Tallózó / Sajtószemle - 2012. február - március
Imrich Fuhl válogatásában
Megtámadná több szlovák párt honlapját az Anonymous hackercsoport
2012. március 6. - (mti)
Több szlovákiai politikai párt honlapja ellen ígért támadást az Anonymous hackercsoport - közölte a SITA szlovák hírügynökség kedden. Az Anonymous, amely a múltban már a kormányhivatal és a szlovák parlament, valamint a Penta pénzügyi csoport weboldalait is megtámadta, ezúttal péntekre - az előre hozott szlovákiai parlamenti választások előestéjére - ígérte a támadást. A SITA hírügynökség szerint a csoport a legnagyobb ellenzéki párt az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD), a jelenlegi kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Szlovák Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), valamint a parlamenten kívüli, „99%” nevet viselő párt internetes honlapjait és Facebook profiljait akarja megtámadni. A választások előtti napra tervezett akció az Anonymous szerint része lesz annak a „nagyszabású programnak”, amelyet az internetes kalózok csoportja a választások hetére ígért. A csoport állítása szerint az általuk tervezett akció célja megfosztani a pártokat attól a lehetőségtől, hogy „hazugságokkal szerezzenek választókat.” „Az, ami ezen a héten történni fog, mindenkit mozgósít, és hisszük, hogy a szlovákok összefognak, megteszik azt, amit kell” - olvasható az Anonymous közleményében.
Vadkerti Imre, a Kormorán énekese
Anyanyelve, magyarsága, éppoly fontos számára, mint az éneklés, a színpad, vagy a családja és a szülőföldje. Révkomáromban született, szülővárosaként mégis a felvidéki Gútát tartja számon, ma is ott él. Játszotta Koppányt az István, a királyban, Gábriel arkanyalt a Mária evangéliumában a komáromi Jókai Színházban, Agamemnom volt a Trója című rockoperában, operett főszereplője Pécsett. Szülőföldjén, a Felvidéken honfitársai érdekében politikai szerepvállalásra is készül. Vadkerti Imrével Csűrös Csilla beszélgetett a Történet hangszerelve című műsorban. Hallgassa meg a műsort:
http://www.mr1-kossuth.hu/mrplayer.php?d=005eca18_5026701.mp3
Dél-Szlovákia és Felvidék
A parlamenti választásokon való részvételre szólít fel a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala
2012. március 6. - (mti)
A szombaton sorra kerülő, előre hozott parlamenti választásokon való részvételre szólította fel a szlovákiai magyarokat az MTI-hez kedden eljuttatott nyilatkozatában a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK). A 2009 januárjában alakult SZMK - amely a szlovákiai magyar civil szervezetek, kulturális és társadalmi intézmények, valamint egyházak állandó jellegű egyeztető fóruma - nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet: a szervezet a demokrácia, a parlamentarizmus és a jogérvényesítés híve, ezért nagyon fontosnak tartja, hogy a parlamenti választáson minden szlovákiai magyar vegyen részt és szavazatával fejezze ki akaratát, kiket szeretne látni a parlamentben. „A választáson való részvétel olyan jog, amellyel élni kell. Mindenki maga dönt arról, hogy kik képviseljék a parlamentben. Ezt a döntést ne hagyjuk másokra!” - olvasható az SZMK-nek a parlamenti választásokon való részvétellel kapcsolatos állásfoglalásában. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala rámutat: aki nem megy el szavazni „az elsősorban a parlamenti választásból kikerülő legerősebb pártot támogatja”. Ennek okán a szervezet pártállástól függetlenül arra szólít fel mindenkit, hogy vegyen részt a választáson, és szavazatával járuljon hozzá családja, a szlovákiai magyarok, az ország és régiója jövőjének alakításához.
Plakátblődli
Hét párt jutna a szlovák parlamentbe egy felmérés szerint
2012. március 6. - (mti)
Hét párt lépné át a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékot a szombaton sorra kerülő, előre hozott parlamenti választásokon - adta hírül kedden a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a Szlovák Közszolgálati Rádió és Televízió által megrendelt felmérés eredményeire hivatkozva. A Robert Fico vezette baloldali Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) nyerné a választásokat - derült ki a Focus közvélemény-kutató ügynökség által február 21. és 27. között 1036 személy megkérdezésével készített felmérésből. A legjobb eredményt szerzett Smer a szavazatok 39,7 százalékát szerezné meg a felmérés szerint. Ez Robert Fico pártjának 75 mandátumot biztosítana a 150 fős szlovák törvényhozásban. A második helyet a jobboldali konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) foglalná el (10,4 százalék - 20 képviselői mandátum) Ján Fígel vezetésével, harmadikként pedig a szavazatok 7 százalékát megszerezve a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar párt jutna a parlamentbe, amely ezzel az eredménnyel 13 parlamenti székhez jutna. A felmérés eredményei szerint átlépné még az 5 százalékos küszöböt az előző választásokon a liberális Szabadság és Szolidaritás listáján a parlamentbe jutott Igor Matovic vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO), 13 mandátumot jelentő, 6,7 százalékos támogatottsággal. Szintén bejutna még a parlamenten kívüli, tavaly decemberben bejegyzett, populistának tartott 99% - Polgári szavazat (99%-Občiansky hlas) 5,2 százalékkal (10 mandátum), valamint a jelenlegi kormány legerősebb pártja, a Mikulás Dzurinda vezette, jobboldali konzervatív Szlovák Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS) 5,1 százalékkal (10 mandátum) és a Richard Sulík vezette, liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) 5,1 százalékkal, 9 mandátumot szerezve. A Focus felmérésének eredményei szerint a parlamentbe való bejutás határán van a politikai spektrum jobb szélén elhelyezkedő Szlovák Nemzeti Párt (SNS), amely 4,7 százalékos támogatottságot szerzett, valamint a Magyar Koalíció Pártja (MKP) is, amely a szavazatok 3,9 százalékát szerezné meg a választásokon. A közvélemény-kutatás résztvevőinek 14,1 százaléka állítja azt, hogy biztosan nem vesz részt a választásokon, a megkérdezettek egyharmada pedig nem tudta megmondani, hogy részt vesz e a voksoláson.
Lejárató telefonkampány zajlik Bugár Béla ellen
A hír szent, a vélemény szabad
Koalíciós kormány készül Szlovákiában?
2012. március 5. - (Új Szó)
Ha a Smernek a választások egyedül szerez több mint 75 mandátumot, a párt kísérletet tesz a kétpárti kormány kialakítására. „Szlovákia stabilitása érdekében, és több komoly döntés miatt, amely előttünk áll, kötelességem lenne a kétpárti kormány kialakítására kísérletet tenni” – mondta a legerősebb ellenzéki párt elnöke ma a Markíza televízióban. Fico szerint szükség van az együttműködésre az államon belül. „Jó lenne, ha a legitim politikai pártok együtt tudnának működni. Nem lenne egészséges, ha csak egy politikai párt irányvonala érvényesülne az állam irányításában” – tette hozzá. Ján Fígeľ, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnök szerint, aki többséget szerez, annak vállalni kell a döntéseiért a felelősséget. Példaként Magyarországot említette. „Pár éve még én sem gondoltam volna, de most valósággá vált, és az országnak soha nem látott problémái vannak” – mondta. Fígeľ szerint Szlovákia többre képes, de ehhez hatékonyan kell felvenni a harcot a korrupció ellen, és munkahelyeket kell teremteni. A pártvezető nem zárta ki, hogy a választások után koalícióra lépnek a Smerrel.
Mire képesek a kampánymagyarok, avagy minek nekünk „ótonómija”?!
Magyarok is támogatják Robert Ficot
2012. március 2. - (Szilvássy József - Népszabadság)
Nem nehéz manapság Robert Fico és a Smer (Irány) híveire rábukkanni Szlovákiában. A gazdasági nehézségek, a korrupció és az általános kiábrándulás mind a 2010-ben leváltott Fico malmára hajtja a vizet. - Két éve még Mikulás Dzurinda kereszténydemokrata uniójára (SDKÚ) voksoltam, de a négypárti kormánykoalíció legalább hatfele húzott, egymással marakodtak, a polgárokat meg letojták - feleli érdeklődésemre a nagyszombati (Trnava) Jaroslav Labuda szállítmányozó. Még hozzáteszi: „Sosem volt ennyi munkanélküli Szlovákiában, mint most. Én is csődbe mentem. Most már csak Fico tudja kihúzni a szekerünket a kátyúból! Ő azt ígérte, hogy megadóztatja a bankokat és a nagyon gazdagokat, nem pedig a szegényeket fogja nyúzni, mint Ivan Mikloš pénzügyminiszter”. Peter Repa, zólyomi (Zvolen) közgazdász is dühös: „2009-ben, amikor minket is elért a válság, az akkori jobboldali ellenzék azt tanácsolta Fico kormányának, hogy csökkentse az adókat. Másfél éve ők kerültek hatalomra, de saját receptjük helyett tizenkilencről húsz százalékra emelték az áfát. Ezt követően az angolok után nálunk nőttek leginkább az élelmiszerek árai. Hát milyen banda ez?” - emeli meg a hangját. A hatvanhét esztendős kassai Ján Sklenár mérnök évtizedekig a közeli vasműben dolgozott. - Tagja voltam a kommunista pártnak, a rendszerváltás után pedig a reformkommunistákat tömörítő Demokratikus Baloldalnak (SDL). Aztán jött Fico és beolvasztotta a Smerbe az összes baloldali törpepártot, kihagyta viszont a szenilis komcsikat. Azóta egyfelé húz a szlovák baloldal! Remélem, rövidesen a Smer egyedül kormányozhat, annyi szavazatot kap - mondja a nyugdíjas. Dana Hanuliaková, a nyitrai elsőéves egyetemista most először voksolhat. „Olvastam a Gorilla-ügyről. Ha csak a fele igaz, amit ott írnak a politikusoknak juttatott csúszópénzekből, akkor Dzurindát és társait ki kell ebrudalni a nagypolitikából. Ficonak viszont hiszek, őt sosem korrumpálták”. Vannak magyar támogatói is a Smernek, ha nem is sokan. - Másfél éve pártunk négy százalékot kapott a dunaszerdahelyi járásban, most sokkal jobb eredményben bízunk, mert a nagyfőnök már nem bratyizik Jan Slotával és Vladimír Mečiarral - tájékoztat Radics István, a járási pártszervezet elnöke, aki a mintegy hatszáz lélekszámú csallóközi Gomba (Hubice) polgármestere. Jobbágy József, a Révkomáromhoz közeli Szentpéter (Sväty Peter) első embere szerint a Smer odafigyelt a déli régiókra is. - Hetényben (Chotín) két éve ipari park létesítésére ígértek közpénzt, aztán jött Radičová kormánya, és keresztülhúzták a tervet. Most pedig a régió legnagyobb munkaadója, az 1898 óta működő hajógyár haldoklik. Ennyit a távozó koalíció szociális érzékenységéről - mondja. Štefan Mišákot, a szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő Léván (Levice) legutóbb a Smer és a Híd-Most támogatásával választották polgármesterré. - Ilyen koalíció országos szinten is összejöhetne nemsokára. Bugár Béla pártja az értelmes kompromisszumokat keresi a többség és a kisebbségiek között. Jó hatással lennének a Smerre, s alighanem az uniós vezetők is örömmel fogadnák ezt a politikai házasságot - érvel a furcsa koalíció mellett. Olga Gyárfášová, az egyik legismertebb szlovák szociológus, egyetemi tanár sajátos gyűjtőpártnak minősíti a Smert. - Ebben a pártban minden réteg és korosztály képviselteti magát. Kivétel csupán annyi, hogy Pozsony még mindig a jobboldal fellegvára. Kassát és Besztercebányát már bevették Ficoék, de a fővárost eddig még nem sikerült - emlékeztet. A kutató januári adatai szerint a párt biztos szavazóinak 46 százaléka baloldalinak, csaknem egynegyede szociálisan érzékeny balközépnek tartja magát, ugyanennyien pedig markáns politikai értékrend nélküli protestszavazók. Óriási előretörést azonban nem lát. - A Fico vezette Smer-SD másfél éve 34,79 százalékkal toronymagasan nyerte a képviselőházi választásokat, mégsem tudott kormányt alakítani, mert az összes jobboldali parlamenti párt elutasította a koalíciós ajánlatát. Ezekben a hetekben a március 10-re kiírt, előrehozott voksolások előtt a közvélemény-kutatók 40 százalék körüli támogatottságot mérnek náluk - emlékeztet. - De valóban szociáldemokrata-e a Smer? - faggatom. - Önmagukat annak nyilvánítják - mosolyodik el Olga Gyárfášová. - Sokan viszont populistáknak, egyesek pedig nacionalistáknak tartják őket. Annyi bizonyos, hogy programjukból számos szociáldemokrata elem hiányzik: nem foglalkoznak például a kisebbségiek problémáival. Az is tény, hogy 2006-ban Slota és Mečiar pártjaival kötöttek politikai szövetséget, holott a szlovák kereszténydemokratákkal és a Magyar Koalíció Pártjával is koalícióra léphettek volna. De talán Fico okult ebből a ballépésből. Mindenesetre a mostani kampányukat nem a nacionalista hangoskodások, hanem a szociális témák jellemzik - ismeri el.
