Sajtószemle / Tallózó - 2011. szeptember (III.)

Fico soha nem látott győzelemmel térhet vissza - A szlovák jobboldal vége - Magyar-szlovák viszony: Jegelt problémák, elkerült ütésváltások - Kisebbségi választási dilemma - A párkányi hídünnepről - Ipoly-hidak újjáépítése - Hatékony a visegrádi együttműködés - Közép-Európa gazdasági lehetőségeiről - Bonyolódó sakkjátszma

Imrich Fuhl válogatásában

Fico szerint Radičová vezethetné az ügyvivő szlovák kormányt

2011. október 16. - (mti)

Robert Fico, az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) elnöke úgy véli, hogy az ügyvivő szlovák kormányt a márciusi parlamenti választásokig Iveta Radičová vezethetné, s tisztségükben maradhatnának a miniszterek is, esetleg a Szabadság és Szolidaritás (SaS) tárcavezetőin kívül. "A Smernek ezzel semmi problémája nem lenne" - jelentette ki a volt miniszterelnök a TA3 szlovák hírtelevízió vasárnapi vitaműsorában. Szlovákiában azért van szükség ügyvivői kormányra, mert a Radičová-kabinet kedden az eurós mentőalapról szóló bizalmi szavazással összekötött voksoláson megbukott. A hatályos szabályok értelmében Ivan Gašparovič államfőnek most vissza kell hívnia a megbukott kabinetet, s az új választásokig ügyvezető kormányt kell kineveznie. Gašparovič pénteken, miután találkozott Radičovával, bejelentette: hétfő délelőtt találkozni kíván a parlamenti pártok vezetőivel, s a velük való konzultáció után dönt a további lépésekről. A parlamenti pártok előzőleg abban állapodtak meg, hogy az előre hozott választásra március 10-én kerül sor. Az államfő pénteken azt mondta, hogy új kormányra lesz szükség, s szerinte Radičová nem állhat az ügyvezető kabinet élén. Fico viszont úgy vélte: nem reális, hogy néhány hónapra egészen új kormány alakuljon, amelynek programnyilatkozatot kellene kidolgoznia, s bizalmat kellene kérnie a parlamenttől. "Politikai szempontból ennek nincs realitása" - szögezte le Fico. Szerinte politikailag az lenne a tiszta, hogy a Radičová-kabinet maradjon hivatalban ügyvivőként a választásig. "Nem döntene semmiről, csak a folyó adminisztratív ügyeket vinné" - jegyezte meg az ellenzéki politikus. Megerősítette: a Smer az idő előtti választásig ellenzékben kíván maradni. A volt kormányfő ugyanakkor úgy véli: az Európai Unió (EU) október 23-i csúcstalálkozóján Radičová már nem képviselheti Szlovákiát, mert már megbukott. "Szlovákiát az államfőnek kellene képviselnie ezen a létfontosságú csúcson. Nem leszünk ellene, ha Ivan Mikloš pénzügyminiszter is elkíséri" - fejtette ki a Smer elnöke. Fico, akinek pártja, a Smer a márciusi választás nagy esélyese, ismételten hangsúlyozta: egyelőre korai még arról spekulálni, milyen lesz a választás utáni helyzet. "A Smer érdeke, hogy stabil kormány alakuljon. Az együttműködésből egyetlen pártot sem zárunk ki" - mondta Fico.

Fico is hajlik a nagykoalícióra

2011. október 15. - (Szilvássy József - Népszabadság)

Kormányzás - Rövid tündöklés után nagyot bukott a viszálykodásba fulladt jobboldali szövetség - Nem sokkal a tavaly júniusi szlovákiai választások után egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy nincs közös víziójuk, még azonos értékrendjük sem a hatalomra került jobboldali kormánykoalíció tagjainak. Egyetlen közös céljuk mindössze az volt, hogy véget vetnek a Robert Fico - Ján Slota - Vladimír Mečiar triumvirátus „dáridózásának”, és ezt el is érték. Ám eddig tartott a tündöklésük - a bukás elkerülhetetlen volt. Amiben a három szlovák kormánypárt a negyedik partnerével, a liberális Szabadság és Szolidaritással (SaS) hónapokon keresztül képtelen volt zöld ágra vergődni, arról az ellenzéki - és baloldali - Robert Fico vezette Smer párttal órák alatt szót értett. Igaz, kormányválság és előre hozott választások árán. Az eddigi viszálykodások és személyes gyűlölködések miatt szinte semmi esélye újabb jobboldali koalíció színre lépésének. Valamivel valószínűbb az a forgatókönyv, amely szerint a pártpreferenciákat toronymagasan vezető Smer fölényes győzelmet arat, ezért a kormányalakításhoz nem lesz szüksége koalíciós partnerre. A legvalószínűbb folytatás azonban a nagykoalíció lehet, vagyis a szlovák jobboldal és a baloldal paktuma. Legújabban mintha Fico is erre a megoldásra hajlana. Nyilván tudatosítja, hogy az elhúzódó gazdasági és pénzügyi válság további megszorító intézkedésekre kényszeríti az új kabinetet is. Lukáš Filla, az ismert szlovák publicista szerint az exkormányfő ilyen társaságban lehetőséget kaphat arra, hogy „lemossa magáról mindazt a gyalázatot”, amellyel főleg volt politikai szövetségeinek kiválasztásával, kabinetjének korrupciógyanús ügyeivel, valamint a sajtó megzabolázására tett kísérleteivel szennyezte be magát. Ha tényleg nagykoalíció alakulna 2012 tavaszán, abban feltehetően szlovákiai magyar párt nem kapna helyet. Mindez egyelőre nem több esélylatolgatásnál. Bármennyire közelinek tűnik is, a várható belpolitikai fejlemények szempontjából még elég messze van az előre hozott választások márciusi időpontja. A szlovákiai belpolitikai helyzetről és az előre hozott voksolásról nyilatkozott lapunknak a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd párt elnöke.

http://nol.hu/kulfold/20111015-fico_is_hajlik_a_nagykoaliciora

Fico farkasétvágya felkavarja a pozsonyi magyar politikát

2011. október 15. - (origo.hu)

Előrehozott választás lesz tavasszal Szlovákiában, miután a széttagolt kormánykoalíció széthullott az eurózóna megmentésének súlya alatt. Szlovákiai elemzők és politikusok szerint ezzel újabb Fico-korszak veheti kezdetét, ami az eddig kormányon lévő, részben magyar Híd-Most párt pozícióvesztését hozhatja, a parlamentből kiszorult magyar MKP viszont egy új esélyt kaphat. Az eddig kormányon lévő, jelentős magyar tagsággal és szavazóbázissal rendelkező Híd-Most pártnak komoly veszteséget, a jelenleg parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártjának (MKP) viszont nagy lehetőséget hozhat a szlovák kormány keddi bukása - állítják az [origo]-nak nyilatkozó szlovákiai elemzők és politikusok. Miután az euróövezeti mentőcsomagról szóló szavazás miatt kedd éjjel megbukott a Szlovákiát vezető kormánykoalíció, a politológusok és a szlovákiai pártvezetők is hatalomátvételt vetítenek előre, amellyel visszatérhet a kormányba Robert Fico korábbi miniszterelnök. A széthulló kormány magyar és szlovák tagjai is azonnal tárgyalásokat kezdtek Fico pártjával, és szerda este Fico be is jelentette, hogy elérte: Szlovákiában márciusban előrehozott választások lesznek… - Kockázatos Fico farkaséhsége - A Híd még nem foglalkozik magával - Fej-fej mellett a magyarok - :

http://www.origo.hu/nagyvilag/20111013-megkavarja

-a-pozsonyi-magyar-politikat-a-szlovak-kormany-bukasa.html

Fico soha nem látott győzelemmel térhet vissza

2011. október 16. - (The Economist / mno)

Véget ért a szlovákiai jobbközép kormánykoalíció szűk másfél éves működése, aminek eredményeképpen 2012. március 10-én Robert Fico soha nem látott győzelemmel térhet vissza a hatalom csúcsára. A mostani kormány egyértelműen saját maga alatt vágta a fát, aminek a betetőzése a keddi parlamenti szavazás volt, ahol végleg megbukott Iveta Radičová. Radičovát sokáig a tátrai tigrisnőnek tartották a szürke férfiak által jellemzett szlovákiai politikai életben. Ezen a héten azonban gyakorlatilag „öngyilkosságot” követett el azzal, hogy az euróövezeti stabilitási alap (EFSF) bővítéséről szóló parlamenti szavazást összekötötte a saját kormánya elleni bizalmi voksolással. A miniszterelnök mindkét megmérettetést elvesztette, mivel egyik koalíciós partnere, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) teljes mértékben elvetette a görögök megsegítését. Brüsszelben egyértelműen tudták, hogy a szlovákiai „nem” mögött belpolitikai okok húzódtak meg, de ennek ellenére biztosították azt a forrást, amely a kieső részt pótolhatja az EFSF-ből. Sokáig nem kellett aggódniuk a brüsszeli vezetőknek, mivel az SaS-t kihagyva a szlovákiai kormánykoalíció pártjai (SDKÚ - Szlovákiai Kereszténydemokrata Unió, KDH - Kereszténydemokrata Mozgalom, Most-Híd) megállapodtak a Robert Fico vezette Smer-SD-vel (Irány - Szociáldemokrácia), hogy a stabilitási alap elfogadásának fejében március 10-én előre hozott választásokat tartanak. Fico a 2006-os választásokat követően Vladimír Mečiarral és Ján Slotával alakított közös kormányt, majd a 2010-es választásokat megnyerte, de partnerei gyenge szereplése miatt Radičová négypárti kabinetet alakított. Úgy tűnik, Fico előtt szűk két év után ismét megnyílik a hatalom megszerzésének a lehetősége. Felmérések szerint pártja jelentős előnnyel vezet, így csupán az a kérdés, hogy koalícióban, vagy egyedül kell majd kormányoznia 2012 tavaszától. A szlovákok többsége nagy reményeket fűzött az Oxfordban végzett Radičovához, aki ígéretet tett a pénzügyi stabilitás megteremtésére, valamint a korrupció mértékének a csökkentésére. Kormányzásának egyik nagy eredménye, hogy a közbeszerzési eljárásokat kötelező módon az interneten is közzé kellett tenni. A jobbközép kormánykoalíció, azonban megalakulása óta súlyos belső ellentétektől szenvedett, egymást követték a válságok, míg végül a mostani helyzetig jutottak a felek. Elemzők szerint a miniszterelnök bukásában nagy szerepe volt annak, hogy Mikulás Dzurinda korábbi kormányfő és Ivan Mikloš pénzügyminiszter nem igazán kedvelték Radičovát, így bukása egyáltalán nem jött rosszul párttársainak. Egyesek szerint az SDKÚ a márciusi választást követőn a Smerrel kíván koalíciót kötni, amely természetesen egyelőre csak feltételezés, amihez az is szükséges lenne, hogy Ficoék olyan eredményt érjenek el, miszerint nem tudnának egyedül kormányt alakítani. Kezdetben sem tűnt könnyűnek a kormánykoalíció helyzete, és sokan abban is biztosak voltak, hogy 2014-ig nem húzzák ki, de ilyen végre nem számítottak. Fico négyéves kormányzását alapul véve nem sok jóra számíthatnak a felvidéki magyarok sem, bár könnyen elképzelhető, hogy a politikus - abban az esetben, ha az SDKÚ-val kormányoznak együtt - lényegesen békésebb hangnemet ütne meg. Márciusig még sok minden történhet, de a szlovákiai véleményekkel egyezően az eddigi koalíció Fico könnyű visszatérését készítette elő.

Karambol lett a szlovák chicken game vége

2011. október 14. - (mti)

Addig emelték a tétet az egymással vitázó koalíciós partnerek, amíg meg nem bukott a kormány Szlovákiában. A pozsonyi politika kulisszatitkait ismerők szerint Iveta Radičová eddigi miniszterelnök új pártot alapíthat, és Mikuláš Dzurinda akár még Robert Ficoval is összefoghat. Nagy kérdés, hogy a két magyar párt megint egymás ellen indul-e az előre hozott választáson. Alig fél nappal azután, hogy megbukott Iveta Radičová szlovák miniszterelnök, a parlamenti pártok többsége megegyezett, hogy március 10-én előre hozott választásokat tartanak. - A SaS szembeszállt Európával - Hét milliárd szlovák eurót kért az EFSF - A baloldal és a kereszténydemokraták összefognak - Meg lehetett volna oldani máshogy is? - Dzurinda dörzsöli a tenyerét? - De mi lesz a magyarokkal?

http://index.hu/kulfold/2011/10/14/karambol_lett_a_szlovak_chicken_game_vege

Az SNS az államnyelvről szóló népszavazáshoz kötné a választást

2011. október 15. - (sita / bumm.sk)

A Szlovák Nemzeti Párt elnöksége közleményt adott ki a parlamenti választások meghirdetésére való tekintettel. Ján Slota szerint a voksolás arról fog majd szólni, hogy Szlovákia vajon a "külföldi gazdaságok markába fog-e kerülni". Az SNS elnöksége üdvözli a kormánykoalíció bukását, valamint felhívja a jövőbeni kabinetet arra, hogy utasítsa el a Brüsszeli "euróbürokrácia" beleszólását a döntéshozatalba. A nacionalisták egy hivatalnoki kormány megalakulását támogatják, az elnökség pedig megpróbálja az idő előtti választás időpontját összekötni a szlovák nyelv egyedüli használatáról szóló népszavazással. A párt aktivistái ebben az ügyben még gyűjtik az aláírásokat, jelenleg 248-250 ezer szignójuk van, az év végére pedig megcélozzák a 400 ezres határt. Az SNS ugyanakkor nem támogatja a Szabadság és Szolidaritást abban, hogy a párt az Alkotmánybíróságon támadhassa meg az eurósánc megszavazását. "A Szlovák Nemzeti Párt elutasítja a mechanizmust, nem akar idegenek finanszírozásában szerepet vállalni. Nem fogjuk viszont egy olyan párt hátát sem fedezni, amelyik egy marketinges ügynökségként működik és csak az üzlet céljából lépett be a politikába" - jelentette ki Ján Slota.

Új Szó a szlovákiai magyar parlamenti képviseletről

2011. október 14. - (mti)

A szlovákiai magyarok pozsonyi parlamenti képviseletének jövőjéről közöl eszmefuttatást az Új Szó című napilap pénteken. "A tavalyi események megmutatták, hogy mindkét politikai reprezentáció (A Híd és a Magyar Koalíció Pártja) csak csoda folytán juthat parlamenti mandátumokhoz, ha pedig bármelyik a másik ellen kezd kampányolni, ne adj' isten mindkettő fölvenné ezt a kesztyűt, úgy kiütik egymást, hogy a koppanás hangját négy évig hallgathatjuk" - írja az És most? című jegyzetében Lovász Attila, a Pátria Rádió, a közszolgálati szlovák rádió magyar adásának igazgatója. Rámutat: A szlovákiai magyarság érdekképviseletéről időről időre komoly viták zajlanak a közélet egy részében, de aki jár az országban, aki figyel a templom, a kocsma vagy a főutca hangjára, bizony észrevehette, hogy az alapkérdés nem a képviselet minősége, hanem a képviselet maga. A szlovákiai magyar választó megszokta a politikai képviselet jelenlétét, szidja, szapulja egyik-másik adlátusát, de valószínűleg sose bocsátaná meg a felhozatali oldalnak, ha a képviselet parlamenti formája megszűnne. "A képviselet maga tehát tét lesz - akár tetszik, akár nem. A képviselet megtorpedózása bármely formájának a gyanúja is elég lesz, hogy a magyar választó fütyüljön rá, s azt mondja, no jó, ez a történet nem rólam szól. Az MKP a kimaradás keserű piluláját megízlelte már, a néhai (nagy) MKP néhány képviselője pedig emlékezhet az 1992-es kiesésre" - jegyzi meg Lovász Attila. "Ha nem akarják megízlelni ezt a pilulát ismételten is, akkor nem marad más hátra, mint a megegyezés valamely formája. Lehet büszkének, rátartinak, sőt számítónak és gyanakvónak is lenni, de egy valószínűleg Fico vezette kormányzás idején a képviselet maximalizálása a cél. Az együttműködés, kiegyezés bármilyen módja megnyugtathatja a magyar választót. Lehet az koalíciós indulás, lehet egy jól kommunikált és világosan olvasható választás utáni összehangolt, együttműködő munka nemzetiségi alapkérdésekben, s - teoretikusan - lehetne a fúzió is..." - véli a szerző. "Szép dolog az elvhűség, morális imperatívum is lehet, csakhogy a politika a kiegyezés, az érdekképviselet révén történő kiegyezés műfaja, nem a széplelkeknek való. A kormányzás pedig annak esszenciája, minden előnyével és keserűségével együtt. Ha ezt a magyar politikai érdekképviselet kínálati oldalán állók nem veszik számításba, akkor március 11-én a Két kicsi kecske című magyar népmesét politikai kommentárként közölhetjük ugyanitt" - zárja írását Lovász Attila.

Az államfő egyelőre nem hívta vissza a Radičová-kormányt

2011. október 14. - (mti)

A szlovák államfő egyelőre nem hívta vissza az Iveta Radičová vezette jobbközép kormányt. Mielőtt ezt megtenné, Ivan Gašparovič találkozni kíván a parlamenti pártok elnökeivel, hogy megvitassa velük a további lépéseket. "Hétfő délelőtt összehívom a parlamenti pártok elnökeit, hogy megállapodjunk a további lépésekben. Abban, hogy képes lesz-e valaki új kormányt alakítani, amelynek természetesen többséginek kellene lennie, vagy megegyezés születik egy kisebbségi kormányról. Máskülönben a további szóba jöhető lépés az, hogy én magam szakértői kormányt nevezzek ki" - jelentette ki Gašparovič azt követően, hogy Iveta Radičová miniszterelnökkel tárgyalt Pozsonyban. Mint kifejtette: nem Radičová lesz a feje annak a kormánynak, amely a jövő márciusban esedékes parlamenti választásokig irányítja majd Szlovákiát. "El kell bocsátanom a (jelenlegi) kormányt, és újat kell kineveznem" - mondta a szlovák államfő az alkotmányra hivatkozva. Megjegyezte: ha Radičová önként mondott volna le, akkor a miniszterekkel együtt őt bízta volna meg, hogy az előre hozott választásig irányítsa az országot. Az adott helyzetben azonban szerinte az alkotmány egyértelmű, "nem volt miről vitatkozni". Gašparovič nem számol azzal, hogy az egyes tárcák vezetésével ideiglenesen a mostani minisztereket bízza meg. "Inkább nem, mint igen" - válaszolta egy újságírói kérdésre. Radičová nem vett részt a sajtóértekezleten. Az államfővel való találkozó után azonnal szó nélkül elhagyta a köztársasági elnöki palotát. Az államfő, mielőtt fogadta volna a miniszterelnököt, Robert Ficoval, az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) elnökével találkozott, az utóbbi kérésére. Fico délutáni sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a Smer az előre hozott választásig ellenzékben marad. Szerinte addig a kormányt Radičovának, vagy más olyan politikusnak kellene irányítania, aki élvezi a mai kormányoldal támogatását. Egy új, vagy úgynevezett szakértői (hivatalnoki) kormány megalakítását Fico nem tartja reálisnak. Kedden, az euróövezeti pénzügyi mentőcsomag (EFSF) kibővítéséről szóló, bizalmi szavazással összekötött voksoláson megbukott a Radičová-kormány.

Menesztették a szlovák parlament elnökét, Hrušovský az új házelnök

2011. október 13. - (mti)

Menesztették csütörtökön este a szlovák törvényhozás elnökét, Richard Sulíkot, kinek pártja, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) a négypárti kormánykoalícióban egyedüliként ellenezte az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitásbővítését, ami kedden a kormány bukásához vezetett. A koalíció három pártjának javaslatára új házelnöknek Pavol Hrušovskýt, a parlament eddigi kereszténydemokrata (KDH) alelnökét választották meg a képviselők. A 150 tagú törvényhozásban a szavazáskor jelen lévő 122 képviselő közül 111-en támogatták Hrušovský megválasztását, hárman ellene szavaztak, nyolcan pedig tartózkodtak. Hrušovský nem újonc ebben a tisztségben, korábban már irányította a parlamentet. Ezt megelőzően az eddig házelnök távozása mellett 115 képviselő tette le voksát, 25 ellene szavazott, míg ketten tartózkodtak. Sulíkot Iveta Radičová miniszterelnök már a kormány keddi bukása után felszólította, hogy a történtek után mondjon le házelnöki tisztségéről, mert már nem élvezi a koalíció bizalmát. A liberális házelnök csütörtökön kijelentette: nem fog semmiféle obstrukcióhoz folyamodni, ha a törvényhozás többsége szavazni akar leváltásáról. Önként azonban nem hajlandó lemondani, mert nem érzi úgy, hogy hibát követett volna el. A titkos szavazáson Sulík leváltását és Hrušovský megválasztását a három koalíciós párt képviselőin kívül az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) honatyái is támogatták. Radičová a kormány liberális minisztereit is távozásra szólította fel. Miután azok önként nem akarnak távozni, várható, hogy a miniszterelnök személyesen fogja javasolni menesztésüket az államfőnek. A három minisztériumot nem hivatalos hírek szerint a hármas koalíció pártjainak egy-egy minisztere, csúcsembere veszi át. A kulturális tárca valószínűleg Rudolf Chmelhez, a kormány emberi jogi és kisebbségügyi alelnökéhez kerül. Chmel a Bugár Béla vezette Híd alelnöke is. A személycserék előtt a szlovák parlament jóváhagyta a kormány javaslatát a választási időszak lerövidítésére, ami megnyitotta az utat a 2012. március 10-re tervezett előre hozott parlamenti választás előtt. A parlament ugyancsak megszavazta az euróövezeti pénzügyi mentőcsomagként emlegetett EFSF bővítését, illetve az ehhez szükséges belső jogszabályok módosítását. Szlovákia ezzel, második nekifutásra, a 17 tagú euróövezetben utolsóként elfogadta az EFSF bővítését.

Előre hozott választás lesz, jóváhagyták az EFSF bővítését

2011. október 13. - (mti)

Elfogadta a választási időszakot lerövidítő alkotmánytörvényt és az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (ESFS) kapacitásbővítését a szlovák parlament csütörtökön. Mindez azt jelenti, hogy megnyílt az út az előre hozott választás előtt, amelynek dátumát előzőleg március 10-ében határozta meg a három koalíciós párt - a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Híd -, illetve az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) párt. A szavazáskor a kormány előterjesztését 143 képviselő támogatta, hárman ellene szavaztak. A javaslat elfogadásához legalább 90 képviselő igenjére volt szükség. A szlovák parlamentnek 150 tagja van. Az előre hozott választások megtartása volt az ára annak, hogy a Smer támogatást nyújtson a koalíciónak az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitásbővítésének elfogadásához. Az EFSF-t kedden az első szavazáskor nem fogadta el a szlovák parlament, ami Iveta Radičová kormányának bukásához vezetett. A kormány ugyanis Radičová javaslatára a mentőalapról szóló szavazást összekapcsolta a bizalmi szavazással, mert a koalíciós Szabadság és Szolidaritás (SaS) nem volt hajlandó támogatni az EFSF-t. A Robert Fico vezette Smer azt mondta: csak akkor hajlandók támogatni a koalíciót, ha tisztázódik a helyzet a kormányoldalon, s a koalíció kész megfizetni a Smer által kért politikai árat. Az EFSF-ről szóló csütörtöki vita a várakozásoknak megfelelően nagyon rövid volt, miután a kormány javaslatát az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) is előzetesen támogatásáról biztosította. A törvényjavaslatra 114 képviselő mondott igent, 30-an ellene szavaztak, míg hárman tartózkodtak. A kormány javaslatának elfogadásához ezúttal 76 igenre volt szükség. Szlovákia ezzel, második kísérletre, az euróövezetben utolsóként elfogadta az EFSF bővítését. A megerősített euróövezeti mentőalapban Szlovákia vállalása 7,7 milliárd euró, ami az egész összeg nagyjából egy százaléka. Az euróövezeti válságot részben megoldani hivatott, megemelt tényleges finanszírozási keret 440 milliárd euró, a garanciavállalásokat is tartalmazó úgynevezett elméleti keret 780 milliárd euró. Az 1993-ban megalakult önálló Szlovák Köztársaság történetében a márciusi lesz a harmadik előre hozott választás. A korábbiakra 1994-ben és 2006-ban került sor. A választást hivatalosan a köztársasági elnöknek kell kihirdetnie.

