Figyelő / Tallózó / Sajtószemle - 2012. május
Imrich Fuhl válogatásában
Nyitott kérdésekről is tárgyal majd Miroslav Lajčák júniusban Budapesten Martonyi Jánossal
2012. május 18. - (mti)
A nyitott kérdésekről is egyeztetni fog Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter Martonyi Jánossal a szlovák diplomácia vezetőjének június 1-jén sorra kerülő budapesti látogatásakor - jelentette be a szlovák tárcavezető pénteken Pozsonyban a szlovák diplomácia prioritásait ismertető sajtótájékoztatóján. Miroslav Lajčák a szlovák diplomácia elsődleges célkitűzéseit ismertetve elmondta: Szlovákia külpolitikájában prioritás, hogy Pozsony az összes szomszédos országgal - és különösen a visegrádi négyes országaival - jó kapcsolatokat tartson fenn. A szlovák külügyminiszter ezzel kapcsolatban elsőként Magyarországot említette, és elmondta: igyekezetük a Magyarországgal való szoros partneri kapcsolat fenntartását célozza. Hozzátette: június 1-jén hivatalos látogatást tesz Budapesten. A találkozó kapcsán a szlovák diplomácia vezetője rámutatott: magyar partnerével, Martonyi Jánossal megegyeztek arról, hogy a két ország kapcsolatát érintő kérdések „egész spektrumáról” tárgyalni fognak, vagyis a nyitott kérdések közül azokról is egyeztetnek majd, amelyek terén nincs egyetértés a két fél között. „A közös ügyeinkről nyugodtan, felelősségteljesen és zárt ajtók mögött, azaz diplomáciai csatornákon keresztül fogunk tárgyalni” - szögezte le Miroslav Lajčák. A külügyi tárca vezetője a többi szomszédos országgal fenntartott, jószomszédi kapcsolatok sorában kiemelt helyen emlékezett meg Ukrajnáról is. Ukrajnával kapcsolatban leszögezte: nyitott és kritikus hangvételű párbeszédet kell folytatni. Ugyanakkor rámutatott: „Nagy hiba lenne a jelenlegi helyzetben hátat fordítani Ukrajnának… Szlovákia Ukrajnával kapcsolatos politikája az EU politikája, de mégis kicsit más.” Miroslav Lajčák a tárca prioritásai kapcsán elmondta: mivel az új szlovák kabinet kormányprogramja két prioritást - a közkiadások konszolidálását és a gazdasági fejlődés fenntartását - vázolta fel, ezzel összefüggésben a szlovák külpolitika az energetikai biztonságra, valamint a pénzügyi politikára kíván összpontosítani. Ennek kapcsán megemlítette, az egyik legnagyobb kihívás az ország gazdasági diplomáciájának erősítése lesz. Jelezte: átértékelik a gazdasági diplomaták hálózatát, véleménye szerint ugyanis a tárca előző vezetése több esetben olyan helyekre küldött ki ilyen diplomatákat, ahol azok kiküldésének célirányossága megkérdőjelezhető.
Az újraindult Magyar Királyi Szent István-rend első lovagavatása
Elszánt palócok küzdenek Rimaszombaton
Konferenciákra invitál a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala
Éléskamra újratöltve?
Megjelent a Mindszenty imafüzet
Regionális Autonómia Tornák
Újabb lengyel-magyar összetartás
Tárki: Erősödött az idegenellenesség Magyarországon
2012. május 16. - (mti)
Az elmúlt öt évhez képest nőtt azoknak az aránya, akik szerint egyetlen menedékkérőt sem kellene beengedni Magyarországra; idén márciusban tíz felnőtt magyarból már négyen számítottak nyíltan idegenellenesnek - közölte a Tárki Társadalomkutatási Intézet szerdán az MTI-vel. Közleményük szerint a Tárki a kilencvenes évek eleje óta évi rendszerességgel vizsgálja a magyar társadalom külföldiekkel, ezen belül a menedékkérőkkel kapcsolatos attitűdjét. Az idegenellenesség vizsgálatában összegyűjtött adatsor idei alakulása azt mutatja, hogy tavalyhoz, illetve az elmúlt évekhez képest nőtt a nyíltan idegenellenesek aránya és ezzel párhuzamosan csökkent azoké, akik mérlegelnék, milyen nemzetiségű menedékkérőt kellene beengedni az országba. Mint kifejtették: 2012 márciusában a felnőtt lakosság 40 százaléka választotta azt az „idegenellenesnek tekinthető állítást”, hogy az országba menedékkérő „be ne tehesse a lábát”, az elmúlt öt évben tapasztalt 29-32 százalék közötti aránnyal szemben. A Tárki szerint idén a megkérdezettek 11 százaléka tekinthető idegenbarátnak: „akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni”. A megkérdezettek 49 százaléka mérlegelné a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdését. E csoport aránya az utóbbi öt évben 60 százalék körül mozgott - írta a Tárki. Az idegenellenességet vizsgálva az egyes társadalmi csoportok körében a kutatók azt tapasztalták, hogy az átlagnál nagyobb az idegenellenesség a nemszavazók, a külföldi munkát tervezők, az alacsony iskolai végzettségűek, a munkanélküliek, a közüzemi díjhátralékot felhalmozók, a közép-dunántúliak, a romák, illetve a Jobbik szavazóinak körében. A Tárki a lakosság idegellenességének vizsgálatát márciusban országos reprezentatív mintán, ezer felnőtt ember személyes megkérdezésével végezte.
Kitörni készül a régió: Magyarország erről is lemarad
Szlovákia bemutatót tart, hogy kell csinálni
2012. május 14. - (mti)
Az EU-tagországok közül Szlovákiában nőtt a legnagyobb mértékben, 12,1 százalékkal az ipari termelés márciusban az egy évvel korábbihoz képest - közölte az Eurostat adataira hivatkozva a SITA szlovák hírügynökség hétfőn. Szlovákia éves szinten a legnagyobb, havi összevetésben pedig a második legmagasabb emelkedést érte el. Éves összehasonlításban Lettország 8,5 százalékkal a második, Litvánia 5,9 százalékkal a harmadik helyen áll az EU-ban az ipari termelést vizsgálva. Ugyanebben az időszakban az EU tagországainak ipari termelése 1,9 százalékkal esett vissza. Az eurózóna tagországaiban átlagosan még nagyobb volt a visszaesés, elérte a 2,2 százalékot. Magyarországon az előzetes adatok alapján 1,6 százalékkal csökkent az ipari termelés márciusban az előző év azonos hónapjához viszonyítva a KSH múlt heti közlése szerint.
Meglepő szlovák gazdasági növekedés
2012. május 16. - (mti)
Szlovákia gazdaságának idei első negyedéves kiugróan jó teljesítménye az elemzőket is meglepte. Ezzel szemben a régió országai közül a magyar, a cseh és a román gazdaság is recesszióba süllyedt, az eurózóna pedig összességében stagnált. Szlovákia bruttó hazai terméke (GDP) 2012 első negyedévében 3,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - derül ki a statisztikai hivatal tegnap közzétett gyorsjelentéséből. Az előző negyedévhez képest is 0,8 százalékkal nőtt a szlovák gazdaság. Mindez a banki elemzőket is meglepte, hiszen a szakértők legfeljebb 1,5 százalékos éves növekedésre számítottak. A gazdaság első negyedéves alakulásáról szóló részletes adatokat a statisztikai hivatal csak június 6-án teszi közzé, az elemzők azonban a vártnál nagyobb növekedést az ipar, különösen az autógyártás jobb teljesítményével magyarázzák, továbbá a német gazdaság húzóerejével. A most közzétett adatok fényében az elemzők az idei évre összességében 1,4 százalékos növekedést jósolnak az országnak. Az Európai Bizottság azonban még ennél is derűlátóbb, hiszen a legutóbbi előrejelzésében 1,8 százalékos növekedést jelzett Szlovákiának, miközben az eurózóna egészére 0,3 százalékos visszaesés vár. A gazdaság növekedése már meglátszik a foglalkoztatottságon is. A statisztikai hivatal szerint az első negyedévben 0,6 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma a tavalyi első negyedévhez képest.
Lehet, hogy Szlovákiában épít gyárat a Tiszai Vegyi Kombinát
2012. május 16. - (mti)
A Mol-csoporthoz tartozó tiszaújvárosi Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) Nyrt. mintegy 30 milliárd forintért új üzemet épít, az azonban még nem dőlt el, hogy Pozsonyban vagy Tiszaújvárosban - írta az Észak-Magyarország szerdán. A Mol és a TVK igazgatósága is elfogadta a 130 ezer tonna éves kapacitású, a gumigyártáshoz használatos butadién-kinyerő üzem felépítésére vonatkozó javaslatot, a vegyi cég számításai szerint az új gyár 2014-re tervezett üzembelépésével 8-15 milliárd forinttal nőhet a társaság eredménye. A TVK eddig feldolgozatlan formában adta el a terméket - olvasható a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei napilapban.
A szlovákiai Szenc mellett épülhet fel Kína európai központja
2012. május 18. - (mti)
Az Európa és Kína közötti üzleti kapcsolatok központjává válhat a szlovákiai Szenc tőszomszédságában 100 millió eurós beruházással létrehozandó kereskedelmi és gazdasági centrum - adta hírül a beruházó Ipec Group vállalatra hivatkozva pénteken a pozsonyi Új Szó szlovákiai magyar napilap. A kínai üzleti központ létrehozásának ötlete kínai részről merült fel. A beruházás kapcsán az Ipec Group már tavaly júliusban aláírta a vonatkozó együttműködési szerződést, két kínai, Anhui tartománybeli vállalattal. A kereskedelmi cégeket, ipari létesítményeket, lakóparkot magába foglaló kínai központ 2014 elején nyílhat meg a Pozsonyhoz közeli Szenc város logisztikai centrumának szomszédságában - olvasható a vállalat honlapján. Az összességében 100 millió eurós nagyságrendű beruházás 17 hektáron valósulna meg, a tervezet több száz cég letelepedésével számol. „Ez lesz Kína bejárata Európába” - jelentette ki a központ látványterveinek bemutatóján Ivan Čarnogurský, az Ipec Group vezetője. Hozzátette: a terveket már Kínában is bemutatták, Szlovákia pekingi nagykövetségén pedig már a projekt kínai részének irányítójáról is megállapodtak. Hozzáfűzte: Európa kínai központja egyben kulturális központ is lesz. A központban a kínai autógyártásnak, az ottani utazási irodáknak, és a Bank of Chinának is lenne képviselete. A koncepció mintegy ötezer kínai érkezésével is számol. Ez utóbbiról viszont megoszlanak a vélemények. Agárdy Gábor, a szenci városi képviselőtestület tagja az MTI pozsonyi irodájának elmondta: egyelőre a „kínai negyed” tervezetét még nem vitatta meg a testület. A város lakói azonban nem igazán örülnek a projektnek, tartanak a nagy számban érkező idegenektől. Hozzátette: az önkormányzat viszont nem akadályozhatja meg a beruházást, csak véleményezési joggal rendelkezik.
Megkezdődött a turistaszezon a szlovák barlangokban
2012. május 17. - (mti)
Megkezdődött a barlanglátogatások idei turisztikai évada Szlovákiában, miután az utolsó három - eddig zárva tartott - barlangot is megnyitotta a látogatók előtt a Szlovák Barlangfelügyelet (SSJ). Szlovákiában 44 - az ország legjelentősebb természeti örökségét képező - barlangot tartanak nyilván. Ezek közül 12 a nagyközönség számára is látogatható. Nagy részük egész éven át nyitva tart, ám hármat - a Demenovai-jégbarlangot, a Dobsinai-jégbarlangot és a Harmaneci-barlangot - csak a turistaszezon kezdetekor, május közepén nyitnak meg. Az idei év első négy hónapjában közel 32 ezren látogattak el a szlovákiai barlangok valamelyikébe. Ez ötezer látogatóval volt kevesebb, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Ľubica Nudzíková, a Szlovák Barlangfelügyelet munkatársa szerint ez nem az érdeklődés hiányának, hanem a jól sikerült téli szezonnak tudható be, ugyanis jó hóviszonyok esetén kevesebb turista szervez olyan kiegészítő programot, mint amilyennek a barlanglátogatás számít. Szlovák Barlangfelügyelet által közölt adatokból kitűnik, hogy a belépők árai a tavalyi árakhoz képest az összes szlovákiai barlangban változatlanok maradtak, vagyis a legolcsóbb gyerekbelépők ára az idén is 2 eurótól kezdődik, a legdrágább felnőttjegy pedig 14 euróba kerül. Árváltoztatás tehát nem, másrészt viszont több újítás várja az idei szezonban azokat, akik a szlovákiai barlangok valamelyikének meglátogatása mellett döntenek. A Harmaneci barlangban például új biztonsági elemeket és környezetbarát világítást telepítettek, a Bélai barlang - a Tátra egyetlen turisták számára is nyitott barlangja - pedig a közönség előtti megnyitásának 130. évfordulóját ünnepli az idén. Az egyes barlangok nyitva tartásáról és belépőinek árairól az érdeklődők aktuális információkhoz - több nyelven, köztük magyarul is - a Szlovák Barlangfelügyelet - a www.ssj.sk címen elérhető - honlapján juthatnak.
Magyar fiatalokat vertek meg Pozsonyban
- a nemzetpolitikai államtitkárság gyors vizsgálatot vár a szlovák rendőrségtől
2012. május 14. - (mti)
A nemzetpolitikai államtitkárság megdöbbenéssel értesült arról, hogy sajtóhírek szerint szlovák bőrfejűek szlovákiai magyar fiatalokat bántalmaztak Pozsony főterén, mert egymással magyarul beszéltek. Az államtitkárság az eset gyors vizsgálatát, az elkövetők mihamarabbi kézre kerítését várja a szlovák rendőrségtől. Az államtitkárság az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében kiemelte: amennyiben ezen sajtóinformációk megállják helyüket - a pozsonyi magyar nagykövetségen keresztül jelenleg is folyik az eset kivizsgálása - a megvert fiatalokkal mihamarabb felveszik a kapcsolatot, és minden segítséget megadnak nekik. Ugyanakkor a szlovák rendőrségtől elvárják az eset gyors kivizsgálását, az elkövetők mihamarabbi kézre kerítését, továbbá hatékony intézkedések foganatosítását, amelyek garantálják, hogy a sajtóban leírt, illetve ahhoz hasonló, etnikai alapú támadás a jövőben ne fordulhasson elő - olvasható a kommünikében. Szlovákiai magyar fiatalokat vert meg randalírozó fiatalok egy csoportja Pozsony óvárosában vasárnapra virradóra - adta hírül a felvidek.ma szlovákiai magyar hírportál egy a szerkesztőségükbe eljutatott levélre hivatkozva hétfőn. A történteket a rendőrség és a megtámadott fiatalok egyik hozzátartozója is megerősítette az MTI-nek, ez utóbbi forrás szerint valószínűleg nem nemzetiségi indíttatású támadásról volt szó. A támadás vasárnapra virradóra, nem sokkal éjfél után történt a Pozsony óvárosában található Štefánik utcán. A 17 és 24 év közötti korú magyar fiatalok egy születésnapi házibuli után döntöttek úgy, hogy valamelyik óvárosi szórakozóhelyen folytatják az ünneplést. Turján Melinda, a megtámadott fiatalok egyikének hozzátartozója az MTI-nek elmondta: a négy fiúra és a négy lányra a Hodža téren lévő elnöki palota közelében - minden előzmény nélkül - támadtak rá. A felvidek.ma hírportálon közölt levél írója úgy tudja, az elnöki palota előtti téren, „13-15 bőrfejű neonáci” hazafi azért támadta meg a magyar fiatalokat,mert azok magyarul beszéltek. „Egy csoport bőrfejű támadt a gyerekekre, igazából azt sem tudták, miért” - mondta el az MTI-nek a fiatalok hozzátartozója. Hozzátette: nem hiszi, hogy a „bőrfejűek” amiatt támadták volna meg a fiatalokat, mert hallották volna magyarul beszélni őket. Rámutatott: „Már amikor meglátták azt a csoportot, mondták is egymás között, hogy: most talán jobb lesz nem magyarul beszélni.” „A lányom barátját és az öcsém fiát verték meg annak ellenére, hogy semmit sem csináltak” - mondta el Turján Melinda. Hozzátette: meggyőződése, hogy a rendőrségnek jobban szemmel kellene tartania ezeket „a szélsőséges fiatalokat”, mert a jövőben mások is áldozatául eshetnek. A rendőrség több ember által elkövetett garázdaság miatt indított eljárást az ügyben.
