Sajtószemle / Tallózó - 2011. november (I.)
Budapesti vagy? És sváb vagy zsidó? - „Horthysták a szlovákiai magyar helységnevek” - Szlovákia tárgyalni akar a kettős állampolgárságról - „Az állampolgárság mindenkinek magánügye” - Magyar vesztesekből győztesek? - Kassára hív Márai - Hogy került a Felvidék Népe Front a Duna TV-be - Esterházyról cikkezett az Sme: Szent vagy bűnöző? - A magyar-szlovák közös nyelvig botrányokon keresztül vezethet az út
Imrich Fuhl válogatásában
Budapesti vagy? És sváb vagy zsidó?
2011. november 14. - (Kovács János - kitekinto.hu)
Túl vagyunk a 2011-es népszámláláson, amely sok izgalmat nem tartogatott. Lehetett bosszankodni azon, hogy túl sokba kerül, meg miért kötelező, ki lehetett tölteni interneten keresztül - de maguk a kérdések meglehetősen unalmasra sikeredtek. Leginkább a lakásunkról vallottunk, az egyetlen érdekes kérdés az volt, amely azt firtatta, milyen nyelven beszélünk a barátainkkal. Ebből látszott, hogy mégiscsak akad valami furmány ott fönt, ahonnan a kérdőív érkezett: nem érték be azzal, hogy a nemzetiségi hovatartozásnál mindenki automatikusan a magyart jelöli meg. Ma az ország legnagyobb részén ugye az a természetes, hogy mindannyian magyarnak érezzük magunkat, erre büszkék vagyunk, a himnusz hallatán könnycseppet ejtünk (ezen minden külföldi erősen csodálkozik) stb. Kevesen gondolunk arra, hogy ereinkben nem kizárólag magyar vér folyik - pedig ez a mondat szinte mindannyiunkra vonatkozik. (Aki nem hiszi, nézzen utána a családfájának, garantálható, hogy csupán egy-két lépcsőfokot meg megmásznia visszafelé, és máris meglepetések érik.) Meglepetések szempontjából különösen veszélyeztetettek a magukat tősgyökeres budapesti magyarnak érzők. A 150 évvel ezelőtti (nagyjából ekkor született a nagymamánk nagymamája) Buda, Pest és Óbuda nem nevezhetők kifejezetten magyar városoknak. Hanák Péter történész egyik fő szakterülete a dualizmus korának kutatása volt. „Urbanizáció és asszimiláció Budapesten a dualizmus korában” című írásában statisztikai adatokat közöl a város lakosságáról. Ezek szerint 1856-ban, néhány évvel a szabadságharc után a mai Budapest területének lakóinak 36,6 %-a volt magyar, 56,4 %-a német, 5 %-a szlovák és 1,7 %-a szerb anyanyelvű. Három és fél évtized alatt jelentősen változtak az arányok: 1890-re a magyarok száma meghaladja a kétharmadot (67,1 %), a németeké egynegyed alá csökken (23,7 %), a szlovákoké azonban valamelyest nő (5,6 %). Miért nőtt ilyen nagyban a magyarok aránya? Hanák Péter írásában több lehetséges magyarázatot is megemlít: nagyobb gyerekszám, mint a többi népnél, nagyobb arány az újonnan betelepülők között, és természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül az elmagyarosodást sem. Míg 1880-ban a lakosok 57 %-a, harminc évvel később, 1920-ban már 86 % vallotta anyanyelvének a magyart. A más nemzetiségekhez tartozóknál is jelentősen növekedett a magyarul is beszélők száma: 35-ről 70%-ra (amiből arra is lehet következtetni, hogy 1880-ban még nagyszerűen le lehetett élni egy életet itt anélkül, hogy valaki megtanult volna magyarul). Buda és Pest német nyelvű lakosai már a 17. század végétől, a törökök kiűzése óta éltek itt, magukat német nyelvű magyaroknak tekintették. 1848/49 után sokan magyarosították a nevüket, és egyre inkább beolvadtak a többségi társadalomba. Fónagy Zoltán történész szintén a 19. század magyarországi eseményeinek kutatója. Egyik, a budapesti németségről szóló írásában utal arra, hogy a kiegyezés utáni népszámlálásoknál még nem a nemzetiségre, hanem az anyanyelvre kérdeztek rá. Így a zsidóságot a megadott anyanyelv szerint a magyarokhoz vagy a németekhez számították (a jiddis nyelvet a német nyelvhez tartozónak tekintették). S hogy mi a tanulság mindebből? Ha már az öreganyád öreganyja is Budán vagy Pesten született, valószínű, hogy rosszul töltötted ki a népszámlálási kérdőívet, amikor magyarnak jelölted magad! Hacsaknem - magyar az, aki magyarnak érzi magát?
„A buzik is lealázták a Jobbikot”
A tizenötök
Rogán nem diszkriminálja a székely időutazókat
Közvetlen autóbuszjárat köti majd össze Győrt és a csallóközi Nagymegyert
Kassa - Film, színház, muzsika
„Egymás megismerésére van szükség”
Nem lesz itt az, amiről álmodtunk
Az ország már nem azt gondolja, amit a főnök
Szégyen!
Csődveszélyben az ország
A brit sajtó tudomást sem vett Orbánról
Értelmetlen utóvédharc
Hurrá, győztünk! - à la Matolcsy
Kitörünk! Kiút nincs?
„Nem is tudom, mit mondanék, ha itt ülne József Attila”
Tiltakoznak a Szépírók
Meddig hallgat a mély?
Magyar Írók! Riadó!
Húzza az időt a kormány
A Fideszt kivéreztetné, saját farkasaival még küzd a Jobbik
Kurzusmitológia
Kormányhűség mindenekfelett
Megint nyertek
Magyarországon lehet a következő válság
Hirtelen megdrágult az élet
Semjén a bankokról, az újabb támadásról, az egyház „küldetéséről” a közéleti tanításban
De nagyon ráérnek a fiatal kereszténydemokraták!
A német szociális munkások Ferencz Norbert bírói ítéletének megsemmisítését követelik
Keserű pirulát kínálunk
Pokorni Zoltán cigányképe, luxusautóbotrány, szlovák-magyar viszony
Belmagyar és külmagyar kapcsolatok a rendszerváltás után
Létkérdés az együttműködés a magyar kormány és az RMDSZ között
Nem engedélyeznék a „Horthy-korszakhoz kötődő” településneveket
A krajceri ideológia
„Horthysták a szlovákiai magyar helységnevek”
Sovén szlovák ügynökök ébredése
2011. november 14. - (Barak László - parameter.sk / Új Szó)
Horthysták a szlovákiai magyar helységnevek, tette közhírré a kulturális minisztérium a kisebbségi (magyar) nyelvű helynévlistát tartalmazó kormányrendelettel kapcsolatban. Merthogy lovas tengerészünk országlása alatt (is) használt magyar helységneveket tartalmaz! Így megy ez, ha szlovák páciensekhez kerül a bolondokháza kulcsa…! Egyébként, ha magyarok csenték volna el, esetleg egy olyan sületlenségen mantrázna most sértett félként a szlovákság, hogy minden szlovákiai helységnév fasiszta. Mivelhogy a tisói fasiszta állam idején (is) használatosak voltak. Még szerencse, hogy a hülyeség, az őrültség, mint olyan, csak a valóban hibbantak, meg a csontvelőig sovén tulkok szerint nemzetiségfüggő. Ezért nem kellene nagyon balhézni a („liberális demokrata”) Richard Sulík (SaS) delegálta kulturális miniszterre, vagyis a tébolydaigazgatóra, Daniel Krajcerre bízott szlovák idültek nemzetébresztésnek szánt gatyaletolása miatt. Hagyjuk hát a balhét másra. Konkrétan azokra a magyar idültekre, akik épp annyira terheltek, mint szlovák sortársaik. Majd ők elvégzik a piszkos munkát nemzeti és pártalapon is... Egyébként sokkal szerencsésebb lett volna, legalább is a társadalom általános állapotára nézvést, ha tényleg csak Krajcer szimpla trehánysága miatt születik meg és kerül nyilvánosságra az inkriminált nyilatkozat. Ez esetben ugyanis el lehetett volna intézni az ügyet egy bocsánatkéréssel. Mondjuk, Krajcer fölhívhatta volna telefonon a helynévlista összeállítását elrendelő és felügyelő tudós kollégáját, Rudolf Chmel (Híd) kormányalelnök urat, és közölhette volna vele, hogy a munkáját bepiszkító nemtelen inzultust - őfőméltósága emlegetését - az istenért se vegye komolyan. Ugyanis kizárólag azért történhetett meg, mert az ügyeletes főnéni, teszem azt, éppen menstruált... Vagy simán bealudt szolgálat közben, ezért nem ügyelt kellőképpen a népes pacientúrára... No, de hagyjuk a jóindulatú ábrándozást, mert az élet mindig fölülírja, vagy inkább leegyszerűsíti a legbonyolultabb összesküvés-elméleteket is. Valószínű, hogy a kulturális tárca Horthy-szakértői Krajcer elődje, a rosszemlékű, sovén Marek Maďarič (Smer-SD) alvó ügynökei közül kerültek ki. Akik szimplán ott lettek felejtve a minisztériumban a kormányváltás után is. És tök mindegy, hogy véletlenül vagy direkt. Bár utóbbi verzióra vall, hogy akkor aktivizálódtak, amikor kellett. Vagyis, amikor a politika faragatlan parasztjai (SaS) okozta kormánybuktát követően úgy ítélték meg, újra itt az idő a magyarfalás központi kampánytémává avatására. Hogy legyen min kérődzenie a szlovák népesség stupid hordáinak, a nemzetféltő uszításra általában fogékony félművelt bunkók tömegének. Akiket szavazatmaximálás céljából szokás szerint jószerével valamennyi szlovák pártpolitikus kiszemelt magának. A legvérmesebb náciktól kezdve a képmutató kvázidemokratákon át, a kváziliberális szalonnacionalistákig bezárólag. Mert az hiszik még mindig, akárcsak a pénznek, a piszkos választási kampánynak sincs szaga…
Fico egyre elfogadhatóbb a jobboldali szavazóknak
Ülésezett a magyar-szlovák kormányközi vegyes bizottság
2011. november 10. - (mti)
Az államhatárokon átnyúló egészségügyi ellátással, a tömegközlekedéssel, az úthálózat fejlesztésével, valamint az idegenforgalmi együttműködés kiszélesítésével foglalkozott a magyar-szlovák kormányközi vegyes bizottság, amelynek ülése csütörtökön ért véget a dél-szlovákiai Paton (Patince). „Örülök, hogy bizottságunk tárgyalásai konkrét tetteket eredményeznek. Hatalmas sikernek tartom, hogy hidak épülnek az Ipolyon. A ráros-rárospusztai hidat októberben adták át a forgalomnak, ami jelentősen megkönnyíti a határ két oldalán élők kapcsolatait” - jelentette ki Maroš Žilinka szlovák belügyminisztériumi államtitkár az ülés utáni sajtóértekezleten. Hozzátette: „Ezt nagyon fontosnak tartom, különösen a határ menti településen élők szempontjából, akik most mindkét oldalon egyszerűbben utazhatnak munkahelyükre, illetve látogathatják meg az Ipoly másik partján élő rokonaikat.” Egy másik Ipoly-hidat még az év vége előtt átadnak a forgalomnak. Žilinka szerint a bizottság tagjai szorgalmazzák, hogy intenzívebb legyen az együttműködés a határ két oldalán működő egészségügyi mentőszolgálatok között, az egészségügyi intézmények, illetve a szakminisztériumok között. Az idegenforgalom terén kiemelt figyelmet kaptak a határ menti kerékpárutak. A bizottság támogatni fogja egy négynyelvű térkép kiadását, amely feltüntetné a kerékpárutakat. „Nagyon örülök, hogy szép és konkrét eredményeket mutathatunk ki. A két Ipoly-híg átadását hatalmas sikernek tekintem” - nyilatkozta Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára, a bizottság magyar tagozatának vezetője. Fontos előrelépésnek minősítette azt is, hogy a sátoraljaújhelyi határátkelőt most már nem csak a gyalogosok, hanem személygépkocsik is igénybe vehetik. „Mindkét fél nagyon lelkiismeretesen és őszintén áll hozzá a problémák megoldásához, meglehet, éppen ez a konkrét eredmények titka” - szögezte le Szabó Erika. Az évente kétszer ülésező magyar-szlovák kormányközi vegyes bizottság 2004-ben alakult meg. Célja a helyi és területi önkormányzatok és közigazgatási szervek közötti határ menti együttműködés segítése, az információcsere, a jószomszédi kapcsolatok erősítése, ösztönzése és továbbfejlesztése.
