Figyelő / Tallózó / Sajtószemle - 2012. február
Imrich Fuhl válogatásában
Nem érdeklik az Európai Uniót a kisebbségek
2012. február 25. - (mti)
Egyre kevésbé hallja meg a nemzeti kisebbségek problémáját az Európai Unió, és a közösségi szintről érkező válasz mindig ugyanaz: a kisebbségvédelem kérdése nemzeti hatáskörbe tartozik - állapította meg Gál Kinga fideszes európai parlamenti (EP) képviselő a düsseldorfi kisebbségügyi konferencia résztvevőihez intézett, pénteken lejátszott videoüzenetében. „Mi, akik látjuk, hogy milyen komoly problémákkal szembesülnek Európa őshonos nyelvi kisebbségei, és lépten-nyomon felhívjuk a figyelmet azokra a sérelmekre, amelyeket a nemzetállamok követnek el kisebbségeik ellen, keserűen küzdünk a képmutatás és a kettős mérce ellen” - fogalmazott Gál Kinga. Kitért arra is, hogy mást értenek kisebbség alatt a régi és az új tagállamok, összemosva a bevándorló kisebbségeket az őshonosokkal, a nyelvi-nemzeti kisebbségeket más kisebbségekkel. A képviselő azt ugyan elismerte, hogy ezen valamelyest változtat a lisszaboni szerződés életbe lépése, illetve az alapjogi charta jogi erőre emelkedése, azonban kijelentette: önmagukban még ezek sem elegendőek ahhoz, hogy az EU a kisebbségvédelem területén konkrét ügyekben az általános diszkrimináció tilalmán túlmenő közösségi szinten lépjen fel.
Nemzetközi kisebbségügyi konferencia Düsseldorfban
Reméljük a két ország politikusai is képesek lesznek lezárni a múltat
„Szlovákiában magyarnak lenni annyit jelent:
kizárva lenni a saját ügyekben való döntésből”
A kisebbségi kultúra finanszírozásáról szóló szlovákiai törvény elfogadását sürgette a Csemadok
2012. február 26. - (mti)
A szlovákiai kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvény mihamarabbi elfogadása volt az egyik kiemelt téma a legnagyobb felvidéki magyar kulturális szervezet, a CSEMADOK kétnapos munkaértekezletén, amelyet a hétvégén Búcson rendeztek meg. „Várjuk és reméljük, hogy a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvénytervezet mihamarabb elfogadásra kerüljön Szlovákiában” - mondta el az MTI-nek vasárnap Mézes Rudolf, a Csemadok galántai területi választmányának titkára, a konferencia házigazdája. Hozzátette: Fontos, hogy alanyi jogon kapjanak támogatást a gyakorlatilag állami feladatokat ellátó szervezetek, és ne pályázati úton kelljen megszerezniük a működésükhöz szükséges anyagiakat. Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke a szervezet legfontosabb feladatát a szlovákiai magyarság körében kifejtett nemzetmegtartó szerepében látja. „Naponta bizonyítási kényszer előtt állunk, mert vannak, akik megkérdőjelezik szövetségünk létjogosultságát. Arra kell összpontosítanunk, hogy minél színvonalasabb tevékenységgel és munkával vegyük ki részünket a nemzeti összetartozás érzésének erősítésében” - szögezte le a találkozón Hrubík Béla. A széles körű szakmai találkozón több felvidéki és Magyarországról érkezett vendég is előadást tartott. Bárdos Gyula, a Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsának elnöke azt hangsúlyozta, hogy a Csemadok már eddig is bizonyította létjogosultságát. Rámutatott: A magyarországi támogatásnak köszönhetően a Csemadok komoly eredményeket tud felmutatni a már mögöttünk álló időszakban is. Hozzátette: Ha a márciusi választások után az MKP ismét jelen lesz a szlovák törvényhozásban, a Csemadok közösségformáló szerepe ismét hangsúlyosan jelenhet meg a szlovák parlamentben is. A Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának képviseletében felszólaló Szili Katalin elmondta: az egységes nemzetstratégia megszületéséhez vezető fontos lépés volt a MÁÉRT által elfogadott nemzetstratégiai keret. Magyarország pozsonyi nagykövete, Balogh Csaba előadása során rámutatott, hogy szemléletváltásra van szükség a kisebbségi helyzet megítélésében. Kijelentette: „Ideje lenne, hogy kisebbség helyett úgy gondoljunk magunkra, mint a Kárpát-medencei többségre.”
„Kevesebb Orbán Viktort kívánok az országnak”
Elfogadta a kormány a nemzetbiztonsági stratégiát
Az ötödik hadoszlop - Andor Lászlótól Fukuyamáig
„Illegális a kohéziós alapok befagyasztása”
„Nagyon szokatlan az EB javaslata”
A kormány felkészült és nincs több kompromisszum
Orbán ellen és mellett is tüntettek Frankfurtban
Orbán és Németország - vékony jégen futott, de átért a túlsó oldalra
„Mienk itt a legerősebb reformpolitka”
Fogy az idő és a bizalom
Nem dől keletről a pénz
Megadóztatnák a külföldi jövedelmeket?
A szavak súlya
Biztos Belaruszról beszélt
Százasával mennek szlovák, román egyetemekre a magyarok
2012. február 24. - (Pénzcentrum.hu/Index.hu)
A keretszámok megnyirbálásától, a magyarországihoz képest lényegesen alacsonyabb tandíjaktól, jobb esetben pedig az ingyenes képzésektől remélik a romániai és a szlovákiai felsőoktatási intézmények, hogy egyre több magyar diák fog náluk tanulni - írja az Index. Bár tényleges adatok egyelőre nincsenek, hány érettségi előtt álló diák gondolja úgy, hogy szeptembertől inkább külföldön folytatja felsőfokú tanulmányait, mégis évek óta egyre több fiatal dönt valamelyik nyugat-európai egyetem mellett. Azokat viszont, akik Skóciánál, Angliánál vagy például Németországnál közelebb, olcsóbban, ráadásul magyar nyelven akarnak továbbtanulni, a romániai és a szlovákiai felsőoktatási intézmények tárt karokkal várják. Bár évente csak pár százan választják a szomszédos országok egyetemeit, az intézmények vezetői úgy látják, évről évre egyre nagyobb az érdeklődés.
Szlovák-magyar szerződés megkötéséről döntött az evangélikus zsinat
2012. február 24. - (mti)
A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) és a Szlovákiai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház közötti szerződés megkötéséről szavazott egyhangúlag az MEE zsinata pénteken; a dokumentum aláírását a közeljövőben tervezik - közölte Fabiny Tamás, az MEE külpolitikáért felelős püspöke az MTI-vel. Mint mondta, a szerződés egyebek mellett célul tűzi ki, hogy közös missziós rendezvényeket szerveznek, részt vesznek egymás ünnepségein, illetve a szlovákiai és a magyarországi egyházak közös istentiszteleteken találkoznak egymással. A szerződés alapján információt cserélnek az egyházak életéről és a gyakorlatban szerzett tapasztalatokról, és ezekről kölcsönösen hírt adnak az egyházi sajtóban, valamint „elősegítik az együttműködést szlovákok és magyarok között” Szlovákiában és Magyarországon - tette hozzá. Fabiny Tamás kiemelte, a szerződés szól továbbá arról, hogy az egyházi vezetés szintjén tájékoztatják egymást arról az álláspontról, amellyel az egyik fél esetlegesen reagálni kíván az aktuális egyházi, társadalmi kérdésekre. Kezdeményezik ezenkívül az egyházon belüli közös szakmai, egyháztörténelmi álláspontok kidolgozását „a szlovákok és a magyarok nyitott kérdéseivel kapcsolatban”, és támogatják az egyházi levéltárak és könyvtárak közötti tapasztalatcserét is. A szerződés szorgalmazza a középiskolai oktatási intézmények közötti cserekapcsolatok kiépítését, valamint a teológushallgatók kölcsönös tanulmány és csereprogramjának kialakítását. A két evangélikus egyház szeretetszolgálati osztályai is kibővítik majd az együttműködést, valamint közösen szerveznek nemzetközi diakóniai szemináriumokat, konferenciákat és szimpóziumokat, és elősegítik a diakóniai intézmények közötti partnerkapcsolatok kialakítását - mutatott rá a püspök. A szerződés támogatja a magyarországi szlovák evangélikusok és szlovákiai magyar evangélikusok hitének anyanyelven való gyakorlását, „tiszteletben tartva az állami törvényeket és egyházjogi előírásokat”. A dokumentum alapján a két egyház támogatja a nemzetiségi szempontból vegyes területeken, hogy a partneregyházak kölcsönösen használhassák az istentiszteleti és hitélethez szükséges Bibliát, énekeskönyvet, egyházi irodalmi és további sajtókiadványokat, továbbá anyanyelvükön biztosítják a hittankönyvek, konfirmációs anyagok hivatalos használatát a partneregyházban. Az egyházi vezetés szintjén pedig „közös nevezőre hozzák állásfoglalásukat és eljárásukat, hogy együtt képesek legyenek mindkét egyház érdekeinek képviseletére nemzetközi szinten és fórumokon egyaránt” - hangsúlyozta a püspök.
Magyarország nem érdemel többet
„A határon túli magyarságnak biztosított állampolgárság nemzetmegtartó erejű”
2012. február 24. - (mti)
A minden magyarnak az állampolgárság megszerzéséhez biztosított jog teszi lehetővé a nemzet közjogi egységét és így a magyarság megmaradását - jelentette ki Semjén Zsolt csütörtökön Bécsben. A határon túli magyarság felgyorsult asszimilációjának megállításához a hagyományos támogatási formák nem elegendőek, „erősebb impulzusra” van szükség. Ez az állampolgárság megadása, szavazati joggal együtt - mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az Europa Club ausztriai magyar egyesület vendégeként. Semjén Zsolt a Collegium Hungaricum épületében, mintegy kétszáz fős hallgatóság előtt tartott előadást a kormány nemzetpolitikájáról. Előadásában úgy vélekedett: minden nemzet megismételhetetlen érték; ha a magyarság eltűnne, az egyetemes emberiség lenne szegényebb. Az osztrák törvények jelenleg fő szabály szerint kizárják a kettős állampolgárságot, ez alól egyedi elbírálás alapján tesznek kivételt. Semjén Zsolt úgy vélte, hogy, amint korábban Németország, előbb-utóbb Ausztria is megváltoztatja a kettős állampolgársághoz való viszonyát. Az osztrák álláspontot „az élet fogja megváltoztatni” - mondta Semjén Zsolt magyar újságíróknak nyilatkozva. A kettős vagy többes állampolgárság kizárása ellentétes minden ország érdekével és a világban zajló folyamatokkal - mondta. Előadásában kijelentette, a magyar állampolgárság megfelel az emberi jogi követelményeknek és a nemzetközi szerződéseknek is. Visszautasította, hogy - mint fogalmazott - Szlovákia kettős mércét alkalmazzon a magyar állampolgársági törvény ügyében. Kijelentette, Pozsony korábban ugyanúgy olyan törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy a külföldön élő szlovákok szlovák állampolgárságot szerezzenek. „A szlovák belpolitika kedvéért nem adhatjuk fel a magyar nemzeti érdekeket, nem adhatjuk fel az állampolgársági törvényt” - hangsúlyozta. „A mi kezünk ki van nyújtva a szlovákság felé” - tette hozzá. A hallgatóság soraiból érkezett kérdésre válaszolva úgy vélekedett, az Európai Unió kettős mércét alkalmaz bírálataiban, többek között amikor bírálja az egyházügyi törvényt, a keresztény értékrendre való hivatkozást az alkotmányban, illetve a médiatörvényt. Kitért arra is, hogy nézete szerint a Magyarországgal szembeni bírálatok egy része egy értékrendi alapú vitához sorolható, másrészről gazdasági támadás is érte Magyarországot. „Magyarország működik, minden nyomásgyakorlás ellenére” - mondta. Kijelentette, a kormánnyal szembeni külföldi bírálatok a céljukkal ellentétes hatást érték el. Véleménye szerint ezt bizonyítja a budapesti Békemenet, az időközi választások eredményei és az is, hogy a nyugati sajtóban megjelent bírálatok hatására - mint fogalmazott - „megmozdult” a nyugati magyarság is. Semjén Zsolt úgy vélekedett, az Európai Uniónak „meg kell próbálnia visszanavigálni az alapító atyák örökségéhez és a keresztény értékekhez”, másként „az első zökkenőnél szétesik”.
A civilizátor
Boris Zala a magyar alkotmányról
Tiltakozik az állampolgárság megvonások miatt a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház
2012. február 24. - (mti)
Megvitatta a szlovák állampolgárságuktól megfosztott egyháztagok helyzetét, és tiltakozását fejezte ki a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinati Elnöksége az állami szerveknek az ügyben tanúsított, „elsietett magatartása ellen” - közölte az MTI-hez pénteken eljutatott állásfoglalásában az egyházi szervezet. A nyilatkozat szerint a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház nyugtalansággal követi az államigazgatásnak az alkotmánybíróság döntése előtt foganatosított lépéseit a Szlovák Köztársaság állampolgárainak kettős állampolgárságával kapcsolatban. Mivel az alkotmánybíróság még nem döntött a kettős állampolgárságról szóló szlovák jogszabálynak az alkotmánnyal való összeegyeztethetőségéről, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinati Elnöksége elsietettnek tartja az állami szervek eljárását, mert az véleményük szerint a rendszerváltás előtti évek embertelen eljárásait idézi. „Senki nem fosztható meg akarata ellenére a Szlovák Köztársaság állampolgárságától” - idézi a szlovák alkotmány első fejezetét a nyilatkozat. Hozzáteszi: ez a bekezdés a totalitás korának rossz tapasztalatain és jogtalanságain alapul. Akkor ugyanis a Csehszlovák Szocialista Köztársaság állampolgáraitól a beleegyezésük nélkül, büntetésből vették el az állampolgárságot. „A hivatalok eljárása következtében lett - akarata ellenére - hontalanná Kassai Gyula is, aki a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház köztiszteletben álló lelkésze” - olvasható az állásfoglalásban. Az egyházi szervezet tiltakozik a szlovák állami szervek ez ügyben tanúsított, elsietett magatartása ellen, valamint együttérzéséről és erkölcsi támogatásáról biztosít minden érintetett. Ugyanakkor felszólítja az illetékes szlovák állami szerveket: „Halasszák el az állampolgárság megvonására vonatkozó hivatalos eljárás foganatosítását az Alkotmánybíróságnak a törvénymódosítás és a Szlovák Köztársaság Alkotmánya közötti összhangról szóló nyilatkozata kiadásáig.”
A Magyarországi Református Egyház a nyilvánossággal segítené a szlovák állampolgárságát elvesztő református lelkészt
2012. február 22. - (mti)
A Magyarországi Református Egyház „a nyilvánosság erejének felhasználásával”, a testvéregyházak és az európai egyházi szervezetek, közöttük a Református Egyházak Világközössége Európai Tanácsának tájékoztatásával igyekszik segíteni a szlovák állampolgárságát elvesztő Kassai Gyula lelkipásztort - közölte a Magyarországi Református Egyház Kommunikációs Szolgálata szerdán az MTI-vel. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége közleményében azt írta: megdöbbenéssel értesültek róla, hogy Kassai Gyula, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház (SZRKE) lelkipásztora szlovák állampolgárságát elveszítve „bejelentett lakhely nélküli idegen” lett Szlovákiában, és törölték a lakcímnyilvántartásból. Az elnökség ugyanakkor szolidaritását kifejezve - az SZRKE vezetésével egyetértésben - igyekszik mindent megtenni, ami „a lelkipásztor helyzetének megnyugtató rendezését szolgálja, jogainak gyakorlását elősegíti és a körülményekből fakadó létbizonytalanságát enyhíti” - olvasható a reformátusok közleményében. A felvidek.ma szlovákiai magyar hírportál szombaton írt arról, hogy Szlovákiában kikézbesítették az első olyan hivatalos értesítést, amely már papíron is bizonyítja, hogy egy, a magyar állampolgárságot megszerző személyt töröltek a lakcímnyilvántartásból. Az első ilyen értesítést Kassai Gyula lévai református lelkész kapta, a lévai Városi Hivataltól. Ebben az állt, hogy személye bejelentett lakhely nélküli idegen Szlovákiában - írta a hírportál.
Precedens értékű döntést vár Strasbourgtól Tamás Ilonka és családja
2012. február 26. - (Kossuth Rádió)
A századik évében járó szlovákiai Tamás Ilonka, aki tavaly fölvette a magyar állampolgárságot, az emberi jogi bíróságot és a szlovák egészségbiztosítót is megkereste. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult annak a szlovákiai magyar asszonynak a családja, akit megfosztották szlovák állampolgárságától, miután felvette a magyart. Tamás Ilonka tavasszal lesz 100 éves, egészségügyi biztosítása érvényét vesztette, jelenleg bizonytalan, helyzete hogyan rendeződhet. Tamás Judit, az idős tanítónő Magyarországon élő lánya a Kossuth Rádiónak elmondta, egyelőre nem kaptak visszajelzést az ügyben a szlovák általános egészségbiztosítóhoz eljutatott beadványukra. A család a szlovák hivataltól azt kérte, hogy állítassa vissza Ilonka néni biztosításának folytonosságát. A választ várják. „Semmi nem történt, csak az, ugye, hogy édesanyámnak lassan egy éve egyetlen európai tagállamban sincs állandó lakhelye és nincs egészségügyi biztosítása” - mondta Tamás Judit. A rimaszombati magyar családnak Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és a szervezet jogászai segítenek, ingyenesen vállalták a strasbourgi beadvány elkészítését és az ügy jogi képviseletét. Tamás Judit abban bízik, hogy az emberi jogi bíróság figyelembe veszik édesanyja korát, és a pozitív döntés később precedensként szolgálhat. Az idős asszony, aki a Kárpát-medence legidősebb magyar tanítónője, május 16-án lesz 100 éves, a strasbourgi testület addig biztosan nem határoz, de Tamás Ilonka családja addig remélhetőleg megtudhatja, hogy a bíróság befogadja-e az ügyüket.
