányok elismerése a nemzetközi jog szerint nem jelenti annak az entitásnak az elismerését, mely kiadta őket. A konkrét esetben a koszovói hivtalok által kiadott útlevelek elismerése nem jelenti azt, hogy Szlovákia elismerte volna Koszovó függetlenségét“ - nyilatkozta a szlovák külügyminisztérium szóvivője, Boris Gandel. Az egyszerű útlevelek elismerésével a koszovói úti okmányokkal rendelkezők életét könnyítik meg, ugyanis mostantól már szlovák vízumot kaphatnak útlevelükbe, így egyszerűsödik a Szlovákiába történő beutazásuk. Koszovó függetlenségét négy évvel ezelőtt, 2008 februárjában kiáltották ki. Azóta az EU-tagállamok nagy része elismerte az országot, azonban 5 uniós ország erre továbbra sem hajlandó. Az Európai Parlament márciusban felszólította Szlovákiát, Ciprust, Görögországot, Spanyolországot és Romániát, hogy gyorsított eljárásban ismerjék el Koszovó függetlenségét. Az érintett 5 állam azért utasítja el a lépést, mert kimondva-kimondatlanul attól tart, hogy saját kisebbségei esetleg precedensként értékelik a függetlenség egyoldalú kikiáltását. Spanyolországot a baszk és a katalán függetlenségi törekvés nyugtalanítja, Ciprust és Görögországot az észak-ciprusi törökök, Szlovákia és Románia pedig ugyancsak területi egységét félti, elsősorban a magyarok miatt.
Rendszervisszaváltó
Csinnadratta készül Szlovákia alakulásának 20. évfordulójára
2012. július 17. - (Új Szó)
A Smer nem lihegte túl a függetlenségi nyilatkozat elfogadásának kerek évfordulóját, a kormány nyilatkozatban a kisebbségek is felbukkantak - Húsz év után megosztóból széles körben elfogadottá vált a szlovák függetlenségi nyilatkozat, amelyet 1992. július 17-én fogadta el a Vladimír Mečiar vezette HZDS által uralt szlovák parlament. A párt azóta a történelem szemétdombjára került, a Smer alkotta kormány tegnap nyilatkozatban ünnepelte a dokumentumot. Az évforduló alkalmából Pavol Paška házelnök a törvényhozás történelmi épületében fogadta a kormány képviselőit, és átadta Robert Fico miniszterelnöknek a függetlenségi nyilatkozat másolatát. A kormányfő a húsz évvel ezelőtti szavazáson, 27 évesen, még az SDL frissen megválasztott képviselőjeként vett részt. A nyilatkozat elfogadása mellett szavazott. „Ami 1992. július 17-én ebben az épületben történt, nem volt véletlen. Természetes összefüggésekről, természetes fejlődésről van szó. Éppen ezért ma szeretnék mindenkit megkérni, hagyjunk fel a spekulációkkal, és tiszteljük azokat a keveseket, akik az értékek és az intellektus erejét hordozták” - mondta Paška. Hasonló szellemben nyilatkozott a miniszterelnök is. „Szépen kérem azokat, akik a függetlenség, az alkotmány és a Szlovákia megalakulása ellen szavaztak, hogy ma se verjék a mellüket, amikor az ország és az EU viszonyáról van szó” mondta Fico. A kormány által elfogadott nyilatkozatban felbukkantak a kisebbségek is. „A szlovák nemzet a nemzeti kisebbségekkel együtt 2013. január 1-jén közösen ünnepelheti a szabad és demokratikus Szlovák Köztársaság megalakulásának 20. évfordulóját” - olvasható a dokumentumban. A függetlenségi nyilatkozatot 1992-ben a jobboldali és a magyar képviselők nem támogatták. Az SDKÚ tegnapi állásfoglalásában semleges hangnemet ütött meg. „Az 1992-es demokratikus választások eredményeként mandátumot kapott képviselők 20 évvel ezelőtt újradefiniálták az államjogi berendezkedést” - állítja a párt. Majd saját szerepét is kiemeli a következő évek küzdelmeiben: „elsősorban az SDKÚ igyekezetének köszönhetően az EU és a NATO tagjai lettünk.” Paška és Fico azt tervezi, Ivan Gašparovič bevonásával munkacsoportot hoznak létre, amely a három legfőbb közjogi méltóság megbízásából előkészíti, majd a kormány elé terjeszti a Szlovák Köztársaság megalakulásának 20. évfordulójához kapcsolódó ünnepségsorozat részletes tervét és költségvetését
