Sajtószemle / Figyelő / Tallózó - 2012. július
Imrich Fuhl válogatásában
http://www.facebook.com/plugins/likebox.php?href=http://www.facebook.com/pages/oslovmahu/147596498672668&width=310&colorscheme=light&show_faces=true&connections=3&stream=true&header=false&height=555#
Neves külföldi művészek, egyetemi oktatók a Békéscsabai Nemzetközi Művésztelepen
2012. július 15. - (mti)
Szombaton nyitotta meg kapuit a nyolcadik Békéscsabai Nemzetközi Művésztelep, ahová nemzetközileg ismert képzőművészek érkeztek Aradról, a szlovákiai Trencsénből, Rózsahegyről és a lengyelországi Czestochowából. A vendégek közül többen egyetemi oktatók - tájékoztatta az MTI-t Lonovics László, a Békéstáji Művészeti Társaság elnöke. Lonovics László a Békéscsabai Nemzetközi Művésztelepről elmondta: az alkotótábor célja szélesebbre tárni a kaput Európa felé a csabai hivatásos képzőművészek előtt, így könnyebben teremtenek kapcsolatot a hazai és az európai kortárs művészeti élet szereplőivel. A művésztelepen készített alkotásokat a Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galériában állítják ki. A művésztelep vendégei a figuratív irányzattól és a nonfiguratívig sokféle stílust képviselnek - magyarázta Lonovics László. Hozzátette: „Békéscsaba 15 éven át adott otthont az alkalmazott grafikai biennálénak, az országos művészeti seregszemle a rendszerváltást követően megszűnt. Ezt a hiányt próbáljuk pótolni a hét napos művésztelep megrendezésével”. Az elnök a vendégek közül kiemelte Kocsis Rudolf aradi szobrász- és festőművészt, a temesvári egyetem képzőművészeti karának docensét, aki rendszeres vendége a csabai művésztelepnek. A tábor vendége lesz egy másik aradi művész is, Maria Balea grafikus és festő. „Új kapcsolat alakulhat ki a lengyelországi Czestochowa városban működő Jan Dlugosz Egyetem művészeti kara és a békéscsabai művészeti élet között, a táborban alkot az egyetem rektor-helyettese, Jaroslaw Kweclich, és kollegája, Tadeus Kosela, mindketten festőművészek.” - jegyezte meg Lonovics László. A békéscsabai hivatásos képzőművészeket a táborban Lonovics László, Gnandt János, Szereday Ilona, Fazekas Attila, Várkonyi János és Csuta György képviselik.
Negyven magyar mű fordításához járul hozzá az állam
Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regénye szlovákul
2012. július 12. - (mti)
Összesen 17,9 millió forint hozzájárulást kap 39 kiadó 33 magyar szerző 40 művének 21 nyelvre történő fordításához - erről döntött a héten a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Irodájának Szakértői Bizottsága. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Irodájához május 31-ig nyújthattak be pályázatot olyan külföldi kiadók, amelyek vállalták, hogy az elkövetkező két évben újonnan lefordított, magyar műveket jelentetnek meg hazájukban. A megadott határidőig hetvenegy pályázat érkezett be, amelyekről július 9-én döntött szervezet - tájékoztatta az MTI-t a hozzájárulást biztosító Emberi Erőforrások Minisztériuma. A bizottság - amelynek Bengi László (ELTE), Hatos Pál (Balassi Intézet), Józan Ildikó (ELTE), Szakály Sándor (Károli Gáspár Református Egyetem), Thimár Attila (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) és Károlyi Dóra (PIM) volt a tagja - a pályázatok több mint felét ítélte támogatandónak. A közlemény szerint a nyertes pályázatok között kortárs szerző éppúgy megtalálható, mint klasszikus. Kosztolányi Dezső Nero, a véres költő című műve franciául, az Esti Kornél macedónul, a Pacsirta pedig svédül fog megjelenni a hozzájárulásnak köszönhetően. Ugyancsak három nyelven olvashatják majd Spiró György műveit, hiszen lengyel, osztrák és olasz kiadók pályáztak egy-egy könyvének a fordítására. A pályázók között angol, amerikai, portugál, svájci és román kiadók is vannak, utóbbiak révén Krasznahorkai László Sátántangója, illetve Papp Sándor Zsigmond itthon idén megjelent Semmi kis életek című regénye jelenhet meg Romániában. A hozzájárulásoknak köszönhetően Benedek Elek meséi udmurt nyelven, Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regénye szlovákul, Weöres Sándor versei finnül, Esterházy Péter Harmonia Caelestise pedig ukránul jelenhet meg. A megítélt összegek általában a fordítási költségek 40-60 százalékát fedezik, kifizetésükre a pályázatban vállalt könyvek megjelenése után kerülhet sor. Az első kifizetések már ebben az évben aktuálissá válhatnak, hiszen például Szentkuthy Miklós Széljegyzetek Casanovához című könyve néhány héten belül megjelenhet New Yorkban, Weöres Sándor finn verseskötete pedig az októberi Helsinki Könyvvásáron - ahol Magyarország lesz a díszvendég - kerülhet az olvasók kezébe - olvasható a dokumentumban. A közlemény felidézte: L. Simon László kultúráért felelős államtitkár múlt pénteken a Balassi Intézetben jelentette be, hogy a magyar könyvek külföldi megjelenéséhez további 100 milliós forrást kíván biztosítani.
Szeged - Kárpát-medencei lakodalmat varázsol a Dóm térre Novák Ferenc
2012. július 10. - (mti)
Háromszáz táncos, köztük száznegyven gyerek mutatja be a Kárpát-medence népeinek esküvőhöz kapcsolódó szokásait és táncait a Szegedi Szabadtéri Játékok Hegyen-völgyön lakodalom című produkciójában, amelyet Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus rendezésében mutatnak be pénteken. Novák Ferenc „Tata” - ahogyan az egész országban ismerik - évtizedek óta rendszeres vendége a fesztiválnak. Az első alkalommal, 1970-ben a Vitézi ének című előadást koreografálta a Fogadalmi templom előtt, és ezt követően hosszú éveken keresztül dolgozott nyaranta a Dóm téren, hiszen ő volt a Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál művészeti vezetője. Bátyai Edina, a fesztivál igazgatója tavaly nyolcvanadik születésnapja alkalmából - mintegy ajándékként - kérte föl a Kossuth-díjas koreográfust az idei néptánc produkció megrendezésére. A produkció keddi közönségtalálkozóján Novák Ferenc elmondta, hogy Hegyen-völgyön lakodalom címmel először 1972-ben rendezett előadást a Dóm téren, hatalmas sikerrel. A Szegedi Szabadtéri Játékokon ez volt az első dramatizált néptánc produkció, amelyet a következő években még több másik követett. Az új darab nyitójelenete egy gyermeklakodalom, melyet a Szeged Táncegyüttes csaknem száznegyven növendéke ad elő. Őket hazai, valamint szlovák, román, horvát együttesek követik, a szerb táncokat pedig a deszki Bánát Néptáncegyüttes művészei hozzák el a Dóm térre. A nézők megfigyelhetik, hogy az évszázadok során hogyan hatottak az együtt élő népek táncai egymásra. A Násznagyot alakító Novák Péter szerint - aki már a szintén édesapja által rendezett 1983-as produkciókban is részt vett - egy lakodalomnak megvannak a szokásai, ennek ellenére nincs két egyforma lagzi, így van ez a szabadtéri előadásokkal is. A művész elmondta: ajándéknak tartja, hogy édesapjával, édesanyjával, Foltin Jolánnal és nővérével, Novák Eszterrel dolgozhat együtt a tiszta, eredeti folklóranyagra épülő táncművön. A magát alapvetően prózai színésznek tartó Csuja Imre - akit Novák Ferenc csak született vőfélyként emlegetett - elárulta: a próbákon a táncosokat meglátva kezdetben szorongott, még az otthonról hozott lépéseket is elfelejtette. Ennek ellenére a népszokásokat felelevenítő, olykor humoros vőfélyrigmusok mellett a tánc is szerepet kap majd produkciójában. Csuja Imre a nézőknek elmesélte, hogy egy alkalommal „élesben” is kipróbálta a vőfély szerepét. A Jászai-díjas, érdemes művészt néhány esztendeje a lakását felújító kőműves kérte meg, hogy helyette vegyen részt vőfélyként egy esküvőn és lagzin.
Három kisebbségi jogi javaslatot kíván benyújtani az Európai Bizottsághoz az autonómiatanács
2012. július 13. - (mti)
Három, a kisebbségi jogokról szóló javaslatot kíván benyújtani az Európai Bizottsághoz (EB) a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT). Erről döntöttek a testület pénteki, budapesti ülésén, amelyen 12 tagúra bővült a szervezet, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) felvételével. Javaslatot készített az EMNP mellett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Székely Nemzeti Tanács. A dokumentumok benyújtására az európai polgári kezdeményezésről szóló uniós rendelet ad lehetőséget, április 1-je óta. Tőkés László, a KMAT elnöke a tanács ülését követő sajtótájékoztatóján elmondta, hogy előkészítési folyamat után nyújtják majd be a dokumentumokat az EB-hez. A bizottság befogadásról szóló döntése után a KMAT tagszervezetei egyöntetűen támogatják majd az EB által befogadott javaslatokat vagy javaslatot, és együttműködnek majd a hét unós tagországból a szükséges egymillió aláírás összegyűjtésében - magyarázta a KMAT elnöke. A támogató aláírások azért szükségesek, hogy a javaslatok további európai fórumok elé kerülhessenek. Tőkés László megjegyezte, hogy a három javaslatról előzetes szakértői véleményt kért a KMAT. Ebből kiderült, hogy nem jelezhető előre, miként értékeli majd az EB a javaslatokat, befogadja-e, ezért mindegyiket érdemes benyújtani. „Égető szükséglet, hogy az Európai Unió kötelező érvényű keretet hozzon létre a kisebbségvédelem céljából” - hangsúlyozta a KMAT elnöke. A kisebbségi jogokat más-más szempontból megközelítő javaslatokról elmondta, hogy a SZNT a regionális önrendelkezést hangsúlyozó kezdeményezést készített, míg az EMNP és RMDSZ javaslatai - mint fogalmazott - „a szórványban élőknek lenne hasznos”. Mindegyik javaslat foglalkozik az anyanyelvi oktatással, az anyanyelv és a közösség kultúrájának megőrzésével és a diszkriminációmentességgel. A KMAT legutóbbi ülését február 3-án tartotta Budapesten, szintén a Parlamentben. A Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvések segítésére 2004-ben létrehozott KMAT-nak határon túli magyar politikai és civil szervezetek a tagjai. Jelenlegi elnöke Tőkés László, akit tavaly választottak meg újabb két évre.
Nyelvében él a „národnostná menšina”
Vándorkiállítás a magyar nyelv elmúlt századbeli szlovákiai használatáról
2012. július 13. - (mti)
Nyelvében él a „národnostná menšina” (nemzeti kisebbség) címmel a kétnyelvűség történetét illusztráló vándorkiállítást nyitottak meg Krasznahorkaváralján, a Gombaszögi Nyári Táborban. A 40-50 tablóból álló tárlat azt mutatja be, hogy mi jellemezte a nyilvános nyelvhasználatot az utóbbi száz évben Csehszlovákiában és Szlovákiában. Az egyes közterületi feliratok bemutatásán kívül összegzi azokat a rendelkezéseket, amelyek 1918-tól kezdődően szabályozták a nyelvhasználatot. „2010-ben a Fórum Kisebbségkutató Intézet felkérésére a szlovákiai magyar egyetemistákat összefogó Diákhálózat aktivistái 540 dél-szlovákiai településen végeztek felmérést a vizuális nyelvhasználatról. A felmérés alatt akadtunk rengeteg kincsre, amelyek remekül illusztrálják az elmúlt 100 év nyelvhasználatát az országban, és amelyeket mindenképp be akartunk mutatni a nagyközönségnek” - mondta Orosz Örs, a kiállítás kurátora. A kiállítás egyik érdekessége egy hetvenéves, kétnyelvű útjelző tábla, amely bizonyítja, hogy a harmincas években Csehszlovákiában jóval általánosabb volt az írott magyar nyelv közterületi használata, mint manapság Szlovákiában. „A tárlat legnagyobb része magángyűjteményekból és különféle intézményektől származik, de folyamatosan érkeznek új felajánlások is, ezekkel felújításuk után tovább bővítjük a gyűjteményt” - tette hozzá Orosz. Eddig több mint 15 helyszínen mutatták be nagy sikerrel a kiállítást, a tervek szerint a közeljövőben még legalább 20 helyen lesz látható, nemcsak Szlovákia határain belül, de Magyarországon és Csehországban is.
Gombaszögi Tábor - A szlovákiai magyarság helyzete volt a fő téma Krasznahorkaváralján
2012. július 11. - (mti)
A szlovákiai magyarság legégetőbb gondjai, jelene és jövője volt a fő téma a szlovákiai magyar egyetemisták legnagyobb nyári rendezvényének számító - idén ismét Krasznahorkaváralján rendezett - Gombaszögi Nyári Tábor szerdai nyitónapján. A vasárnapig tartó, szabadegyetem jellegű táborbanelőadást tartott Németh Zsolt külügyi államtitkár is. Németh Zsolt - az európai ügyekért és az euroatlanti integrációért felelős magyar-szlovák vegyes bizottság keddi pozsonyi ülésére utalva - arról számolt be, hogy látványos változás állt be az elmúlt időszakban az új szlovák kormánnyal folytatott tárgyalások hangnemében. Ezzel kapcsolatban annak a reményének adott hangot: hogy a jövőben is sikerül ezt a hangnemet megőrizni. Előadásában Németh Zsolt a rendszerváltás óta folytatott magyarországi nemzetpolitikáról is beszámolt. Hangsúlyozta: Magyarország külpolitikájának és a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikának egységet kell alkotnia. Rámutatott: Magyarországon a baloldali kormányok mind 1994 és 1998, mind pedig 2002 és 2010 között a határon túli magyarok politikáját igyekeztek alárendelten kezelni. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és Bugár Béla a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt elnökei az eredetileg pártelnöki vitának szánt, végül a fórum résztvevőivel folytatott beszélgetések során a szlovák-magyar viszony, valamint a szlovákiai magyarság és az anyaország közötti kapcsolatok témája mellett a felvidéki magyarság létszámcsökkenésének problémakörére is kitértek. Az MKP elnöke többek között arról beszélt: a legutóbbi népszámlálás eredményeinek nyilvánosságra hozatala óta a párt prioritásának számít a felvidéki magyarság létszámfogyatkozásának a megállítása. Ennek kapcsán leszögezte: a szlovákiai magyarság identitásának megőrzése szempontjából 20 éve nem volt ilyen nehéz a helyzet, mint most. Leszögezte: mivel ezt a trendet szerinte csak a szlovákiai magyarság jogállapotának javításával lehet megállítani, a 110 ezres fogyatkozás legitimmé teszi az önkormányzatiság kibővítését célzó követeléseket akkor is, ha a szlovák közélet nacionalizmussal bélyegezi meg ennek felvállalóit. Bugár Béla a Most-Híd szlovák - magyar párt elnöke ezzel szemben kijelentette: a szlovákiai magyarság sok esetben a jelenlegi jogaival sem él, holott: „A kisebbségek számára megteremtett lehetőségek kihasználása a lakosság joga és kötelessége” - fogalmazott. A kettős állampolgársággal kapcsolatban Bugár azt mondta: „butaságnak” tartja, ha egy ország csak azért válik meg állampolgáraitól, mert azok felvették más ország állampolgárságát. Egy másik kérdésre válaszolva azt hangoztatta, hogy pártja bármikor hajlandó „tisztességes és egyenrangú” kapcsolatot kialakítani a magyar kormánnyal. Kijelentette: „Mióta megalakítottuk a Most-Híd pártot, nincs kapcsolatunk Orbán Viktorral, ők találták ki azt is, hogy leárulózzanak”. Bugár szerint „a magyar félnek kell lépnie ahhoz, hogy a viszonyban változás álljon be”. A két pártelnökkel folytatott beszélgetést követően Öllös László politológus a szlovákiai magyar politika sikereiről és kudarcairól tartott előadást. „A kudarcok listája nyomósabb” - hangsúlyozta. A szervezők szerint az első nap a tábornak mintegy 700 látogatója volt.
„Látványos a változás a szlovák-magyar tárgyalások hangnemében“
Németh Zsolt szerint látványos a változás az új szlovák kormánnyal folytatott tárgyalások hangnemében. A magyar külügyi államtitkár ezt szerdán a szlovákiai magyar egyetemisták legnagyobb rendezvényének számító Gombaszögi Nyári Táborban jelentette ki, ahol a Rendszerváltás a nemzetpolitikában címmel tartott előadást. Németh Zsolt beszámolt a jelenlegi szlovák-magyar kapcsolatok alakulásáról. Úgy értékelte, hogy „látványos a változás az új szlovák kormánnyal folytatott tárgyalások hangnemében”. Kijelentette: bízik abban, hogy a jövőben is sikerül ezt a hangnemet megőrizni. „A két ország viszonyában kiemelt kérdésként kell kezelni a határ menti együttműködést, továbbá a magyar anyanyelvű szlovákiai romák problematikáját” - jelentette ki a külügyi államtitkár, hozzátéve: „szeretnénk elérni, hogy a turizmus területén, vagy a Bős-Nagymaros vízi erőmű kérdésében is előrelépést érjünk el”. Németh Zsolt külön utalt a tűz következtében súlyos károkat szenvedett krasznahorkai vár felújítására. Az államtitkár kiemelte: a magyar-szlovák vegyes bizottság kedden Pozsonyban tartott ülése reményt ad arra, hogy „ne térjünk vissza a 2006 és 2010 közötti állapotokhoz”, amikor - mint utalt rá - a két ország közti kapcsolatok „mélyponton” voltak. Előadásában Németh Zsolt beszélt a rendszerváltás óta folytatott magyarországi nemzetpolitikáról. Szavai szerint az ország külpolitikájának és a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikának egységet kell alkotnia. Magyarországon a baloldali kormányok mind 1994 és 1998, mind pedig 2002 és 2010 között a határon túli magyarok politikáját igyekeztek alárendelten kezelni - jelentette ki.
