Sajtószemle / Tallózó - 2012. január (I.)
Imrich Fuhl válogatásában
Ki képviselje a hatumákat az Országgyűlésben?
2012. január 9. - (Barak László blogja)
Világos, hogy Berényi védi a mundér becsületét és a hatumák (határon túli magyarok) választójoga mellett tör lándzsát! Most már csak az a kérdés, hogy mennyire lesz hiteles egy olyan ember a magyar Országgyűlésben, mint ő vagy Duray Miklós? Utóbbi egy Orbán-rezsim által futtatott politikai, immár alkoholistának és hibbantnak minősíthető kalandor. Berényi pedig egy zöldfülű senki? Talán jobb lenne, ha a magyar politikai osztály inkább Overdosrse-ra tenne, habár az is egy sérült versenyló:)
Az amerikai nagykövet a választójogi törvény felülvizsgálatát kérte
Több pénz jut 2014-től a kisebbségi és regionális nyelvek támogatására
2012. január 19. - (mti)
Jelentősen növekszik 2014-től az oktatás, képzés és ifjúság támogatására rendelkezésre álló uniós pénzügyi keret - hangzott el az Európai Parlament (EP) Gál Kinga fideszes EP-képviselő vezette kisebbségi munkacsoportjának csütörtöki strasbourgi ülésén. Az ülésen bemutatták az unió „Erasmus mindenkinek” című oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramját. Ez a progam 2014-től szolgálhatja majd a nemzeti kisebbségi és regionális nyelvek támogatását is. Jonathan Hill, aki az oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős EU-biztosnak, Andrulla Vasziliunak a munkatársa, elmondta: a keretprogram hat kiemelt célja közül az egyik a nyelvek oktatásának és tanulásának, illetve a nyelvi sokszínűségnek a támogatása. Ezen a támogatási kategórián belül lehetőség nyílik majd a regionális és kisebbségi nyelvek támogatására is. Az ülésen megválasztották a munkacsoport új vezetőségét is. A parlamenti gyakorlatnak megfelelően az ötéves törvénykezési ciklus felénél leköszönt a testület eddigi néppárti-liberális vezetése. A munkacsoport tagjai nagyra értékelték Gál Kinga néppárti és Carl Haglund liberális képviselő munkáját, akik 2009 második felétől töltötték be ezt a pozíciót. A következő két és fél évben szocialista-zöld vezetése lesz a munkacsoportnak. A szocialisták képviseletében Tabajdi Csaba, a zöldek részéről pedig a francia Francois Alfonsi irányítja a munkacsoportot. Gál Kinga a testület néppárti alelnökeként folytatja tovább munkáját.
A nemzetiségi törvény (letölthető):
http://www.oslovma.hu/XXX/NemzTv11.pdf
2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól
Módosíttatná a nemzetiségi választójogi szabályokat az FCÖ
2012. január 18. - (mti)
Több ponton is módosíttatná a tavaly elfogadott nemzetiségi választójogi szabályokat a fővárosi roma érdekképviselet, ennek érdekében az országgyűlési képviselőknek petíciót fogalmaztak meg, amelyhez már több tucatnyi szervezet és magánszemély csatlakozott. Makai István, a Roma Polgári Tömörülés (RPT) és a Fővárosi Cigány Önkormányzat (FCÖ) elnöke az MTI-nek szerdán azt mondta: üdvözlik, hogy a január elsejével hatályba lépett alaptörvény is biztosítja a nemzetiségek részvételét az Országgyűlésben, de olyan törvénymódosítást kezdeményeznek, amely „nemcsak jogosítványokat, hanem kötelezettségeket és megfelelő ellensúlyokat is tartalmaz”. Az Országgyűlés által tavaly december 23-án elfogadott, az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényt úgy módosíttatná a szervezet, hogy ne csak az országos nemzetiségi önkormányzat állíthasson nemzetiségi listát, hanem minden olyan kisebbségi szervezet, amely eléri a kellő számú ajánlást, így szerintük megfelelő versenyhelyzetet alakulna ki a kisebbségi szervezetek között és érvényesülhetne a valós, legitim támogatottság a kisebbségeken belül. A nemzetiségi lista állításához a névjegyzékben nemzetiségi választóként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb ezerötszáz ajánlás szükséges; utóbbi számot a szervezet ezerötszázról négyezerre emeltetné. Azt sem tartják elfogadhatónak, hogy a nemzetiségi listán szereplők, illetve arra szavazók nem voksolhatnának országos pártlistára, ezért azt szeretnék elérni: minden választópolgár két ajánlószelvényt kapjon, és nemzetiségi névjegyzékbe vétel nélkül nyilatkozhasson arról, hogy a második ajánlást országos pártra vagy nemzetiségi szervezetre adja. A választás napján a második szavazószelvényt az érintettek a szerint kapnák kézhez, hogy kisebbségi szervezetre vagy országos pártra kívánnak voksolni. Kezdeményezik továbbá, hogy a nemzetiségi listára jutó kedvezményes mandátumok száma ne legyen egy főre korlátozva, hanem a szavazatok számával arányosan nőjön. Makai István, akit tavaly március elsejével Tarlós István főpolgármester fővárosi romaügyi biztosnak nevezett ki, azt mondta: az általa elindított petícióhoz, amelyet a parlament tavaszi ülésszakának kezdetekor kívánnak átadni, eddig több tucatnyi, nemcsak roma nemzetiségi szervezet és magánszemély, közszereplő csatlakozott.
Politikai kamaszkor, avagy a hónap legjobb poénja
Trianon 100 - 2020-ban mindent visszakapunk?
Új Trianon
Magyar kezdeményezésre az EP elé kerülhet a Beneš-dekrétumok ügye
Félpályás útlezárással tiltakoznak „a magyargyűlölet ellen”
„Vesztegzár” a gyúnyhatáron
Kárpát Haza Őrei Mozgalom
http://www.youtube.com/watch?v=9l85mgMaWx8
Ég a zászló, ég...
Magyar embernek magyar kenyeret!
Rendőri utasítás - Különös figyelmet kell fordítani a kisebbségekre
„Bár van véleménykülönbség, jó a magyar-szlovák kapcsolat”
„Nem elég sopánkodni”
Pavol Demeš szlovák politikai elemző a civil mozgalmak erejéről
Orbán vagy anarchia? - Gyurcsány vitája a Népszava főszerkesztőjével
Éljek, éljek. Én!
Farkas Flóriánék is felvonulnak Orbán mellett
Kormányellenes tüntetés lesz Bayerék menetével egy időben
Száz évre tervez a Milla
Kié itt a tér?
Házon belüli ellenségekre most nincs szükség
Rendkívüli parlamenti ülés nélkül zárja le Orbán a brüsszeli konfliktust
Süketek párbeszéde Strasbourgban
Orbán győzött az EP-ben?
Akit bántanak az uniós szálkák
Új nap
Minden a legnagyobb rendben, azaz lehet aggódni
Szabadság? Pluralizmus? Hogy micsoda?
Másodszor lép ugyanabba a folyóba a kormány
Befellegzett Magyarországnak
Nézzünk bizakodva a jövőbe!
Az Európai Régiók Bizottsága is nekiment a magyar alaptörvénynek
„Orbán úr, ön rossz ember?”
„Nem jobb, hanem még rosszabb napok jönnek”
Gyönyörűen megágyaztak az orbáni önkényuralmi rendszernek
Állampárti gyávaság és propaganda
Átmeneti Orbán Viktor és az Európai Parlament
Nyílt levél az Európai Parlament képviselőinek
FH - Magyarország a legkomolyabb probléma Közép-Európában
Kevesebbet ér ma a szomszédos országokban dolgozó szlovákok bére
2012. január 20. - (mti)
Több tucatnyi euróval ér kevesebbet január második felében azoknak a szlovák állampolgároknak a havi bére, akik a környező országokban dolgoznak. Ennek oka, hogy a cseh korona, a lengyel zloty vagy a magyar forint árfolyama az euróhoz viszonyítva az utóbbi időben egyaránt nagyon meggyengült. Szakértői elemzések szerint mindennek ellenére nem várható, hogy a szlovákok önkéntesen elhagynák munkahelyeiket és hazatérnének. Szlovákiában ugyanis továbbra is nagyon magas, 14 százalék körüli a munkanélküliség, s otthon új munkát találni rendkívül nehéz. A másik oldalon az erős euró kedvez a szlovákoknak, hogy vásárlásaik egy részét éppen ezekben a szomszédos országokban bonyolítsák le. „A szomszédos országokban dolgozó szlovák állampolgároknak jó, ha a helyi pénznem erős, mert akkor azért több eurót kapnak. Nyilvánvaló, hogy a forint, a zloty és a korona árfolyamesése nem szerez örömet nekik. Ma több tucatnyi euróval kevesebbet ér a havi bérük, mint egy éve” - állítja Eva Sadovská, a Postová banka (Postabank) elemzője. A kimutatások szerint a korona majdnem hat százalékot, míg a forint és a zloty mintegy 13-13 százalékot veszítettek egy év alatt az euróhoz viszonyítva. Csehországban a tavalyi év végén mintegy 107 ezer, míg Magyarországon több mint 20 ezer szlovák állampolgár dolgozott. A gazdasági szaklapok szerint különösen Csehországban a szlovákok jóval többet keresnek, mint hazájukban. Csehországban a tavalyi harmadik negyedév végén a kedvezőtlen árfolyam ellenére is 927 euró volt az átlagkereset, míg Szlovákiában ugyanabban az időben 765 euró. Sadovská rámutatott: míg Csehországban 6,5-7 százalék körül van a munkanélküliség, Szlovákiában tartósan 14 százalék körül. A csehországiaknál nagyobb mértékben veszítettek euróra átszámított értékükből a magyarországi fizetések. „Míg a nyári időszakban a 210 104 forintos magyar átlagbér 790 eurót ért, az tavalyi év végén ez már csak 667 euró volt” - húzta alá Sadovská. A határ menti régiókban ugyanakkor virágzik a bevásárló turizmus. A szlovákok tízezrei rendszeresen Magyarországon és Lengyelországban vásárolnak be, mert gyakorlatilag minden árut olcsóbban kapnak meg, mint otthon. A szlovák sajtó azt írta, hogy a határ menti régiókban különösen az élelmiszerboltok forgalma 30-40 százalékkal is visszaesett az elmúlt hónapokban.
Magyar és szlovák nyelvű mesedarabot tervez a losonci színház
2012. január 20. - (mti)
Magyar és szlovák nyelvű mesedarab, valamint legalább egy őszi bemutatót tervez az idén a losonci Kármán József Színház: a 23 éve alakult amatőr társulat repertoárján jelenleg négy darab szerepel. Csák István, a losonci Kármán József Színház igazgatója az MTI-nek elmondta: Közép-Szlovákiában nincs állandó kőszínház, ezért a társulat tájoló színházként lép fel a nógrádi településeken. Igyekeznek eljutni a tájegység minden magyarlakta településére, elősegítve a helybeliek művelődését és az anyanyelv megőrzését. Mivel sok a vegyes, magyarok és szlovákok által is lakott település, az 1988-ban alakult társulat történetében először arra vállalkoznak, hogy szlovák nyelvű mesedarabot is színpadra állítanak - jegyezte meg az idei tervekről Csák István. A társulatról szólva elmondta: a csapat olyan civilekből áll, akik munkájuk mellett szabadidejükben, ingyen vesznek részt a színművek megalkotásában. Az évente harminc-negyven előadást általában hétvégeken tartják, ha pedig a fesztiválok, szakmai megmérettetések hétköznapra esnek, szabadságot vesznek ki az amatőr színészek. Magyarországon legközelebb Balassagyarmaton láthatja a Kármán József Színház művészeit a közönség. A Madách Napok keretében január 28-án a Johanna kettős élete című darabot adják elő. A színház történetéről és jelenleg játszott darabjairól az Új Szó című pozsonyi napilap pénteki számában azt írta, hogy Duray Éva 1988 őszén kezdeményezte a losonci társulat megalakulását. Első bemutatóként a város szülötte, Kármán József Szabó Magda által színpadra álmodott Fanni hagyományait választották. A darabot Horváth Lajos rendezte. A losonciak azóta negyven darabot vittek színre, köztük szép számmal kortárs műveket is. Legutóbbi darabjukat decemberben vitték színre, a humoros, táncos Paraszt dekameront.
Parti Nagy letiltatta műveit a Magyar Rádióban
Závada Pál letiltotta műveit a közrádióban
2012. január 20. - (mti)
Závada Pál nem kíván többé alkotóként megjelenni a Magyar Rádió műsorfolyamában. A Kossuth-díjas író-szociológus szerint a Magyar Rádióban a műsorszerkesztési elvek az 1989-es év előttire kezdtek el hasonlítani. „Rendszeres hallgatója vagyok a Magyar Rádiónak, így tapasztaltam, hogy megváltozott a közszolgálati rádió hangja. Ez a rádió már nem képes a közszolgálati funkcióknak megfelelni” - fogalmazott az író, aki szerint a rádió kulturális műsoraiban is tetten érhető a politikai irányítás. Az író elmondta, hogy szeretné műveit a Magyar Rádiótól függetleníteni, hogy azok szabadon hozzáférhetők legyenek. A Magyar Rádió vezetősége sajnálattal értesült arról, hogy Parti Nagy Lajos után Závada Pál sem kíván alkotóként megjelenni a Magyar Rádió műsorfolyamában, és a döntésük megfontolására kérik az írókat, hiszen évtizedek óta részt vesznek a Rádiószínház munkájában. A Magyar Rádió szerint „Parti Nagy Lajos és Závada Pál íróként, alkotóként olyan művekkel gazdagították a rádió hangarchívumát, amelyek ma már a nemzeti kulturális örökség részét jelentik, ezért ezektől elzárni a hallgatókat - véleményük szerint - nem szabad. Egy esetleges tiltással a közrádió hallgatói veszítenek a legtöbbet”. A rádió az alkotókat képviselő ügynökség és a hangarchívum tulajdonosa, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) egyeztetésébe nem tud, és nem is kíván beleszólni. „Abban viszont érdekeltek vagyunk, hogy Parti Nagy Lajos és Závada Pál művei továbbra is ott legyenek a Magyar Rádió műsorprogramjában. Ezért azt javasoljuk a szerzőknek, hogy fontolják meg döntésüket” - fogalmaz a közlemény. Korábban az MTVA is sajnálatát fejezte ki Parti Nagy Lajos szerdán nyilvánosságra került döntése miatt. Cserháti Ágnes szóvivő közölte: az MTVA bízik abban, hogy Parti Nagy Lajos átgondolja döntését, és „a rádióhallgatókat nem bünteti azzal, hogy megvonja tőlük művészetének élvezetét, pusztán azért, mert más, a média egyéb területeit érintő döntésekkel nem ért egyet”.