Megtudható, hogyan mumifikálták Klement Gottwald holttestét
Magyarul is nevettetnek a bohócdoktorok Szlovákiában
2012. február 23. - (mti)
Magyarul is nevettetnek a bohócdoktorok Szlovákiában - évente beteg gyerekek ezreinek szerezve vidám pillanatokat. Szlovákiában összesen 41 bohócdoktor visz vidám pillanatokat a kórházi ápolásban részesülő gyermekek életébe, heti rendszerességgel - derül ki a hirek.sk szlovákiai magyar hírportál videoriportjából. A nevetést a gyógyítás segédeszközének tekintő bohócdoktorok évente mintegy 27 ezer gyermeknek csalnak mosolyt az arcára. Szlovákiában a piros orrt viselő, fiatalokat szórakoztató művészek közül négyen - három nő és egy férfi - magyarok, és már két éve járják Dél-Szlovákia kórházait.
Üzlet a hágón - Donovaly
Nemzetiségi filmek szemléje áprilisban Budapesten
2012. február 22. - (mti)
Hetedszerre rendezi meg a Kárpát-medencei Műhely Alapítvány a Magyarországi Nemzetiségi Filmszemlét április 27-én a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban. „A szemle célja a hazai nemzetiségi filmes műhelyek és alkotások bemutatása, a nemzetiségi témát feldolgozó filmek népszerűsítése a nemzetiségek, a többi nemzet, illetve az anyaországi alkotók körében” - közölte az alapítvány az MTI-vel. A mustrára 2010. január 1. után készült, 90 percnél nem hosszabb filmekkel pályázhatnak dokumentumfilm, ismeretterjesztő film, kísérleti film, dokumentum-játékfilm kategóriákban a közszolgálati televíziók nemzetiségi szerkesztőségei, a nemzetiségi témát feldolgozó szerkesztőségek, a kereskedelmi televíziók nemzetiségi témákat megjelenítői alkotói, a helyi vagy városi televíziók, valamint független filmes alkotók vagy műhelyek. Egy alkotó maximum három saját filmmel nevezhet. A nevezett filmekből háromtagú szakmai zsűri válogatja a szemle programjába az alkotásokat. A nevezési határidő március 22. A részletes felhívást a www.nemzetisegifilmszemle.com oldalon olvashatják az érdeklődők.
Harmónia 2012 - Szlovákiai Magyar Zenei Díj
2012. február 26. - (mti)
Első alkalommal adták át szlovákiai magyar művészeknek a Harmónia - Szlovákiai Magyar Zenei Díjat. A gálaműsorral egybekötött eredményhirdetést Révkomáromban, a Komáromi Jókai Színházban tartották, február 25-én este. A kitüntetést hat kategóriában osztották ki. A legjobb fiatal muzsikus kategóriában járó elismerést Gyöpös Krisztina zongoraművésznek, a legjobb énekes díját Szarka Tamásnak, a Ghymes együttes tagjának ítélte oda a zsűri. A legjobb hangszeres muzsikus Lakatos Róbert brácsaművész, a legjobb zenekar a révkomáromi Kor-Zár együttes lett. Az év dala címet a Rómeó Vérzik zenekar Az utca az én hazám című felvétele nyerte. Harmónia életműdíjban részesült Stirber Lajos komáromi zenepedagógus, karnagy és kórusvezető. A díjhoz Reicher György gútai díszműkovács műalkotásán kívül 300-300 eurós, az életműdíj esetében 500 eurós pénzjutalom tartozik. A mintegy száz jelölt közül szlovákiai és magyarországi zenészekből, zenekritikusokból álló, tizenhét-tagú szakmai kuratórium választotta ki a győztest. A nagyszabású gálán jeles művészek és zenekarok is felléptek, mint Bródy János, a Szent Korona Kórus, Marian Greksa, Ozsvald Dávid, Óváry Anna, a Rómeó Vérzik, Balogh Rózsa, Prágay Marianna, Korpás Éva és a Ritka Magyar Folk Band.
Szlovákiában koncertezik a Guns N' Roses
Átadták a második újjáépített Ipoly-hidat
2012. február 24. - (mti)
A második újjáépített Ipoly-hidat adták át a Nógrád megyei Szécsényhez tartozó Pösténypuszta és a szlovákiai Pető között pénteken. Az ünnepségen Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára azt mondta: ez a híd sokkal több, mint szakmai létesítmény, és mint az itt élők igényeinek kielégítése; ez a híd a két ország és a két nép kapcsolatát is kifejezi. Az államtitkár közölte: hétfőn további két Ipoly-hídról írnak alá megállapodást Pozsonyban. Több mint 90 határátkelőhelyről szintén külön egyezményt írnak alá, ami szintén elősegíti, hogy a helyi önkormányzatok közúti kapcsolatokat létesítsenek - tette hozzá. Taps kísérte Völner Pál szavait, amikor reményét fejezte ki, hogy az új szlovák kormánnyal az új komáromi híd egyezményét is hamarosan aláírhatják. Kijelentette: a két ország kapcsolatai legalább olyan jók legyenek, „legalább annyira tudjunk békében élni akár országainkon belül egymással”, amilyen kiválóak a közlekedési kapcsolataink. Völner Pál megjegyezte: egy dicsérő szót az Európai Unióról is szeretne ejteni, „annak ellenére, hogy nekünk komoly problémáink vannak velük időnként, de el kell ismerni, hogy az unió az a keret, amiben tényleg fel tud gyorsulni a két ország közeledése”. Az első Ipoly-hidat októberben adták át Ráróspuszta és Rárós között. A két híd kivitelezése 750 millió, illetve egymilliárd forintba került, a költségekből 82 százalék az uniós támogatás. A múlt század első évtizedeiben még 47 híd kötötte össze az Ipoly folyó két partját, ezek nagy részét megszüntették a II. világháború után. A Pösténypuszta és Pető közötti új híd a Katalin-híd nevet kapta az Ipoly Hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás múlt év márciusában elhunyt társelnökéről, Molnár Katalinról, akiről gyertyagyújtással is megemlékeztek az átadáson. A négynyílású, kétsávos, kétoldalt járdával kiépített vasbeton híd kivitelezése 2010 szeptemberében kezdődött meg. A hidat a PM konzorcium építette, amelynek vezető tagja a Porr Építési Kft., tagja az MCE Nyíregyháza Acélszerkezetgyártó Kft.
Jóváhagyta a szlovák kormány a két új Ipoly-hídról szóló kétoldalú megállapodást
2012. február 22. - (mti)
Jóváhagyta a két új Ipoly-híd megépítéséről szóló magyar-szlovák megállapodást szerdai ülésén a pozsonyi kormány - adta hírül a TASR állami hírügynökség. A hidak Ipolydamásd és Helemba, illetve Vámosmikola és Ipolypásztó közt épülnek majd. A most jóváhagyott megegyezésről utoljára február 7-én tárcaközi szinten tárgyalt a magyar és a szlovák fél. „A szerződő felek erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy anyagi eszközöket szerezzenek az Európai Uniótól a híd és az odavezető utak megépítésére” - olvasható az egyik egyezményben. A tervekben szereplő két Ipoly-híd azt a célt szolgálná, hogy a régióban ismét fel lehessen újítani a két ország szomszédos területei közti közúti személy- és teherforgalmat. A megépítendő hidak azonban egyelőre még csak az építési engedélyeztetés stádiumában vannak. A létesítmények megépítése jelentős részben annak függvénye, hogy sikerül-e megszerezni hozzá az Európai Unió vidékfejlesztési alapja által megítélhető támogatást. A hidak építési költségvetésének 95 százalékát ugyanis éppen ebből az alapból szeretnék fedezni az építtetők. A két Ipoly-híd megépítése a tervek szerint mintegy 10,3 millió euróba kerülne.
Átadják a Pöstyénpuszta és Pető közötti Ipoly-hidat
2012. február 22. - (mti)
Pénteken adják át a Szécsény határában található Pösténypuszta és a szlovákiai Pető között újjáépült Ipoly-hidat. A Katalin-híd avatásán ünnepi köszöntőt mond Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára. Az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás még tavaly kezdeményezte, hogy a Pösténypuszta és Pető közötti hidat Katalin-hídnak nevezzék el a 2011 márciusában elhunyt bussai Molnár Katalinról, aki a társulás elnökeként a nógrádi régióban a 2000-es évek elejétől a legismertebb civil kezdeményezője volt az Ipoly-hidak újjáépítésének. Az immár második újjáépített Ipoly-híd hossza 75 méter. Az építkezés 2010 végén kezdődött. Az eredetileg 2011. július végére tervezett átadási időpontot az árvíz és a rendkívüli időjárás miatt nem tudták tartani. Az Ipoly magyar-szlovák közös szakaszán a két ország közötti személy- és teherforgalom fejlesztése érdekében legutóbb 2011. október 11-én adtak át hidat, Ráróspuszta és a szlovákiai Rárós között, a hozzá vezető útszakaszokkal. A közeljövőben két újabb Ipoly-híd építése kezdődhet meg, Ipolydamásd és a szlovákiai Helemba, illetve Vámosmikola és a szlovákiai Ipolypásztó között.
Chuck Norris nevét viselheti egy pozsonyi kerékpárhíd
2012. február 23. - (mti)
Chuck Norris nevét viselheti egy nyáron átadásra kerülő pozsonyi kerékpárhíd, amennyiben sem az emberek véleménye, sem pedig a jövendő híd nevét a közvéleményre bízó, pozsonyi megye álláspontja nem változik - írta a hirek.sk szlovákiai magyar hírportál csütörtökön. A Morva folyó felett húzódó kerékpárhídnak, amely Dévényújfalut (Devínska Nová Ves) és az ausztriai Schlosshof községet köti majd össze, a pozsonyi megye közvélemény-kutatás alapján akar nevet adni, így a Facebookon hirdetett szavazást. Eredetileg három történelmi elnevezést javasoltak, a többit pedig az emberek fantáziájára bízták. A lehetőségek között felmerült például a Mária Terézia híd, a Szabadság híd, a Dévény híd, a Schlosshof kerékpárhíd és a Vasfüggöny híd elnevezés is, a szavazók többsége - 66 százalékuk - azonban Chuck Norris amerikai színészről nevezné el az új hidat. Pavol Freso megyei vezető a közvélemény-kutatással kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy a híd építése a nyilvánosság előtt zajlik, így az embereknek jogukban áll kiválasztani a híd leendő nevét is. Hozzátette: „ez nem egyszerű folyamat, ezért első körben, április végéig szeretnénk kikérni a polgárok véleményét is.” A hidat tavaly szeptemberben kezdték építeni, és az idén nyáron a tervek szerint már meg is nyitják a forgalom előtt. A híd azon a helyen épül, ahol negyven évig vasfüggöny választotta el a két országot. Chuck Norris neve már több magyarországi híd elnevezésekor is felmerült. Először a fővárosi Megyeri híd elnevezésére indított szavazáson „dobta be” valaki az amerikai színész nevét, és sokáig vezetett is. Végül legyőzte ugyan egy amerikai humorista, Stephen Colbert, ám Chuck Norris neve azóta többször is előkerült, például két és fél éve az új miskolci uszoda, illetve a később Móra Ferenc hídra keresztelt Tisza-híd elnevezésekor is.
Lázas szavazásba kezdtek a pozsonyiak a leendő Chuck Norris híd javára
2012. február 25. - (mti)
Soha nem látott voksolási láz indult el annak a Dévényújfaluban épülő kerékpárhídnak a jövendő nevéről, amellyel kapcsolatban a héten indított szavazást a pozsonyi megye. Az önkormányzat által a Facebook közösségi hálón meghirdetett szavazás eredményei szerint szombat délutánig csaknem 7 ezren szavaztak arra, hogy a leendő hidat Chuck Norrisról nevezzék el - tudta meg az MTI pozsonyi irodája szombaton. Két nap alatt 66 százalékról több mint 80 százalékra nőt azoknak az aránya akik a „Texas-i kopóról” neveznék el a Morva folyó felett húzódó kerékpárhidat. Ahogy folyamatosan nő a Chuck Norris híd elnevezésre leadott szavazatok száma, egyre nagyobb a média érdeklődése is. Az elképzelésről már gyakorlatilag az összes nagyobb szlovákiai televízió, rádió és internetes hírportál beszámolt, sőt Chuck Norris hídjának híre a tengeren túlra is eljutott. A híd Dévényújfalut (Devínska Nová Ves) és az ausztriai Schlosshof községet köti majd össze. A pozsonyi megye az általa hirdetett szavazáson eredetileg három történelmi elnevezést, a Mária Terézia hídja, Szabadság híd és a Vasfüggöny áldozatainak hídja javasolt, de meghagyta a lehetőséget más elnevezések felvetésére is. A megye által javasolt, elnevezések közül egyedül a Mária Terézia híd kapott jelentősebb támogatást, de a Chuck Norris híd elnevezésre így is majdnem húszszor annyian szavaztak. Pavol Freso a pozsonyi megye főnöke a közvélemény-kutatás jelenlegi állásával kapcsolatban azt mondta, hogy az embereknek jogukban áll kiválasztani a leendő híd nevét. Freso szerint ha a határon átnyúló együttműködés keretében épülő híd elkészítésében részt vevő osztrák partnereik sem kifogásolják majd az ötletet, akkor ő sem fogja ellenezni, hogy a híd Chuck Norris nevét viselje. Az egyik legolvasottabb szlovákiai hírportál, a topky.sk úgy tudja, hogy amennyiben Chuck Norris neve nyeri a szavazást, az amerikai színészt meghívják a híd átadására.
Szlovákia élelmiszer szempontjából a legkevésbé önellátó ország az EU-ban
2012. február 22. - (mti)
Szlovákia élelmiszer-önellátás szempontjából a legrosszabb helyzetben lévő ország az egész Európai Unióban - mondta el Miklós László volt környezetvédelmi miniszter, a Magyar Koalíció Pártjának környezetvédelmi és agrárügyekben illetékes szakértője az Élelmiszeripari és agrárkamara aktuális adataira hivatkozva, szerdán az MTI-nek. „Szlovákiában és főleg annak déli részén kitűnő a termőföld, közel 20 évvel ezelőtt csaknem teljesen önellátó volt az ország élelmiszerből. Jelenleg pedig ott tartunk, hogy az élelmiszerből az ország igényeinek felét sem tudjuk ellátni” - mutatott rá Miklós László. A volt miniszter szerint ennek a folyamatnak több negatívuma is van, ezek egyike, hogy az élelmiszeripari és agrárágazat leépülésének egyenes következménye a vidék leszakadása. Ez pedig kiemelten veszélyezteti a nagyrészt vidéken élő szlovákiai magyarság életszínvonalának hosszú távú alakulását is. „A kilencvenes években Szlovákia élelmiszer-önellátása átlagban 80 százalék körül mozgott, ez mostanra legalább 30 százalékkal visszaesett” - mondta a helyzettel kapcsolatban Milan Semancík, a szlovák élelmiszeripari és agrárkamara elnöke. Hozzátette: ilyen mértékű visszaesés az Európai Unió egy országában sem volt tapasztalható. Miklós László szerint az ágazat leépüléséhez nagyban hozzájárult, hogy a szlovákiai agrártermelők nehezen tudnak konkurálni a külföldi behozatallal, mivel az európai uniós átlaghoz képest alacsony az ágazat EU-s támogatása. „Átlagban Szlovákiában 206 euró támogatást kap egy hektárra az itteni gazda, ez 20 százalékkal kevesebb, mint mondjuk Csehországban, Ausztriában vagy Magyarországon” - mutatott rá Miklós László. Hozzátette: ezt a különbséget semmilyen gazdálkodással nem lehet behozni, nem beszélve arról, hogy vannak olyan európai uniós tagországok, amelyekkel összehasonlítva a különbség még nagyobb.
Minden ötödik ember adott kenőpénzt tavaly Szlovákiában egy felmérés szerint
2012. február 23. - (mti)
Szlovákiában a megkérdezettek 20 százaléka adott csúszópénzt valakinek az elmúlt egy év során, derült ki a Transparency International Slovakia (TIS) nemzetközi civilszervezet, a téma kapcsán végzett, most nyilvánosságra hozott felmérésének eredményeiből, közölte a SITA hírügynökség csütörtökön. Csökkenő tendenciát mutat ugyanakkor a csúszópénz gyakorlata Szlovákiában a TIS mostani és korábbi felméréseinek összehasonlítása szerint. Az aktuális felmérés 20 százalékos adatával szemben ugyanis 1999-ben a megkérdezettek 40 százaléka vallotta be, hogy szokott adni csúszópénzt, 2009-ben pedig erre a kérdésre a megkérdezettek 27 százaléka felelt igennel. A TIS megrendelése alapján a Focus közvélemény-kutató ügynökség által januárban végzett felmérés szerint a csúszópénzt adó személyek 10 százaléka azért tett így, mert azt kérték tőle. A kenőpénzt adók fele pedig amiatt tett így, mert azt gondolták, hogy ez „így szokás”. A felmérés adataiból kitűnik, hogy a megkérdezettek leggyakrabban az egészségügyi intézményekben, bíróságokon, minisztériumokban és a vámhivatalokban adtak csúszó- és hálapénzt. Az aktuális felmérés szerint viszont csökkent a lefizetések gyakorlata az oktatásügyi intézményekben. Az előző évek adataihoz képest csökkent az a hajlandóság a lakosság körében, hogy bejelentést tegyen arról, ha korrupciós viselkedést tapasztal. A téma kapcsán ugyanis a megkérdezettek kétharmada állította azt, hogy nem fordulna rendőrséghez, ha vesztegetést tapasztalna.
