Sajtószemle / Figyelő / Tallózó - 2013. június

Az örök huszár hamvai - Könyvek a közös szlovák-magyar történelemről - Titkos megállapodás Bős ügyében - „Barackpálinkába fojtott Trianon” - Kerékpárút a határmentén - Már nem a magyar a többségi nemzet a Kárpát-medencében - Bocsánat, szlovákok és Bocsánat, magyarok! - A legjobb szlovákiai sörök

Imrich Fuhl válogatásában

Tetszik

A többség szlovákiai magyarként jellemezné önmagát

2013. június 14. - (ujszo.com)

A Szlovákiában élő magyarok 53 százaléka szlovákiai magyarként, 37 százaléka magyarként, 5 százaléka pedig felvidéki magyarként definiálná magát. 52 százalékuk elsősorban magyarként, 37 százalékuk elsősorban szlovák állampolgárként, 7 százalékuk pedig elsősorban európaiként látja magát. Ezek az adatok azonban erősen függnek a megkérdezettek pártpreferenciájától. Többek között ez is kiderült a Focus és a Publicus Slovensko 2013. április-májusában a Híd párt megbízásából szlovákiai magyarok körében végzett reprezentatív közvélemény-kutatásból. A felmérés, melyben 741 Dél-Szlovákia járásaiban élő, 18 éven felüli magyar vett részt, és amely nemek, életkor, iskolázottság, járások, a lakhely mérete alapján is reprezentatív volt, elsősorban politikai kérdésekre kereste a választ. A két hete ismertetett eredmények szerint a Híd 37, az MKP 20 százalékot ért volna el a megkérdezettek körében, 10 százaléknyi szlovák pártot választó, 10 százaléknyi bizonytalan és 23 százaléknyi nem választó mellett. A kutatás azonban emellett identitáskérdésekre is kereste a választ. Arra a kérdésre, hogy a megadott három lehetőség közül hogyan jellemeznék magukat, a megkérdezettek szűk többsége a szlovákiai magyart választotta, mintegy harmaduk a magyar kifejezést választotta, miközben a felvidéki magyar csak mintegy 5 százalékban fordult elő válaszként, 2 százalék pedig egyéb (elsősorban szociális jellegű) leírást adott magáról. Gyakorlatilag tükörfordított eredményeket produkált a két legnagyobb kategóriában a Híd és az MKP szavazótábora: a Hídnál 58 százalék a szlovákiai magyar és 34 százalék a magyar, miközben az MKP-nál 58 a magyar és 32 a szlovákiai magyar. A legtöbb felvidéki magyar az MKP táborában van, 9.6 százalék, arányuk az egyéb csoportokban ennél is jóval alacsonyabb. A minta egyéb kategóriáiban (szlovák pártok szavazói, bizonytalanok, nem választók) a Hídnál látotthoz hasonló tendenciák érzékelhetőek, ami arra utal, hogy identitáspolitikai szempontból a Híd könnyebb helyzetben van a ma nem a két pártot választók megszólításával kapcsolatban. Ha a magyarországi pártpreferenciákat nézzük, úgy nagyon hasonló tendenciákat láthatunk. A Fidesz potenciális választóinak körében 64 százalék a magyar és 28 százalék a szlovákiai magyar, miközben a balközép ellenzék pártjainak az elemzés kedvéért összevont táborában 66 százalék a szlovákiai magyar és 28 százalék a magyar. (A Jobbik szimpatizánsok a túl alacsony mintanagyság miatt maradtak ki ebből a felsorolásból.) Ez egyébként arra is utal, hogy a Híd-táborban tapasztalt relatív alacsony Fidesz-támogatottság (a pártválasztók körében 42 százalék, miközben az MKP-nál 67 százalék) identitáspolitikai megalapozottságú is lehet, egyebek mellett. Az egyéb kategóriákba kerülők ezúttal is nagyobb arányban érzik magukat szlovákiai magyarnak, mint magyarnak. Jelentős eltérés van az egyes korcsoportok között is: a 65 éven felüliek esetében 52 százalékkal a magukat magyarként definiálók vannak többségben, a szlovákiai magyarok pedig 41 százalékot tesznek ki. A 24 évnél fiatalabbak körében viszont 57 százalék szlovákiai magyar mellett 32 százaléknyi magyar öndefiníció fordul elő, minden korcsoport közül a legalacsonyabb adatot produkálva. Az identitásra vonatkozó kérdés volt az is, amikor a válaszadókat az „európai”, „magyar” és „szlovák állampolgár” kifejezések saját személyükre vonatkozó fontosságuk alapján történő sorbarendezésére kértük. A megkérdezettek 52 százaléka a magyar kategóriát jelölte meg elsőként, 37 százalék pedig a szlovák állampolgárságot. A megkérdezettek 70 százaléka e két kategóriát tette az első két helyre, csak mintegy 30 százalék volt, aki az európait nem a legkevésbé fontos helyre sorolta a három közül. Úgyszintén eltérések mutatkoztak a pártválasztás kapcsán. A Híd táborában a magyar legfontosabb elemként 49 százalék esetében jelent meg, ezt 41 százalékkal a szlovák állampolgárság követte. Az MKP esetében sokkal homogénebbek a válaszok: itt 71 százalék jelölte meg magyarságát a legfontosabb kategóriaként, és csupán 24 százalék az állampolgárságot. Ez az eltérés azonban a második elem után eltűnik: a Híd-tábor 72 százaléka tette a szlovákiai+magyar valamely kombinációját az első két helyre, az MKP-szimpatizánsoknak pedig 75 százaléka. Az európaiság a nem választók körében jelent meg leginkább fontos elemként, 10.5 százalékban az első helyen. A korcsoportok tekintetében a magyar öndefiníció elsőbbségének visszaszorulása jellemző: a válaszvonal az 55 éven felüliek (65 százalék) és a fiatalabb korcsoportok (együttes átlaguk 46 százalék) között van. Az európai identitás esetében viszont épp a legfiatalabbak (12 százalék) és a 24 éven felüli korcsoportok (együttes átlaguk 7 százalék) között látható jelentősebb különbség. A szlovák állampolgárság kihangsúlyozása a 35-44 korcsoportban a legerősebb (50 százalék), 65 év felett a leggyengébb (23 százalék). Megfigyelhetőek voltak az elemválasztás visszatérő mintázatai is. A válaszadók 40 százaléka a „magyar, szlovákiai, európai” (MSE) kombinációt jelölte meg, további 30 százalék pedig a „szlovákiai, magyar, európai” (SME) sorrendet. Mintegy 10 százalék döntött a „magyar, európai, szlovákiai” (MES) verzió mellett. Megintcsak jelentős különbség van a két párt tábora között: a Híd esetében az MSE és az SME kombinációk kiegyenlítve (38 százalék, 34 százalék) fordulnak elő, az MKP-nál viszont egyértelműen az MSE a befutó, 53 százalékkal, miközben az SME 23 százalékát megközelíti a szlovákiai állampolgárságot a magyar identitástól leginkább elválasztó MES, 17 százalékkal.

Melyik nyelvvizsgát érdemes választani? - A Rigó utcai

http://eduline.hu/nyelvtanulas/2013/6/14/Origo_nyelvvizsga_felepites_arak_idopontok_5RUWXC?s=hl

Szlovákiában temetik újra „Háry Jánost”

Szülőfalujában, a Trencsén melletti Hegyesmajtényon temetik újra a legendás magyar huszárt, Skultéty Lászlót, miután május 21-én Újaradon exhumálták a holttestet a román hatóságok:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=654031

A hadisírok tiszteletben tartására vonatkozó megállapodást nem sértett a román fél

2013. június 14. - (mti)

Mivel Skultéty László magyar feliratú síremléke nem hadisírnak, hanem emlékhelynek minősül, így a Magyarország és Románia közötti érvényben lévő hadisírok tiszteletben tartásáról szóló megállapodást nem sértette meg a román fél - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) pénteken az MTI megkeresésére. Mint kifejtették: először egy 2008-as kormányrendelet foglalta jogszabályba a Magyarország és Románia között a romániai magyar hadisírok és a magyarországi román hadisírok jogi helyzetéről szóló megállapodást, amely az első, illetve a második világháborúban, különböző hadi események következtében életüket vesztett katonák és polgári személyek sírjainak kölcsönös tiszteletben tartására és védelmére vonatkozik. Skultéty László síremléke nem minősül hadisírnak, hanem az erdélyi (partiumi) magyarság kultúráját és történelmét őrző műemlék, emlékhely, amelynek megőrzésével, védelmével és kölcsönös megismertetésével kapcsolatos rendelkezéseket a két ország által aláírt alapszerződés tartalmaz. A HM kiemelte: az 1996-ban aláírt, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződés kihirdetéséről szóló törvény rögzíti, hogy a szerződő felek együttműködnek kulturális örökségük megőrzése és a két nép számára történő kölcsönös megismertetése érdekében, továbbá azon munkálkodnak, hogy védelmezzék a területükön található azon történelmi és kulturális emlékműveket, emlékhelyeket, írásos és tárgyi emlékeket, amelyek a másik fél történelmét és kultúráját idézik fel, támogatják ezek megőrzését, valamint belső jogszabályaikkal összhangban megkönnyítik ezek hozzáférhetőségét. A törvény tartalmazza továbbá, hogy a szerződő felek tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek kulturális és történelmi örökségét, és támogatják erőfeszítéseiket a kisebbségi kultúrát és történelmet őrző műemlékek, emlékhelyek megőrzésére, valamint megfelelő intézkedéseket tesznek, hogy a vegyes lakosságú vidékeken az állampolgárok megismerkedhessenek a magyar, illetve a román kulturális értékekkel. Skultéty László magyar huszár zászlótartó újaradi temetőben lévő sírját a román hatóságok - a magyar fél előzetes értesítése nélkül - május 21-én megnyitották, holtteste maradványait exhumálták, és még aznap a szlovák légierő katonai gépével Szlovákiába szállították, hogy a Trencsén melletti Hegyesmajtényon újratemessék. Az újaradi Skultéty-sír kihantolására reagálva csütörtökön Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár felszólította a szlovák felet, hogy azonnal hagyja abba „a történelemhamisító, kegyelet- és jogsértő” magatartást, Skultéty László huszár zászlótartó hamvait pedig szállíttassa vissza eredeti helyére, Újaradra. Mivel a román fél a hadisír-megállapodást nem sértette meg, a hadisírgondozásért felelős HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztálynak nincs lehetősége eljárni az ügyben. A Skultéty László sírjára vonatkozó, az említett alapszerződés esetleges megsértésének elbírálása pedig nem a főosztály kompetenciája - írta a honvédelmi tárca.

Helytörténész: Arad kiemelt fontosságú síremlékeinek egyikét hantolták ki

Arad kiemelt fontosságú síremlékei egyikének tekintette Skultéty László huszár obeliszkjét Ujj János aradi helytörténész, aki a Séták aradi temetőkben, emlékhelyeken című, 2009-ben írt könyvében a Skultéty-sírt is bemutatta. Ujj János elmondta, hogy Skultéty László első síremlékét az 1831-ben elhunyt huszár zászlótartó egykori parancsnoka, Gróf Esterházy Vince ezredes állíttatta. Ezt a síremléket cserélték ki az újaradi magyarok a hadsereg támogatásával 1898-ban a ma is látható obeliszkre. Ujj János hozzátette, hogy a legidősebb huszárnak nem alakult ki kultusza Aradon, de a sírt gondozták. Hozzátette, maga is az újaradi római katolikus templomba jár misére vasárnaponként, és a plébánostól értesült a készülő kihantolásról. A helytörténész szerint az anyakönyv nélkül nem lehet biztosan meghatározni, hogy Skultéty László magyar vagy szlovák nemzetiségű volt. Figyelemre méltónak tartotta azonban, hogy bár az osztrák Coburg huszárezrednek volt a strázsamestere majd zászlóvivője, már az első síremlékére mind a nevét mind a feliratokat magyarul írták. „Ez azt valószínűsíti, hogy magyarnak tartották, és ő is magyarnak tartotta magát” - jelentette ki Ujj János aradi helytörténész.

Nem értenek egyet a kihantolással az erdélyi magyar politikai szervezetek

Sem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), sem az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Arad megyei vezetői nem értenek egyet Skultéty László hamvainak az elszállításával. Bognár Levente, Arad alpolgármestere, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke az MTI-nek nyilatkozva sajnálatosnak tartotta, hogy mind a polgármesteri hivatalt, mind a magyar közösséget, mind az RMDSZ-t megkerülték a kihantolás ügyében. „Skultéty László aradi örökség, ha eddig itt pihent, továbbra is itt maradhatott volna” - jelentette ki Bognár Levente. Az RMDSZ elnöki tisztségét is betöltő politikus az MTI kérdésére elismerte, hogy nem hivatalos úton értesült a küszöbön álló kihantolásról, és jelezte is, hogy nem ért vele egyet. Arra számított azonban, hogy a polgármesteri hivatalt hivatalosan is megkeresik. Hivatalos megkeresés viszont nem történt. „Tiltakozni fogunk valamilyen formában a hamvak elszállítása ellen” - jelentette ki az alpolgármester, aki azt is megjegyezte, hogy az aradi magyarság identitástudatát elsősorban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúinak a kultusza határozza meg. Az öreg huszár sírját csak a történelem iránt érdeklődő aradiak tartották számon - mondta. „Azt kellene tisztázni, hogy Skultéty László milyen nemzetiségűnek tartotta magát” - mondta el az MTI-nek az ügyre reagálva Burián Sándor, az EMNP Arad megyei szervezetének az elnöke. „A közös történelmünket egyik népnek sem kellene kisajátítania. Sem a szlovákoknak, sem a románoknak, de még a magyaroknak sem. Meg kellene alakítani azokat a történészi vegyes bizottságokat, amelyek két- vagy háromoldalú tárgyalásokon tisztáznák a vitatott kérdéseket” - tette hozzá az EMNP Arad megyei elnöke.

„Megszüntetés” várt volna Skultéty László sírjára a szlovák hadtörténeti intézet szerint

Az újaradi római katolikus plébános indítványozta Skultéty László huszár zászlótartó hamvainak elszállítását szülőfalujába, a szlovákiai Hegyesmajtényba (Mojtín), arra hivatkozva, hogy senki nem fizette ki a sír után járó illetékeket - közölte az MTI megkeresésére válaszolva a Szlovák Hadtörténeti Intézet (VHÚ) pénteken. Az újaradi temetőben lévő sír megnyitása és Skultéty László földi maradványainak Szlovákiába szállítása ügyét a szlovák védelmi minisztérium és a szlovák hadtörténeti intézet intézte az illetékes román hatóságokkal - közölte az MTI érdeklődésére a szlovák külügyminisztérium sajtóosztálya. Az ügy kapcsán a szlovák védelmi minisztérium sajtóosztálya a Szlovák Hadtörténeti Intézet (VHÚ) vezetője, Miloslav Caplovic válaszait bocsátotta az MTI rendelkezésére, megerősítve: Skultéty László maradványainak átszállítását ők biztosították, méghozzá Hegyesmajtény község polgármesterének kérése alapján. Mint hozzátették: a többi ügyintézést már Hegyesmajtény település, illetve Szlovákia romániai nagykövetsége bonyolította a román hatóságokkal. A VHÚ igazgatója szerint Skultéty László földi maradványait azért kellett Szlovákiába szállítani, mert tudomása szerint Újarad római katolikus plébánosa megkereste a magyar huszár szülőfalujának, a szlovákiai Hegyesmajténynak plébánosát, akivel közölte: temetőjükben található Skultéty László sírja, amely után már senki nem fizet illetéket. Ennek alapján - a VHÚ közlése szerint - az újaradi plébános a huszár földi maradványainak átszállítását javasolta Hegyesmajtényba, előrebocsátva: ha az nem történne meg, akkor a huszár zászlótartó sírjára a hivatalos „megszüntetés” várna. Szlovákia romániai nagykövetségének az exhumációt és a földi maradványok elszállítását célzó kérését a román hatóságok jóváhagyták - erősítette meg a VHÚ közlését Danka Capáková, a szlovák védelmi tárca sajtóosztályának munkatársa. Miloslav Caplovic, a Szlovák Hadtörténeti Intézet igazgatója szerint Skultéty László földi maradványainak Szlovákiába szállítását Hegyesmajtény település kérésén kívül az is indokolttá tette, hogy „Szlovákia hadtörténetének jelentős személyiségéről van szó”. Skultéty László nemzetiségét a „területi elv alapján” lehet megállapítani - emelte ki. Hozzátette: számtalan archív hadtörténeti anyag bizonyítja, hogy Skultéty László - aki korábban a Hadik-ezredben szolgált -, a Hadik-ezred átszervezését követően a Habsburg-hadsereg 8. huszárezredének tagja lett. „Ennek alapján nem lehet kétségbe vonni, hogy a Habsburg-hadsereg katonája volt, és így nem lehetett a magyar hadsereg huszárja” - vélekedett Miloslav Caplovic. Skultéty László földi maradványait - az újaradi temetőből való kihantolásukat, majd elszállításukat követően - átmenetileg Pozsonyban, a Szent Márton székesegyházban helyezték el, azok június 27-ig maradnak az egykori koronázó templomban.

Hogy is volt ez Skultéty László kihantolásával?