Editorial jetotak.sk
2012. január 20. - (jetotak.sk)
Kedves Barátaink! Népeinket több százados közös történelem köti össze. Nem véletlen, hogy együtt lettünk az Európai Unió tagjai. Ez európai állampolgárságot választottuk, mert tudtuk, hogy egyedül nincs esélyünk. A jelenlegi gazdasági válságban még nagyobb szükség van arra, hogy egymással és az Unió többi országával szolidárisak legyünk. Nem újak, nem is egyediek a kihívások, amelyekkel ma szembe kell néznetek. A Fidesz már akkor arra használta a helyzetet, hogy saját hatalmát növelje, amikor - nem is olyan régen - Magyarország komoly gazdasági nehézségekkel küzdött; ahelyett, hogy azon dolgozott volna, hogy az országot a gazdasági összeomlás felé vezető útról elkormányozza. Ennél fontosabb azonban, hogy mint szomszédaitok, mint a Visegrádi szövetségbeli partnereitek, s mint demokrata társaitok, mi igazán értjük, hogy Magyarország min megy ma keresztül. A szavaknak igenis súlya van: Magyarország nem köztársaság azóta, amióta egyetlen pártnak sikerült megbontania a politikai hatalom fékezését és egyensúlyát biztosító rendszert. Ez a párt visszaélt a választási rendszerrel, kihasználta a mély politikai válságot, hogy biztosítsa uralkodását az elkövetkező évtizedekre. A Fidesz rezsim kialakulása jól szemlélteti, mennyire halvány lehet a különbség a demokrácia és a diktatúra között, mert ez nem az intézményrendszer sajátosságain múlik, hanem a törvények szellemén. Orbán Viktor kormánya veszélyes útra vitte az országotokat. Akik ennyire hataloméhesek, mindig többet és többet akarnak. Az országon kívül és belül leledző hatalmas ellenségekre hivatkoznak, hogy kimagyarázzák ígéreteik megtartására való képtelenségüket. A lakosság elszigetelésére törekszenek, nemcsak a médiapluralizmus megszüntetésével, hanem a rasszizmus, idegengyűlölet, nacionalizmus és vallási intolerancia terjesztésével is. Ez tűrhetetlen! Ezt nem nézhetjük szótlanul! Mi minden olyan politikai erőt támogatunk, amely törekszik a katasztrófa elkerülésére. Ez a katasztrófa sokkal súlyosabb, mint a pénzügyi piacok összeomlása. Ezért felelősségre fogjuk vonni kormányainkat és az Európai Unió intézményeit, ha nem védik meg a demokráciát, és nem tanúsítanak szolidaritást a magyar néppel, a polgártársainkkal!
„A magyar-szlovák kettős állampolgárság ügyében politikai döntésre lesz szükség”
2012. január 20. - (mti)
Kizárólag politikai döntés oldhatja meg a kettős állampolgársággal kapcsolatos szlovák-magyar vitát - állítja Magyarország pozsonyi nagykövete abban az interjúban, amelyet az Új Szó című szlovákiai magyar napilap szombaton közöl teljes terjedelmében. Az újság pénteki kiadásában nyilvánosságra hozott beharangozó szerint Balogh Csaba elmondta: mivel a magyar és a szlovák állampolgársági törvény is alátámasztható európai példákkal, jogi technikákkal aligha érhető el áttörés a kérdésben. „Mi mindig nyitottak leszünk a megoldáskeresésre, de nem szándékunk lemondani az egyszerűsített honosításról” - nyilatkozta a nagykövet. Az interjúban beszélt a Magyarországot az utóbbi hetekben ért nemzetközi támadásokról, és a határon túli magyarok választójogáról is. A kettős magyar-szlovák állampolgárság ügye a legvitatottabb problémák közé tartozik Pozsony és Budapest viszonyában. Miután 2010-ben az Országgyűlés döntést hozott a határon túli magyarok könnyített honosításáról, s ezzel lehetővé tette a kettős állampolgárságot a szlovákiai magyarok számára is, Szlovákia azonnal reagált, és módosította saját állampolgársági törvényét. A még Robert Fico vezette kormányzat idején elfogadott módosítás értelmében elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki önként kérelmezi egy idegen ország állampolgárságát. Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának helyettes államtitkára és Maros Zilinka szlovák belügyi államtitkár december közepén Pozsonyban abban állapodott meg egymással, hogy a jövőben szakértői szinten próbálnak megoldást találni a kettős állampolgárság kérdésére. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy Szlovákiának és Magyarországnak egyaránt érdeke a probléma tárgyalások útján történő megoldása.
Magyarország nem szolgáltat ki adatokat a felvidéki kettős állampolgárokról
2012. január 13. - (Felvidék.ma)
A személyi adatok védelméről szóló törvényre hivatkozva elutasítja a kettős állampolgárságért folyamodó felvidéki magyarokról szóló adatok kiadását Magyarország Igazságügyi és Közigazgatási Minisztériuma és a pozsonyi magyar nagykövetség is. Lukács Bence Ákos, az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium illetékes munkatársa a SITA hírügynökség megkeresésére mondta el újra, hogy Magyarország álláspontja változatlan és az is marad. A magyar kormány 500.000 kérelemre számít a jelenlegi parlamenti ciklusban. Az elmúlt alig több mint egy évben kétszázezer kérvényt regisztráltak, és több mint százezren már le is tették az állampolgársági esküjüket. Mivel a jelenleg érvényben lévő - alkotmányellenes - szlovák állampolgársági törvény értelmében, aki felveszi más ország állampolgárságát, automatikusan elveszíti a szlovákot, ezért Magyarország nem hajlandó adatokat szolgáltatni Szlovákiának. A felvidéki kérelmezőkre bízzák a döntést, hogy be szeretnék-e jelenteni magyar állampolgárságuk megszerzését a szlovák hatóságoknak.
A dél-szlovákiai szlovák kisebbséget félti a Smer
Diszkriminálják a dél-szlovákiai szlovák iskolákat
2012. január 15. - (Új Szó)
Dušan Čaplovič, a Smer-SD alelnöke szerint nemcsak a nemzeti kisebbségek oktatásügyének fejlődését kell biztosítani, de a szlovák nemzeti oktatás fejlődését is abban a környezetben, amelyben a szlovákok kisebbségben élnek. „A szlovák iskolának gyakran korlátozott lehetőségei vannak - szükséges - létezéséhez. A jelenlegi szabályok, amikor az iskolák tanulóra, s nem osztályra kapják az állami támogatást, olyan feltételek kialakulását teszik lehetővé, amely éppen a szlovák iskolák növekvő diszkriminációjához vezet. A szlovák iskolák az ország nemzetiségileg vegyesen lakott területén nincsenek védve, holott ebben a környezetben gyakran kisebbségi helyzetben vannak” - jelentette ki Čaplovič abban az interjúban, amelyet a TASR közszolgálati szlovák hírügynökség hozott nyilvánosságra szombaton. Čaplovič úgy véli: nemcsak a nemzeti kisebbségek oktatásügyének fejlődését kell biztosítani, de a szlovák nemzeti oktatás fejlődését is abban a környezetben, amelyben a szlovákok kisebbségben élnek. „Ugyanannak az elvnek kell érvényesülnie, mert máskülönben Szlovákia déli részén folytatódni fog a régió szisztematikus magyarosítása” - fejtette ki Čaplovič. Megjegyezte: ilyen és hasonló gondokkal küszködik a szlovák iskola például Révkomáromban, Dunaszerdahelyen vagy Szőgyénben is. Hozzátette: a dél-szlovákiai szlovák oktatás „likvidációjának” megállítása érdekében módosítani kellene az oktatásügy finanszírozását. Hangsúlyozta: a magyar iskolákban szükség van a szlovák nyelv oktatása óraszámának jelentős emelésére, mert „máskülönben a szlovák mint hivatalos nyelv és a szlovákok ebben a környezetben elvesznek”. „Biztos, hogy közeledik a választás, mert azok a politikusok, akiktől ezt a múltban is megszoktuk, újra megpróbálják megoldani a magyar kérdést” - reagált Caplovic nyilatkozatára Solymos László. A Híd frakcióvezetője „tendenciózusnak” minősítette Čaplovič állításait. A Híd nem abban látja a problémát, hogy magyar vagy szlovák nyelvű-e az iskola, hanem abban, hogy nagy vagy kis iskoláról van-e szó. „A jogszabályokat úgy kell módosítani, hogy segítsünk minden kis iskolának függetlenül az oktatás nyelvétől” - hangsúlyozta Solymos László.
Čaplovič nyilatkozata félrevezető és populista
2012. január 15. - (bumm.sk)
Az MKP szerint teljesen megalapozatlan Dušan Čaplovič nyilatkozata a dél-szlovákiai szlovák iskolák helyzetéről. Szigeti László emlékeztet: a szlovák iskolákba arányaiban véve több gyereket írattak be, mint a magyar iskolákba. „A Magyar Koalíció Pártja szerint Dušan Čaplovičnak, a Smer alelnökének nyilatkozata a dél-szlovákiai szlovák tanítási nyelvű iskolák negatív megkülönböztetésről és elmagyarosításról teljesen megalapozatlan, félrevezető és populista megközelítés. Amikor Čaplovič magyarosításról és asszimilációról beszél, már a választásokra gondol” - áll Szigeti László, a párt oktatási alelnökének nyilatkozatában, melyet Fiala Ilona szóvivő küldött a Bumm-nak. Szigeti emlékeztet: a normatív finanszírozás egyformán vonatkozik minden iskolára, tanítási nyelvtől függetlenül. Az ország déli részein működő szlovák iskolákba arányaiban véve több gyermeket írattak be, mint a magyar tannyelvű alapiskolákba, tehát fordított a trend - mutat rá. „A komáromi Határőr utcai szlovák iskola helyzete elhúzódó probléma, kevés a gyermek, de a város mindent elkövet a gondok rendezésére. A gyakorlatban nem ismertek olyan gondok, amelyeket a Smer-es alelnök emleget. Az MKP tapasztalatai szerint az önkormányzatok hozzáállása az iskolák fenntartásához a lehetőségekhez mérten elfogadható. Párkány városa például 200 ezer euróval támogatta a szlovák iskola fenntartását, és nem uniós forrásokból” - állítja Szigeti. Véleménye szerint nem igaz, hogy az önkormányzatok mostohán bánnak a szlovák iskolákkal. „Ugyanakkor rengeteg alacsony létszámú magyar kisiskola is működik Dél-Szlovákiában. Az MKP csak üdvözölni tudja a jogszabály esteleges olyan módosítását, melynek alapján a kisiskolák helyzete javulhatna. Tehát ne populista megközelítéssel, hanem a valós probléma megoldásával oldjuk meg ezt a helyzetet!” - zárul a közlemény.
2014 márciusában indulhat az új komáromi Duna-híd építése
2012. január 19. - (mti)
Az új komáromi Duna-híd építése 2014 márciusában indulhat - hangzott el Érsek Árpád közlekedési államtitkár és Bastrnák Tibor (Híd) parlamenti képviselő közös révkomáromi sajtótájékoztatóján. Az Új Szó című pozsonyi magyar napilap csütörtöki kiadása szerint a politikusok szerdán egyértelműen cáfolták azt a közelmúltban a SITA hírügynökségben megjelent információt, amely szerint a munkálatok leghamarabb 2015-ben kezdődhetnek el. A SITA Iveta Fedorovára, a Szlovák Útkezelő Vállalat munkatársára hivatkozva közölte a hírt. Erre reagálva Bastrnák Tibor - aki Révkomárom korábbi polgármestereként egyik kezdeményezője volt a híd-projektnek - felkérte az államtitkárt, forduljon hivatalos tájékoztatásért az útkezelőhöz a csúszás okának kiderítése érdekében. A cég vezérigazgatója, Pavel Pavlásek a napokban levélben számolt be a híd előkészületi munkáiról és a feladatokról. A menetrend szerint 2013 márciusáig kell kiegészíteni a tervdokumentációt, még az év júniusáig kiadni az építkezési engedélyt, 2014 januárjáig lefolytatni a közbeszerzést a kivitelező kiválasztására, és 2014 márciusában kezdődhet az építkezés. Mind a magyar, mind a szlovák fél uniós forrásból szeretné finanszírozni a híd megépítését. Érsek Árpád szerint éppen ezért startra készen - jóváhagyott tervekkel és közbeszerzés során kiválasztott kivitelezővel - kell várni a pályázati időszak kezdetét. Az ésszerűség azt diktálja, hogy a majdani hidat rákössék a Csallóközön keresztül vezető R7-es gyorsforgalmi útra; ennek végleges nyomvonala még nem ismert, annyit lehet tudni, hogy Érsekújvár mellett halad majd, és vagy délről, vagy északról kerüli meg a várost. „Az új híd, illetve annak rákötése a Magyarországon alig 10 kilométerre húzódó M1-es autópályára, nálunk pedig az R7-es gyorsforgalmi útra, nagyban lendítene térségünk infrastruktúráján. Új munkahelyek pedig ott létesülnek elsősorban, ahol jól kiépített úthálózat fogadja a befektetőket” - tette hozzá Bastrnák Tibor.
