Sajtószemle / Figyelő / Tallózó - 2012. május (II.)

„Intézményes bohóckodás és radikalizálódás” - Lajčák: Nyitott kérdésekről is… - „Álmagyarverés - nemzetpolitikai manipuláció?" - Közvita a szlovákiai magyarok helyzetéről és jövőjéről - „Kisebbségi minimum” - Miért jó itthon szlovákul tanulni? - Parázs vita a külhoni magyarokról és a hazai nemzetiségekről - Mikszáth veri Esterházyt?

Imrich Fuhl válogatásában

Szigeti László: Svejk mosolya

Az orbáni Magyarország legfőbb jellemzője a nemzetideológiai bunkó, akárcsak Horthy idején, megérthetik hát, hogy szlovákiai magyarként nem vágyom Magyarország állampolgára lenni. Taszít a karikatúraszerűen ismétlődő antidemokratikus kishitűség. Nem tudom, mikor és milyen formában, csak azt tudom, hogy kapitulációhoz vezet. (…) Sok vért sikáltak miatta, olvasom irkámban anyám metaforikus minősítését Horthyról, de ez most másként őszinte, mint elhangzása idején volt, mintha a bennem kódorgó idő újratanulásra ösztönözne, kutatásra, hogy a történtek dacára miként lehetséges, hogy anyám magyar öntudatát egyetlen pillanatra sem ingatta meg semmi és senki. Ő úgy élt le kilencven évet Dunaszerdahelyen, hogy szülővárosát lélekben egyetlen pillanatra sem engedte át a szlovákoknak. Titokban Magyarországhoz képzelte.

Miért kínos beismerni Horthy felelősségét?

Európa egyik legfigyelemreméltóbb teljesítménye a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni küzdelemben következett be: amikor amatőr és hivatásos gyűlölködők e jelenségről beszélnek, szinte kivétel nélkül, múlt időben mondják: a németek elkövették a holokausztot. Európa a II. világháború óta sokat változott. Németország szembenézett történelmével. Ezért is elképesztő jelenség, hogy Magyarországon Szálasi-, és Horthy, Szlovákiában Durcansky-, Tiso-, és Esterházy szobrokat avathatnak, a budapesti Országgyűlésben Horthy-évről beszélnek.

Csurka és Horthy egy és ugyanaz

Lezsák Sándor beszorult a liftbe, kiosztottak húsz könyvet, volt bor, pogácsa, és leadták az utolsó Csurka-interjút. MDF-alapítók emlékeztek meg a párt golyófogójáról, és bemutatták a róla írt könyvet. Szó volt Sztálintól az SZDSZ-en át a harmadik útig, de a MIÉP szó egyszer sem hangzott el.

A nosztalgia büdös bája

Akkor ezzel is megvolnánk, a múlt héten megünnepeltük Kádár 100., Tito 120. szülinapját, és Nyírő hamvaival is jól elszórakoztak a lábszagú múltba révedők. A magam részéről teszek rá: szociológushallgatóként rengeteg szociográfiát olvastunk a népi írók tollából a harmincas évekből ahhoz, hogy elég határozott és kritikus képem legyen a Horthy-rendszerben uralkodó állapotokról. Ha meg nosztalgia, akkor inkább a sötét középkor - abban sem éltem. Nyírőt sem vettem a kezembe, azt hiszem. Arra valók a kritikusok, hogy az ember válogasson, ahogyan Wass Albertbe is csak belepislogtam.

Kádár 100

100 évvel ezelőtt született Kádár János, az MSZMP volt főtitkára, az 1956-os forradalom leverésétől a kommunista diktatúra bukásáig tartó történelmi korszak meghatározó figurája. Kádár életútja végigkísérte szinte az egész magyar huszadik századot, a háborús vereségek és diktatúrák korát. Sokak emlékezetében mindmáig élő történelmi alak, akinek megítélése ma is végletes szélsőségek között ingadozik a közvéleményben. Friss fölmérések szerint a magyar társadalom többsége számára Kádár a XX. század legjelentősebb és legnépszerűbb politikai vezetője, míg mások a diktátort, az 1956-os forradalom árulóját és vérbefojtóját látják benne.

Ki a legkádáristább ember a Fidesz-Magyarországon?

Az, hogy Fidesz-Magyarország mélyen kádárista hely, kábé annyira újdonság, mint hogy Mikola István veszettül jól öltözködik, vagy hogy Harrach Péter a legutóbbi KDNP-s frakcióhétvégén a puszta hangja segítségével kábította el a Pálffy István borostömlőjére rárontó vérmedvét. De nincs kádárizmus kádáristák nélkül, ezért a névadó születésnapján megnéztük, hogy konkrétan, név szerint kik a legnagyobb kádáristák a magyar közéletben.

Orbán elszigetelődött Európában

A francia lapban az AFP beszámolt arról, hogy Orbán Viktor - „Viktátor” - mandátuma felénél erős hatalommal rendelkezik „királyságában”, ám Európában elszigetelődött.

Szlovák fordításban is megjelent Esterházy János életrajzi kötete

2012. május 28. - (mti)

Az angol után szlovák fordításban is megjelent Molnár Imre történész Esterházy János felvidéki politikusról szóló életrajzi kötete. Molnár Imre magyarul két éve megjelent, Esterházy János élete és mártírhalála című könyve az első életrajz, amelyet Magyarországon a felvidéki politikusról kiadtak. Angol fordításban tavaly októberben látott napvilágot. A Szlovákiában szintén hiánypótlónak számító szlovák változatot Angelika Doncova, nagykürtösi szlovák műfordító készítette el. „Esterházy Jánossal kapcsolatban nagyon sok a félreértés. Fontos, hogy objektív képet adjunk életéről és tetteiről, hiszen egy kritikus időpontban képes volt olyan döntést hozni, amellyel bizonyította emberségét és olyan tartást tanúsított, amelyre abban a pillanatban és abban környezetben nem vállalkozott senki” - mondta az MTI-nek Méry Gábor, a szlovák nyelvű változatot is gondozó Méry Ratio Kiadó vezetője. Mint hangsúlyozta, Esterházy János tettei alapján a hősök közé sorolandó. „Az életéről szóló objektív kép elősegítheti azt, amiért egész életében küzdött: az emberséget és békés együttélést” - emelte ki Méry Gábor. A 111 éve, 1901. március 14-én született Esterházy volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki 1942. május 15-én a zsidóság kitelepítéséről szóló törvény ellen szavazott. A szovjet titkosszolgálat, majd a csehszlovák hatóságok egyebek között azért hurcolták meg, mert nyilvánosan elítélte a szovjetek által 1940-ben elkövetett katyni (katinyi) vérengzést, amelyben több mint 20 ezer lengyelt mészároltak le. Esterházy Csehszlovákia majdnem minden börtönében raboskodott, és 55 éve, 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében hunyt el. Méry Gábor az MTI-nek elmondta, hogy nem tervezik más nyelven megjelentetni a kötetet, hiszen az angol és a szlovák fordítás segítségével a nem magyar anyanyelvű érdeklődők is megismerkedhetnek a mártír politikus életével.

Uszító feliratokat festettek a Duna-parti mártíremlékműre

2012. május 25. - (Index)

Dávid-csillagokat és uszító feliratokat festettek péntekre virradóra a budapesti Duna-parton lévő mártíremlékműre. Olvasónk képei szerint a „nem a ti országotok, mocskos zsidók!”, az „oda lesztek belelőve” és a „köszönjétek Dánielnek!” mondatokat fújták fekete festékkel a szoborcsoport talapzatára. A XIII. kerületi rendőr-főkapitányság rongálás gyanújával indított nyomozást ismeretlen tettes ellen, közölte kérdésünkre a BRFK kommunikációs osztálya. A tettesek feltehetően Dániel Péter múlt heti akciójára válaszoltak. Az ügyvéd vörös festékkel öntötte le a Somogy megyei Kerekiben május 13-án felavatott Horthy-szobrot. A héten ez már a második antiszemita provokáció volt Budapesten. Néhány napja Raoul Wallenberg II. kerületi szobrára ismeretlenek disznólábakat akasztottak. 2009-ben a pesti alsó rakparton lévő, az 1944-45-ben a nyilasok által a Dunába lőtt zsidók ezreinek emlékére állított „Cipők a Dunaparton” emlékművet gyalázták meg hasonlóan, akkor a rendőrség izgatás miatt indított nyomozást. A Mazsihisz felháborítónak és rémisztőnek tartja, hogy egy hét alatt két hasonló eset történt. A szoborgyalázásokat a Fidesz és a kormány is elítélte.

A romák helyzetét és az erőszakos jobboldali szélsőségességet bírálta Magyarországon az amerikai külügyi jelentés

2012. május 24. - (mti)

A romák társadalmi diszkriminációját és kirekesztését, valamint az erőszakos jobboldali szélsőségességet jelölte meg Magyarországon a legfőbb emberi jogi problémaként az amerikai külügyminisztérium a csütörtökön nyilvánosságra hozott, csaknem 200 országra kiterjedő, 2011-es országjelentések az emberi jogi gyakorlatról című felmérésében. A jelentés magyar fejezete összegzésében röviden kitért arra, hogy Magyarország plurális parlamenti demokrácia, ahol a legutóbbi parlamenti választások szabadok és tisztességesek voltak, és ahol a biztonsági erők polgári irányítás alatt állnak. Ebben az országban - olvasható a jelentésben - „a romák elleni diszkrimináció tovább nehezítette az oktatáshoz, a munkához, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésüket”. Az amerikai külügyi felmérés szerint megszaporodtak a jobboldali szélsőségesség megnyilvánulásai, beleértve a félkatonai szervezetek nyilvános kampányait, amelyeknek célja a megfélemlítés, valamint a roma és más kisebbségek iránti gyűlölet szítása. A magyar országjelentés kifogásolja, hogy a „kormány elkezdte egy új törvény alkalmazását, amely azáltal, hogy általános értelemben megerősítette a kormánynak a média feletti befolyását, korlátozza a médiaszabadságot”. Az új alaptörvénnyel és a tavaly elfogadott több mint 20 sarkalatos törvénnyel kapcsolatos amerikai külügyminisztériumi állásfoglalás szerint az igazságszolgáltatási rendszerre, a vallási szervezetekre és a médiaszabadságra vonatkozó új jogszabályok „megerősítették az aggodalmakat, amelyek szerint az új törvények a kulcsfontosságú fékek és ellensúlyok eltávolításával alááshatják az ország demokratikus intézményeit”. A jelentés a kifogásolható emberi jogi problémák között említi, hogy az általa vizsgált tavalyi év során előfordult a túlzott rendőri erőszak a gyanúsítottakkal, főleg a romákkal szemben, új korlátozásokat vezettek be a tisztességes igazságszolgáltatási eljárás terén, új törvények keltettek aggodalmat a médiahatóság jogkörével kapcsolatban, azok öncenzúrára „ösztönözhetnek”. Kifogásolta az állami korrupciót, a közmédia alkalmazottainak megkérdőjelezhető elbocsátását, a nők és gyermekek ellen alkalmazott, a társadalom által elfogadott erőszakot, a nők szexuális zaklatását, az antiszemitizmust, az emberkereskedelmet, valamint a szakszervezeti és a közalkalmazotti jogokat meggyengítő törvények elfogadását. A jelentés megállapította: a kormány tett lépéseket annak érdekében, hogy bíróság elé állítsák és megbüntessék a hivatalukkal visszaélő hivatalos személyeket, legyen szó biztonsági szervekről vagy a kormányzat egyéb területeiről. A szerteágazó jelentés, amely nagy hangsúlyt fektetett a romák helyzetének bemutatására, rámutatott, hogy a munkaképes roma lakosság nagy része alulképzett, 85 százalékuk munkanélküli. Csaknem minden területen megkülönböztetés éri őket, a verbális és fizikai rendőri erőszak nagy része roma gyanúsítottak ellen irányul, és a romákat háromszor olyan gyakran igazoltatják, mint másokat. A jelentés kitért a gyöngyöspatai incidensre. Rámutatott, hogy a szélsőjobboldali csoportok folytatták a romák elleni erőszakra való bujtogatást, országszerte meneteket rendeztek, hogy megfélemlítsék a helyi roma közösségeket. Megemlítette, hogy 2011. március 25-én megkezdődött a 2008-2009-es, hat halálos áldozatot követelő romagyilkosság-sorozat négy vádlottjának pere. A dokumentum a TASZ-ra hivatkozva azt állítja, hogy a romákat rendszeresen elítélik olyan kisebb kihágásokért, amelyek felett a nem romák esetében rendszerint szemet hunynak. Megállapította, hogy a rendőrség és az önkormányzatok szelektíven alkalmazták a jogszabályokat a romákkal kapcsolatban. A jelentés elismerte, hogy a KIM ingyenes diszkriminációellenes jogsegély-szolgálatot állított fel a romák számára, de megjegyezte, hogy a hivatalok a nagyobb városokban üzemeltek, amelyek megközelíthetetlenek a kis falvakban élők számára és hogy a hálózat ügyvédjei több ügyet elutasítottak. Civil szervezetek elpanaszolták, hogy a bíróságok növekvő számban alkalmazták romákra a Btk. rasszizmusra vonatkozó rendelkezéseit, holott azokat a kisebbségek védelmére alkották meg. A jelentés felsorolt több, a kormányzat által hozott romaintegrációs intézkedést, egyebek között az iskolák arra való ösztönzését, hogy egy osztályban oktassák a roma és nem roma tanulókat, és hogy fogadják vissza a szabálytalanul gyógypedagógiai oktatásra küldött romákat. Megemlítette a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégiát és annak a 2012-2014-re vonatkozó akciótervét. Az antiszemita incidensekkel kapcsolatban megjegyezte,hogy azok száma csökkent, ám a nyilvános antiszemita kijelentések eldurvultak. Egyebek között a Jobbikot, a Barrikádot és a Magyar Fórumot nevezte meg az antiszemita állítások hangoztatóiként. Rámutatott ugyanakkor, hogy a miniszterelnök, a kormány tagjai és az ellenzéki politikusok rendszeresen bírálták a szélsőséges mozgalmakat, elítélték az antiszemita incidenseket és részt vettek a holokauszt-megemlékezéseken. A jelentés egyebek mellett foglalkozott a 2006-os tüntetések részvevőivel szemben alkalmazott rendőri erőszak következményeivel, azzal, hogy a hatóságok 224 esetben kezdeményeztek büntetőeljárást, amelyek közül 36 vezetett vádelemeléshez. A bíróságok 23 esetben találták bűnösnek a felpereseket testi sértés alkalmazásában, és egy ügyben még nem született ítélet. Említést tett a Balsai-jelentésről, amely felvetette Gyurcsány Ferenc volt kormányfő és Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány lehetséges bűnügyi felelősségét is.

Janus-arc

Ha a Jobbik nem lenne az Országgyűlés tagja, akkor nem lenne Trianon-emléknap, kettős állampolgárság, határon túlra szervezett osztálykirándulások, keleti nyitás, a devizahitelesek megsegítésére tett kormányzati lépések, és ha valakinek mindez nem lenne elég ok az örömre, akkor csapja hozzá azt is, hogy a politikusok álláshalmozásának a megszüntetése is a Jobbiknak köszönhető.

„Intézményes bohóckodás”

A székelységnek sem szolgál hosszú távon, ha a világ előtt azt a képet alakítja ki magáról, hogy többnyire fasiszta múltú személyiségek kultuszát ápolja, mint ahogy a magyar állam sem nyer abból, ha egy homályos múlt nevében az ellenségeskedést helyezi előtérbe Romániával szemben, mint ahogy Romániának sem érdeke azt táplálni, hogy képtelen békét kötni az egyik nemzeti kisebbségével…

Kitart Kövér a fasiszta író mellett

A magyar kormány minden erőlködése és beavatkozása ellenére sem sikerült megtartani Nyirő József Székelyudvarhelyre tervezett vasárnapi újratemetését - hivatalosan a temetési engedély formai hibája miatt. Ennek ellenére tartottak egy megemlékezést a helyszínen a fasiszta író tiszteletére, ahol Kövér László házelnök és Szőcs Géza államtitkár is megjelent. A magyar Országgyűlés elnöke keményen nekiment a román kormánynak, „lebarbározta” annak viselkedését.

Nyirő után rehabilitáljunk pár román nácit!

Tengelytörés: Nyirő kinyírja Erdélyt

A Tengelytörés blog szerint Nyírő József erdélyi író újratemetésének ügye egész egyszerűen „Erdélyt” nyírja, tolja valaki magánbűneit a közre, másokra, a ma élőkre, hogy szégyelljék magukat. A blog felhívja a figyelmet: az író Szálasi parlamentjének tagjaként végsőkig mindenhez asszisztált. ezek után aligha képviselheti az erdélyieket.

Szoborháború baloldali gondolatokkal

Balogh András szerint a közbeszédet uraló témák csupán elterelik a figyelmet a tényleges gazdasági és társadalmi gondokról. - Magyarországon legalább bizonyos kérdésekben egységre van szükség, és általánosan normális hangnemre. Ha a különböző oldalakra számottevő hatással vannak saját szélsőséges szubkultúráik, akkor továbbra is gúnyos, primitív, ellenséges hangon beszélnek majd egymásról, és nem sikerül meghaladni a szinte már polgárháborús légkört - hangsúlyozta a hazai „szoborháború” új fejezeteire reagálva Balogh András történész. Az MSZP elnökhelyettesi posztjáról márciusban leköszönt baloldali gondolkodó úgy véli, változnia kell a jobboldali, konzervatív és a baloldali, liberális értelmiségnek egyaránt.

Magyarország és Horthy

Az admirális személye máig ellentmondásos

2012. május 20. - (lengyelnet.hu)

A legnagyobb példányszámú lengyel napilap, a Gazeta Wyborcza terjedelmes cikkben számol be a Magyarországon az utóbbi hetekben Horthy Miklós személye körül fellángolt vitáról. Megszólaltat egy magyar történészt, aki ismerteti a kormányzó tevékenységét, amelyet párhuzamba állít a lengyel Józef Pilsudskiéval, úgy értékelve, hogy az osztrák-magyar monarchia szétesése után ő teremtette meg a magyar államot. A lengyelek tulajdonképpen hálásak Horthynak, aki közülük több tízezernek nyújtott menedéket. Jacek Pawlicki, a cikk írója szerint a háború utáni Magyarország történetének első olyan emlékművét öntötték le piros festékkel, amely az ellentmondásos Horthy Miklós kormányzóé. Mint írja, „a magyarok továbbra sem készek arra, hogy rehabilitálják a tragikus vezető alakját.” Beszámol arról, hogy a 750 lakosú Kereki polgármestere saját költségén állította a faszobrot, amelyet a „baloldali aktivista és performer” Dániel Péter öntött le festékkel, sőt a szobor nyakába táblát akasztott, amelyen a felirat tömeggyilkosnak és háborús bűnösnek nevezte az admirálist. A szerző megemlíti a Budapest közeli Gyömrő utcaátnevezését is és ennek kapcsán megállapítja, hogy az osztrák-magyar monarchia szétesése utáni magyar állam megteremtőjének alakja ellentmondásos érzelmeket vált ki a Duna mentén. A cikk szerint a kommunizmus évei alatt a történelemnek csak egy változata volt kötelező - ennek alapján Horthy áruló és Hitlerrel együttműködő vezető volt. A rendszerváltozás után a történészek nem próbálkoztak meg azzal, hogy elfogultság nélkül értékeljék szerepét, ugyanakkor a szélsőséges, nacionalista és xenofób jobboldal, előbb a MIÉP, majd követője, a Jobbik, időről időre a tengernagyról szóló vitával provokálják a társadalmat, ők nagy magyarnak és hősnek tekintik a kormányzót. A Gazeta írásában megszólaltatja Mitrovits Miklós történészt is, aki szerint Horthy alakját nem lehet a politikától elvonatkoztatni. - A Fidesz szimpatizánsok egy része és a szélsőséges jobboldal hívei számára Horthy nagy nemzeti hős és hazafi, míg a baloldali szavazóknak áruló, kollaboráns és háborús bűnös - magyarázza a történész. Véleménye szerint a Magyarország számára olyannyira hátrányos trianoni megállapodás után Horthy úgy viselkedett, ahogy Lengyelországban Pilsudski, azaz egy államot teremtett. Ugyanakkor antiszemita volt és kormányai alatt vezették be Magyarországon a zsidótörvényeket. A magyar történész szerint Horthy egész biztosan hőssé vált volna hazájában, ha a II. világháború kitörése előtt meghal, de nagyon sokan nem képesek megbocsátani neki, hogy 1944-ben először a németbarát Sztójaynak, majd a fasiszta Szálasinak átadta a hatalmat, amikor is a magyar zsidókat a német koncentrációs táborokba deportálták. Ezért marad Mitrovits szerint a Duna melletti történészek számára továbbra is tabutéma személye, ezzel egyben a XX. századi magyar történelem fekete foltja. A tudós szerint abban lehet csupán reménykedni, hogy az admirális életrajzában levő fekete foltok vizsgálatát majd fiatal történészek elkezdik. Jacek Pawlicki cikkében ezután bemutatja Horthy rövid életrajzát, kiemelve, hogy egy olyan ország tengernagya volt, amely sem tengerrel, sem flottával nem rendelkezett. Beszámol a „fehérterror” alatt történtekről, amikor ötezer kommunista, szocialista és szakszervezeti aktivista vált Horthy áldozatává. Megállapítása szerint Horthy Magyarországa volt az első jobboldali diktatúra Európában az I. világháború után. Bemutatja a kormányzó 1938 utáni szerepvállalását is, kiemelve, hogy 1939-ben még ellenállt annak, hogy a Wehrmacht átmasírozzon az országon és országa befogadta a menekülő lengyelek tízezreit. A II. világháború alatt lavíroznia kellett a németek és a szövetségesek között, végül mégis a németekkel való koalíció mellett döntött 1941-ben. Ezzel az ország területére beengedte a német haderőt, akik megtámadták Jugoszláviát, később a Szovjetunió ellen küldött magyar alakulatokat. „A tenger nélküli ország flotta nélküli tengernagya” és a „királyság nélküli régens” hamvai hazatértek, és 1993-ban újratemették - írja a szerző.