Bonyolódik a helyzet Skultéty László, az örök huszár hamvainak hirtelen átszállítása körül. Az újaradi plébánia lelkésze szerint a helyi magyar képviselők tudtak a kihantolásról:

http://www.bumm.sk/83405/hogy-is-volt-ez-skultety-laszlo-kihantolasaval.html

Kegyeletből szállították Szlovákiába a Skultéty-hamvakat

Korábban senki nem érdeklődött - legalább a honvédségtől hozhattak volna egy szál virágot vagy koszorút:

http://nol.hu/kulfold/kegyeletbol_szallitottak_szlovakiaba_a_skultety-hamvakat?ref=sso

Az örök huszár hamvain vesztek össze a magyarok és a szlovákok

Történelemhamisítás? - A szlovákok szlováknak tartják

2013. június 13. - (bumm.sk / mti)

Skultéty László a világ egyik leghíresebb katonája - a zászlótartó huszár szolgálata 81 éve alatt mindvégig hű maradt a hadi lobogóhoz és ezredéhez. A magyarok és a szlovákok is magukénak tartják, földi maradványain vesztek össze. Skultéty László, az „örök huszár” 1738-ban született Hegyesmajtényban (Mojtín), Trencsén vármegyében. 1831-ben Erdélyben halt meg, itt is helyezték örök nyugalomra: Újaradon volt a sírja egészen idén május 21-ig. Ekkor azonban a szlovák fél - állítólag a magyarok teljes kizárásával - katonai tiszteletadás mellett átszállíttatta földi maradványait Szlovákiába, hogy előbb Pozsonyban, a Szent Márton dóm kriptájában helyezzék el, majd szülőfalujában, Hegyesmajtényban temessék újra. Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár csütörtökön, három héttel a történtek után felháborodott hangvételű közleményben fejezte ki nemtetszését. Felszólította a szlovák felet, azonnal fejezze be „a történelemhamisító, kegyelet- és jogsértő” magatartást, és Skultéty László huszár zászlótartó hamvait szállíttassa vissza eredeti helyére, Újaradra. A két politikus - a Miniszterelnöki Sajtóiroda által az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben - azt kéri, azonnal állíttassák helyre az Arad egyik városrészében lévő huszársírt a szlovákok, „és a magyar fél rovására elkövetett történelemhamisítási kísérleteket haladéktalanul szüntessék be”. Úgy fogalmaztak: „mélységesen felháborodva értesültünk arról az egészen elképesztő tényről, miszerint a magyar történelemkönyvekben is tanított, összesen 81 évig katonaként szolgált Skultéty László (születési nevén: Gábris László) magyar huszár zászlótartó újaradi temetőben lévő sírját a román hatóságok május 21-én megnyitották, holtteste maradványait exhumálták, és azt még aznap a szlovák légierő katonai gépe elszállította”. Mint írták, ez idáig „senkiben nem merült fel, hogy Skultéty László ne magyar lett volna”, ezért értetlenségüknek adtak hangot, miszerint a szlovák és a román hatóságoknak „miért kellett ilyen hirtelen, nagy titokban elrabolni az ő földi maradványait”. Semjén Zsolt és Répás Zsuzsanna úgy véli, ha a szlovákok a történelmi tényekkel nem voltak is tisztában, figyelmeztethette volna őket a síremlék kizárólag magyar nyelvű felirata. Mivel egy magyar huszárnak állított műemlékről van szó, minden ezzel kapcsolatos történésről, illetve szándékról mind a szlovák, mind a román hatóságoknak értesíteniük kellett volna a magyar felet, amit nem tettek meg - mutattak rá. Felhívták a figyelmet arra, hogy a kegyeletsértő akcióra a magyar fél teljes kizárásával került sor. „A magyar műemléket egyszerűen feltúrták, és onnét a holttest maradványait elvitették, hogy Skultéty Lászlót mint szlovák katonát a Trencsén melletti Hegyesmajtényon újratemessék. Bizonyítja ezt a tényt az is, hogy Skultéty László hamvait a szlovák haderő vezérkarának főnöke és egy díszegység fogadta” - tették hozzá. Semjén Zsolt és Répás Zsuzsanna sajnálatát fejezte ki a közleményben amiatt, hogy „a szlovák fél nem tanult történelmi hibáiból, és egyszerű emberek annak idején kötelezővé tett reszlovakizációja után most történelmi személyiségekkel próbálja meg ugyanezt megtenni”. A két politikus a fölötti meggyőződésének adott hangot, hogy „a szlovák nemzet nem szűkölködik jeles történelmi személyiségekben, így nincsen rászorulva arra, hogy a magyar vagy más nemzetek hőseit próbálja szlováknak feltüntetni”. Skultéty Lászlót a szlovák hadtörténetírás szlovák származásúnak tartja. Peter Vojtek, a szlovák katonai vezérkar parancsnoka az átszállítás után a Szlovák Rádiónak nyilatkozva azt mondta: a szlovákoknak figyelni kell gyökereikre, honnan jönnek és hová tartanak, és tudatosítaniuk kell, hogy a szlovák történelem tele van fontos emberekkel, akikre joggal lehetnek büszkék. „Nagyon örülök, hogy a legtovább szolgáló katona visszatér szülőföldjére” - mondta a rádiónak. Skultéty Gábris László újratemetése június 27-én lesz Hegyesmajtényban, születésének 275-ik évfordulóján.

Kto komu kradne historické osobnosti? - Maďarsko si prisvojilo husára Škultétyho-Gábriša a vyzvalo SR na vrátenie jeho pozostatkov

http://www.hlavnespravy.sk/madarsko-semjen-vyzval-sr-na-vratenie-pozostatkov-husara-skultetyho-gabrisa/109195/

Pozostatky slávneho husára budú uložené v Mojtíne pri Trenčíne

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=429189817180000&;set=a.165789530186698.33779.147596498672668&type=1&relevant_count=1

Nemzeti hőst loptak a szlovákok Semjén Zsolt szerint

Ki is volt Skultéty László? Valójában ő volt Háry János, ám mielőtt irodalmi alakká emelkedett volna, valóban 81 évet húzott le a seregben. 1738. június 27-én született a Trencsén vármegyei Hegyesmajtényban és már apja is huszár volt, aki felesége halála után, 1750-ben a Ghillányi-huszárezredbe (1752-től Hadik huszárezred) vitte ezredfiúnak félárvaságra jutott gyermekét. A tűzkeresztségen 18 évesen, egy 1756-57. évi hadjáratban esett át, amelynek során a magyar huszárok Hadik András huszárezredes vezetésével elfoglalták és megsarcolták Berlint. Innen kezdve aztán végigharcolta a Habsburg Birodalom valamennyi háborúját, küzdött franciák, törökök, olaszok, poroszok és oroszok ellen, összesen 22 hadjáratban vett részt. Többször megsebesült, hősiessége miatt 1790-ben strázsamesterré léptették elő és kinevezték az ezred zászlótartójává. Amikor I. Ferenc császár 1812-ben megszemlélte az ezredét, feltűnt neki az akkor már 74 éves zászlótartó. Odament hozzá és elbeszélgetett vele. Elő akarta léptetni tisztté és minden munka alól mentesíteni, de az agg vitéz azt válaszolta neki, hogy ő már csak megmarad kornétásnak (zászlótartónak), mert a zászlót nem lehet elhagyni. 1831-ben, 95 évesen, szolgálatának 81. évében hunyt el.

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=653882&;referer_id=toplist

Garay János 1843-ban írt róla elbeszélő költeményt Az obsitos címmel. Ebben a kiszolgált huszár, Háry János, mint a magyar nép vágyait valóra váltó császári katona jelenik meg, aki részt vesz az európai háborúkban és hőstetteket visz véghez. Kodály Zoltán 1926-ban zenésítette meg a költeményt. Négy kalandba sűrítette a cselekményt. Háry János, a magyar nép fia, vitéz katona, aki a jó sorsban is hű marad hazájához:

Verne Gyula, Orosch János, meg a Matica slovenská…

http://www.parameter.sk/blog/barak-laszlo/2013/06/12/verne-gyula-orosch-janos-meg-matica-slovenska

V4 Fesztivál és Színházi Találkozó Vácon

http://prae.hu/prae/news.php?aid=19938

Szlovák-magyar együttélés: közös múlt

2013. június 13. - (mti)

A közös szlovák-magyar történelemről szóló, a közelmúltban megjelent könyveket mutattak be szakértők közreműködésével a Magyar Külügyi Intézetben csütörtökön. Hiánypótló alkotásként jellemezték Molnár Imrének az idén második kiadásában megjelent Esterházy János élete és mártírhalála című monográfiáját. Filep Tamás Gusztáv művelődéstörténész, kisebbségkutató a kötetről elmondta, hogy a szlovákiai magyarság életének legjelentősebb fejezeteit és talán legfontosabb képviselőjét mutatja be a könyv. Álláspontja szerint Esterházy János szlovákiai magyar politikus példa nélküli gesztusa volt, hogy nem szavazta meg a második világháborúban a szlovák parlamentben a zsidók deportálását. A hitlerizmus minden tette és gondolata szemben állt Esterházy gondolkodásával, és szerinte csak növeli Esterházy tetteinek jelentőségét az a tény, hogy nem szerette a zsidókat, ám mint kiderült, semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy antiszemita lett volna. A monográfia szerzője elmondta: a magyar szellemi életnek nagy az elmaradása a határon túli magyarok történetének feldolgozásában. Molnár Imre felszólalásában sorra cáfolta az Esterházy Jánost ért vádakat. Álláspontja szerint nem a zsidó földek és vagyon elkobzását, hanem a már elkobzott földek és egyéb javak magyarok közötti felosztását szorgalmazta. Emlékeztetett rá, hogy Esterházytól is koboztak el földet Szlovákiában. Molnár Imre kutatásai szerint az Esterházy által kiadott lapokban sem jelentek meg antiszemita írások. Mint fogalmazott: Esterházy az egész szlovákiai magyarság nevében mondott nemet a deportálásokra, hiszen attól félt, hogy a szlovákiai magyarok lehetnek a következők. Emlékeztetett, hogy Esterházy nagy nyilvánosság előtt csikart ki ígéretet Horthytól a magyarországi szlovákok védelme érdekében, így nem igaz, hogy Szlovákia ellensége lett volna. Janek István, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos segédmunkatársa Simon Attila Küzdelem a városért című könyvét mutatta be. A kötet azt a másfél évet tekinti át, amikor 1938-39-ben Pozsony megtette az első lépéseket az addigi multietnikus és toleráns jellegének elvesztése felé. Simon Attila, aki több mint egy évtizede kutatja a felvidéki magyarok történetét, könyvében a második világháború előtti Pozsony feszült helyzetét mutatja be. A szerző magyar és cseh levéltári anyagokat dolgozott fel, mivel a pozsonyi levéltár anyagaihoz nem férhetett hozzá. Janek István szerint a kötet előnye, hogy szlovák és magyar szempontból is láttatja az eseményeket. Szerinte fontos lenne, hogy a közeljövőben tervezett angol nyelvű kiadás után szlovákul is megjelenhessen a könyv. Hamberger Judit, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa A modern szlovák nacionalizmus évszázada (1780-1918) című könyvet ajánlotta a hallgatóság figyelmébe, amelyet az egri Esterházy Főiskola munkatársai állítottak össze. Emellett részletesen beszélt Boros Ferenc A magyar-szlovák kérdés történeti kontextusban című könyvéről, amely a honfoglalástól kezdve gyűjtötte egybe a szlovákok és magyarok közös történetét. A Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa egyedülálló munkának nevezte a kötetet, amelyben minden lényeges információ, a fontosabb cseh és szlovák vélemények is helyet kaptak. Kifogásolta ugyanakkor, hogy bár a kötetet lektorálták, de nem szerkesztették meg, ami különösen a jegyzeteknél volt szembetűnő.

Majd a magyar-szlovák népi diplomácia győzi le a politikát?

2013. június 12. - (Dányi László - hir6.hu)

Amire minden bizonnyal még nem volt példa, dunai árvízzel, belvízzel sújtott napjainkban végbement - a 2. világháború után a szlovákiai Felvidékről a Dél-Alföldre (is) katonai erőszakkal kitelepített, száműzött, deportált magyarok érthetően legnagyobb „fájdalmára”? Olyasképpen történt, hogy útjelző póznát vert le egy békéscsabai szlovák nemzetiségű és egy felvidéki magyar nemzetiségű honpolgár. Itt is, ott is. Amint a hir6.hu elsőként megírta, Ando György (Juraj Ando) néprajzkutató, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója, Békéscsaba Megyei Jogú Város Szlovák Önkormányzatának elnöke örömmel üdvözölte a Týždeň (Hét) pozsonyi közéleti-politikai hetilap (főszerkesztő: Stefan Hríb) kétnyelvű cikkét (május 20.), amely a jelenkori magyaroktól és szlovákoktól egyaránt bocsánatot kért őseink 20. századi bűnei miatt. Az Osztrák-Magyar Monarchia gróf Apponyi Albert fémjelezte, kíméletlen magyarosító nemzetiségi politikájáért, de az azt követő kegyetlen, a 2. világháborút követően a kollektív bűnösség kikiáltása jegyében fogant benesi bosszúért is. Nos, ami a lényeg, Ando György május 24-én elektronikus levelet, e-mailt kapott a felvidéki Egri Pétertől, amelyben az áll: „Tisztelt Ando György Úr! Olvasva az Ando György: mindkét nagypolitika kövesse a Tyzden példáját című, Önnel készített riportot (interjút - a szerző), szeretném Önnel felvenni a személyes kapcsolatot a Határon Túli Magyarok Pártja nevében (lásd www.hatarontulimagyarokpartja.eu). Kérem, ha lehetséges, adjon erre lehetőséget.” És az aznapi csabai, nem túlzás, történelmi jelentőségű válasz (Kapcsolatfelvétel): „Tisztelt Egri Péter Úr! Ezen az e-mail címen bármikor megtalál, de a személyes találkozótól sem zárkózom el az együtt- és továbbgondolkodás reményében. További munkájukhoz sok sikert kívánva, üdvözlettel: Ando György” Folyt. köv.? Folytatása következzen.

Ando György: Mindkét nagypolitika kövesse a Týždeň példáját

2013. május 23. - (Dányi László - hir6.hu)

A trianoni békediktátumot (1920. június 4.), vagyis 93 év elteltét követően történelmi jelentőségű, követésre méltó kezdeményezéssel rukkolt elő a Szlovák Köztársaság fővárosában, Bratislavában (Pozsonyban) megjelenő szlovák nyelvű politikai-közéleti hetilap, a Týždeň (Hét) - rendszerváltás után először kétnyelvű - május 20-i, hétfői száma. Gróf Apponyi Albert A mértékadó hírmagazin címlapján az Osztrák-Magyar Monarchia (1867-1918) magyarosító nemzetiségi politikája megtestesítőjének tartott, az 1. világháborút lezáró párizsi békekonferencián a magyar delegációt vezető, de a győztesek által kierőszakolt, diktált békeszerződést nem aláíró gróf Apponyi Albert fényképe látható, alatta a Slováci, prepáčte! (Bocsánat, szlovákok!) szöveggel. Míg a magyar nyelvű hátlapra a 2. világháborúban a felvidéki magyarok és a Szudéta-vidéki németek kollektív bűnösségét hangoztatott, őket 1945 után az anyaországokba deportáló dr. Eduard Beneš csehszlovák köztársasági elnök fotóját helyezték el, Bocsánat, magyarok! felirattal. Míg Apponyit a Týždeň az 1910. évi, „magyarosító iskolatörvények” megalkotójaként azonosítja, addig Benešt az 1945. évi „diszkriminációs dekrétumok” szülőatyjaként jelöli meg. Az „ötletgazda” Stefan Hríb (magyarul Gomba István) főszerkesztő volt, akinek a munkásságát nemrégiben a dr. Surján László nevével fémjelzett Charta XXI mozgalom Budapesten Megbékélési és Együttműködési Díjjal ismerte el. A Magyar Hírlap pozsonyi tudósítása (Sajtótörténelem szlovákul és magyarul) szerint az ünnepelt a következőket mondta a magyar fővárosban: „Hogy létezik ilyen díj, az azt jelenti, hogy szlovákok és magyarok még mindig nem békéltek meg egymással, 23 évvel a kommunizmus bukása után még mindig nem értik meg egymást, és hatalmas fal áll közöttünk. De ez nem reménytelen helyzet. Mindig voltak, akik lerázták a béklyókat, és képesek voltak a történelmünkön változtatni.” A konzervatív, jobboldali módon liberális Hét hetilap magyarul is közölte dr. Surján László néppárti európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament alelnökének, egy „fideszes magyar” főszerkesztőnek írt, Baráti szavak című, a szlovák-magyar viszonyt taglaló, építő párbeszédet szorgalmazó levelét és a kitüntetett válaszát. A magyar politikus többek között így vélekedik: „De nemcsak Trianon előtt hibáztunk, hanem utána is. 1938 után, a Trianonra vezető okok ki nem tárgyalása miatt, erősebb volt bennünk az uralkodási, mint az együttműködési vágy. Harminc évvel később, 1968-ban ismét egy nagy hiba: nem lett volna szabad részt vennünk a Prágai Tavasz katonai felszámolásában. Tetteink és mulasztásaink mellett magatartásunk és gondolkodásunk is kritizálható. Gőgösen kultúrfölényről beszéltünk, miközben tudatlanok voltunk és maradtunk: szomszédaink kultúrája ismeretlen számunkra ma is. Közös történelmünkről csak felületes és előítéletes fogalmaink vannak. Sokszor nem vettük komolyan a felénk nyújtott kezet (...).” Válaszában a neves, a Beneš-dekrétumok sújtotta magyarokkal együttérzését kifejező szlovák publicista, Stefan Hríb leszögezi: egyrészt Trianon valóban rossz és igazságtalan megoldásnak bizonyult Magyarországgal szemben, másrészt a hírhedett Beneš-dekrétumok ténylegesen sok magyarnak ártottak. „Az, amit leírt (dr. Surján László EP-képviselő - a szerk.), olyan kéznyújtás Szlovákiának, amilyen Magyarországról eddig még sosem érkezett.” Martin Hanus főszerkesztő-helyettes a hetilap internetes portálján elismerően nyilatkozott a monarchiabeli erőszakos magyarosításért bocsánatot kért dr. Surján László lépéséről, nemes és bátor gesztusáról, s hozzátette: most azt várják, hogy az írás milyen reakciókat vált ki Magyarországon, a budapesti kormánynál. Marad-e a csönd, vagy akár egy új korszakot magával hozó érdemi párbeszéd jön létre a két Kárpát-medencei nemzet között. A hir6.hu Békés megyei hírportál a minden bizonnyal sokakat érdeklő témában megkereste Ando György jeles néprajzkutatót, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatóját, Békéscsaba Megyei Jogú Város Szlovák Önkormányzatának elnökét.

- Elöljáróban mondjon már néhány szót, legyen szíves, az életútjáról.