Leállította az adó- és járulékreformot a szlovák miniszterelnök

2011. október 13. - (mti)

Leállította az adó- és járulékreformot a szlovák miniszterelnök. "A kormány ezt a témát már nem tűzi napirendre" - közölte Iveta Radičová csütörtökön Jozef Mihál munkaügyi és népjóléti miniszterrel. Az adó- és járulékreform a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt egyik legfőbb prioritása volt. A miniszter, aki az SaS tagja, újságíróknak nyilatkozva sajnálatának adott hangot a döntés felett. A reform leállításával a jobbközép kormány egyik legfontosabb kiemelt feladatát helyezték mellékvágányra, melyről már hónapok óta folytak a viták. A tervek szerint Szlovákiában bevezették volna a szuperbruttó bért (a bruttó bér járulékokkal való emelése), a munkavállalók szociális járulékai 19 százalékot, az egészségügyi járulékok 9 százalékot tettek volna ki. A kifizetett járulékok nem csökkentették volna a munkavállaló adóalapját, s a kormány eltörölte volna a milliomosadót is. Az egyéni vállalkozók 13 százalékos szociális, és 9 százalékos egészségügyi járulékot fizettek volna. Általányként havonta 200 eurót írhattak volna le havonta. Az alkalmi munkavállalók 190 euró feletti havi bevétel fölött 10 százalék szociális, illetve 9 százalék egészségügyi járulékot fizettek volna a tervezet szerint. A reformról az utolsó pillanatig folytak az egyeztetések, ám támogatottsága a parlamentben végig erősen kétséges volt.

Magyar-szlovák viszony:

Jegelt problémák, elkerült ütésváltások

2011. október 15. - (Dési András - Népszabadság)

A vagdalkozások után 2010 nyara óta visszafogott hangnem jellemzi a kétoldalú viszonyt - Iveta Radičovával kétségkívül könnyebb volt kijönni, mint elődjével, Robert Ficoval. A magyar-szlovák viszonyban valóban nyugalom állt be tavaly nyár óta. Ez a nyugalom köszönhető a legfelső szinten tudatosan kialakított visszafogottságnak, a két kormány és a két külügyminisztérium közötti szakszerű kommunikációnak. Arról nem is szólva, hogy 2011 első felében, a magyar EU-elnökség alatt mindkét fél kerülte a vitákat. Az idén januárban, kormányfői szinten aláírt energetikai megállapodás is jelezte: Budapest és Pozsony tisztában van azzal, hogy a közös érdekek mentén újra lehetne gondolni a két szomszédország kapcsolatait - erről Szarka László történész beszélt lapunknak. Több megfigyelő szerint a „nyugalom” annak is betudható: Orbán Viktor és Radičová úgy döntött, hogy kerülik a nyílt színi konfliktusokat, ütésváltásokat, a problémákat jegelik. Szarka úgy látja, hogy a régebbi keletű vitás kérdésekben, például a kisebbségi kérdésben vagy a bősi vízlépcső üzemeltetésében nem történt semmilyen érdemi elmozdulás. Ráadásul néhány új üggyel - a magyarországi állampolgársági törvény módosításával, az arra reagáló szlovák ellentörvénnyel vagy a magyar támogatáspolitikai változásokkal és azok szlovákiai bírálatával -a tartósan feszült viszonyt újabb problémák is megterhelték. A Budapest és Pozsony közti „távolságot” jól tükrözte Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének a kétoldalú viszony kritikus elemeit felemlegető nyilatkozata, illetve az arra miniszterelnöki szinten adott szlovák ellenvélemény és tiltakozás. A könnyített állampolgárságról kirobbant vita a két ország közt évtizedek óta meglévő, alapelveket érintő nemzetiségpolitikai ellentétek miatt eleve borítékolható volt, és ezzel mindkét ország láthatóan számolt is. Szarka László szerint csak egy garanciális elemeket is tartalmazó, kétoldalú kisebbségi és állampolgársági szerződés jelenthetne tartós megoldást. A helyzet rövid távú kezelésére érdemi javaslatok hangzottak el mind a két magyar szavazóbázissal rendelkező szlovákiai párt részéről. Berényi József, Bugár Béla, Csáky Pál vagy Vörös Péter megszívlelendő elképzelései ma azonban sem Szlovákiában, sem Magyarországon nem számítanak többségi véleménynek. A jogvesztő hatály fenyegetettsége mellett a szlovákiai magyar közösség sajátos érdekeit is tiszteletben tartó, közös megoldásokra lenne szükség. Pozsony részéről kétségkívül gesztus és egyfajta kiútkeresés is, hogy a súlyosan bántalmazott Malina Hedvigtől kormányzati szinten kérnek bocsánatot - vélte a történész. Jogilag azonban ez a gesztus aligha jelentheti az ügy lezárását. Főleg ha a szlovák ügyészség ragaszkodik a kivizsgálás eredményeinek közzétételéhez. A héten kialakult belpolitikai helyzet miatt könnyen előfordulhat, hogy nem sikerül lezárni ezt a sokféle manipulációval terhelt ügyet a szlovákiai kormányváltásig egy tisztességes, elfogulatlan bírói döntéssel. Szarka úgy látja, hogy a Radičová-kormány bukását hozó belpolitikai fordulat meglepetésekkel teli, elkeseredett kampányt ígér. Ebben a magyar pártok kérdése a szlovákiai magyar szavazókra támaszkodó két párt koalíciós potenciálja szempontjából tűnik érdekesnek. A szlovákiai magyar közösség alkotmányos garanciák hiányában a „minden vagy semmi” logikája alapján lesz kénytelen szembesülni annak kockázatával, hogy a legrosszabb esetben egyik magyar bázisú párt sem kerül be a pozsonyi parlamentbe. Ami azt jelenthetné, hogy - az első Fico-kormány négy évéhez hasonlóan - esélyük sem lenne kormányzati pozíciók betöltésére. Ennél valamivel kedvezőbb, de az ország tíz százalékát alkotó magyarság országos döntéshozatali lehetőségeit ugyancsak lenullázó megoldás, ha a törvényhozásba bejutó kisebbségi párt(ok) ellenzékbe szorul(nak). Éppen az első Fico-kormány alatt tapasztalta meg a magyar közösség, hogy kormányzati pozíciók nélkül milyen sérülékenyek a kisebbségek szerzett jogai. A kisebbségi törvény hiányában a nemzetiségpolitikai status quo helyett megint felerősödhet a jogok korlátozó értelmezése. - A magyar pártok szavazatmaximalizálásának egyetlen módja választási koalíciójuk lehetne, ettől azonban ma nagyon messze vagyunk - hangoztatta a szlovákiai viszonyokat jól ismerő, a komáromi Selye János Egyetemen és az egri Esterházy Károly Főiskolán is oktató 58 éves történész. Arra, hogy Robert Fico és pártja, a Smer hatalomba való visszatérése esetén újabb „hidegháborúra” kell-e felkészülni, Szarka azzal válaszolt: a magyar-szlovák viszonyt minden feszültség ellenére nem lehet csak a konfliktushelyeztek alapján megítélni. Az első Fico-kormány magyar vonatkozású lépéseit alapvetően befolyásolta a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt koalíciós jelenléte, ami a külpolitikában és a nemzetiségi politikában a Smer számára is komoly gondok forrása volt. Ha a 2012. márciusi választások nyomán a Smer egyedül alakíthatna kormányt, vagy az együtt kormányzásra esetleg hajlandó szlovák centrumpártok közül választ koalíciós partnert, jó esetben akár lassú pozitív fejlődés is elképzelhető. A történész szerint a frontális szlovák letámadás eshetőségével szintén számolni kell. Kivált ha az állampolgársági törvény és ellentörvény kérdésében nem sikerül elmozdulni a mostani holtpontról. A negatív forgatókönyvek esélyét növelheti, ha a kampány, illetve a kormányalakítás során a kisebbségi pártok szereplése miatt tovább nő a távolság a magyar és a szlovák kisebbségpolitikai álláspontok között. A magyar külpolitika számára az igazi kérdés most inkább az, sikerül-e a közös érdekek mentén megtalálni az új szlovák kormánnyal az ügyek kezelésének hatékony eszközeit.

Kisebbségi választási dilemma

2011. október 13. - (Kumin Ferenc - kuminszerint.blog.hu)

Még sok képlékeny része van a formálódó új választási rendszernek, de az egyik, „kőbe vésett tézis” szerint a hazai kisebbségek országgyűlési képviseletét biztosan rendezné a törvény. Talán erről az elemről beszéltünk eddig a legkevesebbet a mostanában kiújult közéleti vitában, pedig könnyen lehet, hogy még Guinness rekordra is esélyesek lehetnénk. Nem a javaslat tartalma ennyire izgalmas, hanem a késés, amellyel megszületett: a törvény várható elfogadásának pillanatában majdnem tizenkilenc éves alkotmányos mulasztásban lesz a Magyar Országgyűlés. Még a Sólyom-féle AB korai időszakának volt egy fontos határozata (35/1992.) ez, amely kimondta: Az Alkotmánynak az a megállapítása, mely a nemzeti és etnikai kisebbségeket államalkotó tényezőknek ismeri el, a kisebbségek jogainak törvényi szabályozását kiemelkedő fontosságúvá teszi. E jogok körében, illetve ezek mellett, az Alkotmány a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét külön is megnevezi. A képviselet szükséges előfeltétele annak, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek államalkotó tényezői szerepüket betölthessék. Nem csak az elhúzódó mulasztás miatt volt kínos az eddigi helyzet. Bármilyen konfliktusban is próbáltunk az elmúlt években kiállni a határon túli magyarság érdekei védelmében, magas labdát jelentett a szemben állóknak arra hivatkozni, hogy nálunk még a kisebbségek parlamenti képviselete sem rendezett, pedig elvileg alkotmányos kötelezettségünk van rá. Szlovéniában, Szerbiában, Romániában mind van valamilyen dedikált kisebbségi mandátumszerzési rendszer a nemzeti törvényhozásokban. Most úgy tűnik, bepótoljuk a mulasztást. A megoldás részleteit illetően egyelőre még sok a kérdőjel. Azt tudjuk, hogy kisebbségi listára regisztrált kisebbségiek szavazhatnak, tehát nekik már biztosan a választások előtt aktivizálni kell magukat egy regisztrációval ahhoz, hogy élhessenek ezzel a jogukkal. Az is látszik a tervekből, hogy a kisebbségi mandátum kedvezményesen keletkezne, a szükséges szavazatszám fele vagy harmada lenne a sima országgyűlési szék megszerzéséhez szükséges legkevesebb szavazatszámnak. Nem tudjuk ennek a számításnak a részleteit, én az egyéniekre leadható legkevesebb győztes szavazatot valahol 15 és 20 ezer közé teszem az új rendszerben, tehát 10 ezer alatti lehet ez a kisebbségi mandátumszerzési küszöbérték. Talán a leginkább pikáns része az elképzelésnek az, hogy a kisebbségi listára szavazó nem adhat le voksot az országos pártlistára. Első ránézésre ez diszkriminatív megoldásnak is tűnhet, hiszen a regisztrált kisebbségi szavazó így meg lesz fosztva attól, hogy pártpreferenciájáról is absztrakt módon, azaz a konkrét választókerületi jelöltre leadott szavazat mellett nyilatkozzon. Valójában azonban egyedül így érvényesíthető az egyenlő választójog elve. Sőt, a kisebbségi szavazó választójoga, ha kisebbségi listára szavaz, még ezzel a korlátozással is „egyenlőbb” lesz. Vegyük csak azt a forgatókönyvet, amely szerint a sima mandátumot eredményező szavazatszám feléért járna egy kedvezményes kisebbségi parlamenti szék. Már így is legalább kétszer annyit ér a kisebbségi listára leadott szavazat, mint a pártlistáé. Ha még ezen felül lehetne pártlistára is szavaznia a regisztrált kisebbséginek, az már háromszoros szorzót eredményezne a listás elemen belül. A kedvezményes mandátumszerzést ezért persze nem érdemes kritizálni. A kisebbség ilyen szintű pozitív megkülönböztetése bőven belefér az általános gyakorlatba. Magyarországnak egyébként is mindenképp érdemes jó példával elöl járnia, mert a tárgyalási pozícióinkat ez jelentősen javíthatja, amikor a magyar kisebbségek ügyében képviseljük egyébként jogos követeléseinket külföldön. A Magyarországon élő kisebbségi helyzete pedig egy dilemmával gazdagodik: ha akar pártlistára szavazni, megteheti ugyan, de akkor nem regisztrál kisebbségi választóként. Ha regisztrál, akkor megkapja a lehetőséget a kisebbségi választójoga gyakorlásához, de ennek az az ára, hogy kimarad a pártlistás meccsből.

Határtalanul-szimpózium:

Középpontban a magyarság megélése és az asszimiláció veszélye

2011. október 15. - (mti)

Az asszimiláció veszélye és a magyarság megélése szerepelt a Határtalanul című, külhoni magyar szervezetek képviselőinek részvételével rendezett szimpózium szombati záró napjának témái között. Kovács Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség főtitkára az MTI-nek elmondta: a romániai magyar közösség megerősödése érdekében két téren kell kiemelt erőfeszítéseket tenni. Gazdasági területen, és annak érdekében, hogy az ott élők megéljék magyarságukat. Ehhez négy helyen kell képviselettel rendelkezniük: a bukaresti parlamentben, az erdélyi önkormányzatokban, ahol az ottani magyarságot közvetlenül érintő döntések születnek, valamint a budapesti országgyűlésben és az Európai Parlamentben. Az autonómiáról szólva kiemelte: ezt a többséggel való párbeszéd útján lehet elérni, úgy, ha a többségében románok által lakott régiókban is rájönnek, hogy ez jó, és ezzel nem elvesznek tőlük valamit. A magyar kormány sokat segíthet, ha regionális szinten megerősödik, és például meg tud akadályozni olyan jelenségeket, mint a szlovákiai nyelvtörvény vagy a kollektív bűnösség elvének érvényesítése Szerbiában. Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja elnöke az MTI-nek arról beszélt, hogy mára a magyarság fogyása, "elfogyása" kézzel fogható. Megállapította, hogy egyrészt a kisebbségek számára többletjogokra van szükség, ugyanakkor nemcsak jogok kellenek, hanem a kisebbségi léthez való viszonyulást illetően is változásnak kell bekövetkeznie. Míg azelőtt jó volt magyarnak lenni Szlovákiában, mostanra, különösen néhány dél-szlovákiai régióban, "asszimilálódni jó". Azt kell megvizsgálni, milyen eszközökkel lehet ezt megállítani. Kitért a márciusi előrehozott választásokra is, és mint kiemelte: a helyhatósági választásokon megerősödtek, és az MKP ennek megfelelően vág bele a kampányba, illetve a voksolásba. Kántor Zoltán, a közigazgatási tárca nemzetpolitikai tanácsadója az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: a határon túli magyar területeken - ahogy Magyarországon is - csökken a népesség. Ennek okát a migráció és a negatív népszaporulat mellett az asszimilációban jelölte meg. Utóbbi kapcsán a fő problémát a vegyes házasságok jelentik, amelyek aránya Erdélyben 17-18 százalék, a Felvidéken és a Vajdaságban 20 százalék feletti. Mint kifejtette: az ilyen házasságban születendő gyermekek 70-80 százalékát a szülők többségi iskolákba küldik, és itt szakad meg a "reprodukciós lánc". Ugyanakkor megjegyezte: a homogén magyar családban születendő gyermekek között sem ritka, hogy többségi iskolába kerülnek, többek között azért, mert a szülők azt gondolják, így majd jobban tudnak érvényesülni. A tanácsadó szerint annak érdekében, hogy magyar iskolába írassák a gyermekeket, fontos ezeknek az intézményeknek a minőségét javítani, és minden lehetséges eszközzel ösztönözni a családokat, hogy ide járassák a gyermekeket. Fontosnak nevezte még minél több civil szerveződés támogatását is, hogy "a kis magyar világukat" megélhessék a külhoni magyarok. A budapesti Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumban pénteken és szombaton rendezték meg a Határtalanul című szimpóziumot, amelyen kiállítások, kerekasztal-beszélgetések és előadások szóltak a határon túli magyarokat érintő témákról. A félévente, immár 11 éve megrendezett szimpózium mindig aktuális közéleti témákkal foglalkozik. A pénteki megnyitón határon túli magyar művészek előadása köszöntötte a résztvevőket. Emellett a szimpózium végéig megtekinthető kiállítás nyílt Petrás Mária keramikusművész alkotásaiból, Prófusz Mariann kárpátaljai népművész beregi szőtteseiből, valamint Kovács Attila fotóművész képeiből, Felvidék - Fejezetek Közép-Európából címmel. Az első napon bemutatkozott a Gyökerek mozgalom is. A Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium szakkollégistái beszéltek határokon átívelő, Junior Prima-díjas kezdeményezésükről. Kerekasztal-beszélgetésen volt szó még a Kárpát-medencei jezsuita missziókról. A program fővédnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes volt.

A Szerbia elleni vétő Budapest kiállásról tenne tanúbizonyságot a határon túli magyarok mellett

2011. október 14. - (mti)

Ha a budapesti kormány megvétózná az európai uniós szerb tagjelöltséget, azzal keményebb kiállásról tenne tanúbizonyságot a határon túli magyarok mellett, mint az előző kabinetek - állapítja meg pénteki vezércikkében a Krónika. Az erdélyi napilap szerzője, Balogh Levente kifejti: bár a horvát európai uniós csatlakozás Szlovénia általi késleltetése után nem lenne precedens értékű, mindenképpen komoly jelzés lenne az EU vezetői és többi tagállama felé, ha Magyarország valóban megvétózná Szerbia tagjelölti státusát a kárpótlási törvény magyarellenes cikkelyei miatt. Egyetlen, a demokratikus alapelveket és az emberi jogokat tisztelő uniós kormány sem találhat kivetnivalót abban, hogy a közösség egyik tagja ilyen radikális lépés kíséretében emeli föl a szavát ellene - írja a szerző, emlékeztetve arra is, hogy Budapest számára a szerbiai kisebbségekkel szembeni visszaélések ügyében váratlan szövetséges is akadt, ez pedig Románia. Ezzel kapcsolatosan Balogh Levente emlékeztet arra, hogy a román kormánypárt (a Demokrata Liberális Párt - PD-L) egyik szenátora, Viorel Badea épp a héten jelentette ki, hogy a Szerbiában élő románokkal szemben a népszámlálás alkalmával elkövetett visszaélések román vétót vonhatnak maguk után. A szerző szerint a vétó meglebegtetése arra is jó alkalom, hogy Budapest nyomatékosan felhívja a figyelmet a határon túli magyar közösségek létére és gondjaira - ez vélhetően sokkal hatékonyabb lenne, mint a kézzel fogható eredménnyel nem vagy alig járó EP-viták, hiszen az EU-tagállamok egy része saját kisebbségi problémái miatt rendszerint inkább szőnyeg alá söpörné a kérdést. "Ha a budapesti kormány megvétózná a szerb tagjelöltséget, azzal keményebb kiállásról tenne tanúbizonyságot a határon túli magyarok mellett, mint az előző kabinetek - emlékezzünk csak a szlovákiai nyelvtörvény ügyében tanúsított tehetetlenségre, bár tény, hogy Pozsonnyal szemben kevesebb eszköz állt rendelkezésre, lévén, hogy szintén EU-tagállam" - állapítja meg a Krónika munkatársa, aki szerint ettől függetlenül a határozottabb fellépés elvárható lett volna. A Radičová-kormány bukása után fennáll a veszélye - fogalmaz a kommentátor -, hogy jövőre ismét a kisebbségpolitikájában gyakran fasisztoid intézkedéseket alkalmazó Robert Fico alakítson kormányt. Az EU-n, sőt az eurózónán belüli Szlovákián pedig jóval nehezebb lesz fogást találni, mint a kapuk előtt kuncsorgó Szerbián - írja Balogh Levente.

A V4-ek az európai gazdasági fejlődés motorjává válhatnak

2011. október 14. - (mti)

Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint a visegrádi országokban minden feltétel adva van ahhoz, hogy a válság utáni időszakban sikeresek legyenek, s az európai gazdasági fejlődés motorjává váljanak. "A három legfőbb feltétel adva van. Ezek: a politikai stabilitás, a gazdasági növekedés és az Európai Unió (EU) bővítése melletti elkötelezettség" - jelentette ki Orbán Viktor a V4-ek miniszterelnöki csúcstalálkozója utáni sajtóértekezleten pénteken Prágában. A kormányfő leszögezte: minden válság egyszer véget ér, itt az ideje felkészülni a válság utáni időszakra. Úgy vélte: a V4-ek olajozottan működnek, s hozzájárulnak az EU megerősítéséhez. A csúcstalálkozó csonka volt, mert Iveta Radičová szlovák kormányfő belpolitikai problémák miatt nem vett részt a prágai tanácskozáson. "Három kevesebb, mint négy. Együtt erősebbek vagyunk" - jegyezte meg Orbán. Petr Nečas cseh kormányfő meghívására a találkozón a magyar és a lengyel miniszterelnök, Orbán Viktor és Donald Tusk vett részt. Szlovákiát prágai nagykövete képviselte. A három miniszterelnök a több mint két órás tanácskozáson az időszerű európai problémákkal, az euróövezet válságával, az energiabiztonsággal, a Nyugat-Balkánnal és a keleti partnerséggel foglalkozott. Nečas szerint a kormányfők kiemelt figyelmet fordítottak az EU következő, 2014-2020-as költségvetési időszakával összefüggő kérdésekre. "Ezen a téren szorosan együttműködünk" - hangsúlyozta Nečas. Bejelentette: a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásával részletesebben a V4-ek külügyminiszterei foglalkoznak majd november 4-ére tervezett prágai tanácskozásukon. A V4-ek nem tudják elképzelni, hogy simán jóvá lehet hagyni Ukrajna és az EU társulási szerződését egy olyan helyzetben, amikor Julija Timosenko volt ukrán kormányfő börtönben van. "Az ukrajnai jogi helyzet az, hogy a jogrendszer nem működik" - fejtette ki a közös álláspontot a cseh kormányfő. "Kérdés, hogy Ukrajnában betartják-e az alapvető emberi és polgári jogokat" - jegyezte meg Nečas. A lengyel kormányfő szerint nehéz az emberi jogok betartásáról beszélni, amikor Timosenko börtönben van. A sajtóértekezleten elhangzottak szerint a V4-ek következetesek kívánnak lenni ebben az ügyben. A V4-ek nyugtalanságuknak adtak hangot a fehéroroszországi helyzettel kapcsolatban, ahol szerintük a kormány "nyilvánvalóan semmibe veszi az emberi jogokat". "Szolidaritásunkat fejeztük ki azokkal az emberekkel, akik azon dolgoznak, hogy Fehéroroszországban érvényesüljenek az emberi szabadságjogok" - jelentette ki Nečas. "Csehországnak érdeke az erős euróövezet fennmaradása, de az euró csehországi bevezetésére kormányom semmiféle időpontot nem kíván meghatározni" - válaszolta Nečas egy kérdésre. Szerinte ennek két oka van: egyrészt Csehország nem teljesíti a maastrichti kritériumokat, másrészt pedig jelenleg "változik az euróövezet projektje", s Prága kivárja, mi lesz belőle. Orbán azt mondta, hogy lényegében hasonló a magyar álláspont, a kormány jelenleg az euró bevezetésével nem foglalkozik. "A négy visegrádi országnak közös érdeke, hogy az Európai Unió kibővüljön, s a nyugat-balkáni országok is csatlakozhassanak a szervezethez" - válaszolta az MTI tudósítójának kérdésre a cseh miniszterelnök. Emlékeztetett: a nyugat-balkáni térségben másfél évtizede még háború volt, a "biztonság övezetének kiterjesztése európai érdek is". Orbán Viktor szintén az MTI-nek válaszolva azt mondta: bízik abban, hogy az utóbbi időben felmerült problémák, például a szerb kárpótlási törvény, megoldódnak. "De jottányit sem engedünk az európai értékekből" - húzta alá a miniszterelnök.