Oszkó - A tények az államadósságról
Az IMF hiteléért mindent megígértek
Magyarországból elrettentő példát akarnak csinálni
2012. január 10. - (bumm.sk / mti)
A Sme című szlovák liberális napilap Don-kanyarban című csütörtöki kommentárja szerint Orbán Viktornak ma nincs más választása, mint 110 százalékra teljesíteni az IMF és az EU követelményeit, mert ellenkező esetben Magyarország júniusig csődbe megy. A lap úgy látja: Orbán Viktor másfél éves nemzeti felszabadító harca ezzel a magyar történelem olyan eseményei mellé sorakozna fel, mint Mohács, Trianon és a Don-kanyar. „Nem objektív módon, de a Fidesz (és a Jobbik) választóinak szemében. Orbánt most nem foglalkoztatja az a kérdés, hogy politikailag könnyebb-e túlélni az államcsődöt vagy a totális programkapitulációt. Azonban előbb vagy utóbb felteszi magának (e kérdést)” - írja Peter Schutz. A szerző rámutat: Orbán a hősből, aki megígérte nemzete kivezetését a rossz piacok igája alól, az IMF-EU protektorátusának kormányzójává válna. „Parlamenti kétharmad ide vagy oda, ha az alap és az unió elrendelik a további, most már a rendszert érintő megszorításokat, amelyek minden réteg életszínvonalát érinteni fogják, a 12 vagy 16 éves hatalomról szóló álomnak vége lesz. A csőd utáni jövőkép biztosan nem vidámabb” - véli Schutz. Megállapítja, hogy az IMF és az EU nagyon határozott, s Christina Lagarde és Olli Rehn kijelentései azt jelzik, hogy Magyarországból példát akarnak statuálni azok számára, akik nem akarnak szót fogadni. Schutz szerint Orbán erre a leckére nagyon alkalmas személy. „A pénzügyi hiány mellett ugyanis demokráciahiányt is produkált - szintén elég magasat - tehát az emlékeztetőben elszámoltathatják nemcsak a jegybankról és a stabilitásról szóló törvényekről, hanem a médiatörvényekről, a bíróságokról és más hasonlókról is” - véli a cikkíró.
Téma volt Magyarország Brüsszelben
A magyar sajtószabadságot vizsgáltatnák az EU-val az európai újságírók
Felháborodott a magyar médiahelyzeten a Szlovák Újságírók Szakszervezete
2012. január 10. - (eMasa)
Felháborodását fejezte ki a Szlovák Újságírók Szakszervezete a magyarországi médiában történtek - a hírmanipuláció, az éhségsztrájkolók megbüntetése, a Klubrádió megszűnése és az Index újságíróinak az Országházból való kitiltása - miatt. A szervezet vezetői levelet írnak a pozsonyi magyar nagykövetnek, és az ügy képviseletére felkérik a szlovák uniós képviselőket is. A Szlovák Újságírók Szakszervezete (Slovenský Syndikát Novinárov - SSN) aggodalommal figyeli a magyarországi médiahelyzet alakulását - adta hírül mai közleményében a szervezet. „Fel vagyunk háborodva a közintézmények, főképp a köztelevízió attitűdjén, akik ahelyett, hogy szigorúan fellépnének a hírmanipulátorok ellen, azokat büntetik, akik felhívják a figyelmet a súlyos szakmai vétségre, és a tévészékház előtt éhségsztrájkolnak” - olvasható a közleményben. „Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a politikai konfliktusokat a sugárzási engedély felfüggesztésével oldják meg, ahogy azt a Klubrádió esetében tették. Nem értünk egyet a parlamenti belépőkártyák megvonásával sem” - utal a közlemény arra, hogy az Index egyik videója miatt a portál újságíróit kitiltották az Országházból. „Támogatjuk a magyar kollégákat a demokratikus médiáért való küzdelmükben, és felajánlunk minden segítséget, amire ehhez szükségük lehet” - írják. A Szlovák Újságírók Szakszervezete levelet ír a pozsonyi magyar nagykövetnek, és az ügy képviseletére felkéri a szlovák uniós képviselőket is.
Kecskefej lógott a soproni Fidesz-iroda ajtaján
Mit várhat a Kárpát-medence 2012-től?
Szlovákiai választás - Hat párt jutna be a parlamentbe
2012. január 17. - (mti)
Hat párt jutna be a szlovák parlamentbe, ha a parlamenti választást januárban tartották volna meg - derült ki abból a felmérésből, amelyet a pozsonyi MVK ügynökség készített január első felében országos mintán. Ez a felmérés is azt jelezte, hogy a március 10-re kiírt idő előtti voksolást a Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer) fogja várhatóan megnyerni, mégpedig meggyőző fölénnyel. Januárban a Smer 40,1 százalékot kapott volna, ami a 150 tagú szlovák parlamentben a mandátumok felét, 75 képviselői helyet biztosította volna számára. A második helyen a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a harmadikon pedig a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) végzett volna 9,6, illetve 9,3 százalékos támogatással. A KDH-nak 18, az SDKU-nak pedig 17 képviselője lett volna a szlovák törvényhozásban. A Híd magyar-szlovák pártra, amely a negyedik helyen végzett a januári felmérés szerint, a megkérdezettek 7,7 százaléka adta volna le voksát, míg a Magyar Koalíció Pártja (MKP) nem érte volna el az öt százalékot, s nem jutott volna be a parlamentbe. A Híd januári támogatottsága alapján 15 képviselőt küldhetett volna a pozsonyi parlamentbe. Az ötödik hely a Szabadság és Szolidaritásé (SaS), míg a hatodik az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek párté 7,1 és 6,3 százalékos támogatottsággal. Az SaS ennek alapján 13, az Egyszerű Emberek pedig 12 képviselői mandátumot kapott volna. A választáson induló további 20 párt együttesen 19,9 százalékos támogatottsággal bír, miközben egyikük sem lépte túl az ötszázalékos parlamenti küszöböt. A felmérés érdekessége, hogy a Mikulás Dzurinda vezette SDKU visszaesett a harmadik helyre, s Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártja (SNS) nem került volna be a parlamentbe. Bekerült volna viszont az Egyszerű Emberek csoportosulás, amely októberben alakult. Helyi megfigyelők többsége azt állítja, az Igor Matovic alapította pártnak jó esélye van arra, hogy márciusban parlamenti erővé váljon. Pavel Haulík, az MVK ügynökség képviselője szerint a választási részvétel 43-48 százalék körül alakult volna, ami jóval alacsonyabb, mint az eddigi választásokon regisztrált részvéti arány.
Fico összeállna Dzurindáékkal is
Tangabugyis kampány - Slotáék ezúttal nem a magyarokat piszkálják
„Idiótákat és seggnyalókat választottunk”
Kiüthetik egymást a magyar pártok
Sir Matovič klubja
„Szlovákia ellentmond az uniós normáknak”
Már az Európai Néppárt sem vállal szolidaritást a Fidesszel
„Orbán és Fico is alfahímek”
2012. január 7. - (bumm / sme)
Két alfahím találkozásának veszélye fenyeget, ha Orbán Viktor mellett Robert Fico is hatalomra jut - jelentette ki Hunčík Péter pszichiáter. Véleménye szerint nem szerencsés a szlovák gesztusok hiánya a helyi magyarok felé. „Nagyon kellemetlen a szlovákiai magyarok számára is, ha a világ Magyarországot Ukrajnához vagy Fehéroroszországhoz hasonlítja. Magyarország ott még nem tart. De azok számára, akik valami mást vártak 1989 egyik előidézőjétől, nagy csalódást jelenthetett (Orbán - a szerk.)” - fejti ki a pszichiáter az ország jelenlegi helyzetével kapcsolatban a Sme napilapnak adott interjúban. Hunčík elmondása szerint csalódásként éli meg, hogy őt is jobboldaliként a szocialisták oldalára kényszerítették a kormány intézkedései, elsősorban a kivételező magatartásukkal. „Mivel kétharmados többsége van és saját arcára formálta a magyar alkotmányt és törvényhozást, a kisebbségben élő ember méginkább érzi, hogy valami nincs rendben” - fejtette ki a szakember. Hunčík a beszélgetésben felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar politikában létezik egyfajta szereptévesztés, amely a Kárpát-medencében zajló politika fő fejlődésének meghatározójaként írja le a nemzetet. Elmondása szerint Orbán alábecsülte az utca erejét, főként annak fényében, hogy a 2006-os események után masszív tüntetéseket szervezett pártja, és egyszerű kijelentéseket tett. „A társadalom legtöbbje egyelőre csak a forintban lát problémát, amely rontja a frankhitelek helyzetét. Ez a tipikus magyar betyármentalitás jele, egész Európának pénzügyi problémái vannak, de azt hitték, ezt valahogy el lehet kerülni. Most Orbán tehetetlen, ezért van szüksége a médiatörvényre, az állami média pedig azt közvetíti, hogy Európa nem érti meg az országot és nyomást gyakorol rá” - hangzik el a beszélgetésben. Hunčík elmondása szerint a közmédiában zajló változások párhuzamba állíthatóak a mečiari tisztogatásokkal. „Európa néhány esetben már kudarcot vallott, például Haiderrel kapcsolatban Ausztriában, Fico és Slota esetén Szlovákiában, de ha itt is elbukik és Orbánt hagyja tombolni, ez jel lehet a többiek számára” - válaszolta a pszichológus arra a kérdésre, hogy vajon Európa számára is veszélyt jelent-e a magyarországi helyzet. A pszichiáter „evidensnek” tartja, hogy az MKP és az SNS támogatására szolgált a kettős állampolgársági tervezet: „Ha Slota nem jutott volna be a parlamentbe, egyedül Magyarországon a Jobbik lett volna a törvényhozásban, hogy nézett volna az ki?” - tette fel a kérdést. Hunčík szerint ennek fényében érthető, hogy Fico elfogadta az ellentörvényt, de óriási csalódásként éli meg, hogy a jelenlegi kormány tizenhárom hónap alatt sem volt képes változtatni a helyzeten. A Sme napilap kérdésére, miszerint Orbán politikája befolyásolhatja-e a magyarokat a pszichológus elmondta, jóval kevésbé, mint Szerbiában vagy Ukrajnában - ezért nem érti a szlovák gesztusok hiányát. „Ehelyett Matovič szívecskével megy Orbán után és azt kéri, ne vegye el a magyarjait, mert szeretik őket. Miként szerethetnek, ha Önök határozzák meg, miként gondolkodok, milyen értékrendem van, miként nevezhetem a szülőfalumat. Miféle szeretet ez?” -hangzik el a beszélgetésben. A szakember az interjúban elmondja, hogy a kettős állampolgárság lehetővé tételének semmilyen negatív hatása nem lenne Szlovákia szempontjából, és furcsának tartja, hogy állandóan lojalitásáról kell győzködnie a többségi nemzetet. Orbán és Fico viszonylatában Hunčík kifejti, mindketten alfahímeknek számítanak, és ez nem jelent jót a kölcsönös problémamegoldás szempontjából. Véleménye szerint az értékrend, világnézet és kommunikáció szempontjából sok bennük a közös pont, Fico pedig Orbánra hivatkozva több problémás intézkedést is átültethet a gyakorlatba.
Fico tanulhat Orbántól
Kérdem én, ki szeretne Magyarországhoz tartozni? A szlovákiai magyarok lojálisak.
Hunčík Péter, ha szörnyekkel küzd....
Az SNS sem bízik a szlovákosító népszavazás sikerében
2012. január 6. - (parameter.sk / sita)
A szlovák nyelv kizárólagos hivatali használatáról szóló referendum kiírása, de még az érvényessége sem jelenthet biztos sikert az SNS számára - vélik szlovák politológusok. A népszavazáson azt a kérdést tennék fel, hogy „Amellett áll, hogy Szlovákia egész területén kizárólag a szlovák nyelvet használhassák hivatali jogviszonyban?”. Ugyanakkor a szlovák alkotmány 34. cikkelye az alapvető jogok közé sorolja a kisebbségek nyelvén történő hivatali nyelvhasználatot, ezekben az ügyekben pedig az alkotmány 93. cikkelye megtiltja a népszavazás kiírását. Juraj Marušiak szerint maga a kiírás nem jelentene sikert az SNS számára, ugyanis vélhetően még ők sem számolnak azzal, hogy a választópolgárok több mint felét sikerül ez ügyben mobilizálniuk. Rastislav Tóth ezt kiegészítette annyival, hogy még egy érvényes referendum sem jelenthet biztos sikert, ugyanis az nem kötelező érvényű sem a parlament, sem a kormány számára. Tóth szerint pedig ilyen szinten ez a népszavazás csak egy drága közvélemény-kutatás. Marušiak hangsúlyozta, az SNS egy ezzel folytatja kampányát, hogy a választások előtti időszakban látható maradjon a polgárok számára, mégpedig mint a nemzeti érdekek védője. Hozzátette, hogy ez egy párt-népszavazás, és egyik másik politikai szubjektumnak sem érdeke, ugyanis ellentmondásos. Ráadásul szerinte az egyik párt sem érdekelt abban, hogy az SNS megerősödjön. A politológus megjegyezte, hogy a szlovák nyelvhasználat hagyományosnak mondható az SNS esetében, és annak témáját számos választás előtt előhúzta. Eme aktivitásukat inkább politikai árucikknek tekinti. Tóth hasonlóképpen vélekedik, miszerint a téma medializációja segíthet az SNS-nek a színen maradni a választások előtt. Ugyanakkor szerinte ennek nincs kellő húzóereje, és az SNS-nek hozzá kellene csatolnia valamit, amiből az emberek élnek. Ugyanis a nyilvánosság inkább a gazdasági és szociális gondokra figyel oda. Marušiak úgy véli, problémás a népszavazás kérdésének megfogalmazása, ugyanis emberi jogok megsértését veti fel. Hangsúlyozta, Ivan Gašparovičnak ebben az ügyben az Alkotmánybírósághoz kellene fordulnia, hogy vajon a kérdés összhangban van- az Alkotmánnyal. Ezzel elkerülhetne azokat a gyanúsításokat, hogy alkotmányellenes referendumot ír ki. Hogy ez valóban megtörténik-e, azt Marušiak szerint nem lehet biztosra venni, ugyanis az elnök már számos alkalommal meglepetést okozott. Emlékeztetett a Munkatörvénykönyv aláírására, miközben ő egy deklaráltan szociális orientáltságú politikus. Rastislav Tóth szerint is az alkotmánybírók feladata megítélni a népszavazás kérdésének alkotmányosságát, ugyanakkor találgatásokba nem kívánt bocsátkozni annak kimenetelét illetően, ugyanis - mint mondta - néha ők is saját elképzelésük szerint látják a világot.