- Békéscsabán születtem 1966. július elsején szlovák családban, tulajdonképpen az egész életemet végigkísérte a szlovákság, a szlovák mivoltom. Ezért is választottak meg 1998-ban a csabai szlovák kisebbségi önkormányzat elnökének.

- Hol végezte felsőfokú tanulmányait?

- Pozsonyban, Bratislavában, néprajz szakon tanultam az egyetemen, amelyet éppen a rendszerváltozás idején, 1989-ben végeztem el. Az ország legtöbb nemzetiségű (szlovák, roma, román, német, szerb) megyéjében, Békésben mai napig első munkahelyem a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum. Néprajzi-nemzetiségi osztályán Békés megye kultúrájával, építészetével kezdtem el foglalkozni, legnagyobb feladatom a szlovák néprajzi tárgyi emlékek gyűjtése. (Ando György, Juraj Ando szerkesztésében 2009-ben jelent meg a kétnyelvű, Szlovák néprajzi gyűjtemények Magyarországon című, díszes kivitelű könyv - a szerk.). Az 1970-es években múzeumunk szlovák közgyűjteményi intézménynek számított - Tótkomlósról, Békéscsabáról, Szarvasról stb. szereztük be a szlovák tárgyi emlékeket.

- Mármost mit szól a Týždeň pozsonyi hetilap legutóbbi számához?

- Először is örülök annak, hogy végre nem akkor keres meg a sajtó, amikor valamilyen probléma, gond merül fel a szlovákiai magyarok és szlovákok között. Végtére is mit tehetünk mi, békéscsabai szlovákok arról, hogy mi történik Szlovákiában? Meg ugyan melyik csapatnak szurkolnánk a Magyarország-Szlovákia válogatott labdarúgó-mérkőzésen? Amint az 1718-ban ide, Békéscsabára települt szlovák őseinknek, nekünk is Magyarország a hazánk. Csak üdvözölni, díjazni és támogatni tudom a hetilap főszerkesztőjének, Stefan Hríb kezdeményezését, nagyon szép gondolatokat vet fel. Mindkét oldalon a híd szerepéről, jelentőségéről írnak. Bizony jó lenne, ha a nagypolitika magyarországi és szlovákiai képviselői is követnék a nemes példát. Akkor lenne igazából értelme a közeledésnek. Egymás mellett élünk a Kárpát-medencében, nagyon nagy szükség van a két nép történelmi megbékélésére.

- A Magyar Hírlap keddi cikke azzal a surjáni gondolattal zárul, hogy a 2. világháború után példaértékűen a németek és a franciák is kezet nyújtottak egymásnak.

- Így van, náluk is megvolt a közös pont, vagyis a szén- és acélközösség, majd a Közös Piac, az Európai Gazdasági Közösség, s a végén az Európai Unió. Hadd említsem meg, hogy Szlovákiában, Dunaszerdahelyen, Dunajská Stredán már működik magyar képzőművészeti galéria, amely a szarvasi szlovák családban született Ezüst György egykori békéscsabai festőművész hathatós közreműködésével jött létre. Magyarországon még nem nyílt meg a szlovák párja, a szlovák képzőművészek alkotásait, műtárgyakat a békéscsabai Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria őrzi. S jó ideje szó van már arról, hogy magyar és szlovák történészek közös munkája révén tankönyv jelenik meg a két nép sok évszázados együttéléséről. Le kellene most már ülniük egy asztalhoz. Itt van mindjárt például a másképpen értelmezett Beneš-dekrétumok kérdése. Az Országos Szlovák Önkormányzat pedig közös, kétnyelvű történelmi folyóiratot szeretne kiadni.

Titkos megállapodás született a szlovákokkal Bős ügyében

2013. június 12. - (napi.hu)

A Figyelő értesülése szerint már egy ideje megszületett a szakértői egyezség Szlovákiával a Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében. A jelenleginél jóval több víz kerülhet a Kis-Dunába. A téma kedden szerepelt a parlamenti környezetvédelmi bizottsági ülésen is, ahol Székely László - a bősi vízlépcső ügyében illetékes - miniszteri biztos számolt be a tárgyalásokról. A Figyelő úgy tudja, hogy Magyarország nem kap pénzt, de az elterelt Dunából 50 százaléknyi vízhez jut a jelenlegi 15 százaléknyi helyett. Az informális megállapodás után már csak formálisan kell rögzíteni a két kormánynak a megegyezést. Fel kell hatalmazni a tárgyalófeleket, hogy a részletekről megállapodjanak. A lap néhány héttel korábbi értesülései szerint a felhatalmazás azonban egyelőre nincs napirenden a magyar kormánynál, mert a „közeledési folyamat elején vagyunk”. Kérdés, hogy ezt az árvíz felgyorsította-e. Mindenesetre miként eddig is, ezután is a politikai és nem a szakmai szempontok határozzák meg a dunai duzzasztógátak jövőjét. (A nagymarosi mellett Magyarország a fajszi és az adonyi duzzasztó megépítését vállalta a Duna Bizottsággal kötött 1948-as egyezményben, amely ma is érvényben van.) A nagymarosi erőművet, amely elleni harc a rendszerváltás egyik szimbólumává vált és amely az 1998-as választási kampányban is fontos szerepet kapott, a kormány továbbra sem akarja megépíteni. Pedig eredetileg a nagymarosi beruházás megvalósításában az árvízvédelmi, a mezőgazdasági és a hajózási célok voltak a meghatározóak, sőt felmerültek bizonyos környezetvédelmi érdekek is, első helyen a térség ivóvízbázisának védelme - az energiatermelés az első elképzelésekben csak kiegészítő lehetőségként jelent meg. Elképzelhető, hogy a mostani választási kampányban is előjön majd a kérdés - írja a Figyelő.

Most jól jött volna Bős-Nagymaros

2013. június 14. - (Nyilas Gergely - index.hu)

Keveset tud a társadalom Bős-Nagymarosról, amit hiba volt feladni - állítja Mészáros Csaba. A Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének címzetes egyetemi docense szerint idővel sor kerül az egykori elképzelések részleges megvalósítására. Ha elkészült volna a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer az eredeti tervek szerint, akkor nem okozott volna akkora fenyegetést Győrtől Nagymarosig a júniusban rekordmagasságban érkező Duna. A vízlépcsőhöz szükséges megerősített töltésrendszerek ugyanis kellő védelmet nyújtottak volna a mostani áradás ellen is. Ráadásul húsz év alatt mai áron 1440 milliárd forint meg nem termelt energiától esett el Magyarország, miközben Szlovákia a maga oldalán már áramot termel, ahogyan ezt teszik a Duna felsőbb szakaszán Ausztriában és Németországban is, helyenként 80 éve épült vízlépcsőkkel. A dunai vízlépcsőrendszer ötletével valójában már az 1910-es években foglalkoztak az Osztrák-Magyar Monarchiában. A folyó hajózási feltételeinek javítására aztán 1917-ben, Budapesten megalakult a Duna-Majna Szövetség. Ezután 1935-ben, majd 1942-ben vetődött fel a gondolat, Mosonyi Emil konkrét elgondolásaival. A vízlépcső atyjának tekintett szakember - aki 1956 után disszidált és a karlsruhei egyetem professzora lett - 2006-ban épp ezért nem élvezhette a vízlépcsőt ellenző Sólyom László akkori államfő támogatását, amikor állami kitüntetésre terjesztették elő. (A 95 éves Mosonyi betegségre hivatkozva nem ment el a ceremóniára, ahol Sólyom a két másik kitüntetettel, Marjai József egykori miniszterelnök-helyettessel és Fekete János közgazdásszal sem fogott kezet, tiltakozva a jelölések ellen.) „Sólyom lett volna megtisztelve, ha kezet fog vele Mosonyi, aki 95 évesen is fantasztikus előadást tartott” - mondta Mészáros a 99 évesen elhunyt szakemberről, aki egyébként Antall József sógoraként is igyekezett hatni a projekt érdekében a kormányfőre, ám az MDF vezetője - részben talán az SZDSZ tiltakozásától tartva - nem állt kötélnek. A vízlépcső megvalósítási tanulmányába Csehszlovákia és Magyarország 1958-ban kezdett, a szerződést 1977-ben kötötték meg. A befejezést 1995-re tervezték, ám a 80-as évek végére Magyarországon a projekt elleni fellépés a rendszerváltó reformmozgalom szerves része lett, így 1989-ben az építkezéssel leálltak. Az eredeti tervek szerint Pozsony és Dunakiliti között alakítottak volna ki egy 60 négyzetkilométeres tavat - ez több mint kétszerese a Velencei-tó felületének - az üzemvíz-csatornába terelt víz pedig úgy jutott volna a végül megépült bősi (gabcikovói) erőműbe, hogy a 720 megawattos teljesítményből felerészt Magyarország részesült volna. „Ám mivel a magyarországi objektumok a Dunakilitinél lévő duzzasztómű kivételével nem készültek el, megosztásra sem lett. Szlovákia megépítette a „C-variánst” a dunacsúni vízlépcsővel és így a maga tavával” - emlékeztetett Mészáros Csaba. A Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének címzetes egyetemi docense hozzátette: Magyarország nem tudta megvédeni álláspontját a hágai bíróság előtt sem. „A testület 1997-ben kimondta, hogy nem volt jogunk felmondani az 1977-es államközi szerződést Csehszlovákiával, nem volt jogunk leállítani a nagymarosi építkezést, ellenben joga volt az 1993-ban függetlenné vált Szlovákiának megépítenie a C-variánst, igaz, jogtalanul helyezte üzembe, ehhez még tárgyalnia kellett volna a magyar féllel” - vonta meg a 3:1 arányú vereség mérlegét Mészáros. A vízlépcső elleni érvek legfontosabbja az volt, hogy a Szigetköz megsemmisülne az eredeti mederbe jutó kevés víz miatt, míg az üzemvíz-csatorna utáni szakaszon nagy lenne az ingadozás az erőmű csúcsra járatásával. „A turbinák napi négy-öt órás működésekor nagy mennyiségű víz zúdult volna le, míg a fennmaradó 19-20 órában pedig gyűjtötték volna a vizet. Ezt 1988-ban nyílt levélben ellenezte a tanszékünk oktatói gárdájának zöme is, mert kárt okozott volna a természetben és rombolta volna a medret is” - mondta Mészáros. A 69 éves oktató szerint azonban az ingadozás nagy része ellensúlyozható lett volna a nagymarosi vízlépcsővel, míg a Szigetközbe engedett, kétségtelenül kevés, másodpercenként 50-200 köbméteres vízmennyiséggel fenékküszöböket építve lehetett volna megfelelő szinten tartani a vizet. Ráadásul Nagymarosnál a duzzasztó és a hajózsilip mellett nemcsak egy 160 megawattos erőmű épült volna, de a vízlépcsőt kiegészítette volna a folyó két partját összekötő közút is. A Nagymaros feletti szakaszon magasabb lett volna az átlagos vízmagasság, mint jelenleg, a védelmet megerősített töltésrendszer biztosította volna, megfelelően megemelt közutakkal. A hirtelen megjelenő ár pedig nem jelentett volna nagyobb kockázatot, mint korábban, hiszen árhullám esetén a zsilipeket kinyitják. Az ötvenes évektől kezdve egyre több üdülő épült fel ártéri területen, például Pilismaróton. „Akkor mindenki tudta, hogy majd egyszer, ha megindul az építkezés, le kell bontani azokat. A vízlépcső elleni lázításban az üdülőtulajdonosok érdeke is szerepet játszott” - vélte Mészáros. A címzetes docens becslése szerint Magyarország húsz év alatt körülbelül.1440 milliárd forintnyi meg nem termelt áramtól esett el. A bősi, 720 megawattosra kiépített erőmű - jelenleg csak 360 megawatton - kizárólag Szlovákiának termel, ezt toldja meg feljebb egy 25 megawattos erőmű Dunacsúnnál, amelyen keresztül engedik a vizet a régi Dunába. Emellett van az a két, fél megawattos turbina, amelyeknek a forrást a Mosoni-Dunába áteresztett víz biztosítja. Ezeken kívül a Csallóközbe kivett vízzel is termelnek még áramot Szlovákiában. Ezzel szemben Magyarországon nincs áramtermelés a Dunán. Pedig Nagymarosnál a komplexumot egy 1986-os szerződés révén Ausztria is megépítette volna, miután Hainburgban az ellenmozgalmak miatt nem jöhetett létre az erőmű. Cserébe Magyarország vállalta, hogy 1996 és 2015 között áramot szállít Ausztriának.”Az osztrákoknak 20 év alatt szállítottunk volna 24 milliárd kilowattóra árammennyiséget, amit a nagymarosi erőmű 24 év alatt termelt volna meg, vagyis az osztrákoknak kifizetődőnek tűnt a projekt, ami egyébként száz éven át képes működni. Ehhez képest Illés Zoltán ma azt állítja, hogy 600 év alatt nem térült volna meg a beruházás″ - idézte Mészáros a Vidékfejlesztési Minisztérium vízügyekért felelős államtitkárát. A nagymarosi építkezés lefújásával aztán Magyarország 2,65 milliárd schilling kártérítést fizetett az osztrák beruházónak. Áramot viszont jelenleg is vásárol Ausztria Magyarországtól. „Az átlagos fogyasztáskor többletünk van, csúcsterheléskor viszont hiányban szenvedünk. Ezt szivattyús energiatározókkal lehetne kiküszöbölni″ - mondta Mészáros. Erre mintegy 30 alkalmas hely volna Magyarországon, de eddig csak tervek születtek. Egy +/- 600 megawattos teljesítményű - tehát betápláláskor ennyi energiát felvevő, majd felhasználáskor ugyanennyit visszaadó - szivattyús energiatározó létesítésére 2011-ben kormányhatározat született, de egyelőre csend van körülötte. „Ezek révén víz formájában lehet a villamosenergiát a legjobban és a legkörnyezetkímélőbben tárolni. Alkalmas volna arra is, hogy a szélerőművek energiáját tároljuk így″ - emelt ki egy praktikus szempontot Mészáros, megjegyezve, hogy a tárolás lehetősége híján évi 60-70 milliárd forint többletkiadás terheli a magyar fogyasztókat. Eddig csupán egy fél megawatt teljesítményre képes szivattyús energiatározó készült el Magyarországon - még 1912-ben, ma már Szlovákia területén. Ma is működik. A vízlépcső ahhoz is hozzájárulna, hogy a Duna stabilan hajózhatóvá váljon a magyarországi szakaszon is. Jelenleg csak korlátozottan van meg a szükséges két és fél méteres merülési mélység, noha a vízi szállítás a leggazdaságosabb. „Magyarország vállalta, hogy ezt biztosítja, de nem kötelezhető rá. Az EU azonban úgyis kikényszeríti, mert a Duna a kontinens egyik fő közlekedési ütőere” - mondta a vízügyi szakember. Bős-Nagymaros mellett tervben volt az adonyi és a fajszi vízlépcsők megépítése is. „A legjobb lett volna, ha mind megépül, de a fajszira mindenképpen szükség lesz, ha bővítik a paksi atomerőművet” - figyelmeztetett Mészáros, mert már most is előfordul, hogy a hűtőrendszerhez szivattyúval kell átemelni a vizet a folyóból az alacsony vízállás miatt. A duzzasztót, erőművet és hajózsilipet tartalmazó vízlépcsőre így ott lehet a legelőbb szükség. Az Adonyi duzzasztó pedig szerepet játszhatna a vízszint stabilizálásában Budapesten, tervezhetőbbé téve ezzel a BKV-hajók járatainak fenntartását is. „Azt sem tartom kizártnak, hogy 2030 táján majd maguk a környezetvédők kérik a vízlépcsők építését a Duna vízének szinten tartására, hiszen a mostani árvizet is két aszályos év előzte meg” - jegyezte meg Mészáros. A környezet veszélyeztetésével szemben pedig a Tisza-tó példáját hozta fel. „Az nem létezne a kiskörei vízlépcső nélkül. A tó ma mégis természetvédelmi terület.” A Szigetközben és körnéykén nyolcvanezer aláírás gyűlt össze a „Vizet a Dunába″ kampány keretében, fenékküszöbök építésére, amit Illés Zoltán annak ellenére politikai indíttatású akciónak minősített, hogy az érintett települések polgármesterei javarészt fideszesek. Bár a hainburgi projekt nem készült el, Ausztriában több vízlépcső is épült. Bécs keleti részén például egy népszavazáson 73 százalékos támogatás révén készülhetett el 1998-ra a freudenaui vízlépcső. Az első teljesen osztrák területen álló ilyen objektum 1959-ben épült Ybbs-Persenbeug-nál, de Németországban már 1928 óta működik a legrégebbi nagy dunai vízlépcső Passau felett. Jelenleg összesen 35 erőmű dolgozik a Duna Magyarország feletti szakaszán, kettő - köztük a legnagyobb 2000 megawattos vaskapui - alatta. „Magyarországon ugyan csak hét centimétert esik a Duna kilométerenként, míg Ausztriában 44-et, Németországban 60-100 centimétert, de a magyarországiak rentábilisan működtethetők lennének, elvégre a Tisza esése is csak 2-3 centiméter kilométerenként” - érvelt Mészáros, aki szerint hiba az is, hogy Illés Zoltán határozottan ellenzi a Dunakilitinél lévő vízlépcsőnél az erőmű beépítését. A hágai ítélet után kis híján megállapodott Horn Gyula kormánya Vladimír Meciar kabinetjével. Eszerint a szlovák fél megelégedett volna egy kisebb hasznosítható esésmagassággal Dunacsúnnál, valamint magyar területen is létrejöhetett volna egy kisebb tó a Dunán Dunakiliti felett, amely a szigetközi vízpótlást javította volna, s a környék idegenforgalmi fejlesztését is szolgálta volna. Az egyezménytervezetben állítólag szerepelt a Nagymaros környéki alsó vízlépcső megépítésének terve is. Az SZDSZ erre a kormányból való kilépéssel fenyegetőzött, és támadta az elgondolást a Fidesz is. A terület ma gazosan várja a hasznosítást. Mészáros szerint a Fidesz KDNP-s szárnyában többen is vannak, akik támogatnák a vízlépcső tervének részleges felélesztését. Ezt jelzi, hogy a fajszi és az adonyi vízlépcsők megépítésének lehetősége eredetileg megjelent az Új Széchenyi Tervben is. Igaz, végül kikerült belőle.

