Sajtószemle / Figyelő / Tallózó - 2012. június
Imrich Fuhl válogatásában
Szabó Máté: Fokozottabban kellene védeni a közösségi szimbólumokat
2012. június 13. - (mti)
Az alapvető jogok biztosa szerint fokozottabb büntetőjogi védelmet igényelnek a közösségi szimbólumok. Szabó Máté a Gyűlölet-bűncselekmények a jog és társadalom szempontjából című műhelybeszélgetés megnyitóján szerdán Budapesten azt mondta, a közösség megsértésére alkalmasabb egy emlékmű vagy kegyhely meggyalázása, mint egyes embereké. Napjainkban elszaporodott a szimbólumokon keresztüli gyűlöletbeszéd - tette hozzá. Álláspontja szerint ez megnehezíti a jog, különösen a büntetőjog helyzetét, amelynek nehézségei vannak ezen problémák rendezésével. Úgy fogalmazott: a közösségi szimbólumok a büntetőjog fokozottabb védelmét igényelnék. Szabó Máté a gyűlölet-bűncselekményt agresszív politikai kommunikációként definiálta. Álláspontja szerint előítéletek mindenütt vannak, ám a társadalom csak a kirekesztés és befogadás kényes egyensúlyát tudja megteremteni. Az ombudsman feladata, hogy a zsákutcákra hívja fel a jogalkotók figyelmét - tette hozzá. Miskolczi Barna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője szerint előítéleti indokkal elkövetett rongálásról csak akkor lehet beszélni, ha a közösség elleni erőszak szándéka bizonyítható. Kállai Ernő, a nemzetiségi jogokért felelős helyettes biztos úgy fogalmazott, hogy a leszakadó társadalmi rétegek ellen irányuló gyűlölet mostanra szinte elvárássá vált. Ha a mindennapok részévé válik a gyűlöletbeszéd, nehéz lesz a szellemet visszaszorítani a palackba. Azért történnek naponta atrocitások, mert azokat a társadalom nem ítéli el - fogalmazott Kállai Ernő. Az ombudsmanhelyettes a „közmunka mint a szociális ellátórendszer” szerinti megközelítést az „új feudális rendszer megjelenésének” nevezte. Kállai Ernő kifogásolta, hogy csökken az iskolakötelezettség korhatára és az oktatás színvonala, így a fiatalok korábban és egyre kevesebb tudással kerülnek az utcára.
Levegőnek nézték Erdélyben a Fidesz-barát jelölteket
A társelnök szerint kiáll az EP kisebbségügyi munkacsoportja a romániai magyarság érdekeiért
2012. június 14. - (mti)
Az Európai Parlament nemzeti kisebbségügyi frakcióközi munkacsoportja kiáll a romániai magyarság érdekeiért - emelte ki Tabajdi Csaba (MSZP), a munkacsoport társelnöke, miután az EP-ben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezésére meghallgatást tartottak a romániai magyar közösség helyzetéről. A témáról csütörtökön Strasbourgban kiadott közleményben Tabajdi Csaba emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban hivatalba lépett román kormány több intézkedése hátrányosan érintette a romániai magyar nemzeti közösséget. Úgy vélte, hogy „a helyzet rendezése érdekében folyamatos párbeszédet kell fenntartani a romániai magyarság legitim politikai képviselői és a román kormány között”. „A magyar politikai erők kötelessége, hogy lépéseikkel és nyilatkozataikkal segítsék a megoldást, miközben tartózkodnak az etnikumközi feszültség további kiélezésétől” - tette hozzá. A meghallgatáson az RMDSZ részéről felszólalt Borbély László, a párt politikai alelnöke, aki kifejtette: a korábbi helyzethez képest komoly visszalépést jelent, hogy az új román kormány programja említést sem tesz a kisebbségekről, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. A kormány visszavonta a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tanítási nyelvű karának engedélyét, pedig a magyar nyelvű orvosi kar létrehozása törvényi kötelezettség. Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy az új kormány 2013-ban jelentős közigazgatási változtatásokat tervez, amelynek során alapvető fontosságú az érintett nemzeti kisebbségi közösségek bevonása. A román kormányt Stelian Stoian nagykövet, Románia Európa Tanács mellett működő állandó képviseletének vezetője képviselte a meghallgatáson, aki válaszában kifejtette, hogy a kormány készen áll a kisebbségi problémák megoldását szolgáló párbeszédre az RMDSZ képviselőivel. Tabajdi Csaba hangsúlyozta, hogy a felvetett kisebbségi problémákra mihamarabb megoldást kell találni. „ A problémákat Románián belül kell orvosolni. A román kormánynak, illetve a romániai magyar nemzeti közösség legitim politikai képviselőjének tekinthető RMDSZ vezetőinek folyamatos párbeszédet kell folytatniuk a kisebbség jogos követeléseinek rendezésére” - hangsúlyozta a szocialista EP-delegációvezető a közlemény szerint. Hozzátette: „A június 10-én lezajlott önkormányzati választáson egyértelművé vált, hogy az RMDSZ élvezi a romániai magyarság döntő többségének támogatását. Az ősszel sorra kerülő parlamenti választásokon egyetlen magyar politikai erő sem döntheti el a romániai magyar nemzeti közösség helyett, hogy melyik magyar párt képviselje az érdekeiket. A magyar kormány és a politikai pártok feladata az, hogy az uniós és más nemzetközi fórumokon, valamint a kétoldalú kapcsolatokban elősegítsék a romániai magyarságot érintő problémák megoldását. A Fidesz erdélyi tevékenysége, például a Nyírő-újratemetés ügye, vagy Kövér László erdélyi kampánykörútja megnehezíti a jogos kisebbségi jogi követelések kétoldalú és nemzetközi fórumokon történő érvényesítését is” - idézte a közlemény Tabajdi Csabát.
Csaknem minden gépkocsit érinthet a regisztrációs adó Szlovákiában
2012. június 14. - (mti)
Az elektromos és hibrid meghajtású autók kivételével minden személygépkocsira vonatkozhat az új regisztrációs adó, amelynek bevezetését a jövő évtől tervezi a szlovák kormány - adta hírül saját információkra hivatkozva a Hospodárské noviny szlovák gazdasági napilap. A regisztrációs adó bevezetésének lehetőségéről először március végén, még az új kabinet megalakulása előtt beszélt Peter Kazimír, a pénzügyi tárca később kinevezett vezetője, a költségvetés konszolidációját célzó intézkedések között. Az akkori közlés szerint a regisztrációs adó még csak a luxus és a felső közép kategóriába tartozó személygépkocsikat érintette volna. „Biztos nem a Skodákat érinti majd a dolog” - utalt a későbbi miniszter márciusban az új adó által érintett gépkocsik kategóriáira. A Hospodárské noviny szerint a tárca tervei időközben úgy módosultak, hogy az új adó a kis és a középkategóriába tartozó személyautókat is érintené, tehát többek között azokat a pénzügyminiszter által említett Skodákat is, amelyek hagyományosan vezetik a legkeresettebb autótípusok Szlovákiai listáját. A regisztrációs adó a gépkocsik teljesítményének függvényében emelkedne, összege pedig tíz euró körüli összegtől néhányszáz - korábbi közlés szerint 1.500 - euróig terjedne. Radko Kuruc, a pénzügyminiszter tanácsadója szerint, a regisztrációs adó egyszeri, az autó első szlovákiai regisztrációjakor fizetendő, környezetvédelmi elveket figyelembe vevő illeték lesz. A regisztrációs adó megközelítőleg 75 ezer gépkocsit érint majd évente, átlagban ennyi autó új regisztrációjára kerítenek ugyanis sort tulajdonosaik minden évben Szlovákiában. A regisztrációs adó valamilyen formáját az uniós tagországok több mint fele alkalmazza.
Királynét koronáznak Pozsonyban
2012. június 13. - (mti)
A jövő hétvégén már tizedik alkalommal rendezik meg Pozsonyban a Koronázási ünnepségek című rendezvénysorozatot, amellyel a magyar királyok, királynők és királynék egykoron itt zajlott koronázására emlékeznek a pozsonyiak. A Koronázási ünnepségek - amelynek során az itt koronázott magyar királyok koronázását több mint száz színész segítségével játsszák újra - az egyik legközkedveltebb, évről évre nagy tömeget vonzó kulturális eseménynek számít Pozsonyban. A több kísérőrendezvénnyel megrendezett Koronázási ünnepségek idei évada június 22. és 24. között - részben az eredeti helyszíneken - zajlik majd. A koronázás ceremóniáját jövő hét vasárnap a Fő téren játsszák újra. „A tizedik koronázási ünnepség korhűbb, érdekesebb és érthetőbb lesz, mint eddig bármely alkalommal” - hangsúlyozta Miroslav Vetrík a rendezvény alapötletét felvető Koronázó Pozsony polgári társulás vezetője az ünnepségsorozat szerdai sajtóbemutatóján Pozsonyban. A szervező szerint az idei „koronázás” annyiban lesz más, mint az előző évadok, hogy a „király és a királyné” mellett a többi résztvevő is nagyobb szerepet kap az eddiginél. Hozzátette: az egyes történelmi alakokat megszemélyesítő színészeket - korabeli festmények alapján - megszólalásig hasonlóvá maszkírozzák az 1655-ben zajlott koronázás résztvevőihez. A Koronázási ünnepségek keretében az idén Eleonóra királyné, III. Ferdinánd harmadik feleségének „újrakoronázására” kerül sor. A királynét Lucia Komorovská, egy fiatal konzervatóriumi hallgató személyesíti meg. Mint elmondta: bár a szerep eljátszása felkészülést igényel, úgy érzi, viszonylag könnyen azonosulni tud majd a zenét, táncot és a művészeteket kedvelő koronás fővel. A „királyné” és a koronázási menet öltözéke a korhűség megőrzése okán szintén korabeli minták alapján készül. Azok elkészítése több hónapig tartott, ami a szervezők szerint nem is meglepő, hiszen például csak a királyné ruháján a gyöngydíszítések felvarrása több mint két hetet vett igénybe. Az ünnepségre készült ruhákból a szervezők a jövő évben kiállítás megnyitását is tervezik.
Történelmi napokkal emlékeznek a rozgonyi csatára Dunaszerdahelyen
2012. június 13. - (mti)
A középkori lovagkirályok világát elevenítik fel a felvidéki Dunaszerdahelyen pénteken és szombaton azon a kétnapos történelmi fesztiválon, amelyet az 1312-es rozgonyi csata 700. évfordulóján szerveznek. Hagyományőrző középkori vásár és piaci forgatag, lovagi torna, egyéni és csapatépítő hétpróba, autentikus kézműves sátrak mellett páncél- és fegyverkiállítás is várja majd a kétnapos rendezvényre érkezőket - derül ki az I. Historium Történelmi Napok szervezői által az MTI-hez eljuttatott közleményből. Június 15-én és 16-án a Csallóközi Múzeum, vagyis a dunaszerdahelyi Sárga Kastély udvarán tartanak középkori gyermekjátszóházat, az érdeklődők felkereshetik az apródok standját. A szervezők ígérete szerint harci arcfestés, nagy lakomák, történelmi előadások, író-olvasó találkozók, akciós történelmi könyvvásár és élő népzene is szórakozatja majd a közönséget. A történelmi napok apropója a rozgonyi csata kerek évfordulója. Hétszáz évvel ezelőtt, 1312. június 15-én a Kassához közeli Rozgony mellett zajlott Károly Róbert király országot egyesítő, kiskirályok elleni háborújának legjelentősebb csatája, amelyben legyőzte Aba Amadé fiainak seregét.
Németh Zsolt: A Közép-európai Kezdeményezés a régiós szerepe miatt fontos Magyarországnak
2012. június 13. - (mti)
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint Magyarországnak azért fontos a Közép-európai Kezdeményezés (KEK), mert 18 tagállamával lefedi azt a térséget, amelyben a magyar külpolitika különösen aktívan lép fel. Az államtitkár képviselte Magyarországot szerdán a KEK trieszti külügyminiszteri találkozóján. Mint az MTI-nek a tanácskozás után telefonon elmondta, Magyarország a KEK alapítói között volt 1989-ben, és jövőre egy évre átveszi a szervezet elnöki teendőit, ezért is van jelentősége a szerdai találkozónak. Hangsúlyozta: Magyarország jövőre egyúttal a visegrádi csoport - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - elnöki posztját is átveszi, tehát közép-európai év következik a magyar külpolitikában. A szerdai tanácskozás témái között szerepelt a KEK jövő évi költségvetése, a következő, 2013-2015-re szóló, hároméves akcióterv, és áttekintették a regionális együttműködés aktuális kérdéseit is - mondta Németh Zsolt. Kifejtette: a találkozón beszámolt a jövő évi magyar elnökség alapelveiről, így kiemelte, hogy a KEK keretében folyó regionális kooperációnak nagy a hatása az Európai Unió nyugat-balkáni bővítésére. Közölte azt is, hogy a szervezet munkája befolyásolja azzal a három KEK-taggal (Fehéroroszország, Moldova és Ukrajna) összefüggő uniós politikát is, amelyek tagjai az EU keleti partnerségi programjának. Kitért arra is, hogy a KEK kapcsolódási pontot jelent az EU Balti-tengeri és Duna-stratégiája által érintett országoknak, és további hasonló kezdeményezések összekötője lehet. Emellett a szervezet kedvezően hat a térségben kibontakozó gazdasági és fejlesztési együttműködésre is. Hozzátette: ezért tervezik a tagállamok kereskedelmi kamaráinak regionális együttműködését. Az államtitkár azt mondta, Magyarország elnöksége alatt szeretné láthatóbbá tenni a KEK működését, és elérni, hogy jobban odafigyeljenek a szervezetre és a térségre. Az 1989-ben indult Közép-európai Kezdeményezést jelenleg kilenc európai uniós tagállam alkotja (köztük Magyarország) és kilenc olyan állam, amely szeretne az EU-tagjává válni. A szervezet legfőbb célja, hogy az európai integráció érdekében erősítse a regionális együttműködést a Balti-tenger, az Adriai-tenger és a Fekete-tenger közötti térségben.