Több szlovák állami hivatal is passzív a korrupcióellenes harcban
2012. február 26. - (mti)
Szlovákiában több intézmény, például az ombudsmani vagy az államfői hivatal is gyakran passzív marad a korrupcióellenes harcban - írta a bumm.sk szlovákiai magyar hírportál vasárnap a Transparency International nemzetközi szervezet által készített tanulmány megállapításaira hivatkozva. A Transparency International 25 országra kiterjedő kutatásának eredményeiből kitűnik: Szlovákia, Európai összehasonlításban a nemzetközi normáknak megfelelő törvényekkel rendelkezik a korrupcióellenes harcban, de ez a harc sok esetben csak „papíron létezik”. Szlovákia nagyon lemaradt a korrupcióellenes küzdelmet szabályozó törvényeknek a gyakorlatba való átültetésével, legalábbis ez derült ki a szervezet által több mint két éven át végzett, 2011 szeptemberében befejezett megfigyeléseinek az eredményeiből. „A leggyengébb láncszem a rendőrség, a bíróságok, az államfői hivatal, a specializált intézmények közül pedig a Közbeszerzési Hivatal” - idézte a bumm.sk, Ctibor Kostálnak, A jól szervezett társadalomért intézet (SGI) munkatársának a szavait idézve. A Transparency International ezt a civilszervezetet bízta meg a szlovákiai helyzet feltérképezésével. Kostál szerint a vizsgált intézmények ugyan az esetek többségében nem szenvednek a pénz vagy egyéb források hiányától, de gyakran beavatkoznak függetlenségükbe. A gyenge pontnak számít még egyebek között az etikai kódexek hiánya, és a korrupcióról bejelentést tevők védelme is.
Csökken a lakosságnak a márciusi választásokon való részvételi szándéka Szlovákiában
2012. február 20. - (mti)
Minél közelebb kerül Szlovákia a márciusra kitűzött parlamenti választásokhoz, annál kisebb a lakosságnak a voksoláson való részvételi szándéka - adta hírül a Hospodárské Noviny című szlovák gazdasági napilap hétfőn a Focus közvélemény-kutató ügynökség felmérésének adataira hivatkozva. Az újság által megrendelt felmérés eredményei szerint 46,7 százalék azoknak a választóknak az aránya, akik eldöntötték, hogy részt vesznek az előre hozott választásokon. Ha ez beigazolódna, akkor az a parlamenti választások legalacsonyabb részvételi arányát jelentené az ország történetében. A 2010-es parlamenti választásokon a lakosság szavazati joggal rendelkező részének 58,8 százaléka vett részt. Az akkori voksolást megelőző felmérések 55,9 százalékos részvételi szándékot mutattak. „A mostani eredmények részint az utóbbi hónapok politikai-közéleti botrányait tükrözik, de véleményem szerint nem elhanyagolható a hosszú távú hatás sem, vagyis az, hogy a választók jelentős része már régóta nem bízik sem a politikusokban, sem azok ígéreteiben” - mondta el az aktuális felmérés kapcsán az MTI-nek Tokár Géza politikai elemző. Kétségkívül a Gorilla-botrány áll a részvételi szándék csökkenése mögött - állítja a Hospodárske noviny által megszólaltatott szociológus, Ivan Dianiska. Szerinte ezt támasztja alá az is, hogy a választások közeledtével növekedni szokott a részvételi kedv, most pedig éppen fordított jelenség figyelhető meg. Pártszimpátia szerint a legnagyobb arányban, 71,9 százaléknyian - az utóbbi hónapokban jelentősen csökkent támogatottságú, Mikulás Dzurinda vezette - jobboldali konzervatív Szlovák Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS) támogatói mennének el szavazni. Az átlagnál jóval magasabb, 63,2 százalék a parlamenti választásokon való részvételi szándék Robert Fico pártjának - a választási felméréseket hosszú távon vezető, baloldali, Irány - Szociáldemokráciának (Smer-SD) - a támogatói közt is. A választásokon való részvétel 1990-ben a rendszerváltást követő első parlamenti választásokon volt a legmagasabb, elérte a 95 százalékot. Azóta, bár voltak kivételek, hosszú távon folyamatos csökkenést mutat a választási részvétel. Eddig a legkevesebben, alig 20 százaléknyian a 2009-es európai parlamenti választásokon vettek részt Szlovákiában.
Az egyik szlovák párt képviselőjelöltjei Rajkán is kampányolnak
2012. február 24. - (mti)
A magyarországi Rajkán és az ausztriai Wolfstahlban is megjelentek az egyik szlovák párt választási óriásplakátjai - tudta meg az MTI pozsonyi irodája pénteken. Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek nevet viselő szlovákiai politikai mozgalom a határon túli, részben odaköltözött szlovák állampolgárok lakta településeken, két nyelven - vagyis szlovákul és magyarul illetve szlovákul és németül - igyekszik elérni a választókat. Az eset érdekessége, hogy az óriásplakátokon szereplő szöveget - a felirat: Magyarországon is élnek egyszerű emberek! - először nem az adott ország hivatalos nyelvén tüntették fel, hanem szlovákul. Szlovákia területén egy hasonló eljárást, vagyis ha elsőként magyarul jelenne meg a hirdetés szövege, nem engedne meg a nyelvtörvény. Emellett a magyar kettős állampolgárságról szóló törvény hatályba lépése után egy sor szlovák politikus annak a félelmének adott hangot, hogy magyarországi pártok a választások előtt majd Szlovákia déli régióiban fognak kampányolni. A szlovákiai magyarokkal szemben tapasztalható szlovák politikai diszkrimináció igazolódását látja a mostani esetben is Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke. „Amíg a szlovák politika egésze hisztérikusan reagál arra, hogy magyarországi pártok esetleg nálunk kampányoljanak, addig az egyik szlovák parlamenti erő ezt megtette” - nyilatkozta az MTI-nek Berényi, aki nem az óriásplakátot tartja felháborítónak, hanem a szlovákiai politika hozzáállását. Erika Jurinová, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLNO) parlamenti képviselője nem cáfolta, de megerősíteni sem tudta, hogy vannak-e pártjának választási óriásplakátjai Magyarországon. „Ha valóban van ilyen plakát, annak az lehet az oka, hogy Rajkán jelentős számú szlovák állampolgár él” - mondta Jurinová. „A mozgalom hivatalos kampánya nem terjed ki a határon túlra, így az óriásplakátokat sem mi helyeztük ki” - nyilatkozta az MTI-nek Branislav Masarovic, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek kampánystábjának tagja. Hozzátette: az, hogy Rajkán is megjelent választási óriásplakátjuk, az a választási listán induló képviselőjelöltek egyéni kezdeményezésének köszönhető. „Ez egy pillanatnyi gyakorlat, s nem látok benne problémát addig, amíg nem szélsőségesek teszik” - nyilatkozta az MTI-nek az eset kapcsán Öllös László politológus, egyetemi tanár. Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLNO) mozgalmának jelenleg négy parlamenti képviselője van a 150 fős szlovák parlamentben. Ezek a képviselők a 2010-es parlamenti választásokon a Richard Sulík vezette liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) pártjának listáján jutottak a törvényhozásba. A politológusok által nem „szabványos” pártnak tartott csoportosulás vezetője Igor Matovic részben populistának tartott kezdeményezései által vált híressé. A párt aktuális választási listájáról nemrégiben több ismert személyiség is távozott, miután Matovic arra szólította fel őket, hogy végeztessenek hazugságvizsgálatot esetleges múltbéli korrupciós viselkedésük tisztázására. Az OLNO-t a pártok támogatottságát mérő közvélemény-kutatások legtöbbje esélyesnek tartja a parlamentbe való bejutásra.
Rajka lakosságának fele már szlovák
2012. február 25. - (mti / InfoRádió)
Már a lakosság felét szlovák állampolgárok adják a hármas határ közelében fekvő Rajkán. Mikuláš Ruso ingatlanközvetítő arról beszélt a lapnak, hogy két év alatt 900-ról 1300-1400 közé ugrott az itt élő szlovák állampolgárok száma; bővül a falu családi házas övezete, valamint négy, egyenként 29 lakásos társasház is épül. A nagy érdeklődés miatt a válság dacára sem esnek az ingatlanárak: a telek négyzetmétere 69, az átlagos lakásoké 1000, a kisebbeké 830-880 euró. Kiss Vince, a település független polgármestere elmondta: az adatok „nagyjából helytállóak”, noha az önkormányzatnál csak ezren jelentkeztek be.
Egyre több szlovák polgár él a határhoz közeleső magyarországi településeken, ahova az olcsó ingatlanok vonzzák őket. A szlovákok ingatlanvásárlási hulláma több mint öt éve kezdődött. Elsőként a Pozsonyhoz közeleső Rajkát célozták meg, főleg régebbi házakat, építési telkeket vásároltak. Az ok kézenfekvő volt: a rajkai ingatlanok feleannyiba sem kerültek, mint a hasonló házak vagy telkek néhány kilométerrel odébb, a szlovák oldalon. - tudósít az Infórádió pozsonyi újságírója. Rajka alig 20 kilométerre van a fővárostól, a közeli autópályán gépkocsival kényelmesen, negyed óra alatt be lehet érni a városba. Míg Pozsony határán más irányból a reggeli csúcsforgalomban hatalmas közlekedési dugók szoktak kialakulni, a magyar határ felől folyamatosan lehet közlekedni. Ráadásul a fővárosi tömegközlekedési vállalat, uniós támogatással rendszeres buszjáratot közlekedtet Rajkára, amelyet sokan ki is használnak. Szó van arról is, hogy rövidesen felújul a vasúti személyszállítás is Rajka és a közeli Ligetfalu között, amely alig néhány percre van a belváros központjától. Nem csoda, hogy ma már a rajkai lakosság csaknem felét szlovák állampolgárok adják: két év alatt kilencszázról 1300-1400 közé ugrott a számuk a csaknem 2700 fős községben. Jelenleg négy, egyenként huszonkilenc lakásos társasház is épül, tehát rövid időn belül további néhány száz szlovák költözik a faluba. Mivel Rajkán már alig lehet kapni házat vagy telket, sokan távolabb próbálkoznak, főleg Bezenyén és Hegyeshalomban, de szép számban vannak, akik Mosonmagyaróváron vásárolnak házat vagy lakást. A nagy érdeklődés miatt, a válság dacára sem esnek az ingatlanárak: Rajkán a legolcsóbb telek ára négyzetmétere 69, az átlagos lakásoké 1000 euró körül van.
„Orbán Viktor korát megelőző forradalmár”
2012. február 24. - (mti)
Orbán Viktor forradalmár, aki gyakran megelőzi a korát, témákat nyit meg és emiatt ellentmondásos politikusként ítélik meg - mondta el a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Berényi József a TASR szlovák állami hírügynökségnek a közelgő parlamenti választások kapcsán adott interjújában pénteken. Azt mondta, nem állítja, hogy Orbán Viktor hibátlan, aki gyakran konfliktusveszélyes témákat nyit meg diplomáciai előkészítés nélkül. De nem az a célja, hogy Európában tetszelegjen, hanem hogy megreformálja Magyarországot - jelentette ki. Berényi József a magyarországi kormánypolitika milyenségét firtató kérdésre válaszolt. Hozzátette: a magyar kormányfő bevezette a bankadót, amiért bírálták, most pedig egész Európa a bankadó bevezetésén gondolkodik. Berényi szerint Orbán Viktor a gazdaságpolitika terén inkább a hazai vállalkozásokon akar segíteni, megszüntette a külföldi befektetők néhány előnyét. Az őt ért kritika tehát azzal is összefüggésben van, hogy a külföldi befektetők ellene fordultak - jegyezte meg, hozzátéve, hasonló döntéseket kell majd meghoznia a szlovák kormánynak is. Arra a kérdésre, felkészült-e pártja az előre hozott választásokra, Berényi azt felelte: az MKP erejét a helyhatósági választásokon elért győzelem adja. A felkészülést nagyban segíti az erős dél-szlovákiai hátország, amellyel a párt rendelkezik - mondta. „Az elmúlt két esztendő alatt igyekeztünk a regionális párt profilját kialakítani, különös tekintettel az összes nemzeti kisebbség identitásának megőrzésére. Dél-Szlovákiában a helyzet eléggé kritikus, válságzóna húzódik itt Nagykürtöstől Királyhelmecig. A 10 legnagyobb munkanélküliséggel küszködő járás között hét dél-szlovákiai” - jegyezte meg a párt elnöke. Az országot hónapok óta feszültségben tartó titkosszolgálati átiratok, a Gorilla-akták kapcsán Berényi kifejtette, hogy azok a személyek, akik érintettek az ügyben, már rég elhagyták az MKP-t és más pártot alapítottak. Épp az aktákban is napvilágot látott tisztátalan praktikák vezettek többek között oda, hogy 2007-ben Bugár Bélát lecserélték az MKP elnöki posztjáról - mondta.
A Híd a Kárpát-medence egyetlen pártja, amelyen belül minden kisebbség az együttműködést keresi
2012. február 26. - (sita / para)
Bugár Béla pártelnök úgy véli, hogy a Híd nemcsak Szlovákiában, de az egész Kárpát-medencében, sőt, lehet hogy egész Európában az egyetlen párt, amelyen belül a különböző kisebbségek megértik egymást és az együttműködés lehetőségeit keresik. „Ez azt jelenti, hogy a hidat nemcsak a párt nevében, de az összes szlovákiai kisebbség között építjük. Ehhez pedig kompromisszumokra van szükség, amelyre azok képesek, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek a politikában” - emelte ki Bugár, hozzátéve, hogy a választási programot nemcsak az etnikumok, hanem az etnikumok és a többségi nemzet keretein belül alakították ki. Bugár elmondta, a polgároknak négyévente legalább egyszer lehetőségük van azokat választani, akikben a leginkább megbíznak. „A találkozóinkon azt tanácsolom az embereknek, menjenek el szavazni, még akkor is, ha nem ránk. Az tanácsolom, hallgassák meg a politikusokat, és főleg azt, hogy a tetteik alapján ítéljék meg őket. Ugyanis ígérni lehet olyan dolgokat is, amit soha az életben nem tudnak teljesíteni. A választó számára ez a legnehezebb dolog, hogy az ígéreteket összevessék a valós tettekkel” - hangsúlyozta a Híd elnöke.
Befolyásoltak lehettek a pártok támogatottsági indexei Szlovákiában
2012. február 22. - (mti)
Megpróbálta befolyásolni a válaszadót a felmérés készítője egy, a szlovákiai politikai pártok támogatottságával kapcsolatban készített közvélemény-kutatás során - írta a Szabad Újság független szlovákiai magyar hetilap szerdán. A lap információi szerint a felmérést végző ügynökség munkatársa, miután meghallotta, hogy a megkérdezett férfi a Magyar Koalíció Pártját választaná, megpróbálta lebeszélni erről a válaszról. Az esetre januárban az MKP egyik rendezvényén, Szalatnyán derült fény - írta a Szabad Újság Farkas Ivánnak, az MKP alelnökének a blogbejegyzésére hivatkozva. „Jelentkezett Velebný úr, aki elmesélte, hogy őt januárban felhívta az egyik ismert ügynökség. Telefonos felmérésben kikérte a véleményét, hogy melyik pártra szavazna, ha aznap lenne a parlamenti választás. A kérdések sorában, amikor a pártok támogatásáról szóló kérdéshez értek, elmondta: az MKP-t választaná. A vonal túlsó végén vitába szálltak vele: Ilyen vezetéknévvel hogyan szavazhat az MKP-ra? Megpróbálták őt lebeszélni az MKP-ról, rábeszélni más párt támogatására” - olvasható a hetilap szerdai kiadásában. A lap ezzel kapcsolatos közlését Farkas Iván, az MKP alelnöke is megerősítette az MTI-nek. Szlovákiában a márciusra kitűzött, előre hozott parlamenti választások előtt készített - a pártok támogatottsági indexét kimutató - felmérések eredményei jelentős eltéréseket mutatnak. „A múlt héten nyilvánosságra hozott felméréseket figyelembe véve a Focus 2,4 százalékon méri a Magyar Koalíció Pártját, addig a Polis 3,9-en, az MVK ugyanakkor már 4,7-en. A Most-Híd esetében 5,9 és 8,4 százalék közöttiek az eredmények, amelyek jól mutatják, mennyire eltérő képet mutatnak a magyar nemzetiségű szavazók pártszimpátiáiról” - közli a hetilap. Majd rámutat, hogy az eredmények kapcsán hosszabb ideje közbeszéd tárgyát képezi, hogy egyes felmérések, bizonyos csoportok érdekeit szem előtt tartva, úgymond megrendelésre készülnek. A pártok támogatottsági indexei és az azokban tapasztalható eltérések kapcsán három nagy közvélemény-kutatásokat végző ügynökség, az MVK, a FOCUS, és a Median SK is abban az értelemben nyilatkozott, hogy a magyar pártok preferenciáinál nagyobb a hibalehetőség esélye. Ennek szerintük az az oka, hogy a magyar szavazók csak a szlovákiai magyarság az összlakossághoz viszonyított arányában, vagyis 10 százalékos mértékben jelennek meg a felmérésben.
Robert Fico a leghitelesebb politikus Szlovákiában
2012. február 20. - (mti)
Robert Fico a leghitelesebb politikus Szlovákiában az MVK közvélemény- kutató ügynökség által készített felmérés szerint - adta hírül a TASR szlovák állami hírügynökség hétfőn. A felmérésben résztvevők 37,1 százaléka tartotta a leginkább hiteles szlovákiai politikusnak Robert Ficot, a legerősebb ellenzéki párt a baloldali Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) elnökét. A hitelességi lista második helyét a jobboldali konzervatív Szlovák Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS) jelöltjeként kormányra került Iveta Radičová miniszterelnök asszony foglalta el 18,2 százalékkal. A harmadik helyet Ivan Gasparovic szlovák államfő szerezte meg 14,3 százalékkal. A közvélemény-kutatás készítői a „Mely politikusok okozzák a legnagyobb gondokat és rontják leginkább a politika színvonalát Szlovákiában” kérdést is feltették a felmérésben résztvevőknek. A legtöbb negatív besorolást 52,6 százalékkal Mikulás Dzurinda kétszeres exkormányfő, az SDKÚ-DS elnöke kapta. A második helyen 34,4 százalékkal Ján Slota, a szlovák politikai spektrum jobb szélén elhelyezkedő Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetője végzett. A harmadik helyet 21,1 százalékkal - az egyidejűleg a leghitelesebb politikusnak tartott - Robert Fico szerezte meg. A február 7. és 12. között készített felmérésben 1128 megkérdezett vett részt.
