Sajtószemle / Tallózó - 2011. december - 2012. január

Az alaptörvénnyel együtt hatályba lépett az új nemzetiségi törvény - „A legjobb magyar történészek sem mentesek a nemzeti prekoncepcióktól” - „Nem a szlovákiai magyarok, hanem Orbán veszélyezteti Szlovákiát” - Nem ezt tervezte Orbán, 2012 a szembesítés éve lesz - Köszi, Fidesz! - Nobel-díjas aggódik értünk - Nyelvében él a národnostná menšina - Tamás Ilonka és az éretlen banán - A kettős állampolgárságról

Imrich Fuhl válogatásában

Egy mondat...

2011. január 3. - (Parti Nagy Lajos - nepszava.hu)

Szégyelljék magukat a bukásukig és tovább, az egész Teljhatalom Zéerté vezérestül, kormányostul, frakcióstul, holdudvarostul; szégyelljék magukat a gyászos oktrojálmányért, amit most fényesen ünnepelnek az Operában; védjék meg őket a buzgó nyilasok, akik nélkül még hamarabb megbuknának; szégyelljék, hogy szégyent hoznak ránk Európában, hogy szétbetyárkodták az országunkat, a magyar demokráciát, a jogállamot; hulljon vissza a fejükre minden „Magyar köztársaság”-tábla, amit csak leverettek.

Magányos csónak

Bizonyára sokan emlékeznek arra, amikor 2007. március 15-én Gyurcsány Ferenc a Művészetek Palotájában szónokolt, miközben a rendőrök éppen oszlattak az Andrássy úton. A kormányfő akkor de facto már bukott politikus volt: sem a közvélemény-kutatásokban, sem az utcán nem volt már esélye. Orbán Viktor ma még nem tart itt, de az kétségtelen, hogy egyre nagyobb lépéseket tesz ebbe az irányba.

Orbán Viktor pezsgőzik és festményeket néz

Orbán Viktor a Magyar Nemzeti Galéria tegnap megnyílt, augusztus 26-ig látogatható Hősök, királyok, szentek című kiállítás megnyitójában Európa válságáról beszélt, melyet csak az alapértékekhez való visszatalálás oldhat meg, szerinte mi magyarok ebben a fülkeforradalommal jó úton haladunk.

A Tiszta Kezek Mozgalom felhívása a magyar művészekhez

2011. január 2. - (ehsegsztrajk.blog.hu)

Úgy gondoljuk, hogy akárcsak az egész társadalom, a magyar művészet is veszélyben van! A hatalom pénzért vesz meg festőket, a színházakat a kiéheztetés sorsára ítélték, a filmes szakmát bulvárkézre adták. A televíziózás és a rádiózás már régóta nem terepe a művészeteknek. Ami folyik, az a magyar kultúra halála, a kár hosszú távú és még pontosan át sem látható. Ha Ti is úgy gondoljátok, hogy a magyar kulturát nem hagyhatjuk tönkretenni, Dörner, Csurka, Kerényi, Vajna, Szőcs és hasonló pártkatonává süllyedt hivatalnokok, korábbi művésztársak által, akkor tartsatok velünk január 3-án! Mondjuk ki együtt, hogy ami itt folyik, azt nem tűrhetjük, nem engedjük! Várunk benneteket 14h00-kor a budai várban, a turulos kapunál. Január 3-án nyílik meg a nagyközönség számára a Magyar Nemzeti Galériában a Kerényi rendelte ideologisztikus festménytárlat. Mondjuk ki együtt, hogy a magyar kultúra veszélyben van, s hogy ebből elég! Gyertek oda, mutassuk meg együtt, hogy a magyar kultúra, a magyar művésztársadalom nem a Magyar Köztársaságot leépítő erők oldalán áll!

Így látták ők - A kormánypárti sajtó a tegnapi tüntetésről

Január 2-án különböző egyesületek és ellenzéki pártok az új alkotmány ellen tüntettek egy időben az Operaházban ünneplő hivatalosságok Alaptörvény-ünnepével. Az pedig nem lehet, hogy a polgári tömegek iránymutatás nélkül maradjanak a párhuzamos rendezvényekkel kapcsolatban.

Politikusokat csíptünk el a művészbejárónál

Duray Miklós szerint tízmillió ember nem örülhet mindennek együtt. Összefoglaló az estéről. Varga Mihály szerint nem kell bújkálni, csak ott küldték ki őket, a IX. kerületi polgármester nem szeret rendőrökkel sétálni.

Tüntetés az Operánál - Rendbontás nem történt

2011. január 2. - (mti)

Hétfőn éjjel tizenegy óra után távoztak az Operával szemben, az Andrássy út járdáján tiltakozó emberek. A civil szervezetek és „demokratikus ellenzéki pártok” szervezésében tartott budapesti demonstráció résztvevői előzőleg az alaptörvény és a sarkalatos törvények visszavonását követelték az Andrássy út és a Nagymező utca sarkánál elhelyezett színpadnál, azelőtt, hogy a dalszínházban ünnepi gálaestet rendezett a kormány az alaptörvény hatálybalépése alkalmából. Az operaháznál ellentüntetést is szerveztek, amelyre egy szélsőjobboldali portál hívott fel. A civilek tüntetése alatt az Opera épülete előtt is tiltakozott több száz ember. Számuk akkor apadt rohamosan, amikor a rendőrség megkezdte levonulását az operaház elől. A demonstrálók az este folyamán a gálaest vendégeit fütyüléssel és bekiabálásokkal fogadták. Többször skandálták a vendégek távozásakor is: „Diktátor!”; „Szégyelld magad!”; „Orbán takarodj!”. A gálaest vendégei a dalszínház oldalbejáratain át távoztak. A rendőrség elvonulása után megindult az autóforgalom, és a kisföldalatti is megállt már az Opera megállójánál. Horváth Katalin Fanni, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője hétfőn éjjel azt közölte az MTI-vel, hogy a demonstráción egy embert állítottak elő jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség miatt. Tájékoztatása szerint a tüntetésen rendbontás nem történt.

Az alaptörvény és a sarkalatos törvények visszavonását követelték a demonstrálók

2011. január 2. - (mti)

Az alaptörvény és a sarkalatos törvények visszavonását követelték az operaház közelében hétfő este a civil szervezetek és „demokratikus ellenzéki pártok” szervezésében tartott budapesti demonstráció résztvevői, közvetlenül azelőtt, hogy a dalszínházban ünnepi gálaestet rendezett a kormány az alaptörvény hatálybalépése alkalmából. Az operaháznál ellentüntetést is szerveztek, amelyre egy szélsőjobboldali portál hívott fel, ehhez csatlakozott a Magyar Gárda jogerős betiltása után újjászerveződött Új Magyar Gárda. A civilek és „demokratikus ellenzéki pártok” több tízezer résztvevő jelenlétében tartott demonstrációján Ripp Zoltán történész arról beszélt, hogy a demokratikus jogállam felszámolói „nem átallanak ünnepelni”. Hozzátette: a rendszerváltás idején azt hittük, hogy Magyarország végre megtalálta a kiutat a zsákutcás történelméből. Akkor jogállami, alkotmányos forradalom zajlott - hangsúlyozta. Kitért arra, hogy Antall Józsefet - aki a békés forradalmat éltette - „ma undor töltené el attól, amit a jobboldal nevében művelnek”. A demokratikus ellenzék összefogásáról szólva reményét fejezte ki, hogy a pártok és mozgalmak önös érdekeiken, egymás iránti ellenszenvükön, bizalmatlanságukon felül tudnak kerekedni. Szerinte ma egészen más a helyzet, mint 1989-ben. Mint mondta, új rendszerváltás van éppen, a hatalom birtokosai elmélyítik a válságot, „öles léptekkel haladunk” a gazdasági káosz és a társadalmi katasztrófa felé. Iványi Gábor metodista lelkész arról beszélt, nincs ott igazság, ahol a törvények erőszakkal, tárgyalás nélkül születnek, ahol az emberek félelemben élnek, ahol különbség van ember és ember
között. Magyarország, a magyar köztársaság Európa része, és az akar maradni - hangsúlyozta. Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke kijelentette: az Opera ma „a képmutatás háza”, az utca az alkotmányos erényeké, az Operában a bűn gyülekezik ma este. A miniszterelnök felesküdött a jogállami forradalom alkotmányára és arra, hogy védelmezni fogja, majd azt megdöntötte - jelentette ki. Közölte, Orbán Viktor „rendszeresen azzal kérkedik, ő és alaptörvénye a magyar szellemet képviseli, pedig ez nem igaz. Mint hozzátette: az övé „legfeljebb Horthyra mutat”. Felszólította a kormányt, hogy távozásuk előtt vonják vissza az alaptörvényüket és az összes jogkorlátozó sarkalatos törvényt. Az MTI tudósítói az ellenzéki pártok képviselői közül mások mellett Mesterházy Attilát, az MSZP elnök-frakcióvezetőjét, Nyakó István, Szekeres Imre és Szanyi Tibor szocialista képviselőket, Karácsony Gergelyt, az LMP frakcióvezető-helyettesét és Bokros Lajost, az MDF európai parlamenti képviselőjét látták. Ott volt a tüntetésen Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció vezetője. Az ellentüntetők között megjelent Bertha Szilvia, a Jobbik országgyűlési képviselője. Ámon Betti, a Duna Televízió Kikötő című kulturális műsorának korábbi főszerkesztője, a rendezvény moderátora azt mondta: a civilek demonstrációján mintegy százezren gyűltek össze. Az MTI tudósítói arról számoltak be, hogy a tüntetők sorai az Operaháztól a Jókai térig érnek. a Nagymező utcában pedig több száz ellentüntető tartózkodik. A tüntetők és ellentüntetők között voltak összeszólalkozások, de további konfliktust nem tapasztaltak. Többször felhangozott a tüntetők részéről, hogy „Orbán, takarodj!”, erre az ellentüntetők „Gyurcsány, takarodj!” felkiáltással „válaszoltak”. Gonda László, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesületének alelnöke az Index hírportál beszámolója szerint az operaház háta mögött egy autó tetejéről arról beszélt kisebb hallgatóság előtt, hogy a Fidesznek nem volt más választása, mint a magán-nyugdíjpénztári pénzek államosítása. Mint hozzátette: a bajok már 1982-ben elkezdődtek, amikor az Magyar Nemzeti Bank akkori alelnöke, Fekete János „hazudott az államadósságról”. A tüntetés helyszínén megjelent Pintér Sándor belügyminiszter, aki az Opera épületével szomszédos Dalszínház utcában a Magyar Nemzet online (MNO) tudósítójának azt mondta: a rendőrség megfelelően biztosítja a helyszínt és szakszerűen végzi a dolgát. Az MNO azt is megkérdezte, hogy előfordulhat-e a 2006. október 23-ihoz hasonló esemény. Erre a tudósítás szerint Pintér határozott nemmel felelt.

„Rég nem látott összefogás jött létre”

2011. január 2. - (mti)

Rég nem látott összefogás jött létre a hétfői tüntetéssel „az Operaház narancsos fantomjai ellen” - mondta Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalom társalapítója az Operaháznál tartott tüntetésen, amelyet civil szervezetek és „demokratikus ellenzéki pártok” szerveztek hétfő este. „Az Operaház narancsos fantomjai halotti tort készülnek ülni ma este a köztársaság, a jogállam és a demokrácia fölött” - jelentette ki Kónya Péter. A miniszterelnököt a Titanic kormányosának nevezte, a tömeget pedig magának a jéghegynek. „Olyan országban akarunk élni, ahol nem kell éhségsztrájkolni a sajtószabadságért, ahol nem kell visszamenőlegesen törvényeket hozni, ahol nem lehet területi alapon minimálbért bevezetni, és ahol nem kell féltenie az embereknek megszerzett javaikat - folytatta a szakszervezeti vezető. „Orbánék elfelejtették, hogy a hatalom a népé, vissza fogjuk szerezni tőlük” - zárta beszédét Kónya. Orbán nevének említésekor a tüntető tömeg az „Orbán, takarodj!” és „Diktátor, diktátor!” jelszavakat skandálta. Az MTI tudósítói nem sokkal fél nyolc előtt azt jelentették: a tömeg az Operától a Jókai térig ér az Andrássy úton. A tüntetők között megjelent Gyurcsány Ferenc volt kormányfő is.

Ünnep az Operában

2011. január 2. - (Tóth Ákos - Népszabadság)

Orbán Viktor és kormányának különleges kiváltságoknak örvendő tagja, Schmitt Pál ma az Operaházban ünnepelteti magát a Fidesz-KDNP-frakciószövetséggel és annak szellemi holdudvarával, színleg az új alaptörvény hatálybalépésének szentelve ezt az alkalmat. Valójában azonban annak tiszteletére jönnek össze, hogy a választói tömegnek a felhatalmazásával, amelyet 2010-ben becsaptak, megteremtették a lehetőségét, hogy legalább kilenc évig hatalomban legyenek. Van mit ünnepelniük. A rezsim, amit maguk örömére alkottak, noha üti-veri a jég, ami sokakban azt a képzetet kelti, hogy már-már összeomlóban, valójában szilárd alapokon nyugszik: a településektől kezdve a kormányhivatalokon át, a közmédiáig, az Alkotmánybíróságig, a monetáris tanácsig és az igazságszolgáltatás teljes rendszeréig a felügyeletük alatt áll. Az történik, amit ők akarnak: ha úgy tartja kedvük, akkor holnap betiltathatják az MSZP-t; ha úgy, akkor különadót vethetnek ki a lakosságra; ha esetleg arra támadna ingerük, perbe foghatnak bárkit, és az a bíró tárgyalja az ügyet, akit ők jelölnek ki; ha úgy gondolják, rendőrökkel vitetik el a tiltakozókat. Ha olyanjuk van, akkor épp felülírják az új alaptörvényük bármely passzusát épp annyi ideig, amíg az céljaikat szolgálja. Mindezt azért tehetik meg, mert olyan alaptörvényt írtak maguknak, amelynek felhatalmazásával mindez nyugodt szívvel megtehető. És ha valami számukra fatális véletlen folytán elveszítenék is az új törvénnyel valójában elveszíthetetlen választásokat, embereik ott ülnek mindenütt, nincs mitől tartaniuk: az Orbán család barátja nem vonja majd felelősségre a volt miniszterelnököt történelmi bűnéért. Ne is tegye. Itt élnek majd köztünk, ki tanárként magyarázva, hogy nincs visszamenőleges hatályú törvénykezés, csak ha ő a miniszter; ki aranyifjúként száguldozva az Audiján; ki vidéki birtokára visszavonulva, saját borainak szentelve öregkorát, egy nagy-nagy kísérlet egyedüli letéteményesének tartva önmagát. Most víg napjaikat élik. Kis esti dőzsi-mőzsi, és a hajdani Duna TV-s operaházi kegyenc húzatja a talpalávalót annak örömére, hogy az új alaptörvénnyel övék lett Magyarország. Ahogy Orbán Viktor mondta: véget ért a zavarosban való halászás időszaka. Ebben igaza van - most már minden áttetsző, leplezetlen és leplezhetetlen. Tort ülnek az Operában a láthatatlan alkotmányon. Kedélyüket tán csillapítja, de elrontani még nem tudja az Operaházon kívül rekedt tömeg moraja, amelynek egyetlen fegyvere van: az, ha bebizonyítja, hogy igenis, van valamiféle nemzeti együttműködés, amelynek alapja annak hite, hogy a Magyar Köztársaság mindennek ellenére is lehet még normális ország. Olyan ország, ahol Orbán Viktor és kormányának írnoka, Schmitt Pál is nyugodtan élhet, legfeljebb csak nagyon kevesen ülnek majd velük egy asztalhoz.

„Botrányos Orbán alaptörvénye”

2011. január 2. - (nol.hu)

A The Times hétfőn vezércikkben állapította meg: az alaptörvény a „magyarországi ellenzéket, a szomszéd országokat és az európai uniós partnereket egyaránt megdöbbentette”. A konzervatív lap a „legszégyenletesebbnek” a vallásokra és felekezetekre vonatkozó állami szabályozást tartja, többek között mert semmilyen helyet nem ad a társadalomban a hindu, muzulmán és buddhista gyülekezeteknek, hacsak nem tekintenek vissza több mint húszéves működésre Magyarországon. A The Times olvasatában az új jogszabály aládúcolja a Fidesz populista, nacionalista ideológiáját. Még az euró bevezetése is nehezebbé válik, hiszen a dokumentum a forintot jelöli meg az egyetlen törvényes fizetőeszközként. A napilap az igazságszolgáltatással és a jegybankkal kapcsolatos törvényhozást is „összeegyeztethetetlennek” tartja az európai uniós tagsággal, és azt javasolja, hogy a szervezet „hozza ezt kíméletlenül az új budapesti autokraták tudomására. Magyarország jelenleg 20 milliárd eurós rendkívüli EU-támogatást kér súlyos helyzetbe került gazdaságának. Egyetlen eurócentet sem lenne szabad kiutalni, amíg ez a botrányos alkotmány hatályban marad” - ajánlja a konzervatív The Times.

2011. évi CLXXIX. törvény A nemzetiségek jogairól

Az alaptörvénnyel együtt lép hatályba az új nemzetiségi törvény

2011. december 28. - (mti)

Az alaptörvénnyel együtt január 1-jén lép hatályba az új nemzetiségi törvény, amely az eddigieknél több jogot biztosít a Magyarországon élő nemzetiségeknek, ugyanakkor megnehezíti a visszaéléseket. A sarkalatos törvény az 1993-as jogszabályhoz képest több újítást tartalmaz, és azzal a céllal készült, hogy a nemzetiségek ki tudják teljesíteni kulturális autonómiájukat. Az új jogszabály már szóhasználatában is változást jelez; a törvény szövege nem kisebbségekről, hanem nemzetiségekről szól. A törvényjavaslatot beterjesztő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ezt a változtatást azzal indokolta, hogy a jövőben nem a „többség-kisebbség” relációjában akarnak gondolkodni, hanem azokat az értékeket akarják kiemelni, amelyekkel a nemzetiségi közösségek kulturális sajátosságaikkal hozzájárulnak Magyarország kultúrájához, az összmagyar kultúrához. Az új szabályozásra azért is szükség volt, mert az elmúlt években sokan visszaéltek a nemzetiségek jogaival, olyanok, akik valójában nem is voltak a közösség tagjai. Az új törvény ezért egyebek mellett rögzíti, hogy 2014-től csak azokon a településeken lehet majd nemzetiségi választást tartani, ahol a legutóbbi, nemrég véget ért népszámláláson legalább harmincan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat, akár az elsődleges, akár a másodlagos identitás alapján. További feltételként a jogszabály előírja azt is, hogy legalább harmincan szerepelniük is kell a nemzetiségi választási névjegyzékben. E névjegyzék 2014-től nyilvános lesz, és folyamatosan vezetik is majd. A tárca szerint ezek a feltételek a valódi nemzetiségi közösségek számára nem jelenthetnek kihívást, ugyanakkor képesek kiszűrni a visszaélőket, azokat, akik korábban például „családi vállalkozásban” alakítottak kisebbségi önkormányzatokat. A nemzetiségek számára az új törvény biztosítja a kedvezményes mandátumszerzési lehetőséget a települési önkormányzatoknál, továbbá - meghatározott feltételek mellett - a települési önkormányzat nemzetiségi önkormányzattá alakulhat át. A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők száma három lesz, ha kevesebb mint százan szerepelnek a nemzetiségi névjegyzékben, illetve négy, ha száznál többen. A jogszabály úgynevezett médiajogokat is biztosít a közösségeknek. Ez azt jelenti, hogy szabályozzák, a közszolgálati médiában milyen módon és milyen lehetőségekkel jelenhetnek meg a magyarországi nemzetiségek. A törvény meghatározza a nemzetiségi közösség és a nemzetiséghez tartozó egyén fogalmát. Egyéni nemzetiségi jog a nemzetiséghez tartozás kinyilvánítása, amely az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. Új definícióként meghatározza a nemzetiségi kulturális autonómia, valamint a nemzetiségi általános választások viszonylatában a nemzetiségi szervezet fogalmát, amely az eddigi kisebbségekről szóló törvényben nem szerepelt. A törvény közösségi nemzetiségi jognak ismeri el a történelmi hagyományokat, a nyelvet, a kultúrát, annak ápolását és gyarapítását, a közösségi névhasználatot, a nemzetiségi földrajzi nevek használatát. Ide tartoznak még a nemzetiségi nevelési, oktatási jogok, az intézmény létrehozásának és működtetésének jogosítványai, valamint a nemzetközi kapcsolattartás joga. A törvény erősíti a nemzetiségek anyanyelvi jogait is. A nemzetiségek által használt nyelvnek számít a bolgár, (romani, illetve beás), a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv, továbbá a roma és az örmény nemzetiség esetében a magyar nyelv is. Az új törvény rendelkezik a nemzetiségi kulturális autonómia kérdéseiről is, és rögzíti az oktatási és kulturális önigazgatás lehetőségét. Kitér arra is, hogy az állam támogatja a nemzetiségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését, közgyűjtemények alapítását és gyarapítását, a nemzetiségek könyvkiadását és időszaki kiadványainak megjelentetését, a törvényeknek és közérdekű közleményeknek a nemzetiségek anyanyelvén való ismertetését, valamint a nemzetiség családi eseményeihez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven történő lebonyolítását, illetve az egyházaknak a nemzetiség anyanyelvén végzett vallási tevékenységét. A sarkalatos törvény összhangban van az alaptörvénnyel, amely a preambulumában rögzíti, hogy Magyarország becsüli az itt élő nemzetiségeket, a magyar politikai közösség részének és államalkotó tényezőnek ismeri el őket. Magyarország tizenhárom, több évszázada jelen lévő és az eddig hatályos törvényben is elismert nemzetiségnek otthona, ezek a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán közösségek.