Fico: Görögországnak távoznia kell az eurózónából, ha nem tartja be a feltételeket
2012. június 14. - (mti)
Robert Fico szlovák kormányfő szerint amennyiben a görögök nem tartják be a közkiadásaik egyensúlyba hozása kapcsán szabott feltételeket, Szlovákia csatlakozni fog azokhoz az országokhoz, amelyek kezdeményezik Görögország kizárását az eurózónából. A szlovák kormányfő erről az ellenzéki pártok vezetőivel folytatott csütörtöki pozsonyi egyeztetésen beszélt, amelynek fő témája az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) a szlovák parlament általi - még e hónapban esedékes - ratifikációja volt. Robert Fico a találkozót követően kijelentette: az egyeztetés során bebizonyosodott, hogy a liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) kivételével az összes ellenzéki párt támogatja eurós mentőöv június végéig történő jóváhagyását. Annak pontos dátumáról a szlovák törvényhozás kedden kezdődő ülésén kezd majd egyeztetést az ellenzékkel Pavol Paska házelnök. „Nem érdekünk, hogy valahol a sarokban várjunk, míg valaki megtesz valamit, vagy nem” - szögezte le Fico, utalva több ellenzéki párt azon felvetésére, hogy a szlovák ratifikációt, Németország jóváhagyása utáni idópontra kellene halasztani. Robert Fico az egyeztetés során annak a véleményének is hangot adott, miszerint Görögország számára az eurózónában maradásnak több előnye van, mint hátránya, ezért a valutaközösségnek mindent meg kellene tennie annak érdekében, hogy a görögök a közösség tagjai maradjanak, de „nem minden áron.” Robert Fico rámutatott: szükségesnek tartja, hogy szó essen arról is, milyen helyzet állhat elő, amennyiben a vasárnapi görög választásokat „Európa-ellenes” politikai erők nyerik. Fico szerint az erre az esetre alkalmazható forgatókönyveket Peter Kazimír pénzügyminiszter pénteken mutatja be a szlovák kormány érdekegyeztető szervének, az úgynevezett Szolidaritási és Fejlesztési Tanácsnak. Hozzátette: katasztrófa-forgatókönyvekről van szó. Az ESM jóváhagyását egyedül a liberális SAS ellenzi. Vezetője, Richard Sulík, a kormányfő mai kijelentéseire azt mondta: „Fico Brüsszel döntéseit szentírásnak veszi”. A többi ellenzéki párt támogatja az ESM ratifikációját, néhányuk azonban a német szavazás utánra halasztaná azt. Szlovákia az Európai Stabilitási Mechanizmusban közel 660 millió euró készpénzbetéttel, valamint csaknem 5,8 milliárd euró értékű kötelezettségvállalást tett.
Vége a pozsonyi idillnek
Robert Fico és a Smer menesztené a közrádiót egyenesbe hozó vezérigazgatót
A. Nagy László lett a szlovák kormány kisebbségügyi kormánybiztosa
2012. június 13. - (mti)
A. Nagy László, a Most-Híd szlovák-magyar párt tagja és jelöltje lesz a kisebbségügyi kormánybiztos Szlovákiában - döntötte el Robert Fico kormánya szerdán Pozsonyban. A kormányhivatal fennhatósága alatt létrehozzák a kisebbségügyi kormánybiztos hivatalát. Ez tanácsadói szervként működik majd, tevékenységét a kormányhivatal mindenkori vezetőjével és a tevékenységi köre által érintett tárcavezetőkkel fogja egyeztetni. A kisebbségügyi kormánybiztos feladatai közé tartozik majd a nemzeti kisebbségek jogainak támogatását és kiteljesedését érintő intézkedések előkészítése és megvalósítása is. Hatáskörébe tartozik majd a kisebbségek jogállásával kapcsolatos hazai és nemzetközi kötelezettségek betartásának felügyelete is. A kormánybiztos hatáskörének jóváhagyását több hónapos egyeztetés előzte meg a szlovák kormány és a Most-Híd között. Robert Fico kormányfő a kinevezést követően kijelentette: a lépéssel világosan jelezni akarta a kormány, hogy a kisebbségi ügyekkel olyanokat akarnak megbízni, akik együtt élnek a kisebbségiekkel. A. Nagy László kinevezett kisebbségügyi kormánybiztos az általa betöltendő poszttal kapcsolatban hangsúlyozta: minden kisebbség képviselője kíván majd lenni. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint a kisebbségügyi kormánybiztos statútumának ilyen formában való jóváhagyása beigazolta a párt azon félelmeit, hogy a szlovákiai magyarok kormánybiztos helyett egy „önálló döntéshozói jogkörök nélküli kirakati bábut” kaptak. Öllös László politológus a statútummal kapcsolatban azt mondta: a kormánybiztos „lecsupaszított” jogkörei jelentős visszalépést jelentenek az emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyetteséhez képest. Hozzátette: a kormánybiztos posztjának létrehozása külpolitikai szempontból „jót tesz” a szlovák kormánynak, mivel „van mire mutogatnia. Valamit létrehozott, holott ez csak a korábbi helyzet összezsugorítása”. A kormánybiztos posztjának létrehozását megelőzően Robert Fico kabinetje úgy döntött, hogy nem tölti be, illetve megszünteti az emberi jogi és kisebbségi miniszterelnök-helyettes posztját.
mr1-kossuth.hu - Határok nélkül
A Fico-kabinet kisebbségi kormánybiztossá nevezte ki A. Nagy Lászlót, aki a Híd-Most Párt soraiból került oda. Haják-Szabó Mária riportjában nemcsak ő, hanem mások is megszólalnak, és kiderül, hogy ki mit szól hozzá? Hallgassa meg: http://www.mr1-kossuth.hu/mrplayer.php?d=0061fa24_5201557.mp3
Biztos, ami biztos
Most-Híd: A kisebbségügyi kormánybiztos posztjának betöltésével az eddig elért eredményeket akarják menteni
2012. június 13. - (mti)
Elégedett a Most-Híd szlovák-magyar párt a szlovák kisebbségügyi kormánybiztos statútumának szerdai jóváhagyásával és a kormánybiztos kinevezésével, ám úgy véli: az emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes posztjának a megszüntetése így is visszalépésnek számít. A szlovák kormány szerdai ülésén jóváhagyta a kormányhivatal fennhatósága alatt tevékenykedő kormánybiztos statútumát, és rendeleti úton a poszt betöltésével - csütörtöki hatállyal - A. Nagy Lászlót, a Most-Híd jelöltjét bízta meg. A kormánybiztos hatáskörének jóváhagyását több hónapos egyeztetés előzte meg a szlovák kormány és a Most-Híd között. Robert Fico kormányfő a kinevezést követően kijelentette: a lépéssel világosan jelezni akarta a kormány, hogy a kisebbségi ügyekkel olyanokat akarnak megbízni, akik együtt élnek a kisebbségiekkel. „Úgy gondoltuk, hogy mindenképpen élnünk kell a lehetőséggel” - nyilatkozta az MTI-nek a kinevezés kapcsán Solymos László, a Most-Híd parlamenti frakciójának elnöke. Hozzátette: a pártot a tárgyalások során az vezérelte, hogy minél többet meg tudjanak menteni „abból, amit az elmúlt két év során sikerült kiépíteni.” A. Nagy László elmondta: felfüggeszti a Most-Híd párt elnökségében folytatott tevékenységét, ugyanakkor nem lát okot arra, hogy a pártból is kilépjen. A kinevezett kisebbségügyi kormánybiztos a poszttal kapcsolatban hangsúlyozta: minden kisebbség képviselője kíván majd lenni. Úgy vélte: a poszthoz kötődő hatáskörök a feltételezettnél szélesebb cselekvési lehetőséget adnak a kormánybiztosnak. „A kultúra területén a kisebbségi kormánybiztos lesz a szlovákiai kisebbségek mindenese” - szögezte le. A most jóváhagyott statútum alapján a kormánybiztos lesz a gesztora - a lebonyolítója - a nemzetiségi kultúrákra szánt támogatások pályázati rendszeren keresztül történő elosztásának is. Ezeknek a támogatásoknak az elosztása a tavalyi évben - amikor azt miniszterelnök-helyettesként Rudolf Chmel (Most-Híd) felügyelte - tiltakozásokat is kiváltott szlovákiai magyar civilszervezetek részéről. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint a kisebbségügyi kormánybiztos statútumának ilyen formában való jóváhagyása beigazolta a párt azon félelmeit, hogy a szlovákiai magyarok kormánybiztos helyett egy „önálló döntéshozói jogkörök nélküli kirakati bábut” kaptak. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában azt mondta: az, hogy a Most-Híd jelöltje tölti be a kormánybiztos posztját, bizonyítja, hogy a párt „informális kormányzati szerepet vállalt.”
A szlovák kormányhivatal felügyelheti a kisebbségi kultúrára szánt pénzeket
2012. június 1. - (mti)
Szlovákiában a kormányhivatal hatáskörébe kerül át a nemzetiségi kultúrákra szánt pályázati támogatások elbírálásának felügyelete - adta hírül Beatrice Hudákovának, a pozsonyi kormány szóvivőjének közlésére hivatkozva pénteken a SITA szlovák hírügynökség. „A kisebbségi kultúrák támogatását érintő hatásköröket, valamint a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatával összefüggő kérdéseket a kormányhivatal illetékes szervezeti egységei felügyelik majd a kisebbségügyi kormánybiztossal együttműködve” - mondta el a változtatások kapcsán Hudáková. Hozzátette: a kormányhivatal adja majd ki azokat a - féléves rendszerességgel készülő - jelentéseket is, amelyekben a kisebbségek nyelvhasználatának aktuális helyzetét értékelik. A hatásköri törvény vonatkozó módosításai, amennyiben azokat a pozsonyi parlament is jóváhagyja, szeptember 1-jétől léphetnek hatályba. A szlovák kormány kisebbségügyi kormánybiztosának státuszáról szóló végleges döntés két héten belül esedékes - tájékoztatta csütörtökön az MTI-t Solymos László, a témában a kabinettel tárgyalásokat folytató Most-Híd szlovák-magyar párt parlamenti klubjának vezetője. Bár azt, hogy kit jelölne a Most-Híd a kormánybiztosi funkció betöltésére, Solymos nem pontosította, pozsonyi lapinformációk már huzamosabb ideje azt valószínűsítik, hogy erre a posztra a párt A. Nagy Lászlót, a párt elnökségi tagját jelöli majd.
Kártérítést ítéltek meg szlovákiai romáknak
2012. június 12. - (mti)
A saját hazájuk nem vizsgálta ki az ügyüket, pedig rasszisták támadtak rájuk. Strasbourghoz fordultak. Az Emberi Jogok Európai Bíróság kedden roma szervezetek keresetére kötelezettségmulasztásért elmarasztalta Szlovákiát, a felpereseknek pedig kártérítést ítélt meg. A bíróság a tíz felperesnek az őket ért nem anyagi kár miatt összesen 55 ezer euró kártérítést ítélt meg. Az ügy 2002 februárjában, Ganovce-Filice településen kezdődött, ahol egy vasrudakkal és baseballütőkkel felfegyverkezett, rasszista kifejezéseket használó csoport romákra támadt. Többen súlyosan megsérültek, egy embernek betört a koponyája, s az áldozatok javaiban is károk keletkeztek. Roma szervezetek egy évvel később nyújtottak be keresetet a strasbourgi székhelyű emberi jogi bíróságon, azzal vádolva a szlovák hatóságokat, hogy nem vizsgálták ki megfelelően az ügyet, s nem szolgáltattak igazságot a megtámadottaknak. Az ügyben kedden kihirdetett ítélet elmarasztalta Szlovákiát, mert hatóságai nem tettek meg minden tőlük elvárhatót az eset kivizsgálására.
Jobbik: Nyomozás indult a Fővárosi Cigány Önkormányzat támogatása ügyében
2012. június 13. - (mti)
Jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettének alapos gyanúja miatt elrendelte a nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a Fővárosi Cigány Önkormányzat támogatási pénzének ügyében - közölte a Jobbik szerdán az MTI-vel. A rendőrség az ügyben későbbre ígért tájékoztatást. A Fővárosi Cigány Önkormányzat (FCÖ) tavaly 7,334 millió forint költségvetési támogatást és 2 millió forint pályázati forrást kapott, novemberben pedig további négymillió forintot kért a fővárostól működésre és irodája fenntartására. Az utóbbi összeggel többszöri felszólítás ellenére nem számolt el időben, valamint 1,125 millió forintot nem a szerződésben meghatározott célokra használt fel. A főváros vezetése súlyos szerződésszegésnek minősítette az esetet, s jelezte, hogy a főváros jogosult lenne a támogatási szerződés azonnali felbontására és a kamatokkal növelt teljes összeg visszakövetelésére. Egy a jövő szerdai közgyűlésre készült, az MTI birtokába került előterjesztés szerint Csomós Miklós oktatási és kulturális főpolgármester-helyettes az FCÖ helyzetét mérlegelve azt javasolta, hogy csak azon összeg visszafizetésére kötelezzék a szervezetet, amelyet az nem szerződésszerűen használt fel. A több mint egymillió forintot a legkésőbb augusztus 1-jéig kellene megfizetnie az FCÖ-nek. A Jobbik fővárosi képviselője, Szabó György ugyanakkor szerdai közleményében a „megkülönböztetés minden formájának eltörlését, a mindenkire egyformán alkalmazott törvények betartását” követelte. Álláspontja szerint Budapest vezetése „meghátrálni látszik, és megengedő módon a nyilvánvaló csaláshoz úgy asszisztál, hogy a jelentősen határidő után érkezett beszámolót, annak számszaki hibáit, a pénzügyi sorok közötti túlköltéseket, a jogtalan kifizetéseket hivatali szakemberekkel igyekeznek elfogadhatóvá szerkeszteni”. A Jobbik fővárosi szervezete úgy véli, ha ez megtörténik, az „leegyeztetett csalás”. Az ellenzéki párt április végén jelentette fel a Fővárosi Cigány Önkormányzatot az elszámolási ügyben.
Kilakoltatták Vera Bílát, a népszerű csehországi roma énekesnőt
2012. június 13. - (mti)
Kilakoltatták a hét végén Vera Bílát, a külföldön is ismert, népszerű csehországi roma énekesnőt - jelentette kedd este a közszolgálati Cseh Televízió. A súlyos anyagi gondokkal küszködő Bílá kis, városi tulajdonú bérlakását már tavaly ősszel lekapcsolták a villany- és gázhálózatról a közép-csehországi Rokycanyban, mert nem fizetett a szolgáltatásokért. Hónapok óta nem utalta a lakbért sem, ezért a városi lakásokat kezelő vállalat többször is felhívta a figyelmét: vagy fizet, vagy kiköltöztetik. „Évek óta komoly probléma volt vele. Néha négy-öthavi lakbérrel is tartozott” - mondta a televízióban Vladimír Smolík, a városka polgármestere. A szoba-konyhás lakásban több mint harminc évig lakott az egykoron híres énekesnő, akinek Rómában, Párizsban, de még Moszkvában és New Yorkban is tapsoltak. Eredetileg szükséglakásba akarták költözetni, végül is az egyik helyi idősek otthonában kapott egy szerény szobát a férjével együtt. Az iDnes hírportálon közölt írás szerint Bílát férje súlyos betegsége juttatta ebbe a helyzetbe: hogy őt ápolhassa, az asszony hosszú ideje nem koncertezik, emiatt rendszeres jövedelme sincsen. Az 1990-es évek elején a város felajánlotta neki, hogy kedvezményes áron megveheti lakhelyét. Az énekesnőnek, aki más családtagokat is eltartott, azonban akkor sem volt pénze erre. „Sajnáljuk, hogy többszöri felszólításunkra sem reagált korábban. Már nem mehettek tovább így a dolgok” - jelentette ki a polgármester. Vera Bílá azt állítja, hogy férje haldoklik, ilyen helyzetben sehová sem tud költözni, különösen nem valamiféle szükséglakásba. „Az idősek otthonában jól érzem magam a férjemmel. Zenét hallgatunk, beszélgetünk, sírunk” - nyilatkozta a televíziónak. A televízió riportja szerint Bílá a múltban sok pénzt veszített játékautomatán. „Már legalább két éve nem játszom” - állította most az énekesnő. Bízik abban, hogy a jövőben énekesnőként is megjelenik újra a televízió képernyőjén, és új lemezeket ad ki. Barátai segítségével azt tervezi, hogy ismét színpadra lép. „Nagyon remélem, hogy az emberek nem felejtettek el. Mindenkinek hálás leszek, ha a belépőjegy megvételével segítséget nyújt nekem” - mondta.