Sötétség a fejekben
2012. július 17. - (Tokár Géza - Új Szó)
Az elmúlt hetek fejleményei azt mutatják, ez a nyár sem múlik el anélkül, hogy terítékre ne kerülne a szlovák-magyar viszony. Mi a két nemzetiség közötti kapcsolatok legnagyobb problémája? Mi szükséges ahhoz, hogy előrelépés történjen a szlovákiai magyarok jogállása terén? Elsősorban a jobb kommunikáció, és erre a magyar Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának ülése, valamint az ekeli állomás kétnyelvűsítésének elhallgatása is rávilágít. Mindkét eset megmutatta, milyen problémás a szlovákok felé való üzenetközvetítés, sokszor nem is feltétlenül a magyar fél hibájából. A szlovákiai magyarság hosszú távú fennmaradásának csak egyik feltétele a jó politikai képviselet vagy az érdemi ötletek kitalálása. Egy másik fontos, kevéssé ismert tényező, hogy a két közösség egy hullámhosszra kerüljön, megértse a másik akaratát - és ez az, ami a jelenlegi környezetben nem teljesül. A szlovák társadalomban egyre mélyebben él az a nézet, mely szerint a kisebbségek jogállásával komolyabb probléma nincs, aki pedig a fennálló helyzeten változtatni szeretne vagy másokkal közösködik, az minimum gyanús elem. A magyar kisebbség érdekérvényesítő képessége így aggasztóan gyengévé válik, ugyanis könnyen szélsőségesnek tűnhet bármilyen aktivista, jóakarattól és mondanivalótól függetlenül. Miért hallgathatók el a közösségi követelések? Egy mély kommunikációs szakadék miatt a két nemzet között: alig van olyan közéleti személyiség, aki a problémákról a szlovákok előtt is bátran beszélne. A szlovák sajtóban csak néhány kiválasztott ír és nyilatkozik, s míg egymás között, helyi fórumokon mindenki egyetért azzal, mit és miért kéne tenni, azt a többségi közvélemény és a szlovákiai politikusok felé gyakorlatilag lehetetlen közvetíteni. Nem könnyít a helyzeten a Híd szlovák sajtóban mutatkozó véleménymonopóliuma és az MKP elszigetelődése sem. De a legaggasztóbb jelenség, hogy a független szlovák véleményformálókat is csak felszínesen érdeklik ezek a problémák. A torz, félig tudatlanságból, félig pedig rosszindulatból fakadó szemléletmód a komáromi bizottsági ülés és a vasúti kétnyelvűsítés (nem) bemutatásánál is világosan megmutatkozott. Eltekintve attól a problémától, miként értesítették a magyar hatóságok a szlovákokat a bizottság komáromi kiszállásáról, a szlovák sajtóban az ülés kapcsán kizárólag negatív hangok kaptak szerepet és teret - előbb az összejövetel szükségtelenségének és megosztó voltának hangsúlyozása, később pedig a „felvidékezés“ bírálata. A vasúti kétnyelvűségi küzdelem kapcsán pedig az látszik, hogy a szlovák sajtó képtelen befogadni a pozitív üzeneteket, így nincs is azt kinek közvetíteni a közvélemény felé. Egyszerűbben fogalmazva: a szlovákoknak fogalmuk sincs arról, milyen problémák merülnek fel a vasúti nyelvhasználat kapcsán. Ennek a kommunikációs akadálynak a ledöntése kulcsfontosságú ahhoz, hogy érdemben is előrelépés történjen a szlovák-magyar viszonyban. Máskülönben végérvényesen jó és rossz magyarokra bomlik a helyi közeg - az előbbieket pedig arról lehet majd megismerni, hogy nem emelnek szót semmivel kapcsolatban.
Szlovákiai kisebbségeknek szlovákul?