Az Országos Szlovák Önkormányzat elnökének levele

a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjéhez

2011. december 16. - (oszö)

Lázár János, frakcióvezető úr részére

Tisztelt Frakcióvezető Úr! A magyarországi nemzetiségek országgyűlési képviseletét az 1993-ban közel teljes támogatással elfogadott kisebbségi törvény deklarálta és garantálta. Ez az alapvető kisebbségi jog ezután csaknem két évtizedig lebegtetve volt a magyarországi politikai színtéren. 1998 tavaszán az aktuális országgyűlési választások előtt csupán néhány szavazat választotta el a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségeket a törvény betűjének érvényesülésétől. A jelenlegi parlamenti erőviszonyok ismételten lehetővé tennék a hatályos kisebbségi törvényben nevesített 13 nemzeti és etnikai kisebbség parlamenti képviseletének biztosítását. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Az Ön által e tárgyban beterjesztett önálló képviselői indítvány az országos listán átlagolt mandátumszerző szavazatok számának 25%-hoz köti egy nemzetiség parlamenti képviseletét. A legutóbbi választások tükrében minimum 14 ezer nemzetiségi választói jegyzékre bejegyzett és választáson megjelenő szavazóhoz. A határon túli magyar választók országos listára leadott szavazati ezt a számot tovább növelik. Egy leendő nemzetiségi képviselőre tehát 2014 tavaszán legalább 14 ezer szavazatot kellene leadni. Ez nem nyújt reális esélyt a hazai 13 nemzeti és etnikai kisebbség túlnyomó részének a képviselői mandátum megszerzésére. De nemzetközi összehasonlításban sem válik a magyarországi nemzetiségi politika dicséretére. Mint közismert, a szomszédos Szlovéniában az őshonos magyar és olasz kisebbségnek egy-egy garantált helye van a parlamentben. A legutóbbi választások során, amelyek csak a jelölt személyéről döntöttek, mert nincs érvényességi küszöb, az olasz jelölt kb. ezer, míg a magyar 2600 szavazattal szerzett parlamenti képviselői mandátumot. Horvátországban azoknak a kisebbségnek, amelyek száma eléri a lakosság 1,5%-át, a törvény 1-3 mandátumot garantál. Amelyek ennél kisebbek, azok közösen legalább 4 képviselői helyet kapnak. Romániában a pártlistákon bekerülő magyar képviselőkön túl 18 nemzetiségnek van parlamenti képviselője. Ott is a mandátumot szerzett szavazatok átlagát veszik alapul, mint a hazai javaslatban, de azt nem 4-gyel, hanem 10-zel osztják! A legutóbbi választások során tehát minden nemzetiség kb. 4500 szavazattal szerezhetett mandátumot. Ez valóban reális esélyt jelentett alkotmányos és törvényes joguk érvényesítésére. A magyar Országgyűléshez benyújtott képviselői indítvány legalább 14 ezer szavazatot feltételez. A házelnök úr módosító javaslata még keményebb feltételeket szab. Ez semmiképpen sem nevezhető példaértékűnek, vagy követendőnek régiónkban. Bizonyára nem válik a szomszédos országokban élő magyarság hasznára sem. A kisebbségi törvény elfogadását követő 18. évben ismét eljutottunk tehát oda, hogy a magyarországi nemzetiségek parlamenti képviselete az Országgyűlés elé kerül. Tisztelettel kérem Önt, támogassa egy reális lehetőségeket nyújtó - az országos listán szerzett mandátumszám 10%-ával megszerezhető nemzetiségi képviseletet biztosító - választójogi törvény elfogadását. Enélkül az egész hosszan tartó történet lezárása a népmesei furfangos leányt idézi, aki a sziták közé zárt madárral hozott is, meg nem is. Ha pedig a sziták szétnyílnak, olyan eredménnyel kell szembesülnünk, amelyre sem az Országgyűlés, sem Magyarország nem lehet büszke a jövőben. Megértő támogatása reményében kívánok örömteli, békés karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag, boldog új esztendőt! Tisztelettel:

Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke

Sutyinszki János indulót írt szülőfalujának

2011. december 29. - (delmagyar.hu)

„Nem minden település büszkélkedhet azzal, hogy saját himnusza van. Pitvaros igen” - hirdeti a falu honlapja, amely beszámol arról, hogy a darabot a település szülötte, Sutyinszki János nyugalmazott pedagógus szerezte. Pitvaroson járt általános iskolába, három testvérével együtt. Valamennyien muzikális örökséget ápoltak és ápolnak ma is. Már megvolt a mű bemutatója is: a közeli Tótkomlós fúvószenekara tűzte műsorra karácsonykor. A most Békéscsabán élő zeneszerző, kóruskarnagy és muzsikus lapunknak elmondta: bár a pitvarosiak himnuszuknak tekintik alkotását, s ezt ő örömmel fogadja, a darab műfaját tekintve valójában induló. Megírásakor a falu szlovák népzenei hagyományaira épített, ami nem véletlen: három évtizeden át gyűjtötte a helyi szlovákság népzenéjét - mint mondja, élő magyar népzenei hagyomány itt tulajdonképpen nincs is. A kollekció egyelőre kiadásra vár, ihletet adott viszont neki egy kifejezetten pitvarosi mű megírásához. Az induló 2 perc 50 másodperc hosszú. Szövege is van, az is a helyi népdalokból merít, s többek között a katonasorban lévő pitvarosi legények rátermettségét dicsőíti. Hogy a mű további sorsa mi lesz, egyelőre nem tudni. A tótkomlósi fúvósok biztosan műsoron tartják, de reméli, más együtteseknek is megtetszik, s hamarosan talán a pitvarosi ünnepségeken is felcsendül majd. Sutyinszki János három éve ír zenekarok számára szviteket, egyvelegeket, indulókat. Több ilyet szerzett már, többségüket úgy, hogy valaki felkérte. Mindegyik népszerűvé vált, s bízik abban: így lesz ez a szülőfaluja számára írt művel is. Ez utóbbi megírására nem kapott felkérést, önszorgalomból látott munkához.

„A legjobb magyar történészek sem mentesek a nemzeti prekoncepcióktól”

Kossuth Lajos magyarnak tartotta magát, de a Kossuth család XIX. századi levéltárában néhány latin levélen kívül csak szlovák iratokat találunk. Apai ágon Kossuth legszűkebb családja, nagybátyja, unokatestvérei mind szlovák anyanyelvűek voltak. Egy jegyzőkönyv tanúsága szerint a Kossuthok családi tanácsa még 1850-ben is szlovák nyelven zajlott.

„Emberi és megértő szellemben kell tárgyalni a történelmet, oly szellemben, amely igazságot tud szolgáltatni nemcsak Kossuthnak, hanem (...) Štúrnak is...” - ez az egyik mottója új, A szlovák nemzet születése - Ľudovít Štúr és a szlovák társadalom a XIX. századi Magyarországon címmel megjelent könyvének. A Jászi Oszkártól idézett mondatból az is következhet, hogy az ön könyvének főszereplője lényegében a szlovákok Kossuthja?

„A civil szervezetek jövőre több mint 30 milliárd forinthoz juthatnak”

2011. december 27. - (mti)

A civil szervezetek az állami és az uniós források, valamint a központi költségvetésen kívüli támogatások révén 30 milliárd forintot jócskán meghaladó bevételhez juthatnak 2012-ben - mondta Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek adott év végi interjújában. Latorcai Csaba hangsúlyozta: a civilek támogatására az elfogadott költségvetés közvetlenül 3,4 milliárd forintot biztosít. Ez az összeg nem zárolható, nem vonható el és maradványtartási kötelezettséggel sem terhelhető - mondta. A helyettes államtitkár közlése szerint ez az összeg biztosan emelkedni fog, mert a civiltörvényben rögzített új szabályok szerint a jövőre a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) helyébe lépő Nemzeti Együttműködési Alapnak (NEA) költségvetésen kívüli forrásai is lehetnek. Kiemelte, hogy 2012-ben már uniós források is rendelkezésre állnak majd. Mint elmondta, jelenleg azt készítik elő, hogy a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) konstrukcióján belül többmilliárdos, akár 10 milliárd forintnyi forrást sikerüljön biztosítani a civileknek, kifejezetten foglakoztatást erősítő vagy serkentő programokra. Már az idén is 13 milliárd forintnyi forrás jutott a civileknek, ezen felül több mint 20 milliárd forint olyan programokra, feladatok ellátására, szolgáltatások biztosítására - akár normatív alapon -, amelyeket nagyrészt civilek végeztek. Ez a forrás meglesz a következő évben is, sőt az uniós források bevonásával növekedni is fog, így az összeg messze meghaladhatja a 30 milliárd forintot - tette hozzá a helyettes államtitkár. Latorcai Csaba a néhány hete elfogadott civiltörvényről azt mondta: soha nem látott, szigorú összeférhetetlenségi szabályokat alkalmaznak a Nemzeti Együttműködési Alapnál (NEA), így a döntéshozók érdekeltségi körébe eső szervezetek nem részesülhetnek támogatásban. A NEA tanácsa és az egyes kollégiumok 2012 első hónapjaiban állhatnak fel, a tagokat megválaszthatják és március 15-ig közzétehetik a pályázati felhívásokat. A civil társadalmi kapcsolatokért is felelős helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a törvény szerint a NEA pályázatait minden évben február 15-ig kell nyilvánosságra hozni, de jövőre ez a határidő - a testületek felállítása érdekében - március 15-e lesz. Latorcai Csaba a törvényjavaslatot ért korábbi bírálatokra reagálva azt mondta, hogy eddig is volt országgyűlési és miniszteri delegált az NCA-ban, s az sem volt előírás, hogy a delegáltnak civilnek kell lennie. Így az új NEA felállítása egyfajta garanciát jelenthet - vélekedett a helyettes államtitkár. Mint mondta, a civil szektorért felelős miniszternek (jelenleg a közigazgatási és igazságügyi miniszternek) is a stratégiai partnerek jelölése alapján kell delegálnia a NEA-ba. Az adott ágazatban jelentősnek minősülő civil szervezet lehet stratégiai partner, amely így az ágazaton belüli szervezetek véleményét közvetlenül is meg tudja jeleníteni. Latorcai Csaba kitért az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a civil szervezetek gazdálkodását vizsgáló jelentésére is, amely az összegzése szerint egyértelműen megállapította az eddigi döntéshozatali rendszer teljes alkalmatlanságát. A helyettes államtitkár szerint az ÁSZ által az NCA-nál feltárt 20 millió forintnyi szabálytalanság összességében kevés, de ahhoz képest, hogy ez egy szúrópróbaszerű ellenőrzés volt, rengeteg. Mint közölte, ez a 400 millió forintnyi megvizsgált támogatás 5 százaléka. A helyettes államtitkárság az új törvény előkészítése során egyeztetett az ÁSZ-szal, amely üdvözölte az új szabályozást - mondta el a szakpolitikus. Latorcai Csaba beszélt a korábban több bírálatot kapott egyedi miniszteri keretről is. Úgy fogalmazott, a keret céljainak parlamenti ismertetésekor lecsillapodtak a kedélyek. A helyettes államtitkár hozzátette: így formai okok miatt „nem véreznek majd el” formailag hibás, ám társadalmilag felkarolandó kezdeményezések. Közlése szerint a teljes civil szféra támogatására fordítható összeg 10 százalékáról rendelkezhet a tárcavezető. Latorcai Csaba azt mondta, nem tudni, jelenleg hány civil szervezet létezik, ezért létrehoznak egy közhiteles nyilvántartást, amelyet 2012-ben feltöltenek, és azt a bíróságok fogják vezetni. Akkor lesz majd látható, hogy hány szervezet van. Hozzátette: azok a civil szervezetek, amelyek 2012. május 31-ig nem nyújtják be a bíróságra mérlegbeszámolójukat és tevékenységi jelentésüket, felszólítást kapnak. Ha ennek sem tesznek eleget, akkor az ügyészség törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként kezdeményezi a bíróságnál a megszüntetést. Latorcai Csaba szerint ez ugyan hosszú folyamat, de nem jelent adminisztratív terhet a civil szervezeteknek. Hangsúlyozta: újdonság, hogy ezzel lehetőség nyílik a nem létező, nem működő, vagy nem civil tevékenységet végző szervezetek végelszámolás vagy felszámolás útján történő megszüntetésére. A helyettes államtitkár ismertette a közhasznúvá válás törvényi feltételeit: minden állami, önkormányzati tevékenységet végző szervezet, amely mögött minimális támogatottság áll, és amely rendelkezik olyan erőforrásokkal, amelyek ezen tevékenység végzéséhez szükségesek, az a jövőben közhasznúvá válik. Egyetlen tevékenységet sem szeretnének preferálni, így azok nincsenek felsorolva - tette hozzá. Latorcai Csaba a helyettes államtitkárság előtt álló legfontosabb feladatokat ismertetve kiemelte: meg kell alkotni a végrehajtási rendeleteket, a forrásokat pedig a civil szervezetek között úgy kell elosztani, azokat oda kell rendelni, ahol „megadatik a lehetőség, hogy azáltal kitörjenek és megmutassák magukat egész Magyarország számára”.

Az MKP üdvözli a határon túli magyarok választójogát

2011. december 28. - (mti)

A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) üdvözli a magyar Országgyűlés azon döntését, hogy a határon túl élő magyar állampolgárok szavazati jogot szereznek a magyarországi parlamenti választásokon. „Megállapítjuk, hogy Szlovákiában, ahol a határon túl élő szlovák állampolgárok már évek óta rendelkeznek szavazati joggal, pozitív tapasztalatok fűződnek az ilyen megoldáshoz... Meggyőződésünk, hogy a Szlovákiában és az Európai Unió (EU) más tagállamaiban évtizedek óta alkalmazott intézmény Magyarországon is beválik majd. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy ezen lehetőséggel egyedül mi, szlovákiai magyarok nem élhetünk, hiszen nem vehetjük fel szabadon a magyar állampolgárságot” - olvasható Berényi Józsefnek, az MKP elnökének nyilatkozatában, amelyet Fiala Ilona, a párt szóvivője juttatott el szerdán az MTI pozsonyi tudósítójához. A szlovákiai helyzettel kapcsolatban Berényi rámutatott, hogy „a határon túli szlovákok hivatala nemrég felvilágosító kampányba kezdett annak érdekében, hogy a külföldön élő szlovák állampolgárok minél többen vegyenek részt a jövőre esedékes előrehozott parlamenti választásokon”. „Visszautasítunk tehát minden olyan szlovákiai bírálatot, amely a két országban és az EU más tagállamaiban széles társadalmi támogatottsággal bíró fenti jogintézményt önző politikai számításból, kettős mércét alkalmazva próbálja befeketíteni. A jószomszédi viszony szempontjából károsnak tarjuk, hogy egyes szlovákiai politikai szereplők egy Szlovákiával szövetséges szomszédos állam olyan jogintézményét bírálják, amelyet Szlovákiában is alkalmaznak” - szögezi le a pártelnök. „Az MKP az általános és egyenlő választójoghoz fűződő alapvető emberi jog megsértésének tartja, ha bárki kizárólag az adófizetés tényéhez próbálja kötni a parlamenti választójogot. Az adófizetésre épülő választójogi logika alapján a sokat vásárló (sok ÁFÁ-t fizető) külföldiek értékesebbek a szociálisan gyengébb helyzetű (kevés adót fizető vagy adót nem fizető) hazai állampolgároknál. Véleményünk szerint az ilyen adóalapú megközelítés az áruk, a szolgáltatások és a munkaerő szabad mozgását érvényesítő EU keretein belül mára meghaladottá vált” - zárul a nyilatkozat.

„Dinamikus építkezés időszakának kell következnie”

Milyen volt a 2011-es év Szlovákia, és azon belül a felvidéki magyarság számára? Milyen változást hozhat a 2012-es esztendő? Visszapillantás és előretekintés a Magyar Koalíció Pártjának elnökével, Berényi Józseffel.

„Orbán a kamikaze”

2011. december 27. - (mti)

Orbán, a kamikaze címmel közölt kommentárt a magyar kormány és az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti tárgyalásokról a Sme című szlovák liberális napilap. Peter Schutz, a kommentár szerzője szerint nem kizárt, hogy Magyarország korábban „ízleli meg” a csődöt, mint Görögország. A cikkíró szerint nem világos, hogy a magyar miniszterelnökben tudatosult-e, mibe hajszolja az országot. „Európa tele van populistákkal, de Orbán és társai úgy viselkednek, mintha elhinnék saját propagandájukat.” Hogy esély lehet a megegyezésre az IMF-el, azt „teljesen kizárni nem lehet. A konzervatív pártok körében a Fidesznek továbbra is befolyásos bázisa van. Az azonban meglepetés lenne, ha Magyarország a 2012-es évet csőd nélkül és továbbra is Orbánnal a miniszterelnöki bársonyszékben élné túl” - zárja kommentárját a Sme.

Ortodox kalauz IMF nélküli kormányoknak

Az IMF-Európai Bizottság kettős világossá tette, hogy milyen előfeltételek esetén hajlandó tárgyalni egy új hitelmegállapodásról. A magyar kormány is világossá tette, hogy a feltételek lényegi részét nem kívánja teljesíteni. Nem tudjuk fog-e bármelyik fél engedni, és ha igen, melyikük. Mi lesz akkor, ha nem lesz IMF megállapodás, és a kormány pénzügyileg szorult helyzetbe kerül? Nem tudjuk, bár ortodox megoldásokban nincs hiány.

A valóságtól való elrugaszkodás éve

A magyar gazdaság fő folyamatai és a gazdaságpolitika szempontjából 2010 még nyilvánvalóan köztes jellegű volt, de gondolhattuk azt, hogy 2011 lesz az az év, amelyben a gazdaság lendületet vesz, a kormányzati aktivitás pedig - a politikai ciklus természete szerint - kiteljesedik, még ha eredményei nem mutatkozhatnak is meg a mély átalakulásokhoz szükséges időigény miatt. Ám nem így alakult a valóság, sem a gazdaságban, sem a politika szférájában.