A kormány a leghatározottabban elítéli a Duna-parti mártíremlékmű meggyalázását

2012. május 25. - (mti)

A kormány pénteken kiadott közleményében a leghatározottabban elítélte a Duna-parti mártíremlékmű meggyalázását. A Kormányszóvivői Iroda az MTI-hez eljuttatott tájékoztatásában úgy fogalmaz, a kabinet az új alaptörvény alapján elutasít minden szélsőséges megnyilvánulást, provokációt, érkezzen akár balról, akár jobbról. A kormány tűrhetetlennek és megengedhetetlennek tart minden faji, vallási, nemzetiségi hovatartozás alapján történő megkülönböztetést - fűzik hozzá, hangsúlyozva, hogy mindent elkövetnek annak érdekében, hogy megakadályozzák a köztéri szobrok, emléktáblák meggyalázását. Megjegyzik továbbá, hogy a kormány az alaptörvényben foglaltak szerint Magyarország minden polgárának biztosítja a békés és biztonságos élet feltételeit. A közelmúltban három szoborgyalázás történt: a Somogy megyei Kerekiben öntötte le vörös festékkel Horthy Miklós életnagyságú szobrát Dániel Péter ügyvéd, aki a szobor nyakába Tömeggyilkos, háborús bűnös feliratú táblát is akasztott. Néhány nappal később Raoul Wallenberg budapesti szobrára tettek ismeretlenek disznólábakat, péntekre virradóra pedig antiszemita feliratokat festettek a Duna-parti mártíremlékműre Budapesten.

Nemzetpolitikai államtitkárság: Elfogadhatatlan, hogy Szabadkán nemzetiségű hovatartozásuk miatt bántalmazzanak magyarokat

2012. május 25. - (mti)

A nemzetpolitikai államtitkárság szerint elfogadhatatlan, hogy ma Szabadkán még mindig előfordulhat az, hogy nemzetiségi hovatartozásuk, magyar beszédük miatt támadnak meg fiatalokat. Az államtitkárság pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: elvárják, hogy a szerb rendőrség az eset súlyának megfelelően, az etnikai indíttatást figyelembe véve, minél hamarabb vizsgálja ki az esetet. Mint felidézték, múlt hét szombaton több magyar fiatalt bántalmaztak szerb huligánok a Fasizmus áldozatainak terén, a multikulturalizmusáról híres Szabadkán. Tekintettel az eset súlyosságára az elmúlt héten többször is tájékoztatást kértek a szabadkai magyar főkonzulátus munkatársaitól és a vajdasági Magyar Nemzeti Tanácstól az áldozatokról, illetve a szerb hatóságok intézkedéseiről. Aggasztó, hogy továbbra is rendszeresen fordulnak elő nemzetiségű alapú támadások, és mint azt már korábbról tapasztalhattuk semmilyen visszatartó hatása nincs a hasonló jellegű bűncselekményekor kiszabott/vagy éppen ki sem szabott büntetéseknek - olvasható a kommünikében. Az újvidéki Magyar Szó internetes kiadása a hét közepén arról számolt be: viperákkal és vasrudakkal vertek meg Szabadkán magyar fiatalokat, akik közül az egyik bordatörést szenvedett és kórházban van. A még szombat éjjel, a szerbiai „múzeumok éjszakáján” megtámadott fiatalok zöme a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium tanulója, de volt köztük egyetemi hallgató is. A fiatalok elmondták, hogy nem először kerültek összetűzésbe az őket megtámadó szerb fiatalokkal, akik már több alkalommal beléjük kötöttek. Szombaton négy lány és hét fiú beszélgetett egy parkban, amikor megjelent egy 15-20 tagú, szerb fiúkból álló csoport. Odamentek a magyar fiatalokhoz, s annyit mondtak: jobb lesz, ha elmennek, ha nem akarják, hogy baj legyen, hogy megverjék őket. Azonnal el is indultak, de a szerbek üldözőbe vették őket, s két fiút sikerült elkapniuk. Az egyiknek a száján és a fején okoztak sérüléseket, a másik pedig bordatöréssel kórházban fekszik. A támadók viperákkal és vasrudakkal verték őket a Magyar Szó beszámolója szerint. A Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium Iskolaszékének tagjai levelet írtak a Magyar Nemzeti Tanács elnökének, s kérték, hogy ha a megtámadott fiatalok szülei igénylik, nyújtsanak nekik jogi segítséget. Kérték egyben: értesítsék az illetékeseket, és szólítsák fel őket arra, hogy reagáljanak az eseményekre, annál is inkább, mivel rendszeresen „járőröző” fiatalok csoportjáról van szó, akik „vadásznak” a magyarul beszélő fiatalokra, és ha kellő fölényben vannak, megtámadják őket. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke akkor megígérte: megpróbál a rendőrségnél tájékozódni arról, hogy hol tart a nyomozás, azonosították-e az elkövetőket. Esetleg ellenőrzi azt is, hogy a rendőrség által elkészített jegyzőkönyvekben is az áll-e, amit a diákok állítanak. Mint mondta, a nyilatkozatokból az derül ki, hogy lehet a dolognak nemzetiségi jellege is, hiszen a támadók közül egyesek a fiatalok magyarságára is tettek megjegyzést. Nem biztos, hogy ez volt a fő motivációja ennek az incidensnek, de ezt sem kell kizárni - jelentette ki Korhecz.

Sokkal rosszabbul élünk, mint két éve

Szinte minden területen kudarcot, kiábrándulást, visszalépést és az emberek nagy részénél elszegényedést hozott a kormány eddigi, két éves tevékenysége. A mandátumának felénél járó Orbán-kabinet intézkedései ellentmondtak amúgy is szűken mért választási ígéreteiknek, miközben a diákoktól a dolgozókon át a nyugdíjasokig sokakat magukra haragítottak.

Két év rémálom

Két éve megyünk szembe a világgal. Az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal, a barátainkkal, a szövetségeseinkkel, a partnereinkkel és a szomszédainkkal. A világszerte elismert normákkal, gazdasági és társadalmi törvényszerűségekkel, a történelmileg létrejött európai értékrenddel. Két éve bontjuk a polgári demokráciát, azt az építményt, amelyet a független hatalmi ágak, a súlyok és ellensúlyok harmonikus rendszere jellemez. Két éve nem csinálunk egyebet, mint megkérdőjelezzük, amit a 90-es évek rendszerváltásakor, az előző rendszerrel szemben megfogalmaztunk. - Fényes nappal rabolták el a szabadságunkat, az annyira vágyott demokráciánkat. Ellene fellépni sem a megosztott és erőtlen politikai ellenzék, sem az álomba ringatott, rémálomba süllyedt magyar társadalom nem volt képes. Legalábbis két évig nem.

Le kellett vágni néhány vitorlát - Giró-Szász az Orbán-kormány két évéről

Nagy volt a vihar, le kellett vágni néhány vitorlát, hogy a hajó utasai életben maradjanak - magyarázta a hvg.hu-nak a kormányszóvivő a negatív első negyedéves GDP-adatot. Giró-Szász Andrással a kormány első két évéről beszélgettünk: a Közgépről, a beragadt munkanélküliségről, a fideszes képviselő földjén dolgozó közmunkásokról, az elvándorolni vágyó fiatalokról.

Orbánék miatt menekül a jövő elitje Magyarországról

Viszlát, Magyarország: Orbánék miatt menekül a jövő elitje - Elveszett generációról és az európai jogi normákkal ellenkező röghöz kötésről ír magyarországi riportjában a Spiegel.

A hírmagazin szerint bár a német diákok szeretik Budapestet - évente százak jelentkeznek orvosi egyetemre, ha pontszámuk nem éri el a felvételi határokat -, ehhez képest a magyarok inkább távozásra készülnek. Sokan úgy látják, hogy az utóbbiért az Orbán-kormány felsőoktatási reformja felel - ahogy riportja címében a Spiegel állítja, Magyarországon a jobboldal „elkergeti” az értelmiséget.

A zorBÁN család meggazdagodása

Orbán Viktor miniszterelnök jelentős vagyongyarapodáson ment keresztül 1998 és 2002 között, a hivatali évek alatt.

Állam/Egyház: Pénz és hatalom

Az MTI-nek Erdő Péter katolikus bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Bölcskei Gusztáv református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke nyilatkozott a kormány két évéről. Erdő Péter: nincs „nagyon szoros” összefonódás az állammal; az egyház nem kérte a hitoktatás jogi helyzetének megváltoztatását és nem kérte az új egyházügyi törvényt sem - Nincs nagyon szoros összefonódás

Orbán fricskázta őket, most a segítségüket várja

Már foglalkoztunk azzal a jelenséggel, hogy a magyar miniszterelnök viselkedése és retorikája hirtelen megváltozik, ha az euró átlépi mondjuk a 300 forintos lélektani határt. Tegnap a görög válság hatására ez ismét megtörtént: ahogyan azt már megszoktuk, az euró gyengülésére a forint még nagyobb gyengüléssel reagált. Utóbbira a magyarázat az, hogy a magyar kormány meglehetősen rövidlátó gazdaságpolitikájának köszönhetően még mindig semmiféle védőernyővel nem rendelkezünk egy komolyabb euróválság esetére.

Kövér László Berlinben járt.

Nem mondom, Merkel asszony annyira zavarba tudja hozni az embert, hogy orbánviktor módra képes előtte levilágbajnokozni egy Bajnai teljesítményt, de nem gondoltam, hogy Morcos Bajusz házelnököt is elkapja a térdremegés, és lányos zavarában ilyen kicsúszik a száján: „Magyarország minden tőle telhető támogatást megad Németországnak a gazdasági válság leküzdéséhez.”

IMF-ügy: Júniusban tényleg jön az áttörés?

A kormány szerint a jegybanktörvényt érintő módosítások június 4-i parlamenti elfogadásával végleg elhárulhat minden akadály a hivatalos IMF-tárgyalások megkezdése elől. Ebből a szempontból azonban nem mindegy, hogy a jegybanktörvénnyel kapcsolatos ötoldalú egyeztetések (kormány, EU, EKB, IMF, MNB) milyen eredménnyel és mikorra fejeződnek be. Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője szerint még nem látni, hogy ezek az ötoldalú tárgyalások mikor zárulhatnak le.

Újabb Fidesz-korlát a választók útjában?

Ha a múlt heti, a pártok állami finanszírozása leállításának tervével foglalkozó cikkemet úgy kezdtem, hogy cinikus intézkedésről van szó, akkor a Fidesz a napokban kiderült legújabb terveit talán a „még cinikusabb” szókapcsolattal jellemezhetném. A választópolgárok előzetes regisztrációjáról van szó: azaz arról, hogy csak az mehetne szavazni a parlamenti választásokon, aki előzetesen nyilvántartásba vetette saját magát.

Megkötné a bizonytalan választók kezét a Fidesz

A párt indoklása szerint a felelőtlen ígérgetésnek, a populizmusnak akar véget vetni az a Fidesz vezetőségében felvetődött ötlet, amely arra kötelezné a választókat, hogy egy-két hónappal a szavazás előtt tegyék nyilvánvalóvá voksolási szándékukat. Ha mégsem veszik nyilvántartásba magukat, nem szavazhatnak. Bár az elképzelésről még nem született döntés, információink szerint a párt elnökségéből többen támogatják, és Orbán Viktor sem ellenzi. Mind a 2002-es, mind a 2006-os választásokat az utolsó percig bizonytalankodók döntötték el.

Rohant a kormány, selejtgyár lett a parlamentből

Az Orbán-kormány javaslatára 170 új törvényt fogadott el a parlament az elmúlt két évben, a törvénymódosításokkal együtt összesen 408 törvényt hirdettek ki eddig. Az Országgyűlés inkább törvénygyárra hasonlított az első két évben, ahol időnként már a képviselők se tudták követni, miről is kell szavazni.

Újfeudalizmus szültetik

A közös földeket az új arisztokrácia kapja, és zsellérként dolgozhatnak rajta a közmunkások. Az egyházak folyamatosan veszik át az iskolákat. A szabad kultúra leépül. Most erre jön pluszban a Horthy retro. A sikertelenség vagy az ötlettelenség viszi a Fideszt oda, hogy száz évvel visszarepíti az országot a történelemben? Nem lehetne végre 21. századi európai Magyarországban gondolkodni?

„A Fico-kormány nem keresi a konfliktusokat”

Balázs Péter volt magyar külügyminiszter szerint az új szlovák kormány nem keresi a konfliktusokat. Úgy vélte, ha megvan az akarat, akkor a megoldás is meglesz a kettős állampolgárság ügyében. Balázs Péter volt külügyminiszter erről az MTI-nek nyilatkozott, az Orbán-kormány külpolitikáját értékelve. Úgy vélte, az euroatlanti kötődés volt a leginkább látható az elmúlt két évben a magyar kormány külpolitikájában. A Közép-európai Egyetem (CEU) tanára ugyanakkor annak a nézetének adott hangot, hogy az Orbán-kabinet külpolitikáját több belpolitikai gyökerű konfliktus árnyékolta be.

Fico Orbán nyomdokain jár

Szlovákiában is megsarcolják a bankokat és a nyereséges cégeket - Ha Robert Fico kormánya a jövő év végéig három százalék alá szeretné szorítani a jelenleg 4,6 százalék körüli államháztartási hiányt, akkor a kiadások és a bevételek közötti különbséget legalább másfél milliárd euróval kell csökkentenie - jelentette ki Ivan Svejna, a Most-Híd párt szakpolitikusa.

Rendkívüli bankadó kivetésére készül Fico

Közel 50 millió euró (15,2 milliárd forint) többletbevételre számít a szlovák kormány abból a banki különadóból, amelynek bevezetését hétfőn - a Szlovákiában működő bankok képviselőivel való találkozóját követően - erősítette meg Robert Fico szlovák kormányfő.

Fico munkához lát

2012. május 26. - (Juraj Hrabko - Új Szó)

Robert Fico kormánya a mai napig nem tett le a parlament asztalára egyetlen törvényjavaslatot sem. Ami nem azt jelenti, hogy semmit se csinál, mert például nagy erőkkel dolgozik az egypárti uralom területének megtisztításán. Pontosabban: személyi kérdésekkel foglalkozik, hogy amikor majd valóban kormányozni fog, az ellenőrzők és bírálók jogköre minél csekélyebb legyen. Közben fél szemmel a közvéleményt lesi: próbálgatja, mit szólna a nép erre vagy arra, milyen visszhangot váltana ki az adóemelés, a magán-nyugdíjpénztár megnyirbálása, az üzembentartási díj újbóli bevezetése - és így tovább. Ha egy ötlet történetesen nagy ellenkezést vált ki (például az örökösödési adó), gyorsan közli, hogy a vita véget ért, minden marad a régiben. Néha már úgy tűnhet, ez a kormány nem tudja, mit is csinálhatna. Rendelkezésére állnak ugyan a keretszámok - melyek egyelőre nem igazán teszik számára lehetővé a vagyonnal való sáfárkodást -, de inkább azzal foglalkozik, hogyan érhető el, hogy a kecske is jól lakjon, és a káposzta is megmaradjon. Másként mondva: hogy a mecénásai is elégedettek legyenek, de a kormánypárt se veszítsen népszerűségéből. A smeres parlamenti képviselők számát tekintve Robert Ficonak egyedülálló lehetősége van arra, hogy bárhogy átszabja az országot, ha úgy tetszik neki, akár fenekestől felforgassa. Ha akarná, vígan létrehozhatna egy karcsú és hatékony kormányt, s átláthatóvá tehetné a mintegy nyolcszáz költségvetési szervezetnek meg mindenféle állami hivatalnak a működését is. Bizony, akár még szociáldemokrata megfontolásból is, ha már egyszer az a meggyőződése, hogy ez a helyes irány. Megvan hozzá a választóktól kapott felhatalmazása. De nem teszi. Ehelyett az első kormányzása módszereit folytatja. Akkor viszont még könnyen ráfoghatott ezt-azt a koalíciós társaira. Mivel jelenleg ilyen bűnbakjai nem lehetnek, hamar összetákolt egy szolidaritási meg fejlesztési tanácsot, amelyben már mindenki benne van, aki bele akart kerülni: a munkáltatók, a szakszervezetek, az egyházak, az akadémikusok, a civil szervezetek… Aki még nem, jelentkezzen, biztos beveszik. Ha nem lett volna annak idején Nemzeti Front, Fico most azt hozhatta volna létre. Különben létrehozta, csak más néven. A Nemzeti Front is ilyen volt: egy párt vezetése alatt állt, tagjai is csak a létszámot szaporították. Nem mondhatni, hogy a kormány valami rosszat csinálna. Hiszen nem csinál semmit. De a módszer s főként az irányzék, amivel munkához kíván látni, a lakosság többsége számára semmi jóval nem kecsegtet.