Elutasították az euróövezeti mentőcsomagot, megbukott a szlovák kormány

2011. október 11. - (mti)

Megbukott az Iveta Radičová vezette szlovák kormány, mert a parlament nem hagyta jóvá a bizalmi szavazással összekötött voksoláson az euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus bővítését. Arra a határozati javaslatra, hogy Szlovákia támogassa az euróövezeti mentőcsomagok motorjának számító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) jogköreinek bővítését, ami egyben a kormány iránti bizalom kifejezését is jelentette, a jelenlévő 124 képviselő közül 55-en igennel szavaztak, kilencen ellene, senki sem tartózkodott, de 60 képviselő nem szavazott. Ez azt jelenti, hogy az euróövezeti mentőalap bővítését a szlovák parlament elutasította, a Radičová-kormány pedig megbukott. A mentőalap jóváhagyásához és a kormány megtartásához legalább 76 szavazatra lett volna szükség. A szlovák parlamentnek 150 tagja van. A szavazás kimenetele nem meglepetés, mert a mintegy nyolcórás vitában a pártok egyértelműen kinyilvánították álláspontjukat, s azt a szavazáskor is kimutatták. Nem hivatalos források szerint az igen szavazatok a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Híd képviselőihez fűződnek, míg nemet az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kilenc képviselője mondott. A Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer) képviselői ugyan megnyomták a jelenléti gombot, de nem szavaztak. A kormánykoalíciós Szabadság és Szolidaritás (SaS) képviselői nem vettek részt a szavazáson. A megbukott kormány hivatalban marad egészen az új kormány megalakulásáig. Arról, hogy ki kap kormányalakítási megbízást Ivan Gašparovič köztársasági elnöknek kell döntenie. Gašparovič jelenleg Indonéziában van, s csak október 15-én tér vissza Szlovákiába. A gyakorlatban a helyzet megoldására lényegében két lehetőség van: az első a kormány átalakítása és egy új koalíció létrehozása, míg a második az előre hozott választás. Helyi megfigyelők szerint egyértelmű, hogy ebben a politikai sakkjátszmában meghatározó szerepe lesz Robert Fico volt kormányfőnek. A politikus újságíróknak azt mondta: nincs szükség a kormány lemondására, mert az államfőnek alkotmányos kötelessége meneszteni a megbukott kormányt. Azután kaphat valaki kormányalakítási megbízatást. Michal Horsky politológus a TA3 hírtelevízióban azt mondta, hogy a kialakult helyzetet valószínűleg előre hozott választással lehet csak megoldani. Úgy vélte: addig szakértői kormány irányíthatja az országot. Ami az euróövezeti mentőcsomagot illeti, szinte biztos, hogy rövidesen új szavazásra kerül sor, amelyen az ellenzéki Smer segítségével azt jóváhagyják. Fico ugyanis már egy hete közölte: a Smer kedden nem fogja megszavazni a mentőcsomagot, kivárja, képes lesz-e erre a koalíció. „Ha a koalíció az első szavazáson sikertelen lesz, második fordulóra van szükség. Mi az eurós mentőalapot csak akkor fogjuk támogatni, ha a helyzetnek politikai következményei lesznek” - szögezte le az ellenzéki politikus. A kedd esti szavazás után Fico ismételten kijelentette: a koalíciót tartja felelősnek a helyzetért, „Szlovákia nemzetközi lejáratásáért”, s ennek „politikai következményei kell, hogy legyenek”. Ugyanakkor leszögezte: „Szlovákiának csatlakoznia kell az euróövezeti mentőalaphoz. A Smer kész megvitatni ezt a témát, s várja a koalíció javaslatait.” Ivan Mikloš pénzügyminiszter a vitában biztosnak mondta, hogy az EFSF jogköreinek kibővítéséről szóló szerződés elfogadásáról még a héten újra szavazni fognak. Radičová a szavazás után felszólította az SDKU, a KDH és a Híd elnökeit, hogy haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat Ficoval a mentőalap kibővítésének támogatásáról. Richard Sulíkot, a parlament elnökét, akinek pártja az SaS elutasította a mentőcsomagot, pedig arra szólította fel, hogy mondjon le a házelnöki posztjáról. A mentőcsomag kibővítésének ellenzőit Iveta Radičová sem hatotta meg, aki a szavazás előtt az érzelmekre is apellált. „Amiről ma döntünk, az Szlovákia jó hírneve, megbízhatósága, az, hová fog Szlovákia tartozni, kik lesznek a partnereink. Arról van szó, hogy a nemmel mi magunk zárjuk ki magunkat a sikeresebbek soraiból” - jelentette ki Radičová. Arra kérte a képviselőket, bízzanak a kormányban, hogy jó gazda, hogy gondosan kezeli az adófizetők pénzét, s ezért mondjanak igent a mentőcsomag kibővítésére. Szlovákia a mostani döntéssel az euróövezet 17 tagállama közül az egyetlen, amely elutasította az EFSF jogköreinek kibővítését.

Lerövidítette külföldi útját a szlovák államfő

2011. október 12. - (mti)

Lemondta további külföldi programját Ivan Gašparovič szlovák államfő, s a kormány bukása miatt mihamarabb visszatér Pozsonyba - közölte Marek Trubač elnöki szóvivő. Ivan Gašparovič hivatalos látogatáson Indonéziában tartózkodik, ahonnan a Fülöp-szigetekre utazott volna, s az eredeti tervek szerint szombaton kellene visszatérnie Szlovákiába. Gašparovič azért döntött a külföldi látogatás megszakítása mellett, mert kedden késő este megbukott az Iveta Radičová vezette jobbközép szlovák kormány. A pozsonyi parlament ugyanis nem hagyta jóvá a bizalmi szavazással összekötött voksoláson az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kibővítését. A bizalmi szavazás összekapcsolását egy adott törvénnyel a szlovák alkotmány lehetővé teszi. Szlovákia az euróövezet utolsó tagállama, amely nem hagyta jóvá a mentőcsomagot. A négy koalíciós párt közül a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) volt az, amely az EFSF jogköreinek bővítését elutasította, ami végül a kabinet bukásához vezetett. A három további koalíciós párt - Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), Híd - most az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) párttal fog tárgyalni a mentőalap támogatásáról. Robert Fico pártja jelezte: hajlandó támogatni az EFSF elfogadását, de ennek megkéri az árát: a kormány átalakítását. Miután Radičová kormánya a parlamentben nem kapta meg a bizalmat és megbukott, az államfőnek alkotmányos kötelessége a kormány visszahívása. Várható, hogy az új kormány megalakulásáig Gašparovič a Radičová-kabinetet kéri fel az ügyvivői kormány feladatainak ellátására. Nagy a valószínűsége annak, hogy a helyzet a kormány átalakításával nem oldódik meg. Miután új többségi kormánykoalíció kialakulása nehezen képzelhető el, a helyi megfigyelők arra számítanak, hogy előre hozott választásra kerül sor. Erről a megoldásról azonban a parlamentnek kell döntenie, mégpedig alkotmányos többséggel. Ez a hatályos szabályok szerint a 150 tagú törvényhozásban 90 szavazatot jelent. A Smer, amelynek több mint 60 képviselője van a parlamentben, már jelezte, hogy az előre hozott választás híve. Bugár Béla, a Híd elnöke is úgy nyilatkozott, hogy el tudja képzelni az idő előtti választást. Politikusok és politológusok nyilatkozatai szerint az előre hozott választásra a jövő év elején vagy tavasszal kerülhetne sor. Konkrét tárgyalások erről a témáról azonban még nem voltak.

Londoni elemzők:

A szlovák elutasítás is tartós euróválságot jelez

2011. október 12. - (mti)

Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitásbővítéséről szóló szlovák parlamenti szavazás kudarca is arra vall, hogy nem lehet számítani a valutauniót sújtó adósságválság rövid időn belüli megoldására - vélekedett szerdai helyzetértékelésében a Fitch Ratings, amely szerint azonban az euróövezet szétesése továbbra sem valószínű. A legnagyobb európai hitelminősítő londoni központjának kommentárja szerint a pozsonyi parlamenti döntés is azt jelzi, hogy változatlanul milyen bonyolult politikai és technikai feladat az euróövezet szükséges és hatékony intézményeinek megteremtése. A Fitch véleménye szerint a szlovákiai parlamenti szavazás kudarcához hasonló politikai bizonytalanságok is hozzájárulnak ahhoz, hogy az euróövezeti válság „különböző intenzitási fokozatokon” hosszú ideig fennmaradjon, és ne csupán néhány hónapig tartson. A hitelminősítő ugyanakkor arra számít, hogy az euróövezet végül eljut egy olyan „hibrid kompromisszumos” megoldáshoz, amely elejét veszi a valutaunió felbomlásának. A Fitch várakozása szerint ez a megoldás nem jelent majd teljes költségvetési uniót, de az euróövezettel szembeni bizalom helyreállításához elégséges lesz. Ebben más nagy londoni befektetési és elemzőházak azonban nem ennyire bizonyosak. Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - októberre szóló legújabb globális előrejelzésében közölte, hogy az adósságválság miatt most már 40 százalékosra teszi az euróövezet szétesésének valószínűségét. Az EIU által a valutaunióra kidolgozott kockázati forgatókönyv egyaránt elképzelhetőnek nevezi az eladósodott déli eurótagállamok leválását és azt, hogy Németország dönt a távozás mellett. A cég szerint ez utóbbi fejlemény egyben a közös valuta végét is jelentené. Egy másik nagy citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics legutóbbi helyzetértékelése szerint még ha a perifériális eurógazdaságok államadósságainak jelentős részét le is írják, és előteremtik a középtávú finanszírozási igényekhez szükséges pénzt, a gazdasági növekedés hiánya miatt a közadósság hamarosan ismét emelkedni kezdene ebben az országcsoportban. Ennek alapján a Capital Economics londoni elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy az európeriféria problémái mindaddig nem oldhatók meg, amíg ezek az országok ki nem lépnek az euróövezetből, és le nem értékelik saját valutáikat. A Fitch Ratings szerdai londoni értékelése szerint ha az EFSF kapacitásbővítését a második szlovákiai parlamenti szavazáson is elutasítják, az euróövezeti jegybanknak (EKB) nem marad más választása, mint a kereskedelmi banki és a szuverén adósságkockázatok folytatólagos átvétele - vagyis euróövezeti banki és kormánykötvények további felvásárlása -, egészen addig, amíg nem sikerül alternatív megoldásban egyezségre jutni. A hitelminősítő szerint ha az EKB erre nem lenne hajlandó, azzal növekedne az „önmegvalósító” likviditási válság által indukált, rendszerszintű szuverén és banki nem törlesztővé válások kockázata. A Financial Times gunyoros hangvételű szerdai kommentárja szerint az euró sorsa most Pozsonyon múlik, „egy olyan városon, amelyet az európaiak zöme csak nagy küszködéssel lenne képes megtalálni a térképen”. A londoni gazdasági napilap szerint mindenki „az utolsó euróját” felteheti arra a fogadásra, hogy a közös valuta megalkotóinak soha nem jutott eszükbe e fejlemény lehetősége.

Az euróstabilitási csomag gyors elfogadására szólítják Szlovákiát az EU-intézmények vezetői

2011. október 12. - (mti)

Közös nyilatkozatban szólította fel a szlovák politikai erőket az euróövezet stabilitásának biztosítását szolgáló mechanizmus kibővítésének ratifikálására az Európai Bizottság, valamint az európai uniós tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke. José Manuel Durao Barroso és Herman Van Rompuy a Brüsszelben szerdán kiadott közleményben jelezték: tudomásul veszik a legutóbbi szlovákiai politikai fejleményeket. Bíznak ugyanakkor abban, hogy a szlovák parlament és a hatóságok teljes egészében tudatában vannak annak, hogy az új intézkedések elfogadása kritikus fontosságú az egész euróövezet számára. A gyors jóváhagyás szerintük valamennyi euróövezeti ország, köztük Szlovákia és népeik érdeke is. A két politikus ezért arra szólította a szlovák pártokat, hogy tegyék félre rövid távú politikai érdekeiket, és már a következő adódó alkalmat ragadják meg a megállapodás megerősítésére. A szlovák parlament kedden nem hagyta jóvá az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kibővítését a bizalmi szavazással összekötött voksoláson, ami a kormány bukását is jelenti.

Berényi reméli, hogy az MKP bejut a parlamentbe

2011. október 12. - (mti)

Berényi József, a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke reméli, hogy pártja több mint öt százalékot szerez a jövő márciusi előre hozott választásokon, vagyis bejut a parlamentbe. „Hosszabb időt vártunk a választások előtti felkészülésre, de az önkormányzati választások reményt keltő eredménye megerősített bennünket, és elérhetőnek tartjuk az öt százalékot, egyebek közt azért is, mert Dél-Szlovákiában gyenge volt a kormánykoalíció teljesítménye. A déli autópálya ügye nem került a kormány kiemelt célkitűzései közé, és a kisebbségi kérdések esetében felemás megoldások születtek” - jelentette ki Berényi a SITA kereskedelmi hírügynökségnek szerdán. Azt mondta: a Híd-Most pártot, amelyet az MKP volt tagjai alapítottak, nem tekinti különleges pártnak. „Egész biztosan intenzívebben tudják megszólítani a magyar szavazókat, mint a többiek” - jegyezte meg. Berényi azt várta, hogy az euróövezeti mentőcsomagról tartott szavazásnál a Szabadság és Szolidaritás (SaS) nem adja be a derekát, s nem fogja azt támogatni. Az, hogy a koalíció az eurós mentőalapról szóló voksolást összekötötte a kormánnyal szembeni bizalmi szavazással, meglepte. „Ez hiba volt. A kormány három pártja talán abból indult ki, hogy - mint korábban mindig - a kisebbik koalíciós párt megtörik. Ez történt a még Bugár Béla vezette MKP-val 2001-ben a megyei önkormányzatok kialakításakor” - emlékeztetett Berényi. Az MKP akkor a Mikulás Dzurinda vezette kormánykoalíció tagja volt. Ellenezte a magyarok számára hátrányos megyerendszer kialakítását, a kormányból való kilépéssel is fenyegetőzött, de végül beadta derekát, s maradt a kormányban. Az MKP elnöke csodálkozásának adott hangot, hogy Bugár erkölcsi és politikai szempontból is Richard Sulíkot nevezte felelősnek a kormány bukásáért. Megjegyezte: a Polgári Konzervatív Párt (OKS) három politikusa is hasonlóan szavazott. Nem gondolom, hogy Bugárnak joga van az SaS-t bűnösnek nevezni, ha maga sem biztosította frakciója minden szavazatát a mentőcsomag elfogadásához.” Az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) és három koalíciós párt szerda délután egyezett meg abban, hogy 2012. március 10-én előre hozott parlamenti választást tartanak Szlovákiában.

Hiba volt a két szavazás összekapcsolása, készülni kell az előre hozott választásra

2011. október 12. - (mti)

Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szerint hibázott a pozsonyi kormánykoalíció, amikor az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kibővítéséről szóló szavazást összekapcsolta a kormány iránti bizalmi szavazással. „Véleményünk szerint hiba volt összekötni a bizalmi szavazást és a mentőöv megszavazását, mert így Robert Fico kezébe adták a megoldást. Hiszen egy bukott kormány elnöke, illetve pártelnökei sokkal kisebb súllyal tárgyalhatnak a legerősebb ellenzéki pártelnökkel, mintha kormánypozícióban volnának” - kommentálta Berényi az Iveta Radičová által vezetett jobbközép kormány bukását szerdán az MTI pozsonyi tudósítójának nyilatkozva. A parlamenten kívüli magyar párt elnöke érthetetlennek nevezte, hogy a koalíció összekapcsolta a két szavazást. Aláhúzta: most a dolgok Fico döntésén múlnak, meglátjuk, hogy számára mi a valós igény. „Úgy véljük (Fico), előre hozott választást fog szorgalmazni. Nem hisszük, hogy a jelenlegi kormánykoalícióval való közös kormányzás hosszú távon igazán megoldás lehet. A helyzetből kiindulva inkább egy gyors, előre hozott választás a megoldás, aminek eredménye alapján Fico - pártja mai népszerűségéből kiindulva - egy partnerrel vagy akár partner nélkül is kormányozhat. Valószínűleg ez az igazi érdeke” - fejtette ki Berényi. Ami az MKP-t illeti a pártelnök úgy látja, hogy sürgősen fel kell készülni azt előre hozott parlamenti választásra. „Számunkra, az MKP számára a legfontosabb dolog most az, hogy fel kell készülni egy gyors, előre hozott választásra” - mondta az MTI-nek Berényi. Leszögezte: „Hiteles embereket kell keresnünk az MKP listájára, hogy meg tudjuk szólítani a szlovákiai magyarok jelentős részét és olyan programot kell összeállítanunk, amely markáns, karakteres, figyelembe veszi Dél-Szlovákia gazdasági, társadalmi érdekeit és biztosítja a magyarság megmaradását.” A politikus szerint a kormány bukásának és a koalíciós válságnak van még egy tanulsága is a kisebbségi párt számára. „Bizonyos szempontból egy precedens értékű esemény is történt, hiszen egy koalíciós párt megmutatta azt is, hogy nem muszáj mindig mindenben mindig egyetérteni, s ha elvi kérdést csinál történetesen egy jelentős kérdésből, akkor ezt az álláspontot következetesen végig is lehet vinni. Ez egy kisebbségi párt számára nagyon fontos tanulság, amit értékelni kell, s így állunk hozzá a következő időszak politizálásához” - magyarázta az MTI tudósítójának Berényi a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) pártra célozva. A négypárti kormánykoalícióban a SaS a három partnerétől eltérően a kezdetektől fogva nem értett egyet az Európai Stabilitási Eszköz jogköreinek kibővítésével. Ezen álláspontja mellett végig kitartott, aminek az lett a következménye, hogy a koalíció nem tudta jóváhagyni a mentőövet, s ez a kialakult helyzetben a kormány bukásához vezetett. Az MTI tudósítója a kormánykoalíciós Híd magyar-szlovák párt véleményét is kikérte a Szlovákiában kialakult belpolitikai helyzetről, de az egyelőre nem áll a hírügynökség rendelkezésére.

Szótlan Szemtanú:

A szlovák jobboldal vége

2011. október 12. - (bumm.sk/blog/szemtanu)

A szlovák jobboldal vége, pontosabban a hagyományos, jobb-bal felosztású rendszeré, ahol mindenki tudta, hogy ki kivel van. A Szótlan Szemtanú szerint ezt hozta Szlovákiának a Radičová-kormány bukása. Hajtás után jön a vélt felelősök kötelező hibáztatása, és némi elmélkedés a jövőre nézve. Egy hosszú korszak véget ért. (…) Helló, stabil és kiszámítható Smer, üdv a jobboldal szalonképes partnerei között! És ez az SaS igazi bűne, nem a kormány bukása. A Radičová-féle kormánykísérlet következménye, hogy a jobboldali pártok elveszítették a bizalmat egymásban. Az eurósánc az utolsó, és nem az egyetlen szög volt a jobboldal koporsójában. Egy folyamat végét jelentette, egy olyan szomorú kormányzásét, ahol állandósult a bizonytalanság, ahol nem lehetett tudni, mi számít kőbe vésett egyezségnek, és hol szúrják egymást hátba a partnerek és az érdekcsoportok. Jöhet a stabilitás: ezt pedig Smernek hívják:

http://bumm.sk/blog/szemtanu/2011/10/12/a-szlovak-jobboldal-vege

Készül a kisebbségi politika stratégiája

2011. szeptember 28. - (Bumm.sk)

Rudolf Chmel, Szlovákia emberi jogokért és nemzeti kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettese szeptember 27-én a pozsonyi Bôrik Szállóban fogadta Thomas Hammarberget, az Európa Tanács emberi jogi biztosát. A tanácskozásuk témái közt szerepelt az emberi és kisebbségi jogok, a nemi egyenlőség kérdése, valamint a szlovákiai független emberi jogi intézmények munkája - tájékoztatta a Bummot Sidó Árpád, a kormányalelnök tanácsadója. A kormány alelnöke a svéd diplomatának elmondta, a hivatala egy éven belül kidolgozza az emberi jogok védelmének és elősegítésének stratégiáját, valamint az ország kisebbségi politikájának koncepcióját. Az előbbi dokumentummal kapcsolatban Chmel hozzátette, annak kidolgozásában jelentős segítséget nyújthat a Pozsonyban december 5-6-án rendezendő, "Emberi jogok- vissza a lényeghez" elnevezésű nemzetközi konferencia, amely eseményre szóló meghívót átnyújtotta Hammarbergnek. Az emberi jogi biztos támogatta a felvetést, hogy előzetesen véleményezze a szlovákiai emberi jogi intézmények - köztük a Szlovák Emberi Jogi Központ - reformjáról szóló tervezeteket. Rámutatott, az emberi jogokkal kapcsolatban a közvélemény felvilágosító munkájára van szükség.