Eljött az igazság pillanata Orbánéknak

Borzalmas dolgok történhetnek az országgal, ha nem jön létre a megállapodás, ezért arra voksolok, hogy lesz egyezség - mondja Oszkó Péter volt pénzügyminiszter az IMF és az Európai Unió, illetve a magyar kormány közötti tárgyalások kilátásairól. A pénzügyi szakembert a 2012-es kilátásokról kérdeztük. Szerinte néhány hónap türelmi ideje lehet még a kormánynak.

Magyar államcsődről beszélnek Svájcban

A svájci UBS bank elemzőcsapata ismét összeállította a legnagyobb meglepetések listáját a 2012-es évre készülve. Ezek között szerepel például az euró szárnyalása, az euróövezet vagy az Európai Unió jelenlegi formájának megszűnése, illetve államcsőd az euróövezeten kívüli országban. A bank közgazdászai ez utóbbi váratlan esemény kapcsán Magyarország sérülékeny helyzetét taglalják részletesen.

A lelkes bizalomnak immár vége

Komoly erózió következett be az Orbán-kormány támogatottságában a hozzá közel álló vállalkozók körében is. Nem csak a társadalom egy jelentős része vesztette el a bizalmát a kormányban, de csalódtak a Fidesz gazdaságpolitikájában a párt értelmiségi holdudvarának közgazdászai is.

A magyar államadósság újra az 1995-ös csúcson

Három hónap alatt hat százalékkal emelkedett az államadósság GDP-arányos szintje - derül ki a Magyar Nemzeti Bank statisztikáiból. Az adatok szerint az előzetesen közöltnél is kissé nagyobb, 82,6 százalékos az államadósság GDP-arányos szintje. Ennél magasabban utoljára 1995-ben járt a mutató, a Bokros-csomag idején.

„Nem a szlovákiai magyarok, hanem Orbán veszélyezteti Szlovákiát”

2011. december 27. - (mti)

Nem a szlovákiai magyarok, hanem Orbán Viktor jelenti a veszélyt Szlovákia számára - állítja Igor Matovič, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek mozgalom elnöke. „Nem akarok a primitív magyar kártyával játszani, mint (Ján) Slota, miszerint a mi ellenségünk a szlovákiai magyar. A szlovákiai magyar nem a mi ellenségünk, a mi ellenségünk Orbán” - jelentette ki Matovič abban az interjúban, amelyet a SITA pozsonyi kereskedelmi hírügynökség hozott nyilvánosságra kedden. Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek mozgalmat nemrégiben jegyezték be hivatalosan a belügyminisztériumban. Helyi megfigyelők többsége szerint Matovič mozgalmának jó esélye van arra, hogy a márciusi idő előtti választáson meghaladja az ötszázalékos küszöböt és bekerüljön a parlamentbe. Orbán „egy olyan ember, aki terpeszkedik, egy olyan ember, aki a Szlovák Köztársaság, egy szuverén állam területén kíván állampolgárságot osztogatni, s ily módon beavatkozni belügyeinkbe. Ezt nem engedhetjük meg neki” - jelentette ki a szlovák parlament képviselője, aki az utóbbi hónapokban rendszeresen a magyar érdekek ellen nyilvánult meg és szavazott. Matovič úgy látja: Románia és Szerbia hibát követett el, amikor állampolgárait nem akadályozta meg abban, hogy felvegyék a magyar állampolgárságot is. „Most ezt bánják, mert nem tudják, mit tegyenek azzal a néhány százezer magyar állampolgárral, akik az országukban élnek. Tudják, hogy problémával küszködnek, mert hirtelen valamilyen Jobbik és Fidesz jön kampányolni” - mutatott rá a politikus. Leszögezte: Szlovákiának tanulnia kellene ezekből a példákból. Matovič szerint Orbán megállítása azért is fontos, hogy „a témából ne Slota Szlovák Nemzeti Pártja (SNS) húzzon hasznot”. „Mi Slotának örök témát adunk, ha megengedjük Orbánnak, hogy itt törvényesen kampányoljon és több százezer állampolgára legyen itt. Ha nem lesz neki, nem fog itt kampányolni, s nem itt fogja vesztegetni az idejét” - nyilatkozta a szlovák politikus. Matovič retorikája ugyan eltér Slotáétól, de a lényeget tekintve a kettő között gyakorlatilag nincs különbség - véli a szlovákiai magyar sajtó. Az Egyszerű Emberek vezetője szerint az Orbán-kormány nem a határon túli magyarok iránti szeretetből tette lehetővé nekik a magyar állampolgárság felvételét, hanem hogy megszerezze szavazataikat arra az időre, amikor otthon rosszul fog neki menni. Matovič ezt az „orbáni taktikát” elutasítja. Meggyőződése: Orbán ne vásároljon szavazatokat Szlovákiában, csak üljön otthon, s dúdolja ott magyar dalait. Matovič elismerően szólt arról, hogy a módosított szlovákiai állampolgársági törvény „megmutatta megfélemlítő hatását”, mert a felvidéki magyarok nem igénylik tömegesen a magyar állampolgárságot. A politikus érti ugyan a kifogásokat az olyan törvények elfogadása ellen, melyek megfélemlítik a szlovák állampolgárokat, de „abban a helyzetben, amikor őket (szlovákiai magyarokat) az egyik oldalon a magyarországi politikai pártok, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd az (magyar) állampolgárság felvételére ösztönzik, jobb, ha a törvény a jelenlegi formájában érvényben van, mintsem Orbán osztogasson állampolgárságot”.

Pártlistára szavazhatnak a határon túli magyar állampolgárok

2011. december 27. - (sita / bumm / mti)

A határon túl élő magyar állampolgárok választójogáról szóló rendelkezést is elfogadta a magyar Országgyűlés a karácsony előtti ülés gyorsított menetrendje közepette. Két lista helyett csak egyre szavazhatnak a határon túli magyarok. Az elfogadott, sokáig titkolt és leginkább csak a médiában tárgyalt tervezetből kiderült, a magyarországi választójogot nem fogják állandó lakhelyhez, mindössze állampolgársághoz kötni. Ennek értelmében a határon túli magyaroknak is lehetősége lesz befolyásolni a politikai történéseket Magyarországon - de nem olyan mértékben, mint a helybéli állampolgároknak. Továbbra is marad ugyanis a kombinált szavazójog, a pártlista mellett egy egyéni jelöltre is leadhatjuk voksunkat magyar állampolgárként. A külföldön élő magyarok egyéni jelöltekre nem szavazhatnak, csak a pártlistákra. Korábban ugyan léteztek olyan elképzelések, melyek szerint egy közös, határon túli lista jött volna létre, de ezt a tervezetet ejtették. A szlovák diplomácia korábban már - semleges hangnemben - reagált a magyar tervekre, azt Magyarország belügyének minősítették és nem is terveznek tiltakozni ellene. „A mi figyelmünk a Magyarországgal való párbeszédben továbbra is az állampolgárság standard módon, nemzetközi joggal összhangban való megadására irányul” - jelentette ki Ľuboš Schwarzbacher, a külügyminisztérium szóvivője. A szlovák rendelkezések egyébként pontosan ugyanilyen jogokat biztosítanak a szlovák határon túli szavazóknak, egyéni lista az országban nincs. A határon túli magyarok bevonása mellett megváltoztak más fontos választási szabályok is. A parlamenti képviselők számát 386-ról 199-re csökkentik a következő országgyűlési választásokon, ebből 106 helyet az egyéni választókerületekben osztanak el (melyeket átméreteztek), 93 helyet pedig az országos listáról kaphatnak meg az érintettek. A Sme érdeklődésére Bugár Béla, a Híd elnöke elmondta, a magyar intézkedés nincs ellentétben a jogi normákkal. Akkor viszont, ha határon túli magyarokra is lehetne szavazni, fel kell tenni a kérdést, vajon kit képviselnének a parlamentben. Bugár nem tart attól, hogy a Fidesz, vagy a Jobbik kampányrendezvényeket tartana Szlovákiában. Berényi József, az MKP elnöke kijelentette, a magyar politikusok érdeklődése elsősorban Romániát és Szerbiát érinti majd.

„A választási törvény nem zárja ki a választási csalás lehetőségét”

2011. december 27. - (mti)

A szlovákiai választási törvény nem zárja ki a választási csalás lehetőségét - állítja Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) volt elnöke. „Szlovákiában olyan gyakorlatot alkalmaznak a parlamenti választások alkalmával, amely szinte ösztönzi választási csalás elkövetésére az arra hajlamos polgárokat, illetve politikai pártokat, megkérdőjelezve ezzel a választások tisztaságát” - nyilatkozta Csáky az MTI tudósítójának kedden Pozsonyban. Kifejtette: arról az 1990 óta alkalmazott lehetőségről van szó, amelynek alapján a választópolgár magával viheti a választási helyiségből a fel nem használt választási cédulákat. Az MKP volt elnöke szerint egy naiv, de igen veszélyes gyakorlatról van szó, amelyet olyan megfontolásból alkalmaznak, hogy az állampolgár jobban kötődhet a választási folyamathoz, ha személyes emlékként hazaviheti a fel nem használt választási lapokat. A politikus emlékeztetett arra, hogy „az MKP már tavaly is kifogásolta a választási gyakorlat eme torz elemét”. Felhívta a figyelmet arra, hogy eddig minden választás után megjelentek a médiában olyan hírek, amelyek egyes választópolgárok megengedhetetlen befolyásolásáról szóltak bizonyos pártok aktivistáinak részéről. „Kellő politikai akarat esetén még nincs késő pontosítani egyetlen mondattal a választási törvény harmincadik paragrafusát oly módon, amely kizárná az ilyen manipulációk lehetőségét” - vélekedik Csáky Pál, aki az MKP választási listáján a 10. helyet foglalja el. A tavalyi, 2010 júniusi választások alkalmával Csáky volt az, aki az MKP jelöltjei közül a választóktól a legtöbb - több mint 52 ezer - preferenciaszavazatot kapta. Szlovákiában március 10-én tartanak előre hozott parlamenti választásokat, mert Iveta Radičová jobbközép kormánya október elején nem kapott bizalmat a parlamenttől és megbukott.

„A Hídnak nincs kapcsolata a Fidesszel”

2011. december 27. - (mti)

A Híd magyar-szlovák párt és a Fidesz között nincs semmiféle kapcsolat - állítja Bugár Béla, a Híd elnöke. „A Fidesz döntött úgy, ahogy. Mi ezt tiszteletben tartjuk, még ha azt gondoljuk is, hogy ezt nem jól teszi. Benne voltunk a kormányban, vannak információink, lehettünk volna ún. közvetítők, de ez az ő döntésük. A mi választóink Szlovákiában élnek, úgyhogy ezzel többet már nem törődünk” - jelentette ki Bugár Béla abban az interjúban, amelyet a SITA pozsonyi kereskedelmi hírügynökség közölt kedden. A politikus úgy véli, hogy Orbán politikáját több dolog is befolyásolhatja, például a magyarországi szociális és gazdasági helyzet. „A választójoggal járó magyar állampolgárság témája segíthet Orbánnak. Nem itt, nem Szlovákiából, de Romániából és Szerbiából, ahol több százezer embernek van választójoga. Tehát teheti mindezt a saját érdekében is. Engem, ha Magyarországon élnék, zavarna, hogy azok az emberek, akik nem ott fizetik adóikat, s nem ott élnek, egyszerre csak valamire utasítanak. Ő további négy évig kormányozni fog, holott én valami mást akartam” - fejtette ki Bugár. Úgy véli: nem sokban járult hozzá a problémák megoldásához az, hogy a Fidesz kétharmados többséget szerzett a parlamentben. „Bizonyos témák erővel vannak átnyomva Szlovákiába is, és ez csak feszültséget gerjeszt. Most például a választójog” - jegyezte meg. Hozzátette: a határon túli szlovákok is rendelkeznek választójoggal. Feltette a kérdést: milyen legitimitása van azonban annak, hogy valaki, egy szlovák állampolgár a magyar parlamentben képviselje a szlovákiai magyarokat? „Ez már számomra is probléma. Itt mintegy 300-400 ezer magyar nemzetiségű választó van, hogyan fogja őket képviselni? Ezek nem jó témák, és feleslegesen borzolják a nemzetiségi kedélyeket, aminek nincs értelme” - vélekedett a politikus. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Szlovákiában túl érzékenyen kezelik ezeket a kérdéseket. Bugár Béla elmondta, hogy a magyar-szlovák együttélés történelmi tapasztalatai az egyik oldalról sem mindig probléma mentesek. „A szlovákokban él a meggyőződés, hogy a magyarok ezer éven át elnyomták őket, ami hülyeség. Elég megnézni a történelmet. Nemzetiségi elnyomásról egy bizonyos időszakban lehet beszélni, de az rövid volt. Ugyanakkor lehet arról is beszélni, hogy a szlovákiai magyaroknak is volt egy hazátlan időszakuk, s csak azért, mert valaki megbízhatatlannak nyilvánította őket és némelyiküket kilakoltatták” - húzta alá a Híd elnöke.

Európa Chavezének nevezik Orbánt

Szokatlan módon három napon belül két terjedelmes cikk is megjelent a News International csoporthoz tartozó brit konzervatív lapokban a magyar kormányfőről és annak tekintélyelvű rendszeréről. A két cikk mindegyikében leszedik a keresztvizet a „diktátorság” felé haladó Orbánról.

A sajtóban védi a kormányt a washingtoni magyar nagykövet

Már nemcsak az őt kritizáló diplomáciai, kormányzati körökkel folytat levélváltást az Orbán-kormány álláspontját és intézkedéseit indokolva és védve, hanem a sajtóval és elismert szakemberekkel is.

Borat, avagy a magyar diplomaták harca a nemzetközi sajtóval

Korábban Martonyi János külügyminiszter, nemrégiben pedig Prőhle Gergely helyettes államtitkár nyilvánította a magyar nagykövetek első számú feladatává a kormány megvédését a nemzetközi sajtóból érkező kritikával szemben.

„A mai napig tisztelem, de már nem értem Orbán Viktort”

Egy vezetőnek sosem késő felismerni és kijavítani a stratégiai hibát. Azt nem tudom, hogy Orbán Viktor képes lesz-e rá. Végső soron a magyarokon fog múlni, ki lesz a vezetőjük. Ha az emberek azt mondják, hogy nem akarnak visszatérni a demokrácia előtti időkhöz, akkor demokratikus választások útján vagy másképpen, de meg tudják ezt akadályozni - nyilatkozta a Népszabadságnak Mark Palmer, aki 1986 és 1990 között volt az Egyesült Államok budapesti nagykövete. A konzervatív személyiség korábban Henry Kissinger és Ronald Reagan beszédírója volt, most is fontos szerepet játszik több tekintélyes amerikai szervezetben, a Freedom House egyik alelnöke.

Kidobósdi

Meghökkentett, még pedig nagyon, Mark Palmernek, az USA volt budapesti nagykövetének nyilatkozata, amely a Népszabadság újévi számában jelent meg. Különösen egyetlen mondata miatt. Azt fejtegette, ha Orbán Viktor továbbra is makacsul tartja magát eddigi politikájához, azaz szembeszegül a demokratikus világgal, megtörténhet még az is, hogy az Unió „kidobja magából”. Kemény fogalmazás, finomkodás nélkül.

Egyre kockázatosabbnak tekintik Magyarországot

Válaszolt Szapáry György washingtoni magyar nagykövetnek a The New York Timesban közölt levelére Kim Lane Scheppele. A Princeton egyetem professzora korábban a választási törvényt bírálta, és Szapáry válasza után is azt írta - Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász blogjában közölt válaszában -, hogy „nem létezik másik olyan választási rendszer, ahol a választókerületek határának átszabásához kétharmados többségre legyen szükség, és ne legyen olyan független testület, amely megállíthatná, hogy ezeket a határokat igazságosan szabták-e meg”.

Utolsó figyelmeztetés? Clinton is levelet írt Orbánnak

Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso után az amerikai külügyminiszter is üzent a magyar kormányfőnek. Terjedelmes levélben küldött figyelmezetetést Orbán Viktornak december 23-án az Egyesült Államok külügyminisztere, Hillary Clinton - tudta meg lapunk washingtoni forrásokból. Információnk szerint az amerikai diplomácia vezetője a magyar demokratikus intézményrendszer szisztematikus leépítésével kapcsolatban fejti ki véleményét, miután a tengerentúli sajtó már hetek óta visszhangzik az Orbán-kormány törvényalkotási ámokfutásának újabb és újabb epizódjaitól. A levelet ismerő forrásunk szerint abban a korábbiaktól eltérően csupán egy-két mondat szólt a magyar demokratikus hagyományokról és azok dícséretéről, minden további szava bírálat.

Clintontól jött az újabb koki Orbánnak

Újabb sallert nyelt be Orbán Viktor külföldről; a miniszterelnök ismét egy erősen kritikus levelet vehetett kézhez Washingtonból. Ezúttal Hillary Clinton ragadott tollat, az Egyesült Államok külügyminisztere ugyanis ismét figyelmeztetni kívánta a magyar kormányfőt, valamint a Fidesz-kabinetet arra, hogy tartsa be az Európai Unió normáit, valamint ne rongálja tovább a magyar demokratikus intézményrendszert.

„Orbán a gázpedálon tartja a lábát”

Szerkesztőségi kommentárban foglalkozik a brit Guardian az Orbán-kormánnyal. A cikk szerzője autós hasonlattal él, ami szerint a Trabant volánja mögött a konzervatív Orbán Viktor ül, aki fejébe vette, hogy 1989 után megvalósítja a valódi rendszerváltozást. A lap szerint Orbán az elsöprő választási győzelme után lecserélte a legfőbb hivatalok vezetőit, így többek között a PSZÁF elnöke és a legfőbb ügyész is hű a Fideszhez. A médiát állami ügynökség ellenőrzi, de leváltották a bírókat, a Költségvetési Tanács elnökét, és kórházigazgatókat is.

Orbán az emberekkel fizetteti meg makacssága árát

Nincs más alternatíva, meg kell állapodni az IMF-fel - véli Vértes András a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, aki szerint könnyen előfordulhat, hogy jövőre csak 10 százalék feletti hozammal lehet értékesíteni a magyar állampapírokat. A tartósan kétszámjegyű hozam viszont azt eredményezné, hogy Magyarország soha nem fizeti vissza az államadósságát.

„A vészesen közelgő államcsődöt kétharmados többséggel sem lehet túlélni”

Pozsonyban naprakészen foglalkoznak Magyarország kétharmados kormánytöbbségének „gazdasági ámokfutásával és az autokrata kabinetnek a demokrácia utolsó intézményeit felszámoló lépéseivel” (Pravda). A napilapok és az internetes portálok a minap vezető hírként ismertették José Manuel Barroso levelét és a magyar kormányfő visszautasító válaszát - írja a Népszabadság.

„Orbán az államcsődre játszik”

„Az IMF-EU kölcsön első részletét jövő tavasszal kell visszafizetni. Így, hogy Orbán végérvényesen lehetetlenné tette a megállapodást, nem marad más választása, mint hogy tényleg összevonja az MNB-t és a PSZÁF-ot, leváltsa Simort és a helyére ültetett báb révén rátegye a kezét az MNB devizatartalékára, amivel hite szerint függetlenítheti magát az IMF-től és az EU-tól. Ha kell, azon az áron, hogy elkölti a devizatartalékokat, amelyeket a forint elleni támadások megelőzésére és kivédésére kellene elsősorban fordítani” - írja az Örülünk, Vincent? blog.