Szlovákiában nőt a magyar tannyelvű iskolákba beíratott gyerekek száma
2012. február 19. - (mti)
Nőt a magyar tannyelvű alapiskolákba beíratott gyerekek száma 2012-ben az előző évihez képest - mondta el az MTI-nek Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke vasárnap. Szlovákiában 2012-ben 3570 gyereket írattak be magyar tannyelvű alapiskolába. Az idei beiratkozás tehát pozitív eredményt hozott, hiszen egy évvel korábban 11-el kevesebb, összesen 3559 leendő elsőst írattak szülei magyar iskolába. „Minden létszámemelkedés örömteli és jónak értékelhető, főként ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbi időszakban több olyan évünk is volt, amikor országos szinten csökkent a magyar elsősök száma” - jelentette ki az összesített eredmények kapcsán Pék László. Hozzátette: enyhén, de pozitív irányba mozdult el a demográfiai fejlődés és nem lett rosszabb az asszimilációs hatás, ennek köszönhető, hogy leállt a magyar alapiskolákba beíratott gyerekek létszámcsökkenése. „Vannak járások a nyugati országrészben, ahol ugyan csökkent a létszám, de jó hír, hogy például a nyitrai járásban, ahol már kevesen vagyunk, sikerült növelni a létszámot” - mondta el Pék László. Hozzáfűzte: megfigyelhető, hogy ahol intenzív közösségi munka folyik, ott javultak az eredmények. Szlovákiában az idén először, mintegy 8000 kis- és nagycsoportos óvodás is részesült a Bethlen Gábor Alap oktatási-nevelési támogatásából. Pék László szerint ez a felvidéki magyarság megmaradását szolgáló lépés is hozzájárulhatott a mostani eredményekhez. „Még nőhet a magyar iskolák elsőseinek a száma szeptemberben” - mondta Ádám Zita, az SZMPSZ alelnöke az MTI-nek. Ennek oka az, hogy vannak szülők, akik az utolsó utáni pillanatra hagyják a beíratást. Ádám Zitát megnyugvással töltik el a mostani eredmények, de mint rámutatott, nagyon fontos azoknak a körülményeknek a megteremtése, amelyek „behozzák a gyerekeket az iskolába.” A szlovákiai beiratkozás szombaton ért véget, az eredményeket vasárnapra összegezték. Pozsony két magyar tannyelvű alapiskolájába az eddigi összesítés szerint 36 gyereket írattak be a szülők, ez eggyel többet, mint 2011-ben. A szenci járásban tavalyhoz képest csökkent a leendő elsősök száma, míg 2011-ben 42 gyereket írattak be a járás magyar iskoláiba, ez a szám idén 29. Kevesebb lesz az elsős a dunaszerdahelyi járásban is, itt 748 gyereket írattak be a szülők a tavalyi 768-al szemben. Pozitív fejlődés volt megfigyelhető a galántai járás alapiskoláiban: míg 2011-ben 206 volt a beíratott gyerekek száma, ez a szám az idén 225-re nőt. Az idén több lesz a magyar elsős a komáromi járásban is: tavaly 581 gyerek került magyar iskolába, 2012-ben viszont már 596 gyereket írattak a szülők magyar iskolába. Kevesebb lesz a magyar elsős a lévai járás magyar alapiskoláiban, 157-en kezdik majd itt a tanévet a tavalyi 161-el szemben. A nyitrai járásban a tavalyi 15-höz képest az idén több, összesen 24 gyerek kerül majd magyar iskolába. Az érsekújvári járás tavalyi 304 elsőséhez képest 2012-ben 281-re csökkent a beíratottak száma, a vágselyei járásban pedig 128-ról 117-re esett vissza a létszám. A losonci járásban 193-ról, 181-re, csökkent az elsősök száma, a nagyrőcei járásban viszont a tavalyi 115-nél eggyel több, 116 gyereket írattak magyar iskolába. A rimaszombati járásban is több lesz az elsős, a tavalyi 465 helyett, 486-an iratkoztak magyar alapiskolába. A nagykürtösi járásban 35-ről 30 csökkent a magyar iskolába beíratott gyerekek száma. A kassai járásban viszont a tavalyi 91, magyar iskolába íratott gyermekkel szemben 2012-ben 124-en kerülnek magyar iskolába, a nagymihályi járásban pedig 105-ről 110-re nőt a leendő elsősök száma. A rozsnyói járásban 111-ről, 97-re csökkent a beiratottak létszáma. A tőketerebesi járásban viszont a 182, 2011-ben beíratott elsőssel szemben idén 203-an kezdik majd a szeptembert magyar iskolában.
Az Európai Bizottság szerint 1,2 százalékkal erősödhet Szlovákia gazdasága 2012-ben
2012. február 23. - (mti)
Szlovákia gazdasága 2012-ben 1,2 százalékkal növekedhet az Európai Bizottság előrejelzése szerint - adta hírül az EB prognózisára hivatkozva a SITA hírügynökség csütörtökön. Az Európai Bizottság a mostani előrejelzésével 0,1 százalékponttal felfelé módosította ősszel közreadott prognózisát, ugyanakkor Brüsszel 2011 tavaszán még 4,4 százalékos gazdasági növekedést jósolt Szlovákia gazdaságára a 2012-es évben. Az EB mostani prognózisa megegyezik a szlovák pénzügyminisztérium aktuális várakozásaival. A szlovák pénzügyi tárca a Pénzügypolitikai Intézet (IFP) előrejelzése alapján február 7-én, a 2011 őszén jósolt 1,7 százalékról, 1,1 százalékra módosította becslését az ország gazdasági fejlődésének 2012-re vonatkozó kilátásait illetően.
Martin Račko kassai képzőművész tárlata Budapesten
2012. február 20. - (mti)
Martin Račko kassai képzőművész festményeiből nyílik kiállítás Színnyomat címmel a művész jelenlétében a budapesti Szlovák Intézetben kedden. Jana Tomková, az intézet igazgatója elmondta az MTI-nek, hogy a művész nagy méretű absztrakt festményeket, mintegy ötven munkát állít ki az intézet bemutatótermeiben. Képeit meleg színek, balladisztikus kompozíciók és belső ritmus jellemzik - tette hozzá. A szlovákiai képzőművész édesapja, Árpád Račko szobrász békéscsabai származású. Martin Račko 1959-ben született Kassán, a pozsonyi képzőművészeti főiskolán végzett Shotter Tibor szobrász tanítványaként. A művész nevéhez fűződik a városi zöldövezetek, parkok és bennük a berendezések, köztük padok, virágállványok, cserepek, szemétkosarak tervezése. Említésre méltó a kassai maratoni futóverseny pályájának képi ábrázolása. Kisplasztikáit és domborműveit hegesztett acél technikával készítette. Nagyméretű festményei szervesen egészítik ki a belső terek látványvilágát. Martin Račkonak a 90-es évek közepétől a festészet lett elsődleges kifejezőeszköze. Nagyméretű festményeinek motívumai egyszerűek, döntően absztrakt kompozíciók, de találhatók közöttük tájképek is. Műveiben domináns motívumok: a tánc, a zene, a színház és a cirkusz. A Kassán élő művész a Szlovák Népművelődési Központ és a Szabad Festőművészek Társasága aktív tagja, számos egyéni kiállítása volt Szlovákiában és külföldön. Legutóbb Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban láthatták tárlatát Kapcsolatok címmel tavaly októberben. A budapesti kiállítás március 23-ig tart nyitva.
Csehországban is lehetővé válik a kettős állampolgárság
2012. február 19. - (mti)
Várhatóan Csehország is lehetővé teszi a kettős állampolgárságot, a prágai belügyminisztérium erre vonatkozó tervezetét az iDnes hírportál ismertette vasárnap. „Teljes mértékben lehetővé lesz téve a kettős állampolgárság azon cseh állampolgárok számára, akik önkéntesen felveszik egy másik ország állampolgárságát” - mondta Petra Schneiderová, a belügyminisztérium szóvivője a hírportálnak. Az önálló Cseh Köztársaság megalakulása óta (1993) olyan szabályozás van hatályban, hogy egy új állampolgárság felvételével az emberek automatikusan elveszítik az eredeti cseh állampolgárságukat. Ez csak azokra nem érvényes, akiknek külföldi állampolgár a házastársa. Egy, a kilencvenes évek végén megkötött kormányközi szerződés alapján cseh-szlovák viszonylatban is lehetséges kettős állampolgárság. Prága a jövőben az emigránsok számára is megkönnyíti a cseh állampolgárság felvételét, s nem kell lemondaniuk addigi állampolgárságukról. „Az idegenben élő csehek helyzetét ez nagyon megkönnyíti” - vélekedett Pavel Cizinsky idegenrendészeti jogi szakértő. Az emigránsoknak, illetve leszármazottaiknak a cseh állampolgárság kérvényezésekor nem fog kelleni lemondaniuk az addigi állampolgárságukról, s nem lesz követelmény a csehországi lakhely sem. „Az új jogi szabályozás a könnyített honosítást nem fogja csak azon személyekre korlátozni, akik a cseh vagy csehszlovák állampolgárságukat 1948. február 25-e és 1990. március 28-a között veszítették el” - pontosított Schneiderová. Stanislav Kázecky, a prágai külügyminisztérium határon túli csehekkel foglalkozó megbízottja szerint a külföldi csehek körében kedvező fogadtatásra talál a jogszabály. „Sokan nem önként távoztak külföldre, s állampolgárságukat elvették. A cseh állampolgárság újrafelvételének lehetősége ezért sokak számára nagyon erős erkölcsi töltettel bír. Megerősíti együttérzésüket Csehországgal” - állítja Kázecky. A prágai külügyminisztérium becslése szerint a határokon túl mintegy kétmillió cseh él. A hatóságok azt állítják, elsősorban az egyesült államokbeli és a kanadai csehek körében van nagy érdeklődés a cseh állampolgárság felvétele iránt. Pavel Cizinsky kijelentette, hogy a külföldiek számára a jövőben nehezebb lesz a cseh állampolgárság megszerzése, mint eddig, mert egyebek között például vizsgát kell tenniük a csehországi ismeretekből. A kettős állampolgárságot lehetővé tevő törvénytervezet szövegét márciusban vitatja meg a kormány törvényalkotási bizottsága, majd a javaslat a kabinet elé kerül. A belügyminisztérium elképzelései szerint 2014. január elsején lépne életbe az új állampolgársági jogszabály.
Cseh lapok a kettős állampolgárság intézményéről
2012. február 20. - (mti)
Bíráló hangnemben ír a kettős állampolgárság intézményéről a Lidové noviny című cseh konzervatív napilap, míg a Hospodářské noviny című politikai és gazdasági lap szerint a kettős állampolgárság lehetőségének bevezetésével Csehország „nyitottabbá” válik. Az újságok hétfőn annak kapcsán foglalkoznak a témával, hogy a cseh kormány is tervbe vette a kettős állampolgárság engedélyezését. A jelenleg hatályos szabályozás szerint az a cseh állampolgár, aki felvesz egy másik állampolgárságot, automatikusan elveszíti az eredetit. Ez a jövőben megváltozna. A jegyzet szerint a kettős állampolgárság bevezetése elleni érvek, főleg hogy nem lehet lojálisnak lenni egyszerre két államhoz, meggyőzőnek tűnnek. Ideális, normális esetben ez így is van. Miután azonban „ideális” helyzet nem igen létezik jó, hogy indokolt esetekben a kettős állampolgárság felvétele egyszerűbbé válik. „Ez nem jelenti azt, hogy a kettős állampolgárságot, mint tömeges jelenséget támogatni kellene. Az állam nem tulajdonosa az embereknek, s nincs joga akadályokat gördíteni az elé, ha ők úgy gondolják, hogy máshová tartoznak. Ugyanakkor egyetlen társadalom sem tud hosszú távon fennmaradni, ha tagjainak többsége megszűnik azonosulni vele” - vélekedik a szerző Martin Weiss. Leszögezi: ebből kifolyólag „egészségtelen jelenség”, ha például a török elnök németországi látogatásán az asszimiláció elutasítására hívja fel az ottani törököket, vagy ha a mexikói elnök a mexikói érdekek mentén való szavazásra szólítja fel az amerikai mexikóiakat az amerikai választások előtt. „Ha valamiben az államnak korlátozónak kell lennie, akkor abban, kinek ad állampolgárságot. Az állampolgárságnak kell, hogy ára legyen, és nem túlzás, ha az állam megvizsgálja, hogy a kérvényező mennyire van meggyökerezve az adott országban. Ugyanakkor féltékenyen azon őrködni, hogy az illetőnek ne maradjon semmiféle más állampolgársága, nem szükséges” - zárja jegyzetét a Lidové noviny. A Hospodářské noviny szerint a „kizárólagos állampolgárságot” és a hozzá vezető nehéz utat a kilencvenes évek első felében megalakult új cseh állam a kor szellemében két okból választotta: nem bízott az emigránsokban, s meg akarta akadályozni, hogy a Szlovákiában született romák „teljes értékű csehek” lehessenek. „Az új elv igazságosabb és nyitottabb állammá teszi Csehországot” - állapítja meg Jindřich Sidlo, a jegyzet szerzője.
Elindult a Regiojet első bemutató járata Pozsonyból Komáromba
2012. február 25. - (mti)
Szombaton délután megkezdte bemutató vasúti járatának üzemeltetését a RegioJet cseh magánvállalat a Pozsony - Dunaszerdahely - Révkomárom szakaszon - adta hírül a TASR szlovák állami hírügynökség szombaton. A most elindított bemutató üzemmód március 3-ig tart. Ennek során a RegioJet három járatot indít majd naponta. A bemutató üzemmód során és még márciusban is az utasok kedvezményesen, a megtett távolság függvényében 50 cent és 2 euró közti áron vásárolhatnak menetjegyeket a most indított vasúti járatra. A Regiojet március 4-én kezdi meg menetrendszerű üzemmódját a Pozsony és Révkomárom közti szakaszon. Az első napon az utasok ingyen utazhatnak a RegioJetnek ezen a vonalán. Március 4-től a vállalat összesen napi 25 menetrendszerű járatot indít. Ezek a csúcsforgalom idején félórás időközökben indulnak majd a Pozsony-Dunaszerdahely vonalon, mindkét irányban. Minden második járat Pozsonyból Révkomáromig közlekedik, illetve onnét indul Dunaszerdahelyen keresztül Pozsonyba. A RegioJet társaság 2010-ben kötött szerződést a Pozsony, Dunaszerdahely, Révkomárom vonalon közlekedő személyvonatok üzemeltetéséről. A cseh vállalat, amely a Student Agency leányvállalata, Bombardier Talent típusú vonatszerelvényekkel szállítja majd az utasokat. Ezek befogadóképessége egyszerre 300 utas szállítását teszi lehetővé. A vonatok légkondicionáltak, ingyenes wifi-hozzáférést kínálnak.
Magyarul olvasták be az utastájékoztatót egy szlovákiai vonaton a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom aktivistái
2012. február 20. - (mti)
Magyarul is beolvasták az utastájékoztató szövegét a Szlovákián át közlekedő egyik gyorsvonat hangosbemondóján a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom aktivistái. A figyelemfelkeltő akcióról hétfőn tájékoztatták az MTI-t a szervezet képviselői. A mozgalom ezúttal is a nyelvi sokféleség tiszteletben tartásának fontosságára, valamint arra akart rámutatni, hogy kevés helyen élnek a kisebbségi nyelvhasználati törvény adta azon lehetőséggel, miszerint ahol a magyar lakosság aránya 20 százalék feletti, a magyar helységnév-megjelölést is alkalmazni lehet. A Kétnyelvű Dél-Szlovákia legújabb figyelemfelkeltő akcióját az Érsekújváron és Párkányon áthaladó AVALA nemzetközi gyorsvonaton hajtotta végre. A szervezet állítja, annak ellenére, hogy ezen a vonalon a vasúttársaság ügyfeleinek számottevő része magyar nemzetiségű, a vállalat semmilyen módon nem veszi figyelembe az igényeiket. A Kétnyelvű Dél-Szlovákia aktivistái állásfoglalásukban rámutatnak: a vasúton fel lehet tüntetni a települések magyar nevét, és semmilyen negatív következménnyel nem járna a többnyelvű tájékoztatás sem, sőt azzal kellemesebbé lehetne tenni az utazást az utasok számára. Ennek megvalósítása a szervezet szerint egyszerű és olcsó, „de ez a vasúttársaság és az illetékes minisztérium dolga, nem a civileké” - olvasható az MTI-hez eljutatott állásfoglalásban. A szervezet szerint Szlovákiában 125 vasútállomás és megállóhely található olyan településen, ahol a törvény lehetővé tenné a magyar helységnév-megjelölés vagy egyéb tájékoztató felirat elhelyezését, gyakorlatilag azonban ezt sehol nem alkalmazzák.
A magyar nyelv érzékelhetőbb megjelenítése mellett kampányol Szlovákiában egy civil szervezet
2012. február 22. - (mti)
A magyar nyelv érzékelhetőbb megjelenítése érdekében indít kampányt Szlovákiában az Anyanyelvünkért Polgári Társulás - közölte az MTI-vel a kampány ötletgazdája és a szervezet tagja Lancz Attila szerdán. „Az ügyfél nyelvén” nevet viselő nyelvhasználati kampány célja, hogy ösztönözze az ország déli régióinak vállalkozóit arra: fordítsanak nagyobb figyelmet ügyfeleik anyanyelvére. A nyelvhasználati kampány elsősorban a kétnyelvűség vizuális megjelenítésére összpontosít. A gyakorlatban ez azt célozza, hogy az ügyféllel kapcsolatba kerülő feliratok - boltokban, vendéglőkben- jelenjenek meg két nyelven. A szervezet a kampány idején a sajtóban egy olyan pályázatot jelentet meg, amellyel azokat a vállalkozásokat akarják megszólítani, amelyeket már korábban „kétnyelvűsítettek”. Ennek fejében - amolyan jutalomként - a cégek ingyenes médiafelületet nyerhetnek a szlovákiai magyar médiumokban. Az Anyanyelvünkért Polgári Társulás azoknak a vállalkozóknak is segíteni kíván, akiknél a kétnyelvű megjelenítést eddig az hátráltatta, hogy nem rendelkeztek megfelelő információkkal a magyar nyelv használatának lehetőségeiről. „E célból tízezer, külön a vállalkozók részére készített nyelvhasználati útmutatót juttatunk el a vállalkozóknak” - olvasható a szervezet az MTI-hez eljuttatott közleményében. A polgári társulás 17 ezer „Beszélünk magyarul” matricát is szétoszt a vállalkozók között. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a dél-szlovákiai vállalkozások jól látható helyen hozzák ügyfeleik tudomására, náluk adottak a magyar nyelv használatának feltételei. A szervezet olyan piktogramos matricákat is terjeszt majd, amelyek például a dohányzás tilalmára, lépcsőre, villamos berendezésre, robbanásveszélyre és hasonlókra figyelmeztetnek - szlovák és magyar nyelven. Az ilyen típusú feliratokat egyébként Dél-Szlovákia magyarlakta településein kötelező is lenne magyarul is megjelentetni. A szervezet a nyelvhasználati kampány során megszólítja majd a Dél-Szlovákiában működő nagyobb üzletláncokat és egyéb vállalkozásokat is. „Őket azért részesítjük külön figyelemben, mert méretüknél fogva egyetlen, a kétnyelvűséget bevezető döntésükkel nagyszámú magyar ügyfél számára tehetik komfortosabbá a mindennapokat. A kétnyelvűsítést szolgáló matricákat, táblákat, útmutatót nekik is megküldjük, és bizakodva várjuk pozitív visszajelzésüket, konkrét lépéseiket”- áll az Anyanyelvünkért Polgári Társulás közleményében.
