A nemzetiségi választások több szabálya is változik
Az októberi nemzetiségi választások újdonsága: Egyszerre tartják a helyi, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választást. ● A parlament magyarországi nemzetiségek bizottságát munkaebéden fogadta Áder János köztársasági elnök. ● A Klikben nincs nemzetiségi oktatással foglalkozó részleg...
A nemzetiségi választásokat érintő módosításokat fogadott el 2014. június 30-án az Országgyűlés a magyarországi nemzetiségek bizottságának javaslatára. A nemzetiségek jogairól szóló, valamint a választási eljárási törvény módosítását - amelyet Fuzik János nemzetiségi bizottsági elnök, szlovák nemzetiségi szószóló nyújtott be a Háznak - a képviselők egyhangúlag, 155 igen szavazattal fogadták el. A javaslat jóváhagyásával lehetővé válik, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott - jellemzően kulturális, oktatási - intézmények vezetői tagjai lehessenek a nemzetiségi 
önkormányzatnak. Ez a szabály az idei általános nemzetiségi önkormányzati választások napján lép hatályba. Előírták azt is, hogy a nemzetiségi regisztráció elutasítása esetén a határozatban meg kell jelölni a hiba pontos okát. A nemzetiségi választópolgárokról szóló adatszolgáltatásra a jelenlegi kettő helyett ezentúl háromszor lesz lehetőség, arra hivatkozva, hogy a jelöltek bejelentésének határideje után is lehet jelentkezni a névjegyzékbe. Ezek a módosítások a törvénymódosítás kihirdetésének másnapján lépnek hatályba, így az idei nemzetiségi önkormányzati választásokon már alkalmazni kell azokat. Emellett a bizottság javaslatára a 2019-es nemzetiségi önkormányzati választásokra előírták a nemzetiségi jelölőszervezetek legalább hároméves működési kötelezettségét. Továbbá bevezetik - ugyancsak 2019-től -, hogy a nemzetiségi önkormányzati választáson is ugyanott szavazhassanak a nemzetiséghez tartozó választópolgárok, ahol a nem nemzetiségi jelöltekre, vagyis megszűnik az, hogy az érintetteknek két szavazókörbe kell menniük.
A nemzetiségi önkormányzati választások egyes eljárási szabályainak módosítása is szóba került azon a munkaebéden, amelyen Áder János köztársasági elnök a Sándor-palotában fogadta az Országgyűlés nemzetiségi szószólóit. Fuzik János, a parlament magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke a találkozó után az MTI-nek elmondta, hogy az önkormányzati választásokig változtatnának a nemzetiségi választás szabályain. A parlamenti bizottság által támogatott javaslat azt célozza, hogy jobban lehessen szűrni a jelölőszervezeteket: egyebek mellett a jelölőszervezetté válás feltételéül szabnák, hogy a szervezet a választás előtt már három évvel be legyen jegyezve. A bizottsági elnök, szlovák nemzetiségi szószóló elmondta azt is: a köztársasági elnök meghallgatta beszámolóikat parlamenti munkájukról, és kíváncsi volt arra, hogyan „akklimatizálódtak” új funkciójukban. „Mi arról tudtuk értesíteni, hogy megalakult a magyarországi nemzetiségek bizottsága, és már egy konkrét törvénymódosító javaslaton dolgozunk, amelyet még a nyári parlamenti szünet előtt szeretnénk benyújtani” - mondta a bizottsági elnök. Fuzik János szavai szerint a köztársasági elnök több hasznos, elsősorban az érdekérvényesítésre vonatkozó tanácsot is adott a szószólóknak a parlamenti munkával kapcsolatban. Az ebéden a tizenhárom nemzetiségi szószólóból tizenkettő volt jelen, mert a román képviselő betegség miatt nem tudott elmenni a Sándor-palotába. Fuzik János közlése szerint a találkozók a jövőben rendszeresek lesznek. A köztársasági elnök a nemzeti összetartozás napján levélben hívta meg munkaebédre a nemzetiségi szószólókat. A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján közzétett dokumentumban Áder János egyebek mellett azt írta: a munkaebéd megfelelő keretet biztosít ahhoz, hogy közösen vitassák meg azokat a kérdéseket, amelyek a nemzeti összetartozás megerősítése szempontjából fontosak.