A PIM új Petőfi-kiállítása

„Ki vagyok én? Nem mondom meg…” - Petőfi választásai

2011. szeptember - (Petőfi Irodalmi Múzeum)

Ki ne ismerné Petőfit? És lehet újat mondani róla? Az NKA Felemelő századcímű sorozata keretében megnyíló kiállítás eddig ismeretlen kéziratokkal, képekkel, személyes tárgyakkal tesz kísérletet a sikeres, fiatal költő alakjának megrajzolására. (…) Petőfi Sándor születése és felnövekedése az alföldi mezővárosok világához kapcsolódik. Kiskőrösön született, pontosan csak a keresztelés időpontját ismerjük, ez 1823. január elseje. Kétéves kora előtt került szüleivel Kiskunfélegyházára, amely ilyenformán első, meghatározó gyermeki élményeinek a színtere lett. Petőfi utóbb ezt a Jászkun kerülethez tartozó települést nevezte szülővárosának. Édesanyja, Hrúz Mária és édesapja, Petrovics István is szlovák származású. A család nem rendelkezett nemességgel. A mészárosként dolgozó apa fia születésekor sikeres vállalkozó volt: földet vásárolt és ezzel redemptus lett, azaz részesévé vált a kollektív nemesi joggal rendelkező kiskunok csoportjának. Petőfi gyermekkora tehát jólétben telt. Petrovics István határozottan azzal a céllal taníttatta Sándor fiát, hogy nem nemesi származású értelmiségi, úgynevezett honorácior legyen majd:

http://www.pim.hu/object.d3778768-a60b-4e5c-b512-f3e0d60b9e10.ivy

Idegenként tekint a szlovák belügy a kettős állampolgárokra

2011. október 11. - (mti)

Idegenként tekint a pozsonyi belügyminisztérium a Szlovákiában elő, de külföldön állampolgárságot szerzett polgárokra - írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap kedden. A tárca szerint az ilyen személyekre az idegenrendészeti törvény vonatkozik: le kell adniuk személyes okmányaikat, és 90 nap után tartózkodási engedélyt kell kérniük. A belügynél a kormányhivatal emberi jogok és egyenlő bánásmód főosztálya érdeklődött afelől: miként járnak el azokkal szemben, akik elismerték, hogy felvették más ország állampolgárságát - írta az újság. „Aki ezt megtette, és továbbra is itt él, az a belügy értelmezése szerint ugyanolyan idegennek számít, mint aki külföldről költözött ide. Ezért az idegenrendészeti törvény rendelkezései vonatkoznak rá, tehát például 90 napot meghaladó ittlét után be kell jelentkeznie a rendőrségen, kérvényeznie kell a tartózkodási engedélyt” - mondta a lapnak Petőcz Kálmán, a főosztály igazgatója. Hozzátette: a törvény magát az eljárást nem részletezi, csak kimondja, hogy az illető idegenné vált. A szlovák alkotmány szerint viszont az állami intézmények csak a hatályos törvények értelmében járhatnak el. Ha a jogszabályban nincsenek meghatározva konkrétumok, pontos lépések, akkor az eljárás - jelen esetben az állampolgárság megvonása - zavaros, megkérdőjelezhető. A kormányhivatal emberi jogi főosztálya és a belügyi tárca képviselőinek hétfői tanácskozásán úgy tűnt, a minisztériumnak sincs kész válasza az eljárási renddel kapcsolatos minden felvetésre - állítja a lap. A belügy által kidolgozott törvénymagyarázatban az áll, hogy aki felveszi más ország állampolgárságát, annak ezt a tényt haladéktalanul jelentenie kell a lakhelye szerinti körzeti hivatalnak, amely az információt továbbítja az illetékes intézményeknek, például a társadalombiztosító intézetnek vagy a rendőrségnek. A minisztérium nem illetékes lépni az ügyben, mivel a vonatkozó paragrafusok erre nem kötelezik. „A lényeg az, hogy aki felveszi más ország állampolgárságát, automatikusan elveszíti a szlovákot, külföldi állampolgárrá válik, köteles visszaadni a személyi igazolványát és az útlevelét” - mondta Jozef Simko, a belügy közigazgatási főosztályának vezetője. „Ha nem jelenti be a változást, akkor bizonyára tudja, hogy kihágást követ el, amiért akár háromezer eurós pénzbírságot is kaphat. Az állampolgársági törvény nem szakácskönyv, hogy pontosan meg kellene benne határozni az egyes lépéseket. Elég, hogy rögzíti, mikortól veszíti el az érintett a szlovák állampolgárságát” - mondta az Új Szó szerint az ülésen Olga Plisnáková, a belügyminisztérium általános belső igazgatási főosztályának vezetője.

Kézikönyv arról, mit érdemes tudniuk a honosított szlovákiai magyaroknak

2011. október 10. - (mti)

Érdemes-e Szlovákiában szlovák állampolgárság nélkül élni? Mit veszthetnek az aktuális törvények értelmében a honosított szlovákiai magyarok? Egyebek között ezekre a kérdésekre szeretne választ adni az a kézikönyv, amelyet a Jogsegélyszolgálat munkatársai készítenek a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának megbízásából - közölte az Új Szó című szlovákiai magyar napilap hétfőn. Lancz Attila, a Jogsegélyszolgálat munkatársa a lapnak kifejtette: a jogászok megvizsgálják a kettős állampolgársággal kapcsolatban felmerülő gyakorlati problémákat. Céljuk, hogy tanácsaikkal segítsenek azokon, akik fontolgatják a magyar állampolgárság felvételét, vagy már elveszítették szlovák állampolgárságukat. Gyakorlati útmutatót készítenek a külföldi állampolgárként Szlovákiában élő személyek számára, részletesen ismertetve azokat az élethelyzeteket, amelyekkel a mindennapi életben szembesülnek. A jogászok cáfolni szeretnék a tévhiteken alapuló, széles körben elterjedt információkat, és konkrét tanácsokkal látják el azokat, akik ugyan elveszítették szlovák állampolgárságukat, de továbbra is Szlovákiában élnek. „Kitérünk például arra, hogyan érinti az állampolgárság elvesztése az itteni munkavállalást, a vállalkozást vagy a társadalombiztosítást” - fejtette ki Lancz. Hozzátette, a Jogsegélyszolgálat egyben végső formába öntötte a kisebbségek jogállásának szabályozásáról szóló törvénytervezetét, amely hamarosan nyilvánosságra hoz.

A párkányi hídünnepről

2011. október 10. - (mti)

Az Új Szó című szlovákiai magyar napilap Hígünnep című kommentárjában hétfőn azt firtatta Veres István, miért nem Orbán Viktor miniszterelnök jött el vasárnap Párkányba a Mária Valéria híd átadása 10. évfordulójának megünneplésére. „Egyesek biztosan azt hitték, hogy a Párkányt és Esztergomot összekötő Mária Valéria híd átadásának 10. évfordulójára rendezett Hídünnep az eső miatt sikerült hígra. Pedig nem erről volt szó, az esőfelhők tegnap (vasárnap) elkerülték Párkányt. Ugyanúgy, ahogyan Orbán Viktor is elkerülte a várost, Esztergomot meg aztán különösképpen” - írta Veres István. A szerző szerint az „átadás évfordulójának fényét a szlovák és a magyar külügyminiszter emelte csak. Ennek a „csaknak” pedig esetünkben nagy súlya van. A helyreállított Mária Valéria híd 2001-es átadása a meciari idők után normális kerékvágásba kerülő szlovák-magyar kapcsolatok jelképévé vált. Éppen ezért a tegnapi Hídünnep nagy alkalom volt, amelyen mindkét ország vezetése kinyilváníthatta volna, hogy ha a szlovák-magyar viszony jelenleg nem is felhőtlen, azért az akarat mégis megvan ezeknek a felhőknek az eltávolítására”. „Persze nem vártunk mi nemzeti repülős bemutatót a Duna felett, sem másfél órás tűzijátékot. Az viszont, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem jött el, szimbolikus jelentőséggel bír. Nem kellett volna kormányfői szintű találkozó, ugyanis ez egy kivételes eset, hiszen Mikulás Dzurindával tíz éve kormányfőkként méltatták a híd jelentőségét. Hogy mi volt a fő oka távolmaradásának, nem tudjuk. Lehet, hogy nem is a szlovák politikai helyzetre kívánt így reagálni. Hanem az esztergomi állapotokra. Ugyanis, ha eljön, kezet kellett volna ráznia Tétényi Évával, a város fideszesek által pokolra kívánt polgármesterével, akit tavaly az MSZP-LMP-Jobbik „népfront” támogatott a várost korábban sokáig vezető Meggyes Tamással szemben. Esztergom irányítása azóta is vakvágányon van, a fideszes többségű képviselő-testület és a polgármester kölcsönösen ellehetetlenítik egymást. Ezek a tények. Mindenki olyan következtetést von le belőlük, amilyet akar” - írja Veres István.

Martonyi és Dzurinda:

Két országot, két népet köt össze a Mária Valéria híd

2011. október 9. - (mti)

Nemcsak két várost, hanem két országot és két népet összekötő jelképnek tartja az újjáépített Mária Valéria Duna-hidat a magyar és a szlovák külügyminiszter. Martonyi János és Mikulás Dzurinda vasárnap a szlovákiai Párkányban találkozott abból az alkalomból, hogy tíz éve, 2001. október 11-én adták át a forgalomnak a Párkányt és Esztergomot összekötő hidat. „Ez nemcsak magyar-szlovák, de egyben európai projekt is volt” - jelentette ki Martonyi a párkányi polgármesteri hivatal előtt elmondott ünnepi beszédében. Később sajtóértekezleten aláhúzta: a jelképek nagyon fontosak, nem szabad őket lebecsülni. „A híd átadása tíz éve a szabadság pillanata volt, bár még nem voltunk a schengeni térség tagjai, de akkor a hídon útlevél nélkül lehetett átkelni” - emlékeztetett Dzurinda, aki 2001-ben mint szlovák miniszterelnök Orbán Viktor akkori magyar miniszterelnökkel együtt nyitotta meg az európai uniós segítséggel újjáépített hidat. „Most azért is jöttünk össze, hogy kapcsolataink erősítése érdekében új munkára buzdítsuk magunkat, arra, hogy a közös projektek megvalósítása által a Duna mindkét oldalán jobb legyen az élet „ - szögezte le Dzurinda. Martonyi és Dzurinda felhívta a figyelmet arra: a két ország közösen azon igyekszik, hogy összekösse energetikai rendszereit és közlekedési infrastruktúráját. Dzurinda elmondta: néhány nap múlva megnyílik az első újjáépített Ipoly-híd a szlovák-magyar határon, s folynak az előkészületek egy új Duna-híd építésére Révkomáromnál. „A lerombolt híd az elkülönülést, az újjáépített híd a kapcsolat jelképet jelenti” hangoztatta a magyar diplomácia vezetője. Hangsúlyozta: a gazdasági kapcsolatok nagyon fontosak, de Magyarország számára az emberek közti kapcsolat a legfontosabb. „Ez azt jelenti, hogy egyetlen közösség vagyunk. Összekapcsolnak értékeink és érdekeink is, sorsközösségben élünk” - húzta alá Martonyi. Dzurinda úgy fogalmazott, hogy „az anyagi hidakon kívül szellemi, kulturális hidakra is szükség van”. Példaként elmondta, hogy készül a közös történelmi olvasókönyv, amelyben fiatal magyar és szlovák történészek fejtik ki véleményüket egy-egy vitatott kérdésről. „Meg vagyok győződve arról, hogy sokkal jobban megértjük egymást, sokkal jobbak a politikai és az emberek közötti kapcsolatok is, mint korábban” - vélekedett a magyar miniszter. Hozzátette: vitáinkat párbeszéddel kell megoldani. „Az első években a hídon évente mintegy hárommillió ember ment át mindkét irányban, s több tízezer gépkocsi. Ez többszöröse a korábbi számoknak. A két ország schengeni övezetbe lépése óta azonban ilyen statisztika már nem készül. Becsléseink szerint azonban a forgalom továbbra is óriási, s hozzájárul a régió fellendüléséhez” - válaszolta Ján Oravec, párkányi polgármester az MTI tudósítójának kérdésére. Martonyi és Dzurinda a Mária Valéria híd közepén, a magyar-szlovák országhatáron találkozott, majd közösen megtekintette a Danubius Fluvius Pictorum című kiállítást. A híd korlátjaira szerelt kiállítás az egykori hidat, Párkányt, Esztergomot s természetesen a Dunát megörökítő képekből készült. Találkozójuk végén a külügyminiszterek közös sétát tettek a Párkányban immár 465. alkalommal megrendezett Simon-Júda napi vásárban.

A szlovák-magyar gazdasági együttműködést méltatta a két külügyminiszter

2011. október 9. - (mti)

A magyar-szlovák gazdasági együttműködést, a közös energetikai, közlekedési és más infrastrukturális projektek fontosságát méltatta vasárnapi párkányi találkozóján a két ország külügyminisztere, Martonyi János és Mikulás Dzurinda. A miniszterek abból az alkalomból találkoztak, hogy tíz éve (2001. október 11.) adták át a forgalomnak a szlovákiai Párkányt (Stúrovo) és Esztergomot összekötő újjáépített Mária Valéria Duna-hidat. A híd újjáépítése az Orbán Viktor és Mikulás Dzurinda vezette akkori kormányok egyezménye alapján európai uniós anyagi segítséggel valósult meg. „Jól tettük, hogy tíz évvel ezelőtt legyőztük az előítéleteket. Jót tettünk az emberekkel. Akinek szeme van, látja, hogy a régió ennek a bátor beruházásnak köszönhetően felélénkült. Volt erőnk új hidakat építeni, anyagi hidakat, de szellemieket és kulturálisakat is. Most pedig sok közös, megvalósítás alatt álló projektünk van” - fejtette ki Dzurinda. Martonyi azt mondta: a magyar-szlovák együttműködés bilaterális szempontból, de a visegrádi csoport, valamint az Európai Unió szempontjából is nagyon fontos. „Hogy tovább lépjünk, fontos feladataink vannak az EU-n belüli együttműködés terén is. Meg kell védenünk a kohéziós és a mezőgazdasági politikát. Meg kell győznünk az EU-t, hogy Közép-Európában olyan nemzetek élnek, amelyek képesek megegyezni. Hangunk egyre erősebb, s szükség van arra, hogy egyre komolyabban vegyenek bennünket” - húzta alá Martonyi. Dzurinda felsorolta a legfontosabb közös beruházásokat és terveket is. Közéjük tartozik a Kassa-Miskolc autópálya-összeköttetés megteremtése, a Zólyom-Ipolság-Budapest gyorsforgalmi út felépítése, illetve Pozsony összekapcsolása a magyar autópálya-rendszerrel. „Meg kell említeni, hogy október 11-én ünnepélyesen elkészül az első felújított Ipoly-híd a szlovákiai Ráros és Rárospuszta között. Az év végéig még egy újabb Ipoly-híd készül el. Átfogó felújításon megy át a komáromi Duna-híd, már készül a projektdokumentáció” - fejtette ki a szlovák miniszter. Mindkét fél fontosnak nevezte a magyar-szlovák energetikai rendszer összekötését is.

Az újjáépített esztergomi Mária Valéria hidat tíz éve avatták fel

2011. október 9. - (MTVA-Sajtóadatbank)

Tíz éve, 2001. október 11-én avatták fel az Esztergom és a szlovákiai Sturovo (Párkány) közti, újjáépített Mária Valéria hidat. A Duna e pontja mindig fontos átkelőhely volt. Az Árpád-korban a királyi székhely Esztergomot rév kötötte össze a folyó túloldalával. Az első állandó, cölöpökön álló hidat 1585-ben a törökök építették, de ez csak egy évig állt, később 54 tömlőhajóra állított pontonhíd létesült, amely az 1683-as párkányi csatában elpusztult. 1762-ben állították forgalomba a hét ladikra épült repülőhidat, amelyet a folyó sodra hajtott át a két part között, majd az esztergomi érsekség létesített itt 1842-ben hajóhidat. Ez az élénkülő hajóforgalom miatt egyre rövidebb ideig volt nyitva, végül az érsekség lemondott vámszedési jogáról, és lehetővé vált egy állami híd építése. Az építési munkákat 1893 végén kezdték meg Feketeházy János tervei alapján. A 490 méter hosszú, öt nyílású hídon a pálya hat és fél, a járdák másfél méter szélesek voltak. A költségek 1,36 millió koronát tettek ki, a munkákkal másfél év alatt végeztek. A hidat, amely Mária Valériának, az uralkodó Budán született lányának nevét kapta, 1895. szeptember 28-án fényes ünnepség keretében avatták fel. Az első nap vám fizetése nélkül lehetett igénybe venni. 1919. július 22-én a párkányi oldal szélső nyílása a folyóba zuhant, máig sem tudni, hogy a hídőrség óvatlanul kezelte-e a tölteteket, vagy a magyar Vörös Hadsereg hadműveletei miatt, Párkány védelmében szándékosan robbantott. A roncsokat 1921-ben emelték ki a mederből, ezután évekig csak gyalog lehetett átkelni. A teljes helyreállítás 1927-re történt meg, ekkor a pályaszerkezet fagerendáit acéllemezekre cserélték, a fakockás útpályát pedig aszfaltra. A híd tragédiája a második világháborúban megismétlődött: a németek 1944 végén három középső ívét felrobbantották. Ezután több mint fél évszázadig csak két íve állt, a két város között komp közlekedett. Az újjáépítésről - amelyhez az Európai Unió PHARE-programja ötmillió ECU támogatást biztosított - 1995 óta tárgyalt Magyarország és Szlovákia, de a hajózási vízszint és a híd magassága kérdésében (a bős-nagymarosi vízlépcső miatt) sokáig nem tudtak megegyezni. Végül ez is sikerült, és 1999. szeptember 16-án Orbán Viktor magyar és Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő kormányközi egyezményt írt alá az újjáépítésről. Az építkezés 2000. október 17-én kezdődött, és összesen 19,4 millió euróba került. Ebből a hídépítés 12 millió eurót vitt el, a többit a felhajtó utak, illetve az épületek elkészítésére költötték. A hajózási vízszint felett a korábbi 7,2 méteres űrszelvényt 9,5 méterre növelték, így a híd ívesebb lett. A két parti nyílást felújították, a másik hármat újra gyártották, az acélszerkezeti elemeket a parton szerelték össze és uszályokról úszódaruval emelték helyükre. A hídon elhelyezték a régi magyar középcímert is, Szent István koronájával. Az újjáépített átkelőt 2001. október 11-én avatták fel Orbán Viktornak, Mikulás Dzurindának és Günter Verheugennek, az EU bővítési biztosának a jelenlétében. A hídon gyalogosok, személygépkocsik, buszjáratok és 3,5 t összsúly alatti kisteherautók közlekedhetnek. A két ország schengeni övezethez való csatlakozása óta az utasokat már nem ellenőrzik. A híd újjáépítésének tizedik évfordulójáról a Duna mindkét partján háromnapos programsorozattal emlékeznek meg, és megrendezik a hagyományos Mária Valéria-hídfutást is.

Átadták az első újjáépített Ipoly-hidat

2011. október 11. - (mti)

Az első újjáépített Ipoly-hidat adták át kedden a Nógrád megyei Nógrádszakál-Ráróspuszta és a szlovákiai Rárós között Magyarország és Szlovákia határterületén. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára az ünnepségen azt mondta, ez a híd több, mint egy alkotás, mert a két ország kapcsolatának is kifejezője. Az államtitkár felidézte: 2005 októberében állapodott meg a két kormány arról, hogy az Ipoly folyó mentén is megújítják a lerombolt hidakat. Az eltelt hat év bizonyítja, hogy mennyire nehéz egy hidat megalkotni a szándéktól az átadásig - tette hozzá. Völner Pál úgy fogalmazott: ez a híd több, mint egy alkotás, hiszen a két ország kapcsolatának is kifejezője, ami a közlekedés terén mindig kiváló volt és a jövőben is nagy fejlődés elé tekint. Mint elmondta, további Ipoly-hidakról és komáromi hídról tárgyalnak, az önkormányzatok pedig számtalan közúti összeköttetést létesítenek a következő években a határ menti együttműködési programban. Minden kapcsolat előrevisz bennünket, és talán a fizikainál is fontosabbak a két országot összekötő szellemi, kulturális kapcsolatok - fogalmazott a magyar államtitkár. Érsek Árpád, a Szlovák Köztársaság Közlekedésügyi, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériumának államtitkára kiemelte: ezek a hidak összekötnek minket, ezért fontos, hogy minél több ilyen létesítményt tudjunk építeni a közeljövőben. Hozzátette, hogy a Ráróspuszta-Rárós híd mellett még két új híd készül, ezek részben pótolják az egykori átkelőket, hiszen egykor 47 híd vezetett át a szlovák-magyar határfolyón. A híd átadási ünnepségén jelen volt Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök is. A résztvevők egyperces gyásszal emlékeztek Molnár Katalinra, az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás márciusban elhunyt elnökére. Felszentelték Nepomuki Szent Jánosnak, a hidak védőszentjének a híd középső részén felállított szobrát. Az ünnepség hordógurítással zárult, így űzték el azt a babonát, miszerint szerencsétlen lesz az első átkelő, majd a csapra vert hordóból egy pohár sörrel meg is kínálták a helyi lakosokat. Az első újjáépített Ipoly-híd kivitelezője az A-HÍD Építő Zrt. volt, a bruttó 3 millió eurós beruházás a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében, az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg. Az első két Ipoly-híd megépítésére 7 millió eurót nyert a szlovák-magyar konzorcium. Ez a pénz a beruházási költség 85 százalékát fedezte, a fennmaradó részt a két ország közösen finanszírozta. A monolit vasbeton szerkezetű, háromnyílású, dongaboltozatú híd 73,4 méter hosszú, 15 méter széles, teherbírása 80 tonnás, mellette járdát és kerékpárutat is építettek. Völner Pál az MTI-nek elmondta: a kormány tavaly az Új Széchenyi Tervben nevesítette, hogy további két Ipoly-hidat, valamint Komáromnál egy új Duna-hidat kíván létesíteni a szlovák partnerekkel közösen, de az Új Széchenyi Terv keretében más, térségi együttműködésről szóló projektek is vannak. Az államtitkár ismertette: a napokban tették le Füzéren egy 30 kilométeres kerékpárút alapkövét, számtalan projektet az önkormányzatok adtak be. A nagyberuházások közül kiemelte az M15-ös, Pozsony felé átmenő út négysávosításának előkészítését, vagy a Kassa-Miskolc autópálya összeköttetés megteremtését. A következő elkészülő beruházás a Szécsény-Pösténypuszta és Pető közötti Ipoly-híd lesz, a második Ipoly-hidat várhatóan november közepén adják át.

Ipoly-hidak újjáépítése - HÁTTÉR

2011. október 11. - (mti)

Átadták kedden a szlovákiai Rárós és a magyarországi Ráróspuszta között újjáépített Ipoly-hidat a hozzá vezető útszakaszokkal. Az újra megnyíló közúti átkelő kapcsán az MTI összeállítást készített a szlovákiai és magyarországi településeket egykor összekötő és újjáépítésre váró Ipoly-hidakról. Az Ipoly-hídak többsége a II. világháborúban megsemmisült, sokat ideiglenesen helyreállítottak, majd az 1950-es években újra elbontották őket, pedig egykor 47 híd vezetett át a szlovák-magyar határfolyón Ipolytarnóctól a dunai torkolatig - mondta el az MTI-nek Hajós Bence hidászmérnök, aki több tanulmányt is közölt az Ipoly-hidakról. Az Ipolytarnóctól a folyó torkolatáig húzódó mintegy 170 kilométeres szakaszon egykor átlagosan négy kilométerenként állt egy-egy híd. A II. világháború után a felrobbantott hidak közül csak a balassagyarmati és a letkési közúti, valamint a szobi vasúti híd épült újjá, és elkészült a teljesen új bussai (Busince) vasúti híd. A közép-európai rendszerváltozás után az egykori közúti, gyalogos és vasúti hidak újjáépítése érdekében civil mozgalmak előkészítő konferenciákat, nemzetközi találkozókat és szakmai tárgyalásokat szerveztek, miközben a két ország kormányszinten is tárgyalásokat és egyeztetéseket folytatott a hidakról. A közúti közlekedésre alkalmas hidak közül elsőként a Szécsényhez tartozó Pösténypuszta és Pető (Pet'ov), valamint Rárós és Ráróspuszta közötti híd építése kezdődött meg 2010-ben. A két Ipoly-híd megépítésére 2009 áprilisában 7 millió eurót (mintegy 2 milliárd forint) nyert európai uniós forrásból a pályázó szlovák-magyar konzorcium. Ez a pénz a beruházási költség 85 százalékát fedezte, a fennmaradó részt Magyarország és Szlovákia közösen finanszírozta. A Pösténypuszta és Pető közötti híd átadását 2011. július végére tervezték, de egy műszaki hiba miatt az átadás november közepére várható - tájékoztatta az MTI-t Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. kommunikációs vezetője, aki elmondta még, hogy jelenleg további két híd építésének előkészítése zajlik. A Vámosmikola és Ipolypásztó (Pastovce), valamint az Ipolydamásd és Helemba (Chl'aba) hidak építése néhány éven belül kezdődhet meg - mondta a kommunikációs vezető. A legutóbbi helembai hidat a bős-nagymarosi vízlépcső munkálatai miatt építették 1989-ben, majd később elbontották. Gyalogos átkelésre alkalmas fa- és fémszerkezetű hidat már többet is átadtak az Ipolyon az utóbbi években, főleg azt követően hogy 2007 végén mindkét ország csatlakozott a schengeni határőrizeti rendszerhez. Így például 2008-ban két hónap alatt újjáépítették a gyalogos és kerékpáros forgalom számára azt az Ipoly-hidat, amely az egymástól három kilométerre fekvő szlovákiai Bussát (Busince) és a magyarországi Nógrádszakált köti össze. Az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás kezdeményezte, hogy a Pösténypuszta és Pető közötti hidat Katalin-hídnak nevezzék el a 2011 márciusában elhunyt bussai Molnár Katalinról, aki a társulás elnökeként a nógrádi régióban a 2000-es évek elejétől a legismertebb civil kezdeményezője volt az Ipoly-hidak újjáépítésének.