A. Nagy László az Új Szó Stúdióban: Semmit sem szeretnék vakon aláírni
2012. július 13. - (Új Szó)
Legkésőbb októberre elkészülhet az a jogszabálytervezet, amely rendezheti a kétnyelvű feliratozást a vasúton és a közutakon is - jelentette ki A. Nagy László kisebbségi kormánybiztos, aki az Új Szó Stúdiójának vendége volt a Gombaszögi Nyári Táborban. A Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom ekeli akciója apropóján eddig jórészt csak arról folyt a vita, hogyan lehetne elérni, hogy a vasútállomásokon is ki lehessen helyezni a kétnyelvű feliratokat. A. Nagy szerint a bővítés nagyobb arányú lehetne, nemcsak a kisebbségi nyelvhasználati, hanem a közlekedési törvény is módosulhat. A törvényt a biztos hivatala készíti elő, ám az Igor Federič által vezetett kormányhivatalnak vagy egyenesen Robert Fico miniszterelnöknek kell beterjesztenie. Eddigi tapasztalatai szerint Fico tartja a Hídnak adott ígéreteit, noha A. Nagy szerint semmiféle titkos szerződés sincs a Smer és a Híd között. „A kormányfő részéről tapasztalható egyfajta politikai felvilágosodás” - tette hozzá a kormánybiztos. A. Nagy szerint egy kérdésben nem született még egyezség a kormányhivatal és a biztosi hivatal között, ez pedig a kisebbségi kulturális támogatások elosztásának hatásköri kérdése. „Nem szeretnék vakon aláírni olyasmit, amit mások döntöttek el” - mondta A. Nagy, arra a kérdésre válaszolva, hogy Bugár Béla Híd-elnök egy nappal korábban a táborban megpendítette: ha nem sikerül bizonyos kérdéseket tisztázniuk a kormányhivatallal, akkor A. Nagy akár le is mondhat. Még a Rudolf Chmel által vezetett kisebbségi kormányhivatal készítette elő az idei támogatások elosztását, ám a biztos szerint elvi kérdés, hogy ismerje ő is a döntések indoklását. A. Nagy elárulta, ambíciói közé tartozik, hogy hivatala egyfajta nemzetiségi minisztériumként működjön, még ha tapasztal is némi barátságtalan hozzáállást a kormánypárt, illetve magyar körök részéről. „Nem kell kivonulni a politikai erőtérből, hanem tenni kell, úgy, hogy utána tükörbe lehessen nézni” - fejtette ki. A biztos szuverén véleményformálást ígért a hivatal részéről, vagyis nem a kormány álláspontját akarják védeni, hanem a nemzetiségpolitikai érdekeket. „64 évesen nem fogok elvtelen kompromisszumokat kötni” tette hozzá. A biztos szerint benne van a pakliban, hogy a Smer ajánlatának elfogadása következtében amortizálódhat a Híd a következő négy évben. „De ezzel meg is erősödhet a párt pozíciója” mondta.
40 %-ot ver a Smer-SD a második legerősebb pártra
2012. július 16. - (Parameter.sk)
A Median szlovák kutatóintézet május vége és június vége közt végzett felmérése szerint a jelenleg kormányzó Smer-SD 48,8 %-ot szerezne a választásokon. A második legerősebb párt a KDH (Kereszténydemokrata Mozgalom) lenne, amely viszont 40 %-kal elmaradna a vezető párttól, és mindössze a szavazatok 8,7 %-át szerezné meg. A szavazók 7,5 %-a választaná az Egyszerű Embereket, míg 7-7 %-os eredményt érne el az SaS és az SDKÚ-DS. A parlamentbe 6,4 %-kal jutna be a Híd párt. Annak küszöbét megközelítené 4,1%-kal az SNS, 4 %-kal pedig az MKP. Egyetlen további párt vagy mozgalom támogatottsága sem érné el a 2 %-ot.
Kabinetje első 100 napját értékelte Robert Fico
2012. július 12. - (mti)
Politikai karrierje legnehezebb időszakának nevezte a szlovák kormány első száz napját Robert Fico csütörtökön. Az értékelés során a szlovák miniszterelnök a kormány és a törvényhozás stabilitásának megteremtését emelte ki. „Ez egy új stabil kultúra, új stabil hatalmi szerkezet, ami fontos előfeltétel a jövőre nézve” - szögezte le az egypárti kabinet és az új összetételű parlament eddigi tevékenysége kapcsán Fico, akinek pártja, a baloldali Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) szilárd többséggel, 83 képviselővel van jelen a 150 fős pozsonyi parlamentben. A kormányzat stabilitása mellett Fico a szociális párbeszéd „hatékony mechanizmusának” megteremtését is hangsúlyozta. Rámutatott: kormányának olyan formában sikerült a közkiadások konszolidációját célzó intézkedéscsomagot kidolgoznia, hogy az alig vagy egyáltalán nem terheli majd a lakosság alacsony vagy közepes jövedelemmel rendelkező rétegeit. „Az alap az erősebbeknek a gyengék iránti szolidaritása: ezek az intézkedések Szlovákia lakosságának 88 százalékát nem fogják érinteni” - szögezte le Robert Fico. Megszorító intézkedései sorában az elmúlt hónapokban a Fico-kabinet egyebek között jóváhagyta a személygépkocsik regisztrációs díjának és a társasági adónak az emelését, a kisvállalkozók által fizetendő járulékok kivetési alapjának növelését, banki különadó bevezetését, valamint a magánnyugdíj-pénztárakba fizetett nyugdíjjárulékok arányának csökkentését. A szlovák kormány száz napját a parlamenti ellenzék több pártja is értékelte. Ján Fígel, a konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) vezetője szerint a kormánypárt az elmúlt száz nap során azt bizonyította, hogy „szívesen osztja mások pénzét, és nem képes takarékoskodni”, ugyanakkor a gazdaság egészséges fejlődésének feltételeit nem tudta megteremteni. Richard Sulík, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) vezetője szerint a Fico-kormány intézkedései nyomán Szlovákiára nagyon nehéz négy év vár. Hozzátette: a megszorító intézkedések csomagja azokat bünteti majd, akik sikeresek, és ezért a sikerért hajlandóak voltak keményen dolgozni. A Most-Híd szlovák magyar párt állásfoglalása szerint az új kormány száz napja megmutatta, hogy Robert Fico nem képes teljesíteni a választások előtt tett ígéretét, amely szerint nem fogja növelni a szegények és a középréteg terheit.
Tíz százalékkal növelte termelését a zsolnai KIA az első félévben
2012. július 10. - (mti)
Tíz százalékkal növelte a KIA autógyár a vágtapolcai (Teplička nad Váhom) üzemében legyártott gépkocsik számát 2012 első félévében az előző év hasonló időszakához képest - közölte a vállalat vezetése kedden. A KIA vágtapolcai üzemének gyártósorairól 2012 első félévében 149 ezer személygépkocsi gördült le. A Kia Motors Slovakia jelezte: az első félévi rekordmennyiséggel reményeik szerint elérik azt a célt, hogy az év végéig 285 ezer gépkocsit gyártsanak le. A dél-koreai márka az év első hat hónapjában növelte az itt készülő gépkocsi motorok számát is. Az első félévében 237 ezer motort gyártott le a szlovákiai KIA, 22 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az üzem a tavaly év végén 450 ezer darabra bővítette motorgyártó kapacitását. Ezt az idén teljes egészében szeretnék kihasználni. A KIA Motors Slovakia a Kia Motors Corporation első európai üzeme, Szlovákia második legnagyobb gyártókapacitással rendelkező autógyára. A vágtapolcai gyár 2006 decemberében kezdte meg a gyártást, azóta 1,13 millió gépkocsi készült itt. A vállalat jelenleg 3900 alkalmazottat foglalkoztat.
Gyártási rekord a Kia üzemében
2012. július 15. - (bevezetem.hu)
A szlovákiai Zsolnán új gyártási rekord született. 2012 első 6 hónapjában összesen 149 000 autó készült, ez 10 %-kal több mint 2011 első félévében - 2012 első hat hónapjában összesen 149 000 Kia készült Zsolnán. Ez 10 %-kal több mint 2011 ugyanezen időszakában. A havi gyártási rekord 27 500 darab volt, ezt 2012 júniusában érte el az üzem. A Kia európai üzemében a szlovákiai Zsolnán új gyártási rekord született. 2012 első hat hónapjában összesen 149 000 autó készült, ez 10 %-kal több mint 2011 első félévében. Év elején a Kia bevezette a három műszakos termelést a gyárban, ahol áprilisban megkezdődött az új cee'd sorozatgyártása is, a már futó Sportage és Venga mellett. Az új cee'd iránti élénk keresletet kielégítendő a gyártási kapacitást 17 %-kal növelték meg a második negyedévben, s ez egyben azt is jelenti, hogy ebben az időszakban több mint 80 000 autó készült. Ezzel egy időben a motorgyártás mennyisége 22 %-kal nőtt 2011-hez képest, hat hónap alatt (237 000 motor készült). 2012 harmadik negyedévében elkezdődik az új cee'd kombi gyártása, és a jövő év elején az új háromajtós pro_cee'd is megérkezik. „Büszke vagyok dolgozóink kiváló teljesítményére, amelynek révén sikerült új termelési, gyártási rekordot felállítanunk.” - mondta Eek-Hee Lee, a Kia Motors Slovakia elnöke. „Hiszem, hogy a több mint 285 000 autó gyártásáról szóló terveinket is sikerül teljesítenünk 2012-ben.”
A hagyományőrzés és az anyanyelvi művelődés a fő célja a XV. Jászói Nyári Egyetemnek
2012. július 9. - (mti)
A hagyományőrzést és az anyanyelvi művelődést helyezi előtérbe a kedden kezdődő Jászói Nyári Egyetem Szlovákiában. A rendezvényt idén tizenötödik alkalommal rendezik meg a Szepsihez (Moldava nad Bodvou) közeli Jászó (Jasov) településen. A jászói tónak és a jászói barlangnak köszönhetően a fesztivál festői környezetben zajlik. A művelődési táborunkba minden korosztályból jönnek látogatók. A legfiatalabbakat napközis foglalkozásokkal várjuk, míg a középiskolásokat és az idősebb korosztályt az egyes előadások vonzzák. A nyári egyetem résztvevői nemcsak Szlovákiából, de hagyományosan Magyarországról és Erdélyből is érkeznek - mondta el Zborai Imre főszervező, Csemadok Kassa-környéke Területi Választmányának titkára az MTI-nek. A rendezvény idei jelmondatául Esterházy János gondolatát választották a szervezők: „Az a nemzet, amelyért fiai meg tudnak halni, soha nem hal meg: örökké él!”, ezzel is hangsúlyozva fő céljukat, ami az anyanyelvi művelődés, a nemzeti önismeret fejlesztése, a hagyományőrzés. A programot történelmi, gazdasági, csillagászati, irodalmi, építészeti témájú előadások színesítik, illetve a Magyar Művészeti Akadémia is bemutatja tevékenységét. A látogatók megtekinthetik Jankovics Marcell Az ember tragédiája című rajzfilmjét. Filmvetítéssel egybekötött előadást tart Vujity Tvrtko műsorvezető-riporter.
Lomnici Zoltán petíciós eljárást kezdeményez a szlovák állampolgársági törvény miatt
2012. július 13. - (mti)
Hamarosan petíciós eljárást kezdeményez Szlovákia ellen az Európai Bizottságnál Lomnici Zoltán a szlovák állampolgársági törvény miatt - közölte az MTI pozsonyi irodájával az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke pénteken. A petíciós eljárás alapján - amennyiben Brüsszel annak jogi érvelését jóváhagyja - kötelezettségszegési eljárás indulhatna Szlovákia ellen. „A jó szándékú nyilatkozatoknak és a különféle jókívánságoknak az ideje lejárt az anyaország részéről. Most már valamit tenni kell” - hangsúlyozta az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. Elmondta: azt követően hozta meg ezt a döntést, hogy a napokban elutasító választ kapott arra a Robert Ficohoz Tőkés László romániai EP-képviselővel közösen írt levelére, amelyben a szlovák kormányfő közbenjárását kérték annak érdekében, hogy „a saját hazájukban hontalanná vált felvidékiek” az állampolgárságuk mellett valamennyi jogosultságukat visszakapják. A kérést korábban Ivan Gašparovič szlovák államfőnek is elküldték, ám tőle is elutasító választ kaptak. Az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke a magyar állampolgárságukat nyíltan felvállaló, és emiatt szlovák állampolgárságuktól megfosztott szlovákiai magyarok helyzetéről és gondjairól a Jászói Nyári Egyetemen tartott előadásán is beszélt. Lomnici az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a beszélgetésen több, szlovák állampolgárságától megfosztott felvidéki magyar is részt vett, ők is támogatták ezt a szlovák állampolgársági törvény elleni fellépést. „Az állampolgárságától megfosztott százéves Tamás Ilonka néni is azt mondta nekem: nem magáért, hanem egy igazságtalan törvény ellen harcol” - mutatott rá a jogvédő szervezet vezetője. Az Emberi Méltóság Tanácsa által felajánlott jogi segítségnyújtásnak köszönhetően az elmúlt hónapokban több jogfosztott felvidéki magyar fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához. Lomnici elmondta: a strasbourgi eljárás várhatóan egy-két évig is eltarthat, ezért is fontos, hogy a petíciós eljárást megindítsák. Leszögezte: az állampolgárságuktól megfosztottak hétköznapjait a teljes bizonytalanság uralja, hiszen a jelenlegi szlovákiai jogállapot mellett már akkor jogsértést vagy bűncselekményt követnek el, ha egy igazoltatás vagy akár egy postai küldemény átvételekor a személyi igazolványukat mutatják fel, amelyet már le kellett volna adniuk.
Felmérés - Nem változott a demokrácia helyzete Szlovákiában
2012. július 12. - (mti)
Nem változott a demokrácia helyzete Szlovákiában 2012 második negyedévében az előző negyedévhez képest a pozsonyi Közéleti Kérdések Intézetének (IVO) csütörtökön nyilvánosságra hozott, „Barométer” című jelentése szerint. A civil szervezet által megadott értékelési skála szerint Szlovákiában a demokrácia helyzete 2012 második negyedévében az előző negyedév szintjén, vagyis a 2,8-as értéken maradt (az értékelés szerint az 1-es osztályzat a legjobb és az 5-ös a leggyengébb). Ez az érték az első negyedévhez képest stagnálást, a 2011 második félévében kimutatott 2,6-os értékhez képest viszont visszaesést jelent. Az IVO Barométer négy szegmensben vizsgálja a demokrácia elveinek betartását. A jelentés a demokratikus intézmények és a jogállamiság, valamint a törvényalkotási folyamat helyzetét, az emberi és kisebbségi jogok betartását, továbbá a sajtó függetlenségét értékeli. A jelentés szerint az elmúlt három hónap során nem volt tapasztalható jelentős változás a demokratikus intézmények és a jogállamiság, a törvényalkotási folyamat helyzetében. Ez a három szegmens a Barométerben ismét a közepesnél valamivel jobb (2,5) osztályzatot kapott. Az értékelés kapcsán Grigorij Meszezsnyikov, az IVO elnöke azt mondta: az új kormányzat hatékony módon fejti ki tevékenységét, és az egyes intézmények is a kellő működőképesség és a stabilitás jegyeit mutatják. A törvényalkotás folyamatának értékelése kapcsán hozzátette: a törvényhozás teljesítménye az elmúlt három hónap során „nem volt túl magas.” Az Európai Stabilitási Mechanizmushoz (ESM) történő szlovák csatlakozásról szóló törvény gyorsított eljárásban való jóváhagyása is kritikát érdemel - mondta. A jogállamiság helyzeténél rosszabb, közepes (3,0) értékelést kapott a szlovákiai sajtó függetlensége, valamint az emberi és a kisebbségi jogok betartásának helyzete is. Igaz, ennek a szegmensnek az értékei a jelentés szerint nem mutattak változást az utóbbi negyedévben. A jelentés a kisebbségek jogainak betartása kapcsán megállapítja: a vizsgált időszakban a negatív trendek voltak túlsúlyban. Ebben a szegmensben a civil szervezet pozitívumként értékeli a kisebbségügyi kormánybiztos posztjának létrehozását, ugyanakkor rámutat: az emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes posztjának megszüntetése negatív fejlemény volt.
Aláírta a szlovák államfő az európai mentőalapról szóló törvényt
2012. július 9. - (mti)
Ivan Gašparovič szlovák államfő aláírta az Európai Stabilitási Mechanizmusról (ESM) szóló jogszabályt, amellyel Szlovákia csatlakozott az európai mentőalapot ratifikáló országokhoz - közölte honlapján az államfő sajtóosztálya hétfőn. A pozsonyi parlament már június végén ratifikálta az egyezményt, a csatlakozásról szóló jogszabály hatályba lépéshez azonban még az államfő aláírására is szükség volt. Az eurós mentőövhöz való csatlakozást a szlovák törvényhozás, többnapos parázs vitát követően az ellenzék részleges támogatásával hagyta jóvá. Szlovákia az összesen 700 milliárd eurót kitevő Európai Stabilitási Mechanizmusban közel 660 millió euró készpénzbetéttel valamint csaknem 5,8 milliárd euró értékű garanciavállalással vállal részt. Az ESM-be való első - csaknem 132 millió eurós - készpénzbefizetést Szlovákia a törvény hatályba lépését követő 15 napon belül teljesíti. Egy következő - ugyanilyen nagyságú - részletet befizetésére még az idén októberben sor kerül, a fennmaradó csaknem négyszáz millió eurót pedig három részletben, 2013 és 2014 folyamán fizeti be az ESM közös kasszájába az ország.