A Horthy-időszak jelenik meg Szlovákiában
Elhallgatott magyarellenesség Szlovákiában
2012. január 2. - (hirek.sk)
Az elmúlt másfél évben sem tűnt el Szlovákiából a magyarellenesség, csak kikerült a közbeszédből. Az elmúlt másfél év a nagy hallgatás időszaka volt - mondta a Hírek.sk-nak Öllös László politológus. Bugár Béla, a Most-Híd elnöke mondta azt a SITA hírügynökségnek, hogy az elmúlt időszakban szinte teljesen eltűnt a magyarellenesség Szlovákiában. Bugár kifejtette, nem teljesen elégedett azzal, ahogyan a hatalmon lévő kormánykoalíció „megoldotta” a kisebbségi kérdéseket, ennek ellenére sikerült néhány dolog. „Ilyen például, hogy magánszemélyek esetében sikerült a nyelvtörvényből kiiktatni a büntetéseket, elfogadták a kisebbségi nyelvhasználat szabályait, de ami a legfontosabb, hogy megváltozott a közhangulat Szlovákiában” - hangoztatta. A kormánykoalíció szerinte nem igyekezett „harciasan” megoldani a Magyarországról exportált nehéz kérdéseket, sokkal inkább a diplomáciai úton történő rendezést részesített előnyben. „Ezért mondhatjuk, hogy szinte teljesen eltűnt a feszültség és a magyarellenesség az elmúlt egy év és néhány hónap, tehát a mi kormányzásunk idején” - érvelt Bugár. Öllős László politológus szerint a magyarellensség nem tűnt el. „Nem tűnt el, csak a közbeszédből tolták ki, de ez nem azt jelenti, hogy a problémákat megoldották” - mondta Hírek.sk-nak és emlékeztetett: „ha csak a tényeket nézzük, látjuk, hogy nem sikerült megszüntetni a büntetéseket a nyelvtörvényben, a kisebbségi nyelvhasználati jogszabály csak lehetőség, amit kérni kell, de nem kötelezi a törvény a hivatalokat és a kettős állampolgársággal kapcsolatos kormányprogram-rész nem teljesült”. Az elfojtott, ki nem beszélt problémák nem oldódnak meg, időről időre kitörnek, s kezelésük olyankor sokkal nehezebb - véli Öllös László. „Értékrendi torzulásokat csak nyílt társadalmi párbeszéddel lehet megoldani, hallgatással nem. Most azonban hallgatott a kormány a problémákról” - fejtette ki a Hírek.sk-nak a közismert politológus.
Büntetlenül lehet szidni a szlovák politikusokat
2012. január 2. - (mti)
Mégsem bírságolják meg azokat, akik nyilvánosan szidják a politikusokat Szlovákiában - jelentette be Daniel Lipšic szlovák belügyminisztert. A Duna TV hétfő esti Híradójában a belügyminiszter azt mondta, „egy szabad társadalomban mindenkinek joga van azt mondani, amit szeretne. Lehet ez sértő, néha akár vulgáris is - ennek természetesen nem örülök, de így van. Az államnak pedig nincs joga ítélkezni afölött, hogy melyik kijelentés helyénvaló vagy helytelen egy demokratikus köztársaságban.” Daniel Lipšic szerint felelőtlen munkatársai hibáztak, aminek személyi következményei is lesznek. A cseh hírügynökség hétfőn azt jelentette, hogy akár 500 euró (160 ezer forint) bírságot is fizethet Szlovákiában az, aki kocsmában vagy az utcán szájára veszi egy politikus nevét, ha a szlovák parlament elfogadja az erről szóló törvénymódosítást. A hírügynökség úgy tájékoztatott, hogy a szlovák belügyminisztérium szorgalmazza a szigorítást, amelynek értelmében tilos nyilvánosan szidni az államfőt, a minisztereket, a parlamenti képviselőket, a bírákat, de a fegyveres erők tagjait, a polgármestereket és a közalkalmazottakat sem szabad. Aki mégis nyilvánosan szidalmazza azokat, akiket a szigorítás értelmében nem szabadna, az közrend megzavarásának vétsége címén vonható felelősségre. Eddig ennek a bírsága 165 euró volt, a tervezet a triplájára emelte volna az összeget.
Orbán nagyúr
Vállalom a véleményem - Civil álláspontok közéleti kérdésekről
2012. január 5. - (bumm.sk)
Vállalom a véleményem címmel indult útjára az a civil kezdeményezés, melynek keretében szlovák és magyar művészek, közéleti személyiségek a neten elérhető videónyilatkozatban mondják el véleményüket az aktuális társadalmi helyzetről. Miért van az, hogy a szélsőséges vélemények mindig hangosabbak a józan meglátásoknál? Miért van az, hogy csak ellenségképpel lehet mozgósítani? Miért kellene azt hinnünk, hogy mi, akik megoldást keresünk, kisebbségben vagyunk? - ezek a kérdések ihlették a Vállalom a véleményem rövidfilm-sorozatot, állítják a kezdeményezés aktivistái. „Olyan személyeket szólítunk meg, akik arcukat és nevüket vállalva osztják meg véleményüket a világhálón. Ezzel a társadalom azon rétegének ellenpólusát alakítják ki, akik az esetek többségében névtelenség mögé bújva nyilvánítják ki extrém nézeteiket. A szélsőséges vélemények többségi jelenléte az interneten azt a látszatot kelti, hogy a megoldások csak szélsőségesek lehetnek. Kezdeményezésünk azt hangsúlyozza, hogy a többség észleli a társadalmat leginkább érintő és időszerű problémáit, felméri és megnevezi azokat, valamint megoldást keres rájuk“ - vallják az aktivisták. A kétnyelvű kezdeményezéshez már eddig is több szlovák és szlovákiai magyar csatlakozott, mások mellett Mokos Attila, Gál Tamás, Olasz István színészek, Bindics Gábor rendezvényszervező, Lakatos Róbert brácsaművész, vagy éppen Jana Kirschner énekesnő. Többek között ők lesznek azok, akik a világhálóra feltöltött rövid videóüzeneteikben elmondják a politika, a gazdaság, a kultúra, az emberi és kisebbségi jogok, valamint a nyitott polgári társadalom helyzetéről és annak értékeiről alkotott véleményüket. „Azért tartjuk fontosnak most kimondani a véleményünket, mert a politikai kampányok során rendszerint nagyobb figyelem kíséri a különböző álláspontokat“ - áll az aktivisták bemutatkozó nyilatkozatában. Tekintettel a közelgő választásokra, s a múltbéli tapasztalatokra, megkérdeztük a kezdeményezés elindítóit, valóban pártoktól független kezdeményezésről van-e szó, s nem egy civil köntösbe bújtatott pártkampányról. Bindics Gábor koordinátor kijelentette, teljesen pártsemleges a dolog, melynek tartalmát a résztvevő civilek alakítják, s ezért is kizárható, hogy a kezdeményezés egésze valamely párt mellé álljon. Terveik szerint projektjük messze túlmutat majd a kampányon, s egy működő véleményvállaló csatornává válik. Kérdésünkre elmondta, politikusokat nem fognak kérdezni, s anyagi szempontból sincs átfedés semmilyen párttal - az eddigi költségeket saját forrásból finanszírozták, de remélik, előbb-utóbb lesznek támogatóik, hiszen ez elkerülhetetlen, ha hosszú távon gondolkodnak. Január 3-tól minden nap megjelenik egy vélemény a vallalomavelemenyem.sk webes felületen. Kezdeményezésükre felhívták az összes szlovákiai mértékadó médium figyelmét, s már több országos sajtóorgánum is a projekt médiapartnerévé vált. A videónyilatkozatoknak a Bumm hírportálon is teret adunk.
Kivonul Magyarországról az uniós portál - politikai okokra is hivatkoznak
2012. január 20. - (napi.hu)
Több évnyi jelenlét után az EurActiv Magyarország, az EurActiv Hálózat budapesti tagja beszüntette tevékenységét - jelentette a portál. Az EurActiv Hálózat gazdasági és politikai okokból vonul ki Magyarországról, ami összefüggésben áll azzal, ahogyan a médiát kezelik az országban - fogalmazott Christophe Leclerq, az EurActiv Hálózat alapítója. Kevés ügyfelünk érzi úgy, hogy nyilvános vitákat támogathatna Budapesten; a politikai klíma szintén ellehetetlenítette a normális működésünket - tette hozzá. Radovan Geist, az EurActiv Szlovákia kiadója, egyben a magyar oldal alapítója és későbbi kisebbségi tulajdonosa szerint „a szoros visegrádi együttműködés az EurActiv Hálózaton belül érdekes kísérlet volt és valóban hozott bizonyos pozitív eredményeket. De annak érdekében, hogy fenntartható maradjon, szilárd alapokon kell állnia, amit a jelenlegi gazdasági és politikai klímában nem lehet elérni Magyarországon”. Az EurActiv magyar kiadója szerint azonban elsősorban egy, a magyar kiadót negatívan érintő pénzügyi szabálytalanság áll az ügy hátterében, aminek bejelentését követően a magyar kiadóval történő egyeztetés nélkül 2010. júniusában a brüsszeli jogtulajdonos elhatározta a magyar oldal megszüntetését. Ez a döntés jelentős reputációs és anyagi kárt okozott a magyar kiadónak, amely ennek ellenére fenntartotta független, megbecsült és anyagilag jövedelmező szolgáltatását, amíg lehetséges volt - olvasható a honlapon. A magyar jogtulajdonosok a kivonulásról beszámoló cikk szerint remélik, hogy az EurActiv Hálózat nem támaszt további kifogásokat az elé, hogy a magyar nyelvű archívumot a hírszolgáltatás mielőbbi újraindítása érdekében felhasználják, akár az EurActiv hálózat keretein belül, akár azon kívül.
Ön melyik országban bankol?
Több tízezren nyitottak osztrák vagy szlovák számlát
Kampányolnak a külföldi szlovákok szavazataiért
2012. január 6. - (Kárpátinfo)
A szlovákiai pártok, miközben egymással versengve bírálják Magyarországot, hogy az szavazati lehetőséget biztosít a határon túl élő magyar állampolgárok részére, a szlovákiai előrehozott választások közeledtével most a külföldön élő szlovákok szavazataiért kampányolnak. Teszi ezt annak a Mikuláš Dzurindának (Szlovákia külügyminisztere) a pártja is, aki a magyar választójogi és állampolgársági törvény „legelszántabb” bírálói közé tartozik. Az általa vezetett Szlovák Demokratikus- és Keresztény Unió Demokrata Párt (SDKÚ-DS) honlapján aprólékosan elmagyarázza a potenciális választópolgároknak, hogyan „értékesíthetik” külföldről szavazati jogukat. Azokért a szlovákokért is síkra szállnak, akiknek Szlovákiában nincs is állandó lakhelyük (mint ismeretes, a magyar választójogi törvényben éppen azt támadják leginkább, hogy olyan magyar polgárok is szavazhatnak, akiknek nincs Magyarországon állandó lakhelyük).
Szlovákiai választás - Robert Fico:
Az új szlovák kormánynak Európa-orientáltnak kell lennie
2012. január 6. - (mti)
Robert Fico, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) elnöke úgy véli: a márciusi választáson parlamentbe jutott összes pártnak joga van részt venni az új kormányról való tárgyalásokon, de ha a Smer megnyeri a választást, akkor koalíciós partnerként csak európai elkötelezettségű pártot tud elképzelni. „Megfogalmaztuk választási üzenetünket és azokat a feltételeket, amelyeket az új kormánynak teljesítenie kell, ha talpon akar maradni. A kritériumok egyike, és ezt nagyon világosan le kell szögeznem, az új kormány európai irányultsága. Nem ismétlődhet meg az, ami az európai mentőcsomag elfogadásakor történt, hogy egy lényeges kérdésben a koalíció kettészakadt. Nagyon fontos európai döntések várnak ránk” - jelentette ki Fico abban az interjúban, amelyet a SITA pozsonyi kereskedelmi hírügynökség hozott nyilvánosságra pénteken. Iveta Radicová koalíciós kormánya október elején az európai mentőcsomagról szóló - a kormány iránti bizalmi szavazással egybekötött - voksoláson bukott meg. A koalíciós Szabadság és Szolidaritás (SaS) nem volt hajlandó támogatni a mentőövet. Fico szerint Szlovákiában csak négy egyértelműen Európa-orientált párt van: a Smer, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Híd magyar-szlovák párt. A volt miniszterelnök, aki a márciusi választás után nagy valószínűséggel visszatér a szlovák kormány élére, mert pártja a választás legnagyobb esélyese, elmondta: a közeljövőben Szlovákiának minden bizonnyal döntenie kell majd egy újabb európai mentőcsomagról, állást kell foglalnia az európai pénzpiacok stabilizációja és az adósságválság ügyében is. „Nem tudom elképzelni, hogy ilyen helyzetben az államnak két fronton kellene harcolnia. Az egyik frontot az ellenzékkel való konfrontáció jelentené, a másik front pedig a koalíción belül lenne. Ezért nagyon fontosnak tartom megnevezni azokat a pártokat, amelyek már bizonyították világos európai irányultságukat. És ezek csak a Smer, az SDKU, a KDH és a Híd” - szögezte le Fico. Megjegyezte: sem az SaS, sem a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) eddig nem bizonyították, hogy Európa-orientált párt lennének. „Az új kormányról szóló tárgyalásokból senkit sem lehet kizárni, de az európai orientáció, amelyet fontosnak tartunk, csak a négy politikai szubjektumot érinti” - húzta alá Fico. Felmérések szerint a Smer támogatottsága tartósan 40 százalék körül mozog, s a helyi megfigyelők biztosra veszik Fico győzelmét. Általános a vélemény, hogy a Smer a jövőben egy, de legfeljebb két kisebb partnerrel kíván majd kormányt alakítani.