etnofolk.eu - Internetre kerül a közép-európai néprajzkincs
2012. május 17. - (mti)
Internetre kerül a közép-európai néprajzkincs, az európai uniós ETNOFOLK-projektben öt ország - Ausztria, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia - hat intézményének konzorciuma vesz részt. „A projekt célja, hogy bemutassa a közép-európai népek hagyományos kulturális örökségét és segítse annak megőrzését” - hangsúlyozta Cseh Fruzsina, az MTA Bölcsésztudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének munkatársa az MTI-nek. A projektet az európai strukturális alap finanszírozza a közép-európai transznacionális program keretében. A tudományos partnerek a Cseh Tudományos Akadémia Néprajztudományi Intézete, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem, a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajztudományi Intézete, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézete, a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia Tudományos Kutatóközpontja, valamint társult partner az Österreichisches Volksliedwerk. Az informatikai hátteret a cseh AiP Beroun s.r.o biztosítja. „Közép-Európában folyamatos érdeklődést tapasztalhatunk a népi kultúra és annak napjainkban is zajló átalakulása iránt, nemcsak a szakértők, hanem a nagyközönség részéről is. A közép-európai régió több száz éves hagyományokkal rendelkező, igen gazdag és változatos népi kultúrája nem csak kulturális identitásunk egyik alappillére, de a régiók fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődésének is egyik záloga. A projekt a legkorszerűbb web-alapú technológia felhasználásával a kultúra eddig kevésbé hasznosított forrása, a tradicionális műveltség kiaknázására törekszik” - magyarázta Cseh Fruzsina. A 2014 májusáig tartó projektben egy olyan többnyelvű, közös webfelület készül el, amelyen elérhetőek lesznek a részt vevő intézetek által a saját archívumaikból digitalizált anyagok. A honlap szövegek, térképek, fotók, hang- és mozgóképfelvételek segítségével mutatja majd be az itt élő népek dalait, táncait, a szokásokat, viseleteket, az építészetet, hitvilágot. 2014-ig 135 ezer kép, 140 órányi hanganyag, 60 órányi videó és 80 térkép kerül fel, majd a webportál anyaga folyamatosan bővíthető lesz. „Részben már digitalizált anyagokról van szó, részben pedig olyanokról, amelyeket most fogunk digitalizálni. Így kettős haszna van a projektnek, mivel biztosítja a digitalizálás anyagi forrásait” - mondta. Cseh Fruzsina ismertetése szerint az ingyenesen hozzáférhető honlap anyagaival elsődlegesen a nagyközönséget kívánja megszólítani, de vannak célcsoportok is. Így például a webportál igen hasznos lehet a regionális turizmus területén dolgozó szakértők számára, de célcsoportnak számítanak a diákok és a pedagógusok, valamint azok az intézetek, amelyek a tárgyi és szellemi örökség megőrzéséért felelősek. „Ide tartoznak a nemzetiségi hivatalok, az UNESCO helyi képviseletei, a regionális fejlesztésért felelős minisztériumok, vagy a Hagyományok Háza, a Táncház Egyesület, a néprajzi múzeumok, azaz minden olyan intézmény, amely a hagyományos kultúra továbbörökítéséért dolgozik” - fejtegette Cseh Fruzsina, aki kitért az MTA Néprajztudományi Intézetének igen gazdag archívumára is. A kézirattár 500 szerző több mint 200 ezer oldalnyi kéziratát tartja számon, továbbá 1312 rajzot, 2771 fotót, 2771 kottát, 102 füzetet, 302 táblázatot, 391 térképet őriz. „Hatalmas archívuma van az intézetünknek, a közeljövőben dől el, hogy mi az, amit az első körben fel tudunk tenni ebből az anyagból. Június 6-7-én az Ópusztaszeri Emlékparkban rendezünk egy kétnapos műhelymunkát. A tanácskozás során a kulturális örökség megőrzésével foglalkozó hazai szakemberekkel a webportálra felkerülő anyagok összegyűjtéséhez keressük a módszertani kereteket, meghatározzuk, hogy milyen szempontok szerint válogatunk az archívumunkból. Ami érdekes lehet, hogy nemcsak fényképeket, hanem videókat is felteszünk, illetve írott és képi forrásokat is. Az archív anyagok mellett most gyűjtött anyagokat is elhelyezünk, kollégáink például épp az idén jártak a mohácsi busójáráson, ahol a hagyomány modern elemeit örökítették meg. Tervezzük, hogy a táncházakról, táncház-találkozókról is készítünk felvételeket. Olyan értelemben is nyitott lesz a portál, hogy lehet majd kapcsolódni rá, linkeket tudunk elhelyezni. Több múzeum is jelentkezett már, hogy szívesen csatlakozna a portálhoz” - ismertette Cseh Fruzsina, hozzátéve, hogy akit érdekel a projekt, feliratkozhat annak hírlevelére az MTA Néprajztudományi Intézetének honlapján (http://www.etnologia.mta.hu/) A projekt honlapja: www.etnofolk.eu
Elutasította a szlovák államvasutak a magyar nyelvű feliratok kihelyezését
2012. május 16. - (mti)
Elutasító választ küldött a szlovák államvasutak (ZSR) a Fontos vagy! civil szervezet azon levelére, amelyben az aktivisták arra kérték a vállalatot: helyezzen ki magyar nyelvű feliratokat a révkomáromi vasúti pályaudvaron - közölte az MTI pozsonyi irodájával Boldoghy Olivér, a szervezet sajtófelelőse szerdán. Boldoghy az MTI-nek elmondta: egy hónappal ezelőtt fordultak a kéréssel a vállalathoz, választ végül szerdán kaptak. „A kisebbségi nyelvhasználati törvény vonatkozó szabályozása lehetővé teszi az ilyen feliratok kihelyezését, ennek alapján fogalmaztuk meg a kérést” - mutatott rá a civil szervezet képviselője. Boldoghy szerint az állami vállalat három pontban indokolta kérésük elutasítását, ezek sorában többek közt arra mutat rá, hogy a kért változtatáshoz „nincs meg a jogköre”. „Az első pontban arról írnak, hogy a vasúti törvény értelmében az állomás nevének megváltoztatását egy bizonyos, a vasúti közlekedés regulációját ellátó hivatal (ÚRZD) végzi” - mondta el a Fontos vagy! sajtófelelőse. Hozzátette: az indoklás második része arról szól, hogy ez a hivatal ugyan dönthet a megnevezés megváltoztatásáról, de az új név kizárólag szlovák nyelvű lehet. „A változtatásra vonatkozó szabvány nem ismeri, illetve nem számol a Szlovákia területén élő nemzetiségek nyelvével” - mutatott rá Boldoghy, aki szerint az indoklásban az is szerepelt, hogy Szlovákiában a vasúti megállók nevei nem azonosak az adott település nevével, tehát ez sem indokolja a változtatást. A civil szervezet képviselője úgy véli: a ZSR most közölt álláspontja csak a felelősség elhárításáról és az akarat hiányáról szól. Hozzátette: nyilvánvalóan nincs akarat a változtatásra, amit szerinte az is bizonyít, hogy a vállalatnak még kiadásába sem került volna a változtatás, hiszen a szervezet felajánlotta: saját költségen készíti el a feliratokat. Megjegyezte: a joghézagot - hogy a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény lehetővé teszi, de egy másik a gyakorlatban lehetetlenné teszi a feliratok kihelyezését - egyedül a kormány oldhatná meg a vonatkozó törvény módosításával. A helyzet mihamarabbi orvoslása érdekében a civilszervezet a révkomáromi önkormányzattal együttműködve addig is saját megoldást próbál találni.
Lengyel lap a Horthy-szoborral foglalkozott
2012. május 18. - (mti)
A Gazeta Wyborcza című lengyel napilap pénteken a Somogy megyei Kerekiben vörös festékkel leöntött Horthy Miklós-szobor ügyével foglalkozott. A lengyel lap hangsúlyozta: a Kerekiben történtek rámutatnak, milyen erős érzelmeket vált ki Magyarországon a kormányzó személye. Úgy vélte, hogy a magyar történészek a mai napig nem kísérelték meg pártatlan értékelését, míg „a szélsőséges, nacionalista és xenofób jobboldal - először a MIÉP, később utódja, a Jobbik - újra és újra provokációval igyekszik kikényszeríteni a vitát az általa nagy magyarnak és hősnek tartott kormányzóról”. A lap arra is kitér, hogy a szlovákokkal szemben a lengyelek sokat köszönhetnek Horthynak, aki 1939 szeptemberében nem engedélyezte a német hadsereg átvonulását Magyarországon, majd a több tízezer háborús lengyel menekült befogadása után 1940-ben szemet hunyt a magyarországi táborokban internált 35 ezer lengyel katona nyugatra evakuálása fölött.
Fegyelmi eljárást vonhat maga után a Horthy-szobor leöntése
2012. május 18. - (mti)
Bánáti János szerint fegyelmi eljárást vonhat maga után Dániel Péter ügyvéd szerdai akciója, vagyis az, hogy vörös festékkel öntötte le Horthy Miklós szobrát Kerekiben - erről a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke beszélt pénteken a Lánchíd Rádiónak. Bánáti János elmondta, az ügyvédi törvény ebből a szempontból világos, „nemcsak az ügyvédi tevékenységgel szorosan összefüggő helytelen magatartást minősíti adott esetben fegyelmi vétségnek, hanem az ügyvédi hivatáshoz méltatlan magatartást” a magánéletben is - fogalmazott. Kifejtette, ezért „elméletileg a válasz egyértelmű”, az ilyen magatartás - függetlenül attól, hogy például „nem egy tárgyalás közben történt” - ügyvédhez méltatlan lehet, és így fegyelmi eljárás tárgya lehet. A kamarában már korábban is volt példa ilyen jellegű fegyelmi eljárásra - tette hozzá. Mint mondta, Dániel Pétert az ügyvédi kamara egyszer már elmarasztalta egy korábbi hasonló viselkedése miatt, a visszaesés, a hasonló cselekmények ismételt elkövetése pedig súlyosbító körülménynek számít. Kiemelte, ezekben az esetekben általában nem döntenek a kizárás mellett, amely a legsúlyosabb fegyelmi büntetés. A kamara eljárása következetes és szigorú - jelentette ki. Bánáti János arról is beszélt, hogy a hivatás számarányához képest az ügyvédek közül viszonylag sokan vesznek részt a közéletben, hiszen az ügyvédi hivatás egyik legjellegzetesebb vonása, hogy másokat képviselnek. Hozzátette: ez a világon mindenhol így van. A Somogy megyei Kerekiben vasárnap felavatott életnagyságú Horthy Miklós-szobrot szerda hajnalra vörös festékkel öntötték le. Marton Lajos, a település független polgármestere elmondta, a szoborállítók megpróbálták őrizni az alkotást, ugyanis a felállítás ellen tiltakozó Dániel Péter korábban kilátásba helyezte a támadást, de annak hajnali kettőkor még nem volt semmi jele. Vélhetően ezután nem sokkal történt az akció. Szilágyi György, a Jobbik képviselője feljelentette a legfőbb ügyésznél Dániel Péter ügyvédet, aki a szobor nyakába Tömeggyilkos, háborús bűnös feliratú táblát akasztott.
A MEASZ elítéli a Horthy-szobor meggyalázását
2012. május 16. - (mti)
A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) elítéli a Somogy megyei Kerekiben vasárnap felavatott életnagyságú Horthy Miklós-szobor „meggyalázását”. A szobrot szerda hajnalra vörös festékkel öntötték le. A MEASZ az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozza: annak ellenére, hogy Horthy Miklós tevékenysége kifogásolható - felelős a zsidótörvényekért, a magyarországi szélsőjobb megerősödéséért, illetve belehajszolta Magyarországot a második világháborúba - a MEASZ elítéli azt, amit a Horthy-szoborral tettek, ugyanis az antifasiszta megnyilvánulásokat is csak demokratikus keretek között tartják megfelelőnek. Kerekiben a szobrot leszerelték a talapzatról, és elszállították, de a festéknyomok jól láthatók a talapzaton. Marton Lajos, Kereki független polgármestere az MTI-nek szerdán elmondta, a szoborállítók megpróbálták őrizni az alkotást, ugyanis a felállítás ellen tiltakozó ügyvéd, Dániel Péter korábban kilátásba helyezte a támadást, de annak hajnali kettőkor még nem volt semmi jele. Vélhetően ezután nem sokkal történt az akció. A helyszínen megtalálták a festékes dobozt. A rendőrség rögzítette a nyomokat. Zetényi-Csukás Ferenc, a Horthy István - Mártírok és Hősök Alapítvány elnöke, a szoborállítás főszervezője az MTI-nek elmondta, rendőrségi feljelentést tettek, és további jogi lépéseket is terveznek. Szilágyi György, a Jobbik képviselője feljelentette a legfőbb ügyésznél Dániel Péter ügyvédet, mert vörös festékkel leöntötte a Horthy-szobrot, amelynek nyakába Tömeggyilkos, háborús bűnös feliratú táblát akasztott.
Vörös festékkel öntötték le Horthy Miklós vasárnap avatott szobrát
2012. május 16. - (mti)
A Somogy megyei Kerekiben szerda hajnalra vörös festékkel öntötték le a vasárnap felavatott életnagyságú Horthy Miklós-szobrot, amelyet a felállítás ellen tiltakozó ügyvéd, Dániel Péter korábban kilátásba helyzet. Jelenleg leszerelték a talapzatról, és elszállították a helyszínről a szobrot, de a festéknyomok jól láthatóak a talapzaton is. Marton Lajos, Kereki polgármestere az MTI-nek elmondta, a szoborállítók megpróbálták fokozottan őrizni az alkotást a kilátásba helyezett támadás miatt, amelynek hajnali kettőkor még nem volt semmi jele. Vélhetően ezután nem sokkal történt az akció. A helyszínen megtalálták a festékes dobozt. A rendőrség a helyszínen rögzítette a nyomokat. Az 570 lakosú település csütörtöki testületi ülésén tárgyalja majd az ügyet, bár többet nemigen tehet, minthogy polgárőrökkel is megpróbálja óvni a közterületeit - tette hozzá a polgármester. Korábban azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy a szoborállítás, amit az önkormányzati testület támogatott, megosztotta a falut. Zetényi-Csukás Ferenc, a Horthy István-Mártírok és Hősök Alapítvány elnöke, a rendezvény főszervezője az MTI-nek elmondta, rendőrségi feljelentést tettek, és további jogi lépéseket is terveznek, egyebek között a keletkezett kár miatt. A szobrot ők vették le a talapzatról a rendőri helyszínelést követően. A festéket higítóval leszedik róla, helyreállítják, majd hamarosan visszakerül az eredeti helyére. Mint kifejtette, elképesztőnek és egyben elkeserítőnek tartja, hogy ilyen megtörténhetett. „Rendkívül primitív cselekedet, ami minősíti az elkövetőt” - tette hozzá, hangsúlyozva, a vele egy nézetet vallók sosem tettek ilyet olyan történelmi személyiségeknek állított szobrokkal, amelyek dicsőítésével nem értenek egyet. A klubrádio.hu közlése szerint Dániel Péter ügyvéd saját Facebook-oldalán számol be róla, hogy az éjjel vörös festékkel öntötte le Kerekiben a Horthy-szobrot, amelynek nyakába „Tömeggyilkos, háborús bűnös” feliratú táblát akasztott”.
Egész alakos Horthy Miklós-szobrot avatnak Kerekiben
2012. május 11. - (mti)
Egész alakos Horthy Miklós-szobrot avatnak vasárnap a Somogy megyei Kerekiben. Az esemény megosztja a falu lakosságát. Zetényi-Csukás Ferenc, a Horthy István - Mártírok és Hősök Alapítvány elnöke a rendezvény főszervezőjeként arról tájékoztatta pénteken az MTI-t, hogy 72 év után avatnak újra egész alakos Horthy Miklós-szobrot az országban. A szobrot az alapítvány mellett Kereki alpolgármestere, Csicsai László, valamint Sas Attila vállalkozó állíttatja. A rendezvényre két-három ezer vendéget várnak, köztük a Horthy család tagjait, vitézi és lovagi rendek tagjait, továbbá magánemberként fideszes és jobbikos politikusokat is. Marton Lajos, az 570 lakosú somogyi falu független polgármestere az MTI-nek arról számolt be, hogy a település öt független tagból álló testülete jóváhagyta a szoborállítást, ő maga nem támogatja, de elfogadja a testület többségének akaratát. Mint mondta, Horthy Miklóshoz annyi köze van Kerekinek, hogy a kormányzó többször is vadászott a környékén. A Szántódról Kaposvár felé vezető úton, a település bejáratánál, egy szemétlerakó felszámolásával alakították ki az elmúlt években azt az autós pihenőhelyet, amelynek tavaly ősszel a Horthy Miklós tér nevet adta a település testülete. Oda kerül a csaknem két méter magas, fából faragott Horthy-szobor, Kücsön Norbert alkotása. A polgármester szerint a szoborállítás megosztja a falut. Hangsúlyozta, szeretné, ha másról lenne híres a település, és nem válna politikai csaták színterévé. Hozzátette: nem kapott meghívót a rendezvényre, de a „sorok között, hátul” a falu elöljárójaként részt kíván rajta venni rajta.
A gyömrői főtér helyett az ott lévő parkot nevezik el Horthy Miklósról
2012. május 16. - (mti)
Módosította korábbi döntését a gyömrői képviselő-testület, nem a város főtere viseli Horthy Miklós nevét júniustól, csak a téren lévő park - erősítette meg az MTI értesülését a város alpolgármestere. A kompromisszumos megoldásnak szánt szerdai döntésbe a civilek nem nyugszanak bele. Mezey Attila (Gyömrő 2000 Kör) alpolgármester elmondta, hogy a képviselő-testület áprilisban megszavazott határozata ellen - amely szerint a jelenlegi Szabadság tér júniustól Horthy Miklós nevét viselné - két beadvány érkezett: a helyi MSZP-től és a KIGYE-től (Környezet, Ifjúság és Gyermekvédő Egyesület). Tájékoztatása szerint a képviselők a szerdai, rendkívüli testületi ülésen egyhangú döntést hoztak. Eszerint a jelenlegi Szabadság tér egy részét kitevő fás, füves területet nevezik el a kormányzóról - ez lesz a Horthy Miklós park -, míg a tér peremén futó részt Szabadság útnak nevezik. A tér mentén lévő közintézmények (iskola, polgármesteri hivatal, művelődési központ) címében a Szabadság út szerepel majd, és a zöldterület köré sem helyeznek ki Horthy Miklós feliratú táblákat, vagyis mindkét „tábor” óhaját figyelembe vették - magyarázta az alpolgármester. Hozzátette: névadó ceremóniát sem tartanak. A névadás elleni, május 9-i demonstráció főszervezője, Tóth Mátyás szerint a főtér egy részének átkeresztelése ugyanúgy elfogadhatatlan a város lakosságának többsége, illetve a civil szervezetek számára, mint ahogy elfogadhatatlan volt az eredeti elképzelés. A döntésre reagálva azt mondta: nem zárják ki az újabb demonstráció szervezését, és helyi népszavazást is kezdeményeznek, mert nem szeretnék, hogy a leendő Horthy park egyenruhába öltözött emberek gyülekező- és sétahelyévé váljon. „Egy vitatott személyiségről nem illik közterületet elnevezni mindaddig, amíg e személyiség körüli ellentmondások nem tisztázódnak egyértelműen” - mondta Tóth Mátyás. Közlése szerint az aláírásgyűjtésről - amelyet a helyi MSZP, a Demokratikus Koalíció és a KIGYE támogat - hamarosan egyeztetnek a városban működő többi párttal és civil szervezettel. Május 9-én csendes demonstrációt tartottak a Szabadság téren az ellen tiltakozva, hogy a képviselő-testület a lakosság megkérdezése nélkül döntött a főtér átnevezéséről. A 11 fős képviselő-testület az április 23-i ülésén döntött a tér átnevezéséről tíz igennel és egy tartózkodással.
