Ján Chlebnický prevzal Cenu Za národnosti
V rámci ústredných osláv Dňa národností 18. decembra v budove Parlamentu šéf Ministerstva ľudských zdrojov Zoltán Balog odovzdal jedenástim laureátom tohoročné vyznamenanie Za národnosti. Prestížnu štátnu cenu získal o. i. bývalý riaditeľ slovenskej školy v Békešskej Čabe a bývalý vedecký tajomník VÚSM Ján Chlebnický.
„Od svojich rodičov som dostal do vena krásny poklad, pekné slovenské komlóšske nárečie. Tento jazyk som si cibril, zdokonaľoval na všetkých stupňoch nášho domáceho slovenského školského systému. Veľmi som sa tešil tomu, že počas celej svojej aktívnej činnosti som mohol pracovať s týmto jazykom.“ (Ján Chlebnický)
Vládne vyznamenanie Za národnosti Jánovi Chlebnickému, ktorý ako riaditeľ slovenskej školy v Békešskej Čabe a vedecký tajomník Výskumného ústavu Slovákov v Maďarsku (VÚSM) dlhé roky oddane pracoval v oblasti slovenského národnostného školstva, vedy a kultúry, navrhli udeliť Valné zhromaždenie Celoštátnej slovenskej samosprávy v Maďarsku a Výskumný ústav Slovákov v Maďarsku.
Ján Chlebnický sa narodil 14. júna 1937 v Slovenskom Komlóši. Štúdiá absolvoval vo svojom rodisku, v slovenskej základnej škole, na Slovenskom gymnáziu v Békešskej Čabe a na Vysokej škole pedagogickej v Segedíne (odbor slovenčina-maďarčina). Svoju pedagogickú dráhu začal v Slovenskej základnej škole v Sarvaši, zakrátko ho premiestnili do sídla Demokratického zväzu Slovákov v Maďarsku, kde pôsobil ako osvetový pracovník. Po troch rokoch sa však vrátil do svojej bývalej alma mater ako stredoškolský profesor. Diplom stredoškolského učiteľa slovenského jazyka a literatúry získal na Univerzite ELTE v Budapešti. Popri vyučovaní bol aj župným inšpektorom slovenského jazyka. Neskôr sa stal riaditeľom slovenskej základnej a strednej školy, potom i študentského domova. Ján Chlebnický stál na čele čabianskej slovenskej školy poldruha desaťročia.
Od roku 1991 bol vedeckým tajomníkom VÚSM. V tejto funkcii vykonával najrozličnejšie práce, do roku 1996 sám, bez administratívnej pomoci. Ján Chlebnický bol i v novej etape činnosti ústavu od r. 2001 jeho markantnou osobnosťou. Organizoval národopisné tábory, vedecké sympóziá a podieľal sa na príprave publikácií ústavu, ako napr. Atlasu ľudovej kultúry v Maďarsku a na realizovaní výskumov, zodpovedný bol aj za pedagogickú činnosť ústavu. Za najvýznamnejší výsledok na tomto poli možno považovať ním „vysnívaný“ projekt regionálno-historických čítaniek: Čabiansku (1996), Komlóšsku (2000) a Sarvašskú čítanku (2002). Tieto publikácie sú veľmi osožnými a populárnymi učebnými pomôckami základných a stredných škôl. S touto činnosťou úzko súvisí aj znovuvydanie knihy Michala Žilinského Dejepis mestečka Sarvaš v prepise do dnešnej slovenčiny Miroslavom Kmeťom. Ján Chlebnický už ako dôchodca i naďalej spracúva slovenské priezviská, publikuje a prednáša.
„V Jankovi Chlebnickom som sa nesklamala“
Janko, dúfala som, že nás aj naďalej budeš posilňovať - tak patriarchálne a potichu - ako to ty robíš. Od začiatku pracujeme spolu v tomto ústave a hádam môžeme byť aj hrdí na to, že ide o prvú autonómnu národnostnú inštitúciu, ktorá vznikla - vďaka porozumeniu a odvahe Zväzu Slovákov v Maďarsku - tri roky pred prijatím národnostného zákona. Konkurz, ktorý bol vtedy vypísaný pre budúcich pracovníkov ústavu, znamenal pre mňa prekvapenie, ale aj radosť, lebo som sa stretla s tvojim menom. Prekvapilo ma, že uznávaný a obľúbený pedagóg, dlhé roky riaditeľ slovenskej školy a gymnázia, opúšťa svoje miesto a vydáva sa na cestu do neznáma. Ale mala som aj veľkú radosť - veď k nám prichádzal človek, ktorý ako riaditeľ školy mal skúsenosti v usmerňovaní a organizovaní práce, ale najmä v hospodárení. Spočiatku sme si museli všetko vybojovať, získavať prostriedky z rôznych nadácií. V Jankovi Chlebnickom som sa nesklamala, jeho skúsenosti z riadenia školy nám veľakrát pomohli zotrvať. Janko bol dlhé roky jediným „stabilným” pracovníkom ústavu na plný úväzok, vedeckým tajomníkom a každodenným „pánom” v jednej miestnosti, životnom priestore ústavu. Štátus vedeckého tajomníka nebol len formálnym titulom. Zahrnoval organizovanie každodennej práce i vedeckých sympózií, národopisných táborov, hospodárenia s každým forintov. Bol organizátorom budovania vzťahov medzi našim ústavom a vedeckými ústavmi a vysokoškolskými katedrami doma i na Slovensku. Túto jeho činnosť ocenili zvolením za čestného člena Slovenskej národopisnej spoločnosti SAV. Myšlienka dvojjazyčných čítaniek o histórii a kultúre Slovákov v jednotlivých osadách a regiónoch tiež pochádza od Jána Chlebnického. Ján Chlebnický urobil veľa pre to, aby slovenský výskumný ústav bol uznávanou inštitúciou v Békešskej Čabe a v Békešskej župe, čo sa prejavilo aj v istej finančnej podpore miestnych a župných ustanovizní. Ján Chlebnický sa medzi prvými usiloval od počiatku vybudovať vzťahy medzi ústavom a slovenskými samosprávami, aktivizovať pre nás neznáme zdroje, vzbudiť záujem miestnych občanov o vlastnú kultúru, jazyk a výchovu.
