Sajtószemle / Tallózó - 2011. szeptember (II.)

Új pozsonyi magyar nagykövet: Az MKP kivételes - Ki az igazi magyar? - Egy elmaradt párkányi meccs margójára - Felhívás a szlovák nyelvű oktatásért - Nem népszerű a határon túliak választójoga - Sme: Mečiar és Orbán törvénye - A „honosulás” blöffje - Dokumentumfilm Duray Miklós életéről - A nemzetiségeket nemzetiségiek írják össze

Imrich Fuhl válogatásában

Tóbiás Szidi az évad legjobb színésznője Szlovákiában

2011. szeptember 26. - (mti)

Tóbiás Szidi szlovákiai magyar színésznő kapta a legjobb női alakításért járó elismerést a fennállása huszadik évfordulóját ünneplő Színházi Nyitra fesztivál hétvégi díjátadóján. A kritikusok a pozsonyi Astorka Korzo A gazda vére című előadásában az Asszony megformálásáért jutalmazták Tóbiás Szidit - írta az Új Szó című pozsonyi magyar napilap hétfői számában. A díj átvételekor a népszerű szlovákiai magyar színésznő azt mondta, a szerepet nem is kellett játszania, annyira jól és élethűen volt megírva, hogy elég volt átadnia magát a szövegnek. Partnere, Miroslav Noga a Gazda alakításáért a legjobb férfi színésznek járó Deszkát kapta. Deszka-különdíjjal jutalmazták a Színházi Nyitra fesztivál igazgatónőjét, Darina Károvát a seregszemle 20. évfordulója alkalmából. Az elmúlt évad legjobb előadásának járó díjat a Szlovák Nemzeti Színház Coriolanusa kapta meg. A magyarországi Polgár Péter két díjat is hazavihetett: ő tervezte az évad legjobb díszletét és legjobb kosztümjeit a Nyitrai Andrej Bagar Színházban bemutatott Konyhában, amelyet Balázs Zoltán rendezett. A legjobb színpadi zenét Peter Groll komponálta a Szlovák Nemzeti Színház Balettjének 4MEN/Made in Slovakia című előadásához, az évad felfedezése pedig Tomás Misura volt, aki a Besztercebányai Bábszínház egyik előadásában Gregor Samsát alakította. A Deszka-díjakat idén adták át 16. alkalommal, a fesztivál igazgatónőjének különdíja a jubileumi seregszemle mottójához a (Ne) áruld el a titkodat szlogenhez igazodott, mert a szervezők végig titokban tartották. Darina Kárová elmondta: a rendezvény évről-évre hatalmas munkát, de örömöt és inspirációt is jelent számára. A következő húsz évad megszervezésre azonban már nem vállalkozik, lassan szeretné átadni a stafétabotot.

Nemzetiségi botrány: Nélkülük döntöttek

2011. szeptember 24. - (Pécsi Stop)

Óriási botrányt kavart, amiért 15 éves hagyománynak hátat fordítva a pécsi önkormányzat a kisebbségek bevonása nélkül adományozott oda nemzetiségi díjat. A helyzet kusza és fonák lett, a jelek szerint nem a városvezetés ezért az egyetlen felelős. Jókora botrány kerekedett Pécs városának idei nemzetiségi díjából. Mivel szerkesztőségünk nem kérdőjelezi meg, hogy akinek a díjat végül a város napján átadták, érdemes volt erre, az ügy ezen részleteit nem kívánjuk feszegetni. A lényeg ugyanis nem az, hogy ki kapta meg, hanem hogy ki nem. Pécs nemzetiségi díja idén tizenöt éves. Tizennégy éven keresztül ugyanazon a módon választották ki az erre érdemes embert: maguknak a pécsi kisebbségeknek a bevonásával. Bár a városi kitüntetések odaítélésnek kizárólagos joga a pécsi közgyűlésé, a szokásjog alapján maguk a kisebbségek döntöttek, tagjaikat egy tanácsba delegálva. Mostanáig nem volt rá példa, hogy a közgyűlés ne fogadta volna el javaslatukat. Meixner András szocialista politikus a pécsi közgyűlés legutóbbi ülésén élesen bírálta a városvezetés eljárását. Mint mondta: tizenöt év után új időszámítás kezdődött. Összefoglalva a történteket úgy fogalmazott: a városvezetés magához vette a jogosítványt, a közgyűlés döntött, a díjat pedig átadták. - A helyzet pont olyan, mint ha egy Szlovákiában élő magyarnak szlovákok ítélnének oda díjat az ottani magyarok megkérdezése nélkül, mondjuk a magyarság érdekében végzett tevékenysége elismeréseként - így Meixner. - Könnyű elképzelni, hogy a magyar, főleg jobboldali média micsoda díszmagyarozásba kezdene azonnal. Információink szerint az íratlan törvények még ennél is szigorúbbak. A Pécsett jelenlévő nemzetiségek rotációs rendszerben javasolnak jelöltet, így a vita szinte kizárt. Az idén soron lévő kisebbségi önkormányzat azonban nem fogadta el a saját nemzetiségéhez tartozó jelöltet, ugyanakkor másikat sem javasolt helyette. A támadások középpontjába Erb József nemzetiségi tanácsos került. A fideszes politikus elmondta: a jelöltet, aki végül a díjat is megkapta, Páva Zsolt polgármester javasolta, a közgyűlés elfogadta, ő pedig nem látta értelmét, hogy belemenjen egy felesleges vitába. Leszögezte: a nemzetiségi tanács pozícióját erősíteni kell, de még soha nem fordult elő, hogy egy nemzetiség nem fogadja el a saját jelöltjét, és nem állít újat.

Magyarországon sértetlenek az emberi jogok

2011. szeptember 23. - (mti)

Egyhangúlag elfogadta az emberi jogok helyzetéről szóló magyar jelentést az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa Genfben - mondta el pénteken a svájci városban tartózkodó Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár. A tanács egy nyitott ellenőrző eljárás keretében négyévente minden országot átvilágít - emlékeztetett az államtitkár. A vizsgálat célja az emberi jogok különféle területeinek áttekintése az adott államban. Az eljárás első fordulójában, májusban ismertették a magyar jelentést, amelyhez 148 ajánlás érkezett. Ezeket megvizsgálva Magyarország úgy döntött, hogy 122-t elfogad, míg a vitatottak megtárgyalására szeptemberben, a második fordulóban került sor, majd a tagállamok szavaztak a beszámolóról. Balog kiemelte, hogy a hozzászólók különösen méltányolták a civil szervezetek bevonását a jelentés elkészítésébe. Érkeztek bíráló hozzászólások is, például Szlovákia részéről. Pozsony kifogásolta az állampolgársági törvényt, ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a magyarországi szlovák, illetve a szlovákiai magyar kisebbségnek hidat kellene képeznie a két állam között. Az Egyesült Államok a roma kérdésben tett erőfeszítéseket dicsérte, és az antiszemitizmus elleni harc folytatására bátorított. Washington biztatónak értékelte, hogy a magyar kormány nyíltan beszél a médiatörvényhez, a bírói függetlenséghez, illetve a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényhez hasonló kényes kérdésekről - hangsúlyozta az államtitkár. A civil szervezetek egyfelől elismerően nyilatkoztak arról, hogy a rendőrségen belül képzés zajlik azzal kapcsolatban, miként lehet a kisebbségek jogait tiszteletben tartani a különféle eljárások során, másfelől viszont akadt, aki kifogásolta, hogy a magyar kormánynak nincs stratégiája a különféle szexuális orientációjú csoportokra vonatkozóan. Az államtitkár elmondta, hogy Magyarország az el nem fogadott ajánlások jelentős részével is egyetért, de szerintük a honi szabályozás elégséges ezekre vonatkozóan. Balog kiemelte, hogy Magyarország bevonja az ajánlások átültetésébe az adott kérdésben érintett csoportokat és szervezeteket, sőt, két év múlva beszámolna a javaslatok megvalósításának helyzetéről.

Visszavonta az állampolgársági törvényt

módosító javaslatát a szlovák belügy

2011. szeptember 23. - (mti)

Váratlanul visszavonta pénteken egy nappal korábban nyilvánosságra hozott és tárcaközi egyeztetésre bocsátott javaslatát az állampolgársági törvényt módosításáról a szlovák belügyminisztérium. Daniel Lipšic belügyminiszter szerint hivatalnokok hibájából helytelen és elfogadhatatlan megfogalmazások kerültek a törvénymódosító javaslatba. Egyebek között az, hogy tartós szlovákiai lakhely nélkül is lehetővé tennék a szlovák állampolgárság felvételét. „Elfogadhatatlan egy másik ország állampolgárságának elismerése anélkül, hogy az illetőnek bármiféle lakhelye lenne az érintett másik államban. A törvénymódosítási javaslat jelenlegi formájában sérti ezt az elvet, ezt én elutasítom” - jelentette ki a belügyminiszter. Leszögezte: ő maga ezt az elvet mindig szem előtt tartotta, s így lépett fel a külföldön élő szlovákok kérelmeivel kapcsolatban is. Lipšic szerint a belügyminisztérium elutasította állampolgársági kérelmeiket, ha nem rendelkeztek szlovákiai lakhellyel. A belügyi tárca által kidolgozott törvénymódosítási javaslat a Robert Fico-féle tavaly elfogadott módosítás által okozott problémák egy részét küszöbölte volna ki. Lehetővé tette volna például a szlovák állampolgárság felvételét azon személyeknek, akik 1949 és 1969 között születtek külföldön, egyik szülőjük pedig csehszlovák állampolgársággal rendelkezett. A tárca most azt állítja: alapvetően ezt a problémát szerették volna kiküszöbölni, s nem az volt a céljuk, hogy a szlovák állampolgárság elvesztésével kapcsolatos problémákat orvosolják. A pénteki szlovák sajtó értetlenül fogadta a belügyminisztérium javaslatát. A liberális Sme úgy vélte, hogy a javaslat kedvez a magyaroknak, mert egybeesik Budapest álláspontjával. Szlovákia Mikulás Dzurinda kormányzása idején már adott úgy állampolgárságot a külföldi szlovákoknak, hogy azok nem rendelkeztek tartós szlovákiai lakhellyel.

Kisebbségi kultúrák:A permanens kormányválság

miatt csúszik az elfogadás

2011. szeptember 23. - (Új Szó)

A kormánykoalíción belüli nézeteltérések és a jövő évi költségvetés átírása miatt a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvény sorsa is egyre kétségesebb. Eredetileg 2012-es hatállyal szerették volna elfogadni, viszont a jelek szerint 2013 előtt aligha léphet életbe. A tervezet már hónapok óta a kisebbségi ügyekért felelős kormányalelnök fiókjában pihen. A Híd továbbra is várakozó állásponton van. „Addig nem terjesztjük a koalíciós tanács elé a törvényt, amíg nem látjuk, hogy sikeresek lehetünk” - nyilatkozta lapunknak Bugár Béla pártelnök. Hozzátette, először a jövő évi költségvetés módosításánál szeretnék elérni, hogy több jusson a kisebbségeknek - a tervezett 4 millió eurós keretet 10 százalékkal emelnék. „Látok esélyt arra, hogy ezt a törvényt komoly tárgyalások árán elfogadják majd, de a koalíció most képtelen a költségvetésen és az euró védelmi mechanizmusán kívül másra koncentrálni” - véli Bugár. A kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló jogszabály tervezete Rudolf Chmel (Híd) kisebbségi kormányalelnök hivatalában még tavasszal elkészült. Célja egyebek között az, hogy ne a mindenkori kormányzatok határozzák meg, mennyi jut adott évben a kisebbségi kultúrák támogatására. A tervezet elfogadása esetén a jelenlegi pályázati rendszer is átalakulna. Bizonyos rendezvényekre nem kellene minden évben külön-külön pályázni. Az érintett szervezetek két vagy három évre akkreditálnák magukat, és azokban az években automatikusan megkapnák az állami hozzájárulást. Kialakulna egy kiemelt intézményfinanszírozás is, melyben a megyei fenntartású kisebbségi intézményeket dotálnák. Ha a törvény elfogadásáról még idén megegyezés születne, leghamarabb akkor is csak 2013-tól léphetne életbe, ugyanis legkevesebb két hónapba telik, amíg a parlament harmadik olvasatban is elfogadja. Információink szerint a csúszás másik oka, hogy a koalíciós képviselők egy része szerint túl gyors tempóban kerülnek terítékre a „magyar ügyek” - a Híd témái. Míg a Híd kritikusai szerint a párt nem elég erélyes és következetes a kisebbségi témákban, addig a koalíciós partnerek egy része úgy véli, Bugárék nagyon is sikeresek ezen a téren, legalábbis választóiknak többet tudnak felmutatni, mint a többiek.

Lemondott tisztségéről Szarka László

2011. szeptember 23. - (Új Szó)

Lemondott dékáni tisztségéről Szarka László történész, a Selye János Egyetem pedagógiai tanszékének dékánja. Úgy fogalmazott, nem kívánja kitölteni négyéves dékáni megbízatását, lemondásának konkrét okáról azonban nem akart nyilatkozni. Kérdésünkre válaszolva elmondta, pedagógiai tevékenységét - érvényes munkaszerződése alapján - folytatni szeretné az egyetemen, az őszi szemeszterben már meg is kezdődött az oktatás. Szarka László az új dékán megválasztásáig posztján marad. A pályázat kiírásáról a kari szenátus dönt. Vajda Barnabástól, a szenátus elnökétől megtudtuk, pillanatnyilag a szenátus nem működőképes, hiányzik ugyanis három hallgatói tagja; a korábbi tagok júniusban befejezték tanulmányaikat. Az új tagokat szeptember 27-én választják meg. „A szenátus kiegészülését követően tudunk érdemben foglalkozni a dékán úr lemondásának ügyével” - mondta Vajda. Reményei szerint még az idei évben sor kerül az új dékán megválasztására.

A Magyar Hiszekegy torzítja a személyiséget?

2011. szeptember 20. - (barikad.hu)

Szilágyi István, az egyik vecsési általános iskola igazgatója szerint a „Magyar Hiszekegy” elszavalása politikai eszköz, mellyel a Vecsési Nemzeti Szövetség befolyásolja a gyerekek személyiségének fejlődését. A barikad.hu beszámolt arról, hogy egy vecsési általános iskola igazgatója nem engedte, hogy az intézmény diákjai ellátogassanak a várpalotai Trianon Múzeumba:

http://www.barikad.hu/magyar_hiszekegy_torz%C3%ADt

ja_szem%C3%A9lyis%C3%A9get-20110920

Tandíj a magyar-osztrák-szlovák hármas határ térségében

2011. szeptember 21. - (mti)

A magyar-osztrák-szlovák hármas határ térségének nagyobb külföldi - elsősorban szlovákiai - népességgel rendelkező települései sorra vezetnek be tandíjat a nem magyar állampolgárságú gyerekeknek. A cél: pótolni azt az állami juttatást, ami a magyar gyerekek után jár, utánuk viszont nem. A polgármesterek által az MTI-nek elmondottakból az derül ki: se egységes tarifa, se egységes gyakorlat nincs. Elsőként, még tavaly decemberben, a leginkább érintett Rajka vezette be a díjat - idén szeptembertől. A hosszú ideig 2600 lakosú településen most 2800-2900 ember él. Ennek oka, hogy a határ túloldaláról sokan vettek itt házat, új lakásokat csak mostanában kezdtek nagyobb számban építeni. Kiss Vince (független) polgármester szerint a lakosság fele mára külföldi, elsősorban szlovák állampolgár, ötödük felvidéki magyar, körülbelül ugyanennyien lehetnek, akiknek „valami közük van” a magyarsághoz. A szlovák állampolgárok számára azért vonzó a falu - amelyet egy ideje közvetlen buszjárat köt össze Pozsonnyal - mert olcsóbbak a telkek, mint a határ túloldalán, viszont a közeli gyorsforgalmi úton könnyen elérhető a szlovák főváros. Az óvoda-iskola kérdése azért nem akut, mert a beköltözők között sok a negyvenes-ötvenes éveiben járó házaspár, akinek gyerekei már „kirepültek”, ők pedig nem ide íratják saját fiaikat-lányaikat - tette hozzá. A polgármester közlése szerint a bölcsődések után 70, az óvodásokra pedig 41 ezer forintot kell fizetniük a szülőknek, az iskola viszont díjmentes. „Az iskola az identitástudat egyik őrzője, erősítője - ennyit meg kell tennünk a magyarságunkért” - indokolta a döntést a településvezető. Utóbbi szolgáltatásra azonban egyelőre nem mutatkozott kereslet. Tizenhárom nem magyar állampolgárságú nagycsoportosuk volt az előző tanévben, de egyet sem írattak ide iskolába - jegyezte meg. A szomszédos Bezenyén a múlt héten született hasonló döntés: ott az óvodai ellátást 35, az iskolait 30 ezer forintra „árazták be”, utóbbiból ötezret akkor kérnek a külföldi gyerekek szüleitől, ha napközis ellátást is igényelnek. Kammerhofer Lívia független alpolgármester tájékoztatása szerint, noha korábban több külföldi vásárolt házat a faluban, az óvodában egyetlen nem magyar állampolgárságú gyerek van, az iskolában pedig nincs is ilyen. Szintén csekély az érdeklődés a csaknem kétezer lakosú Dunakilitin, ahol Szokoli Sándor független polgármester becslése szerint a lakosság 7-8 százaléka lehet külföldi, kétharmaduk szlovák állampolgár. Náluk a nyolcvan óvodás között egy-két külföldi gyerek akad, ennek egyik oka, hogy sokan Pozsonyba vagy Rajkára viszik óvodába a kicsiket. Éppen ezért itt egyelőre nem került napirendre a tandíj.

