Figyelő / Tallózó / Sajtószemle - 2012. március
Ciki lett Magyarország, ciki az „álamfő” - Hogyan akarták elmagyarosítani a szlovákokat? - Szlovákiai Magyarok Kerekasztala - Robert Fico: Nem nyúlunk a kisebbségek jogaihoz - A szlovákok csodát várnak Ficotól - Bugár: Semjénék minden módon be akartak tenni nekünk - Jobbik: „Az önfeladás útjára lépett a felvidéki magyarság”
Imrich Fuhl válogatásában
Régi Fico, új kotta
Új kezdet Pozsonyban
Fico vs. magyarok - második felvonás
Lemondásra kéri Schmittet a Magyar Nemzet
2012. március 29. - (index.hu)
A kormánypárti napilap Elnök úr, gondolja át! címmel közöl vezércikket, melyben azt írják, hogy Schmitt rendkívüli lehetőséget szalasztott el Szöulban, de bármikor meggondolhatja magát és lemondhat, minél előbb, annál jobb. A Magyar Nemzet éjfél után tette ki weboldalára vezércikkét, melyben méltatják a köztársasági elnök érdemeit lenyűgöző idegennyelv-tudását, az olimpiai bajnoki címet, a sportdiplomácia „felhőrégióiban eltöltött évtizedeket”, de úgy vélik, hogy „most azonban az egykori vívóklasszis elvétette a ritmust”. A véleménycikk szerint „a jogi következményt nem hordozó, a doktori címtől őt meg nem fosztó vizsgálóbizottsági jelentés a méltó visszavonulás, az erkölcsi győzelem esélyét kínálta az államfő számára. Schmitt Pál és a vele szemben, illetve mellette felsorakozók többsége egyaránt téved, amikor úgy tesz, mintha a jelentés tisztára mosta volna a disszertáció szerzőjét”. A Magyar Nemzet szerint komoly hit kell ahhoz, hogy valaki komolyan gondolja, hogy a jelentés pontot tett a politikai támadások végére, a lap szerint „ami eddig történt, csak könnyed bevezetés az államfőre váró vesszőfutáshoz, méltatlan és megalázó hecckampányhoz. Lehet persze emiatt fölhorgadni, karaktergyilkossági kísérletről beszélni: a karaktergyilkosság mára befejezett tény”. „Meggyőződésünk, hogy maradása az ő érdekével is ellentétes. Szépnek gondolható gesztus kitartani a valóban mértéket nem ismerő, iróniának hazudott, mocskolódó bírálatok nyílzáporában. Csak éppen haszontalan, felesleges. Ez a harc megnyerhetetlen. Az intézmény rombolása, a tisztességes közéletbe vetett hit porladása így megállíthatatlan” - olvasható a véleménycikkben.
Haverok, buli, kisdoktori
Ciki lett Magyarország és ciki lett az „álamfő”
Az Economist alázza Schmittet és Magyarországot
2012. március 28. - (168ora.hu)
Ciki lett Magyarország és ciki lett az „álamfő” - ez derül ki az Economist tegnapi cikkéből. A brit gazdasági lap szerint mostanra a köztársasági elnöknek a lemondását kellene írnia - vagy legalább találnia egy lemondólevelet, amit lemásolhat. Ha bárki meg szeretné érteni, mi folyik manapság Magyarországon, nem is kellene mást tennie, mint vetni egy pillantást Magyarország köztársasági elnökére és a körülötte kirobbant botrányra - kezdi a cikkét az Economist. „Az olimpiai program elemzése” címmel elkészített doktori disszertációját Schmitt summa cum laude (a lehető legjobb) eredményre értékelték a Testnevelési Egyetemen 1992-ben. De a hvg.hu kiderítette, hogy egy bolgár sporttörténész, Nikolai Georgiev disszertációjából másolta a saját dolgozata nagy részét - ismerteti a tényeket az Economist. A Semmelweis Egyetem ennek kivizsgálására bizottságot állított fel. Az Economist megjegyzi, hogy Schmitt Pál kiállt az ártatlansága mellett, azt hangoztatva, hogy történészek vizsgálták a dolgozatot. Beismerte, hogy együtt dolgozott a bolgár tudóssal és, hogy azonos forrásokat használtak fel a munkájukhoz. Az Economist azt írta: a vizsgálódó bizottság jelentése 1000 oldalnál többet tesz ki, de tegnap közzétettek egy három oldalas összefoglalót. Ebben az is áll, hogy 17 oldalt Schmitt Pál egy bizonyos Klaus Heinemantól, egy német sportszociológustól másolt; 180 oldalt pedig Georgievtől. A bizottság megállapított,a hogy a disszertáció nem felel meg a formai követelményeknek sem: hiányzik belőle a bibliográfia és a hivatkozás is. Az Economist nagy levegőt vesz és ráborítja az asztalt az „álamfőre”: a legtöbb országban - írják - Schmitt úrnak már a lemondó levelét kellene írnia, vagy legalább találni egy mintát, amit lemásolhat. A lap emlékezetet: egy évvel ezelőtt a német védelmi miniszter, Karl-Theodor zu Guttenberg mondott le, pontosan ugyanezen okból: plagizálta a PhD-dolgozatát. De ez nem így működik Magyarországon - folytatja az Economist kissé kegyetlenül. A bizottság ugyanis megállapította, hogy bár Schmitt Úr a disszertáció nagy részét másolta és a sajátjának tüntette fel, nem büntetendő. A problémát inkább a tanáraira, bírálóira hárította, amiért nem végezték el munkájukat pontosan. Schmitt úr tézise megfelelt a formai követelményeknek, így megtarthatja a tudományos fokozatát. A bizottság döntése nevetség tárgyává vált az egész országban - finomít a véleményén az Economist. A Semmelweis Egyetem, az egykor annyira tiszteletben tartott oktatási intézmény egy egér bátorságát felmutatva kritizálta a dolgozatot. Az egyetem megbecsültségét szétrombolta, hogy megpróbálta megvédeni Schmitt Pál imázsát - írja a lap. Mind a négy ellenzéki párt lemondásra szólította fel Schmittet. De az elnök elvtársai a Fideszben mellé álltak. Az ügy lezárva - jelentették ki. Orbán Viktor múlt évben közölte: a mutyik időszaka lezárult. „Országunk nem lesz többé következmények nélküli ország” - idézi a miniszterelnököt az Economist. A lap keserűen megjegyzi: úgy látszik, az „álamfőnél” ezt nem alkalmazzák.
A Fidesz Pálgiumügye
Törölte a Heti Válasz a Schmittet kritizáló jegyzetet
2012. március 28. - (Hírszerző)
Pár óráig volt olvasható a jobboldali hetilap online kiadásában egy vélemény, amely szerint a Schmitt-jelentés gyáva, az elnöktől pedig el kell venni a doktori címet. Kedden kora délután került fel a Heti Válasz Online oldalára Stumpf András publicisztikája, melyben elítéli az egyetemi vizsgálóbizottság „sovány és gyáva” véleményét, és azt javasolja az elnöknek, hogy ugorjon neki még egyszer a doktorinak, és szerezze meg tisztességesen a címet. Stumpf idézi a TF saját Doktori Szabályzatát. A szerző ezután levonja a következtetést: Schmittet meg kell fosztani címétől. Az írás azonban néhány óra múlva nyomtalanul eltűnt a weboldalról, magyarázat nélkül. A Hajrá, Elnök úr! címet viselő publicisztika cenzúrázása meglepő húzás a laptól, több okból is. Egyrészt Schmitt plágiumbotránya eddig is megosztotta a jobboldalt. A Navracsics Tiborhoz köthető Jobbklikk oldalán például már a vád felmerülésekor azt írták, hogy az elnöknek haladéktalanul le kellene mondania. Furcsa az eljárás azért is, mert totális alkalmatlanságot, az internetes miliő ismeretének teljes hiányát fejezi ki. A néhány óra alatt, amíg az írás olvasható volt, rengetegen megosztották, felkerült a Mandiner hírgyűjtő szájtra is, így a törlésről ezrek értesülhettek, és a botrány sokkal nagyobbnak ígérkezik, mint amit egy óvatos kritika okozott volna.
Hajrá, Elnök Úr!
Schmitt Pál ügyének lehetséges forgatókönyve
2012. március 27. - (Stumpf András - hetivalasz.hu)
Ha én Schmitt Pál lennék, azonnal én magam töröltetném minden okmányomról és névjegyemről ezt a két fránya betűt, aztán nekilátnék egy valódi PhD írásának. - A Schmitt Pál kisdoktoriját vizsgáló bizottság jelentésének összefoglalója bizony kínos olvasmány. A feladat pedig nem volt bonyolult. Először is, meg kellett állapítani, hogy igaz-e a hvg.hu-n megfogalmazott állítás, hogy ugyanis Schmitt Pál dolgozatából 180 oldal megegyezik egy bizonyos Georgiev, másik 17 pedig egy bizonyos Kleinemann korábban publikált munkájával. Minthogy utóbbihoz középfokú angoltudásnál nem kell több (magam is remekül meg tudtam állapítani, hogy a két szöveg megegyezik), az előbbihez meg csupán franciául kell tudni, a bizottsági tagok egynapos munkával el is juthattak volna oda, ahova két hónap alatt sikerült. Oké, be kellett szerezni az eredeti példányokat, értem én: a hvg.hu elvileg a kisujjából is szophatta volna a sztorit, fő az alaposság. A feladat első részét sikerült is abszolválni. Megállapíttatott, hogy a szövegek valóban egyeznek. Csakhogy, ha így, abból az egyetem vezetése számára a korabeli TF-szabályzat értelmében egyértelmű dolgok következnek. 23. § (3) Amennyiben az egyetemi doktorátus odaítélését követően kiderül, hogy az értekezést más készítette, vagy az más személy munkájának (eredményének) illetéktelen felhasználásával készült (kiemelés tőlem - Stumpf), az Egyetemi Tanács a doktorátust, s az ezt tanúsító oklevelet visszavonja, az egyetemi doktorátusra utaló névmegjelölés használatát megtiltja, intézkedik a személyi igazolványból való törlésről, s a visszavonás tényét a Művelődési Közlönyben, valamint az OTSH Közlönyben közzéteszi. Ezt a szabályt maga a bizottság idézi jelentés-összefoglalójában. Amelynek vége egyébként ez: „A Testnevelési Egyetem szakmai hibát vétett, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak.” Tehát a bizottság nemcsak, hogy elismeri a szövegazonosságot, de azt is állítja, hogy így a dolgozat nem felel meg az elvárásoknak. Tehát? Következtetés? Az egyetem a hibás, amiért akkor nem vette észre. Ennyi. Nagyon sovány, nagyon gyáva. Egyrészt az elvárások nem megfelelő ismerete nem ment fel azok teljesítésének kötelessége alól, úgyhogy ez az egyetemezés a konkrét ügyet tekintve teljesen irreleváns. Van persze felelőssége az egyetemnek is, hogyne. Gyönyörűen világít rá a történet arra a kuplerájra, amely ott lehetett akkoriban, főleg, ha hozzávesszük a jelentésnek azt a mondatát, amely szerint „A doktori eljárás - a fent részletezett eljárási hiányosságokkal ugyan, de - formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának.” Elég szomorú, ha így van. De figyelem! A fenti kijelentés az egyetem akkori gyakorlatára vonatkozik, nem a dolgozatra. Arról ugyanis - nochmal - megállapították, hogy nem felel meg az elvárásoknak. Ha pedig nem, akkor a 23-as paragrafus szerint el kell venni a doktori címet. Ez van. Attól még, hogy a „szövegegyezésnek” becézett plágiumot nem vették észre a hajdani bírálók, a doktori cím nem jár a továbbiakban, hiszen most meg észrevették. Igaz, nem a bizottság veheti el, hanem a SOTE vezetése. Amely még ez alapján a mismásolgató jelentés alapján sem hozhat más döntést. Hacsak azt a képtelenséget nem akarja állítani, hogy 200 oldal hivatkozások nélküli, szó szerinti átvétele nem más személy munkájának illetéktelen felhasználása. Érthető persze, hogy Tulassay Tivadar rektor a minisztertől vár állásfoglalást: kellemetlen az eset, főleg, hogy a bizottság az ő nyakába maszatolta bele az egész terhet. Még csak azt sem mondhatja: „Megállapították, hogy plágium, kénytelen vagyok visszavenni, Tisztelt Elnök Úr!” Ám még ha kellemetlen is, a döntést nem lehet elkerülni. Tudósként, felelős pozícióban, a szellemi elit egyik legfőbb képviselőjeként nem is szabad. Annyira egyébként nem is kellemetlen a döntés. Nem arról kell ugyanis határoznia a SOTE vezetésének, hogy mondjon-e le a köztársasági elnök. Arról ugyanis lehet vitatkozni. Szerintem egyébként igen: nem jó, ha az ország első számú közjogi méltóságának épp a méltósága repedezik, márpedig így, főleg az ügy kipattanását követő hazudozás után ez a helyzet. Persze lehet érvelni úgy is, hogy nem kell lemondania, hiszen a köztársasági elnöki címhez nem kell doktori. „Elvették, hát elvették, az elnökkel szembeni törvényi elvárásoknak Schmitt így is megfelel, tehát marad, hol itt a gond?” Kissé cinikus, jogformalista hozzáállás, tőlem távol áll, de logikus, értelmezhető. Azt tehát, ha szomorúan is, de tudomásul lehet venni, ha a doktori elvételéből Schmitt Pál nem arra a következtetésre jut, amire zu Guttenberg jutott a németeknél. De az már az ő döntése, amelyért Tulassay Tivadart és a SOTE vezetését semmilyen felelősség nem terheli majd. Azért viszont igen, ha nem venné el a címet, amely - immár saját bizottsága által is megállapított módon - szövegazonosságok sorából összefércelt, a kisdoktori követelményeinek meg nem felelő dolgozaton nyugszik. Ezen ugyanis most már hivatalosan sem lehet vitatkozni. Egy forgatókönyvet persze el tudnék képzelni, amely alapján a közmorál, a jog előtti egyenlőség érzete sem sérülne tovább, a következmények nélküli ország képe sem erősödne és Schmitt Pál is elnök maradhatna. Én a helyében a következőt tenném: saját magam töröltetném minden okmányomról és névjegyemről ezt a két fránya betűt, aztán nekilátnék egy valódi PhD írásának. A vicc ugyanis az egészben az: tény, hogy doktori cím a megismert plágiumhalmazért nem jár, ám Schmittnek ennek ellenére tényleg valódi és nagy tudása van az adott témáról, a sporttörténetről, sportdiplomáciáról. Ha valamiről, hát arról biztosan. Némi munkával fix, hogy képes lenne saját, tudományos igényű dolgozat írására is. Én a helyében megszerezném a címet magam, bundázás nélkül, csak azért is. Hajrá, Elnök Úr!
Kéri László: A végrehajtó hatalom azonos Orbán Viktorral
Káoszkormányzás
Szigetvári Viktor: Bajnai ráér, de döntenie kell
Jöhet egy új erő?
„Ha a dolog nem sikerül, Orbán a markába fog röhögni”
Útilaput kötöttek Károlyi talpára
Magyarországról mint revizionista országról beszélnek
Így egymásra találhatnak a szétszakított nemzetrészek
Ügyesen kártyázik Fico
Van kiút
Zéró évek - Szlovák vizuális művészeti kiállítás Debrecenben
2012. március 24. - (mti)
A kortárs szlovák képzőművészet több mint negyven alkotójának munkáiból nyílt kiállítás szombaton a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban; a Zéró évek - Szlovák vizuális művészet 1999 és 2011 között négy kurátor perspektívájából elnevezésű tárlat megnyitóján ott volt Peter Weiss, Szlovákia budapesti nagykövete. A MODEM-ben bemutatkozó új kiállítás címe egyszerre utal a kezdetre és a végre - elemezték a látottakat a megnyitón a kiállítás kurátorai. A kortárs szlovák képzőművészet ugyanis - mint kifejtették - rengeteg szálon kötődik a huszadik századi avantgárd és modernista művészeti törekvésekhez, miközben valahol mégiscsak az „új, globális, posztnacionalista és posztkommunista állapot” adja a művek politikai és kulturális hátterét. A rendszerváltás időszakában szocializálódott kurátorok (Juraj Čarný, Gabriela Garlatyová, Richard Gregor és Mira Sikorová-Putišová) az általuk emblematikusnak tartott szempontok szerint állították össze saját, önálló szekcióikat, a négy perspektíva azonban több ponton is „keresztezi” egymást. A kiállítás betekintést nyújt a szlovákiai kortárs képzőművészet elmúlt bő egy évtizedének termésébe, ugyanakkor ráirányítja a magyarországi nézők figyelmét a szlovák és a magyar művészeti közeg hasonlóságaira is. Ilyen például a korábban elfojtott, majd intézményesült avantgárd művészet, a szocialista múlt felszámolásának és a nemzeti kultúra kimunkálásának folyamata, valamint a modern politika és a modernista művészet „posztmodern” kritikája. A tárlat rendhagyó módon nem csak a harmadik emeleti kiállítóteret tölti meg kortárs képzőművészettel, de az utca emberét is megszólítja. Németh Ilona műve, a Kapszulák II. a public art jegyében direkt eszközökkel ösztönzi környezetét interakcióra, A „kapszula”, amelyet a MODEM előtt állítottak fel, mind külső megjelenésében, mind működési elvében a vasútállomásokon, reptereken elhelyezett csomagmegőrző automatákhoz hasonlít. A 10, 20, 50, és 100 forintos érmével működő kétszobás lakásautomatát bárki, bármely napszakban igénybe veheti vasárnaptól pihenésre, alvásra óránként 20 forintért, a MODEM előtti téren. A Zéró évek szlovák kortárs kiállítás június 24-ig tekinthető meg a MODEM-ben.
Egy szlovák szoborgyalázó állít ki Debrecenben
Külföldi jogászok a magyar alaptörvényről
Miért lettünk kormányozhatatlan ország?