Háborús bűnös lehet egy budapesti nyugdíjas
Az utolsó
Hatmillióért árulták el Csatáryt
Hiteles magyarságkép a szomszédos országokban
2012. július 15. - (Cservenka Judit - Vasárnapi újság)
A Kanadában élő Magyaródy Szabolcs legújabb történelmi zsebkönyve a szomszédos országok nyelvén is megjelent. Segít-e közelebb hozni egymáshoz az amúgy egymásra utalt nemzeteket egy ilyen kezdeményezés? Erről is kérdeztük a szerzőt. Kanadában élő Magyaródy Szabolcs nevéhez számos, a magyarságkép külföldi alakítását hasznosan szolgáló könyv kiadása fűződik. Jelentőségében azonban kiemelkedik az a történelmi zsebkönyv sorozat, amelyet a szomszédos országok nyelvén is megjelentetett, hogy végre a valóságos közös történelmet ismerjék meg a szerb, román, ukrán, szlovák történelemoktatáson nevelkedett nemzedékek. Nemrég újabb könyvét mutatták be a budai Várban, a Magyarság Házában. Címe: „Hungary and the Hungarians”. Magyaródy Szabolccsal Cservenka Judit beszélgetett. Hallagassa meg:
http://www.mr1-kossuth.hu/mrplayer.php?d=0062e81b_5252781.mp3
Tárki: „Túlbecsülik egyes magyarországi csoportok arányát”
2012. július 10. - (mti)
Egy felmérés szerint a lakosság túlbecsüli a magyarországi cigány, zsidó, kínai, arab és afrikai emberek, valamint a Magyarországon élő határon túli magyarok arányát. A Tárki által 2011 áprilisa és júniusa között végzett kérdőíves országos, reprezentatív kutatásból kiderül, hogy egy átlagos felnőtt szerint Magyarország lakosságának körülbelül hetede-ötöde roma, 10-12 százaléka zsidó, illetve ugyanennyi határon túli magyar, 6 százaléka kínai, 2-2 százaléka arab, illetve afrikai - olvasható az MTI-hez eljuttatott tájékoztatóban. A Tárki honlapjára most került föl a tavalyi felmérés összegzése. A válaszadók - mint a kutatók írták - mindegyik csoportot jelentős mértékben túlbecsülik; a különböző tudományos becslések szerint összesen körülbelül 15 százalék az említettek tényleges aránya. Mint ismertették, a válaszadóknak maguktól kellett megbecsülniük, hogy vajon a 10 milliós lakosság hány százalékát alkotják a fenti csoportok tagjai. Ennek következtében extrém magas arányokat vélelmező válaszok is születtek. Ha a kérdésre adott első, őszinte és nyers válaszokat vennék alapul a lakosság társadalomképének megrajzolásához, akkor azt a megállapítást tehetnék: az emberek tulajdonképpen kisebbségben látják a „vizsgált csoporttagsággal nem rendelkezőket” Magyarország lakosságán belül - írták. Rámutattak, az első felindulásból született, és extrém módon magas arányokat mutató válaszok azonban kevésbé a válaszadó tényleges észlelésén alapulnak, inkább a válaszadó azon véleményét fejezik ki, hogy az adott csoportba tartozókból szerinte „túl sok” van az országban. A kutatásnál nem vették figyelembe a nagyon valószerűtlen értékeket, így ezek a szélsőséges vélemények nem torzítják a vélemények átlagát. Azonban még ezzel a módosítással is arra jutottak, hogy a válaszadók összességében úgy érzékelik: a „többségi társadalom tagjai” valójában alig-alig vannak többségben Magyarországon - olvasható. A felmérés szerint a kérdezettek között sorrendben leginkább a cigány, a zsidó és a határon túli magyarok magyarországi arányának becslésében mutatkozik nagyobb fokú szóródás. Az említett három csoport esetében jelentősebb mértékű azoknak a válaszadóknak a hányada, akik szerint a 10 százalékot is meghaladják ezen csoportok Magyarországon belüli arányai. A kínaiak, az arabok és az afrikaiak részesedésének megbecslésében már nagyobb egyetértés látható a lakosságon belül: 10-ből 7 megkérdezett véli úgy, hogy ez utóbbi három csoport tagjai a magyarországi népesség legfeljebb 10 százalékát teszik ki. A Tárki mérése szerint az egyes pártok szimpatizánsai között egyedül a határon túli magyarok arányának megbecslésében található különbség: a Jobbik-szavazók valamivel alacsonyabbra becsülik ennek a csoportnak az arányát a többi párt szavazóihoz képest. A Tárki szerint a kérdezettek társadalmi-gazdasági helyzetétől függ leginkább, hogy magasabbra vagy alacsonyabbra becsüli valaki az egyes csoportok lakosságon belüli arányát. A magasabb iskolai végzettségűek és a jobb anyagi helyzetűek, ha kevéssel is, de jellemzően szignifikánsan alacsonyabb százalékot tippeltek az említett csoportok arányára, mint a kevésbé iskolázott, kevésbé jó anyagi helyzetű válaszadók - olvasható a tájékoztatóban. A Tárki kérdőíves kutatásában háromezer felnőtt vett részt.
Kisebbségben érzi magát az átlagmagyar
2012. július 10. - (Index)
Kétmillió cigány, egymillió zsidó és határon túli, valamint félmillió kínai él az országban egy átlagmagyar szerint. A Tárki elemzése alapján a többség kisebbségben érzi magát. Kétmillió cigány és egymillió zsidó él Magyarországon a magyarok szerint, derült ki a Tárki egy tavalyi, de csak most publikált kutatásának eredményeiből. Az intézet háromezer fős mintán végzett kutatása alapján egy átlagos magyar felnőtt szerint a lakosság hetede-ötöde roma, 10-12 százaléka zsidó, 9-10 százaléka határon túli magyar, 5,5-6 százaléka kínai, 2,4 százaléka arab, 2,2 százaléka afrikai. Az adatok alapján a megkérdezettek összességében 1,4-2,1 milliósra becslik a cigányság, 900 ezer-1,2 milliósra a zsidóság népességszámát, és úgy vélik, félmillió kínai él az országban. A Tárki oldalán ismertetett felmérés alapján a magyarországi születésű magyar lakosságban az a kép alakult ki, hogy legfeljebb szűk többségben, a felső becslések alapján pedig kisebbségben van az országban. A magyarok aránya becslésük szerint a határon túliakkal együtt is legfeljebb a lakosság kétharmada. A kutatás alapján a megkérdezettek negyede szerint a cigányság részaránya meghaladja a 25 százalékot. A válaszadók 8,3 százaléka szerint a zsidók aránya is a 26-50 százalék közötti sávban mozog. A megkérdezettek 6,3 százaléka szerint 10 százaléknál nagyobb a kínaiak aránya, vagyis egymilliónál is több él az országban. Az eredményeket elemző Gregor Anikó szerint azok, akik extrém magas arányokat becsültek, nem tényleges észlelésüket, hanem azon véleményüket fejezték ki, hogy az adott csoportba tartozókból „túl sok” van az országban. Ezeket a becsléseket a kutatás során korrigálni igyekeztek, de az eredmények alapján a magyarok többsége kisebbségben érzi magát. Ennek ellenére a kutatásban nem fedeztek fel összefüggést a becslések és a pártpreferencia között - egyedül a határon túliakra vonatkozó becslésnél állapítható meg, hogy a Jobbik szimpatizánsai valamivel alacsonyabbra becsülték arányukat, mint a többi párt szavazói. Összefüggés van viszont a becslés és aközött, hogy valakinek van-e az adott népcsoporthoz tartozó ismerőse. Akinek van, jellemzően magasabb értéket becsült. Az iskolázottság alapján is különbség volt a becslésekben, a magasabb iskolázottságuak szignifikánsan alacsonyabb százalékot tippeltek. Népszámlálási adatok csak a cigányságról és csak 2001-ből állnak rendelkezésre, eszerint az országban összesen 190 ezren vallották magukat cigánynak. A szociológusi becslések 400 ezer és 800 ezer között szóródnak. A 2001-es népszámláláson az izraelita vallásra kérdeztek rá, 12 871-en vallották magukat izraelitának. A magyarországi zsidóság lélekszáma Közép-Európában a legmagasabb, de még így is 50-100 ezer lehet a tényleges lélekszám. A KSH-nak kínaiakról csak állampolgárság szerint van adata, eszerint 12 069 kínai állampolgár él az országban. Afrikai állampolgárból 3066. Az arab országokból érkezőkre nincs külön bontás, ők a kínaiakon kívüli 15 104 ázsiai és a 3066 afrikai állampolgár között vannak nyilván tartva. Menekültként 254 arab és tíz kínai érkezett az országba 2011-ben. A határon túli magyarokról nem találtunk adatot. A magyar etnikumúak aránya a 2001-es népszámlálás adatai szerint a valóságban 92,3 százalék.
„Justice for Hungary”
81 éve szállt fel a legendás repülőgép, hogy az égre írja a magyar reményt
Jobbik: „Elfogadhatatlan a cigány származásúak pozitív diszkriminációja”
2012. július 13. - (mti)
A Jobbik elfogadhatatlannak tartja, hogy valaki azért kapjon plusz szociális juttatásokat, mert cigány származású, az ellenzéki párt szerint pozitív diszkriminációt csak a kultúra területén lenne szabad alkalmazni. Sneider Tamás, az Országgyűlés szociális bizottságának jobbikos elnöke fogalmazott így pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Azt mondta, az elmúlt 22 évben kormányzó valamennyi pártról el lehet mondani, hogy rasszista, mert „faji alapon” tettek különbséget ember és ember között a szociális támogatások területén. „Ahogy nem kívánjuk azt, hogy a környező országokban a magyarság esetében plusz szociális jogokat kapjanak a magyar nemzetiséghez tartozók, ugyanúgy nem tudjuk elfogadni azt sem, ha Magyarországon azért mert valaki cigány származású plusz támogatásokat kap, ugyanakkor, ha valaki magyar származású és ugyanolyan élethelyzetben található, mint egy cigány személy, akkor kizárásra kerül ezekből a támogatásokból” - fogalmazott a jobbikos képviselő, aki megjegyezte: a pozitív diszkriminációt kizárólag a kulturális értékek megőrzése érdekében tudják elfogadni. Az ellenzéki párt alelnöke kiemelte: a kormány nemzeti társadalmi felzárkózási stratégiájában is „számos rasszista megnyilvánulás” található. Példaként említette erre azt a programot, amelyben 150 ezer roma vehet részt egészségügyi szűrővizsgálaton. „Nyilvánvalóan akkor ez viszont magyar emberre nem vonatkozik” - mondta Sneider Tamás, aki azt kérdezte, vajon az orvosok minek alapján döntik majd el, „ki a cigány, ki a magyar?”. A parlament szociális bizottságának elnöke emellett arra kérte a Fideszt, vonja vissza azt a programot, amelyben roma nőket kívánnak szociális munkássá képezni. Sneider Tamás azt kifogásolta, hogy míg általánosságban egy középfokú szakképesítéshez érettségi vizsgára és legalább még két év tanulásra van szükség, addig az említett program alapján elég mindössze nyolc általános iskolát és egy egyéves gyorstalpalót elvégezni. Hozzátette: a kormány ne csodálkozzon, hogy feszültséget kelt azokban, akik a megfelelő szakképzettség ellenére sem kapnak munkát.
Jobbik: „Vonják vissza a Lungo Dromnak székházat biztosító javaslatot”
2012. július 4. - (mti)
A Jobbik azt követeli a kormánytól, hogy vonja vissza azt a jövő évi költségvetéshez benyújtott bizottsági módosító javaslatot, amely térítésmentesen engedne át egy fővárosi VIII. kerületi ingatlant a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetségnek. Zagyva György Gyula, a párt országgyűlési képviselője, frakciótárásával, Gaudi-Nagy Tamással közösen tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, minden jel arra mutat, hogy Lukács Tamás, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának KDNP-s elnöke „el akarta sunnyogni” ezt a lépést, amely egy, többségében az egyházaknak ingatlanokat biztosító módosító javaslatban kapott helyet. A jobbikos politikus elmondta: az előterjesztésre nézve először azt tartotta veszélyesnek, hogy a Hit Gyülekezete is állami ingatlant kap. „És hoppá, mit találunk ezek közé besunnyasztva, az ingatlanok közé elrejtve a Lungo Drom, mint cigányszervezet kap egy ingatlant az államtól ingyen” - fogalmazott Zagyva György Gyula. Hozzátette, az emberi jogi bizottság legutóbbi ülésén a módosító javaslatról kérdezték Berényi László fideszes országgyűlési képviselőt, a Lungo Drom egyik vezetőjét is, aki sem az ingatlan értékéről, sem annak hasznosítási módjáról nem adott tájékoztatást nekik. Gaudi-Nagy Tamás „cigányszékházbotránynak” nevezte a történteket, valamint diszkriminációnak minősítette a bizottsági módosító javaslatot, amely szerinte a többi roma és nemzetiségi szervezetet sújtja. A jobbikos képviselő szerint jogosan kérhetne székházat az államtól például a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom is, amely „magyar ügyben dolgozik”. Felvetette továbbá, hogy a „kimúlt” rendszerváltó pártok üresen álló ingatlanjait is érdemes lenne újrahasznosítani. Ismertetése szerint a VIII. kerületi Bezerédi utca 17. szám alatti ingatlan a magyar állam tulajdonát képezi, ezért az állami vagyonra vonatkozó szigorú szabályok illetik, hasznosításáról pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő dönthet, azonban ingyenesen nem adhatja tovább azt. Gaudi-Nagy Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen ingatlanátruházást nem lehet végrehajtani a költségvetési törvényen keresztül, vagyis a kormányoldal nem csak az állami vagyonnal kapcsolatos szabályokat, hanem a házszabályt is megsérti. Kifogásolta továbbá, hogy ezt a „közel 300 millió forint értékű” átcsoportosítást sem a Költségvetési Tanács, sem a képviselők nem véleményezhették a 2013-as büdzsé általános vitájában. A jobbikos képviselők által kifogásolt bizottsági módosító javaslat egy korábban óvodaként működő ingatlant biztosítana a Fidesszel szövetséges Lungo Dromnak. A bizottsági indoklás azzal támasztja alá az ingatlanátadást, hogy az a legnagyobb létszámú és támogatottságú cigány érdek-képviseleti szervezet közösségi céljainak megvalósítását segíti.
Továbbra is fennáll a révkomáromi Selye János Egyetem leminősítésének veszélye
2012. július 13. - (mti)
Változatlanul fennáll a révkomáromi Selye János Egyetem főiskolává történő lefokozásának veszélye - ez derült ki Dušan Čaplovič szlovák oktatásügyi miniszter és A. Nagy László kisebbségügyi kormánybiztos pénteken Pozsonyban tartott egyeztetéséből. A Híd-Most szlovák-magyar vegyespárt reagálásában közölte, hogy újabb egyeztetést tartana a miniszterrel, míg a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja aláírásgyűjtést fontolgat az egyetem státusának megőrzése érdekében. Az egyetlen szlovákiai magyar egyetemet - két másik szlovák oktatási intézménnyel együtt - az akkreditációs bizottság jelentése alapján jelölte leminősítésre a szlovák szaktárca. A leminősítést egy jelenleg tárcaközi egyeztetésen lévő törvényjavaslattal valósítanák meg. Čaplovič és A. Nagy erről a javaslatról folytatott pénteki egyeztetése nem hozott előrelépést. „Megértem a minisztérium és az akkreditációs bizottság érveit, ennek ellenére igyekeztem befolyásolni az ügyben zajló döntési folyamatot” - jelentette ki A. Nagy László az egyeztetést követő közös sajtótájékoztatón. „A kisebbség egy része méltányolja majd a (leminősítést indokoló) tárgyilagos érveket, más részük viszont azt a status quo megsértésének fogja tekinteni” - hangsúlyozta A. Nagy. Rámutatott: a vonatkozó törvény előírásai „kérlelhetetlenek”, ám a folyamat leállításának vagy módosításának lehetősége a kormány és a parlament kezében van. Hozzátette: az ügyben „jóindulatú hozzáállást és nagylelkűséget” vár a kormánytól és a törvényhozástól. Čaplovič a tervezett leminősítés kapcsán azt hangoztatta: ő kénytelen az adott törvények értelmében cselekedni, hiszen, mint mondta, „ezeknek az oktatási intézményeknek egy év állt a rendelkezésükre arra, hogy felébredjenek és változtassanak az akkreditációs bizottság által jelzett problémákon”. Hozzátette: az érintett intézményeknek 2014-ben - az akkreditációs folyamat során - ismét lehetőségük nyílik majd arra, hogy visszakerüljenek az egyetemek közé. A Selye János Egyetem vezetése június végén kétéves türelmi időt kért a szaktárcától. Kérésüket Tóth János, az egyetem rektora azzal indokolta, hogy míg az akkreditáció során az intézmények tudományossági szintjét rendszerint hatéves időszak alapján állapítják meg, a Selye János Egyetem az értékelés idején még csak alig több mint négyéves múltra tekintett vissza. Ozsvald Erzsébet, a Híd-Most párt oktatásügyi szakértője a pénteki megbeszélés eredményével kapcsolatban az MTI-nek elmondta: a párt új időpontot egyeztet az oktatási miniszterrel. Reményei szerint ezen a találkozón sikerül megegyezni abban, hogy az egyetem vezetése által kért kétéves türelmi időszakot megkapja az intézmény. Hozzátette: ezt követően már csak az egyetem vezetésén múlik, hogy megteremti-e az akkreditációs bizottság által megkövetelt feltételeket. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) közleményében csalódottságának adott hangot a szlovák oktatási miniszter és a kisebbségügyi kormánybiztos eredménytelen pénteki találkozója miatt. Az MKP hangsúlyozta, hogy az oktatási miniszter semmibe veszi a szlovákiai magyar nemzeti közösség óhaját az egyetem jelenlegi státusának megőrzésére. „Az MKP egyértelműen azon a véleményen van, hogy a komáromi egyetemnek meg kell őriznie egyetemi mivoltát, s ennek érdekében a párt aláírásgyűjtés kezdeményezését veszi fontolóra” - tette hozzá a párt.