Pozsonyban átadta megbízólevelét az új magyar nagykövet

2011. szeptember 19. - (mti)

Balogh Csaba, Magyarország új szlovákiai nagykövete hétfőn Pozsonyban átadta megbízólevelét Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnöknek. A fiatal karrierdiplomata a nagyköveti poszton Heizer Antallt váltotta fel, aki öt évig irányította a pozsonyi magyar diplomáciai képviselet munkáját. Balogh Csaba korábban a magyar külügyminisztérium Szlovákiáért is felelős osztályán tevékenykedett, s több régióbeli országban is dolgozott. Gašparovič a találkozón üdvözölte, hogy Magyarország nem maradt hosszú ideig szlovákiai nagykövet nélkül, Heizer Antal távozása után röviddel az új nagykövet elfoglalta posztját - tájékoztatta Marek Trubač elnöki szóvivő az MTI pozsonyi tudósítóját. „Szlovákiának és Magyarországnak, egyben EU- és NATO-tagállamoknak, minden alkalmat ki kellene használniuk a közös fellépésre nem csak országaink, de az európai intézmények érdekében is” - mondta az új magyar nagykövetnek a szlovák elnök. Hozzátette: a pozitív gazdasági és kulturális kapcsolatok ellenére a szlovák-magyar kapcsolatokban vannak bizonyos problémák is, elsősorban politikai téren, ahol egyes történelmi eseményeket eltérően ítélnek meg a felek. Balogh Csaba jelezte: megbízatása idején a magyar-szlovák kapcsolatok pozitív oldalaira kívánja helyezni a hangsúlyt. „Nem feledkezhetünk meg azokról a kérdésekről sem, amelyekben nincs közös vélemény. A diplomáciának azonban az a feladata, hogy keresse a megoldásokat és csökkentse a feszültséget” - idézte a nagykövet szavait Trubač. A diplomata kifejtette: „Magyarország erős Európát akar, amely azonban nem létezhet erős Közép-Európa nélkül, az erős Közép-Európa pedig nem létezhet erős szlovák-magyar együttműködés nélkül.” A találkozón Gašparovič kijelentette: a visegrádi négyek csoportosulás (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) fennállásának két évtizede alatt erős pozíciót vívott ki magának. Az elnöknek meggyőződése, hogy a V4-ek egységének megőrzése érdekében bizonyos kérdéseket a csoportosulás tagjainak „pontosan, következetesen és felelősen kellene megoldaniuk”. A szlovák államfő elutasította a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatokat, illetve a magyar politikusoknak Esterházy Jánossal, a szlovákiai magyarság egykori politikai vezetőjével kapcsolatos nyilatkozatait. Mint megjegyezte: Szlovákiának más a véleménye Esterházyról. Gašparovič úgy vélte, hogy bizonyos kérdéseket a politikusoknak nem kellene feszegetniük, hanem azokat a történészekre kellene hagyniuk. Mindkét fél egyetértett abban, hogy szükség van a közös nevező keresésére, a kölcsönös megértésre és a kompromisszumokra. Az új magyar nagykövet délután bemutatkozó látogatást tett a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) székházában Pozsonyban, ahol tárgyalást folytatott Berényi Józseffel, az MKP elnökével, valamint a párt többi vezetőjével. Balogh Csaba szerint az MKP-val fenntartott kapcsolat hagyományos és rendkívül fontos a magyar kormány számára, mert ez a párt egyértelműen kiáll a magyar kisebbség jogai mellett. „Támogatjuk Berényi úr elképzeléseit, hogy Szlovákiában újra bemutassuk azokat az európai modelleket, amelyek példaértékűen oldják meg a nemzeti kisebbségek jogi és gyakorlati problémáit” - mondta Balogh újságíróknak. Aláhúzta, hogy az MKP-val való együttműködés folytatódni fog. Megjegyezte, hogy a Híd magyar-szlovák párttal Budapest nem érti meg olyan jól magát. „Nem mindig értünk egyet mindenben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem fogunk tárgyalni” - fejtette ki a diplomata. Úgy vélte: a nagykövet egyik legfontosabb feladata, hogy a politikai színtér minden szereplőjével tárgyaljon. A közelmúltban személycsere történt a kassai magyar főkonzulátus élén is. Szerencsés János főkonzul megbízatási időszakának leteltével visszatért Budapestre. Az új magyar főkonzul Czimbalmosné Molnár Éva lett, akinek már vannak szlovákiai diplomáciai tapasztalatai. Egyebek között éveken át igazgatója volt a pozsonyi magyar kulturális intézetnek.

Új pozsonyi magyar nagykövet:

Egyelőre nem ismert a választójogi törvény pontos tartalma

2011. szeptember 19. - (mti)

Balogh Csaba pozsonyi magyar nagykövet szerint a készülő választási törvényben nem lenne szabad megkülönböztetni a magyarországi és a határon túli magyar állampolgárokat. A diplomata, aki hétfőn adta át megbízólevelét Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnöknek, majd ellátogatott a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) székházába, sajtóértekezletén jelezte: egyelőre nem tudja megmondani, hogy miként lesz mindez rendezve a készülő választási törvényben. „Mi lesz a választási törvény tartalma, azt pontosan még nem tudni. Nem tudom megmondani, hogy passzív és aktív választójogot is kapnak-e azok a magyar állampolgárok, akik nem rendelkeznek tartós magyarországi lakhellyel” - jelentette ki Balogh Csaba. Rámutatott: a választási törvény módosítására mindenképpen szükség van. Egyrészt azért, mert megnőtt azon magyar állampolgárok száma, akik nem rendelkeznek tartós magyarországi lakhellyel, másrészt azért, mert a Fidesz-KDNP koalíció megígérte, hogy 200 főre csökkenti a parlamenti képviselők számát. A nagykövetnek meggyőződése, hogy a határon túli magyar állampolgároknak jár a választójog, ahogy választójoguk van a külföldi szlovákoknak is. A kérdésről a magyar fél kész tárgyalni a szlovákokkal. A diplomata elmondta: a magyar fél nem haragszik a bírálatok miatt. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy amikor Szlovákia, Franciaország vagy Ukrajna módosította választási, illetve állampolgársági törvényét, szintén nem kérte ki Magyarország véleményét. Leszögezte: Magyarország a választójogi és az állampolgársági törvény módosításakor figyelembe veszi a nemzetközi jogi normákat, de szuverén módon hozza meg döntéseit. A szlovákiai magyarokkal kapcsolatban a nagykövet úgy vélekedett: követeléseik nem túlzottak, hanem normálisak, s a szlovák kormánynak tudomásul kellene vennie: bár a magyarok kötődnek Magyarországhoz, Szlovákia lojális állampolgárai, akik azt szeretnék, hogy a politika hagyja őket békében. Megjegyezte: a szlovákiai magyar közösség helyzetét akkor lehet majd rendezettnek tekinteni, ha a szlovák parlament már nem érzi szükségét annak, hogy szinte minden ülésén a szlovákiai magyarság kérdéseivel foglalkozzon.

Az állampolgárság-kobzó ellentörvény kellően riasztó

2011. szeptember 24. - (választásirendszer.hu)

A kettős állampolgárság, a külhoni magyarokra kiterjesztendő szavazati jog nem kis izgalmakat vált ki a szlovákiai magyarok körében. A dilemma „egyszerű”: ha felveszik a magyar állampolgárságot, elveszítik a szlovákot, a kettő ugyanis pillanatnyilag kizárja egymást. KIrály Zsolt közgazdász, publicista, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának tagja ad helyzetjelentést:

http://gondola.hu/cikkek/78013-Az_allampolgarsag

-kobzo_ellentorveny_kelloen_riaszto_.html

Slota felszólította a szlovák pártokat:

Szakítsák meg kapcsolataikat az MKP-vel és a Híddal

2011. szeptember 21. - (mti)

Ján Slota, az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke szerdán felszólította a szlovák pártokat, hogy szakítsák meg kapcsolataikat a szlovákiai magyar pártokkal. A szélsőségesen nacionalista politikus szerint „a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) és a Hídnak a képviselői a magyar kormány és parlament ötödik hadoszlopa Szlovákiában”. A szlovák politikai pártoknak ezt a „kemény irredentizmust és Nagy-Magyarország híveit” el kell utasítaniuk. Slota szerint mindezt Berényi Józsefnek, az MKP elnökének a viselkedése bizonyítja. A politikus kifogásolja, hogy Berényi az Európai Parlamentben bírálta a szlovák kormány kisebbségi politikáját, illetve, hogy Balogh Csaba új pozsonyi magyar nagykövetet tájékoztatta a szlovákiai belpolitikai fejleményekről. „Felszólítom ezért az összes szlovák politikai pártot, hogy szakítsák meg mindenféle megállapodásukat, párbeszédüket és kapcsolataikat a veszélyes szlovákiai magyar pártokkal, amelyek felforgatják államiságunkat” - áll Slota felhívásában. „Határozottam kérem elsősorban az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) pártot, amely az utóbbi időben szívesen tetszeleg minden nemzeti és hazafias dolog képviselőjének szerepében, hogy hagyjon fel a szlovákiai magyar politikai szubjektumok képviselőivel való kollaborációval. Ennek a kollaborációnak és az átlagon felüli együttműködésnek a bizonyítéka például Kelet-Szlovákia, ahol nyílt koalícióban dolgoznak ezek a pártok” - fejtette ki az SNS elnöke. Slota egy másik szerdai nyilatkozatában élesen bírálta Sólyom László volt köztársasági elnököt, hogy a hét végén megkoszorúzta Esterházy János volt szlovákiai magyar politikus kassai mellszobrát. A hivatalos szlovák álláspont szerint Esterházy háborús bűnös. „Az SNS már akkor is élesen tiltakozott, amikor ez a háborús bűnös (Esterházy) mellszobrot kapott Kassán. Arra azonban nem számítottunk, hogy a magyar politikai elit kirándulásokat tesz a mellszoborhoz és ott térden állva fog kúszni” - jelentette ki a politikus. Úgy vélekedett, hogy „a magyar politikusok nem képviselni vagy együttműködni járnak Szlovákiába, segíteni pedig már egyáltalán nem, hanem csak provokálni és abban versenyezni, hogy ki sérti meg jobban szuverén államunkat”.

LMP:Slota egyesre vizsgázott demokráciából

2011. szeptember 21. - (mti)

Az LMP szerint Ján Slota egyesre vizsgázott demokráciából és egészen biztosan kiérdemelte a „leggázabb politikus” címet - kommentálta Dorosz Dávid az MTI-nek azt, hogy az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke szerdán arra szólította fel a szlovák pártokat, hogy szakítsák meg kapcsolataikat a szlovákiai magyar pártokkal. Az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának LMP-s tagja hangsúlyozta, hogy Ján Slota olyan pártok semmibe vételére szólít fel, amelyeket több százezer felvidéki magyar szavazó demokratikus módon támogat. Hangsúlyozta, hogy a demokrácia az emberek véleményének tiszteletben tartásáról szól, ahogy azt is tiszteletben kell tartani, hogy az emberek képviselőket választanak maguknak. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd-Most is a felvidéki magyarság legitim képviselője, a demokratikus szlovák közélet teljes jogú tagja - tette hozzá. Dorosz Dávid egyúttal teljes mértékben elfogadhatatlannak és bántónak nevezte Ján Slota Sólyom László volt köztársasági elnöknek címzett szavait is. A szélsőségesen nacionalista Ján Slota szerdán arra szólította fel a szlovák pártokat, hogy szakítsák meg kapcsolataikat a szlovákiai magyar pártokkal. Szerinte „a Magyar Koalíció Pártjának és a Hídnak a képviselői a magyar kormány és parlament ötödik hadoszlopa Szlovákiában” és a szlovák politikai pártoknak ezt a „kemény irredentizmust és Nagy-Magyarország híveit” el kell utasítaniuk. Slota szerint mindezt Berényi Józsefnek, az MKP elnökének a viselkedése bizonyítja. A politikus kifogásolja, hogy Berényi az Európai Parlamentben bírálta a szlovák kormány kisebbségi politikáját, illetve, hogy Balogh Csaba új pozsonyi magyar nagykövetet tájékoztatta a szlovákiai belpolitikai fejleményekről. Slota egy másik szerdai nyilatkozatában bírálta Sólyom László volt köztársasági elnököt annak kapcsán, hogy a hét végén megkoszorúzta Esterházy János volt szlovákiai magyar politikus kassai mellszobrát. A hivatalos szlovák álláspont szerint Esterházy háborús bűnös.

Slota:Provokátor az új magyar nagykövet

2011. szeptember 20. - (sita)

Balogh Csabát provokátornak küldték Szlovákiába - jelentette ki Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke. „Nem szokványos, hogy a szlovákiai magyar nagykövet olyan formában értékelje a politikai helyzetet, ahogy azt ő tette. Az sem szokványos, hogy az elnöknél tett látogatást követően a nagykövet az egyik pártközpontba menjen, ahogyan Balogh úr az MKP székházába. Ezt csak abból a szempontból díjazhatjuk, hogy legalább az elején megmutatta a lapjait: érdeke a Berényivel való szoros együttműködés. Berényi és Balogh urak jól meg fogják érteni egymást, és vélhetően budapesti kollégáik minden álmát teljesítik” - jelentette ki a pártvezető. Berényi Slota szerint a nagykövettel való találkozás során úgy viselkedett, mint szégyentelen besúgó, és mint a magyar politika ötödik hadoszlopának megtestesítője, „amit a nagykövet is elismert, amikor megdicsérte Berényit az együttműködésért”. A nemzeti vezető szerint ez óriási szégyen, annál is inkább, hogy mindezt egy volt képviselő teszi.

Nagykövet:az MKP kivételes a magyar kormány számára

2011. szeptember 19. - (Új Szó)

A Magyar Koalíció Pártja kivételes partner a magyar kormány számára, ugyanis egyértelműen a magyar kisebbség jogaiért küzd. „A Híddal nem teljes az egyetértés. De ez nem azt jelenti, hogy nem fogunk tovább tárgyalni” - mondta ma Balogh Csaba, Magyarország új szlovákiai nagykövete. A diplomata a Magyar Koalíció pártja elnökével, Berényi Józseffel tartott közös sajtótájékoztatót. Balogh hangsúlyozta, a Magyar Koalíció Pártjával már évek óta jó kapcsolatokat ápolnak, ezért is vezetett első útja a parlamenten kívüli párt székházába, miután átadta megbízólevelét Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnöknek. A fiatal karrierdiplomata a nagyköveti poszton Heizer Antalt váltotta fel, aki 2006-tól öt évig irányította a pozsonyi magyar diplomáciai képviselet munkáját:

http://ujszo.com/online/kozelet/2011/09/19/nagykovet

-az-mkp-kiveteles-a-magyar-kormany-szamara

Berényi továbbra sem tájékoztat állampolgárságáról

2011. szeptember 19. - (sita)

Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja elnöke továbbra sem kíván tájékoztatni magyar állampolgársági kérelmének alakulásáról. „Korábban azt mondtam, nem tájékoztatok január 1-jén benyújtott állampolgársági kérelmem sorsáról. Ez továbbra is érvényes” - mondta mai sajtótájékoztatóján. Abban az esetben, ha Berényi megszerezné a magyar állampolgárságot, az a szlovák elvesztésével járna. Ebben az esetben nem tölthetné be a pártelnöki tisztséget. Berényi arról tájékoztatott, a közeljövőben egy negyedik személy is bejelenti - Gubík László, Dolník Erzsébet és Kassai Gyula után -, hogy felvette a magyar állampolgárságot. „Ez a személy telefonon tájékoztatott engem lépéséről. Egyébként nem tagja az MKP-nak. A kettős állampolgárságért folyamodók száma jelzi, hogy ez a helyzet megoldásért kiált” - mondta Berényi.

A nemzetközi ajánlások szlovákiai betartásának

ösztönzését kérte Daultól az MKP elnöke

2011. szeptember 20. - (mti)

Közbenjárásra kérte Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke Joseph Dault, az Európai Parlament néppárti (kereszténydemokrata-konzervatív) képviselőcsoportjának vezetőjét annak érdekében, hogy Szlovákia tartsa be a nyelvtörvényeivel kapcsolatos európai ajánlásokat. Brüsszelben kedden megtartott találkozójukon a felvidéki politikus - mint utóbb a sajtónak elmondta - megismételte, hogy Szlovákiában hiába alakult a magyarok szempontjából nyitottabb kormány, ez is figyelmen kívül hagyja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), illetve a Velencei Bizottság (az Európa Tanács mellett működő független szakértői testület) ajánlásait az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítására vonatkozóan. Felvetette Daulnak Berényi József az állampolgárság ügyét is. Rámutatott arra, hogy a szlovák ellentörvény, amelyet a mostani koalíció szintén nem tudott megszüntetni, elveszi a szlovák állampolgárságot attól, aki felveszi a magyart. Az MKP elnöke úgy vélte, ennek hátterében az áll, hogy Szlovákiában túlságosan nagy a bizalmatlanság Magyarország és a szlovákiai magyarok iránt. Márpedig az EU a bizalmon alapul, ha ez megkérdőjeleződik két tagország között vagy egyiknek a saját közössége irányában, az az európai együttműködést érintő probléma is - fogalmazott Berényi József. Arra kérte a francia Dault, hogy vesse latba tekintélyét, és hasson oda a szlovák kormánynál annak érdekében is, hogy változtassanak a törvényen. Megállapították egyébként, hogy Franciaországban is van két olyan jelölt, akik valószínűleg indulnak a közelgő elnökválasztáson és kettős állampolgárságúak. Berényi József a sajtónak elmondta azt is, hogy eddig négy olyan szlovákiai magyarról tud, akik elvesztették szlovák állampolgárságukat, mert felvették a magyart. Beszámolt arról: Daul fontosnak tartotta, hogy az Európai Néppárt szlovákiai tagpártjai továbbra is működjenek együtt az MKP-val. A jelenlegi szlovák koalíció pártjai közül kettő az európai pártszövetségnek is tagja. A néppárt politikai tanácsának találkozója mentén tartott brüsszeli megbeszélésen Berényi József beszélt a görög gazdasági mentőcsomaggal kapcsolatos szlovák problémákról is, beleértve azt, hogy a kormánykoalíció nem egységes az ügyben. Az MTI kérdésére Berényi József elmondta: ez a probléma már nem Görögországról, hanem az euró stabilitásáról szól. Úgy vélte, „felelős politikus nem a populizmust választja, hanem a rövid távon talán népszerűtlen, de szükséges döntést”. Kifogásolta egyúttal, hogy a szlovák kormányban lévő magyar politikusok nem kötötték ezekhez a kérdésekhez a nyitott nemzetiségi ügyeket. Berényi Józsefet múlt héten Strasbourgban az Európai Parlament kisebbségügyi frakcióközi munkacsoportja is meghallgatta. Akkori előadásában egyebek között azt emelte ki, hogy az az európai nemzetközi intézményrendszer, amely a kilencvenes évek során a nemzeti kisebbségek védelmére épült ki, ma már nem tud hatékonyan fellépni olyan országokkal szemben, amelyek nem veszik figyelembe a kisebbségek védelmében megfogalmazott javaslatokat. Az EP-csoportot elnöklő Gál Kinga (Fidesz) ezzel kapcsolatban magyar újságíróknak kedden nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy nyáron levelet intéztek José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökhöz, jelezve egyebek között, hogy „nem megy jó irányban a kisebbségvédelem”, többet lehetne tenni „a szép szavakon túl”. Fontosnak mondta, hogy az európai kisebbségvédelem terén aktív szervezetek próbáljanak együtt gondolkodni azon, milyen konkrét lehetőségek vannak a továbblépésre, dolgozzanak ki akciótervet. Gál Kinga ehhez jó kiindulásnak, mintalehetőségnek mondta a nemzeti romaprogramoknak irányt mutató uniós keretstratégiát.