Három új kiállítás a Füleki Vármúzeumban
2012. március 6. - (mti)
A Palócföld néprajzát, a szabadságharc kevésbé ismert hőseit és az egykori Gömör vármegyét bemutató kiállítás nyílik a szlovákiai Füleken. A Füleki Vármúzeum Bebek-tornyában szombaton nyitják meg a vár két szezonnyitó kiállítását - mondta Agócs Attila, a vármúzeum igazgatója kedden az MTI-nek. A „Lélek által szemlélve - Esztétikum és öltöztetett szakrális ábrázolások a Palócföldön” című néprajzi kiállítás a palócok által lakott területről összegyűjtött öltöztetős Mária-ábrázolásokat és szakrális textileket mutatja be, amelyek eredetileg templomokban, kolostorokban, kápolnákban és magánházakban voltak elhelyezve. A Mária-szobrokat régen az aktuális egyházi ünnepekhez igazodva a liturgikus színeknek megfelelő ruhákba öltöztették. A fokozatos szemléletváltozás miatt azonban a szobrok a 20. század folyamán eredeti templomi központi helyükről a bejárat mellé, a „koldusok oltárára” vagy a határbeli kápolnákba kerültek. A kiállítás anyagát Lengyel Ágnes, a balassagyarmati Palóc Múzeum igazgatója és Limbacher Gábor Veszprém megyei múzeumigazgató válogatta. A néprajzi kiállítással párhuzamosan nyílik meg a Gömöri Fotóklub Gömör, ahol élünk című tárlata. A fotóklub a Gömörben élő és a régióból elszármazott alkotókat tömöríti, akik az egykori vármegye természeti és kulturális örökségének szépségeit, valamint lakosságának jellegzetes vonásait rögzítik. A tárlaton 14 alkotó mutatkozik be. Mindkét kiállítás május 13-ig látogatható. A vármúzeum szervezésében a Városi Honismereti Múzeumban nyitnak meg történelmi panelkiállítást hétfőn Az 1848/49-es szabadságharc hősei címmel. Az április 11-ig megtekinthető kiállításon a forradalom kevésbé ismert alakjait mutatják be.
A szlovák gazdaság 3,3 százalékkal nőtt tavaly
2012. március 6. - (mti)
Éves szinten 3,4 százalékos növekedést mutatott Szlovákia bruttó hazai terméke (GDP) 2011 utolsó negyedévében, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint 2010 utolsó negyedében, negyedéves összehasonlításban ugyanakkor gyorsult a GDP fejlődési üteme, 2011 utolsó negyedévében 0,9 százalékkal volt magasabb mint a harmadik negyedévben - közölte kedden a szlovák statisztikai hivatal. A múlt év egészében 3,3 százalékkal nőtt a gazdaság, szemben a 2010. évi 4,2 százalékkal. „A főbb partnerországok gazdasági növekedésének lelassulása importkeresletüket is visszafogta” - mondta az adatokat értékelve a statisztikai hivatal elnöke, Ludmila Benkovicová. Hozzátette: éves összehasonlításban 2011 utolsó negyedévében 7,5 százalékkal nőtt a termékek és a szolgáltatások exportja és ezzel egyidejűleg 1 százalékkal visszaesett a termékek és a szolgáltatások behozatala. Az export továbbra is a GDP növekedésének legfőbb forrása volt. A szlovák export 2010 utolsó negyedében éves szinten még 15,8 százalékkal emelkedett.
Történelmi nevét szeretné használni a dél-szlovákiai Gúta és Pered
2012. március 5. - (mti)
Két szlovákiai település magyar nevének visszaállításáról is döntés születik az előrehozott parlamenti választások napján: szombaton Gútán (Kolárovo) és Pereden (Tesedíkovo) népszavazást is tartanak annak érdekében, hogy a két település ismét történelmi nevét viselhesse. A két dél-szlovákiai település nevét 1948-ban az akkori állami közigazgatás változtatta meg. Ebben az időszakban több mint hétszáz más, magyar és német nevű település is új hivatalos megnevezést kapott. Köztük Pereddel és Gútával együtt mintegy 20 olyan is volt, amely szlovák történelmi személyiségekről lett elnevezve. „Ezek a települések - néhány kivétellel - államnyelven mindmáig ezt a megnevezést kénytelenek használni” - mondta el az MTI-nek a Fórum Intézet munkatársa, Orosz Örs. Hozzátette: a néhány kivétel azokra a községekre vonatkozik, amelyeknek, népszavazás útján vagy más módon már sikerült elérniük az eredeti név használatának visszaállítását. Pereden, amelynek neve több mint 700 éves, a visszanevezés kérdése már korábban is szóba került. A népszavazás kiírásáról azonban csak a most januári testületi ülésén döntött a csaknem 80 százalékában magyarok lakta község önkormányzata. „Beszéltem szlovákokkal is, és köztük is akad, aki eddig is a Pered nevet használta” - mondta el az MTI-nek Pered polgármestere, Borsányi Gyula. Hozzátette: bízik benne, hogy a népszavazás pozitív eredményt hoz, bár a szlovák ajkú lakosság nagy része, vélhetően mégis a Tesedíkovo kifejezés mellett voksol majd. Gútán már nem a most szombati lesz az első népszavazás ebben a témában. Amikor 1992-ben először voksolhatott a több mint 10 ezer lakosú város a visszanevezésről, a Gúta megnevezés elsöprő többségű szavazatot kapott. „Ezen a népszavazáson az arra jogosult polgárok 62 százaléka vett részt és 97 százalékuk a Gúta név mellett voksolt” - mondta el az MTI-nek Horváth Árpád, Gúta polgármestere. Hozzátette: a népszavazás eredményeit az akkori kormány még csak válaszra sem méltatta. Horváth Árpád ennek ellenére reméli, hogy ezúttal már sikerül visszaadni a történelmi nevét a városnak. Rámutatott: a város lakosságának több mint 80 százaléka magyar anyanyelvű, az ő szavazataik így többé-kevésbé biztosak, a helyi szlovákság azonban javarészt a Kolárovo megnevezést támogatja. Gúta polgármestere szerint bárhogyan alakuljon is a népszavazás, a végső döntést mindenképpen a kormány hozza majd meg.
Magyarország jelenlegi, a keresztény Európa majdani vezére interjút adott a FAS-nak
Európai bírósági főtanácsnok:
Szlovákia nem sértett uniós jogot Sólyom László belépésének megtagadásával
2012. március 6. - (mti)
A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság kijelölt főtanácsnoka szerint a Szlovák Köztársaság nem sértette meg az uniós jogot, amikor 2009. augusztus 21-én megtagadta Sólyom László magyar köztársasági elnöknek a területére történő belépését. Államfők utazásai - állapította meg március 6-án közzétett szakvéleményében Yves Bot - a diplomáciai kapcsolatok területére tartoznak, amelyet a nemzetközi jog szabályoz, és ahol nem az uniós jog, hanem a tagállamok hatásköre érvényesül. A főtanácsnok ennek megfelelően azt javasolta, hogy az Európai Bíróság utasítsa el a Szlovákia elleni magyar keresetet. A főtanácsnoki indítvány nem köti az Európai Bíróságot. Sólyom László magyar köztársasági elnök a szóban forgó napon egy szlovákiai székhelyű társadalmi szervezet meghívására a szlovákiai Révkomáromba (Komárno) szándékozott utazni egy helyi társadalmi szervezet meghívására, hogy részt vegyen Szent István szobrának avatási ünnepségén. Két nappal a tervezett látogatás előtt három szlovák közjogi méltóság - Ivan Gašparovič államfő, Robert Fico kormányfő és Pavol Paška házelnök - közös nyilatkozatot adott ki, kifogásolva, hogy a látogatás időpontját Budapest „érzéketlenül” választotta meg. A látogatás napján volt ugyanis 41 éve, hogy a Varsói Szerződés csapatai - köztük magyar katonák is - megszállták Csehszlovákiát. A tervezett rendezvény megkezdése előtt a szlovák diplomácia szóbeli jegyzékben tájékoztatta a magyar szerveket arról, hogy Szlovákia biztonsági kockázatokra hivatkozva, a 2004/38/EK európai irányelv alapján megtagadta a magyar köztársasági elnöktől a belépést a területére. A már a magyar-szlovák határon járó Sólyom László a jegyzékben foglaltak tartalmára tekintettel végül nem kísérelte meg a belépést Szlovákiába. A magyar kormány úgy vélte, hogy a Pozsony által említett irányelv alapján nem lett volna megtagadható a magyar köztársasági elnök beutazása, hiszen annak értelmében csak azok beutazása tagadható meg biztonsági megfontolások miatt, akik személyes magatartása valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent a társadalom valamely alapvető érdekére. Magyarország ezért azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy indítson eljárást Szlovákia ellen az uniós jog megsértése miatt. A brüsszeli bizottság álláspontja szerint azonban a nemzetközi jog alapján a tagállamok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ellenőrizzék külföldi államfők belépését területükre, függetlenül attól, hogy az érintett államfő uniós polgár-e. Ezért Brüsszel szerint Szlovákia - habár tévesen hivatkozott az irányelvre - nem követett el jogsértést. Magyarország nem értett egyet az Európai Bizottság álláspontjával, és ezért saját maga indította meg az uniós jog megsértésének kimondására irányuló eljárást Szlovákia ellen az Európai Bíróság előtt. Budapest szerint a szóban forgó európai irányelv - amely főszabályként előírja az uniós polgárok szabad mozgásának biztosítását - igenis alkalmazható a jelen esetben, és e jogszabály alapján nem lett volna jogszerűen megtagadható a magyar államfő révkomáromi látogatása. Az Európai Bíróság - amely majd később, feltehetően hónapok múlva hozza meg ítéletét - a szokásos gyakorlatnak megfelelően az ügyben főtanácsnokot jelölt ki Yves Bot személyében, aki áttekintette a kérdéskört, és kedden közzétett indítványában a magyar kereset elutasítását javasolta. A főtanácsnoki indítvány megállapította: Sólyom László azért szándékozott Révkomáromba menni, hogy ott a magyar állam történelméhez kapcsolódó jelképnek számító emlékmű felavatásán vegyen részt, ez alkalomból pedig ott beszédet kellett volna mondania. Ez esetben tehát nem tisztán magáncélokra korlátozódó látogatásról, vagy akár inkognitóban tett látogatásról lett volna szó. A szlovák hatóságokat több alkalommal diplomáciai úton értesítették e tervezett látogatásról. Következésképpen a főtanácsnok úgy véli, hogy Sólyom László igenis Magyarország köztársasági elnökének hivatali minőségében, és nem csupán uniós polgárként szándékozott Révkomáromba menni. A főtanácsnok megjegyezte: jóllehet az uniós polgároknak a tagállamok közötti mozgását az uniós jog szabályozza, a tagállamokban tett államfői látogatásokra vonatkozóan ugyanez nem mondható el. Ezen utazások ugyanis - még ha az unión belül történnek is - a diplomáciai kapcsolatok területére tartoznak. A diplomáciai kapcsolatok területe pedig - a nemzetközi jog kötelező tiszteletben tartása mellett - továbbra is a tagállamok hatáskörébe esik. Yves Bot szerint „az államfők által az unió tagállamaiban tett látogatások a fogadó állammal való megegyezéstől, valamint a fogadó állam által a hatáskörének keretében meghatározott módoktól függenek, és nem értelmezhetők a mozgásszabadsággal összefüggésben”. A főtanácsnok kitért arra is: bár a Szlovák Köztársaság a belépés megtagadásának jogalapjaként tévesen hivatkozott a 2004/38/EK irányelvre, ez körülmény nem minősül joggal való visszaélésnek.
Sólyom-ügy - Nem sérthetett jogot Szlovákia
„Az uniós jog alapján kell megítélni Sólyom László belépésének megtagadását Szlovákiába”
2012. március 6. - (mti)
Magyarország álláspontja szerint az uniós jog alapján kell megítélni azt, hogy Sólyom László korábbi köztársasági elnök belépését Szlovákia területére 2009-ben megtagadták, hiszen minden uniós polgárt, így a tagállamok államfőit is megilleti az uniós jog által biztosított szabad mozgás joga - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kedden az MTI érdeklődésére. Az MTI azt követően kereste meg a tárcát, hogy kedden közzétett szakvéleményében Yves Bot, a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság kijelölt főtanácsnoka szerint Szlovákia nem sértette meg az uniós jogot, amikor 2009. augusztus 21-én megtagadta Sólyom László belépését a területére. Az államfők utazásai - állapította meg Yves Bot - a diplomáciai kapcsolatok körébe tartoznak, amelyet a nemzetközi jog szabályoz, és ahol nem az uniós jog, hanem a tagállamok hatásköre érvényesül. A főtanácsnok ennek megfelelően azt javasolta, hogy az Európai Bíróság utasítsa el a Szlovákia elleni magyar keresetet. A főtanácsnoki indítvány nem köti az Európai Bíróságot. A KIM kiemelte: a főtanácsnoki indítvány következtetéseivel nem értenek egyet, és bíznak abban, hogy amikor az Európai Bíróság meghozza ítéletét, abban a magyar álláspontot fogadja el. A vonatkozó uniós irányelv csak akkor teszi lehetővé a tagállamoknak, hogy megtiltsák valamely uniós polgár belépését a területükre, ha az érintett személyes magatartása valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent a társadalom valamely alapvető érdekére - emlékeztettek, hozzátéve: Magyarország szerint ebben az ügyben nyilvánvalóan nem ez a helyzet.
Soha nem volt még ilyen piszkos kampány Szlovákiában
Ismert személyiségek - Gyalázatos a kampány
Legyünk okosak!
A magyar dilemma
A magyar szavazatokért folyó versengés megfontoltabb
Elorozná az MKP a Híd szavazatait?
A Rákóczi Szövetség nem rendelt telefonos közvélemény-kutatást
Semjén levelében turkálnak a szlovák hatóságok?
Szlovákia szakít az egykulcsos adórendszerrel
2012. március 6. - (mti)
Az euróövezet elhúzódó adósságválsága lassítja a gazdaságnövekedést Szlovákiában, amelynek növelnie kell bevételeit, hogy a tervezett három százalék alá szorítsa GDP-arányos államháztartási hiányát jövőre. Az Iveta Radičová vezette leköszönő kormány elsősorban a kiadások lefaragásával a hiányt tavaly 4,6 százalékra csökkentette az egy évvel korábbi 8,1 százalékról. Robert Fico azt tervezi, hogy az évi 30 millió eurót meghaladó profitot termelő cégek társasági adóját 22 százalékra emeli a jelenlegi 19 százalékról. A Smer párt vezetője ezen kívül 19 százalékról 25 százalékra tervezi emelni az évi több mint 33 ezer euró (mintegy 9,6 millió forint) jövedelemmel rendelkező szlovákok személyi jövedelemadóját. Robert Fico a bankszektor adózását sem hagyná változatlanul. Azt mondta, hogy ha az ágazat rekordprofitra tett szert, akkor rekordadót kell fizetnie. A szlovák bankágazat adózott eredménye 34 százalékkal 674,2 millió euróra nőtt tavaly. Szlovákia korábban 0,4 százalékos speciális bankadót vetett ki a kereskedelmi bankoknál elhelyezett vállalti betételre, ami komoly bírálatot váltott ki a bankok részéről. A Robert Fico vezette Smer ezt az adót 0,7 százalékra emelné.