Magyar kisebbségi témákkal is foglalkoztak az EP-plenáris ülésén
2012. június 11. - (mti)
Határon túli magyar képviselők kisebbségi témákban emeltek szót az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén hétfőn, a napirenden kívüli, úgynevezett egyperces felszólalások sorában. A szlovákiai magyar Mészáros Alajos (MKP) arról beszélt, hogy június 4-én volt a trianoni szerződés aláírásának évfordulója, a szerződésé, amely „példátlan módon megnövelte a máig is kisebbségi státusban élő EU-polgárok számát”. Kifogásolta, hogy az EU, „amely rendkívül érzékeny az emberi jogok betartására a világ bármely pontján, mintegy 40 millió kisebbségi polgárának mégsem hajlandó egységes, magas színvonalú európai kisebbségi keretjogszabályt kialakítani”. Jelezte, hogy „számtalan” példa van a kisebbségeket érő atrocitásokra: a múlt hónapban például magyar nemzetiségű fiatalokat bántalmaztak a szlovák fővárosban, mert anyanyelvükön beszéltek. Sürgette, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a történelmi kisebbségek egyenlő mértékben élvezzék kollektív jogaik védelmét az egyes tagállamokban. Az ugyancsak szlovákiai magyar Bauer Edit (MKP) Malina Hedvig ügyére hívta fel a képviselők figyelmét. Emlékeztetett arra, hogy az áldozatot hat évvel ezelőtt azért verték meg, mert magyarul beszélt a szlovákiai Nyitrán. Az előző kormány idején az ügyet lezárták, az elkövetők büntetlenül megúszták a történteket. Miután pedig Szlovákiában nemrégiben ismét szocialista kormány került hatalomra, az ügyészség felújította az eljárást azzal a váddal, hogy Malina Hedvig hazudta a verést. „Miközben az unió az igazságosság és biztonságosság térségét építi, az új szlovák kormány a jogbizonytalanságot erősíti, a címzettek pedig a kisebbséghez tartozók” - fogalmazott Bauer Edit. Sógor Csaba (RMDSZ) felszólalásában azt méltatta, hogy az Europa Nostra-nagydíjak egyikével idén a 80 éves Kovács Piroskát tüntették ki, annak elismeréseként, hogy a székely kapuk és azok közösségi szimbólumának fontosságát sikeresen a köztudatba tudta építeni. Tevékenységének elismerése a nemzedékek közti összetartás, az összetartozás, a hagyományok megőrzésének
példája - szögezte le. Kiemelte: kisebbségi szempontból fontos az értékek maradéktalan és osztatlan megőrzése, „hogy ne veszélyeztessük őket és jövőnket elbizonytalanodással és széthúzással”.
Hedvig a cseppben
Malina Hedvig hallgat
A „kisebbségi minimumról” egyeztet az MKP és a Most-Híd a jövő héten
2012. június 11. - (mti)
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala kezdeményezésére kialakítandó „kisebbségi minimumról” egyeztet a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Most-Híd szlovák-magyar párt a jövő hétfőn Dunaszerdahelyen - közölte az MTI pozsonyi irodájával Tokár Géza, a kerekasztal szóvivője hétfőn. A „kisebbségi minimum” egy olyan - készülőben lévő - alapelvrendszer, amely a szlovákiai magyarság legfontosabb törekvéseit összegzi az ahhoz csatlakozó politikai és társadalmi szervezetek számára. Mindkét párt jelezte, hogy részt vesz a találkozón a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának a meghívására. „Az MKP elfogadta a meghívást, és elnöki szinten vesz részt a találkozón. Az egyeztetésre - amelynek fő témája nemzeti alapértékeink közös megfogalmazása lesz - Berényi József elnököt a párt vezetésének több tagja is elkíséri” - tájékoztatott Fiala Ilona, az MKP sajtótitkára. Hozzátette: a küldöttség pontos összetételéről pénteki ülésén dönt a párt elnöksége. Kovács Nikolett, a Most-Híd sajtószóvivője az MTI-nek elmondta: a találkozón képviselteti magát a párt, az azonban még nem dőlt el, hogy a Most-Híd részéről ki vesz részt az egyeztetésen. Az úgynevezett kisebbségi minimumról szóló egyeztetés-sorozatot májusban kezdte el a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala. Az alapelvrendszer célja, hogy párthovatartozástól és nézetkülönbségektől függetlenül megpróbálja egyesíteni a szlovákiai magyarságot. Tokár Géza szerint az alapelvrendszer azokat az értékeket és célkitűzéseket foglalja magába, amelyek mögé a szlovákiai magyarság bármelyik szervezete odaállhat. Az MKP és a Most-Híd részvételével zajló tárgyalásra alig több mint két héttel a két párt között megtartott - ám konkrét megegyezéseket nem hozó - találkozót követően kerül sor. Az alapelvrendszerről már a közeljövőben újabb - további szervezetek bevonásával tartandó - egyeztetések is várhatóak.
Ismét kéri a magyar feliratok kihelyezését a szlovák vasúttól egy felvidéki magyar civil szervezet
2012. június 11. - (mti)
Újabb levélben kérte a magyar nyelvű feliratoknak a révkomáromi vasúti pályaudvaron való kihelyezését a Fontos vagy! nevű felvidéki magyar civil szervezet - közölte az MTI pozsonyi irodájával Boldoghy Olivér, a szervezet sajtófelelőse hétfőn. A magyar nyelvű feliratok kihelyezésének kérésével a civil szervezet először áprilisban fordult levélben a szlovák államvasutakhoz (ZSR). A vállalat egy hónappal ezelőtt - többek közt hatásköri illetéktelenségre hivatkozva - elutasította a kérés teljesítését, majd két nappal később - a Dunaszerdahelyen hasonló igénnyel előálló - Pázmáneum polgári társulásnak is elutasító választ küldött. A Fontos vagy! most a személyszállításért felelős, szintén állami tulajdonban lévő szlovák vasúttársasághoz (ZSSK) írt levelében megismételte a kérést. Mindkét szervezet a kisebbségi nyelvhasználati törvénynek az anyanyelvi feliratok kihelyezését lehetővé tevő szabályozására hivatkozva fogalmazta meg kérését. A ZSR több pontban indokolta a kérés elutasítását. Többek között arra hivatkozott, hogy a vonatkozó törvény értelmében az állomás nevének megváltoztatását a vasúti közlekedés szabályozását ellátó hivatal (ÚRZD) végzi, amely dönthet ugyan az elnevezés megváltoztatásáról, de az új név kizárólag szlovák nyelvű lehet. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nevű ernyőszervezet hasonló céllal és indoklással még februárban a magánkézben lévő RegioJet vasúti vállalathoz fordult, amely a Pozsony-Dunaszerdahely-Révkomárom útvonalon közlekedő járatokat üzemelteti. A RegioJet - több egyeztetés után - májusban megkezdte a magyar nyelvű feliratok kihelyezését, amelyek eddig a RegioJet négy utasvárakozójában - Nagypaka, Kispaka, Nagyabony, Szentmihályfa településeknél - jelentek meg. „Reméljük, hogy ezúttal pozitív választ kapunk, annál is inkább, mivel a RegioJet példája mutatja, hogy ezt a problémát meg lehet oldani, csak akarni kell” - nyilatkozott várakozásaikkal kapcsolatban az MTI-nek Boldoghy Olivér. Hozzátette: arra számít, hogy a másik állami vasúti vállalat is - a válaszadásra megszabott - egy hónapos határidőt kitöltve küld választ kérésükre.
Szorosabbra fűzi együttműködését a cseh és a szlovák hadsereg
2012. június 14. - (mti)
Szorosabbra fűzi együttműködését a cseh és a szlovák hadsereg. Az erről szóló nyilatkozatot csütörtökön írta alá Prágában Alexandr Vondra cseh és Martin Glvác szlovák védelmi miniszter, aki egynapos hivatalos látogatást tett a cseh fővárosban. A nyilatkozat szerint a két hadsereg a jövőben egyebek között közösen tervezi meg a haditechnika beszerzését, illetve jobban összehangolják együttműködésüket különféle válsághelyzetek esetén. „Ez elsősorban a kölcsönös segítségnyújtást illeti a különféle nagyobb baleseteknél vagy természeti katasztrófáknál” - pontosította a nyilatkozatot Vondra. „A dokumentum arra kötelezi a feleket, hogy a védelem terén szorosabbra fűzzék együttműködésüket” - húzta alá a cseh miniszter. A védelmi együttműködésnek három fő területe van. Az első a közös beszerzéseket illeti, amennyiben közös vásárlás esetén a felek jobb árakat tudnak kialkudni. A másik terület a légvédelmet illeti, ahol szükség esetén a felek kisegíthetik egymást. „A közös légvédelmi egységek felállítása jelenleg még nem reális” - vélekedett a szlovák védelmi miniszter. Szorgalmazzák továbbá a két ország haditechnikát gyártó cégeinek a szorosabb jövőbeni együttműködését. „Ezek a cégek korábban egy nagyobb ország (Csehszlovákia), illetve az egykori szocialista tömb szükségleteinek a kielégítésére alakultak meg, s jelenleg kapacitásuk egy része nincs kihasználva. Ezen szeretnénk változtatni” - mutatott rá Glvác. Az együttműködés első konkrét részleteit az októberre tervezett közös cseh-szlovák kormányülésen tárgyalnák meg - hangzott el a prágai sajtóértekezleten.
Az oktatási államtitkársághoz fordultak zsidó iskolák a héber érettségi érdekében
2012. június 14. - (mti)
Az oktatási államtitkársághoz fordult három zsidó iskola annak érdekében, hogy héber nyelvből a továbbiakban is lehessen érettségi vizsgát tenni - közölte Verő Tamás rabbi csütörtökön az MTI-vel. Gloviczki Zoltán oktatásért felelős államtitkár az MTI megkeresésére az érettségi változásait rögzítő kormányrendeletben foglaltakat a vizsgarendszer ésszerűbb és költséghatékonyabb átalakításának szándékával indokolta. A rabbi tájékoztatása szerint a héber nyelvet oktató három fővárosi iskola még május 2-án fordult az oktatási államtitkársághoz azzal kapcsolatban, hogy az addigi 24 idegen nyelv közül jó néhányból - köztük héberből - megszűnt az érettségi vizsga letételének lehetősége. Mint a levélben írták, „természetesen egyetértünk azon törekvéssel, miszerint a vizsgarendszerre vonatkozóan is alkalmazni kell a költséghatékonyságot”. Megjegyezték ugyanakkor, hogy az ország tradíciói alapján a héber nyelv egyfelől klasszikus nyelv, másfelől „ugyan formálisan nem nemzetiségi nyelv”, de még jelenleg is sok családokban „élő kultúrája van a zsidó hagyományok őrzésének, (...) melynek szimbolikus megtartója az országban több iskola által oktatott héber nyelv”. Hozzátették: a héber nyelv ismerete nélkül sem a zsidó vallás gyakorlata, sem pedig az etnikai kisebbségi létezés feltételei nem biztosítottak. Gloviczki Zoltán az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében rámutatott: az érettségi változásait rögzítő kormányrendelet elfogadása után érkezett hozzájuk a héber nyelv érettségi vizsgájának ügyében a fenti levél. Mint írta, a rendelet egyik célja, hogy „az európai gyakorlattól eltérően indokolatlanul sok választható tantárgyak számát csökkentse”, valamint „biztosítsa a vizsgarendszer áttekinthetőbb, ésszerűbb és költséghatékonyabb átalakítását”. A kormányrendelet szerint a jövőben angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, japán, kínai, latin nyelvekből, továbbá a magyarországi nemzetiségek nyelvei közül a magyarországi középiskolában oktatott nyelvekből érettségizhetnek a diákok - tette hozzá.
Kevesebbet kell lopni, és több jut az oktatásügyre
Ivan Gašparovič látogatásához igazítják a pilisszentkereszti Szlovák Ház átadását
2012. június 10. - (sita / hirek.sk)
Ivan Gašparovič államfőként még nem tett hivatalos látogatást Magyarországon. Ezen változtathat az a meghívás, amelyet Martonyi János magyar külügyminiszter tolmácsolt a szlovák köztársasági elnöknek szlovák kollégája, Miroslav Lajčák közvetítésével. Marek Trubač miniszterelnöki szóvivő megerősítette, hogy az államfő megkapta a meghívást, de látogatásának időpontja még nincs kitűzve. Renáta Goldírová, a külügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa szerint a meghívó formálisan megfelel a protokoll szabályainak, egyéb hivatalos lépésre az ügyben nincs szükség. Azt egyelőre nem tudni, hogy a két államfő programja mikor teszi lehetővé a magyarországi utat. „A magyarországi szlovák nagykövet feladata, hogy a magyar államfő és a külügyminiszter irodájával megvitassa a látogatás jellegét, időpontját és programját” - mondta Goldírová. Miroslav Lajčák külügyminiszter pozitívan értékelte a meghívást. Martonyi János nemrég közölte: Ivan Gašparovič magyarországi államfői látogatásához igazítják a pilisszentkereszti Szlovák Ház hivatalos átadását. A magyar külügyminiszter szerint a Szlovák Házon az utolsó simításokat is elvégezték.