Csendes demonstrációval tiltakoztak Gyömrőn a Szabadság tér Horthy Miklós térré való átnevezése ellen
2012. május 9. - (mti)
Mintegy 80-100 ember tiltakozott szerdán a gyömrői Szabadság téren az ellen, hogy a település képviselő-testülete a lakosság megkérdezése nélkül döntött Gyömrő főterének Horthy Miklósról történő elnevezéséről. A békés megmozduláson a demonstrálók Radnóti Miklós Töredék című versének sorait tartalmazó zászlókkal fejezték ki tiltakozásukat. A csendes demonstrációt követően a résztvevők meghallgatták az önkormányzat által felkért Romsics Ignác akadémikus Horthy Miklós életútját és a nevével fémjelzett korszakot bemutató előadását a kulturális központban. A történész előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy ki kell alakítani azoknak a körét, akiknek konszenzuálisan helyük van a nemzet virtuális panteonjában, a megosztó történelmi személyiségekről pedig diskurzust kell folytatni. A tiltakozáson, majd az előadáson jelen volt Karsai László és Eörsi László történész, valamint Bauer Tamás, a Demokratikus Koalíció tagja is. A tüntetést a gyömrői Környezet, Ifjúság és Gyermekvédő Egyesület szervezte, kezdeményezője Tóth Mátyás volt, aki az MTI-nek elmondta: ha nem sikerül a változtatásra bírni a városvezetést, népszavazást kezdeményez. A demonstráció helyszínének közelében egyébként a rendőrség nagy számban képviseltette magát. A 11 fős képviselő-testület - melyben 9 független képviselő foglal helyet - az április 23-i ülésén fogadta el a Szabadság tér Horthy Miklós térré történő átnevezését, a szavazás 10 igen mellett 1 tartózkodással történt. „A döntés motivációja a hagyománytisztelet és a történelmünkkel való politikamentes megbékélés mellett az elődeink, az egykori elöljárók által elsőként elkeresztelt tér nevének visszaállítása”, valamint a település fejlődését előmozdító Horthy családnak történő emlékállítás - írta az önkormányzat a város honlapján. A testület arról is határozott, hogy történészek bevonásával, előadássorozat keretében kívánja objektíven bemutatni a város lakosságának a Horthy-korszakot.
Jobbikos kezdeményezésre Horthy Miklósról nevezik el a főteret Gyömrőn
2012. április 25. - (mti)
A Jobbik helyi képviselőjének indítványára és a többségében független tagokból álló képviselőtestület támogatásával Gyömrőn Horthy Miklósról nevezik el a város főterét - jelentette be szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Sas Zoltán, a kezdeményező jobbikos önkormányzati képviselő. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: a gyömrői főtér megépítése után egészen 1945-ig Horthy Miklós nevét viselte, a mostani határozattal csak ezt az állapotot állítja vissza a város képviselőtestülete. Sas Zoltán szavai alapján itt az ideje, hogy Horthy Miklósra, mint „Magyarország egyik meghatározó történelmi személyiségére” gondoljanak az emberek, ám az szerinte is természetes, hogy tevékenységének megítélése különböző lehet. A jobbikos politikus elmondta: önálló képviselői indítványát 2011 szeptemberében nyújtotta be, azóta több közvélemény-kutatást is végeztek a városban, a tér visszanevezése előtt pedig történészek bevonásával tájékoztatják a lakosságot Horthy Miklós személyéről, korszakáról és munkásságáról.
Benedek kiakadt a zsidó- és cigánygén-vizsgálaton
Czeizel: Komolytalan a zsidóságvizsgálat
Mazsihisz: Visszatért a numerus clausus
Nem adtak művész-feketelistát Egerben
Székhelyit leradírozták egy egri verniszázsról is
Irodalmi zsidózás
Pősze a Jobbikról: Elporladnak
2014-ben megszűnik a trianoni békeszerződés
Az autonómia albizottság megtartotta alakuló ülését
A Nemzeti Együttműködési Alaphoz lehet pályázni
Isten, Kazah, Család
Hatalmi mámorának vált áldozatává Orbán?
Német teológus védi Orbánt
Össztűz alá veszik Orbán oligarcháit
Brüsszel is kíváncsi lett Simicskára
Lázár lehet Orbán kijelölt utóda
Spiegel: Orbán marad a nacionalista gazdaságpolitikánál
A magyar nacionalizmus sajátosságai
Oktatási kapcsolattartás a külhoni magyarsággal
A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus műhelybeszélgetést szervez
Nemzetiségi közösségi művelődési stratégia
címmel. A műhelybeszélgetés időpontja: 2012. május 31. csütörtök 11 óra, helyszíne: Intézetünk székhelye (Budapest I. Corvin tér 8.). - 15 órakor: „Nemzetiségeink képekben - 2012” fotókiállítás megnyitó - A stratégiát bemutatja, és a műhelybeszélgetést vezeti: Lásztity Péró - a Stratégiát megalkotó munkacsoport vezetője - (igazgató, Szerb Intézet).
2012. május 15. - (mmikl.hu)
A műhelybeszélgetés részletes programját csak a későbbiekben áll módunkban elküldeni, az előzetes tervek szerint felkért hozzászólók fogalmaznak meg véleményt a stratégia megalkotásának fontosságáról, a magyarországi nemzetiségek közösségi művelődésének jelen helyzetéről és a jövő lehetőségeiről. Az előadásokat szakmai vita és megbeszélés követi. Miközben az elmúlt másfél évtized során létrejöttek a települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzatok és a helyi, illetve az állami közigazgatás is jelentős átalakuláson esett át, többek között átvéve számos az EU országaiban szokásos működési normát a mai napig nem került sor a nemzetiségi közösségi művelődés stratégiájának megalkotására, sem az egyes nemzetiségek, sem az államigazgatás szintjén. A kisebbségi jogok országgyűlési biztosa által 2009/2010-ben elkészített jelentés „a kisebbségi kulturális jogok érvényesülésének vizsgálatáról” számos hiányosságra mutatott rá ezen a területen és javaslatot fogalmazott meg egy nemzetiségi kulturális stratégia megalkotásának átgondolására. A magyarországi nemzetiségek fennmaradásukban veszélyeztetett közösségek. Értékeik megőrzése és fejlesztése különös erőfeszítéseket igényel nemcsak maguktól a közösségektől, hanem az államtól és intézményeitől, valamint az egész társadalomtól. A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, mint a kulturális kormányzat háttérintézménye a pozitív folyamatok elindítása érdekében megalkotta a Nemzetiségi Közösségi Művelődési Stratégiát. Intézetünk szerepet kíván vállalni a stratégia megalkotásán túl, az abban megfogalmazottak alapján a pozitív beavatkozások kezdeményezésében, a cselekvés megszervezésében és megindításában. Célunk többek között, hogy előmozdítsuk az egyes nemzetiségek saját kulturális stratégiájának átgondolását és megalkotását, valamint magunk számára is szeretnénk hosszú távú kereteket kialakítani az MMIKL jövőbeli konkrét feladatainak megfogalmazásához a nemzetiségi kultúra, közösségi művelődés terén. Ezúton is szeretnénk felajánlani együttműködésünket a kormányzat által megfogalmazandó nemzetiségi kulturális stratégia megalkotásához. A Nemzetiségi Közösségi Művelődési Stratégia teljes szövege itt olvasható:
http://www.mmikl.hu/images/stories/szovegek/kisebbsegi/Nemzetisgi_Kzssg_Mveldsi_Stratgia.pdf
A szlovák kultúrház pénzein kapott hajba Pozsony és Budapest
2012. május 10. - (origo.hu)
A forint romló árfolyama apasztotta el a Pilisszentkeresztre tervezett Szlovák Ház magyar támogatását, amit a szlovák kormány számon is kért Magyarországon. A magyar kormány évi 4 milliós juttatással próbálja betömni a lyukat a korábbi megállapodáson, hogy nyárra megnyílhasson a Pilisi szlovákok központja. - Nézeteltérés alakult ki a magyar és a szlovák kormány között a Magyarországon létesítendő Szlovák Ház pénzügyi támogatása miatt - írja a Slovak Spektator című hírportál a TASR szlovák hírügynökségre hivatkozva. A két kormány azért zördült össze, mert bár korábban megegyeztek, hogy azonos összegekkel támogatják a magyarországi szlovák kulturális intézményt, a forint romló árfolyama miatt a magyar támogatás kevesebbet ér, mint az euróban nyújtott szlovák összeg. A Szlovák Ház a lap szerint várhatóan júniusban nyílik meg a jelentős szlovák lakossággal rendelkező Pilisszentkereszten (szlovák nevén Mlynky). A magyarországi szlovák kisebbség központjának szánt intézményt Szlovákia 492 000 euróval támogatta, Magyarország pedig 126 millió forintot szánt a projektre. Utóbbi azonban az árfolyamváltozás miatt már kevesebb mint 440 000 eurót ér. A Slovak Spektator szerint a pénzügyi vitát várhatóan a közeljövőben sikerül feloldani, miután a magyar kormány további pénzeket csoportosít a szlovák kisebbség központjának fenntartására. A lap úgy tudja, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Latorczai Csaba még a héten aláírhatja a Szlovák Ház finanszírozásáról szóló új megállapodást. Az új szerződés értelmében a magyar kormány a következő három évben körülbelül évi 14 000 eurós (4 millió forint) támogatást fog folyósítani a Szlovák Háznak - mondta a TASR hírügynökségnek Tomáš Šarluška, a Határon Túli Szlovákok Hivatalának (ÚSŽZ) szóvivője. Ha megszületett a szerződés, az intézmény várhatóan még a nyáron megnyitja kapuit, az avatás pontos dátuma azonban Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök programjaitól függ - írják.
Megegyezés a szlovák törvényhozók mentelmi jogának szűkítéséről
2012. május 16. - (mti)
Megegyezett a szlovák honatyák büntetőjogi mentességének megszűntetéséről szerdán az a parlamenti képviselőkből alakult értékelő csoport, amely a - közelmúltban több alkalommal is felvetett módosítás iránti - politikai akaratot volt hivatott feltérképezni a parlamenti pártok körében. A megegyezés alapján megszűnne a parlamenti képviselők büntetőjogi mentessége, ám letartóztatásukhoz, illetve vizsgálati fogságba helyezésükhöz továbbra is a parlament jóváhagyására lesz szükség. Az egyeztetés során a honatyák arról is döntöttek, hogy a bírák vonatkozó mentelmi jogát továbbra is megtartják. A tervek szerint az új jogállapotot bevezető módosítás szeptember elsejétől léphetne hatályba. A parlamenti képviselők mentelmi jogának szűkítésének ötletével néhány nappal a márciusi parlamenti választásokat követően állt elő Robert Fico. Fico akkor leszögezte: egy ilyen lépést csak széles körű politikai konszenzus részeként akarja megtenni. Később - alig két héttel ezelőtt - Pavol Paška parlamenti elnök jelezte: a törvénymódosítást egy olyan szakértői csoport dolgozza majd ki, amelyben minden parlamenti párt - két-két honatyával - képviselteti magát. Amennyiben a parlamenti képviselők mentelmi jogának szűkítését célzó indítványt a honatyák ez év szeptember elsejéig - a szlovák alkotmány elfogadásának 20. évfordulójáig - szeretnék törvényerőre emelni, akkor a kész tervezetet legkésőbb június elsejéig a szlovák törvényhozás elé kell terjeszteniük. A legutóbbi ilyen jellegű jogszűkítéséről februárban döntött még az előző szlovák törvényhozás. A március elsején hatályba lépett módosítás a parlamenti képviselők, az államfő, az államügyészek, a bírák és a rendfenntartó szervek tagjainak szabálysértési mentességét szűntette meg.
Alkotmányos többséget szerezhetne Robert Fico pártja egy felmérés szerint
2012. május 16. - (nyest.hu)
Alkotmányos többséget szerezhetne a szlovák parlamentben Robert Fico kormánypártja a baloldali Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD), ha májusban parlamenti választásokat tartanának - adta hírül a Polis közvélemény-kutató ügynökség szerdán nyilvánosságra hozott felmérésére hivatkozva a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség. A Polis - közel másfél ezer, 18 évnél idősebb személy megkérdezésével végzett - telefonos közvélemény-kutatása szerint a Smert a felmérésben résztvevők 46,9 százaléka választotta volna, a márciusi választásokon elért 44,41 százalékos eredménnyel szemben. Egy ilyen eredmény a jelenlegi szlovák kormánypártnak 92 parlamenti mandátum megszerzését, vagyis alkotmányos többséget jelentene a 150 fős szlovák törvényhozásban. A Smernek jelenleg 83 parlamenti képviselője van. A parlament ellenzéki pártjai közül - a felmérés szerint - egyedül az Igor Matovic vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalmának sikerült javítania támogatottságán a márciusi parlamenti választásokon elért eredményéhez képest. Az OLaNo a felmérésben 9,5 százalékos támogatottságot szerzett, márciusban a választásokon résztvevők 8,55 százaléka szavazott rájuk. Visszaesett ellenben a jelenleg legerősebb parlamenti képviselettel rendelkező ellenzéki párt, a konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) támogatottsága. A KDH-t jelenleg a megkérdezettek 8,3 százaléka választaná a márciusi 8,82 százalékkal szemben. Visszaesett a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák magyar párt - a választások eredményeihez viszonyított - támogatottsága. Bugárék pártjának közkedveltsége 6,4 százalékra esett vissza a választásokon elért 6,89 százalékról. Nőt ellenben a Magyar Koalíció Pártjának támogatottsága. A Berényi József vezette párt, amely márciusban a voksok 4,28 százalékát megszerezve maradt a parlamenten kívül, ezúttal 4,6 százalékot szerezve megközelítette a törvényhozásba jutáshoz szükséges küszöböt. A parlamenti pártok közül gyengült a liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) támogatottsága, amely a márciusban elért 5,88 százalékról 5,2-re esett vissza. A 2010-es választásokat követően kormányalakítással megbízott Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS), amely márciusban 6,09 százalékot szerezve az utolsó előttiként jutott a parlamentbe, a mostani felmérés szerint nem jutna be a törvényhozásba, ugyanis csak 4,8 százalékot szerezne. Ugyanígy járna a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), amely viszont ezúttal jobb eredményt ért el, mint márciusban, amikor 4,55 százalékot szerezve maradt a törvényhozásba való bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöb alatt. A szlovákiai politikusok közkedveltségi listáját a felmérés szerint Robert Fico vezeti, őt a megkérdezettek 32,7 százaléka tartja megbízhatónak. A második helyet az exkormányfő Iveta Radicová szerezte meg a megkérdezettek 14,1 százalékának bizalmát elnyerve. A harmadik helyen pedig Ivan Gasparovic államfő végzett 13,3 százalékkal.
„Ha nem szálltak volna meg minket a magyarok, nem lennénk szlovákok”
2012. május 8. - (nyest.hu)
A magyar honfoglalás a szlovák történelem egyik legnagyobb eseménye, amelyet legalább úgy meg kellene ünnepelni, mint a két görög hittérítő, Cirill és Metód érkezését. A Kárpátokban élő szlávok kibekkelték a hunokat, elkergették az avarokat, aztán jöttek a magyarok - és megtanultak velük együtt élni. Ma azonban a szlovákoknak alig van jó szavuk a magyarokra, azok is inkább csak a győri bevásárlás során hangzanak el. Ez nem a mi véleményünk, hanem a Sme című szlovák napilap internetes portáljának videójában hangzik el. A videó szerint a magyarok tipikusan nomádok voltak: legeltettek, halásztak, vadásztak, gyűjtögettek. (Ez persze nem felel meg a történeti tényeknek, hiszen a magyarok földművelése is igen fejlett volt.) A magyarokat először a kazárok nyomták nyugatra, majd a besenyők: így kerültek a magyarok a Kárpát-medencébe. A szlávok és a magyarok kapcsolatai változatosak voltak: volt, ahol a magyarok alávetették őket, volt, ahol egyenrangúak voltak, de volt, ahol a szlávok a magyarokkal szövetségben harcoltak. A magyarázat szerint lényegében Szvatopluk hívta be a magyarokat. (Ez így már csak azért sem lehet igaz, mert Szvatopluk már 894-ben meghalt. Az viszont tény, hogy a honfoglalás előtt magyar segítséggel harcolt a frankok ellen. Az apró kis szláv hercegségek viszont arra használták fel a magyarokat, hogy megszabaduljanak a (nyitrai) morvák elnyomása alól - nyilatkozza Vladimír Turčan, a Szlovák Nemzeti Múzeum régészeti gyűjteményének kurátora. Bár a szlávok politikai alakulatai, államocskái eltűntek, maga a lakosság helyben maradt, és az élet folyt tovább. Idővel a szlávok és a magyarok kulturálisan közel kerültek egymáshoz: a régészeti leletek alapján nem lehet megkülönböztetni a magyar és szláv nyelvű közösségeket. Mivel a nomád életmód folytatására már nem volt lehetőség a Kárpát-medencében, a magyarok letelepedtek, és sok elemet átvettek a helyi szlávok gazdálkodásából. A felvidéki várak nagy része a korábbi morva erődítményekre épült. A nemesség elsősorban a magyar előkelőkből alakult ki. Arról nincs sok adatunk, hogy az egyszerű szlávok hogyan fogadták a változásokat, de feltehető, hogy számukra inkább az volt a fontos, hogy ne legyenek magasak az adók. Mint Turčan kifejti, a szlovák nemzet annak köszönheti születését, hogy a magyarok elválasztották őket a többi szlávtól. Azoknak saját útján fejlődött az államiságuk, a nyelvük, a szlovákok őseitől elszigetelten. És hogy mit adtak a szlovákok a magyaroknak? A letelepedett életformát, segítséget az európai kultúrába való beilleszkedéshez. A műsorvezető levonja a konklúziót: az elnyomás nem szép dolog, de megvan a pozitív oldala. Ha nem jönnek a magyarok, akkor a szlovákok ma a csehekhez vagy a lengyelekhez tartoznának, nem lennének önálló nemzet. Ezt talán a magyaroknak nem kell megköszönni - de legalább nem is kellene haragudni érte. Természetesen az alig hat perces filmecske nem képes a szlovák-magyar viszony árnyalt feltárására, tartalmaz pontatlanságokat, és talán a végén túl nagy hangsúlyt kap benne a „ha”, mely, mint tudjuk, a történelemben nem létezik. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy képes objektíven szemlélni közös történelmünket, és nem azt keresni benne, ami elválaszt, hanem azt, ami összeköt.