Így nyújts kezet Szlovákiának...
Robert Fico: Nem mondott igazat Malina Hedvig
2012. március 4. - (mti)
Robert Fico szerint nem történtek meg azok a dolgok, amelyeket Zák-Malina Hedvig a megveretésével kapcsolatban állított - ezt a legerősebb szlovákiai ellenzéki párt vezetője egy politikai vitaműsorban jelentette ki vasárnap. Robert Fico alig egy hónappal azt követően tette ezt a kijelentését, hogy a szlovák kormány - a strasbourgi emberi jogi bíróság ezzel kapcsolatos döntését követően - sajtóközleményben fejezte ki sajnálkozását Malina Hedvig ügye miatt. „Jogerősen le van zárva, hogy amit Malina Hedvig állított, az nem történt meg” - jelentette ki a baloldali Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) elnöke, Robert Fico a Markíza kereskedelmi televízió politikai vitaműsorában vasárnap. Hozzátette: ma már csak arról folyik a vita, hogy Malina Hedvig ellen folytatódjon-e a hamis tanúzás miatt indult eljárás, vagy sem. Malina Hedvig kálváriája 2006. augusztus 25-én kezdődött, amikor az akkor 23 éves szlovákiai magyar diáklányt Nyitrán két férfi megverte, a lány vallomása szerint azért, mert magyarul beszélt. Az akkori kormányfő és belügyminisztere (Fico és Robert Kalinák) azonban nyilvánosan megvádolták őt azzal, hogy az eset nem történt meg. Emiatt 2007 májusában hamis tanúzás vádjával a szlovák hatóságok eljárást indítottak Malina Hedvig ellen. Ez az eljárás jelenleg is tart. A szlovákiai politikai pártok támogatottságát kutató felmérések már hónapok óta Robert Fico pártját, a Smert tartják a március 10-én sorra kerülő, előrehozott parlamenti választások legnagyobb esélyesének. Egyes felmérések szerint Robert Fico a választások során annyi szavazatot szerezhet, ami lehetővé tenné számára, hogy egyedül alakítson kormányt. Fico azonban többször is kizárta az egyedül kormányzás lehetőségét. A szlovák sajtó egy Smer-es többségű kormánykoalíció esetében a Ján Fígel vezette, jobboldali konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalmat (KDH) és a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar pártot tartja Robert Fico legvalószínűbb koalíciós partnereinek.
Közkegyelmet kaptak az LMP-tüntetés résztvevői
Újabb hátraarc a magyar gazdaságban?
„A biztos nem képviselheti hazáját, de sokat segíthet”
Orbán magatartása ellentétes nemzeti érdekeinkkel
Itt a rés Orbánék pajzsán – Gyorsan visszaüthet
Vigyázat, ellenünk fordulhat a piac!
Nem kell nekünk IMF - Csak színlelt volt a januári elszánás?
A kapkodó sarcolásból Brüsszelnek is elege lett
Vona provokálja a Békemenetet
Konszenzus hiány
Imával és hittel Orbán Viktor védelmében
Veszteséges lett Csányi bankja
Borotvaélen - Orbán saját hatalmát konszolidálná
Orbánnak nem eléggé kemény a Jobbik?
Az MSZP-től tanulta a Fidesz a korrupciót
Debreczeni József a közállapotokról
Drasztikusan csökkent a felvételizők száma
Elijesztette a Fidesz a diákokat
„Se hallgatni, se fejet hajtani nem lehet”
Az Orbánt védő főpap szédületes beszédet mondott
Hazudik a szex-ellenes erkölcsvédő egyesület
Elüldözték Kertészt
Kertész-szindróma
A hullámok máig nem csitulnak
„Kertész ne csodálkozzon, hogy nem bánnak vele barátságosan”
A rémtörténeteknél több kell Kertész menekültsátusához
Óriási kudarc a dedikált alaptörvény
Bevédjék-e az egyház ügynökeit? Fellázadtak Lázár ellen a fideszes képviselők
Magyarok! Fel, az irattárba!
Vita, partnerek
Olvasmány a Fidesz farizeusokhoz írt leveléből
Magyar Bálint elveszítheti zsíros állását
Négy kérdéses próbálkozás
Egy (karakter) gyilkossági kísérletről
Nemzeti cigányok
Radičová rúgott még egy utolsót Orbánékba
A hivatalából nemsokára távozó szlovák miniszterelnök nem volt hajlandó támogatni olyan közös nyilatkozat elfogadását, amelyben a visegrádi négyek ellenezték volna a Magyarországnak járó kohéziós támogatások 2013-tól kezdődő részleges felfüggesztését. Az Aktualne.sk pozsonyi internetes portál értesülését később maga Iveta Radičová erősítette meg. Azzal érvelt, hogy „a magyar kormány a magánnyugdíjpénztárakba való beavatkozással olyan lépést tett, amely a költségvetés konszolidációja szempontjából megengedhetetlen“. Hozzátette: - Ha a magyar kormány valódi reformokat és tényleges konszolidációs intézkedéseket fogad el, akkor azokat Szlovákia teljes mértékben támogatni fogja - közölte. Más hírforrások szerint a cseh és lengyel kormányfő hajlandó lett volna ilyen tartalmú dokumentumot aláírni. A hírportál munkatársának arra a kérdésére, hogy miért nem bírálta a cseh kollégájának álláspontját is, aki a brit miniszterelnökhöz hasonlóan ezúttal sem volt hajlandó csatlakozni a pénzügyi unióhoz, Iveta Radičová így válaszolt: - Petr Nečas semmit sem kifogásolt ebben a szerződésben, s nem zárta ki, hogy Csehország a ratifikációs eljárás egyértelmű tisztázása után szintén csatlakozik a huszonöt aláíróhoz - vélekedett a rövidesen leköszönő szlovák kormányfő.
Kieshet a szlovák kormánypárt, az MKP a kanyarban sincs
2012. március 2. - (mti)
A szlovák kormányzó párt, az SDKÚ haldoklik, a Híd-Most párt ugyan bekerülne a parlamentbe a március 10-i választásokon, de az MKP sehol sincs - írja a Parameter.sk szlovákiai hírportál egy közvélemény-kutatásra hivatkozva. A SANEP közvélemény-kutató intézet 3584 fős reprezentatív mintán készített választási prognózist a Nový Čas napilap számára, amely szerint a Smer-SD 39 százalékon áll, az SDKÚ-DS támogatottsága mindössze 4,9 százalék, a Híd 7,2 százalékkal a negyedik befutó, a Magyar Koalíció Pártja nem éri el a három százalékot sem - írja a Parameter.sk. A parlamentbe jutáshoz meg kell haladni az 5 százalékos támogatottságot. A Smer-SD mögött a KDH 11,7 százalékkal, meglepetésre harmadik az Egyszerű Emberek 8,3 százalékkal, utánuk pedig a Híd következik - eredményük 7,2 százalék - írja a lap. A február 23-29. között végzet felmérés eredményei szerint bejutna a parlamentbe a csalással gyanúsított 99% mozgalom (5,7 százalék), az SaS (5,6 százalék), valamint a Szlovák Nemzeti Párt (5 százalék) is, ám Mojsejová pártjának négy százalékot mértek, az MKP pedig azok között az összesen 8 százalékra taksált pártok között van, akik egyenként nem érték el a 3 százalékot sem. Az előrehozott választások március 10-én lesznek Szlovákiában - emlékeztet a lap.
Nincs most szerepe a magyar kártyának
Alkotmányos törvényben szavatolná a kisebbségek státusát a Most-Híd
2012. február 28. - (mti)
Alkotmányos törvényben szavatolná a kisebbségek státusát és tisztázná az autonómia fogalmát is a Most-Híd szlovák-magyar párt Rudolf Chmel alelnök szerint, aki kedden mutatta be a párt választási programjának nemzeti kisebbségeket érintő pontjait. Chmel - aki egyben a szlovák kormány emberi jogokért és nemzeti kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettese - azt mondta: ez az alkotmányos törvény garantálhatná a kisebbségek státusát, s meghatározná az állam legfontosabb feladatait a kisebbségek tekintetében. (Szlovákiában az úgynevezett alkotmányos törvények elfogadásához a 150 tagú parlamentben 90 szavazatra, vagyis háromötödös többségre van szükség.) A Most-Híd párt alelnöke sajtóértekezletén kifejtette: a törvénynek definiálnia kell a kisebbség fogalmát és a kisebbségeket érintő fogalmakat, így az autonómiát is. Ez utóbbit negatívan értelmezik Szlovákiában, ezért e törvénynek tisztáznia kell az autonómia fogalmát, pontos definíciója pedig megakadályozná azoknak a „mítoszoknak” a terjedését, amelyek szerint a magyar kisebbség elszakadni igyekszik Szlovákiától - mondta Chmel. A Most-Híd alelnöke szerint az autonómia fogalmának negatív értelmezése az első Szlovák állam létrejöttéig vezethető vissza. „Amikor a szlovákok 1938-ban a szétesőben lévő Csehszlovákiában autonómiát szereztek, fél évre rá megalakult az önálló szlovák állam” - mondta el Chmel. „Nem lesz új Trianon” - jelentette ki szlovák újságírók előtt Chmel, aki szerint olyan vegyesen lakott területen, mint Szlovákia nem lehet megszabni az esetleges autonóm területek határait. Az említett kisebbségügyi törvény kapcsán pedig megjegyezte: mindenki számára ésszerűbb lenne, ha egy ilyen törvény létezne és pontosan megszabná a feltételeket. Chmel azt is elmondta, hogy a Most-Híd előkészítette a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvény tervezetét is. „Húsz év után elkészült az a törvény, amely lehetővé tenné, hogy százalékban rákössék a kultuszminisztérium költségvetésére a kisebbségi kultúrákra szánt pénzt, erről pedig az egyes kisebbségek küldöttei döntenék el, hogy miként fogják elosztani” - mondta el az MTI-nek a tervezet kapcsán Bugár Béla. A Most-Híd elnöke azt is jelezte, hogy az egyes kisebbségeknek jutó összegeket véleménye szerint „korrigálni is kellene, figyelembe véve, hogy minél kisebb egy adott kisebbség, annál sebezhetőbb és annál több támogatásra van szüksége”. Szlovákiában a legnagyobb kisebbség a magyar, a népességen belüli aránya 10 százalék, őket követik a romák és a ruszinok.
Tanácsadást kínálnak a szlovákiai parlamenti választásokhoz egy honlapon
2012. február 27. - (mti)
Valós tapasztalatokra és a pozsonyi pártok választási programjaiban foglalt ígéreteinek összehasonlítására alapuló választási tanácsadást ígér a szlovákiai parlamenti választások előtt egy internetes honlap. A weboldal már vasárnap indult, céljairól azonban csak hétfőn tájékoztatott a honlapot működtető polgári társulás. Azt akarjuk, hogy a választók a politikai pártok és azok képviselőinek valós cselekedetei alapján tudjanak dönteni, ne pedig csak az óriásplakátok szerint - mondta el a honlapot bemutató sajtótájékoztatón Michal Škop, az azt üzemeltető polgári társulás alapítója. Az ötlet egyébként nem teljesen új, hasonló lehetőséggel már a 2006-os parlamenti választások előtt is élhettek a választók Szlovákiában. A kohovolit.eu weboldalon két tesztet tölthetnek ki az érdeklődők. Az egyikben 32 az EU-t, NATO tagságot, a szlovákiai adórendszert és hasonló témaköröket érintő kérdésre lehet válaszolni. A weboldalon működtetett program ezt követően kiértékeli, hogy mely pártok választási ígéreteivel egyezik leginkább a válaszadó véleménye. A másik teszt során olyan jogszabályjavaslatokról lehet szavazni, amelyekkel valóban foglalkozott a 2010-es választások során felállt szlovák törvényhozás. Ennek során 21 kérdésre lehet „szavazni”. A teszt végén pedig kiderül, hogy melyik az a párt és konkrét parlamenti képviselő akinek a valóságban leadott szavazatai legközelebb álltak a teszt kitöltőjének döntéseihez.
Semjén Zsolt szerint Ján Slota orvosi eset
2012. február 28. - (mti)
Semjén Zsolt szerint Ján Slotának, a Szlovák Nemzeti Párt elnökének Magyarországgal és magyarországi politikusokkal kapcsolatban az utóbbi időben tett megnyilatkozásai nem a politikai valóságról, hanem az ő kényszerképzeteiről szólnak. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese az MTI-hez eljuttatott keddi közleményében úgy fogalmazott: ezek kötetben összefoglalva „tanulságos példatárául szolgálhatnak az addiktológia és a pszichiátria tudományának”. A szlovákiai politikus hétfőn pártja trencséni kampányrendezvényén azt mondta: Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Jobbik politikusaival megegyezően úgy tekint Szlovákiára, mint az ellopott földre és meg akarja változtatni a trianoni szerződést, amely a Szlovák Köztársaság létezésének alapja. „A Magyar Köztársaság miniszterelnökének kijelentései nagyon agresszívak. A Magyar Köztársaság alkotmánya (...) egyenlőségjelet tesz Magyarország és a történelmi Magyarország közé” - jelentette ki Slota.