Az ellenzékkel is egyeztet Robert Fico a konszolidációs intézkedésekről
2012. június 8. - (mti)
A költségvetés konszolidációját célzó intézkedésekkel kapcsolatos, a jövő héten megrendezendő egyeztetésre hívta meg az ellenzéki pártok vezetőit Robert Fico szlovák kormányfő pénteken. A széleskörű egyeztetést Fico Peter Kazimír pénzügyminiszterrel a pozsonyi kormánypalotában tartott sajtóértekezletén, a kabinet konszolidációs tervei állapotának ismertetése után jelentette be. Robert Fico a kabinet által eddig felvázolt intézkedési tervek kapcsán úgy vélte, a kormány jó úton halad annak irányába, hogy sikerüljön teljesíteni a közkiadások egyensúlyba hozásának célját. „Nagyon világos és konkrét elképzeléseink vannak” - szögezte le a szlovák kormányfő. Megerősítette: kabinetje az idén képes lesz a GDP-arányos költségvetési hiányt 4,6 százalékra, 2013-ban pedig 3 százalék alá csökkenteni. Rámutatott: ezen célok eléréséhez az év végéig 300 millió eurót, jövőre pedig másfél milliárdot kell „előteremtenie” a kormánynak a költségvetés kiadási, illetve bevételi oldalán. Robert Fico az ellenzéki pártoknak a közkiadások konszolidációjára eddig tett javaslatait is véleményezte. Fico a legerősebb parlamenti ellenzéki pártnak, a konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalomnak (KDH) a szociális juttatások célcsoportját jövedelmi plafonnal szűkítő javaslatát elfogadhatatlannak, a konzervatív Szlovák Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS) és a Most-Híd szlovák-magyar párt felvetéseit „leginkább konstruktívnak”, de elégtelen hozadékúnak nevezte. Rámutatott: a két párt konszolidációs terveinek megvalósítása nem lenne elégséges annak a 300 millió eurónak az előteremtésére, amelyre a 4,6 százalékos költségvetési hiány betartásához szükség van. Fico a kormánynak küldött ellenzéki javaslatokat végül úgy összegezte: azok nem tartalmaztak valós és elégséges alternatív megoldásokat. Leszögezte: a bírálatoknak csak olyan részről ad helyet, ahonnét valós javaslatok is érkeznek, ezért a jövő héten újabb - ezúttal személyes - egyeztetést tart az ellenzéki pártok vezetőivel, hogy azok megismertethessék alternatív konszolidációs elképzeléseikkel.
A szlovák gazdák földvásárlásának segítését tervezik Szlovákiában
2012. június 8. - (mti)
Hitelkezességi alap létrehozását tervezi a szlovák földművelésügyi minisztérium a hazai gazdák földvásárlásának elősegítésére. Az elképzelés szerint a hitelkezességi alapon keresztül állami garanciát vállalnának a szlovák gazdák - földvásárlás céljából - igényelt hiteleire. Az alap létrehozásával a minisztérium a kereskedelmi bankok ilyen irányú hitelkihelyezését szeretné ösztönözni, azt, hogy földvásárlás céljára a bankok hosszúlejáratú 10, 15 és 20 éves futamidejű hiteleket adjanak. A hitelkezességi alapról a földművelésügyi minisztérium már tárgyalásokat is kezdett a pénzügyi tárcával. Ľubomír Jahnátek tárcavezető azzal indokolja a kezdeményezést, hogy Szlovákiában a kisebb területeken gazdálkodó farmerek és a szövetkezetek jelentős része permanens pénzhiánnyal küzd. Ezért akkor sem tudnak újabb - az agrárvállalkozások fejlesztéséhez nélkülözhetetlen - földterületeket vásárolni, ha van eladó. „Ha a szövetkezetnek nincs pénze akkor jön egy dán megveszi és még 5 százalékkal többet is kínál” - nyilatkozta a tárca tervével kapcsolatban Ľubomír Jahnátek földművelésügyi miniszter a SITA szlovák hírügynökségnek. Az állami hitelgarancia kihasználása a gazdák számára korlátozásokkal is jár majd. A hitel visszafizetésének teljes futamideje alatt, illetve a kölcsön teljes törlesztéséig ugyanis a megvásárolt földterületen kizárólag - a megegyezés részét képező - agrártevékenységet lehet majd folytatni. Amennyiben a gazda a hitel törlesztése idején csődbe megy, úgy kölcsöne fennmaradó részét a hitelkezességi alap állná. A minisztérium terveit a szakmai szervezetek is üdvözlik. „Egy ilyen lépéssel régi kérésünknek tesz eleget a minisztérium, de - az esetleges visszaélések elkerülése végett - még szükség lesz pontosításokra és néhány részlet beiktatására” - nyilatkozta a tervezet kapcsán az MTI-nek Pém Bálint, a Fiatal Mezőgazdászok Szövetségének elnöke. Úgy véli, a hitelfelvételt úgy kellene könnyíteni, hogy a hitelből az általuk már megművelt területeket tudják megvenni a gazdák és ne fordulhasson elő, hogy az egyébként is tőkeerős nagyvállalkozók kezdjenek nagybani felvásárlásba. Szlovákiában a jelenleg érvényes - a földvásárlásra vonatkozó - szabályozás, Szlovákiában bejegyzett, ám külföldi tulajdonú vállalatok számára is lehetővé teszi a földvásárlást. „Szlovákia ebből a szempontból Eldorádó a tőkeerős külföldi vállalkozók számára” - hangsúlyozta a szakmai szervezet elnöke. Hozzátette: bár pontos kimutatással nem rendelkeznek, tudomásuk szerint az elmúlt évek során - e szabályozás következtében - hatalmas földterületek kerültek a külföldiek kezébe.
Elkezdte a szlovák állampolgársági törvény módosításának kidolgozását belügyi tárca
2012. június 7. - (mti)
Megkezdte az állampolgársági törvényt módosító javaslat kidolgozását a szlovák belügyminisztérium - adta hírül csütörtökön a pozsonyi belügyi tárca. Szlovákiában már korábban bejelentették, hogy Robert Fico kormánya változtatni kíván a törvényen, amelynek alapján - közel két éve - elveszíti szlovák állampolgárságát az a személy, aki egy másik országét felveszi. A SITA szlovák hírügynökség csütörtökön arról adott hírt: a tárca közlése szerint a módosítást követően a törvény ismételten lehetővé teszi, hogy szlovák állampolgárok felvegyék egy másik ország állampolgárságát, miközben megtartják a szlovák állampolgárságukat is. A törvény lehetővé tenné egy másik ország állampolgárságának a felvételét olyan személyek számára, akik már éltek külföldön. Ugyanakkor azok a személyek, akik az adott országhoz való „kötődések” nélkül - tehát például a hatályos magyar törvény alapján szereznek állampolgárságot - továbbra is elveszíthetnék szlovák állampolgárságukat. Natália Hattalová, a szlovák belügyi tárca sajtóosztályának munkatársa szerint a módosítás további részletei még kidolgozás alatt állnak. Egy hasonló módosítási indítvánnyal a jelenlegi kormánypárt - a Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) - már Iveta Radičová kormányzásának idején (2010-2012) is előállt, ám akkor javaslatukat elutasították. Bár a szlovák parlamentben lévő aktuális erőviszonyok mellett a Smer egyedül is képes egy ilyen módosítás hatályosítására, több ellenzéki párt is jelezte: elképzelhetőnek tartja, hogy támogatná a módosítást. Igor Matovič, a szlovák törvényhozás második legerősebb ellenzéki pártjának, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalmának vezetője az előző parlamenti ciklusban támogatta Ficoék hasonló indítványát. A legerősebb ellenzéki párt, a keresztény-konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) egyelőre nem véleményezte a javaslatot. Ľudovít Kaník, a Radičová-kormány legerősebb pártja - a konzervatív Szlovák Kereszténydemokrata Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS) - parlamenti klubjának vezetője annak a véleményének adott hangot: el tudja képzelni, hogy támogassa azt a módosítást, amely nem szankcionálná azokat, akik „standard” módon szerezték meg más ország állampolgárságát. Richard Sulík, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) pártjának elnöke azt mondta: csak a módosítás végleges formája alapján mond véleményt. A Most-Híd szlovák-magyar párt elfogadhatatlannak tart bármilyen olyan törvényt, amely lehetővé teszi, hogy szlovák állampolgárokat akaratuk ellenére fosszanak meg állampolgárságuktól. A Magyar Koalíció Pártja a múltban már több alkalommal is keményen bírálta, jogfosztónak és alkotmányellenesnek nevezve a szlovák állampolgársági törvényt. A mostani javaslatban pedig csak annak újabb bizonyítékának látják, hogy Robert Ficoék „bizonytalansági tényezőként” tekintenek a szlovákiai magyarokra.
Paul Lendvai jegyzete Horthy megítéléséről
2012. június 12. - (mti)
Horthy Miklósnak a jelenlegi kormány alatti megítéléséről közölt vendégkommentárt Paul Lendvai tollából a Der Standard. Thomas Sakmyster amerikai történész találóan nevezte Horthy Miklóst „az antikommunizmus, az antiszemitizmus és a szélsőséges nacionalizmus foglalatának” - írta az ausztriai író, publicista a liberális osztrák napilapban. A szomszédos országokban a revizionizmus jelképeként joggal vitatott megítélésű Horthy - áll a cikkben - Orbán Viktor Magyarországában új tiszteletnek örvend: emlékműveket állítanak neki, tereket és utcákat neveznek el róla és emléktáblákat avatnak. „Az igazi veszély azonban a Horthy-korszak szellemiségének részben lopakodó, részben nyilvánvaló rehabilitációja” - vélekedett a szerző. Szimbolikus jelentőségű lépések - fogalmazott - „egy fasiszta író” tervezett romániai újratemetésének „operettszerű körülményei”, és „három antiszemita, nacionalista és másodrangú író” műveinek kötelező olvasmánnyá nyilvánítása. Fideszes politikusok közvetlen beavatkozása a szomszédos országok választási kampányába, legutóbb Kövér László részéről - írta Paul Lendvai - nem csak a magyar kisebbség megosztásához és politikai képviseletük gyengüléséhez vezet, hanem veszélyes feszültségekhez is a saját nacionalistáik által szorongatott kormányokkal.
Horthy és Nyirő - Orbán igazi rendszerváltása
Az éledező Horthy-kultusz
Neve szégyen
Hasznot húzhat a Fidesz az antiszemitizmusból
Távozik az RTL Klubtól az antiszemita támadást meghamisító riporter
Orbán nélkül szétesik
Orbán vs Széchenyi: A hitel tönkretesz minket?
Költészet a kultúrpolitika csúcsán
Reakciók Szőcs Géza lemondására
Nagyot álmodott, keveset tett
Egyesek mentegetnék a menthetetlent Szlovákiában
2012. június 7. - (Szilvássy József - Népszabadság)
Északi szomszédunknál még a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) sem próbálkozott meg a törvényhozásban rehabilitálni vagy legalább kétségbe vonni a háborús bűnösök és más fasiszta közszereplők eddigi megítélését. Helyi szinten viszont előfordultak ilyen kísérletek. Öt évvel ezelőtt a nyugat-szlovákiai Nyitrához közeli Csekejen (Čakanovce), adományból összegyűlt pénzből Štefan Lahucky helyi képviselő és amatőr szobrász a második világháborúban elesett szlovák katonák tiszteletére emlékművet állított. Ezen a szlovák nemzeti függetlenségi küzdelem kiemelkedő személyiségein, Andrej Hlinkán és Milan Rastislav Štefánikon kívül Jozef Tisonak, az 1939 és 1945 közötti fasiszta szlovák állam elnökének alakját is megformálta. Őt 1947-ben háborús bűnösként Pozsonyban felakasztottak. Lahucky Alexander Dubčeknek, az 1968-as prágai tavasz kiemelkedő politikusának a mellszobrát is szeretné a művére helyezni. - Mindannyian szlovák hazafiak voltak, Hlinkát és Štefánikot a csehek zsarolták, Tisot a németek szorították sarokba, Dubčeket pedig az oroszok - adott hangot sajátos történelemszemléletének a nyugdíjas férfi. Oskar Bíró helyi polgármester szerint Tiso alakját kezdetben többször vörös festékkel öntötték le, de ma már senkit sem zavar az alkotás. Azt is elviselik a helybeliek, hogy március 14-én, a szlovák bábállam kikiáltásának évfordulóján szélsőségesek és mások nagy hangon, rendszerint zsidó-, magyar- és csehellenes megnyilvánulások kíséretében koszorúznak itt. Érdeklődésünkre elmondta azt is, hogy nyomoztak is az emlékmű ügyében, amelynek felállításáról a helyi képviselők döntöttek, de törvénysértést nem állapítottak meg. Idén márciusban a közép-szlovákiai Rajecfürdőn (Rajec) emeltek szobrot Ferdinand Ďurčanskynak, aki Jozef Tiso egyik bizalmasa, egy ideig bel- és külügyminiszter volt, és a szlovákiai zsidóellenes törvények egyik szerzőjeként lett hírhedt. 1945-ben külföldre szökött, távollétében Pozsonyban ugyancsak halálra ítélték. 1974-ben halt meg Münchenben. Ján Rybárik polgármester szerint településük szülötte mindhalálig harcolt a független szlovák államért, rendíthetetlen hazafi volt, akit az elkerülhetetlen körülmények taszítottak Hitler markába. - A képviselő-testület többségének is ez a véleménye, ezért döntöttünk emlékének megőrzése mellett - közölte. A Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete közleménye rámutatott: „Rajeci döntéshozók a szoborállítással megtagadták azokat az elveket, amelyekre a mai demokratikus társadalmunk épül. Immár nem a háborús bűnös személyéről van szó, hanem sokkal inkább olyan próbálkozásról, amelynek célja, hogy egyelőre szofisztikált formában próbálják mentegetni a második világháborúban létezett szlovák állam totalitárius rezsimjét“ - olvasható a neves szlovákiai történészek kézjegyével ellátott dokumentumban. Néhány napja nyomozást indított a Zsolna megyei rendőrkapitányság annak kiderítésére, hogy a szoborállítással a rajeciek nem sértették-e meg a szélsőséges nézetek népszerűsítését tiltó rendelkezést. Több szlovák politikus is elítélte a szoborállítást. A szlovákiai magyarság körében viszont nagy felháborodást váltott ki Ivan Gašparovič, aki szerint helytelen Ferdinand Ďurčanskynak és Esterházy Jánosnak is emlékműveket állítani, mert mindketten fasiszta eszméket hirdettek, és Hitler hívei voltak. Berényi József, az MKP elnöke élesen tiltakozott az államfő történelemhamisítása ellen. Rámutatott, hogy a kommunista börtönben elhunyt Esterházy János volt az egyetlen szlovákiai képviselő, aki nem szavazta meg a zsidótörvényt. Lengyelországban utcát neveztek el róla, az egyik legbefolyásosabb amerikai zsidó szervezet, a New York-i Rágalmazásellenes Liga (ADL) pedig a Ján Karski Bátorság és Szolgálat Díjat adományozta magatartásáért.