A magyar helyzetről tájékozódik Clinton embere Budapesten
Magyarországgal foglalkozik a Bundestag
A nyelvileg is elszigetelt magyarok elfogadják az EU-mumust
Milla-tüntetés - Beiktatták az alternatív köztársasági elnököt
2012. március 15. - (mti)
Az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért (Milla) nevű civil szerveződés csütörtöki, ünnepi rendezvényén beiktatták az alternatív köztársasági elnökké választott Pityinger László (Dopeman) rappert. A rendezvény idejére a Erzsébet híd pesti hídfője és a Városház utca között zsúfolásig megtelt a Szabad sajtó útja és a Kossuth Lajos utca. A tüntetést Juhász Péter, a szerveződés egyik alapítója nyitotta meg, aki akkor azt mondta: a színpadról úgy látja, százezernél is többen jelentek meg a megmozduláson. Az MTI becslése szerint több tízezernyien hallgatták a szónokokat. Dopeman beiktatása után azt mondta: Magyarországon „már a köztársaság is csak egy alternatíva”. Az 1848-as forradalom arról szól, hogy a magyarság összefogott egy magasztos célért - emlékeztetett, hozzátéve: a szabadságért megéri meghalni, de élni is. A rendezvényen jelképesen kiosztották a Rák Bende-díjakat; ezeket azoknak ítélik oda, akik a szervezők szerint a legtöbbet tették az alkotmányosság lebontásáért. Az idei díjazottak között van Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Szájer József néppárti EP-képviselő, Balsai István alkotmánybíró és Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője. A „nem Rák Bende” díjat Parti Nagy Lajos író kapta, aki beszédében azt mondta: „nincsenek illúziói, sokáig kell még nemet mondani”. Mint fogalmazott: siránkozni nem akar, lelkesíteni nem tud. A díjátadás előtt Majtényi László volt adatvédelmi biztos, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet főigazgatója azt mondta: a hatalom a „legalantasabb” eszközökkel próbálta megakadályozni a csütörtöki demonstrációt. Véleménye szerint a „szabadság ellenségei a kerítésen belül támadnak”. Barta Bea, a Hallgatói Hálózat aktivistája úgy fogalmazott, a diákok közül sokan „az aktív részvételt választották a passzív hallgatás helyett”, és országszerte egy alulról szerveződő hallgatói mozgalmat alakítanak. Stribik Ferenc tanár, a Hálózat a tanszabadságért tagja azt mondta, az új köznevelési törvény „tévútra taszítja” az országot, ezért annak ügyét újra kell tárgyalni. Szerinte a kormány „nem akarja, hogy szabad, gondolkodó embereket neveljenek az iskolákban”. Molnár Péter, a Fidesz egyik alapítója, egykori SZDSZ-es országgyűlési képviselő olyan médiatanács felállítását sürgette, amely - fogalmazott - nem szégyen, hanem követendő példa lesz Európában. Közölte, hogy az alapvető jogok biztosához fordul, kezdeményezve a médiatanács alkotmánybírósági vizsgálatát, s a hallgatóságot is erre buzdította. Pikó András, a Klubrádió főszerkesztő-helyettese, a Hadd szóljon! Egyesület nevében azt mondta: a Klubrádió ügye szerdán győzött, s szerinte ez „a civil összefogás első, igazi, látványos győzelme volt”. Nagy Navarro Balázs, a Tiszta Kezek Mozgalmának egyik alapítója, a Televíziós és Filmkészítők Független Szakszervezetének (TFSZ) alelnöke úgy fogalmazott: „egy maroknyi újságíró bebizonyította, hogy nem lehet mindenkit megfélemlíteni, elhallgattatni”. Közölte, tisztességes tájékoztatásra van szükség, s támogatást kér egy alternatív közmédia kialakításához. A budapesti rendezvényen összegyűlt tömegben a Szolidaritás és a DK transzparensei is megjelentek. A Milla budapesti demonstrációján részt vett mintegy harminc, Franciaországból érkezett fiatal is, akik „Összefogás, Magyarország” feliratú magyar zászlót a kabátjukra tűzve fejezték ki a szolidaritásukat a magyar demokrácia ügyével. Maxance Barre, a csoport egyik szervezője az MTI-nek azt mondta: „nagyon jó hangulatú volt a tüntetés, és az is jólesett, hogy többen megköszönték, hogy eljöttünk”. Quentin Guillemain, az aktivisták informális szóvivője hozzátette, „jó volt látni, hogy a nehézségek és a provokációk ellenére ennyi magyar ember állt ki a demokráciáért és jött el a tüntetésre”. A csoport csütörtök reggel ellátogatott a Magyar Televízió székházához is, ahol találkoztak az ott december közepe óta demonstráló civilekkel és újságírókkal; később pedig a Szolidaritás mozgalom szóvivőjével folytattak megbeszélést. A franciák mindkét szervezettel szeretnének hosszú távú együttműködést kialakítani: a Szolidaritással - más magyar és francia civil szervezeteket bevonva - a közeljövőben szeretnének tető alá hozni egy konferenciát a demokráciáról, míg a Tiszta Kezek Mozgalmat szeretnék összekötni a Riporters sans frontiers nevű, a sajtószabadságért küzdő francia szervezettel. A Milla megmozdulást tartott csütörtökön Szegeden is. A Dugonics téren helyi szervezők szólaltak fel, majd Ottlik Géza prózáiból hangzottak el részletek, illetve Galkó Bence színművész - Galkó Balázs színművész öccse - szavalta el József Attila Levegőt című versét. A Milla szervezésében Gyulán is ünnepeltek a helyi Kossuth téren, ahol Grecsó Krisztián, József Attila-díjas költő arról beszélt: a hazaszeretet felelősséget és munkát jelent, nem pedig menlevelet, másokat kirekesztő hitbizományt. Bokros Lajos EP-képviselő azt mondta, hogy a kormány sarkalatos törvényei ugyanúgy haladásellenesek, mint az 1948-as forradalmat megelőző másfél évized törvényei; azok korlátozzák a polgári szabadságjogokat, az állampolgári függetlenséget, akadályozzák a haladást, s a hatalom a „neobarokk világ csonka, tört demokráciáját próbálja visszaállítani”.
A BRFK előállított néhány embert, a mentők hat embert vittek kórházba
2012. március 15. - (mti)
Néhány előállítás történt csütörtökön a fővárosban - közölte Horváth Katalin Fanni, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szóvivője az MTI megkeresésére az esti órákban. A mentők tájékoztatása szerint hat embert kellett kórházba szállítaniuk könnyebb sérülés, illetve rosszullét miatt. A BRFK szóvivője az előállításokról pontos számot egyelőre nem közölt, azt mondta, az érintettek elszámoltatása jelenleg is tart az illetékes rendőrkapitányságokon. Hozzátette: az előállítások különböző szabálysértések miatt történtek. Horváth Katalin Fanni a Bank Centernél történteket firtató kérdésére későbbre ígért tájékoztatást. Elmondta ugyanakkor, hogy a március 15-ei ünnepi megemlékezések többsége befejeződött Budapesten, csak pár rendezvény tart még a főváros több pontján. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője az MTI-nek azt mondta: az állami rendezvényeket egy előre elkészített mentési terv alapján biztosították. Mint kifejtette, a fővárosban reggeltől a kora estig 45 embernek nyújtottak segítséget. Hat embert kellett kórházba szállítani, de azok egyike sem volt súlyos állapotban, könnyebb sérülések, enyhe rosszullét miatt szorultak ellátásra - tette hozzá a szóvivő. A hvg.hu szerdai írására reagálva - amely szerint az OMSZ csak pénzért lenne hajlandó biztosítani az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) március 15-i rendezvényét, Győrfi Pál közölte: miután az ünnepi demonstrációk egészségügyi biztosítása, illetve annak költségviselése kapcsán jogvita vetődött fel, a rendezvényeken részt vevők biztonsága érdekében OMSZ főigazgatója intézkedett a mentési kapacitás megerősítéséről, a szükséges készenlét folyamatos biztosításáról. Győrfi Pál elmondta: az előre bejelentett rendezvényekhez viszonyítva dolgozták ki a napi mentési tervet. A fővárosban több esetkocsival dolgoztak, a Milla-rendezvény környékére is telepítettek mentőegységeket, de „szerencsére nem történt semmi baj” - fogalmazott a szóvivő.
Tüntetők hatoltak be a Bank Centerbe, és pirotechnikai eszközöket használtak
2012. március 15. - (mti)
Tüntetők hatoltak be csütörtökön kora este az V. kerületben található Bank Centerbe, ahol egy petíciót akartak átadni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőjének. Az MTI munkatársának helyszíni beszámolója szerint több mint százan - köztük Toroczkai László - bementek a Bank Centerbe. Ott összevitatkoztak a portaszolgálattal, miután azt a választ kapták, hogy a nemzeti ünnepen üres az épület. Ekkor többen a futballmeccsekről ismert pirotechnikai fáklyákat égettek, majd távoztak az épületből. A rendőrök körbevették a Bank Centert. A demonstrálók - miután elhagyták az épületet - átvonultak a Szabadság térre, a volt MTV-székházhoz. Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) vezetője a székház egyik pillérjén tartott beszédében azt mondta: azzal, hogy „betörtünk” a Bank Center épületébe, „a világon egyedülálló és példátlan módon megaláztuk a világhatalomra törő IMF-et”. Hozzátette, „ez még csak a kezdet”, majd további harcra és ellenállásra biztatta híveit. Úgy fogalmazott: a volt tévészékház az ellenállásunk szimbóluma, mert azt „2006-ban és ma is elfoglaltuk”. Az épület zászlórúdjaira egy nemzetiszínű lobogót, egy árpádsávos zászlót és a HVIM zászlaját is kitűzték. Toroczkai László azt mondta: a meglepetések erejével fognak lecsapni azokra, akik „birtokba akarják venni Magyarországot”. A Szabadság tér minden oldalát körbevették a rohamrendőrök. Mindeközben a tömeg a „ria, ria, Hungária”, illetve a „fegyverbe” szavakat skandálta. Még mielőtt a készenléti rendőrség tömegoszlatáskor használt autójából felszólították volna őket cselekményük abbahagyására, Toroczkai László befejezte beszédét, s az emberek többsége elhagyta a Szabadság teret. Rendőri intézkedést az MTI tudósítója nem látott. A BRFK az MTI megkeresésére későbbre ígért tájékoztatást. A Bank Center épülete előtt jelenleg több mint 20 készenléti rendőr áll. Az épületben nyomozók, nyomkövető kutyák és bűnügyi technikusok dolgoznak - jelentette az MTI tudósítója este 7 óra előtt a helyszínről. Korábban a Rendszervágás című esemény résztvevői a Ferenciek terén lévő Jégbüfé előtt közbekiabálással próbálták megzavarni az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) Szabad sajtó úton zajló rendezvényét. A tömegben Torockai László mellett Zagyva György Gyula jobbikos képviselő is feltűnt. A Milla-tüntetés végeztével szinte egymásnak feszült a Ferenciek terén a megmozdulás és a Rendszervágás című rendezvény résztvevőinek egy-egy csoportja, kölcsönösen szidalmazták egymást a fémkordonon és a rendőri sorfalakon keresztül - jelentette az MTI tudósítója a helyszínről. A Milla-rendezvény szervezői személyesen és a hangszórókon keresztül is arra kérték a tüntetés résztvevőit, hogy ne álljanak meg a Ferenciek terén, hanem haladjanak tovább, „ne engedjenek a radikális szervezetek provokációinak”. A Milla rendezvénye után nem sokkal a Rendszervágás című megmozdulás is véget ért, a Rákóczi úton és az Erzsébet hídon is újraindult a forgalom. Az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója azt látta, hogy a tömegből több embert is előállítottak a rendőrök.
A szlovákiai magyarság több tucat településen ünnepelt
2012. március 15. - (mti)
Szlovákia-szerte több tucat településen tisztelegtek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléke előtt csütörtökön. Pozsonyban a Csemadok, a felvidéki magyarság legnagyobb taglétszámú kulturális szervezete, továbbá Magyarország pozsonyi nagykövetsége, a pozsonyi kulturális intézet és a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság rendezte a megemlékezést a Radnai Béla keze munkáját dicsérő, viszontagságos sorsú Petőfi-szobornál. Több száz pozsonyi gyűlt össze a március 15-i megemlékezések immár hagyományosnak számító színhelyén, ahol Szabó József, Magyarország pozsonyi nagykövetségének tanácsosa felolvasta Orbán Viktor miniszterelnöknek a határon túli magyarokhoz intézett üzenetét. A közel másfél órás ünnepségen Bognár László előadásában hallgathatta meg az összegyűlt tömeg a Szózatot, majd később a Nemzeti dalt. A megemlékezésen több szlovákiai magyar szervezet és politikai párt is elhelyezte koszorúját a szobornál. A megemlékezés a Himnusz eléneklésével zárult. Hivatalos közleményt adott ki a magyar nemzeti ünnep kapcsán Rudolf Chmel, a kisebbségi ügyekért felelős szlovák kormányalelnök. A közleményben Rudolf Chmel megállapítja, hogy sok szlovák nem tudja, miért jelentős ünnep a magyarok számára március 15-e. „Ha van valami, amit a szlovákok az iskolai történelemórák alapján tudnak, az az, hogy a szlovákok és a magyarok akkori képviselői 1848-ban ellentétes pozícióba kerültek” - olvasható a közleményben. Rudolf Chmel szerint 164 évvel ezelőtt a szlovákok és a magyarok etnikai elvek alapján nem egyeztek meg. A politikai elit Chmel szerint ennek az elvnek a mentén ma sem akar megegyezni, bár vannak ezt célzó próbálkozások. „Főként amiatt nem tudnak megegyezni, mert ott, ahol az etnikai elv abszolutizálódik, vasfüggöny jön létre” - állítja nyilatkozatában Rudolf Chmel. Dunaszerdahelyen, a városi művelődési központban tartottak ünnepi műsort, majd a szabadságharc emlékművénél Hájos Zoltán, a város polgármestere mondott ünnepi beszédet. Somorján a Pipagyújtó nevű emlékhelyen nyugvó honvédek sírjánál tartottak megemlékezést. Ünnepi beszédet Bárdos Gábor polgármester mondott. Füleken „Magyarnak lenni...” címmel rendeztek ünnepi műsort. Tornalján a református templomban ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg az 1848-as eseményekről, majd a Zoltán-kúria udvarán koszorúztak. Pereden az egykori csata emlékművénél tartották Mátyusföld már hagyományosnak számító megemlékezését. Rozsnyón a helyi Csemadok-székházban rendhagyó történelemórát tartottak az 1848-as eseményekre emlékezve. Az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra emlékeztek csütörtökön Révkomáromban, ahol az ünnepségeken jelen volt Hende Csaba, Magyarország honvédelmi minisztere. A megemlékezések a Jókai-szobornál kezdődtek délután. „Összetartozunk, mert közös a történelmünk, az őseink, a nyelvünk. Magyarként és európaiként együtt és nem egymás ellen kell keresnünk a közös boldogulást. Erősödjön meg az összetartozás Szlovákiában, a magyarság közt” - emelte ki beszédében Hende Csaba honvédelmi miniszter. Emlékeztetett Jókai Mór 1848. március 15-én elmondott szavaira: „Európa minden népe halad és boldogul, haladnunk és boldogulnunk kell nekünk is”. A megemlékezés a Klapka téren folytatódott, amely teljesen megtelt látogatókkal. Ünnepi beszédet mondott Fazekas László református püspök és Boldoghy Olivér, a Komáromi Jókai Színház színésze, aki hangsúlyozta: „Legyünk mindannyian komáromiak“ - utalva ezzel Komárom 1849-es védőire, akik még a fegyverletétel után, a győzelem reménye nélkül is elszántan védték a várat. A megemlékezésen Bozsaky Katalin, Magyarország pozsonyi nagykövetének helyettese olvasta fel Orbán Viktor miniszterelnöknek a határon túli magyarokhoz intézett üzenetét. A megemlékezés keretében tartott koszorúzáson részt vett Molnár Attila, Dél-Komárom polgármestere, Anton Marek, Révkomárom polgármestere, Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke és a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt is (ez utóbbi nevének elhangzását kisebb füttyszó kísérte), a Csemadok szlovákiai magyar kulturális szervezet, valamint civil és ifjúsági szervezetek, több község önkormányzata, oktatási intézmények, valamint a református egyház képviselői. Az ünnepi műsor a Városi Művelődési Központban folytatódott, ahol közreműködött a Selye János gimnázium GIMISZ Diákszínpada és a Marianum Egyházi Iskolaközpont Schola Mariana kórusa, majd a Rév Magyar Kultúra Házában a Tiszti Pavilonban táncházzal zárult a megemlékezés.
Az LMP és a DK is egyetért a Milla 12 pontjával
2012. március 14. - (mti)
Az LMP és a DK is egyetért az Egymillióan a Sajtószabadságért csoport (Milla) 12 pontban megfogalmazott célkitűzésével - közölték a pártok pénteken az MTI-vel. Csiba Katalin és Heltai László, az LMP szóvivői az MTI-hez eljuttatott közleményükben hangsúlyozzák, hogy pártjuk eddig is a Milla 12 pontjában felsorolt értékek és elvárások szellemében politizált a parlamenten kívül és a parlamentben is, ennek szellemében terjesztett be törvényjavaslatokat az átlátható párt- és kampányfinanszírozástól az igazságosabb közteherviselést jelentő adórendszeren át az ügynökakták nyilvánosságáig. A párt a jövőben is ehhez kíván igazodni. „Örülünk, hogy egyre szélesebb azok köre, akik tenni akarnak az átláthatóságért, a társadalmi szolidaritásért és a demokratikus politizálásért. Éppen ezért arra buzdítunk mindenkit, hogy március 15-én jelenlétükkel támogassák az ellenzéki csoport rendezvényét. Az LMP politikusai és aktivistái is részt vesznek a tüntetésen, és tovább gyűjtik az aláírásokat a kiszolgáltatottság ellen indított népszavazás sikeréért” - fogalmaz a közlemény. Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke pénteki közleménye szerint pártja teljes egyetértéssel fogadta a Milla napokban megjelent 12 pontját. Mint közölte, pártjukat azért hozták létre, mert belátták: a magyarországi pártpolitika alapvető, nem csak szavak szintjén „megvalósuló” megújulására van szükség. A politikusok nagy része nem tanult az elmúlt évek hibáiból, politikát beárnyékoló ügyeiből, és továbbra is mutyizások révén működtetik pártjaikat. „A Milla 12 pontja nemcsak bennünket erősít meg a pártalapítás helyességében, hanem minden demokrata számára támogatására méltó szándékokat fogalmaznak meg. Szinte ugyanezen elveket tartalmazza a Demokratikus Koalíció által közzétett Köztársaság Kiáltványa és pártunk alapító nyilatkozata is” - fogalmazott. Mint írja, a Milla 12 pontjából és a DK alapdokumentumaiból ők egy modern Magyarország alapvetését olvassák ki, amelyre mindennél nagyobb szükség lesz az Orbán-rezsim leváltásához - közölte Molnár Csaba. A Milla 12 pontja sajtószabadságot, vallásszabadságot, népképviseletet, közteherviselést, független igazságszolgáltatást, demokratikus jogalkotást, átláthatóságot, korrekt munkavilágot, esélyegyenlőségen alapuló köz- és felsőoktatást, fenntartható fejlődést, valamint az EU alapértékei melletti határozott kiállást követel.
Ki a f... az a díszpolgár?
Mit kezdenek hőseikkel a visegrádiak?
Husziták Nyíregyházán
Hogyan akarták elmagyarosítani a szlovákokat?