Új magyar helységnévtáblát helyeztek ki Párkányban az összetört jel helyére
2012. február 21. - (mti)
Új magyar helységnévtáblát helyezett ki Párkánynál az I/63-as számú útra az egy hete összetört helyébe a Magyar Koalíció Pártja - mondta el az MTI-nek Farkas Iván, az MKP-nak a táblaállításnál jelen lévő alelnöke kedden. Február 10-én az MKP Szlovákia több településén, köztük Párkányban is magyar nyelvű helységnévtáblákat helyezett ki. A magyar párt ezzel a lépéssel arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy bár a kisebbségi nyelvhasználati törvény tavalyi módosítása ezt lehetővé teszi, a magyar táblák eddig nem kerültek a helyükre. A mostani táblaállítás előzménye, hogy a hétfőn délután kihelyezett párkányi helységnévtábla elődje alig több mint egy napig volt csak a helyén, mivel azt ismeretlenek széttörték. „Miután széttörték a táblát, amit egyébként a tolerancia és a békés együttélés elutasításának tartunk, közel egy hétig vártunk arra, hogy vajon az útkezelő vállalat végre teszi e a dolgát és kihelyezi-e az új táblát. Ez nem történt meg” - indokolta az új magyar helységnévtábla kihelyezését Farkas Iván.
„Rendben van” a területi autonómia egy szlovák lap véleménye szerint
2012. február 21. - (mti)
Gyakran visszaélnek a területi autonómia megnevezéssel Szlovákiában és amolyan mumusként használják a többségi nemzet ijesztgetésére, holott az teljesen „rendben van” - írta az Obecné noviny országos önkormányzati szaklap kedden. A területi autonómia fogalmával Szlovákiában a politikai pengeváltások során gyakran visszaélnek - állítja a téma kapcsán a lap főszerkesztője, Bohumil Olach. Hozzátette: a területi autonómia kialakítását sokszor túlzó kritikával illetik és „mumusként” használják a többségi nemzet ijesztgetésére. Ez a kritika Olach szerint már csak azért is túlzó, mert - mint írta - a szlovákiai magyarság jelenleg is rendelkezik területi autonómiával, pontosabban több területi autonómiával is. A főszerkesztő szerint a területi autonómia jó példái a települési önkormányzatok is. Ha egy városban vagy egy községben a magyar kisebbség képviselői jutnak többségbe, akkor ott a gyakorlatban már létre is jött a területi autonómia egy esete - állítja Olach, megjegyezve: „és ez így rendben is van”.
„Az autonómia fogalmát nem kell kitörölni a politikai közbeszédből”
2012. február 23. - (mti)
Nem kell kitörölni az autonómia fogalmát a politikai közbeszédből, még ha körültekintően kell is vele bánni - mondta el Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke a TASR állami hírügynökségnek a közelgő parlamenti választások kapcsán adott interjújában csütörtökön. Berényi József az interjú során többek között Bohumil Oláh az Obecné noviny nevű önkormányzati havilap főszerkesztője által a lap hasábjain tett azon kijelentéseire hivatkozott, amelyben Oláh rámutat, hogy ezt a kifejezést, a politikai pengeváltások során sokszor amolyan „mumusként” használják. Mint arról az MTI kedden beszámolt, az Obecné Noviny országos önkormányzati szaklap főszerkesztője egy írásában úgy fogalmazott, hogy az autonómia teljesen „rendben van” annak ellenére is, hogy a területi autonómia megnevezéssel gyakran visszaélnek Szlovákiában és amolyan mumusként használják a többségi nemzet ijesztgetésére. „Ha a helyi területi autonómia nem zavar senkit, és nem indítja el Szlovákia szétverését, akkor az önkormányzatok régiós önkormányzatokká való összekapcsolása sem váltaná ezt ki” - jelentette ki Berényi József. Hozzátette: pont ellenkezőleg. Azt gondoljuk, hogy Királyhelmec környékén azért vannak gazdasági nehézségek, mert Pozsonytól és Kassától is messze van, a megválasztott képviselőknek pedig nincs megfelelő hatáskörük arra, hogy a saját régiójukat segítsék. Egy területi önkormányzat megfordíthatná ezt a kellemetlen állapotot.
A kisebbségekre összpontosít a selmecbányai filmszeminárium
2012. február 20. - (mti)
A szlovákiai kisebbségek életébe nyújt betekintést a Selmecbányán pénteken kezdődő 4 elem (4 živly) filmszeminárium; a nagy hagyományú fesztivál idén először rendez téli kiadást, amelyen az országban élő kisebbségek, elsősorban a magyarok és romák életét mutatják be klasszikus és kortárs alkotások. „A nyári szeminárium összeállításánál mindig sajnáljuk, ha filmeket, néha egész témákat kell kihagynunk. A téli variáció lehetővé teszi, hogy egy-egy témával behatóbban foglalkozzunk” - írta Daniela Chlapíková, a rendezvény szervezője a fesztivál honlapján (www.4zivly.sk). A február 24. és 26. között Selmecbányán megrendezett 4 elem filmszeminárium előzetese a nyári fesztivál 14. évfolyamának, amely majd a Határok (Hranice) nevet viseli. A hétvégén bemutatandó filmek elsősorban a szlovák-magyar kapcsolatokra összpontosítanak, de Szlovákia többi kisebbségének az életét és a velük kapcsolatos sztereotípiákat is vizsgálják. Vetítik például a Závada Pál regényéből készült Jadviga párnáját Deák Krisztina rendezésében vagy Zoro Záhon A hentessegéd című filmjét, amely a két háború közötti Dél-Szlovákiába enged betekintést. A kortárs művek közül említésre méltó Galán Angéla dokumentumfilmje, a Szlovákmagyarok, amelyben a Budapesten élő, szlovákiai magyar származású rendező saját szemszögéből vizsgálja a kisebbségi létet. A roma sztereotípiákkal foglalkozik Lakatos Róbert romániai magyar filmrendező Bahrtalo! (Jó szerencsét!) című alkotása vagy Martin Sulík fesztiváldíjas alkotása, a Cigány. A fesztivál keretein belül több kísérőrendezvényt is tartanak, lesz zenés est, ahol a roma muzsikával ismerkedhetnek meg a látogatók, és kóstolót kaphatnak a magyar, a zsidó és a roma specialitásokból. A filmvetítéseket beszélgető-estek, viták előzik meg, ahol neves szakértők elemzik a az alkotásokat.
Nappali kávézó nyílik a Pozsonyi Magyar Intézetben
2012. február 21. - (mti)
Nappali kávézó nyílik csütörtökön a Pozsonyi Magyar Intézet épületében; a pozsonyi magyarokat és a magyar kultúra iránt érdeklődő szlovákokat ezután kávé mellett várják a magyar könyvek, folyóiratok és újságok. „Az intézetnek remek fekvése van a belvárosban, így amellett, hogy saját programokat szervezünk, szerettük volna még jobban kihasználni az épületet. Célunk, hogy az épületen belül találkozóhely alakuljon ki mindazok számára, akik érdeklődnek a magyar kultúra iránt a szlovák fővárosban“ - mondta el Kollai István, a PMI igazgatója az MTI-nek. A kávézó hétköznaponként 13-19 óra között üzemel majd, és mintegy 30 különféle szlovákiai és magyarországi napi-, heti- és havilap aktuális száma lesz elérhető az olvasóknak. A könyvkölcsönzés és -vásárlás mellett internetezésre is lesz lehetőség. „Otthonos hangulatot akartunk kelteni, ezért is lett Nappali a kávézó neve“- tette hozzá Kollai. A kávézó megnyitására a magyar intézeteket irányító Balassi Intézet főigazgatójának, Hatos Pálnak a jelenlétében kerül sor, a „Visegrádi Szalon” beszélgetőestet követően, amely a PMI, a pozsonyi Cseh Centrum és a Lengyel Intézet közös rendezvénye.
Románia megtorpedózza Szerbia uniós tagjelöltségét?
2012. február 23. - (mti)
Románia eltökélt szándéka, hogy megakadályozza Szerbia uniós tagjelöltségét, ha Belgrád sürgősen nem tesz konkrét lépéseket a Szerbiában élő vlach kisebbség helyzetének javításáért - értesült a Danas című belgrádi napilap csütörtökön. A belgrádi újság csütörtök este internetes kiadásában azt állította, hogy Szerbia legmagasabb rangú tisztségviselői Bukarestből diplomáciai csatornákon értesültek erről a hírről, alig pár perccel az előtt, hogy Guido Westerwelle német külügyminiszter Belgrádba érkezett. „A románok bejelentették a tagjelöltség megakadályozását a vlach-kérdés miatt. Ez nagyon beárnyékolta az egyébként is rendkívül nehéz tárgyalásokat Westerwellével a tagjelölti státusról” - tájékoztatták meg nem nevezett források a Danast. A lap értesülései szerint Belgrád „azonnal intenzív párbeszédet kezd az egyébként (Szerbia iránt) baráti beállítottságú Romániával, amely egyike annak az öt uniós tagországnak, amely nem ismerte el Koszovó függetlenségét”.
Nem vesznek el a romániai magyarság által már megszerzett nyelvi jogok
2012. február 23. - (mti)
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerint nem vesznek el a romániai magyar közösségek által már kivívott nyelvi, kisebbségi jogok azokon a településeken, ahol a romániai magyarság számaránya a tavalyi népszámlálás szerint 20 százalék alá csökken. A romániai magyar párt csütörtökön kiadott közleménye a Romániában 2001-ben hatályba lépett 215-ös számú helyi közigazgatási törvényt idézi, amelynek 19. cikkelye kimondja, hogy azokban a területi-közigazgatási egységekben, amelyekben a lakosság több mint 20 százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, a helyi közigazgatási hatóságoknak, alárendelt közintézményeiknek, valamint a dekoncentrált közszolgálatoknak biztosítaniuk kell az anyanyelv használatát a velük fenntartott kapcsolatokban. A közlemény arra is felhívja a figyelmet, hogy ez a jogszabály 131. cikkelyében viszont azt is kimondja, hogy a nyelvi jogok döntő többsége akkor is érvényben marad, ha különféle okokból a törvény hatályba lépését követően az egyes nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok számaránya 20 százalék alá csökken. Az EMNP szerint ez a jogszabály 2001-ben lépett hatályba, így lényegében sem a tavalyi, sem a 2002-es népszámlálás adatai nem mérvadóak, hanem az 1992-es népszámlálási adatokat kell figyelembe venni. A párt a nyelvijogok.ro honlap korábban kiadott közleményére reagált, amelyben kifejtették, hogy négy vagy öt erdélyi kisvárosban és csaknem tucatnyi községben összesen 10-20 ezer erdélyi magyar veszíti el nyelvi, kisebbségi jogait, ha az októberben megtartott romániai népszámlálás eddigi részleges eredményei megfelelnek a későbbi végleges adatoknak.
„Az RMDSZ kormányban és ellenzékben egyaránt kiszámítható partner volt”
2012. február 23. - (mti)
Az elmúlt húsz év romániai kisebbségi vívmányait a parlamenten kívül nem lehetett volna elérni, kormányban és ellenzékben az RMDSZ mindig stabil és kiszámítható partner volt, még akkor is, ha a koalíciós partnerek sorozatosan nem tartották be ígéreteiket - állapította meg a romániai magyar kisebbség helyzetét értékelve Sógor Csaba erdélyi néppárti európai parlamenti (EP-) képviselő, akinek elemzését csütörtökön olvasták fel Düsseldorfban, egy kisebbségügyi konferencián. Az észak-rajna-vesztfáliai tartományi parlament épületében a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) és a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége (BOUD) szervezte a kétnapos rendezvényt, együttműködve a Dél-tiroli Népcsoportok Intézetével. A nyitó nap egyik meghívott előadója lett volna Sógor Csaba, aki azonban váratlanul adódott, más irányú elfoglaltsága miatt nem tudott személyesen megjelenni, ezért előadását felolvasták. Sógor ebben hangsúlyozta, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bukarestben a kis lépések politikáját folytatja. „Csak abban bízhatunk, hogy a többség demokratikus kultúrája minden gazdasági válság és uniós szigorítás ellenére nem gyengül, hanem erősödik” - hangoztatta. Úgy vélekedett, hogy a kisebbségvédelem terén - az uniós romastratégia mintájára - egy egységes európai kisebbségi keretegyezmény is segíthetné a romániai magyarság - és minden unióbeli kisebbség - biztonságérzetének kialakítását. Emlékeztetett arra: az Európai Parlamentben frakcióközi alapon működő kisebbségügyi munkacsoport már 2009-ben indítványozta, hogy folytassanak vitát egy ilyen keretegyezményről, ám akkor az EP néppárti és szocialista frakciója egyaránt elzárkózott ettől. „Az atomenergia biztonsági problémáinak komolyan vételéhez szükség volt egy fukusimai katasztrófára, a költségvetési és gazdasági fegyelemhez egy görög csődre, reméljük, a kisebbségi keretegyezmény elfogadásának szükségességére nem egy etnikai katasztrófa hívja fel a figyelmet” - fogalmazott az RMDSZ EP-képviselője. Az autonómia kérdését illetően Sógor felhívta a figyelmet arra, hogy a kulturális autonómiát is tartalmazó kisebbségi törvény elfogadását Románia még a 2007-es EU-csatlakozás előtt megígérte, ez a tervezet azonban azóta is ott van a különböző parlamenti szakbizottságok fiókjaiban. „A területi autonómia lehetőségéről természetesen nem mondtunk le, de egy ilyen törvény megszavazásának a realitása egyelőre esélytelen” - tette hozzá. Beszámolójában Sógor Csaba kitért arra, hogy a legutóbbi népszámlálás alkalmával kiderült: Románia lakossága jelentős mértékben csökkent, azon belül a magyar kisebbség számának csökkenése is drámai, de arányában a romániai magyarság őrzi a 6,5 százalékot. A konferencián szerte Európából húsz rangos előadó mutatja be a kisebbségvédelemmel kapcsolatos eddigi tapasztalatokat, a jelenlegi lehetőségeket és a további kihívásokat. Kiemelten foglalkoznak a Kárpát-medencében élő magyar kisebbségek kérdésével. A csütörtöki programban szerepelt még Sógor Csaba helyzetértékelése mellett Christoph Pannak, a Dél-tiroli Népcsoportok Intézete képviselőjének az előadása arról, milyen tapasztalatokat lehet leszűrni az Európa Tanács nemzeti kisebbségvédelmi keretegyezményének, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának az életbe lépése nyomán. Kocsis Károly (Magyar Tudományos Akadémia) a kárpát-medencei „etnikumokról, nemzetekről és kisebbségekről” tartott előadást. Külön beszámoló tárgyalta a magyarországi német kisebbség, a sziléziai németség, a Litvániában élő lengyelek, a németországi dánok, a dániai németek, a franciaországi bretonok, a franciaországi elzásziak, a hollandiai nyugat-frízek, illetve az Egyesült Királyságban élő walesiek, cornwalliak es gaelek helyzetét.
„Különös hangsúlyt kell fektetni a nemzetiségek védelmére”
2012. február 24. - (mti)
Különös hangsúlyt kell fektetni a nemzetiségek védelmére Európában - mondta Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a Kisebbségvédelem Európában - Tapasztalatok és kihívások című konferencián Düsseldorfban - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) pénteken az MTI-vel. A csütörtökön és pénteken tartott nemzetközi kisebbségügyi konferencián az államtitkár kiemelte: a nemzetiségek védelmének ki kell terjednie a magyarországi nemzetiségekre, a határon kívül élő magyarokra és bármely más európai kisebbségre. Szászfalvi László felhívta a figyelmet Magyarország új alaptörvényének nemzetiségeket érintő részeire, és részletesen ismertette az új, a nemzetiségek jogairól szóló törvényt. Kitért arra, hogy az új jogszabály - összhangban az alaptörvénnyel - megerősíti az eddig jól bevált és jól működő nemzetiségi önkormányzati rendszert, és támogatja a nemzetiségi civil szervezetek tevékenységét, illetve segíti a különböző nemzetiségi aktivitásokat. Utalt rá, hogy a magyar kormány mind az országos, területi és helyi önkormányzatok, mind pedig a civil szervezetek munkáját és kezdeményezéseit a legmesszebbmenően támogatja „a költségvetés lehetőségein belül”. „Mindezzel nem kegyet gyakorolunk a nemzetiségeknek, hanem alkotmányos jogaikat érvényesítjük, nemzetközi kötelezettségvállalásainknak teszünk eleget, illetve ez nemzeti érdekünk és emberi kötelességünk is” - fogalmazott Szászfalvi László. Leszögezte azt is: a cél az, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek szülőföldjüknek és otthonuknak tekinthessék az országot, és az ország határain kívül élő magyar nemzetiségű közösségek is ugyanígy érezzenek azzal az országgal kapcsolatban, ahol élnek - olvasható a KIM közleményében. A kétnapos konferencia az Észak- Rajna Vesztfáliai Parlament Német-Lengyel és Visegrádi Országok Képviselőcsoportja, a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége és a Dél-Tiroli Népcsoportok Intézete közös szervezése volt.