Megvont állampolgárság
Gubík László továbbra sem adja le szlovák személyi iratait
2012. január 4. - (mti)
Gubík László, az első szlovákiai magyar, aki a nyilvánosság előtt vállalta a magyar állampolgárság felvételét, szerdán nem lett eleget a lévai rendőrség felszólításának, hogy adja le szlovák személyi okmányait. „A Nyitra Körzeti Hivataltól továbbra sem kaptam semmiféle hivatalos értesítést, hogy már ne lennék szlovák állampolgár. Ezért indokolatlannak tartom személyi igazolványom leadását” - indokolta eljárását Gubík László az MTI pozsonyi tudósítójának szerdán. Elmondása szerint a karácsonyi ünnepek és az újév között, december 27-én kapott újabb levelet a rendőrségről, hogy január 4-én jelenjen meg Léván és adja le személyi igazolványát. Gubík korábban már kapott egy levelet a rendőrségtől, de abban semmiféle dátum nem volt megjelölve, mikor kellene megjelennie a hatóság előtt személyi igazolványa leadása végett. „Válaszul most a Nyitrai Körzeti Hivatalnak és a lévai rendőrségnek is levelet küldtem, amelynek lényege: kértem, hogy hivatalosan tudassák velem, s indokolják meg, szlovák állampolgár vagyok-e vagy sem” - jegyezte meg a jogászhallgató. Gubík kifejtette: továbbra is meggyőződése, hogy szlovák és magyar állampolgár, s lépésére joga volt. Úgy véli: a szlovák jogrendben jogi vákuum van az állampolgárságot illetően, ezért meg akarja várni az illetékes szervek álláspontját. „Arra várok, hogy hivatalos álláspontot fogalmaz meg a körzeti hivatal. A problémát a szlovák alkotmánybíróság elé vitték, ebből kifolyólag ott is várható egy döntés. Ugyanakkor a téma már az Európai Unió szervei elé is elkerült, tehát ott is lehet állásfoglalás” - magyarázta kivárását Gubík László. A lévai járási rendőrség már korábban jelezte: ha a fiatal politikus, akit november végén a Via Nova ICS, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) ifjúsági szervezete elnökévé választottak, nem tesz eleget a hatósági felszólításnak, 33 eurós pénzbüntetést szabhatnak ki rá. Gubík László júliusban Soltvadkertben vette fel a magyar állampolgárságot, majd döntésének következményeit vállalva mindezt nyilvánosságra is hozta. „Törvénytisztelő ember vagyok, továbbra is nyíltan fogok eljárni és harcolni kívánok jogaimért” - mondta az MTI tudósítójának a jogászhallgató. Szlovákiában a tavaly módosított törvény szerint elveszti eredeti állampolgárságát az a szlovák állampolgár, aki egy másik országhoz kapcsolódó tartós életvitel, illetve más szoros kötődés nélkül felveszi annak állampolgárságát.
Egy tanártól is elvennék a szlovák állampolgárságot a magyar miatt
2012. január 3. - (mti)
Újabb szlovákiai magyar közölte, hogy a magyar állampolgárság felvétele miatt a hivatalok személyi iratai leadására szólították fel. A Hírek.sk szlovákiai magyar hírportál keddi közlése szerint Fehér István, révkomáromi tanár október végén Nyitrán jelentette be, hogy felvette a magyar állampolgárságot. Később a hivatal levélben közölte vele, hogy elveszíti szlovák állampolgárságát. A hivatal egyúttal arra kérte őt: töltse ki a mellékelt nyomtatványt, melyben lemond szlovák állampolgárságáról. „Én azt átolvastam és a kérdésekből egyértelműen megállapítottam, ha kitöltöm, eleget teszek az alkotmányban foglaltaknak, vagyis önként lemondok szlovák állampolgárságomról. Ezért én ezt az űrlapot nem töltöttem ki. Én nem vagyok hajlandó lemondani a szlovák állampolgárságomról” - mondta Fehér István. A körzeti hivatal ezután már nem kereste Fehért, de a révkomáromi városi hivatal lakosság-nyilvántartó osztálya telefonon közölte vele: a nyitrai körzeti hivataltól értesítést kaptak, töröljék a lakossági nyilvántartásból, mert elvesztette a szlovák állampolgárságát. Fehér István azonban ilyen értesítést nem kapott a hivataltól. Fehér István az első tanár, akit a magyar állampolgárság felvétele miatt „megfosztottak” szlovák állampolgárságától. Iskolája, a Selye János Gimnázium ebben az ügyben nem kereste meg, de - mint mondta - a hatályos törvények értelmében Szlovákiában bárki, akár ugandai állampolgárságú ember is taníthat, ha ismeri az iskola és az állam nyelvét és megvan hozzá a képesítése. Arra a kérdésre, miért vette fel a magyar állampolgárságot, Fehér kifejtette: egyrészt élni szeretett volna azzal a jogával, hogy szabad magyar emberként élhessen egy szabad Európában, másrészt elégtételt szeretett volna venni felmenői kitelepítése miatt, és nem utolsósorban saját lelkiismeretének is meg akart felelni. „Én magyar ember vagyok, aki tiszteletben tartja minden nemzetiség jogait. Úgy gondolom, hogy ez a tisztelet nekünk, magyar embereknek is jár” - mondta a Hírek.sk-nak a Selye János Gimnázium tanára. Fehér István úgy ítéli meg, ha többen mernék ezt vállalni, nehezebb lenne az állam dolga. „Mi fizetjük az adót, nem kell félnünk, nem vagyunk bűnözők, csak olyan emberek, akik élni kívánnak szlovák állampolgárként a jogaikkal ebben az országban” - húzta alá. Szlovákia a könnyített honosításról hozott magyarországi jogszabályra válaszul tavaly nyáron úgy módosította saját állampolgársági törvényét, hogy elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki önként felveszi egy másik ország állampolgárságát.
A magyar-szlovák-ukrán határrégió munkavállalási irányait mérte fel a Tárki
2012. január 5. - (mti)
A magyar-szlovák-ukrán hármashatár térségében élők körében a szlovákiaiak közül - magyarok és szlovákok egyaránt - aki nem otthon dolgozik, az leginkább a térségen kívüli országokban vállal munkát - derül ki a Tárki és az ELTE közös felmérésből, amelynek eredményeit az MTI-nek is eljuttatták. Az ELTE Társadalomtudományi Karán folyó „Európai Léptékkel a Tudásért” és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet részvételével zajló nemzetközi „Euborderregions” című, határokon átívelő kapcsolatokat vizsgáló kutatás során összesen 1200 embert kérdeztek meg a hármashatár-régióban, az eredmény reprezentatív. A felmérésből kiderül, hogy míg a magyar-szlovák-ukrán hármashatár magyarországi oldalának mindkét felén élők között alacsony a külföldön dolgozók aránya, addig a szlovákiai és ukrán határmenti térségekből nagyobb a külföldön munkát vállalók aránya. A Szlovákiában élő magyarok 2 százaléka vállal Magyarországon munkát, az Ukrajnában élőknek viszont 11 százaléka jön az országba dolgozni (ezzel párhuzamosan az ukránok 3 százaléka dolgozik Magyarországon, a szlovákoknak pedig levesebb mint egy százaléka. Szlovákiából az ott élő magyarok 8, a szlovákok 9 százaléka a határrégión kívül vállal munkát, míg az ukránoknál 4, az Ukrajnában élő magyarok körében pedig egy százalék ez az arány. A kutatásban vizsgálták az alkalmi és rendszeres ügyletek, üzletek irányait is. Ebből kiderül, hogy a szlovákiai magyarok 7, a szlovákoknak pedig 8 százaléka „üzletel” Magyarországon, míg 2, illetve hat százalékuk Ukrajnában. Ukrajna felől nézve az üzletelés fő csapása Magyarország: a magyarok 9, az ukránok 5 százaléka „vállalkozik” Magyarországon.
Odaszólhatna már a magyaroknak Merkel és Sarkozy
A Groupama Magyarországról irányítja szlovákiai tevékenységét
2012. január 5. - (mti)
Az év első napjától a Groupama Garancia Biztosító, a francia Groupama csoport magyar leányvállalata irányítja a csoport szlovák érdekeltségét - közölte a magyar cég az MTI-vel. Az átalakítás első lépéseként a Groupama Garancia Biztosító még tavaly októberben fióktelepet alapított Szlovákiában. Ez a fióktelep vásárolta meg a Groupama životná poisťovňa, a.s.-t és a Groupama poisťovňa, a.s.-t, a Groupama SA. szlovák élet- és nem-életbiztosítási leányvállalatait. Az adásvételi szerződés 2012. január 1-jei hatálybalépésével egyidejűleg a szlovák biztosítási szerződéses állományt is átruházták a magyar fióktelepre. A működés és az irányítás új modellje - amellett, hogy olcsóbb - elérhetővé teszi a cég szlovák ügyfelei részére is a magyar termékeket és szolgáltatásokat. A közlemény szerint a Groupama Garancia Biztosító Magyarországon már sikeresen értékesített termékek bevezetését tartja stratégiai fontosságúnak a szlovák piacon, mint például lakásbiztosítása, új unit-linked életbiztosítása, kis- és középvállalkozói agyonbiztosítása, gépjármű-biztosításai. Értékesítési csatornái közül - melyek alapvetően saját hálózatára, alkuszpartnereire, valamint az OTP Bank szlovákiai fiókhálózatára épülnek - a jövőben elsősorban az utóbbiak erősítését tűzte ki célul.
A szlovákok járhatnak jól a gyenge forinttal
2012. január 8. - (bumm.sk)
„A forint esik, a magyarok pánikba esnek, de itt az esély a szlovákok részére, hogy olcsóbban vásároljanak be Magyarországon, mint itthon, az áfaemelés ellenére is” - szól az egyik szlovák csatorna beszámolója. Már akit euróban fizetnek. A portál a 2008 és 2009 közti helyzethez hasonlítja a fejleményeket, emlékeztet rá, hogy a szlovák valutához képest nem csak a forint, de a lengyel zloty és a cseh korona árfolyama is esett. Vladimír Vaňo, a Volksbank elemzője a tvnoviny kérdésére elmondta, 2011 júliusától a forint árfolyama 18, a zlotyé 13, a cseh koronáé pedig hat százalékkal esett. A híradás emlékeztet arra, hogy a forint csak az utóbbi egy hónapban hét százalékot esett az euróhoz képest (az eurónkénti 320 forintos árfolyammal számolva), ezért megéri Magyarországon bevásárolni - még akkor is, ha az országban az áfakulcsot 25-ről 27 százalékra emelték. Elemzők ugyanakkor hangsúlyozták, az árakat nem csak a forint, de a vásárlói kereslet is meghatározhatja. A forint csütörtökön történelmi mélypontra süllyedt, 324,27 forint volt az euró legmagasabb jegyzése, azonban pénteken erősödött a forint, 316,12-re tudott visszakapaszkodni. Az euró szlovákiai bevezetése után, 2009 áprilisában több szlovák rendszámú autót lehetett látni a határ menti magyarországi hipermarketeknél, mint magyart. Jóval 300 forint felett járt az euró, így Szlovákia lakosai sokkal olcsóbban megúszták a nagybevásárlást Magyarországon. Az árkülönbségek akkorák voltak, hogy a szlovákiai áruházláncoknak is lépniük kellett, hogy fel tudják venni a harcot a magyar konkurenciával. Akkor 310 fölötti árfolyam idézte elő a bevásárlási lázt, amelyet a kereskedők a karácsony előtti dömpinghez hasonlítottak. Akkori elemzések azt igazolták, hogy a szlovákiai vállalkozások is sokat buktak a forint árfolyam elszabadulásán a jelentős forgalom-kiesés miatt.
Nevetségesen olcsón vásárolnak nálunk a szlovák fizetésekből
2012. január 5. - (Pénzcentrum.hu / InfoRádió)
A forint folyamatos gyengülésével újra beindult a magyarországi bevásárlóturizmus, naponta több ezer szlovákiai vásárol magyarországi boltokban. Az InfoRádió beszámolója szerint a szlovák-magyar határhoz közeleső városokban, főleg Komáromban, Mosonmagyaróváron, Sátorújhelyen és Győrben már jóval karácsony előtt erőteljesen beindult a szlovákiai vásárlók ostroma, mely az újévben sem lankad. A gyenge forint miatt szinte mindent megéri a magyar boltokban megvásárolni.100 euró értékű élelmiszervásárlásánál Magyarországon minimum 20 százalékot, azaz húsz eurót (6400 forint) lehet megspórolni. Ugyanez érvényes az elektronikai cikkekre, a tisztítószerekre, a mosóporokra és a ruházatra is. A lapok arra is figyelmeztetnek, hogy több kisebb magyar boltban már szívesebben fogadják a közös európai fizetőeszközt, mint a hazai pénzt, így a vásárlóknak fölösleges forintot váltani. További jó tanács a szlovák lapok szerint, hogy nem érdemes a nagy üzleteknél működő pénzváltókban forintot venni, mivel ezek gyakran saját átváltási árfolyamot határoznak meg, ami jóval előnytelenebb a hivatalos középárfolyamnál. A legjobb bankkártyával fizetni, olyankor ugyanis a középárfolyam érvényes. A gyenge forint ellenére azonban továbbra sem éri meg Magyarországon benzint vásárolni, e tekintetben a szomszédos Ausztria sokkal olcsóbb.