Egy ember meg egy ló az hány honfoglaló?
Konferencia a Szepességről magyar-szlovák-osztrák összefogásban
2012. május 8. - (mti)
A Szepesség 19. század eleji kultúrtörténetéről és a régió egyik kiemelkedő személyiségéről, Genersich Jánosról rendeznek konferenciát magyar-szlovák-osztrák együttműködésben kedden és szerdán Bécsben. A téma, az előadók és a szervezők egyaránt a közép-európai együttműködést szimbolizálják - mondta Szabó Csaba, a Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese, a Bécsi Magyar Történeti Intézet vezetője. A május 8-9-i tudományos konferencián magyar, osztrák és szlovák előadók méltatják a Szepesség kultúrahordozó hatását és Genersich János tudományos és irodalmi tevékenységét. A tanácskozás a bécsi Collegium Hungaricum, a Szlovák Kulturális Intézet, a Duna-Kárpátok Térség Egyháztörténeti Intézet (KGDK), valamint a Genersich Antal Alapítvány összefogásával jött létre. A Szepesség anyagiakban és kulturálisan is gazdag kultúrtörténeti régió, ahol négy nép, magyar, szlovák, lengyel és szász együttélése eleven, pezsgő kulturális közeget eredményezett - hangsúlyozta Szabó Csaba. Genersich János történész, pedagógus, író (1761-1823) Késmárkon született. Történeti művek, tankönyvek, pedagógiai célzatú ifjúsági regények szerzője. Tanulmányait a debreceni református kollégiumban kezdte, majd tanult Pozsonyban és a jénai egyetemen is. 1788-tól a késmárki evangélikus líceum tanára volt. Élete utolsó évei Bécshez kötődtek, 1821-ben ugyanis részt vett a ma is működő protestáns teológiai intézet megalapításában és az intézet első oktatóinak egyike volt. Bécsben halt meg 1823-ban. A Genersich család a 16. században telepedett le a ma részben Szlovákiához, részben Lengyelországhoz tartozó felvidéki vármegyében. A szepességi szász származású, magyarosodott család egyik leszármazottjának, Genersich Antal orvosprofesszornak a nevét viseli a konferencia egyik társszervezője, a Genersich Antal Alapítvány. A konferencia felett a bécsi magyar és a szlovák nagykövetség, valamint az osztrák külügyminisztérium közép-európai főosztálya vállalt védnökséget.
Félidőben a kormány: „Gyökeres fordulat a nemzetpolitikában”
Döntés a szabadtéri és nemzetiségi színházak idei támogatásairól
2012. május 4. - (mti)
Magyarország nyolc szabadtéri és hét nemzetiségi színháza összesen 286,5 millió forint pályázati támogatást kap a 2012-es évre Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter csütörtökön meghozott döntése alapján. A színházak a pénzt művészeti programjuk támogatására, elsősorban új produkcióik létrehozására, valamint működéssel kapcsolatos költségeik fedezésére használhatják fel - olvasható a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) Kultúráért Felelős Államtitkárságának az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében. Mint írták, az eredményeket a NEFMI továbbítja a Belügyminisztériumnak, amely a támogatási összeget elutalja az önkormányzatoknak. A szabadtéri színházak összesen 218,5 millió forint támogatást kapnak. A Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. 28 millió forint, a Gyulai Várszínház 57 millió forint, a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza 55 millió forint, a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház - Kőszegi Várszínház 15 millió forint, a Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Nonprofit Kft. 42 millió forint, a Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft. - Szentendrei Teátrum 10,5 millió forint, a Balatonföldvári Szabadtéri Színház - Összpróba Alapítvány 5 millió forint, az Agria Játékok Kulturális Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. 6 millió forint támogatásban részesül. A nemzetiségi színházak részére összesen 68 millió forint támogatást ítéltek meg. A Magyarországi Szerb Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 28 millió forint, a Regionális Színház Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft - Cervinus Teátrum 22,5 millió forint, Karaván Művészeti Alapítvány 7,6 millió forint, Cinka Panna Cigány Színház Közhasznú Alapítvány 3,6 millió forint, a Hókirálynő Egyesület 0,8 millió forint, a Romano Teatro Kulturális Egyesület 2,5 millió forint, a Vertigo Szlovák Színház pedig 3 millió forint támogatást kap.
Kikapcsolta a szolgáltató az áramot a kassai Thália Színházban
2012. május 8. - (mti)
Kikapcsolta az áramot a kassai Thália színházban a szolgáltató az intézmény több ezer euróra rúgó számlahátraléka miatt - adta hírül a bumm.sk szlovákiai magyar hírportál. Czajlik József, a Thália színház igazgatója elmondta: a színháznak az áramszolgáltatóval szemben több mint 8 ezer eurós (mintegy 2,5 millió forintos) tartozása gyülemlett fel. A szolgáltató a tartozás egy összegben való megfizetését kérte, ennek teljesítésére a színház nem volt képes, így történt, hogy a kifizetetlen számlahátralék miatt hétfőn délután végül kikapcsolták az áramot a színházban. Pillanatnyilag minden munka áll a színház Timon utcai épületében. Az igazgató szerint a mostani helyzetnek régebbre nyúló előzményei vannak, a színház ugyanis nagy adóssághalmazt görget maga előtt. Bár Czajlik József szerint az intézmény fenntartója, Kassa megye önkormányzata rendszeresen folyósítja a színháznak járó támogatást, ez nem elég a teátrum kiadásainak fedezésére. „Jelenleg úgy állunk, hogy a novemberi vendéggázsikat is most fizetjük ki” - magyarázta az igazgató. Czajlik József hozzátette: a munkaszünettel járó keddi állami ünnep miatt leghamarabb csak szerdán várható új fejlemény. Ha szerdára sikerülne pénzt szerezniük és kifizetniük az elmaradást, a szolgáltatónak három napon belül vissza kell kapcsolnia az áramot. A mostani kassai Thália színház elődje Vox humana - Emberi hang néven 1969-ben jött létre. A teátrum 1990 július 1-től működik Kassai Thália Színház néven. Az intézmény a Kassai Megyei Önkormányzat fennhatósága alatt áll. Évi 160-180 előadásából megközelítőleg hatvanat Kassán, a többit Szlovákia egyéb településein és magyarországi színpadokon tartja. A Thália februárban felkerült a nemzeti jelentőségű intézmények listájára.
Környezetvédelmi témájú filmek fesztiválja Szlovákiában
2012. május 8. - (mti)
Jövő hét hétfőn kezdődik és Szlovákia kilenc városában egyidejűleg zajlik majd az Envirofilm nevet viselő nemzetközi filmszemle. Az elsősorban környezetvédelmi témájú filmeket bemutató fesztivált már a 18. alkalommal rendezik meg. Az 1995-ben alapított fesztivált a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség és az Envirofilm nonprofit szervezet rendezi. A május 14-től 19-ig tartó filmszemle központja Besztercebánya, ám a fesztivál évről évre több helyszínen zajlik, az idén többek közt Pozsony és Kassa is bekapcsolódott. Az idei évadba 32 ország 179 filmjét nevezték, közülük a legtöbb (43) Németországból érkezik. A világ minden tájáról származó alkotások sorában lesz 4 magyar film, és jelentős a hazai képviselet is, hiszen szlovákiai alkotók 31 filmmel indulnak a szemlén. A szemle versenyszekciójába nevezett filmek között 19 díjat osztanak szét. A díjazott filmekről ugyan már a szemle kezdete előtt döntés született ám az eredményhirdetésre csak a szemle zárónapján, május 18-án, az ünnepélyes díjkiosztó gálán kerül sor. A díjazott alkotásokról ötfős nemzetközi zsűri hozott döntést, köztük Varga Ferenc, a Bükki Nemzeti Park tájvédelmi szakreferense, volt igazgatója. A fesztiválnak ezúttal is több kísérőrendezvénye lesz, köztük számos előadás, kiállítás, gyermekrendezvény és egy rekordkísérlet is; ez utóbbi során rekordnagyságú gólyafészket próbálnak majd összeállítani.
Átnevezték az erőforrás-minisztériumot
2012. május 8. - (mti)
Emberi Erőforrások Minisztériuma lesz a Nemzeti Erőforrás Minisztériumból. A május 14-én életbe lépő névváltoztatást kedden hagyta jóvá a parlament. A minisztériumok felsorolásáról szóló jogszabály módosítását Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter terjesztette elő, hétfői megvitatása után az Országgyűlés kedden 225 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 41 tartózkodás mellett fogadta el a javaslatot. Az erőforrás-minisztérium vezetéséről két év után múlt szerdán lemondó Réthelyi Miklós azt közölte: utódja, Balog Zoltán dönti majd el, hogy átnevezzék-e a tárcát. Arról, hogy a humán csúcstárca új neve Emberi Erőforrások Minisztériuma lehet, a nol.hu írt először. A minisztercserével együtt a társadalmi felzárkózásért és az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárság is átkerül az erőforrás-minisztériumhoz a közigazgatási és igazságügyi tárcától, jelezte Balog Zoltán hétfői bizottsági meghallgatásán a parlamentben. A távozó Réthelyi Miklós, aki az Orbán-kormány megalakulásakor két évre vállalta a munkát, a miniszterelnöknek írt levelében úgy fogalmazott: a rábízott feladatot munkatársaival megvalósította, de a tárca vezetése a jövőben a napi politikai életben tevőlegesen részt vevő minisztert kíván.
Várhatóan távozik posztjáról Szászfalvi László egyházügyi államtitkár
2012. május 8. - (mti)
Várhatóan távozik az egyházügyi államtitkárság éléről Szászfalvi László jelenlegi államtitkár, kereszténydemokrata politikus - értesült az MTI kormányzati forrásból kedden. Az MTI úgy tudja, Szászfalvi utódjáról még nincs döntés, zajlanak az egyeztetések, amelyekbe bevonják az egyházakat is. A posztra a Kereszténydemokrata Néppárt jelölhet. Szászfalvi László 2010. június 2-tól töltötte be egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkári tisztséget.
Angol és szlovák nyelven Paul Lendvai könyve
2012. május 8. - (Népszava)
Paul Lendvai nagysikerű könyve, „Az eltékozolt ország” - mely eredetileg német nyelven látott napvilágot - a napokban angolul is megjelent a Hurst&Company londoni kiadónál „Hungary Between Democracy and Authoritarianism” (Magyarország a demokrácia és az autokrácia között) cimmel. Az amerikai kiadást hamarosan a Columbia University Press jelenteti meg ugyanezzel a cimmel. A kötet hátoldalán ismert amerikai tudósok és publicisták ajánlásai olvashatók. Frederick Kempe, az Atlantic Council Alapitvány elnöke például a következőket írja: „Paul Lendvai egy legenda. Senki sem ismeri Magyarországot jobban vagy jobban felkészülve, hogy politikai süllyedését megmutassa, mint ő. Lendvai összeköti a kívülálló kritikus véleményét a született magyar megértésével, mindezt lefordítva az újságíró érzékével a részlet és a narratíva iránt, hogy egy széteső demokratikus társadalom komor valóságát tükrözze.” Deák István,a Columbia Egyetem professzora szerint pedig „Senki sem tudná több személyi ismerettel, szaktudással és irodalmi érzékkel leírni Magyarország kockázatos útját a kommunizmus összeomlásától a ma gazdasági és erkölcsi válságáig”. Az eltékozolt ország szlovák fordítását a Kalligram Kiadó adja ki, a könyvet Martin Butora politilógus, volt washingtoni szlovák nagykövet mutatja be pénteken a pozsonyi Pante Rei Könyvesboltban.
Szimbolikus melegesküvőket tartanak Pozsonyban
2012. május 3. - (sita / bumm)
Szimbolikus esküvőkkel kezdődik majd az idei pozsonyi szivárványos menet. A rendezvényt június kilencedikén, egy órai kezdettel tartják, Milan Ftáčnik pozsonyi főpolgármester védnöksége alatt. A pódiumon egy női, egy férfi és egy „hagyományos”, nőből és férfiból álló pár is hűséget fogad egymásnak, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a meleg közösséggel kapcsolatos törvényi szabályozások hiányára - közölte Romana Schlesinger, a rendezvény szervezője. „Ftáčnik főpolgármester úr sorozatban második éve támogatja a rendezvényt, úgy gondolom, ez az egyik legfontosabb jel, amit az önkormányzat az állampolgárok felé küldhet. Pozsony egy nyitott európai várossá vált, melyet egy olyan polgármester vezet, aki támogatja a kisebbségeket és a hátrányos helyzetű csoportokat” - fejtette ki Schlesinger. A szivárványos menet támogatói között több tíz nagykövet, európai parlamenti képviselő, vagy médiaszemélyiség is felsorakozott. „Egyre több embert állítunk magunk mellé, néhányan saját maguk jelentkeznek, mert szükségét érzik a szándékaink és céljaink melletti kiállásnak” - jelentette ki Andrea Fridmanská zenei szervező. A menet kapcsolódó programjai gyakorlatilag már május 25.-én elkezdődnek, mikor a közösség a havonta rendezett Critical Mass biciklisfelvonuláshoz csatlakozik.
Szebb jövőben bíznak az árvai tutajosok
2012. május 8. - (tasr / Új Szó)
Az árvai tutajosok abban reménykednek, hogy a válság sújtotta évek után végre jobb szezon köszönt rájuk. „Tavaly Medárd esője ütött lyukat a költségvetésünkön, egész júliusban esett, és a szezont már az augusztus nem tudta megmenteni. 2010-ben kiterjedt árvizek voltak. Azt megelőzően pedig ránk szakadt a gazdasági válság, mely érzékenyen érintette a turizmust is. Semmi más nem marad, mint bízni abban, hogy jobb idők köszöntenek ránk. Hét tutajunk van” - mondta Ján Šárfy, az Árvaváralja (Oravský Podzámok) és Felsőlehota (Horná Lehota) között tutajokat üzemeltető vállalkozás vezetője. Šárfy emlékeztetett, a monumentális árvai vár is „szinte a tutajokból nőtt ki”, mert Thurzó György nádor jövedelmének jó része is tutajközlekedésből származott. A tutajok meghatározó közlekedési eszközök voltak a régióban, míg szekéren napi negyven kilométert lehetett megtenni, tutajjal magas vízállás esetén akár 200-at is 24 óra alatt.
Ki a szlovákiai magyar, és mit akar?
Államnyelves puszi
Körvonalazódik a kisebbségi kormánybiztos hivatala
2012. május 12. - (Új Szó / bumm.sk)
Jövő szerdán dönthet a szlovák kormány a kisebbségekért és a polgári társadalomért felelős kormánybiztos hivatalának statútumáról. Az eddigi tárgyalások szerint a megszüntetett miniszterelnök-helyettesi hivatalnak csak egy részét kapná meg. A jelöltek nevéről hivatalosan senki sem nyilatkozik. Bugár Béla, a Híd elnöke a Bummnak elmondta: tárgyalásokat folytattak Robert Fico kormányfővel, és Igor Federičcsel, a kormányhivatal vezetőjével az új posztról, és a hivatal struktúrájáról. Az Új Szó értesülése szerint A. Nagy László, a Híd volt képviselője lesz a kisebbségekért és a polgári társadalomért felelős kormánybiztos. A. Naggyal kapcsolatos információnkat Bugár nem erősítette meg, de nem is cáfolta. Azt viszont elárulta, hogy a megszüntetett miniszterelnök-helyettesi hivatal egy része a biztoshoz kerül. „Megmarad a kisebbségi kultúráért és a kisebbségek jogállásáért felelős osztály a Rudolf Chmel korábbi kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes hivatalából” - magyarázta a Híd elnöke. A jelek szerint tizennégy ember dolgozhat itt, a biztos titkárságával együtt. Alakulóban van a polgári társadalomért felelős osztály, a részletek még tisztázatlanok. Ami szintén eldőlt, hogy az emberi jogok területe, melyet 2010-től Petőcz Kálmán felügyelt, a külügyminisztériumhoz kerül. A kormánybiztos - jogállásából adódóan - nem helyettesítheti az egykori miniszterelnök-helyettest. „Nem vehet részt törvények előkészítésében, nem ellenőrizheti a kisebbségi jogszabályok betartását” - figyelmeztet Bugár, hozzátéve, hogy a statútum jelenleg készül. „Azt szeretnénk, ha benne lenne, hogy minden minisztérium, amely kisebbségeket érintő területekkel foglalkozik, egyeztesse a készülő törvényeit vagy módosításait a biztossal” - árulta el Bugár. Bugár Béla leszögezte, olyan ember kell a posztra, aki nem fél kimondani, ha valami nem elképzelései szerint történik. A tervek szerint erről már a jövő heti ülésén dönthet a kormány.