Kevesebb magyar egyetemista lesz
Szlovák-magyar vegyes bizottsági ülés a pozsonyi külügyminisztériumban
2012. július 10. - (felvidek.ma)
A szlovák külügyminisztériumban ülésezett az európai ügyek és az euroatlanti bővítés kérdésében illetékes szlovák-magyar vegyes bizottság. A tanácskozást Peter Javorčík szlovák és Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárok vezették. Az ülésen a kétoldalú fejlesztési projektekről, Szlovákia közelgő EU elnökségéről, valamint a kettős állampolgárság kérdésköréről is tárgyaltak. Ez volt az első vegyesbizottsági ülés Robert Fico második kormányának hivatalba lépése óta. Németh Zsolt a sajtótájékoztatón „nagyon jó hangulatúnak” nevezte a tanácskozást. Megegyezés született arról, hogy a kétoldalú vegyes bizottságok működése a jövőben új lendületet kap. Német szerint nem véletlen, hogy a külügyminisztérium alá tartozó vegyes bizottsági ülés volt az első, mivel ez koordinálja majd a többi bizottság hatáskörébe tartozó feladatokat. Ezért olyan témák is terítékre kerültek, melyek nem tartoznak közvetlenül az európai ügyek és az euroatlanti bővítés kérdésében illetékes szlovák-magyar vegyes bizottsághoz. Ilyen volt a komáromi például a Selye János Egyetem ügye is, melyet a szlovák oktatásügyi tárca tervezete szerint a főiskolává való leminősítése fenyeget. Peter Javorčík elmondta, miután 2016 júliusától Szlovákia tölti be az EU elnöki tisztségét, örömmel vették, hogy a magyar fél megosztja majd velük azon tapasztalatait, melyet a magyar elnökség idején szereztek.
Németh Zsolt: Új lendületet kap a magyar-szlovák vegyes bizottságok munkája
2012. július 10. - (mti)
Kétoldalú fejlesztési projektekről, Szlovákia közelgő EU-elnökségéről, valamint a kettős állampolgárság kérdésköréről tárgyaltak az európai ügyekért és az euroatlanti integrációért felelős magyar-szlovák vegyes bizottság tagjai kedden Pozsonyban. A magyar küldöttséget vezető Németh Zsolt külügyi államtitkár a találkozót követő sajtóértekezleten „nagyon jó hangulatúnak” nevezte a vegyes bizottság ülését. Elmondta: megegyeztek, a kétoldalú vegyes bizottságok működése a jövőben új lendületet kap. Németh Zsolt rámutatott: nem véletlen, hogy a vegyes bizottság ülése volt az első ilyen találkozó a Robert Fico vezette szlovák kabinet megalakulása óta, mivel ez koordinálja majd a többi vegyes bizottság hatáskörébe tartozó feladatokat. Hozzátette: a bizottság egyik első feladataként összefoglalják „a kényes kérdéseket” is, és ennek alapján ütemezik a teendőket. Németh Zsolt és Peter Javorčík, a szlovák külügyi tárca államtitkára ennek kapcsán bejelentette: kijelölték azokat a vegyes bizottsági tagokat, akik a jövőben a kettős állampolgársággal kapcsolatos egyeztetésért lesznek felelősek. Ezzel a feladattal magyar részről Pákozdi Csabát a nemzetközi jogi osztály vezetőjét, szlovák részről pedig Barbara Illkovát a szlovák tárca jogi osztályának vezérigazgatóját bízták meg. Javorčík ennek kapcsán rámutatott: a kérdéskört rendező államközi szerződés javaslatának kidolgozási folyamata már hamarosan beindul. A szlovák-magyar vegyes bizottság tervei között a határ menti infrastruktúra fejlesztésének intenzívebbé tétele is szerepel. Németh Zsolt ezzel összefüggésben az MTI kérdésére válaszolva leszögezte: prioritásként fogják kezelni a Komáromot a szlovákiai Révkomárommal összekötő új híd tervének realizálását. Németh Zsolt kitért a révkomáromi Selye János egyetemnek a szlovák oktatásügyi minisztérium által tervezett leminősítésére is. Elmondta: reményei szerint talán sikerül elkerülni, hogy az egyetlen szlovákiai magyar egyetemet főiskolává minősítsék le. A találkozón szó esett még Szlovákia közelgő EU-elnökségéről. Peter Javorčík ezzel összefüggésben kiemelte: Pozsony nagyon kedvezően fogadta, hogy Budapest felajánlotta, megosztja a saját EU-elnöksége kapcsán szerzett tapasztalatait.
Nyolc hónap után startol az IMF-egyeztetés
Varga: Elővigyázatossági hitelt akar Magyarország
Viktor versus Gábor
Orbán füle
Nemzeti konzultáció: Orbán is érzi a kudarcot
Közgép /Kövér/ László
„Nem ülök csőszkunyhóban!”
Kövér: Az embereknek köszönhető, hogy nem sikerült a pancserpuccs
http://mandiner.hu/cikk/20120715_ime_obersovszky_peter_beszelgetese_kover_laszloval
Meddig melegít még az öltözőben Bajnai, hogy Orbán „helyére” lépjen?
Betelepedő idegenek Budapesten
Pécsett is több finn letelepedett már
Átvette kinevezését Hölvényi György új egyházügyi államtitkár
2012. július 10. - (mti)
Átvette kinevezését az új egyházügyi államtitkár, Hölvényi György - tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kedden az MTI-t. Balog Zoltán miniszter az Emmi egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkársága vezetésére kérte fel Hölvényi Györgyöt, aki kedden vette át kinevezését Áder János köztársasági elnöktől a Sándor-palotában. Hölvényi György Szászfalvi Lászlót váltja a poszton, aki az Emmi támogatáskezelő szervének kialakításáért, valamint egyes források ágazatközi koordinációjáért felelős miniszteri biztosaként segíti a tárca munkáját a jövőben - olvasható a közleményben. Hölvényi György 1962-ben született, nős, három gyermek édesapja. Tanári végzettséggel rendelkezik és szakközgazdász tanulmányokat folytatott, 2000 és 2004 között a Barankovics Akadémia Alapítvány elnöke volt, a KDNP és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió alapító tagja. Dolgozott a Schuman Alapítványnál főtitkárhelyettesként, illetve az Európai Parlament néppárti képviselőcsoportjánál.
Hölvényi György: „Legfontosabb feladat az együttműködés és a cselekvő szolidaritás a közösségekért”
2012. július 11. - (mti)
Az elkövetkező két év legfontosabb feladata az együttműködés és a cselekvő szolidaritás a közösségekért - mondta Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára az MTI-nek adott interjúban szerdán. A kereszténydemokrata politikus - aki kedden vette át kinevezését - úgy fogalmazott: „az emberi közösségek államtitkárságát” vezeti, amely meglévő kapcsolatrendszerrel rendelkezik, de a párbeszéd elmélyítése terén még előbbre kell lépni. Kiemelte, hogy az államtitkárság számára az újonnan létrejött minisztériumhoz való tartozás jó lehetőség, hiszen céljuk a legnagyobb emberi közösségekkel, az egyházakkal, a civil és nemzetiségi közösségekkel való együttműködés. Hölvényi György hangsúlyozta: a társadalom számára világossá kell tenni, hogy többek között az állam és az egyházak, a civil szervezetek és a nemzetiségek együttműködésén múlik az ország jövője. Mint mondta, a jelenlegi kormány anyagi téren még a válság idején is bizonyította komoly elkötelezettségét mindhárom terület iránt. „Azonban ez nem pusztán finanszírozási kérdés, az aktív partnerség terén tevékeny kívánok lenni” - tette hozzá. Az államtitkár rámutatott: az egyházakról mint stratégiai partnerekről szóló állami döntéseket a felekezetekkel egyeztetve kell előkészíteni. A célok elérése azonban „anyagiak hozzárendelése nélkül csak vágyálom”, a finanszírozás mikéntjét, többek között a megváltozott adózási szabályok és a köznevelési rendszer átalakulása miatt, a jövőben rendszerszerűen is át kell tekinteni - fogalmazott. Szavai szerint az egyházaknak nélkülözhetetlen szerepük van a társadalom életében, a velük való kapcsolattartást pedig természetesen az önállóságuk teljes tiszteletben tartásával képzeli el a kormányzat. Felhívta a figyelmet arra: az egyházaknak és vallási közösségeknek meg kell találniuk a helyüket a XXI. század magyar társadalmában, ugyanakkor „az elmúlt húsz év arra is rávilágított, hogy korszakhatárhoz értünk, a fogyasztói társadalom önmagában nem tud megoldani alapvető kérdéseket”. A gazdasági válság a nehézségek mellett pedig esélyt is ad az összefogásra, a cselekvő szolidaritáson keresztüli kifejezésére - jegyezte meg. Hölvényi György szólt arról, hogy az egyházakat megillető állami támogatások a felekezetek által vállalt feladatok ellátását finanszírozzák. Az államtitkár fontosnak tartja az egyházak európai uniós forrásokhoz való jutásának elősegítését, erre azonban - mint mondta - az érdekelt feleknek szakmailag fel kell készülniük. Ugyancsak lényegesnek nevezte a határon túli magyar egyházakkal való kapcsolatok további erősítését. Megemlítette, hogy a kötelező hit- és erkölcstan, illetve etika oktatásának 2013 szeptemberi bevezetéséhez hosszas egyeztetés szükséges az egyházak és az állam között, hiszen ezt a jelentős lépést csakis a ténylegesen rendelkezésre álló lehetőségek közös számbavételével lehet megvalósítani. Mint mondta, az etika oktatás célja a saját identitás megtalálása, illetve erősítése, „nem pedig egy langyos masszában való feloldódás”. Kitért arra, hogy megújult formában, konkrét egyeztetési rend alapján folytatják majd a párbeszédet minden szakterületen az egyházakkal, s ezek a tanácskozások folyamatosak lesznek. Hangsúlyozta azt is, hogy „Magyarországon a legteljesebb mértékben vallásszabadság van”, akik ezt kétségbe vonják, azok - meglátása szerint - nem értették meg az új egyházügyi törvény célját. Elismerte ugyanakkor, hogy a jogszabály új helyzet elé állított bizonyos vallási közösségeket, de ez nem akadályozza őket a szabad vallásgyakorlásukban, mert a kormány azt a problémát akarta ezzel a lépéssel orvosolni, hogy csak a valóban hitéleti tevékenységet végző közösségek kapjanak egyházi státuszt. Hozzátette: nem csak a jelenleg bejegyzett 32 egyházzal keresi a jövőben a kapcsolatot, hanem a vallási egyesületekkel is, és mindegyiküktől várja a közös munkára vonatkozó javaslatokat. Hölvényi György utalt arra, egy olyan államtitkárságot vett át, amely az elmúlt két évben nagy munkát végzett, egyebek mellett az egyházügyi és a civil törvény megalkotásában vett részt. Beszélt arról is, hogy államtitkári munkáját a legutóbbi csaknem tíz évben az Európai Unióban szerzett tapasztalatai segítik, ahol egyebek mellett az Európai Parlamentben, a néppárti frakció vallások közötti párbeszéd programjának vezetőjeként a felekezetek egymással való kapcsolatával foglalkozott. Megjegyezte: ezeknek az éveknek fontos tapasztalatai közé tartozik, hogy Európa is kezd újra ráébredni arra, az „egyházakra a társadalomnak mindenképpen szüksége van”. Az itt szerzett tudás alapján sokféle európai jó példát lehet Magyarországon megfontolni, miközben vannak más országok által hasznosítható eredményeink, tapasztalataink. Ez a kölcsönösség jelenti az igazi XXI. századi európaiságot - fűzte hozzá.
Mennyi a magyar?
Veszélyeztetett nemzetek
2012. július 10. - (felvidek.ma)
Az ENSZ statisztikusai szerint a jelenlegi demográfiai trendek fennmaradása esetén 2300-ban csak 175 ezer szlovák, 271 ezer magyar és mindössze 62 ezer cseh él majd a földön. Július 11-én van a népesedési világnap. Még rosszabbul állnak majd a bolgárok, ők 2300-ban már csak 19 ezren lesznek. A jelenlegi trendek azonban változhatnak, amennyiben az érintett nemzetek anyaországai gazdaságilag erősek lesznek, és ha az anyaországnak pozitív lesz a nemzetközi megítélése. Erre Svédország már jelenleg is jó példát mutat, a svéd lakosság száma most is növekszik. Az ENSZ statisztikusainak előrejelzése szerint a nemzetek lélekszámának zsugorodása nem csak európai probléma. Az USA-ban fordítottjára változhat a fehérek és az afroamerikaik aránya - írja az aktualne.sk. ENSZ Fejlesztési Programját 1989-ben írták alá. A program vezetői már akkor javasolták, hogy július 11. legyen A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK NAPJA. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a népességnövekedés méreteire és az ezzel járó problémákra. 2001-ben a világ népessége több mint 6 milliárd volt és évente 77 millióval nő. Az ENSZ becslései szerint 2050-re nagyjából 8-10 milliárdan élünk a Földön. Ezzel szemben azonban a Kárpát-medencében a nemzetek népességfogyásról beszélünk.
Kik a szlovákiai magyarok, és miért fogynak?
Kik szívják meg?!
2012. július 9. - (Barak László / Új Szó)
Kinyitod a Facebookot, egy igencsak frekventált magyarországi újnáci portál videóját ajánlja valaki már megint. Nem lököd rögtön spambe, mint majdnem mindig. Belemész. Elvégre itt-ott nem árt átnézni újnáciékhoz is. Az amatőr mobilfelvétel üzenete annyi, hogy milyen az, ha úgymond a „cigók” szívják meg! Hát igen, nincsen benne semmi, de az legalább érthető… Így működik az újnáci agymosoda. De lássuk a sztorit: Utcai jelenet, talán valami kisebb közúti baleset utójátéka zajlik. Két tizenéves cigánykölyök szájal egy autó utasával, aki közben sértetlenül beül a kocsiba, az egyik kölyök meg a távolodó jármű után hajít valamit. Brahiból mintegy… Ekkor a háttérből egy cirka kétméretes „Valaki” (gádzsó!) közeledik a nyamvadt delikvensekhez. Kimérten, lassú, de igencsak biztos léptekkel - tutira nem csinálja jobban Steven Segal sem. Hogy aztán amint célba ér, nyomasson prológként valami szitokfélét, oszt vérprofin egy-egy jól elhelyezett bazi sallerrel lecsapja mindkét „cigót”. A taxiórát szokták így régi filmekben… „És most elhúztok innét, azanyátok” - veti oda még rutinosan az intézkedő gádzsó, és ugyanolyan méltósággal halad kifelé a jelenetből, ahogyan beleérkezett. A kölykök meg fektükben kb. úgy néznek utána, mint Kokó Chaconra annó… Tényleg megszívták! Kávéházi törzsasztal DélSzlovákiában. Ugratják egymást meg a pincérnőt a haverok, az utca szexis fölhozatalát, jobb híján az idegen kuncsaftokat fixírozza, közben a hét híreit kommentálja az úri társaság… Szóval, tulajdonképpen szokványos „szlovmagy” középosztálybeli fíling… „Mit szóltok, vazze, az ógyallai zsaruhoz? Szerintem egyedül az vele a gond, hogy csak három cigányt lyukasztott ki… Tele lehetett már a töke a büdös parazitákkal…” - így huncutul, bizonytalan (bizonytalanul huncut?) vigyorral egy köztudomásúlag tisztességben megőszült ötvenes férfiú. „Aha, tele lehetett a töke neki...” sunnyog, settenkedik hosszú másodpercekig, majd tör föl majdnem kórusban a replika, mint Karinthy osztályának röhögése … Majdnem más: Arról „értekezik” telefonon a magyar közrádióban (Kossuth MR1 - A szavak ereje!) - már ha értekező partnernek minősíthető egy ájtatos zárdafőnökasszonyt idéző stílben alákérdező műsorvezető -, nos, arról értekezik ő, meg a magyar közrádió mostanában ügyeletes szlovákiai magyar politológusa, hogy minő borzasztó is az, ami Szlovákiáról legújabban kiderült. Mármint, hogy civilek reprezentatív felmérése szerint Szlovákia lakosságának döntő többsége ugyan elutasítja a szélsőséges pártokat, többségük viszont szimpatizál bizonyos általuk képviselt extrém nézetekkel. Főként, ami a kisebbségekkel szemben táplált előítéleteket, ellenszenvet illeti… „Hát igen, az utcán is rászólnak a szlovákiai magyarokra, hogy ne beszéljenek az anyanyelvükön” hangzik a politológus enyhén bizonytalan (nagyon is magabiztos?) válasza a vonatkozó kérdésre. Hogy aztán a politológus által markáns kontúrokkal felskiccelt szlovákiai magyar szenvedéstörténet konklúziójaként elhangozzék: „A szlovákiai magyaroknak össze kell fogniuk Magyarországgal! Mert egyedül gyengék vagyunk...!” Mindebből pedig csak az jöhet le az óvatlan hallgatónak ugye, hogy többség általi lekezeltségük okán tulajdonképpen meg van pecsételve a szlovákiai magyarok sorsa, puszta létük is. Vagyis nekik annyi, végük van... Itt a vége ennek az írásnak is. El lehet futni véle, vagy/és falra is lehet mászni tőle. Bárhogy esik, szereplői valós személyek. Szlovákia és Magyarország állampolgárai ők. A politológus egyetemi oktató, egy Magyarország által kiemelten dotált szlovákiai magyar tudományos intézet elnöke, kisebbségi jogvédelemben érdekelt legális szervezetek befolyásos tanácsnoka, amatőr pártideológus, a pozsonyi Nemzeti Emlékezet Hivatala igazgatótanácsának államilag fizetett tagja.
Ki a magyar?