Szlovákia tárgyalni akar a kettős állampolgárságról
„A magyar-szlovák kapcsolatok elmúlt másfél éve sikeres volt”
2011. november 11. - (mti)
Németh Zsolt szerint a magyar-szlovák kapcsolatok elmúlt másfél éve sikeres volt, és a jövőbeni kétoldalú párbeszéd remélhetőleg elegendő lendületű és politikai támogatottságú lesz ahhoz, hogy eredményes legyen. A magyar-szlovák kapcsolatok utóbbi tíz évében az elmúlt egy-másfél év volt a legsikeresebb - mondta a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, miután egyeztetett szlovák kollégájával, Milan Ježovicával az euroatlanti és egyéb külpolitikai kérdésekkel foglalkozó vegyes bizottság ülésén a Parlamentben pénteken. Németh Zsolt a vendégével közösen tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a kétoldalú kapcsolatokban vannak sikerek és vannak továbbra is nyitott kérdések. Előbbiek között emelte ki a vegyes bizottságok rendszerének „nagyon sikeres újjáélesztését”, mint mondta, „ez a rendszer kiváló motornak bizonyult a kétoldalú kapcsolatok intenzívebbé tételében. Nagyon látványosnak mondta a gazdasági és infrastrukturális fejlesztési eredményeket a magyar-szlovák gáz- és áram-összeköttetés, a hidak és az útépítések területén. Azt mondta, a kisebbségi kérdésben is nagyon látványos haladás történt, alapvetően megváltozott a közhangulat, ami több, nagyon jó irányú döntést eredményezett. Ezek között említette a bocsánatkérést Malina Hedvig és a nyelvtörvény módosítását. A magyar nemzetiségű egyetemista Malina Hedviget 2006. augusztus 25-én verték meg Nyitrán, állítása szerint azért, mert magyarul beszélt az utcán. Robert Kaliňák volt belügyminiszter azt állította: az eset nem történt meg, illetve másképpen történt, mint ahogy azt a lány állította. Azóta Malina Hedvig ellen eljárás folyik állítólagos hamis tanúzás miatt. Hírek szerint a szlovák kormány október elején úgy döntött, hogy Malina Hedvigtől nyilvánosan bocsánatot kér, a főügyészségen azonban újabb kihallgatások kezdődtek. Németh Zsolt a nyitott kérdések között beszélt az állampolgársági törvény kérdéséről, a nyelvtörvény ügyéről, valamint Esterházy János személyének értékeléséről. Az államtitkár az egykori szlovákiai magyar vezető megítélésével összefüggésben az MTI kérdésére válaszolva kijelentette: nagyon fontos, hogy a történészek folytassák le a történészi vitákat, „remélem, hogy a szlovák köztársasági elnök úr is hallja ezt az üzenetet”. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a visegrádi együttműködés keretében történészek megvitatják ezt a kérdést decemberi konferenciájukon. Esterházy János (1901-1957) a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként egyedül szavazott az akkori fasiszta szlovák állam törvényhozásában a zsidók deportálása ellen. Ennek ellenére a háború után háborús bűnösnek nyilvánították és halálra ítélték. Később az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. Németh Zsolt november elején azzal kapcsolatban, hogy az egyik legbefolyásosabb amerikai zsidó szervezet, a Rágalmazásellenes Liga a holokauszt idején végzett zsidómentő tevékenységéért posztumusz a Ján Karski Bátorság és Szolgálat Díjjal tüntette ki a néhai felvidéki magyar politikust, úgy fogalmazott „Innentől fogva Ivan Gašparovič szlovák elnöknek az az álláspontja, miszerint Hitler csatlósa és fasiszta volt Esterházy, védhetetlen, képviselhetetlenné válik.” A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára arra a kérdésre, hogy mely kérdés terheli meg leginkább a kétoldalú kapcsolatokat, azt mondta: a magyar-szlovák kapcsolatok ma működőképesek, „nincs olyan téma, amelyről ne tudnánk tárgyalni”. A közelgő szlovákiai választások és Robert Fico volt szlovák miniszterelnök hatalomba történő esetleges visszatérésével, valamint a magyar-szlovák viszony esetleg megromlásával kapcsolatban Németh Zsolt azt mondta: Budapest mindenképpen el szeretné kerülni, hogy beavatkozzon a szlovák belpolitikába, tiszteletben tartja a szlovák választók döntését. Ugyanakkor hozzátette: „én azon leszek, hogy Szlovákiában ne következzen be semmilyen külpolitikai orientációváltás, és ne romoljanak, hanem javuljanak a magyar-szlovák kapcsolatok”. Milan Ježovica kijelentette: Szlovákia arra törekszik, hogy jó viszonyt ápoljon Magyarországgal, mindent meg kell tenni a partneri, jószomszédi kapcsolatok érdekében. Elmondta, nagyon nyílt és baráti beszélgetést folytatott magyar partnerével. „Nem rejtjük véka alá, hogy vannak közöttünk kérdések, amelyeket másképpen ítélünk meg, de ez nem számít újdonságnak sem a kétoldalú viszonyban, sem Európában” - mondta, hozzátéve, problémák mindig léteztek, és a politikai szándékon múlik a megoldások megtalálása. Elmondta, fontos lenne, hogy a két ország tárgyaló csoportjai mielőbb egyeztessenek az állampolgárság kérdéséről, és az is üdvözlendő lenne, ha minél hamarabb összeülne a kisebbségi, illetve az oktatási kérdésekkel foglalkozó vegyes bizottság. Az Esterházy Jánosra vonatkozó kérdéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: a vitákat a történelmi eseményekről és személyiségekről úgy kell lefolytatni, hogy azok inkább építsék, semmint rombolják a két ország közötti hidakat. „Ezeket a vitákat át kellene engedni a történészeknek, nekünk, politikusoknak nem kellene kényszerítenünk őket arra, hogy miről beszéljenek vagy ne beszéljenek, mit mondjanak vagy mit ne mondjanak” - tette hozzá. Azt mondta, szlovák és magyar oldalon egyaránt volt egy sor történelmi személyiség, aki a megértés az együttműködés kereséséhez járult hozzá. Mindenképpen közéjük tartozik Milan Hodža - az 1935 és 1938 közötti csehszlovák miniszterelnök -, aki nyomatékosan felszólalt a közép-európai országok együttműködése mellett - mondta, és hozzáfűzte, mindig szem előtt kell tartani azt a célt, hogy ezek a viták hozzájáruljanak a két ország közötti egyetértés erősítéséhez.
Beszélgetés a kettős állampolgárságról Révkomáromban
Törvényt módosítana az SNS Esterházy miatt
2011. november 13. - (tasr / hírek.sk)
Törvénnyel szeretné megakadályozni a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), hogy gróf Estreházy Jánosnak szobrot emelhessenek Szlovákiában. A jogszabálytervezetet pénteken nyújtotta be a parlamentbe Ján Slota, az SNS elnöke és Rafael Rafaj alelnök. A törvénymódosító indítvány benyújtásáról Jana Benková, az SNS szóvivője tájékoztatta a TASR állami hírügynökséget. Ján Slota, az SNS elnöke és Rafael Rafaj alelnök a szóvivő közlése alapján két okból kéri, hogy javaslatukat decemberben szavazza meg a törvényhozás Az SNS vezetői egyrészt arra a törekvésre reagálnak, amely azt célozza, hogy a pozsonyi Ľudovít Štúr szobor helyét felválthassa Mária Terézia szobra, másrészt a sokasodó Esterházy emlékművek miatt fordulnak a parlamenthez. A törvénymódosító indítványa a 369/1990 számú önkormányzati törvény megváltoztatására irányul. Benková szerint az elmúlt időszak több eseménye igazolja a kezdeményezés szükségességét, így pl. a révkonmáromi Cirill és Metód szobor elhelyezése és Tardoskedd példája. A törvénymódosító javaslat indoklásában többek között az szerepel, az indítvány a szlovák nemzeti törekvésekkel egykor szembeszegülő, a szlovák államiság és önrendelkezés ellen fellépő ellentmondásos történelmi személyiségek emlékműveinek „elszaporodására” miatt született meg. Ha a parlament jóváhagyná az SNS javaslatát, a szlovákiai települések nem engedélyezhetnék közterületeiken az egykor a szlovák nemzeti jogok elnyomására irányuló eseményt, vagy személyt méltató emlékmű, emléktábla, szobor vagy szoborcsoport felállítását, amennyiben azt lakosság legalább három százaléka petíció útján elutasítaná.
„Távozzunk az eurózónából, de az eurót hagyjuk meg”
2011. november 13. - (sita / bumm)
Itt az ideje, hogy Szlovákia megkezdje az euróövezetből való távozásról szóló tárgyalásokat, emellett viszont azzal a lehetőséggel is foglalkozni kell, hogy az euró megmaradhasson fizetőeszközként - véli a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) alelnöke, Andrej Danko. „Az eurózóna a megszűnés irányába tart. Ha kilépünk az euróövezetből, még megakadályozhatjuk, hogy gazdaságilag a gödör fenekén végezzük, ahová az eurósáncban való részvételünk vezethet, melyet a Smer, a Híd, a KDH és az SDKÚ is támogatott és ezáltal hosszú évtizedekig koldusbotra juttatta a szlovák nemzetet“ - jelentette ki Danko. Emlékeztetett, hogy pártja már hónapok óta bírálja az európai intézményeket, amiért nem foglalkoztak az euróövezet válságával, s amiért az EU-nak nincsnenek hatékony mechanizmusai szinte semmilyen modern probléma kezelésére. „Forgatókönyvünk beigazolódni látszik. Már Brüszelben is reális lehetőségként beszélnek az euróövezet, vagy akár az egyész Európai Unió széteséséről“ - jelentette ki a politikus, hozzátéve, öt mentőcsomag sem lesz elég hatékony, mivel a hazardírozó országok túlságosan is mély gazdasági gödörben vannak.
Eperjesen megnyílt a Magyar Nyelv és Kultúra Intézete
2011. november 12. - (mti)
Megnyílt a hét végén a Magyar Nyelv és Kultúra Intézete az Eperjesi Egyetemen. Ezzel az Eperjesi Egyetem lett az egyetlen olyan felsőoktatási intézmény Szlovákiában, ahol az országban élő minden számottevő kisebbség kultúrájának kutatásával és nyelvének oktatásával foglalkoznak. Már korábban megalakult a ruszin és a roma intézet. Kamila Urmaničová, az egyetem tájékoztatási és tanácsadó központjának igazgatója elmondta: az intézetek nem részei egyetlen karnak sem, hanem közvetlenül a rektornak vannak alárendelve. „A Magyar Nyelv és Kultúra Intézete létrehozásának oka, hogy szükség van a magyar kultúra kutatására és nyelvének oktatására Kelet-Szlovákiában, ahol több mint 130 ezer magyar nemzetiségű személy él, s több tucatnyi magyar általános és középiskola is van” - jelentette ki Urmaničová. A magyar intézet igazgatója Dobsony Erzsébet lett. A tanszéken két docens, két tanársegéd és egy nyelvi lektor fog dolgozni. A hazai tanerőkön kívül a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) két professzora és docense segíti az új intézetet. „Kelet-Szlovákia magyarságának szüksége van egy magyar nyelvű képzési helyre, és mi partnerként beléptünk ebbe az együttműködésbe, vállaljuk ezt az együttműködést és támogatjuk az ilyen típusú képzéseket” - nyilatkozta Mezey Barna, az ELTE rektora. Az első hallgatókat a 2012/2013-as tanévtől várják az intézetbe, amelynek létrehozásában nagy szerepe volt Rudolf Chmel (Híd) kisebbségügyi és emberi jogi miniszterelnök-helyettesnek. Chmel hivatala átvállalta a kezdeti időszak kiadásainak fedezését. Egy-egy szakon mintegy 20-20 diákkal számolnak. „Jelenleg két tanulmányi program akkreditációja folyik. Az egyik tanulmányi program a fordító és tolmács szak lenne, itt a magyar nyelv különböző kombinációkban működne, tehát az angol, a német és a ruszin nyelvvel összekapcsolva. A másik tanulmányi program tanárképzés alap- és mesterfokon. Itt magyar nyelv és irodalom szakos tanárokat képeznénk” - nyilatkozta Dobsony Erzsébet újságíróknak. Az intézet tudományos kutatásainak középpontjában Kelet-Szlovákia magyarságának kultúrája és irodalma áll.
Teret neveznének el Lisztről Pozsonyban
2011. november 11. - (Duna TV - Híradó)
A szlovák előrehozott választások miatt legkorábban jövő márciusban nevezhetik el a zeneszerzőről a központi vasúti pályaudvar előtti teret Pozsonyban. Teret neveznének el Liszt Ferencről Pozsonyban, igaz, nem a zeneszerző magyar nevét használnák - számolt be a Duna Televízió Híradója. Az erre vonatkozó indítványt már elfogadta a pozsony-óvárosi képviselőtestület, ezután a fővárosi testületnek kell szavaznia róla. A szlovák előrehozott választások miatt azonban idén már biztosan nem lesz a központi vasúti pályaudvar előtti térből Liszt tér. Az átnevezés legkorábban jövő márciusban várható.
Liszt Ferenc és pozsonyi barátai - kiállítás
Most már értjük a szlovákokat?