Nyirő József újratemetése - A román miniszterelnök közleménye

2012. május 27. - (mti)

Victor Ponta román miniszterelnök vasárnap este közleményben ítélte el a kormánya által románellenesnek, antiszemitának és fasisztaszimpatizánsnak tartott Nyirő József székelyudvarhelyi újratemetésére irányuló kísérletet, és aggodalmát fejezte ki az ezzel kapcsolatos „incidensek” miatt. A román kormány változatlanul ellenzi Nyirő József Románia területén való eltemetését, határozottan támogatja a Hargita megyei prefektus döntését, aki a temetési engedély ellen indított közigazgatási eljárást - áll a Agerpres hírügynökség által ismertetett közleményben. Nyirő József emigrációban elhunyt erdélyi író vasárnapra tervezett székelyudvarhelyi újratemetése azért maradt el, mert a Hargita megyei prefektus bejelentette, hogy a közigazgatási eljárás lefolytatásáig a román hatóságok érvénytelennek tekintik a pénteken kiadott, formai hibát tartalmazó temetési engedélyt. A szervezők - az Országgyűlés Hivatala és a Székelyudvarhelyért Alapítvány - közölték, maradéktalanul eleget kívánnak tenni a hatályos romániai jogi szabályozásnak, ezért a temetést elhalasztották és vasárnap csak egy megemlékezést tartottak Székelyudvarhelyen. Közleményükben a szervezők Bunta Leventét, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott székelyudvarhelyi polgármestert teszik felelőssé a hibás temetkezési engedély kiadásáért. A román kormány - a vasárnap este közzétett közlemény szerint - méltányolja a polgármester hozzáállását és az RMDSZ mérsékelt álláspontját, azt, hogy az RMDSZ nem csatlakozott a „szélsőségesek választási kampányakciójához”. A bukaresti vezetés üdvözli azt is, hogy a „kezdeményezők egy része” úgy döntött: megvárja a bíróság döntését. „Románia kormánya szükségesnek látja, hogy kiegyensúlyozottan és európai szellemben reagáljon arra a nyilvánvaló provokációra, amelyet a helyhatósági választási kampányban részt vevő szélsőséges politikai erők követtek el” - olvasható a Ponta-kabinet közleményében. A román kormány ugyanakkor sajnálatosnak nevezi, hogy Kövér László házelnök és Vona Gábor, a - közlemény által szélsőjobboldalinak nevezett - Jobbik elnöke közvetlenül is szerepet vállalt a szélsőséges politikai erők ezen akcióján és választási kampányrendezvényein. „Továbbra is tiszteletben tartjuk Romániában a kisebbségi jogokat és elkötelezettek vagyunk ilyen tekintetben, ami országaink kapcsolatát segíti. De ez nem jelenti azt, hogy eltűrjük a szélsőségesek gesztusait, amelyeket csak választási érdekek vezérelnek. A szélsőséges, provokáló jellegű cselekményekre Románia kormánya európai módon, a törvény és alkotmány szellemében reagál, ahogyan a kisebbségi jogokat is érvényesíti” - szögezte le Victor Ponta miniszterelnök. A román kormányfő szerint a magyar politikusok, közöttük a magyar parlament elnökének nyilatkozatai „nem illeszthetők bele a román és a magyar állam jószomszédi viszonyába”, és ezt szóvá kívánja tenni Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatandó első megbeszélése alkalmával - olvasható a bukaresti kormány közleményében.

A román sajtó „bohóckodásról és radikalizálódásról” ír a Nyirő-megemlékezés kapcsán

2012. május 28. - (mti)

A román sajtó intézményes „bohóckodásról és radikalizálódásról” ír a Nyirő József erdélyi író vasárnapi újratemetésére tett kísérlet kapcsán. Az Adevarul című napilap hétfői számában külön kommentárt szentel az eseménynek. Az írásban Malin Bot főszerkesztő azt fejtegeti, hogy nincs különbség a szélsőségesen nacionalista Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármester, valamint Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke és Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere között. A szerző ironikusan írja, hogy ha Székelyudvarhelyen a legégetőbb kérdés a „nácipárti” Nyirő újratemetése, akkor valamennyi román polgármesternek a székelyföldi városba kellene utaznia példát venni arról, hogy miként tömték be az összes gödröt a közutakon, hogyan hőszigetelték a lakóházakat, hogyan működik svájci óra pontossággal a tömegközlekedés. Bot szerint a Nyirő újratemetését kitalálók manipulálni akarták Székelyudvarhely lakóit néhány plusz szavazat megszerzése érdekében, és ennek érdekében a csíksomlyói pünkösdi búcsút is megpróbálták felhasználni. Az ellenzéki Evenimentul Zilei című napilap tudósítása szerint Nyirő újratemetési ceremóniája „komikussá” vált annak ellenére, hogy az esemény „nacionalizmustól duzzadt”. A lap a Nyirő hamvainak keresése érdekében tett román hatósági erőfeszítésekről azt írja, hogy az újratemetés „intézményes bohóckodássá” vált, amely pénzpazarlást is eredményezett a román állami intézmények bevonása miatt. A lap megemlíti, hogy Hargita megye prefektusa pénteken éjfél után fél órával fordult a bírósághoz, és kérte a temetési engedély érvénytelenítését. A román lapok idézik Kövér Lászlónak, a magyar Országgyűlés elnökének Székelyudvarhelyen a sajtónak adott nyilatkozatát, amelyre a román külügyminisztérium és Victor Ponta román miniszterelnök is reagált. Ebben Kövér kifejti, hogy hosszú hónapokon keresztül ment nyugodt, csöndes mederben a szervezés, és „derült égből villámcsapásként jött az új román kormánynak ez a meglehetősen barátságtalan, civilizálatlan, barbár viselkedése”, miszerint egy halottól akarják megtagadni azt a jogot, hogy a saját szülőföldjében nyugodhasson. Kövér szerint „a komikum határát jócskán túllépte az a hajtóvadászat”, amit a román belügyminisztérium folytatott Nyirő hamvainak felkutatása érdekében. Szintén a román ellenzékkel szimpatizáló Romania libera című tekintélyes román napilap hasábjain Ovidiu Pecican kolozsvári történész Nemkívánatos radikalizálódás címmel írt Nyirő újratemetéséről. A történész „képmutatásnak, ideológiai ostobaságnak és következetlenségnek” nevezi azoknak a románoknak az álláspontját, akik saját szélsőségeseiket elfogadják, de másokéit elutasítják. A szerző utal arra, hogy zsidó emberek életének kioltása miatt felelős Corneliu Zelea Codreanu vasgárdista vezért és Ion Antonescu tábornokot sok román hazafinak tartja, és csodálattal tekintenek rájuk, ugyanakkor tiltakoznak Nyirő újratemetése ellen. Pecican szerint Nyirő is pont ugyanolyan hazafi volt mint például Octavian Goga, Nechifor Crainic vagy Radu Gyr költők, csakhogy Nyirő számára a hazát Magyarország jelentette. Pecican szerint Nyirő székelyföldi újratemetésének engedélyezése jóérzésről tanúskodó gesztus lett volna, emellett úgy véli, hogy a románoknak tisztelniük kell a székelyeknek Nyirő életművéről alkotott esztétikai véleményét, ami a magyarok iránti bizalom és tisztelet jele. Ugyanakkor úgy véli, hogy a székelyföldi hatóságoknak elővigyázatosabbaknak kellett volna lenniük. Nyirő írói tehetségét esetleg műveinek új kiadásával kellett volna megünnepelniük - írja a szerző -, és el kellett volna határolódniuk az író politikai múltjától. A szerző szerint azonban a romániai magyar pártok és magyarországi politikusok politikai érdekei határozták meg elsősorban a magyar fél viselkedését az újratemetés ügyében. A szerző szerint a székelységnek sem szolgál hosszú távon, ha a világ előtt azt a képet alakítja ki magáról, hogy többnyire fasiszta múltú személyiségek kultuszát ápolja, mint ahogy a magyar állam sem nyer abból, ha egy homályos múlt nevében az ellenségeskedést helyezi előtérbe Romániával szemben, mint ahogy Romániának sem érdeke azt táplálni, hogy képtelen békét kötni az egyik nemzeti kisebbségével - olvasható a Romania liberaban.

Az MSZP elítéli Kövér László beavatkozását a határon túli magyarok életébe

2012. május 24. - (mti)

Ujhelyi István, az Országgyűlés szocialista alelnöke arra szólítja fel a Fideszt és Kövér László házelnököt, hogy „ne rombolja tovább a határon túli magyarok közösségeinek egységét, ne veszélyeztesse érdekérvényesítő képességüket”. A parlament MSZP-s alelnöke csütörtökön ezt arra reagálva közölte az MTI-vel, hogy Kövér László levélben közölte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkárával, hogy részt vesz a Magyar Polgári Párt (MPP), júniusi romániai önkormányzati választásokhoz kötődő kampányrendezvényein. A házelnök, a Fidesz választmányi elnöke ezt azt követően tudatta Kovács Péterrel, hogy a főtitkár nyílt levélben kifogásolta, hogy az Országgyűlés elnökének neve szerepel az események programjában. Ujhelyi István az esetre válaszolva, közleményében úgy fogalmaz: a Fidesz határon túl élő közösségek életébe történő „sajnálatos és durva beavatkozása már korábban is többször visszaütött, és ezzel rendre kárt okozott a magyar közösségeknek”. A Ház szocialista alelnöke szerint Kövér László „ismét bebizonyította, hogy mindennél fontosabbnak tartja saját maga és pártja érdekeit”, mivel az „Országgyűlés Hivatalát felhasználva nemcsak szervezi, de részt is vesz Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesteri kampányát segítő kampányrendezvényen”. Az ellenzéki politikus szerint az első Orbán-kormány határon túli politikájának folytatásaként a Fidesz most is beavatkozik a határon túli magyar szervezetek életébe, egyoldalú politikai és pénzügyi támogatást biztosítva a Fidesz számára kedves szervezeteknek és személyeknek, miközben „semmibe veszi, és ezáltal nehéz helyzetbe hozza a szomszédos országokban a választásokon legitimitást nyert szervezeteket”. A Fidesz határon túli magyar közösségeket megosztó politikájának tudható be, hogy a Magyar Koalíció Pártja ismételten nem jutott be a szlovák parlamentbe, illetve legutóbb a mintegy kétszázhatvanezres vajdasági magyar közösségből csak hetvenezren szavaztak a legnagyobb magyar pártra, a Vajdasági Magyar Szövetségre - fejti ki a szocialista képviselő, hozzátéve: „Ide vezet a Fidesz megosztó politikája, s ez a legsúlyosabb nemzetrombolás, amit magyar párt elkövethet”. Ujhelyi István úgy gondolja, a Fidesznek nem fontos a határon túli magyarság erős parlamenti, önkormányzati jelenléte és kormányzati részvétele sem, erre utal szerinte, hogy „Kövér László legutóbb egyenesen nem magyarnak, hanem kollaboráns erőknek nevezte a kormányzati szerepet vállaló határon túli vezetőket”. Kiemeli: az MSZP elítéli a kormánypárti vezetők hasonló tartalmú nyilatkozatait, emellett meggyőződésük, hogy az RMDSZ mellett az összes, a nemzetrészek kisebbségi jogaiért harcoló magyar érdekvédelmi szervezet elismerést érdemel munkájáért. Kövér László az MTI-hez is eljuttatott válaszlevelében erősítette meg az RMDSZ főtitkárának azon értesülését, amely szerint meghívottként részt vesz a Magyar Polgári Párt kampányrendezvényein. A kormánypárti politikus azt írta: nem közméltóságként, hanem pártpolitikusként, és a magyar nemzet erdélyi közössége egy részének bizalmából, mint a Magyar Polgári Párt tiszteletbeli elnöke vesz részt a rendezvényeken. „Teszem ezt - mint korábban is - azért, mert értékközösséget érzek és vállalok velük, és mert kitüntettek bizalmukkal” - fogalmaz Kövér László.

Tabajdi: A romániai magyarság helyzetét tárgyalja júniusban az EP kisebbségügyi munkacsoportja

2012. május 24. - (mti)

Az RMDSZ európai parlamenti képviselői, Winkler Gyula és Sógor Csaba kezdeményezésére az Európai Parlament (EP) nemzeti kisebbségügyi munkacsoportja csütörtökön úgy döntött, hogy a következő, júniusi ülés napirendjére tűzi a romániai magyarság kisebbségi helyzetének megvitatását - közölte Tabajdi Csaba magyar szocialista EP-képviselő, a pártközi munkacsoport társelnöke, aki egyben támogatásáról is biztosította a kezdeményezést. Tabajdi erről szóló közleménye szerint a közelmúltban hivatalba lépett új román kormány több intézkedése rontott az országban élő magyar közösség helyzetén. „Elfogadhatatlan, hogy az új román kormányprogram említést sem tesz a nemzeti kisebbségekről, hogy a kormány megakadályozza a hosszas halogatás után engedélyezett önálló magyar kar létrehozását a MOGYÉ-n, hogy egyetlen magyar prefektus és alprefektus sem került kinevezésre a magyarok által lakott területeken” - sorolta a sérelmeket az MSZP EP-delegációjának vezetője. Szerinte emellett további egyeztetések szükségesek az RMDSZ és a bukaresti kormány között annak érdekében, hogy az új választási törvény arányos képviseletet biztosítson a romániai magyarság számára. Az EP kisebbségügyi munkacsoportjának június 14-i ülésére meghívják az RMDSZ és a román kormány képviselőit is. Tabajdi a munkacsoport csütörtöki üléséről beszámolva kitért arra is, hogy azon fogadták a franciaországi nemzeti kisebbségi szervezetek küldötteit, akik az elnökválasztási kampányban kisebbségi jogi követelésekkel fordultak a francia elnökjelöltekhez. Francois Hollande újonnan megválasztott francia köztársasági elnök „országa régóta esedékes nemzetközi jogi kötelességét teljesíthetné”, ha a francia parlament végre ratifikálná az Európa Tanács chartáját a regionális, illetve kisebbségi nyelvekről - emelte ki a magyar szocialista politikus. Úgy vélekedett, hogy nagy előrelépés lenne, ha Hollande elnöksége alatt elismerést nyerne a franciaországi hagyományos kisebbségek különleges jogállása, „ha Franciaország legalább részben szakítana a kisebbségi identitást tagadó jakobinus doktrínával”. „Franciaország nemzetközi téren harcol a nyelvi sokszínűségért, a visszaszoruló francia nyelv pozíciójáért. Jelenleg a franciáknak nincs erkölcsi és politikai alapjuk ehhez, mert országukban durván elnyomják a kisebbségi, regionális nyelveket, a bretont, az elzászit, a katalánt, a baszkot, az okszitánt és a többieket. Franciaországban semmibe veszik a nyelvi sokszínűséget” - fogalmazott Tabajdi Csaba.

A határon túli magyarok választójogáról is egyeztetne Budapesten a szlovák külügyminiszter

2012. május 24. - (mti)

A határon túli magyarok választójogáról is egyeztetni fog Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter Martonyi Jánossal Budapesten, a két tárcavezetőnek a jövő hét pénteken esedékes találkozóján - adta hírül Miroslav Lajčák megerősítésére hivatkozva a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség csütörtökön. Miroslav Lajčák a múlt héten - a szlovák diplomácia célkitűzéseit ismertető sajtóértekezletén - már megerősítette: „nyitott kérdésekről is egyeztetni fog” a budapesti találkozón, konkrét témákat azonban most először említett. „Érthetően mindenről beszélni fogunk, de a diplomatikus tárgyalások keretén belül” - nyilatkozta Miroslav Lajčák. Hozzátette: fontos számára, hogy sikerüljön megértésre lelni ott, ahol a két ország nem jut közös álláspontra. A szlovák külügyminiszter megerősítette: magyar partnerével a kettős állampolgárság kérdésén túl egyeztetni fognak arról a törvényi szabályozásról is, amely választójogot adna a kettős állampolgársággal rendelkező határon túl élő magyaroknak. Hozzátette: úgy gondolja, hogy a jelenlegi pillanat nem alkalmas arra, hogy kommentálja az említett törvényt. A szlovák diplomácia vezetője leszögezte: minden dokumentumot az alapján kell megítélni, amit az tartalmaz és, hogy milyen mértékig felel meg az európai standardoknak. Rámutatott: ezt a törvényt eddig még nem látta. „Biztos vagyok benne, hogy abban a pillanatban, amint létrejön a törvény munkaváltozata, akkor az Európa Tanács és más európai intézmények is hozzászólnak majd és ennek alapján foglalunk majd állást mi is” - tette hozzá Miroslav Lajčák.

Nemzetpolitikai államtitkárság: Meddig zaklatják még a szlovák hatóságok Malina Hedviget?

2012. május 25. - (mti)

A nemzetpolitikai államtitkárság felháborítónak és egyben aggasztónak tartja, hogy a pozsonyi főügyészség - a szlovák kormány tavalyi bocsánatkérése ellenére - még mindig ragaszkodik ahhoz: a magyar beszéde következtében támadás áldozatává vált egykori diáklányt, Malina Hedviget hamis tanúzás miatt gyanúsítottként kezelje. Az államtitkárság pénteki MTI-hez eljuttatott közleménye szerint nem értik, hogy közel hat év elteltével miért nem célja a vizsgálatnak a támadás valós körülményeinek felderítése, és miért csupán az áldozat további gyanúsítgatása, zaklatása, illetve személyén keresztül közvetve a magyar kisebbség megfélemlítése zajlik? „Elvárjuk a Szlovák Főügyészségtől, hogy a többszörösen meghurcolt egykori diáklányt ne tegye újból és újból a politikai játszmák játékszerévé” - zárul a kommüniké. Az Új Szó szlovákiai magyar napilap pénteken adta hírül, hogy pszichiátriai vizsgálatra idéztette be Malina Hedviget az ellene folyó nyomozást vezető ügyész. A június 5-én esedékes vizsgálat során az elmeorvosi szakértőknek azt kellene vizsgálniuk, hogy milyen elmeállapotban volt Hedvig az őt ért támadás, majd az azt követő kihallgatások idején. A pozsonyi lap szerint, bár a nyitrai járásbíróság által - a főügyészség kérése alapján elrendelt vizsgálat - Hedvig jelenlegi elmeállapotának felmérését kéri, ennek ellenére az ügyész által a két szakértő számára megfogalmazott 15 kérdés többsége a hat évvel ezelőtti eseményekre vonatkozik. Ennek kapcsán az ügyben Roman Kvasnica, Malina Hedvig ügyvédje már panaszt is emelt az ügyész által megfogalmazott kérdések ellen. Kvasnica a beadványban azzal érvel, hogy míg a bíróság csak védence jelenlegi elmeállapotának vizsgálatát rendelte el, addig Jaroslav Kozolka, a főügyészségi vizsgálócsoport vezetője azt kéri a pszichiáterektől, állapítsák meg, volt-e valamilyen pszichiátria betegsége Malina Hedvignek a támadás és a 2006. szeptember 9-én zajlott rendőrségi kihallgatás idején. Malina Hedvig ügye 2006 augusztus 25-én kezdődött, amikor az akkor 23 éves diáklányt Nyitrán két bőrfejű megverte, a lány vallomása szerint azért, mert magyarul beszélt. Robert Fico akkori kormányfő és belügyminisztere, Robert Kaliňák azonban nyilvánosan megvádolták őt azzal, hogy az eset nem történt meg, vagy nem úgy ahogy elmondta, s ezért 2007 májusában hamis tanúzás vádjával a hatóságok eljárást indítottak ellene. Miután a rendőrség lezárta a Hedvig megverésének ügyét - azt állítva, hogy az eset meg sem történt -, Malina Hedvig 2007 novemberében panasszal fordult az Európai Emberi Jogi Bírósághoz. A strasbourgi bíróság döntése alapján 2011 őszén Iveta Radičová kabinetje a peren kívüli megbékélést választotta és jóvá is hagyta az erről szóló megállapodást, amit Hedvig is elfogadott. Ennek a megegyezésnek az alapján 2012 februárjában a szlovák kormány közleményben fejezte ki sajnálkozását Malina Hedvig ügyében. Közleményében Iveta Radičová kabinetje elismerte: az ügyben bizonyos körülmények kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy érvényesültek-e a panaszosnak az általános emberi jogi charta által biztosított jogai. A Malina Hedvig panasza alapján indult eljárás ezzel lezárult, ugyanakkor a szlovák főügyészségen még folyik az az - 2007 májusában, hamis tanúzás ügyében indított - eljárás, amelyben Malina Hedvig továbbra is gyanúsítottként szerepel. Ez utóbbi részeként idéztették most pszichiátriai vizsgálatra Malina Hedviget.

Álmagyarverés, avagy egy ordenáré nemzetpolitikai manipuláció?