Pozsony is osztogatott állampolgárságot

tartós szlovákiai lakhely nélkül

2011. szeptember 19. - (mti)

Bár Pozsony ma bírálja Orbán Viktor kormányát, hogy tartós magyarországi lakhely nélkül osztogat állampolgárságot a külhoni magyaroknak, a múltban maga is ezt tette, s anélkül adott állampolgárságot a külföldi szlovákoknak, hogy azoknak tartós lakhelyük lett volna Szlovákiában - írja a Sme című szlovák liberális napilap hétfőn. „1997 és 2005 között Szlovákia állampolgárságot adott olyan személyeknek, akiknek nem volt tartós lakhelyük Szlovákiában. 2005 után azonban a törvényt megszigorították, s azóta ez már nem volt lehetséges” - idézi a lap Grendel Gábornak, a szlovák belügyminisztérium szóvivőjének egyik korábbi nyilatkozatát. „A minisztériumnak nincs pontos kimutatása arról, hány külföldön élő szlovák kapott állampolgárságot. A szlovák törvényt akkor szigorították meg, amikor Budapest komolyan mérlegelni kezdte, hogy tartós lakhely nélkül is állampolgárságot ad a külhoni magyaroknak” - olvasható a lapban. Az újság szerint jelenleg külföldön élő szlovák csak akkor kaphat szlovák állampolgárságot, ha az utolsó három évben életvitelszerűen Szlovákiában élt. Más külföldieknek nyolc évet kell Szlovákiában élniük, hogy megkaphassák az állampolgárságot. A külföldön élő szlovákok üdvözlik, hogy a jövőben szélesednek választójogaik, de hiányolják, hogy az interneten keresztüli szavazást az új jogszabály sem fogja engedélyezni - mondta Vladimír Skalsky, a Szlovákok Világszövetségének (SZS) elnöke a SITA kereskedelmi hírügynökségnek. Eddig az állampolgársággal rendelkező külföldi szlovákok csak a parlamenti választásokon vehettek részt. A választási törvény most készülő módosítása szerint a jövőben bekapcsolódhatnak az elnökválasztásba és részt vehetnek a népszavazásokon is. A külföldi szlovák állampolgárok levélben adják le voksukat, vagy valamelyik külföldön létesített választási körzetben. Skalsky szerint a módosított választási törvény lehetővé teszi majd, hogy a tartós szlovákiai lakhely nélküli állampolgárok a jövőben ne csak levélben szavazhassanak, hanem személyesen is bármelyik választási körzetben. Ehhez az útlevélen kívül csak egy igazolásra lesz szükségük, amely bizonyítja, hogy külföldön élő szlovák állampolgárok. A hatályos választási törvény módosítását a szlovák belügyminisztérium az év végéig szeretné a kormány elé terjeszteni.

Ki az igazi magyar?

2011. szeptember 20. - (Nagy Ildikó - Új Szó)

Arra a kérdésre, ki az igazi magyar a közelmúltban a hazai magyar sajtóban egy olvasói levélben találtam meg az igazán bölcs választ. Nem az az igazi magyar, akinek a nagyszülei magyarok voltak, hanem az, akinek az unokái is magyarok maradtak. A szüleink, nagyszüleink magyarsága nem a mi érdemünk. Azt ők választották és vállalták sok-sok nehézség és megpróbáltatás árán is. Mi csak arra lehetünk büszkék, hogy gyermekeinket magyarnak neveltük, és hogy az unokáinkkal is tudunk magyarul beszélgetni. Máris hallom az ellenvetéseket, hogy ez sok helyütt miért nem sikerült: a más nemzetiségű házastárs, a túl messze levő magyar iskola, a kollégák kellemetlen, piszkálódó megjegyzései, a „gyermek majdani jobb érvényesülése” miatt kellett a szlovák iskolát választani. Ahonnan az út már csak elvétve vezet vissza a magyar önazonosság-tudathoz. De hát akkor miben is nyilvánul meg az így érvelők magyarsága? Abban, hogy lelkiismeretük megnyugtatására kiváltották a magyarigazolványt? Amelyet néha csak egy-egy magyarországi kedvezményes vonatozásra használtak fel pl. ha Kelet-Szlovákiába magyar szóra küldik a nagymamához a szlovák gyermeket? Vagy abban, hogy árpádsávos zászlók alatt vonulva követelik a magyar állampolgárságot? Félreértés ne essék: teljes mértékben egyetértek a szlovák-magyar, kettős állampolgárságot büntető törvény visszavonásával. De nem azért, mert mindenáron Magyarország állampolgára akarok lenni, hanem mert a jogszabályt diszkriminatívnak és antidemokratikusnak tartom. És ugyanígy vélekednék akkor is, ha - Szlovákia törvénytisztelő polgáraként - bármilyen más állampolgárság felvételében korlátoznának. Ami pedig az „igazi” magyarságot illeti: itt, Szlovákiában is lehet, sőt, főleg itt kell igazi magyarnak lenni. Magyarként is eredményesen helytállni a munkahelyen, támogatni jelenlétünkkel rendezvényeinket, előfizetéssel sajtónkat, bérletvásárlással színházainkat, szavazatainkkal képviselőinket. De mindenekelőtt iskoláinkat, mert ott oltják be gyermekeinkbe, unokáinkba azt a magyarságtudatot, amely, otthonról is táplálva, biztos iránytűként vezetheti őket egész életükben. Függetlenül attól, felnőttként melyik ország állampolgárai akarnak majd lenni.

Csütörtökön kezdődik Párkányban a 10. Hídünnep

2011. szeptember 21. - (mti)

Fotókiállítással és filmvetítéssel kezdődik csütörtökön Párkányban a 10. Hídünnep, amellyel a dél-szlovákiai város és az Esztergom közötti Mária Valéria hidat ünneplik a Duna két partján. Gyűgyi László fotós és operatőr kiállításának megnyitójával kezdődik az idei Hídünnep Párkányban. A híd történetét bemutató tárlat mellett egy dokumentumfilmet is láthatnak az érdeklődők, amely szintén a tíz éve felújított és átadott Mária Valéria hídról szól - írja a vasárnapig tartó fesztiválról az Új Szó című pozsonyi napilap szerdai számában. A Mária Valéria híd újjáépítésének évfordulója alkalmából idén a Párkány-Esztergom Piknik 2011 hivatalos címet viseli a Hídünnep, amelyen a két Duna parti város közösen ünnepel. Az esztergomi Széchenyi téren kirakodóvásár mellett kézműves foglalkozások várják a látogatókat, illetve megrendezik az immár hagyományos Mária Valéria hídfutást is. Az esztergomi Erzsébet parkban esténként koncertekkel szórakoztatják majd a közönséget.

Egy elmaradt meccs margójára

2011. szeptember 18. - (Buchlovics Péter - parameter.sk)

Szerencsétlenkedés felsőfokon, avagy, ki az, aki nem akar és ki kivel nem akar focizni, de hogy miért, azt juszt se tudjuk meg. Echte szlovák-magyar viszony. Nem lesz szlovák-magyar kormányközi futballmeccs Párkányban, Dzurinda nem szorongatja majd Orbán Viktor kezét, nem vigyorognak majd országos politikusok a kamerákba a Mária Valéria híd újjáépítésének 10. évfordulóján, a nagypolitika tüntetőleg távol marad a jövő hét végén zajló ünnepségsorozattól. Párkány városa szervezte volna ugyan a mérkőzést, de itt és most le kell hűtenem az olvasó kedélyét, a párkányiak zömének a háta közepére sem hiányoztak és hiányoznak a nagykutyák odafentről, érkezzenek akár az egyik, akár a másik oldalról. Hogy miért nem, annak indoklása inkább egy gazdasági-szociológiai tanulmányba kívánkozik, egyszerűen elegük van a szlovák-magyar viszony elfajulásából, a nagypolitika ígérgetéseiből, a harminc százalékos munkanélküliségből, de legfőképp abból, hogy a híd kapcsán egyfolytában csak a sikertörténetet erőlteti mindenki, de önmagában a híd léte hangyafasznyit sem segít rajtuk, vagy még annyit sem. Ettől még munkájuk továbbra sincs, a Suzukiba nem mehet mindenki, a híd turisztikai pluszpont, idegenforgalmi szempontból segített ugyan Párkányon, de komolyabb gazdasági hozadéka nincs, ezt már akkor is tudták, amikor megnyitották. Meg aztán nem mehet mindenki büfés kisegítőnek, konyhalánynak, medencetakarítónak, pincérnek és pizzafutárnak, ha neadjisten valaki úgy gondolná, hogy Párkány éljen csak meg szépen a turizmusból. Nem beszélve a környező falvakról, melyek állapota inkább egy rezervátumhoz hasonlít, és ahonnan tömött buszokkal járnak be „aláíratkoznya” a szociális és munkanélküli segélyen élők. Ezeknek az embereknek tehát nem ajánlatos hurráoptimista dumákat nyomatni, mennyekbe dicsérni a hidat, mert elküldenek melegebb égtájakra, seperc alatt. Nem azért, mert nem szeretnék és nem éreznék magukénak a Mária Valéria hidat, hanem azért, mert az országos politika a hídon kívül eddig sem tett értük semmit és ahogy innen kinéz, nem is fog. De vissza erre a szerencsétlen, meg nem valósult meccsre. Ján Oravec polgármester a keddi önkormányzati ülésen mondta el, hogy mennyire nyögvenyelősen szerveződött ez a találkozó, és milyen felesleges köröket futott a város annak érdekében, hogy a szlovák és a magyar kormányt legalább a párkányi stadionban helyzetbe hozza. A történet kínos, idétlen, erőltetett és geil, végeredménye pedig nulla - egy az egyben a magyar-szlovák viszony leképeződése. Oravec elmondta, hogy Orbán Viktorral sikerült kapcsolatba lépniük, de a magyar miniszterelnök csak annyit közölt, nagyon sajnálja, nem tud eljönni. (E sorok írójának viszont másfél héttel ezelőtt úgy válaszolt írásban a miniszterelnöki hivatal, hogy a meccsről egyáltalán nem tudtak, konkrét kérdésemre pedig, hogy a magyar kormányfő miért mondta le a részvételt, a titkársága nem válaszolt). Oravec tájékoztatása szerint Dzurinda titkárságát is felhívták, ahonnan szintén csak egy lakonikus, a részvételt lemondó válasz érkezett, annak ellenére, hogy a meghívót másfél hónapja elküldték neki. Viszont a szlovák külügy egyúttal közölte, hogy Dzurinda szívesen találkozna Martonyi Jánossal Párkányban október kilencedikén, vagy legalább Németh Zsolttal, az országgyűlés külügyi bizottságának elnökével. Erre viszont a polgármester lepődött meg, vajon miért nem szólt erről a szlovák külügy Párkánynak, október első hétvégéjén ugyanis Párkányban Simon - Júda vásár van, a várost lezárják, az nem olyan egyszerű, hogy pont ekkor a két külügyminiszter itt furikázzon és találkozzon. Erre fel a szlovák külügyminiszter titkársága lepődött meg, úgymond velük senki sem közölte, hogy október kilencedikén vásár van Párkányban…. Pazar, milyen jól működik a kommunikáció Párkány és a kormányzatok közt! De haladjunk tovább. Bugár Bélát is megkeresték, aki a parlamenti ülésektől tette függővé, hogy a jövő héten mikor tudna lejönni a Hídünnepre. Sőt Rudolf Chmelnek is küldtek meghívót, onnan egyelőre nem érkezett válasz. Mit lehet ehhez még hozzátenni? Maximum egy szánalmas félmosolyt és azt, a legszebb az egészben, hogy az országos sajtó most azt írja, a kormányoknak fogalmuk sem volt erről a jövő heti futballmeccsről, Párkány viszont azt állítja, időben elküldték az írásbeli meghívókat, az eredeti, 2001-es vendéglista alapján, és többször telefonáltak az illetékeseknek, hogy legalább jelképesen focizzanak egyet a Mária Valéria híd tiszteletére. De persze nem lesz meccs. Ján Oravec azt is megemlítette, hogy Ivan Gašparovič államfő Esterházy Jánosra tett idióta megjegyzései is közrejátszottak abban, hogy mindenki lemondta a részvételt. Ezt valószínűnek tartom, de a végeredmény szempontjából mindegy. Most utálkozás és dackorszak van, ellenségmanifeszt. Hazug viszony. Mint ahogy hazug volt az a hurráoptimizmus is, amikor a nagypolitika a Párkány és Esztergom közti hídon nyalta-falta egymást. Hazug kellett, hogy legyen, ha mára ide jutottak. S hogy visszavonatkoztassak a párkányi emberekre, örültek és örülnek a hídnak, de 10 év alatt bebizonyosodott, hogy ők csak lelkendező kulisszának kellettek ehhez az erőltetett sikertörténethez. Úgyhogy bánja a fene ezt az elmaradt meccset. Senkinek sem hiányzik, és nem is lett volna hiteles a nagy bratyizás.

Párkányban focizik a szlovák és a magyar kormány

http://www.parameter.sk/rovat/regio/2011/08/31

/parkanyban-focizik-szlovak-magyar-kormany

Gondok a pilisszentkereszti Szlovák Ház ügyében

2011. szeptember 17. - (sita / bumm.sk)

Nem tartja be a magyar fél a pilisszentkereszti (Mlynky) Szlovák Ház ügyében tett ígéretét - panaszkodnak a település szlovák kisebbségi lakói. Szlovákia és Magyarország egyenlő mértékben járult volna hozzá a központ megépítéséhez, de a gyengülő forint miatt felborult az egyensúly. Milan Vetrák, a Határon Túli Szlovákok Hivatalának elnöke szerint a magyar részről fennálló kiesés több tízezer eurós. Magyarország eredetileg 80 millió forintot fordított a Szlovák Ház felépítésére, ez mintegy 300 000 eurónak felel meg. Szlovákia 340 000 euróval szponzorálta meg a munkálatokat első részletben. Mivel a magyar hozzájárulást forintban fogadták el, annak aránya idővel tovább gyengült. „Ezzel a szlovák fél és a hivatal sem ért egyet, mert az alapgondolat az volt, hogy ötven-ötven százalékban finanszírozzuk a munkálatokat. A pénzt nem fizetjük ki, amíg a magyar fél nem foglal állást a különbözet kiegyenlítésének kérdésében” - közölte Milan Vetrák. Szlovákia a munkálatok folytatását így leblokkolhatja. A Határon Túli Szlovákok Hivatalának elnöke azt is furcsállja, hogy az Országos Szlovák Önkormányzat a megegyezettnél húszmillió forinttal nagyobb összegre írt ki pályázatot. A Szlovák Ház felépítése körül a jogi kérdések sem tisztázódtak, ugyanis az ország feltett szándéka, hogy jelzálogjogot szerezzen az épületre, a részletekről a magyar féllel egy hónap után sem sikerült megegyezni.

Pozsonyi aggodalmak a pilisszentkereszti Szlovák Ház miatt

2011. szeptember 17. - (tasr / hirek.sk)

Magyarország nem teljesíti a Pilisszentkereszten (Mlynky) épülő Szlovák Házzal kapcsolatos valamennyi vállalását - állítja Milan Vetrák, a pozsonyi Határon Túli Szlovákok Hivatala (HTSZH) elnöke. A szlovák és a magyar kormány megállapodása szerint a szomszédállamok egyenlő arányban viselik az építés költségeit. Vetrák tájékoztatása szerint a probléma abból adódik, hogy a projekt költségvetése részben forint alapú, és az átváltásból adódó árfolyamveszteséget a magyar kormány nem pótolta. Ez több tízezer euró hiányt jelent a építkezés egyik lebonyolítójaként fellépő Határon Túli Szlovákok Hivatalának elnöke szerint. Vetrák közölte: jelenleg „adminisztratív és jogi akadályokat“ kell áthidalni, hogy a projektet befejezhessék. Magyarország a megegyezés szerint 80 millió forintot, - az árfolyamváltozásokat is figyelembe véve mintegy 300 ezer eurót, Szlovákia 350 ezer eurót különített el az építkezésre. Mivel ez az összeg csupán a valós költségek mintegy felét fedezi, a kormányoktól további támogatást igényeltek a projektet lebonyolítói. A szlovák kormány mindaddig nem szabadítja fel a kért összeget, amíg Magyarország nem egyenlíti ki az árfolyamvesztésből adódó hiányt. Pozsony ragaszkodik a megállapodás azon pontjának betartásához, amely kimondja, hogy a Szlovák Ház felépítésének költségét 50:50 százalékban viselik a szerződő felek. Milan Vetrákot az is aggasztja, hogy az ingatlanra a szlovák államnak jogi értelemben nincs befolyása. Eredetileg a két fél abban állapodott meg, hogy a Szlovák Köztársaság a magyar Telekkönyvben az épület és a hozzá tartozó ingatlan résztulajdonosaként jelenik majd meg, ám a Telekkönyvi Hivatal nem hajtotta végre ezt a kérelmet. Egyelőre kérdéses, hogy Pilisszentkereszt nevében ki hivatott eljárni, ugyanis szeptember 8-án Havelka József képviselő sürgősségi indítványára a jelenlévők többségének döntésével feloszlatta magát a község önkormányzata. A képviselő azzal indokolta az előterjesztését, hogy a képviselő-testület nem tud együttdolgozni a polgármesterrel és a jegyzővel. A képviselő-testület feloszlása a polgármester megbízatását is megszünteti. Feloszlás esetén időszaki választásokat kell tartani 3 hónapon belül. Az új képviselő-testület alakuló üléséig, illetve az új polgármester megválasztásáig a korábbi testület, illetve polgármester gyakorolja hatáskörét.

Búcsúlevél Orbán Viktor „halott országának”

2011. szeptember 21. - (beol.hu)

Oláh Norbert magyar fiatalember, de már csak turistaként fog Magyarországra jönni. Előtte egyszer még hazajön a kisfiáért és a párjáért. Dühét-fájdalmát megosztotta Orbán Viktor miniszterelnökkel is. „Mert ez az ország halott, itt munkából nem lehet megélni, és önök nemhogy segítenék a Magyart, inkább elűzik az országból! Engem nem érdekel, hogy ki rontott el és mit, de ez egy gyalázat, ami ebben az országban folyik!”

http://www.beol.hu/somogy/kozelet/bucsulevel

-orban-viktor-halott-orszaganak-401446

A kormányfő segítségét kérik magyar írószervezetek

2011. szeptember 19. - (mti)

Nyílt levélben kéri Orbán Viktor miniszterelnök segítségét négy magyar írószervezet. - Az Erdélyi Magyar Írók Ligája, a Fiatal Írók Szövetsége, a József Attila Kör és a Magyar Írószövetség az MTI-hez is eljuttatott levélben arra hívja a figyelmet, hogy a működésükhöz biztosított 2011-es támogatásaikat még nem kapták meg:

http://ujszo.com/online/kultura/2011/09/19/a-kormanyfo

-segitseget-kerik-magyar-iroszervezetek

Újvidéken megkezdték a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezését

2011. szeptember 19. - (mti)

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) által a vajdasági ombudsmanhoz eljuttatott beadvány eredményeként Újvidéken megkezdték a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését. A VajdaságMa délvidéki hírportál beszámolója szerint egyelőre az újvidéki vasúti híd közelében és a Veternik felé vezető út mentén került ki a város nevét hirdető többnyelvű tábla. A VMDK-t arról tájékoztatták, hogy hamarosan Újvidék egész területén megjelennek a többnyelvű helységnévtáblák. A tartományi ombudsman és Újvidék város képviselői július végén egyeztek meg abban, hogy Újvidék többnyelvű helységnévtáblákat kap. Eddig a város nevét csak szerb nyelven, cirill és latin betűs változatban tüntették fel. Újvidéken rendelet írja elő, hogy a szerb mellett a magyar, a szlovák, valamint a ruszin nyelv és írás is hivatalos.

