Nemzetiségi választások - Több szabály is változott

2014. október 12-én lesz a települési és nemzetiségi választás ● Nem érvénytelen a nemzetiségi szavazólap, ha nem teszik borítékba ● Egyszerre három szinten választanak a nemzetiségi szavazók ● A nem magyar uniós állampolgárok is szavazhatnak ● Kampány, jelölések, ajánlások, voksolás...

Nemzetiségi statisztika településenként (2014. 09. 30.)
www.oslovma.hu/XXX/NemzRegS-2014-09-30.xls

Külön szavazóhelyiségben szavaznak a nemzetiségi választók

Külön szavazóhelyiségben szavaznak a nemzetiségi választópolgárok az október 12-ei választáson. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nemzetiségiként regisztrált választópolgároknak két szavazatszámláló bizottság előtt kell megjelenniük; az önkormányzati és a nemzetiségi testületek előtt is igazolniuk kell magukat a szavazás előtt, amennyiben nem azon az alig több mint kétezer településen szavaznak, ahol csak egy szavazókör van. A 3177 településből több mint kétezernél mindössze egy szavazókör van: itt a helyi választási bizottság előtt lehet szavazni az önkormányzati és a nemzetiségi képviselők választására, vagyis a választópolgár egyszerre kapja meg polgármester-, az egyéni listás és a megyei listás szavazólapot (valamennyi fehér színű), valamint a nemzetiségi választások zöld színű szavazólapjait. Több mint ezer településen azonban a nemzetiségi választópolgárnak két szavazókörbe kell elmennie, hogy mindkét választáson leadhassa a szavazatát: a lakóhelye szerinti szavazókörben a polgármesterre, a képviselő-testületi tagra, illetve a megyei közgyűlés összetételére szavazhat, a nemzetiségi választást pedig egy külön nemzetiségi szavazókörben tartják. A 13 nemzetiség - a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán - ugyanabban a szavazókörben adhatja le szavazatait, a helyit, a területit és az országosat is, de a választópolgárok nemzetiségenként külön névjegyzékben szerepelnek. A választópolgár annyi szavazólapot kap, ahány választást tartanak nemzetiségénél: ha a települési választást is kitűzték és a megyeit is, akkor három szavazólapot kap, az országos választást ugyanis mind a 13 nemzetiség esetében kitűzte a Nemzeti Választási Bizottság. Azokon a településeken, ahol egy szavazókör van, a szavazatok későbbi szétválogatását a különböző színű szavazólapokkal és borítékokkal könnyítik meg.

Elmarad 570 nemzetiségi választás

A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala, a www.valasztas.hu adataiból kiderül: négy polgármester- és két képviselőtestületi választás marad el 2014. október 12-én, a nemzetiségeknél pedig 566 települési és négy megyei választást nem lehet megtartani. Jelölt hiányában nem lehet polgármester-választást tartani a Zala megyei Valkonyán, a Vas megyei Daraboshegyen valamint Tanakajdon, és a Tolna megyei Aparhanton. Négy évvel ezelőtt valamennyi településen meg lehetett tartani a polgármester-választást. Október 12-én elmarad a képviselőtestületi választás a Baranya megyei Kishajmáson és a Vas megyei Tanakajdon, ahol nem indult annyi jelölt, amennyit meg lehetne választani. Négy évvel ezelőtt szintén két településen nem lehetett megtartani a képviselőtestületi választást: akkor a Zala megyei Salomváron és a Győr-Moson-Sopron megyei Tápon maradt el a választás. Négy évvel ezelőtt mindössze 21 települési nemzetiségi választást nem lehetett megtartani, ez a szám most 566. A www.valasztas.hu szerint a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 2715 települési nemzetiségi választást tűzött ki, azonban csak 2149 tartható meg, 566 települési választás elmarad. A választást ugyanis hiába tűzte ki az NVB, azt nem lehet megtartani, ha nem indul legalább annyi jelölt, ahány tagból állna a nemzetiségi önkormányzat, illetve akkor sem lehet megtartani, ha egyetlen választópolgár sem szerepel a nemzetiségi névjegyzékben. Az NVB 64 területi nemzetiségi választást írt ki, a vasárnap reggeli adatok szerint ezek közül csak 60 tartható meg: Zala és Vas megyében a német, Győr-Moson-Sopron megyében a szlovák, Bács-Kiskun megyében a román nemzetiség területi szintű választása marad el.

Többen jelentkeztek a nemzetiségi névjegyzékbe, mint négy éve
A legkisebb arányban - mindössze fél százalékkal - a szlovák nemzetiség szavazóinak száma csökkent: 12 282-ről 12 221-re.