2012. május 14. - (Barak László - parameter.sk)

A magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai államtitkársága hétfőn a Magyar Távirati Iroda híre miatt „döbbent meg“. A hír forrása, amely szerint „szlovák bőrfejűek szlovákiai magyar fiatalokat bántalmaztak Pozsony főterén, mert egymással magyarul beszéltek“, az önmagát „első szlovákiai magyar hírportálnak” hirdető médium által ismertetett névtelen levél volt. A kincstári döbbenet után aztán, ahogyan ez efféle esetekben lenni szokott, teátrálisan gyors rendőri vizsgálatot követelt az államtitkárság… Tette ezt annak ellenére, hogy a vasárnapra virradóra történt utcai verekedés egyik bántalmazott áldozatának hozzátartozója ugyancsak az MTI-nek kijelentette már, szerinte valószínűleg nem nemzetiségi indíttatású támadásról volt szó!!! Ráadásul ugyancsak a pozsonyi MTI-iroda erősítette meg hétfőn Petra Hrášková, a pozsonyi kerületi rendőrkapitányság szóvivőjére hivatkozva: a verekedést kezdeményező két gyanúsítottat előállították, hogy garázdaság alapos gyanúja miatt eljárást indítsanak ellenük. És amennyiben bűnösségük bebizonyosodik 3 évig terjedő szabadságvesztésre számíthatnak. Mármost, a felsorolt tényekből teljesen nyilvánvaló, a nemzetpolitikai államtitkárság nyitott kapukat dönget. Persze gyaníthatóan nem véletlenül, hanem azzal a sunyi koncepcióval, hogy elefántot csináljon a bolhából… Vagyis nemzetközi botránnyá tupírozzon egy szokványos utcai verekedést. Amelynek szenvedő alanyai ugyan valóban szlovákiai magyarok voltak, ám a részeg bőrfejűek az inkriminált időpontban nyilván majdnem biztosan az élő fába is belekötöttek volna. Csak hogy balhé legyen! Épp ezt a feltételezést támasztotta alá az egyik bántalmazott hozzátartozója is, amikor kijelentette: nem nemzetiségi indíttatású támadásról volt szó. Vajon mi ez, kérem szépen, ha nem vegytiszta manipuláció? Szlengesebben szólva, olcsó vetítés, a nagyközönség lehető legalantasabb módon történő etetése. Amit, ha egy eleve a sérelmi politizálásból élő kvázi hírportál követ el, s annak nyomán aktivizálja magát néhány lakáj a kézi vezérelt állami hírügynökségből, talán még bele is fér a groteszk képbe... Ha viszont ugyanilyen módon viselkedik a magyar kormány egyik felelős „szerve”, az a legenyhébb kifejezéssel élve is méltatlan. Szigorúbb kifejezéssel szólva pedig ordenáré nemzetpolitikai manipuláció. Ami a csökött köldöknézéssel, a folyamatos ellenségkereséssel és -gyártással együtt sajnos korántsem áll távol a jelenleg országló magyar politikai garnitúrától.

Európai kisebbségi napilapok konferenciáját rendezik meg Pozsonyban

2012. május 23. - (mti)

A Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Egyesülete (MIDAS) Pozsonyban tartja éves közgyűlését pénteken. A kétnapos rendezvény fő témája az egyes kisebbségi napilapok finanszírozásának kérdése. A résztvevők megismerkedhetnek a szlovákiai magyar modell mellett a kisebbségi német és szlovén napi sajtó helyzetével Olaszországban, illetve a svéd napilapok támogatási modelljével Finnországban. A közgyűléshez kapcsolódóan egy nemzetközi konferenciát is rendeznek, amelyen neves szlovákiai magyar közéleti személyiségek, köztük Petőcz Kálmán, Hunčík Péter író, Bara Zoltán, vagy Tokár Géza politológus tartanak előadást a szlovákiai magyar kisebbségi létről. A MIDAS-közgyűlés részeként minden évben két jeles díjat is kiosztanak. Az egyik a Habsburg Ottóról elnevezett újságírói díj, amelyet olyan, többségi lapoknál dolgozó szerzőknek ítélnek oda, akik a többségi lakosság figyelmét a kisebbségek problémáira irányítják. Idén ezt a brit The Guardian napilap szerzője, Constanze Letsch kapja publikációiért. A díjat Habsburg Károly, Habsburg Ottó legidősebb fia adja át. A szervezet által kiosztott másik elismerés a MIDAS-díj, amelyet olyan kisebbségi napilapokban publikáló szerzőknek adnak, akik tevékenységükkel kiemelkedő módon járulnak hozzá a kisebbségek védelméhez és a kulturális sokszínűség fenntartásához. Ezt a szlovákiai magyar Új Szó újságírója, Vrabec Mária kapja, Malina Hedvig, a 2006-ban Nyitrán megvert magyar lány ügyében írott cikkeiért. „Ha egy napilap kisebbségi nyelven íródik, az nem jelenti azt, hogy kevésbé színvonalas lenne. A kisebbségi napilapok számára a többségi nyelven kiadott újságok éppúgy konkurenciát képeznek, és a szerkesztői igényességen múlik, hogy az adott lap mennyire tudja felvenni a versenyt a többi sajtótermékkel. A kisebbségi napilapoknak viszont nemcsak az az előnyük van meg, hogy az olvasókat anyanyelvükön szólítják meg, hanem az is, hogy az adott közösség mindennapjairól szólnak” - mondta el Molnár Norbert, az Új Szó főszerkesztője az MTI-nek. A MIDAS 11 évvel ezelőtt jött létre, jelenleg közel 30 napilapot tömörít Európa-szerte. A dél-tiroli székhelyű szervezet az anyanyelven való tájékozódás lehetőségének fontosságára igyekszik felhívni a többség, illetve az uniós szervek figyelmét, hiszen Európában több mint 50 millió olyan ember él, aki valamely nyelvi vagy nemzeti kisebbséghez tartozik, s az itt megjelenő kisebbségi újságok több mint 6 millió olvasóval rendelkeznek.

Néprajzi kincsek láthatók a magyar-szlovén közös bélyegen

2012. május 25. - (mti)

Muravidéki és rábavidéki néprajzi kincsek láthatók a Magyar Posta és a Szlovén Posta első közös bélyegkisívén, amelyet Mariborban, az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat keretében rendezett Maribofila 2012 nemzetközi bélyegkiállításon mutattak be pénteken. A magyar-szlovén közös kibocsátás témaválasztása a közös kulturális és népművészeti emlékeket tükrözi - áll a Magyar Posta közleményében. A bélyegképek közös témája a fazekasság. Magyarországon Szentgotthárd környékén él a szlovén nemzetiségű lakosság többsége, ezért a bal oldali bélyegképen ennek jellegzetes tárgyai és épületei láthatók. A jobb oldali bélyegképen muravidéki helytörténeti tárgyak és emlékek szerepelnek, köztük a tájegység jellegzetessége a fekete kerámia. A bélyegképek a felsőszölnöki füstösház és a filovici fazekas falu épületeit is megörökítik, a kisív keretrajza pedig a közös bélyegkiadást hirdeti magyar és szlovén nyelven. A bélyeghez tartozó alkalmi borítékon is a közös néprajzi hagyományok tárgyai láthatók, az alkalmi bélyegzőn pedig a korongozás egy jellegzetes pillanatát örökítette meg Baticz Barnabás, magyar grafikusművész. Az együttműködés egyik különlegessége, hogy a kiadás mindkét országban Baticz Barnabás tervei alapján valósul meg. A bélyeg kibocsátásához Mukicsné Kozár Mária néprajzkutató, a tárgyak és fotóanyagok elkészüléséhez pedig a Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Múzeum, valamint a Pomurski muzej Murska Sobota gyűjtemény nyújtott segítséget. A filatéliai különlegességből 200 ezer példány készült a Magyar Állami Nyomdában és 520 forintos össznévértékkel kerül forgalomba.

Német nemzetiségi tájházat avattak Tarjánban

2012. május 26. - (mti)

A települést 275 évvel ezelőtt benépesítő 40 sváb család letelepítésének évfordulójára emlékezve német nemzetiségi tájházat avattak szombaton a Komárom-Esztergom megyei Tarjánban. Az idén épp százéves, hagyományos oszlopsoros, tornácos házban a falu helytörténeti gyűjteményéből és az itt élők adományaiból berendeztek egy tisztaszobát és egy sváb konyhát - mondta el Marx Ernő polgármester az MTI-nek. Az épület további részében közösségi szobát alakítottak ki, ahol a 2700 fős falu civil körei tarthatják összejöveteleiket. A rendezvények látogatóinak kiszolgálására főzőkonyhát is kialakítottak. A telek hátsó részében egy régi kovácsműhely berendezése látható, mellette őrzik a település 100 éves halottaskocsiját, valamint egy félig nyitott színben mezőgazdasági szerszámokat állítottak ki a gépesítés előtti időkből. A teljesen felújított vályogház homlokzatán, az utcára néző ablakok között, az 1912-es évszám mellett a korabeli tábla hirdeti a tulajdonos, Krancz Ferencz nevét. A ház felújítására a község 15 millió forintot nyert a Leader-pályázaton.

Felvidékiek találkozója Bonyhádon

2012. május 24. - (mti)

Felvidéki falvakban élő és a második világháború után Magyarországra telepített felvidéki magyarok találkoznak Pünkösd hétfőn Bonyhádon az áttelepítés 65. évfordulóján. Hat szlovákiai településről érkeznek Bonyhádra Udvardról, Tardoskeddről, Alsószeliből, Deákiból, Kismácsédról és a Fél nevű községből hatvan vendéget várnak - mondta az MTI-nek Kolozsiné Gergely Cecília, a találkozót szervező Felvidékiek Egyesületének elnöke. Mellettük az áttelepítettek és hozzátartozóik közül az ország számos pontjáról több százan vesznek részt a találkozón, amelyet az egyesület idén hetedszer szervez meg. Minden alkalommal más település kulturális csoportjai mutatkoznak be, ezúttal a tardoskeddi hagyományőrző kórus, citeraegyüttes és tánccsoport ad műsort a bonyhádi művelődési központban, ahol a Felvidékiek Egyesületének kórusa, a bonyhádi Székely Kör, valamint a Völgység Néptáncegyüttes is fellép majd. A bonyhádi civil szervezet azokkal a településekkel tart szorosabb kapcsolatot, ahonnan a világháborút követően az anyaországba telepítették a magyarokat; a rendezvény programjai között személyes beszélgetésekre is lesz alkalom a jelenlegi és egykori felvidékiek között - mondta az egyesület elnöke. Bonyhádra és a völgységi falvakba 65 évvel ezelőtt, 1947-ben érkeztek meg az első kitelepített felvidéki magyar családok. 1947 és 1949 között a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény alapján mintegy 23 ezer családot telepítettek át az anyaországba, köztük közel háromezren a Völgységben, az onnan kitelepített németség helyén találtak otthonra. A 15 éve működő bonyhádi Felvidékiek Egyesületének egyik célja a felvidéki magyar hagyományokat és népdalkincs ápolása és tovább adása - mondta Kolocsiné Gergely Cecília. Az egyesület százötven tagja között egyre kevesebben vannak azok, akik az áttelepítés részesei voltak - tette hozzá.

Közvitát kezdeményeztek a szlovákiai magyarok helyzetéről és jövőjéről

2012. május 26. - (mti)

Internetes oldalán és az egyik közösségi portálon kezdeményezett közvitát a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nevű gyűjtőszervezet a 2011-es szlovákiai népszámlálás adatairól és a felvidéki magyarság jövőjéről. Szombatonként közlik a szlovákiai magyar közélet alakjainak egy-egy jegyzetét. Az írások az Új Szó című szlovákiai napilapban nyomtatásban is olvashatóak. Merre, magyar? címmel Huncik Péter író, pszichiáter helyzetértékelését és változtatási javaslatait egy hete, május 19-én tették közzé. Szombaton, május 26-án pedig Tóth Károly, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója Ki a magyar? - mindenki számít! című írása jelent meg. Egy hét múlva, június 2-án Gyurgyík László, a szlovákiai magyarság demográfiai folyamataival foglalkozó szociológus hozzászólása lesz olvasható. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának honlapján (www.kerekasztal.org) is közzétett írásokról és az azokhoz már eddig is szép számmal érkezett megjegyzésekről, véleményekről Tokár Géza a Kerekasztal munkatársa az MTI-nek elmondta, hogy a közvitával a közös gondolkodás a céljuk. „Időkorlát nélkül, amíg hozzászólások érkeznek, addig folytatódik a szlovákiai magyarokat összekötő közös pontok keresése, saját önmeghatározásukról” - mondta, hozzátéve: a közös gondolkodás jellege miatt nem tervezik, hogy következtetéseket fogalmazzanak meg az elemzések és kommentárok alapján.

Ki a magyar? - Mindenki számít!

„A magyarság nem pusztul - tisztul” jelmondat első pillantásra harciasnak tűnik, a sorok összezárása mellett azonban a fogyásba való belenyugvást, passzivitást is sugall. A benne foglalt szemlélet követése ezért nem vezethet el a kívánt célhoz, közösségünk gyarapításához. Ehhez egy másik jelmondatot kellene követni: Mindenki számít! Ez nem beletörődő, hanem nagyon is aktív magatartást követel meg. Azt, hogy ne a könnyebbik utat, a kör peremére kerültekről való lemondást, sőt az ingadozók kirekesztését válasszuk, hanem a több erőfeszítéssel járó megoldást - a kéznyújtást azok felé, akik már-már kikerültek a körből. És ha lehet, a kör bővítését. Az elkövetkező napokban, hónapokban, években mindenki találhat magának való feladatot, amellyel hozzájárulhat a fogyás folyamatának megállításához vagy akár visszafordításához! Ez nemcsak a megmaradás, hanem a modern kor emberének és a következő generációk térnyerésének és érvényesülésének a kérdése is.

Szlovákiai magyar szervezetekkel egyeztet a felvidéki magyar közösség megmaradásáról az MKP

2012. május 25. - (mti)

Folytatja a Magyar Koalíció Pártja (MKP) a szlovákiai magyar nemzeti közösség megmaradása érdekében indítványozott egyeztetés sorozatot, amellyel a jobb érdekérvényesítési lehetőségek módjait és az ennek kapcsán megteremtendő összefogás lehetőségeit keresi a szlovákiai magyar szervezetekkel. Berényi József, az MKP elnöke az MTI-nek nyilatkozva elmondta: felkérésükre elsőként a Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT) reagált, ezzel a szervezettel már le is zajlott az egyeztető megbeszélés, akárcsak a CSEMADOK vezetőségével. Ezt követően a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala ernyőszervezettel, majd pedig a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével ült tárgyalóasztalhoz az MKP. „Már a közeljövőben újabb egyeztetések várhatóak, legközelebb a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségével, majd pedig a Cserkészszövetség, a Szövetség a Közös Célokért szervezet, illetve az egyházak képviselőivel találkozunk” - mondta el Berényi József. Hozzátette: bár az egyes találkozók során felvetődött témák - a szervezetek jellegéből adódóan - mindig specifikusak voltak, mindegyik esetben a felvidéki magyarság jobb érdekérvényesítését célzó lehetőségek megkeresése állt a központban. „A mi kiindulópontunk minden esetben az volt, hogy a népszámlálás és a választások eredményei megmutatták: a szlovákiai magyarok nem tartoznak a rendszerváltás győztesei közé. Nagyon komoly a helyzet, hiszen ha továbbra is ilyen mértékű lesz az elvándorlás és az asszimiláció, akkor 60-70 éves távlatban a szlovákiai magyarság megszűnik” - mutatott rá Berényi József. Az MKP elnöke szerint ezek a tények minden demokratikus országban a kisebbség megmentését célzó társadalmi vitát váltanának ki, ám Szlovákiában ez nem történt meg. Így Berényi szerint a mostani egyeztetések lényege az, hogy a szlovákiai magyar szervezetek találják meg a kiutat ebből a helyzetből. „Paradigmaváltásra kell hogy sor kerüljön. Át kell gondolni az előttünk álló húsz évet, hogy hogyan tudjuk megmenteni ezt a közösséget az eltűnéstől” - mutatott rá az MKP politikusa. Az egyeztetési sorozat részeként a jövő hét folyamán szakértői szintű találkozóra kerül sor az MKP és a Most-Híd képviselői között is Pozsonyban.

Mit értett meg Berényi a rendszerváltásból...

2012. május 26. - (Ardamica Zorán - parameter.sk)

„A mi kiindulópontunk minden esetben az volt, hogy a népszámlálás és a választások eredményei megmutatták: a szlovákiai magyarok nem tartoznak a rendszerváltás győztesei közé” - nyilatkozta a minap Berényi József, az MKP elnöke. Tény, hogy a szlovákiai magyarság fogyóban van, és az elvándorlás sem kicsi. Ettől még azonban a kijelentés pontatlan, általánosító, sőt csúsztat, valamint fokozottan demagóg. A népesség fogyása ugyanis szinte általános trend Európában, így maximum közvetetten hozható összefüggésbe a rendszerváltással (érdemes lenne ehhez összevetni az 1989 előtti és utáni számokat... ). Azaz nem is egészen a rendszerváltással, hanem azokkal a társadalmi folyamatokkal, amelyek a rendszerváltást követték. Ezek okai pedig nem feltétlenül és nem minden esetben gyökereznek a rezsim lecserélésében. (Nyugat-Európában nem cserélték le, mégsem reménykeltő sok mutató.) Az elvándorlásra ugyanez vonatkozik. Tetézve azzal, hogy az elvándorlás - ugyan a rendszerváltás egyenes következménye, de - nem negatívum, hanem éppenséggel lehetőség a szlovákiai magyarság számára szellemi potenciálja kibontakoztatására, gazdasági és tanulmányi felzárkózására. Más kérdés, ki milyen felelősséggel él vele. Hogy aztán idővel vissza akar-e térni, nem a rendszerváltásra vezethető vissza. Illetve csak annyiban, hogy 1989 előtt vissza sem térhetett, ma pedig ezt szabadon megteheti. Bizonyára senki sem gondolhatja komolyan, hogy egy röghöz kötött (pl. 1989 előtti állapotok) szlovákiai magyar, akinek közössége a gazadásilag lecsúszottakhoz, a szegénységi küszöbön élőkhöz, a statisztikailag átlag alatti műveltséggel rendelkezőkhöz tartozik, de nem vándorol el, boldogabb és szerencsésebb, mint az, aki a világ bármely pontján megszerezheti műveltségét, kapcsolatokat és egzisztenciát építhet, s szabadon telepedhet le akár szülőföldjére visszatérve. A boldogulás ugyanis előbbre való kellene legyen (egy magyar Ontarióban is ugyanolyan magyar, mint Alsószelin), a tömbben maradásnál és öncélú vagy céltalan tömbben penészedésnél! Ha a szlovákiai magyar számára nem jelentenek valamiféle győzelmet azok az evidenciák, amelyek a többi állampolgárral együtt rendezték demokratikus jogállásukat (szabad választások, független igazságszolgáltatás, magántulajdonhoz, vállalkozáshoz, bizonyos kárpótláshoz, szabad mozgáshoz, orvosválasztáshoz stb. való jogok etc.), akkor mit jelentenek? Összemosni a kisebbségi jogok csupán részbeni rendezetlenségét a rendszerváltás értelmének és jelentőségének megkérdőjelezésével óriási és elfogadhatatlan demagógia. A pártelnöknek (már végzettsége által is) tisztában kell lennie azzal, hogy kijelentése nagyjából egyet jelent a „kommunisták alatt jobb volt” jellegű hazugságokkal. A kommunisták alatt sem volt jobb a magyarságnak. Nyíltan elnyomták, oktatási és kulturális lehetőségeit korlátozták, mozgását tiltották, migrációját irányították (lásd pl. a csehországi magyar bányászokat és az északra és Csehországba (2)évekre száműzött sorköteleseket), közösségeit szétverték, értelmiségét zömmel korrumpálták, üldözték vagy ellehetetlenítették. Gazdasági potenciálját a minimumra korlátozták. S noha a szociális biztonság látszatát, hangsúlyozom, csakis látszatát megteremtették (PR ugyebár...), azt a jövő nemzedékeinek (köztük szlovákiai magyar nemzedékeinek) eladósításának módszerével tették. Az 1989 előtti állapot a szlovákiai magyarság létének olyan szakasza, amelyet egyetlen felelős politikus sem sírhat vissza, nem érezhet nosztalgiát iránta, ha nem akarja vérig sérteni, semmibe venni azon szlovákiai magyarokat, akik a demokrácia és a magyarság védelmében egzisztenciájukat, személyes és családi boldogulásukat, egészségüket, szabadságukat, esetleg életüket áldozták vagy veszélyeztették az elnyomó rezsimmel szembeni ellenállásban. Könnyen cáfolható hazugság, szélhámosság, félrebeszélés és populista demagógia, de legjobb esetben is - bízzunk benne - nagy-nagy tévedés lenne (amelyért nyilvánosan bocsánatot illene kérni!!!) a szlovákiai magyarok gondjait a (máig teljesen be nem fejezett) demokratizáló folyamatok számlájára írni. Mi több, az egyre szorultabb helyzetbe kerülő közösség megalázó kihasználása (totál hülyének nézése) így apellálni annak szociális érzékenységére. Minden esetre sokkal könnyebb, mint előállni egy használható, megvalósítható és fenntartható, szakmailag megkérdőjelezhetetlen, komplex, országos programmal, melyhez a párt széles körű társadalmi, szakmai, anyagi és politikai támogatottságot szerezne, és általa rohamtempóban, hibátlanul és olcsón megteremtené azt a tejjel-mézzel folyó Kánaánt, amely világszerte megakadályozza majd a magyarok fogyását, elszegényedését, szétszóratását stb. Ja, tisztelt elnök úr (ama Új Szó-tévés interjú óta régi ismerőseitől ugyancsak ezt a megszólítást várja el Berényi, legyen hát), majdnem elfelejtettem valamit! A ’89 előtti állapotokat visszasíróknak mindig azt szoktam ajánlani, s ajánlom neked is: akinek az tetszett jobban, elhúzhat szépen a balfenéken Fehéroroszországba, Kubába, vagy akár Észak-Koreába bunkó falusi párttitkárok mocskos seggét nyalni pár szelet szociális biztonságot nyújtó zsíros kenyérért! (Ajánlom figyelmükbe Arany János lényegre tapintó intertextuális játékát: Hasadnak rendületlenül) Mert ma már a rendszerváltásnak köszönhetően van hozzá útleveled!