2012. július 26. - (nyest.hu)
A nemzetiségi kisebbségekért felelős szlovákiai kormánybiztos kizárólag szlovákul tájékoztatja a kisebbségeket a velük kapcsolatos eseményekről, információkról. Az eset valóban furcsa, de könnyen meg nem válaszolható kérdéseket is felvet. Szlovákiában a nemzetiségi kisebbségekért felelős kormánybiztos honlapja kizárólag szlovák nyelvű - hívta fel rá a figyelmet a Kétnyelvű Dél-Szlovákia - Dvojjazyčné Južné Slovensko mozgalom a Facebookon. A közösségi oldalon elhelyezett képen jelképesen felmatricázták a kormánybiztos honlapját. Mint arról már korábban beszámoltunk, a Kétnyelvű Dél-Szlovákia aktivistái a magyarlakta területeken található, kizárólag szlovák nyelvű táblákra „Hol marad a magyar felirat?” - matricákat ragasztanak. Szlovákiában azokon a településeken kötelező a kisebbségi nyelvű feliratok kihelyezése és a kisebbségi nyelvű ügyintézés biztosítása, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20%-ot. Ennek ellenére logikusnak tűnik a felvetés, hogy a kisebbségi biztos honlapja kisebbségi nyelveken is elérhető legyen. Nehéz azonban meghúzni a határt, mely nemzeti kisebbségek számára és még mely honlapok hozzáférését kellene anyanyelven is biztosítani. A kisebbségi kormánybiztos, A. Nagy László, aki maga is magyar nemzetiségű, egyelőre nem reagált sem saját honlapján, sem a poszt mellett. Arról sincs információnk, hogy tudomására jutott-e az akció. Mindenesetre érdemes lenen ismerni a szlovák kormány álláspontját: a központi állami szerveknek miről kellene anyanyelvükön tájékoztatni a kisebbségek tagjait. Ez a kérdés azonban valóban nem egyszerű.
Csáky: A szlovákiai magyarokkal mindent meg lehet etetni?
Elkészült a szlovák-magyar terminológiai szakszótár
Több mint 5 ezer kifejezést és 142 jogszabálynevet tartalmaz, segít a hivatali nyelvhasználatban
Szlovák-Magyar terminológiai szótár
2012. július 18. - (Mózes Szabolcs - Új Szó)
Tegnaptól elérhető az interneten a szlovák-magyar terminológiai szótár. Az elektronikus szótárat a kisebbségi biztos hivatala üzemelteti, létrejötte összefügg a kisebbségi nyelvhasználati törvény tavalyi elfogadásával. Be van adva a žiadosť, de nem tudom, milyen választ írjak magyarul. Ilyen kifogásokkal már nem élhetnek. A kisebbségi biztosi hivatal ugyanis nyilvánosságra hozta szlovák-magyar terminológiai szótárát, mely bárki számára elérhető - letölthető a kormánybiztosi hivatal oldaláról (narodnostnemensiny.gov.sk). A szótár célja, hogy segítse a hivatali kisebbségi nyelvű kommunikációt. „Számtalanszor tapasztaljuk, hogy a hivatalok alkalmazottai nem tudják kisebbségi nyelven a szakkifejezéseket” mondta a tegnapi bemutatón A. Nagy László kisebbségi biztos. Az alkotmány szavatolja a kisebbségeknek, hogy anyanyelvükön kommunikáljanak a hivatalokkal, ám olykor a megfelelő szakkifejezések ismerete is akadályozta ezt. „Pár nappal ezelőtt telefonon felhívtak minket a Szenci Városi Hivatalból. Készítik a város weboldalának magyar változatát, ám sok szakszót nem tudnak és segítséget kértek” - mondott egy példát a biztos. A tegnap ismertetett szótár ezt az akadályt hivatott elhárítani. A mű 5295 kifejezést és 142 jogszabálynevet tartalmaz - nem csak adminisztratív, de közgazdasági és kereskedelmi kifejezéseket is. A szótár nyitott, akinek ötlete, hozzászólása van, megírhatja a biztos hivatalának. „A munka nem ért véget. Ezúton is arra kérem a polgárokat, segítsenek kibővíteni a szótárat” - tette hozzá A. Nagy. Amint a munka koordinátorától, Szalay Zoltántól megtudtuk, a szótár a közeljövőben bővülni fog. Az anyagon még tavaly ősszel, a kisebbségi jogi miniszterelnök-helyettesi hivatal kezdett dolgozni, a fordítói munka - melyet Szabómihály Gizella, Cúth Csaba, Horony Ákos és Kamoncza Márta végeztek - közel fél évet vett igénybe. A biztos rámutatott: Szlovákia története során állami kezdeményezésre először jött létre ilyen jellegű mű. Elmondása szerint a következő hónapokban több konferenciát tartanak a szótárral kapcsolatban, emellett számos nyelvtudományi intézményt felkértek a szótár szakmai véleményezésére. Szintén tegnap vált elérhetővé a szlovák-ruszin szótár is, holnaptól pedig a szlovák-roma változat is felkerül a biztos weboldalára.