A kormányközeli fiatalokról

Az a helyzet, kedves kormányközeli fiatalok, hogy ti már megbuktatok. Négy év viszonylagos hejehujáért (ami persze csak akkor működik, ha ki se néztek a minisztérium ablakán, és csak a nektek dedikált, fideszes sajtót követitek) beáldoztátok a dicsőnek tűnő ellenzéki működés minden pozitív hozadékát. És ennek örökre vége, nem lehet visszamenni: a bukás után is maradtok fideszes szárnysegédek, pártpropagandisták, akiknek még bolgárurazni sincs már erkölcsi alapjuk. És ezért csak magatokra haragudhattok.

Talán a Fideszre kellett volna szavazni!

Szerencsésebb lett volna, ha a Fideszre szavaznak - üzente a Békés megyei kormánymegbízott a békési tanároknak. „Akik átgondoltan figyelemmel kísérték tavaly a békési Fidesz helyhatósági választásokra megjelent kiadványait, azokat nem nagyon érhette most meglepetés, hiszen mi ezeket a folyamatokat már jó előre felvázoltuk. Tény - szomorúságunkra - akkor kevesen hallgattak ránk és fogadták el érveinket.

Magyarország felrúgta a közös normákat

Mi lesz az országgal?

Az év végén megjelenő lapszámban, az eltelt esztendőre visszatekintve, akár még a politikai írásoknak is illene előrukkolniuk némi bizakodással, elvégre a karácsonyi hangulatban igazán jólesne a legalább óvatos derűlátás. Csak hát a makacs tények nem kedveznek az illúzióknak.

Csehország és a világ elbúcsúzott Václav Haveltől

Harangok és szirénák zúgása közepette pénteken 12 órakor megállt az élet Csehországban. A lakosság országszerte egyperces csenddel és néma főhajtással adózott Václav Havel, az utolsó csehszlovák és az első cseh köztársasági elnök, drámaíró és emberi jogi harcos emléke előtt, aki vasárnap 75 éves korában hunyt el.

Vajdaság - Tárgyalásokat kezdeményeznek a nemzeti tanácsokról szóló törvényről

Kilenc kisebbségi párt, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Magyar Remény Mozgalom, a Magyar Polgári Szövetség, a Szlovák Párt, a Roma Párt, a Macedónok Demokratikus Pártja, a Horvát Demokratikus Közösség és a Bosnyák Demokratikus Közösség közös levéllel fordult Boris Tadić köztársasági elnökhöz, de mint a kormánytöbbséget alkotó Demokrata Párt elnökéhez is, valamint a szerb kormányhoz azzal a szándékkal, hogy rámutassanak a nemzeti tanácsokról szóló törvény folytatandó tárgyalások szükségességére.

Még soha nem gyártottak ennyi autót Szlovákiában

2011. december 28. - (sita / bumm)

Még soha nem gyártottak le Szlovákiában annyi autót, mint az idén - a becslések szerint mintegy 650 ezer gépkocsit raktak össze az ország autógyáraiban. Ez az adat csaknem negyedével több, mint tavaly, 2010-ben 522 ezer kocsi gördült le a szlovák gyártószalagokról. A kimutatás a hnonline.sk gazdasági portálhoz fűződik, azt az autógyárak saját adatai és előrejelzései alapján állították össze. Érdekesség, hogy Csehországban is nőtt a legyártott autók száma, méghozzá 9,2 százalékkal, 1,18 millió gépkocsira. Szlovákiában a Volkswagen, Kia Motors és a PSA Peugeot Citroën gyárai találhatóak meg. Ľuboš Vančo, a KPMG Slovensko elemzőcég munkatársa szerint a növekedő tendencia folytatódni fog a jövő év első felében, így a korábbiaknál is több autót gyárthatnak a fenti vállalatok. Szlovákia az Európai Unió listavezetője, ha az egy személyre eső legyártott autók számát nézzük, míg Csehország a második helyen áll a kimutatásban. Míg Szlovákiában 1000 lakosra 103 gyártott jármű jutott, Csehországban ez az adat 102, az Európai Unióban pedig „mindössze” 36.

LMP-demonstráció - BRFK

43 embert - köztük 15 képviselőt - állítottak elő a Parlament előtt

2011. december 23. - (mti)

Összesen 43 embert - köztük 15 országgyűlési képviselőt - állított elő pénteken a Parlament elől személyi szabadság megsértése bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). A BRFK közleménye szerint az előállított személyekkel önként utazott 11 országgyűlési képviselő a Gyorskocsi utcai fogdáig, ahol megpróbálták megakadályozni az előállított személyek rendőrségi gépjárműből való kiszállítását. Így a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértésének elkövetése miatt őket is előállították - tették hozzá. Az országgyűlési képviselők a szabálysértési eljárás megindítását követően elhagyták a rendőrség épületét. A személyi szabadság megsértése bűntettével alaposan gyanúsított 15 fő országgyűlési képviselő: Dorosz Dávid, Ertsey Katalin, Gyurcsány Ferenc, Jávor Benedek, Karácsony Gergely, Kaufer Virág, Kolber István, Kukorelly Endre, Molnár Csaba, Scheiring Gábor, Szabó Rebeka, Szilágyi László, Szilágyi Péter, Vadai Ágnes és Vágó Gábor. A rendőrségi intézkedést pedig Gőgös Zoltán, Harangozó Gábor István, Harangozó Tamás Attila, Horváth András Tibor, Lamperth Mónika, Lendvai Ildikó, Mesterházy Attila, Nemény András, Nyakó István, Pál Béla és Ujhelyi István szocialista képviselők próbálták megakadályozni - olvasható a közleményben.

Az LMP tiltakozására rendőrt küldött a hatalom

A demokrácia lerombolásának megakadályozására az LMP képviselői hozzákötötték magukat a parlament mindkét Kossuth téri autós kapujához. A rendőrség egy percig sem hagyta az akció kibontakozását. Próbálták előbb szabaddá tenni az utat a sorsdöntő szavazásokra kocsikon érkező képviselők előtt, az LMP politikusait azonban a láncok miatt nem volt olyan könnyű félretolni. Így előbb átmeneti bejárókat nyitottak, majd drasztikus lépésre szánták el magukat.

„Nem követtek el bűncselekményt az előállított politikusok”

Bánáti János büntetőjogász, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint nem követtek el bűncselekményt azok a politikusok, akiket az LMP demonstrációjáról rendőrök vittek a Gyorskocsi utcai fogdába péntek délután. A rendőrség gyanúja azzal, hogy a képviselők odaláncolták magukat a Parlamenthez vezető autóbejáratok egy-egy oszlopához, így az Országház ülésére érkezők nem tudtak autóval behajtani a területre, személyi szabadság megsértése bűncselekményt követtek el. A büntetőjogász szerint a bűncselekmény gyanúja akkor vethető fel, ha az elkövetők szándéka arra irányult volna, hogy valaki ne tudjon elmenni a helyszínről. Ebben az ügyben ez a felvetés „eredményesen vitatható”, hiszen csak nehezítve lett a személyek mozgása, akadályozni nem akarták személyes mozgásukat, gyalogosan probléma nélkül bárki bejuthatott a Parlamentbe. A személyi szabadságtól való megfosztást, akadályozást nevezi bűncselekménynek a törvény, a személyi szabadság nehezítése viszont a polgári engedetlenség fogalomkörébe tartozik - fogalmazott Bánáti János. A körülményeket és a motívumot figyelembe véve feltehetően pénzbírsággal zárul majd az ügy - mondta Bánáti János. A büntetőjogász hangsúlyozta: korábban már állítottak elő politikusokat demonstráció során, például a 2007-es Kossuth téri kordonbontáskor, de akkor bűncselekmény gyanúja nem merült fel. Péntek reggel az LMP által meghirdetett tüntetésen néhány tucat aktivista a Parlament déli, illetve északi kapuja mellett sorakozott fel, tiltakozva a szavazásra váró jogszabályok, elsősorban a pénzügyi stabilitási és a választójogi törvény ellen. Később a hozzájuk csatlakozó LMP-s képviselőkkel együtt leláncolták magukat az autóbejáratoknál. A rendőrök hidegvágóval vágták el a láncot, majd kisebb dulakodás alakult ki, mikor félretolták az aktivistákat a kaputól. Ezután felszólították a résztvevőket a terület elhagyására, majd több LMP-s képviselőt, valamint a Demokratikus Koalíció több tagját elvitték a helyszínről. Több szocialista politikust, így Mesterházy Attila pártelnököt és Lendvai Ildikót is előállították, miután az MSZP-frakció több tagja megpróbálta megakadályozni a tüntetők beszállítását a rendőrségre. A képviselőket és az aktivistákat a Gyorskocsi utcai fogdába szállították, onnan sorban engedték el őket, miután felvették az adataikat.

Így hurcolták el a képviselőket a rendőrök - KÉPGALÉRIA

„Ez a demokrácia fekete napja”

Ez a demokrácia fekete napja, mert a parlamentben módosítják a házszabályt, elfogadják a jegybank-, a választójogi és a pénzügyi stabilitási törvényt - mondta az LMP péntek délutáni Kossuth téri demonstrációján Szél Bernadett. A választmányi szóvivő úgy fogalmazott, hogy új korszak kezdődik, mert „a demokrácia véget ért, és felsejlett a diktatúra”. Kukorelly Endre képviselő arról beszélt, hogy az LMP próbált konstruktív ellenzéki magatartást követni, de be kellett látniuk, hogy ez a politizálás a parlamentben nem elég. Szavai szerint ki kell menniük az utcára, és mindenkit egyenként kell megszólítani. Kukorelly Endre kijelentette: a magyar társadalom kómában van, és nem is értékeli, hogy mekkora a baj. A délelőtti demonstráción több képviselőtársával közösen előállított Kaufer Virág arról beszélt: sosem gondolta volna, hogy törvényesen megválasztott képviselőként lesz először dolga a rendőrséggel. Mint mondta, délelőtt arra kényszerült, hogy törvényt sértve a „testemmel védjem a demokráciát”. Meglátása szerint a kormánypártok ugyanis, a kétharmados többségükkel „erőszakot tesznek (...) az országgal”. Karácsony Gergely - Bibó Istvánt idézve - kijelentette: demokratának lenni annyi, mint nem félni. A frakcióvezető-helyettes az egybegyűlteknek azt üzente Magyarországnak van jövője, ha ők nem félnek. Úgy fogalmazott, félniük azoknak kell, akik bent ülnek a parlamentben, „nyomják az igen gombot, és számolják fel a magyar parlamentarizmust”. Arra kért mindenkit, hogy hozzanak még egy embert a demokratikus oldalra, és váltsák le „ezt a szörnyű rezsimet”. Hozzátette, hogy ezt követően viszont egy igazságos és toleráns társadalom eszközeivel kell újjáépíteni az alkotmányos kereteket. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azt mondta: a szembesítés éve lesz 2012; az LMP a szavazófülkékben kívánja szembesíteni Orbán Viktor miniszterelnököt a nép akaratával. Meg akarjuk kérdezni az embereket, hogy kívánják-e „a kiszolgáltatottság árán versenyképesebbé tenni Magyarországot”, és kívánják-e a munkavállalói jogok, valamint az oktatás felszámolását - hangoztatta. Schiffer András szerint a Fidesz-KDNP tavaly tavasszal esélyt kapott arra, hogy helyreállítsa - többek között - a magyar jogállam becsületét és a közbizalmat. „Ezt az esélyt a Fidesz-KDNP és Orbán Viktor eljátszotta” - jelentette ki. Majd azt hangoztatta, hogy Orbán Viktor uralkodni akar, mert nem tud kormányozni, és „nemzeti cinizmus rendszere” kiszolgáltatottá teszi Magyarországot. Székely Tamás, a Magyar Szolidaritás Mozgalom társelnöke az összegyűltek előtt kijelentette: összehívják az ellenzéki kerekasztalt, hogy a jelenlegi rendszert leváltsák. Árok Kornél, a mozgalom másik társelnöke azt mondta, a diktatúra megmutatta az arcát azzal, hogy péntek délután országgyűlési képviselőket vittek el a rendőrök az Országháztól. A kormány tevékenysége nem tükrözi a többség akaratát, egy sor olyan intézkedést hajtottak végre, amelyre nem kaptak felhatalmazást - mondta. Árok Kornél kijelentette: a jelenlegi rendszer elfogadhatatlan, és a diktatórikus jelzővel illethető. Gátat kell szabni a diktatúrának és a politikai önkény terjedésének - fűzte hozzá. Azt mondta, a jelenlegi kormány helyére szakértői kormányt kell állítani. A demonstráció résztvevői megtöltötték a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előtti parkolót, sokan az úttesten álltak. A hallgatóság többször is Orbán Viktor miniszterelnök lemondását és „demokráciát” követelt, valamint az LMP által kiosztott zöld sípokat fújta. A demonstráció végén bejelentették, hogy a rendőrség nem tudja biztosítani az átvonulást a Gyorskocsi utcába, de erre nincs is szükség, mert „a reggeli hősöket elkezdték kiengedni”. Korábban még arra kérték a jelenlévőket, hogy a tüntetés végén a közlekedési szabályok maximális betartása mellett vonuljanak a Gyorskocsi utcába, mert tudomása szerint jelenleg is ott tartanak több állampolgárt, akiket a délelőtti demonstráció során állítottak elő a Parlament mellől.

Blokád alatt a Parlament (index.hu)

„Ébredj fel, kis köcsög!” - Kukorelly (video)

„Minden ellenzéki pártnak össze kell fognia Orbán diktatúrája ellen”

Minden ellenzéki pártnak össze kell fognia „Orbán Viktor diktatúrája ellen” - mondta Mesterházy Attila, az MSZP elnöke pénteken a fővárosban, miután kiengedték a Gyorskocsi utcai fogdából. A pártelnök elmondta, most már világosan látszik, hogy az ellenzéki pártoknak, kivéve a Jobbiknak, össze kell fogniuk, hogy megállítsák Orbán Viktort. Hozzátette azt is, hogy a rendőrségen mindannyian lemondtak mentelmi jogukról, vállalva a szabálysértés következményeit. Az elnök tizenegy képviselőtársával együtt péntek délután négy órakor hagyta el a Gyorskocsi utcai fogdát. A kordonnal lezárt terület határán sorakozó újságírók előtt hangsúlyozta: jogtalan volt a Parlament előtt demonstráló képviselők és aktivisták előállítása. Bárándy Gergely MSZP-s képviselő, aki mint ügyvéd volt jelen, azt mondta, egyértelműen jogtalan volt a rendőrség akciója, hiszen, éppen ő tett feljelentést néhány évvel ezelőtt az Élőlánc nevű szervezet hasonló akciója miatt, de a feljelentést a rendőrség elutasította, az ügyészség pedig arra hívta fel a figyelmét, hogy az ilyen cselekmény nem ütközik jogba. A szabadon engedésüket követően az MSZP-s politikusok bejelentették, hogy csatlakoznak a Kossuth téren lévő demonstrációhoz.

Blokáddal kezdődött, hazaárulózással végződött

Így zajlottak a kormányellenes tüntetések

„Abszurd indokkal vitték el a tiltakozó képviselőket”

A Magyar Helsinki Bizottság abszurdnak nevezte, hogy a személyi szabadság megsértése miatt eljárást indítottak a pénteki LMP-s demonstráció résztvevői ellen. A jogvédő szervezet az MTI-vel azt közölte: jogi segítséget nyújtanak a Gyorskocsi utcai rendőrségi fogdára előállított tiltakozó aktivistáknak. A Magyar Helsinki Bizottság felszólította a rendőrséget és az ügyészséget, hogy vizsgálják felül a tüntetők cselekményének „nyilvánvalóan abszurd minősítését”, és szüntesse meg a büntetőeljárást. Mint hozzátették, ezzel együtt ki kell vizsgálni a parlamenti képviselők és aktivisták elleni rendőri intézkedések jogszerűségét, ideértve a testi kényszer alkalmazásának módját is, és azt, hogy az mindenben megfelelt-e a szükségesség és arányosság feltételének. A szervezet közleményében kifejtette: a büntető törvénykönyv értelmében a rendőrség hivatkozásában szereplő és három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményt az követi el, „aki mást személyi szabadságától megfoszt”. Álláspontjuk szerint az élőláncban részt vevők senkit nem gátoltak meg abban, hogy a Parlament épületébe bejusson vagy onnan kijöjjön, hiszen ezt gyalogosan bárki bármikor megtehette, ezért fel sem vetődhet, hogy a tüntetők akárkit megfosztottak volna a szabad helyváltoztatás jogától. A szervezet arra is kitért, szerinte a Fidesz 2007-es kordonbontása kapcsán hozott bírósági döntés fényében „kérdéses, hogy a tiltakozók magatartása egyáltalán szabálysértésnek minősülhet-e”.

Gyurcsány elvezetésére figyeltek fel a külföldi lapok

Magyarország leminősítését, a nyugtalan piacokat, az Európai Bizottság kritikáját és az őszödi beszédet is felidézték a pénteki budapesti tüntetésekről beszámoló külföldi lapok. Az LMP akciója világszerte Gyurcsány Ferenc előállításaként került fel az újságok címlapjára. Világszerte hírt adtak a lapok az ellenzéki képviselők blokádjáról és előállításáról, a Google hírgyűjtő oldala több mint 120 hírt talált erről a témáról, a vezető hírportálok is címlapon számolnak be az eseményekről.

Kósa Lajos szerint politikai paródia zajlik

Politikai paródiának tartja a Fidesz a Kossuth Lajos téren, a Parlament előtt péntek délelőtt történteket - közölte Kósa Lajos a Fidesz elnökségének ülése után. A kormánypárt ügyvezető alelnöke az Országházban tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott az LMP demonstrációjával kapcsolatban, hogy a volt miniszterelnök, „Gyurcsány Ferenc galád módon elvitte az LMP elől a show-t”, az MSZP pedig „mellbedobással megpróbált a dobogó harmadik fokára feljutni”, hogy „akkor már az MSZP-t is tartóztassák le”. „Nem tudjuk, ki nyert: lehet, hogy a közönség majd aszerint is súlyoz, hogy kit milyen gyorsan tartóztattak le” - mondta, hozzáfűzve: Magyarországon bárki el tudja érni, hogy letartóztassák őt, elég, ha leül a körút közepére, és nem hajlandó onnan felállni. Kósa Lajos szerint politikai paródia zajlott - ami várhatóan nem ér véget péntek délután - tartalmi üzenet nélkül. „Politikai ösztönei azt súgják” - folytatta -, hogy „lesz ebből még minden, ami lehet, emberi jogok, Strasbourg stb.” Megjegyezte, amikor „valóban rendőri brutalitás volt” Budapest utcáin, akkor persze „nem volt a demokrácia veszélyben, hanem akkor minden rendben volt az országban”. A politikus kérdésre közölte: az eseményeknek semmi köze a parlament munkájához. Hozzátette ugyanakkor, hogy mielőtt az MSZP kivonult, „még gyorsan kért 12 név szerinti szavazást”. Az ellenzék által kifogásolt új választójogi törvénnyel kapcsolatban azt mondta, nincs benne egy olyan pont sem, amely ne esne egybe legalább egy ellenzéki párt véleményével. A stabilitási törvényről azt mondta, az hallatlanul fontos a költségvetés stabilitása szempontjából.

A tömeg a demonstráció alatt egyre hangosabban skandálta, hogy „Orbán takarodj!”, illetve újból felcsendült az „Elkúrtad!” is.

Tüntetés reggel és este - Orbánt meneszteni kell

Nagyjából félszáz ember gyűlt össze péntek délelőtt az Országgyűlés épülete előtt azért, hogy az Orbán-rendszer ellen tiltakozzanak. A rendőrök képviselőket vittek el, LMP-seket, Gyurcsány Ferencet, majd tíz szocialisa képviselőt is. A Gyorskocsi utcából kiengedett politikusok indultak a Kossuth térre, hogy csatlakozzanak az újabb demonstrációhoz. (…) „A köztársaság helyébe lépő Orbán-rendszer gépezetében az utolsó fogaskerekek is a helyükre kerülnek. A parlamentáris demokrácia híveiként az elmúlt másfél évben mindent tőlünk telhetőt megtettünk az Országgyűlésben. A házon belüli eszközeink elfogytak. Ezért ki kell jönnünk a ház falai közül, és jeleznünk kell ezt a korszakhatárt” - fogalmaznak a közleményben. Ezért - folytatják - ezen a napon nem tehetnek mást, mint hogy „új ellenállást” hirdetnek az új rendszerrel szemben, ennek az ellenállásnak pedig „konfrontatívnak, de erőszakmentesnek kell lennie”.