„Kisebbségi minimum” megfogalmazását tervezi a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala

2012. május 22. - (mti)

Egy „kisebbségi minimumnak” nevezett - szlovákiai magyar szervezetek felvetései alapján létrehozásra kerülő - alapelvrendszer kialakítását kezdte meg a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala civil ernyőszervezet - tudta meg az MTI pozsonyi irodája kedden. Az alapelvrendszer egy - a szlovákiai magyarság érdekérvényesítését tükröző - elvárási küszöböt fogalmaz meg az ahhoz csatlakozó politikai és társadalmi szervezetek számára. A „kisebbségi minimumról” először hétfőn tárgyalt a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala és a Magyar Koalíció Pártja (MKP). Tokár Géza, az egyeztetés egyik résztvevője, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának munkatársa az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a „kisebbségi minimum” célja, hogy párthovatartozástól és nézetkülönbségektől függetlenül megpróbálja egyesíteni a szlovákiai magyarságot. „Ez a minimum semmiképpen sem direktíva lesz, hanem olyan elvrendszer amely azokat az értékeket és célkitűzéseket foglalja magába, amelyek mögé a szlovákiai magyarság bármelyik szervezete odaállhat” - mutatott rá Tokár. Hozzátette: a minimum tisztázza majd a kisebbségi közösség megmaradása és fejlődése szempontjából meghatározó fontosságú pontokat. „Ennek a feltételrendszernek az a lényege, hogy minden szervezet, amely elfogadja az abban lefektetett minimumokat, mindenképpen tartja magát ahhoz. Például egy politikai párt esetében, ha nem látja biztosítékát annak, hogy a minimumban megfogalmazott alapelvek betartásra kerülnek, nem lép be a kormányba” - mondta el az MTI-nek Berényi József, az MKP elnöke. Hozzátette: a feltételrendszer csak minimumot szab meg, az azt vállaló szervezetek természetesen tovább is léphetnek az ebben megfogalmazottaknál. A témáról már a közeljövőben újabb - további szervezetek bevonásával megvalósítandó - egyeztetések várhatóak.

Pozsony lecseréli a szlovák-magyar vegyes bizottságok szlovák vezetőit

2012. május 21. - (mti)

Szlovák részről egy kivételével az összes szlovák-magyar vegyes bizottság élére új vezetőket jelöl ki a pozsonyi kormány - derült ki a szlovák külügyi tárca előkészítés alatt álló javaslatából. A tárca azzal indokolja a cseréket, hogy a 2012-es parlamenti választásokat és az új kormány kinevezését követően a vegyes bizottságok elnöki posztjainak „perszonális leosztása elvesztette aktualitását”. A hamarosan a kormány elé kerülő javaslat - a vegyes bizottságok szlovák vezetői közül - egyedül Miroslav Mojžita, a kisebbségügyi vegyes bizottság szlovák elnökének megtartásával számol. A javaslat szerint, az európai ügyekért, valamint az euroatlanti integráció kérdésköréért felelős bizottság eddigi elnökét - Milan Jezovicát - Peter Javorcík külügyi államtitkár váltaná fel. A védelmi politika kérdéseivel foglalkozó vegyes bizottság új szlovák vezetője a védelmi tárca államtitkára, Milos Koterec lenne, aki Ondrejcsák Róbertet váltaná. A gazdasági vegyes bizottság szlovák elnökének tisztségébe -Martin Chren helyett - a gazdasági tárca új államtitkára, Dusan Petrík kerülne. A környezetvédelmi bizottságban Branislav Cimermant Ján Ilavsky, a közlekedési és az infrastruktúra ügyeiért felelő bizottságban pedig Érsek Árpádot Andrej Holák váltaná fel. A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés kérdésköreivel foglalkozó bizottság elnöki tisztét ez idáig Csicsai Gábor töltötte be, az ő helyét a javaslat alapján a szaktárca új államtitkára, Magdaléna Lacko-Bartosová foglalja el. A kultúra és a sajtó ügyeit felügyelő vegyes bizottságot szlovák oldalról az elmúlt évek során Natália Cehláriková vezette, őt Ivan Secík váltja ezen a poszton. Az oktatásügyi bizottságban Jaroslav Ivancot Stefan Chudoba váltja, az egészségügy és szociális ellátás témáit felügyelő bizottságban pedig Lucia Nicholsonová helyét Jozef Buria veszi át. A belügyi kérdéseket, valamint a határon átívelő együttműködést felügyelő bizottság szlovák oldalának vezető posztjára pedig Maros Zilinka helyére Jozef Bucek kerül majd.

Szlovák látogatókra is számít a Mosonmagyaróváron augusztusban megnyíló természettudományi élményközpont

2012. május 23. - (mti)

A határon átívelő együttműködés erősítését, a szlovák-magyar kapcsolatok ápolását is célul tűzték ki a Mosonmagyaróváron augusztus 17-én megnyíló Futura interaktív természettudományi élményközpont létrehozói. A másfél milliárd forintos beruházás - amelynek egyik célja, hogy több külföldi, köztük szlovákiai turistát vonzzon a városba - európai uniós támogatással egy 300 éves gabonaraktár épületében épült meg - hangzott el az élményközpont létrehozásának hátteréről és annak célkitűzéseiről szerdán Pozsonyban tartott sajtótájékoztatón. „A Futura nemcsak egy intézmény, hanem egy új turisztikai, szórakoztatási és oktatási mód, amely határon átívelő élményeket nyújt, és mint ilyen jó lehetőség a szlovák-magyar kapcsolatok ápolására is” - szögezte le Csiszár Péter, ügyvezető igazgató. Elmondta: projektjük célja, hogy az élményközpont egyidejűleg tudjon szórakoztatni és oktatni. Az élményközpont saját koncepció alapján készült és a természet tudományokat komplex módon mutatja be, mindezt 4 nyelven, magyarul, szlovákul, angolul és németül. Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete hangoztatta, a nagykövetség segítséget nyújt abban, hogy az intézményt megismerjék Szlovákiában. A Futura mobil planetáriuma Pozsonyba is ellátogat majd - tette hozzá. Nagy István, Mosonmagyaróvár polgármestere az élményközpontot Mosonmagyaróvár turisztikai zászlóshajójának nevezte, és hangsúlyozta: igyekeznek minél több kötődést kialakítani Mosonmagyaróvár és Pozsony között, leginkább a kultúra és az idegenforgalom terén szeretnék elmélyíteni az együttműködést. Az élményközpontban mintegy 50 kiállítási attrakció és tudományos show-műsorok várják majd a látogatókat. A Futurának otthont adó négyszintes épület minden szintjén más őselemhez kötődő bemutató látható majd. Ezek sorában egy életnagyságú Duna kutató tengeralattjárót, időjárás előrejelző állomást, valamint egy a mozgó űrvilágot bemutató makettet is megtekinthetnek a látogatók, de a központ rendelkezik majd mobil planetáriummal és földrengés szimulátorral is.

Megállapodás magyar-szlovák közös gázvezeték megépítéséről

2012. május 23. - (mti)

Magyar-szlovák összekötő földgázszállító vezeték megépítéséről írt alá megállapodást a Magyar Gáz Tranzit Zrt. és szlovák partnere, az Eustream a. s. - tájékoztatta a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. szerdán az MTI-t. A közlemény szerint a tervezett kétirányú csővezeték összesen 115 kilométer hosszú, ebből 94 kilométer magyar, 21 kilométer szlovák területen futna. Éves szállítási kapacitása 5 milliárd köbméter. A vezeték a magyar földgázszállító vezetékrendszert köti majd össze a szlovák vezetékrendszerrel, két végpontja Vecsés, illetve a szlovák Felsőzellő. A tervek szerint 2015-re elkészülő beruházás teljes összege meghaladja a 160 millió eurót, a tervezett uniós pénzügyi támogatás 30 millió euró. Az összekötő vezeték stratégiai jelentősége Magyarország számára a nyugat-európai gázhálózatokhoz, míg Szlovákia számára az észak-déli gázfolyosóhoz való hozzáférés - közölte az MVM. A projekt jelentősen hozzájárul az európai energiabiztonság megteremtéséhez, illetve a gázszállítási útvonalak diverzifikációjához. Az új határkeresztező kapacitás előmozdítja a gázpiac likviditását, és a közép-európai régió gázellátásának jövőbeli biztonságát. A Magyar Gáz Tranzit Zrt. 2012. január 1-jével, kétmilliárd forintos alaptőkével jött létre, a magyar-szlovák gázvezeték projekt megvalósítására. A társaság két nagy tulajdonosa, az MVM Zrt. és az MFB Invest Zrt. azonos arányú tulajdoni hányaddal rendelkezik. Az Eustream a.s. szállítási rendszerüzemeltető és földgázszállító több mint évi 90 milliárd köbméter szállítási kapacitással rendelkezik, összesen 2.270 kilométer hosszúságban. A közlemény szerint átlátható és diszkriminációmentes hozzáférést biztosít a szlovák átviteli hálózathoz. Főbb partnerei nemzetközi energiaipari vállalatok.

Megemeli a társasági nyereségadót a szlovák kormány

2012. május 24. - (mti)

A jövő évtől 23 százalékos társasági nyereségadót kell fizetniük a Szlovákiában működő cégeknek - jelentette be Robert Fico szlovák kormányfő csütörtökön az úgynevezett Fejlesztési és szolidaritási tanács ülését követően Pozsonyban. A Fejlesztési és szolidaritási tanács - amelyet a kormány és annak szociális partnerei alkotnak - hétfő óta, a Fico kabinet által tervezett - a költségvetés konszolidációját célzó - megszorító intézkedésekről egyeztet. A szlovák kormányfő által most bejelentett adókulcs módosítást már korábban a konszolidáció lehetséges eszközei sorában említette a pénzügyi tárca, ám annak - vélhetően - végleges formáját Robert Fico most először erősítette meg. A vállalatok Szlovákiában jelenleg 19 százalékos adót fizetnek. A jövő évtől tervezett adókulcs emeléstől 366 millió euró többletbevételt remél a kormány. A költségvetés konszolidációja kapcsán előre jelzett intézkedések sorában - sajtóértesülések szerint - Robert Fico a magasabb bevételűek jövedelemadójának megemelésével is számol. Az eddig nyilvánosságra került elképzelések szerint az érintettek adókulcsa is 23 százalékra emelkedne. A „magas jövedelem” küszöbe, vagyis az az összeg amely felett már a magasabb adókulcsot érvényesítenék, 3.000 euró lenne.

Összevonják a szlovák katonai titkosszolgálatokat

2012. május 23. - (mti)

Szlovákia két katonai titkosszolgálatának összevonását tervezi a szlovák kormány 2013 januárjától - derült ki a védelmi minisztérium tárcaközi egyeztetésre előterjesztett törvénymódosítási javaslatából. Szlovákiában jelenleg a két katonai titkosszolgálat, a Katonai Védelmi Hírszerzés (VOS) és a Katonai Hírszerző Szolgálat (VSS) önállóan működik. A VOS főként elhárítási feladatokat lát el az ország határain belül, míg a VSS a határon túlról érkező információkkal dolgozik. A két szervezetet a törvénymódosítás alapján a jövő évtől összevonnák, s az egyesítés után Katonai Hírszerzés néven működne tovább. A szlovák védelmi minisztérium a titkosszolgálatok jobb ellenőrizhetőségével, valamint a titkos információk kiszivárgásának megelőzésével és a titkosszolgálatokkal szembeni bizalom növelésével indokolja a változtatást. A szaktárca szerint a tervezett módosítás nem lenne kihatással a szervezetek struktúrájára és tevékenységére. A törvénymódosítási javaslat nem érinti a Szlovák Információs Szolgálat (SIS), a rendőrség és a többi hasonló feladatokat ellátó szervezet tevékenységi körét sem.

Több mint két órát tölt naponta tévé és számítógép előtt a szlovákiai gyerekek egyharmada

2012. május 22. - (mti)

Az általános iskolás gyerekek mintegy egyharmada Szlovákiában naponta több mint két órát tölt tévékészülék vagy számítógép előtt, és közel ugyanennyi azoknak a gyerekeknek az aránya, akik heti két alkalomnál kevesebbszer vagy egyáltalán nem sportolnak - derült ki a Szlovák Élelmiszeripari Kamara (PKS) által végzett felmérésből. A felmérésben - amely az iskoláskorú gyerekek mozgás aktivitása és étkezési szokásainak feltérképezése céljából készült - csaknem négyezer szlovákiai általános iskolás vett részt. A gyerekek válaszaiból kiderült, hogy közel egyharmaduk végez rendszeresen sporttevékenységet - különböző sportklubok vagy egyéni edzések keretében - az iskolai foglalkozásokon kívül is, másrészt közel 17 százalékuk csak az iskolában a tornaórákon sportol. A megkérdezett gyerekek közel 17 százaléka ugyanakkor azt állította, hogy szinte minden szabadidejét tévénézéssel vagy számítógép előtt tölti. Azon gyerekek aránya akik napi 1-2 órát töltenek tévékészülék vagy számítógép előtt, a megkérdezettek kétharmadát tette ki, közel 30 százalékuk pedig azt mondta: naponta több mint két órát tölt ezzel a tevékenységgel. Az általános iskolások csupán 5 százaléka mondta azt, hogy szabadideje legnagyobb hányadát a szüleivel együtt végzett aktivitásoknak szenteli, 3,5 százalékuk pedig azt vallotta: szabadidejét lustálkodással tölti. A gyerekek a kérdőívekre adott válaszai arra is rámutattak, hogy csaknem 40 százalékuk egyáltalán nem vagy csak ritkán fogyaszt reggelit, egyharmaduk kevesebb mint négy alkalommal és 12,7 százaléknyi azoknak az aránya akik több mint ötször étkezik naponta. A leggyakoribb étkezési helyként hétköznapokon a gyerekek közel egyharmada jelölte meg az iskolai étkezdét, kétharmaduk pedig azt mondta: leggyakrabban otthon eszik. A gyorsétkezdéket a gyerekek közel két százaléka jelölte meg, mint a leggyakoribb étkezési helyet.

A szlovák kormány a nyugdíjkorhatár emelésére készül

2012. május 21. - (mti)

Emelkedne a nyugdíjkorhatár Szlovákiában és a nyugdíjak összegének kiszámítása során az eddiginél szolidárisabb módszert alkalmaznának 2016 után - jelentette Jozef Burian, a munka-, szociális és családügyi tárca államtitkárának közlésére hivatkozva a SITA szlovák hírügynökség hétfőn. Jozef Burian akkor ismertette a kormány elképzeléseit, amikor hétfőn felszólalt a nyugdíjbiztosítási rendszerben tervezett változtatásokról összehívott kerekasztal egyeztetésen Pozsonyban. A vázolt elképzelések szerint 2016 után a nyugdíjkorhatár az átlagos várható élettartam emelkedésének függvényében módosulna, vagyis változatlan maradna a nyugdíjak folyósításának átlagos időtartama. Az egyeztetés során megerősítést nyert a kormány azon - korábban már jelzett - szándéka, miszerint a nyugdíjakat ne azok összegének egy adott százalékával emeljék, hanem fix összeggel. Ez az intézkedés - amelyet csak átmenetileg, a jelenlegi kormányzati időszak idejére akar bevezetni a kormány - az alacsonyabb nyugdíjakkal rendelkezők számára lenne előnyös. Ennek az időleges modellnek a helyét később a nyugdíjak inflációs szorzójának bevezetése venné át. Jelenleg a nyugdíjemelésekkor használt szorzóban azonos befolyással kap helyet az infláció és az átlagbér emelkedésének mértéke. A jövőben viszont az átlagbér emelkedését kisebb mértékben vennék figyelembe a nyugdíjemelés összegének kiszámításakor, ellenben az infláció mértékének befolyása emelkedne. Változásokat ígér Robert Fico kabinetje a nyugdíjak összegének megállapítása során használt módszerben is, ezeket a szolidaritás elvének előtérbe helyezésével magyarázzák. A nyugdíjak összegének megállapításakor már a jelenlegi rendszer is csökkenti azoknak a nyugdíjaknak az összegét, amelyet az átlagbér 1,25-szörösénél többet keresőknek számítanak ki. A jövőben azonban nem csak az ő nyugdíjuk lenne alacsonyabb - mint amennyi számukra az általuk befizetett járulékok alapján járna - hanem minden szlovák nyugdíjasé, aki aktív évei során az átlagbérnél többet keresett.

Egy újabb MTI-s „baki”?

„Bármennyire is a legjobb oldalát láttuk a nagykövetekkel a nemrég tartott találkozón Orbán Viktornak, ez a kaland [mármint Orbán összeköttetései a szélsőséges demonstrálókkal] azt bizonyítja számunkra, hogy Orbán még mindig hajlandó a tűzzel játszani.”