„Kiemelt szerep jut a civil szférának a társadalmi párbeszédben”
2012. február 17. - (mti)
A civil szervezeteknek kiemelten fontos közvetítő szerepe van az állam és a társadalom között, a decemberben elfogadott civil törvény is ezt fejezi ki - jelentette ki Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkára egy pénteki nyíregyházi fórumon. A városházán megrendezett konferencián az államtitkár köszöntő beszédében kifejtette: az állam, valamint az államigazgatás megújulásának időszakában különösen nagy szüksége van a civil társadalmi összefogásra Magyarországnak és a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségnek. A társadalom céljainak megvalósításában és a lehetőségek kiaknázásában elengedhetetlen a civil szervezetek részvétele, azonban a szektor hatékony működésének biztosítása és az ehhez szükséges feltételrendszer kialakítása már az állam feladata, ezt kiemelt feladatként kell kezelni - hangsúlyozta Szászfalvi László. Az államtitkár szerint „nem látszatműködésre és monstrum szervezetekre” van szükség, hanem oda kell a forrásokat összpontosítani, ahol valódi tevékenység folyik. Az állam és a civil társadalom együttműködésére a legfrissebb példa a 2011 decemberében elfogadott civil törvény, és azt megelőző, másfél évig tartó, példaértékű társadalmi egyeztetés - emlékeztetett az államtitkár. Mint fogalmazott, a szférát eddig túlszabályozottság, átláthatatlanság, magas adminisztrációs teher, az adatszolgáltatások felesleges párhuzamosságai, bonyolult és soklépcsős pályázati eljárások jellemezték, emiatt nehezen tudták végezni feladataikat a civil szervezetek. Az új törvény a működési környezetet támogató szabályozással hozzájárul a szektor fejlődéséhez és erősítéséhez. Sok civil szervezet kívánsága vált valóra a támogatáspolitikai rendszer újragondolásával - tette hozzá Szászfalvi László. Megjegyezte: a civil bank bevezetésével a szervezetek már visszatérítendő támogatást is igényelhetnek, amelyből akár az európai uniós programokhoz szükséges saját erőt finanszírozhatják. Az újonnan létrehozott Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatban az államtitkár megjegyezte: a törvény rendelkezései értelmében az alap forrásait nem lehet ezentúl zárolni, tehát minden egyes forint, amely a költségvetési törvényben elfogad a parlament - egy átláthatóbb döntési mechanizmust követően - a civil szervezetekhez jut el.
Emberi jogi munkacsoportot alakíthat a kormány
2012. február 8. - (mti)
Emberi jogi munkacsoportot alakíthat a kormány a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár vezetésével. A testület feladata lenne, hogy figyelemmel kísérje az emberi jogok érvényesülését Magyarországon, illetve hogy konzultációt folytasson a hasonló feladatot végző civil szervezetekkel és alkotmányos szervekkel. A munkacsoport megalakításáról szóló határozattervezet szerdán jelent meg a kormányzati honlapon, közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A testület vizsgálná azoknak az ajánlásoknak a végrehajtását is, amelyeket az ENSZ emberi jogi tanácsának úgynevezett egyetemes időszakos felülvizsgálatakor (UPR) tavaly megfogalmaztak Magyarországnak. Ezen kívül javaslattevő szerepe lenne az emberi jogok szélesebb érvényesülését biztosító szabályok megalkotására, illetve feladata volna elősegíteni az emberi jogok magyarországi érvényesülésével összefüggő szakmai kommunikációt. A munkacsoportot Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára vezetné, és további tíz államtitkár - Kontrát Károly belügyi, Németh Zsolt külügyi, Répássy Róbert igazságügyi, Hoffmann Rózsa oktatási, Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai, Szócska Miklós egészségügyi és Soltész Miklós szociális államtitkár mellett a kormányzati kommunikációért felelős Kovács Zoltán, az egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős Szászfalvi László, valamit az uniós ügyekért felelős Győri Enikő - lenne a tagja, emellett pedig civil kerekasztalt működtetne az emberi jogok érvényesülését vizsgáló szervezetek bevonásával. A határozattervezet indoklásában az olvasható: az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyították, hogy az emberi jogokra kiemelt figyelmet kell fordítani, és erre nem elegendő a hagyományos közigazgatási szervezetrendszer, hanem külön munkacsoportban is foglalkozni szükséges velük.
A nemzetiségek örökségtára elérhetővé vált
2012. február 22. - (magyarhirlap.hu)
Bemutatták az Örökség - Kultúra oktatási elektronikus könyvtár programjának eredményeit, az eseményen Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta: az e-könyvtár lehetővé teszi, hogy a fiatalok, oktatóik, valamint a teljes magyar társadalom jobban megismerhesse a magyarországi nemzetiségek kultúráját. A közigazgatási tárca támogatásával összeállított médiatár az elmúlt évben hazánk legnagyobb infokommunikációs alapú oktatási és tudománynépszerűsítő gyűjteményévé vált, jelenleg több mint háromszáz kisebbségtudományi dokumentumot tartalmaz magyar és nemzetiségi nyelven. A magyar és nemzetiségi anyanyelvű közoktatás minden szintjének e-tananyaggal való ellátását, a kulturális sokszínűség megőrzését és az értékek megismertetését szolgáló anyag nagy segítség lehet az integrációban és a 13 őshonos nemzetiség megmaradásában is - mondta Latorcai. Barna Gábor, a Sulinet.hu/öröksegtar honlapon elérhető e-gyűjtemény felelős szerkesztője szerint ez azért is fontos, mert az általános és középiskolákban jelenleg szinte egyáltalán nincsenek nemzetiségi tartalmak. Ezért ősztől a Kárpát-medence minden iskolája letöltheti az adatbázist, sőt az uniós tagországok könyvtárai és oktatási intézményei is megkapják angol, német, illetve magyar nyelven.
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_kisebbsegek.php
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_kisebbsegek.php#szlovakok
„A gyakorlat mutatja meg a nemzetiségi törvény sikerességét”
2012. február 17. - (mti)
A román kormány képviselője üdvözölte a magyarországi nemzetiségi törvény módosítását, amely visszaszoríthatja az „etnobiznisz” jelenséget, ám csak a gyakorlatban derül ki, hogy működőképes-e a jogszabály - ismertette Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a román külügyminisztériumi államtitkárral a hét elején, Bukarestben tartott megbeszélésének részleteit az MTI-nek adott interjújában. Latorcai Csaba a következő hónapokban végiglátogatja azt a 11 országot, amely anyaországa a 13 magyarországi nemzetiségnek, és ott ismerteti az országgyűlési képviselők választásáról szóló új magyar törvényt, valamint a nemzetiségi törvény rendelkezéseit. A tárgyalások ezen a héten kezdődtek a román és a bolgár fővárosban. A helyettes államtitkár elmondta: az egyik legnagyobb újdonság, hogy a tavaly év végén elfogadott törvény az egyénileg gyakorolható nemzetiségi jogokat kiegészíti a nyelvhasználat olyan kollektív formájával, amely lehetővé teszi a történelmileg és földrajzilag kialakult nevek anyanyelven történő használatát. Latorcai Csaba a közösségi identitás erősítésében óriási előrelépésnek nevezte, hogy ahol 20 százaléknál nagyobb arányban élnek nemzetiségek, ott a közintézmények kétnyelvű megjelölése, a helyben hozott önkormányzati határozatok és a leggyakrabban használt hivatalos nyomtatványok kétnyelvű megjelentetése - ha ezt a helyi nemzetiségi önkormányzat kezdeményezi - nem csak lehetőség, hanem immár kötelező. A kormányzat azon közösségekre fókuszálna, és oda juttatna állami támogatást, ahol valódi, élő közösségek vannak - fogalmazott Latorcai Csaba. A helyettes államtitkár szerint ebben nagy segítséget jelent a népszámlálás eredménye és a nemzetiségi önkormányzati választások új szabályozása, amelyek valódi társadalmi visszaigazolást jelenthetnek. Latorcai Csaba reményét fejezte ki, hogy így sikerül az „etnobizniszt” felszámolni. Mint elmondta: a bukaresti kormány többször kifogásolta az elmúlt években, hogy olyanok vesznek részt Magyarországon a helyi román közéletben, akiknek semmi közük a román nemzetiséghez. Hozzátette: a bukaresti tárgyalásokon szóba került a nemzetiségek parlamenti munkában való részvétele. Az új szabályozással az 1994 óta húzódó, így a legrégebbi alkotmányos mulasztását pótolta a magyar Országgyűlés - fogalmazott Latorcai Csaba. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a 13 magyarországi nemzetiség számára olyan szabályokat kell alkotni, amely mindenki számára lehetőséget biztosít a parlamenti munkában való részvételre. A nemzetiségek parlamenti munkában való részvételét lehetővé tevő folyamat még nem zárult le, további lépések várhatók - fogalmazott Latorcai Csaba. Mint elmondta: az új jogszabályok a közösségen belül megkövetelik az összefogást, ám a román közösség az egyik legmegosztottabb. Ebbe a kormányok nem szólhatnak bele, ezt helyben, a közösségen belüli párbeszéddel kell megoldani - fogalmazott a helyettes államtitkár. Latorcai Csaba fontosnak nevezte, hogy a nemzetiségek vállalják át az őket leginkább érintő közszolgáltatások egy részét. A helyettes államtitkár példaként egyebek mellett a battonyai román nemzetiségi iskola fenntartói jogának átvételét említette. Latorcai Csaba új lehetőségnek nevezte, hogy a médiatörvény eredményeként tavaly szeptembertől újra a korábban megszokott infrastrukturális és finanszírozási feltételek mellett készülhetnek a nemzetiségi műsorok a közszolgálati televízióban. A helyettes államtitkár a bukaresti tárgyalásokról elmondta: legalább egy év kell ahhoz, hogy a gyakorlatban is lássák, hogyan működik az új nemzetiségi törvény. Hozzátette: látni kell például, hogyan sikerül az Országgyűlésben a nemzetiségi szószóló intézményét a magyar jogrend részévé tenni. A tárgyalások egyik legfontosabb eredményeként említette, hogy sikerült megegyezni a még elvégzendő feladatok fontossági sorrendjéről. Latorcai Csaba hozzátette: tárgyaltak a szórványmagyarság helyzetéről, mert a számuk - elsősorban nagyvárosokban, így például Temesváron is csökkent. Mint fogalmazott, ebben az ügyben közös felelősségvállalásra, kormányközi együttműködésre van szükség. A tárgyaláson emellett a román állami és egyházi vezetők pozitívan értékelték, hogy az új egyházi törvény az elsők között ismerte el a román ortodox egyházat. A decemberben elfogadott jogszabály - jelenleg az Országgyűlés előtt lévő - módosítása tovább fogja bővíteni az elismert egyházak körét - tette hozzá a helyettes államtitkár. Szerinte nem okoz gondot a népszámlálási adatok feldolgozásának esetleges csúszása. Mint elmondta: már idén szerették volna a finanszírozásnál figyelembe venni a népszámlálási adatokat, ám ez végül csak 2013-tól lesz szempont. Latorcai Csaba nem érti Kállai Ernő volt kisebbségi ombudsmannak a társadalmi egyeztetés hiányára vonatkozó felvetését. Mint elmondta: legalább három tárgyalási sorozatot folytattak le az országos nemzetiségi önkormányzatokkal, majd elektronikus társadalmi egyezetés zajlott, amelyhez mintegy 100 észrevétel érkezett. A helyettes államtitkár emlékeztetett rá, hogy a volt ombudsman javaslatainak kétharmadát átvették a törvény előkészítése során. Hozzátette, értékelésében Kállai Ernő is jónak tartotta az új jogszabály irányait. A helyettes államtitkár szerint a következő fél év egyik legfontosabb jogalkotási feladata a finanszírozás rendszerének javítása, a pályáztatás, és feladatalapú finanszírozás rendszerének egyszerűsítése, rugalmassá tétele.
Román vezetők üdvözölték a magyar nemzetiségi törvényt
2012. február 14. - (kormany.hu)
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára február 13-án Bukarestben ismertette a magyar nemzetiségi törvényt és különösen annak román vonatkozásait. A román vezetők köszönetet mondtak a magyar kormány képviselőjének az új nemzetiségi törvény megalkotásáért, és valamennyien elismeréssel illették annak tartalmát. Bogdan Aurescu külügyminisztériumi államtitkár külön üdvözölte, hogy a törvény fellép az „etnobiznisz” jelensége ellen. Ciprian Cimpineanu helyettes pátriárcha méltatta a magyar kormány és a magyarországi román ortodox egyházak között kialakult konstruktív együttműködést, és külön is kiemelte a magyarországi ortodox templomok felújításának támogatását. Dézsi Attila, a román kormány miniszteri rangú főtitkára a két ország pályáztatási rendszereiben rejlő lehetőségeket egyeztette Latorcai Csabával. A megbeszélés napirendjén kiemelt helyet foglalt el a szórványmagyarság összehangolt támogatása, valamint az ezen a területen a magyar kormányra és civil szervezetekre, illetve a romániai magyar közösségekre háruló közös felelősség.
Bukarestben tárgyalt Latorcai Csaba nemzetiségi államtitkár-helyettes
2012. február 13. - (mti)
A magyarországi román kisebbség helyzetéről, a magyarországi román ortodox egyház támogatásáról, valamint a magyarországi és a romániai magyar civil szervezetek együttműködéséről tárgyalt Bukarestben Latorcai Csaba államtitkár-helyettes hétfőn. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Bogdan Aurescu külügyminisztériumi államtitkárral tartott megbeszélésen ismertette az új magyar választójogi törvényt, valamint a nemzetiségi törvény módosításait. A találkozóról kiadott közleményben a román külügyminisztérium úgy vélte, hogy a magyarországi román kisebbség nem fog rendelkezni „megfelelő” parlamenti képviselettel az új magyar választójogi törvény szerint. A Latorcaival tartott találkozón Aurescu rámutatott, hogy a jogszabály előírásai értelmében az olyan kis létszámú nemzeti kisebbségeknek, mint a románoknak, nem lesz majd parlamenti képviselőjük. Latorcai Csaba az MTI-nek elmondta: jelezte a román államtitkárnak, hogy úgynevezett nemzetiségi szószólójuk lesz azoknak a kisebbségeknek, amelyek nem küldhetnek parlamenti képviselőt a parlamentbe. Latorcai szerint a román államtitkár azt kifogásolta, hogy a nemzetiségi szószólónak nem lesz szavazati joga. A magyar államtitkár-helyettes elmondta a román félnek, hogy a nemzetiségi szószóló jogköreit még nem szabályozták, ezt 2014-ig kell megtennie az Országgyűlésnek, így még történhetnek olyan fejlemények, amelyek megnyugtatóan rendezik ezt a kérdést. Aurescu ugyanakkor üdvözölte a magyarországi nemzetiségi törvény módosítását, amely visszaszoríthatja az „etnobiznisz” jelenséget, majd hozzátette, hogy a módosítások hatékonyságának „valódi tesztjét” a 2014-es választások képezik. Aurescu szorgalmazta a rádiós és a televíziós román kisebbségi szerkesztőségekben dolgozók létszámának növelését, ugyanakkor megköszönte, hogy az új magyar egyházügyi törvény elismerte a román ortodox egyházat. Latorcai Csaba a bukaresti látogatás során az ortodox pátriárkátuson is tárgyalt a magyarországi román ortodox egyház templomainak, ingatlanainak fejlesztéséről. A Dézsi Attilával, a román kormány főtitkárával folytatott megbeszélésen a magyarországi és a romániai magyar civil szervezetek közötti együttműködés szerepelt napirenden.