2012. március 9. - (mult-kor.hu)
Grünwald Béla A Felvidék című politikai röpirata a dualizmus kori nemzetiségi kérdés egyik szimbolikus eleme. Az 1878-ban kiadott munkában a szerző tervszerűen felvázolta a szlovákok magyarosításának lehetséges lépéseit, kiemelve e folyamatban a magyar állam aktív szerepvállalásának fontosságát. Aligha meglepő tehát, hogy Grünwald és műve a szlovák politikai gondolkodásban és a közvéleményben a magyarok szlovákellenességének szimbólumává vált. Grünwald Béla (1839 - 1891) Zólyom megyei hivatalnokként kezdte pályafutását - először a megye főjegyzője, majd alispánja lett. Neve már ekkor országosan ismert volt a szlovák nemzeti mozgalom elleni támadásai miatt. 1874-1875 folyamán az ő kezdeményezésére zárták be az addig létező, három szlovák tannyelvű gimnáziumot és függesztették fel a Matica slovenská nevű szlovák kulturális egyesület működését. 1878-tól parlamenti képviselőként elsősorban a közigazgatás államosítása mellett érvelt, szerinte ugyanis a nemzetiségek magyarosításának legfontosabb tényezője a jól működő központi hatalom és az erős állam. Ekkoriban úgy gondolta, hogy a magyar állam ebből a szempontból nem működik megfelelően, ezért a nemzetiségekkel szembeni határozottabb fellépésre volna szükség. Álláspontját A Felvidék című röpiratában fejtette ki bővebben. Természetes, hogy a szlovák értelmiség nem hagyta válasz nélkül Grünwald röpiratát. Michal Mudroň pozsonyi ügyvéd, a mozgalom egyik kiemelkedő képviselője még ugyanabban az évben, 1878-ban jelentette meg a Grünwaldéval megegyező című, magyar nyelvű válaszröpiratát, amelyben többek között azt írta: „Semmi kifogásunk az ellen, hogy a magyar nemzetiség intézkedjék eltótosodása ellen; mi tótok nem vágyódunk az után, hogy más nemzetiség árán terjeszkedjünk, tökéletesen beérjük önmagunkkal. Azt azonban méltán elvárhatjuk magyar testvéreinktől, hogy ők se akarjanak nemzetiségileg terjeszkedni a mi vesztünkkel, s hogy különösen ezt állami presszióval elérni ne kívánják.” A két röpirat, első megjelenésük után 133 évvel, egy kötetbe szerkesztve újra megjelent a Kalligram kiadó gondozásában. A korabeli fényképekkel, karikatúrákkal gazdagon illusztrált könyvben Grünwald és Mudroň írásai mellett olvasható Roman Holec és Romsics Ignác utószava. A magyar történész tanulmányában Grünwald művét a magyar nemzetiségi politika kontextusába helyezve értelmezi, míg a szlovák historikus eddig ismeretlen kézirattári források és korabeli újságcikkek elemzése révén - többek között - Grünwald magánemberi portréját rajzolja fel: írásából megtudhatjuk például, hogy Grünwald anyai ágon szlovák származású volt, valamint azt is, hogy miként reagált, amikor a szlovák élclapok magánélete, például férjes asszonyokkal folytatott viszonyai miatt támadták.
Szlovák töri óra I. - Štúr és követői
2012. március 21. - (gepnarancs.hu)
„Idősebb vagyok Szlovákiánál”, „a szlovák az a cseh, aki beszél magyarul”, „egy sms-ben el tudom küldeni a történelmüket”, „utólag kaparnak össze maguknak valami történelmfélét”... Nos, hallotta már valaki a fenti nemes gondolatok valamelyikét? Vagy inkább úgy tenném fel a kérdést: van magyar, aki nem hallotta valamelyiket? Mindenkiben él előítélet. Valljuk be, a szlovákokkal szemben egy kicsit több. Sajnos! Sajnos? Kinek van igaza? Hülye kérdés. Egyiknek sem, pedig mindenkinek. Mit gondolnak, mit tanulnak és tanítanak ők? Érdekel minket egyáltalán? Ha igen, olvass bátran tovább, ha nem, akkor biztosan tudod, hol lehet a tótokat szidni, irány arrafelé! Ez a sorozat a szlovák történelemből szemezget, úgy, ahogy ők látják és gondolják. Időrend nincs. Kezdem, mondjuk 1848 körül. A célom semmi más, csak az alábbi gondolatmenetet támogatni: „Egy másik szemlélet, felfogás megismerése elősegíti az egyoldalúság veszélyének elkerülését, érvelésre és gondolkodásra késztet, s talán hozzájárul a félreértések tisztázásához, az ellentétek oldásához.” Ez az idézet Dušan Kováč egyik témába vágó könyvéből származik. Kováč szlovák történész, író, költő és többek között a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Hogyan gondolkodnak maguk történelméről a szlovákok, arról a magyarok legtöbbjének sajnos fogalma sincs. A magyarok Magyarországon tanulnak történelmet, magyar tanároktól. A szlovákok Szlovákiában, szlovák tanárokról. A másik álláspontjára elvétve kíváncsiak. Ezen kéne változtatni. Jászi Oszkár szavaival: „Emberi és megértő szellemben kell tárgyalni a történelmet, oly szellemben, amely igazságot tud szolgáltatni nemcsak Kossuthnak, hanem Jancunak és Štúrnak is, amely meg tudja érteni azt a nemzeti különbséget, amely közöttük fennállott, amely egyszersmind rámutat arra, hogy mik voltak az okai meghasonlásaiknak a múltban.” Ez a sorozat azért indul, hogy pici betekintést nyújtson a másik oldalra. Tudom, ez lehet félelmetes élmény is, mert tekingetésük folyományaképpen olykor rádöbbenünk, hogy bizony, innya, csuhaj, nem száz százalék, hogy mindig nekünk van igazunk. És még rázósabb, ha rájövünk, hogy ez nem is baj. A közeledés egy szép szó. Az előforduló szlovák-magyar szemléletmód különbözőségeinek bemutatására egy bizonyos Ľudovít Štúr (1815-1856) személyének és munkásságának megítélése felelne meg talán leginkább. Őt már-már abszurd mód ellentétesen ítéli meg az egyik illetve a másik fél. A XIX. századról szóló két nemzeti történeti narratíva között az ő személye jelenti az egyik legdurvább ütközési pontot. Az egyik oldal (lehet találgatni!) szerint: minimális bázissal rendelkező értelmiségi, ráadásul hazaáruló. A másik oldal szerint: az „alapító atyák” legnagyobbja, a szlovák irodalmi nyelv megalkotója, a szlovák nemzeti érdekek legfontosabb védelmezője. Mindenesetre érdekes életének hiteles feldolgozása a magyar történetírás számára is izgalmas lehetne… innentől átváltok a szlovák álláspontra. Tehát: Vol. 1: Štúr volt a szlovák nemzeti mozgalom vezetője, egy magyarországi politikai napilap alapító főszerkesztője, a magyarországi utolsó rendi országgyűlés képviselője, több magyarországi egyesület alapítója, Pozsony líceumának tanára, a szlovák irodalmi nyelv megteremtője, az 1848-49-es forradalom ellen harcoló szlovák önkéntesek toborzója, aki egyébként részt vett a katonai megmozdulásokban is. Politikus, költő, író, filozófus és nyelvész. 1848-ban az ő vezetésével fogalmazta meg először egy szlovák értelmiségi csoport a Magyarországból való kiválás és az önálló szlovák állam megalapításának igényét. Egyébként Párkány szlovák neve az ő tiszteletére lett Štúrovo és a koronás időszakban az 500-ason is ő volt látható. A szlovák nemzeti mozgalom új nemzedéke már az 1830-as években szót kért. Az ebben az időszakban az evangélikus líceumokból kikerülő aktív fiatalság az Ifjú Szlovákia Mozgalom (Hnutie mladého Slovenska) elnevezést kapta, az irodalomban „Štúr és követői”-ként emlegetik őket. Ľudovít Štúr azzal kezdte közéleti tevékenységét, hogy élénkebbé tette az előadói és irodalmi tevékenységét a Cseh-Szlovák Társaságban és a Cseh-Szláv Nyelv és Irodalom Tanszéken. Fokozatosan és tervszerűen építette kapcsolatait az országban élő öntudatos szlovákokkal. 1836-tól kezdődően pedig már körvonalazódnak azok a gondolatok, amelyek alapján Štúrék mérlegelni kezdik a nemzeti felszabadulás lehetőségeit. Az egyre aktívabbá váló magyar nemzeti mozgalomban a radikális Kossuth Lajos lett a hangadó, aki az egységes magyar politikai nemzet elméletének híve volt. Az első, a magyar nyelvet a többi nyelvvel szemben előnyben részesítő törvényeket, a magyar nemesség uralta magyarországi országgyűlés már a XIX. század elején elfogadta. 1830-ban törvényt fogadtak el arról, hogy Magyarországon közhivatalt csak az viselhet, aki magyarul beszél, később az anyakönyveket magyarul kellett vezetni és az összes pap és prédikátor számára kötelező volt a magyar nyelv ismerete. A szlovákok képviselői éles hangú, többnyire külföldi sajtóban megjelentetett írások sorozatával tiltakoztak. A Szlovák felségfolyamodvány (Slovenský prestolný prosbopis) kidolgozásában Štúr is részt vett, melyet a szlovák küldöttség 1842-ben Metternich kancellárnak adtak át. A dokumentum csak nyelvi és oktatási követeléseket tartalmazott (szlovák cenzor kérése, szlovák iskolák védelme stb.), a magyar politikai elit mégis nagyon hevesen reagált. A szlovákok természetesen védekeztek a magyar nacionalisták kíméletlen támadásai ellen, de csak Lipcsében vagy Bécsben jelentethették meg védőirataikat (Die Anklagen und Beschwerden der Slowaken és Das 19. Jahrhundert und die Magyarisation - mindkettő Štúr műve). Štúrék ugyanakkor érezték, hogy a védőiratokat írni kevés, ezért lépéseket tettek a szlovák erők egyesítésére, hiszen Magyarországon e nélkül a későbbiekben semmit sem tehettek volna. (Forrás: Dušan Kováč: Szlovákia története)
Szlovák töri óra II. - Štúr nyelvileg is belehúz
2012. március 28. - (gepnarancs.hu)
Az 1848 előtti időszak: A szlovákok védekeznek a magyar nacionalisták kíméletlen támadásai ellen, de egyelőre csak Lipcsében vagy Bécsben jelentethettek meg védőiratokat (Die Anklagen und Beschwerden der Slowaken és Das 19. Jahrhundert und die Magyarisation - mindkettő Štúr műve). Štúrék már akkor tudták, hogy védőiratokat írni nagyon kevés, ezért lépéseket tettek a szlovák erők egyesítésére, hiszen Magyarországon e nélkül a későbbiekben semmit sem tehettek volna. Az egységesítés egyik alapvető eszköze az egységes irodalmi nyelv kialakítása volt. Az evangélikus Štúr előtt egyre világosabbá vált, hogy az erősödő magyarosítással a szlovákoknak, mint a nemzeti lét minden meghatározó jegyével rendelkező nemzetnek kell szembeszegülniük. A szlovákosított cseh nyelv műnyelv volt, ezt mindkét fél elutasította. A szlovák irodalmi nyelv bevezetésének komoly indoka volt Štúréknak az a törekvése, hogy közeledjenek az egyszerű szlovák néphez, főképpen a szlovák földművesekhez. Ľudovít Štúr a helyzet mérlegelése után a közép-szlovákiai nyelvjárást választotta alapul az irodalmi nyelv írott normájához. Na, persze nem ő diktált egyedül, de ő volt az egyik góré. A szlovák irodalmi nyelvről 1843 februárjában Lubokán, Hurban parókiájában döntött Štúr, Hurban és Milan Hodža. Štúr ezt a tevékenységét a Nárečja Slovensko alebo potreba písaňja v tomto nárečí (A szlovák nyelvjárások, avagy miért szükséges ezt a nyelvjárást használni írásban, 1846) című írásával és a Slovenská gramatika (Szlovák nyelvtan, 1846) kiadásával tetőzte be. Az ezekben leírt alapok mindmáig megmaradtak. A szlovák irodalmi nyelv elfogadását jelentős politikai tettnek is kell tekintenünk, főleg, hogy a Štúr féle szlovák nyelv már az ötvenes évek során általánosan használt irodalmi nyelvvé vált. A Nitra almanachot, amely az első Štúr féle szlovák nyelven írt könyv volt, további művek követték, amelyek a mai napig a szlovák irodalom gyöngyszemei közé tartoznak. Az irodalmi szlovák nyelv tehát kialakulóban volt, Štúr és követői azonban továbbra is szükségesnek tartották a cseh-szlovák együvé tartozás ápolását és a szélesebb körű szláv együttműködést: „Némelyek talán azt hiszik, hogy el akarunk szakadni a csehektől, de Isten óvjon az elszakadástól. Aki mostanában elszakad a testvéreitől, azt súlyos felelősségre vonás várja nemzetünk színe előtt. Mi abban a kötelékben, amelyben velük voltunk, továbbra is maradni akarunk, bármi jeles dolgot tesznek, azt elsajátítjuk, velük szellemi kapcsolatban állunk, és ahol valami jót tehetünk, meg akarjuk tenni és ugyanezt tőlük, mint testvérektől is elvárjuk.” A szlovák irodalmi nyelv természetesen ösztönzőleg hatott a szlovák romantikus irodalom, főként a költészet fejlődésére. Sok mű vált klasszikussá és hatott a következő nemzedékek soraira. Ilyen költemény például Samo Chalupka romantikus hőseposza, a Mor ho! (Öld meg, 1864). Egészen más jellegűek Andrej Sládkovič bensőséges, a szerelmet, az ifjúságot vagy a hazát dicsőítő versei (pl. Marína, Detvan). Eredeti költő és lázadó forradalmár volt Janko Kráľ, műveinek filozófiája sok hasonlóságot mutat Petőfi munkájával. A balladisztikus jellegű Ján Botto költészete, akinek elsősorban a Smrť Jánošíkova (Jánošík halála, 1862) szerzett hírnevet. Prózában Jozef Miloslav Hurban mellett Ján Kalinčiak tűnt ki. Az új irodalmi nyelven írt művek sokasága és különösen az ifjúságra gyakorolt hatása igazolta a Štúr által kodifikált nyelv hajlékonyságát, gazdagságát és életképességét. (Forrás: Dušan Kováč: Szlovákia története)
„Becstelen ez a szlávok nyakába vetett magyar iga”
A történelem túllépett Trianonon, a magyarok még nem
Kigyulladt a krasznahorkai vár
2012. március 10. - (mti)
Tragédiának nevezte a krasznahorkai várban történteket Daniel Krajcer, Szlovákia kulturális minisztere a település polgármesteri hivatala előtt tartott sajtótájékoztatóján szombaton este. Úgy fogalmazott: a vár be volt biztosítva és a leégett tetőt minél hamarabb, lehetőleg nyárig felújítják. Ivan Rudolf, a szlovák védelmi minisztérium sajtószóvivője arról tájékoztatott, hogy a krasznahorkai várnál az éjszaka folyamán a szlovák hadsereg 20 hivatásos katonája segédkezik a kárelhárításban. A vár szombaton délután két óra tájban gyulladt ki, és égett le a tetőszerkezete. Helybéliek az MTI tudósítójának azt mondták: feltehetően gyerek-csíny állhat a tűz mögött, legalább két-három gyereket láttak a vár oldalánál. Mint megjegyezték, Krasznahorka vára túlélte az első és a második világháborút, most pedig rövid idő alatt a lángok olyan pusztítást végeztek, amilyenre a legöregebbek sem emlékeztek. Az idős krasznahorkaiak sírtak, míg a fiatalabbak, középkorúak ahogy tudtak, segítettek az igen rövid idő alatt a helyszínre érkezett tűzoltóknak. A választást egyébként a tűz nem befolyásolta. A vár fölött még este nyolc óra tájban is füstöt lehetett látni, a tűzoltók az utómunkálatokat végezték.
Leégett Krasznahorka várának tetőzete
Mi található a krasznahorkai várban?
Nem semmisültek meg Krasznahorka műkincsei
Képgaléria - Krasznahorka vára a tűz után
Nemzeti összefogással Krasznahorkáért
„A felgyújtott tarló miatt égett ki a krasznahorkai vár”
2012. március 10. - (mti)
A felgyújtott tarló okozhatta a szombati tüzet a krasznahorkai várban - állítja Daniel Lipšic szlovák belügyminiszter. A kiállított tárgyak a tűzben csak kis mértékben károsodtak. Lipšic a TASR szlovák hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a rendőrségnek már gyanúsítottjai is vannak. A belügyminiszter Kraasznahorkaváralján tartott sajtótájékoztatóján kiemelte a tűzoltók jól végzett munkáját, és hangsúlyozta, a helyiek nyújtotta segítség nélkül jóval nagyobb kár keletkezett volna. A tűzesetet kettő óra körül jelentették a helyi lakosok, az oltási munkálatok késő délutánig tartottak. Az oltóegységek munkáját rengeteg önkéntes segítette. A tűzben leégett a vár tetőszerkezete, amely fából készült, a kiállított tárgyakat azonban sikerült megmenteni. Daniel Krajcer kulturális miniszter hozzátette, a kulturális minisztérium már vasárnap kész bizonyos pénzügyi eszközöket felszabadítani a vár felújítására. Hangsúlyozta, hogy a várban kiállított tárgyak mind biztosítva voltak, és várhatóan a nyárig részlegesen helyreállítják az épületet.
Magyarország kész hozzájárulni a kigyulladt krasznahorkai vár értékeinek megmentéséhez
2012. március 10. - (mti)
Magyarország kész hozzájárulni a felbecsülhetetlen kulturális érték megmentéséhez - közölte a Krasznahorka várát pusztító tűzvésszel kapcsolatban a miniszterelnök sajtóstábja szombaton az MTI-vel. A közlemény szerint Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke tájékoztatta a magyar kormányt a Krasznahorka várát sújtó katasztrófáról, akit Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arról biztosított, hogy Magyarország kész segítséget nyújtani, hozzájárulni a felbecsülhetetlen kulturális érték megmentéséhez. Szlovákiában szombat délután gyulladt ki, majd borult lángba a krasznahorkai vár egész épülete. Az MKP-nak az MTI pozsonyi irodájához eljuttatott közleménye szerint a Magyar Koalíció Pártja felkérte a magyar kormányt, hogy vállaljon részt a krasznahorkai várat érintő kárelhárítási és felújítási munkák kiadásaiból. Az MKP szerint egy rendkívüli jelentőségű szlovák-magyar és európai kulturális emléket tett tönkre a tűz, ezért indokolt, hogy mindkét kormány hozzájáruljon a felújítás terheihez, illetve közösen pályázzon az európai uniós forrásokra. A XIII. századi krasznahorkai vár a felerészben magyarok lakta Krasznahorkaváralja település nevezetessége, Szlovákia egyik legértékesebb történelmi épülete, amely felújított állapotban múzeumként üzemelt.
Lesz szlovák zászló a parlamentben
2012. március 28. - (bumm.sk)
Sikerrel járt Alojz Hlina, az Egyszerű Emberek képviselője, hamarosan kifüggesztik a parlament üléstermében a szlovák zászlót is - jelentette ki Pavol Hrušovský (KDH) leköszönő házelnök. A szlovák mellett az uniós zászló is megjelenik a teremben. A zászló korábbi hiányára Hlina hívta fel a figyelmet, a vállalkozóból lett politikus azt szerette volna, ha legalább a képviselői eskü letételének idejére megjelenik a teremben a zászló. „Megkértem az irodavezetőt, hogy konzultáljon az építésszel, akinek szerzői joga van az ülésterem berendezésére, és próbálja megtudakolni, hogy azt át lehet-e rendezni, vagy ki lehet egészíteni az állami szimbólumokkal. Én elégségesnek tartottam, hogy a címer például a homlokzaton meg van örökítve, bár nekem és másoknak sem tetszik, hogy nem viseli a hivatalos színeket. De ez egy fából készített művészi verzió” - vélekedett a házelnök, akinek személy szerint nem jelent problémát a szlovák zászló állandó elhelyezése a teremben. Hlina korábban egy levélben hívta fel Hrušovský figyelmét a hiányosságra, ebben az áll, Szlovákia a világ kevés országa közül az egyik, amelynek a parlamenti üléstermében nincs ott a hivatalos zászló.