Az Európai Emberi Jogi Bíróság jóváhagyta Malina Hedvig és a szlovák állam megállapodását
2012. január 16. - (mti)
A Szlovák Köztársaság kormánya sajtónyilatkozatban sajnálatát fogja kifejezni a Malina Hedvig ügye kapcsán: ez derül ki a Szlovák Köztársaság és Malina Hedvig között megkötött megállapodásból, amelyet jóváhagyott a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság - közölte hétfőn az Aktuálne.sk szlovák hírportál, amelynek értesülése szerint a döntés már megtalálható a bíróság honlapján is. „A Szlovák Köztársaság kormánya elismeri, hogy a panaszos esetében léteznek bizonyos körülmények, amelyek kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, be voltak-e tartva a panaszosnak az általános emberi jogok chartája által biztosított emberi és állampolgári jogai” - áll a szlovák állam és Malina Hedvig közti megállapodásban. A strasbourgi testület határozatában azt írja: tudomásul veszi a felek közti megegyezést és meggyőződése, hogy a megállapodás az emberi jogoknak az általános emberi jogi chartában rögzített elvek tiszteletben tartásán alapul. Malina Hedvig ügye 2006. augusztus 25-én vette kezdetét, amikor az akkor 23 éves diáklányt Nyitrán két bőrfejű megverte, állítólag azért, mert mobiltelefonon magyarul beszélt. A diáklány - aki azóta férjhez ment és kétgyermekes anya lett - 2007. november 22-én fordult az Európai Emberi Jogi Bírósághoz. A szlovák kormánynak 2011. szeptember 30-ig kellett válaszolnia a bíróságnak. Ezt követően a testület megvizsgálta, összhangban van-e a létrejött egyezség az Emberi Jogok Európai Egyezményével. A testület jóváhagyta a megegyezést, ami egyben azt is jelenti, hogy Hedvig ezzel az üggyel többé nem fordulhat Strasbourghoz, s nem követelhet semmiféle anyagi kártérítést az államtól. Az egykori diáklány anyagi kártérítést nem, csak erkölcsi elégtételt kért, s ennek a kormány bocsánatkérése megfelel. A szlovák kormányt nem köti határidő, hogy meddig kell a sajnálkozó sajtónyilatkozatot kiadnia, de az Emberi Jogi Bíróság Miniszteri Bizottsága ellenőrzi, hogy a felek eleget tettek-e a megállapodásban vállaltaknak. Lubica Pilcová, a kormány sajtóosztályának vezetője újságíróknak azt mondta, hogy a nyilatkozatot napokon belül kiadják. Ugyanakkor a szlovák főügyészségen még folyik a 2007 májusában indított vizsgálat az állítólagos hamis tanúzás ügyében, amelyben Malina Hedvig továbbra is vádlottként szerepel. Robert Kalinák volt belügyminiszter ugyanis azt állította: az eset nem történt meg, illetve másképpen történt, mint ahogy azt a lány állította. Azóta Malina Hedvig ellen az ügyben eljárás folyik. Roman Kvasnica, Hedvig ügyvédje szerint ha a kormány kiadja a nyilatkozatot, paradox helyzet áll elő. „Teljesen elképzelhetetlen jogi helyzet jön létre, ahol egyrészt Szlovákia azt mondja, hogy Malina Hedvig emberi jogait megsértették, másrészt viszont továbbra is folyik ellene az eljárás” - jelentette ki. Szerinte ez a mai szlovákiai valóság - idézte az ügyvédet a Bumm.sk hírportál. Az eset vizsgálata továbbra is folyik a főügyészségen. Kedden a megvert lány pszichiáterét hallgatják ki. Kvasnica az Aktualne.sk megkeresésére megjegyezte: szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy az ügy békés rendezéséről szóló határozat bármilyen hatással is lehet a főügyészségi vizsgálatra.
Hamis párhuzam, hibás hátrálás
2012. január 3. - (Bauer Tamás - Népszabadság)
Megdöbbent, amit Pető Péter ír a Népszabadság december 22-i számában 99 év magány című publicisztikájában. Azon háborog, hogy Szlovákia nem fogadja el, hogy a magyar állam egyoldalúan a maga potenciális állampolgárává nyilvánította a határon túli magyarokat, s tesz is ellene: aki közülük kérelmezi és megkapja a magyar állampolgárságot, annak szlovák állampolgársága a módosított szlovák állampolgársági törvény erejénél fogva megszűnik. Ez ügyben szerinte „nem nacionalista nagyjelenet az asztalra csapás”, és „aki Tamás Ilonka jogfosztása miatt tiltakozik, az a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaiért áll ki”, akárcsak „akkor, amikor Gyöngyöspatán vagy Hejőszalontán protestál”. Továbbá: „Ha a Magyarországon zsidó vagy cigány származásáért, szexuális orientációjáért, bőrszínéért vegzált emberekért szót emelünk, elemi kötelességünk kiállni a Szlovákiában magyarságuk miatt jogfosztottakért is”. Vajon aki így ír, tudja-e, hogy szomszédaink közül kettő, Ausztria és Ukrajna több más államhoz hasonlóan kifejezetten tiltja a kettős állampolgárságot? Szlovákia nem ilyen szigorú, csak azt nem fogadja el, hogy valaki, aki Szlovákiában született, ott él, ott keres, ott adózik, ott részesül szociális juttatásokban, csupán etnikai hovatartozása okán egy másik ország állampolgára legyen. Ehhez Szlovákiának joga van, nem sért vele semmiféle kisebbségi jogot. Amikor egy ostoba, értelmetlen nyelvtörvénnyel korlátozták a szlovákiai magyarok anyanyelvhasználatát, az ellen valóban helyénvaló volt az asztalra csapni, az valóban kisebbségi jogokat sért. Az ellen, hogy Malina Hedviget azért bántalmazták, mer magyarul beszélt, hasonlóképpen tiltakozni kellett. Amikor a Fico-kormány galád módon Malina Hedviget vádolta meg, ki kellett állni mellette. De ahhoz Szlovákiának joga van, hogy ne fogadja el, ha a dunaszerdahelyi stadionban irredenta demonstrációt rendeznek Magyarországról érkezett szurkolók (csak a gumibotozásuk ellen volt indokolt tiltakozni, de az irredenta fellépést a magyar politikának el kellett volna ítélnie), vagy ha egy kelet-szlovákiai kisvárosban rendeznek Magyarországról érkezettek irredenta megemlékezést a bécsi döntés évfordulóján. Ebbe a kategóriába - nem a kisebbségi jogvédelem, hanem az irredenta gesztusok kategóriájába - tartozik az is, ha Magyarország egyoldalúan állampolgárává nyilvánítja a szomszéd országokban élő magyarokat, vagyis a határain túlra terjeszti ki a magyarországi politikai-közjogi közösséget. Az állampolgárság ugyanis nem a kisebbségi identitás kifejezése - erről a nyelvhasználat, a kisebbségi nyelvű oktatás és kultúra, a kisebbségi szervezetek működése szól -, hanem közjogi kapcsolat, mint azt mellesleg mostanában a Fidesz-kormány büszkén hirdeti is. A szomszéd országokban élő magyar kisebbségek egyéni és kollektív jogainak védelmét az Antall- és Horn-kormány alapszerződés-politikája szolgálta, hiszen a második világháború óta először ismertették el a szomszéd országokkal a magyar kisebbségek kollektív jogait és azt, hogy azok biztosítása nemzetközi kötelezettségük. Ezeket az alapszerződéseket utasította el az Antall-kormánnyal szemben még csak Csurka István és Torgyán József pártja, majd a Horn-kormánnyal szemben már Orbán Viktoré és Lezsák Sándoré is, pusztán azért, mert a magyar állam megerősítette általuk a békeszerződésekben megvont határok elismerését. A magyar jobboldal egészének újabb, a kétezres években követett politikája immár valójában nem a kisebbségi jogokról, nem az autonómiáról, hanem „a nemzet határokon átívelő újraegyesítéséről”, vagyis a Magyarország és a magyar kisebbségek tagjai közötti közjogi kapcsolatról szól: ezt szolgálta első lépésben a státustörvény (melyet az európai intézmények elutasítottak) és a Máért, második lépésben pedig a magyar állampolgárság kiterjesztése a határon túli magyarokra. Ennek logikus következménye, ha részt vehetnek a magyarországi választásokon, erősítve a jobboldal szavazóbázisát. Miért a jobboldalét? Azért, mert a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok ugyanúgy megosztottak a magyar államhoz fűződő kapcsolat kérdésében, mint a magyarországiak. Az az irányzat, amelyet az elmúlt két évtizedben az RMDSZ számos vezetője vagy korábban a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának vezetése, annak szakadása óta pedig a Híd képvisel, az adott ország többségi demokratikus erőivel való együttműködésben keresi a magyar kisebbség emancipációjának lehetőségét, vállalva az ottani politikai közösségbe való integrációt is. Ők nem szorgalmazzák a magyar államhoz fűződő közjogi kapcsolatot, követőik nem kérnek magyar állampolgárságot, és nem is vesznek majd részt a magyarországi választásokon. Ők is azt tartják, hogy a magyarországi népképviseletről, amely a magyarországi gazdaság- és társadalompolitikát határozza meg, a magyarországi magyarok jogosultak a választásokon dönteni, nem ők. A másik, leginkább Tőkés László és Duray Miklós nevével fémjelzett irányzat kezdettől fogva tagadja a többségi politikával való együttműködés lehetőségét, folyton Budapesten keres támogatást, és amióta a Fidesz felkarolta a kettős állampolgárság ötletét, arra is igényt tart. A Fidesz köztudottan őket támogatja. A kisebbségben élő magyarok jogérvényesítésében elért számottevő eredmények, a magyar oktatásnak, nyelvhasználatnak Romániában és Szlovákiában elért kiterjesztése, a kulturális autonómia Vajdaságban elért intézményesülése az együttműködésre törekvő irányzat sikere. A Fidesz és a vele a szomszéd országokban együttműködők által képviselt konfliktusos politikának nincs a kisebbségben élők számára érdemi hozadéka. A választójoggal kapcsolatban rendre arra hivatkoznak, hogy a külföldön élő állampolgárok választójoga elterjedt nemzetközi gyakorlat, érvényesül az európai országok többségében. Ez igaz, és indokolt is, amikor hosszabb-rövidebb ideig, például vendégmunkásként külföldön tartózkodó, de korábban az adott országban élő, az ottani politikai közösséghez tartozó személyekről van szó. Ha azonban azoknak adnak állampolgárságot, akik sohasem éltek életvitelszerűen Magyarországon, és ők kapnak választójogot, akkor nem európai, hanem balkáni normák érvényesülnek, hiszen Horvátország, Románia és Szerbia fejezi ki ilyen módon igényét arra, hogy előbb-utóbb újra egy állam keretei között éljen a más államba került horvátokkal, románokkal, illetve szerbekkel. Ilyen igényt fejez ki a kettős állampolgársággal és a határon túliak választójogával a trianoni sérelem meglovagolásával tábort építő magyar jobboldal, e tekintetben is eltávolítva Magyarországot a népek megbékélésére épülő modern Európától. Az, hogy a magyar kisebbségek jogérvényesítésének ügyében különféle álláspontok vannak mind a magyarországi, mind a határon túli magyar politikában, természetes dolog. Eltérően közelítették és közelítik meg a nemzeti kérdést évtizedek óta különféle szlovák, szerb, cseh, horvát, román vagy éppen német politikai erők is. Igaz, ott a nacionalizmus fokozatos térvesztésének lehetünk tanúi, nálunk pedig, legalábbis a politikai szférában, egy ideje az ellenkezőjének. De miért kell meghátrálni a nacionalizmus előtt, mint a magyar szocialisták teszik, akik előbb a Máért, majd újabban a kettős állampolgárság ügyében tették magukévá a jobboldal álláspontját, vagy mint a Haza és Haladás alapítványban tevékenykedő közjogi gondolkodók, akik elfogadják a kettős állampolgárságot és a választójog kiterjesztését, vagy most éppen a Népszabadság publicistája?
Tőkés újabb lendületet adna az autonómia-küzdelmeknek
Ezért nem találta a tüntetőket az MTV
A köztévé eltüntette a paródiát
Uniós ostorozás Orbánra
2012. január 5. - (mti)
Növekszik a nemzetközi nyomás Orbán Viktor kormányára a Sme című liberális szlovák napilap az Uniós ostorozás Orbánra című kommentárja szerint. Peter Morvay úgy fogalmaz, hogy „az elemzők többsége egyetért abban, hogy Magyarország a megállapodás (IMF, EU) nélkül csak március végéig bírja ki, s ha összekaparja az utolsó költségvetési tartalékokat, akkor nyárig. A kormány számára az sem jelentene lényeges segítséget, ha rátenné a kezét a jegybank devizatartalékaira - ezzel csak kegyelemdöfést adná meg a kabinet iránti bizalomnak. A kérdés már csak az, mi kedvesebb Orbánnak: visszalépni vagy pedig csődbe vinni az országot”. A Fájdalom küszöbe című, a Sme első oldalán közölt rövid jegyzetében Peter Schutz úgy véli, hogy Magyarország rövidesen eléri a „fájdalom küszöbét”, amelyet átlépni nem lehet, mert a fájdalom elviselhetetlen lenne. Orbán Viktornak nagyon jók az idegei, hogy bírja a nyomást, de visszakoznia kellene, s minél előbb megérti ezt, annál jobb Magyarországnak - írta Schutz.
Ficot Pesten kell megállítani
2012. január 4. - (mti)
Szlovákia számára nagyon fontosak a magyarországi fejlemények, mert Orbán Viktor kormányzása példa lehet Robert Fico számára - vélekedik „Ficot Pesten kell megállítani” című kommentárjában a Sme című liberális szlovák napilap. „A szlovák Orbán figyelemmel kíséri mi történik a Dunától délre, feljegyzéseket készít magának és szorgalmasan gyűjti az ötleteket. Különösen azt figyeli, mi az, ami Orbánnak átmegy (Európában), s ami neki is átmehetne, ha valóban nekiáll a munkának” - írta Peter Morvay. A baloldali Pravda a Tanulságos Magyarország című kommentárjában azt állítja, hogy Magyarország a diktatúra felé halad. „Az, ahová Orbán Viktor és az ő Fidesze haladnak, az a diktatúra. Az, amit szétvernek, az a liberális demokrácia” - írta Peter Javurek. Magyarország mostani történetéből Szlovákiai számára a tanulság: „Semmiféle egyedülálló sziget Európában nem lehetséges. A magyarokat a fideszes nemzeti egység nem menti meg, ha a csőd előtt fognak állni. És nem mentik meg őket a dicső múltról szóló szavak sem, ha nem fognak tudni megegyezni az Európai Unióval és a nemzetközi intézményekkel. Ezt követően csak egyvalami mentheti meg őket: Orbán Viktor nyomdokain lassan visszatérni abba a pontba, ahol az elhagyta a demokráciát” - zárja írását Peter Javurek.