Megint Uhorskóról kellene tanulniuk a magyar diákoknak
2012. február 16. - (Veres István - Új Szó)
A szlovákról magyarra fordított tankönyv a magyar történelmet egyértelműen szláv, illetve szlovák szemszögből közelíti meg. - Magyar nyelvű történelemkönyv magyar osztályok számára, szlovák térképekkel, szlovák helynevekkel és szlovák ajánlott irodalommal. Hazai magyar történészek tiltakoznak a tavaly államilag kiadott tankönyv miatt. A tatárjárás idején Uhorsko határos volt például Poľskóval, Srbskóval és a Český štáttal. Akár így is hangozhatna egy felelet a magyar középiskolákban, ha a diákok azt tanulják meg, amit a tankönyvben találnak. A Történelem a gimnáziumok és a középiskolák 1. osztálya számára című tankönyvet tavaly jelentette meg a szlovák állami tankönyvkiadó (SPN). Mivel az oktatásügyi minisztériumból megrendelhető könyvek listáján is megjelent, feltehetően rendeltek is belőle az iskolák. A kiadvány térképapparátusa száz százalékban szlovák nyelvű (az eredetiből emelték át változatlanul). Ám ez csak az egyik ok, amiért alkalmatlan a magyar iskolák számára, figyelmeztetnek szlovákiai magyar történészek. A Michal Bada, Anna Bocková, Branislav Krasnovský, Ján Lukačka és Mária Tonková szerzők által jegyzett könyv a magyar történelmet egyértelműen szláv, illetve szlovák szemszögből közelíti meg, így a magyar diákok szinte semmit nem tudnak meg belőle őseik történelméről - áll a könyvről írt elemzésben. A munkát Vajda Barnabás, Deák Irén és Elek József történészek írták, és részletesen kifejtik benne, miért nem alkalmas a nemrég kiadott történelemkönyv arra, hogy a magyar iskolák használják. A könyv visszaesés az 50-es évek szintjére, ugyanis aránytalanul kevés szó esik benne a magyar történelemről. Nem említi például a magyarok eredetét, Szent László uralkodását, de még a nándorfehérvári csatát sem. „A történelmi mérföldkőnek számító mohácsi csata csak egy mondattal szerepel, hiányos a három részre szakadt ország története, Erdély jellemzése, a török kor, Rákóczi szabadságharca is mellékes, és az 1711 utáni időszak is hanyagul kezelt téma” - áll az említett elemzésben. A könyv kizárólag szlovák szempontból vizsgálja az egyes témákat, sok esetben manipulatív módon, így a könyvet bírálói még a szlovák tanulóknak sem javasolnák. „A könyv születése mögött olyan törekvést vélünk felfedezni, ami a szlovák és magyar közösség közeledését úgy kívánja megoldani, hogy az utóbbi ne ismerje meg valódi múltját, helyette egy manipulált verziót kap, hogy hosszútávon hajlandó legyen feladni identitását” - érvel Vajda Barnabás. Az oktatásügyi minisztérium a problémáról lapunknak azt mondta, bár a többnézőpontúság a tankönyvírás gyakorlatában gyakori cél, ezt viszont nem minden szerzőnek sikerül teljesítenie. A szóban forgó tanköny a szlovák eredetinek 99 százalékban tükörfordítása. A minisztérium szerint a szlovák tankönyvek magyarra fordítása bevett gyakorlat. A magyar középiskolák és gimnáziumok elsőseinek többsége egyébként a szlovákiai magyar szerzőpáros könyvéből, a Kovács-Simon-féle történelemtankönyvből tanul, melynek forgalmazását a minisztérium tavaly, a kormányhivatal nyomására kezdte újra. Az oktatási minisztérium abban sem lát problémát, hogy a magyar szövegbe ágyazott térképeken szlovák elnevezések szerepelnek. „A térképek kartográfiai műveknek számítanak, a közoktatási törvény 13. paragrafusának második bekezdése alapján ezeknek államnyelven kell megjelenniük” - tolmácsolta az illetékesek véleményét Miriam Žiaková szóvivő. A színszlovák ajánlott irodalommal kapcsolatban hozzátette: ha érkezik javaslat a hazai magyar szakmai nyilvánosság részéről, adott esetben magyar kiadvány is az ajánlott olvasmányok listájára kerülhet. A 2010 végén elfogadott hatásköri törvény értelmében az oktatásügyi minisztérium a kisebbségeket érintő ügyekben köteles a kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnök hivatalával egyeztetni. Rudolf Chmel (Híd) munkatársai szerint a szóban forgó tankönyv esetében egyeztetés nem történt. „Nem kérték ki a véleményünket” - mondta lapunknak Mičúch Ildikó, a kormányhivatal kisebbségi oktatási osztályának vezetője. Hozzátette, a Simon-Kovács-féle történelemkönyvek terjesztésének tavalyi újraindításánál sem volt gördülékeny a kommunikáció. „Ott is ragaszkodtak a szlovák térképekhez, mondván, amíg nem módosul a törvény, csak szlovák térképek kerülhetnek a magyar tankönyvekbe is” - nyilatkozta az osztályvezető. A magyar középiskoláknak tudniuk kell, hogy csakis a Kovács-Simon-féle történelemkönyveket rendeljék az államilag engedélyezett listáról, figyelmeztet Ožvald Erzsébet. „Októberben az államtitkár úr belement, hogy ennek a sorozatnak az első és a második része ismét rendelhető legyen, a harmadik rész pedig készül” - emlékeztetett a Híd oktatáspolitikusa. A kompetenciatörvény úgy rossz, ahogy van, mondta az üggyel kapcsolatban lapunk kérdésére Szigeti László. „Megmutatkozott, hogy a nemzetiségi oktatásügynek nincs gazdája” - állítja az MKP politikusa. Hozzátette, jobb megoldás lett volna, ha az oktatásügyi minisztériumban egy megerősített nemzetiségi főosztály alakul ahelyett, hogy a kisebbségi oktatás jogköreit felosztják a miniszterelnök-helyettes és az oktatásügyi miniszter között. A Vajda-Deák-Elek történészhármas egyébként a szlovák tanulóknak sem ajánlja a kiadványt. Többek között azért, mert szerintük módszertanilag nem felel meg az ISCED 3A elnevezésű program oktatási célkitűzéseinek. A minisztérium szerint ha ez így lenne, nem hagyták volna jóvá a könyv kiadását az állami pedagógiai intézetben.
„Egyházmegyei Trianon” - Szétszabdalva a Felvidéken
Szlovák-magyar küzdelem a Tokaji borért
2012. február 16. - (Dr. Fábián Erika - jogiforum.hu)
„Ha tokajit iszunk, éreznünk kell, hogy van Gondviselés felettünk,
mert annyi gyönyört, mint ez a bor, csak egy végtelen jóságos Isten nyújthat.” (Voltaire)
A magyar-szlovák borvita ügyében továbbra is kiélezett küzdelem folyik a „Tokaj” névhasználatért. Mivel az uniós oltalmak jegyzéke nem nevezhet két különböző borvidéket ugyanazon a néven, Brüsszelnek hamarosan döntenie kell, ki viselheti a Tokaj címet. A tokaji borok kiválóságát a hazai közönség számára aligha szükséges bizonygatni, mégis a névhasználati vita körüli perpatvar vizsgálata előtt érdemes közelebbről szemügyre venni a „királyok borát” és a vele egységet alkotó borvidéket. Tokaj és környéke már a magyar honfoglalás előtt is lakott terület volt, első szőlőművelői talán a rómaiak voltak. Később a Kárpát-medencébe érkező magyarok kedvelt szálláshelyévé vált, akik elő-ázsiai hagyományaikkal tovább gondozták az itt talált szőlőültetvényeket. Miután Batu kán seregei 1242-ben megtizedelték a régió lakosságát, IV. Béla király olasz és vallon telepesekkel népesítette be a Hegyalját, akik magukkal hozva hazájuk kitűnő szőlőfajtáit és bortermelő kultúráját, egyre tökéletesítették a bor készítésének technológiáját. A XIV. században sorra épülnek a borospincék, a többemeletes pincelabirintusok, majd hamarosan kialakul az aszúbor-készítés „művészete”, mely Szepsi Laczkó Máté református lelkésznek köszönhetően az 1600-as években már írásba foglaltatik. A történelmi Magyarország ma Szlovákiához tartozó részén a szőlőművelés és borkészítés a szlovák napszámosok és a betelepülő ruszinok keze munkáját dicséri. A XVII. század végétől Tokaj-hegyalján görög kereskedők tűnek fel, akik a tokaji bor forgalmazásában kiemelkedő szerepet játszottak a rác és örmény kalmárok mellett. A görögök kereskedelemben betöltött pozícióját az 1700-as évektől egyre inkább a térségbe betelepülő lengyel zsidóság vette át, akik üzleti és gazdasági szakértelmükkel jelentős lendületet adtak a helyi borkereskedelemnek. A tokaji bor ekkorra már világhírű. Hódító útja során ámulatba ejti XIV. Lajos „napkirályt” és a francia udvart, különleges ajándékként jegyzik Nagy Péter orosz cár palotájában, valamint olyan neves írói, művészi alkotások zengik ódáját, mint Mozart Don Giovanni-ja vagy Goethe Faust-ja. A Tokaj-hegyaljai borvidék - egy 1737-ben kelt királyi rendelet útján - a világon elsőként vált „zárt borvidékké”, s ennek köszönhetően a térség hűen meg tudta őrizni egyedi borkultúráját, történeti sajátosságait és lehetővé vált a tokaji borkészítés páratlan íz-világának tökélyre fejlesztése. A napjainkban dúló magyar-szlovák borháború gyökere azokra az időkre nyúlik vissza, amikor a trianoni határmódosítással a borvidék egy igen kis része az egykori Csehszlovákia területére került. A tokaji borvidék szlovák területe nem került azonban egyértelmű területi lehatárolásra (sőt a szlovák törvények szerint az ország egész területe egyetlen borvidéket képez), ezáltal bizonytalanná vált, hogy Szlovákia pontosan mely területein állítható elő tokaji bor. 2004-ben Szlovákia és Magyarország egyezményben nyilvánította ki, hogy a magyar bortörvényhez igazodva egységes termelési és ellenőrzési feltételekben állapodnak meg, és a szlovák részre eső borvidék területe is egyértelműen lehatárolásra fog kerül. A megállapodás értelmében a Tokaji Borvidék a két ország területén a határon átnyúló borvidéket képez, melyből a magyar oldalra eső rész a „Tokaji borvidék” nevet, a szlovák rész pedig a - szintén azonos jelentésű - „Tokajská vinohradnícka oblast” nevet viseli. Sajnálatos módon a két országnak a mai napig nem sikerült az egyezményben foglaltaknak eleget tenni, és a saját érdekek által vezérelve a vitás helyzetet még inkább elmélyítették. Tovább éleződött a konfliktus, amikor az Európai Unió elsőként 2006-ban az Unió Hivatalos lapjában - a korábbi „Vinohradnícka oblasť Tokajská” eredetmegjelölés helyett - „Vinohradnícka oblasť Tokaj” néven tüntette fel a szlovák tokaji borvidéket. 2009-ben aztán az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések uniós oltalmának nyilvántartására új rendszert (E-Bacchus nyilvántartás) vezetett be az EU, melybe a szlovák borvidék először „Tokajská/Tokajské/Tokajsky vinohradnícka oblasť” néven vonult be a jegyzékben, ám Szlovákia idővel kezdeményezte, hogy a bejegyzett eredetmegjelölést „Vinohradnícka oblasť Tokaj”-ra, sőt, akár csak „Tokaj”-ra módosítsák, mivel nemzeti törvényeikben ténylegesen ezek a nevek szerepelnek. A Bizottság 2010 februárjában a 2009. augusztus 1-jén hatályos szlovák jogszabályok fényében úgy módosította a nyilvántartást, hogy az megfeleljen a szlovák törvény pontos elnevezésének, azaz „Vinohradnícka oblasť Tokaj”-ra módosította a bejegyzést. A Bizottság elutasította ugyanakkor a szlovákok „Tokaj” névre vonatkozó kérését, arra hivatkozással, hogy az önmagában ez a kifejezés nem jelenik meg a szlovák jogszabályokban. A magyar hatóságok ezek után azzal a kifogással fordultak az Európai Bizottsághoz, hogy az E-Bacchus nyilvántartásban történt módosítást alaptalan, figyelemmel arra, hogy az idő közben új szlovák bortörvény került elfogadásra, a „Tokajska” kifejezés használatával, melyet a Bizottság nem vett figyelembe. A magyar álláspont szerint Szlovákia nem formálhat jogot olyan uniós eredetmegjelölésre, mely a „Tokaj” kifejezésre utal, csupán csak a korábban bejegyzett „Tokajska” elnevezésre. A brüsszeli eseményeket figyelve Szlovákia újabb törvénymódosításra szánta el magát, s előrelátó módon immár a „Tokaj” eredetmegjelölést vezette be nemzeti jogának szókészletébe. A Magyar Köztársaság 2010 áprilisában keresetlevelet nyújtott be az Európai Unió Törvényszékéhez az Európai Bizottság alperes ellen, melyhez beavatkozóként csatlakozott a Szlovák Köztársaság. A magyar fél kérte a Törvényszéktől, hogy semmisítse meg a Bizottság által az E-Bacchus adatbázisba bevezetett „Vinohradnícka oblasť Tokaj” bejegyzést. Az E-Bacchus nyilvántartás kapcsán a magyar aggodalom abban a koránt sem alaptalan feltételezésben gyökerezik, hogy a „Tokaj” megnevezés olyan téves képzetet kelthet a fogyasztókban, hogy a Szlovákiában előállított tokaji bor a magyar követelményrendszernek megfelelő, védett magyar „Tokaj” eredetmegjelölésű borral megegyezik, ezáltal a ’Tokaji’ hosszú fejlődéstörténetének eredményeképpen elnyert világhírneve alatt a minőséget közel sem tanúsító, silány utánzatok kerülhetnek a borfogyasztók poharaiba. Tény, hogy a szlovák és a magyar bortermelésre vonatkozó követelményrendszerek valóban nem egyformák, és az Európai Bizottság passzivitása sem mozdítja előre a régóta húzódó problémát. A szlovák-magyar borvita előzményeiről és az uniós eljárásokról Marcinkó Ferenc a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke az alábbiak szerint nyilatkozott a Jogi Fórumnak. „A szlovák féllel 5 éven át folytatunk tárgyalásokat, melynek során többször tettünk kísérletet arra, hogy a bortermelésre vonatkozó szabályozási, ellenőrzési rendszereket egységesítsük. Minden alkalommal bebizonyosodott, hogy a szlovák termelők a náluk alkalmazott - sokkal lazább - szabályozási, főleg ellenőrzési rendszerüket nem kívánják a magyarnak megfelelő szigorúbb követelményekre cserélni. Példának okáért nincsen kötelező nyilvántartásuk a területekről, nem kötelező származási bizonyítvány a termékről, nincs helyi ellenőrzés az aszúszemek kiszedéséről és feldolgozásáról, és nem ismerik a melléktermék kivonásának előírásait sem.” Brüsszel nyilvántartási eljárása kapcsán Marcinkó Ferenc elmondta, hogy az Unió eddig mindig igyekezett magát kihúzni az egyértelmű döntés meghozatalának felelőssége alól. Folyamatosan azon az állásponton van, hogy nem kíván döntést hozni, hanem a két ország megegyezésének elősegítésére törekszik. Az viszont világosan látszik, hogy a két ország között ezekben a kérdésekben soha nem lesz megegyezés, hiszen a szlovák termelői oldalnak nem áll érdekében egy szigorúbb rendszerhez való igazodás. Szlovákiának és Magyarországnak 2011 év végéig kellett benyújtania a Bizottsághoz a Tokaji borok termékleírásait, melynek kapcsán bízunk abban, hogy Brüsszel számára is egyértelműen ki fog derülni, hogy kétféle termékleírás és technológiai szabályozás esetén a borok megnevezése nem lehet azonos. Mivel ez az állapot napjainkra bekövetkezett, ezért döntéskényszerbe fog kerülni az Európai Bizottság. Nyilvánvaló tehát, hogy az Unió nyilvántartási rendszerében nem szerepelhet ugyanazon eredetmegjelölés alatt két különböző borvidék, és az E-Bacchus jegyzéktől is elvárt követelmény a hiteles, megbízható, pontos adatok nyilvántartása. Kérdés marad egyelőre, hogy - az Európai Törvényszék előtti jogvita fényében - a Bizottság miként dönt majd a számára csupán mechanikusnak tűnő nyilvántartási-bejegyzési ügyben, mely az érintett két ország számára történelmi kérdéseket is feszegető gazdaságpolitikai és presztízs-kérdés egyaránt. A magyar fél részéről jelenti továbbá annak a bornak a világhírnevéért folytatott küzdelmet, mely a tokaji borászmesterek sok évszázados munkájának csodája, s melynek kifogástalan minősége mindig minden korban ugyanazt az egyedülálló élményt nyújtja.
Fontos az ellenzék bevonása a törvényalkotásba
Választási törvény - Az LMP a Velencei Bizottsághoz fordult
„Derék jogászemberek” meózzák Orbánék dömpingtörvényeit
Nyolc sarkalatos törvényt vizsgál a Velencei Bizottság
2012. február 4. - (Zalán Eszter - nol.hu)
A bíróságról és a vallásszabadságról március közepén fogad el véleményt a Velencei Bizottság plenáris ülése. A testület által vizsgált másik hat magyar jogszabály kérdésében - parlamenti választások, információs szabadság, alkotmánybíróság, ügyészség, nemzetiségek és családvédelem - pedig várhatóan a júniusi plenáris ülésen fogadnak el véleményt - tudta meg lapunk. A jogállamiság, emberi jogok és demokrácia felett őrködő, strasbourgi székhelyű Európa Tanács nem az EU intézménye, jelenleg 47 tagja van, a Velencei Bizottság ennek az alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testülete. A bizottság január 20-án jelezte: a magyar hatóságok azzal a kérdéssel fordultak a testülethez, hogy véleményezze a bíróság függetlenségével, a vallásszabadsággal és a választásokkal kapcsolatos jogszabályokat. A magyar felkérés azután érkezett, hogy erre január 11-én Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára Martonyi János külügyminiszternek küldött levelében megkérte Budapestet. A levélben a főtitkár a három említett területen kívül még a médiatörvényt jelöli meg - ebben a témában azonban eddig nem érkezett felkérés az Európa Tanács felé. A médiatörvényt nem is a Velencei Bizottság, hanem az Európa Tanács emberi jogokkal és jogállamisággal foglalkozó főigazgatósága venné górcső alá. Hat nappal később a Velencei Bizottság azt is jelezte: az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének úgynevezett „monitoring” bizottsága (amely a tagállamok kötelezettségeinek való megfelelést vizsgálja) az új magyar jogszabályokkal kapcsolatos aggályok miatt arra kérte fel a Velencei Bizottságot, hogy vizsgálja meg az információ szabadságára, az alkotmánybíróságra, az ügyészségre, a nemzetiségekre és a családvédelemre vonatkozó jogszabályokat is. Ezek a vizsgálódások a Velencei Bizottság tájékoztatása szerint részei annak a folyamatnak, amelyet 2011 tavaszán indított a monitoring bizottság, miután a parlamenti közgyűlés 24 tagja kezdeményezte a monitoring eljárás megindítását Magyarországgal kapcsolatban. Ennek keretében február 16-17-én érkezik Budapestre az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének két jelentéstevője, a svéd Kerstin Lundgren és a cseh Jana Fischerová. A két jelentéstevő tavaly júliusban egyszer már tájékozódott Budapesten. Jelenleg tíz tagállammal: Albániával, Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Bosznia-Hercegovinával, Grúziával, Moldovával, Montenegróval, Ukrajnával, Szerbiával és Oroszországgal szemben zajlik ilyen felülvizsgálati eljárás. A folyamat végén elvileg az Európa Tanácsnak szankcióként lehetősége van a nemzeti parlamenti delegációk akkreditációinak felfüggesztésére, illetve végső eszközként pedig akár még a tagságot is megvonhatják attól a államtól, amely súlyosan megsérti az Európa Tanács alapokmányának harmadik cikkelyét. Eszerint a tagállamnak el kell fogadnia a jogállamiság alapelveit, és biztosítania kell, hogy területén polgárai élvezik az emberi jogokat, és az alapvető szabadságokat. Az Európai Bizottság jelezte, együttműködik Magyarország ügyében az Európa Tanáccsal. (Neelie Kroes digitális és médiaügyi uniós biztos a múlt héten találkozott is Thorbjorn Jaglanddal Davosban, ahol megvitatták a magyar média helyzetét.) A Velencei Bizottság véleményének és az Európa Tanács állásfoglalásának közvetlen hatása nem lesz a bizottság magyar jogszabályokkal kapcsolatos eljárásaira, de további politikai muníciót, hivatkozási alapot adhat ahhoz, hogy fenntartsa a nyomást a magyar kormányon.