Szlovák-Magyar terminológiai szótár
Orbán Viktor évértékelése a futballról
„Van okunk arra, hogy a szlovákokról pozitív módon nyilatkozzunk…”
Orbán, Fico és a rendőrök - Döntetlent játszott a Videoton
2012. július 19. - (mti)
A Videoton FC 1-1-es döntetlent játszott a szlovák Slovan Bratislava vendégeként a labdarúgó Európa Liga-selejtező 2. fordulójának csütörtöki első mérkőzésén Pozsonyban. A meccs előtt - amelyet Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő is a helyszínen nézett meg - a szlovák rendőrség fékezte meg a szurkolókat az utcán. Az első félidő derekáig inkább a hazaiak irányítottak, a 26. percben pedig meg is szerezték a vezetést, de a fehérváriak Oliveira révén hamar válaszoltak. Ezt követően is inkább a pozsonyiak voltak fölényben, de nem jelentettek komoly veszélyt a székesfehérváriak kapujára. A folytatásban is a Slovan fektetett több energiát a támadásvezetésbe, míg a piros-kékek labdaszerzések után próbálták gyorsan játékba hozni az egyetlen éket, Nikolicsot, de a csúszós talaj sokszor gátat szabott a kontráknak. A szlovákokat egyre inkább sürgette az idő, de nem kerekedtek a Videoton fölé, a fehérváriak pedig nem kockáztattak, a hosszabbítás perceiben mégis megnyerhették volna a mérkőzést, nagy helyzetüket azonban elpuskázták. A pozsonyi rendőrség fokozottan készült a mérkőzésre, a találkozót a rendezők előzetesen „kockázatosnak” minősítették. Az MTI felvételei szerint a rendőrség az utcán fékezte meg a szurkolókat. A cas.sk beszámolója szerint a találkozó előtt - még a stadionon kívül - megpróbáltak összecsapni egymással a rivális drukkerek, az eset során egy magyar és több szlovák szurkolót is őrizetbe vettek. A szakadó eső a kezdésre „megkegyelmezett” a mérkőzésnek, amelyet Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő együtt nézett meg a helyszínen. A visszavágót egy hét múlva rendezik Székesfehérváron.
Rasszista támadás? Szisztematikus pusztítás a zsidó temetőben
A megengedett sebesség: 0
2012. július 29. - (mti)
Nullára korlátozták a megengedett sebességet a szlovákiai Leopoldov település egyik utcájában - tréfálkozók. A közlekedési táblán lefestették a nulla előtti 3-ast fehérre, így teljesen eltűnt a számjegy, a tábla pedig az árva nulla révén lényegében mozdulatlanságot parancsolt. Bár elég egyértelmű volt, hogy csakis viccről lehet szó, a helyi lakosok beszámolói szerint több autós megállt és tanácstalanul várakozott, mielőtt mégis behajtott volna, mert nem akarta, hogy a rendőrség esetleg megbüntesse. A nulla sebességmaximum nem sokáig volt érvényben, a helyi önkormányzat visszafestette a 3-ast, így ismét óránként harminccal szabad autózni, motorozni az utcában - adta hírül az austriantimes.at című osztrák honlap.
Megemlékeztek Szarvas alapításáról
2012. július 24. - (beol.hu)
Éppen 290 esztendeje annak, hogy 1722. június 23-án a Szarvasra érkező szlovákok aláírták a letelepedési szerződést. A jeles dátumról hétfőn este emlékeztek meg a Körös-parti városban. A helyi képviselő-testület 2002-ben nyilvánította Szarvas város napjává június 23-át. Ugyanabban az évben az evangélikus Ótemplom tövében felavatták a Letelepedési emlékművet, melyhez az alapanyagot Szlovákiából hozták. Azóta minden évben ezen a helyen tartják a városnapi megemlékezést. A hétfő esti ünnepségen megjelenteket - köztük Štefan Daňót, a Szlovák Köztársaság főkonzulját és Fuzik Jánost, az Országos Szlovák Önkormányzat elnökét - Mótyán Tibor, a Szarvasi Szlovák Önkormányzat elnöke köszöntötte. - Az egész megye, sőt, az egész ország büszke lehet arra, hogy ebben a városban tizenöt generáció elteltével is őrzik a szlovák nyelvet és a kultúrát. Nemzetiségi nyelvű oktatási intézmény is működik itt, melyet az Országos Szlovák Önkormányzat tart fenn - hangsúlyozta beszédében Fuzik János. Hozzátette, a báró Harruckern János György hívására Zólyom vármegyéből ideérkezett telepesek voltak azok, akik a török pusztítás nyomán elnéptelenedett területen új várost építettek. Mint mondta, bízik abban, hogy a jövő generációi is megőrzik a szlovák ősök kultúráját és munkaszeretetét. Babák Mihály, Szarvas polgármestere azt hangsúlyozta, hogy a város történelmének 1722 óta íródó lapjaira sok minden felkerült a 290 év alatt. - Ma is dolgos, jólétre vágyó, s a gyarapodásért tettekre is képes emberek élnek itt. Szarvas egy befogadó város, melynek lakói ma is a magyarság összetartozását hirdetik, mert nem felejtették el, hogy itt van a Kárpát-medence mértani közepe - mondta Babák Mihály. Az ünnepi beszédek után a résztvevők koszorúkat helyeztek el a Letelepedési emlékműnél, majd az Ótemplomba vonultak. Lázár Zsolt evangélikus esperes igehirdetésében emlékeztetett arra, hogy ma is olyan erős hittel kellene élnünk, amilyennel az a 34 szlovák család rendelkezett, akik eljöttek a bizonytalanba, hogy új életet teremtsenek. Horváth Z. Olivérnek, az Ótemplomi Egyházközség lelkészének köszönhetően szlovák nyelvű imádság is elhangzott a templomban.