Az októberi nemzetiségi választások újdonsága:
Egyszerre tartják a helyi, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választást
Amennyiben az első lehetséges napon, október 5-én lesz az önkormányzati választás, akkor akár már június 27-én is kiírhatja Áder János köztársasági elnök a voksolást, ezt követően pedig a Nemzeti Választási Bizottság is kitűzheti a nemzetiségi önkormányzati képviselők választását. Az alaptörvény szerint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását októberben kell megtartani. Az utolsó két önkormányzati választáson a lehető legkorábbi időpontra, október első vasárnapjára írták ki az önkormányzati választást: 2010-ben október 3-án, 2006-ban október 1-jén volt a voksolás, 2002-ben és 1998-ban azonban a hónap második felében volt a szavazás: 2002-ben október 20-án, 1998-ban október 18-án. A választási eljárásról szóló törvény szerint a választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő 80. és 100. nap közé essen. Vagyis, amennyiben Áder János köztársasági elnök a lehető legkorábbi, október 5-i dátumra írja ki a voksolást, akkor június 27-e az első nap, amikor kitűzheti a voksolás időpontját.
A nemzetiségi önkormányzati képviselők választását az általános önkormányzati választással egy napon kell megtartani, ezt a választást azonban nem a köztársasági elnök, hanem a Nemzeti Választási Bizottság tűzi ki, legkésőbb a szavazást megelőző 75. napon. A törvény szerint azonban nem minden településen lesz minden nemzetiségnek választása: nemzetiségi választást ott lehet kiírni, ahol a legfrissebb (2011-es) önkéntes bevalláson alapuló népszámlálás adatai alapján legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. Az NVB tehát határozatában majd felsorolja, mely településeken, mely nemzetiség vonatkozásában tűzi ki a választást, és meghatározza azt is, a voksoláson induló jelölteknek hány ajánlásra van szükségük a nyilvántartásba vételhez. Az NVI adatai szerint a 2011-es népszámlálás alapján 2715 választást kell kiírnia az NVB-nek, de csak azokon a helyeken tartják meg a szavazást, ahol (településnagyságtól függően) legalább három vagy négy jelölt indul, és mindegyikükre legalább öt érvényes ajánlás érkezik. Egy nemzetiségi választópolgár nemzetiségének több jelöltjét is ajánlhatja. A legtöbb választást, 1383-at a roma nemzetiségiek számára írhatják ki, míg a legkevesebbet, 10-et a szlovénoknak. A bolgárok 37, a görögök 36, a horvátok 136, a lengyelek 53, a németek 547, az örmények 33, a románok 168, a ruszinok 44, a szerbek 63, a szlovákok 158, míg az ukránok 47 választást tarthatnak szerte az országban.
Az októberi nemzetiségi választások újdonsága, hogy egyszerre tartják a helyi, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választást. Korábban ezek egymásra épültek, és csak hónapokkal később alakulhattak meg az országos nemzetiségi önkormányzatok. A területi és az országos nemzetiségi listákra azok a nemzetiségiként regisztrált választópolgárok is szavazhatnak, akik olyan településen élnek, ahol - mivel nem vallják magukat legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak - a települési választást nem lehet kiírni. A négy évvel ezelőtti önkormányzati választásokkal egy időben 2321 nemzetiségi választást tartottak.