OECD: Rosszabb a magyar helyzet

http://index.hu/gazdasag/2013/06/10/oecd_rosszabb_a_magyar_helyzet/

Europeana 1989 - Történelmet csináltunk

http://www.europeana1989.eu/hu/#|photos/list/

A történelmet nem csak a múzeumok és intézmények írják, hanem az eseményeket ténylegesen átélő hús-vér emberek is. Ha van Önnek az 1989-es közép- és kelet-európai változásokkal kapcsolatos története, fényképe, filmje vagy egyéb tárgya, ossza meg a világgal és tegye fel online gyűjteményünkbe! Vagy jöjjön velünk időutazásra, nézze meg, mit jelentett a vasfüggöny lehullása a különböző országokban, és vonja le saját következtetéseit.

Rákos daganat Európa közepén?

http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/rakos_daganat_magyarorszag.556057.html

Árvíz Magyarországon

http://ujszo.com/online/panorama/2013/06/08/arviz-magyarorszagon-folyamatosan-frissul

Kritikus nap - Már délben tetőzhet - Rekordot döntött a Duna Pozsonynál

http://inforadio.hu/hirek/tudositoink/hir-566191

A Duna Budapesten 2013. június 11-én

Horálky és Aranyfácán

Három napra ismét a budapesti Nagyvásárcsarnokba költözött Szlovákia

Széky János: Sebek és kuruzslók - Nekem ez sérti a méltóságomat

http://www.parameter.sk/rovat/paravelemeny/2013/06/08/sebek-es-kuruzslok

Ardamica Zorán: Kisebbségi politika? Az nincs.

A Híd feladta a kisebbségi kormánybiztosi posztot…

http://www.parameter.sk/rovat/paravelemeny/2013/06/07/kisebbsegi-politika-az-nincs

Elindult a Magyar Turizmus Zrt. intenzív online kampánya Szlovákiában

2013. június 7. - (objektivhir.hu)

Június 3. és 30. között zajlik a Magyar Turizmus Zrt. online kampánya Szlovákiában, melynek keretében több szlovákiai utazási és hírportál népszerűsíti a társaság nyári üdüléseket kínáló, új tartalommal és dizájnnal frissített weboldalát. Az oldal, valamint a weblapot promotáló bannerek és más vizuális elemek központi témái, a családi kirándulások, a spa-wellness, a bor és gasztronómia, a városlátogatás és a vízparti nyári üdülések. A kampányt 28 magyarországi szolgáltató konkrét csomagajánlata teszi teljessé, melyek a madarsko.sk erre a célra kialakított menüpontjában találhatók meg: http://sk.gotohungary.com/letne-akciove-ponuky. A magyarországi üdülésre invitáló anyagok a legolvasottabb utazási portálokon (cestovanie.sk, dromedar.sk), valamint hírportálokon jelennek meg (topky.sk, pravda.sk) display és keresőszavas hirdetések formájában. A szlovák beutazás 2013-ban is töretlen fejlődést mutat: a KSH legfrissebb adatai szerint a szlovák utazók az első negyedévében több mint 47 ezer vendégéjszakát töltöttek el hazánk kereskedelmi szálláshelyein, ami 25,1%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

V4 - Ellenzéki együttműködésből született

Petr Pithart volt cseh miniszterelnök szerint az egykori magyar, lengyel, szlovák és cseh ellenzéki együttműködésből született a visegrádi együttműködés gondolata.

http://kulfold.ma.hu/tart/cikk/b/0/175771/1/kulfold/Pithart_ellenzeki_egyuttmukodesbol_szuletett_a_V4?place=srss

Üzleti tippek Szlovákia felé kacsintgató cégeknek

A Piac&Profit és a BKIK konferenciája

http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/uzleti-tippek-szlovakia-fele-kacsintgato-cegeknek/

Kettős állampolgárság - Lajčák szerint Szlovákia elégtételt kapott

Strasbourg elutasította a szlovákiai magyarok beadványát

http://nol.hu/kulfold/kettos_allampolgarsag__lajcak_szerint_szlovakia_elegtetelt_kapott_strasbourgban?ref=sso

Itt az ideje az erkölcsi jóvátételnek, a bocsánatkérésnek

Sokan azért ismerik ki magukat nehezen a felvidéki magyarság huszadik századi történetében, kálváriájában, mert annyi és oly sokféle, változatos, de egyformán kegyetlen sorcsapás érte ott élő nemzettársainkat, amit már önmagában nehéz pontosan nyomon követni. Erre a nehéz feladatra vállalkozott, ebben az eseménysorban, szinte üldözéstörténetben vágott rendet az ELTE Bölcsészettudományi Kar Gólyavárában Izsák Lajos történész professzor. A felvidéki magyarság jogfosztása és eltávolítása szülőföldjéről (1944-1949) című előadásából kiderült: végül is beteljesedett a negyvenes évek második felében az a benesi terv, hogy kétszázezer magyar nemzetiségű polgártól megszabaduljon a győztesek sorába emelt csehszlovák állam, amely a holokauszt emberiségellenes gyakorlatával kelt versenyre a magyarság elleni kíméletlen fellépéssel:

http://mno.hu/belfold/itt-az-ideje-az-erkolcsi-jovatetelnek-a-bocsanatkeresnek-1165436?utm_source=feedburner&;utm_medium=feed&utm_campaign=Feed%3A+mno_hu+%28MNO%29

Vasúti kétnyelvűség - Van, amikor Fico is képes bölcsen fogalmazni.

Vagy legalább részigazságot mondani. - Most mi lesz? Semmi. Az, ami eddig. Jön egy új kormánybiztos…

http://ujszo.com/online/velemeny-es-hatter/2013/06/06/amikor-ficonak-igaza-van

Kisebbségügyi kormánybiztos

http://mno.hu/hatarontul/szlovakiaban-levaltottak-a-kisebbsegugyi-kormanybiztost-1166446

Bye, kisebbségi kifizetési biztos

Óriási hibát követett el a Híd a sokkal több lehetőséget rejtő kisebbségi kormánybiztosi poszt feladásával. Pontosabban azzal, hogy meg sem próbálta kihasználni a benne rejlő lehetőségeket, és most gyáván menekül a kiszolgált csatalova által főleg kultúralamizsna-elosztóként működtetett pozícióból:

http://bumm.sk/blog/polakgabor/2013/06/13/bye-kisebbsegi-kifizetesi-biztos/#more-1263

Lemondott a szlovák kormány kisebbségügyi kormánybiztosa

2013. június 5. - (mti)

Benyújtotta lemondását Robert Fico kormányfőnek A. Nagy László, a szlovák kormány kisebbségügyi kormánybiztosa szerdán - közölte az MTI-vel a magyar politikus. A. Nagy Lászlót a Most-Híd szlovák-magyar párt jelölte a kisebbségügyi kormánybiztos posztjára tavaly tavasszal, azt követően, hogy Robert Fico kormánya megszüntette a kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes hivatalát és helyette létrehozta a kisebbségügyi kormánybiztos intézményét. A. Nagy László azt követően adta vissza megbízatását, hogy a Most-Híd vezetősége szerdán lemondásra szólította fel. Arra hivatkoztak, maradásának a továbbiakban nincs értelme, mivel a Robert Fico vezette kormánypárt (Smer-SD) parlamenti képviselői előző nap nem támogatták a vegyes párt javaslatát a vasúti közlekedési törvény módosítására, amely a beterjesztők szerint lehetővé tette volna, hogy két nyelven tüntessék fel a vasútállomások nevét. „Átadtam a miniszterelnöknek azt a levelet, amelyben eleget teszek a felmentésemet kérő elnökségi határozatnak” - mondta az MTI-nek A. Nagy László. Döntése kapcsán megjegyezte: úgy gondolta, helyes eleget tenni a pártvezetés ezzel kapcsolatos döntésének, mivel a párt jelölte a poszt betöltésére. A kisebbségügyi kormánybiztos elmondta: lemondásával kapcsolatban várhatóan a soron következő kormányülésen, a jövő szerdán születhet meg az azt jóváhagyó határozat. Hozzátette: a kormányfő nem tett arra utaló célzást, hogy ne fogadnák el a lemondását. „A miniszterelnök azt mondta, sajnálja, hogy így alakult a helyzet (...) és mindent meg fog azért tenni, hogy valaki minél előbb a helyemre lépjen kormánybiztosként” - mondta A. Nagy László. Megjegyezte, a kormánybiztosi hivatalban töltött időszakot csak a későbbiekben kívánja értékelni. Robert Fico szlovák kormányfő korábban a kisebbségügyi kormánybiztos akkor még esetleges lemondásával kapcsolatban azt mondta: ha az megtörténik, tudomásul veszik azt, és helyére olyan „minőségi” embert találnak, aki azonnal belép (a hivatalba). A kisebbségügyi kormánybiztos intézménye azt követően jött létre, hogy Robert Fico tavaly tavasszal megalakult kormánya megszüntette a kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes hivatalát. A Most-Híd ezután kötött megállapodást Robert Ficoval arról, hogy ők jelölik a kisebbségügyi kormánybiztost. A posztra Bugár Béláék A. Nagy Lászlót jelölték, aki közel egy évet töltött a hivatalban. A. Nagyot és hivatalát ebben az időszakban több bírálat is érte, a kisebbségi kultúrára szánt támogatások a hivatal által felügyelt elosztása miatt, valamint azért is, mert a kormánybiztosnak egy év alatt a kisebbségek helyzetében érdemi előrelépést hozó egyetlen javaslatot sem sikerült átültetnie a gyakorlatba. Bugár Béla, a Most-Híd elnöke a lemondásra való felszólítást követően elmondta: döntésük egyidejűleg azt is jelenti, hogy a továbbiakban lemondanak a kisebbségügyi kormánybiztos hivatalának betöltéséről.

Ezek után nincs értelme a kormánybiztosi poszt betöltésének

http://www.bumm.sk/83081/ezek-utan-nincs-ertelme-a-kormanybiztosi-poszt-betoltesenek.html

Hajótörés a Hídnál

Most-Híd - Martonyi szerint nemzetpolitikai szempontból veszélyes - Helységnévtáblák közutakon / vasútállomásokon… - Bugárék lépésről lépésre akartak előrehaladni - Mélységes csalódás - A július elejére Budapestre tervezett együttes magyar-szlovák kormányülésen majd lemérhetjük…

http://nol.hu/lap/allaspont/20130607-hajotores_a_hidnal?ref=sso

Komáromi Jókai Mäsokombinát Színház

Benkő Géza: Tessék behódolni és pofád kussban…

http://www.bumm.sk/83089/a-kjmsz-komaromi-jokai-masokombinat-szinhaz.html

Egy új könyv - Nyomárkay István: Szláv szomszédaink - Ne olvassuk!

http://www.nyest.hu/hirek/a-szlavokrol-szol-de-ne-olvassuk

„Barackpálinkába fojtott Trianon”

2013. június 4. - (mti)

Összetartozás dala: A jó ízlés ellen elkövetett „alávaló terrorista támadás” - „Nincs olyan tragédia, amelyből a politikusok ne tudnának bohózatot csinálni.” - Konrád Györgyről is ír a pozsonyi Sme - Az összetartozás daláról és Konrád Györgyről írt a liberális pozsonyi Sme, míg az Új Szó szlovákiai magyar nyelvű lap a túlzottdeficit-eljárás leállítására tett javaslat kapcsán közölt kommentárt kedden. A német Süddeutsche Zeitung pedig Joachim Gauck német államfőt bírálja Balog Zoltán miniszter kitüntetése miatt. A jó ízlés ellen elkövetett „alávaló terrorista támadásnak” minősíti az összetartozás dalát Peter Morvay a pozsonyi liberális Sme kommentárírója a szlovák lap keddi számában. A „Barackpálinkába fojtott Trianon” című írásában azt állítja: a dal hivatalos felvételének készítésekor „visszaéltek” a magyar rádió gyermekénekkarával. A cikk írója megjegyzi: magyar szemszögből Trianont joggal tartják tragédiának, ám „nincs olyan tragédia, amelyből a politikusok ne tudnának bohózatot csinálni.” Hozzáteszi: minél kevésbé demokraták a politikusok, annál inkább hiányzik az ítélőképességük, és emiatt a bohózat is törvényszerűen nagyobb. Konrád György neve nem szerepel az 1979-ben Budapesten kiadott Világirodalmi lexikonban, és ahogy hallgatom a „budapesti kultúrdiktátorok egyre primitívebb megjegyzéseit”, félő, hogy a 21. század lexikonjaiba sem kerül bele - vélekedik „Gratuláció Konrád Györgynek” című írásában Huncík Péter, aki szintén a Sme-ben jelentetett meg cikket kedden. A kommentáríró szerint Konrád már gyerekkorában megtanulta, hogy a magyar társadalom nem fogadja el egyenrangú polgárának, „ma pedig ismét hazaárulónak bélyegzik”. Hozzátette: „egy névtelen kulturális referens” arra figyelmeztette társait Konrád kapcsán, hogy legyenek vele óvatosak, mert „külföldön még mindig a magyar írók közé sorolják.” A Magyarországgal szemben folytatott túlzottdeficit-eljárás megszűntetésével az Orbán-kormány elérte egyik legfontosabb célját, amiért dicséretet érdemel, ám „a rövid taps után további nehéz döntések jönnek” - írta gazdasági kommentárjában az Új Szó szlovákiai magyar nyelvű napilap kedden. Budapest az unióhoz való csatlakozás óta nem tartotta be a 3 százalékos hiányt, a korábbi szocialista kormányok pedig egyáltalán nem törődtek sem ezzel, sem a többi maastrichti kritériummal - írta az Új Szó, azt állítva, hogy Brüsszel 2011-ig hallgatott a témával kapcsolatban. Ennek kapcsán megjegyzi: az unió „távolról sem az egyenlők gyülekezete”, hiszen Robert Fico szlovák kormányfőt a minap tüntették ki Németországban az európaiságáért, úgy, hogy közben Szlovákia sem tartja be az előírt hiányt, és az mégsem ver hullámokat. A Süddeutsche Zeitung című német liberális lap Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere német állami kitüntetésével kapcsolatban közölt beszámolót keddi számában. A Bírálat egy kitüntetés adományozása miatt című cikk szerint Viola von Cramon, a német ellenzéki Zöldek parlamenti képviselője a lapnak nyilatkozva úgy vélte: „óriási botrány”, hogy Joachim Gauck német szövetségi elnök kitüntette a minisztert, mert Balog Zoltán a nemzeti romastratégiáért felelős miniszterként kiáll a romákkal szembeni „kirekesztő állami politikáért”. Balog a „szeretetteljes szegregáció” politikáját követi, amely azt célozza, hogy kisegítő iskolákban oktassák a romákat, amit a Emberi Jogok Európai Bírósága etnikai diszkriminációnak minősített - tette hozzá a Zöldek képviselője. Viola von Cramon szerint úgy tűnik, Joachim Gauck „elvesztette az emberi jogi ügyekben egyébként jól működő iránytűjét”. A politikus felszólította a német államfőt, hogy „korrigálja döntését” - írta a Süddeutsche Zeitung.

A nemzeti összetartozás napja

http://www.bumm.sk/83034/a-nemzeti-osszetartozas-napja.html

A trianoni békeszerződés ellen tüntettek Budapesten

2013. június 2. - (mti)

Elkerülhetetlen a trianoni békediktátum felülvizsgálata, tarthatatlan a 93 évvel ezelőtt meghozott döntés változatlan maradjon - jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás, A Jobbik országgyűlési képviselője az 56-osok terén a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) által szervezett Trianon felvonuláson. A Regnum Marianum-kereszt előtt a Jobbik országgyűlési képviselője azt mondta, hogy a versailles-i kastélyban aláíratott diktátum nemzetgyilkossági kísérletnek tekinthető, amely során lábbal tiporták a magyar nép önrendelkezési jogát. „Ne higgye senki, hogy így maradhat, és hogy ebbe a magyarok bele fognak nyugodni” - fogalmazott. Kijelentette: a magyar kormánynak elkerülhetetlen felelőssége hogy védhatalalomként lépjen fel az elszakított területek érdekében, támadásba kell lendülni nemzetközi szinten, számon kell kérni a szomszédos államokon a nemzetközi jog és az emberi jogok által előírtak teljesítését. A területi autonómia egy elégséges minimum lehet csak, az nem egy eltúlzott követelés - tette hozzá. Közölte, hogy az önrendelkezdési jog a kárpát-medencei magyarokat is megilleti, hiszen azt lényegében már minden közép-kelet-európai nép kiharcolta, elérte. Felhívta a figyelmet, hogy történelmi bűn volt a 2005-ös román uniós-csatlakozásnál elmulasztani a magyar vétót, és ezt a hibát nem szabad elkövetni Szerbia csatlakozása kapcsán: addig kell blokkolni Szerbia uniós tagságát, míg a délvidéki magyarok jogos igényeit nem teljesítik. Erdély kapcsán a képviselő követelte, hogy a román miniszterelnök haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat a Székely Nemzeti Tanáccsal a székely területi autonómia megteremtése érdekében. Ugyancsak követelte a mai napig vissza nem adott, elkobzott egyházi javak haladéktalan visszaadását, valamint a román közigazgatási határok önkényes megváltoztatása ellen is szót emelt. Mint mondta, június 4-én nem ünnepelni kell, hanem emlékezni, emlékeztetni és jogokat követelni. Az 56-osok terén összegyűlt több száz fős tömeg előtt többek között felszólalt Toroczkai László, a HVIM vezetője, és Zagyva György Gyula, a szervezet alelnöke, a Jobbik országgyűlési képviselője. A tömeg egy „Justice For Hungary!” feliratú transzparens és egy veterán teherautó mögött először a szerb, a román, majd a szlovák nagykövetség elé vonult. A tömegben több jobbikos, árpádsávos és magyar zászló is volt. A rendezvény rendbontás nélkül ért véget.