2012. július 7. - (Lampl Zsuzsanna / Új Szó)
A kutató persze nem tudhatja előre, hogy egy adott településen ki a magyar, mint ahogyan sokszor az ott élők sem tudják Kutató vagyok, ezért gyakorlati szempontból közelítem meg azt a kérdést, hogy ki a magyar. A szociológiai kutatás általában terepmunka, ahol nem lehet a végtelenségig spekulálgatni, hanem el kell dönteni, konkrétan kik illenek bele a kutatás tárgyát képező csoportba. Olyan ez, mint amikor egy festő fekete hajú nőket akar festeni. Elmélkedhet, hogy az-e a fekete hajú, akinek saját ébenszínű haja van, vagy az is, aki festi a haját, esetleg olyan nő is lehet fekete hajú, aki szőke, de feltesz egy fekete parókát. Ha nem tudja eldönteni, akkor felad egy hirdetést, aztán a véletlenre bízza, hogy a felsorolt lehetőségeken belül melyik fekete hajú nőből mennyi jelentkezik. Vagyis a nők döntik el, hogy fekete hajúak-e vagy sem, ráadásul a festő azt is megtudja, hogy az ő feltevéseitől függetlenül milyen változatai vannak a feketehajúságnak. Persze dönthet úgy is, hogy csak a természetes feketék az igaziak, és csak ilyen modelleket keres. De akárhogy is van, döntenie kell, ha ragaszkodik ahhoz az elképzeléshez, hogy fekete hajú nőket fessen. A kutatásnál is hasonló a helyzet, csak épp a véletlen nem a hétköznapi szóhasználatban értendő, mivel egy programozott és bizonyos mértékig ellenőrzött véletlenről van szó. De az összes többi ugyanaz. Vagyis kétféle módja van egy konkrét népességhez való besorolásnak, esetünkben annak, hogy ki magyar: 1. az ember maga sorolja be magát, 2. mások sorolják be őt. Ha mások sorolják be, az inkább rossz, mint jó, mégpedig több oknál fogva. Először is: senki nem szereti, ha mások mondják meg, hogy ő kicsoda. A szlovákiai magyar közéletnek is egyik visszatérő témája, hogy ne mások döntsenek rólunk. Márpedig ha én mondom meg valakiről, hogy ő magyar-e vagy sem, akkor pontosan ezt teszem: róla döntök, nélküle. Másodszor: ha már besoroltam egyszer, akkor elvileg máskor és más területen is besorolhatom. Látszólag találó, de lehet, hogy hamis címkéket ragaszthatok rá, amelyekkel akár árthatok is neki. Tehát eldönteni másokról, hogy ők kik, egyebek mellett nem etikus. Ezzel szemben van a másik módszer, amikor az emberek sorolják be önmagukat. A kutató persze nem tudhatja előre, hogy egy adott településen ki a magyar, mint ahogyan sokszor az ott élők sem tudják. Akkor hogyan találja meg a magyarokat (feltéve, hogy elsősorban őket akarja kutatni)? Kicsit leegyszerűsítve elmondom. Épp azért, mert nem tudja, hogy ki a magyar, s mert tudatlansága nem jogosítja fel arra, hogy bárkit is kirekesszen, mindazoknak lehetőséget ad, akik az adott településeken magyarnak tekinthetők (beszélnek magyarul, magyar családból származnak stb.). A kutatás során úgyis kiderül, hogy azok-e vagy sem. Tizenöt éves tapasztalatom azt mutatja, hogy többségük tényleg magyarnak tartja magát, de mindig jelen van egy 2 százaléktól újabban már 5 százalékig terjedő csoport, amely bár több szempontból magyarnak tűnik, arra a kérdésre, hogy milyen nemzetiségű, azt válaszolja, hogy szlovák (tehát nemcsak a népszámlálási eredményeken keresztül, hanem empirikusan is nyomon követhető a magukat magyarnak vallók fogyása). Mivel elvárom, hogy mások tiszteljék az én önmeghatározási jogomat, én sem vonom kétségbe másnak ezt a jogát, még ha fáj is a szívem, ha valaki, akinek mindkét szülője magyar, tősgyökeres szlováknak érzi magát. Tehát mindenki kap esélyt, de egyben megvan a választási lehetősége is, hogy olyan nemzetiségűként kerüljön be a kutatásba, amilyenként megéli saját magát, sőt, olyan lehetősége is van, hogy ne válaszoljon erre a kérdésre (tapasztalatom szerint ezzel nem szoktak élni). Ez módszertanilag így helyes, és úgy gondolom, egyben így tisztességes. S az elmondottakból talán már nyilvánvaló a véleményem, hogy szerintem az a magyar, aki magát annak tartja. Mindegy, hogy milyen kritériumok (anyanyelv, származás, érzés, kultúra stb.) és indíttatások (dac, büszkeség, csak úgy természetes módon stb.) alapján, de kimondja, hogy ő magyar. Egyébként a kutatási eredmények bizonyítják, hogy a szlovákiai magyarok döntő többsége szerint is az a magyar, aki magát annak vallja. Az anyanyelv és a származás csak másodlagos szempontnak számít. De ez nemcsak vélemény. Ez egy megélt cselekedet, hiszen Szlovákiában 460 ezer ember magyarnak vallja magát. Róluk mintha megfeledkeznénk. Ebben a vitában is inkább azokról van szó, akik nem vallják magukat magyarnak - vagyis akik a szlovákiai magyar többség értelmezésében sem azok. Mint ahogyan tényleg nem azok, hiszen a kérdésre, hogy milyen nemzetiségűek, még egyszer elismétlem: egyértelműen azt válaszolják - sokan közülük magyarul -, hogy szlovákok. Ezzel véleményem szerint kellőképpen definiálják magukat, tehát ha rájuk szlovákként tekintünk, nem esünk a kirekesztés hibájába, csupán elfogadjuk a választásukat. Persze a dolog igazi bonyolultsága azoknál tapasztalható, akik magukat magyarnak vallják. Amikor a kilencvenes évek közepén kutatni kezdtük a szlovákiai magyarok nemzeti identitását, nagyon gyakran szembesültem azzal a látásmóddal, hogy a szlovákiai magyarság egyöntetű népesség. Vagyis aki magyar, az mind egyforma módon magyar. Egyformán gondolkodik, egyformán érez. Aki ettől eltérően gondolkodik, érez, mi több, cselekszik, az már nem magyar. Pedig már az elején kiderült, hogy nemzeti értékrendünkben három domináns típust alkotunk, és a nemzeti identitás tekintetében - amely még bonyolultabb, mint a nemzeti értékrend, mert a nemzethez mint értékhez való viszonyuláson kívül magában foglalja a nemzettel kapcsolatos érzéseket, véleményeket, döntéseket és azok indoklását is - szintén kimutatható három alapvető típus, amely sokban különbözik egymástól. De van egy nagyon lényeges közös pontjuk: mind a szilárd magyar identitásúak, mind az ingadozó identitásúak, legvégül pedig a szlovák identitásúak magyarnak vallják magukat. Igen, a szlovák identitásúak épp abban különböznek a szlovákoktól, hogy míg az utóbbiak szlováknak vallják magukat, a szlovák identitásúak még magyarnak. Ezek az identitástípusok most is léteznek, és megjelenítik a magyarnak lenni összes állomását, különböző változatát. Ezek az emberek különféleképpen magyarok, de valamennyien magyarnak tartják magukat. Ezért senki sem jogosult arra, hogy kirekessze őket a magyar közösségből, még akkor sem, ha szlovák párt választanak vagy a gyereküket szlovák alapiskolába íratják az érvényesülésre hivatkozva. Mert biztosan van, aki azért választja a szlovák iskolát, mert jobb iskola vagy közelebb van, mint a magyar, de temérdek adatra hivatkozva állítom, hogy nem ez a tendencia. A tendencia egyértelműen az, hogy miközben sokan magyarnak vallják magukat, a szlovák iskolát a szlováksága miatt választják. Ezt egyébként a kutatások során nem is titkolják. Azt nem tudom, hogy emiatt mennyire vannak kirekesztve a helyi magyar közösségből, például a magyar iskola életéből, de a helyi kulturális életből nincsenek kirekesztve, ugyanis a meghívókra talán csak nincs ráírva, hogy csak egy bizonyos típusú magyarnak szólnak. De ha mégis, akkor ez szomorú és kontraproduktív, mert az ilyen kitagadásos módszerrel a magyarok egy csoportja hozzájárulhat a magyarok más csoportjának szlovákká válásához. Egy esetben viszont jogosnak tartom a kritikát. Akkor, amikor olyan emberről van szó, aki abból „él”, hogy magyar. Ha az ő gyereke jár szlovák alapiskolába. Ez képmutatás. De nevezhetjük etnobiznisznek is. Tehát magyar az, aki magyarnak tartja magát. Persze az élet megannyi helyzetében nem tudhatjuk, hogy ki tartja magát magyarnak. De ugyanúgy azt sem, hogy milyen az anyanyelve, a származása, milyen iskolába járt, milyen pártra szavazott! Mindegy tehát, hogy milyen kritériumrendszert állítunk fel, mindig csak a cikk elején említett két lehetőség marad: mások magyarsága felett fogunk ítélkezni, vagy megkérdezzük, hogy ő kinek tartja magát az adott kritérium(ok) szerint. Ha például olyan szempontot állítunk fel, hogy az is magyar, aki magyar anyanyelvűnek, de szlovák nemzetiségűnek vallja magát, és szereti a nyalókát, akkor biztosan több lesz a magyar, mint ha csak azokat tartanánk magyarnak, akik magukat magyar nemzetiségűnek vallják. De azon kívül, hogy számban többen lennénk, milyen minőségbeli változást hozna ez a szlovákiai magyaroknak? Igen, tudom, akik abból élnek, hogy magyarok, azok számára fontos érv lehet, hogy egy gyarapodó közösség áll mögöttük. De itt van a magukat magyarnak vallók többsége, akik közül ki-ki a maga magyar, vegyes vagy szlovák közegében éli a dolgos mindennapjait, s gyakran egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogy ő most hogyan és miért magyar. Nem mintha ignorálná a dolgot, inkább azért, mert a magyarsága az életének szerves része. Nélkülük nem létezne ez a közösség. Nekik milyen pluszt jelentene ez a hókuszpókusz? Ezzel csak azt akartam jelezni, hogy a mondvacsinált magyarságkritériumok mondvacsinált magyarokat eredményeznek, akik talán maguk se kérnek az ilyesmiből. Ha rájönnek, hogy a nyalókától magyarnak számítanak, inkább kiköpik. Vagy ha élelmesek, megpályázzák a magyaroknak járó pénzeket. Ha már egyszer magyarok. Már látom azt a tülekedést. Tudjuk, az igazán jó az lenne, ha a magyarsággal belsőleg azonosulók száma gyarapodna. Most is léteznek tényleges magyarságmegtartó stratégiák, csak nem tudjuk egzakt módon mérni a hatásukat. Például hallom, hogy hiába van beíratási program, kevés a magyar elsős. De tudjuk, hogy a beíratási programok nélkül mennyi volna? Más példák is bizonyítják, hogy kishitűségünkben sokszor önmagunkat tiporjuk a sárba. Sokan úgy írnak a saját közösségünkről, mintha egy szégyellnivaló, alacsonyabb rendű magyar faj volna. Mintha szlovákiai magyarnak lenni a magyartalanság szinonimája lenne. Olvasom, hogy mindenki, aki ért közöttünk valamit, elment Magyarországra, mert itt nem tudott érvényesülni. Miközben épp a múlt héten lett két professzorunk, két világhírű tudós! Ne csodálkozzunk, hogy nem ők és a hozzájuk hasonló példaértékű szlovákiai magyarok a falunapok vendégei, ha sok szlovákiai magyar értelmiségi is csak a magyarországi celeb szerzőktől esik hasra, akik közül nem egy úgy terjeszti a magyar kultúrát és nyelvet, hogy minden második szava bvel, f-fel vagy p-vel kezdődik (érdekes, a folytonos pénzhiányra panaszkodó intézmények az ő kicsinek igazán nem nevezhető honoráriumukat gond nélkül kifizetik). Az asszimilációt is sokan szinte úgy értelmezik, mint egy kisebbségi körülményeink között már-már normális választást. Mint a partra vetett hal, kiszolgáltatva az apály-dagály kénye-kedvének, olyanok vagyunk, hát csoda, hogy megtörünk? Egy pillanatig sem vitatom a külső nyomás létét, de ez akkor is nagyon veszélyes játék a tűzzel, mert azt a látszatot keltheti, hogy az identitásunk csakis másokon múlik. Hogy nem fontos az egyén döntése. Pedig 460 ezer ember a külső körülmények ellenére képes nap mint nap visszaevickélni a vízbe! Nincsenek példaképek? Hát ők azok! Mert az, hogy léteznek még a szlovákiai magyarok, nem nagy horderejű politikai cselekedeteknek köszönhető, hanem az ő mindennapi apró döntéseik és helytállásuk eredménye. Most is léteznek tényleges magyarságmegtartó stratégiák, csak nem tudjuk egzakt módon mérni a hatásukat.
Regény a bennünk lakozó gonoszról
2012. július 7. - (Juhász Katalin / Új Szó)
Pavel Vilikovský szlovák író szerint nem azért cselekszünk rosszat, hogy másnak rossz legyen, hanem azért, hogy nekünk jó legyen. - Pavel Vilikovský A gonosz önéletrajza című regénye idén jelent meg magyarul a Kalligram kiadó gondozásában. A fordító, Hizsnyai Tóth Ildikó Madách-díjat kapott a mesteri műfordításért, a kötetet pedig a Budapesti Könyvfesztiválon mutatták be nagy sikerrel. „Abból lehet sejteni, hogy jó lesz a fordítás, ha a műfordító sokat és fontosakat kérdez a regénnyel kapcsolatban. Az én esetemben olyan szófordulatokra is rákérdezett, amelyekre már nem is emlékeztem” - mondta a mester. Pavel Vilikovský, amellett, hogy a legjelentősebb és legelismertebb szlovák írók egyike, maga is jelentős műfordító: neki köszönhetik a szlovák olvasók a modern amerikai és brit irodalom nagyjainak köteteit. A gonosz önéletrajza két, egymástól szinte független részből áll. Mindkét történet szereplői konfrontálódnak a körülöttük lévő világgal, illetve a bennük lakozó gonosszal. Vajon honnét ered bennünk, homo sapiensekben ez a hajlam és mihez vezethet, ha nem ismerjük fel időben? Erről beszélgettünk a kötet kapcsán Pavel Vilikovskýval. Nem kérdéses, hogy ez a mi közös történetünk, hiszen a szlovákiai magyar olvasók számára is abszolút érthető és érdekes lehet az állambiztonsági szervek, a titkosszolgálat működése. És persze a könyvben felvetett kényes erkölcsi kérdésekkel is ugyanúgy szembe kell néznünk, mint a szlovákoknak. Azaz nem kezelhetjük távolságtartással a problémát. Bizony, az állambiztonság az egész térségben hasonló eszközöket használt, a szocialista rendszer minden országban nagyjából ugyanúgy működött. Az ötvenes évek elején gyerek voltam, nem sokat értettem a világból, de a kor hangulata bennem maradt. És azt is tudom, hogy tényleg léteztek a határzónában úgynevezett álgyűjtőtáborok, amelyeket az állambiztonság működtetett. Az általuk beszervezett embercsempészek azt mondták a menekülőknek, hogy már nyugaton vannak, amerikai vagy osztrák egyenruhás tisztek hallgatták ki őket, akik valójában csehszlovák titkosrendőrök voltak, és eldönthették, börtönbe záratják vagy beszervezik őket. Ausztriát zónákra osztották fel egymás között a győztes hatalmak, szóval akár Bécsből is hazazsuppolhatta az embert a csehszlovák rendőrség, ha úgy gondolták, az illető zsarolható valamivel. Regényem főhősét azzal bírják rá az együttműködésre, hogy megígérik, feleségét és fiait sértetlenül tovább engedik nyugatra. Befolyásos barátairól kell jelentenie, miközben arra sincs bizonyítéka, hogy tényleg elfogták-e a családját, azaz hogy van-e értelme az áldozatnak. A második részt Goebbels naplói, illetve egy régi rendőrségi lapban olvasott, megtörtént eset inspirálta. Egy középkorú háziasszony hatalmas összeget sikkasztott a bankfiókból, ahol évtizedekig dolgozott, majd nyomtalanul eltűnt. Illetve néhány hétig még voltak jelei annak, hogy az országban tartózkodik, de aztán eltűnt, mint a kámfor. Figyelték a családját, ráálltak a telefonjukra, elolvasták a leveleiket, de az asszony egyszer sem próbálta felvenni a kapcsolatot rokonaival. Holttestet nem találtak, ezért feltételezhető, és el is játszottam a gondolattal, hogy ez a nő egész addigi életét félredobta és belekezdett egy újba. Egy olyan országban, ahonnét nem lehetett csak úgy külföldre szökni, és elrejtőzni sem - legalábbis a rendőrök addig azt hitték. Szóval egy kisember túljárt a szocialista rendszer eszén? Igen. A sikkasztás az sikkasztás, nem akartam idealizálni ezt a nőt. Az igzatott, hogy a pénzt apródonként, évek alatt csaklizta el, miközben szerény, átlagos, szürke életet élt. És nem földi javakra költötte az összeget, nem ékszereket, drága bundákat vett rajta. Volt egy álma, a pénz pedig arra kellett neki, hogy valóra váltsa. Egy nyugdíjas tanár, az első rész főszereplőjének fia kezd el nyomozni a hölgy után akit „Alkapóné”-nak nevezek a könyvben. Szimatolás közben mások és saját gyengeségeire, a bennünk rejtőző gonoszra, az elfojtott, bűnös érzésekre, a hatalommal járó mámoros érzésre is rácsodálkozik. Miközben Goebbels naplóit olvasgatja... Izgatja őt Goebbels, ez a rendkívül intelligens, művészi érzékenységgel megáldott ember, aki a hatalomba belekóstolva habozás nélkül lemondott a művészet törékeny igazságáról, a hazugság durva művészetéért cserébe. És kiválasztottnak érezte magát, amiért egy általa csodált, erős egyéniség, Hitler közeli bizalmasa, minisztere