Nem összeférhetetlen a ruszin szószóló posztja
Az Országgyűlés mentelmi bizottsága nem rendelte el az összeférhetetlenségi eljárás megindítását Giricz Vera ruszin nemzetiségi szószóló ügyében, a vonatkozó bejelentést alaptalannak találták - közölte Vejkey Imre. A bizottság kereszténydemokrata elnöke elmondta: Ujaczki Tibor, a RUKISÖSZ, a Ruszin Kisebbségi Összefogás Közhasznú Egyesület elnöke tett összeférhetetlenségi bejelentést Giricz Vera nemzetiségi szószólóval szemben még az előző ciklus alatt. A bejelentés szerint Giricz Verának az Országos Ruszin Önkormányzatnál, az Aszódi Ruszin Önkormányzatnál és a Ruszinokért Alapítványnál betöltött elnöki tisztsége összeférhetetlen nemzetiségi szószólói tisztségével az országgyűlési törvény alapján. Ez azt tartalmazza, hogy a szószóló nem lehet nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy tagja. Vejkey Imre ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény a 2014. évi általános önkormányzati választások napjáig lehetővé teszi, hogy a nemzetiségi szószóló nemzetiségi önkormányzati tisztséget töltsön be. Vejkey Imre közlése szerint a bizottság az ülésen 3 igen 2 nem szavazattal azt állapította meg, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség.
Balog Zoltán: Cél, hogy a nemzetiségi szószólók érdemi munkát tudjanak végezni
A kormány érdeke is, hogy az áprilisban megválasztott nemzetiségi szószólók érdemi munkát tudjanak végezni, ezzel is segítve a kabinet munkáját - erről Balog Zoltán miniszterjelölt beszélt az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága előtti meghallgatásán. A jelenleg is az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető politikus beszámolójában örömtelinek nevezte, hogy az elmúlt három évben megháromszorozódott a nemzetiségi fenntartású intézmények száma, ahol jelenleg 4500-an tanulnak. Pozitívumként említette azt is, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai szerint egyre többen vállalták kettős identitásukat, volt olyan, ahol megduplázódott az egyes nemzetiséghez tartozók száma, viszont folyamatosan csökken azok száma, akik anyanyelvként használják nemzetiségi nyelvüket, ami fontos eleme a kulturális autonómiának. Az intézmények finanszírozásával kapcsolatban ígéretet tett arra, hogy a tanév végén átnézik azt, begyűjtik a működésre és fenntartásra szánt összegeket. Megnézik, mi mibe került, azt összeadják, átlagolják - fogalmazott a tárcavezető, és „ha több, akkor otthagyjuk (az intézménynél), ha kevesebb, kipótoljuk” - tette hozzá. Balog Zoltán beszélt arról is, oda kell figyelni arra, hogy lehet pályázni az új uniós fejlesztési forrásokra a nemzetiségi önkormányzatoknak, mert ezeken a pályázatokon nagyságrendileg nagyobb összegeket lehet elnyerni egy-egy beruházásra.
A 13 nemzetiséget képviselő szószólók szinte mindegyike intézett kérdést Balog Zoltánhoz, a legtöbben a nemzetiségi tankönyvellátás helyzetére voltak kíváncsiak, illetve sérelmezték, hogy az oktatási intézményekkel csak egy évre köt köznevelési szerződést a kormány. Úgy vélték, az oktatás fenntartása egy hosszú távú kérdés, nem lehet évről-évre bizonytalanságban hagyni az egyes nemzetiségi intézményeket. Balog Zoltán válaszában elmondta, személy szerint döntött úgy, hogy a köznevelési szerződések egy évre köttessenek, de a törvény lehetőséget ad az ötéves periódusra is. Mint mondta, ha a korábban említett finanszírozási egyeztetéseket befejezték, lehetőség lesz több évre szóló szerződést kötni. A nemzetiségi tankönyvellátás helyzetére válaszolva azt mondta, a nemzetiségi tankönyvek „kikerültek a tankönyvháborúból”, ezeket a tankönyveket nem érintheti a szabályozás. Azt kérte a szószólóktól, hogy jelezzék, mely könyvek nincsenek rajta a „hatályos” tankönyvlistán, mert akkor azokat is felveszik a tankönyvjegyzékbe. (Sok nemzetiségi tankönyv lefordítására, nyomtatására TÁMOP-forrásokat igényeltek az önkormányzatok, de mivel ezek a könyvek nem szerepelnek a jelenleg érvényes tankönyvjegyzékben, nem lehet(ne) azokból tanítani. Így a nemzetiségi önkormányzatok attól tartanak, hogy vissza kell fizetniük az uniós forrásokat, mivel azok „nem hasznosultak”.) Giricz Vera ruszin nemzetiségi szószóló ehhez kapcsolódva megjegyezte, a tankönyv-közbeszerzésen is gyorsítani kellene, mint mondta, még mindig tart a közbeszerzés, de már szeptemberben kellenének a tankönyvek.