V4-csúcs

Változatlanul hatékony a visegrádi együttműködés

2011. október 8. - (mti)

Együttműködésük elmúlt húsz évének eredményeit méltatták a visegrádi országok (V4) államfői október 8-án Visegrádon, kiemelve, hogy az együttműködés elérte eredeti célját, a tagországok euroatlanti integrációját, és az után is hatékony kooperációs forma maradt. A V4-országok - Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország - államfői tanácskozásuk után közös sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Schmitt Pál magyar köztársasági elnök hangsúlyozta, „a regionális együttműködésnek nincs alternatívája”, a V4 országai földrajzi, történelmi és gazdasági szempontból is egymásra vannak utalva. Schmitt Pál szerint a V4 fennállásának 20 éve alatt tekintélyt szerzett magának Európában és a világon. A létrehozásakor megfogalmazott célt, a tagországok euroatlanti integrációját, pedig teljesítette - mutatott rá. A köztársasági elnök beszámolt arról, hogy tanácskozásukon a makrorégiók kérdését is áttekintették, és egyetértettek abban, hogy a két makroregionális stratégiában, amelyben érintettek - a Duna- és a Balti-tengeri stratégiában - aktív szerepet kell vállalniuk. Emellett az energiahálózat és a közlekedési útvonalak észak-déli irányú összeköttetéseinek fejlesztését is fontosnak tartják - mondta Schmitt Pál. Mint közölte, a civil szerepvállalás is szóba került a plenáris ülésen, ezzel kapcsolatban a tíz éve működő visegrádi alapot méltatták, amely ösztöndíjaival a diákok és az oktatók mobilitását segíti, illetve kulturális projekteket támogat. A magyar államfő visegrádi partnereinek felvetette, hogy a sporttal, az ifjúsági programokkal kapcsolatban is fokozhatnák együttműködésüket. Václav Klaus cseh államfő szerint a V4-nek köszönhetően országaik között „megerősödött a barátság”. A cseh elnök is elismeréssel szólt a V4 eddigi húsz évéről, és úgy fogalmazott, a jövőben a feladat a közös érdekek meghatározása és ezek képviselete az unióban. A V4 „érdekek csoportosulása” - mondta. Bronislaw Komorowski lengyel elnök is azt emelte ki: a V4-nek a jövőben is hatékonynak kell maradnia, hogy a szerveződés közösen képviselhesse a négy ország érdekeit az EU-ban. Az uniós közös fellépés lehetőségei között említette a kohéziós és az energiapolitikát. A V4 révén az tagországok szerinte „közép-európai öntudatot” alakíthatnak ki, amelynek segítségével könnyebben találhatják meg helyüket az unióban. Ivan Gašparovič szlovák államfő hangozatta, a V4-ben nem azt kell hangsúlyozni, ami eltávolíthatja az országokat egymástól, hanem azt, ami összeköti őket. Ez jellemezte az elmúlt 20 évet is - jegyezte meg. A szlovák elnök hangsúlyozta, a régiónak fontos kérdések megtárgyalásához tiszteletben kell tartani mindazt, „ami a II. világháború után itt kialakult”, ami „a győztes hatalmak döntése következtében kialakult”. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, bizonyos mértékig szükség van közös politikákra az EU működéséhez, de nem szabad elfelejteni, hogy a tagállamok csak „kölcsönadják” szuverenitásukat az uniónak. Václav Klaus ezzel kapcsolatban kijelentette, az EU jelenlegi gondjai abból fakadnak, hogy „egyre több Európát akartunk”, ezért „végzetesen téves” azt hangoztatni, hogy még több Európára van szükség. Bronislaw Komorowski ugyanakkor úgy vélekedett, csak az integráció elmélyítésével lehet kilábalni a gazdasági válságból, és az EU bővítését folytatni kell, hiszen a jelenlegi válságot sem az új tagállamok felvétele okozta, hanem az az euróövezetből indult, vagyis „mondhatnánk azt, hogy a régi uniós országokból gyűrűzött be”. Egy Esterházy János megítélésére vonatkozó kérdésre válaszolva Ivan Gašparovič elmondta, vannak „ellentmondásos” kérdések a magyar-szlovák kapcsolatokban, ezek főleg történelmi vonatkozásúak. Esterházy János Szlovákia állampolgára volt, így rá is vonatkoztak a szlovák törvények - vélekedett. Közölte, „ami a szavazását illeti, amiről szó van, azt mondják, hogy a zsidók deportálása ellen szavazott, (...) szeretném elmondani, hogy ő tartózkodott, tehát nem volt se mellette, se ellene”. Esterházy János a két világháború közötti Csehszlovákia legjelentősebb magyar politikusa volt. Bár a második világháború alatti szlovák parlamentben ő volt az egyetlen képviselő, aki 1942. május 15-én a zsidóság kitelepítéséről szóló törvény ellen szavazott, a háború után előbb kiadták a szovjet titkosszolgálatoknak, majd a csehszlovák népbíróság 1947-ben hamis vádak alapján, mint hazaárulót, fasisztát és kollaboránst a távollétében halálra ítélte. Az ítélet végrehajtására a szovjet hatóságok 1949-ben átadták Esterházyt a csehszlovákoknak. Elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglani büntetést kapott. Csehszlovákia több börtönében raboskodott, majd 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében meghalt. A börtönparancsnok nem adta ki hamvait a családnak. Szlovákia és Csehország máig nem rehabilitálta Esterházyt, mindkét országban hivatalosan továbbra is háborús bűnösként tartják nyilván.

Kitartanak az atomenergia mellett a visegrádi négyek

2011. október 8. - (mti)

A visegrádi együttműködés (V4) országai egyetértenek abban, hogy kitartanak az atomenergia hasznosítása mellett. A visegrádi országok - Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország - államfőinek huszadik, jubileumi csúcstalálkozóján a résztvevők arra a megállapításra jutottak, hogy a térségben az atomenergia békés felhasználásának egyelőre nincs alternatívája - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök a találkozót követő sajtótájékoztatón. Václav Klaus cseh elnök hozzátette: a tanácskozást áthatotta az a „nagyon erős érzés”, hogy „abszurd lenne”, ha a visegrádi négyek feladnák az atomerőművek programját, hiszen nem rendelkeznek olyan mennyiségben földgázzal, kőolajjal vagy egyéb energiahordozóval, amellyel kiváltható lenne az atomenergia. Klaus hangsúlyozta: a Japánban történt márciusi tragédiát tévesen állítják be atomkatasztrófának, valójában természeti katasztrófa történt, és nem az atomenergia hasznosításából fakadó szerencsétlenség. Ezzel összefüggésben Ivan Gašparovič szlovák államfő megállapította: „manapság szinte divat környezeti és biztonsági szempontból elfogadhatatlannak minősíteni az atomerőműveket”, ennek ellenére az atomenergiának nagy jövője van a visegrádi együttműködés térségében. Gašparovič szerint a kardoskodás az atomerőművek bezárása mellett „eltúlzott álláspont”, aki ezt szorgalmazza, nem veszi figyelembe például a költségeket. Az atomerőművek felszámolása hatalmas összeget emésztene fel, ezt a pénzt pedig hasznosabb volna tudományos kutatásokra és az üzembiztonság erősítésére fordítani - mondta a szlovák elnök.

Gašparovič aggályosnak nevezte a magyar választási törvényt

2011. október 8. - (tasr)

Ivan Gašparovič államfő ma kétoldalú megbeszéléseket folytatott Schmitt Pál köztársasági elnökkel a V4-ek államfői találkozóján Visegrádon. Az államfő aggályosnak tartja a magyar szavazati jog határon túli kibővítését. A kétoldalú találkozón Schmitt Pál kiemelte: a két ország kormánya között hagyományosan szoros a kapcsolat, jelenleg is 12 vegyes bizottság folytat összehangolt munkát. Ennek eredményeként ünnepli meg közösen a két kormány a Mária Valéria híd átadásának jubileumi évfordulóját, amit újabb hídavatás követ az Ipoly folyón. Ivan Gašparovič is hangsúlyozta a Szlovákia és Magyarország közti jó kapcsolatok fontosságát. „Minden téren igyekszünk együttműködni déli szomszédunkkal. A két ország közti viszony 90 százalékban jónak és barátinak nevezhető. Kár azonban, hogy mindkét oldalon vannak olyan politikusok, akik megnyilvánulásaikkal feszültséget keltenek közöttünk” - mondta az államfő. Schmitt Pál a kettős állampolgársággal kapcsolatban kifejtette: az Európai Unió 27 országa közül 24 államban elismerik ezt az intézményt. Ennek megfelelően ad lehetőséget a magyar törvényhozás a határon túl élő magyar állampolgárok szavazati jogának érvényesítésére. Ivan Gašparovič elmondta: sehol a világon nem találkozott még azzal, hogy egy állam úgy ítélte oda határon kívüli nemzettársainak a szavazati jogot biztosító állampolgárságot, miként azt Magyarország teszi. „Ha a magyar választási törvény befolyást gyakorol egy szlovák állampolgár identitására, az problémát okoz majd „ - közölte Schmitt Pállal a szlovák köztársasági elnök a kétoldalú találkozó után.

Gašparovič ismét beszélt Esterházy Jánosról

2011. október 8. - (sita)

Ismét beszélt Esterházy Jánosról Ivan Gašparovič. Az államfőt a V4-es országok államfőinek visegrádi csúcstalálkozója utáni sajtótájékoztatón kérdezte egy magyar újságíró a két világháború közti és második világháború alatti szlovákiai magyar politikussal kapcsolatban. Bár a sajtótájékoztató vezetője felajánlotta Gašparovičnak, hogy ne válaszolja e kérdésre, mert az nem volt témája a csúcstalálkozónak, a szlovák elnök mégis rövid választ adott. Figyelmeztetett, hogy Esterházy Szlovákia állampolgára volt, és a szlovák törvények vonatkoztak rá. Azt is hangsúlyozta Gašparovič, hogy a néhai politikus a pozsonyi parlamentben nem szavazott a zsidó deportálások ellen, miként azt Magyarországon gyakran állítják, hanem tartózkodott a szavazáskor. Gašparovič szerint azonban a történelemről nem a politikusoknak kellene dönteniük, hanem a történészeknek kellene eszmecserét folytatniuk.

Schmitt Pál:

A visegrádi négyek hozzászoktak a takarékossághoz

2011. október 8. - (mti)

A visegrádi együttműködés országait kevésbé érintette a gazdasági válság, mint több nagy nyugat-európai államot, mert a közép-kelet-európai térségben élők hozzászoktak a takarékossághoz - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök szombaton Visegrádon a V4-országok - Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország - államfői tanácskozásának szünetében. Schmitt Pál újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott: ebben a régióban „mi megszoktuk a takarékosságot, megszoktuk a nadrágszíj eggyel beljebb való húzását és azt, hogy a közös célok elérése érdekében egyéni áldozatokat kell vállalni.” Az államfő kifejtette: a V4-országok térségét így kevésbé érintette a gazdasági válság, mint stabil, erős, nagyobb európai országokat, amelyek már az euróövezet tagjai. Nem csak Görögországról van szó, a válság leküzdéséért komoly erőfeszítéseket kell tenni szinte minden nyugat-európai országban - mondta Schmitt Pál. A négy visegrádi ország gazdasági helyzete és ereje eltérő, a V4 csoport tagjai azonban nem súlyoznak egymás között, az együttműködésben „négy egyenrangú, egyenlő jogú, baráti ország” vesz részt, amelyek a kapcsolatok erősítésére koncentrálnak - hangsúlyozta a köztársasági elnök. A szombati visegrádi találkozón az államfők áttekintik és értékelik a V4 elmúlt 20 évét, és megtárgyalják a következő időszak kérdéseit, köztük a régió energiaellátásának kihívásait.

Jól működő közösség csak értékekkel átszőve létezhet

2011. október 7. - (mti)

Jól működő közösség csak értékekkel átszőve létezhet, amelynek során értéket adnak egymásnak, és értéket kapnak egymástól az emberek - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök Budapesten, a Művészetek Palotájában pénteken. A visegrádi négyek (V4) köztársasági elnökeinek magyarországi csúcstalálkozója alkalmából rendezett hangverseny előtti köszöntőjében az államfő úgy fogalmazott: „mi, lengyelek, csehek, szlovákok és magyarok, valamennyien szomszédok vagyunk, hasonló utakat jártunk be. Együtt, egymásra utaltan, egymásra erőteljesen hatva élünk itt, Kelet-Közép-Európa tájain”. Schmitt Pál emlékeztetett arra: pontosan tudjuk, hogy a visegrádi együttműködést a politikai szükségszerűség, a bölcs előrelátás és a gazdasági józanság hívta életre húsz esztendővel ezelőtt. „A nemzetek közötti együttműködésben hatalmas ajándék, ha a megértést történelmi tapasztalat és kulturális erő támogatja. Ha tudunk beszélgetni a művészet nyelvén. Ha az óhatatlan félreértések mellett van legalább egy közös nyelv” - mondta az államfő. Schmitt Pál annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „lengyelek, csehek, szlovákok és magyarok számára politikai értelemben is létezik ez a nyelv. Hogy kulturális értelemben létezik, azt a mai este is megmutatja” - fűzte hozzá. Arról, hogy a sorsunk mennyire összefonódott, a legszebben a művészet mesélhet. Például Bartók Béla, aki annak idején egymaga három és félezer szlovák népdalt gyűjtött össze eredeti szöveggel - mondta az államfő. Bartók Béla „fanatikusan hitte, hogy a zenei örökségünk közös kincs, az együtt élő nemzetek érzelem- és dallamvilágát nem lehet, nem szabad elválasztani egymástól”. A népi közegben „a maga természetességével hat egymásra a különféle anyanyelvű emberek sorsa és gondolkodásmódja” - jegyezte meg Schmitt Pál. Beszédében utalt Chopinre, aki „a francia szalonok ünnepelt zeneköltőjeként is mindvégig megőrizte és képviselte a kelet-európai és a lengyel dallamvilágot”. Megemlítette továbbá a cseh Smetanát, akinek Hazám című ciklusa „a cseh táj és történelem emblematikus tablója”. Ugyancsak kitért Ľudovít Rajterre, aki szlovák zeneszerzőként és karmesterként lett a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára, a magyar zeneirodalomból pedig „a nemzetközileg talán kevésbé ismert Veress Sándort” emelte ki, aki „a folklórhoz tudósként közelített, a néphagyomány örökségét darabokra bontotta szét, majd a XX. század új hangzásával és eszközeivel vegyítette”. A rendezvényen jelen volt Václav Klaus cseh, Bronislaw Komorowski lengyel, Ivan Gašparovič szlovák államfő, valamint Medgyessy Péter egykori miniszterelnök. A koncerten Chopin-, Smetana-, Rajter- és Veress Sándor-művek hangzanak el.

Közép-Európa gazdasági lehetőségeiről beszéltek az államfők

2011. október 7. - (mti)

A Közép-Európa előtt álló gazdasági lehetőségekről szóltak a visegrádi országok államfői a Budapesti Corvinus Egyetemen pénteken. Schmitt Pál a konferencián arról beszélt: az egész kontinens büszke lehet azokra a változásokra, amelyek az elmúlt két évtizedben Közép-Európában történtek. És bár a válságot - részben a külső piacok összeomlása miatt - a visegrádi országok is megszenvedték, a krízis végső soron javíthatja a térség lehetőségeit - mondta, megjegyezve, hogy ehhez szoros gazdasági, fejlesztéspolitikai együttműködésre van szükség. Fontosnak nevezte a bürokrácia csökkentését, a korrupció felszámolását és azt, hogy a közpénzügyek kiszámíthatók legyenek. Szavai szerint ha képes kihasználni versenyelőnyeit, Közép-Európa a válságból való kilábaláskor a megújulás motorja lehet. Mint mondta, azért sem szerencsés a kétsebességes Európa gondolata, mert az uniónak szüksége van a számos fejlődési tartalékkal rendelkező visegrádi országcsoport „dinamizmusára”. Schmitt Pál hangsúlyozta, hogy a visegrádi országok közös érdeke az energiabiztonság, az innovációs képesség fejlesztése, míg véleménye szerint a mezőgazdaság és a feldolgozóipar nagy lehetőséget rejt a térség számára. Magyarországról szólva azt mondta: az elmúlt évek „önsorsrontó politikája” miatt mélyen lehetőségei alatt teljesített, jelenleg hatalmas államadóssággal, a közelmúlt felelőtlen döntéseinek következményeivel küzd, ezért különösen lényeges, hogy a jövő év elején életbe lépő új alaptörvény meggátolja az adósság további növekedését. Hozzátette: bár az ország „nem éppen szokványos” módszerekkel próbál kilábalni a válságból, de a feladat sem megszokott, ezért szükség van új megoldásokra. A közép-európai térség gazdasági lehetőségeiről szóló konferencián - amelyet a Corvinus egyetem és az Antall József Tudásközpont szervezett - Václav Klaus cseh köztársasági elnök azt hangsúlyozta, nem szabad, hogy a politika felülírja a közgazdaságtan törvényeit. Mint mondta, a térségben az elmúlt évtizedekben sok gondot okozott, hogy a politika felül akart kerekedni a gazdasági törvényszerűségeken, nem vette figyelembe, hanem meg akarta változtatni őket, és ez a veszély ma is fenyeget Európa-szerte. A cseh államfő arról is beszélt, hogy a visegrádi országokat a közös tapasztalatok és hasonló érdekek kötik össze, húszéves együttműködésük ugyanakkor nem bürokratikus jellegű, nincs központja, főtitkára, inkább egy nagyon értékes beszélgető fórum. Bronislaw Komorowski lengyel köztársasági elnök előadásában úgy vélte, hogy a gazdasági-pénzügyi válság esélyt ad az európai integráció mélyítésére, és új lendületet adhat annak. Hasonlóan fontosnak értékelte a keleti partnerséget és az unió majdani bővítését a nyugat-balkáni országokkal. Kiemelte, hogy az Európai Unió kohéziós politikája sokat segített és segíthet abban, hogy a közép-európai térség behozza lemaradását, amelyet a 45 évnyi szocializmus okozott, ezért a visegrádi országcsoportnak az unió következő költségvetési időszakának megtervezésekor is ragaszkodnia kell a szolidaritás elvének érvényesüléséhez. Aláhúzta, hogy a befizető államok számára a kohéziós politika egyben befektetés, hiszen a régió fejlődése és piaci helyzetének javulása nekik is érdekük. A lengyel köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy a válság új, bátor megoldásokra ad lehetőséget. Megemlítette, hogy a lengyel alkotmány már tizenegy éve tartalmaz az államadósság növekedését gátló rendelkezést, amelyhez hasonlót a 2012. január 1-jén életbe lépő alaptörvénnyel Magyarország is bevezet, és amelyet több más európai állam is tervez. Megjegyezte, hogy a lengyel gazdaság a válság ideje alatt is elkerülte a recessziót, ugyanakkor idén és jövőre a visegrádi államok az unió élbolyában lesznek, ami a növekedést illeti. Ivan Gašparovič szlovák államfő előadásában hangsúlyozta, hogy a közép-európai térség és az Európai Unió egészének sorsa - a beruházások miatt - gazdasági értelemben elválaszthatatlan egymástól. Kitért arra is, hogy a nyugati partnerek egy része nem különbözteti meg a közép-európai államokat, és csak akkor figyel fel, ha a visegrádi négyek hangja közösen szólal meg. A szlovák köztársasági elnök szerint az adósságválságból való kilábaláshoz az is kell, hogy a pénzügyi szolgáltatások a jövőben jobban szolgálják a reálgazdaság szükségleteit, ehhez pedig szigorúbb szabályozásra van szükség. Az eladósodottsággal kapcsolatban hozzátette: a múlt hibáinak árát azoknak is viselniük kell, akik „pénzügyi buborékok fújásával hihetetlenül csalárd módon meggazdagodtak”. Kiemelte továbbá, hogy törekedni kell a növekedés és a stabilitás, a fenntartható fejlődés elvének összebékítésére. Ivan Gašparovič ugyancsak szükségesnek ítélte, hogy a visegrádi államok közösen, összehangoltan lépjenek fel az Európai Unió következő hétéves költségvetésének megtervezésekor.

A Nemzeti Galériába és a Sándor-palotába látogattak el a V4-elnökök feleségei

2011. október 7. - (mti)

Megtekintette a Munkácsy-trilógiát a Magyar Nemzeti Galériában, majd a Sándor-palotába látogatott el pénteken Budapesten Schmittné Makray Katalin, a magyar, Livia Klausová, a cseh, és Anna Komorowska, a lengyel államfő felesége. A Magyar Nemzeti Galériában az elnökfeleségek, akiket Csák Ferenc főigazgató köszöntött, Sepsey Zsófia művészettörténész vezetésével megtekintették Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiáját, valamint idősebb Markó Károly Visegrád című alkotását. Miután átsétáltak és megismerkedtek a Sándor-palota épületével és termeivel is, Szvorák Katalin népdalénekes rövid koncertet adott tiszteletükre. A budai Vár, a Sándor-palota, illetve a visegrádi Királyi Palota köré próbáltak programot szervezni a visegrádi csoport (V4) elnökeinek feleségei számára - tájékoztatta Schmittné Makray Katalin pénteken az MTI-t a Magyar Nemzeti Galériában. Mint mondta, már második alkalommal találkoznak, először Karlovy Varyban Klausová asszony vendégei voltak, aki csodálatos programot állított össze a hölgyeknek. Rövid idő alatt próbálta megmutatni a város és környéke természeti szépségeit, az épületeket és az ott élő manufaktúrák munkáit. Este ellátogatnak a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumba, hogy megtekintsék az Édentől keletre című tárlatot, majd a Művészetek Palotájában hangversenyen vesznek részt, amelynek programjában mind a négy ország zeneszerzőinek művei szerepelnek. Szombaton Szentendre városában a Kovács Margit Múzeum gyűjteményével és a Blagovesztenszka szerb görögkeleti templommal ismerkedhetnek meg, a városházán pedig találkoznak Dietz Ferenc polgármesterrel. A két nap eseményei között „finom, női programok”, teázás és „sütizés” is szerepel - tette hozzá Schmittné. A magyar, a szlovák, a cseh és a lengyel államfő a visegrádi csoport (V4) fennállásának 20. évfordulója alkalmából találkozott pénteken Budapesten. A csúcs második napját Visegrádon tartják.