Anna Divičanová
(Z prejavu na zasadaní Vedeckej rady VÚSM v r. 2006)
Tizenegy kitüntetettje van idén a Nemzetiségekért Díjnak
Egy kulturális civil szervezet mellett tízen kaptak Nemzetiségekért Díjat, az idei elismeréseket Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere adta át december 18-án, a Nemzetiségek napján a Parlamentben. „A kettő az mindig több, mint az egy” - a tizenhárom magyarországi nemzetiség tagjai olyan magyar állampolgárok, úgy részei a magyar nemzetnek, hogy nekik kettős identitásuk van - mondta Balog Zoltán. A kettős identitás gazdagít bennünket - hangsúlyozta a miniszter, majd úgy folytatta: a Kárpát-medencében nemcsak szenvedés, meg nem értés, gyűlölködés, konfliktus tapasztalható, hanem bőven akad gazdagság és kölcsönös gazdagítás, többlet a tudásban és a kultúrában. Csak rajtunk áll, hogy szembemegyünk-e azzal a téves elképzeléssel, hogy az itt élő népek mindig is veszekedtek - tette hozzá. Balog Zoltán azt mondta, a kitüntettek közül többen azokra a tradíciókra építenek, amelyek arról szólnak, hogy az „együtt” nemcsak békés egymás mellett élés, hanem békés egymásért élést jelent. Hangsúlyozta: a 2014-es országgyűlési választásokon az újkori 
magyar történelemben először a nemzetiségeknek lehetőségük lesz a nemzetiségi hovatartozás jogán képviselőket küldeni az Országgyűlésbe. Felidézte: a parlament 1995-ben december 18-át a kisebbségek napjává nyilvánította, akkor alapították a Kisebbségekért Díjat is. December 18-át 2012 óta hívják a nemzetiségek napjának, azóta az elismerést Nemzetiségekért Díjnak nevezik. A díjakat immár 18. alkalommal adták át. Nemzetiségekért Díjat kapott a pécsi August Senoa Horvát Klub harmincéves kimagasló tevékenységéért, továbbá Chlebniczki János a békéscsabai szlovák iskola élén, majd a békéscsabai Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete tudományos titkáraként végzett munkája elismeréséül. Eredics Gábor, a magyar, a magyarországi szerb és horvát népzenei mozgalom meghatározó egyénisége a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanáraként végzett munkájáért, Kissné Bartha Csilla a hazai nyelvi kisebbségek nyelvhasználatára irányuló, több évtizedes kutatásaiért vehette át a kitüntetést. Díjat vehetett át Lázár Péter roma pedagógus, a nyírteleki Kedvesház Kollégium létrehozásáért és működtetéséért, valamint Orsós Anna a beás nyelv kutatásáért. Schaffer István nyugalmazott pedagógus a pesterzsébeti Német Nemzetiségi Gimnázium létrehozásáért és igazgatásáért 21 éven át, Schulteisz Józsefné a Baranya megyei német óvodaügy megújításában és a geresdlaki nemzetiségi önkormányzatban betöltött szerepéért részesült elismerésben. A cigány orvosképzési program kidolgozásáért és sikeres megvalósításáért díjat kapott Rosivall László, a Semmelweis Egyetem intézetvezető egyetemi tanára. Wesolowski Andrzej és Bogdanska-Szadai Bozena megosztva kapott elismerést. Wesolowski Andrzej a Magyarországi Lengyelek Bem József Kulturális Egyesületében négy évtizedes, valamint a lengyel önkormányzati munkában végzett kimagasló részvételért, Bogdanska-Szadai Bozena a hazai lengyel nyomtatott és elektronikus média színvonalas műveléséért vehette át a díjat. A rendezvény végén pohárköszöntőjében Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára azt mondta: a díjakkal sokszor kilátástalanul végzett munkák nyertek elismerést. A Nemzetiségekért Díjat azok a személyek, szervezetek vagy nemzetiségi önkormányzatok vehetik át, akik, illetve amelyek példaértékű munkát végeztek a magyarországi nemzetiségek érdekében közéleti, oktatási, kulturális, egyházi, tudományos területen vagy a tömegtájékoztatásban, illetve a gazdasági önszerveződésben. A díj átadását szabályozó rendelet szerint évente legfeljebb a nemzetiségek számával azonos számú, vagyis legfeljebb tizenhárom díj adományozható. A díjjal oklevél és emlékplakett, továbbá - személyenként vagy szervezetenként - egymillió forint jutalom jár. A közreadott sajtóanyag szerint az ünnepséget a nemzetiségek napja alkalmából a magyarországi nemzetiségi színházak - immáron hagyományossá vált - gálaműsora követi a Budai Várban.