Pozsonyban is lesz Terror Háza

2012. május 23. - (mti)

A kelet-közép-európai államok közül utolsóként Pozsonyban is létrejön egy, a kommunizmus bűntetteit bemutató múzeum. A projekt állami segítséget nem kap, a kulturális miniszter szerint van már elég múzeum. - Néhány hónap elteltével már fogadhatjuk is az első látogatókat Pozsony központjában erősítette meg az MTI-nek kedden a múzeum létrehozásának ötletével előálló František Neupauer, a Feltűnésmentes Hősök polgári társulásnak és a Keresztény Intézetek Fórumának elnöke. Hozzátette: ezekben a napokban szólítják meg támogatóikat és partnereiket, és már véglegesítődött a leendő múzeum helyszíne is, ennek konkrét helyét azonban egyelőre nem akarta elárulni. A múzeum létrehozásának ötlete már a rendszerváltást követően felmerült, az azonban, hogy megvalósítása belátható közelségbe kerüljön, sokáig váratott magára. František Neupauer - aki korábban a kommunista titkosszolgálat aktáit dokumentáló Nemzeti Emlékezet Intézetének munkatársa volt - az MTI-nek elmondta: a kommunizmus bűntettei múzeumának létrehozását a Keresztény Intézetek Fórumának felhívása gyorsította fel. Ezt 2010. november 25-én - az utolsó csehszlovákiai politika foglyok szabadon bocsátásának 20. évfordulóján - tették közzé. A felhívást a berlini hasonló intézmény vezetőjének jelenlétében hirdették meg. Hubertus Knabe, a STASI volt - ma múzeumként szolgáló - börtönének igazgatója akkor rámutatott: „Egyedül Szlovákiában nincs ilyen jellegű múzeum, mintha önöknél nem is lett volna kommunista elnyomás!” A felhívást később csaknem háromezren írták alá. Egy évvel később, Iveta Radičová akkori kormányfő is felkarolta az ötletet. Ezt követően kezdődött meg - a múzeum létrehozását célzó - párbeszéd a kulturális tárca, a Nemzeti Emlékezet Intézete és a Keresztény Intézetek Fóruma között. A projekt azonban a Radičová-kormány bukásával megfeneklett. A múzeum létrehozása ismét a márciusi parlamenti választásokat követően került elő, a baloldali Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) alkotta kormány azonban - anyagi okokra hivatkozva - elzárkózott a terv kivitelezésétől. -Múzeumok viszonylag széles hálózatával rendelkezünk, így a kulturális miniszternek van mit csinálnia, hogy a megfelelő működésüket és a meglévők fejlesztésének finanszírozását biztosítsa - jelentette ki a téma kapcsán Marek Maďarič kulturális miniszter áprilisban. A múzeum létrehozása kapcsán a napokban állt be változás, miután kiderült, hogy a kezdeményezést támogatni fogja a pozsonyi székhelyű Szent Erzsébet Egészségügyi Magánfőiskola. Ennek kapcsán František Neupauer megerősítette: így már állami segítség nélkül is képesek lesznek létrehozni a kommunizmus bűntetteit bemutató múzeumot.

Emlékkonferencia Václav Havelről

Göncz Árpád: fontos és időszerű felidézni a volt államfő emlékét

2012. május 23. - (mti)

Václav Havel egykori politikus emlékére tartanak nemzetközi konferenciát szerdán Budapesten, az eseményen felszólalók kiemelték a korábbi csehszlovák, illetve cseh államfő elkötelezettségét a demokratikus értékek és az emberi jogok mellett. A budapesti Cseh Centrum, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Társadalomtudományi Kara, a Friedrich Ebert Alapítvány és az Ökopolisz Alapítvány által szervezett rendezvény résztvevőinek küldött üzenetében Göncz Árpád korábbi államfő, a rendezvény fővédnöke kifejtette, „fontos és időszerű” felidézni Havel emlékét, hogy ezzel mintát adjanak az új generációknak. Havel kiváló író és nagy gondolkodó volt, aki a bársonyos forradalom és az egységes Európa eszméjét testesítette meg - mutatott rá. Kiemelte, a rendszerváltozások idején Havel az egész keleti blokkban ösztönözte a demokratikus ellenzék fellépését. Munkáját a demokratikus elvek és az emberi jogok iránti tisztelet vezérelte. Megjegyezte: politikai meggyőződésük hasonlósága miatt együttműködésükből igazi barátság lett. Kaltenbach Jenő, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető docense, az LMP fővárosi frakciójának vezetője Havel igazság iránti elkötelezettségét hangsúlyozta, és úgy fogalmazott, az ezért folytatott küzdelem morális kötelezettsége alól nincs kibúvó. Azt mondta, az egykori politikus élete példaként szolgálhat minden demokratának. A rendszer „első számú közellenségéből” az állam első emberévé emelte a közakarat, Európában szinte példa nélküli módon háromszor is megválasztották államfőnek. Az igazságszeretete megakadályozta abban, hogy visszaéljen a hatalommal, „mindvégig ember és polgár maradt” - hangoztatta. Hozzáfűzte: remélhetőleg hamarosan közteret neveznek el róla a fővárosban. Lengyel László közgazdász, politológus hangsúlyozta, Havelnek és a „vele küzdőknek” a legdrámaibb kihívás nem a szembenállás volt a hatalommal, mert a meghurcoltatásokat könnyebb volt elviselni, mint a társadalom közönyét, megvetését. A közép-európai társadalmak nem voltak lázadók a hetvenes-nyolcvanas években, így az értelmiségiek szemben álltak a saját társadalmaikkal - mondta. Véleménye szerint 2012-ben is „ez az egyik legnagyobb dráma”, mert a kelet-közép-európai értelmiségiek „láttak kormányokat bejönni, kimenni, de a társadalom itt marad”, és az emberek ugyanazzal a közönnyel nézik őket. A politológus Havel kudarcai között említette, hogy tervei ellenére nem sikerült Csehszlovákiát „a legdemokratikusabb és legjólétibb” közép-európai társadalommá tenni, nem tudta egyben tartani Csehszlovákiát, megbékíteni a cseheket és a szlovákokat, elmaradt a megbékélés a németekkel, és bár egy hatékonyan működő közép-európai régiót akart létrehozni Magyarországgal és Lengyelországgal együttműködve, ma „távolabb vagyunk egymástól, mint valaha”. Hankiss Elemér szociológus, filozófus kiemelte, Havel életét egyfajta kettősség jellemezte, egyrészt „a közéletben bátran részt vett”, a börtönt is vállalta, másrészt darabjaiban, esszéiben az emberi léttel kapcsolatos kérdésekkel, egyebek mellett a lét és nemlét kérdésével foglalkozott. Mint emlékeztetett, Havel úgy gondolta, „mindig van abban valami gyanús, ha egy értelmiségi a győztesek oldalán áll”, és - mint mondta - az elmúlt húsz évben Magyarországon az értelmiségiek többsége mindig ott állt. A filozófus arra is kitért, hogy míg a szabadság a rendszerváltozás előtt nem állapot, hanem mindennapi döntés volt, lázadást jelentett, ma csak élni kell vele, élvezni kell. Keszei Ernő, az ELTE rektorhelyettese köszöntőjében arról beszélt, Havel olyan demokrata volt, aki nem hagyta magát eltántorítani az általa fontosnak tartott értékek, például az emberi jogok védelmétől. Miután sok meghurcoltatást szenvedett el, 1989-ben „váratlanul jött el a várt, általa előre látott pillanat”, amikor „a hazug hatalom” ereje kevésnek bizonyult a rendszer életben tartásához - emlékeztetett. Michal Cerny, a budapesti Cseh Centrum igazgatója üdvözölte az Ökopolisz Alapítványt a konferencia szervezői között, mert - mint mondta - Havel mindig „a tágabb értelemben vett zöld mozgalommal szimpatizált”, a cseh zöldeket is támogatta elnöksége után. Mint a szervezők közölték, a konferencia célja, hogy Václav Havelről megemlékezzen a magyar értelmiség és közvélemény. Az esemény kezdeményezői, a Fővárosi Közgyűlés és az oktatási bizottság LMP-s tagjai Budapesten posztumusz díszpolgári cím adományozását, illetve köztéri szobor elhelyezését javasolták, ezekhez a kezdeményezésekhez kapcsolódik a rendezvény.

Budapesti emlékezés Havel polgártársról

2012. május 22. - (nol.hu)

Alig öt hónapja halt meg Václav Havel, a huszadik század egy karizmatikus, közép-európai demokratája. Havel különös életútja, vegytiszta gondolatisága, írói és politikai tevékenysége emlékezésre, párbeszédre inspirálta a budapesti LMP-frakció tagjait. Így került sor az ELTE Társadalomtudományi Karán rendezett sokszínű konferenciára. A május 23-ai, Havel Polgártárs című emlékkonferencia amellett, hogy Havel sokrétű tevékenységét, életútját mutatja be a hallgatóságnak, kötetlen fórumként ad terepet politikai közelmúltunk és jelenünk értékeléséhez, jobb megértéséhez is. A konferencia fővédnökségét Havel magyar elnöktársa, Göncz Árpád vállalta el. Az előadók között Rudolf Chmel, Havel első budapesti nagykövete, a későbbi szlovák miniszterelnök-helyettes személyes élményeiről, míg Martin C. Putna, Havel egyik legkiválóbb cseh életrajzírója az elnök szellemiségéről, a hithez, valláshoz, spiritualitáshoz való kapcsolatáról mesél, fejt ki érdekes, nem túl közismert gondolatokat. Olyan kiváló tudósok is megajándékozzák egy-egy hozzászólással a konferencia hallgatóságát, mint Havel egyik legfontosabb műfordítója, Bojtár Endre, vagy a Havel politikusi mivolta előtt tisztelgő Hankiss Elemér. Az előadásokat egy filmritkaság bemutatása követi. Levetítik a szervezők Jan Novák Havel polgártárs nyaralni megy című dokumentumfilmjét, sőt magával a rendezővel is nyílik alkalma az érdeklődőknek beszélgetni. Havel személyiségének sörkedvelő oldala is hangsúlyt kap az ELTE-n. A konferenciát egy laza hangulatú sörözés zárja. A pozsonyi székhelyű Kalligram Kiadó is képviselteti magát a rendezvényen. Vezetője, Szigeti László előadást is tart, A szabadság igézete című, kiválóan szerkesztett, Havel beszédeiből és esszéiből készített kötetet pedig a helyszínen mutatja be és árulja a kiadó.

Egynyelvű német nemzetiségi óvodai csoport indulhat ősztől Pécsen

2012. május 20. - (mti)

Egynyelvű német nemzetiségi csoport indítását tervezi egyik óvodájában a Koch Valéria Iskolaközpont Pécsen: a Magyarországon eddig példa nélküli kezdeményezés szeptembertől huszonkét gyermeknek teremti meg a német nyelv aktív használatának lehetőségét. Englenderné Hock Ibolya, az iskolaközpont igazgatója az MTI érdeklődésére elmondta: elképzeléseik szerint az egynyelvű csoportba járókkal és szüleikkel szinte kizárólag németül vált szót a két óvónő, a dadus pedig svábul is beszél, segítve a nyelvjárás megismerését. A gyerekek felügyeletével foglalkozó munkatársak között szintén a német lesz a hivatalos nyelv. Az egynyelvű csoport különböző korú tagjait azon gyerekek közül választották ki, akik már tudnak németül, otthon ezen a nyelven beszélnek velük, és a szüleik vállalták, hogy a jövőben is ezt teszik, segítve „hovatartozásuk megélését”. A kezdeményezéstől azt várják, hogy annak résztvevői iskoláskorukra, kétnyelvű társaik többségétől eltérően, nem passzívan, hanem aktívan használják a nyelvet, vagyis nem csak értik a hozzájuk németül szólókat, hanem akként is válaszolnak nekik. Véleménye szerint ez különösen fontos lehet azon német származású családok számára is, akiknek leszármazottai a nyilvános német nyelvhasználatnak az 1950-es években elrendelt tilalma és az ezt követő gyorsabb asszimiláció miatt szinte alig beszélnek németül. Englenderné Hock Ibolya kitért rá, hogy szülők felvetésére, kérésére már korábban foglalkoztak az egynyelvű csoport indításának gondolatával. Ez most egy iskolai felújításra és óvodabővítésre fordítható 510 millió forintos pályázati forrás elnyerésével, valamint a két pécsi német nemzetiségi óvodájuk iránti idei, korábban nem tapasztalt érdeklődésnek köszönhetően válik valóra. Az igazgató elmondta: az iskolaközpont Dugonics és Szőnyi utcai óvodájának 33 szabad férőhelyére 87-en jelentkeztek, a többletigény egy részét a Szőnyi utcai intézményben bővítéssel és a jelenlegi három mellé egy negyedik csoport indításával próbálták kielégíteni. Megjegyezte, az egynyelvű csoport is népszerű lett, 22 helyére 33, az óvodába most felvett, vagy már oda járó gyermeket szerettek volna bejuttatni szüleik. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának fenntartásában működő, Koch Valéria költőnőről elnevezett iskolaközpont keretein belül két óvoda, egy-egy általános és középiskola, valamint kollégium szolgálja a kétnyelvű, német-magyar nemzetiségi oktatást és nevelést a baranyai megyeszékhelyen.

Miért jó itthon szlovákul tanulni?

2012. május 20. - (mti)

A változó igényekre válaszolva szlovák nyelvtanfolyamot szervez tagjai számára a Szigetköz Turizmusáért Egyesület - közölte Gráfi Szabolcs elnök. A nyolcvan órás, alapvető nyelvismeretet kínáló kurzus egy pályázatcsomag egyik elemeként valósul meg, egy e-marketing oktatással összekötve. A szervezők arra számítanak, hogy a képzés révén legalább 20-30 szállodás, vendéglős tanulhatja meg a szomszédos ország nyelvének alapjait. Horváth Balázs, a mosonmagyaróvári Tourinform-iroda vezetője az MTI-nek elmondta: hosszabb ideje azt tapasztalják, hogy csökken a korábban szép számmal érkező németajkú vendégek aránya a városban. Ennek egyik oka, hogy a felnövekvő nemzedékek gondolkodásában „Magyarország már nem a találkozások országa”, azaz a kelet- és nyugatnémet rokonok közös nyaralásának a helye - jegyezte meg. Hozzátette: ugyanakkor - különösen magas euró-árfolyam - idején erősen megugrott a Szlovákiából érkező vendégek aránya, akárcsak a cseheké; mindkét nemzet tagjai elsősorban a fürdőturizmus iránt érdeklődnek. Tapasztalataik szerint az irodájukhoz fordulók egyharmada magyarországi, ugyanekkora a németajkú vendégeké és a Csehországból, illetve Szlovákiából érkezőké.

Az egyszerű polgárok szabadságharca

1849 után 2012-ben újra magánakcióznak a komáromi védők. Igaz, a modernkoriak nem a várért csatáznak. Helyette a magyar nyelv használatáért. A Fontos vagy! kezdeményezés tegnap a komáromi pályaudvaron performanszozott, ennek kapcsán pedig mi is behatóbban foglalkozunk a kétnyelvűségre problematikájával.

Eltávolították a képviselőket megfigyelő kamerát a pozsonyi parlamentből

2012. május 23. - (mti)

Eltávolították szerdán a szlovák parlamentből azt a kamerát, amely eddig azt volt hivatott megfigyelni, hogy a képviselők miként írják alá a jelenléti íveiket. A kamerát Pavol Paskának, a szlovák törvényhozás elnökének az utasítására szerelték le. A kamerát még 2010-ben szereltette fel Richard Sulík, a parlament akkori elnöke. Tette ezt két évvel egy olyan botrányt követően, amely képviselők jelenléti íveinek az állítólagos meghamisítása kapcsán robbant ki. A botrány 2008-ban egy - pozsonyi újságírók által készített - videófelvétel nyilvánosságra kerülését követően robbant ki. A felvételen Rafael Rafajt, a Szlovák Nemzeti Párt parlamenti klubjának vezetőjét lehetett látni, amint aláírja a képviselők jelenléti ívét, majd közvetlenül ezután azt mutatta a felvétel, hogy a jelenléti dokumentumon Ján Slotának, a párt vezetőjének - korábban nem ott lévő - aláírása is megjelent. Az ügyet végül mégsem vizsgálták ki, mivel Pavol Paska - a parlament akkori és mostani elnöke - megelégedett Rafael Rafaj azon állításával, hogy nem írt alá Ján Slota nevében. Ezzel egyidejűleg Ján Slota a jelenléti íven szereplő aláírásról azt állította, hogy az az övé. Richard Sulík a kamera felszerelésekor arra hivatkozott, hogy amennyiben a képviselők fizetést kapnak, kötelességük részt venni a plénum, illetve a bizottságok ülésein is. Pavol Paska a kamera leszerelése kapcsán hozott döntést - szóvivője által - szerdán a képviselők megfigyelésének méltatlanságával indokolta. A jelenleg hatályos szabályozás szerint amennyiben a szlovák törvényhozás képviselői igazolatlanul legalább két napot hiányoznak a plénum vagy a bizottságok üléseiről, csak fizetésük felét kaphatják meg. Amennyiben az igazolatlan hiányzásaik egy hónap alatt több mint négy napot tesznek ki, az egész fizetésüket és az ahhoz járó költségtérítés összegét is megvonják tőlük.

Nőtt a közös szülői felügyeletbe adott gyerekek száma Szlovákiában

2012. május 23. - (mti)

Többszörösére emelkedett egy év alatt Szlovákiában azoknak az eseteknek a száma, amikor a bíróság a válópert követően a gyerekek közös szülői felügyelete mellett döntött - közölte az Apák Ligája polgári társulás hivatalos statisztikai adatokra hivatkozva. A szlovákiai bíróságok 2011-ben közel 16 és fél ezer gyermek gondozásáról hoztak döntést. Ezek közül 756 esetben (az esetek nem egész 5 százalékéban) ítélték meg a közös szülői felügyeletet, míg egy évvel korábban az arány még csak nem egész egy százalék volt, ami 114 gyermek számára jelentette a közös szülői felügyelet megítélését. Az esetek túlnyomó többségében (81 százalékában) a bíróság az anya gondozásába adta a gyermeket, és csak az esetek alig 10 százalékában döntött az apai felügyelet mellett. A szlovák jogrendben 2010-ben - a családtörvény módosítását követően - jelent meg a közös szülői felügyelet intézménye. Ezzel egy időben ugrásszerűen megnövekedett a kiskorú gyermekek felügyeletével kapcsolatos perek száma is, miközben a válóperek száma nem emelkedett. Jozef Durcek, az Apák Ligája elnöke pozitívan értékelte azt a tényt, hogy a családtörvény módosítását és a közös szülői felügyelet intézményének bevezetését követően nem emelkedett a válások száma. Rámutatott: a jogszabály módosítását megelőzően annak ellenzői éppen azzal érveltek, hogy a közös szülői felügyelet bevezetése megsokszorozza a válások számát. Hozzátette: jó eredménynek tartja azt is, hogy nemcsak a közös felügyelet alá kerülő gyermekek száma növekszik, de emelkedik az apáknak ítélt kiskorúak aránya is. Az Apák Ligája nevet viselő civilszervezet egy olyan platform, amely szakemberek bevonásával, saját tapasztalatokból kiindulva többek között azon apák jogai mellett áll ki, akik válóperük során elestek kiskorú gyermekük gondozásának lehetőségétől.

Hogy is van ez a magyar nyelvű vasúti feliratokkal?

2012. május 23. - (bumm.sk)

A vasútállomások kisebbségi nyelvű tábláinak és feliratainak kérdéskörével kapcsolatban kérdeztük Lancz Attilát, a Kerekasztal jogászát. Elmondása szerint nincs akadálya a magyar nyelvű információs táblák kihelyezésének, és az állomások megnevezésének problémájával is lehetne kezdeni valamit. A jogász portálunknak elmondta: a kisebbségi nyelvű, tájékoztató jellegű táblák kihelyezése a működtetők felelősségi köre, akiknek a kisebbségi nyelvhasználati törvény értelmében lehetőségük van erre. Lancz szerint az állomások kisebbségi nyelvű megjelölésére is lehetőség van, ha a Szlovák Államvasutak módosít az ezt szabályozó technikai normán:

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&;v=ei5NBzl-p9s

Magyarul is figyelmeztet a gyorshajtásra a radar a szlovákiai Alsószelin

2012. május 23. - (mti)

Két nyelven, magyarul és szlovákul is figyelmezteti a településen áthaladó autósokat az esetleges gyorshajtásra az a radar, amelyet a szlovákiai Alsószelin szereltetett fel a helyi önkormányzat - adta hírül a Szabad Újság szlovákiai magyar hetilap szerdán. A galántai járásban lévő Alsószeli községben két sebességmérő radarral ellátott figyelmeztető táblát is elhelyeztek. Ez önmagában még nem lenne rendkívüli, ám sokkal inkább az, hogy ez valószínűleg az egyedüli olyan település a Felvidéken, amely magyar nyelven figyelmeztető radarral rendelkezik. Mivel nem helységnévtábláról van szó, az ilyen táblák kihelyezését az önkormányzat indítványozhatja, és az azzal kapcsolatban felmerülő költségeket is annak kell állnia. „Igyekszünk mindent, ami közérdekű, két nyelven feltüntetni a községben” - nyilatkozta a kezdeményezés kapcsán Seres Lajos, Alsószeli polgármestere a Szabad Újságnak. Hozzátette: miután felvetődött a tábla kihelyezésének ötlete, megtudták, lehetőség van arra is, hogy - alig számottevő többletköltségért - abba egy olyan modult is beleépítsenek, amely magyarul is figyelmezteti az autósokat. Ezt követően azonnal megszületett a döntés. „Azzal is szerettük volna otthonosabbá tenni a falut az ott lakóknak, hogy ezen a táblán is magyar feliratot láthatnak” - mondta el az ötlet kapcsán az MTI-nek Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, aki egyúttal a település önkormányzati képviselője is. A kétnyelvű táblának egyelőre pozitív visszhangjai vannak, és nem kizárt, hogy a példát más települések önkormányzatai is követni fogják. „Ajánlottam a többi kollégának is a táblák kétnyelvűsítését, mert az a cég, amellyel együttműködtünk, több csallóközi településre is szállít” - tette hozzá a település polgármestere.