Németh Zsolt: A magyar kormány készen áll a probléma-megoldó párbeszédre Szlovákiával
2012. március 28. - (mti)
A magyar kormány készen áll a problémamegoldó párbeszédre Szlovákiával - mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az Álom a szabadságról című könyv bemutatóján szerdán a fővárosban. A kötetben Csáky Pál felvidéki magyar politikus, a Magyar Koalíció Pártja korábbi elnökének írásait, felszólalásait és a vele készült interjúkat gyűjtötték össze, a könyvhöz fotódokumentáció is társul. Az államtitkár a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány által szervezett rendezvényen úgy fogalmazott: Szlovákiában magyar alapon szerveződő párt megint nem került be a parlamentbe, és a kormányzó Smer elkötelezettsége „a magyarok jogainak védelme iránt kétséges.” De adjuk meg az esélyt a változásnak - folytatta, kiemelve: a magyar kormány készen áll a problémamegoldó párbeszédre, ezért is fontos, hogy újra és újra összegezzék a gondokat. A magyar kormány a jelen feltételek mellett nem látja biztosítottnak a magyarság védelmét - mondta, hangsúlyozva: elfogadhatatlan lenne, ha nem javulna a szlovákiai kisebbségjogi helyzet. Budapest nem a status quo fenntartásában, hanem a problémák megoldásában érdekelt - mondta a külügyi államtitkár, aki szerint meg kell keresni annak módját, hogyan lehet a legjobban a felvidéki magyarság érdekeit védeni. Az államtitkár szerint a kötet nem akármilyen időkbe, időkben és nem akármilyen módon enged betekintést. Ki gondolta volna a rendszerváltáskor, hogy éppen Szlovákia jelenti a legtöbb kihívást a határon túli magyaroknak - tette fel a kérdést, és a kettős állampolgárságról szóló népszavazást felidézve hozzátette: akkor megszűnt a szolidaritás a határon túli magyarokkal és a kiállás mellettük. A könyv megjelenésének időszaka nem szabad, hogy a sebek nyalogatásának időszaka legyen, hanem az építkezésé, újrakezdésé kell lennie - emelte ki. Németh Zsolt szerint újabb és újabb frontokon kell Magyarországnak felvennie a küzdelmet, ez azonban nem csak rosszat üzen, azt is üzeni, kész küzdeni önmagáért és övéiért, éljenek akár a határain belül, akár a határain kívül. Sokan nézik szívesen páholyból ezt a küzdelmet - állapította meg, megjegyezve: Csáky Pál viszont részt vesz ebben. A külügyi államtitkár kiemelte: a könyvet olvasva kirajzolódik a szlovákiai magyarság elmúlt húsz évének küzdelme, megpróbáltatásai, és a legfőbb kérdés, hogy a felvidéki magyarság mindig a megfelelő válaszokat adta-e a kihívásokra, és mi az oka, hogy a határon túli közösségek közül éppen a felvidéki asszimilálódik a legnagyobb mértékben. Felvetette az anyaország felelősségét is ebben a folyamatban, és azt mondta: a terápia meghatározásához Csáky Pál diagnózisa nagyban segít. Csáky Pál Európában gondolkodik, és egyszerre látja, hogy Európában konkrét népek élnek - azaz valaki nem csak úgy általában európai -, és egyszerre állapítja meg a terápiát: a szlovákiai magyarság önazonossága nem vagy-vagy kérdése, hanem is-is - mutatott rá Németh Zsolt, aki szerint Csáky Pál legalább annyira európai, mint felvidéki magyar. A külügyi államtitkár szerint alig pislákol a szabadság iránti vágy azokban, akiket megfosztottak szabadságuktól. Csáky Pált idézve hozzátette: a valós, cselekvő szabadság megvalósulásához a nemzetnek és kisebbségnek tudnia kell, mit akar, azt tudnia kell megfogalmazni, tudnia kell megszervezni magát, és megfelelő feltételeket kell teremtenie, illetve azokat kihasználnia. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja korábbi elnöke kiemelte: a 2010-es választások eredménye (a Magyar Koalíció Pártja kiesett a parlamentből) megrázta a szlovákiai magyarokat, és ebben a helyzetben arra kényszerült, hogy elkezdjen mélyebben gondolkodni, mi lehet az oka, hogy a nemzettudat szempontjából a felvidéki magyarság van a legrosszabb helyzetben, miért van zavar a lelkekben és a fejekben. Mintha egy részük elfáradt volna lelkileg, és nem hinne magában - mondta Csáky Pál. Nagyon fontos, hogy a mindenkori magyar politika odafigyeljen, fontosak a jogszabályok, és a gesztusok, ezért hálásak - mondta, kiemelve ugyanakkor: egyetlen közösséget sem lehet kívülről megmenteni. Ha a felvidéki magyarságnál nincsenek meg a nemzettudat szempontjából a fontos alappillérek, előbb-utóbb „el fog olvadni”, - figyelmeztetett, hozzátéve, meg kell próbálni tenni a folyamat ellen. Csáky Pál úgy fogalmazott: a könyv vitaanyag „a szlovákiai magyar lelkekért, kísérlet, hogy a fejekben, lelkekben megpróbáljanak rendet tenni”. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar közösségnél jelentős a fogyás mértéke, nincs elkötelezett parlamenti képviseletük, és regionális szinten sem tudnak hatékony politikát folytatni. A kötetben - mint kifejtette - megpróbálja elmagyarázni azt is, miért „torzul el” gyakran ennyire a szlovák-magyar viszony. Szlovákia kis és fiatal állam, nem rendelkezik megfelelő közigazgatási tapasztalattal, és sokszor olyanoktól is félnek, akiktől nem kellene, így a félmilliós magyar kisebbségtől is. A magyaroktól nem félni kellene, hanem megegyezni velük - jelentette ki, hozzátéve: megfelelő kisebbségi törvényt kellene végre alkotni. A könyvben egy ilyen jogszabály legfontosabb elemeit is - a nyelvhasználatot, az identitáshoz, oktatáshoz való jogot - megfogalmazta a felvidéki magyar politikus. Tény, hogy a márciusi parlamenti választásokon a vegyes párt (a Híd-Most) 30 ezer szavazóit elveszített, és ezek a szavazatok Robert Fico pártjához vándoroltak - jegyezte meg. Mint mondta, attól tart, Robert Fico világlátása „rátelepedhet” Szlovákiára és „újabb látens nemzeti nyomásgyakorlás” előtt állnak. Kiemelte: a nemzeti bezárkózás sehová sem vezet.
Javaslatokat fűzött a kormányprogramhoz a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala
2012. március 28. - (Új Szó)
A 73 civil szervezetet tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztala levélben tudatta Robert Ficoval és alakuló kormányával a javaslatait a nemzeti kisebbségek jogait érintő kérdésekkel kapcsolatban. Az Új Szó Online-t erről a Kerekasztal sajtóközleményben tájékoztatta szerdán. A Kerekasztal a levélben figyelmeztetett arra, hogy a nyelvtörvényt össze kell hangolni Szlovákia nemzetközi kötelezettségeivel. A nyelvhasználatot szabályozó törvényeket többször is módosították, a változtatások áttekinthetetlenek és aránytalanok, gyakran az állampolgárok magánszférájába avatkoznak be. Nem sikerült megoldani a kisebbségek nyelvén való televíziós közvetítés, a nyilvános feliratok kérdését sem, míg a hivatalos kommunikációban való kisebbségi nyelvhasználatra nagyon kevés tér nyílik, a gyakorlatban az kikényszeríthetetlen. A Kerekasztal kitér arra, hogy a nyelvhasználati rendelkezések Szlovákia nemzetközi vállalásait is sértik, ezzel kapcsolatban több szervezet, például az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményének tanácsadó bizottsága, vagy a Velencei Bizottság is bírálta az országot. A szervezet fontosnak tartja, hogy a szlovák kormány a programnyilatkozatába sorolja be a nyelvhasználatra vonatkozó kérdések továbbfejlesztését, összhangban az ország nemzetközi kötelezettségeivel. Ezzel egyidejűleg meg kell teremteni a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó törvény alkalmazásának feltételeit. A jövőbeni célkitűzések között szerepelnie kell több törvény elfogadásának: a kisebbségi kultúrák finanszírozását, a kisebbségi közoktatást, valamint a kisebbségek jogállát is szabályozni kell. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a Kerekasztal fontosnak tartja, hogy a kormány egy önálló, megfelelő kompetenciákkal és anyagi háttérrel rendelkező emberi jogi és kisebbségügyi minisztériumot hozzon létre a most létező kormányalelnöki hivatal helyett. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala pártállástól függetlenül szeretne konstruktív párbeszédet folytatni az új kormány képviselőivel, a kisebbségek jogállásának érvényesítéséről. A szervezet ezért arra törekszik, hogy bekapcsolódhasson a fent említett törvények előkészítésébe és a szakmai párbeszédbe.
Fico Orbán gyerekszobájáról is beszélt
Robert Fico: Nem nyúlunk a kisebbségek jogaihoz
2012. március 24. - (Mózes Szabolcs - Molnár Norbert / Új Szó)
A leendő miniszterelnök szerint enyhítik a kettős állampolgárság tiltásáról szóló törvényt, de a második állampolgárság felvételét lakhelyhez kötik. - Új, békésebb imidzs, ismét beígért status quo a kisebbségeknek. Tíz év után ismét nyilatkozott lapunknak Robert Fico kijelölt kormányfő.
- Egy évvel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy „talán mindannyian alábecsültük a szlovákiai magyarok lojalitását”. Még mindig ezt gondolja?
- Nagyon helyes, hogy a feszültség fokozatosan kiszorul. Nagyon jó, hogy teljesen más témák kerülnek előtérbe, nem az érzékeny szlovák-magyar kapcsolatok. Számunkra bizonyos fokú elégtétel, hogy több déli járásban eredményesek voltunk, pedig a pártunk aktívan nem vet fel etnikai témákat. Ez csak azt támasztja alá, hogy mindegy, ki milyen nemzetiségű, szlovák-e vagy magyar, ugyanolyan gondjai vannak. Mindenki munkát szeretne, mindenki számára drága az üzletben a tojás, mindenki ugyanazt a benzint tankolja. Örülnék, ha a jövőben is hasonló lenne a hangnem, s akkor a nemzeti kisebbségek kapcsolata is másként fejlődhet Szlovákiával. Mi az ország minden lakosáról egyformán szeretnénk gondoskodni, attól függetlenül, hogy hol lakik. Éppen azért, hogy fölöslegesen ne hívjunk életre olyan témákat, amelyekre nincs szükségünk. A választások utáni kerekasztal-tárgyaláson azt mondtam, megtartjuk a status quot. Mondhatnánk azt, hogy a népszámlálás után bizonyos községekben 20% alá csökkent egy adott kisebbség aránya. De mi értelme van annak, hogy ezek között az adatok között kutakodjunk, és egymásnak rosszat tegyünk? Nem látom okát annak, hogy régi ügyeket szedjünk elő. Ezt az új hozzáállást, amit részünkről az utóbbi hónapokban tapasztalnak, a szlovák-magyar kapcsolatokba is át szeretném vinni.
- Pontosan mit jelent Ön számára a status quo?
- Semmit sem fogunk megváltoztatni.
- Pozitív irányba sem? Ha kisebbségi szervezetek azt kérnék, hogy bizonyos konkrét területeken módosítsanak a szabályokon, akkor sem lesz változtatás?
- Ez attól függ, mit kérnek. Előre nem mondok semmire sem igent, sem nemet. De nagyon fontos politikai üzenet, hogy a status quo, úgy, ahogy ez 2010 és 2012 között létrejött, megmarad.
- Ugyanezt mondta 2006-ban is, azután jött a nyelvtörvény a kulturális miniszter műhelyéből.
- De az a törvény nem a magyar nyelvhasználat ellen volt, hanem az államnyelv használatát szabályozta. Természetesen, önöknek teljesen más véleménye lehet erről, de higgyék el: ennek a kormánynak más feladatai vannak, mint hogy a szlovák-magyar kapcsolatokkal törődjön. Ennek a kormánynak konszolidálnia kell az államháztartást, jövőre 3% alá kell szorítania a hiányt, ehhez egy sor intézkedést kell elfogadnia. Egy részük nem lesz éppen kellemes, de ezt úgy kell elfogadnunk, hogy ne csökkenjen a lakosság életszínvonala. Tudom, hogy Dél-Szlovákiában is nagyon sok olyan ember él, akinek problémái vannak. Ezért nincs energiám arra, még ha akarnám is, hogy ilyesmikkel foglalkozzam. Ennek az országnak összetartásra, szolidaritásra van szüksége. Ez az abszolút prioritásunk. Megértem önöket, rákérdezhetnek a múltra, de ha azt mondom, hogy status quo, akkor az status quo. Egy dolgot kell megváltoztatnunk, világosan mondom, ez az állampolgársági törvény: nem szabad, hogy a más ország állampolgárságát megszerzők elvesszék a szlovák állampolgárságukat. Az állampolgárság felvételét viszont lakhelyhez kell kötnünk. Ezt kivéve nem látom értelmét más, nemzetiségi jellegű témával foglalkozni.
- Igaz az, hogy koalícióalakítási szándékkal szólították meg a Hidat?
- Az ajánlat minden politikai pártnak szólt. Úgy véljük, még ha ez a kérdés már nem is aktuális, hogy a kettes koalíciónak több előnye lett volna. Nem arról van szó, hogy félnénk. Nem félünk. Két párt kiegyensúlyozottabb politikai döntéseket hoz. Nem hivatalosan a KDH-val és a Híddal is tárgyaltunk erről. Az SaS, az SDKÚ és az Egyszerű Emberek jó ideje elutasítják a Smerrel való együttműködést, ezért csak ezzel a két párttal folytattunk megbeszéléseket.
- Milyenek lesznek a szlovák-magyar kapcsolatok? 2006 és 2010 között annak ellenére is kiélezettek voltak, hogy itt és Magyarországon is a szocialisták kormányoztak.
- Remélem, hogy most mindannyiunkat annyira lekötnek a gazdasági és szociális jellegű kihívások, hogy nem kell majd reagálnunk olyan dolgokra, mint amilyenekre akkor kellett reagálnunk. Feltételezem, hogy viszonylag hamar találkozom Orbán Viktorral. Már áprilisban, a lengyelországi V4-es kormányfői csúcson leülhetünk. Szükséges, hogy találkozzunk, elbeszélgessünk, mivel szomszédok vagyunk, emellett Szlovákiában nagyarányú magyar kisebbség él. Feltételezem, hogy a gazdasági és szociális kérdésekről fogunk beszélgetni.
- Egy évvel ezelőtt, Orbán Viktor látogatásakor azt mondta, elfogadhatatlan, hogy először az MKP-val ebédeljen, és utána találkozzon a miniszterelnökkel. „Ha én a kormányfő helyében lettem volna, nem találkoztam volna Orbánnal” - mondta. Könnyen lehet, hogy Orbán Viktor a következő pozsonyi látogatását is egy MKP-s találkozóval kezdi. Mit tesz ilyen esetben?
- Mindenki, akinek volt gyerekszobája, tudja, hogy van elfogadható és elfogadhatatlan viselkedés. Erre semmi mást nem mondhatok. Jelenleg nem tervezek jelentős kétoldalú tárgyalásokat, mivel nagyon sok dolgunk van. Ha elmegy valahová és nem hagyományos megoldásokat választ, akkor mindig megvan az esélye, hogy falba ütközik. Ez mire lenne jó? Remélem, hogy Orbán úrral normális kommunikációs módot találunk, noha más világlátása van, mint nekem. Partnerként fogunk tárgyalni.
- A most leköszönő kormány elkészítette az R7-es gyorsforgalmi út tervdokumentációját, 2013-ban elkezdődhet az építkezés Pozsony és Dunaszerdahely között. Elkezdik az útépítést?
- Annak örülnék a legjobban, ha egész Szlovákiában elkezdődne az útépítés. Jelenleg viszont a D1-es élvez prioritást. Szerintem Közép-Szlovákia déli részének van szüksége nagy segítségre. Már kormányzatom alatt elkészült az R2-es Zólyom-Losonc-Rimaszombat szakaszának tervdokumentációja. De ha a forrásaink megengedik, az R7-est is el lehet kezdeni.
- Délen tehát az R2-es élvez majd prioritást?
- Az a régió gazdaságilag és szociálisan valóban le van szakadva. Önök biztosan jobban tudják, hogy Dél-Szlovákia nyugati része sokkal jobb kondícióban van, mint a középső és keleti része. Az R7-esbe a szlovák- magyar nézőpontot nem akarom belevinni, ha van rá pénzünk, indítsuk be, de nem szeretnék ígérgetni, mivel nem tudom, milyen a konkrét helyzet.
- Már tudja, hogyan csökkentse jövőre 3% alá a költségvetési hiányt?
- Jó kérdés. Mindenekelőtt az alapfilozófiát kell meghatározni. A 3%-os hiány betartása ugyan Szlovákia feladata, de nem lehet politikánk végcélja. Nem azért csináljuk, hogy Brüsszel elégedett legyen, hanem azért, hogy rend legyen a közkiadások terén, hogy Szlovákia olcsón tudjon pénzt kölcsönözni, a pénzpiacok bízzanak benne. Iveta Radičová kormánya a helyzetet rendkívüli módon bonyolította. Akkora hiányt, amekkorát az év első részében ránk hagy, vagyis 900 millió eurót, nehéz lesz rendbe tenni. Ma már egyértelmű, hogy év végére a 4,6%-os hiányt szinte lehetetlen tartani. Számunkra a 3%-os hiány nem cél, hanem eszköz arra, hogy Szlovákiában jobb legyen a helyzet. Úgy akarjuk ezt megtenni, hogy azoknak az embereknek, akiknek alacsony a bevétele, ne csökkenjen az életszínvonala. Ezért minden egyes intézkedés során nagyon alaposan megvizsgáljuk, milyen hatással lesz arra, akinek 250 eurós nyugdíja vagy 350 eurós fizetése van. Hatalmas nyomást akarunk kifejteni a gazdagokra és az erősekre, de nem hatalmi pozícióból. Nagyon örülnék annak, ha létrejönni valamiféle szolidaritási tanács, amelyben mindezt meg lehetne tárgyalni. Azt hiszem, az egész társadalom tudja, hogy Szlovákia és egész Európa óriási nyomás alatt van. Hiszem, hogy a 3%-os hiányt elérjük.
- A kérdés az, hogy ki számít gazdagnak…
- A bankok.
- És az emberek között?
- Azok, akik havonta több mint 2750 eurót keresnek.
- Melyek azok az alapvető célok, amelyeket mindenképpen el akar érni négy éven belül?
- Nem gazdasági mutatókról van szó. Akkor lenne jó érzésem, ha az emberek azt mondanák, olyan kormányunk volt, amelyik nem idegesített bennünket veszekedésekkel, érdeklődött irántunk, dolgozott, s noha nem minden sikerült neki, de reális változásokat akart elérni.
- Négy vagy nyolc évre készül?
- Őszintén szólva azt sem tudom, mi lesz hétfőn. A Smer belső stabilitását tekintve ez a kormány nehézségek nélkül kibírhat négy évet. A következő négy évről a szavazóknak kell dönteniük. Az emberek nagyon érzékenyek, óriási lesz rajtunk a nyomás a médiák és a nyilvánosság részéről, de politikusok vagyunk, vagyis minden eredményt el kell fogadnunk.
- Mi lesz 2014-ben?