„Úgy tekint Orbán Viktor Szlovákiára, mint ellopott földre”
2012. február 27. - (mti)
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Jobbik politikusaival megegyezően úgy tekint Szlovákiára, mint az ellopott földre és meg akarja változtatni a trianoni szerződést, amely a Szlovák Köztársaság létezésének alapja - jelentette ki Ján Slota, a szlovák politikai spektrum jobb szélén elhelyezkedő Szlovák Nemzeti Párt (SNS) szélsőséges kijelentéseiről ismert elnöke hétfőn pártja trencséni kampányrendezvényén - közölte a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség. „A Magyar Köztársaság miniszterelnökének kijelentései nagyon agresszívak. A Magyar Köztársaság alkotmánya (...) egyenlőségjelet tesz Magyarország és a történelmi Magyarország közé” - jelentette ki Slota. Az SNS trencséni kampányrendezvényére csaknem 250 érdeklődő látogatott el. A párt a kampánygyűlés helyszínén is folytatta aláírásgyűjtő akcióját, amelynek célja: népszavazást kiírni arról, hogy a közhivatalokban kizárólag a szlovák nyelvet lehessen használni.
Az amerikai Magyar Emberi Jogi Alapítvány az állampolgársági törvény visszavonását sürgeti Szlovákiától
2012. március 1. - (mti)
A szlovák kormánynak haladéktalanul le kellene állítania az állampolgársági törvény végrehajtását, vissza kellene vonnia a jogszabályt, helyre kellene állítania az áldozatok állampolgárságát és biztosítania kellene, hogy a magyar kisebbség tagjait az ország egyenlő állampolgárként kezeljék - hangoztatta a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF) az MTI-hez csütörtökön eljuttatott állásfoglalásában. „Szlovákiának az ember jogok terén az elmúlt öt év során végbement visszacsúszása minden idők mélypontját érte el azzal, hogy 2011 nyara óta az 526 ezer fős magyar kisebbség 23 tagját és 183 más +nem kívánatos személyt+ fosztott meg az állampolgárságától” - hangsúlyozta a HHRF, 2012. januári adatokra hivatkozva. A szervezet ismertette a szlovák állampolgárság elvesztésének következményeit és külön kitért Tamás Ilonka 99 éves egykori tanárnő és Boldoghy Olivér színművész esetének ismertetésére. A HHRF emlékeztetett rá, hogy Szlovákia korábban engedélyezte a kettős állampolgárságot. Az állásfoglalás szerint „demokratikus kormányok nem kezdenek olyan szisztematikus kampányokba”, amelynek az a célja, hogy „megfossza jogaitól a saját állampolgárait, hogy büntesse és szándékosan illegális státuszba kényszerítse őket, kizárólag a kettős állampolgárság megszerzése miatt.” A HHRF emlékeztetett rá, hogy a szlovák alkotmány értelmében senkit sem lehet az akarata ellenére megfosztani a Szlovák Köztársaság állampolgárságától, ezért a szlovák kormány ellen tulajdon alkotmánybírósága folytat eljárást. Az állásfoglalás szerint a szlovák állampolgársági törvény „a nemzeti kisebbségekkel szembeni veszélyes, diszkriminatív intézkedés”. A HHRF emlékeztetett rá, hogy miközben a többes állampolgárság tolerálása világtendencia és az Európai Unió filozófiája is a sokszínűség elfogadásán nyugszik, Szlovákia 2007-ben megerősítette a háború utáni Benes-dekrétumok érvényességét, amely a magyar és a német kisebbség tagjait megfosztotta állampolgárságuktól és vagyonuktól, és amelyek értelmében erőszakkal tömegesen telepítették ki őket az országból. A HHRF a törvény végrehatásának felfüggesztésére és visszavonására szóló felhívásának indoklásában leszögezte: nem lát rá logikus okot, hogy a szlovák-magyar kettős állampolgárságot „hazafiatlannak, veszélyesnek, vagy megosztónak tartsák két olyan ország között, amely egymásnak szövetségese a NATO-ban, az EU-ban és sok más szinten is”. „A hűséget megpróbálni a büntetés és a megfosztás eszközeivel kikényszeríteni egyértelműen kontraproduktív, a sértő intézkedésből fakadó feszültségek és a félelem pedig nagyobb károkat okoznak” - hangzott a HHRF állásfoglalása.
Drágán megfizethet Szlovákia
Újabb szlovák állampolgárságukat vesztett magyarok fordulnak Strasbourghoz
2012. február 29. - (mti)
Újabb, szlovák állampolgárságukat vesztett szlovákiai magyarok fordulnak beadvánnyal a napokban a Strasbourgban székelő Európai Emberi Jogi Bírósághoz - tudta meg az MTI pozsonyi irodája szerdán. A négy felvidéki magyar az Emberi Méltóság Tanácsának jogi segítségét igénybe véve fogalmaz meg beadványt, s ezeket még a hét folyamán postára is adják. Az érintettek: Dolník Erzsébet nyugalmazott pedagógus, Gubík László, a Via Nova Ics ifjúsági szervezet elnöke, Fehér István tanár és Kassai Gyula református lelkész azon szlovákiai magyarok sorába tartoznak, akik nyilvánosan felvállalták, hogy magyar állampolgárságot szereztek, és ennek következtében a kettős állampolgárságról szóló szlovák törvény értelmében elvesztették szlovák állampolgárságukat. „Mi is szeretnénk élni az Emberi Méltóság Tanácsa által felajánlott lehetőséggel, hogy képviselnek minket a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt” - mondta el az MTI-nek Kassai Gyula. Mint hozzátette: a szlovákiai hivatalok már kinyilvánították, hogy Szlovákiában nincs további jogorvoslati lehetőség a panaszuk kezelésére, ennek ellenére meggyőződésük, hogy jogtalanul vesztették el az állampolgárságukat. „Mi nem vagyunk bevándorlók és itt akarunk élni a továbbiakban is, és a későbbiekben sem teszünk eleget annak a felszólításnak, hogy leadjuk a személyi okmányainkat” - válaszolta az MTI kérdésére Kassai Gyula. Mint megjegyezte: nem akarja provokálni a szlovák hivatalos szerveket, de részt kíván venni a március 10-én sorra kerülő parlamenti választásokon, mert úgy érzi ez „polgári joga és kötelessége”. Az Emberi Méltóság Tanácsa elsőként a szlovák állampolgárságától szintén megfosztott rimaszombati Tamás Aladárnénak és családjának ajánlotta fel a jogi képviseletet. Ők a beadványaik megérkezéséről kedden kaptak visszajelzést Strasbourgból. „Ezek a magyarok a hazaszeretetből és a ragaszkodásból olyan példát mutattak, ami az elmúlt évtizedekben példátlan volt, hiszen egzisztenciális fenyegetettségnek vannak kitéve” - nyilatkozta az MTI-nek Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. Úgy vélte: mindenkinek világos, hogy ebben az ügyben valamit tenni kell, hiszen Szlovákia „lábbal tiporja az emberi jogokat”, konkrétan az Európai Emberi Jogok Egyezményét is hat pontban sérti.
Pert nyert a magyar állammal szemben első fokon egy szlovákiai hírportál üzemeltetője
2012. március 2. - (mti)
Pert nyert első fokon a parameter.sk szlovákiai hírportált üzemeltető DARCUS Kft. a magyar állammal szemben - közölte pénteki számában a pozsonyi Új Szó című magyar nyelvű napilap. A lapbeszámoló szerint a pert a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kezdeményezte: egy korábbi, 1,5 millió forintos állami támogatást akart visszaperelni, arra hivatkozva, hogy „a DARCUS szerződésszegést követett el, mivel a parameter.sk hírportál állítólag nem nyújtott objektív tájékoztatást”. Ezt a felperes blogbejegyzésekkel és publicisztikákkal próbálta alátámasztani. A budapesti bíróság azonban csütörtökön kimondta, hogy „a Paraméter nem hibázott”, és első fokon arra kötelezte a magyar államot, hogy a támogatás még ki nem fizetett második részét - további 1,5 millió forintot - is utalja át kamatostól a DARCUS-nak. Ezt 15 napon belül kell megtennie. Az ítélet nem jogerős a pozsonyi magyar lap tudósítása szerint.
Monumentális országleíró mű - Beszélgetés Bél Mátyás munkásságáról
2012. február 29. - (Fried Judit - MTI-Press)
A 18. századi Magyarország települései és várai, természeti és épített környezete, a helytörténet és a népszokások ismerhetők meg Bél Mátyás (1684-1749) evangélikus lelkész, történész-polihisztor monumentális országleíró munkája, a Notitia Hungariae novae historico-geographica révén - hangsúlyozta Tóth Gergely történész az MTI-Pressnek. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének kutatója a mű kéziratban maradt részének feldolgozásáért és a kritikai kiadás elkezdéséért a közelmúltban kiérdemelte a Talentum Akadémiai Díjat a társadalomtudományok kategóriában. - Latin-történelem szakosként végeztem az ELTE-n. Ötödévesen a Latin Tanszéken tanárom, Déri Balázs, aki korábban már foglalkozott Bél Mátyással, bevont Sopron vármegye leírásának fordításába, gondozásába - idézte fel a kezdeteket a történész, aki az egyetem elvégzése óta gondozta és jegyzetekkel látta el Katona Istvánnak, a jelentős 18. század végi történetírónak kalocsai érsekségtörténetét, lefordította és magyarázta Tomka Szászky Jánosnak, a 18. századi történész-földrajztudósnak Magyarországról szóló „történeti geográfiáját” és történelmi atlaszát, felkutatta és kritikai kiadásban, illetve fordításban megjelentette Lackner Kristófnak, a 17. század első felében élt nagy hírű soproni polgármesternek kéziratos önéletrajzát. Fő kutatási területe azonban immár tizenkét éve Bél Mátyás, akiről eddig 12 tanulmánya jelent meg, illetve a pozsonyi tudós más munkáit is fordította. - Bél Mátyás klasszikus észak-magyarországi szlovák értelmiségi pályát futott be: több gimnáziumot végigjárt, tanult Pápán és Veszprémben, hogy a magyar nyelvet jól elsajátítsa, de Besztercebányán is, hogy a német nyelvet megtanulja. Akkor ez szokásos út volt, többnyelvűség, rétegzett iskolázottság kellett ahhoz, hogy valaki elboldoguljon Magyarországon - mondta a kutató, rámutatva arra is, hogy a polihisztor a „hungarus” értelmiség kiemelkedő képviselője volt, vagyis annak a - főként szlovák, német vagy magyar származású - magyarországi írástudó elitnek volt a vezéralakja, amely még Magyarországot tekintette hazájának, saját magát pedig elsősorban Hungarusnak, „magyarhoni”-nak tartotta. - Az ő idejükben még nincs nemzetiségi elkülönülés, vagy ha van is, még egyensúlyban van a magyar államhoz való ragaszkodásukkal - magyarázta Tóth Gergely. - Kifelé, külföld felé is Hungarusnak vallják magukat, és feladatuknak tekintik Magyarország kulturális fejlődését. Érzékelik, hogy Magyarország le van maradva a Nyugathoz képest, és ezt a lemaradást igyekeznek behozni, műfajokat honosítanak meg itthon, igyekeznek a magyar, illetve magyarországi történelmet, irodalmat, nyelveket olyan színvonalon feldolgozni és bemutatni a külföld felé, amilyet Nyugaton elvárnak. Bél nagyon sokszor a Notitiában, de más műveiben is a külföldi olvasónak ír. A magyar rovásírásról értekezik egy hallatlanul izgalmas munkában, de abban is a külföldnek mutatja be a rovásírást, és azt hangoztatja, hogy íme, a magyarság is régóta művelt nép, hiszen van egy ősi írása. És ezt halálosan komolyan gondolja. Akkoriban volt is egyfajta verseny a népek között, hogy ki a műveltebb, kinek régebbi a kultúrája. A történész 2000-ben kezdte munkatársaival fordítani a Notitia egyik darabját, Sopron vármegye leírását - ez három kötetben, 2006-ban jelent meg. 2008-ban védte meg disszertációját, amelyben arra vállalkozott, hogy feltárja a teljes Notitia keletkezéstörténetét, illetve összegyűjti és ismerteti annak kéziratait. Elmondása szerint Bél munkáját kétszeres csapás érte. - Egyrészt a szerzője nem tudta befejezni, ezért a műnek mintegy négyötöde, 38 vármegye leírása kéziratban maradt. Mivel minden egyes vármegyeleírásról több másolat, piszkozat maradt fenn, összességében több száz kéziratot kellett rendezni, és egyéb iratokkal (levelezés, hivatalos iratok) egyeztetve megállapítani belőlük a leírások keletkezéstörténetét, hogy ezáltal kideríthessem: melyik a legjobb, legkésőbbi példány - részletezte. - A második csapás Bél munkájára az volt, hogy a Notitia kéziratainak egy része elázott, amikor egy alkalommal a Dunán szállították őket. Tulajdonosuk, a kalocsai érsek ugyan gondoskodott a szétmálló, megrongálódott szövegek gyors lemásoltatásáról, de ez a hozzá nem értő írnokok hibájából csak kevéssé sikerült. Így a Notitia ki nem nyomtatott vármegyeleírásainak jelentős része (körülbelül a harmada) igen gyatra, hibáktól hemzsegő kéziratban maradt ránk. - Bél Mátyás Notitiájában két dolog fogott meg. Egyrészt egy nagyon okos embertől származó nagyon jó szöveg, aki a magyar történelemről és Magyarország 18. századi világáról igen érdekesen és hozzáértően ír. Másrészt a Bél-életmű filológiai vonatkozásai, a szöveggondozás vonzó kihívás egy olyannak, aki, akárcsak én, klasszika-filológiát végzett, és akit arra „képeztek ki”, hogy megállapítsa a szövegek egymáshoz való viszonyát, kijavítsa az írnokok miatt keletkezett hibákat, szövegromlásokat - fejtette ki a történész. - Izgatott tehát a munka filológiai része: láttam egy nagy, kéziratos szövegkorpuszt, amelyet rendbe kell tenni, és ez roppant kedves feladat volt.