Trianon-ellenes tüntetés (képek + videók)

http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&;id=65388

Az Összetartozás Dala

http://nemzetiosszetartozas.kormany.hu/az-osszetartozas-dala-2013

Érik a barack, énekelj paraszt

http://huppa.hu/erik-a-barack-enekelj-paraszt/

Összetartozás, barackfa, nemzeti gagyi

http://hacsaknem.blog.hu/2013/05/23/osszetartozas_barackfa_nemzeti_gagyi

Miről szól a dal, és hogyan fejezi ki nemzeti összetartozásunkat

http://www.nyest.hu/hirek/a-nemzeti-osszetartozas-br-es-a-barackfa

Nemzeti barack debilekkel

http://www.parameter.sk/rovat/paravelemeny/2013/05/23/nemzeti-barack-debilekkel

Magyar Antikapitalista Közgéptársaság

Az ország 96 százaléka olyan, hogy jól érzi magát az antikapitalista néphülyítés alanyaként.

http://www.parameter.sk/rovat/paravelemeny/2013/06/01/magyar-antikapitalista-kozgeptarsasag

Nagybánhegyes - Német nyelvű áhítat a szlovák gyökerű gyülekezetben

2013. június 1. - (evangelikus.hu)

Immár háromnyelvű lett a nagybánhegyesi evangélikus gyülekezet. A szlovák tradícióit hűen ápoló faluban (a mai napig minden második vasárnap az ó szláv Tranoscius a használatos énekesköny) a német nyelvű kempingezők részére tartottak anyanyelvükön áhítatot 2013. június 2-án. Szöveg és fotó: László Jenő Csaba „Éppen pünkösdvasárnap ismerkedtünk meg a gyülekezeti házunk elõtt sétáló osztrák nyugdíjas hölggyel - árulta el a részleteket Lászlóné Házi Magdolna lelkész. - Az istentisztelet előtt váltottunk pár szót. Megtudtuk, hogy hónapokat töltenek néhányan nyugati szomszédaink közül a falu termálfürdője mellett található kempingben. Szinte azonnal eldöntöttük: minden német tudásunkat összeszedjük, megpróbálkozunk a „nyelveken szólással” és tartunk nekik áhítatot. Közvetlenül a vasárnapi istentisztelet előtti időpontra hirdettük meg az alkalmat.” A húszperces áhítatba egy evangéliumi ige alapján tartott rövid prédikáció mellett két ének, imádság és áldás is belefért. Az első alkalomra két külföldi vendég érkezett, akik lelkesen énekelték, hogy Nun danket, allen, Gott... (Jer, dicsérjük Istent). Mivel a gyülekezeti tagok közül többen hamarabb érkeztek, ők kivetítőn olvashatták a liturgikus szövegek fordítását. Amennyiben továbbra is lesz rá igény, szeretnék rendszeressé tenni a német nyelvű alkalmakat a Békés megyei településen. Az istentisztelet nemcsak lelki táplálékkal látja el az arra vágyó vendégeket, hanem még vonzóbbá teheti a falut, Nyugat-Európa úti célt kereső keresztényei számára.

Váratlan szlovák borsiker

http://kulturport.hu/tart/cikk/f/0/175095/1/kultur/Varatlan_szlovak_borsiker?place=srss

Az autonómiakövetelők a mostani jogaikkal sem élnek

Elsősorban az eredményes szlovákiai magyar érdekképviselet lehetőségeiről vitázott Berényi József és Bugár Béla…

http://nol.hu/kulfold/az_autonomiakovetelok_a_mostani_jogaikkal_sem_elnek?ref=sso

Nem enyhítik az állampolgársági törvényt

2013. május 30. - (nol.hu)

A kormánypárti Smer-SD parlamenti többsége csütörtökön leszavazta két pozsonyi ellenzéki képviselő indítványát, amellyel enyhítették volna a hatályos szlovák állampolgársági jogszabály egyik rendelkezését. Daniel Lipšic és Jana Žitňanská azt javasolta, hogy azoktól ne vegyék el a szlovák állampolgárságot, akik egy másik országét megszerezték, s életvitelszerűen huzamosabb ideig ott tartózkodnak, vagy pedig tanulnak. A módosítás nem érintette volna a könnyített honosítást kért felvidéki magyarokat, csupán az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és más országokban élő szlovákiaiakat. A kényelmes parlamenti többséggel rendelkező kormánypártiak ellenkezése miatt marad a Robert Fico előző kormányának regnálása idején elfogadott jogszabály, amely miatt csaknem háromszáz személy veszítette el a szlovák állampolgárságot. Közülük százhárman cseh, huszonnégyen német, eggyel kevesebben magyar, huszonketten pedig osztrák állampolgárok lettek. Tíz szlovákiai magyart akarata ellenére megfosztottak a szlovák állampolgárságától, mert bejelentették, hogy a magyart is kérték és megkapták. Ügyükről hétfőn az Európai Parlament petíciós bizottsága tárgyalt. Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter ugyancsak a pozsonyi parlamentben élesen bírálta Bauer Editet és Mészáros Alajost, az MKP EP-képviselőit, mert a brüsszeli zárt ülésen „Szlovákiára köpködtek“, Berényi József pedig olyan botrányosan viselkedett, hogy ki kellett vezetni a teremből. Az MKP elnöke elmondása szerint angolul kiabálta, hogy „szégyen“, miután a nyilvánosság kizárása miatt távozásra szólították fel.

Nyílt levélben szólt vissza Lajčáknak Mészáros Alajos

2013. május 30. - (bumm.sk)

Nyílt levélben válaszolt Mészáros Alajos, a Magyar Közösség Pártja európai parlamenti képviselője Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszternek a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában szerda délelőtt elhangzott kijelentéseire. Szlovákiában megoszlanak a vélemények az Európai Parlament Petíciós Bizottságának hétfői üléséről. Jaroslav Paška (SNS) részben kis szlovák győzelemnek titulálta azt, mivel sikerült elérni, hogy zárt ajtók mögött tárgyalják meg a felvidéki magyar állampolgárok jogfosztásával, illetve a beneši dekrétumok sérthetetlenségével kapcsolatos beadványokat. Miroslav Lajčák (Smer) külügyminiszter azonban a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának szerda délelőtti ülésén nehezményezte, hogy „nemcsak Magyarország, hanem Szlovákia területéről is megválasztott magyar Európai parlamenti képviselők megpróbálták élőben meglincselni Szlovákiát.” Sajnálatát és elégedetlenségét fejezte ki Bauer Edit és Mészáros Alajos az MKP EP-képviselői tevékenysége miatt. „Bauer Edit és bármi is a keresztneve Meszáros, amikor nagykövetként a Szlovák Köztársaságot képviselte, nem zavarta, hogy Alojznak hívják, de most ragaszkodik az Alájoshoz, és köpköd ugyanarra a Szlovák Köztársaságra, amelyet évekkel ezelőtt meggyőződéssel képviselt külföldön.” - mondta a szlovák külügyminiszter. Mészáros Alajos nyílt levélben reagált a mondottakra - közölte portálunkkal Környi Zoltán, az EP-képviselő asszisztense. Mészáros mély sajnálatát fejezte ki a miniszter példátlan és hisztérikus kijelentéseivel kapcsolatban. Elmondta, hogy csehszlovák és később szlovák állampolgárként, egyetemi tanárként, nagykövetként és az Európai Parlament képviselőjeként mindig tiszteletben tartotta Szlovákia érdekeit, s munkájával sikeresen öregbítette Szlovákia jó hírnevét külföldön. Azonban amilyen határozottan elítéli a történelem során Európában végbement népirtást, a holokausztot, az erőszakos kitelepítéseket, deportációkat, ugyanolyan határozottsággal el kell ítélje a „kollektív bűnösség” elvét is. A beneši dekrétumok tizenhárom bekezdése vitathatatlanul ez utóbbi elven nyugszik, tehát merőben ellentmond az európai jogrendnek. Márpedig mindenkinek, aki jogállamot képvisel, el kell ítélnie ezt az elvet, s ezt elvárom Öntől is.”- írta levelében Mészáros Alajos EP-képviselő. „Nyilatkozata, miszerint „köpködök Szlovákiára” egyrészt minden valóságalapot nélkülöz, másrészt sértő is számomra, s kérem, tudatosítsa, hogy szavai meggondolatlanok, cinikusak és diplomatához méltatlanok.” Arra a felvetésre pedig, hogy pár éve „Alojz”-ként hűen képviselte Szlovákiát a következőket tette hozzá: „Miniszter Úr, hivatkoznék a korábban tanúsított tisztességes és kultivált magatartására (még az oly’ érzékeny magyar-szlovák kérdések kapcsán is), és arra kérem Önt, hogy a jövőben - nemzetiségre való tekintet nélkül - korrektebben, visszafogottabban és kompetensebben nyilatkozzon Európa intézményeinek szlovákiai képviselőiről. Amikor nagykövet voltam, gyakorolhatta a minisztérium a hatalmát felettem és csupán nemzetiségem miatt visszahívhatott egyik napról a másikra, de az Európai Parlament választott képviselőjeként mandátumommal szabadon és választóim elvárásainak megfelelve élek, ezért nem cselekedhetek mindig és minden területen a szlovák kormány tagjainak utasításai szerint. Kérem, ezt a jövőben tartsa tiszteletben.”

Megint a legmenőbb nevek a Pohodán

http://www.mymusic.hu/20130530_megint_a_legmenobb_nevek_a_pohodan

Kerékpárút köt össze falvakat a magyar-szlovák határmentén

2013. május 30. - (mti)

A magyar-szlovák határ északkeleti térségében öt falut köt össze az a kerékpárút, amelyet a napokban adtak át, a beruházás csaknem kétmillió euróba került - tájékoztatta Lorschy András, az Öt falu kerékpárútja címmű projekt vezetője az MTI-t. Összességében csaknem 45 kilométernyi kerékpárút épült meg a térségben a magyar-szlovák határon átnyúló együttműködés keretében, uniós forrásból. A magyar és szlovák települések (a magyar oldalon Pusztafalu, Füzérkajata, a határ túl oldalán pedig Szalánchuta, Brezina és Bista) konzorciuma 2010. szeptemberében kezdte meg a meglévő erdei és mezőgazdaság utak kerékpárúttá történő fejlesztését - közölte Lorschy András. Az útnak köszönhetően a korábban egymástól elzárt települések közvetlenül is összekapcsolódhatnak, a kerékpárosok kerülők nélkül tekerhetnek Zemplén tájain, kibővül a turisztikai kínálat, valamint erősödhet a gazdasági együttműködés - tette hozzá.

Érsekújvárott megalapozták a hét országot érintő Közép-európai Mária Út zarándokútvonal kiépítését

http://www.bumm.sk/82860/szlovakiaban-is-kiepul-a-het-orszagon-ativelo-zarandokut.html

Dušan Trančík Történelemórája a Pozsonyi Magyar Intézetben

2013. május 29. - (pmi / bumm.sk)

A Pozsonyi Magyar Intézetben a nemzeti összetartozás napja alkalmából, június 5-én, 17.00-kor vetítik le Dušan Trančík filmrendező Történelemóra (Hodina dejepisu) című dokumentumfilmjét. A filmet 2013 márciusában mutatták be a Febiofest fesztiválon, majd leadta a Szlovák Televízió is. A kissé rendhagyó dokumentumfilm, amelyben finoman fonódik össze a múlt (Trianon) és a jelen, valamint a „történelem”, a nagypolitika és az egyes emberek személyes sorsa, mindennapi élete, idén megkapta a Szlovák Filmszövetség, a Szlovák Televíziós Alkotók Uniója és az Irodalmi Alap éves díját. Különlegessége azonban nem csak az egyes síkok összecsúszásában rejlik, hanem abban is, hogy Dušan Trančík nem a történészeket, politológusokat vagy szociológusokat kereste meg, hogy magyarázzák el, mi tartja még ma is életben Trianont, hanem megnézte, hogyan tanítják a témát Magyarországon és Szlovákiában. Bekéredzkedett egy-egy történelemórára magyar, szlovákiai magyar, magyarországi szlovák és szlovák gimnáziumokba, figyelt és forgatott. Filmjéből kiderül, hogyan vélekednek az érettségi előtt álló diákok a lassan már egy évszázados, mégis mindmáig aktuális eseményekről. Hogyan befolyásolja mai életüket, terveiket - hiszen 18 év körüli fiatalként olyan súlyos döntéseket kell meghozniuk, hogy hol tanuljanak tovább, vagy esetleg külföldön próbáljanak szerencsét, illetve hogy legközelebb hova menjenek bulizni, vagy milyen zenét töltsenek le az internetről. Dušan Trančík egyébként nem ismeretlen a magyarországi nézők számára sem: Optimista című filmjét, amely Winter Lajos, Pöstyén fürdőváros felvirágoztatójának fordulatos életútját mutatta be, a Duna TV is vetítette. A Pozsonyi Magyar Intézet által szakmailag támogatott, 57 perces film levetítését beszélgetés követi Dušan Trančík rendezővel a filmről, elkészítésének körülményeiről és a téma aktualitásáról (szlovák nyelven).

Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma - „Ahol kell, együtt fogunk fellépni”

http://magyarhirlap.hu/kmkf-hataron-nyulik-az-egyuttmukodes

„A magyarok Szlovákiát akarták meglincselni Brüsszelben”

Az európai béke felborulása? - A dekrétumok ügyében nincs szlovák bal- és jobboldal, csak szlovák érdek...

http://www.bumm.sk/82831/lajcak-a-magyarok-szlovakiat-akartak-meglincselni-brusszelben.html

Interjú Samo Mareccel: Azzal vádoltak, hogy Soros György, a magyarok meg a zsidók fizetnek

http://index.hu/kulfold/2013/05/29/fico_soha_nem_ment_el_odaig_mint_orban/?utm_source=mandiner&;utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201305

Ez itt a mi hazánk! (Hogyan népesült be a történelem)

http://korkep.sk/cikkek/tudomany/2013/04/23/14156?utm_source=mandiner&;utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201305

Fico köztársasági elnök szeretne lenni

http://www.parameter.sk/rovat/belfold/2013/05/29/fico-bejelentette-koztarsasagi-elnok-akar-lenni

Robert Fico szándékairól szivárogtat a sajtó

2013. május 29. - (mti)

Robert Fico szlovák kormányfő bejelentette pártja, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) vezetésének, hogy indulni akar a jövő tavaszi államfőválasztáson - közölte a szlovák kormánypártból származó információkra hivatkozva a pozsonyi Hospodárske noviny szerdán. A Smer sajtóosztálya később cáfolta, hogy ilyen bejelentés lett volna. A sajtóosztály által kiadott közlemény úgy fogalmazott, hogy „a párt vezetése erről a témáról soha nem tárgyalt, Robert Fico pedig nem tájékoztatta a Smer-SD vezetőségét az államfőválasztáson való indulásával kapcsolatos ambícióiról”. Az, hogy Robert Fico indulna a 2014-es államfőválasztásokon, nem számítana meglepetésnek, ennek lehetőségét korábban már több politikai elemző is kilátásba helyezte, ám egy ilyen forgatókönyv lehetőségét a kormányfő a nyilvánosság előtt eddig nem erősítette meg. Az államfőválasztással kapcsolatos közvélemény-kutatások - 30 és 40 százalék közötti támogatottságot mutató - eredményei azt jelzik, hogy Fico nagy eséllyel nyerné meg az államfőválasztást. Öllös László politológus az MTI-nek elmondta: Fico indulását az is valószínűsíti, hogy a kormányfő számol azzal, hogy a kormányzati ciklus végére elveszítheti jelenlegi támogatottságának egy részét, és azzal együtt annak esélyét is, hogy még egyszer kormányfő vagy esetleg később államfő lehessen. „Éppen ezért most szeretne elindulni az államfőválasztáson, hiszen azt gyakorlatilag biztosan megnyerné” - hangoztatta Öllös. Hozzátette: a múltban több jel utalt arra, hogy Robert Fico meg kívánja erősíteni az államfői jogköröket, ami azt is jelezheti, hogy a Smer elnöke számol az államfői poszt elfoglalásával. Az államfőválasztásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatások Fico személyén kívül rendszerint hat, a jelenlegi ellenzék táborához tartozó, vagy független jelölt támogatottsági mutatóit közlik. Ezek körében az aktív politikusok mellett vállalkozó és volt sportoló is akad, támogatottságuk a felmérések szerint nem jelentős. Egyedüli kivételként Iveta Radičová volt kormányfő említhető, aki az egyik tavalyi felmérés szerint nagyobb támogatottságot tudhatott magáénak, mint Robert Fico. Radičová azonban tavaly több alkalommal is megerősítette: nem kíván indulni az államfői posztért. Öllös László szerint komolyan vehető, hogy Iveta Radičová nem kíván indulni. Ezen csak az változtathatna, ha az ellenzéki pártok garanciát adnának a volt kormányfőnek arra, hogy másképpen fognak viselkedni, mint a múltban - mondta a politológus, utalva a Radičová kabinet 2011-es bukásának körülményeire és a jelenlegi ellenzék szétforgácsoltságára. A viselkedés megváltozására Öllös szerint jelenleg aligha van esély, mint ahogy arra sem, hogy a többi jelölt valamelyike mögött egységesen állna ki az ellenzék.

Meghívó

A Kalligram Könyvkiadó szeretettel meghívja Önt, családtagjait és barátait 2013. június 4-én, kedden, 17.00 órakor a budapesti Szlovák Intézetbe (VIII. ker. Rákóczi út 15.) Lengyel László és Surányi György Határátkelés című beszélgetőkönyvének bemutatójára. A könyvet bemutatja: Várszegi Asztrik bencés szerzetes, püspök, pannonhalmi főapát és Kupa Mihály közgazdász, volt pénzügyminiszter. Műsorvezető: Szigeti László, könyvkiadó. Az est házigazdái, Hushegyi Gábor, a Szlovák Intézet igazgatója és Szigeti László, a Kalligram Könyvkiadó igazgatója juhtúrós galuskával, szlovák borokkal, kávéval, üdítőkkel várják Önöket.