- Ötvenéves leszek.
- Elnökválasztás is lesz.
- Igen, de tényleg nem foglalkozom ezzel a kérdéssel. Az érdekel, hogy már ötven leszek.
- Mindenki arról beszél, hogy új imidzse van az utóbbi időben. Az elmúlt tíz évben nem adott nekünk interjút, most még nem is alakította meg a kormányát, és beszélgetünk. Meddig tart ki ez a békés arc? Fél, egy év múlva esetleg ismét beszélhetünk?
- Az arculatváltozásom fő felelőse a kutyám. 13 kilót fogytam miatta - ez volt az első lépés. Olyankor azonban az arcomra fagy a mosoly, ha belegondolok, mi vár ránk. A jelenlegi helyzetben nincs elég energia olyan harcokra, amelyek ugyan fontosak lehetnek, de nem olyan fontosak, mint az ország túlélése. A sajtóval szemben nem lehet megnyerni a háborút, esetleg egy döntetlent lehet elérni. Hatalmas taslikat kaptunk a médiától, némelyeket sikerült visszaadni. De ennek vége. Erre nincs energiánk. Ha azt fogjuk érezni, hogy a sajtó, a maga beállítottságával ugyan, de azért korrektül informál, örülni fogunk. Arra lesz ugyanis szükség, hogy a közvéleménynek jó információi legyenek a kormány tevékenységéről, tehát vége a fölösleges háborúzásnak.
- El tudja képzelni, hogy leül egy kávéra Malina Hedviggel?
- Látja, ezt a témát nem jól kezeli a sajtó. A közvéleményben a mai napig olyan kép él, hogy arról beszélgetünk, vajon megtörtént-e az az eset, amiért Malina Hedvig feljelentést tett. A közvélemény nem is tudja, hogy ez jogilag már rég meg van oldva. A bűnüldöző szervek szerint az eset, úgy, ahogy Malina Hedvig leírta, nem történt meg. Az ügy ezzel lett lezárva, miközben a nyilvánosság azt hiszi, hogy az ügy kapcsán még mindig az alapkérdést oldják. Miközben ma a bűnüldöző szervek azt a kérdést firtatják, hogy Malina Hedvig olyan információkat adott-e, amelyek alapján felelősségre lehet-e őt vonni büntetőjogilag. A kormány elfogadott valamilyen nyilatkozatot Malina Hedvigről, mert Strasbourghoz fordult, de én az Európai Emberjogi Bíróságra hagynám a döntést. Azt mondom, ne traumatizáljuk egymást a múlttal.
- És a kávé?
- Nyugodtan felsorolhatna most több embert is, hogy kávéznék-e velük. Maradjunk annyiban, hogy ne traumatizáljuk egymást a múlttal.
Interjú a „vámpírral”
Szlovák-magyar viszonyok a választások után
2012. március 25. - (Grigorij Mesežnikov / Új Szó)
Szlovákia Magyarország után a második olyan közép-európai országgá vált, melyben egy párt kormánya uralkodik. S bár Orbán Viktor magyarországi Fideszével szemben Robert Fico szlovák Smer-SD-je nem szerezte meg a parlamentben az alkotmányos többséget, vagyis nem képes alapjaiban megváltoztatni a politikai rendszert, a két szomszédos ország legerősebb politikusai ma nagyon hasonló helyzetben kormányozhatnak. A megnyert választásokat követően magukra vállalták a társadalom minden olyan területe állapotáért viselt felelősséget, melyre a kormánynak hatása lehet, főként a szociális és gazdaságpolitika terén. Gondok vagy sikertelenség esetén ezek a politikusok már nem hivatkozhatnak sem a kezüket esetleg megkötő koalíciós partnereikre, sem olyan ellenzékre, mely borsot törhetne az orruk alá. Koalíciós partnereik ugyanis nincsenek, ellenzékük pedig nemcsak gyenge és megosztott, hanem ráadásul csak saját problémáival képes foglalkozni. Abban, ami az utóbbi néhány hónap során Szlovákiában történt, jól kivehető a „magyar nyomvonal”, persze nem olyan értelemben, hogy a szlovákiai belpolitikai helyzetre közvetlen hatása lett volna a magyarországinak, hanem úgy értve, hogy a szlovákiai forgatókönyv megismételte a magyarországit, legalábbis abban, ahogyan az ellenzéki és a kormánypártok felváltották egymást. Amiként a Magyarországon kormányzó szocialisták és liberálisok is szépen kikövezték hibás és önlejárató döntéseikkel az utat Orbán nemzeti-konzervatív pártja előtt a kényelmes parlamenti többséghez, a kormányzó szlovákiai jobbközép is hozzájárult egy sor érthetetlen - s ma már látszik: végzetes - hibájával a Fico-féle baloldali Smer mindent elsöprő választási sikeréhez. Egy további párhuzam, melyre a Smer győzelme után több hazai és külföldi elemző rámutatott, az átlagon felüli hatalomkoncentráció az új szlovák kormányfő kezében, amihez csak a Fidesz-vezéré fogható. S bár egyelőre, mielőtt még az új kormány teljes mértékben elfoglalná helyét Pozsonyban, korai volna azt állítani, hogy Szlovákiát is orbanizálás fenyegeti, a 2006-2010-es időszak tapasztalatai, mikor is a Smer képezte a kormány gerincét, legalábbis éberségre intenek. Ráadásul Orbán Viktor és párttársai akkor még a magyar országgyűlés ellenzéki padsoraiban ültek, amikor Robert Fico mint miniszterelnök már nagyban nyomorgatta politikai ellenfeleit, az újságírókat, a független médiát, a kormánytól független szervezetek vezetőit és a nemzeti kisebbségek képviselőit. Ficonak nem volt (s ma sincs) szüksége példaképre, még egy annyira eredményes és beképzelt politikust illetően sem, mint amilyen Orbán Viktor. Ellenkezőleg: Robert Fico szolgálhat majd Orbánnak mintául ahhoz, hogyan biztosítson magának az ember minél több hatalmat. A 2012-es szlovákiai választások utáni helyzet egyik legfontosabb kérdése a szlovák- magyar kapcsolatok jövőbeni alakulása, mégpedig mindkét síkon: az új szlovák kormány és a szlovákiai magyarok viszonylatában, nemkülönben a szlovák-magyar államközi kétoldalú kapcsolatok terén. Első miniszterelnökösködése idején Robert Ficora az volt a jellemző, hogy minden adódó alkalommal előhúzta a magyar (jobban mondva magyarellenes) kártyát, függetlenül attól, hogy a szlovákiai magyar politikusokkal (főként az MKP képviselőiről volt szó) szemben jött ez neki kapóra vagy a magyarországi belpolitikai helyzettel kapcsolatban. A 2010-es parlamenti választások előtt - főként a választások előtti hetekben - Fico számtalan olyan rendezvényen szerepelt, melyek a „nemzeti” témával foglalkoztak: sajtóértekezleteken, az állam biztonsági tanácsának rendkívüli ülésein, rendkívüli parlamenti és kormányüléseken s persze rengeteg mindenféle szobor és úgynevezett emlékmű felavatásán, vagyis mindenütt, ahol fel lehetett hívni a figyelmet a Szlovákiára déli irányból leselkedő állítólagos veszélyekre. A Smer elnöke azzal riogatta szimpatizánsait, hogy ismét hatalomra kerülhet az „autonomista és irredenta” MKP. Akkor ez a bősz kampány kellő számú pluszszavazatot hozott neki a nemzeti orientációjú választók köréből, bár kormányalakításra még így se futotta neki. 2012-ben a Smer az asztal alá rejtette a magyar kártyát. Szóba se hozta a magyarok irányából történő fenyegetettséget, a Híd pártról pedig úgy beszélt, mint egyik lehetséges koalíciós partneréről. A Smer higgadtsága azonban végképp nem azzal függött össze, hogy a párton belül esetleg valami változott volna, vagy elhagyták volna magyarellenes hangulatot keltő képviselői. Semmi ilyen nem történt. A Smernek egyszerűen nem volt szüksége bevetni a magyar kártyát, merthogy a választások előtti támogatottsága így is nagyon magas volt, főként a kormányzó jobbközép pártok katasztrofális becsült választási eredményeinek hátterében. Arról nem is beszélve, hogy valamiféle etnikai feszültség felélesztése most éppenséggel csak árthatott volna a Smernek: repedések keletkezhettek volna a párt gondosan felépített, mérsékelt szociáldemokrata arculatán, aminek Európában is kellemetlen visszhangja lett volna, a Híd pedig mint lehetséges partner eleve mereven elzárkózott volna minden koalíciós lehetőségtől. Milyenek tehát az elkövetkezendő évek szlovák-magyar kapcsolatainak kilátásai? Úgy tűnik, a külső (nemzetközi, államközi) téren kedvezőbbek, mint belül (interetnikai síkon). A szlovákiai magyar kisebbség tagjai aligha számíthatnak olyan törvényhozó lépésekre, melyek jogaik hatékonyabb érvényesítését szavatolnák. Ellenkezőleg: nem zárható ki egy ezzel homlokegyenest ellenirányú lépéssorozat sem. A Smer képviselői ugyanis már régebben jelezték: úgy szeretnék módosítani a nyelvtörvényeket, hogy visszaálljon az az állapot, amit a hatalom átadásakor Iveta Radičová kormányára hagytak (Radičová kormányának először is a Smer-SD-ĽS-HZDS-SNS koalíció legszembetűnőbb deformációit kellett elegyengetnie). Márpedig ha ez bekövetkezik, az nemcsak valamiféle rossz jelzése lesz annak, mit gondol az új kormány az emberi és kisebbségi jogokról, azzal a gyakorlatban is csökkenni fog a kisebbségi jogok érvényesítésének esélye. Ezekhez a nem túl reményteli hazai kilátásokhoz képest a szlovák-magyar államközi kapcsolatok alakulása valamivel derűsebbnek tűnik. Robert Fico a múltban gyakran nevezte veszélyes politikusnak Orbán Viktort. Akkortájt azonban még nem volt vele semmilyen személyes tapasztalata; 2010-ben de facto váltották egymást hivatalukban: a választások után Orbán kormányt alakított, pár héttel később Fico távozott a kormányból. Ma Fico van kedvezőbb helyzetben. Orbánra ugyanis EU-nyomás nehezedik, s Európa-szerte enfant terrible-nek számít. Magyarországnak gondot jelent az EU gazdasági előírásainak betartása, a kormányzó Fidesz rendszerváltó és hatalomkoncentráló igyekezetei pedig nemcsak a hazai ellenzék kritikáját váltják ki, hanem az EU bírálatát is. Ezzel szemben ma Robert Fico Európa-párti politikusnak számít, aki ráadásul kisegítette Szlovákiát az eurómentőöv megszavazásában. A szlovákiai gazdaság is összehasonlíthatatlanul jobb állapotban van, mint a magyarországi. Ilyen helyzetben baklövés volna Fico részéről, ha olyan lépésekre ragadtatná magát, melyek a Magyarországgal való viszony elmérgesedését eredményeznék. Ez az, amire ma Ficonak semmi szüksége. Amit viszont nagy valószínűséggel képviselni fog ez a régi-új szlovák miniszterelnök, az az EU-val való szolidaritás lesz Orbánnal szemben, már ami a magyarországi belpolitikai helyzetet illeti. Sőt az sem kizárt, hogy Fico a magyarországi demokráciáért aggódó európai politikai igyekezet pionírjává válik. Ellenszolgáltatásként beéri majd azzal, ha az EU elnézőbb lesz a szlovákiai kisebbségekkel szembeni állhatatossága felett vagy afelett, hogy időről időre élesen bírálni fogja Budapestet csak azért, hogy saját szavazótáborán belül továbbra is megőrizhesse az elkötelezett nemzeti politikus imidzsét. Más kérdés, hogy e téren mennyire lesz sikeres, s hogy az EU rábólint-e erre a kupeckedő politikára.
Elítéli az Emberi Méltóság Tanácsa a magyar állampolgárságukat felvállalt szlovákiai magyarok rendőrségi zaklatását
2012. március 27. - (mti)
Az Emberi Méltóság Tanácsa elítélte a magyar állampolgárságukat nyilvánosan felvállalt felvidéki magyarok ismétlődő rendőrségi zaklatását, és arra kérte a szlovák hatóságokat, hogy hagyjanak fel azzal. Az elítélő nyilatkozathoz az Emberi Méltóság Tanácsának tagjaként Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke is csatlakozott. Az elítélő nyilatkozatot arra reagálva tette közzé az Emberi Méltóság Tanácsa, hogy a napokban ismét rendőrségi idézést kapott 3 magyar állampolgárságot szerzett - és emiatt a szlovák állampolgárságról szóló törvény alapján szlovák állampolgárságától megfosztott - felvidéki magyar. Az érintetteket: Dolník Erzsébetet, Kassai Gyulát és Gubík Lászlót szerdára idézte be a szlovák rendőrség azért, hogy bevonja tőlük a személyazonossági okmányaikat. „Az, hogy elvegyék az érintettek személyi okmányait és ezzel teljesen ellehetetlenítsék őket, az ellenkezik a szlovák alkotmánnyal” - mondta el az MTI-nek Berényi József. Rámutatott: a szlovák alkotmány egyértelműen rögzíti, hogy az állampolgárságot nem lehet elvenni attól, aki arról önmaga nem mond le és egyértelmű, hogy az érintettek ezt nem tették meg. A közelmúltban a magyar állampolgárságát nyilvánosan felvállaló két másik magyart - Fehér István révkomáromi tanárt az iskolában, Boldoghy Olivért pedig a lakásán - keresett meg a rendőrség, hogy bevonja tőlük személyazonossági okmányaikat. „A szlovák államnak nem csak a történelem ítélőszéke, hanem a strasbourgi törvényszék előtt is számot kell adnia arról, amit az állampolgáraival tesz. Az Emberi Méltóság Tanácsa elítéli a felvidéki magyarok rendőrségi zaklatását, amely most már ismétlődő” - mondta el az MTI-nek Lomnici Zoltán. Robert Fico leendő szlovák miniszterelnök a napokban jelezte: változtatni kíván a szlovák állampolgársági törvényen. „Nem szabad, hogy a más ország állampolgárságát megszerzők elveszítsék a szlovák állampolgárságukat. Az állampolgárság felvételét viszont lakhelyhez kell kötnünk” - szögezte le Robert Fico. Az Emberi Méltóság Tanácsa szerint egy ilyen változtatás csak „látszatmegoldás” lenne, mert az nem javít az érintettek helyzetén, hiszen azoknak nyilvánvalóan nincs rá lehetőségük, hogy Magyarországon ingatlant vásároljanak. Emberi és alkotmányos jogaik megsértése miatt eddig 7 szlovákiai magyar fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához. Tették ezt az Emberi Méltóság Tanácsának ingyenes jogi segítségnyújtásának köszönhetően. A szervezet jelezte: levélben kéri majd a strasbourgi bíróság elnökét, soron kívül hozzák meg döntéseiket a felvidéki magyarok beadványaival kapcsolatban.
Harmadával csökkenhet a szlovák parlament képviselőinek száma
2012. március 26. - (mti)
Egyharmadával csökkentené - százötvenről százra - a szlovák törvényhozás képviselőinek a számát az a Robert Fico pártjának műhelyéből származó törvényjavaslat, amely már néhány héten belül a honatyák elé kerülhet - adta hírül a leendő kormánypárt neve elhallgatását kérő magas szintű vezetőjének közlésére hivatkozva a Hospodárské Noviny szlovák gazdasági napilap hétfőn. Ezt a módosítási javaslatát, a gazdasági napilap információi szerint, már az ellenzékkel való legközelebbi találkozóján ismertetni fogja az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD). A javaslatról a képviselői mentesség szűkítésével kapcsolatos Smer-es indítvánnyal egyidejűleg hozhatna döntést, az április 4-én alakuló ülést tartó, új összetételű szlovák parlament. Egy ilyen javaslat jóváhagyásához - hasonlóan mint a képviselők büntetőjogi mentességének megszüntetéséhez - alkotmányos többségre (90 + 1 szavazat) lenne szüksége a parlamenti választásokon 83 képviselői mandátumot szerzett Smer-nek. A parlamenti képviselők büntetőjogi mentességének megszűntetésére - több a törvényhozásba került javaslat ellenére - eddig soha nem volt kellő politikai akarat a szlovák törvényhozásban. A képviselők mentességének szűkítését azonban még február 3-án sikerült jóváhagynia a parlamentnek. Ennek alapján márciustól, a képviselők nem élhetnek mentelmi jogukkal a szabálysértési eljárások során. A törvényhozás képviselőinek csökkentését célzó javaslat - több ellenzéki párt eddigi állásfoglalása alapján - megtalálhatná az elfogadásához szükséges szavazatokat. „Bármilyen, bárkitől jövő olyan javaslatot támogatni fogunk, amelynek célja, hogy csökkentse a képviselők számát” - nyilatkozta a felvetés kapcsán a második legerősebb ellenzéki párt, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) mozgalom vezetője, Igor Matovic. Az előző választási ciklusban egyébként éppen Matovicék álltak elő hasonló javaslattal, ők 79-re akarták csökkenteni a honatyák számát. 2010 őszén pedig a liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) akarta népszavazással százra csökkenteni a szlovák törvényhozás létszámát. Az SAS alelnöke, Lubomír Galko most is elképzelhetőnek tartja egy ilyen indítvány támogatását. Öllös László politológus szerint egy ilyen kezdeményezés mögött elsősorban populizmus áll. „Attól, hogy kevesebb lesz a képviselők száma, még nem lesz jobb a felkészültségük” - mondta el az MTI-nek Öllös László. Rámutatott: Kevesebb számú parlamenti képviselő esetén nehezebb érdekképviseletet szereznie a különböző társadalmi rétegeknek és a kisebbségeknek is. Ebből a szempontból még a jelenlegi 150 fős törvényhozás sem túl nagy, a 200 körüli szám lenne az ideális. Hozzátette: a választók gyakran hajlamosak elfeledkezni róla, hogy a parlamenti képviselők bér- és egyéb költségei elhanyagolhatóak annak a költségvetésnek az összegéhez képest, amiről döntenek.
A szlovákok csodát várnak Ficotól
Szarka László történész szerint higgadt egyeztetéssel lehetne megalapozni a Budapest és Pozsony közti jó viszonyt.