Nem ezt tervezte Orbán - 2012 a szembesítés éve lesz

Több ezren mondtak nemet péntek késő délután a demokratikus intézmények lebontására, az Orbán-kormány ámokfutására az LMP Parlament mellé szervezett tüntetésén. A demonstráción bejelentették: népszavazást kezdeményez a Lehet Más a Politika, a Magyar Szolidaritási Mozgalom pedig egy ellenzéki kerekasztal összehívását tervezi.

Új választási rendszer

Kisebb parlament, egyfordulós választás, határon túli szavazatok

2011. december 23. - (mti)

A következő általános választás eredményeként 199 tagú lesz az Országgyűlés - így döntött a parlament pénteken. A vegyes választási rendszer egyfordulóssá alakul, a győztes egyéni jelölt után is jár majd töredékszavazat, a nemzetiségek kedvezményesen juthatnak mandátumhoz, a határon túli magyarok pedig egyéni jelöltekre nem, csak pártlistára szavazhatnak. A mostani 176 egyéni választókerület helyett a jövőben 106 lesz, a számuk a fővárosban 32-ről 18-ra csökken, így például egy körzethez tartozik majd az I. és az V. kerület a VIII. és a IX. kerület egy részével. Pest megyében az eddigi tizenhat helyett tizenkét, míg a többi megyében kettő és hét közötti választókerületet alakítanak ki. A legtöbb - az eddigi tizenhárom helyett hét - Borsod-Abaúj-Zemplénben, míg a legkevesebb körzet - kettő - Nógrádban lesz. A választókerületek határai nem lépik a megyehatárokat, és összefüggő területet alkotnak. Az indoklás szerint az új beosztás célja, hogy a választásra jogosultak száma megközelítőleg azonos - nagyjából 75 ezer - legyen minden körzetben. Az ellenzék viszont mindvégig bírálta a választókerületek kialakítását, mondván, hogy az a kormányoldalnak kedvez. Az egyfordulós választáson mandátumot az a jelölt szerez, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot kapta, függetlenül a megjelentek számától. Újdonság, hogy az egyéni választókerületben mandátumot nyerő jelölt után is jár majd töredékszavazat a győztes pártjának, az első és a második helyezett szavazatszáma közötti különbségnek megfelelő mennyiségű. Ez azt jelenti, hogy ha a győztesre 40 ezren, a második helyezettre pedig 19.999-en szavaztak az egyéni választókerületben, akkor a mandátumot szerző politikus után 20 ezer töredékszavazat jár pártjának az országos listán (ebben az esetben tehát eggyel több, mint a második helyezettnek). A területi listák megszűnnek, így töredékszavazatok csak az egyéni választókerületekben képződhetnek, s azokat hozzáadják a párt listás szavazatainak számához. Az országos listáról 93 mandátumot osztanak ki, méghozzá a jelenlegihez hasonló módon, az úgynevezett d'Hondt módszerrel. Ennek lényege, hogy a pártlistára leadott voksokat és a töredékszavazatokat pártonként egy táblázatban összegzik, majd elosztják kettővel, hárommal, néggyel stb. Az így kapott számoszlop határozza meg a mandátumok kiosztását: először az a párt kap képviselői helyet, amelynek oszlopában a legnagyobb szám található, majd a következő, és így tovább, amíg kiosztható mandátum van. A jogszabály alapján listát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és Budapesten - minimum 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Ehhez választókerületenként ezer ajánlószelvényt kell gyűjteni, vagyis ötszázzal kevesebbet, mint a kormánypártok eredetileg kezdeményeztek. A parlamenti küszöb öt százalék maradt. A határon túli magyarok szavazati jogot kapnak, de a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok csak pártlistára szavazhatnak. A parlament elé korábban Kövér László házelnök, a Fidesz választmányi elnöke és a nemzeti összetartozás bizottsága is terjesztett olyan javaslatot, amely létrehozta volna a külhoni egyéni választókerületet, biztosítva, hogy ne csak listára, hanem egyéni jelöltekre is szavazhassanak a határon túli magyarok. Ezt azonban nem támogatta a parlament hétfőn, a módosító indítványokról döntve. A nemzetiségeknek kedvezményes mandátumszerzési lehetőségét biztosítottak, ha pedig ez nem sikerülne nekik, nemzetiségi szószólót küldhetnek a parlamentbe. Országos listát nemcsak a pártok, hanem a nemzetiségek is állíthatnak, ehhez mindössze a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplők egy százalékának ajánlása szükséges. Nemzetiségenként egy kisebbségi mandátum megszerzésére nyílik lehetőség úgy, hogy előbb összesítik az 5 százalékos küszöböt elérő pártokra és a nemzetiségi listákra leadott szavazatokat, és az így kapott összeget elosztják az országos listán megszerezhető mandátumok számával (93-mal), majd ezt az eredményt néggyel. Így alakul ki a kedvezményes kvóta, amelynek elérése a mandátumszerzés feltétele; ötvenszázalékos részvétel esetén a kvóta valamivel több mint tízezer szavazat lenne tehát. A pénteki záróvitában a jobbikos Novák Előd arra szólította fel Kubatov Gábort, a Fidesz pártigazgatóját, akinek az új választókerületi beosztást tulajdonította, hogy szólaljon fel és indokolja meg azt. Lázár János zárszavában azt hangsúlyozta, hogy a választókerületek törvényi szintű szabályozását az Alkotmánybíróság írta elő, és szerinte ezt arányosan és igazságosan tették meg.

Elfogadták az új felsőoktatási törvényt

Az Országgyűlés pénteken elfogadta az új felsőoktatási törvényt, eszerint magyar állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal, és önköltséges formában folytathatják a jövőben tanulmányaikat a felsőoktatási hallgatók.

Felsőoktatási törvény - Pokorni

„Több szempontot mérlegeltem, amikor nemmel szavaztam”

2011. december 23. - (mti)

Több szempontot is mérlegelt Pokorni Zoltán amikor pénteken nemmel szavazott az új felsőoktatási törvényre; a fideszes politikus döntését egyebek között azzal indokolta, hogy olyan elemek is megjelentek a jogszabályban, amelyek szűkítik a szegényebb gyermekek lehetőségeit. A szakbizottság kormánypárti elnöke az MTI-nek nyilatkozva kifogásolta a pedagógusképzésre vonatkozó passzusokat is. Pokorni Zoltán a pénteki zárószavazáson hasonlóan a köznevelési és szakképzési törvényhez nemmel voksolt az új felsőoktatási törvényre. A jogszabályt a képviselők 243 igen szavazattal, 37 nem ellenében hagyták jóvá. A korábbi oktatási miniszter azt mondta, hogy szándékát előzetesen jelezte a kormányfőnek, aki tudomásul vette azt, és mint mondta, „nem próbált meggyőzni az ellenkezőjéről”. A Fidesz alelnöke azt mondta, döntésekor több szempontot is mérlegelnie kellett. Pokorni Zoltán a jogszabály erényei közé sorolta, hogy szakít azzal a gyakorlattal, ami az intézményeket, a „falakat” finanszírozza, és áttérnek a diákok támogatására, azaz a közösség nevében állami vagy részállami ösztöndíjat kapnak a legjobbak. Ez egy nagyon fontos váltás, a jelentősége az intézményhálózat alakulására, a képzési irányokra szinte még felmérhetetlen - fejtette ki. Azt is elfogadhatónak tartotta, hogy a fiatalok egy része önköltséges képzésben vesz részt, ha megfelelő diákhitel járul ehhez annak érdekében, hogy a szegény családok gyermekei is tanulhassanak. Ennek alternatívája csak az lehetett volna, ha visszatérnek egy elitizáló felsőoktatásra - mutatott rá Pokorni Zoltán. Számos olyan elem is megjelent azonban a törvényben, amely szűkíti a szegényebb gyermekek lehetőségeit. Ezek közé sorolta, hogy felvételi követelményként írták elő a „C” típusú nyelvvizsgát, ami az utolsó pillanatban került csak ki a javaslatból. Ugyanakkor benne maradt a szóbeliztetés lehetősége a törvényben. Pokorni Zoltán szerint ez kizárólag független vizsgabizottság előtt képzelhető el, és nem az érintett intézmények részvételével. Ettől függetlenül az intézmények beszélgetést, alkalmassági vizsgát még tarthatnának, de pontszámot adó, az állami ösztöndíj elnyerésében szerepet játszó szóbelit nem lát jónak - hangsúlyozta. Úgy látta, ez visszahozza a szubjektivizmust, és visszahozhatja azt a kilencvenes évek elején létezett „urambátyám világot”, amin egyszer már túljutottak. Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke kitért arra is, hogy a testület nyelvvizsga-amnesztiára vonatkozó javaslatát az utolsó pillanatban a kormány kiegészítette egy plusz feltétellel. Eszerint mégsem kérhetik az intézménytől a diákok három év után a diploma kiadását, ezt az intézmény saját maga által szervezett nyelvtanfolyamának elvégzéséhez kötik. Ennek kötelező előírásával az intézményeket is korlátozzák, amelyek nem dönthetnek úgy, hogy egy adott szakmánál ez elengedhető - fűzte hozzá. Pokorni Zoltán azt mondta, hogy nem örültek ennek az utolsó pillanatban becsúszó szűkítésnek. Nagyon fontosnak tartotta volna még, hogy az egységes tanárképzés feltételeiről döntsenek - tette hozzá. Kiemelte: sajnálatos módon a törvény felszeleteli a pedagógusképzést, és különbséget tesz a gimnáziumban, illetve általános iskolában tanító tanárok képzési ideje, módja és bérezése között is. Ha a korai fejlesztés megerősítésére törekednek, akkor a tanító, az általános iskolai tanárok képzésének megerősítése kulcsfontosságú lett volna. Itt visszatérnek az 1997 előtti időszakhoz, a szegmentált, provinciális tanítóképzés világához, ami nagyon sajnálatos - összegezte.

Pokorni szerint a kormányfőbe vetett hit legyűrte a szakmai érveket

Néhány fő kérdésben egyetértünk, de a részkérdésekben hajlandóak vagyunk elfogadni a másik véleményét annak érdekében, hogy ez a közösség fennmaradjon - mondta lapunknak Pokorni Zoltán, akit egyebek mellett arról kérdeztünk, milyen érzés egyedül nemet mondani a Fideszben.

Elmarasztalt beszámoló

Elmarasztalta a Szlovák Köztelevízió és Rádió (RTVS) hetente megjelenő Magyar Magazin című műsorát a pozsonyi frekvenciatanács egy Esterházy János-megemlékezésről készült riport miatt, jelentette tegnap a szlovák sajtó. A médiahatóság szerint a szerkesztőség nem tartotta be a kiegyensúlyozottság elvét. A köztelevízió nem kívánta kommentálni a történteket.

„Felvidéken nincs jövőkép”

Duray Miklóssal a felvidéki magyar politika ellentmondásos útjáról és jövőjéről is beszélgetett Gecse Géza, a mindannapi.hu magyarországi portál publicistája. Duray szerint soha nem volt olyan rossz állapotban a felvidéki magyar közélet, mint most. Duray Miklóssal a felvidéki magyar politika ellentmondásos útjáról és jövőjéről is beszélgetett Gecse Géza, a mindannapi.hu magyarországi portál publicistája. Duray szerint soha nem volt olyan rossz állapotban a felvidéki magyar közélet, mint most. Szándékait és elhatározottságait tekintve is így van ez - tette hozzá Duray. - Nincs jövőkép. Akik pedig megtudnák fogalmazni a jövőképet, azoktól vagy nem fogadják el, vagy ők sem merik megfogalmazni.

Pert vesztett az SNS ellen Duray Miklós

2011. december 28. - (mti)

Szlovákul kell bocsánatot kérnie Duray Miklós szlovákiai magyar politikusnak, amiért 2006-ban egy rádióvitában fasisztának minősítette a Szlovák Nemzeti Pártot (SNS). A bíróság korábban bocsánatkérésre kötelezte Durayt, aki azt magyar nyelven meg is tette, amit azonban az SNS nem fogadott el, s végrehajtó útján próbálkozott elérni a szlovák nyelvű bocsánatkérést. Duray Miklós a Hírek.sk felvidéki magyar televíziós hírportálnak szerdán elmondta: karácsony előtt kézbesítették ügyvédjének a végzést. Fellebbezését, hogy anyanyelvén tehessen eleget a bírósági döntésnek, a másodfokú bíróság elutasította, s újabb fellebbezésre nincs lehetőség. „Eleget kell tennem a bíróság döntésének, de tehetek panaszt a Legfelsőbb Bíróságon, hogy sérültek állampolgári és alkotmányos jogaim. Eleget kell tennem, vagyis szlovákul is bocsánatot kell kérnem, különben 30 000 euró büntetést kell fizetnem” - mondta a portálnak Duray. A politikus kérte a végrehajtás elhalasztását. Ebben az ügyben még nem döntött a bíróság. A Hírek.sk kérdésre Duray elmondta, sérelmezi, hogy a bíróság nem ismerte el a magyar nyelvű bocsánatkérést, ezért akár a strasbourgi emberi jogi bíróságig is elmegy jogai védelme érdekében. „Ez a helyzet is tükrözi Szlovákia jogi állapotát: az anyanyelvhasználat joga egy olyan alkotmányos jog, amit nem lehet érvényesíteni” - jegyezte meg a politikus. Durayt korábban bírósági határozatban szólították fel a szlovák nyelven megfogalmazott bocsánatkérésre, viszont utoljára azzal a kifogással fellebbezett, hogy mivel már nem a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke, az egész ügy elveszítette az értelmét. A kerületi bíróság elutasította az indoklást, véleménye szerint indokolt a bocsánatkérés. A régóta húzódó vita tárgyát Duray Miklósnak a budapesti InfoRádióban 2006 júliusában elhangzott kijelentése képezte, miszerint a „szlovák kormányt hatalmilag egyharmad részben Slota pártja alkotja, amely fasiszta párt”. A szlovákiai magyar politikus azt állítja: kijelentése egy vitában elhangzott vélemény volt. Politikai véleménynyilvánításért Duray már 1983-ban is bíróság elé került. A szlovákiai magyar kisebbség jogainak védelmét a korabeli szocialista rendszer felforgató tevékenységnek minősítette, s börtönbüntetést szabott ki Durayra.

Schmitt Pál virágcsokra Esterházy emléktáblájánál

2011. december 23. - (mti)

Nemzeti szalaggal átkötött virágcsokrot helyezett el Esterházy János, a felvidéki magyarság egykori politikai vezetője emléktáblájánál, a csehországi kommunizmus áldozatainak prágai kegyhelyén, a Motol köztemetőben pénteken Schmitt Pál köztársasági elnök. A magyar államfő Václav Havel volt csehszlovák és cseh köztársasági elnök, drámaíró és emberi jogi harcos temetésén vett részt Prágában, s ebből az alkalomból kereste fel a nemrégiben felújított, de hivatalosan még fel nem avatott emlékművet. A Politikai Foglyok Konföderációjának (KPV) döntése alapján a felújított kegyhely központi emlékművére csak két tábla került: Esterházy Jánosé és Josef Bryksé. Esterházy a börtönben elhunyt politikai foglyok, míg Bryks a munkatáborokban elhunytak nevében kapott emléktáblát. A Konföderáció vezetése ezt azzal indokolta, hogy a tömegsírban több ezer ember nyugszik, s közülük nem mindenki tartozik az ellenállók közé. Minden nevet a központi emlékművön feltüntetni nem lehet, ezért lett kiválasztva két név, akik a börtönökben, illetve a munkatáborokban elhunyt politikai foglyokat jelképezik. A sírban nyugvók nevei a központi emlékmű körül elhelyezett márványtáblákon sorakoznak. „Mi elsősorban azért tiszteljük Esterházy Jánost, mert a második világháború idején a zsidók deportálása ellen szavazott a szlovák parlamentben” - indokolta Esterházy táblájának elhelyezését a központi emlékművön Nadezda Kavalírová, a KPV elnöke a közelmúltban az MTI tudósítójának. A kommunizmus áldozatainak prágai emlékhelyét a Motol köztemetőben a kilencvenes évek közepén hozták létre azon a helyen, ahol 1954 óta tömegsír volt. Julius Mlcoch, a prágai temetkezési vállalat igazgatója az MTI-nek azt mondta, hogy a kilencvenes évek elejéig mintegy 3000 személy hamvait helyezték a hosszú évekig jeltelen tömegsírba. „1965-ben ide szórták azon volt politikai foglyok hamvait is, akiknek urnáját addig a prágai Pankrác börtönben őrizték” - mutatott rá az igazgató. Esterházy János emléktáblája a felújított kegyhely központi emlékművén nem kerülte el a cseh és a szlovák sajtó figyelmét, s a tábla elhelyezését többen kifogásolták.

Jó kommunisták, rossz kommunisták:

Gulyás Gergely a kormány igazságtételi terveiről

A Fidesz soraiban tevékenykedő egykori pártállami funkcionáriusokat ért támadások kapcsán soha semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá a vádakat - állítja Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, aki a kormánypárt igazságtételi politikájának egyik katalizátora. Szerinte Pozsgay Imre azon kevesek közé tartozik, akikről őszintén elhiszi, hogy megfordultak a damaszkuszi úton. Úgy véli, hogy egy hiteles történészekből és kutatókból álló nemzeti­emlékezet-bizottság hozzá tud járulni ahhoz, hogy ne a különféle vélelmek alapján ítélkezzünk emberek felett, hanem a valóság alapján ismerjük meg az egyes személyek történetét és felelősségét.

Több mint háromezren kaptak beiratkozási ösztöndíjat

Szeptember és december között 91 helyszínen összesen 3.284 felvidéki magyar iskolakezdő kapott beiratkozási ösztöndíjat a Rákóczi Szövetségtől - közölte a szervezet szerdán az MTI-vel.

Dedo Mráz kontra Jézuska

A kommunista hatalom megpróbálta átírni a keresztény karácsonyt. Jézus Krisztus földi születésének emléknapját, az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepét a békéért való harc ünnepévé akarták tenni.

A politikai bosszú anatómiája

Baka András, Dopeman, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, rendvédelmi szakszervezetek: mi a közös bennük? Első ránézésre semmi: nagyon eltérő szervezetek, személyek, helyzetek, múltak, és jövők. Azonban az elmúlt hónapok összehozták őket. Mindegyikük vette a bátorságot és kiállt a narancsuralommal szemben. Meg is kapták a jutalmukat.

Kirúgták az éhségsztrájkolókat

Közleményt juttatott el az MTI-hez Cserháti Ágnes, az MTVA szóvivője. A két hete a közmédia jelenlegi működése ellen - és konkrétan a Lomnici-ügy miatt - éhségsztrájkoló Nagy Navarro Balázs és Szávuly Aranka, a Televíziósok és Filmkészítők Független Szakszervezetének két alelnöke ebből tudhatta meg, hogy fölmondtak neki. A távirati úton - bár a felmondást egy biztonsági őr(!) és egy munkaügyis(!) a helyszínen is megpróbálta átadni - kirúgott két tévés, az MTVA szerint, „több mint két hete tartó demonstrációjuk során folyamatosan provokálják a munkáltatót”. Hát, ez úgy általában a sztrájkok célja, de tiszta szerencse, hogy a munkáltató nem ül fel ilyen kicsinyes provokációnak.