 

Határátkelés

A Surányi György és Lengyel László között folyó beszélgetéseket tartalmazza e beszélgetőköny. Szó esik benne a hazai és nemzetközi körben egyik legismertebb közgazdász, jegybankár és kereskedelmi bankár gyermek- és ifjúkoráról, egyetemi éveiről. Felidézik közös emlékeiket a Pénzügykutatási Intézetben eltöltött éveikről, megemlékeznek a szellemi, politikai és emberi közegről, Surányi szellemi kiformálódásának szakaszairól, majd a Fordulat és reformról. Surányi elbeszéli a Világbanknál töltött washingtoni éveit, Amerika felfedezését. A beszélgetések egyik csúcspontja a rendszerváltás személyes megélésének elbeszélése. A beszélgetők közelről láthatták a 89-es rendszerváltás szereplőit, sőt, tevőlegesen is beavatkozhattak a gazdaságpolitikai és politikai fordulatokba. Surányi György válhatott a rendszerváltás utáni első MNB elnökké, részese lehetett az önálló monetáris politika és autonóm intézmény kialakításának. A párbeszédekből az olvasó pontos képet kaphat nemcsak az egyes válságokról, hanem a válságok kezelésének módozatairól is. A beszélgetések második csúcspontja a jelenlegi válság nemzetközi horizontú elemzése. A kötetet a beszélgetőtársak jó barátjával, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapáttal folytatott beszélgetés vezeti be.

Román és szlovák zászlókkal ünnepeltek a győriek, szégyenükben feloszlottak

Ünnepelni merészelte egy győri futballszurkoló-csoport az újdonsült bajnokcsapat külföldi játékosait is: emiatt annyi fenyegetést kaptak, hogy inkább feloszlottak:

http://www.bumm.sk/82804/roman-szlovak-zaszlokkal-unnepeltek-a-gyoriek-szegyenukben-feloszlottak.html

Kijevben tárgyalt Latorcai Csaba nemzetiségi ügyekért felelős helyettes államtitkár

2013. május 28. - (mti)

A Magyarországon élő nemzetiségek kulturális autonómiája kiterjesztésnek új lehetőségeit ismertette kijevi tárgyalásain Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. Latorcai Csaba Broniszlav Szticsinszkij kulturális miniszter-helyettessel és Valerij Pacskannal, a parlament emberi jogi és kisebbségi bizottságának elnökével folytatott megbeszéléseket. Az MTI-nek kedden Kijevben nyilatkozva komoly előrelépésnek nevezte, hogy a jövő évtől kezdve azokon a településeken, ahol az adott nemzetiség lélekszáma eléri a 20 százalékot, nemzetiségi önkormányzati kezdeményezésre kötelező lesz a közterületek és a közintézmények megnevezésében a kétnyelvűség használata, továbbá ezt 10 százalékos aránynál is lehet már kezdeményezni. Hangsúlyozta, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek szabadon működtethetnek oktatási és kulturális intézményeket, továbbá az új törvény szerint szociális intézményeket, idősotthonokat is, amelyeket a magyar állam ugyanúgy finanszíroz, mint bármely állami vagy önkormányzati létesítményt. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország nemzetiségei 2014-től kezdődően alanyi jogon - az általánostól eltérően - az eddigieknél kedvezőbb feltételek mellett küldhetnek képviselőt a parlamentbe. A 2011-es népszámlálási adatok alapján tíz év alatt kis mértékben nőtt a Magyarországon élő ukránok száma, elérve az 5633-as lélekszámot. Az ukrán közösség számára kiemelten fontos a nyelvoktató intézmények, iskolák, óvodák fejlesztése. E tekintetben a helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy szükség lenne ukrán anyanyelvű pedagógusokra, örömmel vennék, ha az ukrán állam küldene szakembereket. Tájékoztatta tárgyalópartnereit arról, hogy előreláthatóan 2014 szeptemberétől lehet majd Magyarországon háromszintű nyelvvizsgát tenni ukrán nyelvből. Örömmel nyugtázta partnereivel, hogy az év második felében várhatóan folytatni fogják a 2011-ben félbeszakadt megbeszéléseket a magyar és az ukrán kormány által működtetett vegyes bizottságban született döntések és ajánlások végrehajtásáról. Kedvezően fogadták ukrán tárgyalópartnerei azt a felvetését, hogy a jövő évben, a Tarasz Sevcsenko ukrán költő születésének 200. évfordulójára tervezett magyarországi ukránok kulturális hetét nagyszabású kulturális program keretében ünnepeljék meg, amit a magyar állam támogatna. Ukrán tárgyalópartnerei tájékoztatták arról, hogy a közigazgatási reform keretében tervezik az Ukrajnában élő nemzetiségek önrendelkezési jogainak kiterjesztését. Jelezte, hogy Magyarország azt tekintené stratégiai előrelépésnek, ha a magyar nemzetiségi intézmények ukrán finanszírozása biztosított lenne.

Németh Zsolt: Hangsúlyosan fognak megjelenni a nemzetpolitikai kérdések a magyar diplomáciában

2013. május 28. - (mti)

Nagyon hangsúlyosan fog megjeleni a magyar diplomáciában a külhoni magyarok életét befolyásoló négy téma: az állampolgárság, a területi közigazgatás, a nyelvi jogok és a szimbólumhasználat, valamint az oktatás kérdése - közölte a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) külügyi és jogi szakbizottságának ülése után kedden Budapesten sajtótájékoztatón. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy az ezzel kapcsolatban a szakbizottság ülésén elhangzott javaslatokat figyelembe veszik. Az állampolgárságról elmondta, hogy a jövőre esedékes magyarországi választásokon a külhoniak regisztrációja és választási részvételének gördülékeny lebonyolítása „számos intézkedést fog hozni”. Ebbe illeszkedik például a konzuli szolgálat fejlesztése is - tette hozzá. Kérdésre válaszolva a kettős állampolgárságról elmondta, a külhoniaknak „joga van ahhoz, hogy magyar állampolgárok legyenek, és élvezik teljes támogatásunkat ebben”. Hozzátette: „jó esély arra, hogy megállapodás alakuljon ki szomszédainkkal, akikkel erre szükség van, főleg Szlovákiával”. A közigazgatásról szólva hangsúlyozta, hogy több szomszédos országban napirenden van vagy napirendre kerülhet a területi közigazgatás reformja. Úgy vélte, a határon túli magyarok számára nem mellékes milyen közigazgatási egységek jönnek létre, elvonnak-e jogokat a helyi vagy megyei önkormányzatoktól, vagy több jogkört kapnak-e. A nyelvi jogok és a kisebbségek szimbólumhasználatáról Németh Zsolt megemlítette, a Máért szakbizottsága megnyugvással fogadta, hogy az elmúlt hónapokban „a felhevült székelyzászló-háború gyakorlatilag győzelemmel végződött”. A nyelvhasználattal kapcsolatban fontos kérdésnek nevezte, hogy regionálisan hivatalos nyelvé fog-e válni a Romániában a magyar nyelv, ahogy az RMDSZ kezdeményezte, Ukrajnában pedig végrehajtják-e az erről szóló törvényt. Az oktatásról szólva szintén a törvény végrehajtásának fontosságát emelte ki Románia esetében. Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy beszámolót hallgattak meg a kisebbségi jogvédelemről is. Ennek kapcsán megjegyezte, fontosak azok a külhoni partnerek, akik segítenek a jogsértések dokumentálásában, szükség esetén pedig a bírósági eljárásban.

Mikszáth napok Szklabonyán, Kürtösön és Pesten

http://www.felvidek.ma/felvidek/kultura/39863-mikszath-napok-szklabonyan-kurtoson-es-pesten

Mikszáthot nem felejtik el a jó palócok

http://www.oslovma.hu/index.php/sk/archiv/190-archiv-magyarul-archiv-magyarul/777-mikszathot-nem-felejtik-el-a-jo-palocok

Kálmán Mikszáth právom náleží aj Slovákom

http://www.oslovma.hu/index.php/sk/literatura/162-literatura2-literatura2/778-kalman-mikszath-pravom-nalei-aj-slovakom

Cseh tiltakozás - Érsekújváron megrongálták a cseh legionáriusok sírjait és emlékművét

 

SIKER: Tovább foglalkozik az EP a felvidéki ügyekkel

Döntött zárt ülésén az EP petíciós bizottsága: napirenden tartják az Európai Parlament különböző bizottságai a Beneš-dekrétumok és a szlovák állampolgárság ügyét…

http://www.bumm.sk/82768/siker-az-ep-szakbizottsagai-foglalkoznak-tovabb-a-dekretumokkal.html

A szlovák sajtó a zárt ülés sikerétől hangos (és Orbántól Viktortól)

http://www.felvidek.ma/felvidek/politika/39844-a-szlovak-sajto-a-zart-ules-sikeretol-hangos-es-orbantol-viktortol

Továbbra is háborús bűnösként tartják nyilván Esterházyt

http://www.mixonline.hu/Cikk.aspx?id=84340

A Fideszre szavazna a szlovákiai magyarok többsége

http://www.bumm.sk/82809/a-fideszre-szavazna-a-szlovakiai-magyarok-tobbsege.html

Fidesz - Ellenzék: A szlovákiai magyarok között meglepően szoros az állás

http://atv.hu/cikk/20130529_a_szlovakiai_magyarok_koreben_alig_vezet_a_fidesz

Besokallhat a Néppárt

Miközben a magyar kormányfő tovább tüzeli itthoni híveit újabb és újabb Európa-ellenes beszédekkel, Orbán Viktor külföldön egyre jobban „elvágja magát”. Az Angela Merkelt a náci német múlttal egy lapon említő rádiónyilatkozatát követően úgy tűnik, a Fideszt is tömörítő Európai Néppárt mégis újragondolja a magyar tagpárt melletti kitartását, s komolyan fontolgatják Orbánék kizárását:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=648599

Megkérdőjeleződött a jogállamiság

Nem gondolja Valki László, hogy az Orbán-kormány ki akarná vezetni az országot az Európai Unióból, mert az katasztrofális gazdasági következményekkel járna. A nemzetközi jogász, az ELTE professzor emeritusa szerint a kormányt érő bírálatok többsége a jogállamisággal kapcsolatos. Mint mondja, egyetlen EU-tagállam alkotmánya sem írhatja felül az uniós jogot:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=648584#null

Szlovákia üzleti szemmel

http://privatbankar.hu/kkv/piacbovites-szlovakia-uzleti-szemmel-258054

Pozsonyban szedik be a szlovákiai adóbevételek háromnegyedét

2013. május 24. - (mti)

Szlovákiában az egyes régiók viszonylatában nagyon egyenlőtlenül oszlanak meg az adóbevételek, Pozsonyban szedik be az állam adóbevételeinek háromnegyedét - közölte a SITA szlovák hírügynökség a szlovák pénzügyi felügyelet adataira hivatkozva pénteken. A 2012-es évben Szlovákia bruttó adóbevételének 74,2 százalékát a pozsonyi adóhivatal, illetve a különleges adóalanyok adózását felügyelő, szintén a fővárosban székelő adóhivatal szedte be. Az adóbevételek az egyes régiók összehasonlításában jelentős eltéréseket mutatnak - állapítja meg a pénzügyi felügyelet múlt évre vonatkozó jelentése. Ezt az is bizonyítja, hogy a beszedett adómennyiség tekintetében országosan, Pozsony után a második helyet a megyeközpontnak megfelelő státussal rendelkező Trencsén szerezte meg, ahonnan az összes beszedett adó 8,4 százaléka származott. A második legnagyobb kerület (a megye szlovákiai megfelelője) központjának számító Besztercebányáról pedig mindössze az országosan beszedett adómennyiség 6,94 százaléka származott. Bár a pénzügyi felügyelet szerint az adóbevételek egyenlőtlen elosztása annak tudható be, hogy országos összehasonlításban messzemenően Pozsonyban van a legtöbb cégközpont, és itt székel a legtöbb nagyvállalat is, az adóbevételek megoszlásának ilyen egyenetlen mértéke ezen is túlmutat, hiszen a fővárosban az ország csaknem öt és fél millió lakosának csupán mintegy tizenkettede él. Szlovákiában tavaly az adófelügyelet 11,95 milliárd eurót szedett be különböző adók formájában, ebből 6,41 milliárd eurót tett ki az áfa-visszatérítések összege és így a nettó adóbevétel 5,53 milliárd eurót tett ki, 5,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.

Magyarországi úti élményeim

Rekordlátogatottság az MT Zrt. és a dromedar.sk közös fotópályázatán

http://www.objektivhir.hu/display/hir.php?hirid=45480

Tabajdi: Mintaértékű a szerbiai nemzeti tanácsok rendszere

http://www.hirado.hu/Hirek/2013/05/23/15/Tabajdi_mintaertek_a_szerbiai_nemzeti_tanacsok_rendszere_.aspx

Palócföldi táncháztalálkozót tartanak szombaton Salgótarjánban

2013. május 24. - (mti)

A magyarországi és szlovákiai területeken élő palócság népzenei, néptánc- és népművészeti értékeit összegyűjtve második alkalommal szervez palócföldi táncháztalálkozót a Jó Palócok Regionális Népművészeti Egyesülete. A szombati salgótarjáni programra több mint ezer főt várnak - közölte az MTI-vel a főszervező, a Nógrád Táncegyüttes vezetője, Szabó János. A gyöngyösi Vidrócki, a füleki Rakonca, valamint a salgótarjáni Nógrád Táncegyüttes összefogásában tavaly, a magyarországi táncházmozgalom megszületésének 40. évfordulójára szervezték meg az első palócföldi táncháztalálkozót. Ennek sikerén felbuzdulva, immár hagyományteremtő szándékkal folytatják Palócföld folklórértékeinek az egybegyűjtését - mondta a főszervező. Idén annyiban szélesítik a palettát, hogy a felvidéki és a magyarországi palóc területeken túl Matyóföldről is hívtak táncoktatót és fellépő együttest. A salgótarjáni városi sportcsarnokban május 25-én délelőtt 10-kor kezdődnek a nagyszínpadi programok, amelyek kiegészítőjeként a kamaratermekben Etno-mozi keretében néprajzi témájú dokumentumfilmeket, portréfilmeket vetítenek, palócföldi mesemondók, fiatal népzenei együttesek lépnek fel és műsort adnak a Fölszállott a páva népzenei és néptáncvetélkedő palócföldi szereplői, a Papács zenekar, a salgótarjáni Kubinyi Júlia, a sídi Benko Fruzsina, valamint a kukuszinai Csizmadia Anna. A rendezvényen bemutatkoznak kézművesek és viseletkészítők, a nap díszvendége a legidősebb magyar dudás, Pál István lesz, az est végén Kincses Nógrád címmel a Nógrád, az Ifjú Nógrád és Viganó táncegyüttesek, valamint a Zenthe Ferenc Színház és a Folt zenekar közös műsorát tekinthetik meg az érdeklődők.

Párzani csak pontosan, szépen...!

Nem lett volna egyszerűbb nemzeti nyilvánosházakat létesíteni?

http://www.parameter.sk/blog/buchlovics-peter/2013/05/27/parzani-csak-pontosan-szepen

Állami kufirc

A magyar állam már a nemi életet is kontrollálná. Igaz, már így is jól fejbek..tak bennünket…

http://www.parameter.sk/rovat/paravelemeny/2013/05/27/allami-kufirc

Balhé az állami párválasztón

http://www.hir24.hu/belfold/2013/05/26/balhe-az-allami-parvalaszton/

Kósza lepkefing - A hőn áhított (politikai) trafikok

Berényi Szíjjártóval találkozott, de minek...

http://www.parameter.sk/rovat/paravelemeny/2013/05/22/berenyi-szijjartoval-talalkozott-de-minek

Mutyiimport, nemzetexport: Esztergomi dohány Párkányban

http://www.parameter.sk/rovat/paravelemeny/2013/05/16/mutyiimport-nemzetexport-esztergomi-dohany-parkanyban

Tiltsák be az alkoholt!

http://ujszo.com/online/kozelet/2013/05/22/tiltsak-be-az-alkoholt

Veszélyesebb, mint a marihuána

http://www.bumm.sk/82563/az-alkohol-betiltasat-kerik-a-marihuana-aktivistak.html

Mečiar kormányra lépett volna az MKP-val, a KDH elszúrta

http://www.bumm.sk/82687/meciar-kormanyra-lepett-volna-az-mkp-val-a-kdh-elszurta.html

Orbán? Cameron? Klaus? - elszigetelődtek

Kilátástalan küzdelemre vállalkozik, aki szembeszegül a német kormánnyal. Merkelék mögött nem csak a gazdag északnyugat-európaiak sorakoztak fel, hanem a lengyelekkel az élen a baltiak és a szlovákok is…

http://www.privatvagyonkezeles.hu/alapblog/37-zentuccio/3200-orban-cameron-klaus-elszigetelodtek

Megvonják a III/III-as ügynökök nyugdíjpótlékát

http://nol.hu/belfold/megvonjak_a_iii_iii-as_ugynokok_nyugdijpotlekat

Fico, a leg-leg - Bugárt két és félszer annyian szeretik, mint ahányan utálják

http://www.bumm.sk/82599/fico-a-leg-leg.html

Már nem a magyar a többségi nemzet a Kárpát-medencében

2013. május 18. - (Makki Marie-Rose / Hetek - atv.hu)