„Féloldalas” nemzeti kisebbségek
2012. május 3. - (Kocur László - Új Szó)
Tegnap ismertette a parlamenti képviselőkkel második kabinetje programját Robert Fico miniszterelnök. 83 képviselővel a háta mögött a kormányprogram ismertetése és annak későbbi megszavazása csak az Alkotmányban foglaltak formális kipipálásának tekinthető, a siker borítékolható. A kormányprogram megvalósítása elvben az egész lakosságra fogja kifejteni (pozitív vagy negatív) hatását, így az országon belül élő nemzetiségekre is, érdemes azonban külön is megvizsgálnunk, mit ígér e speciális helyzetben levő csoportnak a kabinet. Első ránézésre nem sokat. A 65 oldalas, meglehetősen általános, kevés konkrétumot tartalmazó programban a kisebbségeket fél oldalnyi terjedelemre méltatták, melynek már a címe - A kisebbségek jogállása - a modern szlovák társadalom állandó része - is olyan, mint az utána következő 17 (!) sor: nyakatekerten semmitmondó, általánosságokban tobzódó. Azaz, ha megszavazzák, minimálisan lesz számonkérhető, mert hogyan lehetne négy év múlva elszámolni például azzal, hogy „a kormány tudatosítja, hogy a nemzeti kisebbségek fontos részét képezik a modern szlovák társadalomnak, nagy kulturális gazdagságukkal és fontos történelmi örökségükkel”. A kormányprogram e csekély terjedelemben sem mentes az önellentmondásoktól. Míg az utolsó előtti bekezdésben a status quo megtartását ígéri, az utolsó sorok már a kisebbségi kormánybiztosról szólnak, akinek hivatalát a megszüntetett kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettesi tisztség helyett hozzák létre. Itt máris megbicsaklani látszik a status quo. Az előző Fico-kabinet alatt megtapasztalt államnacionalizmus rémképét vetíti elő az a kulturális fejezetben levő kitétel, mely szerint „a kormány figyelni fog arra, hogy a Szlovák Köztársaság egész területén elérhetőek legyenek az információk államnyelven”. Mintha ezek ma már nem lennének elérhetők..., hisz lassan Dunaszerdahelyen vagy Komáromban is nagyítóval kell keresni a magyar feliratokat. Még jó, hogy „az államnyelvről való gondoskodás mellett” az állam védeni szeretné a kisebbségek nyelvhasználathoz fűződő jogait. A nemzetiségi oktatás terén pedig - az anyanyelven megvalósuló, jó minőségű oktatás mellett - a hivatalos nyelv sikeres elsajátítása jelenik meg prioritásként, ami kétségkívül fontos, de vélhetően nem a nemzetiségi oktatás legfőbb problémája. Természetesen meg kell várnunk a Fico-kormány első tényleges intézkedéseit kisebbségi ügyekben, a miniszteri biztos személyét, és hivatalának tényleges jogköreit, de amit egyelőre papíron ígérnek, az elég kevés.
Kimaradt a kisebbségi biztos
2012. május 5. - (Veres István - Új Szó)
A kormányhivatal új szervezési rendjében nem esik szó a kisebbségekért felelős kormánybiztosról. Az illetékesek szerint ez nem azt jelenti, hogy nem is lesz ilyen poszt. A lehetséges jelöltek nevét homály fedi. Polgári társadalomért felelős kormánybiztos, illetve emberi jogokért és kisebbségekért felelős részleg - egyelőre ez szerepel a kormányhivatal április 27-től érvényes új szervezési rendjében. Robert Fico miniszterelnök viszont azt ígérte, kisebbségekért és polgári társadalomért felelős kormánybiztosi posztot hoznak létre. A kormánybiztos hatásköreiről és az egyéb részletekről jelenleg folyik az egyeztetés. Bugár Béla csütörtökön Igor Federičcsel, a kormányhivatal vezetőjével tárgyalt. „A hivatal új szervezési rendjébe csak az kerülhet bele, ami már létezik. Az új kormánybiztos posztját még létre kell hozni - magyarázta a Híd elnöke. Bugár elmondta az egyeztetés nem nevezhető simának. „Próbálnak minél többet spórolni, minél kisebb apparátussal működtetni a majdani hivatalt, mi viszont hangsúlyozzuk, hogy az új kormánybiztosnak olyan feladatai lesznek, amelyek elvégzéséhez több emberre van szükség” - mondta Bugár. A kormányhivatal energiáit a közelmúltban a miniszterelnök külföldi útjainak megszervezése, valamint a kormányprogram előkészítése kötötte le, magyarázta lapunk kérdésére a kabinet sajtóosztálya. Egyben emlékeztetett, a kormányprogramban szerepel a kisebbségekért és polgári társadalomért felelős kormánybiztos, tehát lesz is ilyen poszt. „A fejleményekről tájékoztatjuk önöket” - ígérik. Arról továbbra sincs információ, ki lehet a kisebbségi kormánybiztos. „Amíg nem tisztázzuk a jogköröket, nincs értelme neveket említeni” - mondja Bugár.
Bocsánatot kért a magyaroktól Ján Slota múltbéli viselkedése miatt egy szlovák parlamenti képviselő
2012. május 4. - (mti)
Ígéretéhez híven a szlovák parlamentben kért bocsánatot a magyaroktól Ján Slota kijelentései és viselkedése miatt Alojz Hlina, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalmának egyik parlamenti képviselője pénteken délelőtt. „Bocsánatot akarok kérni minden magyartól Ján Slotának, azaz annak az embernek a szavaiért és tetteiért, aki ebben a parlamentben ült” - jelentette ki Alojz Hlina az új szlovák parlament péntek délelőtti ülésén. Hozzátette: bocsánatkérése arra is vonatkozik, hogy „ennek az embernek” oly sokáig volt hatalma és befolyása ebben az államban. Ján Slota mindent elrontott, amit csak lehetett, és ezért végleg ki lett zárva a szlovák-magyar kapcsolatok bárminemű befolyásolásából - mutatott rá az OLaNO képviselője, utalva arra, hogy a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke néhány héttel ezelőtt megerősítette: távozni készül pártja éléről. Alojz Hlina már két héttel ezelőtt jelezte a mostani bocsánatkérést, azt követően, hogy Ján Slota megerősítette a parlamenti választások előtti - a visszavonulásával kapcsolatos - ígéretének betartását és bejelentette: pártja őszi tisztújításán már nem indul az elnöki székért. Alojz Hlina a múltban egyszer már bocsánatot kért az SNS elnökének a viselkedése miatt. 2009-ben Révkomáromban még polgári aktivistaként kért elnézést Ján Slota kijelentései miatt az őt megtapsoló helyiektől. Az észak-szlovákiai árvai régióból (Orava) származó, de már évek óta Pozsonyban élő vállalkozó akkor lóháton érkezett, hogy ezzel is utaljon a nemzetiek elnökének azon kijelentéseire, amikor a magyarokat „ronda, görbe lábú, még rondább apró lovakon érkezett” népnek titulálta. Alojz Hlina egy másik alkalommal néhány segítőtársával lelopta a Szlovák Nemzeti Párt épületének oromzatáról a szlovák zászlót, azt állítva, hogy e párt vezetője csak szégyent hoz a szlovák nemzeti lobogóra.
Elutasították a szlovák állampolgárságukat elvesztett felvidéki magyarok panaszát
2012. május 3. - (mti)
Alaptalannak minősítette Gubík László és két társa - szlovák állampolgárságuk elvesztésével kapcsolatos - panaszát a nyitrai körzeti hivatal - tudta meg Gubík Lászlótól az MTI pozsonyi irodája csütörtökön. Gubík László - a magyar állampolgárságát nyíltan felvállaló egyik szlovákiai magyar - szlovák állampolgársága elvesztésének ügyében két hasonló helyzetben lévő társával - Dolník Erzsébettel és Kassai Gyulával - együtt, március másodikán fordult panaszlevéllel a nyitrai körzeti hivatalhoz. Gubík és társai levelükben panaszaikat négy pontba foglalták. A levél első pontjában arról értesítették a hivatalt, hogy nem ért egyet szlovák állampolgársága elvesztésével. A második pontban a hivatal azon eljárásával szemben emelt panaszt, hogy az nem kézbesítette neki azt a határozatot, amelynek alapján személyét törölték a Szlovák Köztársaság állampolgári kötelékéből, valamint nem adott felvilágosítást számára arról sem, hogy a határozattal szemben milyen jogi lépéseket kezdeményezhet. Gubík a panaszlevél harmadik és negyedik pontjában a szlovák állampolgársági törvény vele szemben alkalmazott részének alkotmányba ütköző mivoltára mutatott rá, valamint kérte, hogy a hivatal szolgáltasson számára igazolást arról, hogy a Szlovák Köztársaság állampolgára. Gubík László, az MTI-nek elmondta, hogy a nyitrai körzeti hivatal válaszlevelét szerdán kapta meg. Hozzátette: már nem is bízott benne, hogy választ kap panaszára, de úgy tűnik, a körzeti hivatal csak kivárta a válaszadásra fenntartott 60 napos határidőt. Gubík László első számú panasza - hogy nem ért egyet állampolgársága elvesztésével - kapcsán a nyitrai körzeti hivatal megállapította: a hivatal a hatályos törvények szerint járt el. A körzeti hivatal - a döntésről szóló határozat kézbesítésének elmaradása kapcsán adott - válaszában rámutat: nem volt kötelessége értesítést küldeni egy ilyen határozatról, mivel Gubík László nem egy általa beadott kérvény és határozat alapján vesztette el szlovák állampolgárságát, hanem a szlovák állampolgársági törvény idevonatkozó cikkelye értelmében. A nyitrai körzeti hivatal hatásköri hiányra hivatkozva elutasította a szlovák állampolgárságról szóló törvény alkotmányosságának megítélését, valamint az állampolgársági hovatartozásról szóló igazolás kiadását is. Ez utóbbit azzal indokolta a hivatal, hogy Gubík a kérvény beadásakor nem a vonatkozó szabályozás szerint járt el és azt nem személyesen adta be. A felsorolt érvek alapján a nyitrai körzeti hivatal Gubíkék panaszát alaptalannak minősítette. „A nyitrai körzeti hivatal ezen válaszával kimerült a Szlovákián belüli jogorvoslati lehetőség, ezért most nemzetközi bírósághoz fordulunk” - mondta el az MTI-nek Gubík László. Hozzátette: jogi képviseletüket Strasbourgban az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke, Lomnici Zoltán fia, ifjabb Lomnici Zoltán látja majd el. A beadvány feladásának pontos időpontját a jövő hét folyamán pontosítják az érintettek.
Szabó Máté: Sok a nemzetiségi panasz a Rábavidéken
2012. május 17. - (mti)
Szabó Máté tapasztalatai szerint meglepően sok a nemzetiségi kisebbségi léttel összefüggő panasz a magyarországi szlovének lakta Rábavidéken, az alapjogi biztos a térségben végzett vizsgálatáról csütörtökön számolt be a szentgotthárdi városházán. Mint a sajtótájékoztatón fogalmazott, a jelenlegi, rendkívüli módon felgyorsított törvényhozás sokszor nem veszi tekintetbe a nemzetiségi közösségek elemi elvárásait, a nemzetiségi önkormányzatok pedig képtelenek lépést tartani a jogszabályi változások által megkövetelt szoros határidőkkel. Az ombudsman példaként említette a nemzetiségi tankönyvek támogatására adott nagyon rövid, május végén lejáró határidőt. Közlése szerint annak meghosszabbítását kérik az érintettek, amennyiben ugyanis nem tudják betartani a határidőt, eleshetnek európai uniós támogatásoktól is. Szabó Máté elmondta: a nemzetiségi kisebbség helyi vezetői arról is tájékoztatták, hogy a közalapítványok megszüntetése óta nehézségeik vannak a nemzetiségi kultúra és oktatás érdekében tervezett alapítványok létrehozásával, ezért talán érdemes lenne az alapítványi jogot is felülvizsgálni. Az ombudsman tájékoztatása szerint a hivatala által tartott panasznapon megjelenő állampolgárok környezetvédelemmel, például zajártalommal, valamint hatósági eljárásokkal kapcsolatos panaszokat is előterjesztettek, amelyeket természetesen ki fognak vizsgálni. Szabó Máté elmondta, hogy a környezetvédelem kapcsán ismét szóba került a határ osztrák oldalán, Heiligenkreuzban tervezett hulladékégető ügye, amellyel kapcsolatban az ombudsman osztrák kollégájához fordul és arra kéri őt, hogy az osztrák hatósági eljárásba ügyfélként jelentkezzen be és nyomatékosan képviselje a környezetvédelmi érdekeket. Az ombudsman és munkatársai úgynevezett visszatérő vizsgálatot folytattak a fővárosi fenntartású szentgotthárdi Pszichiátriai Betegek Otthonában is, amelynek során megállapították, hogy az otthon új vezetője megszüntette az általuk korábban kifogásolt elkülönítést szolgáló részleget és a helyén pszichoterápiás egyéni és csoportos foglalkozások tartására alkalmas szobákat alakítottak ki. Szabó Máté üdvözölte, hogy a 740 emberről gondoskodó bentlakásos intézményben olyan változások indultak meg, amelyek Európa legnagyobb pszichiátriai intézményében a kor követelményeinek jobban megfelelő, emberi léptékű kisebb egységeket hoznak létre.
Levélváltás az ombudsman és a szakminiszter között a nemzetiségi oktatásról
2012. május 4. - (mti)
A nemzetiségi pedagógusképzés hiányosságairól és az alacsony lélekszámú nemzetiségek pedagógus-utánpótlásának lehetőségeiről váltott levelet Szabó Máté ombudsman és Réthelyi Miklós azóta lemondott nemzetierőforrás-miniszter, aki szerint a problémára nem feltétlenül a hazai nemzetiségi pedagógusképzés megteremtése a leghatékonyabb megoldás, célravezetőbb lehet az anyaországi teljes idejű képzés és a vendégtanárok fogadása. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala pénteki közleménye szerint Szabó Máté a nemzetiségi oktatással kapcsolatban a többi között azt állapította meg, hogy a magyar állam a nemzetiségi pedagógusképzés területén vállalt feladatainak csak részben tesz eleget közvetlen módon. Ugyanis teljesen hiányzik a hazai pedagógusképzés palettájáról az örmény és a ruszin tanárképzés. Emellett nincs tanítóképzése az örményeknek, a ruszinoknak, a bolgároknak, a görögöknek, a szlovéneknek, az ukránoknak, a lengyeleknek és hiányzik a ruszin, a bolgár, a görög, a lengyel, az örmény és az ukrán óvodapedagógus-képzés is. Az ombudsman arra is felhívta a figyelmet, hogy a kétnyelvű oktatásban szaktárgyat tanítók képzése szinte teljesen hiányzik, kevés a végzés utáni pedagógus-továbbképzés. Réthelyi Miklós első válaszában azt írta, hogy jellemzően alacsony lélekszámú kisebbségekről van szó, 1-2 köznevelési intézménnyel, ahonnan nem jeleztek pedagógushiányt. Az ombudsman viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy több helyen egyetlen nemzetiségi nyelven oktató pedagógus dolgozik és fel kell készülni arra a helyzetre, amikor ez az egyetlen pedagógus nyugdíjba megy. A biztos hivatala szerint Réthelyi Miklós az ombudsmannak küldött második levelében arról írt, hogy a kis létszámú nemzetiségek esetében nem a hazai pedagógusképzés a leghatékonyabb, helyette az anyaországi teljes idejű képzés és a vendégtanárok fogadására kell törekedni. Réthelyi Miklós szerint 2010-ben szervezési okból hiúsult meg a program, 2011-ben pedig forráshiány miatt nem tudtak kiírni pályázatot például a szerb nemzetiségi pedagógusok szerbiai továbbképzésére, de az idén már 9 és fél millió forint jut a bolgár, a görög, a lengyel és a szerb pedagógus-továbbképzés pályázataira - írja a közleményben az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.
Az ombudsman szerint alkotmányellenes a nemzetiségi törvény több rendelkezése
2012. április 29. - (mti)
Az alapvető jogok biztosa szerint alkotmányellenesen korlátozzák a nemzetiségek alapvető jogait a 2012. január 1-jén hatályba lépett nemzetiségi törvény egyes rendelkezései. Szabó Máté ezért ennek megállapítását és az általa tett indítványban megjelölt rendelkezések megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-nek vasárnap küldött közleményében. Szabó Máté egy települési nemzetiségi önkormányzat beadványa alapján több pontban fogalmazta meg kifogásait, ezek között azt, hogy szerinte sérül az egyenlő bánásmód követelménye, mert a törvény kizárólag a közhasznú jogállással rendelkező nemzetiségi szervezetek számára teszi lehetővé a jelöltállítást a nemzetiségi önkormányzati választásokon. Az ombudsman arra is rámutatott, hogy a választások kitűzését a nemzetiségi törvény a népszámlálás adataitól teszi függővé, miközben több társadalmi és politikai tényező is befolyásolja, hányan készek önként megvallani a népszámláláson a nemzetiségi hovatartozásukat. Hozzátette: a 2011. évi népszámláláskor ráadásul nem is volt még ismert, milyen választójogi szerepe lesz az ilyen adatoknak. A biztos szerint így fennáll a veszélye annak, hogy olyan településen sem lehet majd nemzetiségi önkormányzati választást tartani, ahol egyébként jelentős számban élnek az adott nemzetiség tagjai. Szabó Máté úgy véli, a törvényi szabályozás így szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a nemzeti közösségeket az önkormányzatuk létrehozásának jogában. Az ombudsman szerint az anyanyelvhasználat jogának korlátozását jelenti, hogy a nemzetiségi önkormányzatok üléseikről akkor is kötelesek magyar nyelvű jegyzőkönyvet készíteni, ha a tanácskozás nemzetiségi nyelven folyt. Szabó Máté úgy látja, hogy ez a Nyelvi Kartában megfogalmazott állami kötelezettségeket is sérti. Problémásnak nevezte azt is, hogy a települési önkormányzatra száll annak a nemzetiségi önkormányzatnak a vagyona, amely a 2014-es általános választáson már nem tud megalakulni. Utalt arra, hogy ez a vagyon a későbbiekben is csak nemzetiségi célokra használható fel, ám felvetette: miként fordítható nemzetiségi célokra a vagyon, ha nincs nemzetiségi közösség? Az ombudsman szerint a szabályozás egyfelől elvonja a vagyonnal való rendelkezés jogát a nemzetiségek által választott testületektől, másfelől nincs összhangban azzal, hogy a megszűnt települési nemzetiségi önkormányzat egyes jogköreit az országos nemzetiségi önkormányzatok veszik át. Szabó Máté szerint sérti az ártatlanság vélelmét a törvénynek az a rendelkezése, amelynek értelmében a nemzetiségi önkormányzati vagyon jogellenes felhasználásáért azok a képviselők is felelősek, akik nem is vettek részt a döntéshozatalban. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket a helyi önkormányzatoknak kell biztosítaniuk, ám a fogyatékossággal élő nemzetiségi képviselők csak a lényegesen kisebb költségvetéssel gazdálkodó nemzetiségi önkormányzattól igényelhetik például a jeltolmácsot. Szabó Máté szerint ez alkotmányellenes megkülönböztetést jelent, és ellentétes a Magyarország által is vállalt nemzetközi kötelezettségekkel is.