Közművelődési, pedagógiai díjakat adtak át
Hagyomány, hogy a városnapi ünnepség keretében, az Ótemplomban adják át a város képviselő-testülete által odaítélt közművelődési és pedagógiai díjakat. Ebben az évben közművelődési díjat kapott a Haáz Sándor által vezetett Szentegyházi Gyermek Filharmónia, valamint Iváncsó József, a Chován Kálmán Művészeti Alapiskola tanára, aki aktív szerepet tölt be a város zenei életében. A pedagógiai díjat öten vehették át. Köztük van Tóth Ferencné, a Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola pedagógusa, Babákné Szabó Erzsébet, a Vajda Péter Intézmény gimnáziumának tanára, valamint Darida Károlyné, a Vajda Péter Intézmény kollégiumának vezetője. Szintén ezt az elismerést kapta Montvajszkiné Bátor Anna, a SZIE ABPK Gyakorló Általános Iskolája és Óvodájának óvodapedagógusa, valamint Szigeti Erika, a Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon tanítónője. A kitüntetett pedagógusok valamennyien most vonulnak nyugdíjba.
http://www.newjsag.hu/index.php?option=com_content&;view=article&id=4324%3Atiz-hijan-300-eve-itt&catid=62%3Arendezveny&Itemid=146&lang=hu
Gyurta Dániel világcsúccsal olimpiai bajnok
2012 augusztus 1. - (mti)
Gyurta Dániel 2:07.28 perces világcsúccsal aranyérmet nyert 200 méteres mellúszásban szerdán a londoni olimpián, ezzel a kardozó Szilágyi Áron vasárnapi diadalát követően a magyar küldöttség második győzelmét aratta. A kétszeres világbajnok, 2004-ben olimpiai ezüstérmes Gyurta mögött a hazai közönség bíztatását élvező Michael Jamieson végzett a második helyen, míg a harmadik a japán Tatesi Rio lett. A döntőt a második legjobb idővel kezdő Gyurta „szokatlan” módon már 50 méternél a második helyen úszott, a legutóbbi két olimpián győztes Kitadzsima Koszuke haladt az élen. 150 méternél Gyurta vezetett, Kitadzsima elfáradt, Jamieson a hajrában ugyan egyre közelebb került a magyar úszóhoz, de így is ő csapott elsőként célba. „Azt gondolom, ez volt életem úszása, nagyon-nagyon nehéz volt az utolsó tíz méter, jöttek rám, ez szokatlan érzés volt” - nyilatkozott Gyurta pár pillanattal a célba érkezés után. „A családomra, édesanyámra gondoltam, ez erőt adott, és segített nyerni. Nem nagyon tudom még ezeket a perceket feldolgoni. Tisztában voltam vele, hogy az olimpiai bajnoki címet nem adják könnyen, elképesztően örülök, hogy sikerült győznöm. Akkor igazi olimpiai bajnok valaki, ha ez nem változtatja meg az életét, ugyanolyan szerényen éli a mindennapjait, mint addig. Igaz, több érem lesz a vitrinben. Végig láttam a többieket, de volt elég erőm magam mögé utasítani őket, nagyon boldog vagyok.” Gyurta a londoni magyar küldöttség negyedik érmét szerezte. Szilágyi Áron győzelme előtt két cselgáncsozó végzett dobogós helyen: a 48 kg-os Csernoviczki Éva szombaton bronzot, a 66 kilós Ungvári Miklós pedig vasárnap ezüstöt nyert.
LIKE / PÁČI SA MI TO / TETSZIK: http://www.facebook.com/plugins/likebox.php?href=http://www.facebook.com/pages/oslovmahu/147596498672668&width=310&colorscheme=light&show_faces=true&connections=3&stream=true&header=false&height=555#