2011. november 12. - (Ablonczy Bálint - hetivalasz.hu)
Svetozár Hurban Vajansky regénye azért tanulságos olvasmány, mert segít megérteni a sokszázados együttélés miatt kulturális értelemben a térségben hozzánk talán legközelebb álló, a mindennapok politikája miatt mégis sokszor mérhetetlenül távolinak érzett szlovákok világlátásának gyökereit. Egy bonmot szerint, ha egy országot meg akarunk érteni, legjobb, ha futballjával, gasztronómiájával és irodalmával kezdjük az ismerkedést. E félkomoly meghatározás bölcsességét máris jobban értékeljük, ha északi szomszédunk példáját vesszük. Rendszerint politikai síkon próbáljuk értelmezni a magyar-szlovák viszony éppen aktuális botrányait, pedig ily módon mindig csak a probléma felszínét fogjuk kapargatni. Ha viszont mélyebbre akarunk ásni, nem spórolhatjuk meg magunknak a szomszéd nép irodalmának, kultúrájának legalább vázlatos megismerését. Mivel azonban Magyarországon sajnos még az iskolarendszer lázas átalakítása során sem merül fel soha a szomszéd országok nyelvének széleskörű tanítása, rá kell hagynunk magunkat a közvetítők elszánt, de meglehetősen kicsiny csapatára. Ilyen elszánt „tolmács” Ábrahám Barna történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szlovák tanszékének tanára, aki a szlovák irodalom egyik, magyarul eddig soha nem olvasható alapművét, Svetozár Hurban Vajansky Száraz hajtás című munkáját fordította le és jelentette meg nemrégiben a Magyar Napló kiadó gondozásában. Az először 1884-ben megjelent regény írója a szlovák „nemzetébresztő triász” egyik tagjának, Jozef Miloslav Hurbannak a fia, s így alighanem már a regény olvasása előtt kikövetkeztethető a szlovák-magyar együttélés megközelítése. A realista nagyregény egyik fő problémája: nemzetté válhatnak-e a szlovákok, s kialakulhat-e a folyamathoz nélkülözhetetlen, gazdasági és szellemi értelemben is autonóm elit. E kérdéssel vívódnak a főhősök: Vanovsky, az öntudatos, polgárosult nemesember, Tichy, az álmodozó, költői ambíciókat dédelgető tanító és a messzi idegenből az ősi birtokra hazatérő, művészkedő Rudopolsky. Az elengedhetetlen szerelemi szálakkal átszőtt nemzetté válási dilemma mellett a másik fő téma a magyar nemzet. Ez annál is furcsább, mert a regény lapjain egyetlen egy magyar sem tűnik fel. Csupán magyarónok, azaz a magyar nemzeti célokkal azonosuló szlovákok. Akik természetesen a szerző szemében renegátok, ennek megfelelően egytől-egyig ellenszenvesek. Mint a fordító gondos jegyzeteléséből kiderül, a szlovák nyelv külön szót - „odrodilec” - használ például arra a regénybéli iparosra, aki részegen nevetséges kiejtéssel kiabálja: „Íljen a madjar!”. A regény summázata egyértelmű: a szlovák nemzet csak a magyarral szembeni önmeghatározás és konfrontáció révén fejlődhet ki. A huszadik század ugyan elhozta a nemzetté válást, de a kollektív tudat beidegződéseinek megváltozása jóval hosszabb folyamat. Az a szorongás és ingerültség, amely a regény lapjairól egyrészt a szlovákok esetleges felolvadása, asszimilációja, másrészt az arrogánsnak érzett magyar nemzetiségpolitika miatt árad, másfél évszázaddal később is tapintható. Svetozár Hurban Vajansky regénye azért tanulságos olvasmány, mert segít megérteni a sokszázados együttélés miatt kulturális értelemben a térségben hozzánk talán legközelebb álló, a mindennapok politikája miatt mégis sokszor mérhetetlenül távolinak érzett szlovákok világlátásának gyökereit. Bár ez a megértés nem feltétlenül kellemes, mindenképpen hasznos folyamat.
„A határon túli magyarok felé kell nyitnia az MSZP-nek”
2011. november 12. - (mti)
Az RMDSZ főtitkára örvendetesnek nevezte, hogy a szocialisták nemzetpolitikájuk újraértékelésére készülnek; Kovács Péter az MSZP budapesti kongresszusán szombaton azt mondta, a pártnak mindenekelőtt azon határon túli magyarok felé kell nyitnia, akik nem tudják elfelejteni a 2004. december 5-ei népszavazás eredményét. Kovács Péter szerint a határon túli magyaroknak mindenekelőtt arra volna szükségük, hogy Magyarország olyan regionális hatalom legyen, amely képes megakadályozni egy szlovákiai nyelvtörvényt vagy a szerbiai kollektív bűnösségre vonatkozó kezdeményezést. Az RMDSZ főtitkára ugyanakkor komoly eredményként értékelte a könnyített honosítás lehetőségét, ha az a szülőföldön maradással párosul. A kettős állampolgárságnak magyar választójoggal kell társulnia, de oly módon, hogy az ne ossza meg a magyar társadalmat - mondta.
MSZP-kongresszus - Új szereposztást…
Petőfi lehetséges nyughelyét azonosította be egy fiatal kutató
„Nehéz lesz elfogadtatni a szlovákiai kisebbségi településnevek új listáját”
2011. november 11. - (mti)
A pozsonyi kulturális minisztérium úgy véli, nem kellene olyan településneveket használni Szlovákiában, amelyek a Horthy-korszakot és a magyarosítás éveit idézik - írta az Új Szó című szlovákiai magyar napilap pénteken. Az újság szerint ezért a kisebbségi településneveket tartalmazó kormányrendelet elfogadása nagy valószínűséggel nem lesz egyszerű. Az a kormányrendelet, amely a legalább 20 százaléknyi nemzeti kisebbségi lakossággal rendelkező települések kisebbségi elnevezéseit tartalmazza, szerdáig volt tárcaközi egyeztetésen. A kulturális tárca nem tartja elfogadhatónak, hogy a néhai táblatörvény által nem engedélyezett településneveket (pl. Ógyalla, Párkány, Nagyhind) ismét feltüntethessék. „Ezek a megnevezések a Horthy-korszakhoz kötődnek, akkor használták őket, amikor az elszakított területek Magyarországhoz tartoztak, illetve az erőszakos magyarosítás idejében, 1867-től” - állítja a minisztérium. Azt sem tartja elfogadhatónak, hogy az elmúlt évtizedekben önállóságot nyert települések kisebbségi elnevezést kapjanak. A minisztérium szerint állítólag a kormányhivatal a lista újraírásával túllépi a kisebbségi nyelvhasználati törvény kereteit. „Szerintük meg kellene várni, amíg egymás után két népszámlálás eltelik, ahogy a 15 százalékos nyelvhasználati küszöb esetében. Nem igazán tudok egyetérteni ezzel a látásmóddal, a törvény szellemét kellene nézni, nem a betűjét” - mondta Somogyi Szilárd, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt parlamenti képviselője. Az 1994-es táblatörvényt a Rudolf Chmel (Híd) hivatala által kidolgozott kisebbségi nyelvhasználati törvény felülírja. A kulturális minisztérium említett érvei szerint viszont a táblatörvény nem véletlenül tiltotta meg egyes kisebbségi elnevezések használatát (pl. Gúta, Párkány, Diószeg). „A lista összeállítását a belügyminisztérium szakmai bizottsága felügyelte, amely ezeket az elnevezéseket egyenként kiértékelte, és oda nem illőnek találta őket” - emlékeztetnek. Ezért nem lehetett feltüntetni például a szlovák nemzeti nagyságokról elnevezett dél-szlovákiai települések neveit magyarul. A kisebbségi településnevekről szóló kormányrendelet a júniusban elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvény végrehajtását segíti. A Daniel Krajcer (SaS) által vezetett kulturális tárca azt is kifogásolja, hogy Chmel hivatala a rendelet elkészítésénél kizárólag nyelvészekkel és történészekkel dolgozott együtt, a kulturális tárca illetékes főosztályával nem. A kulturális minisztérium tizenegy megjegyzést küldött a helységnévlistához, ebből hat alapvetőnek számít, ami azt jelenti, hogy a témában további egyeztetésre lesz szükség a két hivatal illetékes főosztályvezetői között, mielőtt a kormány elé kerülne a javaslat. A kormányban elég egyszerű többség az elfogadásához, vagyis ha a tizenöt kormánytagból nyolc rábólint, életbe léphet - írta az Új Szó.
A nyelv minékünk megtartó pillérünk
„Az állampolgárság mindenkinek magánügye”
2011. november 12. - (mti)
Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökségi tagja úgy véli, hogy a magyar állampolgárság, illetve a kettős állampolgárság minden ember magánügye, de amíg a vonatkozó szlovák törvények nem demokratikusak, nincs értelme erről beszélni. „El tudom képzelni ennek a helyzetnek az elegáns megoldását, azt, hogy úgy kell megváltoztatni a szlovák törvényt, hogy az elegánsan és egyforma mértékben legyen érvényes a Szlovákiában élő, illetve az ország határain kívül élő szlovák állampolgárokra. Ez azt jelenti, hogy a törvényt liberalizálni kellene” - jelentette ki Csáky abban az interjúban, amelyet a SITA kereskedelmi hírügynökség hozott nyilvánosságra szombaton. Szlovákiában a tavaly nyáron módosított állampolgársági törvény szerint elveszíti eredeti állampolgárságát az, aki felveszi egy másik ország állampolgárságát. Robert Fico kormánya ezt a törvényt a határon túli magyarok könnyített honosításáról szóló budapesti döntésre reagálva fogadtatta el. Csáky támogatja azt az elképzelést, hogy minden szlováknak - éljen bárhol a világon - legyen lehetősége felvenni a Szlovák Köztársaság állampolgárságát. „Úgy vélem, nem rossz az ilyen összetartozás, látja ez az én pozitív hozzáállásom” - szögezte le a politikus. Hozzátette: „Azt gondolom, hogy ez helyes. De ugyanezt meg kell engednünk Szlovákia összes polgárának.” Az MKP volt elnöke úgy véli, túl kell lépni bizonyos komplexusokon. „A Szlovák Köztársaság minden polgára, s ez az MKP filozófiája, tiszteletben tartja a törvényeket és a Szlovák Köztársaság alkotmányát, és senkinek sem érdeke semmiféle felforgató tevékenység folytatása” - húzta alá. Megjegyezte: néhány magyar nemzetiségű szlovák állampolgár felvette a magyar állampolgárságot is, de mindannyian jelezték, hogy nem kívánnak lemondani szlovák állampolgárságukról. „Mi kettős kötődésű emberek vagyunk, állampolgári kapcsolat fűz Szlovákiához, amit nem akarunk elveszíteni. Ugyanakkor ragaszkodunk az identitásunkhoz is, ez a nyelvi és a kulturális kapcsolat. Úgy vélem, ezt is meg kell tűrni” - mutatott rá a szlovákiai magyar politikus. Csáky azt mondta: róla is mindenki tudja, hogy szlovákiai magyar és születésétől fogva kettős kötődése van. „Ezt vállalom és büszke vagyok rá, azt hiszem ez semmiféle negatívumot nem jelenthet senki számára. A vonatkozó szlovák törvény valóban nem modern, nem demokratikus és csak problémákat okoz” - tette hozzá az MKP volt elnöke.
Nem kívánt beszélgetni az MKP képviselőivel a Híd
2011. november 11. - (mti)
Nem valósult meg a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd magyar-szlovák párt vezetőinek péntekre kezdeményezett vitafóruma, mert a Híd a két szlovákiai magyar szerkesztőség által kezdeményezett beszélgetésre szóló meghívást nem fogadta el. „A beszélgetés egyoldalúan valósult meg. Míg Berényi József, az MKP elnöke elfogadta meghívásunkat és megjelent a helyszínen, addig Bugár Béla, a Híd elnöke szóvivője útján csütörtökön közölte velünk, hogy nem kíván részt venni a fórumon” - tájékoztatta Molnár Judit, a Szabad Újság című társadalompolitikai hetilap főszerkesztője az MTI tudósítóját pénteken délután. A vitafórumot a Szabad Újság és a Hírek.sk internetes televíziós hírportál szervezték közösen. A szerkesztőségek azért kezdeményezték a találkozót, mert úgy vélték, hogy az „esélyt ad a magyar választóknak arra, hogy a vitafórum megvalósulásával, az érvek ütköztetésével képet kapjanak a két párt elképzeléseiről.”
Berényi József: 4,9 kevés, 5,1 elég
Pont a levelezés végére
Sérelempolitika helyett felelősségteljes politizálást
Edita Gruberová ismét Budapesten énekel
2011. november 11. - (mti)
Ismét Budapesten énekel Edita Gruberová: a belcanto királynője a Lucrezia Borgia című Donizetti-opera címszerepében lép fel vasárnap este a Művészetek Palotájában (Müpa). Az énekesnő harmadszor lesz a Müpa vendége: a Roberto Devereux Elisabettája és a Norma címszerepe után most a méregkeverőként aposztrofált Lucreziát személyesíti meg egy koncertszerű előadásban, amelyen a Szlovák Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar működik közre Andrij Jurkevics vezényletével. A szervezők tájékoztatása szerint a Pozsonyi Művészeti Fesztivállal együttműködésben létrejövő produkcióban Gennarót Pavol Breslik énekli - vele játszotta a darabot idén nyáron is Gruberová a Christof Loy rendezte müncheni előadáson. A magyar közönség Edita Gruberová újabb jelentős alakítását ismerheti meg vasárnap este. A koloratúr szoprán szokatlanul hosszú ideje, több mint négy évtizede van a pályán, és az utóbbi években új, az általános repertoárból hiányzó területet hódított meg és népszerűsít szerte a világon. Edita Gruberová pódiumra lépése első percétől egyéniség volt, igazi díva, aki azonban alázatos a munkában, a felkészülésben. Legutóbb 2009-ben járt Budapesten, a Művészetek Palotájában, ahol Bellini Normájának címszerepét alakította, ugyancsak koncertszerű előadásban. Szerepei közül kiemelkedik az Ariadne Naxosban című Richard Strauss-opera elementáris Zerbinettája vagy a Traviata esendő Violettája. Gruberová gondosan ápolja hangszerét: a hangját. Énekesi alapeszközeit, például a fantasztikus hosszúságú levegőket, a szinte páratlan piano-technikát minden szerepében alkalmazza. Mégis minden alakban másként mutatkozik meg, és noha ő a díva, a partnereivel úgy működik együtt, hogy tekintettel van tulajdonságaikra. Edita Gruberová édesanyjának családja a Felvidékről, Galántáról származik, tanulmányait Pozsonyban, a szülővárosában kezdte, 1970-ben debütált Éj királynőjeként a Bécsi Állami Operaházban, A varázsfuvolában. Pályája azóta is töretlen, a fontos operaházak és fesztiválok szívesen látott vendége. Nevéhez fűződik az öt utolsó Bellini-opera, valamint Gaetano Donizetti Tudor királynők életéhez kapcsolódó trilógiája, a Maria Stuarda, az Anna Bolena és a Roberto Devereux újra felfedezése is. Az 1833-ban, a milánói Scalában bemutatott Lucrezia Borgia középpontjában a reneszánsz kori híres-hírhedt végzet asszonya áll, szövegkönyvét Victor Hugo drámája nyomán Felice Romani írta. A címszerep szinte állandó színpadi jelenlétet követel a művésztől, nem véletlen, hogy koncertszerű előadás keretében kevesen vállalkoznak megformálására.