Omega '50 - Dunaszerdahelyen lesz a legnagyobb szabadtéri koncert
2012. június 7. - (mti)
Három hét múlva a felvidéki Dunaszerdahelyen adja legnagyobb idei szabadtéri koncertjét a megalakulásának ötvenedik évfordulóját ünneplő Omega. „Mindenképpen egyedi lesz a dunaszerdahelyi koncert, már csak azért is, mert ilyen nagyszabású szabadtéri fellépést idén máshol nem tervezünk” - mondta Kóbor János, a zenekar frontembere a koncertet beharangozó csütörtöki pozsonyi sajtótájékoztatón. Török Adrienne főszervező az MTI-nek kiemelte: a 2004-es dunaszerdahelyi Omega-koncerthez képest annyi módosul, hogy ezúttal mindkét tribünön lesznek ülőhelyek, így mintegy 13 ezer nézője lehet az eseménynek. A koncert dalainak összeválogatásánál Kóbor János szerint a tapasztalat vezérelte az Omegát: a Dunaszerdahelyen elhangzó összeállítás a tavalyi szlovákiai koncert kínálatára építkezik majd. „Tavaly volt néhány szám, amelyet hosszú idő után először játszottunk és nagyon jól bejöttek, ezeket azóta többször előadtuk” - jegyezte meg az énekes. A dunaszerdahelyi DAC stadionban nem az idei jubileumi turnén többször bemutatott Omega szimfonikus műsor, hanem hagyományos rockkoncert lesz, akárcsak valamennyi nyári szabadtéri Omega-fellépésen. Kóbor János felidézte, hogy a zenekar 1964-ben éppen a Felvidéken adta első külföldi koncertjét. „Az akkori Csehszlovákiában, Gútán volt ez a koncert. Nemrégiben, nagy örömömre megtaláltam azt a filmfelvételt, amelyet akkor készítettem, amikor egy teherautó platóján szállítottak minket a felszereléssel együtt a következő helyszínre. Tavasz volt és ahogy haladtunk, le-letördeltünk egy-egy cseresznyefaágat és úgy ettük a platón” - emlékezett Kóbor János. Az énekes hangsúlyozta, hogy az idei jubileumi turné nem jelenti az együttes búcsúját, ugyanakkor „a számok törvénye azt mondja, nincs örök élet, tehát majd meglátjuk. Események bizonyára lesznek, de az eddigi folyamatosság az ötvenedik év után bizonyára lazulni fog”. Az Omega idei legnagyobb szabadtéri koncertje - amelyen kiemelt vendégként Marián Varga és zenekara, a Collegium Musicum is részt vesz - június 29-én lesz Dunaszerdahelyen. A jubileumi Omega-évet október 6-án a Papp László Budapest Sportarénában zárja a csapat. Az Omega minden idők egyik legsikeresebb magyar rockzenekara; első koncertjét 1962. szeptember 23-án adta a Műegyetemen. A hatvanas évek második felében első közép-kelet-európai zenekarként turnézhatott az Egyesült Királyságban. Az együttes világszerte több mint 50 millió albumot adott el, itthon eddig tizenhat stúdiólemez mellett több válogatás, koncertalbum és DVD jelent meg. Az együttes Németországban ma is népszerű, az áttörést az 1977-ben ott megjelent Time Robber című angol nyelvű lemez jelentette, amely egymillió példányban kelt el. Az első Magyarországon megjelent rockalbum az Omega Trombitás Frédi és a rettenetes emberek című nagylemeze volt 1968-ban, amely nagyon gyorsan 100 ezer példányban kelt el. Megszületett a Tízezer lépés, a Petróleumlámpa vagy a Gyöngyhajú lány, utóbbit később a német hard rock sztárcsapat, a Scorpions is feldolgozta, a dal díjakat nyert a tokiói Yamaha Fesztiválon és Mallorcán a Barbarella Fesztiválon. A hetvenes-nyolcvanas évek space rock időszakának termése az Ezüst eső, a Fekete pillangó, a Léna, a Babylon vagy a Hajnali óceán. Az Omega nevéhez kötődik az első magyar gyémántlemez is ötmillió eladott albumuk után, de a leggrandiózusabb magyar koncertek szintén a zenekarhoz fűződnek, köztük négy népstadionbeli fellépéssel. A zenekar felállása 1971 óta állandó: Kóbor János - ének, Benkő László - billentyűs hangszerek, Molnár György - gitár, Mihály Tamás - basszusgitár, Debreczeni Ferenc - dob. A csapatban korábban olyan zenészek fordultak meg, mint Presser Gábor, Laux József vagy Somló Tamás.
Melyik nyelvet kell megvédeni?
Transparency: Visszaélésre alkalmasak a magyar alkotmányos változások
2012. június 6. - (mti / Index)
Gyengült a korrupció elleni küzdelem Magyarországon az EU-csatlakozás óta a Transparency International szerint. Hatalmi visszaélés kockázatát vetik fel a közelmúltbeli magyarországi alkotmányos változások - írja új jelentésében a Transparency International. Ebben szerintük az erős kormányzat és a parlament játszik közre, ahol az ellenzéknek kevés rálátása van a kormányzó többségre. A TI szerdán Brüsszelben hozta nyilvánosságra jelentését, amely 25 európai országban - köztük Magyarországon - tekinti át a korrupciót és az azzal kapcsolatos tendenciákat. A jelentés egyik megállapítása, hogy a Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában a 2004-es EU-csatlakozás óta romlott a korrupció elleni küzdelem eredményessége. „Számos olyan intézmény, amely a demokrácia alapját jelenti és feladata a korrupció elleni fellépés, jóval gyengébb, mint azt általában gondoljuk. Ez a jelentés aggasztó folyamatokra mutat rá egy olyan időszakban, amikor a tiszta, átlátható kormányzásnak kellene a legfontosabb szerepet játszania, miközben Európa a gazdasági válságból próbál kiutat keresni.” - mondta Cobus de Swardt, a TI nemzetközi ügyvezető igazgatója. A jelentés megállapításai összhangban állnak a szervezet legutóbbi Nemzeti Integritás tanulmánnyal, melyben többek között arról volt szó, új korrupciós minta rajzolódik ki Magyarországon, az államot befolyásos érdekcsoportok irányítják. A szervezet magyarországi vezetőjével, Alexa Noémivel készített interjúnkat itt olvashatja:
Jó hír: van egy terület Magyarországon, ami egyértelműen hatékonyabbá vált és jobban működik, mint korábban. Rossz hír: ez a terület éppen a korrupció. Alexa Noémi, a Transparency International magyarországi vezetője arról beszélt, hogy most már nem megszegni, hanem a helyzethez igazítani szokás a szabályokat, és nem tűnik úgy, hogy az embereket ez kifejezetten zavarná.
Abszurdnak tartja a Jobbik akcióját a külföldi szlovákok vezetője
2012. június 4. - (tasr / hirek.sk)
A Külföldi Szlovákok Világszövetsége nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy Szegeden átragasztották a szlovák nyelvű utcanévtáblákat. A Külföldi Szlovákok Világszövetsége álláspontját ismertető TASR hírügynökség emlékeztet: Tóth Péter, az ultrajobboldali Jobbik helyi szervezetének elnöke a szlovák nyelvtörvény ellen tiltakozott a szegedi akcióval.”Az egész világ szlovákjai szolidárisak a magyarországi szlovákokkal, akik a szlovák-magyar viszonyban bekövetkező reális és fiktív turbulenciák okozta provokációk áldozatai“ - kommentálta a történteket Vladimír Skalský, a Külföldi Szlovákok Világszövetségének elnöke. Szerinte az utcanevek átragasztása is ilyen fölösleges provokáció, az intolerancia megnyilvánulása. Skalský azt is megemlítette, hogy a kétnyelvű feliratok elhelyezése Magyarország nemzetközi kötelezettségeiből, különösképpen a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájából, továbbá Magyarország belső jogrendjéből következik. „Annál elszomorítóbb, amit a parlamenti Jobbik helyi szervezetének elnöke művelt” - hangoztatja Vladimír Skalský. Abszurdnak tartja, hogy éppen egy Tóth vezetéknevű magyar politikus vetemedett erre a cselekedetre, akinek az ősei Skalský szerint valószínűleg szlovákok voltak. Az esetet a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ-DS) is elítélte. „Elvárjuk, hogy a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma kérjen ez ügyben magyarázatot a magyar féltől. Egyúttal reméljük, hogy az összeférhetetlenség hasonló megnyilvánulásaira nem kerül sor“ - közölte a párt. Szegeden a város közgyűlése a Szegedi Szlovák Önkormányzat kérésére döntött úgy, hogy az Osztróvszky és Teleki utcák sarkán álló Szegedi Nemzetiségek Házán lévő két utcanevet szlovákul is feltünteti. „A Jobbik szegedi szervezete nem érti, hogy a Szlovák kisebbségi önkormányzat miért kérvényezi szlovák nyelvű utcanévtáblák kihelyezését, miközben az anyaországuk nemzetközi jogokat sértve próbálja korlátozni az ott élő magyarok nyelvhasználatát, ráadásul 82 magyarok lakta településen nem engedélyezik a magyar nyelvű táblák használatát sem” - idézte a szegedcafe.hu portál Tóth Péter, a Jobbik helyi szervezeti elnökének szavait. Tóth szerint „történelemhamisítás” a reformkor egyik Szegedhez köthető személyiségét, Osztróvszky Józsefet „szlovákként beállítani”.
Nyílt levél a Külföldi Szlovákok Világszövetsége elnökéhez
2012. június 6. - (jobbik.hu / os.mti.hu)
A Külföldi Szlovákok Világszövetsége hétfőn nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy a Jobbik szegedi tagjai - a szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozásul - szlovák nyelvű utcanévtáblákat ragasztottak át. Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnöke az ügy kapcsán nyílt levéllel fordult a Külföldi Szlovákok Világszövetsége elnökéhez, amelyet - a Jobbiknak a nyelvi jogok kölcsönös biztosítása iránti elkötelezettsége és az egymás iránti kölcsönös tisztelet fontossága jeleként - szlovák nyelven juttatott el a szervezethez.
Tisztelt Vladimír Skalský Úr! A Külföldi Szlovákok Világszövetsége 2012. június 4-én a TASR szlovák hírügynökséghez eljuttatott levelében nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy Szegeden a Jobbik helyi szervezetének tagjai - a szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozásul - átragasztották a nemrég kihelyezett szlovák nyelvű utcanévtáblákat. Azt is megemlítették - Szeged városának esetében egyébként valótlanul -, hogy a kétnyelvű feliratok elhelyezése Magyarország nemzetközi kötelezettségeiből, különösképpen a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájából, továbbá Magyarország belső jogrendjéből következik. Engedje meg Elnök Úr, hogy a Világszövetség levelében írtakkal kapcsolatban tisztelettel felhívjam figyelmét néhány, az ügy szempontjából kiemelkedően fontos tényre! 2010-ben a Jobbik Magyarországért Mozgalom volt az egyetlen olyan magyarországi párt, amely programjában foglalkozott a hazánkban élő nemzeti kisebbségek jogainak biztosításával, valamint határozottan kiállt anyagi és szellemi gyarapodásuk előmozdításáért, hogy ezáltal valóban hazájuknak érezhessék Magyarországot. Hadd emlékeztessem Elnök Urat ennek kapcsán Imrich Fuhl, a LuNo.hu szlovák nyelvű hírportál szerkesztőjének, az Országos Szlovák Önkormányzat közgyűlési tagjának akkori nyilatkozatára, amelyet szintén a TASR hírügynökségnek adott: Ha kizárólag a kisebbségvédelmi programok alapján kellene döntenem, akkor a Jobbikra kellene szavaznom. Mivel Elnök Úr láthatóan kiemelt érdeklődést tulajdonít pártunk közéleti megnyilvánulásai iránt, nyilvánvalóan az sem kerülte el figyelmét, hogy a Jobbik számos alkalommal állt ki a nemzetiségi jogok érvényesítése, sőt adott esetben kiszélesítése mellett is. Vonatkozó országgyűlési felszólalásainkban és nyilatkozatainkban is kiemelt figyelmet fordítunk a magyarországi nemzetiségek ügyére, mivel úgy gondoljuk, csak rendezett hazai nemzetiségi viszonyok mellett léphetünk fel hitelesen és hatékonyan a szomszédos országok területén élő magyarság jogainak védelme érdekében. Kiemelném továbbá azt a tényt, hogy a decemberben elfogadott magyarországi nemzetiségi törvénybe éppen a Jobbik határozott fellépésére kerültek be kisebbségi nyelvhasználatot és nyelvi jogokat kiterjesztő passzusok. Ha már az utcanévtáblák ügyében fogalmazódott meg nyílt levelük, hadd említsem példaként azt a Jobbik által benyújtott, és az Országgyűlés által elfogadott módosító javaslatot, amelynek értelmében a közintézmények és közterületek feliratait az adott nemzetiség nyelvén - az Európa-szerte általános, 20%-os reprezentáltsággal szemben - a jövőben Magyarországon már 10%-os etnikai aránynál is fel kell tüntetni. Szeretném ez úton is világossá tenni Ön és szervezete előtt a Jobbik álláspontját szegedi kollégáink akciójával kapcsolatban. Helyi aktivistáink tettükkel csupán az Önök anyaországában élő magyarságot nap mint nap igazságtalanul sújtó megaláztatások és érthetetlen diszkrimináció ellen kívánták felemelni szavukat. Meglehet, hogy ennek a tiltakozásnak nem a legmegfelelőbb módját választották, akaratlanul is megbántva esetleg ezzel az ügyben érintetteket, céljukkal azonban messzemenőkig egyetértek. Az utóbbi években ugyanis Szlovákia a magyarság számára vészkorszaknak is bátran nevezhető beneši idők szellemében emelte állami szintre azt a soviniszta, magyarellenes, minden európai normával és értékkel szembemenő politikát, amelynek eredményeként ellehetetlenülnek és üldözötté válnak szülőföldjükön az ott élő magyarok. Megfélemlítik az állami alkalmazottakat, hogy még egymás között se merjék anyanyelvüket használni; pénzbírsággal sújtják a magyar nyelvet használó és csak azon kommunikáló médiumokat, civil szervezeteket és kulturális egyesületeket; megfosztják szlovák állampolgárságuktól, egészségügyi biztosításuktól, választójoguktól a magyar nemzetiségüket büszkén vállaló és azt a magyar állampolgárság felvételével is megerősítő nemzettársainkat. Tisztelt Elnök Úr! Természetesnek, példaértékűnek, sőt követendőnek tartom azt, ha egy olyan nemzeti érdekvédelmi szervezet, mint az Önöké, fellép a világ bármely pontján élő nemzettestvérei érdekében, ha úgy érzi, hogy őket hátrány vagy jogsérelem érte. Ugyanakkor azt kérem Öntől, ha valóban ennyire fontosnak tartják a kisebbségi és nyelvi jogok érvényesülését Magyarországon, akkor legalább ekkora határozottsággal és elszántsággal emeljék fel szavukat a szlovákiai magyarságot ért számtalan jogsértés ellen is! Befolyásukat felhasználva hassanak a szlovák kormányra annak érdekében, hogy az egyértelműen magyarellenes céllal megszületett nyelv- és állampolgársági törvény diszkriminatív rendelkezéseit hatályon kívül helyezzék, és a magyar nemzeti közösség szabadon, az Ön által is hivatkozott nemzetközi jogok biztosítása mellett, békében élhessen szülőföldjén! Nemzetének és anyaországa minden polgárának érdekében végzett további munkájához erőt és egészséget kívánok!