A V4-ek azt szeretnék, ha az EU-ban nagyobb támogatást kapna a kultúra

2011. október 7. - (mti)

A négy visegrádi ország azt szeretné, ha az Európai Unió a következő, 2014-2020-as költségvetési időszakban nagyobb összegeket fordítana a kultúra támogatására mint eddig - jelentette ki Jiří Besser cseh kulturális miniszter pénteken a V4-ek kulturális minisztereinek kétnapos találkozója után. A dél-morvaországi Mikulovban megtartott tanácskozáson Magyarországot Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára képviselte. A cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák kulturális tárcavezető a találkozó végén péntek délelőtt emlékeztetőt írt alá, amely rögzíti a V4-ek közös fellépését annak érdekében, hogy a kulturális tevékenység 2014 után hatékonyabb és nagyobb támogatást kapjon az uniós alapokból. Politikai elemzők véleménye szerint a V4-ek közös fellépése, például a kultúrára - főleg a kulturális és történelmi értékek megőrzésére - szánt pénzek lehívásában, jelentősen növeli esélyeiket a sikerre. „Közösen kívánjuk felhívni az Európai Unió figyelmét arra, hogy a kultúra egyike lehetne a kohéziós politika legfőbb témáinak a következő 2014-2020-as programidőszakban. A kulturális szektor jelenleg mintegy ötmillió embernek ad munkát, és az összes európai uniós ország bruttó hazai termékének (GDP) 2,6 százalékát termeli” - szögezte le Besser. A szakminiszterek a mikulovi tanácskozáson ezenkívül megvitatták azokat a lehetőségeket, hogyan lehetne nagyobb mértékben és hatékonyabban bekapcsolni a kulturális tevékenységet a régiók idegenforgalmába.

Lipták Pál gyűjteménye a Nagyházi Galéria árverésén

2011. október 8. - (mti)

Kétnapos árverést tart a Nagyházi Galéria: kedden 19. és 20. századi festményekből, szerdán pedig bútorokból és néprajzi tárgyakból. A második nap anyagának kiemelkedő része Lipták Pál festőművész, könyvtáros gazdag népművészeti gyűjteménye lesz. A szerdai 363 tételéből csaknem kétszáz tárgy Lipták Pál gyűjteményéből való. A festőként, könyvtárosként, könyvkiadóként ismert Lipták Pál (1927-2007) hallatlanul gazdag népművészeti, textil-, kerámia-, bútor-, valamint kézirat- és könyvgyűjteményt halmozott fel. Gyűjteménye megalapozásához képzőművészeti munkásságának helyszíne, a Körösök vidéke, Békés és Csongrád megye segítette, festőként az alföldi hagyományokhoz, a hódmezővásárhelyi iskolához kapcsolódott. könyvtárosként Békéscsabán dolgozott, 1954-ben a szabadpolcos könyvkölcsönzői rendszer bevezetéséért Kossuth-díjjal is kitüntették. Később is újító szellemben vezette a könyvtárat és létrehozta a megyei bibliotéka 20. századi rajzgyűjteményét. A Lipták-gyűjteményből a Nagyházi Galéria főként népi kerámiát kínál, de találhatók az anyagban 19. századi népi bútorok, népi mesterségek eszközei, használati tárgyak és hímzett, szövött textilek. A 18-19. századi szlovák nyelvű bibliák, evangélium magyarázatok, evangélikus énekeskönyvek kollekciója is egyedülálló. A legizgalmasabb azonban a népi cserepek, butellák, bokályok, korsók, tálak, tányérok gazdag, majd másfélszázas választéka, amelyek kikiáltási árra jellemzően 10 és 20 ezer forint közötti. A feliratos, jelzett és tulajdonosi névvel, évszámmal ellátott alföldi butellák az 1800-as évek második felében készültek és jó állapotban vészeltek át másfél-két évszázadot. A felvidéki, székelyföldi, brassói ónmázas cserép bokályok között 1790-es datálásúak is vannak, a dekoratív tordai, besztercei, zilahi, sárospataki tányérok száz évvel későbbiek. Szépek a rajzos, figurális díszítésű besztercei, hucul, máramarosi, kalotaszegi kályhacsempék. Egy 1928-as mázas cserép falikép pedig azért lehet vonzó 24 ezer forintért, mert Kossuth Lajost ábrázolja. A további tételek is tartalmaznak szép darabokat. A csizmadia céh „Isstok Tomassin” feliratú 1775-ös céhkancsója és egy másik, hasonló korú felvidéki céhkorsó egyaránt 180 ezer forintról indul. Ilyen árat kell ajánlani egy osztrák és egy felvidéki bokályért is. Egy habán kancsó 1752-es évszámmal 75 ezer, míg egy 1713-as tál, mivel sérült, 55 ezer forintos kikiáltási árat kapott. Az 1700-as évekből származó holicsi tányérok 20-36 ezer forint között érhetők el, míg egy 1760-as itáliai tál 120 ezer forintról kezd. A népművészeti tárgyakkal egy napon árvereznek félszáz bútort, ezek között van egy-két nagy értékű darab.

Választójog

Minden listát állított kisebbségnek lesz parlamenti képviselete

2011. október 7. - (mti)

A Fidesz tervei szerint az új választójogi rendszerben létrejönne a kisebbségi szószólói intézmény, ezzel minden a választásokon indult kisebbségnek lenne valamilyen parlamenti képviselete is - mondta el az MTI-nek Áder János a Fidesz európai parlamenti képviselője Budapesten. A kormánypárti politikus leszögezte: azt jelenleg nagyon nehéz megmondani, hogy „a kisebbségi identitású választópolgárok közül hányan nem az országos pártlistákra, hanem kisebbségi listára szavaznának.” Hozzátette: az ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a nagyobb számú kisebbségeknek - cigány, német, horvát, szlovák - nagyobb esélyük lesz mandátumot szerezni, „ha jól mozgósítanak”. A Fidesz ugyanakkor „pontosan azért, mert vannak olyan kisebbségek is, amelyek nagyon szerény számmal vannak jelen Magyarországon” azt tervezi, hogy létrehozzák a kisebbségi szószólói intézményt. A kisebbségi szószóló a szavazati jogon kívül minden más parlamenti tevékenységet elláthatna - például felszólalhatna a plenáris üléseken, vagy javaslatokat tehetne a bizottsági üléseken - és kisebbségi szószólót minden olyan kisebbség állítana, akik bár listát tudtak állítani a választáson, de nem kaptak a mandátumhoz szükséges szavazatot. A Fidesz tervei szerint ezzel a kisebbségek a parlamenti fórumokon is fel tudnák vetni a problémáikat és így hatékonyabb lehetne az érdekérvényesítés. Áder János azt is megerősítette, hogy a parlament létszáma a megszerzett kisebbségi mandátumok számával együtt sem lehet több 200-nál, vagyis ezzel az országos pártlistákról bejutott képviselők száma csökkenhet. Várhatóan október végén nyújtják be a parlamentnek a választójogi törvényjavaslatot, amelynek alapjául szolgáló fideszes koncepció október 6-án került nyilvánosságra.

Fontos a kapcsolattartás a külföldön élő állampolgárokkal

2011. október 7. - (mti)

Martonyi János külügyminiszter szerint az országoknak kapcsolatot kell tartaniuk állampolgáraikkal, függetlenül attól, mekkora távolságra élnek az anyaországtól. Trócsányi László párizsi nagykövet azt emelte ki, hogy sok külföldön élő aktív kapcsolatra törekszik az anyaországgal, és a külföldiek szavazati joga ezt erősítheti meg. A határon kívüli állampolgárok parlamenti képviseletéről és a külföldi szavazásról Budapesten tartott nemzetközi konferencián a tárcavezető kifejtette, új jelenség, hogy egyre többen élnek külföldön, a migráció és a mobilitás globális trend, de az országok nem akarják elveszíteni külföldön élő állampolgáraikat. Martonyi János a Külügyminisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia és a Szegedi Egyetem által szervezett eseményen a külföldön élők szavazati jogáról elmondta, ennek szabályozása nemzeti hatáskörbe tartozik, de az országok között megértést és párbeszédet igényel. A külföldön élők szavazati joga nem sérti annak az országnak a szuverenitását, ahol élnek - emelte ki. A miniszter hangsúlyozta, a korábban külföldre - például az Egyesült Államokba, Kanadába vagy Ausztráliába - távozott magyarok általában megtartották magyar állampolgárságukat. A magyar állampolgársági jog módosítása azért volt szükséges, mert a szomszédos országokban élő magyarokkal és leszármazottaikkal szemben diszkriminációt jelentett, hogy nekik viszont nem volt magyar állampolgárságuk, holott ők is külföldön élő magyarok - mutatott rá. Hozzátette: így egységes rendszer jött létre a magyar diaszpórában. Martonyi János arról számolt be, hogy ezt a módosítást részletesen megmagyarázták a szomszédos országoknak, de „északi szomszédunkkal”- mondta Szlovákiára uralva - még mindig nézeteltérés van abban a tekintetben, hogy mit értenek „az állam és a polgár közötti valóságos kapcsolaton”. A tárcavezető a magyar választójog tervezett módosításával kapcsolatban úgy fogalmazott, az egyik legnagyobb változást az jelenti, hogy kétfordulós helyett egyfordulós lesz a választás, ami megfelel a legtöbb ország gyakorlatának. Az egyéni és a listás választási rendszer közötti alapvető egyensúlyt megőrzik - mondta. Trócsányi László hangsúlyozta, nem ritka, hogy egy külföldön élő aktív kapcsolatot akar ápolni az anyaországgal, ezt a kapcsolatot erősítheti a külföldön élők szavazati joga. A Velencei Bizottságnak - az Európa Tanács mellett működő, alkotmányozási kérdésekben tanácsadóként tevékenykedő szakértői testületnek - a témáról készített jelentését ismertetve kifejtette, az európai jogalkotásban egyre nagyobb hangsúlyt kap a külföldön élők szavazati joga, amely azonban általában az országos választásokra korlátozódik, a helyi választásokon csak kevés országban voksolhatnak. A bizottság több érvet is felhoz a külföldön élők szavazati jogának biztosítása mellett, így az állampolgárok közötti egyenlőségre is hivatkozik, amelyet nem korlátozhat „a személyek szabad mozgása” - mutatott rá. A diplomata kitért arra is: sokak szerint a külföldön élők szavazati joga ellen szól, hogy a politikusok nem képesek igazán elérni őket, és a külföldön élők nem ismerik úgy a belpolitikai helyzetet, mint a helyiek. Joelle Garriaud-Maylam, a francia szenátus tagja elmondta, országa úttörő a külföldön élők szavazati jogának szabályozásában, hiszen a 2,5 millió külföldön élő franciának parlamenti képviselete is van. Ez eddig csak a szenátusban volt így, de a következő választáskor életbe lépő módosítás eredményeként 11 képviselőjük lesz a nemzetgyűlésben - közölte. Hozzáfűzte, emellett június óta egy államtitkár foglalkozik a külföldön élő franciák ügyeivel.

Még nem érkeztek meg az oktatási-nevelési támogatások Szlovákiába

2011. október 7. - (mti)

A szeptember végére ígért magyarországi oktatási-nevelési támogatást még egyetlen szlovákiai magyar család sem kapta meg - írja az Új Szó című pozsonyi magyar napilap pénteken. Az újság szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága arra hivatkozott, hogy a folyamatot egyes kérvényezők hiányzó személyi és egyéb adatainak pótlása lassítja ennyire. A támogatások kifizetése már szeptember elején megindult, állítja Lukács Bence Ákos főosztályvezető-helyettes. „Elsőként olyan kisebb magyar népességű régiókban kaphatják kézhez a támogatást, mint Horvátország vagy Muravidék magyarlakta részei” - árulta el. Hozzátette, mind az érintettek, mind a sajtó értesülni fog arról, amikor a felvidéki kedvezményezettek számára is folyósítják az összeget. A Kárpát-medencében közel 250 ezer igénylő van összesen. A Bethlen Gábor Alapkezelő élén történt személycserék a pályázatoknál adminisztrációs nehézségeket okoztak - állítja Jókai Tibor, a szlovákiai magyar pedagógusszövetség titkára. „Az előző és az új vezetés jogköreinek cseréjét meg kellett várni. A Nemzetpolitikai Államtitkárságtól úgy tudom, hogy pár napon belül elkezdődhet az utalás. Hogy ez a pár nap kettő, öt, vagy tíz, azt nem tudom megmondani” - nyilatkozta az SZMPSZ titkára. Hozzátette, információi szerint a 47 ezer 500 szlovákiai kérvényből eddig több mint 43 ezret hagytak jóvá. A pályázati kiírásban ugyanis az szerepelt, hogy azok a diákok, akik már betöltötték tizennyolcadik életévüket, egyéni elbírálás alá esnek, ezeknek a feldolgozása zajlik most. A 18 év feletti pályázóknak tehát vélhetően még tovább kell várniuk a támogatásra - írja az új Szó.

Bonyolódó sakkjátszma

2011. október 4. - (mti)

Bonyolódó sakkjátszma cím alatt közöl kommentárt a határon túli magyarok választójogáról a pozsonyi Új Szó napilap. „Ha a határon túli magyarok is megkapják a magyarországi voksolás jogát, elemző legyen a talpán, aki meg meri becsülni annak majdani kimenetelét” - vélekedik a szerző. „Ezek a potenciális választók jelentősen eltérő politikai preferenciákkal rendelkeznek, amihez szorosan kötődik a választási hajlandóság is. Ha az új magyar voksolási rendszer az előbb leírt alapokból indul ki, a többi között azt is nehezebb lesz meghatározni, hogy egy határon túliak szavazataival parlamentbe jutó képviselő inkább kinek köszönheti a mandátumát: egy ősei földjén élő nemzeti érzelmű erdélyinek vagy egy délvidéki származású liberális izraeli állampolgár szavazatának? Az ilyen eset már csak azért is lehetséges lesz, mivel csak korlátozott számú határon túli jut be az Országházba. Az új választási rendszerben így sajnos az is benne rejlik, hogy egymás ellen tudja fordítani az egyes határon túli nemzettesteket” - írja Horbulák Zsolt.

Kétnyelvű közlekedési tábla jelent meg Dunaszerdahely mellett

2011. október 16. - (mti)

Kétnyelvű, a helységneveket szlovákul és magyarul is feltüntető közlekedési tábla jelent meg szombaton Dunaszerdahely mellett - írja a Bumm.sk szlovákiai magyar hírportál vasárnap. A mellékelt fénykép szerint a közlekedési táblán Pozsony, Dunaszerdahely és Bős magyar neve is szerepel. Az esetre a lakosok hívták fel a portál figyelmét. A nagyméretű táblát néhány méterrel az eredeti, csak szlovák nyelvű tábla mögött állították fel. Betűtípusa és stílusa hasonlít a szlovák útkarbantartó vállalat tábláihoz. Mivel az eredeti tábla továbbra is áll, feltételezhető, hogy nem az útvállalat helyezte ki a kétnyelvű változatát, és civil akcióról van szó. Több mint valószínű, hogy a kezdeményezéshez a dunaszerdahelyi városi hivatalnak sincs köze, hiszen a tábla a város területén kívül áll - olvasható a Bummon. A tábláról a Kétnyelvű Dél-Szlovákia csoport is beszámol Facebook-oldalán. Dunaszerdahely és környéke a kétnyelvűség követelésében egyre aktívabb. Két héttel ezelőtt ismeretlenek festékszóróval néhány dunaszerdahelyi óriásplakátra a következő feliratokat írták fel: "Ha kell a pénzünk, kérjétek magyarul is!" Az utóbbi hónapokban több, kétnyelvűséget követelő akcióra is sor került Dél-Szlovákiában. A dunaszerdahelyi festékszórós akció mellett matricakampány folyik több településen, amelynek nyomán több önkormányzat a kétnyelvűség betartására szólította fel a helyi intézményeket és vállalkozásokat. Szeptember elején a Kétnyelvű Dél-Szlovákia csoportosulás aktivistái megafonnal jelentek meg a párkányi vasútállomáson, majd magyarul és angolul is bejelentették a vonatok érkezését - írja a hírportál.

Várhatóan megoldódik a szlovákiai magyar helységnevek ügye

2011. október 3. - (mti)

Várhatóan már a közeljövőben véglegesen megoldódik a szlovákiai magyar helységnevek évtizedek óta húzódó ügye. A szlovák kormány magyar helységnévbizottsága, amely a múlt pénteken ülésezett Pozsonyban, összeállította a dél-szlovákiai, magyarok is lakta települések hivatalos magyar névlistáját, amelyet kormányrendeletben hirdetnek ki - tájékoztatta hétfőn az MTI pozsonyi tudósítóját Orosz Őrs, a szlovákiai magyar civilszervezeteket tömörítő Kerekasztal (SZMK) szakértője. „Ez a testület ezért alakult, hogy lezárjon egy tulajdonképpen 90 éve húzódó és 17 éve megoldatlan problémakört, amelyet a dél-szlovákiai magyar települések helységnevei alkotnak” - jegyezte meg a szakértő. A dél-szlovákiai magyar helységnevek hivatalos jegyzékét a helységnévtábla törvény mellékleteként adták ki 1994-ban. Az akkori jegyzék azonban nagyon hézagos, vitatható, tele van helyesírási és más hibákkal is. A mai négypárti szlovák kormánykoalíció által a kisebbségi nyelvhasználati törvényben eszközölt módosítások valamivel több mint 500 dél-szlovákiai településre vonatkoznak. „Ennek nagyjából egyötödét, valamivel több mint száz település elnevezését minősíthetjük problémásnak” - jegyezte meg Orosz. Ezeknek a különböző okok miatt problémás helységneveknek a kérdését rendezte most a kormánybizottság. Orosz kifejtette, hogy a problémának nagyjából öt alcsoportja van. Az első csoportot azok a települések alkották, amelyeket a múltban - többnyire a második világháború után - szlovák történelmi személyiségekről neveztek el, s amelyeknek mindmáig nem volt hivatalos magyar nevük. Ilyen például Stúrovo (Párkány), Hurbanovo (Ógyalla) vagy Kolárovo (Gúta) esete. „Itt nem volt sok munka, egész egyszerűen a magyar megnevezéseket pótolták” - szögezte le az SZMK képviselője. Korábban a szlovák államhatalom mereven elzárkózott attól, hogy ezeknek a településeknek hivatalos magyar nevük is legyen. A második csoportot azok a településnevek alkotják, amelyekről az 1994-es jegyzék egyszerűen megfeledkezik. Ilyen például Nagyhind vagy Bábindal. A harmadik nagy csoportot azok a települések alkotják, amelyek magyar neve hibás helyesírással került be a jegyzékbe. „Rengeteg ékezetes problémát sorolhatnék fel” - jegyezte meg Orosz. A negyedik csoportban olyan települések voltak, amelyek különböző neveken ismertek az utóbbi évszázadban. „Ezekben az esetekben igyekeztünk figyelembe venni a helyi közösség óhaját, illetve elkerülni a duplázásokat” - fejtette ki a szakértő. Példaként megemlítette: Szentes nevű település Magyarországon is van, ezért a kelet-szlovákiai Szentes nem véletlenül kapta a Bodrog előtagot még 1913-ban. Az ötödik, s egyben legnehezebb kategóriát az összeolvadással és egyesítéssel létrejött települések jelentették. „Tipikus példa Mikolcsány és Nánás esete Gömörben. Ezt a két falut 1964-ben egyesítették Gemersky Sad néven, ami tükörfordításban Gömörliget, s ez került be a 94-es törvénybe. Ennek ellenére a név nem gyökerezett meg a köztudatban, s mindkét település lakossága a régi nevét használja. Ezekben az esetekben a régi neveket felhasználva a magyar helységnévadás szabályai szerint új helységnevet alkottunk, jelen esetben Nánásmikolcsány mellett döntöttünk” - mondta Orosz Őrs az MTI-nek. Szlovákiában összesen 656 olyan település van, amelyek esetében kétnyelvű megnevezésre van szükség. Hivatalos magyar neve a törvény szerint 512 településnek lesz. A részben ruszinok, ukránok, romák és németek lakta települések hivatalos kisebbségi neveit szintén szakértők állítják össze. Nem hivatalos értesülések szerint a kormány a szükséges rendeletet még most ősszel megvitatja és kiadja. A települések kisebbségi elnevezéseinek használata a jövő év közepétől lesz hivatalos.

Robert Fico ismét előre hozott választást sürgetett

2011. október 5. - (mti)

Ismét előre hozott parlamenti választást sürgetett Robert Fico volt szlovák kormányfő, a legnagyobb ellenzéki párt, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) elnöke. „Az ország (Szlovákia) olyan katasztrofális állapotban van, s a kormányzás olyan gyenge, hogy itt a legfőbb ideje az előre hozott választásnak” - jelentette ki Fico szerdai pozsonyi sajtótájékoztatóján. Ján Figeľ, a kormány első alelnöke reagálásában azt mondta: az előre hozott választás egyike azon alkotmányos lehetőségeknek, amelyekkel politikai stabilitást lehet teremteni Szlovákiában. Fico élesen bírálta a kormánykoalíciót, mert továbbra sem tud megegyezni a második eurós mentőalap támogatásában. A koalíció négy pártelnöke kedden csak abban jutott egyezségre, hogy a parlamenti szavazás erről a kérdésről október 11-én, az új ülésszak első napján lesz. A négy párt közül a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Híd kész megszavazni a mentőcsomagot, míg a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) továbbra is elutasítja. Ha ez a helyzet október 11-ig nem változik, a koalíció ellenzéki segítség nélkül képtelen lesz megszavazni a mentőalapot. A két ellenzéki párt közül a Smer támogatja a mentőcsomagot, míg a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) határozottan elutasítja. Fico mindazonáltal közölte: a Smer október 11-én nem fogja megszavazni a mentőcsomagot, kivárja, képes lesz-e erre a koalíció. „Ha a koalíció az első szavazáson sikertelen lesz, második fordulóra van szükség. Mi az eurós mentőalapot csak akkor fogjuk támogatni, ha a helyzetnek politikai következményei lesznek” - szögezte le az ellenzéki politikus. Fico már korábban azt mondta, hogy pártja két megoldási lehetőséget lát: vagy módosul a kormány, illetve a koalíció összetétele, vagy előre hozott választásokat tartanak. A Smer ez utóbbi megoldást tartaná jobbnak. Az ellenzéki pártvezér ugyanakkor megjegyezte: úgy véli, hogy a koalíciós pártok végül mégiscsak egyezségre jutnak, de ha mégsem, akkor annak komoly politikai következményekkel kell járnia. „Felelősségünk, a koalíciós szerződés, rendszerint négy évre szól. Meggyőződésem, hogy van megoldás. Amennyiben azonban kiderülne, hogy ez nem járható út, akkor az előre hozott választás is egyike a lehetséges megoldásoknak” - mondta újságíróknak a kormányülés után Figeľ, aki egyben a KDH elnöke is. Leszögezte: a politikai pártoknak egy esetleges előre hozott választásra mindig késznek kell lenniük. Berényi József, a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szombaton az országos tanács ülésén szintén arról beszélt, hogy a szlovákiai belpolitikai helyzet nagyon bonyolult, ezért a pártnak fel kell gyorsítania a felkészülést az esetleges előre hozott választásra.