Sólyom László:Esterházy mellett kötelességünk kiállni

2011. szeptember 17. - (mti)

Esterházy Jánosra a magyar, a szlovák és a lengyel csak tisztelettel nézhet, olyan kisebbségi vezető volt, aki minden kisebbségért kiállt, éppen ezért nagyon szomorú az, amit a szlovák államfő, Ivan Gašparovič mondott Esterházyról - mondta Sólyom László Kassán szombaton az MTI-nek. A volt köztársasági elnök azt követően beszélt erről, hogy a felvidéki városban koszorút helyezett el Esterházy János mellszobrára, amelyet a Kassa főutcáján található, a Major család tulajdonában lévő Csáky-Dessewffy palota udvarán állítottak fel idén márciusban. Sólyom László úgy fogalmazott: Esterházy magyar vezetőként az itteni magyar kisebbség jogaiért küzdött, amikor pedig szlovákok kerültek vissza magyar területre, akkor a magyar kormányt figyelmeztette, hogy a szlovákok kisebbségi jogait nehogy megsértsék. Lengyelt mentett, zsidót mentett, az ő szerepéről nem lehet kétség, nekünk ki kell állnunk mellette - szögezte le. Ha az kívánjuk, hogy Magyarország és Szlovákia között normális együttműködés legyen, akkor ismerni kell a múltat, és meg kell szabadulni a rossz beidegződésektől, előítéletektől, a műveltség hiánya teszi tönkre a kapcsolatokat, éppen ezért nagyon elszomorító, amit a szlovák államfő mondott Esterházyról - tette hozzá. Ivan Gašparovič augusztusban egy interjúban arról szólt, hogy Esterházy János, a felvidéki magyarság két világháború közötti vezetője Hitler és a fasizmus híve volt, ezért helytelen, hogy Kassán mellszobrot állítottak neki. Szavait mind Schmitt Pál magyar államfő, mind pedig a magyar külügyminisztérium elutasította. Sólyom László szerint véget kell vetni a háborúk utáni koncepciós perek tovább élő emlékeinek, objektíven kell szemlélni az eseményeket, és akkor meg tudjuk találni a közös pontokat. Gašparovič elnöknek annak idején azt mondtam, hogy engedje meg, hogy szeressük egykor közös hazánk egészét, és ezt kölcsönösen, mind két országnak nyitott lelkülettel kell közelednie egymáshoz - tette hozzá a volt köztársasági elnök. Sólyom László szombaton érkezett Kassára, a magyar főkonzulátuson találkozott Czimbalmosné Molnár Éva főkonzullal, és megbeszélést folytatott a magyar-szlovák történész vegyes bizottság képviselőivel. Kassa után Nagykaposra, Dobóruszkára és Nagyszelmencre látogat el a volt köztársasági elnök, ahol a szlovákiai magyar közösségekkel és civil szervezetekkel találkozik.

„Lelkesítő példa a szlovákiai magyarság röplap-mozgalma”

2011. szeptember 17. - (mti)

Lelkesítő, nagyszerű példának nevezte a magyar nyelv használatára felszólító röplap-mozgalmat Sólyom László, a Kassától hetven kilométerre, az Ung és Latorca folyók között fekvő Nagykaposon elmondott beszédében szombaton. A volt köztársasági elnök a Mécs László pap és költő - aki 1920-tól 1929-ig volt plébános Nagykaposon - tiszteletére rendezett emlékesten úgy fogalmazott: a magyar nemzet mindig egységes volt, nyelvében, kultúrájában és történelmi tudatában. Az anyanyelv használata a kisebbség elidegeníthetetlen joga, a szlovákiai magyarság civil kezdeményezése lelkesítő, nagyszerű példát mutat fel a magyar nyelv használatára felszólító röplap-mozgalommal - mondta Sólyom László, aki szerint ez a kisebbségi magyarságnak a helyzethez illő, spontán válasza. Éppen ilyen saját, az itteni viszonyokból kinőtt megoldásnak nevezte azt, hogy a magyarság egyes tagjai nyilvánosan vállalják a felvett magyar állampolgárságot, ugyanakkor ragaszkodnak szlovák állampolgárságukhoz is. Sokszoros érték van ebben a magatartásban, a kettős kötödés, mint természetes élethelyzet elismertetése, harc az alkotmányosságért, a nyugodt, szilárd nemzeti öntudat megnyilvánulása, éppen a jó együttélés érdekében - tette hozzá. A Magyarország határán túl élő nemzetrészek különös értéke a kétnyelvűség, úgy is mint a szomszédos nép megértésének kulcsa, az anyaországbeli magyarnak pedig soha nem szabad figyelmen kívül hagynia, mit jelent kisebbségként, más nemzetek között. Élethelyzet a kettős kötődés, ebben magyar az itteni magyar - tette hozzá. A kulturális nemzet mindig szélesebb lesz, mint a magyar állampolgárok köre - mondta a volt köztársasági elnök, aki üdvözölte azt, hogy lehetőség van a nemzethez tartozás megerősítésére a magyar állampolgárság felvételével. De nemcsak az a jó magyar, aki él ezzel, a magyar állampolgárság felvétele a meglévő mellé úgy teremt szorosabb köteléket Magyarországgal, hogy nem zár ki senkit, sem a kulturális értelemben felfogott teljes magyar nemzet, sem a lakóhely szerinti állampolgárság vonatkozásában, ugyanakkor a szűkebb hazához való ragaszkodás a teljes nemzet szempontjából is fontos - szögezte le Sólyom László a nagykaposi emlékesten.

Viták Mária Terézia szobrának

esetleges visszaállításáról Pozsonyban

2011. szeptember 19. - (mti)

Politikai és esztétikai vitákat váltott ki Pozsonyban a helyi városszépítő egyesület kezdeményezése, hogy a városban visszaállítsák Mária Terézia kilencven éve lerombolt lovas szobrát. Fadrusz János 1897-ben emelt alkotását az első világháború után megalakult Csehszlovák Köztársaság első éveiben, 1921-ben rombolták le az új állam frontról visszatért katonái. A Pozsonyi Városszépítő Egyesület (BOS) kezdeményezésére szeptember elején felállították a Mária Terézia szobor egyharmadra kicsinyített mását. Az alkotás, amelyet Martina Zimanová készített el, a Vajansky rakparton áll, közel ahhoz a helyhez, ahol egykoron a várost díszítette. A műalkotás kicsinyített másának köztéri elhelyezését egyben vitaindítónak is szánták. Az érdeklődők a szobor mellett elhelyezett petíciós íveken kifejhetik véleményüket arról, hogy az osztrák uralkodó és magyar királynő szobra újra visszakerüljön-e az eredeti helyére. Fadrusz János eredeti alkotása a mai Ľudovít Štúr téren (régen Koronázási dísztér) állt. Ma ott egy Štúr-szobor van. A Štúr-szobrot a kormány székháza előtt álló Szabadság térre költöztetnék. Az eddig beérkezett reakciók nyolcvan százaléka pártolja az ötletet - közölte az Új Szó napilappal Maros Macucha, a városszépítő egylet vezetője. „A járókelők közül is sokan megállnak, de ami még meglepőbb, hogy sokan kimondottan azzal a céllal jönnek ide, hogy kifejezzék egyetértésüket. Naponta több tucat aláírással gyarapodik a petíció” - hangoztatta Mačucha, hozzátéve, hogy ha a lakosság kifejezetten ellenezné a kezdeményezést, akkor nem erőltetnék. Robert Fico volt kormányfő, az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) elnöke élesen bírálta a tervet. „Ľudovít Štúr a szlovák demokrácia és a nemzeti megújhodás pillére volt. Szobrát csak azért akarják áthelyezni, mert valaki azt gondolja, hogy Szlovákia számára Mária Terézia fontosabb volt, mint Ľudovít Štúr. Mindenki, aki csak egy kicsit is ismeri a szlovák történelmet, tudja, hogy mi volt a történelmi szerepe az előbbinek” - jelentette ki nemrégiben Fico. Ellenkezését fejezte ki a Matica Slovenská, szlovák nemzeti kulturális egyesület is. Fico és Marián Tkáč, a Matica új elnöke ezért hétfőn közösen virágokat helyeztek el a Štúr-szobornál. „Ez azért van, mert ma (szeptember 19-én) van az évfordulója annak, amikor Stúr első ízben beszélt a történelmi Magyarországtól való függetlenségről. Ez gesztus akar lenni, hogy Štúr szobrának a helyén kell maradnia. Semmi problémánk sincs Mária Teréziával, de annak szobra másutt is állhat” - jelentette ki Tkáč. Elhangzottak azonban más vélemények is. „Abszurdnak tűnik nekem, hogy ma valaki a status quo fenntartásáról beszél, hiszen a mai Ľudovít Štúr téren a szobrot az elmúlt száz év alatt legalább háromszor cseréltük. Bártfay Tibor, aki a jelenlegi Štúr-szobrot készítette, szintén egyetért azzal, hogy az alkotást a közeli Szabadság térre helyezzük át, ahová logikusan is tartozik” - nyilatkozta újságíróknak Pavol Susa, az egyik városszépítő aktivista. A kezdeményezést a képzőművészek jó része is ellenzi. Azt állítják: dokumentáció híján lehetetlen pontos másolatot készíteni a Mária Terézia szoborról, inkább új pályázatot íratnának ki. A másolatok szerintük Disneylandbe valók. „Nem tudják elkészíteni a pontos másolatot, nem áll rendelkezésre szinte semmi, amiből ki tudnának indulni” - vélekedik Jozef Jankovič szobrász. Hushegyi Gábor, esztéta szintén elképzelhetetlennek tartja a kezdeményezés megvalósítását. „Ez egy bevallott hamisítvány lenne. Szoborkópia csak létező szoborról készülhet. Sokkal járhatóbb út lenne egy új pályázat kiírása, amely esetleg emléket állíthatna a Fadrusz-féle Mária Terézia szoborcsoportnak is” - vélekedett a neves szlovákiai magyar esztéta.

Štefániknak, Svätopluknak,

Cirillnek és Metódnak is szobrot szánnak Nyitrán

2011. szeptember 19. - (sita)

Milan Rastislav Štefániknak, „Svätopluk királynak”, valamint Cirillnek és Metódnak is szobrot akarnak állítani Nyitrán. Štefánik-szobrot a nyitrai Matica slovenská Ház emeltetne. Az elképzelést korábban a városi önkormányzat is támogatta, jelenleg azonban nem tervezi, hogy pénzzel járul hozzá. Igaz, a képviselő-testület tagjai készek pénzt adni. Abban már nincs teljes egyezség a testületen belül, hogy hol álljon a szobor. Štefániknak 1938 és 1946 közt a Nyitrai Kerületi Bíróság előtt volt szobra, de más helyszínek is számításba jöhetnek.

A Matica felhívása a szlovák nyelvű oktatásért

2011. szeptember 17. - (sita / Új Szó)

Ellenzi a Matica slovenská (MS), hogy Mária Terézia emlékműve kerüljön a Ľudovít Štúr-szoborcsoport helyére Pozsonyban. Hétfőn koszorút helyeznek el a szobornál, kifejezve, hogy az alkotásnak továbbra is a Štúr téren a helye. Erről Marián Tkáč országos Matica-elnök a nemzeti kulturális szervezet szombati turócszentmártoni (Martin) közgyűlésén beszélt. Megjegyezte, nincs semmi gondjuk Mária Teréziával, de a szobra állhat máshol is. Az említett téren most Štúrnak és nemzetébresztő társainak a szobra található, de a Pozsonyi Városszépészeti Egylet (BOS) szeretné, ha Mária Terézia lovas szobra (más nevén a Mária Terézia-emlékmű) kerülne oda vissza. Fadrusz János 1897-ben felavatott alkotása ezen a helyen volt, de 1921-ben cseh(szlovák) légiósok lerombolták. Az MS felhívással fordult az illetékes állami szervekhez és az önkormányzatokhoz, hogy országszerte ügyeljenek a szlovák nyelven történő oktatásra. „Hogy a jövőben is megértsük egymást” - indokolta a lépést a szervezet elnöke. Az egyházakat is felszólították: minden állampolgár számára tegyék lehetővé a szlovák nyelvű istentiszteletek látogatását. „Nem fogják elhinni, de ez nem mindig szabály” - jegyezte meg Marián Tkáč. A Matica slovenská ifjúsági csoportokat akar létrehozni az iskolákban, Anton Bernolák, Cirill és Metód, valamint a szervezet évfordulói alkalmából pedig emlékművek felállítását tervezi. A Matica slovenská kongresszusa szombaton olyan értelemben módosította a szervezet alapszabályait, hogy ne kelljen egy egész helyi csoportot feloszlatni akkor, ha valaki árt a Matica jó hírnevének, hanem ki lehessen zárni az ilyen személyt. Tkáč ezt a puhói (Púchov) eset kapcsán is fontos változásnak tartja. A városban a Marián Kotleba-féle szervezetekkel együttműködő maticás miatt az egész alapszervezetet fel kellett számolni.

Digitális iskola Mátraszentimrén

2011. szeptember 20. - (mti)

A Mátraszentimrén működő, szlovák nyelven is oktató Felső-mátrai Zakupszky László Általános Iskola valamennyi pedagógusának és tanulójának van már laptopja az elmúlt időszak mintegy ötmillió forint értékű informatikai fejlesztései nyomán - tájékoztatta az intézmény igazgatója kedden az MTI-t. A tantermeket digitális táblákkal szerelték fel, illetve a wifi hálózatnak köszönhetően az oktatók és a diákok egyaránt rákapcsolódhatnak az intézmény szerverére, ezáltal az internetre - közölte Jakab Krisztina. A gyermekek a tanórák feladatain kívül a házi feladataikat is elkészíthetik a hordozható gépük segítségével. Az iskolaadminisztrációs szoftver használatának kibővítésével lehetőség van a digitális naplózásra, így nem lesz szükség a hagyományos ellenőrzőkönyvekre sem, a bejegyzéseket figyelemmel kísérhetik a szülők az interneten - tette hozzá. Az iskolaigazgató elmondta: Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár - másik három kistelepülés mellett - a mátraszentimrei iskolának ajándékozta az Opel Magyarország Kft. által felajánlott laptopokat, így jutott az iskola valamennyi tanulója számítógéphez. A 32 tanulót oktató iskolában összevontan tanítják az 1-2., a 3-4. és az 5-6. évfolyamosokat, míg a 7. és a 8. évfolyamon csak a készségtárgyak tanítása zajlik együttesen, a közismereti tárgyakat külön osztályokban tanulják. A szlovák nemzetiségűek által is lakott településen működő intézményben szlovák nyelvoktatás is folyik.

A szlovákiai magyarság helyzetével foglalkozott

az EP frakcióközi munkacsoportja

2011. szeptember 15. - (mti)

Berényi Józsefet, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökét hallgatta meg csütörtökön, a strasbourgi plenáris ülés margóján az Európai Parlament kisebbségügyi frakcióközi munkacsoportja. A csoportot elnöklő Gál Kinga (Fidesz) közleményében kiemelte: az MKP elnöke „a felvidéki magyarság helyzetét és a szlovák kormányzat kisebbségekhez való hozzáállását európai kisebbségvédelmi összefüggésbe helyezve ismertette az EP-képviselőknek”. „Az ülés számos résztvevője elfogadhatatlannak tartotta az uniós polgárokkal szembeni nyelvi és állampolgárság szerinti hátrányos megkülönböztetést” - tette hozzá. Berényi József előadásában sajnálatát fejezte ki, hogy az az európai nemzetközi intézményrendszer, amely a kilencvenes évek során a nemzeti kisebbségek védelmére épült ki, ma már nem tud hatékonyan fellépni olyan országokkal szemben, amelyek nem veszik figyelembe a kisebbségek védelmében megfogalmazott javaslatokat. Az Európai Unió által feltételül szabott koppenhágai kritériumok betartatása és a csatlakozás utáni követése ugyancsak elengedhetetlen lenne a kisebbségi közösségek számára. Az MTI-nek nyilatkozva Berényi József hozzátette: európai szintű hatáskörbővítésre lenne szükség, különben az érintett intézmények veszítenek értékükből. „Európa nem lehet passzív” - fogalmazott. Jelezte: a képviselők a kelet-európai népszámlálási eredmények ismeretében vissza fognak térni arra, hogy elégségesnek tartják-e a nemzeti kisebbségek számára a jelenleg rendelkezésre álló intézményi, jogi és pénzügyi hátteret az identitás megőrzéséhez. Az MKP-elnök a közlemény szerint kiemelte, hogy „a jogi kérdések mellett a legfontosabb a kölcsönös bizalom kérdése. Bizalom egy ország saját állampolgárai, illetve a szomszédos országok és népek iránt. A bizalom hiányát ugyanis semmilyen jogi dokumentum nem pótolhatja, az viszont szükséges a megoldás megtalálása érdekében”. Az elnök rámutatott arra is, hogy Európában egyre több helyen lépnek fel - nagyon helyesen - a kisebbségeket ért gyűlöletbeszéd ellen, legyenek azok szexuális kisebbségek vagy éppen a romák, miközben elhallgatják vagy tolerálják, ha a gyűlöletbeszéd nemzeti kisebbségekre vonatkozik. Ezen ellentmondás felszámolása érdekében európai szinten kell fellépni. A kettős állampolgárság szlovákiai ügyét is felvető előadásra reagálva Francois Alfonsi francia zöld képviselő úgy fogalmazott, hogy az állampolgárság kérdése alapvető szabadságjog minden ember számára. A kollektív bűnösség ellen szólalt fel Bernd Posselt bajor néppárti képviselő, aki rámutatott, hogy az az állam, amely árt kisebbségeinek, tulajdonképpen saját magának árt. Emlékeztetett, hogy nem lehetnek első és másodrendű állampolgárok egy adott országban. Véleménye szerint a valóság ugyanakkor ma az, hogy a nemzeti kisebbségeket sok helyen még mindig másodrendű módon kezelik Európában. A munkacsoport ülésén a nyelvhasználat kérdését is érintették. Ezzel kapcsolatban a finnországi svédek közgyűlésének főtitkára, Markus Österlund kiemelte: „Egy kisebbségi nyelvet beszélni és beszélni hagyni nem teherként kell, hogy megjelenjen a többségi társadalom szemszögéből, hanem mint lehetőség és kulturális érték, amely hosszú távon anyagilag is megtérül”. „Hiszen a nyelv elsősorban nem kommunikációs eszköz, hanem az identitás része” - fogalmazott. Gál Kinga a közlemény szerint zárszavában felhívta a munkacsoport tagjait és az őshonos kisebbségi szervezetek képviselőt: készítsenek egy közös akciótervet annak érdekében, hogy változtassanak az Európai Unió magatartásán az őshonos kisebbségek irányában.