A Tokaji borvidékről tárgyaltak a kelet-szlovákiai bortermelők
2011. november 11. - (mti)
Szlovákiának legkésőbb az év végéig kérelmeznie kell az Európai Bizottságnál a Tokaj bormárkanév használatát, és pontosítania kell a szlovákiai Tokaji borvidék paramétereit. Amennyiben erre nem kerül sor, a szlovák fél elveszítheti a Tokaj márka használatának jogát. Ez volt a fő témája Simon Zsolt szlovák mezőgazdasági miniszter pénteki találkozójának a szlovákiai Tokaji borvidék termelőivel. A szlovákújhelyi (Slovenské Nové Mesto) megbeszélésen mintegy 50 szlovák termelő vett részt. Simon szerint Szlovákiának az év végéig el kell döntenie, hogy a Tokaj bormárkanevet, a Tokaji borvidék nevet vagy más, Tokajihoz fűződő nevet kívánja levédetni. Szlovákia és Magyarország között több mint hét éve húzódik a tokaji vita. Pozsony és Budapest nem tudnak megállapodásra jutni sem a névhasználat ügyében, sem abban, hogy pontosan milyen nagy is a borvidék szlovákiai kiterjedése. Amennyiben az állapot nem változik, Brüsszelre szállhat a döntés - az Európai Bizottság márpedig azt szorgalmazza, hogy a szlovák gyártású bort ne hívhassák tokajinak. A miniszter úgy véli: az lenne a legjobb, ha Szlovákia megegyezne Magyarországgal a Tokaji bormárkanév használatában, még annak árán is, hogy a szlovákiai borvidék kiterjedése 565 hektár lenne, s nem 907, ahogy azt a mai szlovák termelők követelik. A borvidéket korábban Szlovákiában is Tokaji borvidéknek hívták, de 2009-ben Robert Fico kormánya alatt ez Tokaji Szőlészeti Térségre módosult (Tokajská vinohradnícka oblasť), s ez pedig nem egyezik az elvárt megnevezéssel. Simon azt kérte a termelőktől, hogy mihamarabb nyilatkozzanak, melyik megoldást választják. A gazdák óvatosak, és attól tartanak, hogy ha most belemennek abba, hogy 565 hektárt ismerjenek el tokaji bort termelő területnek, azon a későbbiekben lehetetlen lesz változtatni - mondta a miniszterrel folytatott megbeszélés után Magda Haburová, a gazdák képviselője. A találkozó után a miniszter azt mondta, hogy a konzultációt folytatni fogja a gazdákkal.
Ülésezett a Magyar-Szlovák Kormányközi Vegyes Bizottság
2011. november 10. - (kormany.hu / kim)
2011. november 9-10-én a szlovákiai Pat (Patince) településen tartotta 15. ülését a határon átívelő együttműködést szolgáló Magyar-Szlovák Kormányközi Vegyes Bizottság. Az eseményen részt vevő magyar delegációt a Bizottság Magyar Tagozatának elnöke, dr. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára és dr. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára és egyben a bizottság alelnöke vezette. A Bizottság Szlovák Tagozatát Maroš Žilinka, a Belügyminisztérium államtitkára elnökölte. A Bizottsági ülést megelőző informális államtitkári ülésen a két fél kifejezte elismerését a jó együttműködés eredményeképp a közös államhatáron átvezető közutak forgalmi jellegéről szóló megállapodás szövegének végleges jóváhagyásával kapcsolatban és kiemelten fontosnak tartják annak mielőbbi aláírását. Történelmi jelentőségű tény, hogy ez évben átadták a Ráros és Rárospuszta közötti Ipoly-hídat és még ez évben várhatóan átadható a forgalom számára a Pösténypuszta-Pető közötti hídkapcsolat. Eredményként számolt be a két fél a Sátoraljaújhely-Kisújhely közötti határátkelőhely közúti közlekedés számára történő megnyitásáról, melyre szintén az idei évben került sor. A bizottság ülésén megtárgyalták az infrastruktúra fejlesztések aktuális kérdéseit, többek között az Ipoly-hidak építését, a közutak ügyét, a tömegközlekedés átjárhatóságát, valamint a turizmussal kapcsolatos teendőket. A Bizottság - figyelemmel a határszakaszt metsző vasúti kapcsolatok utóbbi években történt csökkentésére - további egyeztetéseket javasolt a közlekedési útvonalak helyreállítása érdekében, továbbá ajánlást fogalmazott meg a turizmus területével foglalkozó szaktárcák felé, hogy a Duna belső deltájának jobb hozzáférhetősége, a Dunakiliti tározó átjárhatósága kérdésében folytassanak szakmai egyeztetéseket. A települések közötti együttműködések közül ezúttal a szlovákiai Dunamocs és a magyarországi Süttő testvértelepülési kapcsolata mutatkozott be. A résztvevők tájékoztatást kaptak a határmenti egészségügy, valamint a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési program 2007-2013 aktuális helyzetéről. A határmenti társulások téma keretében a győri székhelyű Arrabona Európai Területi Társulás mutatkozott be. Az évente kétszer ülésező Magyar-Szlovák Kormányközi Vegyes Bizottság 2004-ben alakult meg. Célja a helyi és területi önkormányzatok és közigazgatási szervek közötti határmenti együttműködések segítése, az információcsere, a jószomszédi kapcsolatok erősítése, ösztönzése és továbbfejlesztése.
Ľudovít Štúr utolsó napjai
Molnár Csaba vizsgafilmjéről, a pozsonyi közegről és távlati terveiről
Keményen összefogtak a kisebbségek Szerbiában
2011. november 9. - (mti)
Négy vajdasági magyar, egy horvát és egy szlovák kisebbségi párt vezetői közös levélben kérték Mirko Cvetkovic szerb miniszterelnököt, hogy kormánya vizsgálja meg a kisebbségek nemzeti tanácsairól - önkormányzati szerveiről - szóló hatályos törvény módosításának és kiegészítésének lehetőségét. A párt elnökei úgy vélik, hogy a 2009. augusztus 31-én meghozott törvény sok vonatkozásában nem felel meg az elvárásoknak. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Horvátok Demokratikus Közössége, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Remény Mozgalom és a Szlovák Párt elnökei kezdeményezik, hogy a nemzeti tanácsok a képviseleti rendszer szerves részét képezzék. A nemzeti tanácsok olyan képviseleti testületek legyenek, amelyek legitim módon feltárják, megfogalmazzák és képviselik egy maghatározott nemzeti kisebbség alapvető, a nemzeti identitás megőrzéséhez fűződő érdekeit. Mindenekelőtt az oktatásról, a tájékoztatásról és a kultúráról, valamint a kisebbségek nyelvének a nyilvános kommunikációban történő egyenrangú használatáról van szó. A levélírók szerint el kell hárítani a nemzeti kisebbségeknek a Szerb Köztársaság és a Vajdaság képviseleti testületeiben való részarányos reprezentációjával kapcsolatos alkotmányellenes helyzetet. A részarányos képviselet meghatározásakor kiindulópontként a 2011-es népszámlálás adatainak kell szolgálniuk. Szem előtt tartva a nemzeti előjelű pártok általános anyagi helyzetét, az idevágó törvény módosításával meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy ezek a pártok részt vehessenek az általános parlamenti választásokon - írják egyebek között a szerb kormányfőhöz intézett levelükben a kisebbségi pártok vezetői.
Azt állítja Stefka István…
2011. november 14. - (Bolgár György - 168ora.hu)
Azt állítja Stefka István
(a Magyar Hírlapban Károlyi Mihályról), hogy „tudjuk, ki volt ő, mit köszönhet neki a magyar nemzet: területe kétharmadának elvesztését”.
Ezzel szemben a tény az,
hogy a magyar nemzetnek soha nem volt területe a történelmi Magyarország, tekintve, hogy azt a területet jelentős részben más nemzetek és nemzetiségek népesítették be. Az 1910-es népszámlálás szerint a Magyar Királyság lakói között 50 százaléknál kevesebb volt a magyar, a később elcsatolt területek lakossága pedig háromnegyed részben volt más nemzetiségű.
Paul Lendvai a magyarországi jobboldali médiahegemóniáról
Magyar vesztesekből győztesek?
2011. november 10. - (Szilvássy József - Népszabadság)
Az egyik szlovák miniszterelnök-helyettes, Rudolf Chmel mutatta be kedden este Pozsonyban Paul Lendvai Maďari: Víťazstvá a prehry (Magyarok: Győzelmek és kudarcok) című kötetét, amely a Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg. A négy német nyelvű kiadás után a történelmi esszé magyarul, angolul, csehül, románul, franciául, nemrégiben japánul, is napvilágot látott. Rövidesen pedig az Egyesült Államokban kerül az olvasók elé. A magyar születésű osztrák publicistát a rendezvény előtt kérdeztük.
- Mit tehet a könyvével a térségünkben hegemón nacionalista vagy legalábbis elfogult történelemszemlélet ellen?
- Magyarországon gyakran látok autókra ragasztott matricákat, amelyek a történelmi Magyarországot ábrázolják. Ilyent Ausztriában sosem tapasztaltam. Pedig osztrák barátaim szerint ők voltak a felbomlott Monarchia legnagyobb vesztesei. Magyarországon élnek az olyan mítoszok, hogy a trianoni tragédia azért következett be, mert Clemenceau fiát elhagyta a magyar felesége. Meggyőződésem szerint Trianonhoz főleg a magyar uralkodó osztálynak az országban élő nemzetiségekkel szembeni elnyomó politikája vezetett. Ez nem fajvédő nacionalizmus volt, hiszen aki elfogadta a magyar kultúrát, az a származásától függetlenül bárhol érvényesülhetett. Wekerle Sándor, az első magyar nem arisztokrata miniszterelnök sváb volt. Ám Apponyi Albert minisztersége idején megszüntették a szlovák nyelvű oktatást, és sokáig folytathatnám a többi kisebbséget ért sérelmeket. Mindezekből okulni kellene....
- Megtették ezt a mai politikusok?
- Ki gondolta volna a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben, hogy nem is olyan sokára magyar kormánytagok lesznek Bukarestben és Pozsonyban, magyar lesz a román kulturális miniszter vagy a szlovákiai agrártárca vezetője? Vagy a szlovák miniszterelnök-helyettesi posztot a kisebbségiek ügyeiben tiszteletreméltóan empatikus, magyarul is kiválóan beszélő személyiség tölti be? Ezek óriási eredmények.
- Mintha mindezt sem a viszálykodó határon túli magyar pártok között, sem a budapesti kormányban sem tudatosítanák...
- Súlyos hibának tartom, hogy a magyar belpolitika miatt a külföldi magyar kisebbségek parlamenti képviseletét bomlasztják. Pedig nem szabad a jelenlegi eredményeket kockáztatni vagy feladni csak azért, hogy Magyarországon valamelyik párt ötezerrel vagy akár húszezerrel több szavazatot kapjon. Ennek a politikai szűklátókörűségnek a következményeit a határon túli kisebbségek viselik majd. Térségünkben és minden közép-európai országban is a stabilitás egyik pillére a kisebbség bizalma az adott többségi nemzet toleranciája iránt. Ugyanilyen fontos, hogy az utóbbiak se kételkedjenek polgártársaik lojalitásában. Ezt az érzékeny és fontos egyensúlyt bonthatja meg, ha megadják a külhoni magyarok szavazati jogát. Ez ellen az anyaorszá giak is joggal emelheti fel a szavukat, hiszen olyanok is dönthetnek az ottani pártok, kormánytagok sorsáról, akik nem fizetnek adót, járulékokat, s tartós lakóhelyük sincs Magyarországon.
- Mennyiben élezheti ki ez a lépés a szlovák-magyar viszonyt és a teheti kockára a közép-európai stabilitást?