Összesen 286,5 millió forintra pályázhatnak nemzetiségi és szabadtéri színházak
2012. február 27. - (mti)
Az előadóművészeti törvény szerinti V. kategóriába sorolt nemzetiségi színházak támogatására 68 millió forintos, a szabadtéri színházakéra pedig 218,5 millió forintos keretösszeggel írt ki pályázatot a Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Mint a szaktárca honlapján olvasható, az V. kategóriába sorolt nemzetiségi színházak és szabadtéri színházak számára 2012. évi színházi művészeti programjuk támogatására, elsősorban új produkcióik létrehozására, valamint a működéssel kapcsolatos költségeik támogatására hirdettek pályázatot. Az azon elnyert összeg előfinanszírozás keretében, egy összegben nyújtott, vissza nem térítendő támogatás. A nemzetiségi színházak számára kiírt pályázaton 1 millió és 40 millió forint, a szabadtéri színházak számára kiírt pályázaton pedig 1 millió és 60 millió forint közötti támogatási összeg nyerhető el. A pályázatokat az előadóművészeti szervezetet fenntartó, vagy vele érvényes közszolgáltatási szerződést kötött helyi önkormányzathoz kell benyújtani március 24-ig. A benyújtott pályázatokat a színházművészeti bizottság javaslatára a nemzeti erőforrás miniszter által felkért szakértői testület bírálja el és tesz javaslatot döntésre a miniszternek. A bizottság javaslata alapján a nemzetiségi színházak pályázatát elbíráló szakmai kuratórium tagja Blaskó Balázs színművész, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója, Fekete Péter rendező, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója, Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke és Székely András Bertalan, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetiségi Kapcsolatok Főosztályának osztályvezetője. A színházművészeti bizottság javaslata alapján a szabadtéri színházak pályázatát elbíráló szakmai kuratórium tagja Horváth Csaba táncművész, koreográfus, Seregi Zoltán rendező, Soós Péter rendező és Zalán János színművész, producer. A pályázatokról a szakmai kuratórium, valamint a színházművészeti bizottság javaslata alapján a nemzeti erőforrás miniszter dönt. A támogatás a helyi önkormányzatot illeti meg, amely az elnyert forrást egy összegben adja tovább a pályázónak. Az előadóművészeti törvény szerint az V. kategóriába tartozik az a szabadtéri színház, amely évente legalább 20 színházi előadást tart vagy legalább évi 50 ezer fizető nézője van, és legalább egy bemutatót hoz létre. Ugyanebbe a kategóriába sorolja a törvény azokat a nemzetiségi színházakat, amelyek a IV. kategória követelményeinek - évente legalább 20 színházi előadás vagy legalább évi 50 ezer fizető néző, és legalább egy bemutató létrehozása - nem felelnek meg.
Visszalépés a törvénymódosítási javaslat a bécsi magyar népcsoport-tanács elnöke szerint
2012. március 2. - (mti)
Nem tartalmaz lényeges változást a jelenlegi törvényhez képest, sőt visszalépést jelent az osztrák népcsoport-törvénynek a parlament elé beterjesztett módosítási javaslata - jelentette ki pénteken az MTI-nek a bécsi magyar népcsoport-tanács elnöke. Deák Ernő, a kancellári hivatal mellett működő népcsoport-tanácsok magyar tagozatának elnöke kiemelte, hogy a magyar népcsoport-tanács a tanácsok mozgásterének bővítését szorgalmazta. Véleménye szerint a kancellária előző nap beterjesztett törvényjavaslata ezt nem valósítja meg. Az új szabályozás szerint az egyes nemzeti és etnikai kisebbségeket képviselő népcsoportok továbbra is alapvetően tanácsadó, véleményező szerepet kapnak. Az osztrák parlament honlapján olvasható javaslat értelmében megváltozna többek között a népcsoport-tanácsok összetétele és létrejöttének eljárása, emellett a tanácsokból egy fórum alakulna. Változna a támogatások elosztásának eljárása is, a támogatásokra az új népcsoport-fórum tehetne javaslatot. A tanácstagokat a kancellár nevezi ki. Deák Ernő elmondta, a kimaradt magyar népcsoporti javaslatok között szerepelt, hogy a tanácsok tagjait a szervezetek maguk válasszák meg. Nehezményezték azt is, hogy - mint mondta - a törvény nem tisztázza egyértelműen, milyen ismérvek alapján dől el, mely kisebbségi szervezeteket minősítenek reprezentatívnak. Az ausztriai magyar szervezeteket képviselő testület ismételten felhívta a figyelmet arra is, hogy mivel 2000 óta a népszámlálásokkor nem tartják számon a nyelvhasználatot, az egyes ausztriai kisebbségek lélekszámának meghatározása nehézségekbe ütközik. Rámutatott arra, hogy a törvényjavaslat szerint a tanácsok létszámát „a kisebbségekhez tartozók arányában” kell meghatározni. Nehezményezte, hogy a tartományi kormányoknak nem kötelező kikérniük a népcsoportok véleményét az őket érintő kérdésekben. Rámutatott arra is, hogy 1995 óta lényegében változatlan a szövetségi költségvetésből a kisebbségeknek jutó támogatási keret. A 3,8 millió euróból mintegy 400 ezret kapnak magyar szervezetek. Elégedetlenségének adott hangot a törvényjavaslattal kapcsolatban az Ausztriai Népcsoport-központ is pénteken Bécsben kiadott közleményében. A kisebbségi egyesületek egy részét tömörítő szervezet nézete szerint a javaslat „alapos átdolgozásra szorul”. A központ állásfoglalása szerint a szöveg „aláássa a kisebbségek védelmével kapcsolatos európai normákat” és Josef Ostermayernek, a kancellária államtitkárának állításával ellentétben nem nevezhető modern törvénynek. A javaslat „megengedhetetlen módon pusztán a nyelvi és kulturális jogok kinyilvánítására szorítkozik, és ismét nem fejti ki ezeket a jogokat” - írták. A központ nézete szerint a kormány még több befolyásolási lehetőséget biztosít magának a tanácsok összetételére. Nehezményezték, hogy a végül beterjesztett szövegből kikerült a tagok kiválasztása elleni bírósági fellebbezés lehetősége. Deák Ernő közölte: ha megfogalmazásában nem is minden tekintetben, de lényegében egyetért a közleménnyel. Josef Ostermayer (Osztrák Szociáldemokrata Párt - SPÖ) előző napi közleményében úgy fogalmazott, a javaslat hozzájárul az osztrák kisebbségi jogok modernizálásához, nagyobb autonómiát biztosít a kisebbségeknek. Ostermayer üdvözölte, hogy - mint fogalmazott - „a népcsoportok széles körű támogatásukat jelezték” a javaslatot illetően. A módosítási javaslat jelenleg a nyilvános véleményeztetési szakaszban van. Legkorábban hat hét elteltével kerülhet bizottsági, illetve plenáris ülés napirendjére. Az SPÖ koalíciós partnere, a jobboldali Osztrák Néppárt (ÖVP) a jelenlegi formájában nem támogatja a szövegjavaslatot.
„A baszk nyelv megőrzése példa Európának”
2012. március 1. - (mti)
A mintegy két millió lelket számláló baszkok nyelvhasználati jogai Spanyolországban jóval hatékonyabban érvényesülnek, mint számos más, állam nélküli nemzeté, Franciaországban azonban a helyzet nem megnyugtató - állapította meg csütörtöki közleményében Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő, az Európai Parlament nemzeti kisebbségekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportjának a társelnöke. „A francia- és a spanyolországi baszk kisebbség összetartása példaértékű Európa számára. A baszk nyelv megőrzését a televízió, az internet és a szociális média által nyújtott lehetőségek segítik elő leginkább. A baszkok sikere továbbá a pártpolitikai színezet nélküli egységnek és határokon átnyúló összefogásnak is köszönhető. Európának van mit tanulnia tőlük” - hangsúlyozta a közlemény szerint Tabajdi, a spanyolországi baszk autonóm kormány nyelvügyi miniszterhelyettesével, illetve a spanyol Navarra régió és a francia Aquitaine régió képviselőivel folytatott egyeztetésén. A Franco-rezsim még az iskolai szünetekben is tiltotta a baszk nyelv használatát. Ehhez képest ma 7-800 ezer ember, vagyis a baszk lakosság több mint egyharmada beszéli a baszk nyelvet, és ez a szám az utóbbi években tovább emelkedett - állapította meg az MSZP-s politikus. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi többnyelvű oktatás a fiatalokon kívül a felnőtteknek is lehetőséget nyújt a baszk nyelv elsajátítására. Kitűnően működik a franciaországi és spanyolországi baszk kisebbség határokon átnyúló együttműködése, a baszkok jelentős és érdemi erőfeszítéseket tesznek anyanyelvük megőrzése érdekében - hangsúlyozta Tabajdi Csaba. Az EP kisebbségügyi munkacsoportjának társelnöke sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Uniónak ma még nincs hatékony kisebbségvédelmi rendszere, sem elfogadott normái, sem ellenőrző mechanizmusa. „Európának mihamarabb szavatolnia kellene az állam nélküli nemzetek, kisebbségi társnemzetek és nemzeti kisebbségek jogainak hatékony védelmét” - szögezte le.
„A vajdasági magyarság megmaradásának záloga lehet az uniós értékek mielőbbi meghonosítása Szerbiában”
2012. március 2. - (mti)
Az uniós tagjelöltség elnyerésével Szerbia még közelebb került annak a kérdésnek a végleges eldöntéséhez, hogy valóban az európai térségnek kíván-e tartós szereplője lenni - jelentette ki az MTI belgrádi tudósítójának adott csütörtöki nyilatkozatában Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke. „A fenti kérdés eldöntésével megszűnik majd az a kettősség is amely - a Kelet és a Nyugat között létezve - a Balkánt és a szerb politikai életet és elitet az Obrenovic-dinasztia óta feszítette. Úgy vélem, hogy a csatlakozási folyamat fontos mérföldkövéről van szó és az uniós tagjelölti státus elnyerésével Szerbia számára megteremtődött a lehetősége annak, hogy egyértelműen elköteleződjön a nyugati értékek és integráció mellett” - tette hozzá Korhecz Tamás. Az MNT elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy az elkövetkező időszakban derül majd ki, mennyire gyorsul fel - ha felgyorsul egyáltalán - ezek után maga a csatlakozási folyamat, és Szerbia mikor hajózik be teljes jogú tagként az EU kikötőjébe. „A vajdasági magyarok szempontjából a kép nem annyira árnyalt, hanem jóval letisztultabb. Úgy vélem, hogy mi, vajdasági magyarok az utóbbi két évtizedben következetesen Európa-párti magatartást tanúsítottunk, és a vajdasági magyarságnak a meghatározó többsége egyértelműen pozitívan tekint az európai integrációra” - mondta az MNT elnöke. Utalt arra, hogy az utóbbi időben jelentősen visszaesett a szerbiai átlagpolgárok körében - még az ötven százalékot sem éri el - az integrációpártiak száma. Ezzel szemben a vajdasági magyaroknak legalább a 90 százaléka határozottan az uniós integráció híve. „Véleményem szerint nekünk, vajdasági magyaroknak egyértelműen érdekünk a nyugat-európai értékek mielőbbi meghonosítása Szerbiában. Ez megmaradásunknak és a fejlődésünknek is fontos záloga lehet” - hangsúlyozta Korhecz Tamás. Szerinte kétségtelenül pozitív változások remélhetők a tagjelöltség elnyerésével, de azért - mások példáján okulva - „el kell kerülnünk a hurráoptimizmust”. Egyrészt, mert a csatlakozási folyamat „hosszú és még sok akadállyal szembesülhetünk, másrészt, az EU igencsak érzéketlen a nemzeti kisebbségeknek a problémái és specifikus helyzete, jogai iránt”. Ennek a legszomorúbb példája a szlovák „gyakorlatilag nacionalista, magyarellenes nyelvtörvény, amellyel kapcsolatosan bebizonyosodott, hogy az uniót hidegen hagyja a már uniós országokban megjelenő kisebbségi probléma, illetve a kisebbségek elnyomása az uniós országokban”. Végül az MNT elnöke leszögezte: „Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy továbbra is magunknak kell kiharcolnunk jogainkat, tőlünk függ majd, hogy ezeket a jogokat Szerbia tiszteletben tartja-e, mert az unió nem fogja ezeket folyamatosan, következetesen és azon a szinten számon kérni, ahogyan ezt mi szeretnénk”.
„Az unió minden hetedik polgára kisebbségi, ezért biztosítani kell számukra a kollektív jogokat”
2012. március 2. - (mti)
A tagjelölti státus megszerzése Szerbia számára a jövőbe vezető utat jelenti. Így értékelte Európai Tanács csütörtök éjszakai döntését Szerbia tagjelöltségéről Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke. „Lehet, hogy sokan másként vélekednek erről Szerbiában, de azt hiszem gyorsan meg fog váltózni az emberek véleménye erről, ha valóban elindul az integrálódás folyamata” - vélekedett az MTI belgrádi tudósítójának adott nyilatkozatában a VMDP elnöke. Ágoston András1989-ben egyik alapítója volt a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK), majd 1990 és 1997 között a párt elnöke volt. Nem sokkal az 1997-es választások előtt megvált tisztségétől, és létrehozta a Vajdasági Magyar Demokrata Pártot (VMDP). Ágoston szerint Szerbia uniós tagjelöltsége kedvező esemény mind a vajdasági magyarok, mind pedig a VMDP számára, hisz Szerbia egy olyan európai közösség felé igyekszik, amelyben már ott van Magyarország is. „Külön örülünk annak, hogy létrejött a román-szerb egyezmény a kisebbségvédelemről, ami a Szerbiában élő vlachokkal kapcsolatos, mert úgy vélem, hogy erre építhetjük a további küzdelmünket a tényleges magyar autonómiáért” - hangsúlyozta Ágoston András, majd kiemelte, hogy a „VMDP a perszonális autonómiáért száll síkra”. Miután Románia és Szerbia a kollektív jogokat „az EU szárnya alatt erősítette meg, ez a VMDP számára kiindulópontul szolgál ahhoz, hogy továbblépjünk - akár más kisebbségi pártokkal együtt - a tényleges perszonális autonómia felé”. A perszonális autonómiáról kifejtette, hogy ez az autonómiának egy olyan formája, ami nem követel területi elhatárolódást, ugyanakkor „lehetővé teszi, hogy minden magyar és más kisebbségi sorsban élő ember, aki rajta van a kisebbségi választói névjegyzéken, részt vehet a választásokon, miáltal legitim nemzeti tanács jöhet létre”. Ágoston András szerint „a jelenlegi Magyar Nemzeti Tanács (MNT) nem ilyen”. A Szerbia uniós tagjelöltségével, hovatovább az uniós tagságával kapcsolatos elvárásokra is utalva Ágoston emlékeztetett arra, hogy „a történelmi VMDK-ban, majd a VMDP-ben már réges-régen kimondták, hogy a kollektív jogok a kisebbségek számára olyan követelményt jelentenek, amelynek tekintetében Európa nem sütheti le a szemét”. Ágoston András felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió „minden hetedik állampolgára valamely kisebbséghez tartozik”. Ezért úgy vélik, hogy „ennek a témának előbb utóbb terítékre kell kerülnie az EU-ban is. Különben nem lesz béke. Mármint a kisebbségek és a többségi nemzetek között”. „A kisebbségek problematikáját a kollektív jogok alapján kell megoldani” - szögezte le nyomatékosan nyilatkozata végén a VMDP vezetője.