Szepsi is szorgalmazza a kétnyelvűséget,

a magyar nyelv szélesebb körű használatát

2011. szeptember 15. - (mti)

Több délnyugat-szlovákiai város - Somorja, Dunaszerdahely, Révkomárom - után a kelet-szlovákiai Szepsi (Moldava nad Bodvou) önkormányzata is felhívást adott ki a magyar nyelv használatának bővítése érdekében. A Kassához közeli település azt szorgalmazza, hogy a vállalkozók alkalmazzák és tartsák tiszteletben a magyar nyelvet. A közintézményeknek és vállalkozóknak címzett felhívás kedden este született. A tizenhárom tagú képviselőtestület (melynek nyolc MKP-s és három Hidas tagja van) egy tartózkodás mellett egyöntetűen támogatta a kezdeményezést - írja a Bumm.sk hírportál. Míg Somorján, Dunaszerdahelyen és Révkomáromban is többséget alkotnak a magyarok, Szepsin a hivatalos statisztikák szerint a lakosság 43,6 százaléka magyar nemzetiségű. „A szlovákiai helyzet motivált minket, szeretnénk, ha azokon a településeken, ahol a húsz százalékot eléri a kisebbség tagjainak aránya, következetesen be tudjuk tartani a kisebbségi nyelvhasználati törvényt. Szepsiben korábban is ennek szellemében viselkedtünk, szeretnénk láthatóvá tenni a magyar nyelvet” - közölte a hírportállal Zachariás István, a város polgármestere. Elmondása szerint a magyar nyelv kérdése mindig időszerű, és Szepsi képviselőtestület is szeretné, hogy a magyar nyelv ne degradálódjon konyhanyelvvé. Zachariás rámutatott: a kisebbségi nyelvhasználati törvény megszületése után a város lehetőséget biztosított az anyanyelvű beadványok fogadására, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek száma még mindig nagyon kevés. Ami az állásfoglalást illeti, a polgármester hangsúlyozta, egy olyan határozatról van szó, melyről nem tudni, milyen következményekkel jár. „Ez egy felhívás, kérés arra, hogy tiszteljük egymást” - állította a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) politikusa.

Ukrajna -Szlovák tannyelvű iskolát nyitottak

2011. szeptember 18. - (Kárpátinfo.net / ungvidek.uz.ua)

A legutóbbi népszámláláskor több mint hat ezer kárpátaljai vallotta magát szlováknak, de megyénkben nyilván sokkal több ilyen nemzetiségű ember él. Az idősebbek nem is sejtették, hogy végre nyíltan vállalhatják saját nemzetiségüket. Így nem csoda, hogy nagy visszhangot keltett a új szlovák és ukrán tannyelvű iskola megnyitása. Az épület lényegében nem új. Az iskola felújítását már 2008-ban elkezdték. Két év leforgása alatt közel 9 millió hrivnyát költöttek a rekonstruálásra, ebből 3,8 millió a megyei és városi költségvetést terhelte, a szlovák fél pedig 5 milliót ajánlott fel. 2011-ben a munkálatok befejezésére 1,4 millió hrivnyát különítettek el, a megye finanszírozásával 11 osztálytermi felszerelést vásároltak és egy fizika tantermet szereltek fel összesen 351 ezer hrivnya értékben. Az iskola fenntartására a városi költségvetésből 150 ezer hrivnyát különítettek el. A kárpátaljaiak ebben az évben az első és Ukrajnában egyetlen szlovák tannyelvű iskolával és egy Szlovák Kulturális Központtal lettek gazdagabbak. 2011. szeptember 1-én kitárta kapuit a 4. sz. szlovák-ukrán tannyelvű középiskola:

http://karpatinfo.net/ukrajna/2011/09/18/szlovak-tannyelvu-iskolat-nyitottak

Kibővül a kárpótlásra jogosult volt csehszlovák kárpátaljaiak sora

2011. szeptember 14. - (mti)

Kibővítette a cseh kormány azon egykori csehszlovák állampolgárok körét, akik kárpótlásra lesznek jogosultak, amiért 1938-1939-ben és a II. világháború idején kényszerűen el kellett hagyniuk az akkor Prága fennhatósága alá tartózó Kárpátalját. Karel Schwarzenberg kormányfő-helyettes és külügyminiszter a kormány szerdai ülése után közölte: az új szabályozás szerint kárpótlásra lesznek jogosultak mindazok, akik a müncheni szerződés és a régió Szovjetuniónak való hivatalos átadása közti időszakban (1938. szeptember 29. és 1945. június 29. között) lettek elüldözve akkori otthonukból. A 2009 őszén életbe lépett törvény eredeti szabályozása szerint csak azok kaphattak kárpótlást a Kárpátalján hagyott ingatlanjaikért, akiknek 1938. november 5-e és 1939. március 18-a között kellett elmenekülniük a térségbe bevonuló szovjet és magyar hatalom elől. A szűk időszak miatt mintegy 200 érintett személy nem kerülhetett be a kárpótoltak jegyzékébe, ezért a jobboldali szenátorok egy csoportja tavaly az időszak kiszélesítését javasolta. A kormány határozata után a törvénymódosítás parlamenti jóváhagyása gyakorlatilag formalitás - vélekedett Schwarzenberg. A kárpótlást kérőknek írásos dokumentumokkal bizonyítaniuk kell, hogy az adott időszakban milyen ingatlan vagyonuk maradt Kárpátalján. Ennek alapján maximum kétmillió koronás kártérítést kaphatnak a cseh államtól. A kárpótlási kérelmet a károsultak leszármazottai is benyújthatják, mégpedig 2012 végéig. Feltétel, hogy az egykori csehszlovák állampolgár ma cseh állampolgársággal rendelkezzen. A ma Szlovákiában élő károsultakra tehát a kárpótlás nem vonatkozik. Csehszlovákia és a Szovjetunió a világháború után szerződést kötött Kárpátalja átadásáról a Szovjetuniónak. A dokumentum egyik fejezete leszögezi, hogy minden csehszlovák állampolgárnak, akinek 1939 után el kellett hagynia Kárpátalját, kárpótlás jár Prágától. A Kárpátaljáról elüldözöttek a kilencvenes évek végén Podkarpatská Rus néven Csehországban szervezetet alapítottak, amely időközben feltérképezte a helyzetet és a kárpótlási igényeket. Josef Havel, a szervezet vezetője szerint a háború után az akkori pénzügyminisztérium felhívására jegyzék készült a kárpótlásra jogosultakról, amely mintegy 6300 nevet tartalmazott. Az 1948-as rendszerváltás után a ügy egy időre elaludt, majd 1959-ben az akkori csehszlovák kormány rendeletet adott ki, amelyben szűkítette a kárpótlásra jogosultak körét. A legfrissebb adatok szerint mintegy 600-650 személy kérheti a kárpótlást. A kormány korábban erre a célra egymilliárd koronát különített el. Ebből eddig 127 millió koronát fizettek ki. A cseh pénzügyminisztérium korábbi becslése szerint az elvesztett vagyon összértéke mintegy 10 milliárd korona mai áron. A Podkarpatská Rus 2001 decemberében Forrai Kristóf akkori prágai magyar nagykövetnek is levelet küldött, amelyben azt tudakolta, hogy Magyarország kész-e kárpótlást nyújtani az elüldözötteknek a károkért. Kárpátalja évszázadokon át a magyar állam része volt, de 1918-ban Csehszlovákiához csatolták. Nemzetközi döntések következtében Magyarország 1938-ban elfoglalta Kárpátalja déli részét, míg egy évvel később egész Kárpátalja magyar fennhatóság alá került. A terület 1945-ben visszakerült Csehszlovákiához, majd Prága átadta a Szovjetuniónak.

Révkomáromi kiállítás a visegrádi négyek cserkészmozgalmairól

2011. szeptember 14. - (mti)

A visegrádi négyek országainak cserkészmozgalmait mutatja be az a kiállítás, amely szeptember 23-ig látható a révkomáromi Duna Menti Múzeumban. A kiállítás a hőskorszakot és a rendszerváltás utáni újrakezdést egyaránt dokumentálja - mondta el az Új Szó című pozsonyi napilapnak Csémi Szilárd, a kiállítás ötletgazdája, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség elnöke, kiemelve, hogy a visegrádi országok cserkészszövetségei között hagyományosan jó az együttműködés, amit a kiállítás is bizonyít. A tárlókban kordokumentumok és eddig Szlovákiában még be nem mutatott fényképek mellett jelvények, történelmi zászlók, világtalálkozókon szerzett ereklyék és festmények is láthatók. A cserkésztáborok hangulatát pedig terepasztal viszi be a múzeum falai közé. A cserkészmozgalom 1907-es angliai indulása után hamar követőkre lelt az Osztrák-Magyar Monarchia területén is. Az I. világháborút követően pedig Csehszlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon is komoly tömegbázisra tett szert. A II. világháború után Közép-Európában háttérbe szorított ifjúsági mozgalom a rendszerváltás utáni években éledt újjá a térségben.

Kreatív kiállítás a Monostori erődben

2011. szeptember 15. - (mti)

A szlovák-magyar határ mentén élő, kreatív iparban tevékenykedő 300 vállalkozó mutatkozik be a hétvégén a komáromi Monostori Erődben a Kreatív HUSK kiállításon és vásáron, melyet a szlovákiai Észak-Komáromban működő Területi Fejlesztési Ügynökség szervez. A rendezvényre közel 10 000 látogatót várnak, számukra a belépés díjtalan. A kiállításon többek között cipészek, borászok, grafikusok, bőrdíszművesek, ékszerkészítők, szobrászok és vasfeldolgozók mutatkoznak be. A kiállítás a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretén belül, az EU finanszírozásával valósul meg, a részvétel a kiállítóknak ingyenes. A vásár ideje alatt a Monostori erőd valamennyi kiállítása, a Kenyérmúzeum, a Várak, Erődök, Vitézek hadtörténeti tárlat, a haditechnikai park, és római kori kőtár díjmentesen tekinthető meg.

Egyhetes fesztivál kezdődött Kistarcsán

2011. szeptember 13. - (mti)

Komolyzenei koncerteket, képzőművészeti előadást, a helyi népi kultúráról szóló bemutatót kínál a Kistarcsai Kulturális Egyesület tizedik alkalommal megrendezett Süssünk görhönyt - Krumplifesztivál Kistarcsán című gasztrokulturális programsorozata - mondta az egyesület vezetője. Mint arról Kereszti Ferenc beszámolt, a program nyitányát a hétfői egyházzenei est jelentette, amelyet a kistarcsai római katolikus templomban rendeztek. A templom arról is híres, hogy 1916-ban itt keresztelték meg Simándy József operaénekest, Kistarcsa szülöttjét. A további napokon az érdeklődők komolyzenei koncertet hallhatnak, amelyet kistarcsai zenepedagógusok adnak elő. Meghívottként előadást fog tartani Janzer Frigyes Munkácsy-díjas szobrászművész. A programsorozatban helyet kapnak a tótkomlósi asszonyok, akik a tollfosztás rejtelmeibe avatják be az érdeklődőket, és tevékenységüket szlovák nyelven kommentálják majd. A hagyományos főprogramra, a krumplis ételek versenyére szombaton kerül sor, majd délután Tulipán címmel szlovák folklórfesztivált tartanak, amelynek során a táncosok és zenészek végigvonulnak a város utcáin. A kulturális örökség napja programsorozathoz kapcsolódva ugyanaznap este örökségi sétára indulnak a város lakói és a meghívott vendégek a kistarcsai temetőbe. Ennek keretében sor kerül Simándy József szobrának megkoszorúzására is - mondta el Kereszti Ferenc.

Hollóháza -Nincs más esélyük, csak a bérmunka

2011. szeptember 11. - (hirtv.hu)

Az elmúlt öt évben 15-20 szlovák család költözött Hollóházára, akik a mindössze 20 kilométerre fekvő Kassán dolgoznak. A településen ezért szlovák nyelvtanfolyamot szerveznek, hogy a hollóháziak is munkát tudjanak vállalni a határ túloldalán. (…) 90 dolgozóval folytatja működését a Hollóházi Porcelángyár. A korábban 1200 dolgozót foglalkoztató 200 éves kerámiaüzemet augusztus végén zárták be. A gyár eddigi piacait megtartaná, az elbocsátott dolgozókat pedig bérmunkában foglalkoztatná újra:

http://www.hirtv.hu/gazdasag?article_id=399549&highlight_text=szlovák

Magasabb béreket követelnek a szlovákiai pedagógusok

2011. szeptember 13. - (mti)

Magasabb béreket és jobb munkakörülményeket követelnek a szlovákiai pedagógusok. Követeléseiknek kedden Pozsonyban tüntetésen adtak nyomatékot. A kormány épülete előtt lezajlott nagygyűlésen mintegy 8-10 ezer ember gyűlt össze. A felszólalók rámutattak arra, hogy a szlovákiai oktatásügy alul van finanszírozva, s a tanügyi dolgozók pedig nincsenek méltóan megfizetve. „Több mint 22 éve állandóan meg kell húzni a derékszíjunkat, a nadrágunk mégis folyton lecsúszik” - jelentette ki Miroslav Kovác, az egyik szakszervezeti vezető. Az iskolák, óvodák és a gyerekotthonok képviselői követelték, hogy a kormány tartsa be ígéreteit, és növelje az oktatásügy finanszírozására szánt összegeket. Ha a kormány nem teljesíti a kormányprogramban vállalt ígéreteit, elkerülhetetlen lesz a sztrájk. „A sztrájk azt jelenti, hogy nem fogunk dolgozni, az pedig az iskolák bezárásával egyenlő” - mutatott rá Jozef Luzák, egy másik felszólaló, az oktatásügyi szakszervezetek alelnöke. Luzák elmondta: a szakszervezet vezetése október 6-án dönt az esetleges sztrájkról, amennyiben ezt az akciót a pedagógusok törvény által előírt legalább 60 százaléka támogatni fogja. Szlovákiában az oktatásügyre fordított pénzösszeg alacsonyabb mint az európai uniós átlag. A pedagógusok azt szeretnék, ha a kormányzati ciklus végéig ez az összeg legalább az uniós átlag szintre emelkedne, a távolabbi cél a GDP hat százaléka. A pedagógusok követeléseiket petícióban is megfogalmazták. A nagygyűlésen elhangzott: a petíciót eddig több mint 37 ezer ember írta alá. Ami a béreket illeti, a tanítók azt szeretnék, ha bérük az országos átlagbérek 1,2-szerese, 1,6-szorosa lenne. „A miniszterelnök áttanulmányozza a követeléseket. Ha a pedagógusok találkozó kérnek, arra is választ kapnak” - reagált a nagygyűlésen elhangzottakra Rado Bato, Iveta Radicová szóvivője. Eugen Jurzyca oktatásügyi miniszter azt állítja, a költségvetésnek jelenleg nincs több pénze az oktatásügyre. A pedagógusok tüntetése miatt Szlovákiában kedden számos helyen szünetelt a tanítás. Sok helyen igazgatói szabad napot hirdettek ki, másutt a tanítók szabadságot vettek ki.

Rockfesztivál egy felvidéki óvoda felújításáért

2011. szeptember 13. - (mti)

Rockfesztivált rendeznek a felvidéki Szilicén (Silica) október 7-8-án a helyi óvoda megrongálódott tetőszerkezetének felújításáért; az eseményen fellép mások mellett a P. Mobil, a Dinamit, a Gesarol, a P. Box és a Sonia & the Soulbreakers. A koncert kezdeményezője Schuster Lóránt, a P. Mobil vezetője, aki a helyszínen maga is látta, milyen rossz állapotban van a csodálatos felvidéki környezetben álló óvoda tetőszerkezete. A gyorsan megszerveződő fesztivál helyszíne a szilicei kultúrház. A kétnapos rendezvény fellépő között lesz a P. Mobil mellett a Dinamit, a Gesarol, a P. Box, a Gesarol, a Sonia & the Soulbreakers, Kékesi Bajnok László, Koroknai Árpád, az egri Team Rock Band, Rudán Joe és a Radar, valamint a felvidéki Gilotin, a MadDogX, a Rockstone, az Alldevils, a RAF-II, az EVM és a Sexit. A házigazda szerepét betöltő P. Mobil a magyar rock történetében először lesz látható-hallható közös színpadon az újjáalakult Dinamittal. Valamennyi fellépő zenekar és szólista a szilicei óvoda tetőszerkezetének felújítására ajánlotta fel tiszteletdíját. Emellett minden koncertlátogatótól magyar nyelvű mesekönyveket, illetve DVD-ket várnak ajándékba a szilicei gyerekek számára.

A Slovnaft és a Mol közösen korszerűsítik az Adria kőolajvezetéket

2011. szeptember 13. - (mti)

Mintegy 80 millió eurót (22,6 milliárd forint) kívánnak közösen beruházni az Adria kőolajvezeték korszerűsítésébe a pozsonyi Slovnaft és a magyar Mol. „A beruházás jelentősen növeli a kőolajvezeték kapacitását Szlovákia és Magyarország között. Szlovákia ezzel véglegesen egy olyan alternatív kőolajúthoz jut, amelyen megfelelő mennyiségben és minden kiegészítés nélkül elegendő kőolajhoz tud jutni” - közölte Anton Molnár, a Slovnaft szóvivője kedden Pozsonyban. A Slovnaft a Transpetrol szlovák kőolajszállító vállalatnak felajánlotta, hogy vegyen részt a projektben. „Szlovákia energia biztonsága ezzel a lépéssel jelentősen megerősödik, s csökken annak lehetősége, hogy az országban olajválság alakulhasson ki” - szögezte le Világi Oszkár, a Slovnaft vezérigazgatója. A beruházás által korszerűsítik az szlovákiai Ipolyság (Sahy) és Százhalombatta közötti mintegy 50 éves vezetéket. Az Adria vezeték a horvátországi Omisalj kikötővárost köti össze Százhalombattával. A korszerűsített vezeték azután lehetővé teszi, hogy Szlovákia mintegy 6 millió tonna kőolajat kapjon ezen az úton évente. Ez nagyjából megfelel a Mol többségi tulajdonában lévő Slovnaft feldolgozó kapacitásának. „Ezzel véglegesen megszűnik Szlovákia függősége a Barátság kőolajvezetéktől” - húzta alá Molnár. Leszögezte: az Adria kőolajvezeték modernizációja elsődlegesen magántőkéből valósul meg. Az Adria kőolajvezeték 1976-1979 között épült. A mintegy 600 kilométeres vezetéken keresztül Magyarország és a volt Csehszlovákia a szovjet koőlajtól eltérő minőségű olajhoz juthatott volna. A szállításokat azonban soha meg sem indították. A Slovnaft kedden hároméves szerződést írt alá a Transpetrollal a 2011-2013-as olajszállításokról. A három év alatt 17 millió tonna kőolaj érkezne a Slovnaftba. A tranzakció értéke mintegy 60 millió euró. „Kapcsolataink régiek, korrektek. Számunkra ez a nehezen létrejött megállapodás nagyon fontos” - hangsúlyozta Világi.