A finanszírozásra és a különböző támogatások emelésére vonatkozó kérdéscsokorra Balog Zoltán azt válaszolta, „megérett az idő arra, hogy megpróbáljunk egy komolyabb működési támogatást adni az országos önkormányzatoknak, amiből a „kisebb ügyeket” is tudják finanszírozni. A jövő évi költségvetést már eszerint fogják tervezni - tette hozzá a miniszterjelölt. A nemzetiségi pedagógusképzés és -továbbképzés kapcsán azt mondta, a mostaninál egy egészen más rendszerben tervezik a pedagógusképzést lebonyolítani. Mint mondta, a jövőben a pedagógus létszámot a gyereklétszámhoz fogják igazítani, egyfajta „személyi tervezés” lesz. A 13 nemzetiségi szószólóból álló grémium egyhangúlag támogatta Balog Zoltán miniszterré történő kinevezését.
Semjén Zsolt: A kormány számára fontos a külhoni magyarság
és a magyarországi nemzetiségek értékőrzése
A kormány számára egyaránt fontos a külhoni magyarság és a magyarországi nemzetiségek értékőrzése - hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, amikor Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterrel közösen fogadta a tizenhárom nemzetiségi szólószót a Parlamentben. A megbeszélésen a miniszterelnök-helyettes rámutatott: „a nemzetiségek híd szerepet tölthetnek be Magyarország és anyaországuk kapcsolatában”. Kijelentette, hogy a nemzetiségek jogos igényének megfelelően a kormányzat partner az etnobiznisz lehetőségének megszüntetésében. Balog Zoltán kiemelte, a nemzetiségek ügye nem szakpolitikai kérdés, hanem összkormányzati ügy. Magyarország új alaptörvényében nem kisebbségeknek, hanem nemzetiségeknek nevezzük azokat a népcsoportokat, melyek évszázadok óta Magyarország területén élnek - hangsúlyozta a miniszter, aki ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy „ez a tény tekintélyt, történelmi felelősséget jelent, és lehetőséget arra, hogy kialakíthassuk a nemzetiségi szószólók hivatalának karakterét”. A magyarországi nemzetiségek a rendszerváltozás óta első alkalommal képviseltethetik magukat az Országgyűlésben. A tizenhárom nemzetiségi szószóló a 2014-es ciklustól aktívan, alanyi jogon és közvetlen módon kapcsolódhat be az Országgyűlés munkájába. A nemzetiségi szószólókból álló nemzetiségi bizottság minden olyan jogszabályt megvitat majd, amely érinti a nemzetiségek mindennapjait, ezáltal a jövőjük alakításába tevőlegesen beleszólhatnak. A nemzetiségeket képviselő bizottság hatáskörei folytán jelentős szerepet kaphatnak a törvényalkotási folyamatban, a nemzetiségeket érintő ügyekben, ugyanis a bizottság ugyanúgy kezdeményezhet törvényjavaslatot, mint bármely más országgyűlési bizottság.