Szomorú karácsonyt kaptunk Orbánéktól - szélesedik a tiltakozás

A köztévé előtt hetek óta éhségsztrájkoló újságírók után mától a vallásszabadságért, tágabban a demokrácia helyreállításáért kezdik „Kiböjtöljük” elnevezésű mozgalmukat egyházi vezetők és szimpatizánsaik. Nem kevesebbet követelnek, mint az új Alaptörvény azonnali visszavonását.

Nemzetközi fórumokhoz fordulnak a kisegyházak

„Újévi fogadalmat” tett közzé a Magyarországi Kisegyházak Szövetsége, amiben kijelentik: továbbra is egyházként működnek, és nemzetközi fórumok elé viszik a másodszor is elfogadott egyházügyi törvény ügyét.

Genyák

Karácsonyra a Kunigunda utcában, az MTV előtt éhségsztrájkolók hangulatos zenét kaptak, jó hangosat, hogy jól rögződjön a fájdalomig erősített muzsika. Plusz még reflektorfényt is, mert nem volt gyertyájuk meg csillagszórójuk az MTVA-soknak, nyilván. Próbálkoztak mással is, de nem sikerült őket vasrácsokkal körülkeríteni.

Ma a Magyar Köztársaság az utcán van - ezrek tüntettek

Csütörtökön több ezren követelték a sajtószabadság visszaállítását a Magyar Rádió előtt. A szónokok egyöntetűen hangsúlyozták: Magyarországon véget ért a jogállamiság, a demokrácia intézményeinek lebontásával Európában egy elszigetelt ország lettünk. Többször is zengett az „Orbán takarodj!”.

Megerősítették Szlovákia besorolását

2011. december 23. - (mti)

Ausztria elsőrendű, „Aaa” és Szlovákia befektetésre ajánlott „A1” adóskockázati besorolását erősítette meg péntek reggel a Moody's Investors Services hitelminősítő. Mindkét ország esetében az osztályzat kilátása stabil. Ausztria esetében a Moody's kiemelte, hogy a besorolás változására a jövőben szoros hatással lehetnek az euróövezeti fejlemények. Mindazonáltal az osztrák gazdaság rendkívül erős lábakon áll a képzett munkaerőnek és a versenyképes kiviteli szektornak köszönhetően. Szlovákiában a gazdaság erejét a gyors konvergencia, az alacsony bérszínvonal és a jól képzett munkaerő biztosítja.

„Magyarország mindent rosszul csinál, amit csak lehet”

Külföldi kommentárok a szabadságharcról

A Financial Times Deutschland magyar rulettet emleget, a szlovák Új Szó szerint az ország legnagyobb ellenségei nem a hitelminősítők, hanem a Fidesz csúcsvezetői. Külföldi lapok számos cikkben emlékeznek meg az IMF-fel és az EU-val folytatott informális előkészítő megbeszélések megszakadásáról és annak kiváltó okairól, illetve az annak következményének tekinthető leminősítésről.

Bárcsak megint 2011 jönne

Ha néhány száz év múlva egy internetes ásatáson előkerülnek a Nemzetgazdasági Minisztérium 2011-es hírlevelei, a régészek vágyakozva gondolnak majd vissza a megújulás évére, a többségi demokrácia aranykorára. Amikor még százkilencventíz törvényt hoztak egy évben és a gazdaságpolitika nem évtizedes lemaradással kullogott a tudomány után, hanem új tankönyveknek gyártotta az alapanyagot, amikor még a láthatatlan siker is siker volt, a költségvetés pedig „figyelemreméltó alkotás”.

És most tényleg valami egészen más: 2012

Január elsejétől hatályos az alaptörvénynek hívott új magyar alkotmány, illetve számos ahhoz kapcsolódó úgynevezett sarkalatos törvény. Az alaptörvény értelmében az országot Magyar Köztársaság helyett Magyarországnak hívják. Az új alkotmány hatályba lépésén - melyhez már elfogadása előtt átmeneti rendelkezéseket fogadtak el -, és számos adóügyi törvénymódosítás életbe lépésén kívül mindennapokban is több változást tapasztalhatunk.

Így drágult az élet mától

Orbán után ment Schmitt

Orbán Viktor és a Fidesz tavalyi szabadságharcos retorikájának több eleme is felbukkant Schmitt Pál újévi köszöntőjében. Az egy évvel ezelőtti bizakodó, már-már derűs hangvételt borúlátó, bizonytalanságot sugalló jóslatok, ellentmondást nem tűrő kinyilatkoztatások váltották fel. Az idén két perccel hosszabban beszélő államfő nemcsak a magyaroknak, Európának is egyértelműen üzent, és a kormányfő által hangoztatott különutas politika folytatására adta félreérthetetlen áldását.

„Új típusú lesz az ország”

Ha nem működik jól a most kialakuló rendszer, el lehet zavarni a kormányt. Ez a demokrácia - fogalmazott Lázár János fideszes frakcióvezető egy hétvégén megjelent interjúban. Szerinte úgy kell hatékonyabban működnie az országnak, hogy a demokrácia ne csorbuljon.

„Ezek láncfűrészes gyilkosok”

Nem tölti ki mandátumát a kormány Bárándy Péter egykori igazságügy-miniszter szerint, aki az új alkotmány kiiktatását is elkerülhetetlennek tartja. A Medgyessy-kormányban megfordult sztárügyvédet nem lehet a regnáló hatalom kritikátlan rajongásával vádolni, de kap tőle az ellenzék is. A Petőfi utcának adott interjú nyertese ezúttal Stumpf István.

Bizony, idegen érdekeket sértünk!

Annak a hálónak a szemeit, csatlakozási pontjait kerestük, amelyet Magyarországra dobtak már jó néhány évvel ezelőtt. Mint prédára. Nem évzárás ez, inkább olyan megfigyelések, tapasztalatok összegzése, amelyek fontosak lehetnek az ország jövőjét illetően. Tőkéczki László történésszel és Kiszelly Zoltán politológussal beszélgettünk.

Sok hűhó

Egy éve tette fel a fejére a csörgős bohócsipkát az ellenzéki sajtó színe-virága, azóta is rázza rendületlenül. Több újság üres vagy legalábbis rendhagyó címlappal tiltakozott a tavaly év elején hatályba lépett, a pokolba kívánt régit felváltó médiatörvény és -szabályozás ellen, azt a súlyos állítást világgá kürtölve, hogy Magyarországon megszűnt a sajtószabadság.

Szlovák nemzetépítés a 19. században

2011. december 22. - (mult-kor.hu)

Szakítani kíván a szlovák nemzetépítés legfontosabb alakjának egyoldalú, kritikátlan magyar és szlovák narratívájával Demmel József, aki monográfiában mutatja be a Ľudovít Štúr-kánon legfontosabb elemeit. A szlovák irodalmi nyelv létrehozója, az első szlovák nyelvű politikai újság szerkesztője, az 1848-as szlovák politikai mozgalmak legfontosabb vezetője. Talán nincs még egy olyan történelmi alak északi szomszédunknál, akinek személyét nagyobb tisztelet övezné Ľudovít Štúrnál. A nemzeti panteonból kirobbanthatatlan, megítélésében egyértelmű konszenzus van - itthon démonizálják, mondván, 1848-ban hazaárulást követett el és hátba szúrta a magyarokat, de a határon túl is legalább annyira elfogultak a szlovák önállóság megteremtésében betöltött szerepét illetően. „A Štúr-képet sokszor egyoldalú interpretáció jellemzi itthon és Szlovákiában egyaránt” - mondta el a Múlt-kor megkeresésére Demmel József, a szlovák politikusról monográfiát (A szlovák nemzet születése) jegyző történész, hozzátéve, hogy Štúrt itthon szinte egyáltalán nem ismerik. Demmel József szerint ez a fajta szlovák nemzeti kanonizációs folyamat a közéletben és a történészi szakmában egyaránt tetten érhető, ami sokszor elfedi Štúr valódi élettörténetét. Ezen azonban segíthet a hamarosan szlovákul is olvasható könyv, amely a Kalligram kiadó gondozásában jelent meg. Ľudovít Štúr 1815. október 28-án született Zayugrócon (Uhrovec), Samuel Štúr és Anna Michalcová második gyermekeként. Tanulmányait a győri evangélikus algimnáziumban kezdte meg, később a pozsonyi evangélikus líceumban pallérozta tovább elméjét. Pozsonyba érkezése után nem sokkal a líceum mellett működő Cseh-Szláv Intézethez kötődő Cseh-Szláv Társaság tagja lett, később annak titkári, majd alelnöki tisztét töltötte be. A Helytartótanács tiltó határozata után a társaság informális keretek között működött tovább, a munka később a Cseh-Szláv Nyelv és Irodalom Intézete égisze alatt folyt. Štúr később Halléban tanult, majd hazatért Pozsonyba. Első kéziratban maradt politikai röpiratát 1841-ben írta meg A szlovákok ó-és újkora címmel. A negyvenes években többször is lapengedélyért folyamodott, de kérelme a hatóságok elutasításával találkozott. 1843-ban fordulóponthoz érkezett a mozgalom, miután a Kossuth György által vezetett turóci nemesek támogató petíciójának hatására Štúr, Michal Miloslav Hodza és Jozef Miloslav Hurban a közép-szlovák nyelvjárást választották irodalmi nyelvnek. Az egyre inkább öntudatára ébredő Štúrnak a líceum vezetősége ezután megtiltotta, hogy a hallgatóknak előadást tartson, ezért az órák a lakásán folytak tovább. A lapengedélyt végül 1845-ben kapta meg, ekkor jelenik meg szerkesztésében a Slovenskje národnje novini (Szlovák Nemzeti Újság) első száma. A magyarországi nagypolitikába 1847-ben kapcsolódott be, mikor is Zólyom város tanácsa követnek küldi. Az utolsó rendi országgyűlésen nem csak a szlovák ügyért harcol, több beszédet is mond többek között a közteherviselés, a magyar nyelvről szóló törvény, illetve az úrbér tárgyában. Az 1848-as eseményekbe bekapcsolódva felszólalt a prágai Szláv Kongresszus cseh-szlovák szekciójában, majd Bécsben fegyveres harcot készített elő. A szeptemberi hadjárat végeztével vérdíjat tűztek ki a fejére, Kossuth Lajos - ekkor mint az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke - hazaárulónak nevezi. Bátyja, Karol halála után Modorba költözött. Itt éri utol a halál vadászbaleset közben, 1855-ben. Ugyan a szerzőnek nem célja a deheroizálás, a legtöbb, forrásokkal nehezen vagy egyáltalán nem alátámasztható mítosszal egyszer és mindenkorra le kíván számolni. Demmel József érdeme, hogy a magyar és a szlovák nemzeti narratíván felülemelkedik, s mind a hazai mind a határon túli, a 19. századi Magyarország nemzetiségi politikájának megismerésére-megértésére ballasztként nehezedő tévképzetet elutasítja, s a leegyszerűsítő magyarázatokat források bemutatásával üresíti ki. Demmel József például emiatt tartotta fontosnak megvizsgálni azt, hogy a pénzszűkében levő Štúr miért vállalt házitanítói állást a tőle teljesen másként gondolkodó, a vármegyei nemesség élharcosaként küzdő Prónay Sándoréknál - szerinte ezt csak a több szempontú vizsgálódás, pontosabban a korabeli evangélikus társadalmi kapcsolatok természetének megismerésével érthetjük meg. A szlovák történetírás szerint a Štúr legnagyobb ellenségének számító Zay Károlyt és a róla kialakult negatív képet is árnyaltan kell kezelni - figyelmeztet a szerző, aki nem egyszerűen a nemzeti ellentétek kibékíthetetlenségével magyarázza kapcsolatukat. A történész forrásokkal bizonyítja, hogy Zay Štúr legfontosabb patrónusa volt, Štúr pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zayt főfelügyelővé válasszák. A szlovák szakirodalom alig foglalkozik Štúr magánéletével, de a közbeszédben sokszor felvetődik a kérdés, hogy vajon homoszexuális volt-e a politikus. Ugyan - emlékeztet a szerző - a korabeli Európában létező, férfiakból álló nemzeti szervezetek között nem volt olyan, amelyben megkövetelték volna a tagok nőtlenségét (márpedig Štúr ezt tette), és tudjuk róla, hogy a „férfiak barátságát” többre tartotta, mint a férfi és nő közti viszonyt, a homoszexualitás elméletét azonban ennél konkrétabb források nem támasztják alá. Demmel József Štúr legfontosabb és legmaradandóbb tettének a cseh nyelvvel és a szláv kölcsönösség eszméjével való szakítást, illetve a közép-szlovák nyelvjárás irodalmi nyelvként való kiválasztását nevezi. A szerző végigvezeti az önálló szlovák nyelv kialakulásának folyamatát, s arra a megállapításra jut, hogy a Kossuth Lajos nagybátyja, Kossuth György vezette turóci kis-és középbirtokosok támogatása nélkül erre bizonyosan csak később, vagy más formában került volna sor. Mint azt a történész a Múlt-kornak kifejtette: a szlovák-magyar ellentét legneuralgikusabb pontja egyértelműen 1848 és a fegyveres küzdelmek megítélése. „Arra, hogy a szlovák és a magyar történészek történelemértelmezése milyen szélsőségesen különbözhet egymástól, 1848 megítélése jó példa. Štúrékat még a legnevesebb magyar történészek is csupán háttérbázis nélküli értelmiségieknek tartják, akik népfelkelést sem tudtak kirobbantani, és külső segítséggel, hazaárulást elkövetve próbálták felosztani az országot. A szlovák történészek ezzel szemben azt mondják, hogy a szlovák vezetők baráti jobbot nyújtottak, amire a magyarok elfogatóparancsot adtak ki rájuk. A mechanizmus tehát ugyanaz: toljuk a másikra a polgárháború kirobbantásának a felelősségét, ami nyilván sokkal egyszerűbb dolog annál, mint hogy megpróbáljuk megérteni az egyes szereplők tetteinek valódi mozgatórugóit. Kétségtelen, hogy közjogi értelemben Štúr hazaárulást követett el 1848-ban, de soha nem értjük meg, hogy miért tette ezt, ha csupán a diabolizálás eszközével élünk” - így a szerző.

Erős jogok a nemzetiségeknek

2011. december 19. - (kormany.hu)

2011. évi CLXXIX. törvény A nemzetiségek jogairól

Európában is példaértékűen széles anyanyelvi, kulturális és oktatási jogokat biztosít az új nemzetiségi törvény, melyet hétfőn este szavazott meg az Országgyűlés. Fontos alapelvként jelenik meg az is - az elmúlt húsz év tapasztalatait feldolgozva -, hogy valós közösségi háttérre épülő nemzetiségi jogokat garantál, ezáltal erős legitimitást ad a nemzetiségi szervezeteknek. Mindennek köszönhetően az Alaptörvénnyel egyidőben életbe lépő új törvény a nemzetiségi jogokkal való visszaélések számát is várhatóan eredményesen csökkenteni képes. A jogszabály számos újítást tartalmaz a rendszerváltás után, 1993-ban elfogadott törvényhez képest, ezen újítások célja, hogy a magyarországi nemzetiségek még jobban ki tudják teljesíteni kulturális autonómiájukat. A törvény már nem kisebbségekről, hanem nemzetiségekről szól, ez azt jelzi, hogy nem a többség-kisebbség relációban kell gondolkodni, hanem azokat az értéket kell kiemelni, amelyekkel a nemzetiségi közösségek kulturális sajátosságaikkal hozzájárulnak Magyarország kultúrájához. Magyarország államalkotó tényezőként tekint a nemzetiségekre, és az új szabályozással további segítséget nyújt ahhoz, hogy a közösségek érvényesíthessék kulturális autonómiájukat. Magyarország tizenhárom, több évszázados jelenléttel bíró és az eddig hatályos törvényben is elismert nemzetiségnek ad otthont. Ezek a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és ukrán nemzetiségek. A törvény visszahozza az átalakult települési nemzetiségi önkormányzati formát. A nemzetiségi önkormányzatok önállóan gazdálkodó jogi személyként működnek a jövőben, így költségvetés tervezésük és gazdálkodásuk áttekinthetővé válik, a jogorvoslati garanciák megjelenésével pedig törvényességi és pénzügyi-gazdasági ellenőrzésük is megoldottá válik. A helyi nemzetiségi önkormányzat és a helyi önkormányzat jelenleg nem tisztán szabályozott kapcsolatát az új törvény pontosabban, részletesebben szabályozza. Minden nemzetiség létrehozhat országos önkormányzatot, a nemzetiségi képviselők választása a jövőben a helyi önkormányzati választással egy napon történik. Az új törvény a nemzetiségi önkormányzati választásokat azok mindhárom szintjén közvetlenné és egyidejűvé teszi. Az elmúlt években sokan visszaéltek a nemzetiségek jogaival, olyanok, akik valójában nem is voltak a közösség tagjai, ezért a törvény kimondja, hogy 2014-től csak azokon a településeken lehet majd nemzetiségi választást tartani, ahol a legutolsó népszámláláson legalább harmincan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat, az elsődleges és a másodlagos identitás tekintetében. Emellett feltétel az is, hogy legalább harmincan szerepeljenek a nemzetiségi választási névjegyzékben, ami 2014-től már nyilvános lesz, és folyamatosan vezetni is fogják, vagyis a törvény a népszámlálás adataihoz köti a nemzetiségi önkormányzati választások kitűzését. Az új törvény visszahozza a nemzetiségek számára a kedvezményes mandátumszerzés lehetőségét a települési önkormányzatoknál. Új elemként jelenik meg a tervezetben a nemzetiségek médiajogának önálló fejezetben történő részletes szabályozása, vagyis annak áttekintése, hogy a közszolgálati médiában milyen módon és milyen lehetőségekkel jelenhetnek meg a magyarországi nemzetiségek. A törvény új definícióként meghatározza a nemzetiségi kulturális autonómia, valamint a nemzetiségi általános választások viszonylatában a nemzetiségi szervezet fogalmát, amellyel az eddigi szabályozás adós maradt. A törvény közösségi nemzetiségi jognak ismeri el a történelmi hagyományok, a nyelv, a kultúra ápolását és gyarapítását, a közösségi névhasználatot, a nemzetiségi földrajzi nevek használatát. Ide tartoznak még a nemzetiségi nevelési, oktatási jogok, az intézmény létrehozásának és működtetésének jogosítványai, valamint a nemzetközi kapcsolattartás joga. A törvény értelmében bővül a nemzetiségek anyanyelvhasználatának joga. A nemzetiségek által használt nyelvnek számít: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma (romani, illetve beás), a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv, továbbá a roma és az örmény nemzetiség esetében a magyar nyelv is. Rendelkezik a törvény a nemzetiségi kulturális autonómia kérdéseiről, rögzíti az oktatási és kulturális önigazgatás lehetőségét. Továbbá rögzíti, hogy az állam támogatja a nemzetiségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését, közgyűjtemények alapítását és gyarapítását, a nemzetiségek könyvkiadását és időszaki kiadványainak megjelentetését, a törvényeknek és közérdekű közleményeknek a nemzetiségek anyanyelvén való ismertetését, valamint a nemzetiség családi eseményeihez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven történő lebonyolítását, illetve az egyházaknak a nemzetiség anyanyelvén végzett vallási tevékenységét.

Ezúttal hallgat-e Mesterházy Attilára Orbán?

Mesterházy Attila szerint a miniszterelnök nem mehet el szótlanul a Klubrádió megszüntetését jelentő médiatanácsi döntés mellett; az MSZP elnöke, frakcióvezetője csütörtökön levélben kérte Orbán Viktortól, hogy tegye világossá álláspontját.

„Gyalázatos döntést hozott a Médiatanács”

Az LMP szerint a Médiatanács kedden „gyalázatos” döntést hozott, amikor elvette a Klubrádió fővárosi frekvenciáját - jelentette ki szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely. A frakcióvezető-helyettes hozzátette: ezek után mindenki számára egyértelmű, hogy a testület „nem a sajtószabadság, hanem a Fidesz oldalán áll”.