Aktivisták a WikiLeaks szlovák változatát tervezik

2011. szeptember 12. - (tasr / bumm.sk)

A magát Megtorlás Mozgalomnak nevező aktivistacsoport új projektet indított el „November 17. hadművelet” néven. A WikiLeaks szlovák változatát akarják létrehozni. A mozgalom weboldalára várja a a politikusok, köztisztviselők, valamint befolyásos cégek vezetőinek 1989 novembere után elkövetett jogszerűtlen tevékenységeiről szóló anyagokat.. A WikiLeaks szlovák változatához mindenki hozzájárulhat, aki hozzáfér ilyen dokumentumokhoz, információkhoz és bizonyítékokhoz. Mindezt teljesen névtelenül teheti meg. „Az összes információt a mozgalom internetes oldalán hozzuk nyilvánosságra, ezen felül jogi lépéseket teszünk az elkövetők elfogása és felelősségre vonása érdekében” - állítja a mozgalom. A projekt szerintük rá fog ijeszteni azokra a közszereplőkre, akik tetteikkel elárulták az ország lakosait, vagy az 1989-es bársonyos forradalom üzenetét. A névtelen aktivisták már korábban is rászolgáltak a média figyelmére, ez a csoport volt az, mely lánccal zárta le a parlament ajtaját. Elmondásuk szerint együttműködnek az Anonymus nemzetközi hackercsoporttal, valamint több emberjogi szervezettel Szlovákiában és külföldön.

WikiLeaks:Magyarország balliberális szemmel

http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=397747

Támogatják a bankadó bevezetését

a szlovákiai kormánykoalíció pártjai

2011. szeptember 20. - (mti)

Támogatják a speciális bankadó bevezetését a szlovákiai jobbközép kormánykoalíció pártjai. Ez derült ki azokból a nyilatkozatokból, amelyekkel a pártok vezető képviselői Ivan Mikloš pénzügyminiszter javaslatára reagáltak. A javaslatot szerdán tárgyalja meg a kormány. Mikloš javaslata szerint a jövő évtől kezdve Szlovákiában speciális 0,2 százalékos adót vetnének ki a kereskedelmi bankok passzívumaira. A pénzügyi tárca számításai szerint a kereskedelmi bankok ezzel a lépéssel elveszítik adózás előtti nyereségük majdnem nyolc százalékát; az állam nyeresége pedig mintegy 50 millió euró körül alakulna. A négy koalíciós párt közül leginkább a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) az, amelyik ellenzi az adóterhek növelését. A SaS a javaslatot azonban nem látja új adófajtának, hanem a bankbetétek biztosítása kiszélesítésének. „Szlovákiában eddig csak a fizikai személyek betétei voltak biztosítva, most ez ki lesz terjesztve a jogi személyekre is” - jelentette ki Jozef Kollár, a SaS frakcióvezetője. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez a pénz nem kerül be a költségvetésbe, hanem egy speciális számlára megy, és csak a szlovák bankszektor esetleges válsághelyzeteinek megoldására lehet majd felhasználni. „Egy ilyen intézkedéssel a SaS-nak nincs gondja” - húzta alá Kollár, aki egyben a parlament pénzügyi bizottságának az elnöke is. Hozzátette: hasonlóan áll hozzá a SaS a dohánytermékek adójának tervezett emeléséhez is. „A Híd támogatni fogja a bankadót és a dohánytermékekre kirótt adót is” - közölte Ivan Švejna, a magyar-szlovák párt gazdasági alelnöke. A párt országos közgyűlése már szeptember elején Kassán igent mondott mindkét adóra. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) kedvező álláspontját Ján Figeľ pártelnök a hét végén erősítette meg. „A KDH nevében elmondhatom, hogy mindkét javaslatot támogatni fogjuk” - nyilatkozta Figeľ a pozsonyi TA3 hírtelevízióban. A dohányáruk jövedéki adóját eredetileg 2013 márciusában tervezte emelni a szlovák kormány. Az új döntés szerint azonban erre már 2012 februárjában sor kerül.

A stabilitás egy éve

2011. szeptember 20. - (Új Szó)

Robert Ficoról, a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjéről sok rosszat lehet mondani, de stratégiai érzéke nehezen vonható kétségbe. A Smer egy évvel az elvesztett választások után nem is lehetne stabilabb, egyben meghatározóbb szereplője a szlovák politikának, s bár egyedül képtelen kormányozni, idővel egyre vonzóbb alternatívát jelenthet a többi párt számára. Teljesen függetlenül attól, lesznek-e előrehozott választások és mikor kerül sor a legközelebbi voksolásra:

http://ujszo.com/online/velemeny-es-hatter/2011/09/20/a-stabilitas-egy-eve

Szlovák politikusok:Az eurós mentőcsomag miatt bukhat a kormány

2011. szeptember 18. - (mti)

Vezető szlovák politikusok a pozsonyi rádiók és televíziók szokásos hétvégi vitaműsoraiban nem zárták ki, hogy amennyiben a koalíciónak nem sikerül megegyeznie az eurós mentőcsomag kérdésében, megbukhat a kormány. Robert Fico, az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) elnöke kijelentette: ha megbukna a kabinet, pártja nem lépne be semmiféle új kormánykoalícióba. Egy ilyen helyzetben csak az előre hozott választás lehetne a megoldás. Ján Figeľ, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke szerint ha a Szabadság és Szolidaritás (SaS) nem változtatja meg elutasító hozzáállását a mentőcsomaghoz, az a koalíció végét jelentheti. „Ez a koalíció végét is jelentheti, mert a kormány már kinyilvánította álláspontját (igent mondott a mentőcsomagra - az MTI megj.) Ha a kormány itthon és külföldön is következetes akar maradni, nem teheti azt, hogy csak úgy megy tovább, amikor az álláspontjához nincs meg a koalíciós többség támogatása” - mondta Figeľ a Markíza televízióban. Megerősítette: a koalíció továbbra is mérlegeli, hogy az eurós mentőcsomagról szóló szavazást bizalmi szavazással kapcsolja össze. „Az SaS álláspontja továbbra is változatlan” - reagált közleményben Figeľ szavaira Richard Sulík, az SaS elnöke. Fico azt mondta: a mentőcsomag Szlovákia jövője szempontjából nagyon fontos. A Smer azonban csak akkor fogja támogatni a mentőcsomagot, ha azt előzőleg az egész koalíció megteszi. „Mi támogatjuk a mentőcsomagot, de a felelősség a koalícióé” - szögezte le a volt miniszterelnök. A négypárti koalícióban a SaS egységesen elutasítja a mentőcsomagot. A további három párt támogatja, de minden párton belül vannak olyan képviselők, akik azt elutasítják. Az ellenzéki Smer elnöke úgy véli: ha a koalíció ilyen fontos kérdésben nem tud megegyezni, nem kellene tovább kormányoznia. „Minek egy olyan kormány, amely képtelen a Szlovákia számára fontos döntések meghozatalára. Ha erre nem képesek, tegyenek javaslatot az előre hozott választásokra. Ha nem tudnak kormányozni, új kormányra van szükség” - hangsúlyozta Fico a Markízában. Figeľ szerint a koalíció jelenleg nem foglalkozik az esetleges előre hozott választásokkal. Pavol Hrušovsky, a KDH parlamenti frakciójának vezetője szombaton a közszolgálati rádióban azt mondta: „Ha ez a kormány elveszíti a bizalmat, parlamenti választás nélkül semmiféle új kormány megalakítása nem lehetséges.” „A Smer semmiféle kormányba nem lép be választások nélkül. Azt akarjuk, hogy a hatalom a parlamenti választás konkrét eredményén alapuljon” - jelentette ki ugyanabban a vitaműsorban Fico. Megszólalt Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnök is, aki szerint a mentőcsomag Szlovákia számára fontos, ezért annak támogatására szólította fel a pártokat. Nem zárta ki, hogy ez ügyben esetleg beszédet is mond a parlamentben.

Radičová marad a szlovák kormányfő,

megbukott a bizalmatlansági indítvány

2011. szeptember 14. - (mti)

Továbbra is Iveta Radičová marad a szlovák miniszterelnök. Az ellenzék által a kormányfő ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány nem kapta meg a többség támogatását a szerda kora reggeli szavazáson a pozsonyi parlamentben. A 150 tagú testületben a jelen lévő 147 képviselő közül Radičová leváltását csak 69 honatya támogatta, 78 elutasította. Ez azt jelenti, hogy az ellenzék kezdeményezése a miniszterelnök menesztésére sikertelen volt. Az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) a bizalmatlansági indítványt azzal indokolta, hogy Radičová közvetlen munkatársai a kormányhivatalban korrupciós ügybe keveredtek, illetve hogy a miniszterelnök igyekezett elkendőzni pártja, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) korrupciós ügyeit. A tavaly nyáron hivatalba lépett négypárti koalíciós kormányt vezető Radičová ellen ez volt az első bizalmatlansági indítvány, amelyről a parlament szavazott. A 150 tagú parlamentben a koalíciónak 79, míg az ellenzéknek 71 képviselője van. Radičová megbuktatásához a parlamenti képviselők több mint felének a szavazatát kellett volna megszereznie az ellenzéknek. A miniszterelnök bukásával a kormány is megbukott volna. Robert Fico a Smer elnöke pártja kezdeményezését, amelyhez a szintén ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) is csatlakozott, beszédében azzal indokolta, hogy Radičová felkészületlen, képtelen kezelni az ország gondjait, irányítani a gazdaságot, nincs jövőképe, erkölcsileg csődöt mondott, s ezért „nincs joga” a kormányfői tisztség betöltésére. A volt miniszterelnök azt állította: kormányzása alatt Szlovákia az Európai Unió leggyorsabban fejlődő, s egyik legkevésbé eladósodott országa volt, míg ma egyre nagyobb gazdasági és szociális gondokkal küzd. Ján Figel, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke, a kormány első alelnöke visszautasította a Fico általi bírálatot, s azt mondta: önkényesen bánik a tényekkel. A politikus szerint több mai gazdasági problémát a Fico-kormány elhibázott döntései okozták. Figel leszögezte: a kormány keddi ülésén egyhangúlag támogatásáról biztosította Radičovát. „Robert Fico a populizmus nagymestere” - jelentette ki Mikulás Dzurinda, külügyminiszter, az SDKU elnöke. Richard Sulík, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnöke, házelnök szintén manipulációnak minősítette Fico beszédét, s az ellenzék érveit. A jobbközép koalíció mind a négy pártjának képviselői az éjjeli vitában támogatásukról biztosították Radičová kormányfőt. Radičová a maratoni vita végén szólalt fel, s határozottan kijelentette: Nincs semmi köze a korrupcióhoz, és nem is lesz. Leszögezte: kormánya folytatni kívánja munkáját, s meg akarja valósítani az ország számára szükséges reformokat. A vitában elhangzott bírálatokra nem reagált. A kedd este fél hatkor kezdődött és több mint 12 órás, aránylag éles, olykor személyeskedő vitában mintegy kéttucatnyi képviselő mondott hosszabb beszédet, amihez azonban több tucatnyian fűztek különféle megjegyzéseket. Bár a jobbközép kormány most a helyén maradt, megfigyelők szerint a helyzete továbbra is nagyon ingatag.

Radičová:Nincs koalíciós egység

a mentőcsomag támogatásában

2011. szeptember 12. - (mti)

Továbbra sem egységes a szlovák kormánykoalíció a második eurós mentőcsomag támogatásában - közölte Iveta Radičová szlovák miniszterelnök hétfőn este a koalíciós tanács ülése után. Hozzátette: a négy párt vezetői megállapodtak abban, hogy folytatni fogják a tárgyalásokat a témáról. A négy koalíciós párt közül három támogatni kívánja az eurós mentőcsomagot, míg a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) határozottan elutasítja. Megfigyelők szerint ez a helyzet nagyon bizonytalanná tette a kormány helyzetét. „Abban azonban megegyeztünk, úgy fogunk eljárni, hogy a Szlovák Köztársaság állampolgárait egy centnyi veszteség se érje. Ez a kötelezettség közös és érvényes. Megegyeztünk a tárgyalások folytatásában is, bár attól tartok, hogy helyzetünk nemigen fog változni, ha egyáltalán változik” - mondta Radičová újságíróknak a Pozsonytól északra fekvő Csesztén (Častá), a kormány üdülőházában. A nap folyamán előbb a kormány és a koalíciós képviselők zárt ajtók mögött vitatták meg az aktuális problémákat, mint a pénzügyi mentőcsomag, a járulékreform, a jövő évi költségvetési terv, illetve a koalíció jövője, majd este összeült a koalíciós tanács. Richard Sulík, az SaS elnöke elismerte, hogy nagyon kemény viták vannak a második mentőcsomagról. „Ebben nincs egyetértés. Szinte az egész napot ennek szenteltük. Nagyon jó, hogy korábban abban egyeztünk meg, hogy mint ország utolsóként fogunk szavazni a kérdésről. Ez időt ad a vitára” - fejtette ki Sulík. Megjegyezte: nehéz megmondani, hogyan végződik ez a vita. „Ha ma kellett volna döntenünk, nemet mondunk” - árulta el a pártelnök. Radičová hangsúlyozta: személyesen rendkívül fontosnak tartja, hogy az ország továbbra is stabil legyen, s elfogadásra kerüljön a jövő évi költségvetés. Napirendi téma volt a parlament keddi rendkívüli ülése is, amelyen a honatyáknak szavazniuk kell az Iveta Radičová miniszterelnök ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról. Szóba került, hogy a szavazást kössék össze a mentőcsomagról szóló szavazással, de a hozzáférhető információk szerint megállapodás ebben a kérdésben nem született.

Az emberek kétharmada elégedetlen

a kormánnyal Szlovákiában

2011. szeptember 12. - (mti)

Szlovákiában csak az emberek nem egészen egyharmada elégedett a kormánnyal, majdnem kétharmad pedig negatív vagy inkább negatív véleménnyel van az Iveta Radičová miniszterelnök vezette csapat munkájáról - derült ki abból az országos felmérésből, amelynek eredményét a hétfői pozsonyi sajtó közölte. Az MVK közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a négypárti jobbközép kormányt a megkérdezettek 64, 7 százaléka ítéli meg negatívan, s csak 27,3 százalék van róla kedvező véleménnyel. A maradék nyolc százalék nem válaszolt a kérdésre. Míg a koalíciós pártok mindegyikének támogatói között eltérő nagyságban ugyan, de 50 százalék felett van a kormány munkáját kedvezően megítélők aránya, addig az ellenzék körében szinte teljes az elutasítás. A Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer) szimpatizánsainak a 94,2 százaléka, míg a Ján Slota vezette Szlovák Nemzteti Párt (SNS) híveinek 96,8 százaléka van kedvezőtlen véleménnyel a kabinetről. A válaszadók 33,9 százaléka meg van róla győződve, hogy a koalíciónak változatlan összetételben kellene végigvinnie a választási időszakot, 27,4 százalékuk más koalíciót szeretne, 25,1 százalék pedig az előrehozott választást részesítené előnyben. Egy új koalíció létrehozását a kormánypártok közül leginkább a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) hívei szeretnék. Ami Iveta Radičovát illeti, a megkérdezettek egyaránt 44,7 százaléka válaszolta azt, hogy a kormányfőnek távoznia kellene hivatalából, illetve hogy maradnia kellene. A kérdésre 10,5 százalék nem válaszolt. Az Iveta Radičová kormányfő ellen benyújtott ellenzéki bizalmatlansági indítványról kedden szavaz a pozsonyi parlament. Az országos felmérést az MVK augusztus 23-29. között, 1038 válaszadó megkérdezésével végezte el.

Nem népszerű a határon túliak választójoga

2011. szeptember 18. - (Új Szó)

A magyarországiak háromnegyed része nem tartja jó ötletnek, hogy a határon túli magyarok választójogot kapjanak. Legalábbis ez derül ki a Kitekintő.hu internetes hírportál felméréséből, amelyet olvasói körében készített, nem reprezentatív mintán. Legtöbben a hozzászólók közül az adófizetéssel érvelnek: mindenki ott szavazzon, ahol adózik. Érdemes felidézni ezzel kapcsolatban a szlovák választási rendszert, amely lehetővé teszi a határon túli szlovákoknak, hogy adózás nélkül szavazzanak. A szlovák politikai elit nagy része ennek ellenére bírálja a magyar választójog kiterjesztését. A hozzászólók több, mint háromnegyede biztos abban, hogy a választójog megosztaná a határon túli magyar közösségeket, és hogy feszültségek forrása lenne. Szintén egyetértenek abban, hogy ha egyszer megadnák a választójogot, aligha akadna később kormány, amely fel merné vállalni ennek visszavonását. Az olvasók majdnem egyöntetű véleménye, hogy magyarországi pártok esetleges határon túli kampánya feszültséget okozna a többségi társadalom és a magyar kisebbségi közösség között. A válaszadók döntő többsége úgy véli, a szavazati jog kiterjesztésével megváltozó nemzetpolitikai erőviszonyok konfliktust gerjesztenének az anyaország és kisebbségek politikai elitjei között. Több olvasó szerint ez a konfliktus már ma is megvan és meglehetősen éles, a jogkiterjesztés pedig csak tovább fokozná az ellentéteket. A válaszadók nagy része továbbá kimondottan ellenzi, hogy magyarországi pártok költséges kampányokat folytassanak a határokon túl. Májusban a Medián magyarországi közvélemény-kutató ügynökség végzett reprezentatív felmérést a témában, ott a megkérdezettek 77 százaléka ellenezte a határon túliak választójogát.

Slota:Beláthatatlan következményei lesznek

a határon túli magyarok választójogának

2011. szeptember 13. - (mti)

Ján Slota, az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke szerint beláthatatlan következményei lesznek a közép-európai térségre nézve annak, hogy a magyar kormánypártok megegyeztek: választójogot adnak a határon túli magyaroknak. „Meggyőződésem, hogy ennek hatalmas és beláthatatlan következményei lesznek nem csak a közép-európai térségben, de az egész Európában” - jelentette ki keddi pozsonyi sajtótájékoztatóján a magyarellenességéről ismert nacionalista politikus. „Magyarország részéről ez az erőszakos támadások kezdete a közép-európai status quo és a trianoni szerződés ellen” - állította Slota.

Slota nem beszél vulgárisan

2011. szeptember 18. - (sita)

„Hol használtam én olyan kifejezéseket, mint „P”, „K” vagy „Ch”, mint a legutóbb az az ostoba Matovič, vagy éppen a jelenlegi köztársasági elnök?” - tette fel a kérdést Ján Slota. A Szlovák Nemzeti Párt elnöke szerint sok jelenlegi politikus beszélt vulgárisan, de az rendben van. De ha ő kicsit keményebben fogalmaz, vagy elmondja, hogy valaki számára undorító, akkor azonnal felháborodnak - mondta a SITA hírügynökségnek Slota. Szerinte a sajtó is agymosást végez, be akarja mocskolni a tekintélyét, miközben más, sokkal komolyabb témákkal nem foglalkozik. A SNS elnöke azt is nehezményezi, hogy a közszolgálati televízióban egy év alatt csupán egyszer volt, míg a másik ellenzéki párt, a Smer politikusai 38 alkalommal. Azok az információk, amelyeket a nemzeti párt sajtósai adnak, azok sehol sem jelennek meg, szinte minden sajtótermék ignorálja őket.