Malina Hedvig-ügy:

Biztatóak a fejlemények

2011. október 5. - (mti)

Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára biztatónak nevezte a Malina Hedvig-ügy fejleményeit. A helyettes államtitkár szerdán Doroslav Trnka szlovák főügyészhelyettesnek arra az előző napi nyilatkozatára reagált, amely szerint véglegesen lezárult Malina Hedvig ügyének kivizsgálása. Prőhle Gergely azt mondta, ez „biztató jele annak, hogy az igazságszolgáltatás minden politikai befolyás nélkül érvényesülhet”. Egy a tárca által szervezett háttérbeszélgetésen a helyettes államtitkár kérdésre válaszolva reményét fejezte ki, hogy Malina Hedvig megkapja az „erkölcsi rehabilitációt” a szlovák közvélemény előtt. Emlékeztetett, az ügyben több alkalommal szakértők „gyökeresen mást” mondtak, mint ami a korábbi hivatalos szlovák nyilatkozatokban elhangzott. Prőhle Gergely azt mondta, reméli, hogy „ezek után újabb kanyarok már nem nagyon lesznek” az ügyben. A magyar nemzetiségű egyetemista Malina Hedviget 2006. augusztus 25-én verték meg Nyitrán, állítása szerint azért, mert magyarul beszélt az utcán. Robert Fico volt szlovák miniszterelnök szerint a Malina Hedvig-ügy kísérlet volt kormánya lejáratására és hangulatkeltésre. Robert Kalinák volt belügyminiszter azt állította: az eset nem történt meg, illetve másképpen történt, mint ahogy azt a lány állította. Azóta Malina Hedvig ellen folyik eljárás állítólagos hamis tanúzás miatt. Hírek szerint a szlovák kormány a múlt héten úgy döntött, hogy nyilatkozatban kér bocsánatot Malina Hedvigtől, mert a vizsgálat folyamán sérültek emberi és állampolgári jogai. Dobroslav Trnka szlovák főügyészhelyettes kedden úgy nyilatkozott, véglegesen lezárult Malina Hedvig ügyének kivizsgálása, s már csak a bírósági szakértő kihallgatása van hátra Roman Kvasnicának, a lány ügyvédjének jelenlétében. A főügyészhelyettes azt mondta, hogy még októberben a bírósági ítéletnek is meg kellene születnie. Hozzátette ugyanakkor, meglepte a kormány döntése, hogy Malina Hedvigtől nyilvánosan bocsánatot kér. Malina Hedvig, aki időközben férjhez ment és két gyermek anyja, ennek ellenében visszavonná beadványát az Európai Emberi Jogi Bíróságon.

Szlovák főügyész-helyettes:

Lezárult a vizsgálat Malina Hedvig ügyében

2011. október 4. - (mti)

Dobroslav Trnka szlovák főügyész-helyettes szerint véglegesen lezárult Malina Hedvig, a 2006 augusztusában Nyitrán megvert szlovákiai magyar diáklány ügyének kivizsgálása, s már csak a bírósági szakértő kihallgatása van hátra Roman Kvasnicának, a lány ügyvédjének jelenlétében. A főügyész-helyettes kedden az aktuálne.sk szlovák hírportálnak nyilatkozva azt állította, hogy még október folyamán a bírósági ítéletnek is meg kellene születnie. „Ha az ügyvéd nem hozakodik elő olyan bizonyítékokkal, amelyek az ügyet újra elhúznák, az ügyészség kezdeményezésére már nem kerül sor újabb lépésekre” - tette hozzá Trnka. A főügyész-helyettes ugyanakkor azt mondta: a kormány döntése, hogy nyilvánosan bocsánatot kér Malina Hedvigtől meglepte. Malina Hedvig, aki időközben férjhez ment és két gyermek anyja, ennek ellenében visszavonná beadványát az európai emberi jogi bíróságon. Trnkának, aki korábban főügyész volt, nem tetszik, hogy a kormány döntését előzetesen nem egyeztette a főügyészséggel. „Ez helytelen és idő előtti (a döntés). Meg kellett volna várni a vizsgálat eredményét” - vélekedett a főügyész-helyettes. Azt állítja, hogy a főügyészség még nyáron egy átfogó anyagot készített az igazságügyi minisztérium részére, amelyben összefoglalta az ügyet, az összes bizonyítékot és azt, miért is húzódott el annyira a kivizsgálás. Ennek az anyagnak a rövidített összefoglalóját - állítja Trnka - Lucia Zitnanská igazságügy-miniszter is aláírta, ami a volt főügyész szerint azt jelenti, hogy a főügyészség érveit elfogadta. Malina Hedvig ügyvédje azt állítja, hogy még nincsenek információi az ügy lezárásáról. „Ki kell várnunk, amíg megszületik a döntés a főügyészség elfogultságával kapcsolatos kifogásunkról” - jegyezte meg Roman Kvasnica. Az egykori diáklányt 2006. augusztus 25-én verték meg Nyitrán, állítása szerint azért, mert magyarul beszélt az utcán. Robert Fico volt szlovák miniszterelnök szerint a Malina Hedvig-ügy kísérlet volt kormánya lejáratására és hangulatkeltésre. Robert Kaliňák volt belügyminiszter azt állította: az eset nem történt meg, illetve másképpen történt, mint ahogy azt a lány állította. Azóta Malina Hedvig ellen folyik eljárás állítólagos hamis tanúzás miatt. A legújabb hírek szerint a szlovák kormány a múlt héten úgy döntött, hogy nyilatkozatban kér bocsánatot Malina Hedvigtől, mert a vizsgálat folyamán sérültek emberi és állampolgári jogai. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) volt elnöke blogjában felhívta a figyelmet arra, hogy a pozsonyi kormány döntése nem azért született meg, mert a kabinet tagjai erre az álláspontra jutottak volna, hanem azért, mert így akarják elkerülni, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságán Szlovákiát elmarasztaló ítélet szülessen az ügyben.

Megkezdődött a népszámlálás

2011. október 1. - (mti)

Megkezdődött a népszámlálás, mától október 16-ig interneten is kitölthetőek a lakás- és személyi kérdőívek, számlálóbiztosok is járják az országot. Virágh Eszter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási szóvivője az MTI-nek korábban elmondta, borítékokat csak azokra a címekre kézbesítettek, amelyek egyértelműek voltak, tehát ahol az utca nevén és a házszámon kívül azonosítható volt a bérházak, társasházak postaládáin az emelet és az ajtó száma is. Tájékoztatása szerint a hónap végéig tartó népszámláláson a bevallás anonim, ezért minden címre csak egy borítékot dobtak be, a benne lévő kérdőívet ki is lehet tölteni, ha pedig többre van szükség, ez jelezhető a címre néhány napon belül visszatérő számlálóbiztosnak. A borítékon szerepel az adott címre beosztott számlálóbiztos neve, biztosi igazolványának száma, illetve telefonos elérhetősége. Ez utóbbi alapján időpontot is egyeztethetnek vele az adatok bevallásáról a felkeresett címen lakók. Internetes adatközlésre október 16-ig van lehetőség a lakáskérdőíven szereplő azonosítókód alapján. Az adatközlés 20-30 percet vesz igénybe. Hagyományos kitöltés esetén időpontot egyeztetnek a kérdőív kitöltéséről, ami történhet önbevallásos módszerrel, azaz a lakos vállalhatja, hogy saját maga tölti ki a kérdőíveket, vagy megbeszélhetnek egy időpontot a számlálóbiztossal a válaszadásra. Arra is van lehetőség, hogy személyes találkozón azonnal kitöltik a számlálóbiztos vezetésével az adatlapokat; ha úgy döntenek, hogy maguk töltik ki a lapokat, annyi ívet kell kérni, ahányan az adott címen laknak. Az adatok közlésekor mindig „az adott eszmei időpont” alapján, azaz idén az október 1-jén 0 órakor fennálló állapotokról kell nyilatkozni. Ha valaki például ez után az időpont után született vagy halt meg, nem szerepel majd a statisztikában, ahogy az időközben, október 1-je után megszerzett diploma, állampolgárság megszerzése vagy családi állapotban beállt változás sem. A mintegy 40 ezer számlálóbiztos átlag 100-120 címre megy ki, a külterületeken ez a nagyobb távolságok miatt 50-70 címre csökkenhet. Vannak intézményi számlálókörzetek is, többi között a kollégiumok számítanak ilyennek, de a hajléktalanoknak is külön körzeteik vannak.

KSH-konferencia:

Az összeírás eredményeiben tükröződik a nemzetiségekhez való viszonyulás

2011. október 5. - (mti)

Az összeírás eredményei megmutatják, miként viszonyul a társadalom a nemzetiségekhez, a népszámlálás lebonyolításának módja pedig sokat elmond a mindenkori politikai elit velük kapcsolatos szándékairól is - mondta Tóth Ágnes, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója a Népszámlálások egykor és ma című konferencián, szerdán Budapesten. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) könyvtára és a Magyar Statisztikai Társaság rendezvényén az előadó kifejtette, a nemzetiségi-etnikai kisebbségi kérdések megválaszolásakor az identitás vállalása függ a társadalmi viszonyoktól is, attól, hogy az adott társadalmi közegben mennyire merik felvállalni egy kisebbséghez való tartozásukat. Tóth Ágnes fontosnak nevezte, hogy két vagy több egymás utáni népszámlálás eredményeit nemzetiségi szempontból is összehasonlítsák, mert ez teszi lehetővé a trendek megállapítását. A nemzetiségi identitásra vonatkozó kérdéseknek csak akkor van értelmük, ha az azokra adott válaszok összehasonlíthatók a többi kérdésre adott válaszokkal. Emiatt egyetlen erre vonatkozó kérdés nem elegendő, az anyanyelvet és a nemzetiségi-etnikai kisebbségi tudatot is meg kell vizsgálni, illetve a családi és baráti körben használt nyelvről kapott információk is hasznosak - hangsúlyozta. Utalt arra, hogy 1941-től (1970 kivételével) szerepelt a kérdőíveken a nemzetiségi hovatartozás megvallása, ugyanakkor 1970 és 2001 között nem kérdeztek rá az állampolgárságra, mert a rendszerváltásig lényegében mindenki magyar állampolgár volt. Közölte, 1945 után a nemzetiségek saját identitása megvallásának hajlandósága erősen csökkent az 1946-1948 között lezajló sváb kitelepítések és a szlovák-magyar lakosságcsere miatt. A horvát, szerb, szlovén körben sem nőtt ebben az időben a bevallási hajlandóság, pedig őket kifejezetten előnyben részesítette a politika - tette hozzá. Szólt arról, hogy a kisebbségi anyanyelvűek között 1960-tól szlovák és horvát körben csökkent legjobban a bevallási hajlandóság, a németeknél mintegy 35 ezres létszámon stagnált, a cigányság anyanyelvi bevallása ugyanakkor folyamatosan nőtt. A trend a nyolcvanas években fordult meg, amikor a kisebbségek körében kezdett nőni identitásuk megvallásának hajlandósága, a rendszerváltás után pedig erősödött ez a tendencia. Tóth Ágnes kitért arra, hogy az 1941-es népszámlálás során Teleki Pál miniszterelnök kifejezett kérésére tették - az ország történetében először - a kérdések közé a nemzetiségre vonatkozóakat. Akkor is célul tűzték ki, hogy „az adatszolgáltatás szabad vallomáson alapuljon”, a válaszadás befolyásolására szankciókat helyeztek kilátásba, a kisebbségi adatszolgáltatót pedig nem volt szabad diszkriminálni. Az 1980-as népszámláláson - anyagi megfontolásból - csökkentették a kérdések számát, de az állampárt, az MSZMP egy 1978-as politikai bizottsági ülésén felvetették, hogy az 1970-ben kihagyott nemzetiségi kérdéseket újra feltegyék, a „lenini nemzetiségpolitikára” hivatkozva. Ezzel együtt a kommunista elit összességében „a nemzetiségi kérdést igyekezett elfojtani”, a hazai kisebbségek jogainak elismerését deklarálták ugyan, de ez a gyakorlatban nem valósult meg - fogalmazott. Az MSZMP vezető testületeként működő politikai bizottság azt vallotta, nem szükséges a cigányság kisebbségként való definiálása, a nyelvüket pedig „mesterségesnek” tekintette - fűzte hozzá. Megemlítette, hogy 1980 tavaszán egy kiegészítő adatfelvételt is rendeztek 506 községben, ahol németek, szlovákok, románok, vagy „délszlávok” éltek. Az összeírás adatain kívül a nemzetiségi tömörülések használhatták ettől az évtől „saját becsült adataikat is”. A 2001-es népszámláláson a több nemzetiséghez kötődés megjelölésének lehetősége is megjelent önkéntes alapon - jegyezte meg.

KSH-főtanácsos:

Rendkívüli viszonyok között is zajlottak összeírások

2011. október 5. - (mti)

A történelem során több olyan népszámlálás volt, amit rendkívüli viszonyok között tartottak, leginkább azért, mert háború dúlt egy-egy országban - mondta Holka László, a KSH vezető főtanácsosa szerdán Budapesten, a Népszámlálások egykor és ma című konferencián. A KSH könyvtára és a Magyar Statisztikai Társaság rendezvényén az előadó szólt arról, hogy a mai Szlovákia területén 1919. augusztus 20-21-én tartottak népszámlálást, amikor ez a terület gyakorlatilag már nem tartozott Magyarországhoz, de még nem alakult meg Csehszlovákia. A cenzus kiterjedt a történeti Magyarország egykori 16 északi vármegyéjének területére. Holka László közlése szerint a népszámlálás célja az volt, hogy nemzetet teremtsenek a szlovákságból. 14 kérdést tettek fel, amelyek összeállításában nagyrészt követték az 1910-es - az Osztrák-Magyar Monarchia tisztviselői által készített - kérdőívet. Az előkészületek közben azonban a magyar Tanácsköztársaság hadműveleti területté nyilvánította a Felvidéket, ami megnehezítette a népszámlálást - mutatott rá. A vezető főtanácsos szólt arról, hogy Szlovákiában 5500 számlálóbiztos végezte a munkát, de erre az időközben megbukott magyar királynak korábban esküt tett tisztviselőket csak megszorításokkal alkalmazták. A biztosok 12 százaléka cseh területről jött, akiket magyarlakta vidékre küldtek. Az eredményeket 1920-ban adták ki Szlovákiai településjegyzék címmel, és igyekeztek szlovák településneveket adni a falvaknak. A népszámlálás mintegy 2,9 millió embert írt össze, ebből 2 millió „csehszlovák”, 700 ezer magyar, 140 ezer német, 93 ezer pedig ruszin volt - tette hozzá. Szovjet-Oroszországban 1920 áprilisában rendelte el az állam vezetője, Lenin a népszámlálást. Cél volt az iparvállalatok rövid számbavétele is az államosítás miatt, és kénytelenek voltak a cári közigazgatás korábbi alkalmazottait is megkérni a közreműködésre - jegyezte meg Holka László. Kitért arra, hogy a Vörös Hadseregben szolgáló statisztikusokkal állíttatták össze a 18 kérdésből álló kérdőíveket, amelyekből néhány kérdés az akkor már tervbe vett országos, nagyszabású villamosítási tervhez kapcsolódott. Holka László elmondta, hogy a népszámlálás csak az ország területének 70 százalékára, népességének pedig 72 százalékára terjedt ki. Nem tudtak összeírást tartani a Távol-Keleten, a Kaukázuson túli területeken, valamint a Krímben és a balti államokban, utóbbiakban azért, mert kivívták - igaz, akkor csak 1940-ig tartó - függetlenségüket. Ukrajna azért esett ki a népszámlálásból, mert 1920 májusában a lengyel hadvezér, majd köztársasági elnök, Józef Pilsudski bevonult az ukrán fővárosba, Kijevbe, noha augusztusra már Varsóig űzték vissza - tette hozzá. A vezető főtanácsos szólt arról, hogy 1948 novemberében Izraelben is háborús körülmények között rendezték az ottani első modern kori népszámlálást. Kijárási tilalmat rendeltek el a lebonyolítás sikere érdekében, és 15 ezer számlálóbiztost alkalmaztak. A cél itt az volt, hogy megvessék a népességnyilvántartás alapját - hangsúlyozta. Holka László érdekességként említette, hogy a számlálóbiztosokat fejenként két fényképpel kellett várnia a lakosságnak, ennek azonban az arab nők vallási okokból ellenálltak. A népszámlálás további célja volt - sajátos módon - az izraeli törvényhozás, a kneszet választásának előkészítése is. A végeredmény 1 millió 174 ezer ember összeírása lett - mondta.

Nemzeti összetartozás bizottság - KSH-igazgatóhelyettes:

A népességcsökkenést megállítani szinte kizárt

2011. október 5. - (mti)

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese szerint a népesség csökkenése feltartóztathatatlan, optimális esetben mérsékelni lehet, de megállítani majdnem kizárt. Pongrácz Tiborné az Országgyűlés nemzeti összetartozásának bizottsága szerdai ülésén úgy fogalmazott, hogy a határon túli magyar területeken az elvándorlás és az asszimiláció a népességfogyás elsődleges oka. Az igazgatóhelyettes kifejtette: Romániában a legutóbbi népszámláláson 1,5 millióan vallották magukat magyarnak, ami 180 ezres csökkenést jelentett a korábbi adatokhoz képest. A csökkenés 33 százaléka a Magyarországra történő végleges, 23 százaléka az ideiglenes elvándorlásból fakadt, és itt az asszimilációt csupán 5 százalék volt. Reménykeltőnek tartotta ugyanakkor, hogy az itt élő magyarság természetes szaporulata jobb, mint a románságé. Szlovákiában a rendkívül erős asszimilációra hívta fel a figyelmet, és azt mondta, hogy a mostani népszámláláson a pesszimista verzió szerint 60 ezerrel, az optimista szerint 34-35 ezerrel csökkenhet a magyarság száma. Ukrajnában, ahol 156 ezer magyar él, túlnyomó többségük Kárpátalján, az asszimiláció mellett a főveszélyt az jelenti, hogy szórványosodik a magyarság. Pongrácz Tiborné Magyarországról szólva elmondta: 1981 óta csökken a népesség száma, Európában nálunk indult meg elsőként ez a folyamat, és évente egy kisvárosnyi lakosság tűnik el. Ennek okát egyrészt abban jelölte meg, hogy nagyon rossz a halálozási és születési mutató, a férfiak születéskor várható élettartama 70 év, aminél csak Oroszországban és Romániában rosszabb a helyzet, míg Svédországban közel 80 év. A nőknél 77-78 év, amivel Romániát, Bulgáriát és Oroszországot sikerül csak megelőzni. Kardinális kérdésnek nevezte még a születésszámot, és ezzel összefüggésben azon félelmének adott hangot, hogy az jövőre 90 ezer alá fog csökkenni. A csökkenés oka szerinte, hogy egyre kevesebben kötnek házasságot, jelenleg 40 százalék a valószínűsége annak, hogy egy nő élete során házasságra lép. Ugyanakkor a házasságokból több gyermek születik, mint az élettársi kapcsolatokból - jegyezte meg. Kitért arra is, hogy napjainkban egyre elfogadottabbá válik az élettársi kapcsolat, ami demográfiai szempontból nagyon negatív tendencia. Míg 1991-ben az emberek mintegy negyede értett azzal egyet, hogy a társadalom szempontjából mindegy, hogy valaki házasságban, vagy élettársi kapcsolatban él, mostanra ez az arány 71 százalékra nőtt. Ugyanakkor - folytatta - az élettársi kapcsolatok sokkal labilisabbak, mint a házasságok, a felbomlásuk aránya 60-70 százalék, és az ilyen kapcsolatban élők életkilátásai sokkal rosszabbak, mint a házasságban élőké. Pongrácz Tiborné beszélt arról is, hogy egyre későbbre tolódik a házasságkötések és az első gyermek vállalásának ideje. A nők későn szülnek és kevesebb gyermeket - összegezte, hozzátéve: a 30 évesek 48 százaléka, míg a 30-34 évesek 35 százaléka gyermektelen. Ilyen magas arány még soha nem volt. Az igazgatóhelyettes attól tart, hogy egyre elfogadottabbá válik, ha valakinek nincs gyermeke, és szerinte ezt az értékváltozást mindenképpen meg kell akadályozni. Kopp Mária, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese azt mondta, hogy Európában Magyarországon szeretnének a fiatalok legtöbb gyermeket, de mégis itt születik meg a legkevesebb. Mint megjegyezte nagyon alacsony, mindössze 3 százalék azoknak az aránya, akik nem szeretnének gyermeket. Hozzátette: azokban az országokban jó a népesedési helyzet, mint például a skandináv államok, ahol a hivatást és a gyermekvállalást össze lehet hangolni.

Kampányolnak a nemzetiségi vezetők

2011. szeptember 19. - (beol.hu)

Az október 1-jén kezdődő népszámláláson lehetőséget kapunk rá, hogy kifejezzük nemzetiségi hovatartozásunkat. A megyei civil szervezeteknek, kisebbségi önkormányzatoknak szívügye, hogy e tekintetben a valóságoshoz minél közelibb adatokat kapjunk. A megye nemzetiségi vezetői minden alkalmat megragadnak, hogy az embereket hovatartozásuk vállalására buzdítsák. - Román kisebbségi kultúránk megőrzése, és ezáltal emberi méltóságunk a nemzetiségünk vállalásában nyilvánul meg - hangsúlyozta Grósz György. A román kisebbség megyei elnöke hozzátette, éppen ezért minden lehetséges fórumon, egyebek mellett szórólap segítségével kérik az érintetteket, hogy a népszámláláskor jelezzék, miszerint a román nemzetiséghez tartoznak. Dr. Csicsely Ilonától a szlovákság megyei vezetőjétől megtudtuk, ők ugyancsak szórólapokkal hívják fel a figyelmet a népszámlálás fontosságára. Kiemelte, a kisebbségi önkormányzat, így a megyei szlovákság számára elsődleges a kultúra felkarolása, a hagyományápolás. - Július óta Békésben minden kistérségben és számos településen megfordultunk - mondta Dógi János, a megyei cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, aki a kampányt minden idők legnagyobb cigány összefogásának tartja.

Felújítják az alsósztregovai Madách-kastélyt

2011. október 5. - (mti)

Elkezdődött a nyáron bezárt alsósztregovai Madách-kastély felújítása. A népszerű irodalmi múzeum a felújítás és az átépítés után várhatóan 2013 szeptemberében nyitja meg újra kapuit a nagyközönségnek. A kastély eddigi kiállítási tárgyait júliusban összecsomagolták és biztonságba helyezték, hogy megkezdődhessen a felújítás. A Szlovák Nemzeti Múzeum - Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatása alá tartozó intézmény teljes rekonstrukciójára egy határokon átnyúló pályázati programból nyert mintegy kétmillió eurót a fenntartó. A szakértői vélemények szerint feltételezhetően reneszánsz alapokra épült, többször is átalakított Madách-kastély műemléki előírásoknak megfelelő rekonstruálásán túl a tetőtérben konferenciaközpontot és szálláshelyeket alakítanak ki. A kastélyban a jövőben írótábort, alkotóműhelyt is terveznek. A kastélyban írta meg Madách halhatatlan remekművét, Az ember tragédiáját. A helyiséget, amelyben Madách a művet alkotta, oroszlánbarlangnak szokták nevezni. A pozsonyi Új Szó című napilap értesülései szerint ezt a szobát a 19. századi állapotában kívánják helyreállítani. A felújítási munkákat az uniós szabályzat szerint régészeti feltárás előzte meg, amelynek eredménye egyelőre nem ismeretes. A mintegy két évig tartó munkálatok ideje alatt a Madách Imre életművét bemutató irodalom- és művelődéstörténeti, valamint képzőművészeti kiállítás anyagának egy része továbbra is megtekinthető a helyi ágostai evangélikus egyházközség épületében. A hagyományos alsósztregovai Madách-emléknapokat a felújítás idején szintén az evangélikus parókián rendezik meg.