lehetett. Ha nem került volna a hatalom közelébe, valószínűleg átlagos német polgárként hal meg. A naplóban szépen nyomon követhető az a folyamat, ahogyan egy ambiciózus hazafiból fokozatosan gonosz rém válik. Láthatjuk, hogyan avatkozik bele a hatalom a művészetekbe, például milyen büszke magára Goebbels, amikor filmforgatókönyveket, ír át, „tökéletesít” egy magasabb eszme jegyében, vagy amikor betilt valami „káros” művet. Igaz, hogy Goebbels, még egyetemistaként, ötfelvonásos drámát írt Júdásról? Igaz. A szöveg nem jelent meg, mint ahogy egyetlen szépirodalmi műve sem, de a naplóbejegyzések alapján elképzeltem és megírtam, hogyan nézhetett ki a kulcsjelenet, amikor Jézust elárulja. Jézus maga bízza meg őt ezzel a „feladattal”, mint legalkalmasabbat, aki az apostolok közül egyedül képes elfojtani magában emberi érzéseit, és megérteni a magasabb szándékot, a felsőbbrendű óhajt. Hiszen ha Jézus teljesíteni akarja földi küldetését, ennek így kell történnie. E logika szerint Júdás a Mester bizalmasa, és tette nem ítélhető el. Azaz minden nézőpont kérdése. A kötet első részében a jó és a rossz még könnyen szétválasztható, tudjuk, ki a pozitív és ki a negatív figura. A második rész ebből a szempontból már bonyolultabb. A szlovák kritikusok is inkább az első részt, a besúgás lélektanát boncolgatták, a másik, kaotikusabbra szerkesztett történettel nem nagyon tudtak mit kezdeni. Vitatkoznék egy kicsit, mert az első rész sem annyira egyértelmű, a végén ugyanis a megzsarolt besúgóból is kibukik a gonosz. Kétségbeesésében megkínoz egy gyereket, és abban a pillanatban a rendszer legyőzi őt. Ő ezt úgy magyarázza, hogy a körülmények áldozatává vált. Egy extrém helyzetből nem lát más kiutat, csak azt, hogy elrabolja tartótisztje kislányát, és szabadon engedéséért cserébe saját családja szabadságát kérje. Az őt zsaroló rendszer eszközeivel harcol. Ez az, amikor a bennünk lakozó gonoszt nem ismerjük fel, illetve a körülményekkel magyarázzuk kérdéses tetteinket. Nagyon leegyszerűsítve: nem azért cselekszünk rosszat, hogy másnak rossz legyen, hanem azért, hogy nekünk jó legyen. Persze nem kényszeríthetem az olvasót, hogy mindenről feltétlenül azt gondolja, amit én. Jól is néznénk ki, ha az író megszabná, mit hogyan kell érteni a könyvében... Ha jól sejtem, ön ezt a két történetet csupán eszközként használta arra, hogy az olvasót töprengésre sarkallja a jó és a rossz viszonyáról. A töprengés vége pedig akár ijedség is lehet... Bizony, volt, hogy én is megijedtem… Tényleg? Netán váratlanul érték önt a szereplők cselekedetei és gondolatai? Beleképzeltem magam a majdani olvasó bőrébe, és hát nem irigyeltem őt! Komolyra fordítva a szót, néhány szemléletes példát akartam felhozni a társadalom működésének emberekre gyakorolt hatásaira. Főleg a napjainkban játszódó második részben próbáltam bemutatni azt a folyamatot, ahogyan elveszünk saját életünkben, nem tudjuk felmérni cselekedeteink súlyát, és a néhány évtizeddel ezelőtt történtekre már egész másként tekintünk. A sikkasztó például az állam szempontjából rosszat tett, hiszen meglopta az államot. De ha azt nézzük, milyen államot lopott meg, milyen lehetőségei voltak a kisembernek a boldogulásra a szocialista Csehszlovákiában, máris más a kép. Az olvasónak az juthat eszébe, hogy hiszen az átkosban szinte mindenki lopott, aki amit tudott. Aztán eszébe juthat, hogy ez még mindig kisebb rossz, mintha mondjuk gyilkolt volna. A másik oldalon ott van Goebbels, aki a mai közvélemény szemében már-már a gonosz szimbóluma. Benne az emberi vonásokat kerestem, illetve azt a gonoszt, aki első pillantásra nem sokban különbözik egy átlagembertől. A naplókban szereplő tényeket továbbgondoltam, sok epizódot hozzáírtam. Szóval irodalmi alakot csináltam Goebbelsből, ezért is becézem őt a könyvben Göbbinek, hogy jelezzem, ez nem tényirodalom. Az erkölcsi dilemmákkal foglalkozó szépirodalmi művek közül az olvasók inkább azokat szeretik, amelyek a múltban játszódnak, mert a történelem távlatából világosabbnak tűnnek a viszonyok, könnyebb megkülönböztetni a jót a rossztól. Az írók is mintha demonstrálni akarnák, hogy ők tisztában vannak vele, mi a jó és mi a rossz, ezáltal az olvasó is biztos benne, hogy ő ezt nem így csinálná, ő jól döntene. Manapság viszont kaotikusabb a világ minden nézőpont kérdése, nehezebb döntéseket hozni. Én ezt akartam bemutatni. És mi van akkor, ha valaki tudatosan tesz rosszat, és ez örömmel tölti el? Na, ez már rázósabb dolog. Ha az ember elszánja magát a rosszra, akkor általában meg tudja indokolni saját magának, mit miért tesz. Vagy egyszerűen bosszút akar állni valakin valamiért, és elégedettséggel tölti el, ha sikerül. Szemet szemért, fogat fogért alapon működik. Úgy érzi, igazságtalanság történt vele, és vissza akarja állítani az egyensúlyt. Ez egyébként számomra szinte felfoghatatlan emberi tulajdonság, de jelen van az életünkben, sőt akár a jelenlegi szlovák-magyar viszonyt is jellemezhetné. Mindkét fél számba veszi a vele szemben elkövetett, vélt vagy valós igazságtalanságokat, és válaszlépéseket tesz. Persze nem szabad elfeledkezni a múltban történtekről, de felesleges magunk előtt görgetni a múltat, mert ez a hozzáállás nem vezet sehová. Bele kell nyugodnunk abba, hogy a történelem nem igazságos. Őseink bűneiért viszont nem nekünk kell bocsánatot kérnünk. Olyan ez, mintha egy mostani brit politikus Afrikában, egy volt gyarmati országban azt mondaná az ottaniaknak, hogy amit veletek tettünk, az igazságtalan volt. Miközben sem ő, sem azok, akik hallgatják, nem érintettek a dologban, nincs miért eljátszaniuk ezt a jelenetet. Szóval nagyapáink tetteiért nem felelhetünk. Foglalkoztatja önt a szlovák-magyar viszony kérdése? Igen, néha szomorúan, máskor dühösen figyelem a politikusok acsarkodásait. Főleg azért, mert mi, szlovákok lélekben, mentalitásban sokkal közelebb állunk a magyarokhoz, mint mondjuk a csehekhez. Ez a közös történelem miatt alakult így. Hasonló a természetünk. És mindkét nép szívesen éli bele magát az áldozat szerepébe. Csak miközben a magyaroknak, gazdagabb múltjuk miatt, nagyobb az önbizalmuk, a szlovákok, mint minden fiatal állam polgárai, kisebbségi komplexussal küzdenek. Ezt igyekeznek egyfajta hetykeséggel kompenzálni. A szlovákok sok mindent tanultak az itteni magyaroktól. Stílust, viselkedést…
Fico ismét rátalált a Maticára
2012. július 9. - (Új Szó / tasr)
Két év után újra visszakerült a kormány kegyeibe a Matica slovenská - Robert Fico volt a Matica szombati országos rendezvényének fővendége. A kormányfő megígérte: mindent megtesz azért, hogy a szervezet visszakerüljön az őt megillető helyre A jobboldali kormányok „elhanyagolták” a nacionalista kulturális szervezettel való együttműködést, viszont a Mečiar-kormányok és Fico első kabinetje is kiemelt kapcsolatokat ápolt a Maticával. A Smer az elmúlt közel egy évben változtatott retorikáján, háttérbe szorítva a nacionalista hangokat. A hétvégén ismét egymásra talált a két fél. A miniszterelnök volt a nemzeti maticás ünnep fő szónoka. „A Matica slovenskának kell az egész társadalom stabilizációs elemének lennie, összekötni, nem megosztani azt” mondta Fico. Szerinte ha más országoknak ilyen szervezetük lenne, jobban becsülnék. „A kormányfői pozícióból mindent megteszek azért, hogy a Matica visszatérjen arra a helyre, amely megilleti” - tette hozzá. A rendezvényen részt vett Renáta Zmajkovičová, a parlament smeres alelnöke is, aki szerint a nemzeti öntudat erősítésében megkerülhetetlen szerepe van a szervezetnek. A nyári uborkaszezon kezdetén nem csak a kormánypárt politikusai hangolták nemzetire a hétvégét. Pavol Frešo szintén Turócszentmártonban járt. Az SDKÚ elnöke Milan Hodža, a két világháború közötti csehszlovák miniszterelnök sírját kereste fel a szlovák nemzeti temetőben. „Nálunk hiányzik a történelmi személyiségek emlékének méltó őrzése” - véli Frešo, aki két hete Csernovát, Andrej Hlinka egykori pap-politikus szülőfaluját kereste fel.
Matica: Légy hazafi egész évben, legyen mindig hoki-vb
A hétvégén a szlovák politikusok egy része a szlovákok 19. századi politikai-társadalmi fővárosába, Turócszentmártonba zarándokolt. A smeres politikusok a Matica slovenská akcióján jártak, a nacionalista szervezet országos rendezvényének főszónoka Robert Fico volt. A szervezetnek főként a baloldali populista kormányok alatt ment jól a sora. A harmadik Mečiar-kormány idején törvényt fogadtak el róla, kiemelt költségvetési támogatásban részesült, és szimbolikus 1 koronáért megkapta a turócszentmártoni nyomdát is (ahol egy időben pornográf kiadványokat nyomtattak, ami miatt botrány tört ki). A két Dzurinda-kormány alatt csökkentették a Matica támogatását, majd a Ficokabinet ismét növelte. A Smer az idei előrehozott választások kiírása után visszavett „nemzeti” retorikájából, ezzel egy időben pedig a Matica elnöke az SNS támogatói között tűnt fel. Négy hónappal a választások után ismét egymásra talált a kormányfő és a Matica. „Kár, hogy a múltban politikailag megbélyegezték a szervezetet” mondta Fico, aki együtt akar működni a szervezettel. „A Matica nem lehet kormánypárti, sem ellenzéki. A Maticának szlováknak kell lennie” - tette hozzá. Marián Tkáč, a Matica elnöke szerint a szervezet fő célja, hogy egész évben hazafinak érezzék magukat az emberek. „Ha minden hónapban lenne jégkorongvb, a Maticára nem lenne szükség. De szerencsére nincs havonta hoki-vb. Mi akarjuk helyettesíteni” - mondta. A Matica jövőre ünnepli alakulásának 150. évfordulóját, így várhatóan kitüntetett figyelmet kap a kormány részéről. Az SDKÚ is Turócban járt történelmi hivatkozási alapokat és „kapcsolatokat” keresve. Pavol Frešo pártelnök Milan Hodža egykori csehszlovák kormányfő sírját koszorúzta meg párttársaival. Hodža 1945 után az USA-ba távozott, ott is hunyt el. Az első szlovák nemzetiségű kormányfő hamvainak hazahozatalát az SDKÚ politikusai intézték a második Dzurinda-kormány alatt. Céljuk akkor az volt, hogy a két világháború közötti szlovák polgári jobboldal vezető politikusára hivatkozva pártjukat jobban beágyazzák és elmélyítsék a jobboldali liberális elit támogatását. Az SDKÚ akkori vezetésével szemben új elem, hogy Frešo két hete a főként az SNS és részben a KDH - által felvállalt Andrej Hlinka csernovai szülőházát kereste fel.
Közlemény a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok 2012. évi feladatalapú támogatásának összegéről
(Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság)
2012. július 4. - (kormany.hu)
Támogató meghozta a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok feladatalapú támogatása döntéseit a nemzetiségi célú előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 28/2012. (III. 6.) Korm. rendelet alapján. Azok a nemzetiségi önkormányzatok, amelyek nem teljesítették az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet alapján előírt adatszolgáltatásokat (zárszámadás, költségvetési jelentés), azok részére a feladatalapú támogatás felfüggesztésre került, a támogatás folyósításáról az adatszolgáltatási kötelezettségeik teljesítését követően rendelkezik Támogató. Azok a nemzetiségi önkormányzatok, amelyek nem teljesítették a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 133. §-a szerinti önálló fizetési számlanyitási kötelezettségüket, és a törzskönyvi nyilvántartásba vételt, azok részére számlanyitást és a Magyar Államkincstár Törzskönyvi Nyilvántartásba történő vételét követően történik a folyósítás.
Nemzetiségi önkormányzatok 2012. évi feladatalapú támogatása
www.oslovma.hu/XXX/NemzTam.pdf
Nemzetiségi önkormányzatok feladatarányos támogatási rendszere
- a 2012. támogatási év tapasztalatai a feladatalapú támogatással kapcsolatban
www.oslovma.hu/XXX/NemzTTap.pdf
Kétmillió szlovák élhet külföldön
2012. július 5. - (Bumm.sk)
A külföldi szlovákok szövetsége szerint mintegy kétmillióan élhetnek a határokon túl - azaz az összes szlovák nemzetiségű személy mintegy harmada. A szám lassan csökken. Vladimír Skalský, a szervezet elnöke a SITA hírügynökségnek a külföldi szlovákok napjának apropójából elmondta, kétfajta folyamat figyelhető meg ezekben a közösségekben, melyek ellentétesek. Egyrészt a fiatalok, akiknek nem feltétlenül van szlovák identitása, asszimilálódnak, másrészt viszont folyamatos a külföldre tartó migráció. „A válság miatt azonban néhányan vissza is térnek, például Nagy-Britanniából és Írországból” - tette hozzá Skalský, aki úgy becsüli, hogy lassan csökkenhet a külföldi szlovák közösségek létszáma. A külföldön élő szlovákok hivatala szerint a legtöbb szlovák gyökerekkel rendelkező személy az Egyesült Államokban él, a közösség számát 1,2 millióra teszik. Az emigráció az óceánon túlra több hullámban zajlott: a XIX. és a XX. század fordulóján, a nagy gazdasági válság idején, illetve a politikai és gazdasági problémákkal kapcsolatosan. Mintegy 375 ezren élhetnek Csehországban, míg hivatalosan a magyarországi közösség létszámát száztízezerre becsülik. A kanadai és brit kolónia szintén elérheti a százezres nagyságrendet. Skalský elmondása szerint manapság elsősorban a kevés munkalehetőség kényszeríthet valakit arra, hogy elhagyja szülőföldjét, s mivel külföldön munkakapcsolatok mellett magánéleti kapcsolatokat is kiépítenek, logikusnak tűnhet, hogy ott is maradnak. A tisztviselő ugyanakkor fontosnak tartja annak meghatározását, ki is számíthat külföldön élő szlováknak. A törvények szerint ebbe a kategóriába azon szlovák nemzetiségű személyek tartoznak, akiknek nincs állandó lakhelyük az országban, ugyanakkor olyanok is vannak szép számmal, akik évek óta külföldön ténykednek, bejegyzett szlovákiai lakhellyel. „Lehetséges, hogy két külön fogalommal fogunk dolgozni - például a külföldi szlovákok terminológiát alkalmazhatnánk arra, akik tényleg hosszú ideje ott élnek, míg a külföldön élő szlovákok kifejezés tágabb értelemben lenne értelmezhető” - jelentette ki a tisztviselő, aki úgy véli, szükséges más-más módon megszólítani a két réteget.
Fotó: A szlovák kivándorlás és a külföldi szlovákok emlékművének alapköve - Pozsony, 2000. július 5. (tardosi vörös márvány - a magyarországi szlovákok ajándéka)
„magyarszlovákok” - „Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák″
2012. július 4. - (Lengyel Diana - Körkép.sk / Mandiner)
„Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák″ - kezdtek bele a lányok mosolyogva a beszélgetésbe. „Nagyon kevesen tudnak rólunk, ha megmondjuk, honnan és kik vagyunk, nagy szemeket meresztenek ránk, hogy ilyen létezik.″ Való igaz. A „szlovákmagyarokat” már kibeszéltük eléggé. A Körkép és a Mandiner most bemutatja tükörképüket: jöjjenek a „magyarszlovákok”!
„Tisztában vagyunk vele, hogy 50 év múlva megszűnünk létezni“
Magyarországon a 2001-es népszámlálás adatai alapján összesen 17 693 fő vallotta magát szlovák nemzetiségűnek, ezzel a szlovákság a romák és a németek után a legnépesebb magyarországi kisebbség. A 2001-es statisztikák szerint a szlovák nyelvet 11 816 személy tartja anyanyelvének, és 18 056 használja családi körben. A nemzetiségi és kulturális hagyományokhoz 26 631-en kötődnek. Mi két, Szlovákiában tanuló magyarországi szlovák lánnyal, Zsuval (22) és Katával (21) beszélgettünk arról, vajon tükrözik-e ezek az adatok mindazt, amit mindennap a saját szemükkel látnak.
„Onnan tudod, hogy szlovák faluban jársz, hogy a falunévtábla fel van tüntetve szlovákul is. De hogy bárki használná a nyelvet otthon, egymás közt, vagy akár a boltban - még sosem hallottam. Az öreg nénik szoktak néha az utcán szlovákul pletykálni, hogy más ne értse, miről beszélgetnek” - mutatja be Zsu a szlovák vidék mindennapjait Békés megyében. Napjainkban a magyarországi szlovákok nagy része a Pilis térségében és Békés megyében él. Kulturális központjuk Békéscsaba, ahol viszont csak a lakosság 5,9 % százaléka vallotta magát szlováknak.