2012. március 11. - (Dési András - Népszabadság)
Robert Fico sokat változott az elmúlt években, a választások utáni megszólalásaival higgadtabb és a média felé nyitott politikus látszatát kelti. Mindez azonban nem biztos, hogy tükröződni fog a magyar-szlovák viszonyban. Erős szlovák kormánnyal és nehezebb tárgyalási pozíciókkal kell számolni. Jó lenne, ha Budapest és Pozsony nagy önfegyelmet tanúsítana, s csendes, higgadt háttértárgyalásokkal megpróbálná előkészíteni a két szomszédos ország közötti problémák megoldását, például a kettős állampolgárságot keményen szankcionáló, jogfosztó szlovák törvény kapcsán - erről Szarka László történész beszélt a Népszabadságnak a szlovák választások eredményeit kommentálva. A komáromi Selye János Egyetemen oktató, Szlovákiát jól ismerő szakértő szerint egy pillanatra azt is meg lehet ünnepelni, hogy a magyarellenes kirohanásairól ismert Ján Slota pártja, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) nem jutott be a pozsonyi törvényhozásba. A szélsőséges Slota szavazói azonban nem tűntek el, nagy részük valószínűleg a győztes pártra szavazott. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az 5,5 milliós EU- és NATO-tagállamban 350 ezren írták alá Slotáék „Egynyelvű Szlovákiát!” követelő népszavazási kezdeményezését. Szarka szerint Fico és pártja, a szociáldemokrata Smer elsöprő győzelme, a hagyományos jobboldal összeomlása mellett az Egyszerű Emberek sikere jelentett némi meglepetést, egyébként a papírforma dominált. - Ebből is jól látható, hogy a populizmusra bal- és jobboldalon egyaránt tömeges igény mutatkozik - mutatott rá. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) kudarcáról a történész azt mondta, hogy a Berényi József vezette politikai erő megpróbálta kibővíteni az etnikai párt programját, s igyekezett megszólítani a munkanélküli, reményvesztett dél-szlovákiai rétegeket, ez azonban nem sikerült. - Ezekben a választói rétegekben a kis pártoknak jóval kisebb az esélyük, mint a kormányt alakító nagyoknak. Az elkeseredett emberek csodákat várnak, a csodákat a nagy pártoktól remélik, így érthető, hogy a dél-szlovákiai körzetekben a dunaszerdahelyi és komáromi járás kivételével mindenütt a Smer győzött - fejtegette. Az MKP azért sem tudott kitörni az etnikai párt Fico által a választások után is elítélőleg értékelt szerepéből, mert a konkurens szlovák politikai erők egyértelműen Magyarországgal és a magyar kormánnyal azonosították őket. Erre persze ráerősített az is, hogy az Orbán-kormány kizárólag a Berényi József vezette MKP-t ismeri el a szlovákiai magyarság legitim képviselőjének. Bugár Béla, a Híd elnöke pedig azt is szóvá tette, hogy a kormány által ellenőrzött magyarországi (köz)média szintén erősen Berényiék felé hajlott. Mindenesetre a parlamenti küszöböt átlépő Híd-Most vezetői sem dőlhetnek nyugodtan hátra, az ő jelentős voksveszteségük azt mutatja, hogy a magyar-szlovák együttműködés pártjaként törékeny konstrukcióra támaszkodhatnak. Szarka azt tapasztalta, az abszolút többség megszerzése Ficot is meglepte, aki viszont a szlovák köztévében visszafogottan reagált arra, hogy a parlamentbe bejutott pártok elnökei első megszólalásaikban visszautasították koalíciós ajánlatát. Igaz, a kormányfőjelölt által ambicionált programot, így az egykulcsos adórendszer feladását, a bankszféra megadóztatását, a munkanélküliség leküzdését, az eladósodás megállítását, a költségvetési egyensúly megtartását célzó, egyszerre nehezen teljesíthető terveket egyelőre nem támogatják. Az persze más kérdés, hogy egyes ellenzéki pártok később, különalkuk keretében, háttértámogatás formájában bizonyos esetekben megszavazhatják a kormány előterjesztéseit. Az viszont biztosra mondható, hogy Fico kormánya kezdetben mindenképpen meg akar felelni az Európai Unió és az eurózóna elvárásainak, vagyis be kívánja tartani a fiskális paktum előírásait - ami már önmagában is megnehezítheti összes ígérete betartását.
Bugár: Semjénék minden módon be akartak tenni nekünk
Fölényesen nyert Fico pártja, a Most-Híd bejutott, az MKP nem
2012. március 11. - (mti)
Elsöprő győzelmet aratott a Robert Fico vezette Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt a hét végi szlovákiai előrehozott parlamenti választásokon. A szlovákiai magyarok voksaiért versengő két párt közül csak az egyik, a Bugár Béla vezette Most-Híd tudta átlépni a törvényhozásba való bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A Most-Híd 6,89 százaléknyi szavazattal 13 parlamenti mandátumhoz jutott. A Magyar Koalíció Pártja (MKP), Berényi Józseffel az élén a 2010-es választásokon elért 4,3 százaléknál ugyan jobban szerepelt, de a választók az MKP-ra most leadott voksainak százalékaránya - 4,28 százalék - ezúttal sem lett elegendő a törvényhozásba való bejutáshoz. A mostani már a második egymást követő parlamenti választás, amelyen a Most-Híd bejut a pozsonyi törvényhozásba, az MKP viszont nem. Ezzel szemben megalakulása óta a legfényesebb győzelmét aratta a hét végi parlamenti választásokon Robert Fico volt kormányfő pártja, a választók voksainak 44,41 százalékát megszerző baloldali Smer-SD, amely így 83 mandátumot szerzett a 150 fős szlovák parlamentben. Ez az eredmény Robert Fico számára az egypárti kormányzást is lehetővé teszi, de ennek a forgatókönyvnek a megvalósítását Smer elnöke a választások előtt többször is elutasította. A szavazatok összesítése alapján az újonnan felálló szlovák parlamentbe 6 párt jutott be. A Smer-SD után a legjobb eredményt a szavazatok 8,82 százalékát megszerző Ján Figeľ vezette, jobboldali konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) érte el. A KDH a 16 mandátummal járó eredménnyel átvette a vezető jobboldali párt szerepét a szlovákiai politikai palettán. A harmadik helyen az előző választásokon a liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) listáján a törvényhozásba bejutott, Igor Matovič vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) párt végzett a voksok 8,55 százalékával, ez számukra 16 képviselői széket jelent. 6,09 százalékot szerezve beküzdötte még magát a parlamentbe az utóbbi hetekben többször is a bejutási küszöb alatt mért Szlovák Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS). A kétszeres exminiszterelnök Mikuláš Dzurinda pártja jobb időket is megélt már, hiszen eddig rendszerint kétszámjegyű eredményeket ért el, ám a főként az ő kormányát érintő - korrupciós és lehallgatási - Gorilla-botrány miatt sokan még így is jó eredménynek tartják, hogy most sikerült 11 parlamenti széket szereznie. A választói szavazatok 5,88 százalékát és ezzel 11 mandátumot szerezve bejutott a törvényhozásba a 2010-es választásokon szintén nagyobb sikert arató, liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) párt Richard Sulíkkal az élen. Az utóbbi hónapok közvélemény-kutatásai által esélyesnek tartott pártok közül nem került be a parlamentbe a szlovákiai politikai spektrum jobbszélén elhelyezkedő, Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt, amely a szavazatok 4,55 százalékát tudhatja magáénak. Nem jutott be a felmérések alapján szintén bejutásra esélyesnek tartott 99% nevet viselő párt sem, amely a voksok 1,58 százalékát nyerte el. A parlamentbe jutott pártok vezetői többnyire elégedetten, míg a törvényhozáson kívül maradtak csalódottan fogadták az eredményeket. Berényi József a Magyar Koalíció Pártjának elnöke az eredmények kapcsán úgy nyilatkozott az MTI-nek: kissé csalódott, mert 5 százalék fölötti eredményre számítottak. Elmondása szerint, ha közösen indultak volna (a Most-Híddal), a második legerősebb pártként lehetnének a parlamentben. Rámutatott: az MKP tett ennek irányában lépéseket, de elutasításba ütközött. Hozzátette: a választások eredményeinek ilyen alakulása nem csak az MKP számára jelent rossz kimenetelt, de a Szlovákiában élő magyarság számára is, amelyre nehéz évek várnak. Bugár Béla, a Most-Híd elnöke a kampány minden nehézsége ellenére pozitívnak értékelte a párt által elért eredményeket. Elmondta: leülnek tárgyalni a Smerrel, de véleménye szerint Robert Fico pártjának nincs szüksége koalíciós partnerre. Hozzátette: el tudják képzelni az együttműködést a Smerrel. A győztes Smer elnöke, Robert Fico és párt vezetésének több tagja a párt központjában összegyűlt újságírók előtt, énekléssel és tánccal ünnepelte meg a győzelmet. Az ünneplést követő sajtótájékoztatón a Smer elnöke elmondta: titkos vágya teljesült azzal, hogy több mint egy millió szavazatot sikerült szerezniük. Hozzátette: mindegyik parlamenti párttal tárgyalni fognak a koalíciós együttműködés lehetőségeiről. A 2012-es szlovákiai parlamenti választások hivatalos végeredményeinek bejelentését vasárnap délre ígérte a központi választási bizottság. Szlovákiában március 10-én azt követően tartottak előrehozott parlamenti választásokat, hogy 2011 októberében Iveta Radičová kormánya gyakorlatilag megbuktatta önmagát azt követően, hogy az euróövezeti mentőöv elfogadásáról szóló szavazást a kormánnyal szembeni bizalmi szavazással kötötte össze. A bizalmi szavazáson akkor csak 55 támogató voksot kapott a kabinet.
Magasabb volt a részvétel a vártnál
2012. március 11. - (mti)
A vártnál magasabbnak bizonyult a részvétel a szlovákiai parlamenti választásokon - derült ki a vasárnapra virradóra nyilvánosságra hozott adatokból. Jóllehet az előrejelzések 40-50 százalék közötti rekord alacsony választási részvételt jósoltak, a részvételi arány országos átlaga végül 59,11 százalékos volt. A leadott szavazatok járások szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a legalacsonyabb részvétel a kassai járásban volt tapasztalható, ahol a szavazásra jogosultak 48,79 százaléka járult az urnák elé. A legmagasabb részvételi arányt Bánovce nad Bebravou járásban mutatták ki, 64,96 százalékosat. Az ország déli, főként magyarok lakta régióiban vegyesnek bizonyult a részvételi kedv. Míg például a dunaszerdahelyi járásban 61,89 százalékkal az egyik legmagasabb volt a részvételi arány, addig a komáromi járásban csak a jogosultak 51,74 százaléka vett részt a választáson.
Swoboda, Schulz és Tabajdi Fico győzelméről
2012. március 11. - (mti)
Hannes Swoboda, az Európai Parlament (EP) szocialista frakciójának vezetője szerint a Robert Fico vezette Smer párt szlovákiai választási győzelme a felelősségteljes, nem utolsósorban Európa-párti kampány eredménye. Tabajdi Csaba magyar szocialista EP-képviselő ugyanakkor reméli: Swoboda értékeléséből „csupán véletlenül” maradt ki az arra történő utalás, hogy az Európai Szocialisták Pártja 2006 és 2009 között még függőben tartotta a Smer tagságát a szélsőjobboldali szlovák nacionalistákkal, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) kötött kormánykoalíció miatt. Tabajdi szerint a szlovákiai magyar közösség és a roma kisebbség érdekeinek figyelembe vétele nélkül Szlovákiában nem lehet szilárd társadalmat építeni. A szombati szlovákiai parlamenti választások nyomán Brüsszelben kiadott nyilatkozatában Hannes Swoboda az eredmény fölötti elégedettségét hangoztatta, mondván: „izgalmas” azt látni, hogy egy Európa-párti és egy társadalmi értelemben felelősségteljes politikai program ilyen nagy sikert hozhat, abszolút többséget eredményezhet. Az osztrák szociáldemokrata politikus Fico programjából - szembeállítva azt a jobboldali szlovák pártok megszorításra épülő programjaival - azt emelte ki, hogy a Smer vezetője elkötelezte magát a jómódúak erőteljesebb megadóztatása mellett. Az ugyancsak szociáldemokrata - német - Martin Schulz, az Európai Parlament januárban hivatalba lépett új elnöke a Ficonak küldött gratuláló üzenetében egyebek közt arra utalt, hogy a közpénzügyek stabilizálásával együtt új munkahelyeket is kell teremteni. Tabajdi Csaba az MTI-nek telefonon nyilatkozva egyebek közt kiemelte: Fico a mostani kampányban - szemben a korábbi szlovák kormányfői időszakában tapasztaltakkal - „nem játszotta ki a magyar kártyát”. A magyar szocialista politikus szerint egyelőre nem lehet pontosan megítélni, milyen irányvonalat követ majd újabb miniszterelnöki megbízatása idején Robert Fico. Az MSZP 2009-ben ellenezte az európai szocialisták azon döntését, amellyel teljes jogú tagként befogadták a pártcsaládba a Smert. Az akkor meghozott döntésnél történetesen Hannes Swoboda bábáskodott, és azzal érvelt, hogy Fico sikeresen perifériára szorította a koalíciós partner SNS-t.
Utoljára ült össze a leköszönő szlovák kormány
2012. március 28. - (mti)
Utolsó alkalommal gyűlt össze szerdán a leköszönő szlovák kabinet a pozsonyi kormánypalotában. Radičová szerint hivatali idejének több mint húsz hónapja során a kabinet sokszor került bonyolult helyzetbe. Kormánya legnagyobb sikerének az államadósság lefaragását, valamint azt tartja, hogy „átláthatóbb” és olcsóbb lett az államigazgatás. A leköszönő kormányfő szerint sikerült elindítani az igazságszolgáltatás reformját, és ennek köszönhetően az emberek Szlovákiában egy nyitottabb társadalom polgárainak érezhették magukat. Iveta Radičová kabinetje 2010 júliusában állt össze, a jobboldali konzervatív Szlovák Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS), a jobboldali konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS), valamint a Most-Híd szlovák-magyar párt koalíciókötésének eredményeképp. A Radičová-kabinet egyik legnagyobb próbatétele a legfőbb ügyész hónapokig húzódó megválasztása volt. Miután 2010 decemberében a legfőbb ügyész megválasztásakor néhány koalíciós képviselő az ellenzékkel együtt szavazott, nem sok híján szétesett a kormány. Megmutatkozott a koalíció megosztottsága a nyelvtörvény és az állampolgársági törvény esetében is. Ígérete ellenére a kormány nem változtatta meg a szlovák állampolgársági törvénynek azt a részét, amelynek alapján máig elveszti szlovák állampolgárságát az, aki egy másik ország állampolgárságát felveszi. A kisebbségi nyelvhasználatról szóló jogszabály módosítására ugyan sor került, ám annak valós hozadékait több szlovákiai magyar civil szervezet is megkérdőjelezte. A kormány 2011 őszén bukott meg azt követően, hogy a liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) pártja augusztusban elutasította az úgynevezett euró-mentőöv jóváhagyását. A Radičová-kormány sorsát az pecsételte meg, hogy októberben az euró-mentőöv jóváhagyásáról szóló ismételt szavazást összekötötték a kormánnyal szembeni bizalmi szavazással. A szavazáskor a 150 fős szlovák törvényhozásban a kabinetnek csak 55-en szavaztak bizalmat. Ettől kezdve Ivan Gašparovič államfő felügyeletével korlátozott jogkörű kormány irányítja az országot. A 2012. március 10-én tartott előre hozott parlamenti választásokat a Robert Fico vezette baloldali Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) nyerte. A parlament alakuló ülését április 4-re hívták össze, az új kormány ezt követően teheti le az esküt. A Radičová-kormány addig a hivatalában marad, ám - amennyiben nem történnek rendkívüli események - a kabinet tagjai már nem ülnek össze.
„Prágának le kell vonnia a tanulságokat a pozsonyi eredményekből”
2012. március 11. - (mti)
Le kellene vonnia a tanulságokat a szlovákiai parlamenti választás eredményéből a cseh kormánynak - állítja Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter, a TOP 09 párt elnöke. „Le kellene vonnunk a tanulságokat a szlovákiai választásból. Az értelmes jobboldali politikának, amikor azt korrupció és botrányok kísérik, nincs esélye a sikerre a választóknál” - tolmácsolta Schwarzenberg véleményét szóvivője vasárnap Prágában. A miniszter leszögezte: a választók mindenféle politikát elutasítanak, ha az nem tiszta. „A cseh jobboldal számára a szlovák példa jó lecke és nagy tanulság” - vélekedett Petr Necas kormányfő, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke a közszolgálati televízió vasárnapi vitaműsorában. Kifejtette: Iveta Radičová kormányának bukása a koalíció belső megosztottságának eredménye. „A koalíció egyik pártja gyakorlatilag marginális ügy miatt Fico karjaiba hajtotta a választókat” - jelentette ki Necas. A Radičová-kabinet tavaly októberben azért bukott meg, mert az egyik koalíciós párt nem volt hajlandó megszavazni az eurós mentőcsomagot. „A szlovák választás eredménye tanulságos a cseh koalíció számára. Azt mutatja, hogy ha a kormánykoalíció belső viszályokkal van elfoglalva, s nem magyarázza el kellőképpen lépéseit a közvéleménynek, akkor az választási vereségéhez vezethet” - mutatott rá Karolina Peake, a Közügyek elnökhelyettese, miniszterelnök-helyettes. Bohuslav Sobotka, az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) elnöke úgy véli, hogy Petr Necas cseh miniszterelnöknek alaposan át kellene tanulmányoznia a szlovákiai választási eredményeket, illetve történéseket. Sobotka szerint Robert Fico győzelme egyértelműen azt jelzi, hogy a szlovákok elutasították a jobboldali politikát. „Az egész Európai Unió számára nagyon fontos az a tény, hogy a szervezeten belül egy újabb szociáldemokrata értékeket valló kormány alakul” - húzta alá Sobotka, akinek pártja magasan a legnépszerűbb Csehországban. A politikusok egyetértettek abban, hogy a pozsonyi kormányváltás nem fogja befolyásolni a cseh-szlovák politikai viszonyt. „Várható azonban, hogy európai uniós témákban nehezebb lesz a jövőben a közös nevező keresése” - mondta Jan Hamácek, a CSSD külpolitikai szakértője. A közszolgálati cseh televízióban és a rádióban politikai elemzők mondtak véleményt a szlovákiai választás eredményéről. A cseh hírmagyarázók szerint az 1989-es rendszerváltás után most történik meg első ízben, hogy Szlovákiában várhatóan egypárti kormány alakul, amelynek kényelmes többsége lesz. Többen említették, hogy jelenleg ilyen kormányok csak Magyarországon és Spanyolországban vannak. A CTK hírügynökség rámutatott: Robert Fico pártjának ma erősebb a pozíciója, mint volt Vladimír Mečiarnak a kilencvenes években. A CT 24 közszolgálati hírtelevízió úgy látja, hogy a választás előtti kampány egyike volt a legkeményebbeknek az önálló szlovák állam létrejötte óta. Ivan Gabal szociológus a televízióban úgy vélte, Szlovákiában a politikusok generációváltására kerül sor úgy, ahogy ez 2010-ben történt Magyarországon. Kifejtette: kedvező volna, ha Ficoéknak lenne magyar partnerük, amely, tekintettel a magyarországi belpolitikai fejleményekre, nyugtatná a kedélyeket Pozsonyban. A Híd és a Magyar Koalíció Pártjának eredményét Prágában egyelőre nem kommentálták. A cseh hírtelevízió viszont átvette Fico nyilatkozatát, amelyben kifejtette: „jó hír Szlovákia számára”, hogy az etnikai pártok együtt sem képesek általában többet szerezni 8-9 százaléknál. A jövőbeni szlovák kormány feladataival kapcsolatban Petr Just politológus úgy fogalmazott: várható, hogy Szlovákiában is megerősödik az állami szféra, amint az a Fidesz győzelme után Magyarországon is történt.