- Lényegesen befolyásolhatja a jövő év eleji szlovák választási kampányt. Ausztriában teret nyert a szélsőjobb, amelynek támogatottsága a Néppártot is megelőzte. A választópolgárok ezzel fejezik ki elégedetlenségüket a gazdasági válság s az eddigi politikai garnitúra tehetetlensége miatt. Még kirívóbb ez a folyamat Magyarországon, ahol nemzeti érzelmű, sokak szerint nacionalista, konzervatív-klerikális kormány regnál. Aggodalommal figyelem, hogy Károlyi Mihály és József Attila szobrát tervezik eltüntetni a Kossuth térről, és Tisza István alakját állítanák vissza. Ő valóban ellenezte a háborút, de nem a magyar progresszió képviselője volt, s nemzetiségbarátként sem lehet őt jellemezni.
- Borúsan látja a magyarországi helyzetet. Valóban nincs kiút?
- Lehetséges - akár két választási cikluson át is - nemzeti jelszavakkal, múltba mutogatással félrevezetni azokat, akik egyre súlyosabb megélhetési gondokkal szembesülnek. Nem lehet azonban a kommunista rezsimet idéző manipulációkkal a külföldi tőkét, a bankokat kikiáltani bűnbaknak. Az ausztriai pénzintézetek magyarországi kintlevősége 5,3 milliárd euróra rúg. Ezt a tartozást nem lehet semmilyen tollvonással lenullázni. Magyarországon elhatalmasodott a jobboldali, olykor már a szélsőjobboldali média hegemóniája, ezért mind gyakrabban érzem úgy, hogy vissza kellene állítani a Szabad Európa vagy a BBC magyar adását a kendőzetlen igazságok kimondása érdekében. Sajnos hiányzik olyan karizmatikus, mérsékelt magyar jobboldali politikus, mint a lengyel Donald Tusk, s távolról sincs akkora tolerancia, mint Csehországban, ahol a kettős, svájci-cseh állampolgárságú, bajorországi ingatlan- és bécsi szállodatulajdonos Karel Schwarzenberg jelenleg külügyminiszter, s akár államfő is lehet. Hosszabb távon mégiscsak derűlátó vagyok. Magyarország kis állam, ezért is szüksége van minden tehetségre, tisztességes szakemberre. Előbb-utóbb megjelenik a politikai porondon olyan államférfi, aki ezt felismeri, s ennek megfelelően cselekszik.
Somorja Hangja felfüggesztve
2011. november 8. - (Duna TV - Híradó)
A szervezetek megnevezésénél első helyen a szlovák névnek kell szerepelnie - erre hivatkozva a szlovák belügy felfüggesztette egy társulás bejegyzését. A szlovák belügyminisztérium felfüggesztette a Somorja Hangja Polgári Társulás hivatalos bejegyzését. Arra hivatkoznak, hogy a szlovák államnyelvtörvény szerint a szervezetek megnevezésénél első helyen a szlovák névnek kell szerepelnie. A társulás fellebbez a döntés ellen - számolt be a Duna Televízió Híradója. A nemrég megalakult Somorja Hangja Polgári Egyesület a somorjai magyarok fórumaként hirdeti magát. Hivatalos bejegyzésüket azonban múlt héten felfüggesztette a szlovák belügyminisztérium. Arra hivatkoznak, hogy a szlovák államnyelvtörvény szerint a szervezetek megnevezésénél első helyen a szlovák névnek kell szerepelnie. A társulás szerint azonban a nevekre nem érvényes, hogy először a szlovákot kell megjeleníteni. Ezért fellebbeznek a Belügyminisztérium döntése ellen. Ebben az is szerepel, hogy a szlovák név helyett mostantól a latin „Vox Samariae” kifejezést használnák. Ezt a törvény - elvileg - engedélyezi. Ha a minisztérium elfogadja ezt megnevezést, akkor 10 napjuk van arra, hogy minket bejegyezzenek, ha valami gond van, akkor 5 napjuk van arra, hogy újra fellebbezzenek a név ellen. A társulás tagjai több olyan szervezetet is találtak, amelynek neve csak roma vagy angol nyelven van bejegyezve. Grendel Gábor, a Belügyminisztérium szóvivője szerint szokványos eljárásról van szó. Azt mondja: nem igaz, hogy a magyarok megfélemlítéséről lenne szó. Kizártnak nevezte, hogy a Belügyminisztérium bármely kisebbség ellen valamiféle hadjáratot indítana. A szóvivő azt állítja: a nyelvtörvény egyébként is az előző kormány öröksége. Azt ugyanakkor elismeri, hogy a jelenlegi kormánykoalícióban nem volt politikai akarat a törvény enyhítésére.
Kassára hív Márai
2011. november 7. - (Révay András - utazonet.hu)
Marseille mellett Kassa lesz Európa kulturális fővárosa 2013-ban. A terveket a Szlovák Intézet Budapesten és a Szlovák Idegenforgalmi Hivatal Budapesti Képviselete (SACR) együttesen szervezett média-konferencián mutatta be. Most még arról folyik a vita, hogy előbb Márai tagadta meg Szlovákiát vagy Szlovákia tagadta meg Márait, egy biztos: műveiből a rendszerváltásig egy sem jelent meg szlovákul! A kulturális fővárossá válás előkészületeként viszont „felfedezték” Márait. Plakátokon hirdetik, hogy ő „a város írója”. Az elkövetkező két évben, jelképesen éppen 13 könyvét szándékozik megjelentetni a pozsonyi Kalligram Kiadó. Gáspár Péter szobrászművész 2004-ben felállított szobra rendkívül sikeresnek bizonyult, szinte kötelező látnivaló lett. Az emberek szívesen fényképeztetik magukat, amint éppen az íróval beszélgetnek. Kassának sajátos hangulata van, egyesek szerint Közép-Európában ez az utolsó „polgári város”. Egy új kultúr-turisztikai terméket - „Márai Sándor nyomában” - mutattak be a meghívott újságíróknak. Kétségkívül ez egy olyan ötlet, mely erős vonzerőt jelenthet, és nem csak a magyar látogatókat csábítja majd Kassára, hiszen „A gyertyák csonkig égnek” című kötetét már legalább ötven nyelvre fordították le. A két „Márai Sándor Emlékkörútnak” köszönhetően az érdeklődők Kassán és Budapesten is ellátogathatnak az író kedvenc helyeire és felfedezhetik az egyes helyszínekhez kötődő legendákat, mondta el Flóra Ondóvá Reiter, a Kassa 2013 munkatársa, és meghívta az érdeklődőket a felújított Márai Emlékszobába, ahol egy interaktív kiállítás és egy új - Márai Sándor életéről szóló - dokumentumfilm várja az odalátogatókat. A kulturális főváros jelmondatával: Use the City - Használd a várost! - elsősorban a fiatalokat kívánják megszólítani, emelte ki Péter Germuška, a turizmusért és vidékfejlesztésért felelős manager. A 2011-es Jégkorong Világbajnokság igazolta: Kassa képes nagyszámú vendég fogadására, kulturált elszállásolására. Most olyan életteret kívánnak létrehozni, ami nem csak a látogatóknak, de az ott élőknek is érdekes. Előzményei is vannak. Már harmadszor szervezték meg az egyhónapos nyári rendezvénysorozatot a „Nyár a parkban” fesztivált, amely filmekben, koncertekben, családi programokban bővelkedik a nyári szünidő során. A vasárnap ilyenkor a gyerekeké, nekik szóló eseményekkel van tele a város. A sorból kiemelkedik a Fehér éjszaka (Nuit Blanche), amit a Nemzetközi Maratón-futás előestéjén rendeznek meg. A Kassai Maratón Európa legrégebbi hagyományú Maratón-futása külön rangot ad az eseménynek. Ez egy óriási alkalom a kortárs-művészet felvonultatására. Az idén a rendezvény több mint ötvenezer érdeklődőt vonzott Kassáról és környékéről és ez a szám főként a modern, interaktív fény- és hangjátékokkal bővelkedő bemutatóknak köszönhető. A látványt a vendégek hozzák létre, ha valamit megérintenek, bekapcsolnak, a fények változnak. Az egészéves kulturális programkínálat mellett a szimfonikus zene kedvelőinek a Konvergenciák rendezvénysorozatot, illetve a főként fiataloknak szánt köztéri fesztivált ajánlotta Péter Germuška. Nem elhanyagolható szempont, hogy Magyarországról rengetegen csak azért utaznak Kassára, hogy elzarándokoljanak II. Rákóczi Ferenc sírjához. A Márai-szoba felújításával most egy újabb ilyen hely keletkezett, ahová illő elmenni. Igaz, az emlékszoba jelenleg még nem múzeumként működik, csak előzetes bejelentésre látogatható, de a Kulturális Főváros idejére ez valószínűleg változni fog. Noha az emlékszobának megközelítőleg két és fél - háromezer látogatója volt eddig évente, arra számítanak, hogy 2014 végéig a nyolcvanezret is meghaladhatják az érkezők. Az egész évre tervezett, színes kulturális programok sokasága a magyar vendégek számát is bizonyára megsokszorozza majd. Az előadásokon igen sok külföldi művész lép fel, Norvégiától Mexikóig érkeznek a neves előadók. Ján Sudzina, a Kassa 2013 non-profit szervezet igazgatója szerint Kassa 2013-ban akkor lesz sikeres, ha a várost ténylegesen „használni fogjuk” és ebbe belekapcsolódik a lakosság, életkorra és szociális hátterére való tekintet nélkül, csakúgy, mint az odalátogató, akik kölcsönösen megértik egymást és a várost. Ezért az évnek van egy másik jelmondata is: „True people, true city, true story - igazi emberek, igazi város, igazi történet”. Rejtett értelme, hogy mivel Kassát még nem árasztották el a turisták, az érkezőknek lehetőségük van hiteles képet kapni arról, amit Márai polgári városnak nevezett.
„Sajnálom, hogy törvénytelen eszközökkel nyert a Fidesz”
Legalizált szavazatvásárlás?
Semjén buzgólkodik
A pénzügyi világ ádáz hajszát folytat Magyarország ellen
Bosszú a szabadságharcért
Magyarország lesz-e a válság következő áldozata?
Így szegényedik el Magyarország
Ijesztően látja helyzetünket a házelnök
Kazahsztán jobb minősítést kapott az S&P-től, mint Magyarország
Nagyon megcsappant a deviza tartalék
Rabszolgamunka válthatja az alkalmazotti státuszt
Miért nem lehet megélni Magyarországon két tehénkéből?
Visszaállamosítják a Rábát
Értelmiség
A hamis bíró milliói
Elszállva
Lex, ami lex
Színházi előadás főszereplők nélkül
Csurka ürügyén
„Fasizmus felé halad Magyarország” - Az osztrákok is tiltakoznak
Kerényit a Showder Klubba!
Hajrá, kampfoljunk!
Magyar abszurd a svéd sajtóban
„Az okos magyar nem engedelmeskedik idiótáknak”
Megbukik-e ma délután Kövér László?
Idióták
Új magyar alkotmány - „Tipikusnak aligha nevezhető” Európában
„Jó értelemben vett közhelygyűjtemény”
Schmidt Mária nem lát semmilyen kultúrharcot
Eltörölnék a kommunista utcaneveket a kormánypártok
„A szar is ízetlen”
A Heti Válasz megírta a Fidesz-bukás tuti receptjét
A figurális festők voltak a nyerők
Tökéletes választás!
Kerényi Ferenc Józsefig visszacsinálna mindent
Egy leendő kiállítás különös képei
Megszólal Orbán megfestője
Röhejesen festenek a Fidesz-kormány tagjai a festményeken
Ilyenek a Kerényi által megrendelt festmények
20 millió közpénzbe került, de Kerényi boldog
Révai József és Kerényi Imre
A festészet szerepe az elmegyógyászatban
Kerényi-festmények - Sárkányölő helyett angyalölők
Dedikált Kerényi-album járhat a sikeres érettségiért
Az államtitkár védené József Attila szobrát
Kövér szerint a jelenlegi Kossuth tér
- József Attila szobrával - méltatlan az országhoz
A Kossuth tér átépítéséről ír az osztrák Profil
Fél év nem a világ
Nem elég
Faragott a Fidesz még egyet a régi alkotmányon
A Cigány című díjnyertes mű is látható a budapesti Szlovák Filmhéten
2011. november 5. - (mti)
Négy játékfilmet, köztük Martin Sulík legújabb, díjazott munkáját, a Cigányt és két dokumentumfilmet láthat a közönség a hétfőtől vasárnapig tartó Szlovák Filmhéten az Örökmozgó Filmmúzeumban. Jana Tomková, a budapesti Szlovák Intézet igazgatója elmondta az MTI-nek, hogy a Szlovák Filmintézettel közösen válogatták a filmeket. Az idei - immár ötödik - filmhét megnyitóján a Sárgabaracksziget című vadonatúj filmet, Peter Bebjak alkotását vetítik, a rendező személyesen is itt lesz a bemutatón. Az igazgatónő elárulta, hogy a most bemutatandó filmek közül ez a kedvence, mert női témát dolgoz fel benne a rendező sok szenvedéllyel, szerelemmel. Egy olyan asszonyról szól a film, akit keményen próbára tett az élet. A Dél-Szlovákiában játszódó film zenéjét részben a Ghymes együttes szerezte, és a színészek is magyarok. Bemutatják Martin Sulík, neves szlovák rendező legszemélyesebbnek tartott munkáját, a Cigányt amely nyáron a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon debütált és négy díjat is kapott, köztük a zsűri különdíját. Ahogy Jana Tomková elmondta, a rendező személyesen járta az észak-szlovákiai falvakat, ott választotta ki filmje szereplőit és eredeti környezetben forgatott. Martin Sulík 1962-ben született Zsolnán (Žilina). Pozsonyban a Zene- és Drámaművészeti Akadémián diplomázott 1986-ban. 1991-ben készítette el első egész estés játékfilmjét, a Neha (Gyengédség) címűt Cserhalmi György főszereplésével. Ezzel a munkával nyomban a szakmai érdeklődés középpontjába került. Eddig 18 filmet forgatott, A kertben című alkotása 1995-ben elnyerte a legjobb filmért és a legjobb rendezésért járó cseh Oroszlán-díjat. A Tango s komármi (Tangó szúnyogokkal) című keserédes filmkomédia - Miroslav Luther alkotása - a hazatért emigránsok újbóli beilleszkedéséről szól. Egy archív filmet is láthat a közönség, a Jánošík címűt 1921-ből. A történet a legendás népi hősről, Juro Jánošíkról (1688-1713) szól, a filmet Jaroslav Siakel forgatta Amerikában, ott élő szlovákokkal. Erika Hníková 72 perces dokumentumfilmjében, a Nesvatbovban (Egyedülállók) a falu buzgó polgármestere a születések számának csökkenésére reagálva az egyedülállóknak esteket szervez. A másik dokumentumfilm, a Nickyho rodina (Nicky családja) Matej Mináč alkotása és az angol Nicholas Wintonról szól, aki a II. világháború idején Prágában élt és 669 csehszlovák zsidó gyermeket mentett meg a vészkorszakban a biztos haláltól. A férfi ma is él, 102 éves és még találkozik az akkori megmentett gyerekekkel, akik ma 80 év körüliek - összegezte a filmek rövid történetét Jana Tomková.