A szlovák kormány és a kisebbségek

2012. május 16. - (Határok nélkül - mr1-kossuth.hu)

Az egyelőre nem tisztázott jogkörű kormánybiztos foglalkozna a kisebbségekkel Szlovákiában. Az új szlovák kormány programja alig vesz tudomást a nemzeti kisebbségekről, a nemzetiségek ügyével foglalkozó miniszterelnök-helyettesi posztot megszüntették, helyette az egyelőre nem tisztázott jogkörű kormánybiztos foglalkozna a kisebbségekkel. A tisztséget az ellenzéki Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt egyik volt parlamenti képviselője töltené be. Öllös László politológus elemzése. Hallgassa meg:

http://www.mr1-kossuth.hu/mrplayer.php?d=00611b76_5153705.mp3

Pavol Frešot választották Mikulás Dzurinda utódjául az SDKÚ-DS tisztújító kongresszusán

2012. május 19. - (mti)

Pavol Frešot, a pozsonyi kerület megyefőnökét választotta meg új pártelnöknek a jobboldali konzervatív Szlovák Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS) a szombaton Zólyomban tartott tisztújító kongresszuson. Pavol Frešo, a kétszeres volt kormányfő Mikulás Dzurindát váltja az elnöki poszton. A választáson hárman indultak: Frešon kívül Lucia Žitňanská volt igazságügyi miniszter és Viliam Novotny parlamenti képviselő. Mivel az első körben a jelöltek egyike sem tudta megszerezni a szavazatok több mint 50 százalékát, második fordulót tartottak Zitnanská és Freso részvételével. A tisztújító kongresszuson végül Pavol Frešo győzött 242 szavazattal, míg Lucia Žitňanská 154 voksot szerzett. Pavol Frešo 2006-ig az akkori szlovákiai politikai életben viszonylag nagy befolyással rendelkező, ám a választásokon rendszerint gyenge eredményeket elérő Demokrata Párt alelnöke volt, majd a két párt egyesülése után került az SDKÚ-DS elnökségi tagjai közé. Megválasztása elemzők szerint nem számít meglepetésnek, ám sok kérdést vet fel. Ezek közül a legtöbb vitát az váltja ki, hogy sikerülhet-e újjáélesztenie a márciusi parlamenti választások legnagyobb vesztesének tartott pártot, amely 1998-as alapítása óta a legerősebb jobboldali erőnek számított, de a legutóbbi felmérések szerint jelenleg már a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottsággal sem rendelkezik. Mikulás Dzurinda a párt megalakítása óta töltötte be az elnöki tisztséget. Pozíciója az utóbbi 2-3 évben gyengült meg, amit az is bizonyított, hogy a 2010-es parlamenti választások idején, bár a párt élén maradhatott, az első helyet az SDKÚ-DS listáján már a politikai újoncnak számító Iveta Radičová kapta meg.

Parázs vita a külhoni magyarokról és a hazai nemzetiségekről

http://jobbik.hu/rovatok/hat%C3%A1ron_t%C3%BAl/par%C3%A1zs_vita_a_k%C3%BClhoni_magyarokr%C3%B3l_%C3%A9s_a_hazai_nemzetis%C3%A9gekr%C5%91l

Eddig példa nélküli eseménynek nyújtott helyszínt április 19-én a szegedi Millennium Kávézó. Az öt parlamenti párt képviselői ültek egy asztalhoz, hogy nemzetpolitikai témában vitatkozzanak egymással. A Szegedi Politológus Hallgatók Egyesülete által szervezett, parázs hangulatúra sikeredett vita végébe a közönség is bekapcsolódott. Sem a 2010-es választások előtt, sem azóta nem ült egy asztalhoz az öt országgyűlési frakcióval rendelkező párt képviselője, hogy a hazai nemzetiségekkel és a külhoni magyarsággal kapcsolatos érveiket ütköztessék. A mostani, Magyarországi kisebbségek és a határon túli magyarok jövője címmel megrendezett fórum ennek adott lehetőséget.

A Dabas polgármesteri tisztségét betöltő Kőszegi Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője elárulta, hogy bár nincs szlovák származása, a város, melyet vezet, jelentős szlovák kisebbséggel rendelkezik, így ő maga is megtanulta a nyelvet, és ezáltal egy kicsit magáénak is érzi a helyi szlovákság kultúráját. Az etnobiznisz szerinte is rendkívül sok kárt okoz, ezért határozottabban fel kellene lépni ellene.

Szávay István (Jobbik):

- Magyarország csak úgy tud hitelesen és eredményesen fellépni az elszakított magyarságot ért sérelmek ellen nemzetközi színtereken, ha ő maga is korrekten bánik a saját területén élő nemzetiségekkel. Mint fogalmazott, hazánknak türelmes, példamutató nemzetiségi politikát kell folytatnia, hogy a nemzeti kisebbségek hazájuknak érezzék Magyarországot, és a szomszédos országok ne tudjanak ujjal mutogatni ránk, hogy miközben jogokat követelünk a határon túli magyaroknak, sok esetben mi sem teremtünk rendezett jogi környezetet. Szávay kiemelte, hogy a Jobbik javaslatára került be az új nemzetiségi törvénybe a húsz, illetve tíz százalékos (az adott településen élő nemzetiségek arányához kötött) anyanyelv-használati küszöb, amelynek biztosítását Magyarország is megköveteli a felvidéki, erdélyi, kárpátaljai, délvidéki magyaroknak.

Kalmár Ferenc (KDNP):

- Az új Alaptörvény rendezte a hazai kisebbségek helyzetét, ám a leszakadó, alacsonyan iskolázott roma népesség támogatása továbbra is nagy problémát jelent.

Ki a szlovákiai magyar, és mit akar?

A szlovákiai magyarság fennmaradásának kérdéseiről változó intenzitással, de folyamatosan folyik vita. E téren általánossá vált a pesszimizmus, amely tízéves periódusokban fokozottan jelentkezik. Főleg azokban az időkben, mikor a népszámlálási eredményeket publikálják, és kiderül, hogy ismét több tízezerrel kevesebben lettünk. - Magyar vagy-e? - Párhuzamos világok - Közös nevezők

Merre, magyar?

2012. május 19. - (Hunčík Péter - kerekasztal.org)

Ami volt

A trend várható volt. A konkrét számok mégis sokkolóak. Trianon óta csak egyszer történt meg, hogy a lélektani félmilliós határ alá süllyedtünk. De az a 360 000 körüli lélekszám a háborút követő kitelepítések és reszlovakizációs hullám után, a félelemmel teli negyvenes-ötvenes évek fordulóján volt. Irracionális életkörülmények között irracionális lélekszám. Csakhogy immár hatvanöt éve béke van és huszonhárom éve demokratikus rendszerben élünk. Több mint negyven évig éltünk egy olyan rendszerben, melyet olyan kifejezések jellemeztek, mint a kádervélemény, útlevélkérelem, közveszélyes, munkakerülés és proletár internacionalizmus. Csupa negatív előjelű dolog. Akárhogy kritizáljuk is a mai rendszert, a szabad választás, a sajtószabadság, az egyének és az áru szabad mozgása, a magántulajdon mégiscsak pozitív előjelű dolgok. Csakhogy van itt egy bökkenő. A negatív előjelű dolgok ugyan frusztrálják az embert, viszont mobilizáló hatásuk van és fokozzák éberségét is. A pozitív előjelű dolgoknak viszont euforizáló hatásuk van. A kellemes közegben az embernek komfortérzése lesz, és úgy érzi, többé az ujját sem kell mozdítania.

Az 1989 előtti rendszer a nemzeti érzést is ki akarta törülni az emberek érzésvilágából. Pontosabban fogalmazva, a többségi nemzetek nacionalizmusát természetes jelenségnek tartotta, de a kisebbségi emberek nemzeti érzéseit tiltotta. A kommunista vezetők úgy gondolták, hogy a Szovjetunió az orosz, Magyarország a magyar, Csehszlovákia pedig a cseh és szlovák kommunisták hazája lesz. Eszerint az elmélet szerint Csehszlovákiában csakis Ladislavok és Alžbeták élhettek, Lászlók és Erzsébetek pedig nem. És a Ladislavok és Alžbeták nem Ipolyságon, hanem Šahyban laktak, és minden hivatalos ügyüket Levicén intézték el, szlovák nyelven.

Voltak, akik elfogadták ezt az infantilizáló stratégiát, de a szlovákiai magyarok többséget frusztrálta a sok negatív előjelű intézkedés, és a pártvezetők által óhajtott proletár internacionalista beolvadás helyett a megmaradást választották. Minél nagyobb volt a frusztráció, annál határozottabban álltak ki nemzetiségük mellett.

Persze volt még egy másik fontos érv is, ami a megmaradás mellett szólt. Mégpedig az, hogy a hetvenes-nyolcvanas években hova is lehetett volna beolvadni? A Husák és Biľak nevével fémjelzett szlovákságba, amikor a határ túloldalán ott volt a nagyszerű Magyarország? A Váci utcában minden nyugati cuccot meg lehetett kapni, és a fűrészpor ízű „špekačky” helyett a magyar üzletekben igazi „magyar” szalámi és csabai kolbász volt. Az értelmiségiek meg elmehettek a könyvesboltokba és a színházakba. A Filmmúzeumban pedig a legjobb nyugati rendezők filmjeit nézhették meg. Hogy mindez Kádár kommunista rendszerére épült? De kérem, máshol is kommunizmus volt. És nem maguk a kapitalista országok garantálták a kommunista ideológia fennmaradását Keleten?

Summa summarum, annak a szlovákiai magyarnak, aki erkölcsös és tisztességes akart maradni, semmi mást nem kellett tennie, „csak” megmaradni magyarnak. Nos, ebbe az egyszerű képletbe „rondított” bele 1989. A társadalom az egyik napról a másikra olyan minőségi változásokon ment keresztül, amire nem voltunk felkészülve.

Ami alig változott

Kelet-Közép-Európában továbbra is születnek a különféle diszkriminatív jellegű törvények a kisebbségek rovására. Nálunk például ilyen a nyelvtörvény, a kettős állampolgárságról hozott törvény, a politikai pártokról és az ország adminisztratív felosztásáról szóló törvény. A probléma „csupán” az, hogy az ilyen törvények meghozatalánál a politikusok mindig találnak legalább egy európai uniós országot, ahol hasonló törvény van érvényben. Még komolyabb probléma az, hogy a nemzeti kisebbségek kollektív jogaival szemben nemcsak Európa, Amerika is egyértelműen elutasító. A szlovák képviselők zöme gyorsan megértette, hogy a továbbiakban semmi szükség sincsen a kisebbség direkt zaklatására. Ehelyett az utóbbi években inkább az ignorancia módszerét használják. A szlovák pártok és kormányok programjában egyre kevesebbszer fordul elő a kisebbségi kérdés. Ennek a témakörnek nemcsak nálunk, Európában is egyre kisebb súlya van. Pontosabban fogalmazva: a nemzeti kisebbségek kérdése Nyugaton ma többnyire gazdasági és pénzügyi problémát jelent. A katalánok elsősorban azért akarnak önállóak lenni, mert úgy érzik, hogy ráfizetnek a spanyolokra. A flamand-vallon konfliktus is a pénzről szól. Skócia azért szeretne elszakadni Nagy-Britanniától, mert a skót partoknál gázmezőket találtak, és a skótok nem akarnak osztozkodni az angolokkal. Egy Oxfordban dolgozó magyar elemző szerint ha bebizonyosodna, hogy az elszakadás után az éves átlagbér 500 fonttal emelkedni fog Skóciában, akkor a skótok 80-85 százaléka az önállóság mellett szavazna. Ha viszont kiderülne, hogy az önálló Skóciában 500 fonttal alacsonyabb lesz az éves fizetés, akkor a lakosságnak csak a negyede támogatná az elszakadást Londontól. Nos, így változott meg a 21. század emberének értékskálája a „fejlett” Európában. Mindebből az következik, hogy a diszkriminatív szlovák törvények ellen továbbra is tiltakozni kell, de a dolog megoldása elsősorban a mi kezünkben van.

Amit tenni kell

Át kell értékelnünk eddigi életmódunkat, újra kell elemezni az értékskálánkat és végre meg kell tennünk azt, amit az elmúlt két évtized alatt nem tudtuk megtenni. Modernizálni kell a szlovákiai magyar társadalmat! Az elmúlt huszonhárom év alatt nagyos sok felmérés készült, de azt mégsem tudjuk megmondani, mi a teendő. Nem tudjuk, milyen változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy a kisebbségi társadalom élet- és versenyképes legyen. Miközben Nyugaton racionális érvek mentén tárgyalnak a nemzeti kérdésekről, nálunk még mindig érzelmi síkon folyik a vita. És közben azt sem tudjuk, mivel lehetne motiválni a mai fiatalokat Szlovákiában azért, hogy megmaradjanak magyarnak. Meg tudná valaki mondani, milyen eseménnyel lehetne mozgósítani a szlovákiai magyar fiatalokat? Talán egy Madonna-koncerttel? Vagy egy Szerdahely-Barcelona focimeccsel? Talán ha a genfi autószalon átköltözne a Csallóközbe? Pár ezren talán összejönnének egy Omega-koncertre is, vagy Norbi fogyókúrás bemutatójára. És pár száz ember biztosan eljönne Müller Péter vagy Csernus dr. előadására is. Kis sarkítással tehát: kell némi misztika, egy jó focimeccs, az egészséges életmód, egy cool koncert, meg egy bevásárlás a plázában. Kis torzítással: ha volna egy rozsnyói magyar Messi, csallóközi Barcelona, érsekújvári Madonna, rimaszombati autószalon, rozsnyói Forma-1-es futam, akkor minden rendben volna. Vagy mégsem? Persze mindehhez jól jönne egy komáromi Yale Egyetem, egy ipolysági Volvo gyár és végül egy sikeres és példaértékű Magyarország, No, ez már tényleg cool lenne.

És ehelyett mit tudunk nyújtani a közönségnek? A Jókai-napokat, a Tompa Mihály szavalóversenyt, kórusfesztiválokat meg pár helyi érdekeltségű rendezvényt, ahol tehetséges gyerkőcök félig üres nézőtér előtt versenyeznek egymással. Aztán van még a Csemadok, a szülői szövetség, meg az önkéntes tűzoltók. És két darab víziómentes, kifakult politikai alakzat. De igazi egyéniségeket, karizmatikus személyiségeket és vonzó civil kezdeményezéseket alig látni a szlovákiai magyar színtéren. Illetve vannak szlovákiai magyar gyökerű tehetségek, vannak nagyformátumú kutatók, pedagógusok és művészek is. Csakhogy ők Pozsonyban és Budapesten élnek. Mert a szlovákiai magyar közeg nem tudja megtartani őket.

Kérem, ne értsenek félre. Nem Kodályt akarom lecserélni Madonnára, sem Márait Messire. Csak arról beszélek, hogy manapság olyan kulturális rendezvényeket meg vetélkedőket kell csinálni, melyeknek nemcsak nemzetmegtartó erejük van, hanem jól „el is adhatók”. Továbbá, azt sem tudjuk, hogyan kell úgy kiszélesíteni a mai fiatalok motivációs palettáját, hogy azon némi nemzeti szín is maradjon. Mert tudomásul kell vennünk, hogy a fiatalok motivációs rendszerében a pénz és a sikerélmény jóval előbb helyezkedik el, mint a nemzeti identitás kiteljesítése. És emellett még azt is figyelembe kell vennünk, hogy a mai Szlovákiában kizárólag magyar mondanivalóval nagyon nehéz megszólítani a fiatalokat, mert egy részük már kettős, sőt hármas identitásúnak mondja magát. Magyar nemzetiségű szlovák állampolgárnak, európai kötődésekkel.

Csakhogy a döntéshozók ahelyett, hogy tudomásul vennék ezeket a jelenségeket és szélesre tárnák a „nemzet” kapuit, olyan feltételeket támasztanak a nemzeti identitás kérdésében, melyeknek egyre kevesebben tudnak vagy akarnak eleget tenni. Ezek a politikusok mindig elmondják, hogy a magyar befogadó nemzet, a saját embereikkel szemben viszont kifejezetten intoleránsak. Gyáva népről meg árulókról beszélnek ahelyett, hogy megszólítanák az „elcsatangolókat”. Itt van például az a hatvanezer ember, aki anyanyelvként a magyart jelölte meg a népszámlálásnál, nemzetiségként viszont már nem vállalta a magyar identitást. Ha elhitetnénk velük, hogy igenis szükség van rájuk és senki sem árulózná le őket, akkor talán máshogy döntenének. Értsenek meg. Engem is szétvet a düh, amikor hallom, hogy a szlovák iskola diákjai magyarul társalognak a szünetben. De dühöngés helyett jobb lenne, ha az iskolarendszerünk modernizálásán gondolkoznánk és a tanáraink hozzáállásán változtatnánk. Ne csak a szlovákokat szidjuk, hanem vegyük tudomásul, a fent említett rendezvényeknek csak akkor lesz súlya és megtartó ereje, ha a gyerekeket már az alapiskolában megtanítjuk arra, hogy az ilyen rendezvényeket megbecsülje. Amelyik rendezvényen nincsenek ott a tanárok, nem lesznek ott a diákok sem. És ha a szülő azt látja, hogy a magyar tanárt nem érdekli a magyar kultúra, akkor bizony nem fogja magyar iskolába íratni a gyerekét. Ugyan miért is, hisz magyarul otthon is megtanul a kölyök, mondja a szülő. És előbb vagy utóbb a szlovákok is rájönnek arra, hogy az itteni magyaroknak „csak” a nyelv kell a boldogsághoz, és a délvidék szlovák iskoláiban elkezdik a magyar nyelvet is oktatni. És akkor tényleg nem lesz szükség a kisebbségi iskolák modernizálására.

Végül, miféle önsorsrontó ostobaság az, hogy négyévenként átfogalmazzuk a „tisztességes magyar ember” definícióját. Mindezt csak azért, mert az anyaországi politikusok még a kisebbségeik ügyében sem tudnak kooperálni egymással, és minden egyes kormány kialakítja saját verzióját a határon túli „jó” magyarokról. Ha ez így megy tovább, akkor a végén tényleg csak a „jó” magyarok maradnak meg. Mondjuk, százezren.

Mikszáth veri Esterházyt?

Mikszáth Kálmán művei egyre népszerűbbek Szlovákiában

2012. május 23. - (Bucsy Levente - mno.hu)

Némi felsőbbrendűséget sugalló iróniája miatt Mikszáth ugyan nem arat osztatlan sikert a szlovák olvasók körében, mégis többen vesznek Mikszáth-művet Szlovákiában, mint például Esterházyt. Mikszáthról szinte még az egyszeri Szent Péter esernyője-olvasó is tudja, hogy gyakran vette szájára, illetve vetette papírra a szlovákokat, még ha ezt a népmegnevezést nem is használta, sokkal inkább „a tótokat” és „a tótocskákat”. Hogy hallgattassék meg a másik fél is, északi szomszédaink a magyar parlamenti képviselő, író és újságíró halálának 100. évfordulóján konferenciát rendeztek arról, milyen szerepet töltött be Mikszáth Kálmán a regionalizmusban, illetve milyen a fogadtatása Szlovákiában? A konferenciának két esztendeje, de most elkészült belőle egy tanulságos, kétnyelvű könyvecske is.

