Salgótarján - Verdi Nabucco-ja híd szerepben
Az operaelőadás létrejöttében különösen fontos szerepet vállalt a dr. Egyed Ferdinánd vezette szlovák nemzetiségi önkormányzat, valamint a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. stábja. ● Az előadás képes volt a híd szerepét betölteni a két nemzet, a magyar és szlovák nép jó kapcsolatainak további erősítésében.
Egyik első operájának - az 1842-ben Milánóban bemutatott „Nabucco”-nak - a sikeréből aligha következtethetett világhírnévre Giuseppe Verdi, az olasz és az egyetemes zeneirodalom időközben óriásnak minősült komponistája. Arra meg végképp nem gondolhatott, hogy százhetven évvel később a bibliai történet színpadi változata két közép-kelet európai szomszédos nép, két testvérváros közötti kulturális együttműködés szimbólumaként funkcionál. Pedig a Besztercebányai Állami Opera május 5-i salgótarjáni vendégszereplése ilyen küldetést szolgált.
Erre utaltak az előadás előtti beszédek is. Simon Lajos, a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. igazgatója - miközben külön is köszöntötte a megjelent személyiségeket - azt emelte ki, hogy e különleges színházi élmény az egyik csúcspontja a Tarjáni Tavasz összművészeti fesztiválnak. Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere, országgyűlési képviselő örömét fejezte ki, hogy Peter Weiss, Szlovákia magyarországi nagykövete elfogadta a meghívást s más rangos vendég is érkezett Besztercebányáról, Salgótarján testvérvárosából. 
Közép-Szlovákia központja és a nógrádi megyeszékhely kapcsolata több évtizedes hagyományra épül, ez azonban az utóbbi években jobbára a polgármesteri hivatalok vezetőinek, dolgozóinak találkozásaiban realizálódott. Mintegy két esztendővel ezelőtt új alapokra helyezték az együttműködést, nagy hangsúlyt helyezve az oktatás és a kultúra, a művészet területére. E megállapodásnak az első jelentős eseménye ez az operaelőadás, amelynek létrejöttében a polgármester asszony szerint különösen fontos szerepet vállalt a dr. Egyed Ferdinánd vezette Salgótarjáni Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat valamint a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. stábja.
A vendégtársulat nevében dr. Rudolf Hromada, az opera igazgatója szólt a József Attila Művelődési és Konferencia-központ színháztermét megtöltő érdeklődőkhöz. Elmondta: számukra megtiszteltetés, hogy hosszabb időszak után újra Salgótarjánban léphetnek fel. Köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak az előadás létrejöttéhez. Dr. Egyed Ferdinánd, a Salgótarjáni Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke kivételes alkalomnak, mérföldkőnek nevezte e vendégjátékot a két város kulturális életében, együttműködésében. Sokan dolgoztak azért - mondta - hogy ez a határ menti magyar-szlovák kapcsolatokat, a szomszédsági, emberi viszonyokat erősítő kezdeményezés, régebben dédelgetett terv megvalósulhatott és Verdi operája egy csodálatos produkció keretében kerülhetett a nógrádi - minthogy a nézőtéren nemcsak salgótarjániak foglaltak helyet - közönség elé…
S amint felhangzott a nyitány és felment a függöny máris igazolódtak a fentiekben elmondott gondolatok. A színpad előtt, 
az erre az alkalomra speciálisan kiképzett helyen mintegy ötven fős zenekar helyezkedett el: már a muzsikusok bevonulását is nagy taps fogadta. Ezt a megelőlegezett bizalmat a Marian Vach vezényelte zenekar sokszorosan meghálálta az előadás során. Ugyancsak tetszetősnek bizonyult a színpadkép, amely - néhány alapelemet, díszíthető emelvényeket, lépcsőket, csillámló üveg- és fémtáblákat variálva - főként az ötletes - szó szerint sokszínű - világítástechnikai megoldásokkal érzékeltette a cselekmény változó - Salamon temploma Jeruzsálemben, babilóniai paloták, függőkertek, Eufrátesz partja - helyszíneit. Különösen akkor volt imponáló volt a látvány, amikor tele volt a színpad s a nyolc főszereplőn kívül a több szólamban is szépen éneklő, karakteresen öltöztetett kórus és a jól mozgatott, különböző funkciókat betöltő statisztéria egyszerre volt jelen.
Az időszámítás előtti 580-as években játszódó történet lényegében arról szól, hogy Babilónia királya, az isteni tekintélyt remélő Nabucco - miután leigázza, rabszolgasorba veti a zsidókat - milyen emberi drámákat kénytelen átélni leánya - az áldozatokra is képes, zsidóbarát - Fenéna és a szintén lányának vélt bosszúvágyó, királyságra ácsingozó rabszolganő, a végül is öngyilkosságba menekülő Abigél - merőben eltérő jelleme, konfliktusa miatt. A végig feszült 
légkörű opera remek, de nem kis feladatot jelentő szerepeket kínál a mindenkori közreműködőknek. A besztercebányai operatársulat minden tagja megfelel a követelményeknek s főként az összhatást tekintve nyújt emlékezetes produkciót. Ez nagymértékben a rendező, Michal Babjak érdeme. Egyénileg - s ez merőben szubjektív megítélés kérdése - leginkább a Nabuccot megszemélyesítő baritonhangú pozsonyi vendég, Zoltán Vongrey, a Zakariás zsidó főpapot éneklő basszus, Ivan Zvarík és az Abigélt alakító szoprán Iveta Matyásová emelhető ki az átlagosan magas színvonalon teljesítő főszereplők közül. Áriáik annál is inkább dicséretesek, mert az énekhangok érvényesülését alkalmasint - a karnagy minden törekvése ellenére - nehezítette, gyengítette a kényszerűségből velük egy szinten, hozzájuk közel elhelyezett zenekar. Ennek tudható be az is, hogy az egyébként népszerű kórusmű, a zsidó rabszolgák dala a szokottnál talán kevésbé volt átütő erejű. Mindenesetre a közönség állva tapsolt, amikor a jól megérdemelt virágot és ajándékot átvették a társulat tagjai.
Az előadást követő baráti találkozón - mások mellett - Peter Weiss nagykövet is mondott pohárköszöntőt. Úgy vélte, hogy az előadás mint kulturális érték, művészeti produktum képes volt a híd szerepét betölteni a két nemzet, a magyar és szlovák nép jó kapcsolatainak további erősítésében. A művészek kifejtették, hogy igyekeztek maximálisan mozgósítani szakmai tudásukat, azaz minden bennük megfogalmazódott gondolatot, érzelmet átadni a közönségnek, annál is inkább mert - véleményük szerint - a nézők rendkívül érzékenynek, műértőnek bizonyultak. A mind a vendégek mind a vendéglátók részéről precízen előkészített és több évtizedes kihagyás után zökkenőmentesen - a Szlovák Kulturális Minisztérium, a helyi szlovák nemzetiségi önkormányzat és a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit kft. támogatásával - megrendezett - operaelőadás jó, folytatásra érdemes példáját adta a kulturális együttműködésnek.