Nagy arányú szlovák etnikumú lakosság él Pilisszentkereszten (Mlynky, 42 %), a Békés megyei Kardoson (Kardoš, 43,5 %), Örménykúton (Irminčok, 36,3 %), Tótkomlóson (Slovenský Komlóš, 27 %), a Pest megyei Piliscséven (Čív, 45,7 %). A Nógrád megyei Erdőkürtön (Kirť, 35,7 %) és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Répáshután (Répášska Huta, 48,6 %). (Ezek 2001-es adatok a történelmi szlovák etnikum elhelyezkedéséről, a Pozsonyhoz közeli Rajkát és Mosonmagyaróvárt most természetesen nem számítjuk ide). Magyarországon a szlovákság létszáma folyamatosan csökken - 1960-as adatok szerint számuk akkor még több mint 30 ezer volt, mely az új évezredre majdnem a felére csökkent. A tavalyi népszámlálás eredményei pedig még egyelőre ismeretlenek.
Úgy tanultam meg szlovákul, hogy a szüleim szlovák iskolába adtak
„Otthon soha nem beszélünk szlovákul. Szlovák nyelven csak a suliban kezdtünk el tanulni.“ - mesél tovább Kata a saját tapasztalatairól. A szülők számára egyfajta hagyomány szlovák általános iskolába íratni a gyerekeket, bár ezek se szlovák tannyelvűek. Az oktatás magyarul folyik, ami heti pár óra szlovákkal - nyelvtan, irodalom, konverzáció - van bővítve. „Az ének volt még szlovák nyelven. Talán ezért is van, hogy több szlovák népdalt ismerek, mint magyart. De általános iskola után a szlovák gimi már nem divat. Amúgy is csak Pesten és Békéscsabán van szlovák gimnázium. A békéscsabai nagyon kicsi, a négy évfolyamban összesen hatvan gyerek tanul. Pestre pedig általában a konzulok, diplomaták adják be a gyerekeiket.“
A gimnázium alatt már bővebb a szlovák órák száma, a nyelvtanon kívül a történelmet és földrajzot is szlovák nyelven oktatják. Az oktatási tervben szerepel még a szlovák népismeret is mint tantárgy, ahol a szlovák kultúrával, hagyományokkal ismerkednek meg a diákok. „Külön érettségi tétel volt például a szlovák konyha.“ - emlékezik vissza Kata.
Ahogy az otthoni helyzet kinéz
A magyarországi szlovákság érdekképviseleti szerve az Országos Szlovák Önkormányzat. Feladata a kisebbségi közügyek ellátása, a kisebbségek jogairól szóló törvénybe foglalt jogok érvényesülése, az anyanyelv ápolása, az anyanyelvi oktatás fejlesztése és a szlovák nyelv széleskörű használata, valamint a szlovák kulturális hagyományok őrzése és ápolása (bővebben itt:)
Táncházakat, színházakat szerveznek, támogatják az iskolákat, pályázatokat írnak ki, ápolják a kulturális életet. 1957 óta hetilapot is kiadnak (Ľudové noviny). Ezen kívül a Magyar Rádiónak és a Televíziónak is van nemzetiségi adása, illetve működik a Magyarországon élő Szlovákok Kutatóintézete, szintén a szlovák nyelv és kultúra ápolása céljából. Minden évben megrendezik az Országos Szlovák Napot, mindig más városban, ahol a szlovák etnikum képviselői találkoznak. A rendezvényt kultúrprogram, vásár, kiállítások és szlovák istentisztelet kíséri.
Ez jól hangzik papíron, csakhogy: „Ahogy a szlovákiai magyarságot figyeljük, ti jóval nemzetiebb érzelműek, aktívabbak vagytok, sokkal büszkébbek a nemzetiségetekre. Nálunk, hacsak a jelenlegi generáció nem szedi össze magát, 50 év múlva eltűnünk. Nincsenek aktív vezetőink, hiányoznak a karakteres egyéniségek, a rendes szervezés. Haldokló félben vagyunk: az iskolákban egyre kevesebb a diák. Igaz, valamiféle hagyomány még, hogy szlovák általános iskolába írassák a gyerekeket, de a gimi nagyon ritka.” - vázolta a szomorú helyzetet Zsu.
Szlovák szemmel szlovákok, magyar szemmel szlovákok, szlovák szemmel magyarok
Ennek ellenére többen próbálkoznak a szlovákiai egyetemekkel. Különösen, hogy a szlovák állam ösztöndíjat biztosít a külföldi szlovák nemzetiségűek részére. „Azok a viszonyok, amelyek a jelenlegi magyarországi felsőoktatásban vannak, hihetetlenek. Ezért is sokkal jobb, hogy volt lehetőségünk Szlovákiában tanulni. De a suli nagyon nehéz. A szakkifejezésekkel elég sokat küszködtünk az elején, hiszen mi csak a hétköznapokban használatos nyelvet tanultuk meg. Még most is gyakran előfordul, hogy nem értünk valamit.“ - mondta Kata.
A hazai (szlovákiai) szlovákok érdekesen viszonyulnak magyarországi társaikhoz: „Mint mondtam, nekik sincs nagyon fogalmuk arról, hogy létezünk. Számukra egyszerű magyarországi magyarok vagyunk.“
De a magyarországi szlovákok viszonya is érdekes Szlovákiához: „Minden iskolai rendezvényen, illetve szilveszterkor a szlovák himnuszt is énekeljük. De ha azt kérded, kinek szurkolok a magyar-szlovák hokimeccsen, azt hiszem a magyaroknak. Nem is tudom miért. A szlovákiai eseményeket többé-kevésbé figyeli a család, hiszen nálunk is fogható a TA3 vagy a JOJ. Kiskorom óta járunk Szlovákiába, de nem nevezném magam ott turistának. Gyermekkoromban sem úgy fogtam fel a dolgot, hogy most egy idegen országban vagyok. Lehet, ez azért van, mert már hosszú évek óta járok a Tátra alá, és nem idegen az ország számomra.” - fejezte be Zsu az interjút.
A beszélgetés végén, csak egy dolog járt a fejemben. Ez vár ránk, szlovákiai magyarokra is? Ha majd a mi gyerekeinket fogják megkérni 25-30 év múlva, meséljenek a közösségükről, ők vajon mit fognak mondani?
A rádiósok is itthagyják az országot - Irány: Szlovákia!
2012. július 4. - (barb - comment.blog.hu)
Érdekes fejleményre bukkant a hir24.hu, három egykori MR-est is leszerződtetett a szlovák közszolgálati média magyar nyelvű rádiója, a Pátria. A legismertebb fogás Rábai Balázs, aki egykor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorát, még korábban pedig az m1-en Az Estét vezette, amíg tavaly nyáron ki nem rúgták kollégáival, Bogár Zsolttal, László Pállal és Rovó Attilával együtt. De nem ő ment először Pozsonyba rádiózni, hanem Boros Péter, aki szintén műsorvezetője volt régebben a Kossuth reggeli műsorának. Az ő érkezése után a rádió hallgatottsága meredeken emelkedni kezdett, „a szlovákiai magyarok végre nem nyögvenyelős kisebbségi intézményt, hanem rádiót kaptak” - nyilatkoza a hir24-nek a harmadik egykori Kossuth rádiós, Lovász Attila, a rádió nemzetiségi adásainak vezetője. A Pátria Magyarország északi részén sok helyen fogható. Az M1-es vonalán majdnem Pestig, de Budapest északi részén szintén elérhető.
Szorosabb együttműködésben állapodott meg a szlovák parlamenti ellenzék három pártja
2012. július 4. - (mti)
Konkrét eredményeket ígérő, az eddiginél szorosabb együttműködésről kötött megállapodást szerdán Pozsonyban a parlamenti ellenzék három pártja. A szorosabb együttműködésben - amely elsősorban európai ügyekre terjed ki, de belpolitikai kérdésekben is megnyilvánul - szerdán délelőtt, csaknem kétórás egyeztetést követően állapodott meg a Ján Fígel vezette konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), Bugár Béla szlovák-magyar pártja, a Most-Híd és a Pavol Freso vezette konzervatív Szlovák Kereszténydemokrata Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS). „A három párt együttműködésének szorosabbra fűzését az indokolja, hogy ellensúlyozni tudjuk a jelenlegi kormánypárt azon intézkedéseit, amelyekkel nem értünk egyet” - nyilatkozott az MTI-nek a találkozót követően Solymos László, a Most-Híd parlamenti frakciójának elnöke. Hozzátette: a három párt eddigi együttműködésének tapasztalatai, valamint az ideológiai közelség indokolta a kezdeményezést. Megjegyezte: az SDKÚ-DS és a KDH jelenleg is az Európai Néppárt tagjai, a Most-Híd pedig már a közeljövőben kérvényezni fogja felvételét az Európai Néppártba. „Ősszel, a kongresszus után szeretnénk beadni a jelentkezést” - pontosította terveiket a szlovák-magyar párt politikusa. A három párt megegyezése Solymos szerint nem zárja ki az együttműködést a liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) pártjával és az Igor Matovic vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalom képviselőivel. Hozzátette: remélik, hogy az európai ügyekben való közös fellépés mellett a mostani megállapodás hozzájárulhat új egyezségek létrehozásához a regionális politikában is.
Új Szó: Nem jutott a dél-szlovákiai magyar falvaknak a Fico-kormány rendkívüli támogatásából
2012. július 4. - (mti)
Semmit sem kaptak a rimaszombati járásnak a magyar nyelvhatártól délre eső települései abból a támogatásból, amelyet három dél-szlovákiai járás számára hagyott jóvá a szlovák kormány júniusi kihelyezett ülésén - írta az Új Szó című szlovákiai magyar napilap szerdán. A Fico-kabinet poltári ülésén a tartalékalapjából szabadított fel hárommillió eurót, három - részben magyarok lakta - dél-szlovákiai járás infrastrukturális és egyéb célú fejlesztésének a támogatására. A hárommilliós csomagból egymillió euró jutott - a munkanélküliség szempontjából országosan az egyik legrosszabb helyzetben lévő - rimaszombati járásra. A kormány támogatását három város - Rimaszombat, Nyústya és Tiszolc - mellett tizenhét további, a járás északi részén fekvő település között osztják el. Ám „a nyelvhatártól délre eső településekre egyetlen cent sem kerül” - írja a szlovákiai magyar napilap, amely szerint a támogatásból általában azokra a településekre jutott, amelyek élén a kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) által jelölt vagy a párttal rokonszenvező polgármesterek állnak. A rimaszombati járás déli településein élők nehezményezik az eljárást. Úgy vélik, hogy a rendkívüli kormánytámogatást sokkal arányosabban is el lehetett volna osztani, és égetőbb problémák megoldására is lehetett volna adni. Érvelésük szerint a pénz elosztása azért is méltánytalan, mivel a kedvezményezettek sorából éppen azok a falvak és kistérségek maradtak ki, amelyekben a legmagasabb a munkanélküliség és a legrosszabb a szociális helyzet.
Új polietilén üzemet épít a pozsonyi Slovnaft
2012. július 3. - (mti)
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) kapott 150 millió dolláros hitelből új polietilén gyártó üzemegységet épít a Mol csoporthoz tartozó pozsonyi Slovnaft - közölte a vállalat kedden az MTI-vel. A közlemény szerint az EBRD által folyósított, 8 és fél éves futamidejű hitelről hétfőn írták alá a szerződést Pozsonyban. A hitel teljes összegét egy új polietilén gyártó üzemegység építésével, illetve az etilén gyártó egység rekonstrukciójával kapcsolatos kiadások finanszírozására költi a vállalat. Az új üzemegység építését a jövő év elején kezdik, a gyártás a vállalat tervei szerint 2015-ben indulhat be. „Az új egység elkészültét követően a polietilén gyártás éves kapacitása 40 ezer tonnával lesz több és eléri az évi 220 ezer tonnát” - közölte Anton Molnár, a vállalat szóvivője a közlemény szerint. Hozzátette: a beruházás lehetővé teszi a vállalat petrolkémiai portfóliójának diverzifikálását és hozzájárul a káros anyag kibocsátás csökkentéséhez valamint az energiafelhasználás hatékonyságának javításához is.
Robert Fico: Szlovákia csak reformokért cserébe támogat euróövezeti társállamokat
2012. július 3. - (mti)
Szlovákia csak akkor hajlandó további pénzügyi támogatást nyújtani euróövezeti társállamoknak, ha azok következetesen végrehajtják a reformokat - mondta Robert Fico szlovák miniszterelnök kedden Berlinben a német kancellárral folytatott megbeszélését követően. Az Angela Merkel kancellárral tartott közös sajtótájékoztatón a szlovák kormányfő elmondta: hazájában igen nehéz megmagyarázni, hogy miért kell támogatást nyújtani olyan országoknak, ahol jóval nagyobbak a fizetések. Szlovákiában az emberek „türelme elfogyott”, ugyanakkor a kormány továbbra is „kiszámítható partnerként” kíván részt venni az integrációs folyamatban - hangsúlyozta Robert Fico. Kifejtette: Szlovákia folytatja az államháztartási konszolidációt, és „ugyanezt a felelősségteljes magatartást” várja el az Európai Unió más tagállamaitól. Pozsony kiáll a szabályok „szigorú betartása mellett” - mondta Fico. Angela Merkel hozzátette: szlovák kollegájával egyetértettek abban, hogy „több Európára van szükség, különösen az euróövezetben”. Szlovákia az integráció elmélyítését illetően „nagyon nyitott”, éppen úgy, mint Németország - emelte ki Merkel. A kancellár üdvözölte, hogy Szlovákia ratifikálta az euróövezeti állandó pénzügyi stabilitási mechanizmusról (ESM) kötött szerződést. Robert Fico hozzáfűzte: a pozsonyi törvényhozásban „elsöprő többséggel” szavazták meg a kormány előterjesztését. A szlovák miniszterelnök kifejtette: a német gazdaság „létfontosságú” a szlovák gazdaság fejlődésében. A külföldi beruházások nélkül nem növekedne a szlovák gazdaság a várt mértékben, ezért az államháztartási konszolidáció során tekintetbe veszik a külföldi befektetők szempontjait. Hozzátette: a kormány 2013-ra 2,6 százalékos növekedést vár, ugyanakkor Görögország esetleges csődje Szlovákiát is recesszióba taszítaná, a hazai össztermék (GDP) akár 4 százalékkal is csökkenhetne ebben az esetben. Szlovákia 2009-ben csatlakozott az euróövezethez. A 150 tagú pozsonyi parlament június 28-án döntött az ESM-ről szóló szerződés ratifikációjáról. Összesen 143 képviselő voksolt, a kormány javaslatát 113 igen szavazattal fogadták el. A 700 milliárd eurót megmozgatni képes ESM 80 milliárd eurós saját tőkéjéhez Szlovákia 659,2 millió euróval járul hozzá.
Külügyminisztérium: Magyarország változatlanul a párbeszédet szorgalmazza Szlovákiával
2012. július 3. - (mti)
Pozsonyi protokoll-lecke a magyar kormánynak
A Külügyminisztérium a magyar-szlovák kapcsolatokban felmerülő kérdéséket változatlanul párbeszéddel és nem a sajtón keresztüli üzengetéssel kívánja tisztázni - közölte a tárca sajtófőosztályának vezetője kedd este az MTI-vel. Kaleta Gábor azzal kapcsolatban mondta ezt, hogy a szlovák külügyminisztérium a honlapján megjelentetett közleményben tudatta: a szlovák külügyi tárca sajnálkozását fejezte ki Balogh Csabának, Magyarország pozsonyi nagykövetének amiatt, hogy a magyar parlament nemzeti összetartozás bizottságának múlt heti révkomáromi üléséről a magyar fél nem tájékoztatta előzetesen a szlovák szaktárcát és a pozsonyi parlamentet. A magyar nagykövetet František Ružička, a szlovák külügyi tárca európai kapcsolatokért felelős főosztályvezetője fogadta kedden Pozsonyban. A szlovák külügyminisztérium közlése szerint a találkozó fő témáját a szlovák és a magyar fél kölcsönös látogatásainak protokollkérdései alkották. A szlovák szaktárca közleménye szerint a nemzeti összetartozás bizottságának június 27-i révkomáromi kihelyezett ülése nem felel meg annak a jószomszédi együttműködésnek, „amely mindkét félnek érdeke”. František Ružička a találkozón annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a félreértések elkerüléséért a jövőben a magyar fél a diplomácia és a protokoll szabályaival összhangban jár majd el az ilyen látogatások előkészítésénél. „Annak érdekében, hogy a kétoldalú kapcsolatokban mindkét fél a konkrét eredményekre tudjon összpontosítani a két ország miniszterelnökeinek nemrégiben zajlott tárgyalásai szellemében” - tette hozzá a szaktárca. A Külügyminisztérium sajtófőnöke az MTI megkeresésére megerősítette, hogy a pozsonyi találkozón a kétoldalú látogatásokkal kapcsolatos protokollfeladatokat tekintette át a pozsonyi magyar nagykövet és a szlovák külügyi tárca európai kapcsolatokért felelős főosztályvezetője. Elmondta azt is, a megbeszélésen szó volt a nemzeti összetartozás bizottságának múlt heti révkomáromi kihelyezett üléséről, és a szlovák fél sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy arról nem kapott előzetes tájékoztatást. Kaleta Gábor hangsúlyozta: a magyar diplomácia továbbra is arra törekszik, hogy a miniszterelnöki és a miniszteri találkozókon elhangzottaknak megfelelően kedvezően alakuljanak a magyar-szlovák kapcsolatok, és a felmerülő kérdésekre párbeszéd útján találjanak megoldást.