Romániai magyarok a román diplomáciai testületben
2012. március 6. - (mti)
Magyar nemzetiségű román állampolgárok diplomáciai megbízásáról születtek döntések kedden Bukarestben. A román parlament két házának külügyi bizottságai meghallgatták Pataki Júliát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) korábbi képviselőjét, és alkalmasnak találták a nairobi nagyköveti posztra történő kinevezésére. Ugyancsak kedden a román kormány döntött arra, hogy Salamon Márton László romániai magyar újságírót nevezi ki a görögországi Szalonikibe főkonzulnak. A jogász végzettségű Pataki Júlia 2000 és 2004 között volt az RMDSZ bukaresti parlamenti képviselője, azóta az Európai Parlament, az ENSZ és különböző amerikai és európai intézmények és civil szervezetek megbízásából Irakban és Szomáliában teljesített szakértői feladatokat. Ha Traian Basescu államfőtől megkapja a megbízást, Pataki Júlia nairobi székhellyel Kenyában, Ugandában, Ruandában, Burundiban és Tanzániában képviseli Romániát. A matematikus végzettségű Salamon Márton László újságírói, majd politológusi tanulmányokat is folytatott, jelenleg szociológiából doktorál. 2005-ig a kolozsvári Krónika napilap lapszerkesztője volt, azóta a bukaresti Új Magyar Szó felelős szerkesztője. Újságírói pályája mellett fordítóként is tevékenykedett: román, magyar, angol és héber nyelvből fordít. Romániában 1989 után rendkívül kevés magyar kapott diplomáciai megbízást. Ebben az időszakban az ország egyetlen magyar ajkú nagykövete Tokay György egykori RMDSZ-es képviselő volt, aki 2005-től képviselte Romániát Litvániában és Lettországban. Jelenleg csak néhány magyar nemzetiségű diplomata dolgozik a román külképviseleteken, többnyire alacsonyabb beosztásban - tudta meg az MTI diplomáciai forrásokból. Niculescu Tóni, a külügyminisztérium államtitkára az MTI-nek ezt azzal magyarázta, hogy kevés magyar jelentkezik a külügyminisztérium versenyvizsgáira. „Az elmúlt nyolc évben a jelentkezők alig egy százalékáról lehetett a neve alapján feltételezni, hogy magyar családból származnak” - hívta fel a figyelmet Niculescu Tóni.
Nőtt az elváltak aránya Szlovákiában
2012. március 4. - (mti)
Több mint két és félszeresére nőt az elváltak összlakosságához viszonyított aránya két évtized alatt Szlovákiában - közölte a szlovák statisztikai hivatal. A 2011-es népszámlálás adatai szerint Szlovákiában tavaly májusban a lakosság 7,6 százaléka (412 745 fő) volt elvállt. Ez az arány 2001-ben még csak 4,3 százalék (233 552 fő), 1991-ben pedig mindössze 2,8 százalék (147 523 fő) volt. Magdaléna Piscová, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) szociológiai intézetének munkatársa szerint Szlovákiában a jövőben is az elváltak arányának további emelkedésével kell számolni. A növekedés ellenére az Európai Unión belül Szlovákia nem tartozik a kiemelkedően magas válásarányt kimutató országok közé, ebben a tekintetben az EU középmezőnyében helyezkedik el - mondta a szakértő. Az elmúlt tíz év során ugyan 44,9 százalékról 41 százalékra csökkent a házasságban élők aránya, ám érdekes módon húsz év adatainak összehasonlításában nem mutatott változást a hajadonok és a nőtlenek összlakossághoz viszonyított aránya, ami jelenleg is 42,3 százalékon van.
Húsz év alatt 109 ezer magyar tűnt el
2012. március 1. - (Mózes Szabolcs - Új Szó)
Sosem volt ilyen alacsony a magyarok aránya Szlovákiában, abszolút számokban is csak egyszer, a kitelepítések és reszlovakizáció utáni első népszámlálás mutatott ki kevesebb magyart. Száz év alatt 30 százalékról 8,5-re csökkent a magyarok aránya Szlovákiában. Volt közben két világháború, többségből kisebbségbe kerülés, kitelepítések és kommunizmus, és a magyarság fogyása az 1989-es rendszerváltás után felgyorsult. Az elmúlt húsz évben 109 ezerrel csökkent a magyarság száma, a rendszerváltás óta tehát ötöde elfogyott. A fogyás nagyságában az is közrejátszott, hogy meglepően sokan nem vallották be nemzetiségüket. Tíz éve a lakosság 1 százaléka nem tüntette fel ezt az adatot, tavaly már a 7 százaléka. Ennek a 7 százaléknak egy része feltehetően magyar nemzetiségű, ám végérvényesen csak a járási bontású és a községsoros adatok nyilvánosságra hozatala után fog kiderülni, nagyjából hány magyar lehet köztük. A végleges adatok közlésére még két éve van a statisztikai hivatalnak, a községsoros adatokat várhatóan egy-másfél éven belül hozza nyilvánosságra. Az etnikai jellegű statisztikák közül a nemzetiségi adatok a döntőek az állami politikát illetően: ez alapján teszik ki vagy veszik le a helységnévtáblákat, ehhez van kötve a kisebbségi nyelvhasználati jog. Ha a jövőben a kisebbségi támogatások nagyságát a kisebbségek száma alapján határozzák meg, várhatóan a nemzetiségi arányszámhoz kötik majd. A statisztikai hivatal sikeresnek tartja a népszámlálást. Az első adatokat már tavaly novemberre ígérték, a csúszásnak két oka volt. Egyrészt több tízezren nem töltötték ki az íveket, az ő adataikat egy speciális statisztikai módszerrel kellett feltölteni. Országosan 94 ezer adatot kellett utólag bevinni, ezek közül 72 ezret Pozsonyban. „Ha nem egy helyre, Pozsony egyes városrészeibe koncentrálódott volna a probléma, nem kellett volna vele foglalkozni” - mondta Ľudmila Benkovičová, a hivatal vezetője. A másik fő gond az volt, hogy sokan viccet csináltak az azonosításra szolgáló vonalkódok felragasztásából. Ennek a problémának a kiküszöbölésén három hónapig közel 1000 ember dolgozott. A statisztikusok szerint ez volt az utolsó hagyományos módon végzett népszámlálás.
A népszámlálás eredményeiről és a választási kampányról vitáztak az MKP és a Most-Híd elnökei
2012. március 6. - (mti)
A március 10-i szlovákiai parlamenti választások után várható helyzet, a népszámlálás eredményei és a választási kampány adták a fő témát Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke és Bugár Béla, a Most-Híd párt elnöke között az Új Szó című pozsonyi magyar napilap és az Új Szó Online stúdiójában kedden lezajlott vitának. Minden lehetőséget kihasznált a Most-Híd a választási kampány során - vélekedett a voksolás előtti kampányról Bugár Béla a Most-Híd elnöke. Rámutatott: körülbelül száz kampányrendezvényen vett részt, és elmondása szerint ezek alkalmával jó hangulatú beszélgetéseket folytatott. Hozzátette: néhány kivételtől eltekintve békésebbnek értékeli a mostani kampányt, mint az előző választásokat megelőzőt. Az MKP-nak szűkebb lehetőségei voltak a kampány során, mint a parlamenti pártoknak, ennek ellenére az emberekkel való kapcsolattartás módszerével mindent megtettek annak érdekében, hogy mindenhova eljuttassák az üzenetüket - fejtette ki Berényi József, az MKP elnöke. Rámutatott: a szlovák médiák igyekeztek ignorálni a pártot. Erre példaként azt hozta fel, hogy a TA3 hírtelevízióban például csak azt követően kapott meghívást, miután levélben tiltakozott az MKP amiatt, hogy minden parlamenten kívüli párt vezetője már kapott meghívást, csak ők nem. Nincs minden rendben a szlovák-magyar együttműködéssel Berényi József szerint, amit az is mutat, hogy a népszámlálás során a nemzetiségi hovatartozás bevallásakor is jelen volt a félelem az emberek egy részénél - ezt tükrözi az is, hogy milyen magas volt a nemzetiségüket nem felvállalók aránya. Rámutatott: 20 év alatt 109 ezerrel csökkent a magyarság létszáma Szlovákiában, ami a dunaszerdahelyi járás egész lakosságának felelne meg. Elmondta: a szociális helyzet miatt nagy az elvándorlás a déli régiókból, ez a probléma pedig megoldást igényel. Hozzátette: a felvidéki magyarságnak nagyobb mértékű jogbővítésre és nagyobb mértékű intézménybővítésre van szüksége. Bugár Béla a népszámlálás eredményei kapcsán elmondta: nem értékeli pozitívan a létszámcsökkenést, és annak hátterében más okok mellett az asszimilációt látja. A népszámlálás eredményei kapcsán a Most-Híd elnöke elismerte, hogy valóban jelen lehetett a félelem az emberekben. Elmondta: az asszimiláció egyik „legkeményebben meghatározó tényezője” az, hogy sok magyar szülő szlovák iskolába íratja a gyerekét. Hozzátette, hogy ez ellen próbál tenni a Most-Híd. A választások után várható helyzettel kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Bugár Béla azt mondta: kampányrendezvényeik is arról szólnak, a Most-Híd mindent megtesz annak érdekében, hogy bejusson a parlamentbe. Hozzátette: majd meg kell nézni, hogy kik jutnak be és hány százalékkal. Berényi József ugyanerre a kérdésre válaszolva elmondta: bízik benne, hogy bejutnak a parlamentbe. A választások utáni együttműködés esélyei kapcsán Berényi elmondta: az MKP mindenkivel együtt fog működni, aki Dél-Szlovákia fejlődésében és a magyarok megmaradásában aktívan részt vállal.
Több mint 60 ezerrel csökkent tíz év alatt a magyarság lélekszáma Szlovákiában
2012. február 29. - (mti)
Közel 62 ezerrel csökkent a magyarság lélekszáma Szlovákiában tíz év alatt - derült ki a 2011. májusi népszámlálás végleges adataiból, amelyeket szerdán ismertetett a szlovák statisztikai hivatal. A 2011-es népszámlálás adatai szerint 10 év alatt 9,7 százalékról 8,5 százalékra csökkent a Szlovákiában élő magyarok számaránya az összlakossághoz képest. Míg a 2001-es népszámlálás adatai szerint Szlovákiában 520 528-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek, ez a szám 2011-re 458 467-re csökkent. Hasonló mértékben csökkent azoknak a száma is, akik Szlovákiában magyar anyanyelvűnek vallották magukat. 2011-ben 508 714-en (9,4 százalék) tekintették magukat magyar anyanyelvűnek, miközben 2001-ben még 572929-en (10,7 százalék) vallották magukat magyar anyanyelvűnek. Az aktuális adatok szerint 8,7 százaléka azoknak a szlovákiai állampolgároknak a számaránya, akik azt vallották, hogy otthon leggyakrabban a magyar nyelvet használják. Ehhez képest eltérést mutat azoknak az aránya, akik nyilvános közegben is leggyakrabban a magyar nyelvet használják, ennél a kérdésnél ugyanis 7,3 százaléknyian jelölték meg a magyar nyelvet. Megyék szerinti elosztásban százalékarányosan legtöbben a déli régiókban, a nyitrai (24,6 százalék) a nagyszombati (21,8 százalék) és a besztercebányai (10,2 százalék) megyében vallották magukat magyarnak Szlovákiában. A szlovák statisztikai hivatal szerint jelentős mértékben - a 2001-es egy százalékról 2011-ben hét százalékra - nőt azoknak a népszámlálásban részt vevő szlovák állampolgároknak az aránya, akik nem jelölték meg nemzetiségi hovatartozásukat. A májusi népszámláláskor 8203 válaszadó (az összlakosság 0,2 százaléka) vallotta be, hogy több állampolgársággal is rendelkezik. A Szlovákiában 26 752 állandó bejelentett lakhellyel rendelkező idegen állampolgár él. Közülük a legtöbben a Cseh Köztársaság állampolgárai (25,9 százalék), 16,7 százalékuk pedig magyar állampolgár. Szlovákiában 2001-től 2011-ig 0,33 százalékkal (17 581 fő) nőt a lakosság összlétszáma. Ez a legalacsonyabb lakosságszám-növekedés a népszámlálások történetében. Az ország lakosságának nemzetiségi arányait tekintve a magukat szlovák nemzetiségűnek vallók (4 352 775 fő) is csökkent a 2001-es adatokhoz képest. Az elmúlt 10 év alatt az egyedüli jelentősebb létszámnövekedést a roma etnikumhoz tartozók csoportja tudhatja magáénak. A roma lakosság az ország összlakosságához viszonyított aránya ugyanis 2011-re elérte a 2 százalékot, számbelileg pedig meghaladta a 105 ezret. A 2011-es szlovákiai népszámláláson az összlakosságnak csupán 1,2 százaléka nem vett részt.