Komoly fennakadás nem volt; nem szavazhattak a szlovák állampolgárságuktól megfosztott magyarok
2012. március 11. - (mti)
Fennakadások nélkül zajlottak le a szombaton lebonyolított előre hozott parlamenti választások Szlovákiában - erősítette meg vasárnap az MTI-nek Nyilfa Péter, a szlovák Központi választási Bizottság elnöke. Nem érkezett olyan jelentés, amely a választási eredmények meghamisítására irányuló igyekezetről és a szavazás megzavarásáról szólt volna. A választások menetének eredeti forgatókönyvétől csak egy esetben kellett eltérni. Ennek az volt az oka, hogy az egyik választókörben a reggel hét órai kezdés helyett néhány perccel később nyitották meg a szavazóhelyiséget. A Központi Választási Bizottsághoz mintegy 50-60 panasz érkezett, ezek jelentős része arra vonatkozott, hogy a panaszosok személyi vagy választói igazolvány nélkül, például jogosítvánnyal szerettek volna választani. A szlovákiai parlamenti választásokon azok a határon túl élő szlovákok is szavazhattak, akik szlovák állampolgársággal igen, de állandó szlovákiai lakhellyel nem rendelkeznek. Velük ellentétben, nem élhettek szavazati jogukkal azok a szlovákiai magyarok, akiket magyar állampolgárságuk nyilvános felvállalását követően a szlovák állampolgársági törvény értelmében megfosztottak szlovák állampolgárságuktól, és így nevük nem szerepelt a választói névjegyzékben. Léván és Komáromban több olyan személy is megpróbálta leadni szavazatát, kiknek neveit törölték a választási jegyzékből - erősítette meg több, a szlovák állampolgárságot elvesztő szlovákiai magyar részvételi szándékát az MTI-nek Nyilfa Péter. Hozzátette: „Az urnabizottságok több esetben jegyzőkönyvezték is az érintettek ezzel kapcsolatos panaszát.”
Cseh elemzők szerint az eredmény elbizonytalaníthatja a külföldi befektetőket
2012. március 11. - (mti)
A szlovák parlamenti választás eredménye bizonytalansági tényezővé válhat a külföldi befektetők körében, ha az új szlovák kormány nagyobb mértékben szelektív adóterheket vezet be a gazdasági életben - vélik cseh gazdasági elemzők. A Prágában elhangzott vélemények szerint a szlovák jobboldal választási vereségéhez a rosszul megválasztott nyugdíjreform és a tervezett kormányzati takarékossági intézkedésektől való félelem nagyban hozzájárult. „Amennyiben a szelektív adók csak a bankokat és a pénzintézeteket fogják érinteni, úgy vélem, hogy annak nem lesz hatása a külföldi beruházásokra” - vélekedett David Marek, a Patria Finance ügynökség fő közgazdasági elemzője. Marek szerint a bankok esetében nagyon valószínű, hogy adóterheiket növelni fogják. „Ezt Robert Fico már többször is jelezte” - emlékeztetett Marek. Az elemző ugyanakkor arra számít, hogy Fico új kormánya a fizikai személyek esetében bevezeti a progresszív adózást, tehát az eddigieknél nagyobb mértékben megadóztatja a gazdagokat és a jobban keresőket. „Éppen az adóemelés az az irányzat, amellyel az új kormány várhatóan folytatni fogja a közkiadások szükséges stabilizációját” - vélekedett a Patria Finance közgazdásza. Prágai vélemények szerint a szlovák baloldal választási győzelme valószínűleg nem lesz kihatással a cseh-szlovák kereskedelmi kapcsolatokra. „A legfőbb kereskedelmi kapcsolatok nem függenek a kormányok politikájától. Mindkét ország tagja az Európai Uniónak, tehát ha nem kerül hatalomra valamilyen valóban szélsőséges párt, akkor a választás eredménye nincs komolyabb kihatással a cégek közti viszonyokra” - fejtette ki Marek. Jan Lener, a Broker Consulting ügynökség elemzője úgy látja, hogy a jobboldal sikertelenségének egyik oka a rosszul megválasztott nyugdíjreform, amelyet a baloldal szeretne módosítani. „Az európai adósságválság is befolyásolta a szlovákiai választást. A szlovákok nagyon tartanak az erősebb reformoktól és a takarékossági intézkedésektől” - jegyezte meg. Azt állította: biztosra vehető, hogy Robert Fico kormánya sem tudja elkerülni a népszerűtlen intézkedéseket.
Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnöke:
„Az önfeladás útjára lépett a felvidéki magyarság”
2012. március 11. - (jobbik.hu)
A szombati szlovák választásoknak csupán egyetlen pozitív eredménye van, Ján Slota szélsőségesen magyarellenes Szlovák Nemzeti Pártjának (SNS) kiesése a parlamentből. A korábbi kormányzása idején magyarellenes törvényeket alkotó Smer fölényes győzelme azonban tovább fogja rontani a felvidéki magyarság helyzetét. A voksolás az elkötelezett magyar érdekképviselet újabb súlyos vereségét is eredményezte: a Magyar Koalíció Pártja (MKP) nem jutott be a törvényhozásba. Bekerült viszont a szlovák-magyar békés együttélés fontosságát hirdető vegyespárt, a Most-Híd. A Bugár Béla vezette formációnak az elmúlt két évben lett volna lehetősége, hogy kormánypártként érdemi előrelépéseket tegyen akár a nyelvtörvény, akár az állampolgársági törvény megváltoztatása érdekében, áttörés azonban egyik területen sem történt. A magyarok többsége mégis rájuk szavazott. Súlyos figyelmeztetés ez a Kárpát-medence többi magyar közössége számára, és komoly felelősséget ró a külhoni magyar politikai vezetők mindegyikére is. Trianon pusztító következményei egyre inkább visszafordíthatatlannak tűnnek; egyik elszakított nemzetrészünk végveszélybe került, mivel már nemcsak létszámában szenvedett súlyos vesztességet, hanem identitásában is tragikusan meggyengült. Az elmúlt évek során világossá vált ugyanis, hogy az etnikai elv feladása egy nemzeti közösség politikai önszerveződése során valójában az asszimilációs politika elfogadásának első lépését jelenti, és hosszútávon az egész közösség önfeladásához vezet. De súlyos figyelmeztetést jelentenek az eredmények a magyar kormány számára is. Hogyan is várjuk el az elcsatolt területeinken élő nemzettársainktól, hogy bátran és büszkén vállalják magyarságukat, ha eközben nem érzik a hátuk mögött az anyaország védelmét és határozott kiállását, nem érezhetik azt, hogy Magyarország érdemben fellép az őket ért jogsértések ellen? Hogyan bízhatunk a megmaradásban akkor, amikor nem kapnak segítséget és támogatást a szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok? Az utolsó utáni órában vagyunk! A szerb EU-csatlakozás román vétója bebizonyította, hogy nemcsak szükséges, de lehetséges is az unión belüli határozottabb nemzeti érdekérvényesítés. A magyar kormánynak ideje tehát szakítania a megalkuvással, az önfeladást elősegítő diplomáciával, és végre a leghatározottabban kiállnia az elszakított magyarság érdekében! Addig, amíg még van kiért.
Jogerősen nem szavazhat a révkomáromi Fehér István
2012. március 10. - (mti)
A kora esti órákban kapott jogerős végzést a révkomáromi járási bíróságtól, hogy nem adhat le szavazatot a szlovákiai választásokon - közölte az MTI-vel szombaton az érintett Fehér István, aki korábban felvette a magyar állampolgárságot és ezért a hatóságok szerint elvesztette szlovák állampolgárságát. Fehér István elmondta, a két és fél oldalas bírósági határozatban szerepel, hogy a döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Rámutatott, hogy a szlovák alkotmány szerint csak úgy szűnhet meg szlovák állampolgársága, ha arról önként lemond. Ez a döntés ellentétes az alkotmánnyal és a Fico-féle törvényeken alapul - tette hozzá. Tájékoztatása szerint először a saját választókörzetébe küldték vissza, hogy szerezzen igazolást arról, hogy ott nem engedték szavazni, majd ezzel fellebbezzen a járási választási bizottságnál. A helyi választókörzetben nem kapott igazolást az akadályoztatásról, azonban korábban kérte, hogy írják vissza a névjegyzékbe. Miután ezt már a szavazás napja előtt írásban elutasították, ennek a határozatnak a felülvizsgálatát kérte szombaton a bíróságtól. A révkomáromi Selye János Gimnázium földrajztanáraként dolgozó Fehér István szombaton az MTI-nek elmondta: csütörtökön tanítási órára jött be két egyenruhás rendőr a személyi igazolványáért és az útleveléért. Miután elmondta, hogy a szlovák alkotmány szerint csak úgy szűnhet meg szlovák állampolgársága, ha arról önként lemond, erre pedig nem hajlandó, a rendőrök távoztak az iskolából. Szombaton Révkomárom 26-os számú választókörzetében a magyar állampolgárságot felvett Boldoghy Olivér sem adhatta le szavazatát az előre hozott választásokon, miközben felesége és lánya akadálytalanul szavazhatott. A férfivel szlovák személyi igazolványának átadása után közölték, hogy nincs benne a választói jegyzékben.
Révkomáromban nem szavazhatott Boldoghy Olivér
2012. március 10. - (mti)
Révkomárom 26-os számú választókörzetében nem adhatta le szavazatát az előre hozott választásokon Boldoghy Olivér, aki korábban bejelentette, hogy felvette a magyar állampolgárságot és ezért a hatóságok szerint elvesztette szlovák állampolgárságát. Boldoghy Olivér felesége és lánya akadálytalanul szavazhatott, a férfivel viszont szlovák személyi igazolványának átadása után közölték, hogy nincs benne a választói jegyzékben és azt ajánlották, hogy menjen el az ügyeletet tartó járási bíróságra, ahol négy órán belül kötelesek neki igazolást adni, azzal visszajöhet leadni szavazatát. Boldoghy Olivér a szavazóhelyiségben közölte, hogy ezzel megsértik a szlovák alkotmányt és alkotmányos jogait, majd az épület előtt álló újságíróknak kijelentette: „szégyen Szlovákiára, hogy kettős mércét alkalmaz. Arra biztatom azokat, akiknek még van választójoguk, hogy éljenek vele és olyan embereket válasszanak, akik meg akarják változtatni ezt a törvényt”. A szavazási kísérletnél jelen volt Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa jogvédő szervezet elnöke, aki az újságíróknak elmondta, Boldoghy Olivér beadványát is elkészítették az Emberi Jogok Európai Bíróságához, és mindenkinek, aki kéri, ingyenes jogi segítséget biztosítanak. „Érezniük kell a szlovák hatóságok emberi jogokat sértő magatartása miatt hontalanná vált felvidéki magyaroknak, hogy az anyaország nem hagyja őket magukra....Ők szimbolikus alakjai a magyar nemzetnek, mert önként vállalták magyarságukat, a szlovák hatóságok hátrányos eljárása ellenére” - jelentette ki Lomnici Zoltán. Rámutatott, hogy a szlovák eljárás hat ponton sérti az emberi jogok európai nyilatkozatát, többek között megszegi a diszkrimináció tilalmát, sérti a jogorvoslathoz való jogot, mert az állampolgárságtól való megfosztás ellen nem lehetett panasszal élni, valamint a jogszerűség követelményeit és a tulajdonhoz való jogot, mert az eljárás alá vontakat anyagi hátrány is éri állandó lakcímük elvesztésével. Boldoghy Olivér révkomáromi színész-vállalkozó korábban bejelentette: szerdán két szlovák rendőr a lakása ajtajában szólította fel, hogy adja le személyi igazolványát és az útlevelét. Alkotmányos jogaira hivatkozva elutasította a rendőrök felszólítását. A két rendőr ezt követően közölte vele, hogy tudomásul vették az álláspontját, majd távoztak. Fehér István, a révkomáromi Selye János Gimnázium földrajztanára az MTI-nek szombaton elmondta, őt sem engedték szavazni, hasonló indokokkal. Hozzá csütörtökön tanítási órára jött be két egyenruhás rendőr a személyi igazolványáért és az útleveléért. Miután elmondta, hogy a szlovák alkotmány szerint csak úgy szűnhet meg szlovák állampolgársága, ha arról önként lemond, erre pedig nem hajlandó, a rendőrök távoztak az iskolából.
Szlovákiai népszavazások - Pereden eredményes, Gútán érvénytelen
2012. március 11. - (mti)
Pereden (Tešedíkovo) eredményes, míg Gútán (Kolárovo) érvénytelen volt a parlamenti választásokkal egy időben zajló népszavazás; az ott élők a két felvidéki település eredeti, magyar nevének visszaállításáról szavazhattak. Borsányi Gyula, Pered polgármestere az MTI-nek elmondta: a népszavazáson a választásra jogosultak 64,47 százaléka vett részt. A 2049 szavazóból 1341 támogatta a település 700 éves történelmi nevének visszaállítását, ami a leadott voksok 65, 45 százalékának felel meg. A döntést még az új szlovák kormánynak is jóvá kell hagynia. Gútán érvénytelenül zárult a város nevének visszaállítására tett kísérlet, a referendumon részt vevők száma nem érte el a 40 százalékot sem. A szlovák törvény szerint érvényesnek akkor minősíthető a népszavazás, ha a választásra jogosultak minimum fele az urnákhoz járul. Gútán a referendumon részt vevők 66,41 százaléka támogatta a névváltoztatást, 33,59 százaléka ellenezte. A település történetében ez volt a második népszavazás a város eredeti nevének visszaadásáról, az elsőt még 1992-ben rendezték meg. Bár akkor a Gúta megnevezés elsöprő többséget kapott, a népszavazás eredményeit mégsem vette figyelembe az akkori kormány. 1948-ban az akkori Csehszlovákia közigazgatásának döntése alapján több mint hétszáz, magyar és német nevű település kapott, új hivatalos megnevezést. Köztük, Pereddel és Gútával együtt mintegy 20 olyan is volt, amelyet szlovák történelmi személyiségekről neveztek el. Ezek a települések néhány kivétellel, államnyelven mindmáig ezt a megnevezést kénytelenek használni.
Lidové Noviny: Már nincs magyar kártya Szlovákiában
2012. március 8. - (mti)
Komárnoban (Révkomáromban) jobb az élet, mint Komáromban címmel közölt a riportot a szlovákiai parlamenti választás előtti Révkomáromból a Lidové Noviny című cseh napilap, amely szerint már nincs napirenden a magyar kártya. A konzervatív napilap felidézi Sólyom László 2009 augusztusi tervezett, de meghiúsult látogatását, majd idéz egy helyi lakost, aki reményét fejezi ki: bár Robert Fico volt kormányfő nagy valószínűséggel visszatér a hatalomba, az ilyen dolgok már nem ismétlődnek meg. „Ezt a kérdést, és nem csak Szlovákia magyarok lakta déli vidékén, sokan felteszik” - jegyzi meg Lubos Palata, a szerző. Szerinte a helyzet ma annál „rosszabb”, hogy Magyarországon már nem a „nemzetiségi kérdésben békülékeny” szocialista kabinet, hanem Orbán Viktor Fidesze van hatalmon, s a miniszterelnök nyíltan beszél a magyar nemzet határok feletti egyesítéséről. Sok szlovák politológus szerint Orbánt és Ficot „egyforma populista fából faragták”. Palata ugyanakkor emlékeztet: Fico kormányzása idején a magyarok „addigi széles körű jogait” megcsonkították. Akkor a magyar-szlovák feszültség egészen a nagykövetek visszahívásába és a budapesti szlovák nagykövetség elleni támadásba torkollott. Azóta azonban sok minden megváltozott, „még Ficonál is”, s a magyar kártya nincs napirenden. „Úgy Fico, mint Bugár Béla, a Most-Híd szlovák magyar párt elnöke és a legnépszerűbb magyar kisebbségi politikus nem zárja ki a választások utáni koalíciót” - jegyzi meg a lap. Azt állítja, hogy ez nem tetszik Budapestnek, amely a Híd pártot „árulónak” tartja, s az igazi magyar pártnak pedig a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártját (MKP). A magyar közszolgálati televízió és a rádió, illetve a Rákóczi Szövetség választási és más műsorokkal „lényegében kendőzetlenül támogatták az MKP-t a Híd ellenében”. „A Magyar Koalíció Pártjának egyedüliként olyan kampánya volt Magyarországon, amelyet nem is lehet talán megfizetni” - mondta a lapnak Bugár Béla. Palata rámutat: Révkomáromban mindenki a magyar rádiót hallgatja és a magyar televíziót nézi, így „az ilyen szlovákiai magyarokra irányuló kampány hatékonyabb lehet mint bármi más”. Míg azonban Magyarország már évek óta komoly gazdasági problémákkal küszködik, addig a szlovák gazdaság erősödik. Ezt a szlovákiai magyarok is kezdik érezni, s már a múlté azok az idők, amikor Komárom gazdagabb volt, mint Révkomárom - állítja Palata.
Növelte árbevételét a Mediterrán cégcsoport
2012. március 11. - (mti)
Az építőipart különösen sújtó gazdasági válság ellenére növelni tudta árbevételét és nyereséges volt tavaly a beton tetőcserepek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Mediterrán cégcsoport. Gódi Attila, a Mediterrán Magyarország Kft. ügyvezetője az MTI érdeklődésére elmondta: a négy társaságból álló magyar tulajdonú cégcsoport 2010-ben 5,3 milliárd, tavaly 6,1 milliárd forint árbevételt ért el. Ebből a Mediterrán Magyarország bevétele 2010-ben 2,8 milliárd, 2011-ben 3,1 milliárd forintot tett ki. Az ügyvezető magyarázata szerint a cégcsoport eredményei a tetőcserepeik kedvező külföldi értékesítésének köszönhetőek. A hazai tapasztalatokkal kapcsolatban arra mutatott rá, hogy bár az új házak építése a válság hatására a korábbi hatodára csökkent, a felújítások aránya nőtt, és e piacon sikerült komoly részesedést szerezniük. A Mediterrán Magyarország vállalatot Mészáros Vilmos 1984-ben alapította a baranyai Bólyban, a cég 1997-től kft. formában működik. A 200 embert foglalkoztató Mediterrán cégcsoportnak Bólyban, Kunszentmiklóson és a szlovákiai Farkasdon van termelő üzeme, Kolozsváron és a horvátországi Pélmonostorban további telephelyeket tart fenn. A Mediterrán évi 30 millió tetőcserepet gyárt, termékeit nyolc országban értékesíti. Szlovákiában piacvezető, Magyarországon a részesedése 35-40 százalékos. A Mediterrán Magyarország évente félmilliárd forintot költ fejlesztésekre. Ennek is köszönhető, hogy másfél milliárd forintból egy újabb üzemet épített Bólyban a közelmúltban, a létesítményt március 26-án adják át.