Döbbenetes karikatúra Orbánról a Le Monde-ban
2012. január 3. - (nepszava.hu)
A mai Le Monde számában megjelent grafika Orbán Viktort náci stílusú egyenruhában ábrázolja. A figura karján karszalag látható, rajta egy-egy betűvel. A hétszeresen ismételt alak karszalagjának betűi egymás mellé rakva Magyarország nevét adják ki franciául. Orbán Viktor feje felett magyar zászlót lenget a szél, amelyet egy szintén náci egyenruha-szerűségbe öltözött figura tart, és a zászlón a Magyar Köztársaság felirat látható, amelyen a Köztársaság szó át van húzva pirossal. A grafika jobb felső sarkában egy kéktollú, EU-s csillagokat a hátán viselő strucc a homokba dugja a fejét. A strucc a tőle jobbra lévő kisebb madártól azt kérdezi, hogy „Szavazzunk Le Pen-re?” mire a válasz: „ Ne, a magyarokra!” A strucc erre azt feleli: „Megijesztettél! „ A kép a hírneves grafikus, Plantu műve, aki a Le Monde-ban először publikált magyar témájú grafikát. Ki az a Plantu? Keresztneve nincs, „csak” Plantu. De mint ilyen, világmárka. Az év 365 napja közül úgy megközelítőn háromszázszor jelennek meg a rajzai évtizedek óta, mindig a Le Monde első oldalán, a vezércikk alatt. Amolyan második vezércikk, szöveg nélkül. Viszont emberemlékezet óta most hétfőn történt meg először, hogy Plantu magyar témájú karikatúrát tett közzé. Orbán Viktoré a kétes dicsőség. Méghozzá bizonyára nem véletlenül azon a napon, amelyen a budapesti Operaházban új alkotmányának magasztalására önünneplést rendezett, miközben tízezrek tüntettek a gyönyörű zenepalota előtt. A karikatúra akkor remek, ha nem szorul magyarázatra. Ez sem. Minden vonása azt mondja, vezérlete alatt az országa szélsőjobbra tart. Plantunak volt „hőse” a chilei Pinochet, a libiai Kadhafi, az utóbbi hónapokban többször is Silvio Berlusconi. Ők valamennyien eltűntek. Plantu rendíthetetlenül rajzol.
Magyarországgal ijesztgetik a német gyerekeket
11 nyelven PhD szerepel a kisdoktor Schmitt életrajzában
A magyarázat sántább a disszertációnál
Szegények
Presztízsveszteség lenne az államfő távozása
A New York Times nekimegy Orbánék alaptörvényének
2012. január 3. - (Bauer Tamás - Népszabadság)
A hejcei légi katasztrófa szlovák áldozataira emlékeztek a településen
2012. január 19. - (mti)
Kegyeleti megemlékezést tartottak csütörtökön a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejcén; a település fölé magasodó Borsó-hegyen hat évvel ezelőtt ezen a napon zuhant le a szlovák légierő AN-24-es csapatszállító repülőgépe, az azon utazó 43 szlovák katona közül csak egy élte túl a balesetet. A megemlékezésen Robert Ondrejcsak, a szlovák védelmi minisztérium államtitkára Iveta Radicová szlovák miniszterelnök szavait tolmácsolva úgy fogalmazott: a koszovói békefenntartó misszióból feladatuk teljesítését követően hazatérő katonákat 28 kilométer és néhány perc választotta el a kassai repülőtértől, ahol már hozzátartozóik, ismerőseik várták őket. A békemisszióban a katonák bebizonyították, hogy Szlovákia teljes értékű fejlett, demokratikus állammá vált, amely felelősséget vállal a világban betöltött szerepéért - olvasta a miniszterelnök mondatait az államtitkár. Elmondta azt is, hogy Iveta Radicová kormányfő egészségi okok miatt nem tudott jelen lenni Hejcén, hogy emlékezzen a hősökre, a szlovák fegyveres erők legnagyobb tragédiájára, ám mécses gyújt az áldozatok emlékére. A szlovák miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy mindenki a szívében őrzi a meghalt katonák emlékét. Fodor Lajos, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára azt mondta: a hejcei emlékmű minden évben összegyűjt magyart és szlovákot, katonákat és civileket, rokonokat, barátokat, ismerősöket. Akik egy értelmetlen katasztrófában életüket vesztették, azok szövetségeseink és bajtársaink voltak, közös küldetés kapcsolt össze bennünket - utalt ezzel arra, hogy szlovákok és magyarok együtt dolgoztak Koszovóban a béke ügyéért, a biztonságért. Az államtitkár úgy fogalmazott: szlovák bajtársaink teljesítették feladatukat, úgy, mint ahogy az katonákhoz illik, küldetésükből hazafelé tartottak, amikor találkoztak sorsukkal, amely számukra a végzetet jelentette. Katonaként és bajtársként, szövetségesként és barátként, szomszédként és emberként nem tehetünk mást, mind megállunk és tisztelgünk emlékük előtt - tette hozzá, megemlékezve a mentésben egykor részt vevők példás összefogásáról, a hejceiek önzetlen segítségéről. „Emberségből is vizsgát tettünk itt, olyan kapcsolatot hoztunk létre ezzel a két nemzet között, amelyet semmi sem képes elszakítani” - mondta Fodor Lajos. A baleset 2006. január 19-én este a kassai repülőtér közelében, a leszállópályától alig harminc kilométerre történt, a magyarországi Hejcén. A szerencsétlenség helyszínén obeliszket és 42 kopjafát emeltek az áldozatok emlékére, Hejce központjában pedig emlékművet avattak, amelyet most is koszorúk és virágcsokrok sokasága borított be, miközben katonák, az áldozatok rokonai, civilek, hejceiek, a mentésben egykor részt vevők mécseseket gyújtottak.
A Gorilla hónalja sem illatos
Ki kicsoda - szlovákiai magyarok a Gorillában
Botrány Pozsonyban
A szlovák belügyminiszter megerősítette, hogy a Gorilla valóban a SIS akciója volt
2012. január 19. - (mti)
A szlovák belügyminiszter megerősítette, hogy a Gorilla fedőnevű akció, amelynek keretében néhány éve lehallgatták egy pénzügyi csoport képviselői és befolyásos politikusok beszélgetéseit, törvényes volt, s azt megfelelő engedélyek alapján valóban a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) valósította meg. „A SIS törvényes és a szabályoknak megfelelő akciójáról volt szó” - jelentette ki Daniel Lipsic csütörtöki sajtóértekezletén Pozsonyban. Hozzátette: a lehallgatásra az adott okot, hogy a pénzügyi csoportra a korrupció gyanúja vetült. A Gorilla fedőnevű akció 2005-ben és 2006-ban valósult meg. A mintegy 70 oldalas lehallgatási anyag decemberben felkerült az internetre. A lehallgatott alany nem más, mint a Penta pénzügyi csoport egyik tulajdonosa, Jaroslav Hascák, a beszélgetések pedig többnyire a csoport lobbitevékenységét érintik - beleértve a pártokat, köztük az akkori MKP-t is, aktuális gazdasági témákat és a Penta érdekeit is. Lipsic szerint a Gorilla-akcióról szabályos jelentés készült, amelyet azonban 2008 májusában a Tibor Gaspar által vezetett korrupcióelleni harccal foglalkozó hivatalban bezúztak. A szabályok szerint az iratokat, miután a rendőrségnek már nem volt rá szüksége, vissza kellett volna küldeni a SIS-nek - magyarázta Lipsic. „Nem vesztek el (az iratok), szándékosan bezúzták őket” - húzta alá a miniszter. Míg 2005-ben és 2006-ban Mikulás Dzurinda kormányzott, 2008-ban a szlovák kormány élén már Robert Fico volt. Gaspar a legutóbbi választások után 2010 augusztusában távozott a korrupcióellenes hivatal éléről. Részleteket arról, mi van az iratokban, amelyeket Iveta Radicová miniszterelnök már átadott a különleges ügyészségnek, Lipsic az anyag titkosságára való tekintettel nem volt hajlandó elárulni. Annyit azonban elárult, hogy ezt az anyagot a SIS 2006-ban megküldte az akkori miniszterelnöknek is, s a kormány archívumában megmaradt. Nem válaszolt arra a kérdésre sem, hogy ez az anyag, illetve az interneten olvasható anyag tartalmilag megegyezik-e. A Penta, amely Szlovákia egyik legerősebb pénzügyi csoportja, szóvivője útján ismételten tagadta a nyilvánosságra került információkat, s azt állítja, manipulált anyagról van szó.
Magyarok a Gorillában
Radičová a szlovák titokszervezetekről:
Csak a külföldi hírszerzés működik rendesen
2012. január 7. - (hirek.sk / SRo / tasr)
Megérett az átalakításra a szlovák titkosszolgálat Iveta Radičová kormányfő szerint. A miniszterelnök a Szlovák Rádió Szombati Beszélgetések (Sobotné dialógy) című műsorában azt mondta: „Szükségtelen fenntartanunk három titkosszolgálatot”. Az alapkérdés az, hogy milyen mértékben érvényesítik potenciáljukat megfelelő módon a törvénysértés, a bűncselekmények, valamint a Szlovákia érdekeit veszélyeztető tevékenység leleplezésére. Ki merem jelenteni, hogy e tekintetben a titkosszolgálatok működése terén komoly hiányosságaink vannak” - hangoztatta Iveta Radičová. Szerinte egyetlen titkosszolgálat végzi jól a munkáját, a külföldi hírszerzés. A miniszterelnök szerint nem lehet eldönteni, hogy jelenleg milyen mértékben végzik a titkosszolgálatok a törvényben előírt feladataikat, s milyen mértékben csúsztatnak, manipulálják a közvéleményt, juttatnak bizonyos üzleti köröket előnyökhöz. A helyzet átlátását szerinte nem segíti elő a titkosszolgálatokra vonatkozó „foghíjas szabályozás” sem, ami bünteti a hallgatási kötelezettség megsértését. Szlovákiában - mint mondta - problematikus a közjogi méltóságok felelősségre vonása. Ezzel összefüggésben utalt rá, hogy a parlament nem hajlandó megfosztani a képviselőket az olyan előjogoktól, amelyek miatt nem büntethetőek kihágás, vagy vagyonnal kapcsolatos vétségek miatt. Mindez szerinte elősegíti az olyan típusú politikai korrupciót, amilyenre ún. Gorilla aktákhoz hasonlatos dokumentumok utalnak a második Dzurinda kormány idejéből. Radičová arra is rámutatott, hogy Szlovákiában nem működik „rendesen” a Főügyészség, mert „valószínűleg nyomósabb érdekek fűződnek ahhoz, hogy ott ne mozduljon semmi”, mint hogy működő intézménnyé váljon - fejtette ki szombati rádióinterjújában a szlovák miniszterelnök.
A hiányzó magyar helységnévtáblák ügyének rendezésére szólított fel a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom
2012. január 19. - (mti)
Levélben szólította fel a hiányzó magyar helységnévtáblák mielőbbi pótlására a szlovákiai országos, illetve négy megyei útkezelőség vezetőit és az érintett települések polgármestereit a Kétnyelvű Dél-Szlovákia (Dvojjazyčné Južné Slovensko) civil mozgalom. A kormány kisebbségügyi hivatala támogatja a kezdeményezést. „A Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom a mai nap folyamán (csütörtökön) a kisebbségek nyelvén feltüntetett +kék+ helységnévtáblák kapcsán nyílt levelet intézett az országos és a négy érintett kerület (Pozsony, Nyitra, Besztercebánya, Kassa) közútkezelő vállalataihoz, valamint az alacsonyabb rangú utak kezelőjeként jegyzett települések polgármestereihez. A mozgalom így szándékozik tovább gyorsítani a táblák mielőbbi kihelyezésének ügyén, amelyek sok helyütt évek óta részben, vagy teljesen hiányoznak, holott el- és visszahelyezésük 1994-től törvénybeli kötelessége lett volna a hatóságoknak” - olvasható abban a közleményben, amelyet a mozgalom csütörtökön juttatott el az MTI pozsonyi tudósítójához. A közleményből és a csatolt mellékletekből kitűnik, hogy jelenleg 43 településen 97 magyar nyelvű helységnévtábla hiányzik, holott a törvény szerint kihelyezésük kötelező lenne. Az anyag nem tartalmazza azt a mintegy kéttucatnyi várost és falut (például Párkány, Ógyalla, Gúta), amelyek csak az újonnan elfogadott helységnévlistában szerepelnek. A hiányzó táblák száma tehát ennél jóval magasabb. A közlemény szerint a jelenlegi helyzet kialakulásáért többen is felelősek. „Például a közútkezelő, a kellő érdeklődést nem tanúsító önkormányzatok, de a politikai képviseletünk és a nemzeti kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes hivatala is. A hivatal október végén levélben szólította meg a közútkezelőt, s 2011. november 7-ig adott határidőt a válaszadásra. A közútkezelőtől a megadott időpontig választ csak a Kétnyelvű Dél-Szlovákia kapott” - áll a dokumentumban. Az anyagból az is kitűnik, hogy számos olyan helyen is hiányzanak a magyar helységnévtáblák, amelyekben a Magyar Koalíció Pártja (MKP) vagy a Híd magyar-szlovák párt képviselője a polgármester, illetve a polgármester ezen pártok támogatásával is lett megválasztva. A Kétnyelvű Dél-Szlovákia ezért felhívja „érdekképviseleti szerveinket, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a táblák mihamarabb elhelyezésre kerüljenek, hiszen nincs rá semmi garancia, hogy júliusban lesz még olyan szerv, amely ezt számon kérheti”. „A legmesszebbmenőkig támogatjuk a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom kezdeményezését, amelynek során rávilágítanak azokra a lehetőségekre és kötelmekre, amelyek a kisebbségi nyelvhasználati törvényből erednek. Követendőnek és fontosnak tartjuk a civil szféra ilyen szerepvállalását” - áll Juhász Lászlónak, a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala Nemzeti Kisebbségi Főosztálya vezetőjének a reagálásában. Juhász ugyanakkor rámutatott, hogy az önkormányzatok és a közútkezelő vállalat illetékesei csak akkor követnek el törvénysértést, ha július 1-jéig nem pótolják a hiányzó kétnyelvű településnév-táblákat. „Jelenleg tehát pontatlan lenne törvénysértő tétlenségről beszélni” - jegyezte meg közleményében. A Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom az elmúlt hétvégén több mint 30 dél-szlovákiai településen helyezett el háromnyelvű feliratot, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a magyar nyelvű helységnévtáblák hiányára.