Az ombudsman a médiatörvény több pontjának megsemmisítését kéri
A hülyék fanfárja
2012. május 2. - (hirszerzo.hu)
Ha valaki élvonalbeli seggnyaló szeretne lenni, akkor komoly előny, ha már a komcsik is seggről seggre adták: te Lajos, a Stefkát próbáld ki, az olyan puha és gondos, és még utána be is olajozza! Meg aztán kell a gyakorlat ahhoz is, hogy egy pillanatnyi megingás nélkül küldjünk nyomdába egészen meghökkentő, értelmetlen hülyeségeket, ha egyszer a vonal stimmel. Stefka István Áder János felszentelésére írt a megszokott nyákos-iszamlós stílusában, nagyrészt arról, hogy Göncz Árpád milyen irtózatos károkat okozott, hogy akkoriban egyedül Csurka Istvánnak volt igaza, és tehát milyen fontos egy jóféle anyagból gyúrt köztársasági elnök. Ekkor szalad bele a közszájon forgó definícióba, és így megfigyelhetjük, amint egy giliszta csomót köt magára: „Addig, amíg a társadalom döntő többsége nem egyezik ki egymással, addig felesleges olyan elnököt keresni, aki a nemzet egységét valósítja meg. Ilyen most nincs. Addig csakis olyan elnökre van szükségünk, aki Magyarország, a magyarság érdekeit képviseli. Ez a személy jelenleg Áder János.” Tehát a nemzet egységét nem valósítja meg, viszont a magyarság érdekeit képviseli. Világos, mint a vakablak. Vagy mint egy szép, tátongó, kezelésre váró segg.
Lajčák nem számol problémákkal a szlovák-magyar viszonyban
2012. május 2. - (mti)
Miroslav Lajčák szlovák miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter nem számol azzal, hogy a jövőben problémák lesznek a szlovák-magyar kapcsolatokban, s ha fel is merülnek gondok, azokat a felek diplomáciai úton, zárt ajtók mögött kívánják megoldani. A karrierdiplomata, aki Robert Fico első kormányában is irányította egy ideig a szlovák külügyeket, minderről abban az interjúban beszélt, amelyet a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap közölt szerdán. „Nem számolok azzal, hogy problémákat kell majd megoldanom. A helyzet más, Európában megváltoztak a körülmények. Országainknak a gazdasági túlélés problémáit kell megoldaniuk, s polgárainknak nem érdekük, hogy bármiféle feszültség legyen Szlovákia és Magyarország között. Mindkét ország tagja az EU-nak és a NATO-nak, s Brüsszelből mindezt látni lehet” - jelentette ki Lajčák. Hozzátette: „Nem akarom azt mondani, hogy minden rendben lesz, de a szlovák-magyar viszony médiaképe lényegesen rosszabb, mint a valóság. Az ellentéteket diplomáciai úton zárt, ajtók mögött fogjuk megoldani. Nem hagyjuk magunkat provokálni, s nem üzengetünk a sajtó útján.” A miniszter szerint két érzékeny téma van ma terítéken: az egyik az állampolgársági törvény, a másik pedig az 1995-ös szlovák-magyar politikai keretszerződés teljesítésének hiányosságai. „A kormányfők egyetértettek abban, hogy erre vannak a külügyminisztereik. Nekünk nem felel meg a nyilvános vádaskodás és a botránykeltés, és nem hiszem, hogy a magyar félnek megfelelne” - jegyezte meg Lajčák. A szlovák és a magyar miniszterelnök a múlt héten egy gazdasági-politikai fórum alkalmával tárgyalt egymással Varsóban. A szlovák külügyminiszter alaptalannak minősítette azt a kérdést, hogy Pozsonyból nézve is olyan veszélyes-e Orbán Viktor, mint ahogy az néha Brüsszelből látszik. „Ilyen kérdést mi egyáltalán nem teszünk fel, mert a mi szempontunkból alaptalan. Orbán Viktornak Magyarországon demokratikus legitimitása van, a kormány elnöke, s ily módon a mi partnerünk. Mi semmi mással nem foglalkozunk” - mutatott rá Lajčák. Az interjúban a pozsonyi diplomácia vezetője megerősítette: Robert Fico kormánya Európa-párti politikát fog folytatni. A mostani Fico-kormány ráadásul megszabadult attól a tehertől, amelyet a nacionalisták, a Szlovák Nemzeti Párt részvétele okozott az első kormányzás idején. A miniszter szerint Brüsszel ma kedveli Ficot, mert nincsenek vele gondjai.
Fico modern, takarékos, ésszerűen beavatkozó államot akar
2012. május 2. - (sita / Új Szó)
Modern, takarékos és ésszerűen beavatkozó államot akar a kabinet, amely intézkedéseivel nem deformálná a piacot - jelentette ki a kormányprogram szerdai parlamenti ismertetése során Robert Fico. A miniszterelnök úgy véli, a globális válság a piacok fölérendelt szerepéről és a minimális államról szóló tézis elutasításához vezetett, éppen ezért kormánya nem mond le a gazdasági életbe való beavatkozás lehetőségéről. Fico kulcsfontosságúnak tartja a közpénzek konszolidációját, a gyengék és szegények azonban nem lehetnek e folyamat kárvallottjai. „Nem lehet, hogy a szegény emberek pénztárcája viselje a felelősséget a gazdagok és erősek okozta válságért” - fogalmazott a miniszterelnök. Kormánya ezért elutasítja az áfa (DPH) emelését, mert azt tartja, hogy egy ilyen lépés elsősorban a kis- és közepes jövedelműket érintené hátrányosan. Robert Fico szólt arról is, hogy a kormányprogram olvasója talán több számot várt. A dokumentum azonban azt az általános politikát és azokat a trendeket írja le szakterületenként, amelyek alapján a kabinet el akarja érni a célkitűzéseit. Konkrét számok majd a szolidaritási és fejlesztési kormánytanács tárgyalásai alapján válnak ismertté. A testület ülésein a kormány szociális partnerei is részt vesznek majd. E tanács ülésein dől majd el, mekkora lesz a természetes személyek jövedelemadója, s az is, hogy bevezetik-e a pénzügyi tranzakciók utáni adót. A miniszterelnök elmondta, a sztrádaépítés PPP-projektek formájában folyik majd, és keresik annak lehetőségeit, hogy egyszerűbbé váljon az utak alatti telkek tulajdonjogának rendezése. A kormány csökkenteni akarja a munkanélküliséget, minden szinten küzdene a korrupció ellen, és szoros együttműködésre törekszik az Európai Unióval. A kormányprogramról csütörtökön 14 órakor kezdődik vita a parlament plenáris ülésén, addig a bizottságok foglalkoznak a dokumentummal.
Most-Híd: „Olvashatatlan” Ficoék kormányprogramja
2012. május 3. - (mti)
A Most-Híd szerint „olvashatatlan” és konkrétumokat alig tartalmazó dokumentum Robert Fico kabinetjének kormányprogramja, amely a szlovák-magyar párt szerint elsősorban azt a célt tartja szem előtt, hogy a kormánypárt meg tudja őrizni választói körében saját népszerűségét. „Ez a kormányprogram úgy íródott, hogy a négyéves kormányzási ciklus végére Robert Fico pártja népszerűségének lehető legnagyobb részét meg tudja őrizni” - mondta el az MTI-nek az új szlovák kabinet kormányprogramját véleményezve Solymos László, a Most-Híd parlamenti frakciójának elnöke. Rámutatott: ezt a célt bizonyítja az is, hogy a dokumentum gyakorlatilag végig általánosságokról beszél és abban alig lehet találni konkrét terveket. A Most-Híd pozitívan értékeli, hogy a kormányprogramban szerepel a költségvetés deficitjének 3 százalék alá csökkentése, ugyanakkor szerintük kérdéses, milyen módon akarja ezt véghezvinni a kormánypárt. „Nem tartjuk jónak azokat, a Smer részéről megszellőztetett elképzeléseket, hogy a költségvetés konszolidációját főként a gazdagabbak és a középréteg adóterheinek növelésével akarják megoldani” - jelentette ki a frakcióvezető. Hozzátette: a tehetősebbek úgyis megtalálják a módját, miképpen kerüljék el a többletadókat, a középréteget pedig már így is túl nagy adóterhek sújtják. Solymos szerint rossz utat választ a kormány azzal, hogy a költségvetés konszolidációja során az adóbevételek növelésére helyezi a hangsúlyt és nem konkretizálja, milyen módon faragná le a büdzsé kiadási oldalát. „Az államigazgatás jelenlegi felépítése túl nagy teher az államnak, például a körzeti hivatalok optimalizálásával is tartalékokat lehetne felszabadítani a közkiadások lefaragásához” - mutatott rá. Hozzátette: komoly többletbevételekhez juthatna a kabinet az ÁFA beszedésének eredményesebbé tételével is. A Most-Híd frakcióvezetője a kormányprogram oktatásügyet érintő terveivel kapcsolatban úgy nyilatkozott: ugyan ők is szükségesnek tartják, hogy a munkaerőpiac kínálati oldala idomuljon a munkaadók igényeihez, ugyanakkor átjárhatatlannak tartják ennek olyan eszközöket alkalmazó - az oktatásügyi tárca által felvázolt - megvalósítását, amely bizonyos iskolatípusok számának leredukálásával próbálná orvosolni a helyzetet. A kisebbségi status quo megőrzése nem lehet cél - mondta el Solymos László a kormányprogram a nemzeti kisebbségeket érintő elképzelései kapcsán, amelyek között ez a célkitűzés szerepel. A kisebbségek jelenlegi jogállásának megőrzése helyett szerinte előrelépéseket kellene tenni. Rámutatott: a gyakorlat azonban eddig mást mutatott, hiszen míg egyrészről Robert Fico a status quo megőrzéséről beszélt, másrészt megszüntette a kisebbségügyi kormányalelnök hivatalát. Hozzátette, hogy ez szerintük még akkor is visszalépésnek számít, ha a jövőben létrehozzák a kisebbségi ügyekkel foglalkozó kormánybiztos posztját. Solymos László mindennek ellenére optimista, véleménye szerint ugyanis a kormányprogram nyitott és mint ilyen sokféle lehetőséget magában hordoz. „Bízok benne, hogy ha előjönnénk egy olyan ötlettel, amely előrevinné a kisebbségek jogállását, akkor nem fogunk zárt ajtókat döngetni” - tette hozzá a politikus, aki szerint ilyen előrelépés lehetne a kisebbségi kultúra finanszírozását szabályozó, általuk a múltban már előkészített törvény elfogadása.
Miről tárgyal az MKP és a Most-Híd?
Lebo Béla, te csodás! - avagy ízléstelenség határok nélkül...
MKP: A Fico-kormány programja alig foglalkozik a nemzetiségi oktatásüggyel
2012. május 2. - (mti)
Hiányosnak tartja Robert Fico kabinetje kormányprogramjának nemzetiségi oktatásüggyel foglalkozó részét a Magyar Koalíció Pártja (MKP), mivel az ebben a tekintetben csak a szlovák nyelv elsajátításának fontosságát említi. Szigeti László az MKP oktatásügyi és kulturális alelnöke szerdán az MTI-nek nyilatkozva rámutatott: a kormányprogram csak nagy általánosságban, konkrét feladatok meghatározása nélkül vázolja az oktatásüggyel kapcsolatos feladatokat. Elmondta: még inkább sajnálatosnak tartják, hogy a tervezet a nemzetiségi oktatásügy tekintetében ismételten csak az államnyelv elsajátításának fontosságáról szól. „Fontosnak tartottuk volna, hogy a kormányprogram tárgyalja a tankönyvek használatának liberalizációját, hogy ne csak a szlovák iskolákban használatos tankönyvek fordításaiból tanulhassanak a magyar iskolák diákjai” - szögezte le Szigeti László. Jelenleg Szlovákiában az a gyakorlat, hogy kizárólag az oktatási minisztérium által jóváhagyott tankönyveket lehet használni. A tankönyvhasználatra vonatkozó szabályozás Fico előző kormányának idején szigorodott. Akkor az oktatásügyi tárca élén a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) jelöltje, Ján Mikolaj állt. „Jelenleg minimális esély van arra, hogy magyar iskolák számára valaki is tankönyvet írjon, mert előbb egy szlovák nyelvűt kell készíteni, amelyet aztán lefordíthatnak” - mondta Szigeti László. Az MKP oktatásügyi és kulturális alelnöke úgy látja: a programban az oktatásirányítás, -ellenőrzés és az oktatásügy finanszírozása kapcsán tett utalások nyilvánvaló teszik, hogy a kormány tovább erősíti az oktatásügy centralizációját. Úgy véli, ez többek közt előrevetítheti azt, hogy csökkentenék az önkormányzatoknak az oktatásügyben betöltött szerepét és jogköreit. Az ilyen irányú változásnak pedig a nemzetiségi oktatásügy számára is negatív hozadékai lehetnek. „Megint csak a minisztérium és a tanügyi hivatalok szabnák meg az iskolák működésének feltételrendszerét, ami rontana az önkormányzati iskolák helyzetét” - tette hozzá Szigeti. Az MKP azt is nehezményezi, hogy az új kormányprogram az oktatásügy finanszírozásával kapcsolatban is feltételesen fogalmaz, azt írja: többletforrások is kerülhetnek az oktatásba, de csak ha azt a költségvetés megengedi. „Az előző Fico-kormány idején még az szerepelt a célkitűzések között, hogy a pedagógusok bérét az átlagbér 1,2-1,4-szeresére szeretnék emelni, ehelyett most előfordulhat, hogy hosszú idő után a mostani lesz az első kormány, amely semmit sem emel a pedagógusok bérein” - mutatott rá az MKP politikusa.
MKP: A kisebb kórházak megszűntetéséhez vezet Ficoék kormányprogramja
2012. május 3. - (mti)
A Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint a kisebb vidéki kórházak megszűntetését vetíti előre a Robert Fico kabinetje által jóváhagyott kormányprogram, amely többek közt az ellátórendszer ésszerűsítését szorgalmazza. Németh Gabriella, az MKP szociális, családpolitikai és egészségügyi alelnöke az MTI-nek csütörtökön adott nyilatkozatában rámutatott: az egészségügyi ellátórendszert érintő kormányzati racionalizációs tervek megvalósítása egyértelműen a városi és a megyei fenntartású kórházak számának csökkenéséhez vezet majd. Hozzátette: egy ilyen trendnek többféle negatív kihatása lehet és különösen hátrányosan érinti majd a szlovákiai magyarokat, hiszen azok nagyobb része vidéken él. „A kormányprogram az - állami fenntartású - egyetemi kórházak fejlesztésével számol, ez viszont a gyakorlatban a kisebb kórházak megszűntetését jelenti” - mondta el az MTI-nek Németh Gabriella. „El lehet képzelni, mennyire hátrányos helyzetbe hoz egy régiót, ha ott megszűnik egy kórház, hiszen ez a várólisták meghosszabbodásán túl azt is magával hozza, hogy a betegeknek esetenként fél napot utazással kell tölteniük, nem beszélve arról, hogy tömeges munkahely megszűnéshez is vezethet” - mutatott rá. Leszögezte: a megyei és városi fenntartású kórházak helyzetére átfogó megoldást kell találni, anyagi gondjaikra nem szabad azok megszűntetésével válaszolni. Szlovákiában a tíz éve megvalósított decentralizáció során a vidéki kórházak fenntartása a városok és a megyék hatáskörébe került. Anyagi gondjaik azóta sem változtak. Ennek oka az önkormányzatok álláspontja szerint főként az, hogy a fenntartói feladatok mellé az ahhoz szükséges anyagi forrásokat már nem biztosította kellő mértékben az állam. Ez az intézmények folyamatos anyagi ellehetetlenüléséhez vezetett. Ezzel egy időben az állami fenntartásban maradt úgynevezett súlyponti kórházak jelentős része is komoly adósságokat halmozott fel. Ugyanakkor míg azok tartozásait több alkalommal is rendezte az állam, a városi és megyei fenntartású kórházak esetében ezt a lépést nem tette meg. Az MKP szerint Robert Fico kabinetjének - kormány által már a napokban elfogadott - kormányprogramja nem kínál átfogó megoldást a problémák kezelésére, csupán az egészségügyi intézmények racionalizációját említi. „A dokumentum elutasítja ugyan a kórházak részvénytársaságokká való átalakítását, de nem utal arra, hogyan biztosítják majd a további eladósodás megakadályozását” - mutatott rá Németh Gabriella. Leszögezte: a kormány által ezzel kapcsolatban vázolt elképzelések mindaddig homályos tervek maradnak csupán, amíg a kabinet nem vonultat fel olyan megoldásokat, amelyekkel több pénzt tud juttatni az egészségügyi rendszerbe.