Tizenháromezerrel többen jelentkeztek a nemzetiségi névjegyzékbe, mint négy évvel ezelőtt, a 13 országosan elismert nemzetiség közül azonban csak a roma tudta növelni választópolgárai számát, közel ötödével, a többi 12 nemzetiség szavazóinak száma csökkent - derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adataiból. Az NVI adatai szerint 2010-ben az - akkor szóhasználattal - kisebbségi választásra 228 038 választópolgárt vettek fel a kisebbségi választói jegyzékbe, az idei, október 12-i voksolásra azonban 13 ezerrel többet, 241 289-et. A négy évvel ezelőtti adatokkal összehasonlítva kitűnik: a 13 nemzetiség közül egyedül a roma tudta növelni választópolgárainak számát, amíg 2010-ben 133 492-en szerepeltek a jegyzékben, most 24 ezerrel többen, 158 101-en, azaz a roma nemzetiség 18 százalékkal növelte szavazóinak számát. Az összes többi nemzetiség szavazóinak száma azonban csökkent: a legnagyobb arányban, közel 35 százalékkal a bolgár nemzetiségé, amelynek négy éve még 2088 szavazója volt, most viszont csak 1355, valamint a szlovéné, amelynek négy évvel ezelőtt 1025 szavazója volt, most viszont 33 százalékkal kevesebben, 692-en vetették fel magukat a névjegyzékbe. Harminc százalékkal kevesebb a szerb nemzetiség szavazóinak száma (2432-ről 1692-re csökkent), 26-26 százalékos a csökkenés a ruszin (4228-ról 3115-re) és a lengyel nemzetiségnél (3052-ről 2251-re), vagyis ők is „elvesztették” szavazóik egynegyedét négy év alatt. Az ukrán nemzetiség szavazóinak száma 1338-ról 1021-re csökkent (24 százalékkal), a görögé 2267-ről 1745-re (23 százalékos csökkenés). A második legnépesebb nemzetiség, a német névjegyzékben szereplő tagjainak száma 46 629-ről 40 923-ra csökkent (12 százalék) négy év alatt. A horvát nemzetiségnél 8 százalékos csökkenés figyelhető meg: 11 571-ről 10 644-re csökkent a szavazók száma, 3 százalékos a csökkenés a román nemzetiségnél (5277-ről 5118-ra), 2 százalékos az örménynél (2357-ről 2411-re). A legkisebb arányban - mindössze fél százalékkal - a szlovák nemzetiség szavazóinak száma csökkent: 12 282-ről 12 221-re.

Nem érvénytelen a nemzetiségi szavazólap, ha nem teszik borítékba

Nem lesz érvénytelen a szavazat, ha a nemzetiségi választópolgár a területi és országos választás szavazólapját nem teszi borítékba, vagy borítékba teszi, de azt nem zárja le - erről a Nemzeti Választási Bizottság keddi ülésén adott ki iránymutatást. A nemzetiségi választáson a jelöltek egyszerre szavazhatnak a települési, területi és országos önkormányzatokra, egy külön erre kijelölt szavazókörben. Az NVB azért adott ki iránymutatást a kérdésben, mert ha egy nemzetiség esetében nem tartanak települési választást, a választópolgár még szavazhat - ha kitűzték - a területi, illetve az országos önkormányzat választásán. A választópolgárnak ekkor a szavazatát olyan borítékba kell helyeznie, amelyen a nemzetiség fel van tüntetve. A szavazatokat a voksolás befejezése után a bizottság úgynevezett szállítóborítékba helyezi, amelyet a területi választási bizottsághoz kell vinni, a testület pedig összeszámlálja a területi és az országos szavazatokat. Az NVB szükségesnek tartotta iránymutatás kiadását annak kérdésében, érvényes-e az a szavazólap, amelyet nem tesznek borítékba vagy ha borítékba teszik is, nem zárják le. A testület kedden egyhangúlag elfogadta az iránymutatást, amely szerint a nemzetiségi választópolgár nemzetiségi területi és országos listás szavazólapját (amelyet olyan szavazókörben ad le, ahol nemzetisége települési önkormányzatának választását nem tartják meg), a szavazatszámláló bizottság (vagy a szavazást lebonyolító helyi választási bizottság) attól függetlenül szállítóborítékba zárja, hogy azt a választópolgár borítékba tette-e vagy sem. Az NVB szerint a területi választási bizottság által végzett szavazatszámlálás során az így leadott szavazólapot figyelembe kell venni. Iránymutatásokat az NVB a választási szervek számára adhat ki jogértelmezésként, ám azok nem kötelező érvényűek.

A nemzetiségi kompenzációs lista

A 169, tízezer lakosúnál nagyobb településen az egyéni választókerületekben induló nemzetiségi jelöltek automatikusan nemzetiségi kompenzációs listára kerülhetnek és arról kedvezményesen szerezhetnek mandátumot a képviselő-testületekben. Hat településen van esély október 12-én arra, hogy nemzetiségi kompenzációs listáról szerezzen jelölt mandátumot. Azokon a tízezer lakos feletti településeken, ahol nemzetiségi szervezet egyéni választókerületi jelöltet állított, a jelöltek nemzetiségenként külön-külön automatikusan felkerülnek egy úgynevezett nemzetiségi kompenzációs listára, annak érdekében, hogy az ezekre a jelöltekre leadott, de egyéni választókerületi mandátumot nem eredményező, úgynevezett töredékszavazatok is hasznosulhassanak. A nemzetiségi kompenzációs listának ahhoz, hogy versenybe szálljon a kompenzációs listás mandátumért, nem kell elérnie a települési szinten összesített kompenzációs szavazatok öt százalékát. Mivel ezt a listát nem egy nemzetiségi szervezet állítja, hanem a törvény rendelkezésénél fogva jön létre, az azon szereplő jelöltek sorrendje is a jogszabály alapján alakul ki, azon az első helyen az a nemzetiségi jelölt áll, aki a legtöbb egyéni választókerületi szavazatot szerezte meg a településen az adott nemzetiség jelöltjei közül. Az októberi önkormányzati voksolásra hat helyen állított nemzetiségi szervezet egyéni választókerületi jelöltet, így nemzetiségi kompenzációs listáról történő mandátumszerzésre van lehetőség a főváros IX. kerületében, Bicskén, Székesfehérváron, Hajdúsámsonban, Szolnokon és Nyírbátorban. (mti)