EP-meghallgatás - Vita a magyar helyzetről, jogalkotásról
2012. február 9. - (mti)
Az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának kezdeményezésére közmeghallgatást tartott február 9-én Brüsszelben az EP szabadságjogi szakbizottsága a magyarországi helyzetről, az elmúlt időszak magyar jogalkotási folyamatáról, arról, hogy az új alkotmány és az ahhoz kapcsolódó sarkalatos törvények mennyiben felelnek meg az európai demokratikus értékeknek. A rendezvényen részt vett Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, aki szerint a fórumon sikerült megerősíteni, hogy a kormány érdekelt az uniós intézményekkel való együttműködésben. Úgy vélte, a mostani vita „alapvetően pártpolitikai vonalak mentén tört szét”, ahogyan az a januári plenáris EP-ülésen is tapasztalható volt. Azt mondta, „nem olyan nagy tragédia”, ha az EP következő heti plenáris ülésén határozatot fogadnak el Magyarországról, „ettől még nem kell szívinfarktust kapni”. A közmeghallgatáson a többször visszatérően megemlített médiatörvénnyel kapcsolatban Navracsics közölte: a készülő módosítási tervezetet, amint az elkészül, el fogják küldeni az Európa Tanácsnak, és a parlamenti eljárással megvárják majd a strasbourgi székhelyű testület véleményét. Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiaügyekben illetékes alelnöke hangsúlyozta: ha a médiajogban nem egyértelmű szabályok esetleges megsértését magas büntetési tétellel fenyegetik, akkor az öncenzúrához vezethet, akár büntetések kiszabása nélkül is. A biztos a rendezvény előtt megbeszélést folytatott Navracsics Tiborral, és súlyos aggodalmának adott hangot a magyarországi helyzet miatt. Felszólította a magyar kormányt: kérjen átfogó véleményt az Európa Tanácstól arról, hogy a magyar médiaszabályok gyakorlati alkalmazása mennyiben felel meg az alapvető értékeknek, majd fogadja meg az Európa Tanács ajánlásait. A meghallgatáson a kormányfőhelyettes erre ígéretet is tett, de hozzátette: persze csak akkor, ha az ajánlások - amint azt feltételezi - nem ellentétesek a magyar jogrendszerrel és alkotmányossággal. Kroes és Francoise Le Bail, az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatója kitért arra is, hogy a végrehajtó testület aggályai szélesebbek a múlt hónapban indított kötelezettségszegési eljárásokban szereplő problémáknál, a demokrácia általános „állapotára” és a politikai struktúrára is vonatkoznak. Le Bail megismételte a bizottság igazságügyi és adatvédelmi téren korábban ismertetett kifogásait. Jelezte, hogy a testület fenntartja a szakmai kapcsolatot a magyar hatóságokkal, és próbál segíteni a problémák megoldásában. Nem fog ugyanakkor vonakodni attól sem, hogy ha szükségesnek látja, további lépéseket tegyen. Navracsics kiállt az új alkotmány és a tavaly hozott sarkalatos törvények szükségessége mellett, és hangoztatta, hogy Magyarországon a demokrácia szabályainak megfelelően működik „a fékek és ellensúlyok rendszere” is. Ami az Európai Bizottság által kifogásolt magyar jogszabályokat illeti, egyebek közt elmondta: az adatvédelmi hatóság függetlenségének növelése érdekében már elkészült a módosító normaszöveg tervezete, a bírák nyugdíjazása ügyében pedig kompromisszumos javaslattal él a magyar fél. A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) két jelentéstevője február 16-17-én tesz látogatást Magyarországon, az ET égisze alatt működő Velencei Bizottság pedig nyolc magyar sarkalatos törvényről készít jogi szakvéleményt az elkövetkező hónapokban - mondta a meghallgatáson Andrew Cutting, az ET brüsszeli EU-összekötő irodájának munkatársa. Morten Kjaerum, az Alapvető Jogok Európai Ügynökségének igazgatója úgy vélekedett, a jogállamiság követelménye mintegy kiemelkedik a többi uniós alapérték közül, és mindegyiket át kell, hogy hassa. Ezzel összefüggésben figyelmeztetett arra, hogy az igazságszolgáltatás rendszerét - azon belül például a bíróságok szervezeti kérdéseit, a bírák kinevezési rendjét - különös figyelemmel kell megvizsgálni. Dunja Mijatovic, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadság-képviselője emlékeztetett: ő már 2010 nyara - a magyar médiatörvény tervezetének parlamenti benyújtása óta - „lengeti a piros zászlót”, igyekszik figyelmeztető jelzéseket adni Magyarországgal kapcsolatban. Mostani hozzászólásában szorgalmazta, hogy a magyar kormány a médiatörvény megváltoztatásában menjen túl azokon a minimumkövetelményeken, amelyeket a tavaly decemberi alkotmánybírósági döntés megfogalmazott, mint alkotmányellenes, ezért módosítandó területeket. A meghívott civil szervezetek egyikének képviselőjeként Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) nevében a legfontosabb emberi jogi kérdésnek a roma közösség helyzetét nevezte, és kifogásolta a roma gyermekek szegregált oktatását, elítélte a társadalomban növekvő rasszizmust és a romák bűnözőnek bélyegzését. Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke leszögezte, hogy az érdekvédelmi szervezet az igazságügyi sarkalatos törvények előkészítése során együttműködött a szaktárcával, és véleményt alkothatott a készülő szabályokról. Jelezte, hogy a bírói kart váratlanul érte a nyugdíjkorhatár leszállításának terve. Fleck Zoltán jogszociológus egyebek között azt emelte ki, hogy a bírósági szervezet önmagában is lakmuszpapírja annak a kérdésnek, hogy egy országban létezik-e jogállam vagy nem. „Nagyon úgy tűnik, mintha visszatértünk volna a hatalom egységének lenini elvéhez” - fogalmazott. Arató András, a Klubrádió elnöke úgy fogalmazott, hogy rádiójuk „a magyar médiatörvény nevű valóságshow keretében küzd a túlélésért”. Úgy vélte, a médiahatalom adminisztratív eszközökkel, de gazdasági eszközökkel is megkísérli elhallgattatni az adót.
Kinga Göncova koponykája
2012. február 24. - (Andrassew Iván - nepszava.hu)
A kormánypárti médiák boldogan közlik a hírt: Vizsgálatot indított a Klubrádió múlt szerdai, Megbeszéljük című műsora miatt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Mert ugye egy betelefonáló a következőket mondta: „És nekem van egy elméletem, hogy hogy tudják Schmitt Pált megmenteni. Ez elmélet. Ha likvidálják.” A vád: Bolgár ezek után az adás megszakítása helyett még percekig beszélgetett a férfival. Ahogy egyébként szinte minden barommal szokott. Erre lehet építeni: fölhívatjuk Bolgárt, bemondunk valami egetverőt, aztán már lehet is indítani a vizsgálatot. Én kihez forduljak egy ilyen üzenettel, ami tegnap jött a blogomra: „Két szoci EP-képviselő ellen most fejeztem be az államellenes bűncselekmények miatti feljelentést, amit egyezettem kettő brüsszeli, valóban MAGYAR képviselővel. Kinga Gönczova EGÉSZ POLITIKAI PÁLYÁJA a magyarság , a Nemzet és a Csonka-ország polgárai ellen irányul: ott egy folytatólagos bűncselekménysorozat miatt cca 15 év fegyház szintjéig fogjuk minősíteni a NEM-NŐ, NEM-MAGYAR, apja részéről egy szabadság hérosznak NEM-PSZICHIÁTER, hanem elmebeteg HAZAÁRULÓ lánya MEGBOCSÁTHATATLAN BŰNEIT. Vagy simán szétdurrantjuk a koponykáját. Ez reális, nem humbug. Dr. Gyarmati Pál NJSZ, HM Társaság, kormánypárt, Turáni Unió, Greatsteppe Foundation” Egy egész titkosszolgálati médiaörsnek adhatnék állandó munkát az ilyen mindennapos üzenetekkel.
A posztkommunizmus áldozatainak emléknapja
Nem javult a kisebbségek helyzete Szlovákiában 2011-ben
2012. február 9. - (mti)
Nem bővült a demokrácia, és nem javult a kisebbségek helyzete sem Szlovákiában a 2011-es év második felében - derül ki a Közéleti Kérdések Intézetének (IVO) csütörtökön nyilvánosságra hozott aktuális jelentéséből. Az IVO szerint 2011-ben 2,6-os értéken stagnált (1-es osztályzat a legjobb az 5-ös pedig a legrosszabb), tehát a közepesnél valamivel jobbnak értékelhető a demokrácia összesített helyzete Szlovákiában. Bár nem sokkal, de valamivel rosszabb, 2,75-ös értékelést adott a civil szervezet a kisebbségek helyzetére, ám 2011 második félévében ezen a téren sem észlelt változást. Az IVO Barométer elnevezésű, féléves rendszerességgel kiadott jelentés 5 szegmensben vizsgálja a demokrácia elveinek betartását. Értékeli a demokratikus intézmények és a jogállamiság, a törvényalkotási folyamat helyzetét, az emberi és kisebbségi jogok betartását, valamint a sajtó függetlenségét is. „A demokrácia helyzetének alakulása terén 2011 második felében azért a stagnálás a kulcsszó, mert megtorpant a pozitív irányú fejlődés” - mondta az IVO elnöke, Gregorij Mesežnikov a jelentést bemutató csütörtöki sajtóértekezleten. A civil szervezet elemzői szerint 2012-ben az befolyásolhatja majd leginkább az demokrácia helyzetét Szlovákiában, hogy a politikai elit mennyire tud megbirkózni a politikai korrupcióval.
Bemutatták Csáky Pál legújabb, az Álom a szabadságról című könyvét
2012. február 8. - (mti)
„Álom a szabadságról” címmel szerdán látott napvilágot Csáky Pál szlovákiai közíró és politikus legújabb kötete. Az ünnepélyes könyvbemutatónak szerda este a Magyar Koalíció Pártjának pozsonyi központja adott otthont. „Mindig fontos esemény Csáky Pál egy-egy könyvének megjelenése” - hangoztatta Bárdos Gyula, a Magyar Koalíció Pártjának első elnöke. Hozzátette: ez azért van így, mert Csáky Pált kollégaként és barátként is olyannak ismeri, mint aki mindig nyíltan mondta ki a véleményét. Ez pedig annál is inkább fontos, mert a rendszerváltás óta eltelt két évtizednek nem a felvidéki magyarok voltak a nyertesei, a most megjelent könyv pedig lehetőséget nyújt arra, hogy mindenki bepillantson abba, hogy mi miért és hogyan történt. A 220 oldalas esszégyűjtemény, melyhez fotódokumentáció is tartozik, a szlovákiai magyarság elmúlt 20 évének sajátságos életérzésébe enged bepillantást, s közben időtlen, de mégis aktuális, határok nélküli, de mégis a szülőföldhöz kötődő üzenetet közvetít. Csáky azt a kérdést feszegeti, hogy a szlovákiai magyarság megtett-e mindent saját fennmaradásáért, és vajon mi az oka annak, hogy határon túli magyar közösségek közül pont a szlovákiai magyarság nemzettudata csökken a legnagyobb mértékben. „Magyarságunkról soha nem mondunk le, számunkra nem az asszimiláció, nem az önfeladás a követendő út, hanem a minden szempontból szabad élet” - mondta az MTI-nek az immáron tizenegyedik kötetének legfőbb üzeneteiről Csáky Pál. „Ez az írás arról is szól, hogy tisztességesek akarunk lenni önmagunkhoz és a körülöttünk élőkhöz, ugyanakkor elvárjuk azt, hogy az az ország is, ahol élünk, tegyen annak érdekében, hogy itthon érezzük magunkat” - hangoztatta. Koncsol László, József Attila díjas író a bemutatón azt hangsúlyozta: „ha mindenki úgy gondolkodna, mint ő és még sokan mások, ha nem adnánk el a termőföldünket idegeneknek, ha a vegyes házasságokban élők nem magyartalanodnának el, ha mindannyian magyar iskolába íratnánk a gyermekeinket, ha az anyaországi hatalom párthovatartozástól függetlenül törődne velünk, akkor nem kellene aggódnunk a fennmaradásunkért”.
Nem tüntetik fel a magyar nyelvű feliratot egy magyarországi cég üzletei Szlovákiában
2012. február 9. - (mti)
Hiányzik a magyar felirat egy magyarországi cég Felvidéken működő üzleteiben - hívta fel a figyelmet Facebook-oldalán a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom a bumm.sk hírportál csütörtöki jelentése szerint. Szlovákiában a kisebbségi nyelvhasználati törvény 2011 májusának végén jóváhagyott módosítása lehetővé teszi, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya eléri a 20 százalékot, két-, illetve többnyelvű feliratokat is használni lehet. A Kétnyelvű Dél-Szlovákia a szabályozás hatályba lépése óta többször is felhívta a figyelmet arra, hogy sokan nem élnek ezzel a lehetőséggel. Ezúttal a Norbi Update szlovákiai üzleteiben hiányzó magyar feliratokra mutatott rá a civil szervezet. Facebook-oldalán a vásárlói panaszra érkezett választ is közzétette. Ebben az üzlet üzemeltetője, azt írta: nincs gond, ha a vásárló megértette a szlovákul feltüntetett információkat is. „Kevés frusztrálóbb dolog létezik, mint amikor egy magyarországi vállalkozás a magyarlakta területeken kizárólag szlovák feliratokkal kommunikál ügyfeleivel. Elgondolkodtató az is, hogy hiába érkezik számos panaszlevél, kérve a kétnyelvűséget, a válasz mindig elutasító” - áll a szervezetnek az esetről közzétett állásfoglalásában. Az ügy kapcsán a Norbi Update International kft.-nek a hírportál által megkeresett ügyvezető igazgatója, Németh Csaba elmondta: az üzlethálózat franchise rendszerben működik, azaz önálló vállalkozók nyitják meg az üzleteket. Hozzátette: a forgalmazott termékek esetében rendszerint megjelenik a többnyelvű tájékoztatás, a jövőben pedig elképzelhetőnek tartja, hogy a feliratokkal kapcsolatban is ajánlást fognak tenni. A strasbourgi testület azt is megvizsgálta, hogy a Szlovákia és Malina Hedvig között később létrejött egyezség összhangban van-e az Emberi Jogok Európai Egyezményével, majd jóváhagyta azt. Az egyezség megkötése és a szlovák kormány múlt heti nyilatkozatának kiadása egyben azt is jelentette, hogy Hedvig ez ügyben többé nem fordulhat az említett strasbourgi szervezethez, és nem követelhet semmiféle anyagi kártérítést sem Szlovákiától.
Malina Hedvig abszurdnak tekinti az ellene zajló ügyészségi eljárás folytatódását
2012. február 9. - (mti)
Abszurd helyzetnek tartja Žák-Malina Hedvig, hogy miután a Radičová-kabinet múlt hét szerdán közleményben kért „bocsánatot” tőle, a Legfőbb Ügyészség hamis tanúzás gyanújával tovább folytatja a vizsgálatot ellene - írta csütörtökön a Szabad Újság című szlovákiai magyar nyelvű független közéleti hetilap. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága novemberi határozata alapján február 1-jén, szerdán a szlovák kormány sajtóközleményben fejezte ki sajnálkozását Žák-Malina Hedvig ügye miatt. Közleményében a pozsonyi kabinet elismerte: az ügyben bizonyos körülmények kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy érvényesültek-e a panaszosnak az általános emberi jogi charta által biztosított jogai. A 2006-ban Nyitrán megvert egykori csallóközi magyar diáklányt jelenleg is hamis tanúzással vádolják, hiszen a rendőrség korábbi állítása szerint Malina Hedviget nem támadta meg senki, az eset nem történt meg. „Ez abszurdum” - nyilatkozott a ma már kétgyermekes családanya. „Ha a kormány elismeri, hogy sérültek az emberi jogaim, akkor milyen jogon folytatnak ellenem eljárást? Minden ott kezdődött, hogy nem vizsgálták ki az ellenem történt támadást, sőt ezt meg nem történtté nyilvánították. Ha már a kiindulópontnál probléma mutatkozik, akkor a további fejlemények is megkérdőjeleződnek” - szögezte le a Szabad Újságban megjelent interjúban. Malina Hedvigből a kormányközlemény vegyes érzéseket váltott ki: „Egyrészt örülök, a sok végigszenvedett év után ez kijárt nekem, másrészt csalódott és picit szomorú is vagyok. Későn jött, és nem azoktól, akik ezt a sok fájdalmat okozták”. A vele történtek kapcsán úgy véli, egy pici porszem volt egy nagy gépezetben. Malina Hedviget 2006 augusztusában Nyitrán azért verték meg, mert magyarul beszélt. Miután a rendőrség lezárta az ügyet, azt állítván, hogy az eset meg sem történt, a lány 2007-ben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.
Könyvet ír politikai karrierjéről a távozó szlovák miniszterelnök
2012. február 21. - (mti)
Könyvet ír a politikában töltött éveiről a távozó szlovák miniszterelnök asszony, Iveta Radičová - adta hírül a TASR szlovák állami hírügynökség kedden. Az előreláthatóan júniusban megjelenő kötetet egy újságírónővel, Luba Lesnával, közösen készíti Iveta Radičová. A könyvben Radičová a nagypolitikában töltött éveinek tapasztalatait adja közre, emellett az ország történetének legnagyobb közéleti botrányának tartott Gorilla-ügy egyes részleteire is rávilágít majd. Bár a Gorilla-ügy kapcsán vélhetően háttér információk is a felszínre kerülnek, Radičová szerint nem kell attól tartani, hogy az írás politikai vihart vagy botrányt keltene. „Kitűnő olvasmány lesz a könyv” - állítja a kötet társszerzője, Luba Lesná, aki szerint erre Iveta Radičová személye a legjobb garancia, mert véleménye szerint a leköszönő kormányfő mesélőtehetsége kiemelkedően jó.