A Klikben nincs nemzetiségi osztály vagy a nemzetiségi oktatással, neveléssel foglalkozó részleg
A nemzetiségi önkormányzatok nem gyakorolhatták egyetértési jogukat
a köznevelési intézmények névváltoztatásakor
A nemzetiségi köznevelési intézmények névváltoztatásakor nem volt biztosított a nemzetiségi önkormányzatok számára az egyetértési jog gyakorlása, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) esetenként az előtt döntött, hogy kikérte volna a véleményezésre jogosult szervezetek véleményét - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hétfőn az MTI-vel. A közlemény szerint a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata az ombudsmannak küldött panaszbeadványban kifogásolta annak módját, ahogyan megváltoztatták a Klik fenntartásába került német nemzetiségi köznevelési intézmények nevét. Panaszuk szerint számos esetben ez úgy történt, hogy a nemzetiségi önkormányzatok nem élhettek a jogszabályban előírt egyetértési jogukkal. Székely László alapjogi biztos és Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese megvizsgálta a panaszbeadványban foglaltakat, de közös jelentésükben általánosságban is vizsgálták a nemzetiségi jog érvényesülését az intézmények névváltoztatásának eljárásában. A jelentésben megállapították, hogy az állami fenntartásba kerülő, a Klikbe olvadó köznevelési intézmények nevének felülvizsgálatakor nem biztosították a nemzetiségi köznevelési intézményeknek az egyetértési jog jogszabályokban előírt lehetőségét. Ez nem egyeztethető össze a nemzetiségi jog érvényesülésével és a tisztességes eljáráshoz fűződő joggal - közölték. Az is kiderült, hogy az új fenntartó bizonyos esetekben az intézmények névváltoztatásának döntéseit már a nemzetiségi önkormányzatok egyetértése és a véleményezésre jogosult szervezetek, testületek véleményének kikérése előtt meghozta. A jelentés összefoglalójában azt írták: az Emberi Erőforrások Minisztériumának rendelete szerint ha a köznevelési intézményben folyó nevelés, oktatás részben vagy egészben nemzetiségi nyelven folyik, az intézmény nevét magyarul és a nemzetiségi nyelven is meg kell határozni. Ugyanakkor a rendelet nem szabályozza egyértelműen a hivatalos névhasználatot, ami felveti a nemzetiségi nyelvhasználat jogának érvényesítésével összefüggő alapjogi visszásság gyanúját és az önkényes jogértelmezés veszélyét, ami pedig a jogbiztonsághoz fűződő joggal ellentétes - hangsúlyozták. Az ombudsman és helyettese megállapította azt is, hogy a köznevelési információs rendszer adatbázisában a nemzetiségi intézmények neve többségében magyarul van feltüntetve, és a keresőprogram is csak magyar nyelvű keresésre ad lehetőséget. A jelentésben foglaltak szerint ezek a problémák azzal is összefügghetnek, hogy a Klikben sem központi, sem tankerületi szinten nincs nemzetiségi osztály vagy a nemzetiségi oktatással, neveléssel foglalkozó részleg, ennek hiánya pedig befolyásolhatja a nemzetiségi jogot érintő döntések szakmai megalapozottságát is. Ezért az ombudsman és helyettese fenntartja a Klik szervezetének és működésének nemzetiségi szempontú átszervezésére, nemzetiségi osztályok, munkacsoportok létrehozására tett korábbi ombudsmani javaslatot. Az alapvető jogok biztosa és helyettese azt kérte Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől, hogy a jelentésben feltárt ellentmondások feloldására egyeztessenek az érintett országos nemzetiségi önkormányzatokkal, pótolják a nemzetiségi köznevelési intézmények névváltoztatásakor elmaradt egyetértési eljárásokat, és a tárcavezető intézkedjen, hogy a nemzetiségi köznevelési intézmények magyar és nemzetiségi neve minden esetben szerepeljen a hivatalos állami nyilvántartásokban.