10,4 millióan vallják magukat magyarnak a hajdani Magyar Királyság területén, azaz a Kárpát-medencében. A csökkenő tendencia fő oka a válaszadási hajlandóság növekvő hiánya, ami számos okra vezethető vissza. Több mint egymillióval csökkent a magukat magyarnak vallók száma a 2001-es és 2011-es népszámlálások között, így hazánkban ma 8,3 millióan vállalják fel magyarságukat. A határon túliakkal együtt összesen 10,4 millió ember mondja magát magyar származásúnak a Kárpát-medencében. Legnagyobb számban még mindig Romániában (1,2 millió), Szlovákiában (458 ezer), Szerbiában (251 ezer) és Ukrajnában (141 ezer) él magyar kisebbség. Lélekben „15 millió magyar” miniszterelnökének nevezte magát a kilencvenes évek elején Antall József, aki ezt a számot Illyés Gyulától vette át, aki viszont a hatvanas években élt, tehát a lélekszám 30 évvel utána már bizonyosan kevesebb volt. A Magyarok Világszövetségének ezredfordulós becsült adatai szerint például 1,86 millió magyar él Észak-Amerikában, 250 ezer Nyugat-Európában, 200-200 ezer Izraelben és Dél-Amerikában. „Az európai összmagyarság valódi létszámára az uniós szinten harmonizált, 2011-es népszámlálási adatok sem fognak választ adni egyértelműen, mert a migráns vagy kétlaki népességek esetében mindenhol jelentős az alulszámlálás. A meglévő adatokat sem lesz könnyű összeolvasni, Magyarországon például - a szomszédos országokkal ellentétben - két nemzetiséget is meg lehetett jelölni. Sokhelyütt pedig, így például Franciaországban vagy Ausztriában nem is volt nemzetiségi kérdés a népszámlálás során” - mondta el kérdésünkre Kapitány Balázs demográfus. Az elmúlt évtizedben a környező országok közül egyedül Ausztriában, Burgenlandban nőtt a magyar nemzetiségűek száma, a KSH-NKI becslése szerint 10 ezerre, míg többi szomszédainknál jobbára 10-15 százalékos csökkenések voltak tapasztalhatók, míg Ukrajnában és Szlovéniában nem volt népszámlálás. Magyarországon a 2011-ben összeírtak 84 százalék-a mondta magát magyarnak, ami közel 9 százalékos csökkenést, 1,1 milliós mínuszt jelent 2001-hez képest. Ebben közrejátszik az elvándorlás vagy a demográfiai ok is, de a fő indokot a kutatók a magyar állampolgárok válaszmegtagadásában látják: számuk ugyanis félmillióról másfél millióra nőtt. A nemzetiségüket elhallgatók aránya Európa-szerte növekszik, aminek oka rendkívül különböző, már csak azért is, mert sehol nem kötelezően megválaszolandó a kérdés. Egyrészt az önkitöltés lehetőségével mindig megugrik az ideológia-semleges nem válaszolók száma, így Magyarországon, Szlovákiában vagy Csehországban is, ahol már 23 százalék nem válaszolt a nemzetiségi vagy vallási kérdésekre. Másrészt növekszik az emberek adatvédelmi félelme, Szlovákiában például volt egy nagy adatvédelmi botrány a legutóbbi népszámlálás közepette, mert a magyar származású ombudsman kiadott egy közleményt, hogy a kérdőíven szereplő vonalkóddal teljesen beazonosíthatók a válaszadók, ezért azt vágják le róla. Magyarországon is vannak rejtőzködő kisebbségek: a mai politikai légkörben nehéz lehet a roma vagy zsidó származást felvállalni, a svábok meg tradicionálisan titkolóznak, hiszen a 2. világháború után a népszámlálási névjegyzékek alapján telepítették ki őket. „Ha kötelező lett volna a válaszadás, az 1,5 millió nem nyilatkozó többsége magyarnak vallotta volna magát, s ha ehhez hozzávesszük például a százezres nagyságrendekre becsült kivándorlást, akkor elmondhatjuk, hogy a konkrét adatoknál lényegesen több lehet a magyar kötődésű ember” - jegyzi meg a demográfus. Óriási különbségek vannak a magyarság népsűrűségében a határon túli területeken és egyes országokon belül is, és ez bizonyos mértékig összefügg a korábbi, Trianon előtti eloszlással. A tömbterületeknek nagyobb esélyük van a fennmaradásra. Például a szlovákiai magyarok mindig is jellegzetesen az ország déli sávjában, a magyar határ mentén koncentrálódtak, meglehetősen homogén lakosságot alkotva. Ez Kapitány Balázs szerint máig jellemző, bár kissé felhígult formában, hiszen növekszik a nem nyilatkozók, a romák, illetve bizonyos területeken (például Pozsony környékén) a szlovákok száma, de a magyarok 90 százaléka - mintegy 400 ezer fő - máig a felvidéki zónában lakik, bár csökken a 90 százalékos többsége. Más a helyzet Erdélyben, ahol nem figyelhető meg, hogy hígulna a székely tömb, hanem éppenséggel sűrűsödik. Romániában mindig jellemző volt a nemzeti identitás felvállalása, és elenyésző a válaszmegtagadók száma. Székelyföld, amely Hargita, Kovászna, valamint Maros megye egy részét öleli fel, egy klasszikus 800 ezres magyar tömböt alkot. Ezen belül egyes megyékben nőtt a magyarok aránya, aminek fő oka, hogy a román népesség az elvándorlási hullám miatt gyorsabban csökken, mint a magyar. Erdély több részén vannak kisebb méretű magyar szigetek, szórványok, ahol különböző mértékű a magyar közösség felhígulása, illetve - Arad, Hunyad, Szeben vagy Temes megyében - a felszámolódása, főként a vegyes házasságoknak köszönhetően. A 200 ezer fős romániai magyarság-mínuszból mintegy 100 ezer fő vándorlási veszteség, 70 ezer természetes fogyás, 30 ezer fő veszteséget pedig a vegyes házasságból születő, immár román utódok adnak. A klasszikus asszimiláció, ami az egy generáción belüli nemzetiségváltás jelenti, soha nem jellemezte az erdélyieket, annál inkább például a szlovákokat. A 62 ezres szlovákiai magyar-veszteségben benne van egy asszimilációs rész, valamint a válaszelhallgatás is. Összességében megállapítható, hogy a tíz évvel ezelőtti népszámlálások eredményeihez viszonyítva a Kárpát-medence lakosságszáma csökkent (25 millió 700 ezer főre), és a csökkenés nagysága meghaladta az 1 millió 100 ezret. A régióban kivétel nélkül csökkent a jelentősebb államalkotó nemzetek összeírt létszáma. Fontos tendencia az is, hogy az ezredfordulót követő évtizedben a magukat magyar nemzetiségűként megjelölők csökkenésének üteme felgyorsult, a korábbi bő egymilliós csökkenést mintegy egymillió négyszázezres követte, aminek fő okát szintén a nem nyilatkozók számának növekedésében látják a kutatók.

Külhoni ignorancia

Nem nemzeti érzelmek által fűtötten szavaznak…

http://ujszo.com/online/velemeny-es-hatter/2013/05/22/kulhoni-ignorancia

Nem voksolna a többség

Mikola István elhíresült álma, miszerint a külhoni magyar szavazatokkal 20 évre bebetonozhatja hatalmát a Fidesz, utópia.

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=649424#null

Kiállítás a Duna menti németekről a Néprajzi Múzeumban

2013. május 19. - (mti)

A Duna-háromszögben élő német kultúrát, a mai német kisebbségi létet mutatja be a Néprajzi Múzeum pénteken nyíló kiállítása. Sandra Kühnapfel és Jörn Nuber fotói és az általuk készített interjúk közelebb hozzák a német kultúrát, megmutatják a velük élő etnikumokhoz, a szerbekhez, magyarokhoz, horvátokhoz való viszonyulásukat és az anyaországhoz fűződő kapcsolatukat - tájékoztatta az MTI-t a Néprajzi Múzeum. A Duna menti németek fényképes történetei 2008 című tárlat és a március óta látható Véménd 1916-1920 - egy falusi tanító fotográfiái című kiállítás egyaránt a Találkozások című sorozat részei. A sorozatban két olyan fényképgyűjtemény látható, amely változatosan szemlélteti, hogyan élik meg kettős identitásukat a Duna-háromszögben élők egy mai, modern, multietnikus társadalomban. A Magyarország, Szerbia és Horvátország egy-egy részét is magában foglaló Duna-háromszögről mondják, hogy Európa kicsiben - áll a közleményben. A szervezők hangsúlyozzák, hogy ebben az etnikai összetételét tekintve rendkívül változatos térségben csaknem húsz különböző nemzetiséghez tartozó emberek éltek együtt több évszázadon keresztül. Sokan közülük, mint a Duna menti németek is, a 18. században telepedtek le és a megpróbáltatások ellenére is őrzik identitásukat. A pénteki megnyitón köszöntőt mond Kemecsi Lajos főigazgató, a kiállítást megnyitja Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium EU kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. A Néprajzi Múzeum és a berlini Európai Kultúrák Múzeuma Közép-, Kelet- és Délkelet Európa Koordinációs Irodája közös kiállítása szeptember 8-ig lesz látható.

Négy nap az erdésszel Szlovákiában

http://www.egri-hirhatar.hu/hirek/negy-nap-az-erdesszel-szlovakiaban

A magyar tudomány nagyjairól tartottak szemináriumot Prágában

2013. május 18. - (mti)

A magyar tudomány nagyjairól tartottak szemináriumot szombaton Prágában. A tanácskozást a Görgey Artúr Társaság (GAT) rendezte abból az alkalomból, hogy a cseh főváros történelmi központjában egy éve emléktáblát avattak Görgeynek, a neves kémikusnak és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hadvezérének. „A GAT feladatának tartja, hogy kiemelten törődjön a magyar tudományos kutatók, tudósok, tanárok múltbeli és jelenlegi tevékenységével, valamint a magyar-cseh tudományos kapcsolatokkal” - mondta az MTI prágai tudósítójának Palágyi István György, a szervezet elnöke. Az emléktábla felállítását a csehországi magyar civil szervezetként működő GAT indította útjára 2005-ben. A megvalósítás érdeme elsősorban Palágyié, aki megszervezte a gyűjtést a táblaállítás költségeinek fedezésére, és többéves munkával beszerezte az összes szükséges engedélyt is. „Görgey Artúr emléktáblájának felállításával a GAT egyik fontos célkitűzése teljesült” - húzta alá Palágyi. A szemináriumon elhangzott, hogy a prágai emléktábla az egyetlen, amely Görgey Artúr honvédtábornoknak mint neves kémikusnak állít emléket. Görgey nevéhez fűződik a laurinsav felfedezése - magyarázta előadásában Palágyi. A szemináriumon egyebek között Lacza Tihamér szlovákiai magyar publicista és tudománytörténész Weinek Lászlóról, a prágai csillagvizsgáló magyar származású igazgatójától, míg H. Tóth István egyetemi tanár Jedlik Ányosról, a felvidéki születésű fizikusról tartott érdekes előadást. A szeminárium előtt a résztvevők megkoszorúzták Görgey Artúr emléktábláját. Buczkó István, a prágai magyar nagykövetség tanácsosa beszédében reményét fejezte ki, hogy az emléktábla megkoszorúzása, illetve az ebből az alkalomból megrendezett tudományos tanácskozás hagyománnyá válik a csehországi magyarok körében. Csehországban a 2011-es népszámláláskor mintegy 10 ezer ember vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Az országban több magyar civil szervezet működik, amelyek közül a legnagyobb a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége. A magyar szövetség kiadásában jelenik meg évente hat alkalommal a Prágai Tükör című folyóirat.

Magyar pünkösdi misét közvetít a szlovák tévé, az SNS tiltakozik

2013. május 19. - (bumm / mtva / topky.sk)

Vasárnap délelőtt történelmi pillanat következik be a Szlovák Televízióban: (Rév)Komáromból közvetít élőben magyar nyelvű pünkösdi misét. A Szlovák Nemzeti Párt közleményben reklámozza az eseményt. A misét Orosch János, a Nagyszombati Érseki Egyházmegye püspöke, apostoli kormányzó tartja délelőtt 11 órától az észak-komáromi Szent András templomban, pünkösd alkalmából, melyet a Szlovák Televízió élőben közvetít kettes csatornáján.. Ilyenkor a kereszténység a Szentlélek kiáradásának emlékét ünnepli meg, és a Húsvét utáni 7. vasárnapon illetve hétfőn tartják, Magyarországon a hétfői nap ez alkalomból munkaszüneti nap. Az adást a Duna World is műsorára tűzi, délután 13.30 órakor. Online itt lehet követni az STV 2 élő adását. A mise liturgikus zenéjét a város Concordia Vegyeskara biztosítja, melyen a komáromi születésű zeneakadémiai tanár, Beliczay Gyula F-dúr miséjét adja elő Stubendek István karnagy vezényletével, orgonán pedig Mihály Mária és Stubendek László működik közre. A kéttornyú Szent András-templom a Felvidék legnagyobb egyházi épületei közé tartozik. A jezsuiták építették mai formájában, majd a bencések temploma lett. Anton Maulbertsch és Lukas Cracker freskóit a földrengések, majd a Dunán is átterjedő, szinte az egész várost elpusztító tűzvész emésztették el. A templomot Scitovszky János bíboros hercegprímás, esztergomi érsek 1860-ban szentelte újra. Ugyanebből az időből való a templom történelmi orgonája, mely a mai Felvidék első hárommanuálos hangszere. „A közvetítéssel a magyar kisebbség lelki gondozásához szeretnénk hozzájárulni - méltatta a különleges eseményt a Duna Híradónak Bernadeta Tokárova, a szlovák közmédia vallási műsorainak főszerkesztője. - A szlovákiai magyarság ugyanúgy fizeti a koncessziós díjakat, így nekik is jár az anyanyelvi miseközvetítés.” Az élő adás jelentősége túlmutat egy ünnepi közvetítésen: a szlovák és a magyar nép közeledését segítheti. A város kiválasztása is szimbolikus: 2013 áprilisában, a hagyománnyá vált 24. Komáromi Imanapon több ezer hívő imádkozott egy komáromi székhelyű önálló magyar katolikus püspökség megalakításáért.

Az SNS a szlovákok diszkriminációjáról beszél

A Szlovák Nemzeti Pártnak azonban nem tetszik mindez, és Ján Slota kirúgását követően is magyarellenes nyilatkozatott fogalmazott meg az esemény kapcsán. Ebben ugyan hangsúlyozzák, hogy tiszteletben tartják az egyház autonómiáját, ám felhívják a figyelmet az egyháznak a párt szerint a szlovák nemzeti emancipációs folyamatokban végzett szerepére, mellyel szerintük nem összeegyeztethető a magyar nyelven sugárzott mise. Az SNS szerint ez nagyon szerencsétlen és helytelen döntés, főleg Cirill és Metód 1150. évfordulójának évében, és a magyar püspök kinevezésére irányuló törekvések tekintetében, mondta el Rafael Rafaj, a párt alelnöke. Az SNS szerint az egyháznak a magyar nyelv propagálása helyett az államnyelven való misehallgatás lehetőségét kellene bebiztosítania, valamennyi Dél-Szlovákiában élő szlovák számára. Rafaj szerint a harmadik legnagyobb keresztény ünnep „Szlovákia polgárainak szűk magyar nyelvű körének való sugárzása, akik az anyanyelvi istentiszteleteket egyébként is a magyar közszolgálati csatornákon nézik, semmi köze nincs a nemzeti keresztény hagyományok ápolásához”. Az SNS inkább azt üdvözölné, ha Szlovák Püspöki Konferencia (KBS) inkább a „dél- és keletszlovákiai szlovák hívők diszkriminációját oldaná meg”, akiknek a párt szerint a magyar többségű településeken továbbra sincs lehetőségük rendszeresen szlovák nyelven hallgatni Isten szavát. Rafaj szerint a 90-es években ez zajlott 394 déli községben, és a párt információi szerint ez a diszkrimináció azóta sem lett felszámolva.

Figyelik a munkavállalók facebook profilját

http://www.hrportal.hu/c/figyelik-a-munkavallalok-facebook-profiljat-20130521.html

Surján: Nem nyilatkozatra, hanem megbékélésre van szükség

2013. május 22. - (mti)

Nem megbékélésről szóló nyilatkozatra, hanem megbékélésre van szükség a szlovák-magyar viszonyban, amit aztán egy nyilatkozat is kifejezhet, ennek viszont politikai szinten csak akkor van értelme, ha mögötte széles közös akarat áll - mondta Surján László európai parlamenti alelnök a pozsonyi Új Szónak adott, szerdán megjelent interjújában. Surján László neve fémjelzi a Kárpát-medencében és a Duna-vidéken élők együttműködésének, megbékélésének támogatását célul kitűző Charta XXI. mozgalmat. Az általa adományozott kitüntetést május 10-én a megbékélés és együttműködés elismeréseként vehette át Budapesten Stefan Hríb szlovák újságíró az Európai Parlament kereszténydemokrata alelnökétől. Stefan Hríb a kitüntetés átvételekor a megbocsátás és az egymáshoz vezető utak keresésének szükségességéről beszélt a szlovák-magyar viszony összefüggéseiben. Surján László díjátadó beszédében bocsánatot is kért a szlovákoktól a múltban velük szemben elkövetett bűnökért, ezt a beszédet a hétfőn magyar címlappal is megjelenő hetilap magyarul is közölte. Surján szerdai interjújában minderre utalva kifejtette: politikai szinten csak akkor van értelme egy megbékélési nyilatkozatnak, ha mögötte széles közös akarat áll. „Részemről megtörtént a bocsánatkérés, Hríb úr brüsszeli beszédében pedig szlovák részről tette meg ezt. Most az a kérdés, hogy saját országunkban ezért megköveznek-e minket, vagy kiállnak mögöttünk elegen” - mondta. Surján szerint nincs értelme a sérelmi politika talaján az elmúlt időszak sebeit nyalogatni, ehelyett új világot kell építeni. Hangsúlyozta: ha másképpen is, de a szétszakítottság mindenkinek rossz. „Vegyük észre, nemcsak tőlünk vették el a Tátrát, a szlovákoktól is elvették a Balatont. Trianon, noha nekünk tragédia, másoknak örömünnep, valójában mindenkinek ártott” - fejtette ki.

Szlovákul és magyarul jelent meg egy szlovák hetilap

 

Bocsánat, szlovákok és Bocsánat, magyarok!