Dunán túl
2012. július 3. - (Nagy András - Új Szó)
Múlt héten Komáromban, a Selye Egyetem épületében ülésezett a magyar Országgyűlés Nemzeti összetartozási bizottsága, melynek tagjai ezzel a kis performanszukkal próbálták feldobni a nyári, tétlen tunyulásba süppedő szlovák-magyar, illetve a belhoni-külhoni magyar-magyar kapcsolatokat. Ahogy az lenni szokott, az égadta világon nem történt semmi számottevő, nem próbálták bekebelezni Komáromot, nem osztottak állampolgárságot sem, nem hoztak be titokban fasisztákkal szimpatizáló magyar író hamvait. Valószínűleg csak saját szemükkel szerették volna látni, hogy igazak-e azok a hírek, melyeket a Kossuth rádió, és a többi közszolgálati magyar média rettentően „objektív” műsora sugároz Magyarország irányába a határon túlról, akarom mondani a külhonból. Hogy itt azért fogy a magyar, mert elnyomják, az új kormány meg kimondottan sanyargat bennünket. Bár az ülés jegyzőkönyvét nem láttam, de a bizottság nem hozott semmilyen rettentően fontos döntést, ha hozott egyáltalán bármilyet. A szlovák reakció eltúlzott volt, de előre kiszámítható. A magyar diplomácia pontosan tudatában van annak, hogy mi az, ami a szlovák politikusokat zavarja. Akkor meg vajon miért játssza ezt körbe-körbe Magyarország? Komolyan nem fontos számukra a jó viszony ápolása a szomszédos országok kormányaival? A válasz erre valószínűleg egyértelműen a nem. A magyar jobboldali politika és a kormányzat hosszú távon arra van berendezkedve, hogy egyszerűen túléljen. Igazi szövetségesei már nincsenek, az ország gazdasági erejével sem képes tekintélyt kivívni magának. Éppen ezért rettentően fontos számára a szimbolikus politizálás, illetve az, hogy folyamatosan tematizálni tudja a kétoldalú kapcsolatokat, de nem olyan ügyekkel, melyek mindkét félnek a javára válnak, hanem a folyamatos konfliktussal. Budapesten azt gondolhatják, hogy ha minden egyes szomszédjukat valamivel fel tudják hergelni, akkor a szomszédok komolyabban fogják venni Magyarországot. Természetesen lehet azzal érvelni, hogy a magyar kormány és a magyar Országgyűlés a határon túli magyarság érdekeit szem előtt tartva csinálja ezt az egész cirkuszt. Ám ez az állítás azért hamis, mert ahogy minden régióban, nálunk is csak olyanokkal állnak szóba, akik mélyen, szinte a földig hajolnak előttük, s egyetlen szóval sem merik megkérdőjelezni a magyar kormány határon túli politikáját. Ki merte a komáromi találkozón nyíltan kritizálni a magyar kormány lépéseit? Valószínűleg senki. És volt bárki, aki ki mert volna állni azok mellett, akiket nem hívtak meg a tárgyalásra, bár a szlovákiai magyarok többségét képviselik? Valószínűleg senki. Tehát akkor mire volt jó az egész? A magyar politika ilyen lépései gyakran hazabeszélnek. Hogy mi simán megengedhetjük magunknak, hogy az Országgyűlés bizottsági ülését a Duna túloldalán tartsuk, mert hát „a miénk volt ezer évig” és a mostani csak átmeneti állapot. Mert ez nekünk jár. Ebből viszont nem lesz soha kiegyezés, nem hogy politikusok, hanem elitek szintjén sem. Mert ezt a politikát nemhogy a nacionalistákkal, de még az igazán magyarbarát szlovák értelmiségiekkel sem lehet elfogadtatni.
Az ismeretlen etnikumúak közt is kevés a magyar Szlovákiában
2012. július 2. - (mti)
A nemzetiségüket be nem vallók közt is vélhetően alacsony a magyarok száma Szlovákiában. A járási adatok alapján a délnyugati régiókban, ahol a legtöbb magyar él, országos átlag alatti az ismeretlen etnikumúak aránya. A tavalyi népszámlálási kérdőíven összesen 382 ezer fő jelölte be nemzetiségét ismeretlennek. A legtöbb ismeretlen etnikumú a romák által lakott régiókból került ki, míg a magyar többségű járásokban viszonylag alacsony - írta az Új Szó című szlovákiai magyar napilap. A népszámlálási adatok kapcsán felmerült, hogy a nemzetiségüket be nem vallók jelentős része magyar lehet. A Statisztikai Hivatal a múlt héten nyilvánosságra hozott járási adatai alapján azonban ez a feltételezés tévesnek bizonyult. Ha az ismeretlen nemzetiségűek csoportján belül ugyanolyan az egyes nemzetiségek eloszlása, mint országos arányuk, akkor az „ismeretlen” magyarokkal együtt összesen 491 ezer magyar élne Szlovákiában. Gyurgyík László demográfus szerint a valós szám ennél jóval kisebb: 465-470 ezer körül lehet, de pontosabbat a községsoros adatok nyilvánosságra hozatala után lehet csak mondani. „Alapjában véve nagyon magas az ismeretlen adatok aránya, nemcsak a nemzetiség tekintetében, de a felekezeti hovatartozás és más adatok terén is” - mondta el Gyurgyík az MTI-nek. Ez köszönhető annak, hogy Szlovákiában a magyarországi viszonyoktól eltérően mindenki maga töltötte ki a népszámlálási ívet, a kérdezőbiztos gyakorlatilag csak a kézbesítő szerepét töltötte be. A 2011-es népszámlálás adatai szerint 10 év alatt 9,7 százalékról 8,5 százalékra csökkent a Szlovákiában élő magyarok aránya az összlakossághoz képest. Míg a 2001-es népszámlálás adatai szerint Szlovákiában 520 528-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek, ez a szám 2011-re 458 467-re csökkent, ami tíz év alatt közel 62 ezres lélekszámcsökkenést jelent.
Felmérés: A szlovákok háromnegyede egyetért a szélsőjobboldali eszmék egy részével
2012. július 3. - (mti)
A szlovák lakosság nagy része elutasítja ugyan a szélsőjobboldali szervezeteket, ám az általuk képviselt eszmék egy részével háromnegyedük mégis egyetért - derült ki a Nyitott Társadalomért Alapítvány (NOS) és az Etnikumokat Kutató Központ (CVEK) kedden Pozsonyban nyilvánosságra hozott jelentéséből. A jelentés részét képező közvélemény-kutatás adatai rámutatnak: Szlovákiában a lakosság 8,3 százaléka hajlamos arra, hogy egyetértsen a felmérésben közölt szélsőjobbos eszmék mindegyikével, ugyanakkor ezeket az ideákat a megkérdezettek 16,1 százaléka utasította el egyértelműen. A felmérés szerint a lakosság 75,5 százaléka pedig egyetértett a szélsőjobbos eszmék egy részével. A jelentés készítői szerint a szlovák társadalom a szélsőjobbos eszmék támogatására való hajlandósága a kisebbségek iránti állandósult és mélyen gyökerező negatív hozzáállásban jelenik meg. „Néhány kisebbséggel szemben a közvélemény még a kifejezetten diszkriminatív - emberi jogaikat csökkentő - intézkedések megvalósítását is elfogadhatónak tartja” - olvasható a dokumentumban. A tanulmány megállapítja, hogy a szlovák társadalom nagyobb része továbbra is meglehetősen etnocentrikus, a felmérésben részt vevők 68 százaléka ugyanis azon a véleményen volt, hogy Szlovákia a „szlovákok országa”. Rámutat: ez a fajta etnocentrikus hozzáállás jó táptalajt nyújt a szélsőjobboldali eszmék támogatottságának növekedéséhez. Hozzáteszi: a kulturális sokszínűség társadalmon belüli megítélése ugyan pozitív, ám csupán adott feltételek mellett, abban az esetben, ha a másik kultúra képviselői alkalmazkodnak a többség szokásaihoz, és nem állnak elő saját kulturális identitásuk megerősítését célzó igényekkel. A jelentés részét képező felmérés néhány, a többségi társadalomnak a nemzeti kisebbségek képviselőivel szembeni fenntartására is rávilágít. A „Zavarná-e, hogy nemzeti kisebbséghez tartozó személy politikai funkciót töltsön be?” kérdésre a közvélemény-kutatásban résztvevők 44 százaléka adott „igen” és „inkább igen” választ. A megkérdezettek több, mint egynegyede azt is zavarónak tartaná, ha egy nemzeti kisebbséghez tartozó személy kerülne a családjába. A társadalomnak a Szlovákiában élő magyarsághoz való hozzáállását feltérképező részből többek közt az is kiderült, hogy a megkérdezettek több mint egyharmada szerint a szlovákiai magyaroknak nem kellene a nyilvánosság előtt magyarul beszélniük. A válaszadók több mint háromnegyede pedig elutasította azt a felvetést, hogy a szlovákiai magyarok „az őket közvetlenül érintő ügyekről” maguk rendelkezzenek.
Lou Reed és a The Asteroids Galaxy Tour koncertjével startolt a Pohoda fesztivál
2012. július 6. - (mti)
A legendás amerikai énekes-gitáros, Lou Reed és a dán The Asteroids Galaxy Tour koncertjével megkezdődött csütörtök este Szlovákia egyik legrangosabb fesztiválja, a trencséni Pohoda (Kényelem). A városi repülőtéren rendezett fesztivál első napján a hőséget a szervezők vízágyúkkal, locsolóautókkal és a koncertek alatt is folyamatosan osztogatott ivóvízzel próbálták elviselhetőbbé tenni. A forróságon így is csak az este folyamán érkező rövid zápor enyhített. A fesztiválra a szervezők összesen harmincezer embert várnak a hét végéig. A tavalyi évekkel ellentétben az első estén nem volt telt ház. A nyitó napon a szervezők a decemberben elhunyt Václav Havel volt csehszlovák, majd cseh köztársasági elnöknek és írónak állítottak emléket. Havel közeli barátja volt Lou Reednek és a cseh The Plastic People of the Universe zenekar tagjainak, akik szintén felléptek csütörtök este. Levetítették a néhai cseh elnök életéről szóló dokumentumfilmet. A fesztivál pénteki programjában is neves előadók szerepelnek, fellép mások között Yann Tiersen, a Kasabian és az Orbital. A szombati nap előadói közül pedig a legjelentősebbek Emiliana Torrini, Gemma Hayes, a The Horrors és a Public Enemy. Szlovákia legnevesebb nyári fesztiválját 16. alkalommal rendezik meg. Jelentőségét mutatja, hogy a kontinens fesztiváljait versenyeztető European Festival Awards ranglistáján a közepes méretű fesztiválok kategóriájában bekerült az öt legjobb közé. Ezen a versenyen lett Európa legjobb nagyfesztiválja a Sziget.
It šert nem čapolunk - Magyar nyelvlecke is lesz a Pohoda fesztiválon
A kárpátaljai magyarok üdvözlik az új ukrán nyelvtörvény elfogadását
2012. július 4. - (mti)
A kárpátaljai magyar szervezetek előremutató, Ukrajna európai integrációját elősegítő lépésként értékelik, hogy az ukrán parlament kedden megszavazta az új nyelvtörvényt, amelynek köszönhetően a magyar hivatalosan is használható regionális nyelvvé válhat Kárpátalján. Az Ukrajnában országosan éles vitát kiváltó nyelvtörvény elfogadása kapcsán Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) képviselője az MTI érdeklődésére szerdán elmondta: üdvözlendő és előremutató lépés, hogy az ukrán parlament olyan nyelvtörvényt fogadott el, amely bővíti a nyelvhasználati jogokat a többnemzetiségű államban. Ugyanakkor a törvény elfogadását kísérő botrányok, a körülötte kialakult ellentmondásos helyzet eléggé kétségessé teszi a jogszabály jövőjét, annak végrehajtását, mindenekelőtt azért, mert a jogszabály rendkívüli módon megosztja a közelgő parlamenti választások miatt egyébként is hisztériába hajszolt ukrajnai közvéleményt - tette hozzá. A politikus úgy vélte, jelentős kétségeket vet fel az új nyelvtörvény majdani kárpátaljai alkalmazását illetően az a tény, hogy a jelenleg hatályos régi nyelvtörvény is jelentős jogokat biztosít a nemzetiségi nyelvhasználatot illetően azokban a területi-közigazgatási egységekben, ahol nagyobb számú kisebbség él, ám ezzel a lehetőséggel mégsem élnek kellőképpen. Példaként a Beregszászi járást említette, amelynek az önkormányzatában hivatalosan is használható lenne a magyar nyelv - ráadásul ehhez a tolmácskészülékeket is beszerezték -, s az okmányok is készülhetnének magyar nyelven, de ez nem valósul meg, mivel a többségében magyar képviselő-testület tagjai - mint fogalmazott - tört orosz és ukrán nyelven tanácskoznak. Brenzovics azt is elmondta, hogy a KMKSZ az új nyelvtörvény kapcsán, ahogyan korábban is tette, arra szólítja a kárpátaljai magyar közösséget, hogy éljen a törvény által biztosított nyelvi jogaival, használja ki bátran a jogszabály nyújtotta lehetőségeket minden téren. Szerinte ezáltal lehetővé válhatna, hogy a magyar nyelv Kárpátalján visszanyerje azt a nagyfokú presztízsét, amely húsz évvel ezelőtt jellemezte. Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) első elnökhelyettese, a Kárpáti Igaz Szó című kárpátaljai lap főszerkesztője szerdai sajtónyilatkozatában hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok üdvözlik az új ukrán nyelvtörvényt, amelynek az elfogadása történelmi jelentőségű esemény Ukrajna számára. Kifejtette: a nyelvi jogszabály elő fogja segíteni az ukrajnai nemzetiségek, köztük a kárpátaljai magyarok jogainak bővítését. Mint fogalmazott, az új nyelvtörvénynek történelmi jelentősége van az ukrán nép számára, mert ez a lépés ismételten bizonyítja, hogy „az államunk a fejlődés európai útját választotta”. A magyar politikus annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a most elfogadott nyelvtörvény semmilyen veszélyt nem jelent az ukrán nyelvre, az csupán az ukrán állampolgárok szabad anyanyelv-használati jogát rögzíti. A nyelvtörvény elfogadása ellen hevesen tiltakozik az ukrán ellenzék és a nacionalista szervezetek. A jogszabály megszavazását követően tüntetések kezdődtek Kijevben és több nyugat-ukrajnai városban. A törvény ellenzői elsősorban azt kifogásolják, hogy az orosz nyelv Ukrajna 27 közigazgatási egysége közül 13-ban kaphat regionális státust, amelynek következménye szerintük az ukrán nyelv visszaszorulása, sőt teljes elsorvadása lehet. Az Ukrajnában élő kisebbségek számára előnyös új nyelvtörvény lehetővé teszi, hogy egy adott közigazgatási egységen belül a kisebbségek hivatalosan is használhassák anyanyelvüket, ha az arányuk eléri a 10 százalékot. A jogszabály értelmében Kárpátalján a magyar, a Krímben a krími tatár, Csernyivci megyében pedig a román nyelv válhat regionálissá, míg a többi nemzetiség kisebb közigazgatási egységekben használhatná hivatalosan az anyanyelvét. Ungváron már kedd este tüntetés kezdődött a megyei állami közigazgatás épülete előtti téren, ahol a szélsőjobboldali Szvoboda (Szabadság) párt és a Vitalij Klicsko vezette Udar (Ütés) párt Kárpátalja megyei szervezeteinek tagjai tiltakoznak a nyelvtörvény elfogadása ellen. A tüntetés szervezői késő délutánra utcai felvonulást hirdettek, a nyelvtörvény elleni akcióban való részvételre szólítva fel az ungváriakat.
Újabb utazási iroda jelentett csődöt
Újabb szlovák győzelem a Touron
Kubala emléke előtt tiszteleg az idei FociFesztivál
2012. július 4. - (mti)
http://sk.wikipedia.org/wiki/Ladislav_Kubala
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kubala_L%C3%A1szl%C3%B3
Kubala László, az FC Barcelona 85 éve született, tíz éve elhunyt legendás labdarúgója emlékének szentelik a szervezők az idei, második alkalommal sorra kerülő FociFesztivált, amely szeptember elsején a tavalyinál is változatosabb programmal várja Telkiben az érdeklődőket. Az esemény szerdai sajtótájékoztatóján Szabó László főszervező elmondta, hogy a 9-től 20 óráig tartó fociünnep csúcspontjaként 18 órakor kezdődik majd a Kubala László Kupa, melynek egyik résztvevője biztosan a magyar öregfiúk-válogatott lesz. Amint azt jelezte, nagyon közel kerültek már a megállapodáshoz a másik csapattal, ám a szerződésre még nem került rá az aláírás. Szabó mindehhez hozzátette, hogy olyan együttest szeretnének vendégül látni, amelynek tagjai kötődnek valamilyen formában Kubalához. A sajtóeseményen később kiderült, hogy a szervezők a FC Barcelonával folytatnak előrehaladott tárgyalásokat. Az idei fesztiválnak ismét „Mindenki labdába rúg” a mottója, és a rendezők bíznak benne, hogy újra komoly érdeklődés kíséri majd a helyszínen az eseményt. Tavaly ugyanis több mint kétezren látogattak ki a Telki edzőközpontba. A labdarúgás népszerűsítésére életre hívott, nyárzáró rendezvényen a futball valamennyi szakága helyet kap. A futsal férfi, női és korosztályos válogatottakkal képviselteti majd magát, a strandlabdarúgók és a lábteniszezők ugyancsak a legjobbakkal lesznek jelen a fesztiválon. Mindezek mellett a magyar csocsó- és gombfociszövetség (szektorlabda) is vállalta a részvételt. Nem marad ki a programból a SZÚR, a színész-újságíró derbi sem, ugyanakkor újdonság lesz az irodalmi sátor, ahol hazai írók beszélnek majd futballról, arról, miért szeretik vagy éppen nem szeretik ezt a játékot. Kukorelly Endre, a magyar íróválogatott alapítója a sajtótájékoztatón megemlítette, hogy gyerekkora szórakozása a foci volt esténként, de beszélt arról is, hogy az írócsapat az 1990-es évek elejétől több felé járt a világban, és szép sikereket ért el. Kőrösi Zoltán azt emelte ki, hogy halálosan komolyan veszik a futballt, és a színészeket rendszeresen fölényesen legyőzik. Újdonság lesz idén a fesztiválon az egyetemi Bajnokok Ligája, melynek keretében nyolc felsőoktatási intézmény bajnokai mérkőznek meg egymással. A programot színesítik a nagy külföldi egyesületek szurkolói klubjainak BL-döntőket (Juventus-Real Madrid, FC Barcelona-Arsenal, Manchester United-Bayern München, AC Milan-Liverpool) idéző 2x20 perces kispályás meccsei is.