Vers- és prózamondó verseny Komáromban
Kapocs a magyarországi szlovák és a szlovákiai magyar diákok és pedagógusok között. Cél: egymás kultúrájának megismerése, egymás elfogadása, hogy a fiatalok megértsék a kölcsönös tolerancia és megbecsülés fontosságát, hogy ezúton válhasson a költészet egyfajta kapcsolódási ponttá, amely összeköt minket.
2014. április 29-én a komáromi Selye János Gimnázium adott otthont immáron a 18. Dobré slovo - Jó Szó elnevezésű szlovák nyelvű vers- és prózamondó versenynek, amelyet Ján Kostra verse alapján neveztek el. Egy tökéletesen megtervezett és professzionálisan megszervezett eseményről van szó, amely Szlovákiában nagy elismerésnek örvend.
Ján Kostra szóban forgó versének elszavalása után a gimnázium igazgatója Andruskó Imre köszöntötte a jelenlevőket. Beszédében megemlítette a verseny céljait és elsődleges küldetését: a kulturális hagyományokhoz és a nemzeti kulturális értékekhez való pozitív hozzáállás ápolása, a nyelvi és a 
kommunikációs készségek fejlesztése, a kiejtés javítása, a szókincs bővítése, illetve a kölcsönös tiszteletre való nevelés. A Dobré slovo - Jó szó alapgondolata: az irodalom a Duna mindkét partján kösse össze a nemzeteket.
A rendezvényt a megyei önkormányzat alelnöke Ing. Juraj Horváth nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a verseny nem titkolt célja az is, hogy a fiatalok találkozhassanak, megismerjék egymást és tapasztalatokat szerezzenek. A rendezvény fővédnöke ebben az évben is Pavol Paška, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke volt, akinek szavait Basternák Tibor, parlamenti képviselő közvetítette. Megköszönte Csémy Mariannának a Dobré slovo - Jó szó főszervezőjének és kezdeményezőjének a 18 évig tartó kitartó munkát, hiszen elmondhatjuk, hogy versenye az élő hagyomány részévé vált.
A gimnazisták kiváló zenei műsora után Csémy Marianna az elmúlt 18 évről tartott előadást. Ismertette a közönséget a verseny szerkezetéről: az iskolai, kerületi és a regionális forduló után egy nemzeti forduló következik, az utolsóba kategóriánként a regionális forduló 1. és 2. helyezettje jut be. A 2001/2002-es tanévtől a verseny nemzetközi státuszt kapott, vagyis romániai és magyarországi szlovák nyelvet oktató intézmények is részt vehettek rajta. Az elmúlt évek alatt összesen 17 külföldi iskola jelentkezett. Ebben az évben a magyarországi szlovákokat a következő intézményekből képviselték: Békéscsaba, Dabas-Sári, 
Pitvaros és Tótkomlós. A kísérő tanárok Bajczer Jánosné Meleg Marianna, Bódi Levente és Rusnák Atila voltak.
Az irodalmi alkotások sikeres előadása után a versenyzők feszülten várták a zsűri döntését. Az eredményhirdetés előtt PaedDr. Bezák Rozália kért szót, hogy mindent összevetve értékelje a fellépők teljesítményét. Elmondása szerint hibák az egyes hangok kimondásánál (pl. ľ, ch) és a mássalhangzó torlódásoknál adódtak. Hozzátette, hogy nagyon sok fellépés kiváló volt, de az előadás alatt a szavaló gyakran elfeledkezett a zsűrivel és a közönséggel való kapcsolattartásról.
A IV. kategóriában a következő eredmények születtek: Prózamondásban a 3. helyet Baczer Csaba 
(Tótkomlós) szerezte meg, Kergyó Márta (Tótkomlós) pedig második lett. A legjobb prózamondónak járó díjat Bajczer Csilla (Békéscsaba) vehette át, akit a zsűri különdíjjal is jutalmazott. A versmondó kategóriában Sebők Dóra (Dabas-Sári) a 3., Szabó Gréta (Pitvaros) a 2., Suhajda József (Dabas-Sári) az 1. helyezést érte el. Oklevelet a részvételért és könyvjutalmat Safranyik Bettina (Dabas-Sári), Baranyi Eszter (Pitvaros) és Zsigor Melinda (Tótkomlós) kapott. Gratulálunk!
(rusnák / rakoczidabas.hu)
A Jó Szó 18. alkalommal a Selye János Gimnáziumban
A verseny kezdeményezője, megalapítója és a mai napig főszervezője Csémy Marianna az iskola szlovák szakos tanára. A verseny alapgondolata abból indult ki, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolákban a szlovák nyelv és irodalom oktatása kulcsszerepet tölt be. A szlovák nyelv tanulása és tanítása azonban elképzelhetetlen az irodalom, a kultúra ismerete nélkül. Ezért a verseny elsődleges célja az volt, hogy fejlesszük diákjaink szókincsét, nyelvi és kommunikáció készségét, megismertessük velük egy másik nép irodalmát és kultúráját, valamint szereplési lehetőséget adjunk azoknak a tanulóknak,akik szívesen szerepelnek nagyközönség előtt.
A rendezvény 18 éves múltra tekint vissza, és évek óta komoly szerepet tölt be a szlovák-magyar kapcsolatok ápolásában. A verseny több éve szerves része a Komáromi Napok rendezvénysorozat programjának. A mára nemzetközivé bővült és hagyományokkal rendelkező megmérettetés egy osztályon belüli szavalóversennyel kezdődött 1996-ban. A szlovákiai magyar diákok részére indított komáromi 
kezdeményezésből több járás iskoláit megmozgató rendezvénnyé nőtte ki magát.
A rendezvény akkor vált nemzetközivé, amikor a szervezők a 2001/2002-es tanévtől nemcsak a szlovákiai magyar fiataloknak akartak szereplési lehetőséget adni, hanem megszólítottak olyan nemzetiségi iskolákat is Magyarországon, ahol oktatják a szlovák nyelvet. Az elmúlt 18 év alatt több általános iskola kapcsolódott be a megmérettetésbe. A magyarországi nemzetiségi iskolák tanárai elmondták, hogy szívesen vesznek részt Komáromban a szavalóversenyen, mert kedves fogadtatásban, házias, példaértékű vendéglátásban van részük. A diákok által is nagyon kedvelt a rendezvény, mert új ismerősökre, barátokra tesznek szert, gyarapítják szókincsüket, fejlesztik nyelvtudásukat, beszédkészségüket.
A verseny bővítésének célja a kapcsolatteremtés volt a magyarországi szlovákok és a szlovákiai magyar diákok és pedagógusok között, egymás kultúrájának megismerése, egymás elfogadása. Szeretnénk ezzel hangsúlyt fektetni arra, hogy a fiatalok megértsék a kölcsönös tolerancia és megbecsülés fontosságát, hogy ezúton válhasson a költészet egyfajta kapcsolódási ponttá, amely összeköt minket. Az irodalom segítségével talán a Duna mindkét partján élő nemzetek és nemzetiségek is közelebb kerülhetnek egymáshoz.