Nem szakadnak el a szlovák reformátusok
2011. november 7. - (mti)
Nem szakadnak el a szlovák reformátusok a Szlovákiai Református Keresztyén Egyháztól - írta hétfőn az Új Szó című szlovákiai magyar napilap. Az újság szerint a hét végén Rimakokaván (Rimavská Kokava) ülésezett az egyház zsinata, amely foglalkozott az egyházban kialakult feszültséggel is. Ennek oka, hogy júliusban a zsinat elfogadta a Magyar Református Egyházhoz való csatlakozást, de kitételekkel. A csatlakozást ellenző szlovák hívek ezután fórumot hívtak össze Nagymihályba (Michalovce), ahol a két szlovák tanácskozási nyelvű egyházmegye vezetése rendkívüli zsinat összehívását és a Magyar Református Egyházhoz való csatlakozás visszavonását követelte, továbbá az egyházban a kétnyelvűség maradéktalan bevezetését és a gyülekezetek egyik egyházmegyéből a másikba való átlépésének egyszerűsítését. Ezt nem fogadta el a Zsinati Tanács. Marián Hamari püspökhelyettes szerint a mostani zsinati ülésen egy kis lépéssel előbbre jutottak, felállítottak egy szakbizottságot, amely az egyházon belüli nyelvhasználatot vizsgálja. A püspökhelyettes ugyanakkor leszögezte: a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban egyházszakadásról vagy a szlovák reformátusság kiválásáról egyelőre nincs szó, és nem is lehet. „Fenntartjuk, hogy nem kellett volna a Magyar Református Egyházba belépnie a Szlovákiai Református Keresztyén Egyháznak, de a zsinati tagok többsége szerint ez a belépés érvényben marad. A zsinat nem tárgyalta meg a csatakozás visszavonására irányuló javaslatunkat, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház továbbra is a Magyar Református Egyház része, de egységes marad Szlovákiában is” - mondta el Marián Hamari. Szlovákiában a tíz évvel ezelőtti népszámlálási adatok szerint mintegy 110 ezer református él, 13-14 százalékuk szlovák anyanyelvű. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház egy korábbi nyilatkozatban leszögezte, a szlovák testvérek sajátos helyzetét mindig figyelembe veszik, a két szlovák egyházmegye teljes autonómiát élvez. Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke szerint a problémákat belső ügyként kell kezelni, azokra csak az egyházon belül lehet megoldást találni. Nem szeretné, ha megismétlődne az, ami a csatlakozás után történt, amikor véleménye szerint az egyik szlovákiai kereskedelmi televízió szándékosan gerjesztett feszültséget, és nemzetiségi problémát akart kreálni egy egyházon belüli kérdésből.
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinata az alábbi sajtónyilatkozatot adta ki a témában
Megbeszélést tartott a magyar és a szlovák püspöki konferencia
2011. november 7. - (mti)
Megbeszélést tartott a magyar és a szlovák püspöki konferencia hétfőn Budapesten a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) székházában - közölte az MKPK titkársága az MTI-vel. A szlovák és magyar püspöki konferenciák képviselőinek hagyományos éves találkozóján egyebek mellett szót ejtettek a főpásztorok az új evangelizációval, valamint a kisebbségekkel kapcsolatos pasztorális kérdésekről - olvasható a közleményben. A „testvéri légkörben zajlott megbeszélésen” kitértek a katolikus roma népesség pasztorációjára, a liturgikus kérdésekre, a katolikus egyház szociális, karitatív tevékenységére, illetve a két országban betöltött társadalmi és jogi helyzetére - tették hozzá.
Újjáépítették a nyitrai vár barokk hídját
2011. november 9. - (mti)
Elkészült a műemléki felújítás során teljesen elbontott és megsemmisített nyitrai várhíd korhű másolata, amelyet az eredeti tervrajzok alapján új alapanyagokból építettek fel. Csaknem teljesen elkészült a várhíd, a munkások már az útburkolatot rakják le. A sok vitát kiváltó építmény a műemléknek ugyan csak másolata, paradox módon azonban jobban hasonlít a barokk eredetire - írja az Új Szó című szlovákiai napilap szerdai számában. Az 1750-es években téglából épült várhíd felújítását augusztus elején kezdték el. A nyitrai városháza által kiadott építési engedélyben hangsúlyosan szerepelt: a hidat óvatosan kell szétszedni, hogy minden alkotóelemét újra felhasználhassák. Statikusok véleménye alapján augusztus végén mégis elbontották az egész hidat, egyetlen eredeti darabot sem tartva meg, a nyitrai városvédők ez ellen tiltakoztak. A lap szerint a műemlékvédők végül elfogadták a híd lerombolását, mert a másolatot az eredeti tervrajz szerint építették meg és az előző javítgatások során a pillérekbe, valamint a korlátba falazott tégladarabokat is kővel helyettesítették. A hídkorlátra visszakerül az a négy kőszobor és váza is, amelyeket még a kilencvenes évek elején szedtek le és restauráltak. Az egyik szobor csak másolat, a többi három eredeti - ezeket az év végéig vagy rossz idő esetén tavasszal helyezik vissza. A hidat az ígéretek szerint november végéig befejezik és átadják a forgalomnak.
Az MKP a szlovákiai földtulajdon rendezésének felgyorsítását szorgalmazza
2011. november 9. - (mti)
A szlovákiai földtulajdon rendezésének felgyorsítását szorgalmazta a Magyar Koalíció Pártja (MKP), amelynek mezőgazdasági és környezetvédelmi tanácsa kedden ülésezett Gömöralmágyon (Gemerský Jablonec). „Amíg nincsenek a tulajdoni viszonyok megoldva, addig a mezőgazdasági fejlesztés majdnem lehetetlen. A földtulajdonhoz kapcsolódnak a dotációk, a kölcsönlehetőségek. Még mindig oda kell figyelni arra, hogy a helyi tulajdonosok alól ne húzzák ki a külföldi vállalkozók a földet. Továbbá olyan lehetőségeket próbáljunk találni, amelyekben a helyi vállalkozni kívánók meg is tudják venni a földet saját részükre” - jelentette Miklós László, az MKP alelnöke a tanácskozás után. Hozzátette: az MKP szerint ezért ennek a kérdésnek a rendezését fel kell gyorsítani. A tanácskozás legfőbb célja az MKP választási programja mezőgazdasági és környezetvédelmi részének előkészítése volt. Elhangzott, hogy differenciáltabbá és igazságosabbá kell tenni az egyes régiók támogatását. Az MKP továbbra is szorgalmazni kívánja a helyi piacok kialakítását, ahol a termelők közvetlenül értékesíthetik termékeiket. Környezetvédelmi szempontból nagyon fontosnak tartják az elmaradott régiók infrastruktúrájának, a víz- és csatornahálózat, valamint a hulladéktelepek kiépítését, mivel ahol ez az infrastruktúra hiányzik, oda beruházó nem megy szívesen. „A célunk az lesz, hogy ezeket a régiókat legalább szlovákiai átlagra tudjuk felhozni a közeljövőben. Sajnos azt kell mondanunk, hogy az utolsó hat évben teljesen lerobbant ebből a szempontból ez a régió, ide dotációk csak elvétve jutottak, főleg a magyar falvakba nem” - emlékeztetett Miklós László. A környezetvédelmet és a mezőgazdaságot harmonizálni akarják. Az MKP egyik vezérfonala a mezőgazdaság kínálta megfelelő megélhetés az egészséges környezet megőrzésével, amelyet a gyakorlatban apró lépésekre kellene felbontani. Az alapvető tétel abból indul ki, hogy Dél-Szlovákiában a mezőgazdaságból újra meg lehessen élni, hogy munkahelyet teremtsenek, és megfelelő bérezéssel felkeltsék a fiatalok érdeklődését is. „Az MKP továbbra is a vidék pártja, s a vidék fenntartható fejlődése az egyik alapvető célunk” - szögezte le Miklós László.
A magyar-magyar kapcsolatok
Amikor még a tekintély volt a fontos, nem csak a népszerűség
2012 tavaszán elkezdődhet két Ipoly-híd építése
2011. november 2. - (mti)
A jövő év tavaszán elkezdődhet az Ipolydamásdot és Helembát (Chľaba), valamint Vámosmikolát és Ipolypásztót (Pastovce) összekötő hidak építése a szlovák-magyar határon - írja az Új Szó című pozsonyi napilap szerdán. A szlovákiai és magyarországi településeket magába foglaló Ister Granum Eurorégió határon átívelő együttműködési program keretében kapott támogatást azoknak a terveknek az elkészítésére, amelyek alapján megépülhet a két híd, továbbá az Ipolysághoz közeli, szintén szlovákiai és magyarországi falvakat összekötő Ipolyvisk (Vyskovce nad Ipľom) és Tésa közötti út. Az eredeti elképzelések szerint a munkálatok már az idén tavasszal elkezdődhettek volna, ám februárban kiderült, hogy a vízügyi szakemberek kérésének megfelelően módosítani kell a tervdokumentációt, ezért az építkezés megkezdését későbbre kellett halasztani. Az Új Szó úgy tudja, hogy területhasználati tervek engedélyeztetése, az építési engedély beszerzése és a közbeszerzés kiírása után 2012 tavaszán elkezdődhetnek az építkezések.
Szlovákia lakosságának háromötöde aktív internethasználó
2011. november 1. - (mti)
Szlovákia lakosságának háromötöde, 59,2 százaléka, aktív internethasználó, tehát havonta legalább egy alkalommal valamilyen célra használja a világhálót, vagyis lényegében ugyanaz a helyzet, mint 2010 tavaszán volt. A TNS Slovakia ügynökség országos felmérése szerint valamivel ritkábban a lakosság 2,3 százaléka használja az internetet, míg 38,5 százaléknak egyelőre semmiféle tapasztalata nincs a világhálóval. A felmérés eredménye reprezentatívnak tekinthető, mert országos mintán készítették 1006 tizenöt évesnél idősebb személy megkérdezésével. Az átlagosnál aktívabb internethasználók a 39 éven aluli emberek, a magasabb végzettséggel rendelkező egyének, illetve Pozsony és környékének lakói. Az átlagosnál kevésbé használják a világhálót az 50 éven felüliek, illetve az alacsonyabb végzettségűek. Az aktív internetezők döntő többsége - 93 százalék - otthonában szörföl a világhálón. Munkahelyén a netet a megkérdezettek 33,2 százaléka használja rendszeresen, 20,6 százalék barátoknál vagy ismerősöknél, míg 18,5 százalék többnyire az iskolában netezik. Az internettel nem rendelkezők 17,5 százaléka azt nyilatkozta, hogy egy éven belül szeretne rákapcsolódni a világhálóra. Ennek a csoportnak több mint fele - 52,7 százalék - viszont azt állította, nem érzi szükségét az internetnek, és egyáltalán nem is tervezi bevezetését lakásába.