Nemzetiségi önkormányzatokat ellenőriz az ÁSZ
Megkezdte a fővárosi kerületi nemzetiségi önkormányzatok ellenőrzéséről szóló jelentések nyilvánosságra hozatalát az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amely visszatérő hiányosságokat, szabálytalanságokat tárt fel az ellenőrzések során. Warvasovszky Tihamér ÁSZ-alelnök budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: az ÁSZ már korábban nyilvánosságra hozta 68 helyi nemzetiségi önkormányzat ellenőrzéséről készült jelentését. Ezután kezdték meg a 73 budapesti kerületi nemzetiségi önkormányzat ellenőrzését. További 14 települési nemzetiségi önkormányzat ellenőrzésével összesen 155 jelentés készül a helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásáról. Warvasovszky Tihamér emlékeztetett arra, hogy 2010 és 2012 között a nemzetiségi önkormányzatok feladatait, gazdálkodását és támogatási rendszerét meghatározó jogszabályok megújultak, új nemzetiségi törvény és végrehajtási kormányrendeletek léptek hatályba. Kiemelte: a nemzetiségek kulturális autonómiájának megteremtése és önigazgatásának biztosítása érdekében létrejött önkormányzati képviseleti rendszer egyedülálló. Az intézményrendszer újabb elemeként nemzetiségi szószólók kezdik meg munkájukat a parlamentben, ezzel támogatva a területet érintő számvevőszéki ellenőrzések hasznosulását is: ráirányíthatják a figyelmet a feltárt hiányosságokra, szabálytalanságokra. Hangsúlyozta, hogy a mintegy 2400 helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodását a rendszerváltozás óta önálló témaként nem ellenőrizték. Elmondta: az ellenőrzések célja annak értékelése, hogy a helyi önkormányzat és az ellenőrzött nemzetiségi önkormányzat együttműködése szabályszerű megállapodáson alapul-e, valamint a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodási kereteinek kialakítása, gazdálkodása és feladatellátása megfelelt-e a hatályos jogszabályoknak. Az ellenőrzések 2011-2012-es évekre terjedtek ki.
Horváth Balázs felügyeleti vezető a lefolytatott 155 nemzetiségi ellenőrzés általános tapasztalatait ismertetve elmondta: a települési önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások teljes körűen nem feleltek meg a jogszabályi előírásoknak. A gazdálkodási szabályzatok, szabályozások hiányosnak minősültek, költségvetési, zárszámadási, adatszolgáltatási hibák fordultak elő. Továbbá elmulasztották a belső ellenőrzés kockázatelemzését, valamint a pénzügyi kulcskontrollok gyengén működtek. Mint mondta, kockázatként azonosították az összeférhetetlenséggel, a pénzügyi kulcskontrollok működésével, a testületi működésen túli kötelező feladatok ellátásának elmulasztásával és a jogosulatlanul végzett hatósági tevékenységgel kapcsolatos területeket. Az ÁSZ az eddig lefolytatott ellenőrzések során 800 intézkedést igénylő javaslatot tett a települési és területi nemzetiségi önkormányzatoknak - mondta Horváth Balázs. Az ÁSZ 64 jelentésben javasolt intézkedéseket, amelyek közül eddig 60 nemzetiségi önkormányzathoz kapcsolódóan már megküldték az ÁSZ-nak az intézkedési terveket. Hangsúlyozta: az ÁSZ akkor fogadja el az intézkedési tervben meghatározott feladatokat, amennyiben azok alkalmasak a hibák, hiányosságok megszüntetésére.
Warvasovszky Tihamér rámutatott: az ÁSZ a megállapítások szintetizálásával elemző tevékenységét, tanácsadó szerepét erősíti. Az intézkedési tervekről, a hasznosulásról és a jó gyakorlatokról elemzés is készül, amelynek tapasztalatait az ÁSZ ősszel egy szeminárium keretében osztja meg. Elmondta: a napokban öt vidéki települési, és hat fővárosi kerületi nemzetiségi önkormányzat ellenőrzéséről szóló jelentést hoztak nyilvánosságra. A hat VI. kerületi nemzetiségi önkormányzattal megkezdődött a fővárosi kerületekhez kapcsolódó jelentések nyilvánosságra hozatala. A többi, már befejezett, de még nem nyilvános jelentést ütemezetten hozza nyilvánosságra az ÁSZ. Az alelnök bejelentette: a számvevők még az idén megkezdik a 13 országos nemzetiségi önkormányzat ellenőrzését is.