Csúszik a szlovák népszámlálás eredménye
Szlovák államfő:
A kétnyelvű helységnévlista nincs összhangban az alkotmánnyal
2012. január 4. - (mti)
Nincs összhangban a szlovák jogrenddel, illetve a szlovák alkotmánnyal a kisebbségi helységnevek listáját tartalmazó kormányrendelet - állítja Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnök a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség által szerdán nyilvánosságra hozott interjúban. Szerinte a rendelet túllépi úgy a kisebbségi nyelvhasználati törvény kereteit, mint az alkotmány azon cikkelyét is, miszerint Szlovákiában a szlovák az államnyelv. A kisebbségi helységneveket tartalmazó kormányrendeleteket december 19-én fogadta el az Iveta Radičová miniszterelnök vezette koalíciós szlovák kormány. A téma megvitatását korábban két ízben elhalasztották. Az államfő ezt harmadszor is el szerette volna érni, ezért kifogásait a rendelettel kapcsolatban ismertette Rudolf Chmellel (Híd), a kormány kisebbségügyi és emberi jogi miniszterelnök-helyettesével. „Azt mondta, hogy elő kell terjesztenie (a rendeletet), mert az számára pártfeladat. Megállapodtunk abban, hogy ezt az újév után teszi meg, miután már velem megvitatta” - mondta Gašparovič az interjúban. Gašparovič a kormányülés előtt megtudta, hogy a rendelet mégis bekerült a napirendbe. „Tiltakoztam a miniszterelnök asszonynál és azt mondtam neki, hogy tűzze napirendre később, és hogy írásos indoklást adok neki. Megígérte, de végül másképpen cselekedett” - fejtette ki Gašparovič. A kormányrendeletet a decemberi ülésen Daniel Lipšic (Kereszténydemokrata Mozgalom) belügyminiszter sem támogatta. Véleménye szerint a kisebbségi helységnévlistát csak a 2021-es népszavazás után lehetne módosítani. A hatályos törvény szerint a kisebbségi megnevezéseket azokon a településeken lehet majd használni hivatalosan is, ahol a nemzeti kisebbségi lakosság aránya eléri az összlakosság 20 százalékát. Ezeken a településeken a hivatalos ügyintézésben a jövőben a korábbinál szélesebb körben lesz lehetőség kétnyelvű űrlapokat használni. A helységnévlista összesen 665 olyan település megnevezését tartalmazza, amelyekben magyarok, ruszinok, romák, németek vagy ukránok élnek. A magyar településnevek száma 511, a ruszinoké 68, a romáké 57, az ukránoké 18, míg egy német. A roma kisebbség esetében a roma megnevezések azonosak a szlovák nevekkel, ott tehát nem lesznek külön kisebbségi nyelvű helységnévtáblák. A kisebbségi településnevek száma a 2021-es népszámlálásig nem fog változni. A korábbi, 1994-ben összeállított kisebbségi helységnévlista 2011. július elsején ugyanis a módosított hivatalos kisebbségi nyelvhasználati törvény életbe lépése következtében érvényét vesztette, így jogi vákuum keletkezett. A kisebbségi helységnévlistát történészekből, nyelvészekből és a kisebbségek képviselőiből álló szakértői csoport dolgozta ki az 1991-es népszámlálás adatai alapján. A kisebbségi nyelvtörvény parlament által elfogadott módosítását Ivan Gašparovič államfő nem írta alá, de a törvényhozás a jogszabályt tavaly júniusban újra megszavazta, s ezzel felülbírálta az elnök döntését. A törvény szerint a jövőben a mai 20 százalékos kisebbségi nyelvhasználati küszöb 15 százalékra csökken. Ennek feltétele, hogy két egymást követő népszámláláskor (2011 és 2021) az adott településen a kisebbségek aránya elérje a 15 százalékot. A kétnyelvű státust egy település akkor veszíti el, ha a kisebbség aránya három egymást követő népszámláláskor 15 százalék alá esik, legkorábban tehát a 2031ées népszámlálás után.
Nagykaposi önkormányzati határozat a kétnyelvűségről
2012. január 5. - (mti)
A kétnyelvűség betartását szorgalmazza a kelet-szlovákiai Nagykapos (Velké Kapusany) - írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap csütörtökön. Az Ung-vidéki település önkormányzata múlt évi utolsó tanácskozásán olyan határozatot fogadott el, mellyel a városban működő szervezeteket, intézményeket és vállalkozásokat a kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó 184/1999-es számú törvény előírásainak következetes betartására szólította fel. Az újság kelet-szlovákiai tudósítója, Leczo Zoltán szerint a határozat előterjesztője a képviselő-testület egyik tagja, a tavalyi helyhatósági választásokon a Magyar Koalíció Pártja (MKP) színeiben mandátumot szerzett Barkó Attila volt. A minimális többséggel elfogadott határozat a városi intézmények számára előírja a kétnyelvűséget, a településen működő különböző intézményeket és vállalkozásokat a fent említett törvény intézkedéseinek betartására szólítja fel. Ugyanakkor arra is kéri a nagykaposi üzletek tulajdonosait, hogy az egyes kereskedelmi egységek megnevezését és a szolgáltatások leírását ezután az államnyelven kívül magyarul is tüntessék fel. A Nagykaposi Városi Hivatalban kapott tájékoztatás szerint a településen működő vállalkozásokat jelenleg nem kötelezhetik arra, hogy működésük során használják a magyar nyelvet is, mivel az önkormányzati testület erre vonatkozó általános érvényű rendeletet eddig nem fogadott el. Az elmúlt évben Nagykaposon kihelyezett utcanévtáblák kétnyelvűek, a rendszeresen megjelenő városi újság magyar és szlovák nyelven írott cikkeket tartalmaz, a település honlapjának szlovák, illetve magyar nyelvű verziója is elérhető. Az önkormányzati testület ülésein a képviselők viszont évek óta csupán szlovákul tárgyalnak a város ügyes-bajos dolgairól, a településen a tájékoztatást segítő táblákon szintén csak az államnyelven írott feliratok olvashatók, és a városban járva számos olyan boltot és kereskedelmi egységet találni, mely a cégtábláján kizárólag szlovák nyelven kínálja szolgáltatásait. Nagykaposnak a 2001-es népszámlálási adatok szerint majdnem 10 ezer lakosa van. A lakosság több mint 60 százaléka magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
Civilek a kétnyelvű Dél-Szlovákiáért
Mikszáth Kálmánra emlékeznek születése évfordulóján
2012. január 12. - (mti)
Mikszáth Kálmán születésének 165. évfordulóján, január 16-án Nógrád megyében, Budapesten és a szlovákiai Szklabonyán szervez megemlékezéseket a salgótarjáni székhelyű Mikszáth Kálmán Társaság. Bagyinszki Istvánné, a társaság titkára az MTI-nek csütörtökön elmondta: Nógrád megyében Balassagyarmaton és Salgótarjánban koszorút helyeznek el Mikszáth Kálmán szobrainál, a rendezvényeken Selmeczi Zoltán, a balassagyarmati önkormányzat humánszolgáltatási osztályvezetője, illetve Csongrády Béla közíró, a társaság tagja mond ünnepi beszédet. Pásztón az emléknap keretében tudományos diákköri programokat szerveznek a Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskolában. Az intézményben rendezik hétfőn a szépprózamondó verseny döntőjét, Kovács Anna, a Mikszáth Társaság elnöke pedig A születés és halál gondolata Mikszáth műveiben címmel tart előadást. Budapesten az író Mikszáth téri szobrát koszorúzzák meg, mielőtt baráti beszélgetést tartanak a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Mikszáth Kálmán szülőfalujában, Szklabonyán Szászi Zoltán költő mond ünnepi beszédet az emlékház udvarán. Mikszáth Kálmán 1847. január 16-án született a Nógrád megyei, ma már Szlovákiához tartozó Szklabonyán. 1869-ben a Fővárosi Lapokban kezdett publikálni, 1881-től a Pesti Hírlap munkatársa. Első, Elbeszélések című kötete 1874-ben jelent meg, majd 1881-82-ben adták ki A tót atyafiak és A jó palócok című novelláskötetét. A Beszterce ostroma, a Szent Péter esernyője, a Sipsirica és A fekete város szerzője Budapesten halt meg 1910-ben. A Nógrád megyei Horpácson 1904-ben vásárolta meg a 420 holdas birtokot, amelyen a földszintes öreg kúria mellé új kastélyt építtetett. Az épület 1954 óta múzeum, Magyarország egyetlen Mikszáth-emlékmúzeuma.
Megújul a csesztvei Madách Imre Emlékmúzeum
Nemzetközi újévi cimbalomkoncert a budapesti Szlovák Intézetben
2012. január 11. - (mti)
Nemzetközi újévi cimbalomkoncertet rendez a budapesti Szlovák Intézetben csütörtökön este a Cimbalom Világszövetség. Herencsár Viktória cimbalomművész, a világszövetség elnöke elmondta az MTI-nek, hogy idén hatodik alkalommal rendezik meg a hangversenyt a magyaron kívül cseh, szlovák és görög zenészek részvételével. Az újévi cimbalomkoncert ötlete a Szlovák Intézet egyik korábbi igazgatójától származik és nagyon sikeresnek bizonyult. A címbalmosok szünet tartása nélkül mintegy másfél órát játszanak sokféle stílusban a klasszikus daraboktól, mint Paganini, Bach, Bartók és Janácek művei, a dzsesszen át a cseh, szlovák, görög és magyar népzenéig. Palojtai Érsek Ágnes virágénekeket ad elő és örökzöld slágereket. Herencsár Viktória cimbalomművész két saját szerzeményét adja elő először ezen a koncerten. A bemutatón újdonság lesz, hogy úgynevezett effekt pedálon játszik, Martonosi György pedig elektromos dobon kíséri. A hangverseny végén valamennyi szereplő együtt muzsikál, énekel és a közönséget is bevonja a dalolásba - foglalta össze a műsort Herencsár Viktória. Idén három görög zenészt is meghívtak. Részvételüket a XVII. kerületi Görög Kisebbségi Önkormányzat finanszírozza. Hat év óta olyan országokból hívnak meg zenészeket, amelyek támogatják a muzsikusok utazását. Így szerepelt Budapesten többek között angol, amerikai, ukrán, német és moldáviai cimbalmos. A világszövetség 1991-ben alakult, 30 ország csatlakozott hozzá, akkor megtartotta első kongresszusát is. Azóta kétévente összeülnek a tagországok zenészei, Budapest a székhelyük, és szponzorok pénzéből tartják fönn magukat. A köztes időben a világszövetség zenei centrumként működik - magyarázta az elnök-asszony, aki cimbalomművészként megkapta 2008-ban a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét és a Magyar Örökség-díj birtokosa is.
Először lesz nemzetközi a békéscsabai Országos Textiles Konferencia
2012. január 15. - (mti)
Ismét Békéscsaba ad otthont az Országos Textiles Konferenciának március elején, a 13. alkalommal megrendezendő esemény különlegessége, hogy először vesznek rajta részt külföldi népművészeti szervezetek képviselői Szlovákiából, Finnországból és Franciaországból. Az előző évekhez hasonlóan a Hagyományok Háza a Békés megyei szervezőkkel pályázatot írt ki textiles alkotó csoportok és egyéni művészek számára. Óriási az érdeklődés, csaknem ezer alkotásra számítanak a szervezők - mondta el az MTI-nek Illés Károlyné, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület titkára. Hozzátette: a külföldi vendégek részvétele azért fontos, mert így „testközelből ismerhetjük meg a vendég országok hagyományápolási módszereit, eredményeit, így össze tudjuk hasonlítani munkájukat a miénkkel, szerezhetünk újabb nemzetközi viszonyítási pontokat”. A konferencián rangos előadók beszélnek országuk kultúrájáról, a textiles népi művészeti hagyományok őrzéséről, a többszáz éves motívumok átültetési lehetőségeiről a modern korban használatos anyagokra - részletezte a programot Illés Károlyné. Beszámolt arról is, hogy a konferencia alkalmából kiírt pályázatra ezúttal a konyhai és ebédlő textíliák, valamint a viseletek és kiegészítők kategóriájában várják a csoportok és az egyéni művészek alkotásait. Január végén csaknem ezer darab alkotásra számítanak a szervezők, a zsűrizett munkákból Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeumban és a Munkácsy Emlékházban nyílik kiállítás. A legszebb műveket a konferencia első napjától két héten át láthatja a közönség. Illés Károlyné megemlítette: lassan tíz éve Békéscsaba a konferencia házigazdája, mert a megye népművészete számára fontos a gazdag textiles hagyományok őrzése. A térség egyedi motívumvilággal rendelkezik a szlovák, a német, a román és a szerb kultúra keveredésének köszönhetően. Az sem véletlen, hogy a kézi és gépi hímző szakmát felnőttképzés keretében az országban egyedül Békés megyében oktatják a békéscsabai Kézműves Szakiskola és Alapfokú Művészeti Iskolában.
Anyanyelv a nemzetiségi lét alapja - „Együtt jobb”
Szlovák Paradicsom, Pienini Nemzeti Park, Magas-Tátra
Szepességi látnivalók a gótikus útvonal mentén - Programlehetőségek, javaslatok, ajánlatok csoportok részére - Idegenvezetés, tolmácsolás, programszervezés - Téli csomagajánlatok, síelési lehetőségek… - Letöltés: WORD