Tisztelettel üdvözli:
Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnöke
Átragasztotta a szlovák utcanévtáblákat a Jobbik Szegeden
2012. június 2. - (radio 88 / Szeged24)
Átragasztotta a Kisebbségek Házának falán közgyűlési felhatalmazással elhelyezett szlovák Osztróvszky és Teleki utcanév-táblákat a szegedi Jobbik. Így tiltakoznak egy olyan országgal, Szlovákiával szemben, ahol 82 magyar településen még mindig nem engedték kihelyezni a magyar feliratokat - állítják a helyi alapszervezet képviselői. Tóth Péter, a párt helyi szervezetének vezetője elmondta: a ragasztással egy történelmi hamisítást is megakadályoztak, mivel Osztróvszky József, leszármazottai szerint nem szlovák, hanem lengyel származású. Szegeden egyébként a kutatások szerint már a 18. században több száz szlovák élt, a helyi kisebbségi önkormányzat pedig történeti tényekkel igazolta, hogy a volt polgármester családja Pozsony környékéről települt a városba. A történet előzménye, hogy a Szegedi Szlovák Önkormányzat elnöke azt kezdeményezte az önkormányzatnál: a városban lévő Nemzetiségek Háza - ahol további héttel együtt a szlovák önkormányzat is működik - két utcafronti oldalára a már meglévő magyar nyelvű utcanévtáblák mellé, saját zsebükből finanszírozva, hadd rakjanak ki szlovák nyelvű utcanévtáblákat is, emellett szintén kerüljön egy szlovák magyarázó tábla az egyik utcánál lévő általános iskola homlokzatára, arra való tekintettel, hogy ott van a nemzetiségi szavazókör. Más nemzetiségi vagy kisebbségi önkormányzattól eddig még soha nem érkezett ilyen kérés. Az illetékes fórumok, a városi közgyűlés, illetve az önkormányzat kulturális bizottsága a nemzetiségek jogairól szóló tavalyi törvényre hivatkozva elfogadta a szlovákok kérését. A jogszabály egyik bekezdésében többek közt ugyanis az áll: a nemzetiségi önkormányzatok „közügyeik intézése érdekében” jogosultak az állami és önkormányzati szerveknél eljárás kezdeményezésére és javaslattételre. Így a Nemzetiségek Háza Osztróvszky és Teleki utcai oldalára, valamint az iskola Osztróvszky utca felőli homlokzatára vélhetően kikerül az utcák neve szlovákul is, imigyen: „Ulica Osztróvszkeho” és „Ulica Telekiho,” már ha lecsillapodnak a kedélyek. Úgy tűnik, a Jobbik most látta elérkezettnek az időt, hogy beváltsa fenyegetését.
Videó: http://vtvszeged.hu/hun/s_!news/i__2/i__5650
Szegedi Ulica: Purparlé egy szlovák utcanévtábla miatt
2012. március 6. - (Tóth Andrea - Szeged24)
Ostoba vita vagy nemzetiségi alapjogokat érint a kétnyelvű utcanévtáblák kérdése? Szegeden mindenesetre áll a bál emiatt. A botrányt kavaró, bonyolult vita három darab szlovák nyelvű névtábla miatt robbant ki Szegeden, és két síkon zajlik: politikain és az egyik utca neve viselőjének származásáról.
Kié a szabadságharcos híresség?
A szlovákok javaslata ugyanis azonnal kiverte a biztosítékot. Először arról kezdődött vita, hogy milyen származású is az 1818-ban született és 1899-ben meghalt Osztróvszky József, aki bár nem volt túl hosszú ideig Szeged vezetője, sokat köszönhet neki a város. Osztróvszky József a nagyjából vele kortárs festő, Szinyei Merse Pál róla írt életrajza szerint Szegeden született, Pozsonyban végzett jogot, majd visszaköltözött szülővárosába, amikor letette az ügyvédi szigorlatot. Ügyvédi irodát nyitott, és csakhamar vezérszerepet vitt Szegeden. Többek közt neki köszönhető a városi szegényápoló-intézet létrehozása. Az 1848-49-es szabadságharc idején országgyűlési képviselővé választották, majd kormánybiztosnak nevezték ki. A forradalom leverése után kötél általi halálra ítélték, ebben a tudatban raboskodott Kufsteinben egészen 1855-ig, amikor ugyan megkegyelmeztek neki, de az ügyvédségtől eltiltották. Ekkor egy időre Pestre költözött, és csak akkor tért vissza Szegedre, amikor - ahogy Szinyei írja - „ tisztulni kezdett a politikai láthatár.” Szinyei szerint Osztróvszky neve „elválaszthatatlanul összefügg Szeged történetével és fejlődésével”. A város 1861-ben választotta polgármesterének, amely tisztségről viszont leköszönt, amikor az alkotmányos közgyűléseket felfüggesztették. Az alkotmányosság újraéledése idején viszont, amikor a bíróságokat szervezték, az igazságszolgáltatáshoz szegődött, és fokonként a kúriai tanácselnökségig jutott. A fővárosban hunyt el. Halála után több mint száz évvel most azonban kitört a vita a származásáról. A táblaállítás ötletét felvető szegedi szlovákok ugyanis úgy tudják, hogy Osztróvszky szlovák volt, és ezt először az utcanévtáblája mellékleteként kirakandó névmagyarázó táblán is fel akarták tüntetni. Az egykori híresség dédunokája, Dr. Kovács Gábor egyetemi tanár viszont a Szeged24-nek azt mondta: a család történetét a tizenhetedik századi Lengyelországig tudja visszavezetni, innen telepedtek át később Pozsonyba, de ezért még dédapja se nem szlovák, se nem lengyel, hanem „magyar hazafi volt”. A dédunokát egyébként önmagában a kétnyelvű utcanévtábla nem zavarja, mindössze ahhoz ragaszkodik, hogy a szlovák magyarázó tábla szövegéből vegyék ki a dédapja származására utaló szövegrészt, és valaki „pingálja ki rendesen”, azaz hosszú „ó”-val a magyar utcanévtáblára is őse nevét. Utóbbit eleddig nem tették meg. A szlovák önkormányzat elnöke a Szeged24-nek azt mondta: bár Osztróvszkyt ők továbbra is szlováknak gondolják, nem akartak „végeláthatatlan” vitát, így a névmagyarázó táblából, eleget téve a dédunoka akaratának, törölték a származásra utaló részt. Racskó Tamás ugyanakkor azt is hangsúlyozta: valójában nem Osztróvszky, hanem a Nemzetiségek Háza környéke, azaz a helyszín volt számukra inkább a lényeg, ezért akarták ide a szlovák táblákat, és csak „örültek az egybeesésnek”. „Ha mondjuk Piac utcának hívnák, akkor is kértük volna a kétnyelvű táblát” - mondta Racskó Tamás. Azzal viszont a szlovák elnök is egyetért: Osztróvszky „magyar érzelmű” volt.
A politika is beletenyerel
A helyi Jobbik ellenzi a Szegedi Szlovák Önkormányzat kezdeményezését. A párt szegedi szervezetének honlapja ugyan nem, de más Csongrád megyei szervezeté, például a kiszomborié közölte azt a cikket, amely „Telekiho lesz Telekiből a saját hazájában: tótosított utcanévtáblák Szegeden” címmel jelent meg. A Jobbik szegedi közgyűlési képviselője a Szeged24-nek azt mondta: bár a szlovák nyelvű Teleki tábla is zavarja, Osztróvszky ügyét „erősebbnek” tartja. Dr. Keresztúri Farkas Csaba arra hivatkozott: egyfelől a szlovák önkormányzat nem tartotta tiszteletben a dédunoka álláspontját, másfelől szerinte „nem kell gesztusokat tenni a szlovák államnak, amely megfosztja az ottani magyarokat az állampolgárságuktól”. A képviselő hozzátette: a Jobbik kezdeményezni fogja, hogy Osztróvszky utcanévtábláját tegyék ki lengyelül is, a költségeket ők állnák. Ezt azonban sem a dédunoka, sem a lengyel önkormányzat nem akarja. Dr. Kovács Gábor a dédapja körüli botrányt „ostobaságnak” tartja, a Jobbik álláspontját pedig „szélsőségesnek.” „Nézzünk körül a telefonkönyvben, ennyi erővel Klebelsberg Kunót is kivonhatnánk a forgalomból, neki is idegen hangzású neve volt” - vélte a dédunoka. A Szegedi Lengyel Önkormányzat elnöke Biernacki Karol Franciszek pedig azt mondta: bennük nem merült fel a névtáblaállítás ötlete, a „tótosításra” pedig úgy reagált: „ugyan már, jogukban áll”. Ezzel érvel a szlovák önkormányzati elnök is. Racskó Tamás szerint a névtáblákkal ők csak a törvény adta jogukkal szeretnének élni, amely „alapvető igénye a nemzetiségeknek”, és amelyet bármelyik más nemzetiség is megtehet. A Szeged24 kérdésére, hogy támogatná-e, ha Szeged közterületén valamelyik kisebbség, mondjuk szerb vagy romanes nyelvű táblát akarna kihelyezni temploma, intézménye vagy a közössége által sűrűn lakott terület egyik utcájára, a Jobbik képviselője azt válaszolta: nem feltétlenül, inkább „alaposan megvizsgálná” a konkrét kérdést. A Nemzetiségek Házának intézményvezetője végül azt mondta: „nekünk az a dolgunk, hogy támogassuk az itt lévő közösségek mindegyikét”.
szegedcafe.hu: Békében élni egymás mellett
delmagyar.hu: Tóth Péter, az utca hírmondója
A Jobbik átragasztotta a szlovák utcanévtáblákat Szegeden
2012. június 1. - (Dobó Csaba - szegedma.hu)
FOTÓK:
http://szegedma.hu/hir/szeged/2012/06/a-jobbik-atragasztotta-a-szlovak-utcanevtablakat-szegeden-fotok.html
A szegedi közgyűlés döntése értelmében a kissebségek házának a sarkán lévő Osztrovszky és Teleki utcanévtáblákat szlovák névtáblával is megjelölték, amit most a Jobbik szegedi szervezete tiltakozásul a szlovák nyelvtörvény ellen átragasztott. A Szegedi Szlovák Önkormányzat kezdeményezésére, a szegedi közgyűlés jóváhagyása után a nyolc kisebbségi önkormányzatnak otthont adó épület két sarkára, az Oszróvszky utcára és a Teleki utcára a magyar mellé szlovák utcanévtáblát is felszereltek: Ulica Osztróvszkeho és az Ulica Telekiho felirattal. A Jobbik megyei és szegedi szervezetének elnöke, Tóth Péter mindkét táblára egy-egy feliratot ragasztott elmondása szerint azért, mert így kívánják kifejezni tiltakozásukat egy olyan nemezettel, Szlovákiával szemben, ahol 82 magyar településen még mindig nem engedték kihelyezni a magyar névtáblákat. „Egy olyan nemzet kisebbsége kérte és kapta meg városunkban a lehetőséget szlovák utcanévtáblák kihelyezésére, melynek anyaországában bizonyos esetekben tiltják a magyar nyelvhasználatot, és a magyar állampolgárság felvételét. Mi nem a kisebbségi jogok ellen vagyunk, sőt mi is támogatnánk például, ha a szlovák származású Prohászka Ottokárnak kívánnának szobrot állítani városunkban. Mi a történelemhamisítás és a szlovák állam magyar kisebbséget sújtó törvényei ellen emelünk szót” - mondta el a politikus, majd az Osztróvszky táblára a „tiltakozásul a szlovák nyelvtörvény ellen” feliratot, a Teleki táblára pedig a „Felvidék magyar” feliratot ragasztotta fel. Osztróvszky József egyébként Szeged reformkori ellenzéki politikai életének szervezője volt, majd 1848-49-ben Szeged egyik országgyűlési képviselőjévé választották, később kormánybiztos lett. Osztróvszky 1861-ben rövid ideig Szeged polgármestere is volt.
A DK elítéli a Jobbik megmozdulását
A Demokratikus Koalíció szegedi szervezete péntek késő esti sajtóközleményében ítélte el a Jobbik fellépését. A nyilatkozatot az alábbiakban változtatás nélkül közöljük. A Demokratikus Koalíció szegedi szervezete mélyen elítéli a Jobbik szegedi elnökének mai barbár akcióját. Elfogadhatatlannak tarjuk, hogy a XXI. Század Európájában megtörténhet az, hogy a szlovák nyelvtörvényre hivatkozva leragasztják a Nemzetiségek Háza falán lévő idegen nyelvű utcanév táblát. Demokrata számára felfoghatatlan ez a fajta magatartás, továbbá nem értjük, hogy a Jobbik szegedi elnöke milyen összefüggést lát a Magyarországon élő szlovákok és az anyaországban alkalmazott nyelvtörvény között. Arra kérjük Tóth Pétert, hogy azonnal kérjen bocsánatot minden, Magyarországon élő kisebbségi állampolgártól.
Szeged, 2012. június 1.