Népszámlálási adatok Szlovákiában - szlovákiai magyar reakciók
2012. február 29. - (mti)
A 2011-es népszámlálás szerdán nyilvánosságra hozott adatai szerint 10 év alatt 9,7 százalékról 8,5 százalékra csökkent a Szlovákiában élő magyarok aránya az összlakossághoz képest, ami mintegy 62 ezer fős csökkenést jelent. Szlovákiában 2001-ben 520 528-an, míg a 2011-ben 458 467-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek. A szlovákiai magyarság 2001-ben mért létszámához képest több mint 10 százalékos létszámcsökkenés okairól és következményeiről megoszlik a szociológus és a szlovákiai magyar politikusok véleménye. Gyurgyík László szociológus úgy véli, a szlovákiai magyarok körében most kimutatott létszámcsökkenést három tényező befolyásolta. Szerepet játszhatott a népesség természetes elöregedése és a vele járó elhalálozások, vagyis a magyarság úgymond természetes fogyása. „Nagyon alacsony a születésszám, és ez hozzájárul a természetes fogyáshoz. Ezt támasztja alá, hogy egy évtized alatt 22 ezerrel többen haltak meg, mint ahányan születtek” - mondta el az MTI-nek Gyurgyík. A szociológus szerint azonban nem elhanyagolható faktor a déli régiók leszakadása okozta elvándorlás sem. Rámutatott: a tartósan külföldön élők körében vélhetően jóval kisebb az ösztönző erő arra, hogy a népszámlálás interneten keresztüli módjában vegyenek részt. A harmadik, úgyszintén fontos okként Gyurgyík az asszimilációt nevezte meg. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint is 3 okot lehet látni a magyarság arányának csökkenése mögött. „Rendkívül rosszul volt előkészítve a népszámlálás, nagyon sok embernek volt az az érzése, hogy az adatok nem maradnak névtelenek. Soha nem voltak ennyien, akik nem vallották be a nemzetiségüket” - mondta el az MTI-nek Berényi József. Rámutatott: a rossz előkészítésért egyértelműen a jelenlegi kormányt terheli a felelősség. Berényi szerint az okok hátterében látni kell a déli régiókat érintő nagymértékű elvándorlást is, ami annak köszönhető, hogy „Nagykürtöstől Királyhelmecig, de már Komáromban is egy krízisrégió van.” Hozzátette: a harmadik ok az, hogy jelentős asszimilációs politika folyik az országban, és a magyarság vállalása egyre nehezebb. Az MKP elnöke szerint most az a legfontosabb, hogy elutasítsák azt a politikát, amely a magyarság követeléseit demagóg módon az extrém és nacionalista követelések sorába sorolja, holott ezek csak a magyarság megmaradását célozzák. A Most-Híd a népszámlálás eredményei kapcsán az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában rámutat: „Bár a kisebbségeket képviselő pártok egyöntetűen az identitás felvállalása mellett álltak ki, úgy tűnik, ebben a helyzetben még ez is kevésnek bizonyult. Sajnos tagadhatatlan, hogy a szlovákiai magyarok száma folyamatosan csökken. Ennek egyik fő oka az, hogy nagyon sok magyar gyermeket íratnak szülei szlovák iskolába azért, hogy jobban tanuljon meg szlovákul, mint egy magyar iskolában, és így azután könnyebben is érvényesüljön. A Híd álláspontja ezzel kapcsolatban változatlanul az, hogy a magyar gyerekek érvényesülését az segíti a legjobban, ha anyanyelvükön tanulhatnak. A probléma megoldásának érdekében a Híd javasolta és programjába iktatta a magyar iskolák szlovákoktatásának a megreformálását.” A Statisztikai Hivatal szerint jelentős mértékben, a 2001-es 1 százalékról 2011-ben 7 százalékra nőt azoknak a népszámlálásban részt vevő szlovák állampolgároknak az aránya, akik nem jelölték meg nemzetiségi hovatartozásukat. „Egyre kisebb a lakosság körében az arra való hajlandóság, hogy bármiféle kérdésre is választ adjanak” - magyarázza Gyurgyík László a nemzetiségi hovatartozás nem megjelölésének egyik lehetséges okát. Szerinte a nemzetiségi hovatartozását nem megjelölők körében az országos átlagnál kisebb arányban lehetnek jelen a magyarok. Berényi szerint ez az adat is arra mutat, miszerint: illúzió, hogy a szlovák-magyar együttélés körülményei változtak volna, mert azoknak az embereknek a nagy része, akik nem vallották be nemzetiségi hovatartozásukat, nyilvánvalóan amiatt nem tették meg ezt, mert féltek. „Bár eddig is feltételezhettük, hogy a magyarság száma csökkent, vélhetően 500 ezer fő alá, de a valóságban ez a csökkenés az egyik etnikumhoz sem besorolt állampolgárok nagy száma miatt biztosan jóval kisebb, mint arra a hivatalos számok utalnak. Még ha csak a 380 ezer nem válaszoló arányos 9 százaléka lenne magyar, akkor is csaknem 35 ezer főről beszélhetünk, ami a hivatalos csökkenés felét teszi ki. Mindemellett is feltételezhetjük, hogy a magyarok aránya a nem válaszolók között ennél is nagyobb” - olvasható a Most-Híd állásfoglalásában.
Mécsesgyújtással mutat rá az asszimiláció következményeire Szlovákiában az MKP
2012. március 1. - (mti)
Szimbolikus gyertyagyújtással szeretné felhívni a figyelmet az asszimiláció következményeire és a szlovákiai magyarság számának a csökkenésére a Magyar Koalíció Pártja vasárnap Somorján - tudta meg az MTI pozsonyi irodája csütörtökön. A Magyar Koalíció Pártja március 4-én Somorján arra akar rámutatni, hogy az utóbbi két-három évben mennyire felgyorsult az asszimiláció Szlovákiában. Az MKP szerint ezt a sajnálatos tényt mi sem bizonyítja jobban, mint a 2011-es népszámlálás szerdán nyilvánosságra hozott végeredménye. A 2011-es népszámlálás adatai szerint 10 év alatt közel 62 ezerrel csökkent a Szlovákiában élő magyarok száma, ez több mint 10 százalékos csökkenést jelent a 2001-es népszámláláskor még több mint 520 ezer főt számláló szlovákiai magyarság számára. „Egy ilyen arányú létszámcsökkenés annyit jelent, mint ha mondjuk az egész érsekújvári járás lakossága eltűnt volna” - mondta el az MTI-nek a gyertyás találkozó kapcsán Őry Péter, az MKP alelnöke. Rámutatott: nincs mire várni, tenni kell annak érdekében, hogy a szlovákiai magyarok magyarok maradhassanak a szülőföldjükön. A gyertyás figyelemfelhívó rendezvény vasárnap este hat órakor kezdődik a somorjai kultúrház előtt.
Szlovákiai Magyarok Kerekasztala:
Aggasztó közhangulatról tanúskodnak a népszámlálás eredményei
2012. február 27. - (mti)
Kiútkeresést sürget a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK) a Szlovákiában tapasztalható, aggasztó közállapotok és közhangulat miatt. A szervezet az MTI pozsonyi irodájához eljuttatott állásfoglalása szerint az, hogy a népszámláláson a lakosság igen magas százaléka nem vallotta be nemzetiségi hovatartozását, arra utal, hogy „hatalmas értékzavar uralkodik az országban.” Az SZMK szerint aggasztó közállapotról és közhangulatról tanúskodnak a 2011-es népszámlálás a napokban nyilvánosságra hozott eredményei. A 2011-es népszámlálás adatai szerint 10 év alatt közel 62 ezerrel csökkent a Szlovákiában élő magyarok száma, ez több mint 10 százalékos létszámcsökkenést jelent a 2001-es népszámláláskor még több mint 520 ezer főt számláló szlovákiai magyarság számára. Jelentős mértékben, 7 százalékra nőt viszont azoknak az aránya, akik nem jelölték meg nemzetiségi hovatartozásukat. „A félelemkeltés, a rejtett, ám egyre nyíltabbá váló el szlovákosítás, az anyanyelvhasználat visszaszorítása és a nemzetiségi jogok vonatkozásában kötött politikai alkuk is mind arról tanúskodnak, hogy hatalmas értékzavar uralkodik az országban az emberi és kisebbségi jogokat illetően” - állítja a szervezet a népszámlálás eredményeinek kapcsán kiadott közleményében. A szervezet úgy véli, a jelenlegi helyzetből azonnal kiutat kell találni, ebben a folyamatban pedig mindenkinek részt kell vállalnia, legyen az politikai párt, civil szervezet, aktivista vagy a közösség tagja. Ezzel a szervezet célja, hogy megállítsa majd visszájára fordítsa azokat a folyamatokat, amelyek a népességfogyáshoz vezettek. Ezért az SZMK minden lehetőt meg kíván tenni annak érdekében, hogy tíz év múlva kevésbé legyenek riasztóak a népszámlálás eredményei. A szervezet szerint azonban ehhez az kell, hogy: Világosan kirajzolódjon egy élhető Dél-Szlovákia képe, ahol mindenki bátran felvállalhatja nemzetiségét és a régióból való távozást egzisztenciális okokból többé ne kelljen fontolgatnia - olvasható az állásfoglalásban. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK) a szlovákiai magyar civil szervezetek, kulturális és társadalmi intézmények, valamint egyházak állandó jellegű egyeztető fóruma. A 2009 januárjában Somorján alakult szervezet célja egy olyan egyeztető fórum létrehozása volt, amely megvitatja a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos legfontosabb kérdéseit és a hivatalos szervekkel szemben érvényesíti a szlovákiai magyar intézmények, szervezetek közös akaratát.
Infrastrukturális fejlesztésekről szóló magyar-szlovák államközi szerződést írtak alá
2012. február 27. - (mti)
A magyar-szlovák határ menti régiók infrastrukturális fejlesztéseiről szóló három államközi szerződést írt alá hétfőn Pozsonyban Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infrastruktúráért felelős államtitkára és Ján Figeľ, a szlovák közlekedési tárca vezetője. Az államközi megállapodások közül kettő új Ipoly-hidak megépítéséről szól. Az egyik tervezett híd Ipolydamásdot a szlovákiai Helemba községgel kötné össze, a másik pedig Vámosmikola és Ipolypásztó között épülne. A két híd megépítése a tervek szerint mintegy 10,3 millió euróba kerül, azokat 85 százalékban európai uniós forrásból finanszíroznák. A beruházáshoz szükséges költségek 10 százalékát költségvetési forrásokból teremtenék elő, a fennmaradó 5 százalékot pedig az érintett önkormányzatoknak kellene állniuk. A harmadik államközi szerződés a két ország közös határán átívelő utak jellegéről szól. „A szerződő felek erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy anyagi eszközöket szerezzenek az Európai Uniótól a híd és az odavezető utak megépítésére” - olvasható a szlovák kormány által február 22-én jóváhagyott egyezmények egyikében. A megegyezés gyorsabbá teheti az engedélyeztetési folyamatot - mondta az aláírást követő sajtóértekezleten Ján Figeľ, szlovák közlekedésügyi miniszter. Rámutatott: a most aláírt megállapodások, nemcsak a közlekedés fejlesztésében fontosak, de az idegenforgalom, a foglalkoztatottság és a gazdasági fejlődés terén is. Völner Pál, az NFM infrastruktúráért felelős államtitkára az MTI kérdésére elmondta: bár konkrét hatástanulmányok nem készültek, bíznak benne, hogy a beruházások hozzájárulnak a régió fejlesztéséhez. Ezt megelőzően, az utóbbi időszakban már hét, a határ menti infrastruktúra fejlesztését célzó államközi megállapodást írt alá Magyarország és Szlovákia. A szerződéseknek egyike alapján épült meg az a Pösténypusztát Petővel összekötő híd, amelyet múlt hét pénteken adtak át a forgalomnak. A szlovák szaktárca tájékoztatása szerint, jelenleg is folyamatban van 3 újabb infrastrukturális fejlesztéseket célzó államközi szerződés előkészítése. A közeljövőben tervezett infrastrukturális beruházások sorában szerepel a Komáromot a szlovákiai Révkomárommal összekötő Duna-híd megépítése is, amely 2014-ben kezdődhet meg.
Sikeresen csökkentette Szlovákia a költségvetési deficitjét a pénzügyminiszter szerint
2012. február 29. - (mti)
Sikeresen csökkentette Szlovákia a költségvetésének deficitjét 2011-ben és több prioritást is sikerült beépítenie az EU a tagországok közös költségvetési szabályozásáról szóló tervezetébe - hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyen szerdán az EU-s tervezethez történő csatlakozás felkészültségét értékelte Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter és Ivan Miklos pénzügyminiszter. „A 2012-es esztendő az az év, amely döntően befolyásolja az euróövezet és az Európai Unió jövőjét, benne pedig Szlovákia helyét” - jelentette ki Mikulás Dzurinda külügyminiszter. Hozzátette: nemcsak azt sikerült elérni, hogy néhány szlovák prioritást beépítettek a szerződésbe, hanem sikerült megakadályozni több olyan intézkedés bevezetését is, amely fékezte volna a Szlovákiához hasonló országokat a fejlettebbekhez való felzárkózásban. Dzurinda példaként említette, hogy az adó mértékének meghatározása továbbra is nemzeti hatáskörben marad, ahogyan a nyugdíjrendszer formájának és a nyugdíjkorhatár meghatározásának a döntésjoga is. A fiskális szerződést pénteken az eurózónához nem tartozó két országon - Nagy-Britannián és Csehországon - kívül minden tagország aláírja, az eurót használó Írország pedig ezt követően tart népszavazást róla. Mikulás Dzurinda bízik abban, hogy jövő év januárjától a szerződés életbe lép, miután a szlovák parlament is ratifikálta. A külügyminisztériumi sajtótájékoztatón jelen lévő Ivan Miklos pénzügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy Szlovákia nemcsak hozzájárult az új szabályok kidolgozásához, hanem példát is mutat: lehetséges úgy csökkenteni az államháztartás hiányát, hogy közben növekedjék a gazdaság. A szlovák pénzügyminiszter szerint az unión belül a deficitcsökkentés gyorsasága terén tavaly a második helyen végzett Szlovákia, s ugyancsak második lett az eurózónában a gazdasági növekedés gyorsaságát illetően.