2013. május 20. - (mti)

Részben két nyelven, szlovák címlappal és magyar hátlappal jelent meg hétfőn a pozsonyi Týždeň (Hét) című politikai-közéleti hetilap, amely aktuális kiadásában mindkét nyelven közli azokat az írásokat, amelyeket Surján László európai parlamenti alelnök, illetve a lap főszerkesztője, Štefan Hríb írt a szlovák-magyar viszony kapcsán egymásnak címezve. A lap a szlovák médiapiacon eddig példa nélküli kétnyelvű megjelenésének, illetve Surján László abban közölt írásának előzménye, hogy a szlovák lap főszerkesztőjét nemrégiben a megbékélés és együttműködés elismeréseként a Charta XXI mozgalom díjával tüntették ki Budapesten. Stefan Hríb a kitüntetés átvételekor a megbocsátás és az egymáshoz vezető utak keresésének szükségességéről beszélt a szlovák-magyar viszony összefüggéseiben. A lap címoldalán az 1920-as párizsi békekonferencián a magyar delegációt vezető gróf Apponyi Albert képe látható, mellette Slováci, prepáčte! (Szlovákok, bocsássatok meg) felirattal. A lap alternatív címoldalként szereplő hátlapján pedig Eduard Beneš volt csehszlovák államfő képe jelent meg a Bocsánat, magyarok! felirat kíséretében. Míg Apponyit a Týždeň az 1910-es keltezésű, „magyarosító iskolatörvények” megalkotójaként azonosítja, addig Benešt az 1945-ös „diszkriminációs dekrétumok” szülőatyjaként jelöli meg. Surján László a Baráti szavak Stefan Hríbnek című cikkében a szlovák-magyar viszony összefüggéseiben azt írta: itt az alkalom, hogy építő párbeszéd kezdődjön. „Számunkra Trianon tragédia, a győzteseknek örömünnep. A feladat nagy: e két érzés közé kell hidat vernünk” - fogalmazott. Hozzátette: míg a török időkben a magyar ember istenéhez fordulva, bűneit bánva kereste a kibontakozást, a 20. század „világiasabb légkörében csupán az igazságtalanságot tartottuk szem előtt”. Ezzel összefüggésben leszögezte: szembe kell nézni a kiegyezés utáni „erőszakos magyarosítással” és a Trianon utáni hibákkal is. „Magyarázat lehet, mentség nincs hibáinkra, bűneinkre. Van miért megkövetni a szlovákokat, amit most meg is teszek, bár tudom, hogy ebben a kérdésben ugyanúgy nincs közmegegyezés, mint ahogy Mikloško kijelentése mögött sem volt” - írta a magyar politikus, arra utalva, hogy František Mikloško a Szlovák Nemzetgyűlés elnökeként a kilencvenes években bocsánatot kért az 1945 és 1948 közötti időszak igazságtalanságaiért. Leszögezte: a megkövetés nem megaláz, hanem felemel, ez a múlt tehertételeitől való megszabadulás útja. Martin Hanus, a Týždeň főszerkesztő-helyettese a lap weboldalán megjelent videójában azt mondta a Surján-írásról: nem várták, hogy Stefan Hríb Magyarországon mondott szavaival összefüggésben ilyen reakció születik. Hanus szerint a „bocsánatkérő” írás főként azért volt meglepetés, mert „olyan oldalról érkezett, ahonnét annyira nem várták volna”. Hozzátette: most azt várják, hogy az írás milyen reakciókat vált ki Magyarországon, vajon csend követi-e, vagy olyan párbeszédet vált ki, amely akár egy új korszak kezdetét is jelentheti.

Štefan Hríb: A mai Magyarország és Szlovákia közötti legnagyobb problémákról

http://chartaxxi.eu/?p=1856

„Erőszakos magyarosítás” miatt kértünk bocsánatot a szlovákoktól

http://alfahir.hu/eroszakos_magyarositas_miatt_kertunk_bocsanatot_a_szlovakoktol

Slotával együtt eltűnőben a magyar kártya is?

2013. május 19. - (bumm / aktualne.sk)

Míg a múltban a szlovákiai politika mindennapos jelensége volt a magyar kártya előhúzása, manapság már múlófélben van ennek az ereje, ennek oka pedig elsősorban Ján Slota távozása a politikából, vélik a szakértők. Fico és Orbán „kurizálása” is közrejátszhat. A témáról az aktualne.sk készített összeállítást. Megállapítják, hogy annak idején kevés kellett a kártya előhúzásához: egy szobor leleplezése, egy új magyarországi törvény elfogadása, vagy a dél-szlovákiai települések nevének témája. Iveta Radičová kormányra kerülésével, valamint az őt követő második Fico-kormánnyal azonban ez a játék erejét vesztette, és lassan a történelem szemétdombjára kerül, írja a lap, amely politológusokat is megszólaltatott ennek okait kutatva. „A magyar kártya Ján Slota politikából, illetve a Szlovák Nemzeti Párt éléről való távozásával tűnt el. Gyengüléséhez vezetett a mélyebb európai integráció, valamint az egyéb problémák sokasága, amelyeket a kormánynak oldania kell” - mondta el a Polis ügynökség politikai elemzője, Ján Baránek. Szerinte ráadásul a választók is fejlődtek, mivel megértették, hogy a romló életszínvonalról, korrupcióról és növekvő munkanélküliségről nem a magyarok tehetnek. „Ez egy üres buborék. Nem létezik a Magyarország részéről való fenyegetettség érzése sem” - tette hozzá az elemző. Kollégája, Tomáš Koziak is érzékeli a téma erejének gyengülését, szerinte ugyanakkor nem csak Slota kezében volt ütőkártya. „Ha nincsenek szélsőséges politikusok, akkor nem hallani erről a problémáról. És amint Slotának szüksége volt Duray Miklósra, úgy Duraynak is szüksége volt Slotára” - magyarázta Koziak, miért is jutottak nyugvópontra szerinte a nemzeti érzelmek. Miroslav Kusý politológus viszont még nem bontana pezsgőt. Magyarázata szerint a magyar kártya időszakos jelenség, amit a politikusok örömmel kihasználnak, ha szorult helyzetbe kerülnek. Ezért különféle botrányok elfedésére használják. „Elég egy hazai botrány, ami kellemetlen. A kormánypolitikusok örömmel nyúlnak a magyar kártyához mindig, amikor találnak valamit. Indítóok lehet, ha a szlovákiai magyarok felállítanak egy szobrot, és máris botrányt csinálnak belőle” - magyarázta. Kusý szerint nemcsak Slota, Fico is szívesen húzza elő a kártyát, miközben példát vesz elődjéről, Vladimír Mečiarról. A politológus ugyanakkor elismeri, hogy jelenleg nyugodt a helyzet ezen a téren. „Fico és Orbán hasonló típusú politikusok, akik ráadásul kurizálnak és másolják egymást bizonyos esetekben. Ám mégha jelenleg nem is jöhet szóba a magyar kártya, ez változhat” - figyelmeztet Kusý. A politikusok a szélsőséges politikai konkurencia miatt is igyekeznek kitérni a magyar kártya elől, véli Koziak. A radikálisok ugyanis a két nemzet közötti problémákat új szavazók megszerzésére használhatnák. „Ha a nemzetiségi kártyával játszanának, azzal azt jeleznék, hogy itt valami probléma van. Történelmi sebeket téphetnének fel. Ezen a hullámon a szélsőségek megerősödhetnének, és a társadalom számára veszélyessé válhatnának” - magyarázta Koziak. Baránek szerint viszont a radikalizmus a két országban már nem nacionalista, hanem inkább cigányellenes. Nincsenek ott azok a szlovák-magyar ütközési felületek. Léteznek viszont a magyar-roma és a szlovák roma ellentétek” - véli a Polis ügynökség vezetője. Ezzel Koziak és Kusý is egyetért, meglátásuk szerint a roma kisebbséggel kapcsolatos egyes témákat kihasználják némely szlovák politikai erők.

A lakosság fele ellenzi a tátrai olimpiát

http://vilagszam.hu/cikkek/a-lakossag-fele-ellenzi-a-tatrai-olimpiat-a-termeszetvedok-a-legnagyobb-ellenzok-.html/5708/

Fico-foci - Emberarcú politikusok

http://www.bumm.sk/82452/fico-foci-nezegessen-emberarcu-politikusokat.html

Íme a legjobb szlovákiai sörök!

2013. június 13. - (bumm / sita)

A legjobb szlovákiai söröket díjazta csütörtökön a Szlovák Sör- és Malátagyártók Szövetsége (SZVPS). 67 sör közül választották ki a legjobbakat több kategóriában. A rendezvény fővédnöke Ľubomír Jahnátek földművelésügyi miniszter volt, a társszervezői pedig az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-felügyelet, valamint a Szlovák Műszaki Egyetem Kémiai és Élelmiszer-biológiai Kara. A 10 százalékos világos sör kategóriáját a Steiger sörgyár nyerte meg tízes csapolt sörével. A 12-esek között a Topvar győzött a 12 százalékos Šariš világosával, barna és félbarna sörök kategóriáját pedig a Heineken nyerte a barna Aranyfácánnal. A kevert és ízesített sörök kategóriájában szintén a Heineken győzött a Corgoň Radler Citrus-szal. A kis éttermi sörfőzdék három kategóriában mérkőztek meg egymással. A világos alsó erjesztésű sörök 12 százalékos kategóriájában a Kastelán vállalat győzött a Thurzo elnevezésű sörével. A barna és félbarna alsó erjesztésű sörök között a Pozsonyi Polgári Sörfőzde (Bratislavský meštianský pivovar) Bratislavský Bubák 12% elnevezésű itala diadalmaskodott. A felső erjesztésű sörök között a Victoria Weizen 13% nyert, melyet a Victoria Turóci Sörház (Turčiansky pivovarnícky dom Victoria) gyárt. Júlia Hurná, a SZVPS elnöke szerint a sörfőzésnek jó hatásai vannak az élet különböző területeire, beleértve a gazdaságot. „A sör hatalmas értéket jelent a gazdaságnak, támogatja a hazai környezett. Ha ezt a szektort jelentősebben támogatnák, jelentős szerepet játszhat a nemzeti gazdaságok fellendülési lehetőségeinek megtalálásában” - tette hozzá David Long, az Institute of Brewing and Distilling munkatársa. Az európai sörfőző szektor évente körülbelül 383 millió hektoliter sört produkál, az éves eladás 110 milliárd eurót tesz ki. A szektor évente 51 milliárd eurót adózik, és 2,1 millió munkahelyet teremt. Szlovákiában tavaly 3,2 millió hektoliter sört készítettek.

13. Szlovák Kolbászgyúró Verseny

A kígyósi kolbász volt a nyerő Gerendáson

http://www.beol.hu/bekes/kultura/a-kigyosi-kolbasz-volt-a-nyero-gerendason-498275

Dél-alföldi szlovákok találkoztak Tótkomlóson

http://www.beol.hu/bekes/kultura/del-alfoldi-szlovakok-talalkoztak-totkomloson-495049

Magyar-szlovák kapcsolatépítés

A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szlovák üzleti napot szervezett

http://www.beol.hu/bekes/gazdasag/magyar-szlovak-kapcsolatepites-a-kamaranal-497639

Orvos-beteg találkozó a csabai szlovákoknál

http://www.beol.hu/bekes/kozelet/orvos-beteg-talalkozo-a-csabai-szlovakoknal-497289

Egykori tanyasi tanítók találkoztak Békéscsabán

http://www.beol.hu/bekes/kultura/egykori-tanyasi-tanitok-talalkoztak-bekescsaban-497646

Nemzetiségi folklórtalálkozó Szegeden

Örmény, görög, szerb, szlovák, német népzenei események május 18-26. között

http://www.delmagyar.hu/borfesztival/nemzetisegi_folklortalalkozo_szegeden_a_borfesztival_idejen/2331524/

Pilisszentkereszt - Születésnapi ünnepség

2013. június 9. - A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat ünnepsége a község megalakulásának 266. évfordulóján - Emlékezés őseinkre az Emlékparkban - Futás a múltból a jelenbe - Ünnepi műsor a Pilisi Szlovákok Központjában - Foto: www.oslovma.hu

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.427981880634127.1073741840.147596498672668&;type=1

A pilisi juharfánál koccintanak a magyar-szlovák barátságra

2013. május 23. - (mti)

A magyar-szlovák barátság ápolására ötödik alkalommal kerekednek fel vasárnap pilisi falvak lakói, hogy az úgynevezett Pilis-túra keretében egy erdei tisztáson közös pikniken borovicskával koccintsanak egymás egészségére. Az előzményekről Demjén Márta szervező, a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke az MTI-nek elmondta: öt évvel ezelőtt az akkori budapesti szlovák nagykövet, Juraj Migaš kezdeményezésére együttesen a Pilis csúcsán elültettek egy juharfát. A Kárpát-medencében őshonos fácska azóta is szépen cseperedik, és a két nép közötti jóindulat szimbólumaként minden májusban köré gyűlnek, feldíszítik, énekelnek, megvendégelik egymást és visszaemlékeznek a közös ősökre. A pilisi erdő ugyanis évszázadokon át megélhetést nyújtott a környékbeli elődöknek, a fakitermelés, a mészégetés, a gyógynövények gyűjtése, a makkon hizlalt sertés tartása sok családnak adott munkát. Pilisszentkereszten pedig a falun át csörgedező Dera patak sodrának kihasználására valaha három vízimalom is őrölte a környék földjein termő gabonát. A program vasárnap kora reggel a többségében szlovák nemzetiségiek lakta Pilisszentkereszten a helyi templomban szlovák nyelvű szentmisével veszi kezdetét. A szertartáson a szomszédos ország Mlynky nevű falucskájából most első alkalommal ide érkező meghívottak is részt vesznek. Ezután a vendégek, a szomszédos települések - Piliscsév, Pilisszántó, Pilisvörösvár, Kesztölc - küldöttei a két ország anyagi támogatásával az elmúlt évben átadott Pilisi Szlovákok Központjánál gyülekeznek és indulnak a néhány kilométeres erdei túrára. Útközben további piknikezők csatlakoznak hozzájuk. A sokadalom délben a barátság fája körül letelepedik, és előkerülnek az italok, a házikolbász, a káposztával töltött lángos, a kapusznyik és a szlovák konyha másik specialitása: a káposztás, krumplis pogácsa. A Pilis-túrára előzetesen több száz vendég jelezte érkezését.

Közös utakon - A pilisi szlovákok hagyományos túrája

Videó: Duna TV Híradó, 2013. május 26.

http://videotar.mtv.hu/Videok/2013/05/26/18/Duna_TV_Hirado_2013_majus_26_18_00.aspx

(Time-Detail: 00:16:08 - 00:17:34)

 

https://www.facebook.com/events/157699927731470/?ref=22

www.oslovma.hu/XXX/PilTurHu.rtf

Pünkösdi szentmise a pilisszentléleki pálos kolostorromnál

(2013. május 19.) - Havelka József felv. /oslovma.hu

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=418022498296732&;set=a.165789530186698.33779.147596498672668&type=1&relevant_count=1

Pilisszentkereszt - Történelmi nyomokat kereső haditúra

Bemutatót tartanak a 800 éves ciszterci apátság régészeti emlékeinél a Nádasdy huszárok, akik a Huszárok a Dunánál - 1500 év magyar katonája hagyományőrző, történelmi nyomokat kereső haditúra résztvevői.

 

Lendvai József, Pilisszentkereszt polgármestere beszél a templom előtt, III. Béla emlékművénél a haditúra résztvevőihez Pilisszentkereszten 2013. május 27-én. - MTI Fotó: Kovács Attila

Szőnyi József: A mi istenünk itt van a Pilisben. A magyarok istene!

MR1-Kosszth Rádió, 2013. május 20., 04:30 h - „Határok nélkül” c. műsor:

http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2013-05-20

Szőnyi József, a Pilisszántóért Egyesület elnöke: A világ egyre inkább a szakadék felé megy. Van egy istene, amit ő pénznek nevez. Na ez nem a mi istenünk. A mi istenünk itt van a Pilisben. A magyarok istene! De itt van a Boldogasszony is. A világ már olyan kétségbeesett állapotba került, hogy most már nem lehet tudni, kihez menjen az ember segítségért. Kihez mehet, ha nem a Boldogasszonyhoz. Látjuk, hogy az Európai Unióban nem tetszik az az ország, az a nép, amelyiknek a himnusza istennel kezdődik, amelyiknek az alkotmánya is istennel kezdődik. Rendben van, ha ők ezt így gondolják. Mi itt Pilisszántón megmutatjuk az értékrendet. Szeretnénk ezt a zászlót magasra lobogtatni, hogy ez a jövő útja! Ugyanis a csillagösvény értékrendje az keresztény és nemzeti!

A magyarság és a szlávok

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_kisebbsegek/2008/A_magyarsag_es_a_szlavok/pages/000_konyveszeti_adatok.htm

A szlovák népmozgások okai és hatásuk az Alföldön

„A német, török népet kivéve egyik népcsoporttal sem voltak a magyarságnak oly régi és állandó érintkezései, mint a szlávsággal” /Szekfű Gyula/

http://szarvasikronika.szarvasnet.hu/16_szam/16_12.htm

Fakultatív nemzetiségpolitika?

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_kisebbsegek/2008/Az_utolso_percben/pages/006_fakultativ_nemz.htm

Václav Havel képverseiből

www.oslovma.hu/XXX/HavelKal.pdf

Doncsev Toso: Id. Bezedekné esete a csévi boszorkánnyal

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_kisebbsegek/2009/nemetek/15_eves_unnepi_antologia/pages/020_id_Bezedekne_esete.htm

Magyar-szlovák kulturális és nyelvi kapcsolat jegyei a szlovák népmesékben

http://epa.oszk.hu/00100/00188/00015/123306.htm

Megmutatják a bélyeggyűjteményüket

Magyar és szlovák bélyeggyűjtők közös kiállítása nyílt Békéscsabán

http://www.beol.hu/bekes/kultura/megmutatjak-a-belyeggyujtemenyuket-500585

Magyarország - Szlovákia Bélyegkiállítás

http://www.beol.hu/bekes/kultura/belyegen-szerepel-csabagyongye-kulturalis-kozpont-499692

Szent Cirill és Szent Metód emlékezete Zalaváron

Szent Cirill és Szent Metód zalavári emlékművénél emlékezett Európa társvédőszentjeire a magyar és a szlovák katolikus tábori püspökség. - František Rábek szlovák tábori püspök szentbeszéde - „E helyet a néhai nyitrai fejedelem Pribina és fia Koceľ kormányozták.”

http://www.oslovma.hu/index.php/sk/archiv/190-archiv-magyarul/792-szent-cirill-es-szent-metod-emlekezete-zalavaron

Tetszik