Demokratikus Koalíció Szeged
Szélsőséges jobboldaliak tüntettek Budapesten
2012. június 3. - (mti)
A trianoni békeszerződés aláírásának 92. évfordulója alkalmából rendezett tüntetést és tiltakozó felvonulást a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) más radikális jobboldali szervezetekkel közösen vasárnap Budapesten. A HVIM elnöke, Toroczkai László a trianoni békediktátum aláírását a világtörténelem legnagyobb, a magyar nemzet ellen elkövetett gaztettének nevezte. A Regnum Marianum-kereszt mellett álló veterán Csepel típusú teherautó platójáról szónokolva Zagyva György Gyula, a Jobbik országgyűlési képviselője arról beszélt mintegy másfélezer ember előtt, hogy a határon túli magyarok könnyített kettős állampolgárságának megadása körül kettős mércét alkalmaznak, mert - állítása szerint - a radikális szervezetekhez köthető emberek igényeit nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva utasítja el a köztársasági elnök. A tüntetők vármegyés, jobbikos, árpádsávos és nemzeti színű zászlókat, valamint az egykori vármegyék neveit tartalmazó táblákat magasba tartva, „vesszen Trianon!” felkiáltással vonultak előbb a szerb, majd a román és a szlovák külképviselet elé, hogy az elcsatolt részeken élő magyaroknak területi autonómiát követeljenek. A menetet, sorfalt alkotva, egyenruhás rendőrök kísérték, a külképviseletek közelében jelentős rendőri erők várakoztak. A nagykövetségek épületeit a rendőrség fémkordonokkal zárta körbe, mögöttük a Készenléti Rendőrség tagjai álltak sorfalat. A rendezvény biztosításában az MTI becslése szerint mintegy félezer rendőr vett részt. Gaudi Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője Románia nagykövetségének Thököly úti épülete előtt úgy fogalmazott: nemzetgyilkossági kísérlet volt 1920-ban a trianoni békediktátum megalkotása, és az elmúlt évtizedekben csak azon dolgoztak a világhatalmak, hogy ezt az abszurditást megvalósítsák. A szlovák nagykövetségnél a szomszédos országot és annak kormányfőjét gyalázó rigmusok elhangzása után a HVIM felvidéki elnöke, Dobay Gergely azt hangoztatta, a civileknek kell kezébe venniük a politikai és nemzeti kérdések megoldását, ne a parlamenti pártokra és politikusokra várjanak. Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló törvény kimondta: a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.
Nem harangoznak az egyházak Trianonra
2012. június 3. - (Index)
„Kérésének sajnos nem áll módunkban eleget tenni, mert templomi harangjaink istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak” - olvasható abban a levélben, amelyet a történelmi egyházak vezetői írtak Kovács Zoltán kommunikációs államtitkárnak. Kovács - a levél szerint - május 25-én kereste meg a történelmi egyházakat azzal, hogy június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján délután 1 perces harangzúgással kapcsolódjanak be a megemlékezésekbe. Ezt utasították el a történetlmi egyházak, az erről szóló levelet Erdő Péter, bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke írta alá. A dokumentumot szombaton hozták nyilvánosságra honlapjukon a történelmi egyházak. Hozzátették: „Ezúton is megerősítjük ugyanakkor, hogy mindennapi szolgálatunkban is megjelenő módon egyházaink szívükön viselik a nemzeti összetartozás ügyét hazánkban, a Kárpát-medencében és a világban élő magyarság között”. Az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóját, június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává.
Miért szólalt fel Bokros Lajos szlovákul?
Martonyi: A magyar-szlovák kapcsolatok sokkal jobbak, mint amilyennek tűnnek
2012. június 1. - (mti)
Sokkal jobbnak nevezte a külügyminiszter pénteken a magyar-szlovák kapcsolatokat annál, amilyennek látszanak. Martonyi János szlovák kollégájával tartott budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: a vitás kérdések megoldásáért folyamatos párbeszédre van szükség a két kormány között. A magyar-szlovák kapcsolatok lényegesen jobbak, mint ahogyan a külvilág gyakran feltételezi. A két ország közös érdekei sokkal erősebbek, jelentősebbek, mint a köztük felmerülő, fennálló viták - mondta Martonyi János. A külügyminiszter közölte, hogy az állampolgársági törvénnyel kapcsolatban nyilvánvalóan véleményeltérés van Magyarország és Szlovákia között. Szerinte ennek lényege, hogy másként értelmezik a kapcsolatot állam és állampolgár között. Fontos, hogy az állampolgársági kérdés miatt ne legyen a két ország között az együttműködést befolyásoló „politikai feszültség”, és egyetlen embert se érjen hátrány - szögezte le Martonyi János. Véleménye szerint ebben az ügyben „az egyéni sérelmek elkerülését a jelenlegi szlovák elképzelések nem oldanák meg”. Martonyi János hangsúlyozta, hogy a vitás ügyek megoldásáért folyamatos párbeszédre van szükség a két kormány között. Egyúttal üdvözölte az új szlovák kormány politikai üzenetét, hogy folytatni és erősíteni akarja a kétoldalú együttműködést. Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter azt mondta: Pozsony eltökélt abban, hogy a nemzeti kisebbségek jogait a jelenlegi szinten megőrzi, ahol lehet, továbbfejleszti, és abban is, hogy ott is megmaradjanak a magyar kisebbség jogai, ahol csökkent a számuk a legutóbbi népszámlálás szerint. Miroslav Lajčák is hangoztatta, hogy a két ország viszonyában vannak vitás kérdések, de ezeket „egyenesen, őszintén, nyíltan és közvetlenül” beszélik meg a diplomáciai egyeztetéseken. Hozzátette: megállapodtak, hogy „nem üzengetnek egymásnak”. Az állampolgársági törvényről azt mondta, hogy a szlovák kormány tervezi a jogszabály módosítását a szlovák alkotmánybíróság majdani véleményének és az európai sztenderdeknek a figyelembevételével, de ebben az ügyben egyelőre nincs konkrét döntés. A szlovák miniszter arra is kitért, hogy kormánya a kisebbségi ügyekkel foglalkozó megbízott posztjának létrehozásáról döntött, és ezt a pozíciót egy magyar nemzetiségű embernek adja. Martonyi János megjegyezte: meghívták Budapestre Ivan Gašparovič szlovák államfőt, és látogatását szeretnék egybekötni a pilisszentkereszti Szlovák Ház átadásával. A sajtótájékoztató után a két politikus átadta a Jószomszédság és megértés-díjat. A 2008 decemberében a két ország akkori külügyminisztere - Göncz Kinga és Ján Kubiš - által alapított díjat azok a magánszemélyek vagy szervezetek kaphatják meg, akik hozzájárultak a magyar-szlovák kapcsolatok fejlesztéséhez és erősítéséhez. Az elismeréssel 2000 euró jár. Martonyi János adta át a díjat a magyarországi Terra Recognita Alapítvány elnökének, Zahorán Csabának. A 2005-ben alakult civil külpolitikai kezdeményezés tagjai elsősorban történész, közgazdász, politológus diplomával rendelkező fiatal kutatók, PhD-hallgatók. Az egyesület célja a közép-európai országok együttműködési készségének fejlesztése, a magyar társadalom Közép-Európával kapcsolatos ismereteinek bővítése. Miroslav Lajčák az elismerést az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás elnökének, Lőrincz Máriának adta át. A szlovák civil egyesület 2004-es alakulása óta dolgozik a szlovák-magyar kapcsolatok fejlesztésén, fő célja a határ menti térségek közlekedési kapcsolatainak javítása.
Boradó bevezetésére készül a Fico-kormány
Fico: Vizsgáljuk a hazai jogrend és a Vatikáni szerződés közötti viszonyt
2012. május 29. - (mti)
Robert Fico szerint további vizsgálatra szorul, hogy milyen körülmények között lehetne csökkenteni Szlovákiában az egyházi ünnepek számát, mivel azok listája egy nemzetközi szerződéshez kötődik - adta hírül a szlovák kormányfő kijelentéseire hivatkozva a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség kedden. Robert Fico erről az úgynevezett Fejlesztési és szolidaritási tanács - a költségvetés konszolidációja lehetőségeivel kapcsolatos - újabb egyeztetését követően beszélt kedden. A kormány és annak szociális partnerei alkotta tanács egyeztetése ezúttal az egyházak képviselőinek a részvételével zajlott Pozsonyban, és annak egyik témája az a munkaadói indítvány volt, amely az állami ünnepek számának a csökkentését célozza. A Fico-kormányzat a közkiadások egyik konszolidációs eszközeként már korábban felvetette, hogy csökkentené az állami ünnepek számát. A javaslat kapcsán elsősorban egyházi ünnepek megszüntetéséről esett szó. A mai egyeztetést követően azonban a javaslat megvalósítása bizonytalanná vált. „Egyelőre vizsgáljuk, milyen a viszony a hazai jogrend, illetve a Szentszék és a szlovák kormány által kötött szerződés között. Amennyiben a Vatikáni szerződés szilárd részét képezi az egyházi ünnepek listája, akkor annál komplikáltabb lesz ezekhez nyúlni” - mutatott rá Robert Fico az egyeztetést követően.
„Békemenetet” tartott a szlovák-magyar közeledésért egy felvidéki magyar civil aktivista
2012. május 29. - (mti)
„Fárasztó volt, de megérte” - ezekkel a szavakkal értékelte az MTI-nek Bósza János kedden azt az általa szervezett - péntektől hétfőig tartó - „békemenetet”, amelyet a felvidéki civil aktivista a „szlovák-magyar közeledésért, egyenjogúságért és önrendelkezési jogért” szervezett. Az autonómiatörekvéseiről ismert felvidéki polgári aktivista saját honlapján, valamint az egyik közösségi oldalon a pünkösdi hétvégére hirdette meg Révkomáromból Pozsonyig tartó „békemenetét”. A menet - amelynek végül Bósza János csak másodmagával, a magyarországi Révész Ferenccel vágott neki - május 25-én néhány perccel reggel hat óra után a révkomáromi Klapka térről indult. Bósza János a menet során egy kétnyelvű, a hátizsákjára tűzött „Első békemenet a szlovák-magyar közeledésért, egyenjogúságért és önrendelkezési jogért” feliratú zászlóval hirdette kezdeményezése célját. A mintegy száz kilométeres távot - több megállót beiktatva - négy nap alatt tették meg a menet résztvevői. Úti céljukhoz - a pozsonyi elnöki palota előtt álló Béke szökőkúthoz - hétfő kora este érkeztek meg. Itt a közben hétfősre duzzadt csoport a zászlón hirdetettek jegyében gyújtott gyertyát. Bósza János a menet kapcsán az MTI-nek azt nyilatkozta: az út során és Pozsonyban sem érte őket semmiféle atrocitás. „Az út fárasztó volt, de megérte” - állapította meg a polgári aktivista. Rámutatott: ha megviselte is az út, úgy véli, sikerült elérni, hogy a szlovák-magyar megbékélés mellett a szlovákiai magyarság jogazonosságának és önrendelkezésének fontosságára is ráirányítsa a figyelmet. „A békemenet, ha kevesen vettek is rajta részt, teljesítette küldetését” - tette hozzá Bósza János.
Jogdíjköteles a népdal?
2012. június 6. - (Felvidék Ma)
A Szlovák Szerzői Jogvédő Hivatal (SOZA) lecsapott a falusi amatőr kulturális rendezvényekre. Büntetőkamatokkal együtt hajtja be Pohorelá községen a Mikulás-napi és anyák napi rendezvényen az iskolás gyerekek által előadott népdalok szerzői jogdíját (60 eurót). A jogvédő hivatal igazgatója, Vladimír Repčík azt állítja, minden érintett tudja, hogy a szerzői jogok védelméről szóló törvény rossz, de mert 2004 óta senki nem módosította a jogszabályt, hatóságként ők csak kihasználják a törvény adta lehetőséget. Mert a hatályos törvény lehetővé teszi, hogy a községet/várost, amely ilyen műkedvelő jellegű, nyilvános műsoros rendezvényt szervez, a zeneművek felhasználójaként jogdíjfizetésre kötelezzék még akkor is, ha helyi népdalokat adnak elő helyi nagymamák, nagypapák, kisebb-nagyobb gyermekek, istenáldotta tehetségek. A jogvédő hivatal azzal védi a mundér becsületét: igaz ugyan, hogy a népdal, a népköltés közkincs, szerzője nincsen, ám a hatályos törvény lehetővé teszi, hogy ilyen esetekben a behajtott jogdíjakat és büntetéseket a regisztrált zenészek között arányosan szétosszák. Repčík szerint sok zeneszerző egyedüli bevételi forrása a jogdíj-osztalék, ezért aztán amíg a törvény a nem változik meg, ők árgus szemmel fogják figyelni a falusi rendezvényeket, hogy egyetlen centtől se foszthassa meg senki a zenészeket. Pohorelá falu vezetésével együtt a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetségét is felháborította a Szlovák Szerzői Jogvédő Hivatal eljárása, a szervezet is törvénymódosítást sürget. A jogszabály ugyanis csak abban tesz különbséget, ki a felhasználója az érintett műnek, és a felhasználás milyen jellegű. Pohorelá község esetében nyilvános rendezvényről volt szó, még akkor is, ha gyerekek műsorát vitték a kultúrházba, így a kivétel, melyet a törvény megfogalmaz, a rendezvényre nem vonatkozik. Kivételt a jogdíj befizetése alól a hatályos törvény a vallási szertartásokon és az iskolai tanítási órákon ismer. Repčík most azzal érvel, ha a község előre nem jelenti be a jogvédő hivatalnak, hogy kizárólag jogvédelem alá nem eső művek hangoznak el a rendezvényen, köteles jogdíjat fizetni. Egy nagyjából 40 fős csoport Pozsonyban a hivatal székháza előtt a botrányosnak tartott eljárás ellen úgy tüntetett, hogy elénekelt néhány népdalt. Azt ígérik, a hónap végéig minden nap megteszik ugyanezt. Vezetőjük pedig várja a büntetéssel kiegészített jogdíj-fizetési meghagyást - írja a Felvidék Ma.
Orbán visegrádi terve
Harminchárom millió eurós szlovák ingatlanfejlesztés a Váci úton
2012. június 8. - (hvg.hu)
Nem új bérlőkre, hanem a modernebb ingatlanokba igyekezőkre számít a szlovák központú HB Reavis ingatlanfejlesztő csoport, amely egy Váci úton épülő irodaházzal indítja el magyarországi tevékenységét. Új irodaház fejlesztését indítja el a Váci úton a pozsonyi székhelyű HB Reavis csoport, amelynek ez lesz az első magyarországi beruházása. A 33 millió eurós beruházási értékben megvalósuló Váci Corner Offices nevű komplexum kivitelezése várhatóan a jogerős építési engedély kiadását követően az év harmadik negyedében indul el, átadását 2014 elejére tervezik - írja a Világgazdaság. A Váci Corner Offices várhatóan 19 ezer négyzetméternyi bérbe adható irodaterülettel, 700 négyzetméternyi földszinti üzlethelyiséggel és összesen 900 négyzetméteres kávézóval és étteremmel rendelkezik, melyeknek közvetlen kertkapcsolata is lesz. A mélygarázsban 353 autó számára lesz parkolóhely. A társaság idén tavasszal vásárolta meg a telket és az építési engedéllyel rendelkező projektet a korábbi fejlesztő-tulajdonosától, egy izraeli hátterű társaságtól, a terveket pedig szoros együttműködésben a HB Reavis szakértőivel az eredeti terveket is jegyző Szász László, Ybl-díjas építész vezette Stúdió 100 építésziroda dolgozta át. „Már korábban eldöntöttük, hogy a budapesti piacra lépünk, de erre most jött el az alkalmas időpont, most találtunk megfelelő árban lévő ingatlant” - mondta Radnóty Zoltán, a HB Reavis csoport magyarországi ügyvezetője. A vezető a telek és a projekt pontos vételi árát nem kívánta közölni de azt elmondta, hogy a válság előtti árazásnál nagyjából 40-45 százalékkal olcsóbban lehet most egy ekkora projektet átvenni. A vásárlást és az építkezés elindítását saját tőkéből oldják meg, de megfelelő ajánlat esetén banki finanszírozást is igénybe vennének.