Mikszáth Kálmán és kortársai - Regionalizmus a 19. század végén a közép-európai irodalmak kontextusában ● Kiadja: Hagyományok és Értékek Polgári Társulás; Szlovák Nemzeti Múzeum - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma (2011) ● Szerkesztette: Sipos Szilvia. ● A kiadvány 11 tanulmányt tartalmaz.

Nyitva áll az ajtó a viták előtt

A Szlovák Intézet második emeleti aulájában tartott eszmecsere nyitányaként a házigazda intézmény képviselője egyből jelezte, sikamlós a téma. - Mindig nyitva áll az ajtónk az ilyen viták előtt - hangsúlyozta Jana Tomková. Mivel a 40 fős hallgatóság soraiban mindössze hárman nem beszéltek magyarul, fülbe súgós tolmácsolással megoldották a dolgot Peter Kásáéknak - a magyar felmenőkkel bíró eperjesi szlavisztikus sajnos nem tudja igazán jól a nyelvünket. A moderátor feladatait vállaló szegedi professzor, irodalomkritikus és műfordító, Karol Wlachovský viszont igen. - Éppen két esztendeje, május 21-én tartottuk Mikszáth halálának kerek évfordulóján a konferenciát, amelyet a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma szervezett meg, a prágai és a varsói egyetemről is eljöttek Pozsonyba. Kerestük az összefüggést a mikszáthi jövőkép és a „manapság” között azon az alapon, amit az író is mondott: ez a mai világ nem bölcs, de nem volt a tegnapi sem, és a holnapi sem lesz az, van ebben valami vigasztaló - fogalmazott Wlachovský, aki szerint a párhuzamosság egyik alapját adhatja, hogy Mikszáthnál éppúgy nem a valóság van leírva, mint a mai újságokban.

Az ötvenes évek nyelvezetével

A konferenciaanyag összefoglalóját a fiatal Benyovszky Krisztián, a nyitrai egyetem magyar tanszékének oktatója készítette el a hallgatóság számára, nem bánva kesztyűs kézzel a rábízott anyaggal. A könyv megjelenése után például már biztosan mindenki tudni fog arról, hogy a varsói egyetem magyar szakos tanára, Elżbieta Szawerdo a nemességábrázolásnál leragadt az ötvenes évek fogalmainak szintjén, így kvázi hiánypótló próbálkozásnak nevezhető a Noszty fiú és A bábu című Bolesław Prus-mű összevetése. A többi szerzőnél is általánosságban elmondta, hogy mintha nem olvasták volna el figyelmesen az „alapanyagot”, és nem követnék minden esetben a terminológiai változásokat. A jelen lévő Peter Kása kapott némi dicséretet azért, hogy a Gavallérok elemzésekor külön figyelmet szentel Eperjes nyelvi viszonyainak és a nyelvek presztízshelyzetének, közvetítő szerepének is. Szintén pozitívumként említette, hogy több tudós is igyekezett utánajárni, mennyire hatottak Mikszáthra a sztereotípiák, összefoglalásként pedig felidézte, „némi felsőbbrendűséget mutató iróniája nem mutatott osztatlan sikert a szlovák nyelvű olvasók körében”. A kétnyelvű kiadványoknál általában elkerülhetetlen baj ezúttal is megtörtént, amikor a magyar és szlovák oda-visszafordítást végezték: figyelmen kívül hagyták, hogy másra használja a novella szót a magyar és a szlovák nyelv - a Gavallérok szlovákban novella, magyarban viszont inkább kisregénynek tartják. Az összegzés összegzéseként Wlachovský még elmondta, hogy „a terminológiai változásokat a szlovák szerzők nem igazán vették figyelembe”.

Mikszáth veri Esterházyt

A kötethez bevezetőt kanyarító nemesvámosi Praznovszky Mihály rövid előadása formájával is igyekezett emléket állítani Mikszáthnak: írónk gyakran idézte ugyanis parlamenti felszólalásai elején, hogy „amint arra beszédem végén utalni fogok”, beszéde végén pedig azt, „amint arra beszédem elején utaltam”, miközben nem utalt soha semmire. Komolyra fordítva a szót, reménykedik benne, hogy a mai magyar irodalom kezdi megtalálni Mikszáthot, ez pedig a könyvkiadáson mérhető le. „A jubileumig 30-40 évesek voltak a legújabb Mikszáth-fordítások, most nyáron viszont már az ötödik kötet jelenik meg ezer példányban, és egyre népszerűbb. Az, hogy a boltokban itthon nem nagyon találok Mikszáthot, végül is bizakodásra ad okot: elfogy” - jegyezte meg félig viccelődve Praznovszky. A tudós mindazonáltal nagyon hiányol egy kritikai kiadást, de erre már csak egy elhivatott és megfizetett új generáció lesz képes. Azt is elmondta még, hogy nemrég új Mikszáth-sorozat indult, a 22 kötetet 45 ezer példányban nyomták összesen, egy ifjú irodalomtörténész pedig a Metropol újságban csapott reklámot neki egy-egy nyúlfarknyi novella formájában, amit szintén kiad egy füzetkébe gyűjtve a Mikszáth Társaság. Hogy mennyire nem veszett dolog Szlovákiában Mikszáthtal próbálkozni, az eladási adatok mutatják: az új könyvek évente kétszer annyira fogynak, mint például Esterházy Péter kötetei. A közönség soraiban némi megrökönyödést kiváltó mondat után már iramodott is a nézők elé Peter Kása, aki ott él, ahol Mikszáth gavallérjai tevékenykedtek. Az ő figyelmét a régi kor arisztokráciájának és az új, budapesti városi rétegnek az ellentéte vonzotta Mikszáth írásaihoz, illetve „melankóliává átalakuló groteszk humora”.

Bor és anekdota

Kását egy újabb szlovák vélemény követte, méghozzá Dana Huckováé, aki annak járt utána, milyen tematikai megfelelői vannak Mikszáth Felvidékről szóló írásainak a szlovák nyelvű irodalomban. A Szlovák Irodalomtörténeti Múzeum igazgatója a kisnemesség témaválasztásban találta meg a párhuzam alapját, s két szerzőt fel is tudott sorakoztatni érvei mögé, igaz egyikük leginkább a börleszk műfajában jeleskedik. Milan Žitný, a pozsonyi egyetem professzora rövid előadásában azt emelte ki, szerencsés ez a helyzet például a némethez képest, ahol a nacionalizmus dominál az irodalomban. A beszélgetés moderátora azzal igyekezett lekerekíteni a rendezvényt, hogy amin szlovák és magyar vitatkozni szokott, azok nagyon emberi dolgok: a tokaji bor és az anekdota - szerinte erre jelent gyógyírt némi Mikszáth és egy kis tokaji.

20 éves lesz a Mikszáth-társaság

A Mikszáth Kálmán Társaság 1993-ban, az ünnepi könyvhéten jött létre, azóta folyamatosan működik. Tagsága stabil, 350 fő körül mozog állandó jelleggel. Többsége Nógrád megyei, sokan vannak Budapestről, Romániából, Ausztriából, Svájcból, Hollandiából. A Társaság díszelnöke haláláig Sütő András író volt Marosvásárhelyről. Évente három nagy rendezvényük van: január 16-án tartják éves közgyűlésüket, ahová mindig egy-egy jeles Mikszáth-vendéget is meghívnak; május 28-án Budapesten, Mikszáth sírjánál gyűlnek össze, ahol emlékműsort adnak és koszorúznak, majd megnézik Budapest valamelyik Mikszáth emlékhelyét; október 13-án pedig Horpácson találkoznak, amikor Kálmán-napon emlékeznek az íróra, némi „tivornyázással”. Ma Mikszáth-emléktábla áll Budapesten az Erzsébet szállóban, Gyopárosfürdőn, Tótkomlóson, Fogarason, Gleichenbergben (Ausztria), Rohicson (Szlovénia), szobor pedig Horpácson.

Mikszáth Kálmán

1847-ben született Szklabonyán. Selmecbányán végezte a gimnáziumot, majd Pestre került, de jogi tanulmányait nem fejezte be sosem. 26 évesen megnősült, és még ugyanebben az évben meghaltak szülei, illetve valamivel később saját első gyermeke is. Szülőfalujába visszatérve 1874-ben aljegyzőnek jelöltette magát a választáson, de megbukott. Hogy összeszedje magát, visszatért Pestre. 1882-re rendeződött kapcsolata feleségével is. Összesen három fiúgyermekük született. Íróként kezdetben - egyedi stílusa miatt - nem volt sikeres, így újságíróként próbálkozott különféle lapoknál. A nyolcvanas években indult be a szekér a Pesti Hírlapnál, ahol Jókai Mór mellett tevékenykedett. Tagja lett a Petőfi, majd a Kisfaludy Társaságnak, illetve levelező tagként az MTA-nak is. 1887-től 1910-ben bekövetkezett haláláig országgyűlési képviselő volt. Elnökölte a budapesti újságírók szervezetét is. Halála után szülőfaluját Mikszáthfalvának nevezték el. Ismertebb művei: A tót atyafiak; A jó palóczok; Országgyűlési karczolatok; Szent Péter esernyője; Beszterce ostroma; A gavallérok; Új Zrínyiász; A Noszty fiú esete Tóth Marival; A fekete város.

Variációk Mikszáthra Nógrád megyében - Nem felejtik el a jó palócok

2012. május 21. - (Dudellai Ildikó - MTI-Press)

A Nógrád megyei Horpácson működik Magyarország egyetlen Mikszáth-emlékmúzeuma. Itt állandó kiállítással várják - sőt a kúria előtt üldögélő szobor formájában maga az író várja - a látogatókat. Ezzel párhuzamosan a balassagyarmati Palóc Múzeumban is berendeztek egy Mikszáth-kiállítást több olyan tárggyal, amely eddig nem volt látható Nógrádban. Az időszaki tárlatot októbertől Salgótarjánban és Szécsényben is bemutatják majd, de Balassagyarmaton állandó Mikszáth-kiállítást is terveznek a pár éve a városba visszakerült Madách-Mikszáth gyűjtemény anyagából. Mikszáth Kálmánt tehát nem felejtik el a földijei, a „jó palócok”. - Az Egy vármegye a levegőben című kiállítást A horpácsi emlékmúzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Nemzeti Múzeum és a Palóc Múzeum gyűjteményéből válogatták - mondja a tárlaton körbevezető Lengyel Ágnes, a Palóc Múzeum igazgatója. Tájékoztatása szerint a Nemzeti Múzeumból kölcsönözték a Mikszáth Kálmán parlamenti életéhez kapcsolódó anyagokat, a Történelmi Képcsarnokból Kozmata Ferenc papírnyomatát a fiatal Mikszáth Kálmánról és Cserna Kálmán Balassagyarmatot ábrázoló tusrajzát. A Császtvay Tünde irodalomtörténész által rendezett kiállításon a nagy palóc író személyes tárgyai, relikviái tekinthetők meg, időrendben végighaladva Mikszáth életén. Megidézik a tárgyak a századfordulós Balassagyarmat világát, amelyből Mikszáth elindult, felvillantják az újságírói és írói, majd a képviselői hivatás okmányait. Láthatjuk a közéletből Horpácsra való kimenekülés egyes iratait és a Mikszáth halála utáni országos gyász relikviáit is. Visszakerülhetünk az időben Mikszáth gimnáziumi érettségi bizonyítványa, személyi lapja, cvikkere, kávéscsészéje, tollai, levéltárcája, szivarszipkái és névjegykártyái láttán, közelebb kerülhetünk hozzá a mandzsettagomb, a gyufatartó, a jegykendő, az esküvői kalapbokréta, a képeslapok vagy a Mauks családról készült fotók révén. Bogarásszuk Mikszáth apró betűs, ránézésre kellemes, mégis nehezen olvasható kézírását.

Ifjúkori portré

Előttünk van egy magyaros vármegyei mente, Nógrád megye díszalbuma, Mikszáth fémkoszorúja, sírszalagjai, ezüst tányérkája, pohara, róla készült karikatúra. A képzőművészeti alkotások között található Ferraris Artúr híres Történelmi tarokkparti című festménye: a képen Tisza Kálmán, Nedeczky István, Sváb Károly, Jókai Mór, Gajári Ödön, Odescalchy Gyula, Csernátony Lajos, Beőthy Aldzsi, Podmaniczky Frigyes, Pulszky Károly és Mikszáth Kálmán. Balassagyarmaton látható most Benczúr Gyula Mikszáth-portréja, Garay Ákos az alvó írót, Márton Ferenc pedig díszdoktorrá avatását örökítette meg. A falon függ Feszty Árpádné Jókai Róza festménye és Záhonyi Nagy Mihály Mikszáth-portréja is. A dokumentumok között olvasható egy véghatározat Nógrád vármegye törvényhatósági bizottságának Balassagyarmaton 1909. évi október hó 16-án tartott rendes közgyűléséből. A Tisza Kálmán kori parlamenti időket nemcsak díszkorsók, plakettek, képviselőházi piknikmeghívók, „tánczrendek” és kortestollak, választói igazolvány idézik meg, hanem a tárgyak között van a folyosói köpőcsésze is. Míg Ady Endre halotti ágyas képe közismert, Mikszáthé sokkal kevésbé - a Palóc Múzeumban most ezt is megnézhetjük, mint ahogy az író öregkori, gipszbe öntött kezét is. Ha már a korról beszélünk: szembesülhetünk azzal, hogy Mikszáth Kálmán is volt fiatal, és sokáig állunk ifjúkori portréja előtt, amelyen persze fel sem ismerjük, hiszen legtöbben a joviális, nagy hasú öregurat látjuk magunk előtt, ha rá gondolunk. A kiállítás látogatói végül egy kanapén pihenhetnek meg, hogy vetített képeket nézhessenek az író életéből, illetve részleteket a Szent Péter esernyője című filmből. A tárlat címére utal az 1883-as, Egy kis korrajz című Mikszáth-írásból való idézet: „Aztán olyan csodálatos a megyei levegő, hogy aki azt szívja, vagy protegálni akar, vagy protegáltatni. A kevély címerek csillogása a kastélyok homlokán, százados jegenyék bólingató koronái az utak mellett, beszédes patakok, betömi őket az erdő haraszttal, mogyorófa vesszők, melyeket a csalitos nevel a hajdú kezébe, röpülő békanyál, mely befonja a fűzfabokrokat és növényeket - mind uralkodásra, erőszakra, intrikára, engedelmességre tanítanak...”

Teljes a bizonytalanság

2009 januárjától került vissza Balassagyarmatra - Salgótarjánból - a Madách és Mikszáth relikviáit magában foglaló irodalmi gyűjtemény (ezt különben a város már 2007-től szorgalmazta). Lengyel Ágnestől megtudjuk, hogy ebből terveznek majd új állandó kiállítást, az önkormányzat szándéka pedig egy állandóan látogatható Madách- és Mikszáth-emlékszoba kialakítása a múzeumhoz közeli Aininger házban. A Palóc Múzeumhoz öt kültéri intézmény tartozik: a palóc fundus, a hollókői palóc tájház, a csesztvei Madách Imre Emlékház, a bánki szlovák nemzetiségi tájház és a horpácsi Mikszáth Kálmán Emlékház. A horpácsi emlékház igen sajátos helyzetben van: az egyetlen magántulajdonban lévő épület, miután 1997-ben eladta az akkori Nógrád Megyei Önkormányzat. Szakemberek szerint az épület felújításra, a kiállítás megújításra szorul, de a jövővel kapcsolatban teljes a bizonytalanság. Maga a kúria a Horpácson élő Varga Péter tulajdona, az épületre haszonélvezeti joga maradt a megyei önkormányzatnak, és a megyei múzeum működtette. Januártól állami tulajdonú a gyűjtemény, a fenntartó megyei önkormányzat jogutódja pedig a kormányhivatalhoz tartozó Megyei Intézményfenntartó Központ. A jelenlegi függő helyzet azért érdekes, mert elképzelhető, hogy a múzeumok végül a települési önkormányzatokhoz kerülnek, és kérdés, hogy mit kezdene a 175 lakosú Horpács önkormányzata Magyarország egyetlen Mikszáth-emlékhelyével.

Legyen ez a jövő kérdése, mi most tovább utazunk Horpácsra, ahol Mikszáth Kálmán 1904-ben vásárolta meg a 420 holdas birtokot. Választott otthona 1954 óta működik múzeumként. Az ámbitus előtt 1999-től látható a Mikszáth-szobor, a karos lócán üldögélő író alakja ifjabb Szabó István munkája. Az alkotás nem csak szép, de ötletes is, valószínűleg több ezer fénykép készült már, amelyen a látogatók a lábát a térdén keresztbetevő Mikszáth mellett várták a kattintást.

Mikszáthot nem lehet nem szeretni

Horpácson Gere Lászlóné vezet minket körbe a kúriában. Itt dolgozik már 1995 óta, férje szintén „Mikszáth-barát”, ő a tárgyi emlékek ápolására létrejött Fundus Alapítvány elnöke. - Ezt csak így lehet csinálni - szögezi le, hozzátéve, hogy „Mikszáthot nem lehet nem szeretni”. Azt, hogy a falubeliek is szerették a családot, apósa édesanyjától tudja, aki Mikszáthéknál szolgált. Mikszáth Szontágh Pál örökösétől vásárolta meg a birtokot. Kezdetben a földszintes öreg kúriában lakott, amely mellé 1906-ban fia, ifjú Mikszáth Kálmán tervei alapján új kastélyt építtetett eklektikus, görögös, neoklasszicista stílusban. Az emlékházban őrzik a Szontágh-kúria adásvételi szerződését és az új kastély tervrajzait is. Végigvonul előttünk képekben, dokumentumokban a szülőhely, Szklabonya, majd Balassagyarmat, Szeged, Budapest. Itt van az a szoborcsoport, amellyel írói munkássága 40. évfordulóján ajándékozta meg az írót Nógrád Vármegye Közönsége, az alkotást úgy írhatnánk le: Mikszáth a palócokkal. Mikszátnak szerencsére temérdek tárgyi emléke maradt, így saját bútorai között sétálhatunk. Ilyen az íróasztala, lámpája, kedvenc bőrfotelje, könyvesszekrénye. A tálalószekrényt 1904-ben, költözésükkor vásárolta (kétszer is elvett) felesége, Mauks Ilona, a sárkányos tükröt pedig két menyétől kapta az író. Láthatjuk többek között a pipatórium töredékét, a birtokkönyvet pecséttel, tintával, itatóssal, egyszemélyes ágyát, szekrényeit, a szalonban lévő asztalt, amelyhez eredetileg hét szék tartozott, de csak három maradt meg. Mikszáth Kálmánné: Visszaemlékezések című írása mellett hever a gyerekek tejfogait őrző szelence. „Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem a magyar paraszttól” - olvashatjuk az egyik idézetet, az ifjúkori zsengék között pedig egy kétféleképpen olvasható Emléklapot találunk. A vonallal kettéválasztott szöveg vízszintes olvasata így szól: „A mosolygó élet kísérje léptedet, távol legyen tőled a gyász, emlékezet. Minden, mi jó vagyon, hogy szívedbe légyen. Kerüljön, de nagyon a keserv és szégyen.” A függőleges változat viszont így: „A mosolygó élet távol legyen tőled. Minden, mi jó vagyon, kerüljön, de nagyon. Kísérje léptedet a gyász, emlékezet, hogy szívedbe légyen a keserv és szégyen.” Mikszáth 1857 és 1863 között tanult a rimaszombati protestáns gimnáziumban, vagyis ezt a Rimaszombaton jegyzett Emléklapot legfeljebb 16 évesen írta, nevét alá pedig így: „Mikszádt Kálmán”. Az egyik szobán két ajtót látunk, ezek voltak eredetileg a főbejáratok. A két kisszobával épült emelet most üres, de a fa feljárót eredeti állapotában őrizték meg, és a kandalló is működőképes. Ácsorgunk a dolgozószobában, ahová méhdöngés és madárcsicsergés szűrődik be kívülről, egyébként csend és nyugalom honol. És az a hangulat, amely nehezen enged el, vissza a mába.