Megújult formában jelent meg Szabad Újság szlovákiai magyar hetilap
2012. május 2. - (mti)
Májustól megújult formában és bővebb terjedelemben jelenik meg a Szabad Újság független szlovákiai magyar hetilap. A szlovákiai magyar sajtópiac egyik legnagyobb múltra visszatekintő hetilapjában a jövőben kiemelt helyet kapnak a magyar régiók hírei. A közéleti hetilap szerdától új köntösben - jobb minőségű papíron - jelenik meg, az eddigi 52 oldal helyett 68 oldalon. „A változtatásokra elsősorban az olvasók megváltozott - egy modern hetilappal szemben manapság támasztott - elvárásainak igyekeztünk megfelelni” - mondta el az MTI-nek Varga Péter, a hetilap kiadója, a Mediaimpress ügyvezetője. Hozzátette: a lap tartalmát illetően alapvetően szemléletváltással nem jár az újítás, bár az igaz, hogy a bővített tartalommal az olvasók más rétegeit is meg szeretnék szólítani, ezt a célt azzal a tartalmi többlettel szeretnék elérni, hogy a jövőben 16 oldalon csak a magyar régiók híreivel foglalkozik a lap. „Jelenleg ott tartunk, hogy a felvidéki írott médiában rajtunk kívül állandó jelleggel senki sem foglalkozik a magyar kultúrával, ezért ezen nem is változtattunk. Viszont úgy gondoltuk, hogy új olvasók irányába is nyitni kell, és ezért adtunk nagyobb teret a magyar régióknak, aminek köszönhetően minden olvasónk az eddiginél is jobban a magáénak érezheti a lapot” - magyarázta az újítás mögött álló szándékokat Varga Péter. A lap kiadója szerint a Szabad Újság eddigi hangvétele változatlan marad. Mint mondta: szeretnék remélni, hogy a lap eddig is hozzájárult a felvidéki magyarság nemzeti öntudatának erősítéséhez, és ez a jövőben is így kell maradjon, ezért a lap továbbra is kiemelt fontosságot tulajdonít majd a nemzeti kultúra történéseinek és a szlovákiai magyarság hétköznapjainak is. A Szabad Újságot érintő változások részeként azonban megváltozott a lap ára is, igaz az előfizetők az év végéig a régi áron rendelhetik meg a hetilapot. „A módosítások megvalósításához nélkülözhetetlen volt az ármódosítás, annál is inkább, mert amikor erre utoljára, 5 évvel ezelőtt sor került, akkor még csak egy kevés oldalon és lényegesen más papírminőségben megjelenő lap volt” - mondta el Varga Péter. Rámutatott: „A szlovákiai magyar olvasónak most először lesz módja arra, hogy olyan hetilaphoz juthasson, amely formailag is felveheti a versenyt a szlovák hetilapokkal, tehát ezután már minden felvidéki magyar büszkén tarthatja a kezében a Szabad Újságot”.
Megválasztotta köztársasági elnökké Áder Jánost a parlament
2012. május 2. - (mti)
Megválasztotta Áder Jánost köztársasági elnökké az Országgyűlés szerdán. A fideszes politikus, aki egyedüli jelölt volt a tisztségre, 262 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson. A szavazólapot 307 képviselő vette fel. A 302 érvényes voks közül Áder János 262-őt kapott, negyvenen nemmel szavaztak. Az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik vett részt a szavazásban, a párt korábban azt közölte, hogy képviselői nemmel voksolnak. A megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után Áder János letette államfői esküjét. Áder János május 10-én lép hivatalába, ő lesz az ötödik köztársasági elnök a rendszerváltás után.
Az első államfői beszéd
Érdemes belátnunk: amit önmagunkról gondolunk, olyan lesz országunk.
Orbán: Áder János megválasztásával a parlament a legjobb döntést hozta
Orbán Viktor szerint Áder János megválasztásával a parlament a legjobb döntést hozta most, hogy az alaptörvény „bejáratása, stabilizálása” a feladat. A kormányfő azt követően nyilatkozott újságírók előtt, hogy szerdán az Országgyűlés köztársasági elnökké választotta Áder Jánost. A miniszterelnök megismételte korábbi nyilatkozatát és „horgonyembernek” nevezte a szerdán államfővé választott politikust. Orbán Viktor közölte: „minden ember olyan teljesítményt nyújt, amilyen ember. Mi jól ismerjük a köztársasági elnököt, tiszteljük, nagyra tartjuk, egy horgonyember.”
Áder János parlamenti méltatása
Az államfőválasztás előtt Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnöki jogköreit gyakorló alelnöke méltatta a köztársasági elnöki posztra jelölt Áder János pályafutását. Az alábbiakban közöljük a parlamentben elhangzott méltatást:
Lezsák Sándor: Áder János pályafutása egy magyar ember története.
Egy magyar emberé, aki egy vidéki kisvárosból, Csornáról - ahogyan arrafelé mondják, a Rábaköz fővárosából - indulva járja meg Győrt, Budapestet és Brüsszelt, s aki ma itt áll Önök előtt, hogy Magyarország köztársasági elnökévé válasszuk. Tamási Áron-i fordulattal szólva, Áder János bejárta a rengeteget. Olyan ember áll Önök előtt, aki megtapasztalta a kemény kétkezi munka szigorú világát, aki ismeri, mit jelentenek a saját erőből való boldogulás küzdelmei, aki jól ismeri a jogtudomány összetettségét, és aki a politikai élet útvesztőiben is mindig az egyenes utat követte. Volt parlamenti képviselő, házelnök, európai uniós politikus, de bármilyen kihívás elé is állította az élet, mindig megmaradt annak az egyenes embernek, akit szerény anyagi körülmények között élő szülei példás erkölcsi értékekkel vérteztek fel. Áder János 1959. május 9-én született, a család első gyermekeként. Édesapja egy helyi bolt helyettes vezetőjeként, édesanyja pedig az egészségügyben dolgozott. A család a rábaközi emberek hagyományait követve a tudás, a szorgalom és a teljesítmény tiszteletén nyugvó értékek szerint élt. Áder János Csornán kezdte tanulmányait, majd a győri Révai Miklós Gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítványt. Sikeresen felvételizett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ám a családfő váratlan betegsége és korai elvesztése súlyos dilemma elé állította a családot. Megfizethetetlennek tűnt a pesti egyetem, ezért a nappali tanulmányok mellett szükségessé vált, hogy Áder János időről időre éjszakai munkát is vállaljon. Áder János - ezt már tudjuk róla az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalások óta - egyenes, határozott ember. Nem riad vissza a felelősség vállalásától, a kihívásoktól, a munkától. 1983-ban így szerzett jogi diplomát cum laude minősítéssel, s szerzett e diplomával doktorátust. Áder János nem a politikában kezdte pályafutását. A főváros hatodik kerületének lakásügyi osztályán dolgozott, innen vezetett a tehetséges fiatal jogász útja a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetébe. Ádert azonban ebbe a világba is elkísérte az, amit otthonról hozott. Így sokunkhoz hasonlóan fiatal tudományos kutatóként is természetes volt számára, hogy kétkezi munkával, gazdálkodással egészítse ki jövedelmét ahhoz, hogy megteremtse a családalapításhoz szükséges alapokat. Áder Jánost később, 1989-ben, az Ellenzéki Kerekasztal idején, majd 1990-től a Magyar Országgyűlésben is egy sokat vállaló, de vállalásait mindig teljesítő emberként ismertük meg. Olyan tagja, majd vezetője volt a Fidesz képviselőcsoportjának, aki mindig nyitott volt az érvekre, és sohasem ijedt meg a vitáktól. A legnehezebb helyzetekben is kész volt a végsőkig kitartani értékei és hitvallása mellett. Igazában, érveiben mindig volt olyan, amit érdemesnek tartottunk megfontolni. Dr. Áder János rendszerváltó politikusaink egyike. Részt vett a történelmi jelentőségű 1987-es lakiteleki találkozón, majd az 1989-es Ellenzéki és Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon is, ahol fontos szerepe volt a demokratikus választási rendszer kidolgozásában. Az első szabad országgyűlési választáson, 1990-ben a Fiatal Demokraták Szövetségének jelöltjeként országgyűlési képviselővé választották. Szülővárosában, Csornán, háromszor lett egymás után egyéni országgyűlési képviselő. Részt vett az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvény-előkészítő és Igazságügyi bizottságainak munkájában. 1998-ban a Magyar Országgyűlés elnökévé választották, mely tisztséget 2002-ig látta el. Házelnöki tevékenységével nemzetközi színtéren is erősítette hazánk megbecsülését. Hazánk ebben az időszakban csatlakozott a NATO védelmi szövetségéhez, mint ahogy ez az időszak döntő szerepet játszott Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának előkészítésében is. 2009-ben dr. Áder Jánost az Európai Parlament tagjává választották. Uniós képviselőként és az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságának alelnökekeként éppoly kitartó alapossággal, lelkiismeretesen dolgozott, mint minden korábbi megbízatásán. Európai képviselőként rövid idő alatt volt képes kivívni társai és az Európai Parlamentben legnagyobb súllyal rendelkező Európai Néppárt vezetésének elismerését is. Akik közelről ismerik, pontosan tudják róla, Áder János olyan ember, aki sosem a tisztségre jelentkezik, de mindig megfontoltan, alázattal, higgadtan és nagy körültekintéssel tesz eleget az általa vállalt feladatnak. Az út, ami eddig állt mögötte, Csornától Brüsszelig ível. Ezen az úton mindig mellette állt felesége, dr. Herczegh Anita, akivel 27 éve megkötött házasságuk során négy gyermekük született. Dr. Áder János mindig hű volt hazájához. Méltó a Szent István által megteremtett, több mint 1000 esztendős európai államiságunk 21. századi eszményeinek képviseletére. Méltó Magyarország, a nemzet valamennyi polgárának képviseletére, méltó arra, hogy rendszerváltó politikusként a 22 éve szabad Magyarország köztársasági elnöke legyen. Áder János pályafutása egy magyar ember története.
KDNP: Áder János biztosíték, hogy a jövőben is érvényesülnek a demokratikus alapelvek
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint Áder János megválasztása államfővé biztosíték lesz arra, hogy Magyarországon a jövőben is érvényesülnek a demokratikus alapelvek. A kisebbik kormánypárt az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében üdvözölte Magyarország új köztársasági elnökét. Az új köztársasági elnök beszédében világossá tette: olyan értékek mentén kívánja ellátni hivatalát, amelyet a társadalmi egység, a megbékélés és a család jelképez - írták. Kiemelték, hogy az államfő - aki négy gyermek édesapja - külön megszólította az édesanyákat, a különböző társadalmi csoportokat és a határon túli magyarokat, bizonyságot téve azon prioritásokról, amelyek egy kereszténydemokrata párt számára a legfontosabb elvárások lehetnek egy sikeres és modern ország megteremtésében. Áder János eddigi politikai pályafutása alapján minden remény megvan arra, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren sikeresen áll majd ki a köztársaság érdekei mellett - zárul a KDNP kommünikéje. Az Országgyűlés szerdán választotta Áder Jánost köztársasági elnökké. A fideszes politikus, aki egyedüli jelölt volt a tisztségre, 262 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson. A szavazólapot 307 képviselő vette fel. A 302 érvényes voks közül Áder János 262-őt kapott, negyvenen nemmel szavaztak. Az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik vett részt a szavazásban, a párt korábban azt közölte, hogy képviselői nemmel voksolnak. A megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után Áder János letette államfői esküjét. Áder János május 10-én lép hivatalába, ő lesz az ötödik köztársasági elnök a rendszerváltás után.
LMP: Áder kérje a választási és az igazságügyi törvények alkotmányossági felülvizsgálatát
Az LMP azt kéri Áder Jánostól, hogy kezdeményezze az ombudsmannál a választási és az igazságügyi törvények alkotmányossági felülvizsgálatát - mondta szerdai, parlamenti sajtótájékoztatóján Jávor Benedek. Az ellenzéki frakcióvezető szerint az államfőnek fel kellene kérnie Szabó Máté országgyűlési biztost, hogy a hivatkozott jogszabályok ügyében forduljon az Alkotmánybírósághoz. Jávor Benedek közölte: a köztársasági elnök megválasztása során frakciójuk azért nem vette fel a szavazólapokat, mert így tiltakoztak az ellen a folyamat ellen, amelynek során Áder Jánost jelölték. Mint mondta, Schmitt Pál lemondásával olyan közjogi helyzet állt elő, amikor a demokratikus közintézményekbe vetett bizalom megrendült. Ebben a helyzetben már a köztársasági elnök jelölésének folyamata során is a konszenzust kellett volna keresni és olyan jelöltet kellett volna találni, aki a pártpolitikai érdekeken túlmenően is képes megtestesíteni a nemzet egységét és megerősíteni a köztársasági elnöki intézménybe vetett társadalmi bizalmat - érvelt. A politikus azt mondta, Schmitt Pál lemondását követően voltak olyan jelek, hogy a Fidesz hajlik erre a megoldásra, de végül ezt a lehetőséget a kormánypártok elvetették és a jelölésben „ugyanannak a diktátumszerű megoldásnak a javára döntöttek, amely jellemzi a Fidesz-kormányzás elmúlt két évet”. Szavai szerint a kormánypártok folytatták annak a centrális erőtérnek a kiépítését, amelynek során minden „Orbán Viktor fejében, legjobb esetben is a Fidesz elnökségében dől el”. A képviselő a jelölési folyamat mellett kritizálta Áder János személyét is, mert - mint mondta - az államfő pályafutása kizárólag fideszes politikusi tevékenységéhez köthető, semmi más nincs az életrajzában, ami megindokolná, hogy miért ő legyen a köztársasági elnök. Jávor Benedek kijelentette ugyanakkor: meg kell adni az államfőnek az esélyt arra, hogy megmutassa, képes-e túllépni a pártpolitikai szerepen és olyan köztársasági elnökké válni, aki az alkotmányosság őreként és a nemzet egységének megtestesítőjeként megvalósítja az alaptörvényben foglaltakat. A frakcióvezető ezért felkérte Áder Jánost, hogy a „politikusként hozzá köthető” választási és az igazságszolgáltatási reformhoz kapcsolódó törvények ügyében szimbolikusan forduljon Szabó Mátéhoz, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, aki ezt követően, az államfő kérésére a jogszabályok felülvizsgálatát kérheti az Alkotmánybíróságnál. Áder János elnöki beszédét értékelve egy kérdésre válaszolva azt mondta, az felcsillantotta annak esélyét, hogy az államfő alapvetően kész az alkotmányossági szempontok érvényesítésére és nyitott arra, hogy a kormánypártok primer politikai szempontjain túl más értékeket is érvényesítsen. Az LMP frakciója nem énekelte el a beiktatáskor a Székely himnuszt, mert a köztársasági elnök megválasztása közjogi aktus, az alaptörvényben pedig a Himnusz és a Szózat szerepel a „magyar köztársaság hivatalos vagy félhivatalos szerzeményeként” - felelte egy másik kérdésre. A Székely himnuszt egyetlen jogszabály sem nevesíti sehol, ezért függetlenül attól, hogy mit gondolnak róla, azt gondolják, hogy annak a köztársasági elnök megválasztásán nincsen helye - jelentette ki.
Jobbik: Áder János emelkedjen felül a „pártidentitásán”
A Jobbik azt kívánja a szerdán megválasztott Áder János köztársasági elnöktől, hogy államfőként próbáljon meg a „pártidentitásán” felülemelkedni és legyen valódi kontrollja a törvényhozásnak - jelentette ki az államfőválasztást követően Balczó Zoltán, az ellenzéki párt alelnöke. Azt mondta: a Jobbik azt várta volna „a nemzeti együttműködés meghirdetett rendszerétől”, hogy olyan jelöltet állítanak a kormánypártok, akinek a politikai pályafutása nem egy párt keretein belül, pártpolitikusként zajlott. Ebben az esetben talán nagyobb támogatást is kaphatott volna a jelölt - mondta Balczó Zoltán, hozzátéve: így azonban a Jobbik nemmel szavazott a szerdai választáson. Az Országgyűlésben a szerdai titkos szavazáson 302 érvényes szavazat közül 262 támogató voksot kapott Áder János. A fideszes politikusra - aki az egyetlen jelölt volt - 40-en szavaztak nemmel. Az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik vett részt a szavazásban. Áder János május 10-én lép hivatalába, ő lesz Magyarország ötödik köztársasági elnöke a rendszerváltás után.
Schmitt: Áder János legitimitása száz százalékos
Schmitt Pál szerint Áder János legitimitása és politikai előélete is száz százalékos, a köztársasági elnök maradéktalanul ellátja majd a demokrácia védelmét és megtestesíti a nemzet egységét. A volt köztársasági elnök utódjának szerdai megválasztása után az MTI-nek azt mondta: nagyon jó választásnak tartja Áder Jánost a posztra, aki rendkívül jártas a politikában. „Kétharmadot kapott a parlamenttől, és ez a kétharmad az egész ország kétharmadát képviseli” - mondta, hozzátéve: Áder János legitimitása és politikai előélete is száz százalékos. Közölte azt is: azon lesz, hogy a legjobb tudása szerint adja át a hivatalát utódjának. A volt államfő saját terveiről szólva elmondta: az életművét az ország jó híréhez való hozzájárulással, vagy a fiatalok egészségre való neveléssel próbálja folytatni. Közölte: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is számít a munkájára, ahol 80. éves koráig tag maradhat.