Peter Weiss szerint a magyar kérdés nincs jelen a választási kampányban
2012. február 29. - (mti)
Peter Weiss budapesti szlovák nagykövet szerint kedvező légkörben folyik országában a választási kampány, amelyben „nincs jelen az úgynevezett magyar kérdés”. A diplomata szerdán Budapesten a Magyar Újságírók Országos Szövetsége külpolitikai szakosztályának vendégeként beszélt a március 10-i szlovákiai parlamenti választásokról. Elmondta, a hivatalosan február 18-án kezdődött kampányban 26 párt és mozgalom vesz részt. Ez nyolccal több, mint 2010-ben. Mint mondta, a mandátumra pályázók közül soknak 4-7 százalékos a támogatottsága, miközben Szlovákiában 5 százalékos a parlamentbe jutási küszöb. A jövendő kormány összetétele nagyban múlik azon, hogy hány pártnak sikerül elérnie az 5 százalékot. A diplomata megemlítette, hogy a szlovák választási szabályok szerint a parlamentbe be nem jutottak szavazatait elosztják a törvényhozásba bekerülők között. Egyes közvélemény-kutatások szerint a Robert Fico vezette Irány - Szociáldemokráciának (Smer) 40 százalékos a támogatottsága, előfordulhat, a Smernek sikerül annyi mandátumot összeszednie, hogy abszolút többséget szerezzen - mondta Peter Weiss, hozzátéve, természetesen fölösleges előre latolgatni a választások végeredményét. Annyi azonban látszik - mondta -, hogy a törvényhozásban bent lesznek a szociáldemokraták, a kereszténydemokraták (Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 10-11 százalékos támogatottsággal, az Igor Matovič vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLNO) párt, valamint a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ). Ez utóbbi pártnak azonban csökkent a támogatottsága - jelezte a nagykövet, hozzáfűzve, hogy hasonló gondokkal küzd a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt is. A nagykövet a továbbiakban arról beszélt, hogy a mostani kampányban jelentős szerepet játszik a decemberben a világhálóra felkerült úgynevezett Gorilla-dosszié. A dokumentum arról szól, hogy Szlovákia egyik legerősebb pénzügyi csoportja, a Penta miként befolyásolta a politikát. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) lehallgatási anyagairól van szó, amelyek 2005-ben és 2006-ban készültek. Peter Weiss azt mondta, általános a társadalmi egyetértés, hogy utána kell nézni a dokumentumokban foglaltaknak. El kell mondani azonban azt is - mutatott rá -, hogy a dokumentumok tartalma táplálta az országban az általános elégedetlenséget. Azt az elégedetlenséget, amely összefügg a magas munkanélküliséggel, a fővárosban és a vidéken élők eltérő gazdasági lehetőségeivel, valamint az európai általános gazdasági, és az euróövezeti válsággal. A nagykövet szólt arról a jelenségről, hogy felmérések szerint sokan, a társadalom mintegy fele esetleg el sem megy el szavazni, ezzel akarván megbüntetni a politikusokat. Azok, akik elmennének választani, azt hiszik, hogy új pártokat kell beválasztani a törvényhozásba, mert azok talán jobbak a korábbiaknál. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a korábban újoncként a kormányzásba bekerülő három párt négy év után eltűnt a politikai porondról. Peter Weiss szerint a nagy kérdés az, a jobboldali pártok újból képesek lesznek-e annyi voksot szerezni, hogy mandátumaik száma legalább 2-3-ral meghaladja a Smerét. A kérdés az, hogy a választások után megismétlődik-e egy több kispártból álló koalíció, vagy a Smer alakít kormányt a kereszténydemokratákkal vagy a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párttal. Az idei kampányt a két évvel ezelőttivel összehasonlítva a diplomata úgy vélekedett, hogy az említett ügyek ellenére kedvező légkörben folyik, és a kampányban nincs jelen az úgynevezett magyar kérdés.
Csökkent a munkanélküliség aránya Szlovákiában 2011-ben
2012. március 6. - (mti)
Szlovákiában az állástalanok aránya csökkent 2011-ben éves
átlagban, az előző évi átlaghoz képest 0,9 százalékkal, így elérte a 13,5 százalékot - derült ki a Statisztikai Hivatal kedden nyilvánosságra hozott adataiból. A munkanélküliek száma így egy év alatt 21 ezerrel csökkent. A statisztikai adatokból az is kiderül, hogy 2011 utolsó negyedévében az állástalanok számának csökkenése megállt. A 2011-es év utolsó negyedévének és a 2010-es év hasonló időszaka adatait összehasonlítva a munkanélküliek átlagos létszáma 4500-zal 381.800-ra nőtt. A negyedik negyedév mutatóinak romlása megmutatkozott a tartósan, egy évnél régebben munka nélkül lévők számának növekedésében is. Ezeknek a személyeknek a száma, 2011 utolsó negyedévére meghaladta a 242 ezret. Növekedett az átmeneti időre vagyis egy évnél rövidebb időre munkanélkülivé váltak száma is, a múlt év végére az ő számuk 139 ezerre emelkedett. Az utolsó negyedévben a legtöbb állástalan (75.200) az Eperjesi (69.000) kerületben volt. A munkanélküliek száma leginkább a Kassai kerületben nőtt, 8900-zal – tájékoztatott a hivatal. A Pozsonyi, a Trencséni, a Nyitrai és a Zsolnai kerületben viszont csökkent az állástalanok száma.
A parlamenti választások megszüntetését követelik a szlovák államfőtől a Gorilla-tüntetések szervezői
2012. február 27. - (mti)
A márciusi előre hozott parlamenti választások megszüntetésére felszólító követelést juttattak el Ivan Gašparovič szlovák államfőhöz a Gorilla-tüntetések szervezői hétfőn - közölte a TASR szlovák állami hírügynökség. A szlovák államfő szóvivőjén keresztül azt üzente a szervezőknek, hogy mivel Szlovákiában nem az államfő hatáskörébe tartozik a parlamenti választások kiírása, így azokat nem is tudja megszüntetni. A Gorilla-botrány kapcsán kibontakoztatott tüntetéssorozat szervezői hétfő délelőtt személyesen akarták átadni Ivan Gašparovičnak a választások megszüntetését célzó felhívásukat. Mivel azonban előzetesen nem kérvényezték, hogy az államfő fogadja őket, a felhívást csupán az elnöki iroda iktatójában tudták leadni. Nem demokratikusnak, alkotmányellenesnek és erkölcstelennek nevezte a közelgő parlamenti választásokat a beadványban felvonultatott indoklást összegezve annak egyik aláírója, Peter Karailev - írta a TASR. A Gorilla-tüntetések szervezői szerint az államfőnek a parlament rendkívüli ülésének összehívását kellene kezdeményeznie. A szervezők elképzelése szerint a képviselőknek ezt követően az élő adásban közvetített rendkívüli ülésen kellene döntést hozniuk a márciusi választások megszüntetéséről. A felhívás szerzői követeléseiket a szlovák parlament elnökének, Pavol Hrušovskynak is eljuttatták. A Gorilla-tüntetések szervezői közben Ladislav Tichý helyettes főügyészhez is beadvánnyal fordultak - közölte a hirek.sk szlovákiai magyar hírportál hétfőn. Ebben a beadványban több parlamenti párt működésének a beszüntetését várják a Legfelsőbb Bíróságtól. A beadványban megfogalmazott követelések szerint többek közt véget kellene vetni a Mikulás Dzurinda vezette jobboldali konzervatív Szlovák Demokratikus Keresztény Unió - Demokrata párt (SDKÚ-DS), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a Most-Híd szlovák-magyar párt és a Robert Fico vezette baloldali Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) tevékenységének is. A pártok feloszlatásának egyik legfőbb indoka alkotmány- és törvényellenes működésük - állítják a Gorilla-tüntetések szervezői. Ezt a beadvány megfogalmazói az érintett pártok törvénybe ütköző finanszírozásával indokolják, utalva a Gorilla-dossziéban leírt korrupciós ügyekre.
Szlovákiai Magyarok Kerekasztala:
Másodrendű polgárokként kezeli a szlovák államfő a kisebbségek tagjait
2012. február 27. - (mti)
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szerint Ivan Gašparovič köztársasági elnök nem képviseli Szlovákia minden polgárának érdekét és megnyilvánulásaival sorozatosan másodrendű állampolgárokként kezeli a kisebbségek tagjait. A kerekasztal az MTI-hez hétfőn eljuttatott állásfoglalásában ezért csalódását fejezte ki Gašparovičnak a Szlovákiában élő kisebbségekkel kapcsolatos hozzáállásával kapcsolatban. „Az államfő a magyar nyelvű helységnévtáblák listáját tartalmazó kormányrendelet elfogadásának elhalasztására tett erőfeszítéseivel és a halasztás konkrét indokolásával elfogult magatartást tanúsított” - olvasható a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának közleményében. Ivan Gašparovič tavaly nem írta alá sem az államnyelvtörvény szigorát enyhítő, sem pedig a kisebbségi nyelvhasználati jogok érvényesítését célzó törvényeket. Az államnyelvtörvény módosítása során a köztársasági elnök az abban kiszabható pénzbírságok teljes és következetes alkalmazása mellett foglalt állást. A szervezet szerint az államfő megkérdőjelezte a szlovákiai magyarok számát, amikor háromszázezerre „becsülte” a több mint félmilliós szlovákiai magyarságot, és a kisebbségek nyelveinek védelmét is alkotmányellenes törekvésként próbálta beállítani. Szlovákia jelenlegi köztársasági elnöke még akkor sem hagyná érvényesülni a kisebbségek nyelvét, ha abban az állampolgárok megegyeznének - olvasható az állásfoglalásban.
„Esterházy János példaként áll előttünk”
Megkezdi a Szlovák Útkezelő Vállalat a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezését
2012. március 1. - (mti)
Csütörtökön megkezdi a kétnyelvű helységnévtáblák hivatalos kihelyezését a Szlovák Útkezelő Vállalat - tudta meg az MTI pozsonyi irodája. Az első magyar nyelvű helységnévtáblát Párkányban helyezi ki az útkezelő. „Ma kezdik meg az alkalmazottaink a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezését, de csak az első osztályú utakon, mert az tartozik a vállalat hatáskörébe. Az első tábla kihelyezésére az I/63-as úton kerül sor, Párkánynál” - erősítette meg az MTI-nek Iveta Fedorová, a szlovák állami útkezelő vállalat sajtószóvivője csütörtökön. A kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezése pénteken a lévai járásban lévő Gyerk községben folytatódik, majd március 6-án Ógyallán, március 10-én pedig Diószegen újabb táblák kerülnek a helyükre. A táblák kihelyezését a szlovák közlekedésügyi tárca államtitkára, Érsek Árpád (Most-Híd magyar-szlovák párt)többszöri, erre vonatkozó felszólítása után kezdte meg az útkezelő. Szlovákiában tavaly nyár óta van érvényben a módosított kisebbségi nyelvhasználati törvény, illetve az ehhez kapcsolódó kormányrendelet, amely lehetővé teszi, hogy a magyar helységneveket használják azokon településeken is, amelyeket szlovák nemzet jeles személyiségeiről neveztek el. A táblák kihelyezésével azonban mindezidáig késlekedett az illetékes állami vállalat. A késedelemre való figyelmeztetésként február 10-én Szlovákia több településén is magyar nyelvű helységnévtáblákat helyezett el a Magyar Koalíció Pártja (MKP). Ezek egyikét éppen Párkányban az I/63-as úton helyezték ki, de azt másnapra ismeretlen személyek széttörték. Néhány napra rá az MKP újabb táblát helyezett ki a megrongált helyére. A törvény értelmében az összes érintett településen legkésőbb július 1-jéig kellene kihelyezni a kétnyelvű helységnévtáblákat.
Ezért érdemes a híres Szlovák sörözőbe betérni
Barátságos, hangulatos étterem-söröző a Nyugatitól két percre. Árai és hangulata miatt a diákság és a fiatalok nagy kedvence. Rendezvényekre is kitűnően alkalmas, ráadásul nem számítanak fel terembérletet.
Cím: 1055 Budapest, V. kerület, Bihari János utca 17. - Telefonszám: +36 1 2693108 - Nyitva tartás: minden nap: 11:00 - 02:00 - Konyha típus: Szlovák, Magyaros, Nemzetközi
A Szlovák Söröző 29 éves múlttal büszkélkedhet a magyar vendéglátásban, mint tudjuk ez ritka és nagy teljesítménynek számít a napjainkban a gombamód szaporodó éttermek között. Vajon minek köszönhetik ezt a hosszú, töretlen életutat? Mindenekelőtt az évek alatt megőrzött kiváló minőségű, házias konyhájának, és a hatalmas mennyiségű ételeinek köszönhetően, amely előnyök, nem elhanyagolható módon az árakban nem tükröződnek vissza az étlapon. Garantáltan senki nem áll fel itt egy elköltött ebéd vagy vacsora után éhesen. Az étlapon az összes klasszikus magyar étel is megtalálható, ami nagy népszerűségnek örvend a helyi törzsközönségnél is. Nem csalódnak, ha megkóstolják az étlapon szereplő széles választékú levesek vagy készételek bármelyikét, melyek finom ízei, akár az otthon készített ételekkel is felveszik a versenyt. Mindenképpen ajánljuk kóstolásra sokak közül pl. a vadasmarhát zsemlegombóccal. De a frissensültekre vágyók sem fognak csalódni - sem a választékban, sem az ízekben. Talán az utolsó konyhák egyike ez, ahol a sült krumpli nem mirelitből készül, hanem igazi krumpliból! Isteni! Ha valaki szereti az ízekkel teli finomságokat, annak feltétlenül ajánljuk kóstolásra a Szlovák juhász kedvencét!