Szlovákiában tízből kilenc utazási iroda átveri az ügyfeleit

2011. október 5. - (mti)

Aki szlovákiai utazási irodánál fizet be nyaralást, az nagy eséllyel számíthat rá, hogy valamiben átverik. Erre mutatott rá a Szlovák Fogyasztóvédelmi Felügyelet (SOI) legutóbbi ellenőrzése - írja az Új Szó című pozsonyi napilap szerdán. Mint kiderült, átlagosan tíz irodából kilenc átejti ügyfeleit. Ezen a téren az utazási irodák még a nem banki jellegű hitelintézeteknél is rosszabbul teljesítettek. Az újság szerint kétéves szünet után látott neki idén ismét a fogyasztóvédelmi felügyelet az ország legnagyobb utazási irodái ellenőrzésének. A nyári szezon alatt 53 irodát vizsgáltak meg, konkrétan az ügyfelekkel való kommunikációt, valamint az utazásról szóló szerződés feltételeit is. Juraj Miskov gazdasági miniszter a vizsgálat kapcsán kijelentette: úgy tűnik, a tisztességes gazdasági verseny a turizmus e területén ismeretlen fogalomnak számít. Nadezda Machútová, az SOI elnöke botrányosnak nevezte a felmérés eredményeit. „Kétségbeejtő, amit tapasztaltunk. A 2009-es ellenőrzés során kiderült, hogy az utazási irodák által kidolgozott szerződések 88 százaléka sérti a vonatkozó törvényeket. Az ismételt ellenőrzés során, 2011-ben pedig kiderült, hogy az irodák 95 százaléka törvényt sért. Nyugodtan kijelenthetem, hogy ezzel rosszabbul teljesítettek, mint a nem banki jellegű hitelintézetek, melyeknél a szerződések 80 százaléka volt inkorrekt” - mondta Machútová. Az irodák többsége nem tájékoztatja megfelelően ügyfeleit a szerződés feltételeiről, vagy a dokumentumokból hiányzik, mi számít az alapvető szerződési feltételek módosításának. Például nem közlik, hogy az utazás ára a szerződés aláírása után legfeljebb 10 százalékkal emelkedhet, vagy az utazás napja az eredeti dátumhoz képest maximum három nappal tolódhat ki. A vonatkozó törvények szerint, ha ezen túlmenően módosítja a feltételeket az utazási iroda, az ügyfélnek joga van elállni a szerződéstől. A vizsgálat szerint az 53-ból 13 utazási iroda például erősen csúsztatott: szerződésbe foglalta, hogy akár hét nappal is joga van módosítani az elutazás időpontját. Mikulás Milko, a Szlovákiai Utazási Irodák Szövetségének (SACKA) képviselője elmondta: mindenki tévedhet. „Kizártnak tartom, hogy tudatos mulasztásokról lenne szó. Ha valóban ilyen botrányos lenne a helyzet, akkor az adott utazási iroda bizonyára csődbe menne, ugyanis az átvert ügyfelek többé nem vásárolnának ott nyaralást” - mondta az Új Szónak Milko.

Határállomás-blokádot terveznek a szlovák szakszervezetek

2011. október 4. - (mti)

Határállomás-blokádot terveznek a szlovák szakszervezetek október 11-re, hogy tiltakozzanak a nyugdíjkorhatár növelése, az adóreformok és az egészségügy magánosítása ellen - jelentette be Emil Machyna, a Kovo szakszervezeti szövetség elnöke keddi pozsonyi sajtóértekezletén. Machyna szerint október 11-én mintegy fél órára - délután fél négy és négy óra között - a szlovák tüntetők lezárják az Ausztriába, Magyarországra, Lengyelországba és Csehországba vezető határátkelőket. „Minden határátkelőn ott lesznek a lengyel, a magyar, az osztrák és a cseh kollégáink is” - állította a szakszervezeti vezető. Hozzátette: jelképes határátkelő blokádról van szó. További részleteket a tervezett tiltakozó akcióról nem közölt. „Nem értünk egyet azzal, hogy csökkenjenek a nyugdíjak Szlovákiában” - jelentette ki Machyna. Szerinte ez csak tovább rontaná a lakosság általános életszínvonalát. „Ha a kormány tervei megvalósulnak, Szlovákiában 1,2 millió szegény ember lesz, akiknek problémáik lesznek a megélhetéssel” - szögezte le a szakszervezeti vezető. Szlovákiában a kormány a nyugdíjrendszer átalakításán dolgozik. Több szakértő is azt állítja, ha megvalósulnak a tervek, csökken a nyugdíjak átlagértéke. A Kovo szakszervezet ugyanakkor azt követeli, hogy a jövő évben legalább 4,1 százalékkal emelkedjen a minimálbér. Ebben a témában sincs egyetértés a kormány és a szakszervezetek között. A kormány a minimálbért a mai szinten szeretné hagyni.

Felhívás Kisebbségekért Díj jelölésre

2011. szeptember 26. - (kormany.hu)

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága felhívást tesz közzé a 2011. évi Kisebbségekért Díj jelölésére. A Kisebbségekért Díj Hazai Kisebbségekért Tagozata elismerésében a magyarországi nemzetiségek érdekében a kisebbségi közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződés területén példaértékű tevékenységet végző személyek, szervezetek és kisebbségi önkormányzatok részesülhetnek. A Kisebbségekért Díj odaítélése a 1/1995. (IX. 28.) ME rendelet alapján történik. Az állami elismerés átadására 2011-ben a Kisebbségek Napjáról (december 18.) történő megemlékezés kiemelt eseményeként kerül sor. A 2011. évi díjazottakra vonatkozó indoklással ellátott javaslatokat 2011. október 20-ig lehet eljuttatni a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága (1055 Budapest, Kossuth tér 4.) postai és a Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebujete mať nainštalovaný JavaScript. e-mail címére.

Latorcai Csaba látogatást tett a Magyarországi Német Színházban Szekszárdon

2011. szeptember 28. - (kim.gov.hu)

Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a mai napon Szekszárdra látogatott, ahol megtekintette a Deutsche Bühne Ungarn-t, Magyarország egyetlen német nyelvű kőszínházát. A látogatás alkalmával megismerkedett a társulat tagjaival és belepillantott a Raul Wallenberg életéről szóló darab próbájába. Ezt követően tárgyalást folytatott Tóth Ferenccel, a tolna megyei kormánymegbízottal, Puskás Imrével, a megyei közgyűlés elnökével és Heinek Ottóval, az országos német kisebbségi önkormányzat elnökével a színház jövőjéről. Az egyeztetés célja az, hogy a jelenleg közös - megyei és országos kisebbségi önkormányzati - fenntartásban működő különleges státuszú kulturális intézmény működése még eredményesebb legyen a jövőben.

Budapesten a lakosság fele volt magyar 1880-ban

2011. szeptember 29. - (Index)

Korabeli lapszemle az 1880-as és egészen régi népszámlálások adatairól. „A főváros nemzetiségi viszonyairól érdekes felolvasást tartott e hó 17 én az akadémia nemzetgazdasági bizottságában Körösi József, a fővárosi statisztikai hivatal igazgatója. Összeállította a legrégibb adatokat is, melyekből Magyarország fővárosa nemzetiségi viszonyaira következtetni lehet. Így 1483-ból és 1487-ből fönmaradt jegyzékek szerint a birák és tanácsosok magyarok voltak, de a törökök kiűzetése után sok telepítés történvén, a viszonyok a magyarokra nézve kedvezőtlenné alakultak. Az 1851-iki népszámlálás adatai tökéletesen megbízhatatlanok; azokat ugy vezették, hogy a magyarság számát minél kevesebbnek tüntesse föl, ugy hogy ez ellen maga az idegen származású Terczi polgármester is felszólalt, a miért állásától elmozdították. Körösi főleg az 1720., 1851. és 1880-iki népszámlálás adataival foglalkozott, ez utóbbinál nem helyeselve, hogy a nemzetiségi fölvételek az anyanyelv alapján történtek, mert az anyanyelv és nemzetiség eltérő oly helyeken, hol gyakoriak a tömeges bevándorlások és nemzetiségi átalakulások vannak folyamatban. A magyarság száma 1720-ban volt Pesten 20 százalék, Budán 8. 1851-ben Pesten 38 százalék lehetett, Budán 18; 1880-ban 60, Budán 40 százalék. A szerbek számereje még 1720-ban Budán felül volt a 30 százalékon, Pesten 7 százalékot tett, de azóta folytonosan fogyott. Budapesten tehát a lakosság fele magyar, míg a pesti részen a lakosság 55 százalékát teszi, a németek 33, a tótok 10 százalékot. Legtöbb magyar van a belvárosban, azután a Józsefvárosban és Ferenczvárosban. Figyelemreméltó jelenség az, hogy a nők inkább ellentállanak a magyarosodásnak, mint a férfiak; hogy ennek a nevelés körül minő káros eredményei vannak, azt képzelni lehet. A bevándorlás a fővárosba igen nagy, de nem a magyar alvidékről, hanem a felső megyékből. Vallás tekintetében a helvét hitvallásnak egészen magyarok; utánuk következnek - s ez sokakat meglephet - a zsidók, kik közül 79 százalék tud magyarul, s a 850 névmagyarosításból 400-nál több esik rájok. A katholikusok közül 74, a lutheránusok közül 67 tud magyarul. Körösi ez adatok alapján a főváros magyarosodását örvendetesnek mondja.” Vasárnapi Újság, 1882. május 21., 332-333. oldal)

A partnerség elkötelezettje a szlovák főkonzul

2011. szeptember 30. - (beol.hu)

A Kassai Állami Filharmonikus Zenekar vendégsége megyénkben mindig jelentős kulturális esemény. Így volt ez idén is. A fokozott érdeklődés az est házigazdáját, Štefan Daňo szlovák főkonzult is örömmel töltötte el. - Zeneszerető és zeneértő nézők előtt léphettek fel művészeink - mondta Štefan Daňo, aki büszke rá, hogy a szlovák kultúrát ilyen magas színvonalon mutathatták be, s ehhez partnerekre is talált, mindenekelőtt a békéscsabai evangélikus egyházban, a Jókai színházban, a Filharmóniában és a szarvasi önkormányzatban. A főkonzul vallja, hogy a művészetek és a hagyományok kölcsönös megismerése közelebb hozza a nemzeteket. Ígéretes Martin Račko októberi tárlata a Munkácsy múzeumban. A szlovákiai képzőművész édesapja, Arpád Račko szobrász békéscsabai származású, és Szlovákiában nagy megbecsülésnek örvend. Számos alkotó mutatkozhatott már be a Szlovák Kultúra Házában is, s ennek a közvetítő szerepnek a jövőben is nagy teret szán a főkonzul. Mint mondta, a kulturális rendezvényekre sok terve van, ezek megvalósításához keresi a partnereket. Štefan Daňo a sport iránt is elkötelezett. Elnöke a Kassai békemaraton szervezőbizottságának. A sporteseményt 1924 óta évente megrendezik, Európa legrégebbi maratonja. Az idei október 2-ai versenyen Abebe Bikila kétszeres maratoni olimpiai bajnok 1961-es kassai győzelmének évfordulóját is ünneplik. Idén 40-45 országból mintegy hatezren vágnak neki az embert próbáló távnak. Magyarországról is rendszeresen érkeznek indulók, köztük rajthoz állt már Vozár Attila, békéscsabai ultramaratonista.

Martin Račko kiállítása a Munkácsyban

2011. szeptember 29. - (bekesmegye.com)

Martin Račko képzőművész alkotásaiból nyílik kiállítás 2011. október 5-én 16 órakor a Békés Megyei Munkácsy Mihály Múzeum Clio Termében. Martin Račko 1959. július 5-én született Kassán. A Pozsonyi Képzőművészeti Főiskola Formatervezési karán végzett, majd 1985-ben Kassán kezdte el termékeny munkásságát. Érvényesülést többnyire a kissebb-nagyobb külső és belső építészeti elemek kivitelezésében és a szabad festőművészetben talál. Formatervezőként elsősorban szoliterek alkotása, valamint városi zöldövezetek tervezése áll közel. Mindezek mellett megemlíthető a kassai futóverseny pályájának művészeti ábrázolása és kültéri megoldása, egy monumentális pilon szobrászati megjelenítése Kassa, a Béke Városa címmel, illetve a Bárdfai gyógyfürdő információs útmutató rendszerének kidolgozása. Szobrászi alkotásai többnyire kamara plasztikák és reliefek, amelyeket hegesztett acél technikával készít. Késöbb belső téralkotással kezd el foglalkozni. Domborművei, hegesztett vas plasztikái és nagyméretű festményei a belső terek látszatát egészítik ki. A 90-es évek közepétől a festészet az, ami lassan átveszi a szerepet, és domináns kifejezőeszközzé válik életében. Nagyméretű festményeinek motívumai egyszerűek, döntően absztrakt kompozíciók, de találhatunk közöttük tájképeket is. Műveiben dominánsak a művészeti motívumok és témák: a tánc, a zene, a színház és a cirkusz. Ezekben a témákban tudja ugyanis a leginkább előtérbe hozni a reális és szimbolikus dinamikát, az elmúlást és a csodálatos időváltakozásokat. A Szlovák Népművelődési Központ (SZNK) és a Szabad Festőművészek Társaságának (SZFT) tagja. Műalkotásait számos egyéni kiállításon vitte közönség elé otthon és külföldön egyaránt.

Kettős évfordulót ünnepeltek meg a szlovákok

2011. szeptember 14. - (beol.hu)

Kettős évfordulót ünnepelt szerdán a Szlovák Köztársaság konzulátusa Békéscsabán, a Fiume Szállóban megtartott állófogadáson. Tizenkilenc évvel ezelőtt, 1992. szeptember 1-jén fogadta el a szlovák parlament az ország alkotmányát, tíz évvel ezelőtt, 2001. szeptember 1-jén pedig megnyílt a főkonzulátus Békéscsabán. Štefan Daňo, a Szlovák Köztársaság főkonzulja a rendezvényen a szlovák állam legkedvesebb ünnepének nevezte az alkotmány napját. Hangsúlyozta: 1993. január 1-jén olyan alaptörvény lépett életbe, amely valóban Szlovákia polgárait szolgálja, ezt az azóta eltelt 19 év is bebizonyította. - Azzal, hogy 2001. szeptemberében Békéscsabán megnyílt a főkonzulátus, a város neve beíródott Szlovákia történelmébe - mondta a főkonzul. Hozzátette: legfontosabb feladatunk ma is az, hogy erősítsük az országaink közötti politikai párbeszédet, és együttműködjünk minden lehetséges területen. A rendezvényen részt vett Peter Weiss, Szlovákia nagykövete is. Az állófogadás után este hét órától a Kassai Állami Filharmonikus Zenekar adott koncertet az evangélikus nagytemplomban. Az európai hírű zenekart ma este a Szarvasi Vízi Színházban is meghallgathatja a közönség.

Emléktáblát avattak, majd a levegőbe emelkedtek

2011. szeptember 21. - (beol.hu)

Emléktáblát avattak szerdán Kvasz András Bartók Béla utcai szülőházának helyén, száz éve emelkedett ugyanis a levegőbe a békéscsabai repülés úttörője. Szeptember 21-én volt száz éve, hogy Kvasz András Békéscsabán a levegőbe emelkedett. A jeles pilóta tettétől számítják Békés megyei repüléstörténetét. Szerdán a repülőgép-mechanikus egykori békéscsabai Bartók Béla utcai szülőházának helyén elhelyezett emléktáblánál gyűltek össze tisztelői. Koszorút helyezett el Köles István önkormányzati képviselő, Ando György, a Békéscsabai Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke, valamint a motoros siklóernyős Gellén Attila és Vandlik Tamás. Utóbbiak, a Kvasz András-tiszteletkör résztvevői, a koszorúzás után Békéscsaba fölött tettek egy kört, akárcsak példaképük száz évvel ezelőtt.

Kolbászfalut építene a város

2011. szeptember 29. - (beol.hu)

A Mihály-napi disznótorral már az október 28-31-e közötti Csabai Kolbászfesztiválra hangoltak csütörtökön a megyeszékhelyi szlovák tájházban. A Csabai Kolbászklub tagjai, Krivik András, Kiss József, Halustyák György és Tóth András a meghívottaknak egy hagyományos disznótort mutattak be, az ételkészítésnél az asszonyok is serénykedtek. Hégely Sándor, a Csabai Kolbászfesztivál igazgatója ismertette a jubileumi, tizenötödik rendezvény programját is. A városi sportcsarnokban és környezetében a fő attrakció az október 29-ei, szombati gyúróverseny lesz közel 500 csapat részvételével. Október 30-án első alkalommal rendezik meg az egyetemisták kolbászkészítő versenyét, lesznek disznóvágás-bemutatók, ételkészítési versenyek. Szintén vasárnap mérhetik össze tudásukat az elmúlt 15 év bajnokai, győztes csapatai a fesztivál első életműdíjas hentesmesteréről, Krajcsó Pálról elnevezett emlékversenyen. Itt vastagkolbászt is készítenek, ezeket füstölik, tárolják, és Pál-napkor, januában hirdetnek eredményt. A fesztivál része a nagyszabású élelmiszer-ipari és turisztikai kiállítás, és idén a kondorosi disznótoros ízeket is megkóstolhatják a látogatók. A rendezvény idei fellépői között megtalálható a Balkan Fanatik, Boban Markovic, a Csík Zenekar, ifj. Sánta Ferenc és népi zenekara, a Magna Cum Laude és a Parno Graszt. Hanó Miklós, a város alpolgármestere elmondta, a turizmust is fellendítheti a csabai kolbász, éppen ezért kívánják létrehozni a kolbászfalut, ahol vágópontot is kialakítanának, így nem csak négy napon keresztül lehetne vonzó látványosság a disznótor. Emellett itt az őstermelők egész évben árusíthatnák portékájukat. Az alpolgármester hangsúlyozta, bíznak a megvalósításhoz szükséges pályázat sikerében.

Multikulti fesztivál a béke jegyében

2011. szeptember 10. - (beol.hu)

Békében Békésben címmel nemzetközi fesztiválnak ad otthont péntektől vasárnapig a megyeszékhely. Az önkormányzat és a Csabai Szlovákok Szervezete által életre hívott programsorozat - mely egyidős a Csabai Kolbászfesztivállal -, nyitónapján egyebek mellett fellépett a Tabán és a Balassi Néptáncegyüttes, az estét táncház zárta. A Kiss Ernő utcában, valamint a Szlovák Kultúra Házának udvarán mindeközben népművészeti vásár, mesterség bemutatók, népi játszóház és játszótér várja még vasárnapig az érdeklődőket. A Békében Békésben Fesztiválon magyarok, szlovákok, románok és lengyelek sütnek-főznek, mutatják be gasztronómiai és kulturális értékeiket. Szombaton helyi csoportok, népdalkörök, citerazenekarok, folklór együttesek lépnek fel. A közlekedők számára fontos információ, hogy a Kiss Ernő utcát a rendezvény három napjára lezárták.

Mezőberény

Füstölt csülök és sertésköröm a káposztában

2011. szeptember 17. - (beol.hu)

Először rendezték meg a Mezőberényi Töltött Káposzta Fesztivált szombaton a városi ligetben. Nagy Ferenc, a főszervező Baráti Egylet Mezőberényért Egyesület elnöke lapunknak elmondta, hogy civil szervezetek összefogásával, közösségteremtő és hagyományőrző szándékkal hívták életre az egész napos programot. Az egyik legfőbb cél, hogy ápolják a településen élő nemzetiségek és kisebbségek gasztronómiai sokszínűségét és tradícióit. A Borgula Györgyné elnök vezette Mezőberényi Szlovákok Szervezete például tejes rántással készítette el remekét, míg a szintén az általa vezetett városi nyugdíjas klub füstölt hússal rétegezve főzte meg a szármát. Különlegességgel rukkolt ki a Motorosok Baráti Köre Mezőberény is. A csapat Benyovszki Mihály vezetésével a bogrács aljára sertéskörmöt rakott, majd minden réteg töltött káposzta közé füstölt csülköt.

Jelentős támogatást kapott a kondorosi szlovák önkormányzat

2011. szeptember 12. - (beol.hu)

Több forrásból is jelentős anyagi támogatást nyert a közelmúltban a kondorosi szlovák önkormányzat - tudtuk meg Krajcsovicz Andrásnétól, a szervezet elnökétől. A Wekerle Sándor Alapkezelő pályázatán háromszázezer forintot nyertek. Ezt az összeget egy élményekben gazdag kirándulásra fordították, melynek során Sopront, Kőszeget és több szlovákiai, határ menti települést is meglátogattak. Az idén a tavalyinál jóval nagyobb összegű feladatalapú támogatást kaptak, több mint 800 ezer forintot. Ebből számos programot lebonyolítottak már az év során és sokminden még hátravan. A kisebbségi önkormányzat felnőttek számára szervezett szlovák nyelvtanfolyama az idén is sikeres volt. A 30 órás tanfolyamot - melyhez szlovákiai testvértelepülésüktől, Nagysallótól kaptak tankönyveket -, a nyár folyamán csaknem húszan végezték el.

Tótkomlós

Akadálymentesítik és modernizálják az óvodát

2011. október 4. - (beol.hu)

A korszerű és egészséges intézményi feltételek kialakítását szolgálja az a beruházás Tótkomlóson, mely a Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda Erzsébet utcai tagintézményében zajlik. Dr. Garay Rita polgármester elmondta, pályázati forrást nyert önkormányzatuk, így az összköltség 90 százaléka támogatott, ez több mint 60 millió forint. - Az akadálymentesített épületben 3 csoport működik. A modernizálás előnyeit nyolcvan gyermek élvezi október végétől, amikor birtokukba vehetik az óvoda minden zegét-zugát - nyilatkozta a városvezető. A nyugati szárnyban a meglévő csoportszobák, mosdók, öltözők megmaradtak. A régi konyha helyére kerül a nevelői szoba és lesz elkülönítő szoba, mellette pedig orvosi szobát alakítanak ki. A keleti szárnyban a csoportszoba az Erzsébet utca felőli oldalon kap helyet a tornaszobával együtt. Egyéni fejlesztő- és logopédiai szoba és szertártároló is lesz. A szigetelés mellett a gépészeti és villamos berendezések korszerűsítését is elvégzik. A belső festés és a külső homlokzat utólagos hőszigetelése is része a felújításnak. A keleti szárny új fedést kap. Gipszkarton álmennyezet készül az épület valamennyi helyiségében. Újjáépítik a csapadékvíz-elvezető csatornát, szélesítik a járdát. Új játékok, fejlesztő eszközök, új bútorok, berendezési tárgyak beszerzése valósulhat meg. Kicserélik az udvari játékelemeket, mert azok jelenleg elavultak és használhatatlanok. Új iroda-, konyha- és gyermekbútorok beszerzését is elvégezhetik a projekt keretében.