Magyarország letorkolja az EU-t

A The Wall Street Journalban jelent meg Gordon Fairclough írása: Magyarország a banktörvény elfogadásával letorkolja az EU-t, s ez azzal fenyeget, hogy kisiklatja a segélykérelmét Magyarország parlamentje ellentmondásos jegybanktörvényt fogadott el pénteken, és a lépés kisiklással fenyegeti az ország pénzügyi támogatásra vonatkozó kérelmét a jogszabályt bíráló EU-nál és Nemzetközi Valutaalapnál.

Lehet, hogy Orbán a saját halálos ítéletét írta alá

Elképzelhető, hogy Brüsszelben eleve úgy fogalmazták meg a Barroso-levelet, hogy a magyar kormányfő elutasítsa azt - írta gondolatkísérletnek szánt posztjában Török Gábor politikai elemző. Török szerint ha igaz az, hogy „nincs szükségünk a pénzre” és „nem akarunk felvenni hitelt”, akkor a magyar kormányfő okkal utasította el Barroso arra vonatkozó kérését, hogy Magyarország ne fogadja el a stabilitási- és a jegybanktörvényt. Ha az a hitel mégis kell az országnak, ha a megállapodás nélkül jövő évben csődközeli állapotba kerülhet az állam, akkor más megvilágításba helyezhetjük Orbán döntését - írta a politológus.

Mit írt Barroso Orbánnak? - Itt elolvashatja!

Giró-Szász András kormányszóvívő kétségbe vonta, hogy valóban levelet írt-e Orbán Viktornak José Manuel Barroso, Európai Bizottság-elnök. Erre válaszul Mong Attila, az Origo szerkesztője a saját blogján közzéteszi a levelet, három részletben.

Kudarc és kudarc

A helyzet túlment az „egy normális országban is vannak rosszfejek, majd a következő ciklusban megpróbálunk kevésbé hülyéket választani helyettük” felálláson, mert amit Orbánék művelnek, az csak pszichiátriai szakkifejezésekkel írható le, miközben a művelt világ undorodva és kicsit mosolyogva elfordul tőlünk, a sajtospogi ára meg az egekben.

Köszi, Fidesz! - Nobel-díjas aggódik értünk

Ha a kormány bizonyos alapvető értékeket és elveket megkérdőjelez, akkor az a nyugati világban olyan folyamatokat indíthat be, melynek következményei az ország megítélésére beláthatatlanok. A hétvégén a The New York Times kiemelt helyen foglalkozott Magyarországgal: nem kisebb személyiség, mint az amerikai baloldal emblematikus figurája és megmondóembere, a Nobel-díjas közgazdász Paul Krugman bírálta a magyar kormányt. Több volt ez egyszerű bírálatnál, hiszen Krugman egyenesen a magyar demokráciát félti és úgy gondolja, a magyar miniszterelnök egy autoriter rendszert épít ki.

Latolgatások - Magyarország tömegbalesetet okoz?

A The New York Times című amerikai napilap internetes kiadásában közölte Szapáry György washingtoni magyar nagykövet levelét, míg a brit baloldali Guardian a magyar belpolitikáról közölt szerkesztőségi cikket.

Gašparovič a politikusokat hibáztatja

Szlovákiára nem vár könnyű év, de meg lehet birkózni a helyzettel, ha a politikusok nem hárítanak át minden gondot az állampolgárokra - hangsúlyozta Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnök vasárnapi újévi beszédében.

Fico „leosztotta“ a lapokat Kassán

Robert Fico, az ellenzéki Smer elnöke kifejtette: a jövő évi előrehozott parlamenti választáson pártján kívül a Kereszténydemokrata Mozgalomnak (KDH), a Dzurinda vezette Szlovák Kereszténydemokrata Uniónak (SDKÚ) és a Bugár Béla által irányított Hídnak van esélye a kormányalakításra.

„Hangoskodás”, avagy koalíciós potenciál

Újra a parlamentbe készül a Híd és az MKP

A legtöbb szlovákiai párthoz hasonlóan a Híd/Most országos választmánya, valamint a Magyar Koalíció Pártjának országos testülete is jóváhagyta a március 10-ére kiírt előre hozott parlamenti választások jelöltlistáit. Erről és a további időszerű kérdésekről nyilatkozott lapunknak a két pártelnök.

Mostohasors

Nem szüntette meg, csak elfedte az ellentéteket a Magyar Állandó Értekezlet másfél hete zajlott ülésének részvevői között az állampolgársági törvény jó megítélése. Közben a környező államokban adminisztratív módon rontják a magyarok statisztikáját.

Repül a nehéz kő

Ki tudja hol áll meg? Azt viszont előre tudni lehetett, hogy kit hogyan talál el. Azok is tudhatták, akik eldobták azt, kurucosan átkiabálva a szomszédba, hogy állampolgárságot adunk az ott élőknek. Tudható volt, hogy egyesek visszakiabálnak. Az is benne volt a pakliban, hogy senki sem szól bele, mert az állampolgárság kérdése nemzeti szuverenitásunk része, de nem szól bele odaát sem, ahol majd kirántják a kardot, merthogy nekik is van ám szuverenitásuk.

Mozgalmas lesz a magyar nemzetpolitika

A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint az idei év a cselekvésről szólt a nemzetpolitikában. Répás Zsuzsanna évértékelő interjúban arról is beszélt, hogy a magyarságot ért jogsértések ellen határozottan fel kell lépni, és az állampolgárságuktól megfosztott felvidékieknek minden segítséget megad a magyar kormány. Megjegyezte: Szlovákiával messze nem olyan rossz a viszony, mint amit az állampolgársági ügyek mutatnak.

Pilisszentkereszt - Ádám-Éva napi népszokások

2011. december 24. - (mindennapi.hu)

„Ádám-Éva napon, azaz 24-én a pilisszentkereszti asszonyok nem mehetnek át egymáshoz. Ennek természetesen volt praktikus oka is: télen, amikor nem volt annyi munka, mint más évszakokban, az asszonyok gyakran a sparhert mellett trécseltek” - mondta el a faluban élő Kecskésné Hoffner Klára védőnő, a régi szokások tudója. Azért azt is hozzátette, hogy a férfiak viszont ezen a napon mentek Ádámokat és Évákat köszönteni: ezzel telt el a délelőttjük. Az asszonyok szerint addig sem lábatlankodtak otthon... Nagy étkezések nem jellemezték 24-ét: csak böjtöset ettek. A halat sem zsírban, hanem olajban sütötték ki. Nagyon könnyű reggelivel kezdték a napot, egy kis tejet, kávét fogyasztottak üres fonott kaláccsal, amit előző napon sütöttek meg a bejglivel együtt. Erre elég hamar megéheztek, de tisztességes ebéd sem volt. Főzött a krumplit a salátához a háziasszony, leültek, vagy csak úgy állva ettek egy kicsit belőle esetleg egy tojással. Nem volt az egyébként szokásos déli ebéd, amikor mindenki leült az asztalhoz. A vacsora a besötétedéskor volt, öt óra felé. Pilisszentkereszten nagyon ritkán lehetett halhoz jutni. Gyalog jártak az emberek Esztergomba, csak ott tudtak venni a dunai halászoktól. Az erdőn keresztül sokkal rövidebb az út a városba, mint a szerpentinen. Ha sikerült halat beszerezni, akkor a szokásos ünnepi paradicsomlevesbe beledobták a fejét és a farkát. Az a különlegessége ennek a levesnek, hogy piros és szárított paprikát is tettek bele a hagyma mellett, és tejszínnel is behabarták. Pirított kenyérkockákkal tálalták. A halat nem úgy rántották, mint ahogy most szoktuk, hanem letették a tepsibe, leöntötték olajjal és úgy sült meg. Nem kellett az asszonynak annyit foglalkozni vele, mintha serpenyőben rántotta volna. Reggel megcsinálta a hagymás krumpli salátát, sós-cukros ecetes vízzel leöntve. A nagymama, aki a német szokásokat jobban tartotta, a tetejére tojásokat karikázott rá, egy kis borssal megszórta, és olajjal egy kicsit felöntötte. „Leülünk az asztalhoz, meggyújtjuk a gyertyát. Szép egyenes lánggal kell égnie. Ha valaki felé húz a láng, az beteg lesz vagy valami éri, és ha elalszik a gyertya, akkor az asztal körül ülők közül valaki meghal. Soha nem aludt el gyertyánk, csak akkor, amikor az utána levő év májusában meghalt apukám…” - osztotta meg tapasztalatait Kecskésné Hoffner Klára pilisszentkereszti védőnő. „Aztán felállva imádkozunk. A miatyánkot, az üdvözlégyet végigimádkozzuk és a szokásos asztali áldást. A halleves után jött a mákos guba. A mostani aranygaluskához hasonló kelt tésztából készítették. Kiszaggatták a tésztát, olajba forgatták, szorosan egymás mellé tették, úgy sütötték ki. Készítették úgy is, hogy a kinyújtott tésztát szilvalekvárral tekerték fel, aztán a rudat felszeletelték, és úgy sütötték ki. Ez a darázsfészekre emlékeztet. Ezt felöntötték forró tejjel, megszórták mákkal. Ilyenkor mindig gondoskodtak mézről is. A guba tetejét megcsorgatták vele.” A hiedelem szerint az asszonynak nem volt szabad felkelni az asztaltól, mert ha felkel, akkor nem fognak megülni a kotlósok, nem kelnek ki a kiscsibék. Így aztán minden elő volt készítve, és a család egy más tagja hozta be az ételt. A rántott hal után jön a gyümölcstál, amelyben almának, diónak, ostyának mindenképpen lennie kell. És egy kis tálkában méz van mellette. Mindenki vesz magának diót, feltöri, és amilyen a dió, olyan lesz az egészsége a következő évben. „Egy almát is annyi gerezdre kell vágni, ahányan az asztalnál ülnek. Azért, hogy ha valaki eltéved, hazataláljon a közös asztalhoz. Természetesen ezt elsősorban jelképesen értették, a fontos megint az összetartozás kifejezése volt. A vacsora végén elmondjuk most is a záró áldást..” - emlékezett vissza Kecskésné. A hulladékot, a halcsontokat, a dióhéjat soha nem volt szokás kidobni, hanem egy kis zacskóba téve vagy konyharuhába csavarva az asztal egyik sarkába az abrosz alá tették. Vízkeresztig otthagyták, hogy maradjon ott a vacsora emléke. Akkor elégették. Másrészt viszont ezt amiatt is tették, mert a halcsontokat nem dobhatták ki a szemétdombra, mert esetleg kacsa, liba, baromfi elpusztulhatott volna tőle - régen mindennek megvolt az oka. „Csak a vacsora végén mentünk a karácsonyfához. Valamilyen fa mindig volt, hiszen az erdő közepén áll a falu. A karácsonyfának, az ajándékozásnak a régi időkben nem volt akkora jelentősége, mint ma. A közös asztal, az együttlét volt a fontos.”

Arcus - Magyarországi Nemzetiségi Színházak Jelen/Lét Fesztiválja

2011. december 11. - (mti)

Jelen/Lét címmel tartja meg vasárnaptól péntekig a magyarországi nemzetiségek 18 színháza 9. fesztiválját, a helyszín a Magyarországi Szerb és a Merlin Színház lesz. Rideg Sándor Indul a bakterház című zenés vígjátékával nyit a fesztivál a Szerb Színházban vasárnap este, emellett a teátrum előcsarnokában kiállítással köszöntik a 15 éves Malko Teatro bolgár nemzetiségi színházat színészek és emlékezetes előadások fotóival - mondta el Rusz Milán, a Szerb Színház igazgatója. Az Arcus fesztiválon kilenc nemzetiségi színház, illetve színjátszó kör: a szerb, a Pécsi Horvát Színház, a Malko Teatro bolgár, az Első Magyarországi Ukrán Színház, a Neaniki Szkini görög, az örmény, két szlovák, öt roma és négy német, köztük a Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceum német színjátszóköre mutatkozik be. Lengyel, román és ruszin társulat ezúttal nem vesz részt a fesztiválon. A rendezvény célja, hogy ösztönözze, támogassa és fejlessze a magyarországi nemzetiségek anyanyelvű színjátszását, elősegítse kapcsolataik építését egymás között, a magyar színházi szakmával és nemzetközi téren is. Az Arcusfest egyben lehetőséget nyújt arra, hogy a nemzetiségi színjátszás a nagyobb nyilvánosság előtt is bemutatkozzon, elfogadottá váljon.

Nyelvében él a národnostná menšina

2011. december 11. - (bumm.sk)

Új kiállításnak adott helyet a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának konferenciája. A Kétnyelvűség Szlovákiában alcímmel indított kiállításon a (cseh)szlovákiai nyelvhasználat kérdésével foglalkoznak. A vándorkiállítást Petőcz Kálmán és a kiállítás kurátora, Orosz Örs nyitották meg pénteken Diószegen. Azon bemutatták azt a kétnyelvű útjelző táblát is, amelyet Dunaszerdahely mellett állítottak fel a Kétnyelvű Dél aktivistái. A kiállításon tizenhét panelen, több mint hetven illusztrációs fotóval és 22 kiállítási tárggyal szeretnék bemutatni a kisebbségi nyelvhasználat történetét Dél-Szlovákiában. A Kétnyelvűség Felmérő Körút alkalmával feltártak magánszemélyeknél táblákat. Az első Csehszlovák Köztársaság idejében jóval szélesebbek voltak a nyelvhasználat lehetőségei, ezt az anyagot jogászokkal, történészekkel egyeztetve sikerült elkészíteni. A készítők a szlovák kétnyelvűséget is bemutatják az Osztrák-Magyar Monarchia korában. „Állandóan tapasztalhatóak voltak negatív és pozitív példák, előrelépések és hátralépések” - jelentette ki portálunknak Orosz. Mint azt megjegyezte, a köztársaság kezdetén sokan nem értettek csehül vagy szlovákul, ezért fontos volt az állami intézkedések kisebbségi nyelven való közvetítése. A kiállításon több korabeli tárgyi emlék is található, elsősorban útjelző táblák és egyéb többnyelvű jelzőtáblák. A kiállítás a 2012-es év első felében nyolc helyszínen, köztük Komáromban, Szepsiben, Somorján, vagy Prágában is látható lesz.

Tamás Ilonka és az éretlen banán

2011. december 9. - (Kiss Ádám - hirszerzo.hu)

Lehet férgezni, sírni, meg hányni, valóban pitiáner húzás, hovatovább gazemberség, amit a szlovák hatóságok műveltek a 99 éves Tamás Ilonkával. Csak ne tegyünk úgy, mintha különbek lennénk a szlovákoknál. Lehet férgezni, sírni, meg hányni (az úgyis hazafias dolog), valóban pitiáner húzás, hovatovább gazemberség, amit a szlovák hatóságok műveltek a 99 éves Tamás Ilonkával, állampolgárság-elvesztés címén. Kisstílű nacionalista jogtiprás egy olyan emberrel szemben, aki valószínűleg a légynek nem ártott, pláne nem Szlovákiának, mely országtól még Komenský-emlékérmet és a Szlovák Köztársaság aranyplakettjét is megkapta. Igaz ez akkor is, ha az állampolgárság elvétele már csak a „jogszerű” következménye a saját ostoba törvényüknek. Csak akkor egyet kérünk, ne tessék ugyanabban a lapban, mely ezt így szóba hozza, leírni olyat más témában, hogy „mivel azonban Magyarországon politikai erőnek még nem volt ilyen erős felhatalmazása, nemigen van olyan hazai előzmény, amelyhez mérni lehetne e törekvések demokratikus fokát”. Ezt a viszonylagossági logikát követve ugyanis Szlovákiánál van mihez mérni az állampolgárság elvételének demokratikusságát. A beneš-i dekrétumok vonatkozó részeihez. Azok alapján kisemmizték és elzavarták a magyarokat, most csak elveszik az állampolgárságot. És úgyis van helyette másik, vagyon, lakás megmarad, magyarba meg, ha átjön, akkor jár neki ingyenes orvosi ellátás. Tiszta humánum, mi kell még? Szóval Szlovákia akkor egész szépen demokratizálódik. Már csak párat kell aludni, és akkor már talán az állampolgárságot se veszik el. A demokratikus norma zsinórmérték, nem gumipók. És még csak nem is valami balos hablaty, hanem olyasmiket jelent, hogy az állam nem nyúlkál bele feleslegesen polgárai magánéletébe, tiszteletbe tartja a politikai, nemi, vallási, kisebbségi preferenciákat, a magántulajdont, a magánszerződéseket, nem tesz különbséget állampolgár és állampolgár között, nem trükközik napi politikai célokból a szabályokkal. Nem vesz el se állampolgárságot, se megtakarítást pitiáner indokokkal senkitől, nem akar ízlésrendőrként viselkedni. Nem próbál meg kisebbségi alapon különbséget tenni az állampolgárait illető kárpótlásban, vagy a kisebbsége számára kedvezőtlen közigazgatási reformot elfogadni. Vagy nem próbálja meg a másik országok területén élő nemzeti kisebbségét belpolitikai játékszernek használni. Ha valamiben közösek vagyunk itt, az érett nyugati demokráciák (királyság, köztársaság, teljesen mindegy) és a keleti, neobizánci bohócrezsimek közötti, kelet közép-európai banánban (ez most ilyen trendy megnevezés), akkor az az, hogy mindenkori „demokratikus” kormányaink, és a nekik alárendelt szervek gumipóknak tekintik a demokráciát, amit lehet nyújtogatni, feszíteni, amennyire éppen kell. Leggyakrabban pedig éppen azért feszegetik, mert úgy akarnak demokraták lenni, hogy közben félnek a demokráciától. A felhatalmazások mértékétől független játékszabályoktól, a lépéseiket kritizálóktól, a saját fejük szerint gondolkodóktól, a kisebbségektől, az utcai tüntetőktől, Tamás Ilonkától, Dopeman-től, Lomnici Zoltán hátától. A saját szavazóiktól, a tetteik súlyától, a számonkéréstől. Tömegbe azért mégse lövetnének (na jó, de), szóval maradnak az olcsó, átlátszó, pitiáner húzások, és a gyerekes viselkedés, nemzetközi fórumokon árulkodás. Éretlenek a demokráciához. Na, ez a legnagyobb baj. Lehet egymásra hányni, sírni, meg átszentségelni a határokon. De célszerűbb inkább tudomásul venni, és amit lehet, tenni ellene. Határok és részrehajlás nélkül. És főleg következetesen, merthogy ezt csak úgy lehet. Különben az éretlen banán(köztársaság)aink megérés helyett egyből meg is rohadnak.

Megint szlovák belügyekbe avatkozunk

2011. november 21. - (maria.blog.hu)

Boldoghy úrtól elvették a szlovák állampolgárságot a magyar miatt, semmi baj, mostantól majd ide fizet adót és járulékot. Nálunk minden dolgos kézre, minden befizetett pénzre szükség van. „A magyar kormány felháborodással értesült arról, hogy - a híradások szerint - a magyar állampolgárság megszerzése miatt a Szlovák Köztársaság, az érintett személy kifejezett akarata ellenére, megfosztotta szlovák állampolgárságától Boldoghy Olivér révkomáromi vállalkozót, és ezzel kísérel meg alapot teremteni további életvitelét ellehetetlenítő jogfosztásokhoz.” Ez áll abban a közleményben, amit Semjén Zsolt adott ki szombat este amiatt, hogy az említett szlovák állampolgárságú urat, ahogy azt a szlovák rendelkezések ismeretében jóelőre tudni lehetett, a magyar állampolgársági eskü letétele, és a magyar állampolgárság elnyerése után a szlovák állam törölte a saját állampolgárai nyilvántartásából.

Van-e alapja Semjén Zsolt felháborodásának?