DK: Áder János nem Magyarország, hanem a Fidesz elnöke
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Áder János nem Magyarország, hanem csak a Fidesz elnöke lesz - jelentette ki szerdai, parlamenti sajtótájékoztatóján Vadai Ágnes. A független képviselő úgy látja, Áder János alkalmatlanságát az is bizonyítja, hogy nem tiltakozott kedden, amikor a Jobbik két alelnöke eltávolította a Képviselői Irodaházról az uniós zászlót. Vadai Ágnes megerősítette, hogy a DK-hoz tartozó képviselők nem vesznek részt a köztársasági elnök megválasztásában, a szavazólapokat sem veszik fel. Azt mondta, Áder Jánostól, mint államfőjelölttől és európai parlamenti képviselőtől elvárták volna, hogy elsőként tiltakozzon az uniós lobogó eltávolítása ellen. A Jobbik lépése „egyenes következménye Orbán és a Fidesz által régóta gerjesztett, módszeres unióellenességnek” - fogalmazott Vadai Ágnes, aki szerint a Fidesz azért nem határolódott el a Jobbik akciójától, mert a Fidesz és a Jobbik számos önkormányzatban együttműködik, Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője pedig Orbán Viktor polgári körének volt a tagja. A képviselő megjegyezte azt is, hogy a kedden történtekre reagálva a nagyobbik kormánypárt csak „egy gyenge nyilatkozatot tett közzé”, szerda délelőtt tíz óráig ugyanakkor nem gondoskodtak a zászló visszahelyezéséről. Hangsúlyozta: miután a magyar választók többsége ma is az EU pártján áll, „attól az embertől, aki mától az antidemokratikus alaptörvény értelmében is” a nemzet egységének kifejezésére lenne hivatott, kötelező lett volna a tiltakozás. Szerinte egyébként Áder János „alkalmatlanságát korábban is többször bizonyította”, mert 2005-ben, Sólyom László államfővé választásakor „ő irányította (...) az úgynevezett vakond-kommandót” és ő a szellemi atyja a Velencei Bizottság által is élesen kritizált bírósági törvénynek. Vadai Ágnes úgy értékelte: Áder Jánostól nem várható el, hogy őrködjék az államszervezet demokratikus működése felett, „Áder nem Magyarország, hanem csupán a Fidesz köztársasági, nem, egészen pontosan a Fidesz elnöke”.
MSZP: Kövér egymillió embert vett semmibe
Az MSZP válogatás cd-t készített Kövér László nevezetes beszédeiből, emléket állítva annak, hogy egy hónapig olyan politikus gyakorolta az államfői jogokat, aki semmibe vett egymillió embert - mondta Török Zsolt, a szocialisták szóvivője szerdán. Az ellenzéki politikus az államfőválasztás napján az Országház előtt tartott sajtótájékoztatóján közölte: a válogatáslemezen hallható, amint Kövér László házelnök a parlamentben Schmitt Pál lemondásakor azt mondja, méltatlan, hogy a parlamentben tőle balra helyet foglaló képviselők - az MSZP és a Demokratikus Koalíció politikusai - az Országgyűlésben ülhetnek, illetve hogy később a Hír Tv-ben úgy fogalmazott: az MSZP jól teszi, ha nem vesz részt Áder János államfővé választásában, „mert legalább nem rontja el a látványa az ünnepet”. Török Zsolt szerint ezekkel a mondatokkal az államfői jogokat az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig gyakorló Kövér László semmibe vett egymillió, a szocialistákra szavazó embert. Tájékoztatása szerint a lemezen felolvassák Kövér Lászlónak a 2002-es választási kampányban elmondott, úgynevezett köteles beszédét is. Az MSZP szóvivője ugyanakkor arról is említést tett, hogy a cd-n nem hallható, amint Kövér László fellép a parlamentben megjelent gárdisták ellen, ez ugyanis - tette hozzá Török Zsolt - nem történt meg, így emiatt tavaly februárban neki kellett rendőrt hívni.
A Le Figaro az államfőválasztásról
A francia Le Figaro szerint Schmitt Pál plágium miatti szerencsétlen lemondása után Orbán Viktor miniszterelnök egy „másik bábut” talált a köztársasági elnöki tisztségre a régi „harcostárs”, Áder János személyében, aki mérsékelt politikusként elsősorban stratéga-kvalitásairól ismert. Politikai pályájának ismertetése után a konzervatív lap kiemelte, hogy neki sikerült ellenzékből a nem túl fegyelmezett szocialistákkal szemben Sólyom Lászlót megválasztatni államfőnek. Stéphane Kovacs tudósító szerint Ádernek nehéz lesz az alkotmány szellemének megfelelően a „magyar nemzet egységét” képviselnie, miközben posztja presztízsét is helyre kell majd állítania. Arra is kitért, hogy politológusok szerint Áder lojális lesz Orbánhoz, de közben kritikusabbnak fog mutatkozni Schmitt Pálnál. A lap részletesen ismertette az ellenzéki politikusok álláspontjait, akik csak „megvetéssel” viseltetnek a kinevezés iránt. Krekó Péterre, a Political Capital elemzőjére hivatkozva pedig azt a következtetést vonta le, hogy Orbán folytatja azt a gyakorlatot, miszerint szövetségeseit helyezi a független intézmények élére, s Áder sem fogja ellensúlyozni a kormány munkáját, ráadásul a 2014-es választások után is a helyén marad, ahonnan lehetősége lesz visszadobni a törvényeket és feloszlatni a parlamentet.
Juraj Meliš előtt tisztelegnek
2012. május 4. - (mti)
Juraj Meliš és a szlovák-magyar kapcsolatok című kiállítással tiszteleg a Kassák Múzeum Juraj Meliš szlovák szobrász, egykori avantgárdista művész 70. és Kassák Lajos író, szerkesztő, képzőművész 125. születésnapja előtt péntektől. Beke László művészettörténész, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének igazgatója, a kiállítás kurátora elmondta, hogy a kettős születésnapot a múzeum arra használta fel, hogy Meliš és Kassák tevékenységén keresztül bemutassa a magyar és a szlovák művészet gazdag kapcsolatrendszerét a huszadik század 20-as éveitől napjainkig. Juraj Meliš és Kassák is Érsekújváron (Nové Zámky) született. Juraj Meliš kiemelkedő szerepet játszott Kassák művészetének szlovákiai megismertetésében és elfogadtatásában, méghozzá az élő művészet, az eleven hagyomány felől. Egyik művén egy bakon ember formájú fát fűrészelnek, vagy galambok vannak célkeresztben, a táblán felirat: ne lőj oda! Ami a szlovák folklórban van, arra szarkasztikusan „rájátszik” - jegyezte meg a kurátor. Meliš a szobrászat új, az esztétika hagyományos elveit és az esztétizálást tagadó, a szobrászat „plebejus” felfogását valló művészként lépett a nyilvánosság elé. A hétköznapi élet hulladékká vált anyagaiból, tárgyaiból alkotta meg lázadást, humort és iróniát kifejező, moralitásról tanúskodó műveit, és lett a régió alternatív törekvéseinek egyik legmarkánsabb képviselője - emelte ki. Meliš erőfeszítésének Kassák elismertetéséért is meg lett az eredménye: a pályáját a 70-es, 80-as években kezdő fiatal szlovák művészgeneráció felfedezte magának Kassák életművét. Így Meliš tevékenysége szinte hidat képez a két ország között - hangsúlyozta Beke László. A kiállítás középpontjában a Kassákhoz és Melišhez fűződő kapcsolatok állnak, de azok az események is megjelennek, amelyek a szocializmus éveiben a nem hivatalos szférában fűzték szorosra a cseh, szlovák és magyar művészeti szálakat. A kurátor fiatal művészettörténészként szervezte 1972-ben Balatonbogláron a kápolnaműteremben a cseh-szlovák-magyar avantgárd művészek találkozóját, mintegy engesztelésként az 1968-as Prágai tavasz eltiprásáért, amelyben Magyarország is részt vett - emlékezett vissza Beke László. A nem hivatalos együttműködés egyik fóruma volt Makovecz Imre építész 1972-es Minimális tér nevű pályázata, amelyre Juraj Meliš elküldte a 4 p című színes rajzot a minimális élettérre (nemzés, munka, étkezés, emésztés), mintegy reagálva a munkásmozgalom hármas jelszavára - 8 óra munka, 8 óra alvás, 8 óra szórakozás. A pályázatra érkezett munkákból illegális kiadvány is készült. Ideális, őszinte együttműködés volt abban az időben - mondta a művészettörténész. Meliš volt a kezdeményezője és szervezője annak az akciónak, amelynek keretében 1987-ben a Kassák centenárium alkalmából 48 csehszlovákiai képzőművész egy-egy művet alkotott a magyar avantgárd egykori vezérének tiszteletére. Melišnek köszönhető az is, hogy ez a maga nemében páratlan műtárgyegyüttes a Kassák Múzeum gyűjteményébe került. Juraj Meliš a kortárs szlovákiai képzőművészet egyik nagy mestere, a pozsonyi Művészeti Akadémia szobrászati tanszékének professzora 1942. július 13-án született Nové Zámkyban (Érsekújvár), Pozsonyban diplomázott az akadémián, ahol később tanár lett. Sok egyéni kiállítása volt otthon és külföldön, és számtalan fontos csoportos tárlata Szlovákiában és a nagyvilágban. A budapesti Kassák Múzeumban 2005-ben volt kiállítása Plasztikák, rajzok, kollázsok címmel. A kiállítást - amely június 10-ig tart nyitva - Ivan Jančár, a pozsonyi Városi Galéria igazgatója nyitja meg és Juhász R. József író, multimédia művész, aki szintén érsekújvári, előadja Bizalom című performanszát.
Mit keres Szlovákia 1000-ben a térképen?
A legcikibb szerkesztői viták a Wikipédián
Helyesírás, hatalom, pornó
2012. május 4. - (Takács Boglárka - nyest.hu)
Liszt Ferenc szlovák volt, Tesla a Marsról érkezett, az angolok pedig Közép-Európából jöttek, legalábbis egyes wikipédisták szerint. A nemzetiségi kérdések még a szexnél is hatékonyabban korbácsolják fel az indulatokat, és akár a csillagászati szócikkek is áldozatul eshetnek. A Wikipédiát, a világ legnagyobb internetes lexikonját bárki szerkesztheti. Nem csoda hát, ha olykor elszabadulnak az indulatok. Milyen témák váltják ki a leghevesebb vitákat? A választ természetesen ezúttal is a Wikipédia adja meg: a szerkesztők külön oldalakon őrzik meg az örökkévalóságnak a legértelmetlenebb nézeteltéréseket. Csemegézzünk kicsit. Több különböző nyelvű Wikipédián is összecsapásokat váltott ki az a kérdés, ildomos-e fényképpel, sőt videóval illusztrálni a Magömlés szócikket. Az angol nyelvű Wikipédián jelenleg csinos anatómiai ábra látható. fényképet, sőt videót is találhatunk a szóbanforgó folyamatról. Más tabu tartalmak körül is adódhat vita. A fentebbiek alapján várható, hogy az ürítés ugyanolyan problémákat okoz, mint a magömlés, és valóban: a körül a kérdés körül is számos kört futottak a Wikipédia szerkesztői, hogy kell-e fotó az emberi székletről. Érdekes módon viszont ennek a vitának más lett a végkimenetele: csakúgy, mint a magyar Wikipédián, az angol nyelvű Emberi széklet szócikkben sincsen fénykép. Ezek szerint a székelés még a magömlésnél nagyobb tabu? Csak egy rajzokat tartalmazó táblázatot tekinthet meg a nagyérdemű a széklet különböző típusairól. („Kettes típus: mint egy kolbász, de felületén repedésekkel”... és így tovább.) Olykor látszólag egyáltalán nem idevágó szócikkekben is előkerül az ürítés. Máig sincs egyetértés abban a rendkívül fontos kérdésben, kell-e szerepeltetni a japán Nintendo Wii nevű konzoljának szócikkében azt a tényt, hogy a hasonló kiejtésű angol wee szó a vizeletre is utalhat. A képek akkor is nagy vihart kavarhatnak, ha semmilyen pornográf tartalmuk nincs. Jó ötlet-e a pókfóbia szócikkét egy hatalmas pók fényképével illusztrálni? A szövegben ráadásul többen is igyekeztek a pókok részletes leírásával riogatni fóbiás embertársaikat. Jelenleg egy gyerekkönyv-illusztráció szerepel a cikkben, de ez se jó mindenkinek - a vitalapról kiderül, hogy van, aki pont itt keresne ijesztő pókos képeket.
Nacionalizmus
A közép- és kelet-európai, valamint a Balkánnal kapcsolatos témákban mindennaposak a különböző nemzetiségű szerkesztők között az összetűzések. Jedlik Ányos magyar volt-e vagy szlovák? A kérdés heves hivatkozásgyűjtögetés után végül a magyar javára dőlt el. Olykor a helyzet önmaga paródiájába fordul: a szintén vérre menő „magyar vagy német volt-e Liszt Ferenc / Franz Liszt” vitában egyesek látszólagos komolysággal a szlovák származást népszerűsítették. Nikola Tesla körül még nagyobb csaták dúltak: a különc feltaláló az Osztrák-Magyar Monarchiában született, Smiljan horvát faluban, szerb szülőktől, később pedig amerikai állampolgárságot szerzett. Szinte minden érdekelt nemzet tagjai a magukénak szeretnék tudni Teslát, a nagy szerkesztgetésben valaki kínjában már a marslakót is felvetette. Más vidékek ehhez képest békések és nyugodtak. A Közel-Kelettel kapcsolatban azért szintén lehet gyöngyszemeket találni. Több helyi étel szócikkében is komoly összecsapások zajlottak - fel lehet-e tüntetni, hogy az izraeli konyhában is ismertek ezek az eledelek? A Hummusz szócikk angol nyelvű vitalapján emellett még az is kiderült, hogy az amerikai konyha „rettenetesen undorító” és „az amerikaiakat nem lenne szabad konyha közelébe engedni”, mert mogyoróvajat tesznek a hummuszba. Borzadály! (Megjegyezzük, a szócikk magyar változatának nincs is vitalapja.) Néha azért a hidegvérükről ismert briteknél is elszakad a cérna. A következő kép a Szaturnusz Enceladus nevű holdjának a méretét szemlélteti. De mihez viszonyítva? A következő felvetések születtek: az Egyesült Királyság, a Brit-szigetek, Nagy-Britannia, Északnyugat-Európa, de még Luxemburg is előkerült. A vitát figyelemmel kísérők azt is megtudhatták, hogy „az Egyesült Királyságnak nincsen hossza”, valamint hogy „az angolok Közép-Európából vándoroltak be”. Nehogy azt higgyük, hogy itt öncélú szőrszálhasogatásról van szó - több ír felhasználó személyes sértésnek vette a Nagy-Britannia megnevezést, hiszen a képen jól látható Írország is. (A kérdésnek egyébiránt angol nyelvterületen hosszú és a Wikipédia előtti időkbe visszanyúló története van.)
Nem mondod, hogy ezen vesztek össze?
Olykor azonban teljesen érdektelen dolgokon zajlik a késhegyre menő vita. A Silent Hill videojátékban az egyik szereplőt egy kórházban tartották fogva. Hogyan fogalmazzunk: fogságba esett vagy kórházba került? Az egyik szerkesztő huszonhárom felhasználónéven aktívkodott, mire az adminisztrátorok észbe kaptak... igaz, áldásos tevékenységét nem csak erre az egy szócikkre korlátozta. A különböző filmek, regények egyébként is vonzzák a szőrszálhasogatókat. Vajon a Csillagok háborúja filmsorozatban feltűnő Halálcsillag hány kilométer átmérőjű? Egy biztos - a trükkfelvételekhez készített makett 137 centi átmérőjű volt. A szerkesztők azzal a vitával is rengeteg időt el tudnak tölteni, milyen tartalmak érdemesek arra, hogy a Wikipédián szerepeljenek. Catie Wayne, a Boxxy álnéven fura videókat készítő tizenéves lány szócikkét például nyolcszor törölték, mire végül maradhatott, pedig Boxxy közben bejárta a világsajtót. (Rajongók tömegei dőltek kardjukba, amikor kiderült, hogy Boxxy nem olyan a valóságban, mint a YouTube-on; Wayne csak színészkedett.) Íme az egyik videó: A helyesírás nem csak lapunk hasábjain örök téma, hanem a Wikipédián is. A brit helyesírás szerint az alumínium fém nevét aluminium formában írják, az amerikaiak viszont az aluminum formát használják. Elképesztő és hihetetlen terjedelmű vita zajlott arról, melyik változat szerepeljen a szócikk címében. Más helyesírási kérdésekben is megy az adok-kapok: Brazília angol nevének írásmódja ugyanúgy problémát okoz, mint az, hogy a Beatles zenekar neve helyesen the Beatles-e vagy inkább The Beatles. (Önnek feltűnt a különbség?)
Szó szerint a legnagyobb marhaság
A rengeteg bizarr vitából csak néhányat tudtunk kiragadni, de a legnagyobb ökörséget azért kiválasztottuk. Ehhez kis magyarázat is dukál. Amerikában létezik egy olyan városi (vagy inkább falusi?) legenda, miszerint egyes emberek azzal szórakoznak, hogy odasettenkednek egy békésen alvó szarvasmarhához és felborítják; ez a cow tipping, a tehéndöntés. A legendának nincsen sok valóságalapja, mert a tehenek a lovakkal ellentétben nem állva alszanak. A tudományos kutatók (!) szerint egy ember egymaga nem is tud felborítani egy több mázsás kifejlett tehenet, ráadásul a szarvasmarhákat nehéz meglepni, mert egyáltalán nem olyan tunya állatok, mint ahogy a városiak képzelik őket. Mivel a cow tipping az amerikai folklór közismert része, ezek után nyilván érdemes róla szócikket nyitni, habár volt, aki ezzel sem értett egyet. De sokkal hevesebb vita dúlt azon, bele lehet-e rakni a cikkbe a következő, álló tehenet ábrázoló fényképet azzal a képaláírással, hogy „Gyanútlan potenciális áldozat”!
A szerbek találták ki a Vajdaság nevet
A szlovákok kiejtették Kanadát a hoki vb-n
2012. május 17. - (mti)
Nagy meglepetésre elsőként a szlovák válogatott jutott az elődöntőbe a Helsinkiben és Stockholmban zajló a jégkorong-világbajnokságon, miután csütörtökön hátrányból fordítva 4-3-ra nyert az olimpiai aranyérmes kanadai csapat ellen. Fordulatos mérkőzés volt, hisz mindkét gárda bemutatott egy nagy feltámadást a 60 perc alatt. A harmadik harmad előtt még a két gólos hátrányból fordító kanadaiak voltak előnyben, de Bartovic és Handzsus az esélytelenebbnek vélt Szlovákia javára döntötte el a meccset a hajrában. A győztes gól 2 perc 28 másodperccel a vége előtt született. A szlovákok szombaton a svéd-cseh párharc nyertesével találkoznak a fináléba kerülésért.