MSZP: Aggályos a Bethlen Gábor Alap idei pályázati rendszere
2012. március 10. - (mti)
A Magyar Szocialista Párt elégedetlen a Bethlen Gábor Alap Zrt. idei pályázati kereteivel kapcsolatban, mivel az alap csaknem 11 milliárd forintos, támogatásra szánt keretéből mindössze 600 millió forint, azaz 5,5 százalék pályázható meg nyílt kiírás keretében. Az ellenzéki párt a nemzetpolitikai szakértői kerekasztal pénteki tanácskozásán fogalmazta meg elégedetlenségét a határon túli magyarokat támogató alap pénteken nyilvánosságra hozott idei pályázati kiírásaival szemben. Ujhelyi István, az Országgyűlés szocialista alelnöke, a Nemzetpolitikai Szakértői Kerekasztal vezetője az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében hangsúlyozta: a párt szerint elfogadhatatlan, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények nemrégiben nyilvánosságra hozott új listája ügyében a kormány nem vette figyelembe a határon túli szervezetek véleményét, nemzeti jelentőségű intézményekre vonatkozó javaslatait, valamint az egyes régiókban a javaslatot tevő szervezetek választásokon bizonyított támogatottságát. A közlemény szerint az MSZP aggodalmát fejezte ki a moldvai csángók magyar oktatásának jövőjével és az oktatási programnak a magyar adófizetők pénzéből felhalmozott vagyonával kapcsolatban. Aggályosnak tartja az ellenzéki párt azt is, hogy a kormány „részérdekek miatt” nem írta alá az ukrán-magyar kisebbségi vegyesbizottság ülésének jegyzőkönyvét. A kerekasztal pénteki ülésén határon túli magyar szervezetek szakértői aggodalmuknak adtak hangot a környező országokban lezajlott népszámlálási eredményekkel kapcsolatban, és hangsúlyozták egy hosszú távú kárpát-medencei nemzetpolitikai stratégia kialakításának szükségességét - írta Ujhelyi István. A nemzetpolitikai szakértői kerekasztalt az MSZP hívta életre a határon túli magyar szervezetekkel történő „intenzívebb kapcsolattartáson, együttműködésen és párbeszéden alapuló”, aktívabb nemzetpolitikája részeként. Az egyeztető fórum 2011 decemberében Beregszászon alakult meg.
Megváltoztatnák a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó szabályozást civil szervezetek
2012. március 8. - (mti)
A gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó szabályozás átfogó reformját javasolta az új büntető törvénykönyv (Btk.) társadalmi vitájának keretében öt civil szervezet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) eljuttatott közös véleményében. Az állásfoglalásról az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatta közleményben csütörtökön az MTI-t. Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, valamint a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a jogszabálynak további védett csoportokat kellene megneveznie, és a bűncselekmények szélesebb körénél kellene büntetnie az előítéletes indítékot. Kritizálták a vitára bocsátott Btk.-tervezetnek azt a pontját is, amely megszüntetné a gyűlölet-bűncselekmények előkészületének büntethetőségét, ez - mint írták - „még a hatályos szabályozáshoz képest is visszalépés”. Javaslatot tettek továbbá a garázda jellegű gyűlölet-bűncselekmény meghatározásának javítására és arra, hogy az előítéletes indokból elkövetett bűncselekményeket általános jelleggel súlyosabban büntessék. A civil szervezetek 2012 elején kezdték el a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó hazai szabályozás problémáit feltáró kutatásukat. Megosztották egymással a jogi szabályozással és annak alkalmazásával kapcsolatos tapasztalataikat, feldolgozták a rendelkezésre álló statisztikai adatokat, valamint áttekintették a nemzetközi ajánlásokat és a jó gyakorlatokat - olvasható a közleményben. Hozzátették: a héten írásban juttatták el javaslataikat a KIM-nek, ahol jelenleg tart az új Btk. kodifikációja. Ivány Borbála, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint Magyarországon nemzetközi összehasonlításban kevés esetben indul eljárás gyűlölet-bűncselekmények miatt, holott a rasszista, homofób, antiszemita támadások nagyon gyakoriak. Kutatásaik azt mutatják, hogy a hatóságok gyakran csak az enyhébb elbírálás alá eső garázdaság vagy testi sértés miatt indítanak
eljárást - fűzte hozzá. Udvari Márton, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda munkatársa szerint a probléma egy része abból származik, hogy a hatóságok nem alkalmazzák az ilyen esetekre vonatkozó tényállásokat, továbbá magával a jogszabállyal is komoly gondok vannak. Jovánovics Eszter, a TASZ romaprogramjának vezetője kiemelte: gyakori, hogy a tulajdonos védett csoporthoz tartozása miatt annak vagyontárgyában tesznek kárt, az ilyen eseteket azonban a hatályos magyar jog nem kezeli gyűlölet-bűncselekményként. A civilek szerint pontosítani kell a gyűlölet-bűncselekmények által védett csoportok körét is. Dombos Tamás, a Háttér Társaság a Melegekért munkatársa úgy fogalmazott a közleményben, hogy „a hatályos szabályozás egyszerre hiányos és túl tág: míg ma akár a focidrukkerek közötti összecsapások is gyűlölet-bűncselekménynek minősülnek, a jelenlegi jogszabály nem nevesíti a szexuális irányultság, nemi identitás vagy fogyatékosság szerinti csoportok védelmét”. Az Amnesty International Magyarország képviseletében Átol Dorottya azt emelte ki, hogy fontosnak tartották a nemzetközi ajánlások beépítését a javaslatukba. A probléma súlyát jelzi, hogy a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatban Magyarország több ajánlást kapott az ENSZ-től - közölte, hozzáfűzve: ezeket a kormány 2011 tavaszán elfogadta. A büntetőkódex reformja lehetőség a kormánynak, hogy megkezdje vállalásai teljesítését és megoldja a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos jogalkotási és jogalkalmazási problémákat - hangsúlyozta Átol Dorottya.
A magyar és a szlovén államfő elégedett a kisebbségek helyzetével
2012. március 8. - (mti)
Schmitt Pál magyar és Danilo Türk szlovén államfő egyaránt elégedettségének adott hangot a saját nemzetiségéhez tartozó kisebbségek helyzete miatt. A két köztársasági elnök erről a szlovéniai Lendván számolt be újságíróknak, azt követően, hogy csütörtökön előbb a magyarországi Rába-, majd a szlovéniai Muravidéken tettek látogatást, felkerestek több kisebbségi oktatási és kulturális intézményt is. Schmitt Pál úgy fogalmazott, arról bizonyosodhatott meg, hogy a valóságban is érvényesülnek a kisebbségek új alaptörvényben rögzített alapjogai, továbbá magyarok és szlovénok jó viszonyban élnek egymás mellett. A magyar államfő emlékeztetett, Magyarország számára különösen fontos feladat és felelősség a kisebbségek jogainak biztosítása, hiszen a környező országokban mintegy 2,5 millió magyar él. Danilo Türk elsősorban a funkcionális kétnyelvűség biztosításának fontosságára hívta fel a figyelmet, ugyanakkor azt is kiemelte, mindkét térségben szükség lenne további gazdasági fejlesztésekre, újabb befektetőkre. A két köztársasági elnök egynapos találkozója során, Szentgotthárdon együttműködési megállapodást írt alá a Magyarországi Szlovének Szövetsége, az Országos Szlovén Önkormányzat és a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. Schmitt Pál szlovén kollégája meghívására érkezett Muravidékre, ezt megelőzően pedig Danilo Türk kereste fel a magyar köztársaság elnököt a Rábaközben. A két államfő egy szentgotthárdi, magyar-szlovén üzleti konferencián is felszólalt, ahol a két ország közötti gazdasági együttműködés mélyítését szorgalmazták. Szlovéniai programja végén Schmitt Pál magyar állampolgársági eskütételen vesz részt Lendván, ahol a helyi magyarság képviselőivel is találkozik. Az államfő ezt követően, pénteken, rendszeres országjárását folytatva ismét Vas megyébe látogat.
A törvénymódosítási javaslat visszavonására szólítják fel az osztrák kancelláriát kisebbségi képviselők
2012. március 8. - (mti)
Ismét elutasították a kisebbségi törvény módosítására beterjesztett javaslatot ausztriai kisebbségi képviselők, köztük magyar egyesületek egy csütörtöki bécsi sajtótájékoztatón. Az osztrák kancellári hivatal azt közölte, hogy minden népcsoporttal egyeztettek. A törvény reformját „egészen elölről kell kezdeni” - mondta Marjam Pipp, az Ausztriai Népcsoport-központ elnöke. A szervezetben részt vevő kisebbségi egyesületek szerint a múlt héten a parlamenti tárgyalás előtti, nyilvános véleményezési eljárásba beterjesztett szöveg visszalépést jelent a jelenlegi törvényhez képest, és egy lényeges elemet sem tartalmaz a népcsoportok javaslatai közül. Marjam Pipp a sajtótájékoztatón visszautasította a törvény koordinálásával megbízott államtitkár, Josef Ostermayer (Osztrák Szociáldemokrata Párt - SPÖ) múlt heti kijelentését, miszerint a javaslat a kisebbségi képviselők széles körű egyetértésére támaszkodik. Leopold Szemeliker, az osztrák kancellár kabinetfőnöke az MTI megkeresésére azt közölte, hogy a törvényjavaslatot az összes népcsoport-tanács elnökével, valamint helyetteseikkel közösen dolgozták ki. Ennek keretében a kisebbségek egy sor javaslatát is beledolgozták a szövegbe - állt az állásfoglalásban. Josef Ostermayer múlt csütörtöki közleményében úgy fogalmazott, a javaslat hozzájárul az osztrák kisebbségi jogok modernizálásához, nagyobb autonómiát biztosít a kisebbségeknek. Üdvözölte, hogy - mint fogalmazott - „a népcsoportok széles körű támogatásukat jelezték”. A népcsoport-központ állásfoglalása szerint a szöveg nem tartalmaz a kisebbségi nyelvű oktatás és média terén „sürgősen szükséges, kedvező változtatásokat”. Plank József, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület elnöke rámutatott, hogy Burgenlanddal ellentétben Bécsben nem szabályozza a magyar nyelvű oktatást tartományi törvény. Minden elismert kisebbséget egyenrangúvá kell tenni - mondta. A népcsoport-központ hiányolja a törvényjavaslatból a kisebbségek fogalmának meghatározását és úgy látja, a szöveg kulturális-nyelvi területre korlátozza a nemzetiségek meghatározását. A jelenlegi szövegváltozat nem könnyíti meg a kisebbségi nyelvek hivatalos eljárásban való használatát, és nem tartalmazza az egyesületek perképességét - írták csütörtöki közleményükben. Bírálták a népcsoport-tanácsok kinevezési eljárását is. Álláspontjuk szerint a javaslattal a kormányfői hivatal befolyásolási lehetőséget biztosít magának a tanácsok összetételét illetően. Pipp annak a véleményének adott hangot, hogy Ostermayer koordinációja alatt nem lehetséges a javaslat lényegi átdolgozása, a törvény reformját „parlamenti szintre” kell emelni. Kijelentette, az Európa Tanács, valamint az Európai Parlament kisebbségi kérdésekkel foglalkozó intergroup csoportja kész segítséget nyújtani abban, hogy az ausztriai párbeszédbe az európai tapasztalatok is bekerüljenek. A népcsoport-központ politikailag független ernyőszervezetként határozza meg magát. Valamennyi ausztriai nemzeti és etnikai kisebbségből képviseltetik magukat benne egyesületek. Az ausztriai magyar egyesületek közül tagja a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, a Közép-burgenlandi Magyar Kultúregyesület és a bécsi Ausztriai Magyar Független Egyesületek Csúcsszervezete. Az egyik legnagyobb magyar egyesület, az Ausztriai Magyar Egyesületek Központi Szövetsége nem tartozik a központhoz. A szövetség elnöke, Deák Ernő azonban a múlt pénteken az MTI-nek nyilatkozva visszalépésnek nevezte a törvényjavaslatot és nehezményezte, hogy a magyar népcsoport-tanács javaslatait nem vette bele a kancellária a szövegbe. Az SPÖ koalíciós partnere, az Osztrák Néppárt a jelenlegi formájában nem támogatja a javaslatot és az ellenzék sem állt ki mellette. A jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) túl megengedőnek, a baloldali liberális Zöldek túl korlátozónak tartják azt.
A szlovák nyelv kizárólagos hivatali használatáért kezdeményez népszavazást a Szlovák Nemzeti Párt
2012. március 7. - (mti)
A szlovák nyelv kizárólagos hivatali használatának eléréséért kezdeményez népszavazást a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), amely erről petíciót adott át hétfőn 351 ezer aláírással a köztársasági elnöki hivatalban. A Ján Slota vezette párt arról szeretne népszavazást kiíratni, hogy Szlovákiában a szlovák legyen az egyetlen hivatali nyelv. „Ennek a petíciónak óriási a jelentősége, mert a magyarság képviselői már nyíltan Dél-Szlovákia politikai és területi autonómiáját követelik” - állította Slota, aki szerint a népszavazást kiírják, és az sikeres lesz. Az SNS vezetője újságírók előtt kijelentette, hogy nincs baja a szlovákiai ukránokkal, ruszinokkal, vagy bolgárokkal, akik kiválóan beszélik a szlovák nyelvet, viszont az már nem tetszik neki, hogy délen a középiskolák végzősei meg sem tudnak „nyikkanni” szlovákul. A népszavazás kiírása esetén igennel vagy nemmel lehetne szavazni arra a kérdésre: „Támogatja ön azt, hogy a Szlovák Köztársaság egész területén a hivatalos érintkezésben kizárólag a szlovák nyelvet használják?”. A népszavazás kérdésével kapcsolatban már eddig is több jogász jelezte, hogy az vélhetően alkotmányba ütköző. Az alaptörvény 93. cikkelye ugyanis kimondja, hogy alapvető szabadságjogokról tilos népszavazást tartani. Az alkotmány értelmében pedig e jogok közé tartozik a kisebbségi nyelvek hivatalos érintkezésben való használata is. Ján Slota szerint azonban alkotmányellenességgel csak az ország ellenségei érvelnek. Az SNS még tavaly áprilisban állt elő a népszavazás ötletével, azt követően, hogy a Most-Híd szlovák-magyar párt törvénymódosítási tervezete kapcsán felmerült: 20-ról 15 százalékra csökkentenék a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt. A nyelvhasználati küszöb azt szabja meg, hogy legkevesebb milyen százalékarányban kell élnie egy adott nemzetiség képviselőinek egy adott településen ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésben a saját nyelvüket is használhassák. Bár a törvénynek ezt a módosítását elfogadták, az majd csak a 2021-es népszámlálás eredményei alapján teszi lehetővé a 15 százalékos küszöb alkalmazását. Szlovákiában 350 ezer aláírás szükséges a népszavazás kiírásához. Az aláírások iktatását követően a köztársasági elnöknek 30 napja van arra, hogy kihirdesse a népszavazást. A kihirdetést követő 90 napon belül annak meg is kell történnie. Szlovákiában 1999-ben már volt egy hasonló kezdeményezés, az akkori államfő, Rudolf Schuster azonban elutasította a népszavazás kiírását. Az elmúlt években más témákban már több népszavazást is kiírtak, de azok majd mindegyike az alacsony részvétel miatt érvénytelen lett. Kivétel csak az Európai Unióhoz való csatlakozásról kiírt népszavazás volt.
Népszámlálás - KSH: Március 27-én teszik közzé az első előzetes adatokat
2012. március 9. - (mti)
Március 27-én teszi közzé az első előzetes adatokat a 2011. évi népszámlálás eredményeiről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a korábban bejelentett terveknek megfelelően - közölte az intézmény pénteken az MTI-vel. Hozzátették: a KSH-nak alapvető célja és elemi érdeke, hogy a nyilvánosság mielőbb értesüljön a tavalyi országos felmérés eredményeiről. Mint írták, javában zajlik a népszámlálás kérdőíveinek kódolása, illetve azok felkészítése a gépi feldolgozásra, amely több egymásra épülő munkaszakaszból áll. Ennek első lépése a kérdőívek előkészítése a feldolgozásra. Ezt követi a tömeges gépi feldolgozás, az utolsó munkaszakasz pedig a népszámlálási adatbázis kialakítása lesz. A KSH közleménye kiemelte: a kitöltött kérdőíveken háromféle jelölés található: X jelölés, szám, valamint kézírással írt szöveg. Felhívták a figyelmet arra is, hogy „ahány ember vett részt a kitöltésben (számlálóbiztosok, lakosság), annyi írásmód” szerepel a kérdőíveken, ezért ahhoz, hogy a tömeges feldolgozás során az adatok jó minőségben és a kérdőíven szereplő tartalommal rögzüljenek, szükség van a kérdőívre bejegyzett számok és jelek formai ellenőrzésére. Kitértek arra is, hogy a szabad szöveggel, kézírással beírt válaszok (település, állampolgárság, nyelv, nemzetiség, vallás) gépi felismerése bizonytalan, ezért ebben a munkaszakaszban ezeket a válaszokat számkóddal látja el a KSH, és ekkor töltik ki a kérdőíven szaggatott vonallal jelölt kódnégyzeteket is. Hangsúlyozták: ez a munkaszakasz, amely március végén lezárul, a kérdőíveken semmiféle adatmódosítást nem okoz.
Átkeresztelné a kormány a kisebbségek napját nemzetiségek napjává
2012. március 7. - (mti)
Határozati javaslatot nyújtott be a parlamentnek szerdán Navracsics Tibor, kezdeményezve, hogy december 18-a a kisebbségek napja helyett a nemzetiségek napja nevet viselje. 1995-ben döntött az akkori kabinet arról, hogy december 18-át a kisebbségek napjává nyilvánítja. Az erről szóló kormányrendeletet azonban a jelenlegi kabinet hatályon kívül helyezi, és azt javasolja, december 18-a a nemzetiségek napja legyen. Ennek érdekében Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter szerdán országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a parlamentnek, és egyebek mellett kimondaná: az Országgyűlése vallja, hogy „a magyarsággal e hazában évszázadok óta együtt élő nemzetiségek társadalmunk fontos politikai és kulturális részét képezik, államalkotó tényezők. A nemzetiségek sokszínű kultúrájának, szellemi és tárgyi emlékeinek, hagyományaiknak megőrzése, anyanyelvük ápolása és fejlesztése az egész nemzet számára pótolhatatlan, védendő értéket jelent. „A nemzetiségek ügye melletti elkötelezettség további megerősítésére” az Országgyűlés december 18-át - mint az ENSZ nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogairól szóló nyilatkozata elfogadásának a napját - a nemzetiségek napjának nyilvánítja - rögzíti az előterjesztés, amelynek indoklásában Navracsics Tibor emlékeztet: az új alaptörvény a korábban alkalmazott „nemzeti és etnikai kisebbség” kifejezés helyett a „nemzetiség” fogalmat vezette be, amelyet a szintén január 1-jén hatályba lépett, új nemzetiségi törvény is alkalmaz.
A Szegedi Szlovák Önkormányzat szerint
az új nemzetiségi törvény alkotmányellenes előírásokat tartalmaz
www.oslovma.hu/XXX/SegUstNo.pdf
http://www.oslovma.hu/index.php/sk/dokumenty/176-dokumenty1/702-protiustavne-predpisy-narodnostneho-zakona
A Szegedi Szlovák Önkormányzat képviselőtestülete szerint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (az új nemzetiségi törvény) alkotmányellenes előírásokat tartalmaz. „Úgy tartjuk, ezek az előírások a gyakorlatban veszélyeztetik a nemzetiségi önkormányzatok létrehozását, működését és nyelvhasználatukat, és ez gyengíti a helyi nemzetiségi közösségek jogérvényesítését és helyzetét. (…) A Szegedi Szlovák Önkormányzat képviselő-testülete megbízza az elnököt, hogy a jelen határozatba foglalt tiltakozó álláspontjáról értesítse az Országos Szlovák Önkormányzat elnökét, az alapvető jogok biztosát (annak illetékes helyettesét), valamint a köztársasági elnököt azzal, hogy érjék el a fenti alaptörvény-ellenes jogszabályi helyek megváltoztatását, illetve az alkotmánybíróság általi megsemmisítését.”
http://szegedma.hu/hir/szeged/2012/01/a-nemzetisegi-torveny-visszhangjai.html#more-161892