A felháborodásnak sem oka, sem alapja nincs. Szlovákia önálló, független állam, a szabad és demokratikus választásokon megválasztott képviselői olyan törvényeket hoznak a saját parlamentjükben, amilyeneket csak akarnak, feltéve, hogy a törvényeik nem mennek szembe az uniós normákkal és az alapvető emberi jogokkal. Márpedig az, hogy az a szlovák állampolgár, aki felveszi egy másik állam állampolgárságát, az alapértelmezésben nem tarthatja meg a szlovák állampolgárságot, vagyis, azon a napon, amikor leteszi az állampolgári esküt az új hazájában, azzal kilép az eredeti állam polgárainak a közösségéből, az nem megy szembe semmilyen uniós normákkal. Az Unió szerint a kettős állampolgárság kezelése az adott tagállam belügye.

Ne csináld a fesztivált!

Úgyhogy Semjén Zsolt jobban tenné, ha nem csinálná a feszkót, és nem hergelné a kérdésben tájékozatlan, ám bulvárra éhes magyar polgárokat Szlovákia ellen, jó magyar szokás szerint, úgy, ahogy szokta, főként pedig nem azzal a céllal, hogy a magyar kormány aktuális ostobaságairól terelje el a figyelmet valamelyik jól bevált, bármikor előkapható gumicsontra. Aki ismeri a szlovák törvényeket, és egy Szlovákiában élő, szlovák állampolgárságú vállalkozó miért ne ismerte volna, annak tudnia kellett, hogy erre számítson, amit a révkomáromi úr is kapott. Aki meg nem ismeri, annak azzal kell tisztában lennie, hogy a törvények nem ismerete nem mentesít a cselekedetek következményeinek a viselése alól.

Miről szól a szlovák állampolgársági törvény?

A szlovák állampolgárságról szóló törvény ugyanis alapvetően nem zárja ki, hogy a szlovák állampolgárnak egy további állampolgársága is legyen, vagy külföldi állampolgár szerezhesse meg az eredeti állampolgársága mellé a szlovák állampolgárságot, tehát kettős állampolgár legyen, ám a kettős állampolgárság státusza Szlovákiában nem jár alanyi jogon. Az alapértelmezett felállás az, hogy valaki vagy szlovák állampolgár, vagy nem szlovák állampolgár.

Akkor miért hivatkoznak a kérdésben a szlovák alkotmányra?

A szlovák alkotmány első fejezete első bekezdésének ötödik pontja az alábbiakat mondja ki, amelyre itthon hivatkozni szoktak:

(1) A szlovák állampolgárság megszerzésének és elvesztésének módját a Szlovák

Köztársaságban törvény szabályozza.

(2) Szlovák állampolgárságától senkit nem lehet akarata ellenére megfosztani.

Ám mi, magyarok, akik szintén alkotmányozási lázban égünk, tudjuk, hogy maga az alkotmány csak a legfontosabb alapelvek gyűjteménye, amely önmagában nem rendelkezik semmiről. Az alkotmányt konkrét és részletes tartalommal az egyes pontokhoz tartozó törvények töltik meg. Tehát hiába hivatkozik valaki egy alkotmányban olvasott, onnan kiragadott elvre, gondolatra, idézetre, ha az adott ország törvényei mást mondanak ki, mint ahogyan ő a saját elképzelései alátámasztására fel szeretné használni az összefüggéseiből kiragadott mondatot.

El lehet-e venni a szlovák állampolgárságot?

A szlovák alkotmány 5. pontjával az a nagy helyzet, hogy önkényesen senkitől nem lehet elvenni a szlovák állampolgárságot, és azzal állampolgárság nélkülivé, hontalanná tenni a polgárt. Hozzáolvasva viszont az állampolgárságot, mint státuszt szabályozó törvényeket azt is tudni kell, hogy bár a szlovák állampolgárságától az állampolgár alapértelmezésben nem megfosztható, nem is jár neki minden esetben, minden élethelyzetben, alanyi jogon. Ha például a szlovák állampolgár úgy dönt, hogy állampolgársági esküt tesz egy másik országban és megkapja az ottani állampolgárságot, akkor elveszítheti a szlovák állampolgárságát. Mindez a vonatkozó törvényekbe bele is van írva. És bármennyire sajnálatos is ez nekünk, magyaroknak, a szlovák parlament a szlovák törvényeket sajnos nem a Magyar Köztársaság állampolgárainak a szája íze szerint hozza. És ha valaki innen Magyarországról, magyar állampolgárként próbál belekaffogni abba, hogy a szlovák parlamentben a szlovák képviselők milyen tartalmú törvényeket hozzanak, vagy ne hozzanak, az bizony a szlovák belügyekbe való beavatkozás.

Mi áll a szlovák állampolgárságról szóló törvényben?

A 40/1993 számú, a Szlovák Köztársaság állampolgárságáról szóló törvénynek (Zákon Národnej rady SR z 19. januára 1993 o štátnom občianstve SR) a szlovák állampolgárság elveszítéséről szóló 9. §-ában ez áll:

(1) A Szlovák Köztársaság állampolgára csak saját kérésére veszítheti el állampolgárságát.

(2) Az állampolgári kötelékből az a személy bocsátható el, aki rendelkezik egy másik állam állampolgárságával, vagy vélelmezhető, hogy meg fogja szerezni azt.

És igen, bármennyire is sajnálatos ez a mi számunkra, a szlovák törvényhozás úgy gondolja, hogy az az állampolgár, aki egy másik államban folyamodik állampolgárságért, az azért teszi azt, mert annak az országnak a polgárai közé kíván tartozni, azokkal az emberekkel kíván közösséget vállalni. Sőt, a szlovák jogalkalmazók úgy is gondolják, hogy aki a törvény ismeretében (vagy nem ismeretében is, akár) új állampolgárságért folyamodik, és azt meg is kapja, az a folyamodással, mint ráutaló magatartással jelzi azt, hogy lemond a szlovák állampolgárságáról. De erről majd később. Most nézzük meg a magyar állampolgársági eskü szövegét a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvényben: „Én,.... esküszöm, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. A Magyar Köztársaságnak hű állampolgára leszek, Alkotmányát és törvényeit tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom. Isten engem úgy segéljen.” Igen, létezik a patriotizmusnak az a foka, amikor egy adott országban azt gondolják, hogy aki az ő hazájukon kívül egy másik országot is hazájának tekint, és annak a másik hazának az alkotmányára, a szolgálatára, sőt, a védelmére fel is esküszik, az menjen inkább állampolgárnak abba a másik hazába. Evvan.

Ez nincs benne az 1993. január 19-én keltezett szlovák állampolgársági törvényben!

Tény, hogy nincs benne. A szlovák törvények jelenleg sem zárják ki a kettős állampolgárság lehetőségét, ám az is tény, hogy ez a lehetőség nem jár mindenkinek, minden körülmények között, alanyi jogon. A jogalkotói szándék egyértelműsítése az eredeti törvény hatályba lépését követően 17 évet váratott magára. Lehet találgatni, milyen külső és belső körülmények játszottak közre abban, hogy a szlovák törvényhozás a fentebb említett 40/1993 számú törvény 9. §-át az alábbi rendelkezésekkel egészítette ki a 250/2010 számú törvényben, 2010 május 26-án:

Az eredeti, 1993-as törvény 9. paragrafusának (1) pontja ezt mondta ki:

(1) A Szlovák Köztársaság állampolgára csak saját kérésére veszítheti el állampolgárságát.

A törvény 2010-es módosítása után ez olvasható a 9. paragrafus módosított (1) pontjának a) és b) sorában:

(1) A Szlovák Köztársaság állampolgárságát el lehet veszíteni:

a) ha az állampolgár saját kérésére mond le állampolgárságáról

b) ha saját elhatározásából szerez külföldi állampolgárságot

Hogyan érinti mindez a szóban forgó révkomáromi vállalkozót?

„A határozatot már továbbították is az illetékes hivataloknak, ezért a napokban bevonják a jogosítványomat, személyimet és az útlevelemet, a szociális biztosító és a betegbiztosító állandó lakhely nélkül megszünteti a fedettségemet, és innentől nem állják az orvosi ellátásomat sem. 2012. február 14-én pedig kitoloncolhatnak az országból. (...) Magyarországi lakhelyem nincs, magyar okmányokkal nem rendelkezem, ottani személyigazolványt pedig csak úgy tudok szerezni, ha bejelentett címem van. Költözni nincs szándékomban, még ha akarnék, sem lenne hova. Megélhetésemhez létfontosságú a gépkocsi használata, jogosítvány nélkül gyakorlatilag a keresetem is odalett. Bevétel nélkül nem tudom tovább fizetni az adóimat, járulékaimat, hiteleimet, és persze nem tudom ellátni a családomat sem, betegség esetén pedig nincs pénz orvosra. Tartózkodási engedély nélkül munkát sem vállalhatok.” - nyilatkozta az index.hu oldalán.

A kisalfold.hu oldalán adott nyilatkozatában pedig ez olvasható: „Boldoghy rámutat: a megoldás az lenne, ha kérvényezné szlovákiai tartózkodását, amit minden további nélkül megkapna. „Ezzel viszont elismerném, hogy a szülőföldemen idegen vagyok. Elismerném, hogy igazuk volt, és elismerném, hogy nyertek. Az ügyet pedig, amiért szeptember elsején több ezer embert hívtunk el Komáromba, elárulnám. Megerősíteném az emberekben azt az érzést, hogy van miért félni, és nem érdemes ujjat húzni a hatalommal. Ezzel pedig elérik a céljukat.”

Hol itt a probléma?

Szerintem sehol. Boldoghy úr inenntől majd dolgozik vállalkozóként a magyar piacra, vagy magyar adóalanyként a szlovák piacra, fizeti a magyar tébének a járulékokat, a magyar adóhatóságnak az adókat és egyéb közterheket, számolja forintban a kiadásait és a bevételeket. Hiszen felesküdött arra, hogy hazájának tekinti, képességeihez mérten szolgálja Magyarországot, nem igaz? A magam részéről ugyan kötve hiszem, hogy akár adózási, akár járulékfizetési, akár egyéb pénzügyi szempontból előnyös cserét csinált, de azért sok sikert hozzá. Arra ugyanis gondolni se akarok, hogy adózó, járulékfizető, befektető, megtakarító, öngondoskodó polgárnak ott szeretett volna maradni Szlovákiában, a magyar állampolgárság meg csupán ahhoz kellett volna, hogy a magyar nacionalista eszméket valló szervezetek eszközeként hergelje az egyik hazájában az embereket a másik hazája polgárai és vezetői ellen.

Forrás:

Az MKP kiállt Boldoghy Olivér mellett

Elveszítette szlovák állampolgárságát a magyar miatt

Már nem szlovák, a magyar állampolgárságot választó vállalkozó

Ústava Slovenskej republiky

Zákon NR SR o štátnom občianstve Slovenskej republiky (1993)

Zákon z 26. mája 2010, ktorým sa mení a dopĺňa zákon NR SR č. 40/1993 Z. z.

o štátnom občianstve SR v znení neskorších predpisov

1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról

Egyszerre léptek a hivatalok, hallgat a szlovák sajtó

2011. december 10. - (bumm.sk)

Gyors egymásutánban négy szlovákiai magyartól is megvonták szlovák állampolgárságát az utóbbi hetekben. A szlovákiai magyar sajtó Boldoghy Olivér, Gubík László és Dolník Erzsébet mellett a 99 éves Tamás Aladárné ügyétől is visszhangzott. A szlovák sajtó azonban többnyire hallgat. A hivatalok a négy érintett személy esetében viszonylag egyszerre cselekedtek, több hónappal az első bejelentés után. Öllös László politológus a Bummnak még augusztusban - miután Gubík László bejelentette, hogy felvette a magyar állampolgárságot - azt mondta: a szlovák hivatalok valószínűleg egy darabig kivárnak majd, mivel az ügy nagyon bonyolultnak és hosszadalmasnak tűnik. „Az, hogy a hivatalok egy idő után reagálnak erre, az bizonyos értelemben véve logikus, hiszen megvan a maguk ügyrendje, mely szerint el kell járniuk. Az azonban, hogy éppen most teszik ezt, véleményem szerint nem mentes politikai összefüggésektől. Alighanem összefüggésben van a közelgő választásokkal” - magyarázta most kérdésünkre. Elmondása szerint nem volt még olyan parlamenti választás Szlovákiában, ahol ne került volna terítékre valamilyen módon a magyar kérdés, és nem próbáltak volna meg valahogy hatást gyakorolni ezzel a szlovák-magyar kapcsolatokra, a magyar közvéleményre, és adott esetben a szlovák közvélemény egy részére is. Ennek a témának a szellőztetése bizonyos fajta riadalomokozás céljából is történhet a magyar közvélemény körében, magyarázta a politológus. „Úgy gondolják, hogy ettől majd megriad a magyar közvélemény, és ijedtebben megy szavazni - vagy végképp nem megy. Nem szabad megriadni: ezzel nemhogy akadályoznánk az ilyesmit, csak azt bizonyítanánk, hogy eredményes, és legközelebb is csinálni fogják” - vélte. Öllös szerint egyesek abban az illúzióban élnek, hogy ha nem beszélünk a szlovák-magyar viszony alapvető problémáiról, akkor azok valójában nincsenek is, nem nyomasztanak bennünket, nem halljuk vissza a munkahelyünkön, és hasonlók. „Az európai szellemtörténetben még nem volt arra példa, hogy valami úgy oldódott volna meg, hogy nem beszélnek róla. A probléma így nem oldódik meg, megmarad, folyamatosan hat, időről-időre visszatérve” - jelentette ki a politológus. Rámutatott: a legutóbb kormányzati időszak alatt lényegében véve alig került elő keményebb probléma a szlovák-magyar viszonnyal kapcsolatban. „Lényegében nagy hallgatás folyt felőle” - jelentette ki. Hozzátette: ennek egyik következménye az, hogy az ország kulturális jellege a magyarokhoz fűződő viszonyában lényegében nem változott. „Változást csak az értékrend megváltoztatásával lehet elérni, de ahhoz nyilvánosan beszélni kell róla” - hangsúlyozta. A szlovák sajtóban valószínűleg ennek a közhangulatnak részeként nem szerepelt a megvont állampolgárságok ügye. „A sajtó látta, hogy erősen ellentmondásos a dolog. A határon túli szlovákok közül szinte már mindenki megkapta a szlovák állampolgárságot, aki csak akarta. Ráadásul kampányolnak is körükben a szlovák politikusok a parlamenti választások előtt. Eközben ugyanilyen érvekkel megpróbálják elvenni a magyar állampolgárságot felvevőktől a szlovák állampolgárságot. Az ellentmondás meglehetősen kiáltó, így aztán elsősorban hallgatni próbálnak róla” - magyarázta. Hozzátette: az már a mi dolgunk volna, hogy ilyen körülmények között is megkeressük azokat a csatornákat, melyeken keresztül nem lehet hallgatni erről.

A kettős állampolgárságról

A Mandiner viccelődik azon, hogy a liberális értelmiségiek nem állnak ki határozottan a szlovák állampolgársági törvény ellen. Nem vagyok liberális értelmiségi. Egészen pontosan sem liberális, sem értelmiségi nem vagyok a szó klasszikus értelmében. De úgy gondolom, hogy amikor egy állam, politikatudományi szakkifejezéssel élve, baszakodik a polgáraival, az nem üdvös dolog. A szlovák állam pedig baszakodik polgáraival, ahogy egyébként a magyar állam is. Ez utóbbit a mandineres fiúk-lányok ütemes tapsa közepette szokta megtenni. Amikor Matolcsy György kellemes mosolyával súlyosbítva elmagyarázta, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetéseiket feladók szabad akaratukból döntöttek, az nem különbözik lényegesen attól, amikor valamelyik szlovák kormánycsimpánz közli, hogy Tamás Aladárné szabad akaratából adta fel a szlovák állampolgárságát. A szlovák törvények szerint az állampolgárság feladásának (forfeit of citizenship) egyik módja az, hogy az állampolgár felveszi egy másik ország állampolgárságát. Tamás Aladárné, a matolcsysta-mandinerista értelmezésben egyszerűen lemondott a szlovák állampolgárságáról. Az én nemliberális-nemkonzervatív értelmezésemben pedig, baszakodtak vele egy jót…

Tiltakozás Tamás Aladárné jogaiért

Tegnap, az emberi jogok napján a következő tiltakozás érkezett szerkesztőségünkhöz, aminek nagy örömmel biztosítunk nyilvánosságot.

Nyílt levél a magyarországi szlovák önkormányzat elnökéhez

2011. december 8. - (felvidek.ma)

Nyílt levéllel fordult Fuzik Jánoshoz, a magyarországi Országos Szlovák Önkormányzat elnökéhez „a szlovákiai magyarokat szlovák részről érő atrocitások miatt” a békéscsabai Szabóné Kocziha Tünde, a Jobbik helyi elnöke, aki maga is szlovák felmenőkkel rendelkezik. A levélben nyíltan az Országos Szlovák Önkormányzat vezetőjének szegezi a kérdést: „Sok évi hallgatás után megszólal-e végre a lelkiismerete és megszólal-e a kisebbségben élő felvidéki magyar sorstársak védelmében?”

Nie sme šachové figúrky ani bábiky vo výkladnej skrini

Namiesto odpovede úvaha na margo otvoreného listu (Imrich fuhl)

Válasz nyílt levélre - Feszített víztükörben!

Az utóbbi években politikusaink (mindkét részről, csak azért is!) kövekkel dobálták meg a sima víztükröt. Természeti jelenség, hogy ilyenkor a víztükör, az alsó réteg képe megtörik, szétesik, hullámzik, nehezen áll vissza a tökéletes másolat.

Lejáratta Magyarországot Pozsonyban Kollai István

Nemcsak saját magáról, hanem Magyarországról is rossz bizonyítványt állított ki Kollai István, a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója azzal, hogy gyatra nyelvtudásával és hiányos ismereteivel vitába bocsátkozott történelmi kérdésekben szlovák történészekkel, értelmiségiekkel.

Mi vár ránk a szlovák kastélymúzeumokban?

A vöröskői ünnepi tárlatvezetés során megismerkedhetünk a múlt századok karácsonyi szokásaival mind az arisztokrácia mind a „pórnép“ körében.

Mikor kezdődnek a nagy leárazások Magyarországon?

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint december 27-én már beindulnak a karácsony utáni leárazások. A kereskedők már nem várnak januárig, hanem a két ünnep közötti időszak első napjától kezdve indítják az akciókat.

Honnan származik a szlovák kettőskeresztes címer?

Amikor a szlovák értelmiség egy szűk körében a XIX. század első évtizedeiben kialakult a nemzeti identitás, nemzeti szimbólumok kialakítása is szükségessé vált. A szlovák címert Ľudovít Štúr, a formálódó szlovákság vezéralakja elvbarátaival együtt alkotta meg 1848-ban, a magyar államcímer kettőskeresztes, hármashalmos címerének heraldikailag szabályos átalakításával. [1] Mindössze a hármashalom színét változtatták meg zöldről kékre, a szláv színeknek megfelelően. Ez a jelkép először a tervezett autonóm szlovák kerület címereként jelent meg 1861-ben, majd a Matica slovenská (Szlovák Anyácska, a szlovákok kulturális, tudományos és szépművészeti társasága) alapszabályának címlapján 1863-ban.

Sosemvolt államok a Kárpát-medencében

Bánáti Köztársaság - Vendvidéki Köztársaság - Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság - Lajtabánság

Magyarkép a szlovák történelemkönyvekben

A történelem és a történelemszemlélet a társadalmi és politikai háttér függvényében gyakorta kerül egymással ellentmondásos viszonyba, s ennek egyik fő oka a történelemkönyvek, valamint az iskolai történelemoktatás milyensége. A politikai indíttatású történetírás olyan múltat kreált, amivel egy átrajzolt és megszépített eredetet, származást vitt be egy társadalmi rétegről vagy csoportról a köztudatba, és ezzel a „kincstári optimizmussal” próbált önmagáról kedvező képet alkotni.