Slota:Orbán olyan, mint Fidel Castro

2011. szeptember 18. - (tasr / bumm.sk)

Ján Slota szerint Orbán Viktor kijelentései Európa problémáiról megmosolyogtatóak. A nemzeti pártelnök úgy véli, a magyar miniszterelnök egyre jobban hasonlít Fidel Castro volt kubai diktátorra. Slota szerint Orbán téved, mikor azt állítja, hogy bár Európa nagy problémákkal küzd, a magyarok ebből kimaradnak. „Bár Orbán Viktornak és a Fidesznek többsége van a parlamentben, ez nem jelenti azt, hogy nyilvános hazugságokkal csak úgy eltörölhetik Közép-Kelet-Európa legnagyobb államadósságát” - véli. „Ez egy nevetséges, nagyszájú nyilatkozat volt a magyar kormányfőtől, egyértelmű dokumentációja a diktátori politika hitelességének és színvonalának, amit Orbán otthon és külföldön is vezet” - szögezte le a TASR hírügynökségnek. Orbán szeptember 12-én az Országgyűlés első őszi ülésszakának kezdetén mondta, hogy Európa Magyarországgal ellentétben hatalmas problémákkal küzd, s csak a svédek tudják úgy csökkenteni az államadósságot, mint a magyarok. Kijelentette: nem engedi, hogy bárki megpróbálja átruházni az euróövezeti válság terhét Magyarország lakosságára. Ezt a válságot le fogják gyűrni, és a magyarok már elkezdték a munkát - tette hozzá.

Interneten keres moszkvai diplomatákat a szlovák külügy

2011. szeptember 12. - (hvg.hu / Új Szó)

Egy álláskereső portálon keres új diplomatákat Mikuláš Dzurinda szlovák külügyminiszter. Dzurinda a profesia.sk álláskereső portálon keres gazdasági diplomatákat - írja az Új Szó. A portál szerint Moszkvában, Szöulban, Damaszkuszban, Pretóriában, Pekingben, Bagdadban, Taskentben és Tokióban, valamint Bombayben és Tuniszban vannak szabad gazdasági diplomatai állások. Akiket érdekel az állás, és teljesítik a szükséges feltételeket, 2011. szeptember 30-áig jelentkezhetnek a minisztérium címén.

Egy szlovák képviselő az ET-vel figyeltetné Magyarországot

2011. szeptember 12. - (mti)

Martin Fronc, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) parlamenti képviselője szerint az Európa Tanácsnak (ET) megfigyelés alá kellene helyeznie Magyarországot, elsősorban a határon túli magyarok választójoga miatt. „Az Európa Tanácsban korábban már elhangzott olyan javaslat, hogy figyelni kell Magyarországot és lépéseit, vajon betartja-e az ország a demokrácia szabályait. Ha lenne ilyen javaslat, támogatnám” - jelentette ki a képviselő azzal kapcsolatban, hogy a kormányzó Fidesz és a KDNP megállapodott a határon túli magyar állampolgárok szavazójogáról. Fronc, akinek vasárnap elhangzott kijelentését a Bumm.sk hírportál idézte, figyelmeztetett: egy ilyen javaslat benyújtása nagyon bonyolult procedúra, minimum 20 képviselőnek kell indítványoznia. „Kész vagyok erről beszélni az Európai Néppártban (EPP), a mi politikai csoportosulásunkban” - mondta a politikus. Véleménye szerint a határon túli magyarok választójoga Szlovákia és Magyarország viszonyának megromlásához vezet. „Már így sem jók, inkább feszültek. Szlovákiának ezen a téren cselekednie kell, de standard, európai módon” - vélte Fronc, de hozzátette: a döntés a külügyminisztériumé, nem kíván beavatkozni a tárca munkájába.

Országgyűlés - Azonnali kérdések:

Jobbik:Miért nem lép fel a kormány a szlovákiai magyarokért?

2011. szeptember 12. - (mti)

Szávay István (Jobbik) azt akarta megtudni, hogy a kormány miért nem lép fel azok érdekében, akiket megfosztottak szlovák állampolgárságuktól, miután felvették a magyart is. A képviselő közölte, hogy a legutóbbi adatok alapján ez legalább 114 főt érint. A politikus azt mondta, hogy a kormány viszont nem tett semmit az ügyben. Németh Zsolt külügyi államtitkár, sikertörténetnek nevezte a kettős állampolgárságot, és azt felelte, hogy jelenleg Szlovákia az egyetlen olyan szomszédunk, amellyel még nem sikerült rendezni az annak végrehajtásával kapcsolatos vitákat. Hozzátette, a Külügyminisztérium is látja, hogy zaklatják azokat a felvidéki magyarokat, akik felvették a magyar állampolgárságot. Elmondta, folytatják a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság keretei közötti párbeszédet, de adatokat nem adnak ki. Emellett üdvözölte azoknak a bátor kiállását, amit a magyar állampolgárságot nyíltan felvevői felvidéki magyarok tanúsítottak.

Mészáros Alajos (MKP) az állampolgársági ellentörvényt bírálta az EP-ben

„Az EU nem nézheti tétlenül”

2011. szeptember 13. - (mti / bumm.sk)

Mészáros Alajos (MKP) EP-képviselő az Európai Parlament hétfői ülésén megdöbbentőnek nevezte, hogy tavaly Szlovákia olyan jogszabályt fogadott el, amelynek értelmében, ha más, akár uniós ország állampolgárságát veszi fel valaki, elveszíti szlovák állampolgárságát. A szlovákiai magyar képviselő az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén az egyperces felszólalások között azt mondta, „nem is próbálják titkolni, hogy ez elsősorban a szlovákiai magyarság ellen irányul, hogy ezzel megakadályozzák a magyar állampolgárság felvételét, amelyre törvényes lehetőség van”. Úgy vélte, „az EU nem nézheti tétlenül az európai integrációs folyamat ilyen jellegű csorbítását”. A verespataki bányaberuházás veszélyeire hívta fel a figyelmet két képviselő is az EP-ben. Tőkés László alelnök, erdélyi magyar képviselő arra emlékeztetett, hogy az EP tavaly „elsöprő szótöbbséggel állást foglalt a cianidos bányászati technológiáknak az egész unió területén való teljes betiltásáról”. Mint fogalmazott, az Európai Bizottság mindmáig elmulasztotta és halogatja, hogy eleget tegyen az EP erre vonatkozó felszólításának. „Ezenközben Romániában egy környezeti és természeti katasztrófa veszélyével fenyegető korrupciógyanús bányaprojekt politikai áterőszakolása van folyamatban” - tette hozzá. A román szociáldemokrata Catalin Sorin Ivan szintén Verespatak ügyében szólalt fel. Egyebek között azt kifogásolta, hogy az Európai Bizottság figyelmen kívül hagyja az EP álláspontját, és „hozzájárul ahhoz, hogy természeti katasztrófa következzen be az EU egyik tagállamában”.

Sme:Mečiar és Orbán törvénye

2011. szeptember 20. - (mti)

A Sme című szlovák liberális napilap keddi kiadása szerint a magyar kormányzat azért döntött a határon túli magyarok könnyített honosításáról, hogy új magyar állampolgárokat szerezzen, akik a jövőben bekapcsolódhatnak a belpolitikai harcokba. Peter Morvay, a Mečiar és Orbán törvénye című kommentár szerzője rámutat: a szlovák politikusok álszentek, amikor bírálják azt az elvet, amelyet Magyarország is követ, amikor „állampolgárságot osztogat” a külföldi magyaroknak. Kiderült ugyanis, hogy Szlovákia 1997 és 2005 között szintén tartós szlovákiai lakhely nélkül adott állampolgárságot a külhoni szlovákoknak. Mindezek azonban nem jelentik azt, hogy ez az elv helyes lenne. Ugyanakkor van némi különbség a két helyzet között, mégpedig az, hogy Budapest nyílt kampányt folytat, különösen a szomszédos országokban amellett, hogy az ottani magyarok vegyék fel a magyar állampolgárságot - írja Peter Morvay. „Az állampolgárságot pedig nem azért osztogatják, hogy reálisan megkönnyítsék az emberek életét vagy jelképesen eltöröljék a múltbéli sérelmeket, ahogy azt állítják, hanem azért, hogy a kormánypárt megsegítésére bevonják őket a belső magyarországi hatalmi harcba” - olvasható az újságban. A szlovák politikusok viselkedése - Vladimír Mečiartól Mikulás Dzurindáig - azt mutatja, hogy sokkal jobban hasonlítanak Orbán Viktorhoz, mint ahogy azt beismerik. Ugyanúgy nemzeti szemmel nézik a világot, és „a nemzetállamot továbbra is közelebb érzik magukhoz, mint a modern polgári államot” - zárja írását Morvay.

A „honosulás” blöffje

2011. szeptember 12. - (Barak László - Új Szó)

Önsorsrontó tévedés, rosszabb esetben képmutató blöff olyasmit állítani, hogy a magyar állampolgárság megszerzésével „közjogi értelemben is a magyar nemzet tagjává” válik az ember. Ilyen alapon közjogi értelemben minden egyes szlovák állampolgár a szlovák nemzet tagja. Azok a szlovákiai magyarok is, akik azt hirdetik, a magyar állampolgárság megszerzésével közjogi értelemben is a magyar nemzet tagjává lehet válni! Ha az állampolgársági problémakörről lehántjuk a nemzeti pátoszt, kiiktatjuk belőle a politikai marketing lózungjait, egyértelművé válik, hogy az állampolgárság intézménye nem több, hanem kevesebb, mint egy konkrét államalakulathoz kapcsoló közjogi kötelék. Amely önkéntes jellegű, ám az aktuális közmegegyezés szerint bizonyos jogokkal, egyszersmind kötelezettségekkel jár. Az állampolgár például köteles adót fizetni, vagyis eltartani az államot és megtartani annak törvényeit, egyebek között. Ennek fejében viszont - ugyancsak egyebek között - joggal várja el az államtól, hogy a vonatkozó közmegegyezéssel elfogadott kereteken belül (alkotmány, törvények stb.) olyan életteret biztosítson számára, amelyben tehetségéhez mérten szabadon kiteljesítheti vágyait. A nemzethez tartozás egyáltalán nem közjogi fogalom és viszony. (Kivéve a politikai nemzet fogalmát, amelynek definiálásán máig vitatkoznak a politológusok meg a jogfilozófusok, és amelyről az istenadta népnek, a közembernek halvány dunsztja sincs. Nem is kell, hogy legyen, ezért tehát nem is kalkulál vele.) A nemzethez tartozás a közember számára ugyancsak önkéntes jellegű és választáson alapul. Arról szól, hogy adott individuum egy olyan történelmi, kulturális értékrendhez igazodik, amely egy adott nemzetet jellemez. Az efféle nemzethez tartozás ezért nem függhet holmi hivatalos jóváhagyástól, engedélytől, esetünkben állampolgársági státustól sem. Nem létezik ugyanis sem olyan közjogi, sem pedig egyéb társadalmi fórum, amely illetékes lenne a nemzethez tartozás megítélésének kérdésében. Hogyan is létezhetne ilyen fórum, amikor a közember nemzethez tartozása egészen addig magánügy, amíg az adott egyén azt ki nem nyilvánítja. Mert esetleg valahol, valamilyen okból megkérdezik tőle, ám spontán kinyilatkoztatással, cselekménnyel, cselekménysorral is tanúsítható. Mondjuk, tudatosan vagy spontán egy adott nemzet nyelvén gondolkodik, beszél ír, nevel, szeret, álmodik az ember, könnyezve énekel himnuszt, nemzeti alapon választ magának futballcsapatot, spontán vagy tudatos döntés folytán egy adott nemzet nyelvén imádkozik, káromkodik stb. De miért is indokolt efféle magától értetődő evidenciákon bazírozni mostan? Csak azért, mert a magyar állampolgárság „honosítását” lehetővé tevő jogszabály kapcsán olyan kampány bontakozott ki, amelynek ötletgazdái és tevékeny aktorai elkezdték olyan alapon minősíteni, osztályozni, szelektálni az embereket, hogy folyamodnak-e magyar állampolgárságért, azaz „honosulnak”-e, avagy sem. Szerintük aki szlovákiai magyarként szlovák állampolgársága mellé nem áhít magyart, az enyhén szólva megalkuvó, gyáva áruló. A szigorúbb ítélet szerint pedig gyökértelen senki. Sőt, tót…! Ugye mekkora ostobaság ez?! Ostobaságok hangoztatásához a szólásszabadság jegyében egyébként bárkinek joga van. Csakhogy egészen másként fest, ha valaki egy vidéki kocsmában teszi, avagy a világhálón garázdálkodó trollként van környezetszennyezési kényszere. Esetleg kóros korlátoltsága miatt rizsál nemzeti ügyekben (is), avagy olyan közszereplőként - a helyi érdekű politikusoktól kezdve az önjelölt váteszken át egészen a katolikus papokig, református lelkészekig, rabbikig stb. bezárólag - aki butaságok, sőt hazugságok szajkózásával, sugalmazásával szennyezi a környezetét. Sokkal inkább ártva magának a megmentendő nemzetnek, a szlovákiai magyaroknak meg pláne, mintsem használva nekik!

Szlovák-magyar nyárvégi anzix

2011. szeptember 2. - (hetek.hu)

Nem volt uborkaszezon a nyáron a szlovák-magyar kapcsolatokban. Kezdődött a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyar terjeszkedéssel riogató óriásplakátjaival, folytatódott a kétnyelvű feliratokat követelő matricákkal, és az azokat leragasztani hivatott szlovák nemzeti ellenmatricás akcióval. Az elnök Esterházy Jánosról tett negatív kijelentései nagy visszhangot, sőt megbotránkozást keltettek magyar körökben, és továbbra is folyamatos konfliktusok forrása a kettős állampolgárság megoldatlan problémája. Szeptemberben a parlamentben újra napirendre kerülhet a kérdés:

http://www.hetek.hu/belfold/201109/szlovak_magyar_nyarvegi_anzix

Emlékművet állítanak Esterházy Jánosnak Dunaszerdahelyen

2011. szeptember 12. - (mti)

Október 6-án avatják fel Esterházy János emlékművét a dél-szlovákiai Dunaszerdahelyen. Lipcsey György Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását Dunaszerdahelyen a Fő utcán, a Városi Művelődési Központ melletti épület falán helyezik el és avatják fel október 6-án - olvasható a felvidéki Pázmaneum Polgári Társulás honlapján (www.pazmaneum.com). Lipcsey Györgynek több történelmi vonatkozású szobra áll már a dél-szlovákiai városban. A Pázmaneum Polgári Társulás szervezésében közadakozásból elkészült emlékmű avatásán Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) alelnöke mond majd ünnepi beszédet. Ezt követően a dunaszerdahelyi Vermes-villában Boráros Imre előadásában látható Siposhegyi Péter Esterházy János gróf életéről készült monodrámája, a Hantjával sem takar. Az előadás előtt Csáky Pál, az MKP volt elnöke mond beszédet. Esterházy János születésének 110. évfordulóján, március 14-én Kassán állítottak szobrot, ezt augusztus 23-án Ivan Gašparovič szlovák államfő helytelennek nevezte, amiért szerinte a két világháború közötti szlovákiai magyar politikus Hitler és a faizmus híve volt. Esterházy volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki 1942. május 15-én a zsidóság kitelepítéséről szóló törvény ellen szavazott. A szovjet titkosszolgálat, majd csehszlovák hatóságok azért hurcolták meg, mert Esterházy nyilvánosan elítélte az 1940-ben a szovjetek által elkövetett katyni vérengzést, amelyben több mint 20 ezer lengyelt mészároltak le.

Duray fellebbezett az SNS által ellene kezdeményezett végrehajtási ügyben

2011. szeptember 24. - (mti)

Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának volt stratégiai alelnöke megfellebbezte azt a végrehajtási határozatot, amely a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kezdeményezésére adtak ki ellene. „Most nem a végrehajtás elhalasztását kértem, hanem megfellebbeztem a határozatot” - közölte Duray a közszolgálati TASR hírügynökséggel szombaton. Slotáék bocsánatkérést követelnek Duraytól azért, amiért 2006-ban a budapesti InfoRádiónak adott nyilatkozatában fasisztának minősítette a pártot. Slotáék pert indítottak Duray ellen, akit a bíróság két éve bocsánatkérésre kötelezett. A politikus eleget tett ennek a követelésnek, de magyar nyelven, amit az SNS sérelmez, és ragaszkodik ahhoz, hogy ez szlovákul is megtörténjen. A bíróság idén márciusban elutasította a végrehajtás leállítására és a halasztásra vonatkozó kérvényt. „A kerületi bíróságon fellebbeztem a végrehajtás ellen. Kihasználom azokat a lehetőségeket, amelyet a jogrendszer ad nekem” - magyarázta Duray. A végrehajtási ügy immár két éve húzódik. „A törvényben van egy hiányosság. A végrehajtó megbüntethetné őt, akár néhány tízezer euróra is, Duray viszont ismételten az ítélet elhalasztását kéri. Ez egy különleges helyzet, mindig feltüntet valamilyen okot, mindig mást. A végrehajtónak pedig foglalkoznia kell ezzel” - panaszkodott az SNS jogi képviselője, Karol Gordík. Duray most nem az ítélet végrehajtásának elhalasztását kérte, hanem másodfokon megtámadta a döntést. Korábban, járási szinten fellebbezése nem járt sikerrel. A régóta húzódó vita tárgyát Duray Miklósnak a budapesti InfoRádióban 2006 júliusában elhangzott kijelentése képezte, miszerint a „szlovák kormányt hatalmilag egyharmad részben Slota pártja alkotja, amely fasiszta párt”. A szlovákiai magyar politikus azt állítja: kijelentése egy vitában elhangzott vélemény volt. Duray továbbra is kitart amellett, hogy alkotmányos joga anyanyelvén tenni eleget a bírósági döntésnek. Politikai véleménynyilvánításért Duray már 1983-ban is bíróság elé került. A szlovákiai magyar kisebbség jogainak védelmét a korabeli szocialista rendszer felforgató tevékenységnek minősítette, s Durayra börtönbüntetést szabott ki.

Koltay:Kendőzetlen őszinteségű

dokumentumfilm Duray Miklós életéről

2011. szeptember 12. - (mti)

Kendőzetlen őszinteséggel beszél Duray Miklós szlovákiai magyar politikus saját életéről és pályafutásáról Koltay Gábor fikciós elemekkel átszőtt dokumentumfilmjében. Az alkotás díszbemutatóját szeptember 19-én tarják Budapesten. A szabadság ára - Korunk szabadságharcosa Duray Miklós 50 éve a célkeresztben című filmről a rendező, Koltay Gábor az MTI-nek elmondta, hogy a két éve elkészült dokumentumfilmet korábban nem merte nyilvánosan bemutatni, Duray Miklós védelme érdekében, mivel a szlovákiai magyar politikus nyíltan beszél több évtizedes közéleti pályafutásáról. „A magyarországi közhangulat egy évvel ezelőtti megváltozása viszont ad egyfajta védelmet” - tette hozzá. Szerinte Duray Miklós életpályáját nézve a rendszerváltozás óta eltelt két évtized arról is szólt, hogy szlovákiai politikai erők - szlovákok és velük együttműködő szlovákiai magyarok - teljesen kiszorítsák őt a politikai életből. „Duray ma lelkileg megnyomorítva él közöttünk és minimális befolyása van a szlovákiai magyarság sorsának alakítására” - mondta a rendező, aki Durayt „a meg nem alkuvás példaképének” tartja. Koltay Gábor szerint miközben Szlovákiában a magyarság meggyengítése és elüldözése a cél, „nekünk magyaroknak valahogy élni kell az Európai Unió adta lehetőségekkel, még úgy is, hogy az EU sok esetben kudarcot vallott, és iszonyúan nehéz megvalósítani a határok feletti nemzetegyesítést”. A rendező elmondta, hogy a film szól arról a két Duray elleni merényletkísérletről is, amely alig ismert a magyar közvélemény előtt. Továbbá arról, miként akadályozták meg, hogy a kilencvenes évek elején, még Csehszlovákia kettéválása előtt Duray nemzetiségi ügyi miniszter legyen. A három év alatt, 2009-re elkészült, fikciós elemekkel átszőtt alkotásban Varga Klára, a Budapesti Kamaraszínház színésznője szerepel. A filmben Duray Miklós mellett több mint ötvenen szólalnak meg. Olyan személyek, akiknek köze volt Duray Miklós életéhez 1968-tól napjainkig. A filmben megszólal például egy besúgó is, aki évtizedekkel ezelőtt jelentett Durayról.