Tovább szigorodnak a közlekedési szabályok Szlovákiában
2011. október 31. - (mti)
Tovább szigorodnak november elsejétől a közúti közlekedési szabályok (KRESZ) Szlovákiában. Az egyik legfontosabb változás az, hogy egy évre is a rács mögé kerülhet az a gépkocsivezető, akinek vérében több mint egy ezreléknyi alkoholt mérnek. Ha az ilyesmi valakinél harmadszor is előfordul, akár örökre is elbúcsúzhat a vezetői jogosítványától, mert a KRESZ-ben is érvényes lesz a „háromszor, és elég” elve. Aki öt éven belül háromszor okoz balesetet, vagy kétszer kapják rajta ittas vezetésen, több évre elveszítheti jogosítványát. Halálos gázolásnál szintén akár örökre el lehet veszíteni a jogosítványt. A fiatalabb korosztályt megörvendeztette, hogy már 17 éves korban megszerezhető lesz a vezetői jogosítvány. A fiatalok 18 éves korig azonban csak akkor vezethetnek gépkocsit, ha egy tapasztalt sofőr ül mellettük. Újdonság, hogy most már pontosan meg van határozva a követési távolság. Személygépkocsiknál két másodperces, 3,5 tonnánál nehezebb autónál pedig három másodperces követési távolságot kell betartani. Többnyire szigorodnak és növekednek a gyorshajtásért kiszabható büntetések is, és bírságolható lesz a sztrádán való túl lassú haladás is. A városokban minden esetben előnyt fognak élvezni a villamosok. Télen kötelező lesz az autót megtisztítani a hótól és a jégtől, különben büntetés jár. Továbbra is érvényes, hogy megnő a büntetés összege, ha azt nem a helyszínen, hanem csak a közlekedésrendészeten fizetik meg. Nem változott az a szabály, hogy ha a baleset nem okozott személyi sérülést és az anyagi kár nem haladja meg a 4000 eurót, akkor nem kötelező rendőrt hívni. A helyszínen kiszabható legmagasabb bírság jelenleg 800 euró. Ezzel azt a sofőrt büntethetik, aki lakott településen vagy azon kívül több mint 75 kilométerrel lépi túl a megengedett óránkénti sebességet.
Szlovákia veszít az Északi Áramlat üzembe helyezésén
2011. november 8. - (mti)
Évi mintegy 174 millió eurót veszít Szlovákia azzal, hogy üzembe helyezik az Északi Áramlat gázvezetéket, amely Oroszországot közvetlenül összeköti Németországgal - írja a Hospodárské noviny című szlovák gazdasági napilap kedden. Az újság szerint a földgáz tranzit egy részét eddig bebiztosító szlovák Eurostream társaság 2013-tól kezdve mintegy 20 százalékkal kevesebb gázt fog szállítani, mert ezt a mennyiséget az oroszok már a Balti-tenger alján húzódó vezetéken keresztül közvetlenül szállítják Németországba. „Az Északi Áramlat üzembe helyezése gazdasági érdekeink szempontjából nem jó hír Szlovákia számára” - ismerte el Róbert Merva, a pozsonyi gazdasági minisztérium szóvivője. Az Eurostream részvényeinek 51 százaléka a szlovák állam tulajdonában van, így az állam számára is komoly bevétel kiesést jelent az Északi Áramlat üzemeltetése, mert a nyereséget a részvény-tulajdonosok megosztották. „Arra számítok, hogy 2013-tól kezdve évi 15 milliárd köbméterrel kevesebb gáz fog áramlani Szlovákián keresztül” - vélekedett Ľubomír Jahňátek, volt ipari miniszter. Szerinte a jövő év még hasonló lesz az ideihez, mert a szállítási kvóták már előre le voltak kötve. Juraj Miškov, ipari miniszter szerint a volt Robert Fico kormánya hibát követett el, amikor a veszteség esetleges pótlásával nem foglalkozott. A miniszter úgy véli, a korábbi kormányok sem vétlenek. „Az Északi Áramlat projektje a kilencvenes években született, az akkori illetékeseket kell megkérdezni, miért nem gondoltak a Szlovákiát érintő hatásokra” - mondta a miniszter.
Vigyázat, támad a Felvidék Népe Front!
2011. november 7. - (Hírszerző)
A Duna TV csúnyán bedőlt a Hírszerzőn is publikáló Tokár Géza pozsonyi politikai elemző-újságírónak. “Nem szívesen adnak pénzt a szlovákok a görögöknek nyújtandó mentőcsomagba. Egy álpolitikai alakulat már gúnyolódó szöveget is megjelentetett erről az interneten, amire számtalan blogbejegyzés érkezett. Fogadj örökbe egy görögöt öszáz euróért - ezt hirdeti a magát Felvidék Népe Frontként szignáló szlovák álpolitikai alakulat az interneten” - közölte a Duna TV híradója. A Duna TV-nél csak azt felejthették el megnézni, hogy mi az a Felvidék Népe Front, ez ugyanis Tokár Géza mikroblogja, amelyen (ál)politikai manifesztumok helyett mindenféle tücsök-bogár bejegyzések találhatóak, de a kezdőlapból már kiderül, hogy az elnevezés valójában vicc, ami a Monty Python Brian élete című filmjében látható Júdea Népe Frontra utal. A bakiról a szerző másik blogján, a Szótlan Szemtanún maga is beszámol.
Hogy került a Felvidék Népe Front a Duna TV-be
Az MKP szerint a Híd tárgyalási meghívása „ultimátumszerű”, ezért elfogadhatatlan
2011. november 8. - (mti)
A Magyar Koalíció Pártja (MKP) nem fogadta el a Híd magyar-szlovák párt meghívását egy pénteki találkozóra, mert úgy látja, hogy a Híd a tárgyalási meghívást „ultimátumszerűen” az MKP politikusainak a Híd listáján való indulás elfogadásához kötötte. Bugár Béla, a Híd elnöke erre reagálva pártja részéről lezártnak minősítette az ügyet. „Az MKP Országos Tanácsának döntése - ahogy azt a Most-Híd elnökének elküldött levél leírja - arról szólt, hogy +az MKP mindennemű együttműködést csakis az egyenrangú partneri viszony alapján vállal fel+. Az MKP továbbra is vallja, hogy a szlovákiai magyar közösség érdeke azt kívánja, hogy a két párt egyenrangú partnerként megtárgyalja a választásokon való közös indulás minden módját és feltételét” - áll az MKP reagálásában, amelyet Bugár Bélánal, a Híd elnökének a felhívására tettek közzé. A közleményt Fiala Ilona, a párt szóvivője juttatta el kedden az MTI pozsonyi tudósítójához. Az MKP sajnálattal állapította meg, hogy a párt „országos tanácsa tárgyalási ajánlatára a Most-Híd részéről érdemi választ nem kapott. Az MKP továbbra is nyitott az egyeztetésre az egyenrangú partnerség elve alapján” - olvasható a reagálásban. Bugár Béla, a Híd elnöke szerint pártja azután, hogy a Magyar Koalíció Pártja elutasította tárgyalási ajánlatukat, lezártnak tekinti az ügyet. „Annak ellenére, hogy az MKP célja az volt, hogy egyetlen magyar szavazat se vesszen el, mégsem hajlandóak leülni velünk egy asztalhoz. Mi felajánlottuk az egy listán való indulást. A pénteki tárgyalás elutasítása egyúttal a megegyezés lehetőségének elutasítását jelenti” - mondta el kedden az MKP levelének kézhezvétele után Bugár Béla, a magyar-szlovák párt elnöke. A politikus Berényi Józsefnek, az MKP elnökének korábbi levelére válaszolva kedden hívta meg a parlamenten kívüli párt képviselőit egy pénteki tárgyalásra a választási együttműködésről. A Híd ezzel a javaslatával szeretne véget vetni a két párt közti üzengetésnek - közölte Czuczor Nóra, a párt szóvivője. A parlamenten kívüli MKP a múlt szombaton választási koalíciót ajánlott fel a Hídnak, mégpedig az egyenrangúság alapján. A magyar-szlovák párt országos választmánya október végén kizárta egy választási koalíció megkötését az MKP-val, majd Bugár Béla, a Híd elnöke nyílt levélben pártja választási listáján való indulást ajánlott fel az MKP politikusainak. Az MKP ezt marketingfogásnak minősítette és elutasította. Szlovákiában március 10-én lesznek előre hozott választások, mert Iveta Radičová kormánya október elején megbukott az euroövezeti mentőcsomagról szóló, bizalmi szavazással összekapcsolt parlamenti voksoláson. „Mi továbbra is nyitottak vagyuk a tárgyalásokra, ha az ajánlat nem arról szól, hogy az MKP képviselői egy másik párt listáján induljanak a választásokon, ami gyakorlatilag egyenlő lenne pártunk önfeladásával” - reagált Bugár álláspontjára az MTI tudósítójának Berényi József.
Slota sokkot kapott
Bugár új arcokat mutat be
Most-Híd és MKP. Ki a hunyó?
Kik nézik hülyének a szlovákiai magyarokat?!
Mégiscsak volt jegyzék
Prőhle Gergely helyettes külügyi államtitkár
Az amerikai demarsról, az osztrák pénzügyminiszter nyilatkozatáról, a Dohnányi-ügyről
Az amerikaiak megalázzák Orbánt
Bújócska 2.0
Szóvivője hazugsága miatt magyarázkodhat Orbán
„Le lehetne váltani Orbánt”
Andor László válthatja Orbán Viktort
Túrócszentmárton szlovák polgármestere a Híd listáján
2011. november 7. - (mti)
A Híd magyar-szlovák párt listáján indul a jövő márciusi idő előtti parlamenti választáson Andrej Hrnčiar, Túrószentmárton (Martin) független polgármestere. Hrnčiar ezt a Híd elnökével, Bugár Bélával közösen megtartott pozsonyi sajtóértekezletén jelentette be hétfőn. Bugár szerint a Híd ezzel elsősorban a közép-szlovákiai város átlátható gazdálkodását szerette volna díjazni. „Hrnčiar urat nem most vettem észre. A polgármester felelősségteljes ember, biztosan stabil tagja lesz a frakciónknak” - jelen tette ki a Híd elnöke. A túrócszentmártoni polgármester, aki immár második mandátumát tölti a szlovákok nemzeti és kulturális bölcsőjének tartott város élén, azt mondta: néhány hete még meg sem fordult a fejében, hogy indulna a választásokon, de Bugár Béla meggyőzte. „Bugár elnök úr egyedüliként figyelt fel az Átlátható Város nevet viselő projektünkre, melyet az ENSZ is díjazott. Együttműködést ajánlott fel, amit én elfogadtam” - nyilatkozta Hrnčiar a Sme című liberális napilapnak. Andrej Hrnčiar már a második ismert szlovák személyiség, aki hivatalosan közölte, hogy indul a Híd listáján. Korábban František Šebej, a Konzervatív Polgári Párt (OKS) parlamenti képviselője jelentette be, hogy a jövőben a Híd listáján indul. A sajtóban megjelent értesülések szerint Hrnčiar az első 20 hely egyikét kaphatja majd meg, de a pártba nem lép be. Hrnčiar, aki néhány hónapja jelezte, hogy be szeretne kapcsolódni a nagypolitikába is, elmondta, hogy más pártoktól is kapott ajánlatot. „Nagyon pozitívan értékeljük a város általa szorgalmazott átláthatósági projektjét, szerintünk ennek a nagypolitikában is helye van” - fogalmazott Bugár. „Hasznos lenne, ha ez a projekt országos szintre emelkedhetne” - tette hozzá. Hrnčiar azt mondta: pozitívan értékeli azt, hogy a Híd az együttműködés pártja, megbékélésre törekszik, s úgy védi a kisebbségi érdekeket, hogy az nem zavarja a szlovákokat. Kérdésre válaszolva elmondta: lemondott a Matica slovenská elnökségi tagságáról, s a tiszteletbeli alelnöki posztról is. A Matica slovenská a szlovákok legrégibb kulturális szervezete, de rendszerváltás utáni vezetése szinte folyamatosan erőteljesen politizál. Magyarellenessége közismert. A szervezet Túrócszentmártonban alakult meg a XIX. század második felében, s ma is a városban van a központja. A több mint 60 ezer lakosú városban a 2001-es népszámlálás szerint mintegy 250 magyar él. A Hospodárske noviny című gazdasági napilap hétfői összeállítása szerint Bugár az ismert regionális független szlovák személyiségek megnyerésével pártja szlovák szárnyát szeretné megerősíteni, s célja Iveta Radičová miniszterelnök híveinek megszerzése is.
Duray egy ajánlatot megfontolna
Esterházyról cikkezett az Sme
Szent vagy bűnöző?
2011. november 5. - (mti)
Nem valószínű, hogy Esterházy János amerikai kitüntetése jelentősen elősegítené szlovákiai rehabilitációját, ahogy azt a gróf hívei remélik - véli a Sme című szlovák liberális napilap szombati kommentárjában. Arra pedig már végképp nem lehet számítani, hogy a szlovák államfő bocsánatot kérne azért, hogy Esterházyt fasisztának minősítette. „Ivan Gašparovič talán tudja is, hogy Esterházy nem volt fasiszta, de ez mellékes, ha neki és a hozzá hasonló szlovák nacionalistáknak arra van szükségük, hogy Esterházyt fasisztának állítsák be” - írja Peter Morvay. „Egyrészt a magyarok elleni belpolitikai harc keretében, másrészt a szlovák háborús fasiszták bűnének relativizálása érdekében, akikhez ők maguk is elég közel állnak” - mutat rá a szerző. Szerinte az amerikai zsidó politikai szervezet kitüntetése beleillik a szlovák-magyar vitába. „Különösen szórakoztató figyelemmel kísérni, ahogy ma a magyar, töményen antiszemita nacionalisták büszkén hivatkoznak a liga álláspontjára, amellyel szemben különben ellenszenvvel viseltetnek” - írja Morvay. Azt állítja, hogy az Esterházyról folytatott szlovák-magyar vita „elsősorban politikai vita és lényegében megoldhatatlan, mert a megoldás az egyik félnek sem érdeke”. „Az Esterházyról szóló vita nem fejeződött be, mert mindkét félnek nagy szüksége van rá” - zárja írását Peter Morvay.