A Dalai Láma válasza arra, hogy a Pilisben van-e a föld szívcsakrája
Videó: http://www.youtube.com/watch?v=OvwvAzE1vuc&;feature=share
Tardos - Negyven éve táncolnak
2012. június 9. - (Szűr A. - kemma.hu)
Nagy Imre és Nagy Imréné 1972-ben alapította a Vörösmárvány Táncegyüttest, amelynek vezetője jelenleg fiuk, Imre, édesanyja pedig művészeti vezetőként segíti őt, őket. A helyi általános iskola diákjaiból 1972-ben alakult meg a Vörösmárvány Táncegyüttes, amelynek vezetője a Nagy házaspár volt. A csoport az évek múlásával csak az iskolapadot hagyta ott, a táncot nem, így Nagy Imre és Imréné folytathatta a megkezdett munkát, a szlovák és magyar népi kultúra értékeinek megőrzését, átörökítését a fiatalabb generációkra. Fiuk, Imre 1977-ben született, és nem volt kérdés, hogy táncolni fog. Ma már ő vezeti Vörösmárvány Táncegyüttes Kulturális Egyesület elnöke, édesanyja pedig művészeti vezetőként veszi ki a részét a táncegyüttes életéből. - Édesanyám készített egy listát, amelyen hatszáz név szerepel. Ennyien fordultak meg 1600-1700 fős falunkban a táncegyüttesben rövidebb-hosszabb ideig. Szép szám, ahogy az is büszkeséggel tölt el, hogy immár negyven éves az együttes. Augusztus 25-én jubileumi gálaműsorral ünneplünk majd. A tervek szerint több régi táncos is eljön majd, ami azért is nagy szó, mert az egykori kezdők ma már 50-55 évesek, és van köztük, aki több évtizede nem táncolt - részletezte Nagy Imre, akitől azt is megtudtuk, hogy nem csak szlovák, hanem magyar táncokat is ropnak. Nem véletlen ez a „kettősség”: az 1700-as években ide települt szlovákok és magyarok mindig is békében éltek egymás mellett. - A kismagyarországi táncok mellett erdélyi, felvidéki táncokat is táncolunk. Emlékszem, a nyolcvanas években azért is vonzó volt a Vörösmárvány, mert a fellépéseinknek hála, kül-, és belföldön is sok helyre eljutottunk. A néphagyományok őrzése, a népzene és a néptánc iránti szeretet persze akkor is jelentős motivációt jelentett, és bár a világ változott, az elkötelezettség szerencsére továbbra is töretlen - tette hozzá az egyesület elnöke. No de merre is jártak a Vörösmárvány táncosai? Öregbítették Tardos hírnevét Bulgáriában, Csehországban, Szlovákiában, Francia-, Lengyel-, és Németország és Románia több városában, nemzetközi fesztiválokon. 1981-ben és 1999-ben egyedüli magyar együttesként részt vehettek az anyaországi és külföldi szlovák nemzetiségek számára 35. alkalommal megrendezett Podpolanai Folklórünnepen Gyetván, Szlovákiában, 2003-ban pedig a schlitzi világfesztiválon Németországban. 2009-ben ismét a Vörösmárvány Táncegyüttes képviselhette a magyarországi szlovák nemzetiségeket Gyetván. Szintén 2003-ban vehették át az Országos Szlovák Önkormányzat „Za našu narodnosť” (Nemzetiségünkért) kitüntetést
Komárom-Esztergom megye - Félmilliós támogatás a nemzetiségeknek
2012. június 5. - (kemma.hu)
A német, a cigány és a szlovák nemzetiségi önkormányzat is fél-félmilliós támogatást kap a Komárom-Esztergom megyei önkormányzattól. Kedden, a megyeházán a közgyűlés elnöke, Popovics György, valamint a nemzetiségi önkormányzatok vezetői aláírták azt a szerződést, amely garantálja, hogy ebben az évben 500-500 ezer forintos anyagi támogatást nyújt a megye a nemzetiségeknek. A szlovák nemzetiségi önkormányzat nevében Nagy Jolán, a cigány nevében Vörös István, míg a német nemzetiségiek képviseletében Waldmann-né Baudentisztl Éva látta el kézjegyével a megállapodást. A megye és a nemzetiségek együttműködéséről Ujházy Emil, a megyei önkormányzat nemzetiségi tanácsnoka is az elismerés hangján szólt.
Egy kis falu túlélőharca Nógrádban - Dengeleg még fejlődni is akar
2012. május 31. - (Dudellai Ildikó - MTI-Press)
Mindössze 500 lelkes kis falu Nógrád megyében Egyházasdengeleg, de a település vezetői mindent megpróbálnak, hogy megelőzzék az elnéptelenedést, sőt jobb megélhetést biztosítsanak az ott élőknek és a - reményeik szerint - odaköltözőknek. Túl azon, hogy megszüntették az iparűzési adót, a letelepülő vállalkozások gépjárműadójához is kedvezményt adnak, a jelenleg 17 gyerekkel működő iskolában pedig tehetséggondozó programot indítanak ősztől. Annyi már elmondható, hogy a múlt évihez képest 15-szörösére nőtt az adóbevétel, hasonló aránnyal kevés település büszkélkedhet.
- Az állandó lakosok száma kereken 500 fő. Eljutottunk arra a lélektani határra, hogy ha tovább csökken a népesség, akkor valószínűleg fel kell adni bizonyos intézményegységeket, azt pedig semmiképpen nem szeretnénk - mondja Zsiga Tamás független polgármester az MTI-Pressnek, hangsúlyozva, hogy munkahelyet nem feláldozni, hanem teremteni akarnak. - Ha van munkahely, ha a fiatal családok meg tudják itt tervezni az életüket, akkor van értelme itt élni. Meghirdették a Dengelegen élni jó elnevezésű programot. Ennek keretében törölték el tavaly nyáron az iparűzési adót, a faluban székhellyel vagy telephellyel működő vállalkozások pedig annyi támogatást kapnak, amennyi a befizetett gépjárműadójuk 50 százaléka.
- Ezek rettenetesen nehéz döntések, hiszen először pénzről kell lemondanunk annak reményében, hogy majd befolyik bevétel a településre - folytatja a polgármester.
Mit hoztak ezek a döntések 2012-re? Tavaly körülbelül kétmillió forintnyi gépjárműadó folyt be az önkormányzat kasszájába, idén ez meghaladja a 30 milliót. Ennek felét a cégek támogatására fordítják, de így is komoly az előrelépés. Ezt azzal érték el, hogy százas nagyságrendű lett a Dengelegre bejegyzett cégek száma.
- Persze van köztük egyszemélyes vagy éppen csak megalakult, de néhányan nagyon komoly szállítási kapacitással dolgoznak, 30-40 kamionflottából álló cégeknél sokat számít ez a kedvezmény - magyarázza Zsiga Tamás. - A szállítmányozó cégek járművei úton vannak, ezek nálunk meg se jelennek értelemszerűen. Sokan az eltörölt iparűzési adó miatt kerültek ide, mondjuk internetes kereskedelemmel vagy reklámmal foglalkozó cég. Abba az érdekes helyzetbe kerültünk, hogy mivel nincs iparűzési adó, nem kell nálunk bejelentkezniük a cégeknek. Akkor találkozunk a nevükkel, ha a gépjárműadó kapcsán megjelennek a rendszerben. Bár az én álmom az, hogy vegyük fel, és folyamatosan tartsuk velük a kapcsolatot, esetleg ők is tudnak dolgozni egymással alvállalkozóként, partnerként. Hiszen egy-két cégvezetőn kívül, akik eljöttek bemutatkozni, senkit nem ismerünk.
- Így szert tesznek bevételre, amelyet nyilván a faluban használnak fel, de a helybelieknek mindez még nem ad munkát - vetem fel, mire a polgármester azt válaszolja, hogy szeretnének továbblépni erről a szintről: az lenne jó, ha valóban termelő üzemek érkeznének ide, és mindent megtesznek, hogy vonzzák a cégeket. Jelenleg a faluban az egyik foglalkoztató az önkormányzat. A hagyományos közfoglalkoztatás mellett a Start-programban levendula- és körömvirág-termesztésbe fogtak. Dengelegen működik a Biomed Kft., amelynek gyógyhatású krémjeit országszerte ismerhetik, valamint a tejhasznú szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó Új Mező Kft., amely Budapest kerületeibe is házhoz szállítja a tejet. Minimális létszámmal dolgozik a filteres teákat csomagoló üzem.
A polgármester egy ábrát tesz elém, amelyen Egyházasdengeleg 2010-2014 közötti fejlődési modelljét tervezték meg.
- Nagyon fontos benne a humán erőforrás - húzza alá. - Rendezvényeink, programjaink, jövőképünk - minden azon múlik, hogy ehhez emberek kellenek, olyanok, akik jövőt látnak a településen. A letelepedést segítő, „kedvezményszerző támogatásban” is gondolkodunk - erre még nincs valós kereslet. Fiatal házaspároknak, családoknak 18 önkormányzati telket tudunk felajánlani. Mondjuk egymillió forint az ára, de ha letesznek egy tervet, hogy mit kellene még tenni annak érdekében, hogy fejlődjön a falu, elengedjük a felét. Több tervvel ingyenessé válik a telek, de még az is lehet, hogy végül mi adunk pár százezer forintot, hogy el tudják kezdeni az életüket Dengelegen. Mi az egyforintos telekosztásban nem látunk fantáziát, mert attól nem válnak elkötelezetté. Az kell, hogy akarjanak itt élni, és próbálják építeni a helyi közösséget.
A szlovák nemzetiségi falu alsó tagozatos általános iskolájában most 17 gyerek tanul, és az oktatásban is nagy ugrásra készülnek. A polgármester elmondása szerint beviszik az oktatásba a táblajátékokat, amelyek azért „szenzációsak”, mert a leszakadó, hátrányos helyzetű és a tehetséges gyerekeknek is sikerélményeket adnak. A budapesti Nagy Lászlóval dolgozták ki a tematikát: a táblajátékokat százas nagyságrendben tanítják meg, mert akár magyar órán a szókapcsolatok bemutatására is alkalmasak, sőt bevonhatók bármelyik tantárgy tanításába, hiszen önmagában is fontos a logikai képesség fejlesztése. Ez lesz az elmetorna óra, de szeptembertől a festészetet és a hangszeres zenét is oktatják majd, és azt remélik, hogy a környékről is Dengelegre viszik majd a gyerekeket.
A rendszerváltás táján 640 lakosa volt a falunak, és az akkor még önálló iskolába közel 70 gyerek járt, valamennyi dengelegi. A jelenlegi 17 tanulóból csak heten helybeliek.
Az évi 30-40 millió forintból gazdálkodó község azok közé a települések közé tartozik, amelyek nincsenek eladósodva. - Mindig igyekszünk a takarónk méretéhez képest nyújtózkodni, és azt mindig nyújtani - szögezi le Zsiga Tamás. - Innentől a gépjárműadó-bevétel az egyik lehetőség, hogy picit nagyobb mozgásterünk legyen. És ha még további cégekkel sikerül kapcsolatba kerülnünk, akkor reméljük, hogy ez a „nyújtózkodás” egyre nagyobb lesz. Ez a gépjárműadós elképzelés nem önmagában arról szól, hogy pénzt szerezzen az önkormányzat, nekünk célunk van ezzel. Azt akarjuk, hogy a településnek jövője legyen, elinduljon olyan pályán, hogy nem csökken a lakosságszám, hanem növekszik. Van egy ezeréves templomunk, ami üzenet számunkra, hogy meg kell őriznünk a továbbélést. A falut választó cégekkel a Cégszolgálat Kft. foglalkozik, ők végzik a marketinget is. A polgármestertől sem áll távol faluja menedzselése, néhány éve például betelefonált az egyik kereskedelmi rádió műsorába, hogy a köztudatba bekerüljön a település neve - „kezdjenek el érdeklődni irántunk” -, aminek az lett a vége, hogy Lali király és udvartartása elutazott Egyházasdengelegre, és ott készítették el egyik műsorukat. Közeli kapcsolatban állnak Benkő Dániel lantművésszel, akit bevontak már abba, hogy „próbálja Dengeleg hírét pozitív értelemben eljuttatni a külvilág felé”.
- Milyen kifutását látja a terveiknek?
- Szívem szerint azt szeretném, ha holnap itt kopogtatnának a cégek, és arról tárgyalnánk, van-e szükségük támogatásra, be kell-e vonni a munkaügyi központot, de reálisan tudom, hogy mi továbbra is 500 lelkes település vagyunk adott képzettséggel és munkaerővel. Szóval, nagy munka lesz. Ha százas skálán kellene belőnöm a hatékonyságot, az alsó feléhez van közelebb, de hatalmas energiát fektetünk bele, hogy feljebb tornázzuk.
ECHO TV: A vidék élni akar - Egyházasdengeleg
WEB: dengeleg.hu
Szlovákia hadtörténete az ókortól napjainkig
- hivatalos propagandaanyag Pozsonyból
Kassa magyartalanítása
Magyar-szlovák „kis háború” 1939-ben
mandiner.blog.hu: Kis szlovák legendárium
Magyarosítás
Csehszlovákia először
Galamblelkű csehszlovákok, véreskezű magyarok
Kísérlet a „magyar probléma” kiküszöbölésére
A beneši dekrétumok és a szlovákság
Az ezerkoronás Hlinka
A szűzies ártatlanság és az első szlovák állam
Skylink- CS Link: Szeptembertől fizetős
2012. június 14. - (Szűr A. - kemma.hu)
Fizetős modelljének kiterjesztésével növelné bevételeit az egykori Csehszlovákia mindkét utódállamában piacvezető műholdas szolgáltató. A Szlovákiában Skylink, a Cseh Köztársaságban CS Link néven futó digitális szolgáltatás ugyanis azt tervezi, hogy szeptembertől az eddiginél jóval több ügyfele kap havi számlát. A 1,6 millió ügyfél alig nyolcada választott ugyanis olyan csomagot, amelyben fizetni kell az egyes csatornákért - a szolgáltató viszont szeretné az elviselhető mértékű díjjal is jelentősen emelni bevételeit. A helyi média számításai szerint ezzel közel félmilliárd koronához, azaz mintegy húszmillió euró pótlólagos forráshoz jutna évente a társaság. Az első hírek szerint a bevezetendő díj mértéke nem haladná meg a havi harminc cseh koronát.