Tanévnyitó a révkomáromi Selye János Egyetemen

2011. szeptember 19. - (mti)

A szlovákiai egyetemek és főiskolák többségéhez hasonlóan a révkomáromi Selye János Egyetemen (SJE) is megtartották hétfőn a tanévnyitót. Anton Mareknek, a város polgármesterének rövid, szlovákul és magyarul is elmondott köszöntője után Tóth János rektor szólt az egybegyűltekhez. - Az egyetem feladata a magyar kisebbség megmaradásának biztosítása - hangsúlyozta a rektor. Arra buzdította a hallgatókat, hogy tanulmányaik befejeztével lehetőleg maradjanak itt és ezt a közösséget gazdagítsák tudásukkal. Nélkülük nagyon nehéz lenne a közösség felemelése és megtartása - húzta alá a rektor. A nehézségekről beszélt Rudolf Chmel emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes (Híd) is. Rámutatott: évek óta a tudásalapú társadalom építéséről beszélünk, ám egyre szűkösebb forrásokból kell gazdálkodniuk az iskoláknak és egyetemeknek. Ugyanakkor a pénztárca vastagsága a meghatározó az élet különböző területein. Chmel is mondott néhány gondolatot magyarul, majd áttért a szlovákra. Szólt a szlovák-magyar kapcsolatokról, amelyek javításában a diákság - szerinte - meghatározó szerepet játszhat. Ezt szolgálja az esszépályázat, amelyet most hirdetett meg a miniszterelnök-helyettesi hivatal és az egyetem közösen. A lebonyolítás és a díjazás költségei a hivatalt terhelik. A téma: a szlovák-magyar viszony javításának lehetősége és a pozitív jövőkép. Szlovákia egyetlen magyar nyelvű felsőoktatási intézményének tanévnyitóján megjelent Bugár Béla, a parlament alelnöke, a Híd párt elnöke, Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, valamint a kormány több tagja, így Nagy József környezetvédelmi miniszter (Híd) is, aki támogatja az egyetemnek azt az elképzelését, hogy a következő tanévben környezetvédelmi szak nyíljon - jelentette a hírek.sk szlovákiai magyar televíziós hírportál. A Selye János Egyetem három karán összesen 2244 hallgató tanul. Idén 626 diák kezdte meg tanulmányait az alapképzés keretén belül. Mesterképzésre 306-an iratkoztak be; vagyis nőtt az érdeklődés a SJE iránt, tavaly 822 diák végzett Révkomáromban - olvasható a hírportálon. A tanárképző karon 1150, a gazdaságtudományi karon 1014, a református teológia karon pedig 80 diák tanul. A most induló tanév újdonságai közé tartozik a szociológiai alapképzés, az alkalmazott informatika, valamint a missziológia, diakónia és szociális munkás szak.

Új szlovákiai magyar szépirodalmi alkotások

2011. szeptember 12. - (mti)

Az Opus című szlovákiai magyar irodalmi folyóiratban fognak megjelenni azok a díjnyertes pályaművek, amelyeket a Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT) idei Arany Opus Díj pályázatán közlésre érdemesnek talál a zsűri és az olvasóközönség. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT) először 2006-ban hirdetett tematikai megkötés nélküli szépirodalmi pályázatot az Év Irodalmi Alkotása Pályázat címmel, amelyet 2009 óta Arany Opus Díjként ír ki minden évben, a díj nevében a társaság Opus folyóiratára utalva. Az idei pályázatra október 3-ig lehet még jelentkezni a szlovákiai magyar szerzőknek - olvasható a társaság honlapján (www.szmit.sk). Öt éve az első irodalmi díjat Bárczi Zsófia kapta Lorenzo Ribera: Trisztán és Izolda című írásáért, majd a következő évben, 2007-ben Tóth Ferenc Az Író és a Sánta Ördög, 2008-ben pedig Veres István Galvánelemek és akkumulátorok című műve érdemelte ki az elismerést. Abban az évben osztottak ki először olvasói különdíjat, amelyet azóta minden alkalommal Fellinger Károly nyert el. Az első Arany Opus Díjat 2009-ben Száz Pál kapta meg az Orlando - Az csinált Arcadiának comoediájáért. Tavaly pedig Fellinger Károly Köpködő című versciklusa lett a fődíjas és közönségdíjas. Az idei első díjas mű az Opus 2012-es első számában lesz olvasható. A Csehszlovák Írószövetség égisze alatt 61 éve, 1950-ben alakult meg a Magyar Szekció, amely az 1990-ben létrejött Csehszlovákiai Magyar Írók Társasága elődje volt. A SZMÍT Csehszlovákia 1993-as kettéválása után folytatta tovább a Magyar Szekció több évtizedes munkáját.

Tízedik évadát kezdi a pozsonyi Deja vu klub

2011. szeptember 20. - (mti)

Tizedik évadát kezdi szerdán, szeptember 21-én a Deja vu klub, amelynek rendszeres fellépői magyarországi zenészek is. A Deja vu klub története azzal kezdődött, hogy Striezenec Sándor saját, Deja vu nevű zenekarának kívánt fellépési lehetőséget biztosítani. Mint a zenekarvezető az Új Szó című pozsonyi napilapnak elmondta, az első klubesteken 30-40 fő vett részt, majd a pozsonyi magyar kulturális intézet karolta fel a kezdeményezést, és évek óta folyamatosan támogatja anyagilag és a reklámozással is a Deja vut. Ennek az együttműködésnek köszönhetően tudtak magyarországi fellépőket is meghívni Pozsonyba. Az első magyarországi zenészvendég Gerendás Péter volt a klubban. Őt számos más előadó követte az elmúlt években. A klubban fellépett már például Hernádi Judit, Soma, Vikidál Gyula, Varga Miklós, Szalóki Ágnes, Lovasi András, Geszti Péter, Somló Tamás, Kiss Tibor, Novák Péter és Hajós András is. Kaszás Attila Petőfi-versekkel aratott hatalmas sikert - mondta Striezenec Sándor. A magyarországiak mellett szlovákiai előadók is rendszeresen szerepelnek a klubban. Pavol Hammel, Szidi Tobias, Kassai Csongor, Peter Lipa mellett játszott már itt a bluest játszó Erich „Bobos” Procházka, és a Rómeó Vérzik együttes, valamint a Felvidéki Rockszínház társulata is. A szervezők egyik célja, hogy a Deja vu teret adjon amatőr előadóknak is. Így bemutatkozott már náluk az Expired Passport a Kicsi hang, a Borostyán és a Vándor együttes is. A szeptember 21-én kezdődő tizedik évad első fellépője az idén 25 éves révkomáromi Borostyán verséneklő együttes.

Népszámlálás -A vallási hovatartozás megválaszolása

mellett kampányolnak az egyházak

2011. szeptember 13. - (mti)

Az egyházak a vallási hovatartozás megválaszolása mellett kampányolnak a népszámláláskor; arra, hogy ki melyik felekezethez tartozónak érzi magát, nem kötelező választ adni, az egyházak azonban azt szeretnék, ha minél többen felelnének erre a kérdésre október 1-31. között. Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke a testület őszi rendes ülése után tartott sajtótájékoztatón az MTI kérdésére azt mondta: „amit tehetünk, az az, hogy ajánljuk, vagy ajánlottuk az előző időkben, hogy a hívek önkéntesként, ha felkérik őket, vállaljanak el számlálóbiztosi vagy más társadalmi feladatokat”. Utalt arra: általános felhívást intéztek a katolikusokhoz, vallják meg az anonim és fakultatív kérdésre válaszként katolikus vallásukat. Ebben a tekintetben plakátok készültek, honlapjukon megjelent a felhívás, és a katolikus sajtótól is várják, hogy továbbterjesszék ezt a felhívást - hangsúlyozta. Mohos Gábor, az MKPK titkára, szintén az őszi rendes ülés utáni sajtótájékoztatón, az MTI kérdésére azt válaszolta: minden háztartásba küldenek lapot a felhívásukról, hogy az „mindenkihez eljusson ebben a formában is”. Az írott és elektronikus sajtóban is megjelennek majd kampányuk során a felhívásukkal - tette hozzá. Tarr Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának szóvivője az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: a személyi kérdőív úgy fogalmaz, „milyen felekezethez, vallási közösséghez tartozónak érzi magát?”. Éppen ezt az érzést szeretnénk felébreszteni híveinkben a népszámlálási kampány során, hogy „az az érzés előjöjjön belőlük, hogy ők reformátusnak érzik magukat” - fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy már a nyáron körlevelet írtak a református gyülekezeteknek, a napokban pedig újabbat küldenek nekik, az egyházközségekhez és a református intézményekhez pedig szeptember 27-ig egy brosúrát is eljuttatnak, amelyben arra kérik a híveket: lakókörnyezetükben személyesen is buzdítsák az embereket, hogy vallják mega református egyházhoz való tartozásukat. Ezenkívül a Központi Statisztikai Hivatallal szorosan együttműködnek, ennek keretében korábban már buzdították híveiket a számlálóbiztosi munka ellátására. Plakáttal és internetes kampánnyal is készülnek, anyagi okokból azonban „nem terveznek óriási médiakampányt, hanem szolid változattal állnak elő, ami kevés forrással megvalósítható” - fogalmazott a zsinat szóvivője. Tarr Zoltán hangsúlyozta: fontosnak tartják ez ügyben is a Kárpát-medencei együttgondolkodást, ezért hasznosítják a felvidéki tapasztalatokat, ahol májusban tartottak népszámlálást, illetve „érdeklődéssel figyelik a romániai népszámlálás körüli helyzetet”. A magyarországi református kampányban a logót és a jelszavakat a felvidéki református egyháztól vették át, az ő engedélyükkel - tette hozzá. „Kezdje a végén!” lesz a jelszavuk, amivel arra utalnak, hogy a kérdőív utolsó oldalának legalján szerepel a vallási hovatartozást firtató kérdés. Minden felhívásukban jelzik majd azt is, hogy a kérdésekre szabadon választható módon lehet válaszolni - közölte Tarr Zoltán. A szóvivő azt is elmondta: nem mindegy számukra sem, hogy a népszámlálás milyen eredményt hoz, arról ugyanakkor nem tudnak, hogy az egyház-finanszírozást ez bármilyen formában érintené. A majdani adatokat felhasználják belső statisztikákhoz, kutatásaikhoz, missziós tevékenységük koordinálásához - fűzte hozzá. Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke elmondta, hogy közösségeiket a XX. század két nagy magyarországi traumája, a németek és a szlovákok kitelepítése a többi felekezetnél lényegesen érzékenyebben érintette, mivel egyházuk tradicionálisan három nemzetiségű. Emiatt számarányuk is csökkent, ami a tíz évvel ezelőtti „kijózanító” népszámlálás eredményein is látszott. A népszámlálás számukra egyfajta „misszióébresztő” is, arra sarkallja őket, hogy elérjék azt a mintegy százezer hívőt, aki különböző okokból „kiesett” a látókörükből - tette hozzá. Az egyház vezetősége a lelkészeket, presbitereket arra kérte, hívják fel a templomba járók figyelmét a vallási kérdés megválaszolásának fontosságára, ezenkívül pedig lelkipásztoraik közreműködését kérték az eddig közösségbe nem járó híveik elérésében. Munkájukat segítik az egyházkerületi honlapok és az egyház weblapja, ahol szintén tájékozódhatnak a hívek a népszámlálásról - közölte Gáncs Péter. Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke azt mondta: napokon belül közzétesznek egy felhívást, amelyhez külön weblapot indítanak. Megemlítette, hogy a Mazsihisz infrastruktúrájával segítséget nyújt a népszámlálásról érdeklődőknek, lehetővé teszik azt is, hogy a hívek az egyes hitközségeken az internetes bevalláshoz segítségetkapjanak. Aki igényli, ahhoz a Mazsihisz megbízottjai laptopokkal kimennek, hogy az interneten keresztül tölthessék ki a népszámlálási íveket. Ez utóbbi lehetőség vonatkozik majd a kórházakra, szociális otthonokra - mondta Feldmájer Péter. Tapasztalataik alapján utalt arra, hogy az idős emberek egy idegen számlálóbiztosnak nemigen nyílnak meg, de ha ismerős megy hozzájuk a hitközségtől, az segítséget jelenthet a számukra. A kampányuk elsősorban az interneten zajlik majd, az írásos anyagok kiküldéséről rövidesen meghallgatják szakembereiket, s hamarosan döntenek. A Mazsihisz a népszámlálás kérdésében „a lehető legszélesebb zsidó összefogást szeretné”, ezért megkísérelnek lehetőleg minél több zsidó szervezettel összefogni. Erről a Magyar Zsidó Kongresszus keddi elnökségi ülésen tárgyalnak majd - közölte a Mazsihisz elnöke.

A zsidó származás megvallására biztat

a Mazsihisz a népszámlálás előtt

2011. szeptember 19. - (origo)

„Én is magyar zsidó vagyok!” szlogennel indít kampányt a Mazsihisz, hogy a népszámláláskor az érintettek nemzetiségiként is vállalják zsidó identitásukat. A Mazsihisz eredetileg jobbnak látta volna, ha a vallásra vonatkozó kérdés még önkéntes alapon sem szerepel a népszámlálási kérdőíven, most azonban Feldmájer Péter elnök arra bátorítja az érintetteket, hogy ha úgy szeretnék, a népszámláláskor nemzetiségiként is vállalják zsidó identitásukat:

http://www.origo.hu/itthon/20110919-a-mazsihisz

-is-valaszadasra-buzdit-a-nepszamlalasnal.html

A nemzetiségeket nemzetiségiek írják össze

2011. szeptember 6. - (mti)

A nemzetiségekhez tartozó állampolgárokat lehetőleg az adott nemzetiséghez tartozó számlálóbiztosok írják össze az október 1-31. között rendezendő népszámlálás során - javasolja Setét Jenő, az Ide tartozunk! - népszámlálás 2011 kampányának főkoordinátora:

http://www.sokszinumagyarorszag.hu/hirek/mti---nepszamlalas

---kampany-fokoordinator-a-nemzetisegeket-nemzetisegiek-irjak-

Népszámlálás anno, 1880 -József főherceg beszéli a tótot

2011. szeptember 25. - (index.hu)

„József főherczeg népszámlálási lapjának kitöltött rovatait közli egyik-sz-fehérvári lap a következőkben: Született 1833. márczius 2-án Pozsonyban. Honossága Alcsuth, vallása róm.kath., anyanyelve magyar, beszéli a hazai nyelvek közül a németet és tótot. Továbbá nős s. a m. kir. honvédség főparancsnoka. Ő fensége neje magát magyar és franczia anyanyelvünek, két fiát és két leányát pedig egyedül magyar anyanyelvünek jegyezte a számláló lapokra.” Vasárnapi Újság, 1881. 5. szám, 77. oldal Bár a korabeli újságból kimaradt, a Magyarországon nagy népszerűségnek örvendő Habsburg-Lotaringiai József Károly főherceg (József nádor fia) fiatalon katonáitól megtanult cigányul is, ő írta ez első cigány-magyar szótárat és nyelvtani szakkönyvet is. Felesége, a magát magyar és francia anyanyelvűnek valló Klotild Mária Adél Amália szász-koburgi és gothai hercegnő I. Lajos Fülöp francia király unokája volt.

Tiltakozás a Ľudové noviny szerkesztőjének elbocsátása ellen

http://www.peticiok.com/tiltakozas_a_udove_no

viny_szerkesztjenek_elbocsatasa_ellen

Tiltakozás a Gyurcsány Ferenc elleni koncepciós eljárás miatt

http://www.peticiok.com/tiltakozas_a_gyur

csany_ferenc_elleni_koncepcios_eljaras_miatt

Gyurcsány:Orbánnak mennie kell

2011. szeptember 18. - (mti)

Másfél év kormányzás után ki kell adni a jelszót: Orbánnak mennie kell - jelentette ki Gyurcsány Ferenc vasárnap délután egy győri MSZP-rendezvényen mondott beszédében. A politikus arról beszélt: az Orbán-kormány „csak rombolva tud cselekedni”, de ellene csak úgy szabad tüntetni, hogy a szenvedélyek, az indulatok a kormány politikája, ne pedig a köztársaság rendje ellen forduljanak. Szavai szerint a demonstrálóknak azt kell megmutatniuk, hogy értik, „csak felelős ellenzékből lesz felelős kormánypárt”. A politikus - akit a Magyar Köztársaság miniszterelnökeként konferáltak fel a beszéd előtt - azt hangoztatta: noha a Fidesz elnöke jobb országot ígért a választások előtt, Orbán Viktor „országlása” soha nem látott társadalmi-gazdasági konfliktusok sokaságát hozta meg. Eközben a kormány politikája tovább növeli a szegények és gazdagok közötti különbségeket, jelenleg pedig se gazdasági növekedés, se egyensúly nincs, a miniszterelnök pedig azt mondja, „nem ő a hibás, hanem a világ, a válság és az elmúlt nyolc év”. Javarészt idősekből álló, több száz fős hallgatósága előtt Gyurcsány Ferenc az öregségi nyugdíj esetleges megnyirbálása kapcsán arról beszélt: hatalomra jutásáig a nyugdíjasokkal Orbán Viktor mindig „mézesmázaskodik”, „utána pedig folyamatosan azon jár az esze, hogyan vehetne el a nyugdíjasoktól”. „Magyarországon akkor lesz nyugalom, ha az ország lakossága nyugatos polgári józansággal elfogadja, hogy egymásra vagyunk utalva: a munkaadó a melósra, a melós a munkaadóra, és tisztességes megállapodásokkal megértik, hogy mindegyiknek van jogos érdeke, és megpróbálják azt a jogos érdeket tiszteletben tartani” - jelentette ki Gyurcsány Ferenc. A politikus arról beszélt: minden mérsékelt demokratikus erő összefogására szükség van ahhoz, hogy nyugatos demokráciát hozzunk létre, mert „a Fidesz kudarcától nem lesz sikeres Magyarország”. Szólt arról is: a mai huszonévesek értésére kell adni, hogy „nem tudjuk újraírni a XX. századot; nekünk nem a múlttal van dolgunk, nekünk a jelennel és a jövővel van dolgunk”, nem arra van szükség, hogy az országot valakik jó és rossz emberekre osszák, hanem közös munkálkodásra.