Csapdahelyzetben a szlovákok az Eszterházy-ügyben
Együtt Esterházyért
Egyesíteni mindazt, ami összetartozik
A kommunizmusnak erős gyökerei voltak Csehszlovákiában, hatása ma is érezhető
2011. november 4. - (mti)
Cseh és szlovák történészek szerint tény, hogy a kommunista eszmék a múlt század húszas éveinek elején erős gyökereket eresztettek a volt Csehszlovákiában; a II. világháború után a kommunista párt lett a legerősebb az országban, s bár uralmát az 1989-es bársonyos forradalom letörte, hatása ma is kimutatható. Egyebek között ezt hangsúlyozták azok a történészek, akik eddig felszólaltak a csehszlovákiai kommunizmussal, illetve annak nemzetközi összefüggéseivel foglalkozó csütörtökön Prágában megnyitott nemzetközi konferencián. Emlékeztettek: Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) a két világháború között is az ország egyik legerősebb pártja volt, ami a korabeli Európában kivételes jelenségnek számított. Zdenek Tuma, a kortárs cseh történeti intézet igazgatója szerint a II. világháború utáni kommunista totalitárius rendszer hatalmas károkat okozott, s szinte tönkretette a cseh elitet. „Ha valamire ma ráfizetünk, az az, hogy a totalitarizmus negyven év alatt több hullámban emigrációra kényszerítette az értelmiség egy részét, sokakat bebörtönzött, vagy egyenesen legyilkolt. Ezen értelmiség hiányának következményeit még sokáig fogjuk nyögni” - jelentette ki Tuma. „Látni kell azt is, hogy napjaink minden gazdasági és politikai problémáját már nem lehet a kommunizmusra kenni. A múltat meg kell ismerni, ki kell értékelni, de ne várjuk azt, hogy kulcsot ad a mai problémák megoldásághoz” - hívta fel a figyelmet Prokop Tomek, a katonai történeti intézet munkatársa. Daniel Herman, a Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet (USTR) igazgatója szerint a volt rendszer elsősorban erkölcsi téren okozott beláthatatlan károkat. „Szétbomlasztották az évszázadokon át kialakult erkölcsi értékeket, s ez a legnagyobb veszteség” - vélekedett Herman. „A történések értékelésénél arról sem szabad megfeledkezni, hogy a CSKP-t 1921 és 1989 között mindig is Moszkva irányította” - szögezte le Petr Blažek történész. A háromnapos konferenciát, amelyen történészek, tudósok és publicisták vesznek részt, az USTR, a Cseh Tudományos Akadémia Kortárs Történeti Intézete (USD AV CR) és a közszolgálati Cseh Rádió (CRo) közösen rendezik. A fórumon cseh, szlovák, francia és lengyel szakértők ismertetik véleményüket az egyes témákról.
Konferencia a közös, kibeszéletlen történelmünkről
A magyar-szlovák közös nyelvig botrányokon keresztül vezethet az út
2011. november 3. - (Borbás Barnabás - hetivalasz.hu)
A rendszerváltást követő évtizedben legfeljebb fantazmagóriák léteztek olyan tudományos kiadványról, amely egyszerre mutatja be magyar és szlovák történészek revízióval, lakosságcserével kapcsolatos kutatásait, álláspontját - legalábbis úgy, hogy mondott kötet a megjelenésig is eljut, szerzői pedig ezt követően is szóba állnak egymással. Mára viszont több ilyen hiánypótlónak, akár úttörőnek mondható munka is létrejött. A Nógrád Megyei Levéltár szárnyai alatt a közelmúltban Visszacsatolás vagy megszállás? címmel kiadott, az 1938-as revízióról 14 tanulmányt 8 magyar és 6 szlovák szerző tollából közlő kötet megjelenéséhez kapcsolódva tartottak fórumot történészek a Közép-európai Kulturális Intézetben. A konferencia a levéltár által 2001-ben indított kutatás- és beszélgetéssorozat zárókövének is tekinthető. A tízéves időszak alatt döntően magyar-szlovák kapcsolattörténeti tanulmányokat, további kutatások hátteréül szolgáló adatbázisokat hoztak létre; mindennek egyik legfontosabb online felülete a Nogradhistoria.eu oldal. „Ha diplomataként kellene beszélnem, biztosan elég pesszimista hangnemben tenném. Sok jó ember, sok jó történész komoly munkája ugyanis alig látszik meg a politikán, a diplomácián” - kezdte megnyitóbeszédét Heizer Antal külügyminisztériumi osztályvezető, volt pozsonyi nagykövet. Heizer szerint a párbeszédben történészeink sokszor előbbre tartanak, mint a politikusok, ugyanakkor a pozitív folyamatok jelentős ellensúlyaként írta le a XX. század traumáinak szlovák társadalomban tapasztalható „kibeszéletlenségét”. „Sok magyar történész írását kell még lefordítani szlovák nyelvre; ezek közül feltehetően több is botrányos lenne. Ne értsenek félre, de ez nem baj: inkább legyenek botrányok, csak beszélhessünk végre az ügyekről” - mondta a Külügyminisztérium munkatársa. Simon Attila, a révkomáromi Selye János Egyetem tanszékvezető tanára a Visszacsatolás vagy megszállás? (Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez) című kötet ismertetésekor egyet értett Heizer Antallal: az 1938-ban megszületett első bécsi döntés (az önállósult Szlovákia déli, és Kárpátalja területének délnyugati részének Magyarországhoz történő visszacsatolásáról szóló nemzetközi megállapodás) valóban a legkevésbé kibeszélt, egyben legproblematikusabb események egyike a szlovák történelemben. „Ugyan sokáig azt hittük, hogy a határ menti területről csak mi szlovákiai magyarok vagyunk azok, akiket ez a téma érdekel, szerencsére csalódnunk kellett” - mondta Simon, hozzátéve, az utóbbi időben értelmes, barátságos vitákat tapasztalt szlovákok és magyarok között egyetemükön is. „Ne csak önmagunknak mondjuk a véleményünk, ez nagyon fontos” - a történész az aktuális köteteket jó értelemben kezelendő problémák katalógusainak nevezte, vagyis olyan problémák fontos leltárának, melyek megoldására több figyelmet kell fordítani. A Selye János Egyetem tanára szerint a szlovák történészek nem azt várják a magyaroktól, hogy ugyanúgy gondolkodjanak, mint ők; a magyaroknak egy történészvita keretében is joguk van tragédiaként felfogni terület- és lakosságvesztésüket. „Tényeken nem: értelmezéseken vitatkozunk. Nem fogunk túljutni bizonyos fogalmi ellentéteken, ezért sok helyen új, közös fogalmakat kell bevezetni” - zárta monológját Simon Attila. Ugyan sokáig tabutémának számított például az 1938-as, vagy az 1948-as eseménysorozat, ma már a szlovák történészek között is vannak olyanok, akik képesek objektív, tárgyilagos értékelések leírására. Popély Árpád, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa szerint néha túl egyszerű sémákban gondolkodunk szlovák-magyar kapcsolatokról. Példaként a magyar lakosságcserét érintő mikrotörténeti kutatásokból idézett: ezekből kimutatható az a szlovákság, akinek a lakosságcsere-egyezmény kizárólag csalódást jelentett, azon egyszerű oknál fogva, hogy akaratuk ellenére kerültek idegen lakókörnyezetbe, ahol nem, vagy csak hosszú idő után voltak képesek beilleszkedni. Zeidler Miklós, a budapesti ELTE BTK adjunktusa szerint a könyvek (az 1938-as témát tárgyaló kötet mellett a „Vonatok északnak és délnek”. A második világháborút követő szlovák-magyar lakosságcsere története és következményei c. munka) jellegzetessége, hogy egyes fejezeteiknél a szerző nevének kitakarása mellett is azonnal rá lehet vágni két-három oldal elolvasása után az auktor nemzetiségét. „A magyar történészek munkáján nagyon komoly historiográfiai bázis, továbbá jelentős önbizalom látszik, míg a szlovák szerzők értelemszerűen szűkebb historiográfiai hagyományból indulhattak ki, és jószerével végig jellemző rájuk a védekező álláspont” - értékelt a történész. Zeidler szerint azért is fontos eredmény a most megjelent kötet, mert 1938 egyáltalán nem kedvelt téma a szlovákok körében. „Ugyanakkor a szlovák mainstream történetírásban (amennyiben létezik egyáltalán ilyen) is érezhető az igény a tisztázásra, vagy másképpen fogalmazva közösen tisztázott álláspontok kialakítására a tárgyalt kérdésekben” - mondta a kutató. A program zárása előtt a Szlovákiában élő magyar történészek egységesen a történészterminológia tisztázásának fontosságát emelték ki. A (kötetcímnek is megtett) visszacsatolás-megszállás vitájában egyik vagy másik fogalom melletti elköteleződés determinálhat teljes dolgozatokat. A történészek szerint a szlovákokkal folytatott viták során ezek például a semleges, franciából átvett arbitrage (jelentése: egy választott bíróság döntése) fogalommal helyettesíthetők. „A szlovákiai magyar történetírás nagyon fiatal. Nemrég még öt-hét emberre jutott áttekinthetetlen mennyiségű feladat, kutatási terület, levéltári anyag. Ma azért jobb a helyzet, féltucatnyinál azért többen vannak, akiket ez érdekel, de még mindig az alapkutatások területén van a legtöbb tennivaló” - mondta az esemény zárásaként Simon Attila.
Tót népdalok - Nem magyar nyelvű hungarikum
(szegedma.hu)
Páratlan könyvbemutatóra került sor a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Klebelsberg-termében. Käfer István neves hungaro-szlovakológus szerkesztésében megjelent a főiskola Gerhardus Kiadójának gondozásában Szlovák népdalok. Bartók Béla Tót népdalok című gyűjteményének „piszkozata” I. könyv, melyhez Kiss-Rigó László megyés püspök írta az előszót. A fülszövegből tudjuk, Bartók Béla népdalgyűjteménye, a Tót népdalok északi szomszédjaink folklórkincsének meghatározó anyaga. A gyűjtést 1918 után érthető okokból nem folytathatta. Ez életművének ismeretlen része. 1923 után ugyanis, amikor kéziratát közlésre átadta a Matica slovenskának, az itthon maradt piszkozaton tovább dolgozott, sőt 3-4 ládában Amerikába is magával vitte. Ezt a piszkozatot jelentette most meg Käfer István az eredeti támlapok fénymásolatával, a szlovák szövegekkel, illetve magyar és angol nyersfordításukkal, valamint Bartók eredeti jegyzeteivel. A gyűjteményt a szlovák zenetudomány is feldolgozta és publikálta, a piszkozat viszont ebben a formájában a további kutatásokat hivatott előmozdítani. Annál is inkább, mivel a szlovák népdalkincs a magyar-szlovák szellemi összefüggésrendszer alapvető dokumentuma. Bartók 1400 szlovák népdalt gyűjtött, a most megjelentetett 600 oldalas kötetbe csupán 160 fért bele. Nekünk az a fontos, fogalmazott a témával immár 30 éve foglalkozó professzor, hogy a magyar kutatás megkapja a fénymásolt, olvasható és használható anyagot, ugyanis ez egy régi gyűjtés, amelyet Bartók még 1923-ban eladott a szlovákoknak, és ők meg is jelentették 3 kötetben. „Mi nem láttuk azt a kéziratot, amit Bartók a szlovákoknak odaadott, mint ahogyan ők sem ismerik a miénket. Miként a szlovákok, úgy mi sem vállalkoztunk az anyag zenei rendezésére. Közreadjuk a gyűjtést, s ezek után, tessék, a magyar zenetudomány, folklorisztika stb. foglalkozzon vele”. A két gyűjtést nem is akarják összevetni, ahogy a szerkesztő érvel, nem az ő dolguk. Annak örülnének a legjobban, ha egy közös szlovák-magyar együttműködés alakulna ki a jövőben ezzel kapcsolatosan. A további munkálatokról elmondta, a Bartók-gyűjtésből legalább még 6 kötet megjelenhetne, noha ahhoz szponzorok, támogatók kellenének. Az első kötet Kiss-Rigó László megyés püspök személyes ismeretsége révén látott napvilágot, csak remélni lehet, hogy lesz folytatása. Käfer István úgy látja, a könyv megjelentetése mindenféle szempontból a magyar kultúra belügye. Bartók igazán a Szent István-i ország egységében gondolkodott. „Amikor a szlovák népdalokat gyűjtötte (ő tót népdaloknak nevezte őket), akkor azt mondta, ebben az országban a tótoknak van a leggazdagabb népdalkincsük. Mi tiszteljük a Szlovák Köztársaság szuverenitását, tiszteljük a kapcsolatokat, de ez az anyag tulajdonképpen hungarikum, nem magyar nyelvű hungarikum. Az, hogy a szlovákok kiadták, az természetes, mert ugyanakkor szlovakikum is. Nekünk igényünk van a Felvidék kultúrájára, a mai Szlovákia kultúrájára, történetileg, a magyar kultúra szempontjából van szükség rá, ugyanakkor nem szakíthatjuk ki abból a szlovákot. Nekünk a szlovák nem idegen, a szlovákot ugyanúgy kell tanulmányozni, mint egy magyarországi hungarus nem magyar nyelvű értékét ennek az országnak”. A professzor nagy kísérletnek tekinti a megkezdett munkát, ugyanakkor biztos benne, hogy a könyv fel fogja kelteni a